CONTENTS BROWSER . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
4
REPORT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Trends and directions . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5 5
NEWS, EVENTS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ask, not for charity! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . The wine and its label . . . . . . . . . . . . . . . . . . . The sustainable development . . . . . . . . . . . . . . Producers, calmed down . . . . . . . . . . . . . . . . . Just before accession of Armenians to WTO . . Drought everywhere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . The EU and USA acknowledge Russian market Grains are less in Russia in this year . . . . . . . . Privatization of lands in Kazakh Republic . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
10 10 10 10 11 11 11 12 12 12
EU AGRICULTURE AND MARKET REGULATION Is coming the „food-police”? . . . . . . . . . . . . . . . Consumers’ right: to choose what to eat . . . . . . Warning for allergized persons . . . . . . . . . . . . . Biofuel without strong future . . . . . . . . . . . . . . . Environmental effects of biofuels . . . . . . . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
13 13 13 13 14 15
RURAL DEVELOPMENT IN THE ENLARGING EUROPE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Future – a view from where? – Recommendation of European Agricultural Convent . . . . . . . . . .
17 17
OUR PREPARATION . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Utilization of ‘Traditions-Tastes-Regions’ collections trade judical remedy Tensions in the administration of Hungarian vini/viticulture? . . . . . . . . . . How much the horticultural sector is ready? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Standpoint of the Pilis Civil Forum about the supermarkets . . . . . . . . . . .
. . . . .
19 19 23 24 26
ENVIRONMENT PROTECTION . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Environment Protection Counsil suggests support of the sustainable development . . . . . . . . . . .
28 28
EASTERN ENLARGEMENT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . EU-Polish debate about wheat quota . . . . . . . . . . . . . . . Next year Croatia would be member of CEFTA . . . . . . . Choice for Slovakia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bio-farms in Slovenia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Access to SAPARD-money in the Czech, Slovak Republic Czech agriculture gets ahead . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . One billions crown loss . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 million euro for development of agriculture . . . . . . . . . . Advantage for cold-storage buildings . . . . . . . . . . . . . . . New Slovakian asks for derogation . . . . . . . . . . . . . . . . . New colonization or helping hands? . . . . . . . . . . . . . . . . Debate about the land . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
............ ............ ............ ............ ............ and Roumania ............ ............ ............ ............ ............ ............ ............
. . . . .
MARKET NEWS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bulgarian records . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Russian grain market is waiting for state control . . . . . . Banana and orange are popular . . . . . . . . . . . . . . . . . . Slovakian restrictions . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Money for chocolate in Russia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . In this year Russia is waiting for 1.6 million tonna sugar Ukranian grain-export quintupled . . . . . . . . . . . . . . . . . Serbian forecast . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Chinese chicken in Slovakia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sugar-war between Ukraina and Moldavia . . . . . . . . . . Serbian farmers ask for more starte purchase of wheat
. . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .
FORUM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Civilizations with horses and without them . . History of the Hungarian horse-stock . . . . . . About horses – responses for readers . . . . . Swedish general direction for the horses role
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
BULLETIN
2
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . . . .
. . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . .
29 29 29 30 30 31 31 31 32 32 32 32 33
. . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .
34 34 34 34 35 35 35 36 36 36 37 37
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
38 38 38 39 40
...................................................................
42
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA
INTERJÚ
Merre tovább? Az Európai Unióban alkalmazott kritériumok alapján Magyarország területének 96%-a vidéki térségnek minôsül, ahol az ország népességének közel háromnegyede, 74%-a él. Területének több, mint 60 százaléka mezôgazdasági mûvelésre alkalmas. Ez a puszta tény már önmagában is feltételezné annak szükségességét, hogy ezt az ágazatot kiemelten kezeljék az egymást váltó kormányok. Ne lehessen a mezôgazdaság újra meg újra politikai csatározások színtere. Fontosságánál fogva ez az ágazat a külpolitikai folytonossággal és elkötelezettséggel, valamint európai uniós csatlakozásunkkal mérhetô. Ez utóbbit sem illik megkérdôjelezni. 12 évvel a rendszerváltás után a magyar mezôgazdaság még mindig nem találta meg önmagát. Kulcsfontosságú élelmiszeriparunk idegen kézben van a kellôen át nem gondolt privatizáció következtében. Ezzel is egyedülállók vagyunk szerte Európában! A múltat távolról sem visszasírva, tényként kell leszögeznünk, hogy a magyar mezôgazdasági modellt a hetvenes, nyolcvanas években a világ közgazdasági egyetemein, mezôgazdasági felsôfokú intézményeiben Pekingtôl-NewYorkig modellként tanították. Ez a modell kitûnô termelési rendszereivel éppen következetessége miatt sokáig mûködött, számos gyenge és sebezhetô pontja ellenére is. A jól gépesíthetô termelési folyamatok a nagyüzemekhez, a több odafigyelést, kézimunkát igénylô kertészeti kultúrák a háztájiba kerültek. Ez a modell önkizsákmányoláson is alapult, hiszen a 8–10 óra közös gazdaságban elvégzett munka után folytatódott az embert próbáló tevékenység a háztájaiban, sôt az értékesítés is a háztájiban termelô vállán nyugodott többnyire. Az éjszakai órákban az ország túlsó felébôl a budapesti nagybani piacra igyekvô, zöldséget, gyümölcsöt szállító utánfutós Trabantokra ugye még emlékszünk?! Óriási baj, hogy hosszú távú, jól átgondolt program helyett, tûzoltó, válságmegoldó intézkedések, derékba tört jó szándékok övezik legfontosabb ágazatunkat, uniós csatlakozásunk kapujában.
2002. 7. évfolyam 8–9. szám
– Dr. Németh Imre miniszter urat (képünkön) arról kérdeztem, milyen irányba szándékozik vinni a mezôgazdaságot az elkövetkezô négy esztendôben. – Számomra teljesen egyértelmû, hogy az elmúlt 10 év kudarcai elsôsorban amiatt következtek be, mert az ágazat túlpolitizált volt és különbözô politikai megfontolások alapján születtek döntések az egyes részkérdésekben, amelyek nem akartak összeállni egységes egésszé semmilyen formában. Ez azt is jelenti, hogy a kormányok még önmaguk idejében sem követtek olyan koncepciót, amely a következetes építkezést lehetôvé tette volna. Bizony nagyon nehéz helyzetbe került a vidék népe. Amikor a programkészítést elkezdtük, egy olyan nemzeti agrárprogramot kívántunk készíteni, ami kinövi ezeket a betegségeket és az agrárium szereplôi között közmegegyezésen alapuló építkezést tesz lehetôvé. Gondolom éppen ideje véget vetni a megkülönböztetô, szembeállító agrárpolitikának. Itt a kisebb gazdaságok és a nagyobb gazdaságok léte egyaránt indokolt. Meggyôzôdésem, hogy a legeredményesebb fejlôdés akkor következhet be, ha ezek továbbra is együttmûködnek. Az egymásráépülés lesz, ami meghatározza a mezôgazdaságot. Az elmúlt idô-
5
INTERJÚ remtése szempontjából szükségszerû ez az átalakulás, amely Magyarországon végbe megy. Egy természetes településfejlôdést én minden további nélkül még mezôgazdaságbarát emberként is el tudok fogadni. Ezt a problémát összességében kell nézni. Én egyik oldalról nézem, de ha mondjuk egy gyönyörû kertes házban lakom, akkor is úgy érezném, hogy nem szabad másokat megakadályozni abban, hogy hasonló körülmények között éljenek. Ezek a lakóparkok már megfelelô zöldterülettel rendelkeznek, ezek már nem környezet-ellenes létesítmények. Ha megnézzük Párizs környékét, vagy olyan nagyváros, mint Milánó – ott megvannak az elôvárosok. – Itthon és külföldön nagy fölháborodást váltott ki a védett madarak levadászása, mészárlása. Külföldi megrendelésre. Ez jó üzletnek bizonyul Magyarországon! A bûncselekmények tovább folytatódnak. Hogyan lehetne ezeknek gátat vetni Miniszter Úr szerint? – Gondolom, hogy ezeket a törvény szempontjából is szigorúan kell elbírálni. A helyi vadásztársaságoknak és az erdôôröknek, mezôôröknek van igazából szerepük, mert ha nem lenne összejátszás, egy külföldi vadász nem tudna kereskedelmi mennyiségben madarakat elejteni. A vadásztársadalomban van egy erkölcsi tartás. Maga a tevékenység is a természet szeretetével függ össze.
Meggyôzôdésem, a vadászoknak ki kellene vetnie maguk közül azokat az embereket, akik ilyen tevékenységekben bûnrészességet vállalnak, akik összejátszanak – Elsô külföldi útja Dániába vezetett. Mi az, ami a legjobban megfogta? – A legjobban tetszett a dán miniszter asszonynak a hozzáállása csatlakozásunkhoz. Nagyon fogékony volt azon problémák iránt, amiket elmondtam. A csatlakozást követô idôszak várható nehézségei és az azonos versenyfeltételek vonatkozásában nagyon megértônek mutatkozott, ami rendkívül szimpatikus volt. Szakmai szervezetekkel is találkoztam, mint a Sertéstenyésztôk Szövetségével, vagy az ottani Vágóhidak, és Feldolgozók Szövetségével. – Az ô fejlôdésük töretlen volt… – Rendkívül tudatosan és nagy összefogással szinte vasfegyelemmel termelve jutottak el arra a szintre, ahol úgyszólván mindent mérni lehet. Ismerik a vesenytársaikat is. Pontos kimutatásuk van minden fontos sertéstartó országról. Összehasonlítják a saját eredményeiket másokéval. Tudatosan meghatározzák a fejlôdés irányát, és ennek érdekében tesznek lépéseket. Gazdaságot is csak olyan farmer mûködtethet, aki képzett. – Miniszter Úr, köszönöm a beszélgetést.
Summary An interview with dr Németh Imre, the new agricultural minister, on the directions of the Hungarian agriculture's progress, the actual problems of agriculture which is one of the most important sectors of the pre-accessing Hungary, and on the tasks to be done.
Tamás Enikô
2002. 7. évfolyam 8–9. szám
9
HÍREK,
Kulcsszó a mezôgazdaság
ESEMÉNYEK
A bor és a címkéje
Nem alamizsnát kérnek! A mezôgazdaság alapkérdéseit, a támogatások irányát, rendszerét a túltermeléssel küzdô fejlett ipari országok döntik el – hangzott el a dél-afrikai Johannesburgban tartott világkonferencián. Azokban a fejlett ipari országokban dôlnek el, tehát a mezôgazdaság támogatásának alapkérdései, ahol mind a túltermelés, mind pedig a környezeti szennyezések miatt már-már szinte „szitokszóvá” vált a mezôgazdaság. Meghaladja évente a 200 milliárd dollárt a fejlett ipari országokban a mezôgazdaságnak nyújtott támogatások összege. Az Amerikai Egyesült Államok 2002-ben minden eddiginél nagyobb összeggel támogatja farmereit, mezôgazdaságát. Ha a fejlett világban – hangzott el a fejlôdô országok egyik képviselôjének szájából – egy farmer befektet, akkor – ha az arányokat nézzük – a kormánytól kap 20$ mezôgazdasági támogatást + 20$ exporttámogatást, majd hozzáteszi a maga 10$ját. Ilyen mértékû támogatás egész egyszerûen a „padlóra küldi” a fejlôdô világ mezôgazdaságát, ahol sok helyütt a lakosság 75%-a mezôgazdaságban dolgozik, ahol a mezôgazdaság fejlesztése az egyetlen lehetôség az éhezés megszüntetésére. Ha a fejlett ipari (OECD) országok a – 200 milliárd $-ról 100 milliárd $-ra, a felére – csökkentenék a mezôgazdaságnak közvetlenül, vagy közvetve nyújtott támogatásokat, már akkor lehetôséget, esélyt kapna fejlôdô országok mezôgazdasága is. Ezek az országok ugyanis nem segélyt, nem alamizsnát kérnek, csupán lehetôséget a túlélésükre. Tény az is, hogy a mezôgazdaság támogatása módjában, mértékében a fejlett ipari országok nagyon messze vannak az egységes állásponttól. Forrás: a BBC London hírei, elhangzott a Kossuth rádióban 2002. augusztus 28-án 8 óra 10 perckor T. E.
10
A borok jelölésének új szabályait fogadta el az Európai Bizottság, végére járva a három éve tartó huzavonának a Bizottság és az EU tagállamok között. „Ez a minden részletre kiterjedô címkézési rendszer a fogyasztók jobb és alaposabb tájékoztatását, a fogyasztói érdekek kiterjedtebb védelmét fogja szolgálni, biztosítja a belsô piac zökkenômentes mûködését és elôsegíti a minôségi borok elterjedését”, mondta a rendelkezésrôl Franz Fischler, az Európai Unió mezôgazdasági megbízottja. A borospalackok címkéin kötelezô lesz feltüntetni az elnevezést, a térfogatot, az alkoholfokot, a tételszámot és a palackozó (vagy megbízó/importôr) nevét. A címkén tetszés szerint feltüntethetô még, hogy száraz vagy édes bort tartalmaz, illetve a színére utaló információt. Az elôállítási mód, a szüretelés éve, a borversenyeken elért eredmények, a szôlészet neve és a palackozás helye az eredet-megjelölés, az Európai Unió földrajzi származási helymeghatározásához kapcsolódóan kerül feltüntetésre.
A fenntartható fejlôdés Az Európai Bizottság szervezésében rendezték meg Brüsszelben a Zöld Hetet „A mi jövônk, a mi választásunk – Egy új életmód” címmel. A rendezvénysorozat fô szervezôje a Környezetvédelmi Fôigazgatóság volt. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke a megnyitón mondott beszédében kiemelte, hogy a gyermekek 10%-a szenved légzôszervi megbetegedésben, amiért a légszennyezés okolható. Elmondta, hogy az EU kiáll a globális felmelegedés elleni harc mellett, és komoly programmal
AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA
HÍREK, készül a 2002. szeptemberében Johannesburgban megrendezésre kerülô környezetvédelmi csúcstalálkozóra. Konferenciákon és kiállításokon mutatták be az európai polgároknak az Európai Unió környezetvédelmi célkitûzéseit, programjait és tevékenységét. Kiemelt hangsúlyt helyeztek a környezetvédelemben érintett csoportok (NGO-k, szakértôk, politikai döntéshozók, diákok) közötti párbeszéd erôsítésére. Bemutatták a közösségi szintjén, az Európai Bizottság által megvalósított környezetvédelmi programokat. Ebben az évben 4 kiemelt témája volt a Zöld Hétnek:
• egészség, gyerekek és környezetvédelem, • fenntartható termelési módszerek és fogyasztói igények,
ESEMÉNYEK
A megnyugtatott termelôk Az orosz mezôgazdasági miniszter, Alexei Gordeyev uniós, amerikai és kanadai mintára alapozott termelôi érdekvédô szervezetet kíván létrehozni. A gazdáknak joguk van a törvényes védelemhez, a kormánynak pedig lehetôsége van ezt megadni, bíztatta a termelôket az agrártárca vezetôje egy tanácskozáson. Egyszersmind megnyugtatta az agrárium és az élelmiszeripar szereplôit a WTO tárgyalásokkal kapcsolatban, miszerint a Világkereskedelmi Szervezetbe való felvétel nem járna komoly hátránnyal számukra.
• világtalálkozó a fenntartható fejlôdésrôl: a kérdés globális megjelenése, • a Natura 2000 program keretében megvalósuló projektek. A programok között vitafórumok, filmvetítések is szerepeltek. Fiatalok részvételével szimulált ülést tartott a Környezetvédelmi Tanács környezetvédelmi miniszterek jelenlétében. Tizenkét, 6 és 22 év közötti fiatal vehetett át oklevelet Margot Wallström környezetvédelmi biztostól az európai környezetvédelem jövôjérôl készített pályázatáért. A rendezvényen döntés született arról, hogy 2002. szeptemberében rendezik meg az Európai Mobilitási Hetet, amelyen bemutatják, hogy a fenntartható közlekedés hogyan befolyásolja a levegô minôségét, a zajcsökkenést és az életminôséget. (Forrás: Nemzetközi K+F Hírlevél, 2002. júniusi száma
Küszöbön áll az örmények WTO csatlakozása Hamarosan véglegesítik Örményország tagságát a Világkereskedelmi Szervezetben. A formaságok elintézése után a nemzetközi szervezet 145. tagjaként köszönthetjük Örményországot.
Ott is aszály volt A bolgár kormány 2004-ig támogatja a szántóföldi öntözést oly módon, hogy a termelôknek csupán az öntözôvíz fogyasztásért kell fizetniük. Az öntözési idôszak idén 2002. május 15-ével kezdôdött Bulgáriában és tart kora ôszig.
Mezei István TÉT attasé)
2002. 7. évfolyam 8–9. szám
11
EU AGRÁRIUM
ÉS PIACSZABÁLYOZÁS
Jön az „élelmiszer rendôrség”? A fogyasztóvédelmi megbízott, David Byrne újabb ellenôrzési szempontot tervez az élelmiszeripari vállalatok tevékenységét illetôen. Méghozzá a termékek csomagolásán található, a közegészségüggyel összefüggô reklámokat, ajánló szövegeket veszik górcsô alá. Ilyenek például a „90%-ban zsírszegény", a „tisztítja a szervezetet”, vagy az „erôsíti az immunrendszert” feliratok. Az Európai Bizottság nem tartja kielégítônek, sem hatásosnak az új intézkedésnek a jelenlegi uniós élelmiszer törvényre gyakorolt hatását. Bár hivatalosan még nem jelentették be a javaslatot, az élelmiszerágazat szereplôi és a reklámkészítôk máris felháborodtak a tervezett jogszabály-módosítás hallatán. Túlzónak és sértônek tartják azt. Sértônek azért, mert ezáltal szerintük azokat az erôfeszítéseiket gátolják meg, amelyek az egyre egészségesebb termékeik bemutatására irányulnak. Egyébként David Byrne ún. „élelmiszer rendôrséget" is fel kíván állítani, aminek feladata a csomagolás és a reklámozás ellenôrzése lesz. (European Voice, 2002. július 26.) K. V.
A fogyasztó joga választani, hogy mit eszik meg Választási lehetôség és informáltság: ez az a két alapvetô jog, amit az Európa Parlamentnek a fogyasztók számára minden körülmények között biztosítania kellene az Európai Fogyasztók Szervezete (European Consumers’ Organisation; BEUC) szerint. Mindez a táplálékokban megjelenô genetikailag módosított (GM) termékek jelölésérôl és nyo2002. 7. évfolyam 8–9. szám
mon-követhetôségérôl zajlott vitán hangzott el, az Európa Parlamentben. A BEUC elképzelésinek megfelelôen következetesen el kellene különíteni a GM és nem-GM termékeket az élelmiszerelôállítás egész folyamata során, sôt még az elosztási hálózatban is. Kötelezô lenne a GM termékek egyértelmû jelölése, de ezen túlmenôen mindig biztosítani kellene a nem-GM termékekbôl is a hasonló választékot ahhoz, hogy a fogyasztóknak reális választási lehetôsége lehessen. Nem csak a genetikailag módosított DNS- vagy fehérjetartalmat kellene feltüntetni az élelmiszerekben, hanem ezt ki kellene terjeszteni az egyéb élelmiszer-összetevôkre is, mint például a cukor- vagy az olajtartalomra. David Byrne, az Európai Unió egészségügyi és fogyasztóvédelmi fôbiztosa kijelentette, hogy jogában áll a fogyasztónak tudnia, azt hogy mit eszik meg, és ez az élelmiszer-termékek egyértelmû és valósághû címke-jelölésével érhetô el. És ennek alapján el kell tudják dönteni azt is, hogy most GM terméket vagy nem-GM terméket választottak. (Agra Europe, 2002. május) Sz. S.
Tanulság allergiásoknak A Kanadai Élelmiszerellenôrzô Ügynökség egy közleményt adott ki a tejfehérje érzékenyeknek, hogy ne fogyasszák a Rapunzel-féle, svájci félédes és keserû csokoládét. Az ügynökség hiányolta, hogy a csokoládén nem tüntették föl a figyelmeztetô feliratot, hogy az tejfehérjét tartalmaz. A terméket a Maestrani cég készítette, és kereken tagadta az állítást. Tény, hogy tej, így tejfehérje is bekerülhet a keserû csokoládékba, de csupán nyomokban. Ez a figyelmeztetés angolul, és franciául is szerepel a terméken. Maestrani szerint 13
EU AGRÁRIUM
ÉS PIACSZABÁLYOZÁS
a figyelmeztetésre azért volt szükség, mivel a csokoládégyártás folyamata mellett tejfehérje bekerülhet a termékbe. Azonban a svájci és az uniós törvények szerint csak azokat az összetevôket kell föltüntetni, amelyek aránya az 1 százalékot meghaladja. A gyártási technológiából adódóan kerülhet tejfehérje a termékekbe, de ennek aránya csekély, az 1 százalékot nem haladja meg. Mi azt nem tudjuk, hogy az 1 százalék alatti tejfehérje okozhat-e problémát a laktózérzékeny embereknek érvelt a cég. Mi meg voltunk és meg vagyunk gyôzôdve arról, hogy ezek az emberek eléggé ismerik magukat és allergiájukat, valamint azt, mit ehetnek és mit nem. Tény az is, hogy a csokoládé nem éppen az ideális csemege allergiásoknak, általában. Túl a laktózon, a csokoládéban lehet nyomokban is mogyoró, mandula, földi mogyoró és szója is. A cégnek sokat ártott a Kanadai Élelmiszerellenôrzô Ügynökség, ezért mind a Rapunzel, mind a Maestrani azt latolgatja, hogy törvényi úton szerez elégtételt. Ha a kanadai törvények az 1 százalék alatti adalékanya-
got, illetve alkotórészeket is látni akarják a címkéken, fontolóra vesszük, hogy egyáltalán nem szállítunk kanadai piacokra a jövôben – érveltek. Annak ellenére, hogy a svájci cég visszavonta termékeit a kanadai piacról a negatív sajtókampány igen sokat ártott a cég jó hírének. A panaszok egy része abból eredt, hogy a dobozon rajta volt a figyelmeztetô címke, de az egyes csokoládé szeleteken nem. A svájci cég most új címkéket gyárt, ami kétséget kizáróan közli a vásárlóval, minden egyes csokoládé szeleten feltüntetve, mit tartalmaz a termék. Ez az eset tanulságul szolgálhat a csatlakozás elôtt álló hazai gyártóknak is: micsoda finom nüanszoknak kell megfelelnie a termékek címkézésének. Hiszen köztudott, hogy például az allergiás roham nem ismeri az 1 százalék alatti küszöböt, azt a legkisebb mennyiség is kiválthatja. /A szerk./ (World Organics News, 2002. március 21.) Fordította: T. E.
Gyengülô célkitûzések a bioüzemanyagok kapcsán Az Európai Unió energiaügyi miniszterei gyengítették az Európai Bizottság által készített azon terv elsô részét, mely az éghajlatváltozás elleni küzdelem eszközeként a mezôgazdasági eredetû bioüzemanyagok közlekedési felhasználását kívánta növelni. A brüsszeli találkozón a tanács azon a véleményen volt, hogy a piacnyerés javasolt minimális célkitûzései inkább jelzésértékûek, választhatóak legyenek, mintsem kötelezôek. A kötelezô jelleget csak három ország – Ausztria, Olaszország és Spanyolország – támogatta, ôk azonban kevesen vannak a blokkoló kisebbség biztosítására. Nem változtatott 14
azonban a Tanács azon a bizottsági célkitûzésen, hogy a közlekedési üzemanyag 2, illetve 5,75 százaléka legyen bio-eredetû 2005., illetve 2010-re. Természetesen a teljes egyezmény ideiglenesnek tekintendô, amíg nem dönt róla az Európai Parlament. Így, bár hajlandó a kompromisszumra, jelenleg nem tesz lépéseket a Bizottság a bírálat kapcsán, amíg a Parlament nem alkot véleményt a tervrôl. Az Európai Unió üvegházhatású gázok kibocsátása elleni küzdelmének fô kezdeményezéseként reklámozott bioüzemanyag-csomag hûvös fogadtatásban részesült mind a környezetvédôk –
AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA
VIDÉKFEJLESZTÉS
A BÔVÍTETT
EURÓPÁBAN
Az Európai Mezôgazdasági Platform ajánlásai Nyílt, akár provokatívan szókimondónak is nevezhetô ajánlásokat fogalmazott meg a „Jövô Európájá"-val foglalkozó Európa Konvent számára az Európai Mezôgazdasági Platform (European Agricultural Convention) arról, hogyan kapcsolódhat össze a vidékfejlesztés Európa jövôjével, illetve konkrétabban az Unió Közös Agrárpolitikájának középtávú tervezeteivel. Az ajánlások nem lezárt, végérvényes megállapítások, inkább párbeszédre hívó felvetések azok számára, akiket a napi politikán fölülemelkedve hosszabb távon foglalkoztat egy bôvülô és változó Európa jövôképe. Az Európai Mezôgazdasági Platform egy, a civil társadalom által létrehozott fórum, ami lehetôséget nyújt kormányzati tényezôk, „politikacsinálók" és miniszterek számára nem-kormányzati, civil társadalmi szervezetekkel (farmerszövetségekkel, fogyasztói szervezetekkel, agrárszakértôkkel és vidékfejlesztési szakemberekkel, ill. bármely résztvevô állampolgárral) a közös jövôrôl együtt gondolkodni. Az új megoldásokat keresô, kreatív munka Európa minden részében, az új tagállamokat is beleértve, regionális munkacsoportokban folyt, amelyek interneten keresztül tartották a kapcsolatot egymással és a munkában egyénenként résztvevô személyekkel. 2002. június 6-án és 7-én az Európa Parlamentben nyilvános kerekasztal beszélgetést tartottak a civil társadalom szereplôi, Valéry Giscard d'Estaing – mint az Európa Konvent elnöke – és Európa számos országának mezôgazdasági miniszterei részvételével. Az alábbi elképzelések itt fogalmazódtak meg. 2002. 7. évfolyam 8–9. szám
1. Honnan nézzük a jövôt? Európa területének több, mint négyötöde és népességének közel a fele a vidéket ill. a vidék lakosságát jelenti. Ez hatalmas számokat és meghatározó szerepet jelent az egész földrész életére nézve, munkahelyet és megélhetést százmilliók számára, teret a természet és az ember életfeltételeinek újjáteremtéséhez, teret minden ember pszichikai és fizikai regenerálódáshoz. Mi több, Európa vidékei, a táj látványában is szép, és az is kell maradjon. Európa és az Európai Unió számára hosszútávon kell és kötelezô a jövôt tervezni. Pontosan és világosan kell látni, hogy az elkövetkezendô húsz évben, amikorra az Unió a kontinens csaknem egészét magába foglalja, mit akarunk életminôségben elérni, és gazdaságilag megvalósítani. Képletesen szólva tehát felülrôl kell nézzük Európa jövôjét, azaz úgy, hogy az egész kontinenst lássuk, annak minden egyes helyi, sajátos részérdekével, megoldandó partikuláris emberi és közösségi problémájával együtt. Figyelembe kell venni a mezôgazdaság és erdôgazdálkodás megváltozott, többfunkcióssá vált szerepét, amelynek célként magába kell foglalnia a vidék fenntartható fejlôdésének vállalását is, szemben a jelenlegi, a mezôgazdasági termelés mennyiségi növelését erôltetô szemlélettel. Olyan termelési rendszereket kell létrehozni, ahol a farmerek, elegendô bevételre tesznek szert folyamatosan az élelmiszer és egyéb termékeik (sôt szolgáltatásaik) minôségének javítása mellett. A jövôbeli Európai Uniónak el kell ismernie azokat a közjavakat és köz17
VIDÉKFEJLESZTÉS
A BÔVÍTETT
szolgáltatásokat, amelyeket a mezôgazdaság az élelmiszertermelésen felül nyújt a táj arculatának megôrzésével. Az Alapvetô Emberi Jogok Európai Chartájának minden európai állampolgár számára nyújtani kell az egészséges környezethez, a tiszta vízhez való jogot. Ugyanígy az egészséges táplálékhoz való hozzájutás jogát, aminek feltétele az élelmiszer termelésérôl, annak biztonságáról szóló információk teljes hozzáférhetôsége. Ezzel együtt megfelelô ellenszolgáltatást kell nyújtani azoknak, akik mindezeket létrehozzák számunkra (pl. GM-mentes élelmiszereket termelnek). Végül is az Európai Uniónak fel kell ismernie a felelôsségét a fenntartható fejlôdés minden nép számára való megteremtésében, és ezzel együtt a természeti környezet megóvásában, a környezetrombolás megelôzésében és helyrehozatalában egyaránt.
Az állampolgárok fegyverzete – a demokratikus jogok Az Európai Uniónak tennie kell a világ békéjéért, az egyenlôségért, a biztonságért és az igazság érvényesüléséért. A szolidaritás és összefogás eszméjére alapozott Európa képes csak kezelni az emberek és régiók különbözôségeit, és erre még inkább szükség van az Unió
EURÓPÁBAN
kibôvítése idején. A demokráciának igen régóta megalapozott hagyományai vannak Európában, és ez a meglévô nemzeti büszkeséggel, az etnikai csoportok fejlett öntudatával együtt egy olyan Európa képét vetíti elénk, ahol sokkal inkább a polgárok kezében van a kezdeményezés, semmint a kormányok vagy kormányzati intézmények kezében. Fel kell szabadítani az emberek vállalkozó kedvét és energiáját helyi szinten, hogy megvalósíthassák a saját elképzeléseiket, kézben tarthassák a saját sorsukat. Ennek megfelelôen az Alapvetô Emberi Jogok Európai Chartájának tartalmaznia kell a közösségek, területek és nemzetek önrendelkezési jogát az európai összefogás és szolidaritás keretén belül. Az Európai Unió kormányainak aktív lépéseket szükséges tenni, hogy az állampolgárok jogot és eszközöket kapjanak egy erôs részvételi demokrácia kialakítására. Támogatni kell nem-kormányzati szervezôdések kialakulását és a mûködésüket egész Európában, különös tekintettel a jövôbeli új tagállamok területén. Utat-módot, esetleg konkrét eszközöket kellene találni az állampolgárok és kormányok kommunikációjának javítására, amivel egyes lobbi-érdekeknek a kormányzati döntésekre gyakorolt túlzott befolyása elkerülhetô lenne.
Summary The European Charta of the Basic Human Rights has to contain the right of selfdetermination of communities, regions and nations within the frames of European solidarity. The governments of the Member States of the EU has to make efforts to provide citizens with right and instruments with which they can establish a strong participative democracy. The establishment and operation of Non Governmental Organizations has to be supported throughout Europe but especially in the future Member States. Opportunities and instruments has to be found to improve the communication between governments and citizens in order to avoid the excessive influence of lobby-interests on governmental decisions. – Sz. S. – (Forrás: A Rural Future for the Larger Europe, European AgriCultural Convention 2002.)
18
AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA
FELKÉSZÜLÉSÜNK jegyében bocsátotta ki az Európai Bizottság 1992-ben a mezôgazdasági termékek és élelmiszerek eredet-megjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek védelmével foglalkozó 2081/92/EGK számú, illetve és a hagyományosan különleges tulajdonság tanúsítási rendszerérôl szóló 2082/92 EGK számú rendeleteket. A 2081/92/EGK számú rendelet a földrajzi árujelzôk uniós nyilvántartási rendszerét szabályozza, ezzel az EU területén jogi védelmüket biztosítja. A rendelet két fogalmat különböztet meg: az eredetmegjelölést és a földrajzi jelölést. Ezek az adott földrajzi helyhez való kötôdésük mértékében különböznek egymástól. A gyakorlatban azonban mindkét földrajzi árujelzô ugyanazt a védelmet élvezi, és marketingértékük is azonos. A fogyasztó figyelmét a termék védett elnevezésére megkülönböztetô logó is felhívja.
Fontos felhívni a figyelmet a földrajzi árujelzôk azon sajátosságára, hogy a bejegyzés után a védelem megilleti az adott területen tevékenykedô valamennyi elôállítót, aki a termékleírásban rögzített követelményeknek megfelelô terméket állít elô. Ezért célszerû, ha már a kérelmet is közösen, szervezett formában nyújtják be a termelôk. Eddig az Európai Bizottság közel 550 védett eredet-megjelölést és földrajzi jelölést hagyott jóvá, ezek közül a legtöbbet, 121-et Franciaországból. Ha ezt az európai szinten 550 védett földrajzi árujelzôt összevetjük az Európai Gyûjteményben szereplô 5400 termék számával, feltûnik a nagyságrendi különbség. Ennek okai a következôk: • A gyûjteményben szereplô termékeket szakértôk gyûjtötték össze, az
20
eredetjelzés bejegyeztetését viszont az elôállítóknak maguknak, vagy az elôállítók önkéntes csoportosulásainak kérelmezniük kell. Ehhez pedig elôször is ismerniük kell a lehetôséget nyújtó jogszabályt. • A kérelemhez a jogszabályban rögzített szigorú kritériumrendszernek megfelelô termékleírást kell a kérelmezôknek benyújtaniuk. • A bejegyeztetési eljárás hosszadalmas, 1–2 évet is igénybe vesz, sok adminisztrációval jár. A termékleírással szemben támasztott szigorú követelményrendszerre vonatkozóan meg kell említeni a francia rendszert, amely szerint csak a Label Rouge védjeggyel, vagy CCP Megfelelôségi Tanúsítvánnyal már rendelkezô, és földrajzi kötöttségét bizonyítani tudó termék bejegyzési kérelmét terjesztik az Európai Bizottsághoz Védett Földrajzi Jelölésért. Az EU szinten védelmet jelentô Védett Eredet-megjelölésért pedig csak a nemzeti szintû védelemben részesülô, a Nemzeti Eredet-megjelölési Intézet által folyamatosan ellenôrzött termékek esetében folyamodhatnak. A kérelmeket Brüsszelbe a minisztérium minôségi jelekre szakosodott hivatala továbbítja. A hagyományos élelmiszerekre vonatkozó másik fontos EU elôírás a hagyományosan különleges tulajdonság tanúsítását szabályozó rendelet (2082/92/EGK). Ennek megalkotásával a jogalkotók célja az elmaradott térségek hagyományos termelési módszereket alkalmazó termelôinek támogatása volt, hogy a piaci versenyben fenn tudják tartani tevékenységüket, hozzájárulva ezzel az adott tájegység hagyományainak megôrzéséhez, a vidék foglalkoztatási gondjainak enyhítéséhez, a vidéki turizmus fellendítéséhez. A hagyományosan különleges tulajdonság tanúsítása a termék hagyományos jellegének az Európai Gazdasági Közösség által történô elismerését jelenti, amely magában foglalja a rendelet szerinti bejegyzést és
AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA
FELKÉSZÜLÉSÜNK az EU-ban elfogadott egységes tanúsító jel használatát.
következôk: házi recept szerinti lekvárok, befôttek; háztáji csirke, pulyka; különféle rétesek, pogácsák; farsangi fánk; tarhonya.
A HÍR program eredményei
Néhány példa hagyományos különleges tulajdonság tanúsítására (TSG)-re az EU-ban összesen 11 tanúsított termék létezik: olasz Mozzarella sajt, a spanyol Serrano sonka, az angol hagyományos háztáji csirke, a belga hagyományos eljárással készült, 3 évig tölgyfahordóban érlelt sörök (Faro, Lambic, Kriek).
A hazai szabályozás helyzete A hazai gyûjtemény létrehozásának jogi hátterét az elôbb ismertetett EU rendeletekhez való jogközelítést szolgáló jogszabályok biztosították: • a védjegyek és földrajzi árujelzôk oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény • a 87/1998. (V.6.) Korm.rendelet a mezôgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzôinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról • az 1/1998. (I.12.) FM rendeletet a hagyományosan különleges tulajdonság tanúsításáról (az élelmiszerekrôl szóló 1995. évi XC. tv. rendelkezése alapján) Magyarországon eddig 9 termék földrajzi árujelzôjét lajstromozta a Magyar Szabadalmi Hivatal (szegedi téliszalámi, makói vöröshagyma, szegedi fûszerpaprika-ôrlemény, kalocsai fûszerpaprika-ôrlemény, budapesti téliszalámi, kecskeméti barackpálinka, békési szilvapálinka, szatmári szilvapálinka és szabolcsi almapálinka). Magyarországon hagyományos különleges tulajdonság (TSG) tanúsítására esélyes termékek lehetnének például a 2002. 7. évfolyam 8–9. szám
A több mint két éves gyûjtômunka eredményeként 300 hagyományos és tájjellegû termék szakmai-történeti leírása készült el, régiónkénti és azon belül ágazati bontásban. A termékek besorolása az Európai Unió által elfogadott és a területfejlesztési törvény által meghatározott 7 tervezési-statisztikai régióba történt. A termékleírásokban a régiós besorolás mellett a tájegység megjelölésével a régión belüli elôfordulás is szerepel, illetve az egyéb elôfordulási hely is feltüntetésre került. A gyûjtés a mezôgazdasági termékekre (beleértve a halászati termékeket is), növényi és állati eredetû élelmiszerekre terjedt ki. Borok és ételreceptek nem szerepelnek ebben a gyûjteményben. (A leghíresebb magyar palackozott ásványvizek a könyv függelékében találhatók.) A termékleírások gyûjteménye két kötetbe szerkesztve az idén színvonalas kivitelezésû, fényképekkel gazdagon illusztrált könyv formájában is kiadásra került 2000 példányban. A könyv kiadója az Agrármarketing Centrum Kht., a könyv kiadását az FVM támogatta. A HÍR Gyûjtemény létrehozása és a könyv kiadása hozzájárul a hagyományos és tájjellegû mezôgazdasági és élelmiszeripari termékeink megôrzéséhez. A könyv tiszteletpéldányait az AMC és az FVM eljuttatta a megyei FM hivatalok, SAPARD regionális irodák, szakirányú közép- és felsôoktatási intézmények, valamint kutatóintézetek, továbbá a közkönyvtárak, közgyûjtemények, múzeumok, külképviseletek, nagykövetségek számára. A nagy érdeklôdésre tekintettel az AMC az FVM segítségével keresi a forrásokat, melyek lehetôvé tennék a könyv jelentôsebb példányszámban történô kiadását, hogy a gyûjtemény a szé21
FELKÉSZÜLÉSÜNK les nagyközönség számára is hozzáférhetôvé váljék.
Iparjogvédelmi eszközök a HÍR gyûjtemény hasznosítására • Földrajzi árujelzôk elterjesztése Ennek elsô lépése a gyûjteményben szereplô termékek körébôl az EU eredetvédelmi rendszere szigorú követelményeinek megfelelô termékek kiválasztása és a bejegyeztetésük szakmai segítése, továbbá a hagyományos és tájjellegû termékek elôállításának, forgalmazásának elôsegítése a hozzájuk kapcsolódó vidékfejlesztési programok beindításával. Ennek a munkának a szakmai koordinálását a 2000-ben kötött francia-magyar mezôgazdasági minisztériumok közötti együttmûködési megállapodás kiemelten kezeli. Ez az együttmûködés hozzájárulhat a SAPARD támogatások hatékony felhasználásának elôsegítéséhez is. • Védjegy bevezetése A HÍR program döntéshozó testülete, a Nemzeti Tanács határozata szerint a program eredményeként összegyûjtött termékleírások nemzeti kincsként kezelendôk, a Magyar Köztársaság,
ezen belül az FVM kizárólagos tulajdonát képezik. Ezért a minisztérium márciusban a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz bejegyzési kérelmet nyújtott be a „HAGYOMÁNYOK–ÍZEK–RÉGIÓK” színes ábrás védjegyre. A védjegy bejegyzése biztosítani fogja a program elnevezésének és a program által felhalmozott szellemi javaknak a teljes körû jogi védelmét, elôsegítheti a gyûjteményben szereplô termékek hírnevének fokozását.
Összefoglalva: A HÍR gyûjteményben szereplô 300 hagyományos és tájjellegû élelmiszer immár az Európai Gyûjtemény szerves részét képezi, 5700-ra növelve a gyûjtemény termékeinek számát. Az EU csatlakozás szempontjából is kiemelt jelentôsége van ezeknek a sajátos, csak nálunk fellelhetô termékeknek, amelyek a magyar tárgyalási álláspont szerint nem versenytársai az európai tömegtermékeknek, hanem egyedi jellegüknél fogva gazdagítják az európai élelmiszerek választékát.
Summary The 300 traditional and country foods and dishes registered in the Traditions-Flavours-Regions collection form the integral part of the European Collection, increasing the number of its products to 5700. From the viewpoint of the accession these special domestic products have also great importance. According to the Hungarian negotiation position these products are not competing with the European mass products, but they contribute to the colours of the palette of European foods with their unique character. Pallóné dr. Kisérdi Imola FVM Európai Integrációs Fôosztály
22
AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA
FELKÉSZÜLÉSÜNK
EU DELEGÁCIÓ LÁTOGATÁSA Mennyire felkészült a magyar szôlészeti-borászati adminisztráció? 2002. július 17-19. között 7 fôs delegáció járt Magyarországon az Európai Bizottság, Bôvítési Fôigazgatóság, TAIEX Irodájának szervezésében. A sajátos brüsszeli angol szóhasználat alapján „peer review"-nak nevezett folyamat „egyenlôk ellenôrzése, áttekintése"-ként fordítható. A szôlô-bor ágazat piaci rendtartásának végrehajtásában résztvevô intézmények felkészülésére voltak kíváncsiak, hazánkon kívül a tagjelölt Szlovéniában, Csehországban és Szlovákiában. A „peer review" folyamat az évenkénti országjelentésekhez kapcsolódik, a bôvítési folyamatot nem akadályozni, hanem segíteni kívánja. Alapvetôen az egyes piaci rendtartások intézményi és adminisztrációs kapacitásának felkészülését tervezték megismerni. A kifejezés értelmezésébôl levezethetôen egyenlô felek párbeszédét tervezték a tagjelölt felkészülésérôl, az egyes piaci rendtartások végrehajtására való felkészültségrôl. A látogatás nem ellenôrzés, de megállapításait beépítik az éves jelentésekbe. A megvizsgálandó területek az eredeti célkitûzés szerint a következôk voltak: • szôlôkataszter felállítása és vezetése • a belsô piacon belüli borforgalom ellenôrzése: • a melléktermékek kötelezô lepárlásának, illetve kivonásának ellenôrzése: A Bizottság Bôvítési Igazgatóságának és az egyes tagállamoknak a területet legjobban ismerô képviselôibôl álló delegáció programját az FVM EU Integrációs Fôosztályának, az FVM Agrárrendtartási Hivatalának és az Agrárintervenciós Központnak a munkatársai készítették elô. 2002. 7. évfolyam 8–9. szám
A látogatás során egy „nyitó értekezlet” keretében történô általános ismertetésben szerepeltek a csatlakozási tárgyalások kérdései, a 2001. évi szôlô-gyümölcs ültetvény kataszteri felmérés tapasztalatai, a térképészeti és távérzékelési fejlesztések eredményei, a jelenlegi szôlôterület szabályozás jogszabályi háttere, a nemzeti piacszabályozási intézkedések elmúlt években folytatott gyakorlata, a melléktermékek kötelezô lepárlására készülô rendelettervezet elôkészítése. Ezután látogatásra került sor az Agrárintervenciós Központban – a leendô Kifizetô Ügynökségnél – a Hegyközségek Nemzeti Tanácsánál, a Bács-Kiskun Megyei FM Hivatalban, egy borkereskedelmi cégnél, egy hegyközségnél, egy lepárló üzemben, valamint az OBI központjában. A magyar fél álláspontja: • Szôlôkataszter felállítása és vezetés. Nincs az EU követelményeknek megfelelô, a szôlôtermelési kapacitás növekedését megakadályozni képes kataszteri nyilvántartás. A katasztert vezetô szervezetet – mindkét fél szerint – sürgôs mielôbb kijelölni. A munka során mind a KSH 2001-évi felmérése, mind a Hegyközségek adatbázisai jól hasznosíthatóak. Az erre vonatkozó döntés néhány héten belül várható. • A belsô piacon belüli borforgalom ellenôrzése. A hegyközségi származási bizonylatok rendszerén alapuló OBI engedélyezési és ellenôrzési rendszer, valamint a VPOP által végrehajtott jövedéki ellenôrzés elemei közül a „Kísérô okmányok” használata, és a „Pincekönyv” vezetése alapján az Európai Unió követelményeinek megfelel. • A borászati melléktermékek lepárlásával kapcsolatos lepárló kapacitás 23
FELKÉSZÜLÉSÜNK bemutatása nem terjedhetett ki a melléktermékek kötelezô lepárlására, mert Magyarországon ilyen még csak tervezési szinten létezik. A krízislepárlás és az egyéb – elsôsorban a Megyei FM Hivatalok által lebonyolított – nemzeti támogatás adminisztratív módszerei, az ellenôrzésbe bevont hatóságok rendszere részleteiben megfelelnek az Európai Unió adminisztratív követelményeinek, csak azokat egységes rendszerbe – a leendô Kifizetô Ügynökség – ellenôrzése alá kell vonni. A TAIEX delegáció vezetôje a következôképpen foglalta össze tapasztalataikat: • nagyra értékelte a szakembereink felkészültségét, különös tekintettel a várhatóan delegált feladatokat ellátó HNT, OBI és VPOP munkatársaira,
• további EU tanácsadás szükségességét látja a tagságra való felkészülés érdekében, • legfontosabb további feladat a szôlô ültetvénykataszter mûködtetési feltételeinek megteremtését tekintik, hogy a sokféle szervezetnél meglévô adatbázisokra alapozva megkezdôdjön az EU-konform mûködés, amely egy központi adatbázis mûködtetésével, és bizonyos feladatok ellátásának delegálásával képzelhetô el, • az Agrárintervenciós Központ – mint leendô Kifizetô Ügynökségnek – feladatai ellátására való felkészüléséhez megfelelô forrásokra és vidéki hálózatra van szüksége. Az FVM és az együttmûködô hatóságok munkatársai készülnek a jelentés tervezetének fogadására, és arra, hogy arról véleményt mondjanak, mielôtt azt beépítenék az ország- jelentésbe.
Summary The delegation coming from Brussels and visited Hungary in July, 2002 had the opinion that the Hungarian experts working in the National Committee of Vine-Growing Communities, the National Institute of Wine Quality Control and the Board of Customs and Excise are well prepared. Hungary needs further EU guidance in the process of preparation for the accession. The most important task is to establish the operation of the Vine Register by uniting and controlling the different databases. The Agricultural Intervention Centre, as a paying agency, needs financial sources and a network in the countryside to the proper implementation of its tasks. Müller István Agrárintervenciós Központ
E U D E L E G ÁC I Ó L ÁT O G AT Á S A Mennyire felkészült a zöldség-gyümölcs ágazat? Hol tartunk a friss és feldolgozott zöldség-gyümölcs ágazatban, a közös piacszabályozás alkalmazására való felkészülésben? Az EU Bizottsága, a TAIEX, a tagországok képviselôibôl álló küldöttség magyarországi látogatáson
24
tanulmányozta a következô részterületeket: 1. a zöldség-gyümölcs minôségi szabványok alkalmazása és a minôségellenôrzés (belföld, export, import) gyakorlata;
AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA
FELKÉSZÜLÉSÜNK A jogharmonizáció a tervezett ütem szerint halad. Az eddig végzett munka alapján joggal feltételezhetô, hogy a csatlakozás elôtt a termelôi szervezetek elismerési rendje igazodik az EU szabályaihoz. A küldöttség javaslatai: – 5–10 éves idôtávra meg kell tervezni a termelôi szervezetek fejlôdési horizontját. Ez a munka alátámasztaná a szükséges pénzügyi keretek létrehozását, ami a rendszer hatékonyságának az alapja lenne, de érdekelné az Európai Unió Bizottságát is. – Egy áttekinthetô, kidolgozott menetrendben meg kell határozni a termelôi szervezetekre vonatkozó többi sza-
bály harmonizációját is, és még a csatlakozás elôtt el kell végezni a harmonizálást. Ez a menetrend segítené a Bizottságot és a jövôbeni delegációkat abban, hogy a fejlôdést lemérjék. A harmonizálás itt azt jelenti, hogy a szabályokat már elôre úgy kell „tervezetként” megalkotni, ahogy majd a csatlakozás után mûködnek. – Az FVM és az Agrárintervenciós Központ viszonyát, az AIK szerepét szabályozni kell. A küldöttség jelentése részét képezi annak az EU Bizottsága által összeállítandó éves jelentésnek, melynek alapján a csatlakozási tárgyalások – várhatóan még az idén – lezárulnak.
Summary The delegation of Brussels has also inspected the fruit and vegetable sector during the "peer review". Suggestions of the delegation: – the horizon of the Producers' Organizations has to be projected for 5–10 years; – the harmonization of the legislation concerning the Producers' Organizations has to be determined in a clear schedule; – The relation between the Agricultural Intervention Centre and the MARD, the role of the AIC has to be determined. Bene László FVM Európai Integrációs Fôosztály
A Pilisi Civil Fórum állásfoglalása a bevásárlóközpontok ügyében A Pilisi- és a Zsámbéki-medence környezetvédô szervezeteibôl alakult, – jelenleg 21 tagszervezetbôl álló – Pilisi Civil Fórum a térség érdekében a következô állásfoglalást hozza: Az egyedülálló földrajzi, környezeti és történelmi adottságokkal rendelkezô Pilisi- és a Zsámbéki-medence környezeti, táji és kulturális értékei a gátlástalan ipa-
26
rosítás és lakóparkosítás, valamint az intenzív beépítés következtében végveszélybe kerültek. A térségben meglevô természeti értékek védôzónáit a tájromboló és meggondolatlan környezeti változtatások megszüntették, így közvetlenül és különösen veszélyeztetetté vált a térség. Ezen negatív folyamatok megállítására szükséges a térség még meglevô ér-
AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA
FELKÉSZÜLÉSÜNK tékeinek megóvása az itt lakók egészségének megôrzése. A terjeszkedô multinacionális vállalatok – köztük a kereskedelmi célú bevásárlóközpontok elterjedése a térségben igen nagy veszélyeket rejt magában. Az iparûzési adóbevétel reményében eddig már engedélyezett és megépült bevásárlóközpontok esetében bebizonyosodott, hogy a létesítmények jóvátehetetlen károkat okoztak az egyedi jellegét ily módon elvesztô településeknek. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a multinacionális cégek dömpingáraival a harcot felvenni képtelen kiskereskedôk sorra tönkremennek, emiatt az autóval nem rendelkezô helyi lakosoknak egyre messzebb kell menniük a mindennapos bevásárláshoz. Az úthálózat kényszerû kibôvítése csökkenti a zöldfelületeket, az átmenô forgalom drasztikus növekedése – különösen hétvégén – túlterhelt belvárosi jelleget ad a valaha nyugodt településnek. A lakosok ez által elveszítik eddig megszokott komfortérzetüket. A forgalom növekedése következtében a környezetterhelés tovább növekszik, a levegôminôség rohamosan tovább romlik, a fôutak mellett élôk számára a zajés rezgésterhelés elviselhetetlen. Mind-
ez nem a fenntartható fejlôdés, hanem a környezetrombolás folyamatát erôsíti. Az életminôségromlás bekövetkezése miatt – a gazdasági és környezeti szempontokat együttesen és azonos rangban figyelembe véve – a külföldi tulajdonú cégek hosszú távon nem szolgálják sem a hazai környezeti, sem a hazai gazdasági érdekeket. Mindezek miatt a Pilisi Civil Fórum nem támogat semmiféle olyan új beruházást: • az amely veszélyezteti a térségben még fellelhetô táji, környezeti, kulturális értékek megôrzését, illetve megóvását, • az amely sérti a települések kisvállalkozóinak érdekeit, • az amely veszélyezteti az itt élô emberek életkörülményeit, illetve ezek romlását idézi elô. A Pilisi Civil Fórum aktívan fellép minden, a térséget közvetlenül negatívan érintô beruházás ellen. Felszólítjuk az önkormányzatokat, a képviselôket, a közszolgálatban álló tisztségviselôket, hogy döntéseikkel a térség még meglévô értékeinek megôrzését segítsék elô.
Summary In the European Union civil organizations have voice in the life of communities. The Pilis Civil Forum, representing the opinion of the nature protecting organizations of nearly 15 communities of the Pilis and Zsámbék areas protested against the spreading of shopping centres. These shopping centres destroy the local retail enterprises, indirectly destroy jobs. The forced enlargement of road system decreases green areas and increases transit traffic in an intolerable way. So citizens loose their comfort. These tendencies do not fit in the conception of sustainable development but the destruction of the environment. The Pilis Civil Forum do not support any new investments which endanger the natural, environmental or cultural values of the area, hurts the interests of local retailers, or decreases the level of the local people's life. Kiss Antal, Deli Árpád, Szentgyörgyiné Kómár Judit a Pilisi Civil Fórum ügyvezetôi
2002. 7. évfolyam 8–9. szám
27
KÖRNYEZETVÉDELEM
A Környezetvédelmi Tanács a fenntartható fejlôdés támogatását javasolta Az Európai Unió környezetvédelmi miniszterei Brüsszelben tartott ülésükön határozatot fogadtak el az Európai Unió fenntartható fejlôdési stratégiájáról, amely a barcelonai csúcsértekezlet ajánlásai között szerepelt. Az ülés egyben közösségi felkészülésként szolgált a 2002. szeptemberében Johannesburgban megrendezett ENSZ fenntartható fejlôdési világkonferenciájára. Tekintettel a kérdéskör stratégiai jellegére a Tanács munkaebédjén részt vettek a tagjelölt országok környezetvédelmi miniszterei is. A tanács megerôsítette annak szükségességét, hogy a környezetvédelmi szempontok minél inkább megjelenjenek és érvényesüljenek az Európai Unió más politikáiban is. Ennek az integrációnak hajtóeleme lehet az a 2001-es direktíva, amely elrendeli különbözô programok és projektek várható környezeti hatásainak elôzetes elemzését. A tanács felkérte az Európai Bizottságot az elemzési rendszer részleteinek az év végéig történô kidolgozására. Emellett az új környezetvédelmi indikátorok mielôbbi kidolgozására. Az Eurostattal, az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel és a tagállamokkal együttmûködve kell a közegészségügyi indikátorokat (különös tekintettel a vegyi termékekre), valamint a természeti erôforrásokkal való gazdálkodást mérô indikátorokat (vizek, biológiai sokszínûség, erôforrások hasznosítása) kidolgoznia. A
Tanács felhívta a csúcstalálkozó figyelmét a megfelelô arányok megtalálására a környezetvédelmi szociális és gazdasági indikátorok között. A Tanács érdeklôdést mutatott egy új akcióprogram indítása iránt, amely a környezetbarát technológiák terjedésének akadályait elemezné és próbálná felszámolni. A Közösség fenntartható fejlôdési stratégiájának alapelvei az alábbiak lehetnek: • a biológiai sokszínûség megôrzése koncepciójának teljes integrációja minden szektorális politikába és tevékenységbe, • akcióprogramok megvalósítása a természeti erôforrások megôrzése, a mezôgazdaság, a halászat, a gazdasági együttmûködés és segélynyújtás területén, • a közösségi politika hatékony megvalósítása a biológiai sokszínûség megôrzésében (Natura 2000 hálózat felállítása, a Habitat és a Vadmadarak direktíva alá esô fajok védelme), • kiegészítô intézkedések az agresszíven behatoló fajok elleni védekezésben, amelyek veszélyeztetik a biológiai sokszínûséget, • kiegészítô intézkedések meghozatala és érvényesítése az erdei és egyéb öko-rendszerek védelmében nemzetközi ökológiai hálózatok felállításával.
Summary The Council would start a new action program for the analysis and elimination of the obstacles to the spreading of new and environmentally friendly technologies. The basic principles are: • conservation of biological diversity; • preservation of natural resources; • preservation of natural resources in the fields of agriculture and fishery; • establishment of the Natura 2000 network, protection of species covered by the Habitat and Wild Birds Directives; • control of aggressive, adventive species endangering biological diversity; • establishment of international ecological networks for the protection of forests and other ecosystems. Nemzetközi K+F Hírlevél
28
AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA
KELETI
BÔVÍTÉS
Megnyíltak a SAPARD-pénzek a cseheknek, a szlovákoknak és a románoknak Ez a három ország tehát megindíthatja a saját mezôgazdasági és vidékfejlesztési programját abból az uniós támogatásból, amit az Európai Bizottság a kifizetôhelyek jóváhagyásával aktuálisan is hozzáférhetôvé tett számukra. A Cseh Köztársaság évente 22,4 millió, Szlovákia 18,6 millió euró fölött rendelkezhet. Most már csak Magyarország, Lengyelország az a két ország a tíz csatlakozásra váró ország közül, ahol még nem állították fel a nemzeti ügynökségeket, és fejlesztési programjaik még nincsenek jóváhagyva. A végrehajtó szerv szóvivôje némi utalást tett arra, hogy valószínûleg Lengyelország lesz a következô közép-kelet-európai ország, mely megkaphatja ügynökségei számára az akkredi-
tálást. Az Európai Unió 2003. végéig tolta ki a támogatások folyósítását, hogy az elôkészületek elhúzódása miatt senki ne szenvedjen hátrányt. Románia 2002. július 15-étôl kész a SAPARD pénzek fogadására – Ilie Surbu román mezôgazdasági miniszter szerint. A román mezôgazdasági minisztérium ez év áprilisában közzé tett egy gyakorlati útmutatót a SAPARD programmal kapcsolatban, amelyben többek között a SAPARD pénzek fogadásának feltételrendszere áll. Az Európai Unió évente 153,2 millió eurót utal át Romániának a SAPARD program kapcsán, 2006-ig. Ezen felül Románia évente 50 millió euróhoz jut az Unió Strukturális Alapjaiból.
Elôre tör a cseh mezôgazdaság A cseh agrárium dolgozóinak száma megközelítôleg 50.000-rel csökkent 1998 óta. Így most 160.000 fô, közölte Miroslav Jirovsky, a Cseh Agrárszövetség elnöke. Az ágazat munkatermelékenysége évente 10%-val növekszik. Egy mezôgazdasági munkás átlagos keresete kicsivel több, mint 11.000 cseh
korona volt 2001-ben, ez 3.500 koronával jelent kevesebbet az iparban dolgozókénál. Ugyanakkor az 1990-ben kapott bérnek csak 90%-ával egyenlô. Az agrárágazat helyzete javult az elmúlt három év során, bevétele kétszeresére nôtt.
1 milliárd koronás veszteség Az idei aszály számos növény termésmennyiségét harmadrésszel csökkentette Észtországban. A termelôk szerint a teljes veszteség elérheti majd az 1 milliárd koronát. A mezôgazdasági minisztérium egyik tanácsadója még nem tartja olyan súlyosnak a helyzetet, mint az 1913-as aszály esetében. A gazdák 2002. 7. évfolyam 8–9. szám
veszteségének felmérése csak ôsszel lesz végleges. Az agrártárca még nem kérte a kormányt, hogy kártérítést, vagy támogatást fizessen a terméskiesés miatt, de valószínûleg nyár végén benyújtják kérvényüket. A minisztérium természetesen segíti a termelôket ilyen válságos idôkben - nyilatkozta a szóvivô. 31
FÓRUM ma 1989 óta nemhogy csökkenne, de valamelyest emelkedést is mutatott. 1989-ben 74 ezer ló volt Magyarországon, ez 1992-re 78 ezerre, majd 95-re, 87 ezerre gyarapodott. Némi fluktuációt követôen 2000-ben 78–80 ezren állt (augusztusi és márciusi adat). A Magyar Lótenyésztô és Lovassport Szövetség adatai szerint lóállományunk létszáma jelenleg is ezen a szinten áll. A lóállomány tulajdonosi megoszlását tekintve a rendszerváltás óta alaposan átrendezôdött. A magántulajdon már a 70-es évektôl egyre erôsödô szerepet kapott a lótenyésztésben, és mára az állomány több mint 90%-a magántulajdonba került. A legértékesebb törzsállományok azért állami tulajdonban maradtak. Az igazi reményt arra, hogy a lóte-
nyésztés és lótartás ismét bizonyos mértékig fellendüljön, az adja, hogy egy egészen új hasznosítási terület alakult ki: a szabadidô-lovaglás. Megjelent az a fizetôképes réteg, amelynek igénye van erre az egészséges, természetközeli sportolási formára, és akik közül egyre többen saját lovat tartanak (ill. tartatnak bérben). Ez a versenyló-tenyésztés mellett szerencsés húzóerôt jelent a lóállomány minôségi javítására. Amire szükség is van, hiszen jól jelzi a helyzetet, hogy a jelenleg szinte kizárólag NyugatEurópába irányuló lóexportunk döntô hányadát vágólovak teszik ki. A jövôben azonban mindenképp a magasabb értéket képviselô (és magasabb árat biztosító) sport- és tenyészló-állomány fejlesztése a cél.
Summary The emergence of a new way of utilization of horses: hobby-riding may help to revive horse breeding and horse keeping significantly. The solvent social strata which demand this healthy, natural form of sport has been established, more and more of them keep their own horses. Besides the breeding of race horses this promotes significantly the improvement of the quality of horse-stocks. This improvement is strongly needed, since it is fact that at present Hungary exports horses nearly exclusively to Western Europe, and mainly for slaughter. Our future aim has to be the development of the stocks of sport- and breeding-horses, these animals represent higher value (and also higher prices). Székely Sándor
A lovakról – olvasóink kérdésére válaszolva – Hány ló van ma Magyarországon? – Számuk 75-80 ezerre tehetô, egy éven belül is változik néhány ezerrel. – Kiknek a tulajdonában vannak a lovak? – Döntô többségük (90%-nál is több) magántulajdonban van. Azt lehet mondani, elenyészô a nem magántulajdonú lovak száma. 2002. 7. évfolyam 8–9. szám
– Mire tartanak ma lovat? – A lovak körülbelül egyharmada lovaglás céljára tartott sport- és szabadidô-ló, számuk egyre növekszik. Ezen felül a hivatalos versenysportban további 3 ezer ló szerepel. A lóállomány többségét ma még az igáslovak teszik ki: ez kb. 50–60%. A vágóállatként tartott lovak száma 8–10 ezerre tehetô. 39
FÓRUM tartáskörülményeket biztosító feltételekre van szükség ahhoz, hogy a lószektor a népszerûségét megôrizze, Svédországban a becslések szerint körülbelül 200–250 ezer ló van. A lószektorban hozzávetôlegesen 10 ezer teljes idejû és 30 ezer részidejû munkahely van. A pénzforgalom a szektorban évi 18 milliárd svéd korona, amibôl 10 milliárd a fogadóirodák forgalma. (Az ügetôversenyeket tekintve Svédország a világ három vezetô országa között szerepel.) A szektor agrárgazdasági jelentôsége is nagy: a lovak tartása és tenyésztése az ötödik legnagyobb bevételi forrás a svéd mezôgazdaságban.
A Bizottság javasolta, hogy az EU Közös Agrárpolitikájában a lótenyésztés az elsôdleges termelôszektorba kerüljön, az annak megfelelô státust kapja meg a hivatalos és adminisztratív rendelkezésekben. Ez azt jelentené, hogy azok a farmerek, akik a lótenyésztés irányában elkötelezték magukat, a befektetési alapokból vagy a fiatal farmereknek nyújtandó vállalkozáskezdési támogatásokból ugyanolyan hozzáférési lehetôségekkel rendelkeznének, mint az egyéb elsôdleges termelôszektorokban tevékenykedôk. Tenyészkancánként 1000 svéd korona közvetlen támogatást is javasoltak azokra az évekre, amikor egy kanca regisztrált pedigrés csikót ellik.
Summary In its Common Agricultural Policy the Commission suggested to classify horse-breeding into the primary producing sector, with the proper status in the official and administrative decrees. This means that farmers involved in horse-breeding could access the supports of investment funds or the supports for young farmers for the start of their enterprises just as farmers of other primary producing sectors. 1000 Swedish crowns direct support was also suggested for each breeding mare for the years in which the mare gives birth to a registered, pedigreed foal.
– Sz. S. – (Forrás: Swedish Equine Policy; Report of the Commission on Equine Policy SOU 2000:I09)
2002. 7. évfolyam 8–9. szám
41
KÖZLÖNY
AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA
MELLÉKLET
42
AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA
