Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2011/3
© Központi Statisztikai Hivatal
2011. december
Tartalom Összefoglalás............................................................................ 2 Népmozgalom ........................................................................... 3 Mezőgazdaság .......................................................................... 4 Ipar ............................................................................................ 5 Építőipar.................................................................................... 7 Idegenforgalom ......................................................................... 8 Beruházás ............................................................................... 10 Lakásépítés............................................................................. 11 Foglalkoztatottság, keresetek.................................................. 12 Munkanélküliség...................................................................... 13 Közúti közlekedési balesetek .................................................. 14 Bűnözés .................................................................................. 14 Táblázatok............................................................................... 16
További információk, adatok (linkek) Elérhetőségek
www.ksh.hu
Összefoglalás Az év első három negyedévének előzetes adatai szerint az egy évvel korábbihoz képest 5%-kal csökkent a születésszám, miközben a halálozásoké mindössze 2%-kal lett kevesebb. Ebből adódóan tovább fokozódott a népességcsökkenés üteme. Folytatódott a házasságkötések számának fogyatkozása, ugyanakkor valamelyest javult a csecsemőhalandóság. Az előzetes adatok szerint Baranyában 2011-ben összesen 301,3 ezer tonna kalászos gabonát takarítottak be, 7,2%-kal többet, mint 2010-ben, miközben a betakarított terület bő egytizedével visszaesett. A termésátlagok így nagyarányban nőttek, átlagosan 20,9%-os volt az emelkedés mértéke. Területegységre vetítve az elmúlt évhez képest a hozamok a tavaszi árpánál és a triticalénál nőttek a legjobban. Az év első három negyedévében az ipari termelés Baranyában szerény mértékben, az országostól elmaradóan növekedett az egy évvel korábbihoz képest, a népességarányos fajlagos mutató értéke továbbra is a legalacsonyabb az ország megyéi között. Az ipari értékesítés volumene az egy évvel korábbi szinten alakult. Az építőipari termelés – az országoshoz hasonló mértékben – 10,5%-kal csökkent. A visszaesés az egyéb építmények építésében volt nagyobb mértékű. Elsősorban a pécsi vendégforgalom visszaesésének betudhatóan csökkent az érdeklődés a megye kereskedelmi szálláshelyei iránt. A külföldi szállásfoglalások 20%-kal, a belföldiek közel egynegyedével estek vissza az egy évvel korábbihoz képest. A gazdasági szervezetek beruházásai folyó áron is lényegesen elmaradtak az egy évvel korábbitól. A források szűkülése az épületek és egyéb építmények csoportjában jelentkezett, a gépekre, berendezésekre és járművekre fordított összeg – nominálértéken – valamelyest növekedett. Baranyában az év első kilenc hónapjában 226 lakás létesült, 32%-kal kevesebb, mint tavaly ugyanezen időszak alatt. Az új otthonok 77%-át a városokban, ezen belül közel kétharmadát a megyeszékhelyen adták át. A községeket visszafogott beruházási kedv jellemezte új lakás közülük mindössze 31-ben épült, többségük csupán egy-két új otthonnal gyarapodott az első kilenc hónap során. A megfigyelt megyei székhelyű szervezeteknél az előző évhez képest 2,7%-kal csökkent az alkalmazásban állók száma. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 3,6%-kal, családi kedvezmény nélkül számított nettó átlagkeresetük 2,0%-kal nőtt. Baranyában, szemben az országos tendenciával, tovább nőtt a regisztrált álláskeresők száma, a növekedés a nők, valamint a 6 hónapnál rövidebb ideje regisztráltak körében volt a legerőteljesebb. Az álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 15,5% volt, számottevően nem változott. A megyében 2011 első kilenc hónapjában 376 személyi sérüléssel járó közlekedési balesetet regisztráltak, az előző év azonos időszakához képest 11,7%-kal kevesebbet. Ezek során – ahol az esetek több mint felében a személygépkocsi-vezetők voltak a hibásak – 505 személy sérült, illetve halt meg, amely szám 14,3%-kal maradt alatta a tavalyinak. Baranya megyében 2011. I–III negyedévében 12 397 bűncselekményt regisztráltak, közel ötödével többet, mint egy évvel korábban. A bűnelkövetők száma ugyanakkor csökkent, az előző év azonos időszakához viszonyítva 6%-kal kevesebb, összesen 3728 elkövető vált ismertté.
2
Statisztikai tájékoztató – Baranya megye, 2011/3
Népmozgalom Az előzetes adatok alapján ez év szeptemberének végéig a megye valamennyi megfigyelt népesedési folyamata az országoshoz hasonlóan, többnyire kedvezőtlen irányban változott. Az egy évvel korábbihoz viszonyítva 5%-kal kevesebb, szám szerint 2387 gyermek jött a világra, miközben országosan valamivel kisebb mértékben mintegy 4%-kal csökkent az élveszületések száma. A megyén belül a települések jogállása szerint eltérések mutatkoztak. Míg Pécsett és a községekben egyaránt 7% körüli születésszám-csökkenést regisztráltak, a megye többi városában általában a tavalyihoz hasonlóan alakult a születésszám. A születésekénél kisebb mértékben ugyan, de csökkent ugyanakkor a halandóság is, az év első kilenc hónapja során 3788 fő hunyt el, mintegy 2%-kal kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában (országosan alig egy százalékkal mérséklődött a halálozások száma). A születésszámnak a halandóságnál nagyobb mértékű csökkenése következtében tovább fokozódott a népesség természetes fogyása. A megye lélekszáma a természetes népmozgalomból adódóan januártól szeptemberig összesen 1401 fővel lett kevesebb, amely mintegy 3%-kal haladta meg az előző év hasonló időszakának veszteségét (országosan több mint 6%-kal növekedett a népesség természetes fogyása). További kedvezőtlen folyamat a házasságkötések számának folytatódó csökkenése. Baranyában az év januártól szeptember végéig terjedő időszakában mindössze 1064 pár kötött házasságot, 4%-kal kevesebb mint egy évvel korábban (országosan ennél kisebb mértékben – egy százalékkal – fogyatkozott a számuk). Kedvező változás következett be ugyanakkor a csecsemőhalandóság tekintetében, hiszen míg tavaly az I–III. negyedévben összesen 12, ez év hasonló időszakában 10 egy éven aluli gyermek hunyt el, vagyis a mortalitás 17%-kal (országosan 2%-kal) csökkent. Az ezer élveszülöttre jutó csecsemőhalálozási mutató értéke az egy évvel korábbi 4,8-ről ez év első kilenc hónapja alapján 4,2-re mérséklődött, amely kedvezőbb volt az országos átlagnál (5,0). 1. ábra A főbb népmozgalmi események alakulása Baranya megyében 5000 3879 3788
4000 3000
2517 2387
2000 1000
1109 1064
0 -1000 -1362 -1401
-2000 Házasságkötés
Élv eszületés
Halálozás
Természetes szaporodás, fogy ás
2010.I.-III.negy edév
2011.I.-III.negy edév
3
www.ksh.hu
Mezőgazdaság Az előzetes adatok szerint Baranyában 2011-ben összesen 301,3 ezer tonna kalászos gabonát1 takarítottak be, 7,2%-kal többet, mint 2010-ben, miközben a betakarított terület bő egytizedével visszaesett. A dél-dunántúli régióban ugyanakkor a termésmennyiség a tavalyi évhez képest 3,8%-kal nőtt, úgy, hogy közben a terület 6,9%-kal csökkent. Országosan 4,9%kal kisebb területen, 7,9%-kal nagyobb termést takarítottak be. A megyében 2010-hez képest – az őszi árpa és a rozs kivételével – a legtöbb kalászos betakarított termésmennyisége nőtt, miközben a területek jelentősen csökkentek. A termésátlagok így – az említett két növény kivételével – nagyarányban nőttek, az emelkedés mértéke átlagosan 20,9%-os volt. Területegységre vetítve az elmúlt évhez képest a hozamok a tavaszi árpánál és a triticalénál nőttek a legjobban. 1. tábla A kalászosok területe és terméseredménye, 2011 Megnevezés Búza Őszi árpa Tavaszi árpa Rozs Zab Triticale Búza Őszi árpa Tavaszi árpa Rozs Zab Triticale Búza Őszi árpa Tavaszi árpa Rozs Zab Triticale Búza Őszi árpa Tavaszi árpa Rozs Zab Triticale
Baranya
Dél-Dunántúl
Ország
Betakarított terület, ha 44 841 137 451 11 066 26 019 2 970 9 992 146 1930 1 417 4 572 1 601 12 825 2010=100,0 97,0 95,2 67,0 78,1 93,7 115,1 48,8 114,3 97,3 87,5 73,0 93,1 Termésátlag, kg/ha 4 970 4 680 5 000 4 580 4 030 3 530 1 920 2720 3 190 2 740 3 930 2 740 2010=100,0 118,3 112,0 121,7 115,1 148,2 111,4 53,2 82,9 132,4 96,8 145,6 106,6
980 159 101 32 53 98
486 030 592 732 187 912
97,0 85,9 105,9 88,5 104,7 82,7 4 4 3 2 2 3
210 080 350 330 440 440
113,5 115,6 110,9 110,4 105,2 112,1
Baranyában az elmúlt néhány évben a legtöbb kalászos területe – a rozs kivételével – tendenciájában ingadozások mellett csökkent, miközben a termésátlagok – az őszi árpát és a rozsot leszámítva – általában nőttek. (Régiós szinten a kalászos gabonák betakarított 1
Kétszeres, rizs, indián rizs, köles, kanárimag, cirokmag, pohánka nélkül. 4
Statisztikai tájékoztató – Baranya megye, 2011/3
területeire ugyancsak csökkenés volt jellemző, miközben a termésátlagok többnyire emelkedtek. Országosan hasonló volt a helyzet, bár a területegységre eső hozamok inkább mérséklődtek.) A fontosabb kalászosok idei baranyai termésátlagait tekintve a térség ugyan a rozsnál a megyei rangsorban a tizenhatodik helyen állt, azonban a búzánál és az őszi árpánál az első, a tavaszi árpánál a második, zabnál és triticalénál a harmadik, rozsnál a negyedik, őszi árpánál az ötödik helyen szerepelt. 2. ábra Fontosabb kalászosok területe és termelése Baranyában Ezer ha,
Kg/ha 7 000
3 000
3 000
20
2000
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
0
0
0
0
1 000
2011
1 000
2010
50
2 000
2009
2 000
2008
100
2007
150
40
2006
200
4 000
60
4 000
2005
5 000
250
5 000
80
2004
6 000
300
Kg/ha 6 000
2003
350
Őszi árpa
ezer t 100
2002
Búza
ezer t 400
2001
Ezer ha,
Terület, ezer ha Termésmenny iség, ezer tonna Termésátlag, kg/ha
Terület, ezer ha Termésmenny iség, ezer tonna Termésátlag, kg/ha
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet 2011. október 17-ei operatív jelentése szerint
Baranyában az adott időpontra igen előrehaladott állapotban volt a főbb szántóföldi növények, zöldségek és gyümölcsök betakarítása. Az előzetes adatok alapján az idei termésátlagok napraforgónál, cukorrépánál és burgonyánál meghaladják a tavalyiakat, míg a kukorica várható terméseredménye alatta marad az előző évinek. Ipar Baranya megye ipari termelése 2011 január–szeptemberében mérsékelten emelkedett. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások megyében működő telephelyei 209,7 milliárd forint ipari termelési értéket hoztak létre (az országos produktum 1,3%-át), amely összehasonlító áron számítva 2,2%-kal múlta felül az egy évvel korábbit. (Országosan a hasonló méretű vállalkozói körben 6%-kal bővült a kibocsátás.) A megyében idén e gazdálkodói körön belül a termelés 77%-a kötődött a legalább 50 főt foglalkoztató közepes és nagyvállalkozásokhoz, körükben 3,3%-os volumennövekedés következett be, míg az 5–49 fős kisvállalkozások összehasonlító áron számított termelése nem érte el az egy évvel korábbit. A régió mindhárom megyéjében növekedést regisztráltunk, amely Somogyban alacsonyabb (1,6%), Tolnában magasabb (8,7%) volt a baranyainál, a Dél-Dunántúlon összességében 3,7%-ot ért el a termelésbővülés mértéke. A megye egy lakosára ez év első kilenc hónapjában 535,7 ezer forint ipari termelési érték jutott. Ez nem érte el az országos átlag (1642,7 ezer forint) egyharmadát sem. Mivel a termelés növekedése viszonylag csekély volt, és ezzel párhuzamosan az ország csaknem minden megyéjében kisebb-nagyobb bővülés következett be, Baranya pozíciója nem változott, továbbra is az utolsó helyen maradt a fajlagos mutatóérték alapján állított országos megyesorban. A 5
www.ksh.hu
régió másik két megyéjében ugyan légyegesen magasabb termelési érték jutott egy lakosra, az országos átlagnak azonban e mutatóértékek is csak a 60–70% közötti hányadát érték el, így a Dél-Dunántúl 857,1 ezer forintos átlagos értéke is a legalacsonyabbnak mutatkozott a hét tervezési-statisztikai régió fajlagos mutatószámai közül. A legalább 50 főt foglalkoztató baranyai székhelyű vállalkozások (amelyekből az év első kilenc hónapjában 73 működött a megyében) székely szerint számbavett termelési értéke 164,4 milliárd forintot tett ki, 3,3%-kal többet, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Az összes értékesítés volumene az egy évvel korábbi szinten alakult, ezen belül a két értékesítési irány változásában sem volt lényeges eltérés, a belföldi értékesítés épp csak a bázisszint alatt, az export pedig némileg afölött alakult. A termelés a III. negyedévben növekedett a legjelentősebben (7,7%-kal), az értékesítés bővülése azonban ekkor is csekély, mindössze egy százaléknyi volt. 2. tábla Az ipari termelés és értékesítés alakulása* Belföldi
Termelés
Export
Összes
értékesítés nettó árbevétele
Időszak
Termelés
Belföldi
Export
Összes
értékesítés
volumenindexe, előző év azonos időszaka = 100,0
folyó áron, millió forint 2009.
I. negyedév II. negyedév III. negyedév I–III. negyedév IV. negyedév év
57 429 35 471 50 785 30 237 54 124 31 884 162 337 97 592 59 501 39 989 221 838 137 581
25 846 26 588 23 552 75 986 29 472 105 458
61 318 56 825 55 435 173 578 69 460 243 039
79,8 69,5 74,9 74,7 82,1 76,5
78,0 71,4 80,3 76,5 87,6 79,4
79,5 74,8 72,2 75,5 83,2 77,5
78,6 73,0 76,6 76,1 85,7 78,6
2010.
I. negyedév II. negyedév III. negyedév I–III. negyedév IV. negyedév év
48 527 31 369 53 744 30 405 54 780 30 668 157 050 92 442 61 475 39 206 218 525 131 647
20 919 26 430 26 173 73 523 30 669 104 191
52 289 56 835 56 841 165 964 69 874 235 838
87,0 109,0 100,7 98,5 101,3 99,3
89,4 102,4 97,3 96,0 97,2 96,3
86,4 103,4 108,4 99,5 101,0 99,9
88,1 102,9 102,1 97,5 98,9 97,9
2011.
I. negyedév II. negyedév III. negyedév I–III. negyedév
52 046 52 944 59 436 164 425
21 419 27 020 26 601 75 040
54 427 56 269 57 757 168 453
105,0 97,3 107,7 103,3
104,2 95,2 100,2 99,9
98,6 101,0 102,1 100,7
101,9 97,9 101,1 100,2
33 008 29 250 31 156 93 414
* A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján.
Legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások jelenleg két iparágban vannak jelen a megyében. Közülük a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás a termelési érték háromtizedét, az összes értékesítés 35%-át adta, és termelése mintegy 4, a csak hazai irányultságú értékesítése mindössze fél százalékkal bővült. A nagyobb hányadot teljesítő feldolgozóiparban a 3%-kal növekvő kibocsátás bázisszintű értékesítéssel párhuzamosan ment végbe, ez utóbbit a belföldi eladások egy százalékos mérséklődése és az export hasonló mértékű (0,7%-os) gyarapodása alakította. A feldolgozóipar ágainak teljesítménye az alábbiak szerint alakult. – Az alágak közül négyet magában foglaló gépipar az egyik legnagyobb súlyarányú ág, amelyhez a megye ipari termelésének 27%-a kötődött. Termelési volumene 7, összes értékesítése 14%-kal esett vissza, amelyben a hazai és exporteladások csökkenése egyaránt megmutatkozott. (Meg kell azonban jegyezni, hogy ebben szerepe volt egy korábban ide tartozó jelentős teljesítményű szervezet fémfeldolgozás területéhez történő átsorolásának is.) A gépiparon belül a gép, gépi berendezés gyártásában – amely az ipari termelés 18%-át produkálta – növekvő termelést és értékesítést könyveltek el.
6
Statisztikai tájékoztató – Baranya megye, 2011/3
– Az élelmiszeripar a megye másik legnagyobb súlyarányú alága, amelyben a csaknem 2%-kal bővülő termelés az értékesítési volumen mintegy egy százalékos mérséklődésével párosult. Ezen belül a hazai eladás és az export egyaránt az egy évvel korábbi szint alatt alakult. – Az alacsonyabb részesedésű feldolgozóipari ágak közül legjelentősebb növekedést a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása ért el, amelyben ugyancsak szerepet játszott a gépiparnál már megemlített, ide átkerülő ágazatot váltó szervezet. Mérsékeltebben javult a textilipar és a fafeldolgozás összteljesítménye, a kedvezőbb exportlehetőségeknek köszönhetően. Nem módosult lényegesen idén Baranyában az értékesítésen belül a kiviteli hányad, mivel nem volt lényeges különbség a belföldi és exportértékesítés változásában. A kilenc havi ipari értékesítésnek közel 45%-a került külpiacra, az országos 64%-kal párhuzamosan. A régión belül a két szélsőértéket Tolna bő 21, Somogy 88%-kal képviselte. A megyében e gazdálkodói körben az export kizárólagosan a feldolgozóiparhoz kötődött, e nemzetgazdasági ágra számítva az exportarány 68%-ot (országosan 74, Tolnában 58, Somogyban 88%-ot) tett ki. A kibocsátás legnagyobb hányada került külpiacra a villamos berendezés, a számítógép és optikai termék, a járműgyártás területén, majd a gép, gépi berendezés gyártásában és a fafeldolgozásban. Ezek egyben azon területek is, amelyek tevékenysége a legnagyobb mértékben összefügg a külpiaci hatásokkal. Tovább folytatódott a megyében az e gazdálkodói körben alkalmazásban állók számának mérséklődése. A legalább 50 főt foglalkoztató ipari vállalkozásoknál az év első kilenc hónapjában átlagosan 12 678 fő állt alkalmazásban, számuk 5%-kal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. Mivel a létszámcsökkenés a teljesítmény bővülésével párhuzamosan ment végbe, az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés (termelékenység) 9%-kal kedvezőbb volt a bázisidőszakinál.
Építőipar2 Baranya megye építőipari szervezetei az év első kilenc hónapjában 19,7 milliárd forint termelési értéket hoztak létre, összehasonlító áron számítva 10,5%-kal kevesebbet, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A csökkenés mértéke hasonló volt az országoshoz. Az építmény-főcsoportok közül a nagyobb hányadot (63%-ot) kitevő épületek építésében mérséklődött kevésbé a termelés volumene (mintegy 5%-kal), az egyéb építmények építése 18%-kal esett vissza. Az idei éven belül az építőipari teljesítmény az első negyedévben 3, a másodikban 7, a harmadikban 18%-kal maradt el az elmúlt év hasonló időszakitól. 3. tábla Az építőipari termelés alakulása építmény-főcsoportonként, 2011. január–szeptember Az építőipari termelés Építményfőcsoport
millió Ft
megvolumenindexe, oszlása, előző év azonos % időszaka = 100,0
országon belüli aránya, %
millió Ft
Baranya megyében
2
megvolumenindexe, oszlása, előző év azonos % időszaka = 100,0 országosan
Épületek építése Egyéb építmények építése
12 396
63,1
94,9
3,1
397 385
50,7
88,7
7 260
36,9
81,6
1,9
386 955
49,3
89,3
Összesen
19 656
100,0
89,5
2,5
784 340
100,0
89,0
Az építőipari adatok a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokra vonatkoznak, székhely szerinti összesítésben.
7
www.ksh.hu
A régió megyéi közül Somogyban a baranyainál nagyobb mértékben, az egy évvel korábbi felére zuhant az építőipari termelés, Tolnában pedig 9%-os növekedés következett be. A DélDunántúl egészében így ugyancsak erőteljes, 27%-os visszaesés mutatkozott. Az egy lakosra jutó építőipari termelés értéke 50 ezer forintot tett ki a megyében, amely 64%-át jelentette az országos, 86%-át a Budapest nélkül számított országos átlagnak. A fajlagos mutató értéke a dél-dunántúli megyék közül Baranyában volt a legalacsonyabb, amellyel az országos megyesorban az élen álló fővárost is figyelembe véve a 12. helyen állt.
Idegenforgalom Baranya megye kereskedelmi szálláshelyeinek első kilenc havi teljesítését az elmúlt évek leggyengébb vendégforgalmi mutatói jellemezték. Az előzetes adatok alapján a megyébe összesen 159 ezer vendég érkezett mintegy 372 ezer vendégéjszakára. Mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma jelentősen elmaradt az egy évvel korábbitól, előbbi egyötödével, utóbbi 23%-kal lett kevesebb. A régió egészének idegenforgalmi mutatói sem alakultak kedvezően, Dél-Dunántúlon a vendégek száma 17, a szállásfoglalásoké 21%-kal mérséklődött, miközben országosan a turisták száma az egy évvel korábbi szinten stagnált. A megye idegenforgalmában tovább erősödött a hazai vendégkör szerepe, miután a belföldi vendégek száma csak 18%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, szemben a külföldiek 26%-os visszaesésével. A januártól szeptemberig tartó időszakban így minden tíz vendégből nyolc a határon belülről érkezett. A vendégéjszakák száma viszont a belföldi vendégek részéről esett vissza jobban, 24%-kal, míg a külföldiek esetében ötödével kevesebb szállásfoglalás történt. Ennek következtében a vendégéjszakáknak csak héttizedét vették igénybe a magyar vendégek. 3. ábra A vendégforgalom alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken, 2011 80
3,1
3,0
70 2,7
Vendégforgalom
60 50 2,2 2,0
65,2
64,7
2,0
1,9
2,1
53,2
49,2
42,2 32,4
30,0 10
18,1
17,2 15,1
9,3
9,0
Január
Február
15,5
2,3
2,3
2,1
20
0
2,5
2,3
40 30
2,7
19,5
23,1
21,3
24,0
21,8
1,9
Átlagos tartózkodási idő
2,9
1,7 1,5
Március
Április
Május
Vendég, ezer fő
Június
Július
AugusztusSzeptember
Vendégéjszaka, ezer éjszaka
Átlagos tartózkodási idő, éjszaka
A külföldiek 93%-a valamely Európai országból érkezett, ezen belül a legtöbben Németországból (7400-an), Csehországból (4600-an) és Ausztriából (3 ezren) jöttek. A német turisták száma évről évre egyre apad, 2011 első három negyedévében az elmúlt év azonos időszakához képest több mint negyedével esett vissza. A legnagyobb mértékű forgalomcsökkenés az Ausztriából érkezett vendégek esetében mutatkozott, mindössze a tavalyi vendégszám felét regisztrálták a megye szálláshelyein, miközben az országba érkező osztrák turisták száma nőtt a vizsgált időszakban. A csehországi vendégek száma az egy évvel
8
Statisztikai tájékoztató – Baranya megye, 2011/3
korábbihoz hasonlóan alakult. Ők elsősorban a gyógyfürdőink miatt látogattak el a megyébe és töltöttek el itt átlagosan 5 éjszakát. Jelentősen nőtt viszont a skandináv országokból érkezők száma, Norvégiából például kétszerannyi vendéget fogadtak, több mint háromszorannyi vendégéjszakára. Az egyes szállástípusok közül továbbra is a magasabb minőséget nyújtó szállodai szobákat választották a legtöbben, három vendégből kettő töltötte itt az éjszakáit. A vendégek elsősorban a gyógy- és wellness szolgáltatásokat nyújtó szállodákat részesítették előnyben. A szállodáknak sikerült megtartani az előző évi hazai vendégszámot, a határon belülről ugyanannyian, 172 ezren foglaltak szállást, mint az előző év azonos időszakában, és az itt eltöltött idő – átlagosan 2,4 éjszaka – sem változott. Ezzel szemben a külföldi vendégek száma jelentősen, mintegy ötödével csökkent, a vendégéjszakák esetében kisebb, 14%-os volt a visszaesés, mivel az átlagos tartózkodási idő hosszabbodott. A kapacitás-kihasználtsági mutatók javultak az utolsó negyedévben, a szállodák a rendelkezésre álló szobáik 35%-át értékesítették, a férőhelyek kihasználtsága 26%-os volt, mely jelentősen elmaradt az országos 48 illetve 36%-os átlagtól. A megye kereskedelmi szálláshelyein a január-szeptemberi időszakban összesen 3990 millió Ft bruttó árbevétel keletkezett, melynek több mint fele, 2165 millió Ft, a szállásdíjakból, fennmaradó része a vendéglátásból és az egyéb szolgáltatásokból származott. A bevételek folyó áron számítva mintegy 16%-kal, ezen belül a szállásdíj-bevételek 19%-kal csökkentek. (2011 szeptemberében a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás területén mért fogyasztói árindex 103,0% volt.) Az ágazatból származó bevételek meghatározó hányadát (82%-át) a szállodák termelték ki, a 3273 millió Ft nominál értéken 9,5%-kal maradt el az egy évvel korábban realizált bevételektől. Az év első kilenc hónapjának adatai alapján a kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 11 600 Ft volt, míg az egy kiadható szobára jutó árbevétel (REVPAR-mutató) nem érte el a 4 ezer Ft-ot. Üdülési csekket eddig 449 millió Ft értékben váltottak be, 26%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos hónapjaiban. A belföldi bruttó szállásdíjak egyharmadát egyenlítették ki e fizetőeszközzel. Pécsett az elmúlt negyedévben a kulturális fesztiválok, a konferenciák és egyéb szakmai rendezvények mellett két nagy, nemzetközi sportesemény vonzotta az idelátogatókat, összességében azonban a város iránt az idei év első kilenc hónapjában érezhetően visszaesett az érdeklődés. A határon túlról 28%-kal kevesebben érkeztek, a vendégéjszakák száma 23%-kal apadt. A megyeszékhely 22%-kal kevesebb belföldi látogatót vonzott, a szállásfoglalások száma ötödével maradt el az előző év hasonló időszakától. Harkányt tizedével többen, 32 ezren választották úti céljuknak, az ideérkezők a szálláshelyeket közel 116 ezer vendégéjszakára vették igénybe, 5%-kal többre, mint egy évvel korábban. A kevés számú külföldi vendég átlagosan egy hetet töltött el a megye egyetlen fürdővárosában, míg a hazai pihenni és gyógyulni vágyók 2,7 éjszakát. A borkultúrájáról híres Villányt a tavalyinál többen, 13 ezren keresték fel és az értékesített vendégéjszakák száma is meghaladta az 20 ezret, ami a belföldi érdeklődés élénkülésének volt köszönhető.
9
www.ksh.hu
4. tábla Baranya megye idegenforgalmi szempontból meghatározó településeinek vendégforgalmi adatai, 2011. I–III. negyedév Település Pécs Harkány Villány
külföldi 19 841 8 116 1 202
Pécs Harkány Villány
72,3 97,8 56,9
Vendég belföldi 52 901 24 312 12 075
összes 72 742 32 428 13 277
előző év=100,0% 77,6 76,1 113,8 109,3 124,2 112,2
Vendégéjszaka külföldi belföldi összes 47 280 98 626 145 906 49 005 66 734 115 739 2 214 18 307 20 521
76,6 95,4 69,4
79,4 114,3 128,9
78,5 105,4 118,0
Beruházás3 A megyében székhellyel rendelkező gazdasági szervezetek a jelzett vonatkozási körben 2011. január–szeptemberben 50,4 milliárd forint beruházást valósítottak meg, amely a hasonló gazdálkodói kör országos beruházásértékének a 2,5%-át tette ki. Az idei teljesítményérték folyó áron számítva is jócskán elmaradt az egy évvel korábbitól, sőt a két évvel ezelőttit sem érte el. Az egy évvel korábbihoz mért visszaesés az épületek és egyéb építmények csoportját érintette, amiben szerepet játszott a tavalyi magas bázis, amely részben abból adódott, hogy az elmúlt év első felében fejeződtek be az M6-os és M60-as autópálya építésének munkálatai, de azon kívül is folyt számos más országos jelentőségű építmény-beruházás is. A gépekre, berendezésekre, járművekre fordított összeg, folyó áron számítva valamelyest magasabb volt, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva a mezőgazdaságban megvalósuló fejlesztések a megyében az elmúlt néhány évben évenként nagy ingadozást mutattak, idén jelentős volt a részesedésük (19%), lényegesen magasabb az országosnál. Az utóbbi két évben az oktatás, valamint a művészet, szórakoztatás területén megvalósult magas hányad főként annak tulajdonítható, hogy Pécs kulturális fővárosi rangjával összefüggésben elkezdett komplex fejlesztési projektek közül bizonyos részelemek megvalósítása mindmáig folyamatban van. Az ipar és a szállítás, raktározás nemzetgazdaságba tartozó szervezetek ugyanakkor az előző egy-két évihez képest szűkebb fejlesztési forrásokkal gazdálkodtak a megyében, s az összes invesztíció lényegesen alacsonyabb hányada került e területekre az országosan jellemzőnél.
3 A beruházási adatok a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokra, létszámhatár nélkül a költségvetési szervekre és a megfigyelt nonprofit szervezetekre vonatkoznak, a szervezetek székhelye szerint összesítve.
10
Statisztikai tájékoztató – Baranya megye, 2011/3
4. ábra
40
8,7
9,3 17,0
10,0 4,2 1,8
4,6
2,6
9,0 14,6
7,4
33,9
0 10 20 30 A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat G Kereskedelem, gépjárműjav ítás O Közigazgatás, v édelem, társadalombiztosítás R Műv észet, szórakoztatás, szabad idő
7,7
Országosan
5,5
Barany a megy ében
44,6
19,0
A beruházások teljesítményértékének megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, 2011. január–szeptember
50 60 70 80 90 100 % B,C,D,E Ipar H Szállítás, raktározás P Oktatás Tov ábbi (F,I,J,K,L,M,N,Q,S) nemzetgazdasági ágak
Baranya megye egy lakosára idén 128,7 ezer forint beruházási teljesítményérték jutott, amely az országos átlag 64, a 19 megye átlagának 85%-át tette ki. Ez az országos megyesorban – az élen álló fővárost is beszámítva – akárcsak az építőipar esetében a 12. helyhez volt elegendő. Somogy megyében valamivel alacsonyabb (121,5 ezer forint), Tolnában magasabb (147,8 ezer forint) volt a népességarányos beruházás értéke, a Dél-Dunántúlra számítva ez 131 ezer forintot jelentett.
Lakásépítés A lakásépítkezéseket az első három negyedév során általános visszaesés jellemezte, ami alól nem volt kivétel a régió, azon belül Baranya sem. Baranyában az év első 9 hónapjában 226 lakás létesült, 32%-kal kevesebb, mint tavaly ugyanezen időszak alatt. Ez az országos átlagnál valamivel kedvezőbb helyzetet jelez, mivel az ország egészében ugyanekkor 38%-os csökkenés következett be. A 19 megye közül egyedül Csongrádban adtak át a tavalyinál (5%-kal) több új lakást, másutt mindenütt kisebb-nagyobb mértékű fogyás mutatkozott. Az építkezések – a korábbiakkal megegyezően – ezúttal is a városokra, azon belül elsősorban Pécsre koncentrálódtak. Az új otthonok 77%-át a városokban, ezen belül közel kétharmadát a megyeszékhelyen adták át. A falvakat továbbra is visszafogott építési kedv jellemezte, erre utal, hogy mindössze 31 község gyarapodott új építésű lakásokkal, 89%-ukban azonban az év első három negyedévében egyáltalán nem folyt építkezés. (Érdekességként említhető, hogy a városok közt is egyre több ilyen település akad, ezúttal Mágocs, Pécsvárad, Sásd Sellye és Szentlőrinc volt e tekintetben „fehér folt”). A falvak közül kizárólag Nagykozár és Pellérd emelhető ki, ahol ez a fajta beruházási tevékenység viszonylag élénkebbnek ítélhető, előbbiben 9, utóbbiban 5 új otthont vettek birtokba tulajdonosaik. A többi község csupán egy-két új építésű lakással büszkélkedhetett az év első 9 hónapja során. Igen jelentős mértékben módosult a vizsgált időszakban az építtetői kör. Míg a tavaly szeptember végéig átadott lakásoknak 58%-át vállalkozások, 42%-át pedig magánszemélyek finanszírozták, addig az idei esztendő első három negyedévére a vállalkozások szerepvállalása 35%-ra zuhant vissza, miközben a magánszemélyeké 65%-ra ugrott. Ha nem is ilyen markáns a változás, de ez az átalakulás nyomon követhető az építések céljában is. Az értékesítésre szánt lakások aránya 49-ről 42%-ra, a saját használatra készülőké pedig 51-ről 58%-ra módosult.
11
www.ksh.hu
Foglalkoztatottság, keresetek Baranya megyében az év első kilenc hónapjában a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél együttesen – az egy évvel korábbitól 2,7%-kal elmaradva – közel 80 ezer fő állt alkalmazásban. A hattizedüket foglalkoztató versenyszférában 47 700-an, a tavalyinál 1,4%-kal kevesebben dolgoztak. A költségvetési szektorban dolgozók 29 300 fős létszáma közel 2200 fővel (6,9%-kal) csökkent, ami elsősorban az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható. Az alkalmazásban állók fennmaradó 3,7%-át magába foglaló nonprofit szférában 3 ezer, többségében szellemi foglalkozású dolgozott a vizsgált időszakban. A régió másik két megyéje közül Somogyban 3,4, Tolnában 4,5%-os növekedést mutatott a vállalkozási szférában dolgozók száma, míg a költségvetési szerveknél hasonlóképpen – 8,6, illetve 3,7%-os – csökkenést tapasztaltak. A fizikai foglalkozásúak száma jobban csökkent mint a szellemieké, előbbi közel 4, utóbbi 1,2%-kal volt kevesebb, mint 2010. azonos időszakában. A nemzetgazdasági ágak közül a két legnagyobb foglalkoztató a feldolgozóipar és az oktatás, ahová az alkalmazásban állók 20,3, illetve 18,1%-a tartozott. A legtöbb fizikai foglalkozásút az előbbi, a legtöbb szellemi munkát végzőt az utóbbi ágazat alkalmazta. Jelentős foglalkoztatotti hányad mutatkozott továbbá a humán-egészségügyi, szociális ellátás (11,1%), valamint a kereskedelem, gépjárműjavítás (9,7%) és a közigazgatás (9,0%) területén. 5. ábra Az alkalmazásban állók számának indexe gazdasági áganként az előző év százalékában, 2011. I–III. negyedév 98,8
Mezőgazdaság Bányászat
83,5 96,8
Feldolgozóipar
93,5
Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás
96,3
Víz- és hulladékgazdálkodás
106,3
Építőipar
104,2
Kereskedelem, gépjárműjavítás 94,8
Szállítás, raktározás
104,5
Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás
102,9
Információ, kommunikáció
107,5
Pénzügyi, biztosítási tevékenység 79,8
Ingatlanügyletek
147,3
Szakmai, tudományos és műszaki tev. 78,5
Adminisztratív szolgáltatás
87,9
Közigazgatás, védelem
99,4
Oktatás 92,7
Humán-egészségügyi, szociális ellátás
89,7
Művészet, szórakozás, szabadidő
99,4
Egyéb szolgáltatás
97,3
ÖSSZESEN
98,6
Ezen belül: versenyszféra 93,1
kötségvetési szféra 70
80
90
12
100
110
120
130
140
150 %
Statisztikai tájékoztató – Baranya megye, 2011/3
A Baranya megyei szervezetek az év első kilenc hónapjában mintegy 11 700 főt, az alkalmazotti létszám 14,6%-át foglalkoztatták részmunkaidőben. Számuk egy év alatt a tizedével emelkedett. A részmunkaidős munkavállalás leginkább a szolgáltató ágazatokban jellemző, a megyében azonban a humán-egészségügyi, szociális ellátásban alkalmazták a legtöbb, mintegy 3 ezer főt, ebben az ágazatban minden harmadik munkavállaló az átlagosnál rövidebb munkaidőben dolgozott. A jelentősebb létszámot foglalkoztató ágazatok közül a kereskedelem, gépjárműjavítás területén minden ötödik, a feldolgozóiparban minden nyolcadik, az oktatásban minden tízedik főt csökkentett munkaidőben foglalkoztatták. Baranyában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 177 400 Ft volt, ami jelentősen elmaradt az országos 210 100 Ft-os átlagtól. Ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 169 900, a megyei költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 190 900 Ft-ot tett ki. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 3,6%-kal haladták meg az előző év azonos időszakit, az átlagkeresetek a versenyszférában 5,0, a költségvetés területén 2,8%-kal nőttek. Állományi összevetésben továbbra is jelentős jövedelemkülönbség mutatkozott: a fizikai dolgozók bruttó átlagbére (133 700 Ft) mindössze 60%-át tette ki a szellemi foglalkozásúak átlagos jövedelmének (223 400 Ft). A korábbi időszakokhoz hasonlóan az ágazatonkénti keresetek lényeges eltérést mutattak. A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység (318 800 Ft) volt, ezt a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás (288 200 Ft), valamint a közigazgatás (214 200 Ft) követte. A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (110 000 Ft), illetve az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (116 000 Ft) ágakban dolgozók keresték. A legmagasabb és a legalacsonyabb bruttó keresetek között közel háromszoros különbség mutatkozott. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagos havi munkajövedelme 187 800 forintot tett ki az említett időszakban, amelybe beletartoztak a bruttó kereseti elemeken felül az egyéb pénzbeli és természetbeni juttatások is. Ezeknek az egyéb munkajövedelmeknek az aránya a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, továbbá a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződés-mentesítés ágazatokban és a közigazgatásban (az adó- és járulékváltozások ellentételezésére havonta fizetett kompenzáció miatt) volt a legmagasabb, összességében 5,5%-ot tett ki. A 2011-ben bevezetésre került családi adóalap kedvezmény a nettó keresetek összehasonlítását megnehezítette. E kedvezmény figyelmen kívül hagyásával számítva Baranya megyében a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresete 119 400 (ezen belül a fizikai dolgozóké 94 200, a szellemi foglalkozásúaké 146 000) Ft volt, átlagosan 2,0%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. Munkanélküliség A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2011. szeptember végén 27 200 álláskeresőt tartottak nyilván Baranya megyében, mintegy 1200 fővel, 4,7%-kal többet, mint egy évvel korábban. Ugyanezen időszak alatt a régió másik két megyéjében csökkent a regisztrált munkanélküliek száma, Somogyban 3,2, Tolnában 4,3%-kal. A munkanélküliek száma a nők körében jobban (7,2%-kal) emelkedett, mint a férfiaknál (2,3%-kal), ennek következtében az időszak végén már ők alkották az állástalanok többségét, 50,3%-át. Az aktívan munkát keresők több mint fele 6 hónapnál rövidebb ideje regisztráltatta magát, számuk egy év alatt 2200 fővel, arányuk az aktív munkakeresőkön belül 6 százalékponttal emelkedett. Ezzel szemben a mintegy 7100 tartós munkanélküli, vagyis az egy éven túl állás nélkül lévők létszáma 1200 fővel, aránya 32-ről 26%-ra csökkent.
13
www.ksh.hu
A megyén belül továbbra is a pécsi és a komlói kirendeltséget keresték fel a legtöbben, a szeptemberi zárónapon előbbi helyen közel 9, utóbbin több mint 5 ezren vártak munkára. A munkanélküliek száma Sellye és Szigetvár kivételével valamennyi körzetben emelkedett, legnagyobb mértékben Siklós térségében, ahol 17%-kal többen voltak állás nélkül, mint egy évvel korábban. Baranyában a nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 15,5% volt, ami 2010 szeptemberéhez képest mindössze 0,4 százalékpontos javulást mutatott, de az országos átlagtól (12,1%) továbbra is jelentősen elmaradt. A megyék rangsorában Baranya a 8. legmagasabb munkanélküliségi rátával megőrizte a helyét a középmezőnyben. 6. ábra Az álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya kirendeltségenként, szeptember 40
% 33,4
35
27,7
30 25
19,5 19,0
20 15
21,6
24,4
23,6
21,5
19,3 18,5
15,4 15,8 11,0 10,6
10 5 0 Pécs
Komló 2010
Mohács 2011
Siklós Megyei átlag, 2011
Selly e
Szigetv ár
Szentlőrinc
Országos átlag, 2011
A bejelentett betöltetlen álláshelyek száma számottevően, több mint háromszorosára bővült, melyek zöme a korábbi időszakokhoz hasonlóan a fizikai foglalkozásúaknak kínált munkalehetőséget. Baranyában egy üres álláshelyre 17 álláskereső jutott, ami jelentősen meghaladta az országos 12 fős átlagot, de a régió átlagánál (19 fő) kedvezőbben alakult. Szeptemberben a csoportos létszámleépítések országosan közel 1500 főt érintettek, melyből az egyik legnagyobb létszámot érintő bejelentés Baranya megyéből érkezett, 578 dolgozó elbocsátásáról hoztak döntést. A regisztrált munkanélküliek 57%-a volt jogosult a munkanélküli ellátás valamely formájára az időszak végén: a támogatottak négytizede álláskeresési ellátásban (álláskeresési járadék, valamint segély), hattizedük szociális ellátásban részesült.
Közúti közlekedési balesetek Baranyában 2011 első kilenc hónapjában 376 személyi sérüléssel járó közlekedési balesetet regisztráltak, az előző év azonos időszakához képest 11,7%-kal kevesebbet. Ezen belül az ittasan okozott balesetek száma 4,7%-kal emelkedett. Ugyanakkor a balesetek kétharmadát kitevő könnyű sérüléses balesetek száma 3,4%-kal, a 28%-ot jelentő súlyos sérüléses esetek száma közel egynegyedével mérséklődött, miközben a 3,7%-ot jelentő halálos kimenetelű balesetek száma több mint a felére esett vissza. A balesetekben 505 személy sérült, illetve halt meg, amely szám 14,3%-kal maradt alatta az egy évvel korábbinak. A mintegy háromnegyed részt kitevő könnyen sérültek száma 14
Statisztikai tájékoztató – Baranya megye, 2011/3
5,6%-kal mérséklődött, míg a súlyosan sérülteké – melyek aránya 24%-os – közel háromtizedével esett vissza, ugyanakkor az elhunytak száma valamivel több, mint a fele volt az előző évinek. Bár a balesetek több mint felét a személygépkocsi-vezetők okozták, azonban ez a szám a tavalyi év azonos időszakához képest negyedével csökkent. A kerékpárosok és a tehergépkocsi-vezetők hibáira ugyanakkor a balesetek 13,0 és 9,3%-a volt visszavezethető. Előbbiek száma az előző év azonos időszakához képest közel háromtizedével nőtt, míg az utóbbiaké egynegyedével visszaesett. Ki kell emelni azt is, hogy a segédmotorosok által okozott balesetek száma, amely arány 6,6%-ot tett ki, másfélszer volt nagyobb mint egy évvel korábban. A gyalogosokra visszavezethető balesetek száma – 5,1%-os részarányt jelentve – közel egyötödével esett vissza. 7. ábra A személysérüléses balesetek számának alakulása Baranyában, I–III. negyedév 600 500 400 300 200 100 0 2006
2007
2008
2009
Összes baleset
2010
2011
Ebből: ittasan okozott
Bűnözés Az év első kilenc hónapja során 12 397 bűncselekményt regisztráltak a megyében, közel ötödével többet, mint az előző év hasonló időszakában (országos átlagban egy százalék alatti növekedés történt). Baranyában az év I–III. negyedévében százezer lakosra 3167 bűncselekmény jutott, ennél magasabb kriminalitás csupán 5 megyében, valamint a fővárosban mutatkozott. Leginkább a gazdasági bűncselekmények szaporodtak meg, számuk több mint kétszeresére ugrott, de jelentősen, 61%-kal nőtt a közrend, valamint 14%-kal a házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni bűnesetek előfordulása. A bűncselekmények körében továbbra is legnagyobb súlyt képviselő vagyon elleniek száma is 3%-kal gyarapodott. Kedvező ugyanakkor, hogy a vizsgált időszakban mintegy 23%-kal visszaesett a közlekedési, 12%-kal pedig az államigazgatás, igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűnesetek száma, a személy ellenieké nem változott. Az első három negyedévben 3728 bűnelkövető vált ismertté Baranyában, az egy évvel korábbinál 6%-kal kevesebb.
15
www.ksh.hu
Táblázatok Összehasonlító adatok (megye – régió – ország) 2011. I–III. negyedév Megnevezés
Baranya
Somogy
Tolna
megye Lakónépesség 391 318 231 Népesség száma, ezer főa) Népesség indexe 99,4 99,2 98,9 Ipar Termelés volumenindexeb) 102,2 101,6 108,7 Egy lakosra jutó termelési értékb), ezer Ft 535,7 1 143,8 1 007,1 103,3 102,3 108,4 Termelés volumenindexec) c) Értékesítés volumenindexe 100,2 102,6 107,8 Ezen belül: belföldi 99,9 97,6 103,4 export 100,7 103,4 127,8 Értékesítésből az export aránya, % 44,5 88,1 21,3 Építőipar Építőipari termelés volumenindexed) 89,5 48,3 108,8 Egy lakosra jutó termelési érték,d) ezer Ft 50,2 56,2 67,6 Turizmus Vendégek száma, ezer 158,5 327,3 44,6 Vendégek számának indexe 80,1 83,6 93,5 Vendégéjszakák száma, ezer 372,1 958,3 102,0 Vendégéjszakák számának indexe 77,3 78,4 89,5 Regisztrált vállalkozásoke) Regisztrált vállalkozások száma 57 000 54 382 34 196 1000 lakosra jutó vállalkozás 146 171 148 Beruházás Teljesítményérték, millió Ft 50 397 38 635 34 170 Egy lakosra jutó teljesítményérték, ezer Ft 128,7 121,5 147,8 Gazdasági aktivitásf) Aktivitási arány, % 53,7 50,9 53,1 Foglalkoztatási arány, % 45,7 44,6 48,6 Munkanélküliségi ráta, % 15,0 12,3 8,3 Alkalmazásban állók száma és kereseteg) Alkalmazásban állók száma, ezer fő 80,0 68,8 45,7 számának indexe 97,3 98,8 101,6 havi bruttó átlagkeresete, Ft 177 351 165 522 186 322 havi bruttó átlagkeresetének indexe 103,6 105,7 105,8 havi nettó átlagkereseteh), Ft 119 397 112 787 125 696 havi nettó átlagkeresetének indexeh) 102,0 103,5 106,4 Lakásépítés Épített lakás 226 191 68 Épített lakások indexe 68,5 60,1 58,6 Tízezer lakosra jutó épített lakások száma 5,8 6,0 2,9
DélDunántúl
Ország
941 99,2
9 986 99,7
103,7 857,1 103,9 103,3 101,2 104,6 63,1
106,0 1 642,7 105,1 100,7 87,9 109,6 64,1
72,5 56,5
89,0 78,5
530,5 83,2 1 432,4 78,8
5 947,5 100,7 15 567,5 98,2
145 578 155
1 638 232 164
123 203 131,0
1 997 382 200,0
52,6 46,0 12,5
56,3 50,3 10,7
194,5 98,8 175 155 104,9 118 470 103,6
2 691,1 99,9 210 104 104,4 139 409 105,7
485 63,5 5,2
8 147 61,6 8,2
a) 2011. január 1-jén.– b) A 4 főnél többet foglalkoztató szervezetek telephely szerinti adatai.– c) A 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai.– d) A 4 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai.– e) Az országos adatok a külföldön működőkkel együtt.– f) A KSH munkaerő-felmérése alapján, III. negyedévi adatok.– g) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai.– h) Családi kedvezmény nélkül. Index: előző év azonos időszaka (időpontja) = 100,0)
16
Statisztikai tájékoztató – Baranya megye, 2011/3
Gazdasági-társadalmi jelzőszámok I., 2011 Megnevezés Ipari termelés értékea), millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 Ipari termelés értékeb), millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 Ipari értékesítésb), millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 Ezen belül: belföldi értékesítés, millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 export, millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 Építőipari termelés értékec), millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 Épített lakások száma előző év azonos időszaka = 100,0 Megszűnt lakások száma előző év azonos időszaka = 100,0 Kiadott lakásépítési engedélyek száma előző év azonos időszaka = 100,0 Élveszületések száma előző év azonos időszaka = 100,0 Halálozások száma előző év azonos időszaka = 100,0 Természetes szaporodás, fogyás (–) előző év azonos időszaka = 100,0 A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma előző év azonos időszaka = 100,0 Ebből: külföldiek előző év azonos időszaka = 100,0 Beruházások teljesítményértéke, millió Ft Alkalmazásban állók számad) előző év azonos időszaka = 100,0 Alkalmazásban állók havi bruttó átlagkereseted), Ft előző év azonos időszaka = 100,0 Alkalmazásban állók havi nettó átlagkereseted) e), Ft előző év azonos időszaka = 100,0 Alkalmazásban állók átlagos havi munkajövedelmed), Ft előző év azonos időszaka = 100,0
Baranya megyében I–IV. n. év
Országosan, I–III. n. év
I. n. év 64 163 105,1 52 046 105,0 54 427 101,9 33 008 104,2 21 419 98,6 4 924 97,0 76 93,8 14 140,0 33 14,2 790 89,9 1 335 102,8 –545 129,8
I. félév 133 826 101,3 104 990 100,9 110 696 99,8 62 258 99,8 48 439 99,9 12 224 94,6 185 98,4 26 123,8 215 72,4 1 457 87,7 2 588 98,4 –1 131 116,8
I–III. n. év 209 683 102,2 164 425 103,3 168 453 100,2 93 414 99,9 75 040 100,7 19 656 89,5 226 68,5 29 76,3 258 45,7 2 387 94,8 3 788 97,7 –1 401 102,9
65 319 85,6 11 040 74,2 11 555 78 003 98,4
193 067 79,9 51 616 76,7 29 537 79 621 98,0
372 135 77,3 110 439 79,8 50 397 79 961 97,3
15 567461 98,2 7 891 226 101,3 1 997 382 2 691 124 99,9
175 999 99,1
177 739 102,2
177 351 103,6
210 104 104,4
118 846 98,5
119 731 101,1
119 397 102,0
139 409 105,7
184 935 99,6
187 696 102,0
187 759 103,5
223 795 104,5
16 403 621 106,0 14 862 683 105,1 16 241 339 100,7 5 838 056 87,9 10 403 284 109,6 784 340 89,0 8 147 61,6 1 573 104,0 8 869 65,2 65 539 96,2 95 657 99,2 –30 118 106,4
a) A 4 főnél többet foglalkoztató szervezetek telephely szerinti adatai, az indexek összehasonlító áron.– b) A 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai, az indexek összehasonlító áron.– c) A 4 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai, az indexek összehasonlító áron.– d) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai.– e) Családi kedvezmény nélkül.
17
www.ksh.hu
Gazdasági-társadalmi jelzőszámok II., 2011 Megnevezés Foglalkoztatottak számaa), ezer fő előző év azonos időszaka = 100,0 Munkanélküliek számaa), ezer fő előző év azonos időszaka = 100,0 Gazdaságilag inaktív népesség számaa), ezer fő előző év azonos időszaka = 100,0 Munkanélküliségi rátaa), % Nyilvántartott álláskeresők száma az időszak végén előző év azonos időpontja = 100,0 Álláskeresési járadékban részesültek száma az időszak végén előző év azonos időpontja = 100,0 Álláskeresési segélyben részesültek száma az időszak végén előző év azonos időpontja = 100,0 Szociális ellátásban részesültek száma az időszak végénb) előző év azonos időpontja = 100,0
Baranya megyében IV. n. év
Országosan, III. n. év
I. n. év 139,8 98,1 24,2 100,4
II. n. év 142,9 96,6 20,2 89,8
III. n. év 138,7 92,9 24,4 135,7
140,6 102,2 14,7
140,7 105,5 12,4
140,4 103,1 15,0
3 355,4 98,7 10,7
31 959 105,1
2 7763 106,7
27 230 104,7
536 694 98,8
5 789 95,3
4 076 92,8
4 663 99,5
102 289 98,2
2 973 111,2
1 923 114,1
1 719 65,3
41 708 76,2
11 150 109,5
10 170 108,8
9 198 98,6
162 973 103,2
3 855,9 100,9 462,0 99,2
a) A KSH munkaerő-felmérése alapján.– b) Tartalmazza a rendelkezésre állási támogatásban, a rendszeres szociális segélyben és a bérpótló juttatásban részesülők számát, mely 2011. szeptember 1-jétől foglalkoztatást helyettesítő támogatás.
18
Statisztikai tájékoztató – Baranya megye, 2011/3
További információk, adatok (linkek): Részletes megyei adatok stADAT-táblák Módszertan
Elérhetőségek: Felelős szerkesztő: dr. Horváth József További információ: Berettyánné Halas Judit Telefon: (+36-72) 533-319
[email protected] Információszolgálat, telefon: (+36-72) 533-300
19
