3

EGYÜTT

A Szolnok Megyei Könyvtárközi Bizottság Tájékoztatója

Szerkeszti: Szurmay Emd

1973/3.

Dr. Kardos Józsefné

a Megyei Tanáca Hetényi Géza Kórháza Orvoai Könyvtáránál: vezetője

Könyvtár Igazgatója Szolnok, 1974. á p r i l i s hó.

Hyilván és joggal roeszaBnatják kedves olvasóink, hogy 1973. évi utolsó számunkkal ilyen Jcésőn jelentkezünk. Kégis eat a megoldást választjuk, mivel szeretnénk niradónk periodicitásét megőrizni, s mivel változatlanul bizunk a folyamatos,

évi háromsaori megjelenésben i.

Az elmondottakból következik, hogy híradónk még 1973. év máaodík felének

sea

eseményeit, h í r e i t tartalmazza a szt

teljességgel.

Szokásos, állandó rovataink mindegyike sem szerepel ebben a számban. Formálisnak tartottuk volna ugyanis a rovatok fenntartását megfelelő

tartalom nélktil. Ugyanakkor na-

gyobb terjedelmet kapott a Könyvtáraink életéből c, rovat. Ide kerültek azok a kisebb, mühely-jellegü ciikek i s , amelyek becsületes, napi munka tükrözései ugyan, de különösebb újszerűséget

nem mutatnak, Hiranyagunkat olvasva némi s a j -

nálkoaással kell megállapítanunk, hegy még mozaikaEerüen sem tárulkozik fel

benne a megye könyvtáraiban folyó sok-

HzinÜ, érdekes tevékenység. Magyon jó lenne,.ha a sokrétű könyvtári feladanoknak nemcaak szorgalmas megoldói, hanem tóiségefl krónikásai

is akadnánan.

Ezért is törekedtünk az Együtt szerkesztését alapoJcra helyezni, a szerkesztés

szélesebb

munkájába többeket bevon-

n i , s £ szerkes zío b i z o t t s á g Esszét ételével i s ^obbsn érze— k e l t e t n i a hiradó könyvtárközi j e l l e g é t .

Ismét csak remélni tudjuk, b.ogy & most megindult közös munka gyümölcsei következő számainkban be fognak érni. Igaz, jól benne vagyunk már az 1974-es esztendőben, s a dolgok természetes rendje szerint egyre jobban halványodnak

az 1973-as könyvtári év eseményei, tartozunk mégis aa elmúlt év sok nemes erőfeszítésének annyival, hogy legalább megemlitünlt néhány, a hétköznapok egymásutánjában ünnepet j e lentő állomást, öröm számunkra az Önálló központú Szolnok vároei hálózat megteremtése. A megyei közművelődési alap felhasználáséval kedvezőbb tárgyi f e l t é t e l e k közé került 13 egységünk. 1973. nov. 7-én kapta meg a jászberényi Városi-Járási Könyvt á r a Kegyei Tanács VB. Közművelődési Diját - elsőként a hasonló jellegű intézmények közül - . Az eddigieknél szelesebb tíii'sadaltu. alapokon, a szakszer— vezeti h á l ó z a t t a l s az üzemi szakkönyvtárakkal szorosan együttműködve rendeztük meg az Őszi Műszaki Könyvhónapot. Elért eredményeink nem méltatlanok az Ünnepi Könyvhét Könyvudvari rendezvényeihez viszonyítva sem, líult évi munkánk eredményeire épitve bizalommal fogtunk Az Együtt uj évfolyamában e tervek valóra válásáról HZeretnénk minél többször beszámolni. Ehhez kérjük valamennyi kedves munkátáreunk s e g i t a é g é t . Szurmay Ernő

Diskaj Lenke fametsz

TÁJÉKOZÓDÁS

A SZAKSZERVEZETI KÖNYVTÁRHÁLÓZAT HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

néni rövidítéssel közölj ük azt la és a jelentés vitájának anyagát I s . /A saerkesitS/ I. A könyvtárhálózat 1./ A tárgyi,

helyzete

anyagi f e l t é t e l e k

mértékben j a v u l t a k .

A fontosabb

a . / A Központi Könyvtár

Összesaégében caak a z e r é n y

Jellemzők:

á l l o m á n y a

jeltntŐB

mértékben g y a r a p o d o t t . Az 1970 é v i 77.257 k ö t e t t e l - 1 , 5 9 6 . 2 3 7 . - F t . é r t é k k e l - szemben 1973 végén 92.229 k ö t e t van - 2 , 0 1 5 . 5 6 8 . - F t . é r t é k b e n . Az öná l l ó könyvtárak állománya 1970-ben 7 8 . 5 8 7 , 101, 319 k ö t e t v o l t .

Az ö n á l l ó könyvtárak

1973-ban könyvbe-

s z e r z é s i k e r e t e 1970—ben 153 e z e r F t , 1973—ban 181 ezer P t . v o l t .

A h á l ó z a t könyvállománya

üaazesaégé-

ben az 1970 é v i 155.844 k ö t e t r ő l 193.549 k ö t e t r e e melkedett b./A

1973-ban.

k ö n y v t á r h e l y i s é g e k

azázalékában volt bŐvitéa,

mintegy 25

felújítás,

a tárgyi-anyagi-helyiség ellátotteágot a Hűtőgépgyárnál,

az Állami Épitőipari Vállalatnál, a Viatlgyi Igaz-

gatóságnál, az Erdőgazdaaágnál, s két olajos iizenmél.

A tárgyidőszakban oem mutatkozik fejlődés a törökszen— miklósi Gabonafelváaárlónál, a törökszentmiklósi Állami Gazdaságnál, a mezőtúri Téglagyárnál, a karcagi Kórházban, a szolnoki Elektrometállnál, a MÁV Vontatás i Főnökségnél, a Viz- és Csatornamüveknél. /Az utóbbi üzemekben csak szekrények vannak./ d./A Központi Könyvtár fejlődött

r e k t á r i

alapterülete nem

az állomány dinamikus gyarapodásának megfe-

lelően. Raktározási gondjainkon sokat aegithet a szolnoki körzeti könyvtár létrehozása, amelyet 1974 márciusától tervezünk.

A főfoglalkozású

könyvtárosok erkölcsi, anyagi megbecsülé-

se j a v u l t . A többi, zömében l e t é t i könyvtáros anyagi-erkölcsi megbecsülése /néhány kivételtől eltekintve/ nem éri el a kivánt s z i n t e t . Változatlanul magas - mintegy 60 % - az aránya a társadalmi munifáaoknak. A minőségi Követelmények növekedése, az anyagi felelősségvállalás miatt egyre nehezebb megfelelő dolgozót megbízni ezzel a f e l a d a t t a l . Qniatt a könyvtárosok mintegy egyharmada évente cserélődik. Gátló körülmény - főként Szolnokon - hogy t i s z t e l e t d í j a s és részfoglalkozású

könyvtárosaink /azonos teljesítmény ese-

tén is/ 200-300 Pt-tal kevesebb havi illetményt kapnak mint a tanácsi hálózatban dolgozó könyvtárosok. A könyvtároeok alapfokú szakmai képzettsége javult, A tárgyidőszakban 43 könyvtáros t e t t alapfokú vizsgát, ezévbea a hajduszoboazlói továbbképzésen 40 fő vesz r é s é t . Középfokú levelező oktatáson 3 könyvtáros tanul. 1974 őszétől ujabb 4 személy beiskolázását tervezzük a SZOT-iskolára. Hetn javultak a személyi, feltételek a Kütőgépgyárban, a Vizügyi Igazgatóságnál, a Tiszíjnenti Vegyiműveknél, az Erdőgazdaságnál, mivel az emliiett Üzemekben főhivatású könyvtái-os helyett résafoglalkozásu, sokat

foglalkoztatnak.

ill.

tiszteletdíjáé

könyvtáro-

3./ A t a r t a l m i munka .jellemgói; a./ Az állomány gyarapodását a mennyiaégi~iBiiiŐHégi f e j l ő ía jellemzi: - 1971-ben mintegy 1100 könyv 2.735 példányos, - 1972-ben " 1700 " 5.929 " - 1973-ban " 2000 " 6.3OB " összesen! mintegy 4800 könyvl4.972 példányoa ;tuk. Az álló: :ny

t i

gazda-

1.167-röl 1.303-ra, a társadalompolitikai könyveké 8.318-ról 10.813-ra, a természettudományi munkáké 1.609-ről 2.015-re, technikai müveké 2.911-ról 3.433-ra emelkedett. /Hasonló f e j lődés tapasztalható az önálló könyvtáraknál la./ Az i s m e r e t t e r j e s z t ő könyvek aránya: az állományon belül 1970-ben 32 í , 1973-ban 34 * v o l t . /Az ideal i s arány: 35 %. A többi, vagyis 65 % szépirodalom, ifjúsági és gyermekirodalom,/ b . / Az O l v a s ó K é p é r t mozgalom keretében előbbre léptünk a munkahelyi művelődés, az i>odalmi nevelés terén. Módszereink, propaganda munkánk hatékonyabban HzoZgál- Javult az e g y ü t t m ű k ö d é s a munkások olvasóvá nevelésében érdekelt szervekkel, intélményekkel /Ennek egyik áDcmása volt az elmúlt évi munkáamüveitségi tájkonferencia./ -- A Hemzetközi Könyvévben, 1972-fcen sokoldalúan közreműködtünk 8 k ö n y v t á r i r e n d e z v é n y e k színvonalasabbá tételében /90 rendezvényünket 2,232 fő látta./ — Xrás02 p r o p a g a n d á n k változatosabb, igénye~ sebb, politikusabb. /Ajánló jegyzékek Vietnam, a Szovjetunió 50 éve, a munka és üzemszervezés témakörökben készültek, Vándorkiálutasainknak sikere volt, Ifódszertani tapasztalatainkat két, országos jellegű kiadvány la közölte./

- Szóbeli propagandánk i s j a v u l t . A szovjet könyveket népsaerüeitó,

K e l l

a

3 ó

fcönyv

CÍJH-

mel j?eTidezett , T\T—be 1 i országos vet elkedot megyénk

csapata nyerte meg. Évről-évre több iró-olvaaó t a l á l -

kozó,vetélKedó kerül megrendezésre az üzemekben. Tartalmilag i 3 hatékony megvalósításuk

elképzelhetetlen

az üsemekben jelentkező, szerteágazó igényeket - személyi kapacitás hiányában - nem mindig tudjuk k i e l é g í teni./ - A munkahelyi, művelődés keretében könyvtárosaink

dalú segitHéget nyújtanak a b r i g á d o k dolgozók

i ö k o l a r e n d s z e r ü

t i k a i

sokol-

s z o c i a l i s t a

k u l t u r á l i s vállalánaihos, a f e l n ő t t íe

p o l i -

j e l l e g ű önképzéséhez.

Jórészt kiaknázatlanok azok a lehetőségek, amelyek a KISZszervezetelckel,

a müazaJci könyvtárakkal, a

könyvterjesztés-

Bei, a nőfelelősötckel kapcsolatos együttműködésben rejlenek, c . / Az olvasók száma 1973-ban - átmenetileg - v i s s z a e s e t t . A megtorpanás többek kösött az alábbi körülményekkel függ - a személyi-tárgyi tóiparí- V á l l a l a t ,

feltételek

elégtelensége. /Állami Épi-

TiezaaiUy, Erdőgazdaság, TOLÁH, Tisza-

menti Vegyiművek, a Vasutas és MEDOSZ könyvtárainaktöbb- az ellenőrzés hiáoyosaágai - a Központi Könyvtáj? munkatársainak t ú l t e r h e l t s é g e , /a 25 l e t é t e l l á t á s a helyett kb 50 l e t é t j u t o t t egy munkatársra,/ - a fluktuáció.

- 9 -

- A könyvállomány minőségi gyarapítása

megköveteli,hogy

az ismeretterjesztő müvek aránya 35 JS-os, a l e t é t i I-ea t í pusú könyvtárak e l l á t á s a színvonalasabb legyen. /Sajtótermékek előfizetése,

kézikönyvek biztosítása nagyobb mennyiségben./

Az állomány korszerű Összetétele ugyanakkor megköveteli az

állomány apaaztását, az elavuló vagy elrongálődoit könyvek selejtezését.

- A Központi Könyvtár helyiségeinek szűkös volta, az egy-

re súlyosabb raktározási gondok rniatt még ez év tavaszán Szolnokon l é t r e kell hozni a köpheti könyvtárat raktározási lehe— tőséggel

együtt.

- Az irányító munka fejlesztése megköveteli, hogy az együttmüködéa /a SZOT állásfoglalások

alapján/ konkrétabb, cél-

tuaatosabb legyen elsősorban a szakmák megyei

bizottságaival.

Indokolt, hogy a IV. ötéves terv hátralévő időszakára, vagyis 2974-1975-re a Központi Könyvtár elkészítse f e j l e s z t é s i

javas-

l a t a i t a könyvtárakat fenntartó ezerveknek, megyei bizottságoknak. - A Központi Könyvtár munkatársai segítsék elő, hogy az üzemi könyvtárosok az eddigieknél szorosabb munkakapcsolatot alakítsanak ki a KISZ-szerveaetékkel, a műszaki könyvtárakkal, a nőfelelösökkel,

a

könyvterjesztőkkel.

- Az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítani a külön-

gyujtemények fejlesztésére,

elsősorban a helytörténeti /a me-

gye munkásmozgalmával, üzemtörténetével foglalkozó

kiadványok/

és a zenei részleg kialakítására. b./

Ö n á l l ó

k ö n y v t á r a k :

- Enyhíteni kell a helyiség gondokat a Hűtőgépgyárban,az ságnál, a két olajos üzemnél, - A SZOT-nonnativaknak megfelelően kell besorolni aa ÁÉV-, az Erdőgazdaság, a vízügyiek könyvtárait, biztosítani a könyv-

- 10 -

c./

L e t é t i

- A fejlesztésben

k ö n y v t á r a k : lemaradt Il-ea tipuflu letétek tárgyi

feltételeinek javítása - a Éjleaztéai terv alapján, a megyei bizottságok segítségével. - A besorolás realizálása néhány I-ea tipumi l e t é t n é l . /Cukorgyár, törökszentmiklósi Állami Gazdaság, szolnoki Kórház, törökszentmiklósi MEZŐGÉP./ 2./ A személyi feltételek

.javítása érdekében a szakmai megyei

bizottságok- az üzemi • v á l l a l a t i • 7 r t éznienyi szakszervezeti bizottságok ~ valamint szataai-módazertani szempontból a Központi Könyvtár - a fő figyelmet

az alábbiakra fordítsák;

- A azolnoki körzeti könyvtároai teendők ellátására főhivatású munkatársat kell b e á l l í t a n i 1974. március 1-től* - Néhány könyvtároa /Tisaaaüly, Martfű, VOLÁK, s a b e á l l í tásra kerülő, uj Munkatársak/ középfokú vagy felsőfokú

- Aa önálló könyvtárakban, főállású,

azak-

szakképzett könyvtá-

rosokat k e l l b i z t o s í t a n i . Fontossági sorrendben: Hűtőgépgyár, ÁÉV, Vizügyi Igazgatóság, Tiszementi Vegyimüvek, Erdőgazdaság. - Az ideológiai képzéa folyamatosaágáról gondoskodni k e l l . b./

Nem

f ő h i v a t á s ú

könyvtárosok eaetében:

- Évente egyszer megyei-alapfokú könyvtároai tanfolyam szervezendő. - A azakszerveseti

bizottságok, a megyei bizottaágok gon-

doljanak a könyvtárosok anyagi-erkölcsi megbecsülésének javit á s á r a . Ennek megfelelően emeljék a t i s z t e l e t d i j a k

összegét

megfelelő teljesítmény esetén, éB szakmánként - a legjobban dolgozó - könyvtáros kitüntetéséről, jutalmazásáról gondoskodjanak. 3./ Tartalmi feladatok:

- 11 -

a./ Az SZMT Elnökségének 1971. évi határozatában rögzit e t t tartalmi célkitűzések változatlanul aktuálisak* Az eszmfíi—tartalmi—nevelesi feladat ok 1974*~t ol kedvezőbb kö nülmenyek között valósulhatnak meg, mivel - a SZOT Titkáraága az elmúlt évben jóváhagyta a szakszervezeti könyvtárak szervezeti éa működési szabályzatát /az uj szabályzat szervezetileg hatékonyabban fogja

se-

giteni a tartalmi főfeladatokát./ - az elmúlt évben társadalmi méretekben ujabb lendületet kapott az Olvasó Népértraozgaloei;/a HRP nemrég megjelent - c SZOT egyetértésével

a Müve16désügyi Miniszter kiadta

a 156/1963-aa u t a s i t á s á t , mely a könyvtárak szakfelügyeletével kapcsolatos;

b . / További, sokoldalú erofeszitéere van szükség, hogy gáló, a szocialista eszmeiséget, a politikai-világnézett nevelést batékonyan segítő könyvek kölcsönzési aránya. E fő feladaton belUl figyelmet

kell forditani arra, hogy

- az aktuális társadalmi feladatokra /munka és üzemszervezés, a felnőttoktatás segitése,

a népesedéspolitikaiba-

tarozat sselleme'beii níegfelelo könyvek népszerűsítése• stb«/ gyorsan, hatékonyan reagáljanak

a könyvtárak;

közelgő iubilsumai ill— Ssolnok es Tallxnn kapcs ólat^^

ban - könyvtárainknak ki kell aknázni; - fokozni kell a társadalmilag kieiaelt rétegek, a szakmunkástanulók olvasóvá nevelését. c,,/ Bővíteni k e l l aa üzemi könyvtárak hatókörét. A személyi, tárgyi.feltételek javításával párhuzamosan el kell érni.hogj a könyvtárhálózat olvasóinak esáma 1974 végére elérje a 16 ezret, 1975 végére pedig haladja meg a 20 ezret*

A jelentééhez t e t t szóbeli kiegészítésében a Központi Könyvtár vezetője elmondta, hogy az o l v a s ó i létszám v i s s z a e s é s é b e n az üzemi dolgozok könyvvásárlásának emelkedése, a szolnoki városi tanácsi hálózat üzembe lépése i s szerepet j á t s z o t t . A szóbeli kiegészítés után öt elnökségi tag t e t t fel 12 kérdest* A kérdések megválaszolása után 9 elnökségi tag vett részt a vitában. A SZOT képviseletében G ö n c z i Imre is f e l s z ó l a l t . Az> országos helyzet ismeretében elmondta,hogy a Szolnok megyei, szakszervezeti könyvtárhálózax a megyék sorrendjében az átlagos helyet foglalja el az állománygyarapit á s , valamint a könyvtárak elhelyezési problémáinak j a v i t á sa, a különféle felwjitások, korszerűsítések tekintetében. A személyi f e l t e t e l € k b i z t o s í t á s a tejoi stagnálás tapasztal— ható, a helyzet rosszabb aE átlagosnál. A megye-bizottságoknak, a szakszervezeti bizottságoknak 1974-ben és 1975-ben több segítséget k e l l adniuk a könyvtárhálózat fejlesztéséhez. nak tanulság&i alapján i s / az üzemi k u l t u r á l i s alapokból l é rtyegeaen többet lehetne fordítani a könyvtárak f e j l e s z t é s é re - ha a felhasználás céltudatosabb, müvelódéspolitikailag megalapozottabb lenne. A Központi Könyvtár munkájáról szólva elmondta, hogy az utóbbi években értékes változás figyelhető meg, hiszen közművelődésibb nemcsak 3 szemlelet, de a gy&kor— l e t i s . TapaaztalaTa s z e r i n t a feladatvállalásban olykor aránytalanságok vannak - G jövőben nagyobb agyeimet k e l l fordítani a l e t é t i cserékre. A szolnoki kSrzeti könyvtár létrehozása azíÜrséges/ indokolt - több szempontból i s . Á r v á i I s t v á n , a SZMT vezető t i t k á r a zárszavában többek között összefoglalta a v i t a tanulságait. Megállap í t o t t a , hogy Ujabb h a t á r o z a t r a nincs szükség. Változatlanul fő-feladat az SZlíT Elnökség 1971, évi határozatának végrehajtása. A tennivalókat a határozat alapján rangsorolni k e l l . Mi sz, ami az SZMT /a Kulturális Bizottság/,a megye-bizottságok ha-

- 13 táskörébe t a r t o a i k , a mi az, amit üzemi ezinteken lehet és k e l l TQS££QiCl&ni í A- lf ml H"pp~t VG^T6ll3Jt áfl t ^izt OSit^^í k d l a A t e t t intézkedéeekról 1974 végén azóbeli tájékoztatást kell adni az Elaökaégaek. A tárgyi-eaemélyi f e l t é t e l e k javitása közben nem oaabad megfeledkezni a tartalmilag hatékonyabb mufikáról. Az Elnökség nem ért egyet az olvasók azámának visszaesésével. Az olvaaók számát ela5sorbali a f i z i k a i állományúak körében kell emelni, fimek ej^deiceben ^z lizemekten s zinvon&l&sabb B ^qVtn^'j segií és~ r e van szükség. = Dénea

P á l

=

A KÖNYVTÁRAK PONTOSABB ADATAI

Év

Könyvtárak

KöíiyvállcBnány

Olvaaók száma

Kölcsönzött

kötetek száma

1970

139

174122

14649

24S212

1971

125

173012

17028

258243

1973

125

202258

16239

256796

ÚJ KÖNYVTÁB A RÉGI ISKOLÁBAN

A felezabadulást

megyénk középiskolái közül a

l á s i gimnázium érte meg

kisújszál-

a legairalmasabb állapotban. Kiégett

tantermek, iiszkcs ablakkeretei emlékeztettek még

egy év

múl-

va i s a vttndal pus zü i-t asra^ Q háború okozta károkra # S ha csak tantermek égtek vona k i ! Be az embertelen pusztítás, a "lliz martaléka l e t t az I.emelet egyik termében a tanári könyvtár

teljes

állománya B aa ifjúsági könyvtár nagyrészt ide be-

zaufolt kbnyvkészlete

ie.

Hogy a veszteség mekkora volt, CBek néhány hozzávetőleges adattal 1 ellet érzékeltetni j hí szén a leltárkönyvek is meg— Semmisültek. Kb. 22 000 könyv és folyóirat volt ebben a könyvtárban. Nem egy ma már

ritkaság számba menő könyv,

folyóirat

mellett elpusztult Arany János Rózsa és Ibolya c. versének a költő kézírásával

készült másolata, a Jász-Kunság történe-

tére vonatkozó forrásgyűjtemény, ánytalan folyóirat

igen gazdag, éa szinte h i -

gyűjtemény a múlt század végétől 1945-ig.

Több évtizedes tudatos gyűjtőmunka hozta l é t r e ezt a könyv-

t á r a t , amelynek é l e t e , fejlődése kor

az 1890-es években •

indult

Pallagi Gyulától kezdve megjelenik az iskola nevelói kö-

rében a kutató-tanár tipusa, aki a napi tanári munkánál többet

akart a szaktárgyaiból,

get folytat,

képezi magát, kutató tevékenysé-

s vidékről is gazdagitani próbálja szaktudomá-

nyát, amihez a legújabb könyvek, folyóiratok elengedhetetlenül

szükségesek.

A régi, nem mindig pontos adatok utalnak a

könyvtárgyarapitás nehézségeire i s . De elárulják

ezek a régi

adatok azt i s , hogy a változó anyagi lehetőségeken t u l , a

min-

denkori igazgató személyéhez mindenkor szorosan kötődött a könyvtár sorsa, állományának gyarapodása. 1945 után szinte a semmiből k e l l e t t könyvtárat teremteni* A tanári könyvtár á l -

lománya valamikor egy nagy osztályterem nagyságú teremben is nehezen fért

e l , most még egy szekrényt is a l i g t ö l t ö t t meg,

az ifjúsági köny.tár több ezres állományából csak 200 pincébe került könyv maradt meg.

íllami, társadalmi segítséggel mégis megindult a könyvtár syarapitása, s laeaan minőségében, összetételében ia

je-

lentős uj könyvtárak alakultak k i . Ahogy nőtt a könyvállomány, vgy nőtték ki a könyvtárak a helyiségeket. i könyvtárak szerepéről vallott nézetek változtak, a vál;oztak a velük szemben támasztott követelmények i s . A könyv;ár uj funkcióját

egy ceak a könyvek tárolására és

cseréjé-

•e is alig alkalmas helyiségben már nem tudta t e l j e s i t e n i , i ezen a ponton, a helyiség kérdésében adódtak iskolánkban i legsúlyosabb problémák. Csaknem két évi tervezés, izitéa utáa 1973 tavaszán az iskola akkori

elóké-

igazgatójának,

fincze Sándornak elgondolása alapján Móricz á l t a l is megöröcitett - egykori igazgatói Irodára esett a választáB. Az á t a l a k í t á s , a bútorzat, berendezés t

uj könyvek beazer—

késének költségeire dr. Kardos Józsefné akkora könyvtárszak'elUgyeló javaslatára a Megyei Tanács Művelődésügyi jelentős anyagi támogatást b i z t o s í t o t t , így a régi relés egy részének felhasználásával

Osztálya felsze-

1373. szeptember 29-én

negnyititattuk az olvasó terennel is rendelkező egyesitett Iskolai kbVyvtárunkat.

A megnyitó hármas évfordulóhoz kapcao-

Lg tanára,Mórioz Zsigmond halálának 3 1 . , Pallagi Gyula, az Iskola sokoldalú, tudós igazgatója

halálának 70. évforduló-

ja mellett a könyvtárnak ekkor volt egy külön évfordulója )0 évvel ezelőtt, 1943. szeptemberében történt ugyanis

is.

kisér-

Let arra, hogy a debreceni, pataki kollégiumi könyvtárak min— tájára az iskolai könyvtárat megnyissák a? égész város e l ő t t , lozzáf érhet övétegyéka legszegényebb rétegek számára i s , aiuoLyan népkönyvtárrá alakitaák á t . Az uj helyiség mennyezetig érő poloaorain már a modern (önyvtári szakrendazer szerint elhelyezve várják a könyvek és folyóiratok az olvasni akaró ifjúságot.

40 személyes

olva-

sóterem á l l rendelkezésre azoknak, okik a könyvtárban akarnak iolgozni,

olvasni.

Összetételében is alaposan megváltozott az egyesitett tár állománya. A régi ifjuaági könyvtárak elsődleges

könyv-

szerepének

állományának nagyrészét

a kötelező olvasmányuk alkották, az

egész könyvtár iroaalom-centrikus voln. A megváltozott nevelési-oktatási

célok uj igényt

támasztanak, a növekvő tech-

nikai -természettudományoa érdeklődés a tárgykörök

bővítését

igényli a könyvtárakban i s . Elengedhetetlenné vált a kéaikönyveic állományának gazdagítása A két könyvtár egyesitéaere

ia.

tulajdonképpen már 4 éve terv-

szerűen készültünk, s az uj beszerzéseket

sikerült ugy irá-

nyitaní, hogy megközelítsük az Irányelvekben javasolt arányt. Jelenlegi könyvállományunkban a szépirodalom és ismeretterjesztő irodalom aránya 50-50 56, Könyvállományunk jórészt

az utolsó 30 év könyvtertaéaéből

tevődik össze. Nem dicsefcedbetünk a régi könyvtár teljes meg— háborús eseményektől kevésbé é r i n t e t t iskoláink. Kaszinói

könyvtárak kallódó anyagából került hozzánk egy-két érdekesebb, régebbi kiadvány. Előfordul, Ingy 40-50 évvel ezelőtt

végzett k i s ü l i

diákok is küldenek régi

könyveket.

Hagyon kedvező lehetőséget tereinthet a könyvtár a magyar nyelv es irodalom tanitásahoz. A sok szemléltetest

lyóiratokkal felszerelt ismeretek

igénylő

könyvtár a legalkalmasabb, 3 talán az

gyarapítása mellett az olvasás, a könyvek megsze-

r e t t e t é s e is könnyebben megy ebben a környezetben. Évek /vagy talán évtizedek/ óta azt tekintik egy könyvtár működése értékmérőjének, hogy mennyi az évi kölcsönzések száma. Azt hiszem, ideje lenne lassan elgondolkoani azon, hogy ezt az értékmérőt a megváltozott körülményekhez alakítsuk, és a könyvtárhasználók könyv tár látogat ók számát is mérjük. Különösen az iskolai könyvtárakban lehet megfigyelni, hogy lyukasórán, tanulószobai szünetben több-kevesebb tanuló jön be, keres egy szót, egy adatot egy szótárben, egy lexikonban vsSy egy folyóiratban,

s &mj-lcor megtalálta az adatot, elmegy*

Ez ifl könyvtárlátogató- eot érzésem szerint ezekből formálód—

Bak a könyvtárlátogatók uj típusai, a Szent-Györgyi Albert á l t a l felvázolt korszerű műveltség hordozói,akik adatok bevágása helyett minél több dologról tudják, hogy hol lehet a részadatot megtalálni. De megpróbáltunk még egy kötelességünknek

is éLeget tenni.

A város és benne iskolánk elég gazdag irodalmi hagyománnyal rendelkezik, néhány igen értékes, egyedi irodalmi emlék van iskolánk birtokában. Az ablakok közötti, könyvállvány lyezésére nem alkalmsa Mületeken elhelyezett

elhe-

megvilágitha-

fényképmásolatokban a város és az iskola legjelentősebb

iro-

dalmi emlékeit. Móricz 1896. decemberében i r t felvételi kérelme, a Forr a borban l e i r t koncert egy eredeti meghívója,

a 10 éves találkozón való megjelenésre a l á i r t eredeti példánya Móricz aláírásával,

kötelezvény

a mellettük fényképmá-

eolatban még további emlékek egészitik ki az állandó k i á l l i -

tást. Yalami uj indult, aminek a formáit, kereteit moat próbáljuk változó világunkhoz a l a k i t a n i . A célkitűzés talán már kialakultnak mondható, de a módszer még nem formálódott ki véglegesen. De egy »ár biztosi Az iakolá

könyvtár jövője,

si-

kere nem egy emberen, nem ceaK az iskolai könyvtároson múlik. Egy ember, egyedül neTC tudja egy egész iskola ifjúságát

ol-

vasóvá nevelni. Ehhez szükség van a szaktanárok irányító, t a nácsadó közreműködésére i s . A könyvtár ügye közös ügy, hiszen nincs olyan tárgy, amelynek keretében ne lenne alkalom egyegy ügyesen alkalmazott irányító azóra, ajánlásra kedv

felkeltésére.

az olvasó

MŰHELY AZ ISKOLÁT KÖNYVTÁRAK SZEREPE AZ OKTATÓNEVELŐ MUNKA

"Hon

KORSZERŰSÍTÉSÉBEN

scholae, sed vitae discimua" - mondja az évszázadok

a l a t t eléggé elcsépelt l a t i n közmondás. Ee változatlanul az iskola feladata maradt, hogy a jövő emberét

formálja

o-

lyanná, aki majd meg tud á l l n i az életben. Caakhogy a mai Ma egészen másképpen kell az életre előkészíteni, mint akár még 20-30 évvel ezelőtt

is.

Az 1972 júniusi párthatározat elemezve az oktatás-nevelés jelenlegi helyzetét és megszabva a fejlődés

irányát a kBvet-

kezokben szögezi le az isicolák előtt álló" feladatokat « "Az oktatás-nevelés tartalmának továbbfejlesztése

során abból

kell kiindulni, hogy az oktatási intézmények nem

taníthatnak

meg mindent, ami aa életben szükséges. Nem adnatnak befejezett műveltséget sem az általános, aem

a szakképzés kereté—

ben* Az iskolának nem ugy kell válaszolnia a tudomány gyors fejlődésére,

hogy a váltO2ó ismeretek mind nagyobb tömegét

t a n i t j a , állandóan bóvitve tananyagát. A tudományos techni-

kai fejlődés mai szakaszában iskoláink csak ugy felelhetnek meg

a társadalmi követelményeknek, ha az alapvető ismeretek

tanítására törekszenek, ha a tanulók gondolkodását ve kialakítják

fejleazt-

e továbbtanulás igényét, és képessé teszik

őket a folyamatos

önművelődésre." / l l l . f e j e z e t

2. pont./

Ezeknek a követelményeknek az iskolák csak korszerű okt a i á s i és nevelési módszerek kimunkálásával tudnak megfelelni.

Ebben a vonatkozásban az iskolai könyvtárakra minden ed-

diginél sokrétűbb, igényesebb, ugyanakkor rendkivíil ségteljes feladat vár. Az iskolai könyvtár az iskola

ti

felelősközpon-

mühelye lesz a jövőben, idefutnat össze sz iskolában

fo-

lyó bonyolult oktató-nevelő munka összes szálai,

"A jő ia-

kola ma: bevezetés a könyvtárba vagy a laboratóriumba" irja tfémetiiLáazló. Ennek kell megvalósulnia az elkövetke-

Már Plutarchos i s ajánlja

a szülőknek "A gyermekek neve-

léséről" i r t munkájában, hogy sokat olvastassanak ikkel a remekírók müveiből, mert azok " . . .

gyermeke-

a müveltaégnek

eszközei éa a tudásnak forrásai. Az apák - úgymond - ne femet képezi, hanem egész életükre befolyásolja

a gyermekek

gondolkodásmódját." Mégis a gyermekek könyvtári ellátására irányuló táraadalmi igény csak a múlt azázad közepe táján

jelentkezik. Hozzákapcsolódik azokhoz a mozgalmakhoz, melyeknek középpontjában a gyermek á l l o t t . A gyermek t e s t i éa szellemi védelme, fejlődése. gazdasági fejlődés

Ezek a törekvések a társadalmi és

olyan fokán jelentkezhettek, amikor a t á r -

kell törődni, éa ehhez advawinnaK a gazdasági és kulturális A XIX. azázad kösépén kezdték szorgalmazni EurópasEerte az iskoláknak könyvvel való e l l á t á s á t , az iakolai könyvtárak

l é t e s i t é s é t . Hálunk az 1868. évi 38, törvénycikk teremtette meg az iskolai könyvtárak intézményét. E törvény végrehajtása tárgyában kiadott Utasitás kötelességéi* teszi az iskolaszékeknek, hogy "odshassanak és elkövessenek ffiindent, hogy az sokból azonban az derül k i , hogy i t t tulajdonképpen nevelői könyvtárról van szó. Változást ezen a téren az Országos Tanitóképviseleti Közgyűlésen 1Ö81—ben megalkotott es a minisz— ténum á l t a l 1882-ben jóváhagyott irányelvek hoztak. Hadd ik-

- 21 -

taaaak ide kivonatosan néhány pontot ebből a szép dokumen-

tumból: 1. Meghagyatik, hogy minden népoktatási intézetben iBkolai, ifjúsági

könyvtárak állittássanak ezért, mivel ezek hat-

hatós eszközök a népnevelés előmozdítás ára, 2. Az iskolai,

ifjúsági

ée népkönyvtárak céljaiknak csalt

ugy felelhetnek meg, ha a tanitők a gyenuekekben már a nevelés alsó fokán felkeltik 3. A felkeltett fejlesztendő 4. . . . . . .

az olvasási vágyat.

olvasási vágy a tanítás minden fokán továbbaz ifjúsági

könyvtár használtatáaa á l t a l .

Az ifjúsági müvek beszerzésében folytonos tekin-

t e t t e l kell lenni az olvasó ifjúság korára és

fejlettaé-

gére. 5. Hogy az i t t

jelzett irány a tanitóság á l t a l következete-

lesz szükséges, hogy . . . .

u t a s í t á s t ad a tanitóknak.hogy

miként kezdjék meg az olvasásra ezúton való különös szokás iskolai könyvtárt minél inkább igénybe TE gyek és a gyer-

mekekben az olvasási hajlamot minél inkább meggyökereztessék. 8. Gondoskodva lesz arról, hogy lehető olcsón e l ő á l l i t o t t és hasznos ifjúsági,

kertészeti, gazdasági s i p a r i olva-

sókönyvek jelentessenek meg, A magyar pedagógus kar büszke lehet ezekre a gondolatokra, hisz olyan időben kerültek i&egfogalmazásra,

amikor az

iskclai könyvtárak ügye mindenütt csak a kezdő lépéseket t e t t e . A középiskolák részért 1890-ben kiadctt Rendtartás rendeli el, hogy minden intézetben tanári felügyelet ifjúsági

a l a t t álló

könyvtárt kell berendezni, "mely az iskolai okta-

tással kapcsolatos és azt kiegeszitó olvasmányt nyújtson." &

E szép kezdeményezés k ellenere * ha regi iskolai ertesi— tőkben kutatunk, azt láthatjuk, hogy az ifjúsági könyvtárak: állományának gyarapodása elenyésző a tanári könyvtárakéhoz viazcnyitva.

E rövid t ÖrténétÍ V isSZapillantaS UÍ án f pl tf*\\p\ jfJlf fl kér— dést, hogy mi a helyzet ma. 1945 nagy társadalmi átalakulása magával hozta az egész magyar könyvtárügy rohamos fejlődését. Ahogy az elmúlt évszázadok története bizonyltja,

az

emberiség nagyj ugrásszerű előrelépései: a reneszánsz, a felvilágosodás,

a nagy polgári demokratikus forradalmak, a

szocialista forradalmait kocában, az írás-olvas ás, a könyv— tár £

fejlő-

dő korokban kibővül

a társadalmi bázis, uj osztályok, uj ré-

tegek kerülnek be a kultúra vérkeringésébe. lunk i s ,

Ez történt ná-

A "százhúszat verő szivek" érlökéaei a könyvtárak

fejlődésén

is lemérhetők.

Mégis, DQ az iskolai- könyvtarak életet vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy messze elmaradtak a közművelődési könyvtár a k t ó l . Hiszem, hogy ae Irányelvek elinditják majd azokat az erőket, melyek az iskolai könyvtárak életében uj korszakot fognak n y i t n i , hisz korszerű oktatás nem képzelhető el felszerelt

jól

es korszerűen vezetett, irányitott iskolai könyv—

tárak nélkül. Igaz, hogy a könyv mellett az információszerzés

ok uj

H

eszköze jelent meg, ezek az irás-olvasásos közlésmódnak évezredekre visszamenő kivételes

helyzetét megszüntették. Két-

se gt elén az i s , hogy ezek az ujabb technikai közlés módok mi— nőségileg ujat hoztak, mennyiségileg többet nyújtottak éB nyugtának, az irás—olvasás ét t öbfo vonatkozásban meghaladó lehetőségeket b i z t o s í t o t t a k . Rendkívül gyorsan tudják az információkat közvetíteni széles tömegeknek. Vajon

ilyenfajta

előnyökkel meg tud-e a könyv birkózni? Yan-e egyáltalán értelme a könyvtárak bővítésének, fejlesztésének?

Természete-

hogy az irás-nyomtatás os k'ú zlésmód szerepe módosult, s a jövőben még tovább fog esetleg módosulni. Ez azonban nem jelent i szt, hogy háttérbe szorul vagy eltűnik. Az eddigi tapasztalatok és elméleti meggondolások arról tanúskodnak, hogy a könyv az uj tömegkommunikációs eszközökkel jól á l l j a a versenyt. A könyv szerepe cem csökkent, hanem emelkedett, a jö-

vőben pedig még tovább fog emelkedni. Társadalmunknak sokoldalúan képzett emberideálját koptatni-f

caak ugy lehetséges kibonta-

ha az egyen a sokféle közlesiflód állandó &s kölesö

nős egymásrabatásában é l . I t t előkelő hely i l l e t i meg a könyvet, ahonnét ma ia tudásunk 80 százalékát meritjltk. Óriá s i előnye, hogy akkor lapozzuk f e l ,

amikor szükségünk van

rá, nlnca időhöz kötve.

Az oktató—nevelői munka szálait

a könyvtáros t a r t j a a ke-

zében. Azt hiszem, nincs olyan elméleti munka, amely a könyv-

táros szBmélyével kapcsolatos követelményeket aprólékosan elemezné, viszont a könyvtárak pedagógiai funkcióját boncol-

gató Írásokban mindenütt rámutatnak ai*ra, hogy egy könyvtár társadalmi elkötelezettBégének megfelelő működése a könyvtámegvan a felkészültsége,

s van h i t e , lelkesedése, ott az i s -

kolai könyvtár jól fogja támogatni az iskolát az oktató-nevel ő i munka korszerüsitésében. Igaz, hogy az iskola tanulóit nem képea egyedül a könyvtáros elvezetni a könyvhöz, ez az egész nevelői kollektíva feladata, de ö sokrétű iskolai munkában mindenütt benne van a könyvtáros személye, a könyvtáros munkája. Pontos, hogy elméleti tudása mellett olyan emberi tulajdonságokkal rendelkezzék, hogy aa ő segítségével mind a íanárok, mind a diákok megtalálják a könyvtárhoz vezető u t a t . I t t még egy gondolatot szeretnék i d e i k t a t n i . Sajnos, az iskolákban /még elég gyakran/ a könyvtárosi munkát nem tartják egyenértékűnek a t a n í t á s i órákon folyó munkával. Gyakran hallani ilyen kijelentéseket:

" l e t e t t é k könyvtárosnak!". S ez a

le igekötő valódi lejjebb kerülést

jelent az iskolai hierarchi-

ában, E seemlélet megváltoztatásában nagy szerep jut mind az igazgatóknak, mind a

szakfelügyelőknek.

Ahhoz, hogy az iskolai könyvtár pedagógiai

funkcióját

betölthesse, megfelelő könyvállománnyal kell rendelkeznie. Andai György és Kiefaludi Sándor: A szakmunkástanulók olvasóvá nevelésének kézikönyvében a következőkben á l l a p í t ják meg, hogy mit kell egy

iskolai könyvtár állományának

tartalmaznia:

1. Alapvető müvek a pedagógia és határtudományai /elsősorban a lélektan/, valamint a marxizmus-leninizmus köréből,

2. Az iakola profiljának

megfelelő szaktárgyak

tudományos eredményeit összefoglaló

legújabb

müvek. Az ifjúság

szá-

mára népszerű tudományos, valamint & szakisával, a szakma problémáival foglalkozó müvük, figyelembe

tárgy

véve minden egyes tan-

igényeit.

3. Általános éa szakirányú kézikönyvek: lexikonok, szótárak, enciklopédiák, atlaazok,

bibliográfiák.

4. Azok a szépirodalmi aikotások, amelyek a tantervi anyaghoz közvetlenül kapcsolódnak, iJletve amelyek a szaktárgyak elmélyítését és ezzel összefüggésben seket szolgálhatják.

a nevelési

célkitűzé-

A kötelező és ajánlott irodalom.

5- A szemléltetéshez szüKséges

könyvanyag,

6. Az általános műveltséget szolgáló, a népszerű tudomá-

I

nyos, a Bzakftai profilnak megfelelő,valamint

az általános

pedagógiai és szakmódszertani folyóiratok. 7. Jó, ha a könyvtár állományában a használatban levő tanhogy a tanárok más szaktárgyak

felől

is

tájékozódhassanak.

Az anyag elhelyezését, használatát a helyi igények szerint kell szabályozni, /i.m.11. oldal/ Ezzel a felsorolással

egyet kell értenünk. Kérdés, ha a

könyvtár állományában régi könyvek, muzeális értékű müvek ia

hoazátartóznak a könyvtár állományához, az iskola életéhez. Megadják a könyvtár légkörét, hagyományok ápolására nevelik

a tanulókat. Emellett jól felhasználhatók a korszerű oktatónevelő munka során.

- 25 Ez az állomány az évek során állandóan növekszik* Az á l lományai akitáanál mindig azt az alapvető szempontot k e l l figyelembe venni, hogy a könyvtárnak a korazei-ü pedagógiai munkat kell t^Tnngnt^Tii z\ f

1

Tehát a gyarapitas T* ~* ri^i 5 P arányos

legyen, minden tantárgy szükségletét k i e l é g i t a e . Jónak b i zonyul, ha a könyvtáros mellett a tantestületben egy könyvt á r i bizottság működik, mely tanácsaival s e g i t i

a könyvtá-

rost állományalakittai munkásában.

Ugyancsak Hasznos, ha az év e l e j i

t a n t e s t ü l e t i gyűlésen

ilyen szempontból ia megbeszélik a könyvtár elkövetkező évi munkáját. Sok hasznos gondolat vetődik fel

ilyen alkalmak-

kor, másrészt a könyvtári munka a tantestület érdeklődésének középpontjába kerül. Ideiktatok egy általam iamert könyvtár /az elkövetkezőkben: H. könyvtár-modell-kvtár/ utolsó négy évi gyarapitáai tolódás a miiszaki könyvek irányában. Ennek a könyvtárnak mégis helyes volt a gyarapitáai elgondolása, mert az iskolában profiváltozás

t ö r t é n t , s igy ezen a téren volt a leghiányo-

sabb a kön^rállomány. Jól mutatja a piktogram a kötelező olvasmányok számának nagyarányu emelkedését. A t a n t e s t ü l e t i évnyitó értekezleten ez volt a magyartanárok és az iskolavezetés

kérése, hogy a

kötelező olvasmányok nagy mennyiségben szerepeljenek

a könyv-

állományban. A kötelező olvasmányok valóban nyitott könyvként legyenek ott a magyarérákon, mert a korszerű irodalomtanítás legfőbb követelménye, a müközpontuság csak igy oldanató meg. !Palán kifogás oXnat ó a s zGpn_rodaírni ttuivek vis zony— lag nagy száma. E csoport nagyságát az ajánlott irodalom növelte meg* Az ábra megmutatja azt i s , hogy az iskolai könyv-

t á r speciális

szakkönyvtár, mely aa oktató-nevelő munkát se-

gíti. Még néhány azót arról, hogy a könyvtárnak megfelelő katalógus rendszerrel kell rendelkeznie, melyben tanárok éa tanulók eligazodhatnak. Ugyancsak fontos a megfelelő helyiség,

- 26 mely legalább annyira tágas legyen, hogy egy-egy osztály ta-

nulói jól felférjenek

benne, mert nagyon hasznos egy—egy ó—

rát a könyvtárban t a r t a n i . Azonkívül a könyvtárnak pontos nyitvatartási idejének kell lennie. A csukott ajtók asztják

elri-

a könyvtárt látogatni akarókat. Mégpedig azt tar-

tom ideálisnak, hogy a nyitvatartási idó mindennapos legyen. is kettő. így a "lyukas órák" jól felhasználhatók, szakközépiskolákban pedig a gyakorlati napokon délután dolgozó tanulók j ó l látogathatják az iskolai könyvtárat. Ha az i t t felsorolt

feltételek valamelyike i s hiányzik,

a könyvtár nen t ö l t h e t i be az iskola életében "a szellemi központi fiítes" szerepét, nem tud hivatásan&k megf©leljii j nem támogathatja az iskolai oktató-nevelői munka korszerűaitéeét.

Ezekután nézzük, hogy milyen a tanárok éa tanulók - akik miatt mindez a társadalmi erőfeszítés

történik - viszonya

az iskolai könyvtárhoz. Véleményem és tapasztalatom szerint a tanári munkának ma még nem szerves része az iskolai

könyv-

t á r használata. Háromféle tipuagal találkoztam, Az egyik e l ismeri, bogy igenis el kell vezetni a tanulókat a tankönyvön kivül más könyvekhez, folyóiratokhoz i a . ni minden órán egyéb könyveket,

nyire használjak

"Szoktam is

ajánla-

cikkeket ia* Kein tudora,meny-

ki & tanulók a lehetőségeket" — jccndják e—

éaare, hogyan értékelik a tanulók tudását, íia nem a legsú-

lyosabban esik a latba az elbírálásnál az, ha tanuló a tankönyvön kivül más forrásokból tipus egyáltalán v i t a t j a ,

ia gazdagítja tudáaát. A másik

hogy a tankönyvön kivül más köny-

vet ie kell a tanulók kezébe adni. Aggodalmaskodva

ráncolja

a homlokát, B túlterhelést emleget. "Örüljünk, ha tisztában vannak a tankönyvvel! Csak azt i s tudnák! He akarjuk az eget ia bemeszelni!" Szerencsére, ez utóbbiak már kevesebben vannak. Természetesen e típusokon kivül minden tantestületben vannak szép számmal pedagógusok, akik élnek az iskolai könyvt á r adta lehetőségekkel.

De i t t sincs szó tervszerű

ségről, le-leazsladnak egy-egy könyvért

tevékeny-

a könyvtárba, de nem

tervezik el előre, hogy egy—egy tanitáöi egység tárgyalásánál milyen szakkönyveket,

azoknak melyik r é s z l e t é t ,

ábráját,

képét épitik be munkájukba. Igaz, ez a munka nagyon időigényes. Kétségtelen, megvan a tanárok t ú l t e r h e l é s e , 9 az i s igaz, hogy módszertani tekintetben teljesen magukra vannak hagyva. A dolgozat elején idéztem az 1882. c'vi irányelvekből, Eeek is hangsúlyozzák, hogy a tanárnak felacbb segitséget kell kapnia a hogyan kérdéséten, vagyia abban, hogyan használják hogyan használtassák 8 tanulókkal az ifjúsági

és

könyíár könyveit.

Szép f e l a d a t

lenne a Szolnok megyei pedagógus munkáközösé-

gek r é s z é r e egy-egy t á r g y könyvtárhasználati módszertanának kidolgozása. Szerintem ezen a t é r e n csak akkor l e s z majd v á l t o z á s f ha felsőbb i r á n y i tó szélöveink gyakorlatba i s

át-

ü l t e t i k az e l m é l e t i megfontolasokat m Az elkövetkező evek szak' felügyeletének

abban i s

a e g i t e n i e k e l l a pedagógus munkát,

hogy g y a k o r l a t i tanácsot ad a könyvtárhasználat kérdésében i s . Ma az i s k o l a i kenyvtárak könyvanyaga k i h a s z n á l a t l a n , s o k kal több könyv á l l r e n d e l k e z é s r e , mir.t amennyit a tanárok A tanulók és az i s k o l a i könyvtár viszonya a fent

vázolt

képnél sokkal v i g a s z t a l ó b b . Halunk a gyerekek korán megismerkednek a könyvvel,Rousseau Emiljével 12 éves korában i s

e l l e n t é t b e n , aki még

csak h í r b ő l ismeri az i r á a t , o l v a s á s t ,

a

mi gyermekeink már óvodáB korukban könyvből f e l o l v a s o t t meséket h a l l g a t n a k . A s z ü l ő i házban i s

olvaaó embereket l á t h a t

ma már a gyermek, M.könyvtár iskolájában léka f i z i k a i

a tanulók 95 száza-

dolgoaó gyermeke. A könyvtárosnak a r r a a kérdé-

s é r e , hogy van-e otthon s a j á t könyvtárad, s ha ig£n, hány könyvből á l l , Nincs 12

a következő v á l a s z t

a d t a * 3 o s z t á l y 90 t a n u l ó j a .

20-30

50-100

10

Nagyon jó s z o l g á l a t o t

30-40 29 teljesít

25

100-on f e l ü l 14

a közművelődési könyvtárait

gyermekrészlege az olvasásra s z o k t a t á s b a n . Ugyancsak é r z é k e l hető az á l t a l á n o s I s k o l a i l y e n von&tkozásu pedag'jjiai munká-

ja. A jó alapokra a középiakólákban tovább k e l l é p i t e n i . A könyvet munka es zközkent k e l l a gyeidnek ékkel has znal t a t n i , 3

e l k e l l v e z e t n i őket a szépirodalmi müvek mélyebb é r t é s é h e z , érzéséhez

is.

T á j é k o z t a t á s

a z

I s k o l a i

k ö n y v t á r b a n

Hogy a könyvtár segíthesse az oktató—nevelői nmnka kor— jesitenie. Az iskolában állandóan érezni kell a könyvtár

zikai és szellemi

fi-

jelenlétét.

A könyvtáros egyj.k elaő és visszatérő feladata, hogy az iskolába bekerülő tanulókkal magiamérteaae a könyvtárat. Végigvezeti a tanulókat a könyvtáron, megismerteti velük a könyvek elhelyezésének rendjét. Megmutatja a katalógusokat. H. könyvtárban as uj tagok részére kis tájékodat ókat készítenek.

Eztartalmazegy kis térképet a könyvtár elrendezéséről,

a nyítvatartáa idejéről, Kagyon jó, ha a szaktanárok az elao órák valamelyikét

a könyvtárban tartják, a megismertetik a

tanulókkal az i l l e t ő szaktárgy fontosabb

kézikönyveit,

A könyvtárban való tájékozódást aegiti a bejáratnál elhe-

lyezett térkép i s , mely mintakor, kéacbbi látogatáskor is

se-

gitséget nyújt, Kagyon jő szolgálatot gálatban az un,

tesznek a könyvtári tájékoztató szol-

kiabibliográfiák.

Ilyenfajta

kiabibliográfia

készUlhet például a könyvtárba érkezett uj könyvekről. Műszaki Tanárok! ITj könyvek a könyvtárban! Easista, Michal Öntvények javitása hegesztéssel Műszaki Kk.

2. kiad.

1371.

Fejezetek: Az öntvényjavítás

jelentősége

A szürkevae öntvények metallurgiai kötésében előforduló problémák. Jellegzetes Öntvényhibák és az üatvények előkészítése a javitáshoz A szürkevas

öntvények lánghegeaatéae

A szürkevae öntvények forrasztása

lánggal

- 30

MIT HOL TALÁLSZ?

Magyar szépirod köt. olv.

Orosz írod.

Fizika, kémia, biológia.

l

3' Q

Ifi

Alt. művek. •ÍS

Filozófia, ic Pedagógia marxizmus, leninizmus. Vallás.

f

Segitik a tájékozódást

az ajánló bibliográfiák.

Ezek <

;gkülönbÖzó"bb alkalmakhoz kapcsólodnak. Leggyakrabban

melyek egy-egy miire hívják fel

Q

tanulók éa tanárok figyelmét.

Mozgékonyságuk a legfőbb erényük, könnyen kapcsolódnak a különböző t a n í t á s i

egységekhez.

A guruló polcot a könyvtári aktivák nagytizpercbert t o l ják végig a folyosón, hol uj könyvekkel, hol kötelező olvasmányokkal, hol uj folyóiratokkal rakják meg. A kölceönzéat ia lebonyolítják

a szünetekben, mikor a könyvtár ilyen mó-

don akarja a könyvet közelvinni. Ugyaneztaszolgálatot l á t j a el a könyvtári v i t r i n

folyton

változó tartalmával. Bekapcsolódik e könyvtári tájékoztató szolgálat aa iekolarádió adásaiba ia egy-egy könyv ismertetésével vagy egyéb a könyvtárat érintő fairrel. A könyvtári hij-adó, a mindig f r i s s könyvtári plakátok is a figyelemfelhívás

eszközei.

Természetesen a könyvtaxi propagandának még számos más lehetősége van. I t t caak rá akartam mutatni egy-egy példával, hogy a könyvtár ackrétü munkájában ez az egyik eszköz az oktató-nevelői munka segítésére. Már ennek a területnek l i s , ha az osztályfőnökök segitenek s tanulói aktivahálózat mozgatásában*

Van a könyvtári tájékoztatásnak másik oldala i s . A könyvtáros pedagógiai munkájának fő "műfaja" az olvasókkal

való

kötetlen beszélgetés. A könyvtáros fontos megfigyeléseket tehet és megfigyelései alapján fontos adatokkal szolgálhat a tanulók éa tanulócsoportok megismeréséhez. I t t is nagyon fontos, hogy a tanárokkal, de legfőképpen az osztályfőnökökkel szoros kapcsolatot tartson. Jó, ha időnként a tanárok t a r t á s á t . Már szóltam arról, hogy lényegesnek tartom, hogy a t a n t e s t ü l e t i értekezleteken megvitassák

a könyvtár munká-

j á t . Nagyon has znos, lia ezek a nyilvántartás ok az értékelő konferenciák egyii bázisai az osztályok neveltségi nek elbírálásához.

szintjé-

I I I . o s z t á l y o s ok Legközelebbi házi olvasmány

K önyvt árunkb an 30 példány van

Emlékeztető lapocskák

"A tanulók magánolvae Hiányainak, könyvhasználatánaic szerNem arról van tehát azó': hogy a tanulók egyrészt tanulnak, nasres ZT olvasnak |

i l l e t v e p&rhuzamos an t anulnak es olvas—

zo olvasást — an^ol, hogy olvasva, könyveket forgatva tanul— nafc." /Andsi-Kisfaludi: A szakmunkástanulók olvasóvá nevelésének kézikönyve 15.o./ Tehát a könyvek a tankönyvön kivül, válnak. Ezzel egy csapásra megváltozik a t a n i t á a i óra eddigi szokványos menete. Az órák azemináriumszerü felépitésliek lesznek, ahol bőséges alkalom kinálkozik a tanulói akti-

vitásra és a tanul ókkal való diff ernciált A tanártól elmélyült felkészülést

fcglalkozáflx*a#

igényel az

ilyenfajta

terveznie, hogy egy-egy anyagrész feldolgozásakcr milyen szakkönyveket fog felhasználni. Az óravázlat elkészítésekor pedig részt dolgoztatja bele a tanulókkal az óra anyagába. - Termé-

szetesen első f e l t é t e l e az ilyen munkának, hogy a tanárnak jól kell ismernie a felhasznált könyveket. Bizonyos könyveket vagy részleteket előre elolvastat, bizonyos könyvrészleteket lexikonokból, kézikönyvekből. Vagyis megtanítja őket a sselledi Tsunka módszerére. Teljesen tarthatatlan peld.aul as az

t u l , A Gyereket ezzel megoldhatatlan feladat elé á l l i t j a ,

és

A következő oldalak rajzai

jól megmutatják, hogyan se-

githet a könyvtár a sok könyvre támaszkodó módszer kibontakoztat áeátan. A szaktanár megbeszéli a könyvtárossal, hogy & kővetkező t a n i t a s i egységhez szedje össze & könyv—

tárban található könyveket. Ilyenkor tulajdonképpen a könyvtáros egy kis alkalmi k i á l l i t á a t a következő oldal rajza,

tervez meg. A középre kerül

mely a témakörhöz kapcsolódó tan-

tárgyi koncentrációt mutatja meg szemléletesen, s egyúttal el is igazit

a kirakott könyvek között, mert a könyvek cso-

portosítása a rajz

alapján történik. A témakör bevezető órá-

j á t a tanár a könyvtárban t a r t j a , s közben kézbe veszi megmutatja a témakörhöz kapcsolódó irodalmat. Felolvashat belőle részleteket, képeket, ábrákat mutathat a tanulóknak. A témakör tárgyalása

közben aztán ezekből a müvekből ad egy-

egy csoportnak, egy-egy tanulónak feladatot* E3ckor m^i* a könyvek viaazakerűinek a r a k t á r i helyükre. Az alapvető szakkönyveknek persze több példányban meg kell lenniük a könyvtárban. Tíéhányat kivehetnek a tanulók otthoni tanulmányozás— ra, néhány bent marad a könyvtárban, s a könyvtári órák al a t t dolgozhatnaK belőlük. Ugyancsak

a

könyvtárban k e l l utá-

na nézniük 3 lexikonokból, kézikönyvekből éa_a_

feladott

témakör Összefoglaló kérdésekre f e l e l e t e t

feladatoknak!

adni. Később

a tanulok i s készíthetőek ilyen " k i á l l í t á s o k á t n , vagy bibli— ográfiát állíthatnak össze egy-egy t a n i t á s i egységhez. Azt Mezem, hogy az ilyenfajta

módszerrel t a n i t o t t tanu-

lókkal lehet legjobban megoldani a differenciált

tanítás kö-

vetelményét. Más-más feladatokat kaphatnak a jó képességű tanulóit, B megint másokat a gyengébbek, például a szimbolizmus fejezetben

jó képességű tanulók kaphatják azt a felada-

va alkalmazza egy Ady verare az elméleti ismereteket. Ha éppen Ady léda-veraei a megtárgyalandó téma, akkor a gyengébb tanulók Bölöni György: Az igazi Ady cimü könyvéből vagy Vezér

Ü"2sebet müvéljol felolvashatnak részleteket. Felolvashatnak s nem tanulhatnak részleteket. Aa ugyanis szerintem nagyon

fontos, hogy a több könyv használata ne jelentse az egy

könyv helyett több könyvből való magolást. Az órán sok minden szóba kerül, tehát aok olyan részlet

i s , amelyre a tan-

könyv nem t é r k i . Tehát a tanulók előtt szélesebb perspektíva nyílik. Az órán aztán summázzák azokat az alapvető i s mereteket, melyeket s könyvekből f e l t á r t a k .

így lehet a hát-

rttnyos helyzetu tanulokat is bekapcsolni az ora vérkeringésébe, s felszámolni indulási lemaradásukat. Természetesen ezt a módszert minden tárgynál lehet alkalmazni, A következő rajz egy műszaki téma ilyenféle

feldolgo-

zását mutatja. Ugyanabból a azakkönyvből adhatók felai&ok a különböző képességű tanulóknak. Téma: a motorok tömegkiegyenlitéae. Felhasznált szakkönyv:

Jurek Aurél: Belsőégésű motorok. A

legjobbaknak való f e l a d a t ! Hogyan lehet t e l j e s mértékben

kiegyensúlyozni

az egyhengeres motor tömegerőit? /38',feje-

zet/ # Könnyebb feladat: Hogyan lehet kiegyensúlyozni a négyhengeres motoroknál a másodrendű nyomatékot?

/42.fejezet/,

Jól hasznosíthatók műszaki vagy természettudományi t á r gyaknál a könyvek á b r á i . A szaktanár a könyvtárossal megbeszélve k i n y i t t a t j a

a könyveket valamelyik ábránál vagy áb-

ráknál. A tanulók megkapják a feladatot: az ábrák megfigyelése alapján számoljaiiaa

be a megfigyeléseikről. A könyvtár

egyik asztalán megtalálják nyitott

a tanulók a megjelölt helyen k i -

könyveket.

Meg lehet ennek a módszernek a fordítottját

is cainálni.

Jól rajzoló gyerekek megrajzolnak a különböző könyvekből csomó rajzot.

egy

Eat a könyvtárban egy asztalon elhelyezik. Az

órát a könyvtárban t a r t j á k . Feladat: a rajzokhoz megkeresni a megfelelő szakkönyvet,

e annak segitségével megfogalmazni

a megfelelő elméleti tudnivalókat. A korszerű módszerek kimunkálása nem lehet anélkül, hogy a tanulókat ne ismertetnénk meg a könyvtárba járó" folyóiratokkal*

- 38 -

Jó eszköze ennek az un. Nyitott f o l y ó i r a t . Többféle 1 e l é gés z iskolában beszédtémái osztályfőnöki órák vitaanyaga* A Mezőgazdasági Technika bekötött példánya egy szakmai vetélkedő alapjául s z o l g á l t . I t t egy egésa évfolyam legfontosabb cikkeire hivta fel a könyvtár a figyelmet. Az Autó-MoNemcsak folyóírótokat, hanem egy-egy könyvet is "kinyith a t " a könyvtár. Például j ó l támogathatja a t a n á r i munkát, ha a j á n l o t t olvasmányok kerülnek igy az érdeklőöéa középkönyvtároa a könyveket. Például az emberi h e l y t á l l á s müvei. A könyvcsoport közepére kerül Aragon Balladájából néhány veraszak, majd köre'je Solohov Bnberi sorH, Hemingway Az öreg halász ée a tenger, Semprun Kagy utazáa cimli müve, t e r mészetesen mindegyik több példányban. A Eolohov és Hemingway müvet t a n á r i i r á n y i t á s e a l dolgozzák fel az órákon a tanulók. jak be az osztftXybol a l a k í t o t t kisebb csoport t a n u l ó i . Ekkor felolvasnak egy—egy r é s z l e t t • egy r é s z l e t e t pedig dráma— t i z á l v a adnak e l ő . Megtörténhet ez egy könyvtárban t a r t o t t t a u i t á s i órán vagy egy délutáni külön összejövetel alkalmáv a l . Vetélkedők formájában ia f e l lehet egy-egy akár irodalmi, akár szakkönyvet is dolgozni. Ha a könyvtár r é g i könyvekkel, muzeális anyaggal is renmunka korszerüsitéaében. Rengeteg nagyszerű ábre, kép hasamikor magyarórákon egy-egy kor irodalmi é l e t é r ő l szólva a te.nár, a tanulóknak kezébe adhatja az Atheneum élao évfolyamait beniütik Petőfi verseivel, vagy a Honderűből felolvas t a t egy*egy k r i t i k á t Petőfivel kapcsolatban. Haskor Arany Koszorúját lapozzák a tanulók és a Nyugat azámaiból olvashatják ez Ady veraeket. Vagy ki is lehet egy-egy ilyen régi könyvet n y i t n i .

Eau cikk ixiduM- muslincák ? l-fjusóqi Mojoíin '* -%"» *

T

w » V

^ *

Jílu.

V

i

U.IA. ii-

'

ti-

Mii q

i foLyOtrcitok O könyvtárban

T

F

c

H ISI 1

K A

QLTRLQNOs MU5ZRKI SZEHLE

dasOQ

detia Technika

1

- 41 -

Féldául biológia órán az Egy jeles vad-kert cimü 1796-ból

való á l l a t t a n könyvet. Elég egy mondatot is felolvasni dolgokból k i t e l i k ,

az

igen fene á l l a t , a harczot / r e r e t i , igen

buja, kevély és nehezen

/zelidülő."'Mindjárt jó alkalom

a tantárgyi koncentrációra 1B, meg lehet fxgyeltetni

regi

magyar helyesÍrásunkat, régi magyar nyelvünk azépségét, erejét, ennyi Is elég annak bizonyítására, hogy nincB a t a n í t á s i órának: olyan mozzanata, melyhez az iskolai könyvtár ne adhatmódszerek korszerűsítését. idesorolhatnám meg a hazx feladatokat, dolgozatokat

is,

amelyek mindjárt érdekesebbek, ha a tanár ugy fogalmazza meg a feladatokat, hogy azok csak a könyvtár használatával oldhatók meg. A könyvtár adhat segítséget a különböző pályázatok, tanulmányi, versenyek, vet él ke dók megoldásához. A könyvtár s e g i t i

a pedagógusok munkáját azzal i s , hogy

a pedagógiai szakirodalom müveire, cikkeire felhívja gyelmüket. Beszerzi a szakfelügyelők

a fi-

á l t a l ajánlott, a t o -

vábbképzéshez szükséges irodalmat, és esetenként ankétot,megbeszéléseket szervez egy cikkből vagy egy könyvből, A társadalom ma nagyon sokat vár a pedagógusoktól. Hogy gükon es szseni eletükön is mul 3_k* Xoi.'&zerü módszerskkel pedig csak azok a pedagógusok tudnak dolgozni, akik állandóan azoros kapcsolatban vannak a könyvtárral, az iskolai könyvtaros— s a l , s kezös erővel munkálkofinek az uj embertípus kialakításán. A pedagógus munka, a könyvtáros-pedagógus munkája i s , nem látványos, nem könyvelhet el naponta kimutathaxó sikereket , de a k i t a r t ó , B zivós munkának idővel íiegvan az eredménye.

- 48-

ben folyó tevékenység,

A könyvtárnak segítenie kell

lással a politikai vitaköröket, fel figyelmét a témákkal kapcsolatos

A KISZ klubfoglalkozások

aján-

kell hivni a tanulók

irodalomra, biztositani

a könyvtár segítségével válnak

szinesaé, változatossá. A könyvtár nagyobb rendezvényei ia a KISZ-azel való együttműködésben lehetnek sikeresek. így nagyon jó, ha a könyvtár az évi programját a KISZ-programmal Összehangolva dolgozza k i . A könyvtár munkája azonban csak akkor lesz t e l j e s ,

ha a

s zülőí házzal i s képes 30 kapcsolat megt erejűt és ere. Az i s kolai könyvtár a szülők irányában elsősorban tájékoztató munkát végez. A könyvtáros a azülői értekezleten közli a szülőklóknak szükségük. Ezt legjobban ugy oldhatja meg, ha minden mán szükséges kötelező, ajánlott olvasmányokat, rü könyvvásárláshoz

szakkönyve-

ia.

Ai első osztályosok szüleinek: jó bemutatni a könyvtár á l t a l nyújtandó lehetőségeket

is.

A könyvtár nagyobb rendezvényeire meghívja a szülőket találkozók, rendhagyó i r 00. alom órák és a kiállítások,

is.

A tanu-

lók airtiv részesei ezeknek a nagyobb megmozdulásoknak. A kiá l l i t ás okra ők azedik össze a könyvanyagot, szemléltető képeket, ők készítik

a plakátokat,meghívókat, mozgósítják

az ÍB-

Szakközépiekólában nagyon hasznosak a könyvtárnak azok a kiállításai,

melyek a szakmai napokhoz kapcsolódnak.

A szakközépiskolák nagyon egyoldalú szakmai képzése mindj á r t mán területekre is ráirányitja a figyelmet.

A szakmai

k i á l l i t á s . Már természetesen i t t bekapcsolódik a könyvtár.

lóknak, A munkadarabok: mellé kiteezi a könyvtár

legújabb

szakkönyveit. A kiállításon tanulók látják el a felügyelet e t , az idegenveaetést.

Évfordulókhoz vagy rendhagyó irodalomórákhoz is kapcsolódhat k i á l l i t á a . A kettő ötvözete volt az 1973-as Petőfi magyarszakoa tanárai tervezték meg. Bevezette egy Illyés

Gyula Petőfi életrajzára épült irodalmi színpadi műsor, majd egy ötfordulós Petőfi rejtvénypályázat

következett. Ekkor

egy iro—olvasó ta-islkozo volt Harcinkó Andrással, mivel a rejtvények kérdései Martinkó könyvére támaszkodtak.

Dolgozatom végére érve sck gyakorlati példával akartam rámutatni az iskolai könyvtárak szerepére az oktató-nevelő ki az összes lehetőségeket. Csak néhány t e r ü l e t é t érintettem az oktató-nevelő muckának. A jövőben az iakolai könyvtárnak és szolgáltatásainak be kell épülnie az iskcla funkciórendsEE-

rébe."Hogy ennek a feladatnak megÉLelaeesen tul kell lépnie az iakolai könyvtárnak a hagyományos formán, a könyveken ki-

vül tartalmaznia kell mincienfajts tsjekoztatasi eszközt ^fLlmr hangszalag, reproduKciő stb«/, és végső soron az iskola in-

formációs köspontjává kell v á l n i a . " /Dr, Arató Ferenc Balatoni beszélgetések

c. előadásából/.

- 44 -

jával a Együtt formálják az uj embert, mert "Az é l e t nemcsak utazás, sscbrásamunka i s . Az embernek nemcsak a világban ne még o t t lappangó erőket előhívnia, és belőlük magát minél különben megalkotnia*" ~ ssólnaJt Kémet László szavai pedagógusukhoz és pedagógus-könyvtárosokhoz.

HELYISMERET

a.^td^u.

.

<^*L-

ÖLI. /rá?

, ,

/ ,

.

mUvelfdési könyvtárak is a jelentős helytörténeti forrásanyagot kináló sajtótörténet! kutatások felé. k sajtobitliográfia

és repertórium el-

hívjuk a figyelmet arra, hogy 10.000-es lélekszámú helységekbea a századfordulót kovetSen és a két világháború között általában megjelent községekben is el Kezd hetjilk ^Ld• ^hurzó Hagy Ern5'• A vidéki sajtói (üskolc, 1938. 14 p./ A .jáagapáti aa.jtó t ö r t é n e t e / ! . / A Jáazapátin megjelenő elaó a e t i l a p az 1888 nyarán induld ban rövidesen Jászberénybe k e r ü l t , helyi tevékenységének i s mertetésére ezut-tal nem térünk k i , A községben megjelenő kö-

ilcimi Siépirodalffli, támadalni és közgazdasági lap. 190i.JV.ll.: Társadalmi és közgazdasági hetilap. 19I9-III.22: Politikai, Hegjelenés helye: Jászapáti Indult: 1902. XII.6. Szünetelt: 1915/HI.28.?/ - 1919.III.22. Hegjelent: hetenként Szerkeszti: Galamb Zoltán. 190J.IV.il.: Tóth Andor, 190J.V.6.: ifj.Imrik József FSmunkatárs: 1919.III.22.: Dr.Kátrai Ferenc KladS: Gslamb Zoltán A915. II.28-ig7/ Nyomda: Galamb Zoltán, 1904: id.Inrik József, 1919.III.22.: Imrlk ás Buaay OrszéggjUlésl Könyvtár: 1919 Párttörténeti Intézet: 1919

- 47 Közreműködők, muökatáreak

A hetilapot kezdetben a kiadó és l a p t u l s j donos-nyomdász Galamb Zoltán s z e r k e s z t e t t e . Mintegy Öt hónap múlva, miközben valószínűleg r e n t á b i l i s s á vált a h e t i l a p kiadása, alkalmaztfi Tóth Andor szerkesztőt* Ez a választás azonban a kiadói szempontokat nézve nem volt szerencsés, mert a f i a t a l es a g i l i s uj szerkessto ~~ az ez évben megjelenő helyi ele— lap, a Faluszája kiadója - olyan türelmetlenül és hévvel kezdett a helyi társadalmi viszonyok b í r á l a t á b a , hogy ezzel éppen a lap esetleges támogatóit, lehetséges olvasóit idegenít e t t e e l . E személyeskedő írások jellemzéséül idézzük a Fletykapadról cinrti s z a t í r á j á t , amelyben a kaszinó és a községi eZöljáróság vezetőit név s z e r i n t említve i r j a le a pletykapad egy f i k t í v elnökségi ülését;'* 1 "Elnök: teljhatalmú pletykapad tulajdonosa mellén gunártojás éraet tanácsadó szeretne lenni Báró Antal Sándor a szimplatehetség rend föke-

Elnök: felolvasta^ a *a jeeyzókönyvet, a rangfokozatokat. Éljen, Éljen, az ílléa vége. Hagy örömmel, az elnököt éltetve oszlanak széjjel nyert rendjeleikkel.

Sem csodálhatjuk, hogy Tóth Andornak mindössze öt lapszám Imrik József t i s z t v i s e l ő l e t t , akinek a családja 1904-ben megvásárolta a kiadói jogot és a nyomdát is Galamb Z o l t á n t ó l . A lap célja, pártálláfla

A h e t i l a p tulajdonképpeni programja ifj» ImJ ózBef szerkesztése idején alakult k i , Imrik - a jász hagyományok és múlt kitűnő i s merője - nagy t e r e t s z e n t e l t a r é g i redemptusi jogok visszaszerzését célul kitűző jász p o l i t i k a i próbálkozásoknai. Ezek sikertelenségét elsősorban azzal magyarázta, hogy a Jászság r i k

ellenzéki országgyűlési képviselői éppen ellenzékiségük miatt aoha sem tudták e sajátos jogokat ée érdekeket a mindenkori kormánynál eredményesen képviselni. Az 1905-ös választások idején ezért fordult szembe a h e t i l a p hasábjain a kerület r é g i ellenzéki képviselőjével Okolicsányi Lászlóval, s t á mogatta a Tisza-párti szabadelvű Lénk Sándort, " a k i t a legtökéletesebb, Jgeoviniaztább jász program" megvalósítójának t a r t o t t . Lénk Sándor a választásokon megbukott, ám a lap nem vált ezután sem az ellenzékiek szócsövévé, általában

/Okolicsányi l e s z l ó egyébként 1913-ban lemondott ellenzékiségéről és á t l é p e t t a Tisza István vezette munkapártba,/ Munkásmozgalmi köz-

Különös érdeme az újságnak,hogy

lemények a hetilapban

~ elsősorban a hirek rovatban folyamatosan és részletesen kommentálja a helyi munkáémozgalom - szociáldemokrata népgyülések, eztrájkok - eseményeit. A h e t i l a p figyelme k i t e r j e d a járás községeiben folyó szervezkedésekre i s . Ezeket a tudóéitásokát olvasva megállapíthatjuk, hogy a lap általában j ó l szolgálta a szervezkedések célj a i t i a , többnyire tárgyilagosan ismertette az események lefolyását is« 1903-ban pl# egy Jászladányban szervezett szoc i a l i s t a népgyülésről, amelynek Pelczeder flgostcn volt az előadója, igy számolt be az újság: szelőben• Követelik a pflp A birtok feloBllatásat, az ingyenes törvény— réfiie tetszett, különösen a papok elleni." "Jászladányban ki volt tűzve a I I . népgyülés. Pestről Izrael Jakab birű csak zárt teremben engedélyezte a népgyillést. Izrael tiltakozott, de Polnik Ferenc rflJegyzS rflgaszkoaott a főszolgabírói rendelethez,hogy

- 49 -

bogy

a

beszédét legalább az ajtóban iiondhasss el, da azt se» engedé-

népet feloszlásra szólítani, de Izrael Jakab bejelentette, hoEJ eian Láthatjuk e beszámolók többnyire elfogulatlanul ték a szocialisták

törekvéseit,

tóaágok törvénytelen eljárását

ismertet-

és alkalomadtán a helyi ha— is.

Hasznosak voltak e beszámolók különösen

aratősztrájkck

idején, mert pontosan ismertették a sztrájkolok

követelése-

i t , s azt Í B , hogy aa uradalmak képviselői mennyit "ajánlot-

tak" meg e követelésekből.

így értékelve

a híradásokat,az

domáati a holdanként! 1/11-ed rész helyett általában a t e r -

més 1/10-ét, 1/10,5-ét 3lkerült megkapni az aratóknak - a

gítették is a munkások követeléseit:

a hetilap p l . a megyei

gazdák 1907. évi kongresszusán meghatározott 1/12-ed aratórészt "szűkkeblűnek és veszedelmesnek" t a r t j a .

Egy helyi

földmunkás népgyüléa alkalmával,ahol Kaufmann Kálmán a jászapáti caoport vezetője

beszélt

az árviszonyokról

"sokszor

talán kemény szavakkal, de tagadhatatlan erős szociális

ér-

zékkel", az újság is sürgette, hogy a népgyüléaen elhangzott

- tagadhatatlanul polgári szemléletű, de sok tekintetben ma is helytálló cikkét a szocializmus Kovatok

fogalmáról.

Bár a vezércikkek között találunk jónéhány, a kőnyomatoeokból á t v e t t , általában moralizá-

ló fejtegetést pen H U .

- p l . a párbajról,

Leó pápa haláláról - ,

érzékkel nagyrészt lémákat feszegető

a Ürályhüségről vagy ép-

a szerkesztő jó

szociális

azokat az országosan is társadalmi probÍrásokat emeli át lapjába

, amelyek helyi

megoldása i s szükségszerű. Ilyen problémakörök az elemi i s -

kolak államoeitása. a polgári iskola, kisdedovss, könyvtár—

r.....

ügy, legkülönbözőbb olvasókörök és társaskörök, fogyasztás i szövetkezetek s t b . Érdeme az ilyen kérdéseket

fejtegető

cikkeknek, hogy szerzőjük nem mechanikusan vette át azokat

a különböző forrásokból, hanem minden eaetben számot vetett a helyi tennivalókkal, ma# azok megvalósítását

továbbra is

kisebb hirek,cikkek 'során fáradhatatlanul propagálta. így v á l l a l t részt a lap a középiskola, a helyi múzeum megalapításában, olyan közösségek szervezésében mint egy művelő-

des í. celbol alakult ászt alt árs&ság, ipartestület

vagy akár

a Magyarországi Munkások Rokkant- és Hyugdijegylete fiókjának

helyi

megalakulása.

A vezércikkek jelentős részét adták még a helyi országgyűlési képviselők beszámolói, községi képviselőtestületi ülésekről szóló tudósitások, s a régi redemptus kiváltságok visszanyeréséért

folytatott mozgalmak ismertetése.

A Tárca rovatban néhány ma már ismeretlen szerző mellett — a szerkesztő avatott Ízléséről téve tanúságot —t a kor i.*"

rodalmának élvonalába tartozó alkotók Í r á s a i t

olvashatjuk.

E szerzők között találjuk Ambrus Zoltánt, Benedek Eleket, Bródy Sándor^,Cholnoky Viktort, Caehovot, Whury Zoltánt, Vámbéry Ármint, Ugyancsak a iárca rovatban olvashatunk jónéhány ma is gazdag forrásanyagot A községben és a járás

jelentő helytörténeti dolgo-

területén működő pártok, társadal-

Sok hiradást találunk a munkásmozgalom és a kulturális

élet

kórébői. Mindez természetesen nem j e l e n t i , hogy ne jutna hely re közölt "érdekes" eseményeknek! gyujtogatásokról,

orvgyil-

kosságokról, vagy éppen egy lórugáaről vagy veszett kutyáról szóló híradásoknak, A Társaság, később Csarnok rovat társasági eseményekről számolt be, majd szépirodalmi írásokat, e l sősorban műfordításokat közölt. Gyakorlati mezőgazdasági

is-

meretterjesztő cikkeket olvashatunk a Közgazdaság rovatban. A negyedik lapon hirdetések találhatók.

- 51 Értékelés

A h e t i l a p , ha jelentősen korlátozott módon i e , tükrözte bizonyos fokig a magyar t á r s a dalom századforduló táján megújuld progresszív törekvéseit, gondos közHégpolitikai tevékenységével, közösségszervező munkájával s e g i t e í t e ezek megvalósítását, A politikai, pártok küzdelmeiről tárgyilagos tájékoztatásra t ö r e k e d e t t . Ha azükazavuan i s , hasonló funkciót t e l j e s í t e t t a azociális kérdésekkel és a munkásmozgalom eseményeivel kapcsolatban. A periodika olvasottságát a gondos szerkesztés mellett növelhett e , hogy rendszeresen közölt hireket & járás t e r ü l e t é r ő l i s , A Jászapáti és Vidéke megszűnése után négy évvel a Tanácsideig a Jászsági Képlappal együtt, majd annak megszűnése után egyedül támogatta a p r o l e t á r d i k t a t ú r a helyi s z e r v e i t , A h e t i l a p történetének e r r ő l a fejezetéről a későbbiekben ejtünk á s ó t . Jegyietek: 1./ Jászapáti és Vidéke 1903. l8.sz. 2. 1. 3. O.D. 19M. 2. sa. 2. 1. J». U.o. 190if. 7. sz. 2-3. 1. 5. U.o. 1908. 2. sz. 3- 1;

KÖNYVTÁRAINK

ÉLETÉBŐL

ELSŐ LÉPÉSEK A TÁJÉKOZTATÁS LTJÁN

Bevallom, Irigylem kölcsönző könyvtáros munkatársamEt, hiszen az ezernél ia több olvaeónk legelőször hozzá fordul t a n á c s é r t . Őt t a r t j á k legtöbben a KÖHYVTÁROSnak. Mi, többiek a könyvespolcok mögött, a raktárban elásva, vagy az Í r ó asztalok mellett görnyedve végezzük mindazt az egyéb munkát, amely szintúgy nélkülözhetetlen a könyvtár funkciójához. Azt szokták mondani, az ember gyermekkorában lesz olvaBÓ, később már egyre göröngyösebb az ide veaető u t . Ezért a gyermekkönyvtáros feladata a legszebb - gondoltam - , amikor ismerkedni kezdtem a könyvtár feladatköreivel. A gyervezeti kis olvasóit az ifjúsági regények romantikus hősinek sikerein és kudarcain á t . Hogyan nyer értelmet a szaldönyvek nyomán a természet és a társadalom, szűkül egyre jobban a misztikumot termő csodák v i l á g a . n i , tanácsokat adni 10 községi könyvtárban dolgozó munkatársnak, elemezni munkájukat, dicsérni sikeres kezdeményezéseiket nagyon változatos l e h e t . Közben nincs az ember egy i r ó aaztalhoz kötve, még egy községhez sem, hieaen egy egész járás könyvtári hálózatát j á r j a , i r á n y i t j a . Hogy felelősségt e l j e s dolog? A z igaz, s hozzá nemcsak az i n s t r u k t o r t ó l függ a siker, nem is oaaJc a könyvtárosoktól, hanem a társadalmi éa gazdasági vezetőktől i s . Valaki nemrég megnyugtatott: manapság a könyvtárban Bokkal fontosabb lesz az információ miatt a kölcsönzés. Azóta

- 54 egéüzen másként nézem a tájékoztató szolgálatot. Birodalmán

a kéaikcnyvtár éa a segédkönyvtár.

Az első kérdéaek

után látnom k e l l e t t , hogy ez nem elégaégea,

ismernem kell

az egész könyvállományt az ajánló polcon és a raktárban egyaránt, A aegédkönyvtár a fegyvertár, a kézikönyvtár a mucicio f líem lenetek ütőképes, na nem ti&dok bennük gyor— san tájékozódni. A legsürgősebb

tennivaló tehát a téma i l l .

szak a z e r i n t i caoportositáa, ennek megfelelő caikozás. S

közben már jönne-lc is az olvasók- s kérdéseikkel«

mint s

kíváncsiak klubjában ugy öntenek e l t Mikroazkópi szövetvizegálathoz kér egy gimn^sta könyvet, Lenin halála évfordulójára

folyóiratcikket.

állítsunk casae olyan müaort,

szervezete részére. Mai magyar irodalom értékelése a f e l adata, - közli egy a dolgozóit általánoa iakolájában tanuló középkorú f é r f i .

Lesz i t t mit apritani a tejbe- gondolom,

laszhoz eegitséget

nyújtó lexikonokhoz, vagy jegyezzem

a kero adatait es a ke*1 és t , ra fel

fel

s majd keaobb a a ikerre vezető

módszert és a helyea választ,

amelyeket hasonló eaetben új-

tudok használni.

És a kérdések záporoznak! Némelyik egészen egyszerűnek tű-

nik: Milyen hoaszu a Barátság kőolajvezeték? Melyik ^uda testvérvárosa?

Zenei irányzatok a XX. században? Mennyi a

pedagógusok tanulmányi szabadsága? Hogv tudok én mindezekre választ adni? aogv lesa belőlem

egyazer halbiológus, máskor atomfizikus, egészségügyi világosítást nyújtó védőnő, pályaválasztást

fel-

irányitó psai-

thológus? Mindez nem könnyű dolog, ha figyelembe

vesszük ed-

digi humán érdeklődéaemet. Aztán már kezdtem megismerni a hozzám fordulókat

i s . Van,

aki csak ugy opntán érdeklődik egy szó értelme, vagy magyar jelentése utaüg mas olvasni ia szeretne r ó l a . iCözben látják, minden kérdést szívesen fogadok, növekvő bizalommal jönnek hozzám* Az idén két és fél hónaD a l a t t 90 kérdéöt jegyeztem

kölcsönzést i s , e ezzel kb. 110 nálunk nem

található, r i t -

ka könyvvel gazdagítottuk olvasóink tudását. Most az foglalkoi&t, hogy felmérem a kultúrház á l t a l indított szocia l i s t a brigádok vetélkedőjén hány szakmunkás 111. szakmunkástanuló és hogyan hasznosította a könyvtár könyvállományát. Azt is er cl ekés volna l á t n i , hogy a naponta i t t buvár^ kodó giionazidta tanulók eredményeik szempontjából a jók vagy közepes tanulók közül kerülnek k i . Azt már egy kérdőív nehezen déritene ki- hogyan hat az emlitett fiatalokra tana— raiknak szaktárgyuk

i r á n t i lelkesedése,

sokoldalú szemléltetésre törekvése,

korszerű módszere,

aktivizáló tehetsége.

Szembetűnő az a követtanetes kutatáevágy, amely egy kis könyvek mellé. Érdeklődésünkre csak röviditéssel nak: nem

B.h.v. /biológiai házi verseny/ A verseny

válaszolirányitója

is maga a ezaktanár, henem mindig a 3/a osztályból

három tagú versenybizottság, re öeszeállitja.

egy

amely a kérdéseket hétről-hét-

Sokat olvasnak, feladataik megoldása közben

rengeteget tanulnak. Többen megállnak utcai vitrinünk e l ő t t , ahol a rádió, TV

jövő heti műsorához ajánlunk könyvet. A könyvtár asztali lójában évfordulókhoz kapcsolódóan ajánlunk könyveket, ságcikkeket,

tár-

uj-

képeket.

Igény van kimondatlanul is a legújabb szakkönyveinket magában foglaló ajánló könyvjegyzékre i s , Sziveeen e l j u t t a t nánk ezeket a szakma irányitóihoz i l l . felsőfokon

a téma iránt közép- és

érdeklődőkhöz. Sajnos, sokszorosító berendezésünk

kezdetlegessége

miatt bizony erre a l i g kerülhet sor. Ujabban

a munkatársak segítenek s napilapok és újságok átnézésében, B

az érdekes, közérdekű vagy vitára alkalmas cikkek lelő-

helyét, cimét mintegy ajánlásként felirják

=

M o n o k N a g y

a cimlapra. Az

K á r o l y n é J á n o s

=

-

r Egy községi gyermekkönyvtár igen-igen kis s e j t j e a közművelődésnek, de annak a 36O-38Ogyereknek, aki sziveaen j á r oda akar kedvt éles bol ÁtraT* tudásvágyai k i e l é g í t e n i , vagy éppen az iskola ösztönzésére, az önművelésnek mégia nélkülözhetetlen otthona. Hálunk, Jáazalsóezentgyörgyön 1970-ben v á l t külön a f e l delkezéBünkre, önállóan épitjük a katalógusainkat, s a f e l nőtt könyvtártól függetlenül szerzeményezünk. Hetente 32 ór á t tartunk nyitva. A gyermekkönyvtárnak 1973 év végén 380 tagja v o l t . Ea a z általánoa iskolába járó tanulók 77,55 í - a . Ezt az arányt nyilván növelni leíi&tne, nézetem Bzeriut azonban a f ikt iv számok nem épnek sokat, ha nincs mögöttük valós érték, a k t i A b e i r t 380 gyermek 5 437-szer j ö t t el az év folyamán a könyvtárba és 17 798 kötet könyvet kölcsönzött. Most azonban nem ia a kölcsönzésről, hanem néhány, számokkal nem mérhető eredményről szeretnék szólni.. Mindig a gyermekek bizaimánaK megnyerésére törekedtem. Legyen bármilyen problémájuk, - pályaválasztási gond, felkészülés anyák napjára, pedagógus napra, Télapó-Ünnepélyre, ajándékcaáa, hobby...- merjenek bejönni a könyvtárba, és ne t á vozzanak üree kézzel. Az a gyerek, aki rendszeres olvasó, és nozcáasokik ahhoz, hogy problémáira k i c a i könyvtárunkban is nagyrészt válását kap, f e l n ő t t fcorában i s érdeklődő, kufetó, olvasó ember ]eaz #

Könyvtáruntban pénteken délután nince kölcsönzés. Ilyenkor valamilyen csoportos foglalkozást Ezek a foglalkozások

tartok a gyerekeknek.

általában egy-niáafél

óráig tartanak,

1973* év folyamán 44 csoportos foglalkozást zeken 795 gyermek vett

A foglalkozások

tartottam. E-

részt.

téma s z e r i n t i megoazláaa:

Mesedélutén 14

Játékdélután 4

Szakköri foglalkozás 3 5. osztályosok találkozója 4 Kötelező olvasinány Meg— beszélése 2

Fogászati hónap rendezve-

Pályaválasztási

Szünidei foglalkozás 7

Ismerkedés a felnőtt t á r r a l /e.oszt./ 2

beszélgetés

könyv-

3,

A mesédélűtánokon elsősek vesznek r é s z t . Ilyenkor egykét mesét szoktam elmondani és nem elolvasni. A köny nélkül elmondott mese mindig nagyobb hatást gyakorol a gyer-

mekre. Egy—két film vetítése

is hozzátartozik étihez a fog—

A meae kiválasztása néha problémát okoz, mert azok a gyerekek, akik óvodába jártak,

igen sok Kesét ismernek, A

sokat segít e probléma megoldsEaban, A mesedélutánokon - ha lehet - törekszem az időszerűségre i s , A december hatodika körüli ftglalkozáson kizárólag a gyerekek szerepeltek. Mesék, versek, dalok hangzottak el a Télapóról, és minden gyerek örült aa egy-két Bzem

cukorka jutalomnak. Ilyenkor ismerkedünk az "Ablaktól

a zsiráfig™ gyermek-

lexikonnal, ttinden foglalkozáson megtanulunk egy-két fogalmat. P l . a karácsony e l ő t t i foglalkozáson "ajándék",

"zsebpénz" fogalmakat

a "karácsony",

tanultuk meg,

A mesedélután már hagyomány a könyvtárban. Ezekre a foglalkozásokra veaen

másodikos, harmadikos "törzstagok" ia ezi-

viaszajárnak.

- 58 -

A szakkörifoglalkozásokona katalógiis használatával^ a kézi könyvek hasznosságával ismerkednek az irodalmi szakkörre járó gyermekek. Az 5' osztályosokkal minden évben tartok fcglalkczáat. őket zökkenteni a mese világából. Beszélünk ?.z ajánlott és kötelező olvasmányokrólT az olvasónaplóból) lexikonok— kai ismerkedünk, szakkönyveket forgatunk, katalógusokat

nézegetünk. Az 5- osztályosoknak minden tantárgy első félévi anyagához készítettem ajánló bibliográfiát tályokban

ia, melyet az osz-

kifüggesztettek.

A szakkönyv-forgalom nagyarányú növekedését ez a bibliográfia nagy mértekben elősegítette. A gyermekele sok kenyvet erre hivatkozva kértek tőlem.

Ujabban a kötelező olvasmányok gyekszem segítségükre

feldolgozásában

is i~"

lenni. Megbeszéljük az olvasmányt,

majd le i s vetítem, ha diafilmje Novemberben 5 foglalkozás

vau.

volt a helyes

fogápolással

kapcsolatosan. Mindeniken egy védőnő t a r t o t t néhány mondatOB tájékoztatást, majd 2 kisfilmet

láttak a gyerekek,

így játékos formában ismerkedtek meg a fogápolás

szabálya-

ival. A sok foglalkozás

közül a legsikeresebbnek mégis a Pot-

rogya Margit pályaválasztási

tanár-felelősael együtt a

"Pályaválasztási Hetek" keretében t a r t o t t három előadást ítélem. Két komoly éB egy játékos foglalkozás

volt. A já-

tékos foglalkozáson bizonyítaniuk k e l l e t t a gyerekeknek^ hogy "értik" a választott szakmát, a fodrászjelölt rát féelilt,

frizu-

•

a cukrásznak készülő flu habot vert, a közgaz-

daságiba keszülo lányok egy rövid szakaszt: írtak írógéppel, a kereskedő-tanulók számlát á l l í t o t t a k ki etb. Persze mindez - főleg az értékelés

le.

- , nagy derUltség mellett folyt

és adásnak, KUl külön a szak ztókat» Mindké oporthoz hívtunk ^eg olyan di&kokat vagy dolgozó f i a t s i ó k a t , akiket a pá~ lyaválaaztók még az iskolából ismertek. Ezek a f i a t a l o k kÍBsloadást taj?íjottak vslöflztott iskolájukrólp pályájukból^ gondjaikról, örömeikről, az elhelyezkedési lehetőségekről atb.

Nem számoltam még be a nagyobb rendezvények közül dr» Hirling György sarkkutatóval t a r t o t t t a l á l k o z ó r ó l , amelyen 320 gyerek vett r é s z t , tárban t a r t o t t csoportos foglalkozásokat, melyeknek ilyen, vagy olyan formában középpontja a könyv. Éc pedig könyvtárosi munkámban mindig Varga Balázs szavait tartom szem e l ő t t : "Elsősorban gyermekkorban dől e l , hogy lesz-e olvasó, ée milyen igényű olvasó l e s z a felnövekvő f i a t a l emberből."

F

BÁBOSOK A TISZAFÜREDI KCNYVTÁRBAli

Gyermekkönyv tárunkbati^Tiazafüreden egy húsz f ő s retete

bábcsoport*

A folyamatos

a l i g k é t éve működik munka.* a bábozás

sze—

TT>P fi ia eredményekkel m e r h e t ő . T a v a l y , — az akkor m&g

kezdőnek s z á m í t ó c s o p o r t t a l — a J á r á s i K u l t u r á l i s

Szemlén

e l é r t teljesítményünk alapján eljutottunk a megyei bemutal á t t a k munkához, s ennek ismét meglett az eredménye. Március 21-én az Úttörők J á r á s i Kulturális Szemléjén bábcBoportunk sikeres szerepléséért arany oklevelet k a p o t t . A zaüri külön é r t é k e l t e a cs oport javuló hang es mozgás te chnxJcs ja t^ Ezek a gyerekek persze nemcsak a versenyekért bábcznak. Csinálják mert örömüket l e l i k benne. Játszanak óvodásoknak,játszanak a könyvtárba járó gyerekeknek, e egymás között is s z i veeen báboznalc. Két év bizony kevéa idő egy ilyen csoport munkájának öazezehangolására, a jó s z e r e p l é s r e . Hogy mégsem k e l l e t t r e s tellkednűnk, abban a vezető és a gyerekek egymásra t a l á l á s á nak, a természetesen a gyermekek bábjáték-az eret étén eSt van a legnagyobb szerepeA tagok maguk k é s z i t i k bábjaikat, mert külön anyagi f e dezetük nincs a működéshez. Ez azonban nem ia annyira lényeges. Ujságpepir, rongy, keményítő mindenütt t a l á l h a t ó , s ami a legfcntosabb ö t l e t e r í • ügyességért es fantáziáért gyere^ keinknek nem k e l l a szomszédba menniök. Ezek a gyerekek hozzánőttek a könyvtárhoz. Szinte mindennapos vendégeink, akik a bábok mellett megtalálták a könyveket i s .

- Él S0UI0K6L ÍS * SZOLTOKI JÁRÁSBÓL

ráltócíifalvai vendégek nagy t tár Igazgatóhelyettesét, dr., Cseh latrán .járást künyvt ár igaiga tót és Polyák Miklás Járási szervező Lönyvtárost nyugállományba vonulásuk alkalmából dicséretben része-

•

•

lomhán" cimü 40 perces Búson

•

*,;£•• Dr. Kardt

A negyei könyvtár igazgatója Ecsekl Jánosáét és Pápay LászIónét bizta neg az lgaagatóhelyettesi teendők ellátásával, nig Bálint István a járási könyviárigazgatói negbiIStelken isnét Timpfel Ilopa a községi könyvtáros. Neki és a sokat segítő testvérének Sydó Sánfejleszteaiiilc ltoráljbi jó eredné, - igy munkakörét

Saeptember 22-én a Hákóczlfalva Községi Xönyvtár "József Attila™ " Irodalmi Köre egy kedves meghívást elfogadva ellátogatott JászJákóhalmárai A'vendéglátó klub tagjai bllaikén mutatták neg községük nevezetességeit, majd «gv

itóber 22-én "rei ihagyó aagyar r a " keretében Fái sef Attila"-dija: Íróval találmulói. t órás, érdekes beszéltudományos-fantaszitől indult, majd a fiaat izgalmas problémái után ffiég naGy péliaképeXr61 is sió esett, s örök gyermeki kíváncsiság nyoE irótól a békébe, a BzoeializJE nagy távlataiba, a£ emberi al3tó erőbe vetett szilárd hitérSl.

során folytf tott egyéci fa csoportos beszéleí tések, a jegyzetelések azt mutt tják, hogy a 6-7.osztek résiére igazi aG-

- 62 -

Ez év október 26-án EGYÜTTHUIÖEÉSI MEGÁLLAPODÁST kötött a rákóczifal-

tósága és üttörScEflpata, a Szigligeti 1

Színház igazgatÖaága és KISZA szer*./"

Ű

EgyUttBlOiödéBl aegállapodás a Hákócilfelva Hagyközségi Köüyrtár - MUvelídési Hál - a I I . ESttáczi Ferenc Általános Iskola uttörScEapata és igazgatósága - valanint a Szigligeti

Színház igazgatósága és KISZ szervezete között,

A fenti Intézmények cél.ia:

- a ícÖiBÜTelódéai tevékenységük ösezehangolaaa az adott területen, - egymás munkájának segítése, - az általános iskola tanulóival az irodaion megszerattetése, - a végzís tanulókban a perina ne As üoMÜvelfidés igényelek

felkeltése}

figyelmük fölhivósa a szabadidő kulturált és tártaInas eltöltését blztesltó intélményekre. I. A Nagyközségi. Könyvtár - lehetőséget biztosit aagyar irodaioBL^örák és különböző szakköri órák

anyaggal, - "Rendhagyó irodafeaűrák", i f j .

irű-olvasű találkozik megszervezésében

segítséget nyújt a szaktanárnak, /irók, színészek Meghívása/ ja. tár vendégül l á t j a . /Tájékoztetás s könyvtár további használatáról./ I I . Az iLltalános Iskola

- A nyolcadik osztályok réslére az év folyamán legalább két irodalomórát a könyvtárban tartanak neg a pedagógusok.

kén ti Megjelenését a könyv tárban.

- Az uttörícsapat támogatja a könyvtár olvasótoborző «oagaimat. /a versenyben első báron helyezést elért 6rs ju^aljtazasa a könyvtár—

atári aktivált bevonásával rendszeresen propagálja a Sslnház nüsorát. - Az ictézuények bérletvásárlási akciót szeri re tiszteletdíjas fellépési lehetiBéget biztosítana IV. A Szigligeti Színház

.élyek: általános iskola: CsÜnöz Hihályné könyvtár: Hing Borbála színház: Sánta Ágnes egállapodás Mellékleteit képezik az esetenkénti negyezt

/Alt.lak. Igazgatója/

Aözségi Sönyvtár vemeíSje/ /SzigllBeti Színház igazgatója/

/Miivel Sdíai Ház íezetSje/ Eáköczifalva, Szolnok, 197J. oktúber 26.

A KÜNSZEJlTMAfiTOHI JÍRASBŐL JELEBTJÜK

Sólyom K a t a l i n e ISadónilvésB 19 tember 18-án d é l e l S t t a t i s z a l é l u t á n a kunszentmártoni á l t ni j á r á s r a vonatkozó r á t , amely 195<<-1973 s j á r á s k ö s s é g o i r e vor

ÁFÉSZ és a könyvtár

meghívására

Hol-

A Hagyar UttörSk Szövetsége J á r á s i Elnöksége ég a n a g y k ö z s é g i J á r á s i Könyvtár az 1 9 7 ; / H - e s tanévben "Heken szülőhazám" c i n n e l h i r d e t e t t I r o d a l m i p á l y á z a t o t . A p á l y á z a t o k be kiildS h a t á r i d e j e 1974. m á r c i u s 1 5 .

s i t ásába dött.

AJánlö

gS3 1 í e l h i vta az érdekeltek vanyokxa.

i

bibliográfiát k é B 2 i t e t t .

fig

nét

a

A kut

ni

könyvtári

célra.

A cibakház! Községi Könyvtár uj helyiségbe költözik, aoely ideá l i s feltételeket teremt a könyvt á r i munkához. Az uj helyiség " íepélyes átadását 197
A na ?yrévi Község i Könyv tár enne!t köve tkezteb e n a

S

^ ^ ^ ^ ^ ^ ^

éf

k o nyvtár

^ ályj h i r .

lesi

Im

^

v

át

Látja e l . A cibakház! községi

a réBEfoglalkozáau

könyvtárban

Könyvtárosi

teendőket

1973.dec.-t51 H s a

lin

el.

látja

Kata-

- 65 BIBLIOGRÁFIA

1973. jan. 1. - jun. 3 0 . A bibliográfia használatához útmutatót az Együtt 1973/2. számában közöltünk. Rövidítések ,iepyzéfce És. = Élet éa Irodalom Ém. = Északmagyarorazág H. = Hir Jk. = Jászkunság Kvt. = Könyvtáros Kr. a Kritika H.H. = Magyar Hirlap M.N. = Magyar Nemzet Mv. = Műemlékvédelem

Hm. = Népművelés Nszb. = Népszabadság Nsz. = népszava H.K. = Népújság, Hevea H,K, = Rádió, Kossuth R,P. = Rádió, Petőfi Sf. = Sajtófigyelő Sz.m.N. = Szolnok megyei Néplap

1,/ I/LLÉ3/ /Antal/ Jászberény. Könyvtár - közművelődés. = Sz,m.K» 5,sz. 1973. jan, 7. 4. 1. A Járáei-Városi Könyvtár évkönyvének ismertetése. 2./

3./

Jászsági krónika. = Sz.m.H. 14. e z . 1973. j a n . 18. 5. 1. 4 t . Jáezárokszálláa, a Községi Könyvtár tevékenysége, f e j Színház a szakmunkástanulóknak. /Tör-öke zentmiki oson/. A Jarasi'•Városi Könyvtár es a Művelődési Központ flEer— aődést kötött a 604. e z . Szakmunkásképző I n t é z e t t e l , a h o l

4./ ARATÓ Antal Műemlékek az ex libriseken éa kisgrafikáira, = Kvt, 1973/1. j a n . 4 3 . 1. 2 t . A Jászberényi Járási-Városi Könyvtár V. Kiügrafikai k i á l l í t á s á r ó l . Grafikai katalógus k é s z í t é s e .

5./ MAJOROS Károly A Verseghy-Petőfi emlékkiállítás megnyitó azavsi. = Jk. 1973/1. 1-3. 1. A Szolnokon, 1972. dec. 14-én, a Verseghy Tudományos Kapok kereteben. 6./

Az Orvosi Könyvtáros 1972/3. sz. megemlékezik Kátai Gábor, karcagi orvos 19, századi könyvtárára!. = Kvt. 1973/1. jan. 54. 1. Javasolja: a város uj kórházát nagy orvoafiáról nevezzék e l .

7./ FELEJTEI Tibor A "Kell a jő könyv" olvasómozgalomban csalcnem félmill i ó értékes könyv t a l á l t olvasóra. = Kvt. 1973/1. jan. A Szolnok megyei tanácsi könyvtárhálózatokról

is.

8,/ /Szolnok, Verseghy Ferenc Kegyei Könyvtár/ Könyvtári Magazinja 1972/2. az. ismertetése. /H./ = Kvt. 1973/1. jan. 56. 1. /Könyvtári kiadványok./ 9./ VARGA Sándor A törökszentmiklósi cigánytelep könyvtári ellátása /a Járási-Városi Könyvtárban/. = Kvt. 1973/1, 3an» 3210./

11,/

A Kungyalui Művelődési Központban felújították a klubkönyvtár éa a mozi t e r n é t . /H./ = Sz.m.H. 27.sz. 1973. febr.2. 10. 1, Jászberényben, a Járási-Vároei Könyvtárban változatos programot á l l í t o t t össze az Apritógepgyar munkásfiatalfebr!

10. 10. l " ^

° " ^

V

° '

Z

*

B

"

12./ S/mOB/ B/éla/ Fellendült a könyvtárközi kölcsönzés /a Tiszafüredi Járási Könyvtárban/. Klubkönyvtár /TiBzafüred-/Tiszavégen. = Sz.m.N. 37. sz. 1973. febr. 14. 5. 1. Bővítették a Járási Könyvtár épületét. Tiszavégen a cigánylakosság könyvtári e l l á t á s a . 13./ A, Szolijok-SzandeBZÖllőai Városi Jíipkkönyytár ifiuaá" gi klubjának vetélkedője «KÍ tud többéi Mdapeetrol" c. Vez.: Dr. Pál Ágnes. = Sz.ia.H. 44. sz. 1973. febr. 22. 8. 1.

14./

Interjúit a művelődés ügybei. /Sf./ = EH. 1973. febr.24". Hagy Attila, a KHK munkatársának tanulmánya "Közmü.velődéai intézmények j á r á s i székhelyeken" c. A Népmüve les i Intézetfel kezesen veszett s zociologiai vizsga— l a t tapasztalatai TÜröksaentmiklóaon a Könyvtárban éa Művelődési Házban. Ismertetés.

15./ KULCSÁR Katalin müaora Könyvek, tájak, emberek. /Sf./ = R,P. 1973. febr.27. 9,53 /6/ V. Szolnokon, a Verseghy Bnléknapokon rendezett tudományos ülésszakon készült r i p o r t Kovács Ferenc gimn.ig. éa Szurmay Ernő Megyei Könyvtár igazgatóval, 16./ PÁPAY /László/né, Kemenczey Judit A gyerekek kcnyvei Saolnok megyében. = Kvt. 1973/2. febr. 78-80. 1. A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár gy ár gyermekkönyvtárának tapasztalatai a megyei kkö kkönyvtár-hálózat könyvellátásáról. 17./ /Szolnok, Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár - Pest megyei Könyvtár/ Sajtótájékoztató vezetők részére c, kiadvány ismertet é s e . = Svt. 1973/2. 1973. feSr. 120. 1. 18,/ S/HtOH/ B/éla/ Mezőtúron megtört a jég. Jegyzetek a város kulturális helyzetét tárgyaló tanácsüléséről. = Sz.m,!?. 50. 1973. márc. 1. 5. 1. A Városi Könyvtárról Í H . 19./ SZ/AEÓ/ J/ános/ Könyvév után könyvévtized? A /Szolnok/ megyei könyvtár/-hálózat/ eredményűiről. = Sz.m.8. 56.az. 1973. márc, 8. 7. 1. A Verseghy F. Megyei Könyvtár, a j á r á s i , városi és községi könyvtárak tervei, fejlesztése i s . 20./

Grafikai k i á l l í t á s Jászberényben. /H./ = Szm.IJ, 64. sa. 1973. márc. 17. 1, 1. A Járási-Városi Könyvtárban, Petőfi Sándor születésének 150, érforduldjára, márc. 15.-ápr. 5. Öznapok. = Sz.m,N. 64. az. 1973,márc.

- 68 -

22./

Kungyalun a Klubkcnyvtár felújítása, közel 250 ezer forintból* / H. / = Sz.m. N. ^T# sz^ 1973. inárc. 21. 6. 1.

23./ BOZÓKY Éva A közvéleményforrnálás uj u t j a i /a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár gyermekréeelegében, Szolnokon/. = Kvt, 1973/3. 140-141. 1. Gyermekrajzpályázat, csoportos foglalkozások, kapcsolatszervezés.

24./

Mese, meae, roeskete... /a szolnoki Tiaza Uttöróházban./ /H./ Sz.m.N. 1973/79. ápr. 4. 1. 1. As Uttö'rőház, a Veraegüy Perenc Megyei Könyvtár gyermekkönyvtára közös rendezvénysorozata a tavaszi szünetre.

25./

Tudományoa éa k u l t u r á l i s hónap /Jászberényben, ápr. 5. - máj. 20./ = Sz.m.N. 1973/79. ápr. 4. 4. 1. A Járási-Városi Könyvtárban Varga Nándor Lajos k i s grafikai k i á l l í t á s a .

26./

A Költészet Hapjai Szolnok megyében. = Sz.m.H.1973. 85. ápr. 12, 5. 1. író-olvasó találkozók, előadások, versenyek, k i á l litások.

27./ SZ/ABÓ7 J/ános/ A pedagógusok serkentsék az ifjUBag p o l i t i k a i bátorságát. Fiatal nevelók találkozója Kunszentmártónban. = Sz.m.H. 1973/85. ápr. 12, 5. 1. Költészet Bapi megemlékezés a Járási Könyvtárban. A Petőfi-pályázat győzies j á r á s i uttörSinek jutalma28./ 29./

Alföld-eat /Szolnokon/ ápr. 16-án a Ságvári /Művelődési Központiban. /H./ = EE.m.H. 1973/89.ápr.l7.1.1. A munka és a művelődés hete Martfűn /ápr, 24 - máj.l./

30./ T/ÓTH/ M/ária Miért nem épül a jészteleki művelődési ház /?/ = S2.m.N. 1973/91. ápr. 19. 3 . 1. Beszélgetés Tuza Lajos községi tanácaelnökkel a művelődési ház-, könyvtár- és moziépület Borsáról. 31 /

Japán fametszetek a Jászberényi /Járási-Városi/ Könyvtárban. /H./ => Sz.nuH. 1973/92. ápr. 20. 8. 1.

f

Jáazberényben és JáazalsószentgyörgyÖn ápr. 19-én, a Költészet Napján Jobbágy Károly k ö l t ő . /H./ = Sz.Si.N, 1973/92. ápr. 20. 8. 1.

f DAJKA Miklós A töroks%entmik 1 osi jsras példaJa. "Ha" helye11 töt— tek. /Sf./ = Nm. 1973. ápr. 24. A közmüvelódés koordinálása. Községi közművelődési tanácsok* Klubkönyvtárépités, művelődési házfelújítás. Létszám, müv.autó. pontban. Az ifjueági kluboknak vitafórumot vezet Szurmay Eme Megyei Könyvtár igazgató /H./ = Sz.m.N. 1973. 95. ápr. 25. 8. 1.

'

Szövetkezeti versmendók /Szolnok/ megyei döntője, = Sz.rn.JJ. 1973/100. ápr. 30. 5. 1. Mezőtúron, ápr. 29-én, a Városi Könyvtárban.

37./

/A tiszafüredi Tanács Költségvetési tízemének Ybl Miklóa/ Szocialista bi-igád/ja/ a / J á r á s i / Könyvtárért, = Sz.rn.IJ. 1973/103. máj. 5.

38./

Grafikai k i á l l i t á e Jászberényben. /H./ = Sz.m.11.1973. 104. máj. 6. 1. 1, "Varga ílándor Lajos fametszetei éa a magyar könyvnyomtatás" c , a J-V.Könyviárban. Megnyitotta! Kuczka Péter k ö l t ő . Katalógus.

39./ T/ÓTE/ H/ária/ 1973/llO.sz. máj. 13. 5. 1. A Szolnok Megyei Verseghy Könyvtár Pedaj l a t a kiadványának ismertetése. !SZ/ D/ezsŐ/ __ libr:" "" tárában. : I

Könyvudvar Irodalmi est K i á l l í t á s . Készülődés s könyvhétre /Szolnokon/. = Sz.m.H. 1973/113. mád. 17, 5-1.

/

/Jáazjáicóhalma-/ Kapitányrét művelődik. Fiókkönyvtár, ismeret t é r j észt é s . = Sz.m,K.1973/ll4. máj. 18. 5. 1.

r

3./ ZAY László Örüljünk a könyveknek. /Ünnepi Könyvhét, 1973. eseményei./ /Sf./ = M.I1, 1973. máj, 20. A Szolnoki Könyvudvar reödezvenyeirol jp a 1./

Az ország első könyvudvai-a Szolnokon. /H./ = Kszb. Vili. máj. 23. /Sf./ ünnepi Könyvhét programja, = Hazb. 1973, jun. 1. /Sf./ /H./ = M.H. 1973. jun. 1. /Sf./ = M.U. 1973. jun, 1. = Sz.m.H. 1973/127. jun. 2. 6. 1. /H./ = Sz.m.N. 1973/128. jun, 3. 1. 1. /H./ = M.H. 1973. jun. 12.

5./

Hegy megye könyvtárigazgatóinak tanácskozása Hatvanban, = N,H, 1973, máj. 24. /Sf./ Szolnok, Pest, Boraod, Heves megye. Arató Antal, a Jászberényi J-V, Könyvtár i g . korreferátuma.

>./

ARATÓ A n t a l

Műemlékek az ex libriseken éa kiagrafikákon. /Kiál-

121-122. 1. 5 t . T./ ARATÓ Antal J-V. Könyvtárban/, = Kvt. 1973/5. 270-272. 1. 1 t . " J./ BÉ3JYEI Biklóa A könyvtári kiadványok cseréje. = Kvt. 1973/5. máj. 209-210. 1. . . . . Helyismereti kiadványok számbavétele. ! . / H/AGY/ János/ A Tisaafüredi J á r á s i Könyvtár igénykutatása a közeégi pedagógusok között a n y i t v a t a r t á s i időről éa szolgáltatásokról /H./ = Kvt, 1973/5, máj. 265. 1. )./ %

A tanácsi és a szakszervezeti közművelődési könyvtárak /SBOlgáltato helyek/ 1972. évi / s t a t i s z t i k a i / adat a i . = Kvt. 1973/5- máj. 280-261. 1. Szolnok megyei i a .

.,/ TÓTH Gyula Közművelődési intézmények j á r á s i székhelyeken. / I s m e r t e t é s , / = Kvt. 1973/5. 307-306. 1, /Könyvtári szakirodalom./ Nagy A t t i l a ; Enca és Törökazentmiklós,KBK-MPI. 1972, cimü tanulmány ismertetése.

52./ H/ÉRÉSZ/ iESZ/ D/.. D/ezső/ jazereplő a könyv. /Szolnok, Ünnepi Könyvhét,"73. Könyvud rvudvar,/ = Sz.m.N. 1973/127* juzu 2. 5. 1. 1 t , Sedikáláal Í iró-olvaaó találkozón közreműködők.! Sedikáláa. 53-/ BOGÁRDI Iván A könyv ünnepe után az olv; í a p j a i . /Sf./ = M.H. 1973. jun. 12. A Szolnok megyei tanyai könyvtárak korazerüsitéaér ó l v á l l a l a t i , intézményei Segitaéggel - az Olvasó Képért Mozgalom első országoa találkozóján, Nyíregyháza, jun. 14-15. 54-/ B.I. "OlvaaáHra nevelő h e l y . " Öaazefoglaló az Olvasó Népért Mozgalom kétnapos tanácskozásáról. /Nyiregyháza, jun. 14-15. /Sf./ = H.S. 1973. jun.17. H,K. 1973. jun. 20. 10,05, Bzurmay Emo ~ ' "

55./ ARATÓ Antal Ujabb ex libi-iü kiadványok. 368-370. 1. 4 t . /Bibliográfiák/

Kvt. 1973/6.

56./ G/ERO Gy/ula/ A petofi-emlékkönyvtári alap aaetosztaaa. = Kvt. 1973/6. jun. 325-326. 1. Jutalmazott könyvtáraink: Törökezentmiklós /Petőfi Ált.Iskola/, Kétpd. Előzm.: Kvt. 1973/3- márc, 134-135. 1. 57./

HunkásmÜveltaégi tájkonferencia Szclnokon, jun. 192 1 . , öt a l f ö l d i megye tanácai, azakszervezeti, könyvtár-népmüveléaügyi vezetője reazvételével. /H./ /Sf,/ = Hsa, 1973. jun, 19, = fi.K, 1973. jun. 19. 19, = H.H, 1973. jun. 20., 22. = 3}sz. 1973. jun. 20., 22. = un. 1973, jun. 21. - M.N. 1973. jim. 30.

58./

A munkások olvasóvá nevelésének tapaaztaistd. /Szolnok megye tanácsai és szakszervezeti könyvtáraiban/. . . . tájkonferencia /Szolnokon/. = Sz.nuN. 1973/143. jun. 21. 5. 1. Szurmay Ernő, a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár igazgató jának előadása.

59./ PÁXDY Róbert A könyvtárak azt kap.iák vissza a társadalomtól, amit adni tudnak* Beazétetéa az Állami Dijas Arató A t t i l á v a l . = Kvt. 1973/6. jun. 327-330. 1. A Debreceni Megyei Könyvtár Szolnok megyében is végzett felmérése elemezte e nagyicözaégi könyvtárak helysetét. 60./

61./

Sikeréé könyvhét Karcago jun. 19. '5, 1. Ifjuflági sze könyvt

/H./ = Sz.m.N. 1973/141.

A tanácsi és a gzaksaervezeti közművelődési könyv-

T A R T A L O M

ELŐSZÓ

oldal 3.

'

A szakszervezeti könyvtárhálózat fejlesztésének lehetőségei

helyzete és

5,

MÜBELY Az iskolai könyvtárak szerepe az oktató-nevelő munka korszerűsítésében

KÖNYVTÁRAINK

19.

ÉLETÉBŐL

Első lépések a tajékczt&táa

A jáazalsószentgyörgyi Balosok a t i s z a f ü r e d i

utján

gyermekkönyvtárban könyvtárban

Hirek Szolnokiról és a szolnoki j á r á s bői A kunszentmártoni j á r á s b ó l

jelentjük

BIBLIOGRÁFIA

Könyvtári cikkek - Szolnok megye CIKKEIBK SZERZŐI TARTALOM

.;

C I K K E I N K

S Z E R Z Ő I

ARATÓ AHTAL

a Jászberényi Városi-Járási

Könyvtár

igazgatóba

ÁGOTÁI LÁSZLÓ a K i s ú j s z á l l á s i Móricz Z s . Gimnázium és Közgazd.Szakközépi s k o l a könyvtárosa DÉNES PÁL az SZMT Központi Könyvtárának v e z e t ő b e KARÁCSONY ERZSÉBET a V e r s e g h y F e r e n c Megyei K ö n y v t á r m u n k a t á r s a Dr< HACZKÓ SÁNDORHÉ a J á e z a l a ó s z e n t g y ö r g y i N a g y k ö z s é g i K ö n y v t á r gyermekkönyvMOHOK KÁRGLYNÉ a T i s z a f ü r e d i K a g y k ö z s é g i - J á r á a i Könyvtár munkatársa NAGY JÁBOS a T i s z a f ü r e d i N a g y k Ö z s é g i - J á r á a i Könyvtár i g a z g a t ó j a HAGY TIBORHÉ a T i s z a f ü r e d i N a g y k ö z s é g i - J á r á a i Könyvtár gyermekkönyvtárosa ŐRI ZOLTÁHHÍ a Mezőtúri Dózsa György Gimnázium és Mezőgazdasági Gépészeti Szakközépiskola tanára SZÜRKAY ERNŐ a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár i g a z g a t ó j a Hireinket

közölték

BÁ1IBT ISTVÁN a Szolnoki J á r á s i Könyvtár i g a z g a t ó j a CSÍK MIHÁLY a Kunszentmártoni N a g y k ö z s é g i - J á r á s i Könyvtár RING BORBÁLA a R á k ó o z i f a l v a i nagyközségi Könyvtár v e z e t ő j e

igazgatója