396 ff. Pálmalakók J A dzsungel urai Majmok a pálm afán. Ki viszi el a pálmát?

396 ff

Pálmalakók J A dzsungel urai Majmok a pálm afán

Ki viszi el a pálmát?

A természet hangján, m in­ den zöldfülű gyereknek

Nagyon jó itthon lenni! De nagyon jó néha messzebb is kalandozni - feltéve, hogy utána haza lehet jönni, és megint örülni annak, ami a miénk! Most, hogy jön a nyár, m egengedünk m agunknak egy kis kalandozást a távoli vilá­ gokba, ahol máshogy süt a Nap, izgalmas állatok élnek, és minden olyan más-hogy történik, mint m inálunk. A pálm ák birodalm ába viszünk el Titeket: az őserdők, sivatagok és lakatlan szigetek vilá g á ­ ba. Olyan tájakra, ahol nem m indennap járhatunk. Tigrisek és m ajm ok között visz majd az utunk. Lapozzatok egyet, és feltárul előttetek a Dzsungel könyve! M irtse Zsuzsa

A dzsungel urai

2. oldal

Ki viszi el a pálmát?

10. oldal

BotAnika biokertje

30. oldal

Ha pálm a, akkor majom?

32. oldal

A dzsungel háza

40. oldal

Tollas m ajm ok görbe csőrrel

44. oldal

Forrásy Csaba felvétele

Tartalom

Ki viszi el a pálmát? A pálm a a győzelem jelképeként ismert - aki győzelmet arat , elsőnek bizonyul valam iben, arra m ondják, hogy „elviszi a p á l m á t A pálm a elválaszthatatlanul kötődik a trópusokhoz: a napfényes tengerpartokhoz ,

a sivatagi oázisokhoz és a párás dzsungelekhez, menedéket és élelmet nyújtva embernek és állatnak egyaránt

Égig érő pálm afák, párás levegő, izgalmas vagy félelmetes zajok - ez a dzsungel. M aga a szó hindu eredetű, így természetesen elsősorban az indiai őserdőt értjük alatta, ahol Kipling felejthetetlen történeteinek cselekménye játszódik.

A Dzsungel

A Dzsungel könyvének szereplői valójában „állatbőrbe bújt em berek”: cselekedeteik, jellemvonásaik tükröt tartanak elénk. Ám az író jól ismerte a valódi vadont is: azok az állatok, ame­ lyekre a könyv szereplői félelemmel vagy tisztelettel tekintenek, a valóság­ ban is a dzsungel urai. Olyan élő­ lények, akiktől még az em bernek is joggal lehet félnivalója.

„Ká olyan hangtalanul siklik végig a fák között, mint a fű növése, s el tudja lopni a világ legerősebb m ajm át is. Az öreg Ká oly hasonlatossá tud válni egy száraz ághoz vagy

korhadt

fatörzshöz,

hogy

a legbölcsebb

sem ismeri meg, faág

urai írta: Mirtse Áron

meg

nem

állat

amíg

a

ragadja.

Minden, amitől a m ajm ok félnek a vadonban: Ká volt, mert senki sem ismerte a hatalm a határát, senki sem tudott a szeme közé nézni és senki sem került még ki élve a szorításából."

izomerejükkel pusztítják el. A kígyó valójában nem összeroppantja, ha­ nem megfojtja áldozatát: a mozgásképtelenné tett állat légzését követve egyre szorosabbra fonja testének gyű­ rűit a mellkasa körül, kiszorítva a tü­ dejéből a levegőt. A zsákmányt végül egészben nyeli le. A kígyó tekintete merev, m ert lenőtt szemhéja miatt nem tud pislogni, de a közhiedelem­ mel ellentétben áldozatát nem bűvöli meg. Csak a mozgó tárgyakat érzékeli, a kiszemelt állat tehát azért dermed m ozdulatlanná, hogy a kígyó ne vegye észre. Találtak már olyan óriáskígyót, amely­ nek gyomrából emberi maradványok kerültek elő, ám az ilyen eset rend­ kívül ritka. A tigrispiton egyébként nem is tartozik az agresszív fajok közé: az anakondával és a kockás pitonnal ellentétben terrárium ban felnevelve könnyen megszelídül.

Ne csak nézd, olvasd is! Az óriáskígyók családja népes társaság, és korántsem m indegyikük igazi „óriás”. Azok a fajok azonban, ame­ lyekről a csoport a nevét kapta, való­ ban hatalmas méretűek. Közéjük tar­ tozik Ká, vagyis a tigrispiton, amely­ nek legnagyobb példányai elérhetik a hat-nyolc méteres testhosszúságot (a kockás piton még ennél is hosszabb, cie karcsúbb testű, az összesített ver­ senyben pedig a dél-amerikai anakonda viszi el a pálmát). Az ilyen hatalmas példányok persze igen öregek is egy­ ben, hiszen a kígyók egész életükben nőnek. Am ióta egyre kevesebb az em ber által nem háborgatott, érin­ tetlen dzsungel, azóta kevés óriáskí­ gyónak van módja ilyen tisztes kort megérni, így a rekordm éretű példá­ nyok egyre ritkábbak. A felnőtt óriáskígyók ritkán táplákoznak: két jóllakás között akár hónapo­ kig is emésztenek. Zsákmányukat les­ ből támadják meg, és m iután hegyes, hátrafelé hajló fogaikkal megragadták,

Akik a Dzsungel könyvét csak a népszerű rajzfilm -változat­ ból ismerik, azok most való­ színűleg csodálkozni fognak, hiszen a Vörös Kutyákról szó­ ló fejezet - amelyben a Pici Nép is szerepel - a rajzfilm ­ ből kim aradt. Nem lesz isme­ rős számukra a mugger-gauti Mugger, vagyis a krokodil sem, hiszen ő nem a M auglitörténetek szereplője, hanem ugyanennek a kötetnek egy másik

novellájában

meg. Még

jelenik

lényegesebb el­

térés azonban, hogy az óriás­ kígyót a film

Maugli egyik

legádázabb

ellenségeként

mutatja be, aki lépten-nyomon fel akarja őt falni, holott

2

Hatméteres házikedvenc

az eredeti történetben Ká az

A tigrispiton a legnagyobbra

em berkölyök egyik

növő kígyók egyike, de

barátja, aki segít kiszabadíta­

fogságban könnyen szelídül

ni őt a m ajm ok fogságából.

legjobb

3

Munkában a „Látták, am int egy fényes,

dzsungel ura

kígyózó fekete orm ány fö l­

Az elefántbikák veszélyesek,

emelkedik és szétveri a kor­

de nagyobb erejük miatt a

hadt tetőket. Eltűnt - aztán

munkában is hatékonyabbak

m egint egy reccsenés, a nyomában visítás. Háti úgy tépdeste a háztetőket, mint mi

a

vízililiom o t,

visszapattanó

s egy gerenda

megdöfte. De csak ez kellett neki, hogy egész erejével nekiveselkedjék. Az egész Dzsungelben

senki nincs,

aki olyan gyönyörűségét lel­ né a pusztításban, mint a megdühödött, vad elefánt."

M íg az afrikai eletant nem az őser­ dőben, hanem a szavannán él, addig ázsiai ro k o n a igazi dzsungellakó. A Föld leghatalm asabb szárazföldi állatát m indenki ismeri, mégis sok tévhit kering róla. Ezek közé tartozik például, hogy az elefánt dongó léptekkel dübörög végig az erdőn. Lehet, hogy ez a stílus jobban illene egy ilyen hatalmas kolosszushoz, ám a valóság az, hogy az elefánt szinte telje­ sen hangtalanul közlekedik, ugyanis a talpain rugalm as párnák vannak. Alaptalanok a százéves elefántokról szóló m endem ondák is: valójában 60

évnél ritkán élnek tovább ezek az óriá­ sok. A tehenek és borjaik csordákban élnek, a felnőtt bikák azonban inkább magányosan csatangolnak. Indiában és a környező országokban az elefántot m unkára fogják, igazi háziállatnak mégsem m on d h ató , hiszen a dolgozó példányok legtöbbjét egészen a közelmúltig vadon fogták be. A jól idom ított elefánt akár száz vezényszót is ért, és évszázadokon át nagyon hasznos segítőtársa volt az embereknek, napjainkra azonban a m unkagépek elterjedése m iatt leg­ többjük „m unkanélkülivé” vált, és leginkább a turisták szórakoztatásával keresi a kenyerét. Az állatkerti elefán­ tokkal is foglalkoznak a gondozóik: megtanítják őket vezényszóra felemel­ ni a lábukat vagy az orm ányukat, letérdelni, lefeküdni. Enélkül elkép­ zelhetetlen lenne a hatalmas állatok gondozása, állatorvosi kezelése. Bár az elefánt alapvetően békés nö­ vényevő, azért irgalmatlan erejét nem szabad lebecsülni. Főként a bikák gon­ dozása igényel fokozott elővigyázatos­ ságot: az állatkertekben az elefántbi­ kák több halálos balesetet okoztak már, m in t az összes nagymacska

Óriások klubja Elefántcsorda a pálm ák alatt

Kovács Zsolt felvétele

Konkoly-Theae G yörgy felvétele

4

5

Fotó: Kovács Zsolt

Tigrisevő emberek A tigrisnek valamennyi alfaja veszélyeztetett, csupán néhány ezer él vadon. A törvényi védelem ellenére az orvvadászok pusztítják őket, nemcsak bundájukért, hanem húsukért, csontjukért is

Sir Kán, a tigris

A Sziklák Pici Népe

Az állatok királyaként az oroszlánt szokták emlegetni, de a tigris talán még inkább rászolgált erre a névre. Nyakát és vállát ugyan neki nem borít­ ja királyi palástra emlékeztető sörény, viszont ereje nagyobb afrikai roko­ náénál. A nagytestű patásokat, ame­ lyekre az oroszlán falkában vadászik, a tigris egymaga teríti le. Zsákmánya lehet a békától a bivalyig bármi, ami csak él és mozog a vadonban. A na­ gyobb állatokat hátulról rohanja meg, és a tarkójukra m ért iszonyú erejű harapással végzi ki. A cserkelésben segítségére van csíkos bundája, amely a kusza aljnövényzetben szinte lát­ hatatlanná teszi. Bár az em bertől a legtöbb vadállat megfutamodik, a tigrisek között elő­ fordulnak emberevő példányok. Külö­ nösen a szabadban alvó favágókat vagy a görnyedte n dolgozó parasztokat fenyegeti veszély. A tigris ugyanis nem szeret szemből tám adni, és az ember felegyenesedett testtartása is riasztja. India egyes részein ezért a szán­ tóvetők, favágók a tarkójukra erősített maszkkal igyekeznek védekezni ellene. Az Indiában élő bengáli tigris - eh­ hez az alfajhoz tartozik a Dzsungel könyvében szereplő Sir Kán is - valaha a maharadzsák fejedelmi vadászzsákmá­ nya volt. A hatalmas macskákat a náluk is hatalmasabb elefántok hátán ülve kö­ zelítették meg. Egykori vadászterületeik ma nemzeti parkok: a még megmaradt tigrisek utolsó menedékei.

Az ismert közmondás szerint „sok kicsi sokra megy”. Nem kell feltétle­ nül óriásira nőnie egy állatnak ahhoz, hogy félelmetes legyen. A tigrisnél vagy az elefántnál is veszedelmesebb lakói a dzsungelnek az államalkotó rovarok: a hangyák és méhek. Ezek­ nek az apró állatoknak az ereje abban rejlik, hogy rengetegen vannak, és sem m itől sem félnek. Hadseregük bármilyen ellenséggel szemben fel­ veszi a harcot, melynek kimenetele nem lehet kétséges. Mitől ennyire bátor és elszánt a han­ gya vagy a méh? Az élőlények elsőd­ leges célja mindig a génjeik tovább­ adása, hiszen az egyén élete véges, és utódaiban él tovább. Ehhez azonban természetesen a saját életüket is véde­ niük kell, nehogy elpusztuljanak, mi­ előtt szaporodtak volna, s m inél to­ vább élnek, annál több utódot hozhat­ nak világra. Az államalkotó rovarok­ nál azonban mindez másképpen van. A dolgozó méh vagy hangya nem képes szaporodni, ezért nem kell félte­ nie az életét. Egyedül a királynő szá­ mít, aki valósággal futószalagon gyárt­ ja az újabb és újabb dolgozókat: kió­ nok hadseregét, csupa-csupa ikertest­ vért, akik olyan tökéletesen megegyez­ nek egymással, m intha egyetlen nagy

Csitt! -

m ondta Farkas

anyó. - Nem szarvasmarhá­ ra vadászik ez ma, nem is őzbakra, hanem emberre. Az üvöltés valam i

dongó

kurrogássá változott; nem lehetett tudni, merről hallat­ szik. Az a hang volt ez, ameiy néha úgy megriasztja a szabad ég alatt háló fa ­ vágókat és cigányokat, hogy egyenest a tigris rohannak."

torkába

Konkoly-Thege György felvétele

Ez a Halál Helye - m ond­ ta a fiú. - M inek jövünk ide? - Alszanak - mondta Ká. Háti

nem

szalad

meg

a

Csíkosbőrű elöl. De Háti és a

Csíkosbőrű

megszalad elől -

egyképpen

a Vörös Kutya

és azt m ondják, a

Vörös Kutya senki elől nem szalad meg. De hát ki elől szalad meg a Sziklák Pici Népe? M ondd meg nekem, Dzsungel Ura - ki az ura a Dzsungelnek." test különálló sejtjei volnának. Halá­ luk a csoport szempontjából nem je­ lent többet, m int am ikor az em ber lehorzsolja a térdén a bort, vagy elvág­ ja az ujját. És nincs a világon vesze­ delmesebb élőlény, m int az, akinek nem kedves az élete!

M é h e k te m p lo m a A vadm é h e k nem csak a dzsun­ gel szikláin, hanem épülete k­ ben is m egtelepszenek

Afrikai rokon A nílusi kro ko d il n a g yo b b , m int az in d ia i „m u g g e r", és az állkapcsa is hosszabb

Egyiptomtól Indiáig a világ számos helyén istenségnek kijáró, félelemmel vegyes tisztelet övezte. Bár emberi szemmel nézve a krokodil valóságos szörnyetegnek látszik, köze­ lebbről megismerve fény derül a jó

oldalaira is. Ez az özönvíz előtti hüllő meglepően gondos anya: tojásait a víz­ parti hom okba ássa, és kikelésükig őr­ zi. Ekkor segít a kis krokiknak kikec­ meregni a fészekből, és félelmetes fo­ gai között gyengéden szállítja őket a vízbe. Ennél többet azonban nem te­ het értük. Innentől főként a szeren­ csén múlik, hogy valamely ragadozó (madár, kígyó vagy hal) bendőjében végzik-e, vagy újszülöttkori méretük ezerszeresére nőve a folyó uraivá vál­ nak.

...é s kik a z o k a V örös Kutyák?

„ . . . a Csapat tudta, hogy a dól-oknak még a tigris is átengedi friss

zsákmányát. Egyenes irányban csapnak át a dzsungelén, s akivel összetalálkoznak, leterítik és darabokra szaggatják."

A K ipling m eséjében szereplő vörös kutya, a rettegett „d e k k á n i d ó i", aki elől m ég a tig ris is m e g fu ta m o d ik, átengedve neki a zsák­ m ányát, nem képzelet szülte m esealak, hanem n agyon is v a ló s á ­ gos élőlény. Ez a fa rka sn á l valam ivel kisebb, de a ró ká n á l n a ­ g yo b b ra g a d o zó e gykor Ázsia hatalm as területein m e g ta lá lh a tó volt, m ára azonba n erősen m egritkult. A fa rk a s n á l jóval n ag yob b létszámú fa lk á b a n él, o lyko r a k á r negyven á lla t is vadászik együtt (a fa rka so kn á l m á r a húszfős fa lk a is ritka). Erejük az összetartá­ sukban

rejlik: fő ké n t a hím ek vadásznak, a nőstények pedig

közösen nevelik a kölyköket. O lya n esetet is m egfigyeltek már, a m ik o r egy béna lábú kölyköt a tö b b ie k nem h ag yta k m a g á ra , hanem felváltva cipelték, és ellá ttá k tá p lá lé k k a l. A sérült, beteg p éldán yokkal szem beni g ondo skodás olyan p é ld á ja ez, am ely igazán ritkaságszám ba m egy a vadon „fa rk a s tö rv é n y e i" között!

Vojnits András felvétele

A krokodilok nem csak úgy néznek ki, m int egy igazi ősállat, hanem valóban azok is: már a dinoszauruszok idejé­ ben is léteztek, s azóta alig változtak. A világ m inden trópusi táján megtalál­ hatók: Ázsiában és Afrikában éppúgy, m int Amerikában vagy Ausztráliában, de m indenütt csakis vízben. Hatalmas testük nem szárazföldi közlekedésre term ett, bár rövid távon meglepően gyorsan tudnak mozogni a parton.

8

„Egy huszonnégyláb

hosszú

krokodilus volt;

m intha

romszorosan szögecselt vaslemezbe lett volna

há­

bebújtatva,

dudorodásokkal, talppal, taréjjal ellátva; felső fogsorának sárga hegyei pontosan föléjeborultak szépen rovátkolt alsó állkapcsának. A töm peorrú m ugger-gauti M ugger volt az - idő ­ sebb a falu legöregebb lakójánál is, s a falut éppen őróla nevezték el; réme a gázlónak, amíg a vasúti híd föl nem épült - gyilkos, emberevő, s egyben a község bálványa."

Valamennyi krokodil ragadozó, s m in­ denekelőtt a vízhez inni érkező, vagy azon átgázolni próbáló állatok - és emberek - közül veszi ki a vámot. Nyoma sincs benne annak az ösztö­ nös gátlásnak, amely a szárazföldi ragadozók legtöbbjét visszatartja attól, hogy em bert egyék. Mivel kemény lemezekből álló páncélzata hatékony védelmet biztosít számára, a m odern fegyverek elterjedése előtt alig volt ellene védekezés. Nem csoda, hogy

9

A győzelem és az élet fái r

/

PÁLMÁK

írta: Barta István

A pálmák családját 2800-3400 kü­ lönböző faj alkotja, amelyekre jel­ lemző, hogy többségében magas, fás szárat nevelnek, és a tetején bokréta­ szerű levélkoronát növesztenek. Virá­ gaik jelentéktelenek, term éseik vi­ szont annál fontosabbak: sok szolgál állati és em beri táplálékul, vagy kéz­ m űipari alapanyagként. Ezek a fák adják a bennszülöttek legváltozato­ sabban használt alapanyagait. A pál­ mák háza tája a Föld meleg éghajlatú vidéke: a trópusi és szubtrópusi éghaj­ lati öv. Európában mindössze egyet­ len faj vetette meg a lábát, illetve vert gyökeret: a törpepálma, amely még el­ viseli a m editerrán teleket.

Az eg yip to m i sivatag oázisában la k ó g y e re k e k é le te a d a to ly a p á lm á tó l függ

Pálmatörzs Teher alatt nő a pálma - szokták m ondani, de ez inkább vonatkozik a növény ellenálló-képességére, m in t arra, hogy ténylegesen jobban fej­ lődne a súly alatt. A pálmafa törzse jelentősen eltér a nálunk megszokott fákétól, ugyanis szinte egyforma

Trópusi a lk o n y A pálm afa koronájának árnya az egzotikus tájak nélkülözhetetlen kelléke

A pálmák külön csoportot képeznek %

.

;

’•*

-

a növények rendszerében. Termetük miatt

*

m”

W "0,

• mint cr legtöbb hazai fával 10

m

Barta

közelebbi rokonságban vannak a füvekkel, * * ' * „

István felvétele

fának szokták nevezni őket, de valójában,

11

Voinits András felvétele

vastagsá­ gú, a tövétől a 3 0-40 méter magas csúcsáig. Ráadásul már a fiatal pálm ákon is ugyanolyan vastag, m int a legöregebb példányokon, azaz nem gya­ rapszik évről évre, m int egy vala­ mirevaló fatörzs. Ebből kifolyólag évgyűrűi sincsenek. Mivel törzsük nem vastagszik, a pálmákra is igaz, hogy nem nőnek az égig. Ha a törzs már túl magas, a szél belekapaszkodik a lom bkoronába, és letöri vagy kidönti a fát. Szintén a pálmatörzs sajátja, hogy csak a legritkább esetben ágazik el, és leveleket is csak a csúcsán visel. Ennyi különbség láttán megállapít­ ható, hogy az egyszikű pálma nem is igazi fa! A levélnyelek maradványai mi­ att sok pálma törzse olyan, m int­ ha kis fészkek lennének egymás

alá ra­ gasztva a törzsön. Ezek­ ben az edény­ kékben összegyűlik a nedvesség, am iben persze gyorsan megtele­ pednek a m ohák és más növények is. A párás, trópusi klím ában páfrányok és virágzó orchideák népesítik be a pálm atör­ zset, amelyek rovarokat és madarakat vonzanak. Ezekre, valam int a term é­ seket keresgélő rágcsálókra békák, gyíkok, kígyók és varánuszok vadász­ nak. Az olajpálma koronája a maláj bennszülöttek szerint a királykobra kedvenc búvóhelye. Különleges és az em ber számára is vonzó a borpálm a törzse: cukros lé folyik belőle, amelyet bor készítésére használnak; ez a tulaj­ donság a dél-amerikai fajt a kipusz­ tulás szélére juttatta.

Pálmalevél A levelek háromfélék lehetnek: legyezőszerűek, tenyérszerűek és szárnyasán összetettek. A csoport a nevét valószínőleg egy tenyeresen összetett le­ velű fajról kaphatta, hiszen a „palm a” szó latinul tenyeret jelent. A gyakran tíz m éternél is nagyobb levelekkel a bennszülöttek kunyhóikat fedik. A le­ vélnyélről eredő sok vékony levélkén

12

8 |0 |0 A|8 | A D JO Á 0

0 b 9 LjJ__Á|O>JUO^)

Bútorok pálm ábó l A törzs egy ritka form ája a kúszószár vagy lián, amely akár több száz méter hoszszú, azonos vastagságú szár is le­ het. A dél-ázsiai rotangpálma rugalmas, rostos törzséből ké­ szülnek a közkedvelt kerti bú­ torok, de régen drótkötél he­ lyett hajók vontatására is hasz­ nálták. A szúrós törzsben na­ gyon gyorsan áram lik a ned­ vesség, hogy elérje a legtávo­ labbi leveleket is. Ezért a benn­ szülöttek, ha megszomjaznak, elvágnak egy rotangtörzset: a friss vágáson úgy folyik a víz, mint a csapból.

Égig érő p á lm a fa A pálma törzsét a leszáradt levélnyelek maradványai alkotják

nevében is. A Bibliában pálmalevél­ lefolyik a leghevesebb trópusi eső is, ből készítettek szőnyeget a Jeruzsálem­ anélkül, hogy átázna. A levél rostjai­ be szamárháton bevonuló Jézus­ ból „fűszoknyát" kötnek és kötelet nak. N álunk, mivel pálma­ fonnak. A R affia nevű faj levele levelet nem találni, barakár 20 m éterre is megnő. Pu­ A palm a kás ágakkal ünnepük a ha, ellenálló rostjaiból a ker­ Virágvasárnapot. A pál­ tészek által világszerte hasz­ szó la tin u l malevél ihlette a legna­ nált kötözőanyagot készítik. te n y e re t A pálm át a Földközi-tengyobb európai filmfesz­ {elent ger mellékén már az ókorban tivál díját is, és ez látható a Gellérthegy tetején emel­ is nagy tisztelet övezte, és gyak­ ran ö rökítették meg dom borm űkedő Szabadság-szobor nőalak­ jának kezében. veken. Női erényeket tulajdonítottak neki (termékenység, anyaság), isten­ nőként imádták. A főnixpálm ának is Pálm a a ház te te |é n nevezett datolyapálm a neve nem A trópusokon a pálm aleve­ véletlenül egyezik meg az újjászületést let éppúgy tetőfedésre hasz­ jelképező főnixmadáréval, és ugyanez a szó rejlik az észak-afrikai Fönícia nálják, mint nálunk a nádat vojnits András felvétele

Baaosi Zoltán felvételei

Pálmalakók Vojnits András felvétele

P álm afúró Az óriás orm ányosbogár megfúrja a pálma törzsét, hogy hozzájusson a nedveihez

P á lm a já ró A p á lm a le v e le k kö zt számos a J iró é lő lé n y m eghúzza m ag át: I ro v a ro k , b é k á k , g y ík o k , rá g c s á ló k , n ad arak.E zekre vadászn ak a lo m b o k

A gekkók tapadólemezeik segítségé­ vel a nagy, sima levélfelületeken is könnyedén közlekedhetnek

Pálm asodró Hát ez meg miféle jószág lehet? És miért sodorja a pálmát? A pál­ masodró valójában nem a pálmát sodorja, hanem a farkát tudja karikába tekerni, ami a kapaszkodást szolgálja. A farkso­ dró név azonban már foglalt: egy Dél-Am erikában élő, szintén kapaszkodófarokkal rendelkező mosómedveféle viseli. így aztán a rá hasonlító, de ázsiai elterjedésű és a cibetmacskafélék közé tar­ tozó kisemlős a pálmasodró nevet kapta, utalva arra, hogy raga­ dozó létére szívesen fogyasztja a pálmák friss hajtásait, valamint gyümölcsöket is. A pálm asodró táplálkozásának különlegessége, hogy megeszi a kávét is, amit azonban nem tud megemészteni, így a kávészemek csupán enyhén erjesztett állapot­

közt la k ó k íg y ó k , m int p é ld á a il a zöld m am ba

P álm ato lvaj Körözést nem adtak ki ellene, a rendőr­ ség nem keresi, hiszen a pálmatolvaj nem bűnöző, még csak nem is ember, hanem egy rák, méghozzá a legnagy­ obb termetű szárazföldi rák a világon. Furcsa nevét onnan kapta, hogy képes telkapaszkodni a pálmafák tetejére a kókuszdióért. Termete ennek megfelelő­ en hatalmas: súlya akár a négy kilót is elérheti! Különlegessége, hogy szaglószerve, amely a táplálék felkutatásában fontos szerepet játszik, a rovarokéhoz hasonló. A víz alatti életmódot folyatató rákoknak egészen másféle szaglószerve van, a pálmatolvaj tehát jó példája a megváltozott környezethez való alkalmazkodásnak. A pálm atol­ vaj persze nemcsak kókuszdiót eszik: elsősorban dögevő. Eredeti­ leg vízben élő remeterákok leszármazottja, de ma már annyira alkalmazkodott a szárazföldi életmódhoz, hogy nem is tud megél­ ni a vízben.

ba kerülnek, miután áthaladnak a bélcsatornáján. Ezekből a sajá­ tosan „kezelt" szemekből pörkölik Indonéziában a világ legdrágább kávéját. A Köpi Luwak nevű kávé­ ból alig több mint két mázsát ter­ melnek évente, az ára pedig kilo­ grammonként 820 euró (majd­ nem kétszázezer forint!). Még egy dologról vált nevezetessé az utóbbi években a pálmasodró: terjesztője lehet az Ázsiában sok ember halálát okozó SARSjárványnak. Ezért Kínában betil­ tották a fogyasztását, holott ko­ rábban ínyencfalatnak számított a húsa. Ezzel az álarcra emlékez­ tető mintázatot viselő, macska nagyságú állatkával a Budapesti Állatkertben is találkozhatsz, ahol szaporítása is sikerült.

S árga és piros A pálmatermések némelyike igen látványos életében csak egyetlenegyszer virágzik. Ehhez a virágzáshoz éveken, évtizede­ ken át gyűjti az energiát törzsében,

úsznak a vízen. A viharok által elsodort term ések sok ezer kilométert hajóznak, mire partra veti őket egy hullám. Az új földön viszont nem tudnak a kókuszhoz hasonlóan gyö­ keret verni, m ert nincs tartalék tápanyag-rakományuk. Ha lenne, súlyuk m iatt elsüllyednének a tengerben.

Pálmavirág, pálmatermés Akármilyen szépek a pálmák, virágai­ kon nem sok csodálnivaló van. Leg­ többjüknél jelentéktelen, apró képle­ tekről van szó, melyeket a szél poroz be. Se színes szirmok, se édes nektárt term elő mirigyek nincsenek. Virágzá­ sát tekintve egyedülálló a szágópálma:

keményítő formájában. A bennszü­ löttek ebből a kem ényítőben gazdag törzsből a mi búzalisztünkhöz hason­ lóan használható lisztet őrölnek, vagy apró, fehér szágógyöngyöt készítenek. Amilyen jelentéktelenek a pálmák virágai, annyira érdekesek a term é­ seik! A pálmamagok a legváltozato­ sabb formájúak és m éretűek lehetnek. Az elefántcsont-pálma termése pél­ dául olyan kemény és fehér, hogy valódi csontutánzatként használják: gombokat, dísztárgyakat faragnak be­ lőle. A datolya hosszúkás magjánál sokkal kisebbek is akadnak. A kókusz­ ról se gondold, hogy rekorder! Az Indiai-óceán szigetein él egy pálma, amely egyetlen csonthéjas term ést akár tíz évig is érlel. Az eredm ény pe­ dig egy fél m éternél is nagyobb át­ mérőjű dió, amely több kilót nyom. Ez a maldív dió, a világ legnagyobb fán növő termése, azaz term ésm éret­ ben ez a pálma viszi el a pálmát. A fejletlen diók belseje még üres, így

A m ajo m n a k kö n ynyebb do lg a van!

M a g o k az ern yő a la tt A termések a korona aljában helyezkednek el Ezért nem tu d o tt elterjedni a faj, így csak néhány közeli szigeten fordul elő.

Datolya és pálmaolaj A sivatagi oázisok fája a datolyapálma, amelyet m ár az időszámítás előtti VI. évezredben is termesztettek. Gyökeré­ vel nagyon hatékonyan gyűjti össze a talaj nedvességtartalm át, ezért szél­ sőséges körülm ények között is megél. C ukorban és keményítőben gazdag term ése a sivatag legmegbízhatóbb tápanyagforrása. Az oázisról oázisra vándorló népeket a datolya gyümölcse éltette. Ez tette lehetővé a hosszú karavánutakat. Olyan bőségesen ontja egymagvú bogyóterm éseit, hogy egy család ellátását gyakran egyetlen fa biz­ tosítja. A bő term és érdekében a beduinok külön vásárolják a datolya hatalmas bokorszerű porzós virágza­ tát, és egyszerűen beakasztják a term ő virágokat nevelő fa koronájába. így biztosítják a megporzást és a termést. A kókusszal rokonságban álló olaj­ pálma terméséből nyerik az egyik leg-

fontosabb növényi zsiradékot. A für­ tökben érő, szilva m éretű termések narancssárgák, am ikor lepotyognak a fáról. Ezt gyűjtik össze és dolgozzák fel. A gyümölcshúsból préselik a pál­ maolajat, a kézzel kiválogatott magok­ ból pedig az értékesebb magolajat. Az ültetvényeken a dús koronát nevelő pálmákat sorokba ültetik. A levágott hatalmas, száraz leveleket manapság m ár trak torokkal vontatják ki az árnyas olajligetekből.

Kókusz: a tengerpart pálmája A kókusz a pálm ák pálmája, azaz a legismertebb pálmafaj. A diók akár hónapokig sodródnak a tengeren, mi-

kókusztej. A 30 méter magasra nö­ vő kókuszpálm áról nem egyszerű leszüretel­ ni a termést. A kisebbekről hosszú póznákkal szedik a diókat, a magasabbakra viszont fel kell mászni. A bennszülött gyerekek játszi könnyedséggel kúsznak fel a sima törzsre. A legmagasabb fák törzse már nem bírja el az em ber súlyát, ezért erről idom ított majmokkal szüretelik a termést, vagy egyszerűen megvárják, míg a diók maguktól lehullanak. A le­ szedett diót kézzel tisztítják meg és törik fel. A kopra kiszedése előtt na­ pon kiszárítják a terméseket, hogy a fehér réteg elváljon a fás héjtól.

Ez is pálma vagy nem? Nem egy növény van, am it pálm ának nevezünk, h o lo tt tulaj d on k ép p en nem is az. A vízipálm a nevű szobanövény például a papirusznád kistestvére; alakja ugyan pálmaszerű, de fás szárat sosem nevel. A cikászpálma sem való­ di pálm a. Egy ősi növénycsoport képviselője, am elynek levelei p o n ­ tosan ugyanúgy alkotnak koronát a fás szár tetején, m int a pálmáknál látható. A növény megjelenése megté­ vesztő, de a rendszertan-könyvekben nagyon távol esnek egymástól. Ilyen növény a páfrányfa is, amely finom leveleivel árulja el, hogy nem több, m int egy törzset nevelő, nagyra nő tt páfrány. A trópusok egyik legjel­ legzetesebb dísznövénye, az utazók

Ó riás irá n y tű Az utazók pálm ájának csak a neve pálma

Kókuszhántás Konkoly-Theqe György felvétele

A kókuszdió külső burkát kézzel fejtik le re partot érnek és kihajtanak, így számtalan kis szigetet ők hódítanak meg elsőként a növényvilág számára. Szinte nincs tró p u si tengerpartot ábrázoló fénykép kókuszpálma nél­ kül, pedig Am erikába csak Kolum­ busz után ju to tt el. Hiába próbálták a tengerparttól távolabb is ültetni, m in­ dig a jó vízellátottságú parti zóna nö­ vénye m aradt. Legfontosabb haszna a dió, amely focilabda méretű, és hatal­ mas mennyiségben terem. A külső vas­ tag, zöld, rostos réteg alatt található a fás héj, ilyen formájában nálunk is meg lehet vásárolni. Ebben van a ma­ gas tápértékű, fehér kopra és az üdítő

T eve-led könnyebb! A pálm a mellett a másik leg­ fontosabb élőlény Eszak-Afrikában a teve. E kettő nélkül elképzelhetetlenek lettek volna a hosszú karavánutak pálmája is csak nevében pálma. A né­ hány méteres törzsén fejlődő, banán­ hoz hasonló levelei legyezőszerűen terülnek szét, de m indig csak egyetlen síkban. Azért kapta nevét, m ert a magról kelő növény koronája mindig észak-déli irányba m utat. így reggel és este a teljes lom bozatot éri a felkelő és lenyugvó nap fénye, délben pedig, am ikor a legperzselőbbek a sugarak, csak a legyező élét süti a Nap. Az uta­ zók pálmája ezzel a fortéllyal védeke­ zik a leégés ellen. Vigyázz! A többször átültetett, kertekben, parkokban lát­ ható utazók pálmája már koránt sem biztos iránytű!

Pálmák a szobában A szokásosnál mélyebb pálm acse­ répben többféle pálm át nevelhetünk. A leggyakoribbak közé tartoznak a gyompálmák, amelyek m ár néhány centiméteres koruktól szabályos pál­ mafára emlékeztetnek. Lassan elérik a két méteres magasságot, és rendszere­ sen sárga bogyóterméseket nevelnek a szobában. A rokonság fontosabb kép-

18

Konkolv-Theae Gvörav felvétele

Trópusi e d e n k e rt A fényűző palota éppúgy el­ képzelhetetlen pálmák nélkül, mint a szegényes kunyhó

A d a to ly a é le te t visz a s iv a ta g b a , a kókusz

viselői közül a datolyapálma a legelterjedtebb. Hatalmas leveleivel néhány év alatt kinövi a lakást, de középüle­ tekben, tem plom okban szépen kiteljesedik. Általában akkor pusz­ tul el, am ikor a törzs fejlesztésébe kez­ dene. N éhány kism éretű legyező­ pálm a is megél cserépben. Ezeket nyárra akár a teraszra is kitehetjük napfürdőzni. A legkönnyebben akkor juthatsz életképes pálm am agokhoz, am ikor datolyát majszolsz. A hosszúkás mago­ kat nedves földbe ültetve néhány hét alatt m egjelennek a gyökerek, majd a halványzöld levélcsúcs is kidugja fejét. Ha mély edénybe ülteted, a keskeny levelek után egyre szélesebbek fejlőd­ nek, majd kinőnek az első tenyeresen szabdaltak is. A valódi pálmalevelekre néhány évet várni kell; ekkor a növény m ár a méteres magasságot is elérheti. De bármilyen szépen fejlődik is, törzset sosem nevel cserépben, és az ízletes termésre is hiába vársz. A ma­ gok csírázása és a pálma erőteljes nö­ vekedése azonban kárpótol a dato­ lyákért.

b en ép esíti a la k a tla n szig ete ke t - nem kétséges, heg y a trópusokon a p á lm á k viszik e l a p á lm á t!

19

Helyezd el a négy alapműveleti jel mindegyikét úgy, hogy a végered­ mény 10 legyen!

Kösd össze a pontok mellett található számo­ kat 1 - 4 7 -ig! Hogy hívják a kismajmot?

20

Hány éves a papagáj? Húzd át egyenként azokat a betűket, amelyek többször szerepelnek a betűhalmazban...! Ha pontosan dolgoztál, akkor nyolc betű árván marad, melyekből összeállíthatod a o megoldást!

Keresd meg a két kép között megbúvó 9 különbséget!

21

A kis részletekből négy nem illik bele a nagy képbe. Melyik ez a négy?

C Keresd meg a tevétől a kocsiig vezető helyes utat...

22

Filmajánló

NATIONAL GEOGRAPHIC CHANNEL

Élet az esőerdőben Földünk élővilágának kétharmada dzsungelekben él, mégis ez az élőhely Földünk legkevésbé ismert és megértett világa. A National Geographic Channel új sorozata a nézők jelenlétében ered az esőerdők máig feltáratlan titkainak nyomába. Csodálatos helyszínekkel, színpompás növényekkel és különleges állatokkal találkozhattok az esőerdő mélyén. Olyan kutatókkal ismerkedhettek meg munka közben, akik soha nem látott módszerekkel igyekeznek megismerni az esőerdő lakóinak életét. Egyesek mobiltelefonjukat használják a kiszemelt elefántok nyomon követésére, mások hőérzékelő kamerával örökítik meg

A National Geographic Channel kérdései:

Földünk leghatalmasabb gyümölcsevő denevér-vándorlását. Tartsatok velünk, és tanúi lehettek, hogy Chloe Chipoletta olasz

1. Hol van a legnagyobb összefüggő esőerdő a Földön?

főemlőskutató miként próbál meg közelebbi kapcsolatba

2. Miért nevezik az esőerdőket a Föld tüdejének?

kerülni a megközelíthetetlennek vélt síkvidéki gorillákkal...

3. Melyik földrész a tigrisek hazája?

Izgalmas kalandok, különleges állatok, csodálatos táj!

A válaszokat a 27. oldalon található nyereményszelvényen küldd el szerkesztőségünk címére!

Élet az esőerdőben: júniusban minden vasárnap este 7-kor.

Macskamánia É r d e k e s s é g e k ,

aktualitások,

történetek

Keresse az újságosoknáll

Macskamánia Ma g a zin b a n ! Kapható az újságárusoknál! 23

Névjegy Név: Sir Kán (Shere Khan) Foglalkozása: bengáli tigris (Panthera tigris tigris) Lakcíme: India, őserdő Testmérete: 2,5-3 m, 140-250 kg Étlapja: elsősorban nagyobb emlősök, szükség esetén kisebb állatok (igen ritkán em ber is)

Keresztrejtvény Műsoros videokazettát nyerhetsz! A keresztrejtvény megfejtését a 27. oldal nyereményszelvényén küldd be szerkesztőségünkbe!

26

JÁTSSZ VELÜNK ÉS NYERJ!

N yerem ényjáték- szelvény (Ne felejtsd el a hátoldalon az a dataidat kitölteni!)

Nyerj állatot magadnak! A „Vad Köztársaság" kérdései

Műsoros videokazettát nyerhetsz!

(Kérdéseink a 23. oldalon találhatók.

A Discovery Channel műsoros videokazettáját nyerheted! Ha a következő kérdésekre helyesen válaszolsz, az itt látható gyönyörűséges á lla ­ tokat nyerheted meg, a W ild Republic (Vad Köztársaság) jóvoltából.Ha most nem volt szerencséd, megvásárolhatod őket a Budapesti Allatkertben.

1. Tudnak-e sza po ro dn i a d o lg o z ó m éhek? 2. Hol él a b e ng á li tigris? 3. M elyik a Szahara leg fon to sa b b haszonnövénye? 4. M ilyen m a jm o k a t ta n íta n a k be Á zsiában kókuszdió­ szedésre? 5. Hol ta lá lh a tó M ag yarország le g n a g y o b b pálm aháza?

Beküldési határidő: 2005. június 24. Takarítson meg 1 6 % -o t, vagy akár 2 0 % - o t ! Ha ezen a szelvényen igényli a Süni magazint, vagy a Vadon magazint, akkor 16%-al, esetleg 20%-al olcsóbban juthat lapjaihoz, m intha az újságárusoknál vásárolná meg. Pártoló tagként vesszük nyilvántartásba, a pártoló tagság a díj befizetésén túl semmiféle más kötelezettséggel nem jár, adatait titkosan kezeljük. Pártoló tagként a lapo(ka)t kedvezményezettje címére is átirányíthatja. Lepje meg családtagjait, barátait a Vadon magazin és a Süni magazin nyújtotta kalandokkal! Kérem, küldjék a Süni magazint egy éven á t ..... példányban (díj 1.998 Ft/év példányonként, kedvezmény 16%) Kérem, küldjék a Vadon magazint egy éven á t ..... példányban (díj 1.998 Ft/év példányonként, kedvezmény 16%) Kérem, küldjék a Süni magazint és a Vadon magazint egy éven á t ..... példányban (díj 3.804 Ft/év példányonként, kedvezmény 20%) a szelvény hátoldalán megadott címre. kelt: .......................................................................

aláírás: .................................................

N yer em én yjá ték - szelvény

Nyeredményhirdetés

(Ne felejtsd el a hátoldalon az adataidat kitölteni!)

Előző

N yerj á lla to t m a g a d n a k !

számunk helyes megfejtései:

A „Vad K öztársaság" kérdései

A Wild Republic kérdései: 1. A függőcinege építi zacskó alakú fészkét a fűzfára.

1.

2. A Lutra című regényt Fekete István írta.

2.

3. A jegenyefa a fekete nyár alakváltozata. 4. A füvek virágzatának neve barka.

3.

5. A hód az a rágcsáló, amely képes kidönteni egy fát.

4.

A National Geographic Channel kérdése:

5.

1. A shar pei kutyafajta Kínából származik. M űsoros vide oka ze ttá t nyerhetsz!

2. A shar pei eredetileg harci kutya volt. 3. Valamennyi kutya ősének a farkast tekintjük.

(Kérdéseink a 23. oldalon találhatók.

Az SPI feladványának megfejtése: A helyes válasz betűjele C Szerencsés nyerteseink: A Wild Republic játékállatait nyerték: Akkermann Dávid (Székesfehérvár), Csepeli Boglárka (Szekszárd), DósaPapp Bettina (Pilisvörösvár), Kertesi A/lété (Szeged), Pál Kristóf (Budapest), Rácz Mónika (Csór), Szíjártó Évi (Kaposvár), Szollár Rozi (Budapest), Veress

A Discovery Channel műsoros

Gabriella (Nagykovácsi), Zólyomi Csaba (Budapest)

videokazettáját nyerheted! A National Geographic Channel műsoros videokazettáit nyerték: N e v e m :.........................

Jákli Aida Karolina (Zalaegerszeg), Kátai Veronika (Eger), Nagy Alexandra

C ím e m :.........................

(Győrújbarát)

Iskolám neve és címe:

Az SPI műsoros videokazettáját nyerte:

Hol vásároltam meg a SÜNI-t? tanító néninél

újságárusnál □

előfizettem □

Jobbágy János (Győr), Krasznár Dalma (Budapest), Lipót Andrea (Kaposvár), Pénzes Enikő (Kunhegyes), Steiner Karolina (Lepsény), Szabó Richárd (Szeghalom), Szalai Barnabás (Agyagosszergény), Sziebig Orsolya Johanna (Apátfalva), Vargha Zsuzsanna (Nagyszékely), Victor Sára (Nagyvisnyó)

Beküldési határidő: 2005. június 24. Kérdéseire szívesen válaszolunk a (36-1) 266-5449 telefoszámon. Kérjük a kupont olvashatóan kitöltve küldje vissza a Süni és Vadon magazinok szerkesztősé­ gének címére: 1242 Budapest, Pf. 455. E-mail: [email protected] A magazinokat csak a pártoló tagsági díj beérkezése után tud­ juk biztosítani.

Befizető neve (intézmény esetén a kapcsolattartó neve is):

Levélcíme: ........................................................................ Telefonszám a:............................................... Kedvezményezett neve (ha nem azonos a befizetővel): Lakcíme:

..........................................................................

G öncöl Alapítvány, Süni Egyesület kiadó

A díjak csak belföldi kézbesítés­ re érvényesek.

Dátun

A láírás:........................

t n e l e j g e m

Keresse

az

újságárusoknál!

29

Trü kkö k

Mire jó a narancshéj?

Itt a nagy kirándulások ideje, és egy kirándulás úgy teljes, ha tűzrakással, szalonnasütéssel zárul

(természetesen

Láthatatlan levelezés

csak kijelölt tűzrakóhelyeken, és csak akkor, ha nincs tűzrakási tilalom). Igen ám, de tüzet rakni nem könnyű, főleg, ha alig akad száraz ág a közelben. Ezen segíthetsz néhány száraz narancshéj segítségével. Gondolom, Veled is előfordult már, hogy narancstisztítás közben a héjból kifröccsent az illóolaj, egyenesen az arcodba. A narancshéjba zárt illóolajat fogjuk felhasznál­ ni a tűz felélesztéséhez, mivel sokkal jobban ég és na­ gyobb hőt termel, mint a papír vagy az avar. Ha narancsot eszel, a héját ne dobd ki, hanem terítsd ki a fűtőtestre vagy a kályhára, hogy jól kiszáradhasson.

Ha olyan levelet szeretnél írni, amelynek tartalma csak a címzettre tartozik, és nem akarod, hogy illetéktelenek

*

elolvashassák,

a

legjobb,

ha

láthatatlanul

írod.

Mártogasd citromlébe az íróeszközödet (kis ecset, bot, szívószál...), és a lével írd meg a leveledet. Kevés folyadékkal, vastagabb papírra dolgozz, hogy ne legyen később hullámos a levél. Várd meg, míg megszárad, és küldheted. A címzett csak úgy tudja elolvasni a levél tar­ talmát, ha átvasalja a papírt kis textildarabon át. A hő hatására láthatóvá válik a levél tartalma.

Koszorú, koszorú... Szerintem nincs olyan kislány, de talán még kisfiú sem, aki ne szeretne virágot szedni, a virágokkal aztán tovább ját­ szani. Nagyanyáink, dédanyáink gyakran készítettek ko­ szorút a szedett virágcsokorból, hogy aztán viselhessék, tündérlányként, királylányként folytatva a játékot. Ahogy egyre kevesebb időt töltenek a gyerekek virágos réteken, irta: Fehér Emma, rajzolta: Buzay István

Száradás közben az illóolajok egy része elpárolog, és

30

úgy a koszorúkészítés is kezd feledésbe merülni - pedig

kellemes illattal tölti meg a lakást, de a nagyja bezáródik

remek játék, és az elkészítése sem igényel nagy kéz­

a száradó héjba. Ha az újságpapírból, apró, száraz

ügyességet.

fadarabokból álló gyújtáshoz néhány narancshéjat is

A koszorú kötéséhez érdemes közönséges, erős, hosszú

raksz, rövidesen a lángok nagy erővel törnek majd fel,

szárú virágokat választani. Ilyen pl. a gyermekláncfű (pity­

begyújtva a nagyobb fákat, miközben kisebb tűzijátékkal

pang), a különböző herék virágai (amelyek gyakran

is gyönyörködtetnek. Érdemes kipróbálni!

nőnek játszótéri fűben is) vagy a kisebb, kék virágú

Másik közismert m editerrán

veronikák, sárga virágú pimpók. Vigyázz! Védett növényt

gyümölcsünk a citrom.

Sokféleképen használjuk, mindenki tudná sorolni, de én

ne szedj le!

most olyan felhasználását említem, ami nem ismert széles körben.

kezedbe, majd a virágfej mellé, merőlegesen szoríts egy

Fogj egy nagyobb, jó hosszú szárú virágot vízszintesen a

növényekkel

újabb virágot. A függőlegesen tartott virág szárát tekerd

így járj el a többi virággal is. Ha már elég hosszú a

körbe a vízszintesen tartott virág szára körül úgy, hogy a

virágfüzéred, hajlítsd az egészet kör alakba, és a két végét

virág feje ráüljön a vízszintes tengelyre. Szárát a két virág

dolgozd egybe virágok vagy erős fűszálak segítségével.

feje közt vezesd ki, majd simítsd vízszintesre a másik szár mellé, és fogd össze őket. A következő virággal ugyanígy

Növényhatározás

járj el - ültesd a virág fejét a második virágfej mellé füg­ gőlegesen, a vízszintesen tartott koszorútengelyre (ami

Ha szeretnéd minél jobban megismerni a körülötted élő

már két virágszárból áll), tekerd körbe a szárát a tenge­

növényeket, a hatá­

lyen, és vezesd ki a második és harmadik virág feje közt,

rozáshoz ez a leg­

majd simítsd vízszintesre a másik két szár mellé, és fogd

jobb időszak. Kezdő

egybe őket. A negyedik virág számára már az első három

botanikusként a nö­

virág szára alkotja a koszorú tengelyét.

vények virága

az,

ami leginkább útba­ igazít.

Vegyél

néhány

ki

határozó­

könyvet a könyvtár­ ból, és irány a közeli árokpart, rét, erdő! Próbáld meg meg­ érteni a határozás­ hoz szükséges alap­ vető

szakszavakat

(párta, porzó, füzér...). Van olyan határozókönyv is, amit a virág színe alapján lapozhatsz fel, könnyítve a munkát. És milyen

jó érzés legközelebb kirándulva

régi is­

merősként, nevükön köszönteni őket! N em hód: pézsma! A Süni 20 05 /2 - „fűzfás" - számának 14. oldalán a hódról írtunk, a képen (Forrásy Csaba felvételén) azonban pézsmapocok látható. Ez a rágcsáló nyúl Amerikából került Európába kereken száz évvel ezelőtt, amikor prémjéért

Mi

tenyészteni kezdték. Vízben él, a partoldalba fúrt járatban, vagy nádból, iszap

is

nagyságú, vagyis a hódnál jóval kisebb. Hazánkban nem őshonos, Észak-

ból összehordott építményben lakik, kiválóan úszik, és főként vízinövényeket

N e dobd ki a tankönyvedet!

lö v ü n k

fogyaszt.

Nem kell elfelejtened azt, amit eddig tanultál! Lapunk előző számának első oldalán az ismert népdal szél vizet áraszt"! Kinek a képe?

BAKOT!

szövege sajnálatos módon szedéshibával jelent meg. Helyesen természetesen így hangzik: "Tavaszi

A Süni 2005/2 számának 4. oldalán tévesen jelent meg a fotós neve: a nádirigót Kalotás Zsolt fényképezte. A fotósoktól és az olvasóktól elnézést kérünk! A technikai hibákért a fotósoktól és az olvasóktól elnézést kérünk!

31

H Í

a r

p t

a

á :

l m K

a o

a v

k

k á

o c

r s

m

a Z

j o s

o

m

? l

t

Ha valaki pálmafát rajzol, szinte bizanyos, hagy rajzai rá majmot is - és fordítva: a majmot majd­ nem mindenki úgy képzeli el, hogy a pálmafán csimpaszkedik, és kókuszdiót haligál. Mintha pálma és majom nem is létezhetne egymás nélkül!

Dolgozó majom

kókuszligetek környékén is előfordul. Remekül mászik, így aztán igen könynyen feljut a pálma legtetejére. Ezt használják ki a helyi lakosok, és kókuszdiő-szedésre idom ítják a majmo­ kat. Míg a majom dolgozik, a gazda hűsölhet a pálma árnyékában - nem éppen igazságos munkamegosztás!

A kókuszszedő emsemakákó

Vigyázz, a majom harap!

biciklin utazik, és szívószállal

Ám ha a majmok nem is a pálma­ ligetekben élnek, akkor hol? Ahányan, annyifelé: a páviánok többsége

issza a kókusztejet

Hanqay G yörgy felvételei!

venniük a harcot az ellenséggel. Jaj annak a párducnak, amelyik pávián­ húsra vágyik, és nem eléggé óvatos! De nem irigylésre m éltó annak a tur­ istának a helyzete sem, akire megorrolt egy páviáncsapat. A legjobb esé­ lyük a páviánvadászatra talán az össze­ hangoltan vadászó csim pánzoknak van, ők étlapjukat gyakran színesítik majomhússal.

Leveleket eszegetnek Míg a páviánok és a makákók a ma­ goktól a kisebb állatokig szinte m in­ den felfalnak (ezért nagyon könnyen tarth a tó k állatkertben, lévén nem kényes a gyomruk), addig sok majom-

Majomperspektíva Indiában a szentként tisztelt hulm ánok a városokba is beköltöznek

Pedig a valóságban a majom és a pálma között nincs sok összefüggés. Sőt, „a“ majom éppúgy nem létezik, m int ahogy „a” pálma sem, hiszen m indkettőből számtalan fajt ismer a tudom ány, s a legtöbb majomfaj egyál­ talán nem is él pálmaközeiben. Ki­ vételt képez az Ázsiában honos, nagytestű emsemakákó. Ez a jelleg­ zetesen k u n k o ri farkú m ajom a

például szavannán vagy félsivatagos körülmények között. Igencsak szerve­ zett, nagy hordákban keresik táplálé­ kukat. A hím ek különösen erősek, szemfoguk hatalmas és igen hegyes. Ennek pedig az oka, hogy míg az őserdőben, erdős területeken élő cerkófok, kolobuszok és langurok fáról fára ugrálva ham ar el tudnak illanni, a nyílt terepen élő páviánoknak fel kell

33

felnevelésében a hím ek is derekasan részt vesznek. Ezekkel az apróságokkal több állatkertünkben is találkozhatsz, s m indenütt szépen szaporodnak.

A csimpánz nem is majom? Az emberszabású

majmok

Ez az 0 n hAtzam! Páviánok fo g la ltá k el az e lh ag yo tt a frik a i fa lu t

Vojnits András felvétele

önálló csoportot képeznek a főemlősök között. Ezek az állatok voltaképpen

köze­

lebbi rokonságban vannak az emberrel, mint a többi m ajom m al.

Róluk a Süni

következő számában olvas­ hatsz!

Néhány közönségesebb fajuk beköl­ tözött a városi parkokba is. Még e pi­ ciny majm ok sem nevezhetők tehát tipikus pálm alakónak: örökmozgó, gyors anyagcseréjű állatkák lévén, a tápláló, fehérjedús kosztot helyezik előtérbe, így leginkább rovarokat, nek­ tárt, virágport, fanedvet és édes gyü­ mölcsöket esznek. A nőstények általá­ ban ikreket hoznak világra, s a kicsik M u n k a tá rs a k

élete: g a zd á ja lá nco n ta rtja

fajt válogatóssá tett a gazdag élőhely, az erdő. Nekik nem kell egész nap keresgélve vándorolniuk: szinte szá­ jukba nő a falevél. Tipikus lombevők a langurok és a kolobuszok: számukra a sok gyümölcs akár méreg is lehet. Ezt az állatkertekben régebben nem tudták, így e nagyon szép majmok többnyire csak rövid ideig éltek fog­ ságban, és nem persze nem is szapo­ rodtak. Manapság az állatkertekben télire lefagyasztják számukra a lomb­ eledelt. Egyébként a lombevésnek van egy nagy hátránya is: mivel a levelek tápértéke kicsiny, az azt fogyasztó fő­ emlősöknek sok idő kell ahhoz, hogy jóllakjanak.

A majomvilág törpéi A karm osm ajm oknak még a legna­ gyobbika sem igen éri el a macska nagyságát, míg a legkisebb, a törpe selyemmajom - aki egyúttal a világ legkisebb majma - inkább aranyhörcsög méretű. A karmosmajm ok Kö­ zép- és Dél-Amerika erdeiben élnek.

34

Ő s e rd e i a k ro b a ta A g ib b o n o k könnyen fe lism e rh ető k hosszú k a rja ik ró l. Könnyedén le n d ü ln ek fá ró l fá ra a Kovács Zsolt felvétele

fo g o tt m a jo m n a k nincs a ra n y ­

Ksnrn?yja;ir.TiafHHM

A látszat ellenére a m u n ká ra

Kókusz helyett hógolyó Természetesen az em lítetteken kívül még számos majomfaj él a Földön. Itt van m indjárt a dallamos hangjáról könnyen felismerhető gibbon, akinek a leghosszabb karja van az összes főem lős között. A gyapjasm ajom bundája ugyanakkor oly töm ött, hogy azt még egy csincsilla is megA n y u , védj m eg! A p á viá n o k fo g g a l-k ö rö m m e l h a rco ln a k, ha veszély fenyegeti őket

lo m b k o ro n á b a n , s az á g a k o n já rká lva kitárt ka ro k k a l egyensúlyoz­ nak, m in t a kö té l­ táncosok

irigyelhetné. Ö rü lh e t is dús, víz­ lepergető szőrének, am ikor élőhelyén, Dél-Amerika őserdejében oly sok a csapadék. Aztán van n ak olyan majmok is, melyek nem az esőerdők kényelm ében élnek, h anem olyan helyeken, ahol a pálm a egyáltalán nem is m aradna meg. Ilyen például a japán m akákó és a Nyugat-Kína hegyvidéki erdeiben honos piszeorrú karcsúm ajom . Szám ukra az sem ismeretlen fogalom, ha a hó alól kell előkaparniuk szegényes táplálékukat kókuszdió helyett pedig legföljebb hógolyót hajigálhatnának...

35

Ez a rovat a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Tiszta élet egy tiszta világban

támogatásával jött létre

K ö rn ye ze tvé d és V ízü g yi M Mnszténum nsztérwn

BotAn Ika

írta: Fliegl Mónika

ELŐ<—
- Persze, igazad van, de néha el kell gondolkodni azon, hogy a kereskedelemben kapható zöldségek, gyümölcsök hogyan nőttek, értek meg. Használtak-e ter­

- Mit kell a talajjal tenni, hogy a legjobb lehessen

ménynövelőket, permetezték-e a növényeket agresszív növényvédőszerekkel? A feltűnően nagy, harsány piros gyümölcs, óriási zöldség tápanyag- és vitamintar­ talma megfelelő-e? Lehet, hogy a mesterségesen „fe lfú jt", káros vegyi anyagokkal szennyezett zöldség és gyümölcs mégsem az élet, erő és egészség biz­ tosítéka? Arról nem is beszélve, hogy a távolról, hosszú ideig szállított növényeket

- A különböző növényfajták különböző talajt kedvelnek, de általában igaz, hogy

még az érés befejeződése előtt leszedik, nehogy a boltba már túléretten érkezzen. Vannak, amelyeknek a héját erős vegyszerekkel permetezik be a penészedés és egyéb bomlási folyamatok elkerülése végett. A legjobb a helyben, idényben megtermő növény!

a növényeinknek?

a szélsőséges (túlságosan savas, lúgos, száraz vagy állandóan vizes) talajon a kul­ túrnövények nem érzik jól magukat. A talaj kötöttségétől függően lehet laza (homokos) vagy kötött (agyagos), mésztartalmától függően lúgos (magas mész­ tartalmú) vagy savas (alacsony mésztartalmú), lehet tápanyagban gazdag vagy szegény. A homokos talaj jó vízelvezetésű, ezért hamar kiszárad. Lejtős területen az erős esőzés (öntözés) könnyen kimossa, elhordva az értékes tápanyagokat. Előnye, hogy a laza talajban szinte akadály nélkül fejlődnek a gyökerek. Az agya­

- Mire van szüksége egy növénynek, hogy jól érezze magát? -

gos talaj rossz vízelvezető, nagyobb esőzés (öntözés) után a pangó víz akadályoz­

Amire a növénynek szüksége van, az az igényeinek megfelelő talaj, fényvi­

za a gyökerek légzését, ez szélsőséges esetben a növények kirothadásához veze­

szonyok, víz és növényvédelem. Lássuk ezeket sorjában! A növények többsége

thet. A fiatal növények gyökerei nehezen törik át a földet - a palántáknak fel kell

képtelen talaj nélkül élni, ez adja számukra a növekedéshez szükséges tápa­

lazítani - , de a kifejlett növénynek jó támaszt nyújt. A növényekre nagy veszélyt

nyagokat, és a gyökereknek a támaszt (bár az őserdő párás, meleg klímájában

jelentenek a betegségek és a kártevők is. A jó föld nem élettelen ásványi anyagok

élnek olyan növények, amelyek a levegő párájából veszik fel táplálékukat, ezek

halmaza, hanem nyüzsgő élettér, számtalan apró élőlény otthona. Ezek az

képesek egy fa ágán, a talajtól függetlenül is megélni). Vannak növények, melyek

élőlények lehetnek a növények segítségére, de okozhatnak betegséget is, vagy

a talajban élő apró élőlények, mikroorganizmusok segítségét is igénybe veszik a

akár meg is ehetik a növényeket.

tápanyagok felvételében, a téli hideg hónapokban pedig a talaj védi a növényeket

Gondoskodás! A talajt takarjuk, például komposztfölddel. Az éppen nem használt területen alkalmazhatunk helyben komposztálást - ilyenkor a növényi részeket a földön elterítve helyezzük el. Ez a módszer akkor lehet nagyon hasznos, ha a korábbi termelés miatt a talajélet jelentősen károsodott. A parlagon hagyott területet bevethetjük talajtakaró növényekkel. Amikor ismét haszonnövényt ültetnénk oda, ássuk be a talajba, ezzel újabb tápanyagot biztosíthatunk növényeink számára.

a zord időjárástól. A fény nagyon fontos a növények számára: ez adja az energiát a fotoszintézishez, a növényben végbemenő tápanyag-beépítési folyamatokhoz. A víz a szállítóeszköz. A növények csak a vízben feloldott tápanyagokat tudják gyökereikkel felszívni és hasznosítani. - Mit jelent a szó, hogy biokert?

- A biokert olyan kert kialakítását jelenti, ahol a természet egyensúlya uralkodik. Alapvető biológiai szabály, hogy az egyensúly egészséget jelent, az egyensúly fel­ bomlása pedig betegséghez vezet. A biokertben nem próbálunk a természetből többet kisajtolni, mint amit önszántából adna, de megteremtjük o feltételeket

36

- Nem is gondoltam, hogy ennyi veszély leselkedhet rád, BotAnika!

ahhoz, hogy a legtöbbet adhassa. A biotermesztés során a növényvédelem és o

- Gondos kertész mellett nincs mitől félnem! A biokertben arra törekszünk, hogy

tápanyag-utánpótlás is a természetes folyamatokra alapoz. Nem használhatók

a természetes talajéletet a lehető legkevésbé zavarjuk meg. A föld alatti élőlények

agresszív, szintetikus növényvédőszerek, műtrágyák. Helyette a növényeknek

életközösségeket és táplálékláncot alkotnak. Ha sikerül ezt az életközösséget

megfelelő, optimális körülmények megteremtése, a kártevők elleni védekezésben

megfelelően fenntartani, az egymásra ható - a táplálékláncban egymástól függő

a természetes ellenségek felsorakoztatása, tápanyagpótlósra pedig trágya és kom­

- élőlények szabályozzák a talaj egyensúlyát. A különböző kártevőktől,

poszt használata az elfogadott.

betegségektől számos állat és társult növény megvédhet minket.

- Vannak növények, akik védik egymást?

- Vannak bizony! A biokertben úgy ültetjük el a növényeket, hogy azok ne vonják el egymástól a növények számára fontos tápanyagot, fényt, vizet, sőt vonnak, amelyek elriasztanak bizonyos kártevőket. Az egymást követő években egy ágyásban különböző növények váltják egymást, ami nem csak a tápanyagok egyenletes felbasználását és a talaj kiaknázásának megelőzését szol­ gálja, de elkerülhető vele, hogy az esetlegesen megjelenő kártevők o következő évben megtalálják tápláléknövényüket. Alakítsunk ki a kertben olyan védett helyeket, ahol az állatok - mint például a rigó, sün vagy a gyík - meghúzhatják magukat. Hagyjunk egy sarkot bokrokkal, növényekkel benőni, itt oltalmat talál­ nak a nyári forróság és a ragadozó madarak, emlősök elől. Ezt a területet ne zavarjuk gyakran, de ha türelmesen lesben állunk, sok kertlakó kis barátunk éle­ tét megfigyelhetjük.

cserebogarakat is. A lótücsök megeszik mindent: pajort, hernyót, de a növények gyökerét is, ezért kártevőnek számít, ám ebédként szolgálhat a vakondnak, cickánynak, madaraknak. A széncinkék, rigók akár több kiló rovart is képesek begyűjteni a kertből egy nyár alatt! Lapunk névadója, a sün hasznos ragadozója kiskertjeinknek. Főleg csigákat, egereket, gilisztát, hernyókat fogyaszt. A sün védett állat! A téli álomból felzavart sün gyakran elpusztul, ezért vackát lehetőleg ne bolygassuk!

Károkozás! Az erős beavatkozások, mint például a föld gyakori átforgatása, felásása a felszín gyors kiszáradásához, az erős vegyszerek pedig a talajlakó élőlények pusztulásához vezetnek. Lejtős területen a takarónövényzet értelmetlen kiirtása a tápanyagban gazdag termőréteg elmosódását - a talajeróziót - vonja maga után. A talajlakó élőlények egy-egy fajának kipusztítása az egész tápláléklánc felbomlását eredményezheti.

Ha van kertetek, m egpróbálkozhattok vegyszermentesen, ter­ mészetes módon zöldséget, gyümölcsöt nevelni. Néhány tő babot, borsót, paprikát, epret kert híján akár egy nagyobb virágládában is nevelgethetsz. Kertészeti könyvekben keress olyan növényeket, amelyek: - a homokos ta la jt kedvelik,

A kertész Kisvakond és az állati segítségek: A legapróbb segítőink a mikroorga­ nizmusok, melyek a komposztálódó növényi részek lebontását végzik. A kicsit nagyobb ászkák, giliszták a nagyobb növényi részek felaprításán dolgoznak. A giliszta ezenkívül járataival fellazítja, szellőzteti a talajt, megfelelő mikroklímát alakítva ki a föld alatti élőlények számára. A levéltetvek elszaporodását nemcsak a katicák, de a fátyolkák lárvái is akadályozzák. A vakond rovarokat, lárvákat, férgeket és bábokat eszik. Ahol talajlakó kártevőket talál, ott megtelepszik, ha ki­ fogy a táplálékból, odébb áll. A vakondtúrás bosszantó is lehet, ha az ógyás közepén jelenik meg, de mint sok más országban, a vakond nálunk is védett állat! A fürkészdarazsak hernyókat zsákmányolnak, ezekkel töltik fel lárváik éléskamra-bölcsőjét. Az apró, ám igen fürge cickány esténként, ha vadászatra indul, akár a saját súlyának megfelelő mennyiségű rovart, csigát is elfogyaszt. A denevérek éjjel a leveg­ őben vadásznak, így a repülő kártevőket könnyedén elcsípik. Egyaránt elfogyasztják a szenderlepkéket és

- tápanyagdús ta la jt kívánnak, - napfényes, félárnyékos, illetve árnyékos helyet igényelnek, - vízigényesek vagy szárazságtűrők, írj m indegyikre legalább egy példát! Keress különböző ta la jt alkotó anyagokból (legalább három­ féléből) egy-egy m aréknyit: homok, komposztföld, kerti föld (virágföld), erdei föld, folyóparti kavics, agyag. Vedd a kezedbe szárazon: mi történik, ha a markodban megszorítod és elengeded? Szárazon tegyél keveset egy lejtős papírlapra, és fújj rá erősen! Melyiket vinné el könnyen a szél? Tedd be egy-egy kis cserépbe (kilyukasztott talpú tejfölöspohárba), önts rá kevés vizet. Melyiken hogy folyik át a víz? Mennyi idő alatt szárad ki újra? Szerinted melyiket m iért kedvelik a '

növények?

A kérdésekre adott válaszaitokat a su n i@ p o s ta .n e t

címre

várjuk,

2005. július 15-ig. A beküldők között sorsolunk, a szerencsések a Süni Egyesület vászontáskáját nyerhetik.

37

Könyvajánló Kicsiknek... Capri királya Mi történik, ha a megbokrosodott Szél szeszélyéből egymásra talál egy falánk király, aki még egy szájra vágyik, hogy többet ehessen, és egy nagyon szegény mosónő, akinek egyetlen családtagja egy olaszul beszélő, sovány macska? Jeanette Winterson meséjéből megtudhatod, közben gyönyörködhetsz Jane Ray művészi rajzaiban, és néhány fontos szót még olaszul is megtanulhatsz a Szappan nevű macskától - mindezt a G eneral Press Kiadó jóvoltából.

P ettso n horgászni m egy Egy rosszkedvű öregemben, és egy bohóckodó macska, aki mindent megtesz, hogy gazdáját felvidítsa - mi lesz ebből? Természetesen horgászkaland! A végére pedig minden jóra fordul, hiszen egy kedves állatka meg egy jó kirándulás a ter­ mészetbe a legjobb ú t az életkedv visszanyeréséhez! A svéd szerző, Sven Nordqvist népszerű Pettson-sorozatának legújabb kötete - akárcsak az eddigiek - magyarul a General Press Kiadó gondozásában jelent meg. Angolul tudni kell. Ez egyre inkább így van manapság, hiszen angolul a világ minden táján megértet­ heted magad, ráadásul ez a számítástechnika nyelve is, amely egyre inkább át- meg átszövi életünket. De mennyivel könnyebb a legfontosabb szavakat úgy megjegyezni, hogy színes képek segítenek a tanulásban! A Holló és Társa Kiadó képes szótárában az az érdekes, hogy a különböző témakörökből csokorba gyűjtött szavakat kedves gyurmafigurák, játékbútorokkal berendezett babaszobák, strandok, farmok, utcák, iskolák képei illusztrálják.

OXFORD Enciklopédia gyerekeknek Annyi kérdés foglalkoztatja a gyerekek fejét, és nincs az a szülő, aki mind­ egyikre tudna válaszolni! Mitől világít a villanykörte, mióta létezik a világon színház, mi van a vulkánok mélyén, és milyen gyorsan rezeg a szúnyog szárnya? Minderre, és még sok egyéb izgalmas kérdésre választ kaphatsz a Holló és Társa Kiadó kötetéből, amelynek sokatmondó alcíme: Az első tudománytár minden gyerek számára.

...és nagyoknak Ausztrália, Norfolk-sziaet Z ö m ö k, szakállas e m b e r lep keh á lóva l a kezében m in d e n fé le élőlényre vadászik siva ta g b a n , ő se rd ő ­ ben, és fergeteges h u m o rra l szám ol be könyveiben k a la n d ja iró l az o lva sókna k - ki az? N em , nem G e ra ld D urrelre g o n d o ltu n k , b á r a k á r ő is lehetne. Ez a term észetbúvár a zon ba n m a g ya r: Dr. H angay G yörgy, aki az Ausztrál Term észettudom ányi M úzeum m un ka társaké nt járta be a v ilá g o t, egzotikus á lla to k és em berek után kutatva. K a la n d ja it m a g ya r nyelven is számos könyvben és ú jságcikk­ ben osztotta m eg a közönséggel. M ost m egjelent m űve azo n b a n nem első­ sorban a v a d o n ró l szól, hanem m á so d ik h a zá já ró l, A u sztrá liá ró l: a rró l, hogy hogyan v á lt ausztrállá, úgy, hogy azért közben m e g m a ra d t m a g ya rn a k is. A Globe-Könyv Kereskedelmi és Kiadói Kft. Távoli tá ja k, közeli em berek soroza táb a n m e gjelent kötet kétnyelvű: az egyik o ld a lo n a n g o lu l, a m ásikon m a g ya ru l olva sható ugyanaz, a m i különösen hasznos lehet az a n g o lu l ta n u ló k szám ára!

38

Ú

j r a p a p ír

Mostantól környezetbarát papíron a Süni Talán már hallottál róla, hogy a papírt cellulózból készítik. Ezt az anyagot a növények sejtfala tar­ talmazza. A sejt latin neve cellu la, ami szobácskát jelent, a szi­ lárd sejtfallal körülvett növényi sejtek ugyanis éppen úgy sora­ koznak egymás mellett, m int kis fülkék egy nagy házban, vagy a m éhkaptár apró rekeszei, ame­ lyeket éppen ezért szintén sejt­ nek neveznek. A legtöbb cellulóz a sok rostanyagot tartalmazó fás növényi szárakban van; ebből egyértelműen következik, hogy a papírgyártás alapanyaga a fa. M inél több papírt használnak az emberek, annál több fát kell ki­ vágni. Manapság pedig a papír­ ral igencsak pazarlóan bánunk: gondolj csak a töm érdek csoma­ golóanyagra, reklám cédulára, szórólapra, és persze az újságáru­ sok standjának naponta megú­ juló kínálatára. M intha csak végtelen volna az erdő, és sohasem fogyna el belőle a fa! Pedig az igazság az, hogy a Földön egyre kevesebb erdő van, ami nemcsak azt jelen­ ti, hogy az erdei élőlények - álla­ tok, növények és gom bák elveszítik az otthonukat, hanem azt is, hogy egyre kevesebb oxigén termelődik, amire pedig a Föld lakóinak feltétlenül szük­ sége van. Az erdők alkotják bolygónk tüdejét: a Földön sem­ mi más nem képes nagy m ennyi­ ségben oxigént előállítani. Régóta tudjuk már, hogy a pa­ pírgyártás alapanyagául a fán kívül még egy dolog szolgálhat: maga a papír! A használt papírt, am it m ár teleírtunk, összegyűr­ tünk, de nem szennyeztünk be egyéb anyagokkal (például zsír-

Amint a címoldalon megjelent feliratból és emblémából láthattad, mostantól újrahasznosított papíron jelentik meg a Süni magazin. Régóta vártunk erre a pillanatra, és nagy kő esett le a szívünkről. Hogy miért? Az alábbiakból kiderül!

ral), össze lehet gyűjteni, és ismét vadonatúj papírlapokat lehet belőle készíteni, am ire újból írhatunk. Persze az újrahasznosí­ tott papír gyártása is a környezet bizonyos m értékű terhelésével jár, de legalább nem kell hozzá újabb és újabb erdőket ki vágni. K orábban az újrahasznosított papírt onnan lehetett felismerni, hogy nem olyan fehér, nem olyan sima, m int az „igazi", vado­ natúj papír, hanem egy kicsit szürkés, egy kicsit durva tapin­ tású. Ez a papír sok m indenre alkalmas volt, de arra nem, hogy a természet kincseit, káprázatos színeit, szám talan csodáját az olvasóközönség elé tárjuk. A m odern technológia azonban lehetővé teszi, hogy az egyszer már használt, válogatva gyűjtött alapanyagból ismét tökéletes, va­ donatúj papír készüljön. így lehetőségünk nyílt arra, hogy a természet csodáit a természet le­ hető legkisebb m értékű terhe­ lésével juttassuk el Hozzád. Az újság, am it a kezedben tartasz, m ár úgy készült, hogy előállítá­ sához egyetlen fát sem kellett ki­ vágni. Köszönhető ez azoknak, akik a használt papírt a többi hul­ ladéktól elkülönítve összegyűjtöt­ ték, és eljuttatták a hulladékgyűj­ tő-udvarokba, hogy újra feldol­ gozható legyen. Tartozz közéjük Te is, de ne feledd: bármilyen hasznos is a szelektív hulladék­ gyűjtés, még ennél is fontosabb az, hogy m inél kevesebb hulladék keletkezzék. Olvasd és forgasd a Süni maga­ zint szeretettel - és vigyázz, hogy ne legyen belőle ÚJRA hulladék! (x) 39

A

dzsungel

|i|H

(bár a tölgyerdőt sem cserélném

A pálmaház szó eredeti használatában olyan épületeket jelöl, ahol kizárólag pálmafajok kapnak helyet. Mivel ilyen különleges céllal létesített hely eddig nem épült Magyarországon, mi pálmaházon a trópusi-szubtrópusi növény­ fajokat bem utató tágasabb üvegháza­ kat értjük. Persze ezekben is nagyon sok gyönyörű pálmafajt gondoznak, ráadásul egy sereg olyan élőlénnyel együtt, amelyek eredeti élőhelyükön is a pálmák közvetlen szomszédai.

el semmiért). Persze biztos ti is

Csapdába ejtett pára

A hosszú téli hónapok után

m indannyian alig vártuk, hogy zöld lom bok és illatos virágok közt sétálhassunk, ám pálm ákra nemigen bukkanunk a hazai erdőkben. Én ezt kicsit sajnálom

nagyon vágytok színes m adarak­ tól, lepkéktől, békáktól és még ezer fura lénytől nyüzsgő ha tal­ mas dzsungelekbe, vagy épp hófehér hom okú tengerpartokra. Ne adjuk fel ezt a szép álm ot, de ha m ár most ízelítőt szeret­ nénk kapni varázsos, messzi tá ­ jak hangulatából, legjobb, ha ellátogatunk egy pálm aházba.

Azért m ondtam , hogy „élőlénnyel", m ert sok helyen állatokat is bem utat­ nak a trópusi növények társaságában. Hazájukban ezek a fajok egész évben meleg, párás élőhelyeken laknak. Ha azt akarjuk, hogy nálunk vendéges­ kedve is jól érezzék magukat, ugyan­ ilyen feltételeket kell biztosítani nekik. Télen sem lehet hidegebb 1522 °C-nál (az alsó határ a lakók igé­ nyeitől függ), és m indig páradúsnak kell lennie a levegőnek. A növények­ nek aztán rengeteg fényre van még szükségük, valam int otthonukat idéző összetételű talajra. N em véletlenül épülnek üvegből az üvegházak! Az átlátszó lapok átengedik a fényt, de a

A Pál utcai fiúk-ból ismert Füvészkert egykor sokkal nagyobb volt, mint ma. A tó a vörösingesek szigetével m ár nincs meg, de a m űem ­ lékértékű üveqház ma is áll

háza írta és fényképezte: Kovács Gyula

41

T é le n -n y á ro n v irá g b a n A pálm aházakban számos növény virágzik, és sok közülük termést is hoz meleget bennm arasztalják. A hide­ gebb hónapokban, vagy akár egy-egy hűvösebb nyáréjszakán még így is sokat kell fűteni azért a 15-22 fokért! Mivel a szél se fúj át az üvegtáblákon, a növények locsolásához használt langyos víz anélkül ju th at a levegőbe, hogy o n n a n a következő pilla­

natban elillanna. így az üvegházak saját kis mikroklímája (belső környe­ zete) m indig fullasztóan párás, mocca­ natlan. Ez számunkra segít felidézni az esőerdők sajátos hangulatát, de ha nem csak átro h a n n i akarunk az épületen, jó, ha levesszük belépéskor a kabátot, vastag pulóvert.

Kinövik az üvegházat Mi kellhet még egy több tíz méterre megnövő, szép szál pálmafának? Tágas tér, naná! A hazai pálmaházak 10-15 méteres gerincmagassága m ellett a

Eleven k e ré k Elbűvölő a természet mérnöki m unkája: a legyezőpálma levele egy kerék küllőit idézik termetesebb lakók koronáját rendsz­ eresen vissza kell vágni, ugyanis ki­ növik a rendelkezésre álló helyet! Erre épp a gyors növekedés m iatt sokszor csak egy-két évtized áll rendelke­ zésükre, azután el kell távolítani őket a szűkössé vált helyről. M ielőtt ettől elszom orodnánk, gondoljunk arra, hogy ezek a fák sosem nőnének ilyen szép nagyra, ha nem éreznék magukat olyan rem ekül üvegbirodalmukban. Egyes fajok pedig, ha elvágják a szárukat, törzsüknél ismét kisarjad­ nak. A zonban ha elég hely áll ren­ delkezésükre, még virágot, term ést is hoznak, am it újra el lehet ültetni. Vagy épp a világ m inden táján meg­ található botanikuskertekkel újabb fajokra cserélni! Az arborétum ok (botanikuskertek) világszerte katalógusokat (rendszerezett listákat) küldenek egymásnak a kertjükben term ett, cserére felajánlott magokról. Pálm aházakat, üvegházakat főként állatkertekben és arborétu m o k b an

Színfolt a zöldben A pálm ák között pompás orchideák és egyéb trópusi virágok nyílnak

42

Élet az üvegházban A Budapesti Állatkert pálmaházában szabadon röpdösnek a m adarak találtok. Például a Fővárosi és a Nyíregyházi Állatkertben (a Debre­ ceni Állatkertben éppen most épül ilyen létesítmény), a szintén budapesti Füvészkertben, a pécsi, nyíregyházi, szegedi és vácrátóti botanikuskertben, vagy a keszthelyi kastélym úzeum parkjában. Csupa olyan hely, ahol a pálmaházon kívül is rengeteg látni­ való akad! K iránduljunk hát egyet, és még a szabad levegőn töltött percekről sem kell lem ondanunk!

begóniák és term esztett haszonnövények (pl. vanília, kakaó, kávé). H asonlóan gazdag gyűjteményt talá­ lunk az Eötvös Lóránd Tudom ány­ egyetem Botanikus Kertjének patinás pálmaházában is. Nem más ez, m int az olvasmányaitokból m ár biztos soka­ toknak ismerős Füvészkert egy szegle­ te. Itt külön üvegházcsoportban láthatók az orchideák, kaktuszok, pozsgások, vízinövények, rovarfogók. Kukkantsunk be egy állatkertbe is: A Budapesti Állat- és N övénykert hatalmas üvegkupolája nem csak az

R e jtett zegzugok A leszáradt pálmalevelek tövében sok apró élőlény találhat menedéket országban, de Kelet-Közép-Európában is a legnagyobb: 15,5 m magas. Nö­ vényfajok tekintetében nem veteked­ het ugyan a kutatóm unkát is végző botanikuskertekkel, ellenben nagyon sok állatfajt is megcsodálhatunk többé-kevésbé természetes környezetük­ ben, s nem egy közülük szabadon bók­ lászik vagy repked körülöttünk.

Búra alatt az őserdő A Magyar Tudom ányos Akadém ia Ökológiai és Botanikus Kertjének fa­ óriásai és zegzugos vízfelületei közt egy 12 méter magas bemutató-üvegház is megbújik. Az itt látható növények mindegyike, még a leghatalmasabbak is, eredetileg ilyen magcsere útján csöppent ide. Kivétel nélkül meleg égövi fajok: zöm m el pálm ák, a pálmákra hasonlító, de náluk ősibb cikászok, banánfélék, filodendronok, flamingóvirágok, fikuszok, páfrányok,

M esterséges Éden Sétány a Vácrátóti Botanikuskert pálm aházában

43

Tollas majmok Kovács Z s o lt

Tollas majmok - e névvel a papagájokat szokták gyakorta illetni. Találó az#elnevezés, hiszen e kampós csőrű m adarak játékosak, értelmesek, sokat csevegnekcsacsogak, és kéznek is beillő lábukkal ügyesen fognak, másznak. Hangos és színpompás társaságuk éppúgy hozzá­ tartozik a trópusokról alkotott képünkhöz mint a majom vagy a pálmafa

V á lo g a tó s szépség A d olm á n yo s lóri speciális tá p lá lé k o t igényel, ezért ritkán

A pálmakakadu Új-Guineában, Áru szigetén, valam int Észak-Ausztráliábán honos. E nagyrészt fekete színű m adár akár 64 centim éterre is meg­ nőhet, ám jellegzetessége nem ez, hanem nagyon hosszú és erős csőre.

S hogy e leginkább a síksági és dom b­ vidéki esőerdőkben élő kakadu m iért kapta a éppen pálm akakadu nevet? Azért, m ert előszeretettel fogyasztja a pálmadiót. Természetesen az étlapján sok m inden egyéb is szerepel.

Nincsenek többé A tudósok még ma is vitatkoznak, voltaképpen hány papagáj­ faj is él a Földön, ám az elfogadott, hogy számuk 350 körülire tehető. Az utóbbi évszázadokban mintegy két tucatnyi, főleg szigeteken élő papagájfajt pusztított ki az ember! A legfigye­ lemreméltóbb a karolinai papagáj sorsa. Brehm Az állatok világa című monumentális művében így ír e faj tragédiájáról: „ A k a ro lin a i p a p a g á j ré g e b b e n Eszak-Am erikában egész a 42. fo k északi szélességig elég g y a k o ri m a d á r vo lt... Ezek a viszo­ nyok a z o n b a n m a m á r igen m e g válto ztak: a m a d a r a k száma egyre fogy. A hivatásos, üzleti é rd e k b ő l m ű k ö d ő m a d a rá szo k m in d en télen százszámra fo g já k ezeket a g y ö n y ö rű m a d a ra k a t, melyeket

aztán

az

é s z a k a b b ra

fekvő

vá ro s o k b a

küldenek.

A va dá szo k is teljesen cél nélkül ezerszám ra lövik őket".

Brehm ekkor még nem tudhatta, hogy ez a hajdan oly gyako­ ri papagáj 1914-re végképp eltűnik a Föld színéről...

45

Börtöncella Kovács Zsolt felvétele

szeretettből?

Rács m ö g ö tt Az a m a z o n p a p a g á jn a k nem

Korábban a díszál lat-keres­

elég a szokványos m éretű

kedésekben nem volt nagy

kalitka

választék papagájokból:

a

hullámos és a nim fapapagáj Ha már itt tartunk, talán nem árt tudni, mit is eszik a természetben „a” papagáj. G ondolom , rögvest rávágod: magot! Ha azonban o tth o n tartott m adarad­ nak csak mageleséget kínálsz, bizony sanyarú sorsa lehet szegénykének! M ert bár való igaz, hogy a legtöbb papagáj faj a természetben magot is eszik, de azt is sokszor vitam indúsan, az érés, csírázás legkülönfélébb stádiu­ maiban. A nagyobb testű papagájok pedig képtelenek nap m int nap annyi kisebb-nagyobb magot összegyűjteni, amennyi szükséges volna számukra, ezért fő táplálékaik között szerepel még a sokféle gyümölcs, rügy, gally, hajtás, sőt rovar.

Minél változatosabb magkeveréket, és m indennap gyümölcsöt (alma, körte, szőlő, kim agozott csonthéjasok). Szeretik a dinnyét, banánt, narancsot

46

Bécsy László felvétele

fel egy-egy rozella- vagy kis

Bőséges színválaszték

sándorpapagáj. Ma m ár ter­

A hu llá m o s (fent) és a n im fa p a p a g á j (lent) m á r v a ló d i h á zá lla tn a k

metes, pazar színű m adarak

tekinthető. Ezeket a m a d a ra k a t nem zedékek sora óta tenyésztik, így rengeteg színváltozatuk is kia la ku lt.

között válogathat a vevő, ha van elég pénze. Ezek az oly­ kor galam b nagyságú, vagy még

nagyobb

pa pa g á jo k

azonban a kicsiny kalitkában még a szárnyukat sem tudják kinyújtani! Aki igazán szereti az állatot, az csak akkor vesz ilyen m adarat, ha elég nagy röpdét tud biztosítani számá­ ra. Vadon befogott m adarat pedig

semmilyen

körülm é­

nyek között ne vásárolj: ezzel a természet pusztítását segí­ tenéd elő!

Kovács Zsolt felvétele

Ha ilyen sok mindent fogyasz­ tanak a természetben, mint adjunk nekik a kalitkában?

mellett csak elvétve bukkant

és a nem mérgező erdei terméseket, bogyókat (pl. csipkebogyó, bodza), de szívesen rágcsálják a tobozt is. A djunk még sárgarépát, salátát, tyúkhúrt, pity­ pangot (virágostól) borsót, mazsolát. Élnek-halnak az apró leveles vagy rügyező fűzfavesszőért. Télen igen jó szolgálatot tesznek a csíráztatott mag­ vak. Emellett kapjon a m adár csőr­ koptató és csonterősítő szépiát, vala­ m int ném i állati eledelt - elsősorban főtt tojást. V annak persze olyan papa­ gájfajok, amelyek igényeit a fentiek egyáltalán nem elégítik ki. Ezeket azonban csak ritkán tartják fogságban. Az sem teljesen fedi a valóságot, hogy a papagájok kizárólag a trópusok

lakói. A legtöbb fajuk persze a mele­ gebb éghajlaton él, ám néhányuk da­ col a téllel. Ilyen például az új-zélandi kea, vagy a Him alája hegyvidékén honos fenyőpapagáj. Felmerül a kér­ dés, kedvencünk vajon mennyire bírja a hazai klímát. Nos, egyebek mellett a hullámos és a nimfapapagáj, több kakadu- és jó néhány amazonpapagáj-faj télen is kint tartható kerti röpdében, persze csak akkor, ha ehhez fagymen­ tes házikó is tartozik, ahová igazán cu­ dar időben visszavonulhatnak. A ka­ litkába zárt papagájt viszont csak akkor tedd ki a szabadba levegőzni, am ikor m ár a cserépben nevelt pálma is kikerülhet az erkélyre!

47

Engem vigyél magaddal!

Következő szám unk t a r t a lm á b ó l A platánok alatt,

Hiányzik még valamelyik Süni? Esetleg szívesen megismernéd a Vadon magazint? Nem akarsz műanyag szatyrokat elfogadni? Szereted a kérdezz-felelek játékokat? Most mi mindenen segíthetünk! Rendeld meg a Süni Egyesület „Engem vigyél magaddal" csomagját! 1830 Ft+ posta- és csomagolási költségért, választhatsz - a Süni és a Vadon magazin régebbi számaiból 2-2 példányt, - 1 csomag játékkártyát (természetismereti kérdések és válaszok vannak rajtuk), - elküldjük Neked ezt a szép vászonszatyrot, - A Süni Füzetek negyedik, társállattartási etikával foglalkozó számát.

Kérge, mint a térkép, ágai, mint ölelő karok, termése pedig ízletes golyókként kínálgatja magát télen az éhes madaraknak - ez a platánfa. Hatalmas, ősöreg példányaival találkozhatsz az Alcsúti Arborétumban vagy a Budapesti Margitszigeten.

A vászontáska használatával egy év alatt rengeteg műanyagszemét keletkezését akadályozod meg, A szatyor hátoldalán hasznos tanácsokat olvashatsz a környezetbarát vásárlásról.

Még egy dologról nevezetesek a platánfák: ők borítanak árnyékot a Budapesti Állatkertre, Európa egyik legrégebbi zoológiái és botanikai parkjára. Következő szá­ munkban hatalmas állatkerti kaladozásra hívunk benneteket az évszázados platánok alá!

SÜNI A G öncöl Alapítvány, a Fővárosi Állat- és Növénykert és a Süni Egyesület kéthavi folyóirata XX. évfolyam 2 0 0 5 /3 . szám Kiadja a G öncöl A lapítván y (2600 Vác, Ilona u. 3.), az IUCN tagja Felelős kiadó: Kiszel Vilm os, a Göncöl Alapítvány elnöke Nemzeti K ulturális Alapprogram

Főszerkesztő: Mirtse Zsuzsa (mirtsezsuzsa@ vadon.hu) S zerkesztő-olvasószerkesztő: Mirtse Áron (m irtsearon@ vadon.hu)

M egrendelem az

Tudományos szerkesztő: Kovács Zsolt (kovacszsolt@ vadon.hu)

„Engem vigyél m a g a d d a l" csomagot.

M űvészeti vezető: Oláh Csaba (olah.csaba@ chello.hu) N yom dai előkészítés: Duotone Repró Kft. • Nyomda: Arrabona Print Nyomda

N é v : ......................................................................................... C ím : .........................................................................................

K ö rn y e ze tv é d e lm i és V ízü g y i

Minisztérium

Terjesztés: Kovács Gyula ([email protected]) N agym ihály Szilvia (sznagym ihaly@ freem ail.hu)

A csomagban a Süni m a g a zin ........................számait,

A szerkesztőség címe: 1054 Budapest. Pesti Barnabás u. 6. Levélcím: 1242 Budapest. PL: 455. Tel./fax: 266-5449 • E-mail: [email protected]

a Vadon m a g a zin ......................... NRf7.ni KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG

számait, és a .................................... kártyát kérem.

MIMS/TfRUMA

A lap fő tám ogatói: Környezetvédelmi és Vízügyi M inisztérium , Nemzeti Kulturális Alapprogram, M iniszterelnöki Hivatal. Nemzeti Kulturális Örökség M inisztériuma,

Az 1830 Ft+ posta- és csomagolási költséget a csomag átvételekor fizetem. A Csomag e-mailen is megrendelhető: [email protected] címen a fenti adatok közlésével, személyes átvétel esetén telefonos időpont­ egyeztetést kérünk.

Felelős vezető: Ványik László ügyvezető, (in fo@ arrabonaprint.hu) Titkárságvezető: Fliegl Mónika

Oktatási M inisztérium Terjeszti a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt., a regionális részvénytársaságok, a Budapesti Hírker Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Levél- és

Címlapon és poszteren: Bengáli tigris (Búzás Balázs felvételei),

Hírlapüzletági Igazgatósága (LHI). Belföldi előfizetés: Budapesten az LHI ügyfélszolgálati irodáinál, a hírlapkézbesítőknél. a Hírlapelőfizetési Irodában (HELIR - Budapest, Orczy tér I ., levélcím: HELIR 1900 Budapest), vidéken a postáknál és a kézbesítőknél.

hátlapon: Platántermés (Forrásy Csaba felvétele)

Külföldi előfizetés: a Hírlapelóflzetési Irodában (HELIR - Budapest. VIII. Orczy tér I ., levélcím: HELIR 1900 Budapest) ISSN: 1585-907x

a z

Élj úgy. m int e r d ő - é s a z

e r d ő

is

é l n i

f o g

A fák tudják a titkot. Annyit vesznek el, amennyire szükségük van. A vásárló hulladékot is vesz. Vásárolj annyirés ú g y , hogy kevesebb szemét keletkezzék!

,?

K ö v e tk e z ő s z á m u n k b a n : A p la tá n o k a la tt