Mi viszi őket a Nemzetibe?

268 Ft, határon túl:

1 €uro

V. évfolyam, 5. szám • 2013. május

A Magyar Teátrumi Társaság havilapja

w w w.m a g ya r te at r u m.hu Friss hírek a magyarteatrum ONLINE oldalán!

Vastag Tamás és Gubik Petra

Ráckevei Anna

8. oldal

Tóth Auguszta, Bánsági Ildikó és Nagy-Kálózy Eszter

A cikk a 10. oldalon olvasható

Mi viszi őket a Nemzetibe?

Békéscsabán is nagy siker A HANG A cikk a 6. oldalon olvasható

A cikk a 6. oldalon olvasható

Kecskeméti siker Londonban

A tartalomból:

MTI Fotó: Földi Imre

Új Világ Passió másodszor is… 3. o. Balázs Péter gondolatai 4. o. A Budaörsi Játékszín elmúlt öt éve 4. o. Keresztes Ildikó Anconába viszi a nézôket 5. o. Tábori piknik „Abszurdisztánból” 7. o. III. SZINT Békéscsabán 11. o. Emlékezés Bor Józsefre 12. o. KismaMatiné az Operaházban 14. o. Beugrások évada Zalaegerszegen 24. o. Vízilabdázott a soproni társulat 24. o. Lapunk 17. oldalától bepillantást nyerhetnek a Magyar Teátrumi Társaság tagszínházainak 2013-14-es mûsorterveibe. Képünkön bérletújításhoz állnak sorban az Operaház jegypénztáránál

Színházi évad 2013-14

17. oldaltól

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2013. május

Emléktábla Bujtor Őze Áron: a Magyar Színház helyzete István tiszteletére biztonságos

Emléktáblát avatott Bujtor István születésének 71. évfordulója alkalmából a ferencvárosi önkormányzat a Mester utca 1. számú ház falán, a színművész, színigazgató, rendező egykori lakhelyén. A IX. kerületi önkormányzat MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az eseményen beszédet mondott Bácskai János, Ferencváros polgármestere, valamint Frenreisz Károly, a színművész testvére. A rendezvényen családtagok, barátok emlékeztek a 2009-ben elhunyt Balázs Béla-díjas művészre. Ferencváros koszorúját Vas Imre országgyűlési képviselő és Bácskai János helyezte el. Bujtor István 1942. május 5-én született Budapesten. A közgazdasági egyetemen szerzett diplomát, de már másodéves egyetemistaként megkapta a szívtipró sofőr szerepét Máriássy Félix Karambol című filmjében. 1966-ban lett a győri Kisfaludy Színház tagja, két év múlva a budapesti József Attila Színházhoz szerződött. 1971-től a pécsi színház társulatához tartozott, 1976-tól 1978-ig a Vígszínházban játszott, majd a Mafilmhez szerződött. 1989-ben a székesfehérvári Vörösmarty Színházhoz kötötte a szerződése, 1993-ban a Mahir Film Kft. vezetője lett. 2007 végén öt évre megválasztották a veszprémi Petőfi Színház igazgatójának. Bujtor István találta ki és játszotta el a rendőrnyomozó Ötvös Csöpi alakját A pogány Madonna című filmben. A harmadik rész, Az elvarázsolt dollár forgatására már céget alapított és összegyűjtötte a szükséges pénzt. Bujtor István 2009. szeptember 25-én hunyt el. Balatonszemesen temették el, bátyja, Latinovits Zoltán mellé. MTI

A Magyar Színház helyzetét biztonságosnak ítélte Őze Áron igazgató, aki az MTI-nek elmondta: adósságállományukat ledolgozták. A teátrum első embere kiemelte: csütörtökön bemutatót tartanak, a Nero, a véres költő című előadást tűzik műsorra, emellett szólt a jövő évad terveiről is. „Nem kívánunk konkurálni se a Kolibrivel, se a Bábszínházzal, mert a nagy nézőtér és ez a fajta színházi infrastruktúra lehetővé teszi, hogy merjünk bátrakat álmodni” – fogalmazott a gyerek- és ifjúsági előadásokról. A jövő évadban Böszörményi Gyula Almaszósz című meséjét tűzik műsorra az Alma együttessel, majd a tervek szerint a Szent Johanna gimi című ifjúsági regénysorozat szerzője, Leiner Laura ír a színház számára darabot. Kiemelte: Vidovszky György is rendez a jövő évadban a nagyszínpadon, Tasnádi István Közellenség című darabját állítja színpadra. A stúdiószínpadon a Rómeó és Júliát viszik színre, továbbá Göttinger Pál – aki májustól a színház művészeti vezetője – állít színre egy darabot. Emellett Horváth Patríciával, Koltai M. Gáborral és Nagy Péterrel tárgyalnak arról, hogy rendezzen a színházban. A 80 néző befogadására alkalmas Sinkovits Imre Stúdiószínpadon és a jövő évadtól a nagy-

színpadon, a színpadi vasfüggöny mögötti 150 férőhelyes játéktéren is kísérleti és felnőtt előadásokkal várják a nézőket. Az új játszóhelyen Szerb Antal Utas és holdvilág című regényéből születő előadást mutatnak be, Harsányi Sulyom László rendezésében. A társulathoz szerződik Takács Géza és Lovas Rozi, Szemenyei János pedig zenei vezetőként érkezik a jövő évadtól. MTI MTI Fotó: Bruzák Noémi

A Tháliában a Zenthe Ferenc Színház

Budapesten is bemutatkozott a Nógrád megyei Zenthe Ferenc Színház: a tavaly alakult salgótarjáni társulat Albert Camus Félreértés című művével vendégszerepelt a Thália Színházban. Az esti előadás előtt a társulat és az intézményt fenntartó városi önkormányzat által tartott sajtótájékoztatón a szervezők város- és színháztörténeti jelentőségűnek nevezték az eseményt.

Székyné Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere az MTI-nek elmondta: Mivel a befogadó színházuk nem pótolhatta a helyi közösséget építő, a városi identitást erősítő társulatot, az önkormányzat fölvállalta a produkciókat is létrehozó színházi tevékenység támogatását. Szabó Sándor, Nógrád megye kor-

Sándor Zoltán művészeti vezető, Szabó Sándor kormánymegbízott, Székyné Sztrémi Melinda polgármester, Simon Lajos, a színházat működtető Kft. ügyvezető igazgatója és Susán Ferenc, a teátrum menedzsere, rendezője

mánymegbízottja arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyi közösség értékeinek

Máté Krisztián, Müller Zsófia és Angyal Linda

bemutatásához fontos az önkormányzati és az állami támogatás is. Simon Lajos, a Zenthe Ferenc Színház igazgatója elmondta: mintegy százmillió forintra tehető az a támogatás, amelyet az önkormányzat jóvoltából a színházra fordíthatnak. Az 562 férőhelyes színházteremben tavaly nyolc bérletes előadássorozatot tartottak, a 37 előadást összesen 17 200 néző látta. A társulat tervezi, hogy vendégjátékon mutatkozik be a Kárpát-medence több színházában. Sándor Zoltán, a teátrum művészeti vezetője közölte: olyan színházat szeretnének csinálni, amely méltó a névadóhoz, amelynek előadásai „trükkös eszközök használata nélkül” is képesek a nézőben maradandó emléket hagyni. A darabválasztásban pedig arra törekednek, hogy a társulatot, s ha kell a nézőt is „próbára tegyék”. MTI MTI Fotó: Kovács Attila

Bérletezés Egerben Az egri Gárdonyi Géza Színház jövő évi bemutatói: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, A padlás - musicalek, Hippolyt, a lakáj vígjáték, Hajmeresztő - interaktív bűnügyi játék, Csongor és Tünde, Annuska, a gyerekeknek Holle anyó - mesejáték. A stúdiószínpadon: A fény éjszakája, A pillangók szabadok és A képzelt beteg című táncjáték. A Gárdonyi év kapcsán egyedülálló programok és kedvezmények várják a nézőket. A következő évadra szóló bérleteket május 15-től árusítja a teátrum. Felnőtt bérletet vásárlóknak 10 % kedvezményt ad, ha 2013. július 31-ig egy összegben kifizetik, november 30-ig pedig részletfizetési kedvezményt kínál. (-)

Szerzőink, munkatársaink:

Elek Tibor

Csicsely Zoltán

Fekete Péter

Tölgyesi Tibor

Józsa Mihály

Nyári Attila

Zalán Tibor

Kozma András

2.

3.


Jézus Krisztus szerepében Csémy Balázs

A tavalyi évad végén hagyományteremtő szándékkal mutatták be a kecskeméti Arborétumban az Újvilág Passió című darabot, melyet Cseke Péter, a kecskeméti Katona József Színház igazgatója rendezett. Már 2012-ben is az volt a cél, hogy a város kulturális életét egy nyaranta visszatérő, turistákat is vonzó, szabadtéri, vallási témájú produkcióval gazdagítsák. A nagy érdeklődés is bizonyítja,

Újvilág Passió másodszor is a kecskeméti Arborétumban

hogy komoly igénye van a nézőknek a különleges passiójátékra. Az idei előadásokról a Jézus Krisztust alakító Csémy Balázzsal beszélgettünk. – Hány előadással készül a társulat az idei Újvilág Passió-sorozatra? – Ebben az évben négy alkalommal várjuk az érdeklődőket: június 5-én, 6-án, 7-én és 8-án is este fél kilenckor kezdődik

A Petôfi Színháznál is megemlékezést tartottak Dr. Óvári Ferenc ügyvéd, országgyűlési képviselő születésének 155. évfordulója alkalmából emléknappal és több rendezvénnyel tisztelegtek a neves közéleti személyiség előtt májusban Veszprémben. Életművének része, hogy a Színházpártoló Egyesület elnökeként ő tett javaslatot az állandó veszprémi színház létesítésére 1905-ben és jelentős összeggel járult hozzá az építkezés kiadásainak költségeihez. A teátrum előtti emléktáblánál este Navracsics Tibor miniszterelnökhelyettes mondott beszédet. Az ünnepségeken részt vett Oberfrank

majd az előadás, és egy esőnapot is meghirdettünk, június 9-ére. A jegyárak nem változtak, a diákok és a n y u g d íj a s o k idén is kedvezményesen vehetik meg a belépőket. Aki szeretné, a helyszínen az előadás zenei anyagát is megvásárolhatja CD lemezen. A produkcióban szereplő színészekkel és a lelkes amatőr résztvevőkkel május végén kezdjük meg a felújító próbákat, először a színházban, majd az eredeti helyszínen, az Arborétumban. – Változik-e valamiben az előadás a tavalyi évhez képest? – Szereposztásában, zenei- és látványvilágában, külsőségeiben nem történt változás. Talán valamivel jobb belső ritmusa lesz a produkciónak, hiszen az évad során már egy egész bérletsorozatot lejátszottunk az Újvilág Passióból – mindenkiben letisztult a saját feladata a darabon belül, „megérett” az előadás. Jézus Krisztust megformálni nehéz feladat és komoly felelősség és természetesen tavaly óta bennem is sokat formálódott, hogy miként kéne részt vennem egy effajta, kevésbé szokványos színpadi munkában. Elsősorban az érdekelt, hogyan tudom én, Csémy Balázs, ezt a szerepet személyes tartalommal megtölteni. A

felkészülés során nagy hatással volt rám a kiváló olasz rendező, Pier

– Mennyiben van más hatása a Passiónak a színházépület falai között, mint a szabad ég alatt, az Arborétumban?

Paolo Pasolini alkotása: a „Máté evangéliuma”. Lenyűgözött a film főszerepét alakító színész játéka – úgy nyújtott mély és komplex alakítást, hogy a (film)színészi eszközei a lehető legegyszerűbbek voltak. Néhány jelenetben már-már azt éreztem, hogy semmi mást nem tesz, csak a lehető legegyszerűbb, primer emberi érzelmeket próbálja vegytisztán felmutatni, mindezt persze maximális odaadással. A próbák és előadások során én is arra törekedtem, hogy minél kevesebb külsőséges eszközt alkalmazzak, s inkább erős jelenléttel, színpadi létezéssel, szilárd belső hittel és személyes tartalommal mutassam meg a szenvedéstörténetet. A próbák során természetesen ugyanúgy segítségemre voltak a rendezővel, Cseke Péterrel folytatott beszélgetések is: neki szintén határozott elképzelése volt azzal kapcsolatban, miként akarja bemutatni ezt a történetet. Kettőnk gondolatainak szintéziséből született meg a végleges alakítás.

– Véleményem szerint ezt a darabot sokkal jobb szabadtéren játszani. Egyrészt ehhez a naiv műfajhoz, a passiójátékhoz is jobban illik ez a különleges, szakrális játéktér, kint a természetben, a Mária Kápolna közelében, másrészt bennünket, színészeket is segít az, hogy a szabad ég alatt dolgozunk: halljuk a madarak és bogarak hangjait-zajait, érezzük a fák, a föld illatát. A tavalyi előadások egyikén például vihar készülődött. Háromszázhatvan fokban, minden környező településen villámlott, de az Arborétumban csak az utolsó öt percben eredt el az eső. Ez egészen különös, egyszeri és megismételhetetlen atmoszférát kölcsönzött az előadásunknak. Várunk tehát minden érdeklődőt az egész országból; s nem csupán felnőttek, de iskolás csoportok figyelmébe is ajánljuk az Újvilág Passiót Kecskeméten! B. L.

Óvári Ferenc nap Veszprémben lenyűgöző a várost fejlesztő sokszínűsége. Veszprém mindig a szellem városa volt, a Petőfi Színház ennek a szerepnek egyik fő alkotóeleme. Oberfrank Pál a koszorúzás előtti beszédében hangsúlyozta, hálával tartozunk dr. Óvári Ferencnek, a politikus ugyanis sokat tett azért, hogy Veszprémnek színháza lehessen. Ez nem csupán a környéken élőknek ad lehetőséget a kultúra élvezetére, hanem a művészeknek is olyan helyet biztosít, ahol kibontakoztathatják alkotói tehetségüket – mondta az intézmény igazgatója. (-)

Pál a színház igazgatója is, aki a miniszterelnök-helyettessel és Porga Gyula veszprémi polgármesterrel együtt koszorút helyezett el az emléktáblánál. A Veszprémi Petőfi Színház épületén lévő emléktáblánál és az erre az alkalomra készített kirakati minitárlatnál dr. Hudi József, a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület alelnöke méltatta Óvári érdemeit. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes kiemelte: egy politikus számára Óvári Ferenc vállalható példakép, hiszen az országos és a helyi politikában egyaránt szerepet vállalt,


Fejér János Gáspár

Kiss József

Varga Róbert

Komlósi Katalin

Mészáros István

Szabó Anikó (Szaan)

Havasi Renáta

Pottyondy Nóra

4.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2013. május Balázs Péter gondolatait közöljük e hasábokon. A szolnoki Szigligeti Színház Kossuth-díjas igazgatója összegzést készített igazgatása első hat évéről. Lejegyeztük. „Én a Vígszínházban eltöltött majd’ negyven évem, a főiskolai éveim, illetve a Nemzeti Színházban letöltött főiskolás évem alatt a legnagyobbaktól tanulhattam. Elég Darvast, Latinovitsot, Ruttkait, vagy Pethes Sándort, Páger Antalt említenem. Várkonyi Zoltán összetett, sok helyütt vitatott személyiség volt. De igazgatni nagyon tudott. Felismerte és elismerte a tehetséget. Támogatta, lehetőséghez juttatta a feltörekvő fiatalokat. Ezt nagyon megtanultam tőle, ezt igyekszem én is követni. Levegőt teremtett a színházban, mely környezetben az, akiben pislákolt valami parázs, az lángra lobbanhatott. Arra nagyon büszke vagyok, hogy azok a művészek, akik Szolnokon, a Szigligeti Színházban megfordulnak, mind emlegetik az itt tapasztalt alkotói, baráti, összetartó, szeretetteljes légkört. Alkotni csak nagy, szeretetteljes figyelemmel körbevéve, mintegy fészekben lehet. Fegyverek között hallgatnak a múzsák. Erre nagyon ügyelek, néha talán túlságosan is szeretem a színészeket, a kollégáimat. A színészek is megérezték, hogy helyzetük megváltozott a színházban. Nemcsak szóban deklaráltuk, hogy a színész a legfontosabb

Hat évad ered ményei

Balázs Péter barátai körében

a színházban, de tetteinkben is ezt érzékeltettük folyamatosan. Minden lehetséges módon népszerűsítettem őket, a szilveszteri gálákban nyújtott teljesítményüket minden év utolsó óráiban majd’ másfél millió ember látta és méltányolta. A fenntartóval, azaz a város vezetésével baráti kapcsolatot építettünk ki, hiszen a távolságtartás, a merevség, a hiúság, a fölényes erőfitogtatás nem sok ügynek kedvezett a világtörténelem során. Ellenben az emberi hang, a figyelem, a megértés és a közös megoldáskeresés minden nehézségen átsegítette elődeinket, és átsegít bennünket is. Egyet tudtunk a legelején. Olyan színházat akartunk alkotni, mely az

emberek szívéhez szól, felemeli őket, örömmel tölti el. Ezt tudtuk, ez volt az alap. Erre építettük fel a színház szellemi épületét. Olyan darabokat kerestünk, melyek ezt a célt szolgálták. Szerencsés vagyok, a szolnoki társulatnak két tagja is drámaíró. Kiss József művészeti vezető, valamint a színészek közül Mészáros István, akit Pulcher néven ismer a szakma. Egészen rendkívüli bemutatók születtek igazgatásom elmúlt hat évében. Kiss József darabja, Az angyalok nem sírnak, a Feketeszárú cseresznye, a Romeo és Júlia, melyben először játszott együtt Molnár Nikolett és Dósa Mátyás, az Országúton, melyben Gelsomina szerepét Jankovics Anna alakította csodá-

Színészek a kifutón Színészek a kifutón címmel a Budaörsi Játékszín művészeitől divatbemutatót láthatott a Budaörs Fesztivál közönsége. Gyönyörű napsütéses időben zajlott az egész rendezvény, aminek nagyon örültünk, hiszen a szabadtéri színpadnál rengetegen várták már ezt a rendhagyó eseményt. Mitől volt rendhagyó? A divatbemutató egy improvizációs előadásnak is megfelelt volna, a színészek különböző szituációkban mutatták meg a Tanulmány a nőkről, A doktor úr, az Pikali Gerda

I love musical, a mágnás Miska és a Mumus című mesemusical jelmezeit. Így színházunk újabb sikert aratott a budaörsiek körében. Társulatunk tagjait a nézők soksok tapssal jutalmazták. Mezei Léda, Laurinyecz Réka, Timkó Eszter, Illés Dániel, Szakács Tibor felszabadultan szórakoztatta a közönséget. Csengeri Attila kislányával Csengeri Zsannával, Pikali Gerda fiaival Marcival és Barnival léptek a színpadra. V.Gy. Timkó Eszter

Tarics Péter

A Budaörsi Játékszín elmúlt öt éve

Salamon Suba László és Magyar Attila összegzése A Budaörsi Játékszín igazgatója és művészeti vezetője válaszolt arra a kérdésünkre, hogy: Ha visszagondolnak az elmúlt öt évre, mi az, ami eszükbe jut? Salamon Suba László: – Büszkék vagyunk arra, hogy olyan művészek és alkotók dolgoztak színházunkban, akiket az egész ország elismer. A teljesség igénye nélkül: Gáspár Sándor, Voith Ági, Tordai Teri, Esztergályos Cecília, Bordán Irén, Trokán Péter, Gáspár Tibor, Cserhalmi György, Tóth Ildikó, Tóth Auguszta, Tóth Roland, Háda János, Vándor Éva, Gregor Bernadett, Csengeri Attila, Serer Péter, Beleznay Endre, Pikali Gerda, Kálloy Molnár Péter, Béres Ilona, Mikó István és még sokan mások. Magyar Attila: – Büszkék vagyunk a több mint hatvan előadást is megélt szórakoztató előadásaink mellet azokra az előadásainkra is, amelyek magasabb irodalmi és művészeti értékeket is képviselnek, mint Tamási Áron Énekes madara, Yasmina Resa Művészete, Ionescu Machbetje, Molier Dandin Györgyje, vagy Egressy Zoltán 4x 100-a. Salamon Suba László: – Büsz-

Salamon Suba László

Magyar Attila

kék vagyunk rá, hogy a 2013-as év első négy hónapjában a 2012-es évhez képest jegybevételünk emelkedett, ahogy látogatottságunk is. Magyar Attila: – Büszkék vagyunk arra, hogy musicaleket és élő zenés produkciókat is tudunk játszani, köszönhetően a világítási híd, emelkedő nézőtér, zsinórrendszer, hangrendszer, intelligens lámpák kiépítésének és fejlesztéseknek. Salamon Suba László: – Felméréseink kimutatták, hogy bővült a színházba járó nézők száma, vál-

tozott összetétele, a városon kívülről is sokan keresik fel színházunkat. Az ifjúsági előadások, valamint az idei öt mesebérlet sikere igazolja, hogy munkánk nem volt hiábavaló. Akadálymentes előadásokat is tartottunk, aminek köszönhetően a hátrányos helyzetű nézőink is élvezhették előadásainkat. Magyar Attila: – Köszönjük a budaörsi nézőknek, hogy munkánkat vastapsokkal és teltházakkal jutalmazták! V. Gy.

A lap tervező grafikusai:


Ferencz András

san, névadónk Liliomfija Molnár Laci rendezésében, Katona József és Kerényi Imre új Bánk bánja, a János vitéz, Molnár Ferenc Üvegcipője és Liliomja, Bródy Tanítónője, a Jézus Krisztus Szupersztár, Schiller és Csiszár Imre Ármány és szerelemje, Márai Kalandja, Heltai Néma leventéje, Bíró Sárga liliomja, vagy Mészáros István Lift-je. Csupa nagyszerű irodalmi teljesítmény, invenciózus, nagyformátumú rendezések, erős, hiteles, hatásos színészi alakításokkal, a szolnoki közönség majd’ 100%-os bérletvásárlási támogatása mellett. Ezért dolgozunk ennyit. Van értelme. A színházigazgatás összetett dolog. Művészet, pszichológia, szociológia, gazdaság, politika (akár tetszik, akár nem), s még mi minden! Emberismeret és szeretet nélkül vagdalkozássá válik, bemerevszik, az igazgató körül elfogy a levegő. Hány példát láttam már erre! Figyelni kell, emberi módon mérlegelve a következményeket, mégis határozottan reagálni. Nyitottnak kell maradni. Szoktam mondani a társulatnak: „Ne feledjétek! Azok a bizonyos régi szép idők most vannak!” Nemcsak a nézők szeme előtt zajló művészet a fontos egy színházban, de a háttér is, az alkotómunka megnyugtató, biztos körülményei. Amikor átvettem

a színházat, a színészek szükséglakásokban töltötték pihenőidejüket. S közben volt a színházzal szemben egy romos irodaépület, üres, beázott, használaton kívüli, hodály műhelyekkel. Nos, Bor Zoltánnal, produkciós igazgatómmal megépítettük a Szín-Mű-Helyt, mely a stúdió előadásainknak ad otthont, illetve a színészházat, ahol normális körülmények között készülhetnek művészeink. Nemrég gondolkodtam el azon, milyen furcsa az élet, hiszen több nagyszerű kollégám pályafutásának utolsó állomása volt a Szigligeti. Iglódi István itt rendezett, Selmeczi Roland itt próbált, Gyurkovics Tibor darabját itt próbálták életében utoljára. Emlékük kötelez. Hat esztendővel ezelőtt durva támadásokat kellett elviselnem amiatt, mert „új ember”-ként helyet kértem az igazgatók „klubjában”. Rossz szemmel nézték, hogy van már olyan is köztük, aki másként látja a színházat, a világot. Az első négy év sikerei után a képviselőtestület már egyhangúan kért fel a következő időszakra. A szocialista és a Jobbik-os képviselők egyetértettek a színház dolgaiban. A támadások elcsendesedtek. A színház tele van, az emberek, a nézők szövetségre léptek velünk, színháziakkal. Nagyon remélem, ez minden kritikusom számára erős érv lesz a jövőben is. Szükség is lesz a megértésre, hiszen – úgy érzem – nagy feladatok várnak még rám.”

Tompagábor Kornél

Bera Linda

Dóra-Horváth Krisztina

Schütz Péter

Lengyel Tibor

5.


Keresztes Ildikó Anconába viszi a nézőket

A Valló Péter ötletéből Vajda Katalin által írott Anconai szerelmesek című zenés komédia már 1997-ben, a Radnóti Színházban nagy sikert aratott. Nem véletlenül. Az olasz komédiát idéző előadásban olyan slágerek csendülnek fel, mint a Ciao, ciao banbina, az Oh, sole mio, a Volare vagy a Quando, quando. A Turay Ida Színház most Huszti Péter rendezésében játssza a József Attila Színházban, és az ország különböző színpadain. Egy zenés komédiában pedig igencsak fontos a jól éneklő színész, mint például Keresztes Ildikó, akivel az alábbi beszélgetés készült. – Mit játszol a darabban?

– Dorinát, a legbővérűbb nőt

A közönség színésze

Csak azt a színészt süvegelik meg és köszöntik az utcán a nézők, akit szeretnek. Ő ilyen. Jellegzetes arca, figurája a királynék városának. Hozzátartozik Veszprémhez, mint a szél vagy az állandó harangozás. Bakody József Aase-díjas színművész 1962-től 1990-ig hűséges tagja volt a Petőfi Színháznak, majd tíz évet Egerben játszott, négyet Székesfehérváron, s a 2000-es években egy-egy szerepre mindig visszatér oda, ahol pályafutását kezdte. A veszprémi színház Örökös

volt nyugodt légkört teremteni. – És Te sokat „tépted” a hajad? – Sokat. A kiadóm benevezett egy dallal az Eurovíziós dalversenyre, közben a Hajmeresztő című előadásból is, amit nagyon szeretek, egyre többet játszottunk, és közben a fellépéseimnek is eleget kellett tennem, úgyhogy a szempillámon csúsztam Az Anconai szerelmesek próbái alatt. Májusban muszáj elmennem pihenni, mert úgy érzem, hogy az egészségemmel játszom. Folyamatosan elveszek magamtól és folyamatosan kifelé adok. Ahhoz, hogy továbbra is tudjak adni, megfelelő minőségben létezni és játszani a színpadon, fel kell töltődnöm. Teljesen kikapcsolódni pedig csak külföldön tudok, ahol nem érnek utol a hírek és nem csörög a telefon. – Olaszországban jártál már? – Igen, Cattolicában és Sziciliában, és mivel anyanyelvi szin-

Bakody József 75 éves!

tagja 180 szereppel a háta mögött. Bakody a veszprémi nézők

Bakody József a Veszprémi Petőfi Színház Örökös tagja, Aasedíjas színművész május 2-án ünnepelte 75. születésnapját. A társulat meglepetéstortával köszöntötte.

Anconában, aki Don Tomao éppen aktuális csaja. A partneremet játsszó Nemcsák Károllyal ez az első közös darabunk, amiben ráadásul szerelmespárt alakítunk. A próbák alatt nagyon sokat frocliztuk egymást, úgyhogy passzolunk egymáshoz és a szerephez is, hiszen a színpadon ugyanezt kell nyújtanunk. – Hogy érzed magad ebben a szerepben? – Nagyon élvezem. Egyrészt a bővérű olasz stílus közel áll hozzám, másrészt jó újra együtt játszani Boros Zoltánnal, Nyírő Beával, Sövegjártó Áronnal, de új kollégákkal is összehozott a darab, például Kurkó Józseffel, aki szintén erdélyi, mint én, bár erről még nem nagyon sikerült beszélgetnem vele, mert a próbafolyamat alatt nagyon sok mindenre kellett figyelnem. Mondhatom, hogy most már otthonra találtam ebben a darabban és azt látom, hogy a többiek is lubickolnak benne. Az én figurám, Dorina, Don Tomao csaja, hanem a panziójának a házvezetőnője. Többet jár a szám, mint a kezem. Ismered, milyenek az olaszok!? Mindig belefeledkeznek a traccsolásba és a pletykálkodásba és persze néha kiteregetnek mindkét értelemben. – Ti vagytok az egyik Anconai szerelmespár. Mi a konfliktus köztetek? – Don Tomao a leggazdagabb pasi a környéken és nagy macsó. Imádja a nőket és folyamatosan csajozik, vagy legalábbis szeretne. Én viszont a gazdag pasit nem engedem ki a kezeim közül. A darabban egyébként majndnem mindenki szerelmespárt játszik, csak nagyon ös�sze vannak kuszálva a szálak, aztán a végén kiderül, hogy ki kivel van. Huszti Péterrel, aki a darabot rendezte, nagyon jó volt együtt dolgozni. Abszolút nyugis, nagyon emberi, nagyon kultúrált rendező. Ha úgy mentél be a próbára, hogy más bajod van és téped a hajad, akkor is képes

egyik kedvenc színésze. Alkata, színpadi jelenléte, szerepformálásai népszerűvé tették a közönség körében, gyakran kap nyílt színi tapsot a színpadra lépésekor. Igazi karakterszínész, olyan epizodista, akiből kevés terem már. Az ő élete, pályafutása beépült a teátrum falaiba. Sokszor viccelődik, tréfálkozik, a humort, a nevetést hordozó egyéniségek közé tartozik. Nem csak Rejtő Jenő hőseit idéző lehetetlenül vékony alkatából fakadóan – amely már eleve mosolyt csal az arcokra – hanem a kisugárzása miatt is. Bakodyra mondják azt, jó színpadi arc. Tudja, de nem él vissza ezzel. Neki csak a közönség számít. Az, hogy őket kiszolgálja, alázattal, tisztelettel. Megélt ő is sok mindent a színházban, meglepni már nem tudják. Nagy idők nagy tanújaként bölcs nyugalommal, néha nosztalgiával szemléli a színházi világot. Az ő élete összeforrt a színházzal. Maradandóan. Szeretem Bakodyt. Tudunk egy hullámhosszon poénkodni. Tolt már

le megsértődve azért, mert elrohantam mellette a folyosón, s úgy érezte, nem akartam köszönni neki, hogy aztán a következő pillanatban jót röhögve nyugtasson meg: ne féljek, nem fog behúzni egyet, hiába volt légsúlyú bokszoló. Mondjuk, ez tényleg úgy hatott ott, abban a helyzetben rám, mintha Tüskés Vanek legendás nagy mondását hallottam volna: „Az nevet utoljára, aki először üt.”

ten beszélek románul, nem áll tőlem messze a szintén latin nyelvcsaládba tartozó olasz nyelv. Ennek ellenére Az Anconai szerelmesekben, ahol nagyon sok minden olaszul hangzik el, főleg a dalokban, nem volt kön�nyű megtanulni. – Talán a „szempillán csúszás” miatt! – De megérte a fáradság! A mai világban a közönséget annyi féle hírrel, információval bombázzák, hogy a színházban szeretne kikapcsolódni, amire az Anconai szerelmesek nagyon alkalmas. Nagyon jópofa előadás, rengeteg humoros szituációval és megunhatatlan olasz slágerrel. Mint mondtam igazán kikapcsolódni szerintem csak külföldön lehet, ezért estéről estére elvisszük a közönséget ebbe a kedves kis olasz városkába, Anconába. Nekik is jár egy kis szórakozás! Szabó Anikó Egyszer álltam a kórházban az ágya mellett, amikor infúziót kapott – mert kiszáradt –, néztem, ahogy reszketve kér egy pokrócot, és ekkor is volt ereje a poénra: „Aztán ne úgy takarjatok be, mint Moszkvát a hóesés. Mert én akkor innen ki nem jutok öt hétig.” Bakody ilyen. Mostanában már gyűjt, összegez, visszatekint, mi van mögötte. Bármire is jut, a veszprémiek süvegelése mindig jár neki. Szeretetükkel együtt. Varga Róbert

Cserhalmi György, Dobos Ildikó, Bakody József és örök példaképe: Latinovits Zoltán 1972-ben


Londonban játszott a kecskeméti társulat

Színháztörténeti pillanat tanúi lehettek azok a Londonban élő, magyar és angol nézők, akik április 28án a londoni St. Martin’s Theatrebe látogattak. Ebben a színházban már hatvan éve minden nap Agatha Christie Az egérfogó című krimije van műsoron, ám ezúttal a kecskeméti Katona József Színház társulatának előadásában, magyar nyelven játszották az izgalmas történetet, amire eddig még nem volt példa. A londoni útról Cseke Péter, a kecskeméti színház igazgatója, a darab rendezője nyilatkozott a Magyar Teátrumnak. – Hogyan kaptak felkérést az angliai vendégjátékra? – Az egérfogó című produkció Guiness rekordot állított fel azzal,

hogy hatvan éve folyamatosan játs�szák, sőt, minden kedden és szombaton két előadásra is várják a nézőket. Ez most már olyan hagyomány Londonban, a West Enden, hogy nem lehet a darabot levenni a műsorról. Úgy gondolták, hogy a hatvan éves jubileum alkalmából valami különlegességgel lepik meg a közönséget. Három társulat – egy német, egy kínai, és a kecskeméti – meghívást kapott Londonba, hogy az ottani nézők előtt mutassák be a saját előadásukat. Sohasem fogjuk megtudni, hogy mikor és kik látogattak el Londonból Kecskemétre, hogy megnézzék a mi darabunkat, amely még a 2011/2012-es évadban volt műsoron nálunk. De nagy örömünkre szolgál, hogy mi is részesei lehettünk ennek a különleges ünnepnek, és elvihet-

tük a produkciónkat a St. Martin’s Theatre-be, ebbe a gyönyörű, patinás épületbe.

– Milyen segítséget kaptak a befogadó londoni színháztól? – Azt tudni kell, hogy mindhárom csapat a saját nyelvén játssza a darabot, így mi természetesen magyar közönségnek játszottunk, de sok angol is ült a nézőtér soraiban. Magunkkal vittük a jelmezeinket, a színpadképet viszont az eredeti londoni előadás díszlet adta. Az ottani színházi munkatársak nagyon nyitottak és segítőkészek voltak. Sok színpadtechnikai kérésünk volt, melyeket a világítástervező és a hangosító is készséggel teljesített. Jó volt látni, hogy az előadásunk előtt nem csak mi izgultunk, hanem a londoni technikai munkatársak is – számukra is fontos volt, hogy sikeres legyen az az este. – Hogyan fogadta a magyar-angol közönség a kecskeméti társulat játékát? – Megható volt, hogy az előadás előtt elhangzott a Magyar Himnusz,

melyet a közönség állva énekelt. Ezután néhány szóban köszönetet mondtam az ottani színházi vezetőségnek, hazánk szakminiszterének, és Kecskemét Város Önkormányzatának, Mák Kornél kulturális ügyekért felelős alpolgármesternek és Metzinger Éva jegyző asszonynak, akik velünk tartottak Londonba, valamint minden kollégámnak, aki az előadás színpadra állításában segédkezett. Teljes teltház előtt, hatalmas sikerrel játszottuk Az egérfogót. A végén vastapsot kaptunk, percekig nem akartak leengedni bennünket a színpadról Nagy boldogság volt számomra megismerkedni az előadás után olyan másod-, harmadgenerációs fiatalokkal, akiknek ez volt az első színházi élményük. Úgy érzem, hogy minden résztvevő és néző számára emlékezetes volt ez az est. Itt valóban megtapasztalhattam,

hogy bár mi, magyarok kis nemzet vagyunk, ha összefogunk, csodákra vagyunk képesek. – Négy napot töltöttek a brit fővárosban, ebből egy nap az utazással, kettő a próbákkal telt el. Jutott idő városnézésre is? – Az előadásunk vasárnap volt, ám mivel szombaton mindig két előadást tartanak, akkor nem tudtunk próbálni. Így ezen a napon néztük meg a csapattal London nevezetességeit. Kicsit fárasztó, de nagyon kellemes volt a program, ellátogattunk szinte valamennyi nevezetességhez, amit Londonban látni érdemes, sőt a Westmister Apátságban még egy csodálatos koncertet is hallhattunk. A vasárnapi előadás sikere után élményekkel gazdagon tértünk haza a kecskeméti közönséghez. B. L.

Don Juan Kolozsvárról Dijonba

A közel két hónapja betegség miatt szünetelő Don Juan ünnepélyes vacsorája című előadást pénteken, május 10-étől tűzte újra műsorra a Kolozsvári Állami Magyar Színház. Matthias Langhoff re nde z é s e

ezt követően a dijoni Théâtre en Mai 2013 Fesztiválon vesz részt, ahol május 25-én és 26-án láthatja a közönség a Nagyszínházban (Grand Théâtre). A március 6-án bemutatott nagytermi előadás Matthias Langhoff és Biró Eszter színpadi verziója Petri György fordításának felhasználásával. A maratoni előadás próbára teszi a néző türelmét, de sokat kínál cserébe. Aki vállalja a kihívást, olyan produkciót láthat, amely egyszerre kínál színházi és operai élményt, magas szintű színészi teljesítményt, könnyed humort és magvas gondolato-

kat – road movie, szerelmi dráma, musical, sőt, létfilozófiai színmű is egyben. A főszerepekben két Jászai Mari-díjas színészt láthat reme-

kelni a közönség. Hatházi András, akit Brack bíró szerepéért nemrég UNITER-díjra jelöltek, most Don Juant alakítja, míg Sganarelle szerepét Bíró József játssza. A Gianni Schicchiből emlékezetes lehet Kató Emőke, az Óz, a nagy varázslóból

pedig Viola Gábor énekhangja – a Don Juan ünnepélyes vacsorájában mindkettejüket újra hallhatják énekelni. Az előadásról az Erdélyi Riportban Szabó Réka a következőképpen ír: „A Kolozsváron bemutatott műhely-előadás türelempróba. Több mint négy órán keresztül, egy közbeékelt szünettel követi a néző Don Juan gátlástalan vágyaiból eredő tetteit, majd hosszú monológokon keresztül érzékeli az öregedést, elmúlást, a fájdalmas szembenézést a halállal. Don Juan az utolsó percig harcol, magabiztosan, igaza szilárd tudatát fel nem adva viseli a maga háborúját. Mégis elbukik, mert megtapasztalja, hogy nem csupán ész és értelem van a földön, nem csak a kétszer kettő egyenlő négyen alapul az ember élete.”

A Don Juan ünnepélyes vacsorája csak 14 éven felülieknek ajánlott. Az előadásokra on-line is lehet jegyet vásárolni a www.biletmaster.ro honlapon. Fotó: Bíró István

6.

7.


A sínek összeérnek... A zalaegerszegi Kvártélyház Szabadtéri Színház bemutatója Lendván

Gulyás Hermann Sándor, H.Horváth Gyula, Hertelendy Attila

A sínek folytatódnak valahol. A történelem folytatódik valahol. Az ember folytatódik valahol. Ezek az utolsó, XX. századi mondatai a Lendvai képek című darabnak, amelyet Bencze Lajos Szlovéniában élő szerző műve nyomán Tompagábor Kornél rendező Szemes Péter dramaturg közreműködésével állított színpadra. A Kvártélyház lendvai bemutatója tisztelgés a 820 éves muravidéki város előtt, s egyben madáchi mélységű történelmi utazás, amelyben a humor, mint az emberi lét természetes velejárója, szinte minden képen átszűrődik. Az erős mondatokat, mosolyt csaló dialógusok váltják, de ez a fajta humor semmiképp sem öncélú, a szereplők a mély tartalom

egyfajta lazításaként, ironikus keretként használják, segítve a befogadást, s újabb gondolatokat generálva a nézőben. Hisz' például az adott szituációban – megérkeznek a római hódítók a mai Lendva földjére – az Első Római „Bátorkodom meg jegyezni, igazán remekül küzdöttek. Más népek fél órát sem bírnak ki. Egyből elvesztik a fejüket.” mondatai gyaloggalopposan formálják az arcizmot, mégis történelmi relevanciával bírnak. A mű ihletője a nemrégiben elhunyt lendvai művész, Gábor Zoltán történelmi tablója, amely képekben jeleníti meg, hogy kik jártak s mik történtek ezen a vidéken 120-tól napjainkig. A kivetítőn megjelenő, kissé groteszk modern freskók diktálják a darab szerkezetét, járunk a rómaiak, a hunok, a kalandozó magyarok korában, az 1500-as években, majd a törökök idején, s 1848 szép és lelkes tavaszán, hogy eljussunk a második világégés sötét korszakáig, a

Tábori piknik „Abszurdisztánból”

Nagy siker a veszprémi elôadás

Nagy sikerrel állította színpadra Tóth Loon A tábori piknik című komikus tergédiát a Veszprémi Petőfi Színházban. Fernando Arrabal műve az abszurd humort kedvelők számára igazi csemege a teátrum stúdiószínpadán, a Latinovits-Bujtor Játékszínben. – A vidéki színházakra nem olyan jellemző az abszurd, Budapesten gyakrabban játszanak abszurd komédiákat, ugyanakkor én úgy érzem, itt is van helye a műfajnak – nyilatkozta az előadásról Tóth Loon.

Az előadással nem titkolt szándéka, hogy népszerűbbé tegye a játékszínt, valamint hogy a mai ifjúság számára is érthetőbbé váljon a minket körülvevő rendszer. Ezt szolgálja a South Parkos tér, a Monty Phyton-féle fekete humor is, ami egy nagyon erős formát ad, ami az egész darabot is összetartja. Úgy gondolja, emiatt a fiatalok talán jobban vevők lesznek az előadásra. A Veszprém megyei Napló kritikusa Bartuc Gabriella ezt írta az előadásról: „Tóth Loon szórakoztatóan rendezte meg ezt az 1959-ben írt pacifista darabot, ami igazán olyan puskaporos térségben szólna nagyot, mint például Belgrád vagy Újvidék, ahol közeli a háború,

a katonai behívók és a bombázások emléke. A vajdasági származású, a balkáni háború óta Veszprémben élő rendező érthetően érzékeny a té-

megkérdezi, van-e halott. De hogy közben hogy néz, azt leírni nem lehet. Mint Munch Sikolyának groteszk változata.

mára, akárcsak Lajkó Félix, akinek idegesen vibráló, balkáni zenéje fontos összetevője az előadásnak. De ha elvonatkoztatjuk a témát a háborútól és például a politikai pártok, világnézetek harcára fordítjuk át, mindjárt aktuálissá válik itt és most is. Lelkiállapottól függ, kinek miről szól ez a groteszk játék. Tóth Loon elemében van, pontosan megszerkesztett mozgáskompozíciókkal, ötletekkel helyzetbe hozza a színészeket. A jó humorérzékkel kidolgozott gesztusok emlékezetesek. Ezeket a pillanatokat a színészi intenzitás is élteti. Kövezzenek meg, de én legélesebben Máté P. Gábor arcára emlékszem. Holott csak annyi a szerepe, hogy első szanitécként hordággyal bejön a színpadra és

Az előadás úgy kezdődik, hogy egy katona ül a lövészárkot jelző zsákokon és békésen kötöget, miközben a nézők elfoglalják a helyüket. Kiderül, a főhős, Zapo (Keresztes Gábor) üti el így az időt két légitámadás között. Nagy ötlete a rendezőnek a rajzfilmes háttér. A piknikre érkező szülők mintha a falvédőről jönnének le, a szanitécek úgyszintén, először a rajzfilmben jelennek meg, akárcsak a repülők és végül a bohóc. A színészek lubickolnak a groteszk szerepekben. Keresztes Gábor szórakoztatóan egyensúlyoz agresszió és kiszolgáltatottság között. Meglepetés Kéri Kitty (anya) végletekig leegyszerűsített játéka, minden rezdülése a kispolgárok kiüresedett világáról szól. Nyirkó István (apa) élvezetes alakítása is megerősíti, a groteszk kegyetlenebb tud lenni, mint a tragédia. Az értelmetlen háborúság minden tragikuma benne van.” A Tábori piknik így indult el Veszprémben hódító útjára. Abszolút abszurdan, sikerre ítélve.

szétszabdalt sínek átkozottul keserű világáig. „És vigyázz és felkészülni és tűz.” De a szétszabdalt sínek – egyszer, valahol – ös�szeérnek. Például a jelenben, Európában. A múlt, bármilyen volt is, összeköt. Az itt megforduló népek, még ha olykor ellenségek is voltak, kohéziót teremtenek. Erőt: a lendvaiak erejét, a zalaiak erejét, a magyarság erejét. Az előadás – amelyet a lendvai bemutatót követően áprilisban a zalaegerszegi publikum is láthatott – a humánum diadala. Tompagábor Kornél rendező patikamérleg pontossággal találta el a humor és a dráma helyes arányát, a karaktereket megformáló művészek pedig játékukkal a szellemet s a lelket táplálva, hol a magasba emelték, hol fausti mélységbe taszították a nézőt. A katarzis Hrutka Róbert zenéjével teljesedett ki, amely visszanyúlt a zalai, muravidéki népdalkincshez, s abból új minőséget teremtett. Péter Árpád

Gulyás Hermann Sándor, György János

Lendvai képek Írta: Bencze Lajos; Dramaturg: Szemes Péter; Zeneszerző: Hrutka Róbert; Játéktér: Tompagábor Kornél; Jelmez: Szőke Julianna; Rendező: Tompagábor Kornél Szereplők: Hertelendy Attila, Kovács Sándor, Csávás Dóra, Gulyás Hermann Sándor, H. Horváth Gyula, György János, Katona Kornél

Táncvarázson mutatkozott be Demcsák Ottó csapata

Jön a Csillagok szárnyán produkció

Táncvarázs címmel nagyszabású gálával köszöntötték a Tánc Világnapját soproni és környékbeli csoportok a városi Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központban májusban. Az eseményen a Petőfi Színház tánctagozata is bemutatkozott, négy részletet adtak elő Demcsák Ottó Csillagok szárnyán című táncfantáziájából, amely a következő évadban bérletes előadásként látható a teátrumban. Világszenzációt és egy világbajnokot is láthat a közönség Demcsák Ottó Harangozó-díjas koreográfus Csillagok szárnyán című táncfantáziájában. Először fordul elő ugyanis az, hogy a modern táncelemeket és balettet felvonultató táncszínházi előadásban Poledance, azaz rúdtánc stílusban táncoló művész is fellép. Nem is akárki lesz ez a művész, hiszen a nemzetközileg elismert Pálmaffy Barbara tagja volt az Experidance csapatának, majd a Közép-Európa Táncszínházban

is fellépett, csakúgy mint a KFKI Kamarabalettben. A remek táncművész ezúttal ebben az előadásban egy papnőt alakít, aki az ég és föld közötti kapcsolat egyik fontos szereplője. Természetesen megcsodálhatják a nézők rúdtánc-varázslatát és ebben remek pertnerei lesznek majd a soproni színház tánctagozatának tagjai. Kurriózumként pedig olyan látványvilágot álmodott Demcsák Ottó színpadra, amely tényelg elrepíti a közönséget a csillagok világába. Planetáriumi hangulat fantasztikus táncosokkal és látványvilággal, ezt kínálja az előadás a közönségnek. (-)


Ráckevei Anna: „Másokat helyzetbe hozni”

Ráckevei Anna, a debreceni Csokonai Színház kinevezett igazgatója új szerepéről (amely ezúttal nem színpadi, hanem vezetői), a korszerűség és a hagyomány viszonyáról, a társulat és a műsorpolitika változásairól is mesélt.

– Miért gondolta úgy, hogy vállalja a Csokonai Színház igazgatását? – Bennem eredetileg fel sem merült, hogy pályázzak, hiszen Vidnyányszky Attila meghívott a Nemzeti Színház társulatába, és ebben meg is nyugodtam. Aztán hallottam, hogy Gemza Péter pályázni akar a Csokonai Színház igazgatására, de valamiért meggondolta magát. Ekkor megkerestem, és felvetettem: pályázzunk közösen. Mindketten a Csokonai Színház tagjai vagyunk, ismerjük ezt az intézményt. Péter táncos, koreográfus és rendező, aki korábban Nagy József társulatának tagjaként rendkívül széles nemzetközi kapcsolatrendszerben dolgozott. Csapatként pályáztunk: a színház művészeti arculatáért én felelek, Gemza Péter a művészeti kérdések mellett elsősorban a házat vezeti majd igazgató-helyettesként. A Kodály Filharmonikusok vezetője, Somogyi-Tóth Dániel marad a zeneigazgató. – Korábban semmiféle vezetői ambíciói nem voltak? – Nem, soha. Most a helyzet hozta úgy, hogy nem térhettem ki a feladat elől. Azzal, hogy Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színház vezetője lett, bizonytalanság alakult ki a debreceni társulatban, elsősorban abban a tekintetben, hogy mi lesz, ha jön egy új, egy „idegen" igazgató. Ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy az lehet a jó megoldás, ha valaki belülről veszi a bátorságot, és pályázik. Azt hiszem, erre a helyzetre tökéletesen ráillik: nem én kerestem a feladatot, hanem a feladat talált meg engem.

– Ráckevei Anna pályázatából a megőrzés és a megújulás egysége tükröződik – fogalmazott Debrecen város kulturális bizottsága a pályázatról írt véleményében. Mit szeretne megőrizni, és mit szeretne megújítani? – Pályafutásom során nagyon fontos volt az elmúlt hét évad. Soha társulatban még ilyen huzamos ideig nem dolgoztam. A Vidnyánszky Attila által vezetett Csokonai Színházban közösségre találtam: emberi és művészi értelemben is. Őrizni kell azt a korszerűséget, az új színházi nyelv keresését, ami Attila törekvéseit jellemezte. Ezt a vonalat ő már olyan jól előkészítette, hogy érdemes ezen tovább haladni: a debreceni színház mai közönsége a bátor, kísérletező, ősbemutatókat hozó műsorpolitikája miatt is szereti a Csokonait. Meg kell őrizni azt a nyitottságot, amely révén számos más náció – orosz, ukrán, francia, román – színházi kultúra is jelen volt a visszatérő neves rendezők jóvoltából. Gemza Péter kortárs tánc- és mozgásszínházi múltja révén ez a vonal is erősen jelen lesz. Az elmúlt évadok során Debrecen a vidéki operajátszás bástyájává vált – ezt a pozíciót is őrizni, erősíteni kell. – Ha jól értem, a megújulás éppen valamiképpen a hagyományos színházi értékrendhez való visszatérésben érhető majd tetten? – Abban is. Ha az új utak keresését feladjuk, akkor a színház elveszíti elevenségét, és lassan meghal. A közönségnek azonban van egy jelentős része, amely ragaszkodik a hagyományokhoz, a klasszikus értékekhez – a színházban is. Ők kevésbé találták meg az érdeklődésüknek, ízlésüknek legmegfelelőbb színházi kínálatot a Csokonai Színházban a mögöttünk hagyott években. Számukra jól ismert történeteket, a dráma- és operairodalom klasszikusait kínáljuk világosan értelmezhető formavilágú előadásokban – magas minőségben.

– Műfaji nyitást is tervez? Vidnyánszky Attila nem kényeztette el az operett és musical kedvelőit? – Nagyon kényes az az egyensúly, amit a műfajok között meg kell teremteni. Mivel egyetlen kőszínház van Debrecenben, muszáj minden közönségréteget kiszolgálni. A kiszolgálás azonban nem azt jelenti, hogy „elvtelenül” szórakoztatni akarunk, és hogy ezzel akarjuk a nézőszámot felduzzasztani. Azt szeretnénk, ha mindenki úgy érezné az évadok végén, hogy kapott valami emlékezeteset a színháztól, így azok is, akik elsősorban az operettet vagy a musicalt szeretik. Attilának fontosabb volt a kísérletező vonalra koncentrálnia, én ebben a tekintetben kiegyensúlyozottabb műsorstruktúrát szeretnék. Az operett címét már örömmel el is mondhatom: Lehár Ferenc klasszikusát, A víg özvegyet mutatjuk be. – Mit lehet még elárulni a következő évadról? – A tervezés lázas izgalmában élünk, ezért még csak példákat tudok mondani. Az ősbemutatók sorát gyarapítjuk első premierünkkel, Vajda János két Lorca-műből készült egyfelvonásos operájával. Ez jó példa arra, hogy a korábban kialakult kapcsolatrendszert is fenntartjuk, hiszen a műveket először a miskolci „Bartók+....” Operafesztiválon mutatjuk be, és ezután kerül a Csokonai Színház repertoárjába. Az opera rendezője Keszég László lesz. A hagyományőrzésre a legjobb példa pedig A régimódi történet. Szabó Magda regénye a hagyományhoz való viszony generációs kérdéseit szintén feszegeti, ráadásul ízig-vérig debreceni történet, amelyet Csikos Sándor – az egyik legdebrecenibb színészünk – állít színpadra. – Hogyan alakul át a társulat? – Hatan jelezték, hogy elmennek. Ez nem jelent „forradalmi” változást, a debreceni mag megmarad.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Arról azonban, hogy kik szerződnek Debrecenbe, most még nem szeretnék nyilatkozni. Az biztos, hogy nem egyszerre töltjük fel az üres helyeket, inkább fokozatos építkezést tervezünk. – Kik rendeznek még a Csokonai Színházban a már említett Keszég Lászlón és Csikos Sándoron kívül? – A román Anca Bradu, a vajdasági Mezei Kinga, a nagyváradi Szabó K. István mellett rendezni fog Gemza Péter is. Az elmúlt évadokban Debrecenben nagysikerű előadásokat rendező Galambos Pétert is felkértem, hogy folytassa a társulattal megkezdett műhelymunkát. – Számos példa van rá, hogy egy színész előbb rendez, később pedig igazgató lesz. Ráckevei Anna színészből lett igazgató, de adódik a kérdés: rendezni is fog? – Nincsenek ilyen ambícióim. (nevet) – Sok teátrumban, számos igazgató keze alatt dolgozott. Kiknek a példáját tartja követendőnek? – Hét évadon át láttam közelről Vidnyánszky Attila minden harcát társulatalakítói, intézményvezetői és rendezői munkakörökben. Nem is mindig irigyeltem érte, és álmomban sem gondoltam, hogy egyszer majd nekem fogják efféle gondok a vállamat

Éjszakáztak a színházrajongók A legk ita r tóbba k a k á r 12-14 órá n is cik á zhatta k a Színhá za k Éjsza k ájá na k progra mja i között. A Fővá rosi Önkormá ny zat 14 színhá za idén másodjá ra rendezte meg éjjelbe ny ú ló progra mját: szombat déltől hajna lig vá r tá k kü lönleges események kel, rend hag yó Kováts Adél fodrászkodik

műsorok k a l, ku lisszajá rásokk a l a nézőket, a k ik összesen 100 produ kcióból vá logat hatta k . Eg y éjsza k a végig se lehetett já rni minden progra mot, cik künk a mi túrá nk at követi nyomon. A Budapesti Operettszínhá z előtt a legk isebbek a z Erdei k a la majk a című mese-

játék szabadtéri vá ltozatá na k tapsolhatta k, majd tündérekördögök-boszorá nyok tematik ájú rajz versenyen mérhették össze üg yesség ü ket. A Madáchba n délutá n Szente Vajk a tévéműsorá hoz hasonló vetélkedőt ta r tott, a hol nem csa k Polyák Lilla és Feke Pál, ha nem a közönség

nyomni. Az Attila mellett működő Művészeti Műhely tagjaként hétről hétre részese voltam számos döntési folyamatnak. Vagyis láttam, hogyan is kell ezt csinálni, és az eredmények őt igazolták. Korábbról Ádám Ottónak, a Madách Színház egykori igazgatójának az alakja jut eszembe, akivel életemben talán kétszer beszélgettem két percnél hosszabban. Egyszer, amikor szerződtetett, majd amikor elszerződtem tőle. Ennek ellenére azt éreztem, hogy figyel és számít rám, hogy mindig lesz feladatom, és szeret. Biztonságban voltam ott is, akárcsak Debrecenben. – Hogyan egyezteti majd össze az igazgatást és a színészi munkát? – Az igazgatás most a legfontosabb szerepem. Ez pedig teljes embert kíván, és mint minden új szerepet, még ezt is tanulnom kell. Kollégáimmal most a vezetés, az átmenet és az intézmény működési biztonságának a megteremtése a legfontosabb feladatunk. Emellett a most is futó előadásokban láthat majd a közönség... Többen mondták, hogy igazgatóként lehet a legjobb szerepeket kiosztania az embernek – saját magára. (nevet) Ilyen ambícióim sincsenek. Az én feladatom: másokat helyzetbe hozni. Kornya István Címlapfotó: Máthé András

Vámos Miklós elmélkedik

is tesztelhette, menny it tud a körúti zenés színhá z f utó előadásairól és sztá rja iról. A R adnótiba n Vámos Miklós szellemes elmélkedéseibe és Kováts Adél fodSzente Vajk játékot vezet

rászmesteri áta la k ítása iba, a z Örkényben színészkoncertekbe ku k k a ntottunk bele. Éjsza k a a Vígszínhá zba n Eszenyi Enikő a teljes tá rsulata és a nézők bevonásáva l a Csárdá skirálynőt á llította színpadra eg yszeri és megismételhetet len módon. Ké p és szöveg: Csicsely Zoltán

8.

9.


Békéscsabán is nagy siker A HANG Cirkuszsátorban játszanak a színészek, énekesek, táncosok, artisták Ismét több művészeti ágat összekapcsoló produkció mutatkozott be Békéscsabán, a Jókai Porondszínházban, a Békéscsabai Jókai Színház városközpontban felállított cirkuszsátrában. Szomor György rendező és Román Sándor koreográfus Frank Sinatra életéről szóló, cirkuszi elemekkel is tűzdelt, látványos musicalshow-t állított színpadra a Fekete Péter tervezte játéktérben és Papp Janó jelmezeiben, a Jókai Színház és az ExperiDance Tánctársulat együttműködésében. A budapesti RaM Colosseumban január óta álló tapsos siker mellett futó produkciót a békéscsabai közönség is kitörő lelkesedéssel, tizenöt perces tomboló tapssal fogadta a május 8-ai bemutatón. A Jókai színház 2009-ben az Aida című musicallel nyitotta meg Magyarország, illetve Közép-Európa egyetlen cirkuszsátorba épített mobilszínházát, a Jókai Porondszínházat. Azóta sikeresnél sikeresebb produkciók születtek meg ebben a kuriózumnak számító játéktérben. Az Aida című musical, a Csínom Palkó etno-operett, Hobo Circus Hungaricusa, a La Mancha lovagja és a Kabaré után május 8-tól ismét egy sikerre ítélt előadással várja vendégeit a Jókai Porondszínház Békéscsabán, az Evangélikus udvarban. A Frank Sinatra – A HANG című idei bemutató a Jókai Színház és az ExperiDance

Látványos táncos musical-show Frank Sinatra életérôl

Tánctársulat együttműködésének újabb g y ü mölc sek ént jött létre. A fővárosi közönség a RaM Colosseumban január óta előadásr ó l előadásra állva tapsol a látványban gazdag musicalshownak, amely meghívást kapott a Győri Magyar Táncfesztiválra is. A békéscsabai előadás az új játéktér: a cirkuszsátor miatt egy kicsit más lett, mint a budapesti, sőt egy bónusz dal is bekerült a darabba.

A Jókai Színház – a Monte Cristo grófja koprodukciója miatt is – kiváló kapcsolatot ápol az ExperiDance Táncegyüttessel, így az ő táncművészeikkel közösen valósította meg a Frank Sinatra – A HANG című produkciót. A művet Szomor György rendezőként, Román Sándor pedig koreográfusként állította színpadra. A fiatal, majd idősödő Sinatrát Vastag Tamás alakítja, Ava Gardner szerepében pedig Gubik Petrát láthatja a nagyközönség. A nem kevésbé fontos szerepekben Kara Tünde Jászaidíjas, Gulyás Attila, Katkó Ferenc, Vadász Gábor, Csomós Lajos, Szabó Lajos és Palla Szabina játékát is élvezhetik a nézők, és az ExperiDancce táncosai is játszanak kisebb szerepeket, de természetesen feltűnik a színen a színész-rendező Szomor György is, az idős Sinatra szerepében. A Szomor György – Román Sándor alkotópáros látványos produkciója a porondszínházi tradícióknak megfelelően artista-, légtornászeffektekkel gazdagítva felhőtlen kikapcsolódást, fantasztikus látványt ígér a közönségnek. Az előadásban André Rolland és Csikós Nóra alternatív mozgásművészek, artisták válnak a színpadi játék segítőivé, Ráadásul a táncosok némelyike is légtornászként vesz részt a látványos függönytáncokban.

A történet főszereplője Frank Sinatra, a 20. századi amerikai kultúra és szórakoztatóipar egyik mítosza, a legendásan kék szemű, sármos énekes-színész olyan halhatatlan slágereket adott a világnak, mint a Strangers In The Night, a My Way vagy a New York, New York, amelyek az előadásban is felhangzanak. Az ExperiDance táncművészei adják az előadáshoz a revüt, az „élő díszletet”, színpadképet. S persze fontos színfoltja a produkciónak az óriási kivetítő, hiszen a filmkockákon megelevenedik a korszak, melyben Sinatra élt. Román Sándor koreográfus a koprodukcióról: „Az Experidance és a békéscsabai színház között igen jó kapcsolat alakult ki előző közös munkánk, a Monte Cristo grófja kapcsán. A főszereplő-rendező, Szomor György és köztem szimpátia alakult ki, elkezdtünk együtt gondolkozni, így született meg a Sinatra-ötlet. Közösen rendeztük az előadást. Szomor Gyurinak, Fekete Péternek és nekem is az volt a célunk, hogy új műfajt teremtsünk, ahol a próza, a dalok és a tánc egymást váltják, sajátos vágási technika szerint.” Szomor György, a darab rendezője szerint: „Sinatra túlélte Kennedyt, házasságait, válásait, még a halhatatlannak tűnő anyját is. Igen, Sinatra túlélte Dollyt, az apját, Elvist, a Beatlest, a beat korszakot és még ki tudja hány korszakot. Sinatra túlélt mindent, még önmagát is. Lehet, hogy egyszer úgy fognak rá em-

lékezni, mint a Nagy Túlélőre, a színészre, az életművészre, a maffiózóra. De azt hiszem, leginkább úgy fognak rá emlékezni: az énekes, Frank Sinatra, a Hang.” Aki megnézi ezt a sziporkázó revüt ugyancsak a Hangra fog emlékezni; de nemcsak Sinatrára, a XX. század egyik legkarakteresebb hangjára, hanem az ő mai alakítói: Vastag Tamás, Szomor György és a többi szereplő hangjára is.

Akárcsak Sinatra, maga az előadás is nagy túlélő, hiszen a békéscsabai porondszínházi sorozat után nyáron a Szarvasi Vízi Színházban, ősztől pedig Budapesten, a RaM Colosseumban játsszák tovább. Sz. K. V. – J. M. Fotók: A-team/Nyári Attila, Csicsely Zoltán és Incze László


Bánsági Ildikó, Nagy-Kálózy Eszter, Tóth Auguszta, Reviczky Gábor Hárman a Nemzeti Színházhoz szerződő színészek közül: NagyKálózy Eszter, Bánsági Ildikó, Reviczky Gábor. Mindhármuktól azt kérdeztük, miért csatlakoznak az új társulathoz, mit várnak a következő évadtól. Az új vezető iránti szimpátiát, az összeálló, új társulatot vagy saját, szakmai motivációjuk felfrissülését említették.

seli az anyaszínháza sorsát: úgy érzi, tőle is függ, milyen az egész. Fontos, hogy mennyi energiát mozgósít magából. Én szeretnék ilyen építőkő lenni, nagyon szimpatikus számomra, hogy Attila a színészeire alapozva építi fel a színházát. – Milyennek látja a most összeálló társulatot? – Sokakkal dolgoztam már ko-

Tóth Auguszta, Bánsági Ildikó és Nagy-Kálózy Eszter

Nagy-Kálózy Eszter Érdemes művész: „Másodjára lehetek jelen új színház születésénél.” – Alapvetően mindig társulatban képzeltem el az életemet, habár elég hosszú ideje, 2005. óta szabadúszó vagyok – kezdte a művésznő. – Ez az időszak most újra eljött az életemben, nagyon boldog vagyok. Ráadásul másodjára fordul elő velem, hogy benne lehetek egy újrainduló színház kezdő csapatában. Ez mindig izgalmas helyzet: most alakul ki minden, az arculat, az ízlésvilág. Izgalmas kihívás, fel tudjuk-e venni a fonalat, mennyire tudjuk követni Attila elképzeléseit. Nekem már az évadterv ismertetésekor nagy biztonságérzetem alakult ki, nagyon biztató, hogy egy leendő igazgatónak ennyire határozott, átgondolt elképzelései vannak már az évad kezdése előtt. – Hiányzott ez a biztonság az életéből? – Nem voltam rossz helyzetben az elmúlt években, ugyanakkor más a szabadúszó és a közösségi lét. Az utóbbi helyzetben a színész szívén vi-

rábban, számos barátom van köztük. A többiekre kíváncsi vagyok. Biztos vagyok benne, hogy jól fogom érezni magam. – Konkrét feladatokat tud már? – Még nem voltam szerződtetési tárgyaláson, egyelőre annyi biztos, hogy Weöres Sándor Psychéjében játszom, amit a leendő igazgató rendez. – Lesz ideje tovább játszani a máshol futó előadásait? – Hónapról-hónapra épül majd csak fel az új nemzetis repertoár. Az én szívem közepén ez a fajta színház áll, ugyanakkor nagyon szeretem, felpezsdítenek a Centrál Színházban játszott, szórakoztató előadások is. Ezek közül több, jövőre is műsoron lesz. Bánsági Ildikó Kossuth-díjas: „Minőségi rendezőkre vágyom!” – Konkrét feladatokat még nem tudok, nem ültünk még le beszélgetni, de őszintén szólva jelen pillanatban nem ez foglalkoztat, hanem, hogy ezek között az emberek között lehetek. Biztos mindenki ezt mondja, de nekem is régi vágyam, hogy

Mi viszi őket a Nemzetibe? újra dolgozhassak Vidnyánszky Attilával. 15 év alatt, amióta megismerkedtünk, kétszer volt erre alkalom, azóta ő nálam a Number One. Mindig vártam, mikor kerül erre újra sor, akkor is, amikor a korábbi Új Színházban volt nálunk művészeti vezető. Most itt van a lehetőség. Azt hogy miben, mekkora szerepem lesz, tulajdonképpen másodlagos. – Milyen szívvel válik el az Újszínháztól? – Nagyon sok mindent átéltem ott, tizennégy éve vagyok tag. Nagyszerű társasággal, a Kelemen László Színkörrel csatlakoztunk oda. Aztán az évek folyamán kezdtünk szétszóródni. Tavaly igazgatóváltás is történt, a mostani évadban két nagyszerű lehetőséget kaptam. Nagyon jó szándékú emberek álltak össze most is, semmi rosszat nem tudok mondani. Mindössze a minőségi rendezés hiányzik nekem már jó öt éve. Ezért vagyok most boldog, mert újra olyan rendezőkkel dolgozhatok majd, akik fel tudnak emelni. Csak a kihívás érdekel. Annyi mindent csináltam már életemben, tudok én már magamtól bukfencezni. A plafont szeretném elérni. – Hogy tetszik az évadterv? – Mind csupa jó ötlet: a felolvasószínház, az irodalmi estek, a vendégelőadások Beregszászról, Debrecenből. Örülök, hogy találkozhatok majd újra a barátnőmmel, Ráckevei Annával és másokkal is a régi csapatból.

Tóth Auguszta Jászai-díjas visszatér Tóth Auguszta az a színésznő, aki az új Nemzeti Színház eddigi minden igazgatójával dolgozott már együtt. Alföldi Róberttel egy osztályba járt a színművészeti főiskolán, Schwajda György és Jordán Tamás igazgatása alatt pedig tagja lehetett a társulatnak. – Most visszatér a Nemzetibe, miért? – Mert elég nagy ballépés lenne visszautasítani egy ilyen ajánlatot, vagy nem? – Ezek szerint nem Ön jelentkezett, hanem az új igazgató hívta? – Igen. Személyesen hívott föl Vidnyánszky Attila, amit nagyon megtisztelőnek tartok, és hálás va-

gyok neki, hogy eszébe jutottam. Boldog vagyok, hogy újra a Nemzeti Színház tagja lehetek. – A többi új taggal játszott-e már együtt korábban? – Hogyne, sőt a régiekkel is. Együtt indulhattam velük a Művész Színház létrejöttekor 1993-ban. Együtt játszhattam Bánsági Ildikóval, Udvaros Dorottyával, NagyKálózy Eszterrel, Eperjes Károl�lyal és Blaskó Péterrel. Az új tagok közül Reviczky Gáborral filmben dolgozhattam, együtt, Trill Zsolttal pedig annak idején az Újszínházban, a Bolha a fülbe című előadásban, Vidnyánszky Attila rendezésében. – Személy szerint szívesen látnék egy előadást Bánsági Ildikóval, NagyKálózy Eszterrel és Tóth Augusztával a főszerepben. Lesz ilyen? – Én is szívesen játszanék ilyen előadásban, és remélem, hogy lesz is ilyen. – Mit jelent Önnek a Nemzeti Színház? – A nemzet színháza, amelynek társulatába bekerülni megtiszteltetés és felelősség. Ez ugyan minden színházra, színészi munkára érvényes, de a Nemzeti Színházára különösen igaz: az alázat, az alázatos munka, a minőségre való törekvés, engem, és szerintem, mindnyájunkat, mindig mindenkor ez vezérel. Nagyon szeretném, ha a Nemzeti Színház a jövőben az országos szakmai összefogás fellegvára lenne.

Reviczky Gábor Kossuth-díjas: „Motiváció miatt indulok új helyekre.” – Mi vonzza Önt az új Nemzetibe? – Ilyen elképesztően színes és minőségi repertoár, hozzáállás és annak a vágya, hogy összekapcsoljon művészeti ágazatokat, még nem állt fel Magyarországon. Ezek közül bármiben is részt venni nagy megtiszteltetés. Nagyon sok kiváló színész marad és jön a Nemzetibe. – Könnyen össze fog állni az új társulat? – Az első percben. Tapasztalt színészekről van szó. Színpadon nincs ideológia. – Egyik emblematikus arca a Vígszínháznak. Miért döntött a váltás mellett?

Reviczky Gábor

– Kellett valami motiváció. Ezért mentem el a Hippolytban játszani Békéscsabára is, Eperjes Károly hívására. Másik városba, másik színházba. Azért, hogy megismerjen, megszeressen egy másik társulat, város is. Úgy érzem, mindkettő sikeresen megtörtént. Ez a motiváció visz a Nemzeti Színházba is. Rendkívül megtisztelő módon én voltam az első budapesti színész, akit hívtak. Erre nem lehet nemet mondani. Bárki bármit mond, a színház egy hierarchikus szervezet. A Vígszínházban eltöltött harminckét év alatt, a színészi pályán eljutottam egy meghatározott rangig. Nagyon komoly dolog a döntésem, veszélyes is, amikor feladom mindezt. Ugyanakkor a színész empatikus lény, érzi, hol fogadják nyitottan, meleg szívvel. – Tud vagy szeretne megtartani valamit a vígszínházas repertoárjából? – Nem tárgyaltunk még róla. Lehetséges, hogy lesz ilyen előadás. Ám például a Hegedűs a háztetőnt, amit a kettős szereposztás miatt átlag másfél havonta játszok el egyszer, nem fogom vállalni. Ez ebben a felállásban túlságosan nagy vakugrás. – Mit fog játszani a Nemzetiben? – A nyitó előadásban, A vitéz lélekben kezdek egy kisebb szerepben. Titkon örülök, hogy nem rögtön főszereppel debütálok, hiszen sűrű az életem addig: Veszprémben az Adáshibában játszom, nyáron egy hatrészes tévéfilmet forgatok. Csicsely Zoltán és Józsa Mihály Fotó: Csicsely Zoltán

A határokon túl született (remek)művek megérkeztek A Határon Túli Magyar Színházak Szemléjét – amelynek, a budapesti Thália színház ad otthont – május 15-19 között rendezik meg. Az érdeklődő közönség, 5 nagyszínpadi produkciót, 3 stúdió előadást és egy előadóestet láthat. S úgy tűnik szerencsére érdeklődésben annyira nincs hiány, hogy gyakorlatilag a jegyek nagy része előre elkelt, és a köztársasági elnök úr is megtiszteli látogatásával valamelyik előadást. A tavalyi, sikeres szemléletből kiindulva, ismét a színházak ajánlására történt a program összeállítása. Az résztvevő színházak természetesen mind a határon túlról érkeznek, hogy a pesti közönség előtt is bebizonyosodjon, mire képesek külhoni művészeink a világot jelentő deszkákon.

Most első alakalommal szervezik meg az eseményhez kötve azt a szakmai fórumot – színházi vezetők és itthoni döntéshozók egész napos találkozóját –, amelyen az érintettek megvitathatják a legégetőbb kérdéseket, megoldást kereshetnek a legaktuálisabb gondokra, elmondhatják elképzeléseiket és elvárásaikat egymásnak. Mint érdeklődők, kíváncsian várjuk a kitűnő produkciókat, mint magyarok, büszkék szeretnénk lenni az elszakított országrészek művészeire, s mint a szakmát szeretők, elvárjuk, hogy minél teljesebb és sikeresebb együttműködés szülessen az anyaországi és külhoni színházak szakemberei között. S mint optimisták, reméljük mindhárom vágyunk teljesül! Tölgyesi Tibor

Szakács László és Bányai Kelemen Barna a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Yorick Stúdió közös előadásában, Székely Csaba Bányavakság című darabjában Fotó: Rab Zoltán

10.

11.


III. SZINT Békéscsabán

Musical Mánia Gálaműsor, a Színitanház hallgatóinak előadása

Plautus - Hetvenkedő katona - Az Újvidéki Színművészeti Akadémia szerb tagozatának előadása

Vinnisenko - Little Rus Europeans - A Kijevi Színművészeti Egyetem előadása

Csehov - Leánykérés - A Színitanház hallgatóinak előadása

Foster - I. Erzsébet, A Pesti Magyar Színiakadémia előadása

A Harruckern János Közoktatási Intézmény és a Békéscsabai Jókai Színház Színitanháza idén már harmadik alkalommal rendezte meg a SZINT-et, a Színiiskolák Nemzetközi Találkozóját, május 2-a és 6-a között a Békéscsabai Jókai Színházban. A fesztiválra, melynek legfontosabb célja a különböző színházi iskolák közti kapcsolatteremtés, valamint egymás módszereinek megismerése és elsajátítása, Szerbiából és Ukrajnából is érkeztek színinövendékek. A Kijevi Színművészeti Egyetem, a Dnyetropetrovszki Színművészeti Főiskola, a Pesti Magyar Színiakadémia diákjai, az Újvidéki Színművészeti Akadémia egy szerb és egy magyar színész osztálya, valamint a Kaposvári Egyetem első éves színész hallgatói érkeztek május 2-án Békéscsabára, hogy három nap alatt a Színitanház hallgatóival együtt bemutassák egymásnak vizsgadarabjaikat, workshopokon vegyenek részt, és a különböző tanítási módszerek, másféle színházi gyakorlatok, szemléletek, stílusok hatására rengeteget tanuljanak és tapasztalatokkal gazdagodjanak. A fiatalok többek között ízelítőt kaphattak bohócmesterségből Greifenstein János vezetésével, betekinthettek az artisták világába is André Roland és Kecskés György függönytánc-gyakorlatai segítségével, valamint részt vehetnek Vidnyánszky Attila bemutató óráján. Az ismertebb szerzők közül Plautus, Moliere, Csehov és Foster műveit is bemutatták a színiiskolások. A III. Színiiskolák Nemzetközi Találkozóján a szomszédos országok színiiskolás hallgatóinak érkezését követően az estét a Musical Mánia című nagyszabású musical gálával nyitották a Békéscsabai Jókai Színház nagyszínpadán a Színitanház lelkes hallgatói. A második napon a hivatalos megnyitót követően kezdetét vette az akrobata, bohóc és táncos workshop. A délutáni és esti órákban pedig a szerb és ukrán csoportok mutatták be előadásaikat. A harmadik napon a Kaposvári Egyetem hallgatói vették birtokba az Ibsen Házat, a délutáni órákban pedig a Színitanház harmadéves hallgatói mutatták be a Katkó Ferenc által rendezett Leánykérést. Az este a Békéscsabai Jókai Színház Lear király előadásának megtekintése után egy jó hangulatú bulival zárult. A III. SZINT negyedik, azaz vasárnapi programján folytatódtak a workshopok, majd a Pesti Magyar Színiakadémia hallgatói adták elő I. Erzsébet című előadásukat. A délutáni órákban a Kaposvári Egyetem hallgatói adtak bemutató órát Vidnyánszky Attila vezetésével, az estét pedig az Újvidéki Színművészeti Akadé-

mia magyar tagozatának Tartuffe előadása után egy szenzációs búcsú buli zárta. Másnap a csapatok állófogadáson vettek részt, majd pedig a közös fényképezkedés

után elköszöntek a 2013-as SZINT résztvevői Békéscsabától, és reményeink szerint élményekkel gazdagon tértek haza. (-)

Seregi Zoltán, a vendéglátó Színitanház vezetője: „ A színészképzés Magyarországon is olyan sokszínű és sokféle, hogy nincsen igazán erős meghatározott vonulata annak, hogy hogyan képezünk színészeket. Nagyon sok függ az oktatóktól, a mesterektől, a tanároktól, hogy ők hogyan építik fel az oktatást. Ez azért jó, megismerkedünk több másfajta színészi iskolával. A rendezvényen egyébként nem csupán a színésznövendékek kapnak helyet, hiszen a Színitanházban több színházi szakma is jelen van.”

Vidnyánszky Attila, a kaposvári egyetem színházi szakának vezetője: „A tanítás a legszebb dolog. Én hét évig tanítottam Kijevben, a színművészeti egyetemen, aztán jó nagy szünet következett és nagyon hiányzott a tanítás. Nagyon boldog vagyok, hogy Kaposváron van most egy osztályom. Az ő frissességük, új gondolataik nyilván beépülnek az ember gondolataiba. Úgy gondolom, hogy ez nagyon izgalmas tanár és diák között. Nagyon szeretek tanítani, feltölt, nem kimerülök ebben a fajta a munkában, hanem inkább felfrissülök.”

Bemutató óra Vidnyánszky Attila vezetésével, A Kaposvári Egyetem hallgatóival

Moliére - Tartuffe, Az Újvidéki Színművészeti Akadémia magyar tagozatának előadása

12.


A 200. rendezés

Bor József az égi színházhoz szerzôdött Bor József Jászai Mari-díjas és Erkel Ferenc-díjas rendező, színházigazgató, aki a Színházi Adattár szerint 199! előadást rendezett pályafutása során, május 1-jén este az égi színházhoz szerződött... A munka megszállottja a munka ünnepén távozott tőlünk... Utoljára a Turay Ida Színház Osztrigás Mici előadását jegyezte rendezőként, de a társulat több előadását is sikerre vitte: Csíky Gergely: A nagymama, Eisemann Mihály: Zsákbamacska, Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül. Nevéhez fűződik az operajátszás hagyományának megalapozása Győrben. Az operett műfajához is a legmagasabb fokon értett. A Turay Ida Színház társulata szomorúsággal fogadta a hírt. Színészük: Bor Viktor, Bor József fia beszélt az előzményekről. – Édesapámnál három évvel ezelőtt rosszindulatú daganatot diagnosztizáltak. Három műtét, hosszú, testet-lelket felőrlő kezelések után úgy tűnt, hogy sikerült úrrá lenni a betegségen. Egy pillanatra fellélegeztünk, megnyugodtunk, de aztán az utolsó kontroll kimutatta, hogy koránt sincs vége a rémálomnak és innentől kezdve a kór megállíthatatlanul haladt a május elsejei végkifejletig. Azon a napon meglátogattam

és úgy terveztem, este hazautazom Budapestre, de reggel, amikor megláttam tudtam, hogy maradni fogok. Talán a gondviselés akarta ezt, vagy utolsó földi rendezését tervezte így, hogy fia az ágya mellett üljön, hogy elbúcsúzhasson tőle és ott legyen mellette a végső órában, nem tu-

dom… Mindenesetre boldog vagyok, hogy ott lehettem annak ellenére, hogy ez a jelenlét sokáig feldolgozhatatlan lesz számomra… Elment… visszavonhatatlanul és örökre… egy letűnt színházi korszak egyik „utolsó

mohikánjaként”, hatalmas szakmai tudással, színházi tapasztalattal, és óriási rendezésszámmal. Kívánságára szűk családi körben lesz a végső búcsú, május 22-én Budapesten. Ám mindazok akik szerették, egy gyer-

Elöl Bor József az Osztrigás Mici premierje után

tya gyújtásával adózhatnak az emlékének azon a napon amikor... Rusz Milán színművész, a magyarországi Szerb Színház igazgatója, a Turay Ida Színház tagja így emlékszik Bor Józsefre: – A Színművészeti Főiskolán megnézte a vizsgaelőadásunkat. Utána kézen fogott és levitt Győrbe. Kezdő színész koromban a legjobb szerepeket köszönhettem neki. Rendezés közben is tanított, az esti beszélgetések során pedig olyanokat mondott a színészmesterségről, ami felért egy posztgraduális képzéssel. Nagyon sokat köszönhetek neki, és nem csak én, hanem nagyon sok pályakezdő színész, akiket szintén felkarolt. Különleges ember volt, hihetetlen tudással. Nagyon szerettem... Rusz Milán hangja elcsuklik, nehéz könnyek nélkül beszélni egy olyan emberről, akit mindenki szeretett és tisztelt emberségéért, mérhetetlen tudásáért. Távozásával hatalmas űrt hagyott maga után. Utolsó felvonás utolsó jelenet, a függöny legördült. De másnap, május 2-án, a fináléban megszólalt az égi kar, dörgött-villámlott, ömlött a víz az égi csatornákból, mint az elapadni nem akaró könnyek árja. Talán Ő akarta így, méltó távozásként. Ez volt az Ő 200. rendezése! Szabó Anikó

Elment Simon József „tanár úr” a „Putyi”

Simon József „Putyi” a Békéscsabai Jókai Színház társulatának ősrégi tagja: ügyelő, játékmester, színész, rendező, díszlettervező, plakátrajzoló, egyszóval SZÍNHÁZI EMBER 2013. április 4-én, 61 éves korában hunyt el. Május 10én családtagok, barátok, művészek, munkatársak, tisztelői a színház saját halottjaként kísérték végső útjára. A temetésen emlékbeszédet mondott Fekete Péter jelenlegi, és Konter László előző színidirektor.

„A következő bemutatónkban csak a plakátot és a díszletet tervezem, játszom az Oszkár-t az ügyelőt – amely státuszom a szerződésem szerint, de valójában Kalandor vagyok!” – mondta 2011 márciusában a Színházkomédia című előadás bemutatója előtt. A premieren az első részben rosszul lépett, a lába megsérült nem tudott ráállni. Az azonnal kihívott mentőket a saját felelősségére elküldte. – The Show Must Go On, a Műsornak Mennie Kell! – mondta szarkasztikusan. Nem vette volna a lelkére, hogy miatta félbeszakadjon egy bemutató előadás, és székben ülve végigjátszotta a premiert. Fekete Péter igazgató szállította be a kórházba, ahol kiderült, hogy szilánkosra tört a lába. Megnehezítette a kezelését az erős cukorbetegsége. Most a Színházkomédia bemu-

tatójára Vele készült beszélgetéssel emlékezünk Rá.

Putyi a Kalandor „Egyedül nem megy? Egyedül nem megy!” Az első MagyarTeátrumdíj gálaműsorában volt egy műsorszám, amelyben Gulyás Attila, a színház vezető művésze, a jól ismert számra készített egy dramatizálást. Egy bizonyos ponton az előfüggöny összement mögötte, és ő nem tudta az összevissza kalandozó fejgépet magára irányítani. Ekkor a előfüggöny nyílásban megjelent Putyi az ügyelő, egy darabig nézte a tehetetlenkedést, aztán megszólalt: „Egyedül nem megy???” Majd az igazán jelentős művészekre jellemző gesztus után konstatálta, „egyedül nem megy!!!” Végül intésére a fejgép a színészen maradt, és folytatódhatott a produkció. „Minden művészet tulajdonképp egy kérdés föltevése, és annak valamilyen módon való megválaszolása.” Békéscsabán a színház klubjában a nagy ovális asztalnál ül, szemben a televízióval, mint egy Buddha. Szívja a számára életveszélyes cigarettát és

időnként bölcs megjegyzéseket tesz, a körülötte zajló eseményekre, vagy a képernyőn látottakra. Egyik téli dél-

előtt a szokottnál is szótlanabb volt. Látni lehetett, hogy nem jól van, amelyet a maga szarkasztikus modorában – természetesen – tagadott. Délutánra annyira súlyosbodott a helyzet, már nem tiltakozott hogy mentőt hívjanak hozzá. „Jó volt Molière -nek, ő a

színpadon halt meg” – mondta, miközben a lélegeztető maszkot rátették. Másnap a színház igazgatója, Fekete Péter személyesen hozta ki a kórházból – hogy a szokott helyén cigarettázhasson. „...1969-ben Köllő Miklós pantomim-színházának, a Szerb utca 8-nak a belsőépítész-tervezésekor ismerkedtem meg a színházzal – mondja a kezdetekről. A Iparművészeti Főiskoláról Jakuba János igazgató eltanácsolt, mert meg mertem jegyezni, hogy a „zöld korszakában” talán nem jó, ha minden zöld egyforma. A színház rendezői szak kereszt-féléves, Ádám Ottó vezette osztályából azért rúgtak ki, mert miközben a színpadon dolgoztunk, a tanerők hangosan beszélgettek és ezt szóvá mertem tenni. Az ilyen kirúgottakat abban az időben fölvették Krakkóba a bábrendezői szakra, ott ismerkedtem meg Grotowsky-val és Peter Brookkal. Mivel nem volt kedvem a bábrendezéshez, hazajöttem Békéscsabára, a Jókai Színház akkori igazgatója Miszlay István – akinek igazgatása alatt fénykorát élte a társulat –, szerződtetett.

… hogy valójában mi is az eredendő szakmám??? KALANDOR vagyok! A színház számtalan műsorfüzetét és plakátját csináltam, játszottam kisebb-nagyobb szerepeket legtöbbször beugrásként – ha valaki megbetegedett. Voltam a Sándor János rendezte V. Henrikben Sir Grey, Szophoklész Oidipusz királyának a jelmezeit terveztem és én voltam Kreon Bicskei Károly rendezésében. Rendezőasszisztensként dolgoztam többek közt Gáspár Tibor mellett. 1975 májusában Nóti Károly Nyitott ablak című darabját rendezte Lovas Edit, az ügyelő megbetegedett én ugrottam be helyette. Frank Baum Óz, a nagy varázsló című mesejátékát rendeztem és a Nyugorok vezérét játszottam benne 1976-ban, Olbrosky Nők című darabját rendeztem 1978-ban, Machiavelli Mandragóra előadásának díszletét Suki Antallal közösen terveztük. A Gyulai Várszínházban időnként együtt dolgoztam Sík Ferenccel – ebben a hónapban lenne 80 éves -, akit még a Balassi Táncegyüttesből ismertem, a mamájának trafikja volt Csabán ott szoktunk találkozni. A következő bemutatónkban csak a plakátot és a díszletet tervezem, játszom Oszkár-t az ügyelőt – amely státuszom a szerződésem szerint, de valójában Kalandor vagyok!” Lejegyezte: Kadelka László

Fizessen elő a Magyar Teátrum című színházi havilapra! Amennyiben 3000 forintért 10 hónapra előfizet lapunkra (július, augusztus nyári szünet), akkor a postaköltséget levonva Ön 200 forintért juthat hozzá egy-egy lapszámhoz. A megrendelőlapot internetről letöltheti online oldalunkról: www.magyarteatrum.hu, vagy kérheti e-mailben a:

[email protected] címen, vagy levelezőlapon, a következő címen: Magyar Teátrum szerkesztősége, 5600 Békéscsaba, Andrássy út 1. Számoljon, hogy olvashasson! Csak 3000 forint. Megéri!

13.


Beszélgetés Gombai Szabolcs rendezô-koreográfussal

A Mesebeszéd című táncjátékot május 3-án mutatta be a Bartók Táncszínház. A tánctagozat önálló produkciójának rendező-koreográfusa Gombai Szabolcs, akit a gyerekelőadásról kérdeztem. – Dunaújvárosban születtél és a pályád is innen indult. A Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttesben táncoltál, első fellépésed a Bartók Kamaraszínházban volt. Milyen érzés volt visszatérni koreográfusként? – Nagyon jó. Dunaújvárosban nőttem fel és, ahogyan említetted a pályám is innen indult. Olyan táncosokkal is dolgozhattam most ismét együtt, akikkel még a Vasas Táncegyüttesben táncoltam. Ismerős környezetbe jöttem, amely családiassá tette a próbákat. A városba visszatérve gyakran nosztalgiáztam. Elmentem az egykori iskolámhoz, újra bejártam azokat az utcákat, próbahelyeket, ahol Gózon Gyula Kamaraszínház május 2-án, a Thália Színház Arizóna stúdiójában mutatta be Borbély Szilárd: Akár Akárki című amorilatás játékát. A darabot Árkosi Árpád Jászai Maridíjas rendező álmodta színpadra. A premier a színlap szerint „Mégősbemutató” előadás volt. Erről kérdeztük a rendezőt.

– Egyszerre két kérdés: Miért „mégősbemutató” és miért amoralitás? – Annyiban ősbemutató meg nem is, hogy 2012-ben a darab

Olvasópróbával kezdett a stáb Megtartották Miroslav Krleža Agónia című drámájának olvasópróbáját a Veszprémi Petőfi Színházban. A darabot a horvát író születésének 120. évfordulója alkalmából tűzi műsorára a teátrum. A rendező Dömölky János Balázs Béla-díjas Kiváló és Érdemes művész. A produkció nyári előbemutatója június 17-én lesz a Latinovits-Bujtor Játékszínben. Az előadás júliusban Zágrábban vendégszerepel és ősztől kerül be a stúdiószínpad bérletes sorozatába.

annak idején sokszor megfordultam. – Az előadáshoz Gryllus Vilmos megzenésített veresei adják a zenei anyagot. Hogyan válogattál közülük? – A kislányom születését követően sokat hallgattam Gryllus Vilmos és a Kaláka Együttes szerzeményit. Mindegyik dalnak kiváló a hangszerelése, a dallamvilága és rengeteg humorral van átszőve. A Mesebeszéd című táncjátékot A Maszkabál című lemez inspirálta. Az albumról olyan számokat válogattam, amelyek pergősek, fülbemászóak, táncolhatóak, valamint kapcsolódnak az egyes karakterekhez. A táncjátékban nagyon sok a jelmez, mint például bohóc, cica, lovag, banya, varázsló, egér, ősember illetve gólya. – Hogyan épül fel ezekből a karakte-

Mesebeszéd Dunaújvárosban

rekből, zenékből, dalokból egy történet? – A darab úgy indul, hogy a kikiáltó elindítja a farsangi mulatságot, a jelmezbált. A külső és a belső tér váltakozása határozta meg, hogy melyik jelenet hol játszódik. A háttérben vetítéssel erősítjük meg az adott helyszínt. A jelmezbál atmoszférája köti össze az egyes jeleneteket. Előfordul, hogy a szereplők a színpadon öltik magukra az adott jelmezt és vele párhuzamosan alakul át a környezet is. A különböző karakterek vágyaiból, fantáziájából építkezve elevenedik meg a látványvilág, változik át a tér. – Terveid szerint a táncjáték miképpen szólítja meg a legkisebbeket? – A történet a maszkabál, jelmezbál forgatagára van felfűzve. Túl

azon, hogy egy farsangi mulatságot akarunk megjeleníteni, az egyes szereplők azáltal, hogy más valakivé lényegülnek át, a vágyaik is beteljesülnek. Egy olyan varázslatos világot szerettünk volna megjeleníteni, ahol minden ember át tud változni és a képzeletében megszületett mesebéli környezet egyszer csak valósággá tud változni. A jelmezekkel kapcsolatban törekedtünk arra, hogy ne csak jelzésszerűen ábrázoljuk a banyát, az egeret vagy a varázslót, de természetesen lesznek olyan jelenetek, ahol a gyerekek fantáziájára fogunk hagyatkozni. – Hogyan tudtad hasznosítani a különböző társulatoknál szerzett tapasztalataidat?

Akár Akárki - amoralitás

egy részét egy alkotói csapat már bemutatta, de igazából most méreti meg magát a mű nagyobb vagy terjedelmesebb közönség előtt. A másik pedig, hogy amoralitás játék, tulajdonképpen a szerző fricskája, hogy nem moralitásról beszél, hanem amoralitásról. Mert a morális

fogalmak szerinte részben elvesztek, a világból kezd kiveszni a morál. – Hasonlóan a régi moralitás játékokhoz itt is az elítélendő bűnök és a ke-

Interjú Árkosi Árpáddal

resztény erények küzdelmét láthatjuk? – A szerző tulajdonképpen mint XVI. századi elődje, a bűnök köré fonja a játékot. Nyolc vétket, vagy bűnös cselekedetet jár körül, ezáltal a mű nyolc részre tagolódik. A jeleneteket prológus-epilógus fogja közre, körbe ér maga a játék. Mindezt a szerző nagyon erős költői nyelvvel próbálja tudtunkra adni, ezt az allegorikus formát kortárs költő nyelvvel érthetővé, maivá tenni. A darab műfaja kicsit Brechtre utal, de mindenféleképpen kiszólásos és váratlan és szembesítő erejű közléseket enged meg a szerző magának. Így az előadás is erre törekszik egy kicsit revüsített, zenés formában, hiszen dalokkal szabdaljuk meg ezt a keserű látleletet. Keserű látlelet, amivel szembe kell nézni, hiszen a ma emberének olyan ellentmondásokkal kell megküzdeni, mint az egzisztenciális félelmek vagy a vallási hovatartozás. – Ön azt írja, hogy olyan tükröt

tart elénk ez a darab, amelyben felismerhetővé válik a válságoktól eltorzult Akárki maszkunk. Ez azt jelenti, hogy senki sem kivétel? – Véleményem szerint mindan�nyian maszkot hordunk. Bár sokan lehet, hogy ezzel nem értenek egyet,

– Ez volt a második, nagyobb lélegzetű, különálló koreográfusi munkám. Az első A Férfi tánca címet viselte, amelyet öt férfi táncossal készítettem. Miután néptáncosként indultam, számomra ez jelenti az anyanyelvet a táncban. A Honvéd Együttesben több mint tíz évig táncoltam, majd elkerültem Bozsik Yvette társulatához, ahol egy másfajta tánctechnikát sajátítottam el. Mindkét társulattal több gyermekelőadásban is táncoltam, ezeket a tapasztalatokat felhasználva mertem igent mondani a Mesebeszéd című táncjáték színpadra állítására. Mudra Ágnes Fotó: Mudra László vagy tagadják. Néha ezek a maszkok lehullanak, vagy le akarjuk tépni magukról, néha szembesülünk vele és akkor átgondoljuk az életünket, újra kezdjük, de ez a maszk végső soron mindannyiunkon rajta van, hiszen az élet szerepjátékaiban így maradhatunk életben. Szereplők: Chovan Gábor, Mészáros András, Zeck Júlia. Z eneszerző: Horváth Károly; Csellón köz remű köd i k : Ölveti Mátyás/ S i m k ó -Vá r n a g y Mihály, Horváth Károly; Vizuális koncepció: Árvai György és Szűcs Edit; Koreográfus: Lisztóczky Hajnal; Súgó: Füle Béla/Zsolnay Andrea, Rendezőas�szisztens: Kabódi Szilvia, Producer: Szabó Ágnes; Rendező: Árkosi Árpád.

Agónia Miroslav Krleža tiszteletére Dömölky János nem először találkozik már Miroslav Krleža művével, hiszen az 1970-es évek második

felében három televíziós filmet készített az író Glembay-trilógiájából (Glembay Ltd, Agónia, Léda). Mindegyik filmben Szemes Mari és Darvas Iván játszották a főszerepet. – Azért is mondtam igent Eperjes Károly művészeti tanácsadó felkérésére, mert itt olyan szereplőgárda áll rendelkezésre, amelyik képes jó színvonalon elké-

szíteni az előadást, másrészt pedig a műben szereplő monarchiabeli társadalmi réteg magyarországi irodalmi feldolgozása még nem igazán történt meg és ez mindenképp érdekessé, nagyon izgalmassá teszi ezt a munkát. A darab semmikép nem tűri el a modernizálást, csak a naturalizmust, ami a magyar színjátszás régi és igen erős stílusa - mondta Dömölky János az olvasópróbán. A veszprémi előadásban Báró Lenbacht Gáspár Tibor Jászai-dí-

jas színművész formálja meg. Laura szerpét Kéri Kitty, Nemes Dr. Ivan Krizovecevet a Jászai-díjas Oberfrank Pál játssza. Madeleine Petrovna grófnéként Terescsik Eszter lép színpadra, a süketnéma koldus Tóth Loon lesz, Máriát Péti Krisztina lakítja. A dramaturgia és jelmez Tolmár Kata munkája, a díszlet, a rendező Dömölky János nevéhez fűződik, a rendező munkatársa Péti Krisztina, a súgó Balázs Éva. V. R.

14.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2013. május A Magyar Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Színház új meseelőadása Nyírő Bea színművész ötletéből született. Első gondolata egy olyan mese volt, ami illemre tanítja a gyerekeket. Összedugták a fejüket Topolcsányi Laura kolleganőjével és az első gondolatot továbbfejlesztették, így született meg A szeméthegyen túl című különleges mesejáték. Mivel nem közismert meséről van szó, a történetről és a fogadtatásáról kérdeztük Bácsatyai Gergelyt és Virga Tímeát. Bácsatyai Gergely: – Hogyan fogadták a gyerekek a mesét? – Nagyon jól. Ahol nevetni kellett, ott nevettek, ahol csöndben kellett lenni, ott hallgattak és figyeltek. A végén hatalmas tapsot kaptunk. Nagyon édesek voltak. Biztos vagyok benne, hogy értették a történetet.

A Szeméthegyen túl is van szerelem

Az ember egy idő után sok mindent meg tud szokni, így a szeméttel is együtt tud élni, az állatok viszont nem. Én a Misa névre hallgató rockker kandúrt játszom benne, ennek megfelelően fekete bőrszerelésbe öltöztettek. – Misa hogy került a szeméthegyre? – Kocsival kivitték a városból egy olyan helyre, ahonnan már nem talál vissza, pedig őt szerette a család kisfia. Szóval elszakítják a szeretett kis gazdájától és ez az ő személyes tragédiája. Misa macska elsőnek kerül a szeméttelepre, később csatlakoznak hozzá a többiek. Ő lesz a vezérük és elhatározza, hogy továb-

bi életét a környezet védelmének szenteli és ebbe bevonja a többi állatot is. Szabályrendszert hoz létre, mert szerinte szabályok nélkül nem lehet élni. Misa minden teliholdkor eltűnik, senki nem tudja, hova. A darab végén derül ki, hogy ilyenkor a kisfiút látogatja meg, akinek mesél a természetről, a barátokról, a szeméthegyről, ami az otthona lett. Virga Tímea: – Ki is valójában az általad megformált Arabella, a perzsa macska? – Egy elkényeztetett városi luxus macska. A hófehér és rózsaszín jelmezem egyébként tényleg ezt erősíti. – Hogy kerültél a szeméttelepre? – Egy kirándulás alkalmával kiugrik a kocsiból a párnájáért. Gazdája, a kislány nem veszi észre, és a kocsi nélküle tér vissza a városba. Első látásra egymásba szeretnek Misa

macskával, aki viszont még magának sem vallja be érzelmeit. Nehezen fogadják be a többiek, mivel nemesített fajta és ő az egyetlen, akit nem elhagytak, hanem valahol visszavárják. Végül Arabella az, aki az emberek által kivitt hordókon lévő jelet felismeri. Az utcájukban működő autószerelő műhelyből származnak a hordók, amik akkumulátorsavval vannak tele. – Mit fedeztél még föl a mesében? – A környezetszennyezésen kívül még egy problémát véltem felfedezni, mégpedig az előítéletet. Vannak állatok, akikkel

nagyon sok rossz történt, és akik megpróbálnak önmagukhoz képest jók lenni, de mihelyt megjelenik egy magasabb társadalmi helyzetből származó állat, a szomorúságukat, kétségbeesésüket és bizalmatlanságukat a világgal szemben, mind rázúdítják féltékenységből, irigységből. Piri, a húsvéti nyúl kifejezetten ellenséges Arabellával. Ám amikor Pirire rázuhan egy gumikerék, Arabella megmenti őt. Ezután kibékülnek, jó barátokká válnak, és együtt folytatják tovább a küzdelmet a szemétlerakással szemben. Minden nap tehetünk valamit a környezetünkért, hogy a következő napot tiszta lappal kezdhessük. Szabó Anikó

Bácsatyai Gergely és Virga Tímea

KismaMatiné az Operaházban

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális és családpolitikáért felelős államtitkára (elöl középen) a várandós kismamákkal

Május 4-én kisbabát váró párok foglalták el az Opera nézőterét. Várandós kiskönyvvel háromszáz forintért válthattak jegyet, a hónap első szombatját már az anyák napja jegyében tölthették.

Az Operaház hagyományteremtő szándékkal rendezte meg az első KismaMatinét. Elsőként egy balettelőadást nézhettek meg a párok, ám abból a fajtából, ami inkább színház, mint klasszikus tánc. Seregi László specialitása a szórakoztatás volt, A makrancos Kata történetét sok humorral, hatalmas színkavalkádban jelenítette meg, a Magyar Nemzeti Balett társulata egész Páduát a színpadra varázsolta. Emellett az is fontos cél volt, hogy az örömteli élethelyzetben lévő, gyermekáldás előtt álló

Nyakigláb, Csupaháj, Málészáj A Fogi Színház premierje a Karinthy Színházban

Az egyik legkedvesebb, legtanulságosabb magyar népmese – a Nyakigláb, Csupaháj, Málészáj, avagy terülj, terülj asztalkám! – budapesti, zenés gyermekszínházi premierjére kerül sor a fővárosi Fogi Színház előadásában 2013. május 19-én a Karinthy Színházban. Ahogy általában a magyar népmesék kezdődnek, úgy indul a Fogi Színház története is. Egyszer élt egy szegény ember, s annak három fia: Nyakigláb, Csupaháj, meg a legkisebbik, Málészáj. Mikor már a fiúk kiették a vagyonából az öreget, nem volt mit tenni, az apjuk sorjában elküldte őket, szerencsét próbálni. Ekkor találkoztak a gonosz kocsmárossal, akit a legkisebb fiúnak sikerült móresre tanítania. A mese igen tanulságos: a munkának mindig van eredménye, de ne felejtsük, vigyázni is kell a megoldozott jussokért! A végén pedig, ahogy a mesékben lenni szokott, győz az igazság.

Szereplők: Benedek Gyula, Ondrik János, Virág László, Boros Ádám, Fogarassy András, Borbáth Ottilia/Szabó Zsuzsa. Dramaturg: Bencze Balázs, zene: Rossa László, rendező: Benedek Gyula. A Fogarassy András színművész által alapított Fogi Színház az elmúlt 13 évben több színdarabot állított színpadra és vitt el különböző városokba, művelődési házakba. Jelenleg tizenöt mesével járják az országot, köztük: a Pán Péter, a Hófehérke meg a törpék, a Szaffi, a Gulliver, a Dr. Bubó és a Micimackó. Felnőtt előadásaikkal budapesti Bulvárszínház néven találkozhatnak a nézők, repertoárjukon szerepel egyebek mellett az Egy csók és más semmi című operett, a Négy férfi gatyában és az Elvámolt nászéjszaka. www.fogiszinhaza.hu • www.bulvarszinhaz.hu (-)

párok közösen kikapcsolódhassanak, s közben a magzat is részesülhessen a zenei élményben. A program, az Útravaló CD-hez hasonlóan, mely minden magyar újszülött szüleihez eljut már a kórházban, ez alkalommal is Kodály Zoltán legendás mondására épít, amely szerint „a gyermek zenei nevelését nem a születése előtt kilenc hónappal, hanem már az édesanya születése előtt kilenc hónappal jó megkezdeni”. A KismaMatiné előadásának címszerepében az Opera balettegyüttesének kubai szólótáncosnőjét, Jessica Leon Carullát láthatta a közönség. Az előadás előtt a rendezvény támogatója, a CBA felajánlásából egy pelenka ajándék-csomagot sorsoltak ki a színpadon, amely a szerencsés pár születendő babájának jár egészen addig, amíg a gyermeknek szüksége van rá. Ez körülbelül 5000 darab pelenkát jelent. Forrás: opera.hu MTI Fotó: Soós Lajos

15.


Csillagbölcső az iskolaszínházi programban

Megtartották az olvasópróbáját Takeshi Kitano: Csillagbölcső című darabjából készülő színpadi játéknak a Soproni Petőfi Színházban. A produkció a következő évadban látható. A teátrum iskolaszínházi programja Németh Ervin drámatanár vezetésével óriási siker a pedagógusok és a diákok körében. A Csillagbölcső című előadásban a soproni társulat tagjai mellett a város általános iskolásai is szerepelnek és együtt próbálnak válaszolni többek között a „Ki vagyok?”, Hol a helyem a világban?” című kérdésekre, akkor, amikor a gyerekkori csillagbölcső már nem létezik.

veti nyomon életüknek egy nagyon kiélezett időszakában. A fiúkat kettős trauma éri: egyrészt elvesztik édesapjukat, akihez különösen erőteljes szállal kötődtek, másrészt az apavesztéssel

párhuzamosan édesanyjukkal az új egzisztenciateremtés szándékával új lakóhelyre költöznek – elvesztve ezzel korábbi baráti kapcsolataikat is. A kettős „gyászmunkát” az a dilem-

Németh Ervin elmondta: az előadás két fiú – báty és öcs – sorsát kö-

májuk is terheli, hogy mennyiben engedhető meg anyának, hogy elfeledje apát – azaz helyettesíthető-e apa a pótapával. A játék a báty történetén keresztül értelmezi a kialakult élethelyzetet: ő az, aki az öccse szemében felveszi apa attribútumait, s így magára kell vállalnia a felnőtt óvó-eligazító szerepét is – miközben önmaga is elveszve érzi magát. A pótapa belépésével helyzete tarthatatlanná válik: nem tudja elviselni azt a szorítást, amelyből az apa-szereppel azonosulva kellene kiszabadulnia, s egyre nehezebbé válik számára a pótapa új elvárásainak – a sportbeli kiválóság – való megfelelés is. A kiutat a szökésben látja: a nagyvárosba utazik, ahol egy idegen bandába csöppenve találkozik a szerelemmel is, majd egy majdnem

Németh Ervin

tragikussá váló összetűzés nyomán a „lázálmában” megjelenő öccse szava segít neki újra megtalálnia önmagát és feladatát.

Ádámok és Évák ünnepe a Jókai Színházban Bibliai történeteket adtak elô a középiskolások Békés megye tíz középiskolájából közel háromszáz diák és pedagógus csatlakozott az Ádámok és Évák Ünnepe című rendezvényhez, aminek keretében Bibliai történeteket mutattak be a Békéscsabai Jókai Színház nagyszínpadán.

produkció középiskolások közreműködésével. Az egyes csapatok pedagógusaik mellett színészek és rendező segítségével hónapokon át készültek az április 29-ei premierre. A diákok szabadon választhatták meg, hogy milyen stílusban és felfogásban viszik színre az általuk kiválasztott bibliai történetet. Az izgalmas, értékteremtő produkció zajos sikert aratott a délutáni teltházas és az esti zsúfolt házas díszbemutatón is, ami után a szakmai-társadalmi zsűri tagjai jelenetenként értékelték a látottakat, majd a legsikeresebb csoportokat, színjátszókat oklevéllel, díjakkal jutalmazták.

Fekete Péter díjat ad át

A szolnoki Szigligeti Színházból indult kezdeményezéshez tavaly csatlakozott a Békéscsabai Jókai Színház. Ennek eredményeként az

el mú lt évadban Az ember tragédiáját láthatták a nézők diákok előadásában, az idei évadban a Biblia jeleneteiből született

A zsűri tagjai voltak Túriné Kovács Márta a békéscsabai polgármesteri hivatal oktatási és közművelődési osztályvezetője, Kerekes

Judit és Darida Ildikó koreográfusok, a Színitanház táncpedagógusai, Dr. Moskovics Sándor, a békéscsabai zsidó hitközség elnöke, Szigeti Antal atya a békéscsabai belvárosi római katolikus templom plébánosa Péterné Benedek Ágnes a békéscsabai evangélikus egyház lelkésze, Fekete Péter a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója, valamint Zalán Tibor József Attila-díjas író, a Jókai Színház dramaturgja, a zsűri elnöke. – Az Ádámok és Évák Ünnepének a lényege nem a verseny volt, hanem az, hogy a fiatalok minél közelebb kerüljenek a színházhoz, és a Szentíráshoz. Ugyanakkor szerettük volna még szorosabbra fűzni a Jókai Színház és az oktatási intézmények eddig is gyümölcsöző kapcsolatát. – mondta Fekete Péter színházigazgató. A díjazottak: Közösségi díjak: A legjobb Ószövetségi előadás Eszter könyve a békési Szegedi Kis István Református Gimnázium előadásában; A legjobb Újszövetségi előadás Lázár feltámasztása a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény előadásában; A legjobb hagyományos előadás Káin és Ábel a Békés Városi Színjátszó Stúdió előadásában; A legjobb modern előadás Bábel tornya a Mezőberényi

Szigeti Antal római katolikus atya és dr. Moskovics Sándor zsidó hitközségi elnök a zsűriben

Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium előadásában; A legjobb zenés előadás A házasságtörő asszony a békéscsabai BÉKSZI Kós Károly Tagiskolája előadásában; A legjobb táncos előadás József és Putifárné a mezőkovácsházi Békés Megyei Hunyadi János Közoktatási Intézmény előadásában; A legjobb üzenetet hordozó előadás a Salamoni döntés a békéscsabai Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola előadásában; A legszebben beszélők előadása Keresztelő Szent János halála a békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium előadásában; A leglátványosabb előadás Jézus Pilátus előtt a békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium előadásában; A legjobb mai felfogású előadás Jézus kiűzi a Kufárokat a templomból a békéscsabai Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola és Kollégium előadásában

Több mint kétszáz diák a színpadon

Egyéni díjak: A legjobb férfi főszereplő Hagymási Dániel – Herodes (Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium); A legjobb női főszereplő Endrész Alíz – Heródiás (Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium); A legjobb férfi mellékszereplő Szabó Csongor – Fickó az első sorban (Békéscsabai Evangélikus Gimnázium); A legjobb női mellékszereplő Tordai Anna Abigél, Gyömbér Barbara, Kutas Mária – vendég I. II. III (Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium); A legszebben beszélő szereplő Csíbor Balázs – Keresztelő János (Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium); A legszebben éneklő szereplő Barta Renáta, Molnár Tímea – (Kemény Gábor Szakközépiskola – Kemény Gitárklub); A legjobb táncos szereplő Gergely Vivien – Salome (Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium); A legjobb koreográfia Farkas Erika és Frajsták Norbert – József és Putifárné (Békés Megyei Hunyadi János Közoktatási Intézmény, Mezőkovácsháza); A legjobb dramaturgia Salka Zsuzsanna – Lázár feltámasztása (Békéscsabai Evangélikus Gimnázium). A díjak átadása után, a több mint kétszáz diák önfeledt ünneplésbe kezdett a Jókai Színház nagyszínpadán, ahol a nagy érdeklődésre való tekintettel még egy előadást tartottak a diákok május 10-én. Sz. K. V. Fotó: A-team/Ignácz Bence


Zalaegerszegen átadták a tízezredik bérletet

Nem csak bérlet, de meglepetés is várta Néz Károlyt és feleségét a minap a Hevesi Sándor Színházban. A tízezredik bérletesnek ugyanis ajándék jár. A házaspár gyanútlanul érkezett szerdán este a teátrumba, ahol Besenczi Árpád igazgató és Sztarenki Pál művészeti vezető is üdvözölte a tízezredik bérlet tulajdonosait. – Hihetetlen meglepetés volt – mondta Néz Károlyné, aki alig jutott szóhoz a köszöntést követően. A Liszt-iskola pedagógusa elárulta, gimnazistaként kezdett színházba járni. Rengeteg előadáson tapsolhatott már, így akkor is, amikor a színháznyitó produkció, a Madách-mű végén legördült a függöny. – Tanítványaimat is rendszeresen hozom, szeretném, ha ők is színházszerető emberek lennének. – Az ember tragédiája volt az első előadás, amit láttam, Gábor Miklós-

sal Lucifer szerepében – említette férje, Néz Károly, a Zrínyi-gimnázium tanára. A teátrumban régen megfogalmazott cél volt, hogy egyszer tízezer bérletest számlálhassanak. – Az, hogy elértük ezt a számot, jelentős mérföldkő a színház életében, a város nagyságát, lakóinak számát, a közönségét tekintve mindenképpen kuriózumnak számít – fogalmazott a direktor, aki díszoklevelet, és ajándékutalványt adott át. Utóbbi a jövő évadra szóló kétszemélyes premierbérletet jelent a házaspárnak. – A színház célja, hogy minél igazabb, hitelesebb előadásokat hozzunk létre, ezért dolgozik estéről estére 127 ember. Az, hogy a színházba ennyien szeretnek járni, az egész társulat érdeme és nem csak számunkra büszkeség, de a város számára is az lehet. pgy Fotó: Seres Péter

Sztarenki Pál, Madák Zsuzsanna dramaturg, Néz Károlyné, Besenczi Árpád, Néz Károly és Nagy Ferenc, a szervezési osztály vezetője

Adj (j)egyet ajándékba

Magyarországon is nagy népszerűségnek örvend a Nápolyból indult „felfüggesztett kávé” program. A különleges adományozó akcióhoz a vidéki színházak közül elsőként és a megyeszékhelyen is mindenkit megelőzve, a Szigligeti Színház csatlakozott. A „felfüggesztett kávé”, vagy más néven „Adj egyet ajándékba” akció lényege, hogy ha rendelünk egy kávét egy kávéházban, nemcsak azt fizetjük ki, amit elfogyasztottunk, hanem egy másik adagot is, ami valaki másé lesz, egy ismeretlené, aki amúgy nem engedhetne meg magának egy italt, egy ebédet, vagy éppen egy színházjegyet.

A hatéves Józsi túlzottan akaratos és szókimondó. Ezzel percenként kényelmetlen helyzetet teremt a formáknak megfelelni kényszerülő felnőtteknek. Valló Péter eddig szinte ismeretlen Molnár Ferencszövegekre épített rendezését nemrég mutatták be a Pinceszínházban, Gyabronka Józseffel a főszerepben. A Józsi – korai mű, voltaképpen jelenetek egymásutánja – csemege a Molnár-rajongóknak, a századelős polgárság sznobizmusát kifigurázó vígjátékok kedvelőinek. Valló Péter rendezésében színpadra lép Gyabronka József mellett Hirtling István, Marton Róbert, Pálfi Kata és Zsurzs Kati. Józsi, a jól szituált nagypolgári család elkényeztetett gyermeke az élet különböző szituációiban hisztériás viselkedésével, rosszindulatával, gátlástalan kíváncsiságával és szókimondásával rendre zavarba hozza képmutató, vagyis felnőtt módra

Ez a lehetőség nem feltétlenül a legszegényebbeknek szól, hanem azoknak a bajba került polgároknak is, akik korábban megengedhették maguknak, hogy megigyanak egy kávét, elmenjenek moziba, vagy megnézzenek egy színházi előadást, de ma már nincs erre pénzük. Az akció lényege az adakozók és kedvezményezettek anonimitása. A kezdeményezés Olaszországból indult, az európai kultúra egyik bölcsőjéből, a gesztusban érezhető az a jószándék, az a szolidaritás, az a szeretet, az a derű, amely Európát annyi évszázadon keresztül éltette és

fenntartotta. Az anonimitás, a „nevezetes” névtelenség pedig az igazi magasrangú tett, hiszen nem követi elismerés, nem követi haszon, népszerűség. Ezt a cselekedetet „csak” valahol nagyon magasan „jegyzik”. Szolnokon egyedülállóan, és a vidéki színházak között elsőként a Szigligeti Színház is csatlakozott az akcióhoz. A színház jegyirodájában kíváncsian várták, kik lesznek azok, akik a „felfüggesztett” jeggyel nézik meg náluk a Made in Hungária című musicalt. Április 10-én aztán az első felfüggesztett jegy gazdára talált. (-)

Gyermekzsarnokság a Pinceszínházban „helyesen” viselkedő szüleit. Pedig az anya ösztönösen türelmes és önfeláldozó, az apa pedig szigorú családfenntartó – sugallja a korabeli Magyar Uriasszonyok Lapja az idilli család képét azokban az írásokban, melyek összekötik Molnár jeleneteit. S hogy mit tehetnek a szülők, ha az idill mégis felbomlana hisztis gyermeküknek köszönhetően? Erre is hasznos ötletekkel szolgálhat a korabeli nevelési tanácsadó füzetek a hisztis gyermekről szóló száma. A játszótéri miliőben játszódó jelenetek alatt természetesen felsejlik egy gazdasági válsággal sújtott, világháború felé tartó társadalom rajza. Az előadás gyerekvállalás előtt, és szigorúan pár évvel utána állóknak fokozottan ajánlott. Cs. Z. Fotó: Szkárossy Zsuzsa

Pálfi Kata, Marton Róbert és Gyabronka József

Színvonalas grafikai megoldások

www.logomotiv.hu

16.

17.


Színházi évad 2013-14 Hagyomány, korszerûség, nemzetköziség

Bemutatták a Nemzeti Színház jövő évadát

– Nehéz időszak van mögöttünk, a szerződtetési tárgyalások mindig ilyenek, ugyanakkor tele vagyunk energiával és tervekkel – mondta Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház leendő igazgatója, aki ismertette a következő évad műsorát és a színházhoz szerződő színészeket. Köztük van többek között Bánsági Ildikó, Eperjes Károly, Földes László Hobó, Nagy-Kálózy Eszter, Reviczky Gábor, Schnell Ádám és Tóth Auguszta is.

ebben a műben benne van minden, ami mozgatja az alkotói közösségét és amit megvalósítani szeretnének. A nagyszínpadon az évadban bemutatásra kerülnek még a Johanna a máglyán, az Ahogy tetszik, a János vitéz és az Operett című művek, a stúdiószínpadon a KZ oratórium, a Boldogságtöredék, a Psyché és az Éjjeli menedékhely, nyáron Zsámbékon pedig a Zoltán újratemetve. A jelenlegi repertoár

Eperjes Károly és Vidnyánszky Attila – Fotó: Csicsely Zoltán

– Büszke vagyok a hozzánk csatlakozó színészek névsorára – fogalmazott a július 1-jén munkába álló direktor. – Ahogy látszik, harminc év alatti színészek nem szerepelnek köztük, ám a társulat felépítésének még csak az első lépésénél tartunk. Együtt fogunk dolgozni a színművészeti és a kaposvári egyetem hallgatóival, közülük válogatjuk majd össze a legfiatalabb tagokat. Az új vezetésű Nemzeti szeptember 27-én tartja első bemutatóját, Tamási Áron Vitéz lélek című darabját Vidnyánszky Attila rendezésében, aki úgy fogalmazott:

A Pécsi Nemzeti Színház hat nagyszínházi és kilenc kamaraszínházi bemutatót tervez az új évadban, a repertoárban opera és balett éppúgy szerepel, mint operett, vígjáték, tragédia és mesejáték. Rázga Miklós, a teátrum igazgatója a Picasso kalandjai című előadásán vázolta fel a 2013/2014-es időszak műsortervét és köszöntötte az idei évad százezredik fizető nézőjét, akit két bérlettel és

nagy része a mostani évad végén lekerül a műsorról, jelenleg folynak az egyeztetések, mely előadások játszhatóak tovább az elszerződések után. Az új évadban ugyan-

próbára a színház új igazgatója és társulata tisztelettel meghívja a Kárpát-medence magyar nyelvet és irodalmat tanító tanárait. A jovoevad@ nemzetiszinhaz.hu e-mail címen várják a pedagógusok jelentkezését. A főpróba megtekintése díjtalan. Csicsely Zoltán

akkor számos debreceni és beregszászi produkció költözik majd a Duna-partra. Hagyomány – korszerűség – nemzetköziség. Erre a hármasra épít majd az új színházvezetés, amelynek tagja lesz Eperjes Károly is igazgatóhelyettesként. A költői színház eszményét szeretnék megvalósítani. A rendezők között ott lesz Maár Gyula, Galambos Péter, külföldről érkezik a román Silviu Purcărete, a lengyel Andrzej Bubień és az orosz Viktor Rizsakovm, akik mindannyian dolgoztak már Debrecenben, a Csokonai Színházban, Vidnyászky Attila pedig öt rendezésre készül a következő évadban.

Reviczky Gábor, Blaskó Péter, Tóth Auguszta, Bánsági Ildikó és NagyKálózy Eszter a sajtótájékoztatón – Fotó: Kovács Attila/MTI

Új társulati tagként érkezik: Bánsági Ildikó, Eperjes Károly, Földes László Hobó, Horváth-Lajos Ottó, Kristán Attila, Nagy-Kálózy Eszter, Rácz József, Reviczky Gábor, Schnell Ádám, Szűcs Nelli, Tóth Auguszta, Tóth László, Trill Zsolt és Varga József. Rajtuk kívül számos vendégművész is fellép majd egyegy előadásban. Megújította szerződését: Básti Juli, Blaskó Péter, Bodrogi Gyula, Farkas Dénes, Fehér Tibor, Martinovics Dorina, Máttyássy Bence, Nagy Mari, Sinkó László, Söptei Andrea, Szarvas József, Szatory Dávid, Tenki Réka, Tompos Kátya, Törőcsik Mari, Udvaros Dorottya és Újvári Zoltán. A Nemzeti Színház szeptember 27-én a Vitéz lélek című bemutatóval nyitja meg az évadot. Az első premierre a jegyeket május 26-án Vidnyánszky Attila és a társulat tagjai árusítják majd. Sok szeretettel várjuk a Nemzeti Színház új évada iránt érdeklődő nézőket május 26-án, vasárnap 16 órától a Vörösmarty téren! A premiert megelőző fő-

A Nemzeti Színház 2013/14-es évadának tervezett bemutatói 2013. szeptember 27. – Nagyszínpad Tamási Áron: VITÉZ LÉLEK Rendező: Vidnyánszky Attila 2013. november – Nagyszínpad Paul Claudel – Arthur Honegger: JOHANNA A MÁGLYÁN Rendező: Vidnyánszky Attila 2014. január – Gobbi Hilda Színpad Pilinszky János: KZ ORATÓRIUM Rendező: Maár Gyula 2014. február – Nagyszínpad Shakespeare: AHOGY TETSZIK Rendező: Silviu Purcărete 2014. március – Nagyszínpad Petőfi Sándor: JÁNOS VITÉZ Rendező: Vidnyánszky Attila 2014. március – Gobbi Hilda Színpad Galambos Péter – Kovács-Cohner Róbert: BOLDOGSÁGTÖREDÉK Rendező: Galambos Péter 2014. április – Gobbi Hilda Stúdiószínpad Weöres Sándor: PSYCHÉ Rendező: Vidnyánszky Attila 2014. május – Nagyszínpad Witold Gombrowicz: OPERETT Rendező: Andrzej Bubień 2014. június – Kaszás Attila Terem Gorkij: ÉJJELI MENEDÉKHELY Rendező: Viktor Rizsakov 2014. július – Zsámbéki Színházi Bázis Zelei Miklós: ZOLTÁN ÚJRATEMETVE Rendező: Vidnyánszky Attila A Nemzeti Színház, a Zsámbéki Színházi Bázis és a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház közös produkciója

A Pécsi Nemzeti Színház tizenöt bemutatót tervez

egy olyan kétszemélyes, Add tovább! bérlettel ajándékozott meg, amelyet az első produkció megtekintését követően át kell adnia. Így minden előadást más és más színházrajongó nézhet meg. A direktor elmondta: az első előadás a nagyszínházban ősszel Szirmai Albert, Bakonyi Károly és Gábor Andor Mágnás Miska című nagyoperettje lesz Méhes László rendezésében. Szophoklész és Faragó Béla félig tragédiaként, félig operaként jelzett Antigoné című művét maga a színigazgató viszi színre, Csajkovszkij Diótörő című balettelőadását Vincze

Balázs és Zachár Lóránd koreografálja. Georges Feydeau Bolha a fülbe című vígjátékát ugyancsak Méhes László, Donizetti Szerelmi bájital című vígoperáját Nagy Viktor, Jókai Mór-

Böhm György-Korcsmáros György A kőszívű ember fiai című romantikus színművét Böhm György rendezi. Az N. Szabó Sándor teremben Székely Csaba Bányavakság című tragiko-

médiáját a kaposvári Csiky Gergely Színház és a Pécsi Nemzeti Színház együttműködéseként láthatja a közönség Bérczes László rendezésében, José Sanchis Sinisterra Jaj, Carmela című művét Carlos Rodero viszi színre. A kamaraszínházban látható majd a Frank L. Baum – Bognár Róbert – Várady Szabolcs Óz, a nagy varázsló című zenés mesejátéka Schlanger András rendezésében, valamint Rideg Sándor és Tímár Péter Indul a bakterház című falusi bohózata is, amelyet Böhm György rendez és a Pécsi Nyári Színházzal közösen mutatnak be.

Alfred Hitchcock filmje alapján készül a 39 lépcsőfok című krimi-vígjáték Horgas Ádám rendezésében, a Csukás István–Darvas Ferenc Ágacska című zenés mesejátékát Naszlady Éva, Donizetti A csengő című operáját Ottlik Ádám viszi színre. A Pécsi Balett a H-arcok című táncműsorral jelentkezik, a koreográfus Zachár Lóránd és Cameron McMillan lesz, Egressy Zoltán Három koporsó című romantikus abszurdját rendezőként Dömötör Tamás jegyzi. Rázga Miklós szólt arról is, hogy a teátrum a május 29. és június 2. között sorra kerülő I. Pécsi Családi Színházi Fesztivállal, vendéglátóként pedig a június 6. és 15. közötti XIII. Pécsi Országos Színházi Találkozóval búcsúzik az idei, azaz a 2012/2013-as évadtól. MTI

18.



Meghirdette 2013/2014es évadát a Veszprémi Petőfi Színház az intézményben tartott sajtótájékoztatón. Műfaji sokszínűség, széles kínálat és számtalan meglepetés várja a közönséget, amelynek száma ebben az évadban várhatóan eléri a 120 ezret. Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója az évadhirdető sajtótájékoztatón büszkén említette, hogy a színház minden idei előadása Kedves Olvasók, Kedves Közönség! A szolnoki Szigligeti Színház vezetése örömmel ad tájékoztatást a 2013/2014-es évadának tervezett bemutatóiról. Kérjük, válogassanak kedvükre a darabok közül, és legyenek vendégeink a következő szezonban is! Bíró Lajos: Sárga liliom (2013 szeptemberétől, rendező: Balázs Péter) Bérleten kívül már láthatta ebben az évadban a közönség. Feszes, drámai, népszerű módon megírt, társadalomkritikus mű, kiváló szerepekkel. Eugene O'Neill: Utazás az éjszakába (2013 októberétől a Szín-Mű-Helyben, rendező: Málnay Levente) Küzdelem a sötét erőkkel. Küzdelem a droggal, az itallal. Gyakran már a heroikus küzdelem látványa is megtisztít, a katarzis új embert hív életre belőlünk. Császár Györgyire

meghívást kapott Budapestre, a veszprémi társulat különböző helyszíneken mutatkozhat be. Szólt arról, hogy ebben az évadban a tizenhatezredik bérletest köszönt hették, az előadásokat az évadban 120 ezren látják; Veszprémnél jóval nagyobb városok jóval nagyobb színházai sem büszkélkedhetnek ilyen néző- és bérletes számmal, mint a mintegy 600 millió forint költségvetésű veszprémi teátrum. A 2013/2014-es évadban a nagyszínpadon Szinetár Miklós rendezésében Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjének bemutatója október 18-án lesz. Móricz Zsigmond-Kocsák

Műfaji sokszínűség, széles kínálat Veszprémben

Eperjes Károly rendezi az Éjjeli menedékhelyet

Tibor-Miklós Tibor Légy jó mindhalálig című musicaljét karácsony előtt tűzi műsorra a színház, a rendező személyéről még nem döntöttek. Guelmino Sándor de-Laclos-Hampton Veszedelmes viszonyok című színművét, Valló Péter Goldoni A kávéház című vígjátékát rendezi. Gorkij Éjjeli menedékhely című színművét Eperjes Károly állítja színpadra. A színház művészeti tanácsadója elmondta: szerette volna, ha Szakonyi Károly drámát ír a vörösiszap katasztrófa kapcsán, de miután ez nem valósult meg, Gorkij remekművét rendezi. Azt mondta, rajong a darabért, mely a kitűnő szerepekkel a társulatot

is összefogja, ő maga kétszer játszotta, a főiskolára Szatyin monológjával felvételizett. A Soproni Petőfi Színház Rossini Bruschino úr című vígoperájával és a Csillagok szárnyán című táncfantáziával, balettesttel érkezik, de terveznek együttműködést a fehérvári színházzal, a sepsiszentgyörgyi színházzal is felvették a kapcsolatot. A gyerekekre gondolva tűzik műsorra a Tündér Míra, A hang-villa titka és az Andersen, avagy a mesék meséje című mesejátékokat, a Bon-bon gyermekbérlettel is a legkisebbeket célozták meg. A Latinovits-Bujtor Játékszínben többek között Krleza Agónia című drámáját Dömölky

Eperjes Károly és Oberfrank Pál

János, Örkény István Drága Gizám! című drámáját Berényi Gábor rendezi. Az idén is népszerű Vendégjáték és Csillagszóró bérleteket jövőre is meghirdetik, ismét lesz évadnyitó nyílt

A következő szolnoki évad

és Karczag Ferencre vár a két főszerep. Pierre Barillet - Jean Pierre Grédy: A kaktusz virága (bérleten kívül 2013 októberétől, rendező: Balázs Péter) Szolnokon már hagyomány, hogy bérleten kívüli bemutatót is tart a társulat. Ennek nagyon népszerű darabnak kell lennie. A kaktusz virága ilyen, hiszen sokszor bizonyított már Nádas Gábor és Szenes Iván dalaival. Carlo Goldoni: Chioggiai csetepaté (2013 októberétől, rendező: Kiss József ) Goldoni behozta a színházakba a természetes beszédmódot, a realista jellemábrázolást. Figurái örökéletűek, helyzetei ma is élőek, jelentése örökérvényű. Mintha jókedvű és élesszemű kortársunk lenne. Kiss József: Utolsókból elsők (Színjáték Sándor István-

ról két részben - 2013 novemberétől a Szín-Mű-Helyben, rendező: Karczag Ferenc) Sándor Istvánt, a szolnoki születésű szalézi szerzetest 1953-ban azaz 60 éve végezte ki a kommunista rendszer. Fiatalokat nevelt. Róla írta művét a szerző, mely 12 fiatalnak nyújt játéklehetőséget. John Kander-Fred EbbJoe Masteroff: Cabaret (2013 novemberétől, rendező: Radó Denise) Elérkezett az a pillanat, amikor Kertész Marcellának el kell játszania, Radó Denisenek meg kell rendeznie ezt a nagyszerű musicalt. Borgesson-Long-SingerShakespeare: S.Ö.R. - Shakespeare Összes Rövidítve (2013 november végétől a Szín-Mű-Helyben, rendező: Molnár László) Három színész és egy negyedik, mint rendező, összeáll,

nap, gyereknap, folytatódik a középiskolások számára szervezett sorozat, mely jövőre, a Magyar kultúra napján Weöres Sándor vagy Gárdonyi Géza előtt tiszteleg. V. R.

hogy bebizonyítsa: ötletgazdagságuk mesebeli. És ezt a kincset megosztják a közönséggel is. Arthur Miller: A Salemi

A dolog ma sincs másképp, csak már nem boszorkánynak nevezik áldozataikat a mai tudatlanok…

megunhatatlan keveréke a Mágnás Miska. Barabás Botondra vár a címszerep. Szép Ernő: Patika (2014 márciusától, rendező: Csiszár Imre) A korona az évadon. Szép

boszorkányok (2014 januárjától, rendező: Nagy Viktor) Az emberek tudatlanságukban boszorkányokat üldöznek. Hányszor történt már ez meg a történelemben!

Szirmai Albert-Bakonyi Károly-Gábor Andor: Mágnás Miska (2014 februárjától, rendező: Balázs Péter) Rengeteg derű, igazi magyar ízek és csodás dallamok

Ernő szép ajándéka, jutalomjáték Radó Denise-nek és Dósa Mátyásnak. Szép darab, szép álmokkal, szép vágyakkal és a ritkán szép realitással. Kiss József

A tatabányai Jászay Mari Színház műsorterve Kamaraszínház

Yasmina Reza: Az öldöklés istene - komédia Szereplők: Crespo Rodrigo, Honti György, Major Melinda, Pálfi Kata. Rendező: Guelmino Sándor Az egyik házaspár kisfia bottal kiveri a másik házaspár kisfiának két fogát. Ám a szülők nem esnek egymásnak, hanem leülnek, hogy civilizáltan és kulturáltan megbeszéljék a dolgot, levonják a konzekvenciákat és átgondolják a teendőket. „Az öldöklés istene” azonban rájuk zárja az ajtót, és

innentől nincs menekvés: szembesülniük kell gyereknevelési csődjükkel, sőt egész életük csődjével. Nagyszínpad

Dale Wasserman – Mitch Leigh – Joe Darion: La Mancha lovagja – musical Szereplők: Fésűs Nelly, Jegercsik Csaba, Vikidál Gyula. Rendező: Szűcs Gábor Mi a valóság? Vajon minden dolog csak önmaga? Nem lehet elsődleges, szokott értelmén túl újabb létezéssel felruházni a körülöttünk létezőket? Valóban beteges az a fantázia,

amely a valóságon túl, valóságot bír felfedezni? A szélmalmok tényleg csak szélmalmok lennének? Bolond az a nemesember, aki lovagi olvasmányai közepébe ringatja magát, kalandot keresve minden soron következő útkanyarban? Bolondok azok, akik mindezért bolondnak nézik őt? Mitől lesz egy több, mint 400 éves történet minden korban en�nyire időszerű? Móricz Zsigmond: Rokonok – színmű Szereplők: Bakonyi Csilla, Crespo Rodrigo, Major Melinda, Mihályfi Balázs, Varga

Zoltán, Végh Péter. Rendező: Hargitai Iván Kopjáss Istvánt, Zsarátnok városának egyik tisztviselőjét váratlanul megválasztják a város főügyészének. Egy csapásra híres ember lesz, a város egyik vezető személyisége, akinek jóindulatát és kegyeit egyaránt keresik ismeretlenek és régi ismerősök, közeli és távoli rokonok, akit hirtelen közeli jóbarátként üdvözölnek a városi potentátok. Kopjáss István szerény körülmények között élő, tisztes családapa, szerető férj, olyan ember, akinek elvei vannak. Kopjáss felesége, Lina az

egyetlen, aki egyre csak óvatosságra inti

Örkény István: Tóték – tragikomédia a Győri Nemzeti Színház produkciója Szereplők: Csankó Zoltán, Ungvári István, Varga Mária. Rendező: Funtek Frigyes A Bábonyban, hegyvidéki nyugalomban élnek Tóték, akik a falu félbolond postá-

sának legnagyobb örömére négyen vannak. Egy szép nap beállít a fronton harcoló fiúk parancsnoka, Varró őrnagy, hogy náluk töltse kéthetes szabadságát. Ettől kezdve (folytatás a 19. oldalon)

19.


(folytatás a 18. oldalról)

mindenestül felfordul: a tűzoltóparancsnok: Tót, felesége: Mariska és leányuk: Ágika élete. A frontszolgálat során idegbeteggé vált őrnagy kedvét keresve reggeltől estig, majd estétől reggelig dobozolnak. Tóték a józan ész hatá-

Évadhirdető sajtótájékoztatót tartott a Soproni Petőfi Színház vezetése a teátrumban. A nagy klas�szikusok évadában többek között láthatja a közönség Molnár Ferenc Üvegcipő című vígjátékát Helyey László főszereplésével. Szabó Magda Kígyómarás című színművében Hujber Ferenc és Fodor Zsóka alakítja a két főszerepet, az Evita című rockoperában pedig Füredi Nikolett lesz a női főszereplő. A Bruscino úr című vígoperában kiváló operaénekesek lépnek színpadra és a Csillagok szárnyán című táncfantázia lesz a teátrum tánctagozatának első önálló produkciója. A szó jó értelmében vett, széles és színvonalas programpalettát kínáló klasszikus népszínháznak tekinti magát a soproni teátrum, amely az ősszel induló évadban opera-, a következő szezonban pedig operett-premierre készül. Pataki András, a Soproni Petőfi Színház igazgatója

A Katona József Színház mûsorterve Opera, operett, antik görög komédia, amerikai sikerdarab és táncszínházi előadás is szerepel a kecskeméti Katona József Színház következő évadának műsortervében. Hogy milyen előadásokat láthat majd a közönség, és milyen újdonságokkal várják az érdeklődőket, arról Cseke Péter színházigazgatót kérdeztük. – A kecskeméti színház különlegessége, hogy három játszóhelyen is várja a nézőket. Milyen darabokat mutatnak be a Nagyszínházban a 2013/2014es évadban? – A hírös városban már hagyománya és komoly nézőtábora van az operett-játszásnak, a színházkedvelők egy-egy évad előtt mindig megkérdezik, milyen operettet láthatnak majd a következő szezonban. Ezúttal Kálmán Imre nagyszerű művét, a Marica grófnőt mutatjuk be, Sáfár Mónika és Egyházi Géza főszereplésével. Azután Peter Buckman Most min-


rait feszegetve mindent megtesznek, hogy a fiúk az őrnagy jóindulatának köszönhetően megmeneküljön a háborúból. Ám a falu postásának jóvoltából még csak nem is sejthetik, hogy áldozatuk mennyire hiábavaló.

Ivan Kušan: A balkáni Kobra – Énekes népi színjáték sok lövöldözéssel és egy gyilkossággal. Átírta Tasnádi István. Szereplők: Major Melinda, Varga Zoltán, Végh Péter. Rendező: Tóth Miklós Féltékenység, fegyverke-

reskedelem, mediterrán tempó! Begerjedt délszláv kakasok kergetik álmaik asszonyát és a boldogságot jelentő dollármilliókat. Csakhogy az egyikük szíve választottja valóban asszony: feleség! – mégpedig a javából. Egy valóságos falusi démon. Aki minden útjába kerülő férfit

saját férje megölésére buzdít. De biztosra akar menni. Felfogadja a szlavóniai rémet, a hírhedt balkáni Kobrát. Ám a legendás bérgyilkosnak már csak a hiúsága a régi. Az asszonynak kell hát kézbe vennie a dolgokat és a disznóölő kést… XX. századi balkáni revü

géppuska-ropogással Monori András fergeteges „macskajaj”-zenéjével! Tennessee Williams: A vágy villamosa – színmű Szereplők: Bakonyi Csilla, Kerekes Éva, Schruff Milán. Rendező: Guelmino Sándor

A nagy klasszikusok évada Sopronban

sajtótájékoztatóján kiemelte: a kései kinevezés miatt a most záruló évadot „lóhalálában” kellett tervezni, a következőre viszont már elegendő idejük volt. „Most egy rohammunkában évadot tudunk lassan magunk mögött”, az eredmény pedig az, hogy a jelek szerint két esztendő alatt „létre tudunk hozni, fel tudunk építeni a vállalásaink szerinti erős, Sopronban élő és működő, társulati léttel bíró, többfunkciós színházat”, amely tánctagozattal is bír. Jelezte: a „Nagy klasszikusok évadának” program-

jában Rossini Bruschino úr című műve először június 22-én kerül színpadra, a Soproni Ünnepi Hetek keretében, akkor még nyilvános f őpr ób a k é nt ; a bemutatót jövő januárban tartják. A veszprémi teátrummal közösen létrehozott, ott is bemutatott előadás fellépőinek zöme operaénekes lesz, de a két társulat egy-egy színész tagja is bekerült a szereplők közé. Szintén Pataki András rendezi Molnár Ferenc Üvegcipőjét, míg Katona Imre viszi színre – saját, nemrégiben elkészült újrafordítása alapján – Goldonitól a Két úr szolgáját, valamint az 1980-ban először az ő rendezésében bemutatott, az akkori elő-

adás számos szereplőjét felvonultató Evita musicalt. Pataki András hozzátette: jövő márciusban lesz Szabó Magda egyik korai műve, a Kígyómarás premierje, „ez lesz az úgynevezett komoly ajánlatunk a következő évadban”. Kamaradarabjaink között August Strindberg Julie kisasszonya, Katona Imre A zuhanás második pillanata című álomjátéka, Gogol darabja, az Egy őrült naplója, Petőfi Sándortól pedig A helység kalapácsa is helyet kap. Az igazgató különlegességként említette Fedák Sári börtönnaplóját; a monodrámát a művésznő egykori raboskodásának helyén, a sopronkőhidai fegyházban is bemutatják majd. Pódiumeladásaikról szólva jelezte: a Jelentés az Akadémiának című, az Átváltozás főhősével éppen ellentétes irányú utat bejáró majmot bemutató Franz

Kaf ka-mű éppúgy helyet kapott itt, mint a Ghymesalapító Szarka Gyula középkori szerelmes levelezésekből válogató, Az alku című estje. Műsoron lesz Horányi László és a Pusztaszó együttes Sinka István-estje, Jordán Tamás pedig két produkcióval is színpadra lép Sopronban. Pataki András kitért arra is: az óvodás, az alsó és a felső tagozatos és a középiskolás korúakat megszólító programokat is szerveznek. Bérleten kívüli új

előadásaik között említette a SingSingSing musicalválogatás második menetét, operettgálájukat, valamint A három kismalac című bábelőadást. Jelezte: számos, ebben az évadban bemutatott darabjuk műsoron marad, köztük Steinbeck Egerek és emberekje, Petőfitől a Tigris és hiéna, Bornemisza Péter Magyar Elektrája és Katona Imre műve, a Csíksomlyói magyar passió. (Forrás: MTI)

Új tagozat a kecskeméti teátrumban

denki együtt! című művét játsszuk, egy kisvárosi fúvószenekar keserédes történetét, mely különleges színészi összjátékra ad alkalmat minden egyes szereplőnek, zenei- és színészi értelemben egyaránt. Ray Conney Páratlan párosát nagy sikerrel játszottuk; a következő évadban a történet folytatását visszük színre 16 évvel későbbről, amikor is John Smith két különböző anyától származó gyermekét egymás mellé sodorja az élet. Weöres Sándor születésének 100. évfordulójáról Kétfejű fenevad című, világirodalmi színvonalú remekműve bemutatásával emlékezünk meg.

Egy antik görög komédiát, Arisztophanész Lüzisztraté című művét is mű sor u n k r a tűztük. A szerző elhíresült, férf iellenes vígjátékban a társulat színésznői kapnak remek szerepeket. Minden évben külön figyelmet fordítunk arra, hogy gyermek- és ifjúsági előadásokkal a felnövekvő generációt is bevonzzuk a színházba A soron következő évadban Ludas Matyi történetét Schwajda György átiratában, a libák szemszögéből nézhetik meg ifjú nézőink. Az elmúlt évad meglepetése az operajátszás volt a gyerekeknek. A célunk, hogy ismert és kevésbé ismert meseoperákba nyújtsunk bepillantást, néhány dal, sok humor és hang segítségével; együtt játszunk, együtt fedezzük fel a zene varázslatos erejét. Ebben az évadban Ha-

mupipőke meséjét Rossini csodálatos zenéjével követhetik végig a kicsik és szüleik. – Mely előadásokra válthatnak jegyet a Kelemen László Kamaraszínházban, illetve a Ruszt József Stúdió Színházban a nézők? – A Kamaraszínházban Bernard Slade ismert történetét, a Jövőre, veled, itt című darabot a Danyi Judit – Hegedűs Zoltán színészházaspár jutalomjátékaként kínáljuk közönségünknek. Az egyik legismertebb magyar film Déry Tibor Szerelem című műve, melyet annak idején Makk Károly rendezésében láthattunk a moziban. Színházunk most más oldalról közelíti meg a történetet: az eredeti kihallgatási jegyzőkönyvek és levelek felhasználásával. A lecsúszott színészdinasztia és a menthetetlenül szenvedélybeteg édesanya megrázó történetét, O’Neill Hosszú út az éjszakába című művét ritkán lehet látni magyar színpadon – Kamaraszínházunkban most ezt a darabot is megnézhetik az érdeklődők.

A Ruszt József Stúdió Színházban művészeti vezetőnk, Réczei Tamás: Szabadság kórus című darabját tűzzük műsorra, mely a magyar történelem eddig feldolgozatlan eseményét, a szerzetesrendek kitelepítését eleveníti fel az ’50-es évekből. Majd Bíró Krisztina nőNyugat című darabját visszük színre, melyben a Nyugat szerzőinek feleségei, szeretői, barátnői és múzsái mesélnek sorsukról. – Igazi kuriózumot is tartogat a következő kecskeméti évad. Mi lesz ez? – Reményeim szerint 2014 márciusában megnyílik Kecskemét új, kulturális nevezetessége, a Hírös Város Turisztikai Központ, mely egyúttal a Kelemen László Kamaraszínház új játszási helye lesz. Amennyiben a város közgyűlése megszavazza, hogy a kecskeméti Katona József Színház kéttagozatos színházként működjön tovább, itt mutatkozhat majd be színházunk új tánctagozata. Egy nyitóelőadást tervezünk

a következő évadban a Hírös Város Turisztikai Központba, mely a Régi idők mozija – A négy évszak címet kapta. Ennek első részében társulatunk művészei a 20-as, 30-as, 40-es évek ismert filmslágereit dolgozza fel Mándy Iván stílusában. A második részben pedig önálló balettkarunk Vivaldi A négy évszak című darabját tolmácsolják a tánc nyelvén. Remélem, hogy az új épületben, az új tagozatunkkal még több néző érdeklődését keltjük majd fel, emellett egy újabb színfolttal gazdagíthatjuk a város kulturális kínálatát. B. L.

20.



Tíz bemutatóra készülnek Zalaegerszegen

A következő évad műsortervéről, a Pécsi Országos Színházi Találkozóról és nehézségekről is szó esett a Hevesi Sándor Színházban tartott sajtótájékoztatón. April de Angelis Színésznők című színművével vesz részt a Hevesi Sándor Színház a Pécsi Országos Színházi Találkozón: a zalaegerszegiek előadását június 9-én két alkalommal is láthatja majd a fesztivál közönsége, jelentette be Besenczi Árpád, a teátrum igazgatója. A direktor beszámolt arról is, hogy rendeződött a színház épületének tulajdonjoga: a teátrum 2002 óta működik a város fenn-

tartásában, a feladatot ugyan átvették a megyei ön kormá nyzattól, ám az ingatlanokat nem, s azok

város tulajdonába került. A direktor arról is szólt, hogy a Hevesi-színház korábban speciális helyzetben volt, hiszen támogatását a város és a megye 60-40 százalékos arányban vállalta.

Kiss Mari és Ecsedi Erzsébet a Színésznőkben

– a megyei önkormányzatok konszolidációja nyomán – az államhoz kerültek. Az ingatlanvagyon mostanra a

Most azonban nem tudják, mi lesz a korábban a megyei önkormányzattól kapott 60 millió forint sorsa. A város

ugyan mindent megtesz a színház zavartalan működése érdekében, és az elmúlt évben még sikerült is pótolni az összeget, ám, ha idén kiesik a költségvetésből, annak drasztikus következményei lehetnek, keret- és műsorszűkítéssel járhat. Pedig jó úton jár a társulat, ezt a sikerek – egyebek mellett a meghívás a POSZT-ra, a bérlet- és nézőszám emelkedés – is mutatják. Besenczi Árpád hangsúlyozta, reméli, megnyugtatóan rendeződik a helyzet. Minden esetre, tette hozzá készült egy optimális műsorterv a 2013-14es évadra: összeállításánál ugyanannyi bemutatóval számoltak, mint ahány produkció a jelenlegi szezonban volt. A következő évadban – a jelenlegi elképzelések szerint – hat nagyszínpadi produkcióra válthat jegyet, bérletet a nagyérdemű. A Csíksomlyói passió be-

mutatója október 4-én lesz, ám, ha minden jól megy, az előadást – melyet Csiszár Imre rendez – nyár közepén a Göcseji Falumúzeumban már láthatja a közönség. November 8-án Szálinger Balázs Köztársaság című drámájának magyarországi premierjét tartják, a darabot Babarczy László és Sztarenki Pál viszi színre, majd Richard Rodgers – Oscar Hammerstein – Howard Lindsaí – Russel Crouse A muzsika hangja című musicalje kerül színre december 13-án Pinczés István rendezésében. A szezon második felében, február 7-től Szép Ernő Vőlegény, március 14-től Bolba Tamás – Szente Vajk – Galambos Attila Csoportterápia és április 18-tól Jaroslav Hasek – Spiró György Svejk című művét játssza a társulat. Az ifjabbakat Erich Kastner Emil és a detektívek című művével várják, a Tantermi deszka sorozatban pedig Tasnádi István Cyber Cyranojával. A Lakásszínházban Willy Russel Shirley

Valentine című lírai komédiájával ismerkedhet a néző és egy stúdió-bemutatóra is készül az együttes, Martin McDonagh Vaknyugat című színművével. Műsoron marad a Színésznők, Az üveganya, a Kebab, a Prah, valamint a Völgyhíd és a Csak Rómeó és Júlia… című produkció. A szerződtetések is lezajlottak, három művész válik meg a társulattól: Tánczos Adrienn, Kató Balázs, valamint Gulyás Hermann Sándor. Az elképzelések szerint Krajcsi Nikolett csatlakozik az együtteshez. Péter Gyöngyi

A Klebelsberg Kultúrkúria színházi tervei

A Kultúrkúria sajátos helyzetben van a II. Kerületi Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. egyik társintézményeként. Befogadó színházként elsősorban más színházak produkcióit tűzi műsorra, olyan programsort nyújtva a nagyérdeműnek, amely ilyen formában nem látható más fővárosi helyszínen. Reméljük, hogy a Klebelsberg Kultúrkúria a

határon túli és vidéki színházak pazar kínálatából szemezgetve igazán igényes, egyben szórakoztató, mindenki által élvezhető színházi élményt nyújt közönségének. Színházbérletünk szeptemberi nyitó előadása a Veszprémi Petőfi Színház vendégjátéka lesz Szakonyi Károly Adáshibájával (melyet a közönség a Marczibányi Téri Művelődési Központban is

megtekinthet). Októberben Gogol: Revizor című előadását láthatja a közönség a Komáromi Jókai Színház vendégjátékaként. Novemberben vendégünk lesz a POSzT versenyprogramjába beválogatott Színésznők című darab Zalaegerszegről. Decemberben Kecskemét vendégszerepel a Meseautóval és a Szabadkai Népszínház Magyar Társulata hozza Bernard Slade (Egy)

Péter rendezésében. A Kultúrkúria saját darabbal is jelentkezik a veszprémi Petőfi Színházzal koprodukcióban; Hedry Mária: Tündér Míra című mesedarabjának ősbemutatója Veszprémben lesz a gyermekek örömére. A Klebelsberg Kultúrkúria hagyományosan gazdag gyermekszínházi kínálatot biztosít minden korosztálynak. Tádé- és

Színésznők

Adáshiba

mással című darabját. Terveink közt szerepel még bérleten kívül Székely Csaba Bányavirág és Bányavakság című POSzT-díjas illetve a POSzT-ra beválogatott darabjainak bemutatása a Yorick Stúdió és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház koprodukciójában. Érkezik Komáromból a III. Richárd, és a veszprémi Goldoni: A kávéház című bemutatója is, az utóbbi Valló

Mazsola-bérleteink előadásain megfordul az ország összes jelentős bábszínháza: Vaskakas, Vojtina, Bóbita, Ciróka. A klasszikus mesék és történetek feldolgozásán túl nagy hangsúlyt fektetünk a magyar népmesék (Árgyélus királyfi és Tündérszép Ilona, Csillagszemű juhász, Székely menyecske meg az ördög) gazdag kincsestárának bemutatására, és a történel-

Helka, a Balaton tündére

mi legendák és regék feldolgozásainak meghívására határon innen és túlról. Idén megint többször lép fel a színpadon a Nagyváradi Magyar Színház Lilliput Társulata, tervezzük vendégül látni a Komáromi Jókai Színház Süsü, a sárkány előadását is. Úttörő jelleggel és nagy sikerrel kezdtük el babaszínházi sorozatunkat a 0-3 éves korú apróságoknak, amit havi rendszerességgel a következő évadban is folytatunk. Kü lön lege s produkciók k a l is készülünk: a Kabóca Bábszín-

ház vízi bábszínháza Helka, a Balaton tündére meséjét viszi szín helyett vízre a Kultúrkúria csodálatos kertjében június végén. (KAM) Helka, a Balaton tündére

21.



Nyolc színésszel bővül a székesfehérvári társulat A Stúdiószínpadon három premiert tart a színház.

Indul a bakterház és a következô évad a Vörösmarty Színházban

A 2013/2014-es évadban hat nagyszínpadi- és öt stúdió-előadás, valamint megújult társulat várja a közönséget a székesfehérvári Vörösmarty Színházban. Két produkció előkészületei már javában zajlanak. Bereményi Géza feldolgozásában és Bagó Bertalan rendezésében mutatják be Fehérváron Rideg Sándor vígjátékát, az Indul a bakterházat. A Bakter szerepét Gáspár Sándor játssza, a Banya Kubik Anna lesz, Patást Sághy Tamás alakítja, Závodszky Noémi pedig Csámpás Rozi bőrébe bújik. Bendegúz szerepére meghallgatást hirdetett a színház: a castingra több mint ötven fiú jelentkezett, közülük választotta ki a rendező azt a négy jelöltet, aki esélyes a szerepre. A próbák elkezdődtek, a bemutatót szeptember végére tervezik.

Decemberben egy ősbemutatóval jelentkezik a Vörösmarty Színház: Mark Twain – Döme Zsolt – Szurdi Miklós Koldus és királyfi című musicaljét Szurdi Miklós rendezi. Az előkészületek ennél a produkciónál is zajlanak, hiszen nem könnyű találni két olyan fiút, aki remekül énekel, jó színész, és ráadásul hasonlít is

egymásra. Szurdi Miklós rendező azonban reméli: sikerül megtalálni az igazi koldust és a királyfit, éppúgy, mint egy érdekes, izgalmas és szívhez szóló előadást létrehozni. A nagyszínpadon még négy premier vár a publikumra: a My fair lady Szikora János, a Lear király Bagó Bertalan, a Mester és Margarita Hargi-

Az Indul a bakterház Bendegúzai és a jelmeztervek

Patás és Csámpás Rozi, azaz Sághy Tamás és Zádvodszky Noémi az Indul a bakterház próbáján

tai Iván, valamint a Sárarany Horváth Csaba rendezésében.

A Vörösmarty Színház vezetői és a társulathoz szerződő színészek

Sakk, Úri muri, Rigoletto és Mágnás Miska – Bagó, Balikó, Bezerédi és Gesztesi

adás szintén ősbemutató lesz. „Társulatunk nyolc szín-

Moliére A fösvény című komédiáját Hargitai Iván rendezi, a Mesterkurzus című David Pownal-darabot Cserhalmi György állítja színpadra, és bemutatják April De Angelis darabját, a Színházi bestiákat is. A Pelikán Kamaraszínházban Tasnádi István Cyber Cyrano című net-drámáját láthatja a közönség Tóth András rendezésében. Faragó Béla és Matuz János darabját, a Kincsek szigete című zenés mesejátékot szintén a Pelikánban tűzik műsorra, Matuz János rendezésében – ez az elő-

Új évad Győrben

prózairodalom legnagyobbjának egyik fontos műve, az Úri muri színpadi feldolgozásával, a Kossuth-díjas Bezerédi Zoltán rendezésében. A karácsonyra tervezett Illatszertár története számtalan – többek között hollywoodi filmes – feldolgozásból lehet majd ismerős a nézőknek. Már ebben az évadban megkezdődtek Arthur Miller drámájának, a Salemi boszorkányoknak próbái Bagó Bertalannal. Az új évad az opera rajongóinak is kedvez, Forgács Péter igazgató első operarendezésére készül, a műfaj egyik megkerülhetetlen remekművét; a Rigoletto-t ál-

lítja színpadra. Az évad a Mágnás Miska előadásaival zárul 2014-ben Győrben, a rendező Molnár László lesz. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a nagy népszerűség miatt nem tudja a színház levenni a műsorról, az immár 7. éve játszott Portugált, szintén repertoáron marad a májusi bemutatójú Hetedhét című mesejáték, az Apácák musical és az interaktív krimikomédia, a Hajmeresztő. Ezek mellett műsorra tűzik A kripli című színművet és a Csoportterápiát, ami a sokat mondó mjuzikelkámedi műfajmegjelöléssel csábítja a zenés darabok kedvelőit.

A teátrum a 2013/14-es évadban csatlakozik a Győrben is nagy sikerrel folyó Nyugdíjas Egyetem programsorozathoz, a hallgatók mellett

A Győri Nemzeti Színház igazgatója sajtótájékoztatón jelentette be a 2013/2014-es évadban műsorra tűzött előadások címeit. Forgács Péter elmondta, hogy népszerű darabokat választott a következő évadra, bejelentette, hogy

többek között Gesztesi Károly, Balikó T a m á s , Bezerédi Zoltán és Bagó Bertalan is vendégeskedik majd a győri társulatnál. Az évad egyik legnagyobb szenzációja a Sakk című szuperprodukció lesz hatalmas slágerekkel, melyeket az ABBA együttes két tagja írt. Móricz Zsigmond halálának 70. évfordulójára emlékezik a társulat a 20. századi realista

Weill kissé áthangszerelt zenéivel Katkó Ferenc színművész rendezi, aki a kijevi színművészeti egyetem rendezői szakán tanul, és ez lesz a vizsgarendezése. Katkó Ferenc címszerepet is játszik majd a Toldiban, amelyben Zalán Tibor József Attila díjas író a teljes trilógiát írja színpadra. A gyerekek láthatják még a Bóbita című, Weöres Sándor gyermekverseinek fűzéréből készülő mesetáncjátékot, valamint Ulrich Hub Nyolckor Noé bárkáján című zenés meséjét is. Két színész-szerző is debütál a Jókai Színház következő évadában. Bartus Gyula Jászaidíjas színművész Lovak című musical-táncjátéka bérletben, Kulcsár Lajos Zserbótangó című színműve pedig bérleten kívül kerül bemutatásra. Az

utóbbi főszerepét Fodor Zsóka játssza, aki a darab alapötletét is adta. Repertoáron marad: Dumas – Szomor – Pozsgai: Monte Cristo grófja, Szomor György – Román Sándor:

Frank Sinatra – A Hang, Szente Béla- Gulyás Levente: A kolozsvári bíró, Greifenstein János: A kiskakas gyémánt félkrajcárja, Brestyánszki B.R.: Csörte, Neil Simon – Marvin

A Békéscsabai Jókai Színház a következő évadban bemutatja Julius Brammer – Alfred Grünwald – Kálmán Imre A Montmartre-i ibolya című nagyoperettjét, Szenes Andor és Szenes Iván fordításában, élőzenével, Merő Béla rendezésében. Sütő András Advent a Hargitán című drámáját a Bánffy Szalonnal

koprodu kcióban Rubold Ödön rendezésében, Kara Tünde Jászaidíjas színművésznővel a fősz erepben tűzi műsorára. Tennessee Williams Üvegfigurák című művét Seregi Zoltán rendezi, Kovács Edit Donján Edit-díjas színművésznő főszereplésével. Műsorra kerül Carlo Goldoni: Chioggiai csetepaté című komédiája, és jövő tavasszal is lesz cirkuszsátras szuperprodukció a Jókai Porondszínházban. Bertolt Brecht Koldusopera című drámáját Kurt

művésszel egészül ki. Többen közülük már bemutatkoztak a székesfehérvári közönségnek. A régi társulatra alapozva új szerepkörökkel egészül ki a stáb” – mondta az évadismertető sajtótájékoztatón a színház igazgatója, dr. Szikora János. A Vörösmarty Színház társulatához szerződik Cserhalmi György, Földes Eszter, Gáspár Sándor, László Zsolt, Makranczi Zalán, Radnay Csilla, Törőcsik Franciska és Varga Mária. kdk Fotó: Maczkó Csaba a szenior egyetemisták számára is kínálják Örök Egyetemi elnevezésű négy nagyszínpadi előadást tartalmazó bérletüket. P.N. Fotó: Fehér Alexandra

Gesztesi Károly ajándékot hozott Forgács Péternek a sajtótájékoztatóra

A Békéscsabai Jókai Színház műsorterve

Hamlisch: Kapj el, Árni Ibsen: Mennyország, Egressy Zoltán: Sóska sültkrumpli, Zágon István – Nóti Károly – Eisemann Mihály: Hippolyt, a lakáj. (-) Kovács Edit

Bartus Gyula Kulcsár Lajos

Fodor Zsóka

Kara Tünde

Katkó Ferenc Zalán Tibor

Merő Béla

Rubold Ödön

Seregi Zoltán

22.


Lear király-elôadás Békéscsabán A Békéscsabai Jókai Színház nemrég mutatta be, és jelenleg is játssza Shakespeare Lear király című tragédiáját Chris Rolls rendezésében. Az előadásról a Bárka című irodalmi folyóirat online oldalán Cs. Tóth János írt kritikát, aminek a részleteit az alábbiakban olvashatják. …A rendező Chris Rolls a mába helyezi a történetet. Elegáns nyitóképpel indít. Akárha az angol miniszterelnököt látnánk a színen. Áttetsző pulpitus, elegáns öltözetű hölgyek

Valódi színházművészet

és urak, középen maga az államfő és körbeállják a hivatalos funkcionáriusok, mint az egyezmények aláírásakor szokásos. A fekete-fehér és a fém színeiből álló oszlopcsarnokban vagyunk. (…) …A mostani Lear előadás expresszív erejű, szokatlanul tiszta elemekből álló és sokkolóan hatásos produkció. Maximálisan professzionista Chris Rolls rendezése. Nem csupán rendezte, hanem megrendezte Lear király drámáját. (…) …Itt azonban a színművészek és a rendező alkotótársakká váltak, mint nyilatkozta a rendező, minden udvariaskodás nélkül. Folyamatos edzésben vannak a csabai előadók. (…) …A Walesből jött dísz-

let-és jelmeztervező, Sean Crowley munkássága is elismerésre méltó, de letette névjegyét a Jókai Színházban is inspiráló alkotótársként. Hányszor láttunk már nem korszerű „rendezői” színházat. Most érezni lehetett, hogy a rendező és művésztársai szeretik, amit csinálnak, szeretik az embereket, és van bennük alázat a remekmű iránt. Bármennyire is mai színpadképet választott színhelynek a rendező és a díszlettervező; lehet azt üzemcsarnoknak vagy egy multi-cég raktárának nevezni, sikerült saját világot teremteni az alkotói vízió által. Azért tudott érvényesülni a mű üzenete, mert mindehhez hajszálpontos elemzés járult, és olyan színészi fogalmazásmód, ami a belső tartalmat felszínre hozta. Lear király szerepében Kovács Frigyes mutatja meg az uralkodó és a megalázott személyiség először örvénylő haragját, lelki vívódását, majd emésztő önvádját. A vihar-jelenetben érhetjük tetten a modern technik ában rejlő együttes hatást: a szöveg, a mozgás, a hangok felfokozott erejét. Az újdonatúj h a n g t e c hnika eddig nem tapasztalt élményt nyújt a

három síkban való hangzással. Néhány effektnél a színházi közönség megkapja az összerezzenés érzését is. Az új vetítővászon elevenséget, vizuális gazdagságot sugárzó hatása ennél a jelenetnél közelít leginkább a valósághoz. Nem véletlen, hogy egy ideje már ezzel operálnak a mozik. A Lear leányát alakító Kara Tündének (Goneril), ha nem frissen kapta volna a Jászai-díjat, erre a szerepre oda kellene adni. Lehánt minden fölösleget a figuráról, racionalitását csak erotikus vágya borítja meg. Dobó Kata (Regan) a csabai színházban az Elnöknőkben és a Stuart Máriában már vállalt komoly feladatot. Élvezettel és érzéketlenül büntet, majd összeérik alakítása a végkifejletben. Cordéliát Babócsai Réka viszi színre egy hippi, alternatív figuráját mutatva fel a jólszituált családban. Megindító líraisággal jeleníti meg találkozását apjával, akit vissza akar hozni a valóságba. A bolond szerepében Jancsik Ferenc nem csupán a színmű igazságait mondja ki, hanem a színház nagy öregjeként is felfoghatjuk bölcselkedését. Bartus Gyula, mint Gloucester grófja a hűség és a naivitás körforgásában – ha kell, fejjel lefelé is – érzékelteti az emberi drámát. Kent grófjának főúri és utcai szerepét élvezetes intenzitással játs�sza Rubold Ödön. Reppelős hangvétele a királyt óva-követő időszakban mutatja, hogy kedveli a szerepben lévő figurát. Czitor Attila (Edgar) a szöveg nélküli mozgásban és csöves, drogos elesettként is emlékezetest nyújt. Macsós és negatív szerep jutott

Vadász Gábornak (Edmund), amivel becsülettel küzd. A maffiák kegyetlen világát jeleníti meg Tege Antal, amikor Cornwall hercegeként válogatott kínzások ámokfutójaként jelenik meg. A cselekmény fűzésében ezt a figurát kivezeti a szerző, amiként a Csomós Lajos által megformált Oswald is erre a sorsra jut. A kakastaréj hajviseletű, rágógumis alak kellő antipátiával jelenik meg a néző előtt. Szőke Pál (Gloucester bérlője), Koleszár Bazil Péter (Lovag), Szabó Lajos (Burgund hercege), Nagy Róbert (Frankföld királya) Bíró Gyula (Curan) tevékeny közreműködők abban, hogy a shakespeare-i világ a mában is értelmezhető legyen. Katkó Ferenc a végjátékot és a végszót vezényli, igazságot osztva fejedelmi okossággal, Alban herceg szerepében. Összművészeti produkciót kap a közönség. Eleven, modern zenei lüktetés kíséri a szöveget, Gulyás Levente jóvoltából. Fotók, tűz, fegyverkattogás, vakuvillogás, még egy harci jármű is megjelenik a darab végén. A levetett cipő és zokni, majd lassított mozgássor jelzi a meghalt szereplők kivonulását a drámából. A csabai színház közönsége értőn dekódolja a rendezői elgondolást. Mintha beérni látszana az a munka, amit az igazgató-menedzser Fekete Péter évek óta végez. Az ő érdeme is, hogy emlékezetes előadást láthattunk a Jókai Színházban. Magasra tette a mércét, bízvást reméljük, hogy nem kell ismét évtizedeket várni egy ilyen színvonalas színházi élményre Békéscsabán. (A teljes kritikát a barkaonline.hu oldalon olvashatják)

23.



Szinte példátlan betegségés sérüléshullám sújtja a Hevesi Sándor Színházat, s emiatt műsorrendet kellett változtatni. Előbb Tánczos Adrienne, majd Andics Tibor, most pedig Kovács Olga dőlt ki a sorból. Andics Tibor szerepét a Made in Hungáriában Besenczi Árpád, illetve Háda János vette át, A doktor úrban pedig Kovács Olga helyett Lőrincz Nikol alakítja Sárkánynét.

Beugrások évada Zalaegerszegen

is magas színvonalon tették a dolgukat, mindenki kivette a részét a feladatokból. A Jászai-díjas színész-igazgatónak már van rutinja beugrásban, az évad elején a Bölcs Náthánba kellett belépnie, két éve pedig az Othello Gyulaházán című darabba. Korábban, a József Attila Színházban pedig sok ilyen élménye volt. – Nem mindenki szeret és tud beugrani, én azonban szerencsés alkat vagyok, állítólag a jogász

a frissen csatlakozó színészt – tette hozzá az igazgató, aki Bigali elvtárs szerepében jól érzi magát, még akkor is, ha ez alapvetően negatív figura. A társulatra egyébként erőltetett menet vár a következő másfél hónapban, hiszen sok előadás van még hátra a Tantermi deszka sorozatból, folyamatosan játsszák a Made in Hungáriát, A doktor urat és a Figaro házasságát, május 6-án pedig

Kovács Olga és Kiss Ernő

– Mindezt fegyelmezetten és professzionálisan oldotta meg a társulat – kommentálta az elmúlt hetek eseményeit Besenczi Árpád direktor – hiszen a színházi rendszernek működnie kell, esténként fel kell mennie a függönynek. A színészek és a műszaki kollégák

agyam miatt könnyen és gyorsan tanulok szöveget. Másrészt korábban a Made in Hungáriát legalább harmincszor láttam, így nagyjából kívülről tudtam a szöveget. A hathetes próbafolyamat persze minden beugró művésznek hiányzik, ezért ilyenkor nagy teher hárul a többiekre, akiknek segíteniük kell

megkezdődnek az egyik jövő évi bemutató, a Csíksomlyói passió próbái. És persze a POSZT is ad feladatot, amelyre a Színésznők című darabot hívták meg Egerszegről, amit kétszer mutatnak majd be a fesztiválon. Péter Árpád Fotó: Pezzetta Umberto

Vízilabdázott a soproni társulat

A Soproni Vízilabda Sport Egyesület a május 1-jén amatőr vízilabda bajnokságot szervezett. A Soproni Petőfi Színház művészei, a rendőrkapitányság nyomozói, a sopronkőhidai fegyház munkatársai mellett amatőr csapatok, baráti társaságok is vízbe ugrottak. A jó hangulatú eseményen a teátrum társulatának a csapata remekül helytállt, a nagyon erős csoportban szoros mérkőzéseket játszott, majd a helyosztó találkozón már a nagyobb rutin és a tudás a vetélytárs javára döntött. Így a sereghajtó hatodik hely jutott a színészeknek. Pataki András, a teátrum igazgatója – aki kapusként segítette az együttest – úgy fogalmazott: az olimpián a hatodik hely már pontszerző pozíció, így elégedett a gárda teljesítményével és biztos, hogy jövőre is indul majd a társaság a kupán.

Új Lakatfal a POSZT-ra

Kétméteres acélcsövekbôl készül az új pécsi lakatfal Két-két és fél méteres acélcsövek alkotják majd az új pécsi lakatfalat, amelyet a júniusi országos színházi találkozó keretében adnak át a városban. Bachmann Bálint, a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály műszaki karának dékánja Pécs egyik nevezetessége, a lakatfal fejlesztésére kiírt pályázat szerdai díjátadóján elmondta: az első helyezett, Zöldhegyi Zoltán egyetemi hallgató által tervezett 8x3 méteres alkotás a Janus Pannonius utcai lakatfal közelében lesz. Az összesen százötven, ujjnyi vastag, hármasával összehegesztett acélcső illeszkedik a sétáló utca fasorába, és körbejárható, így a lakatolók könnyen eldönthetik, hova szeretnék

tenni függőzáraikat, amelyekből az új építmény hétezret is elbír. Páva Zsolt, Pécs polgármestere a szerdai díjátadón utalt rá, hogy a lakatolás mintegy 30 éves hagyomány Pécsett, helybéliek és turisták mellett több hírességnek, köztük Letícia spanyol hercegnének és férjének is van már lakatja a városban.

A lakatfal fejlesztésére azért van szükség, mert a lakatok száma évente mintegy ötezerrel nő, és már az az új rács is megtelt függőzárakkal, amelyet a régihez építettek 2010-ben a pécsi görög kisebbség és egy vállalkozás adományából. MTI

Újra színházi gyermeknap Veszprémben

Színes programokat felvonultató nagyszabású gyermeknapi rendezvényt tart a Veszprémi Petőfi Színház május 25-én (szombaton) délelőtt fél tizenegy és délután három óra között az intézményben és a teátrum előtti téren.

A rendezvénysorozatot a nagyszínpadon a BonBon Quintet Jancsi és Juliska című zenés mesejátéka nyitja meg, amelynek zeneszerzője Meskó Ilona. Lukácsházi Győző a zenei ismeretterjesztés egyik legismertebb magyar képviselője rengeteg humorral átszőtt előadás keretében vezeti be a gyerekeket a zene és az örökérvényű Grimm történet birodalmába, miközben Dobos Emőke rajzművész a helyszínen készült alkotásaival illusztrálja a produkciót. Mindezt a Magyar Rádió és a Fesztiválzenekar kiváló művészeinek közreműködésével tekinthetik meg kicsik és nagyok. A mesejáték után a színház előtti téren folytatódik a program kézműves foglalkozással, arcfestéssel, jelmezes fényképezkedéssel, bemutatót tartanak a rendőrség és a tűzoltóság munkatársai. Lesz Kabóca játéktér, színházi vetélkedő a társulat tagjainak közreműködésével és az érdeklődők bepillanthatnak a teátrum kulisszái mögé is. Rossz idő esetén minden programot a színház épületében rendeznek meg a szervezők. (-)

Impresszum: Magyar Teátrum – színházi magazin – Alapította a Magyar Teátrumi Társaság Egyesület, Levelezési cím: 1053 Budapest, Királyi Pál u. 18. Telefon: 06 (20) 500-2714 – Kiadja a Magyar Teátrum Kft. Felelős kiadó a Kft. ügyvezetője. – Szerkesztőség: 5600 Békéscsaba, Andrássy út 1-3. Telefon: 06 (20) 239-2538, Olvasói e-mail: [email protected] – Megbízott főszerkesztő: Józsa Mihály 06 (20) 239-2538 – Főmunkatársak: Elek Tibor, Zalán Tibor – Korrektor: Komlósi Katalin – Színházi adatbázis/hirdetési e-mail: [email protected] – Előfizetés-megrendelés e-mail: [email protected] – Terjeszti a Lapker Rt. és Magyar Posta Zrt. Terjesztéssel kapcsolatos e-mail: terjesztes@magyarteatrum. hu – Grafika: Lengyel Tibor, Logomotív Kreatív Műhely, 9701 Szombathely, Dózsa György u. 11. Pf.: 455, Tel: 06 (94) 511-350, e-mail: [email protected] – DTP: Dóra-Horváth Krisztina – Nyomtatás: LAPCOM Lapkiadó és Nyomdaipari Kft., 6729 Szeged, Szabadkai út 20. Ügyvezető igazgató: Pallagi Ferenc – Online szerkesztés: Aradszki Zoltán – Online: www.magyarteatrum.hu – ISSN 2061-1501

hírfelhasználó

24.

Mi viszi őket a Nemzetibe?

Recommend Documents