3

KOPINT-DATORG Konjunktúra-, Piackutató és Számítástechnikai zRt.

Konjunktúrajelentés 2006/3. A világgazdaság és a magyar gazdaság helyzete és kilátásai 2006 őszén

2006. október

A tanulmányt készítő munkacsoport Első rész: A nemzetközi gazdaság Ádám Zoltán Bartha Attila Berényi Judit Gém Erzsébet Havasi Éva Klauber Mátyás Kovács Zoltán Ákos Köves András Matheika Zoltán Munkácsy Gyula Nagy Katalin Pénzes Petra Somogyi Dorottya Szörfi Béla Takács Gyula Második rész: A magyar gazdaság Ádám Zoltán Gém Erzsébet Hárs Ágnes Kovács Zoltán Ákos Matheika Zoltán Palócz Éva Pénzes Petra Schweitzer Iván Szabó Márton Szörfi Béla Szerkesztette: Bartha Attila (Új EU-tagországok, Délkelet-Európa) Gém Erzsébet (Magyar gazdaság) Nagy Katalin és Köves András (Nemzetközi gazdaság)

A munkacsoport vezetője és felelős szerkesztő: Palócz Éva

Tartalomjegyzék Összefoglaló és prognózis I. rész: A nemzetközi gazdaság 1. A világgazdasági helyzet 1.1. Nemzetközi kereskedelem, nyersanyag- és olajpiacok 1.2. Inflációs várakozások 1.3. Nemzetközi pénz- és tőkepiaci folyamatok 2. Az Európai Unió nemzetközi környezete: az Unión kívüli térségek és országok gazdasága 2.1. Amerikai Egyesült Államok 2.2. Japán 2.3. Kína 2.4. Független Államok Közössége 3. Az Európai Unió: régi és új tagok, csatlakozásra váró országok 3.1. Az integráció helyzete 3.2. Az Európai Unió gazdasága: dinamikus növekedés és kezelhető infláció a régi tagországokban 3.3. Az új EU-tagországok 3.4. Délkelet-Európa II. A magyar gazdaság 1. Bevezetés 2. A GDP növekedése és szerkezete 2.1. Agrárgazdaság 2.2. Ipari termelés 3. Munkaerő-piaci folyamatok 4. A GDP felhasználása 4.1. A háztartások jövedelme, megtakarítása, fogyasztása 4.2. Beruházások 4.3. Külgazdasági folyamatok 4.4. A pénzügyi számlák alakulása 5. Fiskális, monetáris, pénz- és tőkepiaci folyamatok 5.1. Államháztartás, költségvetési politika 5.1.2. A konvergencia program által kijelölt államháztartási pálya 5.2. Infláció 5.3. Pénz- és tőkepiaci folyamatok, árfolyam- és hozamalakulás

I 1 1 3 8 9 11 11 13 15 16 22 22 23 30 40 47 47 49 51 53 58 60 60 61 63 70 73 73 74 77 79

Összefoglaló és prognózis

Összefoglaló és prognózis Nemzetközi gazdaság 1. A konjunktúraciklus a világ számos nagy gazdaságában és régiójában az idén tetőzik, sőt 2006 őszére túl is jutott a csúcson. Japánban és a kontinentális Európa fontosabb fejlett országaiban (illetve az eurózóna egészében) a gazdasági növekedés ütemét tekintve 2006 az utóbbi 4-5 éves időszak legjobb éve. 2007-ben már – néhol jelentős, néhol szerényebb mértékű – romlás várható. A GDP növekedési üteme többnyire alig néhány tized százalékponttal marad el az ideitől, de egyes országokban (például Németországban) így is csak kb. fele olyan gyors lesz, mint 2006-ban. 2. Néhány angolszász országban a 2006. évi tetőzés csupán 2005-höz és 2007-hez képest következik (következett) be, de az idei GDP-expanzió például az Egyesült Államokban alacsonyabb ütemű, mint 2004-ben. Az amerikai növekedés ugyan idén is gyorsabb, mint más fejlett térségeké, s a várt lassulás ellenére jövőre is gyorsabb maradhat, a globális konjunktúra lassulásáért mégis jórészt az amerikai belföldi kereslet lanyhulása felelős. Fontos új fejlemény azonban, hogy jelek szerint a világgazdaság függése az amerikai konjunktúrától némileg csökken. A globális gazdaság diverzifikálódása előre halad. Ázsia számos dinamikusan fejlődő országában (elsősorban Kínában) a belső kereslet gyorsabban nő, mint Amerikában. Ezeknek az országoknak nemcsak az USA-val, hanem más térségekkel is gyorsan bővülnek a gazdasági-kereskedelmi kapcsolataik, s ezt a folyamatot az érdekeltek között egyre inkább kialakuló intézményes keretek a jövőben is elősegítik. 3. A világkereskedelem is dinamizálódott az év első felében. 2006 egészére átlagosan 9%-os, 2007-re pedig – a világgazdasági aktivitás gyengülése miatt – mintegy

7,5%-os növekedést jelzünk előre. A fejlődő országok előretörése ellenére továbbra is a fejlett országok bonyolítják le a világkereskedelem meghatározó részét, mintegy 2/3-át. 4. Július végén megszakadtak a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) keretei között folyó kereskedelem-liberalizációs tárgyalások a vezető kereskedelmi hatalmak megegyezés-képtelensége miatt. A dohai forduló így az ígéretek ellenére nem fejeződik be az év végéig. A súlyos érdekellentétek mellett a befejezés útjában áll az is, hogy hamarosan lejár az amerikai elnök kongresszusi felhatalmazása a tervezett WTO-megállapodás gyorsított lefolytatására. 5. Az energiahordozókon kívüli nyers- és alapanyagok dollárban számított árai a tavalyi 10,2% után 2006 első nyolc hónapjában átlagosan 24%-kal emelkedtek. Az árerősödés elsősorban az ipari felhasználású nyersanyagok árai megugrásának tulajdonítható és kevésbé az élelmiszerek drágulásának. Az agráripari nyers- és alapanyagok drágulása csupán az utóbbi hónapokban gyorsult fel. A színesfémek áremelkedése azonban az év eddig eltelt időszakának egészét jellemezte és folyamatosan erősödött. Az első nyolc hónapban a színesfém-árak átlagosan 57%-kal emelkedtek. 6. Az olajpiacokon másfél évtizede nem tapasztalt mértékű az áresés: az augusztus elején 80 dollárt megközelítő csúcsról szeptember utolsó hetében 60 dollár alá esett az Európában irányadó Brent olaj ára. Utoljára február közepén volt ilyen alacsony az ár. Ismeretes, hogy nem elsősorban a tényleges kereslet és kínálat alakulása nyomta felfelé az árat, hanem mindenekelőtt a félelmek, a geopolitikai feszültségek és a spekuláció. A világ olajtermelése 2006 augusztusában megközeI

Konjunktúrajelentés 2006/3.

lítette a napi 86 millió hordót. Olajszűke nincs a világban. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szerint a világ olajkereslete 2006-ban és jövőre is a korábban jelzettnél alacsonyabb lesz. Az OPEC-en belül egyelőre még nincs egységes álláspont a tekintetben, hogy hogyan reagáljanak a megindult negatív árkorrekcióra; két ország (Venezuela és Nigéria) azonban már jelezte termelésének visszafogását. A Brent ára 2006 átlagában 66 dollár körül alakulhat. 7. A fogyasztói árak a fejlett országokban–– a magas nemzetközi energiaárak közepette is – összességében kevéssé emelkedtek: ha az energia- és élelmiszerárakat nem számítjuk, gyakorlatilag stagnáltak. Az inflációs prognózisokat továbbra is az olajár alakulása határozza meg. Elsősorban a mostanra kialakult alacsonyabb olajárakra alapoznak azok az előrejelzések, amelyek szerint 2007-ben az OECDtérségben ismét átlagosan 2,3%-ra mérséklődhet a fogyasztói áremelkedés, s az amerikai infláció jelentős – akár egy teljes százalékpontot is megközelítő – lassulására is számítani lehet. Az euró-övezetben az ideihez nagyjából hasonló mértékű, 2,2-2,3%-os fogyasztói áremelkedés valószínűsíthető. 8. A nemzetközi pénzpiaci folyamatok – amelyek tavasszal megbolydultak – a nyári hónapokban visszarendeződtek. A fejlett országokban megállt a kamatemelkedési trend, Európában is csak a piac által már várt jegybanki kamatemelésre került sor. A hozamok lassú csökkenésbe kezdtek, a tőke visszaáramlott a fejlődő piacokra. A kockázati felárak újra mérséklődtek, és a részvénypiacok is magukhoz tértek, a nemzetközi tőzsdéken újabb – a korábbinál ugyan lassabb – emelkedési időszak kezdődött. A jegybanki kamatok emelkedésnek hatására az euróövezetben az egy éven belüli kamatok 30 bázisponttal nőttek a nyári hónapokban. A kamatemelkedés ellenére mind a vállalatok, mind a háztartások eladósoII

dása is nőtt, az év első felében mért 10% feletti hitelfelvételi dinamika fennmaradt. 9. A dollár/euró árfolyam a nyár folyamán az 1,25-1,29 USD/EUR sávban mozgott. A nyár elején az amerikai kamatemelési várakozások a dollár erősödéséhez vezettek, a nyár közepi fordulat, amikor kiderült, hogy a FED egyelőre nem szigorít tovább, ismét az euró felértékelődését hozta. A szeptember 20-i FED-ülés előtt a dollár újra erősödött, de a változatlanul hagyott alapkamat hatására némileg gyengülni kezdett. A dollár-euró árfolyam volatilitása az elmúlt hónapokban így sem volt jelentős, s az év végéig is – kisebb ingadozásokkal – enyhe dollárgyengülés várható. 10. Az USA gazdaságának növekedése az első negyedévben elért (éves szinten számított) 5,6-ről a másodikban 2,6%-ra mérséklődött. Továbbra is ebben a szerényebb ütemben folytatódhat a növekedés, jóllehet a konjunktúra így is kedvezőbben alakul a 2-3 hónappal korábbi becsléseknél. A lassulás közvetlen okai a FED monetáris politikájának két éven át tartó szigorodásában, a lakáspiac bővülésének az ingatlanpiaci túlkínálatban (nem a kereslet hiányában) megmutatkozó kifulladásában találhatók meg. A gazdaságban egyelőre még viszonylag magas mind a fogyasztási, mind a beruházási kereslet, de nem elegendő a lakáspiaci túlkínálat felszívásához. 11. A japán gazdaságban 2006 kora őszén még tart a II. világháború utáni második leghosszabb fellendülési időszak. A hosszú fellendülés azonban sokáig a korábbinál mérsékeltebb növekedéssel és elhúzódó deflációval járt együtt. 2006-ra azonban a fellendülés stabilizálódása – hét évig tartó árcsökkenést követően – megteremtette a defláció megszűnésének feltételeit. A makrogazdasági politikában az egyik fő követelmény most a költségvetési stabilitás helyreállítása. 2006 egészére 2,7%-os, 2007-ben pedig 2,2%-os GDP-bővülésre lehet számítani.

Összefoglaló és prognózis

12. Az ázsiai feltörekvő országok 8% feletti gazdasági növekedésének egyik fő húzó tényezője a kínai gazdaság továbbra is gyors, 10% körüli bővülése. (Az idei év részadatai még ennél is gyorsabb növekedésre utalnak.) Az expanzió legfőbb forrása változatlanul a beruházások és az export gyors növekedése. A dinamizmust az utóbbi hónapokban is alacsony ütemű árnövekedés kísérte. Kína folyó fizetési mérlegének aktívuma 2005-ben és 2006 első felében is tovább emelkedett. Nagysága idén elérheti a 260 milliárd dollárt, a GDP 7,2 százalékát. Egyelőre nincs jele a kínai dinamizmus alábbhagyásának. Kockázatok azonban vannak. A társadalmi feszültségek, a túlfűtött beruházások, a pénzügyi szektor gyengesége mellett – figyelembe véve az export dinamizmusát és óriási tömegét – jelentősek a külső kockázatok is: a dohai forduló kudarcának, vagy az amerikai és a japán gazdaság lelassulásának következményei. 13. Oroszországban az év közben gyorsult a gazdasági növekedés, az év egészében az expanzió elérheti a 6,5%-ot. A GDP dinamikája továbbra is a magas világpiaci olajárakra támaszkodik. Az olaj és a földgáz termelése ugyan csak mérsékelten nő, az olajexport volumene vissza is esett az előző évhez képest, az olajexportból származó bevételek azonban 36%-kal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. Nem véletlenül okozott némi aggodalmat a tartós olajpiaci árcsökkenés évek óta első ízben felbukkant eshetősége, hiszen az Oroszország által exportált Urals olaj ára szeptemberben 57 dollárra csökkent (miközben a jövő évi költségvetési előirányzat 61 dollárral számol). Mindazonáltal az ország elegendő tartalékot halmozott fel az olajdrágaság eddigi éveiben ahhoz, hogy a gazdaság dinamikus – 6% körüli – növekedése akkor is folytatódjék, ha az olaj és a földgáz exportjából származó bevételei esetleg csökkennének. 14. Az Európai Unió júniusi csúcsértekezlete egy évvel meghosszabbította az

újabb stratégia kidolgozását megelőző „gondolkodási időszakot”. A cél az, hogy a 2007-ben kezdődő német elnökségnek a 2007. júniusi csúcsértekezleten már módja legyen konkrét javaslatokkal előállni és – legkésőbb 2008 második felében – a francia elnökség idején ezekről dönteni is lehessen. A feltehetően konkrét háttérmunkákkal máris alátámasztott elképzelés szerint egy hároméves időszak alatt kellene kimozdítani az EU-t a mostani válságból, s új lendületet adni az integrációs folyamatnak. Az uniós alkotmány mostani formájában semmiképp sem léphet hatályba, viszont egy ún. „mini alkotmány”, illetve „mini alapszerződés” elfogadható lenne még 2008 előtt. A megnyirbált alapokmány azokat a fő elemeket vehetné át az eredeti dokumentumból, amelyek a kibővült unió működőképessége szempontjából rendkívül fontosnak tartott intézményi reformokat rögzítik. 15. Az EU15 országaiban az év eddigi hónapjaiban töretlenül folytatódott a váratlanul gyors gazdasági növekedés. De bizonytalan, hogy a konjunktúra hol és milyen mértékben fékeződik le 2006 vége felé. Az összes ismert konjunktúra-barométer még mindig jóval a sokéves átlag fölött mozog. Korábbi prognózisunkat a legfrissebb statisztikai adatok fényében magunk is fölfelé korrigáltuk: így 2006ra az euróövezetben 2,4%-os, az EU15 esetében pedig 2,6%-os növekedést várunk. 2007-re mérsékeltebb növekedésre – az EU12 esetében 1,7%-ra, az EU15 vonatkozásában pedig 1,9%-ra – számítunk. A növekedést az országok többségében elsősorban a beruházási tevékenység, illetve a kedvezőbb munkaerő-piaci helyzet következtében egyre inkább megélénkülő magánfogyasztás táplálja. A növekedés bázisa kiszélesedett. De a kedvező konjunkturális klíma ellenére a költségvetési konszolidáció az euróövezet országaiban nem igazán haladt előre: a bekövetkezett szerény javulás elsősorban a kedvező konjunktúra hatásaira és nem a III

Konjunktúrajelentés 2006/3.

strukturális reformokra vezethető vissza. A konjunkturális hatásoktól megtisztított deficit az idén inkább nőtt. 16. Németországban az elmúlt öt év legmagasabb gazdasági növekedési ütemét mérték 2006 első felében (2,1% 2005 I. feléhez viszonyítva). A fellendülés valószínűleg a folyó negyedévben eléri csúcspontját, de egyelőre a legtöbb kutatóintézet felfelé korrigálja idei évre vonatkozó prognózisait. A német viszonyok mellett új jelenségnek számít, hogy a növekedés bázisa – a korábbiakkal ellentétben – nem csak az export, hanem egyre inkább a belföldi kereslet is. 2007-re a GDP és valamennyi keresleti elem növekedésének valamelyes mérséklődésére számítunk. A mérték erősen függhet attól, hogy a költségvetés helyzetét javítani kívánó intézkedések (különösen az Áfa-emelés) milyen növekedés-visszafogó hatással járnak. A korábbi becslésekkel ellentétben, az utóbbi időben nyilvánosságra került előrejelzések egyre optimistábbak, és 1% körüli vagy azt meghaladó növekedéssel számolnak. 17. Az új EU-tagországok növekedése 2006 második negyedévében is erőteljes maradt, és a régió átlagában 5,8%-ot ért el. A növekedés szerkezetileg szinte minden országban kiegyensúlyozott: mind az exportvezérelt feldolgozóipar, mind pedig a belső kereslet táplálta építőipar dinamikája kiemelkedő. Ennek köszönhetően számottevően javulnak a munkapiaci indikátorok: érzékelhetően csökkenő munkanélküliség mellett látványosan bő-

IV

vül a foglalkoztatás. Szembeötlő ugyanakkor, hogy a jó gazdasági eredmények egyre több országban növekvő politikai feszültségekkel párosulnak. Pusztán gazdasági értelemben mindenesetre csak a súlyos fiskális egyensúlyi problémákkal küszködő magyar, illetve az egyértelműen túlfűtöttség jeleit mutató lett gazdasági növekedésnek vannak komoly kockázatai rövid távon. A szlovén, a cseh, a szlovák, a lengyel és az észt gazdaság kilátásai ugyanakkor tartósan jók. Igaz, a Baltikumban és Szlovákiában nem nagyon akar sikerülni az infláció leszorítása, ami ezen országok euróbevezetési terveit akár több évig is késleltetheti. 18. Délkelet-Európában is folytatódik a gazdaságok dinamikus bővülése, a második negyedévi GDP-növekedési ütemek 6% felettiek (Horvátország kivételével). Pillanatnyilag azonban a régió két országában, Romániában és Bulgáriában mindent felülír a 2007. januári EU-csatlakozás bizonyossá válása, ami nem pusztán politikai-intézményi, hanem gazdasági siker is. Ez még akkor is így van, ha a csatlakozást számos átmeneti korlátozással, védzáradékokkal körítették. Szerbia kivételével ugyanakkor a régió valamennyi országában megfigyelhető, hogy az élénk beruházások mellett egyértelműen javul a foglalkoztatási helyzet és csökken a munkanélküliség. Komoly külső egyensúlyi feszültségek vannak eközben Törökországban, ahol a líra árfolyama ugyancsak instabil.

Konjunktúrajelentés 2006/2.

A magyar gazdaság A KOPINT-DATORG idei, és a jövő évi prognózisában abból a feltételezésből indul ki, hogy a jelenlegi politikai válság viszonylag gyorsan rendeződhet. Ebben az esetben akármi is lesz a politikai megoldás kimenetele, továbbra is az államháztartási hiány gyors csökkentésének kell a gazdaságpolitika homlokterében állnia. A jelenlegi helyzetben bármilyen próbálkozás a fiskális politika fellazítására a pénzpiacok azonnali, súlyosan negatív reakcióját váltaná ki, ami kijózanító erővel hatna az ilyen próbálkozásokra és a fiskális szigorhoz való visszatérést kényszerítené ki. A gazdaságpolitika mozgástere ma rendkívül szűk. Más a helyzet, ha a politikai feszültségek és bizonytalanságok tartósulnak, netán eszkalálódnak, mivel a nemzetközi pénzpiac jelenleg tanúsított türelme véges, még ha nem is tudjuk pontosan, hogy hol van az a pont, amikor a türelem elfogy. Ebben az esetben olyan szcenárió érvényesülhet, amelynek menete beláthatatlan, s az esetleges pénzügyi válságnak a reálgazdaságra való hatásai is előrejelezhetetlenek. Előrejelzésünk azonban az első szcenáróra épül. 1. Várakozásainknak megfelelően az idei év második negyedévében lassult a magyar gazdaság növekedési üteme, a lassulás mértéke azonban nagyobb volt az általunk korábban vártnál. A KSH kiigazítás nélküli statisztikája szerint az első negyedévi 4,6%-os növekedést követően a második negyedévben 3,8%-kal bővült a gazdaság. A naptári hatás kiszűrésével mért növekedés üteme a kiigazítatlan adatnál magasabb, 4,1% volt. A kedvező konjunkturális feltételek mellett a második negyedévben mért növekedés már csak kicsit több mint 1%-ponttal haladta meg az Eurózóna növekedését. Az új kelet-közép-európai tagországokkal összevetve pedig jócskán elmaradt azoktól, még a naptári hatás kiszűrésével számított statisztika alapján is.

2. A GDP felhasználási oldalán 2006 első felében az áru- és szolgáltatásexport bővülése volt a növekedés meghatározó tényezője. A korábbi évektől eltérően a beruházások volumene 3,6%-kal csökkent a második negyedévben, amelyre, a rendelkezésre álló idősor alapján hosszú idő óta nem volt példa. Termelési oldalról az árutermelő ágazatok (6,3%-os) – ezen belül is az ipar (8,7%-os) – bővülése húzta az első félévben a GDP-növekedést. Kiemelkedő volt a feldolgozóipar hozzáadott érték termelésének növekedése (9,5%). A szolgáltató ágazatok növekedési üteme a második negyedévben enyhén meghaladta az első negyedévben mértet, összességében azonban a GDP bővülésénél kisebb mértékű, 3,3% volt az év első felében. 3. 2006-ban a mezőgazdasági termelés szintje kis mértékben elmarad a tavalyitól. Várhatóan több zöldség, gyümölcs, borszőlő és olajos mag terem ugyan, de a gabona- és a cukorrépa-termelés visszaesik. Az állattenyésztés ágazatai sem tudják felülmúlni a tavalyi évet, a tejtermelés pedig jelentősen elmarad attól. A mezőgazdaságban képződő jövedelem – nem kis részben a növekvő támogatások hatására - 2006-ban várhatóan valamivel meghaladja a tavalyit. 4. Az ország gazdaságát jellemző fontos mutatók közül az ipari növekedés a legkedvezőbb. Az ipar termelési volumene 2006 júliusáig 10,5%-kal nőtt. Az első negyedévi 13,3%-hoz képest a második negyedévben mérsékeltebb, 7,4%-os volt az emelkedés. A gyors ipari növekedés ellenére hazánk a nemzetközi mezőnyben e téren sem mondható élenjárónak: az újonnan csatlakozott országok között Magyarország összehasonlítható módszerrel számított (munkanappal kiigazított) 8,7%-os eredményét mind Csehország (10,8%), mind Szlovákia (9,8%), II

Konjunktúrajelentés 2006/2.

mind pedig Lengyelország (13,9%) túlszárnyalta. 5. Az építőipar termelésének teljesítménye a 2005. évi párját ritkító növekedésből (16,6%) a 2006 január-júliusi időszakban csökkenésbe fordult (-1,3%). Ez a drasztikus változás felhívja a figyelmet, hogy a fellendülést milyen óriási mértékben az állam határozta meg: a visszaesésnek az autópálya-építés kiesése döntő eleme. Ezt mutatja, hogy az un. egyéb építmények építése a 2005. évi 21,4%-ról -3,6%-ra esett (a júniusi adat -9,5%, a júliusi -6,0%). 6. A munkaerő-piaci folyamatok lassan követik a gazdasági folyamatokat, a foglalkoztatottak létszáma alig változik, a nagyon minimális növekedés állandósult. Az év elején megfigyelt lassú élénkülés a nyári hónapokban már megtorpant, a foglalkoztatottak aránya és az aktivitási ráta első negyedévben tapasztalt növekedése megállt, a munkanélküliségi ráta nyári hónapokban egyébként jellemző csökkenése hasonlóképpen megtorpant. A foglalkoztatottság alakulásában a kormányzati leépítések, és az ún. színlelt szerződések megszűnése miatti látszólagos foglalkoztatottság bővülés hatása is érzékelhető. A fiatalok foglalkoztatási aránya nem csökkent tovább 2006-ban, a korábban kialakult alacsonyabb szinten megállapodni látszik. A várható további gazdasági megszigorítások megállíthatják az aktivitás ráta növekedésének lassú és törékeny trendjét, a munkaerőpiacról visszalépők, reményvesztettek létszáma megnő, és az intézkedések munkaerő-kiszorító hatása révén hozzájárulhat a munkanélküliség további emelkedéséhez is. 7. A beruházások alakulásának kedvezőtlenebbé válása 2006 második negyedévében várható volt, hiszen a választási időszak felfokozott állami költekezése után most az államháztartás helyzete miatt nem egyszerűen mérséklődésre, hanem visszafogásra is számítani lehetett. A visszaesés mértéke azonban az elemzők számára is meglepetést okozott. A beruII

házások az előző év azonos negyedévéhez képest 3,6%-kal csökkentek a második negyedévben, ami az első negyedévi, időjárással összefüggő kilengéseket figyelmen kívül hagyva hosszú idő után először fordult elő. 8. A nettó reálkeresetek az első hét hónapban 5,5%-kal nőttek. A háztartások fogyasztása már az első negyedévben is aránylag mérsékelten, 2,8%-kal nőtt, a második negyedévben e növekedés tovább lassult 2,5%-ra. Az ütemes jövedelembővülés és a relatíve lassú fogyasztásnövekedés mellett a megtakarítási aktivitás fellendülésére lehetett számítani. Ehelyett az első és különösen a második negyedévben a háztartások nettó finanszírozási képességének nominális értéke alatta maradt az egy évvel korábbinak. Ebben jelentős szerepet játszott a növekvő fogyasztásihitel-felvétel. 9. A folyó fizetési mérleg egyenlege 2006 második negyedévében 1468 millió euró hiányt mutatott, amely a GDP 7%-ának felel meg; ez megegyezik az előző év azonos időszakának értékével. A külfölddel szembeni, felülről számított nettó finanszírozási képesség szezonális hatásoktól megtisztítva a GDP 6,5%-át teszi ki. Az alulról számított külső finanszírozási képesség, azaz a pénzügyi mérleg egyenlege szezonális hatásoktól megtisztítva a GDP 9,3%-ára rúg. Az előző év azonos időszakához képest jelentősen romlott a folyó fizetési mérleg finanszírozásának szerkezete; a nem adóssággeneráló finanszírozást megtestesítő tőkemozgások egyenlege ugyanis 2223 millió eurós kiáramlást mutatott. Az elmúlt negyedévekhez képest jóval kevesebb, mindössze 267 millió euró friss külföldi működőtőke érkezett az országba, amelyet megközelítettek a rezidensek 214 millió eurós külföldön megvalósított működőtőke-befektetései. 10. 2006 első felében nőtt a külkereskedelmi áruforgalom dinamikája. Az első félévben az export volumene átlagosan 15,6%-

Összefoglaló és prognózis

kal, az importé pedig 12%-kal bővült. Kedvező irányú változást jelent, hogy a régi EU tagországokkal lebonyolított forgalom, több év után, ismét élénkülést mutat. A cserearányok 2,3%-os romlása ellenére euróban számítva szinten maradt, illetve enyhén javult az első hat havi külkereskedelmi mérleg (-1,1 milliárd euró). A reálfolyamatok kedvező hatását az energiaimport megdrágulása eddig ellensúlyozni tudta. A korábban az export húzóerejét képviselő gép- és járműipari szektorok exportteljesítménye ismét erősödik. Kedvezőtlen ugyanakkor, hogy az export dinamikája – a jelentős fluktuációt leszámítva – valamelyest mérséklődött a második negyedévben. Európai összehasonlításban továbbra is gyors, de lassuló (10% körüli) exportnövekedést várunk 2007-ben. Rövid távon fennmaradhat az import exporténál alacsonyabb ütemű bővülése, ami a cserearányok kedvező irányú változásával karöltve jelentősen javíthatja az ország külső egyensúlyi helyzetét. Az import növekedése ugyanakkor nem csupán a lanyhuló exportpiaci kereslet következtében, de az év vége felé és különösen 2007-ben, a különféle megszorító intézkedések hatására is mérséklődhet majd. 11. A Magyar Nemzeti Bank által publikált pénzügyi számla adatok szerint továbbra is kedvezőtlen a magyar gazdaság egyensúlyi helyzete. A háztartások nettó finanszírozási képessége tovább romlott mind 2005 második negyedévéhez, mind az előző negyedévhez képest. A nem pénzügyi vállalatok finanszírozási igénye az első negyedévhez hasonlóan a második negyedévben is alacsonyabb volt az előző év azonos időszakában mértnél. Az államháztartás nettó finanszírozási igénye az első negyedévi rekord mértékhez (GDP arányában 14,1%) képest ugyan csökkent, 2005 második negyedévével összevetve azonban romlott. Összességében, a nemzetgazdaság külső finanszírozási igénye (vagyis a külföld finanszíro-

zási képessége) nőtt az előző év azonos időszakához képest. 12. A korábbi választási években megszokott hiánynövekedést is meghaladva az idei eredményszemléletű államháztartási hiány közel duplája lesz az eredetileg tervezettnek: kormányzati előrejelzés szerint (magánnyugdíjpénztári korrekció nélkül) 6,1% helyett 10,1%. Ebben a kiadások szokásos túlszaladása mellett néhány korábban el nem számolt tétel – választási években ugyancsak szokásos – beszámítása is szerepet játszik: ezek közé tartoznak az autópálya-építések, a MÁV és a BKV veszteségeinek jelentős része, valamint a Gripen-beszerzés. A legfrissebb, augusztusi adatok szerint az államháztartás első nyolc havi kumulált hiánya 1387 milliárd forint volt. Az első kilenc hónapra a PM többszöri felülvizsgálatot követően jelenleg 1530 milliárdos hiánnyal számol, ami reálisnak tűnik. Önkormányzatok nélkül az idei pénzforgalmi szemléletű államháztartási hiány várható értéke mintegy 1800 milliárd forint, a GDP 7,6%-a. Ez lényegileg megfelel az 1760 milliárd forintos hivatalos előirányzatnak, amihez képest legfeljebb néhány tizedszázaléknyi túllépésre számítunk. Feltevésünk szerint – mivel a PM a vitatható tételek túlnyomó részét már az eredményszemléletű (ESA’95) deficit részének tekinti – valószínűleg tarthatónak bizonyul az erre vonatkozó 10,1%-os előirányzat is. A rövidtávú államháztartási stabilizáció sikerét feltételezve egyelőre reálisnak tekintjük a jövő évi 6,8%os eredményszemléletű hiánycél elérését. 13. Az év első nyolc hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 2,7%-kal voltak magasabbak, mint az előző év azonos időszakában. A 12 havi árindex az év első négy hónapjában folyamatosan csökkent, március-áprilisban 2,3%-ra süllyedt. Ezt követően azonban az áremelkedés ismét gyorsulni kezdett, augusztusban már 3,5%-ot tett ki. A szeptemberi adó- és árintézkedések következtében 2006-ban – előző előrejelzésünknek megfelelően – III

Konjunktúrajelentés 2006/2.

3,5% körüli inflációt tartunk valószínűnek. 2007-re, a stabilizációs csomag áthúzódó és újabb intézkedései következtében 5,5-6%-os inflációt jelzünk előre. Ez az inflációs prognózis – szokatlan módon – alacsonyabb, mint a kormánynak a Konvergencia-programban megfogalmazott várakozása (6,2%). Fontos implicit feltételezésünk, hogy jövőre az árindexet csökkentő keresletszűkítő hatás nagyjából kiegyenlíti azokat az indirekt árnövelő hatásokat, amelyek a magasabb energiaárak átgyűrűző hatásaiból, illetve az esetleges további áremelésekből fakadnak. A világpiaci olajáraknak a nyár végén megindult csökkenése szintén ellene hat a magasabb árindex feltételezésének.

nemzetközi pénzügyi környezetben is fenntartotta az országgal szembeni befektetői óvatosságot. Ez nem is annyira az árfolyam-alakulásban mutatkozott meg - hiszen a forint árfolyama egészen szeptember végéig viszonylag kis volatilitás mellett a 275 Ft/euró érték körül mozgott – mint inkább a tőzsdén és az államkötvény piacokon: a BUX tavaszi mélypontja közelébe süllyedt, míg a július végére átmenetileg számottevően lecsökkent állampapír-hozamok augusztus közepén gyors és napjainkig tartó emelkedésbe kezdtek. Ennek következtében az éven belüli hozamok 75-110 bázisponttal 8 és 8,4%-ra, a hosszú hozamok 30-35 bázisponttal 7,6 és 8,1%-ra nőttek két hónap alatt.

14. Az új konvergencia programban a magyar gazdaság rövid távú jövőjéről rajzolt képet ugyan relatíve kedvezően fogadták a befektetők, a hosszú távú kilátások bizonytalansága és Magyarország lehetséges euró-csatlakozási dátumának hiánya azonban még az újra kedvezőre fordult (Lezárva: 2006.október 5-én)

IV

A nemzetközi gazdaság

Makrogazdasági mutatók és a Kopint-Datorg prognózisa (éves változás, százalék) 2006 2003 2004 2005 GDP-aggregátumok reálnövekedése GDP összesen Belföldi felhasználás Magánfogyasztás Közösségi fogyasztás Bruttó állóeszköz-felhalmozás Export Import Ipari termelés Fogyasztói árindex Foglalkoztatás, jövedelmek Foglalkoztatottak száma, éves átlag Munkanélküliségi ráta (ILO-módszer szerint, éves, ill. időszaki átlag) a Termékegységre jutó bérköltség €-ban Nettó reálkeresetek, évkezdettől kumm. b Megtakarítási ráta Külkereskedelmi mérleg, Mrd € Folyó f i z e t é s i m é r l e g , Mrd € a GDP %-ában Külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség, Mrd € c Működőtőke-beáramlás , Mrd € ebből: visszaforgatott jövedelem

4,1R 6,1R 7,8R 5,3R 2,1R 6,2R 9,3 6,4 4,7 1,3

4,9R 4,2R 4,2R 1,4R 3,2R 3,8R 0,0R 0,2R 7,7R 5,6R 15,7R 11,6R 14,1R 6,8R 7,4 7,0 6,8 3,6 -0,5

0,0

I.né. II.né. Júl. 4,6 1,4 2,8R 0,7 9,7 18,2 14,2 13,3 2,5

3,8 -2,0 2,5 1,6 -3,6 15,1 8,4 7,4 2,6

12,2 3,0

0,4

1,1

Aug. Szept.

Előrejelzés 2006 2006 2007 2007 (2006. (2006. (2006. júl.) okt.) júl.)

(2006. okt.)

3,5

4,3 2,5 1,7 -2,0 5,9 11,0 8,8 7,6 3,4

4,0 1,3 1,7 -2,0 2,0 15,0 11,7 9,0 3,5

3,0 1,0 0,2 -5,0 4,0 9,0 6,8 6,5 5,5

2,8 -0,6 -0,7 -5,0 2,5 9,9 6,5 6,5 5,8

0,6e

0,7e

0,0

0,0

0,0

0,0

e

7,4e

7,7

7,7

8,0

8,0

-7,2 3,4 5,4 -2,7 -5,6 -6,5

-7,2 3,4 4,7 -2,5 -6,0 -6,7

-2,8 -1,5 4,8 -2,5 -5,0 -5,3

-2,8 -3,0 4,7 -1,0 -4,5 -4,6

3,5 1,7

2,5 1,0

3,6 1,7

3,5 1,7

5,9

6,1

7,2

7,7

7,2

-1,0 9,2 0,2 -4,2 -5,9R -7,9

3,7 -1,0 3,2 -3,9 -6,9R -8,4

-0,5 6,3 5,6 -2,9 -6,0R -6,8

-9,1 5,7 4,7 -0,7 -1,5R -7,5

-8,4 5,4 1,9 -0,4 -1,5 -7,0

-6,0R

-6,7

-5,3R

-1,4R

-1,4

1,1 1,8

3,3 2,2

R

5,3 1,9R

R

-1,3 -1,6

Államháztartási egyenleg ESA-95 szerint, a GDP %-ában

-7,3

-6,6

-7,5

-9,5

-10,1f

-6,7

-6,8f

Bruttó államadósság, a GDP %-ában

58,9

60,2

62,3

62,8

68,5f

62,0

71,3f

11,8 8,0

8,9 7,1

6,0 7,0

6,3 7,1

6,8 7,9

6,9 7,2

7,7 7,6

7,3 7,5

8,5 8,0

6,0 6,5

6,0 6,5

4,8 28,8 0,6 4,0

9,5 38,2 2,0 5,1

6,0 54,4 1,4 4,6

61,8 2,5 6,0

70,3 2,6 6,0

74,3

74,2

8,5 68,0 2,0 5,5

8,5 66,5 2,4 5,7

7,5 65,0 1,7 4,9

7,5 64,0 1,7 4,9

254 1,13

252 1,24

248 1,24

254 1,20

267 1,26

278 1,27

274 1,28

268 1,26

268 1,25

266 1,26

266 1,26

Rövidtávú kamatok (3 hó)* Hosszú távú kamatok (10 év)* Nemzetközi f e l t é t e l e k Nemzetközi árukereskedelem volumene Brent olajár ($/hordó, éves átlag) GDP-változás az Eurózónában, % GDP-változás az új EU-tagokban, % Árfolyamok Forint/euró, éves átlag Dollár/euró, éves átlag

* a b c d e f R

1,4 0,4R

7,3

5,4 -0,3

8,0 7,6

275 1,27

Időszak végén Feldolgozóipar, bruttó hozzáadott érték és (a kereseti elemeken kívüli pénzbeni és természetbeni juttatásokat is tartalmazó) havi átlagos munkajövedelem alapján euróban, kumulált adat A háztartások nettó pénzügyi megtakarítása a rendelkezésre álló jövedelem %-ában Saját tőke és újrabefektetett jövedelmek egyéb tőketranzakciók nélkül Előzetes adatok Háromhavi csúszó átlag A Pénzügyminisztérium hivatalos adatközlése Revideált adat

1