ÉRTESÍTŐ
2015/33. SZÁM TARTALOM
Utasítások
oldal
37/2015. (IX. 03. MÁV-START Ért. 33.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Csoport kontrolling tevékenységének szabályairól szóló 20/2015. (V. 22. MÁV Ért. 8.) EVIG sz. utasítás hatályba léptetéséről ........
33. szám Budapest, 2015. szeptember 03.
2
ÉRTESÍTŐ 2/44 oldal 5.3
Utasítások
37/2015. (IX. 03. MÁV-START Ért. 33.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Csoport kontrolling tevékenységének szabályairól szóló 20/2015. (V. 22. MÁV Ért. 8.) EVIG sz. utasítás hatályba léptetéséről 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV Csoport kontrolling tevékenységének szabályairól szóló 20/2015. (V. 22. MÁV Ért. 8.) EVIG sz. utasítás helyes anyagának beemelése a MÁV-START Zrt. utasításai közé az egységes szabályozási rendszer biztosítása érdekében. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás személyi hatálya Az utasítás hatálya kiterjed MÁV-START Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A hatályba léptető utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV-START Zrt. kabinetvezetője felelős.
Rendelkezések
A Gazdálkodás a függelékben megjelenített utasítás 1.0 pontja értelmében készítse el a MÁV-START Zrt. gazdálkodásának sajátosságait tükröző egyedi szabályokat és belső kontrolling rendszereket (szabályozás második szintje). A függelékben megjelenített utasításban rögzített módszerek felhasználásával és a rögzített folyamatokhoz illeszkedően kell a MÁV-START Zrt.-n belüli beszámolók készítésének rendjét, továbbá a beszámolók készítésének részletszabályait kialakítani. 5.4 A normatív utasítást tartalmazó MÁV-START Értesítő a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. részére megküldendő? Igen 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen utasítás a megjelenés napján lép hatályba, rendelkezéseit – tekintettel a hatályos SzMSz I. kötet 4. pont normatív utasításokra vonatkozó előírásaira, továbbá a 20/2015. EVIG sz. utasítás helyes szövegének 2015. július 10-én történt közzétételére – 2015. július 11-étől kell alkalmazni. 7.0 MELLÉKLETEK 1. sz. függelék: A MÁV Csoport kontrolling tevékenységének szabályairól szóló 20/2015. (V. 22. MÁV Ért. 8.) EVIG sz. utasítás
3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Az 1. sz. függelék 3.0 pontja szerint. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA Az utasítás leírását az 1. sz. függelék tartalmazza. 5.0 HIVATKOZÁSOK, BIZONYLATOK, MÓDOSÍTÁSOK HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK, RENDELKEZÉSEK 5.1. Hivatkozások: A 20/2015. (V. 22. MÁV Ért. 8.) EVIG sz. utasítás 2.1 pontja. 5.2 Hatályon kívül helyezés — 33. szám Budapest, 2015. szeptember 03.
Csépke András sk. vezérigazgató
ÉRTESÍTŐ 3/44 oldal 1.sz. függelék 20/2015. (V. 22. MÁV Ért. 8 .) EVIG sz. utasítás helyes szövege A MÁV Csoport kontrolling tevékenységének szabályai 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV Zrt. és a teljeskörűen konszolidált társaságainak (továbbiakban: MÁV Csoport) irányításának támogatása, a vezetői információs igények kielégítése, az üzleti folyamatokba időben történő beavatkozásnak és a döntések megalapozottságának biztosítása kiemelten fontos kontrolling feladat. Az üzleti tervezési tevékenység célja a MÁV Csoport jövőjére vonatkozó üzleti, gazdálkodási célkitűzéseinek és azok megvalósítási eszközeinek kijelölése, a terv kockázatainak beazonosítása. Jelen utasítás célja ezért a MÁV Csoport: üzleti tervezésének rendjére, a tervkészítés folyamatára, a tervdokumentumok tartalmi-formai követelményeire vonatkozó szabályok rögzítése, a standard beszámolók tartalmi és formai követelményeinek szabályozása, a csoportszintű évközi beszámolás során készítendő várható készítés folyamatának és módszertanának szabályozása, és a csoportszintű kontrolling beszámolási rendszer eljárásrendjének, működtetési elveinek rögzítése. Jelen utasításban rögzített módszerek felhasználásával és rögzített folyamatokhoz illeszkedően kell a társaságok munkaszervezetén belüli beszámolók készítésének rendjét, továbbá a társasági beszámolók készítésének részletszabályait kialakítani. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA Az utasításban foglalt szabályokat a kontrolling tervezési és várhatókészítési, valamint beszámolási tevékenység során kell alkalmazni. 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamint a MÁV Csoport valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára az alábbiak szerint: a) azon leányvállalatok tekintetében, melyek létesítő okirata/SZMSZ-e tartalmazza, hogy a MÁV Zrt. által kiadott, az érintett társaságokra kiterjedő utasításokat alkalmaznia kell, az utasítás hatályba lépése napjától, b)
azon leányvállalatokra, melyek az előző csoportba nem, de a teljes körűen konszolidált körbe tartoznak, az erről rendelkező alapítói/közgyűlési/taggyűlési határozat alapján a határozat kiadását követő naptól.
Jelen utasítás a kontrolling tevékenység általános és egységes szabályait tartalmazza, melyet kiegészítenek az egyes társaságok gazdálkodásának sajátosságait tükröző egyedi szabályai és belső kontrolling rendszerei. A társaságok szabályzatait a KI és a PGI szakmai ellenőrzését követően lehet hatályba léptetni. A társaságok egyedileg felelősek azért, hogy az így létrejövő kétszintű szabályozási rendszerük összhangban legyen az adott társaság létesítő okiratának rendelkezéseivel. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A MÁV Zrt. Kontrolling igazgatóságának vezetője. 33. szám Budapest, 2015. szeptember 03.
ÉRTESÍTŐ 4/44 oldal 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA ÁSZF: Általános Szerződési Feltételek Számviteli beszámoló: A Sztv. és az elfogadott számviteli politika előírásai szerint, a számviteli nyilvántartás adatai alapján készülő beszámoló, melynek célja, hogy megbízható és valós összképet adjon a gazdálkodó vagyoni és pénzügyi helyzetéről, vagyonának összetételéről (eszközeiről és forrásairól), tevékenységének eredményéről. Ide tartoznak a társaságok egyedi éves beszámolói és a MÁV Zrt. konszolidált éves beszámolója. Kontrolling beszámoló: A társaságok kontrolling szervezetei által készített beszámolók, ideértve a Sztv. szerinti beszámolóhoz tartozó üzleti jelentést is. A kontrolling beszámolók jellemzően a számviteli beszámolók információira épülnek, de azoktól eltérő információtartalmúak. A számviteli beszámolók a számviteli információs rendszerből nyert bázis / tény adatokat mutatnak be, a kontrolling beszámolók elsősorban az üzleti tervhez viszonyított elemzéseket tartalmaznak. Standard beszámoló: Előre meghatározott szerkezetű és adattartalmú beszámolási táblázatok és szöveges értékelések, amelyek tartalma az elkészítés gyakoriságának és a címzetteknek megfelelően változik. Ad-hoc beszámoló: Egyedi vezetői információs igények kielégítésére eseti adattartalommal és jelleggel készülő beszámoló. Cognos: a tervezést, beszámoló és várható készítést támogató informatikai rendszer. (lásd részletesen 6. fejezet) Mutatók: lehetnek eredeti adatok, származtatott adatok (összegek, különbségek, szorzatok stb.) vagy különböző hányadosok, átlagok, viszonyszámok (leggyakrabban dinamikus viszonyszámok, megoszlási viszonyszámok, intenzitási viszonyszámok stb.) és indexek stb.. A mutatók lényege az elemi információk összefoglalása azzal a céllal, hogy az összefüggések egyetlen adattal legyenek leírhatók. Alapterv: Az adott üzleti folyamatok fenntartása mellett előjelzett eredményeket tartalmazza. Akciók: olyan intézkedéscsomagok, melyek elemeiben változtatják meg a fő üzleti jellemzőket, mutatókat. Tervverzió: az alapterv és az akciók különböző kombinációinak modellezése. Konszolidálandó (eliminációs) tételek: az anyavállalat és konszolidációba bevont leányvállalatok közötti üzleti szerződésekhez kapcsolódó pénzügyi tételek (pl. bevétel, költség, beruházás). A csoportszintű halmozódó – nem valós - eredmény kiszűrése érdekében ezen tételeket konszolidálni (egymással való szembeállítás) nettósítani kell. MÁV Csoport: a MÁV Zrt. és a konszolidációba teljes körűen bevont társaságok (MÁV Zrt. MSZSZ) Konszolidált terv: a MÁV Csoport összevont, a konszolidálandó tételek kiszűrésével készített terve. Kulcsmutató: Olyan mutatószám, mely egy adott szervezet működését, a működés eredményességét méri, a gazdálkodás szempontjából kiemelt jelentőségű szempontokat jellemzi. Üzleti Terv: a tulajdonos(ok) részéről határozattal jóváhagyott dokumentum, melynek célkitűzései az éves és évközi beszámolás során visszamérendők (Terv dokumentáció). Operatív Terv: a jóváhagyott Üzleti Terv számszerű előirányzatainak elemi tervszervezeti és tervsor részletezettségű, havi szintű bontása KI: MÁV Zrt. Kontrolling igazgatósága PGI: MÁV Zrt. Portfólió-gazdálkodási igazgatósága. 33. szám Budapest, 2015. szeptember 03.
ÉRTESÍTŐ 5/44 oldal SZK Számvitel: MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Számviteli szervezet. A MÁV Csoport tagjai számára szolgáltatási szerződés alapján központi számviteli szolgáltatást nyújtó szervezet. Premisszák: A tervezés során olyan állandónak tekintendő kiinduló pontok, amelyek a MÁV Zrt. tulajdonosi joggyakorlója és a MÁV Zrt. szervezeti egységei által kerülnek meghatározásra, és amelyeket a hatályos DHL alapján a MÁV Zrt. Igazgatósága hagy jóvá. A MÁV Csoporton belüli alkalmazásuk az egységesség elérése érdekében kötelező. PMSZ: Pályaműködtetési Szerződés 4.0
A KONTROLLING BESZÁMOLÓK KÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI
4.1 A beszámolási tevékenység célja A MÁV Csoport irányítási rendszerének szerves része a beszámolási rendszer, melynek célja a MÁV különböző vezetői szintjei és a társaságok legfőbb szervei információs igényeinek kielégítése, valamint az üzleti folyamatokba történő gyors beavatkozás lehetőségének biztosítása. A beszámolási rendszer struktúrája és működési logikája összhangban áll a tervezés rendszerével, így biztosítja a MÁV Csoporton belül a vállalati tervekben kitűzött célok megvalósulásának nyomon követését. A társaságok ügyvezetése gazdasági döntéseinek megalapozásához, a vállalati/szervezeti egységek vezetőinek a döntések végrehajtásának, az irányításuk alá tartozó szervezetek gazdálkodásának ellenőrzéséhez információkra van szükségük. Tulajdonosi érdek a vállalkozási tevékenység valamennyi szintjén a megfelelően részletezett információk rendelkezésre állása, valamint kiemelt fontosságú a tulajdonos(ok), a társaságokat ellenőrző szervek és más, a tagvállalat működésében, működtetésében érintett egyéb szervezetek, bankok stb. információ igényének kielégítése arra vonatkozóan, hogy a vezetés mi módon gazdálkodik a tulajdonosok által rendelkezésére bocsátott vagyonnal. A kontrolling jelentések adatbázisát a társaságok előző évi kontrolling beszámolóiban szereplő tényadatok, mint időszaki bázisadatok, a jóváhagyott éves üzleti terv, ill. év közben az operatív tervek előirányzatai és a havi, negyedéves és éves főkönyvi zárás alapján a számviteli információs rendszer adataival megegyező tény adatok, a Cognos rendszerben elkészített várható adatok, a gazdasági elemzésekhez szükséges információkat tartalmazó egyéb analitikus rendszerek, nyilvántartások, naturális adatgyűjtések képezik. 4.2 Standard elemzési algoritmusok A beszámolók készítésénél az adatok csoportszintű értékelése, összevetése, elemzése érdekében az alábbi standard elemzési módszerek alkalmazandók: bázis-terv-tény-várható értékek eltérés elemzése; modellszámítások; benchmark elemzés; trendelemzés (idősoros elemzés); torzító tényezők kiszűrése; hatótényezőkre bontás; szöveges elemzés.
33. szám Budapest, 2015. szeptember 03.
ÉRTESÍTŐ 6/44 oldal A bázis-terv-tény-várható értékek eltérés elemzése A bázis-terv-tény-várható eltérések vizsgálatának elsősorban az a feladata, hogy bemutassa a bázishoz viszonyított elmozdulásokat, feltárja a tervben meghatározott célokhoz képest jelentkező vagy várható eltérések irányát, nagyságrendjét, valamint az eltérések okait. Amennyiben egy adott pénzügyi-gazdasági mutatóra, illetve naturális teljesítményre létezik tervérték, úgy a tényleges és a tervezett, illetve várható és tervezett értékek összehasonlítását minden esetben el kell végezni. Az értékek közötti eltérések számításánál az eltéréseket abszolút és százalékos formában is ki kell mutatni. Amennyiben az eltérés mértéke jelentősnek minősül – meghaladja az 50 millió Ft-os értéket vagy a 10 %-os mértéket – az eltérésről szöveges értékelést is kell készíteni, külön kitérve az eltérés okaira is. Modellszámítások Adott időszakra vonatkozó eltérő peremfeltételek mellett a gazdasági hatások számszerűsítése, egy vagy több hatótényező egyedüli vagy összetett hatásának vizsgálata. Benchmark elemzés A benchmark elemzések célja az adott társaság/szervezeti egység üzleti folyamatainak, eredményeinek összehasonlítása az iparági adatokkal, pl. átlaggal, vagy a hazai/nemzetközi/csoporton belüli gyakorlattal. Benchmark elemzés végezhető társaságon belüli szervezeti egységek teljesítményeinek egymással vagy külső fél (pl. iparági vezető vállalat) teljesítményeivel való összevetéssel. A benchmark elemzések elsősorban az üzleti jelentés részét képezik, a megszerzett információk - első lépcsőben - a teljesítmények értékeléséhez, az ágazati versenytárs-elemzésekhez kerülnek felhasználásra, valamint a csoporton belül alkalmazott transzferár értékelés piaci árait is meghatározhatják. Trendelemzés Az idősorban rendelkezése álló adatok elemzésének módszere, amely elsősorban az éves beszámoló adatainak elemzésére, továbbá ad hoc elemzési igények kielégítésére használható. Hosszabb távú, stratégiai jellegéből adódóan jellemzően piaci volumenekre, alapvető naturáliákra, ill. a külső környezet által meghatározott technikai, műszaki összefüggésekre vonatkozik. Torzító tényezők kiszűrése Az összehasonlító elemzések során a leggyakrabban alkalmazott módszerek a torzítások kiszűrésére az árváltozás hatásának kiszűrése változatlan árak alkalmazásával, árkorrekció számítással és az árindex felhasználása. Hatótényezőkre bontás A mutatók időbeni alakulása, egyes gazdasági folyamatok jellemzői sok esetben több tényező együttes hatására vezethető vissza. A gazdasági elemzések során a mutatószám alakulását befolyásoló tényezők azonosítását és azok hatásának számszerűsítését is el kell végezni. A tényezőkre bontás egy meghatározott, általában mutatószámmal leírható gazdasági jelenségre irányuló elemzési eljárás, amelynek segítségével a vizsgált jelenség alakulásának számszerűsített okai mutathatók ki. A felbontás mélységét, részletességét mindig az elemzési feladat, az információ igény határozza meg. Az elemzés során minél több elemű magyarázat adható meg, azonban csak lényeges, fontos tényezők vizsgálatával kell foglalkozni. Szöveges elemzés Az előzőekben bemutatott elemzési módszerekkel feltárt trendek és összefüggések a beszámolók szöveges fejezeteiben, illetve a beszámolókhoz kapcsolódó előterjesztésekben részletesen bemutatásra kerülnek. Általános szabályként az 50 millió Ft-os vagy a 10 %-os mértékű, illetve annál nagyobb eltérést mindenképpen elemezni kell. 33. szám Budapest, 2015. szeptember 03.
ÉRTESÍTŐ 7/44 oldal A csoport szinten egységes tartalmi és formai követelmények szerint összeállítandó szöveges elemzés bevezető részében – vezetői összefoglalóként – rövid, tömör formában, lényegre törően be kell mutatni a beszámolási időszak fő folyamatait, tendenciáit. Meg kell fogalmazni az egység működésével kapcsolatos fő üzeneteket, irányokat, a működést meghatározó 2-3 legfontosabb tényezőt. A vezetői összefoglalóban kerülni kell a számviteli fogalmak használatát, technikai jellegű eltérések bemutatását, a tényleges üzleti tartalomra kell fókuszálni. 4.3 A beszámoló készítési folyamat szabályozásának alapelvei Az évközi kontrolling beszámolók elkészítésének legfontosabb szabályai Évközi zárlat két típusát különböztetjük meg: havi és negyedéves. A két zárlat során végzendő feladatok és a készülő beszámolók a külső kontroll szempontjából különböznek. Az évközi beszámolók készítésének szabályait jelen utasítás 1.a) számú melléklete tartalmazza. Alapelvek: Az évközi főkönyvi zárlatok utasításszerű végrehajtásáért – beleértve a csoportszintű számviteli politikába foglalt alapelvek és a zárlati utasítások rendelkezéseinek maradéktalan érvényesítéséért - a számviteli szervezet felelős, az üzleti területek és a kontrolling szervezetek (pl. elhatárolások számbavétele és rögzítése) közreműködése és a kiadott zárlati utasításban meghatározott felelősségi körök mellett. A negyedéves zárlatok során, a csoporton belül önköltség alapú díjazás alapján nyújtott szolgáltatásokra vonatkozóan a kontrolling szervezetek irányításával el kell végezni a számlázott, előzetesen felszámított és a szolgáltatói önköltség alapján meghatározott tényleges szolgáltatási díjak felülvizsgálatát, és a megállapított díjkülönbözetet időbeli elhatárolás formájában el kell számolni a mindenkori hatályos Általános Szerződési Feltételekben (ÁSZF) illetve - amennyiben a szerződés az ÁSZF-ben foglaltaktól eltérő feltételeket tartalmaz - a szerződésben foglaltak szerint. A kontrolling a számviteli zárlatot követően, a számviteltől kapott információk (mérleg, eredménykimutatás, Cognos áttöltés és egyéb információk) alapján készíti el jelen utasítás 4.6. fejezete szerinti írásbeli beszámolókat. A konszolidációba teljes körűen bevont társaságok az egymással szemben kimutatott követeléseiket és kötelezettségeiket, valamint bevételeiket és ráfordításaikat valamennyi zárlat során egyeztetni és a feltárt eltéréseket rendezni kötelesek. A havi beszámoló beterjesztésre kerül a 4. számú mellékletben meghatározott vezetői testületeknek. A MÁV Zrt. a negyedéves beszámolás keretében egyszerűsített konszolidált mérleg- és eredménykimutatást, valamint éves konszolidált várható eredményt is készít. A csoporton belüli szolgáltatásokat végző társaságok negyedéves kontrolling beszámolói tartalmazzák a tevékenységenkénti, forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatást és a szolgáltatások fedezetszámításait is. A negyedéves kontrolling beszámolókat a 4. számú mellékletben meghatározott vezetői testületek részére történő beterjesztés előtt az állandó könyvvizsgáló ellenőrzi és kiadja a tény adatok és a várható teljesítmények átvilágítására vonatkozó jelentését. A negyedéves beszámolók könyvvizsgálatához a társaság az általa szolgáltatott információk teljeskörűségéről és valódiságáról teljességi nyilatkozatot és jogi levelet ad át a könyvvizsgáló részére. Az évközi beszámolók a vezető testületek és tulajdonos tájékoztatására készülnek, elfogadásukat követően közzétételre nem kerülnek. A negyedéves beszámolókkal együtt, az azokban szereplő adatokkal összhangban a kontrolling szervezet további rendszeres beszámolókat és adatszolgáltatásokat készít: felügyeleti jelentés és PMSZ szerinti adatszolgáltatás, melyek benyújtásra kerülnek a vonatkozó jogszabályban illetve szerződésben meghatározott szervezetek részére. Az évközi beszámolók elkészítése és jóváhagyása során végzendő feladatokat jelen utasítás 1.b) számú melléklete tartalmazza. 33. szám Budapest, 2015. szeptember 03.
ÉRTESÍTŐ 8/44 oldal Az év végi beszámolók elkészítésének legfontosabb szabályai Az év végi beszámolók készítésének szabályozási rendszerét a jelen utasítás 1.c) számú melléklete tartalmazza. Alapelvek: Az év végi főkönyvi zárlatok utasításszerű végrehajtásáért – beleértve a csoportszintű számviteli politikába foglalt alapelvek és a zárlati utasítások rendelkezéseinek maradéktalan érvényesítéséért - a kiadott zárlati utasításban meghatározott szervezetek felelősek. A konszolidációba teljes körűen bevont társaságok az egymással szemben kimutatott követeléseiket és kötelezettségeiket, valamint bevételeiket és ráfordításaikat a csoportszintű zárlati utasításban foglaltaknak megfelelően egyeztetni és a feltárt eltéréseket rendezni kötelesek. A csoporton belül önköltség alapú díjazás alapján nyújtott szolgáltatásokra vonatkozóan el kell végezni a számlázott előzetesen felszámított és a szolgáltatói önköltség alapján meghatározott tényleges szolgáltatási díjak felülvizsgálatát, a megállapított díjkülönbözetet a mindenkor hatályos ÁSZF illetve - amennyiben a szerződés az ÁSZF-ben foglaltaktól eltérő feltételeket tartalmaz - a szerződésben foglaltak szerint díjkorrekció formájában el kell számolni, és a szolgáltató tényleges önköltsége alapján meg kell határozni a tárgyévet követő évben alkalmazandó előzetes díjat. A csoporton belüli szolgáltatásokat végző társaságok az összköltség eljárással készülő eredménykimutatás mellett elkészítik a tevékenységenkénti, forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatásaikat és a szolgáltatások fedezetszámításait is. Az év végi beszámoló keretében az SZK Számvitel feladata a mérleg, eredménykimutatás és kiegészítő melléklet készítése, melyre alapozva, azzal összhangban, és további információkat felhasználva a kontrolling szervezet készíti el az üzleti jelentést. A beszámolók egyes részeinek kötelező tartalmi elemeit a vonatkozó szabályozások tartalmazzák. A beszámolókat az állandó könyvvizsgáló auditálja, melyről könyvvizsgálói jelentést bocsát ki. Az éves beszámoló könyvvizsgálatához a társaság az általa szolgáltatott információk teljeskörűségéről és valódiságáról teljességi nyilatkozatot és jogi levelet ad át a könyvvizsgáló részére. A Sztv. értelmében a beszámoló részeként elkészült és jóváhagyott mérleg- és eredménykimutatást, kiegészítő mellékletet a könyvvizsgálói jelentéssel közzé kell tenni. Az éves beszámolót a társaság legfőbb szerve fogadja el. Az év végi beszámolókkal együtt, azokban szereplő adatokkal összhangban a kontrolling szervezet további rendszeres beszámolókat és adatszolgáltatásokat készít: felügyeleti jelentés és PMSZ adatszolgáltatás – éves elszámolás, hatósági engedélyekkel kapcsolatos jelentések, melyek benyújtásra kerülnek a vonatkozó jogszabályban illetve szerződésben meghatározott szervezetek részére. Az év végi beszámolók elkészítése és jóváhagyása során végzendő feladatok folyamatát jelen utasítás 1.d) számú melléklete tartalmazza. 4.4 A standard beszámoló típusai elkészítési gyakoriság szerint Havi szöveges beszámolók A havi beszámoló alapvetően az operatív terv teljesülését vizsgálja. Az elemzések a bázis év, valamint a tárgyév kumulált naturális és pénzügyi teljesítményeit, illetve a tervektől való eltéréseket számszerűen és szövegesen tartalmazzák. Az elemzés készítése során ki kell térni az üzleti tevékenységre, a humánerőforrás gazdálkodásra, a vállalat finanszírozására, a társaságot érintő minden jelentős eseményre, így többek között a beruházások és projektek alakulására, illetve a jelentős terv-tény és terv-várható eltérésekre, az eltérések okaira, az éves célkitűzések teljesítését veszélyeztető kockázatokra, a menedzsment részéről kezdeményezett intézkedésekre és azok végrehajtásának státuszára. 33. szám Budapest, 2015. szeptember 03.
ÉRTESÍTŐ 9/44 oldal A MÁV Zrt. KI által havonta kiadott beszámolási feladat- és ütemtervnek megfelelően a társaságok a jelen utasításban előírtak figyelembevételével készítik el szöveges beszámolóikat, küldik meg a MÁV Zrt. hatályos működési és szervezeti szabályzata alapján a MÁV Zrt. tagvállalatai felett a tulajdonosi kontroll biztosítását ellátó szervezetnek. Csoport és társasági szintű prezentáció A KI és a PGI havi jelentést készít a MÁV Zrt. Igazgatósága részére. A prezentáció a MÁV Csoport időszaki kumulált tény-terv teljesítményeiről, valamint főbb pénzügyi mutatókról ad tájékoztatást. Amennyiben a vizsgált időszak az éves várható készítésével egybe esik, a jelentés a terv-várható adatokkal, azok elemzésével és a kockázatok bemutatásával egészül ki. A jelentések információs bázisát alapvetően havi beszámolók adják. Negyedéves beszámolók A MÁV Csoport negyedévente az éves várható teljesítmények bemutatásával kiegészített beszámolót készít a vezető testületek részére. A negyedéves beszámolókról könyvvizsgálói átvilágítási jelentés készül, beleértve a beszámolóban szereplő, üzleti év várható eredményének felülvizsgálatát is, mely az anyavállalat, ill. a többi tulajdonos(ok) részére benyújtandó beszámoló részét képezi. A negyedéves beszámolóknak tartalmaznia kell A tárgyidőszaki számviteli beszámoló kimutatásait, továbbá minden - a tulajdonos(ok)/ellenőrző szervek (pl. FB) részéről elvárt, illetve a negyedéves Csoport szintű zárlati utasítás keretében elrendelt - adatot, információt, kimutatást, elemzést. Az éves várható adatokat. Így ez egy komplex beszámolási feladat, mely a várhatók készítésén keresztül szorosan kapcsolódik a tervezéshez is. A várhatószámítás folyamatának szabályozását jelen utasítás 3. pontja tartalmazza. Az üzleti tervben rögzített célkitűzések, elvárások visszamérése. Kötelező tartalmi kellékei a terv-tényelemzések, valamint a menedzsment részéről kezdeményezett intézkedések bemutatása, továbbá a társaság folyamatos működéséhez szükséges tulajdonosi beavatkozási igény jelzése. Az éves prognózis mellett be kell mutatni az üzleti célkitűzések teljesítését veszélyeztető kockázatokat, és a tervteljesítés érdekében meghozandó, javasolt intézkedéseket. A beszámolókban a 2.a. számú mellékletként csatolt tartalomjegyzéknek megfelelő fejezeteknek és mellékleteknek kell szerepelniük, kiemelten kezelve az alábbiakat: A vezetői összefoglalóban a kulcsmutatók tényleges és várható alakulásának táblázatos és rövid szöveges bemutatása mellett ki kell térni a működési kockázatokra, a kockázatok kezelése érdekében kezdeményezett menedzsmentintézkedésekre és azok végrehajtásának státuszára, a tárgyidőszaki és várható finanszírozási helyzet bemutatására is. A finanszírozási helyzet vonatkozásában ki kell térni a hitelállomány alakulására, továbbá a pénzforgalmi, pénzgazdálkodási és befektetési tevékenységről kitekintést kell nyújtani az év hátralévő részére. A beruházási teljesítmények alakulását a beruházási tervhez kell viszonyítani. Be kell mutatni a tervtől jelentősen eltérő teljesítések okait, az előző évről áthúzódó beruházási, felújítási munkálatok aktuális állását. A társaságok készletgazdálkodására, anyagbeszerzéseinek alakulására vonatkozóan is tartalmaz információt. Bemutatásra kerül az üzleti tervben jóváhagyott munkaerő-gazdálkodási és jövedelempolitikai célkitűzések teljesítése, azok várható alakulása, beleértve az egyszeri jellegű személyi kifizetéseket indukáló gazdasági eseményeket (csoportos létszámleépítés, kapcsolódó CT képzés és felhasználás) A kockázatértékelést a társaságok kockázati koordinátorainak közreműködésével kell összeállítani.
33. szám Budapest, 2015. szeptember 03.
ÉRTESÍTŐ 10/44 oldal A Csoport részére szolgáltató tevékenységet alaptevékenységként végző tagvállalati beszámolóknak (kivéve MÁV Zrt. és MÁV-START Zrt.) tartalmaznia kell az Állami Számvevőszék V-2014-124/2011-2012. számú jelentéséhez tartozó Intézkedési Terv végrehajtásaként összeállított fedezetszámítást, ill. az azt megalapozó forgalmi költség eljárással készített időszaki eredmény-kimutatást. A Csoport részére szolgáltató tevékenységet alaptevékenységként végző tagvállalatok esetében be kell mutatni a Csoporton belüli szolgáltatások értékének alakulását, a cost+margin díjazású szerződések/tevékenységek időszaki árfelülvizsgálatának eredményét. A beszámolókban ki kell térni a társaság gazdálkodását befolyásoló, ill. a gazdálkodás ellenőrzését szolgáló tulajdonosi határozatok végrehajtására. A MÁV Zrt. hatályos Alapszabálya alapján az Igazgatóság legalább negyedévente jelentés készítésére kötelezett a MÁV Zrt. Alapítója és a Felügyelőbizottsága részére az ügyvezetésről, a MÁV Zrt. – ezen belül elkülönítetten a Pályavasút – valamint a MÁV-START Zrt. vagyoni helyzetéről, üzletpolitikájáról, a MÁV Zrt. pénzgazdálkodásáról és befektetéseiről azok eredményességéről, szabályszerűségéről és célszerűségéről.
Felügyeleti jelentés A vasúti közlekedési tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről szóló 50/2007. (IV.26) GKM-PM együttes rendelet alapján „a számviteli elkülönítésre kötelezett vasúti társaság negyedévente a 2. § (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tevékenységi bontásban összeállított, az e rendelet 2. mellékletében meghatározott tartalommal rendelkező negyedéves felügyeleti jelentést készít, és azt a naptári negyedév utolsó napját követő 45 napon belül a vasúti igazgatási szerv részére megküldi. E kötelezettség teljesítése során a könyvviteli rendszerben rendelkezésre álló adatokra kell támaszkodni.” A MÁV Csoport két társasága kötelezett felügyeleti jelentés készítésére: a MÁV Zrt. és a MÁVSTART Zrt. A hivatkozott jogszabály alapján két típusú felügyeleti jelentés készül: 1. A negyedéves adatok alapján – beleértve a negyedik negyedévet is - készülő jelentés, melyhez az alapadatokat az SZK Számvitel szolgáltatja; szöveges elemzést a társaságok kontrolling szervezetei készítik. 2. Az éves kumulált adatok alapján a Sztv. szerinti éves beszámoló kiegészítő melléklete részeként készülő felügyeleti jelentést az SZK Számvitel készíti. Közszolgáltatási és Pályaműködtetési beszámoló A MÁV Csoporton belül közszolgáltatást nyújtó (MÁV START Zrt.) és pályaműködtetést végző társaságok (MÁV Zrt.) a tevékenységükből eredő adatszolgáltatási, beszámoló készítési kötelezettségeikre vonatkozó előírásokat (tartalmi, formai, gyakoriság) a Magyar Állammal (mint Megrendelő) kötött Közszolgáltatási Szerződés és a Pályaműködtetési Szerződés tartalmazza. Éves teljesítmények értékelése A MÁV Csoport vállalatai a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetükről, a naptári év lezárását követően az Sztv.-ben előírt könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót kötelesek készíteni. A MÁV Csoport vállalatai a Sztv. 9.§ (1) bekezdése alapján Üzleti jelentés, valamint a MÁV Zrt. a Sztv.10.§ (1) bekezdése szerint Konszolidált üzleti jelentés készítésére kötelezett. A MÁV Csoporton belül az üzleti jelentések összeállításáért az adott társaság hatályos szervezeti és működési szabályzata szerinti vezető a felelős. Üzleti jelentés Az üzleti jelentés a Sztv. 95. §-ában előírt követelményeknek, a MÁV Csoport számára megfogalmazott tartalmi és formai követelményeknek és a társaságok ügyvezetése elvárásainak megfelelően értékeli a társaságok éves gazdálkodásának eredményeit, vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét és üzletmenetét, a tevékenység során felmerülő legfőbb kockázatokat. 33. szám Budapest, 2015. szeptember 03.
ÉRTESÍTŐ 11/44 oldal Az üzleti jelentés olyan kiegészítő, nem publikus értékelés, amely a tulajdonos részére készül, és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében megadott értékelést bővíti. Az üzleti jelentés tartalmazza azokat a legfontosabb pénzügyi és nem pénzügyi mutatószámokat, amelyek lényegesek a vállalkozás megítélése szempontjából. Az értékelések az előző évhez és a tervhez képest készülnek. A MÁV Csoporton belül készített üzleti jelentések a Sztv. 95 §-ában foglaltak figyelembe vételén túl többek között kitérnek: a tárgyévre vonatkozó üzletpolitika fő célkitűzéseinek ismertetésére és azok teljesülésére, az üzleti év gazdálkodását befolyásoló tényezők (külső és belső) bemutatására, az állami szerepvállalás alakulására, a pénzügyi-vagyoni helyzet bemutatására, az eszközpark állapotára, a társaság kiemelt folyamatainak, projektjeinek bemutatására, a következő üzleti év fő célkitűzéseinek bemutatására, a társaság működésével kapcsolatosan felmerülő kockázatok és bizonytalanságok elemzésére. Konszolidált üzleti jelentés A MÁV Zrt. a Sztv. 3.§ (2) bekezdésének 1. a-d. pontjai alapján anyavállalatnak minősül és ezért az általa egységesen irányított vállalatcsoportról összevont (konszolidált) éves beszámolót is köteles összeállítani. A konszolidált üzleti jelentés elkészítéséért a MÁV Zrt. Kontrolling Igazgatósága felelős azzal, hogy azt a konszolidációba teljes körűen bevont leányvállalatok bevonásával állítja össze, a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. által elkészített konszolidált éves beszámoló (mérleg, eredménykimutatás) és kiegészítő melléklet alapján. Az összevont (konszolidált) üzleti jelentés formai, tartalmi követelményeire a Sztv. 134. §-a tartalmaz előírásokat. A MÁV Csoport által készítendő évközi és éves beszámolók összefoglaló táblázatát az utasítás 4. számú melléklete tartalmazza. A beszámolás folyamatábrája
33. szám Budapest, 2015. szeptember 03.
ÉRTESÍTŐ 12/44 oldal 4.5 A tervezés és várható készítés szabályai 4.5.1 Az üzleti tervezési tevékenység célja Az üzleti tervezési tevékenység célja a MÁV Csoport jövőjére vonatkozó üzleti, gazdálkodási célkitűzéseinek és azok megvalósítási eszközeinek kijelölése, a terv kockázatainak beazonosítása, a célok teljesülése nyomon követhetőségének, az üzleti folyamatokba történő beavatkozás lehetőségének biztosítása érdekében. Célja továbbá a MÁV Csoport közszolgáltató társaságai vonatkozásában az állami költségtérítési, valamint a beruházás-támogatási igények megalapozása. 4.5.2 Az üzleti tervkészítés folyamata Az üzleti tervezés kiindulópontját az elfogadott Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia (továbbiakban: NKS) jelenti, melyben megfogalmazott fő fejlesztési irányok és elérendő célkitűzések egyúttal a MÁV-START Zrt. elfogadott stratégiai koncepciójának, valamint a MÁV Zrt. pályainfrastruktúra-fejlesztési stratégiájának alapját is képezik. Az NKS-ben rögzítetteknek megfelelően az üzleti tervezés során irányelvnek tekintjük az igényalapú tervezés megvalósítását, a stratégiai célokat szolgáló, előkészített projektek erőforrás igényének beépítését az üzleti tervekbe. Az üzleti tervezés szabályozási háttere, tartalmi, formai követelmények: A teljes körűen konszolidált társaságok üzleti terv előterjesztése az előterjesztések rendjére vonatkozó Elnök-vezérigazgatói utasításban foglaltak figyelembe vételével, csoportszinten egységesen alkalmazandó séma szerint készül. Az üzleti tervet a Sztv. és a társaságok Számviteli politikájában foglalt elszámolási szabályoknak megfelelően kell elkészíteni. Az elkülönítési rendelet szerint a személyszállítási közszolgáltatási és pályaműködtetési tevékenységeket elkülönítetten be kell mutatni. A gazdálkodást érintő jogszabályokat, melyek a különböző adókat, bérjárulékokat, stb. tartalmazzák a jelenleg hatályban levők szerint vesszük figyelembe. Az üzleti tervezési folyamat elindítása előtt a MÁV Csoporton belül az egységesen kötelezően alkalmazandó peremfeltételek, irányok, célkitűzések meghatározásáról a KI előterjesztést készít a MÁV Zrt. Igazgatósága részére. Az előterjesztés célja a több évre vonatkozó MÁV Csoport szintű üzleti tervezési folyamat elindítása, a tervkészítés aktuálisan ismert peremfeltételeinek, feladat- és idő ütemezésének rögzítésével. Az előterjesztés célja továbbá a MÁV Csoport közszolgáltató társaságai vonatkozásában az állami költségtérítési, valamint a beruházás-támogatási igények megalapozása. A MÁV Zrt. tulajdonosi joggyakorlója részéről felmerülő tervezési munkát érintő elvárásokat, iránymutatásokat, kormányzati döntéseket és a tervkészítést lényegesen befolyásoló egyéb hatásokat (pl. jogszabályi változások) a tervezés folyamatában szükséges kezelni, operatív módon, a MÁV Csoportba tartozó társaságok bevonásával és a döntést hozó fórumok tájékoztatásával. Az üzleti tervezést indító előterjesztésben rögzített feltételezésekkel, premisszákkal olyan alapterv készítése kezdődhet meg, melybe beépíthetőek a peremfeltételekben bekövetkező változások.
33. szám Budapest, 2015. szeptember 03.
ÉRTESÍTŐ 13/44 oldal Az üzleti tervezés folyamat ábrája
4.5.3 Alapvető elvárások, általános irányelvek az üzleti tervekkel kapcsolatban Az alaptervezés egységes csoport struktúrára épül. A közszolgáltató társaságok alaptervében a közszolgáltatási tevékenységekkel kapcsolatos előirányzatokat a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek, a megkötött Közszolgáltatási Szerződésekben rögzítetteknek és az állami megrendelő részéről megfogalmazott elvárásoknak megfelelően kell kialakítani. A személyszállítási tarifapolitika és a menetdíjak a rendelkezésre álló információk alapján a MÁV-START Zrt. üzleti tervében bemutatandóak. A szociálpolitikai menetdíj támogatások összegeire a MÁV-START Zrt. tesz javaslatot, az érintett kormányzati szervezetekkel történő egyeztetések figyelembevételével. A teljesítmény-tervek kiindulási alapja a meghirdetésre kerülő menetrend, valamint a teherforgalom piaci tendenciáinak figyelembe vételével készülő prognózis. Elvárás a hatékonyság növelés, az alaptevékenységet jelentő szolgáltatások minőségének javítása. A külső piaci értékesítési tervek összeállítása során a piaci valós trendek és már ismert kockázatok felmérésével reálisan megvalósítható célok kitűzése indokolt. A csoporton belüli szolgáltatás-nyújtás tekintetében – nem idesorolva a jogszabályi meghatározottságú hálózat-hozzáférési díjakat - a fajlagos díjak rövid távú szinten tartása, középtávon pedig az árak mérséklése a célkitűzés. A teljesítmény-átadások jelentős része önköltség alapú árazással történik, ehhez igazodóan a tervkészítés meghatározó eleme az egymás közti teljesítmény-átadások egyeztetése. A szolgáltatások naturális mennyiségét, egységárait és bevételeit egyaránt meg kell tervezni az igénybevevővel egyeztetetten. 33. szám Budapest, 2015. szeptember 03.
ÉRTESÍTŐ 14/44 oldal Az árbevételek alakulását meghatározó adatokat vevőnként a tervdokumentációban részletesen be kell mutatni. A csoporton belül alkalmazandó egységárak megalapozása már az I-IX. havi beszámoláshoz kapcsolódóan megkezdődik. A tervárak kialakításakor az I-IX. havi beszámolót megalapozó éves várható számítás adatait kell figyelembe venni. A humán erőforrás előirányzatok megalapozása érdekében munkaerő-forgalmi előirányzatok, valamint munkaidő-felhasználási tervek készítendők. Az üzleti tervezés a hatályos szabályozási környezetre alapozott, de a MÁV Csoport jogszabályi környezetében várhatóan bekövetkező, már ismert változásokkal az alaptervezés során már számolni kell. Az eszközök pótlásának, felújításának elvi forrását a pénzforgalmi bevétellel fedezett értékcsökkenési leírás mértéke jelenti. Az ezt meghaladó finanszírozási igényeket támogatások megszerzése, vagy megtérülési számításokkal alátámasztott külső piaci források bevonása fedezheti, azonban ezen projektek, beszerzések indítása külön is jóváhagyandó- a társaság hatályos léteítő okiratában foglaltak figyelembe vételével. Az egyes vállalatok üzleti tervébe teljes körűen be kell építeni a költségvetési és uniós céltámogatásokból megvalósítandó beruházásokat is, ideértve a fejlesztési közreműködők által végzett tevékenységet is. A megkötött támogatási szerződéssel rendelkező projekteken túl az előkészítés alatt álló projektek hatásait is figyelembe kell venni, a projektek hatásainak elkülönített bemutatásával. A MÁV Zrt. beruházási előirányzatain belül a pályaműködtetés beruházási tervét elkülönítetten be kell bemutatni. A felújítási költségtérítés felhasználásának levezetéséhez szükséges információkat a beruházási terv struktúrájának és részletezettségének biztosítania kell. A társaságok egységes irányelvek alapján, koordináltan készítik el, és terjesztik elő elfogadásra üzleti tervjavaslataikat, biztosítva ezzel a jóváhagyott tervek összhangját és a MÁV Csoport konszolidált tervének elkészíthetőségét. Ennek érdekében a társaságok tervei egymással konzisztens módon, a konszolidáláshoz szükséges részletezettséggel kerülnek összeállításra. A tervezés technikai háttere, tartalmi és formai követelményei a 3. számú mellékletben olvashatóak. 4.6 Az évközi beszámolók várható készítési folyamata Társasági és szervezeti szinteken legalább negyedévente készül éves várható előrejelzés a negyedéves beszámolócsomag részeként, de esetenként, a tervezés megalapozottsága miatt szükség lehet gyakoribb várhatókészítésre is. A várhatókészítés technikája és logikája az üzleti tervezési folyamatéval megegyező. A várhatókészítés az év hátralévő időszakának újragondolását, előrejelzését jelenti azoknak az információknak a birtokában, amelyek az üzleti tervezés óta eltelt időszakban váltak ismertté. Ezen információk vonatkozhatnak az elmúlt időszakra (pl. bevételkiesés, váratlan meghibásodások miatti költségtöbbletek, tervezettől eltérő árfolyamok stb.), vagy a hátralévő időszakra (pl. új szerződések, korábban nem tervezett árváltozások), illetve vonatkozhat az üzleti vagy a jogszabályi környezet üzleti tervezéskor még nem ismert változására. A várhatókészítés során vizsgálni kell az adófizetési kötelezettségek esetleges változásait is, melyek összefüggésben lehetnek egyrészt a gazdálkodással összefüggő tényezőkkel (pl. árbevétel változása, nagyobb volumenű ingatlanértékesítés stb.), illetve a jogszabályok üzleti tervezés során még nem ismert változásával. Az éves várható-készítés célja, hogy a vezetést tájékoztassa az év végére várható eredmény alakulásáról, a tervektől való várható eltérésekről, hogy ez alapján időben döntések szülessenek a szükséges intézkedésekről. A terv, tény és várható adatok elemzésének eredményére építkező menedzsment intézkedések és akcióprogramok lehetővé teszik az üzleti kockázatok magasabb szintű beazonosítását és kezelését. Fontos, hogy a prognosztizált és az elfogadott üzleti tervelőirányzatok közötti eltérések alapján a menedzsment intézkedési programmal segítse a terv célkitűzések megvalósítását. A várható készítés további releváns szerepe, hogy alapul szolgáljon a tárgyévet követő év üzleti tervezéséhez.
33. szám Budapest, 2015. szeptember 03.
ÉRTESÍTŐ 15/44 oldal A tervezésnél használt premisszák a várható készítéshez felülvizsgálatra és ismételten kiadásra kerülnek. A kontrolling informatikai rendszer (Cognos) támogatja a tervezési folyamatéhoz hasonlóan, az előre rögzített szabály alapján történő automatikus várhatókészítést, azonban a rendszer által javasolt értékek szakmai megalapozottsággal felülírhatóak. 4.7 A kontrolling beszámolás, tervezés és várható készítés informatikai támogatása A MÁV Zrt., valamint a csoport szintű tervezési, beszámolási várható készítési rendszerbe bevont tagvállalatok kontrolling szervezeteinek tervezési, beszámolási várható készítési munkáját támogató informatikai rendszer a KI által üzemeltetett Cognos alkalmazás, mely a csoportirányítás informatikai eszköze, a tulajdonosi kontrollt támogatja, a társasági és szervezeti szintű tervezési, beszámolási tevékenységet szolgálja, a MÁV Zrt. esetében központi és pályavasúti önköltségszámítás eszköze. A Cognos beszámolási folyamatot támogató funkciói Standard beszámolók könnyen előállíthatóak minden szervezeti egységre. Szabadon formázhatóak, vállalatra szabhatóak a riportok (színek, logó stb.). Lehetőség saját riportok készítésére és elmentésére felhasználói szinten (nem rendszeradminisztrátorok) is. A riportok csak a szervezeti egységre, tagvállalatra releváns sorokat mutatják (pl.: nulla tartalmú sorok eltüntetése). Könnyen elemezhető, forgatható, pivot tábla-szerű multidimenzionális riportok létrehozására is van lehetőség. Lefúrási lehetőség akár költségnem, tevékenység illetve szervezeti kód szintre tény adatok esetében. Üzleti szabályok egyszerűen, programozás nélkül létrehozhatóak a rendszerben. Excelhez hasonló fejlett grafikonkészítési funkcionalitás (pl. lefúrás grafikonokon belül is). A rendszer elérhető egy Exceles front-enden keresztül is. Ez többek között azt jelenti, hogy Excelben létrehozhatóak dinamikus, az adatbázishoz közvetlenül kapcsolódó riportok. Beszámolókat mind Excelbe, mind pdf-be könnyen, további változtatás nélkül lehet exportálni és nyomtatni. A standard beszámolók sémája és a kötelezően alkalmazandó táblázatok elektronikusan elérhetőek a kontrolling rendszerbe való belépést követően. A Cognos tervezést támogató funkciói Komplex tervezési és előrejelzési modellek építhetőek fel, valamint az üzleti szabályok az aktuális tervezési koncepciónak megfelelően változtathatóak, akár a kulcsfelhasználók által is. A rendszer lehetőséget ad bizonyos feltételekhez kötött „mi lenne ha” típusú elemzések készítésére. Az input feltételek (driver) megváltoztatása után a teljes tervet rendkívül gyorsan képes újraszámolni az eszköz. Lehetőség van különböző tervverziók (ez jelenthet különböző adatokat és különböző drivereket is) elmentésére, amelyek közül ki lehet választani mindig az aktuálisat, a Tervtáblák vállalatra szabhatóak. Mind Excel, mind webes felületről lehet adatokat beírni a rendszerbe. Mind a top-down, mind a bottom-up tervezést támogatja. Az adatbevitel során különböző automatikus elosztási, allokációs módszereket lehet használni (pl.: éves adatot egyenletesen, vagy valamilyen súly szerint osztja le a hónapokra). Az üzleti folyamatok, összefüggések szabályokkal leképezhetőek, automatizálhatóak a tervezési rendszerben. A tervezési rendszer integrált a beszámolási eszközzel. Támogatja a várható készítést oly módon, hogy külön verzióban össze tudja hozni a tény- és legfrissebb tervadatokat. 33. szám Budapest, 2015. szeptember 03.
ÉRTESÍTŐ 16/44 oldal A csoporton belüli teljesítmény-átadások egyezőségét a tervező rendszer biztosítja, de a tervszámok rögzítése előtt valamennyi tervezésbe bevont szervezet számára kötelező a csoporton belül igénybe venni tervezett, illetve a nyújtott szolgáltatások naturális mennyiségének, egységárainak és értékének egyeztetése. A tervezés során a szolgáltatást nyújtó rögzíti a szolgáltatás egységárát, míg az igénybe vevő a tervezett naturális mennyiséget illetve érték alapon amennyiben a szolgáltatási szerződés szerint fix áras a szolgáltatás táblában. A tervező rendszer által kalkulált bevételt/költséget a szolgáltatás nyújtónak és igénybevevőnek ellenőriznie és egyeztetnie szükséges. A kontrolling információs rendszer általános és informatikai jellemzői: A rendszer a weben keresztül külön szoftver telepítése nélkül is elérhető (vékony kliens). Szükség esetén több pénznem kezelésére alkalmas (HUF, EUR, USD stb.). Az eszköz hatékonyan képes kapcsolódni bármilyen interfészen keresztül az összes releváns forrásrendszerhez és adatbázis típushoz. Betöltés során az új törzsadatok (új tevékenységek, szervezeti egységek stb.) automatikus felismerése és riportálása. Központi törzsadatkezelés minden modulra (pl.: az új számlákat nem kell külön létrehozni a beszámolási, a tervezési és a konszolidációs eszközben). Létrehozhatóak alternatív hierarchiák a különböző dimenziók mentén (pl.: külön menedzsment és jogi szervezeti struktúra). Automatikus adatvalidálási funkciók vannak beépítve az adatbetöltési folyamatba, ami kiváltja a hosszadalmas manuális ellenőrzést (pl.: eszköz vs forrás, záró vs nyitó, szolgáltató vs vevő). Könnyen hozzáférhető és mindenre kiterjedő loggolás (törzsadat, adat, egyéb események). Több dimenziós, akár cellaszintű jogosultsági beállítások. Közös bejelentkezési felület az összes modulra. Historikus adatok tárolása, visszakereshetősége.
33. szám Budapest, 2015. szeptember 03.
ÉRTESÍTŐ 17/44 oldal 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1 Hivatkozások 11/2014. (IV. 04. MÁV Ért. 5.) EVIG A MÁV Zrt vasúti közlekedési tevékenységeinek számviteli elkülönítési szabályzata; 9/2014. (IV. 04. MÁV Ért. 5.) EVIG A MÁV Zrt számviteli politikája; 8/2014. (III. 21. MÁV Ért. 4.) EVIG A MÁV Zrt konszolidációs szabályzata; mindenkor hatályos évközi és éves zárlati utasítás A MÁV Csoport kiemelt projektjeinek kontrolling értékelése szabályozásáról” szóló 7/2010. (MÁV. Ért. 4.) Kontrolling - Elnök-vezérigazgatói utasítás Sztv. A számvitelről szóló 2000.évi C. törvény A vasúti közlekedési tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről szóló 50/2007 (IV:26) GKM-PM együttes rendelet (elkülönítési rendelet) 5.2 Hatályon kívül helyezések Jelen utasítás hatálybalépésével a 60/2010. (X.8. MÁV. Ért. 28.) EVIG számú, „a kontrolling beszámolók készítésének eljárásrendjére, tartalmi és formai követelményeire vonatkozó szabályokról”, valamint a 61/2010. (X.8. MÁV. Ért. 28.) EVIG számú „a tervezés és várhatókészítés eljárásrendjére, tartalmi és formai követelményeire vonatkozó szabályokról” tárgyú elnök-vezérigazgatói utasítások hatályukat vesztik. 6.0 HATÁLYBALÉPTETÉS Jelen utasítás a 2.1.a pontba tartozó társaságok esetében a MÁV Értesítőben történő közzétételt követő napon, a 2.1. b pont alá tartozó társaságok tekintetében a 2.1. b pont szerinti határozat kiadását követő napon lép hatályba. Jelen utasítás a MÁV Zrt. és azon, egyébként a MÁV Csoportba tartozó leányvállalatok esetében, melyek létesítő okirata/ SZMSZ-e tartalmazza, hogy a MÁV Zrt. által kiadott, az érintett leányvállalatokra kiterjedő utasításokat alkalmazni kell, a MÁV Értesítőben történő közzétételt követő napon, az előző csoportba nem, de egyebekben a MÁV Csoportba tartozó leányvállalatok esetében pedig azok alapítói/közgyűlési/taggyűlési határozat meghozatalát követő napon lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: 1 a) Az évközi beszámolók készítésének szabályozása 1 b) Az évközi beszámoló elkészítése és a kapcsolódó feladatok 1 c) Az év végi beszámoló készítés szabályozása 1 d) Az év végi beszámoló elkészítése és a kapcsolódó feladatok 2. számú melléklet: 2 a) Évközi beszámolók sémája 2 b) Éves Beszámoló Üzleti Jelentése 3. számú melléklet: 4. számú melléklet:
A tervezés technikai háttere, tartalmi és formai követelményei A MÁV Csoport által készítendő évközi és éves beszámolók összefoglaló táblázata Dávid Ilona sk. elnök-vezérigazgató
33. szám Budapest, 2015. szeptember 03.
ÉRTESÍTŐ 18/44 oldal 1.a) számú melléket Az évközi beszámolók készítésének szabályozása Szabályozás típusa
A szabályozás témája
Normatív
A MÁV Vállalatcsoport számviteli SZK Számvitel politikája
A központi számviteli szolgáltatást igénybe vevő társaságok
Normatív
A MÁV Vállalatcsoport konszolidációs SZK Számvitel szabályzat
MÁV csoport
Normatív
Az évközi könyvviteli zárlatok és az SZK Számvitel évközi számviteli beszámolók követelményeinek szabályai (az utasítás megjelenése idején hatályos: 12/2010. (XII. 23. MÁV Ért. 39.) GÁVIGH sz. utasítás)
A központi számviteli szolgáltatást igénybe vevő társaságok
Normatív
Jelen utasítás tárgya:
MÁV csoport
A kontrolling elkészítésének szabályai
Kiadásért felelős
A szabályozás szervezeti hatálya
KI beszámolók
Eseti
Egyenlegegyeztetés és negyedéves SZK Számvitel konszolidációs adatszolgáltatás
MÁV csoport
Eseti
Évközi beszámoló szabályai
MÁV csoport
elkészítésének MÁV Zrt. KI közreműködik: Számvitel
SZK
33. szám Budapest, 2015. szeptember 03.
ÉRTESÍTŐ 19/44 oldal 1.b) számú melléklet: Az évközi beszámoló elkészítése és a kapcsolódó feladatok A feladat megnevezése
Határidő
Felelős
Az évközi zárásra vonatkozó operatív A fordulónapot megelőző 5 KI rendelkezés kiadása munkanap közreműködik: SZK Számvitel Időbeli elhatárolások feladása
Fordulónapot munkanap
követő 10. Az évközi könyvviteli zárlatok és az évközi számviteli beszámolók követelményeinek szabályai tárgyú utasítás szerint
Főkönyvi rögzítés befejezése „A” nap Fordulónapot előtt munkanap
követő 11. SZK Számvitel
Főkönyvi zárás – „A” nap
követő 12. SZK Számvitel
Fordulónapot munkanap
Zárást követő feldolgozások futtatása, Zárást és a feldolgozásokat SZK Számvitel Cognos áttöltés követően (valamennyi zárási nap után egyaránt) Csoporton belül önköltség alapján Fordulónapot nyújtott szolgáltatások árfelülvizsgálata munkanapig és a díjkülönbözet elszámolása elhatárolás formájában
követő 16. KI
Időbeli elhatárolások naphoz)
(B Fordulónapot munkanapig
követő 16. Az évközi könyvviteli zárlatok és az évközi számviteli beszámolók követelményeinek szabályai tárgyú utasítás szerint
Fordulónapot munkanapig
követő 17. Az évközi könyvviteli zárlatok és az évközi számviteli beszámolók követelményeinek szabályai tárgyú utasítás szerint
feladása
MVER egyeztetés
Közreműködnek: leányvállalatok kontrolling szervezetei
Főkönyvi rögzítés befejezése „B” nap Fordulónapot előtt munkanap
követő 17. SZK Számvitel
Főkönyvi zárás – „B” nap (csak negyedéves)
követő 19. SZK Számvitel
Fordulónapot munkanap
Zárást követő feldolgozások futtatása, Zárást és a feldolgozásokat SZK Számvitel Cognos áttöltés követően Könyvvizsgálat kezdete A könyvvizsgálói biztosítása
Fordulónapot munkanap adatszolgáltatás Fordulónapot munkanaptól
követő 20. követő 20. SZK Számvitel
Főkönyvi rögzítés befejezése „C” nap Fordulónapot előtt munkanap
követő 29.
Főkönyvi zárás – „C” nap
követő 30. SZK Számvitel
(csak negyedéves)
Fordulónapot munkanap
33. szám Budapest, 2015. szeptember 03.
ÉRTESÍTŐ 20/44 oldal Zárást követő feldolgozások futtatása, Cognos Zárást és a feldolgozásokat SZK Számvitel áttöltés követően Egyszerűsített konszolidált mérleg és Fordulónapot eredménykimutatás elkészítése és átadása a KI-nak munkanap
követő
30. SZK Számvitel
Könyvvizsgálóval egyeztetett beszámoló elkészítése Az igazgatósági ülés KI / Könyvvizsgálat lezárása időpontját megelőző 6 naptári nap Részteljességi nyilatkozatokkal teljességi nyilatkozat átadása könyvvizsgálónak
alátámasztott Az igazgatósági az állandó időpontjáig
ülés KI
Felügyeleti jelentés, negyedévente
A fordulónapot követő 45. KI Pályaműködtetési naptári nap Kontrolling
PMSZ adatszolgáltatás, negyedévente
A fordulónapot követő naptári KI Pályaműködtetési 60. nap Kontrolling
Az egyes beszámolók elkészítésére vonatkozó tényleges időpontokat az adott záráshoz kiadandó operatív rendelkezés tartalmazza.
33. szám Budapest, 2015. szeptember 03.
ÉRTESÍTŐ 21/44 oldal 1.c) számú melléklet: Az év végi beszámolók készítésének szabályozása Szabályozás típusa
A szabályozás témája
Normatív
A MÁV Vállalatcsoport számviteli SZK Számvitel politikája
A központi számviteli szolgáltatást igénybe vevő társaságok
Normatív
A MÁV Vállalatcsoport konszolidációs SZK Számvitel szabályzat
MÁV csoport
Normatív
Jelen utasítás tárgya:
MÁV csoport
A kontrolling elkészítésének szabályai Eseti
Kiadásért felelős
A szabályozás szervezeti hatálya
KI beszámolók
Év végi zárlati és beszámolókészítési MÁV Zrt. KI utasítás közreműködik: Számvitel
MÁV Csoport SZK
33. szám Budapest, 2015. szeptember 03.
ÉRTESÍTŐ 22/44 oldal 1 d) számú melléklet: Az év végi beszámoló elkészítése és a kapcsolódó feladatok A feladat megnevezése
Határidő
Felelős
Az év végi zárlatra és beszámoló készítésre A fordulónapot megelőző KI vonatkozó rendelkezés kiadása 15 munkanap közreműködik: SZK Számvitel Csoporton belül önköltség alapján nyújtott Tárgyévet szolgáltatások árfelülvizsgálata és a január 31. díjkülönbözet elszámolása
követő
év KI Közreműködnek: leányvállalatok szervezetei
kontrolling
MVER egyeztetés és rendezés
Fordulónapot követő 19. Az évközi zárlatokkal azonos munkanap módon
Főkönyvi rögzítés befejezése „A” nap előtt
Fordulónapot követő 23. SZK Számvitel munkanap
Főkönyvi zárás – „A” nap
Fordulónapot követő 24. SZK Számvitel munkanap
Főkönyvi rögzítés befejezése „B” nap előtt
Fordulónapot követő 41. SZK Számvitel munkanap
Főkönyvi zárás – „B” nap
Fordulónapot követő 42. SZK Számvitel munkanap
Zárást követő Cognos áttöltés
feldolgozások
futtatása, Zárást és a SZK Számvitel feldolgozásokat követően
Kiegészítő melléklet elkészítése:
SZK Számvitel
Előzetes kiegészítő melléklet
Végleges kiegészítő melléklet
Könyvvizsgálat / adatszolgáltatás biztosítása
Fordulónapot követő 48. munkanap Fordulónapot követő 72. munkanap
könyvvizsgálói
Könyvvizsgálat előkészítése
Helyszíni vizsgálat
SZK Számvitel Fordulónapot követő 3742. munkanapok között Fordulónapot követő 43. munkanaptól
Főkönyvi rögzítés befejezése „C” nap előtt
Fordulónapot követő 56. SZK Számvitel munkanap
Főkönyvi zárás – „C” nap
Fordulónapot követő 59. SZK Számvitel munkanap
Zárást követő Cognos áttöltés
feldolgozások
futtatása, Zárást és a SZK Számvitel feldolgozásokat követően
Éves beszámoló és üzleti jelentés elkészítése Az igazgatósági ülés SZK Számvitel, KI / Könyvvizsgálat lezárása időpontját megelőző 6 naptári nap Részteljességi nyilatkozatokkal alátámasztott Az igazgatósági teljességi nyilatkozat átadása az állandó időpontjáig könyvvizsgálónak
ülés KI
33. szám Budapest, 2015. szeptember 03.
ÉRTESÍTŐ 23/44 oldal Az éves beszámoló és üzleti jelentés Tárgyévet követő május elfogadása 31-ig Konszolidált beszámoló átadása a KI-nak
elkészítése
és Tárgyévet követő április vége
év SZK Számvitel
MÁV Csoport konszolidált éves beszámolójához tartozó üzleti jelentés elkészítése
KI
Részteljességi nyilatkozatokkal alátámasztott Az igazgatósági teljességi nyilatkozat átadása az állandó időpontjáig könyvvizsgálónak
ülés KI közreműködik: Portfoliógazdálkodási Igazgatóság
A konszolidált éves beszámoló és üzleti Tárgyévet követő június jelentés elfogadása 30-ig Felügyeleti jelentés
A fordulónapot követő 45. KI Pályaműködtetési naptári nap Kontrolling (1)
PMSZ adatszolgáltatás
Előzetes: Tárgyévet február 20.
követő
KI Pályaműködtetési év Kontrolling (2)
követő
év
Végleges: Tárgyévet május 31.
Az egyes beszámolók elkészítésére vonatkozó tényleges időpontokat az adott záráshoz kiadandó operatív rendelkezés tartalmazza.
33. szám Budapest, 2015. szeptember 03.
ÉRTESÍTŐ 24/44 oldal 2. számú melléklet
2.a számú melléklet
A ………………Zrt./Kft. 20XX. I-….. havi és éves várható teljesítménye
B u d a p e s t, 20XX. ……... ………………………….. (ügyvezető/vezérigazgató)
33. szám Budapest, 2015. szeptember 03.
ÉRTESÍTŐ 25/44 oldal
Tartalomjegyzék I. Vezetői összefoglaló
Fő üzenetek. A társaság üzleti tervben rögzített célkitűzéseinek időarányos teljesítése, a gazdálkodást érintő tulajdonosi elvárások (pl. vezetői prémium-célkitűzésekben szereplő pénzügyi mutatók), határozatok (pl. tőkepótlás, tőkeleszállítás) időarányos végrehajtására is kitérve. Jelentős eltérések magyarázata. I.1. A 20XX. I-... havi teljesítmények alakulása I.2. Éves várható eredmények I.3. Az intézkedési terv(ek) megvalósulása Az intézkedési tervek hatásainak bemutatása I.4. A célkitűzések megvalósításának kockázatai A társaság tervteljesítésének kockázatai és kezelésük. A társaság kulcsmutatóinak I-… havi és éves várható alakulása Adatok: millió Ft-ban
Megnevezés
Bázis*
20XX. I-....hó Terv
Tény
Eltérés tervhez +/%
Bázis
Értékesítés nettó árbevétele ebből k ülső üzletfelek től Aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb bevételek ebből k özszolgáltatási k öltségtérítés Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Üzemi tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek eredménye Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Mérleg szerinti eredmény EBITDA Capex Készletek Követelések Pénzeszközök, értékpapírok Kötelezettségek Saját tőke Jegyzett tőke Adósságállomány** Átlaglétszám (összfoglalkoztatottak) fő Zárólétszám (összfoglalkoztattok) fő * Mérlegsorok bázisa előző év december 31. **Rövid és hosszú lejáratú hitel, kölcsön, kötvény
33. szám Budapest, 2015. szeptember 03.
20XX. év Terv
Várható
Eltérés tervhez +/%
ÉRTESÍTŐ 26/44 oldal II. Az I-…… havi tény és éves várható teljesítmények elemzése II.1. Az időszaki teljesítmények (naturália és érték) bemutatása A naturális teljesítmények alakulása (Társaság specifikus táblák) Megnevezés
Bázis
20XX. I-....hó Terv
Tény
Naturáliák Naturáliák Naturáliák Naturáliák Naturáliák Naturáliák Naturáliák
Eltérés tervhez +/% -
Bázis
20XX. év Terv
Várható
-
Eltérés tervhez +/% -
-
Az időszaki naturális teljesítmények tervtől való jelentős eltéréseinek indoka. Az éves várható teljesítmény-alakulás a tervhez képest, üzleti (piaci) célkitűzések teljesítése.
A gazdálkodás eredménye Adatok: millió Ft-ban
20XX. I-....hó Bázis Terv
Megnevezés
Tény
Eltérés tervhez +/%
Bázis
20XX. év Terv
Várható
Eltérés tervhez +/%
Értékesítés nettó árbevétele Alaptevékenység költségei Aktívált teljesítmény érték Alaptevékenység eredménye Egyéb üzleti bevételek és ráfordítások eredménye Üzemi eredmény EBITDA Pénzügyi eredmény Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény
Az időszaki eredmény tervtől való jelentős eltéréseinek indoka, kiemelten az üzleti tevékenység eredményének alakulása a tervhez képest. Az éves várható eredmény-alakulás fő tényezői, az alapítói elvárások teljesítése.
Üzleti eredmény
Pénzügyi eredmény
Rendkívüli eredmény (ha szükséges)
(A teljesítmények és árak tervtől való eltérésének, a társaság-specifikus tételeknek, tényezőknek az eredményhatása, kiemelése.)
33. szám Budapest, 2015. szeptember 03.
ÉRTESÍTŐ 27/44 oldal Az árbevételek alakulása Adatok: millió Ft-ban
20XX. I-....hó Bázis Terv
Megnevezés
Tény
Kiemelt bevétel típus 1 Kiemelt bevétel típus 2 … Egyéb értékesítési bevételek Értékesítés nettó árbevétele
Eltérés tervhez +/% -
Bázis
20XX. év Terv
Várható
-
Eltérés tervhez +/% -----
Az időszaki árbevételek alakulása, kapcsolata a naturális teljesítményekkel A tervtől való jelentős eltérések okai Az éves várható bevétel-alakulás, a tervtől való eltérések fő tényezői, számszerűsítve
Az alaptevékenység költségeinek alakulása Adatok: millió Ft-ban
20XX. I-....hó Bázis Terv
Megnevezés
Tény
Eltérés tervhez +/%
Bázis
20XX. év Terv
Várható
Eltérés tervhez +/%
Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke - ebből jelentősebb összegű 1 - ebből jelentősebb összegű 2 - ebből jelentősebb összegű 3 … Igénybe vett egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerezési értéke (ELÁBÉ) Eladott közvetített szolgáltatások értéke (alvállalkozók) Anyagjellegű ráfordítások Személyi jell.ráfordítások ÉCS Alaptevékenység költségei
Az időszaki ráfordítások alakulása, kapcsolata a naturális teljesítményekkel. A tervtől való jelentős eltérések okai Az éves várható költségalakulás, a tervtől való eltérések fő tényezői, számszerűsítve. Az egyéb üzleti bevételek és ráfordítások eredménye Adatok: millió Ft-ban
Megnevezés
20XX. I-....hó Bázis Terv
Tény
Eltérés tervhez +/%
Bázis
20XX. év Terv
Várható
Eltérés tervhez +/%
Eszközértékesítés bevételei Kapott támogatások Késedelmi kamat bevételek Céltartalék-feloldás Egyéb bevételek Egyéb bevételek összesen Fizetett késedelmi kamat Céltartalékképzés Egyéb ráfordítások Egyéb ráfordítások összesen Egyéb üzleti bevételek és ráfordítások eredménye
A tervtől való jelentős eltérések okai A képzett céltartalékok felhasználása, céltartalék-képzés, időszaki és várható tételek, késedelmi kamatok részletezésével
33. szám Budapest, 2015. szeptember 03.
ÉRTESÍTŐ 28/44 oldal II.2. A társaság vagyoni, pénzügyi helyzetének alakulása, finanszírozás Adatok: millió Ft-ban
Előző év december 31.
Megnevezés
20XX. I-.... hó Tény
Terv
Eltérés tervhez +/-
20XX. év
%
Eltérés tervhez
Várható
Terv
+/-
%
Befektetett eszközök Forgó eszközök - ebből k észletek k övetelések Pénzeszközök Aktív időbeli elhatárolások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN Saját tőke ebből jegyzett tőke Céltartalékok Kötelezettségek ebből: beruházási hitelek záróállománya rövid lejáratú hitelek záróállománya rövid lej. köt. a MÁV Csoport társaságai felé Passzív időbeli elhatárolások FORRÁSOK ÖSSZESEN Eladósodottság (Hitelek/(hitelek+saját tőke)) (%) Saját tőke/Jegyzett tőke (%)
Befektetett eszközök tervtől való jelentős eltéréseinek magyarázata. Készletek alakulása (külön kitérve az anyagkészletekre és a befejezetlen termelés alakulására). Tervtől való jelentős eltérések, valamint a nyitó-állományhoz mért jelentős változások okai Időbeli elhatárolások jelentős tételei a tényidőszakban. Tervtől való jelentős eltérések okai Vevő és szállítóállomány alakulása Adatok: millió Ft-ban
Megnevezés MÁV csoporton belüli vevőállomány ebből 1. legnagyobb vevő ebből 2. legnagyobb vevő ebből 3. legnagyobb vevő MÁV csoporton kívüli vevőállomány ebből 1. legnagyobb vevő ebből 2. legnagyobb vevő ebből 3. legnagyobb vevő Vevők összesen
20XX. I-....hó Bázis Terv -
Tény -
-
-
-
-
-
-
Eltérés tervhez +/% ----------
20XX. év Bázis Terv Várható -
Eltérés tervhez +/% ----------
20XX. év Bázis Terv Várható -
-
-
-
-
-
-
Eltérés tervhez +/% ----------
Adatok: millió Ft-ban
Megnevezés MÁV csoporton belüli szállítói állomány ebből 1. legnagyobb szállító ebből 2. legnagyobb szállító ebből 3. legnagyobb szállító MÁV csoporton kívüli szállítói állomány ebből 1. legnagyobb szállító ebből 2. legnagyobb szállító ebből 3. legnagyobb szállító Szállítók összesen
20XX. I-....hó Bázis Terv -
Tény -
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Eltérés tervhez +/% ----------
A követelések és kötelezettségek időszaki és várható alakulása, csoporton belüli tartozások, lejárt követelések, szállítói kötelezettségek. Tervtől való jelentős eltérések okai Finanszírozás A pénzeszközállomány időszaki és várható állományának alakulása, évközi jelentős változásainak okai Eladósodottság alakulása, hitelállomány, beruházási és likviditási hitelek jelentős változásai a nyitóértékhez, tervhez. Likviditási helyzet időszaki és várható alakulásának elemzése.
33. szám Budapest, 2015. szeptember 03.
ÉRTESÍTŐ 29/44 oldal II.3. Humán-erőforrás gazdálkodás, foglalkoztatás- és jövedelempolitikai célkitűzések megvalósulása Az üzleti tervben rögzített célkitűzések időarányos és éves várható teljesítése. Tervtől való jelentős eltérések magyarázata. Kiemelt humán mutatók alakulása Adatok: millió Ft-ban
20XX. I-.... hó Megnevezés
Bázis
Terv
Tény
eltérés tényterv
Összes foglalkoztatott záró létszám (fő) Átlagos állományi létszám (fő) Bérköltség (létszám racionalizálás egyszeri nélkül) Létszám racionalizálás egyszeri bérköltsége Bérköltség összesen Béren kívüli juttatások (adóval és járulékkal együtt) Egyéb személyi jellegű kifizetések létszám racionalizálás egyszeri költség nélkül Létszámracionalizálással összefüggő egyszeri egyéb személyi jellegű kifizetések Egyéb személyi jellegű kifiz. összesen Járulékok (létszám racionalizálás egyszeri költsége nélkül) Létszám racionalizálás egyszeri járulékok Járulékok összesen Személyi jellegű ráfordítások létszám racionalizálás egyszeri nélkül Létszám racionalizálás egyszeri költségei összesen Személyi jellegű ráfordítások
Létszámterv (összes foglalkoztatott) (fő)
Előző évi tény
1. tény
20XX. év eltérés elemzés
hatás 1
hatás 2
-
hatás…
-
összesen
-
bázis
üzleti terv
eltérés várható várhatóterv
eltérés elemzés hatás 1
-
hatás 2
-
hatás…
-
összesen
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
20XX. intézkedések 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. összesen tény/várható tény/várható tény/várható tény/várható tény/várható tény/várható tény/várható tény/várható tény/várható tény/várható tény/várható
Előző időszak záró (-) Leépítés egyszeri költséggel (-) Közös megegyezés egyszeri költséggel (-) Egyéb változás (egyszeri költség nélküli) (+) Újfelvétel Időszak záró létszám Havi átlagos állományi létszám Átlagos állományi létszám (kumulált)
a létszám és bérgazdálkodás időszaki eredményeinek bemutatása a létszámleépítés egyszeri jellegű tételei prémium-kifizetések érdekeltségi rendszer keretében történő egyéb kifizetések idényjellegű foglalkoztatás túlmunkáltatás
II.4. Beruházások alakulása Az 5 legnagyobb beruházás (várható pénzügyi teljesítés alapján)
-
20XX. I-.... hó bázis Műszaki Pénzügyi teljesítés teljesítés
20XX. I-.... hó terv Műszaki Pénzügyi teljesítés teljesítés
20XX. I-.... hó tény Műszaki Pénzügyi teljesítés teljesítés
-
Beruházási terv teljesülésének bemutatása. Fejlesztési tartalék terhére megvalósított beruházások előrehaladása
33. szám Budapest, 2015. szeptember 03.
Éves terv Műszaki Pénzügyi teljesítés teljesítés
Adatok ezer Ft-ban Éves várható Műszaki Pénzügyi teljesítés teljesítés
ÉRTESÍTŐ 30/44 oldal II.5. Kockázatelemzés, érzékenységvizsgálat, kockázat kezelés, menedzsment intézkedések A társaság éves üzleti, gazdálkodási célkitűzései realizálásának fő kockázatai. A kockázat-értékelések alapján, a menedzsment részéről már kezdeményezett és a jövőben tervezett intézkedések. Hatékonyság-javító projektek alakulása Mellékletek sz. melléklet: Az Sztv. szerinti mérleg, eredmény-kimutatás és cash-flow sz. melléklet: Premisszák sz. melléklet: Eredmény-kimutatás (Cognos) sz. melléklet: Mérleg (Cognos) sz. melléklet: Naturális teljesítmények részletező (időszaki bázis, terv, tény) sz. melléklet: Bevételek, ráfordítások megoszlása az anyavállalat és a leányvállalatok között sz. melléklet: Havi pénzforgalom alakulása év végéig sz. melléklet: Beruházási projektek sz. melléklet: Humán tábla sz. melléklet: Tevékenységenkénti fedezet (társaságspecifikus)
33. szám Budapest, 2015. szeptember 03.
ÉRTESÍTŐ 31/44 oldal Céglogó
2.b. számú melléklet
A …………………….. (szervezetnév) 20XX. ÉVI ÜZLETI JELENTÉSE
……………………. (vezető aláírása)
20XX. …………………..
33. szám Budapest, 2015. szeptember 03.
ÉRTESÍTŐ 32/44 oldal Tartalom 1. A 20XX. ÉVI ÜZLETI ÉV ÖSSZEFOGLALÓJA 2. A 20XX. ÉVI TULAJDONOSI INTÉZKEDÉSEK 3. A MŰKÖDÉSI FELTÉTELEK VÁLTOZÁSA 4. KIEMELT NATURÁLIS TELJESÍTMÉNYEK 5. KIEMELT PÉNZÜGYI MUTATÓK ÉVI ALAKULÁSA 5.1. Bevételek 5.2. Költségek 5.3. Egyéb bevételek és ráfordítások 5.4. Eredmény 5.5. Mérleg, tőkeszerkezet 5.6. Vevő, szállító állomány 5.7. Finanszírozás, likviditás 6. PÉNZÜGYI KOCKÁZATOK KEZELÉSE 7. HUMÁNERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS 8. BERUHÁZÁSOK, KUTATÁS, KÍSÉRLETI FEJLESZTÉS 9. KÖRNYEZETVÉDELEM 10. AZ ÜZLETMENET ALAKULÁSA, KITEKINTÉS Mellékletek
33. szám Budapest, 2015. szeptember 03.
ÉRTESÍTŐ 33/44 oldal 1. A 20XX. ÉVI ÜZLETI ÉV ÖSSZEFOGLALÓJA Fő üzenetek A piac, a külső és belső feltétel-rendszer változásainak hatása a cég gazdálkodására Az értékesítési tevékenység alakulása A gazdálkodási eredmény alakulását befolyásoló főbb tényezők, jövedelmezőség A humánerőforrás-gazdálkodás fő jellemzői A társaság vagyoni, pénzügyi helyzete, finanszírozás Kiemelt beruházások, projektek, hatékonyságjavító intézkedések A cég ügyvezetésének intézkedései a célkitűzések megvalósítása érdekében ….. A társaság kiemelt teljesítmény-mutatóinak alakulása Adatok: millió Ft-ban
Megnevezés
Bázis
20XX. év Terv
Tény
Eltérés Bázishoz +/%
Értékesítés nettó árbevétele ebből k ülső üzletfelek től Aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb bevételek ebből k özszolgáltatási k öltségtérítés Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Üzemi tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek eredménye Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Mérleg szerinti eredmény EBITDA Capex Készletek Követelések Pénzeszközök, értékpapírok Kötelezettségek Saját tőke Jegyzett tőke Adósságállomány** Átlaglétszám (összfoglalkoztatottak) fő Zárólétszám (összfoglalkoztattok) fő ROE (%)*** Eladósodottság (%)**** Saját tőke/Jegyzett tőke (%) Nettó termelési érték (millió Ft/fő) * Mérlegsorok bázisa előző év december 31. **Rövid és hosszú lejáratú hitel, kölcsön, kötvény ***adózás előtti eredmény/átlagos saját tőke korrigált mutatója ****hitelállomány/(saját tőke+hitelállomány)
33. szám Budapest, 2015. szeptember 03.
Eltérés tervhez +/%
ÉRTESÍTŐ 34/44 oldal A 20XX. évi eredmény alakulásának fő összetevői a bázishoz és a tervhez képest
* * * * * * * * * 20XX. évi tény * a tény megvalósulást befolyásoló tételek, tranzakciók
Megnevezés Alapító által jóváhagyott 20XX. évi terv
-
- | - |
- | - |
- | - |
- | - |
- | - |
- | - |
- | - |
- | - |
- | - |
- | - |
-
-
MSZE
Adatok millió Ft-ban EBITDA -
- | - |
- | - |
- | - |
- | - |
*
- | - | - | - |
- | - | - | - |
*
- |
- |
*
- |
- |
-
-
* * * * * *
20XX. évi tény * a tény megvalósulást befolyásoló tételek, tranzakciók
-
-
*
-
*
-
-
20XX. évi tény
Adatok millió Ft-ban EBITDA
-
Megnevezés
MSZE
2. A 20XX. ÉVI TULAJDONOSI INTÉZKEDÉSEK Megvalósult tőkeemelés, tőkeleszállítás, osztalékfizetés, tagi kölcsön, garanciavállalás stb…. A társaság részéről a 20XX. év zárása során kezdeményezett tulajdonosi intézkedések, beavatkozási igény ……. 3. A MŰKÖDÉSI FELTÉTELEK VÁLTOZÁSA A piaci, szabályozási környezetben bekövetkezett, a társaság gazdálkodását meghatározóan befolyásoló változások, a makrogazdasági peremfeltételek alakulása A társaság szervezeti-működési rendjében bekövetkezett változások, telephelyek jellemzői Egyéb (pl. szerződéses kapcsolatok, csoporton belüli szerep, ill. annak módosulása stb.
33. szám Budapest, 2015. szeptember 03.
ÉRTESÍTŐ 35/44 oldal 4. KIEMELT NATURÁLIS TELJESÍTMÉNYEK A naturális teljesítmények alakulása (Társaság specifikus táblák) Naturáliák
Bázis
20XX. Év Terv
Tény
Naturáliák Naturáliák Naturáliák Naturáliák Naturáliák Naturáliák Naturáliák
Eltérés Tervhez +/% -
-
Eltérés Bázishoz +/% -
Következő évi terv -
A teljesítmény-alakulás rövid magyarázata, jelentősebb eltérések indoka ….. 5.
KIEMELT PÉNZÜGYI MUTATÓK ÉVI ALAKULÁSA 5.1. Bevételek Az értékesítési árbevétel alakulás rövid jellemzése, jelentősebb eltérések indoka Árpolitika, az értékesítési árbevételek kapcsolata a teljesítményekkel Egyéb bevételek meghatározó tételeinek tartalma, tervtől, bázistól való jelentős eltérések indoka ….. Adatok: millió Ft-ban
Megnevezés
Bázis
20XX. Év Terv
Eltérés Tervhez +/% -
Tény
Kiemelt bevétel típus 1 Kiemelt bevétel típus 2 Kiemelt bevétel típus 3 Kiemelt bevétel típus 4 Kiemelt bevétel típus 5 Kiemelt bevétel típus 6 Kiemelt bevétel típus 7 Kiemelt bevétel típus 8 Kiemelt bevétel típus 9 Kiemelt bevétel típus 10 Egyéb értékesítési bevétel Értékesítés nettó árbevétele
-
Eltérés Bázishoz +/% -
Következő évi terv -
5.2. Költségek A költség alakulás rövid magyarázata, jelentősebb eltérések indoka A költségalakulás kapcsolata a teljesítményekkel, eltérések (bázis-tény, terv-tény) magyarázata, hatótényezők szerint, lehetőleg számszerűsítve ….. Adatok: millió Ft-ban
Megnevezés
Bázis
20XX. Év Terv
Tény
Eltérés Tervhez +/%
Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke - ebből jelentősebb összegű 1 - ebből jelentősebb összegű 2 - ebből jelentősebb összegű 3 … Igénybe vett egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) Közvetített szolgáltatások beszerzési értéke Anyagjellegű ráfordítások Személyi jell.ráfordítások ÉCS Alaptevékenységek költségei
33. szám Budapest, 2015. szeptember 03.
Eltérés Bázishoz +/%
Következő évi terv
ÉRTESÍTŐ 36/44 oldal 5.3. Egyéb bevételek és ráfordítások Adatok: millió Ft-ban
Megnevezés
Bázis
20XX. év Terv
Tény
Eltérés Tervhez +/%
Eltérés Bázishoz +/%
Következő évi terv
Eszközértékesítés bevételei Kapott támogatások Késedelmi kamat bevételek Céltartalék-feloldás Egyéb bevételek Egyéb bevételek összesen Készletek, követelések értékvesztése Fizetett késedelmi kamatok Céltartalék-képzés Egyéb ráfordítások Egyéb ráfordítások összesen Egyéb bevételek és ráfordítások eredménye
Jelentősebb tételek bemutatása Céltartalék képzés/feloldás részletezése Nyújtott/kapott támogatások 5.4. Eredmény Adatok: millió Ft-ban
Megnevezés
Bázis
20XX. Év Terv
Tény
Értékesítés nettó árbevétele Alaptevékenység költségei Aktivált teljesítmény érték Alaptevékenység eredménye Egyéb üzleti bevételek és ráfordítások eredménye Üzemi eredmény EBITDA Pénzügyi eredmény Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény
Eltérés Tervhez +/% -
-
Eltérés Bázishoz +/% -
Következő évi terv -
Jövedelmezőségi helyzet, annak változása, magyarázata A finanszírozási költségek alakulása, a pénzügyi eredményt befolyásoló fő tényezők (számszerűsítve) A rendkívüli tételek tartalma, magyarázata A hatékonyság javítása érdekében végrehajtott intézkedések ….
5.5. Mérleg, tőkeszerkezet Adatok: millió Ft-ban
Megnevezés
Bázis
20XX. Év Terv
Tény
Eltérés Tervhez +/%
Eltérés Bázishoz +/%
Befektetett eszközök Forgó eszközök - ebből k észletek k övetelések Pénzeszközök Aktív időbeli elhatárolások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN Saját tőke ebből jegyzett tők e Céltartalékok Kötelezettségek ebből: beruházási hitelek záróállománya rövid lejáratú hitelek záróállománya rövid lej. k öt. a MÁV Csoport társaságai felé Passzív időbeli elhatárolások FORRÁSOK ÖSSZESEN Eladósodottság (Hitelek/(hitelek+saját tőke)) (%) Saját tőke/Jegyzett tőke (%)
A társaság vagyoni helyzetének változása, a vagyon összetételének fő jellemzői, módosulásai Befektetések (ha jellemző) Készletgazdálkodás …
33. szám Budapest, 2015. szeptember 03.
Következő évi terv
ÉRTESÍTŐ 37/44 oldal A társaság tőkehelyzetének változása, a vagyon összetételének fő jellemzői, módosulásai A saját tőke változása, főbb tételei A saját tőke megfelelése A hitelállomány alakulása, eladósodottság, 5.6. Vevő, szállító állomány Adatok: millió Ft-ban
Megnevezés
20XX. Tény
20XX. Terv
MÁV csoporton belüli vevőállomány ebből 1. legnagyobb vevő nevesítve ebből 2. legnagyobb vevő nevesítve ebből 3. legnagyobb vevő nevesítve MÁV csoporton kívüli vevőállomány ebből 1. legnagyobb vevő nevesítve ebből 2. legnagyobb vevő nevesítve ebből 3. legnagyobb vevő nevesítve Vevők összesen
-
-
-
-
-
-
Adatok: millió Ft-ban
Megnevezés
20XX. Tény
20XX. Terv
MÁV csoporton belüli szállítói állomány ebből 1. legnagyobb szállító nevesítve ebből 2. legnagyobb szállító nevesítve ebből 3. legnagyobb szállító nevesítve MÁV csoporton kívüli szállítói állomány ebből 1. legnagyobb szállító nevesítve ebből 2. legnagyobb szállító nevesítve ebből 3. legnagyobb szállító nevesítve Szállítók összesen
-
-
-
-
-
-
5.7. Finanszírozás, likviditás Adatok: millió Ft-ban
Megnevezés
20XX. év Bázis
Terv
Tény
Eltérés Tervhez
Eltérés Bázishoz
+/-
+/-
%
%
Következő évi terv
Nyító pénzeszköz I. Működési cash flow II. Befektetési cash flow III. Finanszírozási cash flow IV. PÉNZESZKÖZÖK VÁLTOZÁSA (I.±II.±III.) Pénzeszközök záró állománya
A társaság likviditási, finanszírozási helyzetének főbb jellemzői, meghatározó tényezői A működési CF fő elemei, vevő és szállító állomány alakulása ……
33. szám Budapest, 2015. szeptember 03.
ÉRTESÍTŐ 38/44 oldal 6. HUMÁNERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS Kiemelt humán mutatók alakulása Megnevezés
M.e.
Összes foglalkoztatott nyitó létszám (előző évi záró) Leépítés egyszeri költséggel (-) Egyéb változás (-) Újfelvétel (+) Összes foglalkoztatott záró létszám Összes foglalkoztatott átlagos állományi létszám Bérköltség (egyszeri nélkül) Tb jellegű kifizetések VBKJ illetve Cafetéria, vagy béren kívüli juttatások (adóval és járulékkal) Munkába járással kapcsolatos ktg.térítés Egyéb személyi jellegű kifizetések Személyi jellegű egyéb kifizetések (egyszeri nélkül) Járulékok (egyszeri nélkül) Személyi jellegű ráfordítások (egyszeri nélkül) Egyszeri bérek Egyszeri személyi jellegű egyéb kifizetések Egyszeri költségek bérjáruléka Létszám racionalizálás egyszeri költségei Személyi jellegű ráfordítások összesen
Bázis
20XX. év Terv Tény
Eltérés Bázishoz Következő évi terv +/% -
Eltérés Tervhez +/%
fő fő fő fő fő fő Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft
-
CT képzése korengedményes nyugdíjra és végkielégítés fedezetére M Ft CT felhasználás (feloldás) korengedményes nyugdíjra és végkielégítés fedezetére M Ft
-
M M M M M M M M M M M M M
A létszám és bérgazdálkodás, foglalkoztatás-politika a létszámleépítés egyszeri jellegű tételei prémium-kifizetések érdekeltségi rendszer keretében történő egyéb kifizetések idényjellegű foglalkoztatás, közmunka stb. túlmunkáltatás …………
7. BERUHÁZÁSOK, KUTATÁS, KÍSÉRLETI FEJLESZTÉS Adatok: ezer Ft-ban / millió Ft-ban
Az 5 legnagyobb beruházás (várható műszaki teljesítés alapján)
20XX. bázis Műszaki Pénzügyi teljesítés teljesítés
20XX. terv Műszaki Pénzügyi teljesítés teljesítés
20XX. tény Műszaki Pénzügyi teljesítés teljesítés
beruházás beruházás beruházás beruházás beruházás
1 2 3 4 5
Végrehajtott beruházások bemutatása, gazdasági megalapozottsága Jelentős beruházási projektek, a beruházások finanszírozása K+F (kötelező) Fejlesztési tartalék terhére megvalósított beruházások (opcionális)
33. szám Budapest, 2015. szeptember 03.
Következő évi terv Műszaki Pénzügyi teljesítés teljesítés
ÉRTESÍTŐ 39/44 oldal 8. KÖRNYEZETVÉDELEM A társaság környezetvédelmi szerepvállalása, stratégiája Környezetvédelmi költségek, intézkedések, e címen képzett tartalékok alakulása Környezetvédelmi beruházások ……. 9. AZ ÜZLETMENET ALAKULÁSA, KITEKINTÉS A társaság főbb naturális és pénzügyi teljesítményeinek (MSZE, létszám, teljesítmény-kibocsátást jellemző naturália, meghatározó pénzügyi mutatók) alakulása A társaság működésére, piaci tevékenységére jellemző főbb tendenciák A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események A következő évi kitekintés ….. Adatok millió Ft-ban
Megnevezés
Tárgyévet Tárgyévet Tárgyévet Tárgyévet megelőző 5. év megelőző 4. év megelőző 3. év megelőző 2. év Tárgyévi bázis tény tény tény tény
Tárgyévi terv
Értékesítés nettó árbevétele ebből k ülső üzletfelek től Aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb bevételek ebből k özszolgáltatási k öltségtérítés Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Üzemi tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek eredménye Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Mérleg szerinti eredmény EBITDA Capex Készletek Követelések Pénzeszközök, értékpapírok Kötelezettségek Saját tőke Jegyzett tőke Adósságállomány** Átlaglétszám (összfoglalkoztatottak) fő Zárólétszám (összfoglalkoztattok) fő ROE (%)*** Eladósodottság (%)**** Saját tőke/Jegyzett tőke (%) Nettó termelési érték (millió Ft/fő) * Mérlegsorok bázisa előző év december 31. **Rövid és hosszú lejáratú hitel, kölcsön, kötvény ***adózás előtti eredmény/átlagos saját tőke korrigált mutatója ****hitelállomány/(saját tőke+hitelállomány)
33. szám Budapest, 2015. szeptember 03.
Tárgyévi tény
Következő évi kitekintés
ÉRTESÍTŐ 40/44 oldal Mellékletek 1. sz melléklet Eredménykimutatás 2. sz melléklet Mérleg 3. sz melléklet Cash-flow 4. sz melléklet Pénzforgalom 5. sz melléklet Beruházás 6. sz melléklet Humán tábla 7. sz melléklet Az anyavállalat és a leányvállalatok egymás közötti szolgáltatásai 8. sz melléklet Főtevékenységek fedezetszámítása (további, a társaság szempontjából lényeges mellékletek, pl. szolgáltatások részletezése) 9. sz. melléklet beszerzési / közbeszerzési terv
33. szám Budapest, 2015. szeptember 03.
ÉRTESÍTŐ 41/44 oldal 3.sz. melléklet Az üzleti tervdokumentáció kötelező tartalmi elemei:
az üzleti tervben alkalmazott premisszák, peremfeltételek rögzítése
mérleg, eredmény-kimutatás, cash-flow számítás, havi likviditási terv
mérleg, eredmény-kimutatás, cash-flow számítás, havi likviditási terv – a Pályaműködtetésre vonatkozóan elkülönítetten bemutatva
deviza-terv, illetve a deviza alapú bevételek és kiadások bemutatása
közszolgáltatást végző társaságoknál a közszolgáltatási tevékenység önálló bemutatása
nyújtott szolgáltatások partnerek szerinti bemutatása, a naturáliák, a szolgáltatások egységárai és a tervezett bevételek részletezésével,
a bevételek és ráfordítások bontása csoporton belüli társaságonként és külső félre,
fedezetszámítás,
a költségtérítés felhasználása,
humán erőforrás-gazdálkodás bemutatása
képzési terv (3 éves)
külföldi kiutazási terv (naturália alapon)
beruházások, felújítások előirányzatai,
beruházások, felújítások előirányzatai - a Pályaműködtetésre vonatkozóan elkülönítetten bemutatva
támogatások előirányzatai,
a mérlegen kívüli tételek ismertetése, ingatlanok jelzálogterhelésének alakulása,
fennálló pályázati kötöttségek bemutatása,
közfoglalkoztatás esetén a kapcsolódó információk elkülönített bemutatása,
a társaságok által nyújtott szolgáltatások/termékek piacelemzése, a társaság kockázatait és kockázatkezelési rendszerét, a társaságra releváns érzékenységi vizsgálat elvégzését, a tagvállalati kockázati koordinátorok bevonásával.
beszerzési/ közbeszerzési terv
Az előirányzatokat megfelelő részletezettséggel, analitikusan alá kell támasztani. A tervdokumentáció előállításához csoportszinten egységes, a kötelező tartalmi és formai követelményeket rögzítő séma használandó, kiegészítve a társaság-specifikus részekkel, fejezetekkel. Kötelezően egyeztetendő tételek, szolgáltatások
pályavasúti nyílt hozzáférés keretében nyújtott szolgáltatások pályavasúti nem nyílt hozzáférés keretében nyújtott szolgáltatások pénzügyi szolgáltatás számviteli szolgáltatás humán szolgáltatás informatikai szolgáltatás és távközlés beszerzési és logisztikai szolgáltatások oktatási szolgáltatás munkavédelem tovább számlázott káresemény
33. szám Budapest, 2015. szeptember 03.
ÉRTESÍTŐ 42/44 oldal
tagsági díjak anyagköltség (közvetített) ügyviteli szolgáltatások biztonsági szolgáltatások (fegyveres őrzés, vagyonőri őrzés) vegyszeres gyomirtás, kaszálás, cserjeirtás, fakivágás általános ingatlanüzemeltetés (számlázott és BTSZ-es) laktanya-üzemeltetés, ingatlanfelügyelet, közmű üzemeltetés zavar- és hibaelhárítás kisfeszültségű berendezések karbantartása rágcsálóirtás, takarítás, hulladékkezelés vízkitermelés és szennyvízkezelés pálya- és híddiagnosztika pályakarbantartás és felújítás, a beruházási-felújítási tételek bevonása a szolgáltatási táblába vasúti járműkarbantartás egyéb eszközkarbantartás hó eltakarítás, hó készenlét vasúti jármű bérbeadása járműtisztítás, járműkarbantartás, járműbiztosítási díj ingatlan bérbeadás ingatlankezelés, épület-karbantartás (számlázott és másodlagos) továbbszámlázásra kerülő energia, víz- és csatornadíj, hulladékkezelés
A Pályaműködtetés tervének sajátosságai A Pályaműködtetés üzleti tervének összeállításakor a központi üzletági és a területi igazgatósági tervezés párhuzamosan zajlik az üzleti tervezés, illetve a központ-terület tervalkuk lezárultáig. A felülről lefele (top-down) irányultságú tervezési folyamat keretében a hálózati jelentőségű tervtételek meghatározására, a MÁV vezetésével és a partner leányvállalatokkal a tulajdonosi elvárásokat, peremfeltételeket figyelembe vevő egyeztetésekre, illetve a területi igazgatóságok keretszámainak kialakítására kerül sor. Az alulról felfele (bottom-up) irányultságú tervezési folyamatban egy alulról építkező – részben bázisalapú – tevékenység- (feladat)alapú tervezést kell elvégezni, mely alapjául szolgál a központ-terület tervalkunak és megalapozza az operatív tervezés hatékony végrehajtását. Az elvégzendő feladatok és rendelkezésre álló keretek alapján helyi és üzletági szakmai szintű iterációval alakul ki a Pályaműködtetés egészének és tervszervezeteinek a terve. A tervkészítés informatikai támogatása A csoporton belüli teljesítmény-átadások egyezőségét a Cognos tervező rendszer biztosítja, de a tervszámok rögzítése előtt valamennyi tervezésbe bevont szervezet számára kötelező a csoporton belül igénybe venni tervezett, illetve a nyújtott szolgáltatások naturális mennyiségének, egységárainak és értékének egyeztetése. A tervezés során technikai változást jelent, hogy a szolgáltatást nyújtó rögzíti a szolgáltatás egységárát, míg az igénybe vevő a tervezett naturális mennyiséget a szolgáltatás táblában. A tervező rendszer által kalkulált bevételt/költséget a szolgáltatás nyújtónak és igénybevevőnek ellenőriznie és egyeztetnie szükséges.
33. szám Budapest, 2015. szeptember 03.
ÉRTESÍTŐ 43/44 oldal 4. számú melléklet A MÁV Csoport által készítendő évközi és éves beszámolók összefoglaló táblázata Havi Társaság megnevezése
Belső címzett: társaság menedzsmentje
Negyedéves
Külső címzett: tulajdonos(ok)
Tájékoztató a MÁV Zrt. és a teljes körűen konszolidált leányvállalatainak 201x. I-.... havi teljesítményeiről
Belső címzett: társaság menedzsmentje, felügyelőbizottság
Külső címzett: tulajdonos(ok), könyvvizsgáló
Éves Belső címzett: társaság menedzsmentje, felügyelőbizottság
Társasági: A MÁV Zrt. 201X. I- A MÁV Zrt. 201X. I-... Havi és Tájékoztató a MÁV Zrt. és a teljes ... Havi és éves várható éves várható teljesítménye körűen konszolidált teljesítménye leányvállalatainak 201x.évi teljesítményeiről Csoport szintű: Tájékoztató a MÁV Zrt. és a teljes körűen Társasági: A MÁV Zrt. 201X. évi konszolidált beszámolója és üzleti jelentése leányvállalatainak 201x. I-.... havi teljesítményeiről Csoport szintű: A MÁV Vállalatcsoprt 201X. évi beszámolója és üzleti jelentése
MÁV Zrt. / MÁV Csoport
Külső címzett: tulajdonos(ok), könyvvizsgáló
Társasági: A MÁV Zrt. 201X. évi beszámolója és üzleti jelentése Csoport szintű: A MÁV Vállalatcsoprt 201X. évi beszámolója és üzleti jelentése
MÁV START Zrt.
A MÁV-START Zrt. 201x. I-.... havi teljesítménye
MÁV FKG Kft.
A MÁV FKG Kft. 201x. I-.... havi A MÁV FKG Kft. 201x. I-.... teljesítménye havi teljesítménye
A MÁV FKG Kft. 201x. I-.... havi teljesítménye
A MÁV FKG Kft. 201x. I-.... havi teljesítménye
A MÁV FKG Kft. 201X. évi Éves A MÁV FKG Kft. 201X. évi Éves beszámolója és Üzleti jelentése beszámolója és Üzleti jelentése
A MÁV Szolgáltató Központ Zrt. A MÁV Szolgáltató Központ 201x. I-.... havi teljesítménye Zrt. 201x. I-.... havi teljesítménye A MÁV Létesítményüzemeltető A MÁV és Vasútőr Kft. 201x. I-.... havi Létesítményüzemeltető és teljesítménye Vasútőr Kft. 201x. I-.... havi teljesítménye
A MÁV Szolgáltató Központ Zrt. 201x. I-.... havi teljesítménye A MÁV Létesítményüzemeltető és Vasútőr Kft. 201x. I-.... havi teljesítménye
A MÁV Szolgáltató Központ Zrt. 201x. I-.... havi teljesítménye A MÁV Létesítményüzemeltető és Vasútőr Kft. 201x. I-.... havi teljesítménye
A MÁV Szolgáltató Központ Zrt. 201X. évi Éves beszámolója és Üzleti jelentése A MÁV Létesítményüzemeltető és Vasútőr Kft. 201X. évi Éves beszámolója és Üzleti jelentése
MÁV Szolgáltató Központ Zrt.
MÁV Létesítményüzemeltető és Vasútőr Kft.
Záhony-Port Zrt. MÁV KFV Kft. MÁV Vagon Kft.
A MÁV-START Zrt. 201x. I-.... A MÁV-START Zrt. 201x. I-.... A MÁV-START Zrt. 201x. I-.... A MÁV-START Zrt. 201X. évi Éves A MÁV-START Zrt. 201X. évi Éves havi teljesítménye havi teljesítménye havi teljesítménye beszámolója és Üzleti jelentése beszámolója és Üzleti jelentése
A ZÁHONY-PORT Zrt. 201x. I-.... A ZÁHONY-PORT Zrt. 201x. I- A ZÁHONY-PORT Zrt. 201x. I- A ZÁHONY-PORT Zrt. 201x. I- A ZÁHONY-PORT Zrt. 201X. évi havi teljesítménye .... havi teljesítménye .... havi teljesítménye .... havi teljesítménye Éves beszámolója és Üzleti jelentése A MÁV KFV Kft. 201x. I-.... havi A MÁV KFV Kft. 201x. I-.... A MÁV KFV Kft. 201x. I-.... A MÁV KFV Kft. 201x. I-.... A MÁV KFV Kft. 201X. évi Éves teljesítménye havi teljesítménye havi teljesítménye havi teljesítménye beszámolója és Üzleti jelentése A MÁV Vagon Kft. 201x. I-.... A MÁV Vagon Kft. 201x. I-.... A MÁV Vagon Kft. 201x. I-.... A MÁV Vagon Kft. 201x. I-.... A MÁV VAGON Kft. 201X. évi havi teljesítménye havi teljesítménye havi teljesítménye havi teljesítménye Éves beszámolója és Üzleti
33. szám Budapest, 2015. szeptember 03.
A MÁV Szolgáltató Központ Zrt. 201X. évi Éves beszámolója és Üzleti jelentése A MÁV Létesítményüzemeltető és Vasútőr Kft. 201X. évi Éves beszámolója és Üzleti jelentése
A ZÁHONY-PORT Zrt. 201X. évi Éves beszámolója és Üzleti jelentése A MÁV KFV Kft. 201X. évi Éves beszámolója és Üzleti jelentése A MÁV VAGON Kft. 201X. évi Éves beszámolója és Üzleti jelentése
ÉRTESÍTŐ 44/44 oldal
Szerkeszti: MÁV-START Zrt. Kabinet Felelős kiadó: Csépke András vezérigazgató
33. szám Budapest, 2015. szeptember 03.