3. Szövettan (hystologia)
Általános jellemzés • Szövet: hasonló felépítésű és működésű sejtek csoportosulása. • A szöveteket alkotja: – Sejtek (cellulák) – Sejtközötti (intercelluláris) állomány
• A szövetek tulajdonságait e kettő speciális tulajdonságainak összessége szabja meg.
A szövetek eredete
Hámszövetek (tela epithelialis)
Általános jellemzés • A test külső és belső felszínein, valamint önálló szervekben található. • A hámszövet jellemzői: – A sejtek szorosan egymás mellett fekszenek, közöttük nincs sejtközötti állomány. – A sejteket speciális szerkezetek és kevés ragasztóanyag (intercelluláris cement) fogja össze. – Erek nincsenek benne. Táplálása diffúzióval és ozmózissal történik az intercelluláris járatokban keringő szövetnedvből. – Mindhárom csíralemezből fejlődhet.
A szövetek sejtalakjai
A hámszövetek sejttípusai
A hámszövetek csoportosítása • Fedőhámok. A testfelszíneken találhatók. Feladatuk az alattuk levő szövetek védelme. Alcsoportjaik: – Egyszerű felszínű hámok. A hámsejtek alakja és a rétegek száma alapján csoportosítjuk. • Egyrétegű laphám. – Endothel. A vér- és nyirokerek belső felszínét borítja. Sejtjei összehúzódásra alkalmasak, ezzel az erek üregének tágasságát képesek változtatni. – Mesothel. A nagy savós hártyák felszínét borítja (mellhártya, hashártya)
• • • • •
Egyrétegű köbhám. Többmagsoros hengerhám. Többrétegű, el nem szarusodó laphám. Többrétegű hengerhám. Urothelium. Húgyutakat borító többrétegű hám.
Egyrétegű laphám
Többrétegű laphám
Egyrétegű hengerhám
Egyrétegű köbhám
Egyrétegű köbhámsejtek
A hámszövetek csoportosítása 2. – Differenciált felszínű hámok. Felszínűkön különféle képletek találhatók, ezek adják a hám működésbeli jellegzetességeit. • Cutikuláris hengerhám. A bélcsatornák falában, gazdagon ellátott nyúlványokkal →kefeszegély • Csillószőrös hengerhám. A légutak falában. A szennyeződéseknek a légzőszervekből való kijutásában játszik szerepet. Működését a dohányfüst anyagai bénítják. • Elszarusodó többrétegű laphám. A bőr felszínén jellegzetes.
• Pigmenthám. Az öt-hatszögletű sejtek egy rétegben helyezkednek el. Jellegzetesen festék (melanin) anyagokat tartalmaznak. Előfordul pl. a szemben
Hengerhámsejtek csillókkal
A hámszövetek csoportosítása 3. • Mirigyhám. Váladékot termelő sejtek összessége. Szekrétum: a szervezet számára szükséges anyagok, exkretum: a szervezet számára felesleges anyagok. A kiválasztás helye szerint megkülönböztetünk: – Exokrin (külső elválasztású) mirigyeket. Kivezető csövük van, váladékukat a test külső és belső felszínére ürítik. – Endokrin (belső elválasztású) mirigyeket. Kivezető csövük nincs, váladékukat közvetlenül a vérbe juttatják. → hormonok
Belső-elválasztású mirigy
A hámszövetek csoportosítása 4. A váladéktermelés mechanizmusa alapján megkülönböztetünk: • Merokrin mirigyeket. Váladékukat folyamatosan termelik és idegi szabályozástól függően kisebb vagy nagyobb mennyiségben ürítik. • Apokin mirigyeket. A váladékot folyamatosan termelik, de szakaszosan ürítik ki. Pl: illatmirigyek. • Holokrin mirigyeket. Sejtplazmájuk degenerálódva ugyancsak részt vesz a váladék alkotásában. Pl: faggyúmirigyek.
Mirigytípusok
A hámszövetek csoportosítása 5. Alak szerint a mirigyek lehetnek: • Csövesek (tubulosus) • Bogyósak (alveolaris) • Csöves-bogyósak (tubuloalveolaris)
Mirigyek típusai
Külső elválasztású mirigyek
A hámszövetek csoportosítása 6. • Érzékhám. Az érzékszervekben az ingerek felfogására alkalmas. – Primer érzéksejtek. Citoplazmájuk közvetlenül az axonban folytatódik. Pl: szagló hámsejtek. – Szekunder érzéksejtek. Axonja nem kifejezett, sejttestéről az információkat egy másik neuron szállítja el. Pl: hallószervben, ízlelőbimbóban.
Kötő- és támasztószövetek
A kötőszövetek általános jellemzői • A test leggyakoribb szövetfélesége • A középső csíralemezből (mezodermából) és a ganglionlécből fejlődik • Minden szerv felépítésében részt vesz
A kötőszövetek típusai • Embrionális kötőszövet (mesenchima). Belőle alakul ki a többi kötő- és támasztószövet. Sejtjei nyúlványosak, a sejtközötti állománya folyékony, fehérjében és szénhidrátokban gazdag. Az embrióban és a magzatban fordul elő. • Érett kocsonyás kötőszövet. Sejtjei csillag alakúak, sejtközötti állománya kocsonyás, benne kollagén rostok vannak. A köldökzsinórban és a fogpulpában található.
Embrionális kötőszövet
Mesenchima
• Laza rostos kötőszövet. A szervezet legelterjedtebb szövettípusa, a különféle szervek közötti állományt alkotja. Feladatai: – – – – –
Hézagpótlás. Kitölti a szervek és szövetek közötti tereket. Védelem. Raktározás. Tápanyagokat, sókat és vizet tárol. Regenerációban van szerepe. Védekezés. Egyes sejtjei a szervezet védekező rendszeréhez (Mononukleáris Fagocita Szisztéma – MPS) tartoznak.
Lazarostos kötőszövet
Lazarostos kötőszövet
A kötőszövetek sejttípusai • Rostképző sejtek (fibroblastok) • Amőboid mozgásra és fagocitózisra képes sejtek (hisztociták) • Hízósejtek. Heparint és szerotonint termelnek. • Plazmasejtek. A B-limfociták antitestet termelő leszármazottjai. • Nyiroksejtek. B- és T-limfociták. • Zsírsejtek. • Nyugvó kötőszöveti sejtek (fibrociták).
A sejtközötti állomány alkotói • Kötőszöveti rostok.
– Enyvadó rostok (kollagénrostok). Haráncsikolt mintázatot mutató vastag rostkötegekből épülnek fel. Nem nyújthatók, húzási szilárdságuk nagy. Enyvet tartalmaznak. Leggyakoribb kollagén rostok: • • • •
I. típusú. Csontokban, ínakban fordul elő. II. típusú. Porcokban található. II. típusú. Retukulinrostban. IV. típusú. Lamina basalisban.
Kollagén rostos kötőszövet
Kollagénrostos kötőszövet
A sejtközötti állomány alkotói 2. – Rugalmas (elasztikus) rostok. Nem kötegesen épülnek fel, hanem hullámos vagy elágazó fonalak formájában találhatók meg. Igen rugalmasak, elszakadva felcsavarodnak. Sárga színűek. Izomerőt pótolnak. – Rácsrostok (retikulinrostok). Térhálózatot alkotó finom rostok. A III. és IV. típusú rostokból állnak. Elsősorban a nyirokszervek vázát alkotják, de más szervekben is megtalálhatók. • Amorf alapállomány. Összetett szénhidrátok (proteoglikánok) építik fel. A fehérjékből és glikozaminoglikánokból álló monomereket hialuronsav köti össze óriásmolekulává.
A kötőszövetek típusai 2. • Retikuláris kötőszövet. Sejtjei a nyúlványaikkal hálózatot alkotnak. Fagocitózisra képesek (pl. zsírt felvéve zsírsejtté alakulnak). Rostjai vékony retikulinrostok. A sejtképző szervek (nyirokszervek, csontvelő stb.) alapvázát alkotja. • Areoláris kötőszövet. Kollagénrostok hálózatából áll, melyeket rácsrostok fonnak körül. A hálózat hézagaiban kötőszöveti sejtek helyezkednek el. A hisztociták és limfociták helyenként tömörülve fehér foltokat képeznek. A savós hártyák (pl. mellhártya, hashártya, szívburok) alapvázát alkotja.
Retikuláris kötőszövet
Areoláris kötőszövet
A kötőszövetek típusai 3. • Lemezes kötőszövet. Kollagén és elasztikus rostokból álló lemezek alkotják. A lemezek között kötőszöveti sejtek vannak. A bőrben található nagyobb mennyiségben, de a szervek tokjai is belőle állnak. • Tömött kötőszövet (ínszövet). Kollagénrostokból álló tömött szövet. Az egymás mellett szorosan elhelyezkedő kollagénrostok között láthatók az összenyomott, szárnyas alakú ínsejtek (tendociták). Húzási szilárdsága igen nagy. Izmok tapadására szolgáló inakat, szalagokat és inas lemezeket alkotnak. Az elasztikus rostokból álló tömött kötőszövet rugalmas szalagokat hoz létre.
Az ínak felépítése
Ínszövet
Ínszövet EM képe
A kötőszövetek típusai 4. Zsírszövet • A szervezetben mindenütt megtalálható. • Sejtjei (zsírsejtek) pecsétgyűrű alakúak, mivel a zsírcsepp a sejtmagot oldalra tolja. • Az emberi zsír főként három zsírsavból (palmitin-, sztearin- és oleinsavból) és glicerinből áll (trigliceridek). Olvadáspontja: 44 oC.
Zsírszövet
Zsírszövet
A zsírszövet típusai • Fehér zsírszövet. Sejtjeit membrana basalis veszi körül. Főként a laza rostos kötőszövetben található. Altípusai: – Stabil zsírszövet. Éhezéskor sem tűnik el (pl. tenyéren és talpon). Mechanikai feladatot lát el. – Raktározó (depó) vagy labilis zsírszövet. Tápanyagraktárként funkcionál. A kötőszövetben az erek mentén rakódik le, éhezéskor eltűnik.
• Barna zsírszövet. A központi helyzetű sejtmagot sok apró zsírvakuólum veszi körül. Nagyobb mennyiségben a csecsemőkben található meg. A hőháztartásban van szerepe.
A vérszövet
Vérsejtek
Vérsejtek 2.
Porcszövet
Porcszövet (chondroid szövet) • Viszonylag puha, késsel vágható. • Rugalmas. • Ereket nem tartalmaz, diffúzió és ozmózis útján táplálkozik. • Sejtjei hólyag alakúak és csoportosan helyezkednek el, így képezik a hialinporc mechanikai egységét (kondront). • Sejtközötti állománya kötőszöveti rostokból és a rostok közötti egynemű anyagokból (pl. proteoglikánokból) áll.
A porcszövet típusai • Üvegporc (hialinporc). Homogén alapállománya elfedi a rostokat. Pl. ízületi porcok. • Kollagénrostos porc. Az elszórtan elhelyezkedő porcsejtek között vastag kollagénrostok láthatók. Pl. a csigolyák közötti porckorongok. • Elasztikus rostos porc. Alapállományában az elasztikus és kollagénrostok hálózatot alkotnak. Közöttük egyenként vagy párosával elszórva találhatók a hólyag és zsemle alakú porcsejtek. A nagyobb deformálódásoknak rendszeresen kitett helyeken fordul elő, pl. a gégefedőben, fülkagylóban orrban.
Üvegporc
Üvegporc 2.
Elasztikus porc
Elasztikus rostos porc
Kollagénrostos porc
Csontszövet (tela ossei)
Csontszövet (tela ossei) Az emberi test egyik legkeményebb szövete. • Sejtjei (oszteociták) szilvamag alakú, soknyúlványos sejtek. – Csontképző sejtek (oszteoblasztok) – Csontfaló sejtek (oszteoklasztok)
Csontszövet szerkezete
Osteoblast
Osteoblast SEM képe
Csontok szerkezete és sejtjei
Osteoclast
Osteoporosisos csigolya
Csontszövet sejtközötti állománya • Sejtközötti állománya szilárd. Az alapállománnyal együtt lemezekbe tömörülnek: – Havers-féle lemezrendszer (lamina speciális). Az ereket tartalmazó Havers-csatornák körül körkörösen helyezkednek el. A Haver-csatorna az őt körülvevő speciális lemezrendszerrel együtt alkotja a csontszövet mechanikai egységét (oszteont). – Lamina interkaláris. A speciális lemezrendszerek közötti területet tölti ki. Mennyisége annál nagyobb, minél idősebb a csont. – Lamina fundamentalis vagy generális. A csontok külső és belső felszínét borító csonthártya alatt helyezkedik el. A csonthártyában levő osteoblasztok hozzák létre a csontok vastagságbeli növekedése folyamán.
Csontszövet
Csontszövet
Csont szerkezete
Izomszövetek
Az izomszövet Általános jellemzés • Összehúzódásra – kontrakcióra – képes szövet • Mesodermalis eredetű. Típusai Sima izomszövet Elnyúlt, orsó alakú, kb. 300 μm hosszúságú sejtek alkotják. Minden izomsejt csak egy magot tartalmaz, ami pálcika alakú, és a sejt közepén helyezkedik el. A plazmában vannak a kontraktilis myofibrillumok. Akaratunktól függetlenül működik, lassan húzódik össze, de tartós összehúzódásra képes lassan fárad. A zsigerek – belső szervek – falában található.
Simaizomszövet
Simaizomszövet 2.
Simaizomszövet 3.
Simaizomszövet 4.
A harántcsíkolt izomszövet • 1–2 mm-től 30–40 cm hosszúságú izomrostokból épül fel. Egy-egy rost igen sok magot tartalmaz, amik a sejthártya – a sarcolemma – alatt helyezkednek el (sarx = hús). • A plazmában – sarcoplasma – myofibrillumkötegek vannak. • Az izomrostokon már fénymikroszkóppal is haránt irányú sötét és világos (anizotróp és izotróp) csíkok láthatók. Ez a csíkoltság az izomrost szerkezeti egységét – a sarcomert – felépítő myofibrillumokban lévő I- és A-filamentumok elrendeződéséből adódik. • A harántcsíkolt izomszövet a csontvázizmokat építi fel. • Akaratunktól függően működik, gyors összehúzódásra képes, de hamar fárad.
Harántcsíkolt izom
Harántcsíkolt izom
Harántcsíkolt izom
A sarcomer szerkezete • Határát a két Z-lemez alkotja. • A Z-lemez mellett mindkét oldalon I-filamentumokból álló egy-egy fél I-csík látható (I/2), majd a hosszabb A-csík, amit A-filamentumok alkotnak. • Az I-filamentumok a Z-lemezen rögzülnek és egy darabon beterjednek az A-filamentumok közé. • Az A-csík középső harmadában, ahol nincs I-filamentum, az a H-csík. • A H-csík közepén van az M-csík. • Az izomrost kontrakciójakor a csíkok összeolvadnak és a harántcsíkolat eltűnik, mert az A-filamentumok a Z-lemezig jutnak el, ill. a Z-lemezeket magukhoz húzzák. (A megrövidült egész sarcomer sötét.) • Az I-filamentumok megcsavarodott gyöngyfüzérhez hasonló aktinmolekulák. • A vastagabb A-filamentumok miozinmolekulákból épülnek fel, végük horgas szerkezetű.
A sarcomer szerkezete
Az izomsejt molekuláris szerkezete
Az izmok összehúzódása
Az izomrost szerkezete
