ÚJ OTÉK 7/3 Szigetelések hibái
7/3
Szigetelések hibái
7/3.1
A szigetelés funkciója
Az épület szerkezeteit védő szigetelések fő funkciója és célja, hogy a falakat és padlószerkezeteket megóvja és elhatárolja a víznyomástól, talajnedvességtől, talajpárától. A szigetelést ellátó anyagok sérülékeny volta miatt a szigeteléseket védő szerkezetekkel óvjuk, illetve elhelyezésükhöz segédszerkezetek beépítésére van szükség. Ezek a szigetelést védő szerkezetek magával a szigeteléssel egy rendszert jelentenek. Az épületszerkezetek élettartamának alakulásában, de magának az épületnek a használhatóságában is fontos szerep jut a nedvesség, vagy víz elleni szigetelésnek. Nedvesség az építményen belül csak „ellenőrzött" formában jelenhet meg. Minden további keletkező, vagy bejutó nedvesség káros az épületszerkezetekre, negatívan befolyásolja a használók egészségét. A hibák kijavítása nagyon drága és munkaigényes, ugyanakkor az ok, illetve okok megszüntetése halaszthatatlan. A vízszigetelések hibáira abból következtethetünk, hogy az épületen nedvesség mutatkozik, hiszen a nemkívánatos nedvességnek mindig vannak jól látható jelei, ezek jelzik a szigetelés hiányát, az építési hibát, a szerkezet meghibásodását, megrongálódását, és elöregedését. A szigetelés szinte mindig takart szerkezetként jelenik meg, így közvetlen vizsgálatukra nincs lehetőség. Hiányukat, sérülésüket, tönkremenetelüket a csatlakozó szerkezetek nedvesedése, vizesedése jelzi. Nehezíti a hiba meghatározását, hogy a feltárás a legtöbb esetben a nedvesség, vagy vízszigetelés tönkremenetelét okozza. További nehézség a hiba meghatározásánál, hogy a régmúltban épült épületek esetében általában nem állnak rendelkezésre az eredeti tervek, a felújítások dokumen-
7/3 – 1
Funkció
7/3 – 2
Új OTÉK 7/3 Szigetelések hibái
tumai, vagy, ha van is tervdokumentáció nincs biztosíték arra, hogy az a szigetelés eredetileg el is készült, a tervek szerint, a tervben megadott anyagok felhasználásával. Új építésű építmények esetében a pincék, falak, padlók szigetelése az építés során, többségében ma már szakszerűen megtörténik, így ritkán találkozunk ezzel a hibával. Itt kell megemlíteni, hogy a munka ellenőrzésére fokozott figyelmet kell fordítani, mivel a helyreállítás nagyon költséges eljárásokkal oldható meg. Helyes, ha az új épületek esetében az ellenőrzést végző a szigetelési munkák ellenőrzését az egyik legfontosabb feladatának tekinti. A szigetelések vizsgálatakor nagy körültekintésre van szükség, összevetve a használat szempontjait, a gazdasági szempontokkal, majd ezt követően szabad csak dönteni az eredeti vízszigetelés hibáinak kijavításáról, új vízszigetelés beépítéséről, vagy a nedvesség külső okainak megszüntetéséről. Amikor egyértelműen megállapítható, hogy az építmény szerkezetinek nedvesedését a talajból származó víz, nedvesség, vagy csapadékvíz okozza, a szigetelést vizsgálat mellőzésével is szinte tönkrementnek tekinthetjük. Az építőiparban használatos anyagok legtöbbje valamilyen mértékben átengedi a nedvességet. A nedvesség átengedése történhet pára formájában, amikor is a túlnyomás következtében a nedvesség halad a nagyobb nyomású tér felől a kisebb nyomású tér felé. Történhet a nedvesség terjedése kapillárisan, amikor is a hajszálcsövesség felhajtó erejével halad egyre feljebb az anyagban. Megfigyelhető, hogy a falak leggyakrabban alulról az alapok, talpkoszorúk lábazati szerkezetek felől nedvesednek. A nedvesedés mértéke függ a nedvesség mennyiségétől, utánpótlásától, a talajvíz szintjétől, a csapadékvíztől.
ÚJ OTÉK 7/3 Szigetelések hibái
7/3.2
7/3 – 3
A szerkezetek megismerése, feltárások, pontos diagnosztika
A szigetelés anyagának, rétegszámának, állapotának megvizsgálásához látni kell a szerkezetet. Egyszerű esetben, ha elégséges, a szigetelés végződéseit vizsgálhatjuk meg, mivel általában található olyan burkolat-hiányú hely ahol egyszerűen elvégezhető a szemrevételezés. Ezen a szemrevételezéses vizsgálat eredménye az építmény teljes szigetelésének állapotára nem vonatkozhat, csupán feltevésként vehetjük számításba. Minden más feltárás az építmény megrongálást eredményezi. Pontosabb információt ad a falban végzett nedvességmérés, melyet a fal középső részéből vett adatokból kell megállapítani, mivel a falazat szélei szárazabbak lehetnek. Lassú fordulatú fúróval fúrnak a falazat közepébe, így a fúró nem szárítja ki a falazatot. A falba helyezett nedvességmérő a falszerkezet sótartalmát és telítettségét is méri. A három mérési eredmény – a nedvesség, a telítettség, a fal porozitása – adja meg a szerkezet tényleges nedvesedésének mértékét. Tudván, hogy a nedvesség utánpótlása arányosan változik a talajvízszint magasságával, a szerkezetek nedvességtartalma időszakonként eltérő lehet. Komolyabb szigetelési problémák esetén érdemes olyan szakcégekhez fordulni, amelyek komplexen nagy tapasztalattal foglalkoznak épületszigetelési problémák felszámolásával. Ezek a cégek több módszert, anyagot alkalmaznak, és a hibák feltárásától annak megszüntetéséig komplexen vállalkoznak. Tervdokumentációs háttér nélkül a szigetelés kialakítására, meglétére csak feltevéseink lehetnek. Segít a tájékozódásban, hogy a mai értelembe vett szigeteléseket csak az 1900-as évektől alkalmazták az építésben. Napjainkban, amikor a korszerű technológia elérhető, adott a lehetőség, hogy a szigetelést a legmegfelelőbb szinten építsék meg, belép a hibák okai közé a hibás tervezés, a rossz és
Hibák feltárása
7/3 – 4
Új OTÉK 7/3 Szigetelések hibái
alkalmatlan anyagkiválasztás, a „kontár” színvonalú kivitelezés. 7/3.3
A vízszigetelési szerkezetek
• Vízszintes falszigetelések: A vízszintes szigetelési sík felett lévő falszakaszok nedvességvédelmét biztosítják, általában a lábazatok felső síkja felett. A kialakításukat befolyásolhatja a lábazat anyaga és szerkezete, fagyállósága, a talajvíz mértéke és szintje, valamint a pinceszint. • Függőleges falszigetelések: A felmenő falak függőleges falfelületein a külső vagy belső nedvesség és pára elleni védelmet biztosítja. • Vízszintes és függőleges falszigetelések: A felmenő falak vízszintes és függőleges felületein a külső vagy belső nedvesség és párahatás elleni védelmet biztosítják. • Padlószigetelések: A vízszintes szigetelési sík feletti padlószerkezetek talajpára és talajnedvesség elleni védelmet adják. • Teknőszigetelések talajpára ellen: Egybefüggő függőleges és vízszintes szigetelés, amely teknőszerűen kerül kialakításra, és a terepszint alatti fal és padlószerkezetek talajnedvesség és talajpára elleni védelmét biztosítja. • Teknőszigetelések víznyomás ellen: A maximális talajvízszint alatti fal és padlószerkezeteket védő szigetelések. Ezeknél a szerkezeteknél a víz nyomását a szigetelés belső felületén kialakított ellenszerkezet veszi fel. Megjelenésüknél szerepet játszik a szerkezetek anyaga és a megépítés időrendisége.
ÚJ OTÉK 7/3 Szigetelések hibái
• Szivárgó rendszerek: Az épület terepszint alatti szerkezeteinél megjelenő csapadékvíz, torlaszvíz, talajvíz elvezetésére épített rendszerek. 7/3.4
A pinceszigetelések hibái
A hibák elsősorban ott jelentkeznek ahol nem készült vízszigetelés, vagy csak talajnedvesség elleni szigetelés készült, és a pincébe állandóan vagy időszakosan víz szivárog be. A lehetséges hibák: • Az épület falai mellett lazán feltöltött földvisszatöltés van A pincetömb kiemelése rézsűsen történt, majd a viszszatöltéskor nem kellően tömörítve töltötték vissza a földet, így a csapadékvíz be tud szivárogni a pincébe. Ilyen hiba esetén a lazán visszatöltött földet tömöríteni kell, az épület körül betonjárdát kell készíteni oly módon, hogy a csapadékvíz az épülettől elfolyjon. • Lejtős területen álló építménynél nem gondoskodtak a magas pont felőli vízelvezetésről. Lejtőben álló építménynél a magas oldalon teljes szélességű vízelvezetésről kell gondoskodni. A terület felületén lefolyó vizet burkolt árokkal kell felfogni és elvezetni, a talajban lévő szivárgó vizet az építmény körül kiépített szivárgó rendszerrel kell elvezetni. • Hiányos a falszigetelés. Azt a falat, amely lejtős beépítés esetén a magas pont felőli oldalon a földfeltöltés támaszkodik utólagos talajnedvesség elleni szigeteléssel kell ellátni, szigetelést védő falat kell építeni, a szigetelést csatlakoztatni kell a vízszintes falszigeteléshez. • Csapadékvíz csatorna törése.
7/3 – 5
7/3 – 6
Új OTÉK 7/3 Szigetelések hibái
A csapadékvíz elvezető csatorna törését, csatlakozását kell kijavítani, felülvizsgálva a teljes építményközeli szakaszt, kicserélve a törött csőszakaszt, vagy fellazult kötések esetén megoldás az újra fektetés. • A talajvíz időszakos emelkedése. Ebben az esetben a talajvízszint magasabbra emelkedett, mint a szigetelés felső síkja. Amennyiben az emelkedés magassága csekély és a pince belmagassága lehetővé teszi, az eddig tapasztalt legmagasabb talajvízszint síkja fölé emelhetjük a padlószintet 10 cmrel. Amennyiben a talajvízszint esetenként magasabbra emelkedik a lehetséges padlószint magasságnál, dréncsőhálózatot kell beépíteni gyűjtőkúttal. Ebben az esetben a talajvíz szintjét szivattyúzással a padlószint alatt lehet tartani. Ez a módszer csak akkor alkalmazható gazdaságosan, ha a talajvíz csak időszakosan, bizonyos hónapokban jelenik meg. • Állandóan magas a talajvíz. Talajvízszint emelkedést okozhat, ha az építmény közelében olyan nagy épület, építmény létesül, amely az eddigi alacsony szinten volt talajvizet felduzzasztja. Amennyiben a pinceszint szárazon tartása szükséges utólagos belső víznyomás elleni szigetelést kell építeni.
ÚJ OTÉK 7/3 Szigetelések hibái
• Csatorna, vagy vízvezeték nyomócsöve törése miatti vizesedés. Állandó nedvesedést okozhat a vízvezeték, vagy szennyvízcsatorna csövének törése, valamint a vizes berendezési tárgyakból elfolyó víz. Ezek a hibák csak a vezetékek feltárásával állapíthatók meg pontosan. Ahol a költségek túlzottan magasak lennének érdemes a pincében jelentkező vízből mintát küldeni bevizsgálásra, mivel a szakvélemény megadja, hogy a vízminta származhat-e szennyvízből, így az egyik cső kizárható. A cső javításával a hibajelenség megszűnik. • Hiba a ragasztott vízszigetelésnél. Víznyomás elleni ragasztott szigetelés javítása a talajvízszint alatti részen csak a hibás részhez készített aknából talajvízszint süllyesztéssel végezhető el a feltárást követően. A padló alatti ragasztott szigetelés is elszakadhat, ha az ellenlemez nem bírja a talajvíz felhajtó erejét, ilyenkor a padlólemez felpúposodik, a szigetelés pedig elszakad. Ugyancsak elszakadhat a padlószigetelés, ha az építmény egyenlőtlen süllyedése miatt az aljzatbeton eltörik. A javításoknál meg lehet kísérelni a bitumenes injektálást. Hasonló a hiba, amikor a pincepadló és a felmenő fal találkozásánál nincs elég leterhelés az ellenlemezen. Gyakori hibahely a függőleges és vízszintes szigetelés hajlata is. A lekerekítések hiánya miatt a szigetelő elvált az élek mentén, a sarkokban, és a ragasztott szigetelés törésvonala mentén folyik be a víz, ahol a szigetelés elrothadt.
7/3 – 7
7/3 – 8
Új OTÉK 7/3 Szigetelések hibái
• A talajvíz állása magasabb, mint a függőleges talajvíz elleni szigetelés magassága. Amikor a függőleges szigetelés nem elég magas, a talajvíz fölötte jut a szigetelt „teknőbe”. Ilyenkor aknát kell készíteni az építmény fala mellett, és pontosan megállapítható a talajvízszint szintje. Amennyiben a feltevés beigazolódott és a szigetelés felső síkja alacsonyabban van a talajvíz szintjénél, a függőleges szigetelést meg kell emelni, a mértékadó talajvízszintig. A mértékadó talajvízszintet szakcégnek kell megállapítania, valamint számolni kell a munka elvégzéséhez szükséges talajvízszint süllyesztésnek a költségével is. • Szerelvény áttörésekor a szigetelést nem szakszerűen dolgozták el Gyakran előforduló hiba, hogy a falon átvezető szerelvény szigetelése nincs előírás szerint eldolgozva, és a talajvíz befolyik. A kábelekre, csővezetékekre szorítóperemet tettek és ebbe került a ragasztott szigetelés. Ma keretekbe kerül a szorító speciális ék, biztosítva a vízzáró átvezetést. 7/3.5 Falszigetelés
A fal és padlószigetelések hibái
• Nincs falszigetelés, vagy tönkrement, vagy szakszerűtlen volt a kivitelezés A fal és padlószigetelések hibáira, tönkremenetelére a felettük lévő szerkezet látható meghibásodásaiból lehet következtetni. A szigetelés folyamatosságának hiánya miatt a nedvesség akadálytalanul felszívódik a felette lévő szerkezetbe, amely fokozatosan átnedvesedik, átázik. Az átnedvesedést az első időszakban a szerkezet burkolatának elszíneződése, nyirkosodása, majd kivirágzása és penészedése jelzi. További nedvesedés már károsítja a szerkezet burkolatait, amelyek leválnak, lehullanak, vagy elkorhadnak. Végül bekö-
ÚJ OTÉK 7/3 Szigetelések hibái
vetkeznek a tartószerkezeti károsodások, amikor is a porózus anyagok mállani kezdenek. A fal és padlószigetelések hibái elsősorban abból adódnak, hogy a szigetelők folyamatossága megszűnik, ennek oka lehet az anyagok természetes avulása öregedése, de okozhatják a sérülést kémiai hatások, mechanikai sérülések is. A mechanikai sérülések törések és szakadások elsősorban a tartószerkezet süllyedése, törése, és a védőszerkezet sérülése miatt következnek be. Nem hagyható ki a hibák sorolásakor a tervezési és kivitelezési előírások be nem tartásából, a hanyag és gondatlan munkavégzésből következő meghibásodás. A hibák kijavítása A nedvesség elleni utólagos falszigetelés és utólagos pinceszigetelés bonyolult és összetett feladat, számos technológia megoldás található ma már a piacon. A falnedvesedés legáltalánosabb esete, amikor a főfal kapillárisan szívja magába a talaj nedvességét, és a falon salétrom lerakódását tapasztaljuk, ami abból az egyszerű folyamatból keletkezik, hogy a nedvesség elpárolog, és a vízben oldott sók pedig lerakódnak a szerkezet felületén. Az ilyen esetekben a legfontosabb teendő, hogy a víz felfelé vezető útját elzárjuk. Ez a vízszintes zárás csak akkor lesz hatékony, ha a szerkezet oldalai szabadok. Amennyiben a szerkezet oldalai nem szabadok, a vízszintes szigetelés mellé függőleges szigetelést is kell készíteni, hogy a nedvesség ne tudjon kerülni.
7/3 – 9
7/3 – 10
Javítási módozatok
Új OTÉK 7/3 Szigetelések hibái
A lehetséges javítási módozatok • A mechanikai módszerek Még mindig a legeredményesebb módszer, illetve módszerek, amelyeknél szinte tökéletes javítási eredménnyel lehet számolni. Ennél a technológiánál krómacél lemezek kerülnek be a falszerkezetbe. A falazott szerkezetek átmenő fugáiba egy speciális célgép alkalmazásával 1,2 mm-es vastag bordázott krómacél lemezt sajtolnak be. Az acéllemez szélessége megegyezik a falvastagsággal, hosszuk általában 1/3 méter. A sajtoláskor egy bordányi átfedéssel biztosítják a folytonosságot. A munkához tervek szükségesek, amelyek konszignációja alapján gyártják le egyedileg a lemezeket. A lemezek szélességi mérete 25 cm-től 100 cm-ig terjed. A lemezek ellenállnak az agresszív talajvíznek is. Élettartamuk 100–150 évre becsülhető. Adódhatnak olyan falszakaszok ahol a lemezek besajtolása nem lehetséges, ekkor a falátvágásos technológia következik. A falazatot szakaszosan speciális géppel átvágják, és a bitumenes lemezt, vagy a műanyag lemezt befűzik, majd nagy teherbírású ékekkel a falazatot kiékelik. A kiékelést követően zsugorodásmentes injektáló habarccsal a rést kiinjektálják. Az ennél a módszernél alkalmazott falátvágó gépek lehetnek gyémántkötelesek, vagy gyémántfogú falátvágó fűrészek. A fűrészeknek van vídiás változata is. A falátvágó fűrészek maximum 1,00 m-es falvastagságig használhatók, míg a gyémántköteles gépek az 1,00 m feletti falvastagságnál is dolgozhatnak. A falátvágási munkák kiválasztása előtt a falazatot meg kell vizsgálni, mert előfordulhat, hogy olyan kőzet is van a falszerkezetben, amelyek a gépek károsodását okozhatják. A hagyományos szakaszos falkibontásos módszer: Közel méteres szakaszokon a falszerkezet kibontásra kerül, a szigetelés síkjánál elhelyezik a bitumenes
ÚJ OTÉK 7/3 Szigetelések hibái
7/3 – 11
vagy műanyag lemezt, kiékelik, duzzadó habarcs alkalmazásával visszafalazzák. Ez a technológia ellenőrizhetőbb a többinél, a szigetelés minősége tartósan megmarad, megoldható a vízszigetelés folytonossága, bár több időt igényel, és a helyreállítási munka is több az előző technológiákhoz képest. Kevésbé sérült szigetelések esetében megoldást jelenthet a lélegző vakolat alkalmazása. Ezeknek a vakolatoknak úgy a nedvesség, mint a levegő áteresztő képessége jobb az általános vakoló habarcsokénál, így a nedvesség rajtuk keresztül jobban el tud párologni, a belsejükben lévő nagy pórusok hosszabb távon befogadják és elraktározzák az ásványi sókat. Ezeknél a vakolatrendszereknél számolni kell a megnövekedő páraterhelésre, így a fokozott szellőzésre fokozott gondot kell fordítani. • Szigetelő bevonatok Vannak olyan helyzetek, amikor a fal túlsó oldala nem megközelíthető, és a fal függőleges szigetelése az elvárt oldalon nem valósítható meg. Ezekben az esetekben a falszerkezet belső oldalát kell leszigetelni, szárazzá tenni. A szigetelés azon az elven működik, hogy a hatóanyag a falazat kapillárisaiban kikristályosodik, majd a nedvesség jelentkezésekor megduzzad, elzárva a nedvesség útját, amely nem jelenik meg a fal felületén. Ebben a módszerben egy cementbázisú szuszpenziót kell a tiszta falra felhordani. Lényeges, hogy a szigetelő anyag és a szerkezet között a tapadás összhangban legyen a víznyomással, hiszen a víznyomásból eredő nyomóerőt a bevonatnak el kell viselnie. A technológiai leírások szerint a kétkomponensű habarcsok tapadóhíd közbeiktatásával hordhatók fel a szerkezeti falakra. Talajvíznyomás esetén polipropilén háló erősíti a szigetelést, a hajlatokban külön hajlaterősítő készül. Ennél a technológiánál tudnunk kell, hogy nem teljesen vízhatlan. A bejutó ned-
Lélegző vakolat
7/3 – 12
Új OTÉK 7/3 Szigetelések hibái
vesség miatt a falazat belső felületén légpórusos vakolat felhordására lehet szükség. A helyiség relatív páratartalmának szabályozása érdekében épületgépészeti – klimatizálás, gépi szellőztetés, párakondenzálás – segítség szükséges.
Injektáló anyag
• A vegyi módszerek Az injektálás alkalmazható talajvíznyomás vagy talajnedvesség ellen is. Talajvíznyomás esetén az injektáló anyag biztosítja a kapillárisok eltömítését. Az alkalmazott anyagok kétkomponensű akril, vagy akrilát, vagy poliuretán alapú műgyanták, gélek. Talajnedvesség esetén az injektáló anyagnak a kapillárisok felületét kell bevonnia, így a felületi feszültség nem tudja a víz részecskéit felfelé mozgatni, tehát a felszívódás megszűnik. Az alkalmazott anyagok régóta ismertek, szil-ikonos mikroemulziók, és kovásítók. Alkalmazásuk a vegyes falazatok esetében elterjedt. A kivitelezéskor a szigetelendő falszakaszban egy vagy két sorban furatokat készítenek, és ezekre fém vagy műanyag szelepeket helyeznek el. A hatóanyag ezeken a furatokon keresztül jut a falszerkezetbe. A szigetelő anyag mennyisége átlagosan és általában 15 liter m2ként. • Elektromos eljárások Napjainkban egyre jobban terjed az elektromosságon alapuló falszárítási és szigetelési megoldás. Az eljárás a nedves falat az oldott sókkal elektrolitnak használja, amely az átadott elektromosság révén, az elektromos töltéssel rendelkező részecskék kedvező irányú mozgását eredményezi, az áramlás iránya megváltozik, nem történik kapilláris felszívódás. A rendszer vezérlővel működik, ez a berendezés biztosítja a váltakozó egyenáramot. A fogyasztása minimális a rendszernek, karbantartási igénye kevés. Nagy falvastagságoknál gazdaságosan alkalmazható.
ÚJ OTÉK 7/3 Szigetelések hibái
Vannak sótalanítási eljárások is, amelyek elektromosság elvén működnek. A szabályozott áram hatására a falazatban található oldott sók az elektródák felé vándorolnak és ott kiválnak, ezzel csökkenthető a falazat sómennyisége. A technológia lassú, a vízigénye nagy, így a gyorsított kivitelezések technológiai rendszerébe nem illik bele. Lassan terjed egy új eljárás, a mikrohullámú falszárítás, amelynek lényege, hogy injektálás helyett fagyott halmazállapotú hatóanyagot helyeznek a falba, majd a lassú olvadás során történik meg a telítődés. • Kiegészítő és befejező munkák. Egy felvizesedett épület tökéletesen szárazzá tétele sokszor a különböző módszerek és technológiák együttes, kombinált alkalmazásával érhető el. A szigetelési munkák befejeztével a falazatok szárazságát biztosítani kell az esztétikai elvárások teljesítésével. Fokozott figyelmet kell fordítani a vakolatok, homlokzati bevonatok, festékek páraáteresztő képességére. A felületképző rendszerek páraáteresztése biztosítja a hosszú távú építmény használatot. Összefoglalva: a szigetelési munkák befejeztével, amikor a szerkezetben lévő nedvesség továbbhaladását megakadályozzuk, biztosítanunk kell az épületszerkezet kiszáradását, a kiszáradás ideje alatt kezelni kell a vízben oldott sókat, majd a végső felületképzéseket kell elvégezni. Javasolt a szigetelés síkjától 60 cm magasságig vízzáró bevonatot készíteni, így itt lecsökken a kipárolgás. A vízzáró bevonatra sólekötő alaprétegnek kell kerülnie, amely biztosítja a páradiffúziót. A sólekötő réteget követi a légpórusú vakolat, amely a még kicsapódó nedvességet és sót tárolni tudja. A légpórusos vakolatokat zsákos kiszerelésben lehet megvásárolni, de természetesen helyszíni adalék hozzáadásával is elő lehet állítani, bár ez a technológia nagyobb odafigyelést igényel.
7/3 – 13
Sótalanítási eljárások
ÚJ OTÉK 7/3 Szigetelések hibái
A légpórusos vakolatokat festeni csak páraáteresztő festékkel lehet, mert a párazáró festék alkalmazásakor megakadályozzuk a fal kiszáradását. 7/3.6
Erkélyszigetelések hibái
Azoknál a zárt, mellvédes erkélyeknél ahol a vízköpő nem áll ki kellő mértékben, vagy az erkélyrács szegélyének nincs elég vízorr kialakítása a víz lefolyik a falon, és idővel a vakolat kifagy. A hiba megszüntetésére kellő kiállású és nyílású vízköpőt, szabványos vízorrt, kell beépíteni. Az átázott erkély esetében a szigetelés tönkrement. A burkolatot fel kell bontani, a szigetelést ki kell cserélni, különös gonddal kell kivitelezni a fali felhajtásokat, valamint gondosan ügyelni kell arra, hogy az erkélyajtó alatti szigetelés magasabban legyen, mint az erkélyburkolat felső síkja. Amikor az erkély burkolata alatt nincs megfelelő szigetelés az erkély vasbeton szerkezete átázik, és alsó felületéről a vakolat lehullik. Gyakran előforduló hiba, hogy a szigetelést az erkélyrács acél szerkezetének elhelyezésekor megsértik. Ilyen esetben a hiba a korlát bekötőkarmai alatt jelentkezik. A hiba kijavítása a burkolat kibontásával, az aljzat felvésésével kezdődik, közvetlenül a korlátoszlop körül, a szegély megbontása nélkül. A kibontott helyen a régi szigetelés felületét hideg bitumenmázzal, több rétegben be kell kenni, majd erre kell felragasztani a foltot. Egy nap után rábetonozható, 4-5 nap múlva a burkolatot is helyreállíthatjuk.
7/3 – 14
Páraáteresztő festék