A Vasutas Természetjáró Szövetség Kiadványa (VTSz) 2012. II.-III. negyedév
Kézirat gyanánt.
67-68. szám
Szerkeszti: Vitéz Norbert HIVATALOS TÁJÉKOZTATÓ A SZÖVETSÉGI PROGRAMOKRÓL Együttműködés a természetjárókkal START Klub köntösben A START Klub kártyacsaládról már mindenki hallott, azonban még mindig kevesen ismerik a „szombati akció” nyújtotta lehetőséget, mely szerint: Szombatonként nem csak a START Klub kártya tulajdonosok, hanem plusz 1 fő is 50%-os kedvezményű jeggyel utazhat. Igaz ez a nagy értékű kártyákra is (START Bónusz, VIP és Prémium). Legyen szó családlátogatásról, rendezvényről, versenyről, vagy akár egy kirándulásról. A START Klub kártyában rejlő, ez idáig kiaknázatlan szabadidős célú utazások ösztönzésére kereste meg az Értékesítési Szervezet az idén 60 éves múlttal rendelkező Vasutas Természetjárók Szövetségét. A közhasznú, nonprofit szervezettel, mint a MÁV-START túraszervező és lebonyolító partnerével 2012. május 7-én kötött együttműködési megállapodást. A tagszervezetek gyakorlott túravezetői vállalták, hogy a MÁV-START utasok – kiemelten a START Klub kártya tulajdonosok - számára nyílttá teszik a vonattal szervezett gyalogos, kerékpáros és kulturális túráikat, egyfajta többletszolgáltatást nyújtva a START Klub kártyához kapcsolódóan. A megállapodás értelmében START Klub-os honlapukon ajánlják az utasok figyelmébe a konkrét kirándulási lehetőségeket, a VTSZ pedig minden túraajánlatnál feltünteti a START Klub szombat akciót: Aktív pihenésre vágyik? Várják Önt az erdők, rétek, hegyek, völgyek, vízesések, geoládák, tanösvények? Utazzon vonattal Ön is meglévő és új ismerőseivel, barátaival együtt gyalogos és kerékpáros túrákra, melyet a Vasutas Természetjárók Szövetség túravezetői szerveznek és vezetnek le. A túrák helyszíne vonattal jól megközelíthető. Túraajánlatok: http://www.vtsz.hu/category/kirandulas-vonattal/ START Klub kártya: http://www.mav-start.hu/startklub/startklub_kartya.php
BESZÁMOLÓK SZÖVETSÉGI PROGRAMJAIRÓL Beszámoló a „60 éves a vasutas turista összefogás” Buda-környéki túráról
(Pilisvörösvár – Pilisszentiván – Zsíros-hegy – Alsó jegenye-völgy – Rózsika-forrás – Szarka-vár – Solymár vasútállomás. Táv: 14,5 km, szint 400 m) A túrán részvevők többsége már a Nyugati pályaudvarról induló vonaton találkozott, és a csapat Pilisvörösvárig egészült ki 30 főre. A vonaton mindenki feliratkozott az emlékfüzetre és aláírta az erre az alkalomra készült emléklapot. Az esős idő előrejelzése ellenére a Száguldás, a Lokó, a Vezig, a Töri, a BKV Előre, és a Zöldsport tagszervezeteinkből, valamint négy vendég természetjáróból összejött szép létszámú csapat először a Pilisvörösvár és Pilisszentiván közötti domb közé kétszáz lépcsőjét megjárva a Pilisszentiváni templomot és sváb tájházat tekintette meg. Itt továbbindulás előtt minden résztvevő megkapta az emlékjelvényét, és egyesek kis butykosban hozott itallal erősítették a túratársakat a lógó felhők riasztó látványa ellen. A következő érdekesség a Pilisszentivánon a kálvária meglátogatása volt. A sváb falu egyébként karbantartott kálvária keresztjét állító család német nyelvű feliratát nem rombolták le, de a stációkról minden hiányzott. Reméljük hasonlóképpen helyreállítják ezt is, mint a Pilisvörösváron.
A falut elhagyva egy tanösvény és egy horgásztó mellett haladtunk el. A kellemesen lassan emelkedő úton a társaság összekeveredve jó hangulatban beszélgetett minden féléről észre sem véve, hogy a Zsíros-hegy alá érkeztünk. A hegyre nagyon gyenge szitálással kísérve rontottunk és az Antónia árok egyre szűkülő, szurdokvölgyében. A völgy felső részének romantikus szépségét az esőtől való megmenekülés élménye fokozta. A Zsíros-hegy – Nagyszénás között kiépített pihenő helyen kitűztük a szövetségünk egyik 2
Bakancsban, vasparipával!
történelmi zászlóját, és a „zászló alatt” mindenki nekifogott a megérdemelt ebédje elfogyasztásához, amit természetesen a csúcsitalok körbekínálása előzött meg. Az ebéd közben kaptuk a hírt, hogy a MÁVTI-sok emléktúrázói a Remete hegy felől közelítenek, a Zsíros-hegy felé lehet, hogy találkozunk a Zsíros-hegyen, a volt turistaház melletti tisztáson. Az ebéd után a túravezető rövid beszédben emlékezett meg a 60 éve alakított mozgalom nagyjairól, az összefogás jelentőségéről. A csapat egy perces néma csenddel tisztelgett az alapítók és az azóta eltávozott tagtársaink emlékének. A társaság gyorsan elérte a zsíros-hegyi turistaház romjait, ahol megtudtuk, hogy a MÁVTI-s csapat néhány perc múlva szintén ideér. Természetesen megvártuk és kedves gesztus volt, amikor Vatai Laci „beadta a jelentést” csapatának megérkezéséről. A közös csoportkép elkészülte után mindkét csapat tovább indult, ők a Nagyszénás irányába, mi a sárga jelzésen Budaliget irányába megkezdtük az ereszkedést, Mivel az út végig lefelé haladt gyorsan leérkeztünk Budaliget és Solymár határára, ahol négy sporttársunk élve a rövidítés lehetőségével megköszönte a túrát és buszra szállt. A csapat folytatta az Alsó Jegenye-völgyben a túrát, élvezve a Paprika-patak romantikus szurdokvölgyét, a vízesést, és a mészkősziklákat. A Rózsika-forrás előtti tisztáson a csapat megitta és megette a „maradékot” és utána nem jelzett, de a tervezettnél rövidebb úton elérte a XIV. században épült Szarkavárat, illetve annak restaurált romjait. A vár udvarában felállított rekonstruált reneszánsz ablakkeretek sejtetni engedik a valamikor itt állott vár építtetőinek igényességét. A vár öregtornyának maradványain 2006-ban kilátó tornyot emeltek, ahonnan Buda és a Pilis hegyeinek egyedülálló panorámájában van része a látogatónak. A vár udvarán láthatóan karbantartási munkák folynak, éppen a vár kútján van valami javítani való. A várat elhagyva rövid sétával elértük a vasútállomást. A túrakiírástól eltérően egy órával korábbi vonatot elérve egy látványos és esőmentes túra közösen megélt élményével gazdagabban utaztunk haza. Lejegyezte: Szentgyörgyi Tamás túravezető 2012. április 17. Beszámoló a Nyugat Magyarországi rendezvényről PANNONHALMA TELJESÍTMÉNYTÚRÁKRÓL A Győri Vasutas Természetjáró Egyesület az idén április 14-én már 3. alkalommal rendezte meg a Pannonhalma teljesítménytúrákat. Tettük ezt abból a célból is, hogy bemutassuk a túrázóknak a Sokorói-dombság változatos tájait és szépségeit. Ezúttal a Vasutas Turista Napon rendeztük meg a túrákat, melynek során a „60 éves vasutas turista összefogás” eredményeiről emlékeztünk meg. Ugyanis 60 éve, 1952. november 7én az I. Országos Vasutas Természetjáró Találkozón, Bánkúton kezdődött a vasutas természetjárás tudatos szervezése, összefogása, amely folytatódott az évenkénti találkozókon és a rendszeresen meghirdetett sok közös túrán. Ezek a találkozók jelentették 60 év óta a vasutas összefogás csúcspontját és az együvé tartozás szimbólumává váltak. A Győri Vasutas Természetjáró Egyesület a helyi ünnepséget a Pannonhalmáról és a szomszédos Ravazd településről vezetett túrák elindításakor tartotta meg. Az öt távon összesen 260 túrázó indult el és 2 fő kivételével mindenki teljesítette azt. A felmerülő igényeket is figyelembe véve minden évben egyre nagyobb távokat hirdettünk meg, ezért idén már 50 km-es távon is indulhattak a résztvevők. Több mint félszázan vágtak neki az 50-es és a 30-as, valamint a Pannonhalmáról induló 10-es távoknak. A „ravazdi róka 15” elnevezésű túrára 108 fő, a 40 km-es távra csak 7 fő nevezett be, mert a többség inkább az újonnan meghirdetett 50-es túrát választotta. A túrázók minden ellenőrzőpontban kaptak egy kis ellátást, a célban pedig az elmaradhatatlan lilahagymás zsíros kenyér, házi sütemény és tombola várta a beérkezőket. A vendéglőben megkóstolhatták a helyi specialitásokat és leöblíthették a borvidék ízletes boraival. 3
Bakancsban, vasparipával!
A versenyen a 32 önkéntes tagunk összeszokott csapatmunkával biztosította a kiváló szervezést Mindenkinek ezúton is köszönöm a részvételt és a segítséget, jövő áprilisban - részben új utakon - ismét találkozunk a Pannonhalmi-dombvidéken! Csuka István elnök GYVTE Tavaszi Csillagtúra - Békéscsaba (Kirándulás a Körös körül) 2012. ápr.. 28.-máj. 1. Az első napi Körös Az úgy kezdődött, hogy a Tavaszi Csillagtúra első napjának délutánján a szokásos városnéző idegenvezetés előtt besütiztünk. A házigazda Alföld TE várta a csapatot pogácsával, sós és magos finomsággal a szállásunk portáján. Welcome! 108 fő érkezett ezen a délutánon Békéscsabára az ország 12 pontjáról (Miskolc, Szombathely, Győr, Sopron, Debrecen, Szentes, Kecskemét, Záhony, Budapest) Az idegenvezetés két turnusban indult, az egyik egy hivatásos, a másik egy elhivatott. Megláttuk és megtudtuk mindazt, amit meg kellett az építészeti és a természeti kultúrából. A Körös egy ún. Élővíz csatornaként mutatkozott be, amint keresztülfolyik a városon, hogy annak a hídjain és partjain hívogasson sétára. A második napi Körös Minden a víz körül forog. Nyárközépére illő kánikulát jósolnak, és minden jel ezt igazolja. Nincs felhő az égen és már a reggeli buszos túra indulásakor is 23 fok meleg van. Vizet még útközben is kell venni, mert az útra bekészített mennyiség kevésnek bizonyul. Látnivalókban gazdag, élvezetesen előadott, és jó ütemezésű a túra – mondják a résztvevők. Többször átszelik a Köröst, vagy valamelyik holtágát. A hosszú túra a menetrendszerinti járattal és az azt kiegészítő második busszal éri el az indulási helyét a dobozi megállót. Ybl tervezte malomépület – mely még romosan is impozáns, aztán Wenheim család kápolnája és kriptája a holtkörös által körbefogott kertben – csodálatos élmény. Több mint 100 éves freskói hibátlanul mutatják meg a maiaknak, hogy miként éltek a századforduló nemesei. Az árnyas liget után „retjőjenői” légiós kiképzést kapunk. Jelzetlen utakon, szántáson, földúton, mezőgazdasági úton vezet az emléktúra útvonala. Rekkenő a hőség. Rövid szakaszokat fák között haladva tettünk, de árnyékot ez sem sokat adott. Szintemelkedéssel nem kell megküzdeni, és az alföld megmutatja nekem azt, amit még csak versben olvastam, és csak a makettjét láttam az autóutakon – délibáb. A távoli fasor mintha vízben állna egy-egy szakaszon, és magas fehértarajú hullámok mosnák a törzsét. Lebeg, gomolyog, ráng a tükröződés. Nagyon szép. Talán lefényképezhető – kipróbáljuk. Új gyümölcstároló és bekerített területe kényszerít útvonal módosításra. A térképen sem jelzett úton indulunk tovább a gátig, hogy a magasról tűző nappal dacolva tegyük meg az utolsó kilométereket. Áthidazva a folyó felett, most, mint egy szégyenlős kislány mutatja magát a Körös, hogy azért fényképezzük csak le! Az első békési italmérésnél megállva a több mint 70 kiszomjazott túrázó egy egész heti forgalmat generál egy óra alatt. Az estének két módon foghatunk. Az egyik, a városi majális előválogató táncbemutatójának megtekintése, míg a másik egy játékos vetélkedő a sorverseny-helyszínné alakult ebédlőben. Csak nyerhetünk. Harmadik napi Körös A hosszútúrára elhivatottak indulnak legkorábban, amit ma is követ a buszos túra változatlan útvonallal, majd egy csapat a Szanazugba indul, hogy ott a Körösön hajókázzon, és van, aki egy rövid túrát választ. Olyan is akad, aki fürdőtúrára indul, és vannak egyéni túrán kincsvadászok is. A Fekete-Körös és a Fehér-Körös torkolatától indul a hajó, amit a gáton túrázva közelítünk meg. Az alacsony vízállású folyón a komp nem közlekedik, homokozói játékként mutatkozik több kishajó a szárazdokká változott kikötőben. A gyulai hídig az út 30 perc. Két turnusban egy-egy órát visz a vízen a motor folyamatos zúgása. A parton a növényzet megmutatja a 4
Bakancsban, vasparipával!
normál vízállás szintjét, és a gát magassága pedig azt, hogy mekkorává is tud nőni időnként. Délután irány Gyula. A kerékpárúton vagy a gáton – egyre megy. A nap itt is, ott is megmutatja az erejét. A vacsora – a kiírás szerint – “csabai titok”. Az íze isteni. Már ezért is érdemes ideutazni, hogy ezt megkóstolja az ember. Majális lévén a ligetben a táncbemutató döntője az est kezdő programja, ami végül táncházzá alakult a színpadon, hogy bárki beszállhasson. Sötétedés után fáklyás evezős hajófelvonulás indult a Körös-csatornán. Miért érdemes még Békéscsabára utazni? Kipróbálni a strandot. A májusi forró nyárban megteltek a medencék. Beszélgetni, és izmot lazítani a termálvíz melegében, úszni egy nagyot a versenypályán, vagy hűsítő felüdülést keresni az élménymedencében. Köszönjük a túravezetéseket, az Alföld TE turistáinak, jól éreztük magunkat!
Beszámoló a regionális Vicinális túra Budai hegységi túrájáról, utazás a Budapest – Szentendre HÉV vonalon (2012. május 19.) A túra a Batthyány térről indult és Szentendréig HÉV-vel utaztunk. Sajnos a betervezett Szentendrei Tömegközlekedési Múzeummal nem sikerült megállapodni az egy órával korábbi kinyitásra, így azt csak kerítésen kívülről tudtuk megtekinteni. Helyette a buszindulásig egy rövid városnézésre indult a csoport. Résztvevők száma 19 fő, öt egyesület képviseletében. Teljesítmény: 14 km 400 m Szentendréről a Dömörkapui elágazásig a csoport busszal ment, majd onnan kezdődött a gyalogtúra. Túránk első állomása a Vasas szakadék volt. A nagy melegben jól esett a szakadékba bemenni és a kellemes hűs levegőn megpihenni.
A túra továbbiakban a kőhegyi turistaházhoz vezetett. A turistaháznál nagy örömünkre szolgált, hogy az ebéd elfogyasztásához finom „Pilisvörösvári barna sört is lehetett fogyasztani. Az ebédszünet után a Petőfi pihenőhöz ment a csoport, ahonnan gyönyörű kilátás tárult elénk. Megtekintettük a gomba sziklát, azaz a „Napóleon kalapját” is. 5
Bakancsban, vasparipával!
Folytatva utunkat Lajos forrás felé, de útközben elkésett túratársakba botlottunk, akik bíztak a találkozásba. Lajos forrás nagy csalódás. A forráson kívül más lehetőség nincs, a jobb napokat megélt turistaház is bezárt. Kis pihenő és frissítés után utunkat folytattuk a Holdvilág árok felé. A csapat közösen úgy döntött, hogy megpróbálunk az árokban végig lemenni. A létráig könnyedén lejutott a csapat, de ott kettévált a csapat. Norbi vezetésével néhányan továbbra is a nehezebb völgy utat választották, a csoport nagyobb fele viszont a kényelmesebb jelzetlen úton ereszkedett le Kiskovácsi pusztára. A tervezett buszról már lemondva sétáltunk ki a völgyből, de a megkésett buszt látva a csoport nagyobb részének sikerült elérni a buszt, így a „frissitést” Pomázon hajtottuk végre.
Rósa László DVSC Természetjáró Egyesület Vicinális túra 2012.05. 19 A Vicinális túrán 19 természetjáró tag vett részt. Táv: 6 km vezető Dr. Kiripolszky István. 7.15-ös vonattal indult a csapat Debrecenből Mátészalkára. Mátészalkán, a MÁV vasútállomáson Szabó Menyhért fogadta a csoportot, aki 40 éve vasúti dolgozó, könyvtárosként dolgozott, és a MÁV állomás épületében elhelyezett Vasút Helytörténeti Gyűjtemény megalapítója. Szívélyesen fogadta az egyesület tagjait, és örömmel ismertette az eddigi munkáját, kutatásait. Több helyiérdekű vasutat építettek, melyeket saját vagy MÁV kezelésben láttak el. Debrecen - Nagyerdő - Pallag - Sámson (Hajdúsámson), - átadás: 1906.07.29. Táv: 22km Hajdúsámson-Nyíradony - Nyírbátor - átadás:1911.07.29 Táv: 39,3km Szabó Menyhért 1980-ban kezdte gyűjteni az emlékeket, elsőként a vasúti tárgyak gyűjtésével kezdte, aztán a kutatással, és leírásaival bővítette gyűjteményét. A Vasúti Gyűjtemény 1984-ben nyílt meg. A szakszerű munkájának eredménye, hogy a minisztériumból engedélyt kapott ehhez a kiállításhoz. Kelet-Magyarország legnagyobb városait fogja át a gyűjtemény, és olyan, a régióban élt, neves személyek felkutatása volt a célja, akik a térséghez kötődtek, kötődnek. Nagyon felkeltette a tagság érdeklődését az előadása. Úgy éreztük, érdemes volt e- gyűjteményt és a gyűjtőjét, létrehozóját megismerni. A Helytörténeti Gyűjtemény megtekintése után a Szatmári Múzeumot látogattuk meg, itt is hasznos élménnyel gazdagodott a tagság. A festménykiállítás és a muzeális értékek végignézése után a kocsi múzeum megtekintése volt a program. Aztán megnéztük a nevezetes épületeket, és a városi sétával zártuk Mátészalkán a túránkat. Dr Kiripolszky István 6
Bakancsban, vasparipával!
LIX Vasutas természetjáró találkozó Sátoraljaújhely 2012. június 20-24. A Találkozót Szövetségünk a Sátoraljaújhelyen a Várhegy üdülőben rendezte meg, ahol 171 fő résztvevő (17 szakosztályból, egyesületből) gazdag programkínálatból választhatott kiki kedvére. A gyalogtúrákat az MVSC tagjai vezették, a buszos túrákat pedig a Záhonyiak. Az „A” kategóriás szállást (2-3 ágyas) 67 fő, a „B” kategóriás szállást (4-6 ágyas) 98 fő, míg sátras elhelyezést 6 fő választotta. ***
„Nem tudom, egyezik-e a kiértékelő lapokról kapott véleményekkel a mi véleményünk. Mi úgy gondoljuk, hogy a szálláshely ideális volt egy természetjáró esemény megrendezéséhez. Gyönyörű környezetben, zsúfoltság mentesen laktunk, finom vacsorákat kaptunk, jól esett túra után fürdeni egyet a kis medencében. Azt hiszem, annak sem lehetett kifogása, aki kora vagy betegsége miatt nem nagyon tudott túrázni. A várostól való távolság leküzdésében nagy segítség volt az autóbusz, de a taxisok is kedvező áron szállították fel a résztvevőket a vasútállomástól. Szinte rögtön érkezéskor hozzájutott a többség a Bartók Juli által összeállított "Sátoraljaújhelyi Saláta" c. kiadványhoz, melyből sok mindent meg lehetett tudni Újhelyről és a hajdani Zemplén vármegyéről. Az ismeretek bővítéséhez nagyban hozzájárult az érkezés délutánján tartott városnéző séta, melyet egyik túratársunk Újhelyben lakó testvére, Takács Jánosné Marika vezetett - a résztvevők különböző érkezési ideje miatt - kétszer egymásután. Nagy tárgyi tudással igyekezett mindennel megismertetni a résztvevőket a rendelkezésére álló rövid időben. Nem is tudom, hogy bírta hanggal a sok magyarázatot. Vacsora után volt a találkozó megnyitása, a másnapi túrák rövid ismertetése, majd 18 bátor ember éjszakai túrára indult. Útvonal: Várhegy-Üdülő - Látófa - Z+,Z jelzéseken Zsólyomka völgy - Magyar Kálvária Szt.István kápolna - Magyar Kálvária - Zsólyomka - Völgy u. - Ady E. u. - Május-kút - Várhegy Üdülő (8,5 km/350 m), túravezetők: Molnár István és Csarnai Béláné. Azt hiszem, mindenkinek szép élmény maradt a város, a Bodrog-köz, a kivilágított Vár-hegyi kereszt fényeinek látványa és a meleg nyári éjszaka. Másnap kezdődtek a program szerinti túrák: Június 21. Csütörtök:- KA1 autóbuszos túra a szlovákiai Bodrogközbe 43 résztvevővel Orehovszkyné Várhegyi Olga és Dóczé Ivánné vezetésével Tótújhely - Borsi Bodrogszerdahely - Nagykövesd - Perbenyik - Királyhelmec - Lelesz - Nagykapos Dobóruszka - Szelmenc - Nagykapos - Királyhelmec - Tótújhely útvonalon. A túra pénzváltási gondok miatt kis késéssel indult, így az első megállóhelyre, Borsiba, Rákóczi Ferenc szülőházához akkor érkeztek, amikor már a gyalogtúrások is ott voltak, így a résztvevők közösen helyezték el a találkozó koszorúját Rákóczi Ferenc bölcsőjénél. Következő állomásuk Bodrogszerdahelyben a Vécsey-kastély (Kossuth emléktábla), majd a perbenyiki Mailáthkastély, Királyhelmec (volt Lórántffy kastély (koszorúzás Lórántffy Zsuzsanna emléktáblájánál), múzeum (Mailáth-emlékek), Perényi-vár maradványa, magyar vonatkozású szobrok), majd következett a II. Endre által alapított leleszi kolostor a gótikus kápolnájával. Ezt követően az egri hős Dobó István szülő- és temetési helye, Dobóruszka következett, ahol a síremléknél ugyancsak koszorút helyeztek el. Innen még felkeresték a trianoni határkijelöléssel kettévágott falut, Szelmencet, melynek fele főként magyar lakosú településként Szlovákiához, fele Ukrajnához tartozik. - OKT-1 gyalogtúra az országos kéken Hollóháza - Bodó-rét - NagyMilic - Füzér - Bózsva útvonalon (26,5 km/850 m szint) Rósa László és Ruszkai Gáborné túravezetésével, 24 fő részvételével. Reggel Hollóházára autóbusz vitte ki a túrázókat, a hazautazás VOLÁN- járattal történt. T-2 gyalogtúra Borsiba, Rákóczi Ferenc szülőházához az előzetes kiírástól annyi eltéréssel, hogy oda útban is a Ronyva partján haladt a csoport (12 km/130 m szint, túravezető Csarnai Béla, résztvevők száma 32 fő. Borsiban koszorút helyeztek el, és meghallgatták a múzeumvezető hosszú, de érdekes előadását. KT-1 kistúra a Tábor 7
Bakancsban, vasparipával!
Látófa - Cholnoky gejzírkúp - Szent István kápolna - Magyar Kálvária - Felső-Zsólyomkai pincék - Völgy u. - Ady E. u. - Május-kút - tábor (6,5 km/310 m szint) útvonalon 13 fő részvételével, túravezetők Bodon Lászlóné és Csarnai Béláné. Talán kicsit furcsa volt, hogy úgy terveztem a túrát, hogy a Szt. István kápolnától visszafelé jártuk végig a Magyar Kálváriát, de a szint és a nehezen járható sziklás rész szempontjából így volt előnyösebb. FelsőZsólyomkán szerencsénk volt, kedves pincegazdákra találtunk, így az újhelyi szőlők levét is megkóstolhattuk. Rábai Péter vezetésével volt még egy gyalogtúra a Tábor - Bányi-nyereg Pusztadélő - Cirkáló-tanya - Makkoshotyka útvonalon (15 km/580 m), 15 fővel. Június 22. Péntek: BA1 autóbuszos túra Sátoraljaújhely - Szerencs (Rákóczi vár, Cukorés Zempléni múzeumok) - Monok (Kossuth-múzeum, Andrássy- és Monoki kastélyok) Tállya - Mád (kiállítások) - Sátoraljaújhely útvonalon Molnárné Szilágyi Erzsébet vezetésével, 43 fő részvételével - a reggeli órákban sajnos csúnya időben. OKT-2 az első napi túra folytatása az országos kéken Bózsva - Nagyhuta - Vágáshuta - Bányi-nyereg - Vár-hegy Üdülő útvonalon (25 km/770 m szint) 19 fő részvételével, Rósa László és Ruszkai Gáborné vezetésével. A reggeli zápor miatt elég nehéz volt teljesíteni, sok helyen nagyon csúszott az út. Erre a túrára is kivitte a busz a résztvevőket. T-1 gyalogtúra Tábor - Bányi-nyereg Pusztadélő - Alsó-Vérmány - Megyer-hegyi tengerszem - Sárospatak útvonalon (20 km/400 m szint) 4 fő részvételével, túravezetők Molnár István és Váradi Zsófia. Az eső ezt a túrát is megnehezítette egy kicsit. T-2 gyalogtúra Borsiba az előző napihoz hasonlóan, Csarnai Béla és Rábai Péter vezetésével és 8 fős részvétellel (12 km/130 m szint). KT-1 gyalogtúra a Magyar Kálváriára, az útvonal a reggeli szakadó eső miatt módosítva lett: Tábor - Május-kút Ady E. u. - Völgy u. - Zsólyomkai völgy - Magyar Kálvária és ugyanazon az úton vissza, ugyanis a Szt. István kápolna mögötti sziklás rész veszélyes lett volna. Túravezető: Karlaki Lajosné, 23 résztvevő, 9 km/340 m szint. KT-3 gyalogtúra Tábor - Látófa - Vörös-nyereg Rudabányácska - Széphalom (Kazinczy Ferenc emlékcsarnok, Magyar Nyelv Múzeuma) útvonalon Orehovszkyné Várhegyi Olga vezetésével (11 km/280 m szint), 11 fő részvételével. Ez a túra is szakadó esőben indult, de Rudabányácskától már jó idő volt, csak Rudabányácska - Széphalom között borzasztó nagy volt a sár. Sáros bakancsaink ellenére beengedték a csapatot az Emlékcsarnokba is és a múzeumba is Június 23. Szombat. BA1 autóbuszos túra az előző napi program szerint, 43 fővel, Molnárné Szilágyi Erzsébet vezetésével - de szerencsére már szép időben. OKT-3 az országos kék további folytatása Tábor - Bányi nyereg - Pusztadélő - Cirkáló-tanya - Makkoshotyka útvonalon (15 km/580 m szint) Rósa László és Ruszkai Gáborné vezetésével 18 fő. A társaság egy része Sárospatakra utazott be autóbusszal és úgy tért vissza a szállásra, ha jól emlékszem, 9 fő pedig Eszkáláig ment tovább a kéken és Nagyhutára letérve tudott vissza utazni. Ők így egyúttal a "60 éves az Országos Kéktúra" 2012-re kiírt túramozgalom feltételét is teljesítették. NT-1. Az eredetileg meghirdetett Sárospatak - Megyer-hegyi tengerszem - Alsó-Vérmány Pusztadélő - Deák-kút - Hallgató-nyereg - Fekete-hegyi kilátó - Mikóháza útvonalat (24,5 km/760 m szint) nem táborlakók, hanem 2 Miskolcról érkező MVSC-s túrázó járta végig. De a táborból indulva is járt vezetésemmel velem együtt 4 fő a túra egy részén, a Tábor - Vörösnyereg - Borz-hegy - Som-hegy - Hallgató-nyereg - Fekete-hegyi kilátó - Mikóháza nagyon szép, de nem könnyű útvonalon (19 km/790 m szint). T-1 gyalogtúra a Megyer-hegyi tengerszemhez (az előző napi ismétlése) 20 km/400 m szint ugyancsak Váradi Zsófia vezetésével, 15 fő részvételével. KT-3 gyalogtúra Rudabányácskán át Széphalomra (az előző napi ismétlése) 11 km/280 m szint Karlaki Lajosné vezetésével, 16 fő részvételével. fakultatív túra Sárospatak- Megyer-hegyi tengerszem - Sárospatak útvonalon kb. 20 fő. A búcsúvacsora és a táborzárás után a tábor lakói közül jó néhányan még lementek a városba és részt vettek a múzeumi hétvége eseményein. Csarnai Béláné 8
Bakancsban, vasparipával!
Beszámoló a sátoraljaújhelyi vetélkedőről A sátoraljai OVTT-vetélkedő a szokásostól eltérően csütörtöki napra esett. Hét csapat 29 fővel jelentkezett a vetélkedőre. A résztvevők az ügyességi szám keretében „vasút-szakmai” feladattal kellett megküzdeniük. Egy elképzelt vágányhálózaton a csapat tagjainak két mozdony és öt vagont kellett adott állásból a célállapotba irányítani. Ez így leírva nagyon „vasutas”, de alapjában egy logikai feladatról volt szó, amit a csapat kijelölt „tolatásvezetőjének” utasítása alapján egy kb. tizenöt méteres „pályaszakaszán” kellett a csapatnak és „kölcsön” tagoknak megoldani. Ezt a feladatot nem csak részvevők élvezték, hanem a nézőközönség is jól szórakozott. Íme a feladat induló állapota (a mozdonyok feketék):
és a célállapot:
A szellemi vetélkedőben Hegyaljára tekintettel a totók témái a Rákóczi családdal, a Zempléni vidékkel voltak kapcsolatosak. A borsodi és zempléni várak rekonstrukciós grafikáinak azonosítása tényleg nehéznek bizonyult. A feszültség oldását szolgálta a borkóstoló, amelyben három palack közül fel kellett ismerni a tokajit és plusz pont járt, ha meg tudta nevezni a csapat a bor nevét is. A csapatok elért eredmény szerinti sorrendje:
1 5 6 3 4 7 2
Pontok öszCsapat neve szesen Vidéki kis szakosztály I. 101,5 MVSC 95,5 Random 88,0 DVSC 86,5 Zöld sport zergidák 81,5 HVSE 77,5 Vidéki kis szakosztály II. 66,0
tolatási Zemplén feladat 10 30,5 2 24,5 14 27 4 24,5 8 24,5 6 32,5 12 18
Feladatok "Kinek a Rákóczi beszéde" 53 5 53 5 35 5 46 5 36 5 28 5 28 5
várakgrafika
borkóstoló 2 8 4 4 5 3 2
1 3 3 3 3 3 1
A találkozóról a résztvevőktől kapott kiértékelésekben a versenyzők véleménye szerint a vetélkedő szórakoztató volt és nem volt nagyon könnyű. (A rendező szerint inkább nehéz volt.) Lejegyezte: Szentgyörgyi Tamás 9
Bakancsban, vasparipával!
Kéktúrák a túravezető szemével Nekem megtiszteltetés és kihívás volt egy ilyen nívós találkozón mind három napon át a nagy túrákat vezetni. Sokkal nehezebb erről írni, mint a túrára felkészülni s azt levezetni. Túratársaim nagyszerű emberek külön - külön is. A csapat szellem is nagyon jó volt. Csütörtökön a Milic s a nagy meleg, pénteken a szakadó eső, szombaton a csalitos s a nehéz párás levegő sem szegte kedvét senkinek. Sőt szombaton, kívánságra, kiegészítettük a túrát 10 km-el és 200 m szinttel. A Megyerhegyen át a tengerszemhez, és onnan Sárospatakra mentünk. Remélem sikerült mindenhol, minden fontos megállóhelyen, megfelelő tájékoztatást adni s az elvárásoknak megfelelni. Ebben többször segítettek a Rósa Laci, valamint a Nagy Ottó sporttársak, és egy hűséges pót túravezető - egy drótszőrű foxi. A kutya, aki két napon át vigyázott, védett és kísért minket. Szerencsére a környékbeliek felismerték, hogy kitől kóborolt el, és a gazdájához irányították. Sok kedvességet s köszönetet kaptam mindenkitől. Sok ilyen szép napokat, ilyen jó csapatot kívánok minden túravezetőnek. Ruszkainé
VTSZ külföldi túrája Németországban 2012.07.12-07.17. A MÁVTI szakosztálya vállalkozott az idei Németországi (szász-svájci) VTSZ külföldi túra megszervezésére és levezetésére. Mi 2005-ben már rendeztünk e területen egy hasonló nagyságú túrát, ezért nyugodtan vállalkoztunk erre a feladatra. A túrán 9 szakosztályból 45 fő vett részt. A kiutazás megfelelő állapotban lévő, külföldi utazásra alkalmas autóbusszal, a Népliget Planetárium parkolóból indultunk.Utazás közben rendkívüli esemény nem történt. Kultúr pihenőként négy lehetőséget ajánlottam: Prágát egyhangúan elutasították, a zbraslovi szobormúzeum az útirányunknak nem felelt meg, ezért a kimondhatatlan nevű város: Nelahozoves, ahol bajor Grisbach lovag egy csodálatos várkastélyt épített 1550-ben. Ez a várkastély később a Lobkowitz hercegeké lett és még ma is úgy néz ki, mint újkorában. Ettől a kastélytól ~ 50 m-re van Dvorzsák szülőháza. Ez is nagyon érdekes. Innen már közel van a határ, csak egy kis malőr történt. A buszvezető egy táblát nem vett észre és ezért nem Decin/Badschandaunál léptük át a határt. Ez egy kis keresgélést okozott, de kb. mintegy félórakéséssel, de még jó időben elértük Cunnserdorfot, ahol a szálláshelyünk volt. Sokan vártak ránk, köztük egy magyar is, aki több mint 30 éve a környéken dolgozott, majd oda be is nősült. A szállások egy nagyobb központi épületben voltak, ahol konyha és étterem is van 10
Bakancsban, vasparipával!
és négy kisházban vannak Ennek a telepnek Katzsteinbaude a neve és az erdőben, a falu végén van. A szobák elosztása a szokásos vitákkal, cserékkel, de végül elrendeződött. A telepen, de egész Szászsvájcon nagyon felismerhetők az NDK jelei. Közben a főzők hozzáláttak a vacsora elkészítéséhez. Az ellátás teljes: reggeli-ebéd csomag - három fogásos vacsora. (leves-második főfogás és desszert) A túrák leírása időrendben. 07.12 Várkastély+Dvorzsák szülőháza. 07.13 Cunnersdorf (továbbiakban: Cd.)-Kőnigstein-Festung-Pfaffenstein-Barberine-Cd. 07.14 Cd.-Kőnigstein-komp-Lilien stein-Curort Raten Basteinhid és sikla-SchwedenLöcher-Amsel Fall.-Cd. 07.15 Drezdai városnézés (az óváros valamennyi jelentős épülete)-Meisen: porcelán múzeum, bemutatóval egybekötötve - Pilnizi kastély és parkja, több százéves kamélia fa és a ráhúzható téli üvegházak. 07.16 Pirna (városnézés ebben a kis gyönyörű városban)-Labirint-Papstein-Gorisch-Cd. 07.17 A hazautazás napja. Bár erre a napra is terveztünk egy hosszabb megállással járó túrát, de mivel sok résztvevőnek kellett Budapestről továbbutazni, a társaság úgy döntött, hogy megállás nélkül utazunk Budapestig. Így pontosan 18 órakor megállt a buszunk a Népligetben, tehát minden vidéki jól tudott hazautazni. Röviden értékelve a túrát, úgy gondolom, hogy sikeres volt. Mindenki megkaphatta azt, amire a kiírásban számított. A résztvevők kitűzővel emlékezhetnek a túrára. Vatai László
Forrás Emléktalálkozó 2012. augusztus 11-14.Diósjenő Az idei találkozó 11 év után ismét a diósjenői Kempingben került megrendezésre. Az új tulajdonos korszerűsítéseként a házak egy része megújult, felszereltségük bővült a résztvevők kényelme érdekében, bár néhányan nehezményezték a szobák felszerelésének különbözőségét. A kétfogásos vacsorát minden nap a helyi Pizzériából szállították a táborba és osztották ki számunkra, a hideg ételcsomagot mi készítettük össze a reggel frissen érkező kenyérrel együtt. 9-én, csütörtökön folyamatosan érkeztek a résztvevők, a csomagokat a vasútállomásról gépkocsival beszállítottuk. Elhelyezkedés után, 15 órától, a jeles helytörténész és patrióta, Végh József úr vezetésével ismerkedtünk Diósjenő nevezettességeivel. A helyünkbe hozott, igen jóízű vacsora után megnyitottuk a találkozót, ahol tájékoztatást adtunk a programokról, majd elkezdtük a játékos vetélkedőt, amelyet villanyfényben sikerült befejezni. 10-én, pénteken a hideg ételcsomagot időben mindenki megkapta. A kiírt túrák rendben lezajlottak, egyesek a hosszú túrát még 10 km-rel megtoldották, így ők több mint 30 km-t gyalogoltak. Indult egy harmadik túra is Balassagyarmatra. A túrák után felfrissülve megvacsoráztunk, majd elkezdődött a szellemi vetélkedő. 11-én, szombaton a hosszú túra ismét bővült, egészen a drégelyi várig, ezen a túrán a napi teljesítmény újra meghaladta a 30 km-t. Ezen a napon is indult harmadik túra. A szentesi csapat vezetésével, vonattal mentek Schaffer kút feltételes megállóhelyig – ehhez van legközelebb a drégelyi vár, amit ez a csapat is megmászott, majd Nagyoroszi felé jöttek le és vonattal érkeztek Diósjenőre. Vacsora után, a találkozó zárása keretében osztottuk ki a játékos és szellemi vetélkedők díjait. Ezt követően a zenés táncest megrendezését a szentesieknek köszönhetjük. 12-én, vasárnap a hidegcsomagok kiosztása után kezdetét vette az „érzékeny” búcsú egymástól, majd a túra a vonathoz. A csomagok kiszállítását 3 személygépkocsi segítette. 11
Bakancsban, vasparipával!
Az időjárás végig szép volt, de este és éjszaka bizony nagyon lehűlt a levegő. A találkozón 9 tagszervezetből, összesen 92 fő vett részt. A szállást jónak értékelték, az étkezéseket és ételcsomagot szintén. A programok között mindenki megtalálta a kedvére valót. A találkozó ismét remekül sikerült, bár nehéz lesz ilyen komfortos szállást találni – talán mindenki egyetért velünk. Reményi Pál programvezető
Őszi csillagtúra - Nagykanizsa 2012. szeptember 20-23. Az érkezők fogadása után a vasúttörténeti múzeumot nézték meg a túratársak a kultur váróteremben. A vontatási főnök közreműködésével az állomáson lehetőség volt a vontatási telep megtekintésére. Az országban is egyedülálló dupla fordítókorongos fűtőház külön élményt jelentett mindenkinek. A vontatási telepen muzeális vasúti javítóműhely gépeit csodálhattuk meg, melyeket gondos kezek napjainkig üzemképesen őriztek meg. A transzmissziós meghajtású kerékesztergát a jelenlevők nem így képzelték el. A vasút hőskorát idézték. A délutáni órákban két csoportban városnézés indult helyi idegenvezetők közreműködésével. A csoportok egymással ellentétes irányban indultak el. A látnivalók a városról csak ízelítőt adtak. A Trianon emlékmű (a találkozó kitűzőjén is) a város történelmi múltját idézi. A Vas ember ház, az Aradi emlékpark, az Alsóvárosi plébániatemplom, a fő tér csak ízelítőt adott a város szépségéből. A VTSZ szakosztályaiból 15 vett részt az ország délnyugati részén rendezett csillagtúrán. A résztvevők létszáma változó volt, 94 fő vette igénybe a Hotel Tourist szállását, ahol egy szenvedélyes túrázó Szennay Zoltán vezető mindent megtett a kényelmünk érdekében. Egy napos túrázók is csatlakoztak, így a rendezőkkel együtt 101 fő volt az összes létszám. Sajnos volt olyan túratárs, aki a regisztráció helyett városnézésen, vacsorán, esti városnézésen vett részt és csak késő este jelentkezett a Hotelben, ahova a megérkezéskor mindenkinek a csomagjait az állomásról beszállítva elhelyeztük, ott átvehették. Vacsorát az elegáns Kaszinó étteremben fogyasztottuk mindhárom napon.
12
Bakancsban, vasparipával!
Az első túranap mozgalmasabb volt. A nagy túra: a Rockenbauer kék túra útvonalán Valkonya – Szuloki forrás – Csuszigáló – Obornak – Homokkomárom – Hosszúvölgy – Palin útvonalon járt. A túrázókat különjárat busz juttatta a Valkonyai kiindulási pontig. Az autóbusz visszatérve Kiss László (Zala megyei MTSZ vezető) vezetésével körútra indult Letenye (kastély, strand, könyvtár) – Kistolmács (víztározó) – Bázakerettye – Budafapuszta (Arborétum) – Valkonya (turistaház) útvonalra. A látnivalókról e sorok írója nem hivatott nyilatkozni, mert nem volt ott. A jelenlévőktől kedvező visszajelzés érkezett. A közép túra: Őrtilos – Mura-Dráva torkolat – Fesztung – Szentmihályhegy – Belezna – Szentmihályhegy – Őrtilos útvonalat járta. A kis túra ugyanezen, útvonalon indult, de a Szentmihályhegyről az Őrtilosi Három sárkány panzióig tértek vissza a visszatérő vonat indulásáig. A második túranapon is az égiek kegyébe voltunk fogadva, ragyogó napsütés fogadott. A nagy túra: a Rockenbauer kéktúra útvonalát folytatta. Útvonaluk: Palin - Nagybakónak – Öröm hegy – Zalaújlak – Zalakaros A közép túra a Kanizsa tízes útvonalát járta Szentgyörgyvári-h. – Romlottvár – Kisbagola – Nagybagola – Csónakázó tó – Nagykanizsa A kis túra: A szállástól Nagykanizsa csónakázó tóhoz és vissza tartott A közép és kistúrázók a Nagykanizsa csónakázótónál országos fogathajtó versenyt nézhetett meg, melyet a VTSZ Őszi csillagtúrára tekintettel egy nappal a tervezett előtt rendeztek meg a tiszteletünkre. A záró napra már nem maradt más, a csomagokkal az állomásra segítettük a túrázókat és a szállás leadása után hazautazás. Kellemes túrák alkalmával országunknak egy régen látott részével ismerkedhettünk meg. Külön köszönet illeti Kiss Lászlót, aki végig a szervezésben és bonyolításban minden segítséget megadott. Köszönjük Szennay Zoltánnak a Hotel Touring vezetőjének segítségeit. Rábai Péter
EGYESÜLETI, SZAKOSZTÁLYI ESEMÉNYEK 60 éves a MÁV Vezérigazgatóság Természetbarát Szakosztálya Szakosztályunk dokumentálhatóan 1952. évtől számítja megalakulását, amelyre az 1951. évi SZOT határozat adott lehetőséget. Ezt megelőzően a Lokomotív TE keretében, mint a „Közlekedés és Postaügyi Minisztérium Vasúti Főosztály Alapszervezete” működött. Az új felállásban szervezetileg a KPM I. Vasúti Főosztály Sport Clubhoz tartozott, mint annak egyik szakosztálya. Ezt a szervezeti felépítést a mai napig megtartotta. Megnevezése 1984-től azonban megváltozott, követve a „Vasúti Főosztály” átalakulását „MÁV Vezérigazgatóság” szervezeti formává. A szakosztály kezdettől fogva (1952. évtől) tagjává vált a Magyar Természetbarát Szövetségnek és a Vasutasok Szakszervezete keretében működő Országos Vasutas Természetbarát Szakbizottságnak. A szakosztály élére – az akkori idők szokásának megfelelően kinevezés útján – Forgó János került. A vezető kezdetben hazai gyalogtúrák szervezésével, a Szakbizottság által meghirdetett országos rendezvényeken való részvétellel, majd külföldi – a Magas Tátrába és Erdélybe tervezett – túrák szervezésével igyekezett a szakosztály turista életét fellendíteni. Ezek egy- és többnapos túrák során valósultak meg, meghirdetve és propagálva 13
Bakancsban, vasparipával!
ezeket a túrákat a Vasúti Főosztály dolgozói között is. Bekapcsolódott a Lokomotív által széles körben szervezett tájékozódási versenybe, a szakbizottsági országos találkozókon való részvételbe. Az aktívan működő tagokból túravezetőket képeztetett, az ifjú tagok összefogásával a fiatalok túrázását segítette elő. Majd a kialakult igényeknek megfelelően csónakok vásárlásával, a Népszigeti vízitelep kialakításával a vízi túrizmust is meghonosította a szakosztályban, sílécek beszerzésével pedig a téli gyalogtúrázás mellett a sítúrázást is beindította. A szakosztály létszáma így fokozatosan növekedett. Az Országos Kéktúra mozgalomba a tagok közül többen bekapcsolódtak. Egy idősebb házaspár – Szabó Aladár és felesége – a teljes útvonalat (hivatalosan is elismerve) háromszor is végig járta. A tagok között mindjobban népszérűsödött a minősített túrázás, elnyerve a különböző fokozatokat. A klubhelység megszervezésével kialakult a hetenkénti klubnapok rendszere, amikor is a tagság részére a túravezetők élménybeszámolót – olykor vetített képek bemutatásával – tartottak rendszeresen. A túrázás mellett különböző ünnepek alkalmával (Mikulás, Évzáró stb.) kijelölt helyeken zártkörű színes összejövetelek kerültek megrendezésre. A túrákat és egyéb rendezvényeket az egész évre tervezett néhány oldalas „Rendezvénynaptár” összeállításával és közreadásával népszerűsítette a szakosztály vezetősége. Az ily módon kialakult turista közösséget azonban a túrizmusért lelkesedő, a természetjáró életformát magukévá tevő aktív, olykor szabadidejüket is feláldozó vezetőségi tagok, túravezetők segítségével tudta csak megvalósítani a szakosztályvezető. 1975-ben új vezető került a szakosztály élére, aki átszervezve a vezetőség tagjait, vonzó túraprogramok beállításával fellendítette a szakosztály pangásnak indult életét. Új túravezetők beszervezésével, új belföldi és külföldi túrázási lehetőségek programba vételével, évről évre bővült a túraprogram. A tagság létszáma is emelkedett, barátok, ismerősök, családtagok, kollégák beszervezésével. A kialakult törzstagság egy-egy túrán átlagosan 15-30 fős létszámot eredményezett. A programfüzet szintén úgy programkínálatban, mint témákban is bővült, vastagodott 40-45 oldalra, a tagság minél részletesebb tájékoztatása céljából. Évente a Mecsektől, a Kőszegi hegységtől a Zemplénig többnapos túrák szerveződtek. A vízitúrázás már a Dunán kívüli folyókra is kiterjedt. Az Országos Kéktúra útvonalainak bejárása, mint több alkalommal került be a túranaplóba. Gyalogos, sí- és vízi programok keretében egyre több külföldi hegység, folyó került úti célul. Egyre több túratárs ért el mint magasabb fokozatú minősítést egészen a kiváló fokozatig. Benépesültek a klubnapok, átlagosan 2030 fő jelent meg és jelenik meg ma is hetente. Az élménybeszámolók szakosztályi túrákon készült videó felvételek vetítésével bővültek. Kezdetben az ország bejárásában tért nyert az autós turizmus. Éveken át, évente több alkalommal, 8-10 kocsiból álló autós csoport járta az ország távolabbi részeit, arborétumokat, várakat, kastélyokat és egyéb nevezetes helyeket érintve. Meghonosult a magashegyi túrázás, de nem volt ritka a könnyebben bejárható barlangi túrázás sem. 1976 évtől kiemelkedő eseménynek számítjuk, hogy gyalogtúrázóink szinte minden évben eljutottak a Magas Tátrába télen-nyáron és ott jelentős és nehezen járható, csúcsokat célzó, ill. hágókon átvezető túrákat jártak. Szlovákiában még a Liptói Tátra csúcsi és a Szlovák Paradicsom szurdokai is többször volt túracélpont. Több alkalommal Erdély hegyeit is járták, mint a Bihar, Fogaras és több más hegységet, Bulgáriában a Vitosa, Pirin és a Rila hegységet, Jugoszláviában megmászták a Triglávot. Ausztriában pedig többször túrűztak a Schneeberg és a Rax hegységben, jártak a Dachstein régióban és bejárták az E4. Nemzetközi túraútvonalat Soprontól Stájerországig, mely alkalommal az osztrák Hegymászó Szövetségtől megkapták az E4 túra bronz fokozatát. A Grossvenediger hegycsoportban meghódították a közel 3300 méteres Keskogel hegycsúcsot. 14
Bakancsban, vasparipával!
Szakosztályunk 2004-ben megszerkesztette, majd országos viszonylatban meghirdette és kiadta a Balatont gyalogosan körbe járó útvonalat tartalmazó „Balaton körtúra” füzetet. A füzetben színes térképen megjelentettük a közel 400 km-es teljes útvonalat és a vonatkozó szöveges leírást. A füzet több mint 1500 példánya már gazdára talált, a teljes körtúrát eddig igazoltan 42 túrázó teljesítette. Vízitúrázóink hazai viszonylatban többször eveztek a Dunán Győr-Esztergom-Budapest közötti szakaszon, teljesítve az MTSZ által rendezett Sobjeszky vízitúrát. Bejárták a Sajót, Hernádot, Bodrogot, Bódvát a szép emlékű Susóvszky túravezetésében teljesítve a „Kisfolyók” vízitúra mozgalmi kiírást. Végigevezték a Tisza túra keretében a Tisza folyó felső szakaszát Tiszapalkonyáig, majd a Rábát a Rába túra keretében és a Mosoni Dunát. Az MTSZ Vizitúra Bizottság által szervezett Balaton Túrák keretében több alkalommal körbe evezték a Balatont. Külföldön eveztek a lengyelországi Rega folyón a Balti tengerig, Balogh Lajos szervezésében az Adrián a Krka folyó torkolatától a Brač és a Hvar sziget mentén. Részt vettek a Nemzetközi Duna túrán Ingolstadtól Pozsonyig, Újvidéktől Prahovóig. Szakosztályunk 1952. évtől napjainkig megszakítás nélkül működik VTSZ és MTSZ tagságát folyamatosan a Szövetség felé befizetett éves tagdíjak igazolják. 1989. november 19-én, Miskolcon megrendezett országos vasutas szakosztályvezetői értekezleten a szervezők által készített hűségnyilatkozatot a szakosztály akkori vezetője a szakosztály nevében aláírta, mely által egyértelműen támogatta a Vasutas Természetjáró Szövetség megalakulását. Ezt követően a szakosztályvezető, mint az Előkészítő Bizottság tagja tevőlegesen közreműködött a VTSZ létrehozásában, a megalakulást követően pedig a szakosztály nevében felajánlotta, részt venne a vezetőség további munkájában is. A jelzett időszak alatt a szakosztályt a következő sporttársak vezették.: Évek Név Idő 1952 - 1970 Forgó János 19 év 1971 – 1975 Bálint Emil 5 év 1975 – 1998 Marosi Miklós 24 év 1998 - napjainkig Bogschütz Béláné 15 év Az emlékezést összeállította: Marosi Miklós szakosztályvezető-helyettes Budapest, 2012. április 23.
FÓRUM A megrendezésre került Pannonhalma teljesítménytúra leghosszabb útvonal élménybeszámolóját az alábbiakban olvashatjuk az egyik résztvevő tolmácsolásában: Mivel Budaörsről érkeztünk, - előzetes rendezői engedéllyel - 07.40 kor rajtolhattunk. Az út során több rohamban is zokogtak a felhők, így mindenre fel voltunk készülve. Mire megérkeztünk elfogytak az esőcseppek és mivel nem érkezett utánpótlás, a túrát szárazon megúsztuk. Az étterem előtt már nem volt parkolóhely, így átgurultunk a közeli temető elé. Utolsó rajtolók voltunk a maxi távon. Ennek a késői indulásnak az lett a következménye, hogy ez a túra számunkra igen csak „embertelenre” sikeredett. Alig – alig találkoztunk túratársakkal az út során. Ez szokatlan érzés volt számunkra. Először a jánosházi pihenőhely előtt futottunk össze egy rövid időre a 15 kilométeren indulók tömegével. Másodszor Écs előtt bukkant fel egy futó szemből a piros kereszten, akiről kiderült, hogy már korábban eltévedt és meglátva bennünket először azt gondolta, hogy mi megyünk rossz irányba, de hamar meggyőztük az ellenkezőjéről. Harmadszor, az utolsó ellenőrzőpontnál ért utol bennünket két túrázó kollega, akik szintén elkeveredtek vala/mikor/merre és jó pár „méterrel” megtoldották az amúgy sem rövidtávot. Késői rajtunk okán több ellenőrzőpontnál is csak ránk vártak már. Ezúton is köszönjük a pontőrök türelmét! 15
Bakancsban, vasparipával!
Az itiner nagyon informatív volt, jól lehetett használni a térképet is. Ahol nem volt turistajelzés, ott szalagozás segítette a tájékozódást. A Győrsági vendéglátó ipari egység kivételével, elő táblák is jelezték, ha ellenőrzőpont felé közeledtünk. A rajt és cél pecsét a szervezők emblémáját jelenítette meg. Öt bélyegző helyen (Rekettyés-tető, Vadalmás pihenő, Jánosházi pihenő, Apátság, Imre herceg-hegy) állatfigurák voltak a nyomdán. A Ravazdi-hegyen lepke matrica járt az igazoló aláíráshoz. Két helyen (Écs, Ravazd) egy-egy kérdésre kellett megkeresni és leírni a választ. A vendéglőben (Győrság) pedig a hely hivatalos bélyegzője került a lapra. A Pannonhalmi-dombságot járva, új tartalommal telt meg a hegy, az emelkedő és a lejtő fogalma: a sík volt az úr, szép ívű zöldellő lankákkal tarkítva. A talaj minősége jó volt. Csak egy-két helyen volt sár, de szerencsére a kikerülhető típusból. A túra három olyan emlékoszlopot is érintett melyek felépítése kísértetiesen hasonlított egymásra. Sok helyen a virágzó gyümölcsfák végeláthatatlan sorai, gondozott szőlő ültetvények utaltak a terület mezőgazdasági jelentőségére. Felejthetetlen élményt nyújtott a hosszan kanyargó lösz és - földfalak látványa és különböző mérete. A gyurgyalag lakótelep még üres volt. Az Écs előtti horhosban szinte törpének érezte magát az ember. Néhol ijesztően hatott a kapaszkodó fák meztelen gyökérzete. A túra során a Főapátságra többször is rá lehetett látni, jó tájékozódási pontként szolgált. Összességében olyan látványt nyújtott, mint gyűrűn a hatalmas drágakő. 39 kilométeren át közeledtünk felé, majd távolodtunk a Bencések székhelyétől. Ravazd felé közeledve hatalmas „piskóta tekercsek” sorakoztak a szántó szélén egymásra halmozva. A környező települések lakói már készültek a tavaszra. Gondozott porták voltak mindenfele, amerre csak a szem ellátott. A szervezők kedvesség, odafigyelés, vendéglátás terén magasra tették a mércét. A rajtnál volt lehetőség vadpörkölt vagy gulyás befizetésére nagyon kedvező áron. Mindegyik pontnál kaptunk valami kis csekélységet keksz, csoki, nápolyi, stb. formájában. Mindenhol lehetett folyadékot is pótolni, és aki élni kívánt a lehetőséggel, vitaminporok illetve pezsgőtabletták fogyasztásával fedezhette vitamin szükségleteit. A célban házi süti és pogácsa is várta a megfáradt túrázókat. Volt tombola és emblémás pólóvásárlási lehetőség. A szép oklevél és a vele harmonizáló kitűző mellé járt még vitaminpor is. Köszönjük a lehetőséget mindazoknak, akik önzetlen munkájukkal, vendégszeretetükkel hozzájárultak a sikeres szervezéshez! Becző Erika Gizella, egy lelkes teljesítménytúrázó
A híradó A híradó anyagai megtalálhatóak a honlapunkon. a Híradó menüpontban. Közvetlenül is elérhető a http://www.vtsz.hu/category/hirado/ címen. Vitéz Norbert
16
Bakancsban, vasparipával!