2011. március
Szólott a szakma Milyen magas legyen? – a vérnyomásról Egy nem létezô betegség – candida
Interjú Kovács Patrícia színésznôvel 1
Beszélgetés Dévényi Róberttel, a Teva Magyarország Zrt. Humantrade Nagykereskedelmi Divízió kereskedelmi igazgatójával Kezdjük a családi, illetve szakmai háttér rel: honnan jön? Édesapám Nyíregyházáról, édesanyám Bi har nagybajomból került a Debreceni Egye tem programozó matematikus szakára; ott ismerkedtek meg, majd az egyetem után a székesfehérvári Videotonnál kaptak állást. Én már a közeli Móron születtem, Fehérvárra jártam gimnáziumba. Érettségi után fel sem merült bennem, hogy szintén az informatika felé induljak: magányos dolog az, ülni a gép elôtt naphosszat, engem inkább valamilyen csapatmunka vonzott. Így aztán a Közgázt céloztam meg, ahol végül külkereskedelmi szakirányon végeztem. Közben viszont kitû nô lehetôség adódott egy hat hónapos tole dói ösztöndíj formájában — félreértés ne es sék, az amerikai, Ohio állambeli Toledóról
van szó —, ahol pénzügyeket tanulhattam. A fél évet további ösztöndíjak elnyerésével az tán menet közben sikerült majdnem két évre hosszabbítanom, és végül ott szereztem meg az MBA fokozatot (Az Üzletvezetés Mestere — a szerk.) is. Itt nemcsak a cím el nyerése volt a fontos, hanem a részvétel azon a jellegzetesen amerikai, tehát gyakor latias, élô vállalati példákra alapozott kép zésen, amelyben ott részem volt. Itthon aztán – némi kitérô után – az Eli Lillyt választotta. Miért éppen ezt tartotta a legjobb lehetôségnek? A Postabank értékpapír divíziójánál voltam néhány hónapot, azonban látnom kellett, hogy akkor, a 2000-es évek elején, a pénz ügyi és bankszektor nem volt éppen felfutó szakaszban. Én tehát mindenképpen a válla
5
lati szféra felé próbáltam elmozdulni; sze rencsére több lehetôségbôl válogat hat tam, többek között például a General Electrictôl is érkezett megkeresés. A gyógy szer ipart, és így a Lillyt tartottam a legígére te sebbnek, ahol aztán szépen elindultam a ranglétrán: pénzügyi elemzô, aztán senior, majd üzlet fejlesztô manager, egyre bôvült a munka köröm, míg végül 2005-ben felkértek a pénz ügyi igazgatói pozícióra. Vagyis csapattagból vezetô lett. Könnye dén szerezte meg az ehhez szükséges képességeket? Igen, mert nekem a csapat létformám, de ezen belül a vezetés sem idegen tôlem. Ami óta az eszemet tudom, sportolok. Ez elsô sorban a kosárlabdát jelenti: az Albacomp színeiben játszottam, ifjúsági világválogatott ságig is vittem, és mivel magas vagyok ugyan, de a kosárhoz mégsem eléggé, ezért éppen az irányítói szerepkör volt az, amiben a legtöbbet tudtam nyújtani. Nem volt tehát tôlem idegen egy csapatot összefogni, moti válni, sikerre vinni. Ezt pedig könnyû volt át ültetni az üzleti világba is, azzal a — szintén a sportban is érvényes — amerikai szlogennel együtt, miszerint „work hard, play hard”, vagyis, hogy komolyan kell venni a dolgokat, de lazítani is tudni kell. Közben megszerette a gyógyszeripart is. Talált benne valami speciálisan vonzót? Emlékszem, akkoriban készült egy felmérés arról, hogy a frissen végzett fiatalok hol sze retnek leginkább elhelyezkedni: e szerint a sort a MOL, az OTP és hasonlók vezették, a lista legvégén pedig olyanok álltak, mint a dohány- és a gyógyszeripar. Én viszont más képp voltam ezzel, mert nagyon megtetszett ennek a területnek a komplexitása, hogy minden mindennel összefügg. Hiszen eleve soktényezôs a játéktér, gyógyszerésztôl a nagykereskedelemig, a kormányzattól a vé leményvezérekig. Ahhoz, hogy itt valaki ered ményes legyen, nem elég jó pénzügyi, ke reskedelmi szakembernek lennie, hanem is mernie kell ennek az egész szövevényes ér dekrendszernek a mûködését, mert az ak
6
tuális és távlati célokat csak ennek meg felelôen lehet kialakítani. A másik, de legalább ilyen fontos szempont: „a nap végén” azért látni kell, hogy ez az ága zat arról szól, hogy embereken segít, akár az életüket menti meg! Nem vagyunk orvosok, nem gyógyítunk közvetlenül, de azáltal, hogy egy ilyen cégnek a mûködtetésében részt ve szünk, közvetetten mégiscsak fontosnak érezhetjük magunkat társadalmi szempont ból. Végül azonban 2010 elején mégis a Nike Hungary pénzügyi igazgatója lett. Miért váltott ilyen nagyot? A Lillynél töltött idôszak végén regionális fo lyamatfejlesztôi pozícióba kerültem, ami na gyon izgalmas feladat volt: egy hatalmas, multinacionális szervezet mûködésének az ésszerûsítését, hatékonyságának növelését kellett megoldani. Sokat tanultam ebbôl, és az is motivált, ahogyan kapcsolatban voltam a cég regionális és felsôvezetésével. Igen ám, de a magánéletem, a családom két kis gyermekünkkel olyan fázisba került, hogy ne hezen viselte az ezzel járó kötelezettségeket. Hiszen rendszeresen elôfordult, hogy a hét elején „kiszaladtam” a központba, Indiana polisba, aztán hétvégére haza, de nagyon gyakran többhetes programok is vártak. Vagyis a klasszikus reptéri életet éltem, és egyre jobban hiányzott a család; nem akar tam, hogy a gyerekeim alig ismerjenek meg,
amikor elôkerülök. Ekkor jött a megtisztelô felkérés a Nike-tól, amelyben nyilván a spor tolói, kosaras múltam is szerepet játszott, hiszen a szakmai követelményeken túl meg feleltem az úgynevezett „Nike fit” elképzelé sének is… Egy sikeres év elteltével azonban újabb kihívást kapott: legyen a Teva Magyar ország Zrt. kereskedelmi igazgatója, és ennek nem tudott ellenállni… Igen, dr. Szabó László, akivel a Lillynél hosz szú éveket dolgoztunk együtt, hívott, miután a múlt év ôszén ô lett a cég vezérigazgatója. Ennek hatására akkor bennem ismét az elsô szerelem, a gyógyszeripar gyôzött. A Nike-ot is nagyon szerettem, de ahogyan utaltam már erre, a gyógyszeripari szektor sokkal bonyolultabb, nagyobb kihívást jelent szá momra, és nagy megtiszteltetés a generikus iparág legnagyobb szereplôjénél, a Tevánál dolgozni. Mit tart most itt a Tevánál a legfontosabb, legsürgetôbb feladatnak? A nagykereskedelem oldaláról nézve a hely zetet: óriási kintlevôségeink vannak, mégis át szeretnénk kerülni az egyfajta „behajtói” sze repbôl a jó partner szerepébe. Itt látom a leg fontosabb feladatokat, mert miközben nyilván valóan meg kell próbálnunk a pén zünk höz jutni, eddigi hozzáállásunkon is változtatnunk kell. Lehetôséget látok a váltásra a kon dí ciókat tekintve, hogy a közös érdek, a part nerség kerüljön elôtérbe a patikákkal va ló viszonyban. Sôt, úgy látom, hogy az üzletfej lesztés bizonyos módozatainak is teret lehet nyitni, még egy ilyen nehéz periódusban is. Ugyanakkor azt is fontosnak tartom hangsú lyozni, hogy a Teva továbbra is az egyetlen olyan nagykereskedô marad, amely nem kíván patikákat tulajdonolni, patikaláncokat kiépíteni. Mire számíthatnak a munkatársai? Elsôsorban emberközpontúságra, feladat- és eredményorientáltságra, illetve jó kommu ni kációra, ugyanis én ennek a híve vagyok. Nem hiszek a negatívumok kiemelésében, a „hátulról jövô” dolgokban. A csapatot moti
válni kell, pozitív módon viszonyulva a felada tokhoz, bízva egymásban. Mindig azt kell nézni, mit és hogyan vagyunk képesek el érni, nem pedig azt, hogy miért nem lehet valamit megvalósítani! Egy ilyen dinamikusan változó piaci környezetben csak ilyen hozzá állással lehet eredményeket elérni. Azt hi szem, erre képes vagyok, hiszen nem abba a típusba tartozom, aki magában tartja a dol gokat, aztán hirtelen „bedurvul”: igyek szem transzparens lenni, és másoktól is ezt várom el. Határozott és fair vezetôként igyekszem pozícionálni magam. És otthon? Most elegendô idô jut a csa ládra is? Hát, próbálom úgy beosztani az idômet, hogy legkésôbb este hétre hazaérjek. A felesé gem angoltanárnô, visszament tanítani, de azért marad elég ideje a gyerekekre, és esténként igyekszünk négyen is együtt töl teni legalább egy-két órát. Reggelenként is próbáljuk közösen indítani a napot, valamint minden péntek délután elviszem a gyereke ket uszodába, hogy együtt ússzunk mind a hárman. Egyébként szerdánként továbbra is kosarazom az Üzleti Ligában, és ami min denképpen szent, a hétvége, amikor aztán kiszabadulunk a természetbe, biciklizünk, ki rándulunk. Persze, a munka azért otthon is jelen van, hiszen az ember hazaviszi a lap topot, és esténként bizony gyakran sokáig „nyomja”, de én ezt természetesnek találom, és nem esik nehezemre, mert szeretem csinálni, és kihívást jelent számomra. László István
7
A Magyar Gyógyszerészi Kamara IV. Vándorgyûlését február 18-20. között tartotta Harkányban. A há romnapos szak mai rendezvény végül egy közös nyilatkozat elfo gadásával zárult, ennek leg fon tosabb elemeirôl és azok hát terérôl kér dezzük Dr. Horváth Tamást, a kamara elnökét.
A tavalyi vándorgyûlés óta igen sok, a szakmát is érintô változás történt: ho gyan értékelik mindezt? Tavaly Debrecenben „Mit kíván a magyar gyógyszerész?” címmel, tizenkét pontban tettük közzé azokat a legfontosabb elemeket, amelyeket a szakma újraszabályozásához min denképpen szükségesnek gondoltunk. Akkor azt állítottuk, hogy az újraszabályozás elkerülhetetlen: azóta megtörtént a kormány váltás, a kormány és a parlament elindult ezen a kijelölt úton, amelynek az egyik nagy „szakaszgyôzelme” a gyógyszer-gazdasá gossági törvény tavaly év végén történt mó dosítása. Ezzel kapcsolatban a vándorgyûlés résztvevôi készítettek egy nyilatkozatot, amelyben köszönetünket fejezzük ki a parla mentnek, a kormányzatnak, a szaktárcának és mindazoknak, akik részt vettek ezeknek a változásoknak az elôkészítésében és végre hajtásában. Ezután ebben a nyilatkozatban a részletes szabályozás mielôbbi megalko tá sát kérjük, tehát az alacsonyabb szintû mi niszteri rendeletek és egyéb, a végre haj táshoz szükséges jogi formulák gyors létre hozását szorgalmazzuk. Továbbá kinyilvánít
8
juk elkötelezettségünket a jogi és szakmai szabályok betartásában, a biztonságos, mi nôségi és hatékony gyógyszerellátás kiépü lésének érdekében, az új szabályozás alap ján. Ugyanakkor kérjük az illetékes szakha tóságot, nevezetesen az Országos Tiszti fô orvosi Hivatalt, hogy a szabályozásnak sze rezzen érvényt, következetesen és szigorúan tartassa be azokat a jogszabályokat, ame lyeket az Országgyûlés, illetve a szakminisz térium a gyógyszerellátás területén meg alkot. Milyen érzékeny pontok vannak, ahol külön figyelmet tartanak indokoltnak? Ilyen például elsôsorban a marketing terü lete, és ezen belül is a kedvezmények és ajándékozási akciók köre. Márpedig itt telje sen egyértelmû szabályozás jött létre, amely nek értelmében a gyógyszerforgalmazáshoz semmilyen ajándék, jutalom, bónusz stb. nem köthetô. Egyedül törzsvásárlói és egyéb kedvezménypontok adhatók, de szigorúan csak az egyéb, tehát a nem gyógyszeráruk körébôl való vásárlás esetén, és kizárólag csak e körben is használhatók fel ezek a pon tok, kiegészítve még a gyógyszerészi
gon dozás területével. Tehát például nem támogatott gyógyszer árához kedvezmé ny ként nem lehet ilyen pontokat beszámítani, ugyanakkor természetesen a gyógyszer tá rak szabad árképzése itt továbbra is meg marad, vagyis az árverseny mûködhet. Cé lunk azonban az, hogy a verseny a keres kedelmi akciók helyett a szolgáltatások terén valósuljon meg. Úgy tudom, a személyi joggal kapcsola tos változásoknak is kiemelt figyelmet szentelnének… Így van, az új szabályozás a személyi joghoz is sok kötelességet, illetve jogkört köt, a leglényegesebb vonása azonban ennek az, hogy a gyógyszertárat mûködtetô társaság és a személyi jogos gyógyszerész viszonyá ban utóbbit jelentôsen megerôsíti: azt sze retnénk, ha ennek mindenképpen szigorúan érvényt lehetne szerezni. A jogszabály sze rint a személyi jogos gyógyszerész az, aki a gyógyszertárat — és így a mûködtetô társa ságot is — képviseli a gyógyszertár ügyeiben, tehát az ô szakmai függetlenségének és dön tési szabadságának érvényesülnie kell ezeken a területeken, ide értve a gyógy szerkészlet kialakítását, a nagykeres kedôk kel való kapcsolatokat, de például a mun kajogi döntéseket is. Eddig ugyanis bármely ügyben a szakhatóság a mûködtetô társaság ügyvezetôjével vagy tulajdonosával állt szem ben, aki tipikusan nem volt gyógysze rész, és ebbôl kezelhetetlen, parttalan viták, nonszensz jogi helyzetek adódtak, ezeket szünteti meg az új szabályozás. Ami ugyan akkor nem jelenti természetesen azt, hogy például az APEH-hel szemben is a személyi jogosnak kell képviselnie a gazdasági társa ságot. A személyi joggal kapcsolatban nagyon fon tos még, hogy a törvény elôírásai alapján a gyógyszerészi tulajdonnak 2014-re minden gyógyszertárban el kell érnie a legalább huszonöt százalékot, 2017-re pedig többségi tulajdonba, tehát ötven százalék fölé kell kerülniük a gyógyszerészeknek a pati kák ban. Így végképp elkerülhetôk lesznek azok
Dr. Horváth Tamás
a helyzetek, amelyekben a tulajdonos mû ködtetô társaság szakmai kérdésekben is mint alkalmazottat utasíthatja a személyi jo gos gyógyszerészt, illetve a beosztottakat. Biztosan felkészültek a személyi jogos gyógyszerészek a bonyolultabb jogi, gaz dasági problémák kezelésére? Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy van mit tenni ezen a téren, éppen ezért szorgalmazta a vándorgyûlés, hogy az egye temi képzés bôvüljön ebben az irányban, sokkal alaposabban képezzék ki leendô kol légáinkat ilyen téren. Kimondtuk, hogy a jövô az ô kezükben van, hiszen tíz éven belül vár hatóan nagyon sok gyógy szertár eseté ben kerül sor a személyi jog átadására, tehát addigra olyan gyógysze ré szekre lesz szük ség, akiket a személyi jog széles körû gya korlására is jól kiképeztek. Mindebben ter mészetesen a posztgraduális képzéseknek is megfelelô szerepet kell vállalniuk. A jogi és gazdasági kérdéseknek ugyan akkor azért van egy nagyon égetô vonat kozása a gyógyszertárak felhalmozott tartozásainak formájában is… E téren üdvözöljük a törvénynek azt a ren delkezését, amely a szakminisztert felha tal mazza olyan rendelet megalkotására, amely a gyógyszerellátás területén megvalósítja az adósság-monitorozást. Ennek létrehozása a kórházi adósságállomány nyilvántartásához hasonlóan igen fontos lenne, mert egy ilyen rendszer egyértelmû információkat szolgál tathatna a szakmában zajló gazdasági folya matokról, ennek segítségével pedig köny
9
nyebben feltárhatók lesznek az okok, illetve a szükséges lépések is ezek felszámolására — természetesen mindez szigorúan az adat védelmi elôírások figyelembevételével. Vég sô soron az így keletkezô adatok majd jó alapot szolgáltathatnak a gyógyszertárak jö vedelmezôségi problémáinak rendezéséhez is, hiszen ez sem halasztható túl sokáig, gon dolok itt elsôsorban a források rendezésére, az árrésre, a létszámgazdálkodásra, és a többire. A gazdasági problémák kezelése mellett ugyanakkor, gondolom, legalább ekkora hangsúlyt szeretnének fektetni a gyógy szertárnak mint egészségügyi intézmény nek a szerepére is, nem? Természetesen igen, hiszen több évtizedes törekvésünk a gyógyszerellátás visszainteg rálása az egészségügybe. Nos, ma már a Semmelweis Terv egyik fejezete a gyógy szerellátásra vonatkozik, és ez tar tal mazza mindazokat a szakmai területeket az alapve tô gyógyszertári tevékenységtôl a korai be tegségfelismerés, egészségmegôrzés, gyógy szerészi gondozás területéig, ahol a gyógy szerészi tevékenység beépül az egész ség ügyi ellátásba. Mi mindig is azt próbáltuk jelezni, hogy sokkal jobban ki lehetne hasz nálni a gyógyszertárat mint közegészségügyi intézményt, és nagyon örülünk annak, hogy végre jelei vannak, hogy a gyógyszertár nem csak gyógyszerátadó helyként, hanem gyógy
10
centrumként is funk cionálhat. Megjegyzem, azért az elôzô, gaz dasági kérdéshez kap csolódva itt azt is hangsúlyozzuk, hogy meg kell teremteni a gyógyszerészi gondozással, az új gyógyszerészi feladatokkal kapcsolatos tevékenységek anyagi ellenszolgáltatásának a lehetôségét — természetesen teljesítményés minôségarányosan. Végül, mit tart fontosnak kiemelni a ván dorgyûlésnek magával a kamarával, a kö telezô tagsággal kapcsolatos részébôl? Köztestületünkkel kapcsolatban is rövidesen megszületik a törvényi szabályozás, leg fon tosabb feladatunknak itt a most kamarán kí vüli kollégáink gyors visszaintegrálását tart juk, majd a kamara megújítását, amelynek alappillére pedig az egységes, mindenkire kötelezô etikai szabályrendszer megalkotása lehet. Ez a jogalkotó akaratával megegyezô en történik, hiszen itt az állam által átadott olyan hatáskörrôl van szó, amelyben nem szabad azt a káoszt megengedni, ami az elmúlt évekre jellemzô volt: a kamarának kell megalkotnia az egységes etikai szabályo zást, és a köztestületnek kell ellenôriznie is ennek betartását, és indokolt esetben bizony a szankciók megállapítása is ide tartozik. Ter mészetesen ezt a szabályalkotó munkát de mokratikusan, majd már a teljes tagság rész vételével és egyetértésével kívánjuk elvé gezni. László István
11
Néhány évvel ezelôtt még a magas vér nyomással élôk alig több, mint 10 száza lékáról mondhattuk, hogy nem veszélyeztetik ôket a tartósan magas vérnyomás szövôdményei: a szívizom kóros megvastagodása, a szívroham, az agyi érka tasztrófák, a nyaki és alsóvégtagi érszûkületek kialakulásá nak fokozott kockázata, illetve a vese vagy a szem ereinek károsodása. Kiss Róbert Gábor kardio lógus, az Állami Egészségügyi Központ osztályvezetô fôorvosa elmondja, hogy bár a helyzet még most sem rózsás, de ma már a hipertóniások 30-40 százalékának ten ziója van az ajánlott 130/80 Hgmm körül.
Milyen magas legyen? lehet a koszorúérbeteg számára. Szívelég
Pár évvel ezelôtt még az ún. „feles sza
telenség esetén azonban néha ennél is ala
bály” ellen küzdöttek a szakemberek: a
csonyabb vérnyomásértékek elérésére is
magas vér nyomás betegségben szen
szükség lehet, ilyenkor az alacsony vérnyo
vedôk fele nem tudta, hogy van ilyen
más a korszerû értágító gyógyszeres keze
prob lémája, akik tisztában voltak vele,
lés kényszerû velejárója.
azoknak a fele nem szedte megfelelôen a
Mivel magyarázhatók az említett javuló,
gyógyszereit, és akik tudták is, és az elô
ám mégis kedvezôtlen arányok, ami sze
írásokat is betartották, azoknak is csak
rint csak körülbelül minden harmadik
fele részben volt célértéken a vérnyomá
hipertóniás vérnyomását sikerül beállí
sa, így a betegeknek csupán 10 százalé
tani?
kát nem fenyegették a hipertónia veszé
A magas vérnyomás kezelése jóval siker
lyes szövôdményei.
telenebb, mint amennyi kudarc a terápiás le hetôségekbôl következne. A betegek több
12
Hogyan írná le a mostani helyzetet?
ségének tenziója ugyanis tökéletesen beállít
Ma arra törekszünk, hogy betegeink vér
ható lenne, ez azonban mind az orvos, mind
nyomása 140/90 Hgmm-nél alacsonyabb le
a páciens részérôl nagy odafigyelést és
gyen: a 140-es felsô és a 90-es alsó értéket
türelmet igényel. A magas vérnyomás na
már kórosnak tekintjük. Vannak azonban
gyon sokáig tünetmentes, így a betegek ne
olyan állapotok — ilyen például a cukorbaj, a
hezen értik meg, hogy miért kell éveken át
vese- vagy szívelégtelenség —, amikor még
minden nap, esetleg naponta többször is
ennél is alacsonyabb, 120/80 Hgmm-es érték
gyógyszert szedniük, amikor „kutya bajuk”
eléréséért dolgozunk. Ugyanakkor ma már
sincs. Ezért aztán egy részük egyszerûen
azt is tudjuk, hogy a vérnyomás 110/70
nem szedi a gyógyszert, más részük szedi
Hgmm alá csökkentése olykor veszélyes is
ugyan, de nem az elôírások szerint — ez
utóbbit hívjuk „elkorcsosult terápiának”. Ilyen
tehát az erek tágulnak, a vérnyomás pedig
kor egyes összetevôket a beteg nem vesz
csökken. Ez a gyógyszercsalád egyébként
be, másokból meg kevesebbet és így to
hatékonynak bizonyult a koronáriabetegsé
vább, így aztán nem érjük el a célértéket.
gek, illetve a szívelégtelenség kezelésében
A hipertóniás esetek kb. 60 százalékában
is, ezen kívül egyes vizsgálatok szerint sze
érdemes többféle hatásmechanizmusú or
repük lehet a szív- és érrendszeri katasztró
vos ságot használnunk, hiszen így az egyes
fák, illetve az újabb események megelôzé
összetevôket kisebb dózisban tudjuk alkal
sében.
mazni, tehát a mellékhatások jelentôs része
Az ún. angiotenzin receptor blokkolók (ARB-k)
kivédhetô. Márpedig ez utóbbiak csökken
a rendszer mûködését egy következô lépés
tése kulcsfontosságú, hiszen a mellékha tá
ben változtatják meg: az angiotenzin II recep
sok tekintetében igen gyakran számítanunk
torait foglalják el, így az nem tudja hatását
kell arra, hogy a betegek nem tartják be az
kifejteni. Ennek a gyógyszer családnak igen
elôírásokat, kihagyják a felírt gyógyszert.
kedvezô a mellékhatás-pro filja. Prevenciós
Többféle hatásmechanizmusú szer áll ma
jelentôségükrôl kevesebbet tudunk, mint az
már rendelkezésünkre, így megfelelô kombi
ACE-gátlók esetében, mert ezek a gyógysze
nációk alkalmazásával elvileg szinte mellék
rek újabbak az ACE-gátlóknál.
hatásmentesen
célértéket.
A vérnyomáscsökkentôk legújabb családját
Ha… ha a korábban mondottak — nevezzük
a szintén ebben a rendszerben, de a „kez
fegyelmezetlenségnek — nem nehezítenék a
dôponton” ható, ún. renin-gátlók képviselik.
dolgunkat.
Mûködésüknek ugyanaz az eredménye, mint
Azért könnyebbség is van: ma már rendel
az ACE gátlóknak vagy az ARB-knek, neve
kezésre állnak olyan kombinációs készítmé
zetesen az angiotenzin II érszûkítô hatásának
elérhetnénk
a
nyek, amelyek egyetlen tablettában többféle hatásmechanizmusú szert tartalmaznak, te hát a betegnek kevesebb pirulát kell be vennie. Szerintem a gyógyszerészek sokat tudnának segíteni nekünk és betegeinknek, ha a gyógyszerek kiadásánál figyelmez tet nék klienseiket, hogy a vérnyomáscsökken tôket az elôírások szigorú betartásával szed jék, és ez akkor is így legyen, ha teljesen jól vannak. Jó lenne, ha a gyógyszerészek is segítenének tudatosítani, hogy a magas vér nyomás kezelése egész életen át tartó fel adat. Melyek a legfontosabb gyógyszercsalá dok a hipertónia kezelésében? A terápia egyik gerincét a renin-angiotenzinaldoszteron
rendszer
(RAAS)
valamelyik
pont ján történô beavatkozás jelenti. Az ún. ACE-gátlók az angiotenzin konvertáló enzim mûködését gátolják, ennek következtében kevesebb érszûkítô angiotenzin II képzôdik,
13
A magas vérnyomás kezelésében az idô sebb korosztálynál elsô vonalbeli szerként fontosak a vizelethajtók, melyek serkentik a nátrium és a víz távozását a szervezetbôl, így csökken a vér térfogata és azzal együtt a vérnyomás. Ezen gyógyszerek alkalmazása kor azonban nagy figyelmet kell fordítani a metabolikus mellékhatásokra, mert egyes képviselôik ronthatják például a lipid- vagy az ionháztartást. Az ún. béta adrenerg receptor-blokkolók a stressz hatására fellépô szimpatikus ideg rendszeri hatást csökkentik az adrenalin, illetve a noradrenalin receptorainak elfogla lásával. A vérnyomást tehát a szív munka végzô képességének mérséklésén keresztül csökkentik. A béta-blokkolók ugyanakkor megelôzik a szívelégtelenség kialakulását, és
14
kiküszöbölése. Mivel azonban ezek a renin-
korai stádiumú szívelégtelenségben lassítják
angiotenzin-aldoszteron rendszer elsô lépé
annak elôrehaladását. Iszkémiás szívbe te
sébe avatkoznak be, így alkalmazásuk során
geknél szinte mindig elsô vonalbeli szerként
kevesebb mellékhatásra számíthatunk. A re
alkalmaznak valamilyen béta-blokkolót.
nin-gátló mindössze 2-3 éve jelent meg a pia
Természetesen a már beállított vérnyomást
con, ezért kevesebb nagy klinikai vizs gá lati
is rendszeresen ellenôrizni kell. A kont roll
tapasztalat áll rendelkezésre vele kapcsolat
vizsgálatokon megméri az orvos, otthon pe
ban. Nem eléggé ismert például, hogy hosz
dig a betegeknek kell méréseket végezniük
szú távon milyen mellékhatásokra kell szá
az elôírt rendszerességgel, ezen kívül pedig
mítani, hogy alkalmazásuknak vannak-e pre
idônként 24 órás monitorozásra is szükség
venciós elônyei is, illetve, hogy cukorbeteg
van. Amennyiben kiderül, hogy valamilyen
ség esetén mennyire célszerû adni ôket.
oknál fogva a beállított terápia nem igazán
A kalciumcsatorna-blokkolók is kedvelt és
hatékony, a kezelést módosítjuk.
hatékony vérnyomáscsökkentôk. A kalcium
A gyógyszeres terápia mellett milyen
fontos szerepet játszik a sejtek ingerületve
egyéb lehetôségek vannak a vérnyomás
zetésében. Ezek a szerek megakadályozzák,
normalizálására?
hogy a kalcium bejusson az érfali simaizom-
Tulajdonképpen a gyógyszereket kell „egyéb
sejtekbe, így az erek kitágulnak, ezzel pedig
nek” tekintenünk. A hajlam öröklôdik ugyan,
csökken a szív terhelése és a vérnyomás is.
és akinek a családjában gyakori a hipertónia,
A kalciumcsatorna-blokkolók szedésekor fo
annak
kozott figyelmet kell fordítani a grapefruit
eséllyel elôbb-utóbb nála is megjelenik a ma
vagy
számolnia
kell
azzal,
hogy
nagy
a
gasvérnyomás-betegség, de az életmóddal
grapefruit egyik összetevôje növeli a kal
évtizedekkel késleltethetjük vagy siettet het
ciumcsatorna-blokkolók szintjét a vérben, az
jük a dolgot. Például a mozgásszegény élet
az fokozza a szer hatását.
vitel, a stressz, a korai elhízás, a túlzott só
grapefruitlé
fogyasztására,
mivel
fogyasztás, a rendszeres alkoholizálás, a
felvágottak is. Érdemes megemlítenünk az
dohányzás mind-mind segítik a hipertónia
ásványvizeket, amelyek NaCl-tartalma széles
kialakulását. Fontos tehát a normális testsúly
skálán mozog: az egyes fajták között akár
megtartása, illetve túlsúly esetén annak nor
10-20-szoros különbségek is lehetnek. Olyan
malizálása. Jól ismert orvosi tapasztalat,
vizet kell választani, amelynek nátriumtartal
hogy azoknak a súlyfölösleggel küzdô hiper
ma 20 mg/liter körül van.
tóniásoknak, akik valamilyen más betegség
Fontos továbbá a rendszeres, hetente leg
miatt lefogynak, a vérnyomásuk is „lefogy”: a
alább három alkalommal történô aerob tí
súlyvesztést követôen sokszor olyannyira
pusú mozgás: kocogás, úszás, fallabda, te
nor malizálódik a tenzió, hogy egyáltalán
nisz, kerékpározás. A body buildingjellegû
nincs szükség a korábban már évek óta
fekvôs-ülôs-feszítôs mozgásformák nem kí
szedett gyógyszerekre. Egészséges, zöld
vánatosak, sôt károsak a hipertóniások szá
ségben, gyümölcsben gazdag, szénhidrát
mára, és növelhetik az agyvérzés kockázatát.
ban, zsírban szegény étrend ajánlható.
Az életmódváltásra egyébként sok-sok egye
Nem feledkezhetünk meg egy fontos ellen
lôre egészséges embernek is szüksége len
ségrôl, a konyhasóról sem. Életünk fenntar
ne, hiszen a magas vérnyomást érdemes
tásához napi fél gramm nátriumkloridra van
megelôzni, vagy megjelenését minél késôbb
szükségünk, ezzel szemben mi, magyarok,
re „halasztani”. Gondolja meg, milyen hatal
átlagosan napi 6 grammot fogyasztunk. Az
mas népegészségügyi problémával állunk
egészségügyi határérték 2,3 gramm. Figyelni
szemben: Magyarországon az ötven év fe
kell erre, mert nem csak az ún. „szemét”
letti korosztály kb. fele, a teljes népesség kb.
ételek, sós csipszek és ilyesmik tartalmaz-
egyharmada szenved hipertóniában.
nak sok sót, hanem például a sajtok vagy a
Bakos Júlia
15
Egy eltökélt gyûjtô
Beszélgetés Dr. Nagygyôry Szilveszterrel, az agárdi Aranysárkány patika vezetôjével Stílusos, szépen karbantartott épület az agárdi fôút mentén. Bent ní vós berendezés, különösen szép patikai edényekkel. A házigazda halk szavú, nyugodt, kissé visszafogott ember, de mint késôbb kiderül, azért nem áll tôle messze a határozottság sem. Úgy tudom, nem véletlenül lett gyógysze rész… Tény, hogy a családnak van némi köze a gyógyszerészethez, hiszen anyai ágon már az üknagyapám is patikus volt. Édesanyám véletlenül nem, de nagynéném, nagybátyám, édesapám ugyancsak gyógyszerészek lettek, s mi négyen, nôvéreimmel és bátyámmal szintén ezt a hivatást választottuk. Dédnagy apámnak még Belgrádban volt a patikája — az akkor még ide tartozott —, nagyapámnak Gyomaendrôdön, édesapám gyógyszertára pedig már Nagycenken volt, amit aztán 1950ben államosítottak, és ôt a rábaközi Szil köz ségbe helyezték, úgyhogy én már ott gyere keskedtem. Gondolom, részben a patikában, hiszen nyilván ott is laktak, ugye?
16
Igen, akkoriban ez természetes volt, és én tényleg nagyon szerettem a patikában édes apám mellett sürögni-forogni. Olyannyira, hogy tíz-tizenkét éves koromra már szinte az összes gyógyszerkészítményt ismertem, ami persze csak töredéke volt a mostaninak. Ta lán ma már el szabad mesélnem egy titkot: édesapámék kedvenc szórakozása a mozi volt, ami ott mûködött a szomszédos épü letben levô kultúrházban, és amikor elmen tek, tulajdonképpen rám hagyták a patikát. Apám annyira megbízott bennem, hogy meg hagyta: ha valaki becsönget, akkor minden olyan receptre, amelyet biztosan el tudok ol vasni, kiadhatom a gyógyszert, de hagyjam a tárán a recepteket, és mindegyik mellé te gyek egy dobozt a kiadott szerbôl. Így el lenôrzött aztán, amikor megjöttek, és tényleg soha semmilyen probléma nem volt ebbôl. Egyenes út vezetett az egyetemig? Majdnem. Ugyanis én a bencéseknél érett ségiztem Pannonhalmán, a pesti felvételin pe dig ott ült a KISZ képviselôje, és meg kérdezte tôlem, hogy volt-e a mi iskolánkban ilyen szervezet. Na, gondoltam magamban,
erre azt kellene válaszolnom, hogy termé szetesen volt, csak nem Kommunista Ifjúsági Szövetségnek, hanem Katolikus Ifjak Szövet ségének hívták. De nem mertem ezt mon dani, csak egyszerûen azt válaszoltam, hogy nem volt. (Megjegyzem, hogy ez utóbbi szö vetség nem is létezett.) Erre ô azt mondta, köszönöm, több kérdésem nincs. Monda nom sem kell, hogy ezzel elvágtam magam: jött az értesítés, hogy bár a jelentkezô a felvételhez szükséges pontszámot elérte, ideológiailag fejletlen, ezért fellebbezésnek helye nincs. Így aztán egy évet az Egyetemi Patikában dolgoztam, a Hôgyes Endre utcá ban, mint segédmunkás; a klinikákra szál lí tottuk ki a gyógyszereket meg az oxigént és egyéb palackokat. A következô évben az után megint jelentkeztem az egyetemre, és akkor már felvettek — szép évek voltak. Sop ronba kerültem államvizsgásnak, Horváth Déneshez, aki nagy név a mi szakmánkban, úgyhogy ez nagyon jó kezdés volt. Utána Sárbogárd következett — ott dolgoztam 1970-75 között —, és azután jöttem ide, Gár donyba patikavezetônek. Még abban az év ben kineveztek járási fôgyógyszerésznek is…
Ezzel a múlttal ilyen bizalmat kapott?! Igen, gondolom azért is, mert a vállalati fô gyógyszerész akkoriban szintén nem mun káskáder, hanem egy polgári származású és gondolkodású ember volt. Én pedig itt ma radtam, meggyökeresedtem, és egészen 1992-ig vittem a gárdonyi patikát. Akkor jött a privatizáció, és én nem akartam részt venni abban a borzasztó tülekedésben, ahol volt kollégák licitáltak egymásra, és minden esz közt megragadtak a jobb pozíció elérése ér dekében. Elhatároztam, hogy új patikát épí tek itt, az agárdi részen, és az akkori Starthitel segítségével bele is vágtunk, így épült meg ez a gyógyszertár még 1992-ben. Miért volt olyan biztos benne, hogy a gárdonyi patika mellett meg fog élni itt egy másik is? A nyaralókra is alapozott? Biztos természetesen nem lehettem semmi ben, de a szûken vett Gárdony városnak az agárdi résszel együtt — a többi kapcsolódó települést nem is számítva — már akkor is csaknem tízezer lakosa volt. Arra pedig le hetett számítani, hogy az agárdiak majd át szoknak ide — ahogyan ez meg is történt, hiszen az emberek általában elônyben ré
17
szesítik a közelséget. És emellett igen, a nyá ri idôszakban a nyaralók jóvoltából húszharminc százalék forgalomnövekedéssel le het számolni, ami bizony nem elhanyagol ható. Egy nyári hétvégén nem ritka, hogy megfordul itt akár ötvenezernél is több em ber — persze, döntô többségük nem beteg, de azért szükségük lehet erre-arra. Arról nem is beszélve, hogy a hosszabban itt nya ralók egy idô után rájöttek, hogy miért is kel lene otthon, hónapokra elôre kiváltaniuk és idehozniuk az összes gyógyszerüket, hiszen ezt itt, helyben is elintézhetik. Szóval, nagyon jó kapcsolat alakult ki a nyaralókkal, szeretik például a nálunk készített olcsó, de jó minô ségû testápolót; egy évfolyamtársam készí tette ugyanis annak idején egy jó nevû koz metikai cég egyes termékeit, és ha az össze tételt nem is árulta el, de utalt rá, hogy ha sonlót nem nehéz elôállítani. Ez például oly annyira bevált, hogy sokan évközben is kérik, hogy postán küldjünk utánpótlást belôle… Ha nem titok, milyen forgalmat lehet itt elérni? Nyitottunk idôközben egy fiókpatikát is Páz mándon, és a forgalmunk azzal együtt köze pesnek mondható. A fejlôdés a liberalizáció következtében azért megtört, fôleg a múlt év nyarán, amikor teljesen váratlanul megnyitott
18
egy, a tôlünk úgy száz méterre levô élelmi szerboltból leválasztott új patika… Komolyan?! Hát, én sem akartam hinni a fülemnek, ami kor valaki felhívott, és kérte, hogy ha állok, akkor inkább üljek le, mert olyan hírrel fog szolgálni, hogy leeshetek a lábamról. Elkezd tem „nyomozni” a hírrel kapcsolatban, és amikor minden szálon ugyanazon közeli kol léga neve futott be, felhívtam telefonon, és kértem, álljon el ettôl a tervétôl, mert ha nem, akkor mi is nyitunk egy új patikát arrafelé. (Megjegyzem, hogy jogilag valóban egy új cégrôl van szó, amiben az ô neve nem sze repel.) Ezt persze ô nem vette komolyan, de tévedett: a patika már áll, jelenleg a beren dezése folyik, és rövidesen meg is nyílik. Hûha, ön tényleg nem tréfál… Mennyire esett vissza egyébként az Aranysárkány forgalma a „rányitás” miatt? Mindössze körülbelül tíz százalékkal, ami persze nem elhanyagolható, viszont az bizo nyos, hogy a konkurens patika fennmaradá sához ez nem jelenthet elegendô be vételt. Én tényleg az utolsó pillanatig vártam, hogy a szóban forgó kolléga felhív, és azt mondja, mégse nyitja rám az új gyógy szertárat. Ezt azonban nem tette meg, mi pedig léptünk: megvettük az ottani orvosi rendelô közvetlen szomszédságában levô telket, és arra építet tük fel az új patikát. A vicc az egészben az, hogy én már nemhogy új patikát nem akar tam nyitni, hanem ezt is el akartam adni, hi szen hatvanötödik évemet taposom, és arra gondoltam, hogy ideje ab ba hagyni. Így vi szont az a kollégám, akire az Aranysárkányt akartam hagyni, most a gár donyi patikát fogja vinni gyesrôl visszatért, szintén gyógy szerész feleségével. Ezek szerint a családi gyógyszerész-di nasztia megszakadt? Sajnos így van: a gyermekeim nem ezt a hivatást választották. A lányom kertész mér nök lett, Dél-Afrikában él, a fiam pedig ve gyészmérnökként ugyan közelebb áll a szak mához — a Richternél dolgozik —, de nem akart patikus lenni. A második feleségem
unokája viszont idén végez Pesten, a gyógy szerészi karon; ez még adhatna némi re ményt, ô azonban egyelôre hallani sem akar arról, hogy vidékre kerüljön. Pedig ez a szak ma itt az igazi, mert itt alakul ki szoros kap csolat a betegekkel: ismerünk csaknem min denkit, és mikor valaki belép, szinte mindig tudjuk, milyen receptekkel jön. De ami a leg fontosabb: bizalommal fordulnak hozzánk, elbeszélgetünk, és a jó szó szerintem fél gyógyulással felér. Ha majd tényleg visszavonul, akkor gon dolom, minden idejét a messze földön hí res patikai gyûjteményének fogja szen telni. Igaz, hogy az már csaknem ezer darabot számlál? Igen, szépen gyarapodott az idôk során, hiszen a gyógyszertári edények, tégelyek, receptek stb. gyûjtését nem ma kezdtem, hanem már tulajdonképpen gyerekko rom ban összeszedegettem, amit csak engedtek. Amikor aztán Pestre kerültem az egyetemre, elkezdtem kijárni szombatonként az Ecse ri re, majd késôbb a bizományikba, galériákba,
pécsi vásárra, mindenhová. Nem felejtem el soha: amikor Sopronban kezdtem az állam vizsgás idôszakot, egyszer láttam, ahogy az egyik kolléga gyönyörû régi fa patika edé nyeket hasogat gyújtósnak kisbaltával! Né hányat még sikerült megmentenem, nagyon boldog voltam. De ez nem a már említett Horváth Dénes-féle patikában történt; Dénes bácsi is gyûjtötte és mentette a régi patikai tárgyakat, emlékeket. Sajnos, azért is nagyon nehéz patikaedényt gyûjteni, mert az álla mosítás kezdete után, 1952-ben állítólag min den ilyet begyûjtöttek az ország összes pati kájából, és bezúzták az egészet, mondván: ne legyen az egyik patikában díszes régi, a másikban meg csak egyszerû edény, legyen mindenütt egyforma. Akkor került rá minden edényre az ismert, jellegzetes pajzsos alak zat. Nekem viszont például Erdélybôl sokat sikerült megmentenem. Az idôk során na gyon sok figyelmet fordítottam ritkább pél dányok beszerzésére, és a legszebb dara bokat majd szeretném közkinccsé tenni. László István
19
Egy nem létezô betegség Bélmosás, biorezonancia-terápia, vitaminok, nyomelemek, ilyen-olyan olajok és egyéb készítmények fogyasztása, szigorú diéta – csak néhány példa azokra a mód szerekre, amelyek azt ígérik: kigyógyítják a pácienseket az ún. candida beteg ségbôl. A candidát persze nem csak gyógyítani, hanem diagnosztizálni is kell, és erre is módszerek tucatjait kínálják. De vajon mirôl is van szó? Mi ez az igen jó üzleti lehetôségeket kínáló kórkép, amelyben állítólag emberek tízezrei szenvednek, és amely a puffadástól kezdve a fáradtságon keresztül a kettôs látásig szerteágazó tüneteket produkálhat? Sinkó János fôorvossal a Szent László Kórház belgyógyászinfektológusával beszélgetünk. Az utóbbi 10-15 évben jött divatba, hogy bi zonyos orvosilag össze nem tartozó, vagy össze nem egyeztethetô tünetekért a Candi da nevû sarjadzógombát teszik felelôssé. A „candida-elméletet” tulajdonképpen laikusok találták ki, majd természetgyógyászok és bi zonyos orvosi körök is elfogadták, így „hó dította meg” a nyugati világot. Csakhogy ilyen kórkép nem létezik. Az emberi szervezet nem steril, a Candida gombák velünk élnek, az emberek felének szájában, bélcsator ná
20
jában hosszabb-rövidebb ideig jelen vannak — ahogy számos baktériumféleség is —, de ilyenkor ártalmatlanok, és egészséges im munrendszerû egyénekben nem okoznak az egész szervezetre kiterjedô betegséget. Az elmélet hívei abból indulnak ki, hogy a helytelen táplálkozás, a stressz vagy az an tibiotikum-fogyasztás hatására en nek a belsô ökoszisztémának az egyen súlya fel borul, a gombák túlságosan el szapo rodnak, és ez okozza a szerte
ágazó tüneteket. Ez nem lehetséges? Határozottan állíthatjuk, hogy a bélben az ökológiai egyensúly felbomlása nem jó. Van nak betegségek, amelyek ezzel, illetve a túl zott antibiotikum-fogyasztással kapcsola to sak, de ezeket nem a gombák bélben tör ténô elszaporodása okozza, és nem is is merünk olyan mechanizmusokat, amelyeken keresztül egészséges immunrendszer ese tén a sarjadzógombák szisztémás betegsé get okoznának. A candida-elmélet egyes képviselôi szerint a candidák a szervezeten belül toxinokat ter melnek, ilyen mérgezô anyagokat azonban még soha senkinek nem sikerült kimutatnia. A másik elmélet szerint a gombák szét ter jednek a szervezetben, és ez okozza a betegséget. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy ilyen nincs. A sarjadzógombák pato genitása rendkívül alacsony szintû, ezért az egészséges immunrendszer, amely a bélben is igen-igen aktív, tökéletes védelmet biztosít ellenük, és meggátolja a test többi részébe történô behatolásukat. Márpedig annak az embernek, aki békésen éli mindennapjait, és
saját lábán megy a candida-kezelésekre, egészséges a védekezô rendszere. Orvosi értelemben — a köztudattól eltérôen — nem beszélünk legyengült immunrend szerrôl, ha például valaki egy télen többször náthás, vagy ismételten enyhe légúti fertô zést kap. Invazív, az egész szervezetet érintô gombafertôzés kizárólag akkor jön létre, ha valakinek orvosi szempontból is meghatá rozható módon, valóban nem mûködik, vagy rosszul mûködik az immunrendszere. Ez azonban szerencsére nem túl gyakran fordul elô. Ehhez súlyos betegségre van szükség: például szerv- vagy ôssejttranszplantáció mi atti immunszupresszív kezelésre, rosszindu latú vérképzôszervi betegségre, súlyos mû tét utáni állapotra, kemo- vagy sugárterápia miatt felborult vérképre. De hát a candidabetegséggel foglalkozó rendelôkben ki is mutatják a Candidát! Én a magam részérôl a kimutatás módszereit két csoportra osztom. Az egyikbe azokat az eljárásokat sorolom, amelyeket a hivatalos orvoslás is használ, ilyen a Candida gomba székletbôl történô kimutatása. Ez nem jelent
21
semmit, hiszen, mint mondtam, a gomba na gyon sok ember bélrendszerében jelen van, tehát ki is lehet tenyészteni, ebbôl viszont még nem következik a betegségokozó ha tás. Ugyancsak ebbe a csoportba tartozik a „vérbôl történô kimutatás”; ilyenkor rendsze rint a Candidával szemben termelt ellen anyagot mutatják ki. Mivel azonban a gomba jelen van a környezetünkben, és találkozás esetén az immunrendszer ellenanyagot ter mel ellene, az ellenanyag jelenléte csak azt bizonyítja, hogy az illetô élete folyamán va lamikor már történt ilyen találkozás. Hogy mikor, azt pusztán egy ilyen lelet birtokában nem lehet megállapítani. Az ellenanyag je lenléte tehát tulajdonképpen azt bizonyítja, hogy az illetônek dolgozik az immun rend szere. Hozzátenném még azt, hogy akinek valóban gombák vannak a vérében, az sú lyos állapotban, magas lázzal kórházban, sôt intenzív osztályon fekszik, és szerencsés, ha nincs szüksége mûvese-kezelésre vagy mes terséges lélegeztetésre. Szóval felelôs ségem teljes tudatában ki merem jelenteni, hogy nagyon súlyos állapot az, amikor a szer vezetet valóban elárasztják, valóban megtámadják a gombák.
22
A diagnosztikai eljárások másik csoportjába azokat az eljárásokat sorolom, amelyeket a hivatalos orvoslás nem alkalmaz. A gombát a kristályrezonanciától az íriszdiagnosztikáig számos módszerrel „kimutatják”, de ezeket a bizonyítékokon alapuló orvoslás szemléleté vel nem tudom értékelni. És még valami. Ha a szerteágazó tüneteket valóban a gombák okoznák, gomba-ellenes szereket alkalmazva a betegek meggyógyul nának. Kontrollált körülmények között vég zett vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy az ilyen candida-szindrómás betegek állapo tában az antimikotikumok csak átmeneti ja vulást hoztak, késôbb a tünetek visszatértek. Az átmeneti javulást a placebohatás ma gyarázza. Sajnos ugyanezt a mechanizmust látjuk a mindennapokban is: a betegek újabb és újabb „candida köröket” járnak, a bél mosástól a gyógyszeres kezelésig számos gyógymódon átesnek, a tünetek visszatéré sekor vagy új tünetek megjelenésekor pedig a kezelések végzôi rezisztens gombákról beszélnek. A hónapok, évek folyamán aztán sok páciens igen-igen rossz lelkiállapotba kerül, elha tal masodik rajta a „gyógyíthatatlan fertôzés” miatti szorongás. Ez az egyik veszélye en nek. Egyébként gyakran elôfordul, hogy a kezdeti tünetek is valójában lelki eredetûek, és a panaszokat tulajdonképpen pszicho ló giai eszközökkel kellene vizsgálni és kezelni. A másik veszély a gomba-ellenes gyógy szerek tartós és kontrollálatlan szedése, ezeknek ugyanis súlyos mellékhatásaik le hetnek. Végül nem feledkezhetünk meg an nak veszélyérôl sem, hogy a páciens esetleg éveken át a nem létezô candida-szindrómá jával van elfoglalva, ami eltereli a figyel met egy valóban létezô súlyos betegségrôl. Mert ha például puffadását a kialakulóban lévô vastagbélrák okozza, akkor hiába a kolonhidroterápia és egyéb csodake ze lé sek: a daganat nôni fog, és a hosszú késlekedés az életébe kerülhet. Bakos Júlia
23
fotó: Tálas Péter
Mostanában mintha kevesebbet szere pel nél a sajtóban. Ez rosszul esik, vagy inkább örülsz? A bulvár érdeklôdése akkor élénkebb, ha film ben vagy tévében szerepelsz. Néha persze „je lentenek” rólam, hogy férjhez mentem, vagy épp hány kutyám van, de nem vagyok rendsze res szereplô, és ezt nem is bánom. A szakmai életemrôl ott úgysem tudnék mondani semmit. Nemrég egy Kossuth-díjas színésznôvel szá molgattuk, hogy vele utoljára hat év vel ez elôtt, a Narancsban készült szakmai interjú…
24
Akkor szerencsés vagyok: velem másfél éve készültek hasonlók, szintén a Narancsban és néhány netes oldalon. Akkor csináltuk a Kovács Patrícia címû elôadást Zsámbékon. Akkor szerzôdtél a Vígszínházba. Igen, Egerbôl. Most, az igazgatóváltással vége annak az egri korszaknak. Beszéltél a volt igazgatód dal, Csizmadia Tiborral? Persze. Megköszöntem neki mindent. A legjobb négy évem volt. Akkoriban azt mondtad, azért jöttél el, mert unatkozni kezdtél. Ezt most is így látod? Nagyon jó dolgom volt. Viszonylag jól kerestem,
volt egy lakásom, isteni volt a csapat, fô sze repeket játszottam. De elképzeltem ma gam a következô évadban, és pontosan láttam, hogy milyen leszek. Azt éreztem, el fogok lustulni, megromlik a munkamorálom, és attól kezdve már csak ismételgetném ma gam, amit nem bírok. Megjegyzem, a Pesti Színházban ma volt a Túl a Maszat-hegyen harmincadik elôadása; másfél hónapja mutattuk be. És én folyamato san keresem a határaimat: bizonyos dolgokat idônként másképp csinálok. Tényleg teljesen mást csinálsz, vagy csak te érzed így? Mondjuk, van egy jelenet, ahol eddig elájultam, ma viszont hisztériás rohamot kaptam. A dolog lényege ugyanaz. Jó, hogy olyan part nereim vannak, akik velem játszanak: ôk is azt figyelik, hogy ott, abban a pillanatban mit hozunk ki egymásból. Fôiskolás koromban nagyon rossz magaviseletû voltam ilyen szempontból, mert saját magamat szórakoz tattam. Nehéz volt megtanulni, hogy ez nem mûködik úgy, ha egy szerûen csak azt adom, ami épp belôlem jön, hiszen mások is állnak a színpadon… Amikor ezt észrevetted magadon Eger ben, nem is próbáltad megbeszélni Csiz ma diá val, hanem rögtön fölálltál és eljöttél?
Érleltem magamban, és végül egy elôadás után a büfében mondtam el neki, hogy innen el kell mennem, mert azt érzem, hogy én va gyok a flott, ügyes lány, akivel tulajdon kép pen nem történik semmi. De miért? Minden olyan kipárnázott volt körülöttem. Nem volt kérdés, hogy ha a színpadon kinyúj tom a kezem, akkor megfogja-e a partnerem, ha azt akarom. Az utolsó egri évem ben ugrottam be egy szerepbe a Katona József Színházban, és élveztem az új embe re ket, helyzeteket, a ver senyt. Arra gondoltam, hogy keresgélni akarok, szeretnék megküz deni egy-egy szerepért és a közönségért. Amikor bekerültem a Vígbe, már leforgattam négy közönségfilmet, szerepeltem reklám ban, ismerték az arcomat, és az elsô évben mégis úgy ült a nézô, hogy „ki ez itt, a Kern András mellett?”. Idén már nem éreztem ezt, most már tudják, hogy bejött a Kovács Patrícia, ô is a „mi kis színésznônk”. Ez a kóstolgatás jó játék volt, inspirált. Az nem jutott eszedbe, hogy akárhol is ját szol, ott is elkaphatják a kezedet há romnégy év múlva? Bár, a Vígben na gyobb a társulat, nem ugyanazokkal lépsz fel…
25
Nem úgy van ám ez, hogy ez a hálátlan, cudar Kovács Patrícia négyévente minden hon nan odébbáll, bármilyen jó neki. De belekényelme sedni sem szabad semmibe. Sokat tépelôdsz a döntéseid elôtt? Akkor nem nehéz döntést hoznom, ha valahol unatkozom. Ha szenvedélyt kelt bennem vala mi, akkor nincs velem gond. Ha azt látják, hogy ideges vagyok, sírok, megsértôdöm, vagy kiké rem magamnak, az jó jel. Kevés emberrel be szélem meg, ha döntéshelyzet elôtt állok, és nem feltétlenül úgy cselekszem, ahogy elvárnák. Itt a Vígben hogy érzed magad, így másfél év után? Most már úgy gondolom, hogy befogadott a társulat és a közönség is. Idén két olyan fel adatot is kaptam, ami sikeres lett: a Mikve és a Maszat-hegy. Jó játszani, és ettôl jó érzés be jönni. Viszont soha nem voltam ennyire fáradt, és elkezdett hiányozni egy csomó minden: a ta vasz, a lógás, kávézni, étterembe menni, talál kozni a barátaimmal, a csalá dom mal, elmenni másokat megnézni… Régen Eger bôl is jöttem Pestre színházba, és ez most egyáltalán nem fér bele az idômbe. De elfogadom, hogy ha itt ekkora igény van a hétvégékre, a dupla, tripla elôadásokra, akkor kutya kötelességem itt len ni. És ha ne vet nek, sírnak, tapsolnak, akkor meg nyugszom, mert volt értelme, hogy nem néztem meg az Arturo Uit az Örkényben. De azt azért hozzá teszem, hogy van a személyi sé gemnek egy olyan része, amit itt még nem tud tam megmutatni. Az öcséd is színész, ôt meg szoktad nézni? Persze, és ô is engem. Ô egy kicsit jobban ráér. Teljesen szabad. Csak olyan helyen van, ahol jól
26
érzi magát. Az ô generációja egészen más vi lág, bennük már megvan az is, hogy nem kell görcsösen ragaszkodni a színházhoz. Tóth Orsi, akivel együtt játszom a Mikvében, amikor épp nem volt munkája, egy kávézóban volt pincér nô. Az ô filmjeivel szokott Cannes-ba menni Mundruczó Kornél… Az öcsémen is ezt látom, például amikor hívták vidékre, egy nagy szerep re, és azt mondta, ez a szerep ôt nem érdekli ezzel a rendezôvel. Próbáltam meggyôzni, de ô inkább éjszakákon át próbál rendezôszakosok kal az egyetemen, mert az érdekli. Te ezt bírnád csinálni? Nem. Szeretem biztonságban tudni magam. Inkább kompromisszumot kötök, bedumá lom magamnak, hogy biztosan dolgom van az adott szereppel, és nem véletlen, hogy olyan helyre hívtak, amihez semmi kedvem, mert majd ki derül, hogy mi lesz belôle. Amikor szabadúszó voltam, többször is elvállaltam így munkákat, és mindig megtaláltam benne az örömömet. Ha a gyerekszínészi éveidet is beleszámol juk, elég régóta vagy a pályán. Más hogy ugrasz neki egy szerepnek, mint mond juk tíz évvel ezelôtt? Van mit tanulnom ezzel kapcsolatban… Rosz szul próbálok. Igazából az lenne a legjobb, ha egy próbafolyamat csak négy hétig tar ta na, mert én mindent azonnal akarok meg ol dani. Akkor szeretek próbálni, amikor összpróba van, amikor nincs bennem az az érzés, hogy vára tom a kollégákat azzal, hogy épp megszülök valamit a színpadon. Már egész jól alakultam Egerben, nem voltam ennyire türelmetlen, de itt a Vígben megint elúsztam. A Maszat-hegyet májusban kezdtük próbálni, nyáron itt-ott fellép tünk a dalok kal, aztán megcsináltuk a Mikvét, majd újabb két hónapig próbáltuk a Maszathegyet. December 12-én volt a bemutató, hát én úgy november 25-e körül kezdtem el rende sen dolgozni. Megértem, hogy néhány rendezô azt gondolja, nem csinálok semmit, és ellin keskedem a próbákat. Pedig inkább csak sze mérmes vagyok. A Hegedûs a háztetônnél vol tak is ebbôl problémák, mert próbafényben, a nézôtéren járkáló emberek elôtt nem tudtam belülrôl sírni, amikor otthagyom az apámat a vasútállomáson. Aztán, amikor már kész lett a díszlet, a fény, a ruhák, és már senki nem kia bált föl a színpadra, akkor persze beindultak a dolgok. Örülök annak, ami kor bizonyos ren
Meg kell mutatni nekik, hogy ez egy jó dolog. Van egy fiú, aki a maratoni futásokon kere kesszékkel sokkal elôbb beér a célba, mint mi, mert nagyon erôs a felsôteste. Van egy cso dálatos lány, angol szakfordító. Két éve ke rült tolószékbe, egy ideg rendszeri beteg ség miatt. A motorozás volt a hobbija. És ösz szeszedte magát, elfogadta a segítséget, és azt is, hogy eddig ô motorozott, ô futott, most viszont úgy megy végig a Budapest Marato non, hogy ôt tolják. Miért gon dol juk, hogy Bécs ben több kere kes székes van? Nincs, csak ôk ki mernek menni az utcára. Persze, a város is alkalmasabb a közlekedésükre. Gondoltad, hogy ilyen élmények fognak érni? Nem gondoltam, hogy ennyire el fogom szé gyellni magam. Pont te? Igen. Mit teszek a testemmel? Kihasználom azt, amit kaptam? A Mikve próbái alatt több ször futva jöttem, vagy futva mentem haza. Persze, fölszállhatnék a 7-es buszra is, mert fáradt va gyok. Döbbenetes, hogy mennyire elherdáljuk, amink van, mennyire elége det lenek vagyunk, és milyen hülyeségeken tu dunk fönnakadni. Nagyon jó, hogy itt a Suhanj!, erôs embereket ismerhetek meg. Rájöttem, hogy saját magam iránt is sokkal több felelôsséggel tartozom. Rick Zsófi
szerep fotók: Gordon Eszter
dezôk idôrôl idôre újra hív nak, mert ez azt jelenti, hogy jól dolgoztunk együtt. Sas Tamás, Béres Attila, Valló Péter… Ôk már ismernek, tudják, hogy ebben nehéz eset vagyok. A színházi dolgaid mellett leginkább a Su hanj! Alapítványban tevékenykedsz, amit nyáron találtatok ki a férjeddel, Gusztos Péterrel. Hogy áll most a projekt? Úgy tûnik, beindul. Most épp tornatermi prog ramokat indítunk a Brit Nagykövetség támo gatásával, ahol spinning órákra tudnak járni a látássérültek, ezen kívül szervezzük a mozgás korlátozottak jógaoktatását, és hamarosan itt a tavasz, újra elindulhatnak a futások is. Azt hi szem, Péter jól gondolta, amikor eb be bele vágott: nálunk is mûködôképes lehet egy olyan alapítvány, ami megosztja a moz gás örömét sérült, fogyatékkal élô társainkkal. Érett erre Magyarország? Még nem, de kellene, hogy az legyen. A Vígre például nagyon büszke vagyok, mert re mekül bejutnak a kerekesszékes barátaim. A Suhanj!nál féltem, hogy nem lesznek önkéntesek, akik például eljönnek futni egy látássérülttel. De nem az önkéntesbôl van hiány. Inkább a sérült em berek nem hiszik el magukról, hogy képesek rá, mert abban szocia lizálódtak, hogy ôk prob lé más tagjai a társadalomnak. Ilyenkor mit lehet tenni?
27
Orvosi rendelvényre kapható gyógyszerek
4 309 Ft nagyker. ár 5 294 Ft fogy. ár TB-TÁMOGATÁS: normál: 55% 2 912 Ft
4 309 Ft nagyker. ár 5 294 Ft fogy. ár TB-TÁMOGATÁS: normál: 55% 2 912 Ft
33
Alaki hibás készítmények ZIPERID 2 MG FILMTABLETTA 60 X FORG. ENG.: „VALEANT PHARMA MAGYARORSZÁG KFT.” OGYI-T-20253/04 SZÁM: OGYI/40691-2/2010
Z
GYÁRTÁSI SZÁM: 007623 GYÁRTÁSI IDÔ: 2010. 07. LEJÁRATI IDÔ: 2013. 07. ALAKI HIBA: a készítményt 2006. november 10. napján, 11286/40/06 ügyszámon törzskönyvezte az OGYI. A Brailleírásra vonatkozólag nem nyújtották be a Braille-írást igazoló tanúsítványt. A mellékelt kísérôirat nem felel meg az OGYI 11287/40/06 számú betegtájékoztatónak. A betegtájékoztató „6. További információk” pontjában a következô szerepel: „A Ziperid filmtablettából 1 mg-os, 2 mg-os, 3 mg-os és 6 mg-os létezik.”, helyesen: „A Ziperid filmtablettából 1 mg-os, 2 mg-os, 3 mg-os, 4 mg-os és 6 mg-os létezik”, továbbá nem felel meg az OGYI 2010. április 12-i betegtájékoztatónak sem. A címkeszöveg még nem az OGYI 2010. április 12-i magyar nyelvû címkeszövege.
ZOMIG 2,5 MG FILMTABLETTA 3 X FORG. ENG.: „ASTRA ZENECA KFT.” OGYI-T-6428/01 SZÁM: OGYI/45442-2/2010 GYÁRTÁSI SZÁM: GT675 GYÁRTÁSI IDÔ: 2010. 02. LEJÁRATI IDÔ: 2013. 02. ALAKI HIBA: a készítmény címkeszövege nem felel meg az OGYI 2009. július 6-i magyar nyelvû címkeszövegnek. A mellékelt kísérôirat nem felel meg az OGYI 2009. július 6-i betegtájékoztatónak. A benyújto t készítmény neve még a régi: „Zomig 2,5 mg tabletta”, mely nem felel meg az OGYI 26216/55/08 számú forgalomba hozatali engedélyben meghatározottaknak: „Zomig 2,5 mg filmtabletta”.
75