2011.
június hó
XXII. évf. 6. szám
Ín memoriam Szabó Antal Bevallom, Toni Bácsi Halálhírére megrendültem, s a szentéletű püspök – Prohászka Ottokár – szavai jutottak eszembe: „Aki a jót szeretetben gyakorolja, az már ezzel jótékonyan hat egész környezetére, olyan, mint a napsugár, mely a virágokat a sötét földből kicsalogatja.” Ha ez minden családban így lenne mennyivel jobb és békésebb lenne a világ… Amikor megszületünk, felsőbb hatalmak egy vékonyabbvastagabb könyvet nyitnak meg számukra: az első oldalán a születés, az utolsón a halál körülményével,- tehát már az első lélegzetvételnél halálra vagyunk ítélve. Életünk során a könyvecske közbenső lapjait töltjük meg pozitív és negatív cselekedeteink tanúsítványaival, majd ezek aránya dönti el, hogy a végső búcsú után, föl a fénybe, vagy le a sötétségbe távozunk földi életünkből. Szabó Antal, nekem csak Tóni bácsi Erdélyben, Máramaroson született, családjával a háború után költöztek Magyarországra. Itt fejezte be a gimnáziumot és ezt követően szerzett három egyetemi diplomát. Feleségével 52 évig élt boldog, reményteljes házasságban, ebből 12 évi szentségi házasságban. Három gyermeket nevelt, akik közül két gyermek született közös házasságukból. Mindhárom gyermekét, nem téve különbséget, egyformán, édesapai szeretettel és nagy felelősségtudattal nevelte. Öt unokája mindig szeretettel vette körül. Ebben az évben születik az első dédunoka. A budafoki Jézus szíve plébánia képviselő-testületi tagja, majd tiszteletbeli tagja, a felsővárosi havilap a Felsővárosi Harangszó szerkesztője, grafikusa volt. Betegsége miatt kénytelen volt megválni ettől a nemes, általa nagyon szeretett feladattól és megtisztelve éreztem magam, amikor nekem adta át ezt a faladatot. Így kerültem vele szorosabb barátságba. Hosszantartó súlyos betegségét nagy béketűréssel viselte. Az Isten kegyelme végigkísérte szenvedő, beteg éveit. Egész jellemét áthatotta a korrektség, becsületesség és a családja, hazája iránti nagy szeretet. Ha kellett, mindig segítőkész volt mindenki iránt. Igazán jó barátja volt a rászorulóknak. Legutóbbi találkozásunkkor Tóni bácsi átadott nekem egy CD-t, amelyre előzőleg kimentette a számítógépén található különféle „anyagokat", hogy mik is ezek az anyagok, annak megértéséhez érdemes elmondani, hogy Toni bácsi a személyi számítógép és a fénymásoló elterjedése előtti nemzedékhez tartozott. Akkor volt fiatal, amikor gondolni sem lehetett még arra, hogy a számítógép annyira elterjedt használati cikk lesz, mint manapság, és ezért jó néhány olyan szokás alakult ki nála végérvényesen, amely a kézi írást, írógépet használó, és főképpen az írógéppel sokszorosító ember megoldása. Ezek közé tartozott az, hogy az általa hasznosnak jónak vagy odaillőnek ítélt szövegeket, könyvrészleteket, sőt akár egész könyveket is begépelt: úgy dolgozta fel saját magának is, hogy egyben meg is örökítette, mások számára is hozzáférhetővé tette. Nemcsak magának olvasott, nemcsak magának művelődött, hanem a szellemi valóságokkal és termékekkel való első találkozásakor rögtön abban az irányban is tett egy lépést, hogy majd másoknak is továbbadhassa azt, amivel töltekezett. Így gyűjtötte össze ezeket az anyagokat - számítógépet használó ember lévén immár digitálisan. Tóni Bácsi szellemi és lelki műhelyének eszközei és termékei - sőt, most már hagyatéka. A könyvtárak neve ez: Képek, Keresztutak, Olvasónapló (vagyis olvasónapló), Piarizmus, Predikációk, Vegyes. A gyökérkönyvtárban
2. oldal
2011 június hó
Felsővárosi Harangszó
pedig mintegy 50 különféle fájl, dokumentumok. Ezek is vagy begépelt könyvek, könyvrészletek, vagy lelki témájú írások, elmélkedések. Beleolvastam az egyik dokumentumba. Diákoknak szóló írás ez, amelyben többek között ezt írja Tóni Bácsi vastagon szedve, csupa nagybetűvel: „Isten a mi egyetlen, álarc nélküli, szegény arcunkat szereti. Csak ez az arc alkalmas arra, hogy meglássa Istent, hogy mindörökké szembe nézzen majd Vele." Álarc nélküliség, Azt mondtam az előbb, hogy Tóni Bácsi egyik legjellemzőbb tulajdonsága a szeretetre való igény volt. Mélységesen vágyott arra, hogy elfogadják, szeressék, hogy együtt legyen másokkal örömben, zenét hallgatva, jókat beszélgetve. Vágyott a közelségre, a testvéri kapcsolatokra, és vágyott arra, hogy az lehessen, aki; hogy ne kelljen álarcot viselnie, ne kelljen másnak hazudnia magát, mint aki. Szeretetre és elfogadásra vágyott álarc nélkül, szegényen. Most, amikor Szabó Antaltól búcsúzunk, arra gondolunk, hogy Jézussal találkozik - álarc nélkül, szemtől szembe. És mint Pétert, Jézus őt is megkérdezi. Bár tudván tudja a választ, mégis Toni bácsinak is felteszi Jézus a kérdést: szeretsz-e engem? Magához öleli, hogy érezze az elfogadást, és hogy ki tudja mondani szíve legmélyebb vágyát: „Uram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek." Nagyon sokan imádkoztak érte, nagy fájdalmaktól mentette meg a Jóisten. Toni bácsi eltávozott körünkből oda, ahol már bizonnyal várták felmenői, - de talán egy pillantást vet még ránk, az őt gyászoló itt maradó vesztesekre: feleségre, gyermekeire, menyeire, vejére és unokáira s más rokonokra, s minden szívbéli igaz barátra, ismerősre. Ő már túl van minden földi szenvedésen és megpróbáltatáson, ott van, és ott marad a diadalmas égi seregekben. Figyelmünket tehát a megkeseredett szívű gyászolókra kell fordítanunk. Ismét Prohászka püspököt idézem: „… a világnak semmire sincs oly égetően szüksége, mint arra a megváltó szeretetre, mely Jézus szívéből sugárzik. A világ több jóságért, szeretetért kiállt, szeretetet könyörög, mind a bűnösök és az elvetemültek seregének, mind az igazság szolgáinak.” A hitben nevelkedett szüleink tudták és tudják: „… nem a gyermekek tartoznak kincseket gyűjteni a szülőknek, hanem a szülők a gyermekeknek”(Kor. II.12.14.) Nem azt várják és várták tőlünk, hogy az irántunk való hálánkat mértéken felül kimutassuk, hanem azt, hogy a szeretetet utódainknak, környezetünknek, kamatos-kamatokkal átadjuk. Mert: „Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet.” (Kor I. 13. 13.)Testvér, fiúk, unokák, és minden rokon – fogadjátok szívem őszinte szeretetét, együttérzését. Vigasztaljon benneteket keresztény hitünk fontos tétele: „a lélek él, találkozunk Vele” Amen.
Medjugorje mosolya/8 Kedves Testvérek! Ebben a hónapban Vicka látnokot mutatom be. -Vicka Ivankovic-Mijatovic 1964. szeptember 3-án született Bijakoviciban. Mindennapi jelenései vannak 1981. június 24-e óta. Kilenc titkot kapott eddig. Férjével, Marióval és gyermekeivel, Marijával, Sofijával és Antéval Krehina Gracban él, Medjugorje közelében. A betegekért imádkozik. MEDJUGORJE A SZŰZANYA ÜZENETE ÁLTAL NAGY. Kérjük, írja le annak a személynek az érzéseit, aki már annyi esztendő óta mindennap találkozik Isten Anyjával? Nem léteznek szavak, amelyekkel leírhatnám ezt az érzést. Ez valami különleges, különleges béke, elégedettség, öröm, amit csak a Szűzanya mellett lehet megélni. Vajon kérdezte-e valaha is a Szűzanyát, miért pont éppen Önöket választotta Bijakoviciból? A jelenések előtt erről még álmodni sem mertem. Kérdeztük a Szűzanyát, és azt mondta, ez Isten akarata volt, nem az Övé. A látnokok tanúk, és egyben az üzenetek terjesztői is. Az üzeneteket azok terjesztik, akik elfogadták. Mit tegyünk a terjesztésük érdekében? Minden ember meghívást kapott a Szűzanya üzeneteinek terjesztésére, ugyanúgy, ahogy a látnokokat kiválasztotta az Úr, hogy átadják az üzeneteket az embereknek. A Szűzanya azt mondja, hogy ez minden egyes Medjugorjéba érkező zarándokra
3. oldal
2011 június hó
Felsővárosi Harangszó
vonatkozik. Még boldogabb, ha szívükbe fogadják az üzenetet, megélik azt, és életükkel példát mutatnak a többi embernek. A Szűzanya elmesélte Önnek az életét. Mondhat-e erről most valamit? A Szűzanya elmesélte nekem az életét, a születésétől kezdve egészen a mennybe való felvételéig. Pillanatnyilag erről nem beszélhetek, mert nem engedélyezett számomra. A Szűzanya élettörténetét három füzetbe jegyeztem fel, úgy ahogyan elmondta nekem. Néha egy oldalt írtam, néha kettőt, néha csupán felet, attól függően, hogy mennyit tudtam megjegyezni. Hogyan beszélget a Szűzanyával, vajon az szabad, kötetlen beszélgetés-e? Ugyanúgy, mint Önnel. Teljesen szabadon, nincs semmilyen különbség. Hogyan lehetséges egybehangolni a mai életvitelt és iramát a Szűzanya üzeneteivel? Manapság nagyon gyors az élet, lassítanunk kell. Ha tovább folytatjuk az ilyen iramú életet, sehová se jutunk. Sohasem kell úgy gondolkodni: „ezt meg kell tenni, azt meg kell tenni…” Isten akarata mindenben ott van, és mindenre jut idő. Bennünk van a probléma. Mi vagyunk azok, akik önmagunknak meghatározzuk a ritmust. Ha azt mondom magamnak: „csak lassan”, a világ is megváltozik. Ez nem Isten hibája, hanem a miénk. Diktáljuk önmagunknak a fergeteges iramot, és azt képzeljük, hogy nélküle nincs haladás. A Béke Királynője mely imádságokat ajánlja leginkább? Leginkább a Rózsafüzért, ez a legkedvesebb imája. Az örvendetest, a fájdalmast, a dicsőségest, és a világosság Rózsafüzérét. Minden ima, mondja a Szűzanya, amelyet szívből és szeretettel mondunk, ugyanannyit ér. Egy Üdvözlégy, Máriát elmondani úgy, hogy a szívedben maradjon, többet ér, mint három Rózsafüzér elmondása odafigyelés nélkül. Medjugorjénak milyen jelentősége van a világban? Medjugorje sokat jelent. Nem földrajzi helyként, hanem üzenetként jelent sokat. Szinte elképzelhetetlen volt, hogy a Szűzanya üzenete ennyire elterjedjen világszerte. A világ minden részéről érkező levelek alapján ítélve, az emberek el vannak ragadtatva tőle. Békeoázis lett ez a hely, az ember sehol sem tud olyan békét találni, mint itt, a Szűzanya mellett, az Ő jelenlétében, az Ő palástja alatt. Medjugorje a Szűzanya üzenetei miatt nagy, és azért is, mert Ő még itt van. Mert mindennap itt van. Lourdes és Fatima is zarándokhelyek, gyönyörű ott lenni, de Medjugorjéban fenséges az érzés, hogy a Szűzanya valóságában most és itt jelen van. És más az, ha valahol csak jelen volt. Medjugorje azért nagy, mert az emberek érzik, hogy itt az ég még a Földön van, mert a Szűzanya mindennap eljön, és ezt semmivel sem lehetséges összehasonlítani. Szavakkal nem lehet kifejezni, mit jelent Medjugorje. Az ide járó emberek részére Medjugorje szent föld. Mindennap találkozik a Szűzanyával, az égiekkel, tehát a mennyországgal. Össze tudja hasonlítani a mi életünket a túlvilágival? A Szűzanya azt mondja, mi a Földön megtapasztalhatjuk a mennyországot, a poklot vagy a tisztítótüzet, attól függően, hogy mit választunk. Ugyanígy azt is mondja, hogy a Földön sokan azt gondolják, a halállal minden befejeződik. A Szűzanya maga bizonyította be, hogy csak vándorok vagyunk a Földön, és a földi életet sohasem tudnánk összehasonlítani azzal, ami a mennyben vár ránk. Kresimir Sego könyvéből közreadta szeretettel: Herczegné, Marika
Jer, kövess engem… „Megyek”, válaszolta Jézus szavaira a tizenkét tanítvány, akik mint Jézus állandó kísérői, apostolai lettek. Tizenkettőből tizenegy Jézustól tanult szelídséggel, szeretettel és a Szentlélek erejével meghódította a világot. Tizenegyből tíz vérével pecsételte meg a Jézussal kötött szövetséget és barátságot (Jn 15, 14). Most velük foglalkozunk a négy evangélium alapján. Megelőző életkörülményeiket csupán néhánynak ismerjük. Halálukat a hagyományok őrzik. „Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak benneteket”, mondta nekik Jézus (Jn 15, 16). És hogy miért pont tizenkettőt, erre is Jézus válaszol: „amikor az ember fia dicsőséges trónján ül, ti is ott ültök majd vele tizenkét trónon, és ítélkezni fogtok Izrael tizenkét törzse fölött”(Mt 19, 28). Az evangéliumok rendre felsorolják az apostolokat (Mt 10, 2; Mt 3, 16; Lk 6, 14; ApCsel 1, 13). Néhányuk nevét azonban eltérően közlik. Az evangéliumok Jézusról szólnak, nem az apostolok történetét írják le. Legtöbbet Péter apostolról tudunk, a többiek alkalomszerűen jelennek meg. Péter tetterős, impulzív, de labilis egyéniség. Jézushoz hasonlóan vízen akar járni (Mt 14, 28), noha már látta Jézus csodáit, elhagyja Őt, sőt, Jézust, aki utána megy, elküldi magától (Lk 5, 8)
4. oldal
2011 június hó
Felsővárosi Harangszó
A Tábor hegyén három sátrat akar verni (Mt 17, 4), karddal védelmezi Jézust, levágja a főpap szolgájának fülét (Jn 18, 10), bátor, mert az apostolok közül egyedül ő kíséri el Jézust, amikor elhurcolják kihallgatásra a főpaphoz, ugyanakkor gyáva, mert amikor felismerik, hogy Jézushoz tartozik, megtagadja (Mt 26, 69). Jézus halála után visszatér régi foglalkozásához, de amikor János meglátja a feltámadt Jézust a parton, kiugrik a bárkából, hogy úszva hamarabb odaérjen, megelőzze a teli hálóval bajlódó hajót (Jn 21, 7). Jézus az első tanítványokkal, két testvérpárral, a Galileai-tó partján találkozik: egyik hajóból Simon és András, Jónás fiai „vetik”, a másikban Jakab és János, Zebedeus fiai „javítják” hálójukat (Mt 4, 18). A szegényebb halászok dobóhálóval, míg a gazdagabbak a jóval drágább, személyzetet igénylő, de eredményesebb, kerítő hálóval halásztak (Mt 4, 18). Ez utóbbit viszont gyakrabban kellett javítani. A két hajó legénysége közötti társadalmi különbség később is megmutatkozott. Jakabot és Jánost Jézus a mennydörgés fiainak (Boargenésznek) nevezte radikális javaslataik miatt. Amikor például Jézus tanítványaival Szamárián áthaladva Jeruzsálembe igyekezett, a szamaritánusok nem fogadták be a köztük és a zsidók között fennálló ellentétek miatt. Ezért a mennydörgés fiai büntetésül a tüzet akarták lehozni rájuk az égből (Lk 9, 54). Később, Jézus királyságában kitüntetett helyet akarnak elfoglalni: Jézus jobb és bal oldalán szeretnének ülni (Mt 20, 20). Ez természetesen nem tetszik a többi apostolnak. A jutalom kérdése azonban őket is foglalkoztatja. Péter meg is kérdezi egyszer Jézustól: „Nézd, mi mindenünket elhagytuk, és követtünk téged. Mi lesz hát a jutalmunk?” (Mt 19, 27). Máté, Márk és Lukács evangéliumait szinoptikusoknak, azonos látású (szin – optika) evangéliumoknak hívjuk. Valószínűleg egy közös ősforrásból táplálkoztak, amelyet nem ismerünk. János evangéliumában, amit mintegy harminc évvel később írt, támaszkodott elődeire, igyekezett kiegészíteni azokat, sőt saját élményeit is beépítette. Az első tanítványok meghívását másképpen írja le. Keresztelő Jánosnak sok tanítványa volt. Köztük András és János is. Ott lehettek Jézus keresztelésekor, valószínűleg látták, és hallották az égi jeleket (Mt 3, 16). Ezért Jézushoz csatlakoznak. S ekkor kezdődik a hír tovaterjedésének érdekes láncolata. András elmondja testvérének, Simonnak, akit el is visz Jézushoz. Fülöp nekik „földijük” és Andrásnak barátja. Többször együtt szerepelnek (Jn 6, 5; 12, 20). Fülöp azonnal követi Jézust, és beszámol róla Natanaelnek, akit egyes evangélisták Bertalannak hívnak. Natanael ismeri az írásokat, tudja, hogy a Messiásnak Betlehemből kell jönnie. Amikor a názáreti Jézusról hall, kétkedve fogadja a hírt: „Jöhet valami jó Názáretből?” (Jn 1, 46). „Gyere, és győződj meg róla” hívja őt Fülöp. Jézus igazi izraelitának nevezi „akiben nincs semmi álnokság”. Megmutatja neki, hogy Názáretből is „jöhet valami jó”. Elmondja, hogy mielőtt Fülöp hívta volna, látta őt a fügefa lehajló ágai alatt. Erre Natanael felkiált: „Rabbi, te vagy az Isten fia, te vagy Izrael királya”. (Jn 1, 49). Mind a két leírás elképzelhető és megható. Mindegy, hogy melyiket fogadjuk el. Simon megkapta a Péter nevet, ami görögül kősziklát jelent (arámul Kéfa). „Péter vagy, erre a kősziklára építem egyházamat, és az alvilág kapui sem vesznek rajta erőt. Neked adom a mennyek országa kulcsait. Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyben is, amit feloldasz a földön, a mennyben is fel lesz oldva.” (Mt 16, 18). A kőszikla nem személynév, de sokszor szerepel a zsoltárokban, és a zsidók történetében. Például, amikor Mózes vizet fakasztott a kősziklából a sivatagban a lázadozó népnek szomjuk oltására (Szám 20, 11). Ide azonban az a példabeszéd illik, amit Jézus a szikára épített házról mondott: „Jött az árvíz, és az áradat rázúdult a házra, de nem tudta megingatni, mert biztos alapra épült.” (Lk 6, 48). Péter megkapta a mennyek országa kapuinak kulcsait. Jézus érdekes módon szembeállítja a mennyek kapuit az alvilág kapuival. Azért a kapukat említi, mert ezek a legerősebbek, ugyanis a kapukat szokták a legjobban védeni. Jézus megosztja Péterrel a bűnök megbocsátásának hatalmát, ami kizárólagosan az Övé volt (Mt 9, 6). Ezt később a többi apostol is megkapta (Mt 18, 18). Ezzel a hatalommal rendelkeznek ma a püspökeink és papjaink. Az első meghívott tanítvány közül három, Péter, Jakab és János álltak legközelebb Jézushoz. Magával vitte őket a Tábor hegyére, hogy lássák dicsőségét (Mt 17, 1), majd a Getszemáni majorba, hogy részesei legyenek haláltusájának (Mt 26, 37). János testvére, Jakab volt az első vértanú az apostolok közül, akit Heródes Agrippa Kr.u. 41-ben kivégeztetett (ApCsel 12, 2). Most megismerkedtünk hat apostollal. A többiekkel a folytatásban találkozunk. /Folytatjuk/ (Bujdosó Ernő)
5. oldal
2011 júnus hó
Felsővárosi Harangszó
Elsőáldozás: V.22. Gyönyörű ünnep részesei lehettünk május 22-én, tizenkét gyermek elsőáldozásának. A természet is nekünk örült, hétágra sütött a nap. A plébánia kertje felől vonultak be a hófehér ruhába öltözött, ragyogó szemű elsőáldozók. A templom énekkara kísérte érkezésüket emelkedett zenei szolgálatával. Az elsőáldozás mindig egy szép esemény, amikor az Oltáriszentséget, a szeretet találékonyságának csodáját először vehetik magukhoz, akik felkészültek. Most azonban úgy éreztem, a szokásosnál is jobban áthatott mindenkit az ünnep öröme. Az olvasmányok is mély tanításokat nyújtottak, az evangélium pedig úgy vígasztalt, bennünket: „Ne nyugtalankodjék a szívetek! Higgyetek az Istenben és bennem is higgyetek! Atyám házában sok lakóhely van… Elmegyek és helyet készítek nektek.” (Jn 14, 1-12) Antal atya homíliájában javasolta, hogy a felnőttek is emlékezzenek vissza elsőáldozásukra. Gondoljuk meg milyen nagy ajándékot, Istent magát kapjuk minden szentáldozásban. Kérte az elsőáldozókat, hogy az elsőt kövesse sok-sok szentáldozás, legyenek hűségesek az Úrhoz. A hitvallást égő gyertyával a kezükben mondták a gyermekek. Felajánláskor egy-egy szál hófehér Kálát vittek az oltárhoz, mintegy önmaguk szimbólumaként. Elkövetkezett az áldozás, először vehették magukhoz Krisztus testét és vérét. Az áldozás szertartását egy gyönyörű közös ima zárta: Jézus Szentséges Szívéhez. A szentmise végén az oltár előtt fényképezés következett, majd átvonultak a plébániára. A gyermekek köszönetet mondtak a lelki atyának, nagyszüleiknek, szüleiknek és a hitoktatóknak. Az Oltáregylet rendezésében a szépen díszített agapé következett. Az ünnepi tortát igen jóízűen falatoztuk be, szépe és nagyon finom volt. Az Oltáregylet tagjainak az imáikat is köszönjük, amivel a felkészülés heteiben segítették a jelölteket. Felemelő ünnepben volt részünk, köszönjük és hálát aduk érte Istennek: Dicsértessék a Jézus Krisztus! Mindörökké: Amen! Hatásné, Anikó /hitoktató
6. oldal
2011 június hó
Felsővárosi Harangszó
Hírek, események röviden Május 02. hétfő:17.00 Ima a hitetlenekért (Medjogurje-i ima) Május 07. szombat: egyházközösségi kirándulás Zebegény – Szob – Márianosztra Május 07. szombat: az esti szentmise után elsőszombati rózsafüzér Május 10. kedd: Esperesi korona Május 14. szombat: Élő Rózsafüzér Budapest körül Gyülekező és indulás a templomunk előtt 15:30-kor. 16.10 körül az 5. koszorúhoz csatlakozunk Szent István templomnál /Budapest XXII. kerület1223 Bajcsy Zs. u. 20/ a Bajcsy Zsilinszky úton a verbita rendházzal majdnem szemben egy kertkapun át közelíthető meg a templom.
Május 22. vasárnap elsőáldozás
Egyéb Hírek: Az újságuk és minden közösségünkkel kapcsolatos események, imák, hírek elérhetők az interneten is a http://www.budafokfelsovarosiplebania.hu címen. Levelezőlistánk címe:
[email protected]
Anyakönyvi hírek
Liturgikus naptár
(Április hó)
Házasság: 07.szombat: Boldog Gizella
11. szerda: Boldog Salkaházi Sára
13. péntek: A Fatimai boldogságos Szűz Mária
16. hétfő: Nepomuki Szt. János
Felsővárosi Harangszó Díjmentesen kapható a templomban Kiadja Budafok-felsővárosi Jézus Szíve Plébánia, Felelős szerkesztő: Vargha Zsolt plébános
Keresztelő:
Halottaink: Gulden Béláné (98) (Vallo Edit)
Alapító szerkesztő: Sárváry-Bene Zoltán Munkatársak: Mindazok, akik írásaikkal hozzájárultak lapunk megjelenéséhez. Tipográfia: Szabó Antal, Balogh Lala
Az Úr békéje legyen vele!
Hírek, események röviden Minden hétköznap elmondjuk a lorettói litániát, Égi Édesanyánk tiszteletére: H, K, Sz. reggel a szentmise után, Csüt., P, Sz. a szentmise előtt negyed hatkor. Május 02. hétfő:17.00 Ima a hitetlenekért (Medjogurje-i ima) Május 07. szombat: egyházközösségi kirándulás Zebegény – Szob – Márianosztra Május 07. szombat: az esti szentmise után elsőszombati rózsafüzér Május 10. kedd: Esperesi korona Május 14. szombat: Élő Rózsafüzér Budapest körül Gyülekező és indulás a templomunk előtt 15:30-kor. 16.10 körül az 5. koszorúhoz csatlakozunk Szent István templomnál /Budapest XXII. kerület1223 Bajcsy Zs. u. 20/ a Bajcsy Zsilinszky úton a verbita rendházzal majdnem szemben egy kertkapun át közelíthető meg a templom.
Május 22. vasárnap elsőáldozás
Egyéb Hírek: Egyházközségi kirándulás május 7. Márianosztra-Szob- Zebegény Kerítés továbbfestését tervezzük, ahogy az időjárás engedi. Adó 1%-ot aki teheti, ajánlja föl alapítványunk javára. Az újságuk és minden közösségünkkel kapcsolatos események, imák, hírek elérhetők az interneten is a http://www.budafokfelsovarosiplebania.hu címen. Levelezőlistánk címe:
[email protected]
Anyakönyvi hírek
Liturgikus naptár
(Április hó)
Házasság: 07.szombat: Boldog Gizella
11. szerda: Boldog Salkaházi Sára
13. péntek: A Fatimai boldogságos Szűz Mária
16. hétfő: Nepomuki Szt. János
Felsővárosi Harangszó Díjmentesen kapható a templomban Kiadja Budafok-felsővárosi Jézus Szíve Plébánia, Felelős szerkesztő: Vargha Zsolt plébános
Keresztelő:
Halottaink: Gulden Béláné (98) (Vallo Edit)
Alapító szerkesztő: Sárváry-Bene Zoltán Munkatársak: Mindazok, akik írásaikkal hozzájárultak lapunk megjelenéséhez. Tipográfia: Szabó Antal, Balogh Lala
Az Úr békéje legyen vele!
