Beszámoló az SZTE JGYTFK Gyakorló Általános és Alapfokú Mővészeti Iskola 2006/2007. tanévben végzett oktató-nevelı munkájáról
Beszámolómat három fı szempont alapján állítottam össze: 1. Milyen mennyiségi mutatói vannak 79. tanévünk munkájának, mit tükröznek a mérhetı eredmények? 2. Hogyan vélekedtek a munkaközösségek a kompetencia alapú oktatás bevezetésérıl? 3. A mővészeti alapiskolánk munkája hogyan alakult a tanévben?
1. A 2006/2007. tanév néhány mennyiségi mutatója
Iskolánk 79. tanévében 1612 diák tanult gyakorlóiskolánkban, 916 fı általános iskolai oktatásban vett részt, 696 pedig mővészeti alapiskolánkban tevékenykedett. Három tanuló kivételével minden tanulónk eleget tett a követelményeknek, matematikából három fı augusztus végén javítóvizsgát tenni köteles. Az 1612 diák oktatását-nevelését 98 nevelı irányította 32 általános iskolai tanulócsoportban, 15 napközis csoportban, és a mővészeti alapiskolánkban 10 tanszakon 54 mővészeti csoportban. 20 nyolcadikos tanulónk kapta meg az „Iskolánk Büszkesége” kitüntetést. Végzıs diákjaink továbbtanulása a következıképpen alakult: 79% gimnázium, 20% szakközépiskola és 1% szakiskola. Tanulóink magatartásának átlaga 4,6. A szorgalmuké pedig 4,4. Egyik mutató sem változott egy-két századnál nagyobb mértékben az elmúlt két évtizedben. Év végén az „Iskolánk Büszkesége”kitüntetésen kívül 17 különbözı díjat adtam át, soha eddig ilyen sokat nem az elmúlt 15 évben. Tanulóink közül 328 fı ért el kiemelkedı versenyeredményt, ezek összesítését az 1. sz. melléklet tartalmazza. A mulasztás az elmúlt évekhez képest csökkent, ebben az évben csak 9,8 nap az egy fıre jutó átlag. A nevelıtestület esetén ez a mutató 11,2. Az adott tanévben iskolánk könyvtárába beiratkozott 582 általános iskolai tanuló, 398 hallgató és 105 pedagógus, összesen 1085 fı. Kölcsönzési alkalmak: tanulói 7770, hallgatói 2430, oktatói 611, ami összesen 10811 alkalmat jelent. (A könyvtár részletes beszámolója a 2. számú mellékletben olvasható.)
A gyakorlati képzés keretében ebben az évben Ravasz Viktória 1100 hallgató és 118 szakvezetı munkáját koordinálta. (A jelöltképzésrıl készített beszámoló a 3. számú mellékletben található.) A gazdasági mutatók közül csupán egyet emelnék ki: 2006. évi keretünk 469 millió forint, a 2007. évi elıirányzatunk pedig 447 millió forint. A 2007. évi költségvetésünkkel kapcsolatban idézem fenntartónk megjegyzését: ”A gyakorló Általános Iskola költségvetését nagyban befolyásolja a közoktatási normatívák csökkenése, a dologi kiadások fedezését csak a személyi juttatások átcsoportosításával lehet biztosítani.” Saját gazdasági mutatóink jobbak, volt több sikeres pályázatunk, valamint a Fabatkavásár bevétele elérte az 1,4 millió forintot, ez volt a Diákönkormányzatunk egyik legsikeresebb rendezvénye. Az országos kompetenciamérés eredményei: A 2006/2007. tanévben az OKÉV a 8. osztályosok matematika és szövegértés dolgozatait elemezte részleteiben, tanulóink eredményével elégedettek lehetünk, hiszen jobban szerepeltek, mint két évvel ezelıtt, a hozzáadott pedagógiai érték mindkét mért területen optimális. Matematikából tanulóink átlageredménye 571 százalékpont, az országos átlag 494, a megyeszékhelyeké 520, Budapesté pedig 525. Iskolánk nyolcadikosainál jobban teljesített az ország összes iskoláinak 1%-a, 90%-a pedig gyengébben. Szövegértésbıl tanulóink átlageredménye 575 százalékpont, az országos átlag 497, a megyeszékhelyeké 522, Budapesté pedig 532. Iskolánk nyolcadikosainál jobban teljesített az ország összes iskoláinak 1%-a, 90%-a pedig gyengébben. (A kompetenciamérés teljes eredménye a 4. számú mellékletben megtekinthetı.)
2. A munkaközösségek véleménye a kompetencia alapú oktatás bevezetésérıl A HEFOP pályázat eredményeként a következı területeken és munkacsoportokban kezdtünk el dolgozuni a kompetencia alapú oktatás kereteiben 2006. szeptemberétıl: Kompetenciaterület A mőveltségterületi matematika A mőveltségterületi matematika A mőveltségterületi szövegértés B kereszttantervi angol B kereszttantervi német B kereszttantervi életpálya A mőveltségterületi szociális (technika és életvitel) B kereszttantervi szociális (osztályfınöki) B kereszttantervi szövegértés B kereszttantervi IKT (könyvtárhasználati órák)
Munkacsoport 1. d
Létszám 30
Tanár Piskoltiné Tóth Andrea
5. d osztály
31
Soós Edit
5. d osztály
31
Sejtes Györgyi
7.a
15
Belájszki Nevenka
5.b
14
Sárvári Tünde
5.d
31
Dr. Bene Kálmánné
5.d
15
Kovács Sándorné
7.c
15
Beke Ferenc
2.d
33
Lódiné Szabó katalin
felsıs osztályok
240*
Cs. Bogyó Katalin
A kompetencia alapú oktatás bevezetésérıl, a nyertes HEFOP pályázatról a tanév elején megoszlott a nevelıtestületünk véleménye. A munkaközösségek év végi beszámolója azonban már azt tükrözte, hogy több pozitívumot találtunk ebben az oktatási formában, mint negatívumot, és a legtöbben beláttuk, elfogadtuk, hogy nem kicsit másképpen kell tanítanunk, hanem mást, és hogy meg kell ismerkednünk a kooperatív tanulási technikákkal, valamint a digitális taneszközök használatával. A munkaközösségek beszámolóiból egy-egy részt szó szerint idézek, hiszen ez tükrözi legjobban a kollégák véleményét:
Matematika munkaközösség: „A tananyagok feldolgozásában sokat segített a kooperatív tanulásszervezési módszer. Ennek keretében a gyerekek az órákon, nem magukra hagyatva vagy „csak” tanárukkal dolgoztak, hanem társaikkal együtt, egymást segítve sajátították el az új ismeretet, vagy ismételtek, rendszereztek. Az órákon sokszor csoportmunkában tanultunk. A gyerekek megismerkedtek új tanulási módszerekkel, amelyeket késıbbi önálló tanulásaik során is felhasználhatnak. A kompetencia alapú oktatás szerint az alapvetı képességek, készségek fejlesztése jobban kapcsolódik a mindennapi élethez. Élet- és gyermek-közelibb tanítás-tanulás zajlik. Sok segédanyag, eszköz állt a tanulók rendelkezésére az anyag elsajátításához. A 6–12 éves gyerekeknek még mindig az egyik leginkább megfelelı tevékenysége a játék, és késıbb is nagyon fontos marad. Ezért a matematikai problémák játékba ágyazása sok esetben alkalmas formája a fejlesztı, nevelı munkánknak. (Hálózatot készítettünk, testet építettünk, dominó, és memóriajátékkal erısítettük a tanultakat.) A differenciált munka szerintem akkor hatékony, ha minden gyerek képességeinek megfelelı feladatot kap, ehhez több idıt kellene szánni egy-egy gyerek megismerésére, egyéni, személyre szabott fejlesztési terv elkészítésére. A helyi továbbképzéseken a matematika munkaközösség minden tagja ott volt. Mindannyian hasznosnak tartották az új módszerekkel való ismerkedést. Az eredményes alkalmazás szükségessé teszi az ilyen jellegő kiscsoportos helyi foglalkozások jövıbeni szervezését.”
Magyar munkaközösség: „A munkaközösség tagjai a tanév során tartott helyi továbbképzésekben ismerkedtek a kompetenciaalapú oktatással. Megismerkedtünk olyan technikákkal, amelyek rögtön, közvetlenül hasznosíthatóak a tanítási órákon, valamint olyanokkal, melyek még további alapos tanulmányozást igényelnek – szervezett vagy egyéni továbbképzést. A kompetenciaalapú oktatás programcsomagban alkalmazott módszerek és technikák teljes mértékben megegyeznek a kommunikatív nyelvtanítás során alkalmazott módszerekkel, technikákkal (pár-és csoportmunka, játékok, kooperatív technikák, drámajáték, projekt). Az iskolai mőhelymunkák során bebizonyosodott, a kollegáknak tetszettek a módszerek, hogy a saját tapasztalatuk, élményeik alapján ismerkedhettek meg a kooperatív tanulási technikákkal és a projektmódszer alapjaival.”
Történelem munkaközösség: „A kompetenciaalapú oktatás bevezetésével a történelem órákon nyitott kapukat döngetünk. A történelemtanítás módszertanához számtalan olyan munkaforma tartozik, ami a kompetencialapú oktatás alapja, mint a szövegértés. Osztályonként csak egy-egy példán szeretném bemutatni: 6. osztály I. munkaforma: forráselemzés A Mohács emlékezete c. mőbıl idézetek magyar ill. török krónikások mőveibıl
Szerémi György
Szulejmán gyızelmi jelenléte
Istvánffy Miklós
„…elpusztult abban a csatában ….
„A gonosz nemzetségnek még a
Tízezer lovas, tizenkétezer gyalogos,
maradványa is kiírtatott, hála legyen
A nemesség színe-java, több mint
Allahnak!”
ötszázan … „ Értelmezzük az ellentétes megállapításokat és következik a II. munkaforma: forráskritika Melyik történetírónak van igaza, kinek higgyünk? Segítenek a történelem segédtudományai, pl. régészet. Elemezzük az azóta feltárt tömegsírok adatait. A tömegsírok elemzése kapcsán adódik a következı: III. munkaforma: képelemzés A mohácsi csata megörökítése festményeken Székely Bertalan: Mohács II. Lajos holttestének megtalálása
A fıszereplıkrıl, Szulejmán szultánról, II. Lajos készült festmények elemzése. Összehasonlítás a török miniatúrákkal. IV. munkaforma: múzeumlátogatás A mohácsi emlékhely – elıre kiadott szempontok alapján tanulói beszámolók (osztálykirándulás egyik állomása volt). V. munkaforma: Tanulói kiselıadás
Mutadt be! II. Lajos királyt Szulejmán szultánt Nézz utána az interneten, a könyvtárban! VI. munkaforma: tájékozódás a térképen Falitérkép – Képes történelmi atlasz – rajz a füzetbe a csata színhelyérıl.
VII. munkaforma: események modellezése, eljátszása A csata lejátszása a mágnestáblán: - kék téglalapok – török hadoszlopok - piros téglalapok – magyar hadoszlopok VIII. munkaforma: tanulói összegzés Egy vállalkozó szellemő tanuló a saját szavaival (akár 1. sz. 1. személyben) összefoglalja az eseményeket. Természetesen nem minden témánál adottak a lehetıségek, de bizonyos anyagokat már évtizedek óta hasonlóan oldunk meg.”
Angol nyelvi munkaközösség: „1. Kreatív kommunikáció:
Fı célja, hogy a tanulók használható nyelvtudást
szerezzenek, amely biztosítja az egyén számára, hogy a nyelv segítségével cselekedni – írott és hallott szöveget értelmezni, idegen nyelven írni és beszélni, vagyis kommunikálni – tudjon. Nem a grammatikát állítja középpontba, hanem a kommunikációt fejlesztı nyelvi tevékenységekre – szerepjátékokra, párbeszédekre, nyelvi játékokra – fekteti a hangsúlyt. Ezáltal a program megvalósítja azt a célját is, hogy növelje a tanulók nyelvtanuláshoz főzıdı motivációját. Ez a pozitív attitőd teszi majd lehetıvé azt, hogy a tanulók iskolai kereteken kívül is fejlesszék idegen nyelvi tudásukat. 2. Projectek: a programcsomag célja a nyelvi kompetenciák fejlesztése olyan tematikus feladatok kapcsán, amelyek a tantárgyközi szemléletet erısítik. A fejlesztés során a tanulók egy közös cél elérése vagy produktum létrehozásának érdekében közösen dolgoznak. A projektmunka megvalósítása során a kooperatív tanulási forma és a tanulói autonómia együttes fejlesztése a cél. Az adott feladattól függıen lehetıség van a projektmunka egyes részeinek tanórán kívüli elvégzésére is, más tantárgyak bevonásával. A fejlesztés hatékonyan járulhat hozzá az önálló tanulóvá neveléshez, ami az élethosszig tartó nyelvtanulás megalapozásához és a motiváció fenntartásához is szükséges.
3. Internet használata: A programcsomag célja, hogy a nyelvórákon aktívan építsenek az Internet kínálta lehetıségek felhasználására az információkeresés és -feldolgozás, a kreatív írás és a digitális kommunikáció tanítása területén. A modulok olyan tevékenységeket kínálnak, amelyek az Internet nélkül nem, vagy kevésbé érdekesen valósíthatók meg. A tevékenységek technikailag és nyelvileg is egymásra épülnek, egyre összetettebbek, egyre igényesebb kivitelezést kívánnak.”
Német nyelvi munkaközösség: „Ez az oktatási forma nem hozott nagy újdonságot a nyelvtanárok számára, inkább megerısítésként szolgált, hiszen a 90-es évek óta a kommunikatív nyelvtanítási módszert alkalmazzuk, melynek elsıdleges célja az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése. A kooperatív technikák, a projektmódszer alkalmazása eddig is szerves része volt a nyelvóráknak. Tanulóink minden nehézség nélkül oldották meg a feladatokat. 2006 decemberében Sárvári Tünde felkérést kapott a suliNova Kht.-tól, hogy az Oktatási Minisztérium „Világnyelv” programjának keretében meghirdetett „Jó gyakorlat” videofelvétel-győjtemény számára bemutató órát tartson. A felvételre az 5.b osztályban került sor. Szívesen fejlesztenénk magunk is ilyen tananyagot, együttmőködve más tantárgyat tanító kollégákkal, figyelembe véve a kereszttantervi lehetıségeket. Így elérhetjük, hogy tanulóink számára az idegen nyelv valóban eszközzé váljon. A továbbképzéseken megszerzett új ismereteket az iskolavezetés által szervezett mőhelymunkák keretében, a munkaközösségi értekezleteken, illetve személyes beszélgetések során osztottuk meg egymással. Munkaközösségünk tagjai az angol nyelvi munkaközösséggel közösen három alaklommal vettek részt mőhelymunkán: elsı alkalommal a kooperatív technikákkal (Sárvári Tünde), másodszor a projektmódszerrel (Kovács Sándorné), harmadszor pedig a számítógépes nyelvoktatással kapcsolatos ismereteiket mélyíthették el (Belájszki Nevenka). Nagyon hatékonynak tartottuk, hogy a mőhelymunkák során a kollégák a „learning by doing” módszert alkalmazták, és lehetıvé tették, hogy megbeszéljük az adott témával kapcsolatos eddigi tapasztalatainkat.”
Természettudományok munkaközösség:
„A természettudományos tantárgyak közül a technika és a természetismeret keretein belül nyílt lehetıség ennek bevezetésére. Technikából Kovács Sándorné, természetismeretbıl dr. Bene Kálmánné kapcsolódott be ebbe a munkába. A
tapasztalatainkat,(eredményeinket,
kétségeinket,
problémáinkat),
gyakran
megbeszéltük a munkaközösségen belül. Technikából szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztésére került sor. Ezen kompetenciák fejlesztését szolgáló modulok ismeretanyaga jól egyeztethetı a technika és életvitel tananyagával. Az életpálya-építés az 5. osztályos természetismeret keretében valósult meg. Pozitívum, hogy nagyon sok mőveltségterületek, tantárgyak közötti projekt megvalósítására nyílt lehetıség. (magyar nyelv és irodalom, hon és népismeret, matematika, ember és természet, ember és társadalom, rajz és vizuális kultúra) Ez megerısítette azt a tapasztalatunkat, melyet a természetismeret integrált módon történı tanítása során már évek óta tapasztalunk, hogy a tantárgyak közötti koncentrációnak,
valamennyi
órán
sokkal
tudatosabbnak
kellene
lennie.
Erre
valamennyiünknek sokkal jobban kell figyelnie. Nehézséget okozott azonban, hogy ehhez nagyon kevés felhasználható anyag állt rendelkezésre. Általános
tapasztalat,
hogy
a
gyerekek
sokrétő
találkozhattak,melyek alkalmazása nagyon eredményesnek bizonyult. Jelentıs pozitív változás tapasztalható az alábbi területeken: Személyes kompetenciák -
nyitottság
-
önbizalom
-
önfejlesztés
Szociális kompeteniák -
kommunikáció (társaikkal és tanárukkal egyaránt)
-
felelısségérzet, (pár és csoportmunka)
-
segítıkészség
-
tolerancia
-
konfliktuskezelés
-
mások értékeinek, különbözıségének elfogadás
Kognitív kompetenciák
módszeregyüttessel
-
információgyőjtés
-
problémamegfogalmazás és problémamegoldás
-
kreativitás
-
szervezés
-
rendszerezés
Nagy hangsúlyt fektetünk a tanulás tanulására. Fontos, hogy a szakszöveget helyesen, jól értelmezzék. A tanulóknak problémát jelent egy szövegbıl a lényeg kiemelése, a lényeges fogalmi jegyek elkülönítése a lényegtelentıl. A pármunka és a kooperatív tanulási technika alkalmazása segíti a gyerekeket a fent említett problémák megoldásában.”
Rajz és vizuális kultúra munkaközösség: A kulcskompetencia általános meghatározása, hogy az ismeretek és készségek, attitődök egysége, amellyel az egyénnek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyisége fejlıdjön, a társadalomba be tudjon illeszkedni. Nyolc kompetenciaterület között tantárgyunk a kulturális kompetencia körébe tartozik. A gondolatok, élmények, érzések különféle módon történı kreatív kifejezése. Tantárgyunk módszer és eszközrendszerével részterületként is kapcsolódik az egyes területekhez, hisz vizuális jelek, képek olvasására és értelmezésére, ezek alkalmazására tanítunk. A kulturális kompetencia jelenti a nemzeti és európai kulturális örökség emlékeinek ismeretét, az európai kultúra és nyelvi sokszínőség tudatosítását, a közízlés formálását, esztétikai tényezık fontosságának a felismerését, a különbözı kifejezésmódokon keresztül történı mővészi önkifejezést, a mőalkotások értékelését és esztétikai, érzelmi élvezetét, a kulturális tevékenységben rejlı gazdasági lehetıségek felismerését és kiaknázását, nyitottság a kulturális kifejezés sokfélesége iránt, diverzitást segítı erıs identitástudatot. Tartalmában tanításunk során, a területekbıl sokat megvalósítunk. A bemutatókon látott módszerekbıl is alkalmazunk, hisz az órai motivációk általában gondolkodtató, problémafelvetı kérdések. Az iskolában látott bemutatók segítségével képet alkothattunk a módszer néhány sajátosságáról, bár tantárgyunk nyitottsága eddig is lehetıvé tette, és alkalmaztunk is néhány értékes elemét ennek a tanítási rendszernek. Hasznos volt az új információhordozókkal való ismerkedés, több gyakorlásra és lehetıségre lenne szükség ahhoz, hogy a tantárgyunkban való használhatóságát feltérképezzük.
Testnevelés munkaközösség: „A modern kor követelménye, hogy a kompetencia alapú oktatás széles körben elterjedjen az alapfokú és középfokú oktatásban. A testnevelés tantárgy sajátos helyzetébıl adódóan mindig is a gyermek életkori- és egyéni sajátosságait figyelembe véve fejleszti a tanulók képességeit. Az egészségfejlesztésben a mozgás kiemelt szerepe tagadhatatlan. Eredményes és hatékony mozgáskultúra akkor fejleszthetı, ha a létesítményi (tárgyi) feltételek a törvényben elıírtaknak megfelelnek. Az SDT–ben a testnevelés tantárgy címszó alatt a kompetencia alapú oktatáshoz kidolgozott tananyagot még nem tartalmaz. Helyi továbbképzésen a munkaközösség részt vett, és azt hasznosnak tartotta.”
Ének-zene munkaközösség: „Az ének-zene munkaközösség ebben a programban nem vett részt a 2006/2007-es tanévben. Információinkat a programról az iskolában szervezett továbbképzéseken szereztük. A továbbképzésen hallott módszerek közül munkaközösségünk jó néhányat alkalmaz, az ének-zene módszertan alapján. A csoportmunkát a zenetörténet órákon alkalmazva tapasztalatom azt, hogy bár a tanulók élvezettel munkálkodnak közösen, de kisebb létszám (kb. 15 fı) esetén eredményesebb lenne. Az értékelési rendünk alapja pedig eddig is az egyén adottságainak figyelembe vétele volt. Az interaktív tábla használta megfelelı program hiányában egyelıre nem valósulhat meg, viszont nagyon elégedettek lennénk, ha legalább vonalrendszer állna rendelkezésünkre minden olyan tanteremben, ahol ének-zene órát kell tartanunk. (Persze jó lenne, ha az audiovizuális eszközöket sem kellene állandóan magunkkal cipelnünk.)”
Osztályfınöki munkaközösség: „A folyamatos feladatok elvégzése mellett ebben a tanévben a szociális kompetenciák fejlesztésére helyeztünk hangsúlyt. Természetesen ezek fejlesztése minden tantárgyban, minden munkafolyamatban indirekt módon megjelenik.
Az osztályfınökök figyelmét most a tudatosságra irányítottuk, illetve a tanulókban is a tudatosságot kívánjuk kifejleszteni, elsı sorban önmaguk megismeréséhez, pociziójuk felismeréséhez a közösségben, valalmint a közösség többi tagjának megismeréséhez. Joó Gyöngyi easy learning trénert kértem fel elıadás tartására, együttmőködési játékok bemutatására. A játékok következı területekre irányultak: - feszültségoldás és hangulatteremtés - az együvétartozás megélése, a kirekesztettség elviselése - metakomunikatív jelzések pontos vétele és adása - non- verbális jelek észlelése és adása, a csoport segítsége, támogatása az egyénnek - az aktív figyelem gyakorlása Az egyes játékokat mindig megbeszélés követi, ahol a résztvevık megfogalmazzák benyomásaikat, érzéseiket, tapasztalataikat. Az osztályfınökök számára tartott foglalkozás is interaktív volt, az osztályfınökök ezzel is segítséget kaptak a megvalósításhoz. A kooperatív munkaformák, a cselekvés közben szerzett ismeretek, az együttes megbeszélések elısegítik az együttmőködési képesség fejlıdését. Természetesen itt folyamatos munkáról van szó, ami nem azonnali, mérhetı eredményeket hoz. A következetes, rendszeres alkamazás a tanulóknak, tanároknak sok segítséget ad.”
Alsós munkaközösség: „A megbeszélések során felvillant elıttünk az új pedagógiai irányzatok, módszerek egy-egy részlete. Úgy látjuk, hogy ezek ismeretében valóban hatékonyabban lehet fejleszteni a tanulók problémamegoldó, szövegértési és szövegalkotási képességét. A továbbképzések legfıbb hatását abban látjuk, hogy kedvet kaptak a kollégák az ott látottak mélyebb megismeréséhez, és ezért oly módon tesznek is, hogy mindenki - ideje, ereje függvényében – maga is próbál Internet, szakfolyóiratok cikkei segítségével egyre több információ birtokába jutni.”
Alsó tagozatos munkaközösség: „Más megvilágításba került az oktatás, szemléletváltásnak kell bekövetkeznie, olyannak, ahol a gyerek van a középpontban ı a fıszereplı. Az egyén személyiségének a fejlıdése, kibontakozásának a segítése a legfontosabb a tanulás folyamatában, hogy ez sikeres legyen az ehhez vezetı út – a cselekvéses tanulás- megteremtése.
Elmondjuk az árnyoldalait is, hogy nagyon nagy felkészülést vesz igénybe, idıigényes egy-egy órának az elıkészítése, de megtérül. Felhívtuk a figyelmet arra is, hogy nem szabad túlzásokba esni, az arany középutat meg kell találni, mert továbbra is jó, stabil alapozó iskolának kell lennünk. Tudni kell okosan játszani! Mindig szemmel kell tartani az osztály, az egyén képességeit és fokozatosan terhelni, fejleszteni, többet kell adni.
Napköziotthon: „Mindannyian
tudjuk, hogy a korszerő munkához folyamatos megújulásra, önképzésre
van szükség. Az oktató-nevelı munka hatékonysága csak így biztosítható. A napközis nevelık csak a helyi továbbképzésen, munkarendjük miatt ott is csak részben tudtak részt venni. Az elıadások anyagát munkaközösségi értekezleteken dolgoztuk fel. A kollégák különösen hasznosnak ítélték a mőhelygyakorlatokat. A páros és csoportmunkát már régóta alkalmazzuk a napköziben, újdonságot a kooperatív formában való tanulás jelentett. Ennek elınyei meggyıztek bennünket, de alkalmazását csak akkor látjuk eredményesnek, ha a tanulók kommunikációs, nyelvi készségeinek szintje ezt már lehetıvé teszi. Az SDT-vel való ismerkedés, a WEB-es források használatának lehetıségei, az aktív tábla különbözı felhasználási módja sok új információt nyújtott, de a rendelkezésre álló idı rövidsége miatt csak betekintést nyertünk, és inkább érdeklıdés felkeltést, motivációt jelentett számunkra, arra inspirálva bennünket, hogy még több információt szerezzünk, és lehetıség szerint minél elıbb, a gyakorlatban is alkalmazzuk ezeket. Úgy gondoljuk, hogy az egyes területekre jó lenne helyi képzést indítani, többen is jelezték, hogy szívesen vennének részt ilyen jellegő továbbképzésen. A következı tanévben tervezzük, hogy több olyan órát látogatunk meg, ahol a kompetenciaalapú oktatási program szerint tanulnak a gyerekek.”
Összegzés Eredmények: • nyertes HEFOP 3.1.3-as pályázat • a kompetenciaalapú oktatás bevezetése a vállalt területeken és osztályokban • modern közoktatási környezet megteremtése, infrastrukturális fejlesztések • a tanártovábbképzéseken való részvétel
• a didaktikai alapértékek normává tétele (módszertani változatosság: tanulói aktivitás, differenciálás, projektpedagógia…) • a tantárgyközi szemlélet elfogadtatása, elfogadása • mőhelymunka kialakítása
Problémák: • rövid idı, erıltetett ütemezés, a feladatok torlódása • pilote program hiánya: tervezési nehézségek, hibák • túlvállalás, a továbbképzések túlméretezése, egyenetlen minıség • fontos területek kimaradása • fenntarthatóság, folytatás • bürokratikus terhek
3. A mővészeti alapiskolánk munkája
Létszámok: Mővészeti ág Zenemővészet Képzı-és iparmővészet
Színbábmővészet
és
Táncmővészet
Tanszak Szolfézs-kórus Furulya Kézmőves Festészet Grafika Fatárgy Színmővészet (angol) Színmővészet (német) Színmővészet (magyar) Modern tánc Néptánc Társas tánc
-----------------------------------------------
Létszám 159 51 24 57 119 8 30
Összlétszám 210 208
61
10 21 43 31 143
217
696
696
Csoportos: 645 fı, egyéni: 51 fı. 1.2.Csoportszámok: Mővészeti ág Zenemővészet Képzı-és iparmővészet
Szín- és bábmővészet
Táncmővészet
Tanszak Szolfézs-kórus Furulya Kézmővesség Festészet Grafika Fatárgy Színmővészet (angol) Színmővészet (német) Színmővészet (magyar) Modern tánc Néptánc Társas tánc
Csoportszám 14 51 (egyéni) 2 5 9 1 2 1 2 3 3 9
1.3.Tanárok Mővészeti ág Zenemővészet
Tanszak Szolfézs-kórus
Furulya
Képzı-és iparmővészet
Kézmőves Festészet Grafika
Fatárgy
Tanárok Csányi Zsuzsanna Diamant Ágnes Siposné Csendes Éva Szabadi Magdolna Kövesi Nagy Dominika Dr. Francziáné Kelló M. Maróti Lászlóné Sipos Géza Pintér Attila Dobcsányi László Chabrecsek Terézia Dr. F.-né Szolnoki Márta Sejbenné Miklós Edit Dr. F.-né Szolnoki Márta Pataj Klára Chabrecsek Terézia Beke Ferenc Kuspi Zsolt Gısi Andrea Lakatos Ferenc
Összlétszám
10
10
Színbábmővészet
és
Színmővészet (angol)
Belájszki Nevenka 7 Sinka Hilda Dr. Borosné Tóth Katalin Soósné Vıneki Edina Péter Éva Piskoltiné Tóth Andrea Keneseyné Eperjesy Jusztina
Színmővészet (német) Színmővészet (magyar)
Táncmővészet
Modern tánc
Néptánc Társas tánc
-------------------
---------------------
Tóth Orsolya 7 Papp Zsuzsanna Hegedős Zsuzsanna Tanács István Nógrádiné Nóvé Zsuzsanna Bálint Judit ------------------------- 34
Az elızı tanévhez képest 75 fıvel emelkedett a tanulói létszám, 3 fıvel a tanárok száma.
Ez
annak
köszönhetı,
hogy
2006
májusában
a
Hóra-Múzsa
Alapfokú
Mővészetoktatási Intézmény tánc tanszakának növendékei átiratkoztak iskolánkba, mivel addigi iskolájuk megszőnt. Így 120 külsıs, tánc tanszakos növendékkel bıvült iskolánk létszáma, két teljes foglalkoztatású és két óraadó kollégával erısödött nevelıtestületünk. Érdeklıdés hiányában nem indítottuk be a fotó-videó, a bábjáték és a felsıs magyar nyelvő színjáték tanszakokat. A táncmővészet és a képzı- és iparmővészeti ág tanszakaira (festészet, grafika, kézmővesség) és az angol nyelvő színjáték induló évfolyamaira a tavalyinál többen jelentkeztek. A többi tanszakon az eddigi évekhez hasonló létszámmal dolgoztunk.
Az egyéni zongoraoktatást igénylik a szülık nagy számban, bár ez csak a
szolfézs kötelezı zongoraoktatás kiegészítése volt az idei tanévben. A modern tánc tanszakon a tanárváltás kisebb zökkenıvel járt (nem lehetett év közben végzett tanárt találni). Egyre nagyobb problémát jelent a térítési díj beszedése. A szülık halogatják a befizetést.
Diamant Ágnes által elvégzett elégedettségi vizsgálat a következıket mutatja: A tanulók 35.4 % - a iskolánkban más mővészeti ágra is jár. Egyéb tanszakokra a tanulók 54. 8 %- a jár. Ez azt jelenti, hogy iskolánkban lehetıség van arra, hogy egy tanuló akár több mővészeti ágra és több tanszakra is járhasson, beiratkozhasson.
26. 5 % szívesen járna más tanszakra, ha az iskolában lenne ilyen. Közülük legtöbben valamilyen hangszeres tanszakot választanának. / Zongora, hegedő gordonka, fuvola stb. / A kérdıívet kitöltık 16. 1 %- a más mővészeti iskolába is jár, elsısorban hangszeres képzésre. E két utóbbi kérdésre adott válaszok bizonyítják, hogy iskolánkban szükségszerő és fontos lenne a különbözı hangszeres tanszakok beindítása, hiszen erre komoly igény mutatkozik. A válaszadók 37. 6%-a más mővészeti iskolába is járna, ha az oktatás ingyenes lenne. A tanulók 74. 1%-a maga döntötte el, hogy milyen tanszakra kíván járni. A többiek választását szülık, diáktársak, tanárok segítették. 91, 3% ítélte megfelelınek a tájékoztatást az induló tanszakokról. Az általános iskola mőködésén belül szervezett mővészeti oktatás létjogosultságát igazolja, hogy a válaszadók 81.7%-a jónak tartja, hogy az általános képzésben már megismert tanáraik oktatják a különbözı mővészeti tanszakokon, hiszen 97.8%-uk kedveli a foglalkozást tartó tanárt. A mővészeti iskola gyakorlati képzésében résztvevı tanárjelöltek jelenlétét az oktatásban a tanulók 66.6%-a szívesen fogadja. A gyerekek 98. 9%-a szívesen vesz részt a foglalkozásokon. A tanulók 38. 7%-a választana valamilyen sporttevékenységet tanórán kívül. 84. 9% gondolja úgy, hogy sok olyan dolgot tanulhat a mővészeti iskolában, amit az általános tantervő tanítási órákon nem sajátíthat el, és 92. 4 % szerint az itt tanultakat hasznosítani tudja az általános iskolai órákon is. 92, 4% elégedett a foglalkozásokon alkalmazott és felhasznált eszközökkel, 79.5% jónak tartja azt, hogy a mővészeti órákon sokféle eszközzel és mővészeti technikával ismerkedhet meg. 84, 9% örül annak, hogy az iskola épületét nem kell elhagynia azért, hogy mővészeti órákon vehessen részt, és 69.8% gondolja úgy, hogy az iskola megfelelı helyiséget biztosít számára. A tanulók 45. 1%-a már részt vett a mővészeti iskola által szervezett különbözı táborokban /képzımővészeti tábor, kórustábor tánctábor stb./ 81. 7% szívesen vett részt különbözı mővészeti versenyeken. Közülük többen városi, megyei és országos elismerést szereztek./ 53. 7%/ 93. 5%- a tanulóinknak rendszeresen és szívesen vesz részt a mővészeti iskola által szervezett rendezvényeken./ hangverseny, színházi elıadás, kiállítás stb./ A tanulók 95.6%- a következı tanévben is szeretne mővészeti iskolánkba járni.
94. 6% jónak tartja, hogy mővészeti iskolai munkájáról bizonyítványt kap. A gyerekek 58%-a szeretné tanulmányait ilyen jellegő mővészeti iskolában folytatni.
A szülıi elégedettségi vizsgálat eredményei: A kérdıívet 53 olyan szülı töltötte ki, akinek 2. évfolyamos gyermeke tanul mővészeti iskolánkban. Közülük 23 szülınek a szolfézs tanszakra, 24-nek a grafikára, 6 szülınek a festészet tanszakra jár gyermeke. A szülık 51%-a nyilatkozott arról, hogy gyermekük ebben az intézményben másik tanszakra is jár. /19% a moderntáncot, 17% a furulyát és zongorát jelölte meg második tanszakként/. Szintén 19% más tanszakra beíratná gyermekét, ha az iskolában lenne ilyen. Más mővészeti iskolába jár a tanulók 23%- a, ami azt bizonyítja, hogy igény lenne egyéb tanszakok indítására, ez esetben is elsısorban a hangszeres tanszakokat részesítették elınyben. Egyre nagyobb problémát jelent a különbözı tanórán kívüli elfoglaltságok anyagi finanszírozása, hiszen a szülık 38%-a más mővészeti iskolába is beíratná gyermekét, ha az oktatás ingyenes lenne. 93% megfelelınek tartja a beiratkozás elıtti tájékoztatást a választható tanszakokról. 66% jónak tartja, hogy alkalmanként tanárjelöltek tartják a mővészeti órákat. A szülık 96%-a szerint gyermeke szeret a foglalkozásokra járni. 60% választana még gyermekének valamilyen tanórán kívüli elfoglaltságot, legtöbben valamilyen mozgással kapcsolatos tevékenységet részesítenének elınyben. / Valamilyen sportág, tánc stb./ 98% elégedett azzal a helyiséggel, melyet az iskola biztosít gyermekének, és örül annak, hogy a mővészeti órák az iskola épületében vannak, nem kell más intézménybe vinnie gyermekét. A szülık 92%-a megfelelınek tartja azokat a felszereléseket, eszközöket, melyeket a tanulók használnak. 72% gondolja úgy, hogy hasznosak a mővészeti iskola által szervezett táborok. 36% jelezte, hogy már volt is ilyen táborban gyermeke.
A kérdıívet kitöltık 51%-a nyilatkozta, hogy gyermeke már részt vett olyan fesztiválon, versenyen, pályázaton, melyen a mővészeti iskolát képviselte, közülük 23% helyezést is ért el, városi, megyei, sıt országos szinten is. 98% szeretné jövıre is beíratni gyermekét a különbözı mővészeti tanszakokra. 70% fontosnak tartja, hogy gyermeke a mővészeti iskolai teljesítményéért bizonyítványt kap. A szülık 72%- a elképzelhetınek tartja, hogy az általános iskola befejezése után gyermeke mővészeti iskolában is folytatja majd tanulmányait. Összegzésként elmondható, hogy a tanulók megítélése mővészeti iskolánkról bizonyítja, hogy mőködése sikeres és fenntartása szükségszerően fontos. Iskolánkban a mővészeti oktatásra tehát egyértelmő igény van, a kérdıív alapján bátran állíthatjuk, hogy a szülık elégedettek az iskolában folyó színvonalas munkával.
Az éves szakmai munka Kiemelt feladatok: Kiegyensúlyozott szakmai munka végzése, mővészeti hét szervezése. Évente ismétlıdı feladatok: kórustáborok szervezése (Bárdos Kicsinyek Kórusa 2006 november, Bartók Kórus 2007) A karácsonyi mősor megszervezése (mindkét kórus) Részvétel az Éneklı Ifjúság versenyen (mindkét kórus) Részvétel az Éneklı Ifjúság verseny gálamősorán (mindkét kórus) Szereplés a fıiskola tanévnyitó ünnepélyén (kiskórus) Szereplés a fıiskolai pedagógusnapon Mővészeti hét A 2006-2007. tanév kiemelt rendezvénye a 2007. május 21-én rendezett Tavaszi hangverseny a TIK-ben, és május 31-én a városi könyvtárhasználati vetélkedı; a cím: „Egy kettıs „kettıs” évforduló okán” (Kodály Zoltán születésének 125., halálának 40.évfordulója, valamint
Kırösi
Csoma
Sándor
halálának
165.
évfordulója
kapcsán
a
szegedi
földrajzprofesszorról, Prinz Gyuláról való vetélkedı ) A Tavaszi hangverseny helyszíne a TIK volt május 21-én. A koncertterem bérlését pályázati támogatásból oldottuk meg. A Tavaszi hangversenyen az iskola diákjaiból (240 fı) alakult két kórus (Bárdos és Bartók kórus) lépett fel. Ezen alkalommal mutattuk be a szülıknek, a város mővészeti iskoláinak, a többi gyereknek, az iskola pedagógusainak és az érdeklıdıknek az éves munka eredményét. Az idei hangverseny mottója volt: „Kodály módszerének nem az a célja, hogy tízmillió muzsikust neveljen, hanem hogy tízmillió boldog
embert”. Ez a rendezvény adott alkalmat arra is, hogy az iskolából kikerült régi növendékeinket viszontlássuk és halljuk. A hangversenyen felléptek: a Tömörkény I. Gimnázium nıi kara és furulya tanszakos diákjaink. A képzımővészet napján május 25-én „Kreálom”- kézmőves alkotódélutánt tartottunk az iskolába meghívott „mesterekkel”. Az alkotások témája volt: Kodály után szabadon. Résztvevık: iskolánk képzı- és iparmővészeti tanszakos növendékei (200 fı), meghívott gyermekvendégek, (a város mővészeti iskoláinak 1-2 gyerek képviselıje és tanárai) Május 26-án, a tánc napján közel kétszáz táncos színes mősorral ((klasszikus balett, modern tánc, társastánc és a néptánc) lépett fel a Karolina iskola dísztermében. Ez a színes összmővészeti gála jól tükrözte az elmúlt tanév kemény munkáját mind a tanárok, mind a táncosok részérıl. Május 24-én hangszeres bemutató volt az iskolában. Felléptek a furulya tanszakos növendékek. A rendezvényre meghívtuk a mővészeti iskolák zenei tanszakjainak vezetıit is. A dráma napjára magyar, angol, német nyelvő darabokkal készültek a gyerekek. A programra vártuk a város angol és német tagozatos iskolásait a Szegedi Százszorszép Gyermekházba. A rendezvénysorozattal az is célunk volt, hogy úgy nyújtsunk betekintést a nálunk folyó mővészeti életbe, hogy közben Szeged város más oktatási intézményeinek tanulói is aktívan tevékenykedhessenek.
Kedves Kollégák! Beszámolómban nem törekedhettem teljességre. Nem szóltam olyan jelentıs rendezvényekrıl és eseményekrıl, mint a papírgyőjtés, az erdei iskolák, a pedagógusok minısítésének kidolgozása, amelyet Dr. Bene Kálmánné koordinált, a Vezetıtanárok III. Országos Módszertani Konferenciája Budapesten, az SZTE JGYPK Tudományos és Mővészeti Mőhelyeinek konferenciája, az ötödik osztályok csoportbontása matematikából, karácsonyi ünnepségünk, sítáborok és nyári táborok, a kollégák tudományos munkái, bemutatói és pályázatai stb., de úgy gondoltam, hogy a két terület – kompetencia alapú oktatás és mővészeti iskola- részletesebb elemzése elegendı a 2006/2007. tanév értékeléséhez. Kérem, beszámolómat egészítsék ki, vitassák meg, majd fogadják el!
Bácsi János
