Zsámbék Város Képviselő-testületének 17/2006.(IX.29.) Ö.K. számú RENDELETE Az állattartás rendjéről* Zsámbék Város Önkormányzatának Képviselő-testülete településünk helyi sajátosságait figyelembe véve és azon elhatározástól vezérelve, hogy más jogszabályok által nem szabályozott életviszonyokat közmegelégedésre rendezzen, a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV.tv. 16.§(1) bekezdésében biztosított jogkörében az állatok tartásáról az alábbi rendeletet alkotja.
Általános rendelkezések 1. § (1) Jelen rendelet rendelkezéseit Zsámbék Város Önkormányzat közigazgatási területén kell alkalmazni. (2) A rendelet rendelkezéseit mind a haszonállatok, mind a kedvtelésből tartott állatok vonatkozásában alkalmazni kell. (3) A rendelet hatálya kiterjed minden, a település közigazgatási területén állatot tartó magánszemélyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetre. (4) Az engedély a közvetlen szomszédok legalább 51 %-os többségének írásbeli hozzájárulása esetén adható meg. (5) E rendelet szabályai – kivéve az állategészségügyi szabályokat – nem vonatkoznak a - honvédség, rendőrség szolgálai célra használt állataira, az intézmények területén belül, ill. szolgálatban, - vállalatoknál, vállalkozásoknál, intézményeknél tartott őrző-védő ebekre a telephely területén belül, kivéve, ha a telephely több lakásos lakóházban van - vakvezető ebekre, - külön jogszabályok által szabályozott állattartásra. 2. § Zsámbék közigazgatási területén: (1) nagyhaszonállatot: - ló - szamár - öszvér - szarvasmarha - bivaly - sertés - juh - kecske (2) kishaszonállatot: - baromfi (tyúk, gyöngytyúk, lúd, kacsa, pulyka és húsgalamb) - házinyúl és egyéb prémes állat (3) méhcsaládot
2 (4) díszállatot (aranyfácán, ezüstfácán,. díszkacsa, egyéb díszszárnyas) (5) lakásban, ingatlanon, más építményben tartható egyéb állatot: (madarat, hörcsögöt és egyéb rágcsálót, ízelt lábút, halat, hüllőt) (6) macskát (7) ebet E rendelet szabályai szerint – az építésügyi, az állatvédelmi és állattartási, állategészségügyi, környezet és természetvédelmi, továbbá a közegészségügyi jogszabályok betartásával, valamint a lakosság nyugalmát szükségtelen zavarása nélkül – lehet tartani. 3. § E rendelet szerinti építési övezeteket a Zsámbék Város hatályos Építési Szabályzata és Szabályozási Terve alapján határozza meg. a) I. övezet: Településközpont vegyes területek (Vt) b) II. övezet: Kisvárosias lakóterület (Lk), tiszti lakótelep (24 tömb Lk-1) pedagóguslakások (14-es tömbLk-2), övezet c) III. övezet: Kertvárosias lakóterület (Lke) d) IV. övezet: Általános mezőgazdasági terület:Má-á), Kertes mezőgazdasági terület (Mk), Átmeneti kertes mezőgazdasági terület (Mk-Lke) e) V. övezet: Központi vegyes terület (Vk – Agrogate) , Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület (Gksz) f) VI. övezet: Különleges területek (K – Romtemplom, Kálvária, Oktatási létesítmények, 41-es tömb, 42-es tömb ) g) VII. övezet: Idegenforgalmi különleges területek (Ki – lovas-klubok, malom-tó melletti területek) h) VIII. övezet: Egyéb különleges területek: Kálvária, Józsefvárosi pincesor, Mélyúti pincesor, Gyurgyalagos, egyéb pincesorok
4. §. Nem minősül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt, 15 napig a lakásban, illetve a hozzátartozó melléképületben tartott baromfi és házinyúl. Az állatok tartása 5. §. (1) Bejelentési kötelezettség mellett tartható az I. (Vt) övezetben: -kishaszonállat maximum 30 db III. övezet: -szarvasmarha, ló, szamár: 500 m2-enként 1 db, de ingatlanonként maximum 2 db és ezek szaporulata az elléstől számított 1 évig, - sertés, juh, kecse: 200 m2-enként 1 db, de ingatlanonként maximum 4 db és ezek szaporulata fél évig,
3
- baromfi maximum 100 db - galamb – zárt rendszerben- összesen 100 db; nyitott rendszerben összesen 25 db - házinyúl és egyéb prémes állat maximum 50 db IV. övezet: - szarvasmarha, ló, szamár: 500 m2-enként 1 db, de ingatlanonként maximum 10 db és ezek szaporulata az elléstől számított 1 évig, - sertés, juh, kecske: 200 m2-enként 1 db, de ingatlanonként maximum 20 db és ezek szaporulata fél évig; - kishaszonállat: maximum 100 db - hatósági engedély alapján kis- és nagyüzemi állattenyésztés folytatható VII.(Ki) övezetben: mint a IV. övezetben. (2) Nem tartható nagy és kishaszonállat: II. (Lk, Lk-1, Lk-2) övezetben, az V. (Vk, Gksz) övezetben, valamint a VI. (K.)övezetben. (3) Külön kérelemre a jegyző engedélyével tartható kis- és nagyhaszonállat a VIII. övezetben 6. § Díszállatok: (1) Engedély nélkül tartható I., III.,VI. övezetben telekingatlanonként 10 db alatti mennyisége, ha a telekingatlan szélessége a 10 métert eléri, valamint az ingatlan alapterülete a 400 m2 meghaladja. Számbeli korlátozás nélkül tartható IV. keretövezetekben. (2) Engedéllyel tartható I., III., VI. övezetben a 400 m2 feletti telekingatlanon, ha a telekszélesség a 10 métert eléri, telekingatlanonként maximum 30 db és annak 3 hónapos szaporulata. (3) Az engedély a közvetlen szomszédok legalább 51 %-os többségének írásbeli hozzájárulása esetén adható meg. (4) Nem tartható a : II., és V. keretövezetben.
7. § Méhcsalád: (1) A méhészetről szóló 15/1969.(XI.06.) MÉM rendeletben előírtak szerint a (2) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve engedély nélkül tartható. (2) Nem tartható az I., II., V., VI. keretövezetben.
4
8. § Lakásban, ingatlanon, más építményben tartható egyéb állat: (1) Engedély nélkül tartható – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a 2. § (5). pontjában felsorolt állat. (2) Bejelentés nélkül tartható az a hüllő, amely fajából eredően kifejlett korában az 50 cm nagyságot nem éri el. 9. § Macska: (1) Macska engedély nélkül tartható a rendelet hatálya alá tartozó területen az olyan ingatlanok esetében, amelyeken csak egy lakás található. (2) Többlakásos ingatlanon, illetve épületben lakásonként kettő macska és annak szaporulata tartható engedély nélkül, legfeljebb kettő hónapos koráig. (3) Engedéllyel tartható a (2) bekezdésben meghatározottnál nagyobb számú macska. (4) Az engedély a közvetlen szomszédok legalább 51 %-os többségének írásbeli hozzájárulása esetén adható meg. (5)
10. § Eb: (1) Eb engedély nélkül tartható az egy helyrajzi számon lévő egylakásos, maximum 2 db. (önálló családi házas) ingatlanon. (2) Többlakásos ingatlanon, épületben, társasházakban és ezek udvarain lakásonként kettő eb és annak szaporulata, legfeljebb három hónapos koráig tartható engedély nélkül. (3) A (2) bekezdésben meghatározottnál nagyobb számú eb csak engedéllyel tartható. Az engedély a szakhatóságok és a közvetlen szomszédok legalább 51 %-os többségének írásbeli hozzájárulásával adható meg. (4) (5) Nem tartható kutya erkélyen, loggián, többlakásos épületek közös helységeiben. (6) Többlakásos házak udvarain ebet csak úgy szabad tartani, hogy az a lakókat ingatlanuk rendeltetésszerű használatában ne akadályozza. (7) Ebtenyészetet az Állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV tv-ben előírtak figyelembevételével üzemeltethető. (8) Tilos harci ebeket tartani és tenyészteni. (9) Az ebek azonosítására az állattartó köteles minden 3 hónapnál idősebb ebet egyedi azonosítóval (mikrochip) ellátni legkésőbb 2011. augusztus 31-ig., majd az ezt követően született ebeket 3 hónapos koruk elérését követően legkésőbb 6 hónapos koruk betöltéséig. (10) Az ebek jelelölését a jegyző által kijelölt állatorvosok végzik el. (11) Amennyiben az eb már rendelkezik egyedi azonosítóval, vagy a jelölést nem a kijelölt állatorvos végzi, akkor az állattartó kötelez az azonosításhoz szükséges adatokat
5 az Önkormányzat rendelkezésére bocsájtani e rendelet hatályba lépését vagy az eb megjelölését követő 60 napon belül. (12) A (9) bekezdésben előírt egyedi azonosító (mikrochip) beszerzésének költségeihez Zsámbék Város Önkormányzata 2011. augusztus 31-ig támogatást nyújt.
11. § Közterületen, közös használatú udvaron, valamint épületek közös használatú helyiségeiben és területein, vagy bárki más által jogszerűen igénybe vehető egyéb területen az ebet kettő méternél nem hosszabb (nem kihúzható) pórázon, szájkosárral ellátva kell vezetni. Ahol a helyhiány miatt a kikerülés és biztonságos távolságtartás nem lehetséges, köteles az ebtartó az ebet nyakörvénél fogva vezetni. 12. § Az ebtulajdonos köteles ebét úgy tartani, hogy az a nyugalmat ne zavarja, anyagi kárt, szennyezést ne okozzon, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen. Állatok elhelyezése 13. § (1) (2)
Az állatok tartására szolgáló létesítmények tisztaságát az állattartó – a jogszabályban megállapított közegészségügyi rendelkezések szerint - köteles folyamatosan biztosítani. Nagy és kis haszonállat istállója, kifutója esetén a legközelebbi a. lakóépülettől legalább 16 m, b. III-as építési keretövezetben közterülettől legalább 16 m, c. ásott kúttól legalább 15 m, d. fúrt kúttól legalább 5 m e. vízvezetéki kerti csaptól legalább 3 m távolságot kell tartani.
(3)
Kisállatfajok, díszállatok és galamb elhelyezésére szolgáló ketrec, ól, kifutó, esetén a legközelebbi a. közintézménytől, éteremtől legalább 50 m b. lakó és/vagy üdülő épülettől legalább 8 m c. ásott kúttól legalább 10 m, d. fúrt kúttól legalább 5 m, e. vízvezetéki kerti csaptól legalább 1 m távolságot kell tartani.
(4)
Zárt trágyatároló, zárt trágyalétároló esetén a (2) bekezdésben meghatározott távolságot kell tartani.
(5)
A (2), (3) és (4) bekezdésben meghatározott, a lakóépületektől való védőtávolság mértéke az ÁNTSZ hozzájárulásával 10%-al csökkenthető.
14. §
6
(1) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szökésének megakadályozásáról. (2) Az állattartással kapcsolatban keletkezett állati ürülék még átmenetileg sem tárolható közterületen. Az állati ürüléket az állattartó a közterületről köteles eltávolítani. (3) Közterületen állatot etetni, legeltetni a jegyző külön engedélyével lehet. Szabálysértési eljárás 15. § (1) Szabálysértést követ el és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki a. az 5. §, a 6. § (2) és (3) bekezdés, a 7. § (2) bekezdés, a 8. § (2) bekezdés, a 9. § (3) bekezdés, a 10. § (3) bekezdés és a 11. §, 12 §., 13.§ (1), (2), (3), (4), (5), bekezdés, 14.§ (1), (2), (3) bekezdésben foglaltakat megszegi. . (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértések miatt a rendőrség, a polgármesteri hivatal erre felhatalmazott ügyintézője helyszíni bírságot szabhat ki. Eljárási szabályok 17. § (1) (2) (3) (4)
(5)
Az állattartás, illetve ebtenyésztés iránti engedély kérelmet a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Irodáján kell előterjeszteni. Az állattartási, illetve ebtenyésztési engedély megadásának, visszavonásának jogát a Képviselő-testület a jegyzőre ruházza át. Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell az állattartó nevét és címét, az állattartás helyét, a tartandó állat faját és számát, valamint a tartás módját. Az állattartás nem engedélyezhető, ha a. az állattartó az engedélyt olyan területre kéri, ahol a rendelet szabályai szerint nem tartható állat, b. az állatok elhelyezése az építésügyi, közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, valamint a természetvédelmi jogszabályoknak nem felel meg; Az engedély kártalanítási kötelezettség nélkül visszavonható, ha az engedélyes e rendeletben foglalt előírásokat és az engedélyben előírt kötelezettségeit megsérti, illetve a jogsértő állapotot felhívás ellenére 8 napon belül nem szünteti meg. 18. §
Az állattartási és ebtartási ügyekben a határozat meghozatalához állategészségügyi szakkérdésben a kerületi hatósági állatorvos, közegészségügyi szempontok elbírálása esetén az ÁNTSZ, továbbá az állatok elhelyezése kapcsán építéshatósági kérdésekben a Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztályának szakvéleménye is szükséges. Értelmező rendelkezések 19. § E rendelet alkalmazásában:
7 a)
b) c)
d)
e) f) g) h) i)
j)
eb biztonságos tartása: az eb tartása helyén az eb elzárása az ingatlanon belül, lakásban, vagy zárt ketrecben, illetőleg kennelben, amely megakadályozza elsősorban a gyermekek, de bármely más illetéktelen személy bejutását, és alkalmas arra, hogy meggátolja az eb kijutását, illetve felügyelet nélküli közterületre kerülését. A ketrecnek, kennelnek tetővel kell rendelkezni, és védelmet kell nyújtania az eb számára az időjárás ellen; tenyésztés: legalább két tenyésznősténnyel folytatott kereskedelmi, haszonszerzési célú, céltudatos szaporítás; jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet); őrző-védő kutya: az-az eb, amelyet magán, vagy társas vállalkozásban folytatott őrzővédő szolgálat során alkalmaznak, és amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetője igazolja; vakvezető kutya: az-az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolvánnyal lát el, haszonállat: haszonszerzés céljából tartott állat, kedvtelésből tartott állat: nem haszonszerzés céljából, hobby jelleggel tartott állat, állattartó: az a személy, aki az állattal rendelkezni jogosult, Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése. közvetlen szomszéd: több lakásos lakóházban az állattartással közvetlenül közös fallal, vagy közösen használt előtérrel, kerttel, közös helyiséggel rendelkező, valamint az alatta és felette lévő lakásokban lakók, tömbházban a szemközti szomszéd is, kertes családi házban a közvetlen telekhatáros szomszéd, k.) mikrochip: elektronikus azonosító rendszer (transzponder), amely az állat szervezetébe helyezve az állat egyedi azonosítására alkalmas.
Átmeneti és záró rendelkezések 20. § (1)
E rendelet 2006. 09.29-én lép hatályba.
(2)
Zsámbék közigazgatási területén e rendelet hatályba lépését megelőzően már tartott állatok függetlenül attól, hogy az állattartó rendelkezik-e korábban kiadott engedéllyel. (3) Amennyiben az állattartási lehetőség az érintett területen a szabályozási terv módosítása következtében megváltozik, vagy megszűnik, a jogszerűen létesített állattartásokat az állattartók a módosítás hatálybalépésétől számított egy évig folytathatják, amit a hivatal felülvizsgál. (4) A képviselő-testület felhatalmazza a jegyzőt, hogy ebfuttató területet jelöljön ki. (5) E rendelet hatálya alá tartozó eljárások - kivéve a szabálysértési eljárásokat - során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, többször módosított 1957. évi IV. tv. rendelkezését kell alkalmazni. (6) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló többször módosított 41/1997. (V.28.) FM rendelet, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (7) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Zsámbék, 2006. szeptember 26.
Horváth Gellértné s.k. polgármester
dr. Motorcza Gyula s.k. jegyző
A rendelet szövege tartalmazza a 33/2008.(XII.10.), és a 19/2009.(VII.08.) és a 12/2010.(V.10.) számú módosító rendelet szövegét.
