Ivády Rozália Eszter 2006/2007 Bevezetés a pszichológiába. Szeminárium tematika
1/5
Bevezetés a pszichológiába Szeminárium tematika, 2005/2006 A szeminárium idıbeosztása: 2006. szeptember 12. 2006. szeptember 19. 2006. szeptember 26. 2006. október 10. 2006. október 17. 2006. október 24. 2006. október 31. 2006. november 7. 2006. november 14. 2006. november 21. 2006. november 28. 2006. december 5. 2006. december 12.
A pszichológia nézıpontjai – nagy pszichológiai iskolák. A személyiség Percepció – észlelés és érzékelés. Figyelem Emlékezet Tanulás, a tudás szervezıdése I. Zh Nyelv, kommunikáció, gondolkodás Intelligencia, kreativitás, képzelet Motiváció Érzelmek II Zh. Beszámolók, javító zh Beszámolók, pót javító zh. Beszámolók
Részletes tématerv 1. A pszichológia nézıpontjai – nagy pszichológiai iskolák. A személyiség Biológiai nézıpont, behaviorizmus, pszichoanalízis, humanisztikus pszichológia. Megismeréstudomány és gyakorlati alkalmazásai. A pszichológia alkalmazott ágai – miben segíthetik a pedagógust: iskolapszichológus, nevelési tanácsadó, ideggondozó, klinikum. Biológiai nézıpont, behaviorizmus, pszichoanalízis, humanisztikus pszichológia, kísérlet, vizsgálat, megfigyelés A személyiség fogalma és fejlıdése. A tudományos és a hétköznapi definíció különbségei. A pszichológiai nézıpontok elképzelése a személyiség szerkezetérıl és mőködésérıl. Milyen életkortól kezdve beszélhetünk személyiségrıl? Személyiségzavarok. A személyiség egy munkadefiníciója; pszichológiai iskolák elképzelései a személyiség szerkezetérıl és mőködésérıl. A személyiség szerkezete kognitív pszichológiai nézıpontból. 2. Percepció – észlelés és érzékelés. Figyelem Látás, hallás, szaglás, tapintás. Az érzékelés és észlelés különbségei. Figyelmi folyamatok: szőrés. Fenntartott figyelem és fejlıdése gyermekkorban. Figyelmi zavarok, ADHD – mirıl ismerjük fel és hova küldjük? kapacitás, terjedelem, elterelhetıség, csatornaváltás, fáradás, figyelmi mérıeszközök Praktikum: d2 teszt, illetve kódolásteszt. Vigilancia feladat. 3. Emlékezet Az emlékezet típusai. Tárelméletek. Miért nincsenek emlékeink 3 éves korunk elıttrıl? Baddeley munkamemória- modellje és szerepe a különbözı tárgyak tanulásában, a munkamemória és emlékezet fejlıdése iskoláskorban. Miért felejtünk – vagy mégsem felejtünk? A felejtés és küzdelem a felejtés ellen. Amnéziák és emlékezeti zavarok. Emlékezet, tár-elméletek, STM, LTM, munkamemória, explicit és implicit emlékezet, önéletrajzi és szemantikus emlékezet. tanulás, kritériumig tanulás, túltanulás, mnemotechnika, proaktív, retroaktív, homogén gátlás; konszolidációs idı Praktikum: Munkamemória-kapcitás. Elsı gyermekkori emlék
Ivády Rozália Eszter 2006/2007 Bevezetés a pszichológiába. Szeminárium tematika
2/5
4. Tanulás, a tudás szervezıdése. Kondicionálás: klasszikus és operáns kondicionálás. A kutya, a patkány és a macska: Pavlov, Skinner, Thorndyke. Az emberi szemantikus emlékezet szervezıdése – hogyan tudjuk a világról azt, amit tudunk? Shank és Abelson. A sémákra épített élet. Történetszerkezet és emlékezeti sémák, a séma-aktiváció hatása az emlékezetre. Tanulási zavarok. Tanulás, klasszikus és operáns kondicionálás, belátásos tanulás (tanulás-elméletek) fogalom – séma; magjelentés, prototipikus jelentés Praktikum. Bartlett: szellemek háborúja. 5. Zh 6. Nyelv, kommunikáció, gondolkodás Nyelv és gondolkodás viszonya, kulturális relativitás, társadalmi háttér és nyelv – gondolkodás összefüggés, a különbözı nyelvi kódok szerepe a tanításban. Gondolkodási alapmőveletek, problémamegoldás, egyszerő és összetett problémák (evolúciós és fejlıdéslélektani szempontok), kezdık és szakértık, emberi és gépi gondolkodás, feladat és probléma különbsége. pszichológiai gondolkodási mőveletek (9), logikai gondolkodási mőveletek feladat és probléma – különbségei; Praktikum: gondolkodás: WASON feladat alapprobléma és módosított feladat. Az adatok bemutatásának hatása – konkrét és elvont gondolkodás. 7. Intelligencia, kreativitás, képzelet Mi az intelligencia? Hányféle intelligencia létezik? Az IQ vita – faji különbségek, társadalmi különbségek. Az intelligencia fejlesztése. A kreativitás és az intelligencia – kapcsolatok és különbségek. Divergens és konvergens gondolkodás. Képzelet – gondolkodás és észlelés kapcsolata. intelligencia, kreativitás, képzelet Praktikum: Az intelligencia és a kreativitás mérése. RAVEN teszt, MAWI. 8. Motiváció A motiváció szintjei – Maslow. Külsı és belsı motiváció. Teljesítménymotiváció, sikerorientált és kudarckerülı tanulók. Drogfüggés –külsı jutalom?. Homeosztázis: éhség, bulimia, anorexia. Szexualitás, a nemi irányultság kialakulása. Motiváció (Maslow) teljesítménymotiváció: sikerorientált, kudarckerülı, igényszint, intrinzik, extrinzik motívumok; explorációs késztetés, kompetencia-motívum Praktikum: kudarckerülés és sikerorientáció feladat ill kérdıív. 9. Érzelmek Különbözı érzelmek és felismerésük: Ekman vizsgálatai, darwini elmélet. Érzelemelméletek: tyúk vagy tojás? Tudatelmélet és érzelemfelismerés. Miért jó, hogy vannak érzelmeink és miért rossz? Érzelem és értelem – ellentétes fogalmak? Érzelmi folyamatok az osztályteremben. alapérzelmek, differenciált érzelmek, érzelem-elméletek: James-Lange, Cannon-Bard elmélet Praktikum: érzelmek felismerése – Ekman képek, Baron-Cohen. 10. Zh 11. Beszámolók, javító zh. 12. Beszámolók, pót javító zh.
Ivády Rozália Eszter 2006/2007 Bevezetés a pszichológiába. Szeminárium tematika
3/5
AZ ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI ALAPKÖVETELMÉNY: ÓRAI JELENLÉT – FÉLÉV VÉGI ALÁÍRÁS A szemináriumi órákon a részvétel kötelezı. A félév során maximum három hiányzás lehetséges, amennyiben a hallgató háromnál több alkalmat mulaszt, nem kapja meg a félév végi aláírást. A hiányzásokat nem kell igazolni, és igazolt hiányzással sem hiányozhat csak összesen háromszor. ÉRDEMJEGYKÖVETELMÉNY A hallgatók pontszámok alapján kapnak érdemjegyet a következıképpen. Pontszám 50 alatt 51-60 61-70 71-85 86-100
Érdemjegy 1 2 3 4 5
Értékelés elégtelen elégséges közepes jó1 jeles2
Feladat Beszámoló Félévközi zh Félév végi zh Összesen Kísérleten részvétel
Maximális pontszám 20 pont 30 pont 50 pont 100 pont 5 pont (max 15 pont)
1
A pontszám elérése esetén megajánlott jegyet kap a hallgató.
2
A pontszám elérése esetén megajánlott jegyet kap a hallgató.
1. SZEMINÁRIUMI BESZÁMOLÓ ÉS VÁZLAT – 20 pont (10 pont elıadásmód, 10 pont tartalom) A hallgatók a szemináriumon beszámolót tartanak. Mindenki kiválaszt egy feladatot és azt 4 maximum 5 percben az órán bemutatja, és egy 1 oldalas vázlatot ad le az eredményeirıl és javaslatairól. Ugyanazt a feladatot többen is választhatják. A beszámoló egyben elızetes készülés a tanári mesterségre, ezért az arra adott pontokat meghatározza az is, hogy a „tanár” mennyire tart rendet a csoportban, mennyire tudja magára vonni a többiek figyelmét és az érdeklıdésüket felkelteni. 5 pont jár az osztály figyelmének fenntartásáért (szemináriumvezetı és a csoport közösen döntik el), 5 pont az érthetıségért (a szemináriumi csoport határozza meg), és 10 pont a szakmaiságért (szemináriumvezetıtıl). LEHETSÉGES
BESZÁMOLÓ-TÉMÁK:
5 diák figyelemvizsgálata a “d2” figyelemvizsgáló eljárás segítségével. Majd az 5 vizsgált személy közül egy diák figyelmét egy tanítási órán megfigyeléses módszerrel vizsgálják. Milyen összefüggést tapasztal? Van-e különbség az egyedül végzett feladat és a csoportos osztálymunka között? Különbözı figyelem-mérı eljárások vizsgálata 5 tanulón: d2 és Piéron. Van-e kapcsolat a figyelem-tesztek közt? Az eredmények összefügg-e az iskolai sikerességgel, ha a jegyeken mérjük azt le? Mely tárgyakban van összefüggés és melyekben nincs? Indokolja meg válaszát és térjen ki a lehetséges megoldásokra (ahol van összefüggés, mivel lehetne a gyengébb figyelmő diákokat segíteni?) Munkamemória-kapacitás és tanulási eredményesség. 5 tanuló vizsgálata. A számterjedelem teszt és a különbözı tantárgyakból kapott jegyek összefüggése. Mely tantárgyakkal van kapcsolat és melyekkel nincs? Értelmezzék az eredményeket. Milyen tanári stratégiákat tud elképzelni a gyengébb tanulók számára?
Ivády Rozália Eszter 2006/2007 Bevezetés a pszichológiába. Szeminárium tematika
4/5
Tanulási hatékonyság és iskolai sikeresség. 5 tanuló vizsgálata. Szólista-tanulás, majd felidézés. Hogyan függ össze a megtanult szavak száma az iskolai eredményességgel és mely tantárgyakban? Ahol van összefüggés, hogyan lehetne segíteni a gyengébb tanulókat? A saját tanítandó tárgyában számít-e a különbség, és hogyan oldaná ezt meg? Mondatismétlés-feladat. Különbözı hosszúságú mondatok ismételtetése 5 gyerekkel. Milyen hosszú mondatokat képesek még elismételni (hány szó van egy tagmondatban)? Órai megfigyelés: a tanár mondatainak átlagos hossza és maximuma. Mire következtet? Hogyan lehetne ezen javítani, tanárként hogyan tudja majd ezt kiküszöbölni? Spontán beszéd. Vegyen fel egy-egy 3 perces beszélgetést 5 gyerekkel, mialatt egy történetet mesélnek el. Milyen hosszú mondatokat mondanak (a szavak száma egy tagmondatban)? Órai megfigyelés: milyen hosszú mondatokat használ a tanár? Mire következtet? Tanulás és értékelı megnyilatkozások. Iskolai osztály megfigyelése: figyelje meg legalább 5 órán, hogy egy Ön által kiválasztott osztályban a tanár a különbözı gyerekekkel szemben milyen értékelı megnyilatkozásokat tesz (dicséret, segítség, egy tanuló eredményének kiemelése – ne felejtse el a non-verbális jelzéseket sem: mosoly, szemkontaktus, stb.). A megfigyelt gyerekek jegyei milyen kapcsolatban állnak a tanár visszajelzéseivel? Mennyire szeretik azt a tárgyat a gyerekek, ahol sok dícséretet kapnak és menyire, ahol egyáltalán nem? Motiváció és hatása az osztályban. Figyelje meg egy tanár több óráját különbözı osztályokban, különösen figyeljen az osztály és a tanár viselkedésének különbözıségére. Figyelje meg, hogyan próbál motiválni a tanár különbözı osztályokban (dícséret vagy büntetés, nem verbális jelzés, verbális jelzés vagy jegyek, beírás, stb.). Van különbség a tanár órái között? Melyik motiváció típus tőnik a leghatékonyabbnak és a legtöbb csoportban érvényesülınek? Milyen különbségeket lát a tanár viselkedésében és az osztály erre adott reakcióiban. Tanulási nehézségek – mi rejlik a probléma mögött?. Egy tanulási nehézségekkel küzdı gyermek megfigyelése. A szülı vagy tanár panasza alapján kiválasztott gyerekkel vegyen fel két figyelem tesztet, két emlékezeti tesztet és beszélgessen a szülıvel, a gyerekkel és a tanárral, figyelje meg a gyerek viselkedését otthon és az osztályban. Milyen következtetésre jutott, hol a probléma? Miért? Hogyan orvosolná? 3. FÉLÉVKÖZI ZH. – 30 pont ; FÉLÉV VÉGI ZH. – 50 pont A félév közepén és végén egy zárthelyi dolgozatot kell megírni, melynek anyaga a félév során elhangzottakból áll. A zh javítására a következı órán egyszer van lehetıség. 4. KÍSÉRLETEN RÉSZVÉTEL. – 5 pont, de összesen max. 15 pont A félév során lehetıség nyílik kísérleten való részvételre, melynek az eredményei a pszicholingvisztika doktori disszertációmhoz kellenek. A kísérletek 5-15 perces kognitív kísérletek, általában feladatokat kell megoldani vagy szavakat felismerni, és gombokat nyomogatni a számítógépen. Nem kötelezı részt venni rajtuk, de a kapott pontok természetesen beszámítanak a jegybe. MEGAJÁNLOTT JEGY FELTÉTELEI: 1. Az elıadáson írt alapfogalom zárthelyi dolgozatok sikeres teljesítése (mindkettı legalább 70%). 2. megtartott beszámoló 3. legalább 70 pont elérése a szemináriumi tematika szerint A fentiek teljesítése esetén a hallgató választhat, hogy a szemináriumon elért pontszámai alapján kapott jegyet elfogadja-e kollokvium jegynek is.
Ivády Rozália Eszter 2006/2007 Bevezetés a pszichológiába. Szeminárium tematika
KÖTELEZİ IRODALOM: Atkinson, et al.: Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest, 2006. AJÁNLOTT IRODALOM:
Bernáth – Révész (szerk.)(1997): A pszichológia alapjai. Tertia Kiadó, Bp. Hebb (1995): A pszichológia alapkérdései. Gondolat-Trivium, Budapest.
******************** Goleman, D. (1997): Az érzelmi intelligencia. Háttér Kiadó, Bp. Séra L. (2001): Általános pszichológia. Osiris, Bp. Eysenck-Keane: Kognitív pszichológia Pléh Csaba: Pszichológiatörténet Elérhetıség e-mail:
[email protected] Ivády Rozália Eszter fogadóórája: hétfı 14-15.
5/5