Zsámbék Város * Képviselő-testületének 13/2006. (VII.24.) Ö.K. számú RENDELETE a köztisztaságról és környezetvédelemről a 21/1970(VI.21. Korm. Rendelet, 2000 évi XXXV törvény, 49/(IV.3.) Kormányrendelet, 1959. évi IV. törvénnyel-rendeletekkel összhangban.
Zsámbék Város Képviselő-testülete a köztisztaságról és környezetvédelemről az alábbi rendeletet alkotja: 1. §. Általános rendelkezések (1) E rendelet hatálya kiterjed Zsámbék város közigazgatási területén a magánszemélyekre és a jogi személyekre - ideértve a jogi személyek társulásait és a magánszemélyek társaságait is. (2) A köztisztaság egyszerre állampolgári és közösségi feladat, ezért mindenki köteles a települési környezet szennyeződését, fertőzését, károsítását előidéző tevékenységtől tartózkodni. 2. §. Fogalmak
(1) avar- és kerti hulladék: falomb, kaszálék, nyesedék, egyéb növényi maradványok a) tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője, b) használó: az, aki az ingatlant ( tulajdonosként, bérlőként, üzemeltetőként, vagy más jogcímen) ténylegesen használja, c) a köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra ( üdülés, pihenés, szállás, stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek, valamint a közterületek tisztántartása, d) közterületek: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet ( közút, járda, tér, közpark), továbbá a nagy város közhasználatú zöldterülete, e) tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek rendszeres tisztítása, hó- és síkosság mentesítése,
1
f) hasznosítás: a kerti hulladék komposztálása g) tároló edény: kukatartály, konténer, egyéb tartály, papír- vagy műanyagzsák
A települési környezet tisztasága Az ingatlanok és közterületek tisztántartása 3.§.
(1) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról a) az ingatlan tulajdonosa, kezelője, az ingatlan használója ( haszonélvező, bérlő, albérlő) köteles gondoskodni, . b) az ingatlan tulajdonosának kötelessége továbbá a rendszeres rovar- és rágcsálóirtásról gondoskodni. (2) Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni - az ingatlan előtti közterület gondozásáról a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II.21.) ÉVM-EüM együttes rendeletben foglaltak szerint, - az ingatlanról a járda és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről.” (3) Két szomszédos terület, épület közötti közforgalmú járdaszakasz esetében a tisztántartási kötelezettség a szomszédos tulajdonosok között 50-50%-os arányban oszlik meg. (A tulajdonosok közötti vita esetén a jegyző dönt a területhatárról.) (4) Intézmény, szórakozóhelyek, vendéglátó-ipari egységek, kereskedelmi üzlethelyiségek és más elárusító helyek előtti járdaszakasz tisztántartása, hó- és síkosság-mentesítése mind nyitvatartási időben, mind azon túl a használó, illetve a létesítményt üzemeltető feladata. (5) Rendezvények tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelően kellő számú szemétgyűjtőedény biztosításáról, majd az edények kiürítéséről és a hulladék elszállításáról, valamint a rendezvény alatt és azt követően a terület tisztán tartásáról. (6) A közterületen tilos járművet mosni, továbbá olajcserét, vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. (7) A gondozatlan járdaszakasz, vagy nyílt árok tisztítását, kaszálását az önkormányzat az ingatlan tulajdonosa terhére elvégeztetheti. (8) Az önkormányzat köteles az árkok tisztításából származó földet a bejelentéstől számított 3 munkanapon belül elszállítani. (9) A lakott területen kívüli dűlőutak, határmezsgyék és árokpartok tisztántartása, a gyomnövények irtása, a növényvédelmi munkák elvégzése a mezőgazdasági ingatlant használó kötelessége. (10) Az ingatlan tulajdonosa/használója/kezelője az Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás alapján, közterületen esővíz-elvezető árkot, gépkocsibejárót, járdát létesíthet.
4.§. (1)A közforgalmi közúti közlekedés céljára szolgáló létesítmények esetében 2
- a belterületen lévő váróhelyiségek, várakozóhelyek, járdaszigetek és a járdától füvesített területtel vagy egyéb módon elkülönített megállóhelyek tekintetében az önkormányzat - a külterületen lévő autóbusz-megállóhelyek tekintetében a közút kezelője köteles a rendszeres tisztán tartásról, továbbá az ott keletkezett hulladék eltávolításáról gondoskodni
5.§. (1) Közterületen szemetet, hulladékot csak az erre a célra rendszeresített és felállított tartályokba szabad elhelyezni. (2) A szeméttartályok kihelyezése és rendszeres ürítése az önkormányzat feladata a (3) bekezdés kivételével. (3) Az üzletek, vendéglátóegységek, elárusítóhelyek előtt a szemétgyűjtő tartályok elhelyezése és tisztántartás a az üzemeltető kötelessége. 6.§. (1) A röplapok utca terjesztői kötelesek a röplapok szétszóródásával keletkező hulladék eltakarításáról gondoskodni. (2) Hirdetményt, plakátot élő fán semmilyen formában nem lehet elhelyezni, erre a célra kizárólag engedéllyel kihelyezett hirdetőtáblák használhatók. (3) Hirdetmények, plakátok eltávolítása annak a feladata, aki azt a hirdetőtáblákon, falfelületeken elhelyezte, illetve elhelyeztette. Amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, költségére az önkormányzat végezteti el a plakátok és hirdetmények eltávolítását. 7.§. (1) Szórakozóhely, vendéglátó ipari egység, kereskedelmi üzlethelyiség és más elárusító hely előtti járdaszakaszon és közterületen, a szeszes ital fogyasztása tilos. (2)A tilalom nem vonatkozik a rendezvények területére, ahol ideiglenes jelleggel, engedéllyel kialakítható a szeszes ital fogyasztás helye. (3) Szórakozóhely, vendéglátó ipari egység, kereskedelmi üzlethelyiség és más elárusító hely tulajdonosa vagy használója köteles rendszeresen tisztántartani az előtte lévő járdaszakaszt, parkolót. 8.§. (1) Az ingatlan tulajdonosa, használója köteles az ingatlana hosszában gondoskodni a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról (2) A járműbehajtók átereszeinek építése, karbantartása és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának a kötelessége. (3) Az ingatlan használója köteles az ingatlant érintő, vagy azon átfolyó patakmedret szükség szerint tisztítani és a víz szabad lefolyását biztosítani. (4) Az épület tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy az épület tetőzetéről lefolyó esővíz, hólé korlátozás nélkül az árokba, vízfolyásba lefolyhasson. (5) Eldugulás, rongálás vagy környezetszennyezés okozására alkalmas anyagot a patak vagy vízlevezető árokba helyezni tilos.
3
Köz- és zöldterületek védelme 9.§. (1) A település zöldfelületi ellátottságának biztosítása az önkormányzat feladata. (2) A zöldfelületi rendszer fejlesztésére a rendezési tervek, beruházási programok készítésének időszakában az önkormányzat tárgy szerint illetékes bizottsága tesz javaslatot. (3) A zöldfelületek fejlesztési, fenntartási, felújítási feladatainak elvégzéséről jelen rendeletben foglaltakat betartva azok mindenkori tulajdonosa, kezelője köteles gondoskodni. (4) Különösen védett zöldterület az ún. "Zárdakert" vagy Zichy-park, melynek ősfáit, és a tavat szakszerű védelemben kell részesíteni (5) Az élővilág védelme érdekében az önkormányzat 4/1995.(II.27) sz. rendeletével helyi védettség alá helyezte a Nyakas hegyet. (6) A helyi védettség alá helyezendő természeti értékeket folyamatosan fel kell tárni. (7) A város központ kialakítása a terület értékeinek megőrzése mellett történhet meg. (8)Különösen védettek a város műemlékei, melyek védelme érdekében fokozatosan el kell tüntetni a látványt zavaró légvezetékeket. Ehhez a munkához igényelni kell a Tervtanács és a tárgy szerint érintett civilszervezetek segítségét. 10.§. (1) Zöldfelületek létesítése, felújítása, zöldfelület arányainak megváltoztatása, korábbitól eltérő kialakítása csak érvényes építési engedély alapján valósítható meg. (2) Az (1) bekezdésben foglalt építési engedély kérelemhez az egyéb jogszabályokban előírtakon túl az alábbiakat kell mellékelni a) a beépítendő terület meglévő állapotának, talajának minősítése, b) talajcsere szükségessége esetén annak módja és mértéke, c) meglévő és megmaradó növényzetről készült lista, d) a telepítendő fák, cserjék fajtája, darabszáma, e) a különböző rendeltetésű zöldfelületek aránya, f) a telepített növényzet teljes értékűvé válása után várható beárnyékolás mértéke, g) útmutató a telepítést követő években végzendő fenntartási munkákhoz, h) kertészeti szakvélemény 11.§. (1) Közhasználatra átadott közcélú zöldfelület rendeltetéstől eltérő használatát csak nagyon indokolt esetben és ideiglenes jelleggel lehet engedélyezni. (2) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat során a növényzet sérülése várható, a használó köteles a védelemről minden lehetséges módon gondoskodni. (3) A rendeltetéstől eltérő használat következtében a növényzet, építmény, berendezések vagy felszerelések megsemmisülése várható, a jogosított köteles a saját költségén a növényzet előzetes áttelepítéséről vagy azonos értékű növényzettel történő pótlásáról gondoskodni, vagy azok költségeit megtéríteni. 12.§. (1) Az egyéb jogszabályokban előírtakon túl tilos a zöld területeken 4
a.) a zöldfelület gondozása során összegyűjtött növényi részeket elégetni, b.) az élő fákat, növényeket hirdetés céljára használni, c.) tüzet rakni, kivéve a zöldterület kezelője által kialakított tűzrakó helyen.
13.§. (1) A közterületen lévő játszótereket, azok játszószereit rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. (2) A játszóterek, játszószerek és berendezési tárgyak tervezése, létesítése és fenntartása során a mindenkori építésügyi, környezetvédelmi jogszabályok betartása mellett a játszótéri berendezésekre és a közterületi növénytelepítésre vonatkozó Magyar Szabvány valamint a 78/2003. GKM rendelet előírásai az irányadóak. (3) Játszótereken kutyák sétáltatása, tartása szigorúan tilos. (4) Játszóterekre, gyepfelületekre és parkosított területekre és más zöld felületre gépkocsival vagy egyéb járművel behajtani, beállni tilos, mely alól csak a fenntartást, fejlesztést vagy hulladékszállítást végző gépjárművek képeznek kivételt. (5)A játszótereken szeszes ital fogyasztása tilos! A vizek védelme 14.§. (1) A város közigazgatási területén lévő élővizek kialakult állapotát megváltoztatni csak környezetvédelmi előírások betartásával szabad. (2) Az élővizek természetszerű állapotának fenntartásáról - iszaptalanításáról - az élővizek tulajdonosa köteles gondoskodni. (3) Természetes felszíni vízfolyásokba és csapadékvízgyűjtő árokba, nyílt vízbe hulladékot juttatni, vagy szennyezett vizet bevezetni tilos.
Levegőtisztaság védelme, veszélyes anyagok kezelése 15.§. (1) A levegőtisztaság védelme érdekében mindenféle anyag szállítása, tárolása, kezelése, feldolgozása csak úgy végezhető a belterületen, hogy az ne legyen káros (por, bűz) hatással a környezetére. (2) Káros légszennyezést okoz az a természetes és jogi személy (továbbiakban légszennyező), aki az általa folytatott tevékenység vagy az általa üzemeltett gép, gépi berendezés, gépjármű működése során a légszennyező anyagokra vonatkozó, számára megállapított kibocsátási értékeket (emisszió) túllépi. (3) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban csak megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben és csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni.
5
(4)A fűtőberendezésben ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket stb. égetni tilos. (5) Hulladékok (háztartási, ipari, veszélyes és nem veszélyes egyéb hulladékok, műanyag, gumi, vegyszer, festék stb.) nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos. (6) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani, illetőleg tárolni. (7) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port, terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni. (8) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tárolóban szabad szállítani, illetőleg tárolni. (9) A keletkező por képződésének megakadályozása érdekében törekedni kell, hogy a fedetlen talajterületek növényzettel borítottak legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani. A jegyző a kertészeti munkák elvégzését előírhatja. (10) Nem végezhető olyan tevékenység, amely különlegesen veszélyes (pl. tűz,- robbanás-, fertőzésveszélyes), bűzös, nagy zajjal, vagy veszélyes hulladék keletkezésének lehetőségével járó, illetve a WHO szerint rákkeltő, teratogen anyagot használ fel. (11) Az Önkormányzat környezetvédelmi alapot hoz létre. (12) A veszélyes anyagok keletkezésekor, felhasználásakor - beleértve kitermelésüket, raktározásukat, szállításukat, gyártásukat és alkalmazásukat - továbbá veszélyes technológiák alkalmazásakor olyan védelmi, biztonsági intézkedéseket kell tenni, amelyek kizárják a környezet veszélyeztetésének kockázatát. (13) Teljes kárelhárításra és környezetvédelmi bírság megfizetésére kötelezhető a károkozó. (14) Bármely tevékenység során keletkező veszélyes hulladék a keletkezés helyén külön gyűjtendő, átmeneti tárolásáról és lerakóhely re szállításáról (a keletkezés helyén) a termelőnek/tulajdonosnak kell gondoskodni. (15) A veszélyes hulladék átmeneti tárolását meg kell szüntetni. Avar és kerti hulladékok égetése 16.§. (1) Avar és kerti hulladék ártalmatlanítása elsősorban komposztálással történhet. (2) A szervezett háztartási hulladékszállításba (beleértve a kerti hulladékot is) bekapcsolt területeken a kerti hulladék gyűjtése tároló edényben történik. (3) A háztartási hulladékszállításba be nem kapcsolt területeken a kerti hulladék kezeléséről a tulajdonos, illetve használó köteles gondoskodni. 17.§. (1) Minden olyan helyen, ahol szervezett háztartási hulladékszállítás folyik, a kerti hulladék égetése március, április, október és november hónap kivételével tilos (2) Azokon a helyeken, ahol nincs szervezett háztartási hulladékszállítás, a kerti hulladék égetése a rendeletben szabályozott módon engedélyezett. (3) A kerti hulladékot csak olyan jól kialakított tűzrakó és telken lehet égetni, ahol az égetés hősugárzása környezeti kárt nem okoz. (4) Hulladékot égetni csak úgy szabad, hogy az az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa. (5) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű
6
hulladékot /pl. PVC, veszélyes hulladék stb.!. (6) Avart és kerti hulladékot égetni október 1. és április 30. között lehet, szélcsendes időben, cselekvőképes, nagykorú személy állandó felügyelete mellett. (7) Vasárnap és a Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaszüneti napokon kerti hulladék égetése tilos. (8) A tüzelőanyag egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot, különösen ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket nem tartalmazhat. 18.§. Hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést. 19.§. (1) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy szabad, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanás veszélyt ne jelenthessen. (2) A szabadban tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, veszély esetén vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani. (3) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható. Gyommentesítés, parlagfű visszaszorítása 20.§. (1) Zsámbék város közigazgatási területén a jogi és magánszemélyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek a tulajdonukban /kezelésükben használatukban /, a bérlők a bérleményükben lévő területeket kötelesek a virágzó parlagfűtől, egyéb allergizáló hatású gyomoktól mentesen tartani. (2) A parlagfű és gyomnövények irtásáról folyamatosan az időjárástól függő gyakorisággal kell gondoskodni. (3) A területen található parlagfű irtását a lehetséges eszközök /mechanikus, vegyszeres/, illetve engedélyezett készítmények /peszticidek/ felhasználásával kell elvégezni (4) A parlagfű vegyszeres gyomirtása tekintetében a Megyei Nővényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakvéleménye az irányadó. Fák védelme 21.§. (1) „A fák védelméről rendelkező magasabb szintű jogszabályok előírásait az alábbi kiegészítésekkel kell alkalmazni:” . Közhasználatra átadott zöldfelületen 1 méter magasságban mért 30 cm kerület alatt az élő fa kivágás a tilos. Amennyiben a fa eltávolítása elkerülhetetlen, a tulajdonos, kezelő köteles a szakszerű átültetésről gondoskodni. (2) Az a tulajdonos vagy vagyonkezelő (a továbbiakban: tulajdonos), aki a földrészletén lévő
7
fát ki akarja vágni, e szándékát köteles a kivágás tervezett időpontját megelőzően harminc nappal a jegyzőnek bejelenteni. (3) A bejelentésben meg kell jelölni a kivágandó fa helyét, darabszámát, faját, átmérőjét. A bejelentésben igazolni kell a fával való rendelkezési jogosultságot. (4) A jegyző a bejelentés be érkezésétől számított harminc napon belül köteles intézkedni, ideértve szakértő esetleges kirendelését. (5) A jegyző határozatában a) a kivágást pótlási kötelezettséghez kötheti; b) megtilthatja a fa kivágását, ha annak további fenntartása indokolt. (6)Fakivágás engedélyezése esetén a hozzájárulásban minden esetben elő kell írni a fa pótlását, a darabszám és fajta megjelölésével. A pótlandó növényállomány nagysága engedély alapján kivágott, vagy természetes módon elpusztult fapótlás esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott, elpusztított növényzet esetén a törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott, elpusztított növényzet esetén a törzsátmérő egyenértékének kétszerese, amit faiskolai előnevelt, legalább 5 cm törzsátmérőjű faegyedekkel kell pótolni. A visszapótlásra kijelölhető telepítési hely későbbi meghatározása esetén a kötelezően visszapótlandó fás növényállomány értékét mértékadó beszerzési áron a település zöldfelületeinek létesítésére, fenntartására elkülönített költségvetési keretbe be kell fizetni. (7)Ha a kivágott fa helyének közvetlen környezetében a telepítés nem lehetséges, a hozzájárulásban elő kell írni a telepítés helyét. (8)A fakivágási hozzájárulásban előírt pótlási kötelezettséget a telepítést követő 1 év múlva ellenőrizni kell. (9)Nagyobb mennyiségű növényzet eltávolítása esetén döntés előtt hatósági bejárást kell összehívni, az összes érintett és a szakhatóságok részvételével. (10) A fa értékének pénzbeli meghatározott összegét a helyi környezetvédelmi alap számlájára kell befizetni, mely összeget Zsámbék Város Önkormányzat Képviselőtestülete csak fatelepítésre, zöldfelület-bővítésre fordíthat. Lakókörnyezet nyugalmának védelme 22.§. (1) Munkanapokat megelőző napokon 24 óra után a település közigazgatási területén tilos zajkibocsátással járó rendezvényt tartani. (2) 22 óra és 7 óra között, vasárnap és ünnepnapokon 10 óra előtt és 17 óra után nyílt téren tilos a pihenés megzavarására alkalmas zajjal járó tevékenységet folytatni. (3) Záró rendelkezések 23.§. (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával az emberi környezet szennyeződését, ártalmát vagy károsodását idézi elő, köteles: a) az általa okozott környezeti szennyeződést, ártalmat, károsodást korlátozni (vagy) . lehetőleg az eredeti állapot helyreállításával megszüntetni, továbbá b) a megfelelő védekezést kialakítani, megelőző intézkedést megtenni.
8
(2) (3) A (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés esetén a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki. (4) A rendelet 3.§-ában foglaltakat a helyi sajátosságokra figyelemmel kell alkalmazni. (5) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. (6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Zsámbék Város 9/2000.(V.03.) számú rendelete hatályát veszti. (7) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. Zsámbék, 2006. július 18.
Horváth Gellértné s.k. polgármester
dr. Motorcza Gyula s.k. jegyző
9
1. számú melléklet Zöldfelületi kár számítás A fa- és növényérték kiszámítás menete (az értékszámítás dr. Radó Dezső mértékszámításai szerint, illetve az Európai Unió Erdészeti és Fagazdálkodási Bizottságának 1984-ben elfogadott modellje alapján készült): Az egyes értékelési szempontokhoz a szorzószámok, együtthatók nagyságát dr. Radó Dezső hosszú évek alatt elvégzett számításaira alapozva, az egy lombköbméternyi lombfelület hatásai (oxigénfelvevő képessége) alapján állapította meg. A pótlást szolgáló fák lombtömegének az ültetést (pótlást) követő 3. évben a kivágott fa lombtömegének 80 %-ával kellene egyenértékűnek lenni. A faérték kiszámításakor figyelembe kell venni a kivágandó fa településen belüli elhelyezkedését, fajtáját, korát és egészségi állapotát. A fa értékét az A x B x C x D szorzat adja meg, forintban kifejezve. A = a 4 éves földlabdás, szabványcsemete (faiskolai forgalmazásában 10/12 méretű) faiskolai ára az értékfelvétel időpontjában, az ÁFA-val és a helyszínre szállítás díjával megnövelt forintban kifejezett értéke. B = a fa pontosan ismert vagy becsült kora szerinti értékszorzó: 10 éves fa szorzószáma 10 20 éves fa szorzószáma 40 30 éves fa szorzószáma 84 40 éves fa szorzószáma 160 50 éves fa szorzószáma 300 60 éves fa szorzószáma 500 70 éves fa szorzószáma 700 Egyedi, védett fa kortól független értékszorzója 1000 Ha a fa kora a tízéves időköznél pontosabban becsülhető, vagy adat létezik az ültetés idõpontjára, úgy a két határ évtizedszorzó átlagával kell számolni. C = a fa egészségi állapota szerinti értékszorzó a) ha a fa gyökérzete, törzse, lombkoronája teljesen ép, egészséges, akkor az értékszorzó 1,0 b) ha a lombkorona kissé csonkult (a csonkulás kevesebb, mint az összkorona 25 % - a), vagy visszavágott, akkor az értékszorzó 0,7 c) ha a lombkorona erõsen csonkult ( a csonkulás több, mint 50 % ), beteg, akkor az értékszorzó 0,4 D = a fa településen belüli elhelyezkedésétől függő együttható a) jelentős településképi környezet, ritka fafaj esetében b) magas laksűrűségű, környezetében ártalmakkal terhelt terület (lakótelep, ipari terület védőfasora) faállományának esetében c) kertes beépítésű, alacsony laksűrűségű terület faállományának esetében
1,0
0,7 0,5
Ha a kivágásra kerülő növény úgy kerül értékelésre, hogy azt a Polgármesteri Hivatalnak kell kivágatnia a kérelmező helyett, úgy az értéket a kivágás igazolt költsége is növeli.
10
Egyéb zöldfelületi kár számítása: Lombhullató cserje: lombtömege az átlag lombos fa lombtömegének 1/3 része, nagyságától függetlenül. Cserjealakú fenyők (pl. kúszófenyő): Számítása a lombhullató cserje számításával azonos. Sövény: 1/2 lombtömeg számítható folyóméterenként függetlenül attól, hogy lombhullató vagy örökzöld Talajtakaró: 1/4 lombtömeg számítható négyzetméterenként függetlenül attól, hogy lombhullató vagy örökzöld Fűfelület: 1/10 lombtömeg számítható négyzetméterenként Évelő- és egynyári virág: a fűfelület számítása az irányadó Zöldfelületi út, burkolt térfelület, támfal: átlagos használati idejük 20 év, így az építéstől vagy felújítástól számított évek számának megfelelően évenként 5% vonható le értékükből. Játszótér, játszótéri eszköz: anyagától függetlenül átlagos használati ideje 15 év Pad: átlagos használati ideje 10 év Öntözőberendezés: átlagos használati ideje 10 év, de az öntözőfejé 3 év Hulladékgyűjtő: átlagos használati ideje 3 év Ha az értékelés idejében már lejárt használati idejű, de még ép, használható állapotú zöldfelületi berendezést kell értékelni, úgy az eredeti érték 20%-a vehető figyelembe.
Ajánlott telepítési távolságok A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határáról: 1.) Telepítéskor alkalmazott fás növényzet csoportosítása: I. Fák: A. csoport: 25 m-nél magasabb, nagy termetû fák (pl.: Quercus robur /kocsányos tölgy/, Platanus hybrida /platán/, Juglans nigra /dió/) B. csoport: 10-25 m magas, közepes termetű fák (pl.: Carpinus betulus / gyertyán /, Betula pendula /nyír/, Acer platanoides /platánlevelű juhar/) C. csoport: 10 m-nél alacsonyabb, kis termetű fa (pl.: Sorbus aucuparia /madárberkenye/, Quercus pubescens /molyhos tölgy/, Malus sylvestris /díszalma/, Acer tataricum /tatárjuhar/) D. csoport: 4-6 m magas gömbkoronájú és „szomorú” lombú fák (pl.: Fraxinus ornus „Mecsek” /gömbkőris/, Acer platanoides „Globosa” /gömbjuhar/, oltott és metszett fák) E. csoport: oszlopos koronájú fák: általában közepesnek tekinthetők. (pl.: Fraxinus ornus „Obelisk” /virágos kőris oszlopos fajtája/, Sophora japonica „Fastigiata” /japánakác oszlopos fajtája/, Quercus robur „Fastigiata” /kocsányos tölgy oszlopos fajtája/) II. Cserjék: F. csoport: nagyobb méretű, 2-5 m magas cserjék (pl.: Salix caprea /barkafűz/, Juniperus communis /közönséges boróka/, Euonymus europaeus /kecskerágó/, Syringa vulgaris /orgona/) G. csoport: kisebb méretű, 0,5-2 m magas cserjék (pl.: Lonicera nitida /félörökzöld lonc/, Ligustrum vulgare /fagyal metszve/, Cotoneaster niger /madárbirs/) H. csoport: 0,5 m-nél alacsonyabb törpecserjék (pl.: Daphne cneorum /boroszlán, Buxus sempervirens „Suffruticosa” /bukszus/)
11
2.) Közhasználatú zöldfelületeken telepítendő növények ajánlott telepítési távolságai: I. Útmenti sorfák egymástól való távolsága A. csoport min. 8 m B. csoport min. 6 m C. csoport min. 4 m D. csoport min. 4 m E. csoport min. 4 m II. Épületektől mért ajánlott ültetési távolság: A. csoport min. 5 m B. csoport min. 4 m C. csoport min. 3 m D. csoport min. 2 m E. csoport min. 2 m 3.) Utcai sorfák esetében az adott utcára jellemző meglévő fafajjal pótolható a hiány, illetve teljes rekonstrukció esetén a kijelölt egységes fafajjal. 4.) Járdaszigeteknél, illetve közutak forgalmi csomópontjaitól mért 50 m-es távolságon belül 0,5 m-nél magasabbra növő növény nem telepíthető. 5.) Ajánlott legkisebb ültetési távolság ingatlanok határától (A megadott távolságon az ingatlan határvonala és a növény töve közötti távolság értendő) I. Belterületen: 2 m-nél alacsonyabb cserje (H csoport) 2 m-nél magasabb cserje (F és G csoport) A csoport B csoport C csoport D és E csoport
0,5 m 1,5 m 4m 3m 2m 1,5 m
II. Külterületen: a.) b.)
12