FPI REPREZENTATÍV FELMÉRÉS 2005/2006 tanév Olvasott szöveg értése Angol nyelv 11. évf.
Az FPI angol nyelvi szaktanácsadás tantárgy-gondozási programjában az iskolákban tett óralátogatások és munkaközösségekkel folytatott szakmai eszmecserék, tanácsadás mellett szerepelt felmérés is. A mérések közül az egyiket 11. évfolyamon végeztük, ez az egyik legtöbbet vitatott készség az olvasott szöveg értésére irányult. A felmérésben 21 iskola 1022 diákja vett részt. ELSŐ célunk az volt, hogy képet kapjunk arról, hogy
milyen tudással rendelkeznek a diákok e nyelvi készség terén, hogyan viszonyul tudásszintjük az új típusú érettségi elvárásaihoz, milyen módon tud az FPI a felmerülő nehézségekben szakmai segítséget nyújtani.
Az olvasott szöveg értését mérő feladatlap 3 feladatot tartalmazott, amelyek típusukat tekintve hasonlóak az érettségi feladatokhoz. Témáikat tekintve az első egy rövid szöveg az amerikai rabszolgaság történetéről, a második egy – az iskolai étkezést az egészséges táplálkozás szempontjából megközelítő cikk, a harmadik pedig egy londoni városnézést kínáló cég ismertetője. Az áttekinthetőség kedvéért táblázatos formában összesítve:
Feladat típusa
Téma/szövegtípus
1.
hiányos szöveg kiegészítése megadott szókészletből
rövid szöveg az amerikai rabszolgaság történetéről
2.
mondatok hiányzó kezdő részének az iskolai étkezést az egészséges táplálkozás kiegészítése szempontjából megközelítő cikk 1
3.
szövegre vonatkozó állítások jelentésének megállapítása (azonos jelentésű/ellentétes jelentésű/a szöveg alapján nem eldönthető)
egy londoni városnézést kínáló cég ismertetője
A diákoknak a feladatlap kitöltéséhez 45 perc állt rendelkezésre.
Mivel a 11. osztály végére már a diákok többsége 7 éve tanulja az angol nyelvet, a feladatok nehézségi szintjét a B1 szinthez ’felülről’ igazítottuk. A szövegek autentikusságát nem változtattuk, annak érdekében, hogy képet alkothassunk arról, hogyan kezelik a diákok az élő - médiában, Interneten használt - angol nyelvet..! A feladatok nehézségi szintje összesítésben (az első, második, harmadik számmal a diákok a legnehezebb, közepesen nehéz, ill. legkönnyebb feladatot jelölték): 1.feladat 1.hely:483 2.hely:65 3.hely:406
2.feladat 1.hely: 324 2.hely: 299 3.hely: 328
3.feladat 1.hely:145 2.hely:591 3.hely:215
Az első feladat nagymértékben megosztotta a diákokat: a legtöbben az első helyre sorolták nehézségét tekintve, de majdnem ugyanennyien a legkönnyebbnek találták. Ez a rendkívül eltérő tudásszintből is eredhet, ill. a téma esetleges szokatlanságát is tükrözheti. A harmadik feladat bizonyult a vélemények összesítése alapján a második legnehezebbnek, a diákok zöme erre a helyre sorolta, ugyanakkor kevesebben vélték a legnehezebbnek, mint ahányan a legkönnyebbnek. Ebből adódik, hogy a második legnehezebb feladat bizonyosan ez volt. A második feladat érdekessége, hogy gyakorlatilag ugyanannyian sorolták mindhárom helyre. A feladatok teljesítettségéből egyébként a sorrend nem nyilvánvaló, az első és harmadik feladat egyaránt 40% eredményű, és a második is csak tíz százalékkal különbözik (50%).
Feladat Átlag
1.
2.
3.
40% 50% 40%
A diákok egy csoportja nem tudta értékelni a feladatokat nehézség szerint (kb. 6%), valószínűleg azért, mert – ahogy az Itemek teljesítettsége diagramon (1.ábra) is látható mindegyik feladatban volt olyan item, amelyet általában könnyűnek, illetve nagyon nehéznek találtak.
2
A mérés módszertanával kapcsolatban nem feledkezhetünk meg még egy fontos észrevételről: a diákok méréssel kapcsolatos attitűdje nagyban befolyásolhatja az értékelhető eredményeket. Ezen kérdőív esetében többször előfordult, hogy a diákok értékelhetetlen választ adtak egyes kérdésekre. Főként a feladatok nehézségi sorrendjére vonatkozó kérdés kiértékelésénél kellett kihagyni az érvénytelen adatokat. Ilyen volt például a feladatok számát meghaladó, „5., 6., 7. feladat” válasz. 1.ábra:
Itemek teljesítettsége 89%
100% 90%
45%
44% 46% 50% 40% 49% 37% 48% 38% 48% 26%
27%
46% 42% 49% 35% 48%
43% 24% 31%
20%
31%
46% 38% 48% 30% 46% 45% 50%
49% 44% 50%
45%
48%
30%
30%
40%
27%
50%
35%
60%
59%
70%
61% 49% 53% 50% 54% 50% 53% 50% 43% 50% 36% 48%
80%
10% 0% 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25
átlagos teljesítettség
rel. Szórás
Azoknál az itemeknél, ahol az átlagos teljesítettség értéke magas, és a relatív szórás alacsony, a diákok biztos tudása tükröződik; a feladatot nagy biztonsággal, jól oldották meg. Fordított esetben – vagyis ahol a relatív szórás értéke az átlagos teljesítettséghez képest magas, ott a feladatot nagyon változó eredménnyel oldották meg. Ez adódhat a diákok igen eltérő tudásszintjéből, illetve abból, hogy a különböző feladattípusok megoldásában a diákok eltérő készséggel, ill. jártassággal rendelkeznek. Néhány beszédes illusztráció: Az itemek teljesítettségéből néhány további következtetés is levonható. Így például a 9. item bizonyult a legkönnyebbnek, a diákok majdnem 90%-a nagy biztonsággal jól oldotta meg. Mivel a feladat egy gyakran használt nyelvi fordulatban ismert elem felismerését jelentette (….and write kifejezésben a read beillesztését), nem meglepő a jó eredmény. Ugyanakkor rögtön utána következő item jelentette a legnagyobb nehézséget a diákoknak, mindössze 24%-os teljesítettséggel. Összefüggő szövegben a mondatkezdő kötőszavak felismerése tipikus problémának tekinthető: a diákok
3
zöme általában nincs tisztában ezek jelentésével, nem használja ezeket megnyilvánulásaiban. A 2. item (az especially szó beillesztésének) alacsony teljesítettsége szintén arra utal, hogy a diákok összetett mondatokat nehezen kezelnek. A 7. item esetében szintén a bonyolultabb (who they worked for) szerkezet jelentett problémát, azaz a vonatkozó névmás és az elöljárószó összetartozásának felismerése. Ahhoz, hogy ezeket a mindennapos nyelvi elemeket, fordulatokat a tanulók biztosan felismerjék, szükséges fejleszteni készségszintű használatukat. Ezen elemek használata ugyanis a kontextusban- gondolkodás képességét igényli, vagyis több lehetőséget kell biztosítani a diákoknak a hosszabb, összefüggő, önálló, produktív nyelvhasználathoz. Emellett nagyobb mértékben kellene támaszkodni az élő nyelvből vett kollokációk, gyakori szókapcsolatok tanítására. Különösen érvényes ez a szakközépiskolák esetében, ahol a diákok heti (4-7) átlagos óraszáma (4-7) ezt megengedné. A gimnáziumok 3,8-es óraszámában azon diákok is szerepelnek, akik 0 órát tüntettek fel a heti óraszámként. Ez valószínűleg a már nyelvvizsgát, esetleg érettségit tett diákokat jelenti, akik még – láthatóan igen kevesen – bejárnak egy-egy órára szintfenntartás céljából (Lásd 2. ábra). 2.ábra Óraszám
Diákok száma
500
426
400
300
300 200 100
146 77 14
2
6
11
üres
0 óra
1 óra
2 óra
3 óra
5 óra
2
6
11
146 300 426
0
Adatsor1 14
4 óra
17
21
2
6 óra
7 óra
8 óra
9 óra
77
17
21
2
A feladatok teljesítettségét iskolatípusonként vizsgálva (3. és 4. ábra) szembetűnő, hogy egyrészt a gimnáziumok feladatteljesítése magasabb értékeket mutat, másrészt azonban a görbék hasonló alakzatúak, vagyis a diákok iskolatípustól függetlenül az egyes itemeket hasonlóképpen találták nehéznek, ill. könnyűnek.
4
3.ábra
Itemek teljesítése Szki 1,0
0,87
0,9 0,8 0,7 0,6
0,57
0,51
0,480,490,48
0,5 0,4 0,3
0,36 0,28
0,33 0,21
0,19
0,40
0,37 0,21
0,17
0,2
0,39 0,30
0,23
0,42 0,34
0,350,34 0,32
0,22 0,22
0,1 0,0 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
0,60
0,60
24
25
4.ábra Item ek teljesítése Gim n 0,97
1
0,88
0,9
0,79
0,7
0,65
0,66
0,63
0,58
0,6
0,80
0,76
0,8
0,74
0,73
0,73
0,63
0,56
0,53
0,61 0,52 0,52
0,46 0,47
0,5
0,61 0,51
0,42
0,4 0,3 0,2 0,1 0 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
Az autentikus szövegek megértése és információtartalmuk feldolgozása sok diák számára jelentett nehézséget. Az érettségire készülés ugyanakkor hasonló feladat elé állít mindenkit, és ahhoz, hogy a diákok egyaránt biztos nyelvtudásra tegyenek szert, az olvasott szöveg értésének javítása érdekében is a módszertani eszköztár hatékonyabb alkalmazására van szükség. Érdemes lenne jobban építeni az FPI Projekt angol tanfolyamokon szerzett tanári tapasztalatokra az angoltanárok egymásközi óralátogatásainak gyakorításával is. Javasolható az autentikus szövegtípusok szélesebb körű alkalmazása a tanórán, olyan feladatokkal, amelyek egyrészt figyelembe veszik a diákok érdeklődését, másrészt a szöveg megértésének különböző szintjeit gyakoroltatják.
5
Fontos lenne elsajátíttatni azt a készséget, hogy a szövegben előforduló egyes ismeretlen szavak ellenére a szöveg egészének kezelése ne jelentsen problémát. A szöveg globális megértése és a célzott információ kiszűrése mellett szintén tanácsolt a szövegkohéziós elemek használatában való jártasság fejlesztése. A magas óraszám és kis csoportlétszám többnyire kedvező feltételeket biztosít (lásd 2. és 5. ábra.) mindehhez. 5.ábra Csoportlétszám 16%
22%
10 alatt 10 és 15 között 15 fölött 62%
Továbbá mindkét gyakorlattípushoz szinte korlátlan példa lehetőséget nyújt a tanári felkészülésben a minden iskolában rendelkezésre álló internet. Ezúton is tájékoztatni kívánunk még egyszer arról, hogy keresgélési idők is csökkenthetők, hiszen az FPI angol honlapján csokorba gyűjtöttünk számos, letölthető vagy interaktív tananyagforrást, valamint a vezető angol sajtótermékek weboldalait. tartalmazó linkeket http://www.fovpi.hu/szakteruletek/idegennyelv/angol/angol.html .és www.eltsites.com/fpi.
MÁSODIK célunk a felmérésben : Az olvasott szöveg értésének mérése mellett, az óralátogatások- és azok elemzése során, a szakmai eszmecsere alkalmait felhasználva
a nyelvvizsgákat, a nyelvi előkészítő évfolyamot, ill. az idegen nyelvi projektórákat tankönyvhasználatot
érintő kérdezősködést is végeztünk a látogatott iskolák angol nyelvszakos kollégái körében.
6
Nyelvvizsga:
A 12. évfolyamra vonatkozó kérdések - zömében 2005 őszi - válaszai alapján a vizsgált körben a diákoknak csak elenyésző százaléka szerzett addig középfokú nyelvvizsgát. A tendenciák ismeretében elmondható, hogy ez a szám az érettségit közvetlenül megelőző időszakban szokott hirtelen megemelkedni, mivel a diákok a felvételihez remélt plusz pontszámokért jelentkeznek elsősorban a vizsgákra, akkor, amikor biztosak benne, hogy tudásuk alapján megszerzik azt.
Projekt angol:
Megpróbáltuk így feltérképezni, hogy mennyiben jelentenek a szakkörök, ill. idegen Nyelvi Projekt által biztosított többlet óraszámok további lehetőségeket a 12. évfolyamon, ill. hogyan tudnak a diákok ezekkel élni. A 12. évfolyamosok egy része számára az intenzívebb nyelvtanulást az idegen nyelvi projektórák által megnövelt óraszám biztosítja Érdekes eredményt mutat a 6. ábra, amely a tanárok véleményét összegzi arról, hogy mennyiben tartják hasznosnak a projektórákat az egyes készségek, területek fejlesztése szempontjából: 6.ábra
érték 1-5
Projektórák hasznossága 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0
4,1
3,7
3,3
3,6
3,7
3,0
3,0
Míg a legjobb ’osztályzatot’ a szövegértés kapta, vagyis a tanárok szerint ennek fejlesztése szempontjából a leghasznosabb a projektóra, addig ennek ellentmondani látszik a jelen FPI felmérés szövegértésre vonatkozó közepes eredménye.! A 2002-es PISA jelentés tükrében a szövegértéssel általában is súlyos problémák voltak, így az idegen nyelvi szövegértés természetesen nem értékelhető önállóan! Azonban valószínűleg még mindig sok fejlesztenivaló van ezen az angol oktatás területén is.
7
Továbbá a tanórákon általában még mindig kevéssé megvalósuló beszéltetés, beszélgetés és szöveghallgatás pótlására nyújt lehetőséget a plusz órakeret. Ezzel a 6. ábra adatai alapján élnek is a kollégák.
Nyelvi előkészítő évfolyam:
A középiskolába belépő diákok számára a középiskolai nyelvoktatásba kapcsolódást magasabb óraszámú nyelvtanulás által a nyelvi előkészítő évfolyam teszi lehetővé, amely az iskolák túlnyomó többségében szintén megtalálható. A nyelvi előkészítő évfolyam sok iskolában már legalább második éve működik. Valószínűleg ezek az új keretek szorították háttérbe a hagyományos nyelvi szakköröket, amelyek száma elenyésző a felmérés adatai alapján. A nyelvi előkészítő évfolyamon szerzett nyelvvizsgák száma nem számottevő, azonban mivel ez az évfolyam 3 éve indult először, és az iskolák többségében a vizsgált a második tanév, az eredmények várhatóan csak a jövőben lesznek érzékelhetőek. A nyelvi előkészítő évfolyamokról, - amelyek pedagógiai lehetőségek, valamint a nyelvtanulásra irányuló esélyegyenlőség fórumai is - az idei 2006-2007. tanévben a szaktanácsadás keretében részletesebben tájékozódunk. Minden iskolalátogatásunk során legalább egy NYEK óra meghallgatásával, megvitatásával leszünk gazdagabbak. Tapasztalatainkat az év végén összesítjük és hasznosításra azokat természetesen közre fogjuk adni.
Tankönyvhasználat:
A mérésben részt vett iskolákban az egyes évfolyamokon használt tankönyvek az alábbi sorozatok egymásra épülő kötetei: Opportunities (Longman) Lifelines (Oxford) Headway (Oxford) Channel Your English (MMPublications) Rising Star (Macmillan) A felsorolt tankönyvek megfelelnek a modern nyelvtanítás elvárásainak, közismertek, népszerűek.Tartalmazzák azokat az elemeket, amelyek elsajátításával a diákok színvonalas nyelvtudásra tehetnek szert, és a tanárok munkáját is számos kiegészítő tartozék segíti (tanári kézikönyv, tesztfüzet, hangkazetta, CD-ROM, stb.). Fontos rögzíteni azonban, hogy a fenti felsorolás a meglátogatott iskolák könyvhasználatát tükrözi és nem az iskolák rendelkezésére álló tankönyv választékot ! Az egyre bővülő kínálatban való eligazodáshoz kíván az FPI az évenkénti Tankönyvkiállítással segítséget nyújtani Ennél sokkal fontosabb azonban azt kiemelni, hogy nem tankönyvet tanítunk, hanem tananyagot, ráadásul más-más érdeklődésű diákoknak, akik számára „testre kell szabnunk” az anyagot, ha igazán hatékonyak akarunk lenni.
8
Összességében elmondható, hogy a felmérés rávilágított arra, hogy az érettségire készüléshez, és ezen belül az olvasott szövegértés készség fejlesztéséhez további, hathatós munkára van szükség. Az óraszám, csoportlétszám és taneszközök ehhez kellő hátteret biztosítanak. A pedagógusok részéről munkaközösségi módszertani megbeszélések, a kollégákkal való szakmai konzultációk, egymás óráinak rendszeres látogatása sokat segíthet ebben. Fájó szívvel kell megállapítanunk, hogy az elemzésben résztvevő iskolák kisebb számában hallottunk csupán erre nézve kialakult gyakorlatot! Ugyancsak fokozottabb mértékben lenne érdemes kihasználni az FPI-ben rendelkezésre álló napra kész angol nyelvű továbbképzések, szakmai-módszertani műhelyfoglalkozások, ismeretszerzési, mérési, könyvtárhasználati, lehetőségeit amelyekről mind a honlap, mind pedig szaktanácsadóink folyamatos felvilágosítással szolgálnak... Reméljük, hogy a látogatott iskolák is hasznosnak értékelték a múlt évi szaktanácsadói munkánkat, valamint tanulságosnak tartják ezt a reprezentatív elemzést. Munkacsoportunk számos jó példát, ellesnivaló módszertani megoldást tapasztalt, amelyeket aztán következő látogatásaink során mások okulására, a pedagógiai gyakorlat gazdagítására tudtunk és tudunk továbbra is fordítani. Mottónk: „Tanuljunk egymástól, hogy másokat még jobban taníthassunk!” Budapest, 2007. február 20.
A szaktanácsadást végezte és a tanulmányt készítette: az FPI angol munkacsoportja. Demjén Klára Pedagógiai Szakértő, Csath Judit ( Fazekas ), vezető angoltanár Kovács Zsuzsanna (Berzeviczy), nyelvi munkaközösség vezető Számadóné Bíró Alice (Fazekas) vezető angoltanár.
9
A 2005/2006. tanévben a felmérésben résztvevő intézmények: Árpád Gimnázium Békésy György Posta- és Távközlésforgalmi SZKI Bókay Humán Kéttannyelvű SZKI és Gimn. Bőrfeldolgozóipari SZKI és SZI Dr. Hetényi Géza Humán SZKI Gervay Mihály Postai és Gazdasági SZKI Kalmár László Számítástechnikai SZKI Károlyi Mihály Főv. Gyak. Közgazdasági SZKI és Gimn. Kerék Utcai Gimnázium és Ált.Isk. Lengyel Gyula Kereskedelmi SZKI Óbudai Gimnázium Semmelweis Ignác Humán SZI és Gimn. Szabóky Adolf Műszaki SZKI és SZI Szász Ferenc Kereskedelmi SZKI és SZI Szt. István Közgazdasági SZKI és SZI Széchenyi István Gyak. Kereskedelmi SZKI Teleki Blanka Gimnázium Terézvárosi Kereskedelmi SZKI és SZI Varga István Kereskedelmi és Közgazdasági SZKI és SZI Varga Jenő Közgazdasági SZKI és SZI Vásárhelyi Pál Kereskedelmi SZKI
10
