205/2007. (XII. 13.) MÖK határozat A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése az egészségügyi szakellátás feladatának 2008. április 1-jétől történő ellátására Sümeg Város Önkormányzatával közösen megalapítja a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságot. A megyei közgyűlés ennek érdekében a következőkről rendelkezik: 1.) A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, mint fenntartó a Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet költségvetési szervet 2008. március 31-gyel megszünteti, egyben elfogadja megszüntető okiratát az előterjesztés 2. számú melléklete szerinti tartalommal. Felkéri a megyei főjegyzőt, hogy a megszüntető okiratot küldje meg a Magyar Államkincstár részére, a törzskönyvi nyilvántartásból való törlés érdekében. Határidő: Felelős:
2007. december 22. Dr. Zsédenyi Imre főjegyző
2.) A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, mint alapító részvényes elfogadja a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: Zrt) alapszabályát, az előterjesztés 1/A. számú melléklete szerint. A Veszprém Megyei Önkormányzat a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság alaptőkéjébe 28,1 millió forint pénzbeli hozzájárulás alapításkori befizetésével 281 darab 100.000.-Ft értékű részvényt szerez névértéken, melynek átvételére kötelezettséget vállal. 3.) A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, mint a megszűnő költségvetési szerv alapító-fenntartója a megszűnő, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv jogutódjaként, annak megszűnésével egyidejűleg a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében – beleértve a kórházi költségvetési szerv szerződéses és szerződésen kívüli jogait, a mérleg szerinti követeléseket és kötelezettségeket is – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 90. § (3) bekezdése alapján a zrt.-t nevezi meg. Az egészségügyi rendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 16. § (9) bekezdése szerint a költségvetési szerv megszűnésével egyidejűleg a költségvetési szerv formájában működő finanszírozott egészségügyi szolgáltató helyébe lépő és az ellátási kötelezettséget és meglévő kapacitások továbbvitelét vállaló Zrt. a finanszírozási szerződések, valamint hatósági engedélyek tekintetében a költségvetési szerv jogutódja. Határidő: Felelős:
azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
4.1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság első igazgatóságába – az alapszabály szerint, annak aláírásától kezdve, 2011. május 31-ig, a következő személyeket jelöli ki: Császár László 8300 Tapolca, Juhász Gy. u. 17. szám alatti lakost, aki egyben a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság igazgatóságának elnöke is.
2 Dr. Rácz Jenő 8200 Veszprém, Tummler Henrik u. 6. szám alatti lakost, akit a főigazgatói tisztség betöltésére is kijelöli. PhD Dr. Bedros J. Róbert 1112 Budapest, Csenger u. 21/A szám alatti lakost. Az igazgatóság díjazását 2008. április 1-től az alábbiak szerint javasolja: Elnök: 130.000Ft, tagok: 110.000 Ft. 4.2. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság első Felügyelő Bizottságába – az alapszabály szerint, annak aláírásától kezdve, 2011. május 31-ig, a következő személyeket jelöli ki: Dr. Áldozó Tamás Pápa, Igal u. 15. 4/15. szám alatti lakost, aki egyben a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felügyelő Bizottságának elnöke is, Dr. Nagy Attila 8200Veszprém, Nárcisz u. 27., Dr. Dávid Gyula 8220 Balatonalmádi, Balatonfűzfői u. 69., Dr. Szántó Tamás 8230 Balatonfüred, Ibolya u. 5/a, Pusztai István 8200 Veszprém, Dióssy M.u. 2/B II. em. 6. szám alatti lakosokat, ………………………. Sümeg város önkormányzata által kijelölt személyt.
A Felügyelő Bizottság díjazását az alábbiak szerint javasolja: Elnök: 90.000 Ft, Tagok 70.000 Ft 4.3. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság első könyvvizsgálójának, az alapszabály szerint, annak aláírásától kezdve, 2011. május 31-ig, a következő személyt jelöli: Tömpe és Társa Könyvvizsgáló, Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Bt. részéről Kiss Mária 8220 Balatonalmádi, Hörpintő u. 10. szám alatti lakost. Díjazását a feladatok és a szakmai standardok alapján, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság közgyűlése állapítja meg. 4.4. A megyei közgyűlés felkéri elnökét, hogy a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság igazgatóságának, Felügyelő
3 Bizottságának díjazására tett javaslatot a Zrt közgyűlésében képviselje, valamint a könyvvizsgáló megbízási szerződésének megkötését a fentiek szerint támogassa. 4.5. A közgyűlés az alapító képviseletében felhatalmazza elnökét az alapszabály aláírására, valamint a Zrt alapításához szükséges pénzbeli hozzájárulás befizetésére. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy az alapszabály aláírását követően a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság igazgatósága elnökénél kezdeményezze a cégbejegyzési kérelem benyújtását. Határidő: Felelős:
30 napon belül Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
5.) A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a jogszabályban meghatározott ellátási kötelezettségét 2008. április 1-jétől a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársasággal kötött ellátási szerződés útján teljesíti. A megyei közgyűlés elfogadja a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársasággal megkötendő ellátási szerződést az előterjesztés 1/B. számú melléklete szerint és felhatalmazza elnökét a szerződés aláírására. Határidő: Felelős:
azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
6.) A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a jogszabályokban meghatározott egészségügyi közfeladatainak ellátására a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársasággal közhasznúsági szerződést köt. A megyei közgyűlés elfogadja a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársasággal megkötendő közhasznúsági szerződést, felhatalmazza elnökét a szerződés aláírására. Határidő: Felelős:
azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
7.) A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2008. április 1-től a szakellátási feladat ellátását biztosító, a megyei kórház használatában lévő, de önkormányzati tulajdonú ingatlanok vagyonkezelőjének a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságot kijelöli és vele az előterjesztés 3. számú mellékletét képező vagyonkezelési szerződést 2008. április 1-jei hatállyal, határozatlan időre megköti. A megyei kórház használatában lévő, de önkormányzati tulajdonú ingók (eszközök, gépek, berendezések, műszerek, készletek) a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság cégbejegyzését követően – a 2007. december 31-e fordulónappal elkészített mérleg és értékelés alapján, tőkeemeléssel kerülnek a Zrt tulajdonába. Amennyiben a tőkeemelés 2008. március 31-ig nem valósul meg, úgy annak megtörténtéig, 2008. április 1-jétől ezen ingóeszközöket kijelöléssel a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság vagyonkezelésbe kapja.
4
A megyei közgyűlés elfogadja a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársasággal megkötendő vagyonkezelési szerződést, felhatalmazza elnökét a szerződés aláírására. Határidő: Felelős:
legkésőbb 2008. december 31. Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
8.) A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a költségvetési szerv megszűnésével és a Zrt. alapításával összefüggő humánpolitikai intézkedéseket, az alábbiakban határozza meg: A közalkalmazottak, érdekképviseletek és a közalkalmazotti tanács tájékoztatása − az átadás időpontjáról, okáról, − a közalkalmazottakat érintő jogi, közgazdasági, gazdasági, szakmai és szociális következményekről, − konzultáció a megszűnéssel és alapítással kapcsolatos egyéb kérdésekről, − ajánlattétel – munkaszerződés tervezet megküldésével – 30 napos gondolkodási idővel a továbbfoglalkoztatásról, − közalkalmazottak nyilatkozata a továbbfoglalkoztatási ajánlatra, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül, − közalkalmazotti jogviszony megszüntetése, − a továbbfoglalkoztatást vállalókkal munkaszerződés megkötése, 2008. április 1-től, − a
továbbfoglalkoztatást
nem
vállaló
közalkalmazottak
jogviszonyának
megszüntetésével kapcsolatosan, a jogszabályokban meghatározott intézkedések megtétele. Határidő: Felelős: főigazgató
azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke és általa dr. Rácz Jenő a kórház
9. A Veszprém Megyei Közgyűlés felkéri elnökét, hogy a) kezdeményezze a cégvezető kinevezését dr. Rácz Jenő személyében a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság közgyűlésében, b) hívja fel a részvénytársaság igazgatóságát, tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a részvénytársaság 2008. április 1-től teljeskörűen elláthassa az alapszabályában megjelölt egészségügyi közszolgáltatási tevékenységét. Határidő: Felelős:
azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
5
205/2007. (XII. 13.) MÖK határozat 1/A számú melléklete
ALAPSZABÁLY Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Székhelye: 8200 Veszprém, Kórház u. 1. Alapítva: 2007. december
6
ALAPSZABÁLY
Alulírott alapító részvényesek, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének (a továbbiakban: Ptk.) a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. (a továbbiakban: Áht.) rendelkezései alapján, kiemelkedően közhasznú, nonprofit zártkörűen működő részvénytársaságot hoznak (a továbbiakban: társaság) létre, az alábbi tartalommal. 1. A TÁRSASÁG CÉGNEVE, SZÉKHELYE, TELEPHELYE, FIÓKTELEPE, IDŐTARTAMA, MŰKÖDÉSI FORMÁJA 1.1 A társaság cégneve: Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1.2 A társaság székhelye, egyben az ügyintézés központi helye is: 8200 Veszprém, Kórház u. 1. 1.3 A társaság telephelye: 8200 Veszprém, Komakút tér 1. 8200 Veszprém, Óvoda u. 2. 8200 Veszprém, Hóvirág u. 1. 8200 Veszprém, Stromfeld A. u. 10. 8200 Veszprém, Cholnoky u. 23. 1.4 A társaság fióktelepe: 8482 Doba, Somlóvár u. 1. 8330 Sümeg, Kompanik Zs. u. 6.
7
1.5 A társaságot a tagok határozatlan időtartamra alapítják. 1.6 A társaság működési formája: zártkörűen működő részvénytársaság 2. A TÁRSASÁG RÉSZVÉNYESEI 2.1 Név: Veszprém Megyei Önkormányzat Székhelye: 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. KSH számjel: 751132119 Törzsszám: 431956000 Képviselője: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 2.2 Név: Sümeg Város Önkormányzata Székhelye: 8330 Sümeg, Béke tér 7. KSH számjel: 751132119 Törzsszám: 427603 Képviselője: dr. Rédei Zsolt polgármester 3. A TÁRSASÁG CÉLJA, FELADATA ÉS TEVÉKENYSÉGI KÖRE 3.1 A társaság célja minden olyan tevékenység, amely az egészségügyi fekvőbeteg- és járóbeteg-szakellátás területén, valamint az egészségügyi alapellátás egyes területein az egyén egészségének megőrzése, a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógykezelése, életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása, vagy a további állapotromlás megelőzése céljából a beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására, ápolására, egészségügyi rehabilitációjára irányul. A társaság további célja a gyógyszerekkel, a gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos jogszabályokban meghatározott tevékenységek, valamint az egészségügyi tudományos- és oktató tevékenységek ellátása. 3.1.1 A társaság célja továbbá, hogy olyan hatékony szervezet legyen, amely – figyelemmel az Egészségügyi fejlesztési Koncepcióra, a Régió Operatív Programjának egészségügyi vonatkozásaira, valamint az Egészséges Társadalom Komplex Program tervezetének fő irányaira - az erőforrásaira alapozott és a Veszprém Megyei Önkormányzat által, mint a területi egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv által elfogadott ötéves szakmai fejlesztési tervet megvalósítva, a Közép-Dunántúli Régió meghatározó és egyik vezető egészségügyi intézménye.
8
3.1.2 A társaság tevékenységének legfontosabb prioritásai: - a megyei szintű progresszív ellátás biztosítása, - a regionális feladatok megszervezése, elismertetése, a szakellátás biztosítása, - a fenti ellátásokhoz történő szükséglet szerinti egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása, - Veszprém város és vonzáskörzetének minél szélesebb körű aktív egészségügyi ellátásának folyamatos, magas színvonalú biztosítása, - a betegelégedettség növelése. 3.1.3 A társaságot nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására alapítják a részvényesek (nonprofit zrt). A társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat, a gazdasági tevékenységéből származó nyereség a részvényesek között nem osztható fel, az a társaság vagyonát gyarapítja. 3.1.4 A társaság célja szerinti egészségügyi közszolgáltatásokat látja el, az egészségügyi közszolgáltatásokon kívül csak a működési engedélyében meghatározott egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggő tevékenységet végez. 3.2 A társaság feladatai a következők (3.2.1-3.2.14 pontok). 3.2.1 A társaság feladata az aktív fekvőbeteg-ellátás területén: A hatályos beutalási rend szerint Veszprém megye lakosságának fekvőbeteg ellátása, a települési önkormányzatok által fenntartott kórházak szakmai munkájának támogatása, segítése. Veszprém megye lakosságának elmeegészségügyi ellátása. A kórház a megyére kiterjedően végzi a lakosság gyógyító-megelőző intézményeiből áthelyezett, átvett magasabb szintű gyógyintézeti ellátásra szoruló betegek ellátását, segíti az orvostanhallgatók famulálását, a szigorló orvostanhallgatókat gyakorlatra fogadja, végzi a megye szakdolgozói és körzeti orvosainak továbbképzését. 3.2.2 A társaság feladata a rehabilitáció, utókezelés és gondozást nyújtó fekvőbeteg-ellátás területén: A megye lakosságának elme-egészségügyi ellátása, szövődménymentes alkoholbetegek elvonókezelése.
9
3.2.3 A társaság feladata a krónikus fekvőbeteg ellátás területén: Az a fekvőbeteg-ellátó intézetben végzett tevékenység, amelynek időtartama, befejezése általában nem tervezhető, hosszabb időszakot ölel fel. Az ellátásban az ápolás a meghatározó és az ellátás célja alapvetően a beteg állapotának stabilizálására irányuló tevékenység. 3.2.4 A társaság feladata a járóbetegek gondozóintézeti ellátása területén: A megye járóbetegeinek helyi ellátása lehetőségeit meghaladó, szakorvosi gondozóintézetekben végzett gondozási tevékenység. 3.2.5 A társaság feladata a foglalkozás-egészségügyi ellátás területén: A foglalkozás-egészségügyi szakrendelés és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat által a dolgozók munkahelyen végzett szakellátása. 3.2.6 A társaság feladata a járóbetegek szakorvosi ellátása területén A megye járóbetegeinek helyi szakellátás lehetőségeit meghaladó szakorvosi vizsgálata, gyógykezelése. 3.2.7 A társaság feladata a fogorvosi ellátás területén: Fogszabályozási tevékenység és a szájsebészeti járóbetegek ellátásával kapcsolatos feladatok. 3.2.8 A társaság feladata a gyógyító célú foglalkoztatás területén: A betegek gyógyító célú foglalkoztatása. 3.2. 9 A társaság feladata az egészségügyi ellátás egyéb területén: Azon tevékenységek, amelyek a közvetlen betegellátást nem érintik (ellenőrző főorvosok díjazása, pályázatok kezelése, szakmai rendezvények lebonyolítása). 3.2.10 A társaság feladata az irányított betegellátás területén: Az irányított betegellátási modellkísérletben szervező tevékenység ellátása. 3.2.11 A társaság feladata a gyógyszer és gyógyászati termék kiskereskedelem területén:
10
A gyógyító-megelőző tevékenység folytatása során - figyelemmel a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény rendelkezéseire - biztosítja, hogy a beteg a gyógykezeléséhez szükséges és Magyarországon alkalmazható gyógyszerhez - ideértve a magisztrális, a galenusi és a külön jogszabályban meghatározott egyedi engedély alapján rendelhető gyógyszereket is hozzájuthasson. Ennek érdekében a társaság feladata a kórházi gyógyszerellátás megszervezése, a gyógyszerek beszerzése (megrendelése), tárolása, elosztása, ellenőrzése, valamint az alkalmazáshoz szükséges szakmai információ biztosítása intézeti gyógyszertár keretében. 3.2.12 A társaság feladata az egyéb humán egészségügyi szolgáltatás területén, hogy a szakmai működés területét érintő szakmai, módszertani, szakképzési kérdésekben együttműködjék az illetékes intézményekkel, testületekkel és civil szervezetekkel. 3.2.13 A társaság az illetékes intézményekkel és egyesületekkel egyeztetett módon részt vesz a graduális és posztgraduális képzésben, továbbképzésben. 3.2.14 A társaság a felsorolt alapfeladatait elősegítő gazdasági-műszaki és egyéb kiszolgáló tevékenységet lát el, valamint az alapfeladat ellátásához szükséges termék előállítást, értékesítést végez, illetve szolgáltatást nyújt. 3.3 A társaság vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az egészségügyi közszolgáltatási tevékenységére fordítja. 3.4 A társaság cégbejegyzésekor kéri a kiemelkedően közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételét, mivel olyan, az önkormányzati egészségügyi ellátás körébe tartozó közfeladatokat kíván ellátni, amelyekről az alábbi törvények alapján, a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia:
a) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 70. § (1) bekezdés b) pontja szerint, a megyei önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik különösen az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátásra kötelezett települési önkormányzat nem vállalja,
11
b) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eü. tv.) 152. § (3) bekezdése szerint, a helyi önkormányzat a tulajdonában vagy használatában lévő járóbeteg-szakellátást és a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmények működtetését biztosítja. 3.5 A társaság célja szerinti közhasznú tevékenységek - a Kszt. 26. § c) pontja alapján - a következők. 3.5.1 Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység (Kszt. 26. § c) 1. pontja) 3.5.2 Tudományos tevékenység, kutatás (Kszt. 26. § c) 3. pontja) 3.5.3 Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés (Kszt. 26. § c) 4. pontja) 3.6 A társaság tevékenységi köre, a TEÁOR ’03 szerint, 2007. december 31-ig, a következő: 52.31 Gyógyszer-kiskereskedelem 52.32 Gyógyászati termék kiskereskedelme 73.10 Műszaki kutatás, fejlesztés (*) 73.20 Humán kutatás, fejlesztés (*) 74.20 Mérnöki tevékenység, tanácsadás 70.32 Ingatlankezelés 74.13 Piac- és közvéleménykutatás 74.14 Üzletviteli tanácsadás 74.87 Máshova nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás 80.42 Máshova nem sorolt felnőtt-, és egyéb oktatás (*) 85.11 Fekvőbeteg-ellátás (*) 85.12 Járóbeteg-ellátás (*) 85.13 Fogorvosi szakellátás (*) 85.14 Egyéb humán-egészségügyi ellátás (*) 85.31 Szociális ellátás elhelyezéssel (*) 93.04 Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (*) A zárójelben, csillaggal (*) megjelölt tevékenységi körök, közhasznú tevékenységi körök. A társaság fő tevékenységi köre a következő: 85.11 Fekvőbeteg-ellátás 3.6.1 A társaság tevékenységi körei közül (lásd 3.6 pont) közhasznú tevékenységi körök a következők: 73.10 Műszaki kutatás, fejlesztés
12
73.20 Humán kutatás, fejlesztés 80.42 Máshova nem sorolt felnőtt-, és egyéb oktatás 85.31 Szociális ellátás elhelyezéssel 3.6.2 A társaság közhasznú tevékenységi körei közül (lásd 3.6 pont) kiemelkedően közhasznú tevékenységi körök, a következők: 85.11 Fekvőbeteg-ellátás 85.12 Járóbeteg-ellátás 85.13 Fogorvosi szakellátás 85.14 Egyéb humán-egészségügyi ellátás 93.04 Fizikai közérzetet javító szolgáltatás 3.7 A társaság tevékenységi köre a TEÁOR '08 (NACE Rev. 2) szerint, 2008. január 1-től a következő: 47.73 Gyógyszer-kiskereskedelem 47.74 Gyógyászati termék kiskereskedelme 70.22 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás 72.19 Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés (*) 72.20 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés (*) 73.20 Piac-, közvélemény-kutatás 74.90 M. n. s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (*) 81.10 Építményüzemeltetés 82.30 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése 82.99 M. n. s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás 85.59 M. n. s. egyéb oktatás (*) 86.10 Fekvőbeteg-ellátás (*) 86.21 Általános járóbeteg-ellátás (*) 86.22 Szakorvosi járóbeteg-ellátás (*) 86.23 Fogorvosi járóbeteg-ellátás (*) 86.90 Egyéb humán-egészségügyi ellátás (*) 87.10 Bentlakásos, nem kórházi ápolás (*) 87.20 Mentális, szenvedélybeteg bentlakásos ellátása (*) 87.90 Egyéb bentlakásos ellátás (*) 96.04 Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (*) A zárójelben, csillaggal (*) megjelölt tevékenységi körök, közhasznú tevékenységi körök. A társaság fő tevékenységi köre a következő: 86.10 Fekvőbeteg-ellátás
13
3.7.1 A társaság tevékenységi körei közül (lásd 3.7 pont) közhasznú tevékenységi körök a következők: 72.19 Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés 72.20 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés 74.90 M. n. s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 85.59 M. n. s. egyéb oktatás 87.90 Egyéb bentlakásos ellátás 3.7.2 A társaság közhasznú tevékenységi körei közül (lásd 3.7 pont) kiemelkedően közhasznú tevékenységi körök, a következők: 86.10 Fekvőbeteg-ellátás 86.21 Általános járóbeteg-ellátás 86.22 Szakorvosi járóbeteg-ellátás 86.23 Fogorvosi járóbeteg-ellátás 86.90 Egyéb humán-egészségügyi ellátás 87.10 Bentlakásos, nem kórházi ápolás 87.20 Mentális, szenvedélybeteg bentlakásos ellátása 96.04 Fizikai közérzetet javító szolgáltatás 3.8 A társaság az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységét csak az engedély birtokában, illetve a bejelentés megtételét követően végzi. 3.9 A társaság, képesítéshez kötött tevékenységet, ha jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - kivételt nem tesz, csak akkor folytathat, ha e tevékenységében személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek igazolt módon megfelel. 3.10 A társaság, a Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő és általa az Áht. 90. § (1) bek. c) pontja alapján megszűnő, Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet költségvetési szerv által ellátott, a jelen alapszabály 3.4 a)-b) pontjaiban meghatározott egészségügyi közszolgáltatásokat és más közfeladatokat, valamint az ezekkel összefüggő tevékenységeket – az alapító önkormányzat rendelkezése folytán - végzi. 3.11 A társaság, a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében – figyelemmel az Áht. 90. § (3) bekezdésébe foglaltakra - a kórházi költségvetési szerv alapítójának rendelkezése szerint, a megszüntetett kórházi költségvetési szerv jogutódja.
14
3.12 Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 16. § (9) bekezdése szerint a költségvetési szerv formájában működő finanszírozott egészségügyi szolgáltató helyébe lépő társaság a finanszírozási szerződések, valamint hatósági engedélyek tekintetében a költségvetési szerv jogutódja. A társaság ezen törvényi rendelkezés alapján vállalja a megszűnő kórházi költségvetési szerv ellátási kötelezettségét és a meglévő kapacitások továbbvitelét. 4. A TÁRSASÁG ALAPTŐKÉJE, AZ ALAPTŐKE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSA, A RÉSZVÉNYEK MEGOSZLÁSA
4.1 A társaság alaptőkéjének összege 30 millió Ft, azaz Harminc millió forint, amelyből az alapításkor befizetendő pénzbeli hozzájárulás 30 millió Ft, azaz Harminc millió forint. 4.2 A társaság alaptőkéje háromszáz darab 100.000 Ft, azaz Egyszázezer forint névértékű törzsrészvényből áll. A részvények előállítása dematerializált módon történik, a részvények kibocsátási értéke megegyezik a részvények névértékével. Az alapító részvényesek jelen alapszabály elfogadásával és aláírásával kötelezettséget vállalnak valamennyi részvény átvételére. 4.3 A 4.2 pontban megjelölt részvények az alapító részvényesek között, a következők szerint oszlanak meg. 4.3.1 A Veszprém Megyei Önkormányzat (8200 Veszprém, Megyeház tér 1.) vagyoni hozzájárulása 28,1 millió Ft, azaz Huszonnyolcmillió-egyszázezer forint, melyből 28,1 millió Ft, azaz Huszonnyolcmilllió-egyszázezer forint pénzbeli hozzájárulás. A részvények száma 281darab. 4.3.2 Sümeg Város Önkormányzatának (8330 Sümeg, Béke tér 7.) vagyoni hozzájárulása 1,9 millió Ft, azaz Egymillió-kilencszázezer forint, melyből 1,9 millió Ft, azaz Egymillió-kilencszázezer forint pénzbeli hozzájárulás. A részvények száma 19 db. 4.4 Az alapító részvényesek pénzbeli hozzájárulásukat a társaság cégbejegyzési kérelmének a cégbíróságra történő benyújtásáig, a társaság számlájára befizetik. Az alapító részvényesek a nem pénzbeli hozzájárulásukat a társaság cégbejegyzési kérelmének a cégbíróságra benyújtásáig a társaság rendelkezésére bocsátják.
15
5. A RÉSZVÉNY 5.1 A részvény tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező forgalomképes értékpapír. Jelen alapszabály, a meghatározott személyek által átruházás útján megszerezhető részvényfajták, illetve részvényosztályok átruházása esetére, a Gt. 204. (1) bekezdésben foglaltakon felül, nem korlátozza ezen részvények átruházás útján történő megszerzését. 5.2 A részvények átruházásához a társaság beleegyezése szükséges (Ptk. 215. §). A beleegyezés megtörténtéig a szerződés nem jön létre, de a felek nyilatkozatukhoz kötve vannak. 5.2.1 A beleegyezés csak fontos okból tagadható meg, így ha a) a részvényt a társaság versenytársa kívánja megszerezni, vagy b) ha a vevő személyére tekintettel jogszabály a részvény megvásárlását akadályozza, c) ha a vevő más addigi gazdasági (üzleti) tevékenysége, piaci magatartása veszélyezteti a társaság közhasznú céljait. 5.2.2 A beleegyezés megadása az igazgatóság hatáskörébe tartozik. Ha az igazgatóság a részvényre vonatkozó átruházási szándék írásban történő bejelenésének kézhezvételéttől számított harminc napon belül nem nyilatkozik, a beleegyezés megadottnak tekintendő. 5.3 A társaság igazgatósága a részvényesről részvénykönyvet vezet, amelyben nyilvántartja a részvényes nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét) a részvényes részvényeinek darabszámát, valamint egyéb, törvényben és a társaság alapszabályában meghatározott adatokat. A részvénykönyv törölt adatainak megállapíthatónak kell maradniuk. 5.4 A részvény átruházása a társasággal szemben akkor hatályos és a részvényes a társasággal szemben részvényesi jogait csak akkor gyakorolhatja, ha a részvényest a részvénykönyvbe bevezették. A dematerializált részvény átruházása az értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján történik. Dematerializált részvény esetén – az ellenkező bizonyításáig – azt a személyt kell a részvény tulajdonosának tekinteni, akinek értékpapírszámláján a részvényt nyilvántartják. 5.5 Dematerializált részvény esetén az 5.3 pont szerinti adatoknak – ide nem értve az alapszabályban meghatározott adatokat – a részvénykönyv vezetője
16
számára történő bejelentésére, a részvényeknek az értékpapírszámlán történő jóváírását követő két munkanapon belül, az értékpapír-számla vezető köteles. Az értékpapír-számla vezető nem jelentheti be az adatokat, ha a részvényes így rendelkezett. A részvénykönyv vezetésére egyebekben a Gt. 202. § rendelkezéseit kell alkalmazni. 6. A RÉSZVÉNYES JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 6.1 A részvényes jogainak gyakorlására a részvény részvénykönyvbe történő bejegyzést követően jogosult.
birtokában,
a
6.2 Dematerializált részvény esetén az értékpapírszámla-vezető köteles a részvényes kérésére a részvényről tulajdonosi igazolást kiállítani. A tulajdonosi igazolásnak tartalmaznia kell a részvénytársaság cégnevét, a részvényfajtát, a részvény darabszámát, az értékpapírszámla-vezető cégnevét és cégszerű aláírását, a részvényes nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét). A közgyűlésen való részvételi jog gyakorlásához kiállított tulajdonosi igazolás a közgyűlés vagy a megismételt közgyűlés napjáig érvényes. 6.3 Az értékpapírokra vonatkozó külön törvény előírásai alapján eljáró részvényesi meghatalmazott a társasággal szemben a részvényesi jogokat saját nevében, a részvényes javára gyakorolja. 6.4 A részvényes részvényesi jogait képviselő útján is gyakorolhatja. A könyvvizsgáló nem lehet meghatalmazott. A társaságnál nem lehet meghatalmazott az igazgatóság tagja, illetve a vezérigazgató (Gt. 247. § esetében) a cégvezető, a társaság vezető állású munkavállalója és a Felügyelő Bizottság tagja sem. 6.4.1 Egy képviselő több részvényest is képviselhet, egy részvényesnek azonban csak egy képviselője lehet. 6.4.2 A képviseleti meghatalmazás legfeljebb tizenkét hónapra szólhat. A képviseleti meghatalmazás kiterjed a felfüggesztett közgyűlés folytatására és a határozatképtelenség miatt ismételten összehívott közgyűlésre. A meghatalmazást közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat formájában kell a részvénytársasághoz benyújtani. 6.5 A részvényes jogosult a közgyűlésen részt venni, a Gt.-ben megszabott keretek között felvilágosítást kérni, valamint észrevételt és indítványt tenni, szavazati joggal rendelkező részvény birtokában pedig szavazni.
17
6.6 A közgyűlés napirendjére tűzött ügyre vonatkozóan az igazgatóság köteles minden részvényesnek a napirendi pont tárgyalásakor a szükséges felvilágosítást megadni. 6.7 Az igazgatóság a számviteli törvény szerinti beszámolónak és az igazgatóság, valamint a Felügyelő Bizottság jelentésének lényeges adatait a közgyűlést megelőzően legalább tizenöt nappal köteles a részvényesek tudomására hozni. 6.8 A részvényest a társaság üzleti titkaival kapcsolatban titoktartási kötelezettség terheli, ennek megszegésével a társaságnak okozott károkat köteles a Ptk. 339. §-ának szabályai szerint megtéríteni. 6.9 A részvényhez fűződő szavazati jogot – a Gt.-ben meghatározott kivételekkel - a részvény névértéke határozza meg. A szavazati jog gyakorlásának módját – a Gt. és az értékpapírokra vonatkozó külön törvény keretei között - az alapszabály határozza meg. 6.10 Nem gyakorolhatja szavazati jogát a részvényes, amíg esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette. 6.11 Azok a részvényesek, akik a szavazatok legalább öt százalékával rendelkeznek, - az ok megjelölésével - írásban kérhetik az igazgatóságtól, hogy valamely kérdést tűzzön a közgyűlés napirendjére. A részvényesek ezen jogukat a közgyűlési meghívó kézhezvételétől, illetve a közgyűlés összehívásáról szóló hirdetmény megjelenésétől számított nyolc napon belül gyakorolhatják. 6.12 A részvényes köteles az általa átvett részvények névértékének, illetve kibocsátási értékének megfelelő pénzbeli és nem pénzbeli szolgáltatást a Gt. 210. § szerint meghatározott időpontig a társaságnak befizetni, illetve rendelkezésre bocsátani. A részvényes e kötelezettségek alól - az alaptőkeleszállítás esetét kivéve - nem mentesíthető; az általa már teljesített vagyoni hozzájárulást a társaság fennállása alatt nem követelheti vissza. 6.13 A részvényes - a Gt. 210. §-ban meghatározott határidőn belül - a részvény névértékének, illetve kibocsátási értékének befizetésére akkor köteles, amikor az igazgatóság az alapszabályban meghatározott feltételek szerint erre felszólítja. A részvényes fizetési kötelezettségének a felszólítást megelőzően is eleget tehet. 6.14. Ha a részvényes részvényesi joga a Gt. 14. § szerint szűnt meg és a részvényes által az alapszabályban átvenni vállalt részvényre jutó vagyoni hozzájárulás teljesítésének kötelezettségét más személy nem vállalja át, kötelező az alaptőkének a késedelembe esett részvényes által vállalt vagyoni hozzájárulás mértékének megfelelő leszállítása.
18
6.15 A késedelembe esett részvényest az általa teljesített vagyoni hozzájárulás értéke az alaptőke leszállítását követően, illetve akkor illeti meg, amikor a helyébe lépő részvényes vagyoni hozzájárulását a társasággal szemben teljesíti. 6.16 A társaság és annak alapítója, valamint a társaság és a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkező részvényese közötti vagyonátruházási szerződés létrejöttéhez - feltéve, hogy a társaság által teljesítendő ellenszolgáltatás elérné az alaptőke egytizedét - a közgyűlés előzetes, jóváhagyó határozatára van szükség. Ennek során a nem pénzbeli hozzájárulás értékelésére és a könyvvizsgáló jelentésének nyilvánosságra hozatalára vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell (Gt. 209. §). 6.16.1 A 6.16 pontba foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a társasággal az alapító, illetve a részvényes közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa, továbbá, olyan személy köt szerződést, amelyben az alapító, illetve a részvényes közvetlenül vagy közvetve a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik (Ptk. 685/B. §). 6.16.2 A 6.16 pontba foglaltak nem alkalmazhatók a társaság tevékenységi körébe tartozó szokásos nagyságrendű szerződésekkel, a hatósági határozattal és hatósági árverés útján történő tulajdonszerzéssel, valamint a tőzsdei ügyletekkel kapcsolatban.
7. A TÁRSASÁG KÖZGYŰLÉSE 7.1 A közgyűlés a társaság legfőbb szerve, amely a részvényesek összességéből áll. 7.2 A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) döntés - ha a Gt. eltérően nem rendelkezik - az alapszabály megállapításáról és módosításáról; b) döntés a társaság működési formájának megváltoztatásáról; c) a társaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása; d) a Gt. 37. §-ban és a 247. §-ban foglalt kivételekkel az igazgatóság elnökének és tagjainak, továbbá a Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak, a könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, a cégvezető kinevezése, felmentése; e) a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása; f) döntés a dematerializált részvény nyomdai úton előállított részvénnyé történő átalakításáról, g) az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása;
19
h) döntés - ha a Gt. másként nem rendelkezik - az átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról; i) döntés - ha a Gt. másként nem rendelkezik - az alaptőke felemeléséről; j) döntés - ha a Gt. másként nem rendelkezik - az alaptőke leszállításáról; k) döntés a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának kizárásáról; l) olyan szerződés megkötésének (módosításának) előzetes jóváhagyása, amelyet a társaság a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel köt (megyei önkormányzattal) a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről, amely szerződések nyilvánosak, azokba bármely érintett személy betekinthet (közhasznúsági szerződés), m) szerződés megkötése (módosítása) az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel, n) vagyonkezelési szerződés megkötése (módosítása) az egészségügyi közszolgáltatás ellátásához szükséges vagyonra, a vagyon tulajdonosával, o) a közhasznúsági jelentés elfogadása, a társaság éves beszámolójának elfogadásával egyidejűleg, p) a társaság éves üzleti tervének, szakmai fejlesztési tervének meghatározása, q) olyan szerződés megkötésének, vagy kötelezettségvállalásnak az előzetes jóváhagyása, amelynek szerződési (kötelezettségi) értéke esetenként a 200 millió forintot meghaladja (ide nem értve az egészségbiztosítási pénztár finanszírozási és működési előlegét), r) döntés, olyan éven túli hitel, kölcsön felvételéről, valamint értékpapír megvásárlásáról és eladásáról, amelynek összege esetenként meghaladja a 200 millió forintot, s) döntés a társaság tulajdonában álló ingó, vagy ingatlan eladásáról, amelynek forgalmi értéke meghaladja az 20 millió forintot, t) döntés gazdasági társaság alapításáról, u) döntés olyan éven belüli hitel, kölcsön felvételéről, valamint értékpapír megvásárlásáról és eladásáról, amelynek összege meghaladja a 200 millió forintot, v) a társaság szervezeti és működési szabályzatának, számviteli politikájának, valamint olyan egyéb szabályzatainak jóváhagyása, amelynek jóváhagyását jogszabály a közgyűlés hatáskörébe utalja, w) befektetési szabályzat elfogadása, amennyiben a társaság befektetési tevékenységet végez, x) döntés minden olyan kérdésben, amit törvény vagy az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. 7.3 A közgyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni. Szükség esetén rendkívüli közgyűlés bármikor összehívható.
20
7.4 A közgyűlést – ha a Gt. másképp nem rendelkezik – az igazgatóság hívja össze, a társaság székhelyére, vagy telephelyére, fióktelepére, vagy – amennyiben valamely napirendi pont tárgya azt indokolja – más helyszínre. A közgyűlést a közgyűlés kezdő napját legalább tizenöt nappal megelőzően a részvényeseknek megküldött meghívó útján kell összehívni. Azon részvényeseknek, akik ezt kívánják – az igazgatóságnak történt előzetes bejelentés alapján – a közgyűlésre szóló meghívót elektronikus úton kell megküldeni. 7.4.1 A meghívó tartalmazza: a) a társaság cégnevét és székhelyét; b) a közgyűlés időpontját és helyét; c) a közgyűlés megtartásának módját; d) a közgyűlés napirendjét; e) a szavazati jog gyakorlásához az alapszabályban előírt feltételeket; f) a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyét és idejét. 7.4.2 A közgyűlésen a megjelent részvényes a jelenléti ív aláírásakor tulajdonosi igazolással (lásd alapszabály 6.2 pont) igazolja magát, amely feltétele a közgyűlésen való részvételi jog gyakorlásának. A közgyűlésen megjelent részvényesekről jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a részvényes, illetve képviselője nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), részvényei számát és az őt megillető szavazatok számát, valamint a közgyűlés időtartama alatt a jelenlévők személyében bekövetkezett változásokat. A jelenléti ívet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti. A közgyűlés elnökét a részvényesek maguk közül választják meg. A részvényest annyi szavazat illeti meg, ahány darab részvénye van. 7.4.3 A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosító részvények által megtestesített szavazatok több mint felét képviselő részvényes jelen van. Ha a közgyűlés nem határozatképes, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A nem határozatképes közgyűlés és a megismételt közgyűlés között legalább egy órának, de legfeljebb 21 napnak kell eltelnie. 7.4.4 A közgyűlés ülése nyilvános, kivéve ha a közgyűlés – az igazgatóság, vagy bármely részvényes javaslatára – legalább háromnegyedes szótöbbséggel, a
21
napirend elfogadásakor zárt ülést rendel el. A zárt ülésen csak a részvényesek, az igazgatóság, a főigazgató – ha nem tagja az igazgatóságnak - , a napirend előadója, a jegyzőkönyvvezető és az adott napirendi ügy szakértője (vagy meghívottja) lehet jelen, a vonatkozó törvényi rendelkezések betartása mellett. 7.4.5 A közgyűlés zárt ülést rendelhet el a napirenden szereplő ügyben, ha a napirendre javasolt ügy olyan egészségügyi és hozzájuk kapcsolt személyes adatokat, valamint más személyes adatot, üzleti titkot érint, amelynek nyilvános kezelését törvény, vagy az érintett és jogosult személy nem engedi, vagy korlátozza. 7.5 A közgyűlést – amennyiben egy döntés meghozatalához további előkészítésre van szükség – a közgyűlés legalább háromnegyed szótöbbségével felfüggeszthetik. Ha a közgyűlést felfüggesztik, azt harminc napon belül folytatni kell. Ebben az esetben a közgyűlés összehívására és a közgyűlés tisztségviselőinek megválasztására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. A közgyűlést csak egy alkalommal lehet felfüggeszteni. 7.6 A közgyűlésnek a 7.2 a)-c), d), g), i), j), l), m), n), o) és p) pontjaiban felsorolt ügyekben, ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a határozati javaslatot legalább háromnegyedes többséggel kell elfogadnia. 7.7 Ha az alapszabály módosítására az alaptőke felemeléséről vagy leszállításáról hozott közgyűlési határozat végrehajtásával összefüggésben, az alaptőke nagyságának meghatározása végett kerül sor, a közgyűlésnek az alapszabály módosítására vonatkozó jóváhagyó döntése az alaptőke felemelésével vagy leszállításával összefüggő közgyűlési határozat elfogadásával megadottnak tekintendő. 7.8 A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: a) a társaság cégnevét és székhelyét; b) a közgyűlés megtartásának módját, helyét és idejét; c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének és a szavazatszámlálóknak a nevét; d) a közgyűlésen indítványokat;
lezajlott
fontosabb
eseményeket,
az
elhangzott
e) a határozati javaslatokat, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, valamint a szavazástól tartózkodók számát.
22
7.8.1 A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és egy erre megválasztott, jelen lévő részvényes hitelesíti. 7.8.2 Az igazgatóság a közgyűlési jegyzőkönyvnek vagy kivonatának egy hiteles példányát, a jelenléti ívet a közgyűlés befejezését követő harminc napon belül köteles a cégbírósághoz benyújtani. 7.8.3 Bármely részvényes a közgyűlési jegyzőkönyvből kivonat vagy másolat kiadását kérheti az igazgatóságtól. 7.9 A részvényesek a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben közgyűlés tartása nélkül is határozhatnak. A közgyűlés tartása nélkül döntésre bocsátott határozatok tervezetét a részvényeseknek az igazgatóság írásban köteles megküldeni úgy, hogy a döntésre a részvényeseknek legalább három nap álljon rendelkezésre. A részvényesek e határidő eltelte előtt küldhetik meg írásban szavazatukat. 7.9.1 A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül vagy ha valamennyi részvényes szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor e naptól számított három napon belül a társaság igazgatósága megállapítja a szavazás eredményét és azt további három napon belül írásban közli a részvényesekkel. Kétség esetén a döntésre bocsátott határozattervezeteknek a részvényesekhez történt megérkezését a társaság, a szavazatnak a határidő letelte előtt történő elküldését és a társasághoz történt megérkezését a részvényes köteles bizonyítani. 7.9.2 A társaságnak a szavazatok legalább öt százalékával rendelkező részvényeseinek a kérésére össze kell hívni a közgyűlést a határozattervezetek megtárgyalására. 7.9.3 A közgyűlés tartása nélkül történő határozathozatalra a közgyűlésre vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók. 7.10 A közgyűlés határozatairól a főigazgató Határozatok Könyve című nyilvántartást vezet, amelybe - évente emelkedő sorszámmal – haladéktalanul bejegyzi a határozatot hozó szerv nevét (rövidítve: Kgy.) a határozat pontos szövegét, időpontját és hatályát, illetve a határozatot támogatók és ellenzők számarányát. Amennyiben a határozatot ellenző személye megállapítható, úgy azt is fel kell tüntetni a nyilvántartás egy külön rovatában. A határozatról szóló bejegyzést aláírásával hitelesíti a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvet hitelesítő részvényes. 8. AZ IGAZGATÓSÁG
23
8.1 Az igazgatóság a társaság ügyvezető szerve. Az igazgatóság 3 természetes személy tagból áll. Az igazgatóság elnökét – aki egyben az igazgatóság tagja – és tagjait közvetlenül a közgyűlés választja meg. Az első igazgatóságot az alapító részvényesek nevezik meg. 8.2 Az igazgatóság elnöke és tagjai vezető tisztségviselők. Nem lehet az igazgatóság elnöke és tagja az, a) akire, mint vezető tisztségviselőre az alapszabály rendelkezései összeférhetetlenségi, vagy kizáró rendelkezéseket tartalmaznak, b) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült, c) akit jogerős bírói ítélettel a vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak, e tilalom hatálya alatt, d) akit valamely más foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytató gazdasági társaságban nem lehet vezető tisztségviselő. 8.2.1 A gazdasági társaságnak megszüntetési eljárás során való törlését követő két évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a törlést megelőző naptári évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt. 8.2.2 A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. 8.2.3 A vezető tisztségviselő - a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével - nem szerezhet részesedést a gazdasági társaságéval azonos tevékenységet főtevékenységként megjelölő más gazdálkodó szervezetben [Ptk. 685. § c) pont], továbbá nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonos főtevékenységet végző más gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben, kivéve, ha a társaság legfőbb szerve ehhez hozzájárul. 8.2.4 A vezető tisztségviselő és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], valamint élettársa nem köthet a saját nevében vagy javára a gazdasági társaság főtevékenysége körébe tartozó ügyleteket.
24
8.2.5 A társaság vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], valamint élettársa ugyanannál a társaságnál a Felügyelő Bizottság tagjává nem választható meg. 8.2.6 A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 8.3 Az első igazgatóság tagjainak megbízatása jelen alapszabály aláírásától 2011. május 31-ig szól. Az első igazgatóság tagjai, a következők: 8.3.1 Név: Császár László Lakcím: 8300 Tapolca, Juhász Gy. u. 17. szám alatti lakos igazgatósági tag egyúttal az igazgatóság elnöke is. 8.3.2 Név: Dr. Rácz Jenő Lakcím: 8200 Veszprém, Tummler Henrik u. 6. 8.3.3 Név: PhD Dr. Bedros J. Róbert Lakcím: 1112 Budapest, Csenger u. 21/A. 8.4 A társaság ügyvezetését az igazgatóság mint testület gyakorolja. Az igazgatóság tagjainak egymás közötti feladat- és hatáskörmegosztásáról, az igazgatóság működéséről – jelen alapszabályra is figyelemmel - az igazgatóság által elfogadott ügyrendben kell rendelkezni. Az igazgatóság ügyrendje lehetővé teheti, hogy az igazgatóság ülésén a tagok nem személyes jelenléttel, hanem elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vegyenek részt. Ez esetben az ülés megtartásának részletes szabályait az ügyrendben meg kell állapítani. 8.5 Az igazgatóság tagjai a társaság közgyűlésén tanácskozási joggal vesznek részt. 8.6 Az igazgatóság a) felelős a társaság működési körében a saját, illetve az általa delegált hatáskörben hozott minden döntésért, b) jogosult minden olyan döntést a saját hatáskörébe vonni, amely nem tartozik a közgyűlés, a Felügyelő Bizottság és a könyvvizsgáló hatáskörébe, c) irányítja a társaság gazdálkodását, megtárgyalja a főigazgató előterjesztése alapján a társaság üzleti tervét, szakmai fejlesztési tervét és elfogadásra (jóváhagyásra) a közgyűlés elé terjeszti,
25
d) megállapítja saját ügyrendjét, e) gondoskodik a társaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről, f) gyakorolja a főigazgató tekintetében a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó munkáltatói jog-, és hatásköröket, g) a közgyűlés elé terjeszti a társaság számviteli törvény szerinti beszámolóját, h) az ügyvezetésről, a társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról legalább évente egyszer a közgyűlés, háromhavonta a Felügyelő Bizottság részére jelentést készít, i) dönt olyan szerződés megkötéséről, vagy kötelezettségvállalásról, amelynek szerződési (kötelezettségi) értéke esetenként az 50 millió forintot meghaladja és nem éri el a 200 millió forintot j) dönt olyan éven túli hitel, kölcsön felvételéről, valamint értékpapír megvásárlásáról és eladásáról, amelynek összege esetenként nem éri el a 200 millió forintot (ide nem értve az egészségbiztosítási pénztár finanszírozási és működési előlegét), k) dönt éven belül hitel, kölcsön felvételéről, amelynek összege esetenként meghaladja az 50 millió forintot és nem éri el a 200 millió forintot, l) dönt a társaság tulajdonában álló ingó, vagy ingatlan eladásáról, amelynek forgalmi értéke meghaladja az 5 millió forintot, de nem éri el a 20 millió forintot, m) a főigazgató részére eseti, vagy folyamatos jelleggel átruházhat minden olyan feladatot és döntési jogkört, amely nem tartozik az igazgatóság kizárólagos hatáskörébe , n) javaslatot tesz a közgyűlésnek a könyvvizsgáló szervezetre, illetve a könyvvizsgáló személyére, a Felügyelő Bizottság egyetértésével, o) ellátja a társaság közhasznú tevékenysége nyilvánosságának biztosításával kapcsolatos – a törvényben, az alapszabályban és a közgyűlés által külön meghatározott – feladatokat, p) dönt a saját részvény megszerzésével, valamint az alaptőkének az alaptőkén felüli vagyon terhére történő felemelésével kapcsolatban a közbenső mérleg elfogadásáról, valamint q) ellátja mindazon – a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó – feladatokat, amelyeket jogszabály, vagy az alapszabály részére előír. 8.7 Az igazgatóság köteles nyolc napon belül - a Felügyelő Bizottság egyidejű értesítése mellett - a szükséges intézkedések megtétele céljából a közgyűlést összehívni, ha tudomására jut, hogy a) a társaság saját tőkéje a veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent, vagy b) saját tőkéje a Gt. 207. § (1) bekezdésében meghatározott összeg alá csökkent, vagy
26
c) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, illetve ha vagyona tartozásait nem fedezi. 8.7.1 A 8.7 pontban megjelölt esetekben a részvényeseknek határozniuk kell az alaptőke biztosításáról, illetve annak módjáról, így különösen a részvényesek által történő befizetés előírásáról, illetve az alaptőke leszállításáról, továbbá a társaságnak más társasággá történő átalakulásáról, ezek hiányában pedig a társaság megszüntetéséről. 8.7.2 Ha a közgyűlés befejezését követő három hónapon belül az összehívására okot adó, a 8.7 a) pont szerinti körülmény változatlanul fennáll, az alaptőke leszállítása kötelező. 8.8 Az igazgatóság szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik. Az igazgatóságot az elnök, az elnök akadályoztatás esetén két igazgatósági tag együttesen hívja össze. 8.8.1 Az ülést, annak megkezdése előtt legalább nyolc nappal, a napirend, a hely és az időpont megjelölésével, írásban kell összehívni. Rendkívüli esetben az ülés nyolc napon belüli időpontra is összehívható, telefax, telefon, vagy elektronikus hírközlési eszköz útján. Az ülésre a Felügyelő Bizottság elnökét és a főigazgatót, továbbá a könyvvizsgálót meg kell hívni, 8.8.2 Bármely igazgatósági tag, vagy a Felügyelő Bizottság írásban – az ok és a cél egyidejű megjelölése mellett – kérheti az igazgatóság összehívását. Az elnök ilyen esetben köteles az igazgatóság ülését az írásbeli kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül összehívni. Ha az elnök ezen kérelemnek nem tesz eleget, úgy az ülést bármelyik igazgatósági tag összehívhatja. 8.9 Az igazgatóság ülésének előkészítése az igazgatóság elnökének a feladata. Az üléseket az elnök, akadályoztatása esetén az általa megbízott tag vezeti (az ülés elnöke). 8.10 Az ülés akkor határozatképes, ha azon az igazgatóság minden tagja jelen van. Az igazgatóság a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. 8.10.1 Az igazgatóság ülése nyilvános, kivéve ha az igazgatóság – az elnök, vagy az igazgatóság bármely tagja javaslatára – legalább kétharmados szótöbbséggel, a napirend elfogadásakor zárt ülést rendel el. A zárt ülésen csak a tagok, a főigazgató, a napirend előadója, jegyzőkönyvvezető és az adott napirendi ügy szakértője lehet jelen, a vonatkozó törvényi rendelkezések betartása mellett.
27
8.10.2 Az igazgatóság zárt ülést rendelhet el a napirenden szereplő ügyben, ha a napirendre javasolt ügy olyan egészségügyi és hozzájuk kapcsolt személyes adatokat, valamint más személyes adatot, üzleti titkot érint, amelynek nyilvános kezelését törvény, vagy az érintett és jogosult személy nem engedi, vagy korlátozza. 8.10.3 Az igazgatóság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: a) az ülés helyét, időpontját és azt, hogy az ülés szabályszerűen volt-e összehívva, b) a részvevők nevét, c) a hozzászólások lényegét, az egyes napirendi pontokról hozott határozatokat szó szerint, d) a határozatok elleni esetleges tiltakozásokat. 8.10.4 A határozati javaslat elleni szavazás, vagy tartózkodás önmagában nem jelent tiltakozást, a tiltakozásra kifejezetten utalni kell. Bármely tag kérelmére szószerinti jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az igazgatósági ülés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül meg kell küldeni a részvényeseknek, az igazgatósági tagoknak, a felügyelő bizottsági elnöknek és a könyvvizsgálónak. 8.10.5 Az igazgatóság határozatairól a főigazgató Igazgatósági Határozatok Nyilvántartása című nyilvántartást vezet, amelybe - évente emelkedő sorszámmal – haladéktalanul bejegyzi a határozatot hozó szerv nevét (rövidítve: Ig.) a határozat pontos szövegét, időpontját és hatályát, illetve a határozatot támogatók és ellenzők számarányát. Amennyiben a határozatot ellenző személye megállapítható, úgy azt is fel kell tüntetni a nyilvántartás egy külön rovatában. A határozatról szóló bejegyzést aláírásával hitelesíti az igazgatóság elnöke és a jegyzőkönyvet hitelesítő elnökségi tag. 8.11 Az igazgatóság tagjai kötelesek az üzleti tikot megőrizni. 8.12 A társaság felelős azért a kárért, amelyet vezető tisztségviselője e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott. 8.13 Az igazgatóság tagjai a társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal - és ha a Gt. kivételt nem tesz -, a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Az igazgatóság tagjai a polgári jog általános szabályai szerint felelnek a társasággal szemben a
28
jogszabályok, az alapszabály, illetve a közgyűlés által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségeik felróható megszegésével a társaságnak okozott károkért. 8.13.1 A társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően, az igazgatóság tagjai ügyvezetési feladataikat a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Külön törvény e követelmény felróható megszegése esetére, ha a társaság fizetésképtelenné vált, előírhatja a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét.
9. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG 9.1 A társaság alapító részvényesei 6 tagú Felügyelő Bizottságot hoznak létre a társaság működésének és gazdálkodásának ellenőrzésére. A Felügyelő Bizottság elnökét – aki egyben a Felügyelő Bizottság tagja – és tagjait közvetlenül a közgyűlés választja meg. Az első Felügyelő Bizottság tagjainak megbízatása jelen alapszabály aláírása napjától 2011. május 31-ig szól. 9.2 Az első Felügyelő Bizottság tagjai, a következők: 9.2.1 Név: Dr. Áldozó Tamás Lakcím: 8500 Pápa, Igal u. 15. 4/15. szám alatti lakos, aki egyben a Felügyelő Bizottság elnöke. 9.2.2 Név: Dr. Nagy Attila Lakcím: 8200 Veszprém, Nárcisz u. 27. 9.2.3 Név: Dr. Dávid Gyula Lakcím: 8220 Balatonalmádi, Balatonfűzfői u. 69. 9.2.4 Név: Dr. Szántó Tamás Lakcím: 8230 Balatonfüred, Ibolya u. 5/a. 9.2.5 Név: Pusztai István Lakcím: 8200 Veszprém, Dióssy M. u. 2/B. 2/6.
29
9.2.6 Név: Sümeg város által kijelölt személy. Lakcím:
9.3.1 Ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma éves átlagban a 200 főt meghaladja, a munkavállalók - az üzemi tanácsnak a társaság ügyvezetésével kötött eltérő megállapodása hiányában jogosultak részt venni a társaság működésének ellenőrzésében. Ebben az esetben a Felügyelő Bizottság tagjainak egyharmada a munkavállalók képviselőiből áll. Ha a tagok számának egyharmada tört számot eredményez, a Felügyelő Bizottság tagjainak számát a munkavállalókra kedvezőbb módon kell megállapítani. 9.3.2 A Felügyelő Bizottságban részt vevő munkavállalói küldött - az üzleti titok körén kívül - tájékoztatni köteles az üzemi tanácson keresztül a munkavállalók közösségét a Felügyelő Bizottság tevékenységéről. 9.3.3 A munkavállalói képviselőket a Felügyelő Bizottságba az üzemi tanács jelöli a munkavállalók sorából, a társaságnál működő szakszervezetek véleményének meghallgatása után. Az üzemi tanács által jelölt személyeket a társaság közgyűlése köteles a jelölést követő első ülésén a Felügyelő Bizottság tagjává választani, kivéve, ha a jelöltekkel szemben törvényben foglalt kizáró ok áll fenn. Ebben az esetben újabb jelölést kell kérni. 9.3.4 A Felügyelő Bizottságban a munkavállalói küldötteket a többi taggal azonos jogok illetik meg, és azonos kötelezettségek terhelik. Ha a munkavállalói küldöttek véleménye a Felügyelő Bizottság többségi álláspontjától egyhangúlag eltér, a munkavállalók kisebbségi álláspontját a társaság közgyűlése ülésén ismertetni kell. 9.3.5 A munkavállalói küldöttet megilleti a Munka Törvénykönyve alapján az üzemi tanács tagját megillető munkajogi védelem. 9.3.6 A munkavállalói küldött munkaviszonyának megszűnése esetén Felügyelő Bizottsági tagsága is megszűnik. 9.3.7 A munkavállalói küldöttet a társaság közgyűlése csak az üzemi tanács javaslatára hívhatja vissza, kivéve, ha az üzemi tanács a törvényben meghatározott kizáró ok ellenére 30 napon belül nem tesz eleget visszahívási, illetve az új küldöttre vonatkozó javaslattételi kötelezettségének. 9.4 A Felügyelő Bizottság tagjainak személyére vonatkozóan a törvényben és a alapszabályban meghatározott összeférhetetlenségi vagy más kizáró ok nem
30
állhat fenn. A Felügyelő Bizottság tagjai megbízatásukat – ennek tudatában külön nyilatkozattal elfogadták. 9.5 Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja, elnöke az a személy, aki a) a társaság tagja, b) a társasággal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a társaság cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója, valamint e) az alapszabály egyéb rendelkezései szerint nem töltheti be a tisztséget. 9.6 A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a társaság működését és gazdálkodását, ügyvezetését. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a társaság könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Köteles megvizsgálni a közgyűlés elé kerülő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a társaság közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. A beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról, valamint a közhasznúsági jelentésről a közgyűlés csak a Felügyelő Bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat. 9.7 Ha a Felügyelő Bizottság megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, az alapszabályba, illetve a közgyűlés határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a társaság vagy a tagok érdekeit, összehívja a társaság közgyűlésének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére. 9.8 Ha a Felügyelő Bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles kérni a közgyűlés döntését. A közgyűlés ülésére a Felügyelő Bizottság tagjait minden alkalommal meg kell hívni, az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. 9.9 A Felügyelő Bizottság testületként jár el, tagjai sorából – ha törvény vagy az alapszabály eltérően nem rendelkezik – egy elnökhelyettest választ, ügyrendjét maga állapítja meg. 9.10 A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha a tagjainak legalább kétharmada jelen van, határozatait a jelenlévők egyszerű többséggel hozza. A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A
31
Felügyelő Bizottság tagját e minőségében a társaság részvényesei, illetve munkáltatója nem utasíthatja. 9.11 A Felügyelő Bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. A Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől – ok és a cél megjelölésével – az ülés összehívását, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. 9.12 A Felügyelő Bizottság köteles a közgyűlést tájékoztatni és annak döntését kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, a) hogy a társaság működése során olyan jogszabálysértés vagy a társaság érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult taggyűlés döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel. 9.12.1 Az intézkedésre jogosult közgyűlést a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. 9.12.2 Ha a közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. 9.13 A Felügyelő Bizottság – a törvényben meghatározott eseteken felül szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik. 9.14 A Felügyelő Bizottság tagja és közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont) nem köthet saját nevében vagy javára a társaság tevékenységi körébe tartozó ügyleteket. 9.15 A Felügyelő Bizottság tagjai, a társaság közgyűlésén tanácskozási joggal vehetnek részt. 10. A KÖNYVVIZSGÁLÓ
32
10.1 A társaságnál könyvvizsgáló működik a Gt. 40-43. §-aiban és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben meghatározott feladatok ellátására. 10.2 A társaság első könyvvizsgálójának megbízatása jelen alapszabály aláírása napjától, 2011. május 31-ig szól. A társaság első könyvvizsgálója: Tömpe és Társa Könyvvizsgáló, Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Bt. (8200 Veszprém, Ady E. u. 78/C. Cégjegyzékszám: 19-06-500488) a Bt részéről Kiss Mária (8220 Balatonalmádi, Hörpintő u. 10., Könyvvizsgálói engedély száma: 000694) 10.3 A könyvvizsgáló szervezetre, illetve a könyvvizsgáló személyére az igazgatóság a Felügyelő Bizottság egyetértésével tesz javaslatot a közgyűlésnek. 10.4 A könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet tagjai, vezető tisztségviselője és vezető állású munkavállalói, valamint a könyvvizsgálatért felelős személy részéről a kijelölést illetően a törvényben, az alapszabályban meghatározott összeférhetetlenségi ok nem állhat fenn, a könyvvizsgáló és a könyvvizsgálatért felelős személy a kijelölést - külön nyilatkozattal - elfogadta. 10.5 Nem lehet a társaság könyvvizsgálója az a személy, aki a) a társaság alapítója, illetve részvényese, b) a társasággal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a társaság cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója, továbbá e) akit a Gt. 41. § (5) bekezdése, vagy külön törvény ebben kizár, vagy korlátoz. 10.6 A könyvvizsgáló köteles a társaság ügyeivel kapcsolatos üzleti titkot megőrizni. 10.7 A könyvvizsgáló a közgyűlés ülésein köteles részt venni.
33
10.8 A könyvvizsgáló felelősségére a könyvvizsgálóra vonatkozó jogszabályokban, illetve Gt.-ben és a Ptk.-ban meghatározott felelősségi szabályok az irányadók. 11. A CÉGVEZETŐ 11.1 A társaság közgyűlése, valamint az igazgatóság tevékenységének segítése érdekében a társaság közgyűlése egy cégvezetőt (Gt. 32. §) nevez ki, aki a „főigazgató” címet viseli (a továbbiakban: főigazgató). A főigazgató az igazgatóság rendelkezései alapján irányítja a társaság folyamatos működését. 11.2 A főigazgató feladatkörében a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján köteles eljárni. A főigazgató tevékenysége nem érinti a vezető tisztségviselők társasággal szembeni Gt. 30. § szerinti felelősségét. A főigazgatóra a Gt. 23. §ban, a Gt. 25. §-ban és a Gt. 27. §-ban foglalt előírásokat megfelelően alkalmazni kell. 11.3 A főigazgató személyét - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – az egészségügyi gyógyintézetekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint pályáztatás útján kell kiválasztani. 11.4 A főigazgató a társaság első számú munkavállalója, aki felett a munkáltatói jogokat – kivéve a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt jogokat – az igazgatóság gyakorolja. E minőségében jogait és kötelezettségeit a Munka Törvénykönyve és a vele kötött munkaszerződés határozza meg. 11.5 A főigazgató egyúttal tagja lehet az igazgatóságnak is, de ezen minőségében őt megillető jogokra és terhelő kötelezettségekre – kizáró és összeférhetetlenségi okokra is figyelemmel - a Gt.-nek és más jogszabályoknak, a vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályai az irányadóak. 11.6 A főigazgató gyakorolja mindazon jogokat és hatásköröket, amelyeket törvény, jelen alapszabály nem utal a közgyűlés, vagy az igazgatóság kizárólagos hatáskörébe és feladatába. 11.7 A főigazgató feladata, különösen: a) a Gt. 26. §-ban meghatározott feladatok ellátása, így a gazdasági társaság alapításának, az alapszabály módosításának, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak az ezek változásának, valamint törvényben előírt más adatoknak a cégbírósági bejelentése, b) a társaság munkaszervezetének kialakítása, napi munkájának irányítása,
34
c) a társaság munkavállalói felett gyakorolja a munkáltatói jogokat, d) a vezető szervek (közgyűlés, igazgatóság) működési feltételeinek biztosítása, határozatainak előkészítése és a döntések végrehajtása, e) a vezető szervek napirendjére kerülő ügyek és üléseik előkészítése, f) a társaság üzleti tervének, szakmai fejlesztési tervének, egyéb koncepcionális elképzeléseinek előkészítése, szabályzatainak elkészítése és karbantartása, g) azoknak a vezetői tevékenységeknek az ellátása, amelyek nem tartoznak más vezető munkakörébe, illetve azoknak a feladatoknak az elvégzése, amelyek az egyszemélyi felelős vezető feladatát képezik, h) mindazon ügyekben eljárni, amelyeket reá a közgyűlés, vagy az igazgatóság delegált. 11.8 A főigazgató felelősségét a Gt.-nek a cégvezetőre vonatkozó rendelkezései, a Munka Törvénykönyve, valamint a vele kötött munkaszerződés határozza meg. 12. A CÉGJEGYZÉS 12.1 A társaság cégjegyzése úgy történik, hogy a cégjegyzésre jogosultak az iratokat a társaság cégneve alatt - hiteles cégaláírási nyilatkozatuknak megfelelően - saját névaláírásukkal látják el. 12.2 A társaság cégjegyzésére jogosultak: a) az igazgatóság elnöke önállóan, b) a cégvezető (főigazgató) önállóan, c) egy igazgatósági tag – az elnök kivételével – és egy, az igazgatóság által erre felhatalmazott munkavállaló együttesen. 13. AZ ALAPTŐKE FELEMELÉSE ÉS LESZÁLLÍTÁSA 13.1 A társaság alaptőkéjének felemelését – ha a Gt. másképp nem rendelkezik a közgyűlés határozza el. 13.2 Ha az alaptőke felemelése új részvények forgalomba hozatalával történik, akkor az kizárólag zártkörűen valósulhat meg. A társaság alaptőkéjét új
35
részvények forgalomba hozatalával akkor emelheti fel, ha korábban forgalomba hozott valamennyi részvényének névértékét, illetve kibocsátási értékét befizették, a nem pénzbeli hozzájárulást pedig maradéktalanul a társaság rendelkezésére bocsátották. 13.3 Az alaptőke-emelés, illetve annak cégjegyzékbe történő bejegyzése során az alapításra irányadó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. 13.4 A társaság alaptőkéjét alaptőkén felüli vagyonával vagy annak egy részével felemelheti, ha a számviteli törvény szerinti, az előző üzleti évre vonatkozó számviteli törvény szerinti beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege alapján a tőkeemelés fedezete biztosított, és a társaság alaptőkéje a tőkeemelést követően sem haladja meg a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőke összegét. Az alaptőkén felüli vagyon fedezetének fennállását a számviteli törvény szerinti beszámoló vagy közbenső mérleg a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül igazolja. A felemelt alaptőkét megtestesítő részvények a társaság részvényeseit ellenérték nélkül, részvényeik névértékének arányában illetik meg. 13.5 Az alaptőke-emelésről szóló közgyűlési határozatban rendelkezni kell az alapszabály módosításáról és meg kell határozni az alaptőke-emelés végrehajtásának feltételeit (új részvények kibocsátása, felülbélyegzés, kicserélés). 13.6 Dematerializált részvények esetén az igazgatóság az alaptőke-emelés bejegyzését követő, az alapszabályban meghatározott időn, ennek hiányában tizenöt napon belül értesíti a központi értéktárat és a részvényes értékpapírszámla-vezetőjét az alaptőke-emelés következtében a részvényes részvénytulajdonában beállt változásról. 13.7 A társaság az alaptőkét leszállíthatja, az Gt.-ben meghatározott esetekben pedig az alaptőke leszállítása kötelező. Az alaptőke leszállításáról, ha az a társaság elhatározásából történik, a Gt. 267. § (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a közgyűlés dönt. 13.8 Nem szállítható le az alaptőke - a Gt. 268. § (5) bekezdésében meghatározott kivétellel - a Gt. 207. § (1) bekezdésében meghatározott összeg alá. Ha az alaptőkét a Gt. 207. § (1) bekezdésében meghatározott összeg alá kellene leszállítani és a részvényesek az alaptőke pótlásáról három hónapon belül nem gondoskodnak, a társaság közgyűlése köteles a társaságnak más társasági formába történő átalakulásáról, más társasággal történő egyesüléséről, vagy jogutód nélküli megszűnéséről dönteni. 13.9 Az alaptőke leszállításáról döntő közgyűlést összehívó meghívónak tartalmaznia kell az alaptőke leszállítás mértékére, okára és végrehajtásának
36
módjára vonatkozó tájékoztatást, továbbá, ha erre sor kerül, az alaptőke feltételes leszállításának tényét. 13.10 Az alaptőke leszállításáról szóló közgyűlési határozatban meg kell jelölni: a)
az alaptőke-leszállítás okát (okait), nevezetesen azt, hogy az alaptőke leszállítása tőkekivonás vagy veszteségrendezés érdekében, vagy a társaság saját tőkéje más elemének (ideértve a lekötött tartalékot is) növelése céljából történik;
b)
azt az összeget, amellyel az alaptőke csökken, és a részvények jellemzőit;
c)
az alaptőke-leszállítás végrehajtásának módját.
13. 11 A közgyűlésnek az alaptőke-leszállításról szóló határozata, amennyiben a Gt. 271-272. § szerinti eljárás eredményesen zárul, egyben az alapszabály módosítását is jelenti. 13.12 A 13. pontban lévő rendelkezéseken felül, az alaptőke felemelésére és leszállítására egyebekben a Gt. 248.-265. §-ba, valamint a Gt.266.-276. §-ba foglaltak az irányadók. 14. A TÁRSASÁGI VAGYON VÉDELME, A SAJÁT RÉSZVÉNY
14.1 A társaság saját tőkéjéből a részvényes javára, annak tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag a Gt.-ben meghatározott esetekben és - az alaptőke leszállításának esetét kivéve - csak a számviteli törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság alaptőkéjét. 14.2 Az igazgatóságnak írásban kell nyilatkozni arról, hogy a 14.1 pont szerinti kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az igazgatóság tagjai a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felelnek.
37
14.3 A 14.1 pont alkalmazásában kifizetésnek minősül a pénzbeli és a nem pénzbeli vagyoni értékű juttatás egyaránt. Kivételt képeznek a társaság által – a Gt. 191. § (1) bekezdése és 259. § (3) bekezdése alapján - ellenérték nélkül juttatott részvények. 14.4 Azokat a kifizetéseket, amelyeket a 14.1 pont rendelkezései ellenére teljesítettek, a társaság részére vissza kell fizetni, feltéve, hogy a társaság bizonyítja a részvényes rosszhiszeműségét. 14.4.1 A 14.4 pontba foglaltakat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a részvényes, bár nem tagsági jogviszonyára tekintettel, olyan kifizetésben részesült, amelyre a 14.1 pontba foglaltak egyébként nem adnának lehetőséget, és amely a felelős társasági gazdálkodás követelményével összeegyeztethetetlen. 14.4.2 A társaságnak a szavazatok legalább öt százalékával rendelkező részvényesei, valamint a társaság azon hitelezői, akiknek a kifizetés időpontjában még nem esedékes követelése eléri a jegyzett tőke tíz százalékát, a költségek megelőlegezésével egyidejűleg kérhetik a cégbíróságtól független szakértő kirendelését annak megvizsgálása végett, hogy a kifizetés megalapozza-e a 14.4 pontba foglaltak alkalmazását. A cégbíróság eljárására a törvényességi felügyeleti eljárásra irányadó szabályok megfelelően alkalmazandók. 14.5 A társaság a gazdálkodása során elért nyereségét nem osztja fel, az a társaság vagyonát gyarapítja és azt az egészségügyi közszolgáltatási tevékenységére fordítja. 14.6 A társaság saját részvényeit – a Gt. eltérő rendelkezése hiányában kizárólag alaptőkén felüli vagyona fedezete mellett szerezheti meg. A társaság tulajdonában álló saját részvények névértékének együttes összege nem haladhatja meg az alaptőke tíz százalékát. 14.7 Tilos azoknak a részvényeknek a megszerzése, amelyek névértékének, illetve kibocsátási értékének teljes befizetése (rendelkezésre bocsátása) nem történt meg. 14.8 A saját részvény megszerzésének feltétele, hogy a közgyűlés az igazgatóságot arra, a feltételek meghatározásával felhatalmazza. A felhatalmazás szólhat egyszeri alkalomra vagy legfeljebb tizennyolc hónapos időtartamra. A felhatalmazással együtt meg kell határozni különösen a megszerezhető részvények fajtáját (osztályát), számát, névértékét, visszterhes megszerzés esetében az ellenérték legalacsonyabb és legmagasabb összegét.
38
14.8.1 Nincs szükség a közgyűlés által adott előzetes felhatalmazásra, ha a részvények megszerzésére a társaságot közvetlenül fenyegető, súlyos károsodás elkerülése érdekében kerül sor. 14.8.2 A 14.8 pont szerinti esetben az igazgatóság a soron következő közgyűlésen köteles tájékoztatást adni a saját részvények megszerzésének indokáról, a megszerzett részvények számáról, össznévértékéről, valamint e részvényeknek a társaság alaptőkéjéhez viszonyított arányáról és a kifizetett ellenértékről. 14.9 Nincs szükség a közgyűlés által adott előzetes felhatalmazásra, ha a részvények megszerzésére a társaságot megillető követelés kiegyenlítését célzó, peres vagy nem peres bírósági eljárás keretében kerül sor. Ilyen esetben a Gt. 223. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni. 14.10 Nincs szükség a közgyűlés által adott felhatalmazásra, ha a részvények megszerzésére átalakulással (Gt. VI. fejezet) összefüggésben kerül sor. Ilyen esetben a Gt. 223. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni. 14.11 Ha a saját részvények megszerzésére a 14.9 és a 14.10 pontokban meghatározott esetekben kerül sor, a társaság köteles a megszerzett részvényeknek az alaptőke tíz százalékát meghaladó részét a megszerzéstől számított három éven belül elidegeníteni vagy az alaptőke csökkentésével bevonni. 14.12 Ha a társaság a saját részvények megszerzése során törvénybe ütköző módon járt el, köteles a részvényeket azok megszerzésétől számított egy éven belül elidegeníteni vagy az alaptőke csökkentésével bevonni. 14.13 A 14. pontban lévő rendelkezéseken felül, a társasági vagyon védelmére és a saját részvényre egyebekben a Gt. 219.-230. §-ba foglaltak az irányadók. 15. A TÁRSASÁG MEGSZŰNÉSE
15.1 A társaság közgyűlése a szavazatok háromnegyedes szótöbbségével elhatározhatja a társaság megszűnését. 15.2 A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a társaság részvényesei részére, a tartozások kiegyenlítése után megszűnéskori saját tőke összege adható ki, legfeljebb a részvényesek vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig. Az ezt meghaladó vagyont a társaság főtevékenységi körének megfelelő
39
közhasznú célra kell fordítani akként, hogy ezt a vagyont az az egészségügyi szolgáltató kapja meg, amely Veszprém megyei székhelyű és többségi tulajdonosa a Veszprém Megyei Önkormányzat, vagy annak jogutódja. 15.3 A társaság megszűnésére a Ptk.-ban, a Gt.-ben, a Kszt.-ben, illetve más jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
40
16. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 16.1 A társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. Ezen időpontig, az alapszabály ellenjegyzésének napjától a társaság előtársaságként működik, üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a társaság cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat azzal, hogy a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet. 16.2 A társaság a cégbejegyzéssel egyidejűleg, kiemelkedően közhasznú szervezeti fokozatban történő nyilvántartásba vételét is kéri. A közhasznú jogálláshoz kapcsolódó kedvezmények és mentességek igénybevételére, a közhasznúsági nyilvántartásba vétel napjától számított a jogszabályban előírt idő elteltével jogosult. 16.3 A társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenység: a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása. 16.4 A társaság működésével, a szolgáltatásai igénybevételével kapcsolatosan keletkezett iratokba, beszámolókba, jelentésekbe, közhasznúsági jelentésbe a társaság székhelyén írásban előre jelzett és a főigazgatóval – a Felügyelő Bizottság tevékenységét érintő ügyekben annak elnökével - egyeztetett időpontban, a társaság, illetve a Felügyelő Bizottság képviselőjének jelenlétében – az adatvédelmi rendelkezések, valamint az üzleti titok betartásával, a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével – bárki betekinthet. 16.4.1 A főigazgató köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, lakcíme, a kért irat (adat) megnevezése, a kérelem és teljesítésének helye és ideje. 16.5 A társaság közhasznú szolgáltatásaiból – tagjain kívül – más is részesülhet. A közgyűlés döntéseiről 8 napon belül írásban értesíti az érdekelteket, valamint azokat nyilvánosságra hozza a Napló című lapban, valamint a honlapján. 16.6 A társaság igazgatósága a társaság éves beszámolóját, közhasznúsági jelentését, szolgáltatásai igénybevételének módját, a létesítő okirata szerint tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a Napló című lap útján nyilvánosságra hozza, valamint honlapján közzéteszi. 16.6.1 Az igazgatóság a közhasznúsági jelentést és az éves beszámolót a jogszabályokban és az alapszabályban meghatározott tartalommal, időben,
41
írásban és az eljárási rend szerint köteles a közgyűlés elé terjeszteni elfogadásra. A közhasznúsági jelentés tartalmazza: a) b) c) d) e)
a számviteli beszámolót, a költségvetési támogatás felhasználását, a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a cél szerinti juttatások kimutatását, a központi költségvetési szervtől, az elkülönített pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. 16.6.2 A 16.6.1 a) pontban foglalt rendelkezés az éves beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti. A társaság éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. A közhasznúsági jelentést a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-ig a társaság a honlapján közzéteszi. 16.7 A társaság, mint közhasznú szervezet közcélú adománygyűjtésére, gazdálkodására, nyilvántartásaira a Kszt. 12.-20. §-ainak rendelkezései az irányadóak. A társaság nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. 16.8 A társaságnak, a Kszt. alkalmazásában vezető tisztségviselője: az igazgatóság elnöke és tagja, a Felügyelő Bizottság elnöke és tagja, továbbá a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, az alapszabály szerint egyszemélyi felelős vezető feladatot ellátó személy. Ahol jelen alapszabály „vezető tisztségviselő” kifejezést alkalmaz, ott ezalatt ezen tisztségek ellátóit kell érteni. A vezető tisztségviselők kötelesek az üzleti titkot megőrizni. 16.8.1 A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet a társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
42
16.8.2 A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 16.9 A társaság köteles pályázatot kiírni, ha az általa nyújtott cél szerinti juttatás az évi egymillió forintot meghaladja. 16.10 A társaság és részvényese között létrejövő szerződést a szerződés aláírásától számított harminc napon belül a cégbíróságon a cégiratok között letétbe kell helyezni. Ez a rendelkezés nem irányadó abban az esetben, ha a társaság és a részvényes a társaság tevékenységi körébe tartozó, a létesítő okirat által meghatározott szokásos nagyságrendű szerződést köt. Ezen rendelkezés alkalmazásában szokásos nagyságrendű szerződés az, amelynek szerződési összege nem haladja meg az ötvenmillió forintot. 16.11 A társaság által bárki javára ingyenesen vagyonjuttatást, tartalmazó okiratot a szerződés aláírásától számított harminc napon belül a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell helyezni feltéve, hogy annak összege (értéke) az egymillió forintot meghaladja. Az összeghatár szempontjából a két éven belül ugyanannak a személynek vagy szervezetnek nyújtott juttatásokat össze kell számítani. 16.12 A közgyűlés köteles szabályzatot alkotni a társaság vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai és más, a legfőbb szerv által meghatározott vezető állású munkavállalói javadalmazása módjának, mértékének főbb elveiről, annak rendszeréről. A szabályzatot az elfogadásától számított harminc napon belül a cégiratok közé letétbe kell helyezni. A szabályzatban foglaltak alapján a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik a szabályzattal érintett személyi kör javadalmazásának (így különösen díjazásának, munkabérének, végkielégítésének, egyéb juttatásainak) megállapítása. Munkabér alatt a Munka Törvénykönyve 142/A. § (3) bekezdésében foglaltak értendők. 16.13 A társaság feletti adóellenőrzést a társaság székhelye szerint illetékes állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyeletet pedig – a közhasznú működés tekintetében - a reá vonatkozó szabályok szerint az ügyészség látja el. 16.14 A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdések tekintetében egyebekben a Kszt.-nek, az Áht.-nek és más törvényeknek, jogszabályoknak a nonprofit gazdasági társaságra és közhasznú szervezetekre vonatkozó szabályait, valamint a Gt.-nek és más jogszabályoknak a gazdasági társaságokra és a nonprofit gazdasági társaságokra irányadó közös szabályait és a zártkörű részvénytársaságra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
43
A társaságnak és részvényeseinek a Gt.-ben nem szabályozott vagyoni és személyi viszonyaira a Ptk. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Veszprém, 2007. december 13.
--------------------------------------------Veszprém Megyei Önkormányzat
------------------------------------------Sümeg Város Önkormányzata
A társaság megalapítását a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 205/2007. (XII. 13.) MÖK határozatával, és Sümeg Város Képviselőtestülete ……/2007. (….) sz. határozatával elfogadta.
Készítettem és ellenjegyzem, Veszprém, 2007. december
Dr. Brúszel László ügyvéd
44
205/2007. (XII. 13.) MÖK határozat 1/B. melléklete
Ellátási Szerződés amely létrejött, egyrészről Név: Veszprém Megyei Önkormányzat Cím: 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. KSH számjel: 751132119 Adóigazgatási szám:15431954-2-19 Törzsszám: 431956000 Képviselő: Lasztovicza Jenő elnök
- a továbbiakban: önkormányzat – másrészről Név: Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Cím: 8200 Veszprém, Kórház u. 1. KSH számjel:…………………………………… Adóigazgatási szám: …………………………… Cg.: …………………………………………….. Képviselő: ……………………………………… – a továbbiakban: Szolgáltató – együttesen, mint Szerződő Felek – között, a mai napon, az alábbi feltételek mellett, az Önkormányzat egészségügyi ellátási kötelezettségébe tartozó szolgáltatások teljesítése céljából, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 2. § (3) bekezdése alapján. I. Előzmények 1. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 70. § (1) bekezdés b) pontja szerint, a megyei önkormányzat kötelező
45
feladatként gondoskodik különösen az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátásra kötelezett települési önkormányzat nem vállalja.
2. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eü. tv.) 152. § (3) bek.-e szerint, a helyi önkormányzat a tulajdonában vagy használatában lévő járóbeteg-szakellátást és a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmények működtetését biztosítja.
3. Az Önkormányzat, az egészségügyi közszolgáltatás ellátásáért az állam nevében eljáró felelős szerv, az Eü. tv. 155. § (2) bekezdés szerint köteles biztosítani a külön törvényben foglaltaknak megfelelően, a társaság keretében az egészségügyi közszolgáltatás nyújtásához szükséges szakmai feltételeket, valamint az egészségügyi intézmény működőképességét és fejlesztését. 4. Az Etv. 2. §. alapján, az Önkormányzat, mint egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv, a jogszabályokban megjelölt egészségügyi közszolgáltatásokat, a törvényben meghatározott kapacitásnak megfelelően látja el. 5. Az Önkormányzat, mint alapító fenntartó a felügyelete alatt működött Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet költségvetési szervet, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 90. § (1) bek. c) pontja alapján 2008. március 31-e napjával megszüntetette és a költségvetési szerv által eddig ellátott feladatokat, 2008. április 1-től a Szolgáltató látja el. 6. A Szolgáltató az alapszabályában és jelen szerződés II. fejezetében tételesen meghatározott önkormányzati egészségügyi kötelező feladatokat látja el, az alapszabályában meghatározott helyi, területi és regionális ellátási területtel, továbbá a mindenkor érvényes ÁNTSZ beutalási szabályzat szerint. 7. A Szolgáltató a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében – a költségvetési szerv alapítójának rendelkezése folytán - a kórházi költségvetési
46
szerv jogutódja. Az Etv. 16. § (9) bekezdése szerint, a költségvetési szerv formájában működő finanszírozott egészségügyi szolgáltató helyébe lépő Szolgáltató a finanszírozási szerződések, valamint hatósági engedélyek tekintetében a költségvetési szerv jogutódja. 8. Az Önkormányzat többségi tulajdonában lévő Szolgáltató - tekintettel arra, hogy az egészségügyi szolgáltatást kapacitásszerkezetének változtatása nélkül, azonos tárgyi és személyi feltételekkel biztosítja - a 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet 14/A § (2) bekezdése alapján módosított működési engedély alapján látja el tevékenységét, biztosítja az egészségügyi szolgáltatást. II. Az ellátandó szolgáltatások 1. A Szolgáltató vállalja, hogy az Önkormányzat, mint a jelen szerződés I. fejezetébe tartozó egészségügyi közszolgáltatásokért felelős szerv ellátási kötelezettségébe tartozó feladatokat, az alábbiak szerint látja el. 2. A társaság feladatai a következők (2.1-2.14). 2.1 A társaság feladata az aktív fekvőbeteg-ellátás területén: A hatályos beutalási rend szerint Veszprém megye lakosságának fekvőbeteg ellátása, a települési önkormányzatok által fenntartott kórházak szakmai munkájának támogatása, segítése. Veszprém megye lakosságának elmeegészségügyi ellátása. A kórház a megyére kiterjedően végzi a lakosság gyógyító-megelőző intézményeiből áthelyezett, átvett magasabb szintű gyógyintézeti ellátásra szoruló betegek ellátását, segíti az orvostanhallgatók famulálását, a szigorló orvostanhallgatókat gyakorlatra fogadja, végzi a megye szakdolgozói és körzeti orvosainak továbbképzését. 2.2 A társaság feladata a rehabilitáció, utókezelés és gondozást nyújtó fekvőbeteg-ellátás területén: A megye lakosságának elme-egészségügyi ellátása, szövődménymentes alkoholbetegek elvonókezelése. 2.3 A társaság feladata a krónikus fekvőbeteg ellátás területén: Az a fekvőbeteg-ellátó intézetben végzett tevékenység, amelynek időtartama, befejezése általában nem tervezhető, hosszabb időszakot ölel fel. Az ellátásban
47
az ápolás a meghatározó és az ellátás célja alapvetően a beteg állapotának stabilizálására irányuló tevékenység. 2.4 A társaság feladata a járóbetegek gondozóintézeti ellátása területén: A megye járóbetegeinek helyi ellátása lehetőségeit meghaladó, szakorvosi gondozóintézetekben végzett gondozási tevékenység. 2.5 A társaság feladata a foglalkozás-egészségügyi ellátás területén: A foglalkozás-egészségügyi szakrendelés és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat által a dolgozók munkahelyen végzett szakellátása. 2.6 A társaság feladata a járóbetegek szakorvosi ellátása területén A megye járóbetegeinek helyi szakellátás lehetőségeit meghaladó szakorvosi vizsgálata, gyógykezelése. 2.7 A társaság feladata a fogorvosi ellátás területén: Fogszabályozási tevékenység és a szájsebészeti járóbetegek ellátásával kapcsolatos feladatok. 2.8 A társaság feladata a gyógyító célú foglalkoztatás területén: A betegek gyógyító célú foglalkoztatása. 2.9 A társaság feladata az egészségügyi ellátás egyéb területén: Azon tevékenységek, amelyek a közvetlen betegellátást nem érintik (ellenőrző főorvosok díjazása, pályázatok kezelése, szakmai rendezvények lebonyolítása). 2.10 A társaság feladata az irányított betegellátás területén: Az irányított betegellátási modellkísérletben szervező tevékenység ellátása. 2.11 A társaság feladata a gyógyszer és gyógyászati termék kiskereskedelem területén: A gyógyító-megelőző tevékenység folytatása során - figyelemmel a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény rendelkezéseire - biztosítja, hogy a beteg a gyógykezeléséhez szükséges és Magyarországon alkalmazható gyógyszerhez - ideértve a magisztrális, a galenusi és a külön jogszabályban meghatározott egyedi engedély alapján rendelhető gyógyszereket is -
48
hozzájuthasson. Ennek érdekében a társaság feladata a kórházi gyógyszerellátás megszervezése, a gyógyszerek beszerzése (megrendelése), tárolása, elosztása, ellenőrzése, valamint az alkalmazáshoz szükséges szakmai információ biztosítása intézeti gyógyszertár keretében. 2.12 A társaság feladata az egyéb humán egészségügyi szolgáltatás területén, hogy a szakmai működés területét érintő szakmai, módszertani, szakképzési kérdésekben együttműködjék az illetékes intézményekkel, testületekkel és civil szervezetekkel. 2.13 A társaság az illetékes intézményekkel és egyesületekkel egyeztetett módon részt vesz a graduális és posztgraduális képzésben, továbbképzésben. 2.14 A társaság a felsorolt alapfeladatait elősegítő gazdasági-műszaki és egyéb kiszolgáló tevékenységet lát el, valamint az alapfeladat ellátásához szükséges termék előállítást, értékesítést végez, illetve szolgáltatást nyújt. 3. A társaság vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályában meghatározott tevékenységére fordítja; III. Az egészségügyi szolgáltatások ellátásának feltételei 1. A Szolgáltató vállalja, hogy jelen ellátási szerződéssel, az egészségügyi ellátási kötelezettségébe került feladatokat, a megalapításakor tulajdonába került – korábban a kórházi költségvetési szerv használatában és az Önkormányzat tulajdonában volt – ingóvagyonnal, valamint a vagyonkezelésébe került ingatlanvagyonnal az OEP által, a feladatok ellátásához biztosított közfinanszírozásból, valamint egyéb bevételeiből a szükséges munkavállalói létszámmal és a dologi feltételekkel biztosítja. 2. A Szolgáltató jelen szerződéssel felvállalt ellátási kötelezettségét, a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések, az Önkormányzat jelen szerződés tárgyába tartozó döntései, valamint az illetékes hatóságok törvényes rendelkezései szerint köteles ellátni. 3. A Szolgáltató a jelen szerződés II. fejezetében meghatározott szolgáltatások körét, csak az Önkormányzat és a Szolgáltató előzetes egyeztetését követően, jelen szerződés módosításával szűkítheti.
49
4. A meglévő szolgáltatások bővítéséről, valamint új ellátási formák, illetve szolgáltatások bevezetéséről és folyamatos végzéséről a Szolgáltató saját hatáskörben, de az Önkormányzat véleményének kikérése után jogosult dönteni. Ezek pénzügyi-gazdasági és személyi feltételeit azonban saját hatáskörben köteles biztosítani, kivéve, ha a Szerződő Felek az előzetes egyeztetések során másként nem állapodnak meg. 5. A Szolgáltató jogosult a szolgáltatások igénybevevőjétől az emeltszintű ellátások esetében – a közfinanszírozáson túlmenően, de a jogszabályok kereti között – pótdíjat, a nem közfinanszírozott ellátások esetében pedig térítési díjat kérni. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (illetve a mindenkori ezen feladatokat ellátó szerv) által finanszírozott ellátások a lakosság számára, biztosítási alapon továbbra is térítésmentesek, illetve a mindenkori hatályos jogszabályok szerinti díj számítható fel. 6. A Szolgáltató a jelen szerződés II. fejezetében megjelölt egészségügyi közszolgáltatásokat, jelen szerződés időtartama alatt kizárólagos joggal végzi. Az Önkormányzat kijelenti, hogy ezen egészségügyi ellátási kötelezettsége körébe tartozó feladatokat kizárólag a Szolgáltató útján látja el, mással ezen feladatkörökbe tartozó egészségügyi közszolgáltatások ellátására szerződést nem köt, gazdasági társaságot ebből a célból nem alapít, saját szolgáltatót nem tart fenn, más közszolgáltatásért felelős szervvel ezen feladatok közös ellátására nem állapodik meg, társulást ilyen céllal nem hoz létre. 7. A Szolgáltató nem ruházhatja tovább a jelen szerződésben vállalt jogokat és kötelezettségeket, de egyes részfeladatok ellátására alvállalkozókkal, közreműködőkkel – a jogszabályi rendelkezések szerint - szerződést köthet. IV. A szervezet és a munkavállalók 1. A Szolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy jelen szerződés hatályba lépésének napján, a Szolgáltató alkalmazásában álló és a kórházi költségvetési szerv alkalmazásában állt közalkalmazott munkavállalókkal megkötött munkaszerződésekben meghatározott garanciális elemeket betartják, és sem a Szolgáltató igazgatósága, sem közgyűlése nem hoz olyan döntést, vagy határozatot, amely ezen garanciális elemek sérelmét okozzák.
50
2. A Szolgáltató a belső szervezeti rendjét saját elhatározása alapján – a jogszabályok és más kötelező szakmai normatívák, valamint jelen szerződés vonatkozó pontjainak betartásával - szabadon alakíthatja, mindenkor szem előtt tartva az ellátottak érdekeit és nem sértve az Önkormányzat egészségügyi ellátási kötelezettségeit. 3. A Szolgáltató kötelezi magát a mindenkori egészségügyi minimumfeltételeknek az egészségügyi dolgozókra vonatkozó előírásainak maradéktalan betartására. Ennek érdekében támogatja, illetve maga is tevékenyen segíti a munkavállalók szakmai fejlődését.
V. A szerződés betartásának ellenőrzése 1. Az Önkormányzat jogosult jelen szerződés betartását, a jelen szerződésben meghatározott szolgáltatások (ellátások) minőségét, az illetékes egészségügyi hatóság által alkalmazott mutatók, vagy esetenként a Szerződő Felek által előzetesen elfogadott, szakmai követelmények alkalmazásával folyamatosan ellenőrizni. 2. Az ellenőrzés során a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések szerint biztosítja a helyszíni ellenőrzést, az iratokba való betekintést a Szolgáltató, figyelemmel az üzleti-, orvosi titkokra és a személyiségi jogokra vonatkozó, valamint a közpénzek felhasználásával kapcsolatos rendelkezésekre és a közhasznú szervezetekre vonatkozó előírásokra. 3. Az ellenőrzésről a Szerződő Felek jegyzőkönyvet vesznek fel. Amennyiben az ellenőrzés során az Önkormányzat jelen szerződés megsértését, vagy annak, szerinte nagy valószínűséggel bekövetkező megszegését észleli, úgy ezen megállapításokra a Szolgáltató 8 napon belül köteles nyilatkozni és egyben megtenni az általa szükségesnek ítélt intézkedéseket. Ha a nyilatkozatba foglaltakat, vagy a Szolgáltató által tett intézkedéseket az Önkormányzat nem fogadja el, úgy saját elhatározása szerint dönt jelen szerződés módosításának, vagy megszüntetésének kezdeményezéséről. 4. Amennyiben a Szolgáltató az Önkormányzat részéről észleli jelen szerződés megszegését, vagy annak veszélyét, úgy ugyancsak a 3. pont szerint köteles eljárni. VI. A szerződés hatálya, módosítása és megszűnése
51
1. Jelen szerződés mindkét fél által aláírt formában és elfogadott tartalommal, 2008. április 1-én lép hatályba és határozatlan időre szól. 2. A Szerződő Felek jelen szerződést csak közös megegyezéssel írásban, indokolt esetben módosíthatják, így különösen az ellátandó szolgáltatások módosulása, vagy céljelleggel átadott pénzeszközök esetén, továbbá akkor, ha hatályba lépő új jogszabályi rendelkezések ezt indokolják, vagy a pénzügyi (feladat) finanszírozás rendje módosul, illetve a Ptk. 241. §. által meghatározott esetben. 3. A szerződésmódosító javaslatot a kezdeményező fél írásban köteles eljuttatni a másik szerződő félnek, akinek 30 naptári nap áll rendelkezésére a módosítási javaslat véleményezésére. Amennyiben legkésőbb a 30 napot követő 3. napon nem válaszol a másik fél módosítási kezdeményezésére, úgy a módosítás a következő hónap első napján hatályba lép. 4. A Szerződő Felek a jelen szerződést, csak a következő pontokban meghatározott esetekben és módon szüntethetik meg: a) közös megegyezéssel, a Szerződő Felek által meghatározott feltételekkel,
b) egyoldalúan, indokolás nélkül és írásban, legalább 90 napos felmondási idővel, a hónap utolsó napjára.
c) azonnali felmondással az Önkormányzat jogosult megszüntetni, ha a Szolgáltató súlyos szerződésszegést követ el, a jelen szerződésben vállalt kötelezettségeit jelentős mértékben megszegi, így különösen akkor, ha - az ellátási mutatók eredményének ismeretében megállapítja, hogy a Szolgáltató által ellátott szakmai színvonal 6 hónapon keresztül folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, és ezt az egészségügyi hatóság célellenőrzése is igazolja, - a Szolgáltató a területi ellátási kötelezettségét folyamatosan és súlyosan megszegi,
52
- a Szolgáltató súlyosan megszegi a MEP-pel kötött finanszírozási szerződést és emiatt fennáll a finanszírozási szerződés azonnali hatályú felmondásának veszélye, - ha a Szolgáltató ellen csőd-, vagy felszámolási eljárás indul, - ha a Szolgáltatónak adó-, illeték-, vám-, vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint hat hónapja lejárt és megfizetésére halasztást nem kapott. d) azonnali felmondással a Szolgáltató jogosult megszüntetni, és kártérítési igényét a Ptk. szerint vele szemben érvényesíteni, amennyiben az Önkormányzat súlyos szerződésszegést követ el, így különösen ha - az Önkormányzat a III. 4. pont alatti kizárólagosságot megsérti, a törvényi ellátási kötelezettségébe tartozó és jelen szerződéssel a Szolgáltató által teljesített egészségügyi feladatok ellátását, részben vagy egészben más szolgáltató útján teljesíti. 5. Az azonnali felmondás a következő hónap utolsó napjára történhet úgy, hogy az egészségügyi szolgáltatás folyamatos ellátása biztosított legyen. 6. Jelen szerződés azonnali hatályú felmondással történő megszüntetése csak írásban és indokolással történhet, amelyre a másik félnek, a felmondást tartalmazó irat kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül válaszolnia kell. A határidő jogvesztő, a válaszadás elmulasztása az azonnali hatályú felmondás elfogadását jelenti. 7. Ha az Önkormányzat jogutód nélkül megszűnik, akkor a megszűnésről rendelkező döntés tartalmazza az ellátási szerződés folytatásának további feltételeit. 8. A Szolgáltató megszűnése esetére a Szolgáltató alapszabálya rendelkezik a vagyon felosztásáról. Az egészségügyi szolgáltatás további ellátása az Önkormányzat rendelkezése szerint történik. VII. Egyéb rendelkezések 1. A Szerződő Felek kijelentik, hogy jelen szerződés tartalmára és tárgyára nézve semmilyen lényeges információt nem hallgattak el. Amennyiben jelen szerződés aláírását követően kiderülne, hogy valamelyik szerződő fél valamilyen információt elhallgatott, amelynek eredményeként a másik szerződő
53
felet kár érte, úgy a károkozó a polgári jog szabályai szerinti kártérítési felelősséggel tartozik. Ha az információ a jelen szerződésben a Szerződő Felek által vállalt jogait és kötelezettségeit jelentős mértékben sérti, illetve súlyosítja, úgy az adott információnak az elhallgatása súlyos szerződésszegésének minősül. 2. Jelen Szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének, az Áht. az Eütv. az Etv. és más vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak. 3. A Szerződő Felek jelen szerződés teljesítéséből eredő vitáikat békés egyeztetés útján kísérlik meg rendezni, s amennyiben ez nem jár sikerrel, úgy a peres eljárásra a Polgári Perrendtartás szerinti bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. 4. A Szerződő Felek kijelentik, hogy jelen szerződést – az aláírást megelőzően – mindkét fél részéről, az arra hatáskörrel rendelkező, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló döntéshozó testületek jóváhagyták. A Szerződő Felek jelen szerződést, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, együttes értelmezés után, jóváhagyólag aláírták.
Veszprém, 2008. ………………………………………..
……………………………...................... …..………………………………….. Veszprém Megyei Önkormányzat Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Az ellátási szerződést a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, a 205/2007. (XII. 13.) MÖK határozatával elfogadta.
54 205/2007. (XII. 13.) MÖK határozat 2. számú melléklete
MEGSZÜNTETŐ OKIRAT A Veszprém Megyei Önkormányzat, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 88. § (3) bekezdése, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. §-a figyelembevételével és az Áht. 90. § (1) bekezdés c) pontja alapján, az alábbi megszüntető okiratot adja ki. 1. A megszűnő költségvetési szerv 1.1 neve: Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet 1.2 székhelye: 8200 Veszprém, Kórház u. 1. 1.3 felügyeleti szerve: Veszprém Megyei Önkormányzat 2. A megszüntető szerv 2.1 neve: Veszprém Megyei Önkormányzat 2.2 székhelye: 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. 3. A megszüntetett szerv alapfeladatainak jövőbeni ellátása A költségvetési szerv az Áht. 90. § (1) bekezdés c) pontja alapján szűnik meg. A megszüntetett szerv alapfeladatait a megszüntetés után, 2008. április 1-től a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Zrt) látja el.
4. A jogutódlás tényének meghatározása A megszűnő, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, teljesítmény alapú OEP finanszírozással, jogutód nélkül szűnik meg azzal, hogy jogutódja a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében – beleértve a kórházi költségvetési szerv szerződéses és szerződésen kívüli jogait, a mérleg szerinti követeléseket és kötelezettségeket is – az Áht. 90. § (3) bekezdése alapján és a megszűnő költségvetési szerv alapítója, a Veszprém Megyei Önkormányzat rendelkezése szerint, a Zrt. az egészségügyi rendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 16. § (9) bekezdése szerint a költségvetési szerv megszűnésével egyidejűleg a költségvetési szerv formájában működő finanszírozott egészségügyi szolgáltató helyébe lépő és az ellátási kötelezettséget és meglévő kapacitások továbbvitelét vállaló Zrt a finanszírozási szerződések, valamint hatósági engedélyek tekintetében a költségvetési szerv jogutódja.
55
5. Rendelkezés a foglalkoztatottakról 5.1 Az alapító döntése alapján a munkáltató egésze a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény ( a továbbiakban: Kjt.) 25/A § (1) bekezdése alapján 2008. április 1. napjával átadásra kerül a feladatait a jövőben ellátó Zrt-hez. 5.2 A Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó átvevő Zrt munkáltató, a Kjt. 25/B. § alapján, a továbbfoglalkoztatást vállaló munkavállaló részére, munkaszerződésben biztosítja a volt közalkalmazottak további foglalkoztatását. Az átadás-átvételről az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb az átadást megelőző harminc nappal korábban tájékoztatja a közalkalmazottakat, a szakszervezetet és a közalkalmazotti tanácsot. 5.3 A Kjt. 25. § (1) bekezdés d) pontja alapján valamennyi közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya megszűnik. Azon közalkalmazottak esetében, akik nem járultak hozzá a Zrt-nél történő továbbfoglalkoztatáshoz a Kjt. 25/A. § (6) bekezdése alapján csak a végkielégítésre jogosultak, amelyet részükre a megszűnő költségvetési szerv fizet ki. Határozott idejű jogviszony esetén a jogszabályban meghatározott átlagkeresetet kell megfizetni. Jogvita esetében – amennyiben abban jogerős döntés a költségvetési szerv megszűnése után születik – a Zrt viseli a döntés következményeit. 6. A megszűnő költségvetési szerv vagyona 6.1 A Veszprém Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő, de a kórházi költségvetési szerv mérlegében szereplő és a költségvetési szerv tevékenysége körében 2008. március 31-ig használt vagyonból az ingóvagyon – ideértve a követeléseket és a kötelezettségeket is – a Zrt tulajdonába (cégbejegyzést követően saját tőkéjébe tőkeemeléssel) míg a 2008. március 31-ig használt ingatlanvagyon vagyonkezelési szerződéssel a Zrt vagyonkezelésébe kerül. 6.2 A vagyoni jogok és kötelezettségek jogutódlása folytán, a 6.1 pontban megjelölt átadott vagyonon felül, 2008. április 1-től a Zrt rendelkezik mindazon szerződéses és szerződésen kívüli joggal, kötelezettséggel, részesedéssel és befektetéssel, a mérleg szerint követelésekkel és kötelezettségekkel, amelyek 2008. április 1-ig a kórházi költségvetési szervet illették, illetve terhelték. 7. A költségvetési szerv megszüntetésének időpontja A megszüntetés időpontja 2008. március 31. Veszprém, 2007. december 13.
Lasztovicza Jenő a megyei közgyűlés elnöke
56 205/2007. (XII. 13.) MÖK határozat 3. számú melléklete
VAGYONKEZELÉSI SZERZŐDÉS
Alulírottak, egyrészről, Név: Veszprém Megyei Önkormányzat Cím: 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. KSH számjel: 751132119 Adóigazgatási szám:15431954-2-19 Törzsszám: 431956000 Képviselő: Lasztovicza Jenő - mint Tulajdonos – másrészről, Név: Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Cím: 8200 Veszprém, Kórház u. 1. KSH számjel:…………………………………… Adóigazgatási szám: …………………………… Cg.: …………………………………………….. Képviselő: ……………………………………… - mint Vagyonkezelő – együttesen, mint Szerződő Felek – a mai napon, vagyonkezelési szerződést (a továbbiakban: szerződés) kötnek, az alábbi tartalommal. I. A szerződéskötés előzményei 1. A Szerződő Felek megállapítják, hogy a Veszprém Megyei Közgyűlés …../2007. (XII. 13.) MÖK határozatával, 2008. március 31-i hatállyal megszüntette a Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet költségvetési szervét. 2. A Veszprém Megyei Önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 70. § (1) bekezdés b) pontja és az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eü. tv.) 152. § (3) bek.-e, valamint az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 2. §-a alapján, mint egészségügyi
57
közszolgáltatásért felelős szerv, a fenti jogszabályokban megjelölt egészségügyi közszolgáltatásokat, a törvényben meghatározott kapacitásnak megfelelően, 2008. április 1-i napjától az általa és Sümeg Város Önkormányzat által létrehozott Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (kiemelkedően közhasznú szervezet) keretében kívánja biztosítani. 3. A Tulajdonos a megszüntetett költségvetési szerv vagyoni jogainak és kötelezettségeinek jogutódául a Vagyonkezelőt jelölte meg és az egészségügyi közszolgáltatások ellátására a 205/2007. (13.) MÖK határozatával az Ötv. 80/A. § (5) bekezdés b) pontja, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 105/A-105/C. §-ai alapján, valamint a Veszprém Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyonkezelés-, gazdálkodás szabályairól szóló 8/2002. (IX. 20.) rendeletre (a továbbiakban: vagyonrendelet) figyelemmel, az ingatlanvagyont „kijelöléssel” a Vagyonkezelő vagyonkezelésébe adta azzal, hogy a törvény szerint a vagyonkezelői szerződés az önkormányzati többségi tulajdon megszűnéséig áll fenn. 4. A Vagyonkezelő egészségügyi közszolgáltatási feladatait a fent említett törvények és egyéb jogszabályok, valamint a Vagyonkezelő alapszabálya (és az alapszabály alapján vele kötött ellátási szerződés és a közhasznú szerződés) határozza meg. Ezek módosulása, módosíthatja jelen szerződés feltételeit is. II. A szerződés célja A szerződés célja, hogy a Tulajdonos, a tulajdonában álló és a vagyonrendelet 1. sz. mellékletében meghatározott és a Vagyonkezelő feladatellátásához szükséges ingatlanvagyonnak a Vagyonkezelő vagyonkezelésébe adásával, a Vagyonkezelő pedig a vagyon rendeltetésszerű használatával biztosítsa az egészségügyi közszolgáltatások működési feltételeit, ezzel szolgálva a megye lakossága és az arra rászorulók szakszerű és hatékony egészségügyi ellátását, valamint az önkormányzati vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, továbbá értékének növelését. III. A szerződés tárgya 1. A szerződés tárgya a jelen szerződés elválaszthatatlan részét képező 1. sz. mellékletében felsorolt ingatlanok (a továbbiakban: vagyon) kezelése, amely vagyon ez ideig a megszűnő kórházi költségvetési szerv nyilvántartásaiban (leltárában) és mérlegében szerepelt.
58
2. A megszűnő költségvetési szervezet vagyona a jogutód, illetve jogutód nélküli megszűnés esetén az alapító szerv részére, a rendelet szerint elkészített éves költségvetési beszámoló mérlegében szereplő adatok, valamint a mérleget alátámasztó tételes vagyonleltár alapján kerül átadásra. (249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 13/A. §) Az átadás jegyzőkönyv felvételével történik. 4. A Tulajdonos tulajdonában lévő és korábban a kórházi költségvetési szerv használatában és nyilvántartásában volt vagyon kezelésbe adása nyilvántartási értéken történik, mivel a Vagyonkezelő a vagyonkezelői jogot az Ötv. 80/A. § (5) bekezdés a) pontja alapján „kijelöléssel” szerezte meg. IV. A szerződés hatálya
1. A Szerződő Felek jelen szerződést, az aláírása napjától határozatlan időre kötik, azzal a feltétellel (Ötv. 80/A. § (5) bekezdés b) pont) hogy amennyiben a Tulajdonos önkormányzati többségi tulajdona a Vagyonkezelő alaptőkéjében megszűnik, úgy jelen szerződés is megszűnik. 2. A Vagyonkezelő a vagyon birtokbavétele napjától gyakorolhatja a vagyonkezelőt megillető jogokat és viseli a reá háruló terheket, kötelezettségeket. 3. Az ingatlanra vonatkozó vagyonkezelő jog megszerzéséhez az ingatlannyilvántartásba bejegyzés is szükséges, melyről a Vagyonkezelő – jelen szerződés aláírását követően - köteles haladéktalanul gondoskodni. V. A Vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatok és az ellátható egyéb tevékenységek A Vagyonkezelő által ellátandó önkormányzati közfeladatokat és az ellátható egyéb tevékenységeket az alapszabály 3.2.1-3.2.14 pontjai, valamint a 3.6, illetve a 3.7 pontjai tartalmazzák. . VI. A vagyonkezelői jog létesítése, átruházása, a vagyon tulajdonjogi helyzete 1. A Vagyonkezelő a vagyonkezelői jogot kijelöléssel, ingyenesen szerzi meg.
59
2. A vagyonkezelői jog alapján a Vagyonkezelőt megilletik a tulajdonos jogai és terhelik kötelezettségei – ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettséget is – azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá nem terhelheti meg és a vagyonkezelői jog harmadik személyre nem ruházható át. 3. Amennyiben a Vagyonkezelő közfeladatai ellátásához, fejlesztéséhez bankhitelt, kölcsönt, vagy támogatást kíván felvenni, illetve pályázni és ahhoz szükséges a vagyonkezeléssel érintett vagyon, vagy annak egy részének megterhelése, úgy ahhoz a Vagyonkezelőnek előzetesen a Tulajdonos hozzájárulását kell kérni. 4. A vagyonkezelői joggal átadott vagyon, önkormányzati tulajdonban marad. 4.1 Amennyiben az ingatlanvagyonra a Tulajdonos pénzéből történik értéknövelő beruházás, úgy ebből a beruházásból keletkező vagyonnövekmény – ha a Szerződő Felek között másképp nem állapodnak meg - a Tulajdonosé lesz és osztja a vagyonkezelésre átadott vagyon sorsát. 4.2 Amennyiben az ingatlanvagyonra – a Tulajdonos hozzájárulásával, de a Vagyonkezelő saját pénzéből és ráfordításából – történik értéknövelő beruházás, úgy ebből a beruházásból keletkező vagyonnövekmény – amennyiben a Szerződő Felek másképp nem állapodnak meg - a Vagyonkezelő tulajdonába kerül. 4.3 Amennyiben a Vagyonkezelő közfeladatai ellátásához véglegesen feleslegessé válik ingatlan, úgy annak a Tulajdonos részére történő visszaadására a Tulajdonos kezdeményezésére, a vagyonkezelésből történő egyéb módon történő kikerülésére, a Tulajdonos vagyonrendeletébe foglaltak szerint kerülhet sor. A Vagyonkezelő, vagy a Tulajdonos ez irányú szándékát írásban köteles közölni a másik féllel. Ha átruházással kerül ki vagyontárgy a vagyonkezelésből harmadik személyhez, akkor az átruházásból származó bevétel a Tulajdonost illeti meg, kivéve, ha a Szerződő Felek másképp nem állapodnak meg. A vagyon kikerülése esetén a Vagyonkezelő, vagy a Tulajdonos – amelyik fél a vagyon kikerülését kezdeményezte – köteles kezdeményezni a vagyonkezelési szerződés módosítását. VII. A Vagyonkezelő jogai és kötelezettségei 1. Jogosult a vagyon birtoklására, használatára és hasznosítására azzal, hogy azt nem idegenítheti el, azt meg nem terhelheti, nem ruházhatja át.
60
2. Jogosult a vagyonnal vállalkozási tevékenységet végezni, az alapszabályában és jelen szerződésben meghatározott feltételekkel és azzal, hogy a Vagyonkezelő üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat, vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A vagyonnal történt vállalkozási tevékenységéből származó bevételt, köteles nyilvántartásaiban elkülönítetten kezelni. 3. A Vagyonkezelő a Tulajdonos egyetértésével vagyonkezelői feladatai ellátásához jogosult alvállalkozót, illetve közreműködőt igénybe venni. 4. A Vagyonkezelő a vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért, a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel. 5. A Vagyonkezelő köteles évente vagyonkezelési tervet készíteni, amelyet a Tulajdonossal a tárgyévet megelőző év december 31-ig egyeztet. A vagyont az éves vagyonkezelési terv szerint fejlesztheti, amelynek végrehajtásáról a tárgyévről szóló beszámolóval egyidejűleg köteles beszámolni a tulajdonosnak. 6. A Vagyonkezelő köteles a vagyon állagát megőrizni, karbantartani, valamint a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni, illetőleg e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni. A Vagyonkezelő köteles a vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente elszámolni. A kezelt vagyont érintő amortizációt meghaladó vagyonvesztés esetén értékbecslés alapján megállapított összegű pótlási kötelezettsége van a Vagyonkezelőnek, a Szerződő Felek eseti megállapodása szerint. 7. A Vagyonkezelő olyan közfeladatot lát el, amely után a bevételnek több, mint fele az államháztartás alrendszeréből származik, ezért a Tulajdonos a bevételekben meg nem térülő elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összeg erejéig elengedheti a kezelt vagyonnal összefüggő hosszúlejáratú kötelezettségét. A 6. pontban meghatározott tartalékképzési kötelezettség ez esetben, a bevételekben megtérülő értékcsökkenés erejéig áll fenn. A kötelezettségek teljesítésének vizsgálatára évente, a tényleges bevételi adatok alapján kerül sor, amikor megállapításra kerül a meg nem térülő értékcsökkenés összege, valamint az elengedhető hosszú távú kötelezettség összege is. 8. A Vagyonkezelő köteles a vagyon kezelésénél betartani a vonatkozó jogszabályokat, különös tekintettel a hatósági-, szakhatósági-, és műszaki, valamint egyéb szakmai és környezetvédelmi előírásokra.
61
9. A Vagyonkezelő köteles minden építési (bontási) engedélyhez kötött tevékenységhez történő engedélykérelem benyújtása előtt a Tulajdonos hozzájárulását megszerezni. A kérelemben meg kell jelölni az engedélyköteles célt (tevékenységet, funkciót stb.) annak indokait, a megvalósítás tervezett idejét, módját és bekerülési értékét. Az építési engedély megadásáról köteles a Tulajdonost értesíteni. 10. A Vagyonkezelő köteles azonnal, vagy a tény, körülmény felmerülésétől számított legkésőbb három munkanapon belül, írásban bejelenteni a Tulajdonosnak, ha • vagyon bármely eleme, a könyvszerinti nettó értékében 10%-os mértéket meghaladó csökkenés következik be, kivéve a normál értékcsökkenést, • a vagyonban súlyos környezeti veszélyeztetés, vagy szennyezés fenyeget, • ha a Vagyonkezelőt csőd-, vagy felszámolási eljárás fenyegeti, vagy több, mint hat hónapja lejárt esedékességű adó-, vám-, vagy társadalombiztosítási járulék tartozása van, • a Vagyonkezelő átalakul, vagy törzsadataiban változás következik be. 11. A Vagyonkezelő köteles gondoskodni, • a vagyonkezelésbe adott vagyon biztosításáról, • a vagyon őrzéséről, szükség szerint biztonsági berendezések felszerelésével, • a vagyon leltározásának, selejtezésének időpontjáról a Tulajdonost értesíteni, • az adott értékhatárt elérő, vagy meghaladó árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelése esetén a közbeszerzési eljárás lefolytatásáról, • tűrni a Tulajdonos ellenőrzését a vagyonkezeléssel kapcsolatban, valamint • a vagyonnal kapcsolatos adatok szolgáltatásáról, amennyiben azt jogszabály, vagy jelen szerződés előírja. 12. A Vagyonkezelő nyilvántartási, adatszolgáltatási és egyéb kötelezettségei, a következők. 12.1. A Vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon eszközeiről olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezek könyvszerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét, az azokban bekövetkezett változásokat. A nyilvántartást ezen szerződés mellékletét képező tételes vagyonkimutatás szerint, az abban szereplő értékekkel kell megnyitni.
62
12.1.1 A Vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett ingatlanvagyonról köteles a 147/1992. (XI. 6.) Korm, rendelet alapján – a Tulajdonos által átadott számítógépes program felhasználásával – ingatlankatesztert vezetni. 12.2 A vagyonkezelésbe vett eszközök használatbavételét követően negyedévenként értékcsökkenést kell elszámolni, amiről a Vagyonkezelő a Tulajdonosnak a negyedévet követő hónap 6. napjáig jelentést készít. Az értékcsökkenést a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdése szerint kell elszámolni. 12.3 A vagyonkezelésbe adott eszközök év végi értékelésekor el kell számolni az eszközökön a tárgyévben elvégzett beruházások, felújítások, a tárgyévben elszámolt és visszaírt terven felüli értékcsökkenés hatását. Az év közben terv szerint elszámolt értékcsökkenést korrigálni kell a Vagyonkezelő előzőekben említett elszámolási különbözetével, s minderről a Tulajdonos részére adatot kel szolgáltatni. 12.4 A vagyon használatából, működtetéséből származó bevételt, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. Az elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente köteles elszámolni. A Vagyonkezelő évente egyszer köteles, a tárgyévet követő év február 15. napjáig a vagyonkezelésbe vett ingatlanok és egyéb vagyoni eszközök állapotának tárgyévi változásairól a megyei főjegyző által meghatározott módon és formában adatot szolgáltatni a Tulajdonosnak. 12.5 A Vagyonkezelő a kezelt vagyonnal kapcsolatban egyebekben a számvitelről szóló 2000. C. törvény rendelkezései szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségét teljesíti. VIII. A Tulajdonos jogai és kötelezettségei 1. A Tulajdonos jogosult a vagyonnal történő gazdálkodást ellenőrizni. Az ellenőrzés kiterjed a vagyonkezelési tevékenységre, különösen a fenntartásra és üzemeltetésre, a fenntartási és karbantartási, felújítási, állagvédelmi munkák teljesítésére és a vagyonnal történő gazdálkodás hatékonyságára. Jogosult továbbá a vagyonra vonatkozó vagyonkezelési tervet a tényleges eseményekkel összevetni és ha szükséges, intézkedéseket kezdeményezni. 1.2 A Tulajdonos ellenőrzése történhet céljelleggel, vagy egy-egy vagyonkezelési területre vonatkozóan, valamint az egész vagyongazdálkodásra
63
átfogóan. Az ellenőrzés olyan időpontban történhet, hogy szükségtelenül ne zavarja a Vagyonkezelő szakmai feladatellátását. Az ellenőrzés időpontját a Tulajdonos az ellenőrzés megkezdése előtt legalább három nappal korábban köteles bejelenteni a Vagyonkezelőnek. 1.3 A Vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni, az ellenőrzés érdekében kötelezhető minden közérdekből nyilvános adat, valamint – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő – az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására. 2. A Tulajdonos köteles továbbá, − a Vagyonkezelővel jelen szerződés rendelkezéseinek teljesítése érdekében együttműködni, − a Vagyonkezelő által szolgáltatott adatokat a jogszabályoknak megfelelően, célszerűen kezelni és felhasználni, − a tulajdonosi hozzájárulásokat igénylő kérelmekkel kapcsolatban a kézhezvételt követő három munkanapon belül írásban nyilatkozni, − gondoskodni a vagyonkezelési jog megszűnésekor, az ingatlant terhelő vagyonkezelői jognak az ingatlan-nyilvántartásból való törléséről. IX. A kártérítési felelősség alakulása 1. A Vagyonkezelő a polgári jog általános szabályai szerinti felelőséggel tartozik, jelen szerződésből eredő kötelezettségével, a kezelt vagyonban bekövetkezett kárért. 2. A Vagyonkezelő a polgári jog általános szabályai szerint felel a jelen szerződésben meghatározott tájékoztatási, adatszolgáltatási kötelezettségének elmulasztásával, megszegésével a Tulajdonosnak okozott kárért 3. A Vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésre átadott törzsvagyoni elemeket az elháríthatatlan külső ok miatt bekövetkezett kár esetére is biztosítani. A Vagyonkezelő vállalja, hogy teljes körű biztosítást köt oly módon, hogy káresemény esetén a biztosítás a Vagyonkezelő által vállalt önrész figyelembevételével fedezze az adott vagyontárgy Vagyonkezelő megítélése szerinti újraelőállítási értékét. A Vagyonkezelő köteles a kártérítés összegét a vagyon helyreállítására, illetve pótlására fordítani.
64
4. A vagyon működtetése során harmadik személy által okozott kárért a Vagyonkezelő felel, amely független az adott megtérülési igényétől a harmadik személy felé. 5. A felmerül kárról a Szerződő Felek együttesen jegyzőkönyvet vesznek fel, melyben – ha lehetséges - megállapítják a kárfelelőst is. A kár megtérítése ügyében a Szerződő Felek közvetlen tárgyalnak és vállalják az őket terhelő kár peren kívüli rendezését. X. A vagyonkezelői szerződés módosítása és a vagyonkezelői jog megszűnése 1. A jelen szerződést a Szerződő Felek írásban – közös megegyezéssel – módosíthatják, figyelemmel a hatályos jogszabályi rendelkezésekre és az egészségügyi közfeladatok ellátásának feltételeire..
2. A vagyonkezelői jog megszűnik: − a szerződés felmondásával, − az Áht. 105/C. § (3)-(4) bekezdések szerinti rendkívüli felmondással, − az adott vagyontárgyra vonatkozóan, a vagyontárgy megsemmisülésével, − a Vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével, − ha a Vagyonkezelő ellen csőd-, vagy felszámolási eljárás indul, − ha a Vagyonkezelőnek adó-, illeték-, vám-, vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint hat hónapja lejárt és megfizetésére halasztást nem kapott, − közös megegyezéssel, − ha a Vagyonkezelővel, mint egészségügyi szolgáltatóval kötött ellátási szerződés megszűnik, − jelen szerződésben meghatározott egyéb esetekben. 3. A felmondási idő rendes felmondás esetén hat hónap, rendkívüli felmondás esetén – ide nem értve az azonnali hatályú felmondás esetét – két hónap. 4. A Tulajdonos a vagyonkezelési szerződését rendkívüli felmondással akkor szüntetheti meg, ha − a Vagyonkezelő az Áht.105/A-105/B. §-ban foglalt kötelezettségét, a helyi önkormányzati költségvetési és vagyongazdálkodási érdekeket hátrányosan érintő módon megszegi,
65
− a Vagyonkezelőnek adó-, illeték-, vám-, vagy társadalombiztosítási járulék tartozása, több mint hat hónapja lejárt és megfizetésére halasztást nem kapott, − a Vagyonkezelő ellen a vagyonkezelési szerződés tartama alatt csőd-, vagy felszámolási eljárás indul. 5. Azonnali felmondásnak van helye, ha - a Vagyonkezelő a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati feladatot nem látja el, - a Vagyonkezelő a vagyonban súlyos kárt okoz, - amennyiben a Vagyonkezelő a jogszabályokban és a szerződésben előírt felújítási, karbantartási vagy állagmegóvási munkákat a Tulajdonos felszólítására nem kezdi meg – a felszólítás kézhezvételétől számított 120 napon belül – vagy a felszólításban megjelölt határidőig nem fejezi be, - a Tulajdonos a vagyon tulajdonjogát harmadik személyre a Vagyonkezelő értesítése nélkül átruházza. 6. Közös megegyezéssel történő szerződés megszüntetése esetén, a Szerződő Felek állapodnak meg, a megszüntetés és elszámolás feltételeiről. XI. Elszámolás a kezelt vagyonnal 1. A Vagyonkezelő köteles a kezelt vagyonnal folyamatosan elszámolni, a hatályos jogszabályi rendelkezések és a Tulajdonos rendelkezései szerint elszámolni. Az elszámolás alapját a kezelésbe adás időpontjában és az elszámoláskor a Szerződő Felek nyilvántartásaiban szereplő – jelen szerződés hatálya alá tartozó - vagyon képezi. 2. A Vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a kezelt vagyonnak a vagyonkezelésbe adás időpontjában fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkenésével, vagy növekedésével) elszámolni. Az elszámolási különbözet kiegyenlítésének feltételeiről a Szerződő Felek állapodnak meg. 3. Jelen szerződés rendes felmondással történő megszüntetése esetén a Vagyonkezelő a felmondási idő lejártát követő 60 napon belül, rendkívüli, vagy azonnali hatályú felmondás esetén 30 napon belül köteles tételesen elszámolni a kezelt vagyonnal. A vagyonkezelő jog egyéb módon történő megszűnése esetén a kezelt vagyonnal való elszámolás határideje a megszűnést követő 30 nap.
66
4. Az elszámolás módja a tételes, helyszíni átadás-átvételi eljárás, amelyről a Szerződő Felek jegyzőkönyvet vesznek fel. Az átadás-átvételi eljárás befejezéséig a Vagyonkezelő a kezelt vagyonnal a felelős őrzés szabályai szerint köteles eljárni (Ptk. 196. §). XII. Záró és egyéb rendelkezések 1. A Szerződő Felek, a jelen szerződés teljesítése során felmerülő vitás kérdésekben kötelesek 30 napon belül megkísérelni az egyezségkötést. Ennek eredménytelensége esetén a Szerződő Felek a jogvita eldöntésére – hatáskörtől függően – a Veszprémi Városi Bíróság, vagy a Veszprém Megyei Bíróság illetékességét kötik ki. 2. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni. 3. Jelen szerződés magyar nyelven, ….. eredeti példányban készült, melyből … példány a Tulajdonost és …. példány a Vagyonkezelőt illeti meg. 4. A szerződés elválaszthatatlan mellékletei, a következők: - 1. sz. melléklet: kimutatás a vagyonkezelésbe adott ingatlan vagyonról (településenként, helyrajzi szám, művelési ág stb. tulajdoni lap adatai szerint) az aktuális állapotnak megfelelően, értékük feltüntetésével. 6. Jelen szerződés alapjául szolgáló jogszabályok, a következők: - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, - Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi VI. törvény, - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, - az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény, - az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény, - a számvitelről szóló 2000. C. törvény, - 147/1992. (XI. 6.) Korm, rendelet az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről, - a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről, - a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól, - a Veszprém Megyei Közgyűlés által elfogadott, a többször módosított vagyonkezelés-, gazdálkodás szabályairól szóló 8/2002. (IX. 20.) MÖK rendelete.
67
A Szerződő Felek, jelen szerződést - elolvasás és értelmezés után - mint akaratukkal mindenben megegyezőt, aláírták.
Veszprém, 2008. ……………………………….
------------------------------------------------- --------------------------------------------Tulajdonos Vagyonkezelő A vagyonkezelési szerződést a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, a 205/2007. (XII. 13.) MÖK határozatával elfogadta.
205/2007. (XII. 13.) MÖK határozat 4. számú melléklete
KÖZHASZNÚSÁGI SZERZŐDÉS
amely készült egyrészről,
Név: Veszprém Megyei Önkormányzat Cím: 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. KSH számjel: 751132119 Adóigazgatási szám:15431954-2-19 Törzsszám: 431956000 Képviselő: Lasztovicza Jenő elnök
- a továbbiakban: önkormányzat - mint a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szerv,
68
másrészről,
Név: Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Cím: 8200 Veszprém, Kórház u. 1. KSH számjel:…………………………………… Adóigazgatási szám: …………………………… Cg.: …………………………………………….. Képviselő: ………………………………………
- a továbbiakban: társaság, együtt, mint Szerződő Felek – között, a mai napon, az alábbi tartalommal.
I. A közhasznúsági szerződés célja Jelen közhasznúsági szerződést (a továbbiakban: Szerződés) a Szerződő Felek, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének 59. § (1) bekezdése, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) 5. § a) pontja alapján, a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről – figyelemmel más, hatályos jogszabályi rendelkezésekre, valamint a társaság alapszabályában meghatározott jogokra és kötelezettségekre – kötik. II. A Szerződő Felek jogállása, tevékenysége 1. A társaság – alapszabálya szerint - a következő célok megvalósítása érdekében tevékenykedik. 1.1 A társaság célja minden olyan tevékenység, amely az egészségügyi fekvőbeteg- és járóbeteg-szakellátás területén, valamint az egészségügyi alapellátás egyes területein az egyén egészségének megőrzése, a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógykezelése, életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása, vagy a további állapotromlás megelőzése céljából a beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására, ápolására, egészségügyi rehabilitációjára irányul. A
69
társaság további célja a gyógyszerekkel, a gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos jogszabályokban meghatározott tevékenységek, valamint az egészségügyi tudományos- és oktató tevékenységek ellátása. 1.2 A társaság célja továbbá, hogy olyan hatékony szervezet legyen, amely – figyelemmel az Egészségügyi fejlesztési Koncepcióra, a Régió Operatív Programjának egészségügyi vonatkozásaira, valamint az Egészséges Társadalom Komplex Program tervezetének fő irányaira - az erőforrásaira alapozott és a Veszprém Megyei Önkormányzat által, mint a területi egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv által elfogadott ötéves szakmai fejlesztési tervet megvalósítva, a Közép-Dunántúli Régió meghatározó és egyik vezető egészségügyi intézménye. 2. A társaság tevékenységének legfontosabb prioritásai: - a megyei szintű progresszív ellátás biztosítása, - a regionális feladatok megszervezése, elismertetése, a szakellátás biztosítása, - a fenti ellátásokhoz történő szükséglet szerinti egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása, - Veszprém város és vonzáskörzetének minél szélesebb körű aktív egészségügyi ellátásának folyamatos, magas színvonalú biztosítása, - a betegelégedettség növelése. 3. A társaságot nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására alapították a részvényesek (nonprofit zrt.). A társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat, a gazdasági tevékenységéből származó nyereség a részvényesek között nem osztható fel, az a társaság vagyonát gyarapítja. 4. A társaság célja szerinti egészségügyi közszolgáltatásokat látja el, az egészségügyi közszolgáltatásokon kívül csak a működési engedélyében meghatározott egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggő tevékenységet végez. 5. A társaság feladatai a következők. 5.1 A társaság feladata az aktív fekvőbeteg-ellátás területén: A hatályos beutalási rend szerint Veszprém megye lakosságának fekvőbeteg ellátása, a települési önkormányzatok által fenntartott kórházak szakmai munkájának támogatása, segítése. Veszprém megye lakosságának elmeegészségügyi ellátása. A kórház a megyére kiterjedően végzi a lakosság gyógyító-megelőző intézményeiből áthelyezett, átvett magasabb szintű gyógyintézeti ellátásra szoruló betegek ellátását, segíti az orvostanhallgatók
70
famulálását, a szigorló orvostanhallgatókat gyakorlatra fogadja, végzi a megye szakdolgozói és körzeti orvosainak továbbképzését. 5.2 A társaság feladata a rehabilitáció, utókezelés és gondozást nyújtó fekvőbeteg-ellátás területén: A megye lakosságának elme-egészségügyi ellátása, szövődménymentes alkoholbetegek elvonókezelése. 5.3 A társaság feladata a krónikus fekvőbeteg ellátás területén: Az a fekvőbeteg-ellátó intézetben végzett tevékenység, amelynek időtartama, befejezése általában nem tervezhető, hosszabb időszakot ölel fel. Az ellátásban az ápolás a meghatározó és az ellátás célja alapvetően a beteg állapotának stabilizálására irányuló tevékenység. 5.4 A társaság feladata a járóbetegek gondozóintézeti ellátása területén: A megye járóbetegeinek helyi ellátása lehetőségeit meghaladó, szakorvosi gondozóintézetekben végzett gondozási tevékenység. 5.5 A társaság feladata a foglalkozás-egészségügyi ellátás területén: A foglalkozás-egészségügyi szakrendelés és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat által a dolgozók munkahelyen végzett szakellátása. 5.6 A társaság feladata a járóbetegek szakorvosi ellátása területén A megye járóbetegeinek helyi szakellátás lehetőségeit meghaladó szakorvosi vizsgálata, gyógykezelése. 5.7 A társaság feladata a fogorvosi ellátás területén: Fogszabályozási tevékenység és a szájsebészeti járóbetegek ellátásával kapcsolatos feladatok. 5.8 A társaság feladata a gyógyító célú foglalkoztatás területén: A betegek gyógyító célú foglalkoztatása. 5.9 A társaság feladata az egészségügyi ellátás egyéb területén: Azon tevékenységek, amelyek a közvetlen betegellátást nem érintik (ellenőrző főorvosok díjazása, pályázatok kezelése, szakmai rendezvények lebonyolítása).
71
5.10 A társaság feladata az irányított betegellátás területén: Az irányított betegellátási modellkísérletben szervező tevékenység ellátása. 5.11 A társaság feladata a gyógyszer és gyógyászati termék kiskereskedelem területén: A gyógyító-megelőző tevékenység folytatása során - figyelemmel a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény rendelkezéseire - biztosítja, hogy a beteg a gyógykezeléséhez szükséges és Magyarországon alkalmazható gyógyszerhez - ideértve a magisztrális, a galenusi és a külön jogszabályban meghatározott egyedi engedély alapján rendelhető gyógyszereket is hozzájuthasson. Ennek érdekében a társaság feladata a kórházi gyógyszerellátás megszervezése, a gyógyszerek beszerzése (megrendelése), tárolása, elosztása, ellenőrzése, valamint az alkalmazáshoz szükséges szakmai információ biztosítása intézeti gyógyszertár keretében. 5.12 A társaság feladata az egyéb humán egészségügyi szolgáltatás területén, hogy a szakmai működés területét érintő szakmai, módszertani, szakképzési kérdésekben együttműködjék az illetékes intézményekkel, testületekkel és civil szervezetekkel. 5.13 A társaság az illetékes intézményekkel és egyesületekkel egyeztetett módon részt vesz a graduális és posztgraduális képzésben, továbbképzésben. 5.14 A társaság a felsorolt alapfeladatait elősegítő gazdasági-műszaki és egyéb kiszolgáló tevékenységet lát el, valamint az alapfeladat ellátásához szükséges termék előállítást, értékesítést végez, illetve szolgáltatást nyújt. 6. A társaság vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályában meghatározott tevékenységére fordítja; 7. A társaság cégbejegyzésekor kérte a kiemelkedően közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételét, tekintettel arra, hogy olyan, az állami, önkormányzati egészségügyi ellátás körébe tartozó közfeladatokat kíván ellátni, amelyekről az alábbi törvények alapján, a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia:
a) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 70. § (1) bekezdés b) pontja szerint, a megyei
72
önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik különösen az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátásra kötelezett települési önkormányzat nem vállalja,
b) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eü. tv.) 152. § (3) bek.-e szerint, a helyi önkormányzat a tulajdonában vagy használatában lévő járóbeteg-szakellátást és a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmények működtetését biztosítja. 8. A társaság célja szerinti közhasznú tevékenységek - a Kszt. 26. § c) pontja alapján - a következők. 8.1 Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység (Kszt. 26. § c) 1. pontja) 8.2 Tudományos tevékenység, kutatás (Kszt. 26. § c) 3. pontja) 8.3 Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés (Kszt. 26. § c) 4. pontja) 9. A társaság fő tevékenységi köre (TEÁOR ’08) a következő: 86.10 Fekvőbeteg-ellátás 10. A társaság közhasznú tevékenységi körei (TEÁOR ’08) közül kiemelkedően közhasznú tevékenységi körök, a következők: 86.10 Fekvőbeteg-ellátás 86.21 Általános járóbeteg-ellátás 86.22 Szakorvosi járóbeteg-ellátás 86.23 Fogorvosi járóbeteg-ellátás 86.90 Egyéb humán-egészségügyi ellátás 87.10 Bentlakásos, nem kórházi ápolás 87.20 Mentális, szenvedélybeteg bentlakásos ellátása 96.04 Fizikai közérzetet javító szolgáltatás 11. A társaság kijelenti, hogy jelen szerződésben meghatározott és hatósági engedélyhez, illetve bejelentéshez kötött kiemelkedően közhasznú tevékenységek folytatásához - jelen szerződés hatálybalépésekor - a szükséges hatósági engedélyekkel rendelkezik, a bejelentést megtette, illetve ilyen tevékenységet a jelen szerződés hatálybalépését követően engedély birtokában, illetve a bejelentés megtételét követően végez.
73
III. A Szerződés tárgya 1. A társaság a Veszprém Megyei Önkormányzat, mint fenntartó felügyelete alatt működött, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 90. § (1) bek. c) pontja alapján megszűnt kórházi költségvetési intézmény által eddig ellátott, a társaság alapszabályában és jelen megállapodás II. fejezet 7. a)-b) pontjaiban meghatározott önkormányzati egészségügyi kötelező feladatokat látja el, az alapszabályában és külön törvényben - meghatározott ellátási területtel, továbbá a mindenkor érvényes ÁNTSZ beutalási szabályzat szerint. 1.1 A társaság a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében – a költségvetési szerv alapítójának rendelkezése folytán - a kórházi költségvetési szerv jogutódja. Az egészségügyi rendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 16. § (9) bekezdése szerint a társaság a finanszírozási szerződések, valamint hatósági engedélyek tekintetében a költségvetési szerv jogutódja. 2. Az önkormányzat, az egészségügyi közszolgáltatás ellátásáért az állam nevében eljáró felelős szerv, az Eü. tv. 155. § (2) bekezdés szerint köteles biztosítani a külön törvényben foglaltaknak megfelelően, a társaság keretében az egészségügyi közszolgáltatás nyújtásához szükséges szakmai feltételeket, valamint az egészségügyi intézmény működőképességét és fejlesztését. IV. A Szerződő Felek jogai és kötelezettségei 1. A társaság, a jelen szerződés II. fejezet 7. a)-b) pontjaiban meghatározott feladatok érvényesüléséhez és az egészségügyi közszolgáltatások jó színvonalú ellátásához, köteles biztosítani a szükséges munkaszervezési és végrehajtási feltételeket. 2. Az önkormányzat az egészségügyi közszolgáltatások ellátásához, a jelen közhasznú szerződés mellékletében felsorolt ingóvagyont adta a társaság tulajdonába, valamint külön vagyonkezelési szerződéssel az ingatlanvagyont a társaság vagyonkezelésébe. Amennyiben a társaság egészségügyi közszolgáltatási tevékenysége megszűnik, vagy a Szerződő Felek a közszolgáltatási szerződést megszüntetik, úgy a társaság – választása szerint - a tulajdonba adott vagyont köteles természetben visszaadni, vagy forgalmi értékben megtéríteni az önkormányzat részére. A társaság megszűnése esetére a társaság alapszabálya külön rendelkezik.
74
3. A társaság a tevékenységével elért bevételeit, megszerzett támogatást, juttatást, adományt a finanszírozó, a felajánló, a társaság közgyűlése, illetve igazgatósága döntései alapján szabadon használja fel, figyelembe véve a közhasznú szervezetekre vonatkozó jogszabályokat, a társaság alapszabályát, valamint a társaságnak és más szervezetnek ezen juttatásokhoz kapcsolódó szerződéseit. 4. A társaság a kiemelkedően közhasznú tevékenységei közül, a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások finanszírozására külön szerződést kötött az Egészségbiztosítási Pénztárral, amelynek betartását a finanszírozó ellenőrzi. A vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenységeihez kapott támogatás, juttatás mértékét és feltételeit külön jogszabályok határozzák meg. 5. A társaság a térítési díj ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatosan köteles betartani a 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásait. A társaság azon tevékenysége amelyből a Szerződő Felek által külön meghatározott, és jelen megállapodáshoz külön csatolt, de annak szerves részét képező mellékletben meghatározott díjazási feltételek alapján számított bevétel származik, nem minősül vállalkozási tevékenységnek. 6. A társaság közhasznú tevékenységéhez, valamint az e tevékenységgel kapcsolatos költségek, ráfordítások fedezetére az önkormányzat esetenkénti, vagy ismétlődő támogatást biztosíthat a társaság részére – jelen szerződés keretei között - amelynek feltételeit a Szerződő Felek külön írásos megállapodásban rögzítik. Amennyiben az önkormányzat a társaság részére jelen szerződésben nem rögzített feladat megvalósítását indítványozza, úgy köteles megjelölni, és szükség szerint biztosítani annak szakmai, pénzügyi és egyéb feltételeit. 7. A társaságot nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására alapították a részvényesek (nonprofit zrt.). A társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat, a a társaság a gazdálkodása során elért nyereségét nem osztja fel, az a társaság vagyonát gyarapítja és azt az egészségügyi közszolgáltatási tevékenységére fordítja. 8. A társaság célja szerinti egészségügyi közszolgáltatásokat látja el, az egészségügyi közszolgáltatásokon kívül csak a működési engedélyében meghatározott egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggő tevékenységet végez. 9. A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a társaság részvényesei részére, a tartozások kiegyenlítése után megszűnéskori saját tőke összege adható ki, legfeljebb a részvényesek vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig. Az ezt meghaladó vagyont a társaság főtevékenységi körének megfelelő közhasznú
75
célra kell fordítani akként, hogy ezt a vagyont az az egészségügyi szolgáltató kapja meg, amely Veszprém megyei székhelyű és többségi tulajdonosa a Veszprém Megyei Önkormányzat, vagy annak jogutódja. V. A Szerződés időtartama, módosítása és megszűnése 1. A Szerződést a Szerződő Felek határozatlan időre kötik. 2. A jelen Szerződést a Szerződő Felek írásban – közös megegyezéssel módosíthatják. 3. A Szerződés megszüntetése közös megegyezéssel, a Szerződő Felek által meghatározott feltételekkel, valamint felmondással történhet, amelyet írásban és indokolással kötelesek megtenni a Szerződő Felek. 4. A felmondás rendes felmondással vagy rendkívüli felmondással történhet. 4.1 A rendes felmondás felmondási ideje nem lehet rövidebb hat hónapnál és nem veszélyeztetheti a közhasznú célok megvalósulásának folyamatosságát és az egészségügyi ellátás biztonságát. 4.2 Rendkívüli felmondással szüntethető meg a megállapodás, ha az egyik fél a megállapodásba foglaltakat olyan súlyosan megsérti, hogy ezáltal közvetlen veszélybe kerül a közhasznú célok megvalósítása. A rendkívüli felmondásnak a másik féllel történő közlése nyolc nappal meg kell, hogy előzze a megállapodás tervezett megszüntetésének napját. VI. Egyéb rendelkezések 1. A Szerződő Felek jelen Szerződés alkalmazásának tapasztalatait – az önkormányzat kezdeményezésére - évente legalább egy alkalommal közösen áttekintik. 2. Az önkormányzat jelen Szerződés teljesítését, az egészségügyi közszolgáltatások teljesítését elhatározásától függő gyakorisággal ellenőrizheti. Az ellenőrzés megkezdése előtt legalább három nappal köteles értesíteni a társaságot, megjelölve az ellenőrzés okát, célját és terjedelmét. Az ellenőrzés olyan időpontban és terjedelemben történhet, amely nem akadályozza a társaság egészségügyi szolgáltató tevékenységének folyamatosságát, és annak színvonalát. A társaság köteles segíteni az ellenőrzés lebonyolítását. Az ellenőrzés eredményét és a követendő eljárást a Szerződő Felek jegyzőkönyvbe foglalják, amelyet mindkét fél aláír.
76
3. Jelen Szerződés nyilvános, amelybe bárki, a társaság alapszabályában meghatározott feltételek szerint betekinthet. 4. Jelen Szerződés az aláírása napját követő napon lép hatályba. 5. Jelen Szerződésben nem szabályozott kérdésekben, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének és más vonatkozó jogszabályoknak, valamint a társaság alapszabályának rendelkezései az irányadóak. A Szerződő Felek jelen Szerződést, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, annak közös értelmezése után jóváhagyólag aláírták. Veszprém, 2008 ………………………..
---------------------------------------------Veszprém Megyei Önkormányzat
----------------------------------------------Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A közhasznú szerződést a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, a 205/2007. (XII. 13.) MÖK határozatával elfogadta.
