1999. (II.9.) sz. önkor.mányzati rendelete

BUDAPEST KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT 9/1999.

(II.9.) sz. önkor.mányzati rendelete

a szociális rászorultságtól függő pénzbeli szociális ellátásokról

A Budapest Kőbányai Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: Képviselőtestület) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló, a 1993. évi III. törvény 10.§ (l), 25.§ (3), 26.§, 32.§ (l) és (3), 37/C.§, 32.§ (l)- (2), 38.§ (2) és (4)39.§ (3), 41.§ (2), 45.§ (l) és (2), 47.§ (4), 50.§ (2), 92.§ (l) és (2), 93.§ (2) bek. b./ pontjában, a 94.§ (l) bek. d./ pontjában, a (2) bekezdésében és a 115.§ (3) bekezdéseiben, valamint a többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§ (l) bekezdésében, az 1997: évi XXXI. törvényben és az 1990. év LXV. törvényben kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.§ A jelen önkormányzati rendeletet az 1997. évi

LXXXIV. törvénnyel módosított 1993.évi III. törvénnyel (Szt.), az 1997. évi XXXI. törvénnyel (Gyv.), a 224/1998. (XII.30.) Korm. rendelettel módosított 149/1997. (IX.lO.) Korm. rendelettel (Gyer.) a 9/1994. (!.30.) Korm. rendelettel módosított 28/1993. (II .l 7.) Korm. rendelettel (Kr.) , a 188/1997. (X.31.) Korm. rendelettel-és a 1-1/-19-94--..(.L-3.0.-)- .Korm. rendelettel módosított 30/1993. (II.17.) Korm. rendelettel (Pr.), és a 12/1994. (I. 30.) és a 72/1995. (VI .17.) sz. Korm. rendelettel, valamint a 186/1997. (X.31.) Korm. rendelettel módosított 32/1993. (II.l7.) Korm. renelettel (Gyr.) együtt kell alkalmazni.

A rendelet hatálya 2.§ A rendelet hatálya kiterjed a Budapest X., kerületében lakó magyar állampolgárságú, az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és ezek szüleire, valamint felnőttekre.

-

2

-

A rendelet céljai 3.§

Az Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: Képviselőtestület) a rendeletbeli szociális rászorultságtól függő pénzbeli szociális ellátások (a továbbiakban: szociális ellátások)

(l) biztosításával enyhíteni kívánja a kőbányai állampolgárok szociális (elsősorban anyagi természetű) gondjait, törekszik a szociális biztonság erősítésére, (2) biztosításával egyidejűleg ösztönözni kívánja a jogosultakat arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy önmaguk, illetve családjuk (kiskorú gyermekeik) eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni, {3) megvonásával és a rendeletben szabályozott szociális támogatási formákra való jogosulatlanság kimondásával szankcionálja azt, ha a kérelmezék a jelen rendeletben előírt kötelezettségeiknek nem tesznek eleget, a támogatást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig az Szt.-ben megállapított szabályok szerint - visszafizetésre kötelezi, {4) biztosításával a rendszeres gyermekvédelmi támogatás a szociális szempontokból rászorult családokban élő, anyagi szempontból veszélyeztetett, eltartott kiskorú, illetve még tanulói jogviszonyban álló nagykorú gyermekek eltartásához kíván hozzájárulni. Feladat- és hatáskörök 4.§

{l) A Képviselőtestület az Szt.-ben és a Kr.-ben, az 1991. évi XX. törvényben, valamint az 1997. évi XXXI. törvényben meghatározot - a {2) bekezdésben részletezett - hatásköreit a Polgármesterre ruházza át, saját hatáskörben pedig elbírálja a határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket. {2)

A Polqár.mester átruházott hatáskörében

a./ a munkanélküliek jövedelempótló támogatásával kapcsolatban - megállapítja a támogatásra való jogosultságot (Szt. 33.§ (l) bek.)

-

3

-

- megállapítja a támogatás havi összegét (Szt. 36.§ (l) bek.) - megállapítja a támogatásra való jogosulatlanságot (Szt. 34.§ (l) bek., 34/A.§ (l) bek.) - megszünteti a támogatás folyósítását (Szt. 34.§ (2) bek., 34/A.§ (l}, (3),

(4) bek.)

- évenként felülvizsgálja a jogosultság feltételeit (Szt. 35.§ (4} bek.) - dönt a támogatás fenntartásáról vagy megszüntetéséről, ha a Főjegyző a hajléktalan részére megállapított támogatás folyósítását megszüntette (Szt. 37.§ (3) bek.) b./ a lakásfenntartási támogatással kapcsolatban - megállapítja a támogatásra való jogosultságot (Szt. 38.§ (l) bek.) - megállapítja a támogatás havi összegét (Szt. 39.§ (4) bek.) - megállapítja a támogatásra való jogosulatlanságot (Szt. 38.§ (1)-(2) bek., 39.§ (l) bek.) - megszünteti a támogatás folyósítását (Szt. 39.§ (3) bek.) c./ az ápolási díjjal kapcsolatban - megállapítja a díjra való jogosultságot (Szt. 40.§) - megállapítja a díj havi összegét (Szt. 44.§ (2) bek.)

' '

- megállapítja a díjra való jogosulatlanságot (Szt. 42.§ (l) bek.) - megszünteti a díj folyósítását (Szt. 42.§ (4) bek.) - az orvosi szakvélemény felülvizsgálatát kérheti (Szt. 43.§) ./ a rendszeres szociális segéllyel kapcsolatban - megállapítja a segélyre való jogosultságot (Szt. 37/A.§) - megállapítja a segély havi összegét (Szt. 36.§ és 37/D.§)

\

\

-

4

-

.. - megállapítja a segélyre való jogosulatlanságot (Szt. 37/B.§) - megszünteti a segély folyósítását (Szt. 37/E.§) - évente felülvizsgálja a jogosultság feltételeit (Szt. 37/E.§) e./ az időskorúak járadékával kapcsolatban - megállapítja a járadékra való jogosultságot (Szt. 32/B.§ (l) bek. és (2) bek.) - megállapítja a járadék összegét (Szt. 32/C.§ (l) bek.) - megállapítja a járadékra való jogosulatlanságot (Szt. 32/B.§ (3) bek.) - megállapítja a járadék folyósítását (Szt. 32/B.§ (2) és (3) bek.)

f./ az átmeneti segéllyel kapcsolatban - megállapítja a segélyre való jogosultságot (Szt. 45.§ (l) bek.) - megállapítja a segély összegét (Sz t . 4 5 . § ( l ) bek . ) - megállapítja a segélyre való jogosulatlanságot (Szt. 45.§) - visszaigényli a folyósított segélyt az kormányzattól

illetékes

ön-

g./ a rendkívüli gyermekvédelmi támogatással kapcsolatban - megállapítja a támogatásra való jogosultságot (1997. év XXXI. tv. 21.§) - megállapítja a támogatás összegét - megállapítja a támogatásra való jogosulatlanságot - visszaigényli a folyósított segélyt az illetékes önkormányzattól h./ a temetési segéllyel kapcsolatban - megállapítja a segélyre való jogosultságot (Szt. 46.§ (l) bek.)

()

-

5

-

- megállapítja a segély összegét (Szt. 46.§ (l) bek.) - megállapítja segélyre való jogosulatlanságot (Szt. 46.§ (2) bek.) i.j··a közgyógyellátási igazolvány méltányosságból történő

kiadásával kapcsolatban - megállapítja a jogosultságot (Szt. 50.§ (1)-(3) bek., 51.§ (3) bek.) - gondoskodik a Fővárosi Egészségbiztosítási Pénztár részére a kiállított igazolványok után térítési díj befizetéséről

(Szt. 53.§ (l) bek.) - visszaigényli a befizetett térítési díj 50 %-át (Sz t. 53.§ (3) bek.) - a Jegyző által kiállított meghosszabbítja ( Kr . 13 . § ( l ) bek . )

igazolvány

érvényességét

J./ a gyógyszervásárlási támogatással kapcsolatban - megállapítja a támogatásra való jogosultságot (Sz t . 4 5 . § , R. 21. § (l) bek. ) - megállapítja a támogatás összegét (R . 2 l . § ( 2 ) bek . ) - megállapítja a támogatásra való jogosulatlanságot (R. 21.§ (l) bek.)

c')

k./ a rendszeres gyermekvédelmi támogatással kapcsolatban - megállapítja a támogatásra való jogosultságot (1997. évi XXXI.tv. 19.§) - évenként felülvizsgálja a támogatásra való jogosultság feltételeit (1997. évi XXXI.tv. 20.§ (3) bek.)

\

t

·:.~\

- a jogtalanul felvett támogatás visszafizetésére kötelez

1~ ~

./ a gázfűtés korszerűsítési támogatással kapcsolatban megállapítja a támogatásra való jogosultságot (R. 2 9.§ (6) bek. ) megállapítja a támogatásra való jogosulatlanságot (R. 2 9. § (5) bek. )

\

\

-

6

-

- megállapítja a támogatás összegét (R. 29.§ (8) bek.) m.j a köztemetéssel kapcsolatban

- elrendeli a köztemetést (Szt. 48.§ (l) bek.) - a köztemetés költségeit hagyatéki teherként az illetékes közjegyzőnél (Szt. 48.§ (2) bek.)

bejelenti

- a köztemetés költségeit visszaigényli az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerint illetékes önkormányzattól (Szt. 48.§ (4) bek.) /-~

-

n./ a szociális ellátásokat jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt

- kötelezi a pénzben nyújtott szociális ellátás kamatokkal terhelt visszafizetésére (Szt. 17.§ (l) bek. a./ pontja, (2)-(3) bek.) - a természetben nyújtott szociális ellátások pedig az ellátás visszaszolgáltatására, vagy egyenértékének megfizetésére kötelezi (Szt. 17.§ (l) bek. b./ pont, Kr.9.§)

esetében pénzbeli

(3) A Képviselőtestület bírálja el a (2) bekezdés a./-k./ pontjai alapján meghozott I. fokú határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket, s ezek kapcsán II. fokon méltányosági jogköre van (l)

(2)

az egyes támogatási formáknál megálTapított-jövedei--mi értékhatárt legfeljebb 20 %-kal meghaladó jövedelmek esetében a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, valamint a méltányossági közgyógyellátás kivételével, valamint a lakásfenntartási és fűtési támogatásnál eltekinthet az e rendeletben meghatározott, a Budapest X. kerületében elismert minimális lakásnagyságtól,

(3) méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti az Szt. 17.§ (l) bekezdés a./-b./ pontjai, illetve a (2)-(3) bekezdése szerinti térítés összegét és a kamat összegét. (Szt. 17.§. (6) bekezdése).

... ;

"'-·~-·)

··

- 7 -

(4) A Népjóléti bizottság feladata a./ javaslatot tenni a Képviselőtestületnek a Rendelet alapján megállapítható szociális ellátások összegének módosítására, --b. j a II. fokú döntések előkészítése, javaslattétel az egyedi méltányosság gyakorlására, valamint a fellebbezéseknek a Képviselőtestület elé való terjesztése. (5)

A Népjóléti Iroda feladata

a./ a szociális ellátások iránti kérelmek átvétele, b./ környezettanulmányok elkészítése, illetve az Önkormányzat intézményeinél (Családsegítő Szolgálat, bölcsödék, óvodák, iskolák, Egészségügyi Szolgálat, Gondozási Központok) dolgozó családgondozók, gyermekvédelmi felelősök, védőnők, szociális gondozónők felkérése a környezettanulmányok elkészítése, c./ a

Képviselőtestület

döntésének

megfelelően

a II. fo-

kú határozatok íráaba foglalása és végrehajtása. (6)

A Pénzügyi Iroda feladata

A jogerősen megállapított szociális ellátások folyósítása. {7) A Budapest Kőbányai Önkor.mányzat Családsegítő tának feladata

Szalgála-

aktiv korú, nem foglalkoztatott személyek részére szemunkába állás-e-elősegítő -p-rogramok kidolgozása, megszervezése. mélyiségfejlesztő,

Eljárási rendelkezések 5.§ {l) A szociális ellátások iránti kérelmeket egész évben lyamatosan lehet benyújtani.

fo-

'2) A szociális ellátásokra való jogosultság vizsgálatakor a ~érelmező (és családja) jövedelmi viszonyait, egy főre JUtó havi nettó átlagjövedelmét is figyelembe kell venni. A kérelmezőnek és családtagjainak (valamennyi rendszeres, illetve az adott időszakban bevételként jelentkező "eseti"-alkalmi jövedelmükre vonatkozóan) a (~) bekez~é~beli segélyeket kivéve - a kérelem benyújtásat meg~lozo negyedévre viszamenőleges egyhavi nettó jövedelmelket kell igazolniuk.

,, -

8 -

(3) Az átmeneti segély, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás és a temetési segély iránti kérelmekhez a tárgyhavi vagy az azt megelőző havi nettó jövedelmeket kell igazolni. (4)

Amennyiben a kérelmező vagy családtagjainak -nem rendelkezik jövedelemmel, kérelméhez kell:

valamelyike mellékelnie

a./ az illetékes Fővárosi Munkaügyi Központ igazolását arról, hogy az érintett személyt munkanélküliként nyilvántartja, és hogy munkanélküli ellátásra nem jogosult vagy ennek megállapítása iránti kérelme elbírálás alatt van, b./ vagy annak igazolását/ hogy valamely jövedelmének megállapítása vagy folyósítása folyamatban van. (5) A rendeletben szabályozott szociális ellátások iránti kérelmekhezr a tárgyévben egy alkalommal írásbeli felhatalmazást lehet kérni arra 1 hogy az érdemi döntést elő­ készítő szervvel az APEH az igénylő és családtagjai JOvedelemadó alapjáról 1 a lakásfenntartási kiadások beszedésére jogosult szervezetek a kérelmező díjtartozásárólr illetve biztosítótársaságok a kérelmező biztosítási szerződéseiről adatokat közölhessenek. (6) Amennyiben a kérelmező és családja már rendszeres ellátásban részesül a további igényelt rendszeres ellátás megállapításánál a már folyósított rendszeres ellátások összegét jövedelemként kell figyelembe venni. ·· (7)

A rendszeres szociális segély megállapitása iránti kérelemhez mellékelni kell

(J

- jövedelemnyilatkozatott - vagyonnyilatkozatot. Ha az Önkormányzat vitatja a vagyonnyilatkozatott kor

ak-

(l) az ingatlanra vonatkozóan az ingatlan fekvése szerinti illetékhivatalnál az ingatlan forgalmi értékének megállapítása, (2) a járműre 1 gépi meghajtású termelő- és munkaeszközre vonatkozóan a Vám- és Pénzügyőrség által alkalmazott vámérték megállapítása iránt intézkedik.

- 9 -

- munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztett kérelmező esetében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértő Intézetének I. fokú orvosi bizottságának - a munkaképesség csökkenésének %-os mértékéről készült - szakvéleményét, Ha a kérelmező az igazolást azért nem tudja csatolni, mert esetében a munkaképesség változás orvosi vizsgálata még nem történt meg, a Jegyző - a kérelmező egyetértésével - az illetékes orvosi bizottságnál kezdeményezi a vizsgálat lefolytatását. - vak személy esetében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazolását arról, hogy vakok személyi járadékában részesül. Nem kell mellékelni az igazolást, ha a jegyző nyilvántartásában szerepel a járadékos, - aktív korú nem foglalkoztatott személy esetében a./ a jövedelempótló támogatás folyósítási időtarta­ mának kimerítéséről szóló határozatot, feltéve, hogy azt nem a rendszeres szociális segély folyósítására illetékes települési önkormányzat hozta, vagy b./ a fővárosi, megyei munkaügyi központ igazolásának tartalmaznia kell - az

együttműködés

kezdő

időpontját,

- a munkaügyi központ nyilatkozatát arról, hogy a munkanélküli a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. IV. évi tv. szerinti együttműködési kötelezettségének eleget tett. (8) A munkanélküliek jövedelempótló támogatása iránti lemhez mellékelni kell:

kére-

- a kérelmező nyilatkozatát, amely szerint az illetékes munkaügyi központtal a folyamatos együttműködést vállalja, az ~lletékes munkaügyi központ igazolását arról, hogy a kerelmező munkanélküli ellátásra nem jogosult (járadékának folyósítása megszünt) . A lakásfenntartási és fűtési támogatás iránti kérelemhez nellékelni kell: a kérelmező nyilatkozatát amely szerint lakásfenntar~ási va~y~fűtési kiadásait egyedül fizeti, és lakás asznos1tasából származó jövedelemmel nem rendelkezik,

- 10 -

- a bérleti, albérleti szerződés vagy a jogerős bírósági ítélet másolatát, amely a lakás megosztott használatát rendeli el vagy a kérelmező tulajdonosi, illetve haszonélvezői minőségének bizonyítékát, (pl. adás-vételi vagy lakáscsere szerződés, tulajdoni lap másolata, házassági vagyonközösség megszüntetéséről szóló szerző­ dés másolata, stb.), - a lakás komfortfokozatát tartalmazó okiratot vagy nak másolatát, - lakásfenntartási vagy fénymásolatát.

fűtési

an-

kiadásait igazoló számlák

(10) Az ápolási díj megállapítása iránti kelni kell:

kérelemhez

mellé-

az ápolt személy háziorvosának szakvéleményét, - amennyiben az ápolt személy oktatás-nevelési intézmény pedagógiai fejlesztő foglalkozásában vesz részt, az erről szóló igazolást, - amennyiben az ápoló {kérelmező) dolgozik, a munkáltató igazolását havi munkaidejéről. (ll) A közgyógyellátási igazolvány méltányosságból kiadása iránti kérelemhez mellékelni kell:

történő

- a kérelmező háziorvosának igazolását a kérelmező havi átlagos térítésköteles gyógyszerköltségéről,

egy

- jövedelemigazolást. (12) A gyógyszervásárlási támogatás igénylése lemhez mellékelni kell:

iránti

kére()

- a kérelmező háziorvosának javaslatát arról, hog a kérelmező részére méltányossági közgyógyellátást vagy gyógyszervásárlási támogatást javasol-e, a kezelőorvos által felírt gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz - gyógyszertár által igazolt vételárát, - a

kérelmező

családjában

élők

jövedelemigazolását.

(13) A rendszeres qye~ekvédelmi támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell:

megállapítása

megfelelő

igazolásokkal

- a jövedelemnyilatkozatot, a együtt,

- ll -

- a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot, illetőleg azt a Gyámhivatal által felvett jegyzőkönyvet, amelyben a szülők megállapodnak abban, hogy a szülői felügyeleti jogot a gyermek felett melyikük gyakorolja, - korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszédhibás vagy más fogyatékos gyermek esetében az állapotára vonatkozó igazolást, - a közép vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló gyermek esetében az oktatási intézmény igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról, - a kérelmező egyedülállóságának bizonyítékát (pl. bontóperi ítélet másolata, házastárs halotti anyakönyvi kivonatának másolata, stb.). (15) A rendkivüli gyer.mekvédelmi támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell: - a gyermekek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, akikkel kapcsolatban a támogatást kérik, - ha a gyermeket nem a szülő vagy csak az egyik neveli, a gyermekelhelyezésről döntő határozat latát, - a rendkívüli élethelyzet igazolására vonatkozó nyítékokat,

szülő

másobizo-

jövedelemnyilatkozatot. (16) A tanévkezdési támogatás iránti kérelmet: - minden év május

·• t

\

l-től

- mellékelni kell a igazolásait, és a

október 30-ig lehet benyújtani,

tanuló

gyermek

iskolalátogatási

- jövedelemigazolást. (17) Az időskorúak járadékának megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell: a kére~mező és a vele együttlakó házastársa havi jövedelmenek megállapításához jövedelemnyilatkozatot és a:.annak bizonyítására alkalmas iratokat (pl. nyugdlJszelvény, adóbevallás stb.),

l

i

- 12 -

- a kérelmező esetleges kát,

egyedülállóságának

bizonyíté-

a kérelmező életkorának megállapítására alkalmas iratot vagy annak másolatát, - vagyonnyilatkozatot. (16) Az átmeneti segélyen belül: (l) a speciális étrendhez szükséges élelmiszerek vásárlásához igényelt átmeneti segély iránti kérelemhez mellékelni kell: - a kérelmező kezelőorvosának igazolását arról, hogy a kérelmező betegsége milyen speciális élelmiszerek fogyasztását teszi szükségessé. (2) az elemi kár enyhítéséhez megállapítható segély iránti kérelemhez mellékelni kell:

átmeneti

- a kár bekövetkezését bizonyító, az illetékes hatóság (rendőrség, tűzoltóság, stb.) által készített jegyzőkönyvet, iratot, - a káreseményt (elemi

kár,

lopás,

rögzítő jegyzőkönyv másolatát,

rablás,

- a kár becsült vagy bizonyított értékét okiratot.

stb.)

tartalmazó

(17) A temetési segély megállapítása iránti kérelemhez lékelni kell:

mel-

a kérelmező nevére szóló, az eredetivel megegyező temetési számla másolati példányát, - az eredeti halotti anyakönyvi hiteles másolatát,

kivanatot

vagy

annak

- a temetési segély iránti kérelem benyújtásának rideje a temetést követő 60 nap.

hatá-

A temetési segély előleg megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell: - a temetés várható költségének igazolást, - az eredeti halotti anyakönyvi kivanatot vagy másolatát.

hiteles

- 13 -

(18) A köztemetés iránti kérelemhez mellékelni kell: - tartásra képtelen hozzátartozó esetén a jövedelemigazolásokat, vagy

- az eredeti halotti anyakönyvi kivanatot hiteles másolatát,

annak

- a köztemetést meghaladó igényű temetés esetén az elhunytnak a temetésre vonatkozó végakaratát (végrendelet) és annak anyagi fedezetéről szóló igazolást. (19) A gázfűtés korszerűsítési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell:

megállapítása

- a jövedelemigazolást, - a szakember által készített eredeti költségvetést, - a lakás használatának jogcímét bizonyító iratokat, - az elszámoláskor az eredeti számlákat, - nyilatkozatot arról, hogy gázfűtés korszerűsítés költségeit a kérelmező vagy családja vállalja. kérelem-

(20) A köztemetési igényt meghaladó temetés iránti hez mellékelni kell:

az elhunyt vagy a végrendelkező akaratának kinyilvánítását arra vonatkozóan, hogy milyen módon szeretné magát eltemettetni, annak igazolását, hogy a temetésre megvan fedezet.

. \

az

anyagi

{21) A rendszeres gyermeknevelési támogatást, az időskorúak járadékát, a munkanélküliek jövedelempótló támogatását, a rendszeres szociális segélyt, az ápolási díjat és a legalább három hónapot meghaladó időtartamú átmeneti segélyt igénylő - illetve ezen ellátások valamelyikében már részesülő személy a rendszeres pénzellátásra lranruló kérelem benyújtásától számított 8 napon belül koteles bejelenteni, ha részére megállapítandó rendszeres pénzellátásra irányuló eljárás a társadalombiztosítási igazgatási szervnél, bíróság vagy egyéb hatóság előtt folyamatban van.

.

\

~

1 l l

- 14 -

(22) Egy naptári évben egy alkalommal környezettanulmányt kell készíteni az ápolási díj, a rendszeres szociális segély, az időkorúak járadéka, és - szükség esetén - a rendszeres gyermekvédelmi támogatás ügyekben. A kiskorú gyermekekről pedagógiai, védőnői véleményt - javaslatot kell, szükség esetén pszichológiai szakvéleményt, kezelőorvosi javaslatot lehet kérni a rendszeres gyermekvédelmi támogatás ügyekben. (23) Minden alkalommal környezettanulmányt kell készíteni az átmeneti segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ügyekben, kivéve, ha az ezzel járó késedelem miatt a támogatás folyósítása is késedelemmel járna, s ez a kérelmező létfenntartását veszélyeztetné. 6.§

(l) Ha a kérelmező saját jövedelméből nem képes fedezni a temetés költségeit, a temetési segély a temetési számla hiányában is megállapítható, a temetési számla utólagos, (a temetéstől számított 10 napon belüli) benyújtására való kötelezés mellett. (2) A kifizetett temetési segély teljes összegének visszafizetésére kell kötelezni a jogosultat, ha az (l) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget. 7.§

(l) Az I. fokú határozatban kötelezni kell a Rendelet hatálya alá tartozó rendszeres szociális ellátást igénybevevőt arra, hogy a jövedelmi viszonyaiban, lakáscímében bekövetkezett változást (a rendszeres gyermekvédelmi_tá-:mogatás esetében a gyermekek tanulói-hallgatói jogviszonyának, a segélyt felvevő törvényes képviselő egyedülállóságának megszúnését is) a Népjóléti Irodán a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül jelentse be. Az I. fokú határozatban figyelmeztetni kell a jogosultat, hogy e kötelezettségének elmulasztása esetén az Szt. 17. §-ában foglaltakra is figyelemmel kötelezhető a felvett segély kamattal emelt összegben való visszafizetésére. ("17.§. (l) Az e törvényben meghatározott feltételek hiányában vagy e törvény megsértésével nyújtott szociális ellátását meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt pedig kötelezni kell a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére.

- 15 -

(2) Megtérítésre kell kötelezni azt a személyt is, akinek a részére a gyermeknevelési támogatás, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj és a legalább három hónapig folyósított átmeneti segély folyósításának időtartama alatt visszamenőlegesen rendszeres pénzellátását állapítottak meg, feltéve, hogy a rendszeres pénzellátására és a szoclalis ellátására együtt nem lett volna jogosult vagy a szociális ellátás igénybevételéért térítési díjat kellett volna fizetnie. (3)

A folyamatosan nyújtott szociális ellátás megtérítését legfeljebb a visszamenőlegesen megállapított pénzellátás összegéig, a megtérítést elrendelő határozat meghozatalát megelőző egy évre visszamenő­ legesen lehet elrendezni.

(4) Az (l) bekezdés szerinti megtérítést a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvében meghatározott kamattal (20 %) megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel. A (2) bekezdésben szabályozott esetben kamat nem számítható fel. (5)

A szociális hatáskört gyakorló szerv a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését ai igénybevételról való tudomásszerzésétól számított három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtól, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétól egy év már eltelt.

(6)

Ha a helyi önkormányzat Képviselő-testülete a hatáskörébe tatozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a./ a megtérítés összegét, illetve két és

pénzegyenérté-

b./ a kamat összegét méltányosságból elengedheti, ti.) ll) (2)

A.megs~üntetett k~skoru gyermek

illetve

csökkenthe-

rendszeres gyermekvédelmi támogatást - a anyagi veszélyeztetettsége esetén - ismet meg kell állapítani. Ebben az esetben azonban a támogatás fel~ételére a gyermek törvényes képviselőit nem, ~~ak a csaladgondozót, a védőnőt, a gyermekvédelmi feleost, a b~lcsődei gondozónőt, az óvónőt vagy pedagógust lehet fel]ogosítani. A felsorolt személyeknek az összeg felhasználásáról havonként el kell számolniuk.

- 16 -

(3) A megszüntetett rendszeres gyermekvédelmi támogatást hivatalból - a gyermek rendszeres gyermekvédelmi támogatáara való további jogosultságának felülvizsgálatát követően, a gyermeket nevelő másik törvényes képviselő, (szülő vagy gyám) nevére ismételten lehet folyósítani. A szociális ellátások kifizetésének és folyósításának szabályai 8.§

(l) A jogerősen megállapított szociális ellátásokat a kérelern benyújtásának napjára visszamenőlegesen kell folyósítani. (2) Minden hónap 5. napjáig kell postán elküldeni a jogosultak részére a jogerősen megállapított: a. munkanélküliek jövedelempótló támogatását a hajléktalan személyek részére megállapított támogatást kivéve ,b. az ápolási összegét,

díj

n}~gdíjjárulékkal

csökkentett

c. a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, d. a rendszeres szociális segélyt, e. az időskorúak járadékát,

•'

f. a lakásfenntartási támogatást. (3) Az átmeneti segélyt, a rendkívüli __ gyermekvédelmi támogatást és a temetési segélyt az I. fokú határozat jogerőre emelkedését követő 5 munkanapon belül postán kell elküldeni a jogosultak részére. Ha a postai folyósítással járó késedelem a jogosult létfenntartását veszélyeztetné, az átmeneti és a temetési segély a Polgármesteri Hivatal pénztárában is kifizethető. (4) A közgyógyellátási igazolványt a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (az igazolványt érvényesítő) igazolásának megérkezését követő 5 munkanapon belül postán kell elküldeni a jogosult részére. (5) Az időskorúak járadékának, a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának, a rendszeres szociális segélynek és az ápolási díjnak az összege a kérelem benyújtásának hónapjában a 'megállapított szociális ellátás a./ teljes

összege, ha a kérelmet a nyújtották be,

megelőzően

tárgyhónap 16-át

... ~'

''

- 17 -

b./ összegének 50 %-a, ha a kérelmet a tárgyhónap követően nyújtották be.

15-ét

(6) Ha az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege vál_tozik, a változás időpontjától a szociális ellátást az A változásúj összegnek megfelelően kell folyósítani. ról külön határozatot nem kell hozni. II. FEJEZET Szociális ellátások 9.§ felnőttekkel

(l) A gyer.mekekkel és fiatal beli ellátások

kapcsolatos

pénz-

- rendszeres gyermekvédelmi támogatás, - rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, - tanévkezdési támogatás. A rendszeres gyer.mekvédelmi támogatás

10.§ (l) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás célja, hogy előse­ gítse a gyermek családi környezetben történő ellátását, nevelését és megelőzze a gyermek kiemelését a családból. (2} A Képviselőtestület rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesíti a gyermeket a./ akinek családjában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, b./ akinek törvényes képviselője együlálló, vagy aki három, vagy többgyermekes családban nevelkedik és családjában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg az legkisebb öregségi nyugdíj 30 %kal megemelt összegét, c./ aki tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos és akinek családjában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj összegének kétszeresét. és a családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben.

- 18 -

(3) A jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző hat hónap havi átlagát kell figyelembe venni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető. (4)

Az egy főre jutó hat havi jövedelem kiszámításánál ·kérelem benyújtása időpontjában -közös háztartásban közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni

a

élő

a./ a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát, b./ a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező vér szerinti és örökbefogadott gyermeket, továbbá a nevelt és családba fogadott gyermeket, c./ a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató gyermeket,

,_J

d./ korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos gyermeket, e./ az a./-d./ pontokba nem tartozó, a Csjt. alapján szülő vagy házastársa által eltartott rokont,

a

f./ valamint azt a gyermeket, aki átmenetileg tartózkodik a háztartásan kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban kórházban, hetes otthonban, valamint aki 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül. (5) Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és házastársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdí]összegével. (6) A benyújtott jövedelem nyilatkozatban és igazolásban szereplő adatok valódisága az eljárás során szükség esetén - környezettanulmány (helyzetértékelés) készítésével ellenőrizhető. (7) A támogatás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a Polgármesteri Hivatalnál vagy a Gyermekjóléti Szolgálatnál terjesztheti elő. (8) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás havi összege gyermekenként - a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 20 %-a.

(9)

A jogerősen megállapított támogatás a kérelem benyújtásától esedékes. A folyósítás időtartama a feltételek fennállásáig tart.

•'

()

- 19 -

(10) A feltételek megváltozása esetén a kérelmező 8 napon belül köteles azt a Polgármesteri Hivatalnál bejelentenl.

Rendkívüli gyer.mekvédelmi támogatás

ll.§ (l) A Képviselőtestület rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti azt a gyermeket, akinek családjában az egy főre jutó egy havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj kétszeresét, és az őt gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd. (2)

Elsősorban azokat a gyermekeket kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek eltartásáról családja más módon nem tud gondoskodni, illetve alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítése, a gyermek nevelésbe vételének megszúnését követő gyámhivatali visszahelyezés, betegség vagy iskoláztatás miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a Polgármesteri Hivatalnál vagy a Gyermekjóléti Szolgálatnál terjesztheti elő.

(4) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságot minden esetben egyedi elbírálás alapján, a gyermek rászorultságát figyelembe véve, környezettanulmány alapján kell megállapítani. (5) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege ként maximum 20.000,- Ft lehet.

alkalman-

(6) A kérelmező lakóhelyétől függetlenül gyermekvédelmi támogatást kell biztosítani, ha ennek hiányában a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyeztetné. (7) A Képviselőtestület krízis segélyt nyújt a gyermekeknek, ha az őket gondozó család a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. (8)

krízis segély összege alkalmanként maximum 30.000,- Ft lehet.

A

- 20 -

Tanévkezdési támogatás 12.§

(l) A Képviselő-testület tanévkezdési támogatásban részesíti azokat a gyermekeket, akik megfelelnek a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság (kivéve a krízis segély) feltételeinek. (2) A tanévkezdési támogatás összege Ft.

gyermekenként

4.000,-

Felnőttekkel kapcsolatos pénzbeli ellátások 13.§

(l) munkanélküliek jövedelempótló,támogatása, (2) lakásfenntartási támogatás, (3) ápolási díj, (4) közgyógyellátási igazolvány (méltányosságból), (5) gyógyszertámogatás, (6) rendszeres szociális segély, (7) időkorúak járadéka. (8) átmeneti segély, (9) temetési segély, (10) gázfűtés korszerűsítési támogatás. ,o

Munkanélküliek jövedelempótló támogatása A munkanélküliek jövedelempótló támogatásának összege 14.§

A munkanélküliek jövedelempótló támogatásának egy havi bruttó összege

a.j jövedelemmel nem rendelkező jogosult esetén, valamint b./ saját jövedelemmel rendelkező jogosult esetén pedig a jogosult saját jövedelmével együtt a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 80 %-a, de a megállapított támogatás nem lehet kevesebb 1.000,- Ft-nál.

- 21 -

Lakásfenntartási

és

fűtési

támogatás

A lakásfenntartási és fűtési támogatásra együttes feltételei

való

jogosultság

15.§

(l) A lakásfenntartási vagy ző jogosult,

fűtési

támogatásra az a kérelme-

l. aki a lakás tulajdonosa, vagy bérlője, vagy haszonélvezője, albérlője.

vagy

2. aki ahhoz a lakáshoz kéri a lakásfenntartási vagy fű­ tési támogatást, amelyben ténylegesen lakik, függetlenül bejelentett lakcímétől, 3. lakásfenntartási támogatás esetén, akinek az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelme nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj kétszeresét, fűté­ si támogatás esetén pedig a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj kétszerese + 10 %-át, 4. aki lakás hasznosításából származó rendelkezik,

jövedelemmel

nem

5. aki a Budapest X. kerületében elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben lakik. (2) Különösen akkor, ha l. a lakásfenntartás indokolt havi költsége eléri vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 35 %-át, 2. a lakás fűtési költségének havi

összege eléri vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 20 %-át.

(3)

Indokolt költségek

az l. pont esetében: A számlával igazolt lakbér, a közös költség, az albérle-

- 22 -

ti díj, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrész­ lete, a fűtési díj, illetve költség, a csatornahasználati díj, aszemétszállítási díj, a villanyáram, a vízés gázfogyasztás költsége, (lakáskarbantartás költségei), A lakásfenntartási támogatás időtartama egy évre terjedhet. a 2. pont esetében: A lakás fűtéséhez felhasznált hőenergia fűtési szezonban felmerülő - az önkormányzat rendeletében elismert számlával igazolt költségének, díjának 1/6-a. A fűtési támogatás időtartama egy fűtési szezonra terjedhet.

(4) Minimális lakásnagyság e rendelet vonatkozásában: l. két személyig: egy-két lakószoba,

2. három személy esetében: másfél-két és fél lakószoba, 3. négy személy esetében: kettő-három lakószoba, 4. minden további személy esetében fél szabával nő a lakásigény mértékének felső határa,

5. három vagy több gyermeket nevelő család esetében a lakásigény mértékének felső határa minden további személy esetében egy szabával nő. (5) A lakásfenntartási vagy fűtési támogatás iránti met évente meg kell újftani.

•'

kérel-

(6) Lakásfenntartási vagy fűtési támogatás ugyanazon lakásracsak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (7) Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. A lakásfenntartási és fűtési támogatásra való jogosulatlanság esetei 16.§

Nem állapítható meg lakásfenntartási és fűtési támogatás annak, l. aki az együttes jogosultsági feltételeknek nem felel meg, 2.

aki lakásfenntartási vagy fűtési

támogatásban

részesülő

- (J -

- 23 -

személlyel lakik egy lakásban, kivéve a lakást megosztva használókat, amennyiben a lakásfenntartási kiadásokat megosztva fizetik.

3. az albérlőnek, aki Budapest X. kerületében lévő lakásban él albérletben és a lakás tulajdonosa(i) vagy bérlője jogosult a lakásfenntartási vagy fűtési támogatásra, és azt meg is igényelte, kivéve, ha a lakásfenntartási kiadásoknak legalább a felét az albérlő fizeti, 4. a személynek, illetve családnak, aki az igazolt havi nettó összjövedelménél bizonyíthatóan magasabb életszínvonalon él, illetve megállapítható, hogy a lakásfenntartási vagy fűtési támogatásra szociális szempontból nem szorul rá,

5. annak a családnak vagy személynek, 200.000,- Ft felett van.

akinek

díjhátraléka

A lakásfenntartási és fűtési támogatás összege 17.

§

(l) A lakásfenntartási vagy fűtési támogatás egy havi összegét a Rendeletben lévő táblázatban foglaltak alapján kell megállapítani. A lakásfenntartási vagy fűtési támogatásra jogosultak részére a lakásfenntartási vagy fűté­ si támogatás összegének 1/2-ed részét lehet csak havonként megállapítani, ha a lakást megosztva használják, külön háztartásban élnek, és a fenntartási kiadásokat megosztva fizetik. (2) A lakásfenntartási vagy fűtési részére postán kell elküldeni.

támogatást

a

kérelmező

(3) Lakásfenntartási támogatás adható - vízóra felszerelésre, a számlával igazolt összeg erejéig, amelynek maximuma a lakásfenntartási támogatás éves összegét nem haladhatja meg, - hátralékkiegyenlítő támogatásként, amelynek összege nem lehet több, mint a lakásfenntartási támogatás éves összege, és a kérelmező egyösszegben kaphatja meg a tartozása szerinti közüzemi vállalathoz történő utalással. (4) A lakásfenntartási vagy fűtési támogatás egy hónapra jutó összege nem lehet kevesebb 1.000,- Ft-nál.

- 24 -

LFT

A rövidítések jelentése: == lakásfenntartási támogatás Az LFT összege (Ft)

az összjövedelem és a rezsi aránya

összkomfortos és komfortos lakás esetén

félkomfortos és komfort nélküli lakás es etén

35 %

4.000,-

3.000,-

25 %

3.000,-

2.000,-

15 %

2.000 -

1.000 -

(5) A fűtési támogatás összege megegyezik a lakásfenntartási támogatás összegével, folyósításának időtartama azonban egy fűtési szezonra (6 hónapra) vonatkozik. Ápolási díj 18.§ (l) Az ápolási díj a · tartósan gondozásra szoruló otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó biztosított anyagi hozzájárulás.

személy .. részére

(2) Az ápolási díjra jogosult a jegyes kivételével a hozzátartozó, ha önmaga ellátá~ára _képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szoruló 2 év feletti súlyos fogyatékos vagy 18. életévét be nem töltött tartós beteg személy gondozását, ápolását végzi. Ebben az esetben az ápolási díj nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindkori legkisebb összegénél. (3) Ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi, ha a tartósan beteg személy a háziorvos igazolása szerint önmaga ellátására nem képes és ellátása a házi segítségnyújtás keretében nem oldható meg. Az ápolási díj összege ebben az esetben is a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összege. (4)

Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha l.

az ápolt két hónapot meghaladóan, bármilyen nevelésioktatási, egészségügyi vagy szociális intézményi ellátásban részesül,

,)

- 25 -

2. rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a külön törvényben meghatározottak szerint megállapított gyermekgondozási segélyt. (5).A napi legfeljebb 4 órás pedagógiai fejlesztő foglalkoztatás nem minősül nevelési-oktatási intézményi ellátásnak. (6) Nem állapítható meg ápolási díj, illetve a megállapított ápolási díjat meg kell szüntetni, l. ha a jogosult munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban, szövetkezeti tagként, munkaviszony jellegű jogviszonyban áll, és emellett munkaideje a napi 4 órát meghaladja, 2. a jogosult az említett jogviszonyokon kívül olyan más kereső tevékenységet folytat, amelynél a munkavégzés nem otthon történik. (7) Az ápolási díj folyósítását meg kell szüntetni, ápoló a kötelezettségét nem teljesíti.

ha

az

(8) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelernhez csatolni kell a háziorvos arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt önmaga ellátásra képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul. Az ápolási díjat kérelmező és az önkormányzat a szakvélemény felülvizsgálatát kérheti az ápolásra szoruló lakóhelye szerint illetékes egészségügyi szakrendelés - az ápolást indokló diagnózis szerint ill~tékes - szakorvosától. J /

(9) Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati idő­ re jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. A települési önkormányzat az ápolási díj folyósításának időtar­ tamára a társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulék fizetésére kötelezett. Közgyógyellátási

Igazolvány

A közgyógyellátásra méltányosságból való jogosultság együttes feltételei 19.§

(l) A közgyógyellátásra való jogosultság méltányosságból annak a személynek állapítható meg:

l. akinek egyedülállóként az egyhavi nettó átlagjövedelme nem haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj 2,5-

-

26

-

szeresét, 2. akinek a háztartásában az együtt élő családtagok jövedelmét együttesen figyelembe véve az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj 2-szeresét, 3. és háziorvosa, illetve a gyógykezelést végző más vos által kiállított igazolás szerint:

or-

a./ térítésköteles gyógyszerek szedésére állandóan vagy legalább egy éven keresztül folyamatosan szüksége van, és az általa szedett gyógyszerek felírhaták közgyógyellátásra jogosító igazolványra, b./ és egyhavi átlagos térítésköteles gyógyszerköltsége eléri, vagy meghaladja a kérelmező saját jövedelmének 10 %-át. (2) A méltányossági közgyógyellátási igazolvány a feltételek vizsgálata nélkül jár a 70. életévüket betöltött személyeknek, akik az elmúlt 10 éven belül legalább 3 évig kőbányai bejelentett lakcímmel rendelkeznek. A méltányosságból kiadható közgyógyellátási igazolványra való jogosulatlanság esetei 20.§

Nem jogosult méltányosságból a közgyógyellátásra, aki l. az együttes jogosultsági meg,

feltételeknek

2. a

közgyógyellátási iga?olvány kiadását gyógyszer-; gyógyászati segédeszköz vagy mentes gyógyszer vásárlásához kéri,

3. az Szt. és a jelen rendelet alapján jogosult a közgyógyellátásra,

nem

felel

egyszeri térítés-

alanyi

jogon

Gyógyszervásárlási támogatás 21.§ (l) A térítésköteles, közgyógyellátási igazolványra nem fel-

írható gyógyszer, gyógyászati segédeszköz megvásárlásához nyújtható gyógyszervásárlási támogatásra az jogosult, l. akinek betegsége ezek használatát, illetve fogyasztását elengedhetetlenül szükségessé teszi és ezek vételára a család összjövedelméhez képest bizonyítottan

/·~

-J

-

27 -

olyan magas, hogy azt létfenntartásának tése nélkül nem képes viselni,

veszélyezte-

·2. akinek egyedülállóként az egyhavi nettó átlagjövedelme nem haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj 2,5szeresét, 3. akinek a háztartásában az együtt élő családtagok jövedelmét együttesen figyelembe véve az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj 2-szeresét. (2) Térítésköteles gyógyszer, gyógyászati segédeszköz megvásárlásához személyenként évi maximum 12.000,- Ft átmeneti segély állapítható meg. A gyógyszer és gyógyászati segédeszköz vásárláshoz nyújtott támogatás összege nem haladhatja meg a kérelmező által kiváltott gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz vételárát tartalmazó, a kérelmező nevére szóló készpénzfizetési számlán lévő végösszeget.

Rendszeres szociális segély A rendszeres szociális segély összege 22.§

)

(l) Rendszeres szociális segély állapítható meg annak a személynek, aki a./ a 18. életévét betöltötte és munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, illetve vak személyi járadékban részesül, b./ aktív korú, nem foglalkoztatott, feltéve, hogy élhetése más módón nem biztosított.

meg-

(2) Nem biztosított a megélhetése a./ az (l) bekezdés a./ pontjában megjelölt személynek, ha havi jövedelme, valamint családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, b./ az (l) bekezdés b./ pontban megjelölt személynek, ha havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70 %-át, valamint családjában az l főre jutó havi jövedelem nem halad-

- 28 -

ja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át és létfenntartását biztosító vagyona sem neki, sem családjának nincs. Nem tekinthető létfenntartását biztosító vagyonnak az ingóság, továbbá az az ingatlan, amelyben a személy és családja lakik. (3} A rendszeres szociális segély mértéke a./ pontjában:

(l)

bekezdés

mindenkori

öregségi

családban élő személy esetében a mindenkori nyugdíj legkisebb összegének 80 %-a,

öregségi

- egyedülélő személy esetében nyugdíj legkisebb összege,

a

az (l) bekezdés b./ pontjában megjelölt ben: - a

mindenkori

70 %-a.

öregségi

nyugdíj

az

személy

eseté-

legkisebb összegének

(4) Nem állapítható meg rendszeres szociális segély annak személynek, aki:

a

a./ egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, kivéve, ha annak összege nem éri el a legkisebb öregségi nyugdíj inaktív esetében 100 %-át, aktív korú nem foglalkoztatott esetében pedig a 70 %-át, b./ az Sztv.-ben szabályozottakon felül annak az aktív korú nem foglalkoztatottnak, aki a Képviselőtestület .. által felkínált közhasznú munkát nem vállalja, vagy a Családsegítő Szolgálat által szervezett személyiségfejlesztő, munkábaállást elősegítő programokban a megadott időpontban nem jelenik meg. A Családsegítő Szolgálattal való együttműködés szabályai 23.§

(l) A Családsegítő Szolgálat a megjelent aktív korú nem foglalkoztatott, rendszeres szociális segélyre szoruló személyt regisztrálja, és erről - a rendszeres szociális segély megállapítása céljából - a Polgármesteri Hivatalt haladéktalanul értesíti. (2)

A Családsegítő Szolgálat az első interjú felvétele és az adatfelvételi lap kitöltése után megállapítja az ügyfél szociális és mentális állapotának legmegfelelőbb segítő foglalkozás típusát és annak időtartamát.

-~

- 29 -

(3) Az

együttműködés

típusai:

egyéni esetkezelés, folyamatos gondozásbavétel, problémamegbeszélő

csoport,

alapismeretek megszerzését személyiségfejlesztő

elősegítő

csoport,

tréning,

önismereti tréning, kommunikációs

készségfejlesztő

tréning.

(4) Amennyiben a rászorult a kijelölt szociális intézménnyel való együttműködési kötelezettségeknek 15 napon belül nem tesz eleget, úgy az intézmény vezetője az együttmű­ ködés hiányáról a Polgármesteri Hivatalt 8 napon belül köteles értesíteni. Ezután a nevezett rendszeres szociális segély iránti kérelme elutasításra, illetve a már megállapított segély folyósítása megszüntetésre kerül. A segély igénybevételére a megszüntetéstől számított fél éven belül a kérelmező nem jogosult. Időskorúak

járadéka

24.§

(l) Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyuJtott támogatás. A települési önkormányzat időskorúak járadékában részesíti azt a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek a./ havi jövedelme, valamint b./ saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, egyedülálló esetén 95 %-át. (A reá irányadó nyugdíjkorhatár alatt az alábbiakat kell érteni: Az 1997. december 31-ét követő és a 2009. január l-jét megelőző időponttól a nyugdíjkorhatár a betöltött 62.év. Ettől eltérően a nő öregségi nyugdíjkorhatára 1940. január l-je előtt született, az 55, 1940-ben született, az 56. 1941-ben született, az 57. 1942-ben született, az 57. 1943-ban született, az 58. f./ 1944-ben született az 59. g./ 1945-ben született, a 60. h. l 1946-ban született, a 61. betöltött életév. a./ b. l c./ d. l e./

l

l

l l

l

1

l

- 30 -

A férfiak fentiektől eltérő öregségi amennyiben

nyugdíjkorhatára,

a./ 1938. január l-je előtt született, a 60., b./ 1938-ban született, a 61. betöltött életév.) (2) Az időskorúak járadékának havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a, egyedülálló esetén 95 %-a. (3) Az időskorúak járadékára való jogosultság feltételeit kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni. (4) Nem állapítható meg időskorúak járadéka, illetve lyósítást meg kell szüntetni, ha a személy a./ előzetes letartóztatásban van, elzárás, szabadságvesztés büntetését tölti,

a

fo-

illetőleg

b./ 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik. (5) A járadék tényéről szóló határozatot a területileg illetékes közjegyzőhöz meg kell küldeni a hagyatéki teher bejegyzése céljából. (6) A jegyző annak az időskorúak járadékára jogosult személynek - hivatalból -közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg, aki a közgyógyellátás jogosultsági feltételeinek megfelel. Átmeneti segély Az átmeneti segélyre val6 jogosultság feltételei 25.§ {l) Átmeneti segély a szociális szempontból rászorultnak te-

kinthető, életet vagy testi épséget, illetve létfenntartást veszélyeztető élethelyzetben lévő személyek és/vagy

családok részére, indokolt és szükséges ikhoz vagy elemi kár esetén.

többletkiadása-

(2) Elemi károsultak támogatására az jogosult, aki 2.1 - bizonyítja, hogy a tulajdonában álló vagy haszonélvezeti jog alapján használt vagy általa bérelt lakásban és/vagy a lakásban tartott ingó vagyontárgyaiban elemi kár okozott vagyoni kárt,

.. - 31 -

- és a kár megtérítésére harmadik személy (pl. biztosító társaság) nem kötelezhető vagy kötelezhető ugyan, de a kártérítés várható mértéke jóval alacsonyabb a bekövetkezett kár összegénél, így a kár viselése a kérelmező életét és/vagy létfenntartását veszélyezteti, 2.2 - bizonyítja, hogy a kérelme benyújtásának hónapjában a készpénze ellen bűncselekmény (lopás, rablás) áldozata lett, - és a kár megtérítésére harmadik személy (pl. biztosító társaság) nem kötelezhetó, vagy kötelezhető ugyan, de a kártérítés várható mértéke jóval alacsonyabb a bekövetkezett kár összegénél, így a kár viselése a kérelmező életét és/vagy létfenntartását veszélyezteti, (3)

Átmeneti~eg~lyt

gármester a kérelm vedelem/a Ft-al nem

egyedi ltányosságból . fokon a Pol- az elemi k~ kivételével megállapít at, ha ó családj~ an az egy fór jutó havi ttó jölegkise öregségi nyu íj kétszeresét 3.000,haladj meg.

(4) Átmeneti segélyt egyedi elbírálás alapján, a kérelmező rászorultságát figyelembe véve, környezettanulmány elvégzése után lehet megállapítani. (5) A Képviselőtestület - jövedelmi határ nélkül krízis segélyt nyújt a kérelmezónek, ha az vagy családja a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. · (6) Hatáskörre és illetékességre való tekintet nélkül az arra rászorulóknak átmeneti segélyt kell megállapítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. Az átmeneti segélyre való jogosulatlanság esetei 26.§

(l) Nem állapítható meg átmeneti segély (kivéve az elemi károsultak támogatását) : a./ annak, aki a jogosultsági meg, b./ annak, aki a segélyt hozzájárulásként kéri,

feltételeknek temetési

nem

felel

költségekhez való

c./ annak, aki szabadságvesztés, javító-nevelő munka, elzárás büntetését tölti vagy előzetes letartóztatásban van,

• -

32 -

d./ annak/ aki kiskorú gyermekeire vonatkozó tartási/ gyermeknevelési kötelezettségeinek nem tesz eleget/ e./ ha bizonyítható/ hogy a segélyt kérő/ illetve azt felvevő személy/család az igazolt havi nettó összjövedelemnél magasabb életszínvonalon él/ illetve hogy az átmeneti segélyre szociális szempontból ne~ szorul rá/ f./ annak a gyermekes családnak/ aki rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra jogosult. Az átmeneti segély összege 27.§ (l) Az átmeneti segély összege esetenként Ft lehet.

maximum

20.000,-

(2) Az elemi kár esetén megállapítható átmeneti segély összegét a kár becsült vagy bizonyított értékének figyelembevételével kell megállapítani. Az így megállapított átmeneti segély összege nem haladhatja meg a kár mértékét és a tárgyévben a 100.000,- forintot. (3)· A krízis segély összege alkalmanként maximum 30.000,- Ft lehet.

A temetési segély A temetési segélyre való jogosultság feltételei

28.

§

Temetési segélyre az Szt. 46. §-ában foglaltakon túl ("46.§{1) A települési önkormányzat képviseló-testülete temetési segélyt nyújthat annak, aki a meghalt személy eltemettetéséról gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10 %-ánál, de elérheti annak teljes összegét/ ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. (2)

Temetési segély nem állapítható meg annak: a./ akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorcsáti

_)

- 33 -

b./ aki a hadigondozásról szóló 1994., évi XLV. tv. 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült. /Hdt. 16. § (l) A járadékban részesült hadirokkant halála esetén - ha a temetés nem közköltségen történt - temetési hozzájárulást kell folyósítani annak, aki igazolja, hogy a temetés költségeit fedezte. (2) a temetési hozzájárulás összege az I. járadékosztályba sorolt hadirokkantat megillető kéthavi járadék./") az a személy jogosult, akinek a nevére a kiállított temetési számla szól.

A temetési segély összege 29.§ A temetési segély összegét a Rendeletben feslaltak szerint, az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelemtől függően kell megállapítani. A temetési segély megállapitható összege A rövidítések jelentése: J

Ny

= egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem = az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege a temetési segély összege

J

{Ft)

{Ft)

o

- Ny -1,4 x Ny

30.000,-

1,8 x Ny

25.000,-

1,8 x Ny - 2,2 x Ny

20.000,-

2,6 x Ny

15.000,-

2,6 x Ny - 3,0 x Ny

10.000,-

1,4 x Ny

2,2 x Ny

-

-

-

34

-

Köztemetés 30.§

(l) Az önkormányzat gondoskodik annak a vagyontalan személynek a közköltségen történő eltemettetéséről, akinek nincs vagy nem lelhető fel tartásra köteles és képes hozzátartozója.

(2) Ha utólag jut az önkormányzat tudomására, hogy a közköltségen eltemetett után olyan vagyon maradt, amelyből a temetés költsége fedezhető lett volna, akkor a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél be kell jelenteni. (3) Ha a közköltségen eltemetett személy tartásáról másnak kellett volna gondoskodnia, a tartásra köteles személyt vagy az örököst a köztemetés költségeinek megtérítésére kell kötelezni. (4) Ha a meghalt személy nem X. kerületi lakos volt, az önkormányzat a meghalt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzattól igényelheti a köztemetés költségeinek megtérítését. (5) Azokat az egyedülálló személyeket (különösen a gondnakolt, illetve gondozott személyek), akiknek nincs vagy nem lelhető fel tartásra köteles vagy képes hozzátartozója, de bizonyíthatóan megfelelő mennyiségű pénzösszeg vagy más hagyaték áll rendelkezésre, a kívánságuk szerinti, a köztemetésnél magasabb színvonalú temetésben kell részesíteni. (6)

P: h1 agyat~ki hitelezői

igényt ebben ~z. eset~hez; is be kell J e enten1 a területileg illetékes kozJ egyzo oz. Gázfűtés korszerűsítési támogatás 31.§

(l)

A gázfűtés korszerűsítésre vonatkozó szabályok kizárólag a Budapest Kőbányai Önkormányzat illetékességi területén lakásbérleménnyel vagy lakástulajdonnal rendelkező személyekre terjednek ki.

(2)

A gázfűtés korszerűsítésre vonatkozó szabályok kizárólag az 1997. október l. után gázfűtésre áttérő háztartások korszerűsítési költségeinek egyszeri támogatására terjednek ki.

(3)

A támogatás iránti kérelmet folyamatosan lehet benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a gázfűtés korszerűsítésre vonatkozó, szakember által készített, részletes költségvetés eredeti példányát.

•'

i)' ,_-

- 35 -

(4)

A költségvetésben foglaltakat helyszíni környezettanulmány során a Budapest Kőbányai Önkormányzat - megbízattai útján - ellenőrzi.

(5)

A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett támogatást - kamataival együtt - vissza kell fizetni.

(6)

A gázfűtés korszerűsítés költségeihez támogatást személy igényelhet, akinek jövedelme

az

a

a./ egyedülálló esetén a havi nettó

35.000,- Ft-ot,

b/ együttlakók esetén a havi egy főre jutó nettó

28.000,-

Ft-ot

nem haladja meg. (7) A Budapest Kőbányai Önkormányzat Képviselőtestülete - a Népjóléti Bizottság javaslatára - méltányosságból a (6) bekezdésben meghatározott jövedelemhatártól legfeljebb az alapösszeg 15 %-áig eltérhet. (8) Az Budapest Kőbányai Önkormányzatnak a gázfűtés korszerűsítés igazolt költségeinek 70 %-át, maximum 100.000,Ft-ot kell térítenie - szociális támogatás formájában -, ha a kérelmező, illetve családja a fűtési mód átalakításának - a megállapított támogatáson felüli - költségeit teljes egészében vállalni tudja és erről nyilatkozik. (9) A kérelmező nevére szóló, ÁFA-s számlák minden, a gázfű­ tés korszerűsítéssei kapcsolatos anyagköltséget, munkadíjat és a fűtés-átalakítás megvalósításához szükséges hatósági engedélyekkel kapcsolatos kiadásokat tartalmazhatnak. (10) A támogatást az azt megállapító határozat jogerőre emelkedését követően, egyösszegben kell a pénztárban a jogosultnak kifizetni. (ll) A hozzájárulás felvételét követő 90 napon belül, annak összegével el kell számolni a Népjóléti Iroda szociálpolitikai csoportjánál. Az elszámolás a számlák benyújtásával történik. Az elszámolásról jegyzőkönyvet kell felvenni. Ha az elszámolás nem történik meg, illetve nem megfelelő, a támogatásban részesülőt a hozzájárulás - kamatokkal terhelt - teljes összegének visszafizetésére lehet kötelezni. Amennyiben a gázfűtés korszerűsítés költsége alacsonyabb, mint a támogatás összege, a különbözetet vissza kell fizetni.

,, -

36 -

III. FEJEZET

Értelmező rendelkezések 32.§

E rendelet alkalmazásában: l.

Albérlő:

Az 1993. évi LXXVIII. tv. - a továbbiakban: Lakástörvény 33. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakkal összhangban: Önkormányzati és állami bérlakás esetén szerződés alapján a bérlőtől (a bérbe adó hozzájárulásával), illetve személyi tulajdonban álló lakás esetében a lakás tulajdonosától a lakás egy részét bérlő személy.

2.

Bérlő:

(A Lakástörvény 2.§ (l) bekezdésével és a Polgári Törvénykönyv - a továbbiakban: Ptk. - 434.§ (l) bekezdésével összhangban:) Az a személy, aki a lakásbérleti jogviszonyt létesített a bérbeadóval kötött szerződésben. 3. Bérlőtársak: (A Lakástörvény 4.§ (l) bekezdésével összhangban:) Az un. bérlőtársi szerződés alapján a lakást együttesen bérlő személyek.

4. Család: A család fogalmára az Szt. 4.§ (l) bekezdésének c./ pontjában foglaltak az irányadók. (Család: egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók.)

5. Egyedülálló: (Az Szt. 4.§ (l) bek. c./ pontban meghatározott családfogalommal összhangban:) Egyedülálló az a személy, aki nőtlen, hajadon, elvált és özvegy személy, aki a./ teljesen egyedül él, b./ közeli hozzátartozóival életvitelszerűen de külön háztartásban él,

egy

lakásban,

c./ nem közeli hozzátartozóival kivéve az élettársat életvitelszerűen egy lakásban és külön háztartásban él.

,)

-

37 -

6. Életet vagy testi épséget veszélyeztető élethelyzet: Életet vagy testi épséget veszélyeztető élethelyzetben van különösen az, akit elemi kár ért, jövedelemmel egyáltalán nem rendelkezik, önmaga, illetve családja számára a legalapvetőbb élelmiszereket, ruházatot, lakhatási feltételeket, gyógyszereket nem tudja biztosítani. 7. Hajléktalan: A hajléktalan fogalmára a Szt. 4.§ (2) bekezdésében foglaltak az irányadók. (E törvény alkalmazásában hajléktalan a bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelyi a hajléktalan szállás. Továbbá az, aki éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti.)

8.

Haszonélvező:

(A Ptk. 157. § /1/ bekezdésével összhangban:) A más személy tulajdonában álló dolgot - az ingó dolog szerződés alapján történő átadásával, ingatlan esetében az ingatlan-nyilvántartásba történt bejegyzéssel keletkező - haszonélvezeti jogánál fogva birtokló és használó személy. 9. Indokolt és szükséges többletkiadás: Az adott háztartásban a havi rendszeres kiadásokhoz képest jelentkező plusz költségek, amelyek a háztartás tagjai számára elengedhetetlenül szükséges szolgáltatások igénybevételéból (pl. háztartási gépek javítása, karbantartása), termékek és áruk megvásárlásából (pl. téli ruházat) adódnak vagy a kiskorú gyermekek nevelésével (pl. beiskolázás) kapcsolatosak. 10. Jövedelem: A jövedelem fogalmára az Szt. 4. § (l) bekezdésének pontjában és (5) bekezdésében foglaltak az irányadók.

a./

(Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül. Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, az anyasági támogatás, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatása, a rokkantsági járadék

- 38 -

és a vakok személyi járadéka. Ahol e törvény jövedelmet említ, a családi pótlékot, az árvaellátást, a házastársi pótlékot, a házastárs után járó jövedelempótlékot és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a saját jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt megállapították, illetve fizetik.) ll. Kereső tevékenység: A kereső tevékenység fogalmára az Szt. 4. j./ pontjában foglaltak az irányadók.

§

(l) bekezdésének

(Kereső tevékenység, ha e törvény másként nem rendelkezik: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték j ár.) 12. Közeli hozzátartozó: A közeli hozzátartozó fogalmára a Szt. 4.§ (l) d./ pontjában foglaltak az irányadók.

bekezdésének

(Közeli hozzátartozó, ha e törvény másként nem rendelkezik: a házastárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő.) 13. Lakás: A lakás fogalmára a Lakástörvény 2. pontjában foglaltak az irányadók.

sz.

mellékletének

l.

(Lakás az olyan összefüggő helyiségcsoport, amely a

•'

a./ helyiségei, b./ közművesftettsége,

,)

c./ melegvfzellátása, és d./ fűtési módja alapján valamelyik komfortfokozatha (összkomfortos, tos, félkomfortos, komfort nélküli) sorolható.)

komfor-

14. Lakás hasznositásából szár.mazó jövedelem: E Rendelet alkalmazása szempontjából a lakás hasznosításából származó jövedelemnek minősül a lakásbérleti díj és az albérleti díj.

- 39 -

15. Létfenntartást

veszélyeztető

élethelyzet:

A létfenntartását tartósan veszélyeztető élethelyzetben van különösen a jövedelemmel legalább egy hónapon keresztül egyáltalán nem rendelkező egyedülálló, illetve családban élő személy, ez utóbbi akkor, ha családjában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj másfélszeresét. 16. Munkanélküli: A munkanélküli fogalmára az 1991. évi IV. törvény 58.§ (5) bekezdésének d./ pontjában foglaltak az irányadók. (Munkanélküli: az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy nem áll munkaviszonyban és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, valamint a munkaügyi központ munkanélküliként nyilvántartáaba vette.

17. Önhibáján kivüli okból nem rendelkezik jövedelemmel: különösen az, aki a./ várható - megállapítás vagy folyósítás alatt álló - saját jövedelmét (pl. nyugdíj, előnyugdíj, ~unkanélküli járadék, munkabér stb.) igazolni tudja, b./ rnunkanélkülivé válásáért saját maga nem

tehető

felelőssé:

különösen, ha munkahelye megszűnt, a munkahelyén történt létszámleépítés következtében vált rnunkanélkülivé vagy egészsegí állapota miatt kényszerült rá, hogy munkaviszonyát megszüntesse és igazolni tudja, hogy munkanélküli ellátásra - önhibáján kívüli okból - nem jogosult, vagy ellátásának folyósítása már megszűnt, de minden tőle elvárhatót megtesz annak érdekében, hogy munkát vállalhasson: Ennek érdekében az illetékes munkaügyi központtal a kapcsolatot tartja, a központtal az együttműködési kötelezettséget vállalja, s e kötelezettségének maradéktalanul eleget is tesz. c./ a nyugdíjkorhatárt betöltötte ugyan, de nyugdíjra ezért nem szerzett jogosultságot, mert pl. háztartásbeliként kiskorú gyermekeit nevelte, gondozta.

-

40

-

18. Önhibájából nem rendelkezik jövedelemmel:

Aki bizonyíthatóan - indokolatlanul - nem törekszik arra illetve nem tesz meg semmit annak érdekében, hogy saját (el~ sősorban kereső tevékenységből származó) jövedelemmel rendeJ,kezhessen. 19. Rendszeres pénzellátás:

A rendszeres pénzellátás fogalmára a Szt. 4. § /l/ bekezdésének i./ pontjában foglaltak az irányadók. (Rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a saját jogú öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondozó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás - kivéve a baleseti járadéket -, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a házastársi pótlék, a házastárs után járó jövedelempótlék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az ápolási díj, a rendszeres szociális segély, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék.) 20. szociális intézmény:

A szociális intézmény fogalmára az Szt. 4. § /1/ nek h./ pontjában foglaltak az irányadók. (Szociális intézmény: az e törvényben lyes gondoskodást nyújtó szervezet.)

bekezdésé-

meghatározott

szemé-

21. Tartásra köteles és képes személy:

A tartásra köteles és képes személy fogalmára az Szt. (l) bekezdésének e./ pontjában foglaltak az irányadók.

4.§

(Tartásra köteles és képes személy: az a közeli hozzátartozó, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, továbbá a tartást szerződésben vállaló, illetve az a személy is, akit a bíróság tartásra kötelezett.)

J

- 41 -

22.

Társbérlők:

(A Lakástörvény 5.§ (l) bekezdésével összhangban:) A lakásbérleti szerződés alapján a lakás meghatározott lakószobáját és egyes helyiségeit kizárólagosan, más helyiségeit használó (önálló) bérlők. 23. Ter.mészetbeni szociális ellátás:

A természetbeni ellátás fogalmára aSzt. 47.§ (2} bekezdésében foglaltak az irányadók. (Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjat, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.)

(A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. tv. 13.§ (l) bekezdésével, a Ptk. 2.§ (l) és 94.§ (l) bekezdésével összhangban) . Tulajdonos a birtokba vehető dolgok (ingó és ingatlan dolog, vagyoni értékű jog) felett vagyoni jogot: tulajdonjogot gyakorló sze~ély. 25. Tulajdonostársak: (A Ptk. 139.§ (2) bekezdésével összhangban). Tulajdonostársak azok a személyek, akiket a tulajdonjog ugyanazon a birtokba vehető dolgon (ingó és ingatlan vagyonon, vagyoni értékű jogon) meghatározott hányad szerint illet meg. 26. Vagyon:

A vagyon fogalmára aSzt. 4.§ (l) bekezdésének b./ pontjában foglaltak az irányadók. b./ vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik az ingatlan, jármű, gépi meghajtású termelő- és munkaeszköz, készpénz, takarékbetét, értékpapír, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek

'· -

42 -

ba./ külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a húszszorosát, vagy bb./ együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az ötvenszeresét meghaladja. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy lakik.

27. Elemi kár: A természeti erők: szél, eső hófúvás, földrengés, földcsuszamlás, villámcsapás, természetes tüzek, árvíz vagy az emberi erővel elháríthatatlan egyéb külső események (emberi gondatlanságból keletkező tűz, csőtörés, beázás, stb.) következtében lakás ingatlanban és/vagy az abban található ingó vagyontárgyakban bekövetkezett kár. Az elemi kár szabályait kell alkalmazni arra az esetre is, ha bizonyított, hogy a kérelmező kérelme benyújtásának hónapjában a készpénze elleni bűncselekmény (lopás, rablás) áldozata lett. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 33.§

(l) A önkormányzati rendelet 1999. március l-én lép hatályba, és rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre - a még el nem bírált kérelmekre is - alkalmazni kell. (2) A jelen önkormányzati rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 9/1998. (III.B.) számú önkormányzati rendelettel módosított 46/1997. (XII.l6.) számú önkormányzati rendelet.

örgy István polgármester

/~a

j·-: ·..

;

\

\

dr. Neszteli István j e g y z ő

,, /''-

_, ....

..

'r•

'~~ ..........~·,

Akihirdetés napja: Budapest, 1999. február 10.

BUDAPEST KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT 9/1999.

(II.9.) sz. önkor.mányzati rendelete

a szociális rászorultságtól függő pénzbeli szociális ellátásokról

A Budapest Kőbányai Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: Képviselőtestület) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló, a 1993. évi III. törvény 10.§ (1), 25.§ (3), 26.§, 32.§ (l) és (3), 37/C.§, 32.§ (1)-(2), 38.§ (2) és {4)39.§ {3), 41.§ (2), 45.§ {l) és {2), 47.§ {4), SO.§ (2), 92.§ {l) és (2), 93.§ {2) bek. b. l pontjában, a 94.§ (l) bek. d./ pontjában, a {2) bekezdésében és a 115.§ {3) bekezdéseiben, valamint a többször rnódosított 1990. évi LXV. törvény 16.§ (l) bekezdésében, az 1997: évi XXXI. törvényben és az 1990. év LXV. törvényben kapott felhatalmazás alapján a következ6ket rendeli el: l:. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.§

A jelen önkormányzati rendeletet az 1997. évi

LXXXIV. törvénnyel módosított 1993.évi III. törvénnyel (Szt.), az 1997. évi XXXI. törvénnyel (Gyv.), a 224/1998. (XII.30.) Korrn. rendelettel ~ódosított 149/1997. (IX.lO.) Korrn. rendelettel {Gyer.) a 9/1994. {!.30.) Korm. rendelettel módosított 28/1993. {II .17.) Korrn. rendelettel {Kr.) , a l88/i997. {X.31.) Korrn. rendelettel és a 11/1994. (!.30.) Korrn. rendelettel rn6dosított 30/1993. (!!.17.) Korm. rendelettel (Pr.), és a 12/1994. (I. 30.) és a 72/1995. (VI .17.) sz. Korrn. rendelettel, valarnint a 186/1997. (X.31.) Korm. rendelettel rn6dosított 32/1993. (II .17 .) Korrn. renelettel (Gyr.) együtt kell alkalmazni. A rendelet hatálya

2.§ A rendelet hatálya kiterjed a Budapest X., kerületében lakó magyar állampolgárságú, az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és ezek szüleire, valamint felnőttekre.

-

2

-

A rendelet céljai 3.§

Az Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: Képviselőt~stület) a rendeletbeli szociális rászorultságtól függő pé~zbeli szociális ellátások (a továbbiakban: szociális ellátások) (l) biztosításával enyhíteni kívánja a kőbányai állampolgárok szociális (elsősorban anyagi természetű) gondjait, törekszik a szociális biztonság erősítésére, (2)

biztosításával egyidejűleg ösztönözni kívánja a jogosultakat arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy önmaguk, illetve családjuk (kiskorú gyermekeik) eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni,

(3)

megvonásával és a rendeletben szabályozott szociális támogatási formákra való jogosulatlanság kimondásával szankcionálja azt, ha a kérelmezék a jelen rendeletben előírt kötelezettségeiknek ném tesznek eleget, a támogatást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig az Szt.-ben megállapított szabályok szerint - visszafizetésre kötelezi,

(4)

biztosításával a rendszeres gyermekvédelmi támogatás a szociális szempontokból rászorult családokban élő, anyagi szempontból veszélyeztetett, eltartott kiskorú, illetve még tanulói jogviszonyban álló nagykorú gyermekek eltartásához kíván hozzájárulni. Feladat- és hatáskörök 4.§ Képviselőtestület az Szt.-ben és a Kr.-ben, az 1991. évi XX. törvényben, valamint az 1997. évi XXXI. törvényben meghatározot - a (2) bekezdésben részletezett - hatásköreit a Polgármeaterre ruházza át, saját hatáskörben pedig elbírálja a határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket.

(l) A

(2) A Polqár.mester átruházott hatáskörében a./ a munkanélküliek jövedelempótló támogatásával kapcsolatban - megállapítja a támogatásra való jogosultságot (Szt. 33.§ (l) bek.)

- 3 -

- megállapítja a támogatás havi összegét (Szt. 36.§ (l) bek.) - megállapítja a támogatásra való jogosulatlanságot (Szt. 34.§ (l) bek., 34/A.§ (l) bek.) megszünteti a támogatás folyósítását (Szt. 34.§ (2) bek., 34/A.§ (1), (3),

(4)

bek.)

- évenként felülvizsgálja a jogosultság feltételeit (Szt. 35.§ (4) bek.) - dönt a támogatás fenntartásáról vagy megszüntetésér61, ha a F6jegyz6 a hajléktalan részére megállapított támogatás folyósítását megszüntette (Szt. 37.§ (3) bek.) b./ a lakásfenntartási támogatással kapcsolatban - megállapítja a támogatásra való jogosultságot (Szt. 38.§ (l) bek.) - megállapítja a támogatás havi összegét (Szt. 39.§ (4) bek.) - megállapítja a támogatásra való jogosulatlanságot (Sz t . 3 8 . § (l} - (2) bek. , 3 9 . § (l} bek. ) - megszünteti a támogatás folyósítását (Szt. 39.§ (3) bek.) c./ az

ápolá~i

díjjal kapcsolatban

- megállapítja a díjra való jogosultságot (Szt. 40.§) - megállapítja a díj havi összegét (Szt. 44.§ (2) bek.) - megállapítja a díjra való jogosulatlanságot (Szt. 42.§ (l) bek.) - megszünteti a díj folyósítását (Szt. 42.§ (4) bek.} - az orvosi szakvélemény felülvizsgálatát kérheti (Szt. 43.§) d./ a rendszeres szociális segéllyel kapcsolatban - megállapítja a segélyre való jogosultságot (Szt. 37/A.§) - megállapítja a segély havi összegét (Szt. 36.§ és 37/D.§)

l,

-

4

-

- megállapítja a segélyre való jogosulatlanságot (Szt. 37/B.§) - megszünteti a segély folyósítását (Szt. 37/E.§) évente felülvizsgálja a jogosultság feltételeit (Szt. 37/E.§) e./ az időskorúak járadékával kapcsolatban - megállapítja a járadékra való jogosultságot (Szt. 32/B.§ (l) bek. és (2) bek.) - megállapítja a járadék összegét (Szt. 32/C.§ (l) bek.) - megállapítja a járadékra való jogosulatlanságot (Szt. 32/B.§ (3) bek.) - megállapítja a járadék folyósítását (Szt. 32/B.§ (2) és (3) bek.) f./ az átmeneti segéllyel kapcsolatban - megállapítja a segélyre való jogosultságot (Szt. 45.§ (l) bek.) - megállapítja a segély összegét (Szt. 45.§ (l) bek.) - megállapítja a segélyre való jogosulatlanságot (Szt. 45.§) - visszaigényli a folyósított segélyt az kormányzattól

illetékes

ön-

g./ a rendkívüli gyermekvédelmi támogatással kapcsolatban - megállapítja a ~ámogatásra való jogosultságot (1997. év XXXI. tv. 21.§) - megállapítja a támogatás összegét - megállapítja a támogatásra való jogosulatlanságot - visszaigényli a folyósított segélyt az illetékes önkormányzattól h./ a temetési segéllyel kapcsolatban - megállapítja a segélyre való jogosultságot (Sz t . 4 6 . § (l) bek. )

- 5 -

- megállapítja a segély összegét (Szt. 46.§ (l) bek.) - megállapítja segélyre való jogosulatlanságot (Szt. 46.§ (2) bek.) i. j··a közgyógyellátási igazolvány méltányosságból történő kiadásával kapcsolatban - megállapítja a jogosultságot (Szt. 50.§ (1)-(3) bek., 51.§ (3) bek.) - gondoskodik a Fővárosi Egészségbiztosítási Pénztár részére a kiállított igazolványok után térítési díj befizetéséről

(Szt. 53.§ (l) bek.) - visszaigényli a befizetett térítési díj 50 %-át (Szt. 53.§ (3) bek.) - a Jegyző által kiállított meghosszabbítja (Kr.13.§ (l) bek.)

igazolvány

érvényességét

j./ a gyógyszervásárlási támogatással kapcsolatban - megállapítja a támogatásra való jogosultságot (Szt. 45.§, R. 21.§ (l) bek.) - megállapítja a támogatás összegét (R . 21 . § (2 ) bek . ) - megállapítja a támogatásra való jogosulatlanságot (R. 21.§ (l) bek.) k./ a rendszeres gyermekvédelmi támogatással kapcsolatban - megállapítja a támogatásra való jogosultságot (1997. évi XXXI.tv. 19.§) - évenként felülvizsgálja a támogatásra való jogosultság feltételeit (1997. évi XXXI.tv. 20.§ (3) bek.) - a jogtalanul felvett támogatás visszafizetésére kötelez 1./ a gázfűtés korszerúsítési támogatással kapcsolatban - megállapítja a támogatásra való jogosultságot (R. 29.§ (6) bek.) - megállapítja a támogatásra való jogosulatlanságot (R. 29.§ (5) bek.)

f,

- 6 -

- megállapítja a támogatás összegét (R . 2 9 . § (8 ) bek . ) m./ a köztemetéssel kapcsolatban elrendeli a köztemetést (Szt. 48.§ (l) bek.) - a köztemetés költségeit hagyatéki teherként az illetékes közjegyzőnél (Szt. 48.§ (2} bek.)

bejelenti

- a köztemetés költségeit visszaigényli az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerint illetékes önkormányzattól (Szt. 48.§ (4} bek.) n./ a szociális ellátásokat jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt

- kötelezi a pénzben nyújtott szociális ellátás kamatokkal terhelt visszafizetésére (Szt. 17.§ (l) bek. a./ pontja, (2)-(3) bek.) - a természetben nyújtott szociális ellátások pedig az ellátás visszaszolgáltatására, vagy egyenértékének megfizetésére kötelezi (Szt. 17.§ (l) bek. b./ pont, Kr.9.§)

esetében pénzbeli

(3) A Képviselőtestület bírálja el a (2) bekezdés a./-k./ pontjai ~lapján meghozott I. fokú határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket, s ezek kapcsán II. fokon méltányosági jogköre van (l) az egyes támogatási formáknál megállapított jövedelmi értékhatárt legfeljebb 20 %-kal meghaladó jövedelmek esetében a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, valamint a méltányossági közgy6gyellátás kivételével, (2) valamint a lakásfenntartási és fűtési támogatásnál eltekinthet az e rendeletben meghatározott, a Budapest X. kerületében elismert minimális lakásnagyságtól, (3) méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti az Szt. 17.§ (l) bekezdés a./-b./ pontjai, illetve a (2)-(3) bekezdése szerinti térítés összegét és a kamat összegét. (Szt. 17.§. (6) bekezdése).

- 7 -

(4} A Népjóléti bizottság feladata a./ javaslatot tenni a Képviselőtestületnek a Rendelet alapján megállapítható szociális ellátások összegének módosítására, előkészítése, javaslattétel az egyedi méltányosság gyakorlására, valarnint a fellebbezéseknek a Képviselőtestület elé való terjesztése.

··b. l a II. fokú döntések

(5) A Népjóléti Iroda feladata

a./ a szociális ellátások iránti kérelmek átvétele, b./ környezettanulmányok elkészítése, illetve az Önkormányzat intézményeinél (Családsegítő Szolgálat, bölcsödék, óvodák, iskolák, Egészségügyi Szolgálat, Gondozási Központok) dolgozó családgondozók, gyermekvédelmi felelősök, védónők, szociális gondozónők felkérése a környezettanulmányok elkészítése, c./ a Képviselőtestület döntésének megfelelően a II. fokú határozatok írásba foglalása és végrehajtása. (6) A Pénzügyi Iroda feladata

A jogerősen megállapított szociális ellátások folyósítása. (7) A Budapest Kőbányai önkor.mányzat Családsegítő tának feladata

Szelgála-

- aktív korú, nem foglalkoztatott személyek részére személyiségfejlesztő, rnunkába állást elősegítő programok kidolgozása, megszervezése. Eljárási rendelkezések 5.§

(l) A szociális ellátások iránti kérelmeket egész évben lyamatosan lehet benyújtani.

fo-

(2} A szociális ellátásokra való jogosultság vizsgálatakor a kérelmező (és családja) jövedelmi viszonyait, egy főre jutó havi nettó átlagjövedelmét is figyelembe kell venni. A kérelmezőnek és családtagjainak (valamennyi rendszeres, illetve az adott időszakban bevételként jelentkező 11 eseti 11 -alkalmi jövedelmükre vonatkozóan} - a (3) bekezdésbeli segélyeket kivéve - a kérelem benyújtását megelőző negyedévre viszamenőleges egyhavi nettó jövedelmeiket kell igazolniuk.

- 8 -

(3)

Az átmeneti segély, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás és a temetési segély iránti kérelmekhez a tárgyhavi vagy az azt megelőző havi nettó jövedelmeket kell igazolni.

(4)

Amennyiben a kérelmező vagy családtagjainak nem rendelkezik jövedelemmel, kérelméhez kell:

valamelyike mellékelnie

a./ az illetékes Fővárosi Munkaügyi Központ igazolását arról, hogy az érintett személyt munkanélküliként nyilvántartja, és hogy munkanélküli ellátáara nem jogosult vagy ennek megállapítása iránti kérelme elbírálás alatt van, b./ vagy annak igazolását, hogy valamely jövedelmének megállapítása vagy folyósítása folyamatban van. (5) A rendeletben szabályozott szociális ellátások iránti kérelmekhez, a tárgyévben egy alkalommal írásbeli felhatalmazást lehet kérni arra, hogy az érdemi döntést elő­ készítő szervvel az APEH az igénylő és családtagjai JOvedelemadó alapjáról, a lakásfenntartási kiadások beazedésére jogosult ezervezetek a kérelmező díjtartozásáról, illetve biztosítótársaságok a kérelmező biztosítási szerződéseiről adatokat közölhessenek. (6) Amennyiben a kérelmező és családja már rendszeres ellátásban részesül a további igényelt rendszeres ellátás megállapításánál a már folyósított rendszeres ellátások összegét_jövedelemként kell figyelembe venni. (7) A rendszeres szociális segély megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell - jövedelemnyilatkozatot, - vagyonnyilatkozatot. Ha az Önkormányzat vitatja a vagyonnyilatkozatot, kor ·

ak-

(l) az ingatlanra vonatkozóan az ingatlan fekvése szeriuti illetékhivatalnál az ingatlan forgalmi értékének megállapítása, {2) a járműre, gépi meghajtású termelő- és munkaeszközre vonatkozóan a Vám- és Pénzügyőrség által alkalmazott vámérték megállapítása iránt intézkedik.

- 9 -

- munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztett kérelmező esetében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértő Intézetének I. fokú orvosi bizottságának - a munkaképesség csökkenésének %-os mértékéről készült - szakvéleményét, Ha a kérelmező az igazolást azért nem tudja csatolni, mert esetében a munkaképesség változás orvosi vizsgálata még nem történt meg, a Jegyző - a kérelmező egyetértésével - az illetékes orvosi bizottságnál kezdeményezi a vizsgálat lefolytatását. - vak személy esetében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazolását arról, hogy vakok személyi járadékában részesül. Nem kell mellékelni az igazolást, ha a jegyző nyilvántartásában szerepel a járadékos, - aktív korú nem foglalkoztatott személy esetében a./ a jövedelempótló támogatás folyósítási időtarta­ mának kimerítéséról szóló határozatot, feltéve, hogy azt nem a rendszeres szociális segély folyósítására illetékes települési önkormányzat hozta, vagy b./ a fővárosi, megyei munkaügyi központ igazolásának tartalmaznia kell - az

együttműködés kezdő időpontját,

- a munkaügyi központ nyilatkozatát arról, hogy a munkanélküli a foglalkoztatás elősegítéséról és ··a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. IV. évi tv. ezerinti együttműködési kötelezettségének eleget tett. (8) A munkanélküliek iövedelemp6tl6 támogatása iránti lemhez mellékelni kella

kére-

- a kérelmező nyilatkozatát, amely ezerint az illetékes munkaügyi központtal a folyamatos együttműködést vállalja, - az illetékes munkaügyi központ igazolását arról, hogy a kérelmező munkanélküli ellátáara nem jogosult (járadékának folyósítása megszünt) . (9) A lakásfenntartási és fűtési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell: - a kérelmező nyilatkozatát, amely szerint lakásfenntartási vagy fűtési kiadásait egyedül fizeti, és lakás hasznosításából származó jövedelemmel nem rendelkezik,

- 10 -

- a bérleti, albérleti szerzódés vagy a jogerős bírósági ítélet másolatát, amely a lakás megosztott használatát rendeli el vagy a kérelmező tulajdonosi, illetve haszonélvezői minőségének bizonyítékát, (pl. adás-vételi vagy lakáscsere szerződés, tulajdoni lap másolata, házassági vagyonközösség megszüntetéséről szóló szerző­ dés másolata, stb.), a lakás komfortfokozatát tartalmazó okiratot vagy nak másolatát, - lakásfenntartási vagy fénymásolatát.

fűtési

an-

kiadásait igazoló számlák

(10) Az ápolási díi megállapítása iránti kelni kell:

kérelemhez

mallé-

- az ápolt személy háziorvosának szakvéleményét, - amennyiben az ápolt személy oktatás-nevelési intézmény pedagógiai fejlesztő foglalkozásában vesz részt, az erről szóló igazolást, - amennyiben az ápoló (kérelmező) dolgozik, a munkáltató igazolását havi munkaidejéről. (ll) A közqyóqyellátási igazolvány méltányossáqból kiadása iránti kérelemhez mellékelni kell:

történő

- a kérelmező háziorvosának igazolását a kérelmező havi átlagos térítésköteles gyógyszerköltségéről,

egy

- jövedelemigazolást. (12) A gyógyszervásárlási támogatás igénylése lemhez mellékelni kell:

iránti

kére-

~ a kérelmező háziorvosának,javaslatát arról, hog a kérelmező részére méltányossági közgyógyellátást gyógyszervásárlási támogatást javasol-e,

vagy

- a kezelőorvos által felírt gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz - gyógyszertár által igazolt vételárát, - a

kérelmező

családjában

élők

jövedelemigazolását.

(13) A rendszeres qyer.mekvédelmd támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell:

megállapítása

megfelelő

igazolásokkal

- a jövedelemnyilatkozatot, a együtt,

-

ll -

- a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot, illetőleg azt a Gyámhivatal által felvett jegyzőkönyvet, amelyben a szülők megállapodnak abban, hogy a szülői felügyeleti jogot a gyermek felett melyikük gyakorolja, - korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszédhibás vagy más fogyatékos gyermek esetében az állapotára vonatkozó igazolást, - a közép vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló gyermek esetében az oktatási intézmény igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról, - a kérelmező egyedülállóságának bizonyítékát (pl. bontóperi ítélet másolata, házastárs halotti anyakönyvi kivonatának másolata, stb.). (15) A rendkívüli gyer.mekvédelmi támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell: - a gyermekek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, akikkel kapcsolatban a támogatást kérik, - ha a gyermeket nem a szülő vagy csak az egyik neveli, a gyermekelhelyezésről döntő határozat latát, - a rendkívüli élethelyzet igazolására vonatkozó nyítékokat,

szülő

másobizo-

- jövedelemnyilatkozatot. (16) A tanévkezdési támogatás iránti - minden év május

l-től

- mellékelni kell a igazolásait, és a

kére~eta

október 30-ig lehet benyújtani,

tanuló

gyermek

iskolalátogatási

- jövedelemigazolást. (17) Az időskorúak járadékának megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:

- a kérelmező és a vele együttlakó házastársa havi jövedelmének megállapításához jövedelemnyilatkozatot és az annak bizonyítására alkalmas iratokat (pl. nyugdíjszelvény, adóbevallás stb.),

- 12 -

- a kérelmező esetleges kát,

egyedülállóságának

bizonyíté-

a kérelmező életkorának megállapítására alkalmas iratot vagy annak másolatát, - vagyonnyilatkozatot. (16) Az átmeneti segélyen belül: (l) a speciális étrendhez szükséges élelmiszerek vásárlásához igényelt átmeneti segély iránti kérelemhez mellékelni kell: - a kérelmező kezelőorvosának igazolását arról, hogy a kérelmező betegsége milyen speciális élelmiszerek fogyasztását teszi szükségessé. (2) az elemi kár enyhítéséhez megállapítható segély iránti kérelemhez mellékelni kell:

átmeneti

- a kár bekövetkezését bizonyító, az illetékes hatóság (rendőrség, tűzoltóság, stb.) által készített jegyzőkönyvet, iratot, - a káreseményt (elemi rögzítő jegyzőkönyv

kár, lopás, másolatát,

rablás,

- a kár becsült vagy bizonyított értékét okiratot.

stb.)

tartalmazó

(17) A temetési segély megállapítása iránti kérelemhez lékelni kell:

mal-

- a kérelmező nevére szóló, az eredetivel megegyező temetési számla másolati példányát, - az eredeti halotti anyakönyvi hiteles másolatát,

kivanatot

vagy

annak

- a temetési segély iránti kérelem benyújtásának rideje a temetést követő 60 nap.

hatá-

A temetési segély előleg megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell: - a temetés várható költségének igazolást, - az eredeti halotti anyakönyvi kivonatot vagy másolatát.

hiteles

- 13 -

(18) A köztemetés iránti kérelemhez mellékelni kell: - tartásra képtelen hozzátartozó esetén a jövedelemigazolásokat, - az eredeti halotti anyakönyvi kivonatot hiteles másolatát,

vagy

annak

- a köztemetést meghaladó igényú temetés esetén az elhunytnak a temetésre vonatkozó végakaratát (végrendelet) és annak anyagi fedezetéról szóló igazolást. (19) A gázfűtés korszerúsitési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell:

megállapitása

- a jövedelemigazolást, - a szakember által készített eredeti költségvetést, - a lakás használatának jogeimét bizonyító iratokat, - az elszámoláskor az eredeti számlákat, - nyilatkozatot arról, hogy gázfűtés korszerűsítés költségeit a kérelmező vagy családja vállalja. kérelem-

(20) A köztemetési igényt meghalad6 temetés iránti hez mellékelni kell:

- az el}:_l:unyt vagy a végrendelkező akaratának kinyilvánítását arra vonatkozóan, hogy milyen módon szeretné magát eltemettetni, - annak igazolását, hogy a temetésre megvan fedezet.

az

anyagi

(21) A rendszeres gyermeknevelési támogatást, az időskorúak járadékát, a munkanélküliek jövedelempótló támogatását, a rendszeres szociális segélyt, az ápolási díjat és a legalább három hónapot meghaladó időtartamú átmeneti segélyt igénylő - illetve ezen ellátások valamelyikében már részesülő személy a rendszeres pénzellátásra irányuló kérelem benyújtásától számított 8 napon belül köteles bejelenteni, ha részére megállapítandó rendszeres pénzellátásra irányuló eljárás a társadalombiztosítási igazgatási szervnél, bíróság vagy egyéb hatóság előtt folyamatban van.

- 14 -

(22) Egy naptári évben egy alkalommal környezettanulmányt kell készíteni az ápolási díj, a rendszeres szociális segély, az időkorúak járadéka, és - szükség esetén - a rendszeres gyermekvédelmi támogatás ügyekben. A kiskorú gyermekekről pedagógiai, védőnői véleményt - javaslatot kell, szükség esetén pszichológiai szakvéleményt, kezelőorvosi javaslatot lehet kérni a rendszeres gyermekvédelmi támogatás ügyekben. (23) Minden alkalommal környezettanulmányt kell készíteni az átmeneti segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ügyekben, kivéve, ha az ezzel járó késedelem miatt a támogatás folyósítása is késedelemmel járna, s ez a kérelmező létfenntartását veszélyeztetné. 6.§ (l) Ha a kérelmező saját jövedelméből nem képes fedezni a temetés költségeit, a temetési segély a temetési számla hiányában is megállapítható, a temetési számla utólagos, (a temetéstől számított 10 napon belüli) benyújtására való kötelezés mellett. (2) A kifizetett temetési segély teljes összegének visszafizetésére kell kötelezni a jogosultat, ha az (l) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget. 7.§ (l) Az I. fokú határozatban kötelezni kell a Rendelet hatálya alá t.artozó rendszeres szociális ellátást igénybevevőt arra, hogy a jövedelmi viszonyaiban, lakáscímében bekövetkezett változást (a rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetében a gyermekek tanulói-hallgatói jogviszonyának, a segélyt felvevő törvényes képviselő egye.dülállóságának megszdnését is) a Népjóléti Ircdán a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül jelentse be. Az I. fokú határozatban figyelmeztetni kell a jogosultat, hogy e kötelezettségének elmulasztása esetén az Szt. 17. §-ában foglaltakra is figyelemmel kötelezhető a felvett segély kamattal emelt összegben való visszafizetésére. ("17.§. (l) Az e törvényben meghatározott feltételek hiányában vagy e törvény megsértésével nyújtott szociális ellátását meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt pedig kötelezni kell a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére.

- 15 -

{2) Megtérítésre kell kötelezni azt a személyt is, akinek a részére a gyermeknevelési támogatás, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj és a legalább három hónapig folyósított átmeneti segély folyósításának időtartama alatt visszamenőlegesen rendszeres pénzellátását állapítottak meg, feltéve, hogy a rendszeres pénzellátására és a szociális ellátására együtt nem lett volna jogosult vagy a szociális ellátás igénybevételéért térítési díjat kellett volna fizetnie.

{3} A folyamatosan nyújtott szociális ellátás megtérítését legfeljebb a visszamenőlegesen megállapított pénzellátás összegéig, a megtérítést elrendelő határozat meghozatalát megelőző egy évre visszamenő­ legesen lehet elrendezni. (4} Az (l) bekezdés szerinti megtérítést a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvében meghatározott kamattal (20 %) megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel. A {2) bekezdésben szabályozott esetben kamat nem számítható fel. (5)

A szociális hatáskört gyakorló szerv a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését az igénybevételról való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül rendelheti el. Nem.lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtól, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszúnésétól egy év már ~ltelt.

(6) Ha a helyi önkormányzat Képviseló-testülete a

táskörébe tatozó rendeli el,

szociális

ellátás

a./ a megtérítés összegét, illetve két és

hamegtérítését

pénzegyenérté-

b./ a kamat összegét méltányosságból elengedheti, ti.) ll)

illetve

csökkenthe-

{2) A megszüntetett rendszeres gyermekvédelmi támogatást - a kiskorú gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén - ismét meg kell állapítani. Ebben az esetben azonban a támogatás felvételére a gyermek törvényes képviselőit nem, csak a családgondozót, a védőnőt, a gyermekvédelmi felelőst, a bölcsődei gondozónőt, az óvónőt vagy pedagógust lehet feljogosítani. A felsorolt személyeknek az összeg felhasználásáról havonként el kell számolniuk.

- 16 -

(3) A megszüntetett rendszeres gyermekvédelmi támogatást _ hivatalból - a gyermek rendszeres gyermekvédelmi támogatáara való további jogosultságának felülvizsgálatát követően, a gyermeket nevelő másik törvényes képviselő (szülő vagy gyám) nevére ismételten lehet folyósftani. ' A szociális ellátások kifizetésének és foly6sításának szabályai 8.§

(l) A jogerősen megállapitott szociális ellátásokat a kérelern benyújtásának napjára visszamenőlegesen kell folyósftani. {2) Minden hónap 5. napjáig kell postán elküldeni a jogosultak részére a jogerősen megállapított: a. munkanélküliek jövedelempótló támogatását a hajléktalan személyek részére megállapított támogatást kivéve ,b. az ápolási összegét,

díj

nyugdíjjárulékkal

csökkentett

c. a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, d. a rendszeres szociális segélyt, e. a?

időskorúak

járadékát,

f. a lakásfenntartási támogatást. (3) Az átmeneti segélyt, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást és a temetési -segélyt az I. fokú határozat jogerőre emelkedését követő 5 munkanapon belül postán kell elkül-

deni a jogosultak részére. Ha a postai folyósítással járó késedelem a jogosult létfenntartását veszélyeztetné, az átmeneti és a temetési segély a Polgármesteri Hivatal pénztárában is kifizethető. (4) A közgyógyellátási igazolványt a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (az igazolványt érvényesítő) igazolásának megérkezését követő 5 munkanapon belül postán kell elküldeni a jogosult részére. (5) Az időskorúak járadékának, a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának, a rendszeres szociális segélynek és az ápolási díjnak az összege a kérelem benyújtásának hónapjában a megállapított szociális ellátás a./ teljes

összege, ha a kérelmet a nyújtották be,

megelőzően

tárgyhónap 16-át

- 17 -

b./ összegének 50 %-a, ha a kérelmet a tárgyhónap követően nyújtották be.

15-ét

{6} Ha az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege vál-~ozik, a változás időpontjától a szociális ellátást az "új összegnek megfelelően kell folyósítani. A változásról külön határozatot nem kell hozni.

:II. FEJEZET Szociális ellátások 9.§ felnőttekkel

{l} A gyer.mekekkel és fiatal beli ellátások

kapcsolatos

pénz-

- rendszeres gyermekvédelmi támogatás, - rendkivüli gyermekvédelmi támogatás, - tanévkezdési támogatás.

A rendszeres gyer.mekvédelmi támogatás 10.§ {l) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás célja, hogy előse­ gítse a gyermek családi környezetben történő ellátását, nevelését és megelőzze a gyermek kiemelését a családból. (2) A Képviselőtestület rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesiti a gyermeket a./ akinek családjában az egy főre jutó ·havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, b./ akinek törvényes képviselője együlálló, vagy aki három, vagy többgyermekes családban nevelkedik és családjában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg az legkisebb öregségi nyugdíj 30 %kal megemelt összegét, c./ aki tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos és akinek családjában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg az öregseg1 nyugdíj összegének kétszeresét. és a családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben.

- 18 -

(3) A jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző hat hónap havi átlagát kell figyelembe venni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető. (4)

Az egy főre jutó hat havi jövedelem kiszámításánál _·kérelem benyújtása időpontjában -közös háztartásban . közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni a./ a

szülőt,

a

szülő

a élő

házastársát vagy élettársát,

b./ a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező vér szerinti és örökbefogadott gyermeket, továbbá a nevelt és családba fogadott gyermeket, c./ a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató gyermeket, d./ korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos gyermeket, e./ az a./-d./ pontokba nem tartozó, a Csjt. alapján szülő vagy házastársa által eltartott rokont,

a

f./ valamint azt a gyermeket, aki átmenetileg tartózkodik a háztartásen kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban kórházban, hetes otthonban, valamint aki 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül. (5) Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és házastársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével. {6) A benyújtott jövedelem nyilatkozatban és igazolásban szükség :szereplő adatok valódisága az eljárás során esetén - környezettanulmány {helyzetértékelés} készí tésével ellenőrizhető. (7}

A támogatás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a Polgármesteri Hivatalnál vagy a Gyermekjóléti Szolgálatnál terjesztheti elő.

(8) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás havi összege gyermekenként - a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 20 %-a. (9)

A jogerősen megállapított támogatás a kérelem benyújtásától esedékes. A folyósítás időtartama a feltételek fennállásáig tart.

- 19 -

(10) A feltételek megváltozása esetén a kérelmező 8 napon belül köteles azt a Polgármesteri Hivatalnál bejelenteni.

Rendkívüli gyer.mekvédelmi támogatás ll.§

(l) A Képviselőtestület rendkivüli gyermekvédelmi támogatásban részesiti azt a gyermeket, akinek családjában az egy főre jutó egy havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdij kéts.zeresét, és az őt gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd. (2)

Elsősorban azokat a gyermekeket kell alkalmanként rendkivüli támogatásban részesiteni, akiknek eltartásáról családja más módon nem tud gondoskodni, illetve alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegitése, a gyermek nevelésbe vételének megszúnését követő gyámhivatali visszahelyezés, betegség vagy iskoláztatás miatt anyagi segitségre szorulnak.

(3) A rendkivüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a.Polgármesteri Hivatalnál vagy a Gyermekjóléti Szolgálatnál terjesztheti elő.

(4) A rendkíVüli gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságot minden esetben egyedi elbirálás alapján, a gyermek rászoruitaágát figyelembe véve, környezettanulmány alapján kell megállapítani. (5) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege ként maximum 20.000,- Ft lehet.

alkalman-

(6) A kérelmező lakóhelyétől függetlenül gyermekvédelmi támogatást kell biztositani, ha ennek hiányában a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyeztetné. (7) A Képviselőtestület krizis segélyt nyújt a gyermekeknek, ha az őket gondozó család a létfenntartást veszélyeztető rendkivüli élethelyzetbe került. (8) A krízis segély összege alkalmanként maximum 30.000,- Ft

lehet.

- 20 -

Tanévkezdési támogatás 12.§

(l) A Képviselő-testület tanévkezdési támogatásban részesíti ·azokat a gyermekeket, akik megfelelnek a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság (kivéve a krízis segély) feltételeinek. (2)

tanévkezdési támogatás összege Ft.

A

gyermekenként

4.000,-

Felnőttekkel kapcsolatos pénzbeli ellátások 13.§

(l) munkanélküliek jövedelempótló támogatása, (2) lakásfenntartási támogatás, (3) ápolási díj, (4) közgyógyellátási igazolvány (méltányosságból), (5) gyógyszertámogatás, (6) rendszeres szociális segély, (7) időkorúak járadéka. (8) átmeneti segély, (9) temetési segély, (10) gázfűtés korszerűsítési támogatás.

MuOkanélküliek jövedelemp6tl6 támogatása A rnunkanélküliek jövedelempótló támogatásának összege 14.§ ..

A rnunkanélküliek jövedelempótló támogatásának egy havi bruttó-összege a./ jövedelemmel nem rendelkező jogosult esetén, valarnint b./ saját jövedelemmel rendelkező jogosult esetén pedig a jogosult saját jövedelmével együtt a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 80 %-a, de a megállapított támogatás nem lehet kevesebb 1.000,- Ft-nál.

- 21 -

Lakásfenntartási

és

fűtési

támogatás

A lakásfenntartási és fútési támogatásra egyUttes feltételei

való

jogosultság

15.§

(l) A lakásfenntartási vagy fútési támogatásra az a kérelmező jogosult, l. aki a lakás tulajdonosa, vagy bérlője, vagy haszonélvezője, albérlője.

vagy

2. aki ahhoz a lakáshoz kéri a lakásfenntartási vagy fútési támogatást, amelyben ténylegesen lakik, függetlenül bejelentett lakcímétől, 3. lakásfenntartási támogatás esetén, akinek az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelme nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj kétszeresét, fútési tá~ogatás esetén pedig a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj kétszerese + 10 %-át, 4. aki lakás hasznosításából származó rendelkezik,

jövedelemmel

nem

5. aki a Budapest x. kerületében elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben lakik. (2) Különösen akkor, ha l. a lakásfenntartás indokolt havi költsége eléri vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 35 %-át, 2. a lakás fútési költségének havi

összege eléri vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 20 %-át.

(3) Indokolt költségek

az l. pont esetében: A számlával igazolt lakbér, a közös költség, az albérle-

- 22 -

ti díj, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrész­ lete, a fűtési díj, illetve költség, a csatornahasználati díj, aszemétszállítási díj, a villanyáram, a vízés gázfogyasztás költsége, (lakáskarbantartás költségei), A lakásfenntartási támogatás időtartama egy évre terjedhet. _ a 2 . pont esetében: A lakás fűtéséhez felhasznált hőenergia fűtési szezonban felmerülő az önkormányzat rendeletében elismert számlával igazolt költségének, díjának 1/6-a. A fűtési támogatás időtartama egy fűtési szezonra terjedhet.

(4)

Minimális lakásnagyság e rendelet vonatkozásában: l. két személyig: egy-két lakószoba, 2. három személy esetében: másfél-két és fél lakószoba, 3. négy személy esetében: kettő-három lakószoba, 4. minden további személy esetében fél szebával nő a la-

kásigény mértékének

felső

határa,

5. három vagy több gyermeket nevelő család esetében a lakásigény mértékének felső határa minden további személy esetében egy szebával nő. (5)

lakásfenntartási vagy fűtési támogatás iránti met évente meg kell újítani.

A

kérel-

(6) Lakásfenntartási vagy fűtési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (7)

Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. A lakásfenntartási és fdtési támogatásra

való jogosulatlanság esetei 16.§ Nem állapítható meg lakásfenntartási és nak,

fűtési

támogatás an-

l. aki az együttes jogosultsági feltételeknek nem felel meg, 2. aki lakásfenntartási vagy fűtési

támogatásban

részesülő

-

23

-

személlyel lakik egy lakásban, kivéve a lakást megosztva használókat, amennyiben a lakásfenntartási kiadásokat megosztva fizetik.

3. az albérlónek, aki Budapest X. kerületében lévő lakásban él albérletben és a lakás tulajdonosa(i) vagy bérlője jogosult a lakásfenntartási vagy fűtési támogatásra, és azt meg is igényelte, kivéve, ha a lakásfenntartási kiadásoknak legalább a felét az albérlő fizeti, 4. a személynek, illetve családnak, aki az igazolt havi nettó összjövedelménél bizonyíthatóan magasabb életszínvonalon él, illetve megállapítható, hogy a lakásfenntartási vagy fűtési támogatásra szociális szempontból nem szarul rá,

5. annak a családnak vagy személynek, 200.000,- Ft felett van. A lakásfenntartási és

fűtési

akinek

díjhátraléka

támogatás összege

17. §

(l) A lakásfenntartási vagy fűtési támogatás egy havi összegét a Rendeletben lévő táblázatban foglaltak alapján kell megállapítani. A lakásfenntartási vagy fűtési támogatásra jogosultak részére a lakásfenntartási vagy fűté­ si támogatás összegének 1/2-ed részét lehet csak havonként megállapítani, ha a lakást megosztva használják, külön háztartásban élnek, és a fenntartási kiadásokat megosztva fizetik. (2) A lakásfenntartási vagy fűtési részére postán kell elküldeni.

támogatást

a

kérelmező

(3) Lakásfenntartási támogatás adható - vízóra felszerelésre, a számlával igazolt összeg erejéig, amelynek maximurna a lakásfenntartási támogatás éves összegét nem haladhatja meg, -

(4)

hátralékkiegyenlítő támogatásként, amelynek összege nem lehet több, mint a lakásfenntartási támogatás éves összege, és a kérelmező egyösszegben kaphatja meg a tartozása ezerinti közüzemi vállalathoz történő utalással.

lakásfenntartási vagy fűtési támogatás egy hónapra jutó összege nem lehet kevesebb 1.000,- Ft-nál.

A

- 24 -

LFT

A rövidítések jelentése: = lakásfenntartási támogatás Az LFT összege (Ft)

az összjövedelem és a rezsi aránya 35 %

összkomfortos és komfortos lakás es etén 4.000,-

25 %

3.000,-

15 %

2.000

-

félkomfortos és komfort nélküli lakás esetén 3.000,2.000,1.000

-

{5) A fűtési támogatás összege megegyezik a lakásfenntartási támogatás összegével, folyósításának id6tartama azonban egy fűtési szezonra {6 hónapra) vonatkozik. Ápolási díj 18.§ (l) Az ápolási dfj a tartósan gondozásra szoruló otthoni ~polását ellátó nagykorú hozzátartozó biztositott anyagi hozzájárulás.

személy részére

(2) Az ápolási díjra jogosult a jegyes kivételével a hozzátartozó, ha önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szoruló 2 év feletti súlyos fogyatékos vagy 18. életévét be nem töltött tartós beteg .személy gondozását, ápolását végzi. Ebben az esetben az ápolási díj nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindkori legkisebb összegénél. {3) Ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi, ha a tartósan beteg személy a háziorvos igazolása ezerint önmaga ellátására nem képes és ellátása a házi segitségnyújtás keretében nem oldható meg. Az ápolási dfj összege ebben az esetben is a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összege. (4) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha

l. az ápolt két hónapot meghaladóan, bármilyen nevelésioktatási, egészségügyi vagy szociális intézményi ellátásban részesül,

- 25 -

2. rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a külön törvényben meghatározottak ezerint megállapított gyermekgondozási segélyt.

(5) ··A napi legfeljebb 4 órás pedagógiai fej leszt6 foglalkoztatás nem min6sül nevelési-oktatási intézményi ellátásnak.

(6) Nem állapítható meg ápolási díj, illetve a megállapított ápolási díjat meg kell szüntetni, l. ha a jogosult munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban, szövetkezeti tagként, munkaviszony jellegű jogviszonyban áll, és emellett munkaideje a napi 4 órát meghaladja,

2. a jogosult az emlitett jogviszonyokon kivül olyan más keres6 tevékenységet folytat, amelynél a munkavégzés nem otthon történik. (7) Az ápolási díj folyósítását meg kell szüntetni, ápoló a kötelezettségét nem teljesíti.

ha

az

(8) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt önmaga ellátáara képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szarul. Az ápolási díjat kérelmez6 és az ..önkormányzat a szakvélemény felülvizsgálatát kérheti az ápolásra szoruló lakóhelye ezerint illetékes egészségügyi szakrendelés - az ápolást indokló diagnózis ezerint illetékes - szakorvosától. (9) Az ápolási díj folyósitásának id6tartama szolgálati id6re jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. A települési önkormányzat az ápolási díj folyósításának id6tartamára a társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulék fizetésére kötelezett. Közgy6gyellátási

Igazolvány

A közgy6gyellátásra méltányosságb61 val6 jogosultság együttes feltételei 19.§

(l) A közgyógyellátásra való jogosultság méltányosságból annak a személynek állapítható meg: 1. akinek egyedülállóként az egyhavi nettó átlagjövedelme nem haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj 2,5-

,,

- 26 -

szeresét, 2. akinek a háztartásában az együtt élő családtagok JOvedelmét együttesen figyelembe véve az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj 2-szeresét, 3. és háziorvosa, illetve a gyógykezelést végző más vos által kiállított igazolás szerint:

or-

a./ térítésköteles gyógyszerek szedésére állandóan vagy legalább egy éven keresztül folyamatosan szüksége van, és az általa szedett gyógyszerek felirhaték közgyógyellátásra jogosító igazolványra, b./. és egyhavi átlagos térítésköteles gyógyszerköltsége eléri, vagy meghaladja a kérelmező saját jövedelmének 10 %-át. (2) A méltányossági közgyógyellátási igazolvány a feltételek vizsgálata nélkül jár a 70. életévüket betöltött személyeknek, akik az elmúlt 10 éven belül legalább 3 évig kőbányai bejelentett lakcímmel rendelkeznek. A méltányosságból kiadható közgyógyellátási igazolványra való jogosulatlanság esetei 20.§

Nem jogosult méltányosságból a közgyógyellátásra, aki l. az ~gyüttes jogosultsági meg,_

feltételeknek

nem

2. a közgyógyellátási ·igazolvány kiadását gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz vagy mentes gyógyszer vásárlásához kéri, 3. az Szt. és a jelen rendelet alapján jogosult a közgyógyellátásra,

felel

egyszeri térítés-

alanyi

jogon

Gyógyszervásárlási támogatás 21.§

(l) A térítésköteles, közgyógyellátási igazolványra nem felírható gyógyszer, gyógyászati segédeszköz megvásárlásához nyújtható gyógyszervásárlási támogatásra az jogosult, l. akinek betegsége ezek használatát, illetve fogyasztá-

sát elengedhetetlenül szükségessé teszi és ezek vételára a család összjövedelméhez képest bizonyítottan

- 27 -

olyan magas, hogy azt létfenntartásának tése nélkül nem képes viselni,

veszélyezte-

·2. akinek egyedülállóként az egyhavi nettó átlagjövedelme nem haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj 2,5szeresét, 3. akinek a háztartásában az együtt élő családtagok jövedelmét együttesen figyelembe véve az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj 2-szeresét. (2) Térítésköteles gyógyszer, gyógyászati segédeszköz megvásárlásához személyenként évi maximum 12.000,- Ft átmeneti segély állapítható meg. A gyógyszer és gyógyászati segédeszköz vásárláshoz nyújtott támogatás összege nem haladhatja meg a kérelmező által kiváltott gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz vételárát tartalmazó, a kérelmező nevére szóló készpénzfizetési számlán lévő végösszeget.

Rendszeres szooiális segély A rendszeres szooiális segély összege 22.§ (l) Rendszeres szociális segély állapítható meg annak a személynek, aki a./ a 18. életévét·betöltötte és munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, illetve vak személyi járadékban részesül, b./ aktív korú, nem foglalkoztatott, feltéve, hogy élhetése más módón nem biztosított.

meg-

(2) Nem biztosított a megélhetése a./ az (l) bekezdés a./ pontjában megjelölt személynek, ha havi jövedelme, valamint családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, b./ az (l) bekezdés b./ pontban megjelölt személynek, ha havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70 %-át, valamint családjában az l főre jutó havi jövedelem nem halad-

f,

- 28 -

ja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át és létfenntartását biztosító vagyona sem neki, sem családjának nincs. Nem tekinthető létfenntartását biztosító vagyonnak az ~ngóság, továbbá az az ingatlan, amelyben a személy es családja lakik. (3)" A rendszeres szociális segély mértéke a./ pontjában:

(l)

bekezdés

mindenkori

öregségi

- családban élő személy esetében a mindenkori nyugdíj legkisebb összegének 80 %-a,

öregségi

-

egyedülélő személy esetében nyugdíj legkisebb összege,

a

az

az (l) bekezdés b./ pontjában megjelölt személy esetében: - a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 70 %-a. (4) Nem állapítható meg rendszeres szociális segély annak személynek, aki:

a

a./ egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, kivéve, ha annak összege nem éri el a legkisebb öregségi nyugdíj inaktív esetében 100 %-át, aktív korú nem foglalkoztatott esetében pedig a 70 %-át, b./ az Sztv.-ben szabályozottakon felül annak az aktív korú nem foglalkoztatottnak, aki a Képviselőtestület által felkínált közhasznú munkát nem vállalja, vagy a Cs~ládsegítő Szolgálat által szervezett személyiségf~jlesztő, munkábaállást elősegítő programokban a megadott időpontban nem jelenik meg. A Családsegítő Szolgálattal val6 együttműködés szabályai

23.§ (l)

A Családsegítő

Szolgálat a megjelent aktív korú nem foglalkoztatott, rendszeres szociális segélyre szoruló személyt regisztrálja, és erről - a rendszeres szociális segély megállapítása céljából - a Polgármesteri Hivatalt haladéktalanul értesíti.

(2) A Családsegítő Szolgálat az első interjú felvétele és az adatfelvételi lap kitöltése után megállapítja az ügyfél szociális és mentális állapotának legmegfelelőbb segítő foglalkozás típusát és annak időtartamát.

- 29 -

{3) Az

együttműködés

típusai:

egyéni esetkezelés, folyamatos gondozásbavétel, problémamegbeszélő

csoport,

alapismeretek megszerzését személyiségfejlesztő

elősegítő

csoport,

tréning,

önismereti tréning, kommunikációs

készségfejlesztő

tréning.

(4) Amennyiben a rászorult a kijelölt szociális intézménnyel való együttműködési kötelezettségeknek 15 napon belül nem tesz eleget, úgy az intézmény vezetője az együttmű­ ködés hiányáról a Polgármesteri Hivatalt 8 napon belül köteles értesíteni. Ezután a nevezett rendszeres szociális segély iránti kérelme elutasításra, illetve a már megállapított segély folyósítása megszüntetésre kerül. A segély igénybevételére a megszüntetéstől számított fél éven belül a kérelmező nem jogosult. Időskorúak

járadéka

24.§ (l) Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat időskorúak járadékában részesíti azt a 62. életévét, illetőleg a reá irányad6.nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek a./ havi jövedelme, valamint b./ saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, egyedülálló esetén 95 %-át. (A reá irányadó nyugdíjkorhatár alatt az alábbiakat kell érteni: Az 1997. december 31-ét követő és a 2009. január l-jét megelőző időponttól a nyugdíjkorhatár a betöltött 62.év. Ettől eltérően a n6 öregségi nyugdíjkorhatára a./ b./ c./ d./ e./ f./ g./ h./

1940. január l-je előtt született, az 55, 1940-ben született, az 56., 1941-ben született, az 57., 1942-ben született, az 57., 1943-ban született, az 58., 1944-ben született, az 59., 1945-ben született, a 60., 1946-ban született, a 61. betöltött életév.

- 30 -

A férfiak fentiektől eltérő öregségi amennyiben

l,

nyugdíjkorhatára

'

a./ 1938. január l-je előtt született, a 60., b./ 1938-ban született, a 61. betöltött életév.) (2) Az időskorúak járadékának havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a, egyedülálló esetén 95 %-a. (3) Az időskorúak járadékára való jogosultság feltételeit kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni. (4) Nem állapítható meg időskorúak járadéka, illetve lyósítást meg kell szüntetni, ha a személy ·a./ előzetes letartóztatásban van, elzárás, szabadságvesztés büntetését tölti,

a

fo-

illetőleg

b./ 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik. (5) A járadék tényéről szóló határozatot a területileg illetékes közjegyzőhöz meg kell küldeni a hagyatéki teher bejegyzése céljából. (6) A jegyző annak az időskorúak járadékára jogosult személynek - hivatalból -közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg, aki a közgyógyellátás jogosultsági feltételeinek megfelel. Átmeneti segély Az átmeneti segélyre val6 jogosultság feltételei 25.§

(l) Átmeneti segély a szociális szempontból rászorultnak tekinthető, életet vagy testi épséget, illetve létfenntartást veszélyeztető élethelyzetben lévő személyek és/vagy családok részére, indokolt és szükséges többletkiadásaikhoz vagy elemi kár esetén. (2) Elemi károsultak támogatására az jogosult, aki 2.1 - bizonyítja, hogy a tulajdonában álló vagy haszonélvezeti jog alapján használt vagy általa bérelt lakásba~ és/vagy a lakásban tartott ingó vagyontárgyaiban elem1 kár okozott vagyoni kárt,

- 31 -

- és a kár megtérítésére harmadik személy (pl. biztosító társaság) nem kötelezhető vagy kötelezhető ugyan, de a kártérítés várható mértéke jóval alacsonyabb a bekövetkezett kár összegénél, így a kár viselése a kérelmező életét és/vagy létfenntartását veszélyezteti, 2.2 - bizonyítja, hogy a kérelme benyújtásának hónapjában a készpénze ellen búncselekmény (lopás, rablás) áldozata lett, - és a kár megtérítésére harmadik személy (pl. biztosító társaság) nem kötelezhető, vagy kötelezhető ugyan, de a kártérítés várható mértéke jóval alacsonyabb a bekövetkezett kár összegénél, így a kár viselése a kérelmező életét és/vagy létfenntartását veszélyezteti, (3) Átmeneti segélyt egyedi méltányosságból I. fokon a Polgármester - az elemi kár kivételével - megállapíthat, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a legkisebb öregségi nyugdíj kétszeresét 3.000,Ft-al nem haladja meg.·

(4)

Átmeneti segélyt egyedi elbírálás alapján, a kérelmező rászorultságát figyelembe véve, környezettanulmány elvégzése után lehet megállapítani.

(5)

A Képviselőtestület - jövedelmi határ nélkül krízis segélyt nyújt a kérelmezőnek, ha az vagy családja a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe ke-

rült.

.

(6) Hatáskörre és illetékességre való tekintet nélkül az ar-

ra rászorulóknak átmeneti segélyt kell megállapítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. Az átmeneti segélyre val6 jogosulatlanság esetei 26.§ (l) Nem állapíthat6 meg átmeneti segély (kivéve az elemi károsultak támogatását) :

a./ annak, aki a jogosultsági meg, b./ annak, aki a segélyt hozzájárulásként kéri,

feltételeknek temetési

nem

felel

költségekhez való

c./ annak, aki szabadságvesztés, javító-nevelő munka, elzárás büntetését tölti vagy előzetes letartóztatásban van,

- 32 -

-· d./ annak, aki kiskorú gyermekeire vonatkozó tartási, gyermeknevelési kötelezettségeinek nem tesz eleget, e./ ha bizonyítható, hogy a segélyt kérő, illetve azt felvevő személy/család az igazolt havi nettó összjövedelemnél magasabb életszínvonalon él, illetve, hogy az átmeneti segélyre szociális szempontból nem szorul rá, f./ annak a gyermekes családnak, aki rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra jogosult. Az átmeneti segély összege 27.§ (l) Az átmeneti segély összege esetenként Ft lehet.

maximum

20.000,-

(2) Az elemi kár esetén megállapítható átmeneti segély összegét a kár becsült vagy bizonyított értékének figyelembevételével kell megállapítani. Az így megállapított átmeneti segély összege nem haladhatja meg a kár mértékét és a tárgyévben a 100.000,- forintot. (3)-- A krízis segély összege alkalmanként maximum 30. OOO,- Ft lehet. A temetési segély A temetési segélyre való jogosultság feltételei 28. §

Temetési segélyre az Szt. 46. §-ában foglaltakon túl ("46~§(1)

(2)

A települési önkormányzat képviselő-testülete temetési segélyt nyújthat annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10 %-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. Temetési segély nem állapítható meg annak: a./ akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát,

- 33 -

b./ aki a hadigondozásról szóló 1994., évi XLV. tv. 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült. /Hdt. 16. § (l) A járadékban részesült hadirokkant halála esetén - ha a temetés nem közköltségen történt - temetési hozzájárulást kell folyósítani annak, aki igazolja, hogy a temetés költségeit fedezte. (2) a temetési hozzájárulás összege az I. járadékosztályba sorolt hadirokkantat megillető kéthavi járadék./") az a személy jogosult, akinek a nevére a kiállított temetési számla szól.

A temetési segély összege 29.§

A temetési segély összegét a Rendeletben foglaltak szerint, az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelemtől függően kell megállapítani. A temetési segély megállapíthat6 összege A rövidítések jelentése: J

Ny

= egy =

főre jutó havi nettó átlagjövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege

a temetési segély összege

J (Ft)

o

-

Ny -1,4 x Ny

(Ft)

30.000,-

1,4 x Ny

- 1,8 x Ny

25.000,-

1,8 x Ny

- 2,2 x Ny

20.000,-

2,2 x Ny - 2,6 x Ny

15.000,-

2,6 x Ny - 3,0 x Ny

10.000,-

-

34

-

Köztemetés 30.§

(l) Az önkormányzat gondoskodik annak a vagyontalan személynek a közköltségen történő eltemettetéséről, akinek .·nincs vagy nem lelhető fel tartásra köteles és képes . hozzátartozója. (2) Ha utólag jut az önkormányzat tudomására, hogy a közköltségen eltemetett után olyan vagyon maradt, amelyből a temetés költsége fedezhető lett volna, akkor a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél be kell jelenteni. (3) Ha a közköltségen eltemetett személy tartásáról másnak kellett volna gondoskodnia, a tartásra köteles személyt vagy az örököst a köztemetés költségeinek megtérítésére kell kötelezni. (4) Ha a meghalt személy nem X. kerületi lakos volt, az önkormányzat a meghalt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzattól igényelheti a köztemetés költségeinek megtérítését. (5) Azokat az egyedülálló személyeket (különösen a gondnokolt, illetve gondozott személyek), akiknek nincs vagy nem lelhető fel tartásra köteles vagy képes hozzátartozója, de bizonyíthatóan megfelelő mennyiségű pénzösszeg vagy más hagyaték áll rendelkezésre, a kívánságuk szerinti, a.köztemetésnél magasabb színvonalú temetésben kell részesíteni. (6) A hagyatéki hitelezői igényt ebben az esetben is be kell jelenteni a területileg illetékes közjegyzőhöz. Gázfűtés korszerűsítés!

támogatás

31.§

(l)

A gázfűtés korszerúsítésre vonatkozó szabályok kizárólag a Budapest Kőbányai Önkormányzat illetékességi területén lakásbérleménnyel vagy lakástulajdonnal rendelkező személyekre terjednek ki.

(2)

A gázfűtés korszerűsítésre vonatkozó szabályok kizárólag az 1997. október 1. után gázfűtésre áttéró háztartások korszerűsítési költségeinek egyszeri támogatására terjednek ki.

(3)

A támogatás iránti kérelmet folyamatosan lehet benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a gázfűtés korszerűsítésre vonatkozó, szakember által készített, részletes költségvetés eredeti példányát.

- 35 -

(4)

A költségvetésben foglaltakat helyszíni környezettanulmány során a Budapest K6bányai Önkormányzat - megbízattai útján - ellen6rzi.

(5)

A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett támoga.. · tást - kamataival együtt - vissza kell fizetni.

(6)

A gázfűtés korszerűsítés költségeihez támogatást személy igényelhet, akinek jövedelme

az

a

a./ egyedülálló esetén a havi nettó

35.000,- Ft-ot,

b/ együttlakók esetén a havi egy f6re jutó nettó

28.000,-

Ft-ot

nem haladja meg. (7) A Budapest K6bányai Önkormányzat Képvisel6testülete - a Népjóléti Bizottság javaslatára - méltányosságból a {6) bekezdésben meghatározott jövedelemhatártól legfeljebb az alapösszeg 15 %-áig eltérhet. (8) Az Budapest K6bányai Önkormányzatnak a gázfűtés korszerűsítés igazolt költségeinek 70 %-át, maximum 100.000,Ft-ot kell térítenie - szociális támogatás formájában -, ha a kérelmez6, illetve családja a fűtési mód átalakításának - a megállapított támogatáson felüli - költségeit teljes egészében vállalni tudja és err61 nyilatkozik. {9) A kérelmez6 nevére szóló, ÁFA-s számlák minden, a gázfű­ tés korszerúsítéssel kapcsolatos anyagköltséget, munkadíjat és a fűtés-átalakítás megvalósításához szükséges hatósági engedélyekkel kapcsolatos kiadásokat tartalmaz- · hatnak. {10) A támogatást az azt megállapító határozat joger6re emelkedését követ6en, egyösszegben kell a pénztárban a jogosultnak kifizetni. {ll) A hozzájárulás felvételét követ6 90 napon belül, annak összegével el kell számolni a Népjóléti Iroda szociálpolitikai csoportjánál. Az elszámolás a számlák benyújtásával történik. Az elszámolásról jegyz6könyvet kell felvenni. Ha az elszámolás nem történik meg, illetve nem megfelel6, a támogatásban részesül6t a hozzájárulás - kamatokkal terhelt - teljes összegének visszafizetésére lehet kötelezni. Amennyiben a gázfűtés korszerűsítés költsége alacsonyabb, mint a támogatás összege, a különbözetet vissza kell fizetni.

-

36 -

f,

III. FEJEZET

Értelmező rendelkezések 32.§

E rendelet alkalmazásában: l.

Albérlő:

Az 1993. évi LXXVIII. tv. - a továbbiakban: Lakást9rvény 33. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakkal összhangban: Onkormányzati és állami bérlakás esetén szerződés alapján a bérlőtől (a bérbe adó hozzájárulásával), illetve személyi tulajdonban álló lakás esetében a lakás tulajdonosától a lakás egy részét bérlő személy. 2.

Bérlő:

(A Lakástörvény 2.§ (l) bekezdésével és a Polgári Törvénykönyv - a továbbiakban: Ptk. - 434.§ (l) bekezdésével összhangban:) Az a személy, aki a lakásbérleti jogviszonyt létesített a bérbeadóval kötött szerződésben. 3.

Bérlőtársak:

(A Lakástörvény 4.§ (l) bekezdésével összhangban:) Az un. bérlőtársi szerződés alapján a lakást együttesen bérlő személyek. 4. Család: A család fogalmára az Szt. 4.§ (l) bekezdésének c./ pontjában foglaltak az irányadók. (Család: egy háztartásban életvitelezerűen együtt lakó közeli hozzátartozók.) 5. Egyedüláll6: (Az Szt. 4.§ (l) bek. c./ pontban meghatározott családfogalommal összhangban:) Egyedülálló az a személy, aki nőtlen, hajadon, elvált és özvegy személy, aki a./ teljesen egyedül él, b./ közeli hozzátartozóival életvitelezerűen de külön háztartásban él,

egy

lakásban,

c./ nem közeli hozzátartozóival - kivéve az élettársat életvitelezerűen egy lakásban és külön háztartásban él.

...

-

37 -

6. Életet vagy testi épséget veszélyeztető élethelyzet: Életet vagy testi épséget veszélyeztető élethelyzetben van különösen az, akit elemi kár ért, jövedelemmel egyáltalán nem rendelkezik, önmaga, illetve családja számára a legalapvet§pb élelmiszereket, ruházatot, lakhatási feltételeket, gyógyszereket nem tudja biztositani. 7. Hajléktalan: A hajléktalan fogalmára a Szt. 4.§ (2) bekezdésében foglaltak az irányadók. (E törvény alkalmazásában hajléktalan a bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelyi a hajléktalan szállás. Továbbá az, aki éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti.)

8.

Haszonélvező:

(A Ptk. 157. § /1/ bekezdésével összhangban:) A más személy tulajdonában álló dolgot - az ingó dolog szerződés alapján történő átadásával, ingatlan esetében az ingatlan-nyilvántartásba történt bejegyzéssei keletkező - haszonélvezeti jogánál fogva birtokló és használó személy. 9. Indokolt és szükséqes többletkiadás: Az adott háztartásban a havi rendszeres kiadásokhoz képest jelentkező piusz költségek, amelyek a háztartás tagjai: számára elengedhetetlenül szükséges szolgáltatások igénybevételéb61 (pl. háztartási gépek javítása, karbantartása), termékek és áruk megvásárlásából (pl. téli ruházat) adódnak vagy a kiskorú gyermekek nevelésével (pl •. beiskolázás) kapcsolatosak. 10. Jövedelem: A jövedelem fogalmára az Szt. 4. § (l) bekezdésének pontjában és (5) bekezdésében foglaltak az irányadók.

a./

(Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül. Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, az anyasági támogatás, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatása, a rokkantsági járadék

-

~·

f,

38 -

és a vakok személyi járadéka. Ahol e törvény jövedelmet említ, a családi pótlékot, az árvaellátást, a házastársi pótlékot, a házastárs után járó jövedelempótlékot és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a saját jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt megállapították, illetve fizetik.) ll.

Kereső

tevékenység:

A kereső tevékenység fogalmára az Szt. 4. j./ pontjában foglaltak az irányadók.

§

(l) bekezdésének

(Kereső tevékenység, ha e törvény másként nem rendelkezik: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, ~melyért ellenérték j ár . )

12.-Közeli hozzátartoz6: A közeli hozzátartozó fogalmára a Szt. 4.§ (l) d./ pontjában foglaltak az irányadók.

bekezdésének

(Közeli hozzátartozó, ha e törvény másként nem rendelkezik: a házastárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő.) 13. Lakás: A lakás fogalmára a Lakástörvény 2. pontjában foglaltak az irányadók. (Lakás az olyan

összefüggő

sz.

mellékletének

l.

helyiségcsoport, amely a

a./ helyiségei, b./ közmúvesítettsége, c./ melegvízellátása, és d./

fűtési

módja

~.~·

alapján valamelyik komfortfokozatha (összkomfortos, tos, félkomfortos, komfort nélküli) sorolható.)

komfor-

14. Lakás hasznosításáb61 szár.maz6 iövedelem: E Rendelet alkalmazása szempontjából a lakás hasznosításából származó jövedelemnek minősül a lakásbérleti díj és az albérleti díj.

- 39 -

15. Létfenntartást

veszélyeztető

élethelyzet:

A létfenntartását tartósan veszélyeztető élethelyzetben van kü1önösen a jövedelemmel legalább egy hónapon keresztül egyáltalán nem rendelkező egyedülálló, illetve családban élő szem~ly, ez utóbbi akkor, ha családjában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj másfélszeresét. 16. Munkanélküli: A munkanélküli fogalmára az 1991. évi IV. törvény 58.§ (5) bekezdésének d./ pontjában foglaltak az irányadók. (Munkanélkuli: az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási, intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy nem . áll munkaviszonyban és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, valamint a munkaügyi központ munkanélküliként nyilvántartáaba vette.

17. Önhibáján kivüli okból nem rendelkezik jövedelemmel: különösen az, aki a./ várható - megállapítás vagy folyósítás alatt álló - saját jövedelmét (pl. nyugdíj, előnyugdíj, ~unkanélküli járadék, munkabér stb.) igazolni tudja, b./ munkanélkülivé válásáért saját maga .nem

tehető

felelőssé:

különösen, ha munkahelye megszúnt, a munkahelyén történt létszámleépítés következtében vált munkanélkülivé vagy egészségi állapota miatt kényszerült rá, hogy munkaviszonyát megszüntesse és igazolni tudja, hogy munkanélküli ellátáera - önhibáján kívüli okból - nem jogosult, vagy ellátásának folyósítása már megszúnt, de minden tőle elvárbatót megtesz annak érdekében, hogy munkát vállalhasson: Ennek érdekében az illetékes munkaügyi központtal a kapcsolatot tartja, a központtal az együttműködési kötelezettséget vállalja, s e kötelezettségének maradéktalanul eleget is tesz. c./ a nyugdíjkorhatárt betöltötte ugyan, de nyugdíjra ezért nem szerzett jogosultságot, mert pl. háztartásbeliként kiskorú gyermekeit nevelte, gondozta.

-

'·

40 -

'

18. Önhibáiáb61 nem rendelkezik jövedelemmel: Aki bizonyíthatóan - indokolatlanul - nem törekszik arrp, illetve nem tesz meg semmit annak érdekében, hogy saját {elsősorban kereső tevékenységból származó} jövedelemmel rende~kezhessen.

19. Rendszeres pénzellátás: A rendszeres pénzellátás fogalmára a Szt. 4. § 11/ bekezdésének i./ pontjában foglaltak az irányadók. {Rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a saját jogú öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék a növelt összegű öregség~, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyug.díj'7- kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán legalább két árvaellátáara jogosult gyermek eltartásáról gondozó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás - kivéve a baleseti járadékat -, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a házastársi pótlék, a házastárs után járó jövedelempótlék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az ápolási díj, a rendszeres szociális segély, a nemzeti helytállásért elnevezésú pótlék.} 20. szociális intézmény: A szociális intézmény fogalmára az Szt. 4. nek h./ pontjában foglaltak az irányadók. (Szociális intézmény: az e törvényben lyes,gondoskodást nyújtó szervezet.}

§

/1/

bekezdésé-

meghatározott

szemé-

21. Tartásra köteles és képes személy: A tartásra köteles és képes személy fogalmára az Szt. (l} bekezdésének e./ pontjában foglaltak az irányadók.

4.§

{Tartásra köteles és képes személy: az a közeli hozzátar~o~ zó, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tart~s~ kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregsegl nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, továbbá a tartást szerződésben vállaló, illetve az a személy is, akit a bíróság tartásra kötelezett.}

.

• - 41 -

22.

Társbérlők:

(A Lakástörvény 5.§ (l) bekezdésével összhangban:) A lakásbérleti szerződés alapján a lakás meghatározott lakószobáját és egyes helyiségeit kizárólagosan, más helyiségeit-használó (önálló) bérlők. 23. Ter.mészetbeni szociális ellátás: A természetbeni ellátás fogalmára aSzt. 47.§ (2) bekezdésében foglaltak az irányadók. (Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a ,tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjat, illetve a .gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a-családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.)

(A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. tv. 13.§ (l) bekezdésével, a Ptk~ 2.§ (l) és 94.§ (l) bekezdésével összhangban) . Tulajdonos a birtokba vehető dolgok (ingó és ingatlan dolog, vagyoni értékű jog) felett vagyoni jogot: tulajdonjogot gyakorló sze~ély. 25. Tulajdonostársak:

(A Ptk. 139.§ (2) bekezdésével összhangban). Tulajdonostársak azok a személyek, akiket a tulajdonjog ugyanazon a birtokba vehető dolgon (ingó és ingatlan vagyonon, vagyoni értékű jogon) meghatározott hányad szerint illet meg. 26. Vagyon:

A vagyon fogalmára aSzt. 4.§ (l) bekezdésének b./ pontjában foglaltak az irányadók. b./ vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik az ingatlan, jármű, gépi meghajtású termelő- és munkaeszköz, készpénz, takarékbetét, értékpapír, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek

- 42 -

ba./ külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a húszszorosát, vagy bb./ együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az ötvenszeresét

~eghaladja. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett kik.

nem minósül személy la-

27. Elemi kár: A természeti erők: szél, eső hófúvás, földrengés, földcsuszamlás, villámcsapás, természetes tüzek, árvíz vagy az emberi erővel elháríthatatlan egyéb külsó események '(emberi gondatlanságból keletkező t~z, csótörés, beázás, stb.} következtében lakás ingatlanban és/vagy az abban található ingó vagyontárgyakban bekövetkezett kár. Az elemi kár szabályait kell alkalmazni arra az esetre is, ha bizonyított, hogy a kérelmező kérelme benyújtásának hónapjában a készpénze elleni b~cselekmény (lopás, rablás) áldozata lett. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 33.§ (l) A önkormányzati rendelet 1999. március l-én lép hatályba, és rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre - a még el nem bírált kérelmekre is - alkalmazni kell. (2) A jelen önkormányzati rendelet hatálybalépésével egyidej~leg hatályát veszti a 9/1998. (III.a.) számú önkormányzati rendelettel módosított 46/1997. (XII.l6.} számú önkormányzati rendelet.

rgy István polgármester

L~~ j

e g

Akihirdetés napja: Budapest, 1999. február 10.

y z 6