SZÉKESFEHÉRVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 29/1999. (XI.1.) sz. rendelete AZ ÁLLATOK TARTÁSÁRÓL ÉS VÉDELMÉRŐL
Az 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel Az épített környezet kialakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62.§ (1) bekezdés g) pontjában foglalt felhatalmazásnak megfelelően kiadott - az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet 36.§ (5) bekezdése, valamint a 41/1997. (V.28.) FM rendelettel kiadott Állategészségügyi Szabályzat 216.§ (4) bekezdése, valamint az Állatok Védelméről és Kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényben foglaltakra is - Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata a rendeletben határozza meg az állattartás helyi szabályait. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.§ 1. A rendelet célja, hogy biztosítsa az állattartáshoz fűződő lakossági érdekeket, a települési, az építésügyi, a környezetvédelmi követelményeket, továbbá kijelölje az állattartásra alkalmas, illetve arra nem használható területeket, meghatározza az állattartás céljára szolgáló melléképületekhez az építmények elhelyezésének feltételeit, meghatározza az állattartással kapcsolatos állategészségügyi, közegészségügyi, állatvédelmi szabályokat. 2. E rendelettel nem szabályozott - állattartással kapcsolatos - kérdésekben az egyéb (vonatkozó) jogszabályok rendelkezései is irányadók. 3. A rendelet hatálya Székesfehérvár város belterületére terjed ki, külterület esetében az OÉSZ szabályai az érvényesek. 4. A rendeletben foglaltakat minden állattartó (a tulajdonos, vagy az állat felügyeletét ellátó személy) köteles megtartani. 2.§ 1. E rendelet alkalmazása szempontjából haszonállat minden olyan állat, amelyet fogyasztásra, vagy haszonszerzés céljára tartanak, illetve tenyésztenek.
-22.
Haszonállatok csoportosítása: a) nagy haszonállat: ló, szarvasmarha, szamár, póniló, öszvér, bivaly, b) kis haszonállat: juh, kecske, sertés, nyúl, baromfi, (liba, kacsa, tyúkféle, pulyka, galamb, stb.) c) prémes állat
nutria, pézsma, stb.
d) Méh e) kedvtelésből tartott állatoknak minősülnek mindazon állatok, melyek nem jövedelem szerzést szolgálnak (eb, macska, díszmadár, díszhal, tengeri malac, aranyhörcsög, fehér egér stb. 3. E rendelet nem vonatkozik az állategészségügyi intézmény, kisérleti és kutatóintézet, cirkusz, állatkert (vadaspark) gyepmester telep, állatforgalmi és feldolgozó telep, vágóhíd, állatkereskedő, veszélyes állatot tartó magánszemély, valamint a fegyveres erők és rendészeti szervek állattartására, a nagy létszámú állattartó telepekre. 3.§ 1. Állatokat tartani csak az Országos Építésügyi Szabályzat által előírtaknak megfelelő helyen és építményben, valamint a külön jogszabályban foglaltak szerint szabad. 2. Az állattartáshoz olyan állattartó épületet kell létesíteni, továbbá olyan állattartási technológiát kell alkalmazni, amely lehetővé teszi az állatok fertőzésmentes, egészséges környezetben tartását. 3. Az állatok tartása az emberek és az állatok egészségét nem veszélyeztetheti, a környezetet nem károsíthatja. II. fejezet AZ ÁLLATOK TARTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 4.§ 1. Az I. sz. állattartási övezetben állattartó épület nem épülhet, kizárólag kedvtelésből tartott állat tartható a vonatkozó előírásoknak megfelelően. 2.
A II. sz. állattartási övezetben kis haszonállat és kedvtelésből tartott állat tartható.
3.
A III. sz. állattartási övezetben kis haszonállat és kedvtelésből tartott állat tartható.
-34. A IV. és V. sz. állattartási övezetben kis- és nagyhaszonállat és kedvtelésből tartott állat tartható. 5. Külterületi kertekben haszonállat nem tartható, kedvtelésből tartott állat a rendelet vonatkozó előírásai alapján tartható. 6. A II-V. számú állattartási övezetben ló sport és turisztikai célra külön engedéllyel tartható a szükséges feltételek biztosításával. 7. A II. és III. számú állattartási övezetben nagyhaszonállat (szarvasmarha, stb.) külön engedéllyel tartható a rendeletben előírt feltételek betartása esetén. 8.
Az állattartási övezeteket az 1. sz. melléklet tartalmazza. III. fejezet A HASZONÁLLAT ELHELYEZÉSÉRE ÉS AZ ÁLLATTARTÓ ÉPÜLETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 5.§
1. Az egyes övezetekben legfeljebb az alábbi nagyságú állattartó épület építhető a telekre előírt beépítettség figyelembevételével: I. sz. övezet: II. sz. övezet: III. sz. övezet: IV. sz. övezet: V. sz. övezet: 2.
nem épülhet állattartó épület 20 m2 40 m2 60 m2 60 m2
Állatok férőhelyigénye: szarvasmarha, ló, szamár, öszvér sertés juh, kecske nyúl, nutria tyúkfélék liba, kacsa, pulyka galamb
10 m2 2 m2 1 m2 O,30 m2 O,30 m2 O,40 m2 O,10 m2
3. A tartható maximális állatszámot az egyes állatok férőhelyigénye és az egyes övezetekben építhető állattartó melléképület alapterülete határozza meg. 6.§ 1. Az állattartó épület épületmagasság legfeljebb 3 m legnagyobb gerincmagassága 4,5 m lehet.
-42. Az állattartó épületet az építési telken a 2. sz. mellékletben előírt védőtávolságok megtartásával úgy kell elhelyezni, hogy az: - oldalhatáron álló főépület esetén az egyedi telek azon főépület áll.
oldalán álljon, amelyiken a
- az egyéb beépítési mód esetén a telek hátsó, vagy legalább 3 m-re álljon,
oldalhatárán, vagy azoktól
- több állattartó épület létesítése esetén azokat elhelyezni, hogy egy épület egységes képét mutassák.
lehetőleg egy tömegben és úgy kell
3. Az állattartó épületeknek a telekhatáron, vagy attól 3 m-re álló határfalán, illetve az arra néző tetőfelületén nyílás nem létesíthető. 4. Az épületeket úgy kell elhelyezni, hogy az ingatlanon, illetve a szomszédos ingatlanon lévő épületek rendeltetésszerű használatát ne akadályozzák, azok állagát ne veszélyeztessék, a környezetre káros hatást ne fejtsenek ki. 5. Az állattartó épület a szomszédos lakótelek lakóépülettel történő beépítését nem gátolhatja. 6. A (3) bekezdésben előírtakhoz az építési hatóság az Országos Építésügyi Szabályzat, illetve az OTÉK keretein belül eltérően is adhat engedélyt. 7.
Állattartó épületet csak jogerős építési engedély birtokában szabad létesíteni.
8. Egyéb célra létesített épületben állatot tartani csak abban az esetben szabad, ha a jegyző a használati mód változását engedélyezte. 9. A zárt szivárgásmentes, trágya- és trágyalétároló ásott, vagy fúrt kúttól legalább 15 méterre létesíthető. 10. A trágyatároló az állattartó épülettel egységben épülhet zárt, fedett, szivárgásmentes, szigetelt kivitelben. 11. Az állattartó épületeket az ingatlanok az OTÉK., a beépítési tervek és a 2. sz. mellékletben rögzített védőtávolságok betartásával kell elhelyezni. 12. Az állattartók a meglévő és használatban álló állattartásra szolgáló épületeket, azok elhasználódásáig állattartásra - a jelenlegi övezeti előírásoktól eltérően is - használhatják. Az övezeti előírástól eltérő állattartáshoz külön engedély szükséges. 13. A város területén iskola, kórház, kollégium, orvosi rendelő, óvoda, bölcsöde, gyermekjátszótér, napközi otthon, közületi és társadalmi rendeltetésű épület, temető, sportpálya, élelmiszer-előállító üzem és élelmiszer-forgalmazó egység telkének határától 50 m távolságon belül minden haszonállat tartása tilos.
-5IV. fejezet HASZONÁLLATTARTÁS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI, KÖZEGÉSZSÉGÜGYI, KÖZTISZTASÁGI SZABÁLYAI 7.§ 1. Az állatok elhelyezésére szolgáló létesítményeket könnyen tisztítható, hézagmentes szilárd burkolattal kell ellátni. Naponként egyszer ki kell takarítani, és gondoskodni kell a rendszeres fertőtlenítésről, melyet havonta legalább egyszer megfelelő fertőtlenítő szerrel kell elvégezni. 2. Minden állattartó köteles egész évben az állatok részére a megfelelő száraz alomanyagot biztosítani és az almot rendszeresen cserélni. A kártékony rovar- és rágcsáló irtásról rendszeresen és szükség szerint gondoskodni kell. 3. A keletkező szerves, szilárd trágyát és trágyalevet zárt rendszerű építési engedéllyel épült tárolóban kötelező tárolni, a tárolók rendszeres ürítéséről, valamint a trágya és trágyalé elszállításáról és szakszerű elhelyezéséről az állattartó köteles gondoskodni. A szállítást úgy kell végezni, hogy az a közterületet ne szennyezze. 4.
Trágyát szabadon tárolni tilos, gondoskodni kell a mielőbbi beásásáról.
5.
Az állattartónak az elhullott állatokat a helyi gyepmester telepre kell elszállítani.
6. Állathajtás esetén a hajtó köteles az állatok által okozott szennyeződés eltávolításáról gondoskodni. 7. Az állatok etetésére csak olyan takarmányt szabad felhasználni, amely az állat, illetve közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti. Az állatok etetéséhez használt takarmány és konyhai hulladék higiénikus tárolását, valamint a sertéstartáshoz használt konyhai moslék forralásának lehetőségét biztosítani kell. 8. Az állattartásból eredő szagártalom csökkentéséről magasba terelt szellőzéssel, védőnövényzet ültetésével, rendszeres takarítással, a trágya mésztejes locsolásával és az alomanyag rendszeres cseréjével az állattartó köteles gondoskodni. 9. Az állattartó az állat megbetegedését, fertőző megbetegedésének gyanúját vagy ilyen körülmények között történt elhullását köteles a hatósági állatorvosnak azonnal jelenteni és az állatorvos utasításait betartani. 10. Állatbetegség vagy annak gyanúja esetén az eljáró hatósági állatorvos köteles jelentést tenni a területi főállatorvosnak, jogszabályban meghatározott betegségek esetén az állategészségügyi állomásnak is. A hatósági állatorvos köteles megtenni a járvány megelőzéséhez és felszámolásához szükséges intézkedéseket.
-6V. fejezet MÉHEK TARTÁSA 8.§ Méheket tartani, méhészkedést gyakorolni a módosított és kiegészített 15/1969. (XI.6.) MÉM. számú rendeletben meghatározott feltételek mellett a vonatkozó külön (állategészségügyi, növényvédelmi stb.) jogszabályok megtartásával szabad. VI. fejezet VESZÉLYES ÁLLATOK TARTÁSI SZABÁLYAI 9.§ 1. E rendelet alkalmazása szempontjából veszélyes állatnak minősülnek mindazoknak a nem háziállat fajoknak az egyedei, amelyek biológiai tulajdonságaiknál fogva az emberek életére és testi épségére veszélyt jelentenek. 2. A nem védett veszélyes állatok csak a jegyző egyedi engedélye alapján, zárt helyen tarthatók. Az egyedi engedélyezés során ki kell kérni a Városi ÁNTSZ és a hatósági állatorvos és a Természetvédelmi Hivatal véleményét. Az engedélyezésről az érintett szomszédokat és a rendőrséget is értesíteni kell a határozat egy példányával. VII. fejezet GALAMBTARTÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLY 10.§ 1. Galambot csak olyan körülmények között szabad tartani, ahol galambdúc vagy ketrec megfelelően elhelyezhető. Társasház, lakótelepi többlakásos, többszintes lakóház padlásán vagy erkélyén galambot tartani tilos. 2. A galambtartás külön engedély alapján végezhető. A kérelemhez mellékelni kell a szomszédok hozzájáruló nyilatkozatát, valamint a hatósági főállatorvos és a Városi ÁNTSZ szakvéleményét. 3. A galambtartó a jogerős megszüntető határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül köteles a galambokat eltávolítani, a padlástér és egyéb helyiség használatával felhagyni, annak eredeti állapotába való visszaállításáról, a szükséges takarítási, fertőtlenítési munkák elvégzéséről gondoskodni.
-7VIII. fejezet A KEDVTELÉSBŐL TARTOTT ÁLLATOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 11.§ 1. A város egész területén a közegészségügyi, járványügyi és állategészségügyi állatvédelmi szabályok megtartása mellett minden kedvtelésből tartott állat tartható és annak szaporulata 3 hónapos korig. 2.
A város területén kertes családi házaknál legfeljebb 2 db eb tartható.
3. Az állattulajdonos köteles gondoskodni azoknak a kedvtelésből tartott állatoknak az elhelyezéséről, amelyeket tovább tartani nem kíván. 4. Többlakásos épület közös használatú helyiségeiben kedvtelésből tartott állatot tartani vagy szabadon engedni tilos. 5.
A tulajdonos köteles állatát úgy tartani, hogy az: a) a házban vagy annak szomszédságában lévő lakók nyugalmát ne zavarja, b) anyagi kárt ne okozzon, c) testi épséget, egészséget ne veszélyeztessen, d) a közegészségügyi, járványügyi és állategészségügyi, állatvédelmi szempontoknak megfeleljen, a környezetet ne szennyezze, e) a kedvtelésből tartott állat ürülékét a közterületről az állat tartója köteles azonnal eltávolítani. 12.§
1. Olyan lakóépületekben, amelyekben több lakás van, lakásonként egy darab eb és egy macska tartható, valamint ezek szaporulata, legfeljebb három hónapos korukig. 2. Többlakásos lakóépület lakásaiban ebet tartani csak az ebtartó lakása alatti, feletti és az azonos szinten lakók (illetve társbérlet, bérlőtárs esetében a társbérlők és a bérlőtársak) összessége előzetes írásbeli hozzájárulásával szabad. 3. A testi fogyatékosságban szenvedők a város területén jogosultak vakvezető, jelző, vagy figyelő eb tartására, ha ennek szükségességét orvosi bizonyítvánnyal igazolják. Az ilyen ebek tartásához előzetes hozzájárulásra nincs szükség, de a kutya kiképzését is igazolni kell. 4.
Eb és macska erkélyen, loggián nem tartható.
5. Tilos a bandog és a pit bull terrier tenyésztése, állatviadalok szervezése, melyre a 35/1997. (II.26.) Kormányrendelet az irányadó.
-86. Harapós vagy támadó természetű eb tartása esetén a ház bejáratán a "harapós kutyára" utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni. 7.
A bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos.
8. Ebet, macskát és más kedvtelésből tartott állatot a lakóházak közös használatú helyiségeiben, illetve közterületen tartani, etetni szabadon engedni tilos. 9. A kedvtelésből tartott állatok tenyésztése esetén azok haszonállatoknak minősülnek. Ekkor be kell tartani a haszonállatokra vonatkozó védőtávolságot és egyéb előírásokat. 10.
I-es övezetben kedvtelésből tartott állatok (eb, macska stb.) tenyésztése tilos. IX. fejezet EBTARTÁS KÜLÖN SZABÁLYAI 13.§
1.
Az eb tulajdonosa köteles a jegyzőnek haladéktalanul bejelenteni, ha az állat: a) a három hónapos kort elérte, b) elhullott vagy elveszett, c) új tulajdonoshoz került, d) tartási helye 3 hónapnál hosszabb időre megváltozott.
2. A bejelentett adatokról és a veszettség elleni utolsó védőoltás időpontjáról a jegyző nyilvántartást vezet. 3. Minden három hónaposnál idősebb ebet tulajdonosa vagy tartója köteles évenként - a három hónapos kort elért ebeket 30 napon belül, majd hat hónapon belül ismételten - a saját költségére hatósági állatorvossal veszettség ellen beoltatni. a) Az eb veszettség elleni védőoltásáról a hatósági állatorvos igazolást ad. b) Ha az eb fertőző betegségben szenved, a vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. c) Az évi szervezett eboltás időpontját, helyét és költségeit a jegyző a helyben szokásos módon kihírdeti. d) Az oltásról adott állatorvosi igazolást meg kell őrizni és tulajdonosváltozás esetén azt az új tulajdonosnak át kell adni. 4. A védőoltás alól elvont ebet, mint az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatok egészségét veszélyeztető beteg vagy betegségre gyanús ebet a települési önkormányzat állami kártalanítás nélkül köteles kiírtatni. 5. Az ebtulajdonos a veszettség elleni védőoltáshoz átvett ebazonosítási jegyet köteles az eb nyakörvére erősíteni és állandó jelleggel viseltetni. Annak elvesztését haladéktalanul be kell jelentenie a hatósági állatorvosnak.
-96. Embert mart eb tulajdonosa (tartója) köteles ebét a hatósági állatorvossal megvizsgáltatni. Az eb veszettségi oltásáról szóló igazolást a megmart személynek, vagy hozzátartozójának köteles átadni a Városi ÁNTSZ-nél történő bemutatásra. 7. A közterületen, lakóházak folyosóin és lépcsőházaiban, liftekben, az ebet pórázon kell vezetni. Harapós, továbbá mérettől függetlenül ebet a város területén, lakóházak folyosóin, lépcsőházakban liftekben szájkosárral ellátva, rövid pórázon kell vezetni. Az eb által okozott szennyeződést a tulajdonos köteles haladéktalanul eltávolítani. Ebet csak az vezethet, aki azt féken is tudja tartani. 8. Az ebtartó köteles ebét úgy tartani, hogy az azonos lépcsőházban lakók, illetve a falszomszéd továbbá a közös udvarban élők nyugalmát tartósan és rendszeresen ne zavarja. 9.
Ebet játszótérre és kiemelt parkokba bevinni még átvezetés céljából is tilos.
10. Vendéglátó egységbe, élelmiszerárusító üzletbe, piac és strand területére, bölcsödébe, óvodába, napközi otthonba, egészségügyi intézménybe, közületi és társadalmi rendeltetésű helyiségbe ebet bevinni, illetve beengedni tilos. Szállodában ebet tartani, fogadni csak a közegészségügyi és járványügyi szolgálat által jóváhagyott szabályzat szerint szabad. Közforgalmat lebonyolító járművön ebet szállítani szájkosár és póráz nélkül tilos. 11. Az ebtulajdonos, illetve a felügyelettel megbízott más személy köteles gondoskodni arról, hogy az eb a lakóházak közös használatú helyiségeit, lakóházak közvetlen környezetét, a gyalogjárdát és a sétányokat, közterületeket ne szennyezze, illetve köteles gondoskodni a szennyeződés azonnal eltávolításáról. ehhez a tulajdonosnak vagy a felügyelettel megbízott személynek megfelelő eszközt (kislapát, seprű, zacskó stb.) kell magánál tartani. X. fejezet KÓBOR ÉS ELHULLOTT ÁLLATOK BEGYŰJTÉSE 14.§ 1. A gyepmester a város közigazgatási területén köteles befogni a gazdátlan, kóbor ebeket, macskákat. Befogás után a városi gyepmesteri telepre, illetve az állatmenhelyre szállítja a befogott állatokat. 2. Ha a befogott ebet tulajdonosa a tulajdonjog igazolása mellett 14 napon belül kiváltja, a felmerült tartási és szállítási költséget köteles megtéríteni. Amennyiben erre nem kerül sor, a gyepmester megteszi a megfelelő intézkedést. 3. A gyepmester az állatvédelmi, állategészségügyi és közegészségügyi szabályok betartásával, állattartási ügyben tett lakossági bejelentésekre köteles megtenni a szükséges intézkedéseket.
- 10 XI. fejezet EGYÉB RENDELKEZÉSEK 15.§ 1. Ebtenyésztés a I. sz. állattartási övezetben nem végezhető, a II. III. IV. V. sz. övezetben kizárólag szakhatóság engedélyek megléte esetén, valamint az érintett szomszédok hozzájárulásával és a hatósági állatorvos fajtára és darabszámra vonatkozó szakvéleménye alapján történhet ebtenyésztés. 2. A veszélyes és veszélyesnek minősített eb kizárólag a jegyző által kiadott engedéllyel, külön jogszabályban meghatározott feltételek esetén és módon, az állategészségügyi szakhatóság által egyedi azonosítóval ellátva - a pit bull terrier vagy keveréke kizárólag ivartalanítva, háztartásonként csak egy egyede - tartható. 3. Állatot közös udvarba, közös kertbe kiengedni, tartani csak az összes tulajdonos hozzájárulásával szabad. 4. Külterületi kertekben 2 ebet és 2 macskát tartani abban az esetben szabad, ha a napi ellátásáról a gazda gondoskodni tud és biztosítja, hogy az ebek a területről nem kóborolnak el.
XII. fejezet AZ ÁLLAT VÉDELMÉNEK SZABÁLYAI 16.§ 1. Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni (elhelyezés, táplálás, gondozás, állatorvosi ellátás). 2. Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő, rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről. A szabadon tartott állatot védeni kell a kedvezőtlen időjárás káros hatásaitól és természetes ellenségeitől. 3. A gazdasági haszon céljából tartott állat tartása során előnyben kell részesíteni az állatkímélő technológiákat. 4. Az állatot nem szabad kínozni, emberre vagy állatra uszítani, illetve állatviadalra idomítani. 5. Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan kipróbáltatása küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést, vagy halált okoz.
- 11 6. Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása, vagy kitétele tilos. 7. Az állat életét elfogadható ok, vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek minősül különösen az élelmezési cél, a prém termelése, az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, sérülés, a fertőzésveszély, a kártevők írtása, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása, a tudományos kutatás.
XIII. fejezet AZ ÁLLATOK VÉDELMÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADAT 17.§ 1. A települési önkormányzat jegyzője az állatok védelme érdekében az állattartótól az állattartással kapcsolatos felvilágosítást, adatot kérhet, az állattartással kapcsolatos iratokba betekinthet, az állattartás helyén helyszíni szemlét tarthat. 2. A jegyző az állatvédelmi és állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót, az állatok védelme érdekében. 3. Aki tevékenységével, vagy mulasztásával az állatok védelmére és kíméletére, vonatkozó jogszabály rendelkezéseit, vagy hatósági határozat előírását megsérti - magatartásának súlyához, ismétlődéséhez igazodó - állatvédelmi bírságot köteles fizetni. 4. Állatvédelmi bírság szabható ki azzal szemben, aki állatának szükségtelenül jelentős fájdalmat, tartós szenvedést, testi károsodást okoz. A bírság összeg 5.000,-Ft-tól 150.000,-Ft-ig terjedhet. 5.
A bírságot feladatkörében: a) a település jegyzője, b) az illetékes megyei állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás, valamint c) a természetvédelmi hatóság szabja ki.
6.
A bírság kiszabását állatvédelmi szervezet is kezdeményezheti.
- 12 XIV. fejezet ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 18.§ 1.
A rendelet által külön engedélyhez kötött állattartást a jegyző engedélyezi.
2. A jegyző - előzetes figyelmeztetése után - az illetékes hatósági főállatorvos, a városi ÁNTSZ, Környezetvédelmi, valamint az Építési hatóság szakvéleménye alapján a rendelettel ellentétes állattartást korlátozhatja vagy megtilthatja, illetve szabálysértési eljárást indíthat. 3. Állattartási szabálytalanság esetén állategészségügyi bírságot az Állategészségügyi Állomás szabhat ki, közegészségügyi szabálysértés esetén pedig a Városi ÁNTSZ jogosult bírság kiszabására. 4. Közterület-felügyelet és a rendőrség tettenérés esetén helyszíni bírságot szabhat ki, illetve szabálysértési eljárást kezdeményezhet.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. E rendelet 1999. november hó 1. napján lép hatályba, s ezzel egyidejűleg Székesfehérvár Megyei Jogú Város Tanácsának 37/1993. (X.18.) számú és 20/1998. (VII.6.) számú rendeletével módosított 5/1989. (XI.1.) számú rendelete hatályát veszti.
Székesfehérvár, 1999. november 1.
/: Warvasovszky Tihamér :/ polgármester
/: dr. Szabó Katalin :/ jegyző
