Bük Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/1999. (XI. 29.) rendelete az állatok tartásáról Bük Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében rögzített felhatalmazás alapján, az állatok tartásáról az alábbiakban rendelkezik. I. Fejezet Bevezető rendelkezések A rendelet hatálya 1.§ A rendelet hatálya kiterjed Bük Város közigazgatási területén valamennyi állattartóra, állattartó épület létesítőjére és hasznosítójára. 2.§ A rendelet hatálya nem terjed ki: a.) a fegyveres erők, fegyveres testületek állattartására, b.) az egészségügyi intézményekbe gyógyítási vagy kísérleti célból bevitt és ott ilyen okból tartott állatokra, c.) az alkalmi cirkuszi rendezvényekre, az állatkertekre, az állatkiállításokra és vadas-parkokra. Hatásköri szabályok 3.§ (1) Az e rendeletben meghatározott önkormányzati hatósági feladatokat a polgármester látja el. Az eljárás illetékmentes. (2) A polgármester hatósági határozata ellen a képviselőtestülethez lehet fellebbezést benyújtani. (3) Az önkormányzati hatósági ügyben folyó eljárásban a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt kell megfelelően alkalmazni. (2) Fogalom – meghatározások 4.§ E rendelet alkalmazás szempontjából: (1) Haszonállatok : - nagyhaszonállat: szarvasmarha, ló bivaly, öszvér, szamár - közepes haszonállat: sertés, juh, kecske - kishaszonállat: baromfi, nyúl, galamb - prémes állat: csincsilla, nutria, nyérc, róka, stb. - méhek (2) Kedvtelésből tartott állatok: az eb, a macska, a díszmadár, az aranyhörcsög és más hasonló állatfaj. (3) Egyéb állatok ( egzotikus állatok, veszélyes állatok): a.) egzotikus állat, amely természeti környezetünkben nem honos és nem minősül veszélyes állatnak. b.) Veszélyes állatok mindazok a nem háziállatfajoknak az egyedei, amelyek biológiai tulajdonságaik (méret, testalkat, támadó természet, mérgező csípés, marás, stb.) lehetősége miatt az emberek életére, testi épségére veszélyt jelenthetnek ( pl.: majom, hüllők stb.)
8/1999. (XI.29.)
1. oldal
II. Fejezet Az állattartás általános szabályai 5.§ (1) Állatot tartani csak úgy lehet, hogy a tartás: a.) ember és állat testi épségét ne veszélyeztesse, b.)környezetvédelmi, természetvédelmi, állatvédelmi, közegészségügyi és állat-egészségügyi jogszabályokba ne ütközzön. (2) Állatot tartani kizárólag oly módon szabad, hogy az más ingatlanára átjutni ne tudjon. (Kivéve a méhek, madarak) (3) Állataratást úgy kell folytatni, hogy az a vizek fertőzését, káros szennyezését ne idézze elő. (4) Az állatok tartására szolgáló helyiségeket rendszeresen takarítani és fertőtleníteni kell. (5) Állatot elcsapni tilos. Ha a tulajdonos nem kívánja állatát tovább tartani, köteles elhelyezéséről gondoskodni, állatorvossal elpusztítani, vagy saját költségén elszállíttatni. (6) Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy az a közterületeket, valamint többszintes lakóépületek közös használatú helyiségeit, a lakások erkélyét, teraszát, loggiáját, ablakpárkányát ne szennyezze. (7) Az állattartónak biztosítani kell, hogy a tartással anyagi kárt senkinek ne okozzon. (8) Üdülőterületen és vegyes (üdülő-lakó) övezetben kizárólag kedvtelésből tartott állat tartható, kivéve a veszélyes állatokat. (9) Az állattartó köteles tűrni az állattartási szabályok betartásának ellenőrzését. III. fejezet Az állatok elhelyezésére szolgáló épületek, építmények létesítési szabályai 6.§ (1) Bel- és külterületeken az állattartásra szolgáló épületek elhelyezésére az építési övezetekre meghatározott rendelkezéseket, e rendelet előírásaival együtt kell alkalmazni. (2) Haszonállatot tartani a (3) bekezdésben meghatározott kivételektől eltekintve, csak lakóépületeken kívül, istállóban, ólban, ketrecben (továbbiakban: épület, építmény) szabad. (3) Díszbaromfi, sport-, disz- és haszongalamb a lakóépület arra alkalmas, elkülönített, nem lakás céljára szolgáló (pl.: alagsor, padlástér, stb.) helyiségben is tartható. 7.§ (1) Az állatok elhelyezésére szolgáló és tartásukkal kapcsolatos épületek és építmények létesítéséhez - az egyéb jogszabályokban meghatározottak szerint, - az építési hatóság engedélye szükséges. (2) Az állattartással kapcsolatos épületek és építmények elhelyezése során a város bármely területén, az 1.) számú mellékletben megjelölt védőtávolságokat kell megtartani. (3) Az állattartásra szolgáló épületek elhelyezésére megállapított védőtávolságok megtartása alól - a közegészségügyi valamint az állategészségügyi és környezetvédelmi szakhatóság szakvéleményének figyelembevételével a területi főépítész, illetőleg az építési hatóság felmentést adhat. Az építési hatóság a felmentést Bük Városi Önkormányzat Képviselőtestületének 6/2004.(V.12.) Bük Város Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint Helyi Építési Szabályzatáról szóló rendeletében (továbbiakban: Rendezési terv) meghatározottak alapján adja. (1) 8.§ (1) Az állatok tartása mesterségesen - szükség esetén filteren keresztül - is kiszellőztethető, szilárd burkolatú, könnyen tisztántartható épületben, építményben történhet. A telekhatár felőli oldalon nyílászáró nem építhető be. (2) Az állatok tartására szolgáló gazdasági udvart, a lakóépülettől és a szomszédos ingatlantól tömött, zöld növényfallal (fagyal vagy egyéb zöld növény) vagy zárt kerítéssel kell leválasztani.
8/1999. (XI.29.)
2. oldal
(3) A lakóházzal már beépített telkeken az állattartásra szolgáló épületek, építmények elhelyezéséhez, az építési és az állattartási hatóság előzetes engedélyét az állattartónak be kell szerezni. (4) A trágyalevet a kommunális csatornarendszertől függetlenül, zárt szennyvízcsatornán át, zárt szigetelt tartályba, tárolóba kell vezetni és gyűjteni. (5) Az almos trágyát alul és négy oldalon zárt beton trágyateknőben kell tárolni, s elszállításáról gondoskodni kell. A bűzhatás csökkentése érdekében a felszínén tőzeget kell elszórni. A trágyát rendszeresen, szükség szerint, az emberi településtől 500 m-nél távolabb lévő helyre kell szállítani. (A járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI.3.) NM. rendelet 4 sz. melléklet 3.) pontjában meghatározottak szerint a házilegyek elszaporodásának megakadályozása érdekében.) (6) A hígtrágya tároló - melynek minden oldalról szigeteltnek, fed lappal ellátottnak kell lennie ürítéséről szükség szerint gondoskodni kell. (7) A külterületen fekvő mezőgazdasági rendeltetésű földterület beépítettségére a Helyi Építési Szabályzat III. számú fejezetének és külterületi szabályozási tervének rendelkezései irányadók. (1)
IV. fejezet A haszonállattartás általános szabályai 9.§ (1) Nem lehet haszonállatot tartani az iskolák, kollégiumok, orvosi rendelők, óvodák, bölcsődék, napközi otthonok, élelmiszeripari üzemek, élelmiszerüzletek, nagy forgalmú középületek, kulturális intézmények, munkásszállások, szállodák, panziók, éttermek, vendéglátó egységek, társasházak, sorházak, többszintes lakóépületek udvarán, illetve ezen ingatlanokkal szomszédos telkeken, a telekhatárától számított 50 m-es védőtávolságon belül. (1) (2) Ha házas ingatlannak több tulajdonosa vagy bérlője van, az állattartáshoz valamennyi tulajdonos, ill. bérlő hozzájárulása szükséges. (1) (3) Állatokat legeltetni, kizárólag felügyelet mellett, az állattartó tulajdonába, vagy használatában lévő gyepterületen lehet. (4) Az állattartó köteles gondoskodni az egészségügyi szempontból káros rágcsálók és rovarok rendszeres irtásáról. V. fejezet A haszonállattartás különös szabályai 10.§ (1) A város belterülete az állattartás szempontjából övezetekre osztott. Az övezetbe tartozó utcák felsorolását a 2. sz. melléklet tartalmazza. (2) A belterületen, jelenleg még be nem épített és utcanév hiányában állattartási övezetbe nem sorolt kert - vagy mezőgazdasági - ill. egyéb hasznosítású területeken haszonállattartás a szomszédos - az állattartás szempontjából kedvezőbb - övezeti besorolás és e rendelet egyéb előírásai szerint folytatható. A belterületi állattartás 11.§ Az állattartás során , a 7.§ (2) bekezdésében foglaltak betartásával : (1) Az 1. számú övezetben haszonállat, egyéb állat nem tartható, csak a kedvtelésből tartott állatok 2 példánya. (2) A 2. számú övezetben a.) nagyhaszonállat nem tartható b.) közepes haszonállat 10 db 8/1999. (XI.29.)
3. oldal
c.) a b.) szerinti anyaállat 2 db d.) kishaszonállat 50 db tartható. (3) A 3. sz. övezetben a.) nagyhaszonállat 10 db b.) az a.) szerinti anyaállat 4 db c.) közepes haszonállat 20 db d.) a c.) szerinti anyaállat 8 db e.) kishaszonállat 200 db tartható. (4) A közepes haszonállat szaporulata az elválasztásig tartható. Külterületi állattartás 12.§ (1) A kert hasznosítású 720 m2-t meg nem haladó nagyságú ingatlanon legfeljebb 5 db kishaszonállat és 2 db kedvtelésből tartott állat tartható. (2) Az állatok tartásául szolgáló területrész, illetve az ingatlan körülkerítésével az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy az állatok a tartás helyéről ne kóborolhassanak el. (1)
(3) A mezőgazdasági rendeltetésű területen bármely haszonállat korlátozás nélkül tartható, az egyéb építészeti előírások betartása mellett. Árutermelő családi gazdaságok állattartása belterületen 13.§ (1) A 3. számú övezetben árutermelő családi gazdaság létesíthető. E rendelet alkalmazásában árutermelő családi gazdaságnak minősül, a 11.§ (3) bekezdésében meghatározott állatlétszám feletti állattartás. (2) Az árutermelő családi gazdaság létesítéséhez, valamint a 2. és 3. számú övezetekben megállapított állatlétszám feletti állattartáshoz a tartás megkezdése előtt a polgármester engedélyét be kell szerezni. A kérelemhez mellékelni kell: - a tartási technológia leírását, - helyszínrajzot, - közvetlen szomszédok (oldal és hátsó) írásbeli hozzájárulását. (3) Évente egyszer az engedélyezett állattartást a polgármesteri hivatal kötelezően ellenőrzi. Prémes állatok és méhek tartásának külön szabályai 14.§ (1) Prémes állatok kizárólag egyedi engedély alapján tarthatók. (2) Rókák, illetve vele együtt tartott más prémes állatok veszettség elleni beoltását az állattartó évente egy alkalommal, saját költségén köteles elvégeztetni. 15.§ (1) Méhek, családi háztól, társasháztól, többszintes lakóépülettől, üdülőépülettől, gazdasági épülettől 50 m-es védőtávolságon belül nem tarthatók. (2) A méhészkedést az erre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, valamint az (1) bekezdésben meghatározott védőtávolság betartásával a 2. 3. övezetben, valamint külterületen mindenki szabadon gyakorolhatja. VI. fejezet Kedvtelésből tartott állattartás szabályai 16.§ (1) Családi házas ingatlanokon, sorházakban, üdülőtelkeken, zárt telkeken ebek tarthatók, kivéve a jövedelemszerzés céljára létesített eb tenyészetet. 8/1999. (XI.29.)
4. oldal
(2) Értékesítési célú eb tenyészetet létesíteni a polgármester engedélyével lehet. Az engedély kiadása előtt be kell szerezni az ebtenyésztő közvetlen lakószomszédjainak írásbeli hozzájárulását, valamint az állategészségügyi, közegészségügyi és környezetvédelmi hatóság szakvéleményét. (3) Az ebtartás során e rendeletben foglaltakkal együtt az ebekre vonatkozó külön jogszabályokat is be kell tartani. (a 3 hónapnál idősebb eb bejelentése a jegyzőnél, évenként kötelező védőoltás, stb.) 17.§ (1) A 4.§ (2) bekezdésében meghatározott egyéb kedvtelésből tartott állatok közé sorolható fajok az értékesítési célú tenyésztést kivéve - az általános tartási szabályok szerint tarthatók. (2) Az értékesítési célú tenyésztést, a közegészségügyi és állategészségügyi, környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulások alapján a polgármester engedélyezhet. VII. fejezet Veszélyes állatok tartásának szabályai 18.§ (1) Veszélyes állat tartásához a jegyző engedélye szükséges. A veszélyes állat tartója kérelméhez köteles benyújtani közvetlen lakószomszédjai, illetve a lépcsőház lakóinak írásbeli hozzájárulását. Az engedély kiadása előtt a közegészségügyi, állategészségügyi, környezetvédelmi, természetvédelmi és közrendvédelmi hatóságok szakvéleményét be kell szerezni. (2) A város területén tartott veszélyes állatokról a jegyző nyilvántartást vezet a 245/)1998. (XII.31.) Kormányrendelet szabályai alapján. (1) (3) A veszélyes állat tartója a nyilvántartás adataiban bekövetkezett változást 8 napon belül köteles bejelenteni. VIII. fejezet Szabálysértési rendelkezések 19.§ (1) Aki e rendelet 5.§ (1-9) ,6.§ (2), 7.§ (1-3) ,8.§ (1-7-), 9.§ (1-4) ,11.§ (1-5), 12.§ (1), 13.§ (1-2), 14. § (1-2), 15.§ (1-2), 16.§(1-3), 17.§ (1), 18.§ (1), (3) bekezdésében foglaltakat megszegi szabálysértést követ el és 20.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértési cselekmények elkövetőivel szemben a rendőrség vagy a Polgármesteri Hivatal helyszíni bírságolási joggal felruházott dolgozója 10.000,- Ft-ig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértési eljárás lefolytatása a jegyző feladata. IX. fejezet Vegyes és Záró rendelkezések 20.§ (1) A rendeletben foglaltak megszegése esetén a polgármester - a szabálysértési eljárástól függetlenül - az állattartás megszüntetése, vagy korlátozása iránt intézkedhet. (2) Az állattartás ellenőrzésére jogosultak, a külön jogszabályokban meghatározott hatóságok, vagy a Polgármesteri Hivatal erre felhatalmazott dolgozói. 21.§ (1) Ez a rendelet 1999. november 29-én lép hatályba. (2) Azok az állattartók akik a rendelet hatálybalépésekor haszonállattartást folytatnak e tevékenységüket a Polgári Törvénykönyv 100. §-ára figyelemmel, a szomszédjogok messzemenő szem előtt tartásával kötelesek végezni. (1)
8/1999. (XI.29.)
5. oldal
B ü k, 1999. november 29. Horváth Lajos s.k. polgármester
Szabó József s.k. jegyző
Módosította: a 4/2000. (III.29.) számú rendelet, hatályos: 2000. április 01., a rendeletet a hatálybalépése után indult ügyekben kell alkalmazni. (1)
(2)
Módosította: a 9/2005. (X.5.) rendelet, hatályos 2005. október 05.
Az egységes szerkezet hiteléül: Horváth Lajos s.k. polgármester
8/1999. (XI.29.)
Szabó József s.k. jegyző
6. oldal
1. számú melléklet A betartandó védőtávolságok méterben megadva : -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Ideiglenes emberi lakótartózkodást szolg. fúrt és épülettől ásott utcaépülettől (présház, gyümölcs- kúttól fronttároló, üzem, stb.) tól M É R V E -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------nagy haszonállat elhelyezésére szolgáló épület és udvarrész 20 12 15 30 ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------közepes haszonállat elhelyezésére szolgáló II.övezet 15 25 épület és udvarrész III.övezet 30 10 15 50 ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------kishaszonállat elhelyezésére II. övezet 10 20 szolgáló épület és udvarrész III. övezet 15 6 15 40 ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------kiszolgáló építmény (fészer, szin, góré, magtár, siló, stb.) 10 6 15 20 -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
8/1999. (XI.29.)
7. oldal
2. számú melléklet ------------------------------------------------------------------------------------------------Utca neve Állattartási övezet ------------------------------------------------------------------------------------------------Ady E. 3 Akácfa sor 1 Arany J. 1 Baross G. 3 Bem sor 3 Bercsényi 3 Béke 1 Búzavirág sor 1 Damjanich 2 Deák F. 3 Diófa sor 1 Dózsa Gy. 3 Eötvös 1 Forrás 1 Fűzfa 1 Galagonya 1 Gárdonyi G. 2 Gyár 3 Gyurácz 3 Hévíz 1 Honfoglalás 1 Dr. Horváth Tibor 3 Hunyadi 3 Ifjúság 1 Ipar 3 Jókai 3 József A. 1 Juharfa sor 1 Kastély 2 Kossuth 3 Kristály 1 Marx 2 Májusfa 3 Móricz Zs. 1 Muskátli sor 1 Nagy Pál 3 Napsugár 1 Nefelejcs 1 Petőfi S. 2 Pipacs sor 1 Rákóczi 3 Szabadság 3 8/1999. (XI.29.)
8. oldal
Szarkaláb sor Széchenyi Tavasz Táncsics Termál krt. Torkos sor Tulipán Zrínyi Kölcsey u.
8/1999. (XI.29.)
1 2 1 3 1 3 1 2 1
9. oldal
