POLGÁRDI VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/1999.(XI.02.)ÖNK.SZ. RENDELETE
az állatok tartásáról
(Egységes szerkezetben a 13/2005.(X.26.)Önk.sz. rendelettel.)
A 13/2005.(X.26.)Önk.sz. rendelet szövege vastagított betűvel jelölt.
2
POLGÁRDI VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/1999.(XI.02.)ÖNK.SZ. RENDELETE az állatok tartásáról Polgárdi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. 16. §. (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján a helyi állattartás szabályait az alábbi rendeletben határozza meg:
I.
FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. §. (1) A rendelet hatálya kiterjed Polgárdi Város Közigazgatási területén élő valamennyi állattartóra. (2) E rendeletben szabályozott állattartási ügyben első fokon a jegyző jár el. 2. §. Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következményeként mások jogai, illetve jogos érdekei sérelmet ne szenvedjenek. 3. §. E rendelet alkalmazása szempontjával az állatok csoportosítása a következő: 1. Haszonállat: Minden háziállat, melyet fogyasztás vagy haszonszerzés céljából tartanak vagy tenyésztenek. - nagyhaszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, póniló, - kishaszonállat: sertés, juh, kecske, baromfi, galamb, nyúl, csincsilla, nutria, pézsma, nyérc, hermelin, valamint egyéb máshova nem sorolt prémes állat és a méh. 2. Kedvtelésből tartottak: minden állat, melyet nem jövedelem szerzés céljából tartanak, vagy tenyésztenek: - Eb, macska, díszmadár, tengerimalac, anyahörcsög, fehér egér, stb. kivéve, ha azok a tartás céljánál fogva a jövedelemszerzést szolgálják, mely esetben haszonállatnak minősülnek.
3
II.
FEJEZET
A HASZONÁLLAT TARTÁS SZABÁLYAI Belterületi állattartás 4. §. (1) A város belterülete a (2) bekezdésben meghatározott kivételével állattartás szempontjából övezetekre osztott. Az övezetek besorolása igazodik a hatályos építésügyi szabályokhoz, valamint a város városrendezési tervéhez. 5. §. (2) A 700 m2-nél kisebb alapterületű ingatlanokat övezeti besorolás szempontjából úgy kell tekinteni, mintha azok a II. övezetbe tartoznának. 6. §. (1) Az I. számú állattartási övezetben (a továbbiakban övezet) haszonállat és veszélyes állat nem tartható. (2) A II. sz. övezetben nagyhaszonállat nem, kishaszonállat tartható. (3) A III. sz. övezetben a kis- és a nagyhaszonállat tartása engedélyezett. (4) Az övezetekben meghatározottaktól eltérni egyedi elbírálás alapján, jegyzői engedéllyel lehet. A jegyző eljárása során köteles kikérni az ÁNTSZ és a hatósági állatorvos, valamint a szükségesnek tartott egyéb szakhatóságok véleményét. (5) Haszonállatot tartani csak az építési előírások szerint, engedélyezett épületben lehet. (6) A haszonállat elhelyezésére szolgáló épületeknek és egyéb építményeknek meg kell felelnie az OÉSZ és az Állategészségügyi Szabályzat előírásainak. Külterületi állattartás 7. §. Külterületen haszonállat az építési engedéllyel létesített épületben korlátozás nélkül üzemszerűen is - tartható, de figyelembe kell venni a közegészségügyi, környezetvédelmi és egyéb előírásokat is.
4
III.
FEJEZET
HASZONÁLLAT TARTÁSÁNAK KORLÁTOZÁSA 8. §. (1) Tilos a város bármely területén elhelyezkedő egészségügyi, oktatási, nevelési, művelődési, sportintézmény kerítésétől számított 50 m-es körzetben, közfogyasztásra történő élelmiszerelőállító-hely, élelmiszert árusító üzlet, üzemi étkezde, vendéglátó-ipari egység, sporttelep területén és ennek telekhatárától számított 100 m-en belül haszonállatot tartani. (2) Lakóház padlásán, vagy erkélyén galambot szabadon tartani nem lehet. Galamb abban az esetben tartható, ha számukra galambdúc, vagy megfelelő ketrec biztosítható. (3) Nutria, pézsma, hermelin, nyérc és egyéb prémes állat csak külön engedély alapján, az abban meghatározott feltételekkel tartható. (4) Méheket tartani a vonatkozó jogszabályok megtartásával - a lakótelepek, telepszerűen épület egyéb többszintes (három lakásnál több lakást magába foglaló) épületek telkének kivételével minden arra alkalmas helyen szabad. A kaptárak a szomszédos ingatlantól, a közös használatú épülettől 4 m-re, közutaktól 10 m-re helyezhetők el. (5) Állatot közös udvarban, kertben, ill. közös tulajdonú ingatlanon tartani csak a tulajdonos vagy bérlőtárs hozzájárulásával szabad.
IV.
FEJEZET
AZ ÁLLATTARTÁSSAL KAPCSOLATOS ÉPÜLETEK ELHELYEZÉSE 9. §. (1) Haszonállat csak a közegészségügyi, állategészségügyi, építésügyi, környezetvédelmi követelményeknek megfelelő körülmények között ólban, istállóban, ketrecben tartható. (2) Az állatok elhelyezésére szolgáló és tartásukkal kapcsolatos épületek, vagy más építmények (továbbiakban épület) létesítéséhez az Építésügyi Hatóság engedélye szükséges.
5
(3) Az állattartási épületek elhelyezésével - a város bármely területén, beleértve a külterületet is - az alábbi védőtávolságokat kell betartani.:
Megnevezés
Intézményi, igazgatási, közösségi létesítmények Lakóépület Műhely, műterem Üzlet Fürdőmedence Húsfüstölő Ásott és fúrt kút Terménytároló Csatlakozó vízvezeték és kerti csap
Állattartásra Trágyatároló szolgáló gazdasági épület trágyakazal Állattartó övezet: II. III. (méter) (méter) 50 6 6 20 15 15 15 2
50 15 15 30 15 15 20 3
100 30 30 50 15 15 20 10 10
Kellemetlen szagú takarmány (méter)
100 30 30 50 15 10 15 -
(4) Trágyalé- és trágyatároló nem lehet közelebb a lakóépülethez, az ásott és fúrt kúthoz, valamint a csatlakozó vízvezetékhez és közösségi létesítményhez, mint az állattartásra szolgáló építmény. 10. §. (1) Lakásban, lakáshoz tartozó helyiségben, nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségben (pince, fáskamra, garázs, padlás stb.) haszonállat - a (2) bek. kivételével - nem tartható. (2) Családi házban kisállat, a lakóépület arra alkalmas elkülönített nem lakás céljára szolgáló helyiségében, baromfi a lakóépülethez tartozó kertben, udvarban elkülönített és elkerített helyen is tartható. (3) A baromfi tartására szolgáló udvart úgy kell kialakítani, hogy az állatok a szomszédos épületek falazatában és falszegélyében kárt ne okozhassanak.
6
V.
FEJEZET
AZ ÁLLATTARTÁSSAL KAPCSOLATOS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK 11. §. Az állattartók az állatok tartása során olyan tartástechnológiát kötelesek biztosítani, hogy az a közegészségügyi, állategészségügyi, környezetvédelmi igényeknek maradéktalanul megfeleljen. 12. §. (1) Az állattartó köteles gondoskodni az állattartásra szolgáló épületek szükség szerinti kitakarításáról, rendszeres, de legalább évi egyszeri kimeszeléséről, fertőtlenítéséről, a bűzös gázok áramlásának - mesterséges, vagy természetes úton - magasba tereléséről. (2) Az állattartónak biztosítani kell, hogy a trágya, szennyvíz (trágyalé) kezelése az előírásoknak megfelelően történjen, a szomszéd telkére, vagy közterületre ne folyhasson át, valamint a saját építésű telkét se szennyezze és a talajt ne fertőzze. (3) Az állattartónak folyamatosan gondoskodnia kell a legyek, rovarok, rágcsálók rendszeres irtásáról. 13. §. (1) A trágyagyűjtő aknát e rendelet 9. §. (3) bekezdésben előírt védőtávolság betartásával lehet létesíteni úgy, hogy az ürítés járművel megközelíthető legyen. (2) A trágya kezelésével és tárolásával kapcsolatos közegészségügyi előírások betartását külterületen is biztosítani kell. (3) Az állattartónak (tulajdonosnak, használónak) gondoskodnia kell a kellemetlen szagot árasztó takarmány fedett, zárt tárolásáról. 14. §. (1) A beteg, ill. betegségre gyanús állatot a tulajdonos köteles a tartás helyén elkülöníteni és hatósági állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni.
7
(2) Az állat tulajdonosa az állati hullát annak elszállításáig köteles zárt helyen, illetve zárt göngyölegben tartani. Az állati hulla megsemmisítése csak az állategészségügyi szabályok betartásával történhet. Saját ingatlanon csak évi 50 kg összmennyiségű állati hulladék ásható el. 15. §. A város belterületén, közterületen (utcán, parkban, árokparton, temetőben stb.) legeltetni tilos.
VI.
FEJEZET
AZ ÁLLATTARTÁS ENGEDÉLYEZÉSE, KORLÁTOZÁSA, MEGTILTÁSA 16. §. (1) Az állattartással kapcsolatos igazgatási és ellenőrzési teendőket a jegyző látja el. (2) A jegyző az övezeti besorolástól függetlenül, indokolt esetben a hatósági állatorvos és az ÁNTSZ szakvéleménye alapján az állattartást korlátozhatja, feltételhez kötheti, vagy megtilthatja. 17. §. Az állattartást meg kell tiltani, ha: - az állattartás e rendeletben meghatározott feltételei nem biztosíthatók - Az állattartó - felszólítás ellenére - az állattartás feltételeit nem biztosítja.
8
VII. FEJEZET A KEDVTELÉSBŐL TARTOTT ÁLLATOK TARTÁSÁNAK SZABÁLYAI Állatvédelmi Közegészségügyi Szabályok 18. §. (1) A kedvtelésből tartott állatok száma nem esik korlátozás alá, de gazdáik kötelesek megfelelő sajátos életfeltételeket (elhelyezés, táplálás, gondozás) biztosítani a tartott állatok részére. (2) Ha az állattartó nem kívánja, vagy nem képes az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. (3) Az állat tulajdonosa - egyéb elhelyezés hiányában - köteles felajánlani az állatot a legközelebbi állatvédő szervezetnek. 19. §. A közegészségügyi és állategészségügyi szabályok betartása a kedvtelésből tartott állatok tartásánál is kötelező.
VIII. FEJEZET AZ EB ÉS MACSKATARTÁS KÜLÖN SZABÁLYAI Az ebtartási kötelezettség és nyilvántartás 20. §. (1) A Polgármesteri Hivatal a város ebállományáról nyilvántartást vezet, amely az ebtulajdonos adatain kívül tartalmazza az eb azonosítási adatait, (fajtáját, korát, nemét, színét, nevét stb.) és a veszettség elleni utolsó védőoltás időpontját. (2) Az eb tulajdonosa haladéktalanul köteles bejelenteni, ha az állata: - a három hónapos kort elérte - elveszett - elhullott
9
(3) Az eb tulajdonosa 15 napon belül köteles bejelenteni, ha az állat tartási helye 3 hónapnál hosszabb időre megváltozott, vagy új tulajdonoshoz került. Az ebtartási szabályok 21. §. (1) Többlakásos lakóépületben, társasházban lakásonként legfeljebb egy eb és kettő macska tartható, ha a tartáshoz a tulajdonosok, bérlők többsége hozzájárul. A korlátozás nem vonatkozik a vakvezető ebre, amennyiben szükségességét szakorvos igazolja. (2) Házőrző kutyát csak elkülönítve, vagy zárva tartott udvarban lehet tartani. Több lakó által használt közös udvarban kutya csak megkötve tartható, vagy megegyezés szerinti területen elzártan, kivéve ha szabadon tartáshoz a tulajdonostársak, bérlőtársak mindegyike hozzájárult. (3) Az ebeket tulajdonosaik akként kötelesek tartani, hogy azok elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni ne tudjanak. Kutyát közterületen (belterületi utcákon, tereken, stb.) vezetni csak pórázon szabad. (4) Ha a kutya harapós, vagy támadó természetű, a ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát kell szembetűnő módon elhelyezni. Ilyen kutyát közterületen pórázon vezetni is csak szájkosárral ellátva szabad. (5) Ha az eb tulajdonosa a (2) bekezdésben foglaltakat megszegi, írásbeli figyelmeztetés után el kell rendelni az ingatlanról az eb eltávolítását. 22. §. (1) Az eb tulajdonosa köteles az ebét úgy tartani, hogy az a lakótársak és a szomszédok nyugalmát ne zavarja, testi épségét és egészségét ne veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon. (2) Tilos az ebet beengedni, bevinni: a.) élelmiszert árusító üzletbe, piac területére, élelmiszer feldolgozó üzembe, élelmiszerraktárba, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, egyházi intézmények területére, az adott intézmény vezetőjének engedélye nélkül az intézményt őrző kutya kivételével, b.) ügyfélforgalmat lebonyolító intézmények épületébe, c.) játszótérre, játszótérként használt közterületre, d.) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe az üzemeltető hozzájárulása nélkül.
10
23. §. (1) Amennyiben egészségügyi, vagy oktatási intézménynek szomszédságában tartott eb a csendet tartósan háborítja, vagy egészséget veszélyeztet, kötelezni kell az ebtulajdonost az ebnek az ingatlanról való eltávolítására. (2) Ha az eb tartása többlakásos épületben, társasházban lakó tulajdonosokat, illetve a bérlőket zavarja és ezért a lakók mindegyike kéri az eltávolítását, akkor azt a jegyzőnek el kell rendelni. (3) A 21. §. és 22. §-ban foglalt szabályok megsértése esetén az ebtartást meg kell tiltani. (4) Ha az eb tulajdonosa nem tesz eleget az eb eltávolítására való kötelezésnek, az ebet a jegyző a gyepmesteri telepre szállítatja a tulajdonos költségére. 24. §. (1) Az eb tulajdonosa köteles ebét a jó gazda gondosságával tartani, gondozni, megbetegedése esetén gyógyításáról gondoskodni. (2) Ebet kínozni, éheztetni, tartósan magára hagyni, elhagyni tilos. (3) Ha az eb tulajdonosa nem szándékozik ebét, vagy szaporulatát továbbtartani, köteles elhelyezésükről gondoskodni, illetve a napi tartás díjának vállalásával felajánlhatja a gyepmesternek, aki köteles az ebet átvenni. A szállítás költsége az ebtulajdonost terheli. A gazdátlan és kóbor ebek 25. §. (1) A kóbor és közterületen felügyelet nélkül hagyott ebeket a gyepmester köteles befogni és a gyepmesteri telepre szállítani. (2) A befogott ebet a tartási költségek megtérítése mellett a tulajdonos 8 napon belül kiválthatja. (befogás, etetés, szállítás, orvosi költség stb.) (3) Ha a befogott eb tulajdonosa ismertté válik, a jegyző köteles ellene szabálysértési eljárást kezdeményezni. Az eb tartásával, elszállításával esetleges kiirtásával vagy egyéb vonatkozásban felmerült minden költséget a tulajdonosra át kell hárítani. (4) A befogott ebeket befogásuk napján át kell adni az Állatvédő Egyesületnek. Az őrzés elteltével (8 nap) a befogott ebek új gazdának kiadhatók. (5) Az elkóborolt ebek befogására, illetve visszaszerzésére irányuló igényt a jegyzőnél lehet bejelenteni.
11
Közegészségügyi és Állategészségügyi szabályok 26. §. (1) A város területén csak a 3 hónapos kort követő veszettség elleni védőoltásban részesült ebet szabad tartani. (2) Minden 3 hónaposnál idősebb ebet a tulajdonosa köteles évenként, a 3 hónapos kort elérteket 30 napon belül a saját költségére beoltani és féregteleníteni. (3) A veszettség elleni oltások rendjét az Állategészségügyi Szabályzat tartalmazza. Az oltás területenkénti időpontját és helyét a jegyző határozza meg és intézkedik annak kihirdetéséről. (4) A tulajdonos köteles: - az eboltási igazolvány, illetve az eb egyedi jelzésére szolgáló számozott bilétát a következő védőoltásig megőrizni és az ellenőrzésre jogosult személynek felmutatni, elvesztése esetén annak pótlásáról gondoskodni, - ha az eb nem a tulajdonos lakóhelyén részesült védőoltásban, az oltás megtörténtét - az oltási igazolás felmutatásával - a jegyzőnek köteles bejelenteni. (5) Azt az ebet, amelyet tulajdonosa az évi kötelező oltás során felszólítás ellenére sem oltatott be, el kell kobozni és ki kell irtani, valamint hivatalból a tulajdonos ellen szabálysértési eljárást kell indítani. 27. §. (1) Az ebtulajdonos - saját költségére - köteles: a.) az ebet higiénikus, köz- és állategészségügyi szempontból megfelelő körülmények között tartani. b.) betegség gyanúját, illetve az eb megbetegedését az állatorvosnak azonnal bejelenteni és gyógykezeléséről gondoskodni, (2) Ha az állatorvos emberre veszélyes megbetegedést észlel vagy az ebtulajdonos az eb kezelését megtagadja, az állatorvos köteles az ebnek kártalanítás mellőzésével történő kiirtását kezdeményezni. 28. §. (1) Embert mart eb tulajdonosa köteles ebét az eltartás helye szerint illetékes hatósági állatorvossal haladéktalanul megvizsgáltatni, a vizsgálat eredményéről és az éves veszettség elleni kötelező oltásról igazolás másolatát a megmart személynek haladéktalanul átadni. (2) A hatósági állatorvos a vizsgálat eredményéről a megmart egyént, illetve a lakóhely szerinti háziorvost, továbbá az ebtulajdonost haladéktalanul írásban értesíti.
12
IX.
FEJEZET 29. §.
Szabálysértést követ el és a rendelet hatályba lépésének napjától - 2000. február 29. napjáig 20.000,- Ft-ig, 2000. március 1-től 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki: a.) olyan helyen tart állatot, ahol azt rendelet tiltja, b.) e rendeletben meghatározott db számot meghaladó állatot tart, c.) csak engedéllyel tartható állatot engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően tart, d.) állatát nem az előírt tartási és higiéniai és közegészségügyi követelmények szerint tartja, e.) állatáról nem gondoskodik megfelelően, éhezteti, vagy más állatát bántalmazza, ingerli, f.) állattartást úgy folytatja, hogy a szomszédos tulajdonosok nyugalmát zavarja, g.) a trágya és trágyalé tárolására és elhelyezésére vonatkozó előírásokat megszegi, h.) az elhullott állat ártalmatlanítására vonatkozó előírásokat megszegi, i.) nem biztosítja, vagy akadályozza az ingatlanán az állattartási szabályok ellenőrzését, j.) a 20. §-ban előírt bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, k.) aki a 21. §. (1), (3), (4) bekezdésben felsorolt szabályokat megszegi, l.) az állattartási épületek elhelyezésével védőtávolságok betartásával kapcsolatos szabályokat megszegi, m.) ebet közterületre kienged, vagy futtat, ebet bekerítetlen ingatlanon szabadon tart, játszótérre kivisz vagy kienged, n.) aki ebét a 22. §. 82) bekezdésében felsorolt helyiségekbe beviszi vagy beengedi. 30. §. (1) Ezen rendelet az egyidejűleg tartható állatok számát határozza meg, ezen felül tartható az állatok egyszerű szaporulata az elválasztást követő legfeljebb 60 napig. (2) E rendelet alkalmazása során történő eljárásra a közigazgatási hatósági, illetve a szabálysértési eljárás általános szabályai az irányadók. (2) E rendelet 1999. október 1-jén lép hatályba, hatálybalépésével egyidejűleg az állattartás feltételeiről szóló 1/1992. (II.01.) Önk. számú rendelet hatályát veszti.
31. §. E rendelet melléklete: Állattartási övezetek meghatározása Polgárdi, 2005. november 30. Borbély István polgármester
Dr. Pintér György jegyző
13
A rendelet kihirdetése 2005. november 30-án megtörtént.
Polgárdi, 2005. november 30. Dr. Pintér György jegyző
14
1. számú melléklet
ÁLLATTARTÁSI ÖVEZETEK I.
számú állattartó övezet
Ezen övezetbe tartoznak: Munkácsy ltp. Fáy ltp. Május 1. ltp. (a peremén kialakult gazdasági sáv kivételével) Az állattartó övezet építési telkein állattartó épület nem helyezhető el. II.
számú állattartó övezet
Polgárdi Város ÖRT-ében jelölt III. számú építési övezet. Kivétel: Munkácsy ltp. Fáy ltp. Május 1. ltp. Az építési telkeken ló-, öszvér-, szarvasmarha - tartás céljára szolgáló istálló kivételével állattartó melléképület elhelyezhető. Tartható állatfajok, egyedszámok: Tyúkfélék Házinyúl, nem vízi rágcsáló Víziszárnyasok, vízirágcsálók Sertés, juh, kecske Szarvasmarha, ló, öszvér III.
50 db 20 db 20 db 5 db -
számú állattartó övezet
Ezen övezetbe tartoznak az ÖRT-ben IV. építési övezetbe tartozó építési telkek. A telken - a tartható db-számnak megfelelő méretű - állattartó-épületek elhelyezhetőek. Tartható állatfajok, egyedszámok: Tyúkfélék Házinyúl, nem vízi rágcsáló Viziszárnyasok, vizirágcsálók Sertés, juh, kecske Szarvasmarha, ló, öszvér
400 db 50 db 50 db 50 db 10 db
