NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 4/1998.(II.1.) számú rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényből adódó feladatok végrehajtásáról (egységes szerkezetben a 30/1999. (VII.1.), 53/1999. (XI.1.) sz. rendelettel)
Nyíregyháza Város Önkormányzatának Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 1.§. /3/ bekezdése, 16.§. /1/ bekezdése, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (a továbbiakban: Gyvt. 18.§. /1/ és a 21.§. /1/ bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján, illetve a törvényből adódó feladatok végrehajtásáról az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet célja 1. §. E rendelet célja, hogy az Önkormányzat közigazgatási határain belül lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek védelme érdekében - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv-ben, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX.10.) számú Korm. rendeletben és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükről felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII.29.) számú Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban - megállapítsa az Önkormányzatok által pénzben és természetben biztosított gyermekvédelmi ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit. A rendelet hatálya 2.§. /1/ A rendelet személyi hatálya kiterjed a Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárságú, az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre és fiatal felnőttre, valamint szüleire. /2/ E rendelet szerint kell eljárni az /1/ bekezdésben meghatározott személyeken kívül az Önkormányzat területén tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárságú, valamint az Önkormányzat területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelme érdekében, ha az intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.
Pénzbeli ellátások 3. §. /1/ A Közgyűlés a rendszeres és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítására vonatkozó hatásköre gyakorlását a polgármesterre ruházza át, aki azt a Gyvt.19. § és a 21. §-aiban és az e rendeletben meghatározott feltételek szerint látja el. /2/ Amennyiben a családban a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény szabályai szerint beteg gyermeket nevelnek és rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság feltételei fennállnak, úgy a beteg gyermek részére a támogatás mértéke a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 30 %a. /3/ A rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapítását mindazon szervezetek kezdeményezhetik, melyeket a Gyvt. 17. §. /1/ bekezdése felsorol. 4. §. /1/ Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás állapítható meg, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nettó összege a 15.000.- Ft-ot nem haladja meg és a család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, különösen: a./ ha a gyermek beteg és a szülő ezen okból egy hónapot meghaladó táppénzes állományba kerül, b./ ha a gyermek a nevelésbe vételének megszűnését követően történő gyámhivatali visszahelyezés miatt segítségre szorul, c./ ha a gyermek átmeneti gondozását helyettes szülő látja el, d./ egyik vagy mindkét szülő elvesztése, vagy munkanélkülivé válása esetén az árvaellátás vagy munkanélküli ellátás folyósításának kezdetéig. /2/ Az a szülő (gondviselő, akinek a gyermeke után megállapított rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítása az intézményhez történik, gyermeke nyári ellátásához egy alkalommal rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását igényelheti. /3/ A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egyszeri alkalommal adható összege nem lehet kevesebb a rendszeres gyermekvédelmi támogatás egy havi összegénél, de nem lehet több alkalmanként 10.000.- Ft-nál. Az egy naptári évben igénybe vehető rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege nem lehet több az öregségi nyugdíjminimum háromszorosánál. Természetbeni ellátások 5. §. /1/ Rendszeres gyermekvédelmi támogatás teljes vagy részösszege természetbeni formában is megállapítható:
a./ a védelembe vett gyermekek esetében a védelembe vétel időtartamára, b./ ha a gyermek(ek) napközbeni ellátásáért fizetendő térítés szülő/gondviselő által történő megfizetése nem biztosított. /2/ A természetben megállapított rendszeres gyermekvédelmi támogatásnak a tanévben fel nem használt összegét az intézmény tanszer-, tankönyvvásárlásra fordíthatja, melyről az éves felülvizsgálat során elszámolást nyújt be a Hivatal felé. /3/ Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásként tanszertámogatás állapítható meg, ha a család egy főre jutó nettó jövedelme nem haladja meg a 15.000.- Ft-ot és rendszeres gyermekvédelmi támogatásban nem részesül. /4/ A természetben történő megállapítást kezdeményezheti a szülő/gondviselő, valamint a gyermek napközbeni ellátását végző intézmény, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse, a gyermekvédelmi szolgálat, a gyámhivatal és a jegyző. 6. §. /1/ A gyermek szociális rászorultsága alapján a gyermek/ek/ napközbeni ellátásáért fizetendő térítési díjak összegéből (a normatív kedvezményeken túl is) az intézmény vezetője további kedvezményt is megállapíthat az 1.sz. melléklet szerint. /2/ A rászorultság alapján megállapított kedvezmény tényleges összegéről az intézmény a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig elszámolást nyújt be a Szociális Irodához. /3/ A Gazdasági Iroda a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig átutalja az intézmény számlájára a kedvezmény összegét. Gyermekek átmeneti otthona 7. §1[1] /1/ A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) kell gondoskodni, a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő (a továbbiakban együtt: szülő) kérelmére. /2/ Az /1/ bekezdés alkalmazása során - átmeneti gondozásra szorulónak tekinthető az a családban - ideértve a gyermekét egyedül nevelő szülő tartásában lévő kiskorú, nevelkedő gyermek is - akinek tartásáról, gondozásáról szülő/k/ gyógykezelése/sük/, tartós kiküldetése/sük/, vagy más okok miatt a gyerek gon1[1] A 30/1999. (VII.1.) sz. r. 1. §-a egészítette ki.
dozásában akadályozottak, - életvezetési nehézségként értékelhető különösen: a./ a szülők házastársi /élettársi/ életközösségének átmeneti megromlása, b./ a szülő/k/nek akár önhibájukból, vagy azon kívül bekövetkezett okból való átmeneti anyagi teljesítőképesség romlása, feltéve, hogy az előbbi bekezdésekben felsorolt körülmények nem szolgálnak alapul hatósági gyermekvédelmi intézkedések alkalmazására. /3/ A gyermekek átmeneti otthonában a hatodik, de legfeljebb a tizennyolcadik életévüket betöltött gyermekek helyezhetők el. /4/ A gyermekek átmeneti otthonában történő elhelyezéséről - a CsaládsegítőGyermekjóléti és Hajléktalanellátó Szolgálat kezdeményezésére, vagy annak egyetértésével az intézmény vezetője intézkedik, melyről a kezdeményezőt és a jegyzőt a következő munkanapon írásban köteles tájékoztatni. /5/ A /3/ bekezdésben előírt életkort el nem érő, illetve az azt meghaladó életkorúnappali tagozatos, közép-, vagy felsőfokú tanulmányokat folytató - gyermekek elhelyezéséről az Önkormányzat ellátási szerződés megkötése útján köteles gondoskodni. Ezen esetekben az intézménybe történő beutalásról a jegyző e hatáskörét ellátó Hatósági Iroda jogosult dönteni. /6/ A gyermekek átmeneti otthonául szolgáló intézmény kijelöléséről és a szolgáltatások után fizetendő térítési díj mértékéről külön közgyűlési határozatban kell rendelkezni. Záró rendelkezések 8. §.2[2] /1/ Jelen rendelet 1998. február 01. napján lép hatályba, de rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Egyidejűleg a Közgyűlés 4/1993.(III.04.) számú rendeletének a 2.§. a./ pontja szerinti rendelkezését hatályon kívüli helyezi.
Nyíregyháza, 1998. január 26.
2[2] A 30/1999. (VII.1.) sz. r. 1. §-a módosította.
Csabai Lászlóné polgármester
Dr.Fazekas János jegyző
Ezen rendeletet 1998. január 30-án kihirdetem.
Nyíregyháza, 1998. január 30. Dr.Fazekas János jegyző
1. sz. melléklet3[3] A térítési díjak csökkentéséről
80%-ig Gyermekek száma 1 2 3 vagy több
30% 50% N+20%
Jövedelemhatár* 80-100%-ig Kedvezmény 20% 30% N+10%
* Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének %-ában N = a normatív kedvezménnyel
3[3] Az 53/1999. (XI.1.) számú rendelet 1. §-a módosította.
100-110%-ig 30% 40% N