I, •
,,
I .
TIZENÖTÖDIK FOLYAM .
1881. \
\
I ll. I A DJ A A M. K I R.
B E L ŰG y M I N l fO T E R I U M.
NEGYEDIK FÜZET.
BUDAPEST, lB81. IFJ.
NÁGEL
Nyoma tutt
II • Pesti
OTTÓ
BIZOMAr\YA .
kön yvuyomda·l'észvcnytill'SilSi\g. ·nál. ,
t
•
/ Magyarországi Rendeletek Tára. 1881.
1167
117. A belUgyi- és honvédelmi m. kir. minister által, f. október hó l-én,
évi
a m. k i r. c s e II d ő r s é g s z á ro á l' a k i a d o t t s z e rve z e t i é s s z o l g á l a ti II t a s i t á s.
I.
Szervezeti utasitás.
I I
lI
, J
A c se ndőr ség rendeltetése, állása és szolgálati hatásköre. 1. §. A csendőrség a közbiztonsági szolgálat teljesitésére rendelt, katollailag szervezett őrtest. (1881. évi IH. törvényczikk. A. melléklet.) Feladata; müködési tertiletén a személy- és vagyonbiztonságot megóvni, a békét és kélzrendet fentartani, a büntető-törvények, a rendeletek és szabályrendeletek megszegését, a véletlenségből vagy bármily természetü mulasztásb6l eredhető veszélyeket és károkat lehetőleg megakadályozni, a megzavart rendet és békét helyreállitani, az ezek e)len vélőket kitudni, s megfenyités vé-' geLt az illetékes biróságnak vagy hatóságnak feljelenteni ill e tőleg átadni. ~.
•
§.
A magyar királyi csendőrség katonai és fegyelmi tekinletben, továbbá a lisztek és összes csendőrök mindcnnemü személyi ügyeikben, saját előljáróik, és ulolsó sorban, a miat azt az 18 1. évi III. L-cz. 8. §-a előirja , a magyar kir. bonvédelmi minister alá, - a kdzbizlon 10
1168
• Magyarorszagi Rend"lelek Tára. 1881.
sági szolgálat teljesitésére és gaz dászati ügyekre nézve pedig a magyal' királyi belügyminister alá vannak rendel ve. 3. §.
A csendőrség a közcsend, rend és biztonság fentartása érdekében a kö zigazga tási h atóságok r endelkezése a lalt áll. A. csendőr ezen ható ságok állal a jelen utasitás értelm éb~n lrásb~lJ, vagy, h a a késedelem veszélylyel jár. szóv~l klado.tL hivatalos felszólilá.oknak feltétlenül eleget tenm tartozIk, és a felszólitás megbirálásába nem bocsátkozhatik. A sürgős esetekben a csend őrnek sz6val adoLL u tasilások mindenkor utó la gosan irá~an is kiadandók. Helyi rendészeti ügyekben a csendőrség csakis felügyelő és a községi közegeket támogat6 segédkezésre van hivatva . 4. §. A csendől'ök it cselJdőrtisztek közvetlen parancsnoksága alá vannak helyezve . . . A csendőrtisztek tartoznak az összes közbiztonsagl szolgálat kezelése fe lett - az erre hivatalt közigazgatási hatóságokkal egyetértve - őrködni, a csendő l' ök nek .a ~ö1biztonsági szolgálatban val6 Dktatását és katonaI klképezését vezetni , valamint a fegyelemre öltö zködésre és a fegyverzetre nézve fennálló mind~nnemű szabályoknak pontos megtal'tására felügyelni.
5. §. A csendőIség szolgálatát, a fennálló utasitások és saját előljárói parancsai szerint, öná1l6an teljesiti. 6. §. A magyar királyi bir6ságok és királyi ügyészségek, oly Ogyekben, melyek teljesitésére első sorban a közigaz-
(
I
• I
Magyarországi Rendeletek Tara. 188 1.
1160
gatási közbiztonsági közegek vannak hivatva, jogosulta k a csendőrség szolgálatát, irás beli felsz6 lítással, kö zvet lenül igénybe venni. Egyéb pol gári, pénzügyi, adó- és pos tahivata lok, katonai vagy honvédható ságok és parancsnokságok, valamint köz ség-előljáróság ok, csendőrségi karhatalmat igénylő megkereséseiket az illetékes közigazga tási hatóságboz intézik, és csakis ha a késedelem veszélylyel jár, tartozik a cse ndőr ség a közvetJeníH hozzá intézett irás beli felszólitásra a fennevezett hal6ságoknak segélyt nyuj tani.
7. §.
A meghagyás vagy meghivás ta rla lmáért mindenkor a z azt kiadó vagy kiállitó hatóság, vagy egyén, - val amint a meghagyások vagy felhivások foganatositásáért, ugy a törvény és szolgálati - utasitás határozványainak pontos megtartásáért is az eljáró csendőr fel elős .
.\ ! J••
j
8. §. A magyar kir~lyi csendörök és a csendőrség kötelé-
kébe tartozó minden személyek, fenyitő ügyekben épen ugy vannak a katon ai tÖI'vényeknek és fegyelmi szabályoknak alávetve, a mint a tetlleges szolgálatban lévö honvéelek az 1868. évi XL. L-ez. szerin L A birói fensőbbs ég i jogot minden csendőr és csenelőrség i igény felett a magyar királyi honvéd·főp a rancs nok gyakorolja, ki azt korlátozás~al vagy anélkül, a honvédkerületi parancsnokokra is ruházh a tja. Csendőrségi személyek birói kihallgat ,tsakor, a felettök tartand6 hadlörvényszéki tárgyalások alkalmával , a csen dörség l e h ető l eg képvise lve lesz.
,
...-w~
I·V \,
1170
•
l
.... -..-. ..... _ .
..
\
, Magyarországi Rendeletek Tára. 1 81.
Magyarországi Rend eletek Tára. 1881.
A szabadságvesztésseI járó bUnldések végrehajtása, a magyar királyi honvédekre fennálló határozatok szerint eszközöltetik.
1171
"bl'r, és a törvénynek minden ági. személyre kat ona-or . hatós ." I I és polgári avagy katonai örökre kIterjedő kulön o ta ~ áb részesül' a miért a csendőrnek minden szóbeli m an, '. tt . d n t ttleg es megsértése és ellenében kIfejeze mm e vagy e , It l t" . veszélyes fenyegetés vagy erőszakos kézrátev~s á a 01• tént ellenszegülés, az érvényben álló pol~án vagy k~ tonai bünfenyitö törvények szerint büntettetik; - ha pedI g a tettes, tettle ges szolgálatban álló katona vagy bonv: ~ ellenéb en a IV-ik hadi törvényczikk értelmében h ad tOlvényszékileg ép úgy járandó el, mintha a tettet őrhely en álló katonai-öl' ellen követle volna el.
A csendőr és csendőrségi személyzet, fegyel mi tekinletben, saját el őljáróinak joghatósága alatt áll: A fegye lmi eljárás a csendőrökre né;?:ve a honvéd_ ségi szolgálati szabályz at első részében fogl altak szerint eszközölte tik ; azon korlátozással, hogy a lefokozás fegyelmi uton nem történhetik. Az emlitett szabályzat 7. §-a a képviselő-testületek_ ben, egyletekben, gYülekezetekben, tüntetésekben, valamint az idősz aki sajtóban való tén ykedő részvételt atiszteknek és a legénységnek is tiltja. Magától értetik, bogy a szolgálati szabályzat ide vonatkozó határozatai a csendőr-tisztek és.az örmestertől lefelé számitó csendőrök r észére még inkább mérvadók ; a miért a csen dőr-tisz lekn ek nemcsa k szigorú személyes alkalmazkodás ~égett szolgálnak irányadóul, hanem őket még ezen fölül kötelezik, hogy alárendeltjeiknek bármily ide vonatkozó ~hágáSát erélyesen megakadályozzák, s a legénységet ezen tilalom hprdereje iránt őrsszemlék alka lmával oktassák. 9. §. Midőn a csendőr a lllrvényes megtorlás czéljából klltelességszeriileg fellép, az illetőt vagy illetőket mindenek előlt ,a törvény nevében , szavakkal szólitja meg. A szolgálatban lévő csendőr [elhíVáSának mindenki - kiilönbstsg nélkiil, legyen az akár polgári, akár katonai személy - utólagos panaszlási jogának fentartása mell ett, engedelmeskedni tartozik.
11. §. A szolgálatot teljesitő csendör fegyverének használatára mindenki ellen jogositva van: . ' 1. a ki a csendőrt erőszakosan megserh vagy őt á madással veszélyesen fenyegeti; 2. ha a tetten ért gonosztevő vagy alap~s gyanu val terhelt egyén felfegyverkezve lévén, az. elozetes fe!~ szólitás daczára magát önként meg nen: adja, vagy ese leg Yédett helyzetéből előjönni vonakodIk; 3 a ki fig"elmeztető ulasitásainak - őt szolgálata. • J 0"1 t l'esitésében meggátolandó tettlegesen eII ensze.,~ e J 4. a ki mint veszélyes a által ' elfogatik vagy őrizete alá aela tik, és. bár erőszak,o s ellenállás nélkUl, de a megállitásra czélzó fenyegetö l ákiállás daczára elfut, - ha visszalartóztatására más móel nem létezik; . 5. a ki ellenséges viszonyok között magát gyanussa teszi, és a felhivásra kiel ég itő válasz nélkül elszalad. Ha a fegyvernek a fent el ős orolt esetekben Wrlént alkalmazása folytán, az ellenszegülőnek testileg úlyos megsértése vagy annak halála következe l t be, akkor a
gonosztevő
10. §. A csendőr, szolgálatának teljesitése alatt, ugyanazon i l .irv(.nyes jngokkal van felruházva, mely ekkel minden
,
4\
csendőrség
I
I
'1
• 117:2
MagyarOl'zagi Rendelelek Tá,·3. 1881.
Magyal'orszagi Rendelelek' Tára. 1881.
számú százados,
főhadnagy,
hadnagy, gyalog- vagy lovasőrmester, őrs-vezető és csendőr vezényeltetik. Minden csendőr· parancsnokság kél vagy több, egyegy L vagy II. osztályú százados által vezényelt szárnyra, s mindegyik szárny legalább is két szakaszra osztatik. A szakaszok alantas tisztek által vezényellelnelc Minden szakasz több őrsből áll, melyek rendszerint a szolgabirák és törvényszékek székhelyein, de kivételesen összeköttetési és más fontos pontokon is felállittatnak, s őrmesterek vagy őrs-vezelők parancsnoksága alá vannak helyezve. A csendőrségi örsök létszáma a helyi és 'közbiztonsági viszonyok szüksége szerint álJapittalik meg; átlag minden 60 O kilométernyi felügyeleti körletre legalább egy csendőr számittatik.
tényálladék minden mellékkörü Iményekkel együtt honvédbi rósligilag Itinyomozandó és az eredmény az érdekelt csendőr vallomásaival összehasonlitandó. . Ha az e végre kiküldött bizottság határozatilag kimondja, hogy a csendőr a szolgálati utasitásokhoz képest kötelessége szerint járt el,. ez a 'csendőr-paranc s_ nokság által napiparancsilag közzéteendő ; ha azonban oly jogos gyanuokok mutatkoznak, melyeknél fogva a csendőr fegyverhasználati jogával való visszaéléssel jognsan vádolható, ellene a bizottság ebbeli véleménye alapján a hadi törvényszéki vizsgálat rlndelendő el. ily esetekben előforduló könnyü sértések foly tan való eljárás az illető csendőr-parancsnok hatáskörébe tartozik. 12. §. A
1173
csendőr,
szolgálatának teljesitésekor, jogosult min_ dennemű közszolgál 4 tban álló közegeknek, különösen a polgári és más őrtestek és ezek tagjainak, nemkülönben község-előljáróknak és katonai- vagy honvéd-parancsnokságoknak támogatását igénybe venni.
14. §.
A csendőr-parancsnok intézi a csendőrség összes katonai, gazdászati és beligazgalási ügyeit; e czélból mellé egy alantas tiszt, mint segéd tiszt, egy számvivö és a csendöri próbaszolgálatra felvett egyének, valélfllinl az allisztek kiképzése czéljából, egy alantas tiszt, mint oktató, és a megkivántató segédhivatali szeI?élyzet alkalmazlutik. A magyal' ki.r. csendőrség törzs- és fötisztjei, továbbá tiszthelyettesei és hadapródjai, rendfokozatukhoz képest maguk közölt ki.tlön együttes állományt képeznek_
A csendörség szervi tagolása és beosztása. 13. §. A csendör-parancsnokságok folyó számmal jelöltetnek meg. (1881. évi III. t.-cz. 2. §) Minden csendőr-parancsnokság élén egy törzstiszt ál!. A szükséghez képest, a parancsnok mellé még egy törz"tiszt vagy rangidőslJ százados, mint helyettes a datik. Továbbá minden csendőrségi kerülelbe a közigazgatási l<;ri1)(!lJ beosz'lás viszonyai állal igényelt kellö
15. §. A szárny-, szaka.sz- és őrs-pul'ancsnokságok állomáshelyeit, valamint az egyes örsök lélszámát - a c end Ől' parancsnokok véleménye alapján - a magyal' kil'á.lyi beliigyn1Ínislel' állapilja meg .
•
-
-,,-
--
-
Magyarországi RendeleteK Tára. 1881.
Magyarországi Rendeletek Tára. 1881.
A cselJ~őrs~g be- és elosztása a fentebbiek alapján a magyar királyi honvédelmi minister által eszközöltelik. 16. §. 11a a közrend és közbiztonság nagyobb mérvben yes zé~yeztetik és az egyes parancsnokságok létszáma nem tarlatlk elégségesnek, nagyobb csend'őrségi összpontositás és. ~egédlet a szomszédos parancsnokságokból a belügymll11ster rendelelére eszközllltetik. 17. §.
I
•
• r
,
Csendőr-tisztek és csendól'ök beosztásának és állol~ásuknak megváltoztatása csakis fontos szolgálati te .. klOtetekból eszkllzöltetik. A törzstisztek áthelyezése ü'ánt nlindenkor a honvédelmi minister álta l Ö császári és Apostoli királyi Felségéhez előterjesztés teendő. Fótisztek áthelyezését a magyar királyi honvédelmi miu~ster intézi, ' lami~t az egyik parancsnokságtól a ~áslkhoz való áthelyezés~ is. ugyatisztek, fint a csendorökre nézve, azonban mmdenkor abelügyminister· elő leges beleegyezésével. Egyes csendörnek az illető parancsnokság körletén belül való áthelyezése iránt, a csendörparancsnok, vagy saját elhatározása, vagy a szárnyparancsnok indokolt javaslata folytán intézkedik.
A csendörségi állomány kiegészitése és az abból való kilépés •. 18. §. A (:sl?ndőrs~g legénységi állománya az A. mellékJethez GsatnJl 188 1. év~ If. L-cz. alapján egészittetik ki.
1175
Ezen törvény 1. §-a b) pontjában megjelölt és a csendőrséghez jeleI\tkező önkéntesek, a csendőrség részére három évre szabályszerüen avattatnak fel; az a) c) fl) és e) pontok szerint fel veend ö egyének, két tanú állal aláirt jogérvényes klllel ezőjliknél fogva, három évi csendörségi szolgálatot tartoznak elvállalni. Ezen klltelezők azoktól is kllvetelendők, kik háron: évi csendőrségi szolgálatkötelezettségük lejárta után, még egy további évre vagy ezentúl is a csendörségben tovább szolgálni óhaj tanak . . Megfelelően befejezett hat havi próbaszo]gálal után, a felvett egyén a csendőr-parancsnok állal a fennálló rendszabályok értelmében a csendőrséghez végleg átvétetik, és a csendőrségnél Wlllltt szolgálati ideje összes védkötelezetlségébe hetudatik.
19. §. A csendörségbe való felvételre szükséges, hogy az illető:
\ "
l-ör magyar honos legyen j 2-or feddhellen erkölcsi magaviselet és megfelel ő szellemi képességek mellett, tisztességes és ildomos magatartással birj o n ; 3-or 20 évnél ifjabb és 40 évnél idősebb ne legyen; 4-er nőtlen, vagy gyermek nélküli özvegy legyen; 5-llr tökéletes hadiszolgálat~képesség mellett, legalább 163 centiméternyi testmagassággal birjon ; 6-or a szolgálati magyar nyelven kivül lehetőleg még azon vidék nyelveinek egyikét ismerje, melynek terüle lén mint csendör müködni hivatva leend, és 7· er olvasni, irni és számolni tudjon. Kiskoruak, kik akár polgári állásból, . akár a cs. és kir. közös hadsereg tarlalékából, akár pedig a magyar
JI76
Magyarországi Rendeletek Tára. 1881.
királyi honni dségből, a cs endőrségbe önként belépni óhajtanak: atyjuk, v~gy törvényes gyámjuk beleegyezését hiteles alakban bemutatni tartoznak. A. 3. és 4. pontban kitelt feltételek alól való felm en tést, 'a csendőr'parancsnok indokolt ajánlata . folytán, a honvédelmi minister adhatja meg, vagy ~rre nézve n. csendór-parancsnokokat is felhatalmazhatja. Azoknál, kik az egyes kerületek első szervezésekor a megyei csendbiztosok, őrmesterek, vagy pandurok közül Yétetnek fel, a felvétel a 3-ik és 4-ik pont tekintlltbe vétele nélkül, a parancsnok által saját hatáskörében eszközölhető. 20. §. A csendőrség legénységi állományába való felvétel csakis legalsóbb rendfokozatl!lan (mint csendőr) történhetik. Az őrsvezetővé leendő előléptetés a vizsga jó eredményétől fugg.
felvételt és az őrs vezetői vizsgára való bocsátást a Wrzsnél telje~lendö elméleti oktatás előzi meg. Az első szervezés alkalmával, a tÖl'vényhatóságoknál kö~biztonsági szolgálatban volt egyének, a parancsnok belátása szerint, alliszti fokozatú szolgálatra is fel-
A csendörségbe hló
~Ieges
vehetők.
21. §. A próbaszolgálafra felvett csendőr, az elméleti oktatás befejezése ulán, gyakorlati szolgálattételre az örsböz o"ztalik be.
Az elméleti oktatásnak és gyakorlati próbaszolgáJatnak együtt véve hat hónapot nem szabad meghaladnia, s ezen id6tartam a csendőrnE>k, ha véglegesen felvétetik, es cnatj!"s égi 'zolgálaU idejébe beszámiltalik.
Magyarországi Rendeletek Tára. Igg I.
\
Ilí7
k a kik 'a rendőrségnél már szolg~Jtil~, Olyegyéne , dr laltak de azután Ismet és elbocsáttattak vagy nyug Jaz I t lá többé nem a csendőrségbe lépnek be, próbaszo ga a a < ~
'l
vonatnak.
22. §. L" vé az őrsvezelő n ek őrmeslerré A csendőrnek őrsveze ~ .' 'zs a után a szolgálati leendö elöléptetése, megelőzo d~" ~gi parancsnok állal szabályzat érleImében a csen Ise eszközölleti k. 23. §. A csendőr-tiszti állomány kiegészittetik: t t' zli 1. Magából a csendörségi t estületböl, fokoza os IS
előléptetés
által. k' , 'bált oly nöllen aJtiszlekböl, 2. A szolgálalban IplO felelő általános . 'ó minősitv ény mellett még meg . a kIk J dO"I'-parancsnok aJánlata l . birván a csen müveltségge IS . ~ l édségi Lndovika-akadémia agyar kmilYI Ion v . . folytán a ID . hall atására vagy a lIsztl tisztképző tanfolyamalOak k g a honvédelmi minister vizsga letételére bocsáLla lna , s. . ont szerint által hadapródokká neveztetnek ln, es az 1. p ti sztekké léptette Inek el~é' l t ebb határozv:inyok a honAz ide vonatkozó 1 sz e es ' 1 k' . I d leti uton adatnal( L védelmi mimster álla ren.,e l ö "s hadseregben szolgáló 3 V é re a cs, és kH. { ZO . g . királyi, hOllV éd s ég tettleges vagy. sza.badés a magyar . ló II ' Imas Lisztek beoszlásrt ságolt állományából va a {Cl ", I rés ére az előirt szakviz~grt A csendőr-lIszt l állás e nyp.. ' . d kor megkivántatlk. letétele 111m en dó l' lek rt csendörA 3-dik pon l szerinl beosztan ISZ ". I k' a hal haVI pró Jatiszti szakvizsga le télelére csa IS I ál t" idő letelle után bocsállatnak. szo g A apróba-szo l Ig,ál a t·I idö a csendörségbe lürl~nl Vllg-
alta I.
.
•
1178
.
Magyarországi Rendeletek Tára. 188!.
Magyarországi Rendeletek Tára. 1881.
leges beosztás után , a7.. I'll p.lőnek összes szolgála ll' l'dej éhe beszámiltatik. 24. §. ~ csendőr-tisztek kinevezése az 1881.. évi III. L-ez . fl. l 9 . .,.-a a apján történik. 25. §. Soron kivüli 'előléptetésnek helye. a csendől's égnél nincs . A törzstiszti előlépletésre, tanfolyam hallgatása va nzsga letétele nem követelletik. ' . gy
. Egyébiránt ~ honvéd-tisztek és altisztek elő léptetésére es rang-meghatározására fennálló szabályok a cs-endörségre nézve is átal ában mérvadók. ' 26. §. A. . tiszthelyetteseket, a honvéd elm'l mmls ' . t er a bel.. ugymmlslerrel egyetértőleg a csend - . l d . . Ol· la apródok közül ~evezl kl: ~: me~ki"~ántatik, hogyatiszthelyettessé kil::e:e?do. a kozblztonsági szolgálat teljesitésében lega IS egy é"et tényleg szolgálj on. "\ _ "A hadapródl mindig az általuk kültlllben viselt ~:tl:~:g~; rendfoko at rendszeresitett állományába foglal-
,
i
~
mával, a B. melléklet szerint fogalmazott csendörségi szolgálati esküt teszik le. Ezen esküt a csendőr-parancsnok egy csendőr-törzs vagy főtiszt jelenlétében, a magyar királyi honvéd-kerületi parancsnok, - a többi törzs- és főtiszt a csendőr-parancsnok elött, egy csendőr· tiszt jelenlétében teszi le; a csendöröket, őrmestertöl lefelé, a szárny- vagy szakasz-parancsnok két lehetöleg már felesketett - altiszt vagy csenc1örnek mint tanu nak jelenlétében eskeli fel. Az illetők a mellett, hogy az esküt élőszóval elmondják, annak leirt szövegét még sajátkezűleg is aláirni tartoznak; ezen bizottságilag megerősileU okmány a tisztelere, tiszthelyeltesekre és hadapródokl'a nézve a csendör-parancsnokságnál, a csenc1őrökre nézve pedig - az örnlestertől lefelé - az illető sz árny-parancsno kságnál örzendö meg. Magától értetik, hogy a jelenleg már szolgáló összes csendörségi egyének az esklit ezen utasitás éle lbelépte után letenni kötelesek. 29. §. A csendör-lisztek a cs. és kir. közös hadsereg és ugy az osztrák, minl a magyar honvédség tiszt jeivel rangban egyenlők; szintén egyenlők a csendőrség allisztj ei is, a cs. és kir. közöS hadsereg és mindkét honvédség tisz-
27. §. ák .. tA".csendür-liszti . .szak' VIZSg, nemkuWnbcn az örsveze Ol vlZsgák, a csenc1ör·parancsn ok elnClklete alalt (;:endól'-liszlekböl és csendőrségi számvivőböl alakitott bIzottÓlág által tartatnak meg. Az ezen vizsgákra vonatkoz6 t v7.í1bályoz!alnak. u asitások rendeletileg 28. §. Ti. ztek és c_ enrlórűk a testttlelbe való belé l"kk . pedIg már' P IIalkal; Ol, a pl'ób aszn Jgálalra való felvélellik
1179
Lese ive!. Minden valóságos csendőr, tizedesi rendfokozaltal bir. 30. §. A csendőr-tiszteknek a. csendöl'ségböl
j
v<"Ilú kilép cse a magy. kir. honvéd-liszlekre nézve fenIllUló tiznbtí.lyok >lze l'int lürlénik.
A csend urségi legénység elbocsá.llatik: • . ~ -Öl' a próbaszolgálat alatt: h a az illetőnek a csendorsegl szolg,ilalra való al kalmatlansága bebizonyult . ~· or a csendőrségi szolgálati köte lezettség betdll ese ' Ll tán: b a az illető csendőr maga kéri elbocsáttat""sa, 'l' . valamll1t ha nem kéri is elbocsálta lásá l, a letelt kötele~ettség utlln, de megtartása nincs á sw lgá.lat érdekeben, a parancsnok állal elbocsátható; 3-or bekövetkezett testi fogyatkozás esetében felülvizsgálat utján, - vagy a l 8-ik szolgálati év betölt~sével a magy. kir. honvédség egyéneinek kalotai ellátásárói szóló 1875. évi LI. t.-cz. 74. §-a értelmében; 4er hadtörvényszéki itélet következtében, öly búntény vagy vélség elkövetése miaU, mely az -altisztnél a törvény alapján lefokozássaI van egybekö lve . ~-?r fegyelmi eljárás folytán: javitbatlan is'Z á ko sság és kulonben oly botrányos életmód miatt, melynek kövelkeztében az illető a szolgálat érdekében a bizalmat elveszti; elör~bocsátolt ismélell megintések és fenyitések daczár.a beblzonyull javithatlanság és szolgálili hanyags~g mIaU; vestélyes körülmények közölt ismételten tanu~ltOt.t ~ett:rö, ~rély, elszántság és m'e gbizhatóság, s a ,,~Isagos pillanatokban kellő tájékozás és szakavatottság hlá~ya.' s egyáltalában oly hibában való megrögzöllség és Javllhaflans~g miaU, mely a had törvényszéki eljárás alá nem tartoZik ugyan, de az illetöt a csendőrség i szo lgálatra alkalmaLlanná teszi',
Az 1. és 2. pont alatt foglalt esetben a csendőr parancsnok határoz, - a 3. pont alatt foglalt esetben a felülvizsgálati szabályok szerint történik az eljárás,a 4. pont alatt foglalt eselben a hadtörvényszéki itélet alapján történik az elbocsátás, - az 5. és 6. pontok a latt emlitett esetekben, a csendőr - parancsnokság indokolt és az ill etőnek minősitvényi táblázatával fel szerelt vélem énye folytán, a honvédelmi minister dönt , a 7. pontban érintett esetben, a beliigyministerrel egye t€ rtve, szintén a honv édelmi minister intézkedik. Az 1., 2., 4., 5., 6. és 7. pontok szerint, a még védkötelesek , ill etékes csapattestiikhöz helyezendök .ti; különben pedi g végelbocsátási okmánynYRI vagy igazol ványnyal láttatnak el.
.
6-or ha .mrmánylást érdemlő, a védtöl'vény idevágó ~alározványalban kör(llirt családi viszonyok forognak lenn',
7-er azon esetben, !Ja a csendőrség szervezetének megv:íltozlalása a legénység létszámának leszállilás,H .zUk {,gess f: t,'szi.
II Sl
Magyaro rszági Rendeletek Tára. 1881.
MagYdl'országi RCllIJeletek Tár~. 1881.
1180
•
J
31. §. Tizennégy napot meg nem baladó szabadságot a csendőr-parancsnoknak a magy. kir. honvéd kerüleli panncsnokok, a többi tiszteknek a csendőr-parancsnokok
A csendörség ruházata, fegyverzete és illetékei. .32. §. A csendőrség egyenruházatát és fegyverzetét, a honvédelmi ministernek a belügyministerrel egyetérlőlelj teendő javaslatára, Ö cs. és Apoqloli királyi Felsége lHla · pitJa meg. Mag1. Rend. TAJ'6 , 1815 1.
7i
1I8~
' 1183
Magyarországi RendeleteI:: Tára. 18SI.
Ma gyarországi Rendelelek Tára. 1881.
33. §.
csendörök segélyezésére )Ehrenstein hadbizlos ( n~ve ~latt létező alapitvány ra nézve - külön utasitás adatIk kt.
A honvédség bOpénz-, zsold- és egyéb illetéke a C. alatti átnézelben van kitüntetve. A csendörségi pr6baszolgálatra behivott liszlek, próbaszolgálattételük ideje' alatt, a csendörség i alap t erh ére a hoqyédség szabályszerű illetékei élvezetében maradnak, kivévén a csendöri szolgálatokban t e endő utazásoknál, a mikor a csendörség számára rendszeresitett pótdíjra van igényük. Egyébiránt másnemű csendörségi il1etékekben és pátdíjakban nem részesültlek, mert a rendszeresitett csendőri teljes illetékek élvezete csakis a, végleges áthelyezés megtörténtével áll·be. _ A próbaszolgálaltételre kivezényelt vagy csapatjaikhoz visszahelyezelt tisztek és legénység szabályszerű uliköltségei a csen dörségi áLalányból .fec1 ezteLnek. A próbaszolgálatot telje siLŐ csendőr illetékei azonban ugyallaz9k mint a valóságos csendöré. A csendörségnek, különös szo lgálatok teljesítése folyt~áró julalom- és fogdfjak, a D. melléklet szerint állapittalnak meg. ~
-
34. §. A vitézségi érmek és az ezekkel egybekötött pótdíj élvezetére n ézve, a csendőrség részére is ugyanazon szabályok érvényesek, melyek a magyar királyi honvédség számára fennállanak. 35. §. Éremmel kilüntetett csendörök r észére a ) Kempen c nevet viselö alapból, valamint a közbiztonsági szolgálat terén kiváló érdemeket szerzell csendőrOk jutalmazására fennál!6 alaphól jútÓ pótdfjakra, valamint a megbén ult
36. §. A csendörségi legénység, azon szolgálati idöhöz képest, melyet akár ezen Wrvény éleLbelépte e I ö t t, ~kár tán a csendörségben töltött, az E. átnézelben kllelt a zolgálati u p6tdijban részesül; mely éI veze t"l Jogosu l lsa' g sz k I · .á l negyedik csendörségi szolgálati événe e so napJ va kezdődik.
37. §. Az állomás helyén kivül teljesitett minden oly szolgálati működ és uLán, mely 24 órán túl terjed, utazási pótdíj jár és pedig: . a törzstiszteknek naponta négy formt j . a fötiszteknek, százac1ost611efelé, naponta két formt o. é: és az 1879. évi XXXVI. törvényczikk határozvá,nyal szerinti átvonulási szálláspénz. Hasonló esetekben a csendörségi legénységnek étkezési pótlék jár, és pedig: a tiszthelyeUesnek, örmesternek és őrsvezetőnek ötven krajczár, és . . a csendörnek negyven krajczár, - annyi napl adag szerint számitva, a hány 24 órá~al számíthat6 telj~ s napot ama szolgálati müködés val6b~n kitett i. pl. 30 óráIg tartott szolgálat mint egy nap, 50 órálg tart6 IDmt k ~ t nap, 135 óráig tartó mint 5 nap, s igy t?vább E'zánlltand6. (Lásd a 38. §-t.) Ezen illetékekre a törzs- és fötiszteknek, valamint a Liszthelyetteseknek, is szolgála.ti áLhelyez~sek és rendkivüli vezényeltetések esetén, szmlén van Igényük, vn!amint az őrmester!öl lefelé számítandó legénysé gnek IS; 1~'
~~
....
1184
'.
""-
.i.~
-,"
~
.,.. _
1185
Magyarorszagi Rendelelek Tára. 1881.
,Magyarországi Rendelelek Tara. 1SB\.
áthelyezésekkor azonban csak akkor, ha az áthelyezés az illető csendőr saját hibáján kivül hivatalból történt. Csere, vagy egyátalában saját kérelem folytán eszközölt áthelyezések után járó ' kaltségek akincstárt semmiképen sem terh~lhetik. Ha valamely, a szárnyállomáson kivül elhelyezett tiszt vagy liszthelyetle~ aszárnyparancsnok helyettesitése czéljából, a minősitvényi táblázatok szerkesztéséhez, vagy az illető parancsban tüzetesen kiteendő más okokból hivatik be a tarzs- v,agy szárnyáJlomásra, részére az utazási ~ld[j (étkezési pótlék) csakis a tényleges oda- és visszautazás napjára jár, mig azonban az átvonulási szálláspéRz őt az ily vezényeltetés egész tartamára illeti.
czélj ából (szabadságolási eseJ.eket kivéve), szintén az emlitett utazási eszközök illetik; végre átalában mindazon czélokra, melyekre n ézve a magyar király honvédség részére is ezen utazási eszköz{lk engedélyezvék, ezek a csendörséget is ugyanazon mérvben megilletik. A csendörségi személyek számára szükséges menetlevelek kiállitása és irányitására nézve szabályul szolgál, ho gy: a Wrzsnél a menetleveleket a csendőr-parancsnok állitja ki és a számvivőség irányitja ; a kikülönitett szárnyszakasz-parancsnokok és az örsök számára szükséges menetlevel ek, a vett parancs alapján ezen parancsnokságok által álliltatnak ki, - mig ezekre az irányítást a közigazgatási helyi hatóság vezeti rá, Csendőrségi karhatalmi segély folytán felmerül ö oly költségek, melyek közbiztonsági érdekben tétetnek, a csendőrségi alap által viselendők , esetleg előlegezendők, a mennyiben magánosok által megtéritendők lesznek j oly karhatalmi segélyköltségek azonban, melyek más minisleriumok vagy biróságok rendeleleinek és itéleleinek végrehajlása czéljából eszközöltetnek, a csendőrségi alap terheül csakis elölegképen viseltetnek, Az előlegkép e n kiadoU ilyetén költségekre nézve, a visszatérités eszközlése végett, minden hónap végén a belügyministeriumhoz a parancsnok által szabályszerű kimutatás terjesztendö, Abirósági fegyenczek kisérése ulán felmerí1lö költségeket s az ezekből 3. csendőrségi kiséret részére járó és az őrmester számára kivételesen napontai egy forintban, őrsvezető és csendőr szám1ira pedig napontai hetven krajczárban megállapitott kisél'eti illetéket, valamint a csen dőrök oda- és visszaulazási és pedig: elöfogali, vasuli stb , költségeit is, uz ignzságUgyi alap köteles viselni, s az illető királyi ügyészségek és törvényszékek n csend-
Tiszteknek, maguk és szolgájuk számára, továbbá a tiszthelyetteseknek, mindenuemü szolgálati utazásnál kivétel nélkül, az illetékszerü szállitó eszkaz (előfoga t, vasut, g6zoojó) jár, Miután az ezen szállító eszkazakért j áró bér a cseDdőI~ alap rovására azonnal készpénzben kifizetendő, J'enjelzettek megfelelő, uti-előleggel lálandók el. Postakocsibét közanséges szemleutazásokkor nem számítható fel, s a posta egyátalában csakis kivételes és sürgös áthelyezés i esetekben és pedig a csendőr parancsnokság indokolt engedélye alapján vétethelik igénybe. Ezen utazási eszkazök állomásra való mindennemü lelések esetén is megilletik; cselén azonban csak akkor, meghalad.
a csendört más szolgálati álhelyezések vagy vezényelczéllövésze'thez való behivás ha a távolság 30 kilométert
Továbhá a bl'leg tiszlekel és csendöröket, valamely katonai vagy polgári gyógyinlézelbe l eendő elszállilása
,
[
_
1186
MagYIITországi Rendelelék Tára. 1881,
' .... ~ T
ll"
-
-.
Magyarországi Rendelelel.; Tára. 1881.'
őrségi
kisél'etet a szükséges kiséreti levéllel és pénzelőleggel számadási kötelezettség mellett - tartoznak ellátni. _ A hadsereg katonai állományához tartozó személyek kisérése folytán felmerülő köItségeket a cs. és kir, közös hadügyminister, a hallvédekért a honvédelmi minister viseli; ha csendőrségi személyek katonai, illetőleg honvédségi közegek által kisértetnek, az ily költségek a csendörségi alap által viseltetnek.
-
_
1181
k) a szakasz-, szárny- vagy törzs-állomásra egyéb-
ként előforduló bebivásokkor, ha ezek szolgálati ügyben, nem pedig őnokozta vizsgálat vagy büntetés miatt lőr ténnek; l) valamely örs id őleges erősbitése czéljából tőrténő szolgálatteljesitésekkor és örsparancsnok ideiglenes helyettesítése végett lett vezényeltetéskor. A g-től l-ig kőrülirt esetekben azonban az étkezési pótlék csakis azon napokra jár, melyeket az illető egyén , utban tőlWtt, még pedig csak azon esetben, ha a kiindulási és végállomás kőzőtti ut megtétele, azaz a rendeg utazás, 24 órán ál tovább tart.
.
38. §, . Az étkezési pótlékok ezeknél fogva a csendőrt következő esetekben itletik, u. m ..: a) járőri és b) mindennemű őrkiséreti szolgálatkor ; c) segélyzö szolgálatok alkalmával, a nyujtott segély nemétől eltekintve; á) vádloltaknak a biróság elé vezetése és fegyenezeknek a fegyinlézetbe átszolgáltatása esetén; e) országos vásárok és búcsuk felügyelésekor ; j) ha az esetleg megzavart közrend és biztonság helyreállitása cz éljából, csendörség összpontosittatik: és pedig addig, a mi~ a legénységnek csendörségi kőzétke zésben való részvétele válik lehetségessé; g) ba a legénység czéllövészetre összpontosittatik; h) beleg csendörnek gyógyintézetbe szállitásakor, és pedig: úgy a beleg, mint az ezt nelalán kisérő csendőr részére; 1) a felUlvizsgálat avagy végkielégités czélj ából besz6litolt legénység részére; J } alti szti fanfolyamba avagy vizsgatéleire bevonulá skor ;
_.~
39. §. Csendőr-tiszteknek
I f
l,, I
,
katonai gyógyinlézetekbe való felvételére nézve, a magyar királyi honvédSég tisztjeit illetőleg fennálló szabályok mérvadók. A beteg csendőrők - a hol ez lehelséges - srlintén katonai kórházaÚan és katonai tébolydákban . (ez utóbbi esetben az ide vonatkozólag fennálló külőnős szabályok figyelemmel tartása mellett), külőnben állami vagy magá~kórodákban ápolandók; s az ekként felmerülő ellátási, ápolási és netaláni szállitási költségek a esendőr ségi alapból fizeltetnek, mig ellenben zsoldjuk és esetleg szolgálati pótdíjuk a csendőrségi élelmezési alap javára esik; ha azonban a csendőrSég legénységi állományába tartozó nősült egyén valamely katonai, állami, vagy magánkórházba vagy tébolydába adandó át, akkor családjának naponta negyven kraj ezár fentartási díj fizelendő ki és a csendörségi élelmezési alap rovására számítandó fel. Ha valamely altiszt vagy csendőr él kőzbizlonsági szolgálat teljesilése alkalm:1val önhibáján kivill szcnvc-
, l'
1188
Magyarorsoagi
R~ndelelek
Magyarországi Rendelelek Tára. ISS1.
Tára. 1881.
<.lett sebesülés vagy testi sérülés következtében kerül gyógyintézelbe, a~kor ilIetményes zsoldja és netaláni szolgálati pótdija részére, gyógykezelése tartama alatt is felszámitandó, - mely illetékek fel~ neki fizetendő ki, másik fele pedig a tömeg részlete javára lesz bevételezendő; de ily esetben az első izben való felszámitási tételhez min denkor egy, a tényállást tanusitó jegyzőkönyv lesz melléklendő, mely a szakaszparancsnok altal felvétetik és melyre a felszámilási engedély a csend6rparancsnok által rávezetendő.
Ha azonban az ily sérülés következtében kórházbao .gyógykezelt csendörségi egyén nös, akkor összes illetékei felszámitandók é!t családjának csonkitaUanul kifizetendök. A zsold és esetleges szolgálati pótdíj, az összes cseudőrségi legénységnek minden t iz napra előre, azaz minden hó 1·s6, 11-ik és 21-ik napján fizetendő ki, a mi által az éleimi czikkek nagyobb készletben való beszerezhetése válik lehetségessé. . A hadtörvényszéki vizsgálat alatt lévö csendörök rabilletéke, őrmestertöl lefelé egyaránt, napontai három krajczár zsoldban, egy kenyér-, egy közétkezési- és egy anyag-szolgálmányi adagban, - az utóbbi három illeték időszakonkint megállapitandó váltságdfjában _. áll, mig ellenben zsoldja és esetleges szolgálati pótdija az élelmezési alap javára esik.
I I
\
1189
A legénysé gi állományba tartozó és saját fogdában fegyelmileg fenyítettek részére, rendfokozati különbség nélkül, napon ta 43 kraj czár jár; a zsold ezenfelüli része a közétkezési, a szolgálati pótdíj pedig a csendőrségi alap javára esik. Ha nős altiszL vagy csendőr kerül badWrvényszéki vizsgálat alá vagy fegyelm ileg oly fogságbünLeléssel fenyiitetik, melynek végrehaj Lásával egyszersmind a rabilletékre való szorítás is van egybekötve, akkor a nösült vizsgálati fogoly családja az' élelmezési alapból, a fegyelmi fenyités alatt álló fogoly családja pedig a zsoldja megmaradt részéből, napontai negyven krajczárnyi élelmezési járandóságban részesítendő. Ezen élelmezési járandóság kifizetése a,zon nős foglyok családjaira nézve, kik a cserrdőrségböl büntetésképen távolitLatnak el, az itélet kihirdetése. - vagy ha eltávolitásuk fegyelmi utón történik, fogyatékba vételük napjával beszlintettetik.
40. §. Minden újonnan belépő csendör számára, ruházata és szereléke kiállitása czéljából, az első tömegbetét az államkincstár részéröl adatik, s a további beszerzések, valamint meglevő ruházata és szereléke fentartására a csendőr évi átalány t kap. Ezen összegek mérve, az anyagok áráboz képest, a a belügyminister által időnkint batároztatik meg. Fegyverrel és lőszerrel a csendőr, a lovf\c; ezenfelül még lóval, az állam részéről láttatik el.
) Nem bünös (- nek nyilvánilás és megszünLeLési hal ározat hozalala esetében, az ilIetönek fogsága alatt visszaLartott illetékei fele egyéni Wmegébe számolandó át, s a másik fele neki kifizetendö. A katonai- vagy honvéd-kincstár részére csendőrök zámára nelalán kifizetett illetékek vagy egyéb költségek, fTJp.lyek a hadbil'ói eljárás folyama alalt felmerültek, a csendöJ'ségi alapból térilendök meg.
41. §. A csendör- Lisz lek, altisz lek és csendőrök, valamint \l z il'odaszolgák is nyugdijképesek; a nyugdíj szabályzat az 1 ~8 1. évi III. l.-cz. 10. §-a ér telmében a hOllvédelmi
•
I
1190
1191
Magyarországi Rendelelek Tára. 1881 .
Magyarországi Rendelelek Tára. 1881.
minister által a törvényhozásnak megáll apítás végett fog elMerjesztelni.
kozó határozvány ai a magy a r királyi csendörségre nézve is mérvadók. . Azon szárny- és szakasz-parancsnokok, kiknek alos~ tályaik kizárólag vagy részben lovasitott csendörökboi állanak, mindamellett mégis lovasittatlanul maradnak, se szolgálati lóra, se l6tápadagra igénynyel nem birnak. A lovasitott csendörök a közbiztonsági szolgálatot gyalog is tartoznak teljesiteni.
Különös határozványok. 42. §. A csendőr· parancsnokok, törzs- és föti sztek nösülési engedélyezésére nézve, a honvéd törzs- és fötisztekre vonatkozó szabályok alkalmazandók. 43. §. Altisztek és csendőrök r észére a csendőr-parancsnok adja meg a nősülési engedélyt. A nös csen~őrök száma ugyanazon csendör-parancsnokságban rendszerint a csendör-Iegénység összes állományának tiz százalékát nem haladhatja meg. 44. §. Csendöröknek a védtörvény (1868. évi XL. L-ez. 38. §-ában jelzett polgári szolgálatokba való átlépésére nézve, az 1873. évi n. t.-cz. a lkalm azandó. 45. §. A csendörség elhelyezésére nézve az F. alatt csatolt szabályok mérvadók. A létszámon felül . vezetett csendőr törzs- és fótisztek azonban természetbeni lakást nem követelhetnek el-' szállásolási igényeikre nézve, tehát az 1879. évi XXXVI. t,-cz. és a magyar királyi honvédség illeték-szabályza_ tának idevágó határozványai alkalmazandók.
r
46. §. fo. sUJlgála Li lova k eltartása és ápolására nézve, a hrJfJvéd. ég szolgál~lti- es illetékszabályzatainak idevonat-
•
I' 1193
&lagyarorszagi Rendeletek Tára. 1881.
A. melléklet.
1881. évi III. Törvényczikk a közbiztonsági szolgálat szervezéséről. (Szentesitést nyert 1881. évi fehru ar hó 14·én. 'Kihirdelletetl nz orozággyülés mindkét házában 1881. évi február hó 15·én.)
Mi
Első
Ferencz József
Isten kegyelméből ausztriai császár, Csehország királya slb. és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt .Magyarországunk és társ országai hű főren· dei és képviselői közös egyetértéssel a következő tör· vényczikket terjeszlették szentesités végett Felségünk elé:
t
1. §.
A közbiztonsági szolgálat ellátására katonailag szer· vezett magyar királyi csendőrség állittatik fel. 2. §. Magyarország területe, Budapest főváros kivételével, hat csendőr·kerületre osztatík, ugyanannyi csendőr· parancsnoksággal, és pedig: ,
lf
I. kerület. Parallcsnoksági székhely; Kolozsvár, négy szárny· parancsnoksággal; ehhez tartoznak kövelkező megyék: Alsó·Fehér, Besztercze-Naszód, Brassó, Csik, Fogaras, Háromszék, Hunyad, Kis-Küküllő, Kolozs, Maros-Torda, Nagy-Küküllő, Szeben, Szolnok-Doboka, Torda·Aranyos és Udvarhely megyék, Kolozsvár és Marosvásárhely városok.
;1194
Magyarorszagi Rendelelek Tára.
Magyarországi Rendeletek Tára. 18!11.
H;8~.
II. kel'ület. Parancsnoksági székhely: Szeged, három szárnyparancsnoksággal ; ehhez tartoznak a következő megyék: Bács-Bodrog, Csanád, Osongrád, Krassó, Szörény, Temes és Torontál megy ék, Baja, Hódmezővásárhely, Pancsova, Szabadka, Szeged, Temesvár, Ujvidék, Versecz és Zombol' yárosok.
1195
Abelügyminister egyuttaI felhalalmazlalik, hogya mennyiben azt a szolgálat érdeke vagy a csendőri kerületek és a honvéd-kerületek ugyanazonossága fentartásának szempontja szükséges3é tenné, egyes Wrvényhatóságokat egyik kerületből a másikba áthelyezhessen.
Parancsnoksági székhely: Budapest, három szárnyparancsnoksággal ; ehhez tartoznak: Arad, Békés, Bihar, Hajdu, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Szilágy megyék, Arad, Debreczen, Kecskemét és Nagyvárad varpsok. ,
3. §. Az iránt, hogy a közbiztonsági teendők ezen törvény folytán a törvényhatósági joggal felruházott városokban miként legyenek teljesitendök, tekintettel ugya bel-, mint a küllerületre, valamint ezen szolgálat költségeire is, az 1881. év folyamán abelügyminister törvényjavaslatot fog beterjeszteni.
IV. kerület.
4. §.
Parancsnoksági székhely: Kassa, három szárnyparancsnoksággal ; ehhez tartoznak: Abauj, Borsod, Heves, Sáros, Szepes, Torna, Bereg, Máramaros, Szabolcs, Szathmár, Zemplén, Ung és Ugocsa megyék, Kassa és zatmárnémeti városok.
Az r. kerületb en a csendőrség már szervezve lévén, annak fentartása mellett, az ország többi részén a szervezés nem egyszerre, de a körülményekhez képest eszközlendő, ugy azonban, hogy az a Il. kerületben 1882. évi janUár hó i-jére teljesen keresztülvive legyen. A csendőrség költségei abelügyminister költségvetésébe vétetnek föl. Az iránt, hogy a hátralevő négy keriiletben mily sorrendben, s mikor szervezlessék a csendőrség, a törvényhozás a belügyministeri költségvetés megállapitása alkalmával határoz.
'III. kerület.
I
V. kerület. Parancsnoksági székhely: Pozsony, két szárnyparancsnoksággal ; ehhez tartoznak: Pozsony, Komárom, Nyitra, Turócz, Árva, Trencsén, Zólyom, Bars, Gömör, Liptó, Nógrád, Hont és Esztergom megyék, Komárom, Pozsony, Selmecz és Bélabánya városok.
VI. kerület. Parancsnoksági székhely: Székesfehérvár, három ~zámyparancsnoksággal; ehhez tartoznak: Fehér, Györ, Veszpr?m, Sopron, Moson, Vas, Zala, Baranya, Tolna és Somogy megyék, Györ, Pécs, Sopron és Székesfehérvár 'I: ,lf'(JsrJk.
5. §. Amely megyékben a csendőrség intézménye tettleg életbe lép, azokna~ költs égvetéséböl a közi.Jiztonsági közegekre eddig felvett költségek ugyanazon naptól kezdve kihagyandók. 6. §. A csendőrség első szel'vezésénél a jelenlegi közbiztonsági közegek lehetől eg alkalmazlutllak.
1 • ~,.
1196
Magyarorszagi Rendejelek Tára. 1881. Mag)'arorszagi Rendejelek Tára. 1881.
A feumaradó hiány pótlása, valamint a cseudőrségnek , övendőben kiegészitése, az 1881. évi II. Wrvényczikkben meghatározott módpn történik.
10. §. Csendőrségi tisztek, allisztek és csendőrök nyugdíjképesek, a nyugdíjszabályzat a honvédelmi minister által a törvényhozásnak megállapítás végett előterjesz
7. §.
tendő.
A belUgyminist.er felbatalmaztalik, hogya mennyiben az eddig életbossziglan kinevezelt közegek egy része nem alkalmaziatnék, azoknak végkielégiléséről gondoskodjék, s az e czímen felmerülő költségeket a II. kerületet illet6leg az 1881. év folyamában, a többieket illetöleg pedig akkor, mikor azokban a csendőrség életbeléptetését cZélozza, terjeszsze elő. I
8.
11. §. A b9lUgyminister felhatalmazlatik, hogy a csendőrségnek a n. kerületben a megszabott időben (4. §.) felállilhatása cz.éljából az első kiképzésre, a berendezésre és a felszerelésre szükséges költségeket utólagos elszámo~ lás mellett fedezhesse. 12. §. Ezen törvény végrehajtásával a bel- és honvédelmi ministerek bizatnak meg.
~.
A csendörségi tisz lek és összes csendörök szemelyi, előléptetési és fegyelmi ügyekben a honvédelmi minister alá helyeztetvén, az összes személyi ügyek a honvédelmi ministeriumban kezeltetnek, s a csendőrség által elkövetett fegyelmi és bünügyekben kizárólag a magyar királyi honvédbiróságok ailletékesek; a közigazgatási és r~ndőri szolgálati viszony tekintetében a csendőrség a belügyminister hatósága alatt áll.
•
Mi e törvényczikket s mindazt, a mi abba!1 foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadotlnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagy juk, megerősítjük és szentesi tjük, s mind Magunk meglarljuk, minrl más IIiveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczszáznyolczvanegyedik évi február hó tizennegyedikén.
9. §.
A csendőrségi tisztek kinevezése iránt Ö cs. és Apostoli királyi Felségéhez az előterjesztés a honvédelmi minister által, a beIUgyminister beleegyezésével fog tétetni. A csendőrség szervezeti és szolgálati utasítása a bel- és honvérlelmi ministerek által állapitlatik meg és ada tik ki. TJgyanl'!zen uton állapittatik meg a c"endórség öltö:7.I~t(~ (.S h~ gyverzele is.
1197
Fere11CZ József, s. k.
•
(P. H.)
Tisza Kálml'ill, s. k.
•
~, ........ ~~
•
r
~-
'Jo-
.---ro
- ••
_. __
•• ~4
Magyarorsz:igi Rendelelek Tam. 1881.
1199
A. melléklelhez.
,
1881. évi II, Törvcnyczikk a csendörsé.gi legénység 911ományának kiegéözité5éröl. (Szelltesítést nyert 1881. évi február hó It-én. Kibirdettetell az országgynlés mindkét házában J881. évi február bó 15-én.)
t
Mi
Első
FCl'cncz J6zsef
Islen kegyelméből ausztriai Császár, Csehország királya slb. és Magyarország Apostoli királya_ Kedvelt Ma gyarországu nk és társol'szá gai hG fŐrell-' dei és képvis elői közös egyetértéssel a kövelkezö lö1'vényczikket terjeszlették szenlesités végett Felségün k elé:
1. §. A csendörségi legénység állománya kiegésziltetik: a) a hadseregben (hadi tengerészet ben) vagy a hOllvédségben szolgáll o lyan altisztekből, a kik az 1868-ik évi XL_ törvényczikk 38. §-ának, IIIelőleg az l 873-ik évi ll. törvényczikknek alapján, igénynyel birnak n. közszolgálatban való alkalm azásra; b) olyan önkén lesekbö l, kik badköLe lezelLségüknek már teljesen eleget lellek; c) a hadsereg kötelékébe tarLozó, s huzamos időre szabadságolt és önkén Lesen belépő egyénekböl, kik mtir a SOl hadi kötelezettségnek utolsó félévében állanak; d) a hadseregnek önkéntesen belépő lartalékosaiból és póltarlalékosaiból;
.'
l
• Magyarorszá.gi Rendelelek Tára. 1881.
Magyarországi Rendelelek Tára 1881.
1200
e) az önkéntesen b elép ő honvédekbö l. • Mozgósitás esetében azonba n a c) d) és e) pontok alatt el őso rolt egyéneknek a csen d ő rségbe való önkéntes belépbelése Dem engedletik meg.
A hadseregböl vagy a bonv édségb ő l a cse nd Öl'ség be önkéntesen belépett egyének szoigálati kiHelezettsége három évre terjed .. Azok azonban, a kik ezen háro m éven túl is kivánnak a csendörségben szolgálni, önkéntesen és évrő l évre továpb is fo lytathatják ottani szol gálat ukat'
r
•
K elt Bécsben, ezernyolczszáznyolczvanegyedik évi február hó tizennegyedikén.
,
Fel'ellcz József, s. k. Tisza Kálmán, s. k. (p. H .)
'.
3. §. Azoknak, kik a b ad ser egb ől vagy a honvé dség b ő l . lépnek be a csen d ő rség be és abban n égy évig szolgálnak, összes szolgálali idejökböl, a honvédségnél tölten d ő két ulolsó évelengedtetik. Az ilyene k lehát ,két évvel el őbb bocsátlatnak el véglegesen a 11adi köle l ékbő l. ~
A hadseregből, illető l eg annak póttartalékából és a honvédség ből önként belépett csendörök a csendőrségnél teljesitendö szolgálatuk idejére nézve a csend ő rség áll ományába véglegesen álhelyezetleknek tekin lendö k ; é!l igy az ic1önkinli fegyvergyakorlatok és ell enörzési szemlék, s általában a tényleges szo lgála tra való behívás alól fel vannak mentve és mozgósítás esetében is a csendÓfségoél hanalnak meg.
5. §. Eu'n tlírvény végrehajlásával u bonvédelmi minister biza/ik mp.l:.
Mi e t Öl'vényczikket ft mindazt, a mi abb an foglal tatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogauottnak vallván, ezennel kil'ályi hatalmunknál fog va helybenhagyjuk, megerösitjük és szentesitjUk, s mind Mq.gunk meglartjuk, mind más Hiveink által meg-
tar tatj uk.
2. §.
4. §.
1 ~0 1
1203
MagyarorszRgi Rendeletek Tára. 1881.
B. melléklet.
,
Eskü-minta a magyar királyi csendör-tisztek és csendőrök számára. Én ünnepélyesen esküszöm a mindenható Istenre, hogy Felséges fejedelmünk .és urunk Első Ferencz József, Isten kegyelméből ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország Apostoli királya, s hazánk szentesitett törvényei iránt hűséggel és hódolattal viseltetem. Esküszöm, ho gy kötelességeimet mint magyar királyi csendőr (csendőr-tiszt) a közrend-, csend- és biztonsági szolgálatban az idevonatkozó utasítások szerint, és mint katona a hadi· törvények és szabályok szerint mindenkor és mindenben teljesitem ; minden körülmény között csakis a szolgálat, Ö Felsége és az állam javát mozdítom elö; a törvényeknek, valamint az arra hivatott hatóságok , . elölj áróim és fölebbvalóim parancsainak és meghagyásai nak készséggel engedelmeskedem, és a szolgálati titkot hiven megőrzöm_ Isten engE!m ugy segéljen_ Amen.
•
Kell N. N. s. k., csendOt' stb. (csend6r-hadnagy.)
I
~
Hogy a fennebbi eskU jelenlétünkben a mai napon tétetett le, bizonyi ljuk. Kelt N. N. s. k.,
N. N. s. k.,
(csen dM-O,·nagy.)
(o.endO r-ti •• t.)
"
,
"0
1204
" Magyarorsd.gi Rendeletek Tá ra. 1881.
Magyarorszagi Rendeletek Tara. 1881.
1205
C. melléklet.
,
zet
.A.. t r;L é a magyal' királyi csendórségi törzs- és fótisztek, számvivók, altisztek, csendó rök és iro da-
...::'l
"co
~
:;;;
N
"""o.
"'"
cn
-
...
..0 -o _ONo
'"oS ~
",
eo
o~
oa ~
öm agy
.
oc ~
-<
".0
.0
sZázados mint parancs. ~.....a ,0> nok-helyettes ~""'~ ~:i a főhadnagy vagy hadnagy- o 0segédtiszt "' ::;~ 'N r. vagy Il. oszt. százados ,i;i:: .~
számvivő
főb'ldnagy
~
vagy hadnagy
számviv6 imok
IL
•
•
ro.
•
•
r. oszt. száz"dos ::;
..."
•
•
hadapród-liBzlb elyeUe.
--- -';13~ester I 6r.vezelll I f; ~[I(16J'
.'"
po
;;l
.'"
..c: '"
E=<
..J
..J
~
~
:1=
400
-
l -
~J
I·
. --
T
--
·1· -OgJj - .• a
- -
-
- - -
1 37 500
- -
.-
-
-
'
~~o ~ • ,,o
... '"o.
160 60 815
-
-
1 37 500
,
-
. 12 1
1...:..
-
- -
- -
- -
- -
160 60 210 -
12°1~ 63 .
. . - -- 63 63 - -
300
-
300
-
- - MO - 240
~I -
-
160 60 315 .
180
-
-
160 60 210
- . -. -. \. -
:'g:;;
all~
600
-
-
- -
- - -
350f. 300 .
-
.I'
160 60 315 160 60 315
- -16060 :IlO 160160 210
961· .., ""''',-... . ~
-",
1 10401 501 41 N 8~ . 8330295 1<1~
-
-
-
30 .
- -
30
3Q
-
- -
-
-
- -
Megjegyzés
"
'o
'"
- -
180
ON
"o
-
~
"
'".:
írt
240
- - - -
,,~
főhadnagy
bad nagy
,....'"
1-
0:a~
"
~
...>
on~
.~ on on
- -- - - 2 160 6C ~2ó 600 - - -- - - - - - - - - 160 60 525 2 600 - - - - - - - - - - -
-- -
al! • 500
l. oszt. irod2szolga
ll.
öi
':l' frt Ikr frtH fr+ Ikr Ik_r '". r+r .2 160 60 525 600
alezredes
N
:;;;
N '~
- -rt-
frl
.., "'"
"" "":;;;"
~
Ö
...'"
" "..,>'" :.;;;
o.
'o
o::
ol>
:.::: :;;; "oN
~
~
.'on"
'"
po
~
ezredes
>,
tCfvábbá a tiszthelyettes, ille tőle g ől'mestertől lefelé számitó szolgák iIletékeire n ézve.
'I
...
:ai
'o
..,.
Rendfol{ozat
..!.
'=' :g
Zsold
, ,
- -
- - - •* - - - - - - *•-
Minden parancsnokság szamára iroda- és irodaszer· átalány enged élyezt etik. A tiszthelyettes. illetőleg őrmestertől lefelé számltó legénység " laktanyál<.ba helyeitetik el. Az Irnok a számvevőségi iroda részére és pedig csak oly csend órparancsnokságok számára rendszeresittetik, melyeknek állomán.ya 500 embert meghalad; az irnok, a csendllr-parancsnok felterj esztése folytán, a belünminister által neveztetik ki. Ezen állásra oly csendőr t isztek birna k előnynyel, a kik törvényszerű védkötel ezeltségüknek eleget tettek, vagy hadiszo lgálatra több é n em alkalmasak, vagy pedig már nyugdíja?vák. Az Irodaszolgák : a 10. szolgálati év betöltéseig a lll. osztályha, . , év től a 25-ig bezá rólag a n, osztályba, a 11. a 25. • év betöltése után pedig az I . osztalyba soroltaInak. Ezeknek kinevezése, valamint magasabb illeték-osztályba e l ő moz d it ása, a csendőr· parancsnok felt erj esztése folyt án, a belügym,inisler álLal intéztetik. Csendllr.altiszLek és csend6rök, ha a fennebb emlitett feltételeknek megfelelnek, elónyben részesü lnek. Ha va lamely tiszthelyettes. csendórségnél löltött 9-ik szolgá iali éT után még mindig e?en rendfoko zaiban volna, OS a ID-ik szolgál ati év megkezdésekor az E. á tnézet szerinti - és részére a lO-ik szolgálati évvel előnyösbnek mutatkozó - szolgálati pótdíj élvezet ehe lép. ol Ezen sze mélyek rub a-átahl nya idő.znkonkint allapiltatik meg. A magyar kir 1. szám ú csendór-parancsnokságnak a bukovinai és rom ániai halál' mentén elhelyezett h a lar-őrsei II fejenkint napontai két krajozá rban megállapitott csizm.koptatási /llalányt jövllre is megt ar tj ák. mig ell enben It tü zelő, [ütő és vilagitasi átalány, mint n em indokolh ató - megszünik. A lakbér-váltság mind en rendfokozatbeli csen d őr -p arancsn okol<. r észére egyaránt 625 frttal van megszabva. Ha azonban valamely alezredes vaRY Ill'nagy nem mint csend6rpa rancsnok, blm em mint parancsnoksági milso d-tör zstisz t vnll nlkt,lma ZTll, csakis 420 frlnyi htkbérvnlls:\gol élvez .
". -,...r---- ,- . - -.
.--
-~~.'
12lJ7
Magyarországi Rendeletek Tára. 1881.
•
D. melléklet.
\
.
...
,
A ka.lona i va gy h onvérl- szökevények elfogása II tán járó fogdíjak, valamint az életmcntesitési díjak iránti határozványok, a fennálló szabti.lyokban tartalmazvák. Lásd Illeték· szabályzat a magyar királyi honvédség számára. 99-103. §.) Elfogott és elitén polgári állású - egyének után, a jogérvényes it élet mérvéhez képest, következő összegü fogdijak járnak: 1 évnél csekélyebb lartamú fogság- vagy börtönbüntelésnél / 1 évtől 3 évig tartó fOgEág vagy börtönbün tetésnél 3 éven fölül 10 évre terjedő börlönbüntetésnél . 10 éven fölül 15 évre terjedő börlönbüntetésnél . 15 éven fölül terjedő börtönbünletésnél halálos itélet kimondása esetéll, még azon esetben is, ha a halálos bün telés kegyelem utján elengedtetett, avagy böI'tönbüntetéssé változtattatott át . .
4 forint 8
)
16
)
25 • 30)
60 forint.
Ezen fogdijak a kihirdetett itélet jogérvényre emelkedése után azonnal flzetletnek ki. A fogdíjakra való igény azonban az által tételeztetik fel, hogy az elfogás külön parancs vagy hivatalos felszólitás nélki1l, az illető csenclőrnek saját buzgalma folytán, vagy az elfogási parancs vételétöl számitandó 24 óra lefolyása alatt törIén t legyen.
•
_
~~.,.,....
'J
••
_
......
_
--
-
-
-
-
•. " 1208
Magyarországi Rendelelek Tára. 1881.
Magyarorszagi Rendelelek Tára. 1B81.
1209
r
Ha az elfogási parancs vétele után 24 óra eltellével foganatosittatott, akkor a fogdíj azon esetben illetékes, ha a beérkezett fe lj elen tésben a tettesre, ennek személyére v.agy tartózkodására vonatkozó utmutatások nem tökéletesek, minek következtében kipuhatolása és letartóztatása csupán csakis a csendör buzgal mának tulajdonitha tó, s feladatának körültekintő és ügyes teljesitése kétségbe nem \ vonható. A fen tebbi felt ételek alatt, börtönök és fegyintézetekböl megszökött már elitélt egyének után is fizett,lik fogdij, és azon évek számához képest állapittatik meg, melyeket nekik még fogságban kell lölleni.
I
•
Ép ugy jár ól fogdíj vizsgálati fogságból megszökött fogoly letattóztatásáért is, mely esetben az itélet jO'gérvényre emelkedések or ismételten ép ugy fizettetik ki, mint az első elfogásért, - ha a meghatározott feltételek csakugyan léteznek. Ha a csendör valamely birósághoz mint tanú idéztetik, s a biróság székhelye az ő állomáshelyéhez 7 'I. kilométernyinél, azaz két' órajárásnyinál távolabbra esik, akkor minden ~gyes menet- és jövet órányi utjáért 26' krt, és az illető biróság székhelyén önokozata nélkül töltöll minden nap után, ezenfelül még napid!j fejében rendfokozatához mért étkezési pótlékot kap, mely külön illetékek menetlevele, vagy ~volsági igazolvány és szolgálati könyve alapján kiszámi ltatván, az illető biróság által nyu~ta iránt kifizettelnek. A csendőr fenkitetl illetékeiböl mindennemü utiköltségei t tartozik fedezni. Utasok, futárok, postakocsik, kincstári pénzszállitmányok stb. fedezeti kiséretéért, a fedezetel igénybe vevök r/:széröl kiséreli dljak fizelendök, melyeknek felél a csendőr
•
kezére kapja, másik fele pedig egyéni .tö megrészlele ja vára bevételeztetik. Ezen kiséreti díjak az örsparancsnoknak dij-jegyzék 1 iránt lefizetendök, s minden csendörnek 7 /9 kilométernyi távolság után 35 kr. o. é., ezen fölül és 15 kilométer után ezen összeg kettözve, 22 '/9 kilométerig pedig háromszoro'zva és igy tovább ezen arány szerint fokozva jár.
, E.
-
.... .... o
m~l1l
Átnézet a magyar kirúlyi
c~endórség
legénysége részére (ezen ulasilás 36. §·a szerin l) megállapított
szolgltlati l)ótdíjra
,.
, 3·k
I
6·ik
I
9·ik 11 2.ik
I
~ t 5·ik 118.ik
Megjegyzés
ul
N
po
swlll:Uali év ulán évenkinl
,
frl kr. frl/kr
I
Ti .. lh.lycUes
I rrl/kr ·1 rrl
kr
- -
Órm!!!;ler és <'írs"ezeló Csendór
-
""-
I rrl
kr I rrl/kr.
16f
2b 182 50
109 5(1 B6
-
- - - .,. - - - - - - - 91 -o 109 50 146 13 IM 25 181 50 - - - - - - - - - - -
54 15 73
91
25 127 75 146
16~
számítva, jar egy napra
Ti;zlhelyeUe,nek Őrmesler és órsv.zelönek
.. .
;Il
I I
CI
Ezen evi illeték ul:'l n, az évet 365 nappal *J
Csend6rnek
...J::: ...o'"
A m. kir. cscnd6rslignel botOltóll
Rendfokozat
/
né~\'e.
451.
co
~
A 5,01g:i.lali póldíj fi c; endórség· ben löllöll 18·Jlk szolgid"ti év utár töbhé ne m nOvekszik.
~
......
..,;
25
!"
*) Ide járul még minden szökő év február 29·ik napja, mely re a k i· jáló, illetóleg esedékes egynapi zsold és szolgálati póldíj a l"nyleges szol· gálat alaU szinlén kifizelletik, mig ezen nap a nyug-dij meg~lIapltásánál 50 tekintelbe nem "IHetik.
oc 00 ~
. . . . 30. 40. ---L--f---f----2 0 . 2 5 . 3 0 . 4 0 . 45.50 - I15 20. 2" . 35 . 40 . 45
----1---------=-------.--
8 ~
tO
td
~
CO
~
N
I-" I-"
.....
S .,. ..... l'l
~.
...
Pl-
". ~.
<> I-"
Pl·
--~
'<
'm
>-;í ll>-
.,o;!!: '"... o" ...
Pl-
(\
N
..
m
>-;í
cn
~
.:c .. ..,... ....,... ..
~ l'l
t:!
......
"-
(Il
;;; ~
(Il
cl (fl
CD
:J pO~ 'j
-'!
N
pl ~
~
oa
Pl-
00
t"
I-"
~ N
pl
c+-
."';J :3
~
,...
(fl
It>.
Cl). \
ro
cn
•
...
-""
/
I
, - -
, 3·k
-
Csend6rnek
Őrmesler és órsv.zelönek
Ti;zlhelyeUe,nek
né~\'e.
6·ik
I 9·ik 11 2.ik
I t 5·ik 118.ik
91
25 127 75 146
16f
I rrl
451.
16~
l'l
S .,. .....
ll>-
N
l'l
N
~
<> I-"
pl
cn
•
ro
Cl). \
,...
~
:3
."';J It>.
c+-
..
(fl
'j
O~
N
I-"
~
Pl-
~
pl
N
(Il
...... (Il
~
:J p-
CD
(fl
cl
~.
--~
Pl·
>-;í
'm
Pl-
I-" I-"
Pl-
.....
(\
>-;í
m
CO
td ~
tO
~
8
-----=-------.--
----1-----
cn
A 5,01g:i.lali póldíj fi c; endórség· ben löllöll 18·Jlk szolgid"ti év utár töbhé ne m nOvekszik.
Megjegyzés
*) Ide járul még minden szökő év február 29·ik napja, mely re a k i· jáló, illetóleg esedékes egynapi zsold és szolgálati póldíj a l"nyleges szol· gálat alaU szinlén kifizelletik, mig ezen nap a nyug-dij meg~lIapltásánál 50 tekintelbe nem "IHetik.
25
2b 182 50
kr I rrl/kr.
. . . . 30. 40. ---L--f---f----2 0 . 2 5 . 3 0 . 4 0 . 45.50 - I15 20. 2" . 35 . 40 . 45
számítva, jar egy napra
54 15 73
kr
- - - .,. - - - - - - - 91 -o 109 50 146 13 IM 25 181 50 - - - - - - - - - - -
109 5(1 B6
I rrl/kr ·1 rrl
swlll:Uali év ulán évenkinl
I
A m. kir. cscnd6rslignel botOltóll
,.
szolgltlati l)ótdíjra
legénysége részére (ezen ulasilás 36. §·a szerin l) megállapított
Átnézet
frl kr. frl/kr
c~endórség
Ezen evi illeték ul:'l n, az évet 365 nappal *J
Csendór
Órm!!!;ler és <'írs"ezeló
-
Rendfokozat
a magyar kirúlyi
m~l1l
Ti .. lh.lycUes
E.
,
I I
-""
...
t"
00
oa
~
-'!
~
;;;
t:!
"-
.:c .. ..,... ....,... ..
". ~.
...
'<
.,o;!!: '"... o" ...
~
00
oc
!"
..,;
......
~
~
co
CI
;Il
.. .
""-
po
N
ul
...J::: ...o'" ~
.... .... o
~
·
~.
'":"lIa~-'
~-
.-~
-y - -
_.~
-r
-
BI3
ltlagyarországi Rendeletek Tára. 1881.
F. melléklet.
BeszáJlásolási szabályzat ,I'
a ma.gyar királyi csendűr:;:ég !;'zámára.
i
Átalános határozatok.
t. §.
I
,
A csendőrségnek mindenütt és mindenkor tisztessél3'es és szolgálati hivatásának me gfe lelő) természetbeni sZállásra van igénye. Azon helyiségek, melyek az 1879. évi XXXVI. törvényczikk 10. §-a szerint, csapatok beszállásolás ára igénybe nem véLethetnek, ezen mentesitést a csendörségre vonatkozólag is élvezik. Különben a csendőrség sajátságos szolgálati viszolly~ra különös tekintettel kell lenni és arra ügyelni, hogy az örmestertől lefelé számitó csendörök lakhelyiségei korcsma vagy más nyilvános gyülhelyekkel egy födél alatt, és lakhelyiségeik más lakófelekével lehetőleg összekötve ne legyenek, s a többi lakásokkal szemben elzárt, külön bejárattal birjanak. A szakasz-parancsnokok szállásai a szakasz-irodákkal és fogdahelyiségekkel együtt; továbbá a szárny· irodák, fogdahelyiségek és raktárak lehetőleg ugyanazon épületben legyenek) melyben a legénység van elszállásolva. vagy lehetőleg' legahtbb is annak közelében helyezlessenek cl. 'Masy. Reuel Tho. 1881,
78
..'
1214-
Száll ás -jII etékek. 3. §. Mindaz, a mit a csendőrség a neki járó tisztességes elszállásolásra vonatkozólag igényelhet, a következö kimutatásokban foglaltatik; és pedig az A) :kimutatás a törzs- és fötiszt~, a számvivök, a tiszti- és irodaszolgák, a B) kimutatás az őrmesterek és őrsvezetők, a c) kimutatás a csendőrök lakhelyiségi és ~lUtorzati, továbbá világitási és fütési anyagszolgálmány illelékeit, valamint a legénységi kon~a-berendezési tárgyakat és a D) ki-mulalás az isláJló-;;zükségleteket tartalmazza. A tiszlek, számvivők és irodaszoJgák konyha-berendezési lárgyaikal maguk lartózoak beszerezni, lakhelyiségeik rendes lakal'itását maguk eszközölletni; a lak1J(!lyiségek minden második évben ismétlődő meszelésél pedig a csendörségi alap viseli, hacsak erre a háztulajdonos szerzbdésileg nincs kötelezve ..
,
-_-... ".
--
.
1215
4. §.
2. §.
\
~-'I''''''''
Magyarorszagi Rendelelek Tára IB81.
Magyaror3zági Rendelelek Tára. 1B81.
A csendőrség részére szükséges összes szállások, bérlet ulján szerződésileg biztositandók. A lélszámon fölül vezeteLt csendör törzs- és fölisztek azonban természetbeni lakást nem követelhetneIt, elszáJlá~olási igényeikre nézve tehát az 1879. évi XXXVI. törvényczikk határozványai alkalmazandók. Felmerülő bármily 'nemü kiadások a csendő rségi javadalmazáshól fedezendők. Ha a csendőrség kincstári épülelben szállásollatik el, ezért lallbér ugyan nem fizetendő, de a ja vitási és fentarlási köUségeket a csendörségi alap viseli.
-'
A minden csendőrségi parancsnokság részére megkivántató irodaszobák, raklár és foghelyiség, továbbá , butorzati és ir.oda-berendezési tárgyak mennyisége, s az ezen helyiségek számára való fiilési és világitási anyagjárandóság az E) kimutatásban foglaltatik.
,. 5. §. A törzs- és főtiszteknek, számvivő knek és iroda szo lgáknak a csendőrségi javadalmazásból járó évi lakbérváltságdíj következő összegekből áll: a csendőr-parancsnok rész ére, a törzs tiszti l'endfokozatra való tekintet nélkül. • a Wbbi törzstisztek mindegyike részére . százados részére . alantas tiszt részére. számvivő részére, rendfok ozatához képest. vagy . • irodaszolga részére .
6.
525 420 315 210 315 210 63
frt >
) ) ) ) )
§.
Ha az 5. §-ban meghalározott váltságdíjak az ott emlitett személyek által igénybe vétetnek, ezek saját lakásuk és az istálló bérköltségét, valamint minden bármily névvel nevezhető szállás-szük ségleti költséget, kt\lönösen az alantas tisz tek, az alantas számvivők és az irodaszolgák még az őket különben megillelő fülést és világilást is, ugy maguk, mint a hozzájuk larlozók számára sajáljukból tartoznak fedezni.
,
\
al6
'.
~
1
Magj'arorszÁgi Rendpietek Tára. 1881.
Magyarországi Rp.ndelelek Tára. 1881.
1!J 17
Atvonulási beszállásolás. 7. §.
Az áJlomáshelyen kivül szolgálatban töltött id ő alalti beszállásolásra nézv.e következők haiároztatnak. IIa csendőr-tiszt, alliszt vagy. csendőr szolgálatban az éjet állomáshelyén kivlil tölteni kénytelenilletik, vagy ba tulajdonképeni szolgálati alkalmazás nélkül, mint például más oszlályhoz való áthelyeztelés és más efféle alkalmakkor, utban, azaz átvonuló félben van: beszállásoltatására nézve ugyanazon igényjoggal bir, mint azt az 1879. évi XXXVI. törvényczikk 38-54. §§. a honvédtiszt, illetöl~g a honvéd r észére me ghatáro zzák, s ő a beszállásolás után járó díjat a község-előljárónak azonnal nyugta mellett lefizetni és szabá lyszerűen felszámitani tartozik. 8. §.
Az örmeslertöl lefelé számitó csendőröknek átvonulási elszálJásoláskor a szállá adó részéről nyujtandó déli '. J étkezésre nm cs Jgényök, s azt saját iJletékeikböl tarloznak fedezni.
,
I
Acsendőrség állandó beszállásolásának foganatositása. Átalános határozatok. 9. §. , Az összes beszállásolási ügyeket a csendőr-parancs nokságok intézik. Az e végre megkiván tató pénzösszegek, a csendőr parancsnokságok r észére tl havi javadalmazással egyidejüleg, pénzszükségleti kimutatás alapján, a belligyministerium által utalványo ztatnak, meghatározott szabályok szerint kezeltetnek, s a pénz hováforditása, az élelm ezési számadással egyesitve számoltatik el; a használatban l evő butprok és berendezési tárgyak felől pedig a belügyministeriumhoz egész évi számadások terjesztetnek be.
A csendik-parancsnok hatásköre. 10. §.
A csend ő r - parancsnok a beszáll áso lási tárgyak egész kezelése és fentartásá ért felelős, és mindenllemü biányok ért kártéritésre kötelezett; az összes beszálJáso lási ügyet a segéd tiszt és számvivő segitségével intézi; a bérletszerző déseket, azok ármagasságára való tekintet nélkül, jóváhagyás vége tt a belttgyministerhez terjeszti fel; fel van hatalmazva öt forintig való kisebb beszerzéseket felsőbb engedély nélkül eszközöini ; arról gondoskodik, hogy az épUletek és berendezési tárgyak mindig jö karban tartassanak, a lisz lilások mindeni.ttt szabály szerint
,
~
..
.
--
..--,.,.
.-
c·
1218
Magyaro rszági RenJel~tek Tára. 1801.
Magyarországi Rendeletek Tara. 188\.
történjenek; továbbá örködnie kell, hogy az alosztályok használatában levő bútorok kiméltessenek és készakarva ne rongáltassanak ; végre intézkedései teljesitését, de különösen a helyreállitás oknak, a felszámitásoknak megfelelően és valóban helyesen lelt eszközlését, a szemlét tartó tisz lek által ellenőrizteti. • Oly beszerzések és helyreállitás okra nézve, melyek 5 fOTintnál többe kerülnek, a belügyminister engedélye kérendő ki.
A segédtiszt kötelessége. 11. §. A segédtiszt, ép úgy mint az öllözeti czikkeknél, a beszállásolási anyagok és berendezési tárgyak belső kezelését is intézi j ő látja el a törzset és az alosztályokat mindennemü beszállásolási szükségletekkel ; a haszonvehetlen tárgyakat, ha helyb en való értékesitésük nem mutatkozik megfelelőnek, a törzshez szállittatja ; azoknak a csendőrségi aléJp j a vára való elárúsitását eszközli és minden év végével a raktári számadást szerkeszti, melynek számfejtését első sorban' a parancsnoksági számvivőség eszközli, rután pedig a belügyministerhez terjesztendő feL
A számvivö kötelességei és hatásköre. 12. §. A számvivő a helyi ellenőrzést lelj1:!sili, az idevágó pénz- és tárgyszámadásokat fel!1lvizsgáJja, mindennemű bevásárJásoknál és szerzödés-köléseknél a kincstár érdekeit képviseli, a lakbéreket nyilvántartja, és klHelessége azon lenni, JlOgy a p (onzsz!1ks~gle tek az alosztályoknak kellö
1\119
idöben és csak azon mérvben kUldessenek meg, a mint azt a felt étlen szük ség igényli, ho gy utóbbiaknál követelés vagy pénzmaradék e lő ne forduljon.
•
A szárnyparancsnok feladata és hatásköre. 13. § .
Minden szárnyparancsnok alosztályai szabályszerü elWllyezéseért felel ős; szemiéi alkalmával a laktan~a berendezési tárgyakat és alkalrészeiket megvizsgálja . és ~zoknak számszerint való létezését minden őrsnél az elöir~ lellárral összehasonÚtja i gondoskodnia kell, hogy az őrsök a szabályszerű beszállásolási kell ékekkel ellát va legyenek és ezek használhaló á llapolban tarla ssanak , s meg kell győződnie, ho gy valjon a javaslatba hozott és engedélyezett helyreállilások csakug) an jól és tartósan eszközöltettek- e ~ és valjon az ágynemű ja vitása, mely czélra meghatározott átalány jár, annak idején teljesittelik, az ágynemü kiméltetik és tisztán larlalik-e 1 Ezzel szemben köleles a szárnyparancsnok az elő legesen esedékes átalányoka t, valamennyi alosztályainak és személyeknek az élelmezési ille ték ekkel egyidejilleg mind en hó 1- én haladéktalanul kiadni. Minden bevételi és kiadási tétel az illetó naplóban megfelelően okmányolandó.
. A szárnyn ál használatban lévő butorok, berendez és l tárgyak, konyha-, istálló-o és egyéb eszközök felöl évi leltár szerkesztendő és a cse ndőr- parancsoksá gnak beterjesztendő .
Az alosztályok kötelessége. 14. §. Az alosztályok és személyek a meghatározott besztUlásolá si egyenértékeket, illetőleg váltságdynknl minden
~-.T ..a.
_
_
r
T.
"-
_
• 1~20
Magyarországi Rendelelek Tára. 1881.
hó t-én előlegesen kapják é>: ebből a fisztogatási és helyreállitási köllségeket fedezni tartoznak. Ha a használatban lévő ágynemüek és egyéb tárgyak oly mérvben elhasználtak, hogy javitásuk már nem lehetséges vagy már nem mutatkozik érdemesnek, ezen állapot egy közigazgatási, és hol ez nem lehetséges, egy községi tisztviselő közbejövételével bizottságilag megállapitandó, az irásbelileg felvett· jegyzőkönyv a szárnyparancsnoksághoz beküldendő, mely az őrsöklől beérkező ily beadványokat meggyüjteni, azokból összesÍtést ~zerkeszteni és az előirt...f(atáridőre a csendőr· parancsnokságnak belerjeszteni tartozik; mely utóbbi úgy az elhasznált tárgyak fogyatékba vétele, valamint újak beszerzésére nézve abelügyminister engedélyét azonnal kieszközölje, il haszonvehelleneknek használhalókka.l leendő felcserélését pedig azonnal elintézze. U gyanezen eljárás követendő, ha oly berendezési tárgyak igényelnek helyreállitást vagy válnak hasznavehetlenekké, melyekre nézve fentartási átalány nem létezik, vagy ha kincstári avagy magántulajdont képező épületeken éR azo~ belső alkatrészein oly hiányok mutatkoznak, melyek helyreállitására a tulajdonos szerződési leg nincs klltelezve és azok bebizonyilhatóan nem a benlakók állal okoztatl,jk.
Minden ily esetben a szárnyparancsnokságnak, a bizC'Ltsági jegyzőkönyvvel és költségvetésekkel feIszerelt jelentés teendő, mire a szárnyparancsnokság az ügyet megvizsgálván, azt saját véleményével ellátja és a csendörparancsnoksághoz felterjessze. Ha nagyobb összeg kiadása forog kérdésben, az ily bizoltságolásoknál lehetőleg mindenkor csendőr·tiszt leI!yr:n jelen, mire nézve, sürgős eseteket kivéve, szemle'JI azá -(Jk nyujtanak alkalmat.
MagyarOT8z:\gi Rendelelek Tilra. 188 1.
1221
Mihelyt a javasolt helyreállitás eszközlése engedélyeztetik, a szárnyparancsnokság a foganatba vételt az illető örsparancsnokságnak meghagyj a, a költségösszeget a pénzszükségleli elöirányzatha felveszi és miután a helyreállitás megtörténte felöli jelentést vette, az esedékes összeget, szabályszerű bélyeggel ellátott nyu gta iránt, a felvételre jogosulLnak közvetlenül kifiz eti. A bérletösszegekre nézve, minden háztulajdonosnak irásban ~ell nyilatkozni, hogy az esedékes házbérrészleteket a szárnypénztártól maga 'szándékozik-e felvenni, ,vagy azt posta utj án kivánja·e megkapni, - mi a szárnyparancsnokság részére mérvadó marad. A háztulajc1onosoknak semmi esetbe.n sincs megengedve a házbér felvételénél az őrsparancsnok közbenjárását igénybe venni. A pénzátalányok, melyek minden őrs részére közös szü kségletek fedezése czéljából kiadatnak, az örs parancsnok és egy csendör kettős zára alatt őrzendök és naplószerűen akként kezelendők, hogyaszemléltartó tisztek, ezen pénzek szabá ly szerű kezelése és mire forditása felő l mindenkor meggyőzödhessenek. Ezen kezclésböl eredő megtakaritások ugyanazon őrs részéJ:e való egyéb leg énységi beszállásolási kellékek beszerzésér e állnak rendelkezésre; de e végre esetről-esetre aszárnyparancsnok engedélyét kell kikérni.
...
-
Magyarországi Rendelelek Tára. 1S8\.
,.
~'~'---
-J
--
Magyarországi Rendelelek Tára. 1881.
~-......
.. -
-
1 2~3
Laktanya-világitási átalány. 17. §. •
Ata l ányok fi csendőrség
beszállásolási sztil{ségletei fedezésére.
Átalános határozatok. t~
§. Az átalányösszegek, melyek az illetékszerü be· szállásolási kellékek beszerzése czéljából a csendőrségi alap által igénybe véletnek, részint az élvezet-jogosultaknak közvellenül fizettetnek ki, részint a belügyministeriumnál tartatnak nyilván, s ezekből mindazon kellékek, nevezetesen az ágynemü és egyéb tárgyak költségei, melyek l:'zállitás utján nagyban biztositandók,' fedeztetllek. Ezen álalányok mérve és czéljára a kövelkező §§·o k nyujtanak fel vilá,ositást.
-
Átalányalaktanyák tisztántartására. 16. §.
I A lak tanya-folyosók és az udvar sepretése, a IAk-
szobák, irodák és foghelyiségek p::tdlóinak havonkint egyszeri felsúroltatása, a lámpák meggyújlásáért és seprők beszerzésére havonkint minden őrs nek 2 frt - kr. minden szakasz·parancsnokságnak . 1 , 20 . , minden szárny-parancsnokságnak 1 , 20 , min t állandó és semmifé le részletes elszámolás alá nem Vu toz6 álalány jár, mely minden hó t· én előlegesen k ifj zr! tNHl ö.
Minden őrsön egy, az egész éj en át égő lámpát kell fentartani. Az e végre szükségeltető olaj- és lámpabél beszer zésére minden nyári hónapra 70 kr ., minden téli hónapra 1 frt 40 kr. j ár . NagJobb épületeknél az okvetetlenül egész- vagy fél éjen át fentartani szükséges lámpák szá ma , ezen szabályzat 14 . §-a értelm ében, egy bizo ttság á ltal megállapítandó és a bizottsági jegyzőkönyv alapján a felszámitási 'en gedély a belügy minis ler úrtól kikérendő .
Istálló - világitási, továbbá istálló-szerek fentartására és pótbeszerzésére szolgáló átalány. 18. §. Ezen czélra havonkint : törzstiszteknek 50 kr. segédtiszteknek 30 , en gedélyeztetik. Ugyanezen czé lból, lovasitott örsök részére, egy ló után havonkint 30 kr. és ugyanazon istáll óban lé vő minden további ló után 10 kr., tehá t például egy 5 lóval biró őrs részér e havonkint hetven krajczár engedélyeztetik; ezenfölü l a lótl'ágya is bir annyi értékkel. h ogy az átalány netalá ni elégtelensége folytán előálló hiánya trágya ér tékesitése után befolyó összegből pótolható.
•
Magyarországi Rendelete k T~ra. 1881.
122;)
Magyaror.. ngi Rendeletek Tára . lSBI.
1~!H
Lóápolási és istálló-felszolgálási átalány. 19. §. - Ez minden lovasilott aILiszt és csendő r részére naponlai öt kra.iczárból áll , mcly összegb61 egy lóápolóés istálló-szolga Iartathalik j ezen átalány' ha voIfkint el61egesen fizelendő ki. ...
Butor · átalány a tiszti lakások számára. 20. ~ Ezen átalány, a szolga számára való butorral bezárólag, minden törzs és főtiszt, továbbá számvivő számára évenkint 25 frtból áll. Ezen öss&eg, az élvezetjogosultak névjegyzéke alapján, havi részlelekben tétetik fol yóvá, illető l eg az élelmezési pénzlárból a t.1szti buto r-pénztárba szám ollatik át és az ezen szabályzat 33. §-a szerint kezelt alapot képezi, melyMl a szükséges belyreállitásokat és beszerzéseket, bizotttiági megállapilás,pk és költségvetések alapján , s csakis a csendőr-parancsnok engedélye és ulalványozása fo lytán, szabad eszközölni. A butor-átalány oszlhatlan havi illeték, melynek feltizámitása a hó e,.gyes napjaira nem történhetik . I
Átalány a természetbeni lakásokba elszállásolt irodaszolgák butorza ta fentartására.
Átalány a legénységi szobák butorzatának fentartására és pótbeszerzésére.
,22. §. Kisebb helyreállitás ok eszközlését, melyek 50 krnál többe nem kerüln ek, a szárny-parancsnok engedélyezi. Öl. forinlig terjedő nagyobb kiadások, ha a helyreállitás szüksége senki állal sem okoztatott, hanem csak természetes koptatás utj án következett be, bizollsági megálla~tás és az árnak megfelelő voltát bizonyitó hatósági záradékkal ell átott kÖ'l tségvetések alapján, a , csendőr-parancsnokság r és zéről engedélyezhetök. Uj. beszerzések, valamin t he1yreállitásokra n ézve , melyek 5 forintot meghaladllak, a fennebbi bekezdésb en körülirt módozatok között, sürgős esetekben az intézk ekedés azonnal meg teendő, különben pedig, az e végre kitett határid ő k betartásával, a belügyminister en ge délye kikérendő.
Ezen ki adások fedezése cz éljából az azok létszám erej éhez képest, és pedig: 3 fó után
4 forint
4 )
)
5
)
5 )
»
6
)
őrstik
r észére ,
és igy tovább, minden további fő után egy-egy forinttal fokozódó évi átalány· összeg határoztatik meg, mely azonban a belügyministeriumnál nyil ván tartatik.
21. §.
Ezen átalány évi öt forillt, mely összeg azonban az egyeseknek nem flzettetik ki kezére, hanem valamennyi iroda 'zolga szobabulorzatának fenlartása és beszerzési költ ~egei ff'dezé ~ e czéljából, a szUkséghez képest, a 22. §-ban kljrU!írl módozatok szerint kezelleLik.
Konyhaberendezési átalány. 23. §. A legénységi konyhák első berendezési költségei n kinc s tár által viseltetnek.
~agyarországi
B~6
A konyhaberendezési tárgyak fol~ton jókarbantartása czéljából minden örs, legénységi létszámerejére való tekintet nélkül, minden hó l- s6 napján elölegesen 17 krajczárt kap.
Atalány a legénységi ágynemll tisztántarlására. 24. §. Örmestert61 lefelé számitó minden csendör és minden irodaszolgánál, ha ezek természetbeni lakásban beszállásolvák, 4 lepedő és 2 V'tnkoshéj; végre minden oly embernél, ki nős, ezen tárgyak kettős száma van használátban, melyek mosatása, illetve kicserélése nyáron minden 14·ik napon, a téli hónapokban pedig egyszer eszközlendő .
Minden lepedő egyszeri mosatásáért, mint állandó • átalány, havonkint előlegesen 4 kr. és egy vánkoshéj m~atásáért . 2 kr. fizetletik ki, mely összeg a laktanyákban használatban l évő ágyak szám~hoz képest számitandó fel.
Átalány a legénységi ágynemll jókarbantartására.
,
M agyarorsz~gi
Rendelelek Tára. 1881.
25. §.
Minden örs és minden irodaszolga, a használatában lévő ágynemünek teljes. elhasználásáig való jókarbantartására köteles; mely ezéiból a már használaton kivül helyezett összes ócska ágynemü és szalrnazsákokból foltozásra valóval láttatnak el. Az ezen javitásból eredő költségek fedezésére mrnden őrs, a lakLanyában elhelyezett minden ágy után, valamint természetbeni lakást élvező minden irodaszolga, h:lvonkint elölegesen egy krajczárt kap.
Rendelelek Tára. 1881.
122:7
Átalány a téli és nyári takarók, szalmazsákok és lószörvánkosok tisztitására. 26. §. Ezen ágyneműek tisztítása minden évben egyszer és pedig julius hóban fo gana tos itandó. Az állandóan meghatározott átalány egy nyári és egy téli takaró után 10 krjával számitva 20 kr., s egy szalmazsák és lószőrvánkos után együtt 12 krból á ll, s az örsöknek minden év julius i-én, a meglévő ágyak teljes szá~ után számitva, fizettetik ki.
,
Szalmazsák-töltési átalány. ,
27. §.
-
Ez, a minden év október i-én eszközlendö teljes új töltésre, továbbá a minden év január l-én, április 1·én és julius i-én való utánlölLésekre jár. Az e végre beszerzendő ágyszalma bevásárlására meghatározott átalány: a teljes. új töltésre. 30 kr. és minden utántöllésre 15 krj~val számitva 45 kr1 teszen; mely összegek, a kitett határidőkor az őrs öknek, a létező ágyak mennyiségéhez képest kifizetendők.
Átalány az ágynemll, téli és nyári takarók, lószőrvánkosok és szalmazsál
\
~~
Magyarországi Re ndelelek T ál n. 1881.
1~28
irt eljárás folytán, az e végre kitl1zölt határidókor a belü gyministerhez javaslat terjesztendő fel. E végre, a rendszeresitett legénységi állomány hoz kép-est, fejenkint 3 frtnyi évi átalány állapittatik meg.
Iroda-anyags'iolgálmányi átalány.
,
29. §. A csendőr-parancsnokság irodái, továbbá a szárnyés szakasz-parancsnoksági irodák r észére, a téli félévre - mely október 16-ától április 15-ig számittatik - járó fütés- és világitási illeték, ezen szabályzat Ji.,j kimutatásából látható. Egy kilogramm gyertya egyenél'téke mindenütt és mindenkorra 88 krral állapittalik meg. A fa köbmétetének értéke minden év október havában, a helyi v~r-árjegyzék alapján, a beszállítás és apritási árral együtt állapittalik meg, s ezen mérvben, mint az egész té~en át járó állandó egyenérték, az él vezetjogosultaknak minden téli hónap l-én elölegesen fizettetik ki.
I
, Személyi anyag,szolgálmányi átalány.
30. S. A csendőrségi beszállásolási szabályrza t • szerint minden alantas csendőr - tisztnek és alantas tiszti czímmel és jelleggel bir~ minden s zámvivőnek, az ezen . szabályzat il) kimulatásában kilett mérvü fa és gyertya jár, s az ennek folytán esedékes egyenérték megállapilásánál, minél a beszállítási és aprítási költség azonban tekinte len kivUl hagyassék, a 29. §. szerint járandó el.
,...
",.
""""r
._.
Magyarország i Rendeletek Tára. 1881.
1229
Irodai átalány. 31. §. A beszállásolási ügy körül elöforduló irodai kiadások fedezése czéljából a parancsnoksági törzs ré2 frt szére 1 frt és minden szárny részére ha vi átalány engedélyezlelik. ~
Egyéb kiadások.
32. §. A ház, lak ás és istálló körül előforduló kijavilások kémények söpretése, peczegödrök kiüritése-és ameszeltetés, a kincstár tulajdonát képező vagy oly házuknál, melyek tulajdonosa e végre szerződésileg nincs kötelezve, a belügyminister engedé l yétő l függ, kihez az idevonatkozó javaslatok a bizottsági jegyzőkönyvek és költségvetések csatolása mellett felterjesztendők . Hasonlóképen.járandó el az előre nem látott, például elemi károk elöfordulta eselén is.
A tiszti butor-alap. 33. §. Hogy az ezen szabályzat 20. §·ávál engedélyezett tiszti butor-átalány által elérni szándékolt czél eléressék, a következő hutározmányok il'ányadók: 1. A tiszti bulor-álahtny minden csendőr törzs- és fötisztnek, ha és a mig természetbeni lakást élvez, jár; oly törzs- és fölisztc~ részére, kik az ezen szabályzat 5. §-ában kimért lakbérváltásdíjat élvezik, bulorátalányl felszámitani nem szabacl. MoQ'Y. HODd. Tárl\. 18tl1.
~-~
, 1130
-Magyarorszagi Rendelelek Tam, 1831.
~ Az ekénl eredő -összes járandóság egy, minden csendőr-parancsnok ságnál képezendö ) Butoralap ( alkotására használandó fel.
,
:3. Ezen alapot a lörzsnél egy bizollság kez~lj, mely, nek lagjai : j törzsliszt vagy edtJek belyeLLese, 1 százados és 1 alantas ti szt, - mindnyájana parancsnokság álJományából. • Ezen bizoltsági tagokat a csend ő r - parancsnok jelöli ki, a ki a kezelés feliigyel ésére hivatoLt. 4. Az alapba befolyó összegekre és azok kiadására nézve pénztár~ napló, - a beszerzelt és kiadolt, vagyis fogyatékba vett tál'gyakra nézve pedig leltár vezetendő. és minden év deczembel' hava végével ugy a pénztári Jlapló, valamint :t""Ieltár másolatai is, a hozzájuk tartozó mellékletekkel együtt, a beli1gyministerl1ez fellerjeszt endők.
~
5- A bizottság által a tiszti lakásokhoz való butnrok és berendezési tárgyak pólbeszerzése és kijavitása, az ágynemü beszerzése, alakásoknak - a mennyiben a háztulajdonos erJ;e szerző désileg nem volna kötelezve mesl elletése. szóval: mindaz, mi ezen szabályzal szerinl tiszlllakáshoz való, ezen alapból f'edczendő; mindazonáltal e részben az alapban rendelkezésre álló összegre tekintellel kell lenni és minden visszaélésnek elejét venni, rnlvel az alapösszeg lúllépése esetén fedezet máshonnan nem várható. 6. Minden tiszti lakás bulorzalának első beszerzése a (" eodórségi javadalmazásból törlénik. A tiszti Irtszám esetleges szapol'ilásakor tehát, ezell (. I C;Ö h(!~ zerz(h rr~ llL'zve, a részll'll'zelt ~ zUkségleli kimula
.-
('
MaHurorszhi Rendelelek Tára. ISb!.
tris és költségv etés csatolása melletl, a belLigymilJislel' l'ngedélye kér.: nc!ö ki. 7. Ha haszonvehelll'nekké vált tiszti lakberendezé;;i tárgyak ál'Usillalnak el, a befolyt összeg az élelmezési pénzlári naplóban bevélelezendő. 8. Ha tisztek. kik természetbeni lakás helyett az :) , §-ban megbalál'o'z olt lakbér -vállságdíJal élvezik, ' rendelkezésre álló tiszli bulol'okat használnak, ezek koptatás i díja fej ében, év;. lakbér-váltságdíjuk tiz százalékát a hlltoralapba tartoznak befizelni. _ 9. Fogyatékba jövő tiszteknek a butoralapból való bármily czím alatti l:észesülésre vagy kártalanitásra nincs igényök. 10. Ha idővel valamely csendőr-parancsnokság teljesen feloszlalnék, a tiszli lakásokban találta tó valamennyi hutorok a kincstár tulajdonába mennek át és hováfol'diI ásuk iránt a belügyminister fog relldelkezui. A feloszlalás napján a tiszli butol'-alapban meglevéi pénzkészlel ellenben az ugyanazon napon a parancsnok ság állományába, lartozó lörzs- és fötiszlek között, tekintet nél kül arra, hogy természelbeni lakás vagy lakbér-váltságdíj élvezetében voJtak-e vagy sem, - egyenlő részek szerint feloszlandó.
~-
.
~
1'1"",
~
• ..,.. .-r---y
~
.. -.,.....
-'--.' - ,
-
t,
Magyarországi Rendeletek Tára. 1881.
1~33
A.
, •
,
Kimutatás
,
a magyar királyi csendőrség törzs- és főtisztjei, számvivői, továbbá a tiszti- és irodaszolgák
•
tartós beszállásolásakor járó lakhelyiségi -, butorza ti·, fűtési-, világitási. és istállóille tékekrö l.
I
•
_
13u..or-il.l.Er
Lakas· és Istallb -lIleték
~"'"
~
Nevezetesen
'"co.
r. ol
'o
'C
E
c
C
f';nymezzel
>.
_c,-s,-e:.: n:.: d:.: 6,-r!:.pa,-,~a~n:.:c=sn: .o: k: . '_:",-",:-_.~",:-"":,,,-=- ~ ~ ~ ...!. ~ ~ ~ ___ ~ I~ ~ .
.
l~
I 2 1
I
1 1 l kig kiKIkig
~
7~8 2:/01 :,.
11, . . .: s:. ":.:z=:a: .:do: s~-s: z: .am: .: vi:.:.v: .ó_. .:. .-. . :._.!L 1I-~---.:.--.....:'-1_.:31-= : 1 ,1-=11,,1-J I,- -. nB" 2',_ Ji/. 1 1_::.A:.:I:.:a::.nl:.:a:.:.:..:s::z::á:::m::..v:.:i::'\·Ó~_::"--":':"'-"':-"":"'~_=--I_-=2. I 1 l l . _ kig kig ,I~ 11--.::i::~.::lz'.::·lz::a::.d.::os=-"":"'~~~~:"::":"":"'-':'~~':"'1.. .:3~,I._l~,I:. :I~ !I,-1~'1 -=1 -~ ~- 728 - . -.2". fIT Fóbadnao PS hadnagy
-I'I I I'2.
1
l 1 I .
ték
,
o co. '"-oc oc
"'" ...
I
.
nl
-'"
::;
2
.. __.
es eszközök
~
"'"
I Seeédliszl
-
Istáll 6- berendezési tár gyak
~
'0
1 1 l 1 2 1.
-
~
od
_T..:O,-rz,-s..:li:..:'.:.zl:.:i...:m::l:.:·n:.:ó:.:s::;ég2:h::e:.:n:...m::..:ü:::k.:o=:d::.ó=:sz::a:.:z::,;d;;'OS=-'I--=3\\ 1
... -,. -.r---y----,.-.
Magyal'orszoigi Rendeletek Tára. 188 I.
Magyarországi Rendelelek T ára. 1881.
1-,-~t~a:.:s=:0: dl:.:ö: .rz=s: .li~S=Zl~"":"'~_~·~~~~"':-1-=4
_~
11
2 6
1 1 2 6
11111 l 1
~, =
a D. kimulalásban kilell mervben
l 1 I I 2
1
J
J
l
4·
. - --
1 1 1 I ~
l l
l
l 4.~
. kig k l~ kiS 1 I 1 l 2
- --
...-r;
3'tJ4, - I 11_..:I.:.:ro::d:.:a:.:sz::o:.:1!::ga=-~,' _-=--=-'-'-....:...-.:__~.:... ~..:.. ~ ...!. ~ ..:... ..:.. ~ k 19 kig
.1 ,1, ,I, ,I.
.1 ~I~
:M:egjegyzés. l. Minden illelékszerü,en elszállásolIli szl, szolgájál sajllllakásán lartozik elhelyezni.
• 2: )hnden fOthet6 helyISég. hnesak ep ablaku ... n IS, szaIJának, -1mmarIInak pedig az t .. ktnlebk, mely hau"r I1em rothetó, mégJ8 laklisul vagy tárgyak elhelyezésére alkalin". !JS z~rbaló. • 3. Minden, n6s ti .. tnek, egy leljes tiszb ágygyal, egy aggaló ruhaszekr~nynJ'el és ,.elY z?kk"l. - ,!,lDden nős nodaszolgúnak egy leljes ágygyal és kólszékkel több R'danUó, . 4. I-n bezll ág! lelje" berendezése: egy levarrolt szalmazsilk, egy lószörrel töltott (ltr.'kaIJ, kH 16 zórlIJltctu vánko" egy Ryapolból "zóll l1y~ri- és egy hason unyagból való WI laka ró, II('Jry jobb lfIin08égü vAnko.héj é. n~KY lepedóMI ilII, - A .zalmn .. Ak uhln· •"ll:,,:, I n der~kalj ". vánko8QJc IOlletéllek lépeli'Ke, u Pl.üh'·'ghez képest, a bulorzllti alap "Ifa .ra lljrt~nlk; ill. ágyrremúeJc m"9atftsld aliszl snjllljúl.ról tartozik eszközöltetni,
5. A sz~mé lyi léli-anyng-szolgálmllny novembe,' l- élól április hó végeig jlll',
G, lia alantas liszlok és alantIIs számvivók n lakb ér· váltságdljnl keszp cn zben veszik fel, a fütés · és világilási illetékre csakis akkor van igénYllk, ha szo lgAlnli lekintetek fo lytán, álloml1shelylikböl kivezényel tetn ek. Az ill.16k ily különö. viszonyo k közöl!, Im "tvonulllsi szállást nem vesznek igénybe - ezen vez ényeltelésük tartamára - n csenuúrségi " "pból II fának és gyerlyannk hlv,lIalos pinczi árjegyzék szerint esedékes en"nért,,kél kapjnk. 7, li szemőly szerin l kijáró fa· és gyertya·mennyiség nz iIIct6kn~k nem >% 01 81\1tatnn,lú ki lermészulben, banem n fil egyenérIéke, a hivatnlos pinczi arjegyzék sZ"rint, n Kyerlyl1 Ara pedig mindenkO!' "gyarRnt, n kilo uhin SR kr\. minI eilyll1~ I' I~kd szúmilvn, n cSUIHI6rségi alaphól kezökl-e kifi,elendó. - A fa .. "lIit .... i. npdt"si és elll~lyezési kOltstlgl'k, a kintsl:lr részérOl nem lérillclnek meg. '
Magyarországi Rendeletek Tára. 1881.
,
1237
B.
, ,
"
~
Kimutatás
•
az örmesteri vagy örsvezetöi szoba kellékeiröl, ha ezen altisztek csendörségi őrparancsnokok .
Egy teljes csendőr-ágy, egy zárható iróasztal, osztályos iromány-állványnyal, egy kettős-záros fiókú asztal, az örspénztál' megőrzésére
/
két szék, egy pad fából egy pCikláda, egy fegyver- és köpeny-fogas, egy kenyérpolcz, egy sárgaréz gyertyatartó, koppantóval, egy bádog mosdótál, vizes korsó és iv6pohár, egy ketté osztott szekrény, ruha és irományok tartására, egy nyirfa seprő (havon kin L). egy egyszerü fali-óra. A törzsnél és a szárnyparancsllokRágoknál a számviteIre beosztott altisztek egy-egy szobába kettenkint helyezendők el; Í1'óaszlalt nem kapnak, hanem a kctlős záros helyett egy-egy záros fiókú egyszerü asztalt, s a ruha- és irományszekrény helyett egy-egy középnagyságú zárható ládát fából; nekik fali óra nem jál'.
,
"
123
Magyarorszégi Rendelelek Tára. 1881.
lIa valamely
Magyarországi Rendeletek Tár •. ISSI.
12&9
C.
őrsön
egy második altiszt van, ez - ha a laktanyában külön szoba nem áll rendelkezésre - a csendőrökkel közösen helyezendő el. Nős altiszteknek és csendőréiknek külön szoba és két teljes ágy, de külön konyha nem jár. Az altiszti szoba [ütését és világilását az illető egyének sajátjukból tartoznak fedezni. '
Kimutatás a
csendőr-legénységi
szoba
kellékeiről.
1. Egy csendőr-legénységi szobában rendszerint legf(jlebb 4 ember legyen elhelyezve. Egy az I. módozal • szerint nős csendőrnek, két teljes ágygyal ellátott k!1léin szobára van igénye.
2. ből
Egy csendőr-legénységi szoba bulorzata kéivetkezők álljon: a) minden ember részére k!1lön ágy; két ágy kéizötl legalább 94 centiméLernyi kéiznek kell lenni; b) egy hosszú kéizéis asztal, fiókkal ; c) fegyverek és kéipenyek fclaggaLására való fogasok i cl) egy, az asztal hosszának megfelelő pad és egy kis pad; e) minden ember számára egy·egy szék i J) kenyérpolczok; g) egy lábas ruhafogas; h) egy nagy vizeskorsó, cserépanyagból ; . i) két-két csendőr számára egy-egy iró- és ruhaszekrény, melynek mindegyik zárja két kulcscsal legyen ellátva, az ábra szerint.
tuo
Magyarországi Relldeletek Tára . 188 1.
Magyarországi Rendeletek Tára. 1881.
e gy n y á r i t ak a r 6
Iró- és ruha-szekrény két csendőr számára. (Ábra és magyarázat i-hez.) a) lehaj lha ló aj ló által e 1-
, zárható ir6s zekrény j a bb) deszka által a ruhaszekrény től el választva', e) a ruha-szekrény, mely a dd) polcz által egy fel ső és egy als6 r észre oszlatik j a szekrény mindegyik ajtaja két kulcscsal l:ilandó el;
,
12401
k) eg}; nagy bádog mosd6tál, korsó és pohárral;
I) egy pökláda, m) egy olajlámpa, tálczával , n) egy nyirfaseprő (havonkinl).
3. Minden csendőr egy, a hozzá kellő feka lj - és oldaldeszk:kkal ellálott duczos vaságyat, egy ló szörvánkost e~~ toltött szalmazsákot, kél .lepedöt, egy nyári- és ' lelJ takarót kap. egy Az ágynemUeknek jó minőségből valóknak kell lenni . e g y. d u c z o s va s á g Y 190 cm t r. h osszu' 84 cmtr. széles' belVIlágossággal ; eg y . zalmazsák 195 cmlr. hosszú 86 cmtr. széles c g Y l CO ,; z ö r v á II k o s 84. • 57 » ) (~ gy vánkosllf:j 81. • 58 ) • r: gy lepr: dö 230 ) 152 > )
)
egy lapb61 áll va, 2.5-2.7 kilogl'. súlyú, 21 0 cmtr. hosszú, 122 cmtr. széles i e gy t éIi t a k a r ó két lapb 61 állva, 5-5.50 kilogr. súlyú, 210 cmtr. hosszú, 122 cmtr, széles; e gy 16 sz ö rv án ko s 3 kilogramm, ) súlyú. e g Y16 s z ő r d e r é k a I j 12
4. Az összes butorok és ágynemüek mindig használható állapotban tarlandók. A lepedőket és vánkoshéjakat nyári h6napokban minden 14 nap, télen havonkint egyszer kell változtatni és mosatni. Ezen változtatás czélj ából, az őrsökön minden ágy számára a raj la levökön kivül még két lep e dő és egy vánkoshéj készletben tartan dó. A vánkosokat, takarókat és szalmazsákot évenkint egyszer kell megmosatni, a szalmazsákokat évenkint egyszer újból löltetni és minden három hóban utántöltetni, a vánkos ok 16szőrét legaláb b minden harmadik évben kell me gtépetni és az ered eti 3 klgr. súlyra kiegésziteni. Egy szalmazsák meglöltéséhez 23, utánWltéséhez mindenkor 12 kilog!' . tiszta friss szalma szükségeltetik.
Ó. Minden csendőrségi örs részére, ideértve a törzsnél és a szárnyirodákban beosz tott allisztekel is, ha ezek a laklanyában vannak elhelyezve, egy elég nagy és világoa közös konyha utalandó használall'a.
l242
Magyarországi Rendelelek Tóra. 1881.
Magyarorszagi Rendelel.k Tara. 1881.
l\.z ily konyha berendez ése
álljon: 1 2 2 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1
kövelkezö
yizes csüblJr, dézsa, kanna, nyujiódeszka, nyujlófával, nagy koriyhaasztal, fiókkal, lapitó deszka, apriló kés, apritó deszka, moslek-csöbör, főző kalán fából, mozs:lr és törő, vasból husvilla, vasból, habszedő kalán, vasbó l,
lárgyakból
Csendör-Iaktanya világitás . Alakszobák világitását a legénység sajátjából lartozik viselni. A lak lanyai külhelyiségek világitására, az eZCll szabályzat 17. §-ában megáll apitott átalány szolgál. Ha a laktanya külhelyiségei különösen terjedelmesek, vagy ha azt egyéb épitkezési viszonyok igénylik, a világitáS a valóságos szükséglelhez 'képest szabályoztassék, mi bizottságilag eszközlendő.
Laktanya-fütés . Ezt a legénység saját ill etékeiböl tartozi k fedezni.
reszelő,
favágó fejsze ~ vasmacska, a hol takaréktGzhely nincs, l parázsfogó, 1 paráz!'-Iapoczka, 1 szén kampó, 1 laskaszurő, bádogból, 1 szúrő szita, l kézi kefeseprő, l Iálas, . 8 fazék kisebb és nagyobb, 1 eleség-kosár, 1 szemétláda fából, lapáttal, ~ darab nyírfa-seprő, havonkint, 4 cserép lábas, 2 tányér fejenkint, 2-3 cserép lál, ] gyerlyatartó bárlogból, koppantóval.
121.3
•
Magyarországi Rendelelek Tára. 1881.
1245
P.
Kimutatás egy csendőrségi lóistálló r észére megkivántató tárgyakról.
1. Ha a csendőrségi szolgálati lovak közös istál16ban helyezendő k el, az egyes több lónál oldalrudak állal egymástól elkülönitett lóállásoknak 1.58 méter szélességgel és 2.83 méter hosszusággal kell birni; kettős azaz kétoldalú lóáll ásoknál ;.52 méternyi átjáró folyosó szükséges.
2. .A 16állás padlója keményre égetett téglákból, hidalva, vagy pedig jól fentartotl agyag-burkolattal ellátva legyen. (Lásd Rend. közlöny 28/1879. szám. ) Utmutatás az újonnan épi tendö laktanyák tervezésére. ()
3.
-
Ily istálló berendezése a kllvetkezőkböl áll, u. m. egy vagy két ló számára: egy itató-veder, egy alom-favilla, egy istálló-seprő, egy abrak·kosár és egy istálló-lámpás (lásd a 18. §.); három vagy négy 16 számára, az istá1l6-lámpást kivéve, a többi tárgy keltő zve, -
·' !\l 16
Magyarországi Rendeletek Tam 1881.
Magyarországi Rendeletek Tára. 1851.
ől
vagy hat ló számára kéllárnpás, és minden tárgy háromszorozva kell. Továbbá még egy lap~l, zabosláda, egy a nyeregszel'szá,? és egyalátáp megőrzésére szolgáló helyiség, még egy vagy kél nyeregbak és kantál'fogas minden isLállónál legyen. Ha ugyanazon istállóban Wbb ló van elhelyez ve, benne a lóápoló rászére egy fekpad, egy szalmazsák, egy szalmavánkos és egy téli pokróczból álló alvóhely tartandó fenn.
l'!47
E.
Kimutatás az irodaraklár és foghelyiségek, valamin l az azokhoz való berendezési tárgfak, irodai szerek, s irodafüLési és vil.ági tási illetékekrő l , melyek minden csendór-parancsnoksag Uil'zsének és minden csendól'-szárny-, szakasz- és ÓI'Sparancsnok részére járnak .
... •
Magyarországi Rendelelek Tára. 1881.
Helyldgek
- -I
Futés és v/lágllás
mInden Uli hónapban
I
-
I I
I
Nevezetesen .t:l
.."'"" ... ... ..."'"',"..."" ... ... ... ."' "" ...'" "'.." . ..'" :g "'..." "".. ..... ~Ie .., !:: .., 'o
..... ~
Csendőr-parancsnok.. 1,-,II--...:..::.c.=-".::....=-...:.'-'-....:.....:...·I-". _ _ :l.e bo" 10,
_ClJ -<'ol N
~:
1.
1I---------....:.....:...I-I--~ :.:7 ...!:.CI
..,
CI
00 00
..,.,
'" .t-
>o
• "'00
e"~
l
.....
.....,cu
II...:===.:......:.....:.....:....:~~!I...::
ie ~.t:l
1 2
I 2
Őrs· parancsnok •
l
",""
1(----
,-
l, 1 _ l 1-'l
121
:!.< IN
_
1_
I c-:- - - '~ - - -
II-==-==..:.-=......:.. .
l
1
l
l
1
1
1
I
1 3 1 1 ~_1 _ l 3 l
l
!2
--
l
3
r-= __
2
131121
-
~
1_
1
-"
__ l 2 1 _
--- -' .
l
I
1 1 2 l _ _ ~~
...
_'1_' --
N UI
~
o.
:::
00 - -
--- »
.Q
" ·oo
'o
...
.ld
N
"'
...
.Q
...
..
"'
.'"
......
El
UI
resteUen kemény faból
~
...
';;;'
UI
'"
UI
~
l
l
~I-.-=_..!.
~ ~ 61~ ~ 1121
l 1
-
4< l
l
1
1 _____ _
1
~
l_l
J J J __ _ _ _
41 11 _ _ _1 ..!.J _ _ _ _ _ _
----
1 __ _
N
""
1 _ _ ______ _
~ 3~1~~~~ 1 1_1~~~ _1_1 _1 __1 ~ ~ ~ 61~ 1 4 1 ~ ~ -.- __ 1 l _ _ _ _ _ _ 1
"..
~
lll.·
41 1
1121
..;
~~~~~~~~~-"-~-~~
Szakasz-parancsnok
1
.~-o
211 1 ~m g~ ...o
Szárny-parancsnok
l
JI'.
'" ~
:g""
,I.
- - - - - - - r- - _ _ _
'-. 83 ~"" '" od
SZámvi.ÓBég • ''':2. If-====~':""":~"':"'''':''''I
1 1
-----(---
....., '"c
~.3
aJ
....
"t:I '"d
J-o_
.3 o.
ol
~
UI
d
bO
& " ;;1..... 4i
3 l
00
o.
~
..
Segédtiszt.
o
"o
I
~
OD
.....;;'" ," '" S ,., '" :g.. ... 'o ... 'g '" El".. o'" .!:: '" ~ -""
asztalos ~
......"'." ..'" ;:; .'"
:;; 'o
I
hivatalos pecsélnyomó k
.Q
Másod tOrzstiszt .
U49
Magyarországi Rendelelek Tára 1881.
. . _ _ _ _1 __ .
.
_____ _
:o .Q
;;:
1;;
IC
-..UI '"aJ"
......
... .2!
:g .,
~
-~
~:;
...... N
on
...
.."ü... "'
]"
"'
'"
......
~
'" ". N
ln
,
•
MegJegyzések: l. A fatés- és vIlágitási
l~·dikéig terjedO id6re jár.
•
4. A regyel mi fogbelyiségek rillésé hez és világitásához megkivántató tüzifa és illeték, minden év október hó 16-dikMól április bD
I a~sákokkal pokróczokkal. viztartó és olaj, az illetók zsoldjából .fedezendő. · kk I sza 5. Ezen foghelyiségek fekPadlo ab~ t ~rbatóknak 'és az ablakoknak r ácsokknl ivóedényekkel 6s lámpakkal ló.landók e ,s IZ on z
2. Az irodai ta helyreszállitása és apritása kOltségeit a csendórségi alap viseli. 3. Az órsparancsnok, ha I. rnód szerint nós, a neki járó lakszobát saját kolt- ellátva kell lenni. 6. A szárny-parancsnokság i\llomásbelyén levó szakasz-parancsnokságnnk fog M;gén tartozik túlletni és vilagi!ani; ellenben az órsiroda Bzámára n téli hónapok nlatt, " ceendo.. égi alap rovására, havonkint : 364< kilogl". tOzira, és 1'/. kilogr. gyertya jár. , helyiség nem jár. . felszereJt k6nyomdn-sajlót, tovlibboí b 7 Minden csendőr.parancsnokság leljesen f.iviltg tebát kOlOn órsirodát csakis akkor szabad fentartani, ha az Orsparancsnok _ . . d en szárny.parancsnokság egy kise b minden osendőr-parancsnokság egy nagyobb, é s mID lenen az akár őrmester, akár OrsvOlet6 - I. módozal szerin l nós. ldzkár Ils betörés ellen biztos pénzbirszekrényl k.p.
