16

Türr István Gazdasági Szakközépiskola Baja

Kompetencia alapú helyi tantervek 9-12. évfolyamok számára (érvényes: 2015/16. tanév végéig)

A „kompetencia” kifejezés a készségek, ismeretek, adottságok és attitűdök együttesére utal. Ez a nyolc kompetencia-terület, melyek a tudás alapú társadalomban mindenki számára nélkülözhetetlennek. 1. Anyanyelvi kommunikáció Szóbeli és írásbeli kifejezés, valamint a megfelelő szintű értelmezés képessége. Megfelelő módon történő nyelvi érintkezésre való alkalmasság a társadalmi és kulturális kontextusok teljes skáláján. 2. Idegen nyelvi kommunikáció Nagyjából ugyanazokat a területeket öleli fel, mint az anyanyelvi kommunikáció. Szintje, a nyelvtudás foka az egyén általános és kommunikatív nyelvi kompetenciájára épül, igényeitől, szükségleteitől függő. Olyan készségeket is igényel, mint a közvetítés és a kultúrák közötti megértés. 3. Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák A matematikai kompetencia magában foglalja a négy alapművelet, a százalékok és törtek használatát, fejben és írásban végzett műveleteit, amindennapi életben való alkalmazásukat. A hangsúly inkább a tevékenységen van, mint az ismereteken. A természettudományi kompetencia a természeti világ magyarázatára szolgáló ismeretek és módszerek használatára való hajlam és képesség. A technológiai kompetencia ennek a tudásnak értő alkalmazása az emberi környezet szükségszerű átalakítása során. 4. Digitális kompetencia Az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása a munkában, szabadidőben és a kommunikáció során. Logikus és kritikus gondolkodáshoz, magas szintű információkezelési képességhez kapcsolódik. A kompetencia alapvetően a multimédiás technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását,bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációban történő részvétel képességét foglalja magában. 5. A tanulás tanulása Az önállóan és csoportban történő ismeretszerzés képességét jelenti. Része a hatékony időbeosztás, a problémamegoldás, az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek különböző kontextusokban történő alkalmazásának képessége. E kompetencia szintjétől függ, hogy az egyén mennyire képes saját szakmai pályafutásának irányítására. 6. Személyközi és állampolgári kompetenciák Mindazok a viselkedésformák, amelyek szükségesek a társadalom életében történő hatékony és konstruktív részvételhez, az esetleges konfliktusok oldásához. Mind a személyes, mind a csoportos érintkezés nélkülözhetetlen részei akár a köz-, akár a magánéletben.

2

7. Vállalkozói kompetencia Egy aktív és egy passzív összetevője van. Magában foglalja egyrészt a változás kiváltására való törekvést, másrészt a már létező újítások elfogadásának, támogatásának és alkalmazásának képességét. Része az egyén felelőssége saját – pozitív és negatív cselekedetei iránt, a stratégiai szemléletmód kialakítása, a célok kitűzése és elérése, valamint a sikerorientáltság. 8. Kulturális kompetencia A gondolatok, élmények és érzések különféle módon történő kreatív kifejezését foglalja magában. Fontos szerepe van a közízlés alakulásában, az esztétikai tényezők mindennapjainkban betöltött szerepének formálásában. Tudatosítja az európai kultúra sokszínűségét, a más kultúrák elfogadása és tisztelete melletti identitástudatot. Forrás: Az Európai Tanács referenciakerete

3

Magyar nyelv 9. évfolyam Óraszám: évi 72 1. Anyanyelvi kommunikáció, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja az irodalmi és nem irodalmi szövegek, valamint a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak ismeretét. A tanuló képes megkülönböztetni és felhasználni különböző típusú szövegeket, összegyűjteni és a feladatnak megfelelően feldolgozni az információkat, illetve érveit szóban és írásban kifejezően megfogalmazni. A kooperatív tanulási formákban olyan képességekre is szert tesz, melyek kamatoztathatók az élet, a munka különböző területein: pl. kezdeményezés, szervezés, együttműködés. A pozitív anyanyelvi kommunikáció attitűdje magában foglalja az esztétikai minőség tiszteletét, az igényt mások véleményének megismerésére, a törekvést a kritikus és építő jellegű párbeszédre. Célok: - kulturált nyelvi magatartás - a másik ember közlésének egyre pontosabb felfogása, a beszédpartnerrel való együttműködés - a beszédhelyzet kommunikatív összetevőinek felismerése, rugalmas nyelvi alkalmazkodás képessége - vitakészség fejlesztése, a kommunikáció etikájának tudatosítása - a magyar nyelv életének, rendszerének ismerete - a diákok a nyelvtani ismereteket biztonsággal tudják alkalmazni mind a szövegértelmezés, mind a szövegalkotás eljárásaiban; - tisztában legyenek a magyar nyelv szabályaival; - nyelvi megnyilatkozások megértésében és létrehozásában képesek legyenek e szabályrendszer funkcióinak tudatosítására; tudjanak reagálni a magyar nyelv rendszerének különböző változásaira, ismerjék a nyelvművelés kérdéseit és jelentőségét; - a nyelvi jelenségek elemzésének eljárásiban fejeződjék ki problémamegoldó gondolkodásuk; az összefüggések átlátása és rendszerezésének igénye; - a nyelvművelés kérdéseiben értsék és érzékeljék a társadalmi viszonyulásokat a nyelv változásaihoz. Tananyag: A tömegkommunikáció - A kommunikációs folyamat tényezőinek és funkcióinak áttekintése. - Az újságbeli, a rádiós és televíziós információközvetítés maghatározó műfajai, ezek nyelvi kifejezési formáinak, hatáskeltő eszközeinek azonos és különböző jellemvonásai. A nyelvtani szintek grammatikája - Hangtani ismeretek: magyar hangállomány, hangtörvények; alaktan: szóelemek, szótő, képző, jel, rag – kapcsolódásuk és változataik; szófajtan: a szófaj fogalma és a szófaji rendszer. - Mondattan: a mondatok osztályozása, a szintagmák, egyszerű és összetett mondat; jelentéstan: hangalak és jelentés viszonya a nyelvi szinteken. A szöveg szerkezete és szintaktikai szintje - A szöveg és a mondat, szövegmondat, rendszermondat. - A szöveg felépítése, a szövegegységek.

4

-

A szöveg szintaktikai szintje, a szövegösszefüggés grammatikai kapcsolóelemei. A logikai kapcsolat, a hiány összetartó szerepe. A mondat szórendjének összefüggése a szövegbe ágyazottsággal, az aktuális tagolás.

A szöveg jelentése - A szemantikai és pragmatikai szint, a szöveg és a kommunikációs folyamat összefüggése. - Szótári és lexikális jelentés. - Témahálózat, tételmondat, kulcsszavak. - A szövegfonetikai eszközök szerepe a szöveg jelentésében. Helyesírás - A szöveg központozása. - A magyar helyesírás alapelvei. Könyv- és könyvtárhasználat - Témafeldolgozás különböző – verbális és audiovizuális elektronikus és digitális információhordozók felhasználásával. Fogalmak - A tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló, ismeretterjesztő műfajai: cikk, glossza, recenzió, kritika, kommentár, interjú, riport. - Szöveg, szövegmondat, rendszermondat, szövegegységek: bekezdés, tömb, szakasz; szövegkohézió (lineáris, globális); szövegkapcsoló elemek: kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautaló kapcsolatok, egyeztetés a szövegben; a hiány összetartó szerepe; jelentésrétegek, témahálózat, tételmondat, kulcsszó; kötött és kommunikatív (szabad) szórend, aktuális tagolás: ismert és újságoló rész (téma, réma); szövegfonetikai eszközök. - Központozás: gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző, idézőjel szerepe. A helyesírás alapelvei: a kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány, az egyszerűsítés elve. Fejlesztési követelmények: - Képesség kommunikációs konfliktus feloldására; a manipulációs szándék felismerése. - Az önkontroll, a meggyőzés képességének, a vitakészségnek a fejlesztése a különböző kommunikációs szinteken. - Biztos helyesírási készség, a helyesírási és nyelvhelyességi szabályok önálló alkalmazása minden szövegtípusban és témában. - Tájékozottság néhány alapvető általános nyelvészeti kérdésben: jelrendszerek, a nyelvi jelrendszer, nyelvtörténeti ismeretek. - A szövegtani, mondattani, stilisztikai ismeretek fogalmi szintű, önálló megfogalmazási képessége, elemzési jártasság. - Az anyanyelv sajátosságainak ismeretében a kontrasztív szemléletre való képesség a tanult idegen nyelvek vonatkozásában. - Eligazodás a jelentősebb egynyelvű szótárak használatában. - A nyelvi állandóság és változás tényeinek ismeretében a pozitív nyelvművelésre való képesség. Minimális szint: - Kellő tempójú, olvasható írás. - A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat, kulturált vitakészség, saját álláspont megvédése. - A tömegkommunikáció gyakori műfajairól, eszközeiről és hatásukról szerzett, alapvető ismeretek birtokában véleményalkotás.

5

-

Jártasság a szövegelemző eljárásokban: a tételmondat kiemelése, tömörítése megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések alapján. A magyar helyesírás alapelveinek ismerete, alapvető helyesírási készség. Jegyzet és vázlat készítése írott szövegről, előadásról. Jártasság a könyvtár használatában.

Optimális szint: - Helyzetfelismerés és a megfelelő stílus megválasztása ismeretlen kommunikációs helyzetben is. - Véleménynyilvánítás szélesebb kommunikációs körben: kommentár, kiegészítés, érvelés, cáfolat a mindennapi, saját kérdések - en túlmutató témákban is. - A személyiségnek megfelelő árnyalt önkifejezés megvalósítása. - Értelemszerűen szelektáló, gyors tempójú olvasás a mindennapi élet műfajaiban.

10. évfolyam Óraszám: évi 36 Célok: - A tanuló használja fel elméleti ismereteit a szövegértési folyamatban. - A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozatok tudatos használata. - Többféle értelmezési lehetőség felismerése. - Globális és elemző eljárások használata a szövegértésben és szövegalkotásban. - A szöveg térbeli és időbeli különbségeinek érzékelése. - Az érvelés technikájának tudatos alkalmazásai irodalmi beszámolókban, mindennapi kérdések megválaszolásában, szóban és írásban. - Különféle tantárgyak feladatainak megoldása változatos közlésformákban és szövegfajtákkal: definíció, magyarázat, kifejtés, osztályozás, összefoglalás. - A nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálata, ennek megfelelően döntés nyelvhelyességi kérdésekben, a köznyelv, a tájnyelv, a szaknyelv, a szleng eszközkészletének használatában, a saját nyelv kontrollja.

Tananyag: Nyelvváltozatok - Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. - A nyelvváltozatok eltérő kifejezési formái, tartalmi és magatartásbeli követelményei. - A stílusrétegek. - A magán- és a nyilvános élőszóbeli és írott kommunikáció, a dialogikus és a monologikus forma különbsége. Alapvető retorikai ismeretek - Az érvelés technikája; érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív és induktív érvelés, a cáfolat módszerei.

6

A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban. - A szónoklat (alkalmi beszéd, előadás) funkciói, fajtái és részei. - A beszéd előkészítésének, elrendezésének és kidolgozásának lépései. - A szónoklat (alkalmi beszéd) előadásának követelményei. Szövegtípusok - Elbeszélés, leírás, levél műfaji jellemzőinek összefoglalása és rendszerezése. - A hallgató igénye, a beszélő lehetőségei a különféle szöveg-fajtákban. - Definíció, magyarázat, osztályozás jellemzői; az értekezés, tanulmány, pályázat kidolgozásának állomásai, stiláris követelményei. - Hivatalos írásművek: meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz. Helyesírás - A nem latin betűs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletű idegen szavak írásmódja. Könyv- és könyvtárhasználat - Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok, Internet szerepe az információszerzésben, témák feldolgozásában. - A forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei. Fogalmak - Nyelvi norma, nyelvváltozatok, a nyelv vízszintes és függőleges tagolódása: sztenderd, köznyelv, nyelvjárás, regionális köznyelv, csoportnyelvek, hobbinyelvek. - Retorika: szónoklat, alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfajok; szónoklat részei: bevezetés (jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, bizonyítás, cáfolás, befejezés (összefoglalás, kitekintés). - Érvelés: tétel (állítás), érv, ellenérv, deduktív, induktív módszer, cáfolat. - Szövegtípus, szövegfajta; definíció, magyarázat, kisértekezés, értekezés, tanulmány, pályázat, referátum, előadás; hivatalos levél, meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz. -

Fejlesztési követelmények: - Stílusváltás szóbeli megnyilatkozással különböző kommunikációs helyzetekben. - Szónoklat, alkalmi beszéd előadása a tanult beszédtechnikai, kommunikációs és retorikai ismeretek felhasználásával. - Közéleti írásbeli és szóbeli kommunikáció irodalmi értékű mintáinak tanulmányozása, értékelése. - Szövegek műfaji, tematikus, motivikus kapcsolatainak és különbségeinek fölismerése és értelmezése. - Különböző korstílusokat reprezentáló szövegek megértése, stílussajátosságainak felismerése. - A kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése. - Hivatalos írásművek jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotás (meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz) e műfajokban. - Önálló műelemzés készítése előre megadott szempont szerint. - Információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete és alkalmazása. - Az érvelés technikájának ismerete és alkalmazása (érvek – ellenérvek, cáfolat). - A helyesírási ismeretek kibővítése: a tanulmányokban előforduló nem latin betűs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletű idegen szavak helyesírásával.

7

Minimális szint: - Kellő tempójú, olvasható, rendezett írás. - A művelt köznyelv, illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáinak ismerete és alkalmazása a beszédhelyzethez igazodó kommunikációban. - Hivatalos levél, önéletrajz, kérelem készítése. - Az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete és alkalmazása, definíció és magyarázat. - Hivatalos levél, önéletrajz, kérelem készítése. - Az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete és alkalmazása. - A helyesírási ismeretek kiegészítése a tanult idegen tulajdonnevek, a gyakori új idegen szavak írásmódjára vonatkozó szabályokkal. Optimális szint: - Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, a megértés visszaigazolása, a saját és az eltérő vélemény összevetése. - Szónoklat, alkalmi beszéd – vagy ezek részleteinek – kidolgozása. - Egyszerűbb értekezés készítése valamilyen eszmetörténeti, stílustörténeti vagy egy-egy korszak művészeti-irodalmi életére vonatkozó kérdésről. - Az érvelés technikájának biztonságos alkalmazása, definíció, magyarázat.

11. évfolyam Óraszám: középszinten évi 36 emelt szinten évi 72 Célok: - Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében, megfelelő stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is. - A nyelv spontán használata, illetve a szövegtani elemzések során szerzett információk, a magyar nyelv rendszeréről és működéséről való ismeretek bővítése, tudatosítása, elmélyítése, rendszerezése, valamint a szövegtani szerepük tudatosítása. - A nyelvi jelenségek elemzésének eljárásaiban fejlődjék problémamegoldó gondolkodásuk, az összefüggések átlátása és rendszerezésének igénye. - A szövegalkotásban a fogalomhasználat szempontjából is szabatos, igényes kifejezésmód és a szemléletes, egyéni stílus ötvözése. - A helyesírási készség és képesség fejlesztése: a diákok jártasak legyenek az alapvető helyesírási tudnivalók automatizált alkalmazásában. - konnotatív jelentés; motiváltság, motiválatlanság; stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték; metaforizáció. Szóképek: metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költői kép; alakzatok: ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatpárhuzam; mondatstilisztikai eszközök: verbális stílus, nominális stílus, körmondat, grammatikai metafora; hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica; expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás, Tananyag középszinten: Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban

8

A jelentéstan mint a stilisztika alapja: a szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek; a hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező. - Denotatív és konnotatív jelentés. - Motivált és motiválatlan szavak. - Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték. - Nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a mindennapi nyelvhasználatban. - Az egyéni kifejezés formái a különféle szakmai-tudományos, közéleti, publicisztikai, társalgási stílusrétegekben. Szépirodalmi stílus - Hangszimbolika, ritmusjelenségek. - A szóképek (trópusok) nyelvi szempontból. - Alakzatok (figurák), az ismétlődés különféle formái a hangzás, a szóhasználat, a mondat és a szöveg szintjén. - Egyéb stíluseszközök a szóhasználatban, a mondat és a szövegalkotásban. Helyesírás - A helyesírás értelemtükröztető és esztétikai lehetőségei a szépirodalomban és egyéb szövegekben. -

Tananyag emelt szinten: Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban - A jelentéstan mint a stilisztika alapja: a szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek; a hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező. - A szókészlet rétegei. - Az életmód és a szókincs összefüggései. - Denotatív és konnotatív jelentés. - A stílus és norma koronkénti változatai - Motivált és motiválatlan szavak. - Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték. - Nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a mindennapi nyelvhasználatban. - Az egyéni kifejezés formái a különféle szakmai-tudományos, közéleti, publicisztikai, társalgási stílusrétegekben. - A retorika jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei. - Médiaközlések elemzése. Szépirodalmi stílus - Hangszimbolika, ritmusjelenségek. - A szóképek (trópusok) nyelvi szempontból. - Alakzatok (figurák), az ismétlődés különféle formái a hangzás, a szóhasználat, a mondat és a szöveg szintjén. - Egyéb stíluseszközök a szóhasználatban, a mondat és a szövegalkotásban. Helyesírás - A helyesírás értelemtükröztető és esztétikai lehetőségei a szépirodalomban és egyéb szövegekben. - A nyelvművelés szerepe. Fogalmak - Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály; denotatív, poétizáció. Fejlesztési követelmények - Szakmai-tudományos publicisztikai szövegek jelentésének feltárása, értelmezése. - A 20. századi művek olvasásában a saját olvasatok indoklása.

9

-

-

A mindennapi élet problémáival, irodalmi, művészeti élményekről önálló vélemény kifejtése szóban és írásban különféle műfajokban: élménybeszámoló, ajánlás, glossza, riport, kisértekezés. Szövegalkotás a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformákban. Különbségtétel az allegorikus és a szimbolikus ábrázolás között a szöveg értelmezési szintjeinek kibontásával. A helyesírás értelmező, esztétikai szerepének megfigyelése a különféle szövegekben, e lehetőségek felhasználása a saját szövegalkotásban.

Minimális szint: - 20. századi szépirodalmi és egyéb művek olvasásában, megbeszélésében önálló vélemény kialakítása, a saját olvasat indoklása. - Lényegre törő, világos felépítésű, kifejtett közlés a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformában. - A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről vélemény kifejtése szóban és írásban, különféle műfajokban, például kommentár, ajánlás, kisértekezés, értekezés. - Szövegformálási, -szerkesztési, stilisztikai és helyesírási problémák felismerése, a hibák önálló javítása. - A tanult jelentéstani, stilisztikai jelentések fogalmi szintű megnevezése. - A helyesírás értelmező szerepének megfigyelése különféle műfajú szövegekben.

Optimális szint: - Tájékozottság a különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás váratlan, új kommunikációs helyzetben is. - A hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatok megoldásához önálló könyvtári munka, megadott vagy önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés, az információ-feldolgozás szabályainak megtartásával. - Jártasság a szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek jelentéstani és stilisztikai feldolgozásában (szinonimitás, többértelműség, konkrét és metaforikus jelentés; denotatív, konnotatív jelentés; szóképek, alakzatok stb.). 12. évfolyam Óraszám: középszinten évi 32 emelt szinten évi 64 Célok: - A kommunikációs ismeretek alkalmazása a nyelvhasználatban, minden beszédhelyzetben. - Kritikai érzék különféle műfajú és témájú szövegek megítélésében. - Gyakorlottság az értekezés és esszé írásában, megfelelő helyesírással, nyelvhelyességgel, szabatos, egyéni stílusban. - A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelő hiteles, lényegre törő szóbeli előadás különféle követelményformákban (ismertetés, összehasonlítás, kifejtés, összegzés). - A nyelvművelő kérdések szakszerű megválaszolása. - Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között. - A magyar nyelv történeti korszakairól szerzett tudás összekapcsolása az irodalomtörténeti tanulmányokkal. - Nyitottság újabb tudományos kutatások irányában.

10

-

Felkészülés az érettségi vizsgára és a továbbtanulásra.

Tananyag középszinten : Általános nyelvi ismeretek - A nyelv mint jelrendszer. - A beszéd mint cselekvés. - Nyelv és gondolkodás, a magyar nyelv és kultúra viszonya. - Az európai nyelvcsaládok, nyelvtípusok. A magyar nyelv története - Változás és állandóság a nyelvben. - A magyar nyelv eredete, rokonsága, érintkezése más nyelvekkel (areális kapcsolat). - Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei. - A magyar nyelv fő nyelvtörténeti korszakai. - A magyar hangállomány és grammatikai rendszer kialakulása, a jelentésváltozások. - A magyar helyesírás történetének főbb állomásai. Nyelv és társadalom - A mai magyar nyelv, nyelvváltozatok a mai magyar nyelvben: nyelvjárások, csoportnyelvek. - Nyelvünk helyzete a határon túl. - A nyelvtervezés elvei és feladatai. Az anyanyelvi ismeretek összefoglalása és rendszerezése - A kommunikáció tényezői és funkció. - Az igényes egyéni és közösségi kommunikációs magatartás követelményei. - A nyelvi szintek grammatikája (hangtan, szótan- és alaktan, mondattan). - A szöveg fogalma. - A különféle szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. - Az esszé. Tananyag emelt szinten: Általános nyelvi ismeretek - A nyelv mint jelrendszer. - Társadalmak és kultúrák jelrendszerei. - A beszéd mint cselekvés. - Nyelv és gondolkodás, a magyar nyelv és kultúra viszonya. - Az európai nyelvcsaládok, nyelvtípusok. A magyar nyelv története - Változás és állandóság a nyelvben. - Nyelvi változás, a nyelv mint változó rendszer. - A magyar nyelv eredete, rokonsága, érintkezése más nyelvekkel (areális kapcsolat). - Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei. - A magyar nyelv fő nyelvtörténeti korszakai. - A magyar hangállomány és grammatikai rendszer kialakulása, a jelentésváltozások. - Régi magyar irodalmi szövegek bemutatása. - A magyar helyesírás történetének főbb állomásai. - Az egységes írott nyelvi norma kialakulása. Nyelv és társadalom - A mai magyar nyelv, nyelvváltozatok a mai magyar nyelvben: nyelvjárások, csoportnyelvek. - Egy nyelvjárás bemutatása. - Nyelvünk helyzete a határon túl.

11

- Kétnyelvűség, kettős nyelvűség. - A nyelvtervezés elvei és feladatai. - Nyelvpolitika, nyelvi tervezés. Az anyanyelvi ismeretek összefoglalása és rendszerezése - A kommunikáció tényezői és funkció. - Az igényes egyéni és közösségi kommunikációs magatartás követelményei. - A nyelvi szintek grammatikája (hangtan, szótan- és alaktan, mondattan). - A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer modellje. - A szöveg fogalma. - A szöveg pragmatikai, szemantikai és grammatikai megközelítése. - A különféle szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. - Az esszé. Fogalmak - Jel, jelrendszer, beszédtett. - Indoeurópai nyelvek, finnugor nyelvcsalád, a főbb nyelvtípusok. - Összehasonlító nyelvtudomány, diakrónika, szinkrónia. - Nyelvemlék, szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány. - Ősi szavak, jövevény és idegen szavak, belső keletkezésű szavak. - A magyar nyelv történeti korszakai: nyelvemléktelen kor, ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, nyelvújítás, új magyar korszak. - Mai magyar nyelvhasználat, kevert nyelvűség, kettős nyelvűség, két nyelvűség. - Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom, Mondolat-vita, Bessenyei György és Kazinczy Ferenc nyelvújítási munkássága, Sajnovics János, Reguly Antal, A magyar nyelv történetietimológiai szótára (TESZ). Fejlesztési követelmények: - A kommunikáció céljának, ill. a helyzetnek legmegfelelőbb, árnyalt stílus használata. - Általános nyelvi ismeretek. - A magyar nyelv eredetéről kialakított elméletek ismerete. - Szövegek stilisztikai elemzése, valamint az elemzésben alkalmazott alapfogalmak és összefüggéseik ismerete. Minimális szint: - Nyelvi fogalmak felismerése, alkalmazása. - Tájékozottság a magyar nyelv történetének főbb korszakaiban. - Az érettségi vizsgakövetelményeknek megfelelő elégséges szintű helyesírás. - A gondolatok írásbeli és szóbeli megfogalmazásának képessége. Optimális szint: - A tanult nyelvi fogalmak szerepének árnyalt megvilágítása. - Ismeretek elhelyezése a nyelv egészének rendszerében. - Tudatos, logikus felépítésű szövegszerkesztés. - Igényes, árnyalt közlésmód, szabatos kifejező nyelvhasználat. - Az érettségi vizsgakövetelményeknek megfelelő jeles szintű helyesírás.

12

Eszközök Tanulói eszközök: Józsefné Urbán Ildikó – Szabóné Tóvári Éva: Magyar nyelv a 9-10. osztályok számára Józsefné Urbán Ildikó – Szabóné Tóvári Éva: Magyar nyelv a 11-12. osztályok számára Tanári eszközök: Újságok, ismeretterjesztő folyóiratok Tankönyv Feladatlapok Helyesírási kéziszótár A magyar helyesírás szabályai Iskolai eszközök: Technikai eszközök: írásvetítő, hangtechnikai eszközök, televízió, számítógép Különféle egynyelvű szótárak: Magyar értelmező kéziszótár; Idegen szavak és kifejezések szótára; Magyar szinonimaszótár; Magyar ragozási szótár Tanítási módszerek: - Állásfoglalás írása irodalmi művek egy szereplőjének vagy egészének értékrendjéről. - Értelmezések tételmondatainak kiemelése, alátámasztása vagy cáfolata saját érvekkel. - Ismeretlen szövegek egyéni értelmező olvasása, művészi szövegek kifejező bemutatása. - Tollbamondás. önálló hibajavítás, tesztek kitöltése. - Az olvasó tájékozódását segítő különböző mutatók használata, tartalomjegyzék, képek jegyzéke, szakirodalmi hivatkozás, táblázatok, fejezetcímek. - Az önálló adatgyűjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusokkal, bibliográfiákkal. - A megfelelő információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerűbb bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása. - Az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak használata. - Szövegformálási, szövegszerkesztési, helyesírási és nyelvhelyességi problémák megnevezése, javítása. - Az ismeretterjesztő irodalom alkotó felhasználása feljegyzés, beszámoló, értekezés, kiselőadás, hozzászólás formájában. - A kommunikációs helyzethez alkalmazkodó vitajáték. - Személyes történetmondás, szövegalakítás, nézőpont és stílusváltással. - Az érettségi vizsgára való felkészülésként egyéni kutatómunka alapján nagyobb lélegzetű dolgozat megírása. - Önálló tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, antológiákban, az irodalmi ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) műfajaiban, a televíziós, a filmes adaptáció néhány kérdésében. Értékelési módszerek: - évközi dolgozatok; - szóbeli feleletek; - a tanuló munkájának folyamatos figyelemmel kísérése; Értékelési szempontok: - tájékozottság az elméleti ismeretanyagban; - szövegalkotási ismeretek alkalmazása

13

Irodalom 9. évfolyam Óraszám: évi 72

Célok: -

olvasási kedv felébresztése, az önálló ismeret- és élményszerzés igényének fejlesztése kulturális forrásaink megismerése, legfőbb motívumainak értelmezése erkölcsi és esztétikai érzékenység fejlesztése kommunikációs készség fejlesztése, vitakultúra kialakítása érzelmi élet gazdagítása önmaguk és mások értékeinek felismerése, egyéni stílus bátorítása

Tananyag Szerző – mű – befogadó - Műelemzés és műértelmezés verses és prózai művek kreatív feldolgozásával. Mítosz és irodalom. Az antikvitás irodalma - Mitológiai történetek, magyar népköltészeti alkotások. - Jellemző részletek az Iliászból és az Odüsszeiából. - A görög dráma: Szophoklész egy drámája. A Biblia és hatása az irodalomra - Részletek az Ó- és Újszövetségből. - Bibliai témák és műfajok továbbélése a magyar irodalomban. A középkor irodalma - Legalább öt szemelvény tematikai és műfaji változatosságban az európai és a magyar középkor irodalmából (himnuszok, legendák). Alkotások az európai és a magyar reneszánsz irodalomból - Janus Pannonius és Balassi Bálint költői portréja. - Egy-két szemelvény a 16. századi magyar irodalomból. A magyar barokk irodalmából - Zrínyi Miklós és a barokk eposz. - Egy részlet Pázmány Pétertől vagy Mikes Kelementől. Az európai színház történetéből - Shakespeare drámái, legalább egy mű feldolgozásával. Fogalmak - Művelődéstörténeti korszak, korstílus, népköltészet, antikvitás, középkor, humanizmus, reneszánsz, reformáció, barokk; mese, mítosz; testamentum, evangélium, példázat, zsoltár, eposz, eposzi kellék, in medias res, legenda, novella, fikció, fiktív levél; ciklus; drámai műnem, epilógus, prológus, monológ, dialógus, akció, dikció, késleltetés, katarzis, kardal, hármas egység. - Allegorikus ábrázolás, alakzat, gondolatritmus, ütemhangsúlyos verselés, Balassi-strófa, időmértékes verselés, drámai jambus; értelmezés, érték, értékelés. Memoriter - Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább öt vers, egy-egy 20-25 soros prózarészlet és két drámarészlet); az idézet célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban.

14

Szerzők és művek - Néhány mű a magyar népköltészetből, például Júlia szép leány; néhány történet az antik mitológiából és a Bibliából; jellemző részletek az Iliászból és az Odüsszeiából; Janus Pannonius két verse; Balassi Bálint: Egy katonaének és még két vers; Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem – néhány részlet; egy-egy részlet Pázmány Péter vagy Mikes Kelemen művéből; Szophoklész, Shakespeare egy drámája. Fejlesztési követelmények: - Epikai művekben az idő- és eseményszerkezet felismerése; a cselekményszálak szétválasztása több szálon futó cselekmény esetében; eseményszerkezet és szövegszerkezet (fabula és szüzsé) viszonyának vizsgálata. - Az előreutalások és késleltetések felismerése, szerepük megfogalmazása. - A leírások funkciójának értelmezése, a jellemzés eszközeinek azonosítása. Lírai művekben a költő életrajzi alakjának és a versben megszólaló „én”-nek megkülönböztetése. - A lírai kompozíció néhány meghatározó elemének (például beszédhelyzet, időszerkezet, logikai szerkezet, refrén) azonosítása. - A versritmus és a rímelés jellegének és hangulati hatásának, valamint néhány alapvető versformának ismerete; a szöveghangzás szerepének felismerése a tanult művekben. - A dráma műnemének, sajátosságainak meghatározása; a cselekmény elemeinek és szerkezetének bemutatása; a szövegtípusok azonosítása a drámában. - Idő-, tér- és cselekménykezelés felismerése a tanult drámákban; párhuzamos jelenetek, az epikai és drámai cselekményszervezés és az időkezelés összevetése. - A tragédia, a tragikus hős meghatározása, jellemzése. - A drámai konfliktus, az akció és dikció, az írott mű és az előadás viszonyának bemutatása. - A dráma és a színház kapcsolatának, kölcsönhatásának jellemzése az európai színház- és színjátszástörténet néhány nagy korszakában. Irodalmi és művelődéstörténeti ismeretek alapján tájékozódás az irodalom kronológiájában és földrajzában. - Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Minimális szint - Kellő tempójú, a szöveg megértését biztosító olvasás, felolvasás. - A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat, kulturált vitakészség, saját álláspont megvédése. - A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő fogalmazás, a személyes érintettség kifejezésével. - A tömegkommunikáció gyakori műfajairól, eszközeikről és hatásukról szerzett alapvető ismeretek birtokában véleményalkotás. - Az irodalom és az olvasó kapcsolatában a sajátos kommunikációs viszony felismerése. - Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és többletjelentésének megkülönböztetése. - A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése a szövegek értelmezésében, figyelembevétele a szövegalkotásban. - Szabatos, világos fogalmazás: a kommunikációs helyzetnek megfelelő szövegfelépítés, nyelvi megformálás, koherenciateremtés, tartalmasság. - Kreatív szövegalkotás: a művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából, új nézőpontból való történetmondás. - A nyelvi szintek (hang, szó, mondat) szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak, fogalmi megnevezése, rendszerezése, valamint alkalmazásuk fogalmazási és elemzési feladatokban. - Epikai, drámai, lírai formák és a tanult műfajok azonosítása.

15

-

A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, az elbeszélői nézőpont, a beszédhelyzet értelmezése az olvasott művekben. Az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselés megkülönböztetése, néhány alapvető versforma ismerete. Az olvasott művek elhelyezése a korban.

Optimális szint - A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, a nézőpontok érzékelése, az elbeszélő nézőpont, a beszédhelyzet (látókör) azonosítása és funkciójának értelmezése az olvasott művekben. - A vers beszédhelyzetének, a megszólító és megszólított viszonyának bemutatása. - A lírai költemény hangnemének, műfajának, verstípusának megnevezése. - Korokhoz kötődő témák, problémák meglátása a tanult irodalmi művekben és értekező prózai alkotásokban. - Egy-egy irodalmi mű fogadtatásának ismerete a saját korában, jelentősége az utókor szemében. - Kapcsolatok felismerése az európai irodalom kezdetei és későbbi magyar irodalmi alkotások között. - Kortársi kapcsolatok, az irodalom és más művészeti ágak közti összefüggések fölfedezése a tárgyalt művekben.

10. évfolyam Óraszám: évi 108 Célok: -

nemzeti múltnak hagyományai iránti tisztelet, nemzeti azonosságtudat felébresztése közéleti gondolkodásmódra nevelés, felelősségérzet kialakítása értő olvasói magatartás fejlesztése önálló ismeretszerzési technikák elsajátítása más magatartások és életformák iránti empátia fejlesztése konfliktusok és megoldások a felnőtt életben

Tananyag Írók, költők, irányzatok - Néhány szerző és irányzat az európai és a magyar felvilágosodás korából. - Csokonai Vitéz Mihály és Berzsenyi Dániel alkotói portréja. Katona József - Bánk bán – műelemzés és értelmezés. Romantika a világirodalomban - Kép epikai mű vagy műrészlet, két vers a 19. század világirodalmából. A magyar romantika irodalma - Kölcsey Ferenc alkotói portréja, Himnusz és két verse, részletek értekező prózájából vagy egy beszédéből. Három portré - Vörösmarty Mihály alkotói portréja: Csongor és Tünde, Szózat és négy vers. - Jókai Mór egy regényének vagy három-négy novellájának részletes feldolgozása. Petőfi Sándor

16

-

Jellemző műfajok, témák Petőfi életművében, teljes művek és részletek feldolgozásával, legalább tíz mű a korábban tanultakkal együtt.

Arany János - Jellemző műfajok, korszakok az életműben, legalább tíz műve a korábban tanultakkal együtt. Fogalmak - Klasszicizmus, felvilágosodás, rokokó, szentimentalizmus, romantika; nyelvújítás; elégicoóda, komikus eposz, rapszódia; regénytípusok: kaland-, levél-, utazó-, tézis- és történelmi regény; idő- és értékszembesítő verstípus, létösszegező vers; enciklopédia; irónia, groteszk, pátosz, retorizáltság, műfajkeveredés; klasszikus strófaszerkezetek: aszklepiadeszi, alkaioszi, szapphói; szimultán verselés. Memoriter - Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább öt vers, egy-egy 20-25 soros prózarészlet és két drámarészlet); az idézet célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban. Szerzők és művek - Berzsenyi Dániel: A közelítő tél és még két műve; - Csokonai Vitéz Mihály három műve; - Katona József: Bánk bán; - Kölcsey Ferenc: Himnusz és két verse, részletek értekező prózájából; - Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Szózat, A vén cigány és további három verse; - Petőfi Sándor: Az apostol, A helység kalapácsa és még öt lírai verse, például: A négyökrös szekér, A puszta télen, Egy gondolat bánt engemet, Minek nevezzelek?, Pacsirta szót hallok megint vagy más; - Arany János: Toldi estéje és még hat verse, köztük legalább két ballada, például: Letészem a lantot, A lejtőn, A tölgyek alatt, Epilógus, Mindvégig, A tamburás öreg úr, Ágnes asszony, V. László, Tengeri-hántás; - Jókai Mór: Az arany ember vagy más regény, vagy három-négy novellája; - Két epikai mű vagy műrészlet a 19. század első felének világirodalmából, például Hugo, Balzac, Stendhal, Dickens, Hoffmann, Puskin műveiből. Fejlesztési követelmények: - Ismeretek szerzése és megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról, a szerző, a mű, az olvasó történetileg változó kapcsolatáról, az irodalom és az olvasóközönség történeti alakulásáról. - Az újonnan szerzett műfaji ismeretek, fogalmak biztos alkalmazása a műértelmezésben. - A tanult irodalomtörténeti korszakok, stílusirányzatok stiláris sajátosságainak bemutatása. - Az olvasott művek elhelyezése különböző kontextusokban. - A művek szereplőit vezérlő értékek és viselkedési minták azonosítása. - Az értékrend és a beszédmód összefüggéseinek vizsgálata. Minimális szint - A szöveg megértését biztosító néma olvasás. - Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, az eltérő vélemények megértése, újrafogalmazása. A közösen elemzett művek értelmezésének önálló összefoglalása írásban.

17

-

A tudásanyag megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról. A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok sajátosságainak bemutatása, az elsajátított fogalmak alkalmazásával. A feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetése.

Optimális szint: - Néhány alapmű kortársi és utókori hatásának, olvasatainak önálló ismertetése. - A korabeli társművészetekkel való kapcsolatok, párhuzamok alapvető példájának bemutatása. - A tanult epikus és drámai művekben a szereplők rendszerének, társadalmi és lélektani motivációjának bemutatása.

11. évfolyam Óraszám: középszinten évi 108, emelt szinten évi 144 Célok: -

A képzelet, az emlékezet, az összefüggésekben való gondolkodás képességének fejlesztése, nyitottság különféle gondolatmenetek, élmények befogadására, személyes kötődés, állásfoglalás kialakítása, igényes kérdésfelvetés, pontos problémalátás képességének fejlesztése, az értő olvasói magatartás sokoldalú fejlesztése a nemzeti és világirodalom néhány kiemelkedő alkotásának elemzésével, a kulturális értékek szerepének megláttatása az ember életében.

Tananyag középszinten: Madách Imre - Az ember tragédiája – műelemzés, értelmezés. Világirodalom – széppróza, líra, dráma - Művek, részletek a 19. század második felének európai próza- és drámairodalmából és lírájából. - Gogol, Tolsztoj vagy Dosztojevszkij egy műve vagy műrészlete. - Csehov vagy Ibsen egy drámája; két vers a korszak lírájából. Portrék a magyar szépprózából - Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye, két novellája. - Krúdy Gyula egy novellája. - Móricz Zsigmond egy regénye, két novellája. Ady Endre - Jellemző témák, korszakok az életműben, legalább nyolc mű, tematikai változatosságban, egy ciklus mélyebb ismerete és egy publicisztikai mű. Portrék a Nyugat első nemzedékéből - Karinthy Frigyes három műve, köztük legalább két szépprózai alkotás. - Juhász Gyula, Tóth Árpád két-két műve. Babits Mihály

18

Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább nyolc mű, köztük a Jónás könyve, továbbá egy esszé vagy tanulmányrészlet. Kosztolányi Dezső - Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább két novella, egy regény, öt vers és egy esszé vagy esszérészlet. Stílusirányzatok, képek, formák - Művek az európai és magyar avantgárd irányzataiból (pl. Apollinaire, Kassák Lajos). -

Tananyag emelt szinten: Irodalomtörténet - A magyar irodalomtörténet, művelődéstörténet főbb korszakainak néhány jellemzője. - Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Arany János portréjának kiegészítése, műveik összefüggése a korszak irányzataival. - Etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozások. Madách Imre - Az ember tragédiája – műelemzés, értelmezés. Világirodalom – széppróza, líra, dráma - Az európai irodalom alapvető hagyományai: középkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás, romantika, korszakonként két mű bemutatása. - Művek, részletek a 19. század második felének európai próza- és drámairodalmából és lírájából. - Gogol, Tolsztoj vagy Dosztojevszkij egy műve vagy műrészlete. - Csehov vagy Ibsen egy drámája; epikus színház, abszurd dráma, két vers a korszak lírájából. Portrék a magyar szépprózából - Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye, két novellája. - Krúdy Gyula egy novellája. - Móricz Zsigmond egy regénye, két novellája. Ady Endre - Jellemző témák, korszakok az életműben, legalább nyolc mű, tematikai változatosságban, egy ciklus mélyebb ismerete és egy publicisztikai mű. - Irányzatok, szellemi kötődések, műveinek hatása az irodalmi-kulturális hagyományban. Portrék a Nyugat első nemzedékéből - Karinthy Frigyes három műve, köztük legalább két szépprózai alkotás. - Juhász Gyula, Tóth Árpád két-két műve. Babits Mihály - Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább nyolc mű, köztük a Jónás könyve, továbbá egy esszé vagy tanulmányrészlet. - Irányzatok, szellemi kötődések, műveinek hatása. - A „magas” (elit) művészet és a tömegkultúra viszonya. Kosztolányi Dezső - Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább két novella, egy regény, öt vers és egy esszé vagy esszérészlet.

19

-

Irányzatok, szellemi kötődések, műveinek hatása.

Stílusirányzatok, képek, formák - Művek az európai és magyar avantgárd irányzataiból (pl. Apollinaire, Kassák Lajos). Fogalmak - Pozivitizmus, impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, aktivizmus; - hangulatlíra, szerepvers, önmegszólító verstípus, képvers; - fejlődésregény, karrierregény, polifonikus regény, novellaciklus; - drámai költemény, analitikus dráma, drámaiatlan dráma, tragikomédia; - esszé, karcolat; - paródia, látvány, látomás, polifónia, hőstípus, parafrázis; - kevert ritmusú vers, szabad vers. Memoriter - Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább öt vers a tanultakból, egy-egy 2025 soros epikai és drámarészlet); - az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban. Szerzők és művek - Madách Imre: Az ember tragédiája; - Mikszáth Kálmán egy regénye, például a Beszterce ostroma és két novellája; - Ady Endre: Az eltévedt lovas, A Sion-hegy alatt és hat más verse, például Góg és Magóg fia vagyok én, Kocsi-út az éjszakában, A Tisza-parton, Az ős Kaján, Héja-nász az avaron, De ha mégis? és egy publicisztikai műve; - Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem és még egy műve; - Juhász Gyula, Tóth Árpád két-két verse; - Babits Mihály: Jónás könyve és még hét vers, köztük az Esti kérdés, Balázsolás, továbbá egy esszé- vagy tanulmányrészlet; - Kosztolányi Dezső két novellája, egy regénye, néhány verse, egy esszéje vagy esszérészlete; - Gogol vagy Tolsztoj, vagy Dosztojevszkij egy műve vagy műrészlete; - Ibsen vagy Csehov egy drámája; - szerzők és művek az avantgárd magyar és világirodalomból, például Kassák Lajos, Apollinaire egy-két műve. Fejlesztési követelmények - Az író, a mű és az olvasó közti viszony értelmezése. - A szövegalkotás során tanult műfajok ismérveinek rendszerezése, a fogalmazás technikai lépéseinek ismerete. - Olvasat, elemzés, értelmezés és értékelés megkülönböztetése. - A hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulásának, megszűnésének megfigyelése, megnevezése, értelmezése (új regénytípusok, regényszerkezetek, tárgyias líra, összetett hangneműség, a groteszk, irónia szerepe). - Stílusirányzatok jellemzői; esetleg mozgalomszerű vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig). - A tárgyalt korszak stílusirányzati sokszínűségének bizonyítása. Minimális szint: - Adott szempontú műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról.

20

-

Nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli bemutatása a szakkifejezések használatával. Művek összehasonlítása adott szempontok szerint. Jellemző hőstípusok, jellegzetes konfliktushelyzetek bemutatása, értelmezése. Stílusirányzatok jellemző vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig).

Optimális szint: -

Az önálló befogadói vélemény bizonyítása. Az irodalmi olvasmányok széles választékát magában foglaló tájékozottság. Értékkeresés, értékválság megfigyelése, értelmezése. Jellemző irodalmi hőstípusok, élethelyzetek, konfliktushelyzetek, személyiségdilemmák felfogása, értelmezése.

12. évfolyam Évi óraszám: középszinten 96 óra emelt szinten 128 óra Célok: - Az elemzési jártasság fokozatos bővítése szövegtani, jelentéstani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel. - Következtetések megfogalmazása az újonnan olvasott művek műnemi, műfaji sajátosságaiból, irányzati, egyedi stílusbeli jellemzőkből, előadásmódból, versformákból – szakszerű fogalomhasználattal. - Különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai összevetése, történeti változásainak vizsgálata. - A művészeti ágak kölcsönhatásának bemutatása példákkal. - A logikus gondolkodás képességének fejlesztése az ellentétek, párhuzamok, ok-okozati viszonyok felismerésével. - A hagyományok és az újító törekvések felismerése, a folytonosság és változás ellentmondása és összefüggése. - Az európai kultúrából szerzett ismeretek kibővítése, műveltség. - Felkészülés az érettségi vizsgára. Tananyag középszinten: József Attila - Jellemző témák és korszakok az életműben, legalább nyolc-tíz mű tematikai változatosságban. Portrék a magyar irodalomból - Szabó Lőrinc öt műve, köztük egy versciklus részletei. - Illyés Gyula egy prózája, egy verse. - Radnóti Miklós négy műve, köztük legalább egy ekloga. Szerzők és művek - Németh László egy műve. - Márai Sándor egy műve vagy szépprózai műrészlete.

21

Világirodalom a 20. században - Két szerző egy-egy műve, műrészlete, pl. Franz Kafka, Thomas Mann, Hemingway, Garcia Lorca, Bercht, Bulgakov. Széppróza, líra, dráma - Ottlik Géza egy regénye, részlete vagy két kisprózája. - Weöres Sándor két-három műve, köztük egy többtételes kompozíció, pl. szimfónia, ciklus. - Pilinszky János három verse és egy prózája. - Örkény István négy műve, köztük egypercesek és egy dráma. Világirodalom a 20. században - Szépprózai művek, műrészletek, két szerző egy-egy alkotása vagy részletek, legalább egy dráma: pl. Camus, Golding, Garcia Marquez, Hesse, Orwell, Szolzsenyicin, Dürrenmatt, Beckett, Hrabal. Kortárs magyar irodalom - Művek, műrészletek a kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból, legalább három szerzőtől, pl. Nagy László, Szilágyi Domokos, Nemes Nagy Ágnes és mások. - Legalább egy regény vagy kisregény a 20. század második felének magyar irodalmából. Az irodalom határterületei - Az irodalom létmódja filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban. Tananyag emelt szinten: Értelmezési szintek, megközelítések - A poétikai jellemzők történeti változásai. - Műfajteremtő művek. - A műveket összekötő motivikus összefüggések. - Az irodalom, az irodalmiság változó hagyománya. József Attila - Jellemző témák és korszakok az életműben, legalább nyolc-tíz mű tematikai változatosságban. - Irányzatok, szellemi kötődések, műveinek hatása, utóélete. Portrék a magyar irodalomból - Szabó Lőrinc öt műve, köztük egy versciklus részletei. - Illyés Gyula egy prózája, egy verse. - Radnóti Miklós hat műve, köztük legalább egy ekloga. Szerzők és művek - Németh László két műve, köztük egy esszé vagy részlete. - Márai Sándor egy műve vagy szépprózai műrészlete. Világirodalom a 20. században - Négy szerző egy-egy műve, műrészlete, pl. Franz Kafka, Thomas Mann, Hemingway, Garcia Lorca, Bercht, Bulgakov.

22

Széppróza, líra, dráma - Ottlik Géza egy regénye, részlete vagy két kisprózája. - Weöres Sándor három-négy műve, köztük egy többtételes kompozíció, pl. szimfónia, ciklus. - Pilinszky János négy verse és egy prózája. - Örkény István négy műve, köztük egypercesek és egy dráma. Világirodalom a 20. században - Szépprózai művek, műrészletek, három szerző egy-egy alkotása vagy részletek, legalább egy dráma: pl. Camus, Golding, Garcia Marquez, Hesse, Orwell, Szolzsenyicin, Dürrenmatt, Beckett, Hrabal. Kortárs magyar irodalom - Művek, műrészletek a kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból, legalább négy szerzőtől, pl. Nagy László, Szilágyi Domokos, Nemes Nagy Ágnes és mások. - Legalább egy regény vagy kisregény a 20. század második felének magyar irodalmából. Az irodalom határterületei Az irodalom létmódja filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban. Fogalmak - Egzisztencializmus, posztmodern, tömegkultúra, virtualitás. - Ekloga, idill, tárgyias költészet, négysoros, egysoros, hosszú vers. - Szonettciklus. - Abszurd dráma, epikus dráma és színház. - Szociográfia. - Utópia, ellenutópia, napló. - Komplex kép, síkváltás, archetípus, toposz, mítosz, parabola, abszurd. - Szubjektív idő, objektív idő. Memoriter - Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább 5 vers és egy-egy 20-25 soros epikai és drámarészlet). - Az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása. Szerzők és művek - József Attila: Óda és további nyolc-tíz műve, legalább egy vers válaszhatóan: Külvárosi éj, A város peremén, Téli éjszaka közül és legalább egy a Karóval jöttél…, Tudod, hogy nincs bocsánat, Bukj föl az árból, Talán eltűnök hirtelen…, Íme, hát megleltem hazámat című versek közül. - Szabó Lőrinc öt műve, köztük egy versciklus részletei - Illyés Gyula egy prózája, pl. Puszták népe vagy egy részlete és egy verse. - Radnóti Miklós négy mű, köztük egy ekloga. - Németh László egy szépprózai mű vagy részlete, egy esszé. - Márai Sándor egy mű vagy egy szépprózai műrészlet. - Ottlik Géza egy regénye, Pl. az Iskola a határon vagy két kisprózája. - Weöres Sándor két-három műve, köztük egy többtételes kompozíció. - Pilinszky János és Nemes Nagy Ágnes két-két verse és egy esszéje, Örkény István négy műve köztük egypercesek és egy dráma.

23

-

Művek, műrészletek a kortárs magyar irodalomból, legalább egy regény vagy kisregény a 20. század második felének magyar irodalmából.

Fejlesztési követelmények: -

Kifejtő, érvelő szövegek és esszék önálló alkotása. A művek közötti tematikus, motivikus összefüggések önálló felismerése. Alapvető kronológiai és irodalmi topográfiai tájékozottság. A szövegelemzést elősegítő tárgyi ismeretanyag célnak megfelelő alkalmazása. Érthető és élményszerű önkifejezés szóban és írásban.

Minimális szint: - Különböző alkotások összehasonlítása adott szempont alapján. - Életművek, szerzői portrék ismerete. - Tájékozottság a régió, a település kulturális, irodalmi hagyományaiban, a helyi kultúraközvetítő intézmények körében. - Az érettségi vizsgakövetelményeknek megfelelő elégséges tudásszint. Optimális szint: - Az érettségi vizsgakövetelményeknek megfelelő jeles tudásszint. - Átfogó ismeretek a magyar és az európai kultúra hagyományos és újító törekvéseiről. - Önálló ismeretszerzésre való igény, tájékozottság a mai magyar irodalom fontosabb áramlataiban. - Olvasottság, nyitottság, önálló olvasmányélmények kifejező ismertetése Tanulói eszközök Hornok András, Laklia Márta, Sisák Gábor: Sokszínű irodalom 9. Dr. Mohácsy Károly: Irodalom II. Dr. Mohácsy Károly: Irodalmi szöveggyűjtemény II. Dr. Mohácsy Károly: Irodalom III. Dr. Mohácsy Károly: Irodalmi szöveggyűjtemény III. Dr. Mohácsy Károly – Dr. Vasy Géza: Irodalom IV. Dr. Mohácsy Károly – Dr. Vasy Géza: Irodalmi szöveggyűjtemény IV. Tanári eszközök: Bemutató táblázatok Szöveggyüjtemények Feladatlapok Iskolai eszközök: Számítógép CD-lejátszó Színes televízió Videolejátszó Videokazetták Tanítási módszerek:

24

-

hangzó ill. megjelenített szöveg megfigyelése, értelmezése tanári segítséggel kreatív írásgyakorlatok: szövegátalakítások hangnem- és nézőpontváltással dramatizálás, drámajáték önálló anyaggyűjtés, egyéni beszámolók vitajátékok jegyzet-, vázlatkészítés

Ellenőrzési módszerek: -

iskolai és házi dolgozatok beszámolók önálló olvasmányélményből az órai munka folyamatos figyelemmel kísérése feladatlapok szóbeli feleletek

25

MATEMATIKA 9–12. évfolyam Kompetencia alapú oktatás Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük, amely lehetővé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kompetenciák szervesüljenek, és alkalmazásuk életszerű keretet, értelmet nyerjen a gyerekek számára. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani kultúra megújítása, melynek lehetséges eszköze a problémaközpontú tanítás vagy a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés. A matematikai kompetencia fejlesztési területei Az A-típusú programcsomagok a matematika műveltségterületének teljes egészét lefedik. Olyan tananyagszervezési-módszertani megoldásokat tartalmaznak,(kooperatív tanulás, projekt-módszer, vita, dráma, kutatás, felfedezés) amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba; azaz átalakul a matematikatanítás egész folyamata. Erős hangsúlyt kap a tevékenység-központú módszertan. Az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása dominálja a folyamatokat. Megteremtődik a lehetőség arra, hogy a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak rá. A matematikatanulás alapja a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása. A matematikai ismereteknek igen szigorú felépülési rendjük van. Az egyes témák egymást feltételezik, egymást segítik, ezért ezek felépülésének logikájára fűzzük fel a pedagógus munkáját. A fejlesztés különféle területei szintén illeszkednek egymáshoz. A tevékenységek rendjét döntően a gyermekek életkori és egyéni sajátosságai határozzák meg. A problémafelvetés, ahol csak lehet, életszerű helyzetekből indul ki, ez a gyermekeket körülvevő világ jobb megértését segíti. Az egyes témakörök feldolgozása során a hagyományos módszerek mellett a számítógép használata is szerepet kap. Célok és feladatok A matematikatanítás célja, feladata a tanulók önálló, rendszerezett, logikus gondolkodásának kialakítása, fejlesztése. Mindezt az a folyamat biztosítja, amelynek során fokozatosan kiépítjük a matematika belső struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátítása), és a tanultakat változatos területeken alkalmazzuk. A problémák felvetése indokolja a tanulók számára a pontos fogalomalkotást. Ezek a folyamatok váljanak a tanulók felfedező tanulási tevékenységének részévé. Mindez fejleszti a tanulók absztrakciós és szintetizáló képességét. A célszerű, új fogalmak alkotása, az összefüggések felfedezése és az ismeretek feladatokban való alkalmazása fejleszti a kombinatív készséget, a kreativitást, a problémahelyzetek önálló, megfelelő önbizalommal történő megközelítését, megoldását. A matematikai nevelés sokoldalú eszközökkel fejleszti a tanulók matematizáló, modellalkotó tevékenységét, kialakítja a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításának igényét, megmutatja a matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. Fejleszti a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét. A matematika a maga hagyományos és modern eszközeivel segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai, a humán műveltségterületek,

26

szakközépiskolákban a választott szakma ismeretanyagának tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. A lehetőségekhez igazodva támogatja az elektronikus eszközök (zsebszámológép, számítógép, grafikus kalkulátor, Internet stb.) célszerű felhasználásának megismerését, alkalmazását. Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekedjenek az önellenőrzésre, legyenek képesek várható eredmények becslésére. Törekedni kell a tanulók motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. Ebben a törekvésben fontos terület a matematika alkalmazásának, eszközjellegének sokoldalú bemutatása és a tanításban való érvényesítése. Az általános iskolai tanításhoz képest egyre inkább hangsúlyt kap a tárgy deduktív jellege, de továbbra sem nélkülözhető a szemléletre és tevékenységre épülő feldolgozás sem. A tanulók váljanak képessé a középszintű érettségi vizsga sikeres letételére. A matematika kerettantervének új vonásai: a) a modellalkotás, matematizálás jelentőségének növekedése; b) a matematika alkalmazási terének növekedése; c) egyensúly a matematika belső struktúrájának kiépítése és a tanultaknak a mindennapi életben, más tárgyakban való felhasználása, eszközként való alkalmazása között; d) a modern oktatási, tanulási technológiák beépítése a mindennapi iskolai oktatási, nevelési tevékenységbe. Fejlesztési követelmények Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása A matematikai szemlélet fejlesztése A középiskolai tanulmányok során a korábban szemléletesen, tevékenységek segítségével kialakított fogalmak megerősítésére, bizonyos fogalmak definiálására, általánosítására kerül sor. A különböző témakörökben megismert összefüggések feladatokban, gyakorlati problémákban való alkalmazása, más témakörökben való felhasználhatóságának felismerése, alkalmazásképes tudása fejleszti a tanulók matematizáló tevékenységét. Az időszak végére szükség van a valós számkör biztos ismeretére, e számkörben megismert műveletek gyakorlati és elvontabb feladatokban való alkalmazására is. A tananyag különböző fejezeteiben a számításoknál fontos a zsebszámológép, a számítógép biztos alkalmazása. Műveleteket az algebrai kifejezések és a vektorok körében is értelmezünk és használunk. Elengedhetetlen az elemi függvények ábrázolása koordináta-rendszerben és a legfontosabb függvénytulajdonságok meghatározása nemcsak a matematika, hanem a természettudományos tárgyak megértése miatt, különböző gyakorlati helyzetek leírásának érdekében is. A geometriai ismeretek bővülése, a megismert geometriai transzformációk rendszerezettebb tárgyalása fejleszti a dinamikus geometriai szemléletet. A trigonometriai számítások a gyakorlat szempontjából fontosak (távolságok, szögek meghatározása számítás útján). A sík- és térgeometriai fogalmak és tételek mind a térszemlélet, mind az analógiás gondolkodás fejlesztése szempontjából lényegesek. A terület-, felszín-, térfogatszámítás más tantárgyakban is elengedhetetlen. A koordinátageometria elemeinek tanításával a matematika különböző területeinek összefüggéseit s így a matematika komplexitását mutatjuk meg. A következtetési, a bizonyítási készség fejlesztése hangsúlyos ennél a korosztálynál. A „ha ..., akkor ...” az „akkor és csak akkor” helyes használata az élet számos területén (nem csak a matematikában) fontos.

27

Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban A problémaérzékenységre, a problémamegoldásra nevelés fontos feladatunk. Ehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése, valamint az, hogy a tanulók minél többször oldjanak meg önállóan feladatokat, aktívan vegyenek részt a tanítási, tanulási folyamatban. A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése a logikus gondolkodást is fejleszti. Hasznos a mindennapi élet problémái és a különböző tudományok megértéséhez (a társadalomtudományokéhoz is) a gyakorlatban fontos témák megismerése, pl. a geometriai számítások, a leíró statisztika és valószínűség-számítás elemeinek alkalmazása. Ez megmutatja a tanulók számára a matematika használhatóságát. El kell érnünk, hogy az érettségi előtt állók e területen bizonyos gyakorlottságra tegyenek szert. Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása A 9–12. évfolyam matematikatanításában az induktív módszer mellett nagyobb szerepet kapnak a deduktív következtetések is. A tanítandó anyagban sejtéseket fogalmazunk (fogalmaztatunk) meg, melyek néhány lépésben bizonyíthatók vagy megcáfolhatók. Tanításunkban fontos a bizonyítás iránti igény felkeltése. Sor kerül néhány egyszerű tétel bizonyítására, bizonyítási módszerek megismerésére, valamint a fogalmak, szabályok pontos megfogalmazására. A matematikatanításban alapvetően fontos az absztrakciós képesség fejlesztése. Az érettségi előtti rendszerező összefoglaláskor a matematika komplexitását mutatja meg az elemi halmazelméleti és logikai ismeretek alkalmazása különböző témakörökben, valamint egyszerű modellek (pl. gráfok) szerepeltetése. A logikus gondolkodás a problémamegoldásban, az algoritmikus eljárások során és az alkalmazásokban egyaránt lényeges. A matematika különböző területein néhány lépéses algoritmus készítése az informatika tanulmányozásához is fontos. Természetesen ezen időszakban is elengedhetetlen a szemléltető ábrák és egyéb eszközök alkalmazása nemcsak a geometriában (trigonometriában), hanem a kombinatorikában és a statisztikában is. Az adatsokaságok különböző jellemzési lehetőségeinek megismertetésével ezen a téren is fejlesztjük az alkalmazásképes tudást. Helyes tanulási szokások fejlesztése A gyakorlati számítások során alkalmazott újabb ismeretek egyre fontosabbá teszik az elektronikus eszközök célszerű használatát. A közelítő értékekkel való számoláshoz különösen elengedhetetlen a becslés, a kerekítés, az ellenőrzés különböző módjainak alkalmazása, az eredmény realitásának eldöntése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv pontos használatát, a jelölésrendszer helyes alkalmazását. A matematikai szöveg értő olvasása, tankönyvek, lexikonok használata, szövegekből a lényeg kiemelése, a helyes jegyzeteléshez szoktatás a felsőfokú tanulást is segíti. A helyes érvelésre szoktatással sokat tehet (és tesz is) a matematikatanítás a kommunikációs készség fejlesztéséért. Fontos elérnünk, hogy a tanulók meg tudják különböztetni a definíciót, a sejtést és a tételt. Matematika tudásról akkor beszélhetünk, ha a definíciókat, tételeket alkalmazni is tudja a tanuló. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a matematika a kultúrtörténet része. Komoly motiváció lehet tanításunkban a matematikatörténet egy-egy mozzanatának megismertetése, a máig meg nem oldott egyszerűnek tűnő matematikai sejtések

28

megfogalmazása, nagy matematikusok élete, munkássága. Ehhez segítséget ad a könyvtár és az Internet használata is. 9. évfolyam 144 óra, heti 4 óra Gondolkodási módszerek Fejlesztési feladatok, Tartalom tevékenységek A szemléletes fogalmak A megismert számhalmazok, definiálása, tudatosítása. nevezetes ponthalmazok áttekintése, véges és végtelen halmazok, az intervallum fogalma. Halmazműveletek: unió, metszet, részhalmaz-képzés, két halmaz különbsége. A számosság fogalma. Módszer keresése az összes eset Egyszerű kombinatorikai áttekintéséhez. feladatok, az összes eset áttekintése. A szükséges és elégséges Az „akkor és csak akkor” feltétel megkülönböztetése. használata – (folyamatos). Tétel és megfordítása – (folyamatos).

A továbbhaladás feltételei Tájékozottság a racionális számkörben.

Részhalmaz, unió, metszet, két halmaz különbsége.

Számtan, algebra Fejlesztési feladatok, tevékenységek A fogalom célszerű kiterjesztése, a számok nagyságrendjének tudása.

Műveletek végzése számokkal és algebrai kifejezésekkel, a szaknyelv használata.

Tartalom

A továbbhaladás feltételei

A hatványozás értelmezése 0 és negatív egész kitevőre, a hatványozás azonosságai (legalább egy azonosság bizonyítása); számok abszolút értéke, normál alakja. Nevezetes azonosságok: kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás; (a ± b)2, a2 – b2 szorzat alakja, (a ± b)3, a3 – b3 szorzat alakja. Ezen azonosságok alkalmazása egyszerű algebrai egészekkel és törtekkel végzett műveleteknél. Egyes változók kifejezése fizikai, kémiai képletekben.

Az azonosságok ismerete és alkalmazásuk.

29

Számok abszolútértéke, normál alakja. A másodfokú azonosságok alkalmazása. A négy alapművelet egyszerű algebrai kifejezésekkel.

Algoritmikus gondolkodás és a gyakorlati problémák modellezése, értő szövegolvasás.

A rendszerező képesség fejlesztése. A matematika iránti érdeklődés erősítése az elemi számelmélet alapvető problémáival és matematikatörténeti vonatkozásaival.

Elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek. Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszerek. Egyenletrendszerre vezető szöveges feladatok, százalékszámítás, kamatszámítás. Egy abszolút értéket tartalmazó egyenletek. Osztó, többszörös. Prímszám, összetett szám. A számelmélet alaptétele. Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Relatív prímek. Oszthatósági feladatok. Példa számrendszerekre. Helyiértékes írásmód.

Egyszerű egyenletrendszerek biztos megoldása. A százalékszámítás alkalmazása a gyakorlatban.

Tartalom


A függvény fogalma, megadásának módjai. A függvény elemi tulajdonságai. A lineáris függvény, abszolútérték függvény, másodfokú függvény. Gyakorlati példák további függvényekre. A fordított a arány, x  . x

Az alapfüggvények tulajdonságainak ismerete. Képlettel megadott függvény ábrázolása értéktáblázat segítségével.

Tartalom


Geometriai alapfogalmak. Nevezetes ponthalmazok. Háromszögekkel, négyszögekkel, sokszögekkel kapcsolatos ismeretek kiegészítése, rendszerezése. A háromszög nevezetes vonalai, beírt köre, körülírt köre. (Legalább egy tétel

Speciális háromszögek, négyszögek és szabályos sokszögek tulajdonságainak ismerete.

3-mal, 9-cel való oszthatóság ismerete. Számok prímtényezőkre való bontása. 2-es alapú számrendszer kapcsolata a 10-es alapú számrendszerrel.

Függvények, sorozatok Fejlesztési feladatok, tevékenységek A függvényszemlélet fejlesztése: a hozzárendelések szabályként való értelmezése. A megfelelő megkeresése.

modell

Geometria Fejlesztési feladatok, tevékenységek Tájékozottság a megismert síkidomok tulajdonságaiban.

Sejtések megfogalmazása, új összefüggések felfedezése, bizonyítási igény kialakítása.

30

A nevezetes vonalak és a háromszög beírt és köréírt körének ismerete.

bizonyítása.) Thalész tétele, a kör és érintői. A transzformációk mint függvények értelmezése, a matematika különböző területei közötti kapcsolatok keresése.

Síkbeli tájékozódás, tervezés, a konstrukciós, analizáló képesség és a diszkussziós igény kialakítása, sokoldalú szemléltetés, szerkesztőprogramok megismerése.

Egybevágósági transzformációk. A tengelyes és középpontos tükrözés, az eltolás áttekintése, rendszerezése, pont körüli elforgatás és tulajdonságai. Egybevágó alakzatok. A vektor fogalma, vektorok összeadása, kivonása. A forgásszög fogalma, ívmérték, a kör középponti szöge. A körív hossza, körcikk kerülete, területe (képletek használata). Egyszerű szerkesztési feladatok.

A körrel kapcsolatos fogalmak és az érintő tulajdonságának ismerete. Az eltolás és tükrözések tulajdonságainak felhasználása egyszerű feladatokban.

Valószínűség, statisztika Fejlesztési feladatok, tevékenységek A statisztikai adatok helyes értelmezése.

Tartalom


Statisztikai adatok és ábrázolásuk (kördiagram, oszlopdiagram stb.), számtani közép, medián, módusz; szórás.

Számsokaság számtani közepének kiszámítása, a középső érték (medián) és a leggyakoribb érték (módusz) ismerete. Kördiagram, oszlopdiagram adatainak értelmezése.

10. évfolyam 126 óra, 1. félév 3 óra, 2. félév 4 óra Gondolkodási módszerek Fejlesztési feladatok, tevékenységek A köznapi gondolkodás és a matematikai gondolkodás megkülönböztetése. A bizonyítási igény további fejlesztése.

Tartalom


Tétel és megfordítása. Bizonyítási módszerek, jellegzetes gondolatmenetek (indirekt módszer, skatulyaelv). Változatos kombinatorikai feladatok.

A csak kimondott, illetve be is bizonyított összefüggések megkülönböztetése.

31

Egyszerű sorbarendezési és kiválasztási feladatok konkrét elemszám esetén.

Számtan algebra Fejlesztési feladatok, tevékenységek A permanencia elve a számfogalom bővítésében.

A megoldás keresése többféle úton, tanulói felfedezések, önálló eljárások keresése. Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése. A matematika eszközként való felhasználása gyakorlati és természettudományos problémák megoldásában. Diszkussziós igény algebrai feladatoknál.

az

Az algebrai és grafikus módszerek együttes alkalmazása a problémamegoldásban.

Tartalom


A valós szám szemléletes fogalma, kapcsolata a számegyenessel, a valós számok tizedestört alakja, példák irracionális számokra.

Tájékozottság a valós számok halmazán, a racionális és irracionális számok tizedestört alakja, nevezetes irracionális számok ismerete. A négyzetgyök azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben.

A négyzetgyök azonosságainak használata egyszerű esetekben, az n-edik gyök. A másodfokú egyenlet megoldása, a megoldóképlet. A gyöktényezős alak..

A megoldóképlet biztos ismerete és alkalmazása.

Összefüggés két pozitív szám számtani és mértani közepe között. Másodfokú egyenletre vezető szöveges feladatok. Másodfokúra vezető törtes egyenletek. Kétismeretlenes másodfokú egyenletrendszerek Ekvivalens és nem ekvivalens lépések egyenletek átalakításánál, egyszerű négyzetgyökös egyenletek. Egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldása.

Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma.

Tartalom


A négyzetgyök függvény. A tanult függvények néhány egyszerű transzformációja. A forgásszög szögfüggvényeinek értelmezése, összefüggés a szög szögfüggvényei között. A szögfüggvények tulajdonságai (értelmezési tartomány, monotonitás, zérushelyek, szélsőértékek,

A szögfüggvények definíciójának ismerete, az x  sinx és x  cosx függvények ábrázolása és tulajdonságai.

Különböző típusú egyszerű szöveges feladatok megoldása.

Egyszerű négyzetgyökös egyenlet megoldása. A megoldások ellenőrzése.

Függvények, sorozatok Fejlesztési feladatok, tevékenységek Új függvénytulajdonságok megismerése, függvénytranszformációk alkalmazása. A négyjegyű függvénytáblázatok és matematikai összefüggések célszerű használata.

32

periodicitás, értékkészlet), a függvények ábrázolása. Geometria Fejlesztési feladatok, tevékenységek A transzformációs szemlélet fejlesztése.

Kreatív problémamegoldás. Geometriai ismeretek alkalmazása, biztos számolási készség, zsebszámológép célszerű használata.

A vektorok alkalmazása.

további

Tartalom


A középpontos hasonlóság. A hasonlósági transzformáció fogalma.

A hasonlóság szemléletes tartalmának ismerete, a középpontos nagyítás és kicsinyítés alkalmazása egyszerű gyakorlati feladatokban. Az alapesetek ismerete. A felsorolt tételek ismerete és alkalmazása egy vagy két lépéssel megoldható számítási feladatoknál.

A háromszögek hasonlósága, alapeseteinek ismerete és alkalmazása egyszerű esetekben. A hasonlóság alkalmazásai: háromszög súlyvonalai, súlypontja, arányossági tételek a derékszögű háromszögben. (Legalább egy tétel bizonyítása.) Hasonló síkidomok területének aránya, hasonló testek térfogatának aránya. Pitagorasz tételének, illetve a szögfüggvényeknek alkalmazása derékszögű háromszög hiányzó adatainak kiszámítására, gyakorlati feladatok. Nevezetes szögek szögfüggvény-értékeinek kiszámítása. A vektor szorzása számmal, vektor felbontása síkban.

Valószínűség, statisztika Fejlesztési feladatok, tevékenységek A valós helyzetek értelmezése, megértése és értékelése.

Tartalom Valószínűségi kísérletek. A valószínűség szemléletes fogalma, kiszámítása egyszerű esetekben.

33

A továbbhaladás feltételei Egyszerű megoldása a valószínűségi alapján.

problémák klasszikus modell

11. évfolyam 108 óra, heti 3 óra Gondolkodási módszerek Fejlesztési feladatok, tevékenységek A kombinatív készség fejlesztése. A többféle megoldási mód lehetőségének keresése. Becslés, a becslés összevetése a számításokkal. A gráf modellként való felhasználása.

Tartalom Középszint Emelt szint Vegyes A binomiális kombinatorik tétel ismerete ai feladatok. és Binomiális alkalmazása. együtthatók. Gráfelméleti alapfogalmak , alkalmazásuk . Feladatok megoldása gráfokkal.

A továbbhaladás feltételei Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása.

A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai.

Számtan, algebra Fejlesztési feladatok, tevékenységek

A matematikai fogalom célszerű kiterjesztése, a fogalmak általánosításánál a permanencia elv felhasználása.

Bizonyítás iránti igény mélyítése. Matematikatörténeti

Tartalom Középszint Emelt szint Másodfokúra visszavezethe tő egyszerű egyenletek. A Az hatványozás irracionális kiterjesztése kitevőjű pozitív alap hatvány esetén szemléletes racionális fogalma. kitevőkre. A hatványozás azonosságai és alkalmazásuk . A logaritmus értelmezése. A logaritmus 34


A hatványozás definíciója, műveletek, azonosságok ismerete egész kitevő esetén.

A logaritmus fogalmának ismerete, azonosságainak alkalmazása egyszerűbb

vonatkozások megismerése (könyvtár- és Internet használat). Az absztrakciós és szintetizáló képesség fejlesztése. Az önellenőrzés igényének fejlesztése.

azonosságai.

esetekben.

A definíciókon és a megismert azonosságok on alapuló exponenciális, logaritmikus és trigonometrik us egyenletek.

Exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenlet egyszerű, konkrét feladatokban.

Függvények, sorozatok Fejlesztési feladatok, tevékenységek A függvényfogalom fejlesztése. Összefüggések felismerése a matematika különböző területei között. A bizonyításra való törekvés fejlesztése.

Számítógép használata a függvényvizsgálatokban és a transzformációkban.

Tartalom A továbbhaladás feltételei Középszint Emelt szint A x→2x, a Racionális x→10x törtfüggvény. függvény, az Hatványfüggvé exponenciális ny. Az összetett függvény függvény. vizsgálata, exponenciális folyamatok a természetben. A logaritmus függvény, mint az exponenciális függvény inverze. A tanult cf(ax+b)+d Az alapfüggvények ábrái és függvények Szélsőérték legfontosabb tulajdonságainak tulajdonságai feladatok. vizsgálata (értelmezési(értelmezésitartomány, értékkészlet, tartomány, zérushely, szélsőérték). értékkészlet, zérushely, szélsőérték, monotonitás, periodicitás, paritás). Függvénytranszformáci ó:

35

f(x) + c; f(x + c); c f(x); f(c x). Geometria, mérés Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Tartalom

Középszint A térszemlélet fejlesztése. A Pontos fogalomalkotásra vektorokról törekvés. tanultak Bizonyítás iránti igény áttekintése. továbbfejlesztése. A A fizika és a matematika vektorművele termékeny kapcsolatának tek megmutatása. tulajdonságai . Két vektor skaláris szorzata. A skaláris szorzat tulajdonságai nak felsorolása. Tervszerű munkára nevelés. Szinusztétel, Az esztétikai érzék fejlesztése. koszinusztéte l. Az alkalmazásuk hoz szükséges egyszerű trigonometrik us egyenletek. A matematika gyakorlati Távolság, felhasználása. szög, terület A zsebszámológép és a meghatározás számítógép alkalmazása. Az a gyakorlati eredmények realitásának és feladatokban pontosságának eldöntése. (fizikában). Geometriai feladatok megoldása algebrai eszközökkel. A bizonyítási készség fejlesztése.

Helyvektor. Műveletek koordinátákk al adott vektorokkal. Szakasz felezőpontja,

36


Emelt szint Vektorműveletek és tulajdonságaik (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás). Vektorok alkalmazásai.

A szinusztétel és a koszinusztétel alkalmazása alapfeladatok megoldásában (a háromszög hiányzó adatainak meghatározása).

Vektorok koordinátáinak biztos használata.

Szakasz felezőpontja koordinátáinak kiszámítása.

Adott probléma többféle megközelítése.

harmadolópo ntja. A háromszög súlypontja. Két pont távolsága, szakasz hossza. A kör egyenletei. Az irányvektor, a normálvektor , az iránytangens fogalma, ezek kapcsolata. Az egyenes egyik egyenlete. Két egyenes párhuzamoss ágának, merőlegesség ének feltétele, két egyenes metszéspontj a. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör adott pontjához tartozó érintője.

A parabola egyenlete.

A kör középponti egyenletének ismerete.

A parabolaegyenes és a parabola-kör kölcsönös helyzete.

Az egyenes egy szabadon választott egyenletének tudása. Két egyenes metszéspontjának meghatározása. Kör és egyenes kölcsönös helyzetének vizsgálata.

Valószínűség, statisztika Fejlesztési feladatok, tevékenységek A körülmények kellő figyelembevétele. Előzetes becslés összevetése a számításokkal.

Tartalom Középszint Emelt szint Egyszerű Visszatevés valószínűség- nélküli számítási mintavétel és problémák. alkalmazásai. A A binomiális binomiális eloszlás eloszlás

37


(visszatevése s mintavétel). Eseményekk el végzett műveletek egyszerű, konkrét feladatokban. Modellalkotásra nevelés.

Relatív gyakoriság. A valószínűség klasszikus modellje. A számítógép alkalmazása Statisztikai statisztikai adatok, illetve mintavétel. a véletlen jelenségek vizsgálatára. gyakorlati A mindennapi problémák életben. értelmezése, a statisztikai zsebkönyvek, a napi sajtó adatainak elemzése.

tulajdonságai várható értéke és alkalmazásai. A hipergeometrik us eloszlás.

Feltételes valószínűség fogalma és konkrét alkalmazásai.

A relatív gyakoriság és a valószínűség közötti szemléletes kapcsolat ismerete, egyszerű valószínűségi feladatok megoldása.

12. évfolyam 96 óra, heti 3 óra Gondolkodási módszerek Fejlesztési feladatok, tevékenységek Az ismeretek rendszerezése. A matematika különböző területei közti összefüggéseinek tudatosítása.

A deduktív gondolkodás további fejlesztése. A „ha akkor” és az „akkor és csak akkor” helyes használata.

Tartalom Középszint Emelt szint Ekvivalencia, implikáció. A halmazelmél eti és logikai ismeretek kapcsolata, rendszerezés e. A minden, ”van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása. A megismert Húr és bizonyítási érintőnégysz módszerek ögek. összefoglalás Középponti

38

A továbbhaladás feltételei Az előző évek tantervében felsorolt továbbhaladási feltételek.

a. A kombinatorik ai és gráfokkal kapcsolatos ismeretek áttekintése.

és kerületi szögek tétele.

Számtan, algebra Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Matematikatörténeti ismeretek (könyvtár- és Internet használat).

Szám- és műveletfogalom biztos alkalmazása.

Tervszerű, pontos és fegyelmezett munkára nevelés. Az önellenőrzés fontossága.

Tartalom Középszint Emeltszint Rendszerező összefoglalás. Számhalmazok. Számelméleti összefoglalás . A valós számok és részhalmazai. A műveletek értelmezése, műveleti tulajdonságo k. Közelítő értékek. Egyenletek Nevezetes Paraméteres másod- és egyenletek. A harmadfokú középértékek algebrai , nevezetes azonosságok. egyenlőtlensé Első- és gek másodfokú alkalmazása. egyenlet és Több egyenlőtlens ismeretlenes ég. egyenletrends Négyzetgyök zerek. ös Egyszerű kifejezések egyenlőtlensé és grendszerek. egyenletek. Egyszerű exponenciáli s, logaritmikus,

39

A továbbhaladás feltételei Az előző évek tantervében felsorolt továbbhaladási feltételek.

A problémamegoldó gondolkodás, a szövegértés, a szövegelemzés fejlesztése.

trigonometri kus egyenletek és azonosságok. Az egyenletmeg oldás módszerei. Az alaphalmaz szerepe. Egyszerű kétismeretlen es elsőfokú és másodfokú egyenletrend szer. Szöveges feladatok.

Függvények, sorozatok Fejlesztési feladatok, tevékenységek A matematika alkalmazása a gyakorlati életben. Matematikatörténeti feladatok.

Tartalom A továbbhaladás feltételei Középszint Emelt szint Sorozat Számtani és mértani sorozat A sorozat megadása,jelle esetén az n. tag, és az első n fogalma. mzése. elem összegének kiszámítása Számtani és Járadékszámítá feladatokban. mértani s. Kamatoskamat-számítás sorozat, az n. A határérték alkalmazása egyszerű tag, az első n szemléletes gyakorlati feladatokban. elem fogalma. összege. A folytonosság Kamatoskam szemléletes at-számítás. fogalma. A differenciálhán yados fogalma, alkalmazása. Szélsőérték feladatok. Rendszerező összefoglalás

Az absztrakciós készség fejlesztése.

A függvényekr

40

Az előző évek tantervében felsorolt továbbhaladási feltételek.

A függvényszemlélet fejlesztése. A függvények alkalmazása a gyakorlatban és a természettudományokban.

ől tanultak áttekintése, rendszerezés e. Az alapfüggvény ek ábrázolása. Függvénytranszformáci ók. Függvényviz sgálat függvényábrá k segítségével.

Geometria, mérés Fejlesztési feladatok, tevékenységek A térszemlélet fejlesztése. Az esztétikai érzék fejlesztése.

Tartalom Középszint Emeltszint

A továbbhaladás feltételei Az előző évek tantervében felsorolt továbbhaladási feltételeken kívül: térelemek kölcsönös helyzetének, távolságuk, hajlásszögük definíciójának ismerete.

Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, szöge. A terület- és kerületszámít ással kapcsolatos ismeretek összefoglalás a. A tanult poliéderek felszíne, térfogata. A forgáshenger és a forgáskúp felszíne és térfogata. A csonkagúla, a csonkakúp, a gömb

41

A kétoldali közelítés módszere, a határozott integrál szemléletes fogalma, alkalmazása.

térfogata, felszíne.

Rendszerező összefoglalás A matematika gyakorlati Geometriai alkalmazásai a térgeometriában. alapfogalmak Sík- és térgeometriai ismeretek , összekapcsolása, analógiák ponthalmazo felismerése. k.

A függvényszemlélet fejlesztése. A deduktív gondolkodás fejlesztése.

Egybevágósá gi és hasonlósági transzformáci ók áttekintése. Háromszöge kre, négyszögekre és a körre vonatkozó tanult tételek és alkalmazásai k. Vektorok, vektorok koordinátái. Vektorművel etek, műveleti tulajdonságo k, alkalmazások . Derékszögű koordinátarendszer. Egyenes és kör egyenlete. Trigonometri kus összefüggése k és alkalmazásai

42

A megismert felszín- és térfogat-számítási képletek alkalmazása egyszerű feladatokban. A geometriai transzformáci ó mint függvény. Egybevágósá gi és hasonlósági transzformáci ók alkalmazása számításos és bizonyításos feladatokban. A merőleges vetítés.

k. A matematika különböző területei közötti összefüggések felhasználása.

Valószínűség, statisztika Fejlesztési feladatok, tevékenységek A leíró statisztika és a valószínűség-számítás gyakorlati szerepe, alkalmazása. A számítógép felhasználása statisztikai adatok kezelésére, véletlen jelenségek vizsgálatára.

Tartalom Középszint Adatkezelésn él osztálybasoro lás. Terjedelem. Összefoglalá s: Adathalmazo k jellemzői: számtani közép, mértani közép, súlyozott közép, medián, módusz, szórás.


Emeltszint Az előző években felsorolt továbbhaladási feltételek.

Hisztogram.

Gyakoriság, relatív gyakoriság. A klasszikus valószínűségi modell. Egyszerű klasszikus valószínűség-számítási feladatok megoldása. Optimális szint - minden évfolyamon A tananyagban előkerülő fogalmak, azonosságok és tételek önálló alkalmazása a feladatokban. Tanulói eszközök Kosztolányi József, Kovács István, Pintér Klára, Urbán János: Sokszínű matematika 9. 43

Kosztolányi József, Kovács István, Pintér Klára, Urbán János: Sokszínű matematika 10. Kosztolányi József, Kovács István, Pintér Klára, Urbán János: Sokszínű matematika 11. Kosztolányi József, Kovács István, Pintér Klára, Urbán János: Sokszínű matematika 12. Gerőcs László, Orosz Gyula, Paróczai József, Szászné Simon Judit: Matematika – Gyakorló és érettségire felkészítő feladatgyűjtemény I. és II. Czapáry Endre, Czapáry Endréné, Csete Lajos, Hegyi Györgyné, Iványiné Harró Ágota, Morvai Éva, Reiman István: Gyakorló és érettségire felkészítő feladatgyűjtemény III. Négyjegyű függvénytáblázatok Nagyméretű spirálfüzet Különböző színű golyóstollak, ceruzák, radír Körző, egyenes és derékszögű vonalzó, szögmérő Számológép Tanári felszerelések és eszközök Kosztolányi József, Kovács István, Pintér Klára, Urbán János: Sokszínű matematika 9. Kosztolányi József, Kovács István, Pintér Klára, Urbán János: Sokszínű matematika 10. Kosztolányi József, Kovács István, Pintér Klára, Urbán János: Sokszínű matematika 11. Kosztolányi József, Kovács István, Pintér Klára, Urbán János: Sokszínű matematika 12. Gerőcs László, Orosz Gyula, Paróczai József, Szászné Simon Judit: Matematika – Gyakorló és érettségire felkészítő feladatgyűjtemény I. és II. Czapáry Endre, Czapáry Endréné, Csete Lajos, Hegyi Györgyné, Iványiné Harró Ágota, Morvai Éva, Reiman István: Gyakorló és érettségire felkészítő feladatgyűjtemény III. Négyjegyű függvénytáblázatok Fehér és legalább négy különböző színű kréta Számológép Geometria feladatgyűjtemény I. II. Matematika feladatgyűjtemény I. II. Iskolai felszerelések és eszközök jó minőségű, nem fénylő nagyméretű táblák kréták táblai vonalzó, körző és szögmérő szemléltető testek számítógép számítógépes szoftverek: Excel videó videokazetták, oktatóprogramok írásvetítők, fólia Tanítási módszerek A 9. és 10. évfolyamon az egész osztály egyidejűleges tanítása folyik oly módon, hogy a tanár felvezeti az új fogalmakat, pontosan meghatározza az oda vonatkozó definíciókat, tételeket, ha szükséges, akkor a tételeket bebizonyítja,

44

típuspéldákat mutat a tanult új dolgok használatára, feladatokat oldat meg a tanulókkal, házi feladatot ad az új anyag begyakorlásához és a régiek szinten tartásához, ellenőrzi a házi feladatokat és az ott előforduló problémákat megtárgyalja a tanulókkal, nagyobb témák után a dolgozatok előtt összefoglal. A 11. és 12. évfolyamon csoportbontásban történik a tanítás az előzőekben tárgyalt elvek szerint. A csoportok vagy a tanult nyelv vagy a tudás szintje alapján a szakos tanár javaslatát figyelembe véve kerülnek kialakításra a 10. év végén.

Értékelési módszerek Témazáró dolgozatok megírása, amely csak feladatokat tartalmaz. Kisebb lélegzetű röpdolgozatok írása, mind elméleti, mind gyakorlati anyagból. Házi feladatok ellenőrzése. Tanulók táblánál történő szerepeltetése, mind elméleti, mind gyakorlati anyagból. Frontális tájékozódás. Egy évfolyamdolgozat. A dolgozatok értékelése %-os formában történik, figyelembe véve a mindenkori érettségin követendő felosztást. 0-20% elégtelen 21-40% elégséges 41-60% közepes 61-80% jó 81-100% jeles

45

Történelem Cél: A történelem tantárgy tanításának célja, hogy: - a tanulók pozitív személyiségvonásai tovább fejlődjenek. - a történelmi személyiségek példája alapján találják meg helyüket emberként és állampolgárként. - értsék meg korunk politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeit, igazodjanak el a jelenkor sokszor szövevényes viszonyain (visszagondolva a történelem hasonló eseményeire). - okozzon számukra örömet az ismeretszerzés, s ebben használják fel a legmodernebb eszközöket is (Internet, CD-ROM, stb.). - a tények ismeretein túl legyenek érzékenyek a problémákra, legyen igényük a tudás bővítésére, az önálló ismeretszerzésre, tanulásra. - legyen általában is pozitív viszonyuk a társadalomtudományokhoz, amelyek súlya, szerepe pillanatnyilag csökkenőben van. - a letűnt korok értékrendjét, szemléletét vizsgálva értsék meg az erkölcsi kategóriák változását, s lehetőség szerint kapjanak egy viszonylag stabil, modern erkölcsfogalmat, amely segíti őket a társadalmi beilleszkedésbe. - a múlton keresztül értsék meg a jelenkor problémáinak gyökerét, környezetük – időnként akár negatív – megnyilvánulásait. - alakuljon ki bennük a felelős magatartás, a közösségért tenni akaró személyiségjegyek. - lássák meg, hogy egy-egy probléma megoldásához több út vezet, s az egyénnek van lehetősége a választásra, a döntésre, s ezzel élnie is kell. - a tanulók az egyes összefüggéseken belül ismerjék fel nemzeti kultúránkat, nagy történelmi személyiségeink munkásságát, hazánk történelmére ható külső eseményeket, sorsfordulóinkat, válaszútjainkat, lehetőségeinket és korlátainkat, egyszóval a magyar nép történelmét, hogy felelősen tudjanak gondolkodni felnőttként. - az ismereteik segítsék hozzá őket, hogy megértsék nemzetünk nagyjainak önfeláldozó tevékenységét, legyen nemzettudatuk, alapozódjon meg a szülőföld, a haza szeretete. - legyenek toleránsak más népek, etnikumok értékei, viselkedése iránt, ismerjék a kirekesztés súlyos következményeit. - az egyetemes történelem, a közös európai értékek elsajátítása és a magyar múlt befogadásán túl ismerjék szűkebb környezetük (városuk) múltját és tradícióit is, alakuljon ki bennük a lokálpatriotizmus nemes hagyománya. Követelmények: Az általános iskolai ismeretekre alapozva - tudják a tanulók az elsődleges és másodlagos forrásokat kezelni, ismerjék az anyaggyűjtés szabályait. - alakuljon ki a tájékozódási készségük (könyvtár, kézikönyv, atlasz stb.) a szakirodalomban, a társtudományok anyagaiban. - legyenek jártasak a modern ismerethordozók használatában (Internet, CD-ROM). - ismerjék fel - a tantárgy jellegéből fakadóan – nagy súllyal szereplő összefüggéseket, s azt hogy ezek az összefüggések nem mindig képezhetők le egy egzakt módon, olykor igen bonyolult cselekménysorban kell a lényeget a lényegtelentől megkülönböztetni.

46

-

-

-

-

a történelmi példák alapján váljon világossá az egyén lehetősége a történelmi folyamatban, illetve az egyes ember felelősségvállalásának, véleményalkotásának fontossága. a kifejezőképesség fejlesztésének e szakaszában az események elbeszélésein túl legyenek képesek a források pontos tartalmi ismertetésére, kiselőadások megtartására, az érvelés technikájának kultúrált alkalmazására. alkalmazzák és értsék a fogalmakat, szakkifejezéseket. törekedjenek a téma tömör, lényegtelen elemeket mellőző megfogalmazására szóban és írásban egyaránt, legyen ez egy írásbeli, számonkérés, avagy egy referátum. tudjanak vázlatot készíteni, jegyzetelni, táblázatot készíteni. legyenek képesek diagramok, grafikonok elemzésére és szükség szerint elkészítésére. ismerjék fel a térbeli és időbeli tájékozódás fontosságát, tudják, hogy a történelemi események topográfiai és kronológiai elhelyezése elengedhetetlen a megértésben. lássák át a szinkronizmusokat, az egyetemes és magyar történelmi események párhuzamiságát, egymásráhatását, valamint az általános kultúrtörténeti kapcsolódásokat. a legfontosabb évszámokat tudják, legyenek képesek kronológiai táblázatok készítésére, illetve az ilyen jellegű szakkönyvek használatára. képesek legyenek a térben való tájékozódásra is, térképvázlat készítésére, vaktérképen való eligazodásra, letűnt birodalmak, helyek mai földrajzi viszonyok közé való elhelyezésére. értsék meg, hogy több szempontból nézhetjük a múlt eseményeit, adott konkrét történelmi esemény több – akár egymásnak ellentmondó – szakvéleményt is kiválthat. ugyanígy tudják értékelni az ugyanarról az eseményről különböző aspektusból megnyilatkozó forrásokat, legyenek kritikusak a vélemények összevetésekor. értsék, hogy a történelmi folyamatokat az adott kor embere máshogy élte meg, mint a mai ember. tudják megkülönböztetni a fejlődést a hanyatlástól, a lassú evolúciót a forradalmi változásoktól. tudjanak beszámolni a lakóhely történelméről, az aktuális helyzetről, intézményeiről. ismerjék a jelenlegi politikai helyzet alapelemeit, pártokat, politikai nézeteket, társadalmi szervezeteket, civil szerveződéseket.

Beépítettük helyi tantervünkbe azokat a kulcskompetenciákat, amelyeket az egyén személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári létéhez, a munkájához, a társadalmi beilleszkedéséhez szükségesek. Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az egyes kompetenciaterületek átfedhetik egymást, összefonódhatnak, elemei támogatják, erősítik a különböző területek kompetenciáit. De minden órán minden terület intenzív fejlesztésére nem kerülhet sor. - Az alábbi életpálya-építő kompetenciákat fejlesztjük elsősorban: önismeret, önbemutatás. 47

- szociális és életviteli kompetenciák közül pedig az alábbiak szerepelnek programunkban: környezettudatos magatartás, kritikai gondolkodás, aktív felelősségtudat, szociális érzékenység, problémamegoldó képesség. Együttműködés (kooperativitás), empátia, tudatosság a kapcsolatokban, önállóság, önbizalom, belső harmóniára való képesség, kreativitás, nyitottság, rugalmasság, mások elfogadása. - Fejlesztjük a tanulók szövegértési képességét minden tanórán és minden évfolyamon. 9. évfolyam Összesen: évi 72 óra Témakörök Őskor – 6 óra Tananyag - Az emberré válás folyamata. - Az élelemtermelés kialakulása. - Az ősi hiedelemvilág. - Magyarországi lelőhelyek. Követelmény Évszámok - A homo sapiens megjelenése. - Az élelemtermelés kezdetei. Fogalmak - homo sapiens, őskőkor, újkőkor, mágia, rézkor, bronzkor, vaskor Topográfia - Rudabánya, Vértesszőlős, Összefüggések - A zsákmányoló és termelő ember életmódja közötti különbség. - Az emberré válás feltételei. - A mágia szerepe az ősember életében. - Az ősközösség felbomlása. Kiegészítő ismeretek, emelt szintű követelmények Évszámok: - mókuscickány megjelenése - paleolit időtartama Fogalmak: - fétis - totemhit, - matriarchális, patriarchális társadalom, osztálytársadalom, arisztokrácia, - rasszok Topográfia: -Lascaux-i barlang, Altamira-barlang, Cro-Magnon

48

Ókori Kelet – 10 óra Tananyag - A folyamvölgyi kultúrák (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína). - Városállamok és birodalmak. - Vallás és kultúra az ókori Keleten1 Követelmények: Évszámok - Kr.e. 3000 körül, Kr.e. XVIII. sz., Kr.e. X. sz., Kr.e. 525. Személyek - Kheopsz, Hammurapi, Dávid, Dareiosz, Xerxész, Buddha, Fogalmak - despotizmus, politeizmus, monoteizmus, biblia, állam, hieroglifa, kaszt, buddhizmus, brahmanizmus, Topográfia - Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia, Palesztina, Sumer, Asszíria, Perzsia, India, Kína, Babilon, Türosz,Júdea, Izrael, Jeruzsálem, Összefüggések - Öntözéses földművelés és a nagy politikai egységek létrejöttének összefüggése. - Ókori társadalmak felépítése, despotikus királyok isteni hatalmának eredete. - Katonaállamok fejlődési kérdése. Kiegészítő anyag, emelt szintű követelmények Kronológia: -Óbirodalom, Középbirodalom, Újbirodalom, Kr.e.612, Személyek: - II. Ramszesz, Salamon, Ménész, Thotmesz,Hórusz, Ámon, Ré - Kürosz, - Konfucius Fogalmak: - árja, dravida,hindu, sudra,szatrapia, szatrapa, vallási dualizmus Topográfia: - Szidon, Büblos - Ninive, Kis, Úr, Uruk, Lagas, Larsa, Eridu - Mohendzso Daro, Harappa - Théba, Memphisz, Hérakleopolisz Az ókori Görögország – 16 óra Tananyag - A polisz. - A demokrácia kialakulása Athénban. - A spártai állam. - A görög-perzsa háborúk. - Athén és Spárta párharca. - A görög hitvilág, művészet, tudomány és mindennapok. - Nagy Sándor birodalma. 1

Kiemelt rész az érettségi követelményeket jelzi a témakörök tekintetében közép és emelt szinten egyaránt.

49

Követelmények Évszámok - Kr.e. XIII. sz., Kr.e. 776, Kr.e. 594, Kr.e. 508, Kr.e. 490, Kr.e. 480, Kr.e. 431-404, Kr.e. 336-323 Személyek - Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Miltiadész, Leonidasz, Themisztoklész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor.

Fogalmak - Polisz, arisztokrácia, démosz, türannisz, eklésia, esküdtbíróság, demokrácia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus, Topográfia - Athén, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopülai-szoros, Szalamisz, Pelloponészosz, Makedónia, Alexandria Összefüggések - Görög gyarmatosítás szükségessége és következményei. - Démosz politikai harcának főbb lépései. - Periklészi virágkor feltételei és eredményei. - Poliszrendszer válságának kibontakozása. - A görög hitvilág sajátosságai. - A hellenizmus lényege. Kiegészítő anyag, emelt szintű követelmények Évszámok: -Kr. e. 621, Kr.e 479, Kr.e.8-6.sz., Fogalmak: - Arkhon,tamiász, adósrabszolgaság, timokrácia, hoplita, helóta, gerúszia, phülé, - idealizmus, mitológia, Személyek: - Drakon, - Görög istenvilág lakói Topográfia: - Attika, Kréta, Mykéne, Milétosz, Délosz, - Plataia, Khaironeia, Az ókori Róma – 18 óra Tananyag - Róma városállamból birodalommá válik. - A köztársaság virágkora és válsága. - Az egyeduralom kialakulása. - A császárkor. - Társadalom, államszervezet, hadsereg. - A római hitvilág, művészet, tudomány és a jog. - A mindennapi élet. - A kereszténység kialakulása és elterjedése.

50

-

A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása

Követelmények: Évszámok - Kr.e. 753, Kr.e. 510, Kr.e. 367, Kr.e. 264-241, Kr.e. 218-201, Kr.e. 168, Kr.e. 48, Kr.e. 31, 313, 395, 476 Személyek - Hannibal, Marius, Sulla, Spartacus, Pompeius, Caesar, Antonius, Augusztus,Traianus, Hadrianus, Diocletianus, Jézus, Pál, Constantinus, Attila, Fogalmak - patricius, plebejus, consul, senatus, dictator, néptribunus, provincia, senatori rend, lovagrend, triumvirátus, principatus, limes, legio, colonus, dominatus, zsinagóga, diaszpóra, apostol, egyház, püspök, zsinat, Topográfia - Róma, Karthagó, Cannae, Actium, Pannónia, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria Kiegészítő anyag, emelt szintű követelmények Évszámok: Kr.e. 60, Kr.e. 44, Kr.e. 43, Kr.e. 202., Személyek: - Grachhusok, , Lepidus, Crassus, - Tarqiunius Superbus, Cornelius Scipio - Romulus Agustulus - Cicero, Tacitus Fogalmak. - Cliens, censor, magistratus, pun, nobilitas, néppárt, optimaták, latifundium, colonus, gladiátor - kollégium, polgárháború, Pax Romana, Topográfia: -Záma, Hispánia, Gallia, Dacia, Názáret, Betlehem, Catalaunum Összefüggések - Korai köztársaság korának társadalmi, politikai berendezkedése. - Róma terjeszkedésének következményei. - A köztársaság válságának okai és megoldási módozatok. - Caesar hatalomra jutása és tevékenysége. - Augustus uralmának előfeltételei, augustusi uralom jellemzői. - A birodalom meggyengülésének belső és külső okai. - A római mitológia alapelemei. A korai feudalizmus története Európában – 6 óra Tananyag - A Frank Birodalom kialakulása. - A feudális gazdasági-társadalmi rend kialakulása. - A nyugati és keleti kereszténység - A Bizánci Birodalom fejlődése.

51

-

Az iszlám és az arab világ. Az államalapítások kora Közép-, és Kelet-Európában.

Követelmények Évszámok - 622, 732, 800, 843, 962, 1054 Személyek - Klodvig, Kis Pippin, Karolingok, Nagy Károly, Szent Benedek, I. Ottó, Mohamed Topográfia - Poitiers, Aachen, Konstantinápoly, Egyházi Állam, Kijev, Mekka, Fogalmak - grófság, ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, hűbérbirtok, jobbágy, robot, allódium, iszlám, Összefüggések - Nagy Károly birodalmának örökébe lépő új államok kezdetei. - Karoling kultúra. - Hűbéri viszony kialakulása, sajátosságai. - A jobbágyság kialakulása. - A korai feudalizmus gazdasági sajátosságai. Kiegészítő anyagok, emelt szintű követelmények Személyek: - Martell Károly, Justinianus, Capetingek, Vitéz Boleszláv, Fogalmak: - hűbéres (vazallus, hűbérúr), senior, hűbéri lánc, - kétnyomásos gazdálkodás, legelőváltó gazdálkodás, földközösség, nyomáskényszer. - Majorság, - Kijevi Rusz Topográfia: - Verdun, Cordoba, Bagdad A magyar nép története 1116-ig – 14 óra Tananyag - A magyar nép őstörténete és vándorlása. - A honfoglalástól az államalapításig - Géza fejedelem és István király életműve. Követelmények Évszámok - 896, 955, 973, 997-1000-1038, Személyek - Álmos, Árpád, Géza fejedelem, István király, Imre herceg - ,Koppány - Szent Gellért püspök Topográfia - Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom Fogalmak

52

nomadizmus, kettős fejedelemség, nemzetség, törzs, székely, kalandozások, vármegye, ispán, tized, Összefüggések - A magyar nép letelepedésének feltételei. - A kalandozások oka, sikereinek titka, megszűnésének okai. - Géza szerepe az államalapításban. - István útja a teljes hatalomig. - István egyházszervező tevékenysége, törvényei. - István közigazgatási rendszere. - A trónutódlás problémája István halála után. - A feudális állam meggyengülésének okai, kivezető út. - Szent László és Kálmán törvényei közötti különbség. -

Kiegészítő anyag, emelt szintű követelmények Évszámok: - 933,1028, 1046, Személyek: .- Sarolt,Vata ,Vazul, Gizella, - 7 magyar törzs neve - Szvatopluk - II. Szilveszter - Ajtony, Gyula Fogalmak: - szakrális fejedelem, sámánizmus, primogenitura, , várszolga,udvarházak - levirátus, pogányság, kettős honfoglalás. - Vogulok, osztjákok, rovásírás - Tarsolylemezek, ínség, bőség, szeniorátus, primogenitúra, várnép, várjobbágy Topográfia: - Merseburg, Ménfő, Szlavónia, Kalocsa, Nagyvárad, Fehérvár, Mindennapi életmódtörténet – 2 óra Tananyag - Eltérő elméletek, mítoszok a magyarság őstörténetéről. Új tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek - Lényegkiemelés megadott szempontok szerint. - Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. - Tudományos ismeretterjesztő szöveg lényegének kiemelése, tartalmi összehasonlítása egyéb ismeretforrásokkal. - Tájékozódás kézikönyvekben, ismeretterjesztő folyóiratok repertóriumaiban és az Internet valamely magyar nyelvű keresőprogramjában. - Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. - Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. - A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott ős-, ó- és kora középkori jelenségekben, folyamatokban. - Kiemelkedő történelmi személyiségek döntéseinek értékelése.

53

Másodlagos forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. Kifejezőképességek - Vitaindítók tartása adott témáról tanári útmutatás alapján. - Szóbeli ismertető (felelet, kiselőadás) tartása előzetes vázlatkészítéssel. - Egy előre megadott álláspont képviselete egyes történelmi kérdések megvitatása során. - Jegyzetkészítés kb. 5-6 percnyi normál beszédtempójú előadásrészletről. - Kivonat készítése rövidebb (4-5 oldal) tudományos ismeretterjesztő szövegrészletről, feleletterv készítése megadott témáról. - Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági- és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. - Ellentétes nézetek összehasonlítása és megvitatása az őstörténet, az ókor és a középkor kutatásával kapcsolatban. - Híres ókori és középkori tárgyi emlékek felismerése, azok bemutatása élőszóban. -

Tájékozódás az időben - A keresztény időszámítás összehasonlítása az egyiptomi, a görög, a római és az iszlám időszámítással. - A magyar őstörténet, a vándorlás és a honfoglalás eseményeinek hozzárendelése az egyetemes vagy az európai történelem nagy korszakaihoz. - Időrendi táblázat készítése. Tájékozódás a térben - Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása történelmi és földrajzi térképlapok egymás mellé illesztésével, a szaktanár útmutatása alapján. - Történelmi helyek megkeresése mai helyzetet tükröző térképeken. - Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeiről. A továbbhaladás feltételei - A tanulók legyenek képesek egyszerűbb tárgymásolatokat, íratlan forrásokról készült fényképeket, vázlatrajzokat (pl. régészeti lelőhelyről) forrásként értelmezni; rövid (kb. 1015 sornyi) ókori forrásrészleteket feldolgozni. - Tudjanak anyagot gyűjteni az iskolai könyvtárban és kisebb közkönyvtárakban tanári és könyvtárosi segítséggel megadott egyszerű témákhoz. - Legyenek képesek egyszerű elbeszélő források kritikai elemzésére tanári irányítással, valós tartalmuk és belső ellentmondásaik felismerésére. - Legyenek képesek felépített tanórai feleletekre, összefoglaló beszámolók előadására. - Legyenek képesek alkalmazni a történetiségben a keresztény időszámítást. - Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat leolvasni a középiskolában használatos történelmi atlasz megfelelő lapjáról. - Képesek legyenek történelmi jelenségek számszerűségének felbecsülésére vagy megmérésére történelmi térképen. Minimum szint: Az elégséges jegy eléréséhez el kell sajátítani a kötelező tananyag, az összefüggések, a fogalmak, évszámok, személyek és topográfiai ismeretek 50%-át, és erről úgy szóban, mint írásban számot is kell adni. Elvárható, hogy a tanuló a tankönyvi szövegből, vagy a tanári magyarázatból ki tudja emelni a lényeges elemeket, és ezeket megfelelő előadásmódban, összefüggő és logikus mondatokkal el tudja mondani, le tuja írni. Tudjon a tanuló vázlat alapján tanulni, illetve egyszerűbb vázlatot, tanári útmutatással megírni. A fenti tananyagban ismerje fel az alapvető történelmi folyamatok lényegét, tudja a fontosabb korszakhatárokat,

54

társadalmi mozgásokat, a legfontosabb gazdasági törvényszerűségeket, politikai intézményeket. Legyen képes az elolvasott forrásokat saját szavaival elmondani, lényegét kiemelni. Bonyolultabb összefüggéseket tanári segítséggel ismerjen fel. Használja biztosan az alapvető kronológiai ismereteket, tudja elhelyezni az eseményeket időben is. A térbeli tájékozódásnál alapvető feltétel, hogy a tanuló le tudja olvasni a térképről a tanult topográfiai adatokat, ezen ismeretek birtokában ismertetni tudjon csatákat, hadjáratokat, egyéb katonai eseményeket, határváltozásokat. Optimális szint: A jeles tanulónak el kell sajátítani a kötelező tananyag, összefüggések, fogalmak, személyek, kronológiai és topográfiai ismeretek 90%-át. Ezen ismeretekről tudjon írásban is ,szóban is logikusan, önálló előadás formájában, tanári segítség nélkül számot adni. Legyen képes a tankönyvi szövegből, vagy egyéb szakirodalomból kiselőadást készíteni, tanulótársainak élvezetesen előadni. Ezen referátumból tudja kiemelni a lényeges elemeket, s ezt vázlat formájában társainak átadni. Az önálló ismeretszerzés egyébként is legyen igénye, legyen képes egy adott témához szakirodalmat gyűjteni az iskolai könyvtárban, vegyen részt a tanár által kezdeményezett vitákban, avagy éppen ő kezdeményezzen vitát egy adott történelmi témáról. A jeles tanulótól elvárható, hogy nem pusztán az alapvető fontosságú ismeretekkel rendelkezzen, hanem a kiegészítő anyagban is szerezzen jártasságot. Az így árnyalt tudás birtokában ismerje fel a lényeges elemeket, összefüggéseket, ok okozati kapcsolatokat. Tudja a forrásokat nem pusztán interpretálni, hanem azt kritikusan elemezni is. Ismerje a forráskritikai szabályait, legyen képes több forrás összevetésére, értékelésére is. Bizonyos történelmi, gazdaságtörténeti ismeretek segítségével tudjon táblázatokat, egyszerűbb grafikonokat készíteni, az ábrázolható adatokat mások számára is érthető formába önteni. A kronológiai adatokat ne pusztán tudja, hanem ismerje fel az egyes népek történelme közötti párhuzamiságot, a kortársakat, s a művelődéstörténet összefüggéseket. Topográfiai ismereteit tudja szabadon alkalmazni, s mai térképeken is használni. Tudása legyen rugalmas, praktikus tudás, amit egy-egy újabb téma feldolgozásánál is elő tud venni.

10. évfolyam Összesen: 72 óra Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek - Írott források elemzése: az egyes szövegek forrásértékének megállapítása, ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása. - A középkor és a kora újkor jelentős személyiségei életútjának bemutatása. - Az élethelyzetek értékelése történelmi válaszutaknál és nehéz döntéseknél. - Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen folyamatok maradhattak, s maradtak is rejtve előtte (gazdasági folyamatok, éghajlati változások stb.) - A változások felismerése a történelemben, elemzése konkrét történelmi példákon.

55

Kifejezőképességek - Az induktív és deduktív érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. - A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. - Írásművek készítése történeti témákról segédeszközök nélkül vagy azok felhasználásával, a középkor és a kora újkor témáiból, meghatározott terjedelemben (15-20 sor stb.). - Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján. - A jegyzetek felhasználásával egy-kétoldalas kiselőadások készítése. - Tanári útmutatással szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb (3-6 oldalas) tanulmány készítése. - Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Tájékozódás az időben - Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. - A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése, időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása. Tájékozódás a térben - Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és földrajzi térképek alapján, szaktanári segítséggel (pl.: ásványkincsek – bányavárosok). - Az évfolyam topográfiai adatainak, folyamatainak, jelenségeinek megmutatása a mai viszonyokat tükröző térképeken. Témakörök Az érett középkor – 10 óra Tananyag - A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában. - A lovagkor. - A szabad költözésű jobbágyság és a vándormozgalmak. - A középkori városok - A középkor művelődése - Mindennapok a középkorban Követelmények Évszámok - 1066, 1095, 1122, 1215, 1278 Személyek - I. Vilmos, VII. Gergely, IV. Henrik, III. Ince, Habsburg Rudolf, Szent Ferenc, Szent Domonkos, Aquinói Szent Tamás, Fogalmak - királyi udvar, kiközösített, keresztes hadjáratok, eretnekség, kolduló rendek, városi önkormányzat, hospes, céh, skolasztika, egyetem, lovagi kultúra, romanika, gótika. Topográfia - Szentföld, Velence, Flandria, Champagne, Párizs, Oxford, Hanza városok, Levantei kereskedelem útvonala Összefüggések - Invesztitúra harc okai, eredményei. - Keresztes hadjáratok okai, eredményei.

56

-

Érett feudalizmus gazdasági, társadalmi sajátosságai, a technikai fejlődés következményei. A városfejlődés szakaszai. A középkori kultúra és gazdálkodásmód sajátosságai.

Kiegészítő anyag: Évszámok: - 1075, 1265, 1302 Fogalmak: - kommuna, quilde, hét szabad művészet, szügyhám, patrícius, plebejus, nyomásos gazdálkodás - simonia, cőlibátus, Canossa-járás, zarándok, ereklye, inkvizíció, invesztitúra - rendiség, rendi monarchia - Magna Charta Libertatum Személyek: - II. Orbán, Simon de Monfort, IV. Fülöp Topográfia: - Canossa, Genova, Cambridge Az Árpád-házi királyok kora – 11 óra Tananyag - Az új rend megszilárdítása – Szt. László és Könyves Kálmán - Az Aranybulla és a tatárjárás - Gazdasági és társadalmi változások a XIII. században - Az Árpád-kori kultúra Követelmények Évszámok - 1077-1095, 1095-1116, 1205-1235, 1222, 1235-70, 1241-42, 1301 Személyek - I. László, Könyves Kálmán, Anonymus, II. András, IV. Béla Fogalmak - bán, vajda, nádor, Szent Korona, regálé, báró, nemes, Aranybulla, familiaritás, székelyek, szászok, kunok, Topográfia - Szerémség, Muhi, Buda, Fehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia Összefüggések - III. Béla szerepe a magyar feudalizmus megszilárdításában. - Aranybulla-mozgalom előzményei. - Aranybulla tartalma, módosításai, nemesi vármegye kezdetei. - IV. Béla politikája a tatárjárás előtt és után (összehasonlítás). - Az Árpádok utolsó képviselői idejében kibontakozó anarchia. Kiegészítő anyag: Évszámok: - 1172-1196 Személyek: - Rogerius, Batu kán, III. Béla, Kézai Simon Fogalmak: - Ellenállási Záradék, predium, nemesi vármegye, serviens, bandérium

57

- Dukátus, dux - kancellária Topográfia: - Trau - Selmecbánya, Besztercebánya A késő középkor – 7 óra Tananyag - Nyugat-Európa válsága (éhínség, járványok, háborúk) - Itália, a humanizmus és a reneszánsz - Az angol, francia és spanyol rendi monarchia felemelkedése - A német császárság és a pápaság hanyatlása - A közép- és kelet-európai régió állomásai - Az oszmán birodalom terjeszkedése Követelmények Évszámok - 1410, 1415, 1453 Személyek - Jeanne d’Arc, Tudor-ház, Husz János, Gutenberg, III. Iván, II. Mohamed Fogalmak - rend, rendi monarchia, reneszánsz, humanizmus, husziták, szultán, szpáhi, janicsár Topográfia - Firenze, Prága, Rigómező Összefüggések - Nyugat- és Közép-Kelet- Európa rendiségének összevetése - A Török Birodalom terjeszkedésének hatásai - A százéves háború és a parasztháborúk kapcsolata Kiegészítő anyag: Évszámok: - 1337-1453, 1356, 1358, 1381, 1389 Személyek: - Guilleaume Caillet, John Ball, Wat Tyler - Medici, Machiavelli - Jan Zizka - Raffaello, Michelangelo, Leonardo da Vinci Fogalmak: - reconquista - mecénás - kelyhesek, táboriták - Arany Horda Topográfia: - Tábor, Konstanz, Milánó, Kasztília, Aragónia, Svájc

58

Magyarország a XIV-XV. században – 14 óra Tananyag - Károly Róbert - Nagy Lajos - Társadalmi változások, népesség - Luxemburgi Zsigmond - Védekezés a török terjeszkedés ellen - Hunyadi János, Hunyadi Mátyás - Életformák a XV. századi Magyarországon - Kultúra és művelődés Követelmények Évszámok - 1308-1342, 1342-82, 1351, 1387-1437, 1396, 1456, 1458-90 Személyek - Csák Máté, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, V. László, Kinizsi Pál Fogalmak - harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, főnemes, köznemes, kilenced, ősiség, végvári rendszer, Fekete sereg, rendkívüli hadiadó, Corvina. Topográfia - Visegrád, Havasalföld, Moldva, Kassa, Nikápoly, Nándorfehérvár, Szilézia, Bécs, Összefüggések - Károly Róbert hatalmának megszilárdítása, gazdaságpolitikája. - Az 1351-es törvények előzményei, következmények. - Magyar rendiség kezdetei. - Magyar uralkodók törökellenes harcai. - Hunyadi János hadjáratai, sikerének titka. - Hunyadi Mátyás kísérlete a rendiségre, központi hatalom. - Hunyadi Mátyás európai szerepe, művelődés e korban. Kiegészítő anyag: Évszámok: - 1312, 1335, 1443-44, 1444, 1448 - 1471 Személyek: - I. Ulászló - Beatrix, Podjebrád György, Jan Ziska, Janus Pannonius, Szilágyi Mihály, Vitéz János, Bonfini - Toldi Miklós - Budai Nagy Antal, Lépes György Fogalmak: - úriszék, pallosjog bányamonopólium, pénzverés monopóliuma - egy és ugyanazon nemesség elve - kiskirály, oligarchia, bárói ligák - interregnum - urbura, harmincadvám, dinasztikus külpolitika

59

- telkes katonaság - kormányzó, füstpénz Topográfia: - Temesvár, bányavárosok - Várna, Jajca, Szendrő, Gyulafehérvár - Rozgony Kora újkor – 13 óra Tananyag - A nagy földrajzi felfedezések és következményei (gyarmatosítás) - Az atlanti hatalmak felemelkedése - A modern világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei - Reformáció, ellenreformáció - Az abszolutizmus. A modern állam kialakulása - A hatalmi viszonyok átrendeződése Európában - A tudományos világkép átalakulása - Az angol forradalom. A parlamentáris monarchia kialakulása Követelmények Évszámok - 1492, 1517, 1618-48, 1640-49, 1689, 1701-1714 Személyek - Kolumbusz, Magellán, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Galilei, II. Fülöp, I. Erzsébet, Cromwell, Richelieu, XIV. Lajos, Nagy Péter Fogalmak - gyarmatosítás, konkvisztádor ültetvény, világkereskedelem, reformáció, protestáns, evangélikus, református, ellenreformáció, jezsuiták, barokk, manufaktúra, abszolutizmus, anglikán, puritán, Jognyilatkozat, merkantilizmus Topográfia - Németalföld, Antwerpen, London, portugál és spanyol gyarmatok, Versailles Összefüggések - Felfedezések okai, Spanyolország és Portugália szerepe. - A gyarmatok helyzete. - Reformáció okai, irányzatai. - 30 éves háború előzményei, Németországra gyakorolt hatása. - A tudomány fejlődésének jellemzői. Kiegészítő anyag: Évszámok: - 1498,1571, 1579, 1620, 1688 Személyek: - Cortez, Pizarro - Münzer Tamás, Loyolai Szent Ignác - Orániai Vilmos Fogalmak: - monopólium

60

- bekerítések - simónia, anabaptista, predesztináció, unitárius - presbiteriánus, independens, protektorátus, dicsőséges forradalom Topográfia: - Wittenberg, Colombusz útvonala, Lepanto, Utrecht, Genf - Fehérhegy Magyarország története a kora újkorban (1490-1711) – 15 óra Tananyag - A Jagelló-kor - A mohácsi csata és az ország három részre szakadása - A török hódoltság - A Habsburgok és a magyar rendek - Az Erdélyi Fejedelemség - Függetlenségi harcok és országegyesítő kísérletek: Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós - A reformáció és a katolicizmus megújulása Magyarországon - Gazdasági és társadalmi változások. Népesség és környezet. - A török kiűzése - Rákóczi szabadságharc Követelmények Évszámok - 1514, 1526, 1541, 1552, 1566, 1591-1606, 1664, 1686, 1699, 1703-11 Személyek - Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, II. Szulejmán, Fráter György, Zrínyi Miklós, Báthory István, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós, a költő, I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc, Fogalmak: - örökös jobbágyság, hajdú, hódoltság, kuruc, labanc, rendi konföderáció, trónfosztás Topográfia: - Mohács, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Győr, Várad, Nagyszombat Összefüggések: - Mátyás rendi államának felbomlása, örökös jobbágyság feltételei. - Mohácsi csatavesztés okai, következményei. - Az ország 3 részre szakadásának előzményei, a 3 rész sajátosságai. - Az Erdélyi Fejedelemség kiemelt szerepe a vizsgált időszakban, fejedelmeinek politikája a török és Habsburg valamint az európai politikával összevetve. - A királyi Magyarország lehetőségei és a hódoltság viszonyai. - A török kiűzetésének Magyarországra gyakorolt gazdasági, társadalmi és politikai hatása. - A Rákóczi-szabadságharc előzményei, főbb eseményei, a békekötés hatása Magyarországra. Kiegészítő anyag: Évszámok: - 1505, 1521, 1538, 1568, 1608, 1621 Személyek:

61

- II. Ulászló, Habsburg Ferdinánd, Thököly Imre, Károlyi Sándor. - Bakócz Tamás, Werbőczy István - Tomori Pál - János Zsigmond Fogalmak: - vetési pátens, vezérlő fejedelem. - Tripartitum, Partium - szandzsák, vilajet, Hódoltság,pasa, bég,harádzs, végvári katonaság - újszerzeményi Bizottság Topográfia: - Kőszeg, Temesvár, Szatmár, Rodostó, Ónod, Szerencs, Brezán - Zimony, Szabács - Drégely, Nikolsburg, Vasvár - Szentgotthárd, Zenta Mindennapi élet, életmódtörténet – 2 óra - Érdekérvényesítés és érdekvédelem a középkorban (kommuna, céh, guilde, egyetem). - Bűn és bűnüldözés a középkorban. A továbbhaladás feltételei - A tanulók ismerjék fel a tananyagban szereplő fontosabb középkori és kora újkori tárgyi emlékeket, legyenek képesek azokat értelmezni, élőszóban vagy írásban. - Képesek legyenek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére, az eltérések okainak feltárására. - Tudjanak néhány címből álló bibliográfiákat készíteni az iskolai és a közkönyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók számára, tanári útmutatás alapján. - Képesek legyenek történelmi folyamatokat, korszakokat felismerni, megkülönböztetni. - Tudjanak felépített, szabadon előadott feleletet vagy előadást tartani történelmi témákról (lecke, fejezetrész, leckében átívelő folyamatok, összehasonlítások stb.). - Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb már tanult ismerethordozókat értelmezni élőszóban rövid felkészülés után. - Legyenek képesek a világ-, az európai és a magyar történelem nagy korszakainak és fontosabb eseményeinek szinkronban látására. - Használják a tankönyvek, munkafüzetek kronológiáit. - Képesek legyenek történelmi események, folyamatok részleteinek leolvasására a középiskolában használatos történelmi atlasz és a falitérkép megfelelő lapjáról. - Tudják a tematikus történelmi térképek adatait összehasonlítani tanári segítséggel, s ebből következtetéseket levonni. Minimum szint: A tanuló tudja a fentebb ismertetett kötelező tananyag 50%-át, használja biztonsággal a kötelező fogalmakat. Ismerje a legfontosabb évszámokat, topográfiai adatokat. A fontos magyar történelmi eseményeket tudja elhelyezni egyetemes történeti összefüggésben is. Nagy magyar elődeink életútját ismerje vázlatosan, egyszerűbb szakirodalom alapján tudjon életrajzot felvázolni. Értse meg a külső kényszerítő körülmények jelentőségét, ismerje is fel ezeket, tanári segítséggel. Előre megadott szempontok alapján tudjon egyszerűbb szakcikkből néhány mondatos összefoglalót készíteni. Ne jöjjön zavarba, ha a tankönyv szerzője és egy forrás ellentmondanak egymásnak. Értse meg, hogy a történelmi eseményeket különböző szemszögből láthatjuk.

62

Próbáljon az órai vitákban érveket felsorakoztatni, tanári felvezetéssel. Tudjon nagyobb korszakokat is áttekinteni, legalább vázlatos formában. Optimális szint: A 10. évfolyam kötelező történelem tananyagának 90%-át tudja a tanuló, a szakkifejezéseket használja szabadon, korrektül. A topográfiai és kronológiai ismereteit tudja felhasználni a történelmi folyamatok összehasonlításában, összefüggések felismerésében. A történelmi személyiségek életútját tudja tárgyilagosan, érzelmektől mentesen értékelni, az adatokban érje tetten a sorsszerűség mellett a tudatos tenniakarás, az áldozatvállalás tényét. Tudjon egy adott személyről, témáról bibliográfiát készíteni, több mű alapján elemzést, értékelést írni és azt szabad előadás formájában másoknak, elővezetni. Több kor ismerete birtokában tudja ezeket összevetni, különbözőségüket és hasonló elemeiket felismerni. A különböző történészi véleményeket ütköztesse egymással, kellő forrásismeret és szakirodalom elolvasása után alakítsa ki saját véleményét, és emellett tudjon és merjen is érvelni. A kiegészítő ismereteket is használja fel a megismerési folyamatban, sőt további ismeretekkel gazdagítsa társai tudását. Érettségi követelmények: A témakörök megegyeznek középszinten és emelt szinten. Kompetenciák középszinten: A források használatakor és értékelésekor:: Történelmi forrásokból információk gyűjtése, következtetések megfogalmazása. Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése. Képi források megadott szempont szerint értelmezése. A történelmi térképek felhasználása az ismeretszerzéshez. Információk gyűjtése és következtetések levonása egyszerű statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból, kronológiákból. A tények és feltételezések megkülönböztetése. Kompetenciák emelt szinten: A források használatakor és értékelésekor: A fentieket kiegészítve: Társadalmi viszonyok, kormányzati struktúrák vázlatos ábrázolása. Annak bemutatás, hogy a vizsgált forrásban miként tükröződik a szerző személyes helyzete. A részletek iránti érzékenység a források feldolgozása és elemzése során. Néhány konkrét példán keresztül annak értelmezése, hogy egyes történelmi események és személyek megítélése a különböző történelmi korokban eltérő lehet. Érvekkel alátámasztott vélemény kialakítása az ellentmondásosan értékelhető eseményekről és személyekről. Kompetenciák középszinten: A szaknyelv alkalmazásakor: Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata. Kompetenciák emelt szinten: A szaknyelv alkalmazásakor:

63

A fentieket kiegészítve: A történelmi fogalmak jelentésváltozásainak ismerete. Kompetenciák középszinten: Tájékozódás térben és időben: Történelmi helyszínek azonosítása különböző térképeken. A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában. Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése. Konkrét történelmi események térben és időben való elhelyezése. Különbségek és egybeesések felismerése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között. A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek ismerete. Kompetenciák emelt szinten: Tájékozódás térben és időben: A fentieket kiegészítve: Különbségek és egybeesések felismerése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között. Európa történetének (ókortól napjainkig) több szempontú korszakolása. Kompetenciák középszinten: Az eseményeket alakító tényezők feltárásában: A tanultak okok és következmények szerinti rendezése. Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek általában több oka és következménye van. Különböző típusú okok és következmények megkülönböztetése, azok eltérő jelentőségének felismerése. A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők megkülönböztetése, mérlegelése. Önálló kérdések megfogalmazása a tanult történelmi események okairól és következményeiről. A változás és a fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon. A különböző történeti régiók eltérő fejlődésének bemutatása. Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatás. Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egy-egy történelmi esemény alakulásában. Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a történelmi események okai, következményei és a benne résztvevők szándékai. Kompetenciák emelt szinten: Az eseményeket alakító tényezők feltárásában: A fentieket kiegészítve: Példákkal való alátámasztása, hogy nehéz történelmi szituációban az egyes emberek nézetét, döntéseit és cselekedeteit élethelyzetük miként befolyásolja. Történelmi analógiák magadott szempontok szerinti keresése, értelmezése. Szabadon választott példa segítségével hosszabb időtávú történelmi változások bemutatása. A magyar történelem sorsfordító eseményeinek több szempontú bemutatása.

64

Kompetenciák középszinten: Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra. Népesség, település, életmód. Egyén, közösség, társadalom. A modern demokráciák működése. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés. Kompetenciák emelt szinten: Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása Megegyezik a középszint elvárásaival. 11. évfolyam Összesen: 108 óra középszinten, 180 emelt szinten Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek - Az újkor tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. - Írott források értelmezése, feldolgozása, különböző szemléletű források gyűjtése szöveggyűjteményekből. - A forrásokban és feldolgozásokban fellelhető leegyszerűsítések, a jelenség feltárása. - Az élethelyzetek értékelése, a lehetséges alternatívák számbavétele. - A régi és az új világ folyamatos együttélésének felismerése. - Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen folyamatok maradhattak, s maradtak is rejtve előtte (gazdasági folyamatok, éghajlati változások stb.). - Eltérő kortársi válaszok vizsgálata. - A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése (ipari forradalom, városiasodás stb.), okok, összefüggések keresése. - Eltérő jellegű források (a vizsgált korszak írott és tárgyi emlékei, műalkotások, irodalmi művek, sajtó, film, kép stb.) elemzése, az egyes forráscsoportok forrásértékének összehasonlítása. - Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, Kelet-Európa – centrum és periféria) megkülönböztetése, egymáshoz való viszonyuk átlátása, összehasonlítások megtétele. - Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és a lexikai adatok kapcsolatának bemutatásával. - Adatsorok számítógépes rendezése és bemutatása grafikonokon, diagramokon és táblázatokon (pl. népesség adatok, termelési mutatók, fegyverkezés stb.). Kifejezőképességek - A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. - Történelmi fogalmak egyszerű meghatározása. - Előadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról segédeszközök nélkül vagy azok felhasználásával és újkor témáiból. - Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben.

65

Történelmi kérdések megvitatása élőszóban, előre megadott kérdések képviselete a vitapartner érveinek fokozott figyelembevételével. - Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése. - Szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb előadás készítése. - Egy téma bemutatása többféle módszer (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak, számítógép stb.) ötvözésével. - Kiállításterv összehasonlítása az évfolyam tananyagának egy-egy körülhatárolt egységről a reprodukciós anyag megjelölésével. Tájékozódás az időben - Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendi viszonyainak felállítása. - A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése, időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása alapján rajzok és térképek készítése. - Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. - Az egyetemes és a magyar kronológiák használata, ezek alapján megadott témakörök kronológiáinak elkészítése. Tájékozódás a térben - Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlődés, népsűrűség, nemzetiségi összetétel változása) önállóan, következtetések levonása. - Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és földrajzi térképek alapján önállóan (p. ásványkincsek, iparvidékek az ipari forradalom idején). - Az év során tanultak topográfiai adatainak, folyamatainak, jelenségeinek megjelölése a mai viszonyokat tükröző térképeken. - Vaktérképek készítése tanári útmutatás alapján, s ezen az év folyamán tanultak névanyagának, s a térképen ábrázolható folyamatoknak, jelenségeknek bemutatása. -

Témakörök A felvilágosodás és a polgárosodás kora (1640-1787) – 27 óra középszinten,40 emelt szinten Tananyag - Felvilágosodás - Felvilágosult abszolutizmus Ausztriában és Poroszországban. - Az orosz nagyhatalom - USA létrejötte - A polgári forradalom Franciaországban, politikai irányzatok, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata - A napóleoni háborúk Európája. - Az ipari forradalom és társadalmi hatásai. - Forradalmi hullámok 1848-49-ben. - XIX. század eszméi. - Az ipari forradalom hatásai az életkörülményekre és a környezetre. Követelmények Évszámok - 1740-48, 1756-63, 1776, 1783, 1789, 1794, 1804-15, 1848 Személyek

66

-

Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Washington, Jefferson , XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Metternich, Napóleon, James Watt, Stephenson, Marx Fogalmak - Enciklopédia, hatalmi ágak megosztása, társadalmi szerződés, felvilágosodott abszolutizmus, nacionalizmus, liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus, alkotmány, polgári szabadságjogok, parlamenti rendszer, emigráció, reakció, terror, kapitalizmus, tőkés, proletár Topográfia - Poroszország, Lengyelország, Vendee, Waterloo, Összefüggések - A felvilágosult eszmék sajátosságai, hatása a Közép-Kelet Európai államokra és NyugatEurópára. - Az amerikai gyarmatok harcának sajátosságai, a harc kimenetele, az USA államformája. - A francia forradalom közvetett és közvetlen előzményei. - A forradalom első szakasza (1791-ig). - Polgári Liberális Alkotmány elemzése, felvilágosult gondolatok tükröződése, napóleoni háborúk pozitív és negatív hatása Európára. - Szent Szövetség Európája, vele szemben létrejövő eszmei áramlatok. - Az ipari forradalom előfeltételei, menete és hatása (gazdasági, társadalmi, politikai, eszmei) - A polgárság szerepe a XIX. század történelmében. Kiegészítő anyag, emelt szint: Évszámok: - 1713, 1812, 1813, 1792. aug. 10., szept. 20., 1806 Személyek: - XV. Lajos, Fulton, Owen, Fourier, Saint-Simon, Proudhon, Auguste Blanque, Louis Blancque, Marat Fogalmak: - Szent Szövetség, utópizmus, ipari forradalom,szakszervezetek, chartizmus, kontinentális zárlat, taláros nemesség - Rendi gyűlés, nemzetgyűlés - Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, cenzus, Tüilériák, koalíció,sans-culotte, - Code-Napóleon - Gyáripar, Topográfia: - Lexington, Washington, Philadelphia, Lipcse, Elba szigete, Szent Ilona szigete, Korzika, Borogyino Magyarország újjászerveződése a Habsburg Birodalom keretei között (1711-1790) – 12 óra középszinten, 32 emelt szinten Tananyag - A magyar királyság a Habsburg Birodalomban. - Demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. - A társadalom képe. - Felvilágosult abszolutizmus és a rendek összeütközése. - Művelődés, egyház, iskolák

67

Követelmények Évszámok 1740-80, 1780-90, 1767, 1777 Személyek - III. Károly, Mária Terézia, II. József, Fogalmak - helytartótanács, betelepítés, kettős vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg, Topográfia - Határőrvidék, Bánát Összefüggések - Az 1687-es országgyűlés következményei a magyar függetlenségre nézve. - Magyarország etnikai állapota a török kiűzése után. - A Habsburg gazdaságpolitika hatása a magyar gazdaságra. - Mária Terézia uralkodásának főbb eredménye. - II. József felvilágosult reformjainak kudarca, illetve ennek okai. Kiegészítő anyag, emelt szint: Évszámok: - 1740-48, 1756-63, Személyek: Kaunitz Fogalmak: - - örökös királyság, szabad királyválasztás, kormányszékek, Pragmatica Sanctio - porció, forspont, háziadó, úrbér, urbárium, - jozefinizmus, Ratio Educationis Topográfia: - Poroszország, Szilézia, A polgáriasodás kezdetei Magyarországon (1790-1847) – 12 óra középszinten, 32 emelt szinten Tananyag - A napóleoni háborúk hatása Magyarországon. - Az átalakuló társadalom-nemesi, paraszti és városi életformák. - Új elemek és elmaradottság a gazdaságban. - A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései. - Nemzetiségi kérdés. - A reformkori művelődés, kultúra. Követelmények Évszámok - 1795, 1825, 1830, 1832-36, 1844, Személyek - Martinovics Ignác, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc, Eötvös József, Kossuth Lajos, Batthyány Lajos, Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Fogalmak - reform, polgári átalakulás, cenzúra, államnyelv, örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám, Topográfia - Pest-Buda, Vaskapu, Fiume

68

Összefüggések - A magyar jakobinus mozgalom céljai, bukásának okai. - A magyar gazdaság lehetőségei és korlátai; a társadalom rétegzettsége. - Széchenyi és Kossuth reformprogramjának összevetése. - Jobbágykérdés a reformországgyűléseken. - Az országgyűlés működése. - Az ellenzék különböző csoportjai. - Az utolsó rendi országgyűlés eredményei és kudarcai. Kiegészítő anyag, emelt szint: Évszámok: - 1794, 1847 Személyek: - Liszt Ferenc, Pollack Mihály - Szentmarjay Ferenc, Laczkovics János, Sigray Jakab, Hajnóczy József, I. Ferenc Fogalmak: - ősiség, hitel,devalváció, konjuktúra, - vetésforgó, bocskoros nemes, honoráciorok, - KÁTÉ, Pesti Hírlap, Védegylet, - Centralisták, Ellenzéki Párt, Konzervatív Párt, radikális demokraták Forradalom és szabadságharc (1848-49) – 13 óra középszinten, 22 emelt szinten Tananyag - A pozsonyi országgyűlés; pesti forradalom. - Áprilisi törvények. - A forradalom első nehézségei, a nemzetiségek mozgalmai - Nemzeti önvédelem megszervezése és a tavaszi hadjárat. - Függetlenségi nyilatkozat és a nemzetközi viszonyok. - A szabadságharc bukása. Követelmények Évszámok - 1848. 03. 15. – 04. 11. – 09. 29. - 1849. 04. 06. – 04. 14. – 05. 21. – 08. 13. 10. 06. Személyek - Jókai Mór, Petőfi Sándor, Görgey Artúr, Klapka György, Bem József, Damjanich János, Jelasic, Windischgrätz, Haynau, Fogalmak - márciusi ifjak, nemzetőrség, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, függetlenség, nemzetiségi törvény, Topográfia - Pákozd, Kápolna, Isaszeg, Komárom, Segesvár, Arad, Összefüggések - A magyar forradalom ügye európai összefüggésekben. - Az áprilisi törvények eredményei. - Nemzetiségi és parasztkérdés. - A hatalomgyakorlás módjai a szabadságharc alatt.

69

-

Sikerek és kudarcok okai, a szabadságharc esélyei. A Függetlenségi Nyilatkozat előzményei és következményei. Görgey Artúr szerepe a szabadságharcban. A bukás okai.

Kiegészítő anyag, emelt szint: Évszámok: Személyek: - Arany János, I. Miklós, Első felelős magyar kormány tagjai, Aradi 13 Fogalmak: - trónfosztás, Unió, Honvédelmi Bizottmány, oktrojált alkotmány. Topográfia: - Világos, Hatvan, Tápióbicske, Debrecen, A nemzetállamok kialakulása – 25 óra középszinten, 41 óra emelt szinten Tananyag - Gazdasági és társadalmi változások a fejlett országokban, a második ipari forradalom - Gyarmatosítás: a brit gyarmatbirodalom - Az egységes Olaszország, Türr István szerepe. - Az egységes Németország. - Polgárháború az USA-ban. - Kína és Japán - A munkásság politikai erővé szerveződése - Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón - Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik. Követelmények Évszámok - 1853-56, 1861, 1861-65, 1866, 1870, 1871, 1882, 1907 Személyek - III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi, , Bismarck, Viktória királynő, Lincoln, Lenin. Topográfia - Krím-félsziget, Piemont, Német Császárság, Elzász-Lotharingia, Szuezi-csatorna, Panama-csatorna, Fogalmak - részvénytársaság, monopólium, internacionálé, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, centrum, periféria, középosztály, civil társadalom, bolsevik, anarchizmus, szakszervezetek Összefüggések - Dinasztikus és nemzeti politika, nemzet fogalma. - Egységes államok létrejöttének szükségessége és módja. - Észak és Dél összeütközése. - A kapitalizmus új szakasza, imperializmus jellemzői. - Főbb gyarmatosító országok, a gyarmatosításból kimaradt államok. - A Balkán szerepe a világpolitikában. - Tűzfészkek, veszélyforrások a századfordulón. - Szövetségesek céljai, szövetségek okai. - Helyi háborúk.

70

Kiegészítő anyag, emelt szint: Évszámok: 1863, 1873, 1879, 1888, 1877-78 Személyek: - Türr István, II. Sándor, Mazzini, Viktória királynő - Grant és Sherman tábornokok Fogalmak: - kartell, szindikátus,tröszt,konszern, finánctőke, korporáció, a világ felosztása, imperializmus, Nagy-német egység, Kis-német egység, junker, protektorátus, mensevik, annektálás, okkupálás - Dinasztikus vagy köztársasági megoldás Topográfia: -Solferino, Lombardia, Szicília, Königgrätz, Sedan, Magenta ,Szárd királyság Schleswig-Holstein, Balkán, Bosznia-Hercegovina, Moldva, Havasalföld, Besszarábia, Pétervár A polgárosodás kibontakozása Magyarországon (1849-1914) – 14 óra középszinten, 24 emelt szinten Tananyag - A megtorlás, a Bach-rendszer kiépítése. - A Kiegyezés. - Gazdaság és társadalmi fejlődés a dualizmus korában. - Népességnövekedés. A nemzetiségi kérdés. - A zsidóság emancipációja, asszimiláció és kivándorlás. - A városiasodás, életmód változások. A tudományos és művészeti élet fejlődése. - Politikai viszonyok. A kiegyezés rendszerének belső ellentmondásai. Követelmények Évszámok - 1849. október 6., 1867, 1868, 1875-90, 1896 Személyek - Ferenc József, Haynau, Bach, Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Tisza István, Topográfia - Bosznia-Hercegovina, Budapest, Osztrák-Magyar Monarchia. Fogalmak - passzív ellenállás, kiegyezés, horvát kiegyezés, dualista monarchia, közös ügyek, millennium, úri középosztály, obstrukció, népoktatás, kispolgár, nagypolgárság, kivándorlás, állami anyakönyvezés, asszimiláció, Összefüggések - A Kiegyezés előfeltételei, az aktív és passzív ellenállás lehetőségei. - A Kiegyezés tartalma, értékelése. - A Kiegyezés hatása a gazdaságban és társadalomban. - Paraszti és munkásmozgalmak. - A magyar pártrendszer sajátosságai, a továbbfejlődés lehetősége. - A dualizmus válsága.

71

Kiegészítő anyag: Évszámok: - 1860. okt. 20., Személyek: - Eötvös József, Teleki László, Wekerle Sándor. - Szántó Kovács János Fogalmak: - agrárproletár, kubikos, provizórium, pátens. - föderalizmus, centralizáció, emigráció, dzsentri, Topográfia: - Lajta, Mindennapi élet, életmódtörténet – 5 óra középszinten, 9 emelt szinten - Közgazdasági fogalmak: merkantilizmus, fiziokratizmus, monopolkapitalizmus.

A továbbhaladás feltételei - Legyenek képesek a források, és a tankönyvi szöveg egybevetésére. - Tudjanak bibliográfiákat készíteni az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával vitaindítók, kiselőadások céljára. - Tudjanak felépített, szabadon előadott feleletet adni a tanult témákról. - Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni élőszóban, rövid felkészülés után. - Tudjanak méréseket és becsléseket készíteni a térképen önállóan vagy szaktanári segítséggel (lakosságszám, népsűrűség, gazdasági fejlettség). - Tudják a térképen ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldásába. Minimum szint középszinten: A tanuló az elégséges eléréséhez tudja a kötelező fogalmak, kronológiai, topográfiai adatok, személyek és összefüggések 50 %-át. Ezekről mérések során tegyen is tanúbizonyságot, tesztekben, esszékérdésekben, szóbeli feleletekben is tükröződjön az alapvető tények és összefüggések ismerete. Tanórai felelés során legyen képes egy adott témáról összefüggően beszélni, hosszabb, egész korszakot felölelő anyag esetében pedig tanári segítséggel vázolja az eseményeket. A forráselemzés terén ne csak a forrás visszamondására törekedjen, hanem annak kérdésekre adott elemzésére is. Kronológiai ismeretei legyenek stabilak, segítségükkel tudja elhelyezni a fontos eseményeket. Tudja, hogy hiánypótló ismereteit a tankönyvön kívül még honnan szerezheti. Ezen eszközök segítségével tudjon egy-egy történelmi problémára választ adni. Topográfiai ismeretei fejlődjenek arra a szintre, hogy vaktérképen legyen képes a legfontosabb magyarországi, és a kiemelt fontosságú európai történelmi helyeket bejelölni. Optimális szint középszinten: A jeles tanuló tudja a kötelező tananyag 90%-át. Ismeretei birtokában ismerje fel egy-egy történelmi személy vagy nép alternatíváit, korlátait. Ezen felismeréseit tudja szakszerűen, logikusan, önállóan előadni, mások számára is érthetővé tenni.

72

Érzékelje, hogy a korszakváltások, társadalmi változások hosszú folyamat eredményei, amelyeket nem mindig tudjuk modellezni egy konkrét évszámmal, vagy eseménnyel. Lássa át hosszabb korszakok folyamatait, törvényszerűségeit. Ismerje fel a különböző régiók történelmi szerepét, ennek előremutató jelentőségét, és múltbeli okait. Alkalmazza az ismeretszerzésben és prezentációban is a korszerű eszközöket , mint például a számítógépet, az Internetet stb. Ezek segítségével készítsen ábrákat, táblázatokat. Ezen a szinten már elvárható, hogy több hasonló esemény elemzése után a tanuló egyedül definiáljon fogalmakat, amelyek a téma folyamán többször is felmerülnek. Kronológiai ismeretei legyenek szilárdak, vegye észre az átfedéseket, szinkronizmusokat. Tudjon tematikus térképet készíteni, tanári útmutatással. Valamint vaktérképen is tudja elhelyezni a tanult tájegységeket, helyeket. Történelmi tanulmányai során alkalmazza az iskola szakirányának megfelelő gazdasági ismereteket, amelyek tovább árnyalhatják az eddig megszerzett tudást. Minimum szint emelt szinten: A tanuló az elégséges érdemjegy eléréséhez tudja a kiegészítő fogalmak, nevek, topográfiai, kronológia adatok, összefüggések minimum 50%-át is. Az érettségi kompetenciáknak megfelelően az adott területeken (forráskezelés, szaknyelv használata, tájékozódás térben és időben, problémák felismerése, stb.) minimális tanári segítséggel tudjon teljesíteni. Az elvárásoknak megfelelően, a kompetenciákkal minimum 50%-ban rendelkezzen. Optimális szint emelt szinten: A jeles tanuló tudja a kiegészítő fogalmak, nevek, topográfiai, kronológiai adatok, összefüggések minimum 90%-át is. Az érettségi kompetenciáknak megfelelően az adott területeken (forráskezelés, szaknyelv használata, tájékozódás térben és időben, problémák felismerése, stb.) önállóan tudjon teljesíteni. Az elvárásoknak megfelelően, a kompetenciákkal minimum 90%-ban rendelkezzen. 12. évfolyam Összesen: 94 óra Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek - Írott források értelmezése, feldolgozása. - Különböző típusú források összevetése. - A filmek, filmhíradók értékelése, elemzése. - A média forrásértékének és manipulációs jellegének felismerése, elemzése. - Nemzetközi szerződések, békekötések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése. - Tájékozódás a szakirodalomban. - A források, a tankönyvi szöveg és a szakirodalom összevetése, az eltérések feltárása. - Pályamunkák, tanulmányok bibliográfiájának összeállítása, anyaggyűjtés, az írásmű elkészítése. - Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. - A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása. Kifejezőképességek - Valamilyen történelmi kérdés átfogó, esszéjellegű szabatos kifejtése. - A történelmi fogalmak szakszerű magyarázata és használata.

73

-

Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán tudásra épülő, saját vélemény megfogalmazása, kifejtése és megvédése esetleges vita esetén. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. A huszadik század meghatározó jelentőségű történelmi személyiségeinek szerepének értékelése. A források értékelésével saját, szóbeli vélemény kialakítása az adott eseményről, intézményről, szervezetről. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU-csatlakozás folyamatának figyelemmel kísérése). Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról.

Témakörök Az első világháborútól a nagy gazdasági válságig (1914-1929) – 14 óra Tananyag - Az első világháború kirobbanása, jellege, története. - A Párizs környéki békék. - Az orosz forradalmak. - Az olasz fasizmus. - A parlamentáris rendszerek. - A gazdaság és a társadalom új jelenségei, a fejlett világban és a női emancipáció. Követelmények Évszámok - 1914-18, 1917. február, 1919, 1922, 1925 Személyek - Ferenc Ferdinánd, Sztálin, Trockij, Wilson, Clemenceau, Lloyd George, Stresemann, Mussolini Topográfia - Szarajevo, Marne, Somme, Pétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok, Curzon-vonal, Fogalmak - villámháború – állóháború, ultimátum, központi hatalmak, pacifizmus, szovjet, fasizmus, korporatív állam, egypártrendszer, kommunizmus, kollektivizálás, GULAG, kisantant, kisebbségvédelem, Összefüggések - Az I. világháború közvetett és közvetlen okai, központi hatalmak kudarcának okai. - Új belépők, jelentősebb események. - Orosz átalakulás jellege. - Párizs környéki békék Magyarországra és Németországra vonatkozóan. Kiegészítő anyag: Évszámok: - 1914. június 28., 1921, Személyek:

74

- , Gavrilo Princip, Kerenszkij Fogalmak: - Sixtus-levelek, bolsevik, szovjetek, dekrétum, Népszövetség, Schlieffen terv, intervenció, Topográfia: - Ypern, Mazuri-tavak, Tannenberg, Kiel, Piave, Verdun, Galícia, Gorlice, Rapallo, -Verdun, Jütland, Az első világháború és következményei Magyarországon. A Trianon utáni ország élete (1914-1931) – 14 óra Tananyag - Magyarország részvétele a háborúban. - Az őszirózsás forradalom. - Kísérlet a kommunista diktatúra megteremtésére: a Tanácsköztársaság. - A trianoni béke. Hatása a gazdaságra, társadalomra, az etnikai viszonyokra. - A határon túli magyarság sorsa. - A Horthy-rendszer kialakulása és konszolidációja. - A művelődési viszonyok. Az életmód változásai. Követelmények Évszámok - 1914. július 2., 1918. október 31., 1918. november 3. 1919. március 21., 1920. március 1., június 4., 1921-31, 1927. Személyek - gróf Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, gróf Teleki Pál, gróf Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Nagyatádi Szabó István, Peyer Károly, Topográfia - Doberdó, Isonzó, trianoni Magyarország, Piave, Fogalmak - őszirózsás forradalom, etnikai és történeti elv, proletárdiktatúra, Tanácsköztársaság, vörös- és fehérterror, numerus clausus, antiszemitizmus, irredentizmus, revízió, társadalombiztosítás, konszolidáció, Összefüggések - Magyarország szerepe és lehetősége az I. világháborúban, belépésének oka. - A polgári demokrácia esélyei Magyarországon, Károlyi Mihály politikai szerepe. - A „szocialista” fordulat előfeltételei, bukásának oka. - A trianoni béke részletes elemzése, hatása a magyar gazdaságra és társadalomra. - A konszolidáció lépései, eredményei. - Politikai pártok mozgástere. Kiegészítő anyag: Személyek: - IV. Károly, Stromfeld Aurél, Gömbös Gyula,Simonyi Semadam Sándor, - Rubinek Sándor, Prónay Pál, Héjjas Iván, Fogalmak: - kormányzó, demarkációs vonal, Vix jegyzék, EME, MOVE, ABC, pengő. - direktórium, királypuccs, Topográfia:

75

- Bácska, Bánát, Felvidék, Muraköz, Vajdaság, Burgerland A nagy gazdasági válságtól a második világháború végéig (1929-1945) – 14 óra Tananyag - Az 1929-33-as világgazdasági válság. - Válságkezelés az USA-ban. - A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. - A sztálini diktatúra a 30-as években. - A második világháború története. - A szövetségesek győzelme, a háború jellege. Követelmények Évszámok - 1929, 1933, 1936, 1938, 1939. szeptember 1., 1941. június 22., 1944. június 6., 1945. május 8., augusztus 6., szeptember 2. Személyek - Keynes, Roosevelt, Hitler, Göring, Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle,. Topográfia - Brit Nemzetközösség, Szlovákia, Leningrád, Pearl Harbor, Midway, Sztálingrád, Auschwitz, Hirosima, El-Alamein, Kurszk, Normandia,. Fogalmak - tőzsde, túltermelési válság, New Deal, tervgazdálkodás, totális diktatúra, nemzetiszocializmus, Berlin-Róma tengely, Anschluss, koncentrációs tábor, népirtás, , holokauszt, partizán, totális háború, antifasiszta koalíció, Összefüggések - A gazdasági válság okai, következményei, megoldási módjai. - Szélsőségek erősödése. - Nácizmus hatalomra jutása, terjeszkedése Európában. - II. világháború főbb eseményei. - Zsidóság sorsa, ellenállás. Kiegészítő anyag: Évszámok: - 1934. június 30., 1935, 1943. november 9.,1939. márc. 15., 1938. nov. 2., Személyek: - Hindenburg, Franco, Quisling, Gustav Stresemann, Ernst Röhm, Hirohito, Fogalmak: - Barbarossa-terv, agrárolló, weimari köztársaság, Dawes-terv, NSDAP, Mein Kampf, „hosszú kések éjszakája”, „kristályéjszaka”, harzburgi front, Topográfia: - Teherán, Jalta, Potsdam, Sztálingrád, Casablanca, Donyec-medence, Kaukázus Magyarország a gazdasági válságtól a második világháborús összeomlásig (1931-1945) – 13 óra

76

Tananyag - Gazdasági válság és jobbratolódás a belpolitikában. - Magyarország háborús részvétele. A Kállai kormány politikája. - A német megszállás. - A holokauszt Magyarországon. - A sikertelen kiugrás. A nyilas hatalomátvétel. - Magyarország szovjet felszabadítása és megszállása. Követelmények Évszámok - 1938. november 2., 1939. március 15., 1940. augusztus 30., 1941. június 26., 1943. január, 1944. március 19., 1944. október 15., 1944. december 21., 1945. április Személyek - Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömbös Gyula, Bárdossy László, Kállai Miklós, Szálasi Ferenc, Dálnoki Miklós Béla, Topográfia - Felvidék, Újvidék, Kárpátalja, Voronyezs, Don-kanyar Fogalmak - Népi-falukutató mozgalom, nyilas mozgalom, zsidótörvények, fegyveres semlegesség, hadigazdaság, „hintapolitika”, „kiugrás”, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság,. Összefüggések - A gazdasági válság hatása Magyarországon. - A magyar belépés előzményei. - Határrevízió. - A hintapolitika esélyei. - A megszállás okai, következményei. - A kiugrási kísérlet kudarcának okai. - A nyilas hatalomátvétel jellemzői. Kiegészítő anyag: Évszámok: - 1934, 1940. december 12., 1945 február 13. Személyek: - Teleki Pál, Raoul Wallenberg, Károlyi Gyula, Darányi Kálmán, Imrédy Béla, - Szent-Györgyi Albert, Malinovszkij, Fogalmak: - I-II. bécsi döntés, „Nemzeti Munkaterv”, proklamáció, statárium, Volksbund, - bledi megállapodás, Margaréta terv, Topográfia: - Újvidék, A jelenkor (1945-napjainkig) – 10 óra Tananyag - Hidegháborús szembenállás a II. világháború után. - A fejlett piacgazdaság, a demokratikus berendezkedés országai. - Az európai integráció története. - A „harmadik világ”. - A szocialista rendszerek kialakulása, fejlődése és kudarca.

77

-

A közel-keleti konfliktusok. Kelet-Közép-Európa és a Balkán a rendszerváltás után. Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái.

Követelmények Évszámok - 1947, 1948, 1949, 1955, 1956, 1957, 1961, 1968, 1975, 1991 Személyek - Nehru, Gandhi, Csang Kaj-sek, Mao Ce-tung, Ho Si Minh, Truman, Adenauer, Hruscsov, Nasszer, Kennedy, XXIII. János, Brandt, Walesa, Reagan, Gorbacsov Fogalmak - vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, Truman-elv, Marshall-segély, szociális piacgazdaság, európai integráció, NATO, Varsói Szerződés, római szerződések, holdraszállás, harmadik világ, Brezsnyev-doktrina, globális világ, enyhülési politika, Topográfia - NSZK, NDK, Kuba, Korea, Összefüggések - A II. világháború utáni két világrendszer létrejötte. - Német kérdés. - A szocializmus építése és kudarca. - Új nemzetközi szervek. - Rendszerváltás kérdései. Kiegészítő anyag: Évszámok: - 1961, 1963 Személyek: - Koffi Aman,Fidel Castro, Marshall, Benes, Masaryk, Gottwald, Dimitrov, Kennedy Fogalmak: - KGST.SZEB, Topográfia: - Berlin

Magyarország a II. világháború után (1945-napjainkig) – 13 óra Tananyag - A háborús károk felszámolása. A demokratikus közélet kiépítésének kísérlete. - A párizsi békeszerződés. A határon túli magyarság sorsa. - A kommunista diktatúra kiépítése. - A forradalomhoz vezető út. - Az 1956-os forradalom és szabadságharc. - A Kádár-rendszer kiépülése: megtorlás és diktatúra. - Az életmód átalakulása. Demográfiai változások. - Az ellenzéki mozgalmak kialakulása és erősödése. - A rendszerváltozás.

78

Követelmények Évszámok - 1946, 1947. február 10., 1948, 1949, 1953, 1956. október 23., november 4., 1963, 1968, 1989. október 23., 1990, 1991 Személyek - Mindszenty József, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Antall József, Göncz Árpád, Fogalmak - ideiglenes Nemzetgyűlés, SZEB, háborús bűnös, népbíróság, jóvátétel, kollektív büntetés elve, kitelepítés, lakosságcsere, beszolgáltatás, ÁVH, pártállam, földosztás, ötvenes évek, internálás, munkástanács, ellenzéki mozgalmak, Petőfi Kör, reformszocializmus, második gazdaság, Topográfia - Sztálinváros, Mosonmagyaróvár Kiegészítő anyag: Személyek: - Gerő Ernő, Tildy Zoltán, Szakasits Árpád, Révai József, Farkas Mihály, Hegedűs András, Marosán György, Maléter Pál, Gyimes Miklós, Aczél György. Fogalmak: - - „kékcédulás választások”, kulák.

Állampolgári ismeretek – 12 óra - A társadalmi szabályok. - Emberi jogok. A gyermekek jogai. Diákjogok. - Államformák, politikai rendszerek. Magyarország alkotmánya. - A demokrácia alapelvei és működése. - Bírói hatalom és igazságszolgáltatás. - Politikai és szociális jogok. - Önkormányzatok, civil szervezetek. Mindennapi élet, életmódtörténet – 6 óra - Egy a szakirányú képzés jellegének megfelelő történelmi téma feldolgozása. A szocialista gazdaság működése (tervutasításos rendszer, stb.) Minimum szint: A tanuló sajátítsa el a fentebb vázolt kötelező tananyag 50 %-át. A jelenkor tanulmányozásánál ezen kívül elengedhetetlen követelmény a médiák figyelemmel kísérése is. Még az elégséges szintnél is elvárható követelmény, hogy a tanuló az aktuális politikai események, jelenlegi válsággócok, gazdasági törvényszerűségek múltbeli gyökereit meglássa, értse. Legyen saját véleménye a jelenkor eseményeiről, és azt tudja megvédeni is. Ismerje a kor kiemelkedő személyiségeit, azok, negatív vagy pozitív szerepét hazánk, vagy az egyetemes történelem alakulásában. Legyenek szilárd fogalmai a kialakult régiókról, világrendszerekről, politikai nagyhatalmakról. Legyenek tisztában napjaink égető politikai problémáival, legalább nagy vonalakban. A rendelkezésünkre álló rendkívül sok forrás felhasználásával tudjon a XX. Század fontos eseményeiről képet formálni. A művészet által nyújtott segítséget is tudja igénybe venni. Pld.: film, képzőművészet stb.

79

Ismerje a modern politikai intézmények, nemzetközi szervezetek létrejöttének körülményeit. Térkép segítségével tudja ismertetni az I. és II. világháború előzményeit és a kiemelkedő, a háborúk menetét megfordító hadműveleteket, a háborúkat követő határváltozásokat. Az igen sok kronológiai adatból csak azokat kell memoriterként tudni, amelyek a kötelező anyagban szerepelnek, ismerni kell viszont a különböző kronológiák kezelésének módját, és az adatkeresés egyéb lehetőségeit. Optimális szint: A tanuló tudja a kötelező anyag 90 %-át, és mutasson jártasságot a kiegészítő anyagban is. Ismerje a jelenkor sokrétű forrásanyagát, és azt tudja is szabadon használni. Dokumentumfilmek megtekintése, korabeli újságcikkek elolvasása, valamint visszaemlékezések után tudja forráskritikát gyakorolva szemlélni a kort. A dokumentumok és a történészi vélemények ütköztetése segítségével tudjon önálló következtetéseket levonni, véleményt alkotni és vitatkozni. Legyen képes szakirodalom alapján tanulmányt írni egy kiválasztott témában. Tudjon a rendelkezésére álló adatok alapján objektív következtetéseket levonni, és ezeket mások számára is előadni. Próbálkozzon az interjúkészítés technikájával is, annak érdekében, hogy megértse az írott sajtó működési technikáit, tömegeket befolyásoló szerepét. A fontos kronológiai ismeretek birtokában legyen képes a korról szabadon beszélni, eseményeket társítani. Térkép segítségével mutasson jártasságot a különböző hadműveletek ismeretében, érzékeltesse a földrajzi, geopolitikai tényezők fontosságát. Ismerje a mai politikai helyzet közvetlen gyökereit, és a pillanatnyi aktuálpolitikai eseményeket is. Legyen jártas a hazai politikai, intézményi és államszervezeti tényezőkben, az állampolgári jogokban és kötelességekben. Váljék felelős polgárrá, aki nyitott szemmel és füllel él ebben az országban. Eszközök: Tanulók eszközei: Tankönyv: Száray Miklósí: Történelem I. Száray Miklós-Szász Erzsébet: Történelem II. Száray Miklós: Történelem III. Kovács István-Kovácsné Bede Ágnes: Történelem 12. osztály Munkafüzet, Középiskolai történelmi atlasz. A témakörök feldolgozását segítő tanári szakirodalom: Képes Történelem - sorozat (Móra Könyvkiadó) Új Magyar Lexikon (Akadémiai Kiadó) Királyok könyvek (Officina Nova) Az emberiség krónikája (Officina Nova) A technika krónikája (Officina Nova) Egyetemes Guinness Enciklopédia (Pannon Könyvkiadó) Nagy Felfedezők Utazásai (Magyar Könyvklub) Magyar Larousse (Akadémiai Kiadó) Magyarország Története (Akadémiai Kiadó) Bakos: Idegen Szavak és Kifejezések Szótára (Akadémiai Kiadó) Világpolitikai Kislexikon (Kossuth Könyvkiadó)

80

Szemtanú sorozat kötetei Művészeti albumok, lexikonok Vallástörténelmi lexikonok Zenei lexikon Iskolai eszközök Vizuális eszközök (iskolai): Szakkönyvek, lexikonok, folyóiratok, történelmi olvasókönyvek, történelmi térképek, vaktérképek, írásvetítő fóliasorozat az összefüggések ábrázolására. Audovizuális eszközök: Videofilmek egy-egy történelmi korszakról, számítógépes programok, diafilmek, CD-ROM, Internet Taneszközjegyzék alapján összeállított eszközállomány: Időszalag Vaktérkép Emberiség az őskorban (térkép) Az ókori Kelet (térkép) Az ókori Görögország az ie. 5. században, A Római Birodalom (térképek) A kereszténység krónikája (könyv) Európa Nagy Károly korában Európa 1000 körül (térképek) Európa a keresztes hadjáratok korában (térkép) A magyar nép vándorlása és a honfoglalás (térkép) Magyarország az Árpád-házi királyok idején (térkép) Magyarország gazdasága és kultúrája 1301-1526 Magyarország 1446-1526 között (térképek) Európa a XV-XVII. században (térkép) Magyarország kultúrája a XVIII. században (térkép) Magyarország a XVIII. században (térkép) Európa XVIII. sz.-ban (térkép) Európa 1815-1849 között (térkép ) A reformkor Magyarországa (térkép) Európa a XIX. sz. második felében (térkép) Magyarország a XIX. sz. második felében Európa az I. vh. idején (térkép) A trianoni béke következményei (térkép) Európa 1929 és 1939 között (térkép) Magyarország 1930-tól a második vh. kezdetéig (térkép) Európa a II. vh. után (térkép) A II. vh. utáni Magyarország (könyv, video, kép) Töritréning I-II. (könyv)

81

Az IKT-eszközöket felhasználjuk, a következő tevékenységekhez: házi feladatok készíttetése számítógéppel tanulók információgyűjtése tanári prezentációk projektorral tanulói prezentációk projektorral stb. A tanítás módszerei 1. A tanulói tevékenység szervezésében és irányításában a legdöntőbb szerep a tanárra hárul. egyedül ő építheti ki a történelemtanítás folyamatát a tanulók képességeinek és fejlődésének megfelelően; ő ellenőrizheti és korrigálhatja a tanulói tevékenységet; a tanulókra döntő hatást gyakorol személyisége, meggyőződése, állásfoglalása, tekintélye stb. 2. Az élőszó, a sokféle eszközök mellett, továbbra is megőrizte a történelemtanításban a vezető szerepét. 3. A tanulók felkészítése az új anyag elsajátítására lehet sokoldalú, függ az adott anyag milyenségétől. A feldolgozás történhet: a) Gondolkodtató magyarázattal Feladat: a tanulókkal bizonyos mennyiségű ismeret közlése; érdeklődést keltsen az anyag iránt; ösztönözze a tanulók aktivitását, megismerő tevékenységét: emlékezetét, gondolkodását, képzelőerejét, átélőképességét stb. b) Tanár irányításával, kérdések segítségével, feladatok megoldásával, az új anyag megbeszélése, feldolgozása Feladat: a tanulók gondolkodását a tények lényegének feltárására irányítani; aktivizálni a tanulók gondolkodását. c) A két eljárás ötvözetével (tanári magyarázat + gondolkodtató kérdések együtt) Az „a” és „b” változat megköveteli a tanulóktól, hogy előre készüljenek, hozzáolvassanak, hogy minél aktívabban részt tudjanak venni az óra menetében. d) Csoportos foglalkozások (lehet otthoni vagy órán való felkészüléssel) például dokumentumok bemutatása, forrásszemelvények elemzése, térképmunka. e) Beszámoló vagy kiselőadás adott témáról (tanári segítséggel, útmutatásával) A tanórákba beépítjük az alábbi kompetenciafejlesztő módszereket és tanulásszervezési eljárásokat: kooperatív tanulás egyéni és páros munka prezentáció tanórai differenciálás heterogén csoportokban projektmunkák heterogén csoportokban portfóliók készítése dramatikus módszerek és technikák alkalmazása önellenőrzés, mások ellenőrzése

82

ötletroham vita Értékelés A számonkérés során a tanagyag jellegéből következően mind a szóbeli, mind az írásbeli munkára nagy hangsúlyt kell fektetni. A kitűzött tantárgyi célok elérését segíti, ha mindkét számonkérési formát rendszeresen és váltakozva alkalmazzuk. Szóbeli számonkérés - önálló felelet: egy megadott téma részletének folyamatos kifejtése, - tanári kérdésekre válaszadás, - történelmi fogalmak, évszámok ismerete, - a történelmi térképen való tájékozottság bemutatása, - grafikonok, diagrammok, történelmi források elemzése, - kiselőadás megtartása, - anyaggyűjtés egy adott témához, - kiállítás elkészítése. Írásbeli számonkérés - nagyobb témakörök feldolgozása után felmérő dolgozat, - évenként egy évfolyamdolgozat, a tanév elején meghatározott témában és időben, - a dolgozatok esszékérdéseket, tesztfeladatokat, kronológiai, topográfiai feladatokat, valamint alapvető történelmi fogalmak meghatározását tartalmazzák, - rövid röpdolgozatok, fogalmak, évszámok. Osztályozási szempontok: A félévi és év végi osztályozásnál minden szóbeli és írásbeli jegyet figyelembe veszünk, súlyozottan a felmérő dolgozatokét és kevésbé a kiselőadásokat. Az év végi osztályozásnál az egész tanév folyamán szerzett érdemjegyeket vesszük figyelembe. Ha a tanuló a második félév folyamán csak elégtelen osztályzatokat szerzett, akkor a második félév teljes anyagából be kell számolnia.

83

Érettségi témakörök 1. Az ókor és kultúrája 2. A középkor 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 11. A jelenkor 12. A mai magyar társadalom és életmód

Társadalomismeret és etika

11. évfolyam Összes óraszám: évi 36 Célok: A társadalomismeret és etika tantárgy tanításának célja, hogy: - a diákok sokszínű ismeretanyagot szerezzenek, s ezt a megszerzett tudást képesek legyenek folyamatosan bővíteni. - ismerjék a társadalmi történéseket, jelenségeket. - tudják használni a társadalomismerethez kapcsolódó fogalmakat. - legyenek tisztában az emberi együttélés alapvető szabályaival. - ismerjék a Magyar Köztársaság intézményrendszerét, valamint a politika, a jog és a gazdaság rendszerének működését. - legyenek képesek a társadalmi konfliktusok és erkölcsi dilemmák felismerésére, értelmezésére. - értsék és értelmezzék felelősségüket a maguk és mások sorsáért. - ismerjék korunk erkölcsi kérdéseit. - képesek legyenek a saját meggyőződésük kifejezésére, és mások meggyőződésének megértésére és tiszteletben tartására. - a diákok kapjanak bevezetést az etika fogalomkörébe. - a tanulók erkölcsi érzékének kiművelése. Tananyag: 1. Együttéléstan - Egyén, csoport, közösség, társadalom, állam fogalmak tisztázása. - Az együttélési szabályok kialakulása és rendeltetése. 84

-

Szokások, hagyományok, erkölcs, jog, törvény. Jogok és kötelességek a társadalomban. Az emberi alapjogok értelmezése (diákjogok). A társadalmi igazságosság kérdései.

2. Az állam 2.1. A társadalom élete - Háztartás, család. - A társas kapcsolatok és társadalmi viszonyok. - A kultúra fogalma. - A szocializáció folyamata, színkörei. - A társadalmi csoportok és rétegek. - A társadalmi helyzet változásai (társadalmi mobilitás) - A társadalom változásai, életmód, életszínvonal (szegények és gazdagok), az életminőség. 2.2. Egység és sokféleség a modern társadalmakban - A társadalmi önazonosságnak összetevői. - A helyi társadalom. - Nemzet, állam, etnikum. - Európa és a nemzetek feletti integráció kérdései. - Kisebbségek, diszkriminált csoportok, előítéletek. 2.3. A politikai közösség és intézményei. Hatalom, legitimáció. - Politikai alapfogalmak. - Államformák és politikai rendszerek. - A demokrácia alapelvei és működése. - A hatalmi ágak. - A politika és a jog intézményrendszere a mai Magyarországon. 2.4. Gazdasági alapfogalmak - Munka és munkamegosztás, szükségletek és érdekek, tulajdon, jövedelem, piac, verseny, érték, haszon, pénz. - Termelés és fogyasztás. - Háztartás, a család gazdálkodása, megélhetés. - Munkavállalás, vállalkozás. 2.5. A technológiai-gazdasági haladás és bioszféra válság - Növekedés és fejlődés, a jólét ára. - A földi élővilág eltartóképességének korlátai. - Pazarló használat, környezetszennyezés, népességrobbanás. - A technikai civilizáció hatása a földi ökoszisztémára. - A globalizáció politikai, kulturális, gazdasági és természeti következményei.

3. Etika 3.1. Az emberi természet - Az eszes lény, a társas lény, az univerzális lény. - Autonómia és meghatározottság. - Az ember környezete és a nyelv világa. - A kultúra normativitása. - A hagyomány értelme. - A „másik” szerepe az öntudatos én kialakításában. - Önazonosság és önmegvalósítás a társas viszonyban.

85

3.2. Etikai alapfogalmak - A jó és a rossz megkülönböztetése. - A szenvedés tapasztalata. - A választás szabadsága és az ember felelőssége. - Szándék és következmény. - Törvény és lelkiismeret. 3.3. Az etika megalapozása - Az ember léthelyzete és felelőssége a keresztény hagyományban. - Az etika transzcendens megalapozásának igénye. - A világi etika kialakulása. - A természetjogi, kötelesség-, haszon-, felelősség- és konszenzusetikák érvelési módjának alapjai és összefüggése, az erkölcsi gondolkodás történetéből vett klasszikus példák nyomán. 3.4. Az erkölcsi cselekedet dimenziói - Életcélok, önmegvalósítás. - Önbecsülés és mások iránti tisztelet. - Az élet tisztelete. - Segítség, áldozat, szolidaritás: a személyes kapcsolatok erkölcsi dilemmái. - A nemiség és a családi élet erkölcstana. - Munkaerkölcs. - Etikus fogyasztás. - Elkötelezettség, tolerancia, szolidaritás. - Hazaszeretet. - Törvénytisztelet és polgári engedetlenség. - Erkölcs és politika. - Gazdaságetikai alapelvek. 3.5. A jellem és az erények - Erkölcsi érzék, jellem és illem. Önnevelés, példakövetés. - A szeretet forrásai, nemei, erkölcsi jelentősége. - Etikai alapértékek. Az alapvető erények klasszikus és modern értelmezései. 3.6. Korunk erkölcsi kérdései - A tudományos-technológiai haladás etikai dilemmái. - Géntechnológia, születésszabályozás, a modern orvoslás, az öregedés és az emberhez méltó halál erkölcsi problémái. - Globális felelősségünk, kötelességek a jövő nemzedékekkel szemben, az élővilág rendjének és sokféleségének megőrzésével kapcsolatban. Követelmények: - A diákok legyenek képesek a társadalmi jelenségeket, valamint azok okait és következményeit összehasonlítani. - Ismerjék a társadalmi és etikai alapfogalmakat, és tudják azokat használni. - Legyenek képesek a társadalmi és etikai témákkal kapcsolatban önálló vélemény kialakítására, és annak helyes közlésére. - Tudjanak beszélni az emberi természet jellemzőiről. - Ismerjék fel, hogy mit tehetnek a közjó és az emberi jogok érdekében. - Legyenek képesek megfelelő formában érvelni, és társaik véleményét objektíven értékelni. - Tudjanak önállóan vázlatot írni, a tanári magyarázatról jegyzetet készíteni, meghatározott témáról kiselőadást, beszámolót tartani.

86

Minimális szint Az értékelés során elégséges a tanuló teljesítménye, ha az adott elméleti tananyagot önállóan vagy kérdések alapján ki tudja fejteni, a tanított alapvető összefüggések, fogalmak több mint 40 %-át szabatosan meg tudja fogalmazni. A szinthez a következők ismerete szükséges társadalomismeretből: - Egyén, csoport, közösség, család, társadalom, állam, jog fogalmak és a közöttük lévő összefüggések - az alapvető társadalmi jogok és kötelességek - államformák és jellemzőik, különösen a demokrácia - a Magyarországon működő politikai és jogi intézmények - munka, tulajdon, elosztás, költség, jövedelem, piac, verseny, érték, pénz fogalmak - a kultúra és a szocializáció fogalma, jellemzői - nemzet, állam, etnikum közötti összefüggések - generalizáció etikából: - alapfogalmak ismerete: jó-rossz, autonómia, törvény, lelkiismeret, tolerancia, szolidaritás, hazaszeretet - etikai alapértékek - jellem, illem - törvénytisztelet jelentősége Optimális szint Az értékelés során jeles a tanuló teljesítménye, ha az adott elméleti tananyagot önállóan ki tudja fejteni, a tanított alapvető összefüggések, fogalmak 90 %-át szabatosan meg tudja fogalmazni. A minimális szintnél leírtakon kívül társadalomismeretből: - az emberi alapjogok értelmezése - demokratikus alapelvek - a társadalmi csoportok, rétegek sajátosságai - társadalmi mobilitás típusai, életmód - életminőség - a modern társadalmak problémáinak ismerete: kisebbségi kérdés, diszkrimináció, előítéletek - a globalizáció hatásai etikából: - az emberi természet jellemzői. Hagyomány, kultúra, környezet hatása az emberi természetre - az etika fejlődése - erkölcs a családban, munkában, politikában, gazdaságban - korunk erkölcsi kérdései pl: géntechnológia, klónozás, eutanázia Eszközök és felszerelések: A társadalomismeret és etika tananyag elsajátításához szükséges eszközök: Tanári eszközök: - Nagy Imre: Útmutató és tanmenetjavaslat a Társadalmi és állampolgári ismeretek középiskolásoknak című tankönyvhöz

87

Tanulói eszközök: - Bóna Gézáné – Maksay Mária: Emberismeret és etika Iskolai (globális): - Bakos: Idegen szavak és kifejezések szótára - Magyar Értelmező Kéziszótár - Erkölcstani vázlatok (Tankönyvpótló jegyzet) - Földesi Tamás: Erkölcsről – mindenkinek - Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll - Pintér Emil: Európai illemtan - Max Weber: Megértő szociológia (gazdaság és társadalom) - Bihari M. – Pokol B.: Politológia - Etikai kislexikon - Hewstone-Stroebe-Codol-Stephenson: Szociálpszichológia - Robert Stewart: Világot formáló gondolatok A tanítás módszerei: 1. A tanulói tevékenység szervezésében és irányításában a legdöntőbb szerep a tanárra hárul. - ő építheti ki a tanítás folyamatát a tanulók képességeinek és fejlődésének megfelelően, - ő ellenőrizheti és korrigálhatja a tanulói tevékenységet. 2. A tantárgy tanításában az élőszó szerepe meghatározó. 3. A tanulók felkészítése az új anyag elsajátítására sokoldalú lehet. A feldolgozás történhet: - gondolkodtató magyarázattal - tanár irányításával, kérdések segítségével, feladatokkal - kiselőadás adott témáról (tanári segítséggel). Értékelési módszerek: Osztályozási szempontok: a félévi és év végi osztályozásnál minden szóbeli és írásbeli jegy figyelembe veendő. Az év végi osztályozásnál az egész tanév folyamán szerzett érdemjegyek figyelembe vétele szükséges. Ha a tanuló a második félév folyamán csak elégtelen osztályzatokat szerez, akkor a második félév teljes anyagából be kell számolnia. A számonkérés során mind a szóbeli, mind az írásbeli munkára hangsúlyt kell fektetni. A kitűzött tantárgyi célok elérését segíti, ha mindkét számonkérési formát rendszeresen és váltakozva alkalmazzuk. Szóbeli számonkérés: - önálló felelet, - tanári kérdésekre válaszadás, - társadalmi és etikai fogalmak ismerete, - kiselőadás megtartása. Írásbeli számonkérés: - Dolgozat. A dolgozatok esszékérdéseket, tesztfeladatokat, valamint alapvető fogalmak meghatározását tartalmazzák. - Rövid röpdolgozatok. - Házi dolgozat készítése

88

89

Angol nyelv

Bevezető A középiskolai nyelvoktatás kimenetele kétszintű érettségi vizsga letételét teszi lehetővé. A 12. évfolyam végére minden diáknak B1 szintű nyelvtudást kell szereznie. Az idegen nyelv tanulás célja a tanulók kommunikációs képességének mélyítése az adott nyelven a négy nyelvi alapkészség terén (olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség). Az idegen nyelvi érettségi vizsga szintmeghatározásai igazodnak az Európa Tanács skálájához. A vizsgaszintek az Európa Tanács skálájának két-két nyelvi szintjét fogják át: középszinten az A2 – B 1 szinteket, emelt szinten a B2 – C1 szinteket. A nyelvtanítás általános célja Az intenzív nyelvoktatás alapvető célja a nyelvi kompetenciák kialakítása, azaz a mindennapi életben használható nyelvtudással felvértezni a tanulókat. Ez a négy nyelvi alapkészség (hallás, beszéd, olvasás, írás) fejlesztésén keresztül lehetséges, amely a következőket jelenti: Az idegen nyelv tanulásának és tanításának céljai A tanulókban olyan gyakorlati és elméleti tudást kell kifejleszteni, hogy képesek legyenek megérteni az adott idegen nyelven beszélőket és használni is tudják azt. Ki kell alakítani minden tanulóban a pozitív hozzáállást mind a saját, mind pedig egymás nyelvi fejlődéséhez, beleértve, hogy kellő figyelmet fordítsunk a toleranciára, a közös élmény lehetőségének megteremtésére, az együttműködésre. Ennek érdekében az idegen nyelvet tanító tanárnak arra kell törekednie, hogy megfelelő gyakorlatot nyújtson a tanulóknak, hogy a kommunikációs, gondolkodási képességeik fejlődni tudjanak a nyelv tanulása közben. Meg kell ismertetni a tanulókat a célnyelv irodalmával, hagyományaival, kultúrájával. Be kell bizonyítani a nyelvtudás hasznosságát, a tömegtájékoztatási eszközök, számítógépek segítségével. A nyelvtanítás leggyakorlatiasabb célja, mennyire tudja azt a tanuló hasznosítani munkába állás, illetve továbbtanulás során. Kognitív célok: ismeretek, információk közvetítése Pragmatikus célok: kommunikációs készség kialakítása Személyiségfejlesztő célok: nyitottság, tolerancia a másik iránt (tanulótárs), illetve a célnyelven keresztül más kultúra iránt. Kommunikációs szándékok, fogalomkörök: Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: - megszólítás, - köszönés, elköszönés, - bemutatás, bemutatkozás, - telefonálásnál bemutatkozás,

90

-

telefonálásnál elköszönés, szóbeli üdvözletküldés, személyes és hivatalos levélben megszólítás, személyes és hivatalos levélben elköszönés, érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás, engedélykérés és arra reagálás, köszönet és arra reagálás, bocsánatkérés és arra reagálás, gratuláció és arra reagálás, együttérzés és arra reagálás.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - rokonszenv, ellenszenv, - hála, - sajnálkozás, - öröm, - elégedettség, elégedetlenség, - csodálkozás, - remény, - félelem, - bánat, - bosszúság. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - véleménykérés és arra reagálás, - valaki igazának az elismerése, - egyetértés, egyet nem értés, - érdeklődés, érdektelenség, - tetszés, nem tetszés, - dicséret, kritika, szemrehányás, - ellenvetés, - ellenvetés visszautasítása, - akarat, kívánság, bizonytalanság, képesség, szükségesség, kötelezettség, lehetőség, - ígéret, - érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia, érdeklődési kör iránt. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: - dolgok, személyek megnevezése, leírása, - események leírása, - információkérés, információadás, - igenlő vagy nemleges válasz, - válasz elutasítása, - tudás, nem tudás, - bizonyosság, bizonytalanság, feltételezés, kétely, - ismerés, nem ismerés, - emlékezés, nem emlékezés. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: - kérés, - tiltás, felszólítás,

91

-

segítségkérés és arra reagálás, javaslat és arra reagálás, kínálás és arra reagálás, meghívás és arra reagálás, reklamálás, tanácskérés, tanácsadás, segítség felajánlása és arra reagálás, ajánlat és arra reagálás.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: - visszakérdezés, ismétléskérés, - nem értés, - betűzés kérése, betűzés, - felkérés lassabb, hangosabb beszédre, - beszélési szándék jelzése, téma bevezetése, félbeszakítás, - megerősítés, - körülírás, - példa megnevezése, - témaváltás. Fogalomkörök: Cselekvés, történés, létezés kifejezése; birtoklás kifejezése, térbeli és időbeli viszonyok; függő beszéd; mennyiségi és minőségi viszonyok; modalitás; esetviszonyok; logikai viszonyok; szövegösszetartó eszközök. Fejlesztési követelmények: A tanuló ismert témakörben, szóban és írásban tud információt cserélni, hallott és olvasott szöveget megérteni és létrehozni. Nyelvtudását önállóan szinten tartja, illetve szakmai érdeklődésének megfelelően továbbfejleszti. Nyelvtudása segítségével képes képet alkotni más országok népeiről és kultúrájáról. Témalista - Ember és társadalom: hátrányos helyzetű és elesett emberek segítése - Tágabb környezetünk: a lakóhely; a nagyvárosi élet jellemzői - Természeti környezetünk: környezetszennyezés és környezetvédelem - Az iskola világa: egy célnyelvi iskola összehasonlítása az itthonival - Egészség és betegség: hagyományos gyógykezelés és természetgyógyászat; egészséges életmód - Étkezés: a helyes és helytelen táplálkozás; éttermek és gyorséttermek - Utazás: nyaralás itthon és külföldön - Szabadidő, szórakozás: sport; kulturális események; a színház és a mozi világa; a modern és a klasszikus zene; az internet világa - A munka világa: munkavállalás nyáron; pályaválasztás - Országismeret: találkozások a célország(ok) kultúrájával; tájékozódás a célország(ok) életéről - Tudományos és technikai műveltség: a tudomány és technikai eszközök szerepe mindennapjainkban. Az évfolyamonkénti továbbhaladáshoz szükséges minimális követelmények az értékelés módja című fejezetben az elégséges szint megnevezés alatt olvashatók. (A részletes

92

követelményekben kiemelve.) Az optimális követelmények a jeles szint megnevezés alatt olvashatók, a továbbhaladás feltételeinél ismertetett részletes követelmények elsajátítása minden évfolyam végén a kitűzött cél. 9. évfolyam: (heti 4 óra évi 144) Tananyag: Beszédszándékok: Képesség kifejezése, kötelezettség kifejezése, tiltás, üdvözlés. Kérés szándéka. Nyelvtan - Fogalomkörök: to be és have igék there is/there are szerkezet igeragozás (cselekvő): Present Simple Tense, Past Simple Tense, Present Cont. Tense, Past Cont. T. (Egyszerű jelen, folyamatos jelen, egyszerű múlt, folyamatos múlt) a jövő idő különböző formái módbeli segédigék: can, must, have to a főnév egyes és többes száma, ragos és of-os birtokos szerkezet a melléknév és fokozása A tő- és sorszámnevek, határozatlan számnevek a kérdőszók a határozatlan névmások a főnévi igenév és a Gerund egyszerűbb használata egyszerűbb összetett mondatok Témakörök: Bemutatkozás, család, otthon, lakás, tárgyak, iskola, tantárgyak, szabadidő eltöltése, szabadidős és sporttevékenység lehetőségei lakóhelyemen, vakáció, öltözködés, vásárlás, betegségek, testrészek, hon- és népismeret, testi és lelki egészség, a tanulás.

A továbbhaladás feltételei (minimális szint kiemelve): Hallott szöveg értése A tanár utasításait a célnyelven a tanuló értse meg. A megfelelően kiválasztott autentikus szövegeket irányított kérdések alapján értse meg. Ismerje fel az elsajátított szavakat a szintjéhez mért szövegekből. A tanuló legyen képes kb. 100 szavas köznyelvi szövegből a lényeges információt kiemelni. Beszédkészség: Tudjon az elsajátított szituációkban beszélgetés kezdeményezni. Tudjon kérdéseket feltenni és azokra válaszolni, segítséget kérni megértési illetve kifejezési problémák esetén. Olvasási készség: Értsen meg olyan mindennapi témákról szóló változatos típusú szövegeket, amelyek ismeretlen nyelvi elemeket is tartalmaznak. Gyakorolja mind az intenzív, mind az extenzív

93

olvasását. Ismerje az egy- és kétnyelvű szótár használatát. A tanuló legyen képes kb. 150 szavas köznyelven megírt szöveget elolvasni, a lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni. Íráskészség: Tudja írásban az eddig tanult szerkezetekkel kifejezni beszédszándékát. Ismerje a képeslap, baráti levél formai szabályait. Tudjon kb. 100 szavas, tényszerű információt közvetítő, néhány bekezdésből álló szöveget írni. Taneszközök: Virnia Evans-Jenny Dooley: Enterprise Beginner Units 1-12, WB,SB

10. évfolyam: (heti 4 első félévben, 3 a másodikban126 óra) Tanagyag: Beszédszándékok: Valószínűség, valószínűtlenség fokának egyszerű kifejezése. A rábeszélés kifejezése: tanácsolás, javaslat. Érvelési szándékok kifejezése: vélemény, egyetértés, egyet nem értés, érvek felsorolása. Nyelvtan - Fogalomkörök: Időbeli viszonyok: előidejűség, egyidejűség, utóidejűség kifejezése. Szövegtípusok igeidő rendszerei, jelenidő-kör, múltidő-kör. Esetviszonyok: műveltetés. Logikai viszonyok: feltétel kifejezése, ok- és célhatározás mellékmondatban, megengedés kifejezése. Témakörök: Ember és társadalom: az élet fordulópontjai, (ön)életrajz, közösségek, emberi kapcsolatok. Hon- és népismeret. Kapcsolódás Európához. Kommunikációs kultúra. Tágabb környezetünk: hazánk, városunk célnyelvi országok földrajzi viszonyai, társadalmi viszonyai (szokások, intézmények, vallás, nemzeti sajátosságok). Hon- és népismeret, Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz. Környezetvédelem – helyi szinten. Környezeti nevelés. Az iskola világa, a munka világa. Egészséges életmód és étkezés. Testi és lelki egészség. Szabadidő eltöltése: művészeti események, kiállítások helyi szinten, olvasás, sportesemények. Kultúra: egy-két vers, néhány újság-, folyóiratcikk feldolgozása, daltanulás.

A továbbhaladás feltételei (minimális szint kiemelve):

94

Beszédértési készség: A tanuló törekedjen megérteni a tanár nagyrészt idegen nyelven történő óravezetését. Gondosan összeállított autentikus anyagokból szűrje ki a lényeget, a szükséges információt. Legyen képes kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani. Beszédkészség: Tudjon a tanuló az általa ismert mindennapi beszédhelyzetekben beszélgetést kezdeményezni, folytatni, befejezni. Tudja röviden megfogalmazni, indokolni véleményét. Szerepjátékokban tudjon kezdeményezni és váratlan fordulatokra is reagálni. Tudjon rövid tájékoztatást adni lakóhelyéről. A leggyakoribb helyzetekben tudja megértetni magát. Olvasási készség: Tudjon a tanuló a tanórán tanári segítséggel nyelvileg összetettebb szöveget is megérteni és feldolgozni. Ismerjen meg egy-egy könnyebb verset, rövidebb novellát adaptált formában vagy eredetiben. Képes legyen kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeget és a lényegtelentől megkülönböztetni. Tudjon érthetően felolvasni már gyakorolt szöveget. Írásbeli készség: Legyen képes a maga szintjén saját véleményét írásban megfogalmazni és álláspontját indokolni. Tudja kifejezni egyetértését és egyet nem értését. Legyen képes tudásszintjének megfelelő fordítási feladatokat megoldani. Baráti levél írása kb. 150 szavas fogalmazásban. Taneszközök: Virnia Evans-Jenny Dooley: Enterprise Beginner Units 13-15, WB,SB Virnia Evans-Jenny Dooley: Enterprise Elementary Units 1-10, WB,SB

11. évfolyam: (heti 4 óra, évi 144 óra) Középszint Tananyag: Témakörök: Sport Mozi, film Személyleírás, generációk Nyaralás, szabadidő eltöltése Népek, nemzetek sajátosságai Információkérés Baráti, hivatalos, panaszlevél megírása Betegségek, balesetek, azok kezelése Lakóhely, falu, város és nevezetességei Egyszerűbb irodalmi művek olvasása Nyelvtan - fogalomkörök: igék folyamatos igeidő nélkül 95

udvarias kérések, felajánlások jövő idő különböző formái szóképzés, szófajok mn. képzés, fosztóképzők: -in, -un, -less befejezett jelen használata befejezett múlt használata kötelezettség kifejezése feltételes mód határozók szenvedő szerkezet függő beszéd (kijelentés, kérdés, felszólítás) Követelmények (minimális szint kiemelve): Beszédértési készség: A tanuló képes legyen hétköznapi témájú beszélgetéseket megérteni, a hallott információkat hasznosítani. A tanuló tudja kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényegtelen információt a lényegestől megkülönböztetni. Beszédkészség: A tanuló életkorának megfelelő témákban véleményét, gondolatát érthetően ki tudja fejezni. Tudjon beszélgetésben részt venni, megértési problémák esetén segítséget kérni. Olvasási készség: Tudásszintjének megfelelő autentikus szöveg feldolgozására, megértésére önállóan is képes legyen. A tanuló legyen képes egy kb. 250 szavas köznyelvi szöveget elolvasni, ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni, fontos információt megtalálni. Írásbeli készség: A tanuló képes legyen összefüggő szöveg (fogalmazás, levél) írására változatos formában (elbeszélő, leíró). A tanuló tudjon az egynyelvű szótár segítségével rövid ismeretlen szöveget feldolgozni, illetve kb. 200 szavas tényszerű információból álló szöveget írni. Taneszközök: Virnia Evans-Jenny Dooley: Enterprise Elementary Units 11-15, WB,SB Virnia Evans-Jenny Dooley: Enterprise Intermediate Units 1-5, WB,SB

11. évfolyam Követelmények az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítésben Óraszám heti 6 óra, évi 216 óra Beszédértés:

96

A tanuló képes legyen véleményeket, gondolatmenetet követni, hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb, konkrét vagy elvont témájú szövegből a lényeget a lényegestől megkülönböztetni. Beszédkészség: A tanuló tudjon viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni érzéseiről és élményeiről. Olvasási készség: A tanuló legyen képes bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó szöveget sikeresen feldolgozni. A tanuló szavas képes legyen egy kb. 250szavas, életkorának megfelelő, általános érdeklődésre számottartó témáról szóló szöveget szótár nélkül is megérteni. Írásbeli készség: A tanuló legyen képes ismert, köznapi témákról írni és véleményét is megfogalmazni, összefüggő, megfelelően tagolt, logikusan felépített 250 szavas szöveget létrehozni.

Tananyag: Témakörök: Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika Gazdaság és pénzügyek Kommunikációs szándékok: A tanuló sajátítsa el a társadalmi érintkezéshez, érzelmek kifejezésére, személyes beállítódás és vélemény, információcseréhez kapcsolódó, valamint az interakciókban jellemző alapvető kommunikációs készségeket. Nyelvtan: Névelők használata (definite, indefinite, zero) Határozók Az ige formái (infinitive, gerund, participle) Future with will Passive future Time clauses with future meaning Taneszközök: Új:Liz and John Soars: New Headway Intermediate Student’s Book and Workbook the Third edition

97

11. évfolyam: Második idegen nyelv (heti 3 óra, évi 108óra) Tananyag: Témakörök: bemutatkozás üdvözlés család otthon iskola szabadidő vásárlás Nyelvtan - fogalmak: to be és to have igék there is / there are szerkezet jelen idő (egyszerű és folyamatos) a felismerés szintjén múlt idő (egyszerű és folyamatos) a felismerés szintjén jövő idő különböző formái a felismerés szintjén módbeli segédigék: can, must, have to a főnév egyes száma és többes száma, ragos és a of birtokos szerkezet melléknév és fokozása tő- és sorszámnevek, határozatlan számnevek kérdőszók határozatlan névmások főnévi igenév és Gerund egyszerű használata Követelmények (minimális szint kiemelve): Beszédértés: A tanuló értse meg a tanár egyszerű, célnyelven történő utasításait. A megfelelően kiválasztott autentikus szövegeket irányított kérdések alapján képes legyen feldolgozni. Beszédkészség: Alapszituációkban beszélgetést tudjon kezdeményezni, célnyelven feltett kérdésre tudjon reagálni. Olvasási készség: Értse meg mindennapi témákról szóló változatos típusú szövegeket. Gyakorolja az intenzív és extenzív olvasást. Ismerje a kétnyelvű és egynyelvű szótár használatát. Íráskészség: Ismerje a képeslap, baráti levél formai szabályait. Írásban tudjon bemutatkozni. Taneszközök: Régi:Virnia Evans-Jenny Dooley: Enterprise Beginner WB,SB Új:Liz and John Soars: New Headway Elementary SB, WB 12. évfolyam: (heti 4 óra, évi 128 óra) Középszint 98

Témakörök Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés Szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika Nyelvtan – fogalmak: az igeidők rendszere: jelen, múlt, jövő, egyszerű, folyamatos összetett szavak számok, dátumok, (törtek) igei szerkezetek; Gerund, Infinitives igék elöljárók után rövid válaszok, sem - sem, is - is, vagy – vagy kérdések elöljárókkal utókérdések, question tags függő kérdések Have + kötelezettség időhatározók, azonos alakú és azonos hangzású szavak segédigék összefoglalása folyamatos jövő, befejezett jövő may, might, could összetett melléknevek jelen és múltbeli szokások: will, would, used to szinonimák hipotézis: should have done

Követelmény a 12. évfolyam végén (minimális szint kiemelve) Beszédértés: A tanuló legyen képes - kb. 200 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni - kb. 200 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni - kb. 200 szavas szövegben fontos információt megérteni - kb. 200 szavas szövegben specifikus információt azonosítani - köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven összefoglalni. Beszédkészség: A tanuló legyen képes 99

-

árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni gondolatait megfelelő logikai sorrendben, választékos mondatokban előadni megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni beszélgetésben részt venni társalgásban részt venni.

Olvasott szöveg értése: A tanuló legyen képes - kb. 250 szavas szöveget elolvasni - kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni - ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni - kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni - 5, kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani - kb. 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelvén összefoglalni - egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveget anyanyelvén és / vagy célnyelven összefoglalni. Íráskészség: A tanuló legyen képes - kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni - gondolatait, érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával logikai összefüggések alapján, bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni. Követelmények a középszintű érettségi vizsgán 1. Kommunikatív készségek Beszédértési készség: A tanuló képes legyen hétköznapi témájú beszélgetéseket megérteni, a hallott információkat hasznosítani. A tanuló tudja kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényegtelen információt a lényegestől megkülönböztetni.. Az értési célnak megfelelő stratégia alkalmazása(globális, szelektív, részletes értés). Beszédkészség: A tanuló életkorának megfelelő témákban véleményét, gondolatát érthetően ki tudja fejezni. Tudjon beszélgetésben részt venni, megértési problémák esetén segítséget kérni.

Olvasási készség:

100

Tudásszintjének megfelelő autentikus szöveg feldolgozására, megértésére önállóan is képes legyen. A tanuló legyen képes egy kb. 250 szavas köznyelvi szöveget elolvasni, ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni, fontos információt megtalálni. Írásbeli készség: A tanuló képes legyen összefüggő szöveg (fogalmazás, levél) írására változatos formában (elbeszélő, leíró). A tanuló tudjon az egynyelvű szótár segítségével rövid ismeretlen szöveget feldolgozni, illetve kb. 200 szavas tényszerű információból álló szöveget írni. Egyéb készségek, stratégiák

A feladatok megtervezéséhez szükséges készségek és technikák alkalmazása. A nyelvi nehézségek áthidalásához szükséges legalapvetőbb technikák alkalmazása.

. 2. Nyelvi kompetencia A vizsgázó tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló alapvető lexikai elemek és nyelvi szerkezetek felismerése és nyelvileg elfogadható, azaz a megértést nem akadályozó használata. A kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges nyelvi eszközök alkalmazása szóban és írásban. Az írott és a beszélt nyelv funkcionális használata. Taneszközök: V. Evans – J. Dooley : Enterprise Intermediate 4 könyv és munkafüzet Enterprise Grammar 4 Kiadó : Express Publishing Követelmények az emelt szintű érettségire való felkészítésben résztvevő tanulók számára Óraszám heti 6, évi 192 Kommunikatív készségek Beszédértés: A tanuló legyen képes hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb publicisztikai írások, szépirodalmi szövegek lényegét megérteni. A tanuló tudja kb.250 szavas szövegkörnyezetből a lényegtelen információt a lényegestől megkülönböztetni. Beszédkészség: A tanuló legyen képes árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb válaszokat adni; választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni, kifejezési problémák estén segítséget kérni; gondolatait megfelelő logikai sorrendben, választékosan előadni. Olvasási készség: A tanuló legyen képes kb. 250 szavas autentikus szövegben a lényegest a lényegtelentől elkülöníteni, ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni, annak tartalmát a célnyelven összefoglalni. Írásbeli készség:

101

A tanuló legyen képes tudásszintjének megfelelő összefüggő szöveg (fogalmazás, baráti és hivatalos levél)írására változatos formában, változatos nyelvtani és lexikai egységek alkalmazásával. A tanuló tudjon kb.250 szavas általános érdeklődésre számot tartó témáról szóló szöveget írni. Kommunikációs szándékokra vonatkozó fejlesztési követelmények: Véleménynyilvánítás, dicséret, kritika, ellenvetés, értékítélet kifejezése. Meghívás és arra reagálás, beszélési szándék jelzése, téma bevezetése, megerősítés, témaváltás, beszélgetés lezárása. Témakörök: A család szerepe az egyén és a társadalom életében Ember és társadalom; társadalmi viselkedés formák Környezetünk; a természet és az ember harmóniája Az iskola; iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és más országokban A munka világa; a munkavállalás lehetőségei itthon és külföldön Életmód; szenvedélybetegségek; a kulturált étkezés Utazás turizmus új lehetőségei Tudomány és technika Nyelvtan-fogalmak: Forms of the verb (infinitives, gerund, participles) (az ige különböző formái) Clauses with purpose (célhatározói mellékmondatok) Modal verbs with perfect infinitiv (módbeli segédigék befejezett főnévi igenévvel) Participle clauses (melléknévi igeneves mellékmondatok) Gerund and infinitive in idiomatic expressions (határozók és főnévi igenevek kifejezésekben) Conditionals-mixed types (vegyes feltételes mondatok) Taneszközök: Régi:Luke Prodromu: First Certificate Star könyv és munkafüzet (Macmillan Kiadó) Új: H.Q. Mitchell: Matura Plus 2 Student’s Book 12. évfolyam: Második idegen nyelv (heti 3 óra, évi 96 óra) Tananyag: Témakörök: ember és társadalom: családi események, közösségek, emberi kapcsolatok tágabb környezetünk: hazánk és a célnyelvi ország(ok) bemutatása környezetvédelem iskola világa, munka világa szabadidő eltöltése egészséges életmód és étkezés Nyelvtan - fogalmak: időbeli viszonyok: előidejűség, egyidejűség, utóidejűség kifejezése

102

jelen idő, befejezett jelen Going to szerkezet módbeli segédigék ige főnévi igenévvel és –ing-es alakkal függő beszéd felszólítás, kérdés Továbbhaladási követelmények (minimális szint kiemelve) Beszédértési készség: A tanuló próbálja megérteni a tanár idegen nyelven történő óravezetését. Autentikus anyagból szűrje ki a szükséges információt. Beszédkészség: A tanuló mindennapi beszédhelyzetekben találja fel magát, váratlan fordulatokra is tudjon reagálni és magát megértetni. Olvasási készség: Tudjon a tanuló tanári segítséggel nyelvileg összetettebb szöveget is feldolgozni. Képes legyen érthetően már gyakorlott szöveget felolvasni. Íráskészség: Tudjon önéletrajzot írni, minta alapján levelet készíteni állásvállalás ügyében. Legyen képes tudásszintjének megfelelő fordítási feladatokat megoldani. Taneszközök: Régi:Virgina Evans – Jenny Dooley: Enterprise I. Beginner könyv és munkafüzet (Express Publishing Kiadó) Új: Liz and John Soars: New Headwy Elementary SB, WB Ügyvitel – középszint 11. évfolyam Heti 1 óra, évi 32 óra 2005-től lehetőség van szakmai alapozó tantárgyból érettségizni. Cél: a megfelelő szaknyelvi specializáció témaköreibe a szakszókincs beépítése a tanulók szókincsállományába. Tananyag / Témakörök Áruszállítás Panaszlevél, reklamáció Problémamegoldás telefonon Önéletrajz (hivatalos) Álláskeresés, állásinterjú Vevői panaszok kezelése Franchise Munkahelyi környezet (titkárság berendezése, irodai berendezések és gépek)

103

Programszervezés (üzleti partner fogadása, program időponti egyeztetése, éttermi vendéglátás) Hivatalos levél (cég bemutatkozó levele, ajánlatkérés és ajánlat, szállodafoglalás, konferencia) A továbbhaladás feltételei Maximum követelmény Témakifejtés A tanuló témakifejtése önálló, mondanivalóját összefüggően, logikusan adja elő. Szókincs / kifejezésmód A tanuló a témának megfelelő szakszókincset használ, ritkán keresi a szavakat, megfelelően alkalmazza a célnyelvi udvariasság alapszabályait. Kommunikációs cél / interakció A tanuló aktívan részt vesz a beszélgetésben, alkalmazza a kommunikációs stratégiákat. Teljes mértékben megérti a hozzá intézett beszédet, a kérdésekre megfelelően válaszol. Nyelvtan A tanuló kevés hibát ejt, mondanivalójának megfelelő változatos nyelvtani eszközöket használ. Minimumkövetelmény Témakifejtés A tanuló segítő kérdések felhasználásával képes a téma kifejtésére. Szókincs / kifejezésmód Szóhasználata esetenként nem megfelelő, de mondanivalójának megértését nem befolyásolja. Többször keresi a helyes kifejezést, de az alapvető célnyelvi udvariassági alapszabályokat igyekszik betartani. Kommunikációs cél / interakció Lényegében megérti a hozzá intézett beszédet, a kiegészítő kérdésekre megfelelő információt ad. Nyelvtan A tanuló mondanivalójához képest egysíkú nyelvtani szerkezetet használ, sok hibát ejt, de azok csak kevéssé nehezítik a megértést. Tankönyv Régi: Mark Irvine – Marion Cadman: Commercially Speaking könyv és munkafüzet (Oxford Kiadó) Új:Virginia Evans: Career Paths Secretarial (Express Publishing) 12. évfolyam Óraszám: heti 1 óra, évi 32 óra Tananyag / Témakörök Áruszállítás Panaszlevél, reklamáció Problémamegoldás telefonon Önéletrajz (hivatalos) Álláskeresés, állásinterjú

104

Vevői panaszok kezelése Franchise Munkahelyi környezet (titkárság berendezése, irodai berendezések és gépek) Programszervezés (üzleti partner fogadása, program időponti egyeztetése, éttermi vendéglátás) Hivatalos levél (cég bemutatkozó levele, ajánlatkérés és ajánlat, szállodafoglalás, konferencia) A továbbhaladás feltételei Maximum követelmény Témakifejtés A tanuló témakifejtése önálló, mondanivalóját összefüggően, logikusan adja elő. Szókincs / kifejezésmód A tanuló a témának megfelelő szakszókincset használ, ritkán keresi a szavakat, megfelelően alkalmazza a célnyelvi udvariasság alapszabályait. Kommunikációs cél / interakció A tanuló aktívan részt vesz a beszélgetésben, alkalmazza a kommunikációs stratégiákat. Teljes mértékben megérti a hozzá intézett beszédet, a kérdésekre megfelelően válaszol. Nyelvtan A tanuló kevés hibát ejt, mondanivalójának megfelelő változatos nyelvtani eszközöket használ. Minimumkövetelmény Témakifejtés A tanuló segítő kérdések felhasználásával képes a téma kifejtésére. Szókincs / kifejezésmód Szóhasználata esetenként nem megfelelő, de mondanivalójának megértését nem befolyásolja. Többször keresi a helyes kifejezést, de az alapvető célnyelvi udvariassági alapszabályokat igyekszik betartani. Kommunikációs cél / interakció Lényegében megérti a hozzá intézett beszédet, a kiegészítő kérdésekre megfelelő információt ad. Nyelvtan A tanuló mondanivalójához képest egysíkú nyelvtani szerkezetet használ, sok hibát ejt, de azok csak kevéssé nehezítik a megértést. Taneszközök: Mark Irvine – Marion Cadman: Commercially Speaking könyv és munkafüzet (Oxford Kiadó) Érdemjegyek: Elégséges szint: az írásbeli feladatok (felmérők) min. 40 %-os teljesítése. Képes legyen egyszerű állító, kérdő, tagadó mondatok alkotására. Aktív szókincse a tananyag által tartalmazott szókészlet 40 %-a. Értse meg a tanár egyszerű utasításait. Közepes szint:

105

az írásbeli feladatok min. 60 %-os teljesítése. Aktív szókincse a tananyag szókészletének 60 %-a. Durvább nyelvi hibák nélkül képes legyen összetett mondatok alkotására. Jó szint: az írásbeli feladatok min. 76 %-os teljesítése. Szókincse a tananyag szókészletének 76 %-a. Legyen képes kisebb hibákkal összefüggő kommunikációra. Jeles szint: az írásbeli feladatok min. 91 %-os teljesítése. Aktív szókincse a tananyag szókészletének 91 %-a. Képes legyen véleményét, gondolatát szabadon kifejezni az adott nyelven.

Tanári ill. iskolai eszközök: audio-vizuális eszközök magnók (5 db) kazetták videómagnó (a Headway-hez 8 db, a Lifelines sorozathoz 2 db, a Look Ahead-hez is 2 db műsoros videókazetta van az iskolában ill. országismereti témájú videókazetták) érettségire és nyelvvizsgára felkészítő könyvek (zömében nyelvtankönyvek gyakorló feladatokkal) szótárak (kétnyelvű és egynyelvű) szemléltető eszközök (poszterek, térképek: Great Britain, USA) CD-ROM-ok: English by Stealth, ClipDic, PicDic, NyelvÉsz, Oxford Dictionary célnyelvi csoport irodalmának, kultúrájának megismerését segítő könnyített olvasmány sorozat: Oxford Bookworm folyóirat: Newsweek magazin angol nyelvi szaktanterem multimédiás nyelvi labor A taneszközök kiválasztásának elvei: A Művelődési és Közoktatási Minisztérium a felhasznált könyveket tankönyveknek ismerte el, valamint a helyi tantervben szereplő tananyagot magában foglalja és a kitűzött követelmények teljesítésére megfelelő segítséget biztosít a tanulóknak. Az angol nyelv tanításánál alkalmazott módszerek: Mindvégig szem előtt kell tartanunk, hogy a tanulóknak alapvetően négy készségét kell fejlesztenünk. Produktív készségek: - beszéd - írás Receptív készségek: - olvasás - hallás utáni megértés

I.

Produktív készségek terén alkalmazott módszerek 1. non-kommunikatív – 2. köztes – 3 kommunikatív módszerek

106

1. Új szerkezet tanítása ( - kontrolált technikák segítségével - ragaszkodva a pontossághoz - szükség esetén korrekció) A nyelvtani szerkezet bemutatása – annak jelentése és használata - szövegkörnyezetben / kontextusban pl. írott szövegben vagy dialógusban felhasználható: - a tanuló világa, - osztályterem, - külső világ, - a tanuló élete, - megszerkesztett információ, - történetek, - szituációk - minták, modellek bemutatása Általános modell: a, bevezetés („lead- in”) –szövegkörnyezetben b, „kiderítés” – képesek-e a tanulók az új szerkezet produkálására c, magyarázat (különféle tendenciák felhasználásával, pl. kezek, gesztusok) d, pontos reprodukció (adott modellek ismétlése - egyéni, csoportos, - ill. drilleken át) e, azonnali produkció (a tanulók megpróbálják az előbb tanultakat saját mondanivalójuk kifejezésében felhasználni) 2. Gyakorlás (- lehet kommunikatív célú is - az adott anyag határozza meg, mit fognak a tanulók mondani, ill. tenni - szóbeli drillek (gyakorlatsorok) - információhiányos feladatok - játékok - mondatok szerkesztése, kiegészítése - parallel írás - kohézió - diktálás 3.

Kommunikációs tevékenységek (a tanulók olyan feladatot kapnak, amely arra készteti őket, hogy egymással kommunikáljanak) - konszenzus elérése - vita, tárgyalás - instrukciók továbbítása - kommunikációs játékok - problémamegoldás - „Beszélj magadról!” - szerepjáték, szimulálás - írásban: - instrukciók továbbítása

107

riport hirdetés 4. Lexika/szókincs (szavak jelentése, használata, képzése) Jelentés bemutatása: - reáliákkal, - képekkel, - mimika, gesztus alkalmazásával, - tevékenység bemutatását át, - ellentétes szavakkal, - felsorolással, - magyarázattal, - fordítással. Szótár használata

II. a) b) c) d)

Receptív készségeknél alkalmazott módszerek bevezetés a tanuló figyelmét a feladatra irányítjuk a tanulók olvasnak vagy figyelnek, így teljesítve a feladatot a tanulónak visszajelzést adunk

Olvasás: Feltevések igazolása (a tanulók a szöveg olvasása során bizonyosodnak meg feltevéseik helyességéről). Szöveg olvasása, hogy speciális információhoz jussanak. Kommunikációs célokra szükséges információért olvasnak. Szöveg általános megértése. A szövegen belüli különböző funkciók megértése. Hallás utáni értés: Feltevések igazolása Speciális információs megszerzése Részletek keresése Videó segítségével: „Néma videózás” „Csak hang” stb. A csoport irányítása közben a tanár ellenőriz, előír, szervez, „súg”, részt vesz, forrásként működik közre, konzultál, vizsgál. A feladatok jellege szerint a tanulók csoportokká szerveződnek, így végeznek páros, illetve csoportmunkát. Az értékelés módja: Írásban történő értékelés alkalmazott formái: témazáró dolgozatok (tesztek, fogalmazás, feladatsorok) szódolgozatok

108

fordítások szövegértési feladatok Szóban történő értékelés alkalmazott formái: szituációk, szerepjátékok, dialógusok előadása (betanult vagy spontán) képleírás, elemzés mindennapi témákról való beszélgetés megtanult idegen nyelvű szöveg visszamondása hallott szöveg feldolgozása Az értékelés szempontjai: nyelvi ismeretek szókincs nyelvtani jelenségek használata szóbeli megértés beszédkészség, kiejtés kommunikatív készség mérése A dolgozatok alapvető célja az ellenőrzés, melynek gyakorló jellege is van. Osztályozási szempontok: osztályforma pedagógiai program által meghatározott norma objektív norma Az elégséges szint eléréséhez 50%-os teljesítmény szükséges. Évfolyamdolgozatok (felmérés) 12. évfolyamon a felmérés célja, hogy a tanulók az érettségi vizsga előtt vizsgatapasztalatra tegyenek szert, szembesüljenek esetleges hiányosságaikkal. A vizsga eredménye egy témazáró dolgozat érdemjegyével egyenértékű. Célszerűnek tartjuk a szülők tájékoztatását is a vizsga eredményéről az üzenő füzetben. Személyi feltételek Az idei tanévben 7 főállású és 2 óraadó angol nyelvszakos tanár látja el az angol nyelv tanításával kapcsolatos teendőket.

109

Német nyelv Első idegen nyelv 9-12. évfolyam A nyelvtanítás általános célja

Az intenzív nyelvoktatás alapvető célja a nyelvi kompetenciák kialakítása, azaz a mindennapi életben használható nyelvtudással felvértezni a tanulókat. Ez a négy nyelvi alapkészség (hallás, beszéd, olvasás, írás) fejlesztésén keresztül lehetséges, amely a következőket jelenti: Cél és feladatok a kerettanterv alapján a 12. évfolyam végéig A kapcsolatteremtés más országok népeivel mai életünk fontos tényezője. Az emberi és szakmai kommunikáció fontos feltétele a megfelelő szintű nyelvi készségek, képességek és ismeretek elsajátítása. Mivel a német nyelv Európában fontos közvetítő szerepet tölt be, megtanulásával a tanulók lehetőséget kaphatnak más kultúrák sajátos értékeinek megismerésére, és a hétköznapi (turisztikai, munkavállalói és fogyasztói) élethelyzetekben személyes problémáik megoldására. A 9. évfolyamos diákok 4-5 éve tanulják a célnyelvet. Ez idő alatt megismerkedtek az idegen nyelvi foglalkozások feladat- és szövegtípusaival, megértik a tanári célnyelv óravezetését, képesek az órai munkában egyénileg, párban vagy csoportosan aktívan részt venni. De továbbra is fontos a motivációjuk fenntartása, fejlesztése. Cél, hogy a 10. évfolyam végére a diákok eljussanak az A2-B1 közötti szintre, melyen a számukra ismert témakörökben, egyszerű helyzetekben tudnak már kommunikálni. Megértik a hosszabb terjedelmű, autentikus hallott vagy olvasott szöveg lényegét, abból ki tudják szűrni a lényeges információt. Képesek több mondatból álló szöveget szóban és írásban létrehozni. A 12. évfolyam végére a diákoknak a B1-B2 közötti szintű nyelvtudást kell szerezniük az előző szintnél fejlettebb szókinccsel, szélesebb skálán mozgó, de ismert témákról kell szóban és írásban információt cserélniük, hosszabb szöveget megérteniük és létrehozniuk. Továbbra is fontos az önálló olvasás és a tanórán kívüli nyelvi hatások beépítése. Ezeken, az évfolyamokon kell egyensúlyt teremteni a folyamatos beszéd és a nyelvhelyesség között. Cél, hogy a 12. évfolyam végére a diákok elsajátítsák az önálló nyelvtanuláshoz szükséges stratégiákat. A német nyelv haladó szintű tanításának célja, hogy a tanulók olyan készségekre, képességekre, ismeretekre tegyenek szert, hogy a negyedik év végén sikeres érettségi (középfokú) vizsgát tehessenek. Fejlesztési követelmények a kerettanterv alapján a 12. évfolyam végére - A tanulók jussanak el a szóbeli és írásbeli alapkészségek területén olyan szintre, hogy a meghatározott tantervi célokat elérhessék. - A tanulók jussanak a négy nyelvi alapkészség területén olyan szintre, hogy a tantervben meghatározott célokat elérjék. - A tanuló tudjon ismert témakörben, szóban és írásban információt cserélni, szöveget megérteni és létrehozni, nyelvtudása segítségével képes informálódni más országokról, más anyanyelvűekkel.

110

A célból adódó feladatok - Ismerjék meg a tanulók a nyelvtanulás hatékony módszereit. - Eszközként használják a tanulók a nyelvet. - Ösztönözzük a tanulókat arra, hogy a tanulás folyamán egyre fogékonyabban, ösztönösebben fejezzék ki magukat, illetve képesek legyenek magukat árnyaltan kifejezni. - A tanulók élményanyaga, érdeklődési területei motiválásuk fontos tényezője. - Vonjuk be a nyelvtanulásba a modern élet információhordozóit. - Juttassuk a tanulókat az iskolai életen kívül is sikerélményekhez, vonjuk be őket a testvérvárosi cserekapcsolat adta lehetőségekbe. - Járuljunk hozzá olyan egyéni képességek kialakításához, amelyeket a nyelvtanítás közvetíthet. - Segítsük elő a tanulói személyiség gazdagodását, a német nyelven való önkifejezés örömét. Javasolt témakörök - Ember és társadalom - Tágabb környezetünk - Természeti környezet - Az iskola világa - Egészség, betegség - Étkezés - Utazás - Szabadidő, szórakozás - A munka világa - Országismeret - Tudomány, technika Kommunikációs szándékokra vonatkozó követelmények (Kiemelve a 11-12. évfolyamokon belépő új követelmények) A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: megszólítás, köszönés, elköszönés, szóbeli üdvözletküldés, hivatalos és személyes levélben megszólítás, érdeklődés, együttérzés kifejezése, bemutatás Érzelmek kifejezése: hála, félelem, szemrehányás, ellenvetés, visszautasítás, elégedetlenség, öröm, csodálkozás, remény, bánat. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándék kifejezése: válaszadás elutasítása, emlékezés, nem emlékezés, események leírása, információkérés, reklamálás, tanácskérés és –adás, segítség felajánlása, ajánlat és arra reagálás, dolgok, személyek megnevezése. Készségfejlesztési követelmények a 12. évfolyam végére (Kiemelve a 11-12. évfolyamokon belépő új követelmények) Hallott szöveg értése: legyen képes 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni, a fontos információt megérteni, specifikus információt azonosítani, a monológikus szöveg lényegét megérteni, azt anyanyelven és / vagy célnyelven összefoglalni. Szövegértés: legyen képes a gondolatait megfelelő logikai sorrendben, választékosan előadni. Olvasott szöveg értése: legyen képes kb. 250 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni. Egy kb. 250 szavas köznyelvi szövegben az ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni. Egyszerűsített publicisztikai vagy

111

irodalmi szöveg lényegét megérteni, annak tartalmát anyanyelven vagy a célnyelven összefoglalni. Íráskészség: a tanuló legyen képes kb. 200 szavas tényszerű információt közlő néhány bekezdésből álló szöveget írni, gondolatait, érzelmeit változatos kifejezésekkel és szerkezetekkel logikusan felépített, rendezett szövegben megfogalmazni, változatos közlésformákat használni. Évfolyamokra lebontott tananyagbeosztás 9. évfolyam Óraszám: heti 4,3 óra, évi 148 óra Célok: A tanuló legyen képes első kapcsolatfelvételre idegen nyelven tanárával. Értse meg tanárának német nyelven történő utasításait, rövid magyarázatait, kérdéseit, tudjon ezekre reagálni, mondandóját egyszerű mondatokban (de németül) megfogalmazni. Tananyag Nyelvtan a főnév neme, határozott és határozatlan névelő használata; a többes szám képzésének módjai, jelölése; főnévragozás; országnevek; mennyiségek; birtokviszony jelölése (von+D); esetek (Nom, Akk., Gen., Dat) személyes névmások használata, ragozása; birtokos névmás, kérdő névmások; a melléknév fokozása; életkor kifejezése; idő jelölése; igekötős igék; tőhangváltás; cselekvő igeragozás: Präsens, Präteritum ismertetése, Perfekt, segédigék ragozása, felszólító mód; kijelentő, kérdő, felszólító mondatok szórendje; elöljárószók; kötőszók; általános alany; tőszámnevek 1000-ig, sorszámnevek, évszámok. Témakörök Első kapcsolatok, üdvözlések, bemutatkozás Személyi adatok, család, Tárgyak a házban és a háztartásban, házimunka Tárgyak azonosítása, jellemzőik, tárgyak leírása Étkezések, szokások (ételek, italok) 112

Vendéglőben rendelés, fizetés, reklamáció Szabadidő, tevékenységek, programok, sport Sportolási lehetőségek, sportlétesítmények Baján, lakóhelyünkön Lakás, lakáskeresés Tömegközlekedési lehetőségek városunkban Baja földrajzi elhelyezkedése, természeti környezete turizmus, szállásfoglalás, utazási eszközök és módok Baja mint turisztikai centrum Vásárlás, ajándékozás Háztartási, műszaki cikkek Továbbhaladási követelmények (Minimum követelmény kiemelve) Beszédértési készség A tanuló értse meg a tananyaggal kapcsolatos feladatokat és tanárának egyszerű idegen nyelven történő magyarázatát. Értse meg a mindennapi élethez kapcsolódó beszédtémákat és kérdéseket, azokra tudjon választ adni. értse meg a tudás szintjének megfelelő autentikus hanganyagot. Beszédkészség Tudjon embereket, családtagjait egyszerűen jellemezni. Tudja véleményét röviden megfogalmazni. Tudjon egyszerű, a tananyaggal kapcsolatos párbeszédeket előadni. Tudja megértetni magát a tanult beszédhelyzetekben. Olvasási készség Tudjon tudásszintjének megfelelő szövegeket megérteni, az ehhez kapcsolódó egyszerű feladatokat végrehajtani. Értsen meg egyszerű autentikus szövegeket. Írásbeli készség A tanuló tudjon több mondatból álló, egyszerű szövegeket írni. Legyen képes tankönyvének írásbeli feladatait megoldani. Helytörténet, várostörténet A tanuló tudjon egyszerű mondatokban városunkról és környezetéről, földrajzi viszonyairól, az általa kínált szabadidős lehetőségekről beszélni. Tankönyv Deutsch mit Grips1 tankönyv és munkafüzet (Klett Kiadó) Német-magyar, magyar-német szótár

113

10. évfolyam Óraszám: heti 4 óra, évi 144 óra Célok: A különböző témák feldolgozásával gazdagodjon a tanuló személyisége, fejlődjön kreativitása. Közelítsen a mindennapi élet problémáihoz (munka, környezetvédelem, szociális problémák). Tudjon az órák során felmerült témákhoz hozzászólni, válaszait, gondolatait tudja németül, egyszerű mondatok segítségével, de összefüggően megfogalmazni. Értékelje más országok népeinek kultúráját, a viselkedési szabályokat. Tananyag Nyelvtan gyenge ragozású hímnemű főnevek, összetett főnevek neme; visszaható névmás, visszaható igék; névmási határozók; vonatkozó névmás, vonatkozói mellékmondat; hasonlító szerkezetek; jelzőként álló melléknév ragozása (fokozotté is); feltételes mód Passiv elöljárószók; néhány vonzatos ige; igék Präterituma; személytelen igék; kötőszavak (alárendelő, mellérendelő); mellékmondati szórend; zu + Inf. um ... zu + Inf., damit; műveltetés kifejezése; tagadás. Témakörök Személyek és külsejük, külső-belső jellemzés, divat Rokonok, ismerősök, barátok Iskolák Baján, továbbképzési lehetőségek városunkban Szabadidő Érdeklődési körök, TV, rádió, zene Baja: szabadidős lehetőségek, művészeti körök, színház, előadások Betegségek Testrészek, panaszok, orvosnál, gyógyszertárban Család, házasság, gyerekek, szülők, nevelés Időjárás, Utazás, utazási előkészületek Úti élmények Szolgáltatások, telefon

114

Továbbhaladási követelmények (Minimum követelmény kiemelve) Beszédértési készség A tanuló értse meg tanárának nagyrészt idegen nyelven folyó óravezetését és tankönyvének hanganyagát. Értsen meg összetettebb élő beszédet. Beszédkészség Tudjon különböző témákról átfogóbban beszélni. A tanuló tudja röviden megfogalmazni és indokolni véleményét. Tudjon rövid tájékoztatást adni Magyarországról és lakóhelyéről. Olvasási készség Tudjon a tanuló tanári segédlettel nyelvileg összetettebb szöveget is megérteni és feldolgozni. Írásbeli készség A tanuló tudjon egyszerűbb leveleket fogalmazni. Legyen képes a maga szintjén saját véleményét megfogalmazni. Legyen képes a tudásszintjének megfelelő fordítási feladatokat megoldani. Helytörténet, várostörténet A tanuló tudjon beszélni városunk munka- és szórakozási lehetőségeiről. Ismerje a régió etnikai összetételeit, városunk híres szülötteit. Tankönyv Régi:Sowieso 2 tankönyv és munkafüzet (Grimm Kiadó) Új:Kon-takt 2 11. évfolyam Óraszám: heti 4 óra, évi 144 óra Kőzépszint Célok: A tanuló az órákon feldolgozott témákról véleményét tudja németül, összetettebb mondatokban megfogalmazni. Bővítse ismereteit, mélyítse el meglévő tudását az eddig tárgyalt és új témákban, problémákban. Ismerjék a fordítás alapjait. Tananyag Nyelvtan főnévvé vált melléknevek; melléknévi vonzatok, igevonzatok; szóképzés, szóösszetétel; kölcsönös névmás, határozatlan névmások, „man” ragozása; mutató névmás; melléknév ragozás elmélyítése; 115

helynevekből képzett melléknevek; határozatlan számnevek; elöljárószók; Plusquamperfekt; zu + Inf. szerkezetek; Sein + zu + Inf. haben + zu + Inf.; összetett mondatok; Futur I. Témakörök Aktuális események, újság, computer, Internet Generációk Család, lakás A diákok élete hazánkban és a német nyelvterületeken Egyszerűbb irodalmi művek olvasása, a német irodalom, kultúra Egészségügy, betegségek viseléséről Kereskedelem, reklám Lakossági szolgáltatások (posta, bank, biztosítás, fizetési eszközök) Irány, cél, tájékozódás, rendőrség Közlekedés, idegenforgalom Munka, tanulás, munkahelyi körülmények Természet és környezet, tájak, nevezetességek Iskolarendszer Követelmények (Minimum követelmény kiemelve) Beszédértési készség A tanuló értse meg tanárának folyamatos, idegen nyelven történő beszédét. Legyen képes a hallott szövegből az adott feladatban lévő kérdéseket megválaszolni. Értsen meg hétköznapi témájú beszélgetéseket, interjúkat. Beszédkészség A tanuló legyen képes a tanult témákról összefüggően beszélni. Olvasási készség Újságcikkeket, korosztályához kapcsolódó szövegeket képes legyen feldolgozni, megérteni. Képes legyen közepes nehézségű fordítási feladatok megoldására. Írásbeli készség Képes legyen hosszabb, bonyolultabb levelek, fogalmazások megírására, a nyelvtani feladatok megoldására. Tankönyv Régi:Sowieso3 tankönyv és munkafüzet (Grimm Kiadó) Új: Kon-takt 2, Kon-Takt 3

116

11.évfolyam Óraszám:heti 6 óra, évi 216 óra Emelt szint Célok A tanuló képes véleményét,gondolatmenetét kifejezni,meglévő tudását mélyitení Tananyag: Lásd.11. középszint tananyaga,ill. a következők: Témakörök A lakóhely és környéke fejlődésének problémái A családi munkamegosztás, szerepek a családban, generációk együttélése Az emberi kapcsolatok fontossága Diákok élete, lázadás, alkalmazkodás Útkeresés Étkezési szokások, kulturált étkezés Iskolatípusok, hagyományok A szabadidő jelentősége az ember életében, művészetek, média, Internet Autó és részei, jogosítvány, vezetési etikett Város és közlekedés, városi élet, vidéki élet Követelmények Beszédértési készség A tanuló képes az értési céloknak,illetve afeladatnak megfelelően a szőveg,beszéd gondolatmenetét részleteiben is kővetni Beszédkészség A tanuló legyen képes a tanult témákról összefüggóen,árnyaltan beszélni. Olvasási készség A tanuló képes a szőveg gondolatmenetét követni,értelmezni,stilusosan forditani. Irásbeli készség Változatos nyelvtani szerkezetek használatára képes az irásbeli munkái során. Tankönyv Régi:Német emelt szintű érettségi komplett írásbeli feladatsorok (Nordwest 2002 Kiadó) Készüljünk az érettségire.Német emelt szint szóbeli gyakorlatok(Nemzeti T.) Új:Kon-takt 2, Kon-takt 3 12.évfolyam Óraszám: heti 4 óra, évi 128 óra Középszint Célok: A német nyelv alapfokú társalgási szinten való ismerte, átfogó ismeretek kialakítása. A tanuló tudjon véleményt nyilvánítani az órákon előforduló illetve más általános beszédtémákban, oldja meg probléma nélkül a mindennapi élet általános beszédhelyzeteit. A tanuló tudja használni a hétköznapi életben is a tanult idegen nyelvet (például kommunikáció külföldiekkel, idegen nyelvű média megértése).

117

Tananyag Nyelvtan Partizip I., II.; függő beszéd és helyettesítő formái; az „es” funkciói; szóképzés; elöljárószók birtokos esettel, kettős elöljárószók; módbeli, segédigék másodlagos jelentése; ismétlés. Témakörök Személyes, hivatalos kapcsolatok, ember és társadalom Szóbeli, írásbeli etikett, levelezés Ünnepek, szokások német nyelvterületen és hazánkban Magyarország Németország, német nyelvű országok Pályakezdés A környezetvédelem regionális problémái és feladatai Foglalkozás, iskola, egyetemi tanulmányok, tantárgyak, idegen nyelv Munka, munkahely, munkalehetőségek Baján, pályázatok megírása Továbbhaladási követelmények (Minimum követelmények kiemelve) Beszédértési készség A tanuló értse meg a hétköznapi témájú rövidebb beszélgetések, interjúk lényeges információit, alapvető kommunikációs szándékát. Legyen képes egy hallott szövegből az adott helyzetben szükséges információkat megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes részt venni saját érdeklődési körébe eső, tanulmányaiban előforduló vagy általános érdeklődésre számot tartó témákról szóló beszélgetésben. a tanuló legyen képes megoldani a mindennapi élet feladatait (pl. vásárlás, útbaigazítás). Fejezze ki magát pontosan, egyszerű, világos stílusban. Olvasási készség A tanuló legyen képes megérteni a széles olvasóközönségnek szóló, választékos köznyelven íródott, változatos típusú szövegeket, amelyek témája közel áll mindennapi tapasztalataihoz. A szövegek és a feladatok tegyék lehetővé, hogy a tanulónak alkalmaznia kelljen az életben általában használatos olvasási módokat (globális, szelektív, részletes értés). A tanuló legyen képes szöveg értelmezéséhez felhasználni a szöveg szerkezeti sajátosságait és a szövegösszefüggést.

118

Írásbeli készség A tanuló legyen képes érthetően kifejezni magát a mindennapi élet általánosan használt szövegfajtáiban. A tanuló legyen képes árnyaltan, gondolatai elrendezésére fokozottan ügyelve kifejezni magát a mindennapi tapasztalati világától távolabb eső, általánosabb, összetettebb témákban. Használjon változatos szókincset, mondanivalójának megfelelően komplex mondatszerkezeteket, írásművét logikusan szerkessze és tagolja. Írásaiban vegye figyelembe a mindennapi élet feladatihoz használt szövegtípusok műfaji jellemzőit és a különböző közlésformák (például elbeszélés, leírás, érvelés) sajátosságait. Tankönyv Régi:Készüljünk az érettségire! Német feladatsorok középszint (Nemzeti Tankönyvkiadó) Új:Kon-takt 3, fénymásolatok

Emelt szint 12. évfolyam Óraszám: heti 6 óra, évi 192 óra Célok: a német nyelv középfokú szinten való ismerete és aktív használata.

Tananyag Témakörök Munkavállalás, álláskeresés Előítéletek, társadalmi problémák A fogyasztói társadalom, reklámok Társadalmi viselkedésformák Szenvedélybetegségek, egészségügy Természetes gyógymódok Extrémsportok Tévénézés, filmek Tudomány és technika: Computer Környezetvédelem, a természet és az ember Követelmények Beszédértési készség A tanuló képes a hallott szövegre reagálni kérdéseket megválaszolni Beszédkészség A tanuló legyen képes folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet Olvasási készség Újságcikkeket, irodalmi szövegeket képes olvasni, megérteni, fordítani Írásbeli készség Képes legyen cikkek, interjúk megfogalmazására, nyelvtani struktúrák alkalmazására. Tankönyv 119

Régi:Német emelt szintű érettségi komplett írásbeli feladatsorok (Nordwest 2002 Kiadó) Német emelt szint, szóbeli gyakorlatok (Nemzeti Tankönyvkiadó) Új: fénymásolt anyag/ Kon-takt 4 Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e kommunikációs céljait megvalósítani. A vizsga mindkét szinten írásbeli és szóbeli részből áll, és a négy nyelvi alapkészséget méri: olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség. A kommunikatív készségek alkalmazásához a nyelvhasználónak rendelkeznie kell megfelelő szókinccsel, és ismernie kell a nyelv struktúráját is. Ezért a nyelvtani és lexikai kompetenciát mindkét szinten külön vizsgarész keretében is mérjük. A vizsga egynyelvű, azaz közvetítési készséget nem mér. A követelmények az idegen nyelvi érettségi vizsga általános követelményei, valamint az Európa Tanács idegennyelv-oktatással kapcsolatos ajánlásai alapján készültek. Az idegen nyelvi érettségi vizsga szintmeghatározásai igazodnak az Európa Tanács skálájához. A vizsga középszintje az A2-B1, az emelt szint pedig a B2 szintnek felel meg. Európa Tanács C2 Mesterszint C1 Haladó szint B2 Középszint B1 Küszöbszint A2 Alapszint A1 Minimumszint

Érettségi vizsga

Emelt szint Középszint

Az Európa Tanács A2, B1, B2 szintjeinek általános leírása B2 – Megérti a változatos, konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét, követni tudja a hosszabb, összetettebb érveléseket is. Folyamatos és természetes módon tud a célnyelven interakciót folytatni. Világos és részletes szöveget tud létrehozni különböző témákról. Véleményét indokolni tudja, részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat. B1 – Megérti a fontosabb információkat olyan egyszerű, hétköznapi szövegekben, amelyek gyakori élethelyzetekhez kapcsolódnak (pl. iskola, szabadidő, munka). Képes külföldiekkel kommunikálni mindennapi helyzetekben. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni olyan témákban, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Be tud számolni eseményekről, élményeiről, érzelmeiről és törekvéseiről. Rövid magyarázatot tud fűzni eseményekhez, jelenségekhez, indokolni tud különböző álláspontokat és terveket. A2 – Megért olyan mondatokat és rövid szövegeket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak. Tud kommunikálni olyan mindennapi, begyakorolt helyzetekben, amelyekben egyszerű és közvetlen információcserére van szükség. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni önmagáról, családjáról és szűkebb környezetéről.

120

Német nyelv Második idegen nyelv 11. évfolyam Óraszám: heti 3 óra/108 óra Célok: A tanuló legyen képes első kapcsolatfelvételre idegen nyelven tanárával. Értse meg tanárának német nyelven történő utasításait, rövid magyarázatait, kérdéseit, tudjon ezekre reagálni, mondandóját egyszerű mondatokban (de németül) megfogalmazni. Tananyag Nyelvtan a főnév neve, határozott, határozatlan névelők; többes szám képzésének módjai, jelölése; főnévragozás; ország nevek; mennyiségek; birtokviszony jelölése; esetek (Nom, Akk. Gen., Dat); személyes névmások; birtokos névmás, kérdő névmás; melléknév fokozása; életkor kifejezése; idő jelölése; igekötős igék; tőhangváltás; cselekvő igeragozás; mondatok szórendje; elöljárószók; kötőszók; általános alany; számnevek. Témakörök Első kapcsolatok, bemutatkozás, személyi adatok, telefon Tárgyak a házban és a háztartásban Étkezések, szokások, ételek, italok Étteremben Szabadidő, tevékenységek, sport Lakás, háztartási berendezések, lakáskeresés

121

Betegségek, testrészek, panaszok, orvosnál Mindennapi tevékenységek Bevásárlás Továbbhaladási követelmények (Minimum követelmények kiemelve) Beszédértési készség A tanuló értse meg a tananyaggal kapcsolatos feladatokat és tanárának egyszerű, idegen nyelven történő magyarázatát. Beszédkészség Tudjon embereket, családtagjait egyszerűen jellemezni, és a tananyaggal kapcsolatos párbeszédeket előadni. Olvasási készség Értse meg a tudásszintjének megfelelő szövegeket, tudja a tankönyv szövegértési feladatait végrehajtani. Írásbeli készség Képes legyen egyszerű szövegek megfogalmazására és tankönyvének írásbeli feladatainak megoldására.

Tankönyv Kon-takt 1 12. évfolyam Óraszám: heti 3 óra/96 óra Célok: A különböző témák feldolgozásával gazdagodjon a tanuló személyisége, fejlődjön kreativitása. Közelítsen a mindennapi élet problémáihoz (munka, környezetvédelem, szociális problémák). Tudjon az órák során felmerült témákhoz hozzászólni, válaszait, gondolatait tudja németül, egyszerű mondatok segítségével, de összefüggően megfogalmazni. Tananyag

Nyelvtan összetett főnevek neme; visszaható névmás, visszaható igék; vonatkozó névmás, vonatkozói mellékmondat; hasonlító szerkezetek; melléknév ragozása, fokozása; feltételes mód – jelen idő; Passiv – jelen idő; elöljárószók; néhány vonzatos ige; Präteritum;

122

mellékmondati szórend; tagadás. Témakörök Város és közlekedés Szolgáltatások, turizmus, közlekedési eszközök Vásárlás, ajándékozás Üzletben, reklám Német nyelvű országok Személyzet és külsejük Foglalkozás, iskola, tantárgyak Munka, munkahely Szabadidő Család és személyes kapcsolatok Utazás Továbbhaladási követelmények (Minimum követelmények kiemelve) Beszédértési készség A tanuló értse meg tanárát és a tankönyv hanganyagát, egyszerűbb élő beszédet. Beszédértési készség Tudjon a tanult témákról beszélni. Tudja röviden megfogalmazni és indokolni véleményét. Olvasási készség Képes legyen a tankönyv és attól eltérő egyszerűbb szövegek megértésére. Írásbeli készség Legyen képes a maga szintjén saját véleményét megfogalmazni.

Tankönyv Kon-takt 2 . Érettségi vizsga témakörei: 1.Személyes vonatkozások, család 2.Ember és társadalom 3.Környezetünk 4.Az iskola 5. A munka világa 6. Életmód 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás 8.Utazás, turizmus 9. Tudomány és technika 10.Gazdaság és pénzügyek

123

Ügyvitel – középszint

Szakmai idegen nyelv Célok A tanuló alapfokú nyelvvizsgaszintű általános idegennyelv-tudás birtokában - elsajátítva a szakmai szóbeli és telefoni kommunikáció alapszókincsét, kifejezéseit - ki tudja fejezni magát a legfontosabb titkári, asszisztensi munkához is kapcsolódó szituációkban, valamint képes a legegyszerűbb hivatalos levelek szövegértésére. Fejlesztési követelmények A tanuló alapfokon ki tudja fejezni magát személyes vagy telefoni kommunikációban a legfontosabb - titkári, illetve asszisztensi munkához is kapcsolódó - szakmai területeken, témakörökben, szituációkban. Bemutatkozás, bemutatás külföldi ügyfél esetében, tekintettel a nyelvország(ok), valamint a magyar szokások különbségeire. Közlekedés, úttudakozódás, utazás. Jegy, helyjegy biztosítása, külföldi vendégek utazási elintézendőinek segítése. Szálloda, turizmus. Szállodai szobafoglalás, foglalás esetleges lemondása, más időpontra helyezése. Étkezés, élelmiszerek, kínálási formák. Külföldi vendég ebédvacsoraprogramjának szervezése, meghívások, köszönetnyilvánítási formák. Szabadidő tevékenység, rádió, tv, színház, film, sport. Kulturális program szervezése az ügyfél számára, országismereti alapvető tudnivalók. Egészség, orvosnál. Külföldi vendég egészségügyi ellátáshoz segítése, orvosi segítség hívása. Leggyakoribb hivatali teendők: telefonálás, információ kérése és nyújtása, találkozás megbeszélése, udvariassági formák. Hangsúlyos titkári, recepciós munkafeladatok. Hivatali helyiség leírása, egyszerűbb hivatali berendezések, felszerelések, nevei, külföldi vendég udvarias eligazítása hivatalban. Munkahely, egy vállalat egyszerű, rövid ismertetése, vállalattípusok nevei idegen nyelven és idegen nyelvre fordított magyar vállalat elnevezésének különbségeinek rövid ismertetése. Alapvető gazdasági jelenségek a sajtó tükrében (jövedelmi viszonyok, foglalkoztatás, szociális kérdések, képzés stb.) Vásárlás, elárusítóhelyek típusai. Pénz, valutákkal kapcsolatos alaptudnivalók. Szolgáltatások, posta, benzinkút, gyorsjavítások. Legegyszerűbb banki szituációkban információnyújtás, autójavításhoz gyors segítség hívása. A tanuló ismerje meg a legegyszerűbb hivatalos leveleket szövegértési szinten. (Információszerzés és -nyújtás, ajánlat, rendelés, fizetés, szállítás.) 11. évfolyam Heti óraszám: 1

124

Évi óraszám: 36 Belépő tevékenységformák Személyes vagy telefoni kommunikáció alapszinten az alábbi szakmai területeken, szituációkban: Bemutatkozás, bemutatás külföldi ügyfél esetében, tekintettel a nyelvország(ok), valamint a magyar szokások különbségeire. Közlekedés, úttudakozódás, utazás. Jegy, helyjegy biztosítása, külföldi vendégek utazási elintézendőinek segítése. Szálloda, turizmus. Szállodai szobafoglalás, foglalás esetleges lemondása, más időpontra helyezése. Étkezés, élelmiszerek, kínálási formák. Külföldi vendég ebéd-, vacsoraprogramjának szervezése, meghívások, köszönetnyilvánítási formák. Szabadidő tevékenység, rádió, tv, színház, film, sport. Kulturális program szervezése az ügyfél számára, országismereti alapvető tudnivalók. Egészség, orvosnál. Külföldi vendég egészségügyi ellátásához segítése, orvosi segítség hívása. Leggyakoribb hivatali teendők: telefonálás, információ kérése és nyújtása, találkozás megbeszélése, udvariassági formák. Tananyag Témakörök A legfontosabb - titkári, asszisztensi munkához is kapcsolódó szakmai területeken, szituációkban személyesen vagy telefonon folyatatott kommunikáció.

Tartalmak Bemutatkozás, bemutatás külföldi ügyfél esetében. Közlekedés, úttudakozódás, utazás. Jegy, helyjegy biztosítása, külföldi vendégek utazási elintézendőinek segítése. Szállodai turizmus. Szállodai szobafoglalás. Étkezés, élelmiszerek, kínálási formák. Külföldi vendég ebéd-, vacsoraprogramjának szervezése, meghívások, köszönetnyilvánítási formák. Szabadidő tevékenység, rádió, tv, színház, film, sport. Kulturális program szervezése az ügyfél számára, orszgáismereti alapvető tudnivalók. Egészség, orvosnál. Külföldi vendég egészségügyi ellátáshoz segítése. Leggyakoribb hivatali teendők: telefonálás, információ kérése és nyújtása, találkozás megbeszélése, udvariassági formák.

A továbbhaladás feltételei Minimális szint Tudjanak szóban és telefonon kommunikálni. Adott szituációkban - alapszinten - tudják használni a megfelelő szakmai alapszókincset, kifejezéseket. Optimális szint A tanulók ismerjék a szóban és telefonon folytatott kommunikáció tartalmi ismérveit a megtanult szakmai témakörökben.

125

Adott szituációkban - alapszinten - tudják használni a megfelelő szakmai alapszókincset, kifejezéseket. 12. évfolyam Heti óraszám: 1 Évi óraszám: 36 Belépő tevékenységformák Személyes vagy telefoni kommunikáció alapszinten az alábbi szakmai területeken, szituációkban: Hivatali helyiség leírása, egyszerűbb hivatali berendezések, felszerelések nevei, külföldi vendég udvarias eligazítása hivatalban. Munkahely, ez vállalat egyszerű, rövid ismertetése, vállalattípusok nevei idegen nyelven és idegen nyelvre fordított magyar vállalat elnevezések különbségeinek rövid ismertetése. Alapvető gazdasági jelenségek a sajtó tükrében (jövedelmi viszonyok, foglalkoztatás, szociális kérdések, képzés stb.) Vásárlás, elárusítóhelyek típusai. Pénz, valutákkal kapcsolatos alaptudnivalók. Szolgáltatások, posta, benzinkút, gyorsjavítások. Legegyszerűbb banki szituációkban információnyújtás, autójavításhoz gyors segítség hívása. A legegyszerűbb hivatalos levelek szövegértése (információszerzés és -nyújtás, ajánlat, rendelés, fizetés, szállítás). Tananyag Témakörök A legfontosabb - titkári, asszisztensi munkához is kapcsolódó szakmai területeken, szituációkban személyesen vagy telefonon folyatatott kommunikáció

Tartalmak Hivatali helyiség leírása, egyszerűbb hivatali berendezések, felszerelések nevei, külföldi vendég udvarias eligazítása hivatalban. Munkahely, egy vállalat egyszerű, rövid ismertetése, vállalattípusok nevei idegen nyelven és idegen nyelvre fordított magyar vállalat elnevezések különbségeinek rövid ismertetése. Alapvető gazdasági jelenségek a sajtó tükrében. Vásárlás, elárusítóhelyek típusai. Pénz, valutákkal kapcsolatos alaptudnivalók. Szolgáltatások, posta, benzinkút, gyorsjavítások. Legegyszerűbb banki szituációkban információnyújtás, autójavításhoz gyors segítség hívása. A legegyszerűbb hivatalos Leggyakoribb levéltípusok (információszerzés és -nyújtás, ajánlat, levelek szövegértése rendelés, fizetés, szállítás) szókincsének megtanítása az adott idegen nyelven. A továbbhaladás feltételei Minimális szint Adott szituációkban - alapszinten - tudják használni a megfelelő szakmai alapszókincset, kifejezéseket. Ismerjék a legegyszerűbb hivatali leveleket szövegértési szinten.

126

Optimális szint A tanulók ismerjék a szóban és telefonon folytatott kommunikáció tartalmi ismérveit a megtanult szakmai témakörökben. Adott szituációkban - alapszinten - tudják használni a megfelelő szakmai alapszókincset, kifejezéseket. Ismerjék a legegyszerűbb hivatali leveleket szövegértési szinten az információszerzés és nyújtás, ajánlat, rendelés, fizetés, szállítás témaköreiben.

A továbbhaladás feltételei Maximum követelmény Témakifejtés A tanuló témakifejtése önálló, mondanivalóját összefüggően, logikusan adja elő. Szókincs / kifejezésmód A tanuló a témának megfelelő szakszókincset használ, ritkán keresi a szavakat, megfelelően alkalmazza a célnyelvi udvariasság alapszabályait. Kommunikációs cél / interakció A tanuló aktívan részt vesz a beszélgetésben, alkalmazza a kommunikációs stratégiákat. Teljes mértékben megérti a hozzá intézett beszédet, a kérdésekre megfelelően válaszol. Nyelvtan A tanuló kevés hibát ejt, mondanivalójának megfelelő változatos nyelvtani eszközöket használ. Minimumkövetelmény Témakifejtés A tanuló segítő kérdések felhasználásával képes a téma kifejtésére. Szókincs / kifejezésmód Szóhasználata esetenként nem megfelelő, de mondanivalójának megértését nem befolyásolja. Többször keresi a helyes kifejezést, de az alapvető célnyelvi udvariassági alapszabályokat igyekszik betartani. Kommunikációs cél / interakció Lényegében megérti a hozzá intézett beszédet, a kiegészítő kérdésekre megfelelő információt ad. Nyelvtan A tanuló mondanivalójához képest egysíkú nyelvtani szerkezetet használ, sok hibát ejt, de azok csak kevéssé nehezítik a megértést. Tankönyvek (tanárok által használt tankönyvek, taneszközök) A tanulók által használt tankönyveken kívüli egyéb könyvek, eszközök: Társalgási könyvek kazettával Sichtwechsel 1000 Fragen, 1000 Antworten Emericzy: Minden helyzetben otthonosan Emericzy: Légy otthon a gazda(g)ságban! T. Bíró, Borbély, Csizmadia, Hatvani: Ein Wort gibt das andere Was meinen Sie? Dr. Babári: Deutsch Express I. II.

127

Werner und Alice Beie: Themen und Meinungen im Für und Wider Dr. Babári: Társalgás, szituációk, képleírások Dr. Földes: Umgang mit der Umgangssprache Gyémánt: Beszéljünk németül; Hogyan mondjuk németül? Pongrácz J.: Übungen für Fortgeschrittene Herrad Meese: Deutsch - warum nicht? Dömök Sz.: Themenkompass; Presseschau Folyóiratok Juma; Topic; Pester Lloyd; Neue Zeitung; Das Beste Nyelvtankönyv, feladatgyűjtemények Uzsonyi: Phonetik und Phonologie das Deutschen Bausteine Rigó nyelvvizsga-könyvsorozat Lehr- und Übungsbuch der deutschen Grammatik Szabó K.: Wer? Was? Wo? Wie? Szabó K.: Was? Wann? Womit? Wozu? Müller: A szenvedő szerkezet a mai német nyelvben Segédkönyv német érettségi/felvételi vizsgákhoz Fodorné: Bewährungsprobe Zimányi K.: Ich sitze im Espresso Német ige, német mondat Stufengrammatik Karácsonyi: Német nyelvtan könyv CD-ROMOK Themen I. II.; CLIPBIC; PICDIC; Zielpunkt Deutsch; Nyelvoktató CD; Die deutsche Grammatik; Immer höher Videokazetta Einblicke Geschäftssprache Szótárak A német nyelv tanításának alkalmazott módszerei Mindvégig szem előtt kell tartanunk, hogy a tanulónak alapvetően négy készségét kell fejlesztenünk. Produktív készségek: beszéd írás Receptív készségek: olvasás hallás utáni megértés I.

Produktív készségek terén alkalmazott módszerek

1. non – kommunikatív – 2. köztes – 3. kommunikatív módszerek 4. Új szerkezet tanítása - kontrolált technikák segítségével - ragaszkodva a pontossághoz - szükség esetén korrekció

128

A nyelvtani szerkezet bemutatása – annak jelentése és használata - szövegkörnyezetben / kontextusban pl. írott szövegben vagy dialógusban felhasználható: - a tanuló világa, - osztályterem, - külső világ, - a tanuló élete, - megszerkesztett információ, - történetek, - szituációk - minták, modellek bemutatása Általános modell: a) bevezetés – szövegkörnyezetben b) „kiderítés” – képesek-e a tanulók az új szerkezet produkálására c) magyarázat (különféle technikák felhasználásával, pl. kezek, gesztusok) d) pontos reprodukció (adott modellek ismétlése - egyéni, csoportos, - ill. drilleken át) e) azonnali produkció (a tanulók megpróbálják az előbb tanultakat saját mondanivalójuk kifejezésében felhasználni) 5. Gyakorlás - lehet kommunikatív célú is - az adott anyag határozza meg, mit fognak a tanulók mondani, ill. tenni Szóbeli drillek (gyakorlatsorok) - információ-hiányos feladatok - játékok Írásban: - mondatok szerkesztése, kiegészítése - parallel írás - kohézió - diktálás 6. Kommunikációs tevékenységek, kommunikációs szándékok kifejezése A tanulók olyan feladatot kapnak, amely arra készteti őket, hogy egymással kommunikáljanak. - a társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok - vita, tárgyalás, személyes beállítódás és vélemény kifejezése - instrukciók továbbítása, információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok - érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok - problémamegoldás, a partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok biztosítása - „Beszélj magadról!” - szerepjáték, szimulálás - írásban: instrukciók továbbítása riport hirdetés

129

4. Lexika/szókincs Szavak jelentése, használata, képzése Jelentés bemutatása: - reáliákkal, - képekkel, - mimika, gesztus alkalmazásával, - tevékenység bemutatását, - ellentétes szavakkal, - felsorolással, - magyarázattal, - fordítással. Szótár használata II.

Receptív készségeknél alkalmazott módszerek

Olvasás: Feltevések igazolása (a tanulók a szöveg olvasása során bizonyosodnak meg feltevéseik helyességéről). Szöveg olvasása, hogy speciális információhoz jussanak. Kommunikációs célokra szükséges információt olvasnak. A szövegen belüli különböző funkciók megértése. Hallás utáni értés: Feltevések igazolása Speciális információ megszerzése Részletek keresése Videó segítségével: „Néma videózás” „Csak hang” stb. A csoport irányítása közben a tanár ellenőriz, előír, szervez, „súg”, részt vesz, forrásként működik közre, konzultál, vizsgál. A feladatok jellege szerint szervezhetünk páros, illetve csoportmunkát. Értékelés Évfolyamdolgozatok (felmérés) A 12,évfolyamokon –. A felmérés célja a tanulók tudásszintjéről történő visszajelzés az érettségi vizsga követelményeire való tekintettel. A vizsga eredménye egy témazáró dolgozat érdemjegyével egyenértékű. -

A tanulási / tanítási folyamat fontos része a tanult ismeretek számonkérése. Ellenőrzéssel lehet meggyőződni a tanulók haladásáról, a tanítás eredményességéről. Tartalma szerint az ellenőrzés vonatkozhat ismeretekre (szókincs, nyelvtan) és készségekre (beszédértés, olvasásértés, beszéd, írás). Fontos minden ismeret és készség arányos és folyamatos ellenőrzése. Az ellenőrzésnél vesszük figyelembe a következő szempontokat: - A szókincs és a nyelvtani ismeretek ellenőrzésénél a nyelvhelyesség a döntő.

130

Az íráskészség értékelési szempontja a kitűzött feladatnak való megfelelés, a nyelvi eszközök felhasználása és a nyelvhelyesség. A beszédkészség ellenőrzésekor a fentieken kívül vegyük figyelembe a kiejtést és a hangsúlyozást is. A beszédértésnél és az olvasásértésnél a megértés foka a meghatározó. -

-

Az egyes készségek és ismeretek ellenőrzésére szolgáló feladattípusok Beszédértés: - helyes, helytelen feladatok - feleletválasztásos feladatok - táblázatok, térképek kiegészítése szavakkal, adatokkal, szimbólumokkal - képek helyes sorrendjének megállapítása - kijelentések képekhez való hozzárendelése - szavak, számok, más adatok felírása - kérdések megválaszolása Olvasásértés - helyes, helytelen feladatok - feleletválasztásos feladatok - táblázatok, térképek kiegészítése szavakkal, adatokkal, szimbólumokkal - szövegek, mondatok helyes sorrendjének megállapítása - képeknek, feliratoknak szövegekhez, feleleteknek kérdésekhez, leírásokhoz való hozzárendelése - egy szöveg összefoglalása anyanyelven - kérdések megválaszolása Beszédkészség - egy kép szóbeli leírása - több kép összehasonlítása - a képen látható személyekhez párbeszéd alkotása - a képen látható történet elmondása, befejezése - adatok, információk alapján egy szöveg megalkotása - egy útvonal leírása - kérdésfeltevés, válaszadás, vezérszavak, jegyzetek alapján Íráskészség - egy kép leírása - több kép összehasonlítása - a képen látható személyekhez párbeszéd - egy szöveg megírása adatok, információk alapján - egy útvonal leírása - vezérszavak alapján egy történet leírása - levél, levelezőlap stb megírása megadott szempontok alapján - nyitott kérdések megválaszolása - egy szöveg lefordítása idegen nyelvre - hiányos szöveg kiegészítése, egy szöveg átalakítása Szókincstanulás - feleletválasztásos gyakorlatok - odaillő / nem odaillő szavak felírása - szavak beírása hiányos szövegekbe - szavak egymáshoz rendelése Nyelvtan - mondatok kiegészítése

131

kijelentéseknek

-

szavak kiegészítése szavak beírása táblázatokba mondatalkotás szavakból, mondatrészekből mondatok átalakítása, mondatok összekapcsolása kérdések feltevése, megválaszolása

Érdemjegyek Elégséges szint: az írásbeli feladatok (felmérők) min. 40 %-os teljesítése. Képes legyen egyszerű állító, kérdő, tagadó mondatok alkotására. Aktív szókincse a tananyag által tartalmazott szókészlet 40 %-a. Értse meg a tanár egyszerű utasításait. Közepes szint: az írásbeli feladatok min. 60 %-os teljesítése. Aktív szókincse a tananyag szókészletének 60 %-a. Durvább nyelvi hibák nélkül képes legyen összetett mondatok alkotására. Jó szint: az írásbeli feladatok min. 76 %-os teljesítése. Szókincse a tananyag szókészletének 76 %-a. Legyen képes kisebb hibákkal összefüggő kommunikációra. Jeles szint: az írásbeli feladatok min. 91 %-os teljesítése. Aktív szókincse a tananyag szókészletének 91 %-a. Képes legyen véleményét, gondolatát szabadon kifejezni az adott nyelven.

Francia nyelv (második idegen nyelv) 11-12. évfolyam heti 3 óra (összes óraszám 222) 11. évfolyam Célok A második idegen nyelv tanulásának első évében a legfontosabb célok a nyelv iránti érdeklődés, a szóbeli és írásbeli nyelvi készségek megalapozása. A tanuló aktívan használja fel mindazt, amit az első idegen nyelv tanulása során elsajátított. Fejlesztési követelmények a 12. évfolyam végére Fejlődjön a tanulóban a pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Alakuljon ki együttműködési készsége, legyen képes aktívan részt venni pár- és csoportmunkában. Alakuljanak ki a tanulóban az alapvető nyelvtanulási stratégiák. Tudjon a tanárral és társaival együttműködni franciául a nyelvórán. Fejlődjön ki benne az igény arra, hogy a nyelvórán kívüli idegen nyelvi forrásokat (tévé, internet, sajtó stb.) hasznosítsa nyelvtudásának fejlesztése érdekében.

132

Legyen képes az általános, mindennapi témakörökben alapszinten kommunikálni, magáról információt közölni és másokról információt szerezni. Követelmények Beszédértés A tanuló ismerje fel a tanult szavakat és kifejezéseket. Értse meg és tudja követni a tanár egyszerű utasításait, legyen képes megoldani az egyszerű feladatokat. Értse meg a tananyaggal kapcsolatos kérdéseket és tudjon ezekre reagálni. Beszédkészség A tanuló tudjon mondatokat ismételni, illetve elmondani. Tudjon rövid szövegrészeket kívülről is elmondani, a tananyaggal kapcsolatos kérdéseket feltenni. Tudjon pár mondatban beszélni a tananyaghoz kötődő egyszerű képekről. Olvasásértési készség A tanuló legyen képes megközelítőleg helyes hangsúllyal és hanglejtéssel felolvasni ismeretlen nyelvi elemet nem tartalmazó szöveget. Tudjon az olvasott szöveggel kapcsolatban egyszerű feladatokat megoldani. Írásbeli készség A tanuló tudjon szöveget helyesen másolni. Tudja a tanult szavakat, kifejezéseket, mondatokat emlékezetből is leírni. Tudjon ismert szavakból álló – a már tanult nyelvi jelenségekre épülő – mondatokat tollbamondás után helyesen leírni, egyszerű mondatokat önállóan megírni. Tudja a tankönyvi feladatokat írásban megoldani. Szókincs 400-500 lexikai egység. Témakörök 1. Eligazodás Budapest és Párizs térképén 2. Jegyvásárlás és utazás a metrón 3. Szobafoglalás a szállodában, eligazodás 4. Reggelizés, bemutatkozás 5. Mit szeretnék? Érdeklődés (nyitva tartás, jegyfajták) 6. Arcok leírása 7. Bemutatás, ruhadarabok, telefonálás -

Mon calendrier Ma campagne Ma salle de classe, mon école Ma famille Ma journé Mes amis, le sport, le loisir Mon petit déjeuner Mon quartier (les bâtiments, les magasins) Quelques visages

12. évfolyam Célok A szóbeli kommunikációs készség folyamatos továbbfejlesztése mellett gazdagodjon a tanuló aktív nyelvhasználata az írásbeli értés és kifejezés területén. A tanuló tudja a megszerzett

133

alapkészségeket hétköznapi helyzetekben használni. Érezzen késztetést arra, hogy kommunikáljon bárkivel, aki e nyelvet tanulja / tudja. Törekedjen önállóan is ismeretei bővítésére. Követelmények Beszédértés A tanuló értse meg tanárának a tananyaggal kapcsolatos egyszerű, francia nyelvű magyarázatait. Értse az egyszerű, életszerű beszédhelyzetekben feltett kérdéseket és reagáljon is rájuk. Értsen kb. 10 mondatos, mindennapi témáról szóló szöveget, párbeszédet. Beszédkészség A tanuló tudatosan törekedjen a helyes hangképzésre, hanglejtésre, hangsúlyra és ritmusra. Tudjon az ismert témakörökhöz tartozó képekről, illetve képsorokról összefüggő mondatokat alkotni. Tegyen fel kérdéseket tanárának és tanulótársának valós beszédhelyzetben. Tudjon egyszerűen, de összefüggően beszélni a mindennapi életben a vele, családjával és társaival történtekről. Olvasásértési készség A tanuló továbbra is helyezzen hangsúlyt arra, hogy helyes hangsúllyal és ritmusban olvasson. Legyen képes új szövegkörnyezetben is felismerni az ismert nyelvi elemeket. Írásbeli készség A tanuló tudjon üdvözlő képeslapot írni és megcímezni. Szókincs A tanuló folyamatosan mélyítse és bővítse szókincsét oly módon, hogy a passzív szókincsét folyamatosan aktivizálja. A tanév során sajátítson el legalább 300 új aktív szót és kifejezést. Témakörök 8. Szobabelső, család 9. Ételrendelés étteremben 10. Vásárlás katalógusból, telefonon 11. Menetrend, vonatjegyvásárlás 12. Rosszullét, betegség 13. Programegyeztetés 14. Találkozó megbeszélése -

Quelques vêtements Quelques maisons et appartements Quelques courses Quelques repas On fait des voyages On se fait soigner FRANCIA 11–12. évfolyam

a) Kommunikációs szándékok

134

A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Megszólítás Köszönés, elköszönés Bemutatás, bemutatkozás Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Engedélykérés és arra reagálás Köszönet és arra reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás Személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás

pardon, monsieur / madame, s’il vous / te plaît salut, bonjour monsieur, au revoir madame, à bientôt c’est Luc je te présente / je vous présente, moi, je m’appelle, je suis le frère de ça va (bien)? vous allez bien? ça va (bien), merci, pas trop mal je peux? bien sűr (mais), si tu veux / vous voulez merci beaucoup, il n’y a pas de quoi, avec plaisir pardon, excuse-moi / excusez-moi, monsieur / madame ça ne fait rien, ce n'est pas grave joyeux anniversaire, joyeuses fêtes de, bonne chance, merci beaucoup (de tes / vos voeux), tu es / vous êtes gentil cher Jean-Marc, chère Michèle, bisous, grosses bises, à bientôt

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Sajnálkozás je regrette Öröm je suis ravi Elégedettség, elégedetlenség je suis content / triste, heureux / malheureux, c’est agréable / désagréable, aller bien / mal Csodálkozás tiens, dis donc Remény j'espère Bánat je suis (très) triste Bosszúság mais enfin, ça alors Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Véleménykérés és arra reagálás Valaki igazának az elismerése Egyetértés, egyet nem értés Tetszés nem tetszés Akarat, kívánság Képesség, lehetőség Szükségesség Ígéret Dicséret, kritika

tu aimes, tu veux, tu trouves ça? qu’est-ce que tu en penses? ça s'est bien passé? super, pas mal, pas trop intéressant, je pense que, c'était bien tu as raison oui, d’accord, excellente idée, bien sűr, (mais) comme tu veux, non,(ce n’est) pas ça, pas question j'aime beaucoup / un peu / pas du tout, c’est bien, je préfère, j’adore / je déteste je veux, je souhaite on peut, il est possible il faut, tu dois / vous devez c'est promis, je te / vous promets bravo, félicitation, ce n'est pas tout à fait ça

135

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése

voilà,qui est-ce? qu’est-ce que c’est? comment est-il? ce (ne) sont (pas) mes amis / c'est mon chat, il (ne) sont (pas) sympas / il est noir, beau, mais cher, Események leírása cet après-midi, il y a une semaine Információkérés, où est-il? il (n’)est (pas) là, qu'est-ce que tu fais? je travaille, információadás tu joues avec qui? je (ne) joue avec (pas) lui, quand est-ce qu’on va sortir? ce soir, dis-moi / dites-moi comment? pour aller à? c’est simple, tu vas / vous allez Igenlő vagy nemleges válasz oui / non, c’est ça / ce n’est pas ça en effet, pas tout à fait, pas du tout Tudás, nem tudás je (ne) sais (pas), je (ne) peux (pas) Bizonyosság, bizonytalanság certainement, sűrement, peut-être A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés Tiltás, felszólítás Javaslat és arra reagálás Meghívás és arra reagálás Kínálás és arra reagálás

je voudrais, s'il te / vous plaît il est interdit, (ne) fais / faites (pas) j’ai une idée, pouvez-vous, voulez-vous, c’est une bonne idée, (mais...) avec plaisir, (mais...) tu viens? ça te dit? volontiers, malheureusement je ne peux pas, pourquoi pas tu veux? prenez-en encore, je veux bien, non, merci, tu es/vous êtes gentil, mais je n’ai plus faim

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok Visszakérdezés, ismétléskérés Nem értés Betűzés kérése, betűzés Felkérés érthetőbb beszédre

c’est (bien) ça? peux-tu / pouvez-vous répéter je ne comprends pas, je n'ai pas bien compris comment ça s’écrit, s.v.p.? C comme Cécile un peu plus lentement s.v.p., un peu plus haut s.v.p.

b) Fogalomkörök Fogalomkörök Létezés kifejezése Cselekvések

Birtoklás kifejezése Térbeli viszonyok

Fogalomkörök nyelvi kifejezése (ne pas) être, y a-t-il (encore)? il (n’)y a (pas / plus) ouvrir, fermer, chercher, trouver, écouter, regarder, parler, demander, répondre, dire, écrire, lire, commencer, continuer finir, faire, mettre, prendre, se lever, aller, venir, arriver, sortir, monter, descendre, raconter, c'était en été, je suis allé(e), il fait beau, aller faire, pouvoir / vouloir / devoir faire il faut que tu entendes ça (ne pas) avoir, le chat de Yasmine, il (n’) est (pas) à moi, où? là, à, dans, sous/sur, derrière/devant, au milieu, à côté, en face, pas loin, tout près, en France à gauche / à droite, tout droit, d’où? de l’école

136

Időbeli viszonyok

Mennyiségi viszonyok

Minőségi viszonyok

Esetviszonyok Modalitás Koháziós +

quelle heure est-il? il est X heures, quand? aujourd’hui, demain, hier, mardi dernier, en mai, maintenant, avant / après, tôt / tard,à midi et demi, ce matin, cet après-midi, samedi soir, tout de suite, bientôt, jamais, le dimanche, le week-end, en été, longtemps, il y a, pendant combien? 1000, beaucoup / peu / assez (de), pas de, plus, moins, gramme, kilo, litre, bouteille, paquet, boîte, tranche, morceau, quel âge? avoir X ans, jeune, comment? grand / petit, joli, gros / mince, beau/ /laid, gentil / antipathique, timide, blanc, facile / difficile, ennuyeux / intéressant, interdit, long, court, rond, rectangulaire, chaud / froid, cher / bon marché, (très) bien / mal, mieux, bon / mauvais, meilleur, premier je le regarde, tu lui demandes, je pense à eux, ne le regarde pas, écris-lui, je ne le lui ai pas dit ouvre, ferme, écoute, levez-vous, ne le dites pas, je voudrais, tu dois, il faut que tu boives beaucoup d'eau un, une, des; le, la, l’, les; du, de la, de l’, de; mon, ma, mes; ce, cet, cette, ces; je, tu, il / elle, nous, vous, ils / elles; moi, toi, lui, elle, nous, vous, eux, elles; en, y, on, quelqu’un, quelque chose, qui, que, où, dont, et, mais, donc, alors

Módszerek -

A kiejtés gyakorlása utánzással Szituációs gyakorlatok párban beszédkészség fejlesztése céljából Szövegértés fejlesztése hanganyag (kazetta, CD) hallgatásával Csoportmunka országismereti témák feldolgozásakor szemléltetőeszközök felhasználásával (prospektusok, képeslapok, térképek, belépőjegyek) rövid versek, dalok tanítása a nyelv ritmusának, a hanglejtés, a helyes kiejtés tanulása céljából olvasás- íráskészség fejlesztése eredeti dokumentumok alapján.

Értékelés -

Témakörönként írásbeli dolgozat, szókincs, tanult nyelvtani elemek tudásának felmérése Szóbeli felelés – olvasás, fordítás, szavak, kifejezések tudásának felmérése; - projekt téma Helyesen vezetett szótárfüzet értékelése Szorgalmi munka értékelése Házi feladat ellenőrzése

Tankönyvek Darabos Zsuzsánna – Kripkó Edit: Paris, pas à pas Alapfokú francia nyelvkönyv Darabos Zsuzsánna: Lépésről lépésre Vida Enikő: Allons-y 1. 137

138

Orosz nyelv Második idegen nyelv 11. évfolyam Óraszám: heti 3 óra Célok: A tanuló legyen képes első kapcsolatfelvételre idegen nyelven tanárával. Értse meg tanárának orosz nyelven történő utasításait, rövid magyarázatait, kérdéseit, tudjon ezekre reagálni, mondandóját egyszerű mondatokban (de oroszul) megfogalmazni. Tananyag Nyelvtan az orosz ABC, hangsúly, kiejtés az orosz betűk írása és összekapcsolása a főnevek neme, többes száma a személyes névmások alanyesete a birtokos névmások (1. és 2. személyben) a személyes névmások tárgyesete az életkor kifejezése a birtokos névmások (3. személyben) a „kié”? kérdőszó az idő kifejezése helymeghatározás „van / nincs” a főnevek birtokos esete a főnevek esete számok után a melléknevek a melléknevek kérdőszavai a „milyen” – kérdés és felkiáltás (intonáció) valakivé – valamivé válni (… akarok lenni) „e” és „и”soros igén a főnevek tárgyesete a létige múlt és jövő idejű alakjai a „hol” és a „hová” kérdőszavak. Témakörök „Ki ez? Mi ez? Ez…? igen / nem” nemzetközi szavak az oroszban, számok (1-20), kérdőszók (kto, чto) A család bemutatása, üdvözlés, foglalkozások Érdeklődés a hogylét felől, magázódás, tegeződés, számok (20-100), az orosz nevek, kérdőív kitöltése Megszólítások, információkérés („hol van”, „hány óra”, „kié…”), lakás, ház, bútorok, az orosz nevek kicsinyítő alakjai

139

Ismerkedés (bemutatás, bemutatkozás), kínálás, háztartási gépek, városi intézmények, levélírás 1 Beszélgetés az évszakokról és hónapokról, ebéd: fogások, színek, tetszésnyilvánítás, udvariassági fordulatok étkezés közben, földrészek, országok Tetszés / nem tetszés kifejezése, kívánság, iskolai helyiségek, tantárgyak, osztályzatok, sportok, levélírás 2 Az iskolás hetéről, időbeosztás, meghívás, meghívás elfogadása, visszautasítása, napszakok, a hét napjai, időhatározók (gyakran, ritkán stb.) Továbbhaladási követelmények (Minimum követelmények kiemelve) Beszédértési készség A tanuló értse meg a tananyaggal kapcsolatos feladatokat és tanárának egyszerű, idegen nyelven történő magyarázatát. Beszédkészség Tudjon embereket, családtagjait egyszerűen jellemezni, és a tananyaggal kapcsolatos párbeszédeket előadni. Olvasási készség Értse meg a tudásszintjének megfelelő szövegeket, tudja a tankönyv szövegértési feladatait végrehajtani. Írásbeli készség Képes legyen egyszerű szövegek megfogalmazására és tankönyvének írásbeli feladatainak megoldására. Tankönyv Székely Andárs – Székely Nina: Sag za sagom – tankönyv (Nemzeti Tankönyvkiadó) Tomori Lajosné: Sag za sagom – munkafüzet (Nemzeti Tankönyvkiadó) 12. évfolyam Óraszám: heti 3 óra Célok: A különböző témák feldolgozásával gazdagodjon a tanuló személyisége, fejlődjön kreativitása. Közelítsen a mindennapi élet problémáihoz (munka, környezetvédelem, szociális problémák). Tudjon az órák során felmerült témákhoz hozzászólni, válaszait, gondolatait tudja oroszul, egyszerű mondatok segítségével, de összefüggően megfogalmazni.

140

Tananyag

Nyelvtan A „в” és a „чépeз” elöljárószók időmeghatározása az „oдйи’ és „два” használata főnevekkel a „c” és „без” előljárószók az „этот” mutató névmás és alakjai a mozgást jelentő igék az „умéть” és „мочь” igék elöljárószavak helymeghatározása „нелзя – можно” „нужно / надо” az igék múlt ideje Témakörök A pályaudvaron, jegyváltás, információkérés és –adás, menetrend, „hány órakor?”, számok (százasok, ezresek) vonaton, repülőgépen Az élelmiszerboltban, bevásárlás, élelmiszerek, boltok mértékek, csomagolás, pénznemek Öltözködés, ruhadarabok, születésnap, ajándékozás, jókívánságok, születési dátum, üdvözlőlap írás, évszámok Külföldi vendég érkezik, „Milyen a megjelenése?” közérzet, orvosnál, testrészek, az ember külseje, betegségek tünetei vendégfogadás, ismerekedés a vendéggel, kínálás, „Milyen lesz az idő?”, időjárási jelenségek, időtöltés, kedvtelések Telefonetikett, étteremben: rendelés, fizetés, étlap, ételek, italok, árak Közlekedés, tájékozódás a városban, „Jó utat!”, posta, bank, szálloda Továbbhaladási követelmények (Minimum követelmények kiemelve) Beszédértési készség A tanuló értse meg tanárát és a tankönyv hanganyagát, egyszerűbb élő beszédet. Beszédértési készség Tudjon a tanult témákról beszélni. Tudja röviden megfogalmazni és indokolni véleményét. Olvasási készség Képes legyen a tankönyv és attól eltérő egyszerűbb szövegek megértésére. Írásbeli készség Legyen képes a maga szintjén saját véleményét megfogalmazni.

Tankönyv Székely Andárs – Székely Nina: Sag za sagom – tankönyv (Nemzeti Tankönyvkiadó) Tomori Lajosné: Sag za sagom – munkafüzet (Nemzeti Tankönyvkiadó)

141

Tanári kézikönyv Botlik Dénesné: Orosz képleírási gyakorlatok Botlik Dénesné: Orosz alap- és középfokú társalgási nyelvkönyv Székely Andárs – Székely Nina: Sag za sagom – tankönyv (Nemzeti Tankönyvkiadó) Tomori Lajosné: Sag za sagom – munkafüzet (Nemzeti Tankönyvkiadó) Értékelés -

Témakörönként írásbeli dolgozat, szókincs, tanult nyelvtani elemek tudásának felmérése Szóbeli felelés – olvasás, fordítás, szavak, kifejezések tudásának felmérése; - projekt téma Helyesen vezetett szótárfüzet értékelése Szorgalmi munka értékelése Házi feladat ellenőrzése

Érdemjegyek Elégséges szint: az írásbeli feladatok (felmérők) min. 40 %-os teljesítése. Képes legyen egyszerű állító, kérdő, tagadó mondatok alkotására. Aktív szókincse a tananyag által tartalmazott szókészlet 40 %-a. Értse meg a tanár egyszerű utasításait. Közepes szint: az írásbeli feladatok min. 60 %-os teljesítése. Aktív szókincse a tananyag szókészletének 60 %-a. Durvább nyelvi hibák nélkül képes legyen összetett mondatok alkotására. Jó szint: az írásbeli feladatok min. 76 %-os teljesítése. Szókincse a tananyag szókészletének 76 %-a. Legyen képes kisebb hibákkal összefüggő kommunikációra. Jeles szint: az írásbeli feladatok min. 91 %-os teljesítése. Aktív szókincse a tananyag szókészletének 91 %-a. Képes legyen véleményét, gondolatát szabadon kifejezni az adott nyelven.

142

Biológia Általános célkitűzés: Általános cél - az általános műveltség részeként - az élő anyag tulajdonságainak, törvényszerűségeinek megismerése, természettudományos gondolkodásmód kialakítása, a tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztése. Az élővilág egységének tudatosítása, különös tekintettel az ember természetátalakító tevékenységeiből adódó változásokra, ezek következményeire. Az élet minden formájának tiszteletére nevelés. Figyelemfelhívás a bioszférát veszélyeztető jelenségekre, az emberiség felelősségére, etikus, környezettudatos magatartási formákra. Kellő fogékonyság és motiváltság kialakítása a biológiai problémák iránt. Az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása. A biológia tanításának célja a 9. osztályban A 9. évfolyam tantárgyi anyagának gerince az élő természet tanulmányozása: a növények, állatok testének megismerése, életműködéseik, rendszerezésük, elhelyezésük a bioszférában, egymásra hatásuk törvényszerűségeinek megismerése. Legfontosabb cél az ökológiai rendszerekben való gondolkodás elsajátítása, a környezeti válságjelenségek felismerése. Annak tudatosítása, hogy az élővilág fennmaradásának egyedüli esélye a természet és a környezet védelme. A biológia tanításának célja a 10. osztályban A 10. évfolyamban a biológia heti egy órás tantárgyként szerepel. A tananyag gerince az ember és egészségtanának tanulmányozása. Az emberi test anatómiájának és fiziológiájának megismerése, a külső hatások és az egyes szervrendszerek működése közötti összefüggések megláttatása. Az egészség megőrzésének módozatai, az ártó külső tényezők elkerülésének lehetőségei, a fizikai és lelki egészség iránti igény kialakítása. Tudatos egészségmegőrző életstratégia kialakítása és gyakorlati alkalmazása. A biológia tanításának célja a 12. osztályban A 12. évfolyamban a biológia szintén heti egy órás tantárgyént kerül elő. A tananyag két fő témakört ölel fel: a sejtbiológiát és a genetikát. Visszatérően újra megjelenik a környezettudatos nevelés keretében a környezet- és természetvédelem. Cél a legfontosabb sejtalkotók szerepének felismerése, a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok közötti kapcsolat belátása. Az öröklődés lényegének ismerete, és annak belátása, hogy az élőlények és az élővilág állandó változásban van. A legfontosabb szennyező hatások ismerete, és lehetséges Fejlesztési követelmények A 12. osztály végére a következő képességeknek, jártasságoknak kell kialakulniuk: - A tanuló szabatosan el tudja mondani, le tudja írni biológiai ismereteit. - Képes legyen a biológiai szaknyelv használatára, pontosan értse a biológiai fogalmakat és azokat szakszerűen alkalmazza.

143

- Magyarázatot tudjon adni - életkorának, tanultságának megfelelő színvonalon biológiai jelenségekre, találjon összefüggést ok-okozat között. - Tudja használni a nyomtatott és elektronikus információhordozókat. - Tudjon egyszerű vázlatokat írni hallott és olvasott szövegekből, sematikus ábrákat készíteni és grafikonokat, diagramokat értelmezni. - Tudjon egyszerűbb kísérleteket elvégezni, megfigyeléseit rögzíteni, következtetéseket levonni. - Tudjon érvelni az élet védelmében, váljon természetet értő és szerető emberré, tekintse saját és mások egészségét értéknek. Továbbhaladási követelmények A tanulók tudják: - az élőlények lényeges tulajdonságait kiemelni - az élőlényeket csoportokba sorolni - az élőlények testének szerveződési szintjeit felsorolni, megkülönböztetni - a természet- és környezetvédelem alapelveit A tanulók ismerjék: - az anyagcsere-folyamatok különbözőségét és lényegét - a rendszerezés alapelveit, a rendszertani kategóriákat - a típusállatok és típusnövények morfológiáját, életműködéseit - szűkebb és tágabb környezetünk növény- és állatfajait - a védett növény és állatfajokat - az emberi test felépítését, a szervrendszerek működését - az egészségmegőrzés módozatait A tanulók értsék: - a fejlődéstörténeti rendszer lényegét, az evolúciós elméletet - a felépítés és működés közti összefüggéseket - az ökológiai rendszerek működési elveit - a biológiai sokféleség fontosságát - az anyagkörforgást és energiaáramlást a természetben - az élőlények és környezetük változását térben és időben - az ember szerepét az élővilágban

144

9. osztály 72 óra, heti 2 óra Tananyag

Követelmény

Fogalmak

Bevezetés

1 óra

I. Az élővilág változatossága

18 óra

1. A biológiai mozgásforma, az anyag szerveződési szintjei 2. Az élővilág felosztása 3. A rendszerezés alapelvei 4. A vírusok

5. A baktériumok

6. Eukarióta egysejtűek 7. Moszatok

8. Gombák, zuzmók

9. Mohák, harasztok

Ismerje a fizikai, kémiai, biológiai evolúció egymásra épülését, nevezze meg az anyagi világ organizációs szintjeit. Tudja megnevezni az élővilág országait, és tudja az élőlényeket csoportosítani. Ismerje fel a rendszerezés szükségességét, tudja a faj definícióját és a rendszertani kategóriákat. Ismerje a vírusok felépítését, tulajdonságaikat, abszolút parazita jellegüket. Ismerje az alábbi vírusos betegségeket: influenza, rubeola, herpesz, veszettség, fertőző májgyulladás, AIDS Ismerje a baktériumsejt szerkezetét, a baktériumalakokat, szaporodásukat. Ismerje ökológiai jelentőségüket, tudjon felsorolni 4-5 hasznos és 4-5 kórokozó baktériumot. Ismerje a kórokozó egysejtűeket és jelentőségüket. Ismerje a növények egysejtű, telepes és hajtásos szerveződési formáját. Tudja felsorolni a moszattörzseket és azok ökológiai szerepét. Ismerje a zöld- és ostorosmoszatok evolúciós jelentőségét. Értse a gombák sajátos helyét az élővilágban. Ismerje legfontosabb osztályait és azok 1-1 képviselőjét. Ismerje a kala-posgombák felépítését, a gombafogyasztás szabályait. Tudja, mi a penicillin. Ismerje a zuzmótest felépítését. Ismerje a mohák és harasztok testszerveződését, a nemzedékváltakozásos szaporodási formát. Ismerje legfontosabb osztályaikat és azok 1-1 képviselőjét.

145

evolúció, bioevolúció, fejlődés prokarióta sejt, eukarióta sejt, növény, állat, gomba faj, törzsfa, Darwin, Linné vírus, virion, vegetatív vírus, járvány

bacillus, kokkusz, spirillum, autotróf és heterotróf táplálkozás csilló, ostor, álláb, amőboid mozgás sejtkolónia, sejtfonal, teleptest

gombafonal, micélium, spóra, Flem-ming, antibiotikum, szimbiózis nemzedékváltakozás

10. Nyitvatermők

Értse a nyílt és a zárt termőlevél fogalmát. Ismerje a fenyők osztályát és 4-5 fenyőfajt.

11. Zárvatermők

Tudja összehasonlítani az egy- és kétszikűek tulajdonságait. Ismerjen 5-6 növénycsaládot és azok fontosabb képviselőit.

15 óra

II. Növénymorfológia és élettan 12. A növényi sejt és szövet

13. A növények vegetatív szervei

14. A növények reproduktív szervei 15. A növények egyedfejlődése 16. A növények szaporodása 17. A növények táplálkozása

Ismerje a növényi sejt felépítését. Ismerje a szövet fogalmát, tudja felsorolni és csoportosítani a növényi szöveteket, ismerje azok funkcióját. Tudja felsorolni a növények vegetatív szerveit, azok legfontosabb morfológiai tulajdonságait, azok módosulatait és funkciójukat. Ismerje a különböző növényi mozgásokat. Tudja felsorolni a növények reproduktív szerveit, azok fontosabb morfológiai tulajdonságai és funkcióit. Ismerje a növényi egyedfejlődés szakaszait, tudjon különbséget tenni növekedés és fejlődés között. Kísérlettel tudja megállapítani a csírázás feltételeit. Ismerje a leggyakoribb ivartalan szaporodási formákat példákkal. Ismerje a kettős megtermékenyítés folyamatát. Ismerje az autotróf táplálkozás lényegét. Értse meg a fotoszintézis jelentőségét az élővilágban. Ismerje a fotoszintézis lényegét az általános egyenlet alapján. Ismerjen néhány eltérő táplálkozású növényt.

19. Szivacsok, csalánozók

sejtfal, zárvány, színtest, bőrszövet, szállítószövet, alapszövetek vegetatív szerv, gyökér, szár, levél

reproduktív szerv, virág, termés, mag növekedés, fejlődés, csírázás, hőszakasz, fényszakasz ivaros szaporodás, ivartalan szaporodás fotoszintézis, klorofill, parazita, félpa-razita, szimbionta és rovaremésztő növény 12 óra

III. Állatrendszertan 18. Az állatvilág felosztása

nyitvatermő és zárvatermő növény, sokszikű növény, tobozvirágzat egyszikű, kétszikű növény

Ismerje az egy- és soksejtű szerveződési formákat. Tudja felsorolni az állattörzseket. Ismerje e törzsek 1-1 típusállatának testfelépítést, élőhelyét, táplálkozási és szaporodási módját.

146

álszövetes, szövetes állatok, újszájú állatok űrbél, csalánsejt

20. A férgek

21. Puhatestűek 22. Ízeltlábúak

23. Halak, kétéltűek

24. Hüllők, madarak

25. Emlősök

Ismerje vázlatosan a lapos-, hengeresés gyűrűsférgek testszerveződését, jelentősebb osztályaikat és 1-1típusállatot. Ismerje a paraziták egészségügyi vonatkozásait. Ismerje vázlatosan a csigák, kagylók, fejlábúak testszerveződését, 1-1 típusállatot. Ismerje vázlatosan az ízeltlábúaknak az élővilágban betöltött szerepét. Ismerje a rákok, rovarok és pókok testfelépítését, táplálkozási, szaporodási módjukat. Tudjon felsorolni néhány rovarrendet és odatartozó néhány fajt. Ismerje a vérszívó tetvek és a kullancsok egészségügyi vonatkozásait. Értse az életmód és a testfelépítés összhangját. Ismerje 1-1 típusállat testfelépítését.Tudjon említeni néhány porcos és csontos halfajt, illetve néhány farkos kétéltűfajt és békafajt. Ismerje a védett állat fogalmát. Értse a szárazföldivé válás feltételeit. Ismerje 1-1 típusállat (gyík, kígyó teknős, krokodil illetve madárfaj) testfelépítését, életmódját, szaporodási módját. Tudjon felsorolni védett hüllőket és madarakat. Ismerje az emlősök általános jellemzőit. Ismerje az anyaméh és méhlepény szerepét.Tudjon példát mondani tojásrakó, erszényes és méhlepényes emlősökre. Ismerjen néhány méhlepényes rendet. Értse meg, hogy az ember is e csoport tagja.

27. Kötőszövetek, támasztószövet és idegszövet

testtájak, zsigerzacskó, köpeny, kopoltyú kitinváz, csáprágó, trachea, teljes átalakulás, lárva, báb, ivari dimorfizmus, külső emésztés úszók, pikkely, kétéltű, bőrlégzés, ötsugaras végtag, kül-ső- és belső megtermékenyítés, védett állat változó és állandó testhőmérséklet, lágyhéjú és meszes héjú tojás, ivadékgondozás, kloáka, toll erszény, méhlepény, emlő, anyatej, szülés

5 óra

IV. Az állatok életműködései 26. Hámszövet, izomszövet, kötő - és támasztószövetek, idegszövet

bőrizomtömlő, szelvényezettség, szelvényszerv

Ismerje a hámszövet funkcióját, a hámsejtek alak és működés szerinti csoportosítását.Tudja jellemezni a sima, harántcsíkolt és szívizomszövetet.

laphám, szaru, mirigyhám, fedőhám, felszívóhám, aktin, miozin Tudja felsorolni és jellemezni a kötő- és rostos kötőszövet, támasztószövet típusokat, azok zsírszövet, funkcióját. Részletesebben ismerje a vérszövet, vérszövet összetételét. Ismerje az csontszövet, idegszövet funkcióját, az idegsejt porcszövet, neuron, szerkezetét, a gliaszövetet. axon, dendrit 147

28. A vázrendszer és a mozgásrendszer

29. A táplálkozás

30. A kiválasztás 31. Az anyagszállítás

32. A légzés

33. A szaporodás, ivadékgondozás

Ismerje a vázrendszer funkcióját, a külső- és a belső váz közti különbséget. Tudjon példát mondani gerinctelenek váztípusaira. Ismerje a gerincesek fej-, törzs és végtagvázának felépítését. Értse az ostoros, csillós, állábas és izommozgás működési elvét. Tudja az állatokat táplálkozásuk szerint csoportosítani, ismerje a növényevő, ragadozó, mindenevő és parazita állat fogalmát. Találjon összefüggést az életmód, a táplálkozási forma és a táplálkozási szervrendszer anatómiája közt: pl. bélcsatorna felépítése, fogazat, csőrtípus, redukált bélcsatorna Ismerje a kiválasztási folyamat jelentőségét és a kiválasztószervtípusokat Értse a keringési rendszer funkcióját, a nyílt és a zárt keringési rendszer közti különbséget. Ismerje a testfolyadék, a vér és a nyirok közti különbséget. Ismerje az értípusokat és értse a szív és a vérkörök szerepét. Értse a légzés funkcióját és a keringési rendszerrel való kapcsolatát. Ismerje az állatvilágban előforduló légzőrendszereket és azok működését.

külső váz, belső váz, bőrizomtöm-lő

fagocitózis, kétszakaszos bélcsatorna, háromszakaszos bélcsatorna, emésztőenzimek

vesécske, Malpighiedény, elő-, ős- és utóvese nyílt keringési rendszer, zárt keringési rendszer, hemoglobin, artéria, véna, kapilláris, kisés nagy vérkör külső és belső légzés, diffúz légzés, trachea, tracheatü-dő, kopoltyú, köpeny, tüdő Értse az ön- és fajfenntartás közti diploid sejt, haploid különbséget, az ivartalan és ivaros sejt, váltivarúság, szaporodás kényegét. Ismerje az ivaros hímnősség, ivari és ivartalan szaporodás előnyeit és dimorfizmus, külső hátrányait. Tudjon különbséget tenni a és belső megtermékenyítési módok között. megtermékenyítés, Ismerje a gerincesek embrionális és szűznemződés, posztembrionális fejlődésének lépésseit. tojás, anyaméh, placenta, emlő, ivadék-gondotás.

148

34. Szabályozó működések az állatvilágban

35. Az érzékelés

Ismerje az idegi és a hormonális szabályozás működésének alapelveit, tudja összehasonlítani a két szabályozó rendszert. Tudjon példát mondani endokrin működésre a gerinctelenek és geincesek köréből. Ismerje vázlatosan az idegrendszer törzsfejlődését: a diffúz idegrendszert, a dúcidegrendszert, a hasdúclánc idegrendszert és a gerincesek csőidegrendszerét.

hormon, endokrin rendszer, neuroendokrin rendszer, ektohormon, feromon, endo-hormon, ekdizon, juvenilis hormon, mimikri, inger, in-gerület, reflex, re-ceptor, idegdúcok, központi idegrendszer, környéki idegrendszer, dúcidegrendszer, csőidegrendszer, kefalizáció Legyen képes a receptorok adekvát inger, csoportosítására. Értse az érzéksejt, érzékszerveknek az idegrendszerrel való érzékszerv, kapcsolatát. Ismerjen néhány speciális mozaikszem, érzékszervet az állatvilágban. hólyagszem, mecha-no- és kemorecep-torok 13 óra

V. Az élőlény és környezete 36. Ökológiai alapfogalmak

37. Abiotikus tényezők

38. Az anyag körforgása a természetben

Ismerje az ökológia szó pontos jelentését. Értse, hogy az élőlények csak környezetükkel együtt vizsgálhatók jól. Ismerje az egyed feletti szerveződési szinteket. Tudja felsorolni a földrajzi zónákat, a biomokat. Értse a bioszféra szó jelentését. Ismerje vázlatosan a fénynek, egyéb sugárzásoknak, a hőnek, a levegőnek, a víznek és a talajnak hatását az élőlényekre.

Ismerje a víznek, a szénnek és a nitrogénnek a körforgását a természetben és ennek jelentőségét.

149

környezet, populáció, társulás, ökoszisztéma biom, bioszféra

fényigény, fényperiodicitás, tűrőképesség, UVsugár, röntgensugár, hőigény, üvegházhatás, ózonpajzs, vízigény, humusz, talaj nitrifikáció, denitrifikáció

39. Energiaáramlás a természetben

40. Tápláléklánc 41. Környezet- és természetvédelem

Értse meg, hogy a felépítő, a fogyasztó és a lebontó szervezetek feltételezik egymást. Tudjon különbséget tenni az anyag körforgása és az energia áramlása közt. Ismerje az élőlények egymásrautaltságát táplálkozási szempontból. Értse, hogy mi a szerepe a biológiai sokféleségnek. Ismerjen 4-5 védett növényt és 4-5 védett állatfajt. Tudja megnevezni Magyarország nemzeti parkjait.

43. Az élővilág evolúciója 44. Az evolúció bizonyítékai

45. A főemlősök evolúciója

46. Az emberréválás folyamata

tápláléklánc, táplálékhálózat, táplálék-piramis, légszennyezés, savas eső, ózonlyuk, szmog

7 óra

VI. Az evolúció 42. Az élet keletkezése

producens, konzumens, reducens szervezetek

Értse az anyag fizikai, kémiai és biológiai evolúcióját. Tudja megnevezni a földtörténeti korokat. Ismerje vázlatosan az Oparin-elméletet. Tudja párhuzamba állítani a növény- és állatvilág evolúciós történéseit, és elhelyezni a földtörténeti korokban. Tudja néhány konkrét példával alátámasztani az evolúciós elméletet. Ismerje a Dolló-törvényt és a Haeckeltörvényt. Tudja felsorolni a félmajmok és majmok alrendjének 1-1 képviselőjét és néhány tulajdonságát. Tudja összehasonlítani a az emberszabású majmok és az ember néhány tulajdonságát. Meg tudja nevezni a ma élő három emberszabású majomfajt és élőhelyüket. Tudja megnevezni és időben elhelyezni az Australopithecusokat, az előembereket és az ősembereket, és ismerje ezek néhány tulajdonságát, "hazai" képviselőit. Ismerje a nagyrasszok kialakulását.

koacervátum

Darwin, darwinizmus átmeneti fajok, fosszília, analóg és homológ szervek, atavizmus fosszilis faj, recens faj

előember, ősember, hominizáció

1 óra

Év végi összefoglalás

Minimális szint A tanuló fel tudja sorolni az élővilág országait, a növény és állattörzseket; ismerje egy-egy képviselőjük testszerveződését; vírusok, baktériumok, gombák helyét az élővilágban; az 150

autotróf és heterotróf táplákozás lényegét; a telepes és hajtásos növények közti különbséget; a növények vegetatív és reproduktív szerveinek funkcióit; a fotoszintézis lényegét; a növényi egyedfejlődés szakaszait; fel tudja sorolni az életjelenségeket, az állati életműködéseket és szervrendszereket. Ismerje az ökológia tárgyát; tudja felsorolni a faj feletti szerveződési szinteket, az abiotikus környezeti tényezőket, a fajon belüli és fajok közöti kapcsolatok alapvető formáit; ismerje a táplálkozási láncok és táplálkozási piramisok felépülését. Tudja megfogalmazni a természetvédelem és a környezetvédelem lényegét és ismerje a környezetkárosító tényezőket. Tudja az élet kialakulásának főbb lépéseit; tudjon felsorolni evolúciós bizonyítékokat, ismerje az emberréválás főbb lépéseit.

Optimális szint A tanuló a minimumkövetelményben meghatározott ismeretanyagra képes legyen ráépíteni, és beilleszteni a törzsanyag többi részét. A törzsanyag visszaadásában 90%-os teljesítményt érjen el. Optimális esetben feleljen meg mindazon elvárásnak, amely a fejlesztési követelményekben szerepel. Értse a kilencedikes biológia tananyag szerkezetét, a tananyag egymásra épülésének logikáját. A tanév végére alakuljon ki az életkornak megfelelő ökológiai szemlélete, amely csak akkor lehetséges, ha ismeri az élővilág felépülésének és működésének alaptörvényeit, és rendelkezik bizonyos szintű fajismerettel, lényeglátással és rendszerező képességgel. 10. osztály 32 óra, heti 1 óra Tananyag

Követelmény

Fogalmak

Bevezetés

1 óra

I. Az ember teste és egészsége

27 óra

1. Egészség-betegség és az egészséges környezet 2. Tájékozódás az emberi testen

Ismerje a testi-lelki egészség fogalmát, a betegséget kiváltó néhány okot, a környezetnek az egészségre gyakorolt hatását. Tudjon irányokat megjelölni és megnevezni az emberi testen, ismerje fel a test szimmetriaviszonyait és a testrészeket.

151

egészség, betegség, életmód, életvezetés bilaterális szimmetria, testrész, testalkat, testarányok

3. A bőr és egészségtana

4. A csontvázrendszer és egészségtana

5. Az izomrendszer és egészségtana

6. Táplálkozás-élettan

7. Az emésztőrendszer és egészségtana

8. A kiválasztórendszer és egészségtana

Ismerje: - a bőr anatómiai felépítését és funkcióját; - a bőr szaruképződményeit, és mirigyeit; - a tisztálkodás helyes módját és személyi higiénia jelentőségét; - a napozás és a bőrelváltozások veszélyeit. Ismerje: - az emberi csontvázrendszer felépülését, a csontok nevét; -a csontösszeköttetési formákat; - az ízületek szerkezetét; - a leggyakoribb csontrendszeri elváltozásokat. Ismerje: - az emberi izomrendszer felépülését, testtájanként néhány izom megnevezését és azok funkcióját; - a munkavégzés hatását az izomrendszerre, a sport és az edzés élettanát. Ismerje: - az alaptápanyagokat, kiegészítő tápanyagokat, vitaminokat és azok élettani hatását; - az egészséges táplálkozás alapelveit; - a vegetariánus táplálkozás lényegét. Ismerje: - a tápcsatorna szakaszait, az egyes szervek funkcióját és működését; - az emésztés és felszívódás folyamatát, az emésztőenzimeket; - néhány táplálkozással összefüggő betegséget; - a gombafogyasztás szabályait; - az ételmérgezések elkerülésének módját. Ismerje: - a kiválasztófunkció jelentőségét; - a vese szerepét a homeosztázis fenntartásában; - a szervrendszer felépülését és működését; - a vizeletképződés módját; - a rendszer néhány betegségét: vesekőbetegség, hólyaghurut.

152

hám, irha, bőralja, higiénia, kozmetika, verejtékezés, napégés, szemölcs

fejváz, tözsváz, végtagváz, ízület, varrat

aktin, miozin, izomtónus, összehúzódás, elernyedés, izomgörcs

nyomelemek, vitaminok, éhség, éhezés, hiánybetegségek emésztés, enzimek, felszívódás, elhízás, kóros soványság, ételmérgezés, táplálkozáskiegészít ők, génmódosított élel-miszerek

homeosztázis, nefron, filtráció, vizelet, vesekő, művese

9. A légzőrendszer és egészségtana

10. A keringési rendszer

11. A keringési rendszer egészségtana

12. Az immunrendszer

13. A szaporodás szervrendszere

14. A szexuális úton terjedő betegségek

Ismerje: -a légzőrendszer anatómiai felépítését és működésének mechanizmusát; - kapcsolatát a keringési rendszerrel; - a hangképzés módját; - az orrüreg, a gége és a tüdők leggyakoribb betegségeit; -a helyes zsebkendőhasználatot. Ismerje: - a keringési rendszer elvi felépítését; - az értípusokat, a szív szerkezetét és működését; - a vérköröket; - a keringési rendszer néhány számadatát: vérnyomás, pulzus. Tudja, hogy a halálokok zöme ma Magyarországon a keringési rendszer betegségei. Ismerje: - e betegségek kialakulásának okait, elkerülésének módjait; - a magas vérnyomás veszélyeit; - a stressz, dohányzás, zsírfogyasztás hajlamosító hatását; - a szívinfarktus tüneteit. Ismerje: - az immunitás pontos fogalmát, az immunrendszer funkcióját és működését; - a nyirokrendszer felépülését; - a fertőző betegség és járvány fogalmát, 4-5 baktérium, és 4-5 vírus okozta betegség nevét; - a védőoltás szerepét. Ismerje: - a férfi és nő másodlagos nemi jellegeit; - a férfi szaporítórendszer felépülését és működését; - a női szaporítórendszer felépülését és működését; - a leggyakoribb daganatos elváltozásokat (prosztatarák, emlőrák, méhnyakrák) és a rákszűrők jelentőségét; - a herék és az emlők önvizsgálatának módját. Ismerje a nemi betegség fogalmát, a leggyakrabban előforduló vírusos, baktériumos, gombás nemibetegségeket, megelőzésük módját.

153

külső- és belső légzés, kilégzés, belég-zés, vitálkapacitás

artéria, véna, kapilláris, kisvérkör, nagyvérkör, vérnyo-más, EKG, pulzus érelmeszesedés, agyvérzés, infarktus, hipertónia, sokk

immunanyagok, allergia, autoimmunitás, bakteriológia, járvány, vaccina

ivarmirigy, hímgaméta, nőgaméta, onkológia, rákszűrés

szifilisz, gonorrhoea, trichomo-nas, herpesz

15. Az anyaság biológiája

Ismerje: - a fogamzás módját, a terhességgel összefüggő anatómiai és élettani változásokat; - a terhesség szakaszait; - a szülés megindulásának és lefolyásának módját; - a tejelválasztás folyamatát és a szoptatás jelentőségét; - a terhesgondozás jelentőségét és a veszélyeztetett terhesség fogalmát; - a férfi- és női meddőség lehetséges okait. 16. A fogamzásgátlás Ismerje: - a modern családtervezés módjait, a születésszabályozás lehetőségeit; - az abortusszal összefüggő veszélyeket; - a legbeváltabb fogamzásgátló eszközöket és módszereket. 17. Az ember egyedfejlődése Ismerje: - az embrionális és posztembrionális fejlődést; - az életszakaszokat és legfontosabb testi-lelki jellemzőit, az életkorok biológiáját. 18. A hormonrendszer és Ismerje: egészségtana - a biológiai szabályozás jelentőségét; - az ember endokrin mirigyeit és azok hormonjait, a hormonok élettani hatását; - a cukorbetegség és pajzsmirigybetegség jellemzőit. 19. Az idegrendszer és Ismerje: egészségtana - az ideg- és hormonrendszer kapcsolatát; - a legfontosabb idegélettani alapfogalmakat (reflex, inger, ingerület); - az idegrendszer anatómiai felépítését: központi és környéki idegrendszert, a szomatikus és vegetatív idegrendszert; - az agykéreg működését (tudat, beszéd); -néhány idegrendszeri betegséget.

154

megtermékenyülés, méhlepény, terhesség, veszélyeztetett terhesség, koraszülés, terhesgondozás, laktáció, szoptatás. meddőség, abortusz

hormonális fogamzásgátlás, IUD, óvszer, spirál, megszakított közösülés embrionális fejlődés, posztembrionális fejlődés belsőelválasztású mirigy, hormon, hormonhatás, hiperfunkció, hipofunkció, anabolikus szteroidok neuron, szinapszis, reflex, reflexkör, centrális idegrendszer, perifériális idegrendszer, vegetatív idegrendszer, neurózis, epilepszia, elmebetegségek, agyvelőgyulladás

20. Az érzékszervek rendszere, egészségtana

21. A modern kor kockázati tényezői

22. A betegápolás

23. Elsősegélynyújtás

Tudja a receptorokat csoportosítani. Ismerje: - a szem szerkezetét és a látás élettanát; - a halló- és egyensúlyozó szerv felépítését és működését; - a kémiai, tapintó- és hőérzékelések folyamatát; - az érzékszervek elváltozásait és egészségének megőrzési módját.

receptor, retina, látóbíbor, rövid- és távollátás, szürkeés zöldhályog, csiga, félkörös ívjárat, halláselmélet, hőérzékelés, íz- és szagérzékelés, fájdalomérzékelés, nagyothallás, süketség Ismerje: nikotin, nikotinmér- a dohányzás élettani hatását, gezés, passzív kockázatát, a passzív dohányzás dohányzás, etilveszélyét, a dohányzás és tüdőrák alko-hol, metilkapcsolatát; alkohol, - az alkohol élettani hatását, rövid- és alkoholmérgezés, hosszútávú hatásait, erkölcsi másnaposság, rombolóhatását, az alkoholizmus alkoholizmus, drog, betegséget és kilátásait; drogfüggőség, - a drogok fogalmát, a drogfüggőség kábítószerek, HIVkialakulásának módját és kimenetelét; ví-rus, AIDS - a leggyakoribb drogféleségeket és a szindróma megvonási tüneteket; - az AIDS-betegség lényegét, terjedésének módját, tüneteit, gyógyulási esélyeit. Ismerje: láz, lázcsillapítás, - a betegápolás alapelveit, a beteg körüli inhalálás, diéta, napi teendőket, a diéta fogalmát; gyógyszer, - a gyógyszer fogalmát, a gyógyszerallergia, gyógyszerszedés alapszabályait; gyógyhatású - a gyógyszerallergia fogalmát. készítmény, Tudjon lázat mérni, pulzust mérni, lázat természetgyógyásza csillapítani. t Ismerje a legalapvetőbb elsősegélynyújtási módozatokat, egyszerűbb sérülések ellátását, sebkötözési módokat. 4 óra

Év végi összefoglalás Minimális szint

A tanuló legyen tisztában szervezete felépítésével, és az egyes szervrendszerek alapvető működésével. Fel tudja sorolni az emberi szöveteket és szervrendszereket. Ismerje részletesen a szív, tüdő, máj, vese, hasnyálmirigy, ivarszervek, gyomor, bélcsatorna, szem, fül, agy és gerincvelő felépítését és funkcióit. Ismerje a szenvedélybetegségek hatását az egyes

155

szervrendszerekre, a higiénia alapszabályait, az egészséges táplálkozás alapjait, a fogamzás, terhesség élettanát, a betegségmegelőzés fontosságát és lehetőségeit. Optimális szint A tanuló a minimumkövetelményben meghatározott ismeretanyagra képes legyen ráépíteni és beilleszteni a törzsanyag többi részét. A törzsanyag visszaadásában 90%-os teljesítményt érjen el. Optimális esetben feleljen meg mindazon elvárásnak, amely a fejlesztési követelményekben szerepel. Tudjon érvelni amellett, hogy az élet bármilyen megjelenése érték. Az emberi szervezet megismerésével sajátítsa el a legcélszerűbb életvezetési módozatokat, azokat képes legyen átültetni a gyakorlatba, tekintse az egészséget is értéknek. Tudatosan tartsák távol magukat a testi és mentális egészségre káros anyagoktól.

156

12. osztály 32 óra, heti 1 óra Tananyag

Követelmény

Fogalmak

Bevezetés

1 óra

I. Sejttan

10 óra

1. A biogén elemek és a víz

2. Az élőlények szerves anyagai

3. A sejt szerkezete

4. A sejtorganellumok

Ismerje az élőlények testét felépítő elemeket, tudjon konkrét példát mondani előfordulásukra. Ismerje a víz szerepét, ismerje a víz néhány kémiai és fizikai tulajdonságát. Ismerje az élőlényekben előforduló szerves anyagokat, azok funkcióját. Tudjon említeni néhány konkrét vegyületet. Ismerje a DNS szerkezetét, értse az öröklésben betöltött szerepét. Ismerje a sejt fogalmát, tudja összehasonlítani a növényi sejtet az állati sejttel. Ismerje a sejthártya, a sejtplazma és a sejtmag felépítését és funkcióját, a kromoszómák funkcióját. Ismerje a sejtszervecskék vázlatos szerkezetét és azok funkcióját.

5. A sejtosztódás

Ismerje a sejtosztódás jelentőségét, a mitózis és a meiózis alapvető lépéseit. 6. Az intermedier anyagcsere Vázlazosan ismerje a sejtben lezajlódó biokémiai folyamatok lényegét, a felépítő és lebontó anyagcsere közti különbséget, a fehérjeszintézis, fotoszintézis és a biológiai oxidáció alapvető lépéseit.

szénhidrátok, lipidek, fehérjék, nukleinsavak, DNS

sejthártya, citoplazma, sejtmag, kromoszóma mitokondrium, Golgi-készülék, lizoszóma, sejtközpont, kloroplasztisz sejtosztódás, mitózis, meiózis intermedier anyagcsere, biológiai oxidáció, fehérjeszintézis, fotoszintézis. 10 óra

II. Örökléstan 7. Genetikai alapfogalmak

biogén elem, nyomelem, dipólus molekula

Ismerje a genetika és a gén szó pontos jelentését. Értse a kromoszóma, gén és DNS összefüggését. Ismerje a geno- és fenotipus, a homo- és heterozigóta fogalmakat.

gén, kromoszóma, genotípus, fentípus, domináns gén, recesszív gén

8. Öröklésmenetek

9. Az ember ivariságának öröklődése

10. A mutáció

11. Humángenetika

Ismerje Mendel kísérleteinek lényegét és az abból levonható következtetéseket. Képes legyen egyszerű öröklésmeneteket ábrákon levezetni és értelmezni. Értse az emberi vércsoportok öröklődésének módját. Értse az ember kromoszomális nemének kialakulási módját. Ismerje a nemhez kötött öröklés fogalmát a hemofília öröklésének bemutatásával. Értse, miért veszélyes a közeli rokonok házassága az utódok szempontjából. Ismerje a mutáció szó pontos jelentését és a mutáció formáit.Ismerje a mutáció szerepét az evolúció szempontjából. Tudjon felsorolni 4-5 konkrét mutagén tényezőt. Ismerje a leggyakoribb kromoszómarendellenességeket, az ember náhány testi tulajdonsának öröklését, a környezet hatásait az öröklődésre és a tulajdonságokra. Értse a tudatos csládtervezés fontosságát.

X kromoszóma, Y kromoszóma, hemofilia, "vérfertőzés" spontán mutáció, indukált mutáció, pontmutáció, kromoszómamutáció, mutagén tényező genetikai tanácsadás, Downkór, öröklődő anyagcserebetegségek 8 óra

III. Környezet- és természetvédelem 12. Környezet- és természetvédelem

domináns-recesszív öröklésmenet, intermedier öröklésmenet, kodominan-cia

Értse, hogy az ember jövője szorosan összefügg a természeti környezetünk állapotával. Ismerje meg a leginkább veszélyeztető tényezőket. Ismerje az esztétikus és egészséges környezet jellemzőit ás jelentőségét.

vízszennyezés, talajszennyezés, mesterséges környezet, utcakép, városkép, fásítás, kerttervezés, környezetkímélés, kemikáliák 3 óra


Minimáslis követelmények A tanuló ismerje a sejtbiológia és a genetika tárgyát; az élőlényeket felépítő anyagokat, különös tekintettel a fehérjékre és a DNS-re; tudja felsorolni a sejt alkotórészeit, jellemezni a sejtmembránt, a sejtmagot és a kromoszómát; tudjon különbséget tenni a sejtosztódás két típusa között. Ismerje a gén, genotípus, fenotípus, domináns-recesszív gén fogalmát, Mendel törvényeit, a mutáció lényegét, a leggyakoribb kromoszómaaberrációkat, az emberi öröklődés néhány jellemzőjét, a nem kromoszomális meghatározását.

158

Optimális követelmények Értse a tizenkettedikes biológia tananyag szerkezetét. Tudja, hogy a modern biológia (sejtbiológia, genetika) alapvető ismerete nélkül a mai korunkban nem lehet eligazodni. Értse meg, hogy az élőlények biológiai jellemzők anyagilag meghatározottak és az örökítő anyagban nem kódolt tulajdonságok nem fejleszthetők ki. Legyen fogalma arról, hogy tudása révén az ember befolyásolja az egész bioszféra jövőjét. Eszközök és felszerelések Tanulói eszközök 9.osztály: Csókási Andrásné Czegléd Anna, Horváth Andrásné Szabó Emőke, Jámbor Gyuláné, Kissné Gera Ágnes Biológia 9. Az élőlények teste, életműködése és környezete Mozaik 10. osztály: Csókási Andrásné Czegléd Anna, Horváth Andrásné Szabó Emőke, Jámbor Gyuláné, Kissné Gera Ágnes Biológia 10. Az ember életműködése. Az öröklődés alapjai Mozaik Iskolai eszközök Könyvek 9. osztály: Simon-Seregélyes: Növényismeret, Nemzeti Tankönykiadó Budapest Dr.Varga Zoltán: Állatismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest Tesztkönyvek, biológiai feladatgyűjtemények 10. osztály: Dr. Donáth: Anatómiai atlasz, Medicina Kiadó Az emberi test - Medicina-Láng Kiadó Technikai és kísérleti eszközök Technikai berendezések: írásvetítő, televízió, videomagnó, (videófilmek), számítógép, CD- és DVD-lejátszó, CD- és DVD-lemezek, projektor, mikroszkó és metszetek. csoportmunkához szükséges papírok, színesek, filctollak, olló Kísérleti eszközök:

bonceszközök (csipesz, pipetta, szike, lupe stb.), üvegedények (Petri-csésze, főzőpoharak, lombikok, kémcsövek), üvegkádak, tárgylemezek, fedőlemezek, Bunsen-égők, mikroszkóptechnikai festékek, vegyszerek, indikátorok

Demonstrációs anyagok: csontváz, emberi torzó, szervmodellek, állati preparátumok, környezetvédelmi falitáblák védett fajokról, társulásokról.

159

Tanítási módszerek A rendelkezésre álló óraszám viszonylag kevés ahhoz az anyagmennyiséghez képest. Éppen ezért nem állíthatunk nagyobb követelményeket, minthogy adunk egy stabil vezérfonalat, megértetjük a "legfontosabb" fogalmakat, amelyek nélkül az összefüggések megértése lehetetlen. Idő és mód sincs a részletek megtanítására, de nem is lehet cél a sok tényanyag lexikális megtanítása. A tanítás során alkalmazott módszereket nagyon behatárolja az, hogy viszonylag gyorsan kell haladni az anyagban, nem marad idő az időigényesebb vizsgálódásokra és megfigyelésekre. Legalapvetőbb az elméleti ismeretátadás tanári előadással és magyarázattal frontális osztálymunkával. Az albumok és határozókönyvek használata folyamatos egész tanévben. Minden témaköri egység után összefoglaló rendszerezés következik, önálló tanulói anyagfeldolgozással: anyaggyűjtéssel, szakirodalmak felhasználásával, referátumokkal. A kiemelt témakörökhöz CD vagy videofilm vetítés (természeti értékekről, fogamzásgátlásról, abortuszról, nemzeti parkokról stb.) Egyre inkább előtérbe kerül az a szemlélet, amely a tanuló képességeinek fejlesztésére fekteti a hagsúlyt. Az alapvető kulcskompetenciák fejlesztése elsődleges feladat, amely során fejlődik a tanuló énképe és önismerete, a tananyag egyes részeinek önálló feldolgozásának képessége, a kommunikációs képessége, valamint a tanulók egymáshoz való viszonya. Ilyen körülmények között a következő módszerek jöhetnek számításba: - frontális, tanári előadás; - táblai magyarázó rajzok készítése; - órai demonstráció (falikép, írásvetítő, episzkóp alkalmazása); - egyszerű, tanár által bemutatható kísérlet ; - anyag- és adatgyűjtés és előadás a tanulók részéről, - az egyes anyagrészeknél csoportmunka. Értékelési módszerek A 9. és a 10. osztályban - az időhiány miatt - az értékelés hagyományos módszerei alkalmazhatók: az órai szóbeli felelet, az egyszerű, rövid írásbeli felelet, illetve a témát lezáró egész órás írásbeli dolgozat. Ez lehet feladatlapos vagy tesztes rendszerű, esetleg adott témát kifejtő, esszé-jellegű kérdés. A kérdések pontozása az objektivitást segíti. Az összpontszám 35-40 %-a az elégséges szint eléréséhez szükséges. Jelest akkor kap a tanuló, ha 10-15 % pontvesztesége van csak. Az írásbeli munkáknál a helyesírást is javítani kell. Szóbeli feleletnél jelest akkor kap, ha a fogalmakat precízen meg tudja fogalmazni, az előadásmódja szakszerű (használja a biológiai nyelvezetet), az ismétlő kérdésekre is tud válaszolni, illetve ha a magyar nyelv szabályainak megfelelő, szabatos mondatszerkesztése van. Elégtelen a felelete, ha előadásmódja nem folyamatos, tárgyi tévedése van, amit rákérdezésre sem tud javítani, illetve a megértést veszélyeztetően hiányosak az ismeretei.

160

Az év végi - május végi - összefoglaló feladatlap az egész évi tanulmányi munkát méri fel. Ennél nem a lexikális tudást kell felmérni, hanem törekedni kell a legfontosabb fogalmak és összefüggések előtérbe helyezésére. E dolgozatnak nagy szerepe van az év végi érdemjegy kialakításában. A félévi és év végi osztályzatok kialakításában figyelembe kell venni az órai munkát, az aktivitást, a külön vállalt és elvégzett feladatokat, a nyelvhelyességet, az írásbeli munkák színvonalát, külalakját. A tanév során a tanuló egy-egy témából önállóan is felkészülhet. Ez történhet írásban és szóban. Mindkettőnek az a célja, hogy a diák képes legyen ismeretlen tudományos szöveg feldolgozására.

161

FIZIKA 9–11. évfolyam Célok és feladatok A fizikatanítás célja a szakközépiskolában az általános műveltség részét jelentő alapvető fizikai ismeretek kialakítása, a tanuló érdeklődésének felkeltése a természeti jelenségek megértése iránt, valamint az önálló ismeretszerzési készség megalapozása. A kitűzött célokat az általános iskolai ismeretek rendszerezésével, kiegészítésével érhetjük el. A fizika legfontosabb területeinek áttekintésekor a diákok felkészültségi szintjének megfelelő szemléletformálást tekintjük irányadónak. A fizika szakközépiskolai tanítása során a természeti jelenségek megfigyeléséből, kísérleti tapasztalatokból kiindulva ismertetjük fel a tanulókkal a jelenségek lényegi összefüggéseit, ok-okozati viszonyait. A törvények matematikai megfogalmazására, és azok alkalmazására feladatok megoldásában csak olyan egyszerű esetekben törekszünk, ahol ezek valóban a fizika jobb megértését segítik elő. A diákoknak látniuk kell, hogy a természet törvényei matematikai formában is leírhatók, és a számítások eredményei kísérletileg ellenőrizhetők. A fizikai ismeretek átadása mellett alapvetően fontos tudatosítani a tanulókban, hogy a természettudományok – ezen belül a fizika – az egyetemes emberi kultúra részét képezik, és a fizika szoros kapcsolatban áll a kultúra más területeivel. Ugyanilyen fontos annak felismertetése, hogy nagyrészt a fizika eredményei alapozzák meg a műszaki tudományokat, lehetővé téve ezzel a – napjainkban különösen is érzékelhető – gyors technikai fejlődést. Hangsúlyoznunk kell, hogy a természet törvényeinek megismerése és az emberiség céljaira történő felhasználása felelősséggel jár. A fizikai ismereteket természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani kell, ez nemcsak a tudósok, hanem minden iskolázott ember felelőssége és kötelessége. Fejlesztési követelmények Ismeretszerzési, -feldolgozási és -alkalmazási képességek Váljon a tanuló igényévé az önálló ismeretszerzés, a természeti és technikai környezet jelenségeinek megértése. Tudja a jelenségeket, kísérleteket megfigyelni, tapasztalatait rögzíteni. Legyen tapasztalata az egyszerűbb kísérleti és mérőeszközök balesetmentes használatában, és ismerje a háztartásban előforduló mérőeszközöket ( villany, gáz, víz mérőórák). Legyen jártas az SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek, azok tört részeinek és többszöröseinek használatában. Legyen képes önállóan használni különböző lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket. Értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű természettudományi ismeretterjesztő kiadványok, műsorok információit, tudja összevetni a tanultakkal. Legyen jártas a vizsgálódás szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők megkülönböztetésében. Tudja a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert tapasztalatokat áttekinteni. Megszerzett ismereteit tudja a legfontosabb szakkifejezések, jelölések megfelelő használatával megfogalmazni, leírni.

162

Tudja a kísérletek, mérések során nyert adatokat grafikonon ábrázolni, kész grafikonok adatait leolvasni, értelmezni. Legyen képes a tananyaghoz kapcsolódó eszközök működésének alapelveit felismerni. A környezet- és természetvédelmi problémák kapcsán tudja alkalmazni fizikai ismereteit, lehetőségeihez képest törekedjék ezek enyhítésére, megoldására. Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és időben Tudja, hogy az anyagnak különböző megjelenési formái vannak. Ismerje fel a természetes és mesterséges környezetben előforduló anyagfajtákat, tulajdonságaikat, hasznosíthatóságukat. Legyen elemi szintű tájékozottsága az anyag részecsketermészetéről. Tudja, hogy a fizikai folyamatok térben és időben zajlanak le, a fizika vizsgálódási területe a nem látható mikrovilág pillanatszerűen lezajló folyamatait éppúgy magában foglalja, mint a csillagrendszerek évmilliók alatt bekövetkező változásait. Ismerje fel a természeti folyamatokban a visszafordíthatatlanságot. Tudja, hogy a jelenségek vizsgálatakor általában a Földhöz viszonyítjuk a testek helyét és mozgását, de más vonatkoztatási rendszer is választható. Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről A tanuló tudja, hogy a fizikai törvények a jelenségek alapvető ok-okozati viszonyait fogalmazzák meg. A fizikai törvények matematikai formulákkal írhatók le. A tanulóknak a megismert egyszerű példákon keresztül világosan kell látniuk a matematika szerepét a fizikában. A középiskolai fizika tanítása során azt is érzékeltetni kell, hogy a természet megismerése hosszú folyamat, közelítés a valóság felé. A tudományok fejlődése nem pusztán ismereteink mennyiségi bővülését jelenti, hanem az elméletek, a megállapított törvényszerűségek módosítását is, gyakran teljesen új elméletek születését. Az alapvető fizikai ismereteken túl fontos látni a fizika kapcsolódását a kultúra más területeihez, más természettudományokhoz csakúgy, mint a technikához, a filozófiához vagy a művészetekhez. Belépő tevékenységformák Fizikai jelenségek irányítással történő tudatos megfigyelése, a lényeges és kevésbé lényeges tényezők megkülönböztetése. Ok-okozati kapcsolatok felismerése. A tananyaghoz kapcsolódó egyszerű kísérletek önálló végrehajtása előzetes tanári útmutatás alapján. A tapasztalatok közérthető összefoglalása a tanult szakszókincs helyes használatával. A tanult fizikai mennyiségek mértékegységének ismerete és helyes használata, a mindennapi életben használt fizikai mennyiségek nagyságának becslése. A tanult fizikai törvények felismerése a mindennapi élet jelenségeiben, a technikai eszközökben. Könyvtári ismerethordozók (szaklexikonok, képletés táblázatgyűjtemények, segédkönyvek, ismeretterjesztő kiadványok) használata, a tananyagot kiegészítő ismeretek megszerzésére. A számítógépes oktató- és szimulációs programok, multimédiás szakanyagok használata. Az internet használata a tananyagot kiegészítő információk megszerzésére, tanári irányítással.

163

9. évfolyam összesen 72 óra Témakörök

Tartalmak

A fizika történeti áttekintése


A megismerés módszerei, fizikai mennyiségek, SI mértékrendszer Mechanika

Mozgások Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemzése. Út- idő grafikon készítése és elemzése, a sebesség kiszámítása. Az egyenes vonalú egyenletesen A egyenes vonalú változó mozgás, szabadesés egyenletesen változó mozgás speciális esete: a szabadon eső test mozgásának kísérleti vizsgálata. A sebesség változásának értelmezése, átlag- és pillanatnyi sebesség. A gyorsulás fogalma, a nehézségi gyorsulás. Az egyenletesen változó mozgás. Az egyenletesen változó mozgás grafikus leírása.

Az egyenes egyenletes leírása.

Az egyenletes körmozgás

Az egyenletes körmozgás leírása.

Az anyagi pont egyenletes körmozgásának kísérleti vizsgálata. Az egyenletes körmozgás leírása: periódusidő, kerületi sebesség mint vektormennyiség, a sebesség változása, a gyorsulás mint vektormennyiség.

A dinamika alapjai

164

vonalú mozgás

Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás leírása, a sebesség, gyorsulás alkalmazása. Az átlagsebesség és pillanatnyi sebesség megkülönböztetése.

Mozgásállapot-változás és erő

Erőfajták

Erők együttes hatása

A lendület-megmaradás

Az egyenletes körmozgás dinamikai vizsgálata

A mozgásállapot fogalma, a testek tehetetlenségére utaló kísérletek. A tehetetlenség törvénye. Az erő fogalma, mértékegysége. Newton II. törvénye. Hatás– ellenhatás törvénye. Nehézségi erő. Kényszererők. Súrlódás, közegellenállás. Rugóerő. A kölcsönhatásban fellépő erők vizsgálata. Az erők vektoriális összegzése. Erők forgatónyomatéka. A testek egyensúlyának feltétele. A lendületmegmaradás törvénye és alkalmazása (kísérleti példák, mindennapi jelenségek). Newton II. törvényének alkalmazása a körmozgásra. A centripetális gyorsulást okozó erő felismerése mindennapi jelenségekben.

A Newton-törvények ismerete.

A munka fogalma, állandó és egyenletesen változó erő munkája. Mozgási energia, magassági energia, rugalmas energia. Munkatétel. A teljesítmény és hatásfok fogalma, kiszámítása egyszerű esetekben.

A munka fogalma.

Az erő, összegzése.

az

erők

A lendületmegmaradás törvénye.

Munka, energia A munka értelmezése és kiszámítása Mechanikai energia-fajták

A teljesítmény és hatásfok

Az energia fogalma, a munkatétel. A teljesítmény hatásfok fogalma.

és

Rezgések, hullámok Rezgések

A rugóra függesztett test mozgása. A rezgést jellemző mennyiségek (amplitúdó, rezgésidő, frekvencia)

165

Amplitúdó, frekvencia, hullámhossz fogalma.

A rezgés energiája. Hullámok

A hanghullám tulajdonságai

Mechanikai hullámok megfigyelése, jellemzése. Hullámok visszaverődése és törése, (elhajlás), interferencia. Állóhullámok kialakulása. Hangtani alapkísérletek és egyszerű kvalitatív értelmezésük.

A hullámjelenségek leírása.

Termodinamika Gázok állapotváltozásai

Állapotjelzők. Boyle–Mariotte és Gay– Lussac törvények. Kelvin-féle hőmérsékleti skála. Az egyesített gáztörvény. Ideális gázok részecskemodellje.

Állapotjelzők. Kelvinskála. Gáztörvények.

A hőtan főtételei

A hőtan I. főtétele – (energiamegmaradás megfogalmazása). A hőtan II. főtétele (a folyamatok iránya).

A hőtan főtétele.

Halmazállapotváltozások

Olvadás–fagyás, forrás/párolgás–lecsapódás jellemzése. Halmazállapot-változások energetikai vizsgálata. A víz különleges tulajdonságainak ismerete. Hősugárzás, hővezetés, hőáramlás kísérleti vizsgálata.

Olvadás–fagyás, forrás/ párolgás–lecsapódás jellemzése.

A hőterjedés

I.

és

II.

10. évfolyam összesen 72 óra Elektromágnesség Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek

Az elektromos állapot, kétféle elektromos töltés, megosztás, vezetők, szigetelők. Töltések közti kölcsönhatás, Coulombtörvény.

A töltésmegmaradás törvénye, Coulombtörvény.

Az elektromos tér

A térerősség fogalma. Az erőtér kvalitatív jellemzése egyszerű konkrét esetekben. Munkavégzés az elektrosztatikus térben, a

A térerősség, az erővonal és a feszültség fogalma.

166

feszültség fogalma. Vezetők elektromos térben (gyakorlati alkalmazások). Egyenáramok Az egyenáram

Az egyenáram fogalma, jellemzése. Ohm-törvény. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása.

Elektromos energia és teljesítmény

Az elektromos áram munkája, fogyasztók teljesítménye.

Ohm-törvény, ellenállások eredőjének meghatározása egyszerű soros és párhuzamos kapcsolás esetén. Munka, teljesítmény fogalma.

Elektromágneses indukció, Elektromágneses hullámok A mágneses tér

A mágneses tér jellemzése: a Az indukció fogalma. mágneses indukció vektor fogalma. Áramok mágneses tere.

Lorentz-erő

Árammal átjárt vezetők mágneses A Lorentz-erő fogalma. térben. Mozgó töltések mágneses térben, a Lorentz-erő fogalma

Mozgási indukció

A mozgási indukció kísérleti A mozgási indukció vizsgálata, a jelenség magyarázata, az jelensége, Lenz-törvény. indukált feszültség, Lenz-törvény. A váltóáram jellemzői, Váltakozó feszültség kísérleti Ueff, Ieff előállítása Váltakozó feszültség és váltakozó áram fogalma és jellemzése Teljesítmény fogalma, a hasznos teljesítmény és kiszámítása

Nyugalmi indukció

A nyugalmi indukció kísérleti A nyugalmi vizsgálata. jelensége.

Elektromágneses hullámok

Rezgőkör, elektromágneses hullámok. Rádióhullámok, hősugarak, fény, ultraibolya, röntgensugárzás, hasonlóságok és különbségek. Gyakorlati alkalmazások. Egészség- és környezetvédelmi vonatkozások.

167

indukció

A rezgőkörben lezajló folyamatok leírása. Az elektromágneses hullámok tulajdonságai. Példák gyakorlati alkalmazásra.

Geometriai optika

Hullámoptika

Fénytan A fény egyenes vonalú terjedése, terjedési sebesség. A fényvisszaverődés törvényei. Síkés gömbtükrök képalkotása. A törés és teljes visszaverődés jelensége, a törési törvény. Lencsék képalkotása, optikai eszközök. A fény hullámtulajdonságainak kísérleti vizsgálata: elhajlás, interferencia, fénypolarizáció. A fehér fény színekre bontása.

A fényvisszaverődés és a fénytörés törvénye. A teljes visszaverődés jelensége. A leképezési törvény. Nagyítás fogalma. A fény hullámjelenségeinek felismerése (interferencia, polarizáció)

Modern fizika Az anyag atomos szerkezete

Az anyag atomos szerkezetére utaló jelenségek. Az atomok mérete.

A fény kettős természete

A fény hullámtulajdonságainak összefoglalása. A fényelektromos jelenség – a fény részecsketermészete. Gyakorlati alkalmazások.

Az elektronok kettős természete

Az elektron mint részecske: az elemi töltés. Az elektron mint hullám: elektroninterferencia.

Az atom szerkezete

Az atom belső szerkezetére utaló kísérleti tapasztalatok. Rutherford-kísérlet, vonalas színkép. Az elektronburok héj-szerkezete.

Az atommag szerkezete

A nukleonok (proton, neutron), a nukleáris kölcsönhatás jellemzése.

Az atommag összetétele.

A radioaktivitás

Alfa-, béta- és gammabomlás jellemzése. Radioaktív sugárzás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai. A természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazásai.

A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) leírása, felezési idő, aktivitás.

Maghasadás

A maghasadás jelensége, láncreakció, atombomba, atomerőmű. Az atomenergia felhasználásának előnyei és kockázata.

Maghasadás, láncreakció.

Magfúzió

A magfúzió jelensége, a csillagok energiatermelése. A hidrogénbomba. A Nap energiája. 168

Az atom, molekula, ion fogalma. Az anyag atomos természetének alátámasztása konkrét jelenségekkel. A fotoeffektus és értelmezése. A foton és energiája. A fény kettős természete. Az elektron töltése és tömege.

Egyetemes tömegvonzás

A heliocentrikus világkép (a Naprendszer bolygói, azok holdjai). Bolygómozgás: Kepler-törvények. A Newton-féle gravitációs törvény. A mesterséges égitestek mozgása.

Bolygómozgás: Keplertörvények.

Csillagfejlődés

A csillagok születése, fejlődése és pusztulása.

A csillag fogalma, összehasonlítása a Nappal.

A kozmológia alapjai

Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás-elmélet.

Optimális szint Tudjon önállóan a kísérleteket megtervezni, méréseket elvégezni egyszerűbb matematikai összefüggéseket megállapítani, a fizika témakörébe tartozó elképzelései alátámasztására. Tudja értelmezni és alkalmazni a fizika matematika nyelvén megfogalmazott törvényeit Tudja a tanult törvényeket konkrét esetekben, számszerű eredmények meghatározásához alkalmazni. Konkrét feladatok kapott megoldásait tudja összevetni, a valósággal. Tudja eldönteni önállóan, hogy egy adott kísérletből egy adott következtetés levonható-e. Legyen tisztában azzal, hogy a fizikai elméletek sohasem lehetnek lezártak és véglegesek, az újabb és újabb felfedezések alapján állandóan módosulnak Legyen jártas az SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek, azok tört részeinek és többszöröseinek használatában. Legyen átfogó képe a fizika törvényeinek összefüggéseiről, érvényességi határairól. Tudja , hogy a fizika legáltalánosabb törvényei a kémia, biológia, földtudományok és az alkalmazott műszaki tudományok területén is érvényesek. Tudjon konkrét példákat mondani a fizika törvényeinek filozófiákat módosító eseteire Szükséges taneszközök és felszerelések Eszközjegyzék A szükséges eszközök listája

A meglevő eszköz neve hangvilla+doboz Lineáris hőtágulást mérő Levélmérleg Kétkarú forgnyom. mérő hullámgép hullámgép 2 csigakerekek hangvilla+doboz Mikola-cső gőzgép modell robbanó motor modell

5231 Kézi hajtószerkezet 5236 Hővezető képesség vizsgálata 5.2.4.20. Lencse 5.2.4.21. Tanulókísérleti eszköz 5.2.4.22. Kísérleti eszköz 5.2.4.23. Kísérleti eszköz 5.2.4.24. Video 5.2.4.25. Modellek 5.2.4.26. Modell 5.2.4.27. Kísérleti eszköz 5.2.4.28. Falitábla 169

5.2.4.29. Falitábla 5.2.4.30. Video 5.2.5.31. Tanulókísérlet 5.2.5.32. Stroboszkóp 5.2.5.33. Inga 5.2.5.34. Oszcilloszkóp 5.2.5.35. Videofilm 5.2.5.36. Kísérleti eszköz 5.2.5.37. Kísérleti eszköz 5.2.5.38. Kísérleti eszköz 5.2.5.39. Kísérleti eszköz 5.2.5.40. Modell + video 5.2.5.41. GM cső 5.2.5.42. Falikép 5.2.5.43. Video

egyszerű gépek (fa)csavar Van de Graaf generátor + tart. 3db torziós magnetométer spektroszkóp fa síp spektroszkóp Segner kerék közlekedő edény Archimédesz törv. demonstr. csúszó ellenállás ellenállás szekrény optikai pad távcső kondenzátorszekrény iránytű V-A mérő demonstrációs mágnesrúd Lenz gyűrű elektroszkóp ebonit rúd tekercsek Geryke félgömbök köpűs légszivattyú optikai készlet oszcilloszkóp digitális stopper óra váltóáramú anódpótló 24V egyenáramú anódpótló digitális multimérő funkciós generátor lézerlámpa légpárnás sín Holics készlet ütközésekhez oszcilloszkóp kiegészítők anódpótló rezgőkör hanggenerátor diódakarakterisztika fürészgenerátor Ronyecz-féle mechanikai készlet vízbontókészülék elektrovaria készlet tápegység1

170

tápegység2 egyenáramú tápegység TV LG Video Player Lg számítógép Folár írásvetítő hidraulikus prés készlet a forgómozgás szeml.

Tanulói kísérleti eszköz: Rugós erőmérő 28 db Tanulói felszerelés: Balogh Lászlóné dr. Fizika I. tankönyv Balogh Lászlóné dr. Fizika II. tankönyv Négyjegyű Matematikai Fizikai Kémiai Függvénytáblázat Zsebszámológép Füzet Vonalzó Tanári felszerelés: Balogh Lászlóné dr. Fizika I. tankönyv Balogh Lászlóné dr. Fizika II. tankönyv Balogh Lászlóné dr. Fizika I. munkafüzet Balogh Lászlóné dr. Fizika II. munkafüzet Szakközépiskolai összefoglaló feladatgyűjtemény FIZIKA Egységes érettségi feladatgyűjtemény FIZIKA I. – II. videofilmek, számítógépes programok, demonstrációs-, kísérleti eszközök, szakfolyóiratok. Tanítási módszerek A fizika iskolai oktatása során a természet megismerésének történeti útját vesszük alapul. Így az ismeretszerzés a jelenségek megfigyelésével, a tapasztalatok összegyűjtésével kezdődik, majd a tudatos megfigyelés, kísérlet, mérés után a törvények megfogalmazása és azok alkalmazása következik. A 9.-10. évfolyamon – ha a diákok absztrakciós készsége és matematikai ismerete lehetővé teszi – a természet induktív megismerését deduktív lépésekkel helyettesítjük, vagy kiegészítjük. Így érthetik meg, hogy a fizika az elméleti és a kísérleti munka állandó kölcsönhatásában fejlődik. Fontos ügyelni arra, hogy a feladatmegoldás ne szűküljön le a táblázatból kikeresett képletekbe való mechanikus behelyettesítésre, tudatosuljon a diákokban, hogy a „fizikapélda” nem egy matematikai feladvány. A szerényebb képességű tanulók, a lemaradók megkülönböztetett figyelmet kívánnak, az ő esetükben az eredményes munkához a tanár részéről fokozott empátia szükséges. Ellenőrzés, értékelés

171

A fizika oktatás hatékonysága szempontjából fontos a folyamatos ellenőrzés és értékelés. A világosan megfogalmazott követelményekhez kell az ellenőrzést illeszteni. A szóbeli és írásbeli feleltetés egyensúlyára törekszünk, az ellenőrzés kiterjed a házi feladat, valamint a rendezett füzetvezetés ellenőrzésére is. A szóbeli feleltetés során a tanulóknak ok-okozati összefüggéseket kell kifejteni, amelyhez a fizikai fogalmak pontos használatára, világos, szabatos fogalmazásra van szükség. (Ez csak a fizika szakmai szókincsének elsajátításán keresztül lehetséges, ezért is fontos a definíciók, törvények szószerinti megtanulása.) Szóbeli feleltetés módjai: Írásbeli feleltetés:

felelet (1 vagy 2-3 óra anyagából) kiselőadás (pl. fizikatörténeti érdekesség) mérési adatok, grafikonok elemzése feladatmegoldás teszt kitöltése fogalmak, törvények leírása jelenségek értelmezése, ok-okozati összefüggések kifejtése témazáró dolgozat

A dolgozatok értékelésénél pontozást használunk. 0- 20% elégtelen 21- 40% elégséges 41- 60% közepes 61- 80% jó 81-100% jeles

Törekszünk arra, hogy az értékelés ne csupán számokban, hanem szavakban is kifejezésre jusson, ez a személyre szabott dicséretet, biztatást, elmarasztalást jelenti.

172

Földünk és környezetünk

Cél A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók tudják értelmezni a természetföldrajzi környezet jelenségeit, folyamatait, azok összefüggéseit, időbeli változásait. Tudjanak általánosítani és szintetizálni, lássák a természetföldrajzi jelenségek, folyamatok helyét a földi rendszerben. Tudatosítani kell, hogy a Föld egységes rendszer. Ezt a természetföldrajzi környezetet az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során jelentősen átalakította és ma is alakítja. Ez pedig tudatos környezeti magatartást igényel. Világossá kell tenni a tanulók számára, hogy a környezeti problémák megoldása a tudomány, a technika, gazdasági és politikai tényezők összehangolását, nemzetközi összefogást igényel. A tanulók ismerjék meg az ember életteréül szolgáló Föld természetföldrajzi jelenségein, folyamatain túl annak társadalmi-gazdasági jellemzőit. Célja továbbá, hogy felismertesse a földrajzi helyzet összetevőinek változó megítélését a politikai és gazdaságföldrajzi térszerkezet átalakulása során. Ismertesse meg az egyre növekvő társadalmi igények kielégítéséért folyó termelő tevékenységet, annak eltérő vonásait, teljesítményeit a Föld különböző térségeiben. Tudatosítsa a társadalmi-gazdasági életben jelenlévő többirányú kölcsönös függőséget, a termelés és fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait és következményeit, s ezzel együtt a Föld globális problémáit. A helyes fogyasztói kultúra, valamint a helyes kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése. Meg kell ismertetni tanulóinkat az országok eltérő fogyasztási struktúráival és szokásaival, hogy fel tudja ismerni a környezeti problémák gyökereit, a természeti forrásokat, mérgező anyagokat, hulladék és szennyező anyagokat. (Értse meg miért olyan fontos a következő nemzedék számára, hogy az egészsége ne kerüljön veszélybe.) A tudatos fogyasztóvá nevelés lehetővé teszi, hogy pozitívan befolyásoljuk a család vásárlói magatartását, ezáltal segítsen kialakítani egy egészséges fogyasztói kultúrát a felnőtt életre. Fejlesztenünk kell tanulóinkban a tárgyi tudás mellett a különböző kompetenciákat. Itt elsősorban a természettudományos kompetenciára gondolunk, de tudjuk hogy a Földünk és környezetünk című tantárgy nagyon alkalmas más jellegű kompetenciák fejlesztésére is. Így hangsúlyt fektetünk a szövegértési kompetencia megtámogatására, segítünk a matematikai, digitális kulcskompetenciák kialakulásában. A hatékony, önálló tanulás, a szociális állampolgári, a kezdeményezőképesség és vállalkozói, illetve az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kulcskompetenciákat is szeretnénk fejleszteni A természettudományos kulcskompetencia alkalmassá tesz arra, az ismereteink birtokában, az elérhető ismeretek és módszerek felkutatásával jelenségeket megmagyarázzunk, előrejelzéseket tegyünk a természetben, felismerjük az ember és a rajta kívüli természeti világ között lezajló kölcsönhatásokat. Ez utóbbit tudjuk megmagyarázni, tudjunk rájuk előrejelzéseket adni és alkalmasak legyünk ezeket megfelelő módon irányítani.

173

Tananyag 9. évfolyam A tananyag beosztása

Kiegészítő anyag

Térképészeti ismeretek - az ábrázolás módszerei a térképen - tematikus térképek meghatározás

mérések, távolságok számítása a térképek tájolása, álláspont

Kozmikus környezetünk - a Naprendszer - a Föld mint égitest -

látogatás csillagvizsgálóban Nap és Hold fogyatkozás, fényváltozások

tájékozódás a földi térben és időben az űrkutatás a Föld szolgálatában

A geoszférák földrajza Kőzetburok - a Föld kialakulása - a Föld szerkezete, fizikai jellemzői - a kőzetburok felépítése - a lemeztechtonika - a Föld nagy szerkezeti egységeinek kialakulása - a hegységképződés - a vulkánosság - a földrengések - a gyűrődés, vetődés - a földtani szerkezet és ásványkincsek - ásványok, kőzetek A légkör - anyaga, szerkezete - a légkör alapfolyamatai: felmelegedés csapadékképződés, légmozgások - az időjárás, éghajlat elemei - ciklonok, anticiklonok - időjárási frontok és a mindennapi élet -

ásvány és kőzet felismerési gyakorlatok

Mit mutatnak a meteorológiai térképek?

az általános légkörzés szélrendszerek – passzát, monszun levegőszennyezés

174

Óraterv Új anyag feldolgozásra Térképismeret Kozmikus környezetünk A geoszférák földrajza Kőzetburok Légkör Év közi ismétlésre Év végi ismétlésre Összesen

3 óra 3 óra 14 óra 11 óra 2 óra 3 óra 36 óra

Követelmények - Ismerjék a térkép fajtáit, az ábrázolási módszereket, tudják a gyakorlatban alkalmazni. - Tudják, hogy a Föld a Naprendszer tagja. Ismerjék mozgásait és a következményeket, Tudjanak tájékozódni időben és térben. - Ismerjék a Föld szerkezetét, belső fizikai tulajdonságait. - Tudják megindokolni a kőzetlemezek mozgását. Ismerjék a mozgások következményeit – vulkánosság, földrengések, hegységképződés. - Ismerjék fel a legfontosabb ásványokat és kőzeteket. - Tudják, hogy mi a légkör anyaga, milyen a szerkezete, hogyan melegszik fel a levegő. - Ismerjék az időjárás és éghajlat elemeit, az időjárási frontokat, szélrendszereket. - Legyenek tájékozottak a vízburok tagolódásában. Ismerjék a tengervíz sajátosságait, mozgásait. Tudják, hogy melyek a jelentősebb felszín alatti vizek. - Ismerjék a felszíni vízfolyások és tavak jelentőségét. - Legyenek ismereteik a talaj kialakulásáról, a legfontosabb talajfajtákról. - Ismerjék a nagy felszíni formákat. - Legyenek képesek megindokolni a földrajzi övezetességet, ismerjék azok jellemzőit. Minimális szint -

Tudják használni a térképet. Jelenség szintjén ismerjék a Föld mozgásait, annak következményeit. Ismerjék a kőzetlemezek mozgásait, és annak következményeit. Ismerjék jelenség szintjén az időjárás elemeit. Ismerjék a víz körforgását, a felszín alatti és feletti vizeket. Tudják megnevezni a földfelszín nagy formáit, és a földrajzi öveket.

Optimális szint -

Legyenek képesek önállóan számot adni a tananyagban felsorolt témákról. Fogalomalkotásuk biztosak, világosak és érthetők legyenek. Tudják önállóan megmagyarázni az ok-okozati összefüggéseket. Ismerjék fel a természetföldrajzi jelenségeket, és kapcsolataikat. Végezzenek a témával kapcsolatos gyűjtőmunkát.

175

10. évfolyam Cél: - tudják elhelyezni Magyarországot és Európát a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban, alakuljon ki bennük a nemzeti és az európai identitástudat, a különböző társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti tisztelet. - ismerje meg az egyre növekvő társadalmi igények kiegészítéséért folyó termelőtevékenységet és annak eltérő vonásait, teljesítményeit a Föld különböző térségeiben a társadalmi-gazdasági életben jelen lévő többirányú, kölcsönös függőséget, a termelés és a fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait és következményeit, ezzel együtt a Föld globális problémáit. - használják fel földrajzi ismereteiket a mindennapi élet szempontjából fontos döntések meghozatalakor. - alakuljon ki bennük az igény arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan tovább gyarapítsák földrajzi-környezeti ismereteiket.

A tananyag beosztása

Kiegészítő anyag

A vízburok - a vízburok tagolódása - óceánok, tengerek - a tengervíz fizikai, kémiai tulajdonságai - a tengervíz mozgásai - az óceánok, tengerek mint természeti erőforrások - a felszín alatti vizek - felszíni vízfolyások - tavak - vízgazdálkodás, árvízvédelem, vízszennyezés Talajföldrajz - a talaj kialakulása, összetétele, szerkezete - talajfajták - a talajok hasznosítása Felszínformák - a jellegzetes felszíni formák – ősföldek - rög- és lánchegységek - síkságok A természetföldrajzi övezetesség - az övek kialakulása, jellemzői - a forró öv - a mérsékelt öv - a hideg öv - a függőleges övezetesség

176

a Duna Bajánál vízállásjelentés értelmezése

A természetföldrajzi övezetesség hatása a társadalmi-gazdasági életre Természet és társadalom - a környezet fogalma - a földrajzi környezet hatása az emberiség fejlődésére - a természeti környezet szerepe a társadalmak fejlődésében - természeti erőforrások - társadalom és természet kapcsolódása A Föld népessége - a népesség növekedése - a népességrobbanás és következményei - a népesség földrajzi eloszlása - a népesség térbeli mozgásai - nagy népességtömörülések - a népesség összetétele - a népesség megoszlása foglalkozás szerint - a népesség emberfajták szerinti megoszlása - a népesség nyelv szerinti megoszlása - a népesség etnikai és vallási megoszlása Települések a Földön - települések fogalma, kialakulása - településtípusok - falvak - városok - agglomerációk - a települések funkciói - a településhálózat lakóhelyünkön - az urbanizáció - urbanizációs ártalmak A világ változó társadalmi-gazdasági képe A gazdasági élet szerkezete - a nemzetgazdaság és működése - az ipar szerkezete - ipartelepítő tényezők - a mezőgazdaság feladata - a mezőgazdaság természeti feltételei, termelési tényezői - az infrastruktúra - a kereskedelem A világgazdaság jellemzői - a világgazdaság - integrációk - regionális kapcsolatok - a világgazdaság növekedési pólusai - a gazdasági rendszerek

korfák ábrázolása. értelmezése statisztikai adatok értelmezése

Az emberi beavatkozások környezeti hatásai és környékén

infrastruktúra és s gazdasági fejlődés

177

A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok Gazdasági pólusok - Kelet- és Délkelet-Ázsia - Észak Amerika - az Európai Unió

egyes térségek gazdasági szerepe a globalizáció

Globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai - demográfiai robbanás, élelmezési válság - energia válság - az urbanizáció környezeti következményei - a geoszférák károsodása

Óraterv Új anyag feldolgozására Vízburok Talajföldrajz Felszínformák Övezetesség

10 óra 2 óra 6 óra 5 óra

A természetföldrajzi övezetesség hatása a társadalmi-gazdasági életre Természet és társadalom 6 óra A Föld népessége 6 óra Települések a Földön 6 óra A világ változó társadalmi-gazdasági képe A gazdasági élet szerkezete 5 óra A világgazdaság jellemzői 3 óra A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, ország csoportok, országok Európa országai 13 óra Globális környezeti problémák 4 óra Év közi ismétlésre 2 óra Nagydolgozatok megírására 2 óra Év végi ismétlésre 2 óra Összesen 72 óra Követelmények - Ismerjék meg a természetföldrajzi adottságok és az emberi társadalmak viszonyát – hogyan hat a természet az emberiség, a társadalmak fejlődésére. Ismerjék a természeti erőforrásokat és azok felhasználási módját. - Ismerjék a Föld népességének növekedési ütemét, annak következményeit, annak földrajzi eloszlását, térbeli mozgásait. - Legyenek tájékozottak a népesség foglalkozás, nyelv, vallás és etnikai megoszlásában. - Ismerjék a települések fajtáit, típusait, funkcióit, a településhálózatokat.

178

-

Megfelelő érvekkel indokolják az urbanizáció folyamatát, ismerjék az urbanizációs ártalmakat. Tudjanak számot adni a nemzetgazdaság működéséről, az ipar szerkezetéről, a telepítő tényezőkről. Ismerjék a mezőgazdaság feladatát, termelési tényezőit.

Minimális szint -

Ismerjék a társadalom és a természet kapcsolódását. Jelenség szintjén ismerjék a népességrobbanás problematikakörét és következményeit. Tudják megnevezni a településformákat, településszerkezeteket. Legyen alapvető tájékozottságuk a gazdaság szerkezetében, tényezőiben. Ismerjék az ország-csoportokat és a velük kapcsolatos globális problémákat.

Optimális szint -

Legyenek képesek önállóan számot adni a természet és társadalom viszonyáról, A túlnépesedés problémájáról és a belőle fakadó gondokról, A településformákról, funkcióikról és az urbanizációs ártalmakról. Lássák tisztán a nemzetgazdaság működését és szerkezetét Ismerjék a világgazdaság régióit és bennük hazánk helyét. Felelősen tudjanak véleményt mondani a globális környezeti problémákról. 11. évfolyam

Cél: - tudják elhelyezni Magyarországot és Európát a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban, alakuljon ki bennük a nemzeti és az európai identitástudat, a különböző társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti tisztelet. - ismerje meg az egyre növekvő társadalmi igények kiegészítéséért folyó termelőtevékenységet és annak eltérő vonásait, teljesítményeit a Föld különböző térségeiben a társadalmi-gazdasági életben jelen lévő többirányú, kölcsönös függőséget, a termelés és a fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait és következményeit, ezzel együtt a Föld globális problémáit. - használják fel földrajzi ismereteiket a mindennapi élet szempontjából fontos döntések meghozatalakor. - alakuljon ki bennük az igény arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan tovább gyarapítsák földrajzi-környezeti ismereteiket.

A tananyag beosztása

Kiegészítő anyag

Fejlődő országok - helyük a világgazdaságban - általános problémáik Magyarország - a rendszerváltásból fakadó problémák - hazánk és az EU

179

- egyéb kapcsolataink Európán kívüli országok Óraterv Új anyag feldolgozására Magyarország Európán kívüli országok Évközi ismétlés Év végi ismétlés Összesen

15 óra 15 óra 3 óra 3 óra 36 óra

Követelmények - Legyenek tájékozottak a világgazdaságban, integrációkban, gazdasági rendszerekben. - Legyenek tájékozottak a világgazdaságban különböző szerepet betöltő országok problémáiban – fejlődő országok, Magyarország és az Európai Unió viszonya. - Felelősen tudjanak véleményt mondani a globális környezeti problémák vonatkozásában. Minimális szint -

Ismerjék a társadalom és a természet kapcsolódását. Jelenség szintjén ismerjék a népességrobbanás problematikakörét és következményeit. Tudják megnevezni a településformákat, településszerkezeteket. Legyen alapvető tájékozottságuk a gazdaság szerkezetében, tényezőiben. Ismerjék az ország-csoportokat és a velük kapcsolatos globális problémákat.

Optimális szint -

Legyenek képesek önállóan számot adni a természet és társadalom viszonyáról, A túlnépesedés problémájáról és a belőle fakadó gondokról, A településformákról, funkcióikról és az urbanizációs ártalmakról. Lássák tisztán a nemzetgazdaság működését és szerkezetét Ismerjék a világgazdaság régióit és bennük hazánk helyét. Felelősen tudjanak véleményt mondani a globális környezeti problémákról.

Eszközök és felszerelések Tanulói

a 9-10. osztályban: - tankönyv – Dr. Nemerkényi Antal- Sárfalvi Béla Általános természetföldrajz (Nemzeti Tankönyvkiadó) – Középiskolai földrajzi atlasz (Cartographia) A 10-11. osztályban - Tankönyv – Probáld Ferenc – Ütőné Visi Judit: Földrajz 10. (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest) - Középiskolai földrajzi atlasz (Cartographia)

Iskolai:

180

-

-

falitérképek – a csillagos égbolt - a Föld felszíne - a Föld szerkezete - a Föld éghajlata - a Föld országai - a Föld népsűrűsége - Nyelvek és vallások - a Föld bányászata - a Föld mezőgazdasága - Európa országai - Európa vaktérképe - Magyarország közigazgatási térképe - Magyarország domborzati és vízrajzi térképe - Magyarország vaktérképe - Statisztikai évkönyvek Kőzet és ásványgyűjtemény Forgatható Földgömb Lénárt gömb Műsoros videokazetták, melyek a TV-kből felvehető műsorokat tartalmazzák - Égitestek mozgása - Naprendszer felépítése kialakulása - A világegyetem kialakulása - Vulkáni tevékenységek, utóműködések - Kéregmozgások, lemeztechtonika - Különböző, jellegzetes természeti formakincsek bemutatása

Tanári: -

–

tankönyv – Dr. Nemerkényi Antal- Sárfalvi Béla: Általános természetföldrajz (Nemzeti Tankönyvkiadó) Dr. Bora Gyula Dr. Nemerkényi Antal: Magyarország földrajza (Nemzeti Tankönyvkiadó) – Probáld Ferenc – Ütőné Visi Judit: Földrajz 10. (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest) Középiskolai földrajzi atlasz (Cartographia)

Tanítási módszerek - Az általános természetföldrajzi jelenségek, folyamatok leírása, értelmezése, térképi megjelenítése tanári magyarázat segítségével. - A tankönyv ábráinak olvasása, értelmezése kezdetben tanári segítséggel, később önállóan csoportmunkában, illetve egyénileg is. - A társadalom-földrajzi és gazdaságföldrajzi jelenségek, folyamatok és azok összefüggéseinek leírása tanári magyarázat segítségével. - Ez kiegészül a tankönyv ábráinak önálló értelmezésével, elemzésével. - A tanult dolgok térképen, tévében, rádióban és interneten történő folyamatos kísérése. - Valamilyen társadalmat, környezetett veszélyeztető problémáknak, illetve az új anyagnak kis csoportokban történő órai, és otthoni feldolgozása. Majd ezt követően a többiekkel történő megismertetése mozaik illetve nagykövet módszerrel.

181

Értékelési módszerek - Rendszeres szóbeli feleletek biztosítják a tananyag óráról órára való elsajátítását. A szóbeli feleletek két részből állnak; az első fele az új anyag, a második fele pedig régebbi tananyagra vonatkozó kérdésekből áll. Felelet közben a téma tartalmától függően az elmondottakat a térképen is követni kell! - A projekt módszerekkel megoldott feladatok a tanáron kívül a csoportok is értékelhetik egymás munkáját. - A táblánál szóbeli felelet keretében, vagy rövid írásbeli munkában számot kell adni a vaktérképen való tájékozódásról. - Önértékelés - Egy-egy téma végén témazáró dolgozat írása.

Kémia

Általános célkitűzések A kémia tanításának célja, hogy korszerű és továbbfejleszthető kémiai, illetve természettudományos műveltséget alakítson ki és alapozzon meg, valamint a tanulók megszerezzék a kulcskompetenciákat. Ezáltal a tanulók képessé válnak arra, hogy a környezetükben megjelenő anyagok kémiai tulajdonságait, azok hatásait, a kémiai jelenségeket és azok összefüggéseit megértsék. Az anyagok sokféleségének bemutatásával és osztályozásával tanulják meg azok tudatos felhasználását. A megszerzett kémiai ismeretanyag és a kialakuló szemléletmód járuljon hozzá a tanulók egységes természet- és társadalomképének formálásához, egyéni képességeik felismeréséhez és fejlesztéséhez. Legyenek képesek a természettudományok körébe tartozó különböző problémák felismerésére. A kémia tanulása alakítson ki felelősségteljes tudást az élő környezet megóvása és az egészséges életmód megvalósítása érdekében. Az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeinek megismerésével lássa meg azok biológiai hatásait és a társadalomra gyakorolt káros befolyásait. Műveltségtartalmával járuljon hozzá a tanulók személyiségének, képességeinek fejlesztéséhez. A kémia tanításának célja a 9. osztályban A 9. évfolyamon az általános iskolában lerakott alapokon tovább épül a diákok ismeretrendszere. Mélyebben megismerik az atomok és molekulák szerkezetét, az anyagi halmazok tulajdonságait valamint a kémiai reakciók típusait és jellemzőit. A legfőbb cél az anyagi rendszerek ok-okozati viszonyainak megismertetése illetve olyan gondolkodásmód kialakítása, amellyel képessé válnak önmaguk is felismerni a környezetben lejátszódó folyamatokat és problémákat, és megpróbálnak javaslatot tenni azok megoldására. A kémia tanításának célja a 10. osztályban A 10. évfolyam tantárgyi anyagának gerincét a szerves vegyületek tanulmányozása, az élő és élettelen természetben való előfordulása és már meglevő illetve lehetséges hasznosítása adja.

182

A diákok megismerkednek még a háztartás legfontosabb vegyületeivel és felhasználásával, valamint az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeivel és azok biológiai és társadalmi hatásával. 9. osztály Évi 72 óra, heti 2 óra Tananyag

Követelmény

Fogalmak

Bevezetés

1 óra

I. Az atomok szerkezete

18 óra

1. Az atom felépítése

Ismerje a kémiai és elemi részecskék atom, atommag, efogalmát, és az atom szerkezetét. felhő, tömeg-szám, rendszám, vegyérték, magerők 2. Izotópatomok és felhaszná- Lássa az összefüggéseket az atomok ill. izotópatomok, relalásuk elemek tömegszáma, atomtömege és tív atomtömeg, momoláris tömege között. láris tömeg 3. Az atomok energiája Lássa az összefüggéseket az atom alap- és gerjesztett állapotai, E-juk és stabilitásuk között. állapotú atom, atom összes E-ja 4. Az elektronfelhő szerkeze- Értse a különböző pályák elhelyez- elektronhéj, alhéj, te és kiépülése kedését az atommag körül, és atompálya, kiépülésüket. párosítatlan e-, vegyérték e-, vegyértékhéj, telített héj, atomtörzs, e- képlet, s-, p-, d-, f-pályák, Pauli-elv, energiaminimum elve 5. Az elemek periódusos Tudja a kapcsolatot az atomok e- csoportok, rendszere szerkezete és a Mengyelejev-féle periódusok periódusos rendszer felépülése között. 6. Ionok képződése Értse az ionok képződését az atomok ion, anion, kation, elektronszerkezete alapján, és a elektronaffinitás, folyamatokat kísérő E-változáso-kat. ionizációs E, Tudja az atomok és ionok méretét ionkötés meghatározó tényezőket. 8 óra

II. Molekulák szerkezete

183

7. A molekulák képződése

Tudja a kovalens kötés kialakulásának folyamatát, és a jellemzőit. Fel tudja írni a klór-, a hidrogénklorid-, az ammónia-, a metán- és a vízmolekulák képleteit.

kovalens és datív kötés, kötő- és nemkötő e--pár, összegképlet, szerkezeti képlet, kötéstávolság, kötési E, molekulapálya, delokalizált e8. Többszörös kovalens kötés Értse a többszörös kötések kialakulását, szigma és π-kötés és jellemzői valamint hatásukat a kötéstávolságra és a kötési E-ra. 9. A molekulák térbeli Ismerje a molekulák alakját kötésszög, lineáris-, felépítése meghatározó tényezőket, és tudja az síkháromszög-, tetegyes molekulaalakokat 1-1 konkrét raéderes- , piramis-, példán keresztül bemutatni. V-alak, síkmolekula, szigma-váz, központi atom, ligandum 10. A molekulák polaritása Tudja, milyen tényezők és hogyan apoláris és poláris határozzák meg a molekulák polaritását. molekula, eletronegativitás 10 óra

III. Az anyagi halmazok 11. Gázok jellemzői

Ismerje a gázok viselkedését adott körülmények között. Tudjon a standardállapotú gázok moláris térfogatával egyszerű számítási feladatokat megoldani. 12. Folyadékok jellemzői Tudja a folyadék halmazállapotot jellemezni. 13. Első és másodrendű Ismerje fel az egyes kémiai részecskék kötések minősége és kötései közötti kapcsolatot, valamint azt, hogy a molekulák polaritása hogyan határozza meg a másodrendű kötések minőségét. 14. Szilárd anyagok jellemzői Ismerje a szilárd anyagok tulajdonságait, a csoportosításukat, és 11 példán keresztül be tudja mutatni az egyes rácstípusokat. Lássa a szerkezetük és fizikai tulajdonságaik közötti kapcsolatot.

Avogadro-törvénye, moláris térfogat, standardállapot, diffúzió lyuk-modell, párolgás fémes kötés, diszperziós-, dipólus-dipólus-, hidrogénkötés olvadás, szublimáció, koordinációs szám, amorf és kristályos anyagok, rácsenergia 12 óra

IV. Az oldatok

184

15. Az oldatok összetétele

16. Anyagok oldódása

17. Az oldódás energiaviszonyai 18. Az oldatok koncentrációja 19. Az anyagok kolloid állapota

A mindennapi életből vett példákon telített és telítetlen keresztül tudja értelmezni az oldatok oldat, oldhatóság, összetételét. dinamikus egyensúlyi állapot Ismerje konkrét példákon keresztül az hidratáció, ionrácsos és molekuláris szerkezetű szolvatáció anyagok oldódását. Lássa, hogy az oldódást hogyan befolyásolja az oldószer és az oldott anyag polaritása. Lássa meg, hogy az oldódást kísérő endoterm és exoenergiaváltozás a felépítő folyamatok term oldódás, energiaviszonyainak függvénye. oldáshő Tudjon feladatot megoldani az egyes tömegés feladattípusokban. térfogatszázalék, mol/dm3-es oldat Tudja csoportosítani a rendszereket homogén-, részecskeméret alapján, és lássa a heterogénés kolloid rendszerek helyét. Ismerje kolloid rendszer, csoportosításukat, és tudjon 1-1 példát szol, gél, adni a mindennapi életből. szuszpenzió, hab, emulzió, köd, lioés aeroszolok, adszorbens 12 óra

V. A kémiai átalakulások 20. A kémiai reakciók hőhatásai

21. Egyirányú és megfordítható folyamatok

22. A kémiai reakciók csoportosítása 23. Protolitikus reakciók

endoterm és exoterm reakciók, reakcióhő, képződés-hő, Hesstétel aktiválási E, aktivált állapot, reakciósebesség, katalizátor, reverzibilis és irreverzibilis folyamatok, kémiai egyensúlyok, legkisebb kényszer elve Tudják a homogén reakciók felosztását addíció, elimináció, 1-1 példával. polimerizáció, szubsztitúció, izomerek Tudják felírni a sav-bázis reakció- Brönsted: sav és bátípusok egyenleteit. Ismerjék a víz zis, só, pH autoprotolízisét, az oldatok kémhatását kifejező pH-t. Tudja kiterjeszteni az oldatok energiaviszonyainál megismert fogalmakat más kémiai reakciókra is. Ki tudja számolni a megadott képződéshőkből a reakcióhőt. Ismerje a kémiai reakciók lejátszódását, és a reakciósebesség változását az idő függvényében az irreverzibilis és reverzibilis folyama-tokban. Tudja az egyensúlyi folyamatokat befolyásoló tényezők hatását (koncentráció, hőmérséklet, nyomás).

185

24. Elektrolitikus reakciók

Ismerjék az elektronátmenettel járó folyamatok lejátszódását. Az oxidációs szám változásával tudjanak egyszerűbb egyenleteket felírni.

oxidáció, redukció, oxidálószer, redukálószer, oxidációs szám 8 óra

VI. Elektrokémia 25. Galvánelemek

Ismerjék a Daniell-elem felépítését, tudjanak galvánelemeket felírni a standardpotenciálok ismeretében. Ismerjék a galvánelemek gyakorlati felhasználását.

elektród, elektrolit, anód, katód, elektromotoros erő, stan-dardpotenciál, akkumulátor, elem

26. Elektrolízis

Tudjanak felírni grafitelektródokon alumíniumgyártás, lejátszódó folyamatokat, és ismerjék kősó elektrolízise gyakorlati alkalmazását. 3 óra


Fejlesztési követelmények A tanuló legyen képes - megérteni az anyagi világ egységét, sokrétűségét, - megérteni az anyagok szerkezete és az anyagi tulajdonságok közötti összefüggéseket, - ismertetni az atomok szerkezetét, következtetni tudjon az atomok kapcsolódásának lehetőségeire és módjaira, - felismerni és megérteni a periódusos rendszerben megmutatkozó tendenciákat, használja a periódusos rendszert az atomok tulajdonságainak meghatározásában, - atom- és molekulaszerkezeti ismeretei alapján megadni az egyszerűbb molekulák képletét, jellemezni szerkezetüket, - alkalmazni a tanult törvényszerűségeket a legalapvetőbb, a gyakorlati életben előforduló kémiai számítások végrehajtásában, - megmagyarázni a kémiai változások feltételeit és lényegét, - megmagyarázni az elektromos energia és a kémiai anyag kölcsönhatásait. Minimális követelmények A tanulók - értsék meg, hogy az anyagok láthatatlan, apró részecskékből épülnek fel, amelyek alapegységei az atomok, - tudják jellemezni az atom részeit, és az atomot felépítő elemi részecskéket, valamint tömegüket és elhelyezkedésüket az atomban, - értsék, hogy elektromosan miért semlegesek az atomok, és miért rendelkeznek töltéssel az ionok, - fel tudja írni az alapvető elemek vegyjelét, jelölni a rendszámot és a tömegszámot, - a tömegszám és a rendszám ismeretében tudják megadni az elektronok, protonok és a neutronok számát, 186

-

ismerjék a periódusos rendszer felépítését, és ennek alapján képesek legyenek felírni a leggyakoribb ionok és molekulák képletét, ismerjék az elsőrendű és a másodrendű kötések fogalmát és az anyagi halmazok jellemzőit, tudják értelmezni az oldat, az oldószer és az oldott anyag kifejezést, el tudják végezni a gázok standard állapotával, az oldatok koncentrációjával és a reakcióhővel kapcsolatos egyszerűbb számítási feladatokat, ismerjék a mindennapi életükben előforduló kolloid rendszereket, tudják a tanult reakciókat a reakciótípusok szerint csoportosítani, és alkalmazni a kémiai folyamatokra jellemző tömegmegmaradást, ismerjék az elektrolízis és a galvánelemek gyakorlati alkalmazását.

Optimális követelmények A tanulók - ismerjék az izotópok gyakorlati jelentőségét, - értsék az elektronszerkezet kiépülési elvét, a periódusos rendszer felépítését, - ismerjék az egyes elemcsoportok elhelyezkedését a periódusos rendszerben, - legyenek képesek az ionvegyületek képletének megszerkesztésére az ionok töltése és az arány közötti összefüggés felhasználásával, - legyenek képesek az atomok között kialakuló kémiai kötés fajtájának megállapítására a periódusos rendszerbeli elektronszerkezetük alapján, - megadott összegképletük alapján meg tudják adni az elem- és vegyületmolekulák alakját, - értsék és meg tudják határozni a molekulák polaritását, - ki tudják számítani a tananyagban előforduló összetettebb feladatokat is, - értsék és tudják alkalmazni a reakcióegyenlet írás elemi lépéseit, - tudják értelmezni az energia-változást feltüntető diagramokat.

10. osztály Évi 72 óra, heti 2 óra Tananyag

Követelmény

Fogalmak

Bevezetés

1 óra

Ismétlés

2 óra 3 óra

I. Bevezetés a szerves kémiába 1. A szerves kémia története 2. A szén mint az élet alapja

organogén elemek Ismerje a szerves vegyületek nagy heteroatom számának okait.

187

3. A szénvegyületek csoportosítás és kémiai analízise

Tudja a szénvegyületek csoportosítását nyílt láncú, gyűrűs, az elemi összetétel, a szén-váz, és a telített, telítetlen, szénatomok közötti kötések alapján. aromás vegyület, szénhidrogének, heteroatomos vegyületek, konstitúció, minőségi és mennyiségi analízis 17 óra

II. Szénhidrogének és származékai 4. A szénhidrogének csoportosítása 5. A metán 6. Egyéb alkánok

7. Kőolaj, földgáz és származékaik 8. Etén, etin, benzol

9. Butadién, izoprén 10. Halogéntartalmú szénvegyületek

Tudja a szénhidrogének csoportosítását. alkánok, alkének, alkinek Ismerje a metán molekulaszerkezetét, gyök, szintézisgáz fizikai és kémiai tulajdonságait, előfordulását és felhasználását. Ismerje a telített szénhidrogének alkilcsoport, ciklohomológ sorát, általános-, összeg- és alkán, homológ sor, szerkezeti képletét, elnevezését, re- konformáció akcióit. Tudja a kőolaj és a földgáz keletkezését, PB-gáz, krakkolás feldolgozását, a párlatok felhasználását, és a kapcsolatos környezeti problémákat. Ismerje az etilén, az acetilén, és a polietilén, benzol molekulaszerkezetét, fizikai és disszugáz, kémiai tulajdonságait, előfordulását és polisztirol fel-használását. Ismerjen több kettős kötést tartalmazó polién, kaucsuk, vegyületeket, és azok felhasználását. gumi, vulkanizálás Ismerje a gyakorlatilag fontos freon, vinil-klorid halogénezett szénhidrogéneket és azok felhasználását. 35 óra

III. Oxigéntartalmú vegyületek 11. Oxigéntartalmú vegyületek csoportosítása 12. Alkoholok

13. Fenolok, éterek

Ismerje az egyes vegyületek funkciós csoportjait, és az azok által meghatározott vegyületcsoportokat. Ismerje az alkoholok elnevezését, fizikai és kémiai tulajdonságait, előállításukat és felhasználásukat, részletesebben az etanolt és a metanolt. Ismerje a fenol és a dietil-éter tulajdonságát és felhasználását.

188

funkciós csoport

hidroxilcsoport, etanol, metanol, glikol, glicerin étercsoport, éter

fenol,

14. Oxovegyületek

Tudja az oxovegyületek jelentőségét az emberi szervezetben, és részletesebben a formaldehid és az aceton tulajdonságait.

15. Karbonsavak

Ismerje a biológiai szempontból fontos karbonsavak elnevezését, fizikai és kémiai tulajdonságait, előállítását és felhasználását.

16. Észterek

Ismerje az észterek előállítását, csoportosítását, fizikai és kémiai tulajdonságait, felhasználásukat.

17. Szénhidrátok

Ismerje a cukrok tulajdonságait, szerkezetét, csoportosítását (mono-, di-, poli-szacharidok) és biológiai jelentőségüket.

18. Aminosavak

Fel tudja írni az α-aminosavak általános képletét, lássa a fehérjékkel való kapcsolatát. Tudja a fehérjék képződését, szerkezetét, tulajdonságaikat és csoportosításukat szerkezet, alak, összetétel és működés alapján. Ismerje, hogyan változik meg a fehérjék tulajdonságai fizikai és kémiai hatásokra. Ismerje a nukleinsavak felépítését, a nukleotidok kapcsolódását, a bázissorrend jelentőségét, a DNS és az RNS feladatát.

19. Fehérjék

20. Nukleinsavak

21. Műanyagok

Tudja a műanyagok csoportosítását előállításuk, feldolgozásuk és képződésük alapján. Tudja a gyakorlati szempontból legfontosabb műanyagokat és azok felhasználását.

aldehid- és ketocsoport, Fehlingreakció, ezüsttükörpróba, formalin karboxilcsoport, ecetsav, hangyasav, tejsav, borkősav, citromsav, sztearinsav, palmitinsav, olajsav észtercsoport, gyümölcsészterek viaszok, gliceridek: zsírok és olajok; margarin, szappan pentózok: ribóz, dezoxiribóz; hexóz: glükóz, fruktóz; diszacharidok: szacharóz, maltóz, cellobióz, laktóz; poliszacharidok: keményítő, cellulóz ikerion, peptidcsoport polipeptid, protein, proteid, koaguláció, denaturáció, α-lánc és β-redő

nukleotidok, purin (adenin, guanin)- és pirimidinbázi-sok (citozin, urcil, timin), DNS, RNS polikondenzáció, műselyem, viszkóz, műszaru, polietilén, polipropilén, polisztirol, teflon, PVC, nejlon, terilén, bakelit 5 óra

IV. Biológiai jelentőségű szerves vegyületek

189

22. Szenvedélybetegségekkel Ismerje a szenvedélybetegségekkel nikotin, tein, kofkapcsolatos vegyületek. kapcsolatos vegyületeket, fein, kábítószerek hatásmechanizmusukat, hatásukat és az általuk okozott függőséget. 23. Élelmiszeradalékok Ismerjék a táplálékainkban előforduló E-számok leggyakoribb élelmiszeradalékokat, és azok hatását az emberi szervezetre. 7 óra

V. Környezeti szerves kémia 26. Háztartási vegyszerek

25. Üzemanyagok

27. Üvegházhatás 28. Ózon 29. Savas eső, szmog 30. Szennyvíz 31. Hulladékok

Ismerje a háztartásban előforduló leggyakoribb kémiai vegyszereket, azok használatát és kezelésükkel kapcsolatos veszélylehetőségeket. Tudja az ólomtartalmú és környezetbarát üzemanyagok hatását, a katalizátorok jelentőségét a gépjárművekben. Ismerje a kipufogógázok szerepét az üvegházhatásban. Lássa, milyen tényezők vezetnek az ózonpajzs vékonyodásához. Tudja a savas eső és a szmog kialakulásának okait, és a környezetre valamint az emberre gyakorolt hatásait. Ismerje a szennyvizek természetre gyakorolt hatásait, valamint kezelésük lehetőségeit. Ismerje a háztartási veszélyes hulladékokat (elem, akkumulátor, gyógy-szer, festék), a hulladékégetés problémáit, és a mezőgazdaságban keletkező káros hulladékokat.

hipo, szódabikarbóna, mosóés mosogatószerek oktánszám

globális felmelegedés UV-sugárzás SOx, NOx

2 óra


Fejlesztési követelmények A tanulók - legyenek képesek a kémiai változások tudatos megfigyelésére, - tudjanak kísérleti adatokat diagramokról, táblázatokból leolvasni és értelmezni, - a mindennapi életben az őt körülvevő vegyszerek, gyógyszerek, növényvédő szerek hatását, veszélyeit felbecsülni, - megadni a szenvedélybetegségeket okozó vegyületeket és a szervezetünkre gyakorolt hatásaikat, - megnevezni a környezetre ártalmas vegyületek hatását a bioszférára,

190

-

felismerni a vegyi anyagok szerepét, felhasználhatóságát mindennapi életünkben, az iparban, a mezőgazdaságban, a háztartásban, ismerjék fel a saját, mindennapi életükben a környezeti problémákat, s próbáljanak megoldást javasolni az egyszerűbb gondokra, gondolataikat világosan, szabatosan, a kémiai szakkifejezések helyes alkalmazásával fogalmazzák meg, felfogni, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel sem pótolható érték.

Minimális követelmények - tudják a szerves vegyületek alaptípusait, a telített, telítetlen és aromás kifejezéseket, - ismerjék a gyakorlati élet szempontjából fontos szénhidrogéneket, alkalmazási területüket, környezetszennyező hatásaikat, - ismerjék az egyszerű (alkoholok, fenolok, éterek, oxovegyületek) és az összetett funkciós csoportokat (karbonsavak, észterek) tartalmazó alapvegyületek felhasználását, a szervezetre és a környezetre gyakorolt hatását, valamint az élő szervezetet felépítő makromolekulák (lipidek, szénhidrátok, nukleinsavak, fehérjék) főbb jellemzőit, - legyen képük a szappanok, és egyéb mosószerek hatásmechanizmusáról, - a megismert alapvető kémiai reakciókat (szubsztitúció, addíció, polimerizáció, égés) fel tudják írni.

Optimális követelmények - értsék a szénvegyületek sokféleségének okait, - tudjanak felírni a megtanult reakciótípusok alapján egyéb, hasonló felépítésű vegyületekre vonatkozó reakcióegyenleteket is, - értsék a funkciós csoport szerkezete és a vegyületek tulajdonságai közötti kapcsolatot, - ismertetni a legfontosabb szerves vegyületek összetételét, szerkezetét, elnevezését, fizikai és kémiai tulajdonságait, előállítását, felhasználását, élettani és környezeti határait, - ismertetni a mindennapi élet szempontjából fontos vegyipari termékek nyers- és alapanyagait, előállítási módjaikat, felhasználási területeiket, - tudjon érvelni az élet védelmében, váljon természetet értő és szerető emberré, tekintse saját és mások egészségét értéknek, - tudatosan tartsák távol magukat a testi és mentális egészségre káros anyagoktól.

Eszközök és felszerelések Tankönyv 9. évfolyam: Kónya Józsefné, Kocsisné Zalán Judit Kémia 9. Prizma-könyvek, Nemzeti Tankönyvkiadó Tankönyv 9-10. évfolyam: Kónya Józsefné, Kocsisné Zalán Judit 191

Kémia 10. Prizma-könyvek, Nemzeti Tankönyvkiadó Négyjegyű függvénytáblázat, számológép Tanári segédkönyv: Rózsahegyi Márta - Wajand Judit: 575 kísérlet a kémia tanításához kísérletgyűjteményben (Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.) Rózsahegyi Márta - Wajand Judit: Látványos kémiai kísérletek (Mozaik Kiadó, Szeged) Eszközjegyzék:  írásvetítő, televízió, videomagnó videofilmekkel, számítógép CD- és DVD-lejátszóval  analitikai mérleg és táramérleg súlysorozattal  vegyszerek  laboreszközök: üveg-, fém- ,fa- , porceláneszközök  elektrokémiai készlet  fóliasorozatok  termékminták: - MOL - műanyagok  falitáblák: - periódusos rendszer - oldhatósági táblázat - peptidkötés - fémek jellemerősségi sora - folyamatábrák: kőolajgyártás, vas- és acélgyártás, cukorgyártás  modellek: - az atom felépítését bemutató modell - molekulaszerkezetet bemutató modell - kalottmodell (5.3.4.60.) - molekula: metán, víz, ammónia, etán, etén, etin, benzol - atompálya-modellkészlet - pálcikamodell - kristályrácsok: lapközepes, hatszöges, térközepes fémrács; nátrium-klorid, grafitrács, gyémántrács, jódrács

Tanítási módszerek A tanórákon a tanári előadás dominál frontális osztálymunkával. A tananyag feldolgozásánál alapvető cél, hogy a korábban megszerzett ismeretekre alapozzunk, és az összefüggéseket megláttassuk, amelynek lehetséges eszköze a tananyag kérdés-felelt formájában történő tárgyalása. A tanórán óravázlat kerül a tanulók füzetébe, amelyet a tanár egyrészt felír a táblára vagy lediktál a füzetbe. Órai demonstráció történhet tanári bemutató kísérlettel vagy írásvetítő, faliképek, számítógép (CD és DVD), videó alkalmazásával. Az egyes tananyagrészeknél a tudósok életéről, a vegyületek előállításáról, hatásairól kiselőadások készülhetnek, amelyeket a tanuló önállóan dolgoz fel és ad elő esetleg Power Point bemutatóval. 192

Ritkábban lehetőség nyílik 1-1 tanulói kísérletre is, ahol a tanulók közvetlen közelről megfigyelhetik a vegyületek tulajdonságait, a reakciók lefolyását, és ezek az észrevételek segítik a tananyag mélyebb elsajátítását. A kompetenciaalapú oktatás részeként az egyes anyagrészek csoportmunkával kerülnek feldolgozásra, ahol fejlődik többek között a tanuló énképe és önismerete, önálló tanulásra való képessége, társaihoz való viszonya és kommunikációs képessége.

Értékelés szóbeli felelet: Az év folyamán és folyamatosan. Jeles érdemjegyet kap, aki a kémiai szaknyelvnek megfelelően pontosan fogalmazza meg a jelenségeket, fogalmakat, törvényeket, és a követelményt önállóan, az összefüggéseket látva, a lényeget kiemelve elő tudja adni. Elégtelen a szóbeli felelete annak a tanulónak, aki a tanári rávezető kérdések ellenére sem tudja előadni a minimális követelményeket. Nem tudja használni a kémiai szaknyelvet, és súlyos tárgyi tévedése van. írásbeli felelet: - tesztjellegű feladatlapok - 20-25 perces röpdolgozatok - témazáró dolgozatok - összefoglaló feladatlap az év végén elégséges osztályzat: ~ 20%-tól, jeles osztályzat: ~80%-tól kiselőadás: A tananyaghoz kapcsolódó kiselőadás önálló feldolgozás alapján. Ez lehet írásbeli és szóbeli munka is. a csoportmunkák során végzett önálló munka Elsősorban szóbeli értékeléssel történik.

193

Informatika Célok és feladatok A társadalom minden szférájában megjelenő számítástechnika és az IKT gyors fejlődése olyan infrastruktúrát eredményez, amely lehetővé teszi a társadalom szerkezetének az átalakítását. Az információs társadalom az emberi együttélés új módja, ahol az információ hálózatba szervezett előállítása, tárolása, forgalmazása, fogyasztása fontos szerepet játszik, kialakul a hálózati gazdaság. A társadalom régi alrendszerei is új módon kezdenek működni. Folyamatosan nő az információs termékek és szolgáltatások gazdasága, az információ árúvá válik. Az információs szektor egyre több számítógépet és munkaerőt alkalmaz. Kialakul a globális hálózati gazdaság. Napjainkban a tudás reformációja is zajlik, az egyén és a tudás viszonya megváltozik. Az interneten lényegében az egész emberi kultúra, a társadalom minden szférája reprezentálódik. Az internet nyújtotta lehetőségeket felhasználva az egyén és az információ (az egyén és a tudás) közvetlenebb kapcsolatba kerül. A kommunikáció sebessége radikálisan felgyorsul. Megváltozik az egyén magatartása is, kritikus és értő módon kell közölnie, fogadnia és kezelnie az információt. A mai iskolának is meg kell változnia az információs társadalom igényeinek megfelelően. Nevelni kell a tanulókat az információs termékek és szolgáltatások kritikus, etikus és értő befogadására (fogyasztására), hogy az IKT használatával tudjanak tanulni, alkotni, dolgozni, művelődni, kapcsolatot, közösséget teremteni és szórakozni. Törekedni kell az érdeklődés felkeltésére a kreativitás és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, hogy az informatika iránt különösen fogékony fiatalok - megfelelő továbbtanulás után - később az információs gazdaságban, mint alkotó munkaerő dolgozhassanak. Az információs és kommunikációs kultúrát minden tanuló számára hozzáférhetővé kell tenni. Az informatikai nevelésnek meg kell mutatnia, hogy a természetes és a technikai környezet mellett létezik a jelek, kódok, szoftverek virtuális környezete is (program, szöveg, kép, mozgókép, hang … ), amely az emberiség praktikus, műszaki, tudományos, művészi és sok másféle információit "hordozza" és megjeleníti. Az informatikaoktatás célja, hogy a tanuló mozogjon otthonosan ebben a környezetben. Képes legyen a különféle alkalmazások kezelésének elsajátítására, együttműködésre és a problémák, feladatok megoldására IKT eszközökkel. Megváltozik a pedagógus szerepe is: előtérbe kerül az információk közötti eligazodást segítő, tanácsadó szerepe, az ismeretek birtokosából és átadójából a tudás navigátorává és a kompetenciák fejlesztőjévé kell válnia. Az informatikai eszközök lehetőséget teremtenek az egyéni ütemű tanulásra is, a tehetségekkel és a lemaradókkal való speciális foglalkozásra. Ennek leghatékonyabb módját a több éven keresztül tanult informatika tantárgy és az iskolai élet egészében jelen lévő informatikai nevelés biztosíthatja. Az informatikaoktatás célrendszere összhangban van a Nemzeti alaptantervben is megjelenő kulcskompetenciákkal. Ezeket a célokat és feladatokat differenciáltan és az életkori

194

sajátosságoknak megfelelően kell értelmezni. Az informatikaoktatás alapfeladata a tanulók digitális kompetenciájának fejlesztése. Fejleszteni kell a tanulók digitális kompetenciáját. A társadalom információs technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése, keresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje, továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten. A digitális kompetencia magában foglalja az információs technológiák lehetőségeinek értését és használatukhoz szükséges képességet, készséget a szövegszerkesztés, táblázatkezelés, képszerkesztés, prezentáció, adatbázisok, adattárolás, Internet-szolgáltatások, elektronikus kommunikáció terén, a személyes és társadalmi életben a tanulásban, a munkában, a kutatásban és a szabadidőben. Az egyénnek ismernie kell az információ hitelességével, megbízhatóságával és kritikus értékelésével kapcsolatos kérdéseket, az etikai és jogi vonatkozások alapjait. A digitális kommunikáció az anyanyelvi és idegen nyelvi (szóban és írásban történő) kommunikáció kiterjesztésének tekinthető, – gyakran „digitális írástudásnak” is nevezik – amennyiben magában foglalja a multimédiás, hipermédiás kommunikációt és azt az „alkalmazói vizuális-manuális nyelvtudást”, amellyel, a számítógéppel, illetve a számítógépet használva kommunikálunk. Az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaelemeit ki kell egészíteni a digitális médiumok rutinos használatának kompetenciáival: adatok, szövegek, táblázatok, diagramok, hangok és mozgóképek szerkesztése, értelmezése, prezentálása, különféle alkalmazásokban és az interneten. A számítógépeket eredetileg nagy mennyiségű matematikai számítás gyors elvégzésére fejlesztették ki, ezért nem meglepő a matematikai és az informatikai kompetenciák rokonsága. Az informatikában fontos szerepet kap a matematikai kompetencia fejlesztése, azaz a matematikai gondolkodás és problémamegoldás fejlesztése, az algoritmusok alkalmazásának képessége, mindennapi problémák megoldása és a világ rendszereinek, folyamatainak informatikai (számítástechnikai) modellezése során. Mindezeken túlmenően a tevékenységalgoritmusok nagy szerepet játszanak a számítógépes kommunikációban, az alkalmazások és az információk kezelésében is. A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázzuk, és előre jelezzük a természeti folyamatokat, illetve a rendszerek mozgását, tulajdonságait. A korszerű számítógépek és modellek alkalmazásával korábban elképzelhetetlen mennyiségű számítást lehet rövid idő alatt elvégezni. Ezzel a természettudományos és műszaki modellezés – praktikus szempontból – magasabb szintre lépett. Az informatikai-számítástechnikai kompetencia itt kapcsolódik szorosan a matematikai és a természettudományos kompetenciához. A természettudományos és műszaki-technikai kompetencia magában foglalja a kételkedő, kritikus és kíváncsi attitűdöt, a megismerés és konstruálás iránti vágyat, valamint a biztonsággal és fenntarthatósággal kapcsolatos etikai kérdések iránti érdeklődést is. Ezen a ponton szintén kapcsolódik az informatikához. A hatékony és önálló tanulást nagymértékben segítheti az informatika azzal, hogy új eszközöket ad a kezünkbe: általános és speciális alkalmazások, elektronikus tananyagok, ekönyvek, internetes adatbázisok, multimédia oktatóprogramok, valamint elektronikus

195

oktatástechnikai eszközök (projektor, interaktív tábla …). A hatékony tanulás fel is tételezi, hogy rendelkezünk megfelelő digitális kompetenciával, ismerjük és tudjuk használni a fenti eszközöket. Az informatikai eszközök segítik a motiváció és az összpontosított figyelem folyamatos fenntartását, ezért is alkalmasak a legtöbb tantárgy tanulására. Az informatika tantárgy egyik célja, hogy a fenti eszközöket és módszereket megismertesse a tanulókkal. Az informatika gyakorlatorientált tantárgy, ami nem csak azt jelenti, hogy jelentős a számítógépes gyakorlati tevékenység, hanem azt is, hogy a feladatok zöme a hétköznapi élettel, a közösségi, iskolai és családi életvitellel, a munkával, alkotással és tanulással kapcsolatos. Mindez kitűnő lehetőséget teremt a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztésére. Az IKT eszközök gyakori használata megköveteli, hogy az egyén rendelkezzen a biológiai és mentális egészség megőrzésének képességével, ugyanis a túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító és függőséget okozhat. Az internet soha nem látott mértékben lehetővé teszi más társadalmak és kultúrák megismerését és elismerését, ezzel hozzájárul a globalizációhoz és az állampolgári kompetencia fejlesztéséhez. Az információ nyilvánossá válása lehetőséget ad a demokrácia erősítésére. Az informatikaoktatás hozzájárul az állampolgári kompetencia fejlesztéséhez, amennyiben külön foglalkozik az informatika kultúrtörténetével és az információs társadalommal, kiemelve az informatika jogi és etikai vonatkozásait. Az informatikai kompetenciák szükségesek a munka világának szinte minden információkezelést és szellemi tevékenységet igénylő területén. Az informatikaoktatás elősegíti a kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia tudatos fejlesztését is. A gyakorlati feladatok megoldása során olyan készségeket és képességeket fejleszt, mint a tervezés, szervezés, irányítás, elemzés, kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, egyénileg és csapatban történő munkavégzés. Az informatikaoktatás tág lehetőségeket teremt az innovatív és kreatív problémamegoldásra. Az információs termékek alkotása, tervezése és gyártása során fontos szempont a mű, illetve a dokumentum esztétikai megjelenése és kifejezőképessége. (Gondoljunk a könyvkiadásra, a multimédiára vagy a webhelyekre.) Rohamosan fejlődik a digitális vagy digitalizált műalkotások, illetve művészetek száma is. Az informatikaoktatás az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciafejlesztésének egyik korszerű területe. Az iskolai számítógépes hálózat, az internet és a könyvtár forrásközpontként történő felhasználásával fejleszteni kell az önműveléshez szükséges attitűdöket, képességeket és tanulási technikákat. A könyvtári informatikának fel kell készítenie a tanulókat az információk elérésére, kritikus kiválasztására, feldolgozására és közlésére. Cél az iskolai és más típusú könyvtárakban a könyvtári eszközökkel végzett tevékenységek gyakoroltatása, tudatos és biztos használói magatartás kialakítása is. Mindehhez azonban nem elég az informatika tantárgy. A tanulóknak ismerniük és használniuk kell az informatikai eszközöket a különböző órákon és a felkészülésük során is. A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Egyes kulcskompetenciák meghatározó szerepe különösen megfigyelhető az aktív állampolgárságra és demokráciára nevelés, a gazdasági nevelés, a környezettudatosságra nevelés, a tanulás tanítása, a felkészülés a felnőtt lét szerepeire, kiemelt fejlesztési feladataiban. Az informatikaoktatás és nevelés részben az ismeretek szintjén, nagyrészt azonban a

196

feladatmegoldások, problémamegoldások, alkalmazások szintjén építi be a kiemelt fejlesztési feladatokat napi gyakorlatába. Az informatikaoktatásban a differenciálás azt a célt szolgálja, hogy a tanulók érdeklődésüknek megfelelően, minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Ennek érdekében olyan differenciálást kell alkalmazni, amely optimálisan alkalmazkodik az egyének tudásához, kompetenciáihoz, olyan szervezési irányítási és értékelési módokat kell alkalmazni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak kialakulását és fejlesztését. Az egyéni és a kooperatív tanulási technikák, valamint az IKT alkalmazása erre különösen tág teret nyújt az informatikában. A tantárgy célja hogy megismertesse az informatika eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuknak, digitális kompetenciájuk fejlesztését, alkalmazását más tantárgyakban, későbbi tanulmányaikban, a mindennapi életben, a szórakozásban és a munkában. Fontos, hogy a tanulóknak sikerélményük legyen az informatikaórákon, és megfelelő motiváltsággal törekedjenek ismereteik folyamatos megújítására. Cél olyan attitűd kialakítása, hogy az egyén érezze, képes tevékenyen bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba. Általános követelmények A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit. Egyaránt tudja használni a tanuló a hagyományos és modern információhordozókat (pl. könyvtári katalógus, számítógépes hálózatok). Ismerje, és helyesen használja a témához kapcsolódó fogalmakat, szaknyelvet. Szaktárgyi munkái feleljenek meg az etikai követelményeknek (pl. idézetek használata, adatvédelem). Alakuljon ki a tanulókban a folyamatos önművelés igénye és az algoritmikus gondolkodás. A tanterv általános követelményként állítja a tanulók elé, hogy kialakuljon az önálló ismeretszerzésre való képesség. Ezt a számítástechnika órákon az alkalmazói-, fejlesztői rendszerek segítőfunkcióinak használatával, a gyűjtőmunka és oktató programok használatával lehet elősegíteni. Fel kell készíteni a tanulókat az elektronikus információhordozókból való információszerzésre, a kapott információ értelmezésére, feldolgozására, és mások számára való átadására, a médiák közötti tudatos választásra, hiszen napjainkban értesüléseink túlnyomó részét nem személyesen hozzánk intézett „üzenetekből” merítjük, hanem mesterséges közvetítő rendszerek útján. A tömeges passzív információ fogyasztás az életvitel és a gondolkodás torzulásához vezethet. Ezért az iskolának az új audiovizuális környezetet értő, szelektíven használó fiatalokat kell nevelnie. Törekedjünk arra, hogy a tanulók a számítógép segítségével részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában is. Törekedjünk arra, hogy a tanulók az ismeretanyagot, oly módon sajátítsák el, hogy az érettségi vizsgán meg tudjanak felelni az elvárásoknak. Ez a tanórai gyakorlásokon kívül feltételezi az önálló gyakorlást is. Különféle formákban tudjon információt megjeleníteni; legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni, a megszerzett információit kiértékelni és felhasználni.

197

Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolattartásra, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon magáról, környezetéről adatokat közölni hálózati úton és formában, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások alkalmazásával. Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes előállítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek, eszközök és alkalmazások közül a megfelelőt. Ismerje fel és legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteit. Egyszerű feladat megoldásához legyen képes algoritmusokat tervezni és megvalósítani. Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerű keresővel. Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje meg az informatika társadalmi jelentőségét, szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlődésében. Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatásának (pl. a számítógép-függőség, videojáték-függőség problémái). Tájékozódjon arról, milyen szerepük van az informatikai eszközöknek az iskola szakmai irányultságának megfelelő szakmákban. Értékelési módszerek Az oktatási folyamat fontos része az ellenőrzés, értékelés. A folyamatos ellenőrzés, értékelés tájékoztatja a tanárt és tanulót munkájának eredményéről, illetve a szülőket gyermeke teljesítményéről. A tanulás folyamatában fontos az a pillanat, amikor a tanuló megérti és megérzi, hogy mennyire jutott el a tárgy megismerésében. Ez lehet hosszabb folyamat eredménye, de csak akkor következhet be, ha rendszeres értékelő munkát végzünk. Tárgyunk esetében azonban a közös munka mellett az egyéni feladatmegoldásnak van a legnagyobb hatása. Itt érezheti meg minden tanuló, hogy mire képes. A tanult témától függően a számonkérés történhet írásban, szóban és gyakorlatban. Összegzőlezáró értékelésre egy tematikus egységnek, vagy hosszabb szakaszának végén kerül sor, témazáró dolgozat vagy vizsga formájában. Változatai írásban: feladatlap, összefüggő szövegű ellenőrző dolgozat, röpdolgozat, házi dolgozat. Értékelhető a gyűjtőmunka eredménye, ezzel a tantárgyhoz való pozitív hozzáállást segítjük. Változatai szóban: óra eleji kikérdezés, összefüggő felelet és kiselőadás. Az utóbbi két változat segíti leginkább a kommunikációs készség fejlődését. A gyakorlati ellenőrzés természetesen számítógép mellett történik, az ellenőrzött ismerettől függően esetleg megengedhető különböző segédletek használata. Az egyéni értékelés összegzésének összetevői: - Különféle tevékenységi formákban mutatott aktivitás, a társakkal való együttműködés képessége alapján.

198

- Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli) és ennek értékelése. - Vitaszituációkban való részvétel, vitakultúra, argumentációs képesség szintjének írásbeli, szóbeli értékelése. - Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése. Külön értékeljük az elméleti és a gyakorlati tudást, amelyek átlagából képezzük a végleges érdemjegyet. Elméleti tananyag értékelése: 0-49% elégtelen 50-60% elégséges 61-75% közepes 76-90% jó 91-100% jeles Gyakorlati tananyag értékelése: 0-60% elégtelen 61-70% elégséges 71-80% közepes 81-90% jó 91-100% jeles

Tananyag 9. évfolyam Évi összes óra: 72 Témakör

Kötelező tananyag

Kiegészítő tananyag

Hardver eszközök fajtái és jellemzőik Neumann-elvű számítógépek Az operációs rendszer Szoftver fogalma, csoportosítása használata Operációs rendszer fogalma, feladata, fajtái Egy grafikus felhasználói felületű operációs rendszer felhasználói szintű ismerete Állomány, könyvtár és lemezkezelő műveletek Felhasználói munkakörnyezet beállításai a tanult grafikus operációs rendszerben Biztonsági másolat készítése Tömörített állomány létrehozása, kicsomagolása Dokumentumkészítés a Blokkműveletek, keresés, csere,

8 óra

Az informatika alapjai

199

Óraszám

Parancssoros operációs rendszer felhasználói szintű kezelése

15 óra

Iniciálé

22 óra

számítógéppel

Programozás

Kommunikáció a hálózaton

helyesírás-ellenőrzés a dokumentumban Karakter- és bekezdésformázás Tabulátorok és felsorolás használata Táblázat készítése, formázása Kép- és objektumbeillesztés Fej- és lábléc készítése, oldalszám beszúrása Láb- és végjegyzet készítése Nyomtatás Comenius Logo program felépítése, főbb parancsok Eljárások készítése Rajzok ismétlődéssel Feltételvizsgálat megvalósítása A hálózat kialakításának célja, hálózati erőforrások Az iskolai hálózat felépítése Elektronikus levelezés Levelező program haladó funkcióinak használata (szűrés, csatolás, csoportosítás, címjegyzék készítése) Böngészés az Interneten Weblapkészítés

Fattyú és árvasorok beállításai

10 óra

Hálózatok csoportosítása (topológia, kiterjedtség)

17 óra

Adatátviteli közegek

Fejlesztési követelmények Tudjon választani az egyszerű feladatok megoldásához megfelelő alapszoftvert. Ismerje fel azokat a korlátokat, amelyek a hardver, vagy szoftver alkalmazásakor fellépnek. Ismerje fel, a környezetében előforduló eszközökben azokat az elemeket, amelyek a működésük során információ feldolgozást végeznek. Ismerjen, tudjon használni egy grafikus felületű operációs rendszert, alkalmazásba venni szoftvereket, magyar nyelvű leírás alapján. Tudjon állományokat ki- és betömöríteni. Tudjon egyszerű programot létrehozni a tanult nyelv fejlesztői környezetében. Tudjon rendeltetésszerűen használni hálózatot, és legyen tájékozott az információ-keresési eljárásokban. Ismerje a számítógépes hálózatból való információszerzés lehetőségeit, módját. Tartsa be a program- és adatvédelem követelményeit.

Minimális szint Az operációs rendszer kezeléséhez szükséges alapvető parancsokat tudja elvégezni a számítógépen. Használja a helyi és távhálózati kommunikációs lehetőségeket. Önállóan tudjon dokumentumot tervezni és megszerkeszteni. Tudjon néhány diából álló bemutatót készíteni. Legyen képes információt keresni számítógépes forrásokból.

200

Optimális szint A tanuló ismerje az alapkonfigurációba tartózó hardver berendezéseket és tudja azokat jellemezni. Tudja a leggyakrabban használt állomány, könyvtár és lemezkezelő parancsokat feladatai megoldása közben alkalmazni. A tanuló legyen tisztában a hálózat működésével. Tudjon az Interneten információt keresni. Tudjon levelet küldeni az iskolai és a világhálózaton is. Ismerje az elektronikus levelezés haladó funkcióinak használatát. A tanuló tudjon saját magáról - a hálózaton elhelyezhető bemutatkozó oldalakat készíteni. Ismerje meg a tanult programozási nyelv főbb elemeit, szerkezetét. Tudjon forráskódot létrehozni. Ismerje a fordítás és szerkesztés folyamatát, tudja a gyakorlatban lakalmazni. A tanuló ismerje meg a szövegszerkesztés alapvető szabályait, az írásos dokumentum jellemzőit, formai egységeit, a használt alkalmazói rendszeren keresztül. Ismerje a szövegszerkesztő logikáját, az alapvető funkciók használatát. Tudjon készíteni önállóan, esztétikusra megformázottan szöveges dokumentumot minta vagy feladatleírás alapján is. Ismerje meg a nyomtatással kapcsolatos fogalmakat és teendőket.

10. évfolyam Évi összes óra: 72 Témakör Az informatika alapjai Az operációs rendszer használata Táblázatkezelés

Adatbázis-kezelés

Bemutatókésztés

Kötelező tananyag Kiegészítő tananyag Analóg és digitális jelek A számítógépes irányítás A számítástechnikában használatos formái mértékegységek Logikai műveletek Segédprogramok használata (töredezettség-mentesítő, állománykezelő) Program telepítése, regisztrálása Alapfunkciók, és –fogalmak Adattípusok, adatmegjelenítési formák, formázási lehetőségek Függvények, képletek használata A diagram fogalma, fajtái, készítése Nyomtatás Keresési és lekérdezési feladatok megoldása Adatbázis karbantartása Alapfogalmak Nézetek Diaminta Szöveg bevitele, szerkesztése, formázása, Képek, grafikák, diagramok 201

Óraszám 7 óra

7 óra

28 óra

15 óra

15 óra

elhelyezése Szervezeti diagram, objektum rajzolása Vetítési effektusok

Fejlesztési követelmények Alkalmazzon olyan számítógépes módszereket, amelyek segítik az információ szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát. A megoldandó feladathoz önállóan is tudjanak alkalmas informatikai eszközt választani ill., tudják, hová kell fordulniuk segítségért. Tudják, hogy mely problémáknál lehet és érdemes eszközként felhasználni a számítógépet és annak perifériáit. Ismerjék a korlátokat is. Legyenek képesek maguknak olyan munkakörnyezetet kialakítani, melyben a legjobban tudják a felmerülő feladataikat megoldani. Teljes biztonsággal mozogjanak az ember-számítógép kapcsolatban. Értsék a számítástechnikai szaknyelven érkező beszédet. Egyes segédprogramokat és felhasználói szoftvereket a magyar nyelvű leírás alapján maguk is birtokba tudjanak venni. Váljék teljessé történeti látásmódjuk mind a hardver, mind a szoftver vonatkozásában. Legyenek nyitottak a jövő újdonságai iránt, próbálják azokat tudásukba integrálni. Tekintsék természetesnek és szükségesnek a számítástechnika területen a folyamatos tájékozódást, ismeretszerzést. A tanuló ismerje meg a prezentációkészítés menetét, a formázási, beállítási lehetőségeket. Építsen be munkáiba multimédiás elemeket (kép, hang, animáció). Minimális szint A tanuló tudjon egyszerű logikai feladatokat megoldani. Tudjon a táblázatkezelőben esztétikus táblázatot készíteni. Tudjon a táblázatkezelőben összefüggéseket diagramban megjeleníteni. Tudjon információt keresni, megjeleníteni egyszerű adatbázisban. Optimális szint A tanuló legyen tisztában az analóg és digitális jelek különbségével. Ismerje az alapvető logikai műveleteket és tudjon logikai kifejezéseket kiértékelni. A tanuló ismerjen egy töredezettségmentesítő és állománykezelő programot. Ismerje fel e programok hasznosságát a mindennapi számítógéphasználatkor. Tudjon telepíteni alkalmazói programokat. A tanuló a használt alkalmazói rendszeren keresztül ismerje a táblázatkezelők logikáját, használatának módját. Önállóan alkalmazza a beépített függvényeket. Ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket, az információkat mások számára is könnyen felismerhető formában tudja megjeleníteni a táblázatban. A tanuló jusson el a táblázatkezelés fejlettebb szintjére. Alkalmazza a leggyakrabban előforduló matematikai, szöveg, logikai, dátum és pénzügyi függvényeket. Ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket, az információkat mások számára is könnyen felismerhető formában tudja megjeleníteni a táblázatban, és grafikus módon diagramok formájában is. Egyszerűbb adatkezelési feladatokat valósítson meg. A tanuló ismerje az adatbázis-kezelés alapfogalmait. Tudjon egy relációs adatbázist alapszinten kezelni, karbantartani. 202

A tanuló ismerje meg a prezentációkészítés menetét, a formázási, beállítási lehetőségeket. Építsen be munkáiba multimédiás elemeket (kép, hang, animáció). Tudja munkája során a beépített elrendezéseket, sablonokat használni. Használja a diamintát feladatok elkészítése során. Tudjon objektumokat és szervezeti diagramot készíteni. 11. évfolyam Évi összes óra: 72 Témakör A kommunikáció

Jelátalakítás és kódolás Szövegszerkesztés

Táblázatkezelés

Adatbázis-kezelés

Könyvtárhasználat

Tananyag A kommunikáció általános modellje Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek Számítógépes rendszerek az iskolában és a gazdaságban Közhasznú információs források Bináris számábrázolás Bináris karakterábrázolás Bináris kép- és színkódolás Bináris hangkódolás Szövegjavítási funkciók (helyesírás-ellenőrzés; szinonimaszótár; elválasztás) Körlevélkészítés Egyenletszerkesztő Szakaszformázás Többoldalas dokumentum kezelése Hivatkozások munkalapokon és munkafüzeteken keresztül Mátrix függvények használata Statisztikai függvények Pénzügyi függvények Adatbázis-kezelő függvények Lekérdezések (törlő, frissítő, hozzáfűző, kereszttáblás, egyesítő) Függvények használata lekérdezésekben Keresés Válogatás Szűrés Rendezés Összesítés Űrlapok használata Jelentések készítése Könyvtártípusok, könyvtári rendszer Dokumentumtípusok Tájékoztató eszközök a könyvtárban Könyvtári és egyéb információs rendszerek A közhasznú tájékozódás forrásai, eszközei Bibliográfia

203

Óraszám 4 óra

7 óra

14 óra

19 óra

22 óra

6 óra

Fejlesztési követelmények A tanulónak bizonyítania kell, hogy munkájához képes kiválasztani a megfelelő informatikai eszközöket, szoftvereket és ezeket önállóan, biztonságosan tudja használni. Ismerje az informatika társadalmi hatásait, és képes legyen a változásokhoz alkalmazkodni a jövőben is. Képes legyen, korábbi tanulmányaira támaszkodva, az irodai szoftverek területén nyert ismereteit elmélyíteni. Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat és igényelje szolgáltatásait. Fokozatosan fejlődjenek ki könyvtárhasználói szokásai, alakuljon ki használói magatartása. Rendszeres könyvtári munkával is fejlődjenek hatékony tanulási módszerei, önművelési szokásai. Ismerje meg a különböző könyvtártípusokat és a könyvtári rendszerből eredő használói előnyöket. Ismerje a könyvtári adatbázisokból, számítógépes hálózatokból való információszerzés lehetőségét módját.

Minimális szint Ismerje a kommunikáció modelljét. Legyen képes összetett keresésre az Interneten, keresőszerverek segítségével. Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámozás, margók, …) Használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit. Tudjon kördokumentumot készíteni. Tudjon hivatkozást használni munkalapokon keresztül. Tudjon létező adatbázist megnyitni, abból az adatokat a képernyőn megjeleníteni. Tudjon rekordokat vagy egyes mezőket kitörölni, vagy a benne levő adatokat újakkal felülírni. Tudjon megadott szerkezetű adattáblát létrehozni. Képes legyen az adattábla mezőit helyesen kiválasztani, a kulcsmezőt meghatározni, az új táblát feltölteni Legyen képes tájékozódni a középiskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból. Tudjon forrásokat keresni a könyvtár katalógusaiban. Ismerje a könyvtártípusokat. Tudjon információjegyzéket készíteni a megtalált forrásokról. Ismerje és kövesse a forrásfelhasználás szabályait és etikai normáit.

Optimális szint Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon gyakorlati példákat (kommunikációs rendszereket) bemutatni, értelmezni. Ismerje a használatos (tele)kommunikációs rendszereket (pl. telefon, TV, …). Ismerjen számítógépes katalógusokat és adatbázisokat. Legyen képes összetett keresésre az Interneten, keresőszerverek segítségével. Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát, különbözőségeit. Tudja, hogy minden érzékelhető jel jó közelítéssel digitalizálható. Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámozás, margók,…). Használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit. Tudja a sorokat adott oszlop szerint sorba rendezni. Tudjon kördokumentumot készíteni. Tudjon hivatkozást használni munkalapokon keresztül. Tudjon statisztikai problémákat megoldani táblázatkezelővel. Tudjon egyszerű és jól áttekinthető nyilvántartást készíteni. Tudjon táblázatot tervezni szöveges feladat alapján.

204

Tudjon létező adatbázist megnyitni, abból az adatokat a képernyőn megjeleníteni. Tudjon rekordokat vagy egyes mezőket kitörölni, vagy a benne levő adatokat újakkal felülírni. Tudja a módosított adatokat kimenteni. Tudjon megadott szerkezetű adattáblát létrehozni. Képes legyen az adattábla mezőit helyesen kiválasztani, a kulcsmezőt meghatározni, az új táblát feltölteni. Tudjon a létező adatbázisban adott feltételeknek megfelelő rekordokat megjeleníteni és azokkal műveletet végezni. Tudja kiválasztani, hogy a kérdéshez mely mezők megjelenítése szükséges. Tudjon az adattáblákból számítandó információkat megjeleníteni. Tudjon adott mezők felhasználásával jelentést kialakítani és nyomtatni. Legyen képes a könyvtár önálló használatára. Tudjon tájékozódni az iskolai könyvtárban és a település közkönyvtárában. 12. évfolyam Évi összes óra: 64 Témakör Információ a társadalomban Az operációs rendszer használata

Grafika

Tanagyag Az informatika fejlődéstörténete A modern információs társadalom jellemzői Informatika és etika Egy parancssoros operációs rendszer használata (állomány-, könyvtár- és lemezkezelés, munkakörnyezet kialakítása) A szoftver és a hardver karbantartó programjai: víruskeresés és –irtás, tűzfal, lemezkarbantartás Pixelgrafikus rajzprogram használata (indítása, munkakörnyezet beállítása, menürendszer kezelése, alakzatok módosítása) Vektorgrafikus rajzprogram használata (indítása, munkakörnyezet beállítása, menürendszer kezelése, alakzatok módosítása) Animáció készítése Állományok átvitele Távoli adatbázisok használata Matematikai feladatok, a középiskolai tantárgyakkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása

Kommunikáció az Interneten Számítógép a matematikában, a természet- és társadalomtudományi tárgyakban Hálózati ismeretek Weblapkészítés más tantárgy tananyagának feldolgozására

Óraszám 5 óra 9 óra

17 óra

5 óra 20 óra

8 óra

Fejlesztési követelmények Legyen teljes biztonságuk az ember-számítógép kapcsolatban. Legyenek képesek maguknak olyan munkakörnyezetet kialakítani, melyben a legjobban tudják a felmerülő feladataikat megoldani. Tudják, hogy mely problémánál lehet és érdemes eszközként felhasználni a számítógépet és annak perifériáit.

205

Ismerjék a korlátokat is. Váljék teljessé látásmódjuk mind a hardver mind a szoftver vonatkozásában. Legyenek nyitottak a jövő újdonságai iránt, próbálják azokat tudásukba integrálni. Minimális szint Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségromboló, egészségkárosító hatását. Ismerje a helyi és a távhálózatok netikettjét. Ismerje a szerzői jog fogalmát. Ismerje egy karakteres felületű az operációs rendszer felhasználói felületét. Karakteres környezetben ismerje a könyvtárrendszer felépítését, igazodjon el benne. Ismerje a könyvtárműveleteket. Ismerje és tudja használni az állománykezelő funkciókat. Tudjon a hálózatba be- és kijelentkezni. Ismerje a (helyi) hálózati szolgáltatásokat és a felhasználói jogosultságokat. Tudja az általa tanult pixelgrafikus programot indítani. Ismerje a program kezelőfelületét. Tudjon grafikát, illetve képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni. Ismerje az Internet fontosabb szolgáltatásait, alkalmazza a szolgáltatások fontosabb használati szabályait. Tudjon on-line adatbázisokat használni. Tudjon Internetről állományokat letölteni.

Optimális szint Legyen elképzelése a legújabb információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatásairól. Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségromboló, egészségkárosító hatását. Ismerje a helyi és a távhálózatok netikettjét. Ismerje a szerzői jog fogalmát. Tudja csoportosítani a szoftvereket felhasználói szerződés szerint (freeware, shareware, üzleti). Ismerje egy karakteres felületű az operációs rendszer felhasználói felületét. Karakteres környezetben ismerje a könyvtárrendszer felépítését, igazodjon el benne. Ismerje a könyvtárműveleteket. Tudjon állományokat megkeresni. Ismerje és tudja használni az állománykezelő funkciókat. Értse a tömörítés lényegét, az archiválás és az adatvédelem szükségességét. Tudjon tömöríteni és kicsomagolni. Ismerje a vírus fogalmát, a leggyakoribb vírusok terjedési módját, valamint a védekezés eszközeit, módszereit. Tudja ellátni a lemezkarbantartás feladatait: lemez törlése, új lemez használatba vétele. Tudjon a hálózatba be- és kijelentkezni. Ismerje a (helyi) hálózati szolgáltatásokat és a felhasználói jogosultságokat. Tudja az általa tanult pixelgrafikus programot indítani. Ismerje a program kezelőfelületét. Tudjon grafikát, illetve képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni. Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni, módosítani, minőségét javítani. Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni. Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli segédprogramot. Ismerje az állomány átvitel szolgáltatást. Tudjon Internetről állományokat letölteni. Tudjon egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat használni. Tudja megkülönböztetni a könyvtári segédeszközöket tartalmuk, terjedelmük, gyűjtési időhatáraik és feldolgozási színvonaluk alapján, és tudjon információt meríteni belőlük. Ismerje meg a számítógépes tájékoztató segédletetek elveit, és vegye használatba azokat. Tanulja meg kezelni a számítógépes katalógust, bibliográfiai és más jellegű könyvtári adatbázisokat.

206

Eszközök és felszerelések Tanulói eszközök 9-12. évfolyamig: Farkas Csaba: Informatikai ismeretek a középiskolák részére. JOS. Budapest, 2004. (12. évfolyamon) Holczer József: Informatika szóbeli érettségi közép- és emelt szinten. JOS. Budapest, 2006 (9-11. évfolyamig) A témakörök feldolgozását segítő tanári szakirodalom Nógrádi László: PC suli I-II. kötet. Text-Print Kft., Győr. ECDL vizsgapéldatár. NOVORG Kiadó, Budapest. Számítástechnikai példatár. APC Stúdió, Gyula. Tímár & Társai: Építsünk köünnyen és lassan adatmodellt! Veszprém,1996. Rozgonyi-Borus Ferenc: RAM-ba zárt világ. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged. Kiss-Tamás-Tóth-Lebkovitsné: MS-DOS 6. ComputerBooks, Budapest. Kovács-Kovácsné-Ozsváth-G. Nagy: Mit kell tudni a PC-ről? ComputerBooks, Budapest. Alkalmazó programok kézikönyvei. Iskolai eszközök Bár kivételként előfordulnak olyan témák, amelyek nem kívánnak számítógépes környezetet, ennek ellenére az informatika tantárgyat célszerű számítógépteremben tanítani. A számítógéptermek száma elsősorban gazdasági kérdés. Géptermi órán egy tanár maximum 16 tanulóval foglalkozzon. A használni kívánt programok szabják meg, hogy az egyes számítógépes munkahelyeken milyen konfiguráció kiépítése szükséges. (Ez persze fordítottan is érvényes: a hardver feltételek nem minden program futtatását teszik lehetővé.) A szükséges gépek számának megállapítása: - Egy gépnél legfeljebb 1 tanuló ülhet. Igazán jó hatásfokot csak akkor várhatunk el, ha minden diák egyedül használhat egy gépet. Az "egy diák, egy gép" koncepció különösen a korszerű, azaz a számítógép mellett történő számonkérés érdekében szükséges. - Elengedhetetlen tartalékgépeket és eszközöket tervezni, számítva az elkerülhetetlenül előforduló meghibásodásokra. Termenként szükséges nyomtató, hangkártya, modem, telefonvonal, nagykapacitású háttértár. A gépterem kialakításánál, az eszközök elhelyezésénél tekintetbe kell venni az ergonómiai szempontokat. A gépterem méretének figyelemmel kell lenni arra a tényre, hogy az informatika órákon nem kizárólag a számítógépekkel foglalkoznak a tanulók, elegendő helynek kell rendelkezésre állni az egyéb tevékenységek elvégzésére is. Szintén szükséges egy bizonyos tágasság olyan szempontból is, hogy a tanár könnyedén odamehessen segíteni (fizikailag odaférjen) minden géphez. A gépeknek két rendszerhez kívánatos kapcsolódniuk: - belső számítógép hálózathoz,

207

- külső informatikai hálózatokhoz (Internet). Kívánatos a könyvtár és számítógépterem együttes információs bázissá való összekapcsolása legalább a helyi hálózaton keresztül, de még jobb, ha fizikailag is szomszédos helyiségben vannak. Ez is elősegítené, hogy a tanulók valóban az információszerzés két egyenrangú eszközének tekintsék a nyomtatott információhordozókat és a számítógépes eszközöket. A gépi eszközök mellett szükségesek: - jogtiszta szoftverek és azok magyar nyelvű leírásai, - a tanított programnyelvek fordítóprogramjai - szakkönyvek, szakfolyóiratok, tankönyvek, feladatgyűjtemények, feladatlapok, - audiovizuális eszközök: mágnestábla, írásvetítő, LCD kivetítő - modellek, faliképek, egyéb szemléltető eszközök Ezen eszközöket állandóan karban kell tartani, így elengedhetetlen feltétel egy főállású technikus foglalkoztatása. A technikai fejlődés különösen a számítástechnikában szinte napról - napra változik és nehezen követhető. Erre minden évben újabb és korszerűbb eszközök vásárlásával készülni kell. Ez az eszközpark 9 - 12. évfolyamig kell, hogy biztosítsa a tanulók képzését. A tanulócsoportok összetétele A csoportbontás szempontja csak akkor legyen a tudásszint, ha nagyon nagy a szórás a tanulók tudása között. Ebben az esetben a gyengébb tanulók nagyon visszafoghatják a tehetségesebb gyerekeket. Különben jó, ha a tanulócsoportokban van néhány tehetségesebb, vagy gyakorlottabb tanuló, mert ők sokat segíthetnek a gyengébbeknek. Csoport létszám: maximum: 18 fő Tanítási módszerek Az informatikai fogalmak és története témánál törekedjünk, hogy felkeltsük a tanulók érdeklődését, pl.: érdekes történetek kiválasztásával, vagy kiselőadásokkal. A témakör tárgyalásánál arra törekedjünk, hogy csak azokat tanítsuk, amelyek a számítástechnikai alapműveltség részét képezik. Fontos szerepet kap a gyakorlati szemléltetés és a legújabb eszközök bemutatása és megismertetése. Oktatásánál az eszközhasználaton, felépítésén és feladatain van a hangsúly. Követeljük meg a pontos szakkifejezéseket, de kerüljük szakzsargon használatát. Az operációs rendszerek és alkalmazói programok oktatásánál az elméleti magyarázaton túl adjunk gyakorlati, önállóan megoldható életszerű feladatokat. Minimum egy példát a csoport a tanár utasításait követve együtt old meg, amit kivetítő segíthet, majd önállóan is próbálják meg végrehajtani az adott problémához kapcsolódó feladatokat. Az általunk adott mintafeladatok legyenek általánosak, késztessék a tanulókat minél jobb gépelési sebesség elérése is. Ismertessünk meg minél több gyakorlati módszert a feladatok gyorsabb megoldása érdekében. A tényleges megértéshez nagyon sok gyakorlati feladat megoldására van szükség, és az oktatás csak akkor lehet igazán eredményes, ha maximális a tanulók aktivitása. Programozás témakör oktatásánál fontos, hogy a tanulók programozási nyelvtől függetlenül ismerkedjenek meg a programozási struktúrákkal. Az algoritmizálásnál a tanári magyarázatok és gondolkodtató kérdések vezethetnek eredményre. Segíthetik a tanulók algoritmikus gondolkodás kialakítását és javítását. Amennyiben van olyan tanuló, akinek nem sikerül, úgy tanulónként külön - külön is segítsünk. A gyengébb tanulókat külön is kísérjük figyelemmel minden órán, hogy azonnal tudjunk segíteni, ne maradjanak le.

208

A fontosabb fogalmakat, tételeket, összefoglaló kérdéseket, kijavított dolgozatokat a számítógépes hálózaton is tegyük elérhetővé.

209

Ének-zene Cél A szakközépiskolai énekoktatás legfontosabb célja, hogy a zene az életmód szerves részévé váljék. Hatása érzelmi és értelmi vonatkozású, jellemformáló ereje és szerepe van. A közös zenei tevékenység, a csoportos muzsikálás élménye, az aktív zenei cselekvés öröme arra ösztönzi a tanulót, hogy a közösség tevékeny és felelős tagja legyen. A szakközépiskolai énekoktatás a korábban megszerzett ismereteket, készségeket, aktív zenélési módokat összegzi és az életkori sajátosságokból adódóan fejlettebb szintre emeli. Hozzájárul a zenei világkép kialakításához. Célja, hogy a zenei élményeket, ismereteket, a sokrétű, különböző előjelű zenei hatásokat zenei tudattá rendezze a tanulókban. A kulturális kompetencia gondolatok, élmények és érzések különféle módon történő kreatív kifejezését foglalja magában. Fontos szerepe van a közízlés alakulásában, az esztétikai tényezők mindennapjainkban betöltött szerepének formálásában. Tudatosítja az európai kultúra sokszínűségét, a más kultúrák elfogadása és tisztelete melletti identitástudatot. TANANYAG 9. évfolyam Évi óraszám: 37 (heti óraszám: 1) Éneklés Belépő tevékenységformák Önálló népdaltanulás kottakép alapján Autentikus előadásra való törekvés Énekes (esetleg hangszeres) közreműködés csoportos zenei előadásban Többszólamú művek csoportos éneklése Csoportos és egyéni éneklés hangszerkísérettel a tanult zenetörténeti korból. Zenei karakterek, stílusjegyek kifejezése, tanári vezénylés alapján Tartalmak Népdalok a magyar népdal minden műfajából (népballada, sirató, katonadal, betyárnóta, ivónóta, párosító, lakodalmi dal, tánc, nóta) Énekes anyag a magyar zene történetéből a XVIII.sz. végéig (történeti énekek, virágénekek) Középkori dallamok (gregorián ének, trubadúrdal) Reneszánsz énekes művek Barokk zeneművek, énekes szemelvények Klasszikus dalok, zeneművek témái Zenehallgatás Belépő tevékenységformák A zene összetevőinek (ütemforma, dallamív) felismerése, önálló értelmezése hangzó zenei anyagok alapján Népzenei és műzenei alkotások ismertetése, korszak és stílus jellemzése hangzó vagy írott népzenei forrásanyagok alapján Zenetörténeti korszakok, stílusok jellemzése hangzó vagy írott dokumentumok felhasználásával

210

Öntevékeny tanulói munka: könyvtárhasználat, adatgyűjtés, videó, CD, egyéb oktatóanyagok használata

Tartalmak Népzenei felvételek Magyar és európai zeneirodalmi alkotásaok a XVIII.sz. végéig A tanult zenetörténeti korok jellemzői, műfajai, stílusjegyei Improvizáció Belépő tevékenységformák Szekvencia készítése megadott alapmotívumra Műzenei és népdalperiódus rögtönzése megadott dallamsorral, majd önállóan Tartalmak Dallammodellként: az énekelt és meghallgatott zenei anyag tartalmai (dallammotívumok: műzenei és népzenei periódusdallamok) Zenei olvasás-írás Belépő tevékenységformák Hangnem megállapítása kottakép elemzése alapján Dalok, zeneművek témáinak éneklése szolmizálva violinkulcsban kottáról, a tanult hangnemekben Ábécés hangok azonosítása F-kulcsban Hármashangzatok felismerése kottáról Elemzési feladatok megadott szempontok szerinti önálló megoldása Ismert dallamok írása emlékezetből a tanult hangnemekben Tartalmak Az énekes anyag és a zenehallgatás anyagának ritmikai és metrikai struktúrája, dallamszerkezete, hangneme, formája, kottaképi és hangzásbeli sajátosságai Zenei ismeretek Tartalmak Népzene Népdal, népballada, sirató, katonadal, betyárnóta, ivónóta, párosító, lakodalmas, táncnóta Népdalok: szerkezete, formája, hangsora, hangkészlete, előadásmódja, stílusa Népi hangszerek: duda, citera, cimbalom, tekerő, népi zenekar Zeneelmélet Ritmus: kis nyújtott, kis éles, kis szinkópa, nyolcad triola, tizenhatod triola Ütemfajták: 3/8, 6/8, 2/2-es ütem Kottaismeret: 3#, 3b előjegyzés, szolmizációs szótagok és ábécés nevek módosításai, alteráció Hangsorismeret: pentatónia, diatónia, dúr, moll, modális hangsorok, moduláció Hangzatismeret: dúr és moll, szűkített és bővített hangzat. A T-S-D funkciók elve Zenei műszavak, előadási jelek: pp,p,mp,mf,f,ff, crescendo, decrescendo, tempo giusto, parlando, rubato, allegro, moderato, andante, staccato, legato, da capo al fine, coda, solo, tutti, opus, numero Zeneirodalom A magyar történeti zene műfajai: virágének, históriás ének, ungaresca Az európai zenetörténet műfajai:

211

Egyházi: gregorián, organum, mise, motetta, korál, kantáta, oratórium, passió, requiem Világi: kánon, trubadúrdal, madrigál, opera, concerto grosso, szvit, nyitány, preludium, fúga, rondo, variáció, menüett, szonáta, szimfónia, versenymű, vonósnégyes, trió Zenei szerkezetek, formák: homofón és polifón szerkesztés, szekvencia, periódus, triós forma, szonátaforma Hangszerek: hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő, fuvola, oboa, klarinét, fagott, trombita, harsona, kürt, tuba, üstdob, nagydob, cintányér, triangulum, orgona, zongora, lant, hárfa Zenetörténet A zenetörténet tanult korszakai: középkor, reneszánsz, barokk, bécsi klasszicizmus Zeneszerzők: Josquin, Palestrina, Lassus, Purcell, Lully, Monteverdi, Corelli, Vivaldi, D.Scarlatti, J.S.Bach, Händel, Mozart, Haydn, Beethoven Fejlesztési követelmények Éneklés Az éneklés sok diák számára az egyetlen aktív zenélési lehetőség. Középiskolában ez a megfelelő érzelmi és értelmi háttérrel az önkifejezés szintjére emelendő. Az énekhang jelentse a tanuló számára a legtökéletesebb, bármikor igénybe vehető hangszert. Cél a kifejező énekhang mint eszköz továbbfejlesztése ahhoz, hogy a tanulók közelebb kerüljenek a magyar és az egyetemes zeneirodalom remekeihez. A csoportos és egyéni éneklés tiszta intonációval, pontos ritmussal, érthető, kifejező szövegkiejtéssel, az előadásmód helyes megválasztásával a zenei hallás fejlesztője is. A közös éneklésből a többszólamú éneklésbe fejlődve a többszólamú hallás, hangközök tiszta intonálása, a tonalitás iránti érzék erősödése következik. Zenei írás-olvasás A középiskolában a zenei olvasás-írás jelrendszerének további fejlesztése a cél. A gyakorlás fejleszti a tanuló reprodukáló készségét. A szolmizációs és ábécés hangnevek, illetve segítségükkel a kottaolvasás, a dallam-ritmus lejegyzése, a kottakép értelmezése a zenei reprodukció fontos elemei. Zenehallgatás A zenei hallás fejlesztését szolgálja a hangzó zene megfigyeltetése, a zenehallgatás. Lehetővé teszi a zenei folyamat befogadását, megfigyelését, formai összefüggéseinek észrevételét, a zene valamennyi összetevőjének tudatosítását. Jól kiegészíti az éneklési készség formálását. A közös zenehallgatás egyre inkább a meglévő ismeretek alkalmazása, az ismeretlen zene megfigyelése felé irányuljon. A zenei befogadóképesség fejlesztése a zenehallgatás segítségével történik. A 9-10. évfolyamon a hosszabb szemelvények hallgatása lehetővé teszi átfogóbb összefüggések, formák, szerkesztési elvek, zenei megoldások megfigyelését. Mindezek tudatosítása a zenetörténeti korok általános művészeti jellemzőit, azok elhatárolódását és összefüggéseit érzékeltetik. Mindezekkel párhuzamosan fejlődik a tanuló ízlésrendszere, véleménynyilvánítási készsége. Önművelés Fontos feladat az életkori sajátosságoknak megfelelő tanulási módszerek tudatosítása. A tanulók legyenek képesek korszerűk könyvtár- és informatikai ismeretek birtokában – kotta,

212

szakkönyv, szótár, lexikon, hangzó anyag, CD, CD-ROM felhasználásával – részfeladatok önálló feldolgozására. A zeneirodalmi alkotások megismerése hozzájárul más művészeti ágak formanyelvének megértéséhez. A tömegkommunikáció zenei műsorkínálatának figyelemmel kísérése, a szelektálás képessége, a rendszeres hangverseny-látogatás, az iskola zenei életének megszervezése és működtetése fontos eszköz ahhoz, hogy az értékes zene a fiatalok életének szerves részévé váljon. Kollektív művészi tevékenység A kollektív művészi munka valamennyi színtere: énekkar, zenekar, néptáncegyüttes fejleszti az előadói készséget, bővíti az önkifejezés eszköztárát.

Minimum szint Éneklés 5 új dallam éneklése emlékezetből Közreműködés az osztály vagy csoport énekes előadásában Zenehallgatás A középkori, a reneszánsz, a barokk és a klasszikus stílusjegyek felismerése többször hallott zeneművekben Improvizáció Ritmus improvizálása megadott elemekkel Zenei olvasás-írás Ismert dallamok utószolmizálása Dúr és moll karakter felismerése Ismert dallamok írása violinkulcsban Zenetörténet alapvető tájékozottság a tanult zenetörténeti korokban Zeneelmélet Az ötvonalas rendszer ismerete A hangok abszolút és szolmizációs neveinek ismerete Hangsorok (dúr és moll, valamint a pentaton hangsor ismerete) Egyszerűbb ritmusok, ritmusképletek megnevezése, megszólaltatása Az írásbeli számonkéréseknél (zenetörténeti, zeneelméleti teszt) a pontok 40%-át kell elérni a kettes érdemjegy megszerzéséhez. Optimális szint Éneklés A tanult dallamok önálló éneklése tiszta intonációval, érthető szövegmondással Zenehallgatás Egyes zeneirodalmi alkotások megnevezése témáik, hallott részleteik alapján Improvizáció Ritmus és dallam improvizálása adott keretek között, illetve adott elemekkel Zenei olvasás-írás 3#, 3b ismerete hangnemek megállapítása előjegyzés alapján

213

ismert dallamok írása violinkulcsban ábécés hangok elhelyezése basszus kulcsban elemzési feladat megoldása (hangnem, forma, szerkesztésmód) Zenetörténet Tájékozottság a tanult zenetörténeti korokban (korszakhatárok, műfajok, zeneszerzők, művek, zenei szerkesztésmódok, formák, hangszerek) Zeneelmélet Az ötvonalas rendszer biztos ismerete A hangok abszolút és szolmizációs neveinek ismerete (violin és basszus kulcs) Hangsorok ismerete (pentaton, dúr és moll hangsorok, modális hangsorok) A tanult ritmusok, ritmusképletek ismerete Zenei műszavak, előadási jelek ismerete Hangzatok ismerete (dúr, moll, szűkített, bővített) A fő funkciók ismerete (T-S-D) 10. évfolyam Évi óraszám: 37 (Heti óraszám: 1) Éneklés Belépő tevékenységek Egyéni éneklés a magyar népzene hajlításokban gazdag anyagából Más népek dalainak csoportos éneklése eredeti nyelven Többszólamú művek csoportos éneklése Csoportos éneklés hangszerkísérettel Zenei karakterek kifejezése önállóan is Tartalmak Régi és új stílusú magyar népdalok Hazai nemzetiségi és etnikai kisebbségek újabb dalai Más népek újabb dalai XIX.századi magyar dalok XX. századi zenei szemelvények Énekelhető szemelvények Bartók Béla, Kodály Zoltán és tanítványaik vokális zenéjéből Ismertebb zeneművek énekhangon könnyen megszólaltatható témáinak éneklése Zenehallgatás Belépő tevékenységek A XIX. és a XX. század jellegzetes, meghatározó stílusjegyeinek megismerése a zeneművek hallgatása során Zenei jelenségek önálló elemzéséhez szükséges szempontok rögzítése és egyéni ismerete A romantika és a XX. század új zenei műfajainak, formáinak, egyéb jellegzetességeinek megállapítása, stílusjegyek hallás utáni összehasonlítása, elemzése Egyes zenei műfajok fejlődéstörténetének leírása példákkal Összefüggések, kapcsolatok megállapítása és értelmezése a zene és a társművészetek között

214

Önálló könyvtárhasználat, adatgyűjtés, képanyaggyűjtés, videó, CD, egyéb oktatóanyagok használata Tartalmak Népzenei felvételek Népdalfeldolgozások Művek, műrészletek a XIX. és a XX. század kiemelkedő zenei alkotásaiból. A zene szórakoztató funkciói a zenetörténetben (különös tekintettel a XIX. és a XX. század zenéjére) Szórakoztató zene napjainkban Improvizáció Belépő tevékenységek Aszimmetrikus ütemformákban ritmus rögtönzése Tartalmak Dallammodellként: XX. századi zenei (ritmus és dallam) modellek Zenei olvasás-írás Belépő tevékenységek Aszimmetrikus ütemű ritmus és dallampéldák megszólaltatása kottaképről. Könnyebb aszimmetrikus ritmusok és egyszerű dallamok lejegyzése emlékezetből 3#, 3b-ig. Tartalom A XIX. és a XX. századi zene énekelt és meghallgatott példáinak anyaga. Zenei ismeretek Tartalmak Zenelmélet Ritmusok: aszimmetrikus ütemek (3/8, 5/8, 7/8), poliritmia, Hangsorok: kromatika, egészhangúság, bi- és politonalitás, dodekafónia, atonalitás Hangszerek: angolkürt, cseleszta, gitár, gong, kasztanyetta, kisdob, szaxofon, tamburin, xilofon Zeneirodalom Népies műdal, magyarnóta, cigányzene Dal, mazurka, keringő, polonéz Etüd, fantázia, nocturne, rapszódia Szimfonikus költemény, a romantikus illetve a nemzeti opera Balett, operett, musical, chanson Spirituálé, blues, ragtime, dixieland, swing, rock Aktualitások a könnyűzenéből Zenetörténet Romantika, nemzeti romantika XX. századi zenei irányzatok: impresszionizmus, expresszionizmus, neobarokk, neoklasszicizmus, folklorizmus, dodekafónia Új kifejezési, megjelenési formák: bruitizmus, aleatória, minimal art, elektronikus zene, filmzene, rockopera, folkpop, új jelenségek Zeneszerzők – XIX. század 215

Schubert, Schumann, Mendelssohn, Brahms, Chopin, Dvorak, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Liszt, Erkel, Verdi, Wagner Zeneszerzők – XX. század Debussy, Ravel, Gershwin, R. és J. Strauss, Stravinsky, Honegger, Hacsaturján, Britten, Schönberg, Berg, Penderecki, Lutoslawski Magyar zeneszerzők: Bartók, Bárdos, Kodály, Lajtha, Weiner és más ma élő szerzők Jazz – free és cool jazz Filmezene és könnyűzene: Lehár, Joplin, Rota, Bernstein, Presley, a Beatles, Webber, aktualitások Fejlesztési követelmények Éneklés Az éneklés sok diák számára az egyetlen aktív zenélési lehetőség. Középiskolában ez a megfelelő érzelmi és értelmi háttérrel az önkifejezés szintjére emelendő. Az énekhang jelentse a tanuló számára a legtökéletesebb, bármikor igénybe vehető hangszert. Cél a kifejező énekhang mint eszköz továbbfejlesztése ahhoz, hogy a tanulók közelebb kerüljenek a magyar és az egyetemes zeneirodalom remekeihez. A csoportos és egyéni éneklés tiszta intonációval, pontos ritmussal, érthető, kifejező szövegkiejtéssel, az előadásmód helyes megválasztásával a zenei hallás fejlesztője is. A közös éneklésből a többszólamú éneklésbe fejlődve a többszólamú hallás, hangközök tiszta intonálása, a tonalitás iránti érzék erősödése következik. Zenei írás-olvasás A középiskolában a zenei olvasás-írás jelrendszerének további fejlesztése a cél. A gyakorlás fejleszti a tanuló reprodukáló készségét. A szolmizációs és ábécés hangnevek, illetve segítségükkel a kottaolvasás, a dallam-ritmus lejegyzése, a kottakép értelmezése a zenei reprodukció fontos elemei. Zenehallgatás A zenei hallás fejlesztését szolgálja a hangzó zene megfigyeltetése, a zenehallgatás. Lehetővé teszi a zenei folyamat befogadását, megfigyelését, formai összefüggéseinek észrevételét, a zene valamennyi összetevőjének tudatosítását. Jól kiegészíti az éneklési készség formálását. A közös zenehallgatás egyre inkább a meglévő ismeretek alkalmazása, az ismeretlen zene megfigyelése felé irányuljon. A zenei befogadóképesség fejlesztése a zenehallgatás segítségével történik. A 9-10. évfolyamon a hosszabb szemelvények hallgatása lehetővé teszi átfogóbb összefüggések, formák, szerkesztési elvek, zenei megoldások megfigyelését. Mindezek tudatosítása a zenetörténeti korok általános művészeti jellemzőit, azok elhatárolódását és összefüggéseit érzékeltetik. Mindezekkel párhuzamosan fejlődik a tanuló ízlésrendszere, véleménynyilvánítási készsége. Önművelés Fontos feladat az életkori sajátosságoknak megfelelő tanulási módszerek tudatosítása. A tanulók legyenek képesek korszerűk könyvtár- és informatikai ismeretek birtokában – kotta, szakkönyv, szótár, lexikon, hangzó anyag, CD, CD-ROM felhasználásával – részfeladatok önálló feldolgozására. A zeneirodalmi alkotások megismerése hozzájárul más művészeti ágak formanyelvének megértéséhez.

216

A tömegkommunikáció zenei műsorkínálatának figyelemmel kísérése, a szelektálás képessége, a rendszeres hangverseny-látogatás, az iskola zenei életének megszervezése és működtetése fontos eszköz ahhoz, hogy az értékes zene a fiatalok életének szerves részévé váljon. Kollektív művészi tevékenység A kollektív művészi munka valamennyi színtere: énekkar, zenekar, néptáncegyüttes fejleszti az előadói készséget, bővíti az önkifejezés eszköztárát. Minimális szint Éneklés 5 új dallam éneklése emlékezetből Közreműködés az osztály vagy csoport énekes előadásában Zenehallgatás A XIX. és a XX. század zenei stílusainak felismerése többször hallott zeneművek alapján Improvizáció Ritmusok rögtönzése megadott keretek között előre megadott elemekkel Zenei olvasás-írás Ismert dallamok utószolmizálása Asszimetrikus ütemű ritmusok és dallamok megszólaltatása kottaképről Dúr és moll karakter felismerése Ismert dallamok írása violinkulcsban Zenetörténet Tájékozottság a tanult zenetörténeti korokban (romantika, XX. század) Optimális szint Éneklés A tanult dallamok önálló éneklése tiszta intonációval, érthető szövegmondással Zenehallgatás Egyes zeneirodalmi alkotások megnevezése témáik, hallott részleteik alapján Improvizáció Ritmus és dallam improvizálása adott keretek között, illetve adott elemekkel Zenei olvasás-írás 3#, 3b ismerete hangnemek megállapítása előjegyzés alapján aszimetrikus ütemű ritmusok és dallampéldák megszólaltatása kottaképről, valamint lejgyezése emlékezetből 3#, 3b-ig. elemzési feladat megoldása (hangnem, forma, szerkesztésmód) Zenetörténet Tájékozottság a tanult zenetörténeti korokban (korszakhatárok, műfajok, zeneszerzők, művek, zenei szerkesztésmódok, formák, hangszerek) Zeneelmélet A tanult ritmusok, ritmusképletek ismerete Aszimetrikus ütemfajták, poliritmika ismerete Hangsorok: kromatikus, egészhangú skála ismerete Zenei műszavak, előadási jelek ismerete Politonalitás, dodekafónia, atonalitás fogalmának, jellemzőinek ismerete Hangszerek ismerete

217

ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK Eszközök - ötvonalas tábla - asztali vagy hordozható kazettás magnetofon, CD lejátszó, erősítő, lemezjátszó - videó - televízió - ritmushangszer készlet - billentyűs hangszer (zongora, pianínó, digitális zongora) - multimédiás számítógép - „Orfeusz” Hangzó Zenetörténet CD-sorozat - a zenetörténeti anyag szemléltetésére szolgáló CD-lemezek - a népzenei anyag szemléltetésére szolgáló CD-lemezek - a könnyűzene főbb irányzatainak szemléltetésére szolgáló CD-lemezek - a zenetörténet legjelesebb zeneszerzőinek portréi - hangszereket bemutató tablók - népi hangszerek, népi együttesek, táncházak bemutatására szolgáló eszköz - a barokk és klasszikus zenekar hangszereinek szemléltetésére alkalmas eszköz - a romantikus zenekar hangszereinek bemutatására alkalmas eszköz - Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához – énektár, munkalexikon, kronológiai táblasor Tanári eszközök - hangvilla - metronóm - tankönyv (Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához) - Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához - Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához – énektár, munkalexikon, CD-sorozat (12 db), CD-ROM-sorozat Tanulók eszközei - tankönyv (Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához) - hangjegyfüzet - füzet - íróeszköz TANÍTÁSI MÓDSZEREK - ismeretközlő, gyakoroltató órák az osztály, csoportok illetve a tanulók egyéni foglalkoztatásával - tanulói referátumok előre megadott témában önálló anyaggyűjtést követően - adott témákhoz gyűjtőmunka (képek, irodalom, hangzó anyag, kapcsolatok a társművészetekkel) - közös éneklés ÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREK - tanórai aktivitás értékelése - gyűjtőmunka értékelése - írásbeli beszámolók (tesztek) értékelése

218

-

a zenei képességek fejlődésének értékelése a zenei ismeretek (zenetörténeti, fogalmi, zeneelméleti) értékelése szakirodalom felhasználásának értékelése az értékelés történhet egyéni vagy csoportos formában

Javasolt zenei anyag (Szakközépiskola 9-10. évfolyam) Népdalok A bolhási kertek alatt A nagy bécsi kaszárnya Annyi bánat a szívemen Béres legény Beteg asszony Duna parton van egy malom Elindultam szép hazámból Erdő mellett estvéledtem Este, este, de szerelmes Hej, rozmaring Istenem, istenem áraszd meg a... Katona vagyok én Kőrösfői kertek alatt Megkötöm lovamat Megrakják a tüzet Röpülj, páva Szép a gyöngyvirág Szivárvány havasán Tavaszi szél Tiszán innen, Dunán túl Énekes anyag a magyar zenetörténetből Bocsásd meg Úristen - Balassi ének a Kájoni-kódexből Hej Rákóczi, Bercsényi Áll előttem egy virágszál - virágének a XVIII. századból Ej, haj, gyöngyvirág - Pálóczi Horváth Ádám dalgyűjteményéből Aranyideim folyása - Kovács Ferenc énekeskönyvéből Simonffy: Három a tánc Szentirmai: Csak egy kislány van a világon Énekes műzenei szemelvények Alleluja dallamok Händel: Csordul a könnyem (a Xerxes c. operából) Beethoven: Örömóda (IX. szimfónia – IV. tétel) Schubert: A pusztai rózsa (dal) Schumann: A ket gránátos (dal) Gaudeamus igitur (Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány) Kodály-Berzsenyi : A magyarokhoz Kodály: Mikoron Dávid (Psalmus Hungaricus) Gershwin: Porgy dala (Porgy és Bess)

219

Zenehallgatási anyag Lassus: ZsoIdos szerenád J.S.Bach: h-moll szvit J.S.Bach: c-moll preludium es fuga (Wohltemperiertes Klavier I. kötetéből) Händel: F-dúr szvit (Vízizene) Haydn: C-dúr ("Kaiser") vonósnégyes - II. tétel (Op. 76. No. 3 ) Mozart: A-dúr zongoraszonáta (K. 331) Mozart: Figaro házassága Beethoven: V. (Sors) szimfónia Beethoven: IX. szimfónia - IV. tétel Schubert: h-moll (Befejezetlen) szimfónia Schumann: A két gránátos Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány Mendelssohn: Szentivánéji álom - szvit Liszt: Les Preludes Wagner: Nyitány és Walther versenydala a Nürnbergi mesterdalnokok c. operából Ravel: Bolero Kodály: Háry János (szvit) Kodály: Székelyfonó Kodály: Psalmus Hungaricus Gershwin: Rhapsody in Blue Bartók: 15 magyar parasztdal (zongorára) Bartók: Nyolc magyar népdal (ének-zongora) Bartók: Cantata Profana Bartók: Concerto Orff: Carmina Burana Berstein: West Side Story

220

Rajz és vizuális kultúra

Cél A tantárgy a köznapi, a művészi, a tudományos és a műszaki megismerés, valamint közlés és kifejezés egyik alapvető fajtájával ismerteti meg a tanulókat. Az általános nevelési célok közül különösen a kreativitás, a problémafelismerő- és megoldó képesség, az értelmi képességek, a képi és képzetekben gazdag gondolkodás, az ízlés, az empátia, a kommunikációs készség, az érzékenység, a nyitottság, a fejlesztéséhez járul hozzá. Művészeti jellege miatt értékközvetítő egyben értékteremtő jellemformáló tevékenység. Nagy szerepe van a kultúra értékeit megbecsülő, a természeti környezetet védő magatartás kialakításában és az értelmi és érzelmi intelligencia kiművelésében. A vizuális nevelés a világ látható minőségein keresztül tanít meg látni és láttatni, vagyis célja a vizuális alkotó- és befogadóképesség fejlesztése. A látható és láthatóvá tett világban különösen a látvány jelentésének, esztétikai üzenetének, megismeréséhez és megértéséhez, illetve a közlő szándékának megfelelő, gondolatban és érzelemben gazdag ábrázolás, képi - plasztikai kifejezés, konstruálás fejlesztéséhez járul hozzá. A világ érzéki - tapasztalati birtokbavételével az érzékszervek, kiemelten a látás kiművelésével és a kéz intelligenciájának fejlesztésével foglalkozik. A térszemlélte, a forma-, a szín-, az anyag-, a szerkezetismeret és érzék, mind a vizuális nevelés hatására emelkedik magasabb szintre. A megsokszorozódott technikai és rábeszélő képek korában a tantárgy újszerű célja az információk közti szelekciónak, a kritikus befogadásnak a kialakítása. A vizuális alkotó- és befogadó tevékenységek tanításának az a célja, hogy összefoglalja az iskolai általános vizuális nevelést, felkészítsen a mindennapi életre: a vizuálisan jelentkező problémák önálló felismerésére és megoldására, azaz a munkára, valamint a természeti és mesterséges környezet felelős használatára, az információk kritikus kezelésére, az árucikkek tudatos kiválasztására, a művészi, esztétikai értékek iránti fogékonyságra. A tantárgy célja emellett a vizuális információkezelés megtanításával a többi tantárgy tanulásának megkönnyítése. A középiskolás korosztályban a személyes útkeresés szerepe megnő. A tantárgy feladata az egyéniség keresésének segítése a vizuális kultúra példáinak bemutatásán keresztül egyfajta követhető stílus, mintaválaszték felkínálása. Az azonosulás az alkotó munka elmélyült állapotában megy végbe a legkönnyebben, ezért a vizuális önkifejezés tág és minél önállóbb választási lehetőségeit kell felkínálni. A rajzi, a festői, a szobrászi munka mellett teret kell adjunk a korosztály érdeklődésének homlokterében álló alkalmazott grafikai tervezési és tárgyvezetési - konstruálási feladatoknak. A kerettanterv a tantárgyi tartalmakat három nagy témakörbe sorolja. A kifejezés, képzőművészet részben a tanulók személyes, kifejező-expresszív tevékenységének, és az elvárható műelemzési ismereteinek leírása található; a vizuális kommunikáció témához a köznapi - tájékoztató - tudományos vizuális információk világa tartozik; míg a tárgy- és környezetkultúra témakör a használati tárgyak, az iparművészet, a népművészet és az építészettel kapcsolatos alkotó és elemző tevékenységeket tartalmazza. A két évfolyamon az alkotó és befogadó tevékenység aránya azonos, illetve az az alkotómunka javára növelhető. A tananyag a tantárgy jellegének megfelelően a gyakorlati tevékenységre fűződik fel. A kulturális kompetencia gondolatok, élmények és érzések különféle módon történő kreatív kifejezését foglalja magában. Fontos szerepe van a közízlés alakulásában, az esztétikai

221

tényezők mindennapjainkban betöltött szerepének formálásában. Tudatosítja az európai kultúra sokszínűségét, a más kultúrák elfogadása és tisztelete melletti identitástudatot. 11. évfolyam Éves óraszám: 37 óra 1. témakör: Kifejezés, képzőművészet - 19 óra Általános fejlesztési követelmények, belépő tevékenységek Általános fejlesztési követelmények: A kulturális, a művészeti értékek iránti nyitottság fejlesztése, az értékes műalkotásokat, tárgyakat, információkat megbecsülő környezettudatos magatartás kialakítása, a kritikai érzék fejlesztése. Értse a mindennapi élet vizuális információit. Ismerje a művészettörténet kiemelkedő alkotásait és legyen véleménye róla. Alkalmazza a tárgyhoz illő műelemzési módszert (pl. stíluskritika, ikonográfia). Legyen nyitott az idegen (pl. Európán kívüli) művek és műfajok iránt. Legyen képes érzések és gondolatok önálló és tudatos vizuális megjelenítésére, a témának megfelelő kifejezőeszközök és technika megválasztására, az alkotás során a problémának megfelelő arányú esztétikai kifejezés alkalmazására. Belépő tevékenységformák: A szobrászat, a festészet, a képgrafika műfajának megfelelő műelemzés korban és kultúrában ágyazva. Vizuális nyelvi ismeretek összegzése, alkalmazása. Adott problémát, témát, élményt feldolgozó önállósuló tevékenység. Témának megfelelő kifejezésmód és technika kiválasztása, alkalmazása, indoklása.

Tartalmak, tevékenységek Nyelv: A vizuális kifejezés formanyelvi elemei, összefüggései, a formaadás módjai tanulói munkákban, műalkotásokban, tárgyakban, vizuális információkban. Alkotás: Érzelem, lelkiállapot, hangulat megjelenítése síkon és térben a kifejezőeszközök egyéni használatával. Művészeti (pl. irodalmi, zenei) élmények asszociációkra épülő feldolgozása illusztratív, grafikai, festői vagy plasztikai megjelenítéssel. Látványélmények színbeli-formai átírása, szintézisre épülő egyéni kifejezése. Befogadás: Műfajnak, témának megfelelő műelemző szempontok (ikonográfiai, stílustörténeti) alkalmazása a leírástól az ítéletalkotásig. Festészet fogalma, funkciója. Festészeti stílusok (kulturális, társadalmi, történeti meghatározottság.) Festészeti műfajok témái (pl. arckép, csendélet, tájkép), megjelenési típusai (pl. táblakép, murális alkotás) technikái (pl. olaj, freskó). A festészet kifejező eszközei, hatásrendszere. Képgrafika fogalma, funkciója, stílusa, témái, formanyelve, technikái. Szobrászat fogalma , rendeltetése. Szobrászati formanyelv, stílusok (kulturális, társadalmi, történeti meghatározottság). A szobrászat műfajai (kerekszobor, szoborcsoport, dombormű), témái, technikái. A szobrászat hatásrendszere. Kortárs műfajok a képzőművészetben (pl. environment, térinstalláció). Elérhető művészeti gyűjtemény anyagának megismerése.

222

2. témakör: Vizuális kommunikáció - 11 óra Általános fejlesztési követelmények, belépő tevékenységek Általános fejlesztési követelmények: Rendelkezzen fejlett térszemlélettel. Rendelkezzen a mindennapi élethez szükséges ábrázolóképességgel. Legyen képes a tér vagy tárgy ábrázolására látszati rajzban, illetve geometriai ábrázolással. Legyen képes történet, eseménysor, változás, mozgás közérthető megjelenítésére. Ismerje a tömegkommunikáció műfajait, sajátosságait, a gondolatok áttekinthetővé, szemléletessé tételét.

Tartalmak, tevékenységek

Alkotás: Természettanulmányok, látványés modellértelmezések: forma, szerkezet, anyag és funkció szerinti tanulmány és analízis. Keletkezést, működést, változást kifejező, magyarázó képsorok, folyamatábrák készítése. Összetett térformák, tárgyak térbeli helyzetének megjelenítése az ábrázoló geometria rendszerében (Monge-vetület. Egyméretű (izometria) és kétméretű (dimetrie) axonometria, Kavalier axonometria) szabadkézi vázlattal és szerkesztéssel. Rekonstrukció, modellezés. Alkalmazott grafikai tervezés kép és szöveg felhasználásával. Néhány betűtípus alkalmazása (pl. tudományos Belépő tevékenységformák: A látvány vizuális tartalmainak, illusztráció, vagy Ex libris, meghívó, névjegy). törvényszerűségeinek feltárása, képiplasztikai formai-, téri analízisek, Befogadás: elemzések. Átmeneti ábrázolásmódok a Ábrázolási konvenciók köznapi és tudományos perspektíva és a műszaki távlat megjelenési formái. (axonometria) között. A köznapi és tudományos közlések műfaji A vizuális kommunikáció funkciónak sajátosságai. megfelelő megjelenési formáinak A tervező grafika üzenethordozó és tájékoztató értelmezése, alkalmazása. funkciója, közlő és felhívó jellege. Alkalmazott grafikai feladat megoldása. Témának megfelelő kifejezésmód és technika kiválasztása, alkalmazása, indoklása. 3. témakör: Tárgy- és környezetkultúra - 7 óra Általános fejlesztési követelmények, belépő tevékenységek Általános fejlesztési követelmények: Rendelkezzen a hétköznapi esztétikai ítéleteket megalapozó tapasztalattal és ízléssel. Rendeltetésszerűen használja tárgyi környezetét. Tudatos fogyasztói döntéseket hozzon. Legyen képes elképzelt vagy létező tárgy ábrázolására, tervezésre, konstruálásra. Belépő tevékenységformák: Önállósuló tevékenység feladatkörben.

Tartalmak, tevékenységek Nyelv: A tárgyi világ formanyelvi elemei, a tartalom és forma összefüggése.

Alkotás: Valós szükségleten alapuló tárgy megtervezése (pl. ékszer, öltözködési kiegészítő, hangszer, gépezet). A tárgynak, vagy térbeli makettjének elkészítése. A tervezési folyamat dokumentálása munkanaplóban (feladatmeghatározás, tájékozódás - gyűjtéssel, egy-egy ötletekkel -, látszati és műszaki jellegű rajzok, szín és anyagminta).

223

Tárgytervezési feladat megoldása. A témának megfelelő kifejezésmód és Befogadás: technika kiválasztása, alkalmazása, Az alkotófolyamat (feladatmeghatározás, tervezés, indoklása. kivitelezés, kipróbálás, értékelés) ismerete. A funkció és forma, a jelentés, a lépték, az anyag, a szerkezet, az elkészítés módjának ismerete a tárgyak megítélésében.

Tanmenet Tartalom 1. Kifejezés, képzőművészet 1. Vizuális kommunikáció 2. Vizuális kommunikáció 3. Vizuális kommunikáció 4. Kifejezés, képzőművészet 1. Tárgy és környezetkultúra 2. Tárgy és környezetkultúra 3. Tárgy és környezetkultúra 4. Vizuális kommunikáció 5. Vizuális kommunikáció 6. Vizuális kommunikáció 7. Vizuális kommunikáció 8. Vizuális kommunikáció 9. Vizuális kommunikáció 10. Vizuális kommunikáció 11. Vizuális kommunikáció 4 Tárgy és környezetkultúra 5. Tárgy és környezetkultúra 6. Tárgy és környezetkultúra 7. Tárgy és környezetkultúra 3 Kifejezés, képzőművészet 4. Kifejezés, képzőművészet 5. Képzőművészet 6. Kifejezés, képzőművészet 7. Kifejezés, képzőművészet 8. Kifejezés, képzőművészet 9. Kifejezés, képzőművészet 10. Kifejezés, képzőművészet 11. Kifejezés, képzőművészet 12. Kifejezés, képzőművészet 13. Kifejezés, képzőművészet 14. Képzőművészet 15. Képzőművészet 16. Képzőművészet 17. Képzőművészet 18. Kifejezés, képzőművészet 19. Kifejezés, képzőművészet

Hét 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37.

224

Hónap Augusztus Szeptember Szeptember Szeptember Szeptember Október Október Október Október November November November November December December December Január Január Január Január Február Február Február Február Március Március Március Március Április Április Április Május Május Május Május Június Június

Augusztus Hét 1.

Tevékenység A köznapi, a művészi és a tudományos vizuális megismerés, kifejezés, közlés formanyelvi elemeinek megfigyelése, összevetése egyazon tárgyról készült tanulmányrajzok (fotók, ábrák, képgrafikák segítségével.)

Eszköz Szemléltetés: Rajzi tanulmány készítésére alkalmas kézi modellek, fotók, festmények bemutatása.

Tartalom Tevékenység Vizuális A látható világ tárgyainak megfigyelése kommunikáció: természeti formák segítségével. természettanulmány, A forma egészének (tömegének, látványés felületének, faktúrájának), a forma modellértelmezés. felépítésének, térbeli helyzetének, plaszticitásának, a forma tagolásának, a A forma, szerkezet, részformák arányainak, a részformák anyag és funkció egymáshoz kapcsolódásának megfigyelése, összefüggése. ábrázolása (tanulmányrajzok, magyarázó rajzok).

Eszköz Szemléltetés: Forma, felület, belső szerkezet tanulmányozására alkalmas modellek, tárgyak.

Tartalom Kifejezés, képzőművészet: a köznapi és a vizuális kifejezés nyelvi elemei

Szeptember Hét 2-3.

4.

Vizuális kommunikáció: keletkezést, változást kifejező magyarázórajz.

Megfigyelés, fázisfotók, folyamatábrák segítségével a változás, mozgás, növekedés, történés fázisainak megfigyelése. Magyarázó rajzokkal a megfigyeltek szemléletessé tétele.

5.

Kifejezés, képzőművészet: analízis, szintézis.

Ősi jelek, motívumok bemutatása, elemzése. Alkotásokon a valós forma motívummá válásának tanulmányozása.

A látványélmény A forma analízisére, a forma jellegzetes formai átírása, formájára, részformáira építve grafikai kifejezése. átírások készítése.

225

Anyagok: Rajzlap, ceruza, illetve toll. Anyagok: rajzlap, ceruza. Szemléltetés: fázisfotók, folyamatábrák bemutatása. Szemléltetés: asszociációk. A forma leegyszerűsítése által keletkező jelek bemutatása (pl. természeti forma átírásából származó motívum.)

Október Hét 6-7.

Tartalom Tevékenység Tárgy és Az analízisre épülő átírások felhasználása a környezetkultúra: az tervező munkában, kifejezésben. Pl. a átírások szerepe a funkció és anyag ismeretében a tartalom és formatervezésben, forma összhangját szem előtt tartva kifejezésben. alkalmazott grafikai tervek készítése.

Eszköz Szemléltetés: lakástextilek, csempék bemutatása. Anyagok: rajzlap, színes ceruza, festék. Szemléltetés: párhuzamos egyenesek, körívek távlati elváltozásainak szemléltetésére alkalmas modellek.

8-9.

Tárgykultúra: tér, A térszemlélet, a mindennapi élethez térrészlet, konstruálás. szükséges ábrázolóképesség fejlesztése érdekében téri problémákat érzékeltető, Vizuális szemléltető modellek készítése. kommunikáció: tapasztalati távlattan. A megkonstruált vagy létező tárgyon, Tapasztalati illetve térrészleten a távlati törvények perspektíva. Látvány megfigyelése (rövidülés, összetartás…) és modellértelmezés. A modellek ábrázolása látszati, tapasztalati rajzban. Anyagok: rajzlap, Témának megfelelő kifejezőeszköz, olló, ceruza, technika megválasztása. ragasztó.

November Hét 10.

11.

12-13.

Tartalom Tevékenység Vizuális A forma vizuális elemeinek (tömeg, felület, kommunikáció: tagolás, fény-árnyékhatás, szín…) természettanulmány. vizsgálata, szóbeli elemzése. Látvány és Személyes választás alapján (rajzi, modellértelmezés. plasztikai elemzésekkel) a forma külső Tanulmány-rajz, burkának tanulmányozása során nyert plasztika. tapasztalatok (grafikai, festészeti, plasztikai eszközökkel történő) megjelenítése. Vizuális kommunikáció: forma és szerkezet összefüggése. Magyarázó rajz.

A forma szerkezetének vizsgálata. A szerkezet feltárása, megértése. Az összefüggések vizuális megjelenítése. A tapasztalatok, a megértett szerkezet szemléletessé tétele magyarázó rajzokkal.

Vizuális kommunikáció: tervező-grafika. Alkalmazott grafika.

Személyes választás alapján: a látványélmény színbeli-formai átírása, szintézisre épülő egyéni kifejezése. Művészeti élmények (irodalmi, zenei) asszociációkra épülő feldolgozása grafikai, Képzőművészet, festői vagy plasztikai eszközök kifejezés: a látvány felhasználásával.

226

Eszköz Szemléltetés: kézi modellek, kézi modellekről készített tanulmányrajzok, fotók bemutatása. Anyagok: rajzlap, ceruza. Szemléltetés: szerkezetet magyarázó rajzok bemutatása. Anyagok: rajzlap, ceruza, vagy toll. Anyagok: egyéni választás alapján egyedi grafika (ceruza vagy tusrajz), sokszorosító grafika

jelentése, esztétikai Érzelem, lelkiállapot, hangulat üzenete. Vizuális megjelenítése síkon és térben a önkifejezés. Vizuális kifejezőeszközök egyéni megválasztásával. információ. Alkalmazott grafikai tervezés kép és szöveg felhasználásával.

(linómetszet), festészeti technika (vízfestés, tempera), vegyes technika (kollázs, montázs), számítógépes tervezés.

Tevékenység Összetett tárgyak, térformák megfigyelése. A modellként beállított tárgyak vizuális megjelenítése során a vizuális formanyelvi elemek, összefüggések kifejezése tanulmányrajz segítségével.

Eszköz Szemléltetés: összetett tárgyak, térformák

Tevékenység Az előző órai feladat kapcsán a funkció, anyag és forma viszonyának megbeszélése. Bemutatott népművészeti, iparművészeti tárgyakon a funkció és forma, a jelentés, a lépték, az anyag, a szerkezet és az elkészítés módjának vizsgálata. Valós szükségleten alapuló, tárgykészítéssel Népművészet, megvalósítandó (elkészíthető) tárgy (pl. iparművészet. öltözék kiegészítő) kigondolása. Feladatmeghatározás. Az alkotófolyamat (a feladat meghatározás, Tárgytervezés. tervezés, kivitelezés, kipróbálás, értékelés) Tervezési lépéseinek megtervezése. dokumentumok: A tervezési folyamat dokumentálása látszati és műszaki munkanaplóban, munkalapon (látszati és jellegű rajzok. műszaki rajzok, szín és anyagminták). A tervezési dokumentáció alapján a tárgy elkészítése.

Eszköz Szemléltetés: a tervezéshez, tárgykészítéshez egyazon funkció más-más anyaggal, formával, megoldással történő megválasztására. Példák bemutatása, népművészeti és iparművészeti tárgyak bemutatásával.

December Hét 14.

15-16.

Tartalom Vizuális kommunikáció: köznapi vizuális információk. Tanulmányrajz.

Anyagok: rajzlap, ceruza vagy szén. Vizuális Összetett formák, tárgyak térbeli Szemléltetés: kommunikáció: helyzetének vizsgálata, megjelenítése magyarázó rajzok ábrázolási konvenciók. ábrázoló geometriai rendszerben (vetületi, bemutatása. Ábrázoló geometria. axonometrikus és perspektivikus szerkesztések, szabadkézi rajzok, vázlatok). Anyagok: színes ceruza, rajzlap.

Január Hét 17-18.

Tartalom Tárgy és környezetkultúra: a tárgyi világ formanyelvi elemei, a tartalom és forma összefüggése.

Anyagok: az anyag és technika szabad

227

19-20.

megválasztása. Szemléltetés: szabásminták, modelltervek, tárgymakettek bemutatása.

Tárgyés A megismert geometria rendszerek (Monge környezetkultúra: az vetület, két iránypontos szerkesztett alkotófolyamat lépései. perspektíva, egyméretű és kétméretű axonometria) segítségével a tervezett tárgy Modellterv. Makett. adatainak (méret), formájának megtervezése. A szabásrajz és a forma makettjének Anyag. papír. elkészítése. olló, ragasztó.

Február Hét 21.

Tartalom Kifejezés, képzőművészet: a vizuális kifejezés formanyelvi elemei a műalkotásokban.

Tevékenység Bemutatott alkotások segítségével a képgrafika nyelvi elemeinek (vonal, tónus, forma) tanulmányozása. Művészettörténeti tanulmányokra építve a grafikai műfaj kialakulásának nyomon követése. A grafika fogalma, Gótikus és reneszánsz egyedi grafikák funkciója. elemzése. Egyedi grafika. Alkotások tükrében a rajzművészet fogalmának meghatározása, a rajzművészet fajtáinak, technikáinak számbavétele.

22.

Kifejezés, képzőművészet: a képgrafika stílusa, formanyelve, technikái. Műelemzés.

A művészi sokszorosító grafikai eljárások csoportjainak: magasnyomás (fametszet, linoleummetszet), mélynyomás (acélilletve rézmetszet, mezzotinto, rézkarc, hidegtű, aquatinta) és síknyomás (kőnyomat, monotípia) megismerése. A különböző sokszorosító eljárások kifejezési lehetőségének vizsgálata.

Sokszorosító grafika.

23-24.

Képzőművészet: alkalmazott grafika.

A gyakorlati és esztétikai célokat, követelményeket szolgáló alkalmazott grafikai tervezés sajátosságainak, a kép és Kifejezés, szöveg összhangjának, a grafika képzőművészet: üzenethordozó és tájékoztató funkciójának alkalmazott grafikai vizsgálata. tervezés. A tapasztalatok birtokában meghívók, névjegyek, tervezése.

228

Eszköz Szemléltetés: kódex illusztrációk, miniatúrák. Giotto grafikai, Leonardo da Vinci: Virágtanulmány a windsori gyűjteményből, Önarckép, Sziklás Madonna (londoni vázlat). Szemléltetés: Rembrandt: Önarckép (rézkarc), Dürer: A lovag, halál és az ördög (fametszet), Picasso: Arckép Cranach után (linó), Kondor Béla: A nagy madár (rézkarc). Szemléltetés: könyvillusztráció k, bélyegtervek, Ex librisek, tudományos illusztrációk, meghívók, névjegykártyák bemutatása.

Március Hét 25.

Tartalom Kifejezés, képzőművészet: a festészet fogalma, funkciója, kifejezési eszköze, Műelemzés. A tartalom és a forma.

26.

Kifejezés, képzőművészet: a festészet kifejező eszközei, hatásrendszere. Festészeti válfajok, festészeti műfajok, festészeti technikák. Arckép, csoportos kompozíció, akt.

27.

Kifejezés, képzőművészet: a csendélet és tájkép műfaja. Festészeti stílusok.

28.

Kifejezés, képzőművészet: az életkép és történelmi kép műfaja.

Tevékenység A sziklakarcok és barlangfestmények megjelenése az őskori művészetben. A képzőművészet síkművészeti ágának a festészet fogalmának, funkciójának, társadalmi indíttatásának, kifejező eszközeinek (színek, vonalak, foltok) megismerése. Művészettörténeti tanulmányokra, szemléltetésre építve a festészeti műfaj változásainak nyomon követése.

A festészet válfajainak (falkép, táblakép, miniatúra) megismerése. A festmények festési mód szerinti (enkausztikus-, freskó-, tempera-, olaj-, pasztell-, akvarell- és gouache-festés) valamint az ábrázolás tárgya szerinti (történeti, mitológiai, vallásos tárgyú kép, csoportos kompozíció, arckép, életkép, akt …) megkülönböztetése. A bemutatott alkotásokon (arcképeken, csoportképeken) a kifejezőeszközök és hatásrendszer vizsgálata.

A festészeti témák, műfajok iránti igény nyomon követése a társadalmi-kulturális elvárások tükrében. Az önálló tájkép és csendélet műfajának megszületése a barokk korban. A tájkép és a csendélet műfaj kifejezési eszközeinek, A művészet kulturális, hatásrendszerének változása. Barokk, társadalmi, történeti impresszionista, kubista, konstruktivista meghatározottsága. tájképek, csendéletek elemzése.

A festészet történeti-társadalmi meghatározottsága. A történelmi kép szerepe (az ókori római művészetben), a klasszicizmus és a romantika művészetében. Az életkép műfaj változásának nyomon

229

Eszköz Szemléltetés: Bikák terme a lascaux-i barlangban, Zenéló lányok Thébából, Pompei-i Misztérium villa falfestménye, Rubljov: Szentháromság ikon, Raffaello: Athéni iskola. Szemléltetés: Dürer, Rembrandt, Van Gogh önarcképei, Raffaello Santi: Ifjú képmása, Leonardo da Vinci: Mona Lisa, Rippl Rónai József: Babits Mihály, Mednyánszky László: Csavargó fej. Szemléltetés: Brueghel: Tél, Giorgione: Alvó Vénusz, Corot: Híd Nantes mellett, Monet: A rouani katedrális, Szinnyei M. Pál: Majális, Van Gogh: Napraforgók, Cezanne: Csendélet hagymákkal. Szemléltetés: G Seurat: Fürdőzés, E. Degas: Táncosnő, Székely Bertalan: Egri nők.

követése.

Április Hét 29.

Tartalom Kifejezés, képzőművészet: a festészeti műfajok megjelenési típusai: táblakép, murális alkotás. A freskó.

Tevékenység A freskófestészet koronként változó stílusának nyomon követése (a dekoratív síkszerű aranyhátteres megoldásoktól az illuzionisztikus barokk mennyezetfreskókig). A gótikában egyre nagyobb szerephez jutó táblaképfestészet legkiemelkedőbb alkotásainak megismerése.

Műelemzés. 30-31.

A szárnyasoltárok táblaképolajfestményeinek elemzése. Kifejezés, Bemutatott képzőművészeti alkotások képzőművészet: segítségével a murális műfajhoz tartozó murális alkotás. Mázas mozaik, sgraffitó, üvegfestmény kifejező csempe, mozaik, eszközeinek, hatásrendszerének üvegfestészet. megfigyelése, vizsgálata.

Eszköz Szemléltetés: Giotto: Lázár feltámasztása, Kolozsvári Tamás: Keresztrefeszítés, Bosch: A pokol (oltárkép részlet), Pozzo: Loyolai Szt. Ignác megdicsőülése. Szemléltetés: perzsa mázas csempe, ravennai mozaik, üvegablak a chartres-i katedrálisból.

Május Hét 32-33.

Tartalom Képzőművészet: a szobrászat fogalma, rendeltetése, formanyelve. A szobrászat műfajai: kerekszobor, dombormű.

Tevékenység A háromdimenziós művészet, a szobrászat fogalmának, rendeltetésének, kifejező eszközeinek megismerése. A plasztika csoportosítása a térbeli megjelenés relief, frontális és körüljárható szobor. A bemutatott alkotások sajátosságainak megbeszélése.

34-35.

Képzőművészet: a szobrászat hatásrendszere. A szobrászat témái, technikái. Témának megfelelő műelemzés. Mobil. Művészeti gyűjtemény. Kifejezés - alkotás.

Az alkotások csoportosítása a szobrok anyaga (agyag, fém, kő, fa, elefántcsont …), előállítási technológiája (mintázás, öntés, fafaragás, hegesztés…). A mű rendeltetése (emlékmű, épületplasztika), mérete (monumentális szobor, kisplasztika), az ábrázolás témája (történelmi dombormű) alapján. A XX. század térkonstrukcióinak, mobil és fényszobrainak megismerése, elemzése.

230

Eszköz Szemléltetés: Ghiberti: Porta del Paradiso, Donatello: Gattamelata, Laokoón csoport, A. Rodin: Calaisi polgárok, Ferenczy B.: Babits síremlék. Szemléltetés: A. Maillol: Földközi tenger, U. Boccioni: Lépő figura, A. Archipenko: Álló alak, Brancusi: Alvó múzsa, H. Moore: Király és királynő, V.

Egyszerű alkotása.

eszközökkel

mobilszobrok Tatlin: III. Internacionálé emlékműve, Calder: Mobil, Shaár E.: Utca.

Június Hét 36-37.

Tartalom Kifejezés, képzőművészet: kortárs műfajok a képzőművészetben. Enviroment, térinstalláció. Alkotás.

Tevékenység Eszköz Az 1960-as évektől gyakorivá váló műfaj a térberendezés (enviroment), az akcióművészet (happening és performance) valamint a térinstalláció műfajának megismerése. Térberendezések, térinstallációk tervezése.

12. évfolyam Évi óraszám. 37 óra 1. témakör: Kifejezés, képzőművészet - 17 óra Általános fejlesztési követelmények, belépő tevékenységek Általános fejlesztési követelmények: A művészeti értékek iránti nyitottság fejlesztése. A tanult művészeti ágak (szobrászat, alkalmazott grafika) és a mindennapi környezet sajátosságainak, összefüggéseinek és történetük fordulópontjának, valamint kiemelkedő művek és alkotóinak ismerete. A leírástól az ítéletalkotásig terjedő műelemző képesség kialakítása. Érzések, gondolatok vizuális megjelenítésének képessége. Belépő tevékenységformák: Az alkotómunka folyamatát, logikai lépéseit felölelő tudatos, tervszerű (projekt-jellegű) önálló tevékenység a képzőművészet területén. Problémaközpontú, verbális és vizuális műelemző módok (kultúrtörténeti, építészeti elemzés, képolvasás) tudatosítása, használata az építészet, az alkalmazott

Tartalmak, tevékenységek Nyelv: A formanyelv, a formaadási módok felismerése és alkalmazása az alkotó és befogadó tevékenységekben. Elemzésük a művészeti ágakban, műfajokban: népművészetben, építészetben, tárgyakban, a tudományos és köznapi információkban. Alkotás: Aktuális, egyéni vagy közösségi problémák, gondolatok, témák személyes hangú, megjelenítése ábrázolási újításokat is megengedő, asszociációkra épülő alkotásokban. Befogadás: Művészeti ágak szerinti problémaközpontú műelemzés korba, kultúrába ágyazva. A műfajnak és a témának megfelelő értelmezési szempontok (stílusés kultúrtörténeti, ikonográfiai). Építészet: Az építészet fogalma, funkciója, társadalmi és

231

művészetek területén. Összefoglaló művészettörténeti áttekintés.

természeti meghatározottsága. Az építészeti szerkezetek, fejlődésük fordulópontjai. Az építészeti stílusok (térszervezés, tömegalakítás, alaktan). Az építészet hatásrendszere. Művészettörténeti összefoglalás: Az európai művészettörténet áttekintése a műfajok, a kor és a stílus összefüggésében.

2. témakör: Vizuális kommunikáció - 8 óra Általános fejlesztési követelmények, belépő tevékenységek Általános fejlesztési követelmények: Információkat megbecsülő magatartás. Fejlett térszemlélet, a mindennapi élet vizuális információinak megértése, kritikus befogadása. A mindennapi élethez szükséges ábrázolóképesség, kommunikációs jelentésadási készség fejlesztése. A tömegkommunikáció átfogó műfajainak, sajátosságainak, összefüggéseinek ismerete. A vizuális információforrások (pl. könyvtár, Internet) célszerű használatának megtanulása. Tárgy vagy tér egyértelmű ábrázolása látszati rajzban, illetve geometriai ábrázolás (Kavalier axonometria, egyméretű-, kétméretű-, Monge-vetületek, két iránypontos perspektíva) segítségével. Adatok, összefüggések vizuális megjelenítésének képessége a tanult szinten. Belépő tevékenységformák: Az alkotómunka folyamatát, logikai lépéseit felölelő tudatos, tervszerű (projekt-jellegű) önálló tevékenység a vizuális kommunikáció területén. Problémaközpontú verbális és vizuális elemző módok tudatosítása, használata.

Tartalmak, tevékenységek Nyelv: A formaadás módjai a tanulást szolgáló, tudományos, a köznapi információkban, tájékoztatásban, a reklámban.

a a

Alkotás: Tértanulmányok, téri rend, összetettebb térviszonyok tapasztalati távlattani és szerkesztett perspektivikus ábrázolása. Térábrázolási módszerek túlhaladása, transzformálási kísérletei a látáskonvenciók átalakítására, az optikai csalódások, a fordított perspektíva, vagy fotó felhasználásával. Választott témájú grafikai terv (pl. bélyeg, naptár, könyvborító, CD borító, iskolaújság) készítése. Az alkotó folyamat lépéseinek összegyűjtése munkanaplóban (alapgondolat, tájékozódás - gyűjtés, vázlatok, tervek). Befogadás: A mindennapi életben alkalmazott geometriai konvenciók (Monge-vetület, axonometria, perspektíva) olvasása, értése. A vizuális kommunikáció fogalma. A közvetlen és közvetett emberi kommunikáció, a tömegkommunikáció. A kép, az írás szerepének fordulópontjai a kommunikáció fejlődésében. A térábrázolási konvenciók történeti áttekintése. A vizuális kommunikáció műfajai (tipográfia, fotó, tervező grafika). A vizuális kommunikáció a közlő szándéka szerinti hatásrendszere: információ (objektív), reklám (felhívó), műalkotás (esztétikai jelentéstartalmú).

232

3. témakör: Tárgy- és környezetkultúra - 12 óra Általános fejlesztési követelmények, belépő tevékenységek Általános fejlesztési követelmények: Tárgyakat, információkat megbecsülő környezettudatos magatartás. A tárgyhoz illő műelemző módszer alkalmazása. Nyitottság az idegen műfajok iránt, tolerancia az új művek, tárgyak megítélésében. Az árucikkek tudatos megítélése a tanult szempontok alapján. Rendeltetésszerűen használja a tárgyi környezetét. Önállóság a problémamegoldás lépéseiben: helyzetfelismerés, vázlatkészítés, tervezés, alkotás - konstruálás, és a munka értékelése. A tárgytervezés sajátosságainak, összefüggéseinek ismerete.

Tartalmak, tevékenységek Nyelv: A formanyelv, a formaadás, a funkció és a jelentés összefüggései a téralakításban. Alkotás: Tértervezési, berendezési probléma (pl. tér, térrészlet, illetve berendezési tárgy) felvetése, meghatározása, tájékozódás, ötletek. Tervezés alap- és nézetrajzban, axonometrikus rendszerben vagy perspektív képpel, a terv modellezése.

Befogadás: A tárgykultúra fogalma, a tárgyak funkciója, fajtái (eszköz, berendezés, felszerelés, használati-, dísz-, kegy-, műtárgy). A tárgyak stílusa és a korstílus. A tárgyak kulturális és társadalmi meghatározottsága. A tárgyak jelentése (társadalmi, történeti, műszaki, Belépő tevékenységformák: Az alkotómunka folyamatát, logikai lépéseit ergonómiai, esztétikai, gazdasági). felölelő tudatos, tervszerű (projekt-jellegű) önálló tevékenység a környezetkultúra Népművészet: területén. A tárgyi néprajz és a népművészet fogalma. Problémaközpontú verbális és vizuális A hagyományos magyar népművészet és napjaink műelemző módok tudatosítása, használata a népművészete a folklórizmus. népművészet területén. A magyar népművészet áttekintése (népi építkezés, eszközök, bútorkészítés, fafaragás, fazekasság, szőttes, hímzés, népviselet). Elérhető helytörténeti, néprajzi gyűjtemény.

Tanmenet Tartalom 1. Kifejezés, képzőművészet 1. Tárgy és környezetkultúra 2. Tárgy és környezetkultúra 3. Tárgy és környezetkultúra 4. Tárgy és környezetkultúra 5. Tárgy és környezetkultúra 6. Tárgy és környezetkultúra 7. Tárgy és környezetkultúra 8. Tárgy és környezetkultúra 2. Kifejezés, képzőművészet 3. Kifejezés, képzőművészet 4. Kifejezés, képzőművészet

Hét 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

233

Hónap Augusztus Szeptember Szeptember Szeptember Szeptember Október Október Október Október November November November

5. Kifejezés, képzőművészet 1. Vizuális kommunikáció 9. Tárgy és környezetkultúra 10. Tárgy és környezetkultúra 2. Vizuális kommunikáció 3. Vizuális kommunikáció 11. Tárgy és környezetkultúra 12. Tárgy és környezetkultúra 6. Kifejezés, képzőművészet 7. Kifejezés, képzőművészet 8. Kifejezés, képzőművészet 9. Kifejezés, képzőművészet 10. Kifejezés, képzőművészet 11. Kifejezés, képzőművészet 12. Kifejezés, képzőművészet 13. Kifejezés, képzőművészet 14. Kifejezés, képzőművészet 15. Kifejezés, képzőművészet 16. Kifejezés, képzőművészet 17. Kifejezés, képzőművészet 4. Vizuális kommunikáció 5. Vizuális kommunikáció 6. Vizuális kommunikáció 7. Vizuális kommunikáció 8. Vizuális kommunikáció

13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37.

November December December December Január Január Január Január Február Február Február Február Március Március Március Március Április Április Április Május Május Május Május Június Június

Augusztus Hét 1.

Tartalom Képzőművészet, kifejezés: formanyelv, formaadási módok. Befogadás. Alkotás.

Tevékenység A természetes környezet, a táj, illetve a természetes és mesterséges környezet viszonyának személyes hangú megjelenítése, kifejezése szabadon választott (rajz, festés, kollázs vagy montázs) technikával.

Eszköz Szemléltetés: tájképek, utcarészletek bemutatása.

Tevékenység A néprajztudomány fogalmának, ágainak, a tárgyi naprajz, az anyagi-gazdasági élet területeinek megismerése. Településrendszerek, népi építkezési módok, a ház funkciójának, az építőanyagok, szerkezet, lakó- és gazdasági épületek elemzése.

Eszköz Szemléltetés: hollókői házak, somogyi tornácos ház, konyhabelső, templom, harangtorony, kazettás mennyezet.

Anyagok: rajzlap, ceruza, festék, ecset.

Szeptember Hét 2-3.

Tartalom Tárgykultúra: a néprajztudomány területei. A tárgyi néprajz fogalma. A népi építészet.

234

4.

Tárgyés Néprajzi, népművészeti ismeretekre építve környezetkultúra: a a lakóház (lakótér, munkatér, élettér) magyar népművészet. funkciójáról tanultak felidézése. Helytörténeti gyűjtemény, szemléltető A hagyományos anyagok segítségével a bútorok magyar népművészet elhelyezkedésének (diagonális, és napjaink párhuzamos, centrális), fajtáinak (láda, népművészete. bölcső, szék, asztal, ágy, téka, szekrény, sublót, tükör, pad), a bútorok díszítési Bútorkészítés, felületének, díszítésmódjának (ékrovás, bútordíszítés. festés, domború faragás, áttörés) megfigyelése.

5.

Tárgyés környezetkultúra: a gyűjtögetés, halászat, vadfogás, méhészet, földművelés, állattenyésztés szerepe, eszközei.

A néprajztudományon belül a magyar nép hagyományos tárgyi kultúrájának a gyűjtögetés, halászat, vadfogás, méhészet, földművelés és állattenyésztés eszközeinek megismerése, helytörténeti múzeum megtekintése, néprajzi szemléltető anyagok segítségével. Javaslat: egyéni gyűjtőmunka, melynek témája az ősi életmód (foglalkozás) bemutatása (pl. aranyász, pákász) interjú módszerrel.

Szemléltetés: sárközi, kapuvári tisztaszoba, ácsolt kelengyeláda (Nógrád megye), saroktéka (Vargyas), spanyolozott tükrös (Győr megye). Helytörténeti múzeum, skanzen megtekintése. Szemléltetés: a gyűjtögetés (kosarak), a halászat (hálók, ladikok, haltartók), a vadászat (dárda, íj, nyíl), a földművelés (ásó, kapa, sarló, kasza, eke, cséphadaró, hombár) és az állattenyésztés (ólak) eszközei.

Október Hét 6.

7.

Eszköz Szemléltetés: szalma, csuhé, gyékény, vessző tároló edények, gyékényből font méhkaptár, vessző varsa, kender fonal, vászon. Különböző tájegységek (Sárköz, Somogy, Baranya) szőttesei, párnavégek, díszlepedők. Tárgy és A viselet definíciójának megbeszélése. Ősi Szemléltetés: környezetkultúra: a nép alapanyagok (len, kender, gyapjú) és cifraszűr (Békés, esztétikai értékeinek, szabásminták (derékszögű és karcsúsított Heves vagy Tartalom Tárgy és környezetkultúra: a népművészet fogalma. A funkció, anyag, forma és díszítés összhangjának megnyilvánulása a paraszti kultúra tárgyaiban. Fonás, szövés. Szőttesek. Hímzések.

Tevékenység A legősibb kézműves technika a fonás növényi és állati eredetű anyagainak (szalma, csuhé, gyékény, vessző, kender, gyapjú) technológiájának (pl. csuhé pödrés, kenderfonás), eszközeinek (rokka, szövőszék), termékeinek (sövénykerítés, tároló edények, vászon) megismerése. A népművészet megnyilvánulása a kézműves technológiával készített tárgyak formarendszerében, motívumkincsében, esztétikájában.

235

szemléletének, ízlésvilágának, identitástudatának, jelés szimbólumrendszeréne k megnyilvánulása a népviseletben, a hímzésekben.

szabásrendszer) megismerése. A viselet elemeinek (női ruhaneműk, férfi ruhaneműk) számbavétele. A ruházat szimbólumrendszerének (családi állapot, nem, kor, vagyoni állapot) megfigyelése. Ruházati díszek megismerése. A népviselet változásának nyomon követése. A hímzés szerepe a viseleteken.

8.

Tárgy és környezetkultúra: a népművészet megnyilvánulása a parasztgazdaság tárgyaiban. A fazekas tárgyak formarendszere, díszítésmódja. A folklórizmus.

Művészettörténeti tanulmányokra építve az agyagművesség történetének felelevenítése. A Kőrös kultúra és az Árpádkor edényeinek megismerése. A különböző tájegységek edényfajtáinak, a fazekas díszítő kultúra sokszínűségének megismerése. A folklórizmus fogalmának tisztázása. A nép által készített dísz- és használati tárgyak beépülése a városi polgárság életébe, lakáskultúrájába.

9.

Tárgy és környezetkultúra: a pásztorművészet. Karcolozás, fafaragás, spanyolozás

Pásztorművészeti alkotásokon (kostök zacskók, lőporszaruk, pásztorbotok, juhászkampók, jegyajándékok) a természetes alapanyagok, a formakincs, a forma és díszítés harmóniájának megfigyelése.

Hajdú megye), női ködmön (Somogy, Heves vagy Baranya megye), néhány viselet (Sárköz, Torockó, Rimóc, Mezőkövesd, Kapuvár, Délalföld). Hímzésfajták bemutatása. Szemléltetés: vizeskorsó (Tata), lakodalmas fazék (Sümeg), Rajczy Mihály: Madaras pálinkás-butélia (Mezőcsát), bokály székely határőr ábrázolásával (Kézdimartos), céh kancsó, tál. Szemléltetés: karcolozott szarutárgyak, spanyolozott jegyajándékok, faragott vagy ólombetétes botok.

November Hét 10.

11-13.

Eszköz Szemléltetés: sás kunyhók, löszfalba vájt lakások, vályog, fa, kő és tégla házak, vas és üveg paloták, ipari csarnokok, vázás hé szerkezetes épületek. Képzőművészet: Az épületeket formailag meghatározó, a Szemléltetés: építészeti szerkezetek. fejlődés során gazdag változatossággal Stonehenge, Tartalom Képzőművészet: építészet. Az építészet fogalma. Az építészet funkciója, társadalmi és természeti meghatározottsága.

Tevékenység Az építőművészet téralkotó funkciójának megbeszélése. A téralkotás építménytípusainak (lakóházak, középületek, hidak, templomok), épületegyütteseinek (terek, utcák, városnegyedek) kialakításában a társadalmanként és koronként eltérő szociális és művészeti szükséglet, a rendelkezésre álló anyagok és technika által való meghatározottság kifejeződése.

236

Építészeti stílusok (tértervezés, tömegalakítás, alaktan). Az építészet hatásrendszere. A formanyelv, a formaadási mód felismerése, elemzése az építészetben. Műelemzés.

megjelenő szerkezeti elemeknek: a tartó szerkezeti elemek (fal, oszlop. pillér) és a fedő elemek (síkmennyezet, boltozat) viszonyának vizsgálata. A homlokzat és belső terek kialakításában, a tömeg-, tér- és felületképzésben, az épület rendeltetésének, szerkezetének és formájának összhangjára való törekvés tanulmányozása. Korunk kiemelkedő építészeinek munkáin (pl. Gaudi, Le Courbusier, Makovecz) a formanyelv és funkció összevetése.

Kheopsz piramis, Parthenon, Pantheon, Colosseum, Wormsi székesegyház, Remsi katedrális, Bernini: Szt. Péter tér, Eiffel: Nyugati pályaudvar, Le Courbusier: Villa Savoye, Gaudi: Sagrada Familie, Makovicz Imre: Paksi templom.

Tevékenység Tértanulmányok segítségével a téri rend, az összetettebb térviszonyok tapasztalati távlattani perspektivikus ábrázolás. A tapasztalatok felhasználásával grafikai tervek készítése. Tárgy és Építészeti látványtervek tanulmányozása. környezetkultúra: Fantáziára, kreativitásra építve egyéni tértervezés. Tervezés épülettervek kigondolása. Az elképzelt látszati rajzban. A terv épület makettjének magalkotása. Térhatású modellezése. látványterv készítése (a makett elhelyezése a kivetített környezetbe).

Eszköz Anyagok: rajzlap, ceruza esetleg szén, tus, ecset.

Tevékenység Egyszerű használati tárgy (pl. kulcs) megfigyelése, ábrázolása. A modellként beállított használati tárgy formájának, térbeli helyzetének megfigyelése, a tárgy látszati tanulmányrajzának elkészítése. A tárgy mérethű Monge-féle vetületi rajzának megszerkesztése. Az erőteljesen tagolt (csonkolt és összeépített) tárgy részeinek elemzése geometrikus rendszerek (két iránypontos szerkesztett vagy tapasztalati perspektíva, illetve műszaki távlattan: különböző axonometriai rendszerek) alkalmazásával.

Eszköz Szemléltetés: látvány és modellértelmezés ek bemutatása. Működést kifejező magyarázó rajzok, folyamatábrák bemutatása. Ábrázoló geometriai rendszerek bemutatása.

December Hét 14.

15-16.

Tartalom Vizuális kultúra: tértanulmányok. Tapasztalati távlattani ábrázolás.

Szemléltetés: építészeti makettek bemutatása. Anyagok: rajzlap, olló, ragasztó.

Január Hét 17-20.

Tartalom Vizuális kommunikáció: a mindennapi életben alkalmazott geometriai konvenciók (Monge vetület, axonometria, perspektíva) olvasása, megértése, alkalmazása. Tárgyak tanulmányozása. A tervezői, alkotói folyamat lépéseinek összegyűjtése munkanaplóba.

237

Az elemzett részek összeillesztésével a tárgy szerkezetének, felépítésének bemutatása magyarázó rajzok segítségével. Különböző korokból származó egyazon funkcióra alkalmas tárgyakon a tárgy kulturális és társadalmi meghatározottságának, a stílus által meghatározott formaváltozásoknak a megfigyelése, tanulmányozása. A megismert törvényszerűségek figyelembevételével (különböző korokban készült épületekhez) az adott kor stíluselemeinek felhasználásával tárgyak (kulcsok) vagy a mesterségeket szimbolizáló jelképes tárgyak (kulcsok) tervezése. A tárgy jelképes jelentésének (nyit valamit) vizsgálata. A tárgy átírásával szimbolikus tartalmak kifejezése. Szöveg és kép felhasználásával alkalmazott grafikai tervek készítése.

Monge-féle vetületi rajz. Egyméretű (izometria), kétméretű (dimetria) axonometria. Kavalieri axonometria. Szabadkézi vázlatok, tervezések szemléltetése. Szerkesztéses feladatok bemutatása. Egy-egy stílus tárgyainak (pl. gótikus kulcsok) bemutatása. Alkalmazott grafikai tervezések szemléltetése. Anyagok: tervezésekhez, elemzésekhez, rajzlap, színes ceruza. Alkalmazott grafikai munkákhoz esetleg számítógép.

Tevékenység Ősművészeti emlékek (használati eszközök, sziklarajzok, barlangfestmények, Az kisplasztikák, szikladomborművek, ősi építmények) értelmezése.

Eszköz Szemléltetés: barlangfestménye k, Vénusz szobrok, megalit építmények. Szemléltetés: krétai, mükénei épületek, görög oszloprendek, színház, templom. Római vízvezeték,

Tárgy és környezetkultúra: a tárgykultúra fogalma. A tárgyak funkciója, fajtái. A tárgyak stílusa és a korstílus. A tárgyak kulturális és társadalmi meghatározottsága. A tárgyak jelentése. Tervezés alapés nézetrajzban, axonometrikus rendszerben vagy perspektív képpel. A formanyelv, a formaadás, a funkció és jelentés összefüggése.

Február Hét 21.

Tartalom Képzőművészet: művészettörténeti összefoglalás. őskor.

22.

Képzőművészet: az európai művészettörténet áttekintése műfajok, a kor és a stílus összefüggésében. Az ókori (krétai, mükénei,

Mükéne védelmi (küklopsz falú), kréta labirintus jellegű építményei. A bikakultusz és földanya tisztelet megjelenése a krétai művészetben. "Mindennek mértéke az ember" gondolat, az arányrend kihatása a görög építészetre, szobrászatra és festészetre.

238

görög, etruszk római) művészet.

és A hitvilág tükröződése az etruszk szobrokon, festményeken. Birodalmi, hatalmi törekvések érvényesítése a római művészet műfajaiban, stílusában.

A humanizmus és reformáció eszméjének megismerése. A világnézet tükröződése a világi és egyházi építészetben, szobrászatban, festészetben. A megfigyelési tapasztalatok (perspektíva), az anatómiai kutatások hatása a művészetre. Ikonográfia. Grafikai munkák (réz- és fametszetek, ceruza-, tus-, ezüstvessző- és szénrajzok) A reneszánsz megjelenése. művészet. Egy-egy mester életének, alkotásainak, stílusának elemzése.

lakóház, templom, cirkusz. Görög váza. Római freskó, mozaik. Krétai, görög, etruszk és római szobrok. Szemléltetés: ókeresztény, román és gótikus épületek, épületszerkezetek, épületszobrok bemutatása. Ókeresztény freskók, mozaikok, ikonok, román falfestmények, gótikus táblaképek, festett-faragott szárnyasoltárok, üvegablakok, kódexek, ötvöstárgyak, textilek bemutatása. Szemléltetés: reneszánsz világi és egyházi épületek, szobrok, festmények, grafikák. Leonardo da Vinci, Michelangelo, Raffaelo, Dürer, Cranach, Bosch, Brughel művei.

Tevékenység A manierizmus hatása a művészetre. Az abszolutizmus és a reformációval harcoló egyház szerepe a barokk formajegyek létrejöttében. Új épülettípusok, szobrászati és festészeti műfajok kialakulása.

Eszköz Szemléltetés: az európai, ezen belül a magyar barokk építészet, szobrászat,

23.

Képzőművészet: a művészeti ágak szerinti problémaközpontú műelemzés. A középkori ókeresztény, román és gótikus művészet a műfajok, a kor és stílus összefüggésében. Stílustörténet, kultúrtörténet, ikonográfia.

24.

Képzőművészet: a formanyelv, a formaadási módok felismerése a művészeti ágakban, műfajokban.

A keresztény vallás, a feudális rend és az egyház hatása a középkori művészetre. Katakombák, katakombafestészet, kódexillusztrációk, ókeresztény, román és gótikus templomok, főúri várak, városi középületek, gazdasági épületek megismerése. A festészet és a szobrászat szoros kapcsolata az építészettel. A bibliát magyarázó falfestészet, a táblakép festészet és üvegfestészet megjelenése. A bútorművesség, fémművesség, ötvösség, elefántcsont-faragás, textilművészet eredményei. Kolozsvári Tamás és M. S. mester műveinek elemzése.

Március Hét 25.

Tartalom Képzőművészet: a barokk művészet a kor és a stílus összefüggésében. Ikonográfia.

239

Műelemzés.

Magyarországi barokk alkotások.

26.

Képzőművészet: rokokó, klasszicizmus, romantika és realizmus művészete.

27.

Képzőművészet: a Barbizoni iskola, a naturalizmus, a plein air festészet, az impresszionizmus és a neoimpresszionizmus formanyelve, művészete. A festészet.

28.

a a a a

A barokk túlburjánzása ellen fellépő klasszicista művészet formanyelve. Az érzelmek és életfilozófiák hatása a biedermeier és romantika művészetében. A társadalmi problémák tükröződése a realizmus művészetében.

A természetszemlélet megnyilvánulása a barbizoni iskola művészetében. A természeti kép visszaadására való törekvés a naturalista festészetben. A természetes fény reflexhatásainak megjelenése a plein air tájfestészetben. A fény, a levegő, a valőr, a reflexek iránti fogékonyság, a hangulat, pillanat, lelkiállapot, a szubjektív látásmód nagybányai megnyilvánulása az impresszionista művekben. Az impresszionizmus magyar iskolájának a nagybányai művészetnek a megismerése.

Képzőművészet: az európai posztimpresszionizmus és a szimbolizmus. A Nabis csoport. A historizmus, az akadémizmus, az eklektika és a szecesszió művészete. A kecskeméti művésztelep.

A tartalmi-formai egyensúly megnyilvánulása a posztimpresszionista alkotásokban. Dekoratív megnyilvánulások a Nabis csoport, harsogó felfokozott színvilág megjelenése a fauvizmus művészetében. A klasszikus művészet követése az akadémikus művészetben. A történelmi stílusok felújítására való törekvés megjelenése a historizmus, a különböző korok formakészletéből való válogatás, az eklektika, az egyéni formanyelv keresése a szecesszió művészetében (Art Novo). A gödöllői művésztelep formanyelve.

240

festészet megismerése. Szemléltetés: rokokó, klasszicista, romantikus és realista képzőművészeti alkotások bemutatása (magyar művek is). Szemléltetés: Daumier, Millet, Corot, Courbet, Turner, Manet, Monet, Renoir, Pissarro, Degas, Rodin, Seurat, Signac, Cross, Szinyei Merse Pál, Munkácsy Mihály, Koszta József, Hollósi Simon, Mednyánszky László, RipplRónai József, Ferenczi Károly, Réti I. Szemléltetés: Cezanne, Gauguin, van Gogh, ToulouseLautrec, Redon, Munch, Piloty, Lalique, Eiffel, Klimt, Csontváry Kosztka Tivadar, Gulácsy Lajos, Csók István, Benczúr Gyula, Ybl Miklós, Steindl Imre, Lechner Ödön, Kós Károly, Vaszary János, Róth Miksa.

Április Hét 29-30.

Tartalom Tevékenység Képzőművészet: a XX. A Bauhaus alkotórendszerének század művészete. megismerése, hatásának vizsgálata. A Bauhaus hatása. A XX. század válságjelenségeinek, eszmeipolitikai-filozófiai hátterének tükröződése Expresszionizmus, az expresszionizmus, kubizmus, futurizmus, kubizmus, futurizmus. dadaizmus, szürrealizmus stílusában. A Dadaizmus, különböző izmusok alkotásainak áttekintése szürrealizmus. a kor és stílus összefüggésében. Az egyes művek problémaközpontú műelemzése Absztrakt művészet. korba ágyazva. Műfajnak és témának megfelelő elemzési szempontok Informel. alkalmazása. A tárgytól való elszakadás megnyilvánulása az absztrakt és informel művészetben.

31.

Képzőművészet: tudományos, technicista művészeti irányzatok, pop art, akcióművészet, posztmodern művészet. Kifejezés: gondolatok megjelenítése.

Az 1950-es évektől napjainkig tartó legmeghatározóbb képzőművészeti irányzatok áttekintése. A bemutatott művészeti alkotásokon a formaadási, térábrázolási módok, optikai csalódások, formanyelvi hatások nyomon követése. Alkotás: egyéni gondolatok, közösségi problémák személyes hangú megjelenítése egyénileg megválasztott kifejező eszközökkel.

Eszköz Szemléltetés: Gropius, Klee, Kandinszkij, Itten, Breuer M. Moholy Nagy László, Wright, Sulivan, Aalto, Makovecz Imre, Matisse, Dufy, Munch, Nolde, Marc, Kokoschka, Picasso, Braque, Gris, Leger, Boccioni, Dunchamp, Arp, Ernst, Chagall, Dali, Mondrian, Malevics, Gabo, Pollack művei. Szemléltetés: technicista, pop art, akció művek és posztmodern alkotások bemutatása. Anyagok: montázs, kollázs készítéséhez szükséges anyagok vagy technikai eszközök.

Május Hét 32.

Tevékenység A szentendrei, az európai és a római iskola, a Kút és a Gresham kör tevékenysége. Szocialista törekvések a magyar képzőművészetben. Alkotók és művek A geometrikus és lírai absztrakció ismerete. megnyilvánulásai. Absztrakt expresszionista törekvések a magyar A kor és a műalkotás művészetben. összefüggése. Az ötvenes, hatvanas, hetvenes, nyolcvanas évek művészete. Tartalom Képzőművészet: a XX. századi magyar művészet.

241

Eszköz Szemléltetés: Medgyesi Ferenc, Ferenczy Béni, Borsos Miklós, Schaár Erzsébet, Kassák Lajos, Vajda Lajos, Kondor, Korniss, Nádler, Keserű Ilona, Maurer

33.

Alkotók és alkotások megismerése. Napjaink művészetének elemzése. Kiállítás látogatás. Vizuális A XX. század képzőművészetét áttekintve a kommunikáció: festészet kifejező eszközeinek áttekintése. fogalom, élmény, A XX. század képzőművészetének történet, eseménysor, (festészetének) technikáit alkalmazva a mozgásábrázolás. tanulókat érő élmények, történetek, események, a gyorsan változó világ Kifejezés, dinamikájának, változásának képi képzőművészet: a kifejezése szabadon választott festészeti vizuális nyelv elemei. eszközrendszerrel. Az elkészült alkotások elemzése a tartalom és a kifejezési eszköz összefüggésében.

34.

Vizuális kommunikáció: a vizuális kommunikáció formanyelve, műfajai.

35.

Vizuális kommunikáció: az alkalmazott grafika műfajai, műfaji sajátosságai.

Dóra, Bak Imre, ef Zámbó, El Kazovszkij. Anyagok: szabadon választott festészeti technika (vízfesték, tempera, ecset, rajzlap).

Szemléltetés: a XX. század alkotásaiból történő egyéni választás. A vizuális kommunikáció, a Szemléltetés: tömegkommunikáció nyelvés óriás poszterek, formarendszerének, műfajainak (tipográfia, plakátok tervező grafika) elemzése. bemutatása. Tömegkommunikációra alkalmas plakátok tervezése. Anyagok: szabadon választott anyagok. Az alkalmazott grafika, a tervező grafika Szemléltetés: üzenethordozó és tájékoztató funkciójának, tudományos közlő és felhívó jellegének, az írás illusztrációk, Ex szerepének, a kép és szöveg kapcsolatának librisek, elemzése. meghívók, A tapasztalatok birtokában személyes névjegyek használatra szánt reklámanyagok tervezése. bemutatása. Anyagok: grafikai eszközök.

Június Hét 36.

37.

Tevékenység Eszköz Az év során készített produktumok rendezgetésével, a témák rendszerezésével a képzőművészet, kifejezés, vizuális kommunikáció, tárgy- és környezetkultúra témaköreiből tanultak összegzése. Az alkotások kiállítása. Vizuális Helyi képzőművészek kiállításának kommunikáció: megtekintése által napjaink, régiónk elérhető művészeti képzőművészetének nyomon követése. gyűjtemény anyagának megtekintése. A képzőművészetben, szobrászatban Tartalom Vizuális kommunikáció: a tanultak rendszerezése, összegzése. Kiállítás rendezés.

242

jelentkező kortárs műfajok (pl. az enviroment és térinstalláció) változásainak figyelemmel kísérése. A továbbhaladáshoz szükséges minimumteljesítmények Kifejezés, képzőművészet: A vizuális, a verbális kifejezés hasonlóságainak ismerete. Kifejezési kísérletek személyes beállítódás szerinti témában, műfajban, technikában. A tanult korok, korszakok legfőbb jellegzetességeinek felsorolása és egy-egy kiemelkedő alkotás ismerete. Alkotók sajátos technikai megoldásainak felismerése tipikus példákon. Vizuális kommunikáció: Legyen gyakorlott a geometriai (műszaki jellegű) közlőnyelv olvasásában. Adott tárgy axonometrikus ábrázolása, vetületeinek, metszeteinek megszerkesztése. Jártasság a reklámok álló- és mozgóképnyelvi anyagának elemzésében. Jártasság a műszaki rajz technikájában. Tárgy és környezetkultúra: Használati tárgyak (öltözködés, ajándék) rendeltetésének megfelelő, tudatos tervezése. Ismerjen néhány, a szokásostól eltérő megjelenésű eszközt és épületet. A célnak megfelelő technika önálló megválasztása. A tanulói teljesítmények ellenőrzésének, értékelésének módjai, fajtái: A tanuló ismereteinek, készségeinek, képességeinek szintjét, a tanuló teljesítményét, előmenetelét évközben érdemjeggyel, félévkor és év végén osztályzattal minősítjük. A tanulóelméleti tudását és gyakorlati tevékenységét rendszeresen értékeljük. Az ismeretek számonkérésének tartalmát a tanterv évfolyamokra lebontott követelményei határozzák meg. A tudásmérés széles skáláját alkalmazzuk (pl. szóbeli feleletek, önálló gyűjtőmunka, kiselőadás, írásbeli beszámoló, rajzi, festési, mintázási, tervezési, konstruálási produktumok). Az értékelés kritériumai: a szaktárgyi értékelésnek folyamatosnak, kiszámíthatónak, konkrétnak, igazságosnak, személyre szólónak, a fejlődésben megtett utat figyelembe vevőnek, az önértékelést segítőnek, további erőfeszítésekre serkentőnek, az egészséges munkakedvet fenntartónak kell lennie. A tankönyv - taneszköz kiválasztás elvei: Feleljen meg a művészetoktatás célrendszerének Feleljen meg az intézmény oktatási céljainak Segítse a tanulást, motiváljon Szerkezete legyen világos, egyszerű Adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre Adjon mintát önálló feladatmegoldásokra

243

Irodalom Nevelés Ádám György: Érzékelés, tudat, emlékezés, Medicina, Bp. 1969 Bokor Béla- Dr. Koltai Dénes (szerk.), Szociokulturális animáció, Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, 1995 Buda Béla: A személyiségfejlesztés és a nevelés szociálpszichológiája, Tankönyvkiadó, Bp. 1986 Buda Béla: Az empátia - a beleélés lélektana, Gondolat, Bp. 1980 Csapó Benő: A kombinatív képesség struktúrája és fejlődése, Akadémia Kiadó, Bp. 1988 Csepeli György: A meghatározatlan állat. Szociálpszichológia kezdőknek és haladóknak, Ego School Bt., Bp. 1993 Forgács József: A társas érintkezés pszichológiája, Kairosz Kiadó, Bp. 1988 Giddens, Anthony: Szociológia, Osiris Kiadó, Bp. 1997 Kereszty Zsuzsa- Pólya Zoltán, Csenyéte, antológia, bár könyvek, Csenyéte-BudapestSzombathely, 1998. Nagy József, Nevelési kézikönyv személyiségfejlesztő pedagógiai programok készítéséhez, Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1996. Vidovszky Gábor (szerk.), Neveljünk, önneveljünk örömmel, Image, Bp. 1993. Vizuális nevelés, vizualitás Cristina Lastergo- Francesco Testa, Nézz, láss, kérdezz. Könyv a látható világról, Magyar változat: Wéber Péter, Gondolat, Bp. 1983. I. Emberi alak, II. Környezet, III. Tömegkommunikáció Balogh Jenő, A vizuális ítélet, Akadémiai Kiadó, Bp. 1984. Balogh Jenő: Képes világ. Harmónikus pedagógia, Vízió-asszociatív analízis, Veszprém Megyei Pedagógiai Intézet, Veszprém, 1999. Kárpáti Andrea (szerk.), Vizuális képességek fejlődése, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1995. Foghtűy krisztina, Harangi Anna (szerk.), Múzeumpedagógia, Útmutató pedagógusok számára, Korona Kiadó, Bp. 1993. Művészeti vizuális nevelés, Tanári kézikönyv az általános iskola 5-8. osztályához, Tankönyvkiadó, 1985. Rézművesné Nagy Ildikó (szerk), "Növésterv". A vizuális tehetség gondozása, Borsod-AbaújZemplén megyében, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Miskolc 1988. Sándor Éva - Horváth Péter, Képzőművészeti pedagógiai terápia tanulásban akadályozott, diákotthonban élő, 7-12 éves gyermekek számára, Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Bp. 1996. Soltra Elemér, A rajz tanítása, Tankönyvkiadó, Bp. 1984. Szalontai György: A vizuális nevelés, Tárogató Kiadó, Bp. 1994. Szappanos István: Rajzolás, festés, tárgyalakítás, Tankönyvkiadó, Bp. 1984. Szentirmai László, Nevelés, kézzel-bábbal, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1980. Székácsné Vida Mária: A művészeti nevelés hatásrendszere, Tankönyvkiadó, Bp. 1980. Tanítástervezés dr. Hortobágyi Katalin, A projekt-módszer. Egy komplex tanulásszervezési módszeregyüttes tézisei, in Iskolavezetés, 1993. augusztus Kárpáti Andrea, Vizuális nevelés, Vizsga és projektmódszer, Középiskolai tantárgyi feladatbankok, OKI, 1997.

244

Környeiné Gere Zsuzsanna, NAT-kalauz I-II., in Vizuális kultúra, Módszertani Lapok, az Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda módszertani folyóirata, I. évfolyam 1-2., 3-4. Bp. 1997-1998. Hunyady Györgyné-M. Nádasi Mária, A nevelés-oktatás tervezése. Jegyzet, a Budapesti Tanítóképző Főiskola Kiadványa, Bp. 1995. Sándor Zsuzsa, Tantervelemzés és a tanítás tervezése. Segédanyag a vizuális kultúra tanításához, Eötvös József Kiadó, Bp. 1997. Technikák Kifejezés, képzőművészet Átfogó A képzőművészet iskolája I-II. szerk: Molnár C. Pál, Képzőművészeti Zsebkönyvtár, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Bp. 1976. Festészet Karátson Gábor, Miért fest az ember?, Műhelytitkok sorozat, Corvina, Bp., 1975. Karátson Gábor, A festés mestersége, Műhelytitkok sorozat, Corvina, Bp. 1976. Szobrászat Fekete Tamás, Szobrászat, Műhelytitkok sorozat, Corvina, Bp. 1982. Grafika Kréica, Ales, A művészi grafika technikái, Corvina, Bp., 1986. Kovács Albert, A rajzról, Műhelytitkok sorozat, Corvina, Bp. 1978. Sotriffer, Kristian, A fametszettől a kőrajzig, Corvina, Bp. 1968. Maurer Dóra, Rézmetszés, rézkarc, Műhelytitkok sorozat, corvina, Bp. 1980. Szabados Árpád, Metszés és nyomtatás, Műhelytitkok sorozat, Corvina, Bpl 1978 Fotomontázs Bálint Endre, élete, munkássága (cikksorozat) in Művészet, 1977/6. Bálint Endre, Szeszélyes jegyzetek a fényképek szerepéről festészetemben, in Fotóművészet, 1975/1. 28. Bálint Endre, Vajda Lajos fotómontázsairól, in Fotóművészet, 1975/3, 23-26. Forgács Éva, Kollázs és montázs, Műhelytitkok sorozat, Corvina, Bp. 1976. Kaposi Endre, A montázsról, in Rajztanítás 1972/2. 20-21. Kollarics Gábor, Egy montázsklub tanulságai. A Budapesti Tanítóképző Főiskola Tudományos Közleményei, XIII., 1993. Különszám a fotómontázsról, Rajztanítás, a Művelődési Minisztérium módszertani folyóirata, 1987/4-6. Szilágyi Gábor, Az összemásolt fénykép, in A fotóművészet története, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Bp., 1982. 283-294. Szilágyi Gábor, A fotómontázs még mindig hódit, in Fotó, 1983/4, 167-168. Újlaki Gabriella, A kollázs elnyeli a montázst?, in Művészet, 1983/2, 42-43. Tárgy-, és környezetkultúra Átfogó, népművészet Baktay Patrícia-Koltai Magdolna, Beszélő tárgyak, Tankönyvkiadó, Bp. 1989. Fél Edit-Hoffer Tamás, Parasztok, pásztorok, betyárok, Bp. 1966. Fél Edit-Hoffer Tamás, Magyar népművészet, Corvina, Bp. 1975.

245

Hagyomány és kreativitásI-III., Unesco Konferencia, Budapest-Kecskemét, 1980. I. Magyar paraszti gyermeknevelés, Szerk. Földesné Györgyi Erzsébet II. Oktatás, művészet, folklór, játék, Szerk. Hosszú Klára III. Kreativitás és hagyomány. Szerk. Voigt Vilmos Hernádi Miklós, Tárgyak a társadalomban, bevezetés a tárgyak rendszerébe, Az Én Világom sorozat, Kozmosz könyvek, Bp. 1982. Kardos Mária, Népművészet. Kiegészítő jegyzet (ajánlott irodalom jegyzékével) Budapesti Tanítóképző Főiskola, Bp. 1993. Kézművesség, Kézikönyv gyerekeknek és tanítóknak. Magyar Iparművészeti Főiskola, Bp. 1993. Kresz Mária, Virág és népművészet, Bp. 1976. Lükő Gábor, A magyar lélek formái, Exodus, 1942. reprint, Pécs, 1987. Bellon Tibor- Fügedi Márta-Szilágyi Miklós (szerk.) Tárgyalkotó népművészet, Jelenlévő Múlt sorozat, Planétás Kiadó, Bp. 1998. Tátrai Zsuzsanna- Karácsony Molnár Erika, Jeles napok, ünnepi szokások, Jelenlévő Múlt sorozat, Planétás Kiadó, Bp. 1997. Voigt Vilmos, A folklór esztétikájához Bp. 1972. Bőrművesség Lukovszky Ilona, Bőrművesség, Kaptár sorozat, Múzsák Közművelődési Kiadó, 1986. Famesterségek Szatyor Győző, Faművesség, Pro Pannonia Kiadói Alapítvány Bp., 1986. Zelnik József (szerk.), Régi famesterségek, Népművészeti Intézet, Bp, 1981. Játék Berhidai Magdolna- Fényi Tibor-Kiss Anna, Máktündérek, csutkanépek, Móra Kiadó, bp. 1984, Borsai Ilona- Hajdu Gyula-Igaz Mária: Magyar Népi Gyermekjátékok, Bp. 1976. Kereszty Kornél, Virágrendezés és játékok termésekkel, Csináld Velünk sorozat, Móra Kiadó Bp. 1984. Kékes István, Papírjátékok, Csináld Velünk sorozat, Móra Kiadó, Bp. 1983. Nagy Mari-Vidák István, Fűben, fában játék, Jelenlévő Múlt sorozat, Planétás Kiadó, Bp. 1998. Zelnik József (szerk.), Gyermeki játékok, Bp. 1977. Kerámia Kardos Mária, Primitív fazekasság, Mesterségek sorozat, NPI, 1979. Kardos Mária, Mintázások, agyagos munkák, A Szórakaténusz módszertani kiadványai II. 1987. Kardos Mária, Agyagművesség, Hobbi sorozat, Móra Kiadó Bp. 1987. Kádasi Éva- Ardos Mária, Kerámia, Kaptár sorozat, Múzsák Kiadó, Bp. 1982. Csupor István-Csuporné Angyal Zsuzsa, Fazekaskönyv, Jelenlévő Múlt sorozat, Planétás Kiadó, Bp. 1998. Nemezkészítés Nagy Mari-Vidák István, Nemezkészítés, in Kézművesség. Kézikönyv gyerekeknek, tanítóknak, Magyar Iparművészeti Főiskola, Bp. 1993. Nagy Mari-Vidák István, nemezkészítés, Jelenlévő Múlt sorozat, Planétás Kiadó, Bp, 1997. Nagy Mari-Vidák István, Elfelejtett ősök árnyai Tanulmányok 1972-1998, Petőfi Sándor Művelődési Központ, Gödöllő, 1999.

246

Textilfestés, tojásfestés B. Boros Ilona- P. Székely Éva, Batikolás, tojásítás, Csináld Velünk sorozat, Móra Kiadó, Bp. 1981. Lengyel Györgyi, Népi batik. MNOT, 1972. Szövés, fonás, varrás, rongybaba Csókos Györgyi, Szövés, Csináld Velünk sorozat, Móra Kiadó, Bp. 1978. Csókos Varga Györgyi, Tárgyi anyanyelvünk, Szent Gellért Egyházi Kiadó, Szeged, 1992. Csókos Varga Györgyi, Kotta és kép, ALFADAT-Press Kft, Tatabánya, 1997. Csókos Varga Györgyi, Fonás, vetés, szövés, Jelenlévő Múlt sorozat, Planétás Kiadó Bp. 1997. Lakatos Lilla, Rongybubák, Móra, Bp. 1985. Landgráf Katalin-Szittner Andrea, Kéziszövés, Mesterségek sorozat, NPI, 1981. Landgráf Katalin-Szittner Andrea, Szövés, Kaptár sorozat, Múzsák Közművelődési Kiadó, Bp. 1986. Szenes Zsuzsa, Kelmék és hímzések, Műhelytitkok sorozat, Corvina, Bp. 1980. Vadász Katalin, Varrás, Kaptár sorozat, Múzsák Közművelődési Kiadó, Bp. 1986. A Tölgyfa-program könyvei, Helikon Kiadó, Bp. Bubcsó-Kardos-Preisinger, Kép-világ 1. Tankönyv az 1. évfolyam számára és tanári kézikönyv, Bp. 1998. Bobcsó-Kardos-Preisinger, Kép-világ 2. Tankönyv a 2. évfolyam számára és tanári kézikönyv, Bp. 1999. Sándor Zsuzsa, Kép-világ 3. Tankönyv a 3. évfolyam számára és tanári kézikönyv, Bp. 2000. Sándor Zsuzsa, Kép-világ 4. Tankönyv a 4. évfolyam számára és tanári kézikönyv. Bp. 2000. Heffner Anna, Világlátó 1. Tankönyv az 5. évfolyam számára és tanári kézikönyv, Bp. 1999. Heffner Anna, Világlátó 2. Tankönyv a 6. évfolyam számára és tanári kézikönyv, Bp. 1999. Szávai István, Vizuális nevelés 1. Feladatgyűjtemény és tanári kézikönyv az 1-8. évfolyamok számára, Bp. 1997. Ihász Zsuzsa, Művészeti technikák könyve, Bp. 1997. Origami Pataki Tibor, Papírcsodák, Ságvári Endre Könyvszerkesztőség, Bp. 1982. Öltözködéskultúra Gazda Klára-Kaáz Sándor, Székelyek ünneplőben, Jelenlévő Múlt sorozat, Planétás Kiadó, Bp. 1997.

247

Testnevelés

„A testnevelés az egyén testi fejlődésére gyakorolt tervszerű, célirányos nevelői hatások folyamata meghatározott társadalmi célok alapján.” Dr. Prisztóka Gyöngyvér Cél: A testnevelés sajátos eszközeivel, a kompetencia alapú oktatással járuljon hozzá az egész iskolai oktató-nevelő munkával összhangban és együttműködve a minél teljesebb, a társadalom és önmaga számára is leghasznosabb tulajdonság és képesség együttessel rendelkező harmonikus személyiség kialakulásának megalapozásához A kompetencia alapú, amely a személyiség fő alkotóelemeiként a kompetenciákat (személyes, kognitív, szociális és speciális kompetenciák) jelöli meg, Tudatosan tervezett és szervezett célirányos befolyásolást, személyiségformálást jelent. A tanár feladata, hogy szakmai felkészültsége révén megtalálja azokat az eljárásokat, amelyekkel kialakítja és elmélyíti az önálló aktivitási igényt tanítványaiban. A képzés során minden tanulóban megalapozza, egész életre szóló igényként alakítsa ki a rendszeres testedzés szükségletét. Ismerjék fel az edzettség fontosságát, felelősségüket saját testi fejlődésükért, egészségük megőrzéséért, egészséges életmódjuk kialakításáért. A sikeres felnőtt lét alapja az egészség megőrzése, a harmonikus, kiegyensúlyozott életvitel. Célunk a pozitív beállítódások, magatartások és az egészségmegőrzéshez szükséges cselekvések, szokások kialakítása, a testi adottságok, fizikai képességek feltárása, a fogyatékkal élők iránti elfogadó magatartás erősítése. Ismerjék meg az egészséget károsító és veszélyeztető tényezőket, a megelőzés és elkerülés lehetőségeit. Csak az egész embert lehet nevelni és fejleszteni, hogy a társadalom számára hasznos, egyéni életében is megelégedett és sikeres egyén váljék belőle Fontos az elfogadás, a bizalom, az erőszakmentes viselkedés elfogadása és fejlesztése. A játékok közben szükséges helyzetfelismerések, a különböző nehezített körülmények között végrehajtandó feladatok a döntési képességet, a találékonyságot formálják. Az erőfeszítések, a versengések, a lemondással járó küzdelmek elviselése, az ellenfél tisztelése, a közösséghez való tartozás, és alkalmazkodás szabályainak elsajátítása, a sportszerűség mind példaértékű (példaképül) is személyiséget nevel. A mozgásformák külső megjelenési formája esztétikailag önmagában is szép, ízlést formáló. Ahhoz, hogy a szervezet az életkornak megfelelő fejlődési folyamaton menjen keresztül, olyan mozgásingereket kell biztosítanunk, amelyek maguk után vonják a szervezet, kedvező biológiai változását. Minden tanuló kreatív és találékony, probléma érzékeny és döntésképes, de ezeket a képességeit igazán csak másokkal együttműködve tanári segédlettel, tervszerűen irányított munkával tudja továbbfejleszteni.

248

Teret kell adni, és értékelni kell az egyéni megoldásokra való törekvést, a kritikusságot és önkritikusságot. a mások segítését, a szolidaritást. Az egészséggel kapcsolatos feladatok: Az ellenálló képesség és az edzettség fejlesztése, az ortopédiai elváltozások ellensúlyozása. Értsék és ismerjék a prevenció lényegét, ismerjenek, és önállóan hajtsanak végre relaxációs gyakorlatokat. Az ember egészsége, törekvés a szervezet számára szükséges táplálékok ismeretére alapozott, megfelelő táplálkozási szokások kialakítására. Annak felismerése, hogy a környezet állapota az ember egészségére is hatással van. Az egészséges életkörülmények igénylése. A mozgáskultúra fejlesztésével kapcsolatos feladatok: A kondicionális és koordinációs képességeknek és izületi mozgékonyságnak az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése. Mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása. A játék- és sporttevékenységekhez és azok űzéséhez kapcsolódó ismeretek bővítése. Mozgáskommunikáció. Teljesítményképes tudás szintjén birtokolják az atlétikában tanult alaptechnikákat Sajátítsanak el önvédelmi fogásokat, viselkedési mintákat a fenyegetettség elkerülésére. Alapozódjon meg az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktvitás igénye. Sportágak elsajátítása, törekvés új teljesítményre, kollektív sikerélmény, a tevékenység öröme. Értékes személyiségvonások fejlesztése. Kudarctűrés, a nehézségek leküzdése, kitartás, a monotónia tűrése, környezetkímélő magatartás. Az iskolai testnevelés és sportolás fő funkciója, hogy a gyermekek pszichoszomatikus fejlettségéhez és érdeklődéséhez igazoldó játékos mozgástevékenységgel gazdagítsa és fejlessze a tanulók mozgásműveltségét, továbbá pótolja az esetleges elmaradásokat. Koordinációs képességeiket fejlessze olyan szintre, hogy az alkalmassá tegye őket a későbbi hatékony mozgásos – cselekvéstanulásra, sportolásra, elégítse ki a tanulók mozgásszükségletét, fejlessze mozgásos cselekvési biztonságukat, alapvető mozgás- és feladatmegoldó képességüket. A testnevelés és sportolás sajátos eszközeivel hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanulók az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. Olyan fiatalokká, akik ismerik motorikus képességeiket, azok fejlesztésének, fenntartásának módját, ismerik és igénylik a mozgásos játék, versengés örömeit. Megbecsülik társaik teljesítményét, cselekvés biztosak, mozgásuk koordinált, esztétikus és kultúrált, felismerik a testnevelés és sport egészségügyi, prevenciós értékeit és a rendszeres fizikai aktivitás életmódjuk részévé válik. A tanuló életkorának és képességeinek megfelelő szinten szerezzen ismereteket az élő természet és az ember kapcsolatáról! A követelmények mozgósító hatása a testnevelésben akkor érvényesül, ha azok a tanulót erőfeszítésre késztetik, de nem kilátástalanok. Ezt csak differenciált követelményekkel érhetjük el. A testnevelés és sportkövetelményeit úgy kell kialakítani, hogy ne okozzanak hátrányos megkülönböztetést. Az önhibáján kívül hátrányos helyzetű tanuló is érezze, tiszteletben tartják személyiségét, segítik hátrányosságai felszámolását, értékelik igyekezetét, fejlődését.

249

Az iskolai testnevelés céljait a tanórán kívüli sportfoglalkozásokkal együtt képes csak teljesíteni. A tantervi követelményeknek megalapozó szerepük van a sportfoglalkozások tekintetében is. Az életkoruknak megfelelően fejlődjön keringési, légzési, mozgató rendszerük. Rendszeresen végezzenek mozgástevékenységet. A tanulók alkalmazás szintjén ismerjék a mozgástevékenységnek és a sportolásnak az egészséges életmódban betöltött szerepét. Aktív és egyre tudatosuló testmozgással előzzék meg a testtartási rendellenességek kialakulását. Fejlődő tendencia jellemezze kondicionáló és koordinációs képességüket. Érjenek el jelentős fejlődést maximális és gyorsasági erőben és alapálló-képességben. Motoros képességeiket fejlesszék, ez mutatkozzon meg atlétikai és tornateljesítményeikben. Ismerjék és alkalmazzák a képességeik fejlesztésére szolgáló eljárásokat. Fejlődjön izomérzékelésük, ritmus- és reakcióképességük, térbeli tájékozó képességük, labilis egyensúlyi helyzetben is növekvő biztonsággal uralják testhelyzetüket. A 9-12. évfolyamon az életpálya-építési kompetenciák fejlesztése a testnevelés tantárgy tanításában fontos szerepet kell, hogy betöltsön. Az idegrendszer, a keringés és az izmok felkészítése a terhelésre, a terhelés utáni regeneráció meggyorsítása, a reggeli ébredés utáni „stretching” beépítése a mindennapokba nagyon fontos. Az időkeret és óraszám meghatározásnál 33 hetes szorgalmi idővel Évfolyam Heti óraszám Évi óraszám Rendgyakorlatok Előkészítés, alapozás, prevenció Atlétika Torna Sportjátékok (röplabda, kosárlabda, labdarúgás) Küzdősportok vagy zenére végzett mozgás Természetben űzhető sportok Prevenció, relaxáció

0. 2 72 2 8 18 10 24

9. 2 72 2 8 18 10 24

10. 2 72 2 8 18 10 24

11. 2 72 2 8 18 10 24

12. 2 64 2 8 14 8 22

13. 2 64 2 8 14 8 22

6

6

6

6

6

6

3 3

3 3

3 3

3 3

3 1

3 1

250

Tananyag 0. évfolyam Évi óraszám: 72 óra Fejlesztési követelmények A testnevelés céljaként megfogalmazott alapvető követelmény minden tanuló számára, hogy az alkalmazás szintjén rendszeresen műveljék mindazon tanult tevékenységformákat, amelyekről tudják, hogy az egészség megőrzésében meghatározó szerepük van. Állandóan növeljék motorikus képességeik színvonalát (erő, gyorsaság, állóképesség) Alakuljon ki a tanulókban a mozgásos tevékenységformák hátterében lévő fizikai, biológiai, pedagógiai elvek megismerésének és értelmezésének szükséglete. Ismerjék a sporttörténet legfontosabb eseményeit, a világszínvonalon teljesítő versenyzőket, érdeklődjenek a magyar és a nemzetközi sportélet eseményei iránt. A tanuló szerezzen ismereteket az egészséges életmód lehetőségeiről! Érdeklődésének és életkorának megfelelően vegyen részt különböző sporttevékenységekben. Az érzelmek kezelése: siker-kezelés, kudarc-tűrés, kitartás A másokkal törődő ember jól tud viszonyulni a más közegből érkezettekhez, megértést mutatnak az általuk képviselt eltérő világszemlélet iránt Akarjanak önfeledten játszani és csapatban küzdeni, de vigyázzanak társaik testi épségére és tartsák be a játékszabályokat. Képességeinek és érdeklődésének megfelelően vállaljon szerepet a közös tevékenységekben. Rendgyakorlatok Alakzatok kialakítása. Sorakozó különböző alakzatokban. Testfordulatok helyben. Menet megindítása és megállítása. Minimális teljesítmények Értse a rendgyakorlatok jelentőségét.

Fegyelmezetten tudja követni az utasításokat. Előkészítés, alapozás, prevenció Zenés gimnasztika Tartásjavító, izomrendszer fejlesztő gyakorlatok. Általános és sokoldalú fejlesztő erősítő, nyújtó hatású 4-8 ütemű szabadgyakorlati alapformájú páros és társas gyakorlatok. Sok játék. Sportszeretet kialakítása. Minimális teljesítmények Tudjon 8-10, szabadgyakorlatot, kéziszer gyakorlatot tervezni és bemutatni. Atlétika – célgyakorlatok Futóiskola: futás térd- és sarokemeléssel. Szökdelő-, ugróiskola: galoppszökdelés váltott lábbal, indiánszökdelés váltott és pároskarú lendítéssel. Szökdelések egy lábon, váltott lábon, ezek kombinációi. Futó-ugró lépések.

251

Sorozatugrások helyből indulva és 3-4 lépés után. Fel- és leugrások zsámolyra, 3-4-5 részes szekrényre, átugrások az előbbi szereken egy, illetve páros lábon súlyterheléssel is. Ugrókötél-gyakorlatok. Dobóiskola: hajítások, lökések, vetések különböző állásokból, helyzetekből medicinlabdával, súlygolyóval, egyéb szerekkel. Forgatás, ívképzés helyből dobásokkal. A láb emelő, forgató mozgását hangsúlyozó dobások. Célbadobások. Futások Állórajtok, térdelőrajt, rajtversenyek 20-30 m távon. Fokozófutás, iramfutás. Gyorsfutás 60-100 m-en. Futóversenyek. Tartós futás. Ugrások Az egyes ugrástechnikák megismertetése.A választott ugrástechnikában a megfelelő felugrás (kar-, láblendítés, elrugaszkodás), légmunka, a talajraérkezés kialakítása. Magasugró és távolugró versenyek. Dobások Kislabdahajítás: távolba helyből és nekifutással, ívképzésre törekvéssel, 3 lépéses dobóritmus kialakításával. Dobóversenyek, célbadobás. Motoros képességek felmérése ősszel és tavasszal. Minimális teljesítmények Hajtsa végre az indítás jeleinek megfelelő mozgáselemeket. Legyen képes kitartóan futni. Önmagához mérten fejlődjön ugróügyessége. Helyből távolugrásban a fiú legalább 190 cm-es, a lány 170 cm eredményt érjen el. Torna jellegű feladatmegoldás A váll, a csípő valamint a csípőizület mozgáshatárát növelő nyújtó illetve lazító hatású, a láb elugró, a hasizom, a törzsizom, a kar húzó, a váll támasztó erejét növelő szabad kéziszer és szergyakorlatok különböző testhelyzetekben végzett gyakorlatok. Szekrényugrás: fiúk 4-5 rész – guruló átfordulás, felguggolás, leterpesztés lányok 3-4 rész – guggoló átugrás

Gerenda: Járás előre, oldalt, hátra. Hintalépés, mérleg. Átmenetek egyik testhelyzetből a másikba. Leugrás: függőleges repülés. Gyűrű: Függésben alaplendület.

252

Lendület előre zsugorfüggésbe. Lebegőfüggés. Emelés lefüggésbe. Függésben lendület hátra, homorított leugrás. Ritmikus sportgimnasztika: A ritmikus gimnasztika legalapvetőbb elemei (törekedve a végrehajtás pontosságára), járások, fordulatok, átugrások, testhelyzetek, ívestartások. Törekvés együttmozgásra a zenével. Egyszerű feladatok ugrókötéllel és labdával. Minimális teljesítmények Legyen képes egy-egy elem bemutatására, szükség szerint segítségadással. 3-4 elem összekapcsolása, kartartások, érintőjárás, hármaslépés. Lendület előre-hátra,homorított leugrás.

Mozgása mutasson összefüggést a zene sajátosságaival. Testnevelési és sportjátékok Váltóversenyek, akadályversenyek sportági feladatokkal. Labdás csapatjátékok. Kosárlabda: Alapmozgások labda nélkül és labdával. Egy és kétkezes átadások. Labdavezetés jobb és balkézzel. Ötletjáték két kosárra Labdarúgás: Labdavezetés belsővel. Álló és mozgó labda rúgásának technikai formái. Röplabda: Alkar és kosárérintés. Ötletjáték. Minimális teljesítmények Legyen képes aktívan részt venni egy sportjátékban. Ismerje az adott sportjáték játékszabályait. Természetben űzhető sportok Az iskola környezetét és az időjártást figyelembe véve a tanórák lehetőleg szabadtéren valósuljanak meg. Ezek mellett túrázási formák, téli sportok különböző helyváltoztatási eszközök (BMX, görkorcsolya, gördeszka, korcsolya, sí, kajak, kenu). Követelmény: rendszeresen folytasson szabadtéri sporttevékenységet. Önvédelem és küzdő sport Birkózás és további küzdősportok egyszerűbb elemei. aikido, szabadulás fogásokból, lefogásokból. Követelmény: értse meg, hogy a küzdősportok nem az agresszió eszközei, sajátítson el néhány önvédelmi fogást. Foglalkozások után. Prevenció, relaxáció Légzőgyakorlatok, a relaxáció egyszerűbb formái. A támasztórendszer deformációit megelőző, ellensúlyozó gyakorlatok. Követelmény: légzésszabályozás nyugalmi és stresszhelyzetekben.

253

A továbbhaladás feltételei Alakzatok felvétele a vezényszavaknak megfelelően. Gimnasztikai feladatok végrehajtása utasításra, néhány testtartást javító gyakorlat bemutatás utáni végrehajtása. Elemkapcsolatok végrehajtása választott szereken segítségadás mellett. A kondicionálási képességek szintjének javulása. Mérhető atlétikai teljesítményekben javulás, főleg a technikai végrehajtás tökéletesítése révén. Aktív részvétel egy természetben űzhető sportágban. Aktív részvétel a választott sportágakban. 9. évfolyam Évi óraszám: 72 óra Fejlesztési követelmények Rendszeresen végezzenek testedzést. Az érzelmek kezelése: siker-kezelés, kudarc-tűrés, kitartás fejlesztése. Állandóan növeljék motorikus képességeik színvonalát (erő, gyorsaság, állóképesség), hogy lehetővé váljon az atlétika, a torna, a sportjátékok, a küzdősportok ismereteinek elsajátítása a teljesítőképes tudás szintjén. Alakuljon ki a tanulókban a cselekvésbiztonság érzése, amely a mozgáskultúra eredményeként hozzájárul ahhoz, hogy a rendszeres fizikai aktivitás beépüljön életvitelükbe. A másokkal törődő ember jól tud viszonyulni a más közegből érkezettekhez, megértést mutatnak az általuk képviselt eltérő világszemlélet iránt Alakuljon ki a tanulókban a fizikai, biológiai, pedagógiai elvek megismerésének és értelmezésének szükséglete. Ismerjék a sporttörténet legfontosabb eseményeit, a világszínvonalon teljesítő versenyzőket, érdeklődjenek a magyar és nemzetközi sportélet eseményei iránt. Rendgyakorlatok Menet megindítása és megállítása. Menetsebesség és a lépéshossz változtatása járás közben. Alakzatok kialakítása Sorakozó különböző alakzatokban. Testfordulatok helyben. Minimális teljesítmények Értse a rendgyakorlatok jelentőségét. Fegyelmezetten tudja követni az utasításokat. Előkészítés, alapozás, prevenció Általános és sokoldalú fejlesztő erősítő, nyújtó hatású 4-8 ütemű szabadgyakorlati alapformájú páros és társas gyakorlatok. A biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika. Tartásjavító, izomrendszer fejlesztő gyakorlatok. Atlétika – célgyakorlatok Futóiskola: futás térd és sarokemeléssel, dzsoggolás, szkippelés, helyben haladással, kifutással, keresztező futás. futás hátrafelé

254

Ugró és szökdelő iskola: galopp, váltott lábú, indián, futó-ugró lépések Sorozatugrások: 3-4 lépés után Fel- és leugrások zsámolyra, 3-4-5 részes szekrényre, átugrások az előbbi szereken egy illetve páros lábon súlyterheléssel is. Ugrókötél gyakorlatok Dobóiskola, célbadobások Futások: rajtok, rajtversenyek 20-30 m-es távon. fokozó és iramfutás gyorsfutás 60-100 m-es távon, futóversenyek tartós futás Q felmérése Ugrások -magasugrás 3-5 lépés nekifutással lépő, guruló, hasmánt, flop technikák megismertetése - a választott ugrástechnikában a megfelelő felugrás (kar-láblendítés, elrugaszkodás), légmunka, a talajra érkezés kialakítása - magasugró versenyek - távolugrás guggoló, homorító technika - az elugrás biztosítása erőteljes elrugaszkodással, a kar- és láblendítés fokozásával - távolugró versenyek Dobások - kislabdahajítás - távolba helyből és nekifutással, ívképzésre törekvéssel, 3 lépéses dobóritmus kialakításával - dobóversenyek, célbadobások - súlylökés - fiúk 4-5 kg-os, lányok 3-4 kg-os súlygolyóval - lökő mozdulatok kialakítása, lökések helyből járásból, elfordulással oldalfelállásból - lökő versenyek Motoros képességek felmérése ősszel és tavasszal. Minimális teljesítmények Tudjon 8-10, szabadgyakorlatot, kéziszergyakorlatot tervezni és bemutatni. Hajtsa végre az indítás jeleinek megfelelő mozgáselemeket. Legyen képes kitartóan futni a fiú: 12 percig, a lány: 10 percig. Önmagához mérten fejlődjön ugróügyessége. Helyből távolugrásban a fiú legalább 190 cm-es, a lány 170 cm eredményt érjen el. Torna jellegű feladatmegoldás A váll, a csípő valamint a csípőizület mozgáshatárát növelő nyújtó illetve lazító hatású, a láb elugró, a hasizom, a törzsizom, a kar húzó, a váll támasztó erejét növelő szabad kéziszer és szergyakorlatok különböző testhelyzetekben végzett gyakorlatok. Talaj: Gurulóátfordulás sorozatban előre-hátra különböző kiindulóhelyzetekből, különböző befejező helyzetekbe. Emelés fejállásba, gurulás előre állásba. Fellendülés kézállásba. Kézentáfordulás oldalt mindkét irányba. Mérlegállás. Összefüggő gyakorlatok.

255

Szekrényugrás: fiúk 4-5 rész – guruló átfordulás, felguggolás, leterpesztés, terpeszátugrás lányok 3-4 rész – guggolóátugrás Gerenda: Járás előre, oldalt, hátra. Különböző testhelyzetek: állások, térdelés, guggolás, fekvőtámasz, fekvések, stb. Átmenetek egyik testhelyzetből a másikba. Felugrás mellső oldalállásból ez láb átlendítésével. Leugrás: függőleges repülés. Összefüggő gyakorlatok. Gyűrű: Függésben alaplendület. Lendület előre zsugorfüggésbe. Lebegőfüggés. Emelés lefüggésbe. Zsugorfüggésből emelés lefüggésbe. Ereszkedés hátsó függésbe és visszahúzás. Függésben lendület hátra, homorított leugrás. Összefüggő gyakorlatok. Ritmikus sportgimnasztika: A ritmikus gimnasztika legalapvetőbb elemei (törekedve a végrehajtás pontosságára), járások, fordulatok, átugrások, testhelyzetek, ívestartások. Törekvés együttmozgásra a zenével. Egyszerű feladatok ugrókötéllel és labdával. Minimális teljesítmények Legyen képes egy-egy elem bemutatására, szükség szerint segítségadással. Testnevelési és sportjátékok Váltóversenyek, akadályversenyek sportági feladatokkal. Labdás csapatjátékok. Kézilabda: Labdavezetés mindkét kézzel, egykezes átadások, kapura lövés egy leütéssel, védőjátékos mozgása, játékhelyzetekben emberfölény kihasználása 2:1, 3:2, 4:3 elleni helyzetek esetében, ötletjáték. Kosárlabda: Alapmozgások labda nélkül és labdával. Egy és kétkezes átadások. Labdavezetés jobb és balkézzel. Kosárra dobás állóhelyből, fektetett dobás. Játékhelyzetek 1:1, 2:1 elleni támadás és védekezés. Ötletjáték két kosárra. Labdarúgás: Labdavezetés belsővel. Fejelés. Álló és mozgó labda rúgásának technikai formái. Laza emberfogás posztok szerint. A védőjátékos helyezkedése. Játékhelyzetek 2:1. 3:2, elleni játék. Röplabda: Játék kosár- illetve alkarérintéssel 1:1 ellen csökkentett területen. Játék 9x9 m-es pályán, alkar- és kosárérintéssel. Nyitás alsó vagy felső nyitással. Ötletjáték.

256

Minimális teljesítmények Legyen képes aktívan részt venni egy sportjátékban. Ismerje az adott sportjáték játékszabályait, és azokat alkalmazza a különböző taktikai megoldásoknál. Természetben űzhető sportok Az iskola környezetét és az időjártást figyelembe véve a tanórák lehetőleg szabadtéren valósuljanak meg. Ezek mellett túrázási formák, téli sportok különböző helyváltoztatási eszközök (BMX, görkorcsolya, gördeszka, korcsolya, sí, kajak, kenu). Követelmény: rendszeresen folytasson szabadtéri sporttevékenységet. Önvédelem és küzdő sport Birkózás és további küzdősportok egyszerűbb elemei. aikido, szabadulás fogásokból, lefogásokból. Követelmény: értse meg, hogy a küzdősportok nem az agresszió eszközei, sajátítson el néhány önvédelmi fogást. Foglalkozások után. Prevenció, relaxáció Légzőgyakorlatok, a relaxáció egyszerűbb formái. A támasztórendszer deformációit megelőző, ellensúlyozó gyakorlatok. Követelmény: légzésszabályozás nyugalmi és stresszhelyzetekben. A továbbhaladás feltételei Alakzatok felvétele a vezényszavaknak megfelelően. Gimnasztikai feladatok végrehajtása utasításra, néhány testtartást javító gyakorlat bemutatás utáni végrehajtása. Elemkapcsolatok végrehajtása választott szereken segítségadás mellett. A kondicionálási képességek szintjének javulása. Mérhető atlétikai teljesítményekben javulás, főleg a technikai végrehajtás tökéletesítése révén. Aktív részvétel egy természetben űzhető sportágban. Aktív részvétel a választott sportágakban.

10. évfolyam Évi óraszám: 72 óra Belépő tevékenységformák Az óra szervezéséhez szükséges vezényszavak, alakzatok használata. Különböző sebességű járások, futások, átmenetek végrehajtása. Sokféle gimnasztikai alapforma, illetve kéziszer gyakorlat ismerete, 2-3 alapforma alkalmazása. Toleranciára nevelésfontossága, másság elfogadása. Felkészülés a felnőtt szerepekre. Az érzelmek kezelése: siker-kezelés, kudarc-tűrés, kitartás fejlesztése. Az aktív állampolgári léthez és a társadalomban való civil szerepvállalásához van szükség. Ennek megfelelően a megjelenő tevékenységek –megcélzott képességterületek mellett – hangsúlyozottan fejlesztik az információkezelés, a véleményalkotás és a döntés képességét, a

257

vitakészséget, a szociális érzékenységet, a konfliktuskezelő és problémamegoldó képességet, s ösztönöznek a helyi társadalom életében való aktív részvételre. A helyes testtartást javító gyakorlatok használata. A kondicionális képességek (különösen az erő- és az állóképesség) a tanulók kiinduló szintjéhez igazított fejlesztése. Az atlétikai mozgásanyagból a futások, dobások és ugrások választott technikáinak gyakorlása, javítása, törekvés a mérhető teljesítmények növelésére. A torna választott szerein elemkapcsolatok önálló összeállítása, törekvés pontos végrehajtásra. A választott sportjátékokban a tanult technikai elemek tudatos alkalmazása, a játékszabályok ismerete. A természetben űzhető sportágak közül lehetőség szerint legalább egynek a gyakorlása. Küzdősportok technikai elemeinek gyakorlása. Folyamatos úszás mindkét választott úszásnemben. Ritmikus gimnasztika. Rendgyakorlatok Az alakiság célszerűségének elfogadása. Tudatos, fegyelmezett magatartás kialakítása. Minimális teljesítmények Értse a rendgyakorlatok jelentőségét. Fegyelmezetten tudja követni az utasításokat. Előkészítés, alapozás, prevenció Az egész testet általánosan fejlesztő, nagyobb izomcsoportokra, illetve testrészekre erősítő és nyújtó hatású, valamint összetett 4-8 ütemű szabad, illetve szabadgyakorlati alapformájú páros, kézi szer, szergyakorlatok. Követelmény: önálló bemelegítő gyakorlatokat tudjon bemutatni 6-7 perc időtartamban. Zenés gimnasztika. Minimális követelmények Tudjon 8-10, szabadgyakorlatot, kéziszer gyakorlatot tervezni és bemutatni. Atlétika – célgyakorlatok Az előző évben tanult anyag, csak az intenzitásban, időtartamban és ismétlésszámban történik változás. Futások Gyorsfutás 60-100 m-es távon, rajtgyakorlatok, rajtversenyek, váltófutás 1 és 2 kezes váltás, fokozó futás, iramfutás, tartósfutás, Q felmérése Ugrások 5-7 lépés nekifutással. Magasugrás: választott technika tökéletesítése, különös tekintettel a kitámasztásra, felugrásra és a légmunkára, magasugróversenyek Távolugrás: választott technika csiszolása, sodródás, távolugróversenyek Dobás Kislabdahajítás: a labda hosszú távon történő gyorsítása, 5 lépéses, majd lendületszerzéssel való dobóritmus kialakítása, ívképzés, dobóversenyek Súlylökés: becsúszásos, háttal felállással. fiúk 4-5 kg-os, lányok 3-4 kg-os súlygolyóval. Előfeszített helyzet kialakítása, két lábtámaszos helyzet. Súlylökő versenyek.

258

Motoros képességek felmérése ősszel és tavasszal. Minimális teljesítmények Hajtsa végre az indítás jeleinek megfelelő mozgáselemeket. Legyen képes kitartóan futni a fiú: 12 percig, a lány: 10 percig. Önmagához mérten fejlődjön ugróügyessége dobókészsége. Tornajellegű feladatmegoldások A 9. évfolyam anyagának nagyobb hatásfokkal történő végrehajtása. Talaj Fellendülés futólagos kézállásba, gurulás előre állásba. Kézentáfordulás oldalt. Fejen- és kézenátfordulás. Repülő gurulóátfordulás. Összekötő elemekként a fiúk a gimnasztika, a lányok a ritmikus gimnasztika elemeit használják. Szekrényugrás Fiuk – hosszában (4-5 rész) terpeszátugrás, guggoló átugrás Lányok – hosszában (4-5 rész) felguggolás, leterpesztés, keresztben zsugorkanyarlati átugrás mindkét oldalra. Gerenda Érintőjárás, hintajárás, hármaslépés 1800 fordulat kétlábonállásban, guggolásban. Különböző állások és testhelyzetek. Felugrás mellső oldalállásból egy lábátlendítássel oldalülőtámaszba egy combon. Leugrás, függőleges repülés különböző feladatokkal. Összefüggő gyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával. Gyűrű Vállátfordulás előre. Függésben lendület előre, terpeszleugrás hátra. Hátsómérleg-kísérletek. Összefüggő gyakorlat.

RSG, vagy aerobik A lányok a tornaanyagához kapcsoltan az RSG mozgásanyagából állások, lépések, járástípusok, ugrások, törzs és kézi szergyakorlatok, valamint ezek kombinációja. Követelmény: tudja követni a zene ritmusát. (Kartartások, hármaslépés, hintajárás, érintőjárás, galoppszökdelés.) Minimális teljesítmények Legyen képes egy-egy elem bemutatására, szükség szerint segítségadással. 3-4 elem összekapcsolása, kartartások, érintőjárás, hármaslépés. Lendület előre-hátra, hátsó függés, homorított leugrás. Mozgása mutasson összefüggést a zene sajátosságaival. Testnevelés és sportjátékok Kézilabda Labdavezetés, egyszerű lövő, átadó cselek, védelem széthúzása gyors adogatással, kapura lövés futásból és felugrásból, bűntető dobás, ötletjáték. Kosárlabda Az 1:1, 2:2 elleni játékban betörések, befutások, dobások kialakítása.Emberfogásos védekezés. Fektetett dobás futás közben átvett labdával. Labdavezetés irányváltoztatással. Pattintott és egykezes átadások. Ötletjáték.

259

Labdarúgás Rövid és hosszú átadások. Labdavezetés közben irányváltoztatás, megállás, a védőtől való szabadulás szándékával.. Belső csűdrúgás. Ötletjáték. Röplabda Pattintó alkar és kosár érintés, ütőmozdulat felugrásból, egyéni sánc, magas ívű feladás kosárérintéssel. 3:3 Ötletjáték. Ütőmozdulattal átütés a talajról felugrásból. Leütés felugrásból. Alsó vagy felső nyitás. Minimális teljesítmények Legyen képes aktívan részt venni egy sportjátékban. Tudja alkalmazni az alapvető technikai elemeket, és azok taktikai alkalmazásában rejlő fontosabb kombinációkat. Természetben űzhető sportok Az atlétika megoldható mozgásanyagát, a sportjátékok erre alkalmas elemeit és a képességfejlesztés gyakorlatanyagát a lehetőségekhez képest a szabadban kell megoldani. Minimális követelmény A szabadban végzett mozgás váljék természetes igényévé, sajátítsa el a túrázáshoz szükséges ismereteket és mozgáskészletet. Rendszeresen folytasson szabadtéri sporttevékenységet Önvédelem, küzdősportok A judo és aikido legalapvetőbb gyakorlatai: esések, gurulások, szabadulások fogásból. Követelmény: sajátítson el további fogásokat. Prevenció, relaxáció Légző gyakorlatok. A relaxáció egyszerűbb formái. A támasztórendszer deformáltságait megelőző, ellensúlyozó gyakorlatok. Követelmény: tudjon relaxálni, nyugtató légző gyakorlatot végezni. A továbbhaladás feltételei Önálló szabadgyakorlat tervezése és végrehajtása, a testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. Aktív részvétel a választott sportjátékokban, szabályok szerinti játék. Kéziszergyakorlatok végrehajtása utasításra. A kondicionálási képességek szintjének megtartása, illetve javulása, javulás a mérhető atlétikai teljesítményekben, a technika végrehajtása, tökéletesítése.

11. évfolyam Évi óraszám: 72 óra Belépő tevékenységformák Reálisan kitűzhető kompetenciafejlesztési célok egyes diákoknak a szintjén történjen. A társas jelenségek iránti kíváncsiság és nyitottság, a tolerancia, a szolidaritás, a véleményformálási és cselekvési autonómia, a közösség életében való aktív részvételre és a felelősségvállalásra való hajlandóság fejlesztése a cél. Társas élmények nyújtása és különféle közösségi gyakorlatok révén, érzékelhető mértékben megerősíteni a tanulókban a szabálykövetés és a szabályalkotás képességét, az empátiát és az együttműködés képességét, a kritikai gondolkodás, a véleményalkotás és a döntés képességét,

260

valamint a konstruktív konfliktuskezelés és a hatékony problémamegoldás képességét kell fejlesztenünk. Az érzelmek kezelése: siker-kezelés, kudarc-tűrés, kitartás fejlesztése. Az óra szervezéséhez, valamint az ünnepségek (iskolai, sport, torna) lebonyolításához szükséges vezényszavak, alakzatok, vonulások pontos alkalmazása. Szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú kéziszer, társas és szergyakorlatok alkalmazása (3-4 alapforma, 8-16 ütem). A helyes testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. A kondicionális képességeknek (az erő, az állóképesség és a gyorsaság) a tanulók kiinduló szintjéhez igazított fejlesztése. Az atlétikai mozgásanyagban a technikai szint stabilizálása, a mérhető teljesítmények növelése. Tornában a választott szergyakorlatok esetében 3-4 elemből álló gyakorlatsor folyamatos végrehajtása. A választott sportjátékban a tanult technikai elemek, taktikai megoldások alkalmazása játékban. Pontos szabályismeret. Rendgyakorlatok A menet irányának változtatása egyes, kettes, stb. oszlopban járás közben. Testfordulatok járás közben. Fejlődések, szakadozások járás közben. Vonulások, ellenvonulások, keresztező ellenvonulások járás közben. Minimális követelmény Értse a rendgyakorlatok jelentőségét. Fegyelmezetten tudja követni az utasításokat. Előkészítés, alapozás, prevenció A 10. évfolyam előírásai szerint, de már 3-4 alapformát tartalmazó és 8-16 ütemű gyakorlatok alkalmazásával. Biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika. Minimális követelmény Tudjon 8-10 szabadgyakorlatot, kéziszergyakorlatot tervezni és bemutatni. Atlétika Erőfejlesztő gyakorlatok: Láberő: térdhajlítások, nyújtások, szökdelések, felugrások, átugrások szerrel, szereken, és lépcsőn egy- illetve páros lábon. Karerő: kötélmászás, függeszkedés, vándorfüggeszkedés. A törzsizomzatot erősítő gyakorlatok: szerek és kéziszerek felhasználásával has- hát- és oldalizom-erősítő gyakorlatok. Gyorsaság fejlesztése: a tanult mozgásanyag végrehajtásában gyorsaságra való törekvés. Rajtgyakorlatok, időre történő futások, felmászások, átbújások, stb. Állóképesség fejlesztése: a terhelés és pihenés szakaszos változtatásával az erőt, gyorsaságot fejlesztő gyakorlatok. Közepes iramú futás, egyenletes ritmusra törekvés. Résztávok futása, 100-150 m pihenőkkel való ismételt lefutása. Hosszabb távon a futás és gyaloglás arányának kialakítása, a gyaloglás arányának fokozatos csökkentése, a táv folyamatos lefutása. Futások Gyorsfutás 60-100 m-es távon. Rajtversenyek álló és térdelő rajttal 30 m-es távon. Fokozó futás, iramfutás. Ugrások Magasugrás: a választott technikával. Magasugróversenyek, Távolugrás: a választott technikával. A nekifutás távolságának kimérése tapasztalat alapján. Távolugró versenyek.

261

Dobások Kislabdahajítás: néhány lépésből, majd kimért nekifutásból a gerelyhajításnak megfelelő végrehajtásra törekvés. Dobóversenyek. Súlylökés: háttal felállásból, becsúszással, a szer minél hosszabb úton történő gyorsításával. Súlylökő versenyek Motoros képességek felmérése ősszel és tavasszal. Minimális követelmény Javuljon futó-, ugró-, és dobóteljesítménye és technikája az előző évfolyamokhoz képest Tornajellegű feladatmegoldások A vállöv valamint a csípőizület mozgáshatárát növelő nyújtó illetve lazító hatású gyakorlatok, passzív lazító gyakorlatok alkalmazása társ segítségével. Talaj Ülésből gurulás hátra kézállás felé. Befejező helyzetek. Fellendülés kézállásba. Fejbillenés, fejenátfordulás. Összefüggő gyakorlatok. Szekrényugrás Fiú: hosszában (5 rész) felguggolás, fejenátfordulás. Lány: széltében (5 rész) guggoló átugrás, hosszában (4 rész) felguggolás, fejen átfordulás. Gerenda Felugrás oldal-guggoló támaszba. Keringőjárás. Felugrással lábtartáscsere. Gurulóátfordulás előre. Futólépések. Összefüggő gyakorlat. Gyűrű Húzódás-tolódás támaszba. A 9-10. évfolyam anyagának gyakorlása. Összefüggő gyakorlatok. Ritmikus gimnasztika Törzsívek állásban. Támadó-, védőállások. Galoppszökdelések. Szökkenő hármas lépés. Keringőlépés hátrafelé. 180-360 fokos fordulatok. Egyszerű elemek végrehajtása karikával és labdával. Összefüggő gyakorlat. Minimális követelmény Koordinációs készsége fejlődjön. 3-4 elem összekapcsolása, kartartások, érintőjárás, hármas lépés. Lendület előre-hátra, hátsó függés. Mozgása mutasson összefüggést a zene sajátosságaival. Testnevelés és sportjátékok Kézilabda Betörés a védelemből kilépő, védőtől üresen hagyott területre. Kapura lövés felugrással labdavezetésből, kapott labdával. Kosárlabda A 9. évfolyamon tanult módon emberfogásos védekezés. Laza és szoros emberfogás. 2:2. 3:3 elleni játék, adogatások, labdavezetés és dobások védővel szemben. Tempódobás Játék egy és két kosárra.

262

Labdarúgás Földről felpattanó labda toppolása a lábfej belső részével, helyben és mozgás közben. A labda elhúzása állóhelyben ráfutó társ elől. Játék kispályán. Röplabda Leütés sánc nélkül, illetve kettős sánc alkalmazásával. Leütés védése alkarérintéssel. Mini röplabda a 10. évfolyam anyaga szerint. Játék versenyszabályokkal, törekedve az állandó mozgásra támadásban és védekezésben is. Minimális követelmény Legyen képes aktívan részt venni egy sportjátékban. Tudják alkalmazni az alapvető technikai elemeket, és azok taktikai alkalmazásában rejlő fontosabb kombinációkat. Természetben űzhető sportok A téli sportok és játékok a tájfutás a különböző túrázási formák, oktatása, űzése tanórán kívül. Minimális követelmény Rendszeresen végezzen sport jellegű mozgástevékenységet a szabadban. Önvédelmi és küzdősportok Birkózás, judo alapvetően védekező elemei, illetve a hátrányos helyzetekből mind jobb kikerülés gyakorlása. Az elkerülhetetlen támadások elleni célszerű védekezés. Prevenció, relaxáció Minimális követelmény Tudatosan alkalmazzon preventív relaxáló gyakorlatokat. A továbbhaladás feltételei Az ünnepségeken használt alakzatok és vonulások felvétele a vezényszavaknak megfelelően. Nyolcütemű alapformát tartalmazó kéziszer- és társas gyakorlatok végrehajtása utasításra, 4-8 ütemű szabadgyakorlatokból álló gyakorlatsor tervezése és végrehajtása, a testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének megtartása, illetve javulása. Mérhető atlétikai teljesítményekben javulás, a technikai végrehajtás stabilizálása. A választott szereken rövid gyakorlatsor végrehajtása segítségadás mellett. Aktív részvétel két választott sportjátékban, a szabályok szerinti játék. Aktív részvétel egy természetben űzhető sportágban.

12-13.évfolyam Évi óraszám: 64 óra Társas élmények nyújtása és különféle közösségi gyakorlatok révén, érzékelhető mértékben megerősíteni a tanulókban a szabálykövetés és a szabályalkotás képességét, az empátiát és az együttműködés képességét, a kritikai gondolkodás, a véleményalkotás és a döntés képességét, valamint a konstruktív konfliktuskezelés és a hatékony problémamegoldás képességét fejlesztése. A pozitív önértékelés optimista érzéseket jelent önmagunkkal kapcsolatban. Megnyilvánul abban, hogy az ember inkább pozitívan, mint negatívan gondolkodik önmagáról, és gyakrabban él át pozitív, mint negatív érzelmeket.

263

A szükséges komplex tudás (ismeretek, attitűdök, készségek és képességek) kialakítása és az értékek közötti választás gyakorlása révén képessé tenni a tanulókat arra, hogy az életkoruknak megfelelő mélységben mindenkor el tudjanak igazodni az őket körülvevő, szűkebb és tágabb világban, illetve érvényes, és a maguk számára megnyugtató módon értelmezni tudják annak jelenségeit. A diákok információkezelési, gondolkodási, kommunikációs és önkifejezési képességeinek fejlesztése. Segítsük elő a szülők és gyermekeik közötti egészséges kommunikációt. Annak elősegítése, hogy a diákok pozitív életszemlélettel, az egészséges és biztonságos életvitelre való képességgel és reális jövőképpel rendelékező fiatalokká, majd önmagukkal és környezetükkel harmóniában élő, tevékeny felnőttekké váljanak. Fontos az érzelmek tudatossága, hogy az ember helyesen ismeri fel, és helyesen azonosítja saját érzelmeit. Az autonóm személy számára fontos, hogy miközben valamilyen módon viselkedik, azalatt úgy érezze, hogy döntéseit/választásait érdeklődése és értékei határozzák meg, és szabadon, a maga stílusában és/vagy módján teheti azt, amit tesz, döntései/választásai pedig valódi énjét fejezik ki. A hitelesség hajlandóság arra, hogy védekezés nélkül szembenézzünk önmagunkkal, vállalva erősségeinket és korlátainkat. A hibák, tökéletlenségek, tudásban való hiányosságok, és más korlátok elismerésében (reálisan szemlélve és elfogadva ezeket), saját erősségek felismerésében és nagyra értékelésében nyilvánul meg. Az érzelmek kezelése: siker-kezelés, kudarc-tűrés, kitartás fejlesztése. Az utolsó két évfolyam együtt kerül tárgyalásra, mert a továbbiakban a nemzeti alaptanterv sem ad meg kötelező tananyagot. Már nincs szükség új anyagrészek oktatására. Az elmúlt 10 év alatt lehetőség nyílott nagyon sok sportág alapjainak biztos elsajátítására. Megfelelő mértékben bővült a tanulók sportokkal kapcsolatos ismerete is. A már eddig tanultakat alkalmazza mind szinten tartás, mind kondicionális képzés, mind a sport iránti igények kielégítésében.

Belépő tevékenységformák Az óra szervezéséhez, a rendezvények lebonyolításához szükséges vezényszavak, alakzatok, vonulások alkalmazása. A szabadgyakorlati alapformájú gimnasztikai kéziszer-, társas, pad-, bordásfal-gyakorlatok alkalmazása. A helyes testtartást javító gyakorlatok önálló használata. A kondicionális képességek fejlesztése. Az atlétikai mozgásanyag stabil végrehajtása, versenyzés. Tornában a választott szergyakorlatok esetében 3-4 elemből álló gyakorlatsor folyamatos végrehajtása a választott sportjátékokban (legalább kettőben) a tanult technikai elemek, taktikai megoldások alkalmazása, játékban pontos szabályismeret. Aktív részvétel a természetben űzhető sportágakban. Küzdősportokban a páros küzdelmek tanult technikai elemek gyakorlása, versenyzés. A birkózás és a dzsúdó technikai elemei, illetve a sportjátékok esetében az egyes játékhelyzetek – emberfogás és területvédekezés esetén – alkalmazása valós játékszituációban.

264

Rendgyakorlatok Futólépés egyes, kettes stb. oszlopban ütemtartással. Testfordulatok helyben futás és futás közben. Fejlődések, szakadozások futás közben. Vonulások, ellenvonulások, keresztező ellenvonulások futás közben. Minimális követelmény Értse a rendgyakorlatok jelentőségét. Fegyelmezetten tudja követni az utasításokat. Előkészítés, alapozás, prevenció 3-4 alapformát tartalmazó és 8-16 ütemű szabad, illetve szabadgyakorlati alapformájú kéziszer- és szergyakorlatok alkalmazásával. Biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika Minimális követelmény Tudatosodjon a tanulóban, hogy minden fizikai tevékenység előtt a szervezetnek szüksége van a bemelegítésre. Az ismert gyakorlatok végzése egyben alkalmas képességfejlesztésre. Legyen felkészült az önálló bemelegítésre. A bemelegítésnél alkalmazott gyakorlatokat célszerűen válassza ki.

Atlétika Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális cél- és képességfejlesztő, erőfejlesztő gyakorlatok. Dinamikus láberő: térdhajlítások, nyújtások, szökdelések, felugrások, átugrások szerek felhasználásával, szerterheléssel is. Karerő: dobások 3-5 kg-os medicinlabdával a szer súlyának és az ismétlésszámnak a növelésével. Kötélmászás, függeszkedés, vándorfüggeszkedés. A törzsizomzatot erősítő gyakorlatok: szerek, és kéziszerek felhasználásával has-, hát- és oldalizom-erősítő gyakorlatok az ismétlésszám és az intenzitás változtatásával. Gyorsaság fejlesztése: rajtgyakorlatok és versenyek különböző kiinduló helyzetekből. Összetett feladatok gyors végrehajtása szerek felhasználásával és szereken végezve. Állóképesség fejlesztése: a terhelés és a pihenés változtatásával az erőt, gyorsaságot és ügyességet fejlesztő gyakorlatok végzése. Résztávok ismételt lefutása pihenési idő közbeiktatásával. Futások Gyorsfutások 100 m-es távon, futóversenyek 60-100 m-en, rajtversenyek 30 m-en, fokozó és iramfutás, váltóversenyek. Q felmérése. Ugrások Magasugrás választott technikával, egyéni technikára való törekvés, a technika folyamatos javítása az ugrás egyes elemeinek tökéletesítésével, az optimális egyéni nekifutás kialakításával, magasugró versenyek. Távolugrás Guggoló vagy ollózó technikák, ugróteljesítmény növelése. Hármasugrás technikai elsajátítása, távolugróversenyek. Dobások Kislabdahajítás A technika tökéletesítése, távolságra való törekvés teljes nekifutással. Dobóversenyek

265

Súlylökés A technika csiszolása. A szer lökésének helyes iránya, szöge. Dobóversenyek Motoros képességek felmérése ősszel és tavasszal. Minimális követelmény Vegyék figyelembe, hogy a teljesítmények az összetevők (technika - taktika, energiatényezők) szoros egységét kívánják meg. Ezek figyelembe vételével törekedjenek egyéni teljesítményüket a megfelelő teljesítményjellemző (feladat-megoldási mód, erőnlét, akarati tényezők) változtatásaival növelni. Tornajellegű feladatmegoldás Egyénileg végzett speciális nyújtás, lazítás, erősítés. Az egyensúly érzék fejlesztése célgimnasztikai gyakorlatokkal. Talaj Kézenátfordulás. A 9-12. évfolyamon tanult elemek változatos összekapcsolásával gyakorlatsor összeállítása, összekötő elemek felhasználásával. Szekrényugrás Fiú: hosszában (5 rész) keresztben, fejenátfordulás. Lányok: keresztben (5 rész) az eddig tanult elemek, fejenátfordulás. Gerenda Felugrás terpesz-talptámaszba. Keringőlépés 180 fokos fordulattal. Az előző osztályokban tanult elemekből egyéni gyakorlatsor összeállítása. Gyűrű A 9-11. évfolyam anyagának gyakorlása. Összefüggő gyakorlat bemutatása. RSG, aerobik Keringőlépés 180 fokos fordulatokkal. Átmenetek egyik törzsívből a másikba. Az eddig tanult mozgásanyag egyéni elképzelés szerinti összekapcsolása és variálása. Követelmény: mozgása legyen harmonikus, a gyakorlat elemeinek végrehajtása pontos, megtervezett és a zene ütemére történjék. Minimális követelmény Koordinációs készsége fejlődjön. 3-4 elem összekapcsolása, kartartások, érintőjárás, hármas lépés. Lendület előre-hátra, hátsó függés. Mozgása mutasson összefüggést a zene sajátosságaival. Testnevelés és sportjátékok

Kézilabda Kapura lövés szélről és beugrással. 5+1 védekezés, területvédekezés gyakorlása, ötletjáték. Kosárlabda Területvédelem (2:3), a védőterület felosztása, a védőjátékosok mozgása, helyezkedés a kijelölt területen, területvédekezés elleni játék. Különböző zónák 2:3, 1-3-1. Ötletjáték.

266

Labdarúgás Területvédelem, cselek, szabadulás a védőtől egyszerű labdás cselekkel. Rálépős csel, indulást, elhúzást utánzó cselek. Ötletjáték. Röplabda Leütés és mentés technikájának javítása, sánc mögötti területvédelem, felsőnyitás, ötletjáték. Minimális követelmény Javuljon a tanulók játékkészsége a területvédekezésben és az ellene való játékban. Használják növekvő biztonsággal és változatosan a tanult technikai elemeket. A természetben űzhető sportok A 9-11. osztályokban tanultak gyakorlatai. Minimális követelmény Kedveljék a túrázást, szervezzenek önállóan kirándulásokat, kezdeményezzék osztály- és baráti keretekben a táborozást, túrázást. Önvédelem, küzdősportok Grundbirkózás szabályai, versengések súlycsoportonként. Küzdőjátékok. Fiúknak ökölvívás alapelemeinek ismerete. Prevenció, relaxáció A 9-11. osztályokban tanult gyakorlatok továbbfejlesztése. A továbbhaladás feltételei Alakzatok és vonulások végrehajtása a vezényszavaknak megfelelően. Nyolcütemű, két alapformát tartalmazó pad- és bordásfalgyakorlatok végrehajtása utasításra, 4-8 ütemű szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatokból álló kéziszeres gyakorlatsor tervezése és végrehajtása a testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének megtartása illetve javulása. A választott szereken rövid gyakorlatsor végrehajtása. Aktív részvétel két választott sportjátékban, szabályok szerinti játék. Aktív részvétel egy természetben űzhető sportágban. Értékelési módszerek A testnevelés osztályzat összetevői Ismeret teljesítmény Osztályzat Technika szervezés

fejlődés taktika

Az értékelés területei: a tanuló aktivitásának, magatartásának, viselkedésének, cselekedetének értékelése; (tanórai, tanórán kívüli) iskola szabadidős egyesületi tevékenységeken

267

motoros képességek (erő, állóképesség, gyorsaság, hajlékonyság) és a főbb testtájak teljesítményszintjének mérése sportági feladatok, mozgástechnikák értékelése. Az értékelés módjai a tanuló folyamatos megfigyelése a tanulói aktivitás folyamatos ellenőrzése és értékelése tematikus ellenőrzések objektív tesztek és sportági teljesítmények mérése. Tanulóink tudásáról, testi felkészültségéről, készségeik, képességeik színvonaláról reális képet csak olyan objektív mérések segítségével kaphatunk, amelyek lehetővé teszik: a tanuló aktuális teljesítményszintjének felmérését (kiindulási alap) a tanuló önmagához való viszonyítását a tanuló teljesítményében bekövetkezett változások nyomon követését a tanári, tanulói munka eredményességének vizsgálatát a tanuló teljesítményének mások teljesítményéhez, különböző szintű (iskolai, megyei, országos) standardokhoz való viszonyítást. Beszámoltatás a tanulói aktivitás értékelése negyedévenként 1-1 osztályzattal; a motoros képességek felmérése évente kétszer ősszel és tavasszal, 1-1 osztályzattal; sportági feladatok értékelése (félévenként és sportáganként 3-4 témában); sportági teljesítményértékek mérése és értékelése (félévenként, sportáganként 1-1 osztályzattal értékelve); gimnasztikai gyakorlatsor megtervezése, bemutatása (félévenként 1-1 alkalommal). alapvető szabályismeret sportáganként. Az értékelés szempontjai 1. Az őszi-tavaszi fizikai felkészültség mérésének alapja az országos standardokban meghatározott szintek teljesítése + az előző időszakokhoz mért javulása értékelve. 2. Az atlétikai teljesítmények értékelésének szempontjai: az elsajátított technikai szint + az elért eredmény. 3. A tornagyakorlatok elbírálásánál az egyes elemek nehézségi foka illetve a gyakorlatok száma is a végrehajtás minősége a meghatározó. 4. A labdajátékok technika elemeinek tanulása alkalmával a helyes végrehajtás és az eredményesség a fontos. 5. A gimnasztikai gyakorlatsor bemutatásakor az értékelés alapja: az elemek nehézsége, a bemutatás minősége, sorrendisége, illetve a gyakorlat ideje. 6. Az időszakos (negyedévenkénti) értékelés alapja a tanulói aktivitás, órai fegyelem, illetve diák versenyeken való részvétel. 7. A szakosztályok (külső) munkájában eredményesen illetve rendszeresen sportolók tevékenysége félévenként szintén értékelésre kerül. Az őszi-tavaszi felmérések témája és szintje Megnevezés Cooper futás Helyből távolugrás

Fiúk 180 - 260

Lányok 160 – 220

268

Pont 0 - 10,5

Kétkezes dobás hátra Karhajlítás függésben Felülés Törzsemelés Összesen

7,5 - 14,2 16 - 86 50 - 112 41 – 97

5,1 - 9,9 11 – 74 50 – 112 37 – 87

0 - 10,5 0 - 10,5 0 - 10,5 0 - 10,5 0-140

Értékelés: 0 – 40 40-60 60-80 80-100 100-140

Gyenge elégtelen Elégséges Közepes Jó Jeles

A sportágankénti minimumkövetelmények Atlétika – felmérés alapján Torna – előírt elemek gyakorlatsorok végrehajtása sok hibával Labdajátékok – csak lépésben, pontatlanul hajtja végre a tanított elemeket. Játékhelyzetekben nem tudja alkalmazni ezeket. Elemei szabályokkal nincs tisztában. A sportágankénti optimum követelmények Atlétika – felmérések alapján. Torna – előírt gyakorlatok magabiztos, tartáshibák nélküli, segítség nélküli végrehajtása. Labdajátékok – mozgásban, szép kivitellel pontosan végre tudja hajtani a tanított elemeket, kreatívan tudja alkalmazni játékhelyzetekben a tanult technikai és taktikai elemeket.

Eszközök és felszerelések

Sportudvar 3 x 9 m-es ugrógödör. Tornaterem 15 x 24 m magas 360 m2 Eszközszükséglet Tornapad Bordásfal Ugrószőnyeg Ugródomb Talajszőnyeg Ugrózsámoly

Előírt meglévő 10 db 10 db 4 db 1 db 2 db 8 db

269

Ugrószekrény és ugródeszka Mászórúd, mászókötél Gyűrű Felemás korlát, korlát Fali nyújtó Függőszer, szabadtéri állvány Lengőkötél Gerenda Öltözőpad Testmagasságmérő, mérleg

4-4 db 10-10 db 4 pár 1-1 db 2 db 15-20 m 6 db 2 db 10 db 1 -1 db

Atlétikai szerek, berendezések Magasugró léc Magasugró mérce Súlygolyó 3 és 4 kg-os Rajttámla Váltóbot Gát Kislabda, maroklabda Ugrókötél, gumikötél, karika Gumi vagy műanyag labda Medicin labda 1,2,3,4 kg-os

12 db 4 pár 15 db 20 db 20 db 4 db 30 db 30 db 30 db 15 db

Sportjátékok eszközei Kosárlabda Kézilabda Röplabda Futball labda Kézilabda kapu Kosárpalánk Röplabda állvány Ping-pong asztal Tollasütő Háló Tollaslabda Síléc Kerékpár Korcsolya Bokszkesztyű, golfütő Thera Band labda Thera Band szalag Sztepp zsámoly Lábsúlyok

15 db 15 db 15 db 15 db 2 db 2 db 2 db 2 db 6 db 3 db 20 db 30 pár 10 db 10 pár 10 pár

270

Egyéb Mérőszalag, stopperóra Ásó, gereblye Mentőláda Videokazetta – aerobik

2-2 db 2-2 db 2 db

Versenyzés, versenyeztetés Iskolánk tanulói között van néhány, aki városi vagy otthoni egyesületben igazolt versenyző. Az ő sportolásuk (edzésük, versenyeztetésük) a sportkör feladata és a mai eredményorientált világban ez elég sok idővel és pluszenergiával jár. Sokuknál heti 4-5 alkalommal kell a tréningeken megjelenni, ami a tanulást is veszélyezteti (rossz esetben a szülő, ha romlik a tanulmányi eredmény, az edzéstől tiltja el a gyereket, mert azt szereti csinálni!). Összességében az ő segítésük testnevelésórán úgy oldható meg, hogy differenciált munkát bízunk rá, amennyiben olyan a tananyag, amit ő könnyen meg tud oldani (és a hely is meg van hozzá). Differenciálás, tehetséggondozás Szeretnénk, ha teljesítményük és nemük figyelembe vételével alakítanák ki a testnevelés órán résztvevő csoportokat. A bontott csoportokban jobban és célirányosabban lehetne haladni, előtérbe kerülhetne a tehetséggondozás és a sportág specifikusság. A testnevelés órákon a differenciálás több szinten is megtörténik. A fiú és lány tanulóktól követelt fizikai teljesítményekben például az atlétika táv hossza vagy az elért szintek különbözősége vagy a torna ágaiban más-más szereken való gyakorlás (gerenda-gyűrű). Az érdeklődés, az irányultság eleve elkülöníti a nemeket egymástól, mivel a lányok jobban vonzódnak az aerobic és a KS6-hoz, míg a fiúk a testépítés és küzdősportok felé orientálódnak. Megtalálható különbözőség a labdajátékok választásában is, mert általánosságban a fiúk a foci és a kosár, míg a lányok a röp- és kézilabda sportágak művelését helyezik előtérbe. Ezeknek megfelelően próbáljuk őket foglalkoztatni, tevékenykedtetni. Jó és gyengébb képességűek közötti különbségek Az objektíven regisztrálható felmérési eredmények már a 9. osztályban kimutatják a tanulók közötti fizikai, akarati különbségeket. Ezeket a képességfejlesztésnél, a sportjátékok, valamint minden témakör oktatásánál figyelembe kell venni és a kisebb-nagyobb terhelés szabályozásával kell élni, mivel ez éri el a kívánt eredményt. Megfelelő célt kell állítani a gyengébb és jobb tanulók elé is, hogy ezek motiválják őket arra, hogy törekedjenek fejlesztőképességük illetve teljesítményük növelésére. Ösztönzőként mindig tudatosítani kell a tanulókban, hogy nem csak az országos vagy iskolai standardok képezik az értékelés tárgyát, hanem az önmagukhoz képest való fejlődést is igen

271

pozitívan értékeljük. Sokuk 4 éves eredménytablója példázza fizikumának vagy akaratának fejlődését negatív vagy pozitív irányban. Sportjátékok alapelemeinek oktatásával fordul elő leggyakrabban, hogy vannak versenyszerűen sportolt vagy jelenleg is sportolók, akik jóval magasabb szinten űzik sportágukat, mint az osztály egésze - így a tanítandó anyaggal is természetesen készségszinten rendelkeznek. Az ilyen esetekben szükséges az ő bemutatásuk, segítésük társaiknak illetve a hely adta lehetőségek figyelembevételével az ő fejlődésüket elősegítő gyakorlási anyag megvalósítása. Sokszor előfordul, hogy hiányosságok mutatkoznak a versenyzők alapjaiban is és ezeket igen nehéz velük megértetni illetve megtanítani. Vannak a testnevelés órán bizonyos témakörökből felmentett tanulók (könnyített testnevelésben részesülők), akik az adott gyakorlatokat nem végezhetik. Az ő foglalkoztatásuk azért jelent gondot, mert általában osztályonként 1-2 ember az, aki ilyen felmentett, így helyileg és gyakorlatilag is sok gondot okoz. Az esetek többségében úgy foglalkoztatjuk őket, hogy időszakokra előre megbeszéljük velük (kiadjuk a feladatot) az elvégzendő munkát és ők a tanár rálátása mellett önállóan dolgoznak. Az időszakok végén pedig számot adnak addig végzett tevékenységükről. Sajnálatos, hogy vannak futás, ugrás alól felmentettek, akiknek így kevés gyakorlat marad, amíg a többiek nagyrészt ebből tevékenykednek. Gyógytestnevelés problémaköre városi szinten megoldott, mivel a tanév eleji orvosi vizsgálaton ide kategorizált tanulóknak heti 1-2 foglalkozáson speciális, a betegségüknek megfelelő gyakorlatok végzésével, foglalkozásokat tartanak gyógytestnevelés szakos kolléga. Az itt részt vevőknek az iskola testnevelés óráit nem kell látogatniuk. Évek óta indítunk könnyített testnevelés csoportot, azok a tanulók tartoznak ide, akik valamilyen sérülés, vagy betegség miatt nem tudnak a normál és még nem indokolt a gyógytestnevelés órákon való részvételük. Ebbe a csoportba való besorolást is az iskolaorvos évenkénti szűrése teszi lehetővé. Tehát van mód a műtét utáni rehabilitációra és a normál órára való visszatérésre.

272

Osztályfőnöki tanterv

Az osztályfőnöki munka a pedagógiai tevékenységben fontos helyet foglal el, - a nevelési folyamat minden területére kiterjed. Az osztályfőnöki tevékenység szervezett színtere az osztályfőnöki óra, amelynek feladata, hogy segítse a tanulót a kulcskompetenciák fejlesztésében, önismeretük fejlesztésében, az önnevelés iránti igényük felkeltésében, életpályájukra való felkészülésükben, testi-lelki egészségük megóvásában, a tanulás módszertani ismereteik bővítésében, harmonikus társas és párkapcsolatok kialakítására, társadalmi környezetük eseményeinek megértésében, nemzeti hagyományaink megismerésében, ápolásában, a szociális képességeik fejlesztésében, világszemléletük, világképük formálásában, felelős állampolgárrá nevelésükben. Fejlesztési célok a 9-12. évfolyamon: 1. Önismeret A személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása, az önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása. 2. A tanulás tanulása A személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása valamennyi tantárgyban. 3. Társas kapcsolatok Készség és képesség a tartalmas, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására. A közvetlen és tágabb értelemben vett környezethez való képesség elsajátítása. 4. Konfliktuskezelés Képesség a konfliktusok elkerülésére vagy helyes kezelésére, a családi, baráti és későbbi munkakapcsolatok helyes alakítására. 5. Egészségnevelés A lelki egészség (mentálhigiéné) iránti igény felkeltése, ennek kialakításához és megőrzéséhez szükséges készségek és képességek kialakítása. Az egészségnek, mint alapértéknek az elfogadása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, készség és képesség ezek leküzdésére. Korszerű gasztronómiai ismeretek, étkezési szokások, egészséges táplálkozási alapelvek.

273

6. Viselkedéskultúra A hétköznapi viselkedési formák bemutatása, elemzése. Empatikus készség fejlesztése. 7. Pályaorientáció Képesség a munkaerőpiacon történő eligazodásra, az egyéni vágyaknak, törekvéseknek a lehetőségekkel történő összehangolására. 8. Jelenismeret – városismeret Eligazodás a jelen társadalmi változásaiban, ellentmondásaiban, saját álláspont kialakítása a történésekkel kapcsolatban. A tanulók érezzék magukénak a várost, azonosuljanak múltjával, alakuljon ki bennük a jövőért érzett felelősség. 9. Felelős állampolgár nevelése – globális problémák A jogok és kötelességek ismerete az iskolában és a társadalomban, a demokráciának mint értéknek az elfogadása, közös szabályok működtetéséhez szükséges szemlélet kialakítása. A világ dolgai iránti érdeklődés, a folyamatos tájékozódás iránti igény felkeltése. Javasolt óraterv Témák 9. évfolyam Önismeret 2 A tanulás tanulása 3 Társas kapcsolatok 4 Konfliktuskezelés 2 Egészségnevelés 10 Viselkedéskultúra 5 Pályaorientáció Jelenismeret – városismeret 4 Felelős állam (és európai) 2 polgár nevelése – globális problémák Aktuális feladatok 5 Összesen 37

10. évfolyam 2 3 4 3 11 3 2 2 2

11. évfolyam 2 1 3 5 10 2 3 3 2

12. évfolyam 2 2 2 2 10 2 4 2 2

5 37

6 37

6 34

A témák címe mindegyik évfolyamon megegyező, a tartalma azonban változik. Javasolt témák az egyes témakörökhöz: 1. Önismeret 9. évfolyam (kb. 2 óra) Hogyan látjuk önmagunkat? Hogyan látnak minket mások? Erényeink felismerése, erősítése. Hibáink korrigálása. Önmagunk elfogadása és elfogadtatása. 10. évfolyam (kb. 2 óra) Önelemzés, önkifejezés, érzelmek, érzések és gondolatok kifejezése.

274

11. évfolyam (kb. 2 óra) Pozitív-negatív, reális-irreális énkép. Törekvés a saját testi, lelki és társas szükségletek kielégítésére. Törekvés a személyiség folyamatos fejlesztésére, karbantartására. 12. évfolyam (kb. 2 óra) Élettervek, karriertervek. Felelősség saját sorsunk, személyiségünk kialakításáért. Hit önmagunk erejében, törekvés az önbecsülésre. 2. A tanulás tanulása 9. évfolyam (kb. 3 óra) Az eredményes tanulás mentálhigiénés feltételei (önismeret, önnevelés képessége, önbizalom...). Az eredményes tanulás külső feltételei. Speciális, tantárgyakhoz kapcsolódó tanulási technikák. Az önellenőrzés fontossága. 10. évfolyam (kb. 3 óra) Önismeret alapján kiválasztott tanulási módszerek. Új információhordozók felhasználása a tanulásban. Könyvtárhasználat. Tanulási szokások. Osztályon belüli, egymást segítő tanulási lehetőségek. 11. évfolyam (kb. 1 óra) Kudarcok elviselése és ezek okainak kezelése a tanulásban. A kudarcok tanulságainak hasznosítása az önnevelésben. 12. évfolyam (kb. 2 óra) Az érettségire történő felkészülés leghatékonyabb módszere. Elvárások és teljesítmény: érettségi vizsgán, versenyeken, felvételi vizsgán. 3. Társas kapcsolatok 9. évfolyam (kb. 4 óra) Társas kapcsolatok az osztályban, a barátság. Az együttes élmények, tevékenységek, közös célok közösségformáló ereje. A családon belüli viselkedésformák: a szülők és serdülők viszonya, kezelés, megértés, alkalmazkodás, családi ünnepek. 10. évfolyam (kb. 4 óra) A család történelmileg kialakult funkciói. A család külső kapcsolatai. A családi élet zavarai. Csonka család, kapcsolattartás a különélő szülővel. 275

11. évfolyam (kb. 3 óra) Egyén és közösség együttműködéséhez szükséges szabályozók ismerete. Egyéni és közösségi érdekek összefüggései, érdekek egybeesése és ellentétei. A harmonikus társas kapcsolatok létrejöttéhez szükséges tulajdonságok, képességek. 12. évfolyam (kb. 2 óra) Iskolán és családon kívüli kötődések. A barátságok, kapcsolatok megszakításának kultúrált formái. Szerelem, partnerkapcsolat. Hullámhegyek, hullámvölgyek a tartós kapcsolatokban. 4. Konfliktuskezelés 9. évfolyam (kb. 2 óra) Generációs problémák a munkahelyen. Konfliktusok a családon belül. 10. évfolyam (kb. 3 óra) A konstruktív konfliktuskezelés módszereinek gyakorlása konkrét irodalmi mű vagy látott esemény vonatkozásában. Osztályon belüli konfliktusok elemzése. 11. évfolyam (kb. 5 óra) A rivalizálás személyiség fejlődését segítő, illetve gátlásokat okozó és konfliktusokat eredményező formái. A másság, különbözőség, bűnbak keresés, az egyén felelőssége e jelenségek kialakulásában. Az agresszivitás mint társadalmi jelenség. 12. évfolyam (kb. 2 óra) A demokrácia, mint potenciális konfliktusforrás. Kompromisszum, konszenzus. Vitakultúra, tárgyalási technikák. Demokrácia az osztályban, iskolában. 5. Egészségnevelés 9. évfolyam (kb. 10 óra) Az egészség fogalma és az egészség összetevői A testi egészség. A testmozgás A korszerű gasztronómia alapelvei Az egészséges táplálkozás alapelvei Étkezési szokások, italfogyasztási elvárások Egészség és környezet A környezeti szennyeződésekről.

276

Környezeti eredetű egészségkárosodás Mentális vagy lelki egészség. A lelki egészség fogalma és összetevői A személyiség egészsége A szexuális kultúra 10. évfolyam (kb. 11 óra) Fogyókúra, böjt. Gyógynövények és fűszernövények alkalmazása az egészségmegőrzésben Társadalom és egészség. A mai magyar társadalom az egyén egészségére gyakorolt hatása Lelki egészség – érzelmi összetevők. Az értések megismerése, megértése, kifejezése különböző élethelyzetekben A fogamzásgátlás Szexuális úton terjedő betegségek Beszélgessünk az AIDS-ről Dohányzás. Miért szoknak rá a serdülőkorú fiatalok? Reklámstratégiák és döntéshozatal A dohányzás élettani hatásai. „Tüdő-totó” Drogfogyasztási szokások serdülőkorban. Fizikai és lelki függőség fogalma Az alkohol és az emberi szervezet. Az alkohol rövid és hosszú távú hatásai. 11. évfolyam (kb. 10 óra) A betegségmegelőzés lehetőségei A balesetek megelőzése. Elsősegélynyújtás Alkoholfogyasztás és alkoholizmus A drogok hatása az emberi szervezetre A leggyakrabban használt kábítószerek. Kábítószerek csoportosítása A kábítószer fogyasztására utaló jelek. Miért fogyasztanak kábítószert a fiatalok? Drogprevenció. Felelősségteljes döntéshozatal A stressz fogalma. Stresszkezelési lehetőségek Szorongás, depresszió, agresszió. A harag és feldolgozása Az öngyilkosság 12. évfolyam (kb. 10 óra) Az egészséges táplálkozás alapelvei. ÖKO étrendi tanácsok A táplálkozással kapcsolatos betegségek Az élelmiszerek feldolgozása. Technikák a konyhában. A gyors étkezésről A betegség elfogadása, feldolgozása. A környezetünkben élő súlyosan beteg egyén kezelése Életkori problémák: önállóvá válás, szülőkről való érzelmi leválás, feszültségek Identitás keresés, helyem a világban, a felnőtt szerep vállalása Kudarcok tűrése, tanulságaik feldolgozásának és hasznosításának képessége A művészi önkifejezés, a humor, a játék, a művészet, mint a lelki egészség helyreállításának, a feszültség oldásának hatékony eszköze Nőgyógyásznál. A szülés

277

Csecsemőápolás 6. Viselkedéskultúra 9. évfolyam (kb. 5 óra) Megjelenéskultúra: testi ápoltság, a mindennapi, a hivatali és az alkalmi öltözködés. Kapcsolat a mindennapokban: köszönés, megszólítás, bemutatkozás, bemutatás, társalgás, vita. A társasági élet speciális lehetőségei: névjegy és névjegyhasználat, telefonhasználat, ajándék, ajándékozás. A társasági élet egyéb lehetőségeinek bemutatása (színház, sport, koncert, túra) 10. évfolyam (kb. 3 óra) Az ígéret, a megállapodás, a határidők betartása. Mások idejének, nyugalmának tiszteletben tartása. Bocsánatkérés. Fokozott figyelem az arra rászorulókra (idősek, fogyatékosok, kisgyermekek). Testi, lelki erőszak kerülése, elutasítása. 11. évfolyam (kb. 2 óra) Közlekedési szabályok ismerete. Magatartási követelmények utas, gyalogos, járművezető számára. A közlekedési szabályok megszegésének hatósági és jogi következményei. 12. évfolyam (kb. 2 óra) A kultúrált viselkedés szabályai a munkahelyen. Álláskeresés, munkába állás. Kultúrált vállalkozói magatartás. 7. Pályaorientáció 9. évfolyam: --10. évfolyam (kb. 2 óra) Munkahelyi társas klíma: pontos munkavégzés, csoportközi viszonyok, a vezető és beosztott viszonya 11. évfolyam (kb. 3 óra) Tájékozódás a munkaerőpiacon. Álláskeresési módszerek, technikák. Álláskeresés során követendő magatartási és viselkedési normák. Munkaerő túlkínálat – munkanélküliség. 12. évfolyam (kb. 4 óra) Önéletrajz. Munkaviszonnyal kapcsolatos fogalmak. A munkavégzés alapvető szabályai. 278

A pályakezdőket megillető munkanélküli ellátások. Továbbképzési, átképzési lehetőségek. 8. Jelenismeret – városismeret 9. évfolyam (kb. 4 óra) Iskolatörténet, iskolai hagyományok. A lakóhely kiemelkedő történelmi eseményei. Baja város nagyjai (Türr István, Kliegl József, Jelky András, Mészáros Lázár, Éber Sándor, ...) Mondák, legendák. Város és városkörnyéki népszokások, étkezési szokások. A város címere, zászlaja, jelképei, legfontosabb középületei. Látogatás a városi és iskolai könyvtárba és az Éber-házba. 10. évfolyam (kb. 2 óra) A Türr István Múzeum megtekintése. A város működtetésének főbb területei (iskolák, egészségügy, kommunális szolgáltató,...) Közfeladatokat ellátó szervezetek (például környezetvédők) Helyi sajtó, városi TV és rádió. 11. évfolyam (kb. 3 óra) Aktuális politikai vagy gazdasági témák. Civil szerveződések a múltban és jelenben. A helyi társadalom felépítése, működése (nemzetiségek, vallási közösségek). 12. évfolyam (kb. 2 óra) A helyi önkormányzat szervezete, a képviselőtestület, a polgármester, a jegyző. A Polgármesteri Hivatal meglátogatása. Testvérvárosi kapcsolatok. 9. Felelős állampolgár nevelése – globális problémák 9. évfolyam (kb. 2 óra) Diákjog, gyermeki jogok, emberi jogok. A természeti környezet, az ökológiai egyensúly védelme. Városunk működésének főbb területei (iskola, egészségügy, alapellátás, kommunális szolgáltatás, stb.) 10. évfolyam (kb. 2 óra) Az egyes emberek személyiségi jogainak tisztelete. Érdekfelismerés, érdekképviselet, érdekérvényesítés. A háború és béke napjainkban. 11. évfolyam (kb. 2 óra) Alkotmányosság, törvényesség. Az állampolgári jogok ismerete, gyakorlása. 279

Az európai kulturális örökség. 12. évfolyam (kb. 2 óra) Erkölcsös és kultúrált politizálás, vita, érdekérvényesítés. Honvédelem és erőszakmentesség. A katonai eskü, a katonai szolgálatot megtagadók megítélése.

A szakképző évfolyamok központi programja a következő: 1. A program célja Ennek a több szempontú interdiszciplináris tantárgynak a célja, hogy a tanuló tanulmányai befejezésekor önmagát – mint megbízható szintű ön- és társismerettel bíró személyiséget – a munka világában célvezérelten és magabiztosan elhelyezni képes fiatal felnőttként definiálja. 2. Követelmények a program elvégzése után A tanuló képes legyen a megfelelő munkahely megtalálására, a problémamentes beilleszkedésre és az eredményes munkavégzésre, felkészült személyes szakmai karrierjének tervezésére.

3. Tananyag Az ifjúkor pszichológiája (kb. 2 óra) Korszámítás 17-25 évig, a serdülés végétől a teljes személyi érettségig. Testi érettség: ideg-, szív-, érrendszer-érzékenység. Hajlam az ösztönök túltengésére. Erős kiélési szándék. Pszichikus folyamatok: gyors reakciókészség, fáradékonyság, de gyors regenerálódás, önmegfigyelés készsége. Nemek, sorsok tanulmányozása. Bő fantázia. Fejlett felfogóképesség, új iránti fogékonyság. Kritikusság, élettapasztalat hiánya mellett. Személyi sajátosság: kialakult érdeklődés, az életben való végleges elhelyezkedés, a szakmai felkészülés, az elmélyedés kora. Párválasztási érettség: a társ megtalálásának igénye, modellválasztás, a saját otthon megteremtésének igénye, a gondoskodás (idősekről, utódokról). A pénzhez való megváltozott viszony. Az első munkahely önálló kiválasztásának igénye.

3.1.

A felnőttkor pszichológiája (kb. 2 óra) Korszámítás 25-50 éves között. Funkcionálisan az érettség kritériumainak megjelenítésétől a biológiai és pszichikus regresszió kezdetéig. Testi jellemzők: anatómiai, fiziológiai megalapozottság. Igényes ösztönkiélő szándék. Pszichikus folyamatok: a megismerésben és a cselekvések megtervezésében való jártasság. Érettség. Önálló célmeghatározás igénye és képessége. Kialakult hivatástudat. Produkálás vágya. Közügyek iránti érdeklődés.

3.2.

280

Személyi sajátosság: családszeretet, hivatásszeretet. Céltudatos, aktív élményszerző. Önálló értékrend kialakítója. Tevékenység: a munkában higgadt, önmagát fejlett kritikával alakító. Tapasztalatait átadja. Világnézete kiforrott. Egyéni eltérések: műveltségtől, tapasztalattól függő individuális eltérések. Az önismeret szükségessége (kb. 2 óra) Elképzelés önmagunkról: az én-kép. Eredete: visszajelzések sorozata. Kialakulása után konzisztens. Én-védő tendenciák és okaik. Az önismeretszerzés módjai: forrása a többi ember és az önmegfigyelés, pszichológiai kultúra (film, színház, könyv).

3.3.

A társismeret (kb. 2 óra) A személyészlelés: pontosság, értelmezés, szubjektív tényezők az észlelésben (előítélet, fizikai megjelenés). A nem verbális kommunikáció értelmezése. A benyomás kialakítása és módosulása. Kötődés és vonzalom. A barátság kialakulása, őrzése és ápolása. Hasonlóság és vonzódás.

3.4.

Az empátia (kb. 2 óra) Feltétele: a közvetlen kapcsolat. Nehézsége: a megértett összefüggések helyes értelmezése. Szakaszai: érdeklődés, érzelmi ráhangolódás, értelmezés. Ez vezet a megértéshez.

3.5.

Státus és szerep (kb. 2 óra) A társadalom alaprendszerei: osztály, réteg, csoport. A társadalmi szerkezetben elfoglalt hely: státus. A szerep mint a státust elfoglaló egyénnel szembeni elvárás. Szereptípusok: adott – beleszületünk kivívott – foglalkozási szerep spontán – alkalomszerű Szerepelvárás, szerepkonfliktus. Szereptanulást segítő és gátló tényezők.

3.6.

A csoport (kb. 2 óra) Az egyéni interakciók összessége: a csoport A csoport ismérvei: viszonylagos tartósság viszonylagos állandóság szervezettség hagyományok A csoport típusa: elsődleges, intim (családi, baráti kör) másodlagos (munkahely) intézményes (sportban egy csapat)

3.7.

281

spontán vonatkoztatási (az egyén számára norma) A csoportnorma Konformizmus és deviancia Az ember és a munka (kb. 2 óra) Beilleszkedés a munkahelyi szervezetbe. Fluktuáció, a beilleszkedést befolyásoló tényezők. A képzettség. A munka tárgyi környezete. A munkahely társas környezete. Tekintély és hatalom problémája a munkahelyen. A munkahely szociális klímája. A munkával való megelégedettséget befolyásoló tényezők. Terhelés, igénybevétel, teljesítmény. A fáradtság, a fáradtsághoz hasonló jelenségek monotónia éberségi szint telítődés. A munkaidő hossza. A munkahelyi baleset, a baleseti hajlam.

3.8.

3.9. Az önmenedzselés (kb. 2 óra) A szakmai képzettség megszerzése után: első lépés a munkahelyre való jelentkezés. A munkahely kiválasztása. Az önéletrajz jellemzője: ellenőrizhető, bizonyítható, fajtái: személyes és szakmai. Egy elfogadott modell részei: szakmai cél tanulmányok tréningek, kurzusok nyelvtudás gyakorlatok egyéni adottságok személyes adatok A felvételi interjú szabályai a jelentkező részéről: megfelelő öltözet pontos megjelenés köszönés, bemutatkozás a másik fél vezeti a beszélgetést nyugodt, tárgyilagos beszéd érdeklődés a munkakör iránt kapcsolattartási szabályok követése a meghallgatás megköszönése. A munkavégzés: a minőség a kreativitás a megbízhatóság a motiváció az alkalmazkodóképesség

282

a fegyelem mint elvárás a munkaadó részéről és mint személyes ambíció a munkavállaló részéről. A személyes image kialakítása. Legfontosabb megjelenési formák: megjelenés öltözködés beszéd határozottság udvariasság önuralom. A mesterkéltség veszélye. Az idővel való gazdálkodás: tudatos, jó, hatékony időgazdálkodás. A munkával kapcsolatos adminisztráció (jelentés, nyilvántartás, regisztrálás). A telefon megfelelő használata. A nehéz helyzetek kezelése: vitában való részvétel a kritika fogadása kritika gyakorlása a pletyka kezelése az intrika kezelése a konfliktus a stressz okozói, elkerülésük módjai. 3.10. A szakmai karrier tervezése (kb. 2 óra) A célkitűzés elvei: nehéz, de reális célok határidők kitűzése középtávú és napi célok a fontossági sorrend heti időelemzés az ütemterv haszna. A pozitív én-kép mint erőforrás. Szakítás a halogatással. A sikerorientált személyiség jellemzői: irányérzék megértés bátorság humánum önbecsülés önbizalom önmagunk elfogadása. A kudarc fogadása, feldolgozása, haszna. A kockázatvállalás. Az alkalmak megragadása. A kockázatvállalás stratégiája. A szakmai továbbképzés, a szakirodalom rendszeres tanulmányozása. Pozitív emberi kapcsolatok a munkahelyen.

283

Kreatív problémamegoldás az újszerű és a rutinfeladatokban. Szakmai társaságokban való aktív részvétel. Saját kommunikációs készség szinten tartása, illetve fejlesztése. Szakmai fórumokon (kiállítás, szimpózium stb.) való részvétel. A szakma nemzetközi eredményeinek ismerete. 3.11. Teljes életet élni (kb. 2 óra) A saját személyiség stabil értékrendjének kialakítása. A szakmai előrehaladás egyénileg optimálisan tervezhető és kivitelezhető szintjeinek felismerése: az egyéni szakmai ambíciók és tehetség annak felismerése, hogy az egyéni hajlamok, törekvések a gazdaság szférájában biztosítanak jobb megélhetést és szakmai karriert Részvétel a családi életben, házastársi és szülői szerepekben felelősen, pozitív érzelmek légkörében: elfogadható, toleráns viselkedés az idős hozzátartozók iránt modellszerep vállalása a saját gyermekek nevelésében megértő, támogató viselkedés a házastárssal szemben A munkaidő és szabadidő tervezésének fontossága. A szabadidő eltöltésének az egészség megőrzését és a pozitív emberi kapcsolatok ápolását szolgáló formái. A pénzzel, anyagi erőforrásokkal való megfelelő gazdálkodás kialakítása. Részvétel a közéletben. Az osztályfőnöki foglalkozások fennmaradó óráit az egyes szakmák speciális jellemzőit figyelembe vevő módon célszerű felhasználni úgy, hogy azokon a szakmai területeken reálisan elérhető eredmény és karrier lehetőségeit mutatjuk be a tanulóknak. 4. A tantárgy témáinak kapcsolata más tantárgyak témáival Szoros kapcsolat mutatható ki a valamennyi szakmai elméleti – gyakorlati ismeretek tananyagrésszel. 5. A témákhoz ajánlott irodalom Bagdy Emőke – Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában Schüttler Tamás: Önismeret, személyiségfejlesztés Oroszlány Péter. Tanulás-módszertan Regele Péterné: Társas kapcsolatok Szekszárdi Júlia: Konfliktusok Utak és módok Ranschburg Jenő: Szeretet, erkölcs, autonómia Czeizel Endre: A tizenévesek gondjai Halák László: Illemkocka Szolnokiné Herling Mária: A munka világa Váriné Szilágyi Ibolya: Másság, különbözőség, együttesség Hárdi István: Lelki egészségvédelem, Bp. Medicina, 1997 Bácskai Júlia: Magánélettan I-II., Raabe Klett Kiadó Szenvedélyek zsákutcája, Tanári kézikönyv, Egészségvirág Egyesület 284

Táplálkozás, Tanári kézikönyv, Egészségvirág Egyesület Környezeti nevelés, Tanári kézikönyv, Egészségvirág Egyesület Baja Város helyismereti tanterve 6. Az értékelés módja A tantárgy nem vizsgatantárgy. Az anyag elsajátítása a tanulók magatartásában, annak változásában mérhető le. 7. A tárgyi feltételek Technikai eszközök Állóképvetítők (írásvetítő, episzkóp, epidiaszkóp, diavetítő) Mozgóképvetítők (filmvetítők, képmagnó, projektor) Hangtechnikai eszközök (lemezjátszó, CD, DVD, magnetofon) Csomagolópapír, színes papír, olló, ragasztó, színes ceruza és filc… Segédletek Szakirodalom Kitűző tábla

285

16

Recommend Documents