10. ELEKTRONIKUS KIADVÁNY A KÖRNYEZETTERHELÉS CSÖKKENT. Statisztikai megközelítés, mint a minőségfejlesztés motorja Tóth Csaba László

® a

A FENNTARTHATÓSÁGÉRT A KÖRNYEZETTERHELÉS CSÖKKENTÉSÉÉRT A KÖRNYEZETMINŐSÉG NÖVELÉSÉÉRT

ELEKTRONIKUS KIADVÁNY

XX. évfolyam 10. szám, 2011. október

20 ÉVES

Statisztikai megközelítés, mint a minőségfejlesztés motorja Tóth Csaba László A magyar mikro-, kis- és középvállalatok versenyképességének mérése és vizsgálata 2. rész Szerb László

Információbiztonság a járóbeteg-ellátásban Dr. Hajnal Miklós Pál

2011/10

HAZAI ELJÁRÁS - VILÁGSZINTŰ ELISMERÉS

Tanúsítási szolgáltatások Az MSZT az IQNet (Nemzetközi Tanúsító Hálózat) teljes jogú tagja, ezért az általa tanúsított cégek az MSZT tanúsítványával együtt a világ több, mint 60 országában elismert IQNet-tanúsítványt is megkapják. Az MSZT-t az irányítási rendszerek tanúsítása területén a NAT (Nemzeti Akkreditáló Testület) és a SNAS (Szlovák Nemzeti Akkreditáló Testület) akkreditálta.

Rendszertanúsítás • • • • • • • • • •

Minőségirányítási rendszerek tanúsítása az MSZ EN ISO 9001-es szabvány szerint; Környezetközpontú irányítási rendszerek tanúsítása az MSZ EN ISO 14001-es szabvány szerint; A munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszerének (MEBIR) tanúsítása az MSZ 28001-es (BS OHSAS 18001) szabvány szerint; Élelmiszer-biztonsági irányítási rendszerek tanúsítása az MSZ ISO 22000-es szabvány szerint; Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok (MEES) szerint végzett tanúsítás; Információbiztonsági-irányítási rendszerek tanúsítása az MSZ ISO/IEC 27001-es szabvány szerint; Informatikai szolgáltatásirányítási rendszerek tanúsítása az MSZ ISO/IEC 20000-1 szerint; Fordítási szolgáltatások MSZ EN 15038 szerinti tanúsítása; Környezetvédelmi adatok hitelesítése; Integrált rendszerek tanúsítása (minőség-, környezetközpontú, munkahelyi egészségvédelem és biztonság, élelmiszer-biztonsági, információbiztonsági stb. irányítási rendszerek).

Terméktanúsítás

• Termékek és szolgáltatások szabványnak való megfelelőségének tanúsítása; • Normatív dokumentumok szerinti terméktanúsítás; • Játszótéri eszközök megfelelőségének tanúsítása, ellenőrzése.

TANÚSÍTÁSI TITKÁRSÁG

1082 Budapest, Horváth Mihály tér 1. Telefon: 456-6928 Fax: 456-6940; e-mail: [email protected]

www.mszt.hu TANÚSÍTÓ NAT-4-044/2010 NAT-4-046/2010 NAT-4-050/2010 NAT-4-082/2010 NAT-4-086/2010

20 éves a Magyar Minőség Társaság

MAGYAR MINŐSÉG®

a Magyar Minőség Társaság havi folyóirata Elektronikus kiadvány Szerkesztőbizottság: Főszerkesztő: dr. Róth András Tagok: dr. Ányos Éva, Dr. Balogh Albert, dr. Helm László, Hogemann Éva, Pákh Miklós, Pongrácz Henriette, Pónyai György, Rezsabek Nándor, Szabó Kálmán, Sződi Sándor Szerkesztő: Turos Tarjánné Felelős kiadó: Takáts Albert

Szerkesztőség: Székhely: 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 1. Telefon és fax: (36-1) 215-6061 e-mail: [email protected], portál: www.quality-mmt.hu A megjelenő publikációkban a szerzők saját szakmai álláspontjukat képviselik A hirdetések és PR-cikkek tartalmáért a Kiadó felelősséget nem vállal

Megrendelés: A kiadványt e-mailban megküldjük, vagy kérésre postázzuk CD-n Az éves előfizetés nettó alapára: 8.200,- Ft + 25% ÁFA/év A CD költsége: 4.250,- Ft + 25% ÁFA/év INTRANET licence díj: egyedi megállapodás alapján Megrendelő (pdf űrlap) HU ISSN 1789-5510 (Online) Magyar Minőség XX. évfolyam 10. 2011. október

ISSN 1789-5502 (CD-ROM) 3/49 oldal


MAGYAR MINŐSÉG XX. évfolyam 10. szám 2011. október TARTALOM

CONTENTS

SZAKMAI CIKKEK, ELŐADÁSOK

PROFESSIONAL ARTICLES, LECTURES

A magyar mikro-, kis- és középvállalatok versenyképességének mérése és vizsgálata - 2. rész - Szerb László

The Post-crisis Automotive Supplier Systems and the Opportunities of Hungarian Suppliers Part 2 - Szerb, László

Statisztikai megközelítés, mint a minőségfejlesztés motorja - Tóth Csaba László

The Statistical Approach, An Engine to Quality Development - Tóth, Csaba László

Információbiztonság a járóbeteg-ellátásban – Dr. Hajnal Miklós Pál

Information Security in Out-patient Service – Dr. Hajnal, Miklós Pál

Védekezés a márkahamisítás ellen – Almási Gyula – Gláser Tamás

Defence against Brand-forgery – Almási, Gyula - Gláser, Tamás

Jók a legjobbak közül - Beszélgetés Sándor Istvánnal - Sződi Sándor

The Best among the Best – Report with Sándor, István – Sződi, Sándor

A TÁRSASÁG HÍREI ÉS PROGRAMJAI XX. Magyar Minőség Hét

HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HÍREK, BESZÁMOLÓK

NEWS AND PROGRAMS OF THE SOCIETY 20th Hungarian Quality Week

DOMESTIC AND INTERNATIONAL NEWS AND REPORTS

ECSL - Értékelési és tanúsítási kritériumrendszer logisztikai vállalkozások részére

ECSL (Evaluation and Certification System for Logistic Enterprises

Gábor Dénes-díj jelölési felhívás 2011

Dennis Gábor Award – Invitation to Nominate

A Mikulás is benchmarkol - 5” konferencia

Santa Claus Is Benchmarking as Well

Dr. Balogh Albert (1934 – 2011)


Könyvismertetés - Poka-yoke

New Literature - Poka-yoke

Könyv – Kanban a gyakorlatban

Literature – Kanban for the shopfloor

Útban a tudatos CSR gyakorlat felé

On the Way to the Concious CSR Practice

Magyar Minőség XX. évfolyam 10. 2011. október

4/49 oldal


A magyar mikro-, kis- és középvállalatok versenyképességének mérése és vizsgálata 2. rész Szerb László Az eredmények vizsgálata A felmérésben szereplő 695 cég versenyképességi pontjainak a hisztogramja a 2. ábrán látható.

2. ábra A versenyképességi pontok hisztogramja a minta vállalatai esetében


Az eloszlás nagyjából normálisnak mondható, egy enyhe balra dőléssel. Az átlagos pontérték 1,96, az elérhető maximális 7 pontnak mindössze a 28%-a! A medián értéke 1,85, azaz nem különbözik lényegesen az átlagtól. A legrosszabb cég 0,58 pontot, a legjobb cég pedig 4,81 pontot ért el, ez utóbbi a potenciálisan elérhető pont 68,7%-a. A vállalatok csak mintegy 25%-a ért el jobb eredményt, mint 2,28 (felső kvartilis), és mindössze 38 cég, a teljes minta 5,5%-a ért el jobb eredményt, mint 3,5, az elérhető pontok fele. Hangsúlyozni szükséges, hogy a benchmarkok kijelölése, a maximális értékek meghatározása a minta cégeinek teljesítménye alapján történt. Feltételezhető, hogy nemzetközi benchmarkok esetében ezek az értékek még az eddigieknél is alacsonyabbak lennének. Összességében ezek az eredmények is azt az általános vélekedést látszanak igazolni, hogy a versenyképesség a hazai kis- és középvállalatok körében általában alacsony, és még a legjobb cégeknek is van mit tenniük versenyképességük javítása érdekében. A felmérés során megkérdeztük a vállalati vezetőket, mit gondolnak, van-e a cégnek olyan jellemzője, ami egyedivé teszi, megkülönbözteti a többi hasonló cégtől, versenytárstól. Az értékelést egy 3-as fokozatú Likert- skála mentén kellett megadni, úgymint: nincsen ilyen előny (1), részben versenyelőny (2) és versenyelőny (3). Az eredményeket a 2. táblázatban mutatom be.

5/49 oldal


A versenyképesség Átlag forrása

Nem versenyelőny

Részben Versenyeversenyelőny lőny

A válaszadók százalékában Egyedi termékek Fejlett, haladó technológia IKT-eszközök alkalmazása Folyamatos innováció Alacsony költségű termelés Egyedi marketingmódszerek Gyors reagálás a vevői igényekre Termelésirányítási, minőségbiztosítási rendszer Kiváló vezetés, menedzsment Magas képzettségű lojális alkalmazottak Kiváló elhelyezkedés Egyedi stratégiai partnerek Stabil beszállítói, vevői kapcsolatok

1,86

41,58

31,08

27,34

1,80

46,33

26,91

26,76

1,58

61,15

19,86

18,99

1,67

51,80

29,50

18,71

1,65

53,53

27,48

18,99

1,54

60,58

25,32

14,10

2,22

25,32

27,48

47,19

1,60

59,28

21,87

18,85

1,88

39,14

33,67

27,19

1,86

41,87

30,50

27,63

1,67

52,95

27,19

19,86

1,56

60,00

23,88

16,12

1,89

41,73

27,05

31,22

2. táblázat A versenyképesség forrásai a minta vállalatai esetében Mint látható, a kkv-k általában legnagyobb versenyelőnyüknek a vevői igényekre történő gyors reagálást tartják, ahol mindössze a cégek negyede véli úgy, hogy ez náluk nem versenyelőny. Számos cégvezető láthatóan jó véleménnyel van saját vezetői, menedzseri képességeiMagyar Minőség XX. évfolyam 10. 2011. október

ről, és a stabil vevői, beszállítói kapcsolatok, a képzett és lojális alkalmazottak tényezője is átlagon felüli osztályzatokat kapott. Ugyanakkor az infokommunikációs eszközök alkalmazását, az egyedi marketingeszközöket és az egyedi stratégiai partnereket a cégek ötöde-hatoda tartotta meghatározó versenyelőnynek. Hasonlóan kevesen szereznek jó pozíciót a termelésirányítási rendszerek, az alacsony költségű termelés, vagy a kiváló elhelyezkedés révén. A vélemények, talán a cégvezetés túlértékelt képességeit kivéve, reálisnak tűnnek. A kkv-k versenyelőnyei általában véve a kiadásokkal, költségekkel direkt módon nem, vagy nehezen mérhető, „puhább” tényezőknek köszönhetőek, amelyek ráadásul meglehetősen könnyen másolhatók, követhetők. A drágább, mások által nehezebben követhető, tartósabb versenyelőnyt biztosító tényezők esetében a kisvállalatok ritkábban jeleztek magas pontszámokat (2 2. táblázat). A következőkben azt vizsgálom, hogy mi a kapcsolat a vállalatvezetők szerinti versenyképességi tényezők és a versenyképességi pillérek között (3 3. táblázat) korrelációs koefficiensek szignifikáns, de csak közepesen erős vagy gyenge kapcsolatot mutatnak. A korreláció általában a legmagasabb a szubjektív versenyképességi tényezők és a versenyképességi pontok között. Bár az aktuális versenyképességi pillérek és a szubjektív vélemények nem ugyanazok, azt várnánk, hogy a hasonló kategóriák esetében magasabb a korreláció. Az egyedi termékek például a keresleti és a kínálati tényezőkkel és az innovációval hozhatók kapcsolatba, a kiváló HRM pedig a humán erőforrásokkal. Ez az elvárás a 3. táblázat alapján csak részben igazolódik. Ebből két következtetés vonható le, vagy a szubjektív vélemények nem kellően reálisak, vagy pedig a versenyképességbe bevont tényezők nem minden tekintetben képesek megragadni a kis6/49 oldal


és középvállalatok versenyképességét. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a korrelációs koefficiensek relatíve magasak a networking és a versenyképesség szubjektív A versenyképesség forrása Egyedi termékek Fejlett, haladó technológia IKT-eszközök alkalmazása Folyamatos innováció Alacsony költségű termelés Egyedi marketingmódszerek Gyors reagálás a vevői igényekre Termelésirányítási, minőségbiztosítási rendszer Kiváló vezetés, menedzsment Magas képzettségű lojális alkalmazottak Kiváló elhelyezkedés Egyedi stratégiai partnerek Stabil beszállítói, vevői kapcsolatok

tényezői között, ami azt mutatja, hogy a külső erőforrások felhasználási képessége a kisvállalati versenyképesség fontos eleme.

0,29**

Fizikai erőforrások 0,22**

Humán erőforrások 0,13**

0,26**

Network- Admin. ing rutinok 0,27** 0,22**

0,28**

0,30**

0,21**

0,21**

0,23**

0,34**

0,22**

0,32**

0,16**

0,22**

0,13**

0,21**

0,14**

0,35**

0,16**

0,36**

0,18**

0,28**

0,19**

0,17**

0,18**

0,35**

0,23**

0,13**

0,06

0,06

0,08*

0,03

0,09*

0,16**

0,05

0,24**

0,15**

0,11**

0,13**

0,18**

0,09*

0,23**

0,15**

0,26**

0,15**

0,07

0,22**

0,22**

0,19**

0,07

0,18**

0,35**

0,16**

0,22**

0,26**

0,17**

0,17**

0,30**

0,25**

0,29**

0,15**

0,16**

0,21**

0,21**

0,10**

0,19**

0,26**

0,27**

0,15**

0,13**

0,22**

0,18**

0,13**

0,18**

0,18**

0,21**

0,08*

0,05

0,16**

0,11**

0,11**

0,20**

0,14**

0,29**

0,09*

0,21**

0,21**

0,11**

0,17**

0,27**

0,18**

0,32**

0,13**

0,15**

0,32**

0,11**

0,22**

0,16**

0,24**

Versenyképesség 0,43**

Kínálat

Kereslet

0,40**

0,42**

Innováció

3. táblázat Korrelációs koefficiensek a versenyképesség forrása és a hét versenyképességi pillér között


7/49 oldal


A vállalatok klaszter- és egyéni elemzése Ebben a fejezetrészben a versenyképességi modell és az eredmények további elemzését végzem el. A vállalatok egyéni versenyképességi pontjainak kalkulálása révén képesek vagyunk arra, hogy a vállalatokat rangsorba állítsuk. Mivel azonban ezek a pontok mintegy sűrítve tartalmazzák az információt, ezért nem teszik lehetővé, hogy a vállalatok versenyképességét fokozó javaslatokat tehessünk. Ezért a további elemzést a hét pillér mentén érdemes folytatni. A valós különbségek elemzéséhez alkalmasabb a pillérek eredeti értékeit, és nem a PFB igazított értékeket felhasználni, hiszen a PFB-módszer csökkenti a tényezők közötti különbségeket. Két praktikus alkalmazást mutatok be az alábbiakban: egyrészt a cégek csoportosítását végzem el klaszterelemzés segítségével, másrészt pedig néhány kiválasztott vállalat seTervezett árbevétel-növekedés

gítségével szemléltetem a versenyképességi modell és a PFB-módszer egyedi alkalmazhatóságát. A klaszterelemzés Ebben a fejezetrészben a vállalatok versenyképességi stratégiáit mutatom be a hét pillér mentén klaszterelemzés segítségével. A pillérek kombinációinak elemzése révén lehetővé válik a magyar kkv-szektor cégei domináns stratégiáinak elemzése is. A klaszterelemzés részét képezik a versenyképességi teljesítmény mérésének tényezői, az értékesítés, az alkalmazottak számának tervezett növekedése és az export aránya az árbevételben. Ugyanakkor a versenyképességi pontok és a vállalat mérete is kalkulált minden egyes klaszter esetében, azonban ezek a tényezők nem vettek részt a klaszterek létrehozásában. A nyolc-klaszteres csoportosítás eredményei a 4. táblázatban láthatók

1 0,15

2 0,43

3 0,34

4 0,29

5 0,20

6 0,57

7 0,21

8 0,59

Átlag 0,29

Tervezett alkalmazotti létszámnövekedés Az export árbevételbeli aránya Kínálati tényezők

0,16

0,27

0,28

0,28

0,23

0,48

0,18

0,65

0,25

0,04 0,07

0,16 0,39

0,79 0,09

0,08 0,07

0,93 0,24

0,06 0,20

0,07 0,21

0,86 0,34

0,18 0,17

Keresleti tényezők Fizikai erőforrások

0,51 0,25

0,73 0,51

0,73 0,43

0,68 0,29

0,61 0,37

0,76 0,42

0,55 0,38

0,82 0,59

0,62 0,35

Humán erőforrások Innováció

0,21 0,02

0,41 0,55

0,30 0,15

0,29 0,05

0,26 0,04

0,29 0,06

0,45 0,06

0,42 0,58

0,32 0,12

Networking Adminisztratív rutinok

0,10 0,26 1 1,21 1,92 156

0,52 0,62 2 3,34 3,13 62

0,25 0,63 3 2,07 3,24 38

0,52 0,40 4 1,88 2,44 101

0,36 0,36 5 1,84 2,84 31

0,27 0,61 6 2,10 2,90 58

0,24 0,56 7 2,02 2,75 137

0,71 0,68 8 3,68 4,00 19

0,30 0,46

Számított versenyképességi pont Vállalat mérete Cégek száma

1,96 2,64 602

4. táblázat A vállalatok csoportosítása klaszterelemzés segítségével a hét pillér szerint (K-közép klaszter) Magyar Minőség XX. évfolyam 10. 2011. október

8/49 oldal


A 4. táblázat alapján a magyar kkv-között nagy különbségek vannak. Az egyes klaszterek versenyképességi pontjai 1,2-től 3,68-ig terjednek. A nyolc klaszterből a 8. számú klaszter 19 cége szerepel legjobban, átlagos versenyképességi pontjuk 3,68. A versenyképességi eredményesség alapján is ők a legjobbak, az árbevétel, az alkalmazottak száma és az export területén a legmagasabb értékkel rendelkeznek. A hét pillér közül ötben az elsők, kettőben pedig a második helyen találhatók. Leggyengébb pontjuk a kínálati tényezők. Ezek a cégek a kategória legnagyobbjai, döntő mértékben közepes méretű cégek, amelyek láthatóan nem is a hazai, hanem a nemzetközi piacokon versenyeznek. A legnagyobb gond, hogy nagyon kevesen vannak. Az átlagos versenyképességi pontok alapján a 2. klaszter 62 cége a második, 3,34-es értékkel. A hét pillér mentén teljesítményük meglehetősen kiegyensúlyozott. Itt is szükség lenne azonban a kínálati tényezők erősítésére, annak ellenére, hogy ebben a kategória cégei a legjobbak! Ez is azt támasztja alá, hogy a hazai cégek jó része már eleve erőteljes versennyel jellemezhető területen akar érvényesülni. A versenyképességi teljesítmények területén korántsem meggyőző a cégek teljesítménye, az árbevétel növekedése még elfogadható, de az alkalmazotti létszám tervezett emelése éppen hogy átlag feletti. A cégek jelentős része nem termel exportra, láthatóan a hazai piacot részesítik előnyben, itt viszont országos lefedettségre törekednek. A versenyképességi pontok tekintetében meglehetősen nagy az ugrás a 6. klaszter esetében, ahol a pontátlag mindössze 2,10. A klaszter cégei átlagon felüli értékeket mutatnak a keresleti tényezők, az adminisztratív rutinok és a fizikai erőforrások esetében. Elfogadható még a humán erőforrás és a networking is, az innováció viszont Magyar Minőség XX. évfolyam 10. 2011. október

a leggyengébb pont. Hasonlóan az előző cégcsoporthoz, a 6. klaszter vállalatai is hazai piacon versenyeznek, teljesítményük a tervezett árbevétel és alkalmazotti létszám növekedése tekintetben kifejezetten jó. Ennek némileg ellentmond, hogy a versenyképességi pontok alig haladják meg az összes cég átlagát. A 3. és a 7. klaszter cégei meglehetősen hasonló versenyképességgel rendelkeznek, azonban ezt a hét pillér más-más kombinációjával érik el. A 3. klaszter 38 cége igen jó a keresleti tényezők, a fizikai erőforrások és az adminisztratív rutinok területein, átlagos vagy némileg az alatti a networking és a humán erőforrás eseteiben. Az innováció ugyan átlag feletti, de meglehetősen alacsony, a kínálati tényezőknél viszont kritikus a helyzet. A 7. klaszter cégei ugyanakkor átlag feletti pillérértékekkel rendelkeznek a humán erőforrások, a kínálati tényezők és az adminisztratív rutinok eseteiben. Mindehhez átlag körüli keresleti tényezők, fizikai erőforrások tartoznak. A kritikus pont az innováció. A két cégcsoport teljesítménye között azonban nagyobb a különbség, mint azt a versenyképességi pontok minimális eltéréséből gondolnánk: a 3. klaszter növekedési teljesítményei átlag felettiek, a 7. klaszteré azonban átlag alattiak. Elképzelhető, hogy mindez az exportteljesítmény szerinti eltéréssel is magyarázható, a 3. klaszter cégei a jó exportteljesítménnyel kompenzálják a hazai erős verseny negatív hatásait. Átlag alatti versenyképességi pontokkal rendelkeznek a 4. és az 5. klaszter cégei, amelyek meglehetősen hasonlítanak egymáshoz a keresleti tényezők, a humán erőforrások és az adminisztratív rutinok eseteiben, a 4. klaszter eredményei mindegyik esetben magasabbak viszont az 5. klaszterhez képest. Szignifikánsan jobb a 4. klaszter a networking területén. Mindegyikük gyenge pontja viszont az innováció (legalacsonyabb érték). A fizikai 9/49 oldal


erőforrásoknál és a kínálati tényezőknél azonban az 5. klaszter cégei a jobbak. Ráadásul az 5. klaszter cégei erősek az exportban, ami nem mondható el a 4. klaszter cégeiről. A növekedés tekintetében az átlagosan jobb teljesítményt nyújtó 4. klaszter átlag körüli, az 5. klaszter átlag alatti teljesítményt nyújt. A legalacsonyabb versenyképessége a legnépesebb, 1. klaszter cégeinek van, amelyek minden egyes tényező tekintetében az utolsó helyen szerepelnek. A legkritikusabb az innováció, de ennél alig jobb a kínálati tényezők szerint elért érték. A networking is azt mutatja, hogy ezek a cégek együttműködést sem keresnek igazán. A teljesítmények is ezt mutatják, a növekedési tervek szerint is a legrosszabb a teljesítményük, és az sem meglepő, hogy exportálni sem igazán tudnak vagy akarnak. Egyéni elemzés Ameddig a klaszterelemzés elsősorban a gazdaságpolitikusoknak lehet hasznos, addig a vállalati szintű vizsgálat a cégek vezetőinek, menedzsereinek előnyös. Az elemzés a versenyképesség hét pillérje mentén történik, ahol az adott cég relatív teljesítményét vesszük górcső

alá. Az 5. táblázat mutatja, hogy a vállalat hogyan helyezkedik el a cégek alsó, középső és felső harmadához képest. A relatív pozíciót a színek szemléltetik, a világosszürke a kedvező (felső harmad), a középszürke a középső (középső harmad), a sötétszürke pedig a kedvezőtlen (alsó harmad) helyzetre utal. Vastag betűvel jelzett a hét közül a leggyengébb pillérérték, amely azt mutatja, hogy melyik pilléren kell javítani. A PFB-módszer alkalmazása miatt a leggyengébb pillér javítása pozitívan hat a többi pillérre is, így a versenyképességi pont akár jelentős mértékben is növekedhet a szűk keresztmetszet csökkentése vagy felszámolása révén. Megjegyzésre érdemes az is, hogy esetleg nem a relatíve legkedvezőtlenebb pozíciót jelentő színnel jelölt pillér esetében kell javítani, hanem másikon. Ennek oka az egyes pillérek eloszlásbeli különbsége: a Kínálat pillér normalizált átlagértéke pl. 0,17, a Keresletié pedig 0,62, tehát a Kínálat esetében lényegesen nagyobbak a relatív különbségek, mint a Kereslet esetében. Az 5. táblázat négy kiválasztott cég esetében szemlélteti a módszer használhatóságát.

Cég száma

Kínálat

Kereslet

Humán Fizikai Innováció Network erőforrások erőforrás

Rutinok

Versenyképességi pont

1

0,000

0,522

0,100

0,000

0,000

0,000

0,167

0,670

81

0,250

0,667

0,546

0,635

0,000

0,333

0,917

2,600

145

0,500

0,622

0,400

0,347

0,667

1,000

0,722

3,964

154

0,750

1,000

0,525

0,382

0,667

0,917

0,556

4,441

5. táblázat A választott cégek vizsgálata a hét pillér és a versenyképességi pontok alapján Az 1. számú cég versenyképessége igen gyenge, mindössze 0,67 pontot ért el, és az összes pillér esetében a Magyar Minőség XX. évfolyam 10. 2011. október

legalsó harmadhoz tartozik. Ráadásul három esetben is 0 az elért pillérpontszám, így nem is egy, hanem mindjárt 10/49 oldal


három szűk keresztmetszet alakult ki. Így ennél a cégnél olyan intézkedésre van szükség, amely egyszerre növeli a Humán erőforrás, az Innováció és a Networking pilléreket. A 81. cég versenyképessége némileg meghaladja az átlagot, viszont ezt az egyes területek igen egyenlőtlen teljesítményével éri el. Ameddig a Fizikai erőforrások, a Humán erőforrások és az Adminisztratív rutinok területen igen jók az értékek, addig a Keresleti, a Kínálati és a Networking pilléreknél gyengébb a teljesítmény. Az Innováció a szűk keresztmetszet, a leggyengébb pont, aminek javulása révén a cég jelentősen tudná versenyképességét növelni. A 145-ös cég versenyképessége nemcsak meghaladja az átlagot, hanem lényegesen kiegyensúlyozottabb, mint az előző cégeké. A leggyengébb pont a Humán erőforrás pillér, és ennél csak valamivel jobb a Fizikai erőforrások szintje. A Networking-ben viszont kifejezetten jó a cég, azonban ehhez a többi tényezőt is hozzá kellene erősíteni. A 154-es cég a versenyképességi pontok alapján egyike a legjobbaknak, igen előkelő helyen szerepelve a rangsorban. Relatíve, a többi céghez képest az Adminisztratív rutinok területén a leggyengébb a pozíciója. Ugyanakkor a PFB-módszer a Humán erőforrások területén javasol intézkedést, amiben ugyan a legfelső harmadba tartozik a cég, mégis nagyobb a lemaradása a legjobb benchmarkhoz viszonyítva, mint az Adminisztratív rutinoknál. Természetesen az adatbázis és módszer lehetővé teszi, hogy hasonló elemzést bármelyik cégnél elvégezzünk. Sőt, az elemzés mélysége is bővíthető a változók bevonásával. Magyar Minőség XX. évfolyam 10. 2011. október

Összefoglalás, értékelés és következtetések Ebben a cikkben a kisebb méretű vállalatok versenyképességének egy lehetséges kiszámítását és versenyképességi indexen alapuló vizsgálatát mutattam be. Tekintve, hogy a versenyképességi módszerek elsősorban a nagyvállalatokra lettek kifejlesztve, egy új elemzési eszközt kellett kifejleszteni, amely figyelembe veszi azt, hogy a kisebb méretű cégek nem kis nagyvállalatok. A javasolt koncepcionális modell 21 változót és hét pillért tartalmaz. Az erőforrás-alapú és Miller konfigurációs elmélete szolgált alapul ahhoz, hogy a változókból pillérek és a pillérekből egy versenyképességi index alakuljon ki. Annak ellenére, hogy a változók benchmark-értékeinek kialakítása során figyelemmel voltam a méretre és az együttműködésben rejlő lehetőségekre, a modell még így is a nagyobb cégeket preferálja. Mivel a kisebb mikrovállalatok jelentős része helyi piacokon tevékenykedik, innovációja zéró, adminisztratív rutinjai pedig nincsenek, ezért az ilyen cégek versenyképességi pontjai igen alacsonyak. Ugyanakkor ez csak részben okoz gondot, hiszen a termelékenységi különbségek is magyarázhatók a mérettel. A hazai kkv-szektor nemzetközi szintű alacsony versenyképessége, legalábbis részben, magyarázható a hazai elaprózódott méretstruktúrával, a nagyszámú mikro-vállalattal is. Másrészt a különböző méretű kkv-k egymással is versenyeznek. A PFB-módszer megmutatja, hogy milyen módon növelhető akár a legkisebb cégek versenyképessége is. A rétegzetten reprezentatív, 695 céget tartalmazó minta képezte az empirikus vizsgálat alapját. A versenyképességi pontok számolása egy olyan új módszer segítségével történt, amely figyelembe veszi a szűk keresztmetszeteket is a versenyképességet alkotó hét pillér között. A versenyképességi pontok 0,58 és 4,81 között szóród11/49 oldal


tak, átlagosan 1,96 értékkel, nagyjából normál eloszlást mutatva. A hét pillér közül az Innováció volt a legalacsonyabb, megerősítve azt az általánosnak mondható szakmai véleményt, hogy az innováció a hazai vállalkozások egyik leggyengébb pontja. A Kínálat alig jobb, mint az Innováció, ami azt jelenti, hogy a hazai kkv-k többsége igen intenzív versenykörülmények között próbál meg érvényesülni. Problematikus a Networking is, azaz cégeink kevéssé hajlamosak az együttműködésre. A versenyképességi pontok, illetve az azt alkotó hét pillér szignifikáns, bár csak közepesen erős kapcsolatot mutatnak a vállalkozók szubjektív értékelésén alapuló versenyképességi tényezőkkel. A klaszterelemzés a cégek nyolc csoportja között markáns különbségeket mutatott. Ugyanakkor a klasztereken belül népes számú, meglehetősen homogén csoportok találhatók. A legalacsonyabb versenyképességű csoport a minta cégeinek 26%-át tette ki, az átlagot lényegesen meghaladó versenyképességű 81 cég azonban csak a minta 13,5%-a. Az egyes klaszterek cégeinek versenyképessége a hét pillér mentén jórészt kiegyensúlyozatlan, még a legjobb csoport is gyenge a Kínálat és a Humán erőforrások területén. Ugyanennek a két csoportnak a teljesítményét befolyásolja pozitívan az innováció, a többi cégnél, a minta 86%- ánál alig van megújulás. Ez egyben azt is jelenti, hogy a legversenyképesebb kkv-k a magyar gazdaságban szigetszerűen találhatók. Ráadásul a 15 legversenyképesebb cég közül 5 külföldi multinacionális vállalat hazai leányvállalata! A kidolgozott módszertan alkalmas arra, hogy vállalati szintű javaslatokat tehessünk. A kiválasztott négy különböző versenyképességű vállalat esetében prezentáltam a módszer használhatóságát és a stratégiai-fejlesztési javaslatok irányát. Némi zavart okozhat ugyanakkor az, Magyar Minőség XX. évfolyam 10. 2011. október

hogy az egyes pillérek szintjén a cégek eloszlása különbözik. Magas a szórás és nagyok a relatív különbségek az Innováció, a Kínálat, és a Networking területein. Több esetben meglehetősen gyenge relatív teljesítménnyel is a legjobb 33% közé lehetett kerülni, ugyanakkor magasabb pontszámok sem mindig garantálták, hogy a felső harmadba tartozik a cég. Az eddigiek is azt mutatják, hogy a PFB-módszer alapvetően jól használható, ugyanakkor további fejlesztés, esetleg a skála finomítása szükséges. Ezen egy célzott adatfelmérés segíthet, amely már eleve az elméleti, koncepcionális modell szerint történhet. A cégméretből származó torzulásokat is csökkenteni lehetne, még az eddigieknél is jobban figyelembe véve az együttműködésben rejlő lehetőségeket. A benchmark megválasztásán is kell gondolkodni, és esetleg iparági szintű standardokra kellene áttérni, hiszen biztos, hogy a versenyképesség különbözik a kereskedelem, az ipar vagy a szolgáltatás területein, nem beszélve a csúcstechnológiás, biotechnológiai vagy szoftveres iparágakról. Ehhez azonban az eddigi mintaszám többszörösére lenne szükség. Felhasznált irodalom Acs, Z.J. (2006): The Growth of Cities., Edward Elgar, Cheltenham. Ács, Z.J. – L. Szerb (2009): The global entrepreneurship Index (GEINDEX), Foundations and Trends in entrepreneurship. Vol. 5. no. 5, p. 341–435. Ambastha, A. – Momaya, K. (2004): Competitivenes of frims: Review of theory, frameworks and models. Singapore Management Review, vol. 26, no. 1; First half 2004, p. 45–61. Barney, J. (1991): Firm resources and sustained competitive advantage. Journal of Management vol 17., no. 1. p. 99–120. Borsi B. (2005): Tudás, technológia és a magyar versenyképesség. PhD-értekezés. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Műszaki Menedzsment Doktori Iskola 12/49 oldal


Borsi B. – Papanek G. – Tompa T. (2007): A magyar gazdaság versenyképességét magyarázó tényezőkről. Külgazdaság, 2007. 3–4. szám. Bridge, S. – O’Neill, K. – Cromie, S. (2003): Understanding enterprise, entrepreneurship, and small business. 2nd Edition Palgrave Macmillan, London Chikán A. (2006): A vállalati versenyképesség mérése. Pénzügyi Szemle, 51(1). p. 42–56. Chikán A. (1997): Jelentés a magyar vállalati szféra nemzetközi versenyképességéről (a „Versenyben a világgal kutatási program zárótanulmánya). BKE, Budapest Chikán, A. – Czakó Á. (2009): Versenyben a világgal., Akadémiai Kiadó, Budapest Chikán A.–Czakó E. (2006): A versenyképesség szintjei: fogalmak és értelmezések. Versenyképességi Kutatások műhelytanulmánysorozat, Versenyképesség Kutató Központ, Budapest Chikán A. – Czakó E. – Zoltayné Paprika Z. (szerk.) (2002): Vállalati versenyképesség a globalizálódó magyar gazdaságban. Akadémiai Kiadó, Budapest Czakó Á. (2000): Versenyképesség iparágak szintjén – a globalizáció tükrében. PhD-disszertáció, BKÁE, Budapest Dean, T.J. – Brown, – Bamford, C.E. (1998): Differences in Large and Small Firm Responses to Environmental Context: Strategic Implications from a Comparative Analysis of Business Formations. Strategic Management Journal, vol. 19, no. 8. p. 709–728. Dess, G.G. – Newport, S. – Rasheed, A.A. (1993): Configuration Research in Strategic Management: Key Issues and Suggestions, Journal of Management, vol. 19. issue 4, p. 775–796. Dyer, J.H. – Singh, H. (1998): The Relational View: Cooperative Strategy and Sources of Interorganizational Competitive Advantage. The Academy of Management Review, vol. 23, no. 4. p. 660–679. Enyedi Gy. (2004): Regionális folyamatok a posztszocialista Magyarországon. Magyar Tudomány, 9. szám Eisenhardt, K.M. – Schoonhoven, C.B. (1996): Resource- Based View of Strategic Alliance Formation: Strategic and Social Effects in Entrepreneurial Firms. Organization Science, vol. 7, no. 2, p. 136– 150. Foss, N.J. – Knudsen, C. (1996): Towards a competence theory of the firm. Routledge, London Fujita, M. – Krugman, P. – Venables, A. (1999): The Spatial Economy, MIT Press, Cambridge MA. Goldratt, E.M. (1994): The Goal: A Process of Ongoing Improvement. North River Press, Great Barrington, MA Magyar Minőség XX. évfolyam 10. 2011. október

Grant, R.M (1991): Toward the resource-based theory of competitive advantage: Implications for strategy formulation. California Management Review, Spring; 33, 3. p. 114–135. Grant, R.M. (1996): Toward a Knowledge-Based Theory of the Firm. Strategic Management Journal, vol. 17, Winter Special Issue, p. 109– 122. Gray, C. Mabey, C. (2005): Management Development: Key Differences between Small and Large Businesses in Europe. International Small Business Journal, vol. 23, no. 5, p. 467–485. Hakansson, H. – Snehota, I. (1989): No business is an island: The network concept of business strategy. Scandinavian Journal of Management, vol. 5, p. 187–200. Horváth Gy. (szerk.) (2006): Régiók és települések versenyképessége. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs Hoványi G. (1999): A vállalati versenyképesség makrogazdasági és globális háttere. Michael Porter két modelljének továbbfejlesztése. Közgazdasági Szemle, 46(11), p. 1013–1029. Jovanovich, B. – McDonald, J. (1984): The life cycle of a competitive industry. Journal of Political Economy, 104(2). p. 322–347. IMD yearbook (2010): IMD World Competitiveness Yearbook. IMD, Lausanne Kadocsa, Gy. (2006): Research of Competitiveness Factors of SME. Acta Polytechnica Hungarica, vol. 3, no. 4, p. 71–84. Kaplan, R.S. – Norton, D.P. (1996): Linking the Balanced Scorecard to strategy. California Management Review, Fall, p. 53–79. Kkv-k helyzete (2009): A kis- és középvállalkozások helyzete. Éves jelentés 2008. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Budapest Nelson, R. (1992): Recent Writing on competitiveness: Boxing the compass., California Management Review, 34(2). p. 127–137. Krugman, P. (1994): Competitiveness: A Dangerous Obsession.; Foreign Affairs; vol. 73, issue 2, p. Lengnick-Hall, C.A. (1992): Innovation and competitive advantage: What we know and what we need to learn., Journal of Management, 18(2). p. 399–429. Lengyel I. (2000): A regionális versenyképességről., Közgazdasági Szemle, vol XLVII. December. p. 962–987. Lengyel I. (2006): A regionális versenyképesség értelmezése és piramismodellje. Területi Statisztika, 2. p. 148–166. Lengyel I. (2001): Iparági és regionális klaszterek. Tipizálásuk, térbeliségük és fejlesztésük főbb kérdései. Vezetéstudomány, vol. 32 no. 10. p. 19–43. Lengyel I. (2003): Verseny és területi fejlődés: térségek versenyképessége Magyarországon. JAT E Press, Szeged. 13/49 oldal


Malecki, E.J – Tootle, D.M. (1996): The role of networks in small firm competitiveness. International Journal of Technology Management. Vol. 11, no. 1/2. p. 43–57. Man, T.W.Y – Lau, T. – Chan, K.F. (2002): The competitiveness of small and medium enterprises. A conceptualization with focus on entrepreneurial competencies., Journal of Business Venturing, Vol 17, pp. 123–142. Malerba, F. (2002): Sectoral systems of innovation and production. Research Policy, 31, p. 247–264. Márkus G. – Potó Zs. – Zsibó Zs. – Soó J. – Schmuck R.- Duczon A. (2008): A mikroszintű regionális versenyképesség mérése.; Vállalkozás és Innováció, vol. 2, s. 1. p. 30–53. McGahan, A.M. (1999): Competition, Strategy and Business Performance., California Management Review, 41(3), p. 74–101. Miller, D. (1986): Configurations of Strategy and Structure: Towards a Synthesis. Strategic Management Journal. 7, p. 233–249. Miller, D. – Whitney, J.O: (1999): Beyond Strategy: Configuration as a Pillar of Competitive Advantage. Business Horizons. May-June, p. 5–17. Némethné G. A. (2009): A kis- és középvállalatok versenyképessége, PhD-disszertáció, Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola, Győr Perry, M. (1999): Small firms and network economies. Routledge Studies in Small Businesses, London Peteraf, M.A. (1993): The cornerstones of competitive advantage: A resource-based view. Strategic Management Journal, Mar 1993; 14, 3; p. 173–191. Porter, M.E. (1998): On competition. Harvard Business School Press, Boston MA Porter, M.E. (1990): The Competitive Advantage of Nations. The Free Press, New York 1990 Porter, M.E. (1996): Competitive Advantage, Agglomeration Economies, and Regional Policy. International Regional Science Review, April 19, p.: 85–90. Prahalad, C.K. – Hamel, G. (1990): „The Core Competence of the Corporation.,” Harvard Business Review, 68 (May-June), p.: 79–91. Ray, G. – Barney, J.B. – Muhanna, W. (2004): Capabilities, business processes, and competitive advantage: choosing the dependent variable in empirical studies., Strategic Management Journal, 25, p. 23–37. Rugman, A.M. – Verbeke, A. (2001): Location, Competitiveness, and the Multinational Enterprise. In: Rugman, A.M. – Brewer, T.L. (eds): The Oxford Handbook of International Business, Oxford University Press, Oxford, p.146-180. Magyar Minőség XX. évfolyam 10. 2011. október

Schwab, K. (ed.) (2009): The global competitiveness report 2009–2010. World Economic Forum, Geneva Scott, A.J. – Storper, M. (2003): Regions, globalization, development. Regional Studies, 37, p. 579–593. Stamatis, D.H. (2004): Six Sigma Fundamentals: A Complete Guide to the System, Methods, and Tools. Productivity Press, New York Storey, D. (1994): Understanding the small business sector. Routledge, London Szalavetz A. (2004): Gazdasági szerkezet és versenyképesség. Világgazdasági Kutatóintézet Műhelytanulmányok 59. szám Szerb L. (2000): Kisvállalati gazdaságtan és vállalkozástan, Pécsi Tudományegyetem Kiadó, Pécs Tetteh, E. – J. Burn, J. (2001): Global strategies for SMebusiness: applying the SMALL framework. Logistics Information Management, vol. 14, issue: 1/2, p. 171–180. Török Á. (2007): A versenyképesség egyes jogi és szabályozási feltételei Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 54 (12), p.1066–1084. Török Á. (1989): Komparatív előnyök, versenyképesség, piacműködés. Ipargazdasági Szemle, 1989/3. p. 23–34. Török Á. (1999): Verseny a versenyképességért? Mikroszférakezelési politikák az Európai Unióban és Magyarországon. Miniszterelnöki Hivatal, Budapest Utterback, J.M. – Suárez, F.F. (1993): Innovation, Competition, and Industry Structure, Research Policy, vol. 23, no. 1. p. 1–21. Verhees, F.rans J.H.M. – Meulenberg, M.T.G. (2004): „Market Orientation, Innovativeness, Product Innovation, and Performance in Small Firms”. Journal of Small Business Management 42, no. 2, p. 134–154. Veress J. (szerk.) (2009): A magyar gazdaság versenyképessége 2007–2009, Szemelvények a Gazdasági Versenyképesség Kerekasztal tanulmányaiból és javaslati anyagaiból. Miniszterelnöki Hivatal, Budapest Viszt E. (szerk.) (2006): Versenyképességi évkönyv. GKI Rt. – Miscrosoft, Budapest Viszt E. (szerk.) (2009): Versenyképességi évkönyv. GKI Gazdaságkutató Zrt., Budapest Ward, K. – Jonas, A.E.G. (2004): Competitive city-regionalism as a politics of space: a critical reinterpretation of the new regionalism. Environment and Planning A 36, p. 2119–39. Wernerfelt, B. (1984): A Resource-Based View of the Firm. Strategic Management Journal, 5(2). p.171–180.

______________________________________________ 14/49 oldal


Statisztikai megközelítés, mint a minőségfejlesztés motorja Tóth Csaba László A cím az átlagember számára kicsit nagyképűnek is tűnhet, mit akarnak már megint a statisztikával, hiszen az nem más, mint a számokkal való játszadozás, azt bizonyítok be vele, amit akarok. Politikusoknak való úri/elvtársi huncutság, én műszaki ember vagyok, biológus, magyartanár, én meg orvos, ismerem a szakmám elméletét és gyakorlatát, tudom, mit kell tennem, ne a számok irányítsák az életemet. Senki sem vonja a kétségbe a szakmai tudás szükségességét, sőt állítjuk, hogy a saját szakmánkban csak akkor lehetünk eredményesek, ha ismerjük annak egészét, elméleti hátterét és gyakorlati tapasztalatait. Emellett állítjuk azt is, hogy a szakmai tevékenység jóval sikeresebb, ha abban felhasználjuk a statisztika nyújtotta lehetőségeket. Erről szeretnénk meggyőzni a Tisztelt Olvasót egy cikksorozattal, amelynek bevezetőjét lapozgatja, mellyel az a célunk, hogy egyszerű példákon keresztül mutassuk be, hogy mennyire fontos a statisztikai megközelítés, mennyivel több információhoz jutunk a számok mélyebb elemzésével. Joseph Juran -akit én a XX. század egyik legnagyobb minőségügyi szakemberének tartok- egyszer azt nyilatkozta, hogy a XXI. század a minőség évszázada lesz. Már eltelt 10 esztendő, így hát ideje számot vetni, vajon Juran álma megvalósulni látszik-e? Önöknek mi a véleménye? Mikor egy előadáson feltettem ezt a kérdést, a hallgatóság egy része gúnyosan mosolygott, másik része leszegte a fejét, de voltak hangosabbak is, akik szinte kiabálva reagáltak, „egyáltalában nem, sőt…” Igen, nem pont ebbe az irányba haladunk. Talán szerepe van ebben annak is, hogy nem értjük igazán azt, hogy mit jelent a statisztikai megközelítés. Legyen első példánk egy brazil város tanácsa, amely országvilág előtt nevetségessé tette magát a számokkal való játszadozással. Amikor egy 2x2 sávos útból 2x3 sávost csináltak, akkor ugye, az áteresztő képességet 50%-kal növelték, amikor visszacsinálták, akkor 33% volt csökkenés, tehát a különbMagyar Minőség XX. évfolyam 10. 2011. október

ség pozitív, vagyis 17%-al növelték az áteresztő-képességet. Persze, mi magyarok sem szégyenkezhetünk az ostobaság hiánya miatt, ezt mutatjuk be második példánkon. Egy hazai kórház képviselője elmondta, hogy az intézményben majdnem felére csökkent a páciensek által eltöltött idő. Ez nagyon dicséretes dolog, de azért nem árt tudni, hogy mi van a számok mögött. El is árulták, hogy egyrészt profilváltás történt, másrészt csökkent az ágyszám is, a teljesítmény volumen korlátot meg sem említették. A számok igazak voltak, csak az a korábbi szám egy ilyen, a másik szám egy másfajta tevékenységhez kapcsolódott, vagyis az alma pirosságát hasonlították a Bazilika magasságához. Mégiscsak igaza lenne Mark Twain-nek, hogy hazugság háromféle van: „hazugság, gyalázatos hazugság és statisztika”? Maradjunk annyiban, hogy sajnos előfordulhat a Mark Twain féle megközelítés. A cikksorozattal azt a célt szeretnénk elérni, hogy az ilyen megnyilvánulások, ha elő is fordulnak, akkor az igen ritka, véletlen események kategóriájába kerüljenek. Sokan azt gondolják, hogy a statisztika száraz tudomány, pedig nem az. Álljon itt most néhány érdekesség, amellyel talán fel tudjuk kelteni a Tisztelt Olvasó figyelmét, hogy érdemes elmélyedni ebben a tudományban is. A statisztika kezdetei -adatgyűjtés, feldolgozás- visszanyúlnak a nagy ókori civilizációkig, mint például az Indus-völgye, vagy a Tigris-Eufratesz mentén a sumérok, az egyiptomiak. Mi most csak a XVII. századba ugrunk vissza. Ekkor élt William Petty (1623-1687), akiben nem csak a statisztika egyik atyját tisztelhetjük, hanem a modern közgazdaságtan egyik alapítóját is, Ő a munkaérték-elmélet egyik előfutára, ő vezette be az emberi tőke (human capital) fogalmát. Becslést adott az akkori Anglia teljes vagyonára: fizikai vagyon: 250 millió font sterling – 32,1% szellemi vagyon: 417 millió font sterling – 67,9% 15/49 oldal


Petty nevezte el az általa művelt módszert (a statisztikát) politikai számtannak. Akkoriban még a becslés volt divatban, ezért álljon itt egy érdekes munkája. Két különböző becslést adott arra vonatkozóan, hogy Londonnak hány lakosa lehet. Megfigyelte, hogy az 1680-s évek elején 30 emberből átlagosan 1 halt meg évente, és Londonban átlagosan 22 331 halt meg: 30*22331 = 669 930 fő Készített egy másik becslést is. Ekkor Londonban 84 000 lakóház volt (a nagy tűzvész után vagyunk), egy házban átlagosan 8 fő lakott: 8*84 000 = 672 000 fő A két különböző becslés eredménye fél százalékon belül egyezik! A minőségfejlesztésben használt statisztika módszerekben kiemelt szerepe van a normál vagy más néven Gauss eloszlásnak, amit az 1. ábrán láthatunk.

1. ábra Egy standard normál eloszlás (μ=0, σ=1) sűrűségfüggvénye Nagyon kevesen tudják azonban, hogy felismerője nem Gauss (1777-1855) volt 1809-ben, vagy Laplace (1749-1827) Magyar Minőség XX. évfolyam 10. 2011. október

1783-ban, hanem legkorábban Abraham de Moivre (16671754) dolgozott vele 1733-ban, azonban az ő elsőségére csak 200 évvel később derült fény. Gondolták volna, hogy 1989 és 2000 között emberek tízmilliói találkoztak naponta a normál, vagyis a Gauss eloszlással?

2. ábra Egy 10 márkás bankjegy hátsó oldala Mint a 2. ábrán látjuk, a majd 80 milliós Németország hivatalos pénzén, a tízmárkáson szerepelt Gauss, megfigyelhetjük a jellegzetes harang-görbét, a jó szeműek pedig még az eloszlás sűrűségfüggvényének képletét is tanulmányozhatják. Ismét ugrunk az időben, több mint 100 esztendőt. Az SPC rövidítésben (Statistical Process Control) már a statisztika szó is benne van. Megalkotója Walter Shewart volt, az első éles adatfelvétel napja pedig 1924. május 16. Az SPC fegyverként is kiválóan funkcionált a II. világháborúban, hiszen Deming és munkatársai több mint 30 ezer amerikai mérnököt képeztek ki a használatára. Ennek volt köszönhető, hogy az Egyesült Államok olyan nagy mennyiségű és kiváló minőségű fegyvert tudott előállítani, hogy nem csak a saját hadseregét, hanem a brit és szovjet hadsereget is el tudta látni. Vannak azonban az SPC-nek békésebb aspektusai is, hiszen Deming és Juran elterjesztette a statisztikai gondolkodásmódot a romokban heverő Japánban is, és ezzel jelentősen segítette az ország újjáépítését. Igen fontos szerepe volt abban, hogy a japán termékek olyan jók és olcsók lettek, és ennek 16/49 oldal


következtében Japán ki tudott lépni a világpiacra. Álljon itt még egy fontos tény, hogy a híres statisztikusok nem elefántcsont-toronyba zárt matematikusok voltak, hanem konkrét problémákkal foglalkoztak. Láttuk ezt már Sir William Petty esetében is. Az ANOVA kidolgozója Sir Ronald Fisher (1890-1962) biológus volt, George Box (1919-) kísérlettervezésben jeleskedett vegyész (mellesleg a Fisher veje), a t-eloszlás vagy próba kiötlője Student (eredeti nevén William Gosset 1876-1937) vegyészetet és matematikát tanult és végig a Guinness sörgyárban dolgozott. 1. példa: Elegendő-e azt vizsgálni, hogy a minta alapján benne vagyok a tűrésben? Lássuk az első, nagyon egyszerű példánkat! Kisvállalkozó vagyok, egy egyszerű terméket gyártok, adott a célérték,és a tűrés. Mint általában a magyar vállalkozók, a minőségtudatosság együtthatóm nem túl magas. Azért arra figyelek, hogy teljesíteni tudom-e a vevőim elvárásait, mintákat veszek a folyamatomból és megnézem, mi a helyzet? Egy hisztogram segítségével ábrázolom az adataimat, és feltüntetem a tűréshatárokat is. (3 3. ábra) Az adatok hisztogramja 9,85

Gyakoriság db-ban

LSL

USL Within Overall

P rocess Data LS L 9,85 Target * USL 10,15 S ample M ean 10,0548 S ample N 25 S tD ev (Within) 0,0217937 S tD ev (O v erall) 0,040939

P otential (Within) C apability Cp 2,29 C P L 3,13 C P U 1,46 C pk 1,46 O v erall C apability Pp PPL PPU P pk C pm

9,88 O bserv ed P erformance P P M < LS L 0,00 P P M > U S L 0,00 P P M Total 0,00

9,92

E xp. Within P erformance P P M < LS L 0,00 P P M > U S L 6,26 P P M Total 6,26

9,96

10,00

10,04 10,08

1,22 1,67 0,78 0,78 *

10,12

Exp. O v erall P erformance P P M < LS L 0,28 P P M > U S L 10024,97 P P M Total 10025,25

4. ábra Az adatok folyamatképességének indexei

3

Tűréshatárok

1

0

A folyamatom képesség indexei

10,15

4

2

A hisztogramról azt látom, hogy magas az átlag, de benne vagyok a tűrésmezőben. Megelégedve hátradőlök. Vajon helyesen cselekszem? Nem! Ki kellene számolni a folyamatképesség indexeket (cp, cpk, pp, ppk), hogy megtudjam, vajon mire vagyok képes rövid és hosszú távon. Lássuk a 4. ábrát.

9,88

9,92

9,96 10,00 10,04 Mért értékek mm-ben

10,08

10,12

3. ábra Az adatok hisztogramja a tűréshatárokkal Magyar Minőség XX. évfolyam 10. 2011. október

A statisztikai elemzés azt mutatja, hogy rövid-távon rendben vagyok - egymillióból mindössze 6 db esik ki, a folyamat majdnem hat szigmás. Hosszabb távon azonban 1 % kiesővel kell számolnom, ami nem tűnik soknak, de vegyük figyelembe a klasszikus példánkat, ha 50 napon át elmegyünk dolgozni és haza is megyünk kocsival, akkor az 1 % azt jelenti, hogy egyszer biztosan balesetet szenvedünk. Ezt nem engedhetjük meg magunknak, ez üzleti bukásához is vezethet. Egy SPC kártya már fel tudná hívni a figyelmemet arra, hogy mikor kellene beavatkozni a folyamatba. (5 5. ábra) 17/49 oldal


Első kísérletünkben, a 30-as mintában 2 db fejetlen gyufát találtunk, ez 6,7 %, akkor a teljes mintában 58 db fejetlen gyufának kellene lennie.

A mért értékek egy SPC kártyán 10,14

1

1

Méert értékek mm-ben

10,12

UCL=10,1202

10,10 10,08 _ X=10,0548

10,06

Ismételjük meg a kísérletet még egyszer, tegyük vissza a gyufákat, keverjük össze, vegyünk újabb 30-as mintát. Most 4 fejetlen gyufát találtunk, ami az előző hibaarány duplája, a dobozban ekkor 116 fejetlen gyufa található. A dobozban azonban nem változott meg semmi. Harmadik kísérletünkre 3 db fejetlen gyufát találunk.

10,04 10,02 10,00 LCL=9,9894 1

3

5

7

9

11 13 15 17 Megfigyelések

19

21

23

25

5. ábra Az adatok ábrázolása egy SPC kártyán Tanulságok: a) az adatok tűrésen belülisége még nem jelent elfogadható helyzetet, b) véletlen okok is létrehozhatnak olyan eltolódást, amely tűrésen kívüliséghez vezet, c) a folyamatok eltolódását jól nyomon követhetjük egy SPC kártyán.

A valóságban csak egyszer vehetünk mintát, akkor hogyan döntsük el, hogy mennyi a valódi hibaarány? Az ilyen esetekben a sokaság vizsgált paraméterét nem egyetlen számértékkel jellemezzük a minta alapján, hanem egy intervallummal, amiben a valódi érték nagy valószínűséggel (ez általában 95%) megtalálható. Ezt az intervallumot nevezzük konfidencia intervallumnak. 0 gyufa esetén ennek az intervallumnak a határai: 0 - 9,5% 1 gyufa esetén ennek az intervallumnak a határai: 0 - 17,2 % 2 gyufa esetén ennek az intervallumnak a határai: 0,8 – 22,0 % 3 gyufa esetén ennek az intervallumnak a határai: 2,1 – 26,5 %

Úgy gondolom, hogy az ilyen egyszerű példákon keresztül lehetne a vállalkozói kör minőségtudatosságát erősíteni.

4 gyufa esetén ennek az intervallumnak a határai: 3,8 – 30,7 %

2. példa: A konfidencia intervallum fogalmának bevezetése

5 gyufa esetén ennek az intervallumnak a határai: 5,6 – 34,7 %

Van egy dobozunk, amiben 870 db gyufaszál van, amelyből néhány fejetlen, ezek a hibás darabok. Veszek egy 30 db-os mintát, megszámolom mennyi a fejetlenek aránya. Pontosan ennyi lesz a fejetlenek aránya a tételben is? Magyar Minőség XX. évfolyam 10. 2011. október

Nézzük a statisztikai megközelítést! A pontos hibaarány 10% (87 db fejetlen gyufa). Annak a valószínűsége, hogy a mintában pontosan 3-t találok 23,6%, közel hasonló valószínűséggel találok 2-t (22,7%) vagy 4-t (17,7%). (6 6 . á b ra ) 18/49 oldal


3. példa: Új mérőszámok bevezetése a karbantartásban Ez a példa a karbantartóknak és a termelésszervezőknek segíthet, a gépekkel kapcsolatos információkat tárgyalja egy új megközelítésben. A gépek hadrafoghatóságát az MTBF (mean time between failure – két meghibásodás között eltelt átlagos idő) paraméterrel szokták jellemezni. Lássuk a példánkat. Egy gép esetében összegyűjtöttük a meghibásodások között eltelt időtartamokat és készítettünk egy leíró statisztikát az adatokról, amit a 7. ábrán mutatunk be. A meghibásodások között eltelt idők órában A nderson-Darling N ormality Test

6. ábra A különböző számú fejetlen gyufák kihúzási valószínűsége Ezért nem egy számot, hanem egy intervallumot adok meg, amiben nagy valószínűséggel benne van a tétel (sokaság) valódi hibaaránya.

0

50

100

150

200

M ean S tDev V ariance S kew ness Kurtosis N

70,462 63,773 4067,009 0,589720 -0,932641 33

M inimum 1st Q uartile M edian 3rd Q uartile M aximum

1,467 13,790 60,883 127,030 207,717

47,849

93,075

95% C onfidence Interv al for M edian 15,378

9 5 % C onfidence Inte r vals


1,25 0,005

95% C onfidence Interv al for M ean

Tanulságok: a) a minta csak az adott folyamat egy lehetséges kimenete, b) az egyes minták között a jellemző értékben eltérések lehetnek, c) a sokaság valódi értékét nem egyetlen számmal, hanem egy (konfidencia) intervallummal jellemezzük, amiben nagy, általában 95%-s valószínűséggel benne van a sokaság valódi értéke, d) a konfidencia a becslés jóságának -általunk előzetesen meghatározott- mértéke. e) a konfidencia fogalma végigkísér bennünket a különböző statisztikai módszerekben (hipotézisvizsgálatok, regresszió).

A -S quared P -V alue <

103,215

95% C onfidence Interv al for S tDev

Mean

51,286

84,352

Median

7. 7. ábra A két meghibásodás között eltelt idők leíró statisztikája 20

40

60

80

100

Leolvashatjuk, hogy az MTBF 70 óra, konfidencia intervalluma 48-93 óra, de ez normál eloszlásra vonatkozik. Mit mond nekünk ez a szám? Ez csak egy minta, és egy bekövetkezett dolgot ír le. Izgalmasabb lenne az a kérdés, hogy mekkora annak a valószínűsége, hogy 24 órán belül meghibásodik? Ki lehetne számolni, hogy megnézem hányszor történt 24 órán belüli meghibásodás, és elosztom az összes meghibásodás számával. Ekkor 40 %-ot kapok. 19/49 oldal


Az ilyen időtől függő folyamatok általában valamilyen megbízhatósági eloszlást (Weibull, lognormál, exponenciális) szoktak követni. Weibull hálón ábrázolva az adatokat, kapjuk a 8. ábrát.

8. ábra A két meghibásodás között eltelt idők Weibull hálón ábrázolva Egy adott paraméterekkel rendelkező eloszlás ismeretében már statisztikailag tudjuk megmondani, hogy mi a valószínűsége annak, hogy a meghibásodás egy megadott időtartamon belül bekövetkezik. Az adataink jelen esetben Weibull eloszlást követnek, így nincs akadálya annak, hogy a Minitab kiszámolja, hogy mi a meghibásodás valószínűsége 24-120 órán belül.

1. táblázat Az adott időn belüli meghibásodások valószínűsége a konfidencia intervallummal Magyar Minőség XX. évfolyam 10. 2011. október

Az 1. táblázatból láthatjuk, hogy a 24 belüli meghibásodásnak még a legkedvezőbb esetben is 25 % az esélye, kedvezőtlen esetben akár 54 % is lehet, azaz egy kritikus állapotú gépről van szó. Ezért mi nem az MTBF, hanem az általunk definiált új paramétert használjuk a gépek vizsgálatakor. A másik szintén karbantartási paraméter az átlagos javítási idő (MTTR - mean time to repair). Mi arra vagyunk kíváncsiak, hogy mi a legvalószínűbb javítási idő, ugyanis a napi folyamatok tervezésében ez számunkra fontos paraméter (9 9. ábra).

9. ábra A javítási idők leíró statisztikája Az átlag itt sem ad pontos információt, esetünkben ez 1,5 óra, és azt is megfigyelhetjük, hogy egy ferde eloszlással van dolgunk, tehát az átlag nem fogja megmutatni a legvalószínűbb javítási időt. Ezért itt is a Weibull közelítéssel dolgozunk (1 10. ábra). Az adatok egy 3 paraméteres Weibull eloszlást követnek. Ez azt jelenti, hogy amennyiben megáll a gép, akkor, esetünkben, legkorábban 15 perc múlva tudjuk újra indítani. 20/49 oldal


használható információt a berendezésekről, mert csak egy bekövetkezett állapotot írnak le (olyan, mint egy minta), b) a statisztikai megközelítéshez hasznosabb egy megadott időn belül bekövetkező meghibásodás számolása valamilyen megbízhatósági eloszlás (Weibull, lognormál, exponenciális) segítségével, c) a legvalószínűbb javítási idő számolása is így célszerű, d) a módszer alkalmazható a kritikus gépek kiválasztásában, illetve gyártóvonalak termelési megbízhatóságának modellezésében is. 4. példa: Országgyűlési választások (2010. április 11.)

10. ábra A javítási idők Weibull hálón ábrázolva A legvalószínűbb javítási időre a következő definíciókat tudjuk adni. Amennyiben a Weibull-eloszlás alakparamétere (shape parameter – β-val szokták jelölni) kisebb, mint 1, akkor legvalószínűbb javítási időnek a skálaparaméter (η-val jelölt, a 63,2% kumulált valószínűséghez tartozó érték) értékét választjuk. Amikor β > 1, akkor a Weibull-módusszal számolunk, melynek képlete a következő:

Mode = t 0 + η (1 −

1

β

1

)

β

Esetünkben az alakparaméter nagyobb, mint 1, ennek értéke 31 percnek adódik, így ez lesz a legvalószínűbb javítási idő, mindössze harmada az átlagosnak. Ezt a módszert 4 évvel ezelőtt dolgoztuk ki, és sikerrel alkalmaztuk, mind a kritikus berendezések meghatározásában, mind a termelés megbízhatósági modellezésben. Tanulságok: a) az MTBF és a MTTR paraméterek általában nem adnak Magyar Minőség XX. évfolyam 10. 2011. október

A választások első fordulójakor Budapesten komoly problémát jelentett a választás időre történő befejezése azokban a szavazókörökben, ahová azokat irányították, akik nem a lakóhelyükön szavaztak. Kerületenként egyetlen kört jelöltek ki, ahol a vidéki állandó lakhellyel rendelkező, de tartósan a fővárosban lakó (nagyobbrészt felsőfokú tanintézményben tanuló diákok – e ténynek még lesz szerepe elemzésünkben) élhettek ezzel a lehetőséggel. Ezekben a szavazókörökben azonban a szavazást nem tudták időben befejezni, az a késő éjszakába nyúlt, elsősorban amiatt, hogy az adott körben szavazni kívánók jelentős része a szavazás vége előtti időszakban érkezett, hogy gyakorolhassa állampolgári jogait. A probléma kapcsán nem kevés összeesküvés-elmélet is felröppent, pedig a számok előre jelezték volna gondokat, ha valaki gondolkodik, és a kezébe vesz egy zsebszámológépet. Mit mondanak a számok? Egy budapesti kerületet vizsgáltunk meg, ahol 2006-ban az ottani választókerületekben (3 ilyen van) összesen 86 060 szavazó regisztráltatta magát a választást megelőző péntek délután 4-ig. A választás napján, a helyszínen még 1496 állampolgár kívánt élni a jogaival. Az adott kerületben, a 97 szavazókörben a megjelentek számát a 11. ábrán mutatjuk be. Itt feltüntettük, hogy hány szavazót regisztráltak péntek délutánig (Előtte_06), illetve hányan regisztráltatták magukat a vasárnapi választáson. 21/49 oldal

20 éves a Magyar Minőség Társaság Előtte_06: péntek délutánig regisztrált, Delta_06: választáskor regisztrált Variable Előtte_06 Delta_06

1200

Szavazók száma

1000 800 600

2010-re kijelölt szavazókör

A legkisebb létszámú kör 629 főt, a legnagyobb pedig 1191 főt várt a szavazásra. A 2010-ben kiválasztott kör a 7 legkisebb létszámú kör közé tartozott, itt előzetesen 661 főt vettek fel a névjegyzékbe. (1 12. ábra). Fontos azt is megvizsgálnunk, hogy egy-egy körben hányan szavaztak ténylegesen. Az átlag 903 fő, a minimum érték 644, a maximum 1209 (1 1 3 . á b ra )

400 200 0 1

10

20

30

40 50 60 70 Szavazókör száma

80

90

11. ábra A szavazók eloszlása az egyes szavazókörökben Az ábrán bekarikázott kör lett kijelölve arra, hogy a 2010-es választásokon fogadja a nem állandó lakóhelyükön szavazókat. A dolog elsőre logikusnak is tűnhet, hiszen az egyik legkevésbé leterhelt körről van szó.

13. ábra A 2006-os választásnál a ténylegesen szavazottak száma körönként A 14. ábrán a választás napján regisztráltak leíró statisztikáját láthatjuk. A választás napján regisztráltak megoszlása

A péntek délutánig regisztráltak megoszlása

A nderson-Darling N ormality Test

A nderson-Darling N ormality Test

700

800

900

1000

1100

A -S quared P -V alue

0,36 0,447

M ean S tDev V ariance S kew ness Kurtosis N

887,22 135,52 18366,67 0,038474 -0,746295 97


1200

629,00 780,50 888,00 981,00 1191,00

0

15

30

45

60

75

118,77

15,423 10,470 109,622 2,8429 15,1659 97 2,000 9,000 14,000 19,500 81,000

13,313

17,533


918,61

95% C onfidence I nterv al for S tDev

9 5 % C onfidence Inter vals

M ean StDev V ariance S kew ness Kurtosis N

95% C onfidence Interv al for M ean

914,53


2,65 0,005


95% C onfidence I nterv al for M ean 859,90

A -S quared P -V alue <

157,83

16,000

95% C onfidence Interv al for S tDev

9 5 % C onfidence Inter vals

9,175

12,193

Mean

Mean

Median

Median 840

860

880

900

920

12. ábra Az egyes szavazókörökben péntekig regisztrált szavazók leíró statisztikája Magyar Minőség XX. évfolyam 10. 2011. október

12

13

14

15

16

17

18

14. ábra A választás napján regisztráltak számának leíró statisztikája 22/49 oldal


Láthatjuk, hogy egy szavazókörben átlagosan 15-en regisztráltak, a 97 körből mindössze 3 olyan volt, ahol a vasárnapi regisztrálók száma meghaladta a 30-t. Az összes vasárnap regisztrált polgárok száma azonban 1496 fő volt. Ezt hozzáadva a péntek délutánig regisztráltak számához (621 fő), a választókörben már 2117 főre lehet számítani. Számoljunk azonban egy kicsit! A legjobban leterhelt körben 1209 szavazó fordult meg, ez azt jelenti, hogy a választás 13 órája alatt egyenletes eloszlást (hű! – ez statisztikai fogalom, és mennyire fontos) feltételezve, egy szavazóra 13*60*60/1209=38,7 másodperc jut. A kiválasztott körben volt 661fő volt péntekig felvéve, ha ehhez hozzáadjuk a kerületből átirányított 1496 embert, akkor ez a szám már 2157 honfitársat takar, és a taktusidő (lásd a lean menedzsmentet), már 21,7 másodpercre csökken. Tessék otthon eljátszani a választási dokumentumok átadását-átvételét, az aláírásokat, ennyi idő alatt ez már nem valósítható meg! Ez a modell azonban alapvetően hibás, mivel a helyi választók érkezése sem egyenletes eloszlást követ, hanem véleményünk szerint ez egy két móduszú eloszlás, egy délelőtti és egy délutáni csúccsal. Az országos adatokról készítettünk egy diagramot (1 15. ábra). 18 2010‐es %

16

2006‐os %

14 12 10 8 6 4 2 0 6‐7

7‐9

9‐11

11‐13

13‐15

15‐17:30 17:30‐19

15. ábra A szavazók százalékos megoszlása az adott napon, két választást elemezve Magyar Minőség XX. évfolyam 10. 2011. október

Az ábráról láthatjuk, hogy valóban van egy délelőtti és egy délutáni csúcs. Vissza az ábrára! A zárás előtti másfél órában a szavazók mindössze 5-6 %-a jelenik meg. Az igazolással szavazók legnagyobb része a fővárosban tanuló diák (a médiafelvételek ezt meg is erősítették), akiknek más az életritmusuk (már saját emlékeimből is kiindulva), szavazni akarnak, de előtte elintéznek egyet és mást. Így a legnagyobb részük este 6 óra körül érkezik meg. Amíg minden szavazókört igénybe vehettek, addig egy körre – láttuk - átlagosan 15 fő jutott, így nem okozott problémát. Amikor azonban létszámuk a teljes választói létszám több mint kétharmadát teszi ki, még egyenletes eloszlás esetén sem biztosított a választás zavartalan lebonyolítása, gondoljunk csak a 21,7 másodperces taktusidőre. Mit mondanak a konkrét adatok? A kiválasztott szavazókörben a korábban péntekig regisztrált 661 fő helyett a nyilvántartott létszám 919 főre nőtt, ez kb. 30 %-os növekedés, alaphelyzetben. A zárás előtti utolsó másfél órára 65 % részvételi arányt, és 5 %-t erre az időszakra feltételezve mindössze 30 választópolgárral kell számolni. A választás napján regisztráltak száma 1431 volt, ami viszont kevesebb, mint a 2006-os választásokon a kerületben megszámláltatott 1496 fő. Feltételezve, hogy az aznap regisztráltak fele érkezett fél hatnál nem korábban, és elfogadva a 38,7 másodperces taktusidőt, a következőt kapjuk: (30+715)*38,7 = 28 832 másodperc = 8 óra!! A választás várható befejezése így este 7 óra helyett másnap hajnali fél kettő. Bekövetkezett! Tanulság: a) Az itt ismertetett elemzés kb. 2 órát vett igénybe, aminek a nagy része az adatok összegyűjtésére fordítódott. b) A felhasznált statisztikai eszközök pedig csupán az egyszerű leíró statisztikára korlátozódtak. Reméljük, hogy ezen a példán keresztül is sikerült érzékeltetnünk, hogy a statisztika nem ördögtől való, hanem igenis segítheti mindennapi életünket. 23/49 oldal


Az itt ismertetett négy példán keresztül próbáltuk megmutatni, hogy a számok beszélnek, komoly következtetéseket vonhatunk le a statisztikai megközelítésekből. Reméljük, hogy a Tisztelt Olvasó is már kicsit másképpen néz a statisztika tudományára, nem ördöngösséget, hanem a mindennapok hasznos segítőjét látja benne. Terveink szerint a cikksorozat elkövetkező tanulmányaiban újabb példákat mutatunk be a statisztika, illetve az arra épülő Hat Szigma módszertan alkalmazásáról. Lesznek szolgáltatási példák, egészségügy és kommunikációs cég, termelési példák, ahol nem a tömeggyártást, hanem a felújító tevékenységet vesszük górcső alá.

_______________________________________________ Szíves figyelmébe ajánljuk!

Reméljük, felkeltettük érdeklődésüket! Felhasznált irodalom Tóth Cs. L.: Statisztikai megközelítés, a minőségfejlesztés motorja TÜV Rheinland Akadémia, Hat Szigma Szakmai Nap, 2010. október 7. előadás Sain Márton: Matematikatörténeti ABC Typotex, Budapest, 1993, ISBN 963 7546 41 3 Tóth Cs. L.: Határidős szolgáltatások teljesítményének mérése Magyar Minőség, XVI. Évfolyam, 2. szám, 2007, pp2-6. Tóth Cs. L.: A Karcsúsított Gyártás - A Lean Manufacturing Magyar Minőség, XVI. Évfolyam, 8-9. szám, 2010, pp 2-13. www.valasztas.hu

______________________________________________ Magyar Minőség XX. évfolyam 10. 2011. október

Megrendelés: http://www.leanforum.hu/

_______________________________________________ 24/49 oldal


Információbiztonság a járóbeteg-ellátásban Dr. Hajnal Miklós Pál • •

Mottó: Dr. Kürti Sándor: „Információink akkor kerülnek veszélybe, mikor megszületnek. A veszély végtelen nagyra nő, mikor a hálózatra csatlakozunk.” National Security Agency (NSA): „Istenben bízunk, másokat lehallgatunk.” Ismeretlen informatikus: „Akkor törnek be hozzád, ha érdekessé válsz.” Az egészségügyi intézmények információs rendszerében az igazi érték az adatok által hordozott információ, amely ma már változatos formákban jelenik meg (szöveg, kép, video, mérési eredmény, hang). Az adatokat tárolni kell, biztosítani kell a hatékony és gyors elérést, de ugyanakkor gondosodni kell a sértetlenségről és titkosságról is. Az informatikai és kommunikációs eszközök körének soha nem látott bővülése kapcsán új dimenziót kapott a személyiségi jogok és az orvosi titoktartás védelme. Ez a komplexitás rendkívül sebezhetővé teszi a páciensekről gyűjtött adatokat kezelő rendszereket, így az adatok védelme, a rendszerek biztonsága napjainkra az egyik legjobban preferált kérdéssé vált [D1], [T1]. 1. A járóbeteg-ellátás sajátosságai információbiztonsági szempontból A járóbeteg-ellátás a korábbi „SZTK”-hoz képest jelentősen kibővült: ma már ide számíthatjuk a következőket: • • •

klasszikus önálló járó-beteg szakrendelés, kórházhoz kapcsolódó szakambulancia, egynapos sebészet,


nappali kórház, egészségturizmus vonatkozó szegmense (balneoterápia, rehabilitáció, fogturizmus, stb.).

Az ily módon kibővített értelmezésű járóbeteg-ellátás néhány olyan sajátossággal rendelkezik, ami speciális információ-biztonsági problémákat vet fel. Ezek közül a betegadatokra vonatkozóan legfontosabbak a következők: I. Az egyik legnagyobb információbiztonsági probléma nem is az adatokkal kapcsolatos, hanem azokkal a vizsgálati anyagokkal, mintákkal függ össze, amelyekből a diagnosztikához, terápiához szükséges nélkülözhetetlen adatokat kinyerik. A legtöbb járóbeteg-ellátó ugyanis legfeljebb J0 kategóriájú mintavételi helyként funkcionál, és a mintákat gyűjtő rendszerben központi –távoli- laboratóriumokban elemzik. A jelenlegi mintaszállítási rendszerben véges valószínűsége van annak, hogy maga a minta megváltozik, így a belőle kinyerhető információ hamis lesz. II. Az információhordozó a jelenlegi átmeneti rendszerekben többféle lehet: •

A korábban általános, de még ma is gyakran megkövetelt „papír”, ami lehet kinyomtatott vagy kézzel írt dokumentum, röntgenfilm, UH-nyomtatvány, stb. Ezek tárolása általában megoldott, az archiválás a helyhiány miatt többnyire problematikus. Utóbbi esetben a védelmet, az illetéktelen hozzáférés megakadályozását többnyire csak a rendetlenség szolgálja. 25/49 oldal


Sajátos problémaforrás, hogy a páciens távozáskor kézbe kapja az addig szigorú adatvédelmi módszerekkel titkosított és óvott személyes adatait, melyek útja és sorsa ettől kezdve követhetetlen. •

Digitális (gyakran elektronikusnak mondott) eszköz, vagy struktúra, mint pl. számítógép, hálózatok, CD, DVD, stb. Az információbiztonsági rendszerek általában csak ezzel a csoporttal foglalkoznak

•

Az ember, mint információ-tároló és hordozó „eszköz”. A teljes ellátó rendszernek ez a legsebezhetőbb eleme, mivel -durva esetektől eltekintve- szinte csak etikai eszközökkel lehet adatbiztonsági szempontból kielégítően kézben tartani. A járóbeteg-ellátás esetében különösen problematikus, hogy a gyakori orvosváltások, a nagy esetszám, az asszisztencia alkalmi átcsoportosítása és fluktuációja miatt általában nem módosítják a belépési kódokat, sőt azokat felírják a képernyőre, illuzórikussá téve az információbiztonsági rendszert. A helyzetet árnyalja az etikai kódexek hiánya, és sok olyan szubjektív tényező, mint a jól értesültség fitogtatása, az elbocsátás miatti bosszú, stb.

III. A szakorvosok többsége részmunkaidőben, közreműködőként látja el feladatát. Saját mozgékonyságuk, rugalmasságuk fokozása érdekében gyakran használnak korszerű infokommunikációs eszközöket adatok tárolására, hordozására a telepített, hálózatba szervezett eszközökön kívül (saját notebook, pendrive, palmtop, okostelefon, iPad, iPod, iPhone, beszédfelismerő, stb.). Ezek az eszközök a vezeték nélküli, mikrohullámú kommunikációs rendszerek (W@P, WLAN, WiFi, stb.) révén még a WPA (WiFi protected access) alapú kriptográfiai módszerek alkalmazása esetén sem nyújtanak kellő védelmet, aránylag könnyen feltörhetők. (Nem is beszélve Magyar Minőség XX. évfolyam 10. 2011. október

arról, hogy maguk az eszközök is -éppen hordozhatóságuk, kicsiny méretük révén- könnyen illetéktelen kezekbe kerülhetnek.) IV. A progresszív ellátási rendszerben a járóbeteg-ellátás közbülső helyet foglal el a háziorvosok és a fekvőbeteg-intézmények között. Az általánosnak mondható területi széttagoltság és az on-line kapcsolat hiánya, vagy fejletlensége miatt a páciens-információk mindkét irányban „papíron”, vagy jobb esetben e-mailen kerülnek a célállomásra. Mindkét mód súlyos információbiztonsági kockázatot hordoz magában, mintegy lyukat ütve az egyébként mintaszerűen megvalósított védelmi rendszeren. 2. Az információ-biztonság és a minőségirányítás kapcsolata Az információbiztonsági rendszer nem működhet eredményesen és hatékonyan megfelelően megvalósított és alkalmazott minőségirányítási rendszer nélkül, mivel a fentiek is mutatják, hogy ez nemcsak műszaki és informatikai probléma (bár gyakran csak annak tekintik). Egyébként mind az ISO 9001 szabvány, mind a MEES irányelv indirekt módon érinti ezt a kérdést. A minőségirányítási követelmény eléggé laza – a 6.3., 7.2. és 7.5.4. fejezet tartalmaz utalásokat az információ védelmére [M3]. Az egészségügyi standard-gyűjtemény keményebb; a III/1 Betegjogok, tájékoztatás, adatkezelés (BTA) fejezetben aBTA.7. standard egyértelműen megköveteli: „A betegek egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatait a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően bizalmasan kezelik és elvesztés, vagy illetéktelen használat ellen védenek.” [E1]. Mindenesetre fontos gyakorlati tapasztalat, hogy tisztességesen kidolgozott, bevezetett és működtetett minőségirányítási 26/49 oldal


rendszer -amely tartalmazza a szükséges minőségbiztosítási elemeket is- nagymértékben segíti az informatikai biztonsági rendszer kialakítását és alkalmazását. A két rendszer -és egyúttal más diszciplínák- kapcsolatát mutatja az 1. ábra. [I7]

egyre jobban terjednek azok a processzoros, on-line működtetésű diagnosztikai és terápiás berendezések, amelyek üzemeltetési zavarok esetén kiesnek, esetleg téves, vagy hibás adatokat szolgáltathatnak, ezáltal közvetlen életveszélynek kitéve a pácienseket. Az adatokat, mint információhordozót fenyegető kockázatokat a 2. ábra mutatja. [I7]

1. ábra A minőségbiztosítási és az informatikai biztonsági rendszer, valamint más diszciplínák – kapcsolata Az ábra szemléletesen mutatja az információbiztonság nem informatikai elemeinek fontosságát és kapcsolódását. 3.

Az információbiztonság kockázatai

A járóbeteg-ellátásban -mint általában az egészségügyi ellátásokban- az információt hordozó adatoknak két fő csoportja különböztethető meg: (i) Páciens-adatok, és (ii) Működési/üzemeltetési adatok. Információbiztonsági szempontból a (i) csoport a kritikus – a továbbiakban jórészt ezzel foglalkozunk. A (ii) csoport problematikája lényegében azonos minden egyéb szervezetével, eltekintve egy fontos kivételtől. Az egészségügyi ellátóknál Magyar Minőség XX. évfolyam 10. 2011. október

2. ábra Az adatokat, mint információhordozót fenyegető kockázatok A digitálisan kezelt páciens-adatokat az ábrán látható kockázatok következtében az alábbi veszélyek fenyegetik: az adat/információ 1) elveszhet, 2) torzulhat, 3) illetéktelen kezekbe kerülhet. A lehetséges következményeket mutatja az 1. táblázat. 27/49 oldal


Következmények

Páciens szempontjából

Szolgáltató szempontjából

1. Adatvesztés

Személyiségi jogokat sért, nincs közvetlen veszély

A pótlás pluszköltségekkel jár

2. Adat-torzulás

Ha észreveszik, korrigálható, de biológiai veszélykomponense is van

Szakmai (műhiba!) vagy finanszírozási hiba veszélye adódhat

3. Illetéktelen kezekbe kerülés

Személyiségi jogi veszélyt jelenhet a páciensre nézve

Bizalomvesztés és presztízs-veszteség az intézmény iránt

1. táblázat A digitálisan kezelt páciens-adatok kockázatai 4.

Az információbiztonság követelményei

Az IT technológia robbanásszerű fejlődése drámai módon megnövelte az alkalmazások kockázatát. Emiatt az 1. ábrán jelzett társtudományok mindegyike élénk tevékenységbe kezdett a kockázatok, sőt potenciális veszélyek csökkentése érdekében. E törekvések célja, hogy a társadalom működése szempontjából létfontosságú információs infrastruktúrák biztonságos működése, védelme lehetőleg optimális legyen [K1], [K2]. A jogi szabályozás területén az USA élenjáró, ahol a polgári -ezen belül az egészségügyi- információk védelmét állambiztonsági és terrorizmusellenes aspektusok is motiválják (USA Patriot Act, 2001). [H1] A hazai jogalkotás is igyekszik követni a nemzetközi trendeket [K4]. Az információbiztonság műszaki követelményeit elsőként a British Standard Institute által kibocsátott BS 7799Magyar Minőség XX. évfolyam 10. 2011. október

1,2:1995 szabvány foglalta össze. Az International Organization of Standardization ISO/IEC 17799:2000 néven nemzetközi szabvánnyá nyilvánította. [B1], [F1] Az újabb frissítés nyomán született az ISO/IEC 27001:2005 szabvány, amely 2006-ban magyar szabvánnyá is vált [M1], [M4]. Azóta családdá terebélyesedő, az ISO 9000 logikáját követő követelményrendszer újabb és újabb tagjai látnak folyamatosan napvilágot [I1], [I2], [I3], [I4], [I5], [I6], mutatva a kérdés fontosságát. Természetesen egyéb szakmai szabályozók is léteznek (ISO/IEC 15408 Common Criteria, BS 15000:2000 Information Technology Infrastructure Library, COBIT 4.1. Control Objectives for Information and Related Technology, s.í.t.) [H1], [C1]. Ezek általában egyes partikuláris területeket kívánnak lefedni, ezért az ISO/IEC 28/49 oldal


2700 szabványcsalád mindezeket figyelembe véve megkísérli a teljes terület komplex kezelését. Az információbiztonság hatékony megvalósítása érdekében számos szervezet alakult, melyek elsősorban az állambiztonság céljait szolgálják, de tevékenységük kihat az egészségügy területére is (ENISA, CERT, CSIRT, FIRST, EGC, s.í.t., hazánkban PTA-CERT-Hungary, SZTAKI Hun-CERT, NIIF CSIRT) [H1]. 5.

ISMS megvalósítás járóbeteg-ellátónál

Az információbiztonságot megvalósító ISMS (Information Safety Management System) rendszerek kiépítése az MSZ/IEC 27001:2006 szabvány követelményei alapján történik [M1]. Az ISMS-t a PDCA alapmodell motiválja, melynek lényegét a 3. ábra mutatja. A szabvány egyik legfontosabb követelménye olyan ISMS szabályzat elkészítése és működtetése, amely az információbiztonsági szabályzat szuperkészletének tekinthető. Magának a tevékenységnek a gerince az adatvagyon felmérése, valamint a kockázatok felmérése, értékelése és a kockázatok kezelése, hatásuk minimalizálása. A szabvány tudatosan épít az ISO 9001 és ISO 14001 szabványokkal fennálló kapcsolódásokra, és ösztönöz az együttes alkalmazásra. Az ISMS járóbeteg-ellátónál történő realizálását a fentebb említett sajátosságokon túlmenően az is befolyásolja, hogy -lévén többnyire kisebb szervezet- az informatikai rendszernek nemcsak a kiépítését, hanem a fenntartását, működtetését is külső közreműködő végzi. Ez azt is eredményezheti, hogy az információbiztonsági rendszer szabványban előírt szinte valamennyi szereplője „külsős”, ami persze újabb biztonsági kockázatot rejt magába. Magyar Minőség XX. évfolyam 10. 2011. október

3. ábra Az Information Safety Management SystemInformatikai Biztonsági Szabályzat (IBSZ) Az ISMS alapvető dokumentuma, amely az MSZ/IEC 27001:2006 szabvány követelményei alapján készül. Fő fejezeti a következők: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Az IBSZ célja és hatálya Általános biztonsági irányelvek IT biztonsági feladatok Az információ értékelése Hálózati külső kapcsolat A számítástechnikai eszközök védelme Eljárás IT esemény bekövetkezésekor Fizikai és környezeti biztonság Munkaállomás és hálózat menedzsment Az IT rendszerekhez való logikai hozzáférés E-mail szabályzat Az internet használatának szabályozása Kapcsolódó jogszabályok, szabványok 29/49 oldal


kezeléssel, a felhasználói azonosítókkal együtt. Ennek alapján biztonsági ellenőrző lista készítése a felhasználói jogokról: (a felhasználó fizikai neve, a felhasználói azonosító(k),a jogosultság áttekintés dátuma, az áttekintés során tapasztaltak szerint a ténylegesen beállított jogosultságok megfelelnek-e a jóváhagyott jogosultságoknak; szükséges intézkedés: dokumentáció frissítése/jogosultságok módosítása, az intézkedés dátuma.)

Intézkedések és teendők Az IBSZ alapján egy sor olyan intézkedést kell megvalósítani, ami biztosítja az információbiztonság gyakorlati megvalósulását. Ezek közül a fontosabbak a következők: I. Előírt szabályzatok kidolgozása 1. Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ); 2. Titokvédelmi Szabályzat; 3. Ügyviteli eljárásrend;

d. Információs adatbázis kialakítása

4. Tűzvédelmi Szabályzat;

e. Az IT biztonsági események azonosítása, jelentése, rögzítése és megfelelő kezelése. Biztonsági eseménynek minősül minden vírusfertőzés; számítógépes betörési kísérlet (belső hálózati vagy külső pl. Internet); működési rendellenesség; eszköz elvesztése vagy megsemmisülése; adatlopás). A gépnaplóban rögzíteni kell a hálózat bármely hardver elemén történő javítást, karbantartást, eszközök értékesítését és selejtezését.

5. Etikai Szabályzat; II. Felelősök kinevezése (IT biztonságért felelős vezető; IT biztonságért felelős rendszergazda; Vírusvédelmi felelős; Hálózat- és tűzfal biztonságért felelős.) III. Elkészítendő dokumentumok a. Katasztrófaterv b. Információs vagyonleltár (adatvagyon-tárgy neve, az adatkezelését támogató alkalmazás neve, az adatgazdai feladatkört betöltő munkakör megnevezése, az adat biztonsági besorolása) Nyilvántartás valamennyi olyan eszközről, amelyért az IT biztonságért felelős vezető felelősséggel tartozik. Az ilyen kritikus eszközök közé tartoznak a következők: hálózati aktív eszköz (különösen: router, switch, HUB, stb.); szerver (különösen: mail, file, web, stb.); külső kapcsolat egyéb komponense (modemek, RAS – Remote Access Server); biztonsági komponensek (autentikációs rendszer, tűzfal); munkaállomás és hordozható számítógép. c. A hozzáférési jogosultságok meghatározása a jelszóMagyar Minőség XX. évfolyam 10. 2011. október

Az IT helyiséget besorolásának megfelelően tűzvédelmi riasztó rendszerrel kell védeni. Valamennyi hordozható adathordozót biztonságos és arra alkalmas helyen, azonosíthatóan kell tárolni. Az érzékeny és fontos adatokról rendszeresen biztonsági mentéseket kell készíteni az IBSZ-ben meghatározott biztonsági szabályozás követelményei szerint. A mentési módszer sémája automatizált GFS (Grandfather-FatherSon) típusú. 6.

Esettanulmány: Jánoshalma szakrendelője

A Jánoshalma Kistérség Egészségügyi Központ Nonprofit Kft. Járó-beteg szakrendelője egyike a hazánkban uniós támogatással, „zöldmezős” beruházással létesített 30/49 oldal


hiánypótló intézményeknek. Építészeti kialakítása, szakmai szervezete és informatikai rendszere példaértékű, melynek ismertetésére az előadásban röviden szó kerül. Speciális vonása, hogy a partnerként közreműködő háziorvosok, védőnők a házban vannak elhelyezve, ami on-line kapcsolat kiépítését tette lehetővé [J1]. Fő jellemzői: • • •

Tulajdonosi önkormányzatok: Jánoshalma, Rém, Borota, Hajós, Kéleshalom, Mélykút, Szakorvosi járó-beteg szakrendelések száma: 15, Nem szakorvosi szakellátások és egyéb szolgáltatások száma: 5.

Az épület szakrendelő céljára épült, az informatikai rendszer kialakítása a legkorszerűbb hálózatépítési elvek alapján történt, a HW-SW eszközök a kor színvonalán állnak. A Szakrendelő informatikai rendszerének főbb jellemzői: • •

• • • • •

Hálózat – modem – tűzfal, 3 központi switch, melyekre csillag-topológiában csatlakoznak: o Szerver, központi nyomtató, telefonközpont, kamerarendszer, o PC-k, notebook-ok minden szakrendelés és egyéb szervezeti egység részére, WiFi router, csatlakozó PC-k és notebook-ok, Tűzvédelmi rendszer. Az informatikai rendszer főbb funkciói: Betegadatok rögzítése, archiválása, betegelőjegyzés, betegforgalom A jelentési kötelezettségek teljesítése, teljesítményelszámolás (OEP, MEP, GYÓGYINFOK)


•

• •

A klinikai, finanszírozási, controlling, számviteli, munkaügyi, gazdasági nyilvántartási és gazdálkodási informatikai rendszerek kiszolgáló alrendszerének működtetése, Biztonsági mentések, adatvédelmi szolgáltatások, Multimédiás szolgáltatások.

Az információvédelmi rendszer kiépítése az 5. pont szerint történt, jelenleg folyik a próbaüzemeltetése. 7.

Záró gondolatok

Az egészségügyi intézmények, jelesül a járóbeteg-ellátók páciens-adatokkal kapcsolatos információbiztonsági aspektusai az IT rohamos fejlődése miatt eddig nem ismert problémákat és feladatokat generálnak, melyeket a szakma művelői nem is realizálnak minden esetben [D2] Pedig fel kell vetni azt a megkerülhetetlen kérdést, hogy biztonságban vannak-e a betegadatok a világhálón? [B2]. A kérdés több esetben már az adatvédelmi biztoshoz is eljutott [A1]. A műszaki, jogi kérdések mellett etikai kérdések is felmerülnek, mivel az adatok gondozóinak vállára súlyos felelősség nehezedik [N1]. Ráadásul azzal kérdéssel is meg kell birkózni, hogy a biztonságra áldozott anyagiak arányban vannak-e az elérhető eredményekkel [K3]. Az információbiztonság kérdését mindenképpen halálosan komolyan kell venni. Irodalomjegyzék [A1]

[B1]

Adatvédelmi Biztos: Állásfoglalások 2011 ABI2982-3/210/K http://abiweb.obh.hu/abi/index.php?menu=aktualis /allasfoglalasok/2011&dok=2982_K_2010-3 Baross Szabolcs: Általános irányelvek az egészségügyi intézmények információbiztonsági rend31/49 oldal


[B2]

[C1]

[D1]

[D2]

[E1]

[F1] [G1]

[H1]

[H2]

szerének kialakításához. IME II. évfolyam 6. szám, 2003. szeptember, p. 42-46 Baross Szabolcs, Balog Géza: Biztonságban vannak a betegadatok az informatikai rendszerekben és a világhálón? IME III. évfolyam 8. szám, 2004. november, p. 40-45. Carisma: Informatikai kockázatok kordában tartása COBIT-tal. http://www.carisme.hu/cikkek/itkockcobit Dévényi Dömötör: Infokommunikációs és globális technológiák az egészségügyi informatikában. IME I. évfolyam 1. szám 2002. június, p.33-37 Dénes Tamás: Információbiztonság kontra polgári szabadságjogok http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/evilag/2004ev/ Egészségügyi Minisztérium: Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok – MEES kézikönyv V.01 (2007) Egészségügyi közlöny LVII. évfolyam 4. szám p.705-826 Fazekas Tibor: Az információ biztonság követelményrendszere. IME II. évfolyam 6. szám, 2003. szeptember, p. 39-41 Dr. Gődény Sándor szerk.: A klinikai hatékonyság fejlesztése az egészségügyben. Pro Die Kiadó, 2007. Dr. Haig Zsolt: Az információbiztonság szabályozói és szervezeti keretei. http://hadmernok.hu/kulonszamok/robothadviseles 7/haig_rw7.pdf Dr. Hajnal Miklós Pál: Integrált minőségirányítási rendszerek kialakításának tapasztalatai egész-


[H3]

[H4]

[H5]

[H6]

[H7]

[I1] [I2]

ségügyi szervezetekben. Magyar Minőség XIII. évfolyam 2. szám, 2004. február, p. 15-23. Dr. Hajnal Miklós Pál: Út a betegellátás biztonságához. Integrált minőségirányítási rendszer. Kórház XI. évfolyam 2004. október, p. 44-45. Dr. Hajnal Miklós Pál: Minőségközpontú menedzsment az egészségügyi és szociális intézményekben. Szociális Menedzser 7, évfolyam, 6/2005. szám p. 56-61. Dr. Hajnal Miklós Pál: Integrált irányítási rendszerek és modellek alkalmazási lehetőségei és buktatói az egészségügyben. IME Információ Menedzsment az Egészségügyben IV. évfolyam 9. szám 2005. december, p. 30-36. Dr. Hajnal Miklós Pál: Minőségirányítás az egészségügyben. Róth András (szerkesztő, lektor: Varga Lajos): ISO 9000:2000 minőségügyi rendszer. Aktuális tanácsadó minőségirányítási szakembereknek. 12.7. fejezet. VERLAG DASHÖFER Szakkiadó Kft. és T. Bt. Budapest, 2004 Dr. Hajnal Miklós Pál: Információbiztonság a járóbeteg-ellátásban. A Debreceni Egészségügyi Minőségügyi Napok DEMIN-2011 (Debrecen, 2011) konferencia kiadványa „Az egészségügyi, a szociális ellátás és az egészségipar minőségi helyzetének aktuális kérdései”, p. 199-212. ISO/IEC 27000:2009. Information technology – Security techniques – Information security management systems – Overview and vocabulary ISO/IEC 27002:2005. Information technology – Security techniques – Code of practice for information security management

32/49 oldal


[I3] [I4]

[I5] [I6]

[I7]

[J1] [K1]

[K2]

[K3]

[K4]

ISO/IEC 27003:2010. Information technology – Security techniques – Information security management system implementation guidance ISO/IEC 27004:2009. Information technology – Security techniques – Information security management systems – Measurement ISO/IEC 27005:2008. Information technology – Security techniques – Information security risk management ISO/IEC 27006:2007. Information technology – Security techniques – Requirements for bodies providing audit and certification of information security management systems ITB: Az informatikai biztonság fogalma, tartalma és határai. http://www.itb.hu/ajanlasok/a12html/a12_1.htm Jánoshalma Kistérségi Egészségügyi Központ: Információbiztonsági Szabályzat, 2011. Ködmön József, Takács Péter: Hálózatbiztonsági technikák az egészségügyben. Informatika a felsőoktatásban ’96 Networkshop (Debrecen) kiadványa, p. 1126-1132 Dr. Ködmön István: Az információ- és adatvédelem nemzetközi trendjei a XXI. század elején. Magyar Minőség XVII. évfolyam, 2. sz. 2008. február, p. 50-56. Dr. Kürti Sándor: Az információgazda(g)ság buktatói, avagy még mennyit áldozzunk a biztonság oltárán. IME I. évfolyam 3. szám, 2002. október, p. 40-43 Kormány: A NFM megkezdte a hálózat- és információbiztonsági törvény előkészítését.


http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-fejlesztesiminiszterium/hirek/ [L1] Dr. Lukács György et al. szerk.: Információ – biztonság. Cedit, Budapest, 1997. [M1] Magyar Szabványügyi Testület: Információvédelmi irányítási rendszerek (ISMS) MSZ ISO/IEC 27001:2006. http://www.mszt.hu/tanusitas/infosec.html [M2] Michelberger Pál, Lábodi Csaba: Információbiztonság az ellátási láncokban. MEB 2009 -7th International Conference on Management, Enterprise and Benchmarking (Budapest) p. 273-290 [M3] MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények. Magyar szabvány [M4] MSZ ISO/IEC 27001:2006 Informatika. Biztonságtechnika. Az információbiztonság irányítási rendszerei. Követelmények. Magyar szabvány. [N1] Dr. Naszlady Attila: Inform-etika a metakommunikációban. IME I. évfolyam 2. szám, 2002. szeptember, p.40-42 [N2] NAT: Nemzeti Akkreditálási rendszer. EA útmutató információbiztonság-irányítási rendszerek tanúsítását/regisztrálását végző szervezetek akkreditálásához. NER-EA-7/03 [T1] Dr. Tóth Zoltán: Kórházak, egészségügyi intézmények információbiztonsága. http://infobiz.hu/korhazak-egeszsegugyiintezmenyek-informaciobiztonsaga ______________________________________________

33/49 oldal


Védekezés a márkahamisítás ellen Almási Gyula – Gláser Tamás A márkahamisítás egyre növekvő mértékben károsítja a gazdaságot, sérti a pénzügyi érdekeket és veszélyezteti a munkahelyeket, súlyos hátrányt okozva a gazdaság működtetőinek Európában és szerte a világon. A hamisítási csalások egyik legfontosabb megnyilvánulása, amikor már létező védjegyet és ipari mintákat olyan termékek forgalmazásához használnak fel, amelyeknek nem sok közük van az eredetiekhez. A hamisított áruk nem rendelkeznek a fogyasztók által elvárt minőséggel, az illegális forrásból származó anyagok súlyosan veszélyeztethetik egészségüket vagy a biztonságukat. A hamisítás elleni harcot több nemzetközi szervezet is kiemelt prioritásként kezeli. Magyarország is jelentős lépéseket tett a tendenciák megakadályozására, ugyanakkor az elemzések szerint a hamisítás egyre jelentősebb tényező a szervezett bűnözés pénzforrásai között, s lassan olyan „hagyományos” bevételi forrásokat is kiszoríthat, mint a kábítószer. Miért hamisítanak? Kevés kockázat, magas profit. A hamisítók megspórolják mindazon összegeket és időt, melyet az eredeti termék létrehozói arra fordítanak, hogy árujuk a tervezőasztaltól a boltok polcáig eljussanak. Az eredeti „farvizén evezve” gazdagodnak meg, mialatt nem csak anyagi kiesést okoznak, hanem -a többnyire silány minőség miatt- rontják az eredeti termék hitelét is. Ha azonban elvonatkoztatunk a ruháktól, DVD-ktől, és eszünkbe jut, hogy a piacon vásárolt „márkás”, de olcsó arckrémtől kiütéseket, bőrbetegséget kaphatunk, akkor megkérdezhetjük magunktól, hogy megéri-e az olcsót Magyar Minőség XX. évfolyam 10. 2011. október

megvenni? A fent említett 3000 forintos cipőtől lehet, hogy begyullad a láb, vagy egyszerűen csak leválik a talpa egy hét után, és akkor az olcsó már nem annyira olcsó. Elképzelni is szörnyű, hogy a hamisított gyógyszereknek milyen hatása lehet. Jobb esetben semmilyen, mert a készítmény nem tartalmaz hatóanyagot, de találtak már olyat is, melyben az egészségre kimondottan ártalmas, toxikus összetevőket mutattak ki. Az ilyen készítményeket gyakran közönséges műhelyekben állítják elő, ahol nyoma sincs a higiéniának, és az összetevőket betonkeverőben elegyítik. A bukás esélye Ahhoz, hogy egy termék eljusson a fogyasztókhoz, és népszerűvé váljon, hosszú utat kell megtennie, és ez rengeteg pénzbe kerül. Az ötlet megszületését követően alapos tervezés következik, majd próbagyártás. Piackutatást kell végezni, hogy egyáltalán lenne-e kereslet a termékre. Ezután jöhet a szabadalmaztatás, védjegy bejegyeztetés, a gyártás, s ezeken túl hirdetni, reklámozni is kell. S akkor még nem beszéltünk az egyéb költségekről, úgymint a szerzői díjak, valamint a szállítmányozás, csomagolás, raktározás ezernyi problémájáról. Egy termék sikerét általában egy jó ötlet alapozza meg. A hamisítók képesek arra, hogy ezt az ötletet, mely akár fáradságos munkával járó hosszú kísérletezés előzött meg, közvetlenül a piacra lépés előtt elvegyék és maguk jelenjenek meg vele. 34/49 oldal


Hogyan képesek erre? Sokszor nem is kell olyan messzire menni, hogy erre rájöjjünk. Egy termék bevezetése illetve piackutatása maga után vonja annak a nyilvánosságra hozatalát is, még ha csak szűk körben is. A piac szondázása azonban már elég, hogy felkeltse egyes gyártók figyelmét. A piackutatás nélkül viszont fogalmunk sincs (beleértve a célcsoportok meghatározását és sok egyebet is), hogy milyen fogadtatásra számítson a termékünk. A kör bezárult. Sok esetben fordul elő, hogy egy termék kitalálása után a vállalkozás komoly tőkét fektetett az árusítás kapcsán a termék pozicionálására, a „brand” a felépítésére, jól fizetett szakembereket foglalkoztatott a termék polcokon történő megjelenésének lehető legjobbá tételére. Majd hátradőlve várta az eredményeket, melyek jöttek, de nem úgy, ahogy jövendölték. Pár hónap múlva csődbe ment. Egy dolgot felejtett el csak a cégvezető: megvédeni a márkát. S ez nem egyszerű, csak ügyvéd által elvégezhető feladat. Ennek a problémának egy másik vetülete, amikor egy jól bevezetett és jól hangzó márkanév alatt megindul a silány portékák árusítása. Az érintett cég csak azt veszi észre, hogy egyre kevesebb az eladás, a panaszok viszont gyűlnek, s a mai internetes társadalmi korszakban a rossz hír gyorsabban jár, mint a szél, azaz pillanatokon belül elterjed, hogy az adott cég veszélyes termékeket gyárt. Ennek következtében egy élet vagy hosszú évek alatt felépített vállalkozás csődbe fog menni. Nem lehet, nem esetleg, és nem talán. Az eddigi gazdasági és hatósági tapasztalat szerint: biztos. S ami különösen fontos: a cég neve összefügg a tulajdonoséval is, akire emlékezni fognak. Multinacionális cégek sokaságának példája int óvatosságra itthon és külföldön, hogy ne vegyük félvállról ezeket az intelmeket. Ha jól Magyar Minőség XX. évfolyam 10. 2011. október

belegondolunk ebbe, akkor látható, hogy egy vállalkozás esetében szinte minden időszakban nagy veszélyt jelent a hamisítás. Egyértelmű, hogy a hamisítók olyan termékeket kínálnak eladásra, melyekre nagy a vásárlói kereslet. Eleinte főként luxusmárkákkal találkozhattunk, ma azonban a hétköznapi árucikkeket is hamisítják a zsebkendőtől, a mobiltelefonig. A keresletet az alacsony ár tartja fenn. Az emberek többsége sokkal inkább pénztárcája vastagsága alapján dönt, míg a minőség csak másodlagos tényező. Sok esetben az sem érdekli őket, hogy hamisítvány, sőt egyes felmérések kapcsán világossá vált, hogy tudják is. Ne legyenek illúzióink, hogy alacsony árfekvéssel és engedményekkel vissza fogja csábítani a vevőket a cég. Az sem igaz, hogy önmagában a márka majd „megoldja” a problémát, hiszen eredeti termékként jobb, mint a hamisítvány és ezért meg fogják venni. Nem fogják. Kutatások kimutatták, hogy akár drasztikus (az eredeti ár 1/10re történő kedvezményes árleszállítás sem akadályozta meg egy termékkör kereskedelmi tönkremenetelét). Ha arra lennénk kíváncsiak, hogy mégis, milyen gyorsan lép piacra a hamisító, akkor álljon itt egy példa, megint csak egy a sok közül. Még készen sem voltak a 2008-s olimpiai stadionok, amikor két évvel korábban, az addig is titokként kezelt (?) logók kikerültek a köztudatba, s meg is jelentek az első hamisítványok: Magyarországon is. „Kiváló” üzenet volt azon cégek számára, amelyek súlyos összegeket fektettek be, hogy termékeiken szerepeljen a logó és a lehető legjobb minőséget állítsák elő és profitáljanak a megvásárolt jogaikból. Szerződésük innentől kezdve annyit sem ért, mint a papír, melyre nyomtatták. 35/49 oldal


Talán éppen ezen okok miatt a termékhamisítás társadalmi megítélése nem túl szigorú. A jelenlegi szabályozások ideig-óráig képesek féken tartani a hamisítást, de a kordában tartásához kell a vállalkozás szoros együttműködése is. Egy terméket vagy szolgáltatást attól kezdve kell védeni, hogy az ötletként megszületett valakinek a fejében. S nem csak a védelemről kell gondoskodni. Manapság rengeteg forrásból kapunk információt. Óhatatlan az is, hogy egyes esetekben inspirál is egy ötletet, mely azonban nem várt bonyodalmakat jelenthet. Komoly gondot jelent, ha a vállalkozás ötlete -nem rosszhiszemű módon-, „hasonlít” egy korábbi termékre. A fentiek tükrében elmondható, hogy egy brand-et fel kell építeni a kezdetektől fogva. S nem elég egy jól csengő név vagy szlogen, hanem olyannak is kell lennie, mely védhető. Ehhez olyan szakember és csapat kell, akivel, akikkel ezt meg is lehet/kell beszélni. Ne dőljünk be az internetes hirdetéseknek, melyben egy jelentékeny összegért bármit bejegyeznek és megújítanak számunkra. Ez manapság semmit sem ér, kidobott pénz. Szánjuk rá az időt, keressük meg a legjobbat, azt, aki a szolgáltatását minden kérdéskörre kiterjedően ajánlja a vállalkozásnak. Az EU és a márkahamisítás A gazdasági veszteségek -melynek nagyságát világszerte évi 900 milliárd euróra, illetve több mint 200 ezer elvesztett munkahelyre becsülik-, emelik a hamisítást korunk egyik legnagyobb problémájává. A jelenlegi trendek szerint a hamisítás volumene egyre nő. Ami biztos, hogy egyedül immáron egyik ország sem tudja kezelni a problémát, ehhez összefogás kell. A hamisítás ma már nem korlátozódik a luxuscikkekre, a textilárukra és egyéb ruházati termékekre, illetve az óraMagyar Minőség XX. évfolyam 10. 2011. október

és ékszer árukra, hanem kiterjed a gyógyszerekre, a gyógyászati eszközökre, az élelmiszerekre, a szeszesitalokra, az üdítőkre, a cigarettákra, az elektromos berendezésekre, a játékokra, sőt, még a repülőgép- és járműalkatrészekre is. A hamisítás nem csak az újítást, a márkákat és a gazdasági növekedést veszélyezteti, hanem érinti a lakosságot (különösen a gyerekeket) és az egészséget is. A biztonságot veszélyezteti a repülőgépek, személygépkocsik és autóbuszok alkatrészeinek tömeges hamisítása, amely halálos baleseteket is okozott már. A hamisítók tevékenysége a kis- és középvállalkozásoktól vonja el a legnagyobb forgalmat. Ez olyan mértékű lehet, hogy a szegényebb országokban a nemzeti támogatások által életre hívott vállalkozások négyötöde csődbe megy. Egy példa a sok közül: a brit ipart 2001-ben a hamisítás és a kalózkereskedelem több mint 8,5 milliárd fonttal károsította meg (ez körülbelül 1,5 milliárd font be nem fizetett forgalmi adót jelent). Nemzetközi együttműködések Az elmúlt években teljesen világosság vált, hogy a hamisítás problémáját nem lehet országonként megoldani. Sajnos még a nagyobb államszervezetek sem járnak sikerrel, ha egyedül próbálnak meg ellenlépéseket tenni. A probléma megoldásaként felvetődött a szellemi tulajdon kereskedelemmel összefüggő kérdéseit szabályozó TRIPS (Agreement on Trade-Related Aspects of Intellectual Property Right) egyezmény „haladóbbá” tétele. Tény, hogy amióta a módosítás életbe lépett, a globalizáció miatt nagyot változott a világ. A jelenlegi helyzetben új egyezmény vált szükségessé, melynek az ACTA nevet adták. Ez az egyezmény fogja össze a vilá36/49 oldal


gon azon országok kezdeményezéseit, melyek a leginkább érintettek a hamisítások kapcsán, mint US, EU, stb. Együttműködés alakult ki a WCO, INTERPOL és az EUROPOL között. A hamisítások nem állnak meg a nemzethatároknál, mindenképpen együtt kell fellépni ellene, s ez szükségessé teszi a koordinációt. A tagországok kicserélik egymással a főbb tapasztalatokat, adatokat, s több közös akciót is szerveznek a helyi erők bevonásával. Tovább formálódik az EU és Kína, az EU és az USA közötti, valamint más országokkal, illetve nagyobb szervezetekkel való együttműködés, így például az dél-amerikai országokkal, illetve Indiával is. A megállapodások kiterjednek az együttműködésre, az információ cserére és közös akciókra is. A koordinációs tevékenységeknek külön jelentőséget ad az, hogy a célországok (a nagy vásárlókapacitással rendelkező országok) igyekeznek a határaiktól minél távolabb felvenni a harcot a hamisítás ellen. Azt is mondhatnánk, hogy a problémát a „gyökereinél ragadják” meg és már az előállító országban igyekeznek megakadályozni az illegális termékek forgalomba kerülését. Felmerült, hogy a különösen érintett „exportáló”országok, például Kína, vagy Törökország, fogadjon be az EU által kiküldött, képzett vámtisztviselőket, akik a helyszínen a helyi erőkkel együtt végeznék az ellenőrzést. Természetesen ez nem megy egyik napról a másikra, s közben a hamisító iparág sem tétlenkedik. Az új kezdeményezésű IPR2 EU-CN projekt ennek keretében született és hosszabbították meg az együttműködést 2012-ig. Az SZTVO A jogszerű gazdasági tevékenység érdekében -a Nemzeti Adó és Vámhivatalnál (NAV) ellenőrzési, felügyeleti feladatainak hatékonyabb végrehajtása elősegítése érMagyar Minőség XX. évfolyam 10. 2011. október

dekében- önálló szervezeti egység a Szellemi Tulajdonjog-védelmi Osztály megalakítására került sor. Az Osztály feladatkörébe többek között a vámhivatalokkal, illetve a hazai és külföldi jogtulajdonosokkal történő, védjegyoltalommal összefüggő kapcsolattartás tartozik. Ezen túlmenően az Osztály kiemelt feladata: - a szellemi tulajdonjogokra vonatkozóan külföldi és hazai társszervektől beérkezett adatok értékelése, kockázatelemzés, - a magyar jogtulajdonosok uniós piacon történő megjelenésével összefüggő engedélyeik EU vámszervek részére történő átadása, - rendszeres továbbképzés a vámszervek állománya részére, - külföldi és hazai társhatóságokkal történő kapcsolattartás és információcsere, valamint - a hamisítások megakadályozása érdekében rendszerez akciók szervezése A HENT A feketegazdaság elleni határozott és hatékony fellépés érdekében, az új rend programjának megvalósítása jegyében az akkor még Magyar Szabadalmi Hivatal (jelenleg Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala) elnöke 2008ban javaslatot tett Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) létrehozására, a Kormány javaslattevő, véleményező és tanácsadói feladatokkal felruházott testületeként. A hamisítás ellen folytatott küzdelem elősegítésére felálló testület célzott lépéseket kezdeményez és tesz a szellemi tulajdonjogok megsértésének visszaszorítása érdekében, többek között tevékenyen vesz részt hamisítás elleni nemzeti stratégia kidolgozásában a kormányzati szervekkel, különösen a NAV-al együtt. ______________________________________________ 37/49 oldal


JÓK A LEGJOBBAK KÖZÜL Sződi Sándor Beszélgetés Sándor Istvánnal

„A minőség nálam életformát jelent. Viszonylag fiatalon léptem kapcsolatba a minőséggel, s ez számomra egy végtelen utazást jelent.” Sándor István -

Elsőként arra szeretnélek kérni, hogy eddigi gazdag életutadból emeld ki azokat a döntési pontokat, amelyeket utólag is fontosnak értékelsz!

-

Dióhéjban, íme, néhány meghatározó mozzanata életemnek. Felsőfokú iskoláim: Nehézipai Műszaki Egyetem Miskolc, Kohómérnöki Kar, Metallurgus szak (1976-1981), Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Mérnök Közgazdász Tagozat, Ipar szak (1987-1989). Rengeteg szakmai képzésben részesültem, melyek közül az EFQM Assessor tréningeket, a McMILLAN and BANETH (Értékesítési ismeretek, munkafolyamatok biztonságának fokozása, korszerű vezetési módszerek és technikák stb.) oktatásokat emelném ki. Sokat jelentett számomra a Prodinform: TQM bevezetés elmélete és gyakorlata kurzus. Életre szóló emlék marad 1993-ban a féléves menedzserképzés Japánban, a Hitachi Metals ösztöndíjasaként a vállalatcsoport üzemeinek és kutatóintézeteinek vállalatirányítási rendszerét tanulmányoztam. Kiemelt terület a gépjárműipari beszállítás minőségbiztosítása volt.


-

-

A KÖBAL Kőbányai Könnyűfémmű Kft.-ben 19 évig dolgoztam! A ranglétra szinte valamennyi fokát megjártam. Gyakorló mérnökként kezdtem, majd műszakvezetőként, később üzemtechnológusként és üzemvezetőként dolgoztam. Vezettem a Minőségi irodát, majd a Minőségbiztosítási osztályt. Dolgoztam termelési igazgatóként, de betöltöttem a műszaki és kereskedelmi igazgató pozícióját is. Jelenleg a QUALIFLEXPACK Kft. ügyvezető igazgatója vagyok. A minőség fogalmát sokszor és sokféleképpen fogalmazták meg. Mit jelent neked a minőség? A minőség nálam életformát jelent. Viszonylag fiatalon léptem kapcsolatba a minőséggel, s ez számomra egy végtelen utazást jelent. Csak remélem, hogy még messze van ennek az útnak vége! Sándor Pistát sokan „ős Shibás”-ként tartják számon. Azt gondolom ez mindenképpen elismerést, szakmai rangot jelent. 38/49 oldal


-

1992 decemberében egyéni IIASA-SHIBA díjban részesültem. A japán professzor óriási hatással volt rám. Tőle tanultam a minőségszemléletet, amely az évek során egyre finomodott. A Japánba tett tanulmányutam megerősítette a minőségbe vetett hitemet és növelte minőség iránti elkötelezettségemet. Megszerzett tudásomat mindig szívesen osztottam meg másokkal.

-

Nagyon nagy megtiszteltetés számomra a Nemzeti Minőségi Díj nagykövetei közé tartozni. Azért tartom értékesnek az elismerést, mert azt a Nemzeti Minőség Klub tagjainak szavazatai alapján ítélték oda. Igyekszem úgy viselkedni, hogy méltó legyek a bizalomra.

-

-

A Nemzeti Minőségi Díj értékelői között régóta stabil helyed van. Mit jelent számodra az értékelői munka?

IIASA-Shiba díj pályázatok értékelésekor legtöbbször „iparos”-ként, csoportvezetői szerepkörben láthattunk. Az eddigi díjazottak közül kiknek a tevékenységére emlékszel vissza a legszívesebben?

-

Természetesen elismerést. Bizalmat a díjkiíró részéről. Jelent egy jelentős szakmai kihívást és jó alkalmat új ismeretek szerzésére, de még benchmarkingra is.

-

Remélem, nem sértem azokat, akiket nem említek. Nagy hatással volt rám többek között a Nyírtávhő Kft., a GE Hungary Zrt., a Hungerit Rt., a DUNAFERR Rt., az ALCOA Európai Keréktermék Gyártó Kft., a VIDEDOTON Holding Elektro-PLAST Vállalat, Pécsi Vízmű Rt.,Kontavill Rt., MEDICOR Kéziműszer Rt.

-

Névjegykártyádon a QUALIFLEXPACK cég szerepel. Mit kell tudni tevékenységetekről?

-

Az egyetem elvégzése óta jószerivel a csomagolóiparban dolgoztam. Jelenleg saját cégemet a QUALIFLEXPACK Kft.-t vezetem. Termékeinkkel elsősorban az élelmiszeripart és a dohányipart látjuk el különböző típusú flexibilis csomagolóanyagokkal.

-

A sokat dolgozol. Jut időd kikapcsolódásra? Milyen hobbid van?

-

Szeretek utazni. Ritkán jut időm teljes kikapcsolódásra. Van viszont egy régi nagyon kellemes elfoglaltságom: egy baráti társasággal, heti rendszerességgel focizunk.

-

Szolgalmas, nagy munkabírású emberként ismertelek meg. Milyen további terveid vannak?

-

Szeretném jelenlegi cégemet még hatékonyabban vezetni, feltárni új piaci lehetőségeket. Továbbra is szeretnék részt venni a Nemzeti Minőségi Díj és a IIASA-Shiba Díjak értékelésében.

-

Köszönöm a beszélgetést!

-

Mint értékelő szakembert szeretnélek megkérdezni: véleményed szerint miként lehetne növelni a minőségdíjak, közöttük a Nemzeti Minőségi Díj népszerűséget?

-

Miután itt országos, nagy erkölcsi elismerésű díjakról van szó, a mindenkori kormányzat részéről nagy odafigyelést igényelne ezek gondozása, segítése, propagálása. Sokat jelentene, ha pl. a Nemzeti Minőségi Díj pályázati kiírása az EFQM-hez hasonló tervszerűséggel történne (év végén ismert a jövő évi teljes ütemezés). Sokat javítana a díj presztizsén, ha aztán ütemtervet pontosan betartanánk. A pályázók létszámának növelése fontos gazdaságstratégiai cél legyen. Ezek a díjak az országos sajtó és média részéről is nagyobb odafigyelést igényelnének. Sokat tehetne a díj propagálásáért egy hatékonyan működő Nemzeti Minőség Klub is.

-

2003-ban a Nemzeti Minőségi Díj nagykövetévé választottak. Miként értékelted ezt az elismerést?


______________________________________________

39/49 oldal


A TÁRSASÁG HÍREI ÉS PROGRAMJAI XX. Magyar Minőség Hét 2011. november 2-5.

Pályázatok:

Magyar Minőség Háza Díj 2011. Az Év (szakterület megnevezése) Irányítási Rendszermenedzsere 2011. Magyar Minőség Szakirodalmi Díj 2011. Magyar Minőség Portál Díj 2011. Magyar Minőség e-Oktatás Díj 2011.

Tervezett eseménysorozat:

Konferencia-sorozat a minőség aktuális kérdéseiről A Pályázati Díjak és a

Magyar Minőség elektronikus folyóirat legjobb szerzője Díj 2010. ünnepélyes átadása Magyar Minőség XX. évfolyam 10. 2011. október

40/49 oldal


ECSL - Értékelési és tanúsítási kritériumrendszer logisztikai vállalkozások részére portfoliójával, hogy az az összehasonlítás objektív, minőségi kritériuma lehessen.

A globalizáció és a társadalmi tudatosság egyre erősödő hatásainak köszönhetően új piaci követelmények alakultak ki. A globalizáció hatására az egész világ a piacok színterévé vált. Az egyes szereplők helyett az ellátási láncok között folyik a verseny. Az erősen versenyző piacon az a vállalat kerül előnybe, amely egy ellátási lánc tagjaként minőségi termékkel/szolgáltatással képes megjelenni, belső folyamatai hatékonyságának növelése mellett. Az ellátási láncok versenyében meg kell találni a helyes egyensúlyt az érdekeltek (a vevők, tulajdonosok, alkalmazottak, beszállítók és a társadalom) elvárásainak kielégítése és a belső hatékonyság folyamatos továbbfejlesztése között. Az Iparfejlesztési Közalapítvány és a TÜV Rheinland InterCert Kft. felismerve a látens piaci igényeket, stratégiai együttműködésben kifejlesztett egy olyan egyedülálló értékelési és tanúsítási kritériumrendszert logisztikai vállalkozások részére, amely szakmai alapon összehasonlíthatóvá teszi a logisztikai szolgáltatókat és a logisztikai rendszert működtető vállalatokat. Az ECSL (Evaluation and Certification System for Logistic Enterprises) figyelembe veszi a nemzetközi és hazai irányelveket, valamint szabványokat és ezeket kombinálja a két vállalat tapasztalatával és szolgáltatásuk Magyar Minőség XX. évfolyam 10. 2011. október

Az ECSL célja, hogy létezzen hazai és nemzetközi szinten egy olyan tanúsítvány, amely szakma specifikusan a logisztikai tevékenységet végző vállalatokat minősíti, garantálja a megrendelő igényeinek, elvárásainak teljesülését, valamint a logisztikai szolgáltatások minőségének megbízhatóságát és a szolgáltatások minőségének állandó fejlesztését. Az ECSL értékelési rendszerrel szemben támasztott elvárás, hogy ösztönzőleg hasson az alkalmazott logisztikai teljesítménymutatók (SLA) használatára, mérhetővé tegye a vevői elvárásokat. A szolgáltatásnak és a folyamatok minőségének, a főbb teljesítménymutatóknak megbízhatónak és állandónak kell lennie a javuló tendencia mellett. Elvárás még, hogy egységesítse és bővítse ki az alkalmazott szabványokat, a különböző megrendelői és az egyéb biztonsági és szakmai követelményeket, azokkal legyen kompatibilis, valamint mutasson objektív képet a működés színvonaláról. Az ECSL a vállalati társadalmi felelősségvállalás koncepcióján alapszik és célozza a szervezetek széles körű üzleti és társadalmi szerepvállalását az értékteremtésben. Az IFKA és a TÜV egy 10 dimenziós minősítő kritériumrendszert dolgozott ki a szervezet teljesítményének elemzésére, amelynek eredményeit egy öt-csillagos értékelő rendszerben összegzi. Az ECSL platform lehetővé teszi az összehasonlítást más, az értékelésben részt vett vállalatokkal, illetve viszonyítási pontként a minősítések átlagával. Az értékelés és a minősítés alapja a helyszíni látogatás során megszerzett adatok, amelyek a felsővezetőkkel és a kérdésben érintett alkalmazottakkal folyta41/49 oldal


tott interjúkból, a vállalati stratégiából és folyamatokból származnak. Az értékelés szerves részeként a vállalat kap egy átfogó értékelést erősségeiről és fejlesztendő területeiről is. A kapott visszajelzés alapja lehet a folyamatos fejlesztéseknek is.

A harmadik fél általi értékelés alapjául szolgálhat a belső fejlesztési irányok kijelöléséhez, valamint a szervezeti képességek folyamatos javításához. Csak azok a vállalatok lehetnek sikeresek, akik elfogadják a tényeket, miközben törekszenek a folyamatos fejlődésre.

A fenntartható teljesítmény egyik alappillére az a szisztematikus menedzsment megközelítés, amelyet a szervezet minden területen követni kíván. Ugyanakkor az ellátási lánc -különösen a direkt beszállítók- mindig szerves részét képezik a vállalat e tevékenységeinek (pl.: szerződéses kötelezettség, ellenőrzési mechanizmusok, közös fejlesztések). Az ECSL értékelő modulja két fő részből tevődik össze: egy általános és egy logisztika specifikus modulból. Mindkét rész további öt al-modulból, összesen 10 dimenzióból épül fel.

______________________________________________

A minősítő rendszer biztosítja, hogy az egyes területek kiválósága könnyen azonosíthatóak legyenek a kapott csillagok számával, amely az értékelési pontrendszer alapján adott százalékos értékelés alapján kerül meghatározásra. A 10 modul átlaga alapján a teljes vállalat is besorolásra kerül valamely csillag-kategóriába.

Szíves figyelmébe ajánljuk! XX. Magyar Minőség Hét 2011. rendezvénysorozat november 2-5. _______________________________________________

Az ECSL előnyei Az értékelés azonosítja az adott szervezet erősségeit és fejlesztendő területeit, így nyújtva átfogó értékelést a vállalatról. A potenciális vevők és a befektetők csökkenthetik kockázatukat, ha partnerkapcsolati döntéseik során figyelembe veszik az ECSL minősítést. A minősítő rendszer lehetőséget ad a teljesítményértékelésben részt vett vállalatok differenciálására, amely segítségével növelhető a versenyelőny, erősíthető a bizalom az üzleti partnerek és az érintettek között. A minősítést a független harmadik fél hitelesíti. Magyar Minőség XX. évfolyam 10. 2011. október

42/49 oldal


Gábor Dénes-díj jelölési felhívás 2011 A NOVOFER Alapítvány Kuratóriuma kéri a gazdasági tevékenységet folytató társaságok, a kutatással, fejlesztéssel, oktatással foglalkozó intézmények, a kamarák, a műszaki és természet-tudományi egyesületek, a szakmai vagy érdekvédelmi szervezetek ill. szövetségek vezetőit, továbbá a Gábor Dénes-díjjal korábban kitüntetett szakembereket, hogy az évente meghirdetett belföldi GÁBOR DÉNES DÍJ-ra jelöljék azokat az általuk szakmailag ismert, kreatív, innovatív, magyar állampolgár, jelenleg is tevékeny, az innovációt aktívan művelő (kutató, fejlesztő, feltaláló, műszaki-gazdasági vezető) szakembereket, akik valamely gazdasági társaságban vagy oktatási, kutatási intézményben: •

kiemelkedő tudományos, kutatási-fejlesztési tevékenységet folytatnak,

•

jelentős, a gyakorlatban az elmúlt 5 évben bevezetett, konkrét tudományos és/vagy műszaki-szellemi alkotást hoztak létre,

•

megvalósult tudományos, kutatási-fejlesztési, innovatív tevékenységükkel hozzájárultak a környezeti értékek megőrzéséhez,

•

személyes alkotó közreműködésükkel jelentős mértékben járultak hozzá az intézményüket elismerő, sikeres innovációs tevékenységhez.

A díj odaítéléséről a Kuratórium dönt. A kuratórium döntése az adott esztendőre vonatkozóan végleges, az ellen fellebbezésnek helye nincs. A hiányos (adatlapot, indoklást, szakmai életrajzot, vagy ajánló leveleket nem tartalmazó) jelöléseket a Kuratórium formai okból figyelmen kívül hagyja. Nem lehet jelölő vagy ajánló a NOVOFER Magyar Minőség XX. évfolyam 10. 2011. október

Alapítvány kuratóriumának vagy felügyelő bizottságának elnöke vagy tagja. A díj személyre szóló, így alkotó közösségek csoportosan nem jelölhetők. A díj nem egy életpálya elismerését, hanem az elmúlt 5 évben nyújtott, kiemelkedően eredményes, konkrét műszaki alkotó teljesítmény elismerését célozza. A formai szempontból mindenben megfelelő előterjesztések és elismerésre méltó teljesítmények mellett a Kuratórium előnyben részesíti azokat a jelölteket, akik teljesen új tudást hoztak létre, akiknek műszaki-szellemi alkotását a magyar gazdaságban eredményesen hasznosítják, akik ismereteit a gyakorlatban alkalmazzák, kimagasló tudásukat színvonalas oktatói/nevelői tevékenységük során környezetüknek átadják, szakterületükön jelentős társadalmi aktivitást is kifejtenek, látókörük messze meghaladja a szűken vett szakterületet. A díj csak egyetlen alkalommal nyerhető el és a Kuratórium nem adományoz posztumusz díjat. A Kuratórium fenntartja magának a jogot arra, hogy a tárgyévet megelőző 3 év jelöltje számára is adományozzon díjat, amennyiben a jelölt a tárgyévi felhívás minden kritériumának megfelel és a jelölők, valamint az ajánlók a kuratórium ez irányú megkeresése során fenntartják korábbi javaslatukat. A jelölés (előterjesztés) megkívánt tartalma I. Kitöltött és aláírt adatlap A jelölő, a jelölt és az ajánlók adatai és a jelölés rövid indoklása, az előírt formanyomtatványon II. Jelölés Legfeljebb 3, A4-es gépelt oldal terjedelemben a je43/49 oldal


lölés részletes indoklása, a konkrét műszaki-szellemi alkotások megnevezésével és ezek hasznosítási eredményének ismertetésével, a jelölő aláírásával. III. Mellékletek 1. A jelölt szakmai képzettségének és munkásságának legfeljebb 2 oldal terjedelmű ismertetése 2. Az indoklásban hivatkozott alkotás/ok/ ill. szakmai eredmények listája (maximum 3 A4-es oldal) 3. Két, a jelölőtől, ill. a jelölő szervezettől független, szakmailag elismert szakembernek a jelölt kitüntetését támogató ajánló levele. Az adatlap, a felhívás és a jelöléssel (előterjesztéssel) kapcsolatos részletes tudnivalók a http://www.novofer.hu/alapitvany/tartalom/menu/64 oldalon találhatóak. A jelölést (előterjesztést) elektronikusan ([email protected]),

jelölők, az ajánlók és a díjazott jelöltek közvetlen értesítést is kapnak. A díjazottak személyét a díjátadást követően honlapunkon és a szaksajtóban is nyilvánosságra hozzuk. További felvilágosítás Kosztolányi Tamás titkártól kérhető: Fax: 319-8916 Tel: 319-5111, 30/4848-004, e-mail: [email protected] Dr. Gyulai József a kuratórium elnöke _______________________________________________

A Magyar Minőség Társaság időszerű pályázatai Magyar Minőség Háza Díj 2011.

és papíralapon (1112 Budapest, Hegyalja út 86.) is be kell nyújtani az alábbi címekre: NOVOFER Alapítvány H-1112 Budapest, Hegyalja út 86. [email protected] Mind az elektronikus, mind pedig a papíralapú jelölés beküldési/postára adási határideje: 2011. október 10. Eredményhirdetés és díjátadás: 2011. december 15.

Az Év (szakterület megnevezése) Irányítási Rendszermenedzsere 2011. Minőség Szakirodalmi Díj 2011. Magyar Minőség Portál Díj 2011. Magyar Minőség eOktatás Díj 2011. _______________________________________________

A beérkezett jelölések átvételéről a jelölők, az elbírálás eredményéről a jelölők, a kitüntetést elnyerők esetén a Magyar Minőség XX. évfolyam 10. 2011. október

44/49 oldal



A konferencia bevezetőjeként Prof. Dr. Cséfalvay Zoltán államtitkár áttekinti a magyar gazdaságstratégia aktuális kérdéseit, és ezzel támpontot nyújt a gazdaság szereplőinek saját terveik kidolgozásához. A rendezvény további programja két súlypontra épül. Az egyikben az előadók megosztják tapasztalataikat arra nézve, hogy hogyan voltak képesek a válság közepette is jelentős mértékben fejleszteni szervezetüket és ez milyen kockázatokkal járt? Ez a kérdéskör különösen időszerű, tanulságos és igazi benchmarking téma. A konferencia másik súlypontja a kockázatkezelés -a múltban kissé elhanyagolt- témakörében szolgál további ismeretekkel, beleértve az információ biztonságát és az FMEA által nyújtott sokoldalú, változatos lehetőségeket. A gazdag programot színesíti a vezetők hajszolt életmódjának ellensúlyozását szolgáló rekreációs lehetőségekről, továbbá a támogatott banki finanszírozási lehetőségekről elhangzó tájékoztatás. A részvételt ajánljuk mindazon szervezetek vezetőinek és minőségügyi megbízottjainak, amelyek szembesültek a válság és kezelésének kínzó problémáival. A konferencia védnöke: Prof. Dr. Cséfalvay Zoltán Stratégiai államtitkár – Nemzetgazdasági Minisztérium

Program Hotel Benczur 9.00 – 15.00 09.00–09.30 Regisztráció 09.30–09.40 Megnyitó: Dr. Bárdos Krisztina általános ügyvezető igazgató – Iparfejlesztési Közalapítvány 09.40–09.50 „A Mikulás is benchmarkol-4” konferencia legjobb előadója díj átadása 09.50–10.10 A magyar gazdaságstratégia aktuális kérdései Prof. Dr. Cséfalvay Zoltán Stratégiai államtitkár – Nemzetgazdasági Minisztérium 10.10–10.30 JABIL és a növekedés kockázatai Király Zoltán ügyvezető igazgató – Jabil Circuit Magyarország Kft. Magyar Minőség XX. évfolyam 10. 2011. október

10.30–10.50 Fejlődés válság közepette Gerber András ügyvezető igazgató – VIDEOTON Elektro-Plast Kft. 10.50–11.10

Szünet

11.10–11.30 A legújabb Best Practice Benchmarking felmérés tapasztalatai Dr. Németh Balázs ügyvezető – Kvalikon Vezetési tanácsadó és Rendszerfejlesztő Kft. 11.30–11.50 A kockázatkezelés fókuszai a paksi atomerőműben Puskás László osztályvezető – Paksi Atomerőmű Zrt. 11.50–12.10 Kockázatok és kezelésük egy kétszeres Nemzeti Minőségi Díjas cég gyakorlatában Macher Endréné ügyvezető igazgató – Macher Gépészeti és Elektronikai Kft. 12.10–12.30 Kockázatkezelés és tanúsítás Karászi Zoltán ügyvezető igazgató – TÜV Rheinland InterCert Kft. 12.30–12.50 N.I. Hungary a szervezeti innovációért Pataki Csaba minőségirányítási vezető – NI. Hungary Software és Hardware Gyártó Kft. 12.50–13.40

Ebéd

13.40–14.00 Null hiba elv alkalmazása a P - FMEA -ban Vincze Róbert minőségbiztosítási vezető – KNORR BREMSE Vasúti Jármű Rendszerek Kft. 14.00–14.20 Biztonságot az információknak! Dr. Horváth Zsolt ügyvezető igazgató – INFOBIZ Kft. 14.20–14.40 Rekreációs lehetőségek a vezetők hajszolt életmódjának ellensúlyozására Szügyi György elnök-vezérigazgató – Euromenedzser Tanácsadó és Képzési Központ 14.40–15.00 Támogatott banki finanszírozási lehetőségek Németh László igazgató – K & H Bank Zrt. KKV marketing főosztály 15.00–Zárás, kérdések További információ: www.mik.hu

_______________________________________________ 45/49 oldal


Dr. Balogh Albert (1934 – 2011) Mély megrendüléssel értesültünk, hogy Dr. Balogh Albert, címzetes egyetemi tanár, a kiváló munkatárs és barát, a nemzetközi hírű szakember, az EOQ-MNB alelnöke és örökös tagja, szerkesztőségünk tagja, életének 78. évében, 2011. július 23-án váratlanul eltávozott közülünk. Balogh Albert 1934.04.27-én született Budapesten. 1957-ben végezte el a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem matematika-fizika szakát, majd az 1957-1960 években az egyetem oktatója volt. 1961-1990 időszakban a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet (1981-től Mikroelektronikai Vállalat) tudományos főmunkatársaként, majd főosztályvezetőjeként folytatta szakmai tevékenységét a megbízhatósági vizsgálatok területén. 1991-től egyrészt a minőségirányítás területén végzett szakértői munkát -többek között az UNIDO megbízása alapján a Magyar Minőségfejlesztési Központ létrehozása érdekébenmásrészt oktatási tevékenységet végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézetében. 1985-ben kandidátusi címet és műszaki doktori címet szerzett, 1989-től a Budapesti Műszaki Egyetem címzetes egyetemi tanára. Több mint 100 tudományos tanulmányt jelentetett meg, több nemzetközi konferencián tartott előadást. Szakmai tevékenységében kiemelt helyet foglalt el az EOQ Magyar Nemzeti Bizottságban végzett munkája. Amellett, hogy a szervezet alelnöke volt, két szakbizottságban töltött be elnöki tisztséget: az EOQ MNB Oktatási és Továbbképzési Szakbizottságban és az EOQ MNB Terminológia Szakbizottságban. Számos magas szakmai színvonalú cikket publikált Magyar Minőség XX. évfolyam 10. 2011. október

mindenekelőtt a Minőség és Megbízhatóság szakfolyóiratban, de több kiváló cikke jelent meg a Lapunkban és a Híradástechnika szaklapban is. Szinte megszámlálhatatlan azon előadások száma, amelyeket az EOQ Magyar Nemzeti Bizottság központi és szakbizottsági rendezvényein, valamint a Társaságunk konferenciáin tartott. Jelentős feladatot vállalt a nemzetközi szabványosításban is: a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet és a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság minőségirányítással és minőségbiztosítással foglalkozó műszaki bizottságaiban a magyar álláspont kidolgozását irányította. Az EOQ néhány héttel ezelőtt Budapesten megtartott Kongresszusán is aktív szerepet vállalt: az Oktatási Szekció egyik levezető elnöke volt, az integrált minőség-mendzsment oktatása témában tartott előadást. E Kongresszus alkalmával vehette át A Minőség és Megbízhatóság legjobb szerzője – 2010 kitüntető díjat, amelyet a folyóiratban 2010-ben publikált kiemelkedő színvonalú cikkeivel érdemelt ki. Korábban megkapta a Puskás Tivadar Díjat és a MTESZ Díjat is. Balogh Albert nem csak kiváló szakember volt, hanem nagyszerű kolléga, jó humorú, kedves ember is, aki közvetlen stílusával a környezetében elbűvölt mindenkit. Egyelőre felfoghatatlan, hogy már nincs közöttünk, távozása mind szakmailag, mind emberileg nagy veszteség az egész magyar minőségügyi társadalomnak. Emléke tovább él közöttünk. Albert, nyugodj békében. A Magyar Minőség Szerkesztőbizottsága

_______________________________________________ 46/49 oldal


Könyvismertetés Poka-yoke

A könyv olvasása során megismerkedhetsz a hibamentes gyártás fogalmával és fontosságával. Ismertetésre kerül, hogy mi okozza a hibákat, és hogy miként tudjuk őket a körülmények szabályozásával elkerülni. Bemutatjuk a hibamentes gyártás négy alapelemét. Háromféle termékvizsgálati módszert ismertetünk, és rámutatunk, hogy miért kell a forrásvizsgálatot használni a hibamentes gyártás megvalósításához. A következő fejezet a poka-yoke rendszerek használatába vezet be, ismertetve az alkalmazási módszereket és a megvalósításhoz használt érzékelők típusait. A 4. fejezetben 17 egyoldalas gyakorlati példát találhatunk a felmerülő problémákra, és azok poka-yoke eszközökkel történő megoldására. Ezek a példák bemutatják a fejlesztés előtti és utáni állapotot, így betekintést nyerhetünk a poka-yoke eszközök és elvek gyakorlati alkalmazásába. A megoldások használható ötleteket nyújtanak a területeden felmerülő problémák kezeléséhez. A záró fejezet hasznos tanácsokat tartalmaz a további ismeretszerzéssel és az olvasottak alkalmazásával kapcsoltban. Magyar Minőség XX. évfolyam 10. 2011. október

A Productivity Shopfloor Series könyvei egyszerű és költséghatékony megközelítést kínálnak az alapvető tudás megszerzéséhez a termelésfejlesztés témakörében. Ezt a könyvet is -akárcsak a Shopfloor Series minden kötetét- jellemzi a különösen praktikus és újszerű oktató stílus. Célja, hogy segítse a hatékony és bizonyítottan működő fejlesztőeszközök bevezetését és alkalmazását az egész vállalaton belül. A tanulás megkönnyítését szolgálják: • a jól szervezett, könnyen érthető anyag; • a fejezetek elején áttekintés, végén pedig összefoglalás; • kérdések a tanultak alkalmazásának elősegítésére; • ábrák és illusztrációk; • ikonok a definíciók és lényeges pontok kiemelésére. _______________________________________________

47/49 oldal



Céges ovi, öko-iskola, mentor program, komposzt-hasznosítás, mini benchmark, zöld beszerzés és még 22 sikeres CSR projekt Csak néhány a 28 sikeres fejlesztésből, amit nyolc társadalmilag felelős vállalat valósított meg az elmúlt egy évben az „Elkötelezettség a CSR Kiválóságért” program keretében. A vállalati folyamatokat, partnerkapcsolatokat, környezet- és egészségvédelmi teljesítményt érintő projekteket a szervezetek első számú vezetői, valamint az érintett szervezetek vezető szakemberei mutatták be. A szeptember 8-i záró-rendezvény nyílt légkörben, kötetlen és interaktív formában zajlott csaknem 100 érdeklődő szakember aktív részvételével. Az „Elkötelezettség a CSR Kiválóságért” program az EFQM (European Foundation for Quality Management) szervezeti kiválóság modelljének CSR keretrendszerén alapul. A hazai és nemzetközi viszonylatban is egyedülálló kezdeményezés fő pillérei egy részletes CSR fókuszú szervezeti átvilágítás, valamint legalább három testreszabott fejlesztés megvalósítása, mely által a szervezetek fejlődése garantált. A résztvevő szervezetek erőfeszítéseik elismeréseként az „Elkötelezettség a CSR Kiválóságért” díjat, valamint az EFQM „Committed to Excellence” európai szintű elismerő oklevelét vehetik át, illetve kommunikációjukban használhatják az elismerésekhez tartozó logókat. A rendezvény keretében a szervezők meghirdették a 2011/12es új programot, amelyre 2011. szeptember 30-ig lehet jelentkezni. Magyar Minőség XX. évfolyam 10. 2011. október

A program az EFQM hazai képviselője, a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület, és a CSR területén komoly tapasztalattal rendelkező Alternate Kft partnerségében valósul meg. Az önértékelés során szakmai partnerek biztosítják a magas színvonalú szakmai napokat. A 2010/11-es program résztvevői A 2010/11-es program szakmai partnerei Budapest Airport Zrt. Alcoa-Köfém Kft. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Denso Magyarország Óvodája, Általános Iskolája, Előké- Kft. Magyarorszítő Szakiskolája, Egységes Gyógy- Grundfos pedagógiai Módszertani Intézménye, szág Kft. Magyar Telekom Nyrt. Nevelési Tanácsadója B.Braun Avitum Hungary Zrt. Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. Jabil Circuit Magyarország Kft. NI Hungary Software és Hardware Gyártó Kft. Nyírségvíz Zrt. Sinergy Energiaszolgáltató, Beruházó és Tanácsadó Kft. További információ: http://csrkivalosag.blogspot.com Fotók: https://picasaweb.google.com/108659126629198745269/Zaro rendezvenySajtovalogatas Videó a programról: http://youtu.be/YI88BLpTWX4 Urbán Katalin, Alternate, ügyvezető; tel: 20/ 9329 160, e-mail: [email protected] Szabó Kálmán, SZKKE, ügyvezető; tel: 30/515 1297, e-mail: [email protected]

_______________________________________________ 48/49 oldal


MAGYAR MINŐSÉG XX. évfolyam 10. szám 2011. október TARTALOM

CONTENTS

SZAKMAI CIKKEK, ELŐADÁSOK

PROFESSIONAL ARTICLES, LECTURES

A magyar mikro-, kis- és középvállalatok versenyképességének mérése és vizsgálata - 2. rész - Szerb László

The Post-crisis Automotive Supplier Systems and the Opportunities of Hungarian Suppliers Part 2 - Szerb, László

Statisztikai megközelítés, mint a minőségfejlesztés motorja - Tóth Csaba László

The Statistical Approach, An Engine to Quality Development - Tóth, Csaba László

Információbiztonság a járóbeteg-ellátásban – Dr. Hajnal Miklós Pál

Information Security in Out-patient Service – Dr. Hajnal, Miklós Pál

Védekezés a márkahamisítás ellen – Almási Gyula – Gláser Tamás

Defence against Brand-forgery – Almási, Gyula – Gláser, Tamás

Jók a legjobbak közül - Beszélgetés Sándor Istvánnal – Sződi Sándor

The Best among the Best – Report with Sándor, István – Sződi, Sándor

A TÁRSASÁG HÍREI ÉS PROGRAMJAI XX. Magyar Minőség Hét

HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HÍREK, BESZÁMOLÓK

NEWS AND PROGRAMS OF THE SOCIETY 20th Hungarian Quality Week

DOMESTIC AND INTERNATIONAL NEWS AND REPORTS

ECSL - Értékelési és tanúsítási kritériumrendszer logisztikai vállalkozások részére

ECSL (Evaluation and Certification System for Logistic Enterprises

Gábor Dénes-díj jelölési felhívás 2011

Dennis Gábor Award – Invitation to Nominate


Santa Claus Is Benchmarking as Well



Könyvismertetés - Poka-yoke

New Literature - Poka-yoke

Könyv – Kanban a gyakorlatban

Literature – Kanban for the shopfloor


On the Way to the Concious CSR Practice


49/49 oldal

10. ELEKTRONIKUS KIADVÁNY A KÖRNYEZETTERHELÉS CSÖKKENT. Statisztikai megközelítés, mint a minőségfejlesztés motorja Tóth Csaba László

Recommend Documents