palimadar1
9/30/08
10:15 AM
Page 1
TÁRSADALOMFÖLDRAJZ Rigóczki Csaba
10.
TÆrsadalom Finish.qxd
5/25/2009
12:57 PM
Page 82
A MAGYAR IPAR FÖLDRAJZA Örökség Magyarországon a II. világháború után állami tulajdonba került az ipar csaknem egésze. A tervgazdaság az alapanyaggyártó ágakat fejlesztette, és olyan iparágakat, amelyekhez nem voltak meg a természeti erõforrásaink. Eközben az infrastruktúra-fejlesztés meszsze elmaradt a kívánatostól. A növekedést eleinte az új munkaerõ munkába állítása biztosította. Az extenzív növekedés alapja a faluról városba áramló tömegek és a nõk munkába állása volt. Fajlagos energiafelhasználásunk nagyon magas volt, ami azt jelenti, hogy az egységnyi termék elõállításához viszonylag sok energiát fogyasztottunk. A rendszerváltás hajnalán egy fõre vetítve ugyanannyi energiát fogyasztottunk, mint Japán, csak ott ebbõl ötször annyi terméket állítottak elõ. A nagyüzemek uralták az ipart, hiányoztak a kisés középüzemek. Emiatt a nagyvállalatok állandóan nyersanyag- és alkatrészhiánnyal küzdöttek, kényszermegoldásokat alkalmaztak, ami gátolta a minõség javulását. Ezt nevezzük hiánygazdaságnak. A vállalatok nem voltak érdekeltek jó minõségû áru elõállításában, mert a nemzetközi munkamegosztásba a KGST-n keresztül kapcsolódtunk, és ott a rögzíMilyen motívumokat ismersz fel Ózd címerében? Értelmezd lakóhelyed címerét! tett árak, illetve az elõre lekötött szerzõdések miatt nem fizették meg a jobb minõségû terméket. Az üzemek legalább harmadával több munkást alkalmaztak, mint amennyi szükséges lett volna. Ez volt az ún. kapun belüli munkanélküliség. A jól mûködõ vállalatainktól az állam elvonta a nyereséget, és a veszteségesek támogatására fordította, a vállalatokat ez is ellenérdekeltté tette. A KGST-országok 1991-ben áttértek a dollárelszámolásra az addigi rubelelszámolásról (a rubel csak egymás között használatos, világpiaci árfolyamoktól elszakított valuta volt), nem sokkal késõbb pedig a KGST felbomlott. Megszûntek a korábbi szerzõdésekben lefektetett kötelezettségek, és valamennyi ország Nyugat felé fordult. A rendszerváltás elõtt a megfelelõ pénzintézetek sem alakultak ki (bankok, tõzsde, biztosítók). Az üzemek egész sora került a csõd szélére, és magasra szökött a munkanélküliség. A válságot némiképp ellensúlyozta, hogy a beinduló kisvállalkozások gyorsan reagáltak a megváltozott helyzetre. Az elbocsátottak jó része ezekben a kisvállalatokban talált munkát.
82
TÆrsadalom Finish.qxd
5/25/2009
12:57 PM
Page 83
Iparágak és -ágazatok Energiagazdaság Energiahordozóink zömét villamos áram termelésére használjuk. A paksi atomerõmû adja a termelés 50%-át, a hõerõmûvek a másik csaknem 50%-ot. A kiskörei, tiszalöki és helyi vízerõmûvek részesedése nem meghatározó. A hõerõmûvek száma hazánkban közel 50, de közülük a tíz nagy adja a termelés legnagyobb részét. Az eddig említetteken kívül van néhány kisebb ipari erõmûvünk is, amelyek egy-egy üzemet szolgálnak ki. Import villamosenergia is érkezik Ukrajnából és Oroszországból a Vinyica–Albertirsa 750 kV feszültségû távvezetéken keresztül.
A Vinyica–Albertirsa 750 kV feszültségû távvezetéken a 90-es évekig kaptuk az áramot FELADAT !
Jelöld kontúrtérképen erõmûveinket!
! Jelöld kontúrtérképen a távvezeték voKohászat nalát! A századelõn az alkalmazottak száma több tízezer fõ ! Önálló adatgyûjtéssel készíts prezenvolt. A trianoni békediktátum után az üzemekbõl csak tációt a Tisza-tóról és a komplex vízgaztöredék maradt az ország területén, szinte teljesen dálkodásról! nyersanyag nélkül. Fõbb központok: Diósgyõr–Miskolc, Ózd és Salgótarján voltak. A második világháború után az ágazat erõltetett fejlesztésére került sor. A Dunán érkezõ szovjet vasércre és kokszra építettük kohászatunkat, ezért az új vas- és acélkohászati vertikum központja Dunaújváros (korábbi nevén Dunapentele) lett. Jelenleg az Északi-középhegységben az egyes üzemek kapacitása alig van kihasználva, több üzemcsarnokban állnak a gépsorok. Dunaújvárosban és Miskolcon (Diósgyõr) nyersvas-, acél- és hengereltáru-gyártás, Budapesten acél- és hengereltáru-gyártás, Ózdon és Salgótarjánban hengereltáru-gyártás említhetõ.
Alumíniumipar A világ bauxittermelésének ranglistáján évtizedekig az elsõ tíz között jegyeztek bennünket. A bauxitvagyon egy része a karsztvíz alatt fekszik, intenzív karsztvízkiemelés volt szükséges, ami súlyos környezeti ártalmakkal járt. A szovjet–magyar egyezmény szerint kiacél
nyersvas
hengerelt áru
Dunaújváros Miskolc Budapest Ózd Salgótarján
Magyar kohászati üzemek
EMELT SZINT
Nagyobb hõerõmûveink: ! Százhalombatta (1900 MW, szénhidrogén) ! Tiszaújváros (860 MW, szénhidrogén) ! Visonta (800 MW, lignit) ! Oroszlány (235 MW, barnaszén) ! Pécs (230 MW, feketeszén) ! Kazincbarcika (170 MW, barnaszén) ! Várpalota (170 MW, barnaszén) ! Ajka (113 MW, barnaszén) ! Tatabánya (100 MW, barnaszén) ! Budapest-Kelenföld (100 MW, szénhidrogén)
83
TÆrsadalom Finish.qxd
5/25/2009
Olajszállító tankhajó a kikötõben
12:58 PM
Page 120
hászat Ijmuidenben, Dunkerque-ben, Marseille-ben, Tarantóban, Brémában jelentõs. A kõolaj szállítási költsége alacsonyabb, mint a kõolajtermékeké, ezért a kõolaj-finomítás és a petrolkémiai ipar legkedvezõbb telephelyei a tankhajókkal is megközelíthetõ, mély vizû kikötõk, ahonnan hosszú csõvezetékek indulhatnak a szárazföld belsejében épült finomítókhoz. Elosztókikötõ pl. Írországban Bantry Bay. A fõvárosok politikai, pénzügyi, kulturális központok. Széles és igényes a fogyasztópiac, a turistatömegek is sok pénzt hoznak, a szakképzett munkaerõ vonzza a dinamikus iparágakat. HÁTTÉR
Európai mikroállamok Nyugat-Európában öt ilyen található, valamennyi az EU enklávéja (a területén belüli idegen ország). Egyik sem tagja az Európai Uniónak – valószínûleg problémát is okozna, ha felvételüket kérnék –, de kivételes szerzõdésekkel kapcsolódnak az EU vérkeringésébe. A felvételük azért okozna gondot, mert akkor vétójog vagy a közgyûlésben való egyenlõ képviselet volna a követelmény. Monacót azzal utasították el, hogy akkor két szavazata lenne Franciaországnak. Ettõl függetlenül egy kivétellel az Európa Tanács tagjai, egy kivétellel euró a pénznem, és ugyancsak egy kivétellel ENSZ-tagok. Andorra sokáig francia–spanyol közös társhercegség volt. Spanyolország felvételekor lett a vámunió tagja.
Liechtenstein Svájccal már 1923-ban vámuniós szerzõdést kötött, a II. világháborúból is kimaradt vele együtt. Az EGT (Európai Gazdasági Térség) tagja Svájccal együtt. Monaco 1865 óta áll Franciaországgal vámunióban. Sokan francia állampolgárok is, például a miniszterelnökök. Monaco egy kisebb adóparadicsom, de a törvényeket úgy fogalmazták meg, hogy a franciák nem tudják élvezni az itteni adókibúvót. San Marino már a korai középkor óta létezik, az 1862es szerzõdés óta áll az olasz királyság oltalma alatt. Olaszországon keresztül csatlakozik a vámunióhoz. Vatikán (Szentszék) a világ legkisebb politikai egysége. 1929-ben állapították meg területét, ami néhány palotából és a Szent Péter-székesegyházból áll. Vámszempontból is független.
DERÍTSD KI AZ ALÁBBI JÁTÉKBAN, HOGY MELYIK ORSZÁGHOZ MILYEN INFORMÁCIÓK TARTOZNAK!
33 ezren lakják, egyedül itt nem az eurót használják, és ez nem Monaco vagy Vatikán. A katalánok többségben vannak. ! San Marinóban 160 ezren laknak. Ország Terület Népesség ! Vatikán 1929-ben meghatározott területén 22 000 fõ lakik, Monaco az ENSZ-en kívüli. ! Andorrában euró a fizetési eszköz, de nem 2 km2-nyi Andorra területen. Liechtenstein ! X km2-en kevesebben laknak, mint 33 000, de többen pár száz fõnél, és az állam a korai középkorban még San Marino nem létezett. 2 ! Mindössze 2 km -en több mint 21 000 ember él, Vatikán az állam nem tagja az Európa Tanácsnak. ! !
120
Tulajdonság
TÆrsadalom Finish.qxd
5/25/2009
12:58 PM
Page 121
EMELT SZINT
Ha emelt szintû érettségire készülsz, célszerû az alábbi kérdésekre is válaszolnod. Ehhez az elmúlt évek tanulmányaira és önálló gyûjtõmunkára is szükséged lesz.
! Mutasd be az idegenforgalom szerepét Franciaország gazdasági életében! ! Hasonlítsd össze Ausztria medence- és a magashegyvidéki területeinek gazdasági jellemzõit! ! Jellemezd Csehország nagytájait, mutasd be azok természeti erõforrásait! ! Jelöld kontúrtérképen a cseh gazdasági élet fõ központjait! ! Foglald össze a gyarmatosítás szerepét az Egyesült Királyság gazdaságának fejlõdésében! ! Mi az oka, hogy az Egyesült Királyság világgazdasági szerepe átalakult? ! Gyûjts forrásokat és azok elemzésével ismertesd a gazdasági szerkezetváltás sikeres és kevésbé sikeres útjait! ! Igazold a francia gazdaságpolitika és a mezõgazdasági termelés sajátos kapcsolatát! ! Összegezd a Földközi-tenger jelentõségét a déleurópai országok társadalmi-gazdasági életében! ! Jellemezd Horvátország eltérõ adottságú tájait, a gazdasági fejlõdés alapjait, gazdasági központjait! ! Ismertesd a nemzetiségek területi elhelyezkedését Horvátországban! ! Jellemezd Lengyelország nagytájait, ismertesd a tájak legfontosabb erõforrásait!
! Ismertesd a lengyel mezõgazdasági fejlõdés sajátos vonásait! ! Jelöld kontúrtérképen a lengyel gazdasági központokat! ! Mutasd be Németország szerepét, súlyát a világgazdaságban és az Európai Unióban! ! Támaszd alá példákkal a német ipar területi és szerkezeti átalakulási folyamatát, a déli tartományok gyors gazdasági fejlõdését! ! Mondj példákat az észak- és a dél-olasz területek közötti fejlettségi különbségek következményeire! ! Fogalmazd meg az észak-olasz ipari háromszög fejlettségének okait, és mutasd be gazdasági kapcsolatait! ! Mutasd be a mediterrán táj, a történelmi és a kulturális örökség szerepét Olaszország idegenforgalmában! ! Jellemezd a román gazdasági élet területi elhelyezkedését és ágazati szerkezetét! ! Mutasd be az idegenforgalmi és az egyéb adottságok szerepét Spanyolország gazdasági fejlõdésében! ! Mondj példákat a spanyol ipar vezetõ ágazataira! Hol vannak a gazdasági központok? ! Mutasd be Szerbia tájainak eltérõ természeti és társadalmi jellemzõit, mondj példákat azok következményeire! ! Ismertesd Szerbia iparának és mezõgazdaságának területi elrendezõdését, a Vajdaság gazdasági szerepét! ! Indokold Szlovákia természeti erõforrásainak és gazdaságának térbeli elhelyezkedését! ! Ismertesd Szlovénia társadalmi-gazdasági fejlõdését! ! Mondj példákat a vendégmunkások, a menekültek és a bevándorlók befogadásából adódó problémákra! ! Mutasd be a társadalmi-gazdasági fejlettségi különbségeket Európában, magyarázd meg az okait és következményeit!
121
TÆrsadalom Finish.qxd
5/25/2009
1:00 PM
Page 189
TARTALOM ELÕSZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3
MAGYARORSZÁG TELEPÜLÉSEI
TERMÉSZETI – MÛVI – TÁRSADALMI KÖRNYEZET
Magyar tanyák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52 Magyar falvak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 Apró- és óriásfalvak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 Városok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53
Használható erõforrások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 A természeti erõforrások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Földrajzi hely – földrajzi helyzet . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Fenntartható fejlõdés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 Hulladékgazdálkodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
KICSIK ÉS NAGYOK – GAZDAGOK ÉS SZEGÉNYEK Kicsik és nagyok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 Gazdagok és szegények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 Államformák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21
A NÉPESSÉG A népesség földrajzi eloszlása . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 A népességváltozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 A népesség kor és nemek szerinti megoszlása . . . . . . . . . . . . . . . . 32 Nemzetek és nyelvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 Vallásföldrajz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 Világvallások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36
A MEZÕGAZDASÁG FÖLDRAJZA A mezõgazdasági termelés típusai . . . . . . . . . . . . . 60 Növénytermesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 Állattenyésztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 Erdõgazdálkodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 Halászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67
MAGYARORSZÁG MEZÕGAZDASÁGA Az örökség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69 Hol, mit termesztünk? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70
AZ IPAR FÖLDRAJZA Kitermelõ ipar (bányászat) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 Az energiagazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 Kohászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 Gépipar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 Vegyipar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81
A MAGYAR IPAR FÖLDRAJZA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGE A népesség földrajzi eloszlása . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 A népességváltozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 Vándorlás Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 A magyar népesség összetétele . . . . . . . . . . . . . . . 41 Idegenforgalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45
TELEPÜLÉSFÖLDRAJZ Urbanizáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 Városhalmazok születése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51
Örökség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 Iparágak és -ágazatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83
INFRASTRUKTÚRA Az infrastruktúra ágai, ágazatai . . . . . . . . . . . . . . . . . 85 Közlekedési és hírközlési infrastruktúra . . . . . . . . . . 86
INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM Információs sztráda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 Információ az agyban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 Az „összeszûkült Föld” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92
189
TÆrsadalom Finish.qxd
5/25/2009
1:00 PM
A PIACGAZDASÁG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 A PÉNZ VILÁGA A pénz funkciói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 A pénz formája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96
EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100
Page 190
DÉL- ÉS KELET-ÁZSIA FÖLDRAJZA Japán öröksége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151 Japán népessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152 Japán mezõgazdasága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153 Japán ipara . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154 Külgazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155
EURÓPA
KÍNA ÉS INDIA FÖLDRAJZA
Az Európai Unió története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104
Kína és India öröksége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156 Kína és India népessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 158 Kína és India mezõgazdasága . . . . . . . . . . . . . . . . 159 Kína és India ipara . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160 Külgazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162
AZ EURÓPAI ORSZÁGOK FÖLDRAJZA Európa öröksége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109 Európa népessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112 Európa mezõgazdasága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114 Európa ipara . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117 A FÁK Európában – szláv tagállamok . . . . . . . . . 122 A tagállamok népessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123 A tagállamok mezõgazdasága . . . . . . . . . . . . . . . . 125 A tagállamok ipara . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126
AZ ISZLÁM VILÁG FÖLDRAJZA Az iszlám világ öröksége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 165 Az iszlám világ népessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 168 Az iszlám világ mezõgazdasága . . . . . . . . . . . . . . 170 Az iszlám világ ipara . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172 Külgazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173
ANGOL-AMERIKA FÖLDRAJZA Angol-Amerika öröksége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131 Angol-Amerika népessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133 Angol-Amerika mezõgazdasága . . . . . . . . . . . . . . 135 Angol-Amerika ipara . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137 Az USA külgazdasága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139
FEKETE-AFRIKA FÖLDRAJZA Fekete-Afrika öröksége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175 Fekete-Afrika népessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177 Fekete-Afrika mezõgazdasága . . . . . . . . . . . . . . . . 180 Fekete-Afrika ipara . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180 Külgazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182
LATIN-AMERIKA FÖLDRAJZA Latin-Amerika öröksége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140 Latin-Amerika népessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142 Latin-Amerika mezõgazdasága . . . . . . . . . . . . . . . 144 Latin-Amerika ipara . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146 Külgazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147
190
MUTATÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187
infobor 7:Elrendezés 1
AP–101301
2008.09.30.
14:18
Oldal 7
