Zala megyében is az innováció a siker motorja?

PANNON EGYETEM Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

Birkner Zoltán

Zala megyében is az innováció a siker motorja?

Doktori (Ph.D) értekezés

Témavezető: Dr. Gaál Zoltán

Veszprém 2010.

Zala megyében is az innováció a siker motorja? Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében

Írta: Birkner Zoltán

Készült a Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolája keretében

Témavezető: Dr. Gaál Zoltán Elfogadásra javaslom (igen / nem)

………………………. (aláírás)

A jelölt a doktori szigorlaton …......... % -ot ért el.

Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: …........................ …................. igen /nem ………………………. (aláírás) Bíráló neve: …........................ …................. igen /nem ………………………. (aláírás)

A jelölt az értekezés nyilvános vitáján …..........% - ot ért el.

Veszprém,

…………………………. a Bíráló Bizottság elnöke

A doktori (PhD) oklevél minősítése…................................. ………………………… Az EDT elnöke

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ........................................................................................................................................ 1 Ábrajegyzék................................................................................................................................................ 3 Táblázatok jegyzéke .................................................................................................................................. 4 Kivonat ....................................................................................................................................................... 5 Abstract ...................................................................................................................................................... 6 Auszug......................................................................................................................................................... 7 Előszó .......................................................................................................................................................... 8 1. Bevezetés............................................................................................................................................... 10 1.1. A dolgozat felépítése ....................................................................................................................... 11 2. Elméleti alapok..................................................................................................................................... 13 2.1. Az innováció fogalma...................................................................................................................... 13 2.2. A tudás és az innováció kapcsolata................................................................................................. 15 2.3. Az innováció és a kutatás-fejlesztés kapcsolata .............................................................................. 17 2.4. Az innovációs folyamatok, modellek ............................................................................................... 18 2.5. Az innováció-politika ...................................................................................................................... 22 2.6. Az innovációs rendszerek, nemzeti innovációs rendszerek ............................................................. 23 2.7. Területi (regionális/lokális) innovációs rendszerek ........................................................................ 27 2.8. Az innováció és a vállalatok ........................................................................................................... 35 2.9. Az innováció mérése ....................................................................................................................... 36 2.10. Az innováció elméleti megközelítésének összefoglalása ............................................................... 38 2.11. Magyarország nemzeti innovációs rendszere ............................................................................... 40 2.11.1. Általános megközelítés .......................................................................................................... 40 2.11.2. Nemzetközi összehasonlítás................................................................................................... 41 2.11.3. Megoldási javaslatok ............................................................................................................. 43 2.12. Nyugat-dunántúli régió és Zala megye innovációs potenciálja .................................................... 44 2.13. A régió és Zala megye innovációs potenciáljának összefoglalása................................................ 50 3. A kutatási modell, módszertan ........................................................................................................... 51 3.1. Hipotézisek...................................................................................................................................... 51 3.2. A kutatási modell ............................................................................................................................ 52 3.3. A kutatás módszertana .................................................................................................................... 52 3.3.1. Kvantitatív módszerek ............................................................................................................. 53 3.3.2. Kvalitatív kutatás ..................................................................................................................... 54 4. A kvantitatív kutatás ........................................................................................................................... 56 4.1. A kvantitatív kutatás előkészítése, a minta általános jellemzői....................................................... 56 4.1.1. A kutatási minta általános jellemzői ........................................................................................ 56

1

4.2. A kvantitatív kutatás főbb kérdései, a minta szétválasztása és a változók vizsgálata ..................... 58 4.2.1. A minta szétválasztása ............................................................................................................. 59 4.2.2. A változók vizsgálata ............................................................................................................... 61 4.2.2.1. A K+F jellemzők és az innovációs tevékenységek, jellemzők közötti összefüggés ............ 62 4.2.2.2. Az általános szervezeti jellemzők és az innovációs tevékenységek, jellemzők közötti összefüggés..................................................................................................................................... 65 4.2.2.3. Az általános szervezeti jellemzők és a K+F jellemzők közötti kapcsolat .......................... 66 4.2.2.4. A változók vizsgálatának összefoglalása........................................................................... 69 4.3. Az újításhoz köthető területek bemutatása ...................................................................................... 70 4.3.1. Általános szervezeti jellemzők................................................................................................. 71 4.3.2. A kutatás-fejlesztési tevékenységek jellemzői a különböző vállalati csoportokban ................ 72 4.3.3. A vállalkozások által megvalósított innovációk....................................................................... 75 4.3.4. Az innovációs tevékenységre vonatkozó egyéb kérdések........................................................ 80 4.3.5. Az akadályozó tényezők .......................................................................................................... 82 4.3.6. Fejlesztési tervek...................................................................................................................... 84 4.3.7. Zala megye értékelése a támogató környezet alapján .............................................................. 84 4.3.8. Zala megye vállalkozásainak innovációs szolgáltatási igénye................................................. 86 4.3.9. Az újításhoz köthető területek elemzésének összefoglalása .................................................... 91 5. A kvalitatív kutatás.............................................................................................................................. 93 5.1. A kvalitatív kutatás folyamata......................................................................................................... 93 5.2. A kvalitatív kutatás eredményei ...................................................................................................... 93 5.2.1. A kínálati oldal szereplői ......................................................................................................... 94 5.2.2 Az esettanulmányok bemutatása ............................................................................................... 97 5.2.3. A mélyinterjúk összefoglalása ............................................................................................... 102 5.2.4. A kínált szolgáltatások bemutatása ........................................................................................ 103 5.2.5. A keresleti és kínálati oldal összehasonlítása......................................................................... 107 6. A kutatás eredményeinek összefoglalása ......................................................................................... 110 6.1. Tézisek megfogalmazása............................................................................................................... 110 6.2. Önálló, újszerű eredmények, összegzés......................................................................................... 111 Irodalomjegyzék .................................................................................................................................... 115 Mellékletek ............................................................................................................................................. 126 1. számú melléklet: Kérdőív................................................................................................................. 126 2. számú melléklet: A vállalkozások székhelyének település jellege..................................................... 136 3. számú melléklet: A vállalkozások gazdasági formája ...................................................................... 136 4. számú melléklet: A foglalkoztatottak száma..................................................................................... 136 5. számú melléklet: A vállalkozás része-e egy cégcsoportnak?............................................................ 136 6. számú melléklet: Pearson-féle korrelációs számítás........................................................................ 137 7. számú melléklet: Interjúkérdések ..................................................................................................... 137

2

Ábrajegyzék 1. ábra: Az innovációs politika térképe...................................................................................................... 22 2. ábra: Az innovációs rendszer főbb elemei ............................................................................................. 25 3. ábra: Az innovációs rendszer három hagyományos szervezeti modelljének fő jellemzői ..................... 26 4. ábra: A regionális innovációs potenciál meghatározó elemei ................................................................ 30 5. ábra: A K+F ráfordítások GDP-hez viszonyított aránya 2003-2006 között........................................... 42 6. ábra: Az innováció teljesítménye (2009. összesített innovációs index) ................................................. 43 7. ábra: Az EU 27 és Magyarország innovációs teljesítménye .................................................................. 43 8. ábra: Néhány fontos gazdasági mutató az országos átlag százalékában ................................................ 45 9. ábra: Néhány fontos K+F mutató az országos átlag százalékában......................................................... 46 10. ábra: További fontos K+F mutatók az országos átlag százalékában.................................................... 46 11. ábra: Publikációkra vonatkozó adatok az országos átlag százalékában ............................................... 47 12. ábra: A GDP és a felsőoktatás néhány jellemzője a régióban, megyei bontásban ............................... 48 13. ábra: A kutatási modell ........................................................................................................................ 52 14. ábra: A válaszadók tevékenységi területenkénti bemutatása ............................................................... 57 15. ábra: A vállalkozások innovációs tevékenysége .................................................................................. 59 16. ábra: A cégcsoportok tevékenységi jellemzői...................................................................................... 71 17. ábra: További K+F mutatók................................................................................................................. 74 18. ábra: Az innovációs tevékenység jellemzői a három csoport alapján .................................................. 76 19. ábra: Az innovációs tevékenységek további típusai a három csoport alapján...................................... 80 20. ábra: A legfontosabb versenytárshoz képest végzett önértékelés a három minta alapján .................... 81 21. ábra: Az igénybe vett szolgáltatások jellemzői a három minta alapján................................................ 89 22. ábra: A tervezett szolgáltatások jellemzői a három minta alapján ....................................................... 90 23. ábra: A keszthelyi-, a zalaegerszegi- és a nagykanizsai kistérség területén tevékenykedő cégek innovációs eredményei .............................................................................................................................. 97

3

Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: Néhány fontos K+F mutató a régióban, megyei bontásban..................................................... 48 2. táblázat: Publikációkra vonatkozó adatok a régióban, megyei bontásban ............................................. 49 3. táblázat: A vállalkozások árbevétele...................................................................................................... 58 4. táblázat: A klasztereljárás során bevont standardizált változók............................................................. 60 5. táblázat: Az öt, négy és három klaszterrel elvégzett K-MEANS elemzés ............................................. 61 6. táblázat: A K+F-re fordított hányad és az innovációs jellemzők közötti összefüggés ........................... 63 7. táblázat: A K+F területén foglalkoztatottak aránya és az innovációs jellemzők közötti összefüggés ... 63 8. táblázat: A felsőfokú végzettek aránya és az innovációs jellemzők közötti összefüggés ...................... 64 9. táblázat: A minőségbiztosítás megléte és az innovációs jellemzők közötti összefüggés ....................... 65 10. táblázat: Publikáció, szabadalom, találmány születése és az innovációs jellemzők közötti összefüggés ................................................................................................................................................................... 65 11. táblázat: A külföldi tulajdon és az innovációs jellemzők közötti összefüggés .................................... 66 12. táblázat: Az árbevétel és az árbevétel K+F-re fordított aránya, illetve az árbevétel és a foglalkoztatottak aránya a K+F-ben közötti összefüggés .......................................................................... 67 13. táblázat: Az árbevétel és a felsőfokú végzettségűek aránya, illetve az árbevétel és a minőségbiztosítás megléte közötti összefüggések................................................................................................................... 67 14. táblázat: A foglalkoztatottak száma és az árbevétel K+F-re fordított aránya, illetve a foglalkoztatottak száma és a foglalkoztatottak aránya a K+F-ben közötti összefüggés ........................................................ 68 15. táblázat: A foglalkoztatottak száma és a felsőfokú végzettségűek aránya, illetve a foglalkoztatottak száma és a minőségbiztosítás megléte közötti összefüggések ................................................................... 68 16. táblázat: A külföldi tulajdon aránya és az árbevétel K+F-re fordított aránya közötti összefüggés ...... 69 17. táblázat: Pearson-féle korrelációs számítás a külföldi tulajdon aránya és az árbevétel K+F-re fordított aránya közötti összefüggés kimutatására ................................................................................................... 69 18. táblázat: A cégcsoportokra vonatkozó főbb adatok ............................................................................. 72 19. táblázat: A K+F tevékenység néhány mutatója a céges csoportokra vetítve........................................ 73 20. táblázat: A földrajzi helyek súlya az értékesítés és beszerzés területén............................................... 75 21. táblázat: A vállalatok által megvalósított innovációk .......................................................................... 77 22. táblázat: Termék innováció hatásának mértéke az azt megvalósító vállalkozások %-ában ................. 78 23. táblázat: Folyamat innováció hatása az azt megvalósító vállalkozásokra............................................ 78 24. táblázat: Szervezési innováció hatása az azt megvalósító vállalkozásokra.......................................... 79 25. táblázat: A marketing innováció hatása az azt megvalósító vállalkozásokra....................................... 80 26. táblázat: Az akadályozó tényezők a három csoportnál ........................................................................ 83 27. táblázat: Fejlesztési tervek ................................................................................................................... 84 28. táblázat: Zala megye értékelése a három minta alapján....................................................................... 85 29. táblázat: Szolgáltatási mátrix ............................................................................................................. 104 30. táblázat: Az innováció megvalósulásának feltételei Zala megyében ................................................. 107 31. táblázat: Akadályozó tényezők .......................................................................................................... 107 32. táblázat: A keresleti és kínálati oldal összehasonlítása ...................................................................... 108

4

Kivonat A sikeres vidéki térségek egyik jellemzője az innovatív vállalatok nagyszámú jelenléte. Ezek a cégek komoly hatással vannak a helyi gazdaság szereplőire, a gazdasági-, felsőoktatási- és kutatás-fejlesztési döntésekre. Zala megye kis- és középvállalkozásainak az innovációs vizsgálatát végeztem el annak érdekében, hogy megismerjem a megyében a vállalati innovációra ható tényezőket, és a K+F, az innováció és a cégek általános jellemzői közötti összefüggéseket. Továbbá felmértem az innovációs szolgáltatók jelenlegi tevékenységét, jövőbeni terveit, a vállalatokkal meglévő kapcsolataikat. Vizsgáltam a megyének, mint támogató környezetnek a K+F és innovációs hátterét is. Megállapítottam, hogy a vállalatok innovációs teljesítményét jól kifejezi a négy területen (termék, folyamat, szervezeti és marketing innováció) végzett újítási tevékenység, amelyre a cégek belső innovációs rendszere és az innovációs szolgáltatások minősége gyakorol hatást. Az eredmények alapján világossá vált számomra, hogy a szolgáltatások kereslete és kínálata között meglévő különbség akadályozza leginkább az innovációs potenciál erősödését. Zala megye szerény felsőoktatási és kutatási kapacitása is hátráltató tényező. A felsőoktatási intézmények és a vállalatok közötti együttműködés támogatása, illetve a szolgáltatók tájékoztatása, képzése segíthet az innovatív vállalatok számának a növelésében, ezáltal Zala megye is a sikeres vidéki térségek közé emelkedhet.

5

Abstract One of the characteristic features of successful rural regions is the presence of innovative companies in large numbers. These companies have a considerable influence over local economic participants and decisions on economy, higher education and research and development. I carried out an analysis of the innovation of small and medium – sized companies in Zala county in order to find out the factors affecting company innovation in the county, as well as the correlations between R+D, innovation and the general characteristics of companies. Furthermore, I carried out a survey on the present activities of innovation providers, their future plans and their existing relationships with companies. I also examined the R+D and innovation background of the county as supporting environment. I established that the innovative activities, done in four areas (product, progress, organization and marketing – related innovation) correctly represent the innovation performance of the companies, on which the internal innovation system of companies and innovation services have an effect. According to the results, it became clear to me that the difference between the demand for services and their supply hinders the strengthening of the innovation potential. Zala county’s modest capacity of higher education and research is also an obstructive factor. Besides informing and training the providers, supporting the co-operation of the institutions of higher education and companies may help increase the number of innovative companies, thus making it possible for county Zala to become one of the successful rural areas.

6

Auszug Die erfolgreichen ruralen Regionen werden unter anderem durch eine Großzahl von innovativen Unternehmen gekennzeichnet, die eine gravierende Wirkung auf die lokale Wirtschaftsteilnehmer, bzw. auf die wirtschaftlichen, hochschulpolitischen und F&E Entscheidungen ausüben. Im Rahmen meiner Forschung habe ich die Innovationen in kleinen und mittleren Unternehmen im Komitat Zala untersucht, um die Einflußfaktoren in diesem Gebiet kennenzulernen, bzw. die Zusammenhänge zwischen F&E, Innovation und die allgemeinen Gegebenheiten der Unternehmen zu identifizieren. Im Weiteren habe ich die gegenwärtige Tätigkeit und die zukünftigen Pläne der Innovationsdienstleister untersucht und ihre Beziehungen zu den Unternehmen analysiert. Außerdem habe ich die F&E- und Innovationskapazitäten des Komitates, als einer innovationsfördernden Umgebung erforscht. Ich habe festgestellt, daß die Innovationsleistung von Unternehmen mit der Erneuerungstätigkeit auf vier Gebieten (Produkt-, Prozeß-, Organisations- und Marketing- Innovation) charakterisiert werden kann. Diese Leistung wird durch die internen innovativen Voraussetzungen von Unternehmen und die Qualität der Innovationsdienstleistungen bestimmt. Aufgrund dieser Ergebnisse konnte ich klarstellen, daß die Stärkung des Innovationspotenzials am meisten durch den Unterschied zwischen Nachfrage und Angebot hinsichtlich der Innovationsdienstleistungen verhindert wird. Als weiterer hinderlicher Faktor kommt die bescheidene Kapazität im Hochschulbereich und in der Forschung im Komitat Zala hinzu. Um die Zahl der innovativen Unternehmen zu erhöhen, sollte die Zusammenarbeit zwischen Hochschulen/Universitäten und Unternehmen unterstützt, bzw. die Informierung und Bildung der Dienstleister intensiviert werden. Dadurch könnte das Komitat Zala eine erfolgreiche rurale Region werden.

7

Előszó Az egyetem elvégzése után visszaköltöztem szülővárosomba, Nagykanizsára, ahol néhány évet középiskolai tanárként dolgoztam, majd csatlakoztam ahhoz a lelkes csapathoz, akik a felsőoktatás megteremtéséért dolgoztak. A Veszprémi Egyetem stratégiai céljai és a közösségünk elképzelései összetalálkoztak, így 2000-től megkezdte működését a Veszprémi (Pannon) Egyetem Nagykanizsai Kampusza. A gyakorlati feladatok és a kutatási érdeklődésem egy irányba mozdult, ugyanis a felsőoktatás lokális és regionális jellemzőivel, hatásával kezdtem el foglalkozni, leginkább az innovációs képesség és az egyetemek jelenléte közötti összefüggés érdekelt. 2007-ben zárult egy három éves kutatás az osztrák-magyar határrégióban az MTA RKK Győr vezetésével, amelynek az volt a célja, hogy (Bécs, Alsó-Ausztria, Burgenland, Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala) területén felmérjék a tudáshordozókat, összehasonlítsák a szervezeti és működési kereteiket, felmérjék a felsőoktatási intézmények határmenti kapcsolatait, azok jellemzőit, irányait és értékeljék regionális beágyazottságuk mértékét. Lehetőségem volt arra, hogy a kutatáshoz kapcsolódva Zala megye intézményeivel foglalkozzak, különösen érdekelt a helyi-megyei-regionális kapcsolati rendszerük, a lokális innovációs jellemzőkre gyakorolt hatásuk. Arra a megállapításra jutottam, hogy a kis vidéki felsőoktatási intézmények önmagukban nem képesek az újítás iránti igényt eljuttatni mindenhová, a támogató környezet többi elemére is szükség van, illetve kulcsszereplők ebben a kérdésben a helyi vállalkozások. Így elkezdtem foglalkozni a zalai KKV-k innovációs tevékenységével, empirikus kutatásokat végeztem ebben a témában is. Ez irányú gondolkodásomat tovább erősítette az a tény, hogy a környezet is nyitottságot mutatott a téma iránt. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából készítettünk egy stratégiai anyagot, amelyben önálló fejezetet kapott a város cégeinek innovációs vizsgálata, a jelenlegi helyzet bemutatása és a legsürgetőbb feladatok is megfogalmazásra kerültek. Ebben a munkában a képviselőtestület, az egyetemi kampusz munkatársai és külső szakemberek is segítettek. Gyakorlati szempontból fontos eredménynek tartom, hogy az elemzéseink és javaslataink alapján önkormányzati előterjesztés készült az innovációs képesség javítása érdekében, bízom abban, hogy ez egy sikeres kezdetet jelent. Visszatekintve a kutatás éveit meghatározó szakirodalmi kutatómunkára, kutatási módszertanra, kérdőíves felmérésre és interjúkészítésre, valamint a statisztikai elemzésekre, sok új ismerettel és tapasztalattal lettem gazdagabb. Úgy érzem, hogy az értekezés során emberileg és szakmailag is rendkívül sokat tanultam, és sikerült elsajátítanom egy olyan gondolkodásmódot, amely azóta is meghatározza a munkám. Mindezt a mindvégig mellettem álló kollégáknak és a kutatás során megismert szakembereknek köszönhetem.

8

Köszönetnyilvánítás Köszönetemet fejezem ki Gaál Zoltán professzor úrnak, aki a kampusz megalakulása óta segíti a szakmai fejlődésemet, hálás vagyok a veszprémi és kanizsai kollégáimnak, akik jobbító javaslataikkal részt vettek a dolgozat elkészítésében és köszönöm a családomnak a sok-sok türelmet.

Ajánlás Doktori értekezésemet szeretett édesapám emlékére ajánlom.

9

Birkner Zoltán PhD értekezés

1. Bevezetés

1. Bevezetés Az innováció–kutatás fiatal tudományterületnek számít, korábban a kutatók egy része az innovációt divatszónak tekintették, amolyan kötelező kelléknek, amelynek szerepelnie kell a gazdasági témájú elemzésekben. Mára az innovációnak a gazdasági növekedésben betöltött szerepe a gazdaságpolitika elméleti és gyakorlati szakemberei számára egyértelmű. Az újítás képessége a megmaradásnak és a jövő építésének eszköze, ezért a vizsgálata, tulajdonságainak bemutatása, területi jellemzői a lehetőségek feltárását jelentik. Dolgozatomban arra törekszem, hogy Zala megye vállalatai innovációs tevékenységének az elemzése során megismerjem az újítás területi jellemzőit, méghozzá megyei szinten, amire példa mindössze egy található a hazai szakirodalomban (Inzelt Szerb, 2003, pp. 1002-1021) a Baranya megyei vállalkozások innovációs aktivitásának a meghatározása. A hagyományos országos és régiós vizsgálatok a nemzetközi mérések miatt meghatározóak (nyilvánvalóan a nemzeti innovációs politika alapját is jelentik), illetve jellemzően a kutatás–fejlesztési tevékenységek összehasonlítását segítik. Azonban a lokális kérdésekre, problémákra, összefüggésekre nem világítanak rá kellő mértékben. Ezért elfogadom Pogátsa – Szívós (2008, p. 35) azon gondolatát, mely szerint a gazdasági fejlődési és innovációs trendek vizsgálata túl kell, hogy mutasson a hagyományos NUTS2 térségi határokon, fontos a megyei, kistérségi, városi szint is, különösen, ha a vizsgálatunk célja a vidéki felzárkózás elősegítése. Zala megyében tevékenykedő felsőoktatási szakemberként ezért fontosnak tartottam egy olyan területi mérést, kutatást, ami segít feltárni a megye innovációs jellemzőit, lehetőségeit, különösen a vállalatok szemszögéből. A KKV-k szerepe egyre hangsúlyosabb a gazdasági fejlődés szempontjából, a kis- és középvállalatok adnak munkahelyet a versenyszférában foglalkoztatottak 70 százalékának, a nemzetgazdaságban előállított hozzáadott érték nagyjából fele és az export harmada innen származik, és az elmúlt években szinte kizárólag ebben a szférában keletkeztek új munkahelyek (Papanek, 2010, p. 355). Különösen fontos a KKV-k innovációs tevékenységének a feltárása olyan területeken, ahol a közeljövőben multinacionális cégek befektetése nem várható, a gazdasági válság túlélése, a meglévő cégek megmaradása a helyi gazdaságpolitika fő irányvonala. Zala megye a közepesen fejlett területek közé tartozik Magyarországon, a régión belül a legrosszabb pozícióban van, fejlesztése lokális, régiós és országos szinten is fontos. A lehetséges fejlesztések meghatározásához a dolgozatomban vizsgáltam a megyei innovációs rendszer szereplőit, elsősorban a vállalatokat, a belső innovációs tevékenységeik alapján, a K+F és az újítás kapcsolatán és az innovációt befolyásoló belső és külső tényezőkön keresztül. Érdekeltek a meglévő és a jövőbeni innovációs igényeik is. A támogató környezet részletes elemzését is elvégeztem, külön hangsúlyt fektettem az innovációs szolgáltatók bemutatására, illetve a vállalatok igényeinek és a kínált szolgáltatásoknak az összehasonlítására. Az elvégzett kutatás során 213 kérdőívet dolgoztam fel, illetve 14 interjú segített a problémák mélyebb feltárásában. Ezeken keresztül pontos képet kaptam a vállalatok jelenlegi innovációs tevékenységéről, a lokális szereplőkről, bízom benne, hogy az eredmények a következő időszak fejlesztési elképzeléseiben megjelennek.

10


1. Bevezetés

1.1. A dolgozat felépítése A dolgozat négy meghatározó fejezetből áll. Az első gondolati egységben az innovációt definiáltam, a tudás és az újítás kapcsolatát mutattam be, szétválasztottam a K+F és az innováció fogalmát, illetve részletesen foglalkoztam a folyamatokkal, rendszerekkel. Arra kerestem a választ, hogy: 1. 2. 3.

Mit takar az innováció fogalma? Mi jellemzi a lokális rendszereket? Mi a kapcsolata a KKV-kal és hogyan mérhető a vállalatok innovációs teljesítménye?

A KKV-k és az innováció összekapcsolódnak, ezt bizonyítottam, illetve megvizsgáltam az újítás mérési lehetőségeit. Az általános elméleti megközelítés után Magyarország jelenlegi innovációs helyzetét értékeltem, illetve a regionális és megyei szint főbb jellemzőit is bemutattam. A második egységben megfogalmaztam a hipotéziseket, összesen négyet, a vizsgálatokat ezek alapján közelítettem meg. Részletesen foglalkoztam a kutatási módszertannal, a kereszttábla- és a klaszterelemzéseket kiemeltem, ugyanis a kvantitatív vizsgálatoknál ezek a módszerek segítettek. A kvalitatív megközelítés is fontos volt a kutatás szempontjából. Felállítottam a kutatási modellt, ami a vizsgálataim logikai alapját jelentette. A harmadik egység a kvantitatív kutatás. Célom volt, hogy a megyei KKV-k innovációs tevékenységét részletesen elemezzem, a vállalkozásokat klasztercsoportokra bontsam, az újítás jellemzőit a csoportokon keresztül bemutassam. Olyan lényeges kérdésekre kerestem a választ, hogy: 1. 2. 3.

Melyik a megfelelő módszer a vállalkozások szétválasztásához? Kimutatható-e összefüggés a vállalkozások belső innovációs adottságát meghatározó területek között? Mi jellemzi a klaszterelemzés alapján létrejött vállalati csoportokat? Milyen típusú innovációt folytatnak a cégcsoportok? Milyen hatása van az innovációnak a csoportok működésére? Milyen akadályozó tényezőket tudnak a vállalkozások megnevezni? Milyen igényeket fogalmaznak meg ezen a területen? Mit gondolnak a vállalkozások Zala megyéről, mint támogató környezetről, a megye adottságai jelenlegi állapotukban mennyire segítik elő az újításokat? Milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe, vagy vettek igénybe a zalai vállalkozások az elmúlt időszakban?

A negyedik gondolati egység a kvalitatív kutatás, mely során 14 interjút készítettem Zala megye innovációs szolgáltatói körében. A kutatással a következő kérdésekre kerestem a választ:

11


1. Bevezetés

1. Mely szervezetek, cégek tartoznak az innovációs szolgáltatók csoportjába Zala megyében? 2. Milyen összefüggés mutatható ki a szolgáltatók területi elhelyezkedése és az adott kistérség KKV-inak innovációs tevékenysége között? 3. Milyennek látják ezek a cégek Zala megye helyzetét az újítás képességének a szempontjából? 4. Körülhatárolhatók-e az innovációt hátráltató tényezők? 5. Milyen összefüggés mutatható ki a keresleti és kínálati oldal felmérése következtében született eredmények között?

12


2. Elméleti alapok

2. Elméleti alapok 2.1. Az innováció fogalma Az innováció szó használata rendkívül elterjedt az utóbbi időben a műszaki, tudományos és gazdasági szférában egyaránt. Mégis, ha a fogalom pontos meghatározására kerül sor, akkor sokféle, tudományáganként és szerzőnként is eltérő definíciókkal találkozhatunk. Az innováció-kutatás ugyanis több tudományterülethez is tartozik, így a közgazdaságtanhoz, a menedzsmenthez (technológiai), és a szociológiához is. Munkám során ezért olyan innováció-kutatási eredményeket, és definíciókat szeretnék bemutatni, melyek az általam vizsgált területeket érintik, így válogatva az innovációval foglalkozó szakirodalom hatalmas anyagából. Az innováció latin eredetű szó, jelentése az Idegen szavak és kifejezések szótára alapján (Bakos, 1994, p. 350) „egy megújulási, fejlődési és ezzel együtt egy átalakulási folyamatot takar, ill. újítást, új módszerek bevezetését”. A Közgazdasági és társadalomtudományi kisenciklopédia (Brémond-Gélédan, 2005, p. 463) innovációt és növekedést említ. A fogalmat Joseph A. Schumpeter (1883-1950) Nobel-díjas osztrák közgazdász vezette be a közgazdaságtanba (1939), tőle származik a legrégebbi értelmezés, melyet az 1911ben megjelent Gazdasági fejlődés elmélete című munkájában mutat be. Szerinte a gazdasági életben a dolgok másképpen való csinálásának bármely formája az innováció fogalmába tartozik, lényegét a termelési tényezők új kombinációjában jelölte meg. Az új kombinációk az innovációk. Felfogása minden további innovációval foglalkozó elmélet kiindulópontjának tekinthető (Csizmadia, 2009, p. 27). Schumpeter az innováció öt alapesetét különböztette meg: -

-

-

-

Új - tehát a fogyasztók körében még nem ismert - javaknak, vagy egyes, már létező javaknak új minőségben való előállítása. Új, tehát a kérdéses iparágban még gyakorlatilag ismeretlen - termelési eljárás bevezetése, amelynek azonban semmiképpen sem kell új tudományos felfedezésen alapulnia, és amely valamely áruval kapcsolatos új kereskedelmi eljárás is lehet. Új elhelyezési lehetőség, vagyis olyan piac megnyitása, amelyen a kérdéses ország iparága ez ideig nem volt bevezetve, akár létezett a piac korábban, akár nem. Nyersanyagok, vagy félkész áruk új beszerzési forrásainak megnyitása. Mindegy, hogy ez a beszerzési forrás korábban is létezett, és csupán nem vették figyelembe, illetve nem tartották megfelelőnek, vagy pedig először kellett kialakítani. A feladatokhoz jobban illeszkedő új szervezet kialakítása (Schumpeter, 1980 - idézi Buzás, 2007, p. 12).

Schumpeter szerint az innováció a kapitalista fejlődés motorja, az innováció forrása pedig a vállalkozói tevékenység. (Rechnitzer, 1993, pp. 75-103).

13


2. Elméleti alapok

Áttekintve az innováció fogalmához köthető legfontosabb definíciókat (Lundvall, 1995, p. 8; EC, 1995; Lengyel - Rechnitzer, 2004, p. 250; Kotler, 2004, p. 381), véleményem szerint a 20. század végéig a legteljesebb meghatározás Schumpeter nevéhez kötődik. Az innováció fogalma egyre tágabb körben terjedt el a gazdaságon kívüli szférákban is, így egyre többször használták az egészségügyi, oktatási, politikai intézményekben bekövetkező változásokra is (Gáspár, 1998 - idézi Buzás, 2007, p. 15). Szükségessé vált a sokféle fogalom és nézőpont rendezése, mely problémát az OECD karolta fel. A felmérésekkel és azok eredményeivel összefüggő fogalmi készletet és eszköztárat az Oslo Kézikönyv különböző kiadásai (1993, 1997, 2005) mutatták be. A 2005-ös, harmadik kiadás definíciója a jelenleg leginkább elfogadott a nemzetközi és hazai kutatói körökben, ezt a hivatalos meghatározást tekintettem a saját kutatásom során irányadónak. „Az innováció új, vagy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás, új marketing módszer, vagy új szervezési-szervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatba, munkahelyi szervezetbe, vagy a külső kapcsolatokba.” (Oslo Kézikönyv, 2005, p. 30; Katona, 2006, p. 3). Az innovációs tevékenységek esetén a termék, folyamat (eljárás), szervezési-szervezeti és marketing módszer elnevezések megközelítési irányokat jelölnek, egyben a vállalatok innovációs tevékenységének mérési lehetőségét is magukban hordozzák (Fourth Community Innovation – CIS, 2007); (Innováció a Nyugat-Dunántúlon, 2006, p. 64; 2007, p. 72; 2008, p. 70). Az innováció definícióinak a tanulmányozása rávilágít egy fontos problémára, az innováció relativitásának a kérdésére. Kotler (2004, pp. 382-383) szerint „Innovációnak tekintünk minden olyan árut, szolgáltatást vagy ötletet, amelyet valaki újnak észlel. Az ötletnek már hosszú története lehet, de annak, aki azt újnak látja, innovációnak számít.” A térben és időben eltérő megjelenése relatívvá teszi az innováció újdonság tartalmát. Fazekas (2007, p. 23) szerint a folyamatos változás, megújulás az innováció lényegi eleme, hiszen ami napjainkban innovációnak tekinthető, elterjed világszerte, onnantól kezdve már megszűnik innovációnak lenni. Természetesen a térbeli elterjedés egyenlőtlenségei révén is keletkeznek anomáliák, így ami az egyik helyen innováció, az a másik helyen már rég megszokott, bevett gyakorlat. Ezt a felfogást már Schumpeter is sugallja. A probléma feloldására kibővítették az innováció fogalmát, ami megjelenik az Oslo Kézikönyv harmadik kiadásának fogalmi készletébe. Ennek megfelelően a nemzetközi és hazai mérések (CIS, Innováció a Nyugat-Dunántúlon 2006, 2007, 2008) során már a kibővített tevékenységi definíciók szerint kérdezték a vállalatokat. A saját kutatásomban is ebben a szellemben folytattam a kvantitatív és kvalitatív vizsgálataimat, hiszen a relativizálódás ama kérdések egyike, amely a kutatás szinte minden pontján jelen van. Az egyéni tapasztalataik függvényében látnak innovációnak valamit a megkérdezett vállalatok. Innovációnak az minősült a kérdőívben, amit a válaszoló annak látott, és a kérdezőbiztos még annak el tudott fogadni, vagyis egy kompromisszum, egy kétoldalú relativizálódás eredménye minden megemlített innováció. Példaként bemutatom a kérdőívben általam is használt termék innováció fogalmát: „a termék innováció egy új áru vagy szolgáltatás, illetve képességei terén jelentősen továbbfejlesztett áru vagy szolgáltatás forgalomba hozatala - ez lehet például egy

14


2. Elméleti alapok

továbbfejlesztett szoftver, alkatrészek vagy alrendszerek, vagy a felhasználóbarát tulajdonságok erősítése. Az innovációnak (újításnak vagy továbbfejlesztésnek) a vállalkozás számára újnak kell lennie, ugyanakkor nem kell szükségszerűen az ágazatban vagy a piacon is újdonságnak számítania. Nem számít, hogy az innovációt eredetileg az adott vállalkozás fejlesztette-e ki vagy más vállalkozások.” Kiemelem, hogy a vállalkozás számára újnak kell lenni, illetve a nem kell szükségszerűen az ágazatban vagy a piacon újdonságnak számítania. Ez a megközelítés segít az innováció szűken értelmezett „újítás” jelentésének feloldásában, az adott helyen az adott időben kell újdonságnak számítani, akkor ez már innováció. Teljes mértékben elfogadom és támogatom a fogalom kibővítését, meggyőződésem, hogy az innováció gondolatának, társadalmasításának a sikerét ez biztosíthatja.

2.2. A tudás és az innováció kapcsolata Drucker innováció megfogalmazása új területre, kapcsolatra világított rá (Drucker, 1985, 1993, 2003, pp. 39-40). Nem ért egyet az Oslo kézikönyv állásfoglalásaival, arra hívja fel figyelmet, hogy korunkban az innovációs tudás - az elterjedt hazai vélekedéssel ellentétben - gyakran nem műszaki, hanem társadalmi jellegű (Pakucs - Papanek, 2006, p. 8). Ennek értelmében az innováció a vállalkozás gazdasági vagy társadalmi lehetőségeinek céltudatos, koncentrált megváltoztatására irányuló erőfeszítés. Ebben az értelmezésben eltűntek a korábbról ismert területi korlátok, és az újdonságtartalom mértékének firtatása is. Ezzel egészen új nézőpontból szemlél, az innováció, mint tervszerű, szisztematikus munka jelenik meg, mely egy aktív, tudásalapú tevékenység. Ebben a felfogásban már megjelenik a tudástényező fontossága, felértékelődik az emberi tudás szerepe, a tudás alapú társadalom és az új nézőpont a társadalmi innováció irányába mutat. A tudásalapú gazdaságban a tudás minden korábbinál fontosabb szerepet tölt be. A tudás és az innováció fogalma összekapcsolódik, hiszen az innováció a tudás alkalmazásának folyamata (Innovation Management, 2004; Smahó, 2008, p. 21). A tudást a szociológia és menedzsmenttudomány szakirodalmában cselekvőképességként (Stehr, 2007, p. 65), illetve a cselekvésre való képességként (Sveiby, 2001, p. 94) definiálják. A tudást megkülönböztethetjük explicit és implicit tudásként. Az explicit - kodifikált tudás - szavakban megfogalmazható, a formális nyelv segítségével közvetíthető. Az implicit - tacit tudás - személyes jellegű, tapasztalati, formalizálása, közvetítése, átadása nagyon nehéz (Polányi, 1997, p. 170). Az OECD a tudás négy fajtáját nevesíti (OECD, 2001; Lundvall, 2001, pp. 158-179; Warrian-Mulher, 2005, pp. 161-170): - A know-what (mit tudunk) típusú tudás a tények ismeretét jelenti. - A know-why (miért tudjuk) az okok, a természeti és társadalmi jelenségek magyarázatát jelenti. - A know-how (hogyan tudjuk) a szakértelmet, a hozzáértést, az adott tevékenység végrehajtásának a képességét takarja.

15


2. Elméleti alapok

- A know-who (ki tudja) típusú tudás a megfelelő személyek ismeretét jelöli. A tudás meghatározásakor szükséges az adat és az információ fogalmát elválasztani a tudástól. Az adat eseményekkel kapcsolatos elvont, objektív tények összessége, míg az információ, jelentéssel bíró adatként értelmezhető (Davenport - Prusak, 2001, p. 18). Karlson és Johanson (2004, p. 6) a tudás három dimenzióját különböztetik meg. A tudományos tudás a tudományos elvek formáját ölti, a technológiai és vállalkozói tudás alapját képezi. A technológiai tudás invenciókat, találmányokat és technikai megoldásokat foglal magába, amelyek új termékekben testesülnek meg. A vállalkozói tudás az üzleti szférával, vagyis a termékekkel, piacokkal, fogyasztókkal kapcsolatos tudást jelenti (Smahó, 2008, p. 58). Új tudás nem csak kutatás-fejlesztés, hanem tanulás eredményeként is létrejöhet. A kutatás-fejlesztésnél sokkal gyakrabban előforduló módja a tudás keletkezésének a tapasztalatból való tanulás (Smahó, 2008, p. 32). Egyre inkább felismerik, hogy a tudás a legfontosabb erőforrás, a tanulás pedig a legfontosabb folyamat a gazdaságban (Lundvall, 2006, p. 1). A tanulás egy interaktív folyamat, három altípusa különböztethető meg. A keresés útján történő tanulás során a gazdasági szervezetek a termeléssel, és a sikeres innovációval kapcsolatos problémáik megoldása érdekében bővítik az ismereteiket. Ez nem mindig vezet eredményre, ezért szükségessé válhat az akadémiai intézetek, egyetemek, vagy más kutatásra specializálódott szervezetek bevonása, ezt a folyamatot a kutatás útján történő tanulásnak nevezik. A két folyamat közötti jelentős különbség, hogy a kutatás kevésbé profitorientált, mint a keresés, ugyanakkor előre nem várt, nagyon jelentős áttörést, akár paradigmaváltást okozó eredményre vezethet. A tanulás harmadik típusa a termelés útján történő tanulás, amely a tapasztalat, a használat és az együttműködés révén megvalósuló tanulást jelenti (Johnson, 1992, pp. 23-44; Lundvall, 1992, pp. 158179; Smaho, 2008, p. 41). A szervezeti tudásteremtés egyik legelfogadottabb modellje a japán Nonaka - Takeuchi szerzőpáros által jegyzett SECI modell (Nonaka - Takeuchi, 1995, p. 71; Nonaka Toyama - Konno, 2000, pp. 5-34). A tudásteremtés négy folyamata (szocializáció, externalizáció, kombináció, internalizáció) az egyének hallgatólagos és explicit tudásának folyamatos, spirálszerű interakcióján alapul, a négy folyamat eltérő közegben, eltérő kontextusok között zajlik (Lengyel, 2004, pp. 51-71; Lengyel, 2008, p. 52). Eredetileg minden tudás lokális, hiszen a tudás földrajzilag és történelmileg meghatározott, ami azt jelenti, hogy egy adott időben és különböző feltételek mentén jön létre. A lokális jelleg abban is megmutatkozik, hogy a keletkezésének a körülményei a létrejött tudás természetét jelentősen befolyásolják (Johnston et al., 2000idézi Smahó, 2008, p. 54). A tudás és a regionális fejlődés közötti kapcsolatot a tudás alkalmazása, az innováció teremti meg (Smahó, 2008, p. 58). Egy régió tudáspotenciálja a régió vállalatainak és más szervezetek tudásvagyonából, valamint a régió (térség) népességének emberi és társadalmi tőkéjéből tevődik össze (Karlsson - Johansson, 2006 - idézi Smahó, p. 58). A

16


2. Elméleti alapok

regionális tudásbázis nemcsak az adott területen élők képzettségi szintjét, a kutatásfejlesztésben foglalkoztatottak számát, valamint az ezekhez kapcsolódó infrastrukturális feltételeket jelenti, hanem az egyének, szervezetek és intézmények meg nem ragadható tapasztalati tudását, a tacit tudást is magába foglalja (Holzinger et al., 1998 - idézi Smahó, p. 58). Megítélésem szerint a tudás és az innováció összetartozó fogalmak. Az új létrehozásához, felismeréséhez, alkalmazásához elengedhetetlen a kíváncsiság, a tanulás. A lokális terek alkalmasak arra, hogy bizalmi légkörben, a gyakori találkozások alkalmával tanuljanak egymástól a szereplők, ez a helyi fejlesztések egyik nagy esélye, érdemes ezt megfontolni (akár Zalában is) és ennek a feltételeit megteremteni.

2.3. Az innováció és a kutatás-fejlesztés kapcsolata A tudás létrehozása szándékos és erőforrás-igényes tevékenység, ebben fontos szerepet tölt be a kutatás-fejlesztés (nem kizárólagos módja - Maskell - Malmberg, 1995 idézi Smahó, 2008, p. 19). A kutatás és kísérleti fejlesztés azt a rendszeres alkotó munkát jelenti, amelynek célja egyrészt a tudásállomány növelése, az emberről, a kultúráról és társadalomról való ismeretek gyarapítását is beleértve, másrészt pedig a tudásállomány felhasználása új alkalmazások kidolgozására. A kutatás és kísérleti fejlesztés (K+F) három tevékenységet foglal magába (OECD - Frascati Manual 2002, p. 30; Török, 2006b, p. 13): -

-

-

Az alapkutatás olyan elméleti és kísérleti munkákat jelent, amelyek célja új tudás szerzése a megfigyelt jelenségek okairól, de bármilyen gyakorlati felhasználás vagy alkalmazás szándéka nélkül (OECD, 2002, p. 30). Ez jellegzetes kizáró meghatározás, azt mondja meg, mi nem az alapkutatás. Továbbá kizárja mindazokat a kutatásokat az alapkutatás köréből, ahol gyakorlati felhasználásra is törekszenek (Török, 2006b, p. 16). Az alapkutatás nemcsak az elméleti alapok lerakását jelenti, hanem utal arra, hogy egy alapfokú tevékenység is (Nelson, 2004, p. 462). Az alkalmazott kutatás szintén eredeti kutatómunka, amely új tudás létrehozására irányul és jól meghatározható gyakorlati célja van (OECD, 2002). Az alapkutatások és az alkalmazott kutatások közös vonása, hogy mindkettő új tudást hoz létre (Török, 2006b, p. 21). A kísérleti fejlesztés olyan rendszeres munkákat jelent, amelyek a kutatásból és/vagy gyakorlati tapasztalatokból származó - vagyis már létező - ismeretek felhasználásával új anyagok, termékek, berendezések előállítását, új eljárások, módszerek és szolgáltatások bevezetését, illetve a már létezők minőségének javítását tűzik ki célul (OECD, 2002, p. 30). A kísérleti fejlesztést annak ellenére a K+F-hez sorolják, hogy nem hoz létre új tudáselemeket. Valójában a K+F-nek nem lényegi ismérve az új tudás megteremtése, jelentős kockázattal jár, nem lehet ismétlődő jellege (Török, 2006b, p. 17).

Az innováció és a kutatás-fejlesztés között Török (2006b, p. 17) által világosan megfogalmazott különbséget fogadom el én is, a kérdőív összeállításakor is ezt vettem alapul. Ezek szerint a K+F csupán az innovációs folyamat egyik eleme, nem is

17


2. Elméleti alapok

feltétlenül az az elem, amely az új ötlet születése mögött áll. Nem minden innovációs folyamat tartalmaz K+F-et, és eléggé gyakori az olyan K+F tevékenység, amely nem vezet innovációhoz. Fontos az innovációnak a kutatás-fejlesztéstől való elkülönítése. Ugyan a gazdaságpolitikai irodalomban kéz a kézben jár a két fogalom, a kapcsolatuk alapja, hogy az innovációs tevékenységeknek inkább inputjaként szolgál a K+F (Bajmócy, 2007, p. 36; 2008, pp. 47-61). Az innováció-politika értelmezési tartománya is jóval szélesebb, mint a K+F politikáé. Az innováció-politika eszköztárában fontos szerep juthat a K+F ösztönzésének. Az innováció-politika szorosan érintkezhet olyan területekkel - a regionális politikával, iparpolitikával stb. - amihez egyébként a tudomány és a kutatás kevésbé kapcsolódik. A K+F tevékenységek elemzésére sok forrás áll rendelkezésre, könnyebben lehatárolhatók a résztvevők, a források, jóval nehezebb az innovációs tevékenységek meghatározása (Török, 2006b, p. 21). Az innováció szorosan összefügg a kutatás-fejlesztés (K+F) és a tanulás folyamatával, az innováció azonban túlmutat azokon: nem csupán a tudásbázis kiszélesítésére utal, hanem annak a gazdasági életben történő hasznosítására is. Természetesen az innováció a közvetlen gazdasági hasznon túl - pontosan a tanulási folyamat révén - további előnyökkel is jár: a vállalat-specifikus tudás felhalmozódása elősegítheti a jövőbeni innovációk kifejlesztését (Inzelt, 1998, p. 24); (Bajmócy, 2008, p. 32).

2.4. Az innovációs folyamatok, modellek Az innováció általános értelmezése (Oslo Kézikönyv, 2005) egy folyamatot ír le, a folyamat három eleme az invenció, innováció és diffúzió, amely magába foglalja a gazdasági hasznosulást is. Mielőtt az innovációs modelleken keresztül bemutatom a folyamatot, ismertetem az invenció fogalmát, az elmúlt évtizedek munkáiból az adaptáció és hajtóerő kérdését tisztázom, illetve részletesen kitérek a diffúzió értelmezésére, ugyanis az innováció gazdasági hasznosulása, a felhasználásban érdekelt vállalkozások támogatása közvetítő (diffúz) szervezetek segítségével is történhet. Az innováció a megvalósult, gazdasági hasznot hajtó invenció. Az invenció az új ismeretek és tudományos eredmények születése (Schumpeter különíti el először), illetve jelenthet eredeti találmányt, olyan terméket, szolgáltatást vagy folyamatot, ami újdonság vagy kipróbálatlan. Meyer (2005, pp. 61-74) szerint ma a találmányok és szabadalmak jó részét már nem zseniális egyéni feltalálók, hanem nagy cégek kutatórészlegei és egyetemek kutatócsoportjai nyújtják be. A Schumpeter által kidolgozott elmélet egyik kulcseleme, hogy a gazdaság szereplői egyenlőtlen sebességgel veszik át az újításokat, mert köztük alapvető különbségek vannak az innovációs folyamatok adaptációs képességében. Az adaptációs képesség függ a szereplők szervezeti kultúrájától, és az innováció felismerésének képességétől, ami visszavezet az innováció értelmezési, relativitási problémájához. Létezik egy csoport, az úgynevezett úttörők (élenjárók) csoportja, amely az innovációs folyamatokat

18


2. Elméleti alapok

kezdeményezi. Természetesen ez a csoport kockáztat a legtöbbet, de az innovációból származó haszonból is ez a csoport részesül a legnagyobb mértékben. Őket követi a korai alkalmazók csoportja, az ő kockázatuk már nem olyan nagy, mint az első csoporté, és a profitrészesedésük is csökken. A széles körű elterjedést teszi lehetővé a késői alkalmazók tömege. Az utolsó csoport a lemaradók csoportja, amelyet az innovációs folyamatok iránt a legkevésbé fogékonyak alkotnak (Kovács, 2004, pp. 5278). Gazdag irodalom elemzi a vezetők és követők problémáit az innovációs folyamatban (Freeman, 1982, - idézi Buzás, 2007, pp. 12-13; Rogers, 1995, idézi Kotler, p. 381; Davila - Epstein - Schelton, 2006). Az innovációs folyamatok hajtóerejének vizsgálata alapján alapvetően kétféle irányzat rajzolódik ki, a piaci alapú és az erőforrás alapú szemlélet. A piaci megközelítéssel élők azzal érvelnek, hogy a piaci verseny az, amely alapvetően gerjeszti az innovációs folyamatokat, és fenntartja a vállalatok folyamatos innovációs törekvéseit (Porter, 1985 - idézi Buzás, 2007, p. 15; Slater - Narver, 1994, pp. 46-55). Természetesen ehhez az kell, hogy a vállalatok időben felismerjék a piaci lehetőségeiket, amire azonban a gazdasági entitások nem korlátlanul képesek (Trott, 1998, pp. 211-222), azaz a modell eleve nem lehet általános érvényű. Az erőforrás alapú megközelítés képviselői ezzel szemben azt állítják, hogy a folyamatosan változó, átalakuló és eltűnő piacok makrogazdasági megközelítésben nem adhatják egy konstans innováció hátterét: sokkal inkább a vállalatok erőforrásai képesek a folytonos innováció biztos hátteréül szolgálni (Prahalad - Hamel, 1990, pp. 79-92; Wernefelt, 1995, pp. 171-174; Eisenhardt - Martin, 2000- idézi Buzás, 2007, p. 15). Buzás Norbert (2007, p. 101) külön említést tesz a véletlenek szerepéről az innovációs folyamatban, melyek nem modellezhetők, sőt véleménye szerint rengeteg olyan innovációs folyamat létezik, amely nem modellezhető egyik rendszerrel sem, bármelyik megközelítést is alkalmazzuk. Az innováció diffúziójának nevezzük azt a folyamatot, melynek során az innováció annak legelső alkalmazásától kezdve szétterjed a piaci és nem piaci csatornákon keresztül a különböző fogyasztók, államok, régiók, szektorok, piacok és vállalatok felé. Diffúzió nélkül az innovációnak nincsen gazdasági hatása (OECD, 2005). Az innovációk diffúzióját nemcsak az innovációt létrehozók szemszögéből érdemes megvizsgálni, nem szabad megfeledkezni annak elemzéséről sem, hogy a diffúzió hogyan zajlik a végfelhasználók körében. Ennek elméletével Everett Rogers (1962) foglalkozott kiemelten az Innovációk diffúziója című művében. Rogers azt vetette fel, hogy minden új innováció vagy ötlet adaptálói az alábbi kategóriák valamelyikébe sorolhatók be (Kotler, 2004, p. 381): -

innovátorok (2,5 %) korai elfogadók (13,5 %) korai többség (34%) késői többség (34%) lemaradók (16%)

19


2. Elméleti alapok

Egy adott innováció a kezdeti szakaszban kevés nyereséget hoz, amíg az új termék még nem eléggé ismert. Egy adott ponton azonban már eléggé ismertté válik, hogy kereslet jelentkezzen rá, itt a növekedés gyorsabb. Végül a görbe elérkezik az elöregedés fázisába, ahol már az adott innovációba való befektetés megtérülési aránya alacsony. Az innovatív vállalatok arra törekednek, hogy megfelelő életciklusban levő innovációkkal helyettesítsék a folyamatosan kiöregedőket, ezzel a feltörekvő szakaszoknak megfelelő folyamatos növekedést állítva elő. Geoffrey Moore (2002 - idézi Kotsis, 2009, p. 122) rávilágított, hogy a különböző csoportok más-más okból adaptálnak egy innovációt. Az öt csoport főbb jellemzői az alábbiak: -

Az innovátorok a technika megszállottjai, a technológiát önmagáért szeretik, nem bánják, ha kezdetben még nem kiforrott az új megoldás. A korai elfogadók az innovációkra stratégiai üzleti lehetőségként tekintenek, és emiatt vállalják a bevezetéssel járó kockázatot az előnyökért cserébe. A korai többség tagjai gyakorlatiasan gondolkodnak, a fokozatos, mérhető, előre jelezhető fejlődést kedvelik, és kis kockázatot vállalnak. A késői többségbe tartozók jobban hisznek a tradíciókban, mint a haladásban, kicsit tartanak az új technológiáktól. A lemaradók a döntéseknél többnyire „lebeszélő” szerepet játszanak, gyakran hivatkoznak a kudarcokra, technológiai paradoxonokra (Kotsis Nagy, 2009, pp. 121-136).

Freeman (1988, - idézi Buzás, 2007, pp. 12-13) az innovációt és az innovációs folyamatokat négy kategóriába sorolja (Simai, 1994); -

-

-

Fokozatos vagy módosító innovációk: ezek olyan kisebb változtatások, amelyek a teljesítményjavítást vagy a költségcsökkentést célozzák, illetve egy alkatrészt vagy komponenst egy másikkal váltanak ki a technológiai folyamatban, mely során megváltozik a termék összetevője. Radikális innovációk: teljes szakítás a hagyományokkal, egyrészt új technológiára alapozott új termékhez, illetve meglévő technológiára alapozott új termékhez vezetnek. Termeléseljárás-változások: egyes technológiák megreformálását jelentik. Paradigmaváltások: a technológia paradigma fogalmát egy technikatörténész, Constant (1980 - idézi Buzás, 2007, p. 13) vezette be. Lényege, hogy valamely alapvető tudományos eredménnyel létrejön egy technológiai nézőpont, ami például szolgál bizonyos problémák megfogalmazásánál illetve megoldási módjánál. A paradigma alkalmazása során azonban olyan anomáliákba ütközhetnek a kutatók, amelyek eredményeképpen elfordulnak a régitől, új paradigmát dolgoznak ki (Hronszky, 2002, p. 96; Mogyorósi, 2007, pp. 11-15).

Véleményem szerint Schumpeter által kidolgozott adaptációra vonatkozó csoportosítás meghatározta a vezetők és követők problémáinak, illetve az innováció folyamatainak és következményeinek a kutatását.

20


2. Elméleti alapok

A modellek Az innovációs folyamatokat sokáig egymást követő, elkülönült cselekmények halmazaként értelmezték. Az innovációs folyamatok legegyszerűbb modelljei, a lineáris modellek (Havas, 1998 - pp. 33-57; Román, 2002, pp. 334-347; Trott, 2004; Dőry, 2007, p. 41) 40 évig jellemezték a tudományterületet. A 80-as években kezdődtek kutatások, melyek ezek megújítását célozták meg. A lineáris modellek közös hibája, hogy az innovációt mindkettő egy befejezett folyamatnak tekinti, illetve, hogy az innovációs folyamatok nem balról jobbra haladnak, és a kezdőpont nem feltétlenül tudományos intézmény, hiszen az impulzusok és az ötletek a piacról, a termelési ágazatból is származhatnak (Halvorsen - Lancave, 1998, p. 111; Mytelka - Farinelli, 2000). Felismerik az innovációs folyamat felfelé tartó (technológiával kapcsolatos) és a lefelé tartó (piaccal kapcsolatos) fázisai közötti visszacsatolási hatásokat, az innovációhoz kapcsolódó sokrétű tevékenységet, a vállalatokat és a közöttük fennálló hálózati megállapodásokat, valamint az ipari tervezés központi szerepét az innovációs folyamatban. (Kotsis - Nagy, 2009, pp. 121-136). Az újabb modellek közül Rothwell (1994, p. 41) öt generációs és Marinova és Phillimore (2003, pp. 44-53) hat generációs megközelítése érdemel figyelmet. A modell annyiban új, hogy az evolucionista koncepciók és területi modellek is bekerültek a fejlődési láncba. A fekete doboz (Bajmócy, 2008, pp. 33-34) az első modell, lényege, hogy a K+F inputjával és outputjával foglalkozik, a folyamatot nem tartja fontosnak. A lineáris modellek kitágítják az előző megközelítést, ezek a folyamatot egymás után következő lépések sorozataként értelmezték. Az interaktív (visszacsatolásos) modellek felismerték, hogy az innováció nem egy lineáris folyamat utolsó lépcsőjének terméke, hanem a folyamat során, számos helyen felléphet. A rendszer modellek kiinduló pontja, hogy az innováció komplexitása a hierarchikus mechanizmusok helyett olyan új entitásokat hoz létre, amelyek átlépik a szervezeti határokat. A folyamat komplexitása miatt egy-egy cég erőforrásainak kiegészítésére kényszerül kapcsolatok és hálózatok felállításával (Edquist, 2005, pp. 181-208). A területi innovációs modellek alapja a földrajzi elhelyezkedés szerepének felismerése az új tudás létrehozása kapcsán. Erre a korábbi modellek nem tettek kísérletet, így ebből a szempontból szervesen illeszkednek az innovációs elméletek fejlődési sorába. A területi modellek egységesek abban a tekintetben, hogy az innováció megértését csak annak térbeliségével egyetemben tartják lehetségesnek, ugyanakkor az elméleti alapokban nagyon heterogének (Lagendijk, 2006, pp. 385-399). Az evolucionista modell nem illeszthető be könnyen a korábban felvázolt szerves fejlődési sorba. Az evolucionista gondolatok megjelenése időben megelőzte a rendszer modelleket, a későbbiekben pedig a két modell együtt fejlődött. Célja már nem csupán az innováció, hanem a gazdaság változásának megértése volt. A hat generációs megközelítés rövid összefoglalója, hogy az innováció bizonytalan kimenetelű folyamat, nem lineáris, interaktív és rendszerszerű (Bajmócy, 2008, p. 34; Nelson – Winter, 1982 - idézi Dőry, 2007, p. 37; Fagerberg, 2005, pp. 1-26). Az új értelmezési tartományok (pl.: területi) szükségessé teszik az innováció folyamatának további vizsgálatát, további megközelítések, modellek születhetnek a jövőben. A felsorolt modellek közül a hat generációs megközelítés területi modellje a meghatározó kutatásom szempontjából.

21


2. Elméleti alapok

2.5. Az innováció-politika Nincs ideális, mindenki számára megfelelő innovációs politika. Empirikus kutatások azt mutatják, hogy az innováció előfeltételeiben, az innovációs tevékenységekben és folyamatokban, a hálózatosodásban erős eltérések mutatkoznak a központi, a perifériás és a régi ipari területek között (Tödtling - Trippl, 2004, p. 3). Afuah (2003), Trott (2004) és Buzás (2007, pp. 22-27) elemzik a sikeres innovációpolitika kormányzati intézkedéseit: -

-

innováció-politika intézményi hátterének a megteremtése, szabályozás és standardizálás, humánerőforrás-fejlesztés magas szintű képzési rendszer segítségével, az innováció menedzsment ismeretek terjesztésével és a munkaerő mobilitásának támogatásán keresztül, direkt és indirekt úton történő pénzügyi támogatás nyújtása a kutatási és innovációs tevékenységekhez, a köz- és magánszféra együttműködésének az erősítése, az innovációs kultúra terjesztése, marketingje, társadalmi elismertetése (ezzel a kérdéssel az Európai Bizottság is sokat foglalkozik, 2009). A vállalkozások innovációs lehetőségeit alapvetően a társaság környezeti feltételei, valamint belső adottságai határozzák meg. A környezeti feltételek bemutatásának kiindulási alapja az innovációs politika térképe - napjaink legismertebb vertikális modellje (1. ábra) -, melynek forrása az Oslo Kézikönyv (1998). 1. ábra: Az innovációs politika térképe

Forrás: Innováció menedzsment, 2006, p. 10.

22


2. Elméleti alapok

A modell felépítésében a keretfeltételek (termékpiac, makrogazdasági környezet stb.) között azok a politikai és gazdasági alrendszerek szerepelnek, amelyek meghatározzák az innováció mozgásterét. A tudományos és tervezői alap (tudományos rendszer) részeként tartjuk nyilván az oktatást, amely tényező a keretfeltételek közé is sorolható, illetve annak része. Ide tartoznak a tudományos és technológiai intézetek által folytatott alap és alkalmazott kutatások, szakképzések, valamint szaktanácsadási tevékenységek. A közvetítők (tanácsadó intézmények) a tudományos és tervezői alap segítségével a tanulási folyamaton keresztül juttatják el a vállalatokhoz az innovációt segítő ismereteket. Ők tehát az ismeretek felfrissítésében, a kommunikációban, valamint a tanulási folyamat elősegítésében töltenek be fontos szerepet. Közvetítők között tartjuk számon: -

a vállalatok közötti külföldi és belföldi kapcsolatrendszereket, a szakértői csoportok tevékenységeit, a szaklapokat és licenciákat, a gazdasági mobilitást stb.

A közvetítés egyik fontos eszköze a diffúzió, amely nem más, mint a hivatalos forma nélküli technológia átvétel, az innováció spontán terjedése.

2.6. Az innovációs rendszerek, nemzeti innovációs rendszerek Az innovációs rendszer (IR) lényege, hogy az innovációs folyamat összes szereplője összeköttetésben áll egymással. Az innovációs rendszer az interakciókra épül. (Csizmadia, 2009, pp. 71-80). Ebben a felfogásban már érzékelhető, hogy az innovációs folyamatokban résztvevő szereplők gazdasági aktivitásában nagy szerep jut a köztük kialakult komplex kapcsolatrendszereknek. Több, a témával foglalkozó szerző is említi, hogy az eredményességet egy rendszer tagjaiként vállalt szerepük és magatartásuk, valamint a teljes rendszer szerkezete és működőképessége is befolyásolja (Edquist, 1997; Edquist McKelvey, 2000; Fischer - Fröhlich, 2001, p. 14). Ahhoz azonban, hogy ezt a rendszert vizsgálni, a benne rejlő kapcsolatrendszereket elemezni lehessen, a legelső lépés a vizsgálat területének körülhatárolása. Következésképpen a legkézenfekvőbb az innovációs rendszerek területi alapon való elkülönítése. Területi alapon különül el a nemzeti innovációs rendszer (NIR, NIS-national innovation system Lundwall, 1995, Nelson 1993), és a regionális innovációs rendszer (RIR, RISregional innovation system Cooke, 1998, pp. 245-263). Ebben a megközelítésben nem egy adott iparágra vagy technológiai mezőre fókuszálunk, hanem egy világosan körülhatárolt területi entitásra, egy államra, vagy egy régióra (egy megyére), mint komplex gazdasági-területi egységre. Ezen jól behatárolható szerveződési szintek teljes intézményrendszere egyaránt fontos lehet az innovációs folyamatok szempontjából.

23


2. Elméleti alapok

A területi mellett létezik egy ágazati és technológiai megközelítése is az innovációs rendszereknek, az ágazati innovációs rendszer (SIR, SIS) és a technológiai rendszer (TR, TS) esetében valamilyen technológiai, ipari, ágazati innovációs folyamatokhoz köthető a rendszerszemlélet. Legújabban sokat írnak a nagyvárosi innovációs rendszerekről (MIS) (Fisher - Revilla - Snickars, 2001 - idézi Anderson-Karlsson, 2004, p. 4), illetve térbeli innovációs rendszerekről (SIS) is (Breschi - Malerba, 1997; Malecki - Oinas, 2002, pp. 102-131). Az innovációs tevékenységek jellegét és lehetőségeit jelentősen befolyásolja az adott ország nemzeti innovációs rendszere. Inzelt (1998 - idézi Dőry, 2007, p. 55) a NIR szűkebb értelmű meghatározását a következőképpen írja le: „azokat a szervezeteket és intézményeket foglalja magában, amelyek a kutatásban és az új tudományos eredmények kiaknázásában részt vesznek. Ilyenek a K+F részlegek, K+F kutatóintézetek, a műszaki intézetek, az egyetemek, a technológiatranszfer szervezetek”. Tágabb értelemben azonban a nemzeti innovációs rendszerek magukban foglalják a gazdasági struktúra és az intézmények mindazon részét, amelyek érintik a tanulást, a tudás elsajátítási folyamatát, továbbá a kutatást és a kutatási eredmények hasznosítását. Így beleértendő a termelési, az oktatási, a marketing- és a pénzügyi rendszer is. Az OECD értelmezésében: a nemzeti innovációs rendszert egy ország mindazon piaci intézményei alkotják, amelyek az innováció és a technológiai diffúzió irányát és sebességét befolyásolják (Buzás, 2004). A NIR koncepció fontos sajátossága, hogy hangsúlyozza az innovációs folyamatnak és szereplőinek szoros kötődését a társadalom és a gazdaság egyéb elemeihez, ezzel világossá teszi, hogy korántsem a tudományos és műszaki célok és érdekek által vezérelt folyamatról van szó. A NIR koncepció értelme részben az, hogy az innovációs folyamat sikerét összekapcsolja a társadalmi-gazdasági kapcsolatrendszerrel, pedig elvben elképzelhető lenne, hogy a szűken értelmezett K+F sikeres lehet rossz társadalmi és gazdasági feltételek között is (Török, 2006b, p. 24). Az OECD különösen nagy erőket fordított a nemzeti innovációs rendszerek megismerésére. Vizsgálatuk alapján az innovációs folyamatokban a tudományos szféra, a vállalatok, valamint a két intézmény-csoport közt közvetítő tanácsadó intézmények tevékenysége jelentős, de számos további intézmény is szerepet kaphat (Pakucs Papanek, 2006, p. 20). A nemzeti innovációs rendszeren belül (2. ábra) a vállalatok innovációs tevékenységére az alábbi tényezők lehetnek hatással: -

az intézményi és infrastrukturális környezet, az innovációs politika (a különböző támogatások, kormányzati finanszírozás miatt), az oktatás és az állami K+F (pl. a felsőoktatási intézmények tevékenysége, valamint a mindezen tényezőkkel kölcsönhatásban álló kereslet.

24


2. Elméleti alapok

2. ábra: Az innovációs rendszer főbb elemei

Forrás: Innováció menedzsment, 2006, p. 8.

Az egyes országokban kialakult nemzeti innovációs rendszerek működésében az innovációs tudás létrehozása, alkalmazása és terjedése a legfontosabb folyamatok. A vállalatok innovációs tevékenységét nagyban segítheti, ha lazább-szorosabb kapcsolatot tartanak fent különféle kutató, felsőoktatási, illetve akadémiai intézményekkel, az ilyen irányú együttműködések elősegítésében a kormányoknak is egyre nagyobb szerep jut. A nemzeti innovációs rendszerekről tágabb és szűkebb értelemben is beszélhetünk. Tágabb értelemben a nemzeti innovációs rendszerek magukban foglalják a gazdasági struktúra és az intézmények mindazon részét, amelyek érintik a tanulást, illetve a tudás elsajátításának folyamatát, továbbá a kutatást és a kutatási eredmények hasznosítását. Így részét képezi a termelési, a marketing- és a pénzügyi rendszer is. Szűkebb értelemben a nemzeti innovációs rendszerek csak azokat a szervezeteket és intézményeket foglalják magukban, amelyek részt vesznek a kutatásban és az új tudományos eredmények kiaknázásában: Ezen intézmények tevékenységének egészben vagy részben az a céljuk, hogy valamilyen formában közvetlenül segítsék a vállalatokat új termékek, termelési eljárások létrehozásában, megismerésében, alkalmazásában, a minőség javításában, azaz az innovációhoz hiányzó tudás megszerzésében (Iványi - Hoffer, 2004, pp. 34-36). Török (2006b, pp. 45-58) NIR-ek elemzése során a versenyképesség, a diffúziós szervezetek, az állam és az üzleti szektor szerepe alapján jellemezte, modellezte az ismert nemzeti innovációs rendszereket, politikákat. A meghatározó kérdései, hogy létezik-e jobb vagy rosszabb szervezeti modell, növelhető-e a versenyképesség a megfelelő modell megválasztásával? Szükséges-e minden esetben a diffúziós szervezetek megléte?

25


2. Elméleti alapok

A lineáris modellt (3. ábra) alapul vevő innováció-politika feladata látszik a legegyszerűbbnek, mert ott az innováció bemenete és kimenete között egyértelmű kapcsolat látszik. Itt a diffúziós rendszer kulcselemnek számít, a finanszírozására is költeni kell. Ez a modell csak egyszerű, kevés szereplős rendszerekre lehet igaz. A körkörös modellben a szereplők támogatása nehezebb, a folyamatban betöltött szerepük sem mindig azonosítható, a diffúzióra szerény igény mutatkozik. A „random” modellben csak névleges K+F-politika képzelhető el, az eredmények függetlenek a finanszírozástól, az üzleti szektor szerepe csekély. 3. ábra: Az innovációs rendszer három hagyományos szervezeti modelljének fő jellemzői

Forrás: Stratégiai ágazat stratégia nélkül, 2006, p. 37.

A legújabb tapasztalatok tovább finomították a nemzeti innovációs rendszer koncepcióit (Török, 2006b, p. 42). Etzkowitz és Leydesdorff (2000, pp. 109-123) úgynevezett Triple Helix modellje szerint e három intézménytípus (állam – vállalat – egyetem) együttműködésének szorossága, intenzitása határozza meg, hogy egy ország, régió, vagy ágazat innovációs rendszerének hogyan alakul a dinamikája. (Kotsis - Nagy, 2009, pp. 121-136; Koschatzky, 2001, p. 3). Itt a hangsúly nem a K+F-politikán van, hanem azon, hogy az innovációs rendszer szereplői között sokrétű és bonyolult, ám mégis tiszta logikán alapuló kapcsolatrendszer van (Török, 2006b, p. 42). A Triple Helix modellben zajló kölcsönhatásokat leginkább a vér artériákon keresztüli folyásához lehet hasonlítani. A modell alkotóelemei közötti kölcsönhatások dinamizálják a cirkulációs rendszer egyes szintjeit. A fejlődés kulcsa az interakciókat gátló tényezők csökkentésében rejlik, melynek révén a különböző innovációs rendszerekben fokozódik a mozgás a különböző szférák között, és így megnyílik az út a fenntartható fejlődés előtt. Az állam támogató szerepének fontosságára hívták fel a figyelmet (Dzisah - Eztkowitz, 2008, pp. 101-115). A nemzeti innovációs rendszerek tipizálása, jellemzése segít az eredményes innovációs politika megfogalmazásában, az kimondható, hogy a NIR sokszereplős, azonban az innováció sikerét leginkább az állam – egyetem – vállalat együttműködése határozza meg.

26


2. Elméleti alapok

2.7. Területi (regionális/lokális) innovációs rendszerek A nemzeti és regionális/lokális rendszer szemléletmód között lényeges különbségek mutatkoznak mind minőségileg, mind mennyiségileg. A nemzeti szintű rendszerben területi szempontból a regionális, lokális tényezők nem kapnak kellő figyelmet, elnagyolt, elvont intézményrendszere nehezen átlátható. Ez az oka annak, hogy előtérbe került az innováció regionális/lokális szintű vizsgálata és fejlesztése, egyszerűen könnyebben megfogható a téma egy alacsonyabb, emberközelibb, átláthatóbb és homogénebb területi szerveződési szinten. A lokális problémák helyi szinten értelmezhetőek leginkább. A térbeli távolság csökkenti az interakciók gyakoriságát és minőségét a mai kommunikációs infrastruktúra és technológiai lehetőségeitől függetlenül. A regionális/lokális gazdasági miliő közvetlen befolyásoló szerepe és a földrajzi közelség a tudástermelésben elengedhetetlen feltétel. Egyre inkább úgy tűnik, hogy nem lehet mellőzni az egy adott térségre jellemző informális gyakorlatokat, rutinokat, normatív elemeket, amelyek hatással vannak az egyes szervezetek és intézmények működésére és együttműködési hajlandóságára (Csizmadia, 2009, pp. 73-76). A regionális innovációs rendszer képes kiaknázni a helyben elérhető, létrehozott, az adott helyre jellemző tudáselemeket. Ennek azonban alapvető feltétele a térbeli közelség és az interperszonális kapcsolatrendszerek léte és használata (Gregersen – Johnson, 1996, pp. 479-490; Andersson - Karlsson, 2004, pp. 55-81). A téma áttekintésével Dőry Tibor (2007, pp. 63-94) foglalkozott az Innovációmenedzsment a gyakorlatban című könyvben (szerk. Buzás), melyben az innováció szubnacionális szintjét vizsgálta. A kutatók és a gazdaságfejlesztési szakemberek szerint szubnacionális szinten lehet leghatékonyabban ösztönözni a specifikus, lokális és regionális erőforrásokat a vállalkozások és a régiók innovációs képességének és versenyképességének érdekében. A leggyakoribb érvelés szerint a vállalkozás-specifikus kompetenciák és tanulási folyamatok regionális versenyelőnyökhöz vezetnek abban az esetben, ha azok lokalizált képességekre, mint például specializált erőforrásokra, képzettségekre, intézményekre és közös szociális és kulturális értékekre épülnek (Doloreux - Parto, 2004 -idézi Buzás, p. 32). Az innováció területén sikeres térségek vizsgálata során a kutatók megállapították, hogy az innováció nemcsak mikrogazdasági, hanem részben területi jelenség (Prange, 2002). Ennek értelmében az egyes vállalkozások sikere nagyban múlik azok területi elhelyezkedésén, a specializált ipari agglomerációkban található, regionálisan koncentrált kisvállalkozások hálózatain és az ott található iparági klasztereken. Az empirikus vizsgálatokra támaszkodó elemzések megállapításai értelmében az innovációhoz vezető tanulási folyamatok és a tudás transzfere nagyban lokalizált (Dőry, 2007, pp. 37-61). Doloreux Parto (2004 - idézi Buzás, 2007, p. 32) elemzése értelmében az innováció orientált területi fejlesztésnek a következő jellemzőket kell figyelembe venni: 1. Az innováció mindig adott intézményi, politikai és szociális környezetben jön létre, amely erős interakcióba lép a gazdasággal. Így a régiók (és a kisebb területi egységek) a gazdasági interakciók és az innováció

27


2. Elméleti alapok

társadalmilag, politikailag, kulturálisan is formált színterének tekinthetők. A vállalkozások innovációs tevékenysége nagymértékben a helyi tényezőkön múlik. A legfontosabbak ezek közül a következő tényezők: specializált munkaerőpiac és képzett munkaerő; alvállalkozói és beszállítói rendszerek; helyi tanulási folyamatok és tovagyűrűző (spill-over) hatások; helyi együttműködési hagyományok, vállalkozói hozzáállás; aktív támogatási intézményrendszer és hídképző intézmények. 2. Az innováció beleágyazott a társadalmi kapcsolatokba. A társadalmi kapcsolatok, különösen a kulturális kapcsolatok kialakulása jelentős időt vesz igénybe, amelyre alapvető hatást gyakorol a regionális/lokális környezet a meglévő szabály- és normarendszerével, illetve a kialakult szokásaival. Továbbá a térség különböző aktorai közötti bizalom elősegíti a helyi interakciókat az információáramlás és tudáscsere folyamatában. Különösen nagy a jelentősége a személyes kapcsolatokon nyugvó informális tudásáramlásnak (helyi rendezvényeken, közös ismerősök által terjedő szakmai, üzleti információkon keresztül) olyan, pénzben nem kifejezhető érték, ami a munkahelyen, a vállalkozások vezetésében komoly anyagi haszonnal járhat, illetve az innovációk létrejöttéhez vezethet. 3. Az innováció könnyebben alakul ki földrajzilag koncentrált, egymás közelében lévő aktorok együttműködése és interakciói révén. Az innovációs tevékenységeknek kedvez, ha egy adott földrajzi környezetben számos hasonló vagy egymás tevékenységét kiegészítő vállalkozás található. Ilyen helyzetben könnyebben jöhetnek létre az információ- és tudásáramlás tovagyűrűző hatásai, amelyek azután különböző formában kerülnek alkalmazásra, így elősegítve a tanulási folyamatot és gyorsítva az innovációt. Az azonos iparágakban tevékenykedő vállalkozások koncentrációja, valamint az olyan helyi ipari szerkezet, amelyben számos vállalkozás versenyzik és működik együtt, nemcsak dinamizálni képes a helyi gazdaságot, hanem tanuláshoz és innovációhoz vezet (Dőry, 2007). A területi innovációs modellekből Cooke (2001, pp. 945-974), Dőry (2005) és Buzás (2007) esetében három csoportot lehet megkülönböztetni: -

Innovációs miliő, ipari körzetek és helyi termelési rendszerek modelljei: - Az innovációs miliő a vállalkozások, döntéshozók, területi intézmények között megvalósuló kölcsönhatások, szinergiák rendszerét jelenti (Rechnitzer, 1998, - idézi Buzás, 2007, p. 34). A legnagyobb hasznot a kisvállalkozások húzzák ezekből az együttműködésekből, hiszen a méretükből adódó akadályozó tényezőket így le tudják küzdeni (Maillat, 1991, pp. 103-118). - Az ipari körzetek térben koncentrált termelési rendszerek, amelyek többnyire azonos ágazathoz tartozó kis- és középvállalkozások gazdasági, társadalmi, kulturális együttműködése (Dusek, 1999, pp 89108; Horváth, 1993 - idézi Dőry, 2007, p. 36). - A helyi termelési rendszerek modellje jobban kihangsúlyozza a lokális környezetet és a helyi közösségek szerepét. A térbeli közelség, személyes kapcsolatok, beszállítói hálózatok és a helyi infrastruktúra elősegítik a helyi termelési rendszerek gyors fejlődését (Moulaert Sekia, 2003, pp. 289-302).

28


2. Elméleti alapok

-

Területi innovációs klaszterek és új ipari terek modelljei: - Az új ipari terek többet jelentenek az egy agglomerációban található termelési rendszerek összességével, rugalmas termelési rendszerek, a társadalmi szabályozás és a helyi közösségek dinamikájának a koncepciója (Scott - Storper, 1994 - idézi Buzás, 2007, p. 37). - Az elmúlt évtizedekben a gazdasági és innovációs irányvonalak Európában egyre inkább a regionális cégek és intézmények kapcsolatára építő klaszterek kialakulása felé mozdult, így a szerepük egyre hangsúlyosabb az innovációs rendszerek dinamizálásában, igaz ez a nemzeti, területi és az ágazati szinten is (Visser - Atzema, 2007, p. 2; Maskell - Kebir, 2005, p. 22). Kutatói oldalról nagy érdeklődés övezi az innováció, területi fejlődés és a klaszterek kapcsolatát (Porter, 1999, pp. 77-90; Rosenfeld, 1997, p. 4; Feser, 1998, p. 26; Roelandt – Hertag, 1999, p. 9; Van den Berg - Braun - van Winden, 2001, p. 187; Swann - Prevezer, 1996, p. 139; Crouch Farrell, 2001, p.163; Gilbert - Kusar, 2006, p. 3, p. 16). A klaszterek értelmezéséből kiolvasható, hogy döntően kis- és középvállalkozások alkotják, adott iparágban tevékenykednek, a termelés és a hozzá tartozó szolgáltatások is a klaszterekhez tartoznak (Grosz, 2000, pp. 43-52; Lengyel - Deák, 2002, pp. 17-26). A kisvállalkozások klasztereken belül kihasználhatják a hallgatólagos tudás könnyebb elnyerésének lehetőségét is a „suttogó” effektnek köszönhetően (Consoli, 2006, p. 2; Guiso - Schivardi, 2006, p. 46). A klaszteren belüli cégek nagyobb mértékben és jóval gyorsabban hasznosítják a helyi tudást, mint a külső ismereteket (Malipiero - Munari - Sobrero, 2005, p. 31). A lokális innovációban meghatározó a szerepük a klasztereknek.

-

Innovációs rendszerek, tanuló régiók modelljei: - A regionális innovációs rendszer elnevezés utal a felfedezésre, az új tudás megszerzésére, a tudás tesztelésére. Célja a tudás, a gondolkodás és a gyakorlati alkalmazás megfelelően kialakított képességének a növelése az intézményekben és szervezetekben, különösen a cégekben (Cooke, 2004, p. 1). - A tanuló régiók a tudás és az ötletek olyan tárházai, amelyek egyúttal megfelelő környezetet és infrastruktúrát is biztosítanak a tanuláshoz és az információ- és tudásáramláshoz (Florida, 1995, pp. 527-536). A tudás hozzáférhetősége és a helyi tanulás lehetősége fontos szempont a tanuló régiók értelmezésében (Karlsson - Anderson, 2006, p. 20; Malmberg Maskell, 2000, p. 1; p. 11).

Területi tényezők Dőry és Rechnitzer a regionális innovációs stratégiákkal foglalkozó munkájukban összegyűjtötték és rendszerezték a regionális innovációs folyamatokat meghatározó tényezőket (Dőry, 1999; Dőry - Rechnitzer, 2000). Összesen hat tényezőcsoportot különítettek el (4. ábra):

29


-

2. Elméleti alapok

regionális környezet, nemzetközi, nemzeti és regionális innovációs politikák, technológiai kínálati tényezők, innovációs szolgáltatási tényezők, a vállalkozások K+F tevékenysége, a vállalkozások közötti kapcsolatok.

A regionális/lokális innovációs rendszerek kialakulásának legfontosabb tényezője a regionális/lokális innovációs potenciál. Az innovációs rendszerek felfogása szerint mindazon területi szereplők és tényezők az innovációs potenciál részének tekinthetők, amelyek meghatározzák, támogatják vagy akár gátolják az innovációk létrejöttét és terjedését. 4. ábra: A regionális innovációs potenciál meghatározó elemei

Forrás: Dőry, 2007, p. 56

Az innovációs rendszer ebből kifolyólag nemcsak a technológiai kínálat elemeinek tartott egyetemeket, kutatóintézeteket és az innovatív vállalkozásokat, azok tevékenységét, valamint a közöttük kialakuló kapcsolatokat foglalja magában. A tudást, technológiai ismereteket előállító szakmai műhelyeken, közösségeken kívül idesorolhatóak az innovációs szolgáltatások, a különböző „hídképző” és transzfer szervezetek (az általuk közvetített ismeretek, információik, valamint képzéseik segítségével egyfajta katalizátorként is közreműködnek az innovációs folyamatokban), illetve a régió új vállalkozásainak létrejöttét támogató környezet, de még a politikák (gazdaság- és területfejlesztésiek) is. Mindezen elemek lényegesek és az esetek többségében elengedhetetlenek ugyanis az új tudás, technológiák előállításától számított, majd a termékek, szolgáltatások formájában testet öltött innovációk piaci sikeréhez. A regionális/lokális innovációs potenciál intenzív hasznosítása ebből következően az erőforrások (a vállalati K+F, az ipari és kutatóintézeti találmányok) aktiválásával és az innovációs faktorok egymás közötti

30


2. Elméleti alapok

interakciói segítségével valósul meg. A regionális/lokális innovációs rendszer fontos eleme továbbá a környezet, ami keretet ad az innovációk létrejöttéhez. Az utóbbi évek innovatív vállalkozásai sikeréhez nagyban hozzájárultak olyan „puha” - kevésbé mérhető - tényezők is, mint a lakókörnyezet minősége, a képzettségi színvonal, a munkakultúra Koschatzky (1997 idézi Dőry, 2007, p. 57). Ide sorolta még a vállalkozásokat támogató intézményeket is, a vállalkozói inkubátorházakat, tudományos parkokat, technológia - transzfer szervezeteket és ügynökségeket (Dőry, 2007, p. 57). A környezeti adottságok és az innovátorok mellett a tevékenységüket kiszolgáló, segítő, közvetítő intézmények is az innováció rendszerének szerves részei. Azokról a szervezetekről, intézményekről van szó, melyek a gazdasági szereplőket összehangoltan, együttműködve támogatják, mintegy háttérbázist adva számukra. Fontos szerepet játszanak a regionális/lokális gazdaság szereplői (kis- és középvállalkozások, új vállalkozások) közti információáramlásban a közvetítő szerepük révén, ezen kívül segítséget nyújtanak az innovációs folyamat során jelentkező problémáik megoldásában. A témával Buzás (2007, 2003 - idézi Csizmadia, 2009, p. 78) és Kádár (2002 - idézi Csizmadia, 2009, p. 78) is foglakozott. Csizmadia Zoltán (2009, p. 78) csoportosítása alapján mutatom be az innovációt segítő intézményeket, amelyek különböző területi szinteken is értelmezhetők: -

Az üzleti innovációs központok: az innovatív vállalkozások alapításában, továbbfejlesztésében érdekeltek. Állami, önkormányzati, kamarai finanszírozásúak. Szoros az összefonódás a támogatott cégekkel és a többi érintett szervezettel, mivel összefogják a vállalkozásalapítás, a szakértőközvetítés, a technológiatranszfer, az információs és kockázati tőkeközvetítés feladatkörét, mintegy hidat képezve a kisebb vállalkozások, valamint a gazdasági, pénzügyi, a kormányzati és a szakértői szféra között.

-

A technológiatranszfer-szervezetek (a műszaki eszköz, a műszaki információ és az ehhez kapcsolódó felhasználási ismeretek átadását, terjesztését segítő intézmények) a technológiai közvetítő funkció révén (az alkotók és felhasználók között) tölthetnek be lényeges kiszolgáló és összekötő feladatkört az innovációs folyamatokban. Napjainkban már nem csak szigorúan a technológia, a tudás közvetítésében, hanem a tőkeközvetítésben is szerepet kapnak. Regionális, nemzeti és nemzetközi szinten képesek a hatékonyságra.

-

A technopoliszok, tudományos és technológiai parkok, technológiai központok (speciális technológiai vállalkozások létrehozására, kiszolgálására létrejött, főként állami támogatással működtetett parkok, telephelyalapú csúcstechnológiai központok (Kung, 1997; Barta, 2002, pp. 109-124), elnevezésük változó. A tudományos eredmények iparba történő „aktív átvitelét” megcélozva teremtik meg a kutatói- egyetemi szféra és a gazdaság összefonódását, azt a tudásbázist, amely a két érintett fél együttműködésével bővülhet a leghatékonyabban. A tudástermelésben, és a tudásáramlásban töltenek be kardinális szerepet. Az „oktatással végrehajtott tudástranszfer” lehetősége pedig biztosítja a felsőoktatási szféra hatékonyabb integrálódását a kapcsolatrendszerbe, melyben egyre nagyobb szerepe van a KKV-nak (Hronszky, 2005, p. 72).

31


2. Elméleti alapok

-

A szakértői/kiválósági központok (olyan intézmények, amelyekben egy adott tudomány, technológiai terület minden ágában „koncentráltan” található szakértők) esetében a hálózati alap a különböző tudományterületek, szaktudások összekombinálásában rejlik, felismerve a műszaki, a gazdasági és a társadalmi tudás kölcsönhatásának fontosságát. A kutatási projektek közös finanszírozásával összefűzik a vállalati szálakat is.

-

Vállalkozásfejlesztési intézmények (inkubátorházak, ipari parkok) az innovációt segítő feladatkörük az alapvető üzleti szolgáltatásokban, a vállalkozásépítő és fejlesztő infrastrukturális háttér biztosításában nyilvánul meg. Az inkubátorházak kulcsszerepet játszanak az innováció és a kisvállalkozások kapcsolatában, hídképző funkciót töltenek be a tudásáramlásban és javítják a cégek túlélési esélyeit (Dobák, 2003, p. 13; Bajmócy, 2007, p. 3).

-

Felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek mivel az elmúlt évtizedekben felértékelődött a tudománynak a technológiai és a gazdasági fejlődésben játszott szerepe, ezért az innovációs folyamatokban is mindkettő kiemelkedő jelentőségű. A munka átlagos teljesítménye magasabb azokban a régiókban, ahol új egyetemek, főiskolák alakultak, a tudás létrehozásában kiemelkedik a szerepük (Anderson - Quigley - Wilhelmson, 2001, 2005; Antonelli, 2006, p. 1). A versenyképesség növelése érdekében egyre égetőbb kérdés az oktatásikutatási és a gazdasági szféra mind szorosabb összekapcsolása, a társadalmi munkamegosztás szervezése, a gazdaság megújítása (Török, 2006a, pp. 310329). A kezdeményezések elindultak, a cél, hogy ezek ne csak látszólagos együttműködések legyenek, hanem konkrét pénzügyi alapú projektekben, szolgáltatásszerű megrendelésekben nyilvánuljanak meg. Az egyetemek integrálódását a lokális és a nemzeti innovációs, valamint általános gazdasági vérkeringésbe az is segítheti, ha a képzési oldalon is együttműködnek a nagyobb munkaerő-felszívó, egyébként is komoly innovációs erőforrások felett őrködő nagyvállalatokkal (Csizmadia, 2003, pp. 71-93; Rechnitzer - Hardi, 2003, pp. 71-93).

-

A technikusokat képző középfokú intézményrendszer az innovációs hálózat kiszolgáló szegmenseként, szakértelmükkel jelentős szerepet tölthetnek be az innovációs folyamatban, a technológiai-technikai tudásanyag gyarapításában, a felmerülő problémák megoldásában.

-

A tudásbázist működtető szervezetek. Az innováció sikerességében az elmúlt évtized kommunikáció és információs technológiai fejlődése következtében, egyre nagyobb szerepet kap az ismeretek, tudások, az aktuális naprakész vagy akár percre pontos információk gyűjtése, rendszerezése, terjesztése. -

A magánüzleti szolgáltatók, tanácsadók a nemzetközi tapasztalatok alapján szintén komoly szerepet kapnak a támogatórendszer alapintézményeinek kiegészítőiként, mivel specifikus szakértelmet és szolgáltatási palettát kínálnak.

32


2. Elméleti alapok

Egy másik megközelítés szerint (Buzás, 2007, p. 63) ezeket az intézményeket individuális innovációs intézményeknek nevezik. A csoportosítás alapja a technológia terjedését (technológiatranszfert) elősegítő intézmények korábbi tipizálása (Balázs Török, 1996 - idézi Buzás, 2007, p. 3). Individuális innovációs intézmények: -

hídképző intézmények, innovációs ügynökségek (passzív hídképző intézmények), technológiai (tudományos) parkok, technopoliszok, inkubációs intézmények, egyetemi hasznosító-irodák.

Láthatóan sok a hasonlóság a korábbi tipizálással, ugyanakkor különbözőségek is felfedezhetők. -

Az aktív hídképző intézmények azok, amelyek a technológia- és tudástranszfert aktív kutatási tevékenységükön keresztül valósítják meg. Az ilyen intézmények az innovációs folyamatban az alapkutatási és a fejlesztési lépés között helyezkednek el. Feladatuk, hogy a közfinanszírozású kutatóhelyekről származó eredményeket továbbfejlesztve, piacra érettebb állapotban adják tovább az ipari szereplőknek. Tevékenységüket kormányzati támogatással végzik. Magyarországon ilyen a Bay Zoltán Alapítvány intézethálózata (Buzás, 2002, pp. 257-266).

-

Az innovációs ügynökségek (passzív hídképzők) olyan szervezetek, melyek tisztán információnyújtással, kapcsolatteremtéssel és technológia közvetítéssel foglalkoznak, saját kutatással nem vesznek részt. A passzív hídképző intézmények közé az alábbi non-profit szervezetek tartoznak. Ilyenek például az innováció közvetítő központok (IRC). Az IRC hálózatot az Európai Bizottság hozta létre, célja az innovatív technológiák terjedésének segítése. Magyarországon ilyen szervezet az IRC Hungary (az Európai Unió Magyarországi Innováció Közvetítő Központja). Továbbá az üzleti innovációs központok, ezek is egy nemzetközi hálózathoz tartoznak, az Európai Üzleti és Innovációs Központ Hálózathoz (EBN). Célcsoportjuk az innovatív vállalkozások, információkat nyújtanak nekik, partnerközvetítéssel foglalkoznak, felkutatják az innovációs projekteket, valamint segítik azok menedzselését. Magyarországon tagja az INNOSTART Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ. Valamint a nemzeti és regionális innovációs ügynökségek. A nemzeti szintű innovációs szervezet a nemzeti fejlesztési ügynökség funkcióit tölti be. Magyarországon 2004-ben a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal hirdetett pályázatot Regionális Innovációs Ügynökségek felállítására. Az Ügynökségek célja, hogy elősegítsék a régiók innovációs felzárkózását, és az innovációs tevékenységek sikeres megvalósulásának támogatásával segítsék a kis- és középvállalkozások versenyképességének növekedését (Mogyorósi, 2007, pp. 63-68).

-

A technológiai (tudományos) parkok, technopoliszok, inkubációs intézmények (üzleti inkubátorok) egymáshoz szorosan kapcsolódó fogalmak,

33


2. Elméleti alapok

közös jellemzőjük, hogy innovatív vállalkozásokat koncentrálnak egy térben lehatárolható területen. Bizonyos esetekben nehéz elkülöníteni őket, mivel a tudományos parkokban is működnek inkubációk, és a technopoliszokban működnek a tudományos parkok. Empirikus elemzések is alátámasztják, hogy a tudásintenzív üzleti szolgáltatás nyújtókkal folytatott élénk interakciók javítják a cégek innovációs teljesítményét (Muller, 2000; Muller - Zenker, 2001, p. 1501). -

Az egyetemi technológiatranszfer-irodák olyan szervezetek vagy szervezeti egységek, amelyek a kapukon belül létrehozott tudás, a tudományos eredmények marketingjével, értékesítésével foglalkoznak. A felhalmozott tudásbázis gyakorlati hasznosítását végzik, azaz a kutatások során keletkező eredmények iparban történő felhasználásához keresnek üzleti partnereket, az új termékek, eljárások engedélyeztetését végzik. Több kutató is foglalkozott az egyetemi kutatási eredmények gyakorlati hasznosításának problematikájával (Mian, 1994, pp. 515-528; Kung, 1995 - idézi Buzás, 2007, p. 99). Mian (1997, pp. 251-285) szerint az egyetemek olyan támogató, inspiráló közeget (felszerelésekkel, laborokkal, képzésekkel támogató) biztosíthatnak a vállalkozások számára, amelyekhez saját szervezeti keretükön belül nincs lehetőségük. Az egyetemek válnak egy újonnan felmerülő vezetési mód fénysugarává a tudás elterjesztésében és előállításában, mert kiderült, hogy figyelemreméltó előnyöket nyújthat ez a megoldás mind a tudásáramlásban, mind pedig a reprezentációs költségek csökkentése terén (Antonelli, 2006, p. 21).

A területi tényezőkkel kapcsolatos elméleti összefoglaló után a Nyugat-Dunántúlon megvalósult gyakorlati lépéseket szeretném bemutatni. Rechnitzer és Dőry munkássága segített abban, hogy a Régió fejlesztéséért felelős Ügynöksége és Tanácsa az országban elsőként elkészíttette a régió Innovációs Stratégiáját 2001-ben. A stratégia helyzetelemzése megállapította, hogy a vállalkozások nagyon kis mértékben működnek együtt a gazdasági-műszaki tanácsadó cégekkel és kutatóintézetekkel, és más vállalkozásokkal meglévő kapcsolatuk is korlátozott. A jövőképben megfogalmazták a régió innovációs rendszerei és hálózata kiépülésének a fontosságát (RIS, 2001, pp. 522). A következő fejlesztési dokumentum a Régió Technológiai Jövőképe és Operatív Programja, amely a legfontosabb beavatkozási pontok és irányok mikéntjét mutatta be a tudásipar fejlesztésében (TEP, 2004, pp. 111-112). A döntéshozói szféra számára elkészített anyagok után az addigra létrehozott Regionális Innovációs Ügynökség megint az országban elsőként egy három éven át tartó kutatás során felmérte a Régió vállalatainak innovációs jellemzőit (Innováció a Nyugat-Dunántúlon 2006, 2007, 2008). A dokumentumok és felmérések alapján a lokális innovációs potenciált meghatározó tényezőket saját kutatásom során is alapnak tekintettem. A tényezők egyik eleme a vállalat, annak az innovációs és K+F tevékenysége. A vállalati megközelítés egy lehetséges vizsgálati mód, ami természetesen nem csak magát a vállalkozásokat, hanem a környezet értékelését is jelenti, a támogató intézményeket, a diffúziót segítő szolgáltatásokat. Ennek megfelelően törekedtem arra, hogy a kutatás során minden innovációs szereplőt megszólaltassak, aki a vállalatokkal kapcsolatban áll innovációs szempontból.

34


2. Elméleti alapok

2.8. Az innováció és a vállalatok Az üzleti vállalkozás olyan emberi tevékenység, amelynek alapvető célja, létének értelme a fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett. A vállalat az üzleti vállalkozás szervezeti kerete. A vállalat létének és működésének elengedhetetlen feltétele a marketing, a fogyasztó orientáltság és az innováció, a változásokhoz való alkalmazkodás (Chikán - Czakó, 2008; Chikán, 2008, pp. 24-31). A vállalatok és a körülöttük lévő számos más szereplő között folyamatban lévő együttműködés és kölcsönhatás, illetve a cégen belüli újítási folyamatok eredménye az innováció (Andersson - Karlsson, 2007, pp 129-149). Ebből adódóan a vállalat és az innováció elválaszthatatlan fogalmak, de a különböző méretű vállalatok innovációs képessége nem egységes a kutatók megítélésében. Az újonnan alapított kis- és közepes vállalatok - például a Microsoft, a Cisco Systems, a Google - gazdasági ereje viszont szinte robbanásszerű gyorsasággal nőtt. Munkahelyteremtő képességük is igen erőteljes volt, az USA-ban például egyaránt felszívták a háborút követő baby-boom ekkor munkába álló fiataljait, a nagyvállalatoktól elbocsátottak tömegeit és az éppen ekkortájt munkába állni kívánó nők (a korábbi háziasszonyok) millióit. Ezek az új KKV-k igen fontos szerepet játszottak az innovációs folyamatokban is (Drucker, 1985, p. 39). A fenti állítás ellentmond a korábbi megközelítéseknek, mely szerint elsősorban a monopolhelyzetben lévő nagyvállalatok képesek és hajlandóak jelentős összegeket áldozni a K+F-re, és ez az, ami alapvetően befolyásolja az innovációt (Scherer - Ross, 1990). Az újabb felfogásmód hívei szerint (Sutton, 1997; pp. 40-59; Autio, 2005 - idézi Papanek, 2010. 354; Bakucs - Fertő, 2008, pp. 25-38) azonban nem a befektetések nagysága, hanem az innováció minősége az alapvető fontosságú. Lehet ugyan, hogy a KKV-k kevesebbet fektetnek be, de motiváltabbak az igazán radikális innovációkra (Baumol, 2002, - idézi Papanek, 2010, p. 360). A mostani válság erősen aláhúzza, hogy az amerikaihoz hasonló szerep-váltás egész Európában (a magyar gazdaságban is) elkerülhetetlen, valamint igencsak időszerű is. Nem érdemes abban reménykedni, hogy a gazdaság jövőbeli motorja a nagy nemzetközi multik teljesítmény-növelése lesz. Javulás lényegében csak a KKV szféra dinamizálásától várható (Andrási et. al., 2009, p. 10). Az ezredfordulón a fejlett piacgazdasággal rendelkező országok általában fontosnak tekintették a határozott innováció-politikát. Szinte mindegyikük a kutatási-fejlesztési ráfordítások növelését tűzte ki célul (az EU a Lisszaboni Stratégia meghirdetésével). Ma már jól látszik, hogy az EU-nak azon célkitűzése, hogy a GERD/GDP 3 %-ra emelkedjen 2010-re, nem valósul meg (Andrási et. al., 2009. 10). Az okok között kiemelten szerepel a KKV-k innovációs aktivitásának problémája, az innováció társadalmi elfogadottságának szerény mértéke, a képzés hiányosságai, kockázati tőke elérhetőségének a nehézsége, a tudatos KKV-politika hiánya. A KKV szektor rendkívül heterogén, ami nehezíti a KKV-politika kialakítását (Dannreuther, 2007), ráadásul a vállalkozók személyes adottságai nagyban befolyásolják az adott KKV sikerét. A KKV-politikák leggyakrabban vitatott kérdése az erőfeszítések hatékonysága. A kérdés az, hogy a KKV-k körében az segíti-e jobban az

35


2. Elméleti alapok

innovációt, ha a vállalatokat, s ezek fejlesztési projektjeit közvetlenül támogatják, vagy az, ha javítják működésük keretfeltételeit, fejlesztik az innovációs rendszert. A szakirodalom eléggé egyértelműen az utóbbi mellett tör lándzsát, a gazdaságpolitikai gyakorlat - különösen a hazai - ennek azonban nem egyszer ellentmond (Andrási et. al., 2009, p. 62). Magyarországon a KSH mérései szerint a kis- és középvállalatok adnak munkahelyet a versenyszférában foglalkoztatottak 70 százalékának, a nemzetgazdaságban előállított hozzáadott érték nagyjából fele és az export harmada innen származik, és az elmúlt években szinte kizárólag ebben a szférában keletkeztek új munkahelyek (Papanek, 2010, p. 355). A fent leírtakból levonható következtetés szerint a gazdasági térnyerés, bővülés, a KKV-k erősödésével képzelhető el, az erősödés jelen esetben az alkalmazkodóképesség javulását jelenti, ami leginkább az innovációs képességek növelésével, az újra nyitottsággal sajátítható el. A zalai KKV-k innovációs vizsgálatát ezek a gondolatok is motiválták, meggyőződésem, hogy nem csak nemzetgazdasági szinten, hanem lokálisan is kulcskérdés a hazai tulajdonú KKV-k erősítése.

2.9. Az innováció mérése Az innovációs rendszerek és teljesítmények nemzetközi összehasonlítása a kilencvenes évektől vált rendszeressé. Az innovációt nemcsak az különbözteti meg a K+F-től, hogy a K+F az innovációs tevékenység egyik eleme, hanem az is, hogy az innováció szorosan kapcsolódik a vállalkozások működéséhez és piaci teljesítményéhez (Török, 2006b, pp. 122-142). Az Európán belüli innovációs kapacitások összehasonlításának fontos kísérlete (a legismertebb és legelfogadottabb kísérlet) az Európai Innovációs Eredménytábla (European Innovation Scoreboard - EIS - összesített innovációs indexe SII), melyet a Vállalati Főigazgatóság dolgozott ki. Az Eredménytábla 28 mutatót tartalmaz, amelyeket négy mutatócsoportba soroltak. Az emberi erőforrás csoport az innováció-orientáltságot, illetve a gazdaság szellemi tőke ellátottságát tükrözi (pl.: 25-64 év közötti felsőfokú végzettségűek aránya). A tudásteremtés mutatóinak csoportjába jól ismert K+F mutatók kerültek be (pl.: GERD BERD, szabadalmi bejegyzési kérelmek). A tudás átvitele és alkalmazása mutatócsoport leginkább a vállalatok, ezen belül is a KKV-k innovációs magatartásával foglalkozik (pl.: innovatív KKV-k aránya). Az innováció finanszírozása, eredményei és értékesítése csoport tartalma elég tarka (pl.: a vállalkozói/kockázati tőke jelenlétével, az Internethasználattal és hozzáféréssel). Az egyes országok innovációs teljesítményének összegző modelljei közül a FaberHesen modell a legátfogóbb. Ez a modell a nemzeti innovációs rendszereket az innovációs képességek és az innovációs teljesítmény kölcsönhatására épülő komplex rendszerként írja le. Olyan mutatókat használnak, amelyek nemcsak statisztikákból állíthatók elő, hanem vállalati felméréssel is megragadhatók (Török, 2006b, pp. 122142). A területek, térségek innovációs teljesítményének a mérése és értékelése egyre nagyobb hangsúlyt kap a térségek gazdasági fejlődésének előmozdítása érdekében. Szükséges a központi elképzelések területi szintű megjelenítése az innovációs folyamatok

36


2. Elméleti alapok

generálásában (Rechnitzer, 1993). Egy adott térség innovációs képessége a vállalatok mikrogazdasági és telephelyi adottságainak a változtatásával befolyásolható. Az innovatív tevékenységek területi koncentrációja Európában is megfigyelhető. Moreno - Serrano, Paci és Usai (2003 - idézi Smaho, 2009, p. 74) az Európai Szabadalmi Hivatal statisztikái alapján 17 európai ország (EU 15, Svédország, Norvégia) összesen 138 régiójának innovativitását vizsgálta az 1978–1997 közötti időszakban. Megállapították, hogy az innovatív tevékenységek földrajzi elhelyezkedése erős centrum-periféria megosztottságot mutatott. Varga (2002) tudásáramlás jellemzőit, a lokális tudásnak az innovációs folyamatokra gyakorolt hatását vizsgálta. A tudás mérőszámaként a csúcstechnológiai szektorba tartozó vállalatok által benyújtott szabadalmi bejelentéseket alkalmazta, míg a tudás inputokat a magán és állami kutatás-fejlesztési ráfordítások képezték. Kocziszky (2004, pp. 5-39) az Észak-magyarországi Régió kistérségei innovációs potenciáljának vizsgálatával foglalkozott. A tényezőket négy csoportba (térségi intézményi háttér, humán feltételek, telephelyi tényezők, térségi gazdasági klíma) sorolta és ezek alapján jellemezte a kistérségeket. A városhálózat tudás alapú megújulási képességének vizsgálatát (Rechnitzer Csizmadia - Grosz, 2004; Grosz - Rechnitzer, 2005, pp. 117-156) végezték el. A kutatók a 251 magyar várost öt mutató-csoport (gazdasági fejlettség, iskolázottság és menedzsment, társadalmi aktivitás, humán erőforrás, innováció) alapján 12 klaszterbe sorolták, amelyek közül hét klaszter tömöríti a magas megújuló képességű városokat (Smaho, 2007, p. 76). A térség innovativitását vizsgálva kézenfekvőnek látszik, hogy a térségben működő vállalatok innovációs tevékenységét leíró mutatók alapján, az innovatívnak ítélt vállalatok számából, azok térbeli eloszlásából is ki lehet indulni. Puebla (2000 - idézi Fazekas, 2007, p. 32) a spanyolországi Valencia régió innovativitását vizsgálta, méghozzá úgy, hogy a vállalkozások innovatív viselkedését mérte fel, majd elkészítette a régió innovativitási térképét. Inzelt - Szerb (2003, pp. 1002-1021) Baranya megye vállalkozásainak innovációs aktivitását vizsgálta. Külön elemezték az innováció két csoportja (termék és technológiai innováció) megvalósulására ható tényezőket, eredménymutatóként az új termékek részaránya az árbevételben, valamint az exportteljesítmény szolgált. A vállalati innovációk mérésének az alapját az Oslo Kézikönyv jelenti, amely a Közösségi Innovációs Felmérések (Community Innovation Surveys - CIS) kérdőív segítségével négy alkalommal meghatározta az uniós tagállamok vállalatainak innovációs aktivitását (a felméréseket a KSH végezte Magyarországon). A CIS adatok számos szerző vizsgálatát segítette nemzetközi (Leeuwen és szerzőtársai, 2009; Markov-Dobrinsky, 2009 – idézi Halpern-Muraközy, 2010, pp. 294-295) és hazai (Halpern - Muraközy, 2010, pp. 293-317) kutatások során. A kérdőív jelentette az alapját a régiós vállalati (KKV) innovációs méréseknek is (Innováció a NyugatDunántúlon 2006, 2007, 2008). Ennek az eredményeit megismerve döntöttem Zala megye vállalkozásainak innovációs teljesítményének a felmérése mellett. A nyugatdunántúli példa következtében Dél-Dunántúlon és Közép-Dunántúlon is elkészült a

37


2. Elméleti alapok

KKV-k innovációs értékelése, majd a három régió összehasonlítása (Baráth, 2010; Csizmadia, 2010; Grosz, 2010).

2.10. Az innováció elméleti megközelítésének összefoglalása Az innováció egyre nagyobb figyelmet kap a gazdaságpolitikai elemzésekben, hiszen mára elfogadott nézet lett, hogy a nemzetek és a térségek fenntartható versenyképességének az előfeltétele. Az innovációról szóló fejezetben arra törekedtem, hogy a Zala megyei KKV-k innovációs teljesítményének megértéséhez szükséges szakirodalmi jártasságot megszerezzem, ezzel segítsem elő a saját kutatásaimat. A legelső feladat az innováció fogalmának tisztázása volt, hiszen az előbb említett jelentős kutatói érdeklődés miatt számtalan definíció született az elmúlt száz évben. Mégis a legelfogadottabb, a legtöbbet idézett meghatározás Schumpetertől (1911, 1939) származik, aki szerint a gazdasági életben a dolgok másképpen való csinálásának bármely formája az innováció fogalmába tartozik, az újítás a kapitalista fejlődés motorja, az innováció forrása pedig a vállalkozói tevékenység. Nagyon széles körű meghatározás ez, a későbbiek során elkészített, az OECD által felkarolt konszenzusos fogalom megalkotásának is ez jelentette az alapját. A hivatalos, a 21. század elvárásainak megfelelően megfogalmazott új definíció az Oslo Kézikönyv harmadik kiadásában jelent meg: „Az innováció új, vagy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás, új marketing módszer, vagy új szervezési-szervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatba, munkahelyi szervezetbe, vagy a külső kapcsolatokba.” Ezt a meghatározást tekintettem a saját kutatásom során irányadónak, a vállalati innovációs vizsgálat részben a fenti négy területen (termék, folyamat, szervezésiszervezeti és marketing innováció) végrehajtott újítási tevékenységek, eredmények mérésére koncentrált. A térben és időben eltérő megjelenése relatívvá teszi az innováció újdonság tartalmát. A probléma feloldására kibővítették az innováció fogalmát, ami megjelenik az Oslo Kézikönyv harmadik kiadásának fogalmi készletébe. Drucker (1985) felhívta a figyelmet arra, hogy az innováció egy tudásalapú tevékenység, a létrejöttéhez, az alkalmazásához és a terjedéséhez szükséges a tapasztalati és a kodifikált tudás. A tudás helyi, térségi szinten még inkább tetten érhető, hiszen egy régió tudáspotenciálja a régió vállalatainak és más szervezetek tudásvagyonából, valamint a térség népességének emberi és társadalmi tőkéjéből tevődik össze. Fontos a területi megközelítés, az innováció térségi értelmezésében a vállalat és más szervezetek, illetve az emberi és társadalmi tőke kiemelt szerepet kap. Török (2006b) nagyon világosan megfogalmazta, hogy az innováció és a kutatásfejlesztés között egyértelmű a különbség. A K+F csupán az innovációs folyamat egyik eleme, nem is feltétlenül az az elem, amely az új ötlet születése mögött áll. Ennek megfelelően a vállalatok innovációs tevékenységének az inputja a K+F, a támogató környezet fontos eleme.

38


2. Elméleti alapok

Az innováció általános értelmezése (Oslo Kézikönyv, 2005) egy folyamatot ír le, a folyamat három eleme az invenció, innováció és diffúzió, amely magába foglalja a gazdasági hasznosulást is. Az invenció az új ismeretek és tudományos eredmények születése, illetve jelenthet eredeti találmányt, olyan terméket, szolgáltatást, vagy folyamatot, ami újdonság vagy kipróbálatlan. A diffúzió az a folyamatot, melynek során az innováció annak legelső alkalmazásától kezdve szétterjed a piaci és nem piaci csatornákon keresztül a különböző fogyasztók, államok, régiók, szektorok, piacok és vállaltok felé. Az innovációs folyamat modellezhető, a legismertebb megközelítési mód a lineáris modell volt, ezt váltotta fel a visszacsatolási modell, majd a rendszer modellek, ma új irányt jelent a területi megközelítés, ami a saját vizsgálataim során is irányadó. A vállalkozások innovációs lehetőségeit alapvetően a társaság környezeti feltételei, valamint belső adottságai határozzák meg. A környezeti feltételek megteremtésében kiemelkedő szerepe van az államnak, az innovációs rendszerbe történő beavatkozás érinti a vállalatokat is, hiszen az újítási folyamat összes szereplője összeköttetésben áll egymással. Az állam támogató szerepének fontossága kiemelkedő az állam – vállalat – egyetem kapcsolati hármasának működtetésében. A nemzeti és regionális/lokális rendszer szemléletmód között lényeges különbségek mutatkoznak, mind minőségileg, mind mennyiségileg. A nemzeti szintű rendszerben területi szempontból a regionális, lokális tényezők nem kapnak kellő figyelmet, elnagyolt, elvont, intézményrendszere nehezen átlátható. A térségi innovációs rendszer képes kiaknázni a helyben elérhető, létrehozott, az adott helyre jellemző tudáselemeket. A vállalkozások innovációs tevékenysége nagymértékben a helyi tényezőkön múlik. Az innováció beleágyazott a lokális társadalmi kapcsolatokba. A területi innovációs modellek meghatározásánál a miliő (a vállalkozások, döntéshozók, területi intézmények között megvalósuló kölcsönhatások, szinergiák rendszere), a klaszterek (számos vállalkozásból álló együttműködési hálózatok, döntően kis- és középvállalatok alkotják) kiemelkedően fontos fogalmak. Az innovációs rendszerek felfogása szerint mindazon területi szereplők és tényezők az innovációs potenciál részének tekinthetők, amelyek meghatározzák, támogatják vagy akár gátolják az innovációk létrejöttét és terjedését. Az innovációs rendszer ebből kifolyólag nemcsak a technológiai kínálat elemeinek tartott egyetemeket, kutatóintézeteket és az innovatív vállalkozásokat, azok tevékenységét, valamint a közöttük kialakuló kapcsolatokat foglalja magában (Dőry - Rechnitzer, 2000). A tudást, technológiai ismereteket előállító szakmai műhelyeken, közösségeken kívül idesorolhatóak az innovációs szolgáltatások, a különböző „hídképző” és transzfer szervezetek is. Ezek az aktív hídképző intézmények, az innovációs ügynökségek (passzív hídképzők), a technológiai (tudományos) parkok, technopoliszok, inkubációs intézmények (üzleti inkubátorok), vállalkozásfejlesztési intézmények (kamarák, ipari parkok). A vállalkozások által igénybe vehető innovációs szolgáltatások rajtuk keresztül érhető el, ezért nagyon fontosnak tartom ezen intézmények, szervezetek Zala megyei vizsgálatát. Miért a KKV-k a vizsgálatom tárgya? Magyarországon a KSH mérései szerint a kis- és középvállalatok adnak munkahelyet a versenyszférában foglalkoztatottak 70 százalékának, a nemzetgazdaságban előállított hozzáadott érték nagyjából fele és az export harmada innen származik, és az elmúlt években szinte kizárólag ebben a

39


2. Elméleti alapok

szférában keletkeztek új munkahelyek (Papanek, 2010, pp. 354-370). A gazdasági bővülés Zalában is a KKV-k erősödésével képzelhető el, az erősödés jelen esetben az alkalmazkodó-képesség javulását jelenti, ami leginkább az innovációs képességek növelésével, az újra nyitottság gondolkodásával sajátítható el. A területek, térségek innovációs teljesítményének a mérése és értékelése egyre nagyobb hangsúlyt kap a térségek gazdasági fejlődésének előmozdítása érdekében. Egy adott térség innovációs képessége a vállalatok mikrogazdasági és telephelyi adottságainak a változtatásával befolyásolható. Ehhez mérni kell a vállalkozások innovációs teljesítményét, ennek nemzetközileg elfogadott sztenderdje az Oslo Kézikönyv, a Közösségi Innovációs Felmérések (Community Innovation Surveys - CIS) kérdőív segítségével négy alkalommal meghatározták az uniós tagállamok vállalatainak innovációs aktivitását. A kérdőív jelentette az alapját a régiós vállalati (KKV) innovációs méréseknek is (Innováció a Nyugat-Dunántúlon 2006, 2007, 2008). Ennek a felmérésnek a megismerése segített abban, hogy Zala megye vállalkozásainak innovációs teljesítményének a kutatását megkezdjem.

2.11. Magyarország nemzeti innovációs rendszere 2.11.1. Általános megközelítés A nemzeti innovációs rendszer már legalább két évtizede a gazdaság egyik olyan gyenge pontja, ahol a versenyképesség növelésének számos lehetősége marad kihasználatlanul, és a nem megfelelő magyar teljesítmények miatt a világgazdasági felzárkózás is sokkal lassabb a versenytársakénál, illetve a lehetségesnél (Török, 2009, p. 1). Eközben az OECD számára elkészült háttértanulmányok szerint Magyarországon minden lényeges eleme megtalálható egy sikeres innovációs rendszernek. Pakucs (2009, p. 2) szerint két alapvető oka lehet a gyenge teljesítménynek. Az első, hogy a NIR egy része nem működik hatékonyan, vagy nem alakult ki teljes mértékben. A második szerint a rendszer elemei közötti rendkívül gyenge együttműködéssel magyarázható a rossz teljesítmény. Az OECD jelentés (2009, 14) a NIR gyengeségei közül kiemeli: -

-

a kutatás-fejlesztési, valamint az innovációs tevékenységek és teljesítmények alacsony szintje, különösen a KKV-k körében; a vállalkozások közötti együttműködés, valamint az ipar és a tudomány kapcsolata nem elég intenzív; a közfinanszírozású kutatóhelyek, köztük az egyetemek és a Magyar Tudományos Akadémia intézményei, lassan alkalmazkodnak a tudásalapú társadalom követelményeihez; a tudomány és technológia számára nem elegendő a szakember-kibocsátás.

Török (2009, p. 2) szerint a NIR területén ugyancsak mélyen fekvő szerkezeti, szabályozási és kulturális problémákról van szó, amelyek jelentős része túlnyúlik a nemzeti innovációs rendszer határain és általánosabb jogi, gazdaságpolitikai kérdéseket

40


2. Elméleti alapok

vet föl. Vállalati felmérések alapján (a szerzők a 2007-2008-ban a Gki Zrt. és a KopintTárki Zrt. által végzett vállalati innovációs elemzésekre és felmérésekre hivatkoztak) az innovációs tevékenység vállalati akadályai Magyarországon eléggé világosan azonosíthatók. Szerepelnek ezek sorában olyan tényezők, mint: -

az áttekinthetetlen, bürokratikus és az innovatív gazdasági szereplők érdekeit sokszor háttérbe szorító pályázati rendszerek; az innováció iránti pénzügyi érdekeltség gyengesége (ezen belül az innovációs járulék innováció-ösztönző szerepének kétes volta); a szellemi tulajdon rossz hatékonyságú védelme ennek a költségeihez viszonyítva; a nyelvtudás és sok esetben a nemzetközi szakmai kapcsolatok alacsony szintje a vállalatoknál; a szakképzett munkaerő, illetve a kockázatvállalásra kész menedzserek gyakori hiánya.

A legtöbb megkérdezett vállalat azonban fontosnak tartott további, a nemzeti innovációs rendszeren túlmutató problémákat is. Ezek között a korrupció pályázati rendszereket is érintő növekedése, illetve a kormányzat és a vállalatok közötti bizalom hiánya és a kormányzati vállalások megbízhatatlansága különösen gyakran előfordult. Az utóbbira gyakran emlegetett kirívó példa, hogy az innovációs járulék vállalati befizetéseit a kormányzatnak törvényi kötelezettsége alapján hasonló összegben ki kellett volna egészítenie, ám ezt éveken keresztül nem tette meg. A vállalati megkérdezések több ponton érintették az oktatás, különösen a felsőoktatás problémáit, a szerzők véleménye szerint is a magyar nemzeti innovációs rendszer reformja nem képzelhető el a felsőoktatás alapos átalakítása nélkül. Emellett az alacsony minőségi mérce és a túlképzés is kétségtelen tény, illetve felmerült a gyakorlatorientált képzés és a nyelvi oktatás hiánya is. 2.11.2. Nemzetközi összehasonlítás A nemzeti innovációs rendszer értékelésére, mérésére, nemzetközi összehasonlítására egyre több adat, lehetőség áll rendelkezésre, jelen kutatás szempontjából a GDP alakulását, a K+F teljesítményt és az összesített innovációs indexet használom. Megítélésem szerint ezek az információk segítenek a fenti állítások igazolásában, illetve a későbbi regionális, megyei elemzések megközelítési logikáját is meghatározzák. 2007-ben az egy főre számított piaci GDP Magyarországon az uniós átlag 64%-át érte el (Eurostat yearbook, 2009), ez az érték a csatlakozás óta eltelt közel négy évben gyakorlatilag semmit nem változott, így az ország további felzárkózása nem következett be a korábbi elvárásokkal ellentétben. A csatlakozást megelőző évtizedben tapasztalt erőteljes növekedés (különösen a villamos gépek, posta és távközlés ágazatokban volt kiugróan magas 15%, OECD, 2009, p. 38) segítette az integrálódást a globális piacgazdaságba és az innováció iránti érdeklődés kialakulását.

41


2. Elméleti alapok

5. ábra: A K+F ráfordítások GDP-hez viszonyított aránya 2003-2006 között

2,00% 1,80% 1,60% 1,40% 1,20% 1,00% 0,80% 0,60% 0,40% 0,20% 0,00%

1,87%

1,83%

1,84%

1,84%

0,93%

0,88%

0,94%

1,00%

2003

2004 EU átlag

2005

2006

Magyarország

Forrás: Eurostat yearbook 2009 alapján saját szerkesztés

Ha a GERD/GDP változását hasonlítjuk össze Magyarországon és az EU-ban (5. ábra), két megállapítást biztosan tehetünk, egyrészt az ország lemaradása jelentős ezen a téren, másrészt 2004-től örvendetes növekedésnek indultak a K+F-re költött ráfordítások. A növekedés sajnos megtorpant, 1% maradt ez az arány. Az alacsony fejlesztési összegek mellett az is gondot okoz, hogy az állam szerepe még nagyobb, mint a vállalati szféráé, 50% feletti a részesedése a teljes ráfordításból. A legfejlettebb országokban 2/3-ad részben a cégek költenek a K+F tevékenységre, ami jobban elősegíti a vállalkozásokhoz köthető innovációs teljesítményt. A kutatás-fejlesztés egyik eredménye a szabadalmi bejelentések száma, ebben óriási a különbség az EU átlag és Magyarország között. Egy millió lakosra számítva az EU-ban 48 szabadalmi bejelentés történt 2005-ben, nálunk ez kettő darab volt ugyan ebben az évben (Eurostat, 2009). Az Európai Bizottság 2009-ben is összehasonlította az uniós tagállamok innovációs teljesítményét (6. ábra), ami alapján négy különböző kategóriába sorolta az egyes országokat (BRUXINFO, 2010). Az első csoportban kaptak helyet az úgynevezett innovációs bajnokok, amelyek teljesítménye jóval meghaladja az uniós átlagot. A csúcsligába Svájc, Németország, Nagy-Britannia, Svédország, Finnország és Dánia került. Az elit utáni második csoportba tartoznak az úgynevezett innovációs követők, amelyek teljesítménye ugyan egyértelműen elmarad az élmezőnyétől, de így is az EU27-ek átlaga fölött vannak. Ebbe a kategóriába tartozik Ausztria, Belgium, Ciprus, Észtország, Franciaország, Írország, Luxemburg, Hollandia és Szlovénia. A harmadik kategória a mérsékelt innovátoroké, amelyek teljesítménye elmarad az EU27-ek átlagától. Ezt a csoportot Csehország vezeti, Portugália, Spanyolország, Görögország, Olaszország, Málta, Szlovákia, Magyarország, Lengyelország és Litvánia következik a sorban. Hazánk a rangsor szerint a kiterjedt mutatókat figyelembe vevő uniós innovációs eredménytáblán a 22-ik helyet foglalja el. Fontos változás ugyanakkor az előző évhez képest, hogy akkor egy osztállyal még lejjebb volt. Az utolsó csoport a lemaradóké, Romániát, Bulgáriát, Horvátországot sorolták ebbe a kategóriába.

42


2. Elméleti alapok

6. ábra: Az innováció teljesítménye (2009. összesített innovációs index)

Forrás: BRUXINFO, 2010. március 18.

Az innovációs teljesítmény országok szintjén, különböző dimenzióban is összehasonlítható. A 7. ábra mutatja, hogy 2009-ben Magyarország lemaradása nem minden területen egyforma. Az emberi és pénzügyi erőforrások, vállalati beruházások és az eredményesség tekintetében az összesített indexhez (SII) hasonló teljesítmény jellemezte ezeket a területeket, a vállalati kapcsolatok és az innováció gazdasági hatásainak az eredménye közelített az uniós átlaghoz, a legnagyobb lemaradás az innovátorok számában, tevékenységében mutatkozott. Az okok között szerepel a mérnöki és természettudományos végzettségűek arányának komoly elmaradása az EU átlagától. 7. ábra: Az EU 27 és Magyarország innovációs teljesítménye

SII 100 Emberi erőforrás

Gazdasági hatás 50

Pénzügy és támogatás

0

Innovátorok összetétele

Vállalati beruházások

Eredményesség Vállalati kapcsolatok

EU27 átlag

Magyarország

Forrás: European Innovation Scoreboard 2009 alapján saját szerkesztés

2.11.3. Megoldási javaslatok A nemzetközi összehasonlítás alapján jól látszik, hogy Magyarország a K+F teljesítményben és az innovációs összteljesítményben elmarad az uniós átlagtól, bár néhány területen a felzárkózása megindult. Ebből következik, hogy a magyar vállalkozások, különösen a KKV-k kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének serkentése joggal tekinthető az innováció-politika kiemelt feladatának.

43


2. Elméleti alapok

A magyar vállalatok innovációs aktivitásának számottevő fellendítéséhez egyaránt szükségesek közvetett és közvetlen ösztönzők (Török, 2009, pp. 9-12). A magyar kormányzat korábban többször is próbálkozott a K+F és az innováció vállalati pénzügyi ösztönzőinek erősítésével. Kiderült azonban, hogy a vállalati K+F- és innovációs aktivitás fellendítése egyáltalán nem csak pénzügyi kérdés. Sokkal inkább arról van szó, hogy a több százezernyi magyar vállalkozás túlnyomó része bármiféle innovációs igény és lehetőség nélküli cég, és a jelentősebb piaci szereplők számára is csak másodlagos vagy harmadlagos jelentőségű stratégiai eszköz a K+F és az innováció. A vállalatok érintő közvetett és közvetlen ösztönzők: 1. 2. 3. 4. 5.

A felsőoktatás és az akadémiai intézethálózat kemény kézzel végrehajtott reformja komoly minőségi kritériumok alapján. A konzorciális pályázatok fokozott támogatásával ösztönözni kell a hálózatképződést a nemzeti innovációs rendszerben. A Magyarországon működő multinacionális vállalatok támogatása jelentősebb K+F tevékenység végzése érdekében. A K+F és innovációs profilú közintézmények mentesítése a közbeszerzési kényszer alól. A kutató és fejlesztő helyek szakmai és pénzügyi függetlenségének biztosítása.

Az OECD vállalatokra vonatkozó javaslatai a következők: 1. 2.

3. 4. 5.

Biztosítani kell, hogy az Európai Unió forrásai ne szorítsák ki a nemzeti támogatást. Erős hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a KKV-k más vállalatokkal és közfinanszírozású kutatóhelyekkel dolgozzanak együtt és hozzanak létre innovációkat. A gyakorlatban is biztosítani kell, hogy a K+F-et és innovációt támogató intézkedésekből az innovatív induló vállalkozások ne maradjanak ki. Érdemes megfontolni a szolgáltató szektorban végzett K+F-et és innovációt ösztönző további intézkedések bevezetését. A vállalati szektor és a tudományos szféra kapcsolatait olyan további intézkedésekkel kell megszilárdítani, amelyek az üzleti vállalkozások, köztük különösen a KKV-k abszorpciós képességeit erősítik.

2.12. Nyugat-dunántúli Régió és Zala megye innovációs potenciálja A nemzeti rendszer áttekintése után részletesen bemutatom a Nyugat-dunántúli Régió és Zala megye K+F és innovációs potenciálját, hiszen az általam vizsgált vállalkozások újítási képességét, jellemzőit nagyban befolyásolják a támogató környezet adottságai, lehetőségei. A megközelítési mód a nemzeti innovációs rendszer bemutatása során alkalmazott logikai sor, először a régió és a megye gazdasági jellemzőit, majd a K+F tevékenységet mutatom be, szólok az innovációs szolgáltatók, hídképző szervezetek állapotáról is, végül néhány tanulságot kiemelek a korábbi nyugat-dunántúli kutatásokból.

44


2. Elméleti alapok

A régióról elmondható, hogy Magyarországon a szerencsés fekvésű területek közé tartozik, ahova jelentős tőkebeáramlás történt a rendszerváltást követően, aminek következtében az egyik legiparosodottabb régióvá vált. Az infrastrukturális adottságai megfelelőek (ha a 9-es főút megépül, akkor az adottságai jók lesznek), a foglalkoztatási adatok romlottak, de még mindig a legjobbak közé tartozik, a hazai és külföldi vállalkozások száma átlagos, a szolgáltatási szektor komoly fejlődési lehetőséggel rendelkezik (Rechnitzer - Smahó, 2007, p. 213). A 8. ábrán jól látható, hogy a Nyugat-Dunántúl gazdaságilag a fejlett területek közé tartozik Magyarországon (Barna - Molnár - Juhász, 2005, pp. 542-555). A kimagaslóan jól teljesítő Közép-Magyarország után az ipari termelékenységet leszámítva a legfejlettebb régió, nagyjából az országos átlag jellemzi a jelzett területeken. Az adatokból következik, hogy az innováció gazdasági háttere (magyarországi viszonylatban) megfelelő. 8. ábra: Néhány fontos gazdasági mutató az országos átlag százalékában

Közép-Magyarország 200,00% 150,00% Dél-Alföld

Közép-Dunántúl 100,00% 50,00% 0,00%

Észak-Alföld

Nyugat-Dunántúl

külföldi érdekeltségű vállalkozások száma külföldi tőkeállomány (m Ft) ipari termelékenység (m Ft)

Észak-Magyarország

Dél-Dunántúl

foglalkoztatási ráta egy főre jutó GDP (2007) e Ft

Forrás: KSH alapján saját szerkesztés (2008-as adatok, a GDP 2007-es adat)

A régió gyenge területe a felsőoktatás, K+F és intézményi háttér, amely nagyon komoly veszélyeket rejt magában, ugyanis a verseny ezekre a területekre tolódik át. NyugatDunántúl a gyenge tudásalkalmazó (Lengyel, 2006, pp. 131-147) régiók közé tartozik nemzetközi tipizálás alapján, ahol a közeljövő fejlesztései döntik el, hogy felzárkózik-e az európai középmezőnybe, vagy a kezdeti szerencsés fejlődés után a többi régió (Közép-Magyarországot kivéve) szintjére süllyed. A régió súlya a K+F és felsőoktatási potenciál tekintetében messze elmarad a gazdasági súlya, vagy akár csak a népessége (az ország lakosságának közel 10%-a) által képviselt országos részesedéstől. Mindez annak ellenére igaz, hogy az 1990-es évek közepe óta számos pozitív folyamat elindult ezen a téren, szinte valamennyi mutató tekintetében az átlaghoz képest gyorsabb növekedést produkált a régió. A mutatók többsége még mindig nem éri el a főváros nélkül számított vidéki Magyarország átlagát sem (9. ábra), a tudományos szféra Budapestre és néhány vidéki nagyvárosba (Debrecen, Szeged, Pécs) koncentrálódik (Lados, 2009, p. 85), így a tradicionális nagy egyetemi kampuszokkal rendelkező térségekkel még sokáig nem tudja felvenni a versenyt a régió.

45


2. Elméleti alapok

9. ábra: Néhány fontos K+F mutató az országos átlag százalékában

Közép-Magyarország 100,00% 90,00% 80,00% 70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00%

Dél-Alföld

Közép-Dunántúl

Észak-Alföld

Nyugat-Dunántúl Kutató-fejlesztő helyek száma Kutató-fejlesztő helyek számított létszáma Ebből kutatók számított létszáma


Dél-Dunántúl

felsőoktatási intézmények száma nappali tagozatos hallgatók száma

Forrás: KSH alapján saját szerkesztés (2008-as adatok)

A legtöbb mutató esetében az ötödik, hatodik helyen található Nyugat-Dunántúl, a K+F ráfordítások és költségek esetében sikerült a 3-4. helyre felzárkóznia, a vállalati szféra aktivizálódásának köszönhetően (10. ábra). 10. ábra: További fontos K+F mutatók az országos átlag százalékában


60,00%

Közép-Dunántúl

40,00% 20,00% 0,00% Észak-Alföld

Nyugat-Dunántúl

Összes K+F ráfordítás (m Ft) Összes K+F költség (m Ft) Észak-Magyarország

Dél-Dunántúl

Összes K+F beruházás (m Ft)


Az eddigi megfigyelések folytatása, hogy a K+F tevékenység egyik eredményének nevezhető publikációs tevékenységben is a 4-5-6. helyen található a régió (11. ábra).

46


2. Elméleti alapok

11. ábra: Publikációkra vonatkozó adatok az országos átlag százalékában


60,00%

Közép-Dunántúl

40,00% 20,00% 0,00% Észak-Alföld

Nyugat-Dunántúl magyar nyelvű könyvek magyar nyelvű cikkek


Dél-Dunántúl

idegen nyelvű könyvek idegen nyelvű cikkek


Ha a régió innovációs tevékenységét európai dimenzióban vizsgáljuk, akkor az ország többi régiójához képest a lemaradása nem kritikus. Az EIS 2007-es mérése alapján csak Közép-Magyarország és Közép-Dunántúl eredményei térnek el számottevően NyugatDunántúltól. Persze az uniós átlaghoz (EU: 0,45) képest a régió 0,25-ös teljesítménye óriási lemaradást mutat, és igaz ez abban az esetben is, ha a szomszédos külföldi régiókkal hasonlítjuk össze (Pozsony: 0,66; Stájerország: 0, 58) (Lados, 2009, p. 86). A régióban található innovációs és gazdasági szolgáltatók, hídképző szervezetek közül az ipari parkok viszonylag fejlett, jól kiépített infrastruktúrával rendelkeznek, a számuk 28, átlagosan 1260 fő munkavállaló jut egy parkra, ami közepes nagyságot mutat. A régió adottságainak köszönhetően (négy országgal határos) három nemzeti szintű jelentőséggel bíró logisztikai központ kialakítása folyik Győrben, Sopronban és Nagykanizsán. A kooperációs és regionális egyetemi tudásközpontok kialakítása elkezdődött, a gond a területi koncentráltság, hiszen csak Győr-Moson-Sopron megye büszkélkedhet ezzel a lehetőséggel. Az akadémiai kutatóintézetek szerepe nem meghatározó, különösen a műszaki tudományok területén jelentkezik hiány. Az ipari kutatóhelyek száma szintén alacsony. Két területen emelkedik ki a régió teljesítménye országosan, a regionális innovációs rendszer alapjait meghatározó stratégiát 2001-ben az országban elsőként itt dolgoztak ki, részben ennek az eredménye a 2004-től önálló szervezet formában működő Regionális Innovációs Ügynökség (Pannon Novum). A másik terület a klaszterkezdeményezések, amelyek szintén 2000-től megkezdték a működésüket, ma több mint tíz klaszter működik már a régióban (Lados, 2009, p. 86). Technológiai parkok, technopoliszok, egyetemi hasznosító-irodák leginkább Győrben és Sopronban találhatók, inkubátor házak az egész régióban jellemzőek, azonban az innovációs tevékenységek elősegítésében betöltött szerepük szerény. A kamarai hálózat átlagos fejlettségű, öt megyei kamara található a térségben, hasonlóan fejlett a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány regionális szervezete is. A vállalatok tájékoztatásában, tanácsadásban, hitelek nyújtásában segédkeznek az Alapítvány és a kamarák helyi szervezetei.

47


2. Elméleti alapok

A régióhoz tartozó megyék között a K+F képességek terén óriási különbségek mutathatók ki. A legrosszabb mutatókkal Zala megye rendelkezik, különösen a felsőoktatási intézmények, kutatóhelyek nagysága, súlya alapján. Ráadásul az egyetemekhez kapcsolódó új struktúrák létrejöttének köszönhetően (Győrben és Sopronban létrejövő kooperációs és regionális egyetemi tudásközpontok) a jövőben sem fog ez változni (Lados, 2009, pp. 81-93). A régión belül csak minden tízedik (összesen 3400 fő) hallgató választja a megye felsőoktatási intézményeit, jelentősebb tudományos potenciállal csak a Georgikon Kar rendelkezik. Az intézmények nem önállóak, döntéshozatali szempontból gyakran kiszolgáltatottak az anyaintézményeiknek. 12. ábra: A GDP és a felsőoktatás néhány jellemzője a régióban, megyei bontásban

1 főre jutó GDP 300,00% 200,00%

tudomány kandidátusa

100,00%

hallgatók száma

0,00%

tudomány doktora

Győr-Moson-Sopron

MTA tag

Vas Zala


A GDP tekintetében nincs jelentős különbség a három megye között, enyhe győri fölény figyelhető meg az 12. ábrán ezen a téren. Az oktatókra vonatkozó adatok alapján csak az MTA tagok jelenléte (2 fő) az a terület, ahol Zala is mértékadónak számít, köszönhetően a 213 éves Georgikon Karnak. 1. táblázat: Néhány fontos K+F mutató a régióban, megyei bontásban

GyMS Vas Zala

kutatóhelyek száma 136 37 28

K+F foglal. (%) 3,7 1,2 0,6

Régiós átlag

67,00

1,83

GyMS Vas Zala

Összes K+F K+F ráford. költség (m Ft) (m Ft) 6 321 7 144 6 332 6 670 884 1 004

4512,33

K+F beruház. (m Ft) 822 337 120

4939,33

426,33

202,99% 202,19% 140,08% 144,64% 55,22% 65,57% 140,33% 135,04% 41,92% 32,79% 19,59% 20,33% Forrás: KSH alapján saját szerkesztés (2008-as adatok)

192,81% 79,05% 28,15%

48


2. Elméleti alapok

A kutatás-fejlesztés területén nagyon markáns a különbség a megyék között (1. táblázat), különösen szembetűnő a költségek, ráfordítások, beruházások területén. Zala megye részesedése elenyésző, csak a Georgikon van jelen ezen a téren, de ez a Kar (kb. 1500 hallgatóval) nyilván nem képes hasonló teljesítményre, mint a 10000 fő feletti győri és soproni egyetem. A publikációk területén jobb a helyzet (2. táblázat), az idegen nyelvű cikkek száma meghaladja a Vas megyei adatokat, ami azért dicséretes, mert az említett megye hallgatói és oktatói létszáma háromszorosa a zalai kapacitásnak. 2. táblázat: Publikációkra vonatkozó adatok a régióban, megyei bontásban

GyMS Vas Zala Átlag GyMS Vas Zala

magyar nyelvű könyvek idegen nyelvű könyvek idegen nyelvű cikkek 234 52 285 80 15 60 39 5 95 117,67

24

198,86% 216,67% 67,99% 62,50% 33,14% 20,83% Forrás: KSH alapján saját szerkesztés (2008-as adatok)

146,67 194,31% 40,91% 64,77%

Zalában az innovációs és gazdasági szolgáltatók közül a kamarák, a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a fejlesztési és innovációs ügynökség megyei szervezetei a meghatározóak. Kutatási centrum a Georgikon Karon jött létre, illetve az első spin-off cég is ehhez az intézményhez kötődik. Zalai szervezésű innovációs szolgáltató a klaszterekhez köthető, ezek közül háromnak (a Bútoripari, a Mechatronikai és a Megújuló Energia Klaszter) a megyében van a központja, illetve az inkubációs házak és ipari parkok is helyi jelentőségűek. Innováció a Nyugat-Dunántúlon felmérés tanulságai A három éven át tartó kutatás célja az volt, hogy különböző dimenziók mentén bemutassa a régióban működő vállalkozások innovációs tevékenységét. A felmérés megalapozásaként a régió innovációs környezetének feltárását végezték el először, bemutatták a már meglévő kezdeményezéseket. A vizsgálatokkal (évente megismételték a felmérést) az innovatív vállalatok arányának megállapítására törekedtek, arra is kíváncsiak voltak, hogy milyen hatással vannak a cégek működésére az innovációs tevékenységek, milyen szervezetek, partnerek segítik őket, milyenek a tipikus újítok. Nem volt cél, hogy minden gazdasági ág szerepeljen a felmérésekben, elsősorban a feldolgozóiparban tevékenykedő vállalatok innovációs teljesítményét vizsgálták, átlagosan 300 vállalkozás nyilatkozott. A zalai cégek részesedése 25-30% körül volt. A régió vállalatainak 50%-ról állapították meg, hogy innovatív (ha a négy fő innováció típus bármelyike előfordult), az újítók fele végzett saját K+F tevékenységet, a ráfordítás 2-3% között mozgott átlagban az árbevétel arányában. Az adaptálók és fejlesztők aránya megegyezett, az együttműködés nem volt jellemző még az innovatívak között sem. A tőkehiányt, az innováció magas költségeit és a bizonytalan keresletet említették fő problémának. Az újítást segítő szervezetek tekintetében jelentős hiányosságok és aránytalanságok voltak megfigyelhetők a régióban. A javaslatok között szerepelt, hogy a meglévő infrastruktúrák, intézmények és szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat ki kell szélesíteni. A szakképzés, a K+F és a közlekedés fejlesztése, a hálózatosodás elősegítése és a határokon átnyúló

49


2. Elméleti alapok

együttműködések erősítése szintén a fejlesztési irányok között szerepelt (Innováció a Nyugat-Dunántúlon 2006, 2007, 2008).

2.13. A régió és Zala megye innovációs potenciáljának összefoglalása A fentieket összefoglalva megállapítható, hogy Nyugat-Dunántúl versenyképességének javítása során egyre nagyobb hangsúlyt kell kapnia a felsőoktatásnak, a K+F-nek és az innovációnak, hiszen az ehhez kapcsolódó mutatók alapján közepes-rossz pozícióban lévő terület Magyarországon. Nincs jelentős méretű tudományegyetem a régióban, a hallgatói, oktatói és kutatói létszámok elmaradnak a lakosság számarányától, a K+F különböző területein is országos átlag alatti a teljesítménye. Az innovációhoz köthető jelentősebb szolgáltatások leginkább Győrhöz és Sopronhoz köthetők. Így nem csak a főváros-vidék lemaradás jellemző a régióban (Szívós - Kovács, 2010 pp. 81-94), hanem egy észak-déli aránytalanság is megfigyelhető (Molnár, 2001). A megyei összehasonlítások alapján az aránytalanságok a felsőoktatás és a K+F területén még inkább jellemzőek. Zala helyzete a legrosszabb, nincs önálló felsőoktatási intézménye, ezzel szemben öt különböző kis képzőhely jelenti a választási lehetőséget a továbbtanulók számára. Ez jelentősen befolyásolja a K+F teljesítményét is. A gazdasági és innovációs szolgáltatók közül csak a klaszterek szerepe, ereje érdemel említést Zalában. Zala megye K+F területén meglévő periférikus helyzete és a korábbi innovációs felmérések eredményei megerősítették bennem egy lokális kutatás szükségességét. Átlagosan 90 zalai feldolgozóipari vállalkozás vett részt a korábbi nyugat-dunántúli vizsgálatokban, amit feltétlenül érdemesnek tartottam kibővíteni. Egyre nagyobb az igény az innovatív gondolkodás széles körben történő terjesztésére és terjedésére, ezért úgy gondoltam, hogy az innovációs kutatást minden gazdasági területre ki kell terjeszteni, nem csak az ipari vállalatok egy szűk csoportjára. Amikor a Zala megyei KKV-k innovációs tevékenységének kutatását elhatároztam, a fenti szempontokat nagy hangsúllyal vettem figyelembe, bízva abban, hogy ezzel a megközelítéssel egy bővebb, teljesebb kép rajzolódik ki Zala megye innovációs helyzetéről.

50


3. A kutatási modell, módszertan

3. A kutatási modell, módszertan 3.1. Hipotézisek A hipotézis olyan, elméletből levezetett, pontosan meghatározott és ellenőrizhető feltételezés, amely valamilyen dolog természetére, folyamatira, összefüggéseire vonatkozik (Babbie, 2003 p. 60). H1: A vállalatok belső innovációs adottságai a K+F jellemzők, az innovációs jellemzők és az általános szervezeti jellemzők segítségével írhatók le, a jellemzők között kimutatható kapcsolat. A kutatás célja, hogy a vállalati szervezeti tulajdonságok innovációban meghatározó néhány eleme, továbbá a K+F és innovációs jellemzők közötti kapcsolatokat vizsgálja. A változók elemzése a cégek belső innovációs logikájával, összefüggés-rendszerével foglalkozik. Ennél a megközelítésnél a külső jellemzők, a támogató környezet, egyáltalán a környezet bármely paramétere nem kap közvetlen szerepet. H2: Az innovációs teljesítményt meghatározó változók segítségével a vállalkozások klasztercsoportokra bonthatók, a létrejött csoportok eltérnek egymástól az újítási képességek, jellemzők alapján. A második hipotézis abból indul ki, hogy a klaszterelemzés eredményeképpen vállalati csoportok jönnek létre. Azt feltételezem, hogy ezek a csoportok különböznek egymástól, ezért a klasztercsoportosítás alapján vizsgálom és értékelem a cégeket. H3: Az innovációs és K+F szolgáltatók területi elhelyezkedése és az adott kistérségben tevékenykedő KKV-k innovációs teljesítménye között összefüggés mutatható ki, a szolgáltatásokban aktívabb térségek vállalkozói eredményesebbek az újítás területén. A harmadik hipotézis a szolgáltatók területi jellemzői és a cégek innovációs teljesítménye (termék, folyamat, szervezési-szervezeti és marketing innováció) közötti összefüggést vizsgálja. Úgy gondolom, hogy azok a térségek, ahol a szolgáltatók nagyobb számban és minőségben jelen vannak, az innováció eredményei jobban látszanak a vállalkozások tekintetében is. H4: Zala megye vállalkozásai által igényelt innovációs kereslet és a kínálati oldal szereplői által nyújtott szolgáltatások nem harmonizálnak. A negyedik hipotézis alapja, hogy a kínálati oldal szereplőinek szolgáltatásait és a KKV-k innovációs igényeit felmértem, ezeknek az eredményeknek az összehasonlítását elvégzem, azt feltételezem, hogy a kereslet és kínálat nem harmonizál ezen a téren. Ha a keresleti oldalon megfogalmazott igények legalább kétharmada a kínálati oldalon hasonló súllyal jelentkezik, akkor harmonikusnak tekintem a cégek és a szolgáltatók együttműködését.

51



3.2. A kutatási modell A kutatás modell középpontjában a Zala megyei KKV-k innovációs teljesítménye áll. 13. ábra: A kutatási modell

A kutatás központi eleme (13. ábra) a zalai vállalatok innovációs teljesítménye, amely az újítási rendszer változóinak (lsd. a korábbi nemzetközi – CIS, és magyar - Innováció a Nyugat-Dunántúlon 2006, 2007, 2008 méréseket) a segítségével meghatározható. Ezek alapján azt feltételeztem, hogy a KKV-k egymástól markánsan elkülönülő klaszterekre, csoportokra (lemaradók, követők, innovátorok) bonthatók. Megítélésem szerint a vállalatok innovációs teljesítményére a belső adottságok (általános szervezeti, K+F és az innovációs jellemzők) kapcsolati rendszere is hatással van, nyíllal jelöltem a modellben ezt a kapcsolatot. Az innovációs szolgáltatók területi jellemzői (külső innovációs hatások - kínálat) és a cégek innovációs teljesítménye között is összefüggést feltételezek, ezt is nyíllal jeleztem. A vizsgálatok során a KKV-k innovációs igényeinek a felmérése is megtörtént, megítélésem szerint a cégek által megfogalmazott kereslet és a meglévő kínálat nem harmonizál, amit szaggatott vonallal jelöltem a modellben.

3.3. A kutatás módszertana A napjainkban végzett kutatások általában egy társadalmi- vagy gazdálkodástudományi jelenség feltárására, leírására és magyarázatára szolgálnak. Akkor beszélünk feltáró kutatásról, ha az adott kérdésről nincs kellő mennyiségű előzetes ismeretünk, s ezt a hiányosságot kívánjuk pótolni. A leíró kutatás célja a vizsgálat tárgyának részletes elemzése, megfigyelése. A magyarázó kutatás esetében pedig az adott jelenséggel kapcsolatos összefüggéseket kívánjuk feltárni (Héra - Ligeti, 2005). Jelen kutatás a részben leíró jellegű, hiszen feltárja a Zala megyei kis- és középvállalkozások működését, innovációs képességeit és az erről alkotott véleményüket, ám az eredmények vizsgálata magyarázó elemeket is tartalmaz, mert az újítási képesség és

52



belső adottságok közötti összefüggéseket, illetve a külső hatások és az innovációs képesség közötti összefüggéseket is kutatja. A kutatás során vizsgált folyamatok, törvényszerűségek feltárását, a hipotézisek bizonyítását a kutatási módszerek használata teszi lehetővé (Majoros, 2004). E tudományos módszerek nem csak elméleti, de gyakorlati értelmezhetőséget is jelentenek. A gyakorlati eljárás során a cél elsődlegesen valamely gyakorlati tevékenység végrehajtása, míg az elméleti (logikai) eljárás során a lényeges információk begyűjtése és feldolgozása, a tudományos eredmények közlése a fő feladat. Az eredmények széles körű hasznosításának érdekében e kutatás egyesíti a kvalitatív és kvantitatív kutatási módszereket (Ramsey, 1999). Ezen módszerek párhuzamos kezelésére és az egyes módszereken belüli többféle eljárás alkalmazására teremt lehetőséget az úgynevezett trianguláció (Balaton - Dobák, 1991). Ez biztosítja a kutatás elméleti és gyakorlati hátterének komplementaritását (egymást kiegészítő elemek feltárása), fokozatosságát (a módszerek alátámaszthatják, erősíthetik egymást) és kiterjedtségét (új elképzelések és kutatási irányzékok merülhetnek fel), s így átfogóbb képet nyerhetünk a vizsgált problémával kapcsolatban (Creswell, 1994). Míg a kvantitatív kutatási eszközök elsősorban magára a mérésre, a mennyiségekre és a számszerűsítésére fókuszálnak, addig a kvalitatív kutatási módszerek inkább a minőségre, a vizsgált jelenségek milyenségére (Héra - Ligeti, 2005). 3.3.1. Kvantitatív módszerek Kutatási munkám középpontjában kérdőíves vizsgálat áll, amelynek az a sajátossága, hogy a minta nagyságából és a mintavétel módszeréből adódóan alkalmas az eredmények statisztikai módszerekkel való mérésére. A kvantitatív felmérés során kérdőíves adatgyűjtést végeztem 2008 októbere és 2009 februárja között Zala megye kis- és középvállalkozásainak (KKV) körében. A kérdőív összeállításakor felhasználtam a korábbi régiós kutatások tapasztalatait is (Innováció a Nyugat-Dunántúlon, 2006, 2007, 2008). A kérdőív a 2005-től 2007-ig tartó hároméves időszak adatait vizsgálja, és három fő részre osztható. Először a vállalkozásokra vonatkozó általános információk kerülnek elő, aztán a K+F és az innovációs tevékenység részletes felmérése történik, végül az innováció megvalósulásának feltételei, Zala megyei jellemzői, illetve a szolgáltatásokra vonatkozó kérdések következnek. A minta részletes elemzése előtt szükségesnek tartottam szétválasztani a cégeket az innovációs aktivitásuk alapján. Módszerként a klaszteranalízist választottam. A klaszterelemzés tulajdonképpen egy dimenziócsökkentő eljárás, ahol a megfigyelési egységekhez rendelt változók jelentik azokat az eredeti dimenziókat, melyek mentén a megfigyeléseket csoportosítani fogjuk (Székelyi - Barna, 2005, p. 109). Először meghatároztam a vizsgálatba bevonható változókat, majd a lehetséges eljárások közül a K-MEANS, nem hierarchikus klaszter megközelítést választottam. Nagy elemszámú mintákon ez a klaszterezés az egyik járható út, ráadásul az induló feltételezésem három klasztercsoport volt, ami szintén indokolja a K-MEANS módszert.

53



A további ökonometriai vizsgálatok során kereszttábla-elemzést végeztem. A kereszttábla olyan statisztikai technika, amely két vagy több változót ír le egyidejűleg egy olyan táblával, ami megmutatja két vagy több korlátozott számú kategorizált vagy értéket felvevő változó együttes eloszlását (Malhotra, 2001 - idézi Sajtos - Mitev, 2007, p. 138). A kereszttábla vizsgálatokkal a vállalatok belső innovációs összefüggéseinek megértésére, a tevékenységek közötti kapcsolatok kimutatására, illetve a kapcsolatok erősségének a meghatározására törekedtem. A kereszttábla vizsgálatok mellett Pearson-féle korrelációszámítást is végeztem olyan változók esetén, amelyek arányskálán mérhető jelenségek. Ennél a lineáris korrelációszámításnál megjelenő együttható abszolút értéke a kapcsolat szorosságát, előjele a kapcsolat irányát mutatja (Sajtos - Mitev, 2007, p. 205). Az elemzés során a leíró statisztika eszközeit alkalmaztam a kutatási minta jellemzőinek a vizsgálatára, és az eredményeket grafikus eszközökkel mutattam be. 3.3.2. Kvalitatív kutatás A kutatás során a kvantitatív adatgyűjtés és elemzés mellett kvalitatív módszerként irányított interjúkat is alkalmaztam. Az irányított interjúk segítségével összetett, átfogó méréseket végezhetünk, így a vizsgálat tárgyának olyan mélységei válnak elérhetővé és megérthetővé, amelyek a kérdőíves felmérések során elérhetetlenek maradnak. Az interjúk során követtem Kvale (1996) és Rubin - Rubin (1995) útmutatásait, az interjúterv segített a kérdezés lebonyolításában, azonban nem tekintettem kőbe vésettnek a kérdések sorrendiségét. A teljesebb kép érdekében 14 interjút készítettem Zala megye innovációs szolgáltatói körében 2009. március-május hónapokban. A kérdések összeállítása után egy próbainterjút is elvégeztem, a segítőm a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója volt. Nagyon hasznosnak értékelem ezt a próbainterjút, ugyanis ennek eredményeképpen a korábban tervezett szolgáltatásokra vonatkozó kérdéskört kibővítettem, a 21 választási lehetőség helyett 44 szolgáltatásból választhattak az interjúalanyok. A bővítés szakmai indoka az, hogy a tágabb értelemben megfogalmazott szolgáltatók nagyobb része az innovációs támogatás mellett a teljesítmény fokozása, a versenyképesség javítása érdekében a vállalkozások működését javító szolgáltatásokkal (tanácsadás, pályázati tevékenység, üzemeltetéshez kapcsolódó igények) is segítik a KKV-kat. Az interjú során hét témakörre koncentráltam. Kíváncsi voltam az adott szervezet eddigi történetére, a működésére, pénzügyi hátterére. Utána a KKV-val meglévő kapcsolat minőségére, gyakoriságára, a kapcsolat létrejöttének motivációira kérdeztem rá. Az után az innovációra vonatkozó definíciókat fogalmaztam meg és kértem az interjúalanyokat, hogy válasszanak ezek közül. Az innovációs tevékenység minőségét szerettem volna megtudni azzal a kérdéssel, hogy az adott szervezet milyen módon segíti Zala megye vállalkozásainak, intézményeinek innovációs (termék, folyamat, szervezési-szervezeti, marketing) tevékenységét. Az ötödik kérdéskör a nyújtott szolgáltatásokra vonatkozott, itt arra is kíváncsi voltam, hogy a meglévők mellett terveznek-e új szolgáltatásokat bevezetni a jövőben. Ez után arra kértem a válaszadókat, hogy az innováció megvalósításának Zala megyei feltételeit értékeljék. Végül az adott cég innovációs tevékenységeinek akadályozó tényezőire kérdeztem rá.

54



A beszélgetésekre az interjúalanyok munkahelyén került sor. Mivel az irányított interjú során az interjúalany szabadabban, kötetlenebbül fejtheti ki véleményét, kiemelheti az általa fontosnak vélt területeket, így bővebb, és átfogóbb képet kaphattam Zala megye vállalatainak és szolgáltatóinak innovációs helyzetéről.

55


4. A kvantitatív kutatás

4. A kvantitatív kutatás 4.1. A kvantitatív kutatás előkészítése, a minta általános jellemzői A 2008. január 1-jei állapot alapján a KSH hivatalos adatbázisából került leválogatásra 2409 olyan KKV, amely Zala megyében működik és a foglalkoztatottak létszáma eléri vagy meghaladja az 5 főt (elfogadva a korábbi hazai KSH-s és régiós kutatások észrevételét, miszerint a mikro-vállalkozásoknak - 5 fő alatti foglalkoztatás esetén innovációs hajlandósága rendkívül szerény). Postai úton került a vállalkozásokhoz a kérdőív, a cégek közül 70 önbesorolás alapján válaszolt, amelyet elemezve megállapítottam, hogy szükséges kérdezőbiztosok alkalmazása, ugyanis gyakran hiányosak voltak a kitöltött kérdőívek. Felvettem a kapcsolatot a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal, illetve a Zala Megyei Kereskedelmi és Ipari Kamarával, a kérdőívet a munkatársakkal egyeztettem, minden lényeges kérdésre kitértünk, majd megkezdődött az újabb adatgyűjtés, most már kérdezőbiztosok segítségével. Szúrópróbás ellenőrzést nem tartottam szükségesnek, ugyanis a kérdezőbiztosok mindegyike az adott kistérségért felelős szakember volt, akik megfelelő kapcsolattal rendelkeznek a vállalkozói körökben és több alkalommal vettek részt adatgyűjtésben a korábbi időszakban. Összesen 303 elemszámú minta gyűlt össze, melyből 213 kérdőív volt teljes körűen értékelhető. Ez közel kilenc százalékos válaszadási hajlandóságot jelent. Nem fókuszáltam kiemelten egyetlen tevékenységi területre sem, hiszen az innováció legújabb értelmezésében (Oslo Kézikönyv, 3. változat) a szervezeti és marketing innovációk szerepe és súlya megegyezik a hagyományos termék és folyamat innovációval, az újítás képessége nem szűkül le a termék innovációban sikeres feldolgozóipari vállalkozásokra. Tulajdonképpen minden tevékenységi területen előkerülnek, előkerülhetnek ezek a képességek. A negyedik és ötödik fejezet táblázatait és ábráit a kvantitatív és kvalitatív vizsgálatok eredményei alapján készítettem, ezért forrás megjelölést nem használok. 4.1.1. A kutatási minta általános jellemzői Zala megye innovációs kapacitásának vállalkozások oldaláról történő részletes elemzése előtt érdemes a felmérésben szereplő cégek általános jellemzőit bemutatni, hiszen ezen keresztül a megye gazdaságának is néhány vonása körvonalazódik. A vállalkozások székhelyének települési jellege megyei jogú városi koncentráltságot mutat (2. számú melléklet), a vállalkozások fele itt tevékenykedik. Az egyéb városok aránya 22,5%, a községekben a cégek 26,8%-a működik. A három középváros (Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Keszthely) meghatározó a megyében, a kérdőívezés sikere javarészt az itt található cégek válaszadási hajlandóságán múlott.

56



14. ábra: A válaszadók tevékenységi területenkénti bemutatása Teljes minta 25 20

%

15 10 5

E gy éb s z olgáltatás

S z órak oz tatás , s z abadidő

E gés z s égügy , s z oc iális ellátás

O k tatás

K öz igaz gatás és v édelem

A dm inis z tratív és s z olgáltatás

S z ak m ai, tudom ány os , m űs z ak i tev ék eny s ég

Ingatlan

P énz ügy , biz tos ítás

Inform ác ió, k om m unik ác ió

S z állás hely s z olgáltatás , v endéglátás

S z állítás , rak tároz ás

K eres k edelem

É pítőipar

V íz ellátás , hulladék gaz dálk odás

V illam os energia-,gáz -,gőz ,v íz ellátás

F eldolgoz óipar

B ány ás z at, k őfejtés

m ez őgaz das ág,v adgaz dálk odás , erdőgaz dálk odás

0

A minta tevékenységi területenkénti bemutatása (14. ábra) alapján kijelenthető, hogy a vállalkozások esetében a feldolgozóipar és a kereskedelem a meghatározó, ezeken kívül a 10%-os arányt egyik tevékenység sem éri el. Az 5-10% közötti sávban a villamosenergia- és az építőipar cégei találhatók, illetve Zala kiváló termálvíz adottságainak a következménye, hogy a szálláshely szolgáltatás részesedése is 6,1%. Az innováció szempontjából meghatározó szakmai, tudományos és műszaki tevékenység részesedése 3,8%, ami azt jelenti, hogy a válaszadók közül nyolc cég ezen a területen dolgozik. A vállalkozások gazdasági formáját vizsgálva meghatározó a Kft - 62% -, az egyéni vállalkozók aránya 17% (3. számú melléklet), részvénytársasági formában a cégek 6% tevékenykedik, hagyományosan ez a gazdasági forma jellemzi a nagyvállalatokat. A cégek 54%-át 1995 előtt alapították, a vállalkozások 23%-a 2001 után jött létre. Az adatokból kiolvasható, hogy a kérdőívet kitöltők nagyobb hányada komoly piaci, szervezeti tapasztalatokkal rendelkezik. A foglalkoztatottak 2007. évi átlagos statisztikai állománya az összes cég esetében 41 fő, ez alapján kis-középvállalkozások jellemzik a mintát (4. számú melléklet). Azonban ha a mediánt vettem alapul, akkor ez 10 fő, ami azt bizonyítja, hogy a nagy foglalkoztatók (a legnagyobb 1068 fővel rendelkezik) húzták fel az átlagot. Ezt igazolja a létszám kategóriák szerinti bontás is, ami alapján a cégek 85%-a 50 fő alatti vállalkozás. A vállalkozások 2007. évi árbevétele alapján az átlag közel 500 millió forint (3. táblázat), ez ismét a kis-középvállalkozásokat leíró adat. A medián itt is segített a pontosabb kép kialakításában, a 77 millió forint a kisvállalkozásokat jellemzi Magyarországon. A teljes minta közel fele 50 millió forint alatti árbevétellel rendelkezik, és csak a cégek 11%-a tartozik a nagyvállalatok közé, ez a két adat megmagyarázta az átlagnál megfigyelt nagy szórást.

57



3. táblázat: A vállalkozások árbevétele A vállalkozások árbevétele

Teljes minta millió Ft.

Átlag Medián Maximum

(%)

498,581 77,121 9912,981

50 millió alatt

45,07

51-100 millió

8,45

101-250 millió

16,91

251-500 millió

10,79

501-1000 millió

7,51

1000 millió felett

11,27

Az összes vállalkozás közül mindössze 10 % része cégcsoportnak (5. számú melléklet), ami szerény szám, a székhely esetén kiemelkedik Magyarország szerepe (14 vállalat), Ausztria (3 cég) jóval kisebb jelentőséggel bír. Azért fontos ismerni ezt az adatot, mert a tudás és technológia transzfer jobban jelen van a cégcsoportok esetében, ami feltételezhetően az innovációs hajlandóságra is komoly hatással van.

4.2. A kvantitatív kutatás főbb kérdései, a minta szétválasztása és a változók vizsgálata A kutatás célja a megyei KKV-k innovációs tevékenységének részletes bemutatása, az innovatív vállalkozások meghatározása, az újítás folyamatának a bemutatása. Olyan lényeges kérdésekre kerestem a választ, hogy: 1. 2. 3.

Melyik a megfelelő módszer a vállalkozások szétválasztásához? Kimutatható-e összefüggés a vállalkozások belső innovációs adottságát meghatározó területek között? Mi jellemzi a klaszterelemzés alapján létrejött vállalati csoportokat? Milyen típusú innovációt folytatnak a cégcsoportok? Milyen hatása van az innovációnak a csoportok működésére? Milyen akadályozó tényezőket tudnak a vállalkozások megnevezni? Milyen igényeket fogalmaznak meg ezen a területen? Mit gondolnak a vállalkozások Zala megyéről, mint támogató környezetről, a megye adottságai jelenlegi állapotukban mennyire segítik elő az újításokat? Milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe, vagy vettek igénybe a zalai vállalkozások az elmúlt időszakban?

A kérdések megválaszolásával részben az innovációs kérdőív témaköreinek a feldolgozására törekedtem, illetve lehetséges fejlesztési irányok meghatározása is érdekelt.

58



4.2.1. A minta szétválasztása A minta részletes elemzése előtt szükségesnek tartottam szétválasztani a cégeket az innovációs aktivitásuk alapján. A korábbi kutatások (Innováció a Nyugat-Dunántúlon, 2006, 2007, 2008) alapján feltételeztem, hogy a különböző szervezeti paraméterek alapján több vállalatcsoport is létrehozható. A célom, hogy minél több változót bevonjak a cégcsoportok létrehozása során. A kutatási kérdéseim ezzel kapcsolatban, hogy: -

Milyen változók alapján lehet a vállalatokat szétválasztani? Miért a klaszteranalízis az alkalmas módszer? Mekkora létszámú csoportokat különböztethetek meg kutatás-fejlesztési, innovációs és általános mutatók alapján?

Első lépésként az adatbázisból kigyűjtöttem azon vállalkozásokat, amelyek a négy innovációs típus (termék, folyamat, szervezeti és marketing innováció) közül bármelyikre igennel válaszoltak (összesen 13 tevékenység, 15. ábra), ez alapján 133 cégről állítható, hogy egy megengedőbb megközelítéssel innovációra hajlamos. 15. ábra: A vállalkozások innovációs tevékenysége

Második csoportosító elvként azokat a cégeket emeltem ki, akik az éves árbevételükből költöttek a kutatás-fejlesztési tevékenységre. A szigorúbb megközelítéssel 62 vállalkozás bizonyult innovatívnak a többiekhez képest és ezen csoport tagjai közül egy kivételével mindannyian szerepeltek az előző csoportosításban is. Harmadik lépésként kibővítettem a bevont változók számát. A lehető legtöbb K+F és innovációs változót, illetve az innovációs tevékenységet befolyásoló paramétert használtam (a korábbi CIS és nyugat-dunántúli vizsgálatok alapján), összesen 21-et. A

59



kutatás-fejlesztési elkötelezettséget mérő indikátorokat vettem először számba, ezek a K+F ráfordítás az árbevételből, a K+F-ben dolgozók aránya, a diplomás munkavállalók aránya, minőségbiztosítással rendelkezik-e a cég, született-e a vizsgált három évben találmány, szabadalom, vagy publikáció. A termék, folyamat, szervezési-szervezeti és a marketing innováció tevékenységei közül bármelyik előfordulása is fontos vizsgálati szempont. Végül az általános szervezeti mutatókat is használtam, ezek a nettó árbevétel, foglalkoztatottak száma és mekkora a külföldi tulajdon részaránya. A K+F tevékenységek bevonását azért tartottam szükségesnek, mert ez az innováció inputja, a publikáció, szabadalom, találmány a K+F és az újítás eredménye. Az általános szervezeti jellemzők esetén abból indultam ki, hogy a vállalatok mérete, árbevétele, külföldi tulajdoni hányada befolyásolhatja az innovációs és K+F hajlandóságot. 4. táblázat: A klasztereljárás során bevont standardizált változók

Klaszter Változók

1

2

-0,10849

-0,39549

8,21434

Alkalmazottak K+F területén

9,26795

-0,20048

0,11513

Felsőfokú végzettek aránya

0,15358

0,05686

-0,66853

Minőségbiztosítással rendelkezők

1,23633

1,23633

-0,80505

Publikáció

3,18788

-0,31222

3,18788

Külföldi tulajdon aránya

-0,30853

-0,30853

-0,30853

Árbevétel

-0,05298

7,14063

-0,37058

Alkalmazottak száma

-0,10507

9,69182

-0,30327

Új áru

-0,50905

-0,50905

-0,50905

Új szolgáltatás

-0,55255

-0,55255

-0,55255

Új módszer

1,92764

-0,51633

-0,51633

Új logisztika

2,51297

-0,39607

2,51297

Új tevékenység

1,92764

-0,51633

1,92764

Új menedzser módszer

1,98367

-0,50175

-0,50175

Új döntési módszer

2,07478

-0,47972

-0,47972

Kapcsolattartás

-0,57419

-0,57419

1,73341

Terméktervezés

-0,30311

-0,30311

-0,30311

Csomagolás

-0,29382

-0,29382

3,38752

Reklámozás

-0,67583

-0,67583

1,47271

Árképzés

2,14094

-0,46489

2,14094

Piacra jutás

2,33001

-0,42717

-0,42717

Árbevételből K+F-re

2

60



A paraméterek kiválasztása után korreláció-vizsgálat segítségével a változók függetlenségét bizonyítottam, illetve az eltérő skálákat standardizáltam (4. táblázat). A lehetséges analitikus módszerek közül a K-MEANS, nem hierarchikus klaszteranalízist választottam, ugyanis a minta nagysága, illetve a változók jelentős száma alapján ezzel az eljárással képezhetők különböző tulajdonságú, releváns vállalati csoportok. A klaszterek számát előre meghatároztam (három), azonban öt és négy klaszterrel is lefutattam a K-MEANS elemzést (5. táblázat). 5. táblázat: Az öt, négy és három klaszterrel elvégzett K-MEANS elemzés

Klaszter

Valid Missing

1 2 3 4 5

14,000 161,000 2,000 7,000 29,000 213,000 0,000

1 2,000 2 9,000 3 161,000 4 41,000 Valid 213,000 Missing 0,000

1 45,000 2 10,000 3 158,000 Valid 213,000 Missing 0,000

A kevés elemszámú klaszternek csak nagyon indokolt esetben van értelme, egy-két elemű csoport nem értelmezhető és elemezhető, így az eredeti három, klaszterenként minimum 10 elemmel rendelkező csoportosítást vettem az elemzésekhez alapul. A klaszterezés során csak olyan cégek maradhattak a mintában, amelyeknek mind a 21 változónál volt adata. Ha csak egy is hiányzott, ki kellett zárnom az adott vállalkozást. A nem hierarchikus klaszterelemzés megbízhatóságát érdemes ellenőrizni, ugyanis előfordulhat, hogy a megoldás az eseteknek az adatbázisban elfoglalt helyétől is függhet, ezért lefutattam az elemzést az esetek különböző sorrendjével, mindannyiszor a 45-10-158-as szétválasztást kaptam, így véglegesnek tekintettem a három klasztert. A létrejött klaszterekhez tartozó vállalkozások elemzése során (részletesen bemutatom a következő részfejezetben) megállapítottam, hogy az 1-es és a 2-es klaszterhez (45+10) tartozó vállalkozások mindegyike szerepelt a korábbi innovációs bontások során létrejött csoportok valamelyikében, számszerűsítve 31 vállalkozás a szigorúbb innovációs csoportnak is tagja, a megengedőbb innovációra hajlamos csoport tagjai között mind az 55 cég előfordult. Ha a két kisebb klaszter vállalatait összeadom, akkor egy 55 cégből álló innovatív csoport keletkezett, ez a teljes minta 26%-a. 4.2.2. A változók vizsgálata A kutatás során kérdésként merült fel bennem, hogy kimutatható-e kapcsolat a vállalkozások belső innovációs adottságait meghatározó általános szervezeti jellemzők, K+F aktivitás és az innovációs tevékenységek, jellemzők között. Ha kimutatható, akkor milyen erősségű kapcsolat jellemzi ezeket a területeket. A klaszteranalízis során kiválasztott 21 változó volt a kiindulási alap. Független változóként kezeltem a K+F indikátorokat, illetve az általános jellemzők három markáns mutatóját (az árbevétel, alkalmazottak száma és a külföldi tulajdon hányada), a függő változók csoportját az

61



innovációs tevékenységek (termék, folyamat, szervezeti és marketing innováció) jelentették. Az elemzéssel arra kerestem a választ, hogy: -

A KKV-k esetében hogyan viszonyul egymáshoz a vállalati K+F és az innováció? Hogyan hatnak a vállalatok markáns jellemzői az innovációs jellemzőkre? Milyen a viszonya a K+F jellemzőknek és az általános jellemzőknek?

Módszerként a kereszttábla elemzést választottam, ugyanis a korreláció és regresszió analízishez szükséges metrikus skálák csak a független változók többségénél voltak jellemzőek, a függő változók a nem metrikus csoportba sorolhatóak. Hangsúlyozom, hogy a változók vizsgálata a vállalkozások belső innovációs logikájával, adottságaival foglalkozik. Ennél a megközelítésnél nem kapnak közvetlenül szerepet a külső kapcsolatok, a támogató környezet, egyáltalán a környezet bármely paramétere. A vállalati szervezeti tulajdonságok innovációban meghatározó néhány eleme, továbbá a K+F és innovációs jellemzők összefüggése a vizsgálat tárgya. A kutatás előtt megfogalmaztam egy hipotézist, amely alapján azt feltételeztem: H1: A vállalatok belső innovációs adottságai a K+F jellemzők, az innovációs jellemzők és az általános szervezeti jellemzők segítségével írhatók le, a jellemzők között kimutatható kapcsolat. Az a feltevésem, hogy a K+F jellemzők és az általános jellemzők befolyásolják az innovációs tevékenységeket, így ezeket tekintettem független változónak. Az innovációs tevékenységek a függő változók, ezeknek a viszonyát a független változók mindegyikével egyesével megvizsgáltam. Az így kapott eredményeket rendszereztem, csak azok maradtak bent az elemzésben, amelyek esetében a tapasztalt szignifikanciaszint a megengedett határértéket (5% - 213 elemszámnál) nem lépte túl. A következőkben bemutatom a három terület összehasonlításának eredményeit. 4.2.2.1. A K+F jellemzők és az innovációs tevékenységek, jellemzők közötti összefüggés A kutatás-fejlesztési jellemzők és az innovációs jellemzők közül először az árbevételből a K+F-re fordított hányad és az innovációs eredmények közötti összefüggést vizsgáltam (6. táblázat), hiszen ez az egyik „legerősebb” kutatás-fejlesztési mutatószám. A 213 vállalkozást négy csoportra bontottam a K+F hányad alapján (0%, 0,01-3%, 46%, 7% felett) és megvizsgáltam, hogy kimutatható-e összefüggés a K+F hányad és a termék, folyamat, szervezeti és marketing innováció között. A vállalkozások nagyobb része (153) nem költ a K+F-re semmit, mégis szerényen folytatnak innovációs tevékenységet (25-26%), azonban azon cégek, amelyek áldoznak a kutatás-fejlesztésre jóval nagyobb hányadban (32%-59%) foglalkoznak az innovációval. A végeredmény azt mutatja, hogy a marketing innováció és K+F hányad között nem mutatható ki kapcsolat, a hibaérték átlépte az 5%-os határt. A termék, folyamat és szervezeti innováció és a K+F hányad között kimutatott kapcsolat értéke – Cramer-féle V - gyenge (0,291; 0,230; 0,240), de kijelenthető, hogy a K+F hányad hatással van az innovációs tevékenységek közül háromra.

62



6. táblázat: A K+F-re fordított hányad és az innovációs jellemzők közötti összefüggés

K+F az árbevétel arányában

0% 0,013% 4-6% 7% felett összes

Pearson Cramer V Szignifikancia

Termék innováció nem igen összes 114 39 153 74,5% 25,5% 12 17 29 41,4% 58,6% 8 6 14 57,1% 42,9% 7 10 17 41,2% 58,8% 141 72 213 66,2% 33,8% 17,976 0,291 0,000

Folyamat innováció nem igen összes 113 40 153 73,9% 26,1% 14 15 29 48,3% 51,7% 7 7 14 50,0% 50,0% 9 8 17 52,9% 47,1% 143 70 213 67,1% 32,9% 11,223 0,230 0,011

Szervezeti innováció nem igen összes 114 39 153 74,5% 25,5% 15 14 29 51,7% 48,3% 9 5 14 64,3% 35,7% 7 10 17 41,2% 58,8% 145 68 213 68,1% 31,9% 12,235 0,240 0,007

A második független változó a K+F területén foglalkoztatottak aránya (7. táblázat), ebben az esetben is négy csoportra bontottam a 213 vállalkozást (0%, 1-5%, 6-10%, 11% felett). Az eredmények azt mutatják, hogy összesen 29 olyan cég szerepelt a mintában, amelyek foglalkoztatnak K+F területén szakembert. Ezen a téren passzív 184 vállalkozás is végez innovációs tevékenységet, itt már kimutatható különbség is az újítások között, hiszen a legaktívabb ez a csoport a marketing területén 35,9%, de a legkisebb aktivitás is 27,2%. A termék, folyamat, szervezeti és marketing innováció és a K+F területén foglalkoztatott alkalmazottak között kimutatott kapcsolat értéke – Cramer-féle V - ebben az esetben is gyenge (0,282; 0,261; 0,270; 0,242), de most is egyértelműen kijelenthető, hogy összefüggés mutatható ki a K+F területén foglalkoztatott alkalmazottak és az innovációs tevékenységek között. 7. táblázat: A K+F területén foglalkoztatottak aránya és az innovációs jellemzők közötti összefüggés Termék innováció igen összes 131 53 184 71,2% 28,8% 6 14 20 30,0% 70,0% 1 3 4 25,0% 75,0% 3 2 5 60,0% 40,0% 141 72 213 66,2% 33,8% 16,885 0,282 0,001

nem K+F területen foglalkoztatott alkalmazottak aránya

0% 1-5% 6-10% 11% felett összes


Folyamat innováció nem igen összes 132 52 184 71,7% 28,3% 9 11 20 45,0% 55,0% 1 3 4 25,0% 75,0% 1 4 5 20,0% 80,0% 143 70 213 67,1% 32,9% 14,463 0,261 0,002

63



Szervezeti innováció igen összes 134 50 184 72,8% 27,2%

nem K+F területen foglalkoztatott alkalmazottak aránya

0% 1-5% 6-10%

11% felett összes

9 45,0% 1 25,0%

11 55,0% 3 75,0%

1 20,0% 145 68,1%

4 80,0% 68 31,9%


20 4 5 213

Marketing innováció nem igen összes 118 66 184 64,1% 35,9% 7 35,0% 0 0,0% 3 60,0% 128 60,1%

13 65,0% 4 100,0 % 2 40,0% 85 39,9%

15,543 0,270 0,001

20 4 5 213 12,525 0,242 0,006

A következő táblázatban a felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottak aránya és a különböző innovációs tevékenységek közötti összefüggést mutattam be. Szembetűnő, hogy csak a termék innováció maradt a megengedett hibaérték alatt (8. táblázat), a többi tevékenység és a felsőfokú végzettek aránya között nem mutatható ki kapcsolat. Ebben az esetben a cégek nagyobb része alkalmaz felsőfokú végzettséggel rendelkező munkatársat, de az innovációs hajlam nem növekszik jelentősen ezen szakemberek arányának növekedésével. A felsőfokú végzettek aránya és a termék innováció közötti kapcsolat értéke gyenge 0,211. 8. táblázat: A felsőfokú végzettek aránya és az innovációs jellemzők közötti összefüggés

Felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottak aránya

0% 1-10% 11-20% 21% felett összes


Termék innováció nem igen összes 56 15 71 78,9% 21,1% 39 28 67 58,2% 41,8% 17 15 32 53,1% 46,9% 29 14 43 67,4% 32,6% 141 72 213 66,2% 33,8% 9,483 0,211 0,024

A minőségbiztosítás és az innovációk kapcsolatát bemutató 9. táblázatban minden változó a nem metrikus csoportba sorolható, hiszen a minőségbiztosításra vonatkozó kérdésnél a cégek az igen-nem válaszok közül választhattak. Az újítási tevékenységek közül csak a termék és a folyamat innovációk maradtak az 5%-os szignifikancia szint alatt, tehát a szervezet és marketing innováció és a minőségbiztosítással való rendelkezés között nem mutatható ki kapcsolat. Egyébként a megmaradt két terület és a minőségbiztosítás közötti kapcsolat is gyenge (0,195; 0,172).

64



9. táblázat: A minőségbiztosítás megléte és az innovációs jellemzők közötti összefüggés

Minőségbiztosítással való rendelkezés

nem igen összes

Termék innováció nem igen összes 95 34 129 73,6% 26,4%

Folyamat innováció nem igen összes 95 34 129 73,6% 26,4%

46 54,8% 141 66,2%

48 57,1% 143 67,1%

38 45,2% 72 33,8%


84 213

36 42,9% 70 32,9%

8,105 0,195 0,004

84 213 6,278 0,172 0,012

A 10. táblázat az utolsó K+F tevékenységet jelző publikáció, szabadalom, találmány és az innovációs eredmények közötti összefüggést mutatja be. A változók jelen esetben is a nem metrikus csoportba tartoznak. A 213 vállalkozást nagy többségben (194) nem jellemzi ez a kutatás-fejlesztési tevékenység, ezen a területen aktívak azonban sokkal inkább újítók, mint a fent említett passzív tömeg. A termék, folyamat és szervezeti innováció és a publikáció, szabadalom, találmány között kimutatott kapcsolat értéke – Cramer-féle V – gyenge (0,159; 0,202; 0,210; 0,216), de kimutatható közöttük összefüggés és újra érintett az összes innovációs terület. 10. táblázat: Publikáció, szabadalom, találmány születése és az innovációs jellemzők közötti összefüggés

Publikáció, szabadalom, találmány születése


nem

igen

Termék Folyamat innováció innováció nem igen össz. nem igen össz. 133 61 136 58 68,6 31,4 194 70,1 29,9 194 % % % 4%

8 42,1 % össz. 141 66,2 %

11 57,9 % 72 33,8 %

19

213 5,411 0,159 0,020

7 36,8 % 143 67,1 %

12 63,2 % 70 32,9 %

19

213 8,677 0,202 0,003

Szervezeti innováció nem igen össz 138 56 71,1 28,9 194 % % 7 36,8 % 145 68,1 %

12 63,2 % 68 31,9 %

19

213

Marketing innováció nem igen össz 123 71 63,4 36,6% 194 % 5 26,3 % 128 60,1 %

14 73,3%

19

85 39,9%

213

9,364 0,210 0,002

9,925 0,216 0,002

4.2.2.2. Az általános szervezeti jellemzők és az innovációs tevékenységek, jellemzők közötti összefüggés. Második megközelítésben az általános jellemzők és az innováció jellemzői közötti összefüggést vizsgáltam. Az innovációban szerepet játszó általános szervezeti mutatók közül csak a külföldi tulajdoni hányad változó és az innovációk között volt szignifikáns kapcsolat. Az árbevétel és a foglalkoztatottak létszáma a kereszttábla elemzések alapján nem mutat összefüggést az újítási tevékenységekkel. A vállalkozásokat négy csoportra osztottam a külföldi tulajdoni hányad alapján (0%, 1-50%, 51-99%, 100%). Összesen

65



21 olyan cég szerepelt a mintában, amelyik érintett volt a külföldi tulajdon szempontjából (11. táblázat). A különböző kategóriák kis elemszáma miatt nem egyértelműen jelenthető ki, hogy a külföldi tulajdoni hányad növekedésével az újítási hajlam is erősödik, az azonban látszik, hogy a 100%-ban idegen kézben lévő vállalatok fogékonyabbak az innovációra. A termék, folyamat és szervezeti innováció és a külföldi tulajdoni hányad között kimutatott kapcsolat értéke – Cramer-féle V - gyenge (0,287; 0,245; 0,213), de kijelenthető, hogy a külföldi tulajdon és az innovációs tevékenységek között van összefüggés. 11. táblázat: A külföldi tulajdon és az innovációs jellemzők közötti összefüggés

Külföldi tulajdon

0% 150% 5199% 100% össz.


Termék innováció nem igen össz 135 57 192 70,3% 29,7% 2 5 7 28,6% 71,4% 2 2 4 50,0% 50,0% 2 8 10 20.0% 80,0% 141 72 213 66,2% 33,8% 17,497 0,287 0,002

Folyamat innováció nem igen össz 133 59 192 69,3% 30,7% 4 3 7 57,1% 42,9% 4 0 4 100,0% 0% 2 8 10 20,0% 80,0% 143 70 213 67,1% 32,9% 12,802 0,245 0,012

Szervezeti innováció nem igen össz. 133 59 192 69,3% 30,7% 6 1 7 85,7% 14,3% 3 1 4 75,0% 25,0% 3 7 10 30,0% 70,0% 145 68 213 68,1% 31,9% 9,662 0,213 0,047

4.2.2.3. Az általános szervezeti jellemzők és a K+F jellemzők közötti kapcsolat Ennél a vizsgálatnál a három szervezeti változó és a K+F tevékenységeket jelző öt változó közötti kapcsolatot vizsgáltam. Az első megközelítés az árbevétel illetve a kutatás-fejlesztési jellemzők viszonyát mutatja be. Az árbevétel és a publikáció, szabadalom, találmány között nem mutatható ki szignifikáns összefüggés, így ez kimaradt a táblázatból. Árbevétel alapján négy csoportot állítottam fel (0-50 millió Ft, 51-250 millió Ft, 251-1000 millió Ft, 1000 millió Ft felett) a cégek között. A 12. táblázatból leolvasható, hogy az árbevétel növekedésével jelentősebb lesz a K+F-re fordított arány is, ugyanez az összefüggés ilyen egyértelműen nem mutatható ki a K+F területén alkalmazottak esetén, tehát a magasabb árbevétel nem jelenti a kutatás-fejlesztési szakemberek arányának a növekedését (12. táblázat). A felsőfokú végzettek arányának növekedése és az árbevétel emelkedése között sincs egyértelmű kapcsolat, jól megfigyelhető egy kisközépvállalkozói réteg (51-1000 millió Ft árbevétel), ahol magas a felsőfokú végzettek aránya (13. táblázat). A minőségbiztosítás és az árbevétel között egyértelmű a hatás, az árbevétel emelkedésével növekszik a minőségbiztosítással rendelkezők száma. Ha a kapcsolatok értékét vizsgáljuk, akkor a minőségbiztosítás és az árbevétel között meglévő közepes (0,421) kapcsolat emelkedik ki az értékek közül, majdnem hasonlóan erős a K+F területén foglalkoztatottak aránya és az árbevétel között összefüggés (0,327) is. A maradék két esetben gyenge (0,217; 0,263) a kapcsolat értéke a változók között.

66



12. táblázat: Az árbevétel és az árbevétel K+F-re fordított aránya, illetve az árbevétel és a foglalkoztatottak aránya a K+F-ben közötti összefüggés

0-50 m Ft

Árbevétel

51-250 m Ft 251-1000 m Ft 1000 m Ft felett összes


Árbevétel K+F-re fordított aránya 0,0111% 0% 6-10% összes 5% felett 73 18 1 2 94 77,7 % 19,1% 1,0% 2,1% 40 9 5 0 54 74,1% 16,7% 9,3% 0,0% 28 8 3 0 39 71,8% 20,5% 7,7% 0,0% 13 8 3 1 25 52,0% 32,0% 12,0% 4,0% 154 43 13 3 213 72,3% 20,2% 6,1% 1,4% 30,048 0,217 0,012

Foglalkoztatottak aránya K+F-ben 1151% 0% 1-10% összes 50% felett 86 7 1 0 94 91,4% 7,4% 1,0% 0,0% 45 7 2 0 54 83,3% 13,0% 3,7% 0,0% 35 3 0 1 39 89,7% 7,7% 0,0% 2,6% 18 7 0 0 25 72,0% 28,0% 0,0% 0,0% 184 24 4 1 213 86,4% 11,3% 1,9% 0,5% 68,536 0,327 0,000

13. táblázat: Az árbevétel és a felsőfokú végzettségűek aránya, illetve az árbevétel és a minőségbiztosítás megléte közötti összefüggések

Árbevétel

0-50 m Ft 51-250 m Ft 251-1000 m Ft 1000 m Ft felett összes


Felsőfokú végzettségűek aránya 0% 1-10% 11-50% 51%felett 51 21 20 2 54,3% 22,3% 27,3% 2,1% 12 18 17 7 22,2% 33,3% 31,5% 13,0% 2 24 11 2 5,1% 61,5% 28,2% 5,1% 2 10 12 1 8,0% 40,0% 48,0% 4,0% 67 73 61 12 31,5% 34,3% 28,6% 5,6%

összes 94 54 39 25 213 59,010 0,263 0,000

Minőségbiztosítás nem igen 74 20 78,7% 21,3% 34 20 63,0% 37,0% 14 25 35,9% 64,1% 6 19 24,0% 76,0% 129 84 60,6% 39,4%

összes 94 7 39 25 213 37,692 0,421 0,000

A foglalkoztatottak száma és a kutatás-fejlesztési tevékenységek közötti összefüggések vizsgálatánál ismét megállapítható az a tény, hogy a publikáció, találmány, szabadalom és az alkalmazottak száma között nincs kimutatható kapcsolat. A foglalkoztatottak létszáma alapján négy csoportot állítottam fel (0-5 fő, 6-50 fő, 51250 fő, 251 fő felett) a teljes minta cégei között (14-15. táblázat). Az árbevételből a K+F-re fordított arány és az alkalmazottak száma között a következő összefüggések figyelhetők meg. A KKV-k egy része (6-250 fő között) egy része hajlandó nagyobb összeget is költeni a kutatás-fejlesztésre (14. táblázat). A nagyvállalatok (251 fő felett) esetében nem lehet egyértelmű megállapításokat tenni, ugyanis a hat fős minta túl kicsi ehhez. A foglalkoztatottak aránya a K+F területén és az alkalmazotti létszám közötti kapcsolat lényeges eleme, hogy a létszám növekedésével emelkedik a K+F területén tevékenykedők aránya is. Ugyan ez igaz a felsőfokú végzettek esetében is (15. táblázat), és a legmarkánsabban ez az összefüggés a minőségbiztosítás és a foglalkoztatottak száma között jelentkezik. Ha a kapcsolat erősségét vizsgáljuk, akkor megint található egy közepes (0,403) kapcsolat a minőségbiztosítás és a foglalkoztatottak száma között. A felsőfokú végzettségűek aránya és az alkalmazottak között gyenge (0,281) a

67



kapcsolat, ami magas khi-négyzet értékkel 67,428 párosul. A többi változó esetén is a kapcsolat gyenge (0,193; 0,187). 14. táblázat: A foglalkoztatottak száma és az árbevétel K+F-re fordított aránya, illetve a foglalkoztatottak száma és a foglalkoztatottak aránya a K+F-ben közötti összefüggés

Foglalkoztat ottak száma

0-5 fő 6-50 fő 51-250 fő 251 fő felett össz.


Árbevétel K+F-re fordított aránya 0,01611% 0% össz. 5% 10% felett 54 7 2 0 63 85,7 % 11,1% 3,2% 0,0% 79 27 10 0 117 67,5% 23,1% 8,5% 0,9% 19 5 1 2 27 70,4% 18,5% 3,7% 7,4% 2 4 0 0 6 33,3% 66,7% 0,0% 0,0% 154 43 13 3 213 72,3% 20,2% 6,1% 1,4% 23,797 0,193 0,022

Foglalkoztatottak aránya K+F-ben 1151% 1-10% össz 0% 50% felett 62 0 1 0 63 98,4% 0,0% 1,6% 0,0% 98 15 3 1 117 83,8% 12,8% 2,6% 0,9% 21 6 0 0 27 77,8% 22,2% 0,0% 0,0% 3 3 0 0 6 50,0% 50,0% 0,0% 0,0% 184 24 4 1 213 86,4% 11,3% 1,9% 0,5% 22,457 0,187 0,033

15. táblázat: A foglalkoztatottak száma és a felsőfokú végzettségűek aránya, illetve a foglalkoztatottak száma és a minőségbiztosítás megléte közötti összefüggések

Foglalkoz tatottak száma

0-5 fő 6-50 fő 51-250 fő 251 fő felett összes


0% 40 63,5% 26 22,2% 1 3,7% 0 0,0% 67 31,5%

Felsőfokú végzettségűek aránya 1-10% 11-50% 51% felett 7 10 6 11,1% 15,8% 9,5% 49 36 6 41,9% 30,8% 5,1% 15 11 0 55,6% 40,7% 0,0% 2 4 0 33,3% 66,7% 0,0% 73 61 12 34,3% 28,6% 5,6%

összes 63 117 27 6 213 67,428 0,281 0,000

Minőségbiztosítás nem igen összes 52 11 63 82,5% 17,5% 69 48 117 59,0% 41,0% 8 19 27 29,6% 70,4% 0 6 6 0,0% 100,0% 129 84 213 60,6% 39,4% 34,595 0,403 0,000

A Pearson-féle korrelációszámítást is végeztem a fenti (14-15.) táblázatokban szereplő változók között, hiszen ezek a változók arányskálán mérhető jelenségek. A foglalkoztatottak száma a minőségbiztosítás változóval mutatott kapcsolatot, a korrelációs együttható 0,288 volt (6. számú melléklet), ami közepes pozitív kapcsolatot jelöl. Az árbevétel K+F-re fordított aránya és a foglalkoztatottak aránya a K+F-ben változók között is kimutattam kapcsolatot, az együttható 0,183 volt, ami gyenge pozitív kapcsolatot mutat. A külföldi tulajdoni hányad és a K+F jellemzők vizsgálatánál megállapítható, hogy az öt változó közül csak az árbevételből a K+F-re fordított arány és a külföldi tulajdon között mutatható ki szignifikáns kapcsolat (16. táblázat). A 21 érintett cég között nincs markáns különbség a kutatás-fejlesztésre költött árbevétel arányok esetében. A kapcsolat gyenge 0,248 a változók között.

68



16. táblázat: A külföldi tulajdon aránya és az árbevétel K+F-re fordított aránya közötti összefüggés

Külföldi tulajdon aránya

0% 1-50% 51-99% 100% összes

0% 144 75,0 % 3 42,9% 2 50,0% 5 50,0% 154 72,3%


Árbevétel K+F-re fordított aránya 0,01-5% 6-10% 11% felett összes 35 12 1 192 18,3% 6,3% 0,5% 4 0 0 7 57,1% 0,0% 0,0% 1 1 0 4 25,0% 25,0% 0,0% 3 0 2 10 30,0% 0,0% 20,0% 43 13 3 213 20,2% 6,1% 1,4% 39,438 0,248 0,000

17. táblázat: Pearson-féle korrelációs számítás a külföldi tulajdon aránya és az árbevétel K+F-re fordított aránya közötti összefüggés kimutatására Correlations Külföldi tulajdon Külföldi

Pearson Correlation

tulajdon

Sig. (2-tailed) N

Árbevétel

Pearson Correlation

1

Árbevétel ,228** ,001

213

213

,228**

1

Sig. (2-tailed)

,001

N

213

213

**. Correlation is significant at the 0.01 level (2-tailed).

A Pearson-féle korrelációszámítás eredménye 0,228, ami közepes pozitív kapcsolatot jelöl. 4.2.2.4. A változók vizsgálatának összefoglalása A változók vizsgálata során arra törekedtem, hogy a vállalatok esetében az innovációra ható általános szervezeti jellemzők, a kutatás-fejlesztési jellemzők és az innovációs jellemzők közötti kapcsolatot keressem. Azt feltételeztem, hogy a K+F és az innováció között a cégek esetében szoros összefüggés mutatható ki, a másik két területen ez nem bizonyítható. A kereszttábla vizsgálatok a következőkre világítottak rá: A különböző K+F jellemzők és az innováció között eltérő erősségű és felületű kapcsolatok mutathatók ki, csak a kutatás-fejlesztés területén foglalkoztatott alkalmazottak aránya és a publikáció, szabadalom, találmány változók esetében volt kapcsolat mind a négy újító területtel. Igazán markáns összefüggést jelző Cramer-féle V értéket egyetlen egy esetben sem kaptam, a legerősebb kapcsolat 0,291 volt, ami gyenge kategóriát jelent.

69



Az általános szervezeti jellemzők és az innovációk közötti kapcsolat esetében csak a külföldi tulajdoni hányad és három újító terület (termék-, folyamat- és szervezeti innováció) között mutatható ki gyenge kapcsolat. Az általános szervezeti jellemzők és a K+F jellemzők kapcsolati hálója a legösszetettebb, egyben a legmagasabb értékeket is itt mértem (0,421; 0,403), igaz minden változó itt sem maradt bent egyetlen egy esetben sem. A minőségbiztosítás és az árbevétel, valamint minőségbiztosítás és a foglalkoztatottak száma között markáns kapcsolat mutatkozik, amit a khi-négyzet értékek is megerősítenek. A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a K+F jellemzők és az innovációs jellemzők között nem mutatható ki szoros kapcsolat. Az általános szervezeti jellemzők és az innovációs jellemzők között sincs szoros kapcsolat. Végül a három terület esetében a legerősebb, legösszetettebb kapcsolat a K+F változók és az általános jellemzők között mutatható ki, de ebben az esetben is maximum közepes erősségű ez az egymásra hatás. A hipotézis igazolódott, a vizsgálatok alapján a következő tézist fogalmazom meg: Th1: A vállalatok belső innovációs adottságai a K+F jellemzők, az innovációs jellemzők és az általános szervezeti jellemzők segítségével írhatók le, a jellemzők között kimutatható kapcsolat. Az újítás szempontjából fontos általános szervezeti jellemzők és az innovációs jellemzők, illetve a K+F jellemzők és az innovációs jellemzők között gyenge a kapcsolat. A megújulás szempontjából fontos általános szervezeti jellemzők és a K+F jellemzők között közepes kapcsolat mutatható ki a Zala megyei KKV-k körében.

4.3. Az újításhoz köthető területek bemutatása A Zala megyei vállalkozások általános jellemzői, a cégek szétválasztása és a változók közötti összefüggések bemutatása után arra törekedtem, hogy a K+F tevékenységeken, a megvalósított innovációkon, az újításhoz köthető egyéb kérdéseken, az akadályozó tényezők feltárásán, fejlesztési tervek bemutatásán, a megye értékelésén és a felmerülő igényeken keresztül részletesen elemezzem a zalai vállalkozásokat innovációs szempontból, csoportonkénti bontásban. Az elvégzett klaszterelemzés eredménye, hogy a létrejött három, egymástól méretben jelentősen eltérő csoport, egy 10 cégből álló (innovátorok), egy 45 vállalatot tartalmazó (követők) és 158 céget (lemaradók) magába foglaló tagozódás. Egyben igazoltam a második hipotézis azon részét, mely szerint „az innovációs teljesítményt meghatározó változók segítségével a vállalkozások klasztercsoportokra bonthatók”. A következő részfejezetekben (4.3.1. - 4.3.9.) arra kerestem a választ, hogy: -

Milyen különbségek jellemzik a vállalatcsoportokat az újításhoz köthető területeken?

Abból indultam ki, hogy a három csoport által adott válaszok minden esetben markáns különbséget mutatnak. Ezzel kapcsolatosan megfogalmazott feltételezésem a következő:

70



„a létrejött csoportok eltérnek egymástól az újítási képességek, jellemzők alapján.” 4.3.1. Általános szervezeti jellemzők A klaszterelemzés után az első szembetűnő dolog, hogy nagyon egyenlőtlen méretű csoportok jöttek létre, hiszen a cégek 74%-a egy csoportba tartozik, a legkisebb csoport a vállalkozások 5%-át teszi ki. A tevékenységi körök alapján néhány eltérés rajzolódik ki a cégcsoportok között (16. ábra), ilyen például, hogy a legnagyobb csoport a legszínesebb, a 10 cégből álló bontásnál a bányászat, a feldolgozóipar és a villamosenergia-ellátás az 50%-ot jellemzi, meghatározó a feldolgozóipar, ez egyébként a 45 cégre is igaz. A mezőgazdaság, az építőipar és a kereskedelem fontos a 158 cég esetében, míg a másik kettő csoportnál ezek a tevékenységek nem markánsak. A szakmai, műszaki, tudományos tevékenységben nincs nagy különbség a cégek között, pedig az innováció szempontjából ez meghatározó lehetne. 16. ábra: A cégcsoportok tevékenységi jellemzői 35,00

30,00

25,00

20,00

15,00

10,00

Követők

Innovátorok

Egyéb szolgáltatás

Szórakoztatás, szabadidő

Egészségügy, szociális ellátás

Oktatás

Közigazgatás és védelem

Adminisztratív szolgáltatás

Tudományos, műszaki

Ingatlan

Pénzügy, biztosítás

Szálláshely, vendéglátás

Szállítás, raktározás

Kereskedelem

Építőipar

Víz- és hulladékgazdálkodás

Villamosenergia

Feldolgozóipar

Bányászat, kőfejtés

Mezőgazdaság

0,00

Információ, kommunikáció

5,00

Lemaradók

71



18. táblázat: A cégcsoportokra vonatkozó főbb adatok A vállalati minta leíró adatai Lemaradók Követők Innovátorok Foglalkoztatottak száma 23,54 29,22 372,44 Nettó árbevétel (millió Ft) 237,94 322,29 5410 Külföldi tulajdon részaránya (%) 5,33 9,17 31,17 Cégcsoport része (%) 5,22 22,22 30,00

A lemaradók csoportja a hazai KKV-k jellemzőit mutatja, hiszen a külföldi tulajdon aránya szerény (5%), az alkalmazotti létszám és az árbevétel alapján inkább kisvállalkozás, cégcsoporthoz sem tartoznak ezek a cégek, a piacon egyedül versenyeznek (18. táblázat). A követők annyiban térnek el az előző csoporttól, hogy közel 50%-al magasabb az árbevételük, negyedük része cégcsoportnak és a külföldi tulajdon minden tízedik cégre jellemző. Egyébként ez a csoport is inkább a hazai KKV-k tulajdonságait hordozza, azzal a különbséggel az előzőektől, hogy a kapcsolati rendszer itt szerteágazóbb, a piacon 22%-ban egy nagyobb cégcsoportnak a részeként működnek. Markáns különbség a harmadik csoport és az előző kettő között mutatható ki. A klasszikus nagyvállalatok köszönnek vissza, a foglalkoztatottak létszáma 250 fő felett van, a nettó árbevételük 5 milliárd forintnál is jelentősebb, a külföldi tulajdon aránya közel egyharmad, és nagyjából a cégcsoporthoz tartozás is hasonló.

4.3.2. A kutatás-fejlesztési tevékenységek jellemzői a különböző vállalati csoportokban A jelen részfejezetben a három csoport K+F tevékenységét mutattam be. A területhez kapcsolódó kérdésem a következő: -

A hagyományos K+F mutatók alapján milyen különbségek mutathatók ki a vizsgált csoportok között?

A törésvonal ebben az összevetésben nem az előzőekben megfigyelt helyen jelentkezik, hiszen a nagy különbség a lemaradók és a másik kettő között húzódik. Szinte mindegyik változó esetében (a felsőfokú végzettek számát leszámítva) többszöröse a különbség a kisebb csoportok javára (19. táblázat). A lemaradók csoportjába tartozó cégek több mint 80%-a semmit nem fordít a K+F tevékenységre. Ezért nem meglepő, hogy a ráfordítások összege nagyjából 3%-a az innovátorok ráfordításához képest. A jól képzett munkaerő feltételezhetően fontos a sikeres innováció szempontjából, ezért fontos kérdés a felsőfokú végzettek aránya. Meglepő a kis különbség a három csoport között, ezért megfogalmaztam azt a megállapítást, hogy a képzett munkaerő szükséges az innováció szempontjából, de a diplomások megléte nem jelent automatikusan innovatív környezetet jelen felmérés tanulsága szerint. A zömében hazai tulajdonú követők a kutatás-fejlesztésben aktívak, az árbevételből jelentős arányt (3%-nál többet) erre a célra fordítanak, a munkavállalói közül meghatározó számút ezen a tevékenységen foglalkoztatnak. A ráfordítások és az egy foglalkoztatottra jutó kiadások tekintetében messze elmaradnak az innovátoroktól, azonban mindenkinél magasabb arányban (5%) alkalmaznak munkavállalót a K+F területén.

72



A nagyvállalati csoport többet költ a K+F-re, mint a többi vállalkozás, mégis meglepő, hogy a jelentős K+F arány ellenére az ezen a téren foglalkoztatottak mértéke kicsi a nagyvállalatok esetében. 19. táblázat: A K+F tevékenység néhány mutatója a céges csoportokra vetítve K+F ráfordítás az éves árbevétel arányában Átlag 0% 1-5% 6-10% 11% felett K+F ráfordítás átlagos éves összege (m Ft) Átlag Medián Maximum Egy foglalkoztatottra jutó K+F kiadás éves összege (m Ft) Átlag Medián Maximum A munkavállalók hány %-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel? Átlag Medián Maximum A munkavállalók hány %-a foglalkoztatott a K+F területén? Átlag Medián Maximum

Lemaradók %

Követők %

Innovátorok %

0,73 81,64 15,18 3,16 0,00 Lemaradók 1,32 0,00 49,14

3,31 48,88 31,11 15,55 4,44 Követők 5,78 0,02 51,93

3,35 20,00 50,00 20,00 10,00 Innovátorok 112,50 13,02 560,30

Lemaradók

Követők

Innovátorok

0,08 0,00 0,79

0,31 0,00 4,68

2,76 24,85 20,37

Lemaradók 12,83 5,00 100,00

Követők 15,16 5,00 100,00

Innovátorok 23,53 15,00 82,00

Lemaradók

Követők

Innovátorok

0,24 0,00 10,00

5,00 0,00 50,00

0,66 0,00 2,60

A felmérésben szereplő lemaradók 25%-a rendelkezik önálló termékkel (17. ábra), a követőknél ez minden második vállalkozásra igaz, míg az innovátorok 60%-a képes az önálló termék előállítására. Az önálló termékek esetében megfigyelhető különbség mértéke jellemző nagyjából a minőségbiztosítás tekintetében is. A 158 cég esetében ez közel 40%, míg az aktívabb csoportnál ez közel 60%, a kérdőívet kitöltő és az innovátorok csoportjába tartozó nagyvállalatok mindegyike rendelkezik minőségbiztosítással. A minőségbiztosítással nem rendelkező vállalkozások közül a lemaradók csoportjába tartozók nagyon kis százaléka tervezi annak bevezetését, ami nem bíztató, hiszen ha ez bekövetkezik, még mindig csak a vállalkozások nagyjából fele rendelkezne ezzel a tudással. Persze a néhány főt foglalkoztató vállalkozások esetében nem meglepő, hogy nincs igényük a minőségbiztosítási rendszerekre. Ezzel szemben a követő csoportnak több mint a fele gondolkodik a bevezetésen. A nagyvállalatok további minőségi tanúsítványok megszerzését tervezik, kivétel nélkül mindannyian.

73



17. ábra: További K+F mutatók

100

tervez minőségbiztosítást

52 5,66 100

minősgébiztosítással rendelkezik

55,55 35,04 60

önálló termékkel rendelkezik

46,66 25 0

20

40 Lemaradók

60

80

Követők

Innovátorok

100

120

A következő kérdésekben a földrajzi helyek súlyára kérdeztem rá a beszerzés és az értékesítés területén, ezzel a területi kapcsolatokra fókuszáltam. A saját település és a megye a domináns a lemaradók esetében az értékesítés területén (20. táblázat), ami nem meglepő, hiszen zömében kisvállalkozások, a helyi igényeket kielégítő ipari és szolgáltató cégek. Az innovatívak esetében az ország többi része és az EU országai szerepeltek a legnagyobb súllyal, hiszen ezek a cégek jelentős külföldi kapcsolatokkal bírnak, 60%-uk önálló termékkel is rendelkezik. A követők a két csoport között helyezkednek el, a saját település, megye és az ország többi része azonos súllyal szerepelnek az értékesítés területén. A beszerzés területén nem mutatható ki az előzőhöz hasonló különbség a lemaradók és a követők esetében, a saját település és a megye mellett az ország többi része a meghatározó mind a két mintánál. Az innovátorok egy része cégcsoporthoz tartozik, illetve a kapcsolati rendszerük szerteágazóbb, ennek megfelelően a régió, Magyarország és az EU országai a meghatározó a beszerzés esetében is.

74



20. táblázat: A földrajzi helyek súlya az értékesítés és beszerzés területén A különböző földrajzi helyek súlya az értékesítés területén saját település megye régió ország többi része EU országai más európai országok más Európán kívüli országok A különböző földrajzi helyek súlya a beszerzés területén saját település megye régió ország többi része EU országai más európai országok más Európán kívüli országok

Lemaradók (%) 33,89 24,69 12,39 14,48 7,37 0,60 0,59 Lemaradók (%) 19,36 18,07 13,17 29,67 5,84 0,28 0,37

Követők (%)

Innovátorok (%)

23,84 22,80 14,31 21,04 10,84 0,44 0,29 Követők (%)

10,88 13,48 14,76 32,25 24,37 2,90 1,36 Innovátorok (%)

20,16 19,93 10,22 29,84 7,53 0,37 0,11

6,39 9,19 24,89 28,95 18,84 1,30 0,44

4.3.3. A vállalkozások által megvalósított innovációk 2002-2004 között az EU tagországaiban végeztek egy innovációs mérést CIS4 (Fourth Community Innovation, 2007), amelyben innovatívnak minősítettek minden olyan vállalkozást, amelyikben a négy innovációs típus - termék, folyamat, szervezésiszervezeti és marketing - bármelyike előfordult (Oslo Kézikönyv 3. kiadás, Innováció a Nyugat-Dunántúlon, 2008). A tagországokban átlagosan 42% volt ez az arány a fent említett időpontban, a Nyugat-Dunántúlon a cégek fele innovatívnak számított 20042006 között. Ha hasonló elvek alapján elemeztük a zalai cégek teljes mintáját, akkor sokkal jobb eredményre jutottunk, hiszen 2005-2007 közötti három évben a 213 vállalkozás közül 133, tehát több mint 60%-a nyilatkozott pozitívan az adott tevékenységek valamelyikéről. Ez a jelentős eltérés megítélésem szerint nem a megye kimagasló teljesítményével magyarázható, hanem sokkal inkább annak a szemléletnek a terjedésével, hogy az innovációs képesség egy jóval bővebb tartalommal és jelentéssel bír, mint korábban, és a két mérés közötti három év eltérés a szemlélet átalakulásában döntő lehetett. A részfejezetben a megvalósított innovációkat, illetve azok hatásait vizsgáltam. Ehhez kapcsolódó kérdések: -

Milyen típusú innovációt folytatnak a cégcsoportok? Milyen hatása van az innovációnak a csoportok működésére?

Nagyon érdekes eredmény született a négyféle innováció megoszlásában a három csoport összehasonlítása során (18. ábra). A követő vállalkozások közel kétszer gyakrabban folytatnak újító tevékenységet, mint az innovátorok, miközben a K+F tevékenységek esetében a nagyvállalatok voltak a meghatározóak. Ebből azt a következtetést vontam le, hogy a 45 cég rugalmasabb, nyitottabb az innováció mind a négy típusára, ráadásul még a folyamat innováció esetén is meggyőző a fölényük, 75



miközben azt vártam, hogy a nagyvállalatok is kiemelten érdeklődnek ezen terület irányába. A marketing innovációban meglévő fölénye a követőknek megítélésem szerint érthető, a KKV-k jobban rákényszerülnek az új utak keresésére, mint a nagy kapcsolattal, gyakran biztos piaccal rendelkező nagyvállalatok. Annak az új szemléletnek a terjedése, miszerint a hagyományos termék és folyamat innováción kívül is létezik ilyen tevékenység jól leolvasható az ábráról, hiszen az innovátorok innovációs tevékenységét leszámítva mind a két csoportra jellemző, hogy nincs nagy különbség az innovatív tevékenységek között, a követők és az innovátorok csoportjánál pedig a leggyakoribb innovációs típus a szervezeti. A szervezeti újítás térnyerése szakmailag magyarázható az időbázisú innováció terjedésével. A lemaradók csoportjába tartozó cégek közül csak nagyjából minden tízedik foglalkozik valamelyik innovációs tevékenységgel, ami nagyon szerény eredmény, a K+F tevékenységekhez hasonló a lemaradásuk. 18. ábra: Az innovációs tevékenység jellemzői a három csoport alapján

70,00

64,84

60,00

63,33

54,54 46,36

50,00

39,63 40,00 %

30,00 30,00 20,00 10,00

23,33 13,60 6,11 6,11 8,09

6,66

0,00 Lemaradók termékinnováció

Követők folyamatinnováció

szervezeti innováció

Innovátorok marketing innováció

A következőkben részletesen bemutattam az innovációs típusokat és megvizsgáltam a várható hatásokat is.

76



21. táblázat: A vállalatok által megvalósított innovációk A vállalatok által megvalósított innovációk Lemaradók

Követők

Innovátorok

15,18 12,02

35,60 64,40

40,00 20,00

8,22 3,79 6,33

66,70 51,10 66,70

20,00 20,00 50,00

5,06 3,79 9,49

66,70 57,80 71,10

70,00 60,00 60,00

1,89 1,89 6,33 25,31 5,06

28,90 31,10 48,90 57,80 66,70

20,00 0,00 10,00 10,00 0,00

Termék innováció Új áruk bevezetése (%) Új szolgáltatások bevezetése (%) Folyamat innováció Új termelési módszerek bevezetése (%) Új logisztikai, szállítási módszerek (%) Új tevékenységek (%) Szervezeti innováció Az üzleti gyakorlatot érintő új vagy továbbfejl. mód. (%) A munkahelyi szervezetben új vagy továbbfejl. mód. (%) A külső kapcsolattartás módja új vagy továbbfej. mód. (%) Marketing innováció Terméktervezés (%) Csomagolás (%) Termék piacra dobása (%) Termék reklámozása (%) Árképzés (%)

A termék innováció egy új áru vagy szolgáltatás, illetve képességei terén jelentősen továbbfejlesztett áru vagy szolgáltatás forgalomba hozatala - ez lehet például egy továbbfejlesztett szoftver, alkatrészek vagy alrendszerek, vagy a felhasználóbarát tulajdonságok erősítése. Az innovációnak (újításnak vagy továbbfejlesztésnek) a vállalkozás számára újnak kell lennie, ugyanakkor nem kell szükségszerűen az ágazatban vagy a piacon is újdonságnak számítania. Nem számít, hogy az innovációt eredetileg az adott vállalkozás fejlesztette-e ki vagy más vállalkozások. A termék innováció vizsgálatánál (21. táblázat) az új áruk bevezetése hasonló arányokat mutat az innovátorok és követők esetében, az új szolgáltatások esetében egyértelmű a 45 cég fölénye. Az új szolgáltatás bevezetésének magas aránya utalhat arra, hogy ez egy egyszerűbb tevékenység, mint egy új áru létrehozása. A különböző innovációk hatásaira is rákérdeztem a kérdőívben. A termék innováció esetében az innovátorok vállalkozásai szerint a nagyobb termékskála és a piaci részesedés növelése területén nagyon pozitív hatás volt megfigyelhető, 100%-ra értékelték a közepes és magas hatást együttesen (22. táblázat). A követők is pozitívan értékelték mind a három területen a hatásokat, a lemaradók inkább közepes következményeket figyeltek meg.

77



22. táblázat: Termék innováció hatásának mértéke az azt megvalósító vállalkozások %-ában

Lemaradók

Követők

Magas

Köze- Alapes csony

26,00

44,00

24,00

6,00 35,48

48,38 12,90

3,22 60,00

20,00 20,00

0,00

piaci részesedés növelése

6,00

41,00

28,00 25,00 19,35

48,38 22,58

9,67 60,00

40,00

0,00

0,00

jobb minőségű áruk vagy szolgáltatások

9,00

51,00

20,00 17,00 48,38

41,93

3,22 20,00

80,00

0,00

0,00

nagyobb termékskála vagy szolgáltatási kör

nem volt

Magas

Közepes

Innovátorok

Ala- nem csony volt

6,45

Magas

Köze- Ala- nem pes csony volt

A folyamat innováció egy új vagy jelentősen továbbfejlesztett technológia, eljárás, alkalmazás, termelési folyamat, forgalmazási módszer vagy az árukat vagy szolgáltatásokat támogató tevékenység bevezetését jelenti. Az innovációnak (újításnak vagy továbbfejlesztésnek) a vállalkozás számára újnak kell lennie, ugyanakkor nem kell szükségszerűen az ágazatban vagy a piacon is újdonságnak számítania. Nem számít, hogy az innovációt eredetileg az adott vállalkozás fejlesztette-e ki vagy más vállalkozások. A folyamat innováció esetében óriási a fölénye a követők csoportjának mind a két csoporttal szemben. (21. táblázat). A számok azt mutatják, hogy a 45 cég sokkal jobban figyeli, értékeli és módosítja a különböző folyamatokat, nyitottabbak a változtatásra. 23. táblázat: Folyamat innováció hatása az azt megvalósító vállalkozásokra Folyamat innováció hatásának mértéke az azt megvalósító vállalkozások %-ában Lemaradók

termelés vagy szolgáltatás rugalmassága termelő- vagy szolgáltatási kapacitás kihasználtsága egységre jutó bérköltség csökkenése egységre jutó anyag- és energiaköltség csökkenése

Követők nem volt

Magas

Közepes

Alacsony

Innovátorok

Magas

Köze- Alapes csony

nem Mavolt gas

Köze- Ala- nem pes csony volt

29,00

33,00

19,00

19,00 41,02

51,28

5,12 2,56

0,00

80,00

14,00

32,00

32,00

23,00 39,47

44,73

7,89 7,89

0,00

20,00 60,00 20,00

5,00

36,00

23,00

36,00 15,38

35,89

20,51 28,2

0,00

20,00 40,00 40,00

0,00

32,00

27,00

41,00 20,50

28,20

30,77 20,5

0,00

20,00 80,00

0,00 20,00

0,00

A folyamat innováció hatásainak a megítélésében nagyon megváltozik a nagyvállalatok véleménye (23. táblázat), nem érezték, vagy alacsony szintűnek minősítették a folyamat innováció hatásait. A követők és a lemaradók az előzőekhez hasonlóan értékelték ezeket a hatásokat is, bár a bérköltség, illetve az energiaköltség radikális csökkenését még a

78



követők sem jelezték. A szervezési-szervezeti innováció új vagy jelentősen továbbfejlesztett szervezésiszervezeti módszerek megvalósítását jelenti a cég üzleti gyakorlatában, a munka szervezésében, vagy a külső kapcsolatokban. A szervezési-szervezeti innováció három területen hozhat újat: az üzleti gyakorlatban, a munka irányításával kapcsolatos folyamatokban és menedzsmentrendszerekben, a munkahelyi szervezetben, ami új szervezeti struktúrákat és új döntéshozatali eljárást eredményezhet; valamint a külső kapcsolatokban, melyek a más cégekkel és állami kutatóintézetekkel ápolt kapcsolatok jellegét foglalják magukba. A szervezési innováció három területen hozhat újdonságot a vállalkozásoknak (21. táblázat), az üzleti gyakorlatban, a munkahelyi szervezetben, illetve a külső kapcsolattartás módjában. A mintában szereplő csoportok esetében a követők és az innovátorok hasonlóan tevékenyek ezen a területen. A külső kapcsolattartás módjában jelentkező újítási tevékenység kapta a legnagyobb értéket 71% az összes terület közül. A szervezési innováció a munkairányítás-, a döntéshozatali eljárások és a külső kapcsolattartás hatékonyságának növelésében segíthet (24. táblázat). A követők esetében a munka és a külső kapcsolatok esetében erős hatás (80% feletti) volt megfigyelhető, a döntéshozatalban is közepes volt a szervezési innováció hatása. Az innovátorok közepesre értékelték a hatásokat, a lemaradók közepes-alacsony szintűnek érezték. Az aktivitásban megfigyelhető különbség a hatásoknál nem jelentkezett. 24. táblázat: Szervezési innováció hatása az azt megvalósító vállalkozásokra Szervezési innováció hatásának mértéke az azt megvalósító vállalkozások %-ában Lemaradók Követők Innovátorok Magas a munka irányításának hatékonyabbá tétele a döntéshozatali eljárások hatékonyabbá tétele a külső kapcsolattartás hatékonyabbá tétele

Közepes

Alacsony

nem volt

Magas

Közepes

Alacsony

nem volt

Magas

Közepes

Alacsony

nem volt

35,00

35,00

20,00 10,00 45,95

40,54

10,81

2,70 28,57

57,14

14,28

0,00

15,00

35,00

35,00 15,00 21,62

54,05

13,51 10,81 12,50

75,00

12,50

0,00

27,00

45,00

23,00

37,84

57,14

14,28 14,28

5,00 48,64

8,10

5,40 14,28

A marketing-innováció új vagy jelentősen továbbfejlesztett marketing-módszerek alkalmazását jelenti az értékesítés növelése érdekében, megcélozva a fogyasztói szükségleteket, új piacok megnyitását, vagy a termékek új célú piaci elhelyezését. A marketing-innováció olyan új marketing-módszerek alkalmazása, amelyek jelentős változást hoznak a terméktervezésben, a csomagolásban, a termék piacra dobásában, a termék reklámozásában, vagy az árképzésben. A 2005-től 2007-ig tartó három évben a lemaradók és az innovátorok csoportja alig foglalkozott marketing innovációval (21. táblázat). A tevékenységek közül egyedül a termékek reklámozása érdekelte a 158 cég negyedét, ezzel az aránnyal megelőzték az innovátorok csoportját is. A követők fölénye a marketing területén a legszembetűnőbb.

79



25. táblázat: A marketing innováció hatása az azt megvalósító vállalkozásokra Marketing innováció hatásának mértéke az azt megvalósító vállalkozások %-ában Lemaradók Magas a termékskála vagy szolgáltatási kör kibővítése piaci részesedés növelése fogyasztói szükségletek jobb megismerése

Közepes

Követők

Alacsony

nem volt

Magas

Közepes

Innovátorok

Alacsony

nem volt

Magas

Közepes

Alacsony

nem volt

5,00

41,00

32,00 22,00 30,77

38,46

12,82 15,38

0,00

50,00

0,00 50,00

9,00

35,00

42,00 14,00 25,00

40,00

22,50 12,50 50,00

50,00

0,00

0,00

5,00

20,00

43,00 32,00 32,43

37,83

0,00 100,00

0,00

0,00

5,40 24,32

A termékskála kibővítése, a fogyasztói szükségletek jobb megismerése és a piaci részesedés növelése közepesen jól sikerült a követők vállalatainál (25. táblázat), az innovátorok esetében erős volt a szórás. A lemaradók inkább alacsony hatásúnak érezték a marketing innováció hatásait.

4.3.4. Az innovációs tevékenységre vonatkozó egyéb kérdések A kérdőívben a 9. témakör kérdései az innovációs tevékenységek további típusaira és szubjektív minősítésére vonatkoztak. Elsőként a vállalkozáson belül végzett K+F tevékenységre fókuszáltam, az érdeklődés a kreatív munkavégzésre vonatkozott. Ezután a kívülről igénybe vett K+F tevékenység volt a vizsgálat tárgya, aztán fejlett gépek, szoftverek vásárlásának kérdése került elő, ezt követte az egyéb külső tudás (szabadalmak, találmányok, know-how) beszerzésére vonatkozó érdeklődés. Önálló és fontos kérdés volt a munkatársak belső/külső képzésének a feltárása, majd az innovációk piaci bevezetésének tevékenysége került elő, végül a máshová nem sorolható eljárások, technikai előkészületek vállalati előfordulása fogalmazódott meg. 19. ábra: Az innovációs tevékenységek további típusai a három csoport alapján

10

más, egyéb előkészületek

36,4

5,06 20

innovációk piaci bevezetése

40

8,23

képzés más külső tudás vásárlása

5,7

20 18,2 70

gépek, felszerelés és szoftver vásárlás

87,3

45,6

vállalkozáson kívüli K+F

14,5

1,27

20 50

vállalkozáson belüli K+F

8,86

0 Lemaradók

70 67,3

36,7

10

20

30

40

Követők

50

54,54

60

70

80

90

100

Innovátorok

80

%



Mind a három csoport esetében a tevékenységek közül kiemelkedett a gépek, felszerelés és szoftvervásárlás (19. ábra), illetve a képzés, a második csoportba a vállalkozáson belüli K+F és az innováció piaci bevezetése került. Az egyéb előkészületek csak szórványosan jellemezték a lemaradók és innovátorok csoportját. Az innovációs tevékenységek további típusainál nincs olyan számottevő különbség a követők és az innovátorok között, mint az előző vizsgálatnál, de most is a követők az aktívabbak több esetben. A más külső tudás vásárlása, illetve a vállalkozáson kívüli K+F során a nagyvállalatok jobb kondícióval rendelkeznek, így ezeken a területeken ők az aktívabbak. A lemaradók pozíciója hasonló az innovációs és K+F tevékenységeknél megfigyelthez, gyakorlatilag csak a képzés és a gépek vásárlása érinti a cégek több mint 10%-át. A következő kérdés során a cégek a versenytársakhoz képest határozták meg a pozíciójukat. Az önértékelés esetében a versenytárs értéke 100 volt (20. ábra). Érdekes eredmény született, hiszen a követők és az innovátorok inkább átlag alattinak látják magukat a versenytársakhoz képest, miközben a lemaradók sem értékelik magukat rosszabbnak. Az különösen meglepő, hogy az innovátorok fele kifejezetten gyengének értékelte a pozícióját. Ennél az önértékelésnél nem volt különbség a cégcsoportok között. 20. ábra: A legfontosabb versenytárshoz képest végzett önértékelés a három minta alapján A vállalatok saját innovációs tevékenységének minősítése a legfontosabb versenytárshoz képest 60,00

55,5653,02

50,00

%

40,00

35,56

30,00

31,11 22,22 14,77

20,00

22,15 13,3311,11 4,44

10,00

0,00 2,68

15,56 11,11 7,38

0,00 1-70

71-90

91-100 Követők

Innovátorok

101-110

111 felett

Lemaradók

A témakör utolsó kérdése arra kérdezett rá, hogy a vizsgált 3 évben született-e az újítás eredményeként találmány, szabadalom vagy publikáció. Nagyon kevés vállalkozás tudta ezekkel a mutatókkal igazolni az innovativitását, mindössze 3 találmány született, 5 szabadalom és 13 publikáció, ami nagyon szerény teljesítmény. A lemaradók részesedése 2%, az innovátorok és a követők 7-7%-kal vették ki a részüket ezen tevékenységekből. Mindezzel együtt 3 év alatt összesen csak ennyi közvetlen eredmény komoly nehézségekre utal, a találmányi-szabadalmi rendszert érdemes újragondolni országos és regionális szinten is.

81



4.3.5. Az akadályozó tényezők A 10. kérdéskör az innováció megvalósulását akadályozó tényezőkre kérdezett rá. -

Milyen akadályozó tényezőket tudnak a vállalkozások megnevezni?

Az osztályozás egytől háromig terjedő skálán történt, ezen kívül lehetőség volt a nem volt probléma válaszra is. Az első felvetésnél a költség-tényezők vizsgálata, ezen belül a tőkehiány (külső-belső), illetve az innováció magas költsége került elő. A tudásra vonatkozó kérdésnél megjelölhető volt a szakképzett munkaerő hiánya, a kevés információ és az együttműködés hiánya. A támogató környezeten belül az intézményi tényezők meghatározóak a sikeres innovációban, ezen belül az egyetemek, főiskolák, kutatóintézetek, innovációs és vállalkozásfejlesztő szervezetek hiánya, kis mérete volt választható. Végül a piaci tényezők és az innováció ellen szóló okok kerültek elő. Az eredményeket mind a három vállalati csoport esetében bemutatom, előzetesen azt feltételeztem, hogy markánsan jelentkezik akadályozó tényezőként a támogató környezet és az intézményi háttér hiányosságai, illetve fontos szerepe van a költség tényezőknek az innovációban. A kapott eredmények csak részben igazolták a feltételezéseimet. A lemaradók esetében a leginkább akadályozó tényező az innováció magas költsége volt, illetve a tőkehiány a vállalkozáson belül, ezeken kívül jelentős tényezőnek számít a piaci vetélytársak jelenléte (26. táblázat). A tudással kapcsolatos problémák közül csak a szakképzett munkaerő hiánya említhető, ez sem komoly tényezőként, sokkal inkább kis-közepes akadályként. A korábbi feltevésem, miszerint a támogató környezet kiemelkedő képviselői, a felsőoktatás, kutatóintézetek hiánya komolyan befolyásolják a helyi vállalatok innovációs lehetőségeit, nem igazolódott, sőt az innovátorok és a követők még magasabb arányban állították, hogy ez nem akadályozó tényező. A követők esetében is a legnagyobb problémát a tőkehiány jelenti, magát az innovációt költséges dolognak tartják, illetve hiányoznak a külső és belső források ehhez a tevékenységhez. Markánsabban jelentkezett a szakképzett munkaerő hiánya és a piaci tényezők akadályozó ereje ezeknél a cégeknél. Az innovátorok nem fogalmaztak meg komoly akadályozó tényezőket. A vállalati innováció jövője szempontjából szerencsés eredmény az, hogy az innovációra szükség van a cégek véleménye alapján, hiszen az utolsó két kérdésre mindenhol magas arányban azt állították, hogy nem volt ilyen akadály, tehát a keresleti oldalon van érdeklődés az innováció iránt.

82

26. táblázat: Az akadályozó tényezők a három csoportnál Tényezők

Költségtényezők

Tudással kapcsolatos tényezők

Intézményi tényezők

Piaci tényezők

Innováció ellen szóló okok

Lemaradók (%)

Követők (%)

Innovátorok (%)

Magas Közepes Alacsony nem volt Magas Közepes Alacsony nem volt Magas Közepes Alacsony nem volt tőkehiány a vállalkozáson vagy a cégcsoporton belül 40,35 27,64 13,82 17,88 22,72 38,63 6,80 31,81 0,00 33,33 11,11 55,55 a vállalkozáson kívül elérhető finanszírozási források hiánya 30,50 38,13 13,56 17,79 20,93 34,88 11,63 32,55 22,22 11,11 33,33 33,33 az innováció költségei túl magasak 48,27 29,31 8,62 13,79 38,09 26,19 14,28 21,42 0,00 55,55 22,22 22,22 a szakképzett munkaerő hiánya 15,83 30,83 18,33 35,00 25,00 20,45 11,36 43,18 22,22 22,22 11,11 44,44 a technológiai információ hiánya 5,08 22,88 33,89 38,13 2,27 25,00 15,90 56,80 0,00 11,11 33,33 55,55 a piacokra vonatkozó információ hiánya 3,41 32,47 26,49 37,60 9,09 27,27 22,72 40,90 0,00 0,00 44,44 55,55 nehézség az innovációs partnerek megtalálásában 13,15 30,70 22,80 33,33 16,27 34,88 9,30 39,53 0,00 11,11 44,44 44,44 egyetemek, főiskolák kis mérete, hiánya 10,61 11,50 14,16 63,71 2,38 16,66 11,90 69,00 0,00 0,00 11,11 88,88 kutatóintézetek hiánya 12,03 12,03 12,96 62,96 10,00 10,00 10,00 70,00 0,00 25,00 12,5 62,5 innovációs és technológiai központok hiánya 11,71 23,42 18,01 46,84 16,27 18,6 18,6 46,51 0,00 0,00 37,5 62,5 hálózatos együttműködés hiánya 13,51 28,82 20,72 36,93 9,52 33,33 21,48 35,71 0,00 0,00 50,00 50,00 a piacot már bejáratott vállalkozások uralják 23,33 39,16 16,66 20,83 27,27 25,00 29,54 18,18 0,00 22,22 22,22 55,55 az innovatív áruk vagy szolg. iránti kereslet bizonytalan a korábbi innovációk miatt nincs rá szükség az innovációk iránti kereslet hiánya miatt nincs rá szükség

15,12

46,21

18,48

20,16

16,27

30,23

27,91

25,58

0,00

11,11

55,55

33,33

12,72

17,27

30,00

39,09

2,38

16,66

28,57

52,38

0,00

0,00

12,50

87,50

14,16

27,43

22,12

35,39

4,76

14,28

38,09

42,86

0,00

0,00

12,50

87,50

83



4.3.6. Fejlesztési tervek A következőkben a fejlesztési tervekkel foglalkoztam, a kapcsolódó kérdés: -

Milyen igényeket fogalmaznak meg ezen a területen?

A 27. táblázatból jól kiolvasható, hogy a követők csoportja tervezi a legösszetettebb, legbővebb fejlesztéseket az innovációs tevékenységek közül, sőt három területen, a szolgáltatás- és technológia-fejlesztésben, illetve a munkatársak képzésében mind a 45 vállalat gondolkodik. A többieknél is a legnépszerűbb fejlesztési irány a munkatársak képzése, a technológia és a szolgáltatás fejlesztése, és fontosnak tartják az informatikai fejlődést is. Érdekes, hogy a szervezeti fejlesztés a legkevésbé tervezett irány még a követőknél is, miközben a tevékenységek között bőven 60% fölötti gyakoriságot mutattak a mérések, ezzel az egyik legnépszerűbb innovációs cselekedetnek számított. 27. táblázat: Fejlesztési tervek

Fejlesztések termékfejlesztés szolgáltatások fejlesztése technológia fejlesztése szervezetfejlesztés menedzsment ismeretek fejlesztése marketing fejlesztése informatikai fejlesztés Munkatársak képzése

A jövőre vonatkozó fejlesztési tervek Lemaradók (%) Követők (%) Innovátorok (%) 29,11 73,33 60,00 63,92 95,56 50,00 50,00 97,78 70,00 29,75 55,56 30,00 37,97 56,96 60,76 67,09

77,78 86,67 77,78 93,33

50,00 60,00 80,00 80,00

4.3.7. Zala megye értékelése a támogató környezet alapján Az innováció megvalósulásának feltételeit kutattam az egyik utolsó kérdésnél: -

Mit gondolnak a vállalkozások Zala megyéről mint támogató környezetről, a megye adottságai jelenlegi állapotukban mennyire segítik elő az újításokat?

Egy három-fokozatú skálán kellett értékelni a különböző tényezőket, az 1-es az adottságok magas, a 2-es a közepes, a 3-as az alacsony minősítést jelentette, illetve lehetőség volt a „nem érint” válaszra is. A feltételek megfogalmazása során az akadályozó tényezőkhöz hasonlatosan a tőke meglétére, a munkaerő helyzetére, kutatási-oktatási kapacitás állapotára, a tanácsadói-segítő szervezetek minőségére, a beszállítókról, alvállalkozókról alkotott képre, illetve az általános üzleti klímára és együttműködési hajlandóságról gondoltakra voltam kíváncsi. A lemaradók esetében a legtöbb feltétel közepes-gyenge minősítést kapott (28. táblázat), a legjobbnak a tanácsadói szolgáltatások, kamarák és vállalkozásfejlesztési szervezetek munkáját minősítették a vállalkozások, de ebben az esetben is 24%-ot kapott a magas minősítés, közel annyit, mint az alacsony. A megfelelő beszállítók, alvállalkozók megléte a válaszadók véleménye alapján 14%-ban magas, 45%-ban

84



közepes minőségű a megyében. A megfelelően képzett munkaerő és a felsőoktatási kapacitások minősége kérdésre született 10-11% körüli eredmény, de ezeknél a feltételeknél is az alacsony minősítés 2-3-szor gyakoribb, ami a gyenge-közepes feltétel az innováció szempontjából. Az feltűnő volt, hogy mennyivel rosszabb színvonalúnak tartják a kutatási kapacitásokat, mint a felsőoktatási kínálatot, ez értelmezhető úgy, hogy bizony az említett kis képzési helyek ennyire gyengék a cégek szerint a kutatásokban, illetve ennyire nem kapcsolódik össze a vállalatok gondolkodásában az egyetemi és a kutatói szféra. A tőkeellátottság helyzete, a fizetőképes kereslet, az általános üzleti klíma, az innováció gazdasági támogatása nagyon alacsony minősítést kapott a cégek véleménye alapján, ezek a feltételek túlmutatnak a megye határain, Magyarország gazdasági helyzetének javulása, az innováció makrogazdasági támogatása elősegítheti ezeknek a feltételeknek a javulását, ezeken keresztül a KKV-k újraéledését. A követők véleménye kis mértékben tért el az előzőekben leírtaktól. Összességében rosszabbnak látják az innováció megyei feltételeit, ennél a csoportnál is a legjobbnak a tanácsadói szolgáltatásokat látták, még elfogadható volt a munkaerő helyzete, a felsőoktatási kapacitások és a beszállítói kör minősége. Az általános üzleti klímáról, a kutatási kapacitásokról és a tőkeellátottságról lesújtó volt a véleménye a csoport tagjainak, szinte egyetlen cég sem jelölte a kérdőívben magas színvonalúnak ezeket a feltételeket. Az innovátorok véleménye is hasonló a többi csoport tagjaihoz, azzal a különbséggel, hogy ők nagyon markánsan kiemelték a kutatási kapacitások alacsony színvonalát. 28. táblázat: Zala megye értékelése a három minta alapján Az innováció megvalósulásának feltételeinek értékelése Feltételek Magas Tőkeellátottság kockázati tőke elérhetősége megfelelően képzett munkaerő

Magas

Követők (%) Köze- Alapes csony

nem érint

Magas

Innovátorok (%) Köze- Alanem pes csony érint

6,20

32,55

45,73 15,50

0,00

28,88

57,77 13,33 11,11

22,22

44,44 22,22

4,09

29,50

42,62 23,77

6,66

24,44

44,44 24,44

0,00

37,50

50,00 12,50

10,15

53,12

24,21

12,5 11,36

34,09

45,45

9,09 25,00

37,50

37,50

18,33

35,83 41,66

0,00

13,33

44,44 42,22

0,00

0,00

87,50 12,50

26,01

22,76 39,83 13,33

31,11

17,77 37,77

0,00

50,00

37,50 12,50

38,58

20,47 17,32 15,55

51,11

22,22 11,11 12,50

75,00

0,00 12,50

38,88

36,50 19,84

4,44

22,22

57,77 15,55 12,50

12,50

62,50 12,50

3,96

39,68

44,44 11,90

0,00

31,11

57,77 11,11

0,00

50,00

37,50 12,50

14,16

44,53

25,78 15,62 13,95

58,14

20,93

6,97

0,00

50,00

37,50 12,50

6,25

22,65

54,68 16,40 13,95

23,25

55,81

6,97

0,00

12,50

75,00 12,50

3,87

40,31

39,53 16,27 11,63

39,53

37,21 11,63

0,00

75,00

12,50 12,50

kutatási kapacitások és kínálat 4,16 felsőoktatási 11,38 kapacitások és kínálat tanácsadói szolgáltatások, kamarák 23,62 innovációs és gazdasági 4,76 támogatás általános üzleti környezet, klíma megfelelő beszállítók, alvállalkozók fizetőképes kereslet az innovációra együttműködési hajlandóság

Lemaradók (%) Köze- Alanem pes csony érint

85

0,00



Ha Zala megye innovációs adottságait a vállalkozások általános véleménye alapján minősítem, akkor kijelenthető, hogy inkább rossznak-közepesnek látják a megkérdezett feltételek helyzetét, egyben kijelölik a fejlesztési irányokat is: ezek a tőkeellátottság javítása, kutatási kapacitások fejlesztése, kapcsolat erősítése az akadémiai szférával. Az ezeken felüli rossz minősítésű feltételek országos problémákat jelölnek. Az is kirajzolódott, hogy a kamarák, a vállalkozásfejlesztési szervezetek és a klaszterek segíthetnek ezekben a fejlesztésekben.

4.3.8. Zala megye vállalkozásainak innovációs szolgáltatási igénye A kérdőív utolsó kérdésköre az innovációs tevékenységet segítő szolgáltatásokra vonatkozott. A felmérés során 21 szolgáltatásra kérdeztem rá, ezek a hagyományos innovációs szolgáltatások (szabadalmi tanácsadás, termékvizsgálat, termékminősítés), a technológiaorientált tevékenységek (technológiai helyzetfelmérés, technológiafejlesztés), speciális területek (mérő- és vizsgálóeszközök kölcsönzése, speciális laboratóriumi vizsgálatok, speciális gépek használata). A tudáshoz kapcsolódó újszerű igények (piackutatás, felderítés, technológiai trendfigyelés), kapcsolati- kommunikációs elemek (műszaki kooperációs lehetőségek feltárása, technológiai bemutatók, ötletbörzék szervezése), üzleti-pénzügyi szolgáltatások (üzleti angyal bevonás, kockázati tőke bevonás) és a termékfejlesztéshez, gyártáshoz kapcsolódó igények (termékfejlesztési szolgáltatások, gyártástervezés). A vállalkozások működését segítő szolgáltatásokra (tanácsadás, pályázati tevékenység, üzemeltetéshez kapcsolódó igények) nem kérdeztem rá, kiemelten az innovációhoz köthető tevékenységekhez kapcsolódó igények érdekeltek. A szolgáltatások szükségletének a felmérése során a következőkre kerestem a választ: -

Kimutatható-e különbség a cégcsoportok között a szolgáltatási igények tekintetében? Milyen rangsor állítható fel a szolgáltatások között jelenleg és a jövőben?

Két kérdést tettem fel a vállalkozásoknak; az egyik kérdés, hogy igénybe vette-e az adott szolgáltatásokat az elmúlt három évben, a másik, hogy igénybe venné-e őket. Az egyszerű igen/nem válaszok segítettek annak a feltárásában, hogy mekkora volt egy adott szolgáltatásra az igény, illetve megmutatták, hogy milyen változások várhatók a jövőben a cégek oldaláról. A követők aktivitása a külső innovációs szolgáltatások igénybevétele során szembetűnő volt (21. ábra), több mint duplája a lemaradókhoz képest, de még így sem fordult elő, hogy az innovációs szolgáltatások bármelyikét legalább a cégek fele igényelte volna. Összességében mind a három csoport esetében hasonló sorrend rajzolódott ki, azaz a legnépszerűbbek a termékminősítés, termékvizsgálat, mérő- és vizsgálóeszközök kalibrálása, első minta bevizsgálások elvégzése, a piackutatás, technológiafejlesztés és a speciális gépek használatának a biztosítása volt. Az innovátorok kisebb igénnyel jelentkeztek, mint a követők csoportja, de még így is könnyedén felülmúlták a lemaradókat. Miután 10 cég tartozik az innovátorok csoportjába, néhány szolgáltatás esetében semmilyen igény nem jelentkezett. Jól leolvasható az ábrából, hogy a követők esetében három szolgáltatási csomag

86



állítható össze az igények alapján. Az első csomag a már említett hét szolgáltatás, melyeket a cégek közel egyharmada vett igénybe, ezek a hagyományos, a technológiaorientált és speciális innovációs területek közé tartoztak, egyedül a piackutatás a kivétel, bár ez a tevékenység inkább tekinthető általános szolgáltatásnak, mint innovatívnak. A másik csomag a 15-30% közötti igénykategóriába sorolhatók köre, a gyártáshoz és technológiai helyzethez kapcsolódó szolgáltatások. A 15% alattiak a tudáshoz, a kapcsolati és a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódtak. A lemaradók esetében egyszerűbben meghatározható az igény, hiszen az elején említett hét szolgáltatáson kívül még három közelíti meg a 10%-os igényt, a többi ez alatt volt megtalálható. Végül feltűnő volt, hogy a pénzügyi szolgáltatások esetében milyen szerény az igény mind a három csoport esetében. Az innovátorok igényei hektikusabbak, de így is a követőkhöz hasonló szolgáltatási csomagok iránt mutattak érdeklődést. A tervezett szolgáltatási igények esetében egészen más eredményeket kaptam, mint az előzőekben. A lemaradók esetében jelentős volt az előfordulási arányok növekedése (22. ábra), a legtöbb szolgáltatásnál közel duplájára nőtt az igény a korábbiakhoz képest, sőt az is előfordult, hogy ötszöröse (értékes szabadalmi ötletek szakmai bemutatása) a tervezett szerepe az adott szolgáltatásnak. Az is érdekes eredmény, hogy a korábbi favorit szolgáltatások egy részénél nem következett be jelentős igénynövekedés (termékvizsgálat, termékminősítés, első minta bevizsgálások elvégzése), egy esetben csökkenés jelentkezett (mérő- és vizsgálóeszközök kalibrálása), ami valószínűleg a korábbi speciális igényekkel függött össze. Ennek megfelelően a fontossági sorrend is megváltozott, a kapcsolati-kommunikációs elemek felerősödtek (technológiai bemutatók, ötletbörzék szervezése), a technológiával kapcsolatos szolgáltatások is fontosabbak lettek (technológiák gazdaságossági felülvizsgálata) és a legnagyobb érdeklődés a piackutatás iránt mutatkozott, ami ugyan nem egy „erős” innovációs tevékenység, de a verseny és a nyitás szempontjából fontos. A követők esetében nem következett be ilyen dinamikus igénynövekedés, mint az előbbi csoportnál. Nagyjából 50%-kal volt nagyobb az átlagos jövőbeni igény, ami egy elvárható aránynövekedés, hiszen tervekről nyilatkoztak a vállalkozások. Komoly szóródás most is megfigyelhető volt, mértéke azonban kisebb, mint ami az első mintánál jelentkezett (a legkeresettebb és legkevésbé keresett szolgáltatás közötti különbség az első esetben 40% volt, most 28%), a legalacsonyabb érdeklődés az üzleti angyal bevonása iránt jelentkezik a jövőben is, de most a cégek közel negyede tervezte ezt igénybe venni, míg korábban 2%-a a vállalkozásoknak kérte ezt a szolgáltatást. Ennél a csoportnál is megfigyelhető, hogy a korábbi kedvelt innovációs szolgáltatások iránti kereslet nem növekedett dinamikusan, a sorrend itt is megváltozott, gyakorlatilag hasonló, mint a lemaradók esetében. Amiben eltért, és ez bíztató, hogy a szabadalmi, szellemi tulajdonnal kapcsolatos tanácsadásra nagyobb igény mutatkozott, ez az egyik legmarkánsabb innovációs szolgáltatás, egyben ezen a téren (szabadalmi eljárások) óriási a lemaradása a hazai vállalkozásoknak a nemzetközi szinthez képest. Három szolgáltatási csoport most is felállítható volt a kapott eredmények alapján. A legkeresettebbek a technológiával kapcsolatos szolgáltatások, kommunikációs

87



lehetőségek, a termékekkel kapcsolatos kérdések és a piackutatás (40% felett), a második csoportba a 30-40% közötti igények kerültek, a speciális szolgáltatások és a kapcsolati elemek, végül 30% alatti volt az érdeklődés a pénzügyi szolgáltatások és a mérő- és vizsgálóeszközök kölcsönzése iránt. Az innovátorok jövőbeni igényei hasonlóan hektikusak, mint a jelenlegi szolgáltatások esetében, sőt ennél a vizsgálatnál az olló nyílt, a legkeresettebb és egyáltalán nem keresett szolgáltatás közötti különbség 60%. A cégek érdeklődése megváltozott, egyrészt nőtt általánosságban, illetve a kapcsolati-kommunikációs elemek felerősödtek.

88

Lemaradók

Követők

Innovátorok

e s t s a se s se s ás se sa sa té sa ás sa és se és la ok és at ás á té zé lá zí tá zé rá zít íté zt gzé on ér gál ítá zé on ás rí e at sad s á gá á s t s t n v s r v g ta e v s s t é m l a ö r l ő u c e e é o e s b é u é d z l t k i t i j l s e l e k l b á k v b in f lv z v á e lő tfe lviz lc fe el e sz em m k ac n ka bi al lg af k e -e ék ek ü ze kö pi s ta g, ők ib ék ge és gi ok ék gy m zo ly to el ök ak ás k in r a ó f é s t z it t s n o l e t z m a n t r r ö t r n a ö te o lá m á z a á ö a ős ál gi si ih ou te at lti zk ol ak tb et jele hn sg kö áz té gá gy sá ia sc ál ze cs sz es sz ck tle ec viz sz zs eh nd s, n óg gos l i t ü p ö ó l e o e z k é v i a jl k s ó z ál te k, no ós tre m sá fe be ál lk ha le ve sg ci tó s ch riu ék ta sg da k iz na öt er ta rá ere ó t z z te e n v i n t i m i u e r p v a s ás m ga m m do op sz te or rt -é al gé k ő aj és be ko end rő yá ls iá ab is ul ad ől i l a t é g e r g i r b k á i i é g a ló m lis m za és ló m ec sz iá no le ű s és no s sp el ec ch e l h m z p e k c t s s ye té te i, ig ér df om l n a tre ad ai ab gi z ó s l no ch e t

0,0%

5,0%

10,0%

15,0%

20,0%

25,0%

30,0%

35,0%

40,0%

45,0%

21. ábra: Az igénybe vett szolgáltatások jellemzői a három minta alapján

89

é rít de

s

Lemaradók

Követők

Innovátorok

t s e s se s ás ás ta la se sa té és és ése se sa ok sa sa tés tá ás la lá íté zé zí zt on on ér tá zé gá rá z zé í ás ítá ta ad s s á á e s v v t s á n z r g s g u g m v ta ő é t e s a e l e z ö l s r l b i é o é t k s l j k u i n c l t b e s i b é l e e v v v f z á á iz tf k fe lő fe lc ac m el el sz al em ka k lv ék bi lg ke k ia -e pi tan ze g, k kö ék lü k gy tő ib ge ok zo ly se rm ék in ök óg ato ás e k a s i n t l t m s s f a é t e z é e z r r n ö o t a i o s l á h t a ö m á si nt ör ou te ál tő öz yá la lti ág hn gá áz ai zk at le té tb ak sc zk sg he ál so ze ,g gi ss je le ck ec vizs es sz sz s z t t c s ó e n ü i o d l o l ó e ö e p v n k k g o jl i , ó s sz zé ál te ka fe be m sá ál ió tre hn ók ha ve sg tle al ék riu ta sg ác res da iz at k er ec ö t r n t t z ó n z v e m i i i t u e s n r p e v s m m ga ra m te op do rt á sz -é gé k al és bo aj be rő ko yá lső iá nd is őad l i la ul a é g e r g t e i b k á r ó é s i i m g l a a i ó z m m ál ec és sz no ol ci ű s lle s sp ch es hn m lé pe ze k c te e s s y té te i, ér fig m lo nd a e tr ad ai ab gi ó sz l no ch e t

0,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

22. ábra: A tervezett szolgáltatások jellemzői a három minta alapján

90



4.3.9. Az újításhoz köthető területek elemzésének összefoglalása Az általános szervezeti jellemzők alapján a 158 cégből és a 45 vállalkozásból álló csoport nem tért el markánsan egymástól, leginkább a kapcsolati erejükben különböztek, nem így a 10 cégből álló nagyvállalati csoport, amely minden esetben jelentős eltérést mutatott. A K+F-fel kapcsolatos vizsgálat tovább differenciálta a mintát, itt kirajzolódott a különbség a két nagyobb KKV-s csoport között, a kisebb minta jóval erősebb a kutatásfejlesztés területén, sőt voltak olyan változók, ahol a tőkeerős nagyvállalati csoportnál is jelentősebb aktivitást mutatott. Nagyon érdekes eredmény született a négyféle innováció megoszlásában a három csoport összehasonlítása során. A követő vállalkozások közel kétszer gyakrabban folytattak újító tevékenységet, mint az innovátorok, miközben a K+F tevékenységek esetében a nagyvállalatok voltak a meghatározóak. Az innovációs tevékenységek további vizsgálatánál mind a három csoport esetében kiemelkedett a gépek, felszerelés és szoftvervásárlás, illetve a képzés; a második csoportba a vállalkozáson belüli K+F és az innováció piaci bevezetése került. Nem volt olyan számottevő különbség a követők és az innovátorok között, mint az előző vizsgálatnál, de most is a követők voltak az aktívabbak több esetben. Az önértékelés során a követők és az innovátorok inkább átlag alattinak látták magukat a versenytársakhoz képest, miközben a lemaradók sem értékelték önmagukat rosszabbnak. Az akadályozó tényezők vizsgálatánál hasonló eredmények születtek a cégcsoportok esetében, az innováció magas költsége, a tőkehiány a vállalkozáson belül és a piaci vetélytársak jelenléte jelentette a legnagyobb problémát. A tudással kapcsolatos nehézségek közül csak a szakképzett munkaerő hiányát említették. A korábbi feltevésem, miszerint a támogató környezet kiemelkedő képviselői, a felsőoktatás, kutatóintézetek hiánya komolyan befolyásolják a helyi vállalatok innovációs lehetőségeit, nem igazolódott, sőt az innovátorok és a követők még magasabb arányban állították, hogy ez nem akadályozó tényező. A fejlesztési tervek esetében a követők csoportja tervezi a legösszetettebb, legbővebb növekedést az innovációs tevékenységek közül, sőt három területen, a szolgáltatások- és technológia-fejlesztésben, illetve a munkatársak képzésében mind a 45 vállalat gondolkodik. Zala megye innovációs adottságait inkább rossznak-közepesnek látták a megkérdezett csoportok, egyben kijelölték a fejlesztési irányokat is, ezek a tőkeellátottság javítása, kutatási kapacitások fejlesztése, kapcsolat erősítése az akadémiai szférával. Az ezeken felüli rossz minősítésű feltételek országos problémákat jelöltek. Az is kirajzolódott, hogy a kamarák, vállalkozásfejlesztési szervezetek, klaszterek segíthetnek ezekben a fejlesztésekben.

91



A jelenlegi szolgáltatások esetében a mind a három vállalati csoportnál kiemelkedő volt a speciális innovációs szolgáltatások iránti kereslet. Markáns különbség mutatkozott mennyiségi szempontból a három cégcsoport között, a követők és innovátorok kétszer gyakrabban vették igénybe a szolgáltatásokat. A sorrendben nem volt jelentős különbség. Az innovációban jelentős szerepet játszó tényezők iránt szerény volt az érdeklődés. Tervezett szolgáltatások esetében az igények jelentősen eltértek a korábbiaktól, különösen mennyiségi szempontból jelentkezett növekedés a lemaradó vállalkozások esetében. A fontossági sorrend is megváltozott, a speciális igények „elhalványultak”. A követők érdeklődése jelentős volt az innovációban fontos szerepet játszó tényezők, mint például a szellemi, szabadalmi tulajdonnal kapcsolatos tanácsadás, kockázati tőke bevonás és a felderítés iránt. A legkevésbé keresett szolgáltatást is a cégek negyede tervezte igénybe venni. Az eredeti hipotézisem a következő volt: H2: Az innovációs teljesítményt meghatározó változók segítségével a vállalkozások klasztercsoportokra bonthatók, a létrejött csoportok eltérnek egymástól az újítási képességek, jellemzők alapján. A minta szétválasztásával kapcsolatos vizsgálataim igazolták, hogy a változók segítségével a vállalkozások klasztercsoportokra bonthatók. Az innovációs területek elemzése a létrejött csoportok közötti eltérés mértékét tárták fel. Ennek megfelelően a következő megállapításokat teszem: Th2: Az általános szervezeti jellemzők, az innovációs és a K+F magatartás, képesség alapján a klasztercsoportokba szervezhetők a zalai vállalkozások. Az első csoport a legtöbb céget magába foglaló KKV-k, a lemaradók, akiknek elenyésző a K+F aktivitásuk és ennél is jelentéktelenebb az innovációs hajlandóságuk. Létezik egy fejlesztés és újítás orientált, sikeresen adaptáló, az innovációban vezető szerepet betöltő, zömében hazai tulajdonú, a piacon régóta jelenlévő kisvállalkozói réteg, akik inkább saját erőből, a versenyképességük javítása érdekében nyitottak az újításra. A vizsgálataim elején követőknek neveztem el ezt a csoportot, azonban az innovációs területek részletes feltárása bebizonyította, hogy a legtöbb esetben ez a csoport a leginkább innovatív, így sokkal inkább tekinthetők ők az innovátoroknak. Végül jól kimutatható egy jelentős árbevételű, tőkeerős, a K+F iránt érdeklődő, de az innováció szempontjából inkább követő nagyvállalati csoport.

92


5. A kvalitatív kutatás

5. A kvalitatív kutatás 5.1. A kvalitatív kutatás folyamata A kvantitatív kutatás mellett a teljesebb kép érdekében 14 interjút készítettem Zala megye innovációs szolgáltatói körében 2009. március - május hónapokban. A kérdések összeállítása után egy próbainterjút is elvégeztem, a segítőm a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (Alapítvány) ügyvezető igazgatója volt. Nagyon hasznosnak értékelem ezt a próbainterjút, ugyanis ennek eredményeképpen a korábban tervezett szolgáltatásokra vonatkozó kérdéskört kibővítettem, a 21 választási lehetőség helyett 44 szolgáltatásból választhattak az interjúalanyok. A bővítés szakmai indoka az, hogy a tágabb értelemben megfogalmazott szolgáltatók nagyobb része az innovációs támogatás mellett a teljesítmény fokozása, a versenyképesség javítása érdekében a vállalkozások működését javító szolgáltatásokkal (tanácsadás, pályázati tevékenység, üzemeltetéshez kapcsolódó igények) is segítik a KKV-kat. Az interjú során hét témakörre koncentráltam (7. számú melléklet). Kíváncsi voltam az adott szervezet eddigi történetére, a működésére, pénzügyi hátterére. Utána a KKV-val meglévő kapcsolat minőségére, gyakoriságára, a kapcsolat létrejöttének motivációira kérdeztem rá. Aztán az innovációra vonatkozó definíciókat fogalmaztam meg és kértem az interjúalanyokat, hogy válasszanak ezek közül. Az innovációs tevékenység minőségét szerettem volna megtudni azzal a kérdéssel, hogy az adott szervezet milyen módon segíti Zala megye vállalkozásainak, intézményeinek innovációs (termék, folyamat, szervezési-szervezeti, marketing) tevékenységét. Az ötödik kérdéskör a nyújtott szolgáltatásokra vonatkozott, itt arra is kíváncsi voltam, hogy a meglévők mellett terveznek-e új szolgáltatásokat bevezetni a jövőben. Ez után arra kértem a válaszadókat, hogy az innováció megvalósításának Zala megyei feltételeit értékeljék. Végül az adott cég innovációs tevékenységeinek akadályozó tényezőire kérdeztem rá. Az interjú összetettsége miatt az interjúk előtt legalább egy héttel elektronikusan kiküldtem a partnereknek a kérdéseket. Az interjú lefolytatása az előzetes kérdéstervnek megfelelően történt, azonban néhány esetben új ötletek és szempontok merültek fel a beszélgetés közben. A beszélgetésekre az interjúalanyok munkahelyén került sor. Mivel a mélyinterjú során az interjúalany szabadabban, kötetlenebbül fejtheti ki véleményét, kiemelheti az általa fontosnak vélt területeket, így bővebb, és átfogóbb képet kaphattam az innováció megyei helyzetéről. Az elhangzottakról hangfelvétel és részletes jegyzet készült, amelyek az interjút követően feldolgozásra és elemzésre kerültek.

5.2. A kvalitatív kutatás eredményei A kvalitatív kutatással a célom az volt, hogy részben a statisztikai számokban nem megjeleníthető problémák vizsgálatára fókuszáljak, illetve egy pontos képet adjak a megye innovációs szolgáltatási kínálatáról. A kirajzolódott kínálati csomagot összevetem a KKV-k körében lefolytatott kérdőíves vizsgálatok innovációs igényeire vonatkozó eredményeivel. Nagyon meghatározó elemnek tartom Zala megye innovációs potenciáljának meghatározásánál, és a szükséges fejlesztések megfogalmazásánál az igények és a nyújtott szolgáltatások összevetését, harmonizálását.

93



A kutatással a következő kérdésekre keresem a választ: -

Mely szervezetek, cégek tartoznak az innovációs szolgáltatók csoportjába Zala megyében? Milyen összefüggés mutatható ki a szolgáltatók területi elhelyezkedése és az adott kistérség KKV-inak innovációs tevékenysége között? Milyennek látják ezek a cégek Zala megye helyzetét az újítás képességének a szempontjából? Körülhatárolhatók-e az innovációt hátráltató tényezők? Milyen összefüggés mutatható ki a keresleti és kínálati oldal felmérése következtében született eredmények között?

A kutatás előtt megfogalmaztam két hipotézist, amely alapján azt feltételezem: H3: Az innovációs és K+F szolgáltatók területi elhelyezkedése és az adott kistérségben tevékenykedő KKV-k innovációs teljesítménye között összefüggés mutatható ki, a szolgáltatásokban aktívabb térségek vállalkozói eredményesebbek az újítás területén. H4: Zala megye vállalkozásai által igényelt innovációs kereslet és a kínálati oldal szereplői által nyújtott szolgáltatások nem harmonizálnak.

5.2.1. A kínálati oldal szereplői A kvalitatív kutatás első lépéseként az innovációs szolgáltatók kiválasztására törekedtem, meghatároztam azokat az intézményeket, cégeket, akik segítik a KKV-k piaci érvényesülését, innovációs képességének a javítását. Az innovációs szolgáltatás széles körű értelmezéséből indultam ki, hiszen a korábban végzett felsőoktatási kutatásaimból ismert tény volt számomra, hogy a nagy súllyal bíró K+F helyek, akadémiai intézetek, kutatóintézetek, innovációs és technológiai központok nincsenek a megyében. A legjelentősebb ezen a téren a Pannon Egyetem Georgikon Kara, a mezőgazdaság néhány területén országos elismerést kiváltó teljesítménnyel, de a kutatási területük túl speciális, a megyei KKV-k életére szerény hatása van. Ezek alapján számba vettem minden lehetséges szolgáltatót, akik a tudás és technológia közvetítésben, a versenyképesség javításában, az újdonság felismerésében, az innovációs szolgáltatásokban segíthetik a vállalkozásokat. Az elsőként a Regionális Innovációs Ügynökséget emelem ki a tanácsadó szervezetek közül, akinek a feladata az innovációt ösztönző környezet kialakítása, tudásbázis fejlesztése, a tudás terjedésének ösztönzése, innováció szolgáltatásainak kialakítása és bővítése, hálózati együttműködésének erősítése. Az Ügynökség ügyvezető igazgatója, és a Zala megyei munkatárs is vállalkozott az interjúra. A Regionális Fejlesztési Ügynökség a sorban a következő, kezdeményező, közvetítő és szolgáltató tevékenységével segíti a térségi elképzeléseket és együttműködik az érintett szereplőkkel, pályázatok esetében természetesen a KKV-val is. A nagykanizsai iroda munkatársa segített, aki az innovációs pályázatok projektmenedzsere Zalában. A korábban említett Georgikon Kar a megye legjelentősebb felsőoktatási intézménye hallgatói létszám és kutatási tapasztalat alapján is, a kutatásokért felelős dékán-helyettes

94



vállalta az interjút, és a megye első spin-off vállalkozásának (ami szintén a Karhoz kötődik) vezetője is segítette a kutatásomat. A cég kutatási területe a biotechnológia és genetika. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megyei kirendeltsége jelentős kapcsolatokkal rendelkezik a KKV-k irányába, egyben az egyik jelentős szervezet a technológiai transzfer és közvetítés feladatában, vállalkozói hitelnyújtással is foglalkoznak, a megyei inkubátorházak nagy része (a most épülő zalaegerszegi és nagykanizsai kivételével három inkubátorház) is a cég kezelésébe tartozik és a legjelentősebb klaszterszervezet, a Fa- és Bútoripari Klaszter menedzsmentjét is ők adják. A próbainterjút az Alapítvány ügyvezető igazgatójával folytattam le, aki sokat segített a szolgáltatási kör meghatározásában. A klaszterszervezet kiváló kapcsolatot ápol a fa- és bútoripar területen elismert felsőoktatási intézménnyel, a Nyugatmagyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karával, ennek az együttműködésnek a következményeként újítások, találmányok, szabadalmak születnek, az eredmények a szervezeten keresztül eljutnak a klasztertagok nagy többségéhez. A klaszter menedzsere, aki egyben az Alapítvány munkatársa vállalta az interjút. A működő inkubátorházak vezetőivel is készítettem interjút, a lenti és zalaszentgróti térség meghatározó gazdaságfejlesztő szervezete az Alapítvány helyi irodája és inkubátorháza. A lenti ház vezetője és a zalaszentgróti ház igazgatója volt az interjúalanyom. Az Alapítvány ügyvezető igazgató-helyettese, egyben a zalaegerszegi inkubátorház vezetője szintén segített a kutatásban. Az ipari parkok általában nem nyújtanak jelentős technológiai és K+F szolgáltatásokat, ezeknek a kínálata a parkokban fejletlen (Innováció a Nyugat-Dunántúlon, 2007). A megyei parkok közül a zalaegerszegi központot választottam, a fejlesztésért felelős projektmenedzserrel készítettem interjút. Több dolog miatt esett a választásom Zalaegerszegre. Egyrészt Zalában a legnagyobb befektetők az elmúlt évtizedben a zalaegerszegi parkokat választották letelepedésül, másrészt az utolsó pillanatig versenyben volt a Mercedes-beruházásért Zalaegerszeg (végül a földrajzi elhelyezkedés és az autópálya megléte miatt nyert Kecskemét), ami nagyon komoly előkészítő és fejlesztő feladatokat jelentett, ennek a munkának az egyik szervezője az említett projektmenedzser volt. Végül a Pannon Mechatronikai Klaszter menedzsere is az említett munkatárs, a személyén keresztül ez a klaszter is „megszólalt”. Az ipari és kereskedelmi kamarák is jelentős kapcsolattal rendelkeznek a vállalkozások irányába, igaz, hogy a kötelező tagság megszűnése miatt a nagy tagdíjbefizető nagyvállalatokkal erősebb az együttműködés, mint a hagyományos KKV-val, de még így is közel 1000 céggel tart fenn kapcsolatot a zalaegerszegi (megyei) és a nagykanizsai (megyei jogú) kamara. Ezek a szervezetek elsősorban érdekvédelemmel foglalkoznak, illetve a tudás közvetítésben is részt vesznek képzések, találkozók szervezésével, ezért indokoltnak láttam a szolgáltatói körbe a felvételüket. Korábban kötelező feladatuk volt a szabadalmakkal kapcsolatos tanácsadás is, ami egy erős innovációs tevékenység, azonban a finanszírozási nehézségek miatt eltűnt ez a szolgáltatás a kamarákból. A megyei elnök vállalta az interjút és a kanizsai kamara irodavezetője is segített a kutatásban. Szükségesnek tartottam olyan innovációs szereplőt is felkutatni, aki nem egy nagyobb szervezet zalai képviselőjeként, nem a regionális intézményrendszer helyi képviselőjeként, hanem önálló és elismert tudása miatt képes az innovációs szolgáltatás

95



nyújtására. Segítségemre volt a Baross Gábor pályázatok eddigi nyerteseinek a listája, ezek között több alkalommal is nyertesként szerepelt a C-Mobil Labor Kereskedelmi és Szolgáltató Kft, akinek a tevékenysége két fő területre osztható. Az egyik a laboratóriumi műszerek forgalmazása, szervizelése, a mérési módszerfejlesztés és automatizálás. A másik fő terület a környezetvédelmi szolgáltató laboratórium üzemeltetése. Az ügyvezető igazgató vállalta az interjút. Végül a megye település-szerkezetéből kiindulva kerestem egy olyan vállalkozásokat segítő szervezetet, amelyik az aprófalvas zalai térségben segíti a helyi KKV-k érvényesülését, fejlődését, az újítás iránti igény kialakítását. A legnagyobb támogatást a Helyi Vidékfejlesztési Irodák élvezik, legalább is a csatlakozott szervezetek, vállalkozások száma alapján, így megkerestem a nagykanizsai HVI vezetőjét, aki vállalta az interjút. A kínálati oldal szereplőinek feltérképezése, kiválasztása során a következők derültek ki számomra. Zala megyében az innovációs és K+F szolgáltatások alapján két központ rajzolódik ki, egy az innováció területén jelentős szervezetekkel, szakemberekkel ellátott zalaegerszegi centrum (innovációs ügynökség, klaszterek központjai, fejlett ipari park, Alapítvány), illetve a K+F területén (különösen a mezőgazdasági kutatások miatt) erős keszthelyi központ. Ezek után azt vizsgáltam, hogy a KKV-k körében végzett innovációs mérés eredményei mutatják-e a szolgáltatási oldalon megfigyelhető kétközpontúságot. A kvantitatív minta alkalmas volt arra, hogy kistérségenként is leválogassam a cégeket. A leválogatás után megvizsgáltam az innováció négy területén elért eredményeket, majd kiválasztottam azokat a kistérségeket, ahol jelen vannak az innovációs szolgáltatók, illetve megfelelő számú vállalati minta áll rendelkezésre, hiszen 20 alatti minta esetében nagyon torzíthat az eredmény. Szempont volt az is, hogy ne legyenek teljesen eltérő profilúak a tevékenységi területek szerint a vizsgált kistérségek vállalkozásai. Zala megye kilenc kistérsége közül három esetében nagyobb a vállalati mintaszám, mint 20, ez a nagykanizsai (40db. - a kiküldött kérdőívek 8%-a érkezett vissza), a zalaegerszegi (87db. - a kérdőívek 9%-a érkezett vissza) és a keszthelyi (25db. - 8%-os visszaküldési arány). A keszthelyi kistérségben a vállalkozások 29%-a kereskedelem, javítás, 13-13%-on pedig a feldolgozóipari tevékenység és a mérnöki tevékenység, tanácsadáson osztozik. A nagykanizsai kistérség esetén a vállalkozások csaknem felének fő tevékenységi köre a feldolgozóipar, de sokan dolgoznak a kereskedelem, javításban is. Zalaegerszeg és környékének fő tevékenységi körét a feldolgozóipar adja, de magas az építőipar és a kereskedelem, javítás aránya is. A két nagyobb város környezetében dolgozó cégek profilban nem különböznek egymástól, a keszthelyi cégek esetében fordított a sorrend a leggyakoribb tevékenységek tekintetében, azonban megítélésem szerint összehasonlíthatóak a vállalkozások. Az összehasonlításhoz felhasználtam a vállalatok körében végzett kvantitatív kutatás eredményeit, a négy innovációs tevékenység előfordulási arányát tekintettem az alapnak, hiszen ez tekinthető leginkább az innováció „eredményének” egy adott térségben.

96



23. ábra: A keszthelyi-, a zalaegerszegi- és a nagykanizsai kistérség területén tevékenykedő cégek innovációs eredményei

40,00% 35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% Keszthelyi kistérség termékinnováció

Zalaegerszegi kistérség

folyamatinnováció

Nagykanizsai kistérség

szervezeti innováció

marketing innováció

A várakozásommal ellentétes eredmény született, hiszen miközben az innovációs szolgáltatók területi elhelyezkedése alapján a megye két központja Zalaegerszeg és Keszthely, a vállalkozások innovációs tevékenységében ez a központi szerep egyáltalán nem tükröződik (23. ábra). Zalaegerszeg és Keszthely vállalkozásainak innovációs összteljesítménye azonos, azzal a látható újítási területenkénti eltéréssel, hogy a feldolgozóipari túlsúly miatt a megye központ cégei inkább a termék innovációban, míg a keszthelyi csoport - vélhetően a jelentős kereskedelmi profil miatt - a marketing innovációban jeleskedik. Nagykanizsa, miközben az innovációs szolgáltatói térképen alig látszik, a vállalati újítás eredménye szempontjából kiemelkedik a kistérségek közül, ráadásul a jelentős feldolgozóipari jelleg mellett a marketing innovációban a legsikeresebbek a helyi cégek. A kutatás alapján a korábban megfogalmazott hipotézisem, miszerint: „az innovációs és K+F szolgáltatók területi elhelyezkedése és az adott kistérségben tevékenykedő KKV-k innovációs teljesítménye között összefüggés mutatható ki, a szolgáltatásokban aktívabb térségek vállalkozói eredményesebbek az újítás területén” nem igazolódott. Az eredmények alapján a következő tézist fogalmaztam meg: Th3: Zala megye vállalkozásainak innovációs teljesítményét nem befolyásolják a kínálati oldal szereplőinek területi jellemzői. 5.2.2 Az esettanulmányok bemutatása Jelen részfejezetben arra törekedtem, hogy a különböző típusú szolgáltatók közül a téma szempontjából a legérdekesebbeket kiemeljem. Az interjúkérdésekre adott válaszokat a következőkben részletesen elemeztem, most az adott szervezeteknek a vállalkozásokkal meglévő kapcsolatára, az innováció helyzetére, akadályozó tényezőkre koncentrálok.

97


Interjúalany Szervezet Tisztség Helyszín Időpont


Nyeste Péter Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség korábban Regionális Innovációs Ügynökség Projektmenedzser Nagykanizsa 2009. március 2.

Az interjúalany jelenleg a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség projektmenedzsere, korábban a Regionális Innovációs Ügynökségnek volt az innovációs menedzsere, egészen 2008 végéig, így nagyon jelentős rálátással rendelkezett a vállalkozások innovációhoz kötődő pályázatainak a területén. Az elmúlt évtől az innovációs pályázatok projektmenedzsere a fejlesztési ügynökségen. Szűkebb működési területe Zala megye, a tágabb értelemben a régió. Véleménye szerint kevés az a vállalkozás, aki az innovációban közreműködik. Akik fejlesztéseket végeznek, azok zömében saját pénzből teszik ezt. A pályázatok bonyolultsága, kötöttsége miatt nem igazán veszik igénybe a pályázati lehetőségeket, mivel nem szoktak hozzá az alacsony támogatottsági intenzitáshoz, a vállalkozások ugyanúgy elvárják a 70-80%-os támogatást, akár a 100 %-ot is. Az innovációs ügynökség nyitottsága teljes mértékű, hírlevelekkel, személyes találkozókkal próbálták a kapcsolatot tartani a vállalkozásokkal, ám a személyes találkozókon is csak 10-15 cég, KKV vett részt. Az e-mail és hírlevél címlistára több vállalkozást sikerült felvenniük, de ezeknek az eredményessége még nem látszik. Megítélése szerint Zala megyében a logisztika, a kereskedelem, a faipar, gépipar és mechatronika az, amiben a legtöbb innovatív vállalkozás működik. Az innovációs ügynökségi munkája 2005. év végére eltolódott a projektfejlesztésből a pályázatmenedzsmentbe. Rengeteg munkát fektettek bele a Baross Gábor pályázat előkészítésébe, a pályázati stratégiát, az útmutatót szinte a nulláról kellett elkészíteni. A 2007. évben csak pályázatmenedzsmenttel foglalkozott, a projektfejlesztés csak a pályázatokhoz kapcsolódott. A Baross Gábor pályázat körüli bizonytalanságok nagyon sokat ártottak az innovációs potenciál fejlesztésében. Interjúalany Szervezet Tisztség Helyszín Időpont

Dr. Kocsis László Pannon Egyetem Georgikon Kar Dékán-helyettes Keszthely 2009. február 11.

Az interjúalany a jelentős múlttal rendelkező Georgikon Karnak a kutatásokért felelős vezetője. A Georgikon jogelődeit tekintve Európa legrégebbi rendszeres mezőgazdasági felsőoktatási intézménye, 1797. július 1-jén kezdte meg működését. A karon hosszú múltra visszatekintő tudományos ismeretszerzésnek és alkotómunkának az agrártudományok, valamint a kapcsolódó diszciplínák területén vannak tradíciói. Néhány ezek közül a növénytermesztési és kertészeti tudományok, állattenyésztési tudományok, erdészeti és vadgazdálkodási tudományok, talajművelés, talajhasználat, agrokémia K+F, haltenyésztés, Balaton környezetvédelmi kutatása. Az innováció szempontjából a mezőgazdasági vállalkozásokkal élénk a kapcsolata a Karnak, nem Zala megye a meghatározó ezen a területen, inkább a jó adottságokkal rendelkező térségek vállalkozói keresik meg az intézményt. Saját tudással, újításokkal, termékekkel 98



segítik a vállalkozásokat a burgonya, szőlő, paprika, ragadozó halak és a harcsa kutatási területeken. A bevételek nagyjából 20%-át teszik ki a kutatási pályázatok, K+F munkák. Sikeres a Kar az országos K+F pályázatokban, különösen a korábban felsorolt területeken. Zala megye innovációs helyzetét közepesnek-gyengének látja dékán-helyettes úr, a tőkeellátottság állapotát, megfelelő alvállalkozók és a kutatási kapacitások hiányát emelte ki a problémák közül. A saját innovációs tevékenységet akadályozó tényezők közül a költség-tényezők és a mezőgazdaság mostoha helyzete emelkedik ki. Interjúalany Szervezet Tisztség Helyszín Időpont

Dr. Pintérné Dr. Miglécz Erzsébet Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter Klasztermenedzser és jogi tanácsadó Zalaegerszeg 2009. március 5.

2001-ben alakult meg a Fa-és Bútoripari Klaszter, eredetileg 15 alapító tag hozta létre, ebből 8db volt vállalkozás, valamint vállalkozásfejlesztési és finanszírozási szervezetek, és 3 szakmai szövetség. A klaszter nem önálló jogi személy, egy szerződés alapján jött létre, a 15 alapító tag egy együttműködési megállapodást kötött, ezután az együttműködési szerződést aláírók megbízták a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványt a klaszter menedzselésének feladatával, tehát ilyen értelemben a ZMVA a jogi személy. A klaszter egy laza együttműködési hálózat, melynek keretén belül az adott témában érdekelt csoportok jönnek létre. Jelenleg 132 tagvállalattal rendelkezik a klaszter. A klasztereknek a klaszterépítésben kell közösen együttműködniük. Eltérő iparáganként mindenkinek más az együttműködés formája, ahogy az adott iparágnak a legmegfelelőbb. A finanszírozás jelenti mindig a legnagyobb problémát, valamint elég nehéz a vállalkozások közti együttműködést megteremteni. Pólusprogramnak jelentős részét képezi a klaszterprogram. Pólusprogram kidolgozott olyan klaszterfejlesztési programot, melynek keretén belül különböző szinteket állapított meg, és ennek megfelelően regionális szintre helyezték az induló és a fejlődő klasztereket, utána következik az akkreditált, majd a legfelsőbb szint egy innovatív klaszter. Az új program szerint majdnem mindenki csak az indulóra tudott pályázni, egyedül a Fa- és Bútoripari Klaszter tudott a fejlődőre pályázni, de még így is NyugatDunántúlon a klaszterfejlődés a legfejlettebb egész Magyarországon. Gyakorlatilag az innováció minden szegmensét végzi a klaszter. Érdekesség, hogy projekt szintjén a klaszter menedzsmentszervezete végigcsinált egy termékfejlesztést is, ennek a teljes folyamatát, melynek a neve ma a Pannon Klaszter Bútor. A fejlesztéshez mindjárt kapcsolódott egy védjegy eljárási program is, egy tanúsító védjegyet hoztak létre. Ennek az a lényege, hogy a klaszter meghatározott minőség esetén biztosítja ezt a védjegyet az adott terméknek és a gyártónak is. A védjegyre bárki - nem klasztertag is – pályázhat. A fa- és bútoriparban jók az adottságai a régiónak és a megyének is, jelentős sikereket értek el a klaszterrel az innováció területén az elmúlt években.

99




Dömökné Srágli Lívia Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Ügyvezető igazgatóhelyettes Zalaegerszeg 2009. március 5.

Az interjúalany a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány projektmenedzsere. 1994-től az alapítvány munkatársa, 8 éve projektek írásával, menedzselésével foglalkozik, mindemellett ügyvezető igazgatóhelyettes. A ZMVA-t ’92-ben alakították, ’93-ban kezdte meg tényleges működését, mindig az alapítói céloknak megfelelően működött, de természetesen a gazdasági helyzet és egyéb körülmények változásával módosultak a prioritások. Mindig a KKV-k álltak a központban, ezeket a cégeket igyekeztek különböző szolgáltatásokkal segíteni. Kezdetekben főleg a mikro- és kényszervállalkozások álltak a fókuszban, az ő megerősítésük, fennmaradásuk volt a fő feladat. Ez képzések, tanácsadások, illetve minden olyan tevékenység szervezését jelentette, amely a vállalkozói tudatot erősítette. A ZMVA tevékenysége közben megváltozott, egyre nagyobb szerepet kaptak a közepes méretű vállalkozások. Kezdetben PHARE programokat hajtották végre, amelynek során a budapesti magyar vállalkozásfejlesztési alapítványon keresztül jutottak PHARE forráshoz, úgynevezett üzleti terveken keresztül, ezért csupán egy tervet kellett elkészíteni és rendelkezésre állt a forrás az adott évben. Ez 2000-ben zárult le, utána saját maguknak kellett a forrást megteremteni, ekkor álltak rá a pályázatírásra, és menedzselésre. Olyan pályázatokon indultak, ahol a célcsoport a kis- és középvállalkozások voltak, a ZMVA csupán közvetítői szerepet végezte a kiíró és a célcsoport között. Ekkortól az üzletember találkozók, a vásári látogatások, az innováció került előtérbe, a tanfolyamok, tanácsadások egyre jobban háttérbe szorultak, ma már szinte nem is szerveznek tanfolyamokat, csak egynapos továbbképzéseket. Zala megyében az innováció helyzete meglehetősen rossz, ez az Innovációs Tanácsadási Program keretén belül derült ki, amit az Alapítvány végzett egy elnyert pályázat alapján. A pályázat célja az volt, hogy a vállalkozásokat feltérképezzék innovációs és pályázati nyitottság szerint, majd segítsék őket ezen a területen. A felmérés eredménye, hogy a fizetőképes kereslet az innovációra gyenge, az együttműködési hajlandóság pedig egyenesen siralmas. Nagyon sok tennivaló van az innovációs elkötelezettség erősítésének a területén a megyében. Interjúalany Szervezet Tisztség Helyszín Időpont

Dr. Háry András Pannon Fejlesztési Alapítvány, Pannon Mechatronikai Klaszter Vezető, klasztermenedzser Zalaegerszeg 2009. március 9.

Az interjúalany a Pannon Fejlesztési Alapítvány, a Pannon Mechatronikai Klaszter, valamint a Zalaegerszegi ipari park-fejlesztési projekt képviselője is. Kutatás-fejlesztési és innovációs témával minden ágon foglalkozott. A Pannon Fejlesztési Alapítvány 2005-ben jött létre külföldi modellek alapján. Meglátásuk szerint az ilyenfajta gazdaságfejlesztési szervezetek jól működnek a fejlett térségekben. 100



Az Alapítvány első fő pillére a Pannon Mechatronikai Klaszter, aminek feladata, hogy feltérképezze a Vas és Zala megyében található ipari, gépipari cégeket, bízva abban, hogy ezek közül kiemelkednek az innovációs vonalba illeszkedő, fejlődni akaró vállalkozások. A második stratégiai láb, a kutatás-fejlesztés, innováció köré csoportosul, céljuk egy úgynevezett innovációs vagy technológiai központ létrehozása. Harmadik pillér az ipari park fejlődését támogató befektetési programok létrehozása Zalaegerszegen. Folytak tárgyalások különböző cégekkel. Kiviláglott, hogy a gépiparban tudna erős lenni a város. A Mercedes tárgyaláson kívül több más autógyár is megfordult Zalaegerszegen, többször megmérkőztek egy-egy kelet-magyarországi ipari parkkal. A zalai térség az egy főre jutó feldolgozóipari, gépipari vállalkozás számában a középmezőnybe tartozik. 223 bejegyzett cég van most Zala megyében. Befektetői tárgyalások is visszaigazolták, hogy amikor beszállítókat keresnek ezek a cégek, rájönnek, hogy itt sokkal jobb a helyzet, mint Kelet-Magyarországon. Ezek a helyi vállalkozások a munkakultúra révén, ha nem is vesznek igénybe pályázati erőforrásokat, még mindig hatékonyabban tudnak újítani, mint a kelet-magyarországiak. Ezért ezen a területen kell továbbra is lehetőségeket keresni, az innovációs adottságokat fejleszteni. Interjúalany Szervezet Tisztség Helyszín Időpont

Mazzag Ferenc Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Elnök Nagykanizsa 2009. február 26.

A Kamara most lesz 15 éve, hogy újraindult Magyarországon. 2000-ig kötelező volt a tagság, akkor ezt egy rendelettel módosították, így ez önkéntes lett, amelynek következménye a romló pénzügyi helyzet. Komoly gond az, hogy nagyon sok jogkört vontak el a kamarától, ezeknek a visszaszerzésén és a biztos pénzügyi háttér megteremtésén dolgoznak most. A tagság országosan és a megyében is a cégek kb. 5-10 %.-a, de ez mindenhol lefedi Zala megyében a vállalkozások összes rétegét, illetve a gazdasági potenciálja elég nagy, olyan 70% körüli, tehát a nagyobb cégek tagok a kamarában. Az utóbbi években a közepes cégek léptek be jellemzően, a kisebb cégek megszűntek, kiléptek, ezeknek egyrészt az átrendeződések, valamint pénzügyi problémák voltak az okai. Kapcsolatuk a megye vállalkozásaival megítélése szerint megfelelő és sokrétű, az utóbbi években sokat javult. Elég nagy hangsúlyt fordítottak az információáramlásra, hogy a vállalkozókat minél több hasznos információval lássák el, akár érdekképviseleti szempontból (adózás, TB), akár a pályázati tanácsadás oldaláról. A külföldi cégekkel való kapcsolattartás, üzleti kapcsolatok ápolásának feladatát is ellátják. Jó kapcsolatokkal rendelkeznek Németországgal, Szlovéniával, a Zala megyei Kamara működteti a szlovén-magyar tagozatot, aminek az országos központja Zalaegerszegen található. A folyamatos kapcsolattartás mellett a továbbképzések is gyakoriak. A havonta megjelenő megyei újságban, illetve elektronikus úton tudják tájékoztatni a vállalkozókat. A gazdasági helyzet romlásával egyre nő a kamarai ügyfélforgalom, egyre több vállalkozás igényel segítséget, így a kapcsolattartás is egyre gyakoribbá válik. Az innovációra ebben a gazdasági helyzetben kevés cégnek marad energiája, pillanatnyilag a túlélés a fontos, a kamara is jobbára ezen a téren igyekszik segíteni.

101




Litter Nándor Helyi Vidékfejlesztési Iroda Irodavezető Nagykanizsa 2009. március 18.

2007. május 15-én jött létre a helyi vidékfejlesztési iroda, amelynek fő feladata egy olyan stratégia megalkotása volt, ami segít a vidéki élet, a falusi élet életkörülményeinek a javításában és a vállalkozások erősítésében. Cél, hogy az emberek helyben maradjanak, ott találjanak munkát, ahol élnek, természetesen megfelelő életkörülmények között. Tehát a tudás erősítése, és ez által a mikro- és kisvállalkozások és a különböző együttműködő csoportoknak a támogatása a kiemelt pontja a programnak. Ehhez szükséges az önkormányzatokkal való együtt gondolkodás, melynek keretében forrásokat szereznek a falufejlesztési programokhoz, például az örökség megőrzéséhez, turisztikai fejlesztésekhez stb. További cél a megújuló energiák elterjesztésének segítése, támogatása. Ez a LEADER modell. A vállalkozások fejlesztése során különböző programoknak a vázát építették fel, aminek a végig vitelét támogatják. Összesen 80 gyűlést tartottak a tervezési időszak alatt, így nagyon sokan megmozdultak a program összeállítása során. Most a végrehajtási szakasz zajlik, amikor forrásokat kapnak arra, hogy bizonyos programok elinduljanak, a második rész pedig, hogy ezek beépüljenek tartósan és önjáróvá váljanak. És mit jelent az innováció ezekben a programokban? A különböző jó gyakorlatok elterjesztése és megismertetése, sikeres rendszerek bevezetése. Ez azért is cél, mert folyamatos források nincsenek. Az innovációra nyitottság néhány esettől eltekintve nem jellemző, az első feladat a vidéki KKV-k elindítása, információval, tudással ellátása, annak a képességnek a kialakítása, hogy életképesek maradjanak a következő években. 5.2.3. A mélyinterjúk összefoglalása A bemutatott interjúk alapján kijelenthető, hogy az érintett szervezetek, cégek több éves (évtizedes) tapasztalattal rendelkeznek a vállalkozásokkal együttműködés területén. A kapcsolataik szerteágazóak, a nyújtott támogatások egy része a KKV-k megerősítését, megmaradását segíti, a másik része az innovációs és kutatás-fejlesztési szolgáltatások csoportjába tartozik, azonban az tény, hogy az újításhoz kapcsolódó szolgáltatások meglehetősen szegényesek a kínálati oldal szereplői részéről (a technológia-orientált és üzleti-pénzügyi szolgáltatások nem jelentek meg sehol). Zala megye innovációs helyzetét rossznak látják, ennek okai a tőkeellátottság helyzete, a kutatási kapacitás hiányossága. A vállalkozások oldaláról is hiányzik a fizetőképes kereslet, kicsi a cégek közötti együttműködési hajlandóság, aztán a támogató környezet egy fontos eleme, a pályázati rendszer is gyenge, nagyon magas önrészt követel (különösen a Baross Gábor esetén) és ehhez jelentős adminisztráció társul, ráadásul a Baross pályázatnál kimaradt egy év, ami óriási károkat okozott. Vannak sikeres példák is, ezek részben a Fa- és Bútoripari Klaszterhez kapcsolódnak, itt technológia transzfereket hajtottak végre több alkalommal is, a cégek nyitottak az

102



újításra. A feldolgozóipari vállalkozások munkakultúrája kiemelkedik, ami a jövő alapját jelenti. Általános vélemény volt az, hogy ebben a gazdasági helyzetben a cégek a túlélésért küzdenek, ez igaz vidéken és a városi környezetben is, az energiák nagy részét most ez köti le és ez visszahat az innovációs igények szintjére is. 5.2.4. A kínált szolgáltatások bemutatása A vállalkozások innovációs keresleti igényeinek a felmérésénél használt 21 szolgáltatást (hagyományos innovációs szolgáltatások, a technológiaorientált tevékenységek, speciális területek, a tudáshoz kapcsolódó, újszerű igények, kapcsolati-kommunikációs elemek, üzleti-pénzügyi szolgáltatások és a termékfejlesztéshez, gyártáshoz kapcsolódó igények) kibővítettem a vállalkozások működését segítő szolgáltatásokkal (tanácsadás, pályázati tevékenység, képzés, pénzügyi- és marketing-szolgáltatások, üzemeltetéshez kapcsolódó igények - 29. táblázat). Így összesen 44 lehetőség közül választhattak az interjúalanyok. A jelenleg nyújtott szolgáltatások mellett a tervezett szolgáltatásokat is megjelölhették a válaszadók. A táblázatban összesítettem a cégek, szervezetek által nyújtott szolgáltatások számát és szolgáltatási soronként is bemutatom az összefoglaló adatokat. A szolgáltatási mátrixban (29. táblázat) a fontosabb eredményeket a kék különböző árnyalataival kiemeltem, illetve az ezekhez tartozó kínálati szereplőket és szolgáltatásokat a szürke árnyalataival jelöltem. A T betű jelentése: tervezett szolgáltatás. A legtöbb szolgáltatást (24db.) a Fa- és Bútoripari Klaszter nyújtja Zalában, ami részben meglepő, ugyanis általában nem a klaszterek a legjelentősebb innovációs szolgáltatók. Mégis a fenti szervezet a legsikeresebb a régióban, régóta jelen van a piacon, ráadásul az Alapítványon keresztül a gazdaságfejlesztési, általános működési támogatást is közvetít a tagok felé. Ami külön kiemelést érdemel, hogy a nyújtott szolgáltatások fele-fele részben tartoznak az újításhoz és a működési területekhez, így ez a klaszter az egyik legerősebb innovációs szolgáltató a megyében, egy speciális területen. A meghatározó szolgáltatók közé tartozik a keszthelyi kar és az Alapítvány szervezete is, azonban profilban jelentősen eltérnek egymástól. Az Alapítvány nagyon meghatározó a vállalkozások működésének támogatásában, az egyetemi kar erőssége az innovációs, kutatás-fejlesztési területeken figyelhető meg.

103



Scouting, felderítés Piackutatás Szabadalmi, szellemi tul. kapcs. tanácsadás Értékes szabadalmi ötl. szakmai bemut. Kedvezményes forgóeszközhitel Lízinglehetőség Garancia alapokhoz hozzáférés Faktorálás Üzleti Angyal bevonás Kockázati tőke bevonás Mentorálás Pályázati rendszerű támogatás Pályázatok előkészítése Adó-és pénzügyi tanácsadás Jogi tanácsadás Könyvviteli, számviteli tanácsadás Üzleti terv készítése Beruházási tanácsadás Partnerközvetítés Gazdasági, intézményi hálózatok szerv. Marketing és kommunikáció Iroda, műhelybiztosítás Infokommunikációs technológiák közv. Titkári szolgáltatások Üzemeltetői szolgáltatások Munkaerő-kölcsönzés Termékvizsgálat Termékminősítés Technológiai helyzetfelmérés Technológiák gazdaságossági felülvizsgálata Gyártástervezés,

T 1

1

1 1

1 1

1

1

1

1

1 6

1 0

1

1

3

1

3

0

1

7 0

0 0

T T

0 0

1 1

0

1

2 5

1 1

4

0

1

10

1

1 1

8 4

0 0

1 T

6 8 5 7

0 1 0 0

4

0

7

0

4

1

1 0

0 0

1 0 3 2

0 0 1 0

1

4

0

1

1 1

1 1

1

T

T

T 1

1 1

1 1

1

1

1 1

1

1 1

1

1

1

1

1

1

1

1 1

1

1

1 1 1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1

1

1

1 1

1

1 1 1 1

1 1 1

1

1

1 1

1

1

T

1 1

1 1

1 1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1 T

1

1 1 1

1 1 1

1

1

tervezett szolgáltatás

1 1

1

1

nyújtott szolgáltatás

Kamara, Zeg.

Ipari Park

Fejlesztési Ügy.

Fa és B. Kl.

Innov. Ügy. zalai képviselő

Inkub. Lenti

Inkub. Zgrót.

Spin-off

C-Mobil

1

T 1

Kamara, Nk.

Inkub. Zeg.

ZMVA

Georgikon

Innov. Ügy. ügyvezető

29. táblázat: Szolgáltatási mátrix

1

1

T T

T

104


gyártás-előkészítés Mérő-és vizsgálóeszközök kölcsönzése Mérő-és vzsgálóeszközök kalibrálása Első minta bevizsgálások elvégzése Technológiafejlesztés Speciális laboratóriumi vizsg. Elvégzése Speciális gépek használatának biztosítása Képzési programok szervezése Rendszeres információszolgáltatás Technológiai bemutatók szervezése Innovációs kutatásokban való részvétel Termékfejlesztési szolgáltatások Műszaki kooperációs lehetőségek feltárása Technológiai trendfigy., trendjel. Készítése Összes nyújtott szolgáltatás (db) Összes tervezett szolgáltatás db)


1

1

1

1

1 1

1

1

1

T

1

1

T

3

1

1 3

0 0

3

1

1

0

1

1

T

1 1

1

1

T

1

1

1

1

1

1

1

T

1

T

1

1

1

1

T

1

T

1

1 1 1

1

1 1

1

1

1

1

1

T

9

2

1

1

1

T

10

1

1

1

1

T

9

3

1

1

T

8

2

6

1

4

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1 1

1

1

T

17

12

17

8

11

8

11

13

8

15

24

10

4

8

2

4

0

4

0

0

0

0

0

0

2

1

5

8

Az innovációs ügynökség vezetője és zalai képviselője nem látja teljesen egyformán a szervezet tevékenységi körét, ami megítélésem szerint abból adódik, hogy a zalai képviselő korábban szintén az Alapítvány szakembere volt, „magával hozta” a vállalkozások működési támogatásának tudását, ezt beépítette a tevékenységei közé, ez magyarázza a különbséget a két szakember véleményében. Ahogy az elvárható, az ügynökség meghatározóan az innováció különböző területein tevékenykedik. Hasonlóan erős szolgáltatók az újításban a spin-off vállalkozás („tisztán” innovációs szolgáltató) és a C-Mobil magáncég. A kamarák profilban nem térnek el egymástól, a forgóeszköz hitel- és a tanácsadás területén tevékenykednek, illetve a tervezett képzésekben, információszolgáltatásban látják a jövőbeni lehetőségeket. Az innovációban gyengék. Az inkubátorházak is hasonló szolgáltatásokat nyújtanak, elsősorban a tanácsadás területén meghatározóak, és a képzések, kiállítások szervezése és a rendszeres információszolgáltatás is a feladataik közé tartozik. Az újítás esetén elenyésző a jelenlétük. A fejlesztési ügynökség a pályázatokkal kapcsolatos tanácsadással, a gazdasági hálózatok szervezésével és képzések, kiállítások szervezésével segíti a KKV-kat, az innováció nem tartozik a fő profilba. A zalaegerszegi ipari park kínálata szerény, a

105



tervezett szolgáltatások az innováció irányába mutatnak. A kínálati szereplők általában nem kívánják komolyan bővíteni a szolgáltatási palettájukat, hét olyan szereplő is található közöttük, aki nem gondolkodik új lehetőségben. A leginkább nyitott ezen a területen a megyei kamara, az ipari park, az innovációs ügynökség és a zalaegerszegi inkubátorház. A nyújtott szolgáltatások között a legnépszerűbb a pályázatok előkészítése, rendszeres információszolgáltatás (10-10 jelöléssel), a képzési programok szervezése és a kiállítások, szakvásárok szervezése. A szolgáltatók legalább 50%-a foglalkozik kedvezményes forgóeszközhitel nyújtásával, adó-, pénzügyi-, marketing- és kommunikációs tanácsadással, partnerközvetítéssel, és innovációs kutatásokban nyolc szervezet vesz részt. Az egy sokat mondó tény, hogy a kedvelt szolgáltatások közül mindössze egy tartozik a „valódi” újítási tevékenységek közé. A technológiai és képzési programok szervezése, illetve az innovációs kutatásokban részvétel szerepel az egynél többször említett tervezett szolgáltatások között. A szolgáltatási mátrix jól mutatja, hogy a megyében jelenlévő és meghatározó kínálati szereplők jelenleg az általános vállalkozói működést támogató szolgáltatásokban erősek, a terveik között jelentős bővítési szándék nem szerepel. Az innovációban az egyetemi szféra (Georgikon, spin-off) speciális területek kutatására képes, a KKV-kat ez tömegesen nem érinti, a szolgáltatóknak a jövőben komoly erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy a keresleti és a kínálati oldalon is erőteljesebb legyen az újítás iránti igény. Az interjúk során megkérdeztem a partnereket arról, milyen tartalmat képzelnek az innováció fogalma mögött. Hét meghatározás közül választhattak, illetve lehetőség volt saját definíció megfogalmazására is. A válaszok alapján a legtöbben (nyolc interjúalany) az innovációnak a legújabb, az Oslo Kézikönyv 3. változata szerinti meghatározását fogadták el, mely szerint „az innováció új, vagy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás), vagy eljárás, új marketing módszer, vagy új szervezésiszervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatban, munkahelyi szervezetben, vagy a külső kapcsolatokban”. Négy szavazatot kapott az „innováció egy kreatív ötletből születő folyamatot jelöl, amely a későbbiekben megvalósítja az ötletet” megfogalmazás is, ezen kívül a technológiai innováció fogalma került még elő egy-egy szavazattal. Az eredmények azt mutatják, hogy a szolgáltatók hasonlóan gondolkodnak az újítás tartalmáról, fogalmáról, ami a későbbi együttműködés és fejlesztés alapját biztosítja. A KKV-k után a szolgáltatókat is megkértem arra, hogy az innováció megvalósításának Zala megyei feltételeit értékeljék. A 30. táblázat alapján jól látszik, hogy az újítás különböző feltételei rosszak a megyében, egyedül a tanácsadói szolgáltatások, kamarák, vállalkozásfejlesztési szervezetek jelenléte, tevékenysége megnyugtató, a többi adottság nem segíti az újítás sikerességét. A munkaerő és a beszállítok helyzete közepes, a többi jellemző alacsony színvonalú. Egyöntetű volt a vélemény a kutatási kapacitások meglétéről és közel hasonló értékelést kapott a felsőoktatási kapacitás, a fizetőképes kereslet és az általános üzleti klíma is. A tőkéhez jutás lehetősége sem segíti a vállalkozásokat ezen a téren.

106



30. táblázat: Az innováció megvalósulásának feltételei Zala megyében Innováció megvalósulásának Zala megyei feltételei magas közepes alacsony Tőkeellátottság 7,7% 30,8% 61,5% kockázati tőkeelérhetősége 0,0% 53,8% 38,5% megfelelően képzett munkaerő 0,0% 84,6% 15,4% kutatási kapacitások és kínálat 0,0% 0,0% 100,0% felsőoktatási kapacitások és kínálat 0,0% 23,1% 76,9% tanácsadói szolg., kamarák,vállalkozásfejl. 38,5% 53,8% 0,0% innovációs és gazdasági támogatás 15,4% 38,5% 46,2% általános üzleti környezet,klíma 0,0% 38,5% 61,5% megfelelő beszállítók, alvállalkozók 15,4% 69,2% 15,4% Fizetőképes kereslet 7,7% 7,7% 76,9% együttműködési hajlandóság 23,1% 15,4% 53,8%

nem érint 0,0% 7,7% 0,0% 0,0% 0,0% 7,7% 0,0% 0,0% 0,0% 7,7% 7,7%

A válaszadók a saját innovációs tevékenységeik, projektjeik akadályozó tényezőiről is véleményt mondtak (31. táblázat). A leginkább hátráltató tényezők az intézményi hiányosságok (felsőoktatási-, kutatóintézetek, hálózatos együttműködés hiányosságai, innovációs és technológiai központok gyengesége) és a piaci tényezők (konkurencia, bizonytalan kereslet). A költség-tényezőket és az innováció ellen szóló okokat közepesnek értékelték, és a tudás hiánya (munkaerő, információ, együttműködő partnerek) nem hátráltatta a saját újítási tevékenységeket. A megye helyzetét rosszabbnak értékelték a szervezetek képviselői, mint a saját lehetőségeiket 31. táblázat: Akadályozó tényezők Saját tevékenységet akadályozó tényezők magas közepes alacsony nem volt probléma költség-tényezők 38,5% 38,5% 23,1% 0,0% a tudással kapcsolatos tényezők 0,0% 53,8% 46,2% 0,0% intézményi tényezők 46,2% 30,8% 23,1% 0,0% piaci tényezők 46,2% 38,5% 15,4% 0,0% az innováció ellen szóló okok 15,4% 69,2% 7,7% 7,7%

5.2.5. A keresleti és kínálati oldal összehasonlítása Végül a keresleti és kínálati oldal eredményeinek az összehasonlítására törekszem. A KKV-k körében végzett felmérés során megkérdeztem a cégeket (a teljes mintát), hogy milyen szolgáltatásokat igényelnek a jövőben (22. ábra), ezt tekintettem az egyik oldalnak, a kínálati szereplőkkel készített interjúk 44 szolgáltatásra vonatkozó eredményét a másik oldalnak. A 32. táblázatban összevezettem az eredményeket. A kínálati oldalon szürke színnel jeleztem azokat a szolgáltatásokat, amelyek szerepeltek a KKV-vel készített felmérésben is, a többi szolgáltatás a vállalkozások általános működési feltételeit segítik. A cégek által igényelt szolgáltatások és a kínálati szereplők által felajánlott lehetőségek nincsenek szinkronban egymással, a technológiai bemutatók szervezése, piackutatás és a termékfejlesztési szolgáltatásokon kívül minden egyéb hagyományos innovációs szolgáltatás a rangsor 20. helye után jelentkezik, ami annyit jelent, hogy csak néhány szolgáltatónál található meg ez a tevékenység, sőt van olyan igény is, amelyet a zalai szolgáltatók nem tudnak jelenleg kielégíteni.

107



32. táblázat: A keresleti és kínálati oldal összehasonlítása Szolgáltatások kereslete Jellemző Piackutatás technológia bemutatók, ötletbörzék szerv. technológiafejlesztés Termékminősítés technológiák gazdaságossági felülvizsg. értékes szabadalmi ötletek szakmai bemut. Termékvizsgálat technológiai helyzetfelmérés műszaki kooperációs lehetőségek feltárása scouting, felderítés első minta bevizsgálások elvégzése technológiai trendfigyelés és trendjel. kész. speciális gépek használatának biztosítása szabadalomi, szellemi tul. kapcs. tanácsa. speciális laboratóriumi vizsgálatok elvég. kockázati tőke bevonás gyártástervezés, gyártás-előkészítés mérő-és vizsgálóeszközök kalibrálása termékfejlesztési szolgáltatások üzelti angyal bevonás mérő-és vizsgálóeszközök kölcsönzése

% 41,78% 35,21% 34,74% 28,63% 28,17% 27,69% 25,35% 25,35% 23,47% 22,06% 21,59% 21,59% 21,12% 20,19% 20,18% 19,72% 18,78% 18,78% 18,78% 16,43% 16,43%

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43

Szolgáltatások kínálata Jellemző pályázatok előkészítése rendszeres információszolgáltatás képzési programok szervezése technológiai bemutatók szervezése innovációs kut. való részvétel üzleti terv készítése adó-és pénzügyi tanácsadás kedvezményes forgóeszközhitel marketing és kommunikáció Partnerközvetítés Piackutatás könyvviteli, számviteli tanácsadás termékfejlesztési szolgáltatások Mentorálás beruházási tanácsadás gazdasági hálózatok szervezése iroda, műhelybiztosítás jogi tanácsadás műszaki kooper. Lehetőségek felt. pályázati rendszerű támogatás technológiai helyzetfelmérés szabadalmi, szell. tul. kapcs. tan. mérő- és vizsgálóeszközök kalib. spec. lab. vizsgálatok elvégzése Technológiafejlesztés Termékvizsgálat értékes szab. ötletek bemutatása Termékminősítés kockázati tőke bevonás első minta bevizsgálások elvégzése gyártástervezés, gyártás-előkészítés infokomm. technológiák közv. mérő- és vizsgálóeszk. kölcsönzése scouting, felderítés speciális gépek használatának bizt. technológiai trendfigy., trendjel. technológiák gazd. felülvizsgálata üzemeltetői szolgáltatások Faktorálás garancia alapokhoz hozzáférés Lízinglehetőség munkaerő-kölcsönzés titkári szolgáltatások

% 71,43% 71,42% 64,28% 64,28% 57,14% 57,14% 57,14% 50,00% 50,00% 50,00% 42,86% 42,86% 42,86% 35,71% 35,71% 28,60% 28,60% 28,60% 28,60% 28,60% 28,60% 21,40% 21,40% 21,40% 21,40% 21,40% 21,40% 14,28% 14,28% 7,10% 7,10% 7,10% 7,10% 7,10% 7,10% 7,10% 7,10% 7,10% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00%

44

üzleti angyal bevonás

0,00%

108



Találunk olyan szolgáltatásokat is, amelyekre jelentős vállalati igény mutatkozik, (termékminősítés), miközben a kínálati oldalon mindössze két szervezet foglalkozik ezzel a területtel. Összességében az látszik az interjúkból, hogy a zalai K+F és innovációs szolgáltatók sokszínű szervezetek, akik az általános vállalkozási működést segítő szolgáltatások mellett az újítás területein is tevékenykednek. Nem mélyedtek el kellő mértékben az innovációs szolgáltatások lehetőségeiben, talán pontosan nem is ismerik az igényeket, ezért nincs harmónia a keresleti és kínálati oldal között. Így a korábban megfogalmazott hipotézist megtartva, a következő tézist fogalmazom meg: Th4: Zala megye vállalkozásai által igényelt innovációs kereslet és a kínálati oldal szereplői által nyújtott szolgáltatások nem harmonizálnak.

109


6. A kutatás eredményeinek összefoglalása

6. A kutatás eredményeinek összefoglalása 6.1. Tézisek megfogalmazása Az elvégzett kvantitatív és kvalitatív elemzések eredményei alapján megfogalmazásra kerültek a kutatás tézisei, melyek a következőkben tekinthetők át. Th1: A vállalatok belső innovációs adottságai a K+F jellemzők, az innovációs jellemzők és az általános szervezeti jellemzők segítségével írhatók le, a jellemzők között kimutatható kapcsolat. Az újítás szempontjából fontos általános szervezeti jellemzők és az innovációs jellemzők, illetve a K+F jellemzők és az innovációs jellemzők között gyenge a kapcsolat. A megújulás szempontjából fontos általános szervezeti jellemzők és a K+F jellemzők között közepes kapcsolat mutatható ki a Zala megyei KKV-k körében. Th2: Az általános szervezeti jellemzők, az innovációs és a K+F magatartás, képesség alapján a klasztercsoportokba szervezhetők a zalai vállalkozások. Az első csoport a legtöbb céget magába foglaló KKV-k, a lemaradók, akiknek elenyésző a K+F aktivitásuk és ennél is jelentéktelenebb az innovációs hajlandóságuk. Létezik egy fejlesztés és újítás orientált, sikeresen adaptáló, az innovációban vezető szerepet betöltő, zömében hazai tulajdonú, a piacon régóta jelenlévő kisvállalkozói réteg, akik inkább saját erőből, a versenyképességük javítása érdekében nyitottak az újításra. A vizsgálataim elején követőknek neveztem el ezt a csoportot, azonban az innovációs területek részletes feltárása bebizonyította, hogy a legtöbb esetben ez a csoport a leginkább innovatív, így sokkal inkább tekinthetők ők az innovátoroknak. Végül jól kimutatható egy jelentős árbevételű, tőkeerős, a K+F iránt érdeklődő, de az innováció szempontjából inkább követő nagyvállalati csoport. Th3: Zala megye vállalkozásainak innovációs teljesítményét nem befolyásolják a kínálati oldal szereplőinek területi jellemzői. Th4: Zala megye vállalkozásai által igényelt innovációs kereslet és a kínálati oldal szereplői által nyújtott szolgáltatások nem harmonizálnak. Th1:The internal innovation aptitude and the R+D attributes of companies can be described through the general organizational characteristics because the associations between the various characteristics are identifiable. The relationship is weak between the general organizational characteristics and the innovation aptitude, and the innovation aptitude and the R+D attributes. The general organizational characteristics and the R+D attributes which are both vital for innovation show a moderate relationship among the SMBs in Zala County. Th2: The businesses of Zala County can be categorized into clusters based on general organizational characteristics, innovation and R+D behaviour and abilities. The first group includes the most SMBs that are ’legging behind’. Their R+D activity is negligible and their inclination to innovation is even lower. The second group contains small Hungarian businesses that focus on development and innovation and are able to adopt new techniques. As a result they fulfill a leading position in

110



innovation and are open to innovation in order to improve their competitiveness. At the beginning of current research they were categorized as the ‘followers’ but the detailed revelation of the innovation areas has proved that in fact it is more appropriate to state that they are ‘innovators’. Finally, a group of capital strong large companies could have been identified with high revenues. Although these companies show interest toward R+D they are ‘followers’ in their innovation activities. Th3:The area characteristics of innovation supply providers do not have influence on innovation performance of businesses in Zala County. Th4: There is a discord between the innovation demand of businesses in Zala County and services offered by innovation suppliers.

6.2. Önálló, újszerű eredmények, összegzés Zala megye vállalatainak innovációs tevékenységét, jellemzőit, kapcsolatait vizsgáltam a dolgozatomban. A célom az volt, hogy áttekintsem a témát érintő szakirodalmat, megismerjem a vállalati innovációra ható tényezőket, az igényeket, a K+F, az innováció és a cégek általános jellemzői közötti összefüggéséket. Továbbá felmértem az innovációs szolgáltatók jelenlegi tevékenységét, jövőbeni terveit, a vállalatokkal meglévő kapcsolataikat. Vizsgáltam Zala megye K+F és innovációs hátterét is. A szakirodalom áttekintése során az innováció fogalmának tisztázását végeztem el először, amelyből két meghatározó definíciót emelek ki. Az első, a legkedveltebb, a legtöbbet idézett meghatározás Schumpetertől (1939) származik, aki szerint a gazdasági életben a dolgok másképpen való csinálásának bármely formája az innováció. A második meghatározás, a hivatalos, ami az Oslo kézikönyv harmadik kiadásában jelent meg: „Az innováció új, vagy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás, új marketing módszer, vagy új szervezési-szervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatba, munkahelyi szervezetbe, vagy a külső kapcsolatokba.” Ezt tekintettem a saját kutatásom során irányadónak, a vállalati innovációs vizsgálat részben a fenti négy területen (termék, folyamat, szervezési-szervezeti és marketing innováció) végrehajtott újítási tevékenységek, eredmények mérésére koncentrált. A térben és időben eltérő megjelenése relatívvá teszi az innováció újdonság tartalmát. A probléma feloldására kibővítették az innováció fogalmát, ami megjelenik az Oslo Kézikönyv harmadik kiadásának fogalmi készletébe. Török (2006b) nagyon világosan megfogalmazta, hogy az innováció és a kutatásfejlesztés között egyértelmű a különbség. A K+F csupán az innovációs folyamat egyik eleme, nem is feltétlenül az az elem, amely az új ötlet születése mögött áll. Ennek megfelelően a vállalatok innovációs tevékenységének az inputja a K+F, a támogató környezet fontos eleme. A környezeti feltételek megteremtésében kiemelkedő szerepe van az államnak, az innovációs rendszerbe történő beavatkozás érinti a vállalatokat is, hiszen az újítási

111



folyamat összes szereplője összeköttetésben áll egymással. A nemzeti és regionális/lokális rendszer szemléletmód között lényeges különbségek mutatkoznak mind minőségileg, mind mennyiségileg. A térségi innovációs rendszer képes kiaknázni a helyben elérhető, létrehozott, az adott területre jellemző tudáselemeket. A vállalkozások innovációs tevékenysége nagymértékben a helyi tényezőkön múlik. Az innovációs rendszerek felfogása szerint mindazon területi szereplők és tényezők az innovációs potenciál részének tekinthetők, amelyek meghatározzák, támogatják vagy akár gátolják a vállalati innovációk létrejöttét és terjedését. A vállalkozások által igénybe vehető innovációs szolgáltatások rajtuk keresztül érhetők el, ezért nagyon fontosnak tartottam ezen intézmények, szervezetek Zala megyei vizsgálatát. A gazdasági bővülés Zalában is a KKV-k erősödésével képzelhető el, az erősödés jelen esetben az alkalmazkodó-képesség javulását jelenti, ami leginkább az innovációs képességek növelésével, az újra nyitottság gondolkodásával sajátítható el. A területek, térségek innovációs teljesítményének a mérése és értékelése egyre nagyobb hangsúlyt kap a térségek gazdasági fejlődésének előmozdítása érdekében. A Közösségi Innovációs Felmérések kérdőív jelentette az alapját a régiós vállalati (KKV) innovációs méréseknek is, ezeknek a felmérésnek a megismerése segített abban, hogy Zala megye vállalkozásainak innovációs teljesítményének a kutatását megkezdjem. Magyarország innovációs jellemzői alapján a felzárkózók csoportjába tartozik, az uniós átlaghoz képest 70% a teljesítménye. A Nyugat-dunántúli Régió K+F és újítási paraméterei messze elmaradnak a gazdasági erejétől, ezt a jelenséget nevezték el a kutatók innovációs paradoxonnak (Lados, 2009). A régión belül a legrosszabb mutatókkal Zala megye rendelkezik, különösen a felsőoktatás területén, ezért nincsenek jelentős kutatóhelyek, technológiai központok, innovációs centrumok. A kvantitatív és kvalitatív kutatás során 213 kérdőívet dolgoztam fel, illetve 14 interjú segített a problémák mélyebb feltárásában. Ezek alapján a vizsgált témakörök tekintetében a következő egyedülálló, újszerű eredmények születtek:

1. A kvantitatív minta szétválasztása fontos volt a későbbi vizsgálatok szempontjából. Ennek során a lehető legtöbb K+F és innovációs változót, illetve az innovációs tevékenységet befolyásoló paramétert használtam, összesen 21et. A paraméterek kiválasztásában a szakirodalom feldolgozása segített. A K+F tevékenységek bevonását azért tartottam szükségesnek, mert ez az innováció inputja. A publikáció, szabadalom, találmány a K+F és az újítás eredménye. Az általános szervezeti jellemzők esetén abból indultam ki, hogy a vállalatok mérete, árbevétele, külföldi tulajdoni hányada befolyásolhatja az innovációs és K+F hajlandóságot. A termék, folyamat, szervezési-szervezeti és a marketing innováció tevékenységei közül bármelyik előfordulása a vállalati innováció eredményének tekinthető. A 21 paraméter alapján lefuttatott klaszter elemzés eredménye alapján létrejött három, egymástól méretben jelentősen eltérő csoport, egy 10 cégből álló (innovátorok), egy 45 vállalatot tartalmazó

112



(követők) és 158 céget (lemaradók) magába foglaló tagozódás.

2. A változók vizsgálata során arra törekedtem, hogy a vállalatok esetében az innovációra ható általános szervezeti jellemzők, a kutatás-fejlesztési jellemzők és az innovációs jellemzők közötti összefüggéseket bemutassam. Az eredmény meglepő volt, ugyanis a K+F jellemzők és az innovációs jellemzők között nem volt kimutatható szoros kapcsolat. A legerősebb, legösszetettebb kapcsolat a K+F jellemzők és az általános jellemzők között jelentkezett, de ebben az esetben is maximum közepes erősségű ez az egymásra hatás. 3. A klasztercsoportokat hét területen összehasonlítottam. A K+F tevékenységek, a megvalósított innovációk, egyéb újító területek és a jövőbeni tervek esetében egyértelmű volt a különbség a vállalatcsoportok között, az akadályozó tényezőket és Zala megye adottságait azonban hasonlóan értékelték. Zala megye és a támogató környezet adottságainak javítása, fejlesztése az összes vállalat esetében elősegíti az innovációs képességek fejlődését. Vizsgáltam a különböző vállalati csoportok szolgáltatási igényeit is. A jelenlegi szolgáltatások esetében markáns különbség mutatkozott mennyiségi szempontból a három cégcsoport között: a követők és az innovátorok kétszer gyakrabban vették igénybe a szolgáltatásokat. Tervezett szolgáltatások esetében az igények jelentősen eltértek a korábbiaktól, különösen mennyiségi szempontból jelentkezett növekedés a lemaradó vállalkozások esetében. A fontossági sorrend is megváltozott, a speciális igények „elhalványultak”. A hét területen elvégzett vizsgálatok eredménye, hogy pontos képet kaptam a csoportok innovációs jellemzőiről. Az első csoportba tartoznak a lemaradók, akiknek elenyésző a K+F aktivitásuk és ennél is jelentéktelenebb az innovációs hajlandóságuk. Létezik egy fejlesztés és újítás orientált, sikeresen adaptáló, az innovációban vezető szerepet betöltő, zömében hazai tulajdonú, a piacon régóta jelenlévő kisvállalkozói réteg, akik inkább saját erőből, a versenyképességük javítása érdekében nyitottak az újításra. A vizsgálataim elején követőknek neveztem el ezt a csoportot, azonban az innovációs területek részletes feltárása bebizonyította, hogy a legtöbb esetben ez a csoport a leginkább innovatív, így sokkal inkább tekinthetők ők az innovátoroknak. Végül jól kimutatható egy jelentős árbevételű, tőkeerős, a K+F iránt érdeklődő, de az innováció szempontjából inkább követő nagyvállalati csoport. 4. A K+F és innovációs szolgáltatók területi elhelyezkedése és az adott kistérségek vállalatainak innovációs tevékenysége között nincs szoros összefüggés Zalában. Ez magyarázható a jelentős kisugárzású innovációs szervezet (egyetem, kutatóközpont, technopolisz, tudományos és technológiai park) hiányával, illetve a nem megfelelő együttműködéssel is. Érdemes megkeresni a hatékonyabb együttműködési formákat. 5. A kvalitatív kutatás eredménye, hogy a zalai K+F és innovációs szolgáltatók sokszínű szervezetek, akik az általános vállalkozási működést segítő szolgáltatások mellett az újítás területein is tevékenykednek. Nem mélyedtek el kellő mértékben az innovációs szolgáltatások lehetőségeiben, talán pontosan nem is ismerik az igényeket, ezért nincs harmónia a keresleti és kínálati oldal

113



között. A kutatás eredményeinek megismertetése segítheti a sikeresebb együttműködést a szolgáltatók és a felhasználók között. A kutatási modell helyes logikai sorvezetőnek bizonyult, a kutatások alapján igazolódott, hogy a vállalkozások innovációs teljesítményére hatással van a külső környezet, illetve a belső innovációs adottságok. A vállalatok gyengének találták Zala megye felsőoktatási és kutatási kapacitását, amit egyébként a KSH-s adatok is igazoltak, és a cégek innovációs igénye sem inspirálta nagy jelentőségű K+F és innovációs szervezetek fejlesztését. Az innovációt akadályozó tényezők áttekintése során a vállalatok nem tartották fontosnak ezeknek a kapacitásoknak a meglétét, véleményem szerint annyira gyenge a kapcsolat a két csoport között, hogy az ebben rejlő lehetőségek felismeréséig sem jutottak el a cégek. A KKV-k innovációs teljesítményét kifejezi a négy területen (termék, folyamat, szervezési-szervezeti és marketing innováció) végzett újítási tevékenység, amelyet a vállalatok belső innovációs adottságai, az újítási területek jellemzői (K+F jellemzők, fejlesztési tervek, akadályozó tényezők), illetve az innovációs szolgáltatások minősége befolyásolják. Ezen tényezők közül kiemelem a szolgáltatások kereslete és kínálata között meglévő különbséget, ami a szerény szolgáltatói kapacitás hatékony működését akadályozza, a vállalatok és az intézmények, szervezetek közötti együttműködés lehetőségét korlátozza. A dolgozat jelentőségét külön kiemeli, hogy Zala megyében ilyen súlyú, ilyen széles területen és ennyi érintettel elvégzett kutatás innovációs témakörben még nem történt. Az eredmények segítenek abban, hogy a megye vállalatainak innovációs teljesítményét javítani lehessen. A gyakorlati lépések közül először a szolgáltatók tájékoztatását tartom a legsürgetőbbnek, meg kell ismerniük a cégek valós igényeit. A másik fontos lépés a felsőoktatási intézmények és a vállalatok közötti együttműködés támogatása, a meglévő közvetítő szervezeteknek fel kell hívni a figyelmét arra, hogy mennyire nem ismerik az érintettek a meglévő kutatási, felsőoktatási kapacitást. A célzott fejlesztések lehetőségét hordozza magában a vállalatok csoportonkénti bontása; az „innovátorok” mellett a „követők” igényeinek feltárása, kielégítése lendületet adhat az innováció ügyének Zala megyében is. Az interakciók számának növelését, minőségének fejlesztését új módszerekkel, új megközelítéssel lehet elérni, szívesen részt vennék ezeknek az újításoknak a megalkotásában, bevezetésében.

114


Irodalomjegyzék

Irodalomjegyzék 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7. 8.

9.

10.

11. 12. 13.

14.

15.

Afuah, A. (2003): Innovation Management. Strategies, Implementation and Profits. 2nd edition. New York, Oxford University Press.,- idézi Buzás,2007, p.22. Andersson, M.- Karlsson, C. (2004): Regional Innovation Systems in Small & Medium- Sized Regions. Berlin- Heidelberg, Springer. In: The Emerging Digital Economy: Entrepreneurship, Clusters and Policy,pp. 55-81. Andersson, M.- Karlsson, C. (2007): Knowledge in Regional Economic Growth The Role of Knowledge Accessibility, Industry and Innovation, Vol.14., Nr.2., pp.129-149. Andrási Z.- Papanek G. et. al. (2009): A mikro-, kis és közepes vállalatok növekedésének feltételei c. tanulmány a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium megbízásából készítette a GKI Gazdaságkutató Zrt., p.10, p.62 Antonelli, C. (2006): The Economics of University: A Knowledge Governance Approach, DIME Working Papers on Intellectual Property Rights, Emerging out of DIME Working Pack: „The Rules, Norms and Standars on Knowledge Exchange”, September, 2006 , p.1.; p.21. Autio, E. (2005): Global Report on High- Expectation Entrepreneurship. Global Entrepreneurship Monitor, London Business School- MazarsBabson College, Babson Park MA., London Babbie, E. (2003): A társadalomtudományi kutatások gyakorlata, Budapest, Balassi K., pp.60-75., p 564. Bajmócy Z. (2007a): Individuális innovációs intézmények. In: Buzás N. szerk. Innovációmenedzsment a gyakorlatban. Budapest, Akad K. , pp.6890. Bajmócy Z. (2007b): A technológiai inkubáció elmélete és alkalmazási lehetőségei hazánk elmaradott térségeiben. Doktori értekezés, Szeged, SZTE közgazdaság - tudományi Doktori Iskola., p.3. Bajmócy Z. (2008): A regionális innovációs képesség értelmezése és számbavétele a tanulás- alapú gazdaságban. In: Lengyel I. - Lukovics M. (szerk)(2008): Kérdőjelek a régiók gazdasági fejlődésében. Szeged, JATEPress, pp.32-34. Bakos F. (1994): Idegen szavak és kifejezések szótára, Budapest, Akad. K.,1994., p.350. Bakucs L. Z. - Fertő I. (2008): Érvényes - e a Gibrat- törvény a magyar mezőgazdasában? In: Közgazdasági Szemle, 1. sz., pp.25-38. Balaton, K. – Dobák, M. (1991): Mennyiségi és minőségi módszerek az empírikus szervezetkutatásban, in Antal-Mokos, Z., Drótos, Gy., Kovács, S. Módszertani gyűjtemény a vezetés és szervezés tárgyhoz. Budapest, Aula Kiadó Balázs K. - Török Á. (1996): Tudás- és technológiatranszfer- szervezetek és – mechanizmusok a fejlett országokban és az átalakuló Magyarországon. Összefoglaló tanulmány. OMFB, idézi Buzás, 2007, p.3. Baráth G. (2010): A vállalkozói innováció meghatározó tényezői. Előadásanyag. Vállalkozói innováció a Dunántúlon. 2010. 03.3.

115


16.

17.

18. 19. 20.

21.

22.

23. 24. 25. 26.

27.

28. 29.

30.

31. 32. 33. 34.

Irodalomjegyzék

Barna K. – Molnár T. – Juhász R. T.(2005): Megújuló területpolitika: előtérben a regionális versenyképesség. In.: Területi statisztika 8. (45.) évf. 6. szám, pp 542-555. Barta Gy. (2002): Tudományos parkok: intézményesült tudásközösségek a térségfejlesztésben. In: Buzás N. -Lengyel I. (szerk.): Ipari parkok fejlődési lehetőségei: regionális gazdaságfejlesztés, innovációs folyamatok és klaszterek., Szeged, JATEPress, pp.109-124. Baumol, W. (2002): The Free Market Innovation Machine; Analysing Growth Machine of Capitalism, Princeton University Press. Brémond. J. - Gélédan A. (2005): A Közgazdasági és társadalomtudományi kisenciklopédia, Budapest, 2005., p.463. Breschi, S. - Malerba (1997): „Sectoral Innovation Systems: technological Regimes, Schumpeterian Dynamics and Spatial Boundaries” In: Edquist, C. (eds.): Systems of Innovation: Technologies, Institutions and Organizations, London, Pinter. Buzás N. (2002): Technológiatranszfer- szervezetek és szerepük az innovációs eredmények terjesztésében. In.: Buzás N. - Lengyel I. (szerk.): Ipari parkok fejlődési lehetőségei: regionális gazdaságfejlesztés, innovációs folyamatok és klaszterek. Szeged, JATE Press, pp.257-266. Buzás N. (2003): Kis- és középvállalkozások innovációs tevékenység. In: Buzás N.- Kállay L. - Lengyel I. (szerk). Kis- és középvállalkozások a változó gazdaságban. Szeged, JATEPress., idézi Csizmadia, 2009, p.78. Buzás N. (szerk)(2007): Innovációmenedzsment a gyakorlatban. Budapest, Akad. K., p 360. Buzás N. (2007): Individuális innovációs intézmények, In: Buzás N. szerk. Innovációmenedzsment a gyakorlatban. Budapest, Akad K., pp.101-102. Chikán A. (2008): Vállalatgazdaságtan, Budapest, Aula Kiadó, pp.241-286. Chikán A.- Czakó, E. (2008): Versenyképesség vállalati nézőpontból. In: Chikán A. - Czakó E. (szerk.2008): Versenyben a világgal – Vállalataink versenyképessége az új évezred küszöbén. Budapest, Akadémiai K., p.59 Consoli, L. (2006): In Building a „Knowledge- Based- Theory” of the Cluster Firms Internationalisation, DRUID Summer Conference, June 1820.,2006, Copenhagen, Denmark., p.2. Cooke, P. - Uranga, M. J. (1998): Regional systems of Innovation: an Evolutionary Perspective. Environment and Planing, vol.30., pp.245-263. Cooke, P. (2001): Regional Innovation Systems, Clusters and the Knowledge Economy, Industrial and Corporate Change, Vol.10, Nr.4., pp.945-974. Cooke, P. (2004): Systemic Innovation: Triple Helix, Scalar Envelopes, or Regional Knowledge Capabilities, an Overview. Prepared for International Conference on Regionalisation of Innovation Policy – Options & Experiences, Berlin, June 4-5, 2004, p.1. Constant, E. W.(1980): The Origins of the Turbojet Revolution, Baltimore, Johns Hopkins Univ. Press.,idézi Buzás, 2007, p.13. Creswell, J. W. (1994): Research Desgin: qualitive and quantitive approaches, Sage Publications, Thousand Oaks, California, Crouch, C. et al. (2001): Local Production System in Europe: Rise or Demise. Oxford, Oxford University Press., p.163. Csizmadia Z. (2003): Felsőoktatás és munkaerőpiac: a győri Széchenyi István Egyetem szerepvállalásának értékelése a helyi gazdasági szereplők

116


35.

36. 37. 38. 39. 40.

41. 42. 43.

44. 45.

46. 47. 48.

49. 50.

51. 52. 53.

54.

Irodalomjegyzék

szemszögéből. In: Rechnitzer J.- Hardi T.(szerk.) A Széchenyi István Egyetem hatása a régió fejlődésére. Győr, Széchenyi István Egyetem, pp.7193. Csizmadia Z. - Rechnitzer J.(2005): a magyar városhálózat innovációs potenciálja., In: Grosz A. - Rechnitzer J.(szerk.): Régiók és nagyvárosok innovációs potenciálja Magyarországon. MTA- RKK, Pécs- Győr, pp.147180. Csizmadia Z. - Erdős F. - Grosz A. - Smahó M. - Tilinger A. (2008): Innováció a Nyugat-Dunántúlon. MTA- RKK, Pécs- Győr. Csizmadia Z. (2009): Együttműködés és újítóképesség. Kapcsolati hálózatok és innovációs rendszerek. Budapest. Napvilág K., p.27, pp.71-80. Dannreuther, C. (2007): EU SME Policy: On the Edge of Governance, University of Leeds CESifo Forum Nr. 2. Davenport, T. H. - Prusak, L. (2001): Tudásmenedzsment. Budapest, Kossuth K., p.18. Davila, T. - Epstein, M. J. - Shelton, R. (2006): Making Innovation Work. How to Manage it, Measure it, and Profit rom it. Wharton School, Philadelphia. Dobák J. - Futó P. - Kutor S. - Lányi P. - Soltész A. (2003): Vállalkozói inkubátorok Magyarországon. SEED – VISZ., 138 p., p.13. Dőry T. - Rechnitzer J. (2000) Regionális innovációs stratégiák. Budapest. Oktatási Minisztérium, p.112 Dőry T. (2005): Regionális Innovációpolitika: kihívások az Európai Unióban és Magyarországon. Budapest. Dialog- Campus Kiadó,idézi Dőry, 2007,pp.31-60. Dőry T. (2007) Az innováció szubnacionális szintje, In: Buzás N. szerk. Innovációmenedzsment a gyakorlatban. Budapest, Akad K.,pp.31-61. Drucker, P. F. (1985): Innovation and Entrepreneurship, pracice and principles, New York, Harper and Row. Magyarul: Innováció és vállalkozás az elméletben és a gyakorlatban. Park Kiadó. (1993). Drucker, P. F. (1993): Innováció és vállalkozás az elméletben és gyakorlatban, Park Kiadó., p.181 Drucker, P. F. (2003): Az innováció lehetőségei. Harvard Businessmanager, 5-6.sz., pp.28-34. Doloreux, D.- Parto, S. (2004): Regional innovation Systems: a critical Synthesis. United Nations University, INTECH Discussion Paper Series, 2004., Maastricht., idézi Buzás, p.32. Dusek T. (1999): A területfejlesztés megújítási iránya, az ipari körzetek. In: Tér és társadalom, 1-2., pp.89-108. Dzisah, J. - Etzkowitz, H. (2008): Triple Helix Circulation: the Heart of Innovation and Development. International Jounal of Technolgy Management and Sustainable Development, Vol. 7., Nr. 2., pp.101-115. EC (1995): European Comission's 1995 Green Paper on Innovation COM. EC (2004): Innovation Management and the Knowledgedriven Economy, Brussels. EC (2009): Enterprise and Industry, Innovation; organised on 8-9 June 2009, Brussels, in preparation of the European Innovation Plan; letöltés: 2010. 04.25. http://ec.europa.eu/enterprise/policies/innovation/index_en.htm Edquist, C. (ed)(1997): Systems of Innovation. Technologies, Institutions and Organizations. London.

117


Irodalomjegyzék

55.

Edquist, C. - McKelvey, M.. (eds.)(2000.): Systems of Innovations: Growth, Competitiveness and Empoyment. Vol.1., Cornwall. 56. Edquist, C. (2005): systems of Innovation. Perspectives and Challenges. In: Fagerberg, J. - Mowery, D. C.- Nelson, R. R. (eds.): The Oxford Handbook of Innovation. Oxford- New York, Oxford University Press, pp.181-208. 57. Eisenhardt, K. M. - Martin, J. A. (2000): The knowledge- based economy: from the economy of knowledge to the learning economy, In.: Foray, D.Lundvall, B.- A. (eds.): Employment and growth in the knowledge- based economy, OECD Paris, idézi Buzás, 2007, p.15. 58. Etzkowitz, H. - Leydesdorff, L. (2000): The dynamics of Innovation: from National Systems and “Mode2 “to a Triple Helix of University- IndustryGovernment Relations. Research Policy, Vol. 29., Nr. 2., pp.109-123. 59. Europe in figures. Eurostat yearbook 2009. European Communities, 2009. 60. Fagerberg, J. (2005): Innovation. A Guide to the Literature. In: Fagerberg, J. - Mowery, D. C. - Nelson, R. R. (eds.): The Oxford Handbook of Innovation , Oxford - New York, Oxford University Press, pp.1-26. 61. Fazekas Zs. (2007): Innováció, hálózatok és emberi erőforrás a vidékfejlesztésben. Doktori értekezés, Budapest, Corvinus Egyetem, p.23., p.32. 62. Feser, E. J. (1998): Old and New Theories of Industry Clusters, In: Steiner, M. (eds.): Clusters and Regional Specialisation, Geography, Technology and Networks, London, p.26. 63. Fischer, M - Fröhlich, J. (2001): Knowledge, Complexitiy and innovation Systems. Berlin, Springer- Verlag., p.14. 64. Florida, R. (1995): Towards the learning region. Futures. Vol. 27. ,Nr. 5. pp.527-536. 65. Fourth Community Innovation (2007) 66. Freeman, C. (1988): The Ecomomics os Industrial Innovation. MIT Press, Cambridge, MA, idézi Buzás, 2007, pp.12-13. 67. Gáspár L. (1998): Általános innovációelmélet, Magyar Innovációsszövetség, Budapest, 180 p., idézi Buzás, 2007, p.15. 68. Gilbert, B. A. - Kusar, M. T.(2006): The influence of Geographic Clusters and Knowledge Spillovers on the Product Innovation Activities of New Ventures. Discussion papers on Entrepreneuriship, Growth and public policy., p.3, p.16. 69. Gregersen, B. - Johnson, B.(1996): “Learning Economies, Innovation Systems and European Integration”, In: Regional Studies, Vol. 31., pp.479490. 70. Grosz A. (2000): Ipari klaszterek. Tér és Társadalom, 2-3. sz., pp.43-52. 71. Grosz A. (2010): Kutatás - fejlesztés és innováció. Előadásanyag. Vállalkozói innováció a Dunántúlon. 2010. 03.3. 72. Grosz A. - Rechnitzer J. (szerk.) (2005): Régiók és nagyvárosok innovációs potenciálja Magyarországon. Pécs-Győr, MTA Regionális Kutatások Központja, pp. 64-69. 73. Guiso, L. - Schivardi, F.(2006): What determines entrepreneurial clusters? Crenos Centro Richerce Economiche Nord Sud, December 14, 2006., p.46 74. Halpern L. - Muraközy B.(2010): Innováció és vállalati teljesítmény Magyarországon, In: Közgazdasági Szemle, 4., pp.293-317. 75. Halvorsen, K. - Lacave, M. (1998): Innovation Systems in Urban Areas, NIBR Working Paper, p.111.

118


76.

77. 78. 79. 80. 81.

82.

83.

84.

85.

86.

87. 88. 89. 90. 91.

92. 93.

94.

Irodalomjegyzék

Havas Attila (1998): Innovációs elméletek és modellek. In: Inzelt Annamária szerk. Bevezetés az innovációmenedzsmentbe. Budapest, Műszaki Könyvkiadó., pp.33-57.,- idézi Dőry, 2007, p.41. Héra G. – Ligeti Gy. (2005): Módszertan. Bevezetés a társadalmi jelenségek kutatásába. Budapest, Osiris Kiadó Holzinger, E. et. al. (1998): Regionale Wissenbasis. Forschungsbericht. Wien, Österreichisches Institut für Raumplanung.,- idézi Smahó, p.58. Horváth Gy. (szerk.) (1993): Régiók és városok az olasz modernizációban. Pécs, MTA Regionális Kutatások Központja., idézi Dőry, 2007, p.36. Hronszky I. (2002): Kockázat és innováció. A technika fejlődése társadalmi kontextusban. Budapest, Arisztotelész Hronszky I. (2005): Az innovációpolitika megalapozása evolucionista megközelítéssel In: Buzás N. (eds.): Tudásmenedzsment és tudásalapú gazdaságfejlesztés. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei, Szeged, JATEPress, p.72. Innováció a Nyugat- Dunántúlon 2006, MTA - Regionális Kutatások Központja - Nyugat- dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség, PécsGyőr, 2006, 64 p. Innováció a Nyugat- Dunántúlon 2007, MTA - Regionális Kutatások Központja - Nyugat- dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség, PécsGyőr, 2007, 72 p. Innováció a Nyugat- Dunántúlon 2008, MTA- Regionális Kutatások Központja- Nyugat- dunántúli Regionális Innovűciós Ügynökség, PécsGyőr, 2007, 70 p. Innovation Management...(2004): Innovation Management and the Knowledge- driven Economy, European Commission Directorat- general for Enterprise, Brussels- Luxembourg. Inzelt A. (1998): Bevezetés az innováció közgazdaságtana és a technomenedzsment fogalomkörébe. In: Inzelt A. (szerk.): Bevezetés az innovációmendzsmentbe. Az innovációmenedzsment és a technológiamendzsment kapcsolata. Budapest, Műszaki K., pp.19-32. Inzelt A. (1998): Nemzeti innovációs rendszerek In: Bevezetés az innovációmenedzsmentbe. Műszaki K., Budapest., pp.33-57. Inzelt A. – Szerb L. (2003): Az innovációs aktivitás vizsgálata ökonometriai módszerekkel, In: Közgazdasági Szemle, L. évf., 11. sz., pp.1002-1021. Iványi A. - Hoffer I. (2004): Innovációs folyamatok menedzsmentje. Budapest, Aula Kiadó, pp.34-36. Iványi A. - Hoffer I. (2008): Gondolatok az innováció működési mechanizmusáról In: Vezetéstudomány, XXXIX. évf. 4.sz. pp.51-55. Johnson, B. (1992): Institutional Learning. In: Lundvall, B.- A. (1992) (szerk): National Systems of Innovation. Towards a Theory of Innovation and Interactive Learning. London, Pinter Publishers, pp.23-44. Johnston, R. et. al. (2000): The Dictionary of Human Geography. 4. kiad., Oxford, Blackwell Publishing., idézi Smahó, 2008, p.54. Kádár I. (2002): Az innovációt segítő intézmény- és informatikai hálózattal kapcsolatos nemzetközi tapasztalatok. INCO, Nr.1., idézi Csizmadia, 2009, p.78 Karlsson, C. - Anderson, M. (2006): Regional Knowledge Accessibility and Regional Economic Growth CESIS Electronic Working Paper Series, Nr. 66., pp.20-21.

119


95. 96.

97.

98.

99.

100. 101. 102. 103.

104. 105. 106.

107.

108. 109.

110. 111. 112. 113.

Irodalomjegyzék

Karlsson, C. - Johansson, B.(2006): Regional Development and Knowledge. CESIS Electronic Working Paper Series.,- idézi Smahó, p.58. Katona J. összeáll. (2006): Az innováció értelmezése a 2005. évben kiadott Oslo Kézikönyv 3. Kiadása alapján. Az NKTH megbízása alapján készült tanulmány összefoglalója. Közreadta a Magyar Innovációs Szövetség. 2006. p.3. www.innovacio.hu Kocziszky Gy. (2004): Az Észak- Magyarországi régió innovációs potenciáljának vizsgálata. Észak- Magyarországi Stratégiai Füzetek, 1., pp.539. Koschatzky, K. (1997): Innovative Regional Development Concepts and Technology Based Firms. In.: Koschatzky, K.. ed.: Technology Based Firms in the Innovation Process. Management, Financing and Regional Networks. Physica- Verlag, Heidelberg. Koschatzky, K. (2001): Regional Development through Entrepreneurship Promotion? The Role of Higher Education Institutes for Stimulating Firm Foundations, Paper presented at the 41st Congress of the ERSA, Zagreb, Croatia. Kotler P. (2004): Marketing menedzsment, Budapest, Műszaki K., pp.381383. Kotsis Á. – Nagy I. : Kutatás közben In.: Eductio 2009/1 sz, pp.121-136. Kovács Gy. (2004): Innováció, technológiai változás, újabb elméleti perspektívák, Szociológiai Szemle, 2004/3, pp.52-78. Kung, S. F. (1995): The Role of Science Parks in the Development of High Technology Industries, with special reference to Taiwan, doctoral dissertation, St. Catherine's College, Cambridge University, UK.,idézi Buzás, 2007, p.99. Kung, S. F. (1997): Global pictures of science parks: A lesson for the World Technopolis Association Papers of International Acedemic Symposium. Kvale, S. (1996): Interviews: An introduction to qualitative research interviewing, Thousands Oaks, CA, Sage Lados M. (szerk.) (2009): Nyugat – dunántúli Régió. Múlt Jelen Jövő, Nyugat- dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács- Nyugat- dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, Győr- Sopron., pp.81-93. Lagendijk, A. (2006): Learning from Conceptual Flow in Regional Studies: Framing Present Debates, Unbracketing Past Debates. Regional Studies, 4., pp.385-399. Lengyel B. (2004): A tudásteremtés lokalitása: a hallgatólagos tudás és helyi tudástranszfer. In.: Tér és társadalom, 2., pp.51-71. Lengyel B. (2008): Tudásteremtés és ko-evolúció: az egyetem - gazdaság kormányzat kapcsolatok globális és lokális vetületei. In: Lengyel I.Lukovics M. (szerk)(2008): Kérdőjelek a régiók gazdasági fejlődésében. Szeged, JATEPress, pp.52-53. Lengyel I.: A regionális versenyképesség értelmezése és piramismodellje. Területi Statisztika, 2006/2. sz., pp.131-147. Lengyel I. – Deák Sz. (2002): Regionális – lokális klaszter: sikeres válasz a globális kihívásra. Marketing és Menedzsment, 4. sz., pp.17-26. Lengyel I. – Rechnitzer J. (2004): Regionális gazdaságtan. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, p.250. Leeuwen, G. et. al. (2009): Productivity Effects of Innovation Modes: Work in Progress, Statistics Netherland Working Paper, Nr. 4.

120


Irodalomjegyzék

114. Lundvall, B. - A. (1992) (szerk): National Systems of Innovation. Towards a Theory of Innovation and Interactive Learning. London, Pinter Publishers, pp.23-44. 115. Lundvall, B. - A. (1995): National Systems of Innovation – Towards a Theory of Innovation and Interactive Learning. London. Biddles Ltd., p.8. 116. Lundvall, B. - A. (2001): A tanuló gazdaság: néhány következmény az egészségügyi és oktatási rendszerek tudásbázisában. In: Tudásmenedzsment a tanuló társadalomban. Oktatás és készségek, pp.158-179. 117. Lundvall, B. - A. (2006): One Knowledge Base or Many Knowledge Pools? DRUID Working Papers, 2006.02.16., 31 p.,p.1. 118. Maillat, D. (1991): The Innovation Process and the Role of the Milieu In: Bergman, E.- Maier, G.- Tödtling, F. (eds.): Regions Reconsidered. Economic Networks, Innovation and Local Development in Industrialized Countries. London- New York, Mansell, pp.103-118. 119. Magyar Innovációs Szövetség (2002): A magyar kis és közepes vállalatok innovációs képességének fejlesztése. Tanulmány. Témavezető: Pakucs János, http://www.innovacio.hu./5c_hu.php Letöltés ideje: 2010.02.18. 120. Magyarország az innovációs harmadik ligában. Bruxinfo, 2010. 03. 18. letöltés: 2010.05.01.http://www.bruxinfo.hu/index.php?lap=dokument/dokument&do k_id=26763 121. Majoros P. (2004): A kutatásmódszertan alapjai. Tanácsok, tippek, trükkök (nem csak szakdolgozatíróknak). Perfekt Kiadó, Budapest. 122. Malecki, E.- Oinas, P. (2002): „The Evolution of Technologies in Time and Space: From Natonal and Regional to Spatial Innovation Systems”, International Regional Science Review, 25., pp.102-131. 123. Malhotra, N. K. – Hall, J. – Shaw, M. – Oppenheim, P. (2001): Market Research: An applies orientation. Australia: Person Education, - idézi SajtosMitev, 2007,p.138., p.313.). 124. Malipiero, A. - Munari, F. - Sobrero, M. (2005): Focal Firms Gatekeepers within Industrial Districts: Knowledge Creation and Dissemination in the Italian Packaging machinery Industry, DRUID Working Paper, Nr.5., 31 p. 125. Malmberg, A. - Maskell, P. (2005): Localized Learning Revisited, DRUID Working Papers, 19., p.1.; p.11. 126. Marinova, D. - Phillimore, J. (2003): Models of Innovation. In: Shavinina L. V. (eds.): The International Handbook of Innovation. Elsevier Science, Oxford, pp.44-53. 127. Markov, N. - Dobrinsky, R. (2009): Innovation and Firm Performance in Bulgaria: Some First Empirical Results. Kézirat. 128. Maskell, P. - Malmberg, A. (1995): Localized Learning and Industrial Competitiveness. BRIE Working Paper 80. Paper presented at the Regional studies Association European Conference on „Regional Futures Gothenburg”, 6.-9. 1995. May., idézi Smahó, 2008,p.19. 129. Maskell, P. - Kebir, L.(2005): What Qualifies as a Cluster Theory? DRUID Working Paper Nr. 05-09, 22 p. 130. Meyer, D. (2005): Az új gazdaságföldrajz gazdasápolitikai implikációi – növekedéselméleti megközelítésben. In: Dombi Ákos (2005)(szerk): Gazdasági növekedés Magyarországon, Budapest, Műegyetemi Kiadó, pp.61-74.

121


Irodalomjegyzék

131. Mian, S. A. (1994): US University- sponsored technology incubators an overview of management, policies and performance, Technovation 14, pp.515-528. 132. Mian, S. A. (1997): Assessing and Managing the University Technology Business Incubator: An Integrative Framework. Journal of Business Venturing, Nr.12., pp.251-285. 133. Mytelka, L. - Farinelli, F. (2000): Local Clusters, Innovation Systems and Sustained Competitiveness, UNU/ INTECH Discussion Paper Series. 134. Mogyorósi P. (2007): Az innováció fogalma és fejlődése, In: Buzás N. szerk. Innovációmenedzsment a gyakorlatban. Budapest, Akad K., pp.11-15. 135. Mogyorósi P. (2007): Individuális innovációs intézmények, In: Buzás N. szerk. Innovációmenedzsment a gyakorlatban. Budapest, Akad K., pp.63-68. 136. Molnár T. (2001): Társadalmi-, gazdasági struktúrák regionális jellemzői a Nyugat - Dunántúlon, Doktori értekezés, Keszthely, Veszprémi Egyetem 137. Moore, G. A. (2002): Crossing the Chasm. New York, Harper Collins Publisher Inc.,- idézi Kotsis, 2009,p.122 138. Moulaert, F. - Sekia, F. (2003): Territorial Innovation Models: Critical Survey. Regional Studies. Vol.37., Nr.3, pp.289-302. 139. Muller, E. (2000): Innovation interactions between knowledge- intensive business services and small and medium- sized enterprises. An analysis in terms of evolution knowledge and territories. Physica- Verlag, HeidelbergNew York 140. Muller, E. - Zenker, A (2001): Business services as actors of knowledge transformation: the role of KIBS in regional and national innovation Systems. Research Policy, Nr. 30., pp.1501-1516. 141. Nelson, R. R. - Winter, S. G. (1982): An evolutionary Theory of Economic Change. Belknap Harvard, Cambridge.,- idézi Dőry,2007, p.37. 142. Nelson, R. R. (1993): National Innovation Systems – a Comparative Analysis. New York, Oxford University Press. 143. Nelson R. - Nelson K. (2002): Technology, institutions, and innovation systems Research Policy 31 (2)., pp.265-272. 144. Nelson, R. R. (2004): The market economy, and the scientific commons. Research Policy, Nr. 33., pp.455-471. 145. Nonaka, I. - Toyama, R. - Konno, N. (2000): SECI, Ba and Leadership: a Unified Model of Dynamic Knowledge Creation. Long Range Planning, Nr. 33., pp.5-34 . 146. Nonaka, I. - Takeuchi H. (1995): The Knowledge Creating Company. How Japanese Companies Create the dynamics of Innovation. New York – Oxford, Oxford University Press., p.71. 147. OECD Oslo Kézikönyv (1992) 148. OECD Oslo Kézikönyv (1997) 149. OECD Frascati Kézikönyv (2002). Eredeti cím: Frascati Manual Proposed Standard Practice for Surveys f Research ad Experimental Development, Organisation for economic Co- operaion ad Development Paris, korábbi változat: 1993., magyarul Frascati Kézikönyv. OMFB.1996., idézi Buzás, 2007, p.14. 150. OECD-Eurostat Oslo Kézikönyv (2005). 3. kiad. Párizs. Eredeti cím: Oslo Manual Guidelines for Collecting and Interpeting Innovation Data. Third edition.

122


Irodalomjegyzék

151. Pakucs J. (2009): A jövőt csak a tudásalapú teljesítmények alapozhatják meg In: Polgári Szemle, 2009., 3.sz., p.2. 152. Pakucs J. - Papanek G. (2006): Innováció menedzsment Kézikönyv, Magyar Innovációs Szövetség, pp.8-20., http://innovacio.hu/5c_hu.php Letöltés ideje: 2010.02.10. 153. Papanek G. (2009): A nemzetgazdasági előrejelzés lehetőségei és korlátai. In: Polgári Szemle, 2009., 1. sz., pp.46-60. 154. Papanek G. (2010): A gyorsan növekvő magyar kis- és középvállalatok a gazdaság motorjai, In. : Közgazdasági Szemle, 4. sz., pp.354- 370. 155. Pogátsa Z. – Szívós M. (2008): Új növekedési trendek a budapesti és északnyugat-magyarországi gazdasági régióban és az autópálya – hálózat halmozott növekedést előidéző hatásai. In.: Regionális Innováció – Vidéki Felzárkózás, Pannon Egyetemi Kiadó, 2008., pp.29-48. 156. Polányi M. (1997): A hallgatólagos dimenzió. In: Polányi M.(1997): Tudomány és ember. Budapest, Argumentum Kiadó, pp.163-241., p.170 157. Porter, M. E. (1985): Competitive Strategy. Harvard University Press., Boston, USA, idézi Buzás, 2007, p.15. 158. Porter, M. E. (1999): Clusters and the New Economics of Competitiveness, Harvard Business Review, 12., pp.77-90. 159. Prahalad, C. K. - Hamel, G. (1990): the core competence of the corporation, Harvard Business Review 68, pp.79-92. idézi Buzás, 2007, p.15. 160. Prange H. (2002): Explaining Varieties of Regional Innovation Policies in Europe. An early version was presented at the International Conference of the Research Committee 17 of the International Political Science Association (IPSA) “Regional Governance in a Age of Globalization”, 8-9 March 2002, Stuttgart, Germany. 161. Puebla, A. J. M. (2000): Innovatión Industrial y desarrollo local...In: Puche, A- M. et. al. Herramientas para el Desarrollo local. Universidad de Alicante y CEDER AITANA., idézi Fazekas, 2007, p.32. 162. Ramsey, J. (1999): Some problems with assumptions, models and data validity and reliability in empirical purchasing research, in Proceedings of the 8th International Annual IPSERA Conference, Belfast and Dublin 163. Rechnitzer J. (1993): Szétszakadás vagy felzárkózás. A térszerkezetet alakító innovációk. MTA -RKK, Győr- Pécs., idézi Buzás, 2007, p.34. 164. Rechnitzer J. (1993): Innovációs pontok és zónák, változási irányok a térszerkezetben. In.: Enyedi Gy. (szerk.): Társadalmi- területi egyenlőtlenségek Magyarországon. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, pp.75-103. 165. Rechnitzer J. (1998): Területi stratégiák, Budapest- Pécs, Dialóg Campus Kiadó., idézi Buzás, 2007, p.34. 166. Rechnitzer J.- Hardi T. (szerk.) (2003): A Széchenyi István Egyetem hatása a régió fejlődésére. Győr, Széchenyi István Egyetem, pp.71-93. 167. Rechnitzer J.– Csizmadia Z. – Grosz A. (2004): A magyar városhalózat tudás alapú megújító képessége az ezredfordulón. Tér es Társadalom, 2004/2, pp.117–156. 168. Rechnitzer J. - Smahó M. (szerk.) (2007): Egyetemek a határ menti együttműködésben. MTA – Regionális Kutatások Központja, Pécs- Győr. p. 213. 169. RIS- Nyugat-dunántúli Régió Innovációs Stratégiai Programja. MTA- RKK Nyugat- magyarországi Tudományos Intézet, 2001., pp.5-22.

123


Irodalomjegyzék

170. Roberts, R. M. (2005): Serendipity. Véletlen felfedezések a tudományban, Akadémiai Kiadó, Budapest., idézi Buzás, 2007, p.16. 171. Rogers, E. (1962): Diffusion of Innovations. The Free Press, New York. 172. Román Z. (2002): A kutatás-fejlesztés teljesítményértékelése. In.: Közgazdasági Szemle, XLIX. évf., 4.sz.,pp. 334-347. 173. Roelandt, T. - Hertog, P (1999): Cluster Analysis and Cluster-Based Policy Making in OECD Countries...In: OECD Boosting Innovation: The Cluster Approach, pp.9-23.,p.9. 174. Rosenfeld, S. A. (1997): Bringing Business Clusters into the Mainstream of Economic Development, European Planning Studies, 5. ,1., pp.3-21. , p.4. 175. Rothwell, R. (1994) Industrial Innovation: Success, Strategy, Trends. In: Dodgson, M. -Rothwell R. (eds.) The Handbook of Industrial Innovation. Edward Elgar. p.41. 176. Rubin, H. – Rubin, R. (1995): Qualitative Interviewing: The art of the hearing data, Thousands Oaks, CA, Sage 177. Sajtos L. - Mitev A. (2007): SPSS Kutatási és adatelemzési kézikönyv, Budapest, Alinea Kiadó., pp.137-145., pp.284-288. 178. Scherer, F. - Ross, D. (1990): Industrial Market Structure and Economic Performance, Boston, Houghton and Maffin Company. 179. Schumpeter, J. A. (1939): The Theory of Economic Development. Cambridge, MA: Harvard University Press. Először kiadva 1911-ben. 180. Scumpeter, J. A. (1939) Business Cycles. McGraw Hill, New YorkLondon. 181. Schumpeter, J. A. (1980): A gazdasági fejlődés elmélete. Közgazdasági és Jogi Könykiadó, Budapest.,- idézi Buzás, 2007., p.12. 182. Scott, A. - Storper, M. (1994): Regional Development Reconsidered. Regional Development and Conteporary Industrial Response: Extending Flexible Specialisation. London, idézi Buzás, 2007, p.37. 183. Simai M. - Gál Péter (1994): A műszaki fejlődés világgazdasági rendszere. Budapest, Aula K., - idézi Buzás, 2007,pp.12-13. 184. Smahó M. (2008): A tudás és a regionális fejlődés összefüggései. Doktori értekezés, Győr, Széchenyi István Egyetem. pp.19-21.; p.32.; p.58.. 185. Slater, S. F. - Narver, J. (1994): Does competitive environment moderate the market orientation performance relationship In: Journal of Marketing Nr. 58, pp.46-55., idézi Buzás, 2007, p.15. 186. Stehr, N. (2007): A modern társadalmak törékenysége. Tudás és kockázat az információ korában, Budapest, Gondolat- Infonia., 204 p.,p.65. 187. Sutton, J. (1997): Gibrat's Legacy. Journal of Economic Litterature, Vol. 35., pp.40-59. 188. Swann, G. M. P. - Prevzer, M. (1996): A Comparison of the Dynamics of Industrial Clustering in Computing and Biotechnology. Research Policy, 25., p.139. 189. Sveiby, K. E. (2001): Szervezetek új gazdasága: a menedzselt tudás. Budapest, KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., 291 p., p.94. 190. Székelyi, M. – Barna, I. (2005): Túlélőkészlet az SPSS-hez, Typotex Kiadó Kft., Budapest, pp.109-145. 191. Szívós M. - Kovács B. (2010): Az egyetemi kutatási tevékenység palettájának átalakulása: tudomány és internet kapcsolata a nyugat- és közép-dunántúli régió felsőoktatási intézményeinek internethasználata alapján. Magyar tudomány, 2010. (171. évf.) 1. sz., pp.81-94.

124


Irodalomjegyzék

192. TEP- Nyugat-dunántúli Régió Technológiai Jövőképe és Operatív Programja. MTA- RKK Nyugat- magyarországi Tudományos Intézet, 2004., pp.111-112. 193. Tödtling, F.- Trippl, M. (2004): One size fits all? Towards a differentiated policy approach with respect to regional innovation systems. Paper prepared for the conference „Regionalization of Innovation Policy – Options and Experiences”, German Institute of Economic Research (DIW Berlin), June 4-5, 2004, p.3. 194. Török Á. (2006a): Az európai felsőoktatás versenyképessége és a lisszaboni célkitűzések. Mennyire hihetünk a nemzetközi egyetemi rangsoroknak? In: Közgazdasági Szemle, 4. sz., pp.310-329. 195. Török Á. (2006b): Stratégiai ágazat stratégia nélkül? A magyar kutatás fejlesztés teljesítménye és versenyképessége nemzetközi összehasonlításban. ISES könyvek VIII. Institute for Social and European Studies. Szombathely, Savaria University Press. p.13.; pp.16-17.; pp.21-24; pp.30-38.; p.42.; pp.122-142. 196. Török Á. et. al. (2009): A magyar innovációs rendszer reformjának lehetőségei. Reformszövetség felkérésére készült vitaanyag., pp.1-2.; pp.912. 197. Trott, P. (1998): Growing business by generating genuine business opportunities, J. Appl. Management Studies, 7., pp.211-222. 198. Trott, P. (2004): Innovation Management and Product Development. Third edition. Rearson Education, Essex, UK, idézi Buzás, 2007, p.17. 199. Van den Berg, L. - Braun, E. - van Winden, W. (2001): Growth Clusters in European Cities: An Integral Approach, European Studies, 38., 1., pp.186206.,p.187. 200. Varga A. (2002): Innovation Entrepreneurship, Regions and Economic Development: International Experiences and Hungaryan Challenges, University of Pécs, Pécs 201. Warrian, P. - Mulher, C. (2005): Knowledge and Innovation in the Interface between the Steel and Automative Industries: The Case of Dofasco, In: Regional Studies, 2., pp.161-Visser, E. J. - Atzema, O. (2007): Beyond clusters: Fostering innovation through a differentiated and combined network approach. Utrecht University Urban & Regional research centre Utrect, Papers in evolutionary economic geography, p.2. 202. Wernefelt, B. (1995): The resource- based view of the firm: ten years after, Strategic Management Journal, Nr. 16, pp.171-174.

125


Mellékletek

Mellékletek 1. számú melléklet: Kérdőív 1. A vállalkozásra azonosítására vonatkozó információk 1.1 A vállalkozás neve:

..............................................................................................................

1.2 A vállalkozás címe:

..............................................................................................................

Település jellege: 1.

megyei jogú város

2.

egyéb város

3.

község

1.3. A vállalkozás internetes elérhetősége (web oldal): 1.4 A válaszoló neve, beosztása:

..........................................................

..............................................................................

1.5 A válaszoló elérhetősége (telefon, e-mail):

…………..………… ...........................

2. A vállalkozásra vonatkozó általános információk 2.1 A vállalkozás alapításának éve:

.........................

2.2 A vállalkozás gazdasági formája:

.........................

2.3 A vállalkozás fő tevékenységi területe: (TEÁOR kód)

.........................

2.4 Mekkora a külföldi tulajdon részaránya?

.................... %

2.5 Mekkora a vállalkozás 2007. évi nettó árbevétele

.................. e Ft

2.6 Éves árbevételük mekkora hányadát fordítják kutatás-fejlesztési tevékenységre? (2005-2007 években átlagosan)

..................... %

2.7 Mekkora volt a foglalkoztatottak 2007. évi átlagos statisztikai állománya? ............... fő 2.8 A munkavállalóinak hány százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel?

............... %

2.9 A munkavállalóinak hány százalékát foglalkoztatja a kutatás-fejlesztés területén? (2005-2007 években átlagosan)

..................... %

2.10 A vállalkozás része-e egy cégcsoportnak? (A cégcsoport két vagy több, közös tulajdonban lévő, jogilag meghatározott vállalkozást jelent. A csoport egyes vállalkozásai különböző piacokat szolgálhatnak ki, nemzeti vagy regionális leányvállalatok segítségével, vagy eltérő termékpiacokat láthatnak el. A központi iroda szintén része a gazdasági egységek csoportjának.) 1. Igen

Melyik országban található a cégcsoport székhelye? ...........................................

0. Nem Ha a vállalkozás egy cégcsoport része, az összes további kérdést csak az Önök vállalkozása által Magyarországon elért eredményekkel válaszolja meg! Ne tüntesse fel a Magyarországon kívüli leányvállalatok vagy anyavállalatok eredményeit!

126


Mellékletek

3. A vállalkozás gazdasági tevékenységére vonatkozó általános információk 3.1 Mi a vállalkozás fő tevékenységi területe? ............................................................................ ................................................................................................................................................. 3.2 Rendelkezik- e a vállalkozás saját, önálló termékkel, termékekkel? 1. Igen 0. Nem

Melyek a legfontosabb saját termékei? ................................................................

3.3 Rendelkezik-e a vállalkozás minőségbiztosítással? 1. Igen 0. Nem

Milyen minőségbiztosítással rendelkezik? ...........................................................

3.4 Amennyiben nem, tervezi-e annak megszerzését az elkövetkezendő 1-2 évben? 1. Igen 0. Nem

Milyen minőségbiztosítást tervez megszerezni? ..................................................

3.5 A 2005-től 2007-ig tartó három évben a vállalkozás beszerzési és értékesítési volumenének mekkora arányát bonyolította elektronikus úton? Értékesítés

Beszerzés

………%

………%

3.7 A 2005-től 2007-ig tartó három évben a következő földrajzi helyek mekkora súlyt képviseletek az értékesítés és a beszerzés terén? Vevők, vásárlók

Beszállítok

………%

………%

………%

………%

3. a régió (GyMS, Vas és Zala megye közül a másik két megye)

………%

………%

4. az ország többi része

………%

………%

5. az Európai Unió országai

………%

………%

6. más európai országok

………%

………%

7. más Európán kívüli országok

………%

………%

100%

100%

1. saját település 2. a megye

ÖSSZESEN

4. Termék (áru vagy szolgáltatás) innováció A termék innováció egy új áru vagy szolgáltatás, illetve képességei terén jelentősen továbbfejlesztett áru vagy szolgáltatás forgalomba hozatala – ez lehet például egy továbbfejlesztett szoftver, alkatrészek vagy alrendszerek, vagy a felhasználóbarát tulajdonságok javítása. Az innovációnak (újításnak vagy továbbfejlesztésnek) az Ön vállalkozása számára újnak kell lennie, ugyanakkor nem kell szükségszerűen az ágazatban vagy a piacon is újdonságnak számítania. Nem számít, hogy az innovációt eredetileg az Önök vállalkozása fejlesztette-e ki vagy más vállalkozások.

127


Mellékletek

4.1 A 2005-től 2007-ig tartó három évben a vállalkozás vezetett-e be, vagy fejlesztett-e ki: Igen

Nem

Új vagy jelentősen továbbfejlesztett árukat. (Nem tartozik bele a más vállalkozásoktól vásárolt új áruk egyszerű értékesítése, valamint az esztétikai jellegű módosítások.)

1

0

Új vagy jelentősen továbbfejlesztett szolgáltatásokat.

1

0

TOVÁBB, HA A 4.1 VÁLASZOK LEGALÁBB EGYIKE 1-ES, EGYÉBKÉNT AZ 5-RE 4.2 Ki fejlesztette ki ezeket a termék innovációkat? Csak az egyik, tipikusabb választ jelölje meg! Elsősorban az Önök vállalkozása vagy a saját cégcsoport önállóan.

1

Elsősorban más vállalkozásokkal, intézményekkel, szervezetekkel együttműködve.

2

4.3 A 2005-től 2007-ig tartó három évben végzett termék (áru vagy szolgáltatás) innováció milyen mértékben járult hozzá a következőkhöz…? NagyKözepes KisNem járult mértékben mértékben mértékben hozzá 1. a termékskála vagy szolgáltatási kör kibővítéséhez

1

2

3

4

2. a piaci részesedés növeléséhez

1

2

3

4

3. az áruk vagy szolgáltatások minőségének javulásához

1

2

3

4

4.4 A 2005-től 2007-ig tartó három évben bevezetett termék (áru vagy szolgáltatás) innovációik: 1. Újak voltak az Önök piacán?

Az Önök vállalkozása a versenytársait megelőzve vezetett be új vagy jelentősen továbbfejlesztett árukat vagy szolgáltatásokat az Önök piacán (más piacokon ezek már esetleg elérhetőek voltak)

2. Csak az Önök cégénél voltak újak?

Az Önök vállalkozása olyan új vagy jelentősen továbbfejlesztett árukat vagy szolgáltatásokat vezetett be, amelyeket az Önök piacán a versenytársai már forgalmaztak

Igen

Nem

1

0

1

0

4.5 A 2006. évi teljes árbevételből hány százalékos részesedéssel bírnak a 2005-től 2007-ig tartó három évben bevezetett új termékek (áruk vagy szolgáltatások)? ............... % 4.6 Az új termék (áru és szolgáltatás) ötletétől számítva átlagosan mennyi idő telik el annak piaci bevezetésig?

............ hónap

128


Mellékletek

5. Folyamat innováció A folyamat innováció egy új vagy jelentősen továbbfejlesztett technológia, eljárás, alkalmazás, termelési folyamat, forgalmazási módszer vagy az árukat vagy szolgáltatásokat támogató tevékenység bevezetését jelenti. Az innovációnak (újításnak vagy továbbfejlesztésnek) az Önök vállalkozása számára újnak kell lennie, ugyanakkor nem kell szükségszerűen az ágazatban vagy a piacon is újdonságnak számítania. Nem számít, hogy az innovációt eredetileg az Önök vállalkozása fejlesztette-e ki vagy más vállalkozások. 5.1 A 2005-től 2007-ig tartó három évben az Önök vállalkozása vezetett-e be: Igen

Nem

1. Az áruk vagy szolgáltatások gyártására, illetve termelésére szolgáló új vagy jelentősen továbbfejlesztett módszereket

1

0

2. Új vagy jelentősen továbbfejlesztett logisztikai, szállítási vagy terjesztési módszereket az alapanyagok, áruk vagy szolgáltatások tekintetében

1

0

1

0

3. A folyamatok támogatására szolgáló új, vagy jelentősen továbbfejlesztett tevékenységeket (pl. karbantartási rendszereket vagy beszerzési, könyvelési vagy számítási műveleteket)

TOVÁBB, HA AZ 5.1 VÁLASZOK LEGALÁBB EGYIKE 1-ES, EGYÉBKÉNT A 6-RA 5.2 Ki fejlesztette ki ezeket a folyamat innovációkat? Csak az egyik, tipikusabb választ jelölje meg! Elsősorban az Önök vállalkozása vagy a cégcsoport önállóan

1

Elsősorban más vállalkozásokkal, intézményekkel, szervezetekkel együttműködve

2

5.3 A 2005-től 2007-ig tartó három évben végzett folyamat innováció milyen mértékben járult hozzá a következőkhöz…? Közepes KisNem járult Nagyhozzá mértékben mértékben mértékben 1. a termelés vagy szolgáltatás rugalmasságához

1

2

3

4

2. a termelő- vagy szolgáltatási kapacitás kihasználtságához

1

2

3

4

3. az egységre jutó bérköltség csökkenéséhez

1

2

3

4

4. az egységre jutó anyag- és energiaköltség csökkenéséhez

1

2

3

4

6. Szervezési-szervezeti innováció A szervezési-szervezeti innováció új vagy jelentősen továbbfejlesztett szervezési-szervezeti módszerek megvalósítását jelenti a cég üzleti gyakorlatában, a munka szervezésében, vagy a külső kapcsolatokban. A szervezési-szervezeti innováció három területen hozhat újat: az üzleti gyakorlatban, a munka irányításával kapcsolatos folyamatokban és menedzsmentrendszerekben, a munkahelyi szervezetben, ami új szervezeti struktúrákat és új döntéshozatali eljárást eredményezhet; valamint a külső kapcsolatokban, melyek a más cégekkel és állami kutatóintézetekkel ápolt kapcsolatok jellegét foglalják magukba.

129


Mellékletek

6.1 A 2005-től 2007-ig tartó három évben az Önök vállalkozása vezetett-e be: Igen

Nem

1. Az üzleti gyakorlatot, a munka irányítását, a menedzsmentrendszereket érintő új vagy jelentősen továbbfejlesztett módszereket, eljárásokat.

1

0

2. A munkahelyi szervezetben, a szervezeti struktúrákban és döntéshozatali eljárásokban új vagy jelentősen továbbfejlesztett módszereket, eljárásokat.

1

0

1

0

3. A külső kapcsolattartás módjában (vállalkozásokkal és egyéb más intézményekkel, szervezetekkel) új vagy továbbfejlesztett módszereket, eljárásokat

TOVÁBB, HA A 6.1 VÁLASZOK LEGALÁBB EGYIKE 1-ES, EGYÉBKÉNT A 7-RE 6.2 A 2005-től 2007-ig tartó három évben végzett szervezési-szervezeti innováció milyen mértékben járult hozzá a következőkhöz? NagyKözepes KisNem járult mértékben mértékben mértékben hozzá 1. a munka irányításának hatékonyabbá tételéhez

1

2

3

4

2. a döntéshozatali eljárások hatékonyabbá tételéhez

1

2

3

4

3. a külső kapcsolattartás hatékonyabbá tételéhez

1

2

3

4

7. Marketing innováció A marketing-innováció új vagy jelentősen továbbfejlesztett marketing-módszerek alkalmazását jelenti az értékesítés növelése érdekében, megcélozva a fogyasztói szükségleteket, új piacok megnyitását, vagy a termékek új célú piaci elhelyezését. A marketing-innováció olyan új marketing-módszerek alkalmazása, amelyek jelentős változást hoznak a terméktervezésben, a csomagolásban, a termék piacra dobásában, a termék reklámozásában, vagy az árképzésben. 7.1 A 2005-től 2007-ig tartó három évben az Önök vállalkozása vezetett-e be új vagy jelentősen továbbfejlesztett marketing módszereket a(z): Igen Nem 1. terméktervezésben

1

0

2. csomagolásban

1

0

3. termék piacra dobásában

1

0

4. termék reklámozásában

1

0

5. árképzésben

1

0

1

0

– Ezek legalább részben jelentették-e valamilyen e-marketing módszer bevezetését? (pl.: internetes reklámtevékenység vagy internetes terméktámogatás)

TOVÁBB, HA A 7.1 VÁLASZOK LEGALÁBB EGYIKE 1-ES, EGYÉBKÉNT A 8-RA

130


Mellékletek

7.2 A 2005-től 2007-ig tartó három évben végzett marketing innováció milyen mértékben járult hozzá a következőkhöz…? NagyKözepes KisNem járult mértékben mértékben mértékben hozzá 1. a termékskála vagy szolgáltatási kör kibővítéséhez

1

2

3

4

2. a piaci részesedés növeléséhez

1

2

3

4

1

2

3

4

3. a fogyasztói megismeréséhez

szükségletek

jobb

8. Folyamatban lévő vagy félbehagyott innovációs tevékenységek Az innovációs tevékenységek magukban foglalják a gépek, felszerelések, szoftverek és engedélyek beszerzését; az építési és fejlesztési munkát, a képzést, marketinget és a K+F tevékenységet, amennyiben azokat kifejezetten egy termék- vagy folyamat innováció kidolgozása és/vagy végrehajtása céljából végzik. 8.1 Végzett-e az Önök vállalkozása olyan, termék-, szolgáltatás, vagy folyamat innováció kifejlesztésére irányuló innovációs tevékenységet, amely 2006 végén még mindig folyamatban volt? 1. Igen 0. Nem 8.2 Végzett-e az Önök vállalkozása olyan, termék-, szolgáltatás, vagy folyamat innováció kifejlesztésére irányuló innovációs tevékenységet, amely a 2005-től 2007-ig tartó három évben abbamaradt? 1. Igen 0. Nem

9. Innovációs tevékenységek típusai és szubjektív minősítése 9.1 A 2005-től 2007-ig tartó három évben az Önök vállalkozásánál előfordultak-e következő innovációhoz kapcsolódó tevékenységekben: Igen Nem 1. Vállalkozáson belüli K+F

A vállalkozáson belül végzett kreatív munka a tudásbázis növelése és az új és továbbfejlesztett termékek és folyamatok tervezésében való felhasználása céljából (a szoftverfejlesztést is beleértve)

1

0

1

0

1

0

Ha igen, végzett a cég K+F tevékenységet a 2004-2006 közötti időszakban? 1. Folyamatosan 2. Alkalomszerűen 2. Vállalkozáson kívüli K+F

A fentiekkel megegyező tevékenységek, amelyeket más vállalatok (a csoporton belüli többi vállalkozást is beleértve), illetve állami vagy magán kutatói szervezetek végeznek, az Önök vállalkozása pedig megvásárol (pl. az innovációs alap terhére)

3. Gépek, felszerelés és szoftver vásárlása

Fejlett gépek, felszerelések és számítógépes hardver vagy szoftver vásárlása új vagy jelentősen továbbfejlesztett termékek (áruk és szolgáltatások) valamint folyamatok előállítása céljából

131


Mellékletek

4. Más külső tudás Szabadalmak és nem szabadalmaztatott találmányok, knowvásárlása how és más típusú külső tudás vásárlása vagy használatba vétele más vállalkozásoktól vagy szervezetektől 5. Képzés

Munkatársak belső/külső képzése kifejezetten az új vagy jelentősen továbbfejlesztett termékek és folyamatok kidolgozása és/vagy bevezetése céljából

6. Innovációk piaci Az Önök új vagy jelentősen továbbfejlesztett termékeinek bevezetése (áruinak és szolgáltatásainak) piaci bevezetését célzó tevékenységek, a piackutatást és a bevezető reklámkampányt is beleértve 7. Más, egyéb előkészületek

Máshová nem sorolható eljárások és technikai előkészületek az új vagy jelentősen továbbfejlesztett termékek és folyamatok bevezetése érdekében.

1

0

1

0

1

0

1

0

9.2 Mennyire tartja saját vállalkozását innovatívnak? Értékelje 1-től 10-ig terjedő skálán! (1=nagyon gyenge, 10 kimagasló) .................................................................................... 9.3 Mennyire tartja saját vállalkozását innovatívnak a legfontosabb versenytársához képest? (Ha a versenytárs értéke 100, az Ön vállalkozása:) ..............………………… 9.4 A termék- és folyamat innováció eredményeként született-e az Ön vállalkozásánál a 2005-től 2007-ig tartó három évben: Igen

Nem

1. találmány

1

0

2. szabadalom

1

0

3. publikáció

1

0

10. Az innovációs tevékenységeket akadályozó tényezők 10.1 A 2005-től 2007-ig tartó három évben a következő tényezők milyen mértékben akadályozták az innovációs tevékenységeik vagy projektjeik megvalósulását a következők…? Nem volt Magas Közepes Alacsony probléma Költségtényezők

A tudással kapcsolatos tényezők

1. tőkehiány a vállalkozáson vagy a cégcsoporton belül 2. a vállalkozáson kívül elérhető potenciális finanszírozási források hiánya 3. az innováció költségei túl magasak 4. a szakképzett munkaerő hiánya 5. a technológiai információ hiánya 6. a piacokra vonatkozó információ hiánya 7. az innovációhoz szükséges együttműködő partnerek megtalálásában tapasztalt nehézség

1

2

3

4

1

2

3

4

1

2

3

4

1 1

2 2

3 3

4 4

1

2

3

4

1

2

3

4

132



Piaci tényezők

Az innováció ellen szóló okok

Mellékletek

8. egyetemek, főiskolák kis mérete, hiánya 9. kutatóintézetek hiánya 10. innovációs és technológiai központok hiánya, vállalkozásfejlesztési szervezetek gyengesége 11. hálózatos együttműködés hiánya 12. a piacot már bejáratott vállalkozások uralják 13. az innovatív áruk vagy szolgáltatások iránti kereslet bizonytalan 14. a korábbi innovációk miatt nincs rá szükség 15. az innovációk iránti kereslet hiánya miatt nincs rá szükség

1

2

3

4

1

2

3

4

1

2

3

4

1

2

3

4

1

2

3

4

1

2

3

4

1

2

3

4

1

2

3

4

11. A jövőre vonatkozó fejlesztési tervek 11.1 Tervezi-e a vállalkozás a következő típusú fejlesztések megvalósítását a közeljövőben? Igen

Nem

1. termékfejlesztés

1

0

2. szolgáltatások fejlesztése

1

0

3. alkalmazott technológia fejlesztése

1

0

4. szervezetfejlesztés, átszervezés

1

0

5. menedzsment és vezetői ismeretek fejlesztése

1

0

6. marketing és értékesítés fejlesztése

1

0

7. informatikai fejlesztések

1

0

8. munkatársak képzése, oktatása

1

0

11.2 Értékelje az innováció megvalósításának feltételeit Zala megyében! A megye innovációs képességét szeretnénk megérteni, így az alábbi jellemzők, adottságok minősítése során azt vegye figyelembe, hogy ezek jelenlegi állapotukban mennyire segítik elő a fejlesztéseket, újításokat. (pl. a megfelelően képzett munkaerő estében a „magas” válasz arra utal, hogy az ilyen munkaerő kellő számban elérhető a megye munkaerőpiacán és ez segíti az innovációk megvalósulását). Magas

Közepes Alacsony Nem érint

1. tőkeellátottság (általános pénzügyi források elérése)

1

2

3

4

2. kockázati tőke elérhetősége

1

2

3

4

133


Mellékletek

3. megfelelően képzett munkaerő

1

2

3

4

4. kutatási kapacitások és kínálat

1

2

3

4

5. felsőoktatási kapacitások és kínálat

1

2

3

4

6. tanácsadói szolgáltatások, kamarák, vállalkozásfejlesztési szervezetek

1

2

3

4

7. innovációs és gazdasági támogatás

1

2

3

4

8. általános üzleti környezet, klíma

1

2

3

4

9. megfelelő beszállítók, alvállalkozók

1

2

3

4

10. fizetőképes kereslet az innovációra

1

2

3

4

11. együttműködési hajlandóság

1

2

3

4

12. Innovációs tevékenységet segítő szolgáltatások 12.1 Az innovációs tevékenységet közvetlenül segítő szolgáltatások köréből hogyan viszonyul a következő szolgáltatásokhoz az Ön vállalkozása? (Mindkét kérdésre válaszoljon a megkérdezett) A kérdés: A közeljövőben igénybe venné-e az alábbi szolgáltatásokat? B kérdés: Az elmúlt 3 évben igénybe vette-e őket (akár most is)? A Igénybe venné-e?

B Igénybe vette-e?

1.

Scouting, felderítés

1

2

2.

Piackutatás

1

2

3.

Szabadalomi, szellemi tulajdonnal kapcsolatos tanácsadás

1

2

4.

Üzleti Angyal bevonás

1

2

5.

Kockázati tőke bevonás

1

2

6.

Termékvizsgálat

1

2

7.

Termékminősítés

1

2

8.

Technológiai helyzetfelmérés

1

2

9.

Technológiák gazdaságossági felülvizsgálata

1

2

10. Gyártástervezés, gyártás-előkészítés

1

2

11. Mérő- és vizsgálóeszközök kölcsönzése

1

2

12. Mérő- és vizsgálóeszközök kalibrálása

1

2

13. Első minta bevizsgálások elvégzése

1

2

14. Technológiafejlesztés

1

2

15. Speciális laboratóriumi vizsgálatok elvégzése

1

2

16. Speciális gépek használatának biztosítása

1

2

17. Termékfejlesztési szoláltatások (a designtól egészen a prototípusgyártásig)

1

2

134


Mellékletek

18. Műszaki kooperációs lehetőségek feltárása 19. Technológiai trendfigyelés és rendszeres trendjelentések készítése

1

2

1

2

20. Technológia bemutatók, ötletbörzék szervezése

1

2

21. Értékes szabadalmi ötletek szakmai bemutatása

1

2

Köszönjük az együttműködését!

135


Mellékletek

2. számú melléklet: A vállalkozások székhelyének település jellege

megyei jogú város egyéb város község

Teljes minta Elemszám 108 48 57

% 50,7 22,5 26,8

3. számú melléklet: A vállalkozások gazdasági formája Teljes minta Elemszám 13 133 22 3 1 1 37 2

Rt. Kft. Bt. Kht. Kkt. szövetkezet egyéni vállalkozó egyéb

% 6,11 62,44 10,33 1,41 0,47 0,47 17,37 0,95

4. számú melléklet: A foglalkoztatottak száma Teljes minta Átlag Medián Maximum 0-5 6-10 11-50 51-250 251 felett

Elemszám 41,13 10 1068 63 51 66 27 6

%

29,57 23,94 30,98 12,68 2,82

5. számú melléklet: A vállalkozás része-e egy cégcsoportnak?

Igen Nem

Teljes minta Elemszám 21 192

% 9,86 90,14

136


Mellékletek

6. számú melléklet: Pearson-féle korrelációs számítás Correlations Felsőfokú

Minőség-

Árbevétel

Alkalmazott

végzettség

biztosítás

k+f-re

k+f-re

-,008

,288**

-,042

-,019

,910

,000

,539

,787

213

213

213

213

213

-,008

1

,122

,075

,096

,076

,274

,163

Alkalmazottak

Alkalmazottak Pearson 1 Correlation Sig. (2-tailed) N Felsőfokú

Pearson

végzettség

Correlation Sig. (2-tailed)

,910

N

213

213

213

213

213

,288**

,122

1

,031

,030

Sig. (2-tailed)

,000

,076

,654

,661

N

213

213

213

213

213

-,042

,075

,031

1

,183**

Sig. (2-tailed)

,539

,274

,654

N

213

213

213

213

213

-,019

,096

,030

,183**

1

Sig. (2-tailed)

,787

,163

,661

,008

N

213

213

213

213

Minőség-

Pearson

biztosítás

Correlation

Árbevétel

Pearson

k+f-re

Correlation

Alkalmazott

Pearson

k+f-re

Correlation

,008

213

**. Correlation is significant at the 0.01 level (2-tailed).

7. számú melléklet: Interjúkérdések 1. Kérem, mutassa be röviden az intézmény/szervezet/cég történetét főbb címszavakban 2000-től kezdődően, különös tekintettel az innovációs tevékenységre! 2. Milyennek ítéli meg a kapcsolatukat Zala megye vállalkozásaival, intézményeivel (elsősorban a KKV körében)? - Találkozások gyakorisága, típusa alapján - megrendelő, szolgáltató, egyéb forma. 3. Miért jött létre a kapcsolat? Melyek voltak a kapcsolat létrehozásának motivációi?

137


Mellékletek

4. Miből és hogyan biztosítják a tevékenységükhöz szükséges forrásokat?(Milyen arányban oszlik meg a kapott összeg az egyes források között?) a. Pályázatok b. Állami támogatás c. Vállalkozások támogatása d. Külső megbízásos munkák e. Saját forrás f.

Egyéb forrás, éspedig:

5. Az alábbiak közül, melyik innovációra vonatkozó definíció áll Önhöz a legközelebb? (Kérjük, hogy CSAK EGYET válasszon!) a. „Az innováció új, vagy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás, új marketing módszer, vagy új szervezési-szervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatban, munkahelyi szervezetben, vagy a külső kapcsolatokban.” b. „Az innováció egy kreatív ötletből születő folyamatot jelöl, amely a későbbiekben megvalósítja az ötletet.” c. „A technológiai innováció: minden olyan tudományos, műszaki, szervezeti, pénzügyi és kereskedelmi jellegű tevékenység, beleértve az új ismeretanyagba történő befektetéseket is, amely ténylegesen, vagy szándék szerint műszakilag új

vagy

továbbfejlesztett

termékek,

eljárások

és

szolgáltatások

megvalósításához vezet.” d. „A (technológiai) innováció: valami (műszaki) újnak üzleti célból történő megvalósítási folyamata.” e. „…az innovációt egy új termelési forma kialakításaként definiáljuk. Az innováció éppúgy magába foglalja egy új termék feltalálását, mint új piacok vagy egy új szervezeti forma feltárását…" f.

„Az innováció a gondolkodási sémák között húzódó határterületen következik be, de létezéséhez e gondolkodási sémáknak mindenképpen érintkezniük kell egymással”

g. „Az innováció egy ötlet átalakulása vagy a piacon bevezetett, új illetve korszerűsített termékké, vagy az iparban és kereskedelemben felhasznált új illetve továbbfejlesztett műveletté, vagy valamely társadalmi szolgáltatás újfajta megközelítése.” h. Egyéb, éspedig:

138


Mellékletek

6. Megítélése szerint az Önök intézménye/szervezete/cége milyen módon segíti/vesz részt Zala megye vállalkozásainak, intézményeinek innovációs (termék, folyamat, szervezésiszervezetit, marketing) tevékenységét/ben? (több válasz is megadható) Termékin.-, folyamat in.-, szervezési-szervezeti in.-, marketing in. esetében 1. Innovációs szolgáltatás/ok nyújtása 2. Saját tudás, innováció, technológia, újítás, szabadalom átadása 3. Nem saját tudás, innováció, technológia, újítás, szabadalom közvetítése 4. Egyéb, éspedig: 7. Az innovációs tevékenységet közvetlenül segítő szolgáltatások köréből melyek jellemzőek az Önök intézményére/szervezetére/cégére? Mikor vezették be ezt a szolgáltatást? Ha nem, akkor tervezik-e a közeljövőben a bevezetését? 1. Scouting, felderítés 2. Piackutatás 3. Szabadalmi, szellemi tulajdonnal kapcsolatos tanácsadás 4. Kedvezményes forgóeszközhitel 5. Lízinglehetőség 6. Garancia alapokhoz hozzáférés 7. Faktorálás 8. Üzleti Angyal bevonás 9. Kockázati tőke bevonás 10. Mentorálás 11. Pályázati rendszerű támogatás 12. Pályázatok előkészítése 13. Adó- és pénzügyi tanácsadás 14. Jogi tanácsadás 15. Könyvviteli, számviteli tanácsadás 16. Üzleti terv készítése 17. Beruházási tanácsadás 18. Partnerközvetítés 19. Gazdasági, intézményi hálózatok szervezése 20. Marketing és kommunikáció 21. Iroda, műhelybiztosítás 22. Infokommunikációs technológiák közvetítése 23. Titkári szolgáltatások 24. Üzemeltetői szolgáltatások

139


Mellékletek

25. Munkaerő-kölcsönzés 26. Termékvizsgálat 27. Termékminősítés 28. Technológiai helyzetfelmérés 29. Technológiák gazdaságossági felülvizsgálata 30. Gyártástervezés, gyártás-előkészítés 31. Mérő- és vizsgálóeszközök kölcsönzése 32. Mérő- és vizsgálóeszközök kalibrálása 33. Első minta bevizsgálások elvégzése 34. Technológiafejlesztés 35. Speciális laboratóriumi vizsgálatok elvégzése 36. Speciális gépek használatának biztosítása 37. Képzési programok szervezése 38. Rendszeres információszolgáltatás 39. Kiállítások, szakvásárok szervezése 40. Innovációs kutatásokban való részvétel 41. Termékfejlesztési szoláltatások (a designtól egészen a prototípusgyártásig) 42. Műszaki kooperációs lehetőségek feltárása 43. Technológiai trendfigyelés és rendszeres trendjelentések készítése

8. Kérem, értékelje az innováció megvalósításának feltételeit Zala megyében! A megye innovációs képességét szeretnénk megérteni, így az alábbi jellemzők, adottságok minősítése során azt vegye figyelembe, hogy ezek jelenlegi állapotukban mennyire segítik elő a fejlesztéseket, újításokat. (pl. a megfelelően képzett munkaerő estében a „magas” válasz arra utal, hogy az ilyen munkaerő kellő számban elérhető a megye munkaerőpiacán és ez segíti az innovációk megvalósulását). Magas

Közepes Alacsony Nem érint

1. tőkeellátottság (általános pénzügyi források elérése)

1

2

3

4

2. kockázati tőke elérhetősége

1

2

3

4

3. megfelelően képzett munkaerő

1

2

3

4

4. kutatási kapacitások és kínálat

1

2

3

4

5. felsőoktatási kapacitások és kínálat

1

2

3

4

6. tanácsadói szolgáltatások, kamarák,

1

2

3

4

140


Mellékletek

vállalkozásfejlesztési szervezetek 7. innovációs és gazdasági támogatás

1

2

3

4

8. általános üzleti környezet, klíma

1

2

3

4

9. megfelelő beszállítók, alvállalkozók

1

2

3

4

10. fizetőképes kereslet az innovációra

1

2

3

4

11. együttműködési hajlandóság

1

2

3

4

9. Kérem, értékelje, hogy az alábbi tényezők milyen mértékben akadályozták az innovációs tevékenységeik, vagy projektjeik megvalósulását! Magas Közepes Alacsony Költségtényezők

A tudással kapcsolatos tényezők


Piaci tényezők

Az innováció ellen szóló okok

1. tőkehiány a vállalkozáson vagy a cégcsoporton belül 2. a vállalkozáson kívül elérhető potenciális finanszírozási források hiánya 3. az innováció költségei túl magasak 4. a szakképzett munkaerő hiánya 5. a technológiai információ hiánya 6. a piacokra vonatkozó információ hiánya 7. az innovációhoz szükséges együttműködő partnerek megtalálásában tapasztalt nehézség 8. egyetemek, főiskolák kis mérete, hiánya 9. kutatóintézetek hiánya 10. innovációs és technológiai központok hiánya, vállalkozásfejlesztési szervezetek gyengesége 11. hálózatos együttműködés hiánya 12. a piacot már bejáratott vállalkozások uralják 13. az innovatív áruk vagy szolgáltatások iránti kereslet bizonytalan 14. a korábbi innovációk miatt nincs rá szükség 15. az innovációk iránti kereslet hiánya miatt nincs rá szükség

Nem volt probléma

1

2

3

4

1

2

3

4

1

2

3

4

1 1

2 2

3 3

4 4

1

2

3

4

1

2

3

4

1

2

3

4

1

2

3

4

1

2

3

4

1

2

3

4

1

2

3

4

1

2

3

4

1

2

3

4

1

2

3

4

Van-e bármi még az intézmény/szervezet/cég innovációs tevékenységével kapcsolatosan, amit

141


Mellékletek

még el szeretne mondani, amire nem kérdeztünk rá, de fontos annak megítélése, értékelése szempontjából?

Köszönjük a válaszokat!

142

Zala megyében is az innováció a siker motorja?

Recommend Documents