Általános fogalmak: térképvázlat, térkép, földgömb, vetület, a térképi ábrázolás méretarány, vonalas aránymérték, topográfiai-, földrajzi-, tematikus térkép, atlasz, kis-, közepes- és nagy méretarányú térkép, szintvonalas-, színfokozatos-, árnyékolásos domborzatábrázolás tevékenységek a térképen és a tényleges és viszonylagos földrajzi fekvés, tengerszint feletti magasság, magassági szám, abszolút és relatív magasság, látóhatár (horizont), keresztmetszet, tömbszelvény, térképpel földrajzi fokhálózat, szélességi és hosszúsági kör (délkör, meridián), helymeghatározás, távolságmérés és meghatározás, északi-, déli-, keleti-, nyugati félgömb, jelkulcs, kilométer-hálózat, keresıhálózat, tájolás, fı- és mellékvilágtáj, csillagászati és földrajzi északi irány őrszonda, távérzékelés, hamisszínes felvétel, az őrtérképezés légi- és mőholdfelvétel Egyenlítı, Ráktérítı, Baktérítı, Északi sarkkör, Déli sarkkör, Északi-sark, Déli-sark, Az 1. témakörhöz tartozó egyedi Greenwich, kezdı hosszúsági kör fogalmak 1. Térképészet
2. Kozmikus környezetünk a Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a Világegyetemben a Nap és kísérıi
a Föld és mozgásai
Az 2. témakörhöz tartozó egyedi fogalmak
Általános fogalmak: kozmikus környezet, fényév, csillagászati egység (CSE), csillag, bolygó, kızetbolygó (Föld-típusú), gázbolygó (Jupiter-típusú), a bolygók mozgástörvényei, győrőrendszer, hold, üstökös, meteor, meteorit, bolygóközi anyag a Nap gömbhéjai, napkitörés, napszél, napfolt, sarki fény, nap- és holdfogyatkozás, holdfázisok földalak (geoid), tengely körüli forgás, Nap körüli keringés, látszólagos és valós mozgás, év, nap, napszakok, napi és évi idıszámítás, naptári év, szökıév, helyi idı, zónaidı, idızóna, tengelyferdeség, tavaszi és ıszi napéjegyenlıség, nyári és téli napforduló, csillagászati évszakok Világegyetem, Tejútrendszer, Naprendszer, Nap, Hold, Merkur, Vénusz, Mars, Föld, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Plutó, Sarkcsillag, Nagy-Göncöl
60
3.1. A kızetburok földtörténet
geoszférák
lemeztektonika
kızetek, ásványok
nagyszerkezeti egységek
felszínformálódás
Általános fogalmak: földtan (geológia), ásványtan, kızettan, a földtörténet idıegységei: idı, idıszak, kor, ıs-, ó-, közép- és újidı, ısmaradvány, ıslégkör, ısóceán, ózon, ısmasszívum, kaledóniai-, variszkuszi-, eurázsiai-, pacifikus hegységképzıdés, harmad és negyedidıszak, jégkor (pleisztocén), jelenkor (holocén) gömbhéj, kızetburok (litoszféra), vízburok (hidroszféra), levegıburok (atmoszféra), bioszféra, talajburok, belsı hı, geotermikus grádiens, földmágnesség, földkéreg, földköpeny, külsı és belsı mag, asztenoszféra (lágyköpeny) magma, magmaáramlás, óceáni és szárazföldi kızetlemez, óceáni hátság, mélytengeri árok, mélytengeri síkság, hasadékvölgy, kontinensvándorlás, alábukás, beolvadás, távolodó-, közeledı (ütközı)-, elcsúszó lemezmozgás, érc, mélységi magmatizmus, felszíni vulkánosság, láva, vulkáni hamu, párnaláva, pajzsvulkán, rétegvulkán, kürtı, kráter, robbanásos vulkán, vulkáni szigetív, vulkáni utómőködés, gejzír, földrengés, szeizmográf, rengésfészek (epicentrum), rengésközpont (hipocentrum), utórengés a hegységképzıdés típusai: (két kontinentális-, két óceáni-, óceáni és szárazföldi lemez ütközésével); hegységrendszer, szerkezeti mozgások, győrıdés, redı, vetıdés, vetısík, törésvonal, rög, sasbérc, árok, lépcsıvidék, medence, ásvány, kızet, kristály, mélységi magmás kızet, vulkáni kiömlési kızet, vulkáni törmelékes kızet; törmelékes-, vegyi-, szerves üledékes kızet; átalakult kızet, kvarc, kısó, mészkı, homok, homokkı, lösz, kıszénfajták, kıolaj, földgáz, agyag, bauxit, vasérc, gránit, andezit, bazalt, riolit, tufák, márvány, palás kızetek ısföld (ısmasszívum), fedett és fedetlen ısmasszívum, táblás vidék, röghegység, győrthegység, vulkanikus hegység, süllyedékterület, óceáni medence, óceáni hátság, mélytengeri árok, feltöltött és lepusztult síkság aprózódás, mállás, szállítás, lepusztulás, felhalmozás,
61
külsı és belsı erık, felszínformák: mélyföld, alföld, fennsík, dombság; közép- és magashegység; lánchegység; hátság, völgy, hágó, szoros, medence; tanúhegy A 3.1. témakörhöz tartozó egyedi fogalmak 3.2. A levegıburok szerkezete felmelegedés
a levegı mozgása
csapadékképzıdés
idıjárás és éghajlat
A 3.2 témakörhöz tartozó egyedi fogalmak
Eurázsiai-, Pacifikus-, Variszkuszi-, Kaledóniai- hegységrendszer Általános fogalmak: légkör, alsó-, középsı-, felsı légkör, troposzféra, sztratoszféra, ózonréteg, állandó-, változó-, erısen változó gázok, vendéganyagok besugárzás, visszaverıdés, hıelnyelıdés, kisugárzás, üvegházhatás, fényvisszaverı-képesség (albedo), felmelegedés és lehőlés, módosító tényezıik, a hımérséklet napi és évi járása, napi-, havi-, évi középhımérséklet, napi hıingás, évi közepes hıingás, abszolút hıingás, izoterma légnyomás, szél, eltérítı erı, izobár, mérsékelt övezeti ciklon és anticiklon, hideg- és melegfront, frontátvonulás, homokfodor, szélbarázda, homokbucka (dőne), kıgomba, szélrendszer, passzát, nyugatias szelek, sarki szelek, általános légkörzés, hımérsékleti (termikus) egyenlítı, monszun szélrendszer, forró- és mérsékelt övezeti monszun tényleges és viszonylagos vízgıztartalom, harmatpont, telítettség, túltelítettség, kicsapódás, felhıképzıdés, csapadékképzıdés, felhı, köd, hulló csapadékfajták, talajmenti csapadékfajták, csapadéktérkép, aszály idı, idıjárás, éghajlat, meteorológia, éghajlattan; idıjárási térkép idıjárási és éghajlati elem: napsugárzás, hımérséklet, légnyomás, szél, csapadék, éghajlatválasztó hegység, globális felmelegedés, ózonréteg-elvékonyodás, éghajlatváltozás, légszennyezı anyagok, savas esı „fagyosszentek”, „Medárd-nap”, „vénasszonyok nyara”
62
3.3. A vízburok világtenger
tavak
folyóvizek
4. A földrajzi övezetesség
Általános fogalmak: hidrológia, vízburok (hidroszféra), vízháztartás, vízkörforgás, világtenger, óceán, tenger, tengerszoros, öböl, szárazföldi talapzat (self), fajhı, sótartalom, hőtıfőtı hatás, hullámzás, hideg és meleg tengeráramlás, tengerjárás, apály, dagály, deltatorkolat, tölcsértorkolat, épülı part, turzás, lagúna, pusztuló part, tagolt- és tagolatlan part állóvíz, tó, fertı, mocsár, láp, kimélyített és elgátolt tómedence, jégvájta-, gleccser-, morotva-, szélvájta-, moréna által elgátolt-, tektonikus eredető-, mesterséges tó, feltöltıdés vízgyőjtı terület, vízválasztó, fı- és mellékfolyó, lefolyásos és lefolyástalan terület, vízállás, vízhozam, vízjárás, árvíz, a folyó munkavégzı képessége, feltöltıdı (alsó)-, oldalazó (közép)-, bevágódó (felsı) Általános fogalmak éghajlat, övezetesség, szoláris és valós éghajlati övezet, természetföldrajzi övezetesség, vízszintes és függıleges természetföldrajzi övezetesség, övezet, öv, vidék, terület; forró övezet, mérsékelt övezet, hideg övezet; egyenlítıi öv, átmeneti öv, térítıi öv, egyenlítıi éghajlat, szavanna éghajlat, trópusi sivatagi éghajlat, monszun vidék, forró övezeti monszun éghajlat; meleg-mérsékelt öv, monszun terület, mérsékelt övezeti monszun éghajlat, mediterrán terület, mediterrán éghajlat, valódi mérsékelt öv, óceáni terület, óceáni éghajlat, mérsékelten szárazföldi terület, nedves-kontinentális éghajlat, szárazföldi terület, száraz-kontinentális éghajlat, szélsıségesen szárazföldi terület, mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat, hideg-mérsékelt öv, tajga éghajlat; sarkköri öv, sarkvidéki öv, tundra éghajlat, állandóan fagyos éghajlat; esıerdı (trópusi esıerdı), szavanna, monszunerdı (dzsungel), keménylombú erdı, babérlombú erdı, lomboserdı, tajga, tundra, erdıs és füves puszta, erdıhatár, havasi legelı, sziklahavas, „örök fagy”
63
5. Népesség- és településföldrajz népességföldrajz
településföldrajz
6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe világgazdaság
Általános fogalmak népességföldrajz, demográfia, népességrobbanás, természetes szaporulat, népességfogyás, elöregedı és fiatalodó társadalom, népesedési szakasz, korfa, kor- és foglalkozási szerkezet, születéskor várható átlagos élettartam, analfabétizmus, emberfajta, europid-, negrid-, mongolid-, ausztralid emberfajta, akklimatizáció, nyelvcsalád, világnyelv, világvallás, népsőrőség, népességkoncentráció, belsı vándorlás település, infrastruktúra, szórványtelepülés, csoportos település, tanya, farm, falu, város, apró és óriásfalu, szabálytalan alaprajzú (halmaz)-, úti-, szabályos alaprajzú falu, településhalmaz (agglomeráció), városodás, városiasodás, urbanizáció, bolygóváros, alvóváros, központi szerepkör, belsı munkahelyöv (city), belsı lakóhelyöv, külsı munkahelyöv, külsı lakóöv, urbanizációs ártalmak, nyomornegyed Általános fogalmak termelés, fogyasztás, termelıerı, természeti erıforrás, humán erıforrás, természeti környezet, társadalmi környezet, földrajzi környezet, gazdasági ágazat (szektor), primer-, szekunder-, tercier és kvaterner szektor, aktív keresı, eltartott, munkanélküli, foglalkozási átrétegzıdés, gazdasági fejlettség, termelékenység, gazdasági növekedés, bruttó hazai termék (GDP), bruttó nemzeti termék (GNP), alacsony, közepes és magas jövedelmő ország, fejlett és fejlıdı ország, életszínvonal, világgazdaság, nemzetgazdaság, önellátó gazdaság, piacgazdaság, gazdasági rendszerváltás, közösségi-, állami és magántulajdon, privatizáció, piac, ár, árrendszer, kínálat, kereslet, nyereség (profit), piaci verseny, versenyképesség, társadalmi egyenlıtlenség, szociális háló, nemzetközi munkamegosztás, szakosodás (specializáció), globalizáció, világpiac, globális világ-
64
gazdaság, világgazdasági korszakváltás, multi- (transz-) nacionális vállalat, túltermelési válság, tudományos-technikai forradalom, tömegáru-termelés, monopolkapitalizmus, mezıgazdaság
energiagazdaság
ipar
infrastruktúra és szolgáltatás
A pénz világa
szövetkezeti gazdálkodás, farmgazdaság, városellátó övezet, szántó, kert, gyümölcsös, rét és legelı, nádas, erdı, termıkörzet, történelmi borvidék, közös agrárpolitika, mennyiségi korlátozás, élelmiszer túltermelés energiagazdaság, energiahordozó, elsıdleges és másodlagos energiaforrás, megújuló és fogyó energiahordozó, alternatív energiaforrás, energiaszerkezet, energia-újrahasznosítás gyáripar, ipari forradalom, iparosodás, kitermelı-, alapanyaggyártó- és - feldolgozó ipar; kézmőipar, nehézipar, könnyőipar, élelmiszeripar, kulcsiparág, csúcstechnológia, elektronika, elektrotechnika, mikroelektronika, biotechnológia, környezetvédelmi ipar, ipari telepítı tényezık, iparvidék, hagyományos iparvidék közlekedés, személyszállítás, áruszállítás, hagyományos és kombinált szállítási-közlekedési mód, közlekedési hálózat, egyközpontú (sugaras) szerkezető hálózat, tömegközlekedés, tranzithelyzet, transzkontinentális útvonal, belvízi hajóút, anyagi-, humán- és intézményi infrastruktúra gazdasági és társadalmi szolgáltatás, tömegkommunikáció, áruforgalmi (logisztikai) központ, hírközlés, idegenforgalom, belföldi és nemzetközi turizmus, idegenforgalmi körzet, kulturális-, gyógy-, öko-, konferencia-, falusi turizmus pénz, készpénz, bankszámlapénz, valuta, deviza, konvertibilitás, valutaárfolyam, állampapír, értékpapír, részvény, kötvény, folyószámla,
65
hitel, kamat, infláció, tızsde, érték- és árutızsde, tıke, pénztıke, nemzetközi tıkeáramlás, értékpapír-befektetés, mőködıtıke-befektetés, fizetıképes kereslet, költségvetési hiány, hitelképesség, adósság, eladósodás, átütemezés, árfolyamváltozás, cserearány, adóparadicsom Az 6. témakörhöz tartozó egyedi fogalmak
Európai Unió, Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA), Alpok-Adria Közösség, Kárpátok Eurorégió, Nemzetközi Valutaalap (IMF), Világbank, Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezet (UNESCO), Egészségügyi Világszervezet (WHO), Észak-atlanti Szerzıdés Szervezete (NATO), Kıolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC)
7. A világgazdaságban különbözı szerepet betöltı régiók, országcsoportok és országok
Általános fogalmak:
8. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai
Általános fogalmak: természetes és mesterséges ökoszisztéma, helyi, regionális és globális probléma, túlnépesedés, a népesség elöregedése, népességfogyás, születésszabályozás, éhezés, éhségövezet, alultápláltság, társadalmi egyenlıtlenség, világélelmezési válság, túlfogyasztás, eltartóképesség, fizetıképes kereslet, energiaválság, nyersanyaghiány, globális felmelegedés, elsavanyodás, háborús és katasztrófaveszély, népességvándorlás, környezeti válság, veszélyeztetett élıhely, biológiai sokféleség csökkenése, erdıirtás, felégetés, füves területek feltörése, túllegeltetés, elsivatagosodás, környezetgazdálkodás, nemzeti park, természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, bioszféra
gazdasági polarizáció, világgazdasági pólus (erıtér), centrum és periféria, egy- és többpólusú világgazdaság, duális gazdasági szerkezet, „banánköztársaság”, „olaj-ország”, tranzitország, egyedi gazdasági szerepkör
66
Az 8. témakörhöz tartozó egyedi fogalmak
rezervátum, természetvédelem, környezetvédelem, környezetvédelmi törvény, világörökség, fenntartható fejlesztés, hulladékgazdálkodás az ENSZ Környezetvédelmi Programja, Élelmezési és Mezıgazdasági Szervezet (FAO), Ember és Bioszféra (MAB-program), Természetvédelmi Világnap (WWF)
67