1.
Jogorvoslati eljárás Az ügyfél kérelmére megindítandó jogorvoslati eljárások: - fellebbezési eljárás, - a döntés módosítása vagy visszavonása fellebbezés alapján, - a hatósági határozat bírósági felülvizsgálata, - újrafelvétel,
2.
Fellebbezés Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. (jogszabályi hely: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket). 95-103.§, 172. § c) pontja) Önállóan fellebbezhető végzések: - az ügyfél kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés (30. §), - az eljárást felfüggesztése tárgyában hozott végzés (32. §), - az eljárást megszüntető végzés (31. §), - az eljárási bírságot kiszabó végzés (61. §), - az eljárási költség összegét megállapító végzés (158. §), - az eljárási költség viselésének tárgyában hozott végzés (158. §), - a költségmentesség iránti kérelmet elutasító, illetve a költségmentesség módosításáról vagy visszavonásáról szóló végzés (159. §), - az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló végzés (29/A. §), - az ügyféli jogállást megtagadó végzés (15. §), - az ügyféli jogutódlás kérdésében hozott végzés (16. §), - a természetes személyazonosító adatok éa a lakcím zárt kezelésére vonatkozó kérelemnek helyt adó végzés (39/A. §), - a fellebbezési határidő elmulasztásával kapcsolatban benyújtott igazolási kérelmet elutasító végzés [102. § (4) bek.], - az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott végzés (68-69. §), - az eljárási illeték, vagy az eljárás lefolytatásáért fizetett díj visszatérítésével kapcsolatban hozott végzés (33/A. §), - a fizetési kedvezménnyel kapcsolatos végzés (74. §), - a végrehajtás foganatosításáról rendelkező végzés [129. § (5) bek.], továbbá - a biztosítási intézkedést elrendelő végzés [151. § (6) bek.]. - végrehajtási eljárás költségének megelőlegezésére, viselésére - kötelező, - a pénzegyenérték megállapítására vonatkozó, - a végrehajtási (eljárási) bírságot kiszabó, - a végrehajtást felfüggesztő (a törvényben meghatározott kivételekkel), - a végrehajtást megszüntető végzések.
Egyéb végzések esetén jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.
3.
Eljárás lefolytatásának szabályai Típusa: kérelemre induló jogorvoslati eljárás. Az eljárást kezdeményezheti: az ügyfél, a döntés rendelkező része által érintett személy,
az eljárás egyéb résztvevői (a tanú, a szakértő, a tolmács, a szemletárgy birtokosa, az ügyfél képviselője törvényes képviselő, ügyvéd, valamint a hatósági közvetítő, továbbá a hatósági tanú) saját jogukon önálló fellebbezéssel élhetnek az első fokú közigazgatási határozat rendelkező részében található, őket érintő rendelkezésekkel szemben. Önálló fellebbezést nyújthatnak be az őket érintő bármely elsőfokú végzés ellen; e jog abban az esetben is megilleti őket, ha egyébként az adott végzés megtámadását a törvény csak járulékos formában teszi lehetővé (pl. a bármely határnap, határidő elmulasztásával kapcsolatban benyújtott igazolási kérelmet elutasító végzés esetében).
A kérelem benyújtásának helye: az elsőfokú döntést hozó hatóság Az elsőfokú hatóságnak vizsgálni kell: hatáskört, illetékességet, a fellebbezés benyújtása az arra jogosulttól érkezett-e, Határidőn belül (döntés közlésétől számított tizenöt napon belül legyen a postára adás napja) nyújtotta-e be a fellebbezését, Ha határidőn túl érkezett a fellebbezés csatolták-e mellé az igatolási kérelmet, és az igazolási kérelem alapján a hatóság elfogadja-e a fellebbezés határidőn túl történő beérkezését, Az eljárási illetéket lerótta-e az ügyfél az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § alapján (2) Az első fokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke - ha e törvény melléklete másként nem rendelkezik, és a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható - a fellebbezéssel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. (4) Végzés elleni fellebbezésért - ha e törvény másként nem rendelkezik 3000 forint illetéket kell fizetni. Ha a végzés csak a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezéssel együtt támadható meg, és az ügyfél a végzés felülvizsgálatát is kéri, akkor csak a határozat elleni fellebbezés illetékét kell megfizetni. Az adott döntés megfellebbezhető-e,
fellebbezés tartalmának megfelelően döntés tartalmának jogszerűségét, A fellebbezésre jogosult lemondott-e a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról. 4.
Az elsőfokú hatóság által teendő intézkedések:
A jogosult által határidőre benyújtott fellebbezés esetén, melynek tartalmával az első fokú hatóság nem ért egyet az ügy összes iratát a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül fel kell terjeszteni a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz, a fellebbezésről kialakított állásponttal együtt. Ha az ügyfél rövid szöveges üzenet fogadására szolgáló elérhetőségének, telefonszámának vagy elektronikus levélcímének megadásával előzetesen kérte, az első fokú döntést hozó hatóság a fellebbezés és az iratok felterjesztését követően értesíti a nem fellebbező ügyfelet arról, hogy a döntés fellebbezés benyújtása folytán nem vált jogerőssé. Ha az ügyfél a fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet nyújtott be, az ennek helyt adó döntés jogerőssé válását követő nyolc napon belül kell felterjeszteni a fellebbezést (melynek tartalmával az első fokú hatóság nem ért egyet) az ügy összes iratával együtt a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz. Ha a hatóság megtartotta az ügyfelek értesítésére és a határozat közlésére vonatkozó szabályokat, a fellebbezési határidő elmulasztása esetén nincs helye igazolási kérelemnek arra való hivatkozással, hogy az értesítés, illetve a határozat közlése nem postai kézbesítés útján történt. Az elkésett fellebbezést, a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést, valamint az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést, valamint hatósági bizonyítvány tekintetében az ellenérdekű ügyfél által benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Ha az ügyfél a fellebbezéssel együtt nyújt be kérelmet a fellebbezési eljárásban való költségmentessége iránt, erről a kérelemről döntést kell hozni. A fellebbezésre jogosult a jogszabályban meghatározott fellebbezési határidőn belül vissza nem vonható írásos vagy szóbeli nyilatkozattal lemondott a fellebbezési jogáról. A lemondó nyilatkozat alapján a határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válik. Több ügyfél részvételével folyó eljárásban ez a jogkövetkezmény csak abban az esetben áll be, ha valamennyi ügyfél ilyen nyilatkozatot tett. Abban az esetben, ha az ügyfél, mégis fellebbezést nyújt be, az elsőfokú hatóság érdemi vizsgálat nélkül megszünteti az eljárást. A hatóság, vagy szakhatóság még egyszer átgondolhatja a döntését (a fellebbezésben az ügyfél új tényeket és bizonyítékokat is felhozhat) és változtathat rajta. A hatóság, vagy szakhatóság a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően saját hatáskörében módosítja vagy visszavonja határozatot ha az ügyben nincs hatósági döntésre szükség Az eljárás lefolytatásának feltétele: az eredeti döntés jogszabálysértő mivoltának megállapítása, vagy az eredeti döntésével összefüggésben semmilyen jogszerűségi probléma nem merült fel, de az ügyfél fellebbezési kérelmében foglaltakkal egyetért, és nincs ellenérdekű ügyfél. Végrehajtás módja: határozatban, vagy önállóan megfellebbezhető végzés esetén végzésben, valamint szakhatósági állásfoglalás esetén szakhatósági állásfoglalás kiadásával
Jogorvoslat lehetősége: Az új döntés elsőfokú hatósági határozatnak (vagy végzésnek) minősül ezért ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyen a visszavont, illetve a módosított döntés ellen volt. A döntést közölni kell: a fellebbezővel, továbbá azokkal, akikkel a megtámadott döntést közölték (a szakhatóság a hatósággal is közli a módosítást, vagy visszavonást)
A fellebbezési eljárás másodfokú hatóság által lefolytatott része Hatályos jogszabályok: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.), A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. Törvény. a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről és a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól szóló 261/2009. (XI. 26.) Korm. rendelet, A tűzvédelmi bírságról szóló 116/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet, A tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló 27/2009. (X. 29.) ÖM rendelet A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok illetékességi területéről szóló 11/2007. (IV. 24.) ÖTM rendelet A tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról szóló12/2007. (IV. 25.) ÖTM rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet 5.
Eljáró hatósság:
Első fokú tűzvédelmi hatóság
Másodfokú tűzvédelmi hatóság/
Hivatásos önkormányzati tűzoltóság Megyei katasztrófavédelmi igazgatóság
Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság BM OKF
Eljárás lefolytatásának szabályai: Az ügyhöz tartozó iratokat, a megérkezést követően haladéktalanul ellenőrizni kell. (Ket. 37. § (2) ) Az ügyfél, ha közvetlenül a másodfokú hatósághoz nyújtotta be a fellebbezését, azt haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül meg kell küldeni az első fokon eljáró hatóságnak, hogy az a Ket. 102. § (4)-(6) bekezdésben foglalt jogaival élhessen. A joghatóság, a hatáskör és az illetékesség vizsgálata Ket. 22. § (1) bekezdés alapján. Az elsőfokú hatóság fenn tarja a kiadott határozatában foglaltakat, és a fellebbezés megérkezését követő legkésőbb nyolcadik napon az ügyfél fellebbezését és az első fokú eljárásban keletkezett iratokat, a véleményével együtt felterjesztette a másodfokon eljáró hatóságnak. Hatáskör vagy illetékesség hiányának megállapítása esetén a kérelmet/fellebbezést és az ügyben keletkezett iratokat átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. Az áttétel formátuma: végzés Határidő: haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem megérkezésétől, folyamatban levő ügyben a hatáskör és illetékesség hiányának megállapításától számított nyolc napon belül Értesítési kötelezettség: a hatósággal egy időben az ügyfelet kell értesíteni.
A hatóság hatáskörét és illetékességét megállapítja az adott fellebbezési eljárásban. Az első fokú hatóság, ha az igazolási kérelmet nem bírálta el, vagy a költségmentességre irányuló kérelem tárgyában nem hoz döntést, az ügyet át kell tenni az első fokú hatóságnak. A fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezés, az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezés, az elkésett fellebbezés esetén, ha igazolási kérelmet nem nyújtottak be, valamint a hatósági bizonyítvány tekintetében az ellenérdekű ügyfél által benyújtott fellebbezés esetében érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A fellebbezést el kell utasítani, ha az nem a fellebbezési jog jogosultjától származik. Ilyen esetekben nem kell a fellebbezést érdemben vizsgálni, Erről a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság végzést hoz, az ilyen végzés felülvizsgálatát, jogszabálysértésre hivatkozással bíróságtól lehet kérni. A másodfokú döntést hozó hatóság a fellebbezési eljárást megszünteti, ha valamennyi fellebbező a fellebbezési kérelmét visszavonta, kivéve, ha hivatalbóli döntésfelülvizsgálatnak van helye. fellebbezését az ügyfél (egyéb résztvevő) egészen a fellebbezési eljárás befejezéséig (egészen pontosan a másodfokú döntés kézhezvételéig) bármikor visszavonhatja. A fellebbezést az ügyfél módosíthatja. Az eljárási illetéket, ha az ügyfél nem, vagy csak részben rótta le és ezt az első fokú hatóság nem észlelte az ügyfelet az eljárási illeték megfizetésére hiánypótlási eljárás keretében fel kell hívni. Az eljárást megszüntethető, ha az ügyfél a fizetési kötelezettségének erre tűzött határidő alatt nem tesz eleget és költségmentességben sem részesül. Az ügyfél a fellebbezésében megtámadhatja a határozatban foglalt hatósági döntés egészét vagy annak egyes részeit is. A másodfokú döntést hozó hatóság ebben az esetben a sérelmezett döntést, valamint az elsőfokú eljárást egészében vizsgálja meg, ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. Az első fokú eljárás törvényességét anyagi és eljárás jogi szempontból is meg kell vizsgálni. Az eljárás egyéb résztvevője által benyújtott fellebbezés nem tekintendő a közigazgatási határozat egésze elleni fellebbezésnek. A hatóság a határozatnak csak az őt érintő megtámadott részeit vizsgálja, viszont ha a fellebbezés vizsgálata során az elsőfokú határozat más részeiben jogszabálysértést észlel, akkor gyakorolhatja a Ket. 115. §-ának (2) bekezdésében szabályozott felügyeleti jogkörét, erre a határozat indokolásában utalni kell. A hatósági határozatot, ha az eljárás egyéb résztvevője támadja meg, fellebbezése nem lesz akadálya annak, hogy a határozatnak az ügyfélre vonatkozó (az ügy szempontjából voltaképpen az érdemi) része jogerőre emelkedjen A részjogerő a határozat meg nem támadott része tekintetében akkor is beáll, ha a fellebbezés az ügyféltől (ügyfelektől) származik ugyan, de csak az eljárási költségek viselésére vonatkozó rendelkezést érinti. A fellebbezés nyomán meginduló jogorvoslati eljárás egész időtartama alatt a jogerő nem áll be, így nem csak a határozatban előírt kötelezettségeket nem kell teljesíteni, hanem a fellebbezési eljárás időtartama alatt a határozatban biztosított jogosultságok sem
gyakorolhatók. A főszabály szerint csak jogerős határozatot lehet végrehajtani. A kivételes esetben (Ket. 101.§ (3) bekezdés) a határozat fellebbezési jogra való tekintet nélkül akkor nyilvánítható (azonnal) végrehajthatónak, ha - életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet áll fenn, - a közbiztonság fenntartása vagy fontos közrendvédelmi ok szükségessé teszi,- a végrehajtás késedelme jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral járna. Ezt a határozat rendelkező részébe kell belefoglalni, és a szükségességét érvekkel alá kell támasztva indokolni kell. A döntés végrehajtása a fellebbezési eljárás időtartama alatt bármikor elrendelhető, erről a hatóság külön végzésben rendelkezik A végrehajtást a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, függesztheti, erre vonatkozóan a Ket. 148.§ (2) bekezdése az irányadó. A másodfokú döntést hozó hatóság beszerzi a másodfokú eljárásban kijelölt szakhatóság állásfoglalását. Ha törvény vagy kormányrendelet a másodfokú eljárásban szakhatóságot nem jelöl ki, a hatóság maga dönt a fellebbezésnek a szakhatósági állásfoglalás ellen irányuló részében is. A másodfokú eljárásban, ha lehetőség van rá és az ügy típusa igényli, minden esetben célszerű helyszíni szemlét lefolytatni, valamint az elsőfokú eljárásra meghatározott szabályok szerint a tényállás tisztázása miatt ha szükséges bizonyítási eljárást kell lefolytatni. A másodfokú döntéshez, ha nem áll rendelkezésre elegendő adat – azaz az alapeljárásban a tényállást nem megfelelően tisztázta az elsőfokú hatóság – akkor a fellebbezést elbíráló szerv, ha nem kell megsemmisíteni a döntést, és új eljárást rendelni, maga intézkedik a hiányzó adatok beszerzéséről. Az első fokú hatóság döntése hibás, ha nem ütközik jogszabályba, de a határozatban névelírás, számelírás szerepel, vagy valamely, az eljárás tárgyát képező kérdésben a hatóság nem rendelkezett, tehát annak kijavítására, kicserélésre vagy kiegészítésére van szükség. Ebben az esetben a döntést a hibák megszüntetésével módosítja a másodfokú hatóság. Jogsértő az első fokú hatósági döntése, ha valamely anyagi vagy eljárási jogi jogszabály rendelkezésébe ütközik, vagy attól – erre irányuló felhatalmazás hiányában – eltér. Eljárási jogi normasértésnek minősül például, ha a döntés nem az annak meghozatalára jogosult (hatáskörrel rendelkező és illetékes) hatóságtól származik, ha ténybelileg megalapozatlan, ha nem az előírt formában készül el (pl. a közigazgatási szerv az ügyfél kérelmét egyszerűsített határozatban utasítja el). Az ügyintézési határidő túllépése hatósági mulasztás. Az ügyintézési határidő túllépésével okozott jogsérelem miatt nem kell a határozatot hatályon kívül helyezni, mivel ez a legtöbb esetben nincs kihatással a kifogásolt döntés tartalmára. Ha a határidőn túli döntéshozatal következtében az ügyfélnek kára keletkezik, akkor az első fokú hatóságnak a kárért a polgári jog szabályai szerint helyt kell állnia, a felelősség megállapítása a bíróságtól kérhető, erről tájékozatni kell az ügyfelet. A kérelemben indult eljárásban (hatósági bizonyítvány kiadása, beépített tűzvédelmi berendezések létesítése, használatba vétele), ha az eső fokú hatóság határidőt mulasztott, az első fokú eljárás illetékének visszafizetéséről a másodfokú határozatban rendelkezni kell a Ket. 33/A. §-nak megfelelően.
A fellebbezés nyomán a másodfokú hatóság az alábbi döntéseket hozhatja: Az elsőfokú döntést helybenhagyja, a fellebbezést elutasítja, az első fokú hatóság, ha anyagi, és eljárás jogi szempontból is helyesen járt a másodfokú hatóság az elsőfokú döntést helybenhagyja, a fellebbezést elutasítja. A döntést minden esetben indokolni kell, mind tények szempontjából, mind jogilag alátámasztva az elutasító döntést. Az első fokú döntést megsemmisíti, ha a megtámadott határozat anyagi vagy eljárási jogszabályt sért, és az ügyben nincs szükség másik hatósági döntésre. Az első fokú döntést meg kell semmisíteni, ha az eljáró hatóságnak nem volt hatásköre az ügyben eljárni (pl.: tűzvédelmi bírság került kiszabásra tűzvédelmi szabálysértési eljárás kezdeményezése, lefolytatása helyett. A döntés megsemmisítése mellett az első fokú hatóságot új eljárásra utasítja, ha a döntés ténybeli megalapozatlansága olyan súlyos, jogsértő tartalmát olyan mértékben szabálysértés kezdeményezése helyett. Ilyenkor a tűzvédelmi szabálysértési az eljárást kezdeményezni kell az illetékes jegyzőnél. kell átalakítani, hogy azt a másodfokú döntést hozó hatóság a saját eljárásában az ügyfél jogaira is figyelemmel nem teszi meg és szükséges másik hatósági döntés, vagy amikor a törvény alapján ügyfélnek minősülő személyt nem vontak be az eljárásba. Ha az alapeljárás ügyféli kérelemre indult, és az annak benyújtására okot adó körülmények a fellebbezés elbírálásának időpontjában még fennállnak, a döntés megsemmisítésével egyidejűleg az alapeljárást lefolytató szervet mindig új eljárásra kell kötelezni.A megismételt eljárásban az első fokú döntést hozó hatóságot a másodfokú végzés rendelkező része és indokolása köti. Az első fokú hatóság azt az anyagi jogszabályt (jogszabályhelyet) alkalmazhatja, amelyet a másodfokú hatóság az ügyben irányadónak tekint, a felettes szerv jogszabály-értelmezését el kell fogadnia, illetve a megismételt eljárásban el kell végeznie a tényállás tisztázása érdekében azokat az eljárási cselekményeket, illetőleg fel kell használnia azokat a bizonyítási eszközöket, amelyeket a megsemmisített döntéssel kapcsolatban nem tett meg és ezt a másodfokú hatóság hiányosságként állapított meg a határozatában.A döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzés ellen nincs jogorvoslati lehetősége az ügyfélnek, bírósági felülvizsgálatra sincs lehetőség A megismételt eljárásban hozott döntés ellen az általános jogorvoslati szabályok alapján lehet majd bírósághoz fordulni. Az első fokú döntést megváltoztatja: a másodfokú hatóság saját döntésével tartalmilag írja felül az első fokú hatóság döntését, ha az jogszabálysértő, hibás, vagy az ügyfél kérelme elfogadható és a jogszabályi követelményeknek megfelelő első fokú hatósági döntés ennek megfelelően megváltoztatható abban az esetben ha nincs ellenérdekű ügyfél. Tilos az első fokú hatóság mérlegelési jogkörben hozott, kötelezettséget megállapító döntésénél az ügyfél számára kedvezőtlenebb döntés meghozatala. Tűzvédelmi bírságot kiszabó határozat esetén, ha törvényi minimumok nem kerültek kiszabásra meg kell változtatni az első fokú hatóság döntését, abban az esetben ha a bizonyítékok egyértelműek és rendelkezésre állnak. Az ügyfél, ha fellebbezésében a teljesítési határidőt (határnapot), a részletfizetés hiányát, illetve annak túl rövid időtartamát vagy az egyes törlesztő részletek nagyságát kifogásolja, a fellebbezési eljárást lefolytató hatóság dönthet azok megváltoztatásáról. Ha ilyen kérelmet a fellebbezés nem tartalmaz, akkor is célszerű megvizsgálnia, hogy a fellebbezési eljárás miatt indokolt-e új határidőt megállapítani a teljesítésre.
Az ügyfélnek az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 32. § alapján vissza kell téríteni az eljárási illetéket, ha az elsőfokú hatóság döntése az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. A visszatérítést hivatalból, a jogorvoslati eljárást lezáró, vagy arra tekintettel hozott határozatban kell elrendelni és azt a visszatérítés foganatosítása végett az ügyfél lakóhelye, székhelye, illetőleg a bíróság székhelye szerint illetékes NAV szervnek (adóhatóságnak) kell megküldeni. Azt az iratot melyen az ügyfél az eljárási illetéket lerótta az elküldött határozathoz csatolni szükséges. A megrongálódott, a tévesen felragasztott, továbbá a feleslegessé vált illetékbélyeg értékét az ügyfél részére vissza kell téríteni. A visszatérítés az illetékbélyeg, illetőleg az illetékbélyeggel ellátott irat benyújtása mellett az eljáró hatóság székhelye vagy az ügyfél lakóhelye (székhelye) szerint illetékes NAV szervnek (adóhatóságnak)írásban kérhető. (1990. évi XCIII. törvény 94. §) A határozat a közléssel válik jogerőssé, ellene jogszabálysértésre hivatkozással – a az illetékes Megyei Bírósághoz címzett, 3 példányban benyújtott keresettel lehet élni. A keresetlevelet az első fokon eljáró tűzvédelmi hatóságnál a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított 30 napon belül kell benyújtani, vagy ajánlott küldeményként postára adni. A kereset benyújtásának a határozat végrehajthatóságára nincs halasztó hatálya, az ügyfél azonban a keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztését kérheti. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás illetéke - ha törvény másként nem rendelkezik 20.000 forint. A döntést közölni kell a fellebbezővel és azzal, akivel az első fokú döntést közölték. Ügyintézési határidő 30 nap, mely a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és a felügyeleti szerv eljárása esetén, valamint a megismételt eljárásban az ügy összes iratának az eljárásra jogosult hatósághoz érkezését követő napon kezdődik. A másodfokú döntést hozó hatóság a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a döntés meghozatalát követően azonnal visszaküldi a döntéssel együtt az elsőfokú döntést hozó hatósághoz, amely intézkedik a döntés kézbesítése iránt. „Elsőfokú hatóság alatt a hatáskörrel rendelkező legalsóbb fokú szervet kell érteni, ehhez képest az elsőfokú döntést hozó hatóság kategóriájának alkalmazása akkor indokolt különösen az érintett, a fellebbezésről és a fellebbezési eljárásról szóló alcímek alatt -, ha az adott rendelkezést a másodfokú hatóság első fokú döntéseire és adott esetben az az elleni fellebbezésben is alkalmazni kell.” 11.
Bírósági felülvizsgálat
Típusa: Kérelemre induló jogorvoslati eljárás (jogszabályi hely: Ket. 109-111. §,) Az eljárást kezdeményezheti: ügyfél az eljárást lefolytató bíróság: a bírósági felülvizsgálat az első fokon eljárt közigazgatási szerv székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozik. A kereset benyújthatóságának esetei:
Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól. Ha törvény alapján a végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye, az ügyfél, továbbá a kifejezetten rá vonatkozó végzés esetében az eljárás egyéb résztvevője jogszabálysértésre hivatkozással kezdeményezheti a jogerős végzés bírósági felülvizsgálatát a végzés közlésétől számított harminc napon belül. Az elsőfokú végzés a közlésétől számított harminc napon belül közvetlenül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság előtt támadható meg, ha központi államigazgatási szerv vezetője hozta. vagy ha törvény az ügyben az első fokú határozattal szemben is kizárja a fellebbezést (Ket. 100. §), és a határozat bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé. A közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a végzést nemperes eljárásban vizsgálja felül. Az első fokú döntést hozó hatóság feladatai bírósági felülvizsgálat esetén: Az ügyfél benyújtott keresetének továbbítása a bíróságra 8 napon belül. A hatóság az elkésetten benyújtott keresetlevelet nem utasíthatja el annak elbírálása a bíróság feladata! Ezzel egyidejűleg értesíti azokat, akiknek jogát vagy jogos érdekét a felülvizsgálat érinti a bírósági felülvizsgálat. Ha a kezdeményező a döntés végrehajtásának felfüggesztését is kéri, akkor erről a hatóság a végrehajtást foganatosító szervet (első fokú hatóság) is értesíti. Nincs helye a végrehajtás felfüggesztésének, ha a határozat a) a polgári védelmi szolgálat ellátásával kapcsolatos kötelezettséget állapít meg, b) jogerős bírósági döntés végrehajtását szolgálja, c) a honvédelmi kötelezettségek részét képező gazdasági és anyagi szolgáltatással kapcsolatos kötelezettséget állapít meg.A jogerős közigazgatási döntés végrehajtásának felfüggesztésére irányuló ügyféli kérelem elbírálásáig a végrehajtás nem foganatosítható. A felfüggesztés tárgyában a bíróság nyolc napon belül köteles meghozni a végrehajtást felfüggesztő, illetőleg az erre irányuló kérelmet elutasító döntését. A keresetlevél benyújtása a közigazgatási határozat végrehajtása tekintetében nem jár automatikus halasztó hatállyal. A végrehajtás felfüggesztéséhez az ügyfél kifejezetten erre irányuló, és a keresetlevelébe foglalt kérése alapján szükséges a bíróság felfüggesztő határozata. Az eljárásban alperesként az a hatóság vesz részt, amely a felülvizsgálni kért hatósági határozatot meghozta. A bíróság által jogszabálysértés miatt hatályon kívül helyezett döntés, és új eljárásra kötelezés esetén a hatóság a bírósági határozat rendelkező részének, és indokolásának megfelelően köteles a megismételt eljárás lefolytatni és a határozatát meghoz
12.
Újrafelvételi eljárás
Kérelemre induló jogorvoslati eljárás (jogszabályi hely: Ket. 112.§) Az eljárást kezdeményezheti: ügyfél, Az eljáró hatóság: első fokú (tűzvédelmi) hatóság, Az eljárás megindítását abban az esetben kérheti az ügyfél: ha az ügyfélnek a jogerős határozattal lezárt ügyben a határozat jogerőre emelkedését követően jutott tudomására a határozat meghozatala előtt már meglévő, az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték, feltéve, hogy ennek figyelembe vétele az ügyfélre kedvezőbb határozatot eredményezett volna. A másodfokon jogerőssé vált határozatot is felülvizsgálhatja az elsőfokú hatóság az újrafelvételi eljárás keretében. A kérelem benyújtásának határideje: az ügyfélnek az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyítékról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül be kell nyújtania az újrafelvételi kérelmet. Jogvesztő, ha a határozat jogerőre emelkedésétől számítva hat hónap eltelt, kivéve az ügyfél különös méltánylást érdemlő érdekére tekintettel, ha a határozat jogerőre emelkedésétől számítva hat hónap eltelt, de három évet meg nem haladó esetben, feltéve, hogy az újrafelvételi eljárásban hozott döntés mások jogát vagy jogos érdekét nem érinti. A 15 napos határidő elmulasztása esetén az ügyfél igazolási kérelemmel élhet. A határidőt elmulasztó ügyfél számára az igazolási kérelem benyújtására nyitva álló utolsó időpont az újrafelvételi kérelem benyújtására nyitva álló hat hónapos időtartam utolsó napja. Az eljárás lefolytatása: Az újrafelvételi kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell elutasítani, ha az a jogerős határozat meghozatala után bekövetkezett tényen, illetve a jogi szabályozásban bekövetkezett változáson alapul, vagy az ügyben bírósági felülvizsgálat van folyamatban, vagy a bírósági felülvizsgálat során a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatot hozott, vagy a határozat jogerőre emelkedésétől számítva hat hónap eltelt, vagy azt törvény, kormányrendelet kizárja.
A beterjesztett új adat, tény vagy más bizonyíték felhasználásával meg kell állapítani az új tényállást. Amennyiben az új tényállás nem teszi indokolttá az ügyfél újrafelvételi kérelmét a hatóság elutasítja. (iratminta: 10. számú melléklet.) Ha megállapításra kerül, hogy az új tényállásra tekintettel az eredeti határozat nem tartható fenn, a következőket teheti. A jogerős határozatot módosítja, határozat kiadásával, A jogerős határozatot visszavonja határozat kiadásával, az új tényállásnak megfelelő új határozatot hoz, egyúttal a jogerős határozatot visszavonja. (iratminta: 11. sz. melléklet) Az újrafelvételi kérelem tartalma alapján hatóság, ha azt valószínűsíti, hogy az eredeti jogerős határozatban megállapított kötelezettség nem lesz fenntartható, akkor köteles a folyamatban levő végrehajtást felfüggesztése (Ket. 148. §) iránt intézkedni. (iratminta: 12. sz. melléklet) Ha hatóság megállapítja, hogy az új tényállás alapulvételével részben vagy egészben nem lett volna helye a jogerős határozatban foglalt kötelezettség elrendelésének, a határozat kiadásával egyidejűleg intézkednie kell az eredeti határozat végrehajtása nyomán kialakult helyzet rendezéséről. Így különösen - az adott ügy konkrét körülményeitől függően - az ügyfélnek alaptalanul okozott joghátrány megszüntetéséről, továbbá az ügyfélnek okozott kár, valamint az ügyfél által viselt eljárási költség megtérítéséről. Jogorvoslat lehetősége: Az újrafelvételi eljárásban hozott határozat ellen az általános szabályok szerint jogorvoslatnak (fellebbezésnek, vagy ha ez kizárt, akkor közvetlen bírósági felülvizsgálatnak) van helye. A döntést közölni kell: az ügyféllel, továbbá azokkal, akikkel a megtámadott döntést közölték
