1. EURÓPAI UNIÓ 1. 5

1. EURÓPAI UNIÓ 1.

5

BIRGERMAJER ANDREA

Consulting professor: Dr. Vándor János professor

rd

3 semester International Relations programme BGE - KKK

BREXIT ANALYZING THE FAILURE OF THE REMAIN CAMPAIGN The paper is focused on the British Leave vote that took place on 23 June 2016. It analyzed two major factors among the many that might have contributed to the failure of the Remain campaign. These two factors include the renegotiation deal and the Leave campaign. These factors were chosen to be analyzed with the hypothesis that the Remain campaign failed and the British exit took place due to the fact that the renegotiation deal was not convincing enough  the British Prime Minister, David Cameron did not offer enough to the British society, and due to the Leave campaign’s effective strategy and success. The analysis of the renegotiation deal led to the conclusion that the renegotiation deal was not convincing enough and the British citizens felt that Cameron did not offer them enough by the deal, because there was no guarantee that any of the promised changes will actually take place. Most of them sounded rather hypothetical and many elements of the renegotiation deal, such as changes concerning the free movement of people or migration require further negotiations, and are reversible by other countries. In addition, the fact that Cameron presented the achievements of the renegotiation deal as if they were instantly taking effect and all of them were legally binding, might have been perceived as slightly misleading for the British public. Having examined the Leave campaign’s structure and strategy, it was concluded that their campaign was well-organized and efficient. By being passionate, formulating their arguments in a simple way, and focusing on key issues such as sovereignty, immigration, and economy, they managed to convince the still-undecided voters in the last few days prior to holding the referendum, which led to their victory. One of their most effective strategies seemed to be the approach of Brexit from a financial viewpoint. By publicly advertising the millions of pounds that can be saved and given to the British healthcare by leaving the EU, many Britons were convinced that the direct financial benefit that the British society would gain by leaving the EU outweighs the promises of future possible changes in the British government’s competence or in migration that the renegotiation deal offered.

6

HORVÁTH TAMÁS

Konzulens: Dr. Ferkelt Balázs egyetemi docens

3. félév Nemzetközi tanulmányok szak (MA) BGE - KKK

AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG ÉS AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ VISZONYA AZ 1970-ES ÉVEKTŐL NAPJAINKIG A TDK dolgozat alapkérdése, mint ahogyan azt a cím sugallja, az Egyesült Királyság és az Európa viszonya egészen a kezdetektől napjainkig, s az okok melyek ahhoz vezettek, hogy 2016-ban népszavazás révén az EU-ból való kilépés mellett döntöttek. Az első fejezet az Európai Gazdasági Közösségbe való belépés előtti periódust tárgyalja röviden, kiemelve különösen az okokat, melyek miatt Charles De Gaulle megvétózta a britek belépését. Itt a fő módszer maga De Gaulle beszédének idézése volt, mely egyértelműen kifejezte, miért nem kívánja a briteket a Közös Piac tagjaként látni. Ezt követi a belépés utáni időszak, s a főbb körülmények, melyek a 1974-ben megalakult Labour-kormányt arra bírták, hogy népszavazást tartson a tagságról. Itt némi párhuzamot igyekeztem állítani a 2016-os referendummal, illetve összehasonlítani, hogy a britek akkori úgymond követelései mennyiben térnek el a maiaktól, illetve kitérek az EGK társadalmi elfogadottságairól szóló felmérésekre is (brit közvéleménykutató intézetek adatai alapján). Ezt követi a 1975-ös népszavazás részletesebb tárgyalása, az igenek és a nem melletti kampány említése, s maga az eredmény elemzése, politikai pártok szemszögéből is, ismét összehasonlítva a 2016-os eredményekkel. A referendumról szóló fejezet fő kérdése az, hogy annak idején miért volt kevésbé elutasító a brit társadalom az európai integráció felé, s mi változhatott az elmúlt 40 évben, ami aztán a mai eredményt produkálta. A következtetésem alapvetően egyszerűnek tűnhet, s azt lehet mondani, hogy a bevándorlás – és elsősorban az Európai Unióból érkező – nagyban kifejezte hatását a választói akaratban. Az 1975-ös referendum után a britek az EGK tagjai maradtak, így a következő fejezet Thatcher kormányzását érinti az euroszkepticizmus tükrében, s az erről szóló tudományos elemzéseket felhasználva próbálok rávilágítani arra, hogy ő mennyiben volt euroszkeptikus. Hasonlóan teszem az azt követő Major- és Blair-kormányokkal is. Az utóbbit követi az legnagyobb fejezet, a 2004-es nagy EU-bővítés, s annak társadalmi hatásai az Egyesült Királyságban, különös tekintettel a Kelet-Európából történő bevándorlásra. A legfontosabb pedig a Cameron-kormány viszonyulása az EU-hoz, s az okok, melyek a „mindent eldöntő” népszavazáshoz vezettek. Ebben az esetben már személyes tapasztalatok is felhasználtam, mivel ebben az időszakban már jómagam is Nagy-Britanniában éltem, s tapasztalhattam a britek egy részének az EU-val szembeni fenntartásait. A dolgozatot a 2016-os népszavazás zárja, annak háttere, elemzése és a konklúzió, mely összefoglalja a britek vélekedését az Európai Unióval kapcsolatban, s a fő indokok részletesebben, melyek a kilépés mellett való döntéshez vezettek.

7

SÁNDOR LÁSZLÓ

Konzulens: Dr. Szekeres Diána óraadó

5. félév Nemzetközi gazdálkodás szak BGE - KKK

ÉLET A BREXIT UTÁN, AVAGY KÖVETI-E HOLLANDIA NAGYBRITANNIÁT? Az olvasó számára furcsa lehet a fent megfogalmazott kérdés, azonban témám realitását és aktualitását jelzi, hogy 2017 márciusában parlamenti választásokat tartanak Hollandiában, ahol a közvélemény-kutatások jelenlegi állása szerint a Partij voor de Vrijheid párt rendelkezik a legtöbb szavazattal és ez a politikai erő népszavazást szeretne kezdeményezni az EU-kilépésről. A 2015/2016-os tanév első szemeszterében Utrechtben tanulhattam az Erasmus program keretében és azóta Amszterdamban, Hollandiában élek. Különösen érdekel a világgazdaság és az aktuálpolitika, ezért döntöttem úgy, hogy kihasználom a hollandiai tartózkodásom helyzeti előnyeit annak érdekében, hogy egy hiteles dolgozatot tudjak írni a holland emberek EU-val való kapcsolatáról. Az Európai Uniónak nagy megpróbáltatásokkal kell megküzdenie a következő időszakban és egy újabb tag elvesztése közösségünk jövőjébe kerülhet. Dolgozatom célkitűzése az volt, hogy átfogó képet adhasson azokról a tényezőkről, amelyek befolyásolták a hollandokat az Európai Unióhoz való hozzáállássukkal kapcsolatban. Kutatásom két fő kérdése, hogy van-e realitás arra, hogy Hollandia elhagyja az Európai Uniót, a második pedig, hogy hogyan erősödtek meg a kilépést támogatók. Dolgozatommal választ szerettem volna találni azokra a részletekre, hogy a holland állampolgárok hogyan viszonyulnak az Európai Unió intézményéhez, hogyan formálta a véleményüket egy esetleges EU-kilépésről az elmúlt évek történései. Tudni szerettem volna, hogy miért gondolja egy nyugat-európai, EUalapító tagállam állampolgára azt, hogy kint jobb, mint bent. Kutatásomban használtam primer és szekunder információgyűjtést egyaránt. Munkám első felében megvizsgáltam Hollandia társadalmát, gazdaságát, politikai rendszerét illetve kapcsolatát az Európai Unióval. Itt rendelkezésemre álltak a Holland Statisztikai Hivatal részletes jelentései, elemzései. E mellett olyan forrásokat használtam, mint az EUROSTAT, OECD, és WTO gazdasági, pénzügyi és társadalmi statisztikái. Hazai és külföldi kutatásokat, szakkönyveket, szakfolyóiratokat használtam fel amelyeknek köszönhetően sikerült elemeznem a BREXIT-et támogatók motivációit, majd azt összehasonlítani a NEXIT-et támogatóikéval. A primer vizsgálatnál öt egyedi mélyinterjút, illetve egy nem reprezentatív nagymintás kérdőíves kutatást alkalmaztam kizárólag holland állampolgárok közreműködésével. A félig strukturált mélyinterjúk fókusza azon volt, hogyan éleződött ki az EU-ellenesség Hollandiában és miként gondolkodnak az EU-ról a megkérdezettek. A kérdőíves információgyűjtésnél olyanokról kérdeztem a válaszadókat, mint az EU-val való elégedettség, a 2005-ös és 2016-os holland referendum, illetve a BREXIT.

8

ZELEI ÁGOTA

Consulting professor: Dr. Vándor János professor

rd

3 semester International Studies programme BGE - KKK

CHALLENGES IN THE EU-SWISS RELATIONS: THE ISSUE OF THE FREE MOVEMENT OF PERSONS Switzerland and the EU share a long and ambivalent history. I would like to collect the challenges and the possibilities of their relationship focusing on the up-to-date issues regarding the free movement of persons. Switzerland shares common values, culture and history with its neighbouring countries – with the European Union member states. At the same time Switzerland is diverse from the European countries: its priority and aim was throughout the history to defend its sovereignty and neutrality which is reflected in its foreign policy and political system. Switzerland was always about to defend its interest (not only value) and it has led to the bilateral-way-oriented relationship building. The parties concluded more than 120 bilateral agreements, the most important are the Bilateral I and II packages. The agreements are based either on the adoption of EU acquis or the recognition of the equal status of Swiss and European legislation. In order to preserve the homogeneity of the internal market and ensuring legal certainty for market participants, it is sometimes necessary to adapt the agreements to new legal developments. There is a need for a comprehensive institutional framework for EU-Switzerland relations because it is getting more difficult to manage effectively the significant number of separate agreements. The EU stated that without this framework agreement Switzerland is not allowed to conclude more bilateral agreement, which is rather disadvantageous for Switzerland. The parties also face the challenge made by the different interpretations of law. Switzerland regularly adds so called „accompanying measures” to divert the original legal entity, which also causes problem between them. Another issue where the parties are not agreed: who should judge moot questions arising between the parties? The Swiss voted in favour of the popular initiative "Against Mass Immigration" on 9 February 2014. The result of the vote threatens the core of EU-Switzerland relations (Bilateral I Agreements). While the agreements are therefore linked in legal terms by guillotine clause the agreement can only be set together in force; if one of them is not extended (or cancelled) the others would also be abrogated. This fact raises significant problems but Switzerland has to decide until February 2017. And what future brings? Nobody can predict, but I try to think through the possible outcomes.

9

YOUSEF KUCAI

Konzulens: Dr. Halm Tamás egyetemi docens

3. félév Emberi erőforrások szak BGE - PSZK

BREXIT: „ANGOLOS TÁVOZÁS” Miért épp a Brexit? Vannak olyan eszmék az életben, amit biztosra veszek és fel sem merül, hogy a dolgok megváltozhatnak és olykor ténylegesen meg is változnak. Amikor nyáron kiderültek a népszavazás eredményei az egész világ meghökkent, ilyen eredményekre senki sem számított, de még a britek sem. A statisztikák kimutatták, hogy a kilépésre szavazók nagyobb arányban éltek a nagyvárosoktól távolabbi területeken, legfőképp vidéken – és inkább az idősebb korosztály. A népszavazást komoly kampány előzte meg, a kampányok két fő témája: a migránskérdés és az egészségügy volt. Az állították, ha az Egyesült Királyság kilép az EU-ból, több pénzt spórolhat meg a kormány, így azt a pénzt az egészségügy fejlesztésére tudják fordítani. A kilépés még abból a szempontból is előnyös lenne, hogy visszaszoríthatják a migráns áradatot. Azonban ezekből az ígéretekből semmi sem látszik megvalósulni. A tanulság, amit le lehet vonni a népszavazás eredményeiből, hogy mennyire nem ismerjük az emberek félelmét a globalizációval kapcsolatban. Kutatásom főbb kérdései: A Brexit fő okai? A Brexit módja? A kilépés formája és főbb lépései! Végleges elfordulást jelent ez az EU-val szemben? Mi rejt az EU jövője? Írásom során törekedtem arra, hogy strukturált és átlátható képet fessek erről a komplex témáról. Főbb témaköreim közé tartozik a kilépés lehetséges és választott módjai, illetve az kilépést követően az Unió újra strukturálási lehetőségei és új hatalmi viszonyok kialakulása. A Brexitnek két módja volt esedékes: (1) „Soft Brexit” amely még fenntartotta volna a kapcsolatot az Unióval, azáltal, hogy továbbra is szabad kereskedelmet folytatnak egymással; (2) „Hard Brexit” ahol a kilépés teljeskörű és hosszabb tárgyalás sorozatott von maga után. Theresa May beszédében kifejtette, hogy angolosan fognak távozni, ami azt jelenti, hogy nem hajlandóak uniós egyezségeket kötni. A legnagyobb kérdést jelenleg az Európai Unió újra strukturálása jelenti. Kérdéses az, hogy ez mit fog jelenteni. Három jövőkép, amit a hatalmi viszonyok alkothatnak: (1) „föderalista” központosított hatalom létrehozása a fő cél; (2) „olimpiai karikák” - a halatom több kisebb csoportra oszlik; (3) „koncentrikus körök” – az előző kettőnek a kombinációja, azaz kialakul egy központi hatalmi rendszer és körülöttük gyűrűzik a többi állam a hatalmi mértékük szerint. Dolgozatom konklúziójaként levonhatom, hogy az Egyesült Királyság kilépése egy új éra kezdetét jelneti, nem csak az EU-nak vagy az Egyesült Királyságnak, hanem a világ hatalmi viszonyait tekintve is új korszak vette kezdetét. Az Európai Unió újra kialakíthatja struktúráját és előnyre fordíthatja az adott helyzetet.

10

2. EURÓPAI UNIÓ 2.

11

HRYTSYSHYNA DIANA

Consulting professor: Dr. Marosán Bence associate professor

st

1 Semester International Relations Programme BGE - KKK

HUMAN RIGHTS IN THE CONTEXT OF COUNTER-TERRORISM MEASURES TAKEN IN FRANCE AND BELGIUM AFTER THE TERRORIST ATTACKS IN 2015-2016 Over the last years, the European Union has been suffering from the rise of the Islamic State terrorist organization, its use of violent extremist propaganda and its enlistment of the European citizens to the Syria-Iraq conflict, all of which bring immediate threat to international peace and security. The terrorist attacks in Paris in November, 2015 and in Brussels in March, 2016 have raised the demand for counter-terrorism measures. Therefore the Security Council has created special bodies and published resolutions and manuals dealing with counter-terrorism but it has not yet reached an unequivocal conclusion as to the extent to which these bodies should take human rights into account. This TDK thesis provides an overview of events and developments leading up to the consideration and, at the same time, non-consideration of human rights in counter-terrorism processes based on the example of the government measures taken in France and Belgium after the terrorist attacks in 2015- 2016. The TDK thesis has the following hypothesis: combatting terrorism does not succeed in France and Belgium if the means to secure society are not consistent with the standards of Human Rights. It answers the research question: does observance of Human Rights play a crucial role in fighting terrorism? The research aims to prove that Human Rights and counter-terrorism are in the essential relationships between each other on the example of the government politics of France and Belgium. The data used for conducting of the thesis includes the documents and statistics provided by the Organisation for Security and Co-operation in Europe, the United Nations, the European Council, the Security Council and the International Institute for Counter-Terrorism. The methodology of the thesis includes a case-study of the current situation in two countries France and Belgium, a comparative data analysis of anti-terrorism policies of abovementioned states and the official documents in Human Rights protection and combatting terrorism. The thesis shows that there is a direct link between terrorist attacks and Human Rights based on the experience of two countries. The research shows that the methods of anti-terrorism taken by both countries are not successful until they take into consideration the Human Rights as they are universal and inalienable. Keywords: Human Rights, terrorism, counter-terrorism, France, Belgium, terrorist attacks, security.

12

HUNFALVI SZILVIA VIKTÓRIA

Konzulens: Dr.Nyusztay László Professor Emeritus

7. félév Nemzetközi tanulmányok szak BGE - KKK

AZ EURÓPAI BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKA AZ EURÓPAI BIZTONSÁGI STRATÉGIÁTÓL AZ EURÓPAI GLOBÁLIS STRATÉGIÁIG Dolgozatomban 2003-tól vizsgálom az Európai Biztonság- és Védelempolitika kialakulását, kialakulásának okait és az ehhez tartozó stratégiát is. Először bemutatom a 2003-ban kialakított Európai Biztonsági Stratégiát és az akkori kihívásokat, amikkel szembe kellett néznie az akkori Európának. Szót ejtek a 2004-es nagy csatlakozási hullámról és a 2009-es Lisszaboni Szerződésről is, kitérve a biztonság- és védelempolitikai aspektusokra. Ezután összehasonlítom a 2015-ös és 2016-os helyzetet a 2003-as stratégiával és rámutatok a dolgozatom fő kérdésére, hogy miért van szükség az Európai Globális Stratégiára és az milyen változtatásokat tartalmaz az előző Európai Biztonsági Stratégiához képest. Több szempontból vizsgálom a változtatásokat, többek között bemutatom az új kihívásokat, veszélyeket is, amik ellen az Európai Uniónak fel kell lépnie. Másrészt kitérek a mostani nemzetközi helyzet gazdasági hátrányaira is, például, hogy egy-egy döntés milyen gazdasági változást von maga után, vagy, hogy milyen javaslatok valósulnának meg, ha több pénzügyi forrás állna rendelkezésre. Federica Mogherini uniós biztos publikációi alapján mutatnám be a kérdéseimet és a rájuk várható válaszokat is. Mogherini rendkívül befolyásos személy az Unió mindennapjaiban, és logikus elképzelései voltak az Európai Biztonsági Stratégiát illetően és most is nagyon ésszerű javaslatokkal állt elő az Európai Globális Stratégiával kapcsolatban. Az Európai Unióban a kihívásokat együtt kell megoldani, az összes tagállammal együtt. Dolgozatom végén arra törekedtem, hogy megvilágítsam a különbséget a régebbi és az újabb (még kialakulóban lévő) stratégia között. Mint már említettem az Európai Globális Stratégia még folyamatban van, oly annyira, hogy ez év novemberében fogják meghatározni, hogy milyen területekkel foglalkozzon. Viszont van egy alaptervezet, aminek megszületésében érdekes módon nem vettek részt a tagországok. Az eddigi stratégia már ismert, és világos, hogy Európának új stratégára van szüksége az új kihívásokkal szemben. Az új Európai Globális Stratégiát szinte azonnal, a 2015-ös nagy migrációs hullám kezdetekor elkezdték megszervezni, de mint majd a dolgozatomban is bemutatnom, sokszor évekbe telik egy-egy javaslat elfogadása, vagy pénzügyi okok, vagy a tagországok egyet nem értése miatt. A folyamatot mindenki gyorsítani akarja, mert azonnali együttműködésre van szükség. És itt felhívnám a figyelmet a dolgozatom egyik kulcsszavára, ami az „együttműködés”.

13

SHENDRYK KSENIA

Consulting professor: Dr. Novák Tamás associate professor

st

1 Semester International Relations programme BGE - KKK

IMMIGRATION POLICIES OF THE EU COUNTRIES DURING THE MIGRATION CRISIS 2015-2016. SEPARATION OR SOLIDARITY? Since 2015 the whole world and namely the European Union have been facing the growing problem of mass migration, which is an ongoing process nowadays. It is affecting the European countries in various economic, political, demographical and cultural ways. The question of the proper immigration policy is widely discussed for the best solution and approach to be found. The TDK paper deals with an actual topic of migration crisis of 2015-2016 and researches the immigration policies of different European Union countries. The cases of Germany, Sweden and Hungary as well as the correlation of the aforementioned policies with European values of solidarity and democracy will be analyzed. The study aims to answer to the following research question: is a common EU immigration policy needed in order to increase its effectiveness in handling the ongoing migration crisis? The hypothesis of this research states: if the immigration policies of the EU countries display rather separation than solidarity, they do not correlate with European values and are not effective enough to handle the problem of migration crisis. Furthermore it also means that a common EU immigration policy would have been needed to raise its effectiveness during the migration crisis of 2015-2016. In the research the comparative analysis of statistical data provided by non-governmental organizations, IOM (International Organization of Migration) and MPI (Migration Policy Institute) as well as analysis of the EU laws and agreements are used. The structure of the paper is the following: the origins of migration crisis of 2015-2016 and recent tendencies; analysis of migration policies of three EU countries (Germany, Sweden, Hungary); the correlation of EU countries’ policies with European values of democracy and solidarity; the necessity of common EU immigration policy in handling the migration crisis and possible suggestions. The research provides an in-depth look on the responds of Germany, Sweden and Hungary to the migration crisis in a comparative way and analyses the Asylum Law of the EU. It concludes that the immigration policies of the EU countries can be divided into two types: those which are reflecting the understanding solidarity and those which are searching for so-called “securitization” by enforcing the boarders and showing rather separation. This leads to the conclusion that the common EU immigration policy is the possible way out of this problem and the proper organization would provide better results.

14

MOLNÁR ALÍZ

Konzulens: Dr. Nyusztay László Professor Emeritus

3. félév Nemzetközi tanulmányok alapszak BGE - KKK

AZ EURÓPAI AZONOSSÁGTUDAT NÉHÁNY KÉRDÉSE A NEMZETI IDENTITÁS TÜKRÉBEN A dolgozatom fő témáját az európai identitás és a nemzeti identitás kutatása adta. Célom az európai eszme kialakulásának vizsgálata volt, egészen az ókortól visszanyúlva napjainkig. Milyen célokat tűztek ki és milyen eredményeket értek el az integrációs intézmények a közös európai azonosságtudat kialakulásában? Beszélhetünk-e európai identitásról? Az Európai Unió és az Európa Tanács dokumentumait vizsgáltam meg, annak fényében, hogy milyen törekvéseket tettek a közös európai identitás kialakulásának irányába. Továbbá, hogy milyen viszonyba állítható a nemzeti azonosságtudat és az európaiság. Az ilyen és ezekhez hasonló kérdések vizsgálatára, különböző magyar és külföldi kutatók munkáit, tanulmányait, nézőpontjait használtam fel. Emellett számtalan empirikus kutatás, mélyinterjú készült a témában, amelyek az mutatják, hogy sokaknál az európai identitás, mint másodlagos identitás jelenik meg. Én is végeztem egy rövid kérdőíves kvantitatív kutatást a témában, amelynek eredményeit szintén ismertetem az írásomban. A dolgozatban röviden szó lesz a magyar nemzeti identitás és az európaiság kapcsolatáról is. Az európai azonosságtudatot azonban, sok más kérdéshez hasonlóan, még akkor is, ha alapvetően társadalmi és kulturális kérdés, nem lehet pusztán csak ezekből szempontokból vizsgálni, hanem a gazdasági tényezőket is figyelembe kell venni. Az írásom épp ezért tárgyalja az európai integráció gyengeségeit, jelenlegi helyzetét, és az Unió stabilitásának a gyengülését, a migráció témakörét, BREXIT kérdését, továbbá a közép,- illetve kelet-európai országok beintegrálódásának nehézségeit, annak a fényében, hogy milyen hatással vannak, hogyan befolyásolják az európai azonosságtudatot. A dolgozat megírásával egy komplex képet kívántam adni az európai identitás kialakulásáról, jelenlegi helyzetéről, és a korunkban betöltött szerepéről, az integráció nehézségeiről és jövőjéről.

15

TÓTH KORINNA


3. félév Nemzetközi tanulmányok szak BGE-KKK

BEVÁNDORLÁSI POLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓBAN: ESETTANULMÁNY SVÉDORSZÁGRÓL Napjainkban az Európai Unióra nehezedő egyik legnagyobb kihívás a kontinensünkre irányuló nagymértékű bevándorlás és annak kezelése. A dolgozatom célja bemutatni az Európai Unió törekvéseit egy átfogó, egységes migrációs politika létrehozására. Taglalom ennek a szakaszait, eddig elért eredményeit és a jövőbeli kilátásokat. A bevándorlási politikák összehangolása az integráció keretein belül egy hosszú folyamat, miközben az unió még gyerekcipőben járt, amikor már nemzetállami keretekben zajlott a bevándorlás szabályozása. Így történhetett, hogy a 28 tagú Európai Unióban 28 válasz született ugyanarra a kérdésre. Az értekezésemben Svédország bevándorlási politikájának bemutatására teszek kísérletet. A skandináv állam az Európába érkezők egyik fő célpontja; a külföldön születettek aránya itt a második legmagasabb az Európai Unióban és csak a tavalyi évben 32215 menedékkérelmet adtak be az ország területén. A célom bemutatni a svéd jóléti állam által létrehozott szabályozást, annak szociáldemokrata vonásait és az ideológiai hátteret, amire ez épült. Svédország az európai átlagnál mindig nagyvonalúbb szociális ellátást biztosított a területén élők számára, ugyanakkor ez a rendszer csak akkor képes működni, ha a szociális ellátás igényét alacsonyan tudják tartani. A bevándorlás a fogadó társadalomra mért hatását így a jóléti állam vonatkozásában is meg szeretném vizsgálni. Érdekes átgondolni, hogy az Északi Tanács tagjaként, majd az Európai Unió tagjaként milyen változtatások léptek érvénybe az országban. A svéd társadalomra gyakorolt hatás legszembetűnőbb és legérdekesebb kérdése azonban dolgozatom szempontjából a jobboldali populizmus felbukkanása az országban. Igyekszem megvizsgálni azokat a tényezőket, amelyek a svéd értékrenddel szembemenőnek tűnő szélsőséges Svéd Demokraták felemelkedéséhez vezettek. A svéd társadalomban megjelent az igény, miszerint a bevándorlás kérdése kiemelten fontos és ilyen közegben, a téma megtárgyalását egyedül felvállaló párt – a Svéd Demokraták – támogatására talált. Ugyanakkor a jobboldal korábbi felbukkanása feltételezheti, hogy ők hívták fel a társadalom figyelmét a bevándorlás okozta nehézségekre az országban. Elsődleges- és másodlagos forrásokat egyaránt használva igyekeztem feltárni a bevándorlás hatását a svéd társadalomra, különösképpen a bevándorlási- és integrációs politika elemzésén keresztül.

16

3. FOGYASZTÓI MAGATARTÁS KERESKEDELEM

17

CSONGRÁDI FANNI FÜRJES TAMÁS VARGA BIANKA

Konzulens: Dr. Németh Patrícia főiskolai docens

5. félév Kereskedelem-és Marketing (angol) BGE - KVIK

WHAT IS COOL? -- DO THE CHOSEN BRANDS REPRESENT SOMETHING AMONG THE MILLENIALS? The consumers behaviour continously changing. They take up new habits, changing their value system or just the external environment changing around them. Marketers are always working to follow these kind of changes in every segments every generations. Nowadays we differentiate more frequently the generations (veterans, babyboomers, x, y and z generations). Each generation have their habits, value system and social requirements. Generation Y is a dominant consumer group, whose behavior is not completely understood. The broad objective of our thesis is to examine brand and image from the perspective of the Millennials. The three of us are belong to the Y generation. Therefore we all experience and subsist the fact that how obviate the chosen brands among this generation. Hence the aim of this dissertation is to prove the members of the Milleniars can belong to a social group only if they own those brands which are required by that particular group they live their everyday life. The seconder source includes the characteristics-, the consumer behavior- and the social psychological background of the examined generation. The primer research consists of two parts, the goal of qualitative research was to identify how which brands do this generation chose to highlight their style, personality, social status, wealth, style and personality. We would like to find out whether quality is linked with some big brands and logos in the their minds. The applied multi-variable evaluation process gave us the necessary correlations to draw up quality conclusions. While the objective of the quantitative study was to understand how the marketers consider about this generation plus what are their experience. The results shows that in addition to the Moreno’s theory and the Millenals consumers behavior according to the answers from the marketers are harmonize. According to the outcomes we conclude that there are huge differences among the what they consider important like “The price is important” or the “The brands have prestis values”

18

GRÉCZI DÁNIEL

Consultant: Papp Judit adjunct

th

7 semester Commerce and marketing BGE-KVIK

HUNGARIAN HIGHER EDUCATION STUDENTS’ DECISION MAKING IN RETAIL STORES From customer behaviour point of view Hungarian students who attend different higher education institutions form a unique customer segment with its special characteristics and parameters. These students start their adult life during the years of their university or college studies. These years involve a lot of changes as they get close to enter the labour market and be separated from the parents. These changes in behaviour affect several fields of their life such as how they spend their financial resources or how they make purchasing decisions in a store just to mention some examples. The major aim of my research is to understand the basic methodology behind their purchasing decisions. The key reason why I have chosen retailing store as an arena for analysing purchasing decision-making is that retail stores are tend to be completely full of in-store marketing materials and marketing solutions, starting from simple POS/POP materials to more complex marketing techniques such as category management which aim to motivate customers and enhance their shopping behaviour in order to increase basket penetration and customer loyalty. In my research I analyse the major results of my primary research after reviewing the relevant literature. As a primary research I have used an online survey as a qualitative research. The most significant reason why I have chosen online survey as a primary research is that this in one of the most efficient and convenient form to gather data about Hungarian youngsters as they tend to be “available” online all day every day. My online questionnaire can be divided into five different sections which follow a generally logical order of a purchasing decision starting from gathering information about a retailer and its offers to purchase a product. My primary goal is to test my hypotheses via this qualitative research in order to get a closer picture about this astonishing customer segment. Are these youngsters totally impulsive customers when it comes to purchasing FMCG products? How do they gather information about offers of a retailer? How do different display solutions in stores affect their purchasing decisions? Is there any correlation between purchasing decision-making and the level of their selfsufficiency? In this research I try to find answers to questions like the above mentioned ones.

19

GYÜRE ZOLTÁN

Konzulens: Dr. Vágány Judit főiskolai tanár

7. félév Kereskedelem és marketing szak BGE - KVIK

EGYSZER VOLT, HOL NEM VOLT – AVAGY A VASÁRNAPI NYITVA TARTÁST KORLÁTOZÓ TÖRVÉNY HATÁLYBA LÉPÉSÉNEK, ILLETVE HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSÉNEK HATÁSA AZ ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOKRA BUDAPESTEN ÉS AZ AGGLOMERÁCIÓBAN A 2015-ös esztendőben életbe lépett az a kicsit több, mint egy évig hatályban lévő kereskedelmi törvény, mely máig megosztja a lakosságot, a szakmát, és az érdekképviseletet: vasárnaponként be kellett zárniuk a boltoknak. Dolgozatomban ennek a következményeit vizsgálom. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy miként hatott az egyes kereskedelmi vállalkozásokra a 2015. március 15-én hatályba lépett kiskereskedelmi vállalkozások vasárnapi nyitva tartásának korlátozásáról rendelkező törvény, illetve annak eltörlése 2016. áprilisban. Válaszokat keresek olyan kérdésekre is, melyekről előzetesen a kereskedelmi szakembereknek is csak feltételezéseik voltak. Vizsgálom, hogy: - A törvény hatálya alatt a vásárlási szokások átalakultak-e - és ha igen, hogyan? - Valóban negatívan hatott-e a törvény a hét utolsó napján zárva tartó kereskedőkre, kereskedelmi láncokra? - A kis családi vállalkozások, illetve a vasárnap nyitva tartó üzletek számára tényleg előnyös volt a zárva tartás bevezetése? Vajon a piaci árusok és a pékségek tekintetében milyen hatások voltak tapasztalhatóak? - A kereskedelmi szektor tekintetében pedig arra a kérdésre keresem a választ, hogy vajon a foglalkoztatottságra, és a kiskereskedelem bővülésére volt-e valamilyen hatása a törvénynek? Mindezen kérdésekre a válaszokat a kereskedelmi láncok kommunikációs vezetői vagy igazgatói, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke, a Magyar Pékszövetség titkára, és a piaci árusok adták meg. A vizsgált időszakban velük készített 52 interjú, és a hivatalos statisztikai adatok, a vállalkozások beszámolói, illetve két, a fogyasztási szokásokat vizsgáló kérdőív alapján általános képet kaphatunk a főváros kiskereskedelmi helyzetéről 2016ban - fél évvel a törvény hatályon kívül helyezése után. Végezetül készítettem egy kutatást az egyik Magyarországon tevékenykedő kiskereskedelmi lánc dolgozói körében, hogy ők mindezen változásokat miként élik meg. A törvény bevezetésének oka a kereskedelemi alkalmazottak érdekében történt: a hét utolsó napján együtt lehessenek a családjukkal, tudjanak pihenni. Minderre 13 hónapig volt lehetőségük… vajon ők miként vélekednek minderről? Ezen kérdésekre két kérdőív adja meg a választ: az egyik mintavétel 2015-ben, a hatályba lépése után négy hónappal, a másik 2016-ban, a hatályon kívül helyezése után három hónappal történt. A dolgozat kutatási eredménye nem reprezentatív, ám fontos következtetések levonására ad lehetőséget, mivel a dolgozatban egy átfogó, közel két és fél éve folyó kutatás eredményei kerülnek bemutatásra. .

20

KLÉZLI KRISZTINA

Konzulens:


Dr. Brávácz Ibolya főiskolai docens

A FIATALOK EGÉSZSÉGTUDATOSSÁGA A VIRTUÁLIS KÖZÖSSÉGEK HÁLÓJÁBAN Sportolj rendszeresen! Táplálkozz egészségesen! Légy egészségtudatos! Hagyj fel a káros szenvedélyekkel! - hangzik a médiából nap, mint nap. Vajon az internet világában élő y generációt is elérik ezek az üzenetek? Hatással vannak-e rájuk? Mennyire befolyásolják őket az egészségtudatos életmód követésére sarkalló közösségi oldalak, blogok, fórumok? A kutatásom célja, hogy feltérképezzem, a virtuális közösségek milyen irányba terelik a fiatalok egészséghez való viszonyát. Ösztönzik-e őket a rendszeres mozgásra, egészséges táplálkozásra vagy valóban igaz az az általánosan elterjedt nézet, hogy a fiatalok egész nap csak a számítógép előtt ülnek vagy a telefonjuk segítségével élik az online életüket? A primer, kvantitatív, online, kérdőíves kutatásom során 510, 15 és 30 év közötti budapesti és vidéki fiatalt kérdeztem meg. Vizsgáltam a fiatalok internetezési szokásait, emellett a virtuális közösségekben való jelenlétükre és az azokhoz való hozzáállásukra is kitértem. Egy másik kérdéscsoport az egészségtudatos életmóddal foglalkozó közösségi oldalakra, blogokra, fórumokra vonatkozott. Kíváncsi voltam a véleményükre a saját korosztályukról és önmagukról is ebben a témakörben. A válaszokból kiderült, hogy a közösségi oldalak igazán jó szinterei lehetnek az egészségnevelésnek, hiszen minden fiatal jelen van ezeken az oldalakon és érdekli őket az egészségtudatosság. Az elemzés során feltártam, hogy mit tesznek az egészségük érdekében és ezt mennyire gondolják komolyan, és tudatában vannak-e annak, hogy az életmódjuk mennyire hat a mostani és a jövőbeni egészségükre. Kutatásom végeredményeképpen klaszteranalízissel beazonosítottam a különböző csoportokat a közösségi oldalak használata és az egészségtudatosságuk szerint. Fény derült arra, hogy mennyire egészségtudatosak a fiatalok, mennyire befolyásolják őket a közösségi oldalak az életmódjuk megváltoztatásában. Vagyis mennyire vannak a fiatalok az egészségtudatosság tekintetében a közösségi média hálójában?

21

SZABÓ DOROTTYA

Konzulens: Dr. Brávácz Ibolya főiskolai docens

7. félév Kereskedelem és marketing BGE - KVIK

A KERESKEDELMI MÁRKÁK FOGYASZTÁSA, AVAGY TUDJUK-E, HOGY MILYEN MÁRKÁK VANNAK JELEN A KERESKEDELEMBEN Az elmúlt években a kereskedelmi márkák piaci részesedésére jellemzően az a megfigyelhető trend, hogy a drogériák és a szupermarketek mellett a diszkontokban vannak jelen döntő többségében a saját márkás termékek. A GfK Hungária kutatásából megtudhatjuk, hogy az elmúlt évben nem volt olyan háztartás, amely legalább egyszer ne vett volna kereskedelmi márkás terméket. (GfK Hungária, Sajtóközlemény, 2016.július 12.) Dolgozatom célja, hogy megvizsgáljam, a fogyasztók mennyire tudatosak az élelmiszervásárlásnál, illetve a saját márkás termékek vásárlásánál. Ennek kutatására egy primer, kvantitatív, online kérdőíves megkérdezést folytattam, amelynek mintanagysága közel 200 fő, célcsoportom pedig a 20 évesnél idősebb fogyasztók. Három hipotézist fogalmaztam meg a témákhoz kapcsolódóan, amelyeket a megkérdezés eredményeivel kívánok cáfolni, vagy megerősíteni. Munkám első témájaként az élelmiszervásárlásra koncentráltam, hogy milyenek a fogyasztói attitűdök. Itt olyan fő kérdéseket vetettem fel, amelyek információt szolgáltatnak a vásárlói döntést befolyásoló tényezőkről, például a termékek ár-érték arányának befolyásoló szerepéről, vagy a márkahűségről. Dolgozatom tematikáját tekintve ezután a kereskedelmi márkák fogyasztásának tudatosságát vizsgáltam, az előbbiekben említett fő kérdéseket érintettem ebben az esetben is. Itt is kitértem a fogyasztók attitűdjeire, koncentráltan a saját márkás termékek vásárlására, a piacon megtalálható kereskedelmi márkák ismeretére, érintettem a vásárlási gyakoriságokat, és a kereskedelmi márka preferenciájának okait. Kutatásom egyik kimagasló eredménye, hogy a válaszadók a TESCO üzletlánc kereskedelmi márkáit ismerik leginkább, mindamellett, hogy a drogériák és diszkontok saját márkás termékeit is nagy arányban vásárolják.

22

SZÁNTÓ FRANCISKA


6. félév Kereskedelem és Marketing szak BGE - KVIK

MIRE ELÉG EGY MÁSODPERC? A VÁSÁRLÓI MAGATARTÁS BEFOLYÁSOLÁSA ELADÁSHELYI ESZKÖZÖKKEL A NAPI CIKK KERESKEDELEMBEN Napjainkban, a kereskedelemben, főként az FMCG termékek piacán, egyre nagyobb kivívást jelent a termékgyártók számára a vásárlók figyelmének felkeltése. A cégek többet fordítanak a marketingbüdzséből a nem hagyományos, BTL eszközökre, mint 10 évvel ezelőtt, folyamatosan keresve az új megoldásokat, amelyek segítségével beférkőzhetnek a vásárlók tudatába. Ennek köszönhetően az in-store reklámokba vetett hit megerősödött és ma már nem juthat versenyelőnyhöz az a márka, amelyik nincs jelen aktívan a vásárlás helyén. De hogyan lehet hatékonyan jelen lenni? Mi történik abban a pillanatban, amikor a vásárló dönt? Számos felmérés bizonyítja, hogy a vásárlások 70-75%-a az eladás helyén dől el. Ez alapján kijelenthetjük, hogy maga az áruház kiemelkedően fontos kapcsolódási ponttá vált fogyasztó és gyártó között. Azonban fölösleges pénzkidobás lenne a vásárló mélyreható ismerete nélkül alkalmazni POS eszközöket. Kutatásom alapja a vásárlói magatartás titkainak megismerése, illetve annak feltárása, hogy hogyan lehet ezt a leghatékonyabban befolyásolni az eladás helyén. Olyan kérdésekre kerestem a választ, mint például: milyen eltérések tapasztalhatók a nők és férfiak vásárlási magatartásában; számít –e, ha bevásárlólistát írnak; milyen szempontokat tartanak fontosnak és mennyi időt töltenek el az egyes termékek kiválasztásakor; vagy, hogy egyáltalán észreveszik –e az eladáshelyi reklámeszközöket. Szekunder kutatásom elvégzése után, primer, kvantitatív kérdőíves megkérdezést végeztem, egy véletlenszerűen kiválasztott, több, mint 300 fős mintán. A válaszok alapján, a tényezők közötti összefüggéseket vizsgálva, meg tudtam határozni, hogy milyen faktorokat kell figyelembe venni az általam behatárolt vásárlói típusok esetében, valamint az egyes termékkategóriákban, POS anyagok tervezésekor. Mindemellett pedig választ kaptam a legfontosabb kérdésemre: Mire elég egy másodperc?

23

24

4. GAZDASÁGELMÉLET, GAZDASÁGTÖRTÉNET –GAZDASÁGPOLITIKA KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

25

Ádám Kristóf Éliás

Konzulens: Dr. Antalóczy Katalin főiskolai tanár

5. félév Nemzetközi gazdálkodás alapszak BGE - KKK

MAGYARORSZÁG LESZAKADÁSA A V4-TŐL A VERSENYKÉPESSÉG TÜKRÉBEN Az alapkérdés, amiből a dolgozat kiindul, hogy miért marad el Magyarország gazdasági teljesítménye a Visegrádi négyek teljesítményétől? Az 1990-es években, a rendszerváltás után a feltételek nagyon hasonlóak voltak, a GDP számaiban nem volt jelentős különbség Közép-Kelet Európa posztkommunista országaiban. Mégis, ahogy haladtunk előre az időben, a kezdeti többé-kevésbé párhuzamos fejlődés megtörik. Csehország gazdasági teljesítménye megugrik, s a szlovák és lengyel gazdaság növekedése is meghaladja Magyarországét. A dolgozat célkitűzése, hogy a valamilyen magyarázattal szolgáljon ennek a jelenségnek az okára. Főleg szekunder kutatás eredményeiből, meglévő anyagokból dolgozva vizsgálja a versenyképesség különböző szempontjait a Visegrádi négyek országaira vonatkozóan. A dolgozat gerincét a Világgazdasági Fórum versenyképességi jelentései, illetve az IMD kutatóintézet és a Világbank anyagai alkotják. Az itt fellelhető versenyképességi mutatók vizsgálatával, összehasonlításával és elemzésével kísérel meg választ adni a dolgozat alapkérdésére. A versenyképességi mutatók vizsgálatával a dolgozat feltárja, hogy melyek azok a területek a gazdasági környezetben, ahol az elmúlt években eltérnek a gazdasági és politikai csapásirányok.

26

BÁNRÉVI KRISZTINA


5. félév Nemzetközi Gazdálkodás angol nyelvű szak BGF - KKK

HUNGARY AS A TARGET FOR GERMAN INVESTORS MAGYARORSZÁG MINT A NÉMET BEFEKTETŐK CÉLPONTJA The economic relations between the two countries always grabbed my attention, because the leading role of German contribution to the economic development of Hungary is perceptible for everyone. In this case, the analysis is an economical one, namely regarding to the German direct investments in Hungary. The topic of the essay deserves attention, because foreign direct investments played a vital role in restructuring the Hungarian economy after 1990, and they were essential to reach the present economic situation of the country. In the first part of the essay the nature of the foreign direct investments is described, investigating particularly the FDIs in Hungary. The aim of the work is to demonstrate the main characteristics of FDI and try to find out the reasons why German investors prefer Hungarian locations. To find the answers for these questions the Gravity Model of Investments is used which provides a statistically significant explanation for the standard determinants of location choices. Gravity model highlights two important determinants of the investment decisions: distance and economic size of target countries. Beside these two factors there exist some more variables that are observed in the paper. To demonstrate the Hungarian situation, the yearly publications of German-Hungarian Chamber of Industry and Commerce are used, which describe the newest analysis of the Hungarian business environment in the eyes of the German investors. Multitude of research has already been carried out, observing investment climate as a motivational factor, however, only a few of them investigates the non-economic aspects as important components to attract German investments to Hungary. This research, therefore, designed to shed light onto this issues by the help of surveys with German companies. A wide range of literature is used in the essay, related to the field, including recent publications – as current as possible – from relevant financial and business journals, newspapers and recent bank analyses. I have tried to keep a balance with respect to the sources: German, Hungarian and English literatures were used as well. The conclusion of the essay contains some possible solutions for the raised problems, that could help to improve the present situation.

27

HRABOVSZKI DOROTTYA

Konzulensek: Dr. Szekeres Diána óraadó

5. félév Nemzetközi gazdálkodás szak BGE - KKK

HOGYAN LEHET GAZDASÁGOSAN ZÖLDÜLNI? A fenntartható fejlődés korunk egyik jelentős szemlélete, legnagyobb hatását a gazdaságtudományokon fejti ki. Véleményem szerint ez a zöld gazdaság, a környezetvédelem, az emisszió csökkentésének irányába sodorja az országokat, fejlődőt és fejlettet egyaránt. A Kiotói Egyezmény sikertelensége után az ambiciózus Párizsi Egyezmény előrelépés volt, azonban az elköteleződésen kívül nem tartalmazza a „hogyant”. Márpedig fontos gazdasági érdekként kezelni a zöldülést a klímaváltozás elkerülése, rosszabb esetben hatásainak mérséklése érdekében. A „hogyanhoz” rögös út vezet: először meg kell érteni, mi változott, mit rontottunk el; valós-e egyáltalán a probléma, vagy csak álproblémáról van szó. Utána az eddigi megoldási kísérleteket, jó és rossz gyakorlatokat egyaránt ki kell elemezni és kiértékelni, továbbá diagnosztizálni, hogy miért nem működött. Ezután lehet a jelenlegi helyzetet felmérni, név szerint a Párizsi Egyezményt, ami egy jogilag nem kötelező érvényű megállapodás – ezért kérdéses, hogy mennyire életképes egy olyan jogi dokumentum, ahol a komoly gazdasági érdekeket sértő emissziócsökkentési vállalások betartását az államokra bízzák, egyetlen szankció a közvélemény rosszallása lehet. Dolgozatomban a Globális Zöldülési Indexet és saját szempontjaimat figyelembe véve kiválasztottam tíz országot, méretük, fejlettségük, szennyezésük és az indexen elfoglalt helyük alapján különbözőeket, annak érdekében, hogy a különböző irányelvek és gyakorlatok tanulmányozásának segítségével a célom egy általános modell megalkotása volt, ami segítene annak megértésében, hogyan érdemes egy gazdaságot a fenntartható, zöld fejlődés felé terelni. Az általános modellben, terjedelmi okok és fókusz megfontolások miatt a közlekedési ágazatra helyeztem a fő hangsúlyt, mivel ez az összkibocsátás 20%-át fedi le, ellenben eddig egyik egyezmény sem próbálta meg korlátozni vagy zöldíteni ezt a szektort, az iparral és megújuló energiával ellentétben. A modell alapja egy hat lépcsős folyamat: tudatosítás, finanszírozás, transzport, átállás, szemléletváltás és végül zöld gazdaság. Tudatosítás során az ország polgárait kell meggyőzni arról, hogy a zöldülés fontos, mert enélkül a nyomás nélkül a politikusok nem fognak kellően hatékony (cserébe népszerűtlen) döntéseket hozni a szénsemlegesség elérésének érdekében. A finanszírozás sarkalatos pont, zöld kötvények és szénadók formájában kellő pénzügyi forrást tudnak előteremteni és elég erős motivációt kiváltani a zöldülésre. A transzport a modell fókusza, a vasút és a tömegközlekedés fejlesztésén keresztül, innovációval együtt lehetséges csökkenteni a szénfüggőséget. Átállás alatt a háztartások bevonását értem, mind a háztartási zöldülés, mind a zöld munka (pl. szélmalmok építése, karbantartása) esetében. Szemléletváltás az egész gazdaságra értendő, a push helyett pull gyártási technológia, helyi termelés és fogyasztás (transzportcsökkenés), illetve a közös felelősségvállalás a bolygónkért és a környezetért. Végül a zöld gazdaság a cél, ahol a háztartások önellátóak és napkollektorokkal és egyéb technológiával begyűjtött felesleges energiájukat értékesítik a szabad energiapiacon a cégek felé, megvalósul a szénsemlegesség, sőt a már légkörben lévő üvegházhatású gázokat megkötik, csökkentve a felmelegedést és a kellemetlen hatásokat.

28

MORVA ATTILA

Konzulens: Dr. Ilyésné Dr. Molnár Emese egyetemi docens Percze Szabolcs pénzügyi osztályvezető

5. félév Kereskedelem és marketing szak BGE - KKK

LUPUS IN PELLE OVIS A PONZI-SÉMA ALAPJÁN MŰKÖDTETETT BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK TÜNDÖKLÉSE ÉS BUKÁSA Dolgozatom témája a Ponzi-séma alapján működtetett befektetési vállalkozások gazdasági tevékenységének vizsgálata. Korábbi kutatómunkám folytatásaként ezúttal olyan területet vizsgálok meg, amely nem csak gazdaságtörténeti szempontból jelentős, hanem napjaink gazdasági-pénzügyi helyzetét és jogalkotási gyakorlatát is aktívan befolyásolja. Munkámban bemutatom a Ponzi-séma névadóját, Charles Ponzit, aki az 1910-es évek végén szerzett kétes hírnevet magának a Magyarországon piramisjátéknak nevezett szisztéma kidolgozásával. Módszerét az azóta eltelt közel 100 évben számtalan vállalkozás alkalmazta sikerrel világszerte, több milliárd dollár kárt okozva ezzel a befektetőknek és a nemzetgazdaságoknak egyaránt. Napjainkban a Ponzi-séma alkalmazásának kiváló lehetőséget biztosít a felgyorsult, modernizálódott társadalmi-gazdasági környezet, amely táptalajként szolgál a piramisjáték alapú gazdasági bűncselekmények elkövetői számára. A Ponzi-séma közel egy évszázados történetéből az általam legjelentősebbnek tartott gazdasági bűncselekmények elemzésével foglalkozom:  A Ponzi-séma kialakulása – az IRC csalás  Madoff-botrány a Wall Streeten  Tarsoly Csaba és a Quaestor-ügy A Ponzi-sémán alapuló befektetési csalásokat mindig egy adott gazdasági környezetben követték el, ezért az egyes cselekmények bemutatása előtt részletesen elemzem az adott kor társadalmi-gazdasági viszonyait. A tevékenységek vizsgálatát követően kiemelten foglalkozom a cselekmények jövőbeni hatásaival, a bűncselekmények által indukált jogszabályi változásokkal, valamint az okozott kár mértékével és a kártalanítás módjával. Elemzésemhez elsősorban a US Bureau of the Census, az amerikai kormányzati portálok és tőzsdefelügyeleti szervek statisztikai adatait, az FBI nyomozati anyagait, valamint a magyar Cégbíróság, az MNB, a KSH és az EUROSTAT adatbázisait használtam fel.

29

PETŐ ANNA ANDREA

Konzulens: Dr. Antalóczy Katalin Júlia főiskolai tanár Dr. Kiglics István Professzor Emeritus

7. félév Nemzetközi Gazdálkodás szak BGE - KKK

FENNTARTHATÓ-E A MAGAS ÁLLAMADÓSSÁG? A JAPÁN PÉLDA Napjainkban számos országban okoz gondot az állam eladósodása. A fejlett országok közül GDP arányosan a legnagyobb államadóssági rátával Japán rendelkezik. Meglepő, hisz ez az ország leginkább fejlett technológiájú gazdaságáról ismert és nem arról, hogy óriási mértékű államadóssággal küzd és ezért mentőcsomagra szorulna. Pedig valójában a távol-keleti szigetország 2017-ben az OECD becslések szerint GDP arányosan 234% -os államadóssággal fog rendelkezni. A kutatásom fő témája Japán óriási mértékű államadósságának keletkezése, fenntarthatósága, visszafizethetősége. Dolgozatomban két hipotézist állítottam fel. Első hipotézisem szerint Japánnak az OECD államaihoz képest óriási méretű államadóssága van, de ez nem akadályozza a gazdaság teljesítőképességét. Második hipotézisem szerint Japán államadóssága hosszú távon fenntartható. A hipotézisek igazolása, vagy cáfolata érdekében kitérek Japán gazdaságának a világgazdaságban elfoglalt helyére és megvizsgálom, hogy az egykoron a világ második legnagyobb gazdaságával rendelkező ország még mindig az élen jár-e a fejlett országok között? Ismertetem, hogy milyen gazdasági lépések vezettek a mai államháztartási helyzet kialakulásához, milyen eszközökkel finanszírozzák deficites költségvetésüket és milyen formában adósodtak el? Kutatásom során elsősorban szekunder forrásokat használok, mint az OECD adatbázisát, az IMF legfrissebb jelentéseit, a Japán Pénzügyminisztérium és a Japán Jegybank adatait. Továbbá a témában fellelhető szakirodalmak, szakcikkek, kutatási jelentések, japán intézmények kutatási eredményeit felhasználva kívánom levonni a konklúziót.

30

5. MARKETING – REKLÁM - KOMMUNIKÁCIÓ

31

ÁGOSTHÁZY CSABA

Konzulens: Balázsné Dr. Lendvai Marietta főiskolai docens Dr.Jármai Erzsébet egyetemi docens

5. félév Gazdaságinformatika szak BGE - GKZ

CRM A BANKI ÜGYFÉLÉRTÉK-TEREMTÉS SZOLGÁLATÁBAN – LEHETŐSÉGEK ÉS KIHÍVÁSOK Az elmúlt pár évtized alatt sokat változott a vállalatok gondolkodásmódja abból a szempontból, hogy miként lehet, illetve kell megközelíteni a piacot. A tömegtermeléstől elindulva egyre több elvárásnak kell megfelelni, a mennyiségi gondolkodás fokozatosan átváltott egy specializált minőségi megközelítéshez. Ez a tendencia folyamatos fejlődésre kényszeríti a piaci verseny résztvevőit és még csak a körvonalait látjuk, hogy mit tartogat számunkra és a vállalkozások számára a közeljövő. A technikai és informatikai fejlődés olyan mértékben gyorsult fel, hogy alapvető változások most már nem évtizedek alatt mennek végbe, hanem egy-két év alatt. Ebben a dinamikus világban kell helyet nyernie minden vállalkozásnak, aki versenyben szeretne maradni. Egy vállalat életében igen fontos szerepet játszanak az ügyfelek, akik a termékekért vagy szolgáltatásokért cserébe bevételt generálnak. Egyszóval az ügyfelek nélkül a cégek életképtelenek lennének, és nem tudnák folytatni a tevékenységüket. Ezáltal logikus, hogy a cégek mindent megtesznek annak érdekében, hogy újabb ügyfeleket szerezzenek maguknak és megtartsák a meglévőket. Ehhez egyre hatékonyabb eszközöket vetnek be, különböző marketing eszközökkel próbálnak hatni az ügyfeleikre. A sikeres pozicionáláshoz egyre több információt kell begyűjteni a célközönségről. Dolgozatom célja, hogy mélyebb betekintést nyerhessünk az ügyfélkapcsolati rendszerek működésébe, előtérbe helyezve az ügyfél érték dimenzióját. Többek között arra keresem a választ, hogy milyen adottságok szükségesek ahhoz, hogy sikeresen integráljunk egy ilyen rendszert a mindennapi működésbe, milyen szempontokat szükséges megvizsgálnunk. Néhány példán keresztül bemutatom az elméleti háttér és a gyakorlati megvalósítás sikeres és nehezen elérhető pontjait. A szándékom, hogy ezek alapján láthatóvá tegyem, hogy egy vállalatnak milyen feladatokkal és kihívásokkal kell szembenéznie.

32

AMBRUS MÁRK

Consulting professor: Papp Judit associate professor

7. Semester Commerce and Marketing in English BGE – KVIK

THE HUNGARIAN CINEMA MARKET Research proposal: A Hungarian films’ succes is independent of the budget and the marketing campaign of the film. The Hungarian film market is considered to be a special and unique market. On this market I would like to focus my research on the topic of film distribution to cinemas and the marketing campaigns of certain films that are playing a part nowadays on the Hungarian film market. I am going to present, opinions, facts, graphs and case studies that will provide knowledge about that field. I am going to present two in-depth interviews that will serve to support my findings about the topic. I had the previlige to sit down with Andrea Osvárt and Attila Till to talk about their newest films. They were kind enough to let me in on the marketing campaigns of each movies. Through that we reflected on the problem occurring on the Hungarian film market connected to the viewing habits, distribution and wheater Hungarian produced films are succesful businesses or not. Andrea works as a producer in Hungary on many films. The film that she was talking about is entitled ,,Vakfolt” (Blindspot), which is a lowbudget Hungarian action movie. I also played a part in it and I have many friends who are a part of that project. Attila Till (Tilla) works as a director in the film idustry. He directed the film entitled ,,Tiszta Szívvel” (Kill on Wheels). It is a mixed genre film containing drama, action, comedy, family drama. It is an absolutely unique film that was co-funded by the Hungarian Film Fund. In this way it was able to have a budget. I will go into details about these films and reflect on their marketing campaigns and the problems, that a producer and/or a director faces during that long process of creating a film. I am concerned both about the pre-production, production, post-production, premiere and promotional period of a film. Each of these periods will be studied in detail as a part of my essay. For the last two years I started to get interested about the marketing campaign these movies have. I started to investigate films from their marketing point of view and tried to find the connection between the films as products and their markeing campaign. I was curious about how much a films succes depends on how well its’ marketing campaign is built. What type of creative ways exist to build a marketing campaign that helps a certain film to succed.

33

BECZ ÉVA


7. félév Kereskedelem és marketing szak BGE-KVIK

A KERESŐMARKETING, MINT NAPJAINK EGYRE MEGHATÁROZÓBB KERESKEDELMI ESZKÖZE „Az emberek nem azt veszik meg, amire feltétlenül szükségük van, hanem azt, amire vágynak. Az emberi szükségletek gyakorlatiak és objektívek, a vágyak viszont irracionálisak és személyre szabottak.” /Seth Godin/ Vajon a személyre szabott hirdetések jobban felkeltik az ember figyelmét? Mennyire érdemes a vállalatoknak beruházni, hogy a különböző hirdető és közösségi portálokon az elsők között legyenek? Manapság az online, vagy az offline reklámokkal lehet nagyobb hatást kelteni? TDK dolgozatomban ezekre, és még sok más izgalmas kérdésre keresem a választ. Manapság egyre nagyobb a piaci verseny, ezért minden vállalat igyekszik optimalizálni a költségeit, hogy versenyképes maradjon. Ennek az egyik hozadéka, hogy költséghatékonyabb kommunikációs csatornák felé fordulnak a cégek, ahol eredményesebben tudják elkölteni a marketing büdzséjüket. Ezen kívül a megváltozott fogyasztói- és médiafogyasztói szokások is elősegítették az online marketing térnyerését. Eddigi kutatásaim során észrevettem, hogy évről évre nő az online marketing költségek aránya és várhatóan ez csak fokozódik az elkövetkezendő évtizedekben. Kis kitérőt teszek az offline marketing világába is, összehasonlítva az egyes eszközök hatékonyságát mind a vásárlásra mind a pénzügyi dolgokat tekintve. Szeretném megtudni, hogy hol költenek kevesebbet a reklámozók, mik az előnyei és hátrányai az egyes online marketing eszközöknek. Ennél a témánál fogok rátérni a keresőoptimalizálásra /Search Engine Optimalization/, mint az online marketing egyik elemére. Kifejtem, hogy mi ez, hogyan működik, kinek és mire jó. Szakmai interjút készítettem egy erre szakosodott specialistával, akitől részletes válaszokat kaptam pontos működéséről. Az elméleti rész után rátérek a primer, kvantitatív, online kérdőívemre, amelyben megkérdeztem a felnőtt lakosságot, hogyan hatnak rájuk az egyes online marketing elemek valamint mivel és hogyan szoktak böngészni az interneten, majd összevetem a mélyinterjúval. Szerintem az online marketing rohamos fejlődése gátolhatja az ember kreativitását, ugyan is akár már otthonról is elvégezhetjük a munkákat, személyes kapcsolatok nélkül. Mivel a későbbiekben is ebben a szakmában képzelem el a jövőmet, rendkívül izgalmasnak találom a kutatásomat.

34

BEZDÁNY GRÉTA

Konzulens: Dr. Zelena András egyetemi adjunktus Dr. Surányi András főiskolai docens

3. félév Kommunikáció és médiatudomány szak BGE-KKK

A TARTALOMMARKETING MINT A PR EGY RÉSZHALMAZA Egy marketingkommunikációval foglalkozó cégnél dolgozó hallgatóként szakmai érdeklődésem fókuszába került a tartalommarketing. PR szakirányos hallgatóként egyre több információhoz jutottam, ekként megpróbáltam kapcsolatot keresni a tanulmányaim és a munkám között. A figyelmemet végül megragadta egy kérdés: A tartalommarketing és a PR kapcsolata hogyan alakul, a halmaz-részhalmaz viszony hogyan alakul? Egy dolog biztos számomra: e kapcsolat mindenképpen kétirányú. A tartalommarketing, mint tevékenység, több mint száz éve létezik, bár az elnevezése csupán a 2000-es évek elején született meg. Ugyanez igaz a PR-re is, melynek mai értelemben vett megjelenése az 1800-as évek végére tehető. Evidens tehát, hogy a tartalommarketing nem egy újkeletű „trükk a PR szakemberek bosszantására”. Kutatásaim során abból az irányból közelítettem meg e kérdést, hogy a tartalommarketing integrálódik-e a PR tevékenységei közé. Azt kell mondanom, hogy ez egy olyan új terület, melyről még nem született olyan releváns szakirodalom, amely átfogó és részletes képet tudna adni. Nagyító alá vettem tehát a két területet először külön-külön. Meghatároztam pontosan mit jelentenek az általam használt fogalmak (a tartalommarketing esetében nehéz dolgom volt, mivel nem létezik egyetlen, pontos, mindent lefedő definíció). Megnéztem, hogy milyen specifikumok különböztetik meg e két fogalmat egymástól, hiszen csak így érhetők tetten halmazmetszetek, közös pontok. A dolgozat második felében megkerestem tehát a kapcsolatokat és átfedéseket. A legtöbbet a két terület által használt eszközöknél találtam, mivel az eszköztáruk szinte teljesen megegyezik. Ami meglepő hasonlóság volt számomra, hogy a PR és a tartalommarketing is többnyire ugyanazokat a hibákat követi el. Célom az volt, hogy megmutassam, a PR és a tartalommarketing nem ugyanaz, mégis nagyszerűen kiegészítik egymást. Végső következtetésem pedig az, hogy a vállalatok sikeres működése érdekében a PR és a tartalommarketing együttműködése kiemelten fontos.

35

EGYEKI SZABOLCS GERGELY

Konzulens: Papp Judit adjunktus

7. félév Kereskedelem és marketing (angol) szak BGF - KVIK

THE INFLUENCES, EFFECTS, AND RESULTS OF USING SOCIAL MEDIA PLATFORMS Social media has undoubtedly gained an outstanding role during the last few years. As a result of the comprehensive world-wide Internet connection and people’s demand to access the world web anytime, from any geographical location, modern electronic devices - such as smart phones, laptops, tablets, etc. - could be spread especially quickly. The twenty-first century’s equipment provides numerous opportunities which expand far beyond just speaking on the phone, or writing and reading emails on computers connected to the web. These machines are able to create connection among people through countless applications with which users can e.g. chat with their friends or even talk to them through video conversation. In addition, people who have Internet access on their smart equipment can use communication applications in most cases for free of charge. This is a huge improvement compared to phone calls and sending SMS messages which has a set charge per occasion. Parallel to the accelerated development of modern tools social media has been growing into an enormous channel of communication. Using social media platforms has become an everyday action for the mass population. People tend to register for more social media platforms and share some piece of their lives day by day. Furthermore, they continuously check their family members’, classmates’, colleagues’, and friends’ profiles in order to find out the current news about people they are curious about. Personally, I have always been interested in the world of social media and the invisible power beyond it. Similarly to my generation, I also regularly use some of the most popular social media platforms, however nowadays I am much more interested in the business opportunities offered by social media tools rather than the everyday personal usage. The fact that one can reach millions of people from all over the world within no time is absolutely incredible. Thanks to the modern technique and social media applications and sites one can narrow down the target audience quicker than ever. When registering to such sights people automatically provide their names, genders, birthdates, and other personal data which can be used by companies extremely effectively. Once a company finds out who is its target audience, it can reach millions of potential customers in an especially easy and cost efficient way. Few decades ago, companies had to separate a high volume of money for marketing budget, since most marketing tools had been extremely expensive, in this way hardly any start-up companies could advertise through the mass media channels. Whereas, today’s social media sites not just collect our potential customers, but also offer a cheap way to advertise towards them. In this thesis the major milestones of social media are going to be introduced, and the reasons are going to be explained about why and how it is beneficial for companies to be present on these channels, which are the most popular social media channels, and how companies shall decide which channel fits their profile the best. Besides introducing the most significant social media related facts, I am going to present some companies’ real social media activities, i.e. on which sites they are present, how they try to reach their audience, and other practical aspects of using social media. This research is going to focus on business practices on the one hand and customers’ choices on the other hand. 36

GERE SZILVIA



ZEUSZI JÁTÉKOK EURÓPA SZÍVÉBEN, AVAGY A 2024-ES BUDAPESTI OLIMPIA MEGÍTÉLÉSE A FELSŐOKTATÁSBAN TANULÓK SZERINT Ahogy Pierre de Coubertin a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik alapító tagja mondta: „Az életben nem a győzelem a legfontosabb, hanem a küzdelem” A nemzetközi sportesemények között mindig is kimagasló értékkel bírt az Olimpia. Sportolóink szakadatlan erőbedobással küzdöttek az aranyért, amit néha siker koronázott máskor pedig újabb nekifutásra sarkalta őket. A 2024-es Budapesti Olimpia nem csak az olimpikonok, de egész Magyarország számára mérföldkő lehetne. Vajon mit gondolnak a felsőoktatásban tanulók, milyen előnyeink származhatnának belőle? Mit hozhatna ez Magyarország számára? Vajon a hallgatók támogatják, hogy itthon legyenek a 2024-es olimpiai rendezvények? Kutatásomban négy hipotézist vizsgáltam, amihez primer, kvantitatív, online kérdőíves megkérdezést végeztem. A kérdőíveket felsőoktatásban tanuló hallgatók töltötték ki, közel 400an. Kutatásomban vizsgáltam a felsőoktatásban tanulók viszonyát, attitűdjét az Olimpiai rendezvényekkel kapcsolatosan. Véleményüket kérdeztem, hogy az Olimpia milyen hatással lenne az ország gazdasági fejlődésére, az országimázsra és, hogy a megvalósítandó beruházások megtérülnének- e, illetve hosszú távon hasznosíthatók lennének-e? Eddig 31. újkori Olimpián vagyunk túl. A nézettségi rekordok sorra döntik meg egymást, a 2008-as Pekingit túlszárnyalta a 2012-es Londoni, és most a 2016-os Rioi játékokat már 3,7 milliárd ember nézte, az az a világ népességének a fele.1 Mit várhatunk 2020-ra, 2024-re? Végül majd kiderül, hogy az öt karika és a Kilenclyukú híd kapcsolatáról mi a véleményük a megkérdezetteknek.

1. forrás: http://index.hu/bcs/2016/08/25/az_olimpia_szamokban_mas_szemszogbol/ Olvasva: (2016. 09. 28.)

37

POPOVA EKATERINA

Consulting professor: Dr. habil Bajomi-Lázár Péter associate professor

st


THE IMAGE OF MODERN RUSSIA A CASE STUDY OF DER SPIEGEL Shortly after the Cold War, marked by downright propaganda delivered through the legacy media, ended, a new period of “hybrid war” began: a hidden information war based on the digital media and using new methods in an attempt to influence people’s minds. The nature of journalism has also changed, due to changing conditions of access to information, largely controlled by political elites. Information technology is widely used to distort perceptions of political reality in a manner suitable for the new political elites. This paper looks into the image of modern Russia through a case study of Der Spiegel and based on the propaganda model advanced by Edward S. Herman and Noam Chomsky who explain how systemic bias function in mass media. While their famous 1988 book Manufacturing Consent focused on legacy media, this analysis assesses instruments of visual manipulation in the social media by looking at the Instagram profile of Der Spiegel. This research aims to answer the question of whether the use of propaganda methods can be identified when forming an image of Russia. It tests the hypothesis that this news outlet offers a biased image of modern Russia in an attempt to influence audiences. A content analysis of Der Spiegel’s online platforms, including both textual and graphic information, will be coupled with a quantitative index and statistical processing to prove (or to disprove) the thesis that the coverage of contemporary Russia meets some of the criteria of traditional propaganda. The paper 1) assesses the structural elements and methods of how the media image of Russia is being made, 2) identifies the key elements of the image of Russia, and 3) see whether and how these fit into classic definitions of propaganda. Key words: propaganda, manipulation, the image of modern Russia.

38

PUNK DÓRA

Konzulens: Papp Judit adjunktus

Abszolutórium Kereskedelem és marketing szak BGE - KVIK

A JAKARTAI BUDI LUHUR EGYETEM MARKETINGSTRATÉGIÁJA A 2015/2016-OS ÉVBEN Tudományos munkám vizsgálatát a jakartai Budi Luhur Egyetem marketingstratégiáján végzem el, ahol fél éves szakmai gyakorlatom végeztem, mint marketing gyakornok. Munkásságom folyamán betekintést nyerhettem az iskola életébe, megismerhettem az intézmény által nyújtott képzéseket, és részt vehettem a promóciókon az ország középiskoláiban valamint különböző oktatási kiállításain. Célom, hogy kutatásommal az olvasók szakmai ismeretei mellett a kulturális ismereteit is bővíteni tudjam, hogy megismertessem az olvasókkal Indonézia felsőoktatásának világát. A STEEP-elemzés segítségével bemutatom a külső környezet alakulását; említést teszek a felsőoktatásról, képesítésekről, akkreditációról; majd kitérek a Budi Luhur Egyetem bemutatására; a célközönség meghatározására; a Booms and Bitner 7P marketing-mixén keresztül ismertetem az iskola által nyújtott szolgáltatásokat és az ahhoz kapcsolódó fontos elemeket. A Porter-elemzés segítségével felvázolom a versenyhelyzetet, valamint a SWOTanalízis segítségével felsorolom az egyetem általam megállapított erősségeit-gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. Végezetül megvizsgálom a marketingtevékenység sikerességét a regisztráló diákok körében. Munkámat főként személyes tapasztalataim alapján készítem, el, de más módszereket is felhasználok annak színesítése érdekében. Internetes forrásokat használva állapítom meg a külső környezet jellemzőit, ugyanakkor több egyetemi munkatárs is hozzájárul segítségével a kutatás elkészüléséhez. A versenytársak árainak és képzéseinek megfigyeléséhez a promóciókon szerzett prospektusokat használom fel. Nem utolsó sorban primer kutatásokat is készítek: egy interjú keretében szerzem meg a szolgáltatás folyamatához kapcsolódó információkat egy végzett diáktól, valamint papír alapú kérdőívvel mérem a marketingtevékenység sikerességét. A dolgozat kutatásainak eredménye, valamint a személyes tapasztalatok alapján felvázolom a lehetséges javítandó pontokat, amiket a későbbiekben a marketing területen dolgozó munkatársak felhasználhatnak a következő évi marketingstratégia megállapításában.

39

TURJÁNSZKI BÉLA



A TERMÉK NEVE: TRUMP Akár tudatában vagyunk, akár nem, mindnyájan rendelkezünk énmárkával. De mit is takar ez a kifejezés? Miként segíthet vagy esetleg gátolhat minket céljaink elérésében? A márka nem más, mint betartott ígéret* és ugyanez igaz az énmárkára is. Egy jól felépített énmárka esetében ugyanúgy beszélhetünk márkajellemzőkről, egyedi értékesítési ajánlatról és márkaidentitásról, mint egy ruha- vagy autómárkánál. Az ingatlanmágnásból és médiaszemélyiségből lett republikánus elnökjelölt, Donald Trump énmárkáját kiemelkedően nagy tudatosság jellemzi. Nézetei ugyan megosztóak, de márkaépítési technikái kétségtelenül hatásosak. Mi állhat a népszerűsége mögött? Hogyan jutott el oda, ahol most tart? És talán a legfontosabb kérdés mind közül: mi köze van mindehhez a személyes márkának? Kutatásom során Donald Trump énmárkájának felépítését és megítélését vizsgáltam. Primer, kvantitatív, online megkérdezés keretén belül a magyar felsőoktatásban tanulókat kérdeztem meg Donald Trump személyes márkájára vonatkozóan és négy hipotézist vizsgáltam a témában. A hallgatók a 2016-os amerikai elnökválasztás előtti hetekben végezték a kitöltést, amikor a legerősebbnek volt tekinthető az elnöki pozícióért kampányoló felek marketingkommunikációja. A téma érzékeny jellege miatt rejtett tárgyú kérdezéshez folyamodtam és ennek érdekében összeállítottam egy kérdőívet az amerikai elnökválasztás hazai megítéléséről. Kérdőívem során kitértem a válaszadók politikával kapcsolatos attitűdjére, a témát érintő információszerzési szokásaikra, illetve az amerikai életszínvonal megítélésére. Ezek mellett olyan kérdések is szerepeltek, melyekből fény derül a megkérdezettek megítélésére Donald Trump különböző szerepeit illetően, azaz, hogy miként vélekednek róla politikusként, kommunikátorként, vagy egyszerűen emberként. Emellett vizsgáltam a kitöltők véleményét a választás lehetséges végkimeneteleiről, és az ezek mögött meghúzódó potenciális okokról, vagyis hogy az egyes jelöltek miért kerülnének megválasztásra vagy éppen miért nem. A kapott eredmények alapján betekintést nyerhetünk a magyar felsőoktatási intézmények tanulóiban kialakult képre a termékről, aminek a neve: Trump. *John Purkiss & David Royston-Lee: Énmárka

40

VARGA MÁRTA 5. félév Kereskedelem és marketing szak BGE - KKK

HÁLÓZATKÉNT MŰKÖDŐ BEFOLYÁSOLÁS ÉS MANIPULÁCIÓ HATÁSAI AZ ÉLELMISZERIPAR MARKETING KOMMUNIKÁCIÓJÁRA Amikor a téma kiválasztásán gondolkoztam, olyan kérdést próbáltam keresni, ami nem túl általános, kevesen foglalkoztak vele, de mégis hatással van a mindennapi életünkre. Azért ezt a témakört találtam a legoptimálisabbnak, mert nem sok végfelhasználót foglalkoztat az a tény, hogy miként és hogyan változik, fejlődik a marketing kommunikáció a saját eszközeinek visszahatásával. A bevezető rész után a dolgozat értelmezi a témával kapcsolatos főbb fogalmakat, és a hozzájuk kapcsolódó legfontosabb aspektusokat, tudnivalókat, érdekességeket. A rövid ismertetők után a tanulmány rátér az összefüggésekre és a hálózatszerűen működő kapcsolódási pontokra. Dolgozatomban azt is vizsgálom, hogy milyen impulzusok érik az élelmiszeripar marketing kommunikációját, és a saját „fegyverként” használt befolyásolás és manipuláció mennyire játszik kulcsfontosságú szerepet az átalakulás folyamatában. Kitérek arra is, hogy melyek a meggyőzés azon eszközei, amelyek a laikus fogyasztókra már nincsenek hatással, és emiatt reformációra kényszerítik ezt a szakágat. Továbbá rávilágítok, hogy ezeknek a változásoknak milyen hatásai érezhetőek már most, illetve feltételezhetően, milyen módosulások várhatóak majd rövid- és hosszú távon. Mindezek mellett arra is keresem a választ, hogy valóban elmondható-e az a megállapítás, hogy hálózatos rendszerben, irányított és szabályozott formában történik az ágazat átalakítása. A tanulmány fő célja az, hogy bárki, aki elolvassa, célirányos útmutatást és áttekintést kapjon az élelmiszeripar marketing kommunikációjának kulcselemeiről, folyamatairól. A pszichológiai tényezőkön alapuló feltételezéseknek, és az azokra fektetett hangsúlynak társadalmilag is figyelemre méltó szerepe van. Ezek segítségével érthetőbbé varázsolja az összefüggéseket és felismerhetőbbé teszi a gyakorlatban használt eszközöket. A záró részben a szubjektív gondolatok kapnak helyet, amelyek által realizálódhat az olvasóban az a felismerés, hogy a dolgozat csak az előszobája egy részletesebb, kifejezetten erre a területre fókuszált, kutatásokban gazdag témának.

41

42

6. MUNKAERŐPIAC

43

Beke Leila

Konzulens: Dr. Halász Imre főiskolai tanár

1. félév Pénzügy és számvitel szak BGE - GKZ

„LAPOKAT CSERÉLNEK” (A CAFETERIA RENDSZERE A VÁLLALKOZÁSOKNÁL) 2012-ben nagy port kavart, mikor a magyar kormány kiszorította a három francia érdekeltségű - az Edenred, a Sodexho, és a Le Chéque Déjenuer - utalványforgalmazó cégeket a piacról. Mindhárom cég a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) nevű választott bírósághoz fordult 2013-ban. Az Európai Unió Bírósága 2016. február 23-i határozata alapján a magyarországi cafeteria rendszer nem egyeztethető össze az uniós jogokkal. Így a magyar államnak változtatnia kell az eddigi szabályozáson. Az egységes szabályozás mellett a vállalkozásoknál sajátos cafeteria rendszerek alakultak ki. Van olyan vállalkozás, ahol a szolgálati időhöz kötik a juttatást, van ahol jelenléti prémiumként alkalmazzák, de vannak olyan szervezetek is ahol nincs feltétel annak, hogy ki kaphat juttatást. A kutatásomat az az alapkérdés motiválta, hogy az egyes vállalkozásoknál milyen keretek közt működik a rendszer. Ehhez Nagykanizsán és környékén olyan gazdasági szervezeteket kerestem fel, mind a közszférából, mind a versenyszektorból, akiknél már évek óta jól működik a cafeteria rendszere. A különböző méretű cégek nagyon eltérő arányban alkalmazzák a cafeteria rendszert. Jellemzően a kis és középvállalkozások alkalmazzák a legkevésbé, a nagyvállalkozások és a multik körében kedvelt bérkiegészítő juttatási forma. Az adótörvények módosítása miatt a vállalkozások már most elkezdhetik újragondolni a cafeteria rendszerüket, hogy a 2017-es szabályozásnak megfelelő csomagot tudjanak összeállítani.

44

GERENCSÉR DÓRA 3. félé Pénzügy és számvitel felsőoktatási szakképzés BGF - GKZ

Konzulens: Dr. Jármai Erzsébet egyetemi docens

FEKETEFOGLALKOZTATÁS JELENLÉTE NAPJAINKBAN A Tudományos Diákköri Konferenciára készült dolgozatom a feketefoglalkoztatás témakörének általános leírását, különböző szempontok szerinti megoszlásának vizsgálatát és elemzését, valamint ezzel a területtel ténylegesen foglalkozó állami szerv, a Munkaügyi Felügyelőség bemutatását tűzte ki céljául. A 2016. évinél régebbi adatok feltárása és azokhoz való viszonyítás azonban nem képezi a dolgozat tárgyát. Számomra a fő mondandót országunk és egyik legkisebb megyénk feketefoglalkoztatásra vonatkozó adatainak bemutatása fogja képezni. A szembeállított két földrajzi terület, tehát Magyarország és Zala megye. Az összehasonlítás alapja a munkaügyi ellenőrzés tapasztalatainak 2016. év I. félévére vonatkozó adatai. A dolgozat témájához kapcsolódó ismeretanyagot külső, szekunder kutatás segítségével gyűjtöttem az internetről, a releváns szakirodalomból, valamint országos és megyei intézményi adatbázisból. A kutatás eredményeképpen elmondható, hogy a feketefoglalkoztatás nem kis mértékben van jelen napjainkban, azonban ez a helyzet, ha kis lépésekben is, de javítható.

45

KEREKES DÓRA



MAGYAR VÁNDOR MI AZ, AMIT ROSSZUL GONDOLUNK A KÜLFÖLDI MUNKÁRÓL? Az agyelszívás világszinten is rémisztő méreteket ölt. Míg az Egyesül Államok, Kanada vagy Ausztrália tradicionálisan migráns társadalmak, a bevándorlás Európában viszonylag friss jelenség.* Miközben Magyarország az egyre csökkenő népességszámmal küzd, addig Európa országaiban egyre nő a magyarok aránya. A rendszerváltás óta több százezren hagyták el hazánkat. A hivatalos adatok szerint 2016 szeptemberében már több mint 81 ezer magyar vállalt munkát az alpesi országban… és ezek csak a hivatalos adatok!** Dolgozatomban korunk egyik legaktuálisabb problémáját, a munkaerő-kivándorlást vizsgálom. Ezen témakörön belül is egy olyan kérdést boncolgatok, amelyben Egyetemünk és Karunk is fokozottan érintett: a magyar vendéglátósok tömeges ausztriai munkavállalásának jelenségével foglalkozom. A témában személyesen is érintett vagyok; munkám során Ausztriában, a szállodaipar területén munkát vállaló magyar szakemberekkel illetve osztrák hotel tulajdonosokkal állok kapcsolatban. Számos kutatás kimutatta már, hogy egyre fiatalabb korban vágunk neki az ismeretlennek. Már a tizenéves korosztály is érintett, sokan már felsőfokú tanulmányaikat is külföldön kezdik. Így persze felvetődik a kérdés, hogy hova vezet ez a mennyiségű diplomaimport és vajon pár év múlva ki fog Magyarországon dolgozni? Mi lesz a szakmával, ha magasan kvalifikált szakembereink a határon túl kamatoztatják tudásukat? Milyen karrier elképzelései vannak a felsőoktatásban résztvevőknek és hol találkozik ez a valósággal? Arra kerestem a választ, hogy milyen motivációk játszanak közre abban, hogy elhagyjuk szülőföldünket? Egyáltalán mi az, amit rosszul gondolunk a külföldi munkáról? Szekunder kutatás után primer, kettő kvantitatív kérdőíves megkérdezést végeztem a munkaerőpiachoz éppen most csatlakozó Y-generáció (közel 1600 fős hallgatói minta), valamint külföldi ezen belül is az ausztriai munkavállalásba már bekapcsolódott generációk (közel 750 fős munkavállalói minta) körében – hogy az utánpótlás elképzeléseit összevessem a már Ausztriában dolgozó vendéglátósok valós tapasztalataival. Klaszteranalízis segítségével érdekes szociodemográfiai, vélemény- és attitűdbeli különbségeket tártam fel, valamint fény derült a sztereotip kérdésre is: valóban kolbászból van-e a kerítés Ausztriában? * Zeisler J. (2009): Képzett bevándorlók vonzása – diplomaimport. Figyelő, 53. évf. 3. sz., pp. 15-21. **Bericht des Hauptverbandes der österreichischen Sozialversicherungsträger über die Ausländerbeschäftigung von Ende September 2016 in Österreich

46

LENGYELTÓTI SZILVIA

Konzulens: Dr. Szekeres Diána óraadó

3. félév Pénzügy és számvitel szak BGE - GKZ

SZELLEMI MUNKA VS. FIZIKAI MUNKA, AVAGY AZ IFJÚ TITÁNOK MOTIVÁCIÓJA A MUNKA VILÁGÁBAN A mai munkaerőpiaci helyzetet tekintve számos eltérést láthatunk a múlthoz képest. Ez visszavezethető arra, hogy társadalmunk aktív munkavállalói kezdenek elöregedni, és átadják a helyüket a két fiatal - Y és Z - generáció ifjú titánjainak. E két korcsoport jelenlétét fontos számításba venni, hiszen prognózisok szerint 2020-ra a munkavállalók közel fele, míg 2025-re 75% körül mozog majd az Y-nok aránya. Gyakran szembesülhetünk azzal a sztereotípiával, hogy a fizikai munkát kevésbé tartják értékesnek, mint a szellemi munkát. Ezért fontosnak tartottam megvizsgálni ennek létjogosultságát, és rávilágítani arra, hogy a feltörekvő generációknak vajon mennyire van ebben szerepe. Elsősorban megvizsgáltam azt, hogy az Y generáció miként kategorizálható munkamorál szempontjából és hogy a szellemi tőke miért képvisel oly nagy értéket életükben. Szekunder kutatásom során betekintést nyertem a munkaerőpiac tendenciáiba, amelynek eredményeként azt a következtetést vonhattam le, hogy az Y generációt inkább a túlképzettség jellemzi, mintsem a fizikai munkavégzés, aminek hiánya napjaink egyik markáns problémája. A téma átfogó elemzése céljából kutatásom a Z generáció munkához való hozzáállására is kiterjedt, elsődlegesen a diákmunkát vettem górcső alá. A témában saját, primer kutatásokat is végzek. Két kvantitatív, kérdőíves kikérdezést bonyolítok le, amelynek során egy reprezentatív és egy nem reprezentatív mintát kapok. Előbbiben azt vizsgálom, hogy BGE GKZ hallgatóit mennyire jellemzik a generáció sajátosságai. Második kérdőív során elemzem, hogy Magyarország lakossága mit gondol a szellemi és fizikai munkavállalásról, milyen tapasztalataik vannak a munka terén, és vajon megállják-e a helyüket az Y generációval szemben felállított hipotéziseim. A nagyobb elemszámú, nem reprezentatív minta érdekében hólabda módszert alkalmazok. Kvalitatív módon, mélyinterjú keretében a diákmunka vizsgálatára teszek kísérletet, amelyben egy közismert iskolaszövetkezet projektvezetője válaszol a Z generációval kapcsolatos kérdéseimre.

47

PÓCSIK ORSOLYA 1. félév Közgazdásztanár MA Szak (Turizmus-vendéglátás) BGE-KVIK

Konzulens: Dr. Farkas Julianna főiskolai tanár Dr. Trencsényi László címzetes egyetemi tanár

TANULÁSI GENERÁCIÓK Kulcsszavak: tanulási generációk, tanulás, generációs hatások A tanulmányomban először alkalmazom az új algenerációkra felosztott terminólógát, amit én állítottam össze Magyarországon elsőként, a hazai viszonyokhoz igazítva. Kutatásom témája a generációk szokásainak megfigyelése, jellemzése, tágabb összefüggések értelmezése, Y és Z generáció életviteli problémája, velük való kommunikáció megtalálása témában a külföldi és hazai gyakorlat összehasonlítása, valamint a saját kutatási eredményeimnek a bemutatása. Kutatásom eredményeként a következőket fogalmazhatom meg: másfajta generációs gondolkodás és életvitel rajzolódik ki az egyének előtt. Eltérő szocializációs szokások fedezhetők fel közöttük. Másfajta munkaerő piaci státusszal rendelkeznek a generációk. Nemzedéki különbségekből problémák lehetnek a hétköznapi életben, a közoktatási intézményekben tanítási órákon, a felnőttképzési rendszerben történő tanulás folyamán. A generációk már az egymás közti kommunikációban is eltérő kódrendszert használnak. Máskor szembesültek a technológiai változásokkal, amely kihatással van a generációjukra, meghatározza életmódjuk alapjait. A generációk sokszor már nem is egy nyelvet beszélnek, alig értik egymás gondolkodását. A nemzedékek közti különbség mára már generációs szakadékokat jelent. A fiatalabb generációk egyre inkább a mobilitás, felszínes tudás, sikerorientáltság, a versengés, önzés, kreativitás jegyeit hordozzák magukon. A tanulási generációk 3-4 évente változnak, mert ekkora időintervallum alatt változik a tanulási stílus, a technológia felgyorsulva fejlődik, valamint az információ egyre gyorsabban jut el az egyénekhez. A szülői gondolkodás megváltozik, a tanulók egyéni motivációi mások lesznek. Az IKT eszközök megléte és használta differenciálódik, az internetes tanulás egyre nagyobb szerepet kap. A kutatás során a kérdőíves megkérdezés és mélyinterjút alkalmaztam. Elmélyedve a témában viszont azt tapasztaltam, hogy a nemzedékek képesek egymástól tanulni is, mert kényszerítő erőként hat rájuk a globalizáció, a média befolyása és a fogyasztói társadalom felgyorsulása. A generációk különbségei elsősorban a közösségei terekben foszlanak szét, és ez már kezdetét jelenti a posztmodern tömegtársadalomnak.

48

SZABÓ FRUZSINA

Konzulens: Dr. Krajcsák Zoltán főiskolai docens


ROBOTOK A VOLÁN MÖGÖTT? – FOGUNK-E KÉPEZNI KAMIONSOFŐRÖKET 2045-BEN? Dolgozatomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy a nem is olyan távoli jövőben lesz-e szükség kamionsofőrökre, hogy ez a nagyon különleges életstílus fenn tud-e maradni a folyamatosan változó, fejlődő életünkben. Továbbá a mesterséges intelligencia egyre növekvő térhódításának köszönhetően kérdés, hogy az önvezető járművek esetleges egyeduralma esetén hogyan változik meg a foglalkoztatás struktúrája, emellett hogyan alakul a munkavállalók jövővel kapcsolatos elképzelése-motivációja, bír-e már a jelenben ez a jelenség olyan erővel, hogy hatást gyakorolna a munkaadók képzési-fejlesztési terveikre és további fontos stratégiai döntések meghozatalánál azok mennyire veszik figyelembe munkavállalóik karrierútját. Mennyiben változik meg a munkáltatók humán erőforrás igénye? Elég lesz megtervezni egy programot, ami mindent mindenhova elszállít? Mindent az Amazon drónjai fognak nekünk kézbesíteni? Fontos morális és erkölcsi kérdésekre azonban egy gép, akármilyen magas intelligenciával is rendelkezik, nem tud válaszolni, mert a legfontosabb, ami emberré tesz minket, hiányzik belőlük: az érzelmi intelligencia. Kérdésemre először szekunder kutatás alapján próbáltam választ találni. A Science Direct tudományos cikkeket tartalmazó adatbázisában vizsgáltam a robotikával, a képzésekkel azon belül is inkább az átképzésekkel kapcsolatos tudományos értekezéseket. Hol tart most a robotizálás, milyen mértékű a fejlődés üteme? Továbbá, hogy a különböző cégek hogyan reagálnak ezekre az újításokra, illetve, hogy az addigi munkavállalóikról, hogyan gondoskodnának, ha már munkájukra az addigi formában nem lesz szükség. Arra is kíváncsi voltam, hogy maguk a gépjárművezetők hogyan reagálnak ezekre a változásokra, mennyire rugalmasak, és hogyan tudnak alkalmazkodni egy számukra teljesen idegen helyzethez. Beleegyeznek az átképzésükbe? Ha erre adják a fejüket, akkor mennyi az az optimális idő, amíg úgy el tudnak sajátítani egy másik szakmát, hogy tényleges tudás van a kezükben? Ezen tudományosan megalapozott vagy feltételezett felvetések között az a kérdés is megfordult a fejemben, hogy pályakezdőként egyáltalán melyik az a szektor, ami a robotika térhódításával párhuzamosan megerősödik? Azonban a téma átfogóbb megértéshez elengedhetetlen a spontán-, illetve mélyinterjú egy trénerrel, akinek több éves tapasztalata van a gépjárművezetők tréningelésében, de műszaki oldalról is nagyon jól látja a közeledő változásokat. Szeretném feltárni, hogyan viszonyulnak az újdonságokhoz és magához a képzésekhez ezek a munkavállalók. Résztvevő megfigyelőként személyesen is ott leszek egy tréningen, hogy lássam a gyakorlatban is, hogyan működnek a módszerek. Az oktatók szerepét is nagyon fontosnak találom, amennyiben lehetőségem lesz még egy oldalról megközelíteni a vizsgált kérdést, szeretnék egy fókuszcsoportos beszélgetést készíteni, amiben felmérhetem, hogy melyek azok a készségek, amelyek elengedhetetlenek egy jó kamionsofőr képzésben illetve, hogy a tanulási készségeik ezen munkavállalóknak mennyire rugalmasak illetve gyorsak. Továbbá akik ennek az egész fejlődésnek a középpontjában állnak, mit gondolnak erről, félnek-e és hogy látják, miként fognak reagálni? Végleg itt hagyják ezt a talán megszűnő pályát vagy együtt fejlődnek és alakulnak át ők is? 49

TIMÁR MÁRTA ERZSÉBET

Konzulens: Dr. Antalóczy Katalin főiskolai tanár

3. félév Pénzügy szak BGE - PSZK

NŐK MUNKAERŐPIACI HELYZETE RÉGEN ÉS MOST Dolgozatomban a női munkavállalás lehetőségeinek, az esélyegyenlőség megvalósításának kérdéseit taglalom, különös tekintettel a napjainkban tapasztalható változásokra, trendekre. A szakirodalom áttekintése során vizsgálom, hogy az emberiség történelme során miként változott a nők munkaerőpiaci helyzete, megítélése, továbbá milyen gazdasági és társadalmi összetevők befolyásolták a fenti tényezőket. A női egyenjogúság, amely napjainkban is csak a jogalkotás szintjén valósul meg, meghatározó a társadalmak életében, ezzel párhuzamosan azt tapasztalhatjuk, hogy bár a modern törvények, jogszabályok tiltják a hátrányos megkülönböztetést, a diszkriminációt, a nők az élet több területén nem érvényesülhetnek a férfiakkal egyenlő mértékben. A munkaerőpiacon, amely a gazdaság és a társadalom egyik meghatározó szegmense, különösen érintettek a női munkavállalók esélyegyenlőségeiknek megvalósításában, mivel a nemi szerepek változása folytán napjainkban olyan változások mennek végbe, amelyek gyökeresen átalakítják az évszázados paradigmákat. A kedvező tendenciák ellenére a gyakorlati tapasztalatok azt jelzik, hogy a női munkavállalók még a 21. században sem indulnak egyenlő esélyekkel a munkaerőpiacon, illetve bevett gyakorlat, hogy egy női munkavállaló ugyanazért a munkáért nagyságrendekkel kevesebb bért kap. A probléma nem csupán a gazdaságilag és társadalmilag elmaradott országokban figyelhető meg, az Európai Unió szinte minden tagállamában kimutatható a nemek közötti bérszakadék, amely a sztereotípiáknak köszönhetően hallgatólagosan elfogadottá vált. Az egyenjogúság, az esélyegyenlőség megvalósítása, a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem bemutatásán keresztül szemléltetem, milyen mértékű diszkrimináció tapasztalható a Közösség egyes tagállamaiban, továbbá Magyarországon. Vizsgálom továbbá, hogy a különböző társadalmi indikátorok, azok változásai milyen hatást gyakorolnak a nők munkaerőpiaci helyzetére. Gyakorlati kutatás keretén belül vizsgálom, milyen változásokat tapasztalhattunk a területen az elmúlt tíz esztendő során, továbbá azt, hogy a gazdaság globalizációja, a társadalmi fejlődés és a munkaerőpiac átalakulása milyen irányban és mértékben befolyásolja a nők munkaerőpiaci egyenjogúságának megvalósulását. Az elméleti ismeretek és gyakorlati tapasztalatok birtokában következtetéseket vonok le, majd javaslatot teszek a problémák megoldását illetően.

50

7. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK – NEMZETKÖZI INTÉZMÉNYEK

51

ALAKBARLI KHAVAR


st

1 semester International relations BGE - KKK

SYRIAN CIVIL WAR AND RETURN OF GREAT POWER CLASH Syria is a country, located in the Middle East region. Middle East as a geopolitical, cultural and geographical term was firstly used by Alfred Mahan. (1870-1914). Its size is about two times bigger than Hungary and the population is a bit over than Hungary’s – 17 million. Syria has a long history of civilization and most of the Syrians ethnically are Arab who follow the Sunni branch of Islam. Today, Syria is in the center of not only an extremely violent civil war, but also great power clash. Syria’s conflict has started in 2011, it transfered from peaceful uprisings against the government to a violent insurgency. As a result of these fighting between government forces and rebels more than 386,000 people died and it created about 5 million refugees. Syrian civil war is also well-known for refugees crisis that sprawl out the Western countries and Turkey. Foreign sponsorship and open intervention have an important role in Syrian civil war. While international coalition led by the United States has focused on bombing of the Islamic State of Iraq and the Levant (ISIL, also known as ISIS) group, Russia also launched a bombarding efforts against to ”terrorist groups” which included revolt groups sponsored by Western States and ISIS. Furthermore, some Arab States, along with Turkey continue arming and backing the rebels in Syria. While investigating the dynamics of the Syrian conflict, including the characteristics and interests of the belligerents, implications of the civil war for Syria and the whole world, this study focuses on main interests of the great powers involved into the conflict. The issue of the paper is to define ”Modern great power clash” in the case of Syrian civil war. As the Syrian war is still continuing it makes some difficulties for scholars to access reliable sources and use wellfounded and relevant methodology. This paper makes use of quantitative methods, its approach uses social media contents and the metgodology includes the conseptual analysis of international reports, agreements and conferences related to Syrian civil war. The main outcome of this paper is that the Syrian civil war is in the heart of the interets of the great powers and its future consequences is linked to international negotitations among them over Syria and Bashar Assad regime. Key words: Syrian civil war, protest, crisis, conflict, great powers, power clash, USA, Russia, Turkey, Iran, ISIS, UN, EU, belligerent, refugees, negotiations, peace.

52

ALLAHYAROVA SHAHLA


st


GEOPOLITICS OF WATER SCARCITY IN THE MIDDLE EAST In the context of recent oil prices which are already cheaper than water, somebody claim that water is the oil of XXI century. In fact, global water deficits are already threatening economic growth as well as affecting geopolitical stability. Given its pre-eminence as a critical resource, and unequal distribution in the international arena, it is not surprise that there is increasing tension frequency among states over controlling water resources. The Middle East region however, encompasses both the worst and the best examples over controling water resources. The region therefore provides an excellent opportunity to explore water's role in violent conflict, and more importantly, in creative co-operative solutions to address international water resources. The aim of this paper is to define the role of water in the Middle East region. The research intends to explore whether water and the unequeal endowments with this important resource is a cause of conflict or a builder of negotiations and peace. This issue will be discussed conceptually, drawing on the different features of conflicts and negotiations occurred over water resources in the given region. Conceptual analysis is based on the International Politics literature and International agreement and treaties over water resources in the Middle East. It would be concluded that, althought competition for water resources is growing within the region, water will rather make states collaborate and come to an agreement. Keywords: Water, Geopolitics, Middle East, conflict, bilateral and multilateral negotiations, peace.

53

ARADI LILIÁNA

Konzulens: Dr. Kása Richárd tudományos munkatárs

7. félév Gazdálkodás és menedzsment szak BGF - PSZK

EUROVÍZIÓ PONT-OK? – AVAGY DÖNTÉSI MINTÁZATOK AZ EUROVÍZIÓ SZAVAZATAI PONTSZÁMÁBA (NEMZETI KULTÚRA/KÜLKERESKEDELEM ÉS SZAVAZATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS) Az Eurovízió pont-ok? című dolgozatom, az Eurovíziós Dalversennyel kapcsolatos leginkább feszegetett témával, azaz a pontozással foglalkozik majd. Minden évben a versenyek előtt és után is az foglalkoztatja az emberek többségét, hogy a pontozás vajon milyen tényezők alapján történik, hiszen bármennyire is szeretnénk, a verseny nem csak arról szól, hogy ki a legjobb énekes, vagy melyik a legjobb dal. Szubjektív véleményezésre alapból okot ad, hiszen a zenei ízlések különbözőek, de a kultúra, az országimázs, a külkereskedelem, mind, mind részesei a pontozásnak. Egy részletes országok közötti kapcsolat rendszer készült még régebben, ám csak 2005-ig, így kíváncsi lettem, hogy vajon 2005 után mennyiben változott az országok közti szavazás mibenléte, már ha változott, és ennek milyen okai lehetnek. Az elemzést Dr. Kása Richárd tanár úr segítségével, az SPSS rendszerben fogjuk létrehozni. Ezt követően összehasonlítom a 2005-ig készített adatokkal. Amennyiben változás észlelhető, az abban lesz érdekes, hogy ki kell derítenem, hogy ez a változás minek köszönhető. Például országok közötti viszony megváltozása, gazdasági-, politikai-, diplomáciai okok, történelmi befolyásolás, vagy esetleg valamilyen más tényező áll a háttérben. Ellenben, akkor sem kell aggódnom, hogyha nem változik nagymértékben az országok közötti szavazás, mert az is rengeteg kérdést von maga után. Például, hogy lehetne-e egyáltalán változtatni a helyzeten és érdemes-e, illetve ha úgyis tudjuk, hogy várhatóan a következő években is ugyanígy fog történni a szavazás, és ez által várhatóan ugyanazon országokra fognak kisebb-nagyobb eltéréssel szavazni, akkor mégis miért érdemes egyáltalán jelentkeznünk a versenyre. Vagy lehet, hogy nem is érdemes? Bármi előfordulhat. Természetesen ez az adott országoktól is függ. De egy biztos, a média által az ország ismertebb lesz, hiszen a világ különböző pontjain is látható a műsor, Amerikától egészen Hong-Kongig, és bár egy európai versenynek indult, mint ahogy a neve is mutatja, de még kinőheti magát egy világversennyé, világkonferenciává, ami hatalmas dolog lenne. Az Eurovíziós Dalverseny pedig el is indult ezen az úton.

54

FIEDLER DÓRA

Konzulensek: Dr. Szilágyi Judit Beáta adjunktus Dr. habil Neszmélyi György Iván egyetemi docens

5. félév Nemzetközi tanulmányok szak BGE - KKK

UKRAJNA POLITIKATÖRTÉNETI, NEMZETKÖZI JOGI VALAMINT BIZTONSÁGPOLITIKAI ASPEKTUSAI A témaválasztásom indoka, hogy Ukrajna mind nemzetközi kapcsolatrendszere, mind politikai szempontból kiváló, jelenkori kutatási alany. Aktualitását a 2014-es év viharos eseményei adják. Az érdeklődésemet, földrajzi közelsége és sajtóvisszhangja miatt keltette fel. A dolgozat Ukrajna rövid általános bemutatása után, az említett időszakban bekövetkezett válságos helyzetet előidéző tényezőket, magát a Majdanon történteket és annak következményeit, valamint az ebből fakadó jelenkori problémákat mutatja be. A kutatásom alapvetően három pilléren nyugszik: a jelenkori Ukrajna politikai történeti hátterének vizsgálata, a helyzet nemzetközi jogi szempontból történő elemzése és egyfajta eltérő térségek nézőpontjából történő - biztonságpolitikai értekezés. A politikai történeti háttér elemzéséhez saját táblázatot készítek, melyben összehasonlítom az Ukrajnában történteket más nemzetek forradalmával, különböző aspektusok vizsgálásával. A nemzetközi jogi értelmezést, kérdőíves hallgatói válaszok alapján tervezem kutatni, melynek témája: a nemzetközi jog elveinek és szabályainak megszegése, megsértése. Továbbá, hogy ennek a tudatosulása mennyire egyértelmű a nemzetközi tanulmányokat végzők körében. A biztonságpolitikai értekezést, szakemberek által adott válaszok alapján, interjúk készítésével tervezem vizsgálni, bemutatva ukrán, orosz és európai nézőpontból is. Fontos tényezőnek tartom az objektivitást, valamint, hogy független kutatás eredményeiből vonjam le a megállapításokat és a következtetéseket. Ehhez hozzájárult az a szerencsés helyzet, hogy semmilyen érzelmi kötődéssel nem rendelkezem a vizsgált országgal kapcsolatban, így előítéletektől mentesen és elfogultság nélkül vizsgálom a kapott eredményeket, beleépítve a szakemberekkel készített mélyinterjúk információit is, melyekből szeretnék olyan objektív, átfogó következtetéseket levonni, ami segíthet megérteni a közelmúltban lezajlott eseményeket és felhívja a figyelmet az elkerülhető problémákra. A 2014-es eseményeket a maga komplexitásában elemzem, és végül tanulságként felvázolom a jövőbeli kilátásokat, lehetőségeket.

55

SABINA JAHANLI

Consulting professor: Szilágyi Judit Beáta associate professor

st


MUSLIM IMMIGRATION DEBATE IN GERMANY Immigration is an emotional issue nowadays. It excites negative feelings in Germany as other European countries. Germany is already a diverse country and it seems that it will become more diverse during migration. It was a new historical record that Germany received more than 1.1 million migrants to its population through migration. People in public sector and media who wants a homogenous German society think that migrants can’t fully integrate. This kind of strong anti-muslim sentiments cause political stratification despite migrants are comprising just 5% of the population. Political debates on the context of muslim immigrants’ integration have indicated that there is a subtle unanimity in Islam and it’s a distinct culture. The main differences among the debaters are about addressing the conflict- whether applying the policy of encouraging integration or assimilation of the muslim minorities. The debates are also concerning about some approaches towards tolerance or prohibition of Islamic law, strict or liberal immigration. Muslim immigrants are specially targeted by anti-immigration politicians. Some German politicians see muslims as a concrete threat to their social cohesion and they breeding hostility toward them. Although Government tries to find a dialogue between the German state and muslim communities, there is a paradigmatic shift and predominant negative feelings regarding to the integration process of muslims in German politics. Moving forward, this research ultimately demonstrates the diversity of debates on the context of muslim integration. With reference to the rhetoric politicians such as Thilo Sarrazin, Angela Merkel and Cem Ozdemir, the main features of integration debate were revealed. In addition, anti-immigration political parties’ approach was comprehensively analyzed which related to assimilation or integration of muslim minorities. Through research there was a possibility to objectify the debate on muslim immigrants’ integration in Germany.

56

KEO LENY

Consulting professor: Dr. Vándor János associate professor

rd

3 semester International Relation Master Program BGE - KKK

EUROPEAN UNION CULTURAL DIPLOMACY THROUGH HIGHER EDUCATION IN SOUTHEAST ASIA The European Union foreign policy engagement in Southeast Asia is recognized upon its institutional capabilities which are limited both by institutional design and political moderation for the application of traditional hard power. It is my discussion that the European Union higher education funding in Southeast Asia has its cause, inspirations for the recovery of European impact and power within the region. European Union engagement with Southeast Asia is planned to further EU and EU member states agenda’s in the realm of politics, economics, trade and security by applying soft power tools which has as its target, Southeast Asia’s next generation of convincing business, academic and government leaders through culture and a value based influence model in order to establish long-term goals of influence, power, reputation and to strengthen EU diplomacy.

57

MALHEE SUN

Consulting professor Dr. habil Neszmélyi György Iván associate professor

3rd semester International Relation Master Program BGE - KKK

HOW TO ACHIEVE TWO KOREAS UNIFICATION? Two Korea’s Unification is one of the most interesting topic of internal and external armed conflict on the 38 Parallel in Korea Peninsula since 1945. Through two Koreas historical backgrounds & analysis of the movements of South Korea's political changes, especially, presidents' commitment for their policies as a leading parties on the vision of unification and the US relations with them as a compact, it can point out that which party (conservative versus progressive) is ruling the nation of South Korea will be more likely determine the future of two Koreas unification that reveal the Two Koreas direction as to how far they will go to meet the end of their deals and how soon it will take of their unification. Examination of some historical processes & examples of other nation's unification, and through the analysis of national regionalism, it can predict the best outcome of the question, 'how to achieve two Koreas unification? With the rising & ongoing issues of their contemporary political implications suggest that efforts to reform the cultural unity maximise the benefit both North and South Korea steadily and gradually, and even attract idealistic union with the social, economic and political advancement, possibly bring the harmony that can be culminated the highest goal in the peace process & promotion around the world. Accessing to the point that peace making is easier step to follow to other conflicted nations in the ongoing global issues than any kinds of war in the world.

58

8. PÉNZÜGY

59

CSURGÓ GÁBOR

Konzulens: Dr. Ilyés Csaba főiskolai docens

4. félév Pénzügy mesterszak BGE - PSZK

TŐZSDEINDEXEK ÉS MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK KAPCSOLATA A közgazdászok a mai napig nem tudnak megegyezni, hogy a tőzsdék és a gazdasági fejlődés között milyen kapcsolat van. Néhány elemzés szerint a tőzsdeindexeknek minimális, de hosszú távú hatása van a gazdasági növekedésre, azonban valakik szerint a részvénypiacok növekedése csak egy bizonyos lökést tud adni az adott ország gazdasági fejlődésének. Ebben a dolgozatban a világ különböző országaiban végzett elemzéseket fogom vizsgálni, hogy hol, milyen kapcsolatot fedeztek fel a tőzsdék és a gazdaság mutatói között. Több tanulmány is bizonyítja például azt, hogy az Egyesült Királyságban a részvénypiacok hozamai 12,3%-ot produkáltak 2012-ben, míg a GDP szintje stagnált. Azonban a legújabb kutatások szerint ebben a kapcsolatban több van. Ugyan ebben az országban születtek olyan tanulmányok is, melyek bizonyítékot találtak arra, hogy a tőzsdék és a gazdasági fejlődés mutatói között pozitív szignifikáns kapcsolat van. A dolgozatban megvizsgálok néhány európai, főleg kelet-európai országot is, továbbá néhány távol-keleti országot, mint például Indiát vagy Szingapúrt. Azt is szem előtt tartottam, hogy mind fejlődő, mind pedig fejlett országok legyenek a vizsgáltak között. A téma vizsgálata nem csak a közgazdászok eltérő véleménye miatt nehéz, hanem azért is, mert nincs olyan egységes vizsgálati rendszer, amivel az országok gazdasági teljesítményének és tőzsdéinek összefüggéseit tanulmányozták. Persze sok érdekes feltáró elemzés született a tőzsdék, a részvényhozamok, illetve a GDP, és a rövid és hosszú távú gazdasági növekedés kapcsolatáról. A különböző elemzésekben sokszor különböző változókat vizsgáltak. Például a részvénypiacok terén valahol az adott tőzsde piaci kapitalizációját vizsgálták, valahol pedig a likviditást vagy az adott év teljes tőzsdei kereskedésének, GDP-hez mért arányát. A gazdaság mutatói közül természetesen a GDP került előtérbe, de volt, ahol az arany vagy olaj árát is vizsgálták. Az elemzési módszerek nagyjából megegyeztek, főleg regressziós elemzést vagy Granger-féle oksági tesztet alkalmaztak. A dolgozat célja, hogy egy átfogó képet kapjunk a világ különböző országainak tőzsdéi és a gazdasági fejlődésük közötti kapcsolatokról és összefüggésekről.

60

KOVÁCS ALEXANDER

Konzulens: Dr. Ábel István egyetemi tanár

7. félév Pénzügy és számvitel szak BGE - PSZK

TECHNIKAI ELEMZÉS HASZNÁLAT ÁRFOLYAMTRENDEK MEGHATÁROZÁSÁRA TDK dolgozatom az S&P500 tőzsdeindex árfolyammozgásait vizsgálja 1 hónapos időtartamon keresztül. Bemutatja a technikai elemzés eszközeit és annak megfelelő alkalmazásait. Az egy hónapos időtartam alatt árfolyam mozgások irányát vizsgálom, illetve azt, hogy hogyan lehet napon belül kereskedni sikeresen. A kereskedési technika a trendkövető módszer, aminek a lényege a trendforduló időpontjának helyes megállapítása.

61

Mohácsy István

Konzulens: Dr. Kovácsné dr. Sipos Ágnes Margit főiskolai docens

3. félév Pénzügy és számviteli szak BGE - PSZK

A MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ GAZDÁLKODÁSA, AVAGY A JÓ GAZDA GONDOSSÁGÁVAL

TDK dolgozatom témája a Magyar Református Egyház gazdálkodása és köztehervállalása. A református felekezethez való tartozásom, illetve a gazdasági témák iránt való érdeklődési köröm miatt választottam ezt a témát. Dolgozatom alapvetően a Református Egyház gazdálkodásával és közteher vállalásával foglalkozik. Dolgozatomban központi szerepet kap az egyház, illetve az állam bonyolult kapcsolatának feltárása; az egyes egyházi szervek gazdálkodása; az egyes egyházi szervek által fenntartott intézmények gazdálkodása; illetve azon elvek megismertetése, melyek mentén az egyház gazdálkodik, valamint ezen elvek összehasonlítása az állam által alkalmazott elvekkel. A dolgozatom módszertanát tekintve igen sokrétű. A TDK törzsanyagát tekintve a Magyar Református Egyház által elfogadott 2013. évi gazdálkodásról szóló törvénye a fő forrásom. Ezen forrás mellett a Magyar Országgyűlés által elfogadott 2011. évi CCVI. törvény a másik fő forrásom, amely lelkiismereti és vallásszabadság jogról ad részletes bemutatást. A törvényi források mellett történelmi forrásokat is használok a téma részletes bemutatásával kapcsolatban. Saját kutatást is végeztem, melyet közel 300 ember töltött eddig ki. A saját kutatás leginkább az egyes emberek adakozási és templomba járási szokására tért ki. TDK dolgozatomnak fontos forrása volt, a témában jártas, szaktekintélyekkel való beszélgetés is. Az általuk elmondottak sokat segítettek, abban, hogy átfogóbban megismerjem ezt a témát. Témámat egy igen érdekes és színes témának tartom. Közgazdaságtannal, teológiával, adózással, számvitellel, joggal, illetve történelemmel is kellett foglalkoznom, ahhoz, hogy még inkább átlássam a Magyar Református Egyház gazdálkodását. Alapvetően, úgy látom, hogy a Magyar Református Egyház gazdálkodása és köztehervállalás jól működik. Azonban vannak még rések, amelyeket foltozni kell. TDK dolgozatomban erre részletesebben is kitérek.

62

NAGY KRISTÓF

Konzulens: Dr. Kovácsné Dr. Sipos Ágnes Margit főiskolai docens

5. félév Pénzügyi és Számviteli kar BGF - PSZK

A JEGYBANK ÉS A JEGYBANKI FÜGGETLENSÉG A kutatás alapkérdése a Jegybanki függetlenség, melynek vizsgálati területei a magyar jegybank és a Federal Reserve System (FED). A tanulmány célja az MNB és a FED kialakulásának a bemutatása, feladatköreinek az ismertetése, és a 2008-2009-es gazdasági válság utáni intézkedések, és az infláció kezelése napjainkig. A vizsgálatom kiterjed a jegybanki szerepkör jelentőségére, az állami pénzügyekben betöltött szerepének a bemutatására, melyen keresztül kerül bemutatásra a jegybanki függetlenség jelentése illetve jelentősége napjainkban. Vizsgálati módszer részterületei: személyi függetlenség, szervezeti függetlenség, és a működési függetlenség. A következtetés: a három függetlenségi területet vizsgálva, valamit figyelembe véve a nemzeti sajátosságokat, leginkább a személyi illetve működési függetlenség területén érvényesül vagy érvényesülhet.

63

PÁL ESZTER

Konzulens: Ivanyos János c. főiskolai docens Nagy Kristóf junior tanácsadó

7. félév Pénzügy és számvitel szak BGE- PSZK

A KOCKÁZATKEZELÉS ÉS A MUNKAVÁLLALÓK KAPCSOLATA Biztonság... első a biztonság mindenhol. Természetes, hogy vigyázunk, ha lépcsőn közlekedünk, óvatosak vagyunk, ha egy titkunkat osszuk meg egy barátunkkal, és persze ha hideg van odakint melegebb ruhákat veszünk fel. Ezt mindet azért, hogy vigyázzunk testi és lelki épségünkre. Ha úgy vesszük, akkor egy cégnek is van teste és lelke ugyanúgy, mint nekünk és erre szintén vigyázni kell, ha hosszú és egészséges életet szeretne élni a működésén keresztül. Mondjuk úgy, hogy a vállalat teste az ingatlanok és egyéb kézzel fogható dolgai, még a lelke az üzleti titkok és egyéb módszerek, amik a sikereihez hozzájárulnak. Ezeket veszélyek fenyegetik, és a vállalat vezetőinek mindent meg kell tennie ezek védelme érdekében. Erre a megoldás a vállalati kockázatkezelés. A dolgozatom ennek elméleti részét járja körbe, azonban a kutatás most nem a vállalat szempontjából készült. Az nagyon szép dolog, hogy a vállalat érdekében intézkedéseket hoz a vezetőség, de ezeket valakiknek végre kell hajtani. Ők pedig a munkavállalók. A különféle kockázatokat enyhítő intézkedések bevezetése a munkavállalókra ró több terhet. Kutatásom fő célja az, hogy felmérjem a munkavállalók munkahelyén jelen lévő szabályozásokat (néhány kiválasztott kockázat csökkentésére tett intézkedés létének vizsgálatával) és a munkavállalók hozzáállását az ilyen jellegű intézkedésekhez. Próbálom feszegetni a határokat és megtalálni azt a pontot, amelyet a munkavállalók már nem lennének hajlandók elviselni A dolgozatom elején a kockázatokról lesz szó, majd ennek egy konkrét fajtája, a vállalati kockázatok is ismertetve lesznek. Fontos azt is tisztázni, hogy ezek a kockázatok honnan eredhetnek, így a kockázatok forrásairól is szó esik. Ezek után a vállalati kockázatkezelés köre és módszere kerül ismertetésre, majd a kérdőívem kérdéseit mutatom be és természetesen a válaszok is kiértékelésre kerülnek. A dolgozat végen pedig próbálok majd a tapasztalatok alapján következtetést levonni, hogy mégis hol kellene meghúzni a határt a vállalati kockázatkezelés érdekében hozott intézkedéseknél, hogy a munkavállalók még ne érezzék azt tehernek vagy túlzásnak.

64

VAJDA BENCE

Konzulens: Hegedűs Szilárd tanársegéd

7. félév Pénzügy és számvitel szak BGE-PSZK

KÉT ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Dolgozatom témájaként két magyarországi önkormányzat összehasonlítását választottam. Úgy gondolom, hogy az elmúlt években bekövetkezett jelentős és alapvető változások az önkormányzati rendszerben, időszerűvé és lehetővé tették, az ilyenfajta kutatásokat, elemzéseket. Dolgozatom célja, hogy két olyan önkormányzatot mutassak be és értékeljek önkormányzati finanszírozási és gazdálkodási oldalról, melyek nagyon sok azonosságot vagy hasonlóságot mutatnak felépítésükben, működésükben, gazdálkodásukban. Így érdekes lehet, hogy ha vannak különbségek, azok miben jelentkeznek, és mik lehetnek ezen eltéréseknek az okai. Ezek nyilvánvalóan kérdéseket fognak felvetni, melyekre megpróbálok a források elemzésével és saját tanulmányaim, valamint tapasztalatim alapján választ adni. Ez a két általam választott települési önkormányzat: Gárdony és Komárom. Mindkét település, hasonló adottságokkal rendelkezik. Gárdony és Komárom is a legutóbbi népszámlálási adatok alapján a kisvárosok kategóriájába tartozik (előbbit 15.000, míg utóbbit 20.000 fő lakja). Mindkét település a fővárostól 100 km-en belül helyezkedik el, autópályák mentén. 50 km-en belül, a szomszédságukban van a megyeszékhely. A vizsgált városok turisztikai és idegenforgalmi adottságai jelentősek, Gárdony esetében a Velencei-tó és a Balaton közelsége a mérvadó, Komárom esetében pedig az 1848-49-es szabadságharcban jelentős szerepet betöltő erődrendszer. Mindkét városra jellemző, hogy gyógyfürdővel rendelkezik. Dolgozatomat alapvetően a következő szerkezetben dolgoztam ki: a bevezetés után bemutatom a törvényi szabályozását, hátterét a magyarországi önkormányzati rendszernek a rendszerváltozástól napjainkig, valamint az elmúlt években bekövetkezett jelentős kormányzati intézkedések hatásait. Ezek után részletesebben bemutatom a két választott önkormányzatot, elhelyezkedés, felépítés, gazdasági térség tekintetében. Dolgozatom utolsó harmadában pedig a 2010-es, a 2012-es és a 2014-es évek költségvetés végrehajtásáról szóló önkormányzati rendeletek alapján rendelkezésre álló konkrét adatok és információk bemutatásával és elemzésével összehasonlítom a két önkormányzatot és értékelem a gazdálkodásukat. Forrásként az ehhez a témához kapcsolódó jogi, törvényi szabályozásokat használom fel, önkormányzati rendeleteket és azok mellékleteit, hazai és nemzetközi szakirodalmat, valamint internetes forrásokat. Összességében tehát dolgozatomban arra helyezem a hangsúlyt, hogy e két önkormányzat gazdálkodásában jelentkező különbségeknek mi(k) az oka(i). Remélem, hogy a végén, a jövőre nézve valamilyen pozitív, folyamatokat javító javaslatot meg tudok majd fogalmazni.

65

VANCSÓ GÁBOR

Konzulens: Prof. Dr. Ábel István egyetemi tanár

4. félév Pénzügy mester szak BGF - PSZK

A MONETÁRIS POLITIKA MAKROGAZDASÁGI KÉRDÉSEI A 2008-ban kirobbant gazdasági válság hatása máig meghatározza mind a fejlett, mind a fejlődő országok jegybankjainak monetáris politikáját. A dolgozatom célja bemutatni az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed (Federal Reserve System), valamint az európai uniós megfelelője, az EKB (European Central Bank) példáin keresztül bemutatni azt, hogy jelenleg a fejlett országok legmeghatározóbb jegybankjai milyen makrogazdasági problémákkal szembesültek a válság után. Nem célom teljes körű áttekintést adni a témáról, azonban törekszem arra, hogy az elmúlt évek eseményei alapján bemutassam a jelenleg legfontosabbnak vélt kérdéséket. Kutatási módszertanom során betekintést nyújtok a jegybankok monetáris politikai változtatásainak hatékonyságába makrogazdasági adatok segítségével. További érdekes szempont volt számomra az, hogy bepillantást nyerhessek arról, hogy a mindenkori jegybanki döntések milyen hatással vannak a bankközi pénzpiacokra. Ezt azért tekintem fontos aspektusnak, mivel véleményem szerint ez a piac reagálja le leggyorsabban a jegybanki döntéseket, nyilatkozatokat és ez az a piac ahol napi szinten felfoghatatlan mértékű összegek vándorolnak az egyik befektetőtől, intézménytől a másikig. Ez egy nagyon bonyolult és összetett világ, ugyanakkor nagyon érdekes is, és tanulságos példákkal szolgálhat. Mindkét fajta elemzésemhez historikus adatokat használtam. A makrogazdasági elemzéshez a legfontosabb mutatókat, a pénzpiacihoz pedig különböző instrumentumokat vettem segítségül. Tanulmányomat az elmúlt évek eseményei alapján összesített elméleti háttérrel vezetem fel. Utána a makrogazdasági és pénzpiaci elemzéssel folytatom, majd dolgozatom végén megpróbálom összesíteni a legfontosabb kérdéseket és megoldási lehetőséget vázolok fel a jövőre vonatkozóan. A Fed és az EKB hasonló problémákkal szembesült a válság után, és teszik azt ma is. Éppen ezért az alkalmazott eszköztárak és módszerek is sok hasonlóságot mutatnak. Bízom benne, hogy tanulmányommal sikerül összesítenem a két jegybank legfontosabb döntéseit és problémáit, és közelebb hoznom a monetáris politika világát azokhoz is, akik kevesebbet hallottak korábban erről a témáról.

66

9. SZÁMVITEL – KONTROLLING

67

CSERNUS EDIT

Konzulens: Dr. Sisa Krisztina A. főiskolai docens


SZÁMVITELI CSALÁSOK – A KÖNYVVITELI SZOLGÁLTATÓK MINT KIEMELT ÉRINTETTEK FELELŐSSÉGE A kutatói munkám központjában a számvitel területén elkövetett csalások állnak. Fő kérdésköröm a csalások felismerésének módszerei, valamint a könyvviteli szolgáltatók, kiemelten ezek közül a független könyvvizsgálat felelőssége a csalás feltárásában. Dolgozatom első felében bemutatom a csalások jellemzőit, kitérve részletesen a számviteli csalásokra, azok elkövetésének okaira, felismerésének jeleire, valamint a következményeire, példákkal szemléltetve. A dolgozat második felében a vállalati belső ellenőrzés, valamint a könyvvizsgálati ellenőrzés témakörét vizsgálom, részletesen kitérve a könyvvizsgáló felelősségére. A fő kutatási módszereim közé tartozik a szekunder, valamint az empirikus kutatás. A szakirodalom alapos megismerése után esettanulmányokat elemzek, gyakorlatias példákon mutatom be a legjellemzőbb csalásokat. Továbbá mélyinterjút készítettem Kameniczky Andrásné könyvvizsgálóval, és a személyes tapasztalati alapján vontam le következtetéseket. Következtetésem, hogy a véletlen hibától a szándékosan elkövetett csalásig minden előfordulat a könyvvezetésben, illetve a beszámolóban, amiket nemegyszer szándékosan követnek el. A feltárására nagy hangsúlyt kell fektetnie a vállalatoknak, az utólag bekövetkező, hatalmas károk elkerülése végett, mind a vagyoni károk, mind pedig a vállaltról kialakult kép megelőzése miatt.

68

HUSZÁR BARBARA

Konzulens: Dr. Simon Szilvia főiskolai docens


MINŐSÉG-ELLENŐRZÉS A KÖNYVVIZSGÁLATBAN A jelen dolgozatomban azt szeretném vizsgálni, hogy a könyvvizsgálati munkák mögött milyen ellenőrzési rendszerek, mely szervek állnak, kik azok, akik a belső ellenőrzésen túl felelősek az esetleges hibákért, hiányosságokért. A témaválasztás egészen egyszerű volt számomra, mert gyakornokként könyvvizsgáló cégnél dolgozva bele láthattam a könyvvizsgálói munka részleteibe is. Az időmet ezzel töltve és az elmúlt évek bróker botrányai után megfogalmazódott bennem, hogy a könyvvizsgálók és a könyvvizsgálat ellenőrzésével kellene egy kicsit foglalkozni és kutatást végezni ebben a témában. A témát jobban szemügyre véve esett a választásom a minőség-ellenőrzés témakörére, melyen belül is a Kamarai és a Közfelügyeleti ellenőrzéseket vettem nagyító alá. A dolgozat elkészítésénél elsősorban a szekunder kutatásra került a fókusz, ez adja dolgozatom alapját, egy szakmai megbízható háttérét nyújtva a primer kutatásomnak, mely kérdőív formájában jelenik meg és adja meg a végleges formáját a dolgozatnak. Szeretném ezzel a kutatással bizonyítani, hogy az elmúlt évek botrányait figyelembe véve és általánosságban véve is, nem a könyvvizsgáló az egyetlen, aki felelősséggel tartozhat az elkövetett jogszabályellenes cselekedetekért. A könyvvizsgálók felett is állnak szervek, akik ellenőrzik és vizsgálják a munkásságukat. Ezen szervek közé tartozik a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKVK), a Könyvvizsgálói Közfelügyelet és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is. A dolgozatomban először bemutatásra kerül a könyvvizsgálói szakma, a jogszabályi háttér és a különböző szervezetek. Ezt követően kerül sor a minőség-ellenőrzés bemutatására és a különböző rendszerek megfigyelésére. Végezetül pedig a primer kutatás részeként kérdőív segítségével megvizsgáljuk a könyvvizsgáló szakma jelen helyzetét és jövőbeli előrejelzéseit, a botrányok hatásait és a változások hatását a szakmára tekintettel.

69

MAJOROS ANITA

Konzulens: Dr. Pucsek József főiskolai docens


A KONTROLLING RENDSZER MEGJELENÉSE AZ ÁLLAMI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEKBEN MAGYARORSZÁGON Dolgozatom célja hogy bemutassam az állami kórházi intézményekben alkalmazott kontrolling rendszert, mely Európai Uniós támogatás keretében (TÁMOP 6.2.5.b) egységesítésre került. A kutatás fő kérdése, hogy lehetséges-e a hatékonyságnövelés egységes osztályos kontrolling segítségével a résztvevő kórházak fő profiljának torzítása nélkül. Kérdés továbbá, hogy az egyes kórházak rendelkeznek-e megfelelő információs rendszerrel az Állami Egészségügyi Ellátó Központ által kiadott Kontrolling Kézikönyv által előírt rendszer felépítéséhez, illetve, hogy az így kialakított beszámolási kötelezettség mennyiben felel meg vagy tér el a belső adatszolgáltatással. Ahhoz, hogy megérthessük a rendszer szükségességét, első sorban bemutatom a kontrolling szükségességét, hatékonyságnövelő értékét egy szervezeten belül. Mivel a kontrolling megjelenése nagyrészt a profitorientált vállalatoknál képes a legtöbb funkcióját betölteni, szükségesnek érzem egy kórház felépítését bemutatni, hogy könnyebben meg lehessen érteni az osztályos kontrolling rendszert. Az egységesítés során a „próbaévnek” a 2016-os év tekintendő, amely alapján a próbaév előtt a kontrolling rendszerrel nem rendelkező intézmények esetében a bevezetésével, illetve a kontrolling rendszerrel rendelkező intézményeknél az átalakítással kapcsolatos tapasztalatok begyűjtését reprezentatív kérdőíves kutatás formájában gyűjtöttem össze, majd mélyinterjú keretében véletlen mintavétel alapján három kórházban részletes betekintést kaptam az újonnan bevezetett kontrolling működéséről a kórház mindennapjaiban. Kutatásom során arra a következtetésre jutottam, hogy a rendkívül részletesen felépített egységes kontrolling rendszer segíti a hatékonyságnövelést azzal, hogy feltárhatóvá teszi a lehetőségeket, kimutatja az osztályok közötti különbségeket – bár itt néhány ponton torzítást okozva az elszámolásban, illetve segít feltárni néhány egészségügyi rendszerrel kapcsolatos problémát is.

70

MOLNÁRNÉ SZABÓ ANNA

Konzulens: Dr. Szekeres Bernadett főiskolai docens

4. félév Számvitel mesterszak BGF - PSZK

A KÖNYVVIZSGÁLAT MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA HAZAI ÉS NEMZETKÖZI VISZONYLATBAN Kutatómunkám a könyvvizsgálat minőségbiztosítási rendszereinek vizsgálatával foglalkozik, melyben bemutatásra kerülnek a hazai és a nemzetközi szabályzások és eljárások is. A téma aktualitása vitathatatlan, mivel ez a kérdéskör gyakran kerül megemlítésre a médiában, amikor gazdasági botrányok kerülnek napvilágra és felvetődik az is, hogy a könyvvizsgálat során a lényeges hibák és csalások miért nem kerültek felfedezésre. A 21. század botrányai rávilágítottak arra, hogy a pénzügyi kimutatások meghamisítása milyen komoly gazdasági problémákhoz tud vezetni és ezt a területet sokkal szigorúbb szabályozások alá kell vonni. Az első részben a hazai minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó nemzetközi és hazai szabályzásokat, a rendszer felépítését és működését részletezem. A második részben két nagy európai állam, Anglia és Franciaország ugyanerre a területre vonatkozó előírásait mutatom be Végül a harmadik részben egy összehasonlítást tervezek ezen országok és Magyarország között. A párhuzam felállításával célom az volt, hogy konklúziót vonjak le arra vonatkozóan, hogy vajon eredményesebbek-e a külföldi eljárások, mint a hazaiak és van-e olyan, amit érdemes átvenni európai uniós társainktól. Dolgozatomban több kérdésre is keresem a választ, amellyel még részletesebben és mélyrehatóbban megvizsgálhatom ezt a területet. Ezek az alábbiak:     

Magyarországon milyen formában jelenik meg a könyvvizsgálat minőségbiztosítása és mi szabályozza ezt a területet? Hogyan történik a könyvvizsgálati munka minőségbiztosításának ellenőrzése? Milyen oktatáson és későbbi továbbképzésen kell részt venniük a könyvvizsgálat minőségbiztosításával foglalkozó szakembereknek? Milyen szankcióval jár a minőségbiztosítás szabályainak be nem tartása, illetve megszegése? A nemzetközi életben milyen minőségbiztosítási eljárások vannak és azok mennyire hatékonyak?

71

Varga Florencia

Konzulens: Dr. Szekeres Bernadett főiskolai docens

11. félév Pénzügy és Számvitel szak BGE-PSZK

EGY ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI REFORMOK TÜKRÉBEN Az önkormányzatok fontos szerepet töltenek be Magyarország államháztartásában, a helyi szinteket képviselik és külön alrendszerként funkcionálnak. Kötelezően elvégzendő feladataikat állami transzferek segítségével finanszírozzák, azonban az önállóan vállalt feladataik elvégzéséhez saját maguknak kell megteremteniük a bevételeket, amelyeket mint jogi személyek gazdálkodás útján, befektetésekkel tudnak abszolválni. Az államháztartás részeként az önkormányzatok éves költségvetés alapján gazdálkodnak, amelyet az éves központi költségvetési törvény szerint kell meghatározniuk. Bevételeiket és kiadásaikat előirányzatokhoz kötik és ezen előirányzatok mintájára irányítják gazdálkodásukat. Dolgozatom témája az államháztartás felépítését és gazdálkodását azon belül az önkormányzatok gazdálkodását kívánja bemutatni általában és egy konkrét önkormányzaton keresztül. Főbb célom, hogy megvizsgáljam, hogy az államháztartási reformok hogyan hatottak az önkormányzatok működésére, hiszen az elmúlt időszakban szerepkörük jelentősen megváltozott, valamint az eredményszemléletű számvitel bevezetése is változásokat hozott az államháztartási szervezetek számviteli rendjében. Kutatásomat az adott önkormányzat éves mérlegeinek elemzésével és összehasonlításával kívánom alátámasztani, amely segítségével mutatószámokat képezek és azok változását elemzem. Vizsgálni fogom a konkrét önkormányzat vagyoni helyzetét a bevételek és kiadások alakulásával. A likviditási mutatók segítségével elemezni kívánom az önkormányzat likviditási helyzetét. Dolgozatom célja, hogy megvizsgáljam, hogy az önkormányzat költséghatékonyan tud-e működni, mennyiben veszélyezteti az önkormányzat működését a likviditás hiánya, sikerül-e fenn tartaniuk azt a tendenciát, hogy a költségvetés bevételei meghaladják annak kiadásait megteremtve a gazdasági stabilitást.

72

Zengő Dóra

Konzulens: Dr. Ilyés Csaba főiskolai docens


A HUMÁN KONTROLLING ÉS ESZKÖZEINEK ALKALMAZÁSA A POLETT KERESKEDŐHÁZ KFT. PÉLDÁJÁN KERESZTÜL Kutatásomat, a humán kontrolling témakörben választottam többek között azért, mert számomra érdekes az, hogy hogyan lehet alkalmazni hasznosan a humán kontrolling által biztosított eszközöket kisvállalkozások esetén abban az esetben, ha új tevékenységek bevezetése esetén jelentősen megváltoztak a cég működésének lehetőségei és követelményei. Témaválasztásom mozgatórugója az volt, hogy ez a terület eddig még nem volt összefüggésbe hozva a kisvállalkozásokkal, így különösen izgalmasnak és újszerűnek tartom. Kutatásom alapkérdése az, hogy melyek azok a humán kontrolling mutatószámok, amelyeket lehet alkalmazni egy kereskedelmi kisvállalkozásnál. Célkitűzésem az volt, hogy kialakítsak egy olyan humán kontrolling mutatószámrendszert, amelyeket kereskedelmi kisvállalkozásoknál lehet alkalmazni, és hogy ezt a Polett Kereskedőház Kft. példájával bizonyítsam. További célom, hogy az elvégzett kutatás rávilágítson a kontrolling tevékenység lényegére és fontosságára. A kutatás módszertanaként egyrészt kvantitatív adatfeldolgozást végeztem, a vizsgált kereskedelmi kisvállalkozás beszámolóiból, belső dokumentációk és nyilvántartások alapján, amelyeket összefüggésbe lehet hozni a humán erőforrásokkal, majd ezeket vállalat specifikusan határoztam meg. Másrészt a kvalitatív kutatáson belül az interjúkészítés lehetőségével éltem. A vállalkozás tulajdonosával készítettem interjút, ami alatt jegyzetet készítettem az elhangzottakról. Az interjú nagyon nagy témakört fedett le, és az így megszerzett információkat a kvantitatív kutatási résznél felhasználtam, hogy milyen mögöttes plusz információ segíti a mutatószámok elemzését, megértését. Kutatásom legfontosabb megállapításai a vállalatra vonatkozóan, hogy az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás eredményes, a kialakított humán kontrolling mutatószámrendszerrel alátámasztva. Viszont mind a vezetőknek, mind az alkalmazottaknak egyaránt fontos a visszacsatolás, hogy tudják is, hogy a személyügyi tevékenységük eredményes. Ezért a javaslataim, erre vonatkozóan, egyrészt egy kontroller munkatárs felvétele célszerű lenne, aminek habár költségvonzata is van, de ez hosszútávon mindenképpen kifizetődő. Másrészt, ha kontrollert nem szeretnének felvenni, akkor a kontrolling szemléletmód bevezetése tudnám javasolni. A pénzügyi és számviteli vezető fektessen nagyobb hangsúlyt az ellenőrzésre, és az adatok rendszeres nyilvántartására, annak függvényében, hogy ez a saját munkájából ne vegyen el sok időt.

73

74

10. SZERVEZÉS VEZETÉS – STRATÉGIAI MENEDZSMENT

75

ARATÓ ÁDÁM PAPP BENCE

Konzulens: Dr. Gubán Miklós főiskolai tanár

5. félév Gazdaságinformatikus szak BGE - GKZ

A FLUIDUMÁRAMLÁS MODELLJÉRE ÉPÜLŐ GYAKORLATI, SZOLGÁLTATÁSI PROBLÉMA SZIMULÁCIÓJA A mai gazdaság, az ipar hatékony működtetésének egyik kulcseleme a termelési, szolgáltatási feladatok hatékony kiszolgálása és ehhez a kiszolgáláshoz kapcsolódó folyamatok gyors, pontos és költséghatékony szervezése, irányítása. Ezeket a feladatokat a logisztika végzi. A logisztika tehát a gazdasági élet minden területén fontos szerepet játszik az egyéni vállalkozóktól a kisvállalkozásokon keresztül a multicégek sikeres és gördülékeny működésében. A logisztika kulcseleme az anyagáramlás. A termeléshez kapcsolódó logisztika a szakirodalom szerint jól definiált és elég pontosan leírt. A szolgáltatási folyamatok azonban sokkal bonyolultabbak. A szolgáltatás logisztikai folyamatai és már maga az áramló anyag is nehezebben fogható meg. Anyagáramlásról nem csak akkor beszélünk, ha materiális anyagok áramlásáról van szó, hanem akkor is, ha az áramló anyag immateriális. Ez általában a szolgáltató gazdasági szereplőkre jellemző, mint például az internet szolgáltatókra ahol maga az áramló „anyag” az adat. Az előzőek szerint, a dolgozatban elsőként megpróbáljuk a szakirodalom segítségével megadni, illetve felvázolni az anyagáramlás általános fogalmát. Ez a fogalom (a fluidum) segíti majd a termelés és a szolgáltatási feladatokhoz kapcsolódó logisztikai folyamatok egységesebb kezelését. Emellett megadjuk az áramláshoz kapcsolódó matematikai modellt is. A logisztikai folyamatok vizsgálata szolgáltatások esetén nem egyszerű. Nehéz meghatározni azokat a pontokat, melyek a folyamatokat jelentősen befolyásolják, illetve problémás a szűkkeresztmetszetek megkeresése. Emellett egy hatékony rendszert úgy kell felépíteni, hogy a logisztikai célok teljesüljenek. A konkrét vizsgálatok során nagy segítséget jelent a szimuláció. A dolgozatunk egyik fejezetében ezért részletesebben is foglalkozunk a szimuláció fogalmával és módszereivel. A modellünk matematikai modell, amelyre jól alkalmazható módszereket ismer a szakirodalom. A dolgozat eddigi fejezetei tartalmazzák a modellt és a megoldási módszert. A dolgozat utolsó fejezetében egy mintapéldán keresztül szeretnénk bemutatni ezt a modellt és a szimuláció alkalmazhatóságát. Teljességre nem törekedhetünk, de a főbb elemek és főleg a modell használhatósága remélhetőleg így is nyilvánvaló lesz.

76

KOÓS ERZSÉBET

Konzulens: Zsigmond Száva tanársegéd

7. félév Gazdálkodás és menedzsment szak BGE - PSZK

TRANSZPARENCIA ÉS KOMMUNIKÁCIÓ A CSAPATBAN A személyek közötti interakció egyik legalapvetőbb formája a kommunikáció. Bármeddig is nézünk vissza az emberiség történetében, a kommunikáció mindig is elengedhetetlen volt, annak nonverbális és verbális formája is. A naponta folytatott baráti beszélgetések, az üzleti tárgyalások, a reklámok üzenete, a politika tartalma, mind hozzá tartozik a kommunikációs kultúránkhoz. A kapcsolattartás, információ megosztás hatalmas szerepe vitathatatlan. A Team Academy-n eddig eltöltött 1 évemben a legnagyobb hangsúly a csapat munkán volt. A közösségen, melyet mi magunk alakítottunk olyanná, amilyen. Fejlődésünk, tevékenységeink, interakcióink egy folyamatosan változó, de mégis szilárd alapokon nyugvó kommunikációs kultúrát hozott létre. Számomra, aki introvertált személyiségként paradox módon nagyon szeret közönség előtt beszélni, mindig is kulcsfontosságú volt a kommunikáció milyensége. Az, hogy miként szólok másokhoz, és mások miként kommunikálnak felém/nekem, nagyban meghatározza a csoportban betöltött szerepem is. Érdekes a beszélgetés, információáramlás azon aspektusa is, mely csak nonverbális kommunikáción keresztül terjed, és sokszor csak tudattalanunkkal észleljük, ám mégis meghatározó szerepe lesz abban, hogy kihez hogyan fogunk viszonyulni. A társadalomban, a gazdasági életben, a politikában, a személyes kapcsolatokban, életünk minden területén nélkülözhetetlen a kommunikáció, még ha az csak egyirányú is. A reklámok, a hirdetések, a politikai beszédek, a termékek árai a boltokban mind információt adnak, kommunikálnak felénk. Abban az esetben, ha csoportokat vizsgálunk, mindig felmerül az alapvető kérdés, hogy miként létezhet, működhet az adott közösség hatékonyan? Célom, hogy valós csoportokat megvizsgálva vonjak le egy általános következtetést, mely arra irányul, hogy milyen csatornákon, hogyan, milyen minőségben, milyen gyakorisággal, kik között zajlik kommunikáció, és hogy a csoport egyes egyéneire ez milyen hatással van. Kutatási módszereimhez primer és szekunder eszközöket is igénybe fogok venni. A szakirodalmak tanulmányozása mellett nagy hangsúlyt fog kapni a kérdőíveztetés, és még nagyobbat a személyes beszélgetés, a fókuszcsoportos interjú, és egy kommunikációs tréning lebonyolítása. A kérdőív, és a személyes beszélgetések alkalmával olyan kérdésekre keresem majd a választ, hogy az egyének miként kerülnek be csoportokba, könnyen tudnak-e váltani, ha nem érzik jól magukat, milyen hatással van a csapat a személyes fejlődésükre. Nagy figyelmet szentelek majd annak, hogy az introvertált és extrovertált személyiségek milyen csoportszerepeket kapnak, és hogyan kommunikálnak. Fontos lesz továbbá az is, hogy milyen kommunikációs zavarok keletkeztek, mi okból, és hogyan oldották meg ezt a csapat tagjai. Összességében egy általános következtetés levonása a célom, mely segítséget nyújthat, és irányt mutathat abban a tekintetben, hogy egyes csoportokon belül kulcsfontosságú-e a kommunikáció, és ha igen, miért.

77

KRCELIC RENÁTÓ

Konzulens: Németh Krisztina egyetemi tanársegéd

7. félév Gazdálkodási és menedzsment szak BGE - PSZK

A CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOK GENERÁCIÓVÁLTÁSÁNAK TELJESÍTMÉNYRE GYAKOROLT HATÁSAI A téma azért kiemelt fontosságú a kortárs kutatási területek között, mert a családi vállalkozások nemzetgazdasági jelentőségét mind a GDP-hez való hozzájárulásuk mértéke, mind a foglalkoztatásban betöltött pozíciójuk alapján kiemelkedőnek tekintjük Magyarországon, mégis alulreprezentáltak a családi vállalkozások teljesítmény-összefüggéseit központba helyező kutatások. A kutatási program célja a családi vállalkozások generációváltásának stratégiai, jogi, munkaszervezési kérdéskörének teljesítményre gyakorolt hatásainak mérése, kvalitatív módszertan alkalmazásával. Fontos leszögezni, hogy a generációváltás a családi vállalkozások túlélésének kritikus pontja, mely önmagában meghatározhatja a vállalkozás jövőjét, így kiemelt fontosságot kapnak azok az összefüggések, melyek a generációváltás során befolyásolják a vállalkozás teljesítményét. Magyarországon jelenleg a családi vállalkozások meghatározó hányada küzd az utódlással összefüggő problémákkal (tagok egymással kapcsolatos viszonyai, jogi keretek meghatározása, családtagok és nem családtag vezetők jogi státusza), mely intenzív hatást gyakorol növekedési lehetőségeikre, stratégiai döntéseikre, versenyképességükre, így a teljesítményükre. A kutatás célja ezen összefüggések feltárása, mérése, mely a jövőben nagy segítség lehet a generációváltás előtt álló családi vállalkozások számára. A kutatás elvárt eredménye, hogy rávilágítson a generációváltás során azokra a kritikus stratégiai, jogi, munkaszervezési tényezőkre, melyek intenzíven befolyásolják a vállalkozás jövőbeni teljesítményét, meghatározzák a vállalkozás sikerét. Ezzel lehetővé válik egy komplex, kritikus pontokból álló szempontrendszer összeállítása, mely a családi vállalkozások generációváltásból eredő problémáit hivatott megelőzni. A jelentős nemzetgazdasági súllyal bíró családi vállalkozásoknak nemzetközi szinten is csupán harmada lép sikeresen a második generációba, és mindössze 10-15%-a jut a harmadik generációba. Ennek oka gyakran a sikertelen generációváltás. A sikertelen generációváltást követően a vállalkozások jellemzően tönkremennek, s ez természetesen negatívan befolyásolja a gazdaságot. A kutatás eredményei potenciális publikációs anyagok, a publikációk pedig eszközt jelenthetnek a családi vállalkozásoknak a generációváltásból eredő sikertelenségek kiküszöbölésére. A kutatás a kvalitatív (mélyinterjúk, esettanulmányok) módszertanra épít. A releváns szakirodalmi feldolgozást követően három kulcs vállalkozás kiválasztása következik, melyek generációváltásának teljesítményre gyakorolt hatásainak feltérképezése teljes esettanulmányok kidolgozásával történik. A kutatás a primer elemeken felül szekunder elemzésre is támaszkodik, melyhez a HBI Online céginformációs rendszer rendelkezésre áll.

78

ORBÁN ESZTER

Konzulens: Hatalyák Aranka adjunktus

7. félév Kereskedelem és marketing szak BGE-KVIK

A KAMÉLEON HUNGARY KFT. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI GYAKORLATA MSZ EN ISO 9001:2009 A minőségirányítással a Minőségirányítás tárgy keretein belül az alapképzéses tanulmányaim során a 2015/16/2 félévében ismerkedtem meg. Hasznos tantárgynak vélem, hiszen leendő közgazdászként fontos átfogó képet kapni egy szervezet, egy vállalkozás működéséről és irányítási rendszeréről. Másrészről úgy gondolom, hogy a mai piaci viszonyok között átfogó minőségirányítási rendszerre szükség van. A sikeres vállalkozás célja a vevők igényeinek magas színvonalú kiszolgálása, a hibák kiküszöbölése, a magas minőségű termék és/vagy szolgáltatás nyújtása. Ismeretim elmélyítése céljából, a megfelelő szakirodalmi háttér áttekintése mellett, úgy gondoltam, hogy a lehető legjobb, ha tanulmányozom, hogyan is működik a gazdasági életben a minőségirányítási rendszer. Dolgozatomban a következő hipotézist szeretném alátámasztani: A minőségirányítási rendszert alkalmazó cégek eredményesebbek a piacon, mint azt nem alkalmazó versenytársaik. Segítségemre a Kaméleon Hungary Kft. volt, akik a minőségirányítási témát illetően mindenben készségesen álltak rendelkezésemre. Így volt lehetőségem több alkalommal a céghez ellátogatni, megnézni a telephelyét, és a működését. Többször értekeztem a cég minőségügyi vezetőjével és a cég tulajdonosával, akik lehetővé tették számomra, hogy a külső szakemberrel történő megbeszélésen és a megújításról szóló aduiton megfigyelőként részt vegyek, kérdéseimet feltegyem. A dolgozatomban részletesen bemutatom a Kaméleon Hungary Kft.-t, főbb partnereit és termékeit. Igyekeztem rövid, összefoglaló és átfogó képet adni a minőségirányításról és az akkreditációs folyamatról a hazai jogszabályok tükrében. A Nemzeti Akkreditációs Hivatal kiemelkedő szerepet játszik a hazai tanúsításban. Az alapok tisztázása után, a cég minőségirányítási dokumentációs rendszerének tanulmányozásával, valamint személyes tapasztalataim alapján igyekeztem mindezt bemutatni aszerint, hogy hogyan is működik a gyakorlatban. A Kaméleon Hungary Kft. minőségirányítási kézikönyvében bemutatott elvek, szabványok és saját tapasztalataim megerősítenek a hipotézisem elfogadásában és létjogosultságában.

79

SZAMOSI ÉVA

Konzulens: Dr. Somogyi Aliz főiskolai docens

3. félév Emberi Erőforrás szak BGE - PSZK

MUNKAHELYI SOKSZÍNŰSÉG HATÁSÁNAK MEGJELENÉSE A SZERVEZETI TAGOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE SORÁN A huszonegyedik századi változásoknak köszönhetően, mint a globalizáció és a paradigmaváltás, a diverzitás jelensége egyre erősödött és erősödik. Országhatár átlépése és egy munka elvállalása külföldön már nem a nagyobb kihívások kategóriájába tartozik, amit még a munkaerő szabad áramlása is támogat. Így kétség sem fér a téma aktualitásához, hiszen egyre több vállalat mutat ’színesedést’. Színesedés alatt már nemcsak a generációs és nemi különbségek kapnak szerepet egy szervezetnél, hanem kultúrák keveredése is. A multikulturális csoportok együttműködése sokkal komplexebb a homogén csoportokéval szemben. Tanulmányom központjában pedig ezen csoportok kooperációja áll, arra keresve a választ, hogy hogyan és miként befolyásolja a sokszínűség a szervezet különböző folyamatait. Átlagtól való eltérésből adódóan más előnyök és hátrányok jelennek meg, amit ha a szervezet felismer, akkor kiemelkedőbb teljesítmény elérésére is képes lehet. Kutatásomat egy budapesti nemzetközi általános iskolában végeztem, aminél a legjobban megélt hátrányt, az érvényesülés és kultúra közötti összefüggést, és a diverzitást vizsgáltam. Hipotéziseim vizsgálatához online kérdőívet használtam, hiszen ez egy hatékony módja volt az adatgyűjtésnek és úgy gondoltam, hogy őszinte és teljes képet tudok kapni abból kifolyólag, hogy minden szervezeti tag bevonható. Az eredmények tükrében a szervezet a jövőben képes lesz nagyobb figyelmet fordítani a sarkalatos pontjaira és kiküszöbölni azokat, hiszen így növelheti eredményességét.

80

11. TURIZMUS

81

FABU ANASZTÁZIA KLÁRA

Konzulens Dr. Remenyik Bulcsú főiskolai docens

3. félév Turizmus-Vendéglátás szak BGE - KVIK

BORÁSZATI TEVÁKENYSÉG LEHETŐSÉGEI EGY EGYHÁZI FENNTARTÁSÚ MUZEÁLIS KÖZGYŰJTEMÉNYBEN Dolgozatomban „Az Év Múzeuma” díjas gyöngyösi Szent Bertalan Kincstárat, mint turisztikai terméket, illetve annak fejlesztési lehetőségeit elemzem. A turizmus nemzetközi és hazai tendenciáit, illetve a Mátraaljai borvidéken való elhelyezkedés adta lehetőségeket szem előtt tartva vizsgálom a témát. Munkám fő irányvonalát az a kérdés adja, hogy a kultúra, a vallást és a borgasztronómia, mint turisztikai termék egy intézményen belül való összehangolása, milyen mértékben járulna hozzá a vizsgált intézmény látogatottságának növekedéséhez és egyúttal Gyöngyös turisztikai kínálatának erősítéséhez. Saját kutatásaimmal, az intézményvezető és a fenntartó (mélyinterjú keretein belüli) megkérdezésével a múzeum jelenlegi helyzetét igyekszem átfogóan bemutatni, és ezáltal ismertetni azt az alap szolgáltatás halmazt, amelyre a továbbiakban borászati témájú termékbővítést lehetne alkalmazni. A kínálatot egy saját bor márka létrehozásával és piacra vitelével, valamint egy a múzeumhoz tartozó autentikus borkóstoló helyszín létrehozásával bővíteném. A múzeum látogatószámának növelésén túl, Gyöngyös, illetve a Mátraaljai borvidék népszerűsítése is kitűzött cél lenne. Elemzéseim során kitérek több olyan (a köztudatban már szereplő) egyházi intézményre, amelyeknek a profiljába már beépült a különböző szeszes italok (kézműves sörök, borok, párlatok) előállítása, forgalmazása és az ezekre épülő szolgáltatások, melyek nem kizárólag gasztronómiai, de turisztikai szempontból is meghatározók. Annak vizsgálatához, hogy lenne-e kereslet, egy hasonló szolgáltatásokkal bíró intézmény iránt Gyöngyösön, a város turizmusát, illetve a helyiek hozzáállását ismertetem a dolgozatomban. A múzeumban lehetőségem nyílt egy szőlészeti, borászati témájú előadássorozat megszervezésére, amelynek célja a helyi lakosok befogadókészségének vizsgálata, érdeklődése a kulturált, minőségi borfogyasztás iránt. A felmérésen alapuló kutatás eredményei azt mutatják, hogy van kereslet Gyöngyösön a minőségi borfogyasztás iránt. Általánosan elmondható, hogy a helyiek nyitottak fejlődésre és hajlanak a Mátrai borvidék népszerűsítésére.

82

KOVÁCS BARBARA ALEXANDRA 5. félév Turizmus-Vendéglátás szak BGE - KVIK/TV

Konzulens: Bártfai Endre adjunktus

AHOGY ŐK LAKNÁNAK - 2024 BUDAPESTI PARALIMPIA SPORTOLÓI SZEMMEL Dolgozatom témájának a 2024-es budapesti paralimpiát és ezen belül is a sportolók elhelyezésével kapcsolatos igények felmérését, a „tökéletes” szálláshely kialakítását választottam. Ehhez igazodik kutatásom alapkérdése, hogy milyennek kell lennie egy megfelelő akadálymentes szobának, mely mind a parasportolók, mind a mozgássérültek igényeit maximálisan kielégíti és elősegít, hogy a legtökéletesebb olimpiát és paralimpiát rendezhessük meg. A kitűzött cél elérése érdekében az érintett sportolói kör véleményére, a riói és a többi olimpiai helyszíneken szerzett tapasztalataikra alapozva kerülnek bemutatásra a sportolók igényei és elvárásai. Primer kutatási módszernek a személyes interjút és a kérdőíves megkérdezést választottam. Interjúalanyaim az olimpiát megjárt, vagy olimpiára készülő, világversenyeken részt vett parasportolók, illetve a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke Szabó László. A kérdőívvel megkeresett személyek egytől-egyig mozgássérültek, ezáltal egy reális képet kaptam az akadálymentesített szobával kapcsolatos elvárásokról. Szekunder kutatásként a sajtóban megjelent interjúk, szakcikkek és az elméleti tudást megalapozó tudományos művek elemzése kerül felhasználásra. A kutatás eredményei alapján kiderült, hogy az eddig megrendezett paralimpiákon nem került sor a sportolók igényeinek a felmérésére a szálláshelyekkel illetve azok környezetével kapcsolatban. A kutatási eredmények felhasználásával a tanulmányban bemutatásra kerül az a szállás típus, amely mindenben kielégíti a sportolói igényeket, elvárásokat és segíti őket a maximális teljesítmény elérése érdekében. Továbbá javaslatot is kidolgozok a szálláshelyek paralimpia után való értékesítésére vonatkozóan.

83

LEÉ DÓRA

Konzulensek: Dr. Remenyik Bulcsú főiskolai docens Dr. Kovácsné Dr. habil Székely Ilona főiskolai tanár

5. félév Turizmus- vendéglátás szak BGE – KVIK

A TISZA-TÓ, MINT A TÓTURIZMUS KIEMELKEDŐ PÉLDÁJA Hazánk nagy tavainak élővilága sokkal nagyobb lehetőségekkel bír, mint azt elsőre gondolnánk. A természet csodái a turizmus alapját is jelenthetik, mindez a Tisza-tónál tökéletesen körvonalazódik. A dolgozat legfőbb célkitűzése, hogy statisztikai elemzésekkel bizonyítsa azt az alaptézist, hogy a Tisza-tavi turizmus a fenntartható turisztikai termékek fejlesztésének köszönheti a növekedését. A tóturizmus területén a korábban erőltetett tömegturizmussal szemben egyre inkább előtérbe kerül az alternatív turizmus és közöttük egy egészséges arány kezd kialakulni. A turisztikai termék vizsgálata azonban némi nehézségbe ütközik, mert a természetföldrajzi határokat igen nehéz megfeleltetni a közigazgatási határokkal. A Tisza-tó összehasonlításra került versenytársaival, társadalmi-gazdasági tényezőket vizsgálva, számolva lett Hoover-index, elemzésre került továbbá a szálláshelyek kapacitás-kihasználtságának az (kereskedelmi és egyéb) adatai. Ezekre az elemzésekre épülnek a hatásvizsgálatok, amelyek vizsgálják a tavak fizikai, környezeti, gazdasági- és társadalmi teherbíró-képességét. A Tisza-tó vizsgálata során kiemelkedtek az ökoturisztikai termékek is. Mindez eredményezi, hogy madártanilag is kiemelkedő helyszín, a területén található madárrezervátumok szigorúan védettnek minősülnek. Nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, mely vendégforgalomra is hatással van. Kedvez az amatőr és a profi ornitológusoknak is. A kutatás során megállapítható, hogy hazánk nagy tavai közül a Tisza-tó az, mely a legjobb adottságokkal rendelkezik, kifejezetten az ökoturizmus területén, A kutatás során megfigyeléssel, statisztikai elemzésekkel bebizonyításra került, hogy a Tisza-tó sokszínűségével kiemelkedő példája a vizsgált tényezők tekintetében.

84

LŐRINCZ KATA

Konzulens: Dr. Szabóné Dr. Erdélyi Éva egyetemi docens

3.félév Turizmus menedzsment MA szak BGE - KVIK

LÓHÁTON A NYUGATI VÉGEKEN – A MÁRIA ÚT LOVASTURISZTIKAI FEJLESZTÉSE, PÁPÁTÓL KŐSZEGIG Kutatásom alapkérdése: kialakíthatóak-e a Mária zarándokút, Pápától Kőszegig terjedő szakaszán lovas infrastrukturális megállóhelyek? Működőképes-e ezen szakaszon a tematikus zarándokút, mint lovastúra útvonal? Tanulmányom célkitűzése a városok összefogásával egy turisztikai desztináció kialakítása Magyarország Közép- és Nyugat-dunántúli régióiban. Eredményem egy új, niche marketingre épülő turisztikai kínálat népszerűsítését és az idegenforgalmi vállalkozások piacra jutásának elősegítését jelentené. Szekunder kutatási módszerem forrásaként szakkönyveket, szakcikkeket, térképes tájékoztató füzeteket, újságokat, folyóiratokat és internetes weblapokat használtam. Primer kutatási módszerként a félig strukturált-, mély interjút és a filmfelvételt, mint kvalitatív módszert alkalmaztam. Az interjúk élő szóban, telefonon és Skype-on készültek. Legfontosabb megállapításaim és következtetéseim: a Mária zarándokút, Pápától Kőszegig terjedő szakasza tematikus lovas túraútvonalként járható és kialakítható, amit magam is tesztútként kipróbáltam. Az érintett városok összefogásával - amire szándék is van -, pályázati úton lovas megállóhelyek kialakításával megvalósítható, népszerűsítése a marketing kommunikáció kiemelt eszközeivel, mint a reklám- és dokumentumfilm készítésével lehetséges.

85

ŐRY KINGA ESZTER

Konzulensek: Dr. Petykó Csilla főiskolai docens Lovasné Dr. Avató Judit adjunktus

5. félév Turizmus-vendéglátás szak BGE - KVIK

A HAZAI BUNKEREK, ÓVÓHELYEK HELYZETE ÉS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁBAN Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának évében járunk. Erre való tekintettel szerettem volna egy olyan témát választani, ami kapcsolódik a XX. század hadi történelmi eseményeihez, és amit korábban még nem vizsgáltak az idegenforgalom területén. Kutatásom tárgyai, a bunkerek, óvóhelyek ugyan nem a legsötétebb háborús emlékeink képviselői, de elválaszthatatlanul hozzátartoznak a múlt század hadi örökségeihez. A lakossági menedéknyújtás biztosításán túl a bunkerek katonai és irányítási szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bírtak. Kutatásom fő célja az volt, hogy megvizsgáljam a világháborúk és a hidegháború idején, Magyarországon épített katonai, hadi bunkerek, illetve vezetési, üzemi óvóhelyek ismertségét, valamint látogatottsági jellemzőiket. Választ kellett keresnem arra, hogy a hazai lakosságból kik érdeklődnek az objektumok iránt, és milyen információforrásokra támaszkodva szereznek tudomást a bunkerek, óvóhelyek helyszíneiről. Ennek keretében vizsgálnom kellett a hazai létesítmények területi elhelyezkedését, számosságát, valamint az elérhető forrásokat. A látogatók motivációinak felmérésére szükség volt ahhoz, hogy a későbbiekben a látogatottság alakulásáról teljes képet kapjak. A kutatás során hangsúlyt fektettem arra is, hogy megismerjem a téma iránt érdeklődést mutató, potenciális látogatók motivációit, jellemzőit, hiszen ők jelenthetik a bunkerek új vendégkörét, amennyiben a szolgáltatások az igényeiknek megfelelően alakulnak. Kutatásomhoz három hipotézist fogalmaztam meg: 1. A bunker és óvóhely látogatás inkább olyan desztinációkon valósul meg, amelyek idegenforgalmi kínálatukból adódóan frekventált területeknek számítanak. 2. A férfiak óvóhely felkeresési motivációja inkább a katonai-hadi érdeklődésen alapul. 3. Az emberek elsősorban azokat a bunkereket és óvóhelyeket keresik/keresnék fel, amelyek korhű rekonstrukcióval rendelkeznek. Kutatásom során az adatgyűjtéshez internetes kérdőívet használtam, melyet közösségi oldalakon és e-mail felületen terjesztettem. Az adatokat kvantitatív, statisztikai módszerekkel elemeztem, különös figyelmet szentelve az összefüggések bemutatásának. A vizsgált óvóhelyek jelenlegi helyzetétének bemutatására, illetve a fejlesztési és hasznosítási tervek kialakítására SAP-LAP analízist alkalmaztam. A kutatásom során kapott eredmények azt mutatták, hogy a közismert óvóhelyek a Középmagyarországi régióból kerülnek ki, közülük leglátogatottabb és legismertebb a Sziklakórház Atombunker Múzeum. Ugyanakkor a válaszadóknak csak kis hányada keresett már fel hazai bunkert, óvóhelyet. A látogatás során fő motivációjuk a kíváncsiság volt, és a programokkal, élményekkel általánosságban elégedettek voltak. A megkérdezettek többsége azonban nem látogatott még efféle létesítményt, de kíváncsiak és érdeklődőek az óvóhelyekkel kapcsolatosan. Meglátásom szerint érdemes volna beépíteni az óvóhelyeket és bunkereket hazánk turisztikai kínálatába, mert egyrészt tapasztalható az érdeklődés irányukban, másrészt pedig titkaikkal, múltjukkal egyedi élményeket nyújtanak, ami a turisták számára meghatározó.

86

POP KITTI

Konzulens: Sipos Erika adjunktus

VIDA ÁGNES 7. félév Turizmus-Vendéglátás szak BGE - KVIK

ÉLMÉNY MINDENEK FELETT? Valóban igaz lenne felgyorsult világunk turistáira az egyedi turisztikai kínálat keresése a könnyen és tömegek által elérhető termékekkel és szolgáltatásokkal szemben? A trendkutatók egyre gyakrabban alkalmazzák a posztmodern kifejezést marketingkutatás, fogyasztói magatartás, turizmus kontextusában. De mit is takar ez a fogalom? Kutatásunk középpontjában az aktuális turisztikai trendek és a fogyasztói magatartások tükrében a fogyasztó, azaz a turista élményközpontúságának vizsgálata áll. Vizsgáltuk továbbá azt is, hogy a megváltozott, illetve folyamatosan módosuló keresleti oldal motivációit, preferenciáit hogyan és milyen gyorsan képes a kínálati oldal adaptálni. Dolgozatunkban az y és z generációs korosztály utazási szokásait, motivációit igyekeztünk feltárni. Kutatásunk célja, hogy ezen generációk behatóbb vizsgálatával megértsük a korosztály fogyasztói preferenciáit a turizmusban, amelyek ismerete elengedhetetlen a turizmus kínálati oldalát képző szolgáltatók szemszögéből. Alkalmazott primer kutatási módszereink között mind a mélyinterjú, mind nagyszámú kérdőíves megkérdezés szerepel. Nem csak a kvantitatív, hanem a kvalitatív, szoft kutatási módszerekre is nagy hangsúlyt fektettünk annak érdekében, hogy feltárjuk az általunk vizsgált korosztály turisztikai döntéseit befolyásoló tényezőket, indítékokat, motivációkat.

87

SIMON ALEXANDRA

Konzulens: Sipos Erika adjunktus

3. félév Turizmus- vendéglátás szak BGE - KVIK

KILÉPNI A MEGSZOKOTTBÓL! AZ AIRBNB, MINT AZ E-TURIZMUS ÚJ FORMÁJA Dolgozatom témájának egy napjainkban igen nagy port kavart turizmus trendet, az Airbnb-t választottam. Manapság az információtechnológia szerepének erősödése és gyors ütemű fejlődése az egyik legmeghatározóbb eleme a gazdasági növekedésnek, ami alól a turizmus ágazata sem kivétel. Különösen az idegenforgalom területén fontos, hogy a változó igényeket minél előbb felismerjük és gondoskodjunk a fogyasztók szükségleteinek megfelelő kielégítéséről. Kutatásom célja bemutatni az e-turizmus fejlődését az elmúlt évtizedben és az ezt körülvevő marketinget, ezen kívül részletesen elemzem majd a manapság igen népszerű turizmus trendet, az Airbnb-t, ennek pontos működését, illetve hatásait a magyar gazdaságra nézve, különös figyelmet fordítva az ingatlanpiac alakulására. Mivel az albérlet kérdése az egyetemisták nagy többségét érinti, a kutatásomban főként rájuk, a 19-25 éves korosztályra fókuszálok, de az ingatlantulajdonosok részéről is szeretném megvizsgálni a helyzetet, így ebben a szegmensben inkább a középkorúaktól gyűjtök majd információkat és adatokat. Eredményként egy átfogó megoldás kidolgozását tűztem ki célul, amely megalkotásában, mivel én magam is az egyik vizsgálni kívánt korosztályba (19-25 év) tartozom, saját ismereteimre, tapasztalataimra, illetve a megkérdezettek élményeire, véleményeire támaszkodom majd. Az adatgyűjtési módszerek közül a mélyinterjút és a kérdőívet alkalmazom majd, melyekből a válaszok segítségével olyan megoldást találhatunk, illetve javaslatokat tehetünk, amely mind az ingatlanhelyzet, mind a turizmus számára megfelelő lenne. Budapesten, Európa szívében felelőtlenség lenne hagyni, hogy a lehetőségek kiaknázatlanok maradjanak.

88

BGE TDK 2016. HALLGATÓK

Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39.

Név

Ádám Kristóf Éliás Ágostházi Csaba

Alakbarli Khavar Allahyarova Shahla Ambrus Márk

Aradi Liliána Arató Ádám Bánrévi Krisztina Viktória Becz Éva

Beke Leila Bezdány Gréta

Birgermajer Andrea Csernus Edit Csongrádi Fanni Csurgó Gábor Diana Hrytsyshyna Egyeki Szabolcs

Fabu Anasztázia Klára Fiedler Dóra Fürjes Tamás Gere Szilvia

Gerencsér Dóra Gréczi Dániel Gyüre Zoltán Horváth Tamás Hrabovszki Dorottya Hunfalvi Szilvia Viktória Huszár Barbara Jahanli Sabina Kerekes Dóra Klézli Krisztina Koós Erzsébet Kovács Alexander Kovács Barbara Alexandra Krcelic Renátó Ksenia Shendryk Leé Dóra Lengyeltóti Szilvia Leny Keo

Kar

KKK GKZ KKK KKK KVIK PSZK GKZ KKK KVIK GKZ KKK KKK PSZK KVIK PSZK KKK KVIK KVIK KKK KVIK KVIK GKZ KVIK KVIK KKK KKK KKK PSZK KKK KVIK KVIK PSZK PSZK KVIK PSZK KKK KVIK GKZ KKK

40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74.

Lőrincz Kata Majoros Anita Mohácsy István Molnár Alíz Molnárné Szabó Anna Morva Attila Nagy Kristóf Orbán Eszter Őry Kinga Eszter Pál Eszter Papp Bence Pető Anna Andrea Pócsik Orsolya Pop Kitti Popova Ekaterina Punk Dóra

Sándor László Simon Alexandra Sun Malhee Szabó Dorottya Szabó Fruzsina Szamosi Éva Szántó Franciska Tímár Márta Erzsébet Tóth Koronna Turjánszki Béla

Vajda Bence Vancsó Gábor Varga Bianka Varga Florencia Varga Márta

Vida Ágnes Yousef Kucai Zelei Ágota Zengő Dóra

KVIK PSZK PSZK KKK PSZK KKK PSZK KVIK KVIK PSZK GKZ KKK KVIK KVIK KKK KVIK KKK KVIK KKK KVIK PSZK PSZK KVIK PSZK KKK KVIK PSZK PSZK KVIK PSZK KKK KVIK PSZK KKK PSZK

BGE TDK 2016 - Konzulens oktatók Ssz.

Konzulens oktató

Beosztás/Titulus

KAR

főiskolai docens

GKZ

adjunktus

KVIK

1.

Balázsné Dr. Lendvai Marietta

2.

Bártfai Endre

3.

Dr. Ábel István

egyetemi tanár

PSZK

4.

Dr. Antalóczy Katalin

főiskolai tanár

KKK

5.

Dr. Brávácz Ibolya

főiskolai docens

KVIK

6.

Dr. Farkas Julianna

főiskolai tanár

KVIK

7.

Dr. Ferkelt Balázs

egyetemi docens

KKK

8.

Dr. Gubán Miklós

főiskolai tanár

GKZ

9.

Dr. habil Bajomi-Lázár Péter

főiskolai tanár

KKK

10. Dr. habil Neszmélyi György Iván

egyetemi docens

KKK

11. Dr. Halász Imre

főiskolai tanár

GKZ

12. Dr. Halm Tamás

egyetemi docens

PSZK

13. Dr. Ilyés Csaba István

főiskolai docens

PSZK

14. Dr. Ilyésné Dr. Molnár Emese

egyetemi docens

KKK

15. Dr. Jármai Erzsébet

egyetemi docens

GKZ

tudományos munkatárs

PSZK

főiskolai docens

PSZK

főiskolai tanár

KVIK

19. Dr. Krajcsák Zoltán

főiskolai docens

PSZK

20. Dr. Marosán Bence

adjunktus

KKK

21. Dr. Németh Patricia Ilona

főiskolai docens

KVIK

22. Dr. Novák Tamás

egyetemi docens

KKK

Professor Emeritus

KKK

24. Dr. Petykó Csilla

főiskolai docens

KVIK

25. Dr. Pucsek József

főiskolai docens

PSZK

26. Dr. Remenyik Bulcsú

főiskolai docens

KVIK

27. Dr. Simon Szilvia

főiskolai docens

PSZK

16. Dr. Kása Richárd

Dr. Kovácsné Dr. Sipos Ágnes Margit Dr. Kovácsné habil Dr. Székely 18. Ilona 17.

23. Dr. Nyusztay László

Beosztás/Titulus

KAR

28. Dr. Sisa Krisztina

főiskolai docens

PSZK

29. Dr. Somogyi Aliz

főiskolai docens

PSZK

30. Dr. Surányi András

főiskolai docens

KKK

31. Dr. Szabóné Dr. Erdélyi Éva

egyetemi docens

KVIK

32. Dr. Szekeres Bernadett

főiskolai docens

PSZK

óraadó

GKZ

adjunktus

KKK

35. Dr. Vágány Judit

főiskolai tanár

KVIK

36. Dr. Vándor János

főiskolai tanár

KKK

37. Dr. Zelena András

adjunktus

KKK

38. Hatalyák Aranka

adjunktus

KVIK

39. Hegedűs Szilárd

tanársegéd

PSZK

c. főiskolai docens

PSZK

41. Lovasné Dr. Avató Judit

adjunktus

KVIK

42. Németh Krisztina

tanársegéd

PSZK

43. Papp Judit

adjunktus

KVIK

44. Sipos Erika

adjunktus

KVIK

45. Zsigmond Száva

tanársegéd

PSZK

Ssz.

Konzulens oktató

33. Dr. Szekeres Diána 34. Dr. Szilágyi Judit Beáta

40. Ivanyos János

Külső konzulensek

Csernák Anita

Képzési specialista

Dr. Kiglics István

Professor Emeritus

Dr. Nagy Erzsébet

nyug. nagykövet

Dr. Trencsényi László

címzetes egyetemi tanár

Nagy Kristóf

Junior Tanácsadó

Percze Szabolcs

pénzügyi osztályvezető

Száva Zoltán

Kontroller

Szeder Attila

Sales manager

1. EURÓPAI UNIÓ 1. 5

Recommend Documents