Tartalomjegyzék
Bevezető………………………………………………………………………………..1 1. Droghelyzet általában, kábítószer-probléma Magyarországon……………..…2 1.1. A droghasználat elterjedtsége………………………………………….…........3 2. Nemzeti Stratégia……………………………………………………….…............4 3. A KEF-k szerepe, a békési KEF……………………………………….…………8 3.2. Békés Városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum működése…….………....13 3.3. Megyei KEF-fel való kapcsolat………………………………………….........14 3.4. Békés Városi székhelyű Mentálhigiénés Egyesület………………………..15 4. A vizsgálat célja, módszerei……………………………………………….........17 5 .Eredmények………………………………………………………………...........20 5.1. Az egészségtudatos diákok…………………………………………………..20 6. Mások magatartásának megítélése……………………………………………26 6.1. Dohányzás……………………………………………………………………..26 6.2. Alkoholivás……………………………………………………………………..27 6.3. Tiltott drogfogyasztás…………………………………………………………28 6.4. Biztonságos sex…………………………………………………………........29 7. Cselekvési prognózisok………………………………………………………...30 8. Attitűdök…………………………………………………………………............33 9. Védettség – veszélyeztetettség arányai……………………………………...37 10. Segítségnyújtás, egészségnevelés, prevenció…………………………….39 Összefoglalás………………………………………………………………………44 Felhasznált irodalom………………………………………………………………45
1
BEVEZETŐ A
társadalompolitikához
kapcsolódó
attitűdkutatásokból
egyértelműen
leszűrhető azon emberi vélemény és igény, hogy a harmadik évezredben egy szabad, magabiztos és produktív társadalom kialakítása lenne megfelelő. Ez magában foglalja az egészségfejlesztéssel összefüggő intézményi teendőket, az egészségvédelemmel, az egészséges életmódra történő felkészítéssel kapcsolatos követhető terveket, valamint a nemzeti drogstratégiában rögzített „eredményes drogprevenciót” is. A
drogprevenciós
programok
megvalósításához
illeszkedően
egyre
gyakrabban jelennek meg elvárásként és igényként a program előkészítését megalapozó vagy azt lezáró kutatási tevékenység. Az eredményes drogprevenciós tevékenységhez ma már szükségesek azok a vizsgálatok, amelyek folyamatosan monitorozzák a veszélyeztettet társadalmi csoportok drogfogyasztói attitűdjeit, szokásait. A Békés Városi székhelyű Mentálhigiénés Egyesület szervezeti keretei között a Békési kistérségi KEF „KEF-09-D-0005-Előkészületek a hatékony működés jegyében című pályázat keretében” az egészséges életmóddal kapcsolatos attitűdvizsgálatot végzett a kistérségi iskolák 8. és 10. osztályos tanulói körében. Többek között azzal a céllal is, hogy a vizsgálati eredmények járuljanak hozzá
a
2010-től
esedékes
új
kistérségi
„a
kábítószer-probléma
visszaszorítása érdekében” stratégia megalapozottabb kidolgozásához.
2
1.
Droghelyzet általában, kábítószer-probléma Magyarországon Az Európai Unió tagjaként az egészségfejlesztés kiemelt feladatként
fogalmazódik meg Magyarország számára is, ezért a Nemzeti Fejlesztési Terv egyik fő célkitűzésként jelöli meg a „lakosság életminőségének javítását”, s egyik
beavatkozási területként az „egészségügyi állapot
fejlesztését” jelöli meg. Ezt célozza „Az egészségmegőrzés stratégiája 2010– ig
című
egészségfejlesztési
koncepció
is”1,
melyben
a
fő
célok
megfogalmazása mellett a középtávú programtervezés többek közt „az egészség megőrzésében fontos szerepet játszó helyszínek megerősítését (települések, iskolák, munkahelyek), a társadalmi intézmények támogatását (családok támogatása az egészséges életmód kialakításában, iskolák képzési programjainak népszerűsítése), valamint az egészséget károsító hatások (dohányzás , alkohol, drog) visszaszorítása, az egészséges életmód feltételeinek biztosítása” szerepel. ”A kábítószer-probléma sosem elszigetelt jelenség. A kábítószerek veszélyt jelentenek az egészségre, a közösségekre és a társadalom egészére egyaránt. Összefügg egyéni és közösségi, lelki és szociális problémákkal. Fenyegetik a használót és hozzátartozóit egyaránt. Ok és következmény egyszerre. A kábítószer pusztítja az egyéni akaratot, a családok egységét, a közösségi kohéziót és a társadalmi biztonságot egyaránt. Ellene csak világos, eltökélt és megalapozott együttműködéssel lehet eredményt elérni.”2 Dolgozatunk szempontjából a kábítószer-probléma területén a 13 – 20 éves korosztály drogokhoz való viszonyának helyzete, illetve alakulása tárgya a legfontosabb kérdéskör. E területre vonatkozóan, az általános iskolások és középiskolások kábítószer fogyasztásáról elsősorban az Elekes Zsuzsanna és
Paksi
Borbála
által
végzett
úgynevezett
ESPAD3
nemzetközi
összehasonlító felmérés eredményei adnak átfogó képet. 1
Nemzeti Fejlesztési Terv / II. /113 o. / Nemzeti Stratégia a Kábítószer – probléma visszaszorítása érdekében , ISM 2001 3 Jelentés a magyarországi kábítószer-helyzetről 2009. Felvinczi K. Varga O. (szerk.) SzMM Bp. pp. 42-50. A jelentésbeni összefoglaló Elekes Zsuzsanna és Nádas Eszter munkája. 2
3
1.1.
A droghasználat elterjedtsége
„A 2007-es ESPAD-vizsgálat keretében a 8–10. évfolyamos, iskolában tanuló diákok országos reprezentatív mintáján készült adatfelvétel eredményei (Elekes 2009) szerint a megkérdezett fiatalok 64,1%-a dohányzott már életében, a napi rendszerességgel dohányzók aránya 21,9% volt. A diákok túlnyomó többsége (a fiúk 92,3%-a, a lányok 92%-a) fogyasztott már élete során alkoholt, az előző hónapban 55,4%-uk ivott, a havi 6 vagy több alkalommal fogyasztók aránya 13,8%. A fiatalok több mint egyharmadával fordult elő legalább egyszer a kérdezést megelőző hónapban, hogy egy alkalommal 5 vagy több italt ivott meg egyszerre, 12,2%-uk 3 vagy több ilyen alkalomról is beszámolt. A megkérdezett 8–10. évfolyamos diákok 15,9%-a fogyasztott már életében valamilyen tiltott szert (fiúk: 17,7%, lányok: 14,2%, a nemenkénti különbségek szignifikánsak (p<0,001)). Ennél magasabb, 21,1% azoknak az aránya, akik biztosan droghasználati céllal fogyasztottak valamilyen szert.”4. 1. tábla5: A tiltott szerek életprevalencia-értéke iskolatípusonként és az iskola évfolyama szerint a 8-10. évfolyamon tanulók között Az iskola típusa
30
24,4
25 20,9 20 15,1 15
10
8,3
5
0 általános
gimnázium
szakközép
szakiskola
4
Jelentés a magyarországi kábítószer-helyzetről 2009. Felvinczi k. Varga O. (szerk.) SzMM Bp. pp.42. 5 Jelentés a magyarországi kábítószer-helyzetről 2009. Felvinczi k. Varga O. (szerk.) SzMM Bp. pp.44. Forrás: Elekes 2009
4
2. tábla6: A tiltott szerek életprevalencia-értéke iskolatípusonként és az iskola évfolyama szerint a 8-10. évfolyamon tanulók között
évfolyam
25 20
23,3
15,3
15 10
8,3
5 0 8.
9.
10.
életprevalencia
Megkerülhetetlen az „egészséget károsító hatások” - így a kábítószer– probléma - vizsgálata, megértése, s nem hiányozhatnak a megoldás lehetőségeit, stratégiáit, cselekvési terveit bemutató szakmai anyagok sem. Ehhez illeszkedik szervesen az intézményi, a helyi települési vagy regionális szinten szervezett és megvalósított cselekvési programokra vonatkozó írásos tájékoztatók, valamint kutatások leíró beszámolói.
6
Jelentés a magyarországi kábítószer-helyzetről 2009. Felvinczi k. Varga O. (szerk.) SzMM Bp. pp.44. Forrás: Elekes 2009
5
2. Nemzeti Stratégia Nemzeti stratégia A magyarországi kábítószer-probléma kezelésére a Parlament 2000-ben fogadta el a kábítószer-probléma visszaszorítására vonatkozó „Nemzeti stratégiát”7. Ez a stratégia a 2000-2010-ig terjedő időszakra vonatkozóan határozott meg elérendő célokat és azokhoz kapcsolódó feladatokat. A feladatok teljesítésének rendszerét négy alappillér területén határozták meg: A társadalom váljon érzékennyé a drogkérdések hatékony kezelése iránt, a helyi közösségek pedig növeljék problémamegoldó készségüket a kábítószer-probléma visszaszorításában (közösség, együttműködés) Esélyt teremteni arra, hogy a fiatalok képessé válhassanak egy produktív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására (megelőzés) Segíteni a drogokkal kapcsolatba kerülő és a drogproblémákkal küzdő egyéneket és családokat (szociális munka, gyógyítás, rehabilitáció) Csökkenteni a drogokhoz való hozzáférés lehetőségét (kínálatcsökkentés) A ciklusra vonatkozó célok teljesülésére vonatkozó összegzéseket egyrészt a „Drogpolitika számokban”8, másrészt a Vitrai, J. (2009). Tanulmány a „Nemzeti
drogstratégia
megvalósulásának
a
kábítószer-probléma
dokumentum
és
visszaszorítására”
mélyinterjú-elemzésen
alapuló
értékeléséről9 című kötetekben olvashatunk.
7
96/2000. (XII.5) OGY határozat, Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására. (2001). Ifjúsági és Sportminisztérium, Budapest 8
,Drogpolitika számokban. Szerkesztette: Felvinczi Katalin – Nyírády Adrienn, L’Harmattan
Kiadó, 2009. 9
Vitrai, J. (2009). Tanulmány a „Nemzeti drogstratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására” megvalósulásának dokumentum és mélyinterjú-elemzésen alapuló értékeléséről. Egészségmonitor Kft., Budapest.
6
E két összegző típusú kötetek mellett számos, a megvalósulást témánként vagy területenként leíró szakirodalmat ad meg a „Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről” felhasznált irodalom10 című fejezete. A 2009-ben „befejeződött” Nemzeti drogstratégia folytatásáról a „Jelentés 2009”11 a következőket tartalmazza: „2009-ben
új
drogstratégia
elfogadása
vált
Magyarország
számára
aktuálissá. Az Országgyűlés ez év március 4-én fogadta el a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készítendő új nemzeti stratégiai programról szóló 18/2009. (III. 4) Ogy. határozatot, amely alapján a Kormány előkészítette és az Országgyűlés elé terjesztette a 2010-től esedékes nemzeti stratégiai programot. A Parlament 2000-ben fogadta el az első, a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített stratégiai programot. Minthogy az érvényben lévő drogstratégia csak 2009. év végéig ír elő feladatokat, a 2009es év folyamán megtörtént az új stratégiai program kidolgozása, szakmai és társadalmi megvitatása. A stratégiai programmal kapcsolatban nyilvánvaló elvárás volt, hogy az összhangban legyen az EU 2005–2012 közötti periódusra érvényes drogstratégiájával és akciótervével, valamint az ENSZ érvényes drogpolitikai dokumentumaival. Az EU hatályos kábítószer-ellenes cselekvési tervének első pontja írja elő, hogy a tagállamok, a nemzeti jogszabályi és igazgatási struktúráiknak megfelelő figyelembe vételével, átfogó nemzeti drogstratégiát és/vagy cselekvési tervet fogadnak el.” Milyen az „új” "Biztosabb társadalom, megtartó közösség" mottójú stratégia olvasata? a) Felismerhetően figyelembe vették az előző stratégia elkészítése óta eltelt idő kutatási eredményeit és gyakorlati tapasztalatit.
10
Jelentés a magyarországi kábítószer-helyzetről 2009. Felvinczi K. Varga O. (szerk.) SzMM Bp. pp. 284-288. 11 Jelentés a magyarországi kábítószer-helyzetről 2009. Felvinczi K. Varga O. (szerk.) SzMM Bp. pp. 17.
7
b) A stratégia jó elméleti keret, a megfogalmazott célok, a mérhető indikátorok hangsúlyozása csökkenthet vagy kiküszöbölheti, a fentebb jelzett, két értékelő-összegző tanulmánykötetben leírt, az előző feladat-területinek megvalósítási hiányosságait.
8
3. A KEF-ek szerepe, a békési KEF 3.1. A
Koordinációs mechanizmusok a kábítószerügy területén Nemzeti
Drogstratégia
megvalósítását
képviselő
akciótervek
és
kormányhatározatok jelenítik meg. A Nemzeti Stratégiában meghatározott célok helyi (közösségi és települési) feladatatokban való összehangolását a Kábítószerügyi
Egyeztető
Fórumok
(továbbiakban:
KEF)
hívatottak
megjeleníteni, összehangolni: „helyi állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezetek valamint
az
képviselőit: a prevenció és a terápia világának szereplőit, ezeket
szervezeti
szinten
összefogó
ÁNTSZ-ek,
a
közösségfejlesztés szervezeteit, a gyermekjóléti szolgálatok, valamint az igazságszolgáltatás,
a
bűntetés-végrehajtás,
a
rendőrség
és
az
önkormányzat szakosított szerveinek képviselőit.”12 A KEF-ek feladata továbbá, hogy a helyi ellátásra vonatkozó információk minél szélesebb körben, és minél egyszerűbben és egyértelműbben megismerhetőek és hozzáférhetőek legyenek. A
működő
KEF-ek
számáról,
a
„Jelentés
a
magyarországi
kábítószerhelyzetről” dokumentumban a Fehér Rihárd készítette fejezet13 szerint „A pályázati tevékenység ugyanis bemutatja, hogy valójában hány egyeztető fórum működik és vesz részt aktívan helyi, megyei, regionális és kistérségi szinten, a kábítószer-probléma kezelésében és a kialakított stratégia
megvalósításához
kapcsolódó
tevékenységek
lebonyolítása
kapcsán.” A „Jelentés” adataiból megállapíthattuk, a legtöbb működő KEF – Budapest után – a Dél-Alföldi régióban van, (összes KEF: 14, működő KEF: 12). A KEF-ek eredményessége A KEF-ek működésére vonatkozó eredményességre vonatkozóan a „Tanulmány
a
„nemzeti
drogstratégia
a
kábítószer-probléma
12
Nemzeti Stratégia … pp. 46 – 50.
13
Jelentés a magyarországi kábítószer-helyzetről 2009. Felvinczi K. Varga O. (szerk.) SzMM Bp. pp. 20-35.
9
visszaszorítására”
megvalósulásának
dokumentum
és
mélyinterjú-
elemzésen alapuló értékeléséről”14 összegző mű az alábbiak szerint fogalmazta meg: „A 2000-ben elfogadott nemzeti drogstratégia célkitűzései a megkérdezett KEF-vezetők szerint részben teljesültek. Az interjúalanyok értékelése alapján részsikernek tekinthető a Stratégia megvalósulása a célok, az időbeli és a területi dimenzió tekintetében egyaránt. • Célok A KEF-vezetők szerint egyértelműen meghatározhatók olyan célkitűzések, amelyek esetében jelentős fejlődés ment végbe, más célok eléréséhez azonban nem sikerült közelebb jutni. • Időbeli dimenzió A Stratégia elfogadását és életbe lépését követően egy „fellendülési időszak következett be: kormányzati koordináció indult a területen, megalakultak a KEF-ek, melynek hatására elkezdődött a drogproblémával foglalkozó szervezetek,
intézmények,
szakemberek
együtt
gondolkodása
és
együttműködése helyi szinten, szakmai programok és pályázatok indultak). A kezdeti felívelést azonban visszaesés követte, ami – többek között – az alacsonyabb szintű koordinációban, a valódi szakmai tevékenységet folytató KEF-ek számának visszaesésében, a pályázati források csökkenésében stb. nyilvánultak meg. Mindezt az interjúalanyok egy része olyan „üzenetként” értelmezte, ami szerint megváltozott a probléma fontosságának megítélése más problémákhoz képest és csökkent a drogproblémák megoldása iránti elkötelezettség a döntéshozók részéről. • Területi dimenzió Az interjúalanyok folyamatosan hangsúlyozták a helyi nézőpont fontosságát, hiszen a stratégia gyakorlati megvalósítása helyi szinten történik. Felhívták a figyelmet arra, figyelembe kell venni a főváros és a vidéki területek különbözőségeit (eltérő problémák, szükségletek merülnek fel, amikre
14
Vitrai, J. (2009). Tanulmány a „Nemzeti drogstratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására” megvalósulásának dokumentum és mélyinterjú-elemzésen alapuló értékeléséről. Egészségmonitor Kft., Budapest. Pp. 131-133.
10
reagálni kell; hiába van több intézmény és szolgáltatás, ha azok Budapesten koncentrálódnak, miközben egész megyék maradnak ellátatlanul). Összességében azonban előrelépésként értékelték az elmúlt hét év eredményeit. Több interjúalany kiemelte, hogy a Stratégia megalkotása és életbe lépése már önmagában eredmény – még akkor is, ha magán viseli az első stratégia „gyermekbetegségeit” –, mert egyrészt ráirányította a figyelmet a drogproblémára és folyamatosan „felszínen tartja” a kérdést országosan és helyi
szinten
egyaránt,
másrészt
meghonosított
bizonyos
elveket,
szemléletmódokat. A kutatás során a KEF-vezetők felhívták a figyelmet az eredményesség értékelése körüli problémákra. Az egyik felvetés, hogy nincsenek pontosan tisztázva, mit tekintünk eredménynek. Eredményként kell-e értékelni az iskolai prevenciós programok számának növekedését és a prevenciós paletta szélesedését, vagy az iskolai prevenciós programok hatékonysága (pl. kevesebb kipróbáló) alapján kell-e megállapítani az eredményességet? Sikertelenségnek kell-e tekinteni, ha az eleve irreális célkitűzéseket nem sikerült megvalósítani? (Pl. a probléma növekedésének lassítása reális cél lehet, de a visszaszorítás és a drogmentesség elérése nem.) Az eredményességet
nehéz
„általánosságban”
megítélni
–
vélik
az
interjúalanyok –, csak a helyi problémák, szükségletek, és a helyi feltételek, lehetőségek tükrében lehet a Stratégia megvalósításának eredményességét megítélni (pl. lehet, hogy a kisebb vidéki városokban azért nincs tűcsereprogram, mert az injektáló drogfogyasztók száma nem indokolja, és nem azért, mert nem akarnak/tudnak ártalomcsökkentéssel foglalkozni). A Stratégia megvalósulását részben a többi vizsgált célcsoporthoz hasonlóan, részben – főként a helyi dimenzió miatt – attól eltérően ítélték meg a KEF-vezetők. Az alábbi területeken látták a legjelentősebb fejlődést a válaszadók (felsorolás, nem fontossági sorrend!): •
a KEF-ek létrejötte,
•
a KEF-eknek köszönhetően helyi szinten is foglalkoznak a drogproblémával (a helyi szereplők tudatosítják a problémát, észlelik saját felelősségüket), 11
•
a KEF-eknek köszönhetően javult a kábítószer-problémával foglalkozó szervezetek és intézmények együttműködése helyi szinten,
•
sokszínű iskolai prevenciós programok indultak,
•
ellátórendszer fejlődése, különösen az ártalomcsökkentés területén,
•
civilek bevonásával rugalmasabb lett az ellátás,
•
szakmai szervezetek száma nőtt,
•
szakmai képzések kínálata bővült,
•
elterelés lehetőségének megteremtése,
•
adatgyűjtés, droghelyzet-monitorozás megindulása és folyamatossá válása, drogjelentések közzé tétele.
Kevéssé sikeres területek és a Stratégia célkitűzéseinek megvalósulást hátráltató, kedvezőtlen tényezők (felsorolás, nem fontossági sorrend!): •
a droghasználat terjedését nem sikerült megakadályozni,
•
a kábítószer-kínálat és -választék nőtt,
•
vidéken még nagyobb problémát okoz (addiktológus, pszichiáter), mint a fővárosban,
•
az ellátórendszer nem igazodott olyan mértékben a szükségletekhez, mint kellett volna (vidéki „lefedetlen” területek, bizonyos szolgáltatások hiánya, vagy nehézkes elérése),
•
„prevenciós-ipar” kiépülése minőségbiztosítás, minőségkontroll nélkül,
•
nincs cselekvési terv a Stratégához, így a Stratégia megvalósítása sokszor kimerül a szlogenek „puffogtatásában” a cselekvés helyett,
•
az ideologizált, elvont célokat nehéz működőképesen átültetni a helyi stratégiákba,
•
a Stratégia nem differenciál régiónként, nem veszi figyelembe a Budapest-vidék különbségeket,
•
nincs komplex szemlélet (komplex szenvedélybeteg-stratégia),
•
a valódi szakmai csökkenése,
•
a finanszírozás nehézségei (KEF-ek, civil szervezetek, ellátások, szolgáltatások, programok),
•
kormányzati koordináció visszafejlődése,
•
drogkoordinációban nem megfelelő a szakértelem és túlzott a hatalomkoncentráció (budapesti „vízfej“),
•
a szakmai elveket sokszor felülírják a gazdasági és / vagy politikai szempontok,
tevékenységet
végző
a
szakemberhiány
KEF-ek
számának
12
•
az egészségügyben és az oktatásügyben lejátszódó folyamatok hátráltatták a célok megvalósulását,
•
általános anómiás állapot a társadalomban (a drogfogyasztás következmény, nem pedig ok),
•
az eredményorientált szemléletmód eluralkodása miatt (az azonnali eredmények fontosak) nincsenek hosszú kifutású programok, amelyek nélkül azonban nem lehet attitűdöt, szemléletmódot formálni.”
13
3.2.
Békés Városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum működése
Békés Város Képviselő-testülete a 2001. július 5-én megtartott ülésén a 227/2001. (VII. 5.) KT számú határozatával döntött a helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (továbbiakban: KEF) létrehozásáról. A KEF életre hívásának célja az volt, hogy a helyi drogproblémákkal kapcsolatos
információkat
összegyűjtse,
monitorozza
a
változásokat,
meghatározza a legfontosabb rizikócsoportokat, megállapítsa a helyi közösségi prevenció célkitűzéseit, a terápia lehetőségeit. A működési keretei között pályázatok és egyéb támogatások felhasználásával alternatív szabadidős és közösségi programokat ajánljon, biztosítson a Békés városában élő fiatalság számára. Feladatellátásában szerepel a tagok csapatépítő tréningje, kortársképzés, szermentes szabadidős és sport programok, drogmentes szórakozóhely, felmérés és tanulmány készítése. 2004-ben Békés város tanulóinak drogfogyasztási jellemzőiről készített felmérést.
2006-től
Békésen
elkezdte
működését
egy
szenvedélybeteg
ellátó
intézmény, ezt követően a Mentálhigiénés Egyesület elvállalta a KEF hálózatának koordinálását, szoros együttműködésben a Békés Városi Önkormányzattal. A szervezet tagjai rendszeresen, 2-3 havonta találkoznak különböző témák megvitatása céljából. KEF-09-D-0005- „Előkészületek a hatékony működés jegyében” című pályázat keretében kutatási tevékenységet is folytatott a Békési Kistérség 8. és 10. osztályos tanulói körében. Célja az egészséges életmódhoz kapcsolódó egyéni attitűd felmérése, vizsgálata, melynek során 294 fő 10. osztályos, 452 fő 8. osztályos tanuló töltötte ki a kérdőíveket. A kutatási programhoz kapcsolódva szervezetfejlesztést megvalósítottak meg 2010-ben, szintén a pályázat keretében.
14
A rendszeres találkozások felölelnek egy-egy témát a prevenció területéről. 2010. március 10-én a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet munkatársai tartottak előadást: Fehér Richárd: A KEF-ben közreműködő szakterületek együttműködése. Közösségi célok és eszközök. Fábián
Róbert:
A
társadalmi-gazdasági
környezet
szerepe
az
egészségkárosító magatartásformák gyakoriságában. 3.3.
Megyei KEF-el való kapcsolat
2010. március 26-án megszerveztük a Megyei KEF Konferenciát Békés városában a „Droghasználókkal kapcsolatba kerülő szakemberek képzése Békés megyében” címmel-KAB-KEF-09-A-0026 pályázat keretében. Terveik között szerepel a város Drogstratégiájának és cselekvési tervének felülvizsgálata, melynek célja: 1. A veszélyeztető tényezők visszaszorítása, a drogokhoz való hozzáférés lehetőségének
csökkentése
közösségi
együttműködéssel.
Ezáltal
a
kábítószert használók számának visszaszorítása. 2., A prevenció (megelőzés) eszközrendszerének bővítése, a már meglévő szolgáltatások megerősítése. 3. A rehabilitáció (kezelés) eszközrendszerének bővítése, a már meglévő szolgáltatások megerősítése.1 4. A helyi társadalom váljon érzékennyé a drogproblémára, ismerje meg a hatékony fellépés eszközeit és a közös cselekvésben való részvétel lehetőségeit.
15
3.4.
Békés Városi székhelyű Mentálhigiénés Egyesület
A Békés Városi székhelyű Mentálhigiénés Egyesület segítőfoglalkozásúak szakmai
szervezete
2000-ben
alakult.
közhasznú
Kiemelkedően
szervezetként hazai és Európai Uniós pályázati forrásokból működik a békéscsabai és a békési kistérségben, a módszertani tevékenységüket a Dél-alföldi régióban végezi. A munkaerő-piacról átmenetileg vagy tartósan kiszorult pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékkal élők és hozzátartozóik részére hiányzó egészségfejlesztő szolgáltatások bevezetése, segítőfoglalkozású szakemberek képzése, módszertani segítése érdekében működik. Jelenleg 250 fő szenvedély és pszichiátriai beteg mentálhigiénés gondozását végezzük és kb. 50 fő hozzátartozóval vagyunk rendszeres szolgáltatói kapcsolatba. Alternatív
közösségi
tereket
működtet
Békésen
és
Békéscsabán.
Koordinálja a Békés Városi KEF-et, mely kistérségi szinten végzi tevékenységét. Békés
városban
a
Békési
Mentálhigiénés
Szolgálat
keretében
szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek közösségi ellátását, 2010-től pszichiátriai
nappali
intézmény
és
szenvedélybetegek
nappali
intézményi ellátásokat is biztosítja. Kiemelt szolgáltatásaik Tanácsadás/konzultáció: pszichiátriai,
addiktológiai,
mentálhigiénés,
motivációs,
pszichológiai,
pályaorientációs-pályakorrekciós,
képzési,
álláskeresési, elhelyezkedési, szociális. Alternatív
programok
drogprevenció,
táncház,
fiataloknak:
alternatív
ártalomcsökkentés,
közösségi
népi
térben
kismesterségek,
szabadidős programok. Tréning: Önismereti, kommunikációs, motivációs, álláskeresési, munkahelyi beilleszkedési tréning. Terápiás csoport: szenvedély, önsegítő, támogató, kézműves, filmklub keretében a társas egymásra hatás, a tevékenység és élmény keltette 16
hatások felismerése, feldolgozása történik. Relapszus prevenció: függőség esetén a visszaesés megelőzése. Családkonzultáció: család boldogulását akadályozó nehézség, probléma feltárása, kezelése. Utógondozás:
A
munkába,
vagy
képzésbe
helyezettek
életútjának
figyelemmel kísérése, és a munkahelyi beilleszkedési, szociális és egyéb életvezetési problémáik megoldásához nyújtanak tanácsadói segítséget. szolgáltatás:
Elterelő
a
"visszaélés
kábítószerrel"
bűncselekmény
törvényben meghatározott elkövetői számára a büntetés elkerülésére irányuló szolgáltatás. A drogfüggő, a problémás droghasználó gyógyító kezelésen, a kevés pszichoszociális problémával jellemezhető alkalmi használó, az "egyszer kipróbáló" megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvétel biztosítása.. Ellátják el a Dél-alföldi régió pszichiátriai és szenvedélybeteg ellátás szociális módszertani feladatait közel 70 alapszolgáltató, szakosított ellátó körében. Szakmai kiadványt jelentetnek meg Lélek-Tükör on-line módszertani hírlevél formában. Jelentős a kutatómunkában végzett tevékenységük is, több kutatásban vettek
részt,
pl.
Országos
kutatás
a
pszichiátriai
ellátás
2010-es
helyzetképéről; Dél-alföldi régiós kutatás a szociális ellátásokban ellátott pszichiátriai/szenvedélybetegek életkörülményeiről; Békési kistérségi KEF az egészséges életmóddal kapcsolatos attitűdvizsgálat.
17
4. A vizsgálat célja, módszere KEF-09-D-0005- „Előkészületek a hatékony működés jegyében” című pályázat keretében kutatási tevékenységet is folytatott a Békési Kistérség 8. és 10. osztályos tanulói körében. A vizsgálat célja Célja kistérségben tanuló 8. és 10. évfolyamos fiatalok legális és illegális szerhasználattal
kapcsolatos
ismereteinek,
attitűdjeinek
és
veszélyeztetettségük mértékének felmérése, hogy a kistérségben élő tanulók milyen mértékben vannak kitéve annak a veszélynek, hogy későbbi életszakaszukban pontosabb,
szenvedélybeteggé
megbízhatóbb
váljanak,
információkat
továbbá szerezni
képet az
kapni, iskolai
egészségfejlesztés – ezen belül kiemelten a drogprevenció - jelenlegi helyzetéről, az egészséges életmódhoz kapcsolódó egyéni attitűd felmérése, vizsgálata. A tanulók védettségének vagy veszélyeztetettségének megállapításához az egészségkárosító
magatartásformákra
vonatkozó
ítéleteiket,
jövőbeli
cselekedeteik általuk megítélt valószínűségét, valamint a szerhasználattal, a szerekkel kapcsolatos véleményüket, attitűdjeiket vizsgáltuk.
4. 1. A vizsgálat módszere Önkitöltős kérdőív15 alkalmazása a nyolcadik és tizedik évfolyamon tanulók teljes körében – a kistérségi iskolák mindegyikében. A kérdőív első blokkjában szereplő kérdésekre adott válaszok alapján a prevenciós szükségletek, a második blokkban szereplő kérdések alapján a prevenciós igények diagnosztizálhatók. A „szükséglet-mérés” három blokkból áll. Az első blokkban a diákok arról nyilatkoznak, hogy milyen mértékben elfogadók vagy elutasítók bizonyos egészségkárosító magatartások gyakorlásával. A második blokkban az 15
A kérdőívet összeállította, és az adatokat feldolgozta: Fábián Róbert az NDI szociológus munkatársa.
18
egészségkárosító magatartásformák előfordulását valószínűsíthetik, illetve kizárhatják későbbi életükből. A harmadik blokkban pedig képet kaphatunk attitűdjeik alapján arról, hogy milyen mértékben elfogadók illetve elutasítók a szerhasználat (elfogadók,
iránt.
tűrők,
Milyen
mértékben
támogatók),
illetve
jellemezhetők rendpártiként
„liberálisként”
(tiltók,
túlzottan
veszélyesnek tartók, büntetés-pártiak) a különböző iskolákban tanuló diákok. A prevenciós igények mérésére kifejlesztett kérdésblokkban a tanulók arról nyilatkoznak, hogy az egészségfejlesztés különböző részterületei iránt mekkora érdeklődést illetve milyen mértékű igényeket mutatnak ezen ismeretek iránt. A diákok prevenciós igényeit oly módon regisztráljuk, ha az alacsony ismeretszinttel társuló témakörök iránt nagyfokú érdeklődést jeleznek.
A minta leírása Vizsgálatba vont tanulók száma:N = 871 fő. Vizsgálatban részt vett tanulók száma: N = 748 fő, 1. ábra
A tanulók megoszlása iskola típusonként
gimnázium
18
82
93 szakiskola
139
általános iskola
speciális képzésű középiskola
415
ált. isk és gimn.
19
A kérdőíveket 294 fő 10. osztályos, 452 fő 8. osztályos tanuló töltötte ki. 3. tábla: A tanulók iskola típusa szerinti százalékos megoszlás: (Iskolai kérdőív 4. egység) N = 748
Frequency
Percent
Valid Percent
általános iskola
415
55,5
55,5
55,5
gimnázium
93
12,4
12,4
67,9
szakiskola
139
18,6
18,6
86,6
speciális képzést nyújtó középiskola
18
2,4
2,4
89,0
1+2 (ált.isk.+gimn.)
82
11,0
11,0
100,0
Total
748
100,0
100,0
az iskola típusa
Cumulative Percent
A vizsgálatba vont békési kistérség települései: Békés város, Mezőberény város, Bélmegyer, Doboz, Murony, Köröstarcsa és Tarhos községek. A vizsgálatban részt vett tanulók százalékos megoszlása az iskolák fenntartói szerint: 2. ábra Tanulók százalékos megoszlása az iskolák fenntartói szerint N = 748
%50 45 40 35 30 25 20 15 10 5
21,3
21
11
települési önkormányzat
megyei önkormányzat
egyház alapítvány
46,8
0 egyéb
20
5. EREDMÉNYEK
Az egészségtudatosság, a kompetens viselkedés képessége, az élettel való elégedettség, a jövőorientáltság és a hosztilitás jelentősége fontos szerepet játszik a fiatalok egészségmagatartásának alakulásában. A fiatalokat érintő kihívások és a növekvő kockázatok, a fokozódó verseny és a korai önállósodás jelentősen megnöveli a fiatalok veszélyeztetettségét (alkohol, dohányzás, drogfogyasztás, stb.). Ezért fontos, hogy ismerjük a tanulók védettségének vagy veszélyeztetettségének megállapításához az egészségkárosító
magatartásformákra
vonatkozó
ítéleteiket,
jövőbeli
cselekedeteik általuk megítélt valószínűségét, valamint a szerhasználattal, a szerekkel kapcsolatos véleményüket, attitűdjeiket. 5.1.
Az egészségtudatos diákok
A tanulók egészségtudatossághoz való viszonyát a rendszeres sportolásra, a dohányzásra és alkoholfogyasztásra, az egészséges étkezésre utaló személyes cselekvések várható alakulására vonatkozó megítélésével vizsgáltuk. A cselekvésekre vonatkozó állítások megítélésére vonatkozóan: •
A rendszeres sportolás életem része lesz.
•
Egyáltalán nem iszom alkoholt, és nem dohányzom.
•
Állandóan ügyelni fogok arra, hogy mit eszem.
Az állításokra az alábbi kategóriák választásával kértünk választ: -
nagyon valószínű,
-
valószínű,
-
nem valószínű,
-
biztosan nem,
-
nem tudom eldönteni. 21
A rendszeres sportolás megtartásának várható alakulása a tanulók személyes cselekvésében a valószínűségi mutatók szerint: 4. tábla: A rendszeres sportolás életem része lesz, iskola típusok szerint (%-os arányai, tanulói kérdőív 2/8) n= 744 az iskola típusa Rendszeresen sportolok Nagyon valószínű valószínű Valószínűsítő vélekedés együtt Nem valószínű biztosan nem nem tudom eldönteni
általános iskola
gimnázium
speciális képzést nyújtó szakiskola középiskola
1+2 (ált.isk.+ gimn.)
27,6 % 39,5 %
26,9 % 35,5 %
26,6 % 27,3 %
23,5 % 23,5 %
43,9 % 34,1 %
67,1 %
62,4 %
53,9 %
47,0 %
78,0 %
22,5 % 3,6 % 6,8 %
21,5 % 3,2 % 12,9 %
37,4 % 5,8 % 2,9 %
11,8 % 11,8 % 29,4 %
19,5 % 1,2 % 1,2 %
Az, hogy a rendszeres sportolás hozzákapcsolódik majd a hosszabb távú életfolyamataikhoz
közel
azonos
szinten
valószínűsíti
valamennyi
iskolatípusba járó tanuló. A
rendszeres
sportolás
az
életút
hosszabb
távú
megmaradására
vonatkozóan a két valószínűsítő választás együttes értékében azt mutatja, hogy az általánosan művelő iskolatípusokban (általános iskola 67,1 %, gimnázium 62,4 % és általános iskola + gimnázium 78,0 %) tanuló diákok esetében nagyobb valószínűséggel fog megmaradni, mint a szakképző iskolatípusokban. Ennek egyik magyarázata lehet az is, hogy ahol testnevelési foglalkozások száma magasabb, ott nagyobb motiváltság jellemzi a fiatalokat a sportolással összekapcsolt életmód fenntartására, mint a szakmai képzést nyújtó iskolatípusokban. Feltételezhető, hogy a sportolást az életükben ma hosszabb távúan tételező fiatalokat a felnőttkorukban is nagyobb arányban jellemzi majd az egészséges életmódra törekvés, mint az azt elutasítók vagy nem valószínűsítők esetében.
22
A sportolást elvetők (biztosan nem kategória) aránya, a speciális képzést nyújtó középiskolai tanulók (11,8 %) kivételével nem „szembetűnően” magas arányú a vizsgálati populációban (1,2 %, 29 fő). A válaszadás idejében „bizonytalan” (nem tudom eldönteni kategória) mutatószámai között a gimnáziumi tanulók (12,9) aránya magasnak tűnik a másik két általánosan művelő iskolatípussal összehasonlítva. Hasonló tendenciát mutatnak az évfolyamokra akkumulált mutatószámok is. 3. ábra: A rendszeres sportolás életem része lesz évfolyamok szerint (n = 744) 300 266
250 216
200 150 100
183
176 129 90
87
100 83 50
50
16
29
13
28
22
0 nagyon valószínű
valószínű
8. évf.
nem valószínű biztosan nem
együtt
nem tudja eldönteni
10. évf.
23
4. ábra: A rendszeres sportolás életem része lesz, iskola típusok szerint (%-os arányai, tanulói kérdőív 2/8) n = 744 40 35 30 25 20 15 10 5 0 nagon va lószínű ált. iskola
valószínű gimnázium
nem valószínű szakiskola
bizotsan nem
speciális képzésű szakközép
nem tudja megítélni ált. isk. és gimn
24
Az „egyáltalán nem iszom alkoholt, és nem dohányzom” várható alakulása a tanulók személyes cselekvésében a valószínűségi mutatók szerint: 5. tábla Egyáltalán nem iszom alkoholt, és sohasem dohányzom iskola típusok szerinti %-os arányai (n = 747) (tanulói kérdőív 2/9)
az iskola típusa
Kategória/ % nagyon valószínű valószínű
speciális képzést nyújtó középisk.
1+2 (ált.isk. +gimn.)
Ált. iskola
Gimnázium
Szakiskola
23,4
8,6
15,8
27,8
22,0
20,1
totál
21,0
12,9
11,5
11,1
12,2
17,0
nem valószínű
30,8
50,5
40,3
33,3
32,9
35,3
biztosan nem
19,0
22,6
28,8
11,1
23,2
21,6
5,8
5,4
3,6
16,7
9,8
6,0
nem tudom eldönteni
Mutatószámok alapján a jövőbeni cselekedeteikre vonatkozó válaszaik (nagyon valószínű és valószínű) alapján „elővételezett” egészségtudatos vagy az egészségtudatosság ismeretének birtokában levőnek tarthatjuk a tanulók közel 40 %-át (20,1 % és 17,0 %). A megkérdezett tanulók a saját jövőbeni cselekedeteikre vonatkozó kérdésekre adott válaszaik szerint, iskolatípustól függetlenül, minden ötödik (21,6 %) megkérdezett gondolja úgy, nála „biztosan nem” következik be, hogy „egyáltalán nem iszom alkoholt, és nem dohányzom”, vagyis inkább jellemző lesz rá az, hogy iszik alkoholt és/vagy dohányzik is. A kettő együttjárását több kutatás is igazolta már (Fábián Róbert 2008)16, (Szarvák Tibor 2004)17. A vizsgálatba vont tanulók évfolyamra vetített adatsorai a 4. táblában olvashatóak, az arányok visszatükrözik az iskolatípusbelieket.
16 17
Szolnoki kutatás Szolnoki kutatás
25
6. tábla Egyáltalán nem iszom alkoholt, és sohasem dohányzom évfolyamok szerinti %-os arányai (n = 747) (tanulói kérdőív 2/9)
Kategória/ % nagyon valószínű valószínű nem valószínű
8. évfolyam
10. évfolyam
totál
23,9
14,2
20,1
20,4
11,8
17,0
31,0
41,9
35,3
19,1
25,3
21,6
5,5
6,8
6,0
biztosan nem nem tudom eldönteni
„Állandóan ügyelni fogok arra, hogy mit eszem” várható alakulása a tanulók
személyes cselekvésében a valószínűségi mutatók szerint: 5. ábra Állandóan ügyelni fogok arra, hogy mit eszem (n = 746) 400 350
337
300 254
250 200
181
169
156
150 100
85 68
50
57
47
35 21
22
19
30 11
0 nagyon valószínű
8. évf.
valószínű
nem valószínű
együtt
biztosan nem
nem tudja eldönteni
10. évf.
A diagram adataiból mindenképpen kiemelkedik a „nem valószínű” kategória magas aránya. A nyolcadikos tanulók 41,8 %-a, a 10. osztályosok 38,8 %-a gondolja úgy, hogy a jövőben nem valószínű, hogy vigyázni fog az étkezésében arra, hogy mit eszik majd. 26
6. MÁSOK MAGATARTÁSÁNAK MEGÍTÉLÉSE
A drogokhoz kapcsolódó magatartások megítélésére irányult a kérdőíves18 felmérés első állítás-csoportja, mely 10 állítást tartalmazott. Kettőt-kettőt
a
(marihuana)
kipróbálására,
dohányzásra,
az
alkohol
illetve
fogyasztásra,
fogyasztásra,
az
a
kábítószer
alkohol
okozta
lerészegedésre, egy-egy állítás pedig a biztonságos sex be nem tartására valamint az egészséges táplálkozás elveire. A „mások cselekedeteinek” megítélésére vonatkozó állításokhoz való viszonyulását
négy
kategória
valamelyikébe
való
besorolással
kellet
minősítenie a válaszoló 8. és 10. évfolyamos diákoknak. Kérdéskör: Helyteleníted azt, ha az emberek a következőket teszik? Választás:
nem helytelenítem, helytelenítem, nagyon helytelenítem, nem tudom eldönteni.
6.1. dohányzás Mindkét
korcsoportban
a
tanulók
abszolút
többsége
helyteleníti
a
dohányzást, 8. évfolyamosok 89.3 %-a, a 10. évfolyamosok 79 %-a. A dohányzás mértékének megítélésében jelentős különbségek mutatkozott a megkérdezett két korosztály között. A napi egy szál cigaretta elszívására vonatkozóan a megkérdezett középiskolások több mint fele (52 %) megengedő álláspontú, míg általános iskolásoknak csak közel harmada (31,7 %) nem helyteleníti. Az egyértelmű helytelenítő véleményt a 8. osztályosok között kétszer annyian (20,4 %) vallják magukénak, mint a középiskolás korúak ( 10,1 %). A napi egy csomag19 cigaretta elszívását helyteleníti vagy nagyon helyteleníti a megkérdezett általános iskolások 89,3 %-a, a középiskolásoknak pedig 79 18 19
Megjegyzés: A kérdőív a jelentés melléklete Megjegyzés: A jobb összevetéshez: 1 csomag cigaretta 19 szálat tartalmaz.
27
%-a. Az egy csomag elszívására vonatkozóan a nem helytelenítők között (totál: 9,5 %) több mint kétszer annyian vannak a 10. évfolyamosok, mint a 8. évfolyamosok (14,2 % - 6,5 %). 7. tábla A cigarettázásra vonatkozó magatartások megítélése a 8. és 10. évfolyamos tanulók körében:n= 747 Állítás: Ha egy-egy szál cigit elszívnak választás/ % 8. évfolyam Nem helytelenítem 31,7 Helytelenítem 41,9 Nagyon helytelenítem 20,4 nem tudom eldönteni 6,0 Állítás: Napi egy csomag cigit elszívnak választás/ % 8. évfolyam Nem helytelenítem 6,5 Helytelenítem 33,0 Nagyon helytelenítem 56,3 nem tudom eldönteni 4,2
10. évfolyam 52,0 29,4 10,1 8,4
totál 39,8 36,9 16,3 7,0
10. évfolyam 14,2 38,3 40,7 6,8
totál 9,5 35,1 50,1 5,2
6.2. Alkoholivás Az alkoholfogyasztással kapcsolatban kevésbé voltak elutasítóak a tanulók, mind az általános iskolások mind a középiskolások esetében. Az általános iskolások 37,7 %-a, a középiskolások 48,1 %-a nem helyteleníti azt, ha valaki naponta megiszik egy-két pohárral. A heti „csak” egy-egy pohár sör elfogyasztását a napihoz viszonyítva viszont már közel kétszeresük tartja elfogadottnak (8. évfolyam 72,4 %, 10. évfolyam 84,4 %). 8. tábla n = 744 Állítás: Napi egy-két pohár sört megisznak választás/ % 8. évfolyam 10. évfolyam Nem helytelenítem 37,7 48,1 Helytelenítem 40,9 31,7 Nagyon helytelenítem 12,6 9,9 nem tudom eldönteni 8,9 10,2 Állítás: Ha hetente egy-két pohár sört megisznak választás/ % 8. évfolyam 10. évfolyam Nem helytelenítem 72,4 84,4 Helytelenítem 17,1 9,5 Nagyon helytelenítem 6,7 2,0 3,8 4,1 nem tudom eldönteni
totál 41,9 37,2 11,5 9,4 totál 77,2 14,1 4,8 3,9
28
Az alkoholfogyasztásban a napi vagy heti egy-két pohár elfogyasztása és az ugyanilyen időtávú berúgás között lényeges különbséget tettek mind általános iskolás mind a középiskolás megkérdezett tanulók. A napi italfogyasztás elfogadottságával ellentétben a rendszeres, heti berúgást kevesebb tanuló tartotta elfogadhatónak (általános iskolások: 12,3%, középiskolások: 19,5%). A heti alkoholfogyasztás részegségig eljutó mértékét a 8. évfolyamosok 82,8 %-a és a 10. évfolyamosok 74,8 %-a helyteleníti valamilyen mértékben. 9. tábla Helyteleníted azt, ha az emberek a következőket teszik? N = 744 Állítás: Ha évente egyszer-kétszer berúgnak válasz/ % 8. évfolyam 10. évfolyam Nem helytelenítem 58,1 77,5 Helytelenítem 24,2 14,3 Nagyon helytelenítem 10,6 3,8 nem tudom eldönteni 7,1 4,1 Állítás: Ha hetente berúgnak válasz/ % 8. évfolyam 10. évfolyam Nem helytelenítem 12,3 19,5 Helytelenítem 38,6 48,5 Nagyon helytelenítem 44,2 26,3 nem tudom eldönteni 4,9 5,8
totál 65,7 20,3 7,9 5,9 totál 15,2 42,5 37,1 5,3
6.3. tiltott drogfogyasztás A marihuána-fogyasztással kapcsolatos elfogadási vélemények a kipróbálás és hetente több szál elfogyasztása terén is az általános iskolások nagyobb mértékben tartják nem elfogadhatónak a fogyasztást vagy a kipróbálást minta a középiskolások. A
8.
évfolyamosok
8,4
%-a
a
kipróbálást
nem
helyteleníti,
10.
évfolyamosoknak a 13,6 %-a ugyanezen a véleményen van. Ezzel ellentétben a 8. évfolyamosok 88,9 % és 10. évfolyamosok 81,4 %-a van azon a nézeten, hogy a kipróbálását is helyteleníti, vagy nagyon helyteleníti.
29
A marihuána-fogyasztást mindkét korcsoportban nagyon magas arányban helytelenítik ( 93,5 % és 94,6 %). A fogyasztásra vonatkozóan mások ilyen irányú cselekedte nem jelent gondot 5,1 és 2,1 százalékuknak. 10. tábla Helyteleníted azt, ha az emberek a következőket teszik? N = 746 Állítás: Ha kipróbálják a marihuánás cigarettát válasz/ % 8. évfolyam 10. évfolyam totál Nem helytelenítem 8,4 13,6 10,5 Helytelenítem 24,2 26,8 25,2 Nagyon helytelenítem 64,7 54,6 60,7 nem tudom eldönteni 2,7 5,1 3,6 Állítás: Ha hetente több szál marihuánás cigarettát elszívnak Kategória/ % 8. évfolyam 10. évfolyam totál Nem helytelenítem 5,1 2,4 4,0 Helytelenítem 13,8 17,2 15,2 Nagyon helytelenítem 79,7 77,4 78,8 nem tudom eldönteni 1,3 3,0 2,0
6.4. Biztonságos sex 11. tábla Helyteleníted azt, ha az emberek a következőket teszik? N = 746 Állítás: Ha nem ügyelnek egyszer-egyszer a biztonságos szexre állítás/ % 8. évfolyam 10. évfolyam totál Nem helytelenítem 14,9 15,3 15,0 Helytelenítem 43,2 43,7 43,4 Nagyon helytelenítem 31,0 31,2 31,1 nem tudom eldönteni 10,9 9,8 10,5
30
7. CSELEKVÉSI PROGNÓZISOK
A kérdőívi második blokkban a megkérdezettek jövőbeni cselekedeteikre „várható” eredményéről nyilvánítottak véleményt. A megkérdezett tanulók a saját jövőbeni cselekedeteikre vonatkozó kérdésekre adott válaszaik szerint az általános iskolások: 4 %-a, középiskolások: 10,1%-a gondolja úgy, hogy napi 10 cigarettát vagy annál többet el fog szívni, viszont közel 60%-uk szinte biztosan nem szívna el ilyen mennyiséget. A jövőbeni alkoholfogyasztással kapcsolatban jelentős különbség nem mutatkozott az általános és középiskolások között. Míg a megkérdezett általános iskolások 19,7 %-a valószínűsíti magára nézve a rendszeres alkoholfogyasztást, ez az arány a középiskolások körében 22,3 %. A marihuánával kapcsolatban az általános iskolások 7,6 %-a, míg a középiskolások 10,9 %-a tartja valószínűnek, hogy saját maga is kipróbálja a következő években. Mennyire tartod bekövetkezését?
valószínűnek
az
életed
során
az
alábbiak
6. ábra Naponta tíz vagy több szál cigarettát fogok elszívni (adatok: %-ban) n = 747
8. évfolyam
10. évfolyam 64,3
70
54,4
60 50 40 30
22,2 22,6
20 10
11,1
10,1 4
5,8
3,8
1,7
0 nagyon valószínű
valószínű
nem valószínű
bitosan nem
nem tudta eldönteni
31
7. ábra Hetente többször inni fogok egy-két pohár bort vagy sört (adatok: %-ban) n = 748
8. évfolyam 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
10. évfolyam 41,840,5 32,7
30,1
16,6 12,8 6,9 5,7
5,8 6,1
nagyon valósz ínű
valószínű
nem valószínű
bitosan nem
ne m tudta eldönte ni
8. ábra Kipróbálom a marihuánás cigarettát (adatok: %-ban) n = 747
8. évfolyam 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
10. évfolyam
76,7 64,5
2,9 4,1
4,7 6,8
nagyon valószínű
valószínű
13,7
22 2 2,7
nem valószínű
bitosan nem
nem tudta eldönteni
9. ábra Kipróbálok keményebb drogokat is (extasy-t, heroint!) (adatok: %-ban) n = 744
8. évfolyam
10. évfolyam
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
86,786,6
0,9 1,4
1,8 1,4
nagyon valósz ínű
valószínű
9,1 9,1 nem valószínű
1,6 4,1 bitosan nem
nem tudta eldönte ni
32
A drogokhoz való cselekvési módokhoz szorosan kapcsolható a következő állításokra vonatkozó vérható cselekvési eredmény:
10. ábra Minden emberrel megtalálom a közös hangot (adatok: %-ban) n = 746
8. évfolyam 70
10. évfolyam
59,9 51,5
60 50 40
27,5 17,1
30
13,114,2
20 10
4 2,7
6 4,1
bitosan nem
ne m tudta e ldönte ni
0 nagyon valószínű
valószínű
ne m valósz ínű
11. ábra Minden esetben betartom a törvényeket (adatok: %-ban) n = 746
8. évfolyam 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
10. évfolyam
44,6 40,9 29,1
28 19,8
15,9
nagyon valószínű
valószínű
ne m valósz ínű
4,2 5,7
6 5,7
bitosan nem
ne m tudta eldönte ni
33
8. ATTITŰDÖK
A drogokhoz, a drogozáshoz kapcsolódó attitűdök vizsgálatára vonatkozóan 14 állítással kapcsolatosan kellett, az állításra vetített egyetértését, vagy egyet nem értését kifejeznie a tanulóknak. 12. ábra 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15
Bármilyen rossz helyzetbe is kerül valaki, a drog nem megoldás A könnyű drogok engedélyezése csak növelné a fogyasztást. Nem a kábítószeres fiatalok a bűnösök, hanem a terjesztők. Akinek szilárd hite van, az nem nyúl kábítószerhez. A drogozás sokkal veszélyesebb, mint az alkohol vagy a cigaretta Meg lehet érteni, hogy a kilátástalan helyzetben lévő fiatalok a drog felé fordulnak. Minden kultúrának megvannak a kábítószerei, csak tudni kell használni azokat. A drog olyan, mint a korábbi nemzedékeknek az alkohol. A drogozás része a modern szórakozásnak. A drogokat már úgysem lehet visszaszorítani. Ha valaki csak a könnyű drogot próbálja ki, akkor sincs már visszaút Ha legalizálnák a könnyű drogokat, vissza lehelne szorítani a drogkereskedelmet. Keményen kell büntetni a fogyasztókat is, mert csak így lehet visszaszorítani a drogozást. Csak az igazán kemény drogot nem szabad kipróbálni, a marihuana nem tartozik ezek közé. Felesleges annyi pénzt költeni a kezelésükre, a drogosok megérdemlik a sorsukat.
A problémás, rossz élethelyzetek megoldásában a droghoz folyamodást, mint „megoldási” módot elutasítja a 8. osztályosok 94,2 %-a és a 10. osztályosok 90,2 %-a. A „könnyű drogok”engedélyezése a drogfogyasztás növekedésével járna kijelentéssel az általános iskolások 78 %-a, a középiskolásoknak pedig 74,1 %-a ért egyet. A növekedés tényét a megkérdezett tanulók 12,9 %-a nem osztja, míg 10,6 %-uk nem tudott állást foglalni e kérdésben. A kábítószer használók és terjesztők felelősségében a 8. évfolyamosok nagyobb arányban tartják felelősnek a terjesztőket, mint a használókat (53,6 % - 43,5 %). A drog és az alkohol veszélyességi szintjének összevetésében mindkét korosztály 90 % fölötti arányban nevezte meg a drogokat (94,2 % – 90,2 %).
34
A „kilátástalan helyzetben levő fiatalok” droghoz való „nyúlásában” a megkérdezett általános iskolás diákok majdnem kétszer annyian megértőek, mint a középiskolás diákok (8. osztály: 28.8 %, 10. osztály: 14,9 %). Azzal az állítással, hogy „Minden kultúrának megvannak a kábítószerei, csak tudni kell használni azokat”, a középiskolások nagyobb arányban értettek egyet (33,1%), mint az általános iskolások (28,3%). A diákok közel fele (44 %) nem értett egyet az állítással, a középiskolások között nagyobb volt azok aránya, akik a kérdésben nem tudtak állást foglalni (általános iskolások: 25,2%, középiskolások: 27%). A szórakozás „drogmentességével” értenek egyet mindkét korosztályban a válaszolók háromnegyede. A „könnyű” és a „kemény” drogok kipróbálása közötti „megengedettséggel” nem ért egyet a válaszolók 71 %-a. Ugyanakkor a „könnyű” drogok (marihuána) kipróbálását nem tartja visszafordíthatatlannak a 8. osztályosok 38,6 %-a és a 10. évfolyamosok 50,= %-a, a marihuána „kipróbálhatóságát” 16 %-uk vallja lehetségesnek. A megkérdezettek 31,7 %-a (általános iskolás: 32,1 %, középiskolás: 31,2 %) feleslegesnek tartja a drogosok elterelését, és a társadalmi folyamatokba való visszakerülésüknek megsegítését
35
Az alábbiakban az attitűdökre vonatkozó táblákat foglaljuk össze: 12. tábla 1. Bármilyen rossz helyzetbe is kerül valaki, a drog nem megoldás 8. osztály/ % 10. osztály/% Totál/% 94,2 90,2 92,6 egyetért 4,2 6,1 4,9 nem ért egyet 1,5 3,7 2,4 nem tudja eldönteni 2. A könnyű drogok engedélyezése csak növelné a fogyasztást. 8. osztály/ % 10. osztály/% Totál/% 78,0 74,1 76,5 egyetért 12,0 14,3 12,9 nem ért egyet 10,0 11,6 10,6 nem tudja eldönteni 3. Nem a kábítószeres fiatalok a bűnösök, hanem a terjesztők. 8. osztály/ % 10. osztály/% Totál/% 53,6 43,5 49,6 egyetért 28,6 38,4 32,5 nem ért egyet 17,9 18,0 17,9 nem tudja eldönteni 4. Akinek szilárd hite van, az nem nyúl kábítószerhez. 8. osztály/ % 10. osztály/% Totál/% 69,0 60,1 65,4 egyetért 20,9 23,2 21,8 nem ért egyet 10,1 16,7 12,7 nem tudja eldönteni 5. A drogozás sokkal veszélyesebb, mint az alkohol vagy a cigaretta 8. osztály/ % 10. osztály/% Totál/% 94,2 90,2 92,6 egyetért 4,2 6,1 4,9 nem ért egyet 1,5 3,7 2,4 nem tudja eldönteni 6. Meg lehet érteni, hogy a kilátástalan helyzetben lévő fiatalok a drog felé fordulnak 8. osztály/ % 10. osztály/% Totál/% 28,8 14,9 23,3 egyetért 60,8 71,5 65,0 nem ért egyet 10,4 13,6 11,7 nem tudja eldönteni 7. Minden kultúrának megvannak a kábítószerei, csak tudni kell használni azokat. 8. osztály/ % 10. osztály/% Totál/% 28,3 33,1 30,2 egyetért 46,4 39,9 43,9 nem ért egyet 25,2 27,0 25,9 nem tudja eldönteni 8. A drog olyan, mint a korábbi nemzedékeknek az alkohol. 8. osztály/ % 10. osztály/% Totál/%
egyetért nem ért egyet nem tudja eldönteni
31,5 50,3 18,2
19,7 56,3 24,1
26,8 52,7 20,5 36
12. tábla folytatása 9. A drogozás része a modern szórakozásnak. 8. osztály/ % 10. osztály/% 21,6 17,3 egyetért 70,9 76,2 nem ért egyet 7,6 6,5 nem tudja eldönteni 10. A drogokat már úgysem lehet visszaszorítani. 8. osztály/ % 10. osztály/% 39,6 39,5 egyetért 49,7 43,5 nem ért egyet 10,7 17,0 nem tudja eldönteni
Totál/% 19,9 73,0 7,1 Totál/% 39,6 47,2 13,2
11. Ha valaki csak a könnyű drogot próbálja ki, akkor sincs már visszaút 8. osztály/ % 10. osztály/% Totál/% 47,7 33,4 42,0 egyetért 38,6 50,7 43,4 nem ért egyet 13,7 15,9 14,6 nem tudja eldönteni 12. Ha legalizálnák a könnyű drogokat, vissza lehetne szorítani a drogkereskedelmet. 8. osztály/ % 10. osztály/% Totál/% 37,2 28,2 33,6 egyetért 37,2 49,3 42,0 nem ért egyet 25,7 22,4 24,4 nem tudja eldönteni 13. Keményen kell büntetni a fogyasztókat is, mert csak így lehet visszaszorítani a drogozást 8. osztály/ % 10. osztály/% Totál/% 73,4 70,6 72,3 egyetért 15,6 15,9 15,7 nem ért egyet 10,9 13,5 12,0 nem tudja eldönteni 14. Csak az igazán kemény drogot nem szabad kipróbálni, a marihuana nem tartozik ezek közé 8. osztály/ % 10. osztály/% Totál/% 15,9 16,3 16,1 egyetért 71,2 70,5 71,0 nem ért egyet 12,8 13,2 13,0 nem tudja eldönteni 15. Felesleges annyi pénzt költeni a kezelésükre, a drogosok megérdemlik a sorsukat. 8. osztály/ % 10. osztály/% Totál/% 32,1 31,2 31,7 egyetért 54,6 51,9 53,5 nem ért egyet 13,4 16,9 14,8 nem tudja eldönteni
37
9. VÉDETTSÉG – VESZÉLYEZTETETTSÉG ARÁNYAI
A védettségre és/vagy a veszélyeztetettségre utaló „beállítodottságot” a káros szenvedélyekhez és6vagy a szerhasználathoz kapcsolódó tanulói attitűdőkből (elutasító, elfogadó, stb.), a jövőben várható (vélelmezhető) cselekvésekből levont következtetésekből tudjuk megadni. A dohányzás, az alkohol fogyasztás, a drogkipróbálás tendenciájának alakulásáról is megkérdezte a vizsgálat az intézményeket. Erre vonatkozóan a 14 intézményből 6-ból érkezett válasz, a későbbiekben erre a hatra vonatkozóan elemzésre kerül az előbb említett tendencia is. A dohányzás és az alkohol fogyasztás szempontjából az élete során való bekövetkezését megítélő „Egyáltalán nem iszom alkoholt, és sohasem dohányzom” válaszok alapján. - Védettnek tekinthető a megkérdezett tanulók 62 %-a. - Köztes helyzetűnek ítélhető 33,7 %-uk. - Veszélyeztetettnek mondható 4,3 %-uk. Utóbbiak körében a 2,2 % a bizonytalan helyzetűnek is regisztrálhatók száma. A dohányzó tanulók arányának változására vonatkozóan – a hat intézményből – a tapasztalataik alapján a pedagógusok (n = 157) 53,5 %-a növekedésről számolnak be, 7,6 %-uk szerint csökkent a dohányzó tanulók aránya az iskolájukban, és változatlannak tartja arányukat a válaszolók 38,9 %-a. A hat intézményből 3-ban semmilyen csökkenési mértékről nem tudtak. Az alkoholfogyasztásra vonatkozóan – a hat intézményből – 81-en (52,3 %) növekedést tapasztaltak a diákok körében, hetük (4,5 %) szerint csökken az alkoholt fogyasztó diákok aránya, és változatlannak tartja 67 fő (43,2 %), (n = 155). Kiugróan magas növekedést 38,3 %-ost az egyik középfokú intézetben regisztráltak. Jelentősnek mondható az egyik általános iskola 8,3 %-os növekedési vélekedése is. Növekedést mind a hat iskola jelzett, csökkenő tendenciáról nem tudott beszámolni a válaszolók tapasztalatai alapján A jövőben várható kábítószer használatra vonatkozó tanulói válaszok szempontjából a 8. osztályos tanulók 63,1 %-a védettnek tekinthető a 3,1 %-uk esetében veszélyeztetettségre utalnak a válaszaik, a köztes állapotúak aránya 33,8 %. A 10. évfolyamos diákoknál 60,1 %-uk tekinthető védettnek, köztes helyet foglal el a 33,8 %-uk, és veszélyeztetettséget mutat a 6.1 %-uk. 38
Tapasztalataik alapján a diákok körében növekvő a drogkipróbálók aránya a pedagógusok 39,7 %-a (58 fő) szerint, változatlan tartja az arányokat 53,4 %-uk (78 fő), csökkenőnek 6,8 % (10 fő), (n = 146).
13. ábra A kábítószer kipróbáláshoz kapcsolódó egyetértés – egyet nem értés válaszok n = 747
8. osztályosok megoszlása
10. évfolyam megoszlása
33,80% 33,80%
63,10%
60,10% 3,10%
köztes
veszélyben
védett
6,10%
köztes
veszélyben
védett
Iskolák szerint vizsgálva a védett – veszélyeztetett viszonyt, két iskolában azonosítottak 4-nél több veszélyeztetett tanulót, az egyikben 7-et a másikban 8-at. 1-4 veszélyeztetett tanulót jeleztek 8 iskolából, és nem tudnak veszélyeztetett tanulóról 4 iskolában. A 14 intézményben összesen 32 tanulót azonosítottak veszélyeztetettnek, ez a vizsgálati populáció 4,3 %-a. A mentális gondokkal küzdéshez, mintegy okozataként, gyakrabban társulnak a káros szenvedélyek és/vagy tiltott szerek kipróbálása és/vagy fogyasztása. A mentális gondokkal küzdő diákok arányának növekedését tapasztalja a pedagógusok 77,6 %-a (121 fő) – a hat iskolában – arányukat változatlannak tartja 19,2 %-uk, és 5 fő csökkenő tendenciát észlel. (n = 156)
39
10. SEGÍTSÉGNYÚJTÁS, EGÉSZSÉGNEVELÉS, PREVENCIÓ
A segítségnyújtáshoz, iskolákban
ellátáshoz
alkalmazott
szakemberek
az
A vizsgálatban résztvevő 14 intézményből 6-ból válaszoltak az erre vonatkozó kérdésre a megkérdezett pedagógusok, az 1-es, 2-es, 3-as, 6-os, 12-es és a 14-es kódjelű iskolákból. (n = 162) Kérdés: Dolgozik-e az iskolában fő vagy mellékállásban (illetve van-e képzett) (iskolák száma: 6, válszolók száma: n =162)
13. tábla Ifjúságvédelmi felelős Iskola pszichológus Fejlesztő pedagógus Drogügyi koordinátor Védőnő Iskolaorvos Szociális munkás Szabadidő szervező
igen 158 48 133 12 141 113 25 116
nem 4 112 28 148 20 48 134 44
Kérdés. Önnek mi a véleménye? Kik, milyen intézmények tudnának a legtöbbet tenni azért, hogy a diákok egészséges, harmonikus életet éljenek felnőtt korukban? Állítsa fontossági sorrendbe a szereplőket! 14. tábla sorrend szülők pedagógusok állam kortársak egészségvédők orvosok rendőrség
Átlagos pontszám 1,23 3,17 4,00 4,00 4,20 5,02 6,49
40
Az „egészségtan” tantárgy bevezetésével válaszoló (6 intézményből) pedagógusok (n = 123) 77,2 %-a (95 fő) ért egyet, nem ért egyet 12,2 %-a (15 fő), nem tudja megítélni 13 fő (10,6 %). Az iskolai egészségnevelési feladatok ellátásához a 6 iskolában 59 fő (37,7 %) szerint van pedagógus felelőse, 35-ük (22,2 %) nincs, és 40,5 %-uk nem tudja, hogy van-e e területen dolgozó pedagógus. Egészségfejlesztésre vonatkozó válaszok: Iskolai stratégia, a pedagógusok ismerete szerint: (n = 160) -
készült, 94 fő, 58,8 %
-
nem készült, 57 fő, 35,6 %
-
nem tudja, 9 fő, 5,6 %
Egészségfejlesztési cselekvési terv: (n 7 121) -
ismeri 54 fő, 44,6 %
-
nem ismeri, 67 fő, 55,4 %
Rendelet ismeret: (n = 120 ) - Nemzeti Drogstratégia, igen 48 fő; 40 %, nem ismeri 72 fő, 60 % - Johan Béla program: ismeri, 37 fő; 30,3 %, nem ismeri 83 fő, 69,2 % - 1997. évi tv: ismeri 54 fő 44,6 %; nem ismeri 67 fő 55,4 % Az iskolákban folyó egészségnevelés terén az iskolája teljesítményére vonatkozóan. (n = 157) -
az „iskola ennél többet nem tehet, mint amennyit jelenleg nyújt a pedagógusok 26,8 %-a (42 fő) szerint,
-
tehetnének még többet érte a válaszolók 53,5 %-a (84 fő) szerint,
-
szinte semmivel nem segíti az iskola az egészségesebb életre való felkészülést a válaszolók 5,7 %-a (7 fő) szerint,
-
nem tudja megítélni az egészségnevelés terén az iskolája eredményeit a válaszolók 14 %-a (22 fő).
Az egészségnevelésre vonatkozóan az iskolájára jellemzőnek tartja, hogy: -
Csak
1-2
elhívatott
tanár
érzi
feladatának
az
iskolai
egészségnevelési munkát a válaszolók 12,5 %-a szerint. -
A tanárok többsége fontosnak érzi ezt a munkát, tartja 56,7 %-uk (68 fő). 41
-
Az egész testület támogatja és részt vállal a munkában, 30 %-uk (36 fő) szerint.
(n = 120)
Speciális drogprevenciós tevékenységet folytatott-e az intézmény a 2009/10es tanévben, a pedagógusok szerint: (n = 156) -
igen, 54 fő; 34,6 %
-
nem, 24 fő; 15,4 %
-
nem tudott róla; 58 fő, 37,2 %
-
„komplex program részeként; 20 fő, 12,8 %
14. tábla
Ismeri Ön a "KEF" nevét és szerepét?
24. ismeri ön a "KEF" nevét és szerepét?
N = 153 Melyik iskola
1
Iskolai kóddal
Count % of Total
2
Count % of Total
3
Count % of Total
6
Count % of Total
12
Count % of Total
14
Count % of Total
Total
Count % of Total
igen
nem
3
Total
5
2
0
7
3,3%
1,3%
,0%
4,6%
3
11
1
15
2,0%
7,2%
,7%
9,8%
8
22
0
30
5,2%
14,4%
,0%
19,6%
2
29
0
31
1,3%
19,0%
,0%
20,3%
9
37
0
46
5,9%
24,2%
,0%
30,1%
2
22
0
24
1,3%
14,4%
,0%
15,7%
29
123
1
153
19,0%
80,4%
,7%
100,0%
42
15. tábla Előfordult-e az elmúlt tanévben az iskolában, hogy: - osztályfőnöki órát egészségnevelési tartalommal töltenek ki - kortárs-segítőt alkalmaznak - külső előadókat hívnak - egészségnapot szerveznek - az iskola-egészségügyi munkatársakat kérik fel előadásra előfordult-e osztályfőnöki órát egészségnevelési tartalommal töltenek ki általános iskola Count % gimnázium Count % szakközépiskola Count %l szakmunkásképző iskola Count % szakiskola Count % más variáció Count totál
Count
előfordult-e - kortárs-segítőt alkalmaznak általános iskola gimnázium szakközépiskola szakmunkásképző iskola szakiskola más variáció total
Count % of Total Count % of Total Count % of Total Count % of Total Count % of Total Count % of Total Count % of Total
előfordult-e - külső előadókat hívnak általános iskola gimnázium
szakmunkásképző iskola szakiskola más variáció total
Count % of Total Count % of Total % of Total Count % of Total Count % of Total Count % of Total Count % of Total
igen 73 59,8% 24 19,7% 1 ,8% 2 1,6% 1 ,8% 3 2,5% 104
nem 13 10,7% 2 1,6% 0 ,0% 0 ,0% 1 ,8% 2 1,6% 18
igen 13 10,7% 17 13,9% 0 ,0% 0 ,0% 0 ,0% 0 ,0% 30 24,6%
nem 73 59,8% 9 7,4% 1 ,8% 2 1,6% 2 1,6% 5 4,1% 92 75,4%
igen 45 36,9% 19 15,6% ,0% 1 ,8% 0 ,0% 3 2,5% 68 55,7%
nem 41 33,6% 7 5,7% ,8% 1 ,8% 2 1,6% 2 1,6% 54 44,3%
43
15. tábla folytatása: előfordult-e - egészségnapot szerveznek általános iskola
Count % of Total gimnázium Count % of Total szakközépiskola Count % of Total szakmunkásképző iskola Count % of Total szakiskola Count % of Total más variáció Count % of Total Total Count % of Total előfordult-e az iskola-egészségügyi munkatársakat kéri előadásra általános iskola Count % of Total gimnázium Count % of Total szakközépiskola Count % of Total szakmunkásképző iskola Count % of Total szakiskola Count % of Total Count más variáció % of Total Count % of Total
igen 69 56,6% 4 3,3% 0 ,0% 0 ,0% 0 ,0% 1 ,8% 74 60,7%
nem 17 13,9% 22 18,0% 1 ,8% 2 1,6% 2 1,6% 4 3,3% 48 39,3%
igen 37 30,3% 1 ,8% 0 ,0% 0 ,0% 1 ,8% 2 1,6% 41 33,6%
nem 49 40,2% 25 20,5% 1 ,8% 2 1,6% 1 ,8% 3 2,5% 81 66,4%
44
ÖSSZEFOGLALÁS
Az alkohol és a dohányzás, illetve az alkohol vagy a dohányzás ilyen mértékű, a saját cselekedeteikre vonatkozó „bekövetkezését” feltételező tanuló esetén a jövőbeni egészségmegőrző és egészséges életmódra nevelő,
a
káros
szenvedélyek
egészségromboló
hatását
bemutató
felvilágosító munka hatékonyságának és eredményességének növelése látszódik szükségesnek. Az adatokból úgy tűnik, hogy a tanulók attitűd kellékeként egyre inkább jelen van a drog (főként a marihuána). Az eredmények azt mutatják, hogy a tanulók értékítéletében a rendszeresség és mértékletesség problematikája elválik. Az egészséges életmódra nevelés részeként a káros szenvedélyek (dohányzás, alkoholfogyasztás) területén növelni lehetne a rajuk vonatkozó prevenciós munkát az intézményekben.
45
Felhasznált irodalom Jelentés a magyarországi kábítószer-helyzetről 2009. Felvinczi K. Varga O. (szerk.) SzMM Bp.
Jelentés a magyarországi kábítószer-helyzetről 2008. Felvinczi K. Varga O. (szerk.) SzMM Bp.
Vitrai, J. (2009). Tanulmány a „Nemzeti drogstratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására” megvalósulásának dokumentum és mélyinterjú-elemzésen alapuló értékeléséről. Egészségmonitor Kft., Budapest.
Elekes, Zs., Nádas, E., (2008): A kábítószer-problémával foglalkozó kutatások In: Jelentés a magyarországi kábítószer-helyzetről 2009. Felvinczi K., Varga O. (szerk). SzMM, Budapest. pp. 42–50.
Nemzeti Stratégia a Kábítószer – probléma visszaszorítása érdekében , ISM 2001
46
