ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
1. Az alkotmány fogalma 1. Az alkotmány közkeletű fogalma: napjainkban az alkotmány különleges törvényt jelent, olyan alaptörvényt amelybe az állam önmagát korlátozva biztosítja polgárai számára az alapvető jogokat illetve megszabja a hatalom gyakorlásának törvényes kereteit és szervezetét. • ilyen értelemben az alkotmány a polgári fejlődés eredménye (nem lehet visszavetíteni pl. ókori államokra) • a polgári társadalom elutasítja a feltétlenül szükségesnél nagyobb (a társadalmi rend fenntartásához nélkülözhetetlen szabályozást meghaladó) állami beavatkozást a társadalom életébe 2. Az alkotmány politikai megközelítésben: a társadalom és a közhatalom viszonyát fejezi ki, megállapítja a közhatalom korlátait s ennek a viszonynak a másik oldalán az állampolgárok szabadságjogait. • nem csak a jogok deklarálása fontos, hanem a megfelelő garanciák biztosítása is azok érvényesülésére • alkotmányok stabilizálásának biztosítékai -> módosítás szabályozása (merev-><- rugalmas alkotmányok) • 3 alapelv: népszuverenitás, államhatalmi ágak szétválasztása, polgári jogegyenlőség 3. Az alkotmányfogalom kettős értelmezése: 1. szűkebb értelemben: alkotmány mint alaptörvény 2. tágabb értelemben: alkotmányosság mint a jogilag szabályozott és korlátozott állami főhatalom követelménye • • •
vizsgálható az a kérdés, hogy egy adott állam biztosítja-e az alkotmányosságot, vagy az alkotmány fiktív az alkotmány célja, hogy jogi kereteket szabjon a hatalom gyakorlásának -> az állam alárendeli magát a jognak, ugyanakkor fenntartja magának a jogalkotást rendkívül fontos a hatalmi ágak szétválasztása és kölcsönös kontrollja
4. Az alkotmány jogi megközelítésben: norma, mégpedig a legmagasabb szintű jogi norma, mert magát a törvényalkotót is köti. -> Az alkotmánya törvények törvénye. • Az alkotmány alaptörvény, mert kifejezi a társadalmi berendezkedés alapjait, meghatározza a társadalom és az állam viszonyát, megállapítja és biztosítja az alapjogokat, a jogegyenlőséget, szabályozza az államszervezet felépítését és működését.
1.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
2. Az alkotmányosság követelményei Az alkotmányosság olyan elvi követelmények együttese, amelyek az ideális demokratikus alkotmány tartalmát és megvalósulását jellemzik. Ezen elvi követelmények megvalósulása illetve megvalósulásuk mértéke az egyes alkotmányokban, megmutatja, hogy az adott államban mennyire valósul meg az alkotmányosság. 1. A népszuverenitás elve és a népképviselet • A népszuverenitás elve szerint az állami főhatalom forrása a nép. -> a közhatalomban részt vesznek az állampolgárok választópolgárként (lehetőleg minél szélesebb körben) -> képviseleti és közvetlen úton • a népképviseleti szerveket demokratikus választások útján kell létrehozni • pluralizmus érvényesülése: a társadalmi érdekek minél szélesebb körű kifejezése és képviselete. • Alaptörvény B) cikk (1) Magyarország független, demokratikus jogállam. (2) Magyarország államformája köztársaság. (3) A közhatalom forrása a nép. (4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. 2. A hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elve • az önkényuralom kizárására irányul • a hatalmi ágak szétválasztása a kormányzás szervezetének és hatáskörének alkotmányos meghatározása • lényeges, hogy a hatalmi ágak között kölcsönös függőség, ellenőrzés legyen -> fékek és ellensúlyok • Alaptörvény C) cikk (1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik. (2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni. (3) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult. 3. A törvények uralma, a jogállam megvalósítása • alapvető követelmény alkotmányos intézmények létrehozása (AB, ombudsman, stb.) a törvényesség biztosítása érdekében • az alkotmány alaptörvényi jellege: alakilag is különleges törvény, nehezebb módosítani mint egy egyszerű törvényt • Alaptörvény R) cikk (1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. (2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek. (3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni. 2.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
4. Az egyenjogúság elve • törvény előtti egyenlőség • fontos a jogegyenlőség mellett a szolidaritás elve is (állami szociálpolitika szükségessége, a gazdasági források igazságos, a társadalmi rendeltetésnek megfelelő elosztása) -> esélyegyenlőség 5. Az emberi jogok deklarálása • nem korlátozódhat az alapvető politikai-erkölcsi eszmék kinyilvánítására • olyan alapvető jogelvek, amelyeket a jogalkotás során alkalmazni kell, és ezek érvényesülése ellenőrizhető
3.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
3. Az alkotmány stabilitása, alkotmánymódosítás Az alkotmány védelme: • normatív jelleg -> szükséges valamilyen bírói jellegű intézmény, mechanizmus, amely biztosítja az alkotmány szabályait, ha azokat megsértik • az alkotmány a jogrendszer csúcsán áll -> mindenkire kötelező, jogforrás nem lehet vele ellentétes • a magyar Alaptörvény az R) és S) cikkében biztosítja magát Formai stabilitás: • alapvető követelmény egy alkotmánnyal szemben, hogy nehezen (legalábbis egy egyszerű törvénynél nehezebben) módosítható legyen • az egyes államok alkotmányai különbözőképpen módosíthatók • "nehezítések": o kérdés ki kezdeményezheti o lehet, hogy többszöri olvasatban vitatják meg (közte kötelező várakozási idő) o moratórium (a módosítást bizonyos ideig nem lehet újra módosítani) o minősített többséggel kell elfogadni o népszavazás o "örökkévalósági klauzulák": az alkotmány bizonyos rendelkezéseit egyáltalán nem lehet módosítani (pl. német alkotmány) o stb. • minél nehezebb módosítani egy alkotmányt annál merevebb, stabilabb -> a magyar Alaptörvény a rugalmas alkotmányok közé tartozik, mivel egy egyszerű törvénnyel szemben pusztán annyi a különbség, hogy az összes országgyűlési képviselő 2/3-ának szavazata kell az elfogadásához Magyar alaptörvény: R) cikk (1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. (2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek. (3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni. S) cikk (1) Alaptörvény elfogadására vagy az Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő terjeszthet elő. (2) Alaptörvény elfogadásához vagy az Alaptörvény módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (3) Az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását az Országgyűlés elnöke aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését. (4) Az Alaptörvény módosításának kihirdetés során történő megjelölése a címet, a módosítás sorszámát és a kihirdetés napját foglalja magában.
4.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
4. A Nemzeti Kerekasztal, az 1989. évi XXXI. törvény • • • • •
•
A háromoldalú (Ellenzéki Kerekasztal, MSZMP, harmadik oldal) politikai tárgyalások 1989 júniusában kezdődtek meg. A megállapodás lényege az volt, hogy a törvényalkotás ne előzze meg a politikai megállapodásokat, így a Németh-kormány, ezt tiszteletben tartva, visszavonta a benyújtott rendszerváltó törvényjavaslatokat. Megállapodtak, hogy a NEKA nem lehet kváziparlament, ennek ellenére elvégezte az Országgyűlés napirendjéről levett és más sarkalatos törvények megszövegezését. 1989 nyarán az EKA képviselői győztek a társadalmi nyomásra lemondott országgyűlési képviselők választókerületeiben. Szeptember 18-án végül 6 törvényjavaslatról döntöttek, amelyeket megküldtek a miniszterelnöknek, hogy terjessze azokat az Országgyűlés elé, amely végül el is fogadta azokat: 1. törvényjavaslat az alkotmány módosításáról 2. az Alkotmánybíróságról 3. a pártok működéséről és gazdálkodásáról 4. az országgyűlési képviselők választásáról 5. a büntető törvénykönyv módosításáról 6. a büntetőeljárási törvény módosításáról Októberben megszűnt az MSZMP.
•
1989. évi XXXI. törvény: o október 23-án hirdetik ki o az 1949-es alkotmány módosítása (jogilag csak módosítás, valójában gyakorlatilag új alkotmány) -> ideiglenesnek nyilvánítja magát o elvek: parlamentáris köztársaság független, demokratikus jogállam hatalommegosztás népszuverenitás többpártrendszer emberi jogok törvények uralma o új intézmények: Alkotmánybíróság állampolgári jogok országgyűlési biztosa
•
1989. évi XXXII. törvény az Alkotmánybíróság szervezetéről és feladatairól o az AB 1990. január 1-jén kezdte mg működését 5 taggal
•
1989. évi XXXIV. törvény az országgyűlési képviselők választásáról o vegyes választási rendszer: 176 képviselő egyéni választókerületekből 152 területi pártlistákról 58 országos listáról
•
1989. évi XXXVIII. törvény az Állami Számvevőszékről 5.
ELTE ÁJK •
•
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
a köztársasági elnök választása: o főszabály: a köztársasági elnököt a parlament választja közvetetten o ha a köztársasági elnöki tisztség betöltésére még az új parlament megválasztása előtt kerül sor, akkor a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlenül választják "négyigenes" népszavazás: o Fidesz, SZDSZ, FKgP és MSZDP kezdeményezésére o kérdések: 1. Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? (mindössze 6101 szavazat döntött) 2. Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről? 3. Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy a kezelésében levő vagyonról? 4. Feloszlassák-e a Munkásőrséget? o érvényes és eredményes volt -> mindegyikre IGEN választ adtak a szavazók (Az első kivételével elsöprő többséggel (több mint 90%).)
6.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
5. Az 1990. évi XL. törvény •
•
1989. március-április: választások: o Göncz Árpád házelnök és ideiglenes köztársasági elnök Antall Józsefet kérte fel a kormányalakításra -> MDF, FKgP és KDNP koalíciója (59,58%) MDF-SZDSZ-paktum: o az ország kormányozhatósága érdekében kötötték o 3 fő kérdés: a Kormány alkotmányos pozíciója a köztársasági elnök státusa kétharmados törvények köre
•
1990. évi XXIX. törvény: o a miniszterelnököt az Országgyűlés választja o a minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki o bevezetésre került a tárca nélküli miniszteri funkció
•
1990. évi XXX. törvény a minisztériumok felsorolásáról
•
1990. évi XXXIII. törvény az államtitkárok jogállásáról
•
1990. évi XL. törvény (második alkotmánymódosítás) o bevezette a kancellárdemokráciát o konstruktív bizalmatlansági indítvány amennyiben a képviselők 1/5-ének kezdeményezésére a képviselők több mint fele megvonja a bizalmat a Kormánytól, akkor a bizalmatlansági indítványban megnevezett új miniszterelnököt (a megnevezés az indítvány érvényességi feltétele) megválasztottnak kell tekinteni -> stabil kormány o köztársasági elnök státusa: a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja 5 évre (először Göncz Árpád) o kétharmados törvények: eltörölték az alkotmányerejű törvényeket, ugyanakkor gazdag katalógusát adták a kétharmados törvényeknek (JELENLÉVŐ képviselők kétharmada szükséges) -> ellenzék szerepe nő o emberi jogok: nagyobb hangsúlyt kapnak létrejött a nemzeti és etnikai jogok országos biztosának intézménye
•
1990. évi XLIV. törvény: o a Magyar Köztársaság címere a koronás kiscímer
•
1990. évi LIV. törvény:
7.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1. o szabályozza a képviselők összeférhetetlenségét, tiszteletdíját
•
2012 jogállását,
mentelmi
jogát,
1990. évi LXIII. törvény: o az önkormányzás alapja a választópolgárok közössége (választott képviselők, népszavazás) o önkormányzati alapjogok: tulajdonhoz való jog önkormányzati rendeletalkotás joga szabad társulás joga önálló szervezet létrehozásának joga önálló hatáskör stb. o 1990. szeptember-október: az első önkormányzati választások
8.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
6. Az Alaptörvény megszületése Alaptörvény R) cikk (1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. (2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek. (3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni. S) cikk (1) Alaptörvény elfogadására vagy az Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő terjeszthet elő. (2) Alaptörvény elfogadásához vagy az Alaptörvény módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (3) Az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását az Országgyűlés elnöke aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését. (4) Az Alaptörvény módosításának kihirdetés során történő megjelölése a címet, a módosítás sorszámát és a kihirdetés napját foglalja magában.
9.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
7. Jogforrás fogalma, jogforrások az alaptörvényben, jogforrási hierarchia Jogforrás: - jogalkotó - a jogalkotás terméke: o jogszabályok Alaptörvény T) cikk (2) Jogszabály a) a törvény, b) a kormányrendelet, c) a miniszterelnöki rendelet, d) a miniszteri rendelet, e) a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, f) az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete g) és az önkormányzati rendelet. h) Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete. o közjogi szervezetszabályozó eszközök normatív határozat • 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról 23. §17 (1) Normatív határozatban szabályozhatja a) az Országgyűlés, b) a Kormány és más testületi központi államigazgatási szerv, c) az Alkotmánybíróság, d) a Költségvetési Tanács szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját. (2) Normatív határozatban szabályozhatja a helyi önkormányzat képviselőtestülete a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését. (3) Normatív határozatban szabályozhatja a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját. normatív utasítás • 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról (4) Normatív utasításban szabályozhatja a) a köztársasági elnök, b) a miniszterelnök, c) az (1) bekezdés b) pontja szerinti központi államigazgatási szerv kivételével a központi államigazgatási szerv vezetője, d) az Országos Bírósági Hivatal elnöke, e) a legfőbb ügyész, f) az alapvető jogok biztosa, g) a Magyar Nemzeti Bank elnöke, h) az Állami Számvevőszék elnöke,
10.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
i) a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője, valamint j) a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) és a jegyző a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét. (5) Törvényben meghatározott tárgykörben normatív utasítást adhat ki a) az Országgyűlés, b) a köztársasági elnök, c) az Alkotmánybíróság, d) az alapvető jogok biztosa, e) az önálló szabályozó szerv, valamint f) a Miniszterelnökség és a minisztérium hivatali szervezetének vezetője, amely a szerv állományába tartozó személyekre kötelező. 24. § (1) A közjogi szervezetszabályozó eszköz jogszabállyal nem lehet ellentétes. A közjogi szervezetszabályozó eszközben jogszabály rendelkezése nem ismételhető meg. (2) A közjogi szervezetszabályozó eszközökre vonatkozó rendelkezések nem érintik a kibocsátásukra jogosultak - más jogszabályon alapuló - egyedi határozat meghozatalára vagy egyedi utasítás adására vonatkozó jogát. (3) Állami szerv vagy köztestület tevékenységét és működését szabályozó - törvény alapján kiadható - más jogi eszköz jogszabállyal és közjogi szervezetszabályozó eszközzel nem lehet ellentétes.
Jogforrási hierarchia: Alaptörvény törvény (törvényerejű rendelet) kormányrendelet MNB elnökének rendelete miniszterelnöki/miniszteri rendelet önálló szabályozó szervek rendeletei (PSZÁF, NMHH) helyi önkormányzati rendeletek Az Országgyűlés alkotmányozó és törvényhozó hatalom is egyben Valamennyi jogszabálynak az Alaptörvényből kell következnie, az egész jogalkotási eljárásnak visszavezethetőnek kell lennie az Alaptörvényre Ha a jogszabály nem illeszkedik a hierarchiábaalaptörvény-ellenes+érvénytelen A törvények és a sarkalatos törvények egy helyen helyezkednek el a hierarchiában A legfontosabb szabályokat kell törvényben szabályozni Az hogy milyen szinten szabályozza az adott témát a törvény az Országgyűlésen múlik A sarkalatos törvényben szabályozásra kerülő részt is az Országgyűlés jelöli ki (az Alaptörvény csak azt mondja ki, hogy miről kell sarkalatos törvénynek születnie, elég ha van róla 1 db)
11.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
A jogalkotónak meg kell jelölnie, h a törvénynek mely részei sarkalatosak (sarkalatosi záradék) A megmaradó témákat rendeletben szabályozzák
12.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
8. A törvény (törvényhozási tárgykörök, minősített többségű törvényalkotás sarkalatos törvények) A törvény általában (noha nem mindig) normatív tartalmú jogszabály. A törvények és a sarkalatos törvények egy helyen helyezkednek el a hierarchiában A legfontosabb szabályokat kell törvényben szabályozni Az hogy milyen szinten szabályozza az adott témát a törvény az Országgyűlésen múlik A sarkalatos törvényben szabályozásra kerülő részt is az Országgyűlés jelöli ki (az Alaptörvény csak azt mondja ki, hogy miről kell sarkalatos törvénynek születnie, elég ha van róla 1 db) A jogalkotónak meg kell jelölnie, hogy a törvénynek mely részei sarkalatosak (sarkalatossági záradék) A megmaradó témákat rendeletben szabályozzák Országgyűlés alkotja: (Alaptörvény 1. cikk (2) b) az Országgyűlés törvényeket alkot) Alaptörvény 6. cikk8 (1) Törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő kezdeményezhet. (2) Az Országgyűlés - a törvény kezdeményezője, a Kormány, illetve az Országgyűlés elnöke zárószavazás előtt megtett indítványára - az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Az Országgyűlés az indítványról a zárószavazást követően határoz. Az indítvány elfogadása esetén az Országgyűlés elnöke az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára haladéktalanul megküldi az Alkotmánybíróságnak. (3) Az elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött törvényt öt napon belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. Ha az Országgyűlés a (2) bekezdés szerint a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangja vizsgálatára megküldte az Alkotmánybíróságnak, az Országgyűlés elnöke csak akkor írhatja azt alá, és küldheti meg a köztársasági elnöknek, ha az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet. (4) Ha a köztársasági elnök a törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartja - és a (2) bekezdés szerinti vizsgálatra nem került sor -, a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak megküldi. (5) Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet, és a (4) bekezdés szerinti jogával nem élt, a törvényt az aláírás előtt észrevételeinek közlésével egy alkalommal megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. A köztársasági elnök e jogával akkor is élhet, ha az Országgyűlés határozata alapján lefolytatott vizsgálat során az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet. (6) Az Alkotmánybíróság a (2) és a (4) bekezdés szerinti indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz. Ha az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenességet állapít meg, az Országgyűlés a törvényt az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újratárgyalja.
13.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
(7) Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök kezdeményezésére lefolytatott vizsgálat során nem állapít meg alaptörvény-ellenességet, a köztársasági elnök a törvényt haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. (8) Az Országgyűlés által a (6) bekezdés szerint megtárgyalt és elfogadott törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata a (2) és a (4) bekezdés szerint ismételten kérhető az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság az ismételt indítványról soron kívül, de legkésőbb tíz napon belül határoz. (9) Ha a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgyűlés módosítja, az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálata a (2), illetve (4) bekezdés szerint kizárólag a módosított rendelkezések tekintetében vagy arra hivatkozással kérhető, hogy a törvény megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek. Ha a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgyűlés változatlan szöveggel fogadja el, a köztársasági elnök a törvény megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesülésére tekintettel kérheti az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatát. Minősített többség - sarkalatos törvények: A JELENLÉVŐ képviselők 2/3-a kell, hogy elfogadja (sima törvényt egyszerű többséggel (50%+1 szavazat) fogadnak el). Az Alaptörvényt ("törvények törvénye") az ÖSSZES képviselő 2/3-a módosíthatja. Alaptörvény T) cikk (4) A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Azokat a tárgyköröket, amelyeket sarkalatos törvényben kell szabályozni, az Alaptörvény határozza meg. A tárgykörökhöz tartozó részletszabályokat (pl.: eljárási szabályok) feles törvényben is szabályozhatják.
14.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
9. A kormányrendelet, a miniszterelnöki és miniszteri rendelet Alaptörvény 15. cikk (3) Feladatkörében eljárva a Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot. (4) A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes. 16. cikk (2) A miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök-helyettest jelöl ki. 18. cikk (3) A Kormány tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján, feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. 2010. évi XCCC törvény a jogalkotásról: 5. § (1) A jogszabály alkotására adott felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit. Ha a miniszteri rendelet esetében a felhatalmazásban adott jogalkotási jogosultság nem önálló, a felhatalmazásban az egyetértési jog jogosultját is meg kell jelölni. Miniszteri rendelet kiadására adott felhatalmazásban a felhatalmazás jogosultját feladatkör szerint kell megjelölni. (2) A felhatalmazás jogosultja a jogi szabályozásra másnak további felhatalmazást nem adhat. (3) A szabályozás tárgykörébe tartozó alapvető jogintézmények, jogok és kötelezettségek alapvető szabályainak megállapítására, a jogszabály egészének végrehajtására, valamint olyan tárgykör szabályozására, amit a felhatalmazást adó jogszabály nem szabályoz, nem lehet felhatalmazást adni. (4) A felhatalmazás jogosultja a jogszabályt köteles megalkotni, feltéve, hogy a felhatalmazást adó jogszabályból kifejezetten más nem következik. Kormányrendelet: - eredeti és származékos hatáskör (noha a valóságban szinte alig beszélhetünk a kormánnyal kapcsoltban eredeti hatáskörről, hiszen csak olyan tárgykörökre terjed ki, amelyeket törvényben nem szabályoztak, és ez ritka) Miniszterelnöki/miniszteri rendelet: - származékos hatáskör - 1 kivétel: miniszterelnök rendelete a helyettesítéséről Felhatalmazást a kormánytól vagy az Országgyűléstől kaphatnak Szubdelegáció tilalma: a felhatalmazást nem lehet továbbadni A felhatalmazást feladatkör alapján kell megadni!!! (köznevesítésígy ha megváltozik a miniszter hatásköre, akkor is tudni lehet, hogy kit illet a felhatalmazás) Együttes miniszteri rendeletek: két vagy több miniszter együttesen bocsátotta ki, 2012. jan. 1jétől megszűnt Ettől függetlenül lehet valakivel egyetértésben rendeletet alkotni, de az annak a rendelete lesz, aki megalkotja
15.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
A minisztereknél nincs helyettesítési rendelet!!! senki nem helyettesíti a rendelet kiadásában
16.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
10. Az MNB elnökének rendelete. Az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete. Az önkormányzati rendelet. Alaptörvény 23. cikk (2) Az önálló szabályozó szerv vezetőjét a miniszterelnök vagy - a miniszterelnök javaslatára - a köztársasági elnök nevezi ki sarkalatos törvényben meghatározott időtartamra. Az önálló szabályozó szerv vezetője kinevezi helyettesét vagy helyetteseit. (4) Az önálló szabályozó szerv vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. Az önálló szabályozó szerv vezetőjét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt helyettese helyettesítheti. 32. cikk (2) Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot. (3) Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes. 41. cikk (4) A Magyar Nemzeti Bank elnöke törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. A Magyar Nemzeti Bank elnökét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt alelnök helyettesítheti. MNB elnökének rendelete: - származékos hatáskör - 1 eredeti (helyettesítési) Elvileg kormányrendelet és az MNB elnök rendelete nem ütközhet egymással (a jogforrási hierarchiában egy szinten vannak), ha mégis, azt kell megvizsgálni, ki lépte túl a hatáskörét. Önálló szabályozó szervek vezetőinek rendeletei: - PSZÁF - NMHH (Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság) Végrehajtási normákat alkotnak, törvény adja meg a felhatalmazást. Kivétel: helyettesítéseredeti rendelet Önkormányzati rendelet: o eredeti hatáskör: a törvény által nem szabályozott hely viszonyok rendezésére o származékos hatáskör: törvényi felhatalmazás
17.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
11. A közjogi szervezetszabályozó eszközök. Egyéb normatív aktusok. A pszeudonorma Közjogi szervezetszabályozó eszközök: normatív határozat • 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról 23. §17 (1) Normatív határozatban szabályozhatja a) az Országgyűlés, b) a Kormány és más testületi központi államigazgatási szerv, c) az Alkotmánybíróság, d) a Költségvetési Tanács szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját. (2) Normatív határozatban szabályozhatja a helyi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését. (3) Normatív határozatban szabályozhatja a nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete a saját és az általa irányított szervek szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját. normatív utasítás • 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról (4) Normatív utasításban szabályozhatja a) a köztársasági elnök, b) a miniszterelnök, c) az (1) bekezdés b) pontja szerinti központi államigazgatási szerv kivételével a központi államigazgatási szerv vezetője, d) az Országos Bírósági Hivatal elnöke, e) a legfőbb ügyész, f) az alapvető jogok biztosa, g) a Magyar Nemzeti Bank elnöke, h) az Állami Számvevőszék elnöke, i) a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője, valamint j) a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) és a jegyző a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét. (5) Törvényben meghatározott tárgykörben normatív utasítást adhat ki a) az Országgyűlés, b) a köztársasági elnök, c) az Alkotmánybíróság, d) az alapvető jogok biztosa, e) az önálló szabályozó szerv, valamint f) a Miniszterelnökség és a minisztérium hivatali szervezetének vezetője, amely a szerv állományába tartozó személyekre kötelező. 24. § (1) A közjogi szervezetszabályozó eszköz jogszabállyal nem lehet ellentétes. A közjogi szervezetszabályozó eszközben jogszabály rendelkezése nem ismételhető meg. 18.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
(2) A közjogi szervezetszabályozó eszközökre vonatkozó rendelkezések nem érintik a kibocsátásukra jogosultak - más jogszabályon alapuló - egyedi határozat meghozatalára vagy egyedi utasítás adására vonatkozó jogát. (3) Állami szerv vagy köztestület tevékenységét és működését szabályozó - törvény alapján kiadható - más jogi eszköz jogszabállyal és közjogi szervezetszabályozó eszközzel nem lehet ellentétes. -
Főszabályként a természetes személyekre nem hatnak ki Csak az adott irányítási szervezeten belül hatnak Tilos bennük jogszabályi szöveget megismételnia jog élesen el akarja választani a kettőt egymástól Kibocsátói: o Határozatmindig testületi szerv hozza (pl.: Országgyűlés, kormány, helyi önkormányzat) o Utasításmindig egyszemélyi vezető adja ki (pl.: miniszterelnök, miniszterek, közti elnök, MNB elnöke, alapvető jogok biztosa, legfőbb ügyész)
Egyéb normatív aktusok: Nemzetközi szerződések - Egy nemzetközi szerződés annak megkötésével nem válik a magyar jogrendszer rézévé = duális jogrendszer (monális jogrendszer) - Mo-on ezeket ki kell hirdetni o Törvényben vagy kormányrendeletbenjogrendszer része AB határozat - Nem része a jogforrási hierarchiának - Mindenkire kötelezőnagy az ereje (valószínűleg a tv felett állna) Bíróság - Megsemmisíthet önkormányzati rendeletet Alaptörvény 25. cikk (2) A bíróság dönt c) az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről; d) a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról. - Jogegységi határozat o Az állampolgárokra nézve nem kötelező közvetlenül, de a bíróra nézve kötelező, e szerint kell eljárnia o Kibocsátója a Kúria o Alaptörvény 25. cikk (3) A Kúria a (2) bekezdésben meghatározottak mellett biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.
19.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
Pszeudonorma - Úgy tűnik, hogy hivatalosság bocsátotta ki - De ezek az aktusok semmisek, nem fűződik hozzájuk joghatás - Pl.: körfax, állásfoglalás, közlemény, módszertani útmutató - Ha törvény alapján létesülnek, akkor a jogforrási hierarchia miattsem a jogszabályokkal, sem a közjogi szervezetszabályozó eszközökkel nem lehetnek ellentétesek - Jogforrás látszatát keltő, azonban semmiféle normatív tartalommal nem rendelkező dokumentum, amelyhez nem fűződik joghatás.
20.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
12. A nemzetközi szerződések belső jogforrássá válása Nemzetközi szerződés: más állammal vagy a nemzetközi jog szerződéskötési képességgel bíró egyéb alanyával kötött, Magyarország számára nemzetközi jogi jogokat és kötelezettségeket létesítő, módosító vagy megszüntető, a nemzetközi jog által szabályozott, bármilyen elnevezéssel vagy címmel rendelkező írásbeli megállapodás. Alaptörvény E) cikk (1) Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében. (2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. (3) Az Európai Unió joga - a (2) bekezdés keretei között - megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt. (4) A (2) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Q) cikk (1) Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával. (2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját. (3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé. A nemzetközi szerződések belső jogforrássá válásának folyamatát a 2005. évi L. törvény szabályozza. A törvény a folyamatot 3 szakaszra osztja: 1. A nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerését megelőző eljárás, ezen belül a szerződés előkészítése, létrehozása és szövegének megállapítása. o nemzetközi szerződés előkészítése: a szerződés tárgya szerint hatáskörrel rendelkező szervnek a szerződéssel kapcsolatos magyar álláspont kialakítására, valamint a szerződés koncepciójának, tervezetének kidolgozására irányuló tevékenysége, valamint a magyar fél szerződéskötési szándékának a másik (többi) szerződő féllel való közlése, így különösen a szerződés koncepciójának vagy tervezetének átadása, javaslattétel tárgyalások folytatására, illetőleg a másik (többi) fél hasonló kezdeményezésének elfogadása; o nemzetközi szerződés létrehozása: az erre felhatalmazott szerveknek vagy személyeknek az a tevékenysége, amellyel a szerződés tartalmát a másik (többi) féllel folytatandó két- vagy többoldalú tárgyalások útján vagy más megfelelő módon megállapítják, ideértve a megkötendő szerződés szövegének vagy az aláírásra megnyíló szerződés szövegét tartalmazó záróokmánynak kézjegyükkel történő ellátását (parafálást); o nemzetközi szerződés szövegének végleges megállapítása: az erre felhatalmazott szerveknek vagy személyeknek az a tevékenysége, amelynek során a szerződés szövegét aláírással vagy egyéb, a leendő szerződés tartalmára vonatkozó közös 21.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
akaratuk rögzítésére alkalmas eszközzel véglegesen elfogadják, anélkül, hogy ez a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerését jelentené; 2. A nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerése, ezen belül felhatalmazás a szerződés kötelező hatályának elismerésére és az azt követő eljárás. o felhatalmazás nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére: az Országgyűlésnek az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés d) pontja szerinti, valamint az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe nem tartozó nemzetközi szerződés esetében a Kormánynak azon belső jogi cselekménye, amellyel az Országgyűlés felhatalmazza a köztársasági elnököt, illetve amellyel a Kormány felhatalmazza a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt vagy a külpolitikáért felelős minisztert arra, hogy a nemzetközi szerződést Magyarországra nézve kötelezőnek ismerje el. o nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerése: a köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek és a külpolitikáért felelős miniszternek azon nemzetközi jogi cselekménye, amellyel nemzetközi síkon a nemzetközi szerződést Magyarországra nézve kötelezőnek ismeri el. 3. A nemzetközi szerződés kihirdetése és ideiglenes alkalmazása o Az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződést törvényben kell kihirdetni. Egyéb esetben a nemzetközi szerződést kormányrendeletben kell kihirdetni. (Ha a szerződés hiteles szövege kizárólag idegen nyelvű, a kihirdető jogszabály azok szövegét egyrészt az egyik hiteles lehetőség szerint angol - nyelven, másrészt pedig hivatalos magyar nyelvű fordításban tartalmazza.)
22.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
13. A jogszabályok érvényessége Az érvényesség kritériumai: - jogalkotói hatáskör - illeszkedjen be a jogforrási hierarchiába - kihirdetés - eljárási szabályok Ha akár egy is hiányzik, érvénytelen a jogszabály Közjogi érvénytelenség: a megalkotás folyamata súlyos eljárási/formai hibában szenvedaz Alkotmánybíróság megsemmisíti (elméletileg visszamenő hatállyal, gyakorlatilag a jogbiztonság miatt sokszor nem azzal)
Hatáskör: Eredeti jogalkotói hatáskör: mindig az alkotmányon alapul, abból fakad (Országgyűlés, kormány, helyi önkormányzatok) Végrehajtási/felhatalmazási típusú hatáskör: az Országgyűlés törvény formájába hatalmaz fel törvényalkotásra egy szervet (pl.: végrehatási kormányrendeletek) Az Országgyűlés jogalkotói hatásköre: - eredeti - korlátlan (ő az alkotmányozó is, bármiről hozhat törvényt) Amit törvényben szabályoznak, azt már csak törvényben lehet módosítani „saláta törvény”: egymással semmilyen viszonyban nem álló tárgykörök kerülnek egy törvénybe Kormányrendelet: nagyon kevés eredeti lesz, az Országgyűlés „mindent” törvényben szabályoz Eredeti kormányrendelet csak abban a tárgykörben születhet, amit törvény nem szabályoz A kormány jogalkotási hatásköre: - eredeti/végrehajtási - függ a törvényektől és az alaptörvénytől MNB elnökének rendelete: - végrehajtási - 1 eredeti (helyettesítési) Elvileg kormányrendelet és az MNB elnök rendelete nem ütközhet egymással, ha mégis, azt kell megvizsgálni, ki lépte túl a hatáskörét Miniszterelnöki/miniszteri rendelet: - mind végrehajtási - 1 kivétel: miniszterelnök rendelete a helyettesítéséről Felhatalmazást a kormánytól vagy az Országgyűléstől kaphatnak Szubdelegáció tilalma: a felhatalmazást nem lehet továbbadni A felhatalmazást feladatkör alapján kell megadni!!! (nem a miniszter alapjánígy ha megváltozik a miniszter hatásköre, akkor is tudni lehet, hogy kit illet a felhatalmazás)
23.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
Együttes miniszteri rendeletek: két vagy több miniszter együttesen bocsátotta ki, 2012. jan. 1jétől megszűnt Ettől függetlenül lehet valakivel egyetértésben rendeletet alkotni, de az annak a rendelete lesz, aki megalkotja A minisztereknél nincs helyettesítési rendelet!!! senki nem helyettesíti a rendelet kiadásában Önálló szabályozó szervek vezetőinek rendeletei: - PSZÁF - NMHH (Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság) Végrehajtási normákat alkotnak, törvény adja meg a felhatalmazást Kivétel: helyettesítéseredeti rendelet Felhatalmazás: - jogosult (ki?) - tárgy (mire?) - keretei (van-e megszorítás, korlátozás benne?) - önállós-e? (igényel-e közreműködést?) „felhatalmazást kap”jogalkotási kötelezettséget jelent Az alapjogszabálynak és a végrehajtási jogszabálynak egyszerre kell hatályba lépnie Csak akkor nem kell kiadni a rendeletet, ha ez magából a jogszabályból következik (pl.: 60000 külföldi vállalhat engedélymentesen munkát Mo.-oncsak a kvóta beteltével kell kiadni a rendeletet) Nem lehet felhatalmazást adni: - a norma egészének végrehajtására - egy alapvető jogintézmény, jog vagy kötelezettség szabályozására - a „saláta törvények” jellemzője volt, h a felhatalmazás másról szólt, mint a törvénytiltás (a jogszabály nem adhat ma már felhatalmazást egy teljesen eltérő tárgykör szabályozására) attól, hogy a felhatalmazó rendelkezés hatályát veszti nem lesz érvénytelen a norma (a felhatalmazásnak a jogalkotás időpontjában kell érvényesnek lennie) 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról 5. § (1) A jogszabály alkotására adott felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit. Ha a miniszteri rendelet esetében a felhatalmazásban adott jogalkotási jogosultság nem önálló, a felhatalmazásban az egyetértési jog jogosultját is meg kell jelölni. Miniszteri rendelet kiadására adott felhatalmazásban a felhatalmazás jogosultját feladatkör szerint kell megjelölni. (1a)7 Ha a felhatalmazás jogosultja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, társulás esetén - ha a társulási megállapodásban meghatározott feladat- és hatáskör a felhatalmazás tárgyának szabályozására kiterjed - az önkormányzati rendelet megalkotására a társulási megállapodásban kijelölt vagy ennek hiányában a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat képviselő-testülete jogosult. A rendelet megalkotásához a társulásban résztvevő helyi önkormányzat képviselőtestületének hozzájárulása szükséges. (1b)8 Ha a felhatalmazás jogosultja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, társult képviselő-testület esetén - ha az adott ügy szabályozásáról az egyes települések képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint nem önállóan dönt - az önkormányzati rendelet megalkotására a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat jogosult a társult képviselő-testület döntésének megfelelően.
24.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
(2) A felhatalmazás jogosultja a jogi szabályozásra másnak további felhatalmazást nem adhat. (3) A szabályozás tárgykörébe tartozó alapvető jogintézmények, jogok és kötelezettségek alapvető szabályainak megállapítására, a jogszabály egészének végrehajtására, valamint olyan tárgykör szabályozására, amit a felhatalmazást adó jogszabály nem szabályoz, nem lehet felhatalmazást adni. (4) A felhatalmazás jogosultja a jogszabályt köteles megalkotni, feltéve, hogy a felhatalmazást adó jogszabályból kifejezetten más nem következik. Kihirdetés: Helyi önki rendelet – nem jelenik meg a Magyar Közlönyben, a helyben szokásos módon kell kihirdetni, ezt egy önki rendelet szabályozza Minden más jogszabály – Magyar Közlöny Elektronikus dokumentum időbélyegzővel (van még papír alapú is) Ha eltérés lenne a kettő között, az elektronikus a perdöntő Ha rossz a kihirdetett szöveg, módosítani kell a jogszabályt Ha ár hatályba lépett, tilos helyesbíteni, mert a kihirdetett szöveghez fűződik joghatás Helyesbíteni a hatályba lépés előtt max. 10 nappal lehet A helyesbítés nem a törvények között, hanem az utolsó oldalon jelenik megkönnyen elkerülheti a figyelmet 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról 25. § (1)19 Magyarország hivatalos lapja a Magyar Közlöny. A Magyar Közlönyt a kormányzati portálon történő elektronikus dokumentumként való közzététellel kell kiadni, melynek szövegét hitelesnek kell tekinteni. (2) Jogszabálynak a módosított, illetve a hatályukat vesztett rendelkezéseivel egységes szerkezetbe foglalt szövege (a továbbiakban: egységes szerkezetű szöveg) a Magyar Közlönyben nem tehető közzé. 26. § (1) A jogszabályokat az önkormányzati rendelet kivételével a Magyar Közlönyben kell kihirdetni. (2)21 A minősített adatot nem tartalmazó közjogi szervezetszabályozó eszközt - a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjének normatív utasítása, a helyi önkormányzat képviselőtestületének és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata, valamint a polgármester és a jegyző normatív utasítása kivételével - a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
25.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
14. Eredeti és származékos jogalkotói hatáskör. A jogalkotási felhatalmazás Hatáskör: Eredeti jogalkotói hatáskör: mindig az alkotmányon alapul, abból fakad (Országgyűlés, kormány, helyi önkormányzatok) Végrehajtási/felhatalmazási típusú hatáskör: az Országgyűlés törvény formájába hatalmaz fel törvényalkotásra egy szervet (pl.: végrehatási kormányrendeletek) Az Országgyűlés jogalkotói hatásköre: - eredeti - korlátlan (ő az alkotmányozó is, bármiről hozhat törvényt) Amit törvényben szabályoznak, azt már csak törvényben lehet módosítani Kormányrendelet: nagyon kevés eredeti lesz, az Országgyűlés „mindent” törvényben szabályoz Eredeti kormányrendelet csak abban a tárgykörben születhet, amit törvény nem szabályoz A kormány jogalkotási hatásköre: - eredeti/végrehajtási - függ a törvényektől és az alaptörvénytől MNB elnökének rendelete: - végrehajtási - 1 eredeti (helyettesítési) Elvileg kormányrendelet és az MNB elnök rendelete nem ütközhet egymással, ha mégis, azt kell megvizsgálni, ki lépte túl a hatáskörét Miniszterelnöki/miniszteri rendelet: - mind végrehajtási - 1 kivétel: miniszterelnök rendelete a helyettesítéséről Felhatalmazást a kormánytól vagy az Országgyűléstől kaphatnak Szubdelegáció tilalma: a felhatalmazást nem lehet továbbadni A felhatalmazást feladatkör alapján kell megadni!!! (nem a miniszter alapjánígy ha megváltozik a miniszter hatásköre, akkor is tudni lehet, hogy kit illet a felhatalmazás) Együttes miniszteri rendeletek: két vagy több miniszter együttesen bocsátotta ki, 2012. jan. 1jétől megszűnt Ettől függetlenül lehet valakivel egyetértésben rendeletet alkotni, de az annak a rendelete lesz, aki megalkotja A minisztereknél nincs helyettesítési rendelet!!! senki nem helyettesíti a rendelet kiadásában Önálló szabályozó szervek vezetőinek rendeletei: - PSZÁF - NMHH (Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság) Végrehajtási normákat alkotnak, törvény adja meg a felhatalmazást Kivétel: helyettesítéseredeti rendelet
26.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
Felhatalmazás: - jogosult (ki?) - tárgy (mire?) - keretei (van-e megszorítás, korlátozás benne?) - önállós-e? (igényel-e közreműködést?) „felhatalmazást kap”jogalkotási kötelezettséget jelent Az alapjogszabálynak és a végrehajtási jogszabálynak egyszerre kell hatályba lépnie Csak akkor nem kell kiadni a rendeletet, ha ez magából a jogszabályból következik (pl.: 60000 külföldi vállalhat engedélymentesen munkát Mo.-oncsak a kvóta beteltével kell kiadni a rendeletet) Nem lehet felhatalmazást adni: - a norma egészének végrehajtására - egy alapvető jogintézmény, jog vagy kötelezettség szabályozására - a „saláta törvények” jellemzője volt, h a felhatalmazás másról szólt, mint a törvénytiltás (a jogszabály nem adhat ma már felhatalmazást egy teljesen eltérő tárgykör szabályozására) Attól, hogy a felhatalmazó rendelkezés hatályát veszti nem lesz érvénytelen a norma (a felhatalmazásnak a jogalkotás időpontjában kell érvényesnek lennie) 5. § (1) A jogszabály alkotására adott felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit. Ha a miniszteri rendelet esetében a felhatalmazásban adott jogalkotási jogosultság nem önálló, a felhatalmazásban az egyetértési jog jogosultját is meg kell jelölni. Miniszteri rendelet kiadására adott felhatalmazásban a felhatalmazás jogosultját feladatkör szerint kell megjelölni. (1a)7 Ha a felhatalmazás jogosultja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, társulás esetén - ha a társulási megállapodásban meghatározott feladat- és hatáskör a felhatalmazás tárgyának szabályozására kiterjed - az önkormányzati rendelet megalkotására a társulási megállapodásban kijelölt vagy ennek hiányában a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat képviselő-testülete jogosult. A rendelet megalkotásához a társulásban résztvevő helyi önkormányzat képviselőtestületének hozzájárulása szükséges. (1b)8 Ha a felhatalmazás jogosultja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, társult képviselő-testület esetén - ha az adott ügy szabályozásáról az egyes települések képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint nem önállóan dönt - az önkormányzati rendelet megalkotására a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat jogosult a társult képviselő-testület döntésének megfelelően. (2) A felhatalmazás jogosultja a jogi szabályozásra másnak további felhatalmazást nem adhat. (3) A szabályozás tárgykörébe tartozó alapvető jogintézmények, jogok és kötelezettségek alapvető szabályainak megállapítására, a jogszabály egészének végrehajtására, valamint olyan tárgykör szabályozására, amit a felhatalmazást adó jogszabály nem szabályoz, nem lehet felhatalmazást adni. (4) A felhatalmazás jogosultja a jogszabályt köteles megalkotni, feltéve, hogy a felhatalmazást adó jogszabályból kifejezetten más nem következik.
27.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
15. A jogszabályok személyi és területi hatálya 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról 6. §9 (1) A jogszabály területi hatálya Magyarország területére, az önkormányzati rendelet területi hatálya a helyi önkormányzat közigazgatási területére terjed ki. Az önkormányzati rendelet területi hatálya az 5. § (1a) bekezdés szerinti esetben a társulásban részt vevő helyi önkormányzatok, az 5. § (1b) bekezdés szerinti esetben a társult képviselő-testületben részt vevő települési önkormányzatok közigazgatási területére terjed ki. (2) A jogszabály személyi hatálya a) Magyarország területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint Magyarország területén kívül a magyar állampolgárokra, b) önkormányzati rendelet esetében a helyi önkormányzat közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, az 5. § (la) bekezdés szerinti esetben a társulásban részt vevő helyi önkormányzatok, az 5. § (1b) bekezdés szerinti esetben a társult képviselő-testületben részt vevő települési önkormányzatok közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki. (3) A jogszabály területi, illetve személyi hatályát a jogszabályban az 5. § (1a) és (1b) bekezdés szerinti esetben, valamint akkor kell kifejezetten meghatározni, ha az az (1) és (2) bekezdéstől eltérő területre, illetve személyi körre terjed ki. Hatályosság Területi hatály - Főszabály szerint Mo. területére vonatkozik - Ha nem így van, ki kell derülnie a jogszabályból - Helyi önkormányzat rendeletecsak a helyi önkormányzat közigazgatási területére vonatkozik Személyi hatály - Valamennyi magyar állampolgárra vonatkozik, attól függetlenül, hol tartózkodnak és mennyi ideig (külföldön) - Kiterjed a Mo. területén tartózkodó minden külföldire - Ha nem így van, azt rögzíteni kell a jogszabályban
28.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
16. A jogszabályok időbeli hatálya (visszamenőleges hatályú jogalkotás, kellő felkészülési idő) 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról 2. § (1) A jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie. (2) Jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. (3) A jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre. (4) A jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabály a)5 megfeleljen az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, b) illeszkedjen a jogrendszer egységébe, c) megfeleljen a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek és d) megfeleljen a jogalkotás szakmai követelményeinek. 7. § (1) A jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját, amely a jogszabály kihirdetését követő valamely nap lehet. (2) Ha a szabályozás célja másként nem érhető el, a jogszabály hatálybalépésének napja a kihirdetés napja is lehet, ebben az esetben a hatálybalépés időpontját órában kell meghatározni, mely nem előzheti meg a kihirdetés időpontját. (3) Ha a hatálybalépés naptári napja nem határozható meg, a hatálybalépés valamely jövőbeli feltétel bekövetkeztének időpontjához is köthető. 10. § (1) A hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályát veszti a) ha a hatályon kívül helyezendő jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölő, a hatályon kívül helyezést kimondó jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezi, b) ha a módosítandó jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölő, annak helyébe lépését kimondó jogszabályi rendelkezés módosítja, c) a 12. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint (12. § 12. § (1) A módosító rendelkezés és hatályon kívül helyező rendelkezés a hatálybalépéssel, vagy ha a módosító, illetve a hatályon kívül helyező rendelkezés a módosítást, illetve hatályon kívül helyezést meghatározott időponthoz vagy jövőbeli feltételhez köti, ennek az időpontnak vagy jövőbeli feltételnek a bekövetkezésével végrehajtottá válik. (2) A jogszabály (1) bekezdés szerint végrehajtottá vált rendelkezése a végrehajtottá válást követő napon hatályát veszti.), vagy
d)10 ha azt az Alkotmánybíróság vagy a bíróság megsemmisíti. Időbeli hatály Jogbiztonság - Maga a jogbiztonság szó nincs benne az Alaptörvényben, ez a jogállamiság része - Kellő felkészülési idő szükséges (pl.: el tudja olvasni, eldönthesse, hogy jogkövető lesz-e, utána tudjon nézni) - Az AB elég puhán ítéli meg a felkészülési időt - A jogbiztonság minimumakihirdetett és bárki számára hozzáférhető jogszabály - Előreláthatóság, kiszámíthatóság - Visszamenőleges hatályú jogszabályok alkotása főszabályszerűen tilos 29.
ELTE ÁJK -
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
Ha a jogszabály előírásai érintenek korábbi viszonyokatformailag néz csak előrefele, de joghatása visszafelé is van Ha a hatás pozitív, akkor lehet ilyen jogszabályt alkotni (pl.: visszamenőleges nyugdíjkifizetések) A jogszabály csak a kihirdetés után léphet hatályba Főszabály szerint legkorábban a kihirdetést követő napon Hatályba lépés 0:00, hatályvesztés 24:00 A jogszabály kivételesen a kihirdetés napján is hatályba léphet, ekkor meg kell jelölni az időpontot A kihirdetésénél ekkor sem lehet előbb a hatályba lépése Ez rendkívüli esetekre van fenntartva (pl.: árvíz, háborús helyzet, a jegybanki alapkamat ugrándozik), de a magyar jogéletben elég gyakori
-
Visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma o Nem lehet a múltra nézve jogot elvonni, korlátozni, sem kötelezettséget megállapítani o Korábbi cselekvést nem szankcionálhat o Nem súlyosbíthat már meglévő kötelezettséget o Minden mást (pl.: kedvezmény, mentesség) lehet
-
Feltételtől függően hatályba lépő jogszabály o Csak törvény léptethet egy másik törvény hatályba o Lépcsőzetes hatálybalépésvannak szabályok, melyek hatályba lépnek és olyanok is, amik később o Időrendben előrefele haladva kell megadni o !!! először a normának kell hatályba lépnie, hogy a részei hatályosulhassanak
-
Végrehajtási jogszabály és alapjogszabály o !!! egyszerre kell hatályba lépniük o De nem kell egyszerre megjelenniük o A felhatalmazó rendelkezés előbb is hatályba léphet, mert ha ez nem lenne, akkor nem lenne hatályos, mikor már élnie kéne
Hatályon kívül helyezés - Törvény hatályon kívül helyezhet: o Törvényt o Kormányrendeletet o A kormány tagjának rendeletét (kivéve: eredeti miniszterelnöki rendelet) o Az önálló szabályozó szerv elnökének rendeletét - Törvény nem helyezheti hatályon kívül: o MNB elnök rendelete o Helyi önki rendelet - Kormányrendelet hatályon kívül helyezhet: o Kormányrendeletet (kivéve eredetit) o A kormány tagjainak rendeletét - A kormány tagjainak rendelete: o csak a kormány tagjainak rendeletét helyezheti hatályon kívül 30.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
o Feladatkör!!--->csak az tudja hatályon kívül helyezni, akinek meg van rá a feladatköre - Nem minősül hatályon kívül helyezésnek: o Tételesnek kell lennipontos felsorolás o A tételes módosítás is hatályon kívül helyezés o Ha az AB megsemmisíti o Ha a bíróság semmisíti meg o Automatikus hatályon kívül helyezés (anélkül, hogy konkrét jogalkotási lépés történne) Olyan normáknál, amelyek csak hatályon kívül helyezéseket és módosításokat tartalmaznakvégrehajtottá válása után egy nappal hatályát veszti Ha a jogalkotó nem rendelkezik róla, akkor nem hatályon kívül helyezésről, hanem HATÁLYVESZTÉSről beszélünk Főszabály a kihirdetést követő napon 0:00 Módosítások: - Csak tételesen történhetnek - Nem lehet módosítani: o A jogszabály megjelölését (címét, számát) o A rendeletek, törvények bevezető részét/preambulumát (max. a hatályba lépés előtt) o A hatályba léptető rendelkezést o Nemzetközi szerződést (kivéve: fordítási hiba) o A nem hatályos rendelkezést Megoldás: egy másik norma még a hatályba lépése előtt kimondja, hogy • nem léphatályba vagy • eltérő szöveggel lép hatályba - Módosító norma hatályon kívül helyezése nem érintheti a módosított normát!!! - Módosító normát nem lehet hatályon kívül helyezni, ha még nem lépett hatályba o Megoldás: • nem léphatályba vagy • eltérő szöveggel lép hatályba - Hatályon kívül helyező norma hatályon kívül helyezése nem éleszti fel a régi normát - Csak az AB tud visszamenőleges hatállyal normát megsemmisíteni
31.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
17. A normavilágosság követelménye • • •
•
•
• • • • • •
Különleges jelentőségű, hogy a jogrendszer áttekinthető, érthető és világos legyen. (Nem csak a jogrendszer egésze, hanem a jog egyes részterületei és maguk az egyes jogszabályok is) -> JOGBIZTONSÁG -> a jogalkotó feladata Jat.: 2. § (1) A jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie. Az AB több határozatában is foglalkozott a jogszabályok normatartalmával kapcsolatos alkotmányossági követelményekkel -> elvi éllel mutatott rá: a világos, érthető és megfelelően értelmezhető normatartalom a normaszöveggel szemben alkotmányos követelmény. Különösen jelentős ez a büntetőjogban: a szankció kilátásba helyezésével tilalmazott magatartást leíró diszpozíciónak határozottnak, körülhatároltnak, világosan megfogalmazottnak kell lennie. -> egyértelműnek kell lenni, hogy az egyén mikor követ el jogsértést, illetve korlátozni kell az önkényes jogalkalmazás lehetőségét. A jogalkalmazói jogértelmezés csak olyan működőképes jogszabályra épülhet, amely világosan kijelöli az adott jogintézmény célját, alkalmazásának kereteit, szempontjait és rendjét, az alkalmazásával érintettek körét, azok jogait és kötelezettségeit és az intézménnyel összefüggésben igénybe vehető jogorvoslati rendet. Jelentéktelen szövegbeli következetlenségeket a jogszabály alkalmazása során szükséges értelmezéssel ki lehet küszöbölni, azonban előfordulhat, hogy bizonyos ellentmondásokat, hiányosságokat csak a jogszabály módosításával lehet elhárítani. A jogszabály tényállása nem lehet sem túl általános (szubjektív jogalkalmazás veszélye), sem túl eseti (túlságosan megköti a jogalkalmazót). Az AB szerint a törvényhozónak kerülni kell azoknak a helyzeteknek a teljes körű felsorolását, amelyekre az adott jogszabályt alkalmazni kell (folyamatosan változó életviszonyok miatt lehetetlen). A változó életviszonyokhoz való rugalmas alkalmazkodás nem jelentheti a jogszabályok állandó módosítását, hiszen egy idő után követhetetlen és áttekinthetetlen lesz. -> jogbizonytalanság Az AB alkotmányellenesnek nyilváníthat minden olyan jogszabályt, amely értelmezhetetlen, hatását tekintve nem kiszámítható és címzettjei számára előre nem látható illetve végrehajthatatlan. Az AB szerint a törvényszerkesztés akkor kifogásolható, ha a törvény jelentős számú törvényt módosít, amelyeket semmiféle kimutatható logikai kötelék nem kapcsol össze, s a változások jogtechnikai módja nehézzé teszi a változások lényegének megismerését, továbbá ha nem kényszer szülte kivétel esete áll fenn. ("salátatörvények": olyan törvények, amelyek tartalmi összefüggések nélkül úgy rendelkeznek különböző törvényekről, hogy a változások nehezen követhetővé válnak.)
32.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
18. Az alkotmány uniós csatlakozással összefüggő módosítása. Az EU-csatlakozási klauzula Csatlakozási klauzula: • arról rendelkezett, hogy Mo. milyen feltételekkel csatlakozhat az Unióhoz, és milyen mértékben gyakorolhatja az alkotmányból eredő hatásköreit. (Az alkotmány milyen mértékben engedte meg a főhatalomból eredő jogosítványok korlátozását, illetve a hatáskörök átruházását.) • közös hatáskörgyakorlás o a főhatalom az alkotmány szintjén korlátozza magát a csatlakozás következtében -> Mo. nem érvényesíti, hanem visszavonja kizárólagos joghatósági igényét annak érdekében, hogy teret adjon egy másik jogrend érvényesülésének. (népszuverenitás korlátozása) o önkorlátozás, csak olyan hatáskörre vonatkozhat, amelyet az alkotmány alapján magyar állami szerv gyakorolhatna o a magyar alkotmány nem engedhet több jogot érvényesülni, mint amivel maga is rendelkezik, és az uniós jogra vonatkozó felhatalmazás sem haladhatja meg az alkotmány szintjét • 2002. évi LXI. törvény o 1. § Az Alkotmány a következő 2/A. §-sal egészül ki: „2/A. § (1) A Magyar Köztársaság az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az Európai Uniót, illetőleg az Európai Közösségeket (a továbbiakban: Európai Unió) alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - egyes, Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is. (2) Az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés megerősítéséhez és kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.” • generális korlátozások o a közösen gyakorolt hatáskörök terjedelme egyrészt korlátozva van azáltal, hogy csak az egyes, ám nem valamennyi hatáskörre terjed ki o másrészt ezek a hatáskörök a szükséges mértékig gyakorolhatók
33.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
19. A belső és az uniós jog viszonya A közösségi jog • elsődleges közösségi jog: o nemzetközi jog, amelynek érdekében az államok korlátozzák saját szuverenitásukat o nem csak a tagállamok, hanem azok állampolgárai is alanyai • másodlagos (levezetett) közösségi jog: o az alapító szerződések adják az alapját és kereteit o közösségi intézmények által alkotott jog (EK esetében rendelet, irányelv, határozat) o nem állhat ellentétben az elsődleges joggal A nemzeti és az európai jog kapcsolata: • európai jogi nézőpontból: o a legfontosabb elvek az Európai Bíróság gyakorlatában alakultak ki (az elsődleges jog részévé váltak ) o az európai jog alanyai a tagállamok és azok állampolgárai is o Az EK szempontjából a közösségi jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben. Ennek indokai és a tagállamokra vonatkozó konzekvenciái: az európai jogrend a szerződés hatálybalépésétől a tagállamok jogrendszerébe illeszkedik a tagállamokra és állampolgáraikra vonatkozó joganyag a tagállamok bíróságaira nézve kötelező a tagállamok nemzeti jogalkotás útján nem térhetnek el a közösségi jogtól, nem vonhatják ki magukat a kötelezettségek alól a tagállamok a szerződéses hűség és a megkülönböztetés tilalmának elvét betartják o az Európai Bíróság a közösségi joggal ellentétes nemzeti jog alkalmazását tiltja -> alkalmazási elsőbbség elve o közvetlen hatály: a közösségi jog bármiféle átültető nemzeti jogalkotás nélkül, közvetlenül joghatást vált ki a tagállamok belső jogában. o közvetlen alkalmazhatóság: a közösségi jog közvetlenül a Közösség jogalanyait érinti, a tagállamok állampolgárai számára ez teremt jogalapot arra, hogy jogaikat érvényesíthessék, illetve a bíróságok előtt hivatkozhassanak a közösségi jogra • tagállami szempontból: o a közösségi jog elsőbbségének kérdése nem egyértelmű o a közösségi jognak gyakran az alkotmánnyal szemben is fennáll az elsőbbségi igénye, ebben az esetben pedig a tagállamoknak megoldásokat kell keresniük, amelyek a közösségi jog érvényesülését a saját alkotmányaikkal, alkotmányos értékeikkel összhangban biztosítják o néhány tagállam fenntartja magának a közösségi jog alkotmányos vizsgálatának jogát • az AB gyakorlata: o az AB nem közvetlenül a közösségi jogot (rendeletet, irányelvet, stb.), hanem az azt átültető magyar jogszabály alkotmányosságát vizsgálja
34.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
20. Az unitárius és föderális állam A történelmi fejlődés során a szuverén államok felépítésének két alaptípusa alakult ki: az unitárius (egységes) és a föderális (szövetségi) állam. •
Az unitárius állam o közhatalmi jogosultságait saját szervezetén keresztül, egységesen gyakorolja az állam területén, az állam lakossága felett o területén nincsenek önálló államisággal rendelkező egységek o ettől függetlenül az állam tagozódhat kisebb egységekre a települések mellett (pl. megyék, járások, stb.), de ezek nem önállóak, viszont ezen a szinten, valamin a települési szinten működnek az önkormányzatok, amelyek legfeljebb befolyásolhatják a központi hatalmat
•
A föderális állam o több állam által létrehozott olyan új állam, amelyben a tagállamok államisága nem szűnik meg. o az alkotó államok általában saját alkotmánnyal, saját állami szervekkel (törvényhozó, igazgatási szervek, bíróságok) rendelkeznek o a szövetségi állam alkotmánya rendelkezik a szövetség és a tagállamok kapcsolatáról, meghatározza a szövetség szerveit és hatáskörét o a szövetségi hatáskörbe nem tartozó ügyek esetében a tagállamok szuverenitása áll fenn, viszont a szövetségi hatáskörökben a szövetség a szuverén o szövetségi szervek: államfő általában kétkamarás törvényhozó szerv, ahol az egyik kamara szövetségi alapon szerveződik a kormányzat és az igazságszolgáltatás szövetségi szintű szervei (a nagy szövetségi államokban előfordul, hogy a szövetségi és állami szervek egymás mellett működnek)
•
Egyéb államkapcsolatok o konföderáció az államok olyan állandó jellegű, lazább szövetsége, amelyek keretében a szuverén államok valamilyen célból az általuk kötött szerződés alapján együttműködnek. a közös szervezet általában a résztvevő államok delegáltjaiból álló, egyszerű, egyeztető jellegű szervezet a döntések végrehajtásának nincsenek garanciái o perszonálunió olyan államok közötti kapcsolat, amely egy közös államfő személyében és jogaiban testesül meg a kapcsolat erőssége a közös államfőnek biztosított jogok terjedelmétől függ o reálunió
35.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
a szövetséges államok bizonyos ügyek rendezésére közös állami szervekkel, és közös uralkodóval rendelkeznek (hasonlít a föderatív államra)
36.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
21. Az államterület Az államterület azt a térséget jelenti, amelyen a állam főhatalma, szuverenitása érvényesül. •
Nézetek az államterület megítéléséről o hosszú ideig élt az a felfogás, hogy az államterület az államhatalom tárgya, amellyel az állam mint tulajdonnal rendelkezhet. o ezt később felváltották az államterültet mint államjogi dologi jogként jellemző nézetek, amelynek értelmében a területi felségjognak kettős jelentése van: kizár minden más államhatalmat a szóban forgó területről (negatív oldal) az államnak korlátlan joga van a terület állami célra való felhasználásához o Jellinek szerint a terület nem tárgya az állami hatalomnak, csak meghatározza annak térbeli terjedelmét pozitív vonás: mindazok a személyek és személyi egyesülések, amelyek az államterülten találhatók, az állam uralmának alávetettek negatív vonás: az adott területen minden más államnak a tevékenysége kizárt (kiv. állami szolgalmak)
•
Területi felségjog o klasszikus értelemben: az államhatalom azon tulajdonsága, hogy egy meghatározott területen minden és mindenki felett, más hatalom kizárásával érvényesül o valójában a területi felségjog a nemzetközi jog szabályai szerint korlátozott (pl. nemzetközi szerződések miatt, a nemzetközi szokásjog általános elvei miatt) o a korlátozás leggyakrabban előforduló esetei: nemzetközi jogi szolgalom (pl. vasútvonal átvezetésének és fenntartásának joga egy másik állam területén) nemzetközi szomszédjog (pl. közös folyók vízhozamával való gazdálkodás) a békés áthaladás joga diplomáciai képviselet létesítése
•
Az állam lakossága o tényleges lakosság: ebbe a kategóriába mindenki beletartozik (állampolgárok, más államok polgárai, hontalanok, stb.), aki egy adott időpontban az állam területén tartózkodik o államjogi értelemben vett lakosság: az adott állam állampolgáraink összessége, függetlenül a tartózkodási helytől
•
Az államterült részei o szárazföldi terület: a nemzetközi szerződésekben megállapított határok közötti szárazföld ide kell tekinteni az ún. "úszó" (az állam lobogóját viselő hajók) és a "repülő" (az állam felségjelével ellátott (lajstromozott) repülők) államterületet o vízi terület:
37.
ELTE ÁJK o légtér:
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
ide tartoznak a belvizek és tenger bizonyos részei ezek használatában általában más államok is érdekeltek
sokáig vita tárgyát képezte általában nemzetközi megállapodásokkal biztosítják más államok légi járműveinek a berepülés és a leszállás jogát o államhatár: az államterületet fogja körül, illetve elválasztja egymástól az államok területét, vagy az államokat az állami felségjog alatt nem álló területektől a határok megállapításának leggyakoribb elvei (nem jogi, hanem politikai elvek): • természetes határok elve • hatalmi egyensúly elve • nemzetiségi elv • népek önrendelkezésének elve • stb. a határok rendjének biztosítására az érdekelt államok rendszerint kétoldalú egyezményt kötnek, illetve a határ rendjével kapcsolatos feladtok ellátására állandó szervet is létrehozhatnak
38.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
22. Az állam felségjelvényei Alaptörvény A) cikk HAZÁNK neve Magyarország. F) cikk (1) Magyarország fővárosa Budapest. H) cikk (1) Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar. (2) Magyarország védi a magyar nyelvet. (3) Magyarország védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét. I) cikk (1) Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. (2) Magyarország zászlaja három, egyenlő szélességű, sorrendben felülről piros, fehér és zöld színű, vízszintes sávból áll, amelyben a piros szín az erő, a fehér szín a hűség, a zöld szín a remény jelképe. (3) Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével. (4) A címer és a zászló a történelmileg kialakult más formák szerint is használható. A címer és a zászló használatának részletes szabályait, valamint az állami kitüntetéseket sarkalatos törvény határozza meg. J) cikk (1) Magyarország nemzeti ünnepei: a) március 15. napja, az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc emlékére; b) augusztus 20. napja, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére; c) október 23. napja, az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére. (2) A hivatalos állami ünnep augusztus 20. napja.
39.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
23. A nemzetiség fogalma, az elismert nemzetiségek, a nemzetiséggé válás közjogi útja 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól 1. § (1) E törvény értelmében nemzetiség minden olyan – Magyarország területén legalább egy évszázada honos – népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. (3) Az (1) bekezdés szerinti nemzetiségeket az 1. melléklet sorolja fel. („E törvény értelmében nemzetiségnek minősül: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.”) 148. § (3)42 Ha az 1. mellékletben felsoroltakon kívül további nemzetiség kíván bizonyságot tenni arról, hogy megfelel a feltételeknek, legalább ezer, magát e nemzetiséghez tartozónak valló választópolgár kezdeményezheti a nemzetiség Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítását. Az eljárás során az népi kezdeményezésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, a (4)–(5) bekezdésben foglalt eltéréssel. (1998. évi III. törvény az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről 1§ (1) Országos népi kezdeményezést legalább 50 000 választópolgár nyújthat be. Az országos népi kezdeményezés arra irányulhat, hogy az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdést az Országgyűlés tűzze a napirendjére. Az országos népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdést az Országgyűlés köteles megtárgyalni.)
(5) Az Országos Választási Bizottság az eljárása során köteles kikérni a Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalását a törvényi feltételek fennállásáról. (Az állásfoglalás nem köti.)
(6) Az Országgyűlés elutasító döntésének meghozatalától számított egy éven belül ismételt kérelem nem terjeszthető elő.
40.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
24. Nemzetiségi jogok az Alaptörvényben Alaptörvény XXIX. cikk (1) A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz. (2) A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. (3) A Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, valamint a helyi és országos önkormányzataik megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
41.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
25. A népszavazás és a népi kezdeményezés fogalma, fajtái A közvetett (képviseleti) hatalomgyakorlás mellett, a nép közvetlenül, vagyis népszavazás illetve népi kezdeményezés útján is gyakorolhatja a hatalmat. Alaptörvény B) cikk (3) A közhatalom forrása a nép. (4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. A népszavazás fajtái: • Tárgya szerint: o alkotmányos o törvényt megerősítő • Időpont szerint: o preventív (állami aktust megelőző, ebben az esetben a jövendő szabályozás számára elveket rögzít, amelytől nem lehet eltérni) o szukcesszív (követi az állami aktust, hogy annak érvényességét megszüntesse vagy megerősítse) • Hatályát tekintve: o konstitutív (érvényességet vagy hatályt ad egy normának) o abrogatív (egy norma megsemmisítésére irányul) • Jogi alapját tekintve: o kötelező o fakultatív • Kötőerejét tekintve: o konzultatív (pusztán véleménynyilvánítás, nem köti az Országgyűlést) o ügydöntő (kötelező az Országgyűlésre)
42.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
26. Az országos népszavazás tárgykörei. A hitelesítés feltételei Alaptörvény 8. cikk (2) Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. (3) Nem lehet országos népszavazást tartani a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről; b) a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról; c) az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról; d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről; e) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről; f) az Országgyűlés feloszlásáról; g) képviselő-testület feloszlatásáról; h) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, valamint megelőző védelmi helyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról; i) katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről; j) közkegyelem gyakorlásáról. (4) Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. 1998. évi III. törvény az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről (2) Az Országos Választási Bizottság az Alaptörvényben, valamint a 10. § a)–d) pontjaiban foglalt követelmények teljesítését megvizsgálja, és ennek alapján dönt a konkrét kérdés hitelesítéséről. Az Országos Választási Bizottság elnöke a hitelesítés eredményéről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. (3) Ha az Országos Választási Bizottság a kérdést nem hitelesítette, az Országgyűlés elnöke a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követő legközelebbi ülésnapon bejelenti, hogy a kezdeményezés nem felelt meg a jogszabályi követelményeknek. 10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha a) a kérdés nem tartozik az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe, b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, c) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, d) ugyanazon tartalmú kérdésben három éven belül érvényes és eredményes országos népszavazást tartottak, e) az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a választási eljárásról szóló törvényben foglalt követelményeknek. (Hitelesítés megtagadása esetén jogorvoslatért a Kúriához lehet fordulni.)
43.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
27. Az országos népszavazás jogalapja és kötőereje Alaptörvény 8. cikk (1) Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendel el. A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el. Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező. (4) Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. 1998. évi III. törvény az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről 8. §10 Az érvényes és eredményes népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás megtartásától – ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, a törvény megalkotásától – számított három évig kötelező. Az Országgyűlés köteles a népszavazás döntésének haladéktalanul eleget tenni. 9. § (1) A mérlegelés alapján elrendelendő (a továbbiakban: fakultatív) népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezést a köztársasági elnök, illetve a Kormány az Országos Választási Bizottság elnökéhez nyújthatja be. Jogalap szerint: • kötelező népszavazás o legalább 200000 választópolgár kezdeményezésére o az Országgyűlés köteles elrendelni a népszavazást • fakultatív népszavazás o legalább 100000 választópolgár, a Kormány vagy köztársasági elnök kezdeményezésére o az Országgyűlés dönt a népszavazás elrendeléséről Kötőerő: • minden esetben ügydöntő, azaz az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés kötelező az Országgyűlésre nézve • a népszavazás által meghozott döntés 3 évig kötelező
44.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
28. A helyi népszavazás és népi kezdeményezés (kezdeményezők, tárgykörök, joghatás) 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 45. § (1) A helyi népi kezdeményezésben az vehet részt, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó. (2) A helyi népszavazás a) érvényes, ha a választópolgárok több mint a fele szavazott, és b) eredményes, ha a szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. 46. § 4) Nem rendelhető el helyi népszavazás: a) a költségvetésről való döntésre, b) a helyi adónemeket, illetőleg mértéküket megállapító rendelet tárgyában, c) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi kérdésekben, a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról. 47. § (1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti: a) a települési képviselők legalább egynegyede, b) a képviselő-testület bizottsága, c) a helyi egyesület vezető testülete, d) az önkormányzati rendeletében meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál, és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál. (2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt az önkormányzati rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezte. (4) A képviselő-testület az ötszáz lakoson aluli községben a helyi népszavazást a falugyűlés hatáskörébe utalhatja, azzal a feltétellel, hogy a falugyűlés döntése abban az esetben számít népszavazási döntésnek, ha a falugyűlésen a választópolgároknak több mint a fele jelen van. 48. § A népszavazás eredménye kötelező a képviselő-testületre. Eredménytelen helyi népszavazás esetén a népszavazásra bocsátott kérdésben a képviselő-testület dönthet. Ugyanabban a kérdésben helyi népszavazást egy éven belül nem lehet kitűzni, akkor sem, ha a helyi népszavazás eredménytelen volt. 49. § (1) Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (2) A képviselő-testület önkormányzati rendeletében meghatározott — a választópolgárok öt százalékánál nem kevesebb és tíz százalékánál nem nagyobb — számú választópolgár a népi kezdeményezést a polgármesternek nyújthatja be. A képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, melyet a képviselő-testület által meghatározott számú választópolgár indítványozott.
45.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
29. Állampolgársági alapelvek, vérségi és területi elv. Státusjogok az Alaptörvényben Alapelvek: o leszármazás elve (vérségi elv; ius sanguinis): a szülő gyermeke örökli a szülő állampolgárságát (Magyarországon elsődlegesen ez van érvényben) Alaptörvény G) cikk (1) Születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár. Sarkalatos törvény a magyar állampolgárság keletkezésének vagy megszerzésének más eseteit is meghatározhatja. o területi alapú állampolgárság (ius soli): ha adott állam területén születik, állampolgárságot kap (Mo.-on csak kisegítő jelleggel!) 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról 3. § (1)7 (2) A nem magyar állampolgár szülő gyermekének magyar állampolgársága a születés napjára visszaható hatállyal keletkezik, ha másik szülője — teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat, utólagos házasságkötés, továbbá az apaság vagy az anyaság bírói megállapítása alapján — magyar állampolgár. (3) Ellenkező bizonyításig magyar állampolgárnak kell tekinteni: a)8 a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan szülők Magyarországon született gyermekét; b) az ismeretlen szülőktől származó, Magyarországon talált gyermeket. o egyenjogúság elve: nem lehet különbséget tenni állampolgár és állampolgár között (teljesen mindegy, hogyan lett állampolgár) 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról 1. § (1)3 A magyar állampolgárok között az állampolgárság keletkezésének, illetve megszerzésének jogcíme alapján különbséget tenni nem lehet. o a család egységének elve: arra kell törekedni, hogy a családnak egyféle állampolgársága legyen o közérdekűség elve: ha az állam biztonságát félti, megtagadhatja a honosítást 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról 4. § (1) Kérelemére honosítható a nem magyar állampolgár, ha: d)9 honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti; o hontalanság kiküszöbölésének elve: olyan körülményeket kell biztosítani, melyek kiküszöbölik, hogy valakinek ne legyen állampolgársága 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról 5/A. §23 (1)24 A köztársasági elnökhöz címzett írásbeli nyilatkozatával – a nyilatkozattétel napjától – megszerzi a magyar állampolgárságot az a személy: b) aki az ország területén született és születésével nem szerezte meg szülei külföldi állampolgárságát a szülők állampolgárságára irányadó külföldi jog alapján, feltéve, hogy a születése napján magyarországi lakóhellyel rendelkezett és a nyilatkozat megtételét közvetlenül megelőzően legalább öt 46.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
éve az ország területén lakik. A nyilatkozatot az érintett tizenkilencedik életévének betöltéséig teheti meg; o visszamenőleges hatály tilalmának elve: a jogviszony keletkezésekor hatályos normákat kell alkalmazni 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról (4) A törvénynek nincs visszaható hatálya. A magyar állampolgárságra azok a jogszabályok az irányadók, amelyek az állampolgárságra ható tények vagy események bekövetkezésekor hatályban voltak.
Státusjogok: o Az egyes állampolgárokat megilletik az állampolgársághoz kötődő ún. státusjogok, amelyeket az alkotmány deklarál. o o o o o o
Sajátosságaik: nem az emberi létből, hanem az állampolgárság tényéből következnek szuverenitásfüggők, azaz a tartalmukat a szuverenitás gyakorlásának követelményei határozzák meg az alkotmányból derülnek ki alanyi jogok
Státusjogok az Alaptörvényben: o Jog a magyar állampolgársághoz G) cikk (1) Születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár. Sarkalatos törvény a magyar állampolgárság keletkezésének vagy megszerzésének más eseteit is meghatározhatja. (3) Senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszerűen szerzett magyar állampolgárságától megfosztani. o Jog a nemzeti és etnikai kisebbségi státushoz XXIX. cikk (1) A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz. o Jog a területen való tartózkodáshoz XIV. cikk (1) Magyar állampolgár Magyarország területéről nem utasítható ki, és külföldről bármikor hazatérhet. XXVII. cikk (1) Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához. 47.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
o Jog a védelemhez külföldi tartózkodás idején XXVII. cikk (2) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy külföldi tartózkodásának ideje alatt Magyarország védelmét élvezze. o Jog a közügyek gyakorlásához XXIII. cikk (1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen. (7) Mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az országgyűlési képviselők választásán választó. Mindenkinek joga van helyi népszavazáson részt venni, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó. (8) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen. o Jog a szociális státus fenntartásához XII. cikk (1) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához. (2) Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson. XIX. cikk (1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. XI. cikk (1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez. o Közjogi kötelezettségek XXX. cikk (1) Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez. (2) A közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani. XXXI. cikk (1) Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére.
48.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
30. Az állampolgárság keletkezése. Honosítás, visszahonosítás, nyilakozattétel Ki és hogyan lehet magyar állampolgár? o keletkezés (tv erejénél fogva) születés • Alaptv G cikk családjogi tények bekövetkezése • mintha már a születésétől az lett volna kisegítő szabályok köre • ius soli • Mo-on lakhellyel rendelkező hontalan szülőknek születik gyereke • Mo-on találnak ismeretlen szülőktől származó gyereket (vélelem) o megszerzés honosítás • nem rendelkezik magyar állampolgársággal • feltételek 1) 8 éven keresztül folyamatosan Mo-on lakik 2) nem büntetett előéletű, nincs vele szemben folyamatban büntetőelj 3) biztosított a Mo-i lakhatás és megélhetés 4) a honosítás nem sérti Mo közbiztonságát és nemzetbiztonságát 5) alkos alapismeretekből tett eredményes vizsga lakóhely: meghat státusszal kell rendelkeznie • EU-s állampolgárregisztráció • nem EU-s = harmadik országbeli állampolgárjogcím: tartózkodási engedély, letelepedési engedély = bevándorlási engedély (ez a korábbi neve) kedvezményes honosítások 1. nem 8, hanem csak 3 évi Mo-i lakás o aki magyar állampolgárral legalább 3 éve érvényes házasságban él o akinek kiskorú gyermeke magyar állampolgár o magyar áp. által örökbefogadott gyerek o menekültek 2. 5 év o Mo-on született o Kiskorúsága alatt lett Mo-i lakhelye o hontalan 3. határon túli magyarokcsak két feltétel o ne legyen büntetett, ne legyen ellene folyamatban büntetőelj o ne veszélyeztesse Mo. köz- és nemzetbiztonságát o magyar nyelvtudás igazolása határon túli magyarnak számít felmenője magyar állampolgár volt valószínűsíti Mo-i származását kiskorúak o a folyamatos Mo-i lakhely meglététől el lehet tekinteni, ha a szüleivel együtt kéri o vagy ha magyar állampolgár örökbe fogadja állampolgi ismeretek alóli kedvezmény o nem cselekvőképes o van már magyar tannyelvű intézményben végzettsége o 65 év feletti o egészségi állapota nem megfelelő magyar nyelvtudás igazolása alóli kedvezmény o cselekvőképtelen Mo-nak fontos érdeke fűződik a honosításhoz o
4.
5.
6. 7.
49.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1. o
2012
Mentesség a nehéz feltételek alól (pl.: sportolóknál)
-
visszahonosítás • ha korábban Mo-i állampolg volt, de elvesztette • feltételek o ne legyen büntetett, ne legyen ellene folyamatban büntetőelj o ne veszélyeztesse Mo. köz- és nemzetbiztonságát nyilatkozattétellel történő • a korábbi állampolgársági tvek hatálya alatt elvesztették állampolgárságukat • Mo-on született, nem kapott Mo-i állampolgárságot, de volt Mo-on lakhelye o Feltétel: 5 év Mo-on lakás életkori határ: 19 éves korig állampolgárság megszerzéseeskü, fogalomtétel napja; ha nem tudja letenni (pl.: halálos beteg), akkor az eskü nélkül megszerzi nincs jogorvoslat
1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról A magyar állampolgárság keletkezése 3. § (1)7 (2) A nem magyar állampolgár szülő gyermekének magyar állampolgársága a születés napjára visszaható hatállyal keletkezik, ha másik szülője — teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat, utólagos házasságkötés, továbbá az apaság vagy az anyaság bírói megállapítása alapján — magyar állampolgár. (3) Ellenkező bizonyításig magyar állampolgárnak kell tekinteni: a)8 a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan szülők Magyarországon született gyermekét; b) az ismeretlen szülőktől származó, Magyarországon talált gyermeket. A magyar állampolgárság megszerzése Honosítás 4. § (1) Kérelemére honosítható a nem magyar állampolgár, ha: a) a kérelem előterjesztését megelőző nyolc éven át folyamatosan Magyarországon lakott; b) a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban; c) megélhetése és lakóhelye Magyarországon biztosított; d)9 honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti; e)10 igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett, vagy ez alól a törvény alapján mentesül. Visszahonosítás 5. §21 Kérelmére visszahonosítható a 4. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén az a személy, akinek magyar állampolgársága megszűnt, és magyar nyelvtudását igazolja.
50.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
Nyilatkozat22 5/A. §23 (1)24 A köztársasági elnökhöz címzett írásbeli nyilatkozatával – a nyilatkozattétel napjától – megszerzi a magyar állampolgárságot az a személy: a)25 akit a külföldön tartózkodó egyes személyeknek magyar állampolgárságuktól való megfosztásáról szóló 1947. évi X. törvény és az 1948. évi XXVI. törvény, a magyar állampolgárságról szóló 1948. évi LX. törvény, illetve az állampolgárságról szóló 1957. évi V. törvény alapján a magyar állampolgárságától megfosztottak, továbbá az, aki a Magyar Köztársaság Kormányának 7970/1946. M.E. számú rendelete, a 10.515/1947. Korm. sz. rendelet, a 12.200/1947. Korm. sz. rendelet alapján veszítette el magyar állampolgárságát, valamint az, akinek magyar állampolgársága 1947. szeptember 15. és 1990. május 2. napja között elbocsátással szűnt meg; b) aki az ország területén született és születésével nem szerezte meg szülei külföldi állampolgárságát a szülők állampolgárságára irányadó külföldi jog alapján, feltéve, hogy a születése napján magyarországi lakóhellyel rendelkezett és a nyilatkozat megtételét közvetlenül megelőzően legalább öt éve az ország területén lakik. A nyilatkozatot az érintett tizenkilencedik életévének betöltéséig teheti meg; c)26 aki magyar állampolgár anyától és külföldi állampolgár apától 1957. október 1-je előtt született, és születésével nem vált magyar állampolgárrá. (2)27 A nyilatkozat elfogadása esetén a miniszter bizonyítványban igazolja az állampolgárság megszerzését. (3)28 A miniszter határozatban állapítja meg, ha a nyilatkozat elfogadásának feltételei hiányoznak, beleértve a 13–15. §-okban a kérelem benyújtására előírtakat. A határozat felülvizsgálata a Fővárosi Törvényszéktől kérhető.
51.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
31. Lemondás, az állampolgárság visszavonása Állampolgárság megszűnése - lemondás feltétele, hogy legyen másik állampolgársága vagy valószínű legyen a megszerzése a lemondástól számított 1 éven belül lehet kérni a visszaállítását - visszavonás csak honosítás esetén ha az állampolgárságot a szabályok megszegésével szerezte max. a honosítás utáni 10 éven belül - történeti jogcímek elbocsátás (1993. évi LV. törvényben már nem) távollét (1939. szeptember 1-ig) megfosztás házasság (nők esetében; külföldi áp.-ságú férfival; a harmadik Áptv.ben már nem szerepel))
1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról Lemondás 8. § (1) A külföldön lakó magyar állampolgár — a köztársasági elnökhöz címzett nyilatkozatában — lemondhat a magyar állampolgárságáról, ha a) külföldi állampolgársággal is rendelkezik vagy annak megszerzését valószínűsíteni tudja és b)35 c)36 (2)37 Ha az (1) bekezdésben megállapított feltételek fennállnak, a miniszter javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a lemondás elfogadására. A magyar állampolgárság lemondással való megszűnéséről a köztársasági elnök okiratot ad ki. A magyar állampolgárság az okirat kiállítása napján szűnik meg. (3)38 A miniszter határozatban állapítja meg, ha a lemondás elfogadásának feltételei hiányoznak. A határozat felülvizsgálata a Fővárosi Törvényszéktől kérhető. (4)39 A lemondás elfogadásától számított egy éven belül kérheti a köztársasági elnöktől magyar állampolgárságának visszaállítását az, aki nem szerzett külföldi állampolgárságot. A magyar állampolgárság visszavonása 9. § (1)40 A magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Nincs helye a visszavonásnak a magyar állampolgárság megszerzésétől számított tíz év elteltével. (2)41 Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását a miniszter határozattal állapítja meg. A határozat felülvizsgálata a Fővárosi Törvényszéktől kérhető. (3)42 A magyar állampolgárság visszavonással történő megszüntetéséről — a miniszter előterjesztése alapján — a köztársasági elnök dönt. (4) A magyar állampolgárság visszavonásáról szóló határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. A magyar állampolgárság a határozat közzététele napján szűnik meg. 52.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
32. A hazatérés jogának tartalma, az úti okmány Alaptörvény XIV. cikk (1) Magyar állampolgár Magyarország területéről nem utasítható ki, és külföldről bármikor hazatérhet. 1998. évi XII. törvény a külföldre utazásról 1. § (1)3 Magyarország területét minden magyar állampolgár és az országban jogszerűen tartózkodó külföldi szabadon elhagyhatja, ide értve a külföldi letelepedés szándékával történő kiutazást is. A külföldre utazás joga törvényben meghatározottak szerint gyakorolható, illetve korlátozható. (2)4 A magyar állampolgárt az Alaptörvény XIV. cikk (1) bekezdése alapján megillető hazatérés joga nem tagadható meg, nem korlátozható, feltételhez nem köthető. (3)5 A külföldre utazás joga érvényes úti okmánnyal gyakorolható. A magyar állampolgár érvényes személyazonosító igazolvánnyal is gyakorolhatja a külföldre utazás jogát EGT-állam területére történő beutazáskor, valamint nemzetközi szerződés alapján, illetve ha azt EGTállamnak nem minősülő állam belső joga biztosítja, amely tényt, illetve annak megszűnését az adott állam értesítését követően a külpolitikáért felelős miniszter a Hivatalos Értesítőben és honlapján haladéktalanul közzétesz.
53.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
33. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek 2007. évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról 1. § (1)2 Magyarország az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a szabad mozgás és tartózkodás jogának gyakorlását a) a magyar állampolgár kivételével az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgárának, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személynek (a továbbiakban: EGT-állampolgár), b) az EGT-állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, az EGT-állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagjának (a továbbiakban: az EGT-állampolgár családtagja), c) a magyar állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, a magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagjának (a továbbiakban: a magyar állampolgár családtagja), valamint d) annak az EGT-állampolgárt vagy a magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó személynek, aki da) a magyar állampolgár eltartottja, vagy vele legalább egy éve egy háztartásban él, illetve akiről súlyos egészségügyi okból a magyar állampolgár személyesen gondoskodik, db)3 – abban az országban, ahonnan érkeznek – az EGT-állampolgár eltartottja volt, vagy vele egy háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár személyesen gondoskodik, és a hatóság családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi. (2) E törvényt a diplomáciai vagy egyéb személyes mentességet élvező, illetve nemzetközi szerződés alapján beutazó EGT-állampolgárra akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik. (3) Ez a törvény nem alkalmazható a külön törvény alapján a magyar menekültügyi hatóság által menekültként elismert, illetve ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített személyre.
A szabad mozgás és tartózkodás jogáról szóló irányelvvel összhangban a törvény a magyarországi tartózkodás feltételeit annak időtartama szerint határozza meg: 1. A három hónapot meg nem haladó ideig tartózkodók: o ez a tartózkodás gyakorlatilag feltétel nélküli o az EGT-állampolgár érvényes úti okmány vagy személyazonosító igazolvány birtokában jogosult a belépésre o EGT-áp. harmadik ország áp.-ságával rendelkező családtagnak vízummal is rendelkeznie kell o vízumot az a harmadik ország áp.-ságával rendelkező családtag kaphat, aki eleget tesz az alábbi követelményeknek: • érvényes úti okmány
54.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1. • • •
2012
igazolt tartózkodási cél megfelelő anyagi fedezet nem jelent veszélyt a tagállamok közrendjére, belső biztonságára, közegészségügyére vagy nemzetközi kapcsolataira
2. Három hónapot meghaladó itt-tartózkodók: o feltételek: • bejelentkezés (regisztrációs igazolás) • tartózkodási cél: keresőtevékenység (ebben az esetben családtag is tartózkodhat) vagy tanulmányok folytatása • elegendő forrás önmaga és családtagja eltartására (nem jelenthet terhet Mo. szociális ellátó rendszerére) • biztosítási jogviszony o ha az EGT-állampolgár keresőtevékenysége megszűnik, akkor is megtarthatja tartózkodási jogát o ha az EGT-állampolgár tartózkodási joga megszűnik, családtagja (akár EGT-áp., akár harmadik országbeli) tartózkodási joga akkor is fennmarad 3. Az állandó tartózkodás jogával rendelkezők: o valamennyi EGT-áp. és családtagja számára biztosítva van, amennyiben 5 évig megszakítás nélkül Mo.-on tartózkodtak o ha az EGT-áp. vagy családtagja a tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, de később mégis visszatért Mo.-ra, úgy a szükséges időtartam újrakezdődik o fontos a tartózkodás folyamatossága: • nem minősül megszakításnak az évente legfeljebb 6 hónapig tartó Mo.-on kívüli tartózkodás, a kötelező katonai szolgálat miatti távollét, illetve az egyszeri legfeljebb 12 hónapig fennálló fontos ok (pl. terhesség, súlyos betegség, stb.)
55.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
33. A letelepedettek fajtái, a letelepedett jogállása 2007. évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról 32. § (1) Letelepedett az a harmadik országbeli állampolgár, aki a) e törvény hatálybalépése előtt letelepedési engedélyt, b) ideiglenes letelepedési engedélyt, c) nemzeti letelepedési engedélyt, d) EK letelepedési engedélyt kapott. (2)107 A letelepedett harmadik országbeli állampolgár az Alaptörvényben és a jogszabályokban biztosított jogosultságokkal rendelkezik. (3)108 A letelepedett – az ideiglenesen letelepedett kivételével – Magyarország területén határozatlan időtartamú tartózkodásra jogosult. (4) A letelepedettet megilletik a tartózkodási engedéllyel rendelkezők külön jogszabályok szerinti jogosultságai is. (5) A letelepedett külön jogszabályban foglaltak szerint köteles lakóhelyét bejelenteni és személyazonosító igazolvány kiadását kérni. • Ideiglenes letelepedési engedély: o ideiglenes letelepedési enedélyt kaphat az EU más tagállama által a huzamos tartózkodási irányelv alapján kiállított huzamos tartózkodási jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár és a vele együtt kérelmező harmadik országbeli családtag o érvényességi ideje legfeljebb 5 év, alkalmanként max. 5 évvel meghosszabbítható • Nemzeti letelepedési engedély: o feltételek: tartózkodási vízum vagy tartózkodási engedély vagy ideiglenes letelepedési engedély 3 év jogszerű, megszakítás nélküli tartózkodás (alkalmanként legfeljebb 4 hónapra hagyható el az ország, 3 év alatt összesen 270 napra) o letelepedett jogállás fűződik hozzá, azonban nem biztosít az EK letelepedési engedélyhez hasonló mobilitást a közösség területén • EK letelepedési engedély: o legalább 5 évi jogszerű és folyamatos tartózkodás Mo.-on (alkalmanként max. 6 hónapra szakítható meg, 5 év alatt max. 300 nap) o nem jogosult EK letelepedési engedélyre az a harmadik országbeli, akinek tartózkodása ideiglenes jellegű továbbá az, aki menekültkénti elismerését kérte o ha más EU tagállamban hasonló engedéllyen rendelkezik, akkor a magyar hatóság azt a tagállamot értesíti, amennyiben az EK engedély megszerzése
56.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
után más tagállamban is hasonló engedélyt szerez, úgy az EK engedélyt visszavonják
35. A menekült, az oltalmazott és a menedékes jogállása Alaptörvény XIV. cikk (1) Magyar állampolgár Magyarország területéről nem utasítható ki, és külföldről bármikor hazatérhet. Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat alapján lehet kiutasítani. Tilos a csoportos kiutasítás. (2) Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá. (3) Magyarország - ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott. 2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról III. Fejezet A MENEKÜLT 6. § (1)14 Magyarország menekültként ismeri el azt a külföldit, akinek az esetében az Alaptörvény XIV. cikk (3) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak. A menekült jogállása 10. § (1) A menekültet, ha törvény vagy kormányrendelet kifejezetten eltérően nem rendelkezik – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel –, a magyar állampolgár jogai illetik meg, és kötelezettségei terhelik. (2) A menekült a) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása, valamint a helyi népszavazás és népi kezdeményezés kivételével nem rendelkezik választójoggal; b) nem tölthet be olyan munkakört, illetve feladatkört, továbbá nem viselhet olyan tisztséget, amelynek ellátását jogszabály magyar állampolgársághoz köti. (3) A menekült jogosult a) külön jogszabályban meghatározott személyazonosító igazolványra és a Genfi Egyezményben foglalt kétnyelvű úti okmányra; b) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint ellátásra, támogatásra és szállásra. (4) A menekült köteles a) a menekültügyi hatósággal együttműködni; b) jogszabály vagy az egészségügyi hatóság elrendelése alapján magát egészségügyi szűrésnek, gyógykezelésnek, jogszabályban kötelezően előírt, valamint az egészségügyi 57.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
hatóság által megbetegedési veszély esetén elrendelt, hiányzó védőoltások pótlásának alávetni; c)19 Magyarország jogszabályait megtartani. IV. Fejezet AZ OLTALMAZOTT 12. § (1)20 Magyarország oltalmazottként kiegészítő védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni. Az oltalmazott jogállása 17. § (1)24 Az oltalmazottat – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel –, ha törvény vagy kormányrendelet kifejezetten eltérően nem rendelkezik, a menekült jogai illetik meg, és kötelezettségei terhelik. (2) Az oltalmazott – a 10. § (3) bekezdés a) pontjától eltérően – külön jogszabályban meghatározott úti okmányra jogosult. (3) Az oltalmazott nem rendelkezik választójoggal. (4)25 Az oltalmazottat nem illetik meg a magyar állampolgárságról szóló törvény szerinti, a menekültre vonatkozó kedvezményes honosítási feltételek. V. Fejezet A MENEDÉKES 19. §26 Magyarország menedékesként ideiglenes védelemben részesíti azt a külföldit, aki Magyarország területére tömegesen menekülők olyan csoportjába tartozik, amelyet a) az Európai Unió Tanácsa – a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről szóló, 2001. július 20-i, 2001/55/EK tanácsi irányelvben (a továbbiakban: 2001/55/EK irányelv) meghatározott eljárás szerint – ideiglenes védelemre jogosultként elismert, vagy b) az Országgyűlés ideiglenes védelemre jogosultként ismert el, mivel a csoportba tartozó személyek hazájukból fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai összecsapás, illetve az emberi jogok általános, módszeres vagy durva megsértése – így különösen kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód – miatt elmenekülni kényszerültek. A menedékes jogállása 22. § (1) A menedékes jogosult a) személyazonosságát igazoló okmányra; b) külön jogszabályban meghatározott, egyszeri kiutazásra és visszatérésre jogosító úti okmányra, ha származási országa érvényes úti okmányával nem rendelkezik; c) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint ellátásra, támogatásra és szállásra; d) a külföldiekre vonatkozó általános szabályok szerinti munkavégzésre. (2) A menedékes köteles 58.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
a) szálláshelyét, valamint annak megváltozását a menekültügyi hatóságnak bejelenteni; b) a menekültügyi hatósággal együttműködni; c) jogszabály vagy az egészségügyi hatóság elrendelése alapján magát egészségügyi szűrésnek, gyógykezelésnek, jogszabályban kötelezően előírt, valamint az egészségügyi hatóság által megbetegedési veszély esetén elrendelt, hiányzó védőoltások pótlásának alávetni; d)29 Magyarország jogszabályait megtartani. (3)30 Az (1) bekezdés a) pontja szerinti okmány megfelel a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló a Tanács 2002. június 13-i 1030/2002/EK rendeletben, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendeletben foglaltaknak.
59.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
36. A hontalan jogállása Hontalan az a személy, akit egyetlen állam sem tart saját joga alapján állampolgárának. Helyzetük kiszolgáltatott, hiszen nem állnak egyetlen állam védelme alatt sem. 1957-es New York-i egyezmény: • Mo. az egyezményhez való csatlakozással kiküszöbölte a hontalanság bekövetkeztét a férjezett nők esetében. 1954-es, a hontalan személyek jogállásáról szóló ENSZ-egyezmény: • Mo. 2002-ben csatlakozott hozzá • kötelezi a részes államokat, hogy a lehető legkedvezőbb, de legalább olyan elbánást biztosítson a hontalanoknak, mint általában külföldieknek • speciális jogokat biztosít a hontalanoknak: pl. úti okmány, igazgatási segítségnyújtás 1961-es, a hontalanság eseteinek csökkentéséről szóló ENSZ-egyezmény: • elsődleges célja, hogy állampolgárságot kapjanak mindazok, akik egyébként hontalanok lennének, ha megfelelő kapcsolat fűzi őket az adott államhoz (pl. annak területén születtek; állampolgáraival vérségi kapcsolatban vannak) •
1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról 3. § (3) Ellenkező bizonyításig magyar állampolgárnak kell tekinteni: a)8 a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan szülők Magyarországon született gyermekét; • 5/A. § (1) b) aki az ország területén született és születésével nem szerezte meg szülei külföldi állampolgárságát a szülők állampolgárságára irányadó külföldi jog alapján, feltéve, hogy a születése napján magyarországi lakóhellyel rendelkezett és a nyilatkozat megtételét közvetlenül megelőzően legalább öt éve az ország területén lakik. A nyilatkozatot az érintett tizenkilencedik életévének betöltéséig teheti meg; • Ha a magyar állampolgár lemondás útján elveszti a magyar állampolgárságot, de mégsem szerez másikat, úgy egy évig kérheti a magyar áp. visszaállítását, egy év elteltével csak visszahonosításra van lehetőség • nincsenek automatikus állampolgárság-megszűnési jogcímek Az 1954-es egyezmény nem minden állampolgárság nélküli személynek biztosítja de iure a hontalan státust: 1. azon személyek, akik az ENSZ szerveitől védelemben vagy segélyben részesülnek 2. olyan személyek, akiket annak az országnak az illetékes hatóságai, amelyben lakóhelyük van, olyan személyeknek ismertek el, mint akiket megilletnek az adott ország állampolgárságának birtoklásával járó jogok és kötelezettségek 3. olyan személyek, akiket illetően komoly okok állnak fenn annak feltételezésére, hogy béke elleni, háborús vagy emberisé elleni bűnöket követtek el
60.
ELTE ÁJK
Vizsgatémakörök Alkotmányjog 1.
2012
tartózkodási helyük államán kívül, mielőtt abba az államba bebocsátást nyertek, súlyos, nem politikai jellegű bűncselekményt követtek el az ENSZ céljaival és elveivel ellentétes cselekménye elkövetésében vétkesek
Mo.-on a hontalanság megállapítására a Mo.-on jogszerűen tartózkodó külföldi kérelmére induló eljárás során kerül sor, amelynek legfontosabb része a hontalanság bizonyítása. Mivel ez meglehetősen bonyolult, ezért általában elég a hontalanság tényének valószínűsítése, a kérelmezőnek az állampolgárság hiányát csak a születési hely, a korábbi lakó- vagy tartózkodási hely, illetőleg a családtagok és a szülők állampolgársága szerinti állam vonatkozásában kell tanúsítani.
61.
