1. A PATOLÓGIA TÁRGYA, C ÉLJA, HELYE A Z O RVOSTUDOMÁNYBAN
19
Zalatnai Attila
Gyakorlati patológia fogorvostan-hallgatók részére
Zalatnai Attila
Gyakorlati patológia f o g o r v o s t a n - h a l l g a t ó k
r é s z é r e
A könyv megjelenését támogatta a Nemzeti Kulturális Alap
Lektorálta: Dr. Nagy Péter egyetemi tanár
Ó Ó
Semmelweis Kiadó, 2014 Dr. Zalatnai Attila, 2014
ISBN 978-963-331-304-6
Az e-könyv alapja a vele azonos címû (ISBN 978-963-331-303-9) és tartalmú, 2014-ben megjelent kötet.
A könyv és adathordozó (legyen az e-könyv, CD vagy egyéb digitális megjelenés) szerzõi jogi oltalom és kizárólagos kiadói felhasználási jog alatt áll. Bármely részének vagy egészének mindennemû többszörözése kizárólag a szerkesztõk, a szerzõk és a kiadó elõzetes írásbeli engedélye alapján jogszerû.
Felelõs kiadó: dr. Táncos László Felelõs szerkesztõ és tervezte: dr. Vincze Judit Ó Borító: Mallász Júlia SKD442
V
TARTALOM
TARTALOM
ELÕSZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XV RÖVIDÍTÉSEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XVII 1.
A PATOLÓGIA TÁRGYA, CÉLJA, HELYE AZ ORVOSTUDOMÁNYBAN. 1.1. A patológia összetevõi, vizsgálati módszerei . . . . . . . . . . . 1.1.1. Autopsia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.1.2. Hisztopatológia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.1.3. Citológia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.1.4. Molekuláris patológia . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2. A patológia alapvetõ kategóriái . . . . . . . . . . . . . . . . .
2.
A HALÁL ÉS HULLAJELENSÉGEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
3.
REVERZÍBILIS SEJTKÁROSODÁSOK ÉS ADAPTÁCIÓS SZÖVETI REAKCIÓK 3.1. Kóros intracellularis vízfelhalmozódás . . . . . . . . . . . . . . . . 3.2. Kóros intracellularis anyagtárolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.2.1. Degeneratio adiposa (zsíros degeneratio; steatosis) . . . . . 3.2.2. Kóros glikogéntárolások . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.2.3. Koleszterin-, koleszterin-észter-tárolás . . . . . . . . . . . 3.2.4. Fehérjék felhalmozódása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.2.5. Pigmentek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.2.5.1. Endogén pigmentek . . . . . . . . . . . . . . . Naevus pigmentosus . . . . . . . . . . . . . . . 3.2.5.2. Exogén pigmentek . . . . . . . . . . . . . . . . 3.3. Atrophia (sorvadás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.3.1. Lokális atrophia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.3.2. Egy szervrendszer egészét érintõ atrophia . . . . . . . . . . 3.3.3. Generalizált atrophia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Osteoporosis (csontritkulás) . . . . . . . . . . . Coeliakia (gluténsensitiv enteropathia) . . . . . . Alzheimer-kór . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.4. Hypertrophia (túltengés) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hypertrophia ventriculi sinistri cordis . . . . . . 3.5. Hyperplasia (túlburjánzás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hyperplasia nodosa prostatae . . . . . . . . . . 3.6. Obesitas (elhízás; kóros kövérség) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.7. Metaplasia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.7.1. Hámszöveti metaplasia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.7.2. Mesenchymalis szövetek metaplasiája . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
12 12 13 13 14 14 15 15 15 15 18 19 19 21 21 22 22 23 24 24 25 27 28 29 29 31
4.
IRREVERZÍBILIS SZÖVETI KÁROSODÁSOK . . . . . . . . . . . . . . 4.1. Apoptosis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.2. Necrosis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.2.1. Coagulatiós necrosis . . . . . . . . . . . . . . . . . Infarctus haemorrhagicus intestini tenuis . . Infarctus haemorrhagicus pulmonis . . . . Osteoradionecrosis . . . . . . . . . . . . Biszfoszfonát-necrosis . . . . . . . . . . . Gastroduodenalis nyálkahártya-necrosisok Akut tubularis necrosis . . . . . . . . . . . Vesekéreg-necrosis . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . .
32 32 33 35 36 36 38 38 38 40 41
. . . . . . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. 1 . 1 .2 .2 .5 .7 .7
VI
GYAKORLATI PATOLÓGIA
4.2.2.
. . . . .
. . . . .
. . . . .
41 41 42 43 43
5.
A GYULLADÁS PATOLÓGIÁJA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.1. A gyulladás általános Jellemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2. Akut gyulladások formái és jellegzetes kórképei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.1. Inflammatio serosa seu simplex (savós gyulladás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Herpesvírus-fertõzések. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Varicella . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pemphigus vulgaris . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.2. Inflammatio catarrhalis seu mucinosa (nyákos gyulladás) . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.3. Inflammatio fibrinosa (fibrines gyulladás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lobaris pneumonia (pneumonia crouposa). . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.4. Inflammatio purulenta seu suppurativa (gennyes gyulladás) . . . . . . . . . . . . . . 5.2.4.1. Meningitis purulenta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.4.2. Staphylococcus okozta gyulladások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.4.3. Streptococcusok okozta gyulladások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.4.4. Bronchopneumonia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.4.5. Speciális pneumoniák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.4.6. Post-streptococcalis („másodlagos”) megbetegedések . . . . . . . . . . . Rheumás láz (febris rheumatica) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Post-streptococcalis (diffúz endocapillaris proliferatív) glomerulonephritis . 5.2.4.7. Gonorrhoea . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.4.8. Infectiv endocarditis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.4.9. Actinomycosis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.4.10. Pyelonephritis acuta (akut infectiv interstitialis nephritis) . . . . . . . . . . 5.2.5. Inflammatio fibrinosopurulenta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Appendicitis acuta (féregnyúlvány-gyulladás) . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.6. Inflammatio ichorosa (eves gyulladás). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.7. Inflammatio gangraenosa (üszkös gyulladás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gázgangraena . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.8. Inflammatio haemorrhagica (vérzéses gyulladás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Influenza (grippe) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.3. Az akut gyulladások szövõdményei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.3.1. Sepsis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.4. Nem bakteriális akut gyulladások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Akut hepatitis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pancreatitis acuta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
45 45 47 47 48 48 48 48 49 49 50 51 53 54 55 56 57 57 58 59 59 60 60 61 61 62 62 62 63 63 63 64 65 65 66
6.
KRÓNIKUS ÉS GRANULOMATOSUS GYULLADÁSOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.1. Szokványos krónikus gyulladások. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gastritis chronica . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.2. Fibrosissal járó krónikus gyulladások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Krónikus hepatitis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pancreatitis chronica. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pyelonephritis chronica (krónikus infectiv interstitialis nephritis) . 6.3. Granulomatosus gyulladások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tuberculosis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Boeck-sarcoidosis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Crohn-betegség (ileitis terminalis; ileitis regionalis) . . . . . . . . Gumma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Granulomatosus vasculitisek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.4. Suppurativ granulomák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . .
69 69 69 70 70 71 72 72 74 76 77 78 78 78
7.
GENETIKAI KÁROSODÁSOK ÉS JELLEGZETES KÓRKÉPEIK 7.1. Kromoszomális betegségek . . . . . . . . . . . . . Down-szindróma . . . . . . . Klinefelter-szindróma . . . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
80 80 80 80
4.2.3. 4.2.4. 4.2.5.
Colliquatiós (liquefactiv) necrosis . . . . . Agylágyulás (emollitio cerebri) . Zsírnecrosis . . . . . . . . . . . . . . . . Demyelinisatiós kórképek . . . . . . . . Gangraena (üszkösödés) . . . . . . . . .
. . . . .
. . . .
. . . . .
. . . .
. . . . .
. . . .
. . . . .
. . . .
. . . . .
. . . .
. . . . .
. . . .
. . . . .
. . . .
. . . . .
. . . .
. . . . .
. . . .
. . . . .
. . . .
. . . . .
. . . .
. . . . .
. . . .
. . . . .
. . . .
. . . . .
. . . .
. . . . .
. . . .
. . . . .
. . . .
. . . . .
. . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
VII
TARTALOM
7.2.
7.3. 7.4.
7.5. 7.6.
Turner-szindróma . . . . . . . . . . . . . . . Autosomalis domináns betegségek . . . . . . . . . . . . . . . . . Marfan-szindróma . . . . . . . . . . . . . . . Peutz–Jeghers-szindróma . . . . . . . . . . . Familiaris hypercholesterinaemiák . . . . . . . Familiaris adenomatosus polyposis . . . . . . Adult polycystás vese (ren polycysticus adultus) Neurofibromatosis (Recklinghausen-kór). . . . Autosomalis kodomináns betegségek . . . . . . . . . . . . . . . . Autosomalis recesszív betegségek . . . . . . . . . . . . . . . . . Wilson-kór. . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cysticus fibrosis (mucoviscidosis) . . . . . . . Haemochromatosis . . . . . . . . . . . . . . Tárolási betegségek . . . . . . . . . . . . . . X kromoszómához kötött öröklõdõ betegségek . . . . . . . . . . . Haemophiliák . . . . . . . . . . . . . . . . . Multifaktoriális öröklõdés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . .
81 81 81 82 82 82 82 83 83 83 83 84 84 85 86 86 86
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
87 87 89 90 91 91 91 91 91 91 91 92 92 93 93 94 95 95 95 96 96
8.
FEJLÕDÉSI RENDELLENESSÉGEK, PERINATALIS PATOLÓGIA . . . 8.1. A morphogenesis zavarai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.2. Cystaképzõdés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.3. Szívfejlõdési rendellenességek . . . . . . . . . . . . . . . . Nagyér-transpositio . . . . . . . . . . . Truncus arteriosus communis . . . . . . Ductus Botalli persistens . . . . . . . . . A pitvarsövény fejlõdési rendellenességei Kamrai septumdefectus . . . . . . . . . Fallot-tetralogia . . . . . . . . . . . . . Coarctatio aortae . . . . . . . . . . . . 8.4. Velõcsõ-záródási rendellenességek . . . . . . . . . . . . . . 8.5. Perinatalis patológia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.5.1. Az érettség és az éretlenség patológiai jelei . . . . . Koraszülöttség és intrauterin retardatio . . Hyalinmembrán-betegség (IRDS) . . . . Újszülöttkori agyvérzés . . . . . . . . . Nekrotizáló enterocolitis (NEC) . . . . . Erythroblastosis fetalis . . . . . . . . . . Újszülöttkori sárgaságok . . . . . . . . . Perinatalis infectiók . . . . . . . . . . .
9.
REGENERÁCIÓ, SEBGYÓGYULÁS ÉS AZOK ZAVARAI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 9.1. Regeneráció. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 9.2. Sebgyógyulás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98 9.2.1. A sebgyógyulás zavarai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 Vadhús, pyogen granuloma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 Hyalinisatio . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 Keloid . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100 Amputatiós neuroma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100 Dehiscentia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100 9.3. Csonttörések gyógyulása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100 9.4. Fogextractiót követõ alveolaris regeneráció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101
10. CALCIFICATIO, KÕKÉPZÕDÉS . . . . . . . . . . . . . . . . 10.1. Calcificatio . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.2. Kõképzõdés (lithiasis) . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.2.1. Epekövesség . . . . . . . . . . . . . . . . . Az epekövesség következményei . 10.2.2. Vesekövesség (urolithiasis) . . . . . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
102 102 103 104 105 106
11. KÓROS IMMUNOLÓGIAI VÁLASZREAKCIÓK ÉS FONTOSABB KÓRKÉPEIK . . . . . . . . . . . . . . 107 11.1. Alapvetõ immunológiai alapfogalmak és mechanizmusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107
VIII
GYAKORLATI PATOLÓGIA
11.2.
11.3.
11.4.
11.5. 11.6.
11.1.1. Az immunválasz effektor sejtjei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.1.2. Cellularis és humoralis immunválasz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hypersensitiv (allergiás) reakciók okozta megbetegedések . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.2.1. Azonnali típusú reakciók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Urticaria, allergiás rhinitis és conjunctivitis, ételallergia . . . . . . . . . Asthma bronchiale . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Anaphylaxiás shock . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.2.2. Citotoxikus (cytolyticus) reakciók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.2.3. Immunkomplex kórképek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.2.4. Sejt közvetítette (késõi) hypersensitivitas . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Contact dermatitis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.2.5. Komplex immunkárosodások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Autoimmun kórképek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.3.1. Több szervrendszert érintõ autoimmun kórképek . . . . . . . . . . . . . . . . . Lupus erythematodes (LE). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szisztémás sclerosis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rheumatoid arthritis (régebbi nevén: primer krónikus polyarthritis; PCP) 11.3.2. Szervspecifikus autoimmun kórképek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Autoimmun hepatitis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Primer biliaris cirrhosis (PBC) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Primer sclerotizáló cholangitis (PSC) . . . . . . . . . . . . . . . . . . Myasthenia gravis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Autoimmun haemolyticus anaemiák . . . . . . . . . . . . . . . . . . Anaemia perniciosa (vészes vérszegénység) . . . . . . . . . . . . . . Addison-kór . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Immundeficiens állapotok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.4.1. Primer immundeficienciák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.4.2. Szekunder immundeficienciák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . HIV-fertõzés/AIDS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Transzplantációs patológia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Amyloidosis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
12. THROMBOSIS ÉS EMBOLIA . . . . . . . . . . . . . . . . . 12.1. Thrombosis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12.1.1. A thrombusok morfológiája . . . . . . . . . 12.1.2. A thrombusok sorsa . . . . . . . . . . . . . 12.1.3. A thrombusok következményei . . . . . . . 12.1.4. Disseminált intravascularis coagulatio (DIC) . 12.2. Emboliák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12.2.1. Tüdõembolia . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
107 108 109 109 110 110 111 111 111 112 112 113 113 115 115 115 116 117 117 117 117 117 118 118 118 119 119 119 120 121 123
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
125 125 127 128 128 129 130 130
13. AKTÍV ÉS PASSZÍV HYPERAEMIÁK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13.1. Aktív hyperaemiák. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13.2. Hyperaemia passiva . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jobbszívfél-elégtelenség . . . . . . . . . . Postthromboticus szindróma és ulcus cruris.
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
133 133 133 134 135
14. VÉRZÉSEK ÉS ANAEMIÁK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14.1. Vérzések. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14.1.1. Vérzések a keletkezési mechanizmus szerint . . . 14.1.2. Haemorrhagiás diathesis . . . . . . . . . . . . . 14.1.3. Vérzések nagyságuk szerint . . . . . . . . . . . . 14.1.4. Vérzések lokalizáció szerint . . . . . . . . . . . . 14.1.5. A vérzések sorsa . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14.1.6. A vérzések következményei . . . . . . . . . . . . Schönlein–Henoch-purpura . . . . . . 14.1.7. Koponyaûri vérzések . . . . . . . . . . . . . . . 14.2. Anaemia (vérszegénység) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14.2.1. Csökkent vörösvértest-képzésen alapuló anaemiák Aplasticus anaemia . . . . . . . . . . . 14.2.2. Fokozott vörösvértest-pusztulás miatti anaemiák. .
. . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . .
136 136 136 137 138 138 138 139 139 139 140 140 141 141
. . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . .
IX
TARTALOM
14.2.3. 14.2.4.
Vérvesztés következtében létrejövõ anaemiák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142 Összetett patomechanizmusú anaemiák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142
15. OEDEMÁK KÉPZÕDÉSE ÉS FORMÁI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15.1. Vénás elfolyás zavarai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15.2. Tüdõoedema . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15.3. Gyulladásos oedema . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15.4. Allergiás eredetû oedemák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15.5. Nyirokelfolyás akadályozottsága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15.6. Hypoxiás eredetû oedema . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15.7. Oedema cerebri . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15.8. Generalizált oedema . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15.9. Nephrosis-szindróma és vesebetegségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Minimal change (lábnyúlvány-betegség) . . . . . . . . . . . . . . Focalis segmentalis glomerulosclerosis (FSGS) . . . . . . . . . . . Membranosus glomerulonephritis/ nephropathia . . . . . . . . . . Goodpasture-szindróma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kimmelstiel–Wilson-szindróma (intercapillaris glomerulosclerosis). Veseamyloidosis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . .
143 143 143 144 145 145 145 146 147 147 147 148 148 148 149 149
16. A SHOCK PATOLÓGIÁJA . . . . . 16.1. Cardiogen shock. . . . . . 16.2. Obstructiv shock . . . . . 16.3. Hypovolaemiás shock . . . 16.4. Distributiv shock. . . . . . 16.5. A shock patomorfológiája . ARDS.
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
151 151 151 152 152 153 153
17. AZ ARTERIOSCLEROSIS PATOLÓGIÁJA . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17.1. Atherosclerosis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17.1.1. Az atherosclerosis rizikótényezõi . . . . . . . . . . . . . 17.1.2. Az atherosclerosis pathogenesise . . . . . . . . . . . . . 17.1.3. Az atherosclerosis morfológiája . . . . . . . . . . . . . . 17.1.4. Az atheroscleroticus plakk szövõdményei . . . . . . . . . 17.1.5. Az atherosclerosis következményei . . . . . . . . . . . . 17.1.5.1. Ischaemiás szívbetegségek (ISZB) . . . . . . . . Krónikus ischaemiás szívizomkárosodás . . . . Akut myocardialis infarctus (infarctus myocardii) 17.2. Arteriolosclerosis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17.3. Mönckeberg-féle mediasclerosis. . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .
155 155 155 156 157 158 159 160 160 160 164 164
18. A HYPERTONIA PATOLÓGIÁJA . . . . . . . . . 18.1. Essentialis hypertonia . . . . . . . . . . . 18.2. Szekunder hypertoniák . . . . . . . . . . Phaeochromocytoma.
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
165 165 165 166
19. VITIUMOK ÉS CARDIOMYOPATHIÁK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19.1. Vitiumok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19.1.1. A vitiumok további szövõdményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19.1.2. A vitiumok sebészi kezelésével kapcsolatos patológiai szempontok . . 19.2. Cardiomyopathiák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hypertrophiás (obstructiv) cardiomyopathia (aszimmetrikus septum-hypertrophia) . . . . . . . . . . . . . . . . . . Congestiv (dilatativ) cardiomyopathiák . . . . . . . . . . . Restrictiv cardiomyopathia . . . . . . . . . . . . . . . . . Obliterativ cardiomyopathiák . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
168 168 169 170 170
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
170 170 171 171
20. COR PULMONALE . . . . . . . . . 20.1. Cor pulmonale acutum . . . 20.2. Cor pulmonale chronicum. . 20.2.1. Pneumoconiosisok
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
172 172 172 173
. . . .
. . . . . . .
. . . .
. . . . . . .
. . . .
. . . . . . .
. . . .
. . . . . . .
. . . .
. . . . . . .
. . . .
. . . . . . .
. . . .
. . . . . . .
. . . .
. . . .
. . . . . . .
. . . .
. . . .
. . . . . . .
. . . .
. . . .
. . . . . . .
. . . .
. . . .
. . . . . . .
. . . .
. . . .
. . . . . . .
. . . .
. . . .
. . . . . . .
. . . .
. . . .
. . . . . . .
. . . .
. . . .
. . . . . . .
. . . .
. . . .
. . . . . . .
. . . .
. . . .
. . . . . . .
. . . .
. . . .
. . . . . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
X
GYAKORLATI PATOLÓGIA
21. A DAGANATOK PATOLÓGIÁJA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.1. A daganatok elnevezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.2. A daganatok csoportosítása biológiai viselkedés (dignitás) alapján . . . . . . . . . 21.2.1. Benignus (jóindulatú) daganatok jellemzõi . . . . . . . . . . . . . . . . 21.2.2. Malignus (rosszindulatú) daganatok jellemzõi . . . . . . . . . . . . . . . 21.3. A daganatok morfológiai jellegzetességei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.4. A malignitás mikroszkópos jellemzõi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.4.1. A rosszindulatú sejtek citológiai jellegzetességei. . . . . . . . . . . . . . 21.4.2. A malignitás szövettani jelei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.5. A malignus daganatok szöveti felépítése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.6. A daganatok epidemiológiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.7. A daganatok etiológiai tényezõi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.7.1. Kémiai carcinogenek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.7.2. Sugárzások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.7.3. Biológiai kórtényezõk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.7.4. Öröklõdés és daganatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.8. A daganatok genetikai háttere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.8.1. Protoonkogének . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.8.2. Tumorsuppressor gének . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.8.3. DNS-repair gének . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.9. A daganatképzõdés komplex folyamata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.10. A malignus daganatok növekedése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.11. A daganatok heterogenitása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.12. Az immunrendszer és a malignus daganatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.12.1. Oncofetalis antigének . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.13. Metastasisképzõdés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.13.1. Az áttétképzõdési kaszkád . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.13.2. Az áttétképzõdés formái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.13.3. A metastasisképzõdés dinamikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.13.4. Metastaticus csontdaganatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.14. A malignus daganatok prognózisát meghatározó tényezõk . . . . . . . . . . . . . 21.15. Általános daganattan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.15.1. A hámszövet daganatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.15.1.1.Benignus, laphám eredetû daganatok . . . . . . . . . . . . . . 21.15.1.2.Bizonytalan természetû laphámdaganatok . . . . . . . . . . . 21.15.1.3.Malignus, laphám eredetû daganatok . . . . . . . . . . . . . . 21.15.1.4.Beningus, mirigyhám eredetû daganatok . . . . . . . . . . . . Endocrin szervek adenomái . . . . . . . . . . . . . . . . . . Colorectalis polypusok (adenomák) . . . . . . . . . . . . . . További adenomaformák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.15.1.5.Malignus, mirigyhám eredetû daganatok . . . . . . . . . . . . 21.15.2. Lágyrésztumorok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.15.2.1.Fibrosus szövetek benignus daganatai . . . . . . . . . . . . . 21.15.2.2.Intermediaer malignitású (lokálisan agresszív) fibrosus tumorok. 21.15.2.3.Malignus fibroblastos tumorok . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.15.2.4.Fibrohistiocytaer tumorok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.15.2.5.A zsírszövet benignus daganatai . . . . . . . . . . . . . . . . 21.15.2.6.Malignus zsírszöveti tumorok. . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.15.2.7.Benignus, simaizom eredetû daganatok. . . . . . . . . . . . . 21.15.2.8.Malignus, simaizom eredetû daganatok. . . . . . . . . . . . . 21.15.2.9.Harántcsíkolt izom daganatai. . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.15.2.10. Benignus érdaganatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.15.2.11. Intermediaer malignitású érdaganatok . . . . . . . . . . . . 21.15.2.12. Malignus érdaganatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.15.2.13. Perifériás idegszövet tumorai . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.15.2.14. Gastrointestinalis stromalis tumor (GIST) . . . . . . . . . . . 21.15.3. Neuroendocrin tumorok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.15.3.1.Multiplex endocrin neoplasiák (MEN-szindromák) . . . . . . . 21.15.3.2.Carcinoid szindróma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.15.4. Csírasejtes daganatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
176 176 178 178 179 181 182 182 183 184 184 186 186 187 188 189 190 190 191 192 193 194 195 196 197 197 198 199 202 203 204 206 207 207 207 208 210 210 212 213 214 215 216 216 217 217 217 217 218 218 218 219 220 220 221 221 222 223 223 223
XI
TARTALOM
21.15.5. Bizonytalan histogenesisû/differenciációjú daganatok . . . . . . . . . 21.16. Részletes daganatpatológia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.16.1. Colorectalis carcinomák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.16.2. Emlõrák (carcinoma mammae) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.16.2.1.Az emlõrák kockázati tényezõi . . . . . . . . . . . . . . . 21.16.2.2.Az emlõrákok patológiája . . . . . . . . . . . . . . . . . Non-invasiv emlõrákok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . Invasiv emlõrákok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Paget-carcinoma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.16.2.3.Metastasisképzõdés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.16.2.4.Receptorstatus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.16.2.5.A patológus szerepe az emlõrákkal kapcsolatban . . . . . . 21.16.2.6.Az emlõ egyéb tumorai és tumorszerû laesiói . . . . . . . . 21.16.3. Carcinoma prostatae . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.16.4. Pancreasrák (carcinoma pancreatis) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.16.5. Gyomorrák (carcinoma ventriculi) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.16.6. Petefészekrák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.16.7. Méhnyakrák (carcinoma cervicis uteri) . . . . . . . . . . . . . . . . 21.16.8. Malignus májdaganatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Carcinoma hepatocellulare (HCC) . . . . . . . . . . . . . Carcinoma cholangiocellulare . . . . . . . . . . . . . . . Angiosarcoma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Metastaticus májdaganatok . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.16.9. Veserák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.16.10. Agydaganatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Astrocyta eredetû gliomák . . . . . . . . . . . . . . . . . Oligodendroglioma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Csírasejtes tumorok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Craniopharyngeoma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ependymoma. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Primer agyi lymphomák . . . . . . . . . . . . . . . . . . Metastaticus daganatok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.16.10.1. Általános megjegyzések az agydaganatokkal kapcsolatban 21.16.10.2. Az agydaganatok következményei . . . . . . . . . . . . 21.16.11. Melanoma malignum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.16.12. Csontdaganatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.16.13. Malignus myeloid kórképek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.16.13.1. Myelodysplasiás szindrómák . . . . . . . . . . . . . . . 21.16.13.2. Akut myeloid leukaemiák (AML) . . . . . . . . . . . . . 21.16.13.3. Krónikus myeloproliferatív kórképek . . . . . . . . . . . 21.16.14. Gyermekkori és veleszületett daganatok . . . . . . . . . . . . . . . Akut lymphoid leukaemia (ALL) . . . . . . . . . . . . . . Neuroblastoma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Wilms-tumor (nephroblastoma). . . . . . . . . . . . . . . Retinoblastoma. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Medulloblastoma. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rhabdomyosarcoma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hepatoblastoma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ewing-sarcoma / primitív neuroectodermalis tumor (PNET) . Primitív (differenciálatlan) kis, kereksejtes tumorok . . . . . 21.16.15. Praeneoplasticus állapotok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21.16.16. A malignus daganatok immunhisztokémiája. . . . . . . . . . . . . . 21.16.17. Daganatok hatása a szervezetre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cachexia (daganatos senyvesség) . . . . . . . . . . . . . . Paraneoplasticus szindrómák . . . . . . . . . . . . . . . . 21.16.18. A daganatterápia patológiai vonatkozásai . . . . . . . . . . . . . . . 21.16.19. Daganatprevenció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
224 225 225 227 227 227 228 229 230 230 230 231 232 233 234 235 235 237 238 238 239 239 239 239 240 240 241 241 241 241 242 242 242 242 243 244 245 245 245 246 248 248 248 249 250 250 250 251 251 251 251 253 254 254 255 256 259
22. DOHÁNYZÁSSAL ÖSSZEFÜGGÕ PATOLÓGIÁS ELVÁLTOZÁSOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 261 22.1. Carcinogenitas. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 261
XII
GYAKORLATI PATOLÓGIA
22.2. 22.3.
22.4. 22.5.
Tüdõrák (carcinoma pulmonis) . . . . Carcinoid tumor . . . . . . . . . . . Egyéb malignus daganatok . . . . . . Vascularis hatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Krónikus obstructiv légúti betegségek (KALB, COPD) . . . Bronchitis chronica . . . . . . . . . . Emphysema pulmonum (tüdõtágulás). Gastrointestinalis hatások . . . . . . . . . . . . . . . . . Magzati hatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
23. AZ ALKOHOLIZMUS PATOLÓGIÁJA. 23.1. Májkárosodások . . . . . . . . 23.2. Szívkárosodás . . . . . . . . . 23.3. A pancreas károsodása . . . . 23.4. A gyomor károsodása . . . . . 23.5. Idegrendszeri károsodás . . . . 23.6. Magzatra gyakorolt hatás . . . 23.7. Carcinogen hatás . . . . . . . 23.8. Az alkohol további hatásai . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
262 264 264 265 265 266 266 267 268
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
269 269 271 271 271 272 272 272 272
24. A DIABETES MELLITUS PATOLÓGIAI VONATKOZÁSAI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 273 24.1. A diabetes mellitus szövõdményei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 273 25. A NYIROKCSOMÓK PATOLÓGIÁJA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25.1. Regresszív elváltozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25.2. Reaktív elváltozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25.3. Lymphadenitisek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mononucleosis infectiosa . . . . . . . . . . . . Macskakarmolás-betegség . . . . . . . . . . . . Toxoplasmosis . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mycobacteriumok által okozott lymphadenitisek . Egyéb granulomatosus elváltozások . . . . . . . 25.4. Metastaticus daganatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25.5. Malignus lymphomák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25.5.1. B-sejtes lymphomák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Praecursor B-sejtes leukaemia/lymphoma . . . . Krónikus lymphoid leukaemia (CLL) . . . . . . . Follicularis lymphoma . . . . . . . . . . . . . . Burkitt-lymphoma . . . . . . . . . . . . . . . . Diffúz nagy B-sejtes lymphoma (DLBL) . . . . . . Köpenysejtes (mantle cell) lymphoma . . . . . . Hajas sejtes (hairy cell) leukaemia . . . . . . . . Plazmasejtes daganatok . . . . . . . . . . . . . Waldenström-féle macroglobulinaemia . . . . . Gyomor MALT-lymphomája . . . . . . . . . . . 25.5.2. T/NK-sejtes lymphomák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mycosis fungoides . . . . . . . . . . . . . . . . 25.5.3. Hodgkin-kór. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25.5.4. Posttransplantatiós lymphoproliferatív betegségek (PTLD) . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
276 276 276 278 278 278 278 279 279 279 280 280 280 281 281 282 282 282 282 282 283 283 284 284 284 286
26. A FEJ- ÉS NYAKTÁJÉK PATOLÓGIÁJA . . 26.1. Fejlõdéstani cysták . . . . . . . . 26.2. Egyéb cysticus elváltozások . . . . 26.3. Daganatok és daganatszerû laesiók 26.4. Nyaki nyirokcsomók betegségei . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
287 287 287 288 290
27. A PAJZSMIRIGY PATOLÓGIÁS ELVÁLTOZÁSAI . . . . 27.1. Fejlõdési rendellenességek . . . . . . . . . . . 27.2. Struma nodosa colloides (göbös golyva) . . . . . 27.3. Basedow- (Graves-) kór (struma basedowificata). 27.4. Thyreoiditisek . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
291 291 291 292 292
XIII
TARTALOM
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
292 292 293 293 293 294 294 295
28. A MELLÉKPAJZSMIRIGYEK PATOLÓGIÁJA . . . . . . . . . . . 28.1. Hyperparathyreoidismus. . . . . . . . . . . . . . . . . Primer hyperparathyreosis . . . . . Szekunder hyperparathyreoidismus 28.2. Hypoparathyreoidismus . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
296 296 296 297 297
29. ORR, ORRMELLÉKÜREGEK PATOLÓGIÁJA . . . . . 29.1. Gyulladások . . . . . . . . . . . . . . . . . . Wegener-granulomatosis . Sinusitis . . . . . . . . . Orrpolyp (polypus nasi). . 29.2. Daganatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29.3. Epistaxis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29.4. Foglalkozási ártalmak . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
298 298 298 299 299 300 300 301
30. A GARAT ÉS A GÉGE PATOLÓGIÁJA . . . . . . . . . . . . . . . . . 30.1. Garat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30.1.1. Fejlõdési rendellenességek . . . . . . . . . . . . . 30.1.2. Adenoid . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Otitis media (középfülgyulladás) . . . . . Gyulladások . . . . . . . . . . . . . . . 30.1.3. Daganatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Angiofibroma (nasopharyngealis fibroma) Nasopharyngealis carcinoma . . . . . . . 30.2. Gége. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30.2.1. Gégeoedema . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30.2.2. Gyulladások (laryngitis) . . . . . . . . . . . . . . . 30.2.3. Gége tumorszerû elváltozásai, daganatai . . . . . . Benignus daganatok . . . . . . . . . . . Gégerák (carcinoma laryngis). . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . .
302 302 302 302 302 303 303 303 303 304 304 304 305 305 305
31. OROFACIALIS FEJLÕDÉSI RENDELLENESSÉGEK 31.1. Archasadékok . . . . . . . . . . . . . . 31.2. Állcsont-rendellenességek . . . . . . . . 31.3. Fissuralis cysták . . . . . . . . . . . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
307 307 307 308
32. OROFACIALIS GYULLADÁSOS KÓRKÉPEK PATOLÓGIÁJA . . . . . . . . 32.1. Bakteriális gyulladások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32.2. Vírus okozta gyulladások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32.3. Autoimmun kórképek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32.4. Krónikus gyulladásos dermatosisok . . . . . . . . . . . . . . . . . 32.5. Szájüregi gyulladások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Candidiasis (szájpenész; soor oris) . . . . . . . Stomatitis aphthosa . . . . . . . . . . . . . . . Tonsillitis follicularis (tüszõs mandulagyulladás) Tonsillitis chronica . . . . . . . . . . . . . . . Syphilis (lues; vérbaj) . . . . . . . . . . . . . . Orofacialis granulomatosis . . . . . . . . . . . 32.6. Gócfertõzések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . .
309 309 310 310 311 312 312 313 313 313 313 314 315
27.5.
27.6.
Akut gyulladások . . . Krónikus thyreoiditisek Pajzsmirigydaganatok . . . . . . . . . . . 27.5.1. Benignus tumorok . . . . . . . . 27.5.2. Malignus tumorok . . . . . . . . Pajzsmirigy-mûködési zavarok . . . . . . Hyperthyreosis . . . . Hypothyreosis . . . .
. . . .
. . . . . . . .
. . . .
. . . . . . . .
. . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . .
. . . . . . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
33. A NYELV PATOLÓGIÁJA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 316 33.1. Morfológiai eltérések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 316
XIV
GYAKORLATI PATOLÓGIA
33.2. 33.3. 33.4. 33.5. 33.6.
Fejlõdési rendellenességek . . Glossitisek . . . . . . . . . . . Hairy leukoplakia . . . . . . . Daganatok . . . . . . . . . . . Piercing indukálta elváltozások
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
316 316 317 317 318
34. A GINGIVA PATOLÓGIÁJA. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 319 34.1. Gyulladások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 319 34.2. Daganatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320 35. SZÁJÜREGI DAGANATOK ÉS RÁKELÕZÕ ÁLLAPOTOK . . . . . . 35.1. Tumorszerû laesiók és benignus daganatok . . . . . . . . . 35.2. Malignus daganatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szájüregi carcinoma . . . . . . . . . . Szájüregi praeneoplasticus elváltozások Egyéb, szájüregi malignus daganatok . . Ajakrák . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
321 321 321 321 322 324 324
36. A NYELÕCSÕ PATOLÓGIÁJA . . . . . . . . . . 36.1. Fejlõdési rendellenességek . . . . . . . . 36.2. Gyulladások . . . . . . . . . . . . . . . . 36.3. Daganatok . . . . . . . . . . . . . . . . . Carcinoma oesophagi 36.4. Nyelõcsõ eredetû vérzések . . . . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
325 325 325 326 326 327
37. A NYÁLMIRIGYEK PATOLÓGIÁJA . . . . . . . . . . . . . . . . 37.1. Sialosis (sialadenosis) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37.2. Nyákcysták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37.3. Gyulladások (sialoadenitis) . . . . . . . . . . . . . . . . Sjögren-szindróma (sicca-szindróma). 37.4. Daganatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Benignus daganatok . . . . . . . . . Malignus tumorok . . . . . . . . . . 37.5. Besugárzást követõ nyálmirigy-elváltozások . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
328 328 328 328 329 329 330 331 332
38. SZISZTÉMÁS BETEGSÉGEK MANIFESZTÁCIÓI A SZÁJÜREGBEN Gastrointestinalis betegségek . . . . . Hematológiai betegségek . . . . . . . Hiányállapotok . . . . . . . . . . . . Immunológiai kórképek . . . . . . . Légúti betegségek. . . . . . . . . . . Amyloidosis . . . . . . . . . . . . . Diabetes mellitus . . . . . . . . . . . Gyógyszerindukált elváltozások . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
333 333 333 334 334 334 334 334 334
39. ORÁLPATOLÓGIAI ELVÁLTOZÁSOK DIFFERENCIÁLDIAGNOSZTIKÁJA 39.1. Pigmentált elváltozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39.2. Vesiculobullosus elváltozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39.3. Szürkésfehér elváltozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39.4. Kékesvörös elváltozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39.5. Fekélyes elváltozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39.6. Papillaris-verrucosus elváltozások . . . . . . . . . . . . . . . . . 39.7. Elõdomborodó elváltozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
336 336 336 337 337 337 337 337
TÁRGYMUTATÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 339
ELÕSZÓ
XV
ELÕSZÓ
A patológia oktatása évtizedek óta jól bevált, tradicionális rendszerben történik, melynek során elõször az általános elveket tárgyaljuk, és ezt követi az egyes szervek kóros elváltozásainak részletes bemutatása. Ez a felosztás a kétszemeszteres tanévre épül, és bár a szerzõ meggyõzõdése, hogy az orvosképzéshez szükséges klinikopatológiai szemlélet kialakításához ez még nem elegendõ, de az alapvetõ célnak, egy koherens ismeretanyag nyújtásának megfelel. A fogorvosképzés hagyományai szerint a patológia és az orális patológia évtizedek óta külön tanszéken, párhuzamos tárgyként került oktatásra, egyenként 2-2 szemeszterben. Ez a struktúra a 2011/2012-es tanévtõl kezdve alapvetõ változáson esett át: mindkét tárgy 1-1 szemeszterre zsugorodott, és az ismeretek átadása egyetlen tanszék feladatává vált. Ez a szerkezeti átalakítás komoly kihívást jelentett mindkét tárgy tematikája tekintetében. Úgy biztosítani a magas szintû képzést, hogy ez egyúttal ne jelenthessen színvonalcsökkenést, megmaradjon mindaz az ismeretanyag, ami a leendõ fogszakorvosok számára alapvetõ fontosságú, ugyanakkor tekintettel lenni a rendelkezésre álló idõkeret korlátozott voltára is. A patológia elsajátítását az utóbbi évtizedben számos elsõrangú egyetemi tankönyv biztosította, azonban ezek részletessége messze meghaladta a fogorvostan-hallgatóktól elvárt tudásanyagot, és folyamatos frusztrációt eredményezett. Teljesen evidens, hogy ez az anyagmennyiség a jelenlegi egy szemeszterben különösen túlméretezett: sem nem adható le, sem nem követelhetõ meg a hallgatóktól. Elkerülhetetlen tehát egy olyan tananyag biztosítása, ami ennek az igénynek kíván megfelelni, igazodik a realitásokhoz, és egyben szilárd bázisát képezheti a késõbbi ismeretek ráépítésének. Ez mindenképpen szükségessé tette azoknak a kórképeknek, kórfolyamatoknak az elhagyását, melyek nem feltétlenül szükségesek a fogorvostani stúdiumban, és emellett egy másfajta, integrált tárgyalási módot igényel, melyben az általános és részletes patológia szerves összefonódásban jelenik meg. Eszerint az általános ismeretek bemutatása során nem csak példákkal illusztráljuk a patológiai történéseket, hanem ott és akkor egyúttal a legfontosabb betegségeket is részletezzük. Ez a felépítés alapvetõen eltér
a patológia oktatásának hagyományos logikájától, mivel így egymás mellé kerülnek olyan kórképek, melyek látszólag (de csak látszólag) nem tûnnek összetartozónak. Természetesen, ha a hallgatók egyes betegségekrõl mélyebb ismereteket kívánnak szerezni, rendelkezésükre áll számos magyar és idegen nyelvû patológia könyv, amikkel jelen munkának nem célja sem konkurálni, sem törekedni azok helyettesítésére. A patológia oktatásának ilyenfajta struktúrája elõzmények nélküli, és mint ilyen, óhatatlanul buktatókat rejthet magában. A szerzõ ennek a nem könnyû feladatnak a megvalósítása során 30 év egyetemi oktatási tapasztalataira támaszkodott, miközben igyekezett elkerülni Szkülla és Kharübdisz csapdáját, egyensúlyozni a „nem túl sok” és „nem túl kevés” között. A patológia tanulmányozásánál figyelembe kell venni azt, hogy az orvostudomány egy és oszthatatlan, csak a specializálódás igénye választotta szét a különbözõ diszciplínákat, melyek egymásra épülnek ugyan, de egymást sokszorosan átfedik. Egy adott kórkép klinikai megjelenése mögött a szervek/szövetek különbözõ morfológiai eltérései állnak, melyek ismerete nélkül a racionális diagnózis és terápia nem képzelhetõ el. A jellegzetes makroszkópos képet azonban jellemzõ szövettani elváltozások is kísérik, melyek nem függetlenek a szabad szemmel látható laesióktól, hanem pont ellenkezõleg, ugyanannak a megbetegedésnek egy mélyebb szintû megnyilvánulásai. Ezzel egyidejûleg szubmikroszkópos és molekuláris szinten is változások történnek. Más esetekben viszont fordítva, specifikus genetikai hibák a kiindulópontjai egy-egy adott kórkép kialakulásának. Az egyetemi képzés során a hallgatóknak a mozaikokból összeálló, teljes képet kell nyerniük a különbözõ kórképekrõl, és mivel a patológia (hagyományai révén) az orvostudomány igen nagy részét lefedi, kiválóan alkalmas szintetikus alaptantárgynak. Ugyanakkor, ez a hatalmas ismeretanyag némi ellentétben áll az egy szemeszteres tanulmányi kurzussal. Ez a feszítõ ellentmondás csak úgy oldható fel, ha a patológia tanítása során nem törekszünk arra az illuzórikus célra, hogy az elképzelhetõ összes ismeret benne legyen a tananyagban. A patológia tananyagának nem lehet célja
XVI
GYAKORLATI PATOLÓGIA
vetekedni a szakvizsga anyagával, sem átvenni a kórélettan, belgyógyászat, immunológia stb. szerepét, hanem a várható igényekhez kell igazítani a mondanivalót, természetesen, klinikopatológiai szemlélettel. A könyv törzsanyagként szolgál a fogorvostan-hallgatók részére, tehát ezeket az ismereteket feltétlenül elsajátítandónak tartjuk, ennél kevesebb nem fogadható el vizsgákon. Ez azonban nem jelenti azt, hogy akár az érdeklõdõ, akár az itt csak megemlített kórképek iránt részletesebb ismeretekre szomjazó hallgatók számára ne lennének felhasználhatók azok a tankönyvek, amelyek az általános orvosképzésben használatosak.
Az Orális patológia külön félévben kerül részletes tárgyalásra, amihez rendelkezésre áll speciális tankönyv, ezért a jelen munkában a szájüregi kórfolyamatokat csak mint az emésztõrendszer egy fontos egységében zajló patológiás elváltozásokat ismertetjük. És mivel az egyes betegségek tárgyalása során kitértünk szájüregi vonatkozásokra is, célszerûnek tûnt ezeket egy külön fejezetben is összegezni. Kedves, fiatal kollégák! Bízom benne, hogy egy olyan, úttörõ jellegû patológia könyvet tartanak most kezükben, ami kellõ alapot nyújt a kórfolyamatok megismeréséhez, és amire a késõbbiekben is építeni lehet. Budapest, 2013. június
Zalatnai Attila
RÖVIDÍTÉSEK
XVII
RÖVIDÍTÉSEK
AAT ACTH ADH ADH AFP AGBM AML ANCA ARDS ASCUS BHL BRONJ CDK4 CEA CIN CML CMP CMV COPD CRP DAD DCIS DIC DHT DLBL DLE EBV ECL EGFR EMA ERCP FACS FNAB FNAC FNH FSGS G6PD GAG GFAP GFR GH GIST GVHR HAV HbsAg HBV HCC HCG HCV HER-2 HHV-8 HPV HSV IARC IDDM IEL IGF IL-1
alfa-1-antitripszin adrenocorticotrop hormon alkohol-dehidrogenáz antidiuretikus hormon, vazoporesszin alfa-fetoprotein antiglomerularis basal membrán akut myeloid leukaemia anti-neutrofil cytoplasmaticus antitest akut/adult respiratoricus distress szindróma atypical squamous cells of undetermined significance bilateralis hilaris lymphadenopathia biszfoszfonáttal kapcsolatos állcsontnecrosis ciklindependens kináz 4 carcinoembryonalis antigén cervicalis intraepithelialis neoplasia krónikus myeloid leukaemia cardiomyopathia cytomegalovírus chronic obstructive pulmonary disease C-reaktív protein diffúz alveolaris károsodás (diffuse alveolar damage) in situ ductalis carcinoma disseminált intravascularis coagulatio dihidrotesztoszteron diffúz nagy B-sejtes lymphoma discoid lupus erythematodes Epstein–Barr-vírus enterochromaffin-like epidermalis growth factor receptor epithelialis membrán antigén endoszkópos retrográd cholangio-pancreatographia flow cytometry; folyadékáramlásos citometria vékonytû-aspiratiós biopsia vékonytû-aspiratiós citológia focalis nodularis hyperplasia focalis segmentalis glomerulosclerosis glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz glukózaminoglikán glial fibrillar acidic protein glomerularis filtrációs ráta növekedési hormon gastrointestinalis stromalis tumor graft versus host reakció hepatitis-A-vírus hepatitis-B-vírus felszíni antigén hepatitis-B-vírus hepatocellularis carcinoma humán choriogonadotropin hepatitis-C-vírus human epidermalis growth factor receptor 2. típusa humán herpesvírus 8-as altípusa humán papillomavírus herpes simplex vírus International Agency for Research on Cancer inzulin dependens diabetes mellitus intraepithelialis lymphocyták inzulinszerû növekedési faktor interleukin-1
IL-2 IRDS ITP ISZB IUD KALB LCA LOH MALT MEN-1 MEOS MFH MHC MPNST MPS MRSA MSH mTOR NEC NHL NIDDM NK-sejt NNK NO NSAID NSE PAN PanIN PAS PBC PDGF PGI2 PIC PIN PNET PSA PSC PTH PTLD RSV SIL SIRS SLE SS-A, B STD TDLU TIA TMA TNF-a TNM VEGF VIN VIP VLDL VWF VZV WHO
interleukin-2 idiopathiás/infantilis respiratoricus distress szindróma idiopathiás (immun) thrombocytopeniás purpura ischaemiás szívbetegség méhen belüli fogamzásgátló eszköz krónikus aspecifikus légúti betegség leukocyta common antigen loss of heterozygosity mucosa-associált nyirokszövet multiplex endocrin neoplasia-1 microsomalis etanoloxidáló rendszer malignus fibrosus histiocytoma major hisztokompatibilitási komplex malignus perifériás ideghüvelytumor macrophag-phagocyta system methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus melanocyta stimuláló hormon mammalian target of rapamycin nekrotizáló enterocolitis non-Hodgkin-lymphoma nem inzulindependens diabetes mellitus NK-sejt, természetes ölõ sejt nikotin eredetû nitrózamin-keton nitrogén-oxid nemszteroid gyulladásgátló gyógyszercsoport neuronspecifikus enoláz periarteritis/panarteritis nodosa pancreas intraepithelialis neoplasiája periodic acid-Schiff primer biliaris cirrhosis thrombocytaeredetû növekedési faktor prosztaciklin perinatalis intenzív centrum prostata intraepithelialis neoplasiája primitív neuroectodermalis tumor prostata specifikus antigén primer sclerotizáló cholangitis parathormon posttransplantatiós lymphoproliferativ betegségek respiratoricus syncitialis vírus squamous intraepithelialis laesio systemic inflammatory response syndrome szisztémás lupus erythematodes ribonukleoproteinek elleni antitestek szexuálisan átvitt betegség terminális ductularis-lobularis egység transiens ischaemiás attack tissue microarray tumor necrosis factor a tumor/nyirokcsomó/metastasis vascularis endothelialis növekedési faktor vulvaris intraepithelialis neoplasia vasoactiv intestinalis peptid very low density lipoprotein von Willebrand-faktor varicellovírus Egészségügyi Világszervezet
