Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre kényszerítette Európát.miközben „ Henry Kissinger megkérdezhette: „mi is Európa telefonszáma?” „

Az elmúlt évtizedekben.. Globális verseny felerősödött „ Több új gazdasági hatalom is megjelent (Kína, India) az USA és EU mellett „ A kölcsönös függőség (interdependencia) növekedett Ezért a suparhatalmak fő törekvése a versenyképesség fenntartása, növelése „

Versenyhelyzet

a növekedés mértéke, és munkanéküliség szintje USA- ok, EU –probléma „ Valuta erőssége, költségvetés: „

… USA

„

billeg, EZ – ok

Kína: … veszélyes

tempójú növekedés, … Alulértékelt, nagy mennyiségű szabad tőke (felhalmozás) „

Az Európai Unió… „ „ „

A világ legnagyobb egységes piaca(450 millió) A világon megtermelt javak egyharmadát termeli GDP-je nagyobb mint az USA-é … EU:

„

1 főre eső GDP … EU

„

10215 USA: 9 440 milliárd

: 22 300

USA: 32 100, Kína : 1000 -

Gazdasági szerkezete tercier jellegű: … Mg:

2%, ipar 27%, szolgáltatások 71%

EUR

A globalizáció nem új jelenség „

„ „ „

Már a XVII- ban felismerték, hogy a tőkepiacok nemzetköziesedése csökkenti a kormányok kényszerítő hatalmát, de ezzel párhuzamosan nő a kormányok gazdasági hatalma - jó esetben – polgáraik hasznára: pl: államkötvények kibocsátásával olykor nagyobb jövedelemhez jutottak, mint a polgárok adóztatásával ( Thomas MUN angol közgazdász, a merkantilizmus megalapítója ) Európa esetében a Globalizáció europaizálódást jelent: központja Brüsszel Pénzügyi hatalma majdnem nulla Szabályozó hatalma növekvő, erős

EURÓPA erőssége/ gyengesége Újraelosztó hatalma csekély( EU GDP 1%a) „ Szabályozó ereje egysre sélesebb körre terjed ki, mellyel EU verseny pozicióit képes javítani, rontani „ Az EU- a szabályok lebontásával kűzd Európa globalizációjáért, és az EU világgazdasági pozícióinak javításáért „

Transznacionalizálódás Külkereskedelem szerepe a GDP%-ban „ 1965: 12% 1988: 20% „ 2003: EU: 17 %, USA 16% Japán: 17%, Kína: 54% Vállaltegyesülések: 2000-ben Eu –Észak Amerikai befektetései: 224 md. É-A Eu befektetései 88 md.

A globalizáció eredményei „ „ „

„

A tőkepiacok növekvő szerepe Multinacionális vállalatok diverzifikálódása stabilizálja a piacokat A piacok összefonódása miatt a válságok az egész világra kiterjedhetnek:pl: IT buborék kipukkanása, kreatív könyvelés okozta nagy összeomlások Globális pénzügyi tőkeállomány /növekedése: 1980=100, 1996: 225%,2003: 325%

A GLOBÁLIS TŐKEÁRAMLÁS KÖVETKEZMÉNYEI „ „ „

„ „ „ „

Kialakult a pénzügyi piacok mély integrációja, harmonizációja Változnak az árfolyamrendszerek: ma három –lebegő valuta a meghatározó Hatalmas megtakarítás - készlet alakult ki a világban, amely jó megtérülést, és kockázatdiverzifikációt keres: növekedésre serkent és stabilizál Radikálisan növekszik a fejlődő és feltörekvő térségekbe irányuló tőke: kiegyenlítés Növekszik a FDI befektetés aránya a tökeáramlásban Pénzügyi szolgáltatások fejlődése, szélesedése A SZABÁLYOZÁS NEMZETKÖZIESEDÉSE IS FOLYAMATBAN VAN

A nemzetközi verseny 2000 előtt „ „ „ „ „ „ „

A tőke javak a korábbinál szélesebb földrajzi területet fogott be ( távol kelet, India, Kína Az FDI- révén a technológiai fejlődés is szétterült A nemzetállamok, tőkék- alkalmazkodásra kényszerülnek- az új folyamatok miatt Felgyorsult fejlődés, növekedés Bíztató munkaerő piaci és fogyasztási adatok Új víziók jöttek létre: az „ új gazdaságról” fejlődési paradigmaváltásról AZ EU Lisszaboni programja létrejött

2000 után.. kijózanodás

Technológiai buborék kipukkadt „ A tőketulajdonosok becsapták a befektetőket „ A növekedésbe vetett hit túlzottnak bizonyult Lelassult, fejlődés újra struktúrálódtak a tőkepiacok és a termékpiacok EU gazdaságának hátrányai ismét láthatóvá váltak „

AZ USA és Európa gazdasági teljesítményének különbségei, okai 1990 és 2004 között USA, Ausztrália,Kanada, Anglia és Irország átlagos növekedése: 30% szemben : A német, francia, olasz, japán ütemmel :15% MIÉRT? Európa országai nem hozták meg a strukturális döntéseket, mert ragaszkodtak a magas adókra és jóléti újraelosztásra épülő szociális modellhez

A modellváltás elmaradásának következményei A szociális biztonságra épülő rendszerben csökkent „ A munkaerő flexibilitása „ Vállalkozási kedve „ Sokan idő előtt kivonultak a munkaerőpiacról „ A vállalkozói szféra - kötve az ipari termelő hagyományokhoz lassan állt át a szolgáltató tevékenységekre - miközben „ A termelő vállalatok az olcsóbb munkaerő felé mozdultak „ A gazdasági és szociális szabályozás nem támogatta a gazdasági szereplők és az egyének rugalmas alkalmazkodását „ A szociális vívmányok, erős szakszervezetek akadályozták az alkalmazkodást

Erős lemaradás a termelékenyég terén „ Jelentős munkanélküliség alakult ki „ Egyes e területeken erős versenyképesség maradt( félvezető - mobil- , orvosi műszer gyártás, környezetvédelmi technológiák de Lemaradás „ az IT iparágakban, K+F ben, oktatási beruházásokban „ Veszteség: USA agyelszívás „ A népesség gazdasági aktivitáásában „ A nagy ellátórendszerek önfenntartó képességében „

„

Wim kok

2005, a Német szövetségi Foglalkoztatási ügynökség javaslatai a helyzet javítására „ „ „ „ „ „ „

Bővíteni a foglalkoztatást, különösen 55-év felett Enyhíteni az üzleti világot terhelő – adminisztratív- terheket Liberalizálni a postai és vasúti szektort Javítani a közbeszerzési rendszert Fokozni a versenyt a (monopolhelyzetű) hálózati iparban Csökkenteni az agrártámogatásokat, mérsékelni az importkorlátokat Javítani az Európán belüli mobilitást és nyugdíjjogok hordozhatóságát