Dorog város stratégiai sportkoncepciója
Készítette: Dorog Város Egyesített Sportintézménye – Szekér Zoltán intézményvezető Budapesti Corvinus Egyetem Sportgazdaságtani Kutatóközpont – Dr. András Krisztina és munkatársai 2015. október 12.
1) Bevezetés – a sportkoncepció célja és előzményei Jelen sportkoncepció Dorog város számára fogalmazza meg a helyi sportfejlesztés főbb stratégiai irányait. Keretet ad a kiemelt sportágak által gondozott terveknek, a város általános fejlesztési elképzeléseibe illeszkedően. A koncepció alapját képezi konkrét cselekvési tervek megfogalmazásának, amelyek a következő évekre vonatkozóan meghatározzák a helyi sporttal kapcsolatos feladatokat. A város hazai szinten kiemelkedő, nemzetközi viszonylatban is jegyzett sporthagyományai különös tartalmat adnak a város önképének. Dorog városa, amely korábban ipari kultúrájából táplálkozott, a jelenkor társadalmi-gazdasági átalakulásának kontextusában újraértelmezi önmagát. Ezzel összefüggésben az önkormányzat a település fejlődésének integrált részeként tekint a sportfejlesztésre. Felismerte és támogatja a sport nyújtotta lehetőséget a lakosság egészséges életmódra nevelése terén, mind az ifjúság sokrétű mozgásvilágának orientálása, mind a felnőttek szabadidősportja vonatkozásában. Dorog városa a környező kistérség életében szervező szerepet vállal, különösen a sport területén. A vezető dorogi sportklubok tehetséggondozó tevékenysége kiterjed számos kisebb településre Komárom-Esztergom megyében. A kistérségi gyermekek előtt ezzel a társadalmi mobilitás egy kapuja nyílik meg, miközben – kellő helyi támogatással – maguk a kisebb települések is szabadidős eseményeket kínálhatnak, a helyi kötődés újabb tartalmat nyerhet a sporton keresztül. Dorog város sportstratégiai koncepciója fejlesztésének aktualitását adja, hogy mind a hazai sporttörténet, mind a nemzetközi erőtér vonatkozásában egyedi lehetőség adott a magyar központi sportpolitika támogatásából adódóan. Az elmúlt években elérhetővé váltak, illetve a következő évekre vonatkozóan is elérhetőek lesznek jelentős fejlesztési források több sportági szakszövetségen keresztül. Ennek felismerése, és a helyi klubokkal való szoros együttműködés valamint a „közös gondolkodás”, megfelelő alapot nyújt a város középtávú fejlődéséhez.
2) A sportkoncepció helyi beágyazottsága Dorog Város Önkormányzata és Dorog Város Egyesített Sportintézménye a sportot támogató szerepkörben aktívan tesz a helyi lehetőségek kiaknázásáért, a helyi lakosság jólétének érdekében. A sportfejlesztés stratégiai koncepciója illeszkedik a helyi területfejlesztési koncepcióhoz. A társadalmi prioritások meghatározásánál az életminőség és az egészséges társadalomért megteendő erőfeszítések kapnak hangsúlyt. Ennek kontextusában a sportfejlesztés stratégiai koncepciója öt területen helyez hangsúlyt a város általános fejlesztési elképzeléseire. Egyrészt az egészségtudatosság kialakításában a közoktatási intézményekhez kapcsolódóan lehet képes a helyi sport fejlesztése aktív közreműködést tenni. A fiatalok mozgásban gazdag, aktív életmódjának támogatása alapvető szerepet játszik a betegségek, az egészségkárosodás számos formájának megelőzésében. A helyi sportklubok alapvető szerepet kaphatnak a
szemléletformálásban, az egészség mint érték életminőséget befolyásoló jelentőségének hangsúlyozásában. A gyermekek és fiatalok sportolásánál stratégiai cél, hogy a sportolási lehetőségek tára növekedjen, annak figyelembevételével, hogy ez ne jelentsen többlet forrás-igényt az önkormányzattól. Ennek érdekében az új sportágak működésének alappillére, hogy megfelelő pénzügyi kondícióval és országos szakszövetségek támogatásával működjenek. Másrészt a sportolási lehetőségek javítása prioritásként kezelendő a sportfejlesztés stratégiai koncepciójában, és a város általános fejlesztési terveiben egyaránt. Ehhez elsősorban létesítmények felújítására, bővítésére, illetve új sportlétesítmények kialakítására van szükség, valamint a támogató szakoktatói bázis stratégiai időtávú és mértékű fejlesztésére, a meglévő helyi erőforrásokra és hagyományokra építve, kiemelt figyelmet fordítva az ún. „kiemelt sportágak” létesítmény-hátterének fejlesztésére. Cél továbbá a szabadidősport lehetőségeinek szélesítése, amely tartalmat adhat a város civil életének, erősítheti a közösséghez tartozás tudatát, a város lakosságmegtartó erejét. A szabadidő aktív eltöltése a családok és helyi közösségek életére pozitív hatással lehet, nemcsak az élettani hatásokon, hanem a szociális kapcsolatrendszer építésén keresztül is messze a jövőbe ható fejlődési folyamatokat segíthet elő. Ennek sikerre vitele esetén Dorog hatékonyan védekezhet a népesség-elvándorlással és munkanélküliséggel terhelt más, hasonló méretű településekkel szemben, amennyiben az élhetőség terén vonzerőt jelenthet a közeli nagyvárosokból elvágyódó fiatal családok számára. Ezen belül hangsúlyos támogatást adhat a sportfejlesztés stratégiai koncepciójában foglalt iránynak megfelelő akcióprogramok eredménye a felnőtt korosztály körében, amely a város számára kiemelt fontosságú terület. Ennek érdekében támogatja és segíti olyan sportközösségek létrejöttét és működését, amelyek felnőtt korúak aktív szabadidős sportolását tűzte ki célul. A közép- és nyugdíjas korúak számára a pozitív hatás áttételes, de hosszabb távú konzisztens munka esetén meghatározó mértékű lehet, amennyiben a várható élettartam a mozgásban aktív gyermekkor és szabadidősportban gazdag felnőttkor esetén meghosszabbodik, ezzel párhuzamosan pedig az időskorúak ellátásához szükséges finanszírozási teher fokozatosan csökkenhet. Kevésbé hangsúlyos, de önmagán túlmutató jelentőségű ugyanakkor, hogy egyes szabadidős sportprogramokon az idősebb generáció tagjai is képviseltethetik magukat, így a sport a generációk közti kapcsolatok erősítésében is szerepet kaphat. Végül kiemelt prioritást jelent a város hagyományaira, és széles bázisra épülő ún. kiemelt sportágak támogatása és fejlődésük elősegítése. A jelölt sportágaknál az eredményesség mind mennyiségi, mind minőségi szempontból fontos kritérium. A kiemelt sportágak sikerességének alapja a közoktatási intézményekkel való együttműködés, a sportolók egyéni támogatásának biztosítása, a megfelelő infrastrukturális és működési háttér megteremtése. Mindezen eszközök segítik a sportolók „ifjúsági-életpálya modell” rendszerének bevezetését, amelynek hangsúlyos eleme, hogy a gyermek óvodás kortól 18 éves koráig megfelelő segítséget kapjon tanulmányaihoz, és sportolásához.
3) A hivatásos sport fejlődési irányai A sportfejlesztés stratégiai koncepciójában az utánpótlás- és felnőtt hivatásos sport területén a városi sportvezetés által kiemelt sportágak részére ad kiemelt figyelmet. A kiemelt sportágak kategóriájába tartozó sportágak a következő minimum kritériumnak felelnek meg: -
minimum 100 fős utánpótlás bázissal rendelkeznek együttműködnek a közoktatási típusú alap- és sportági szakképzésben részt vesznek az ifjúsági-életpályamodell kialakításában aktív résztvevői és támogatói a város sportrendezvényeinek évente minimum 1 alkalommal saját rendezvénnyel népszerűsítik a sportágat
Jelenleg négy sportág, illetve sportág-csoport – a birkózás, a vizes sportágak (férfi vízilabda), a férfi labdarúgás és a női kézilabda – kap kiemelt figyelmet, és kiemelt státuszt. A koncepcióban kiemelt szerepet tölt be a humán erőforrás fejlesztése, melynek három fő irányában látja a városvezetés a meghatározó fejlődési irányokat: az utánpótlás-sport iskolai hátterének fejlesztésében, vagyis a közoktatási típusú sportiskolai rendszer támogatását; az utánpótlás korosztályú hivatásos sportolók számára ifjúsági életpálya-modell biztosításában, valamint az edzők és sportvezetők képzésében. Az infrastruktúra célzott, átfogó városfejlesztési koncepcióba ágyazott, az országos (állami, szövetségi stb.) támogatásokkal összekapcsolódó fejlesztése évtizedekre kijelöli az adott sportág fejlődési lehetőségeit, valamint nem csak a városi sportfejlesztés irányát, hanem az arculatát is meghatározza, ezért összetett területként kezelendő. A sportszervezetekben az értékmegőrzés és -teremtés a sportági jellegzetességekre építve, a már meglévő hagyományokat ápolva és azokat a sportbeli eredményességgel gazdagítva valósul meg. Az értékek vonatkozásában kiemelt hangsúlyt kaphat a már kiépített utánpótlásbázis további fejlesztése, valamint a város közéletét gazdagító sportesemények szervezése. Ezek sportág-, illetve klubspecifikus tényezőit az adott sportágak jelen helyzetének bemutatásánál ismertetjük. Birkózás – a Dorogi Nehézatlétikai Club A Dorogi Nehézatlétikai Club (DNC) fő profilja az európai szinten is jegyzett, világversenyeken érmes helyezések sorával büszkélkedő birkózó szakosztálya, amely mellett szumo, kempo, karate, földharc (grappling) és cselgáncs sportágakban is kínál a klub sportolási lehetőséget. A birkózásra mint klasszikus olimpiai, egyéni sportágra elsősorban az olimpiai, világbajnoki és Európa-bajnoki érmekben, helyezésekben mért sikerkritérium jellemző. Ezeken a paramétereken keresztül ítéli meg a sportpolitikai vezetés a birkózás jelentőségét, a sportági szakszövetség pedig – kiegészítve az eredményességi szempontokat a magyar bajnoki szerepléssel – a klubok teljesítményét. Ebben a tekintetben a magyar birkózó sport világviszonylatban, illetve a DNC magyar viszonylatban egyaránt az élvonalban foglal helyet. A magyar birkózás nemzetközi eredményei jelentősek, szakmai színvonala az egész világon elismert. A nemzetközi versenyeken elért eredmények az utóbbi években további javulást mutattak. A 2008-as olimpián például egy ezüstérmet, míg a 2012-es olimpián egy ezüst- és két bronzérmet nyertek a magyar birkózók.
Dorogon a birkózás a legtöbb nemzetközi sikerrel rendelkező sportág. Bacsa Ferenc vezetőedző és edzőtársai irányítása alatt nevelődött ki az 1980-90-es évek úgynevezett aranygenerációja, melynek tagjai sorra nyerték a korosztályos és felnőtt országos bajnoki címeket, majd többen világversenyeken is dobogóra állhattak. Ezek a sikerek Dorog nevét egybeforrasztották a birkózással, magas szintű sportági kultúrát hoztak létre. A Magyar Birkózó Szövetség éves klubrangsorában rendszeresen az első két hely valamelyikét foglalja el az egyesület. Jelenleg mintegy 300 sportolónak biztosít rendszeres testedzést a DNC, mely létszám körülbelül ötödét alkotják lányok. A klub három dorogi iskolában működtet csoportokat; emellett erős kistérségi beágyazottsággal rendelkezik, Esztergomban, Csolnokon, Nagysápon, Táton, Tokodon, Párkányban, Nyergesújfalun és Sárisápon tart fenn bázisokat, illetve tervezi újabbak kialakítását. A DNC sportolóinak és edzőinek kiterjedt nemzetközi ismeretségi köre révén sportturisztikai szempontból is előnyös események, így edzőtáborok és nemzetközi utánpótlás-versenyek szervezésével is hozzá tud járulni Dorog fejlődéséhez. A létesítmény vonatkozásában a DNC fejlesztések előtt áll. Eredetileg a Dózsa Iskola tornatermét kapta meg a klub használatra. Mióta működik Dorog Város Egyesített Sportintézménye, ők vették át a karbantartás feladatát, így a DNC a szakmai munkára tud koncentrálni. Jelenleg a fejlődés fő akadálya a birkózó infrastruktúra elégtelensége. Ha ez megvalósul, a sportág helyi fejlődése lendületet kap. Külön sportnegyed épül a tervek szerint a városban, a birkózóterem ennek része lesz. A kiegészítő sportként az edzéstervbe ütemezett sportágak, mint az úszás, a futás is helyben megoldható lesz. A sporttagozatos Petőfi Iskola is közelben van. A tervezett új létesítmény üzemeltetésének költségeit az önkormányzat állja majd. Az edzők utánpótlásának, illetve létszámfejlesztésének kérdése kritikus lehet a birkózásban (is). Jelenleg birkózó edzőként dolgozik a DNC-nél Lévai Zoltán, két főállású edző, valamint négy részidős, és további kettő a kapcsolódó településeken. „Jó edzőből sosem elég” – jelenleg Sárisápra nem tud a klub kit küldeni. Párkányban is lenne igény birkózásra, de nincs megfelelő edző a klubnál, aki vezethetné a helyi kezdeményezést. Finanszírozási szempontból, ahhoz, hogy a város sportjai közötti együttműködés harmonikus legyen a jövőben, előfeltétel, hogy a kiemelt állami támogatást a birkózás ezután is megkapja. A dorogi birkózás sportágfejlesztési támogatásban részesül az államtól, kb. 20 MFt / év (2015). Ezt az önkormányzat nem tudná pótolni. Szponzori jellegű bevétel egyelőre minimális szintű. A városi sportkoncepció sikeréhez a DNC a tervek szerint abban járulhat hozzá, hogy az óvodától a gimnázium végéig képes végigkísérni a fiatalok fejlődését. Hat éves kortól már szerveznek nekik megmérettetéseket is. Az akadémiai rendszer kiépítését is tervezik a birkózásban. Emellett a birkózás az alapvető állóképesség fejlesztéséhez, a sportszeretet kialakításához járulhat hozzá. Korszerű szemléletet tükröz, hogy a lánycsapatok is jól szerepelnek a dorogi birkózásban. Külön edzést kapnak, 15-20 lány szerepel benne korosztályonként. Hamarosan lesz női csapatbajnokság, amin Dorog bajnoki esélyekkel indulhat majd. A DNC képes arra, hogy a városba hozza a válogatott edzőtábort is, valamint nemzetközi versenyeket, amelyek Dorog jó hírét kelhetik a világban. Olasz, litván, osztrák, lengyel, cseh, román, szerb és horvát résztvevők rendszeres részvétele várható. A birkózás a szabadidősport fejlődéséhez is hozzájárul. Az Inox Day, a helytállás napjaként a kistérségi
iskolák akadályversenye, immár harmadik éve rendezik a városban. Céges szabadidős torna terve is szerepel a DNC vezetőségének asztalán. Vízi sportok - Új-Hullám Sportegyesület Az úszás esetében olyan egyéni, olimpiai sportágról van szó, melyben Magyarország a világ közvetlen élvonalába tartozik. Az Új-Hullám SE vízilabda-képzéssel is foglalkozik, azaz egy nagy hagyományú magyar siker-csapatsportban tart képzést a fiatalok számára. A sportág és a klub jelentőségét növeli, hogy nyolcszintes képzési rendszerben az úszóoktatás feladatát is ellátja a városban. Dorog fontos szerepet tölt be a sportág hazai történetében. 1923-ban itt épült meg az első 50 méteres, vidéki uszoda. Jelenleg a Nipl Stefánia Uszoda egy hatsávos, 25 méteres, szabadtéri versenymedencével és egy 80 cm mély tanmedencével rendelkezik. Nyáron az uszoda nyitott fürdőként is funkcionál, míg a téli időszakban sátorral lefedve biztosított a működése. A klub fejlődésében a nyári strandfunkció, valamint egy 33 vagy 50 méteres versenymedence hiánya szűk keresztmetszetként jelenik meg. Ilyen irányú fejlesztés a lakossági, szabadidős úszás,- és turizmus, valamint a hivatásos sport szempontjából is új lehetőségeket nyitna. Egyúttal még inkább kiteljesedhetne a klub egyik legfontosabb célkitűzése, hogy ténylegesen térségi utánpótlás-nevelési (al)központtá válhasson. Az egyesület szakmai ambíciója, hogy a szakszövetségek (az úszás és a vízilabda) régióközpontjává váljon. Ehhez a szakmai színvonal erősödése, fejlesztések és események rendezésének elnyerése lesz szükséges, illetve az e területeken való további kibontakozás útja nyílna meg a dorogi egyesület számára. Ezáltal az Új-Hullám SE olyan szakmai műhely szintjére emelkedne, amely edzési, edzőtáborozási, versenyzési és életpálya-menedzselési lehetőséget képes biztosítani a sportoló gyermekek számára. A 2009 óta versenyeztetéssel is foglalkozó klub országos bajnoki címmel és érmekkel büszkélkedhet utánpótlás-korosztályokban. Úszás és vízilabda vonalon egyaránt elismert edző vezeti a klub szakmai munkáját. Az emberi erőforrás területén meglévő értékeit az egyesület az egyik legfontosabb stratégiai előnyének tekinti, így ennek megőrzése, valamint továbbfejlesztése kiemelt jelentőséggel bír. A szakemberek megtartása, fiatal edzők kinevelése, az ő képzésük, számukra perspektíva kínálata az egyik oldalról, míg a dorogi és kistérségi sportolók nevelése, pályafutásuk menedzselése, sporttevékenységüknek a tanulással történő összehangolása a legfontosabb célok között jelenik meg. Az úszásoktatáson és a szabadidős úszáson keresztül erőteljes a sportág közösségi beágyazottsága. Előrelépést jelentene események Dorogra hozatala, amit elősegítene egy időmérő rendszer beépített vagy mobil formában történő installálása. A helyi fejlesztés perspektíváját erősíti, hogy TAO-támogatás keretében 2015-re vonatkozóan a Magyar Vízilabda Szövetség 22,7 millió forintot hagyott jóvá az Új-Hullám SE működési kiadásainak finanszírozására.
Labdarúgás – Dorogi FC A labdarúgás a legnépszerűbb csapatsportág az országban és Dorogon is. Helyi története az 1914-ben alapított Dorogi Atlétikai és Futball Clubnál kezdődik. A klubnak több, mint 30 játékosa volt válogatott, az utánpótlás, a B és az olimpiai válogatott keretet is számítva. Buzánszky Jenő, Grosics Gyula és Ilku István személyében pedig három dorogi kötődésű tagja is volt az Aranycsapatnak. A klub felnőtt csapata az NBIII.-ban 2012-ben második, 2013-ban első helyezést szerzett. A klub utánpótlás-csapatai a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) másodosztályú bajnokságában minden évben dobogós helyet szereztek, az U15-ös csapat 2015-ben bajnokságot nyert. A korosztályos megyei válogatottak gerincét Komárom-Esztergom megyében a Tatabánya és Dorog csapataiban játszó gyermekek adják. Dorog a labdarúgásban régiós központként működik és biztosítja a környező településeken élő gyermekek számára a lehetőséget: Csolnok, Nyergesújfalu, Süttő, Lábatlan, Tát, Tokod, Tokod-Altáró, Tokod-Üveggyár, Sárisáp, Piliscsaba, Leányvár, Bajót, Nagysáp, Esztergom, sőt a határon túli – magyar nyelvű területről – Párkány fiataljai is a dorogi futballklub által szervezett keretek között fociznak. Összesen több, mint 200 gyermeknek biztosít a klub sportolási és versenyzési lehetőséget. A tehetséggondozás terén a dorogi labdarúgás összetett program szerint működik. Már az óvodai program keretében is tartanak foglalkozásokat a régió óvodáiban. Kapcsolatot tartanak az iskolai testnevelő tanárokkal és a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) Bozsik Programja keretében rálátásuk van a régió 7-11 éves korosztályaira is. Az úgynevezett „ kiemelt tehetségek program” keretében a nem Dorogon élő 8-10 éves korú gyermekek Dorogon edzenek , de még a településük igazolt játékosai maradnak, ugyanis az ottani alacsony gyermeklétszám miatt a kistelepülések nem tudnának részt venni az MLSZ versenyrendszerében ezen gyermekek nélkül. Később, 11-12 éves korban kerülnek Dorogra igazolt játékosként és játszanak a Dorogi FC korosztályos csapataiban a tehetséges gyermekek. A városi sport fejlődéséhez más szempontok alapján is hozzájárult a Dorogi FC. Az elmúlt években a létesítményfejlesztés területén a Dorogi FC saját forrásból fejlesztést végzett, amelynek keretében felújították a Monostori Tivadar Utánpótlás-nevelő Központot. Jelenleg 16 edző dolgozik a klubnál, az MLSZ által akkreditált A-D minősítésű végzettséggel. A klub támogatja edzőinek továbbképzését. A város hírnevét erősítő tevékenység keretében rendszeresen rendez a klub utánpótlás-válogatott mérkőzéseket. Ily módon volt itt 2012-ben Izrael, 2013-ban Törökország és Olaszország, 2015-ben Szerbia korosztályos válogatottja a magyar csapattal játszani. Női kézilabda – Dorogi ESE A kézilabda hazai népszerűsége ugyanúgy párját ritkítja a sportágak között Magyarországon, mint a sportágon belül nemzetközi viszonylatban. A női csapatsportágak közül a kézilabda a legnépszerűbb és legeredményesebb hazánkban. Női kézilabdában a Dorogi ESE elismert nevelőegyesület, mely számos NB.I.-es játékost nevelt ki az elmúlt évtizedben, és melynek jelenleg 120 utánpótlás-korú játékosa van. A klub első csapata a felnőtt NB.II.-ben (azaz a bajnokság harmadosztályában) szerepel – a 2014/2015-ös idényben a harmadik helyen végzett –, a csapatot saját nevelésű, nem hivatásos státuszú, dorogi játékosok alkotják.
Az egyesület utánpótlás-rendszerében nevelkedett játékosok számára a versenyzési lehetőség biztosítása a jövőben is stratégiai prioritás a vezetőség szemében, szemben a magasabb osztályba jutással. A kettő természetesen nem zárja ki egymást, és a szakmai munka irányában elvárás a fejlődés felmutatása, de az erőforrások allokációjában a tehetségnevelés továbbra is prioritást élvez. Ezt a szakmai munkát az óvodai kézilabdától, a szivacs-kézilabdán át a különböző korosztályos csapatokon keresztül a felnőtt csapatig öt edző viszi, valamint van egy részmunkaidős kapusedzője is a klubnak. A sportág erős beágyazottsággal rendelkezik Dorog életében, ami elsősorban az iskolákkal kialakított együttműködésekben ölt formát: óvodákhoz kapcsolódva a legkisebbeknek tartanak foglalkozásokat. Két éve csatlakoztak a Magyar Kézilabda Szövetség „Kézilabda az iskolában“ programjához is. Edzőik közül többen általános iskolai testnevelő tanárok, illetve a sportiskolai kapcsolat Györgyné Körmöczi Renáta személyén keresztül közvetlenül valósul meg. A klub vezetői a továbbfejlődés három irányát azonosították. Elsőként a szakmaiság erősítése a prioritás az edzők képzésén keresztül. Másrészt a menedzsment-kompetencia fejlesztése az egyesület vezetésében is cél. A mostani helyzet, miszerint a vezetőedző egyszemélyben a klubvezető szerepkörét is betölti, feltétlenül változtatást igényel, mind a hatásköri meg nem feleltethetőség, mind a munkamennyiség vállalhatósága okán. Harmadrészt a létesítményhelyzet javítása szerepel még a menedzsment prioritásai között. Jelenleg ugyanis az U9-es korosztályig 33x18 méteres teremben edzenek a gyermekcsoportok. A körülményeken jelentősen javítana egy tornaterem megépítése (40x20 méteres pályával), valamint emellett vagy ehelyett a sportcsarnok felújítása, amely projektekre TAO-támogatás is igényelhető, pályázható lenne. E lehetőséget perspektívába helyezi, hogy a 2014/2015-ös szezonban a Dorogi ESE 22 millió forint TAO-támogatásban részesült. A kiemeltek mellett további sportágak, sportközösségek is kiegészítik a városi utánpótlás sportját és szabadidősport életét. A DNC-re, a kiemelkedő birkózó szakosztály működtetése mellett, a város, a további küzdősportok gyűjtőegyesületeként tekint,ahol a Kyokushin Karate valamint a Kempo szakosztály jelentős utánpótlás-létszámot tud felmutatni. A nagy hagyományokra visszanyúló Egyetértés Sportegyesület az utánpótlás-sport (kézilabda, tenisz), valamint a szabadidősport területén, a teke, és természetjárás, valamint futószakosztály révén meghatározó szereplője a városi sportéletnek. A városvezetés részéről 2015-ben kiemelten támogatott teke sport, többszintű infrastrukturális fejlesztése, megfelelő alapot biztosít a sportág közösségteremtő- és építő funkciójának betöltésére, vagyis a legszélesebb értelemben vett közösségi játéktér kialakítása, sportolóknak, családoknak, baráti társaságoknak, a városba érkező turistáknak egyaránt magas színvonalú szabadidős sportolást tesz lehetővé.
4) A szabadidősport fejlődési irányai A sportfejlesztés stratégiai koncepciójának megvalósítása akkor lehet eredményes, ha a felnőtt hivatásos sport, az utánpótlás-sport és a szabadidősport hármasa átgondolt egységet alkot majd, egymást erősítő kölcsönhatásuk megvalósul. Ebben az összefüggésrendszerben nyerik
el értelmüket a városi sporttámogatás elemei és valósulnak meg komplexen az elvárt társadalmi célok, hatások. 1. ábra: A sport több szintjének jelenléte a stratégiai koncepcióban
A három terület egymásra épülése kölcsönös. Az utánpótlás-sport nevel egészségtudatos életmódra, a sportirányú képzés alapjait fekteti le, ezáltal megteremti a hivatásos sport és a szabadidősport bázisát. A hivatásos sport a gyermekek és az amatőrök számára is a sportolás iránti kedvet fokozza. A kiemelkedő egyéniségek példaképekké válnak, és hozzájárulnak a sportolás iránti kereslet alakításához, a közösség sportszeretetéhez. A szabadidősportolók a sport városi beágyazottságának meghatározó tényezői, amennyiben a mozgásban gazdag, aktív életet élő lakosság a sport irányába orientálja gyermekeit is, továbbá közönséget biztosít a hivatásos sport számára. Dorogon a szervezett szabadidősport Dorog Város Egyesített Sportintézményének koordinálásával valósul meg. Egyrészt az egyesületek által szervezett sportprogramok egységes koncepcióba integrálva jelennek meg, másrészt az Intézmény számos rendezvénnyel és projekttel járul hozzá a lakosság szabadidős mozgási lehetőségeihez. Az elmúlt két év külön jelentőséggel bír ebben a tekintetben: 2014-ben a százéves dorogi sportélet, idén a „Szabadidősport Éve 2015” programsorozat keretében jelentős fejlődés figyelhető meg az események kínálatában és arculatában.
1. táblázat: A Szabadidősport Éve 2015 rendezvénysorozat fő állomásai: Rendezvény neve I. Országfutás Dorogi Túra7 III. Aquatics Day I. Sarpi-Dorog Városfutás I. Dorog BicajNap III. Fit-Lesz Dorog
Időpont
Résztvevők száma március 1200 fő május 500 fő június 800 fő szeptember 1200 fő október 150 fő december várhatóan 250 fő összesen: 4100 fő
Forrás: Dorog Város Egyesített Sportintézménye
Dorog város szabadidősportjának fejlesztési iránya szempontjából azonosíthatók olyan társadalmi jelenségek és tendenciák, amelyek a sportfejlesztési stratégiai koncepció részeként hatással lehetnek a város jövőjének alakulására. Emellett fontos kiemelni, hogy a sport társadalomra gyakorolt pozitív hatása még jobban kifejthető különböző szektorokkal való együttműködéssel, így a közoktatással vagy az egészségüggyel való közös projektek megvalósulásával. A városi sportlétesítményeket lehetőség szerint érdemes bevonni a lakosság sportolási kínálatába. Erre példa lehet az Aquatics Day, a Lady’s Day a Nipl Stefánia Uszodában. Másrészt a város neves versenyzőinek, edzőinek és csapatainak hozzájárulása fontos lehet a szabadidős sportolók számára a programokban történő aktív részvétel ösztönzésében. Erre példa a 24 órás Kézilabda Maraton, amelynek keretében neves játékosok is csatlakozhatnak a programhoz. Célszerű a helyi szabadidősportot kapcsolni a tervezett turisztikai koncepcióhoz. Ezen keresztül kihasználhatja Dorog saját és térségének természeti adottságait, például a Dorogi Túra7, vagy a Sarpi-Dorog Városfutás programok segítségével. Ugyancsak célszerű kapcsolódni az országos programokhoz, mint a „Legyen más a szenvedélyed!” vagy a Fürdők Éjszakája. Az amatőr futó- és kerékpárversenyek, illetve túraprogramok iránti kereslet erőteljes növekedése figyelhető meg országosan. Ez a trend egyrészt a dorogi lakosok körében is érzékelhető, mert egyre nagyobb az érdeklődés az ilyen jellegű események iránt; másrészt a futók és kerékpározók növekvő tábora szívesen látogatja ezeket a programokat akár jelentős távolságból is, így turisztikai és arculati szempontból is hasznosak lehetnek Dorog számára. Ilyen rendezvényekre példa az Országfutás vagy a Dorogi BicajNap. Az önkormányzati szerepvállalás területei Az önkormányzat sportfejlesztésre irányuló tevékenysége négy fő területen valósulhat meg: (1) az sportinfrastruktúra, elsősorban a létesítmények fejlesztésének és működtetésének támogatása, (2) a sport humán erőforrásának menedzselése, (3) események szervezése és (4) az országos sportirányítással való hatékony együttműködés. E szerepvállalás szervezeti hátterét Dorog Város Egyesített Sportintézménye jelentheti, amely a sportot a város és a régió fejlesztésébe integrálja. A létesítmények város által történő fenntartása jelentős tehertől mentesíti a sportszervezeteket, ezzel célzottan működésre fordítható erőforrásokat szabadít fel számukra. Szükséges azonban
egy olyan finanszírozási rendszer kialakítása, amely érdekeltté teszi a létesítmények használóit a felelős gazdálkodásban, a hatékony üzemeltetésben. A létesítményfejlesztések egyrészről a lehetséges használók oldaláról szükségként, másrészről az elérhető külső források révén lehetőségként merülnek fel. A felmerülő igényeket a sportban részt vevők számának bővülésével mennyiségi tényezők indokolják. A technológia, a fogyasztók szolgáltatások iránti igénye és a sportbeli eredményesség fejlődésével emellett sportszakmai szempontok révén minőségi tényezők is megerősítik az igényeket. Összességében a létesítménymenedzsment a város szempontjából arculat-meghatározó, a tartós fejlődési pályát kijelölő, értékteremtő fejlesztésnek számít. A sport humán erőforrásának fejlesztése a kialakítandó „sportolók ifjúsági életpályamodellje” egyik kulcsjelentőségű területének tekinthető a sportfejlesztés stratégiai koncepciójának célzott eredményessége végett. Ide tartozik az utánpótlásképzéssel szoros egységet alkotó közoktatási háttér biztosítása, amely „az óvodától a középiskola végéig” elkíséri a fiatalokat. Már a kisgyermek kortól kezdve, egészen felnőtt korosztályig versenysportolókat veszi célba az életpályamodell, amely Dorogon helyben nyújt sportszakmai és civil perspektívát a legtehetségesebbeknek. Az életpályamodell emellett vonzóvá teheti neves szakemberek számára, hogy Dorogon vállaljanak szerepet a sportolók képzésében, itt hasznosítsák megszerzett tudásukat és tapasztalatukat. E terület további eleme lehet a szakmai napok, szemináriumok és konferenciák város által történő szervezése, amely a dorogi edzők és sportvezetők szakmai fejlődését hivatott szolgálni. A sportorvosi rendszer, a prevenciós programok és a rehabilitációs háttér megteremtése a sportinfrastruktúra fejlesztésének és a humán erőforrás menedzsmentjének határterülete, amely szintén a városi feladatvállalás részeként értelmezhető. Az események szervezése, illetve a sportszervezetek által rendezett eseményekben való közreműködés célja az, hogy minél jobban szolgálhassanak ezek az alkalmak a társadalom számára értéket adó célokat: sportturisztikai célponttá tegyék a várost, színesítsék a szabadidős programkínálatot (akár aktív résztvevőként, akár nézőként), erősítsék Dorog kistérség-integrátori jellegét, bekapcsolják a várost a sport nemzetközi vérkeringésébe. A dorogi sportélet az elmúlt évek marketingmunkájának eredményeként kialakult brand-el rendelkezik. A dorogisport.hu mint platform, a hozzátartozó logó, szlogen és más arculati elemek, és szolgáltatások egységes márkaként jelenítik meg a dorogi sportkínálatot. A sportfejlesztés stratégiai koncepciójának fontos részét képezi e tevékenység folytatása, további erősítése. Ezzel a lakosság informálása, a szabadidős sportolás ösztönzése, a fiatalok sportolási kedvének növelése – azaz Dorogon és környékén a sporti iránti kereslet növelése célozható meg.
2. ábra: Az önkormányzati szerepvállalás területei
A 2. ábra által szemléltetett módon a dorogi utánpótlássport, a versenysport és a szabadidősport fejlesztésében négy területen tölt be meghatározó szerepet az önkormányzat Dorog Város Egyesített Sportintézményén keresztül. A város szerepvállalása a meghatározó környezeti tényezők figyelembevételével elsősorban az országos sportpolitika, a szakszövetségi és régiófejlesztési programok, valamint a közoktatás kínálta együttműködési lehetőségeken keresztül optimalizálható. A városi szerepvállalás gyakorlati megvalósításához a városvezetés által deklarálandó elvek nyújthatnak irányvonalat. Ilyen elvként jelenhet meg, hogy „kevesebbet, de azt magas színvonalon” nyújtson a lakosságnak a helyi sportélet. Az erőforrások elaprózása helyett – a város méretének megfelelően – a kiemelt sportágakra és a szabadidősportra történő összpontosítás jelenjen meg a sportstratégiában. Kevesebb sportág és-szervezet támogatása célravezető, de azoknak széles tömegbázisra helyezése, illetve magas színvonalra emelése és e színvonal fenntartása élvezzen prioritást. Alapelv emellett, hogy a kiemelt városi sportágak és -szervezetek az önkormányzat által nyújtott juttatásokat és átvállalt feladatokat ne elvárt támogatásként fogják fel, hanem a városvezetés támasszon jól definiált elvárásokat a sportszervezetek felé. E célok határozzák meg az önkormányzat közreműködését a sportfejlesztés stratégiai koncepciójában meghatározott társadalmi célok elérése érdekében. Emellett a támogatott egyesületek felé kiemelten fontos elvárás, hogy az állami (valamint szakszövetségi) támogatási rendszert folyamatosan vegyék igénybe, és alappillérként tekintsenek e támogatási formára. Az önkormányzati sporttámogatás és a sportszervezetek más támogatásainak (TAO, MOB, szövetségi stb.) összehangolása, az elnyert források felhasználásának koordinálása Dorog Város Egyesített Sportintézményének és az érintett sportszervezeteknek közös feladata.
Az önkormányzat által a sportszférától elvárt értékrend kommunikálásának fenntartása, a kijelölt célok megvalósulásának és az érintett sportágak külső forrásfelhasználásának követése indokolt. Ennek figyelembevételével a dorogi kiemelt sportágak körének bizonyos időnként történő felülvizsgálata célszerű lehet. A város érdeke, hogy ne váljon egyes sportágak privilegizált státusza automatizmussá. A sportfejlesztés elvárt társadalmi hatásai A 2. fejezetben megfogalmazott társadalmi elvárások indokolják a sport önkormányzati támogatását. A kialakítandó koncepció lényegi eleme, hogy a sportfejlesztési stratégia a lehető leghatékonyabb formában szolgálja ezeknek az elvárásoknak a megvalósulását. A cél a társadalmi elvárások teljesülésének útján az alábbi mérföldköveket tartalmazza: 1. Élhetőbb, egészségesebb legyen Dorog város. A sportot az egészséges életmódra nevelés és a jobb életminőség elérésének eszközeként tekintjük. 2. A sporton keresztül karrierlehetőség biztosítása, valamint a hátrányos helyzetű fiatalok társadalmi integrációjának elősegítése. 3. Imázs-frissülés. A nehézipari, a szektor válságát megszenvedő város önképe egy ember- és egészségközpontú, öntudatos közösség felé változhat a városvezetés tudatos koordinálásával. Ebben a pozitív változásban kiemelt szerepe lehet a stratégiai szemléletben fejlesztett sportnak. 4. A sporton keresztül erősebb dorogi öntudat. A lakosság lojalitásának kialakítását, a lokálpatrióta büszkeség ösztönzését egyrészt helyi rendezésű sporteseményeken, másrészt országos és nemzetközi sportsikerek révén lehet megvalósítani. Ennek kiváló alapját jelentik a világszínvonalú eredmények birkózásban, illetve a tény, hogy a város aktív a legnépszerűbb csapatsportokban (férfi labdarúgás, női kézilabda, vízilabda). 5. Dorog kistérségi integráló státusza erősödik. A sport eszköz és integráló erő Dorog kistérségi központi szerepének erősítésében. Kistérségi integrációt valósít meg Dorog a sporton keresztül. Erre példa a birkózás hálózatának a környező településekre történt kiterjesztése vagy a Dorogon 2015-ben rendezett „Sport az integrált városfejlesztés szolgálatában” című konferencia. 6. A sport közösségi beágyazottsága erősödik. A sportsikerek és példaképek, illetve a szabadidősport élénkítése révén a sport szerves részévé válik a lakosság mindennapjainak. Mindennek köszönhetően nem csak a fiatalok és nem csak a legtehetségesebbek kapcsolódhatnak a sporthoz, hanem egyre szélesebb réteg számára válik elérhetővé és igénnyé a mozgásban gazdag, egészséges életvitel. E főbb lépések megtételén keresztül a város sportot támogató tevékenysége nem egy a sportszervezetektől érkező elvárásnak való megfelelés, hanem a lakosság egészének érdekeit szem előtt tartó tudatos fejlesztéspolitika megnyilvánulásaként lesz értékelhető.
A dorogi sportkoncepció sajátosságai Dorogot sporthagyományai és eredményei különleges helyzetbe hozzák: itt épült meg az első 50 méteres vidéki uszoda, a magyar sport valaha volt legnagyobb csapatából (az Aranycsapatból) hárman is helyi kötődésűek, illetve a dorogi birkózók az utánpótlás Európabajnokságon eredményesebbek, mint az induló nemzetek 80%-a. Erre az alapra építve olyan program kialakítása a stratégiai cél, amely a külső környezeti tényezőket és a belső adottságokat figyelembe véve, korszerű fejlesztési megközelítés mentén tekint a sportra mint a helyi közösség jobb életminőségének és a város fejlődésének eszközére. Szakít a status quo fenntartását célzó gyakorlattal, amely a sport városi szintű támogatását kötelező, esetenként öncélú, a rövid távú politikai érdekek mentén értelmezhető automatizmusként fogja fel. Ehelyett a város szerepvállalását a sportban a megfogalmazott társadalmi célok szolgálatába állítja. A koncepcióra épülő cselekvési terv egyértelmű prioritásokat tartalmaz majd a kiemelt sportágak körének kialakításánál, a városi szerepvállalás területeinek meghatározásánál. A támogatásért a sportszervezetektől a városvezetés által közvetített értékrendhez és a társadalmi célokhoz történő hozzájárulást várja el. Az infrastrukturális fejlesztéseket összetett, a városfejlesztéssel, valamint az állami szintű sportfejlesztésekkel összhangban célszerű kezelni. Az emberi forrás képzésének és ápolásának (sportszakmai, sportolói és vezetői) kiemelt fontosságot tulajdonít a kialakítandó modell. A városi szinten történő fejlesztés a dorogi sport jövőbeli stratégiai versenyelőnyeként lesz értelmezhető. A dorogi sport egységes arculati elemeken és tudatos keresletösztönzésen keresztül tehető vonzóvá a társadalom mind szélesebb rétegei számára. A sport kiemelt szerepet kaphat a város korszerű imázsának alakításában. A szándékolt modell egyúttal túlmutat a város határain, regionális szemléletével a kistérség szintjén célozza a sport fejlesztését a társadalmi fejlődés szolgálatában.
