_
KOHÓGEPTANI
ÉS
VAS
NEHÉZIPARI_MÜSZAKI EGYETEM És
SZILlCIUM SZENNYEZÉS AZ Al-Mgg ÖTVÖZETRE
LÁSZLÓ-HERENDI
FODOR
V.
_
KÉPLEIKENYALAKITÁSTANI
é.
1955/1956
HATÁSA
OTTÓ-VOITH
REZSÖ-SZERMEK kohómérnökhallgatók -
TANSZEK
MÁRTON
-
hidronálium a tartalmazó 3% magnéziumot (AlDolgozatunkban vonatkozó és újrakristályosodására lágyulására Mgg) talakíthatóságára, be. Az Mg-o-s ötvözetek számolumk ugyanis eredményéről vizsgálataink a tengervíz maró hatáa korróziónak, különösen jól ellenállnak nagyon a is de a színalumínium sánalk, szilárdságát nagymértékben javítja Mg (1. ábra). A Mg-os ötvözeteket jó tulajdonságaik 0', kp/mm? elsőmind miatt alkalmazzák, gyakrabban 30 lemezborító duralra sorban plattírozásra,
korrózíóvédelem tehát ráhengerelve, színalumíniummal a duralt Ha céljából. nemesíaz borítanánk, alapfém szükséges tésekor Al borító az réteg kilágyul. Ez a is vonatkoztatva keresztmetszetre teljes ezenjelentős jelent, szilárdságcsökkenést kifákívül dural a jelentőseen leszállítja ként
/
2,
/ 20
/
15
radási
is. határát Ezért a dural lemezeket Mg vagy MgSi-tartalmú Ezeknek Al lemezzel borítják. az szemben korrózióval a Mg-tartalma és kilágyított állapotban nagy ellenállást Is kölcsönöz. nagy szilárdságot Az Al-Mg ötvözetet azonban az iparban kohóalumíniumból önként készítik, felmerül tehát az a kérdés, milyen hatása
kohóalumínium
szennyezőinek tulajdonságaira. A vizsgálathoz ötvözeteket szükséges 150/0 sZóda+500fb kríolit-i-SBO/Ü konyhasó
Van
a
Mg-os
*A
egyetemi
10/ 5
Aa o I NHE
dolgozatot
a
bírálta.
Kohógéptaní
és
anya-h
F-N-SW
a
Ötvözetek
docens
3
2
1 IX.
1.
összetételű
Képlékenyalakítástaííí
sófürdő Taxiszcik
részéről
ábra
alatt dr.
olvaszKiss
Ervin
95
sófürdő az oxidálódásetól is véd, de az ötvözetekről adagolás O -t is leoldja, sőt a Mg kiégését is megakadályozza. tuskót kokillába öntöttünk. Hibátlan Mindig 6 mm falvastagságú csak azonban kokillában és meleg alaplapon sikerült előelőmelegített a hideg kokillában a megmerevediés állítani, mert túlságosan gyors volt A túlságosan mea vékony kokillát nem töltötte ki mindenütt. és a fém falára viszont rásült a tuskó. szerint a legkedveGyakorlat leg kokilla hőmérséklet 700 Co, a kokilla hőmérséklete zőbb Öntési pedig 300 CG. A tuskók összetételét határoztuk pontos színképelemzéssel meg A
tottuk. közben
az
(i. táblázat). A
kísérlethez
1. táblázat használt anyagok
összetétele
Ötvözőtartalom
jele
Anyag
01 12 14 16 2-1 2 34
sí
3,2 2,5 3,7 2,8 3,3
0.22
0,15 0,12 0,15
3.1 3.8
0,25
0,56 0,8
0.42
0.35
0,3 0,4 0,9
csaknem állapotban hanem melegen hidegen, nagyobb Mg-tartalmtiakra,
a
nyes
minden is. Ez aminek
Al-ötvözet
alakítható. különösen érvémegállapítás az az állaokra, hogy ötvözött
a
jele
Alakitás
mértéke
0,0
3
12
21
ni!)
sm
ben
az
eutektikum teszi.
96
a
szilárd
átlagosnál is
kristályai gazdagabbak a kristályok
rétegesek,-
oldat van
és
és
24
130
60
ábra
perémükönötvöző
a
ez
szövet
12
elég ridegek.
emiatt
között
("öntött
í
2.
potban
rosszul
i
Herniogoxiizúll
Anyag
0,11
0.25
Öntött nemcsak
"Kg Fe
Mg
az
ötvözetet
Rendszerint
még
fémek--
még
ridegebbé
minden tuskót Éppen emiatt howmogewnwizáltuk,hogy az
hűtve
esetben
Jelen
lassú
igen szövete
diffúziója
izzítás
oldatban
szükséges
a
izzítási
időt
A hosszú
miatt.
12 órás
Ötvözők
oldott
feltétlenül
volna
nem
CO-on
425
vízben az
után
gyorsan
maradjanak, való hűtés, a Mg
öntött
tuskó
durva
választottuk.
miatt
homogenizált Az mutatja,
közti a alakíthatósága különbséget tuskó homogenizált jóval bír el; az anyag alakítást kevésbé repedezik. nagyobb mértékű kezdtük Az alakítást Az (0,3 mm-es mégis óvatosan nyomásokkal). A szennyezők tuskókat 20, 40, 60 és 80% fogyásig hengereltük. egyes az is láttermészetesen (3. ábra). Az ábrából rontják az alakíthatóságot A
ábra
2.
és
tuskó
örntött
ugyanolyan
összetételű,
12
01
Anyag
jt-lc
Hí
14 26
'24
3,
34
ábra
a F e. sokkal mint erősebben hogy a Si az alakíthatóságot rontja, mint 16. jelű anyagban a Fe igen sok (O,9 0/0), a Si pedig kevesebb. a 14. meg. jelűben, a darab szélei mégis kevésbé repedeztek Az alakított ötvözeteket a gyakorlatban rendszerint hőkezelik. Eközben természetesen az is A változámegváltoznak. anyag tulajdonságai sok közül mert ezek a a ikeménységet és a szemnagyságot vizsgáltuk. vetnek lágyulásra és az újrakristályosodásra fényt.
szik, Pl.
a
Keményedés szennyezők pességén (egységnyi A
az
7
nem
alakváltozásra
változtatnak
egyeznek),
de
a
hideghengerlés
folyamán
a keményedő mennyiségben létrejövő keménységnövekedés) a (a 4. ábrán görbék iránytangensei abszolút értékét növelik. keménység
alkalmazott
A
nyegesen közelítően
a
kis
kélémeg-
720
kp/mmí i e
sü h
(HVZ 33
keménység 80
70
50
Fogyás "A, ábra
4.
táblázat
2.
Vickers-keménység Az
alakítás
A
y
a
J-
g
e
1
e
01
26
34
O
70
76
86
75 76 88 101
78 85 92 95
92 100 114
60 80
Három
n
kp/mm*
alatt,
mérgíke 40
táblázatban benne elég
hideghengerlés
a
20
2.
eo
sa
w
20
o
NHE/Xf-H-S-I/
Viclkems-módszernel anyagnak közöljük. A 34. jelű sok
és
Fe
Si
is
meghatározott keménysége FeSiAl5 vegyület
ötvözet
tehát
van,
Lágyítási
118
a keménységét mert kiugrik, keletkezhetett.
kísérletek
és mértékét hőmérsékletet az izzítás Ismeretes, hogy a kílágyulás is az mértéke és az előzetes alakítás összetétele hőmérséklete, anyag és annál kisebb módosítja. Vagyis a lágyulás annál nagyobb mértékű hőmérsékleten volt az. minél erősebb előzetes jelentkezik, hidegalakítás
és
minél hosszabb Ezeknek a tuk. Az alakított
melegítettük.
az
izzítás
tényezőknek
Lassú
lemezeket lehűlés
mértünk.
időtartama. a hidronáliumra gyakorolt hatását vizsgálkülönböző különböző hőmérsékleten, ideig után a CSÍSZOJJBÍUkOTI Vickers-keménységet különböző szerint szerkesztett szempontok
Az eredményeket ábrázoltuk, diagramokon éspedig álló ötvözetre egymástól legtávolabb 01
jelű
jelű 26 jelű 16
98
kevés sok
kevés
három,
a
szennyezés
vonatkozóan: Fe, Fe, Fe,
kevés
Si
kevés
Si
sok
Si
szempontjából
alakítás
Az Az
ábra alatt
5-7.
30
leten
perc
választott
a
Ezek
sebben
mutatják
is
alakított
három
végbemenő
vényében. anyag
hatása
kilágyulását
általános hamanabb kezd
azt
különböző
ötvözetnevk
mutatja,
az
hőmérsékalakítás függ-
törvényszerűséget, lágyulni és rövidebb
az
hogy idő
az
alatt
erő-
ki
100 __
É
E É E.
Anyag je/e- 01
Szennyezés: 0,22
w
Fe +0,15 Sz" =3o min.
Lágyításidőtartama
70
k
oa
50
w
H:
200
Lágyitás hőmérséklete,
ami
m:
500
400
aoo
co
5_ ábra
ídőtartama: ILÚÚyÜÚS /
30
Anyag jele:
3 e
kp/mm? 'O5
min
26
Szennyezés:0.25 7.. Fe 0,8 % Vékonyvonat: 20 % alakítás +
*
Vastag vonat XX
(HW, 8
_
XX
e:
75
80
%
S!
alakítás
mm
keménység 4
50
50
§0. o
100
200
300
lágyítás hőmérséklete 6.
ÍS
lágyul.
400
507
CG
ábra
kissé alakított rendszerint jobban kilágyul, anyag alakított. A 01. és 26. gövrbéineik anyag alakja van. lágyulási különleges A kohóalumíníum Si-tarmalma hőmérsékleten Co (350 felett) oldónagy dik. lehűlés közben ha nincs pedig MggSi alakban szegregál, teljes egé-
mint
A
akevésbé
jobban
'
7'; _
90
22 e
ámo90
Anyag jele-fő Szennyezes 0,25 fe
w
lágyítás időtartama
3 N
É E,
-
:
__
:
30
min
20%
"e; 70
É
0,8Si
o
60
g
50 w
.
a
f
1aa
2aa
JHE-Jiiil
300
I.00
lágyítás hőmérséklete,
500 (10
7_ ábra
szében z-etben és
vassal is: 350
F
eSiAl,-,
CO felett
Ez lekötve. oldatban és megy 16. jelű anyagban
vegyületté a
Si
a Ilyesmit szilárdságát. a vegyületképződwéshez Az Al, a Mg- és Sí-vel
ebben
elég
helyzet
a
növeli
a
az
fenti két ötvöAl keménységét
tapasztalunk,
nem
mert
van.
vas
itt előforduló kis koncentrációk az mellett összetételben: az Al ötalkot oldatot szilárd binér (Fe-vel nem). Ternér a keletkezése után vözetek fázisának, MggSi-nek egyik legstabilisabb ) 1,73 Si. mert Tehát a szilárd állaszabadon marad Mg, Mg Mg még A szilárd oldatok a is az Al-ban. tulajdonsága lágyításpotban oldódik a észrevehető a is érvényesül: nál lágyulást megelőzően keménység
120
110
700
NE
g
'
90
í
É í"
I
zdatartama:
A vonat:
ÚÜo/o
fogyás
40%
[agyas
B vonat
w
:
30 min.
70
É0)
É
50
50
400 F-H-S-V ;N_H_E/_1
xm-"í; ma
2aa
Lágyitás 8,
100
u
Lagyztás
_
3aa
hőmérséklete, c"
á bra
_-
B B A
BÉT?)
_;
aba
mértékben nő, végbe,
mint
a
lágyulás
hőmérséklet
pedig jóval nagyobb
szinfémekben.
a
közben
megy
,
az 5w-7. ábra megfigyelhessük, össze. (8. ábra, 40 és 80 % valaanyag szennyezettebb mint a erősebben, mivel jobban kilágyul, éspedig a Fe-ben gazdagabb A mindkettőben azonban Si-tartalmú. egyformán gazdag ötvözet nagy ebben mert keletkezhetik. FeSiAlr, nem, vegyület amely közismerten
Hogy
szennyezők
a
iágyulási görbéjét fogyás, 01, 16, 26.
Az
Már az
keltetik
időtartamának
izzítás
említettük, hogy ha ötvözetet, keménysége a
jobban
fázis.
igen kemény
juk
hatását
egy diagramba rajzoltuk és 34. jelű anyagon.) A
ábrák.
9-11,
o/o
W
"E
É
90
§
80'
E. g.
70
Az
hatása
hőmérsékleten hosszabb ideig tehát jobban kilágyul. Ezt 15, 30 és 60 percig Végeztük.
adott
csökken,
izzitásokat
fog o s
Anyag jele.- 76 Szennyezés: agvaFe *0,77-/o
___
30
Lagyzfas zdofarlama-
tart-
érzéDia-v
5;
mm
a *
50
7
NHEM
abo
400
Lágy/fás hőmérséklete,
c"
200
1oo F-nvs-v
9.
90
Anyag jele:
80
Szennyezés Vékonyvonal Vastag vonal
E
Sis w,
abtsa
Lágyitás időfartamaúümin.
100
É
sao
76 -
0.22 3/a Fe +0, 75 %5: _
=
fagyás
20%
fagyás
80 %
70
13'; b; g 60 E
§
50. n-O
w
.
a *
nmsLr-g-sl
.
ma
2oa
Lagg/tás hamérsé/r/ete, 10.
r
300
4aa
c"
ábra
701
-
lágyítás
időtarmma:
30 min.
wa
E g
'
ya-
Anyag jele: 01 Szennyezés: 0,22
9?
Vékony
3%
§
É
.
.
70
15 min
b,
v. Fe
oa,15'/o SI
fagyás "A. fogyás
20%
Vastag vonat-Bú
X"
N.
vonal:
.
_t
m
É
50.
5:
50
wa w
zba
raa
lágyítás hőmérséklete, ábra
11.
most
gramot
is csak
rajzoltunk.
Altalában
a
anyagtól de még
az
egy,
tartama,
lemezek
az
előbbiekben
kilágyulás
Al1-li1/Ig3
ru
aoo'
360 c"
unr-H-s-v
már
utáni
a
jellemző
anyagra
közeledik keménység aszimptótikusan Ezen a lágyítás időfüggő értékhez.
hőmérséklettől
és
három
kiemelt
alakítás megelőző keménysége
várható
sem sokat változtat. hőkezelés után 50
Tehát
az
kp/mm2
kö-
e=sz.
Szennyezés
és
alakítás
hatása
a
szövetre
(újrakristályosodás) A teljes kilágyulás egyúttal újrakrístályosodással mértékére az alakítás új-rakristályoso-dás legerősebb hatása és
is
párosul.
Az
mértékének
hőmérsékletének van. Kevésbé hat az izzítás ideje, a felés az alakítás előtti Ezeket a kísérleszerrmagyság. teimikben értéken állandó tartottuk. A szemunvagyságowt 2 g NaOH + 4 g NG2CO3+ 94 g HgO összetételű oldat tettük több más marószerrel való láthatóvá, segítségével eredménytelen után. próbálkozás A szemniagyságmérést szemcseszámlálás-sal mikroszkópon végeztük. Az eredményeket 12. és 13. ábrák be. Ezekből a következőa mutatják ket olvashatjuk ki: fémben köErősebben alakított egyébként azonos körülmények finomabb zött csíra tehát a szövet lesz. több keletkezik, azonos az deformáció után, örtvözetben, nagyobb hőUgyanabban is több, a keletkező csírák száma mérsékleten vagyis térfogategységtben 30 perces finomabbá izzításkor 500 CO-on a szövet válik, mint 300 CO-on. természetesen szövetdurvulást okoz. Hosszú izzítás ideig tartó izzítás
az
melegítés
sebessége lehetőleg
-
-
500
102
CG volt
a
legmagasabb
hőmérséklet,
amelyen
vizsgálatainkat
amo-
lágyítás hőmérséklete
E
500
laggítas időtartama
k.
co
30 min
Sk
É,
ÉGOO?
% V)
V)
É.
§
"v; 0
-
-
20 NHE
IXf-H-S-Y
m,
ea
aa
lfogya'&6/0 12.
g:
.
40
ábra
S
m
lágyítás hőmérséklete 300 c" lágyítás időtartama: 30 min. =
O
gemcseteratet, §
At/agas b NHE
20
S'n
40
ILFH-S-V
.
Foggas, 13.
%
ábra
Ez a hőmérséklet durvakristályosodábst még kis deformáció után mint a kriszmallísem mert a volt, okozott, csíraképződnés gyorsabb tok növekedési sebessége. A lcrístmályosordástc minden akadályozza idegen fázis zavarja, mert szövet Ezért a krísztallitok növekedését. mindig finomabb, heterogén az előbb Ez a hatás mint az összetételű homogén szövet. ugyanolyan
végeztük.
említett
Az
mozog,
csíraképződxés növekedési küszöb újrakristályosodásí 500 Co-nál 10% alatt van.
folyamatára 300
Co-on
szup-erponálódik. 15% fogyás
10..
.
között
a
IRODALOM 1949. Mérnöki Bpest, Intézet, Alumínium-kézikönyv. Továbbképző 1952. Felsőoktatási V_ Bpest, Jegyzetellátó metallográfia. AkadeA.: und seiner des Aluminiums Leichtiegierungen. Zeerleder, Technologie 1947. mische Verlagsgesellschaft. Leipzig, Rascher 1947. A.: der Leichtmetalle. Zeerleder, Verlag, Zürich, Technologie A színesfémek Sándor: Akadémiai Geleji félgyártmányainak technológiája. Kiadó, 1952. Bpest,
Sándor: József:
Geleji Verő
BJll/lílHl/ÍE
Alkalmazott
CHJIABA
SACOPEHI/IH II.
H KPEMHl/IEM
)KEJ1E3OM
An-Mm
BOFIT
CEPMERJH.
XEPEHIII/I-O.
(DOIIOP-II.
CHJIABA
HA
P E 3 IO M E
PaÖoTa BÍIHHHPIC
HCCTb,
An-Mrs;
CÜJIHBONI
sannmaeTcn
FHIIPOHHJII/lczwl 14 paccgwarpbmag-T Ha OTBCDIICBHHHC, Tílfy-
Ha3blBaeMblM
)'KCJ'IC3OAÍ, KpCMHl/ICM H HX ISHCOPCHHH cnnaBa H OHHII" HOBTODHyIO KDHCTZLÜJIHSEIILHIO CHJIBBZI.
VON
EINFLUSS
L.
CMCCbIO
EISENUND SILIZIUM-VERUNREENIGUNGEN DIE AUF Al-Mgíg-LEGIERUNG
FODOR-R.
SZERMEK-M.
HERENDI-O_
VOITH
ZUSAMMENFASSUNG der Arbeit sich mit und untevDie befasst Hidronalium-Legierung (Al-Mgg) welchen Einfluss die Si1iziumund die gemeinsame Eisen-, Verunreinigung und auf die Hárte, der beiden Stoffe Rekristallisation der Erweichung Formbarkeit, ausübt. Legierung
sucht,
THE
L
INFLUENCE IMPURITIES
FODOR-R.
with
Dealing
HERENDI-O.
perties,
the alloy silicium and
íron
of
SZERMEK-M.
and
softening,
both)
re-crystallisation DE
UINFLUENCE
(Al-Mgg), impurities
of
UIMPURETÉ
the
DE
UALLIAGE L.
FODOR-R.
VOITH
A R Y
nhydronalium" (or
AND
Al-Mgg
S U M M
influence
SILICIUM ALLOYS
IKON
OF IN
on
the the
hardening,
shaping
DE
SILICIUM
DANS
the
investigates
paper
pro-
alloy.
FER
ET
Al-Mgg
HERENDI-O.
SZERMEK-M.
VOITH
RÉSUMÉ
sur
Uétude traite la durcissement,
Fimpureté ensembles.
104
du
fer
lialliage sur
et
du
hydronalium la plasticité ainsi silicium.
(A1-Mg3)et et que
la
sur
sur
elle
examine
récristallisation
Fimpureté
de '
ces
l'action influence de Yalliage deuX éléments
sur
A
NEHEZIPARI MÜSZAKI EGYETEM KÖZLEMÉNYEI IX.
A
NME
hallgatói
KÖTET
készült Tudományos Diákegyesületében munkák tudományos gyűjteménye
Szerkesztő
Dr_ FALK
RICHÁRD
Dr_
bizottság: SÁNDOR
GELEJI
MISKOLC 1964
Dr.
TERPLÁN
ZÉNÓ
A
kötet
HERCZEG egyetemi Dr.
ábráit
ISTVÁN adjunktus
ENDRÉNÉ
VINCZE tanszéki
technikus
és SCHOLTZ tanszéki
PÉTERNÉ mechanikus
készítette
§
Nehézipari
Műszaki
Egyetem,
"x
suuafüf+*"""'vwu
(ami: augzíki EIEHEUXPEMH
mm
Miskolc
Asszonyi Balás
EGYETEM MAGYAR MÜSZAKI NYELVÚ TARTALOMJEGYZÉKE IX. KÖTETÉNEK
NEHÉZIPARI
A
Csaba:
A
László-Zsákay abányászatban
Becker Béres
Miklós:
A
Árpád-Kováts
lineáris János:
programozás alapfeladatairól alkalmazásának Az atomenergia
KÖZLEMÉNYEI
.
.
Siemens-dinamó hegesztési sajátosságai alkalmazása az Öntöttvasak Attila: Kromálás
és ennek vizsgálata Bornemissza Imre-Gerentsér kikerülő mű légszereiből
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
A János: utánmosásának
Imre-Fruzsina
középtemmék vizsgálata..................... Csizmadia feszültségvizsgálata Lajos: Palástmarófog Debreczeni Elemér: nomogram Egy görbesereg Dér Az Jenő: acélok Éva-Palotás Árpád-Sólyom okainak Változások kísérleti vizsgálata Deres A radiológiai János: módszerek alkalmazási bányászatban....................... Radioaktív karottázs alkalmazása Egerer Frigyes: .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
úton
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
lehetőségei
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Jenő: Attila:
Hidropneumatikus fúróaggregát A C-görbék vizsgálatáról .
.
S. Nagy János: Csavarkulcs Sándor-Bánszki Rédei András: Blokkhengerállvány optikai Scholtz Péter: Egyszerű kiegyensúlyozó gép Az öntöttvas László: Szenyán J ózsef-Vida
barnakőszén-kutatásban Márton: Vas és szilícium
.
.
.
.
.
.
.
Tatár Zitás
képessége..................... erő Iván: Főforgácsoló A méretmegadás István:
továbbfejlesztése .
65
.
69 a
.
.
.
83
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
terve
.
.
folyékonysága,
.
.
.
.
.
.
.
.
.
95 111 119
.
optikai feszültséganalízise feszültségvizsgálata
.
105
megoldásáról Hrabéczi Kováts
.
kőszén-
pécsi
a
.
43 53 59
méret-
fellépő
Ottó-Voith László-Herendi Rezső-Szermek hatása az Al-Mg3 ötvözetre A mérőszámos ábrázolás alkalmazása a szerszámszerkesztésben Gulyás Gábor: Heinemann A geometriai Zoltán: módszere új matematikai kristálytan egy A pantográi torzításra vonatkozó transzformációs Héjjas István: egyenletek István: harmadrendű Héjjas differenciálegyenletek Közönséges grafikus .
29
szénelőkészítő-
edzésekor
Fodor
.
21
területén
gazdaságossági
.
.
.
.
komlói
optikai
.
.
.
lehetőségei
.
125 133 141 149 157 163
ill_ formatöltő 173
mérése
esztergapadokon szabványai .
.
.
195 203
217
IIHCTIITYTA
IIOJII-ITEXHHLIECKOPO BlI/IIJJKOJILIHLCKOPO
TPYLILI
THPREJIOII
IIPOMHIIIJIEHHOCTI/I
(BEHPPI/IH)
COLIEPHiAHIIE nnueüuoro nporpasuxuponanua n BOSMODRHOCTH IIPYIMBHOHPIH aromuofi auepmn ropuoaanogcmoü npoMHmneHHoqTn GnMeHca M. Belmep; mzruaMo CBapoqHHe ocoóeHnocm IioBau: A. Bepem-A. HpnMeHeHHe xpoMannpoBaHna npn Bmpaóorxe uyryna ÜI-COHOMHHHOGIW) xenonII. BopHeMncca-II. Hpymnna: POpeHTJJIep-H. BOHHnrenbnoro m; oóorameuna Ilponynra, noayqaeMoro nposxemytcoqnoro oóoramxrreabnoü aymnmx RJIaGCIHIHIRaTOPOB (baópnxcn B Kmmo na Onmqecxnü JI. Llnazxxazma: Meron uccsxejLoBaunz-I Hanpamermü ayóue Ocnonmao Jhauan:
H. AcoHu: JI. BaJam-H.
zsanauu
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
(ppeaepe
Immztrupecnoro
i). í).
Heópenenn: lIep-A. rmH
H. (D.
JKGIIBOOM
.
.
Icpemmen
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Hxcnepuxrenraabnoe crann
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
HCCJIOfLOBaHIIB .
.
.
.
.
.
13 21 29
43 53 59
.
npn-
.
.
.
.
noóuue
B
MGTOJOB
PaJHOJOIYHIGCKIlX
69
.
.
.
.
Ha
.
.
.
.
.
.
.
.
,
Aa-Mra
.
.
óyporo
noncne .
BoüT:
CepMeH-M.
onnan
B
kapartam-a,
pannoaxcmnxxoro
XGPBHJH-O. n
.
sarcamce upn npxmenenne
paamepoa Bosnoncnocru
ymn
.
.
IípHBHX
IIIOÍZÍOM;
HaJoTauh-E.
'Í?o;Lop-ZI.
.
nyrnca
HBMGHGHIDI
HHOFO
II.
.
Honorpamra
lIepem: Raxuennoroyrzxannlleq Brepep: HpnMeHeHne
.
,
.
.
.
BJnuHne .
.
.
.
Kamc.
.
83
.
.
JiICOpOIIIIJ-IX .
.
.
95
.
.
IIpuMeHeHne namepxmenbnnmn nmppaxln n IIpOGKTHnaoópaatennn poBaHuu oópaóarusammnx HHOTpyMeHTOB 3. Xeünemaxx: Honuü starexxamqecnrxü nem: reonempnqccxcoíá RpIICTaJJOFpadHHJ
1'.
Pyxm:
.
II.
Xemn:
Tpancdaopxaunonuue
Xeam:
E.
Xpaóeun;
Hennü
Fpatfn/Iqecxoe TPBTbBÜ creneux:
.
.
.
.
ncxcaazeurxn)
1;
omocamuecu
ypaBHeHI/IH,
OŐhIICHOBBIíHHX
pemc-Hrxe .
.
.
.
Ycorsepmeucmonauue
nan-
.
.
.
AudMpepeHnnanxunnx .
.
.
.
.
.
.
125
.
.
.
.
.
ypanarr-
cnepnnslnnom
rnnponuenmawlnleokom
perawa
A. IioBaq: C I/Iccnegonanne npmsux III. III. HaPb-H. Onruuecuxxü Baucun: JIOHMH
raeqnoro
mroua
.
.
.
.
.
.
auazms .
.
Pegen: OIITHHBGKIIÜ nccnegonauxxs; Hanpnmexiua CTaHOI-C IIpocToü ŐaIaHCIIPOBOHHHÜ TuI.Hloan: H. CenaH-ÍI. Bajna: qyryna Tenyuecrs
TaTap:
I/IBMBPBHKB ycnmn
peaanna H_.'311Ta1u:'CTaH,'xa1)THnpocw-annenmx
218
.
.
.
.
Ha
;
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
,
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
133 141
nuroron-
npn
cTaHKB .
.
Gnxommra
CTaHHHG
TonapHoM
paamepos
.
.
,
Ha
.
.
.
HaIIpHJKeIIIIH .
A.
I/I.
105 111 119
Torpaxpa H.
.
.
.
,
.
.
.
.
.
.
,
.
.
.
.
149 157 163 173 195
203
DER
MITTEILUNGEN
TECHNISCHEN
IVERSITÁT (UNGARN)
UN
MISKOLC
INDUSTRIE,
FÜR
DIE
SCHWER-
INHALTVERZEICHNIS
Über die Grundaufgaben der linearen Cs. Asszonyi: Prograrrxierung L. Balás-J. der Kerneneergie im Bergbau Zsákay: Anwendungsrrxöglichkeiten M. Becker: Die der SchWeisse-igenschaften Siemens-Dynamo-maschine Á. Béres-A. Kováts: bei Gusseisen und entdes Chromierens Anwendung .
.
.
.
.
13 21
.
sprechendePrüfung.....................
I.
29
Bornemissza-I. Gerentsér-J. Fruzsina: Wirtschaftlíchtkeituntersuchung deur Nachwásche des aus den Windsicherten der KohlenaufbereítungsKomló anlage gelangenden Zwischeaaproduktes Csizmadia: von Walzenfráserzáhnen Spannungsprüfung Optische Debreczeni: Ein KurVenschar-Nomogram der Dér-Á. Palotás-J. Ursachen Sólyom: Untersuchung Experimertelle von Stáhlen der beim Hárten auftretenden Massveránderungen Deres: Die der der ím Anwendung Radiologfie-Vexfahren Möglichkeiten .
L. E.
É. J.
F. L.
.
.
.
.
.
43
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
steinkohlenbergbauPécs................... radioaktiver Egerer: Anwendung Fodor-R.
Herendi-O.
.
.
.
.
konstruktion Heinemann:
.
.
.
.
.
59
69
Szermek-M.
Braunkohlenschürfung
der Einfluss
bei
Carottage Voith:
.
der
.
83
und
Eisen-
von
auf die Al-Mga-Legierung Silizium-Verunreinigungm bei G. Gulyás: devr Kennzifferdarstellung Anwendung Z.
.
.
.
.
95
.
Werkzeug105
Ein
neues
Verfahren
mathematisches
der
geometrischen
Kristallehre I. I.
J. A.
S. A.
P. J. I. I.
Die Transfomnationsgleichungen Héjjas: Panthograp-hen.................... Über die graphische Lösung Héjjas:
betreffend
des
Verzerrung
normaler Differentialgleichungem drirttenGrades Hrabéczi: des hydropneumatischen Bohraggregwats Weiterentwicklung Kováts: detr C-Kurve. Über die Unltersuchung von Schrauben-Schlüsseln S. Nagy-J. Bánszki: Optische Spannungsanalyse Rédei: des Blockwalzgerüstes Spannungsprüfung Optische Auswuchtmaschine Scholtz: einer einfachen Plan von Gusseisen Vida: bzw. Die Fliesbarkeit Formenfüllfáhigkeit Szenyáw-L. auf Drehbánxken Tatár: der Untersuchung Spankraft Zitás: Normen der Massangaben .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
219
OF
PUBLICATIONS
THE
TECHNICAL MISKOLC
UNIVERSITY
OF
THE
HEAVY
(HUNGARY)
INDUSTRIES,
INDEX
Cs. Asszonyi: L. Balás-J. M. Becker:
Á. Béres-A.
On
fundamenrtal Potentíal
Zsákay: Weldíng Kováts:
of linear pmgrammjng ín míníng of nuclear energy of Síemens-dynamo characterístícs The of chromatíon to cast írons applícation
tasks
uses
.
.
13
.
.
.
.
.
.
21
.
íts
and
testíng Bornemissza-I.
I.
29
Gerentsér-J.
Fruzsina:
inquíry
An obtained
the
on
of
economy
of the middlíngs Írom aír jígs of the coal susequeint washíng separatoratKomló................... of tensíons ín a cutter L. Csizmadia: síde-tooth testíng Optícal .' E. Debreczeni: of a set of curves Nomogram Palotás-J. of the causes of É. Dér-Á. Sólyom: Experímental ínvestígation in síze of steels changes occurríng duríng hardeníng J. Deres: Potentíal of radíology ín the coal at Pécs applícatíons míníng F. Egerer: The of radíoactive unit ín prospectíng applícation survey (carotage) .
.
.
.
.
.
.
.
L.
Z. I. I.
J. A. S, A. P. J. I. I.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
forbrowncoal....................... Herendi-O. Szermák-M. Voith: The influence of íron and Fodor-R. ín Al-Mgg sílícíum impuritíes alloys The of índex-number ín tools Gulyás: applícatíon layout drawing design Heinemann: A new of geometrícal níathematícal method crystallography of panthographs T-ransfornuation to the dístortíon Héjjas: eqííatíons relatíng cubíc solutíon of ordínary dífferentíal Héjjas: On the graphic equations to a hydropneumatíc bore Hrabéczy: Improvement agregate Kováts: On the ínvestígatíon of C-curves S. Nagy-J. tensíon of a wrench Bánszky: Optícal analysís Rédei: of a block-roll stand analysís Opticad tensiíon Scholtz: machíne Shematíc design of a símpl balancíng íron or its capacíty the mould Vida: The of cast to fíll Szenyán-L. fluídity Tatár: ín lathes force Measurement oí cuttíng Zitás: Standards of dimensíoníng .
G.
.
.
220
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
,
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
43 53 59
,
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
105
ANNALES
DE
UUNIVERSITÉ
DE
LTNDUSTRIE
Cs.
Asszonyi:
Balázs-J. l'industrie M. Becker: Á. Béres-A. L.
táches fondamentales Les possibilités miniére de soudage Caractéristíque Kováts: de Applicatiown
de
Des
Zsákay:
.
.
la
MISKOLC
.
.
.
de
de .
.
la
linéaire
programmation
dapplication
.
.
DE
MATIÉRES
DES
TABLE
LOURDE
GRIE)
(HON
.
.
.
.
.
dans
.
dans
atomique
Siemens le domaíne
dynamo
chromage
Pénergie
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
fontes
des
13 21
ewt
29
sonexamen......................,
Bornemissza-I.
I.
Gerentsér-J. sortant des classeurs
É. J. F.
L.
.
.
.
.
.
G.
.
Z.
.
géometrique..................... Héjjas: Équations de transformation pantographe De la solution Héjjas: graphique
I. I.
troisiéme Hrabéczi:
J.
du
relavage la prepa-
du mixte povur ration du charbon á fraiser Csizntadia: Essai de tension voie de la dent la surface par optique Debreczeni: Un de courbe nombreuse nomogramme Palotás-J. Dér-Á. Essai des causes de changement Sólyom: expérimental de dimensions survenu á l'occasion de la trempe des acíers Deres: Les des dan systémes possibilités radiologiques d'application de houlle de Pécs des mines Pexploitatíon du caro-ttage de laligrmite radíoactif dans la prospection Egerer: Application Fodor-R. Herendi-O. Szemnek-M. Voith: Action de Fimpureté de fer et de sílicium dans Palliage Al-Mgg de la descriptions de numero de mesure dans la Gulyás: Application conwstruction d'outils Heinemann: Un nouvewau de la cristallographie systéme mathématique .
L. E.
Examen d'économíe de la régie Komló
Fruzsina: á vent
ordre
.
Développemevnt
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
de
progressif
.
la
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
,
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
la
.
.
.
.
distorsion
.
.
.
.
Pagrégat
.
de
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
forage
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
65
.
69 83
.
95
.
105
de
communes .
.
.
.
.
hydropneu-
C A. Kováts: De l'essai des courbes Bánszki: de tension de la clef á écrou S. S. Nagy-J. Analyse optique de Péchafaud de cylindre de tension monobloc A. Rédei: Essai optique d'un Plan P. Scholtz: compensateur simple J Szenyán-L. de la fonte, sa de Vida: État liquide resp. capacité de forme remplissage I. Tatár: de la puissance de coupe sur les bancs de Mesure principale I. Zitás: des measures Les normes de Pindication .
.
43 53 59
du
dífférentielles
équations
des
.
.
.
consernant
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
v
.
.
.
.
.
.
.
tour
.
221
Felelős
Megjelent Borsod
megyei
500
Nyomdaipari
kiadó:
példányban, V.,
Dr.
Terplán A,'5
19,5 Miskolc
-
Zénó ív 2509
terjedelemben -
F.
v.:
Méry
György