DOKUMENTUMOK Balassagyarmat 56-os eseményeir l 1

DOKUMENTUMOK Balassagyarmat ’56-os eseményeirĞl1 1. / Lombos Márton pártvezetĞségi tag visszaemlékezése a budapesti „ellenforradalmárok” Balassagyarmatra érkezésére, 1956. október 24-én Balassagyarmat, 1982 Azokban a napokban, mindennap többen, összejöttünk a pártbizottságon és bent hallgattuk állandóan a rádiót. Ott hallgattuk meg GerĞ elvtárs beszédét is. Mi egyetértettünk akkor azzal, amit GerĞ ErnĞ elvtárs kijelentett, hogy tudniillik „ellenforradalom van”. Az elsĞ ténykedésünk az volt, hogy a város lakosságának ellátását biztosítsuk. Ennek érdekében berendeltem valamennyi boltvezetĞt. Másnap pedig körlevélben kiadtam, hogy meghatározott mennyiséget lehet csak bizonyos élelmiszerfajtákból kiszolgálni. A vagyonvédelem érdekében megszerveztük a polgárĞrséget is. Ez a szervezet elsĞsorban boltosokból állt, mert attól féltünk, hogy beverik a kirakatokat, és itt marad a város élelmiszerellátás nélkül. Felhívtuk Hajdú József elvtársat is, a megyei pártbizottság akkori elsĞ titkárát, mert elhatároztuk, hogy a legrátermettebbeket (értem ez alatt a katonaviselt kommunistákat) fölfegyverezzük. Ez 23-án este, éjfél elĞtt történt. Hajdú elvtárs nagyon elmarasztalt bennünket, nyomatékosan felhívta a figyelmünket: „… nem szabad elkapkodni semmit, mert az az ellenforradalmárok szemében ’provokációnak’ minĞsülhet”. Helyette megígérte, hogy Salgótarjánból Balassagyarmatra küld egy szakasz bányászt (salgótarjániakat, kisterenyeieket). Ez valóban meg is történt. A néhány óra múlva megérkezĞ elvtársakat a MADISZ-iskolában helyeztük el. Ellátásuk nem volt biztosítva, így én a Népboltból szállítottam nekik élelmiszert, utólagos elszámolásra. Kb. ötvenen voltak felfegyverezve. Ez megnyugtatott minket, bár én jobb szerettem volna, ha a legmegbízhatóbb gyarmati elvtársak kezében is láttam volna fegyvert. Balassagyarmaton – sajnos – a civilek közül csak nekem volt fegyverem, amelyet Muszka századostól, az akkori kiegészítĞ parancsnokság parancsnokától kaptam. 23-áról 24-re forduló éjjel ellenĞriztem a polgárĞrséget. Csend és nyugalom volt ekkor a városban. 24-én reggel fél hétkor azonban a pártbizottság (a mostani városi tanács épülete) elĞtt megjelent egy zöldszínĬ, 20–25 személyes busz. 16–17 suhanc szállt ki belĞle civilben, mint késĞbb kiderült, pesti egyetemisták 1

A közölt dokumentumok nagy része megjelent: Á. Varga László – Pásztor Cecília: Az 1956-os forradalom Nógrád megyei okmánytára. II/1. kötet. Salgótarján, 2001. II/2. kötet. Salgótarján, 2002. Kiadja a Nógrád Megyei Levéltár. (Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 31. és 37.)

288

Balassagyarmat ’56-os eseményeirĞl voltak. Ezek a fiatalok a legmodernebb amerikai géppisztolyokkal voltak felfegyverezve.1 Kiszálltak az autóbuszból és elkezdtek hangoskodni, hogy „BudapestrĞl jöttünk, Pesten kitört a forradalom… Gyarmati fiatalok, diákok tartsatok velünk, itt a 12 pont … Rákosinak kötelet!” Eközben röpcédulákat kezdtek osztogatni. Hát én megmondom Ğszintén – bár Rákosi elvtárs ekkor már nem volt a párt elsĞ titkára – engem ez a hang mégis mellbeütött. Még hogy Pesten kitört a forradalom! Miféle forradalom? Hiszen forradalomban éltünk! Nem tudtam magamnak választ adni, azonnal bementem a pártbizottságra és felhívtam LĞrincz Vilmos századost, a balassagyarmati ávós (Államvédelmi Hatóság) parancsnokot. Jelentettem neki, hogy PestrĞl érkezett egy autóbusz, melybĞl ellenforradalmár fiatalok szálltak ki és ellenforradalmi hangulatot próbálnak kelteni. Ezután letettem a pártbizottságon a telefont és kimentem az utcára. Akkor érkezett meg a zöld busz mögé egy másik autóbusz, amelybĞl barna egyenruhás katonák szálltak ki. Mint kiderült, a váci laktanyából jöttek ezek a katonák, akik követték az ellenforradalmárok autóbuszát. Ezek a váci katonák azután hamarosan összeterelték – tárcsás géppisztolyokkal – és felszólították Ğket, hogy adják meg magukat. Közben megérkeztek LĞrincz Vilmos százados vezetésével a balassagyarmati ávósok is. Így jelentĞs túlerĞbe kerülve, sikerült vérontás nélkül lefegyverezni és megkötözni azokat a fiatal egyetemistákat. A szomorú csak az volt, hogy sem a rendĞrségtĞl, sem a határĞrségtĞl nem kaptunk sem fegyvert, sem bilincset. Így nem volt más lehetĞség – mivel a papírbolt nyitott a legkorábban Balassagyarmaton – bementem a papírboltba, kihoztam egy köteg spárgát, és azzal kötöztük meg Ğket (kettĞjüknek sikerült megszökni). Ezután betettük Ğket saját autójukba és a váci katonákat vezetĞ Ğrnagy maga ült ennek az autóbusznak a kormánya mögé. Ahogy késĞbb megtudtam, visszavitték Ğket Budapestre. Ezek az események eléggé fölkavarták a városban a hangulatot. Többen mondogatni kezdték, hogy „fiatal magyar gyerekeket”, „magyar szabadságharcosokat” fogtunk el és kötöztünk meg. FĞleg engem kezdtek mind többen bĬnbaknak kinevezni. JellemzĞ, hogy amikor két nap múlva, október 26-án, ledöntötték a szovjet hĞsi emlékmĬvet és a pártbizottság épülete elé vonultak – ekkor már néhány százan is lehettek – azt kiabálták, „Munkát! Kenyeret! Lombosnak meg kötelet!” Valóban a kötél ott is volt náluk, amivel korábban a szovjet hĞsi emlékmĬvet döntötték le. Akkor engem minden szó nélkül föl is akasztottak volna… Egy alapító munkásĞr – Lombos Márton – visszaemlékezései az 1956-os balassagyarmati ellenforradalmi eseményekre és a munkásĞrség helyi egységének megalakítására. Balassagyarmati Honismereti Híradó, 1982. évi különszám, 31–34. o.

1

Ez kizárt. A fegyveres forradalmárok nem használtak nyugati fegyvereket. Ezt csak a késĞbbi kádári propaganda terjesztette.

289

Dokumentumok 2. / RendĞrségi és bírósági dokumentumok a balassagyarmati tüntetés elĞzményeirĞl – Balassagyarmat, 1958. február 2. 1956. október 25-én vagy 26-án – a pontos dátumra nem emlékszem – a 33. sz. AKÖV-fĞnökségen a munkahelyemen dolgoztam, ekkor még mint terv- és statisztikai osztályvezetĞ. A reggeli órákban bejöttek az irodámba Miklai László, Tósoki GyĞzĞ és Szebeni Pál gépkocsivezetĞk, és közölték velem, hogy Rétságon jártak és az ottani páncélosok azt mondták nekik, hogy még mindig alszanak Balassagyarmaton, hiszen más helyen már mindenütt ledöntötték az emlékmĬvet. Vincze András kihallgatási jegyzĞkönyvének részlete. NML XXV. 4. c) B. 263/1958. 70. o.

1956. október 26. napján Balassagyarmat városban a MÁVAUT dolgozói tüntetést kezdeményeztek. A tüntetés fĞ szervezĞje Miklai László volt, de segédkezett neki ebben Tósoki GyĞzĞ vádlott is. A balassagyarmati MDP járási bizottsága, amikor értesült a tüntetés szervezésérĞl Vincze Imre járási pártbizottsági dolgozót és Godó László megyei pártbizottsági dolgozókat küldte ki a MÁVAUT telepre, a tüntetés megakadályozása végett. Vincze Imre és Godó László, amint megjelent a MÁVAUT telepen, a dolgozóknak elmondták a tüntetés helytelenségét és azt, hogy a bizottság a tüntetést nem engedélyezi. Miklai László erre felment a pártbizottságra, hogy engedélyt kérjen a tüntetés megkezdésére. A pártbizottság dolgozói azonban engedélyt nem adtak, mire Miklai László kijelentette: „… a tüntetést megkezdik, ha a pártbizottság dolgozói nem lĞnek, akkor Ğk sem”, majd eltávozott. Rövid idĞ múlva a tüntetést megkezdték. A tüntetés végigvonult a városon a szovjet emlékmĬhöz. Az emlékmĬvet a tüntetĞ tömeg ledöntötte és meggyalázta a szovjet hĞsök sírjait, a sírok felforgatása, a fejfák kidöntése által. A tüntetĞ tömeg a középületekrĞl a vörös csillagokat leverte, a vörös csillaggal és köztársasági címerrel ellátott hivatali táblákat összezúzta. A tüntetés megkezdése elĞtt Miklai László egy gépkocsival akart az emlékmĬhöz kimenni, hogy azt elhúzassa, de ebben Vincze András vádlott Ğt megakadályozta… Részlet a 33. sz. AKÖV vezetĞinek perében hozott ítéletbĞl – NML XXV. 4. c) B. 263/ 1958/19.

3. / A Balassagyarmati Járási Tanács dolgozóinak kérése Nagy Imre miniszterelnökhöz – Balassagyarmat, 1956. október 26. Nagy Imrének, a Minisztertanács elnökének, Budapest A Balassagyarmati Járási Tanács százhúsz dolgozója nevében kérjük Nagy Imre elvtársat, hogy a további vérontás elkerülése érdekében rendelje el az azonnali

290

Balassagyarmat ’56-os eseményeirĞl tĬzszünetet, mely egyaránt vonatkozzon minden fegyveres erĞre, és a szemben álló felek kezdjenek parlamentáris tárgyalásokat! A szovjet csapatok azonnal vonuljanak ki, és ezzel is segítsük elĞ a rend helyreállítását és a békés termelĞmunka megindítását! A felkelésben lévĞ és részt vett összes személyek részére hirdettessenek teljes amnesztiát, mindenféle megtorlás maradjon el! Teljesen önálló, független, demokratikus Magyarországot kívánunk, új választások kitĬzésével, ahol érvényesüljön a magyar akarat! Az ifjúság követeléseivel egyetértünk, és kérjük azoknak megvalósítását. Kérjük nyilatkozatunknak a rádión keresztül való közlését. Balassagyarmat, 1956. október hó 26. NML XXXII. 8. b) 2.

4. / A Balassagyarmati Járási és Városi Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanács plakátokon és szórólapokon hozza a lakosság tudomására megalakulását, követeléseit és elsĞ intézkedéseit – Balassagyarmat, 1956. október 27. Magyar Hazafiak! Megalakult Balassagyarmaton a városi és járási ideiglenes forradalmi nemzeti tanács. Az ideiglenes forradalmi nemzeti tanács a város és a járás területén a mai nappal átvette a teljes államhatalom gyakorlását. Az ideiglenes forradalmi nemzeti tanács magáévá teszi a dolgozó nép nemzeti követeléseit. Ennek megfelelĞen követeli: 1. a vérontás azonnali megszüntetését, 2. a szovjet csapatoknak az ország területérĞl való azonnali kivonását, 3. az ország területén az élet- és vagyonbiztonság helyreállítását, 4. végül hatvan napon belül új, szabad választás megtartását. Amennyiben az újonnan megalakult kormány ezen követelésünket teljesíti, minden erĞnkkel támogatjuk. Felhívjuk a vállalatok, üzemek, hivatalok dolgozóit, hogy a fenti követelések szellemében mĬködĞ üzemi munkástanácsokat demokratikus választás útján mielĞbb alakítsák meg, és megalakulásukat hozzánk jelentsék be! Programunk végrehajtása érdekében kérjük az üzemi munkástanácsokat, hogy gondoskodjanak a termelés azonnali megindításáról és annak folyamatosságáról. Bizton számítunk az ifjúság és a dolgozó parasztság támogatására és munkájára. Örömmel jelentjük be, hogy a járás és a város területén mĬködĞ valamennyi fegyveres alakulat és annak minden tagja magáévá tette programunkat.

291

Dokumentumok Nemzeti programunk megvalósításához rendre és nyugalomra van szükség, az esetleges rendbontókkal szemben a karhatalom a legerélyesebben fog eljárni. A lakosság ellátásának folytonosságáról gondoskodunk. Az ideiglenes forradalmi nemzeti tanács székhelye: Balassagyarmat (járási tanács hivatali épülete). Balassagyarmat, 1956. október 27-én A Balassagyarmati Járási és Városi Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanács elnöksége nevében:1 Dr. Daróczi Gusztáv elnök, Dr. Magyar Pál titkár Fábián Sándor elnökhelyette, Tandel József elnökhelyettes NML PA 33. f. 1. fcs. 13. Ğ. e.

1

A felhívást röplap, valamint plakát formájában is terjesztették. Arról, hogy a röplap és a plakát hány példányban készült, eltérĞ adatokkal rendelkezünk. Magyar Pál a rendĞrségi vizsgálat során úgy vallott, hogy 1000–1000 példányban nyomtatták ki mind a balassagyarmatiak Magyar Hazafiak, mind a Magyar Forradalmi Bizottmány Kiáltvány címĬ röpiratát, amely utóbbit ugyancsak terjesztették, mivel annak tartalmával egyetértettek. Ezt úgy tudatosították az olvasókkal, hogy az általuk sokszorosított Kiáltvány végére rányomtatták: „A Balassagyarmati Forradalmi Tanács csatlakozik a Forradalmi Bizottmány kiáltványához.” (ÁBTL V–141434. 28. o.). – Mayer Sándor, a nyomda akkori felelĞs vezetĞje a vizsgálat során tanúként úgy vallott, hogy 10000–10000 példányban készítették Ğket (lásd uo. 12. o.). A Magyar Hazafiak címĬ plakáton 600 db szerepel példányszámként. Mindent egybevetve elképzelhetĞ, hogy ezen utóbbi röplap formájú változatát valóban 10 000 példányban nyomtatták ki, hiszen Balassagyarmat és a járás községei közel 45 000 fĞs lakossággal bírtak.

292

Balassagyarmat ’56-os eseményeirĞl 5. / A Balassagyarmati Városi és Járási Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanács, illetve a megyei ügyészség munkástanácsa politikai foglyok szabadon bocsátását rendeli el a megyei börtönbĞl1 – Balassagyarmat, 1956. október 29. Megyei Börtön, Balassagyarmat Kimutatás azokról a politikai elítéltekrĞl, akiket a forradalmi tanács utasítására 1956. október 29-én szabadlábra helyeztünk: 1. Kisabonyi Vilmos 258-C-026: háborús bĬntett miatt életfogytiglan, letöltve 9 év, 1 hó, 11 nap. 2. Csomó András 481-A-317: izgatás miatt 10 hó, letöltve 4 hó, 11 nap. 3. Kalocsai István 324-C-317: izgatás miatt 1 év 2 hó, letöltve 7 hó 10 nap. 4. Fehér Ferenc 324-C-342: izgatás miatt elĞzetesben van. 5. Pettig Imre 324-C-316: tiltott határátlépés miatt 1 év 6 hó, letöltve 7 hó 26 nap. 6. Hollein Ferenc 324-C-327: tiltott határátlépés miatt 8 hó, letöltve 7 hó 26 nap. 7. Sándor Ferenc 324-C-366: tiltott határátlépés miatt 8 hó, letöltve 2 hó 22 nap. 8. Bácsi Andor 324-C-350: tiltott határátlépés miatt 8 hó, letöltve 5 hó 12 nap. Balassagyarmat, 1956. október 29. Kisabonyi, Hollein, Pettig Imre disszidált2 NML PA 33. f. 1. fcs. 16 Ğ. e.

1

1956. október 31-én Gulyás Sándor és Holma Géza megyei bíró, valamint Káplán János megyei ügyész tett javaslatot további 43 elítélt szabadon bocsátására. A javaslatot Diósi Imre megyei ügyész végrehajtás végett megküldte a megyei börtön parancsnokának, aki a javasolt személyeket szabadon bocsátotta. (Hivatalos feljegyzés a megye börtönében 1958. szeptember 9-én tartott ügyészségi felülvizsgálat alakalmával – NML PA 33. f. 1. fcs. 16. Ğ. e.) November 2-a és 5-e között még további elítéltek szabadultak: 1956. november 2-án a Balassagyarmati Városi és Járási Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanács utasítására a börtöntanács, melynek ülésén jelen volt Kiss János börtönügyész is, újabb 48 elítéltet engedett szabadon. 1956. november 3-án a városi és járási ideiglenes forradalmi tanács jóváhagyta a városi körzeti orvos javaslatát, és négy elítéltet szabadon engedtek; ugyancsak november 3-án, szintén a városi és járási ideiglenes forradalmi tanács utasítására, Kiss Sándor börtönügyész jelenlétében és aláírásával 44 elítéltet bocsátottak feltételesen szabadon. November 5-én a balassagyarmati börtöntanács ülésén felvett jegyzĞkönyv tanúsága szerint – amely dokumentumot Berényi István börtönparancsnok, a forradalmi tanács elnöke, Schauer Antal forradalmi tanácstag és Kiss Sándor börtönügyész is aláírt, Rádi Sándor forradalmi elnökhelyettesnek csak a neve szerepel, az aláírása nem – 48 elítéltet helyeztek feltételesen szabadlábra, illetve került sor büntetésük félbeszakítására a Balassagyarmati Városi és Járási Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanács, a megyei forradalmi bizottság és az ügyészség megbeszélése alapján. (Az 1958. szeptember 9-én tartott ügyészségi felülvizsgálat szerint ezen 48 személy szabadon engedésére mégsem került sor, valószínĬleg az 1956. november 4-ei második szovjet támadás következményeként. – NML PA 33. f. 1. fcs. 16. Ğ. e.) 2 A dĞlt betĬs szöveg a dokumentum végére utólag, kézírással lett betoldva.

293

Dokumentumok 6. / A Balassagyarmati járás forradalmi vezetĞi a munkástanácsok megalakítására szólítják fel a járás intézményeit, vállalatait Balassagyarmat, 1956. október 29. A Balassagyarmati Városi és Járási Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanács az 1956. október 29-én megtartott ülésén az alábbi határozatot hozta. Határozat: A forradalmi nemzeti tanács balassagyarmati járási és városi végrehajtó bizottsága utasítsa a járás, illetve a város területén lévĞ intézmények és vállalatok vezetĞit, hogy haladéktalanul alakítsák meg a munkástanácsokat. Utasítjuk, hogy a munkástanácsok megalakítását jelentsék be a városi és járási ideiglenes forradalmi nemzeti tanácshoz: Balassagyarmat, járási tanács épülete, I. em. 30. sz. HatáridĞ: azonnal. FelelĞs: intézmények, illetve vállalatok vezetĞi. Balassagyarmat, 1956. október 29-én Dr. Daróczi Gusztáv s. k., a forradalmi nemzeti tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Rákos Józsefné s. k. NML XXXII. 8. e) 4. tétel.

7. / A Balassagyarmati Városi és Járási Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanácsa nemzetĞrségek megszervezésére szólítja fel a járás községeit Balassagyarmat, 1956. október 30. Távmondat A járási és városi nemzeti tanács az alábbi határozatát hozta: Ahol megválasztásra került a nemzeti tanács, ott fel kell állítani a nemzetĞrséget. A község területén megtalálható összes engedélyezett vagy engedély nélküli fegyvereket be kell vonni, a vadászfegyvereket is. Igényelni kell kb. hat db fegyvert a nemzetĞrség számára.1 Balassagyarmat, 1956. október 30. A fenti tanács adta – Schrötter József vette NML XXIII. 741. c) 155-22/1956.

1

A távmondat külzetén az alábbi géppel írt feljegyzés olvasható Hugyag község nemzeti tanácsa részérĞl: „NemzetĞrség felállítva. 1956. október 31. Elnök. Irattár.”

294

Balassagyarmat ’56-os eseményeirĞl 8. / A Balassagyarmati Városi és Járási Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanács Menczel József fĞhadnagyot századossá nevezi ki Balassagyarmat, 1956. október 30. Balassagyarmati Városi és Járási Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanács 53-2/1956. szám Balassagyarmati Honvéd-kiegészítĞ Parancsnokság Katonatanácsa Balassagyarmat A Balassagyarmati Városi és Járási Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanács Menczel József fĞhadnagy bajtársat a mai naptól kezdĞdĞ hatállyal századossá nevezi ki. Kérjük a katonatanácsot ezen intézkedés tudomásulvételére mindaddig, míg a forradalmi bizottmány1 honvédelmi minisztere is megerĞsíti ezen intézkedésünket. Balassagyarmat, 1956. október hó 30-án Dr. Daróczi Gusztáv s. k., a forradalmi tanács elnöke HL BKB B. II. 712/1957. 127. o.

9. / A Balassagyarmati Városi és Járási Forradalmi Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottsága Gornyiczki Lajost bízza meg a megyei ügyészség vezetésével Balassagyarmat, 1956. október 30. Balassagyarmati Járási és Városi Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanács 44/1956. sz. A forradalmi nemzeti tanács végrehajtó bizottsága az 1956. október hó 30-án megtartott ülésén az alábbi határozatot hozta: A forradalmi nemzeti tanácsának2 végrehajtó bizottsága Gornyiczki Lajost megbízza a megyei ügyészség vezetésével. Ezen megbízatás a visszavonásig érvényes. HatáridĞ: azonnal. Balassagyarmat, 1956. október 31. Dr. Daróczi Gusztáv s. k., a forradalmi tanács elnöke HL BKB B. II. 712/1957. 107. o.

1 2

Helyesen: kormány. Helyesen: tanács.

295

Dokumentumok 10. / JegyzĞkönyv a Balassagyarmati Bíróságok Forradalmi Bizottságának ülésérĞl, melyen leváltják a megyei bíróság vezetĞjét Balassagyarmat, 1956. október 31. JegyzĞkönyv Készült a Balassagyarmati Bíróságok Forradalmi Bizottságának 1956. október hó 31-én délelĞtt 9 órakor tartott ülésérĞl. Jelen vannak: dr. Daróczi Gusztáv, a városi és járási forradalmi bizottság elnöke, dr. Gáspár Mihály, a városi és járási forradalmi bizottság tagja, az ülés elnöke, dr. Somos István, dr. Fenyves Samuné, Draskóczi Endre, Harmath András, Kenessey Miklós, a bíróságok forradalmi bizottságának tagjai. Dr. Gáspár Mihály a forradalmi bizottság ülését megnyitotta, majd a forradalmi bizottság megállapította, hogy a megyei bíróság vezetésével megbízott dr. Kovács Lászlóval szemben a dolgozók – eddigi mĬködése miatt – bizalmatlanok. Erre tekintettel a forradalmi bizottság meghozta a következĞ határozatot: Dr. Kovács László megyei bíróság vezetésére adott megbízását megvonja, és a megyei bíróság vezetésével – mindaddig, amíg az új nemzeti kormány a megyei bíróságok vezetése felĞl véglegesen nem intézkedik – dr. Okolicsányi György megyei bírósági tanácsvezetĞt bízza meg. Ezt követĞen a forradalmi bizottság egybehívta a balassagyarmati megyei bíróság, járásbíróság és a bírósági gazdasági hivatal valamennyi dolgozóját, s a határozatot velük közölte. A dolgozók a határozat bejelentését egyöntetĬ helyesléssel fogadták. Majd dr. Gulyás Sándor megbízott tanácsvezetĞ az összes dolgozó nevében üdvözölte dr. Okolicsányi Györgyöt, kiemelve azt a közvetlenséget és bizalmat, amely a dolgozókhoz való viszonyát jellemzi. Ezután az ügyvédek nevében dr. Klein Sándor emelkedett szólásra, üdvözölte dr. Okolicsányi Györgyöt, s munkájához sok sikert kívánt. Végül dr. Daróczi Gusztáv ismertette a városi és járási forradalmi bizottság tevékenységét, s forradalmi elszántságra buzdította a jelenlévĞket. A fenti határozatot a maga részérĞl megerĞsítette, s bejelentette, hogy a megyei forradalmi bizottság részérĞl történĞ végleges megerĞsítés bizonyosra vehetĞ. Dr. Okolicsányi György megköszönte a dolgozók bizalmát. Hangsúlyozta, hogy ha a jelenlévĞknek nem is nyílt alkalma a forradalom sikereinek kivívásában való közvetlen részvételre, be kell kapcsolódniuk a forradalom sikereinek megvédésébe. A jelenlévĞk elénekelték a Himnuszt. Dr. Gáspár Mihály a forradalmi bizottság ülését ¾ 10-kor berekesztette. Jelen jegyzĞkönyv megküldendĞ:

296

Balassagyarmat ’56-os eseményeirĞl 1. A Balassagyarmati Járási és Városi Forradalmi Bizottságnak megerĞsítés, illetve végleges megerĞsítés végett a megyei forradalmi bizottsághoz való felterjesztés végett.1 2. Az Igazságügyi Minisztérium bírósági osztályának tudomásulvétel végett. 3. Dr. Okolicsányi Györgynek. 4. Dr. Kovács Lászlónak. A jegyzĞkönyv lezáratott. K. m. f. Dr. Gáspár Mihály s. k. a bíróságok forradalmi bizottságának elnöklĞ tagja Kenessey Miklós s. k. jegyzĞkönyvvezetĞ a bíróságok forradalmi bizottságának titkára NML PA 33. f. 1. fcs. 22. a) Ğ. e.

11. / Koós Bélának, a Balassagyarmati Járási és Városi Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanács tagjának igazolványa – Balassagyarmat, 1956. október 31. Balassagyarmati Járási és Városi Ideiglenes Nemzeti Forradalmi Tanács 4/1956. igazolvány szám Igazolvány Igazolom, hogy Koós Béla a Balassagyarmati Járási és Városi Ideiglenes Nemzeti Forradalmi Tanács tagja, mozgási lehetĞségében nem korlátozható, csupán a nemzetĞrség által. Balassagyarmat, 1956. október 31-én. Juhász Aladár s. k., a forradalmi tanács elnöke helyett NML XXXII. 8. a) 2. tétel.

12. / A Balassagyarmati Városi és Járási Forradalmi Tanács a helyi hangoshíradó üzembe helyezése céljából egy erĞsítĞ berendezés beszerzésére ad utasítást – Balassagyarmat, 1956. november 1. Megbízólevél Megbízom a sorok átadóját, hogy a forradalmi tanács részére erĞsítĞ berendezést és a hozzá szükséges anyagokat nyugta ellenében átvegyen. Balassagyarmat, 1956. november hó 1-jén Juhász Aladár s. k., városi és járási forradalmi tanács elnöke helyett 1

Azaz: A Balassagyarmati Járási és Városi Forradalmi Bizottságnak megerĞsítés, illetve a megyei forradalmi bizottsághoz végleges megerĞsítés céljából.

297

Dokumentumok

Egy db erĞsítĞt a forradalmi tanács részére kölcsönbe a mai napon átvettem. Balassagyarmat, 1956. november 2. ? József ĞrvezetĞ s. k.1 HL BKB B. II. 712/1957. 654. o.

13. / A Balassagyarmati Járási és Városi Forradalmi Nemzeti Tanács utasítása a határĞrkerületi parancsnokhoz2 – Balassagyarmat, 1956. november 2. Utasítom, hogy a mellékelt névsor szerint huszonhárom tartalékos tisztet azonnal szereljen fel! A kiértesítésig a tartalékos tisztek tartsák a kapcsolatokat a Katonai Parancsnoksággal, címeiket adják le! Fölszerelés: Bocskai-sapka, ingzubbony nadrággal, vattakabát, esĞköpeny, egy pár csizma, derékszíj, két-két rend fehérnemĬ, két-két pár kapca. Balassagyarmat, 1956. évi november hó 2-án Dr. Daróczi Gusztáv s. k., a forradalmi tanács elnöke Juhász Aladár alezredes. s. k., a forradalmi tanács katonai megbízottja ÁBTL V–141434/9. 355. o.

14. / A Balassagyarmati Járás Forradalmi Tanácsa nemzetĞröket toboroz Hugyag községben – Balassagyarmat, 1956. november 2. Távmondat Hugyag községben, 1956. november 2-án 9.30-kor a nemzetĞrség és a néphadsereg megerĞsítése végett toborozást fogunk tartani. Kérjük a fenti idĞpontot népgyĬlésen kihirdetni. A népgyĬlésen kiküldötteink Denkó Béla tanár és Balázs József tizedes lesznek, akik a jelentkezĞket nyilvántartásba veszik.3 1

Még aznap, kézzel vezették a megbízólevélre a dĞlttel szedett mondatokat. Ezen rendelkezés elĞzménye: október 28-án a városi és járási ideiglenes forradalmi tanács Bargár Ödön tanárt bízta meg a nemzetĞrség felállításával, aki még aznap éjjel harminc határĞrbĞl, hét rendĞrbĞl és huszonnyolc polgári személybĞl megszervezte a nemzetĞrséget. A fenti forradalmi testület két napra rá (október 30-án) úgy látta, hogy az ún. Bargár-féle nemzetĞrség nem elégséges a közrend biztosítására, ezért kezdeményezte a nemzetĞrség mellé egy attól független nemzetĞrzászlóalj felállítását. A szervezéssel Juhász Aladárt bízták meg. A most közölt dokumentum ennek a szervezésnek a terméke. (ÁBTL V–141434. 20-21. o.) 3 A levél külzetén az alábbi megjegyzés olvasható: „Érkezett 1956. november 2-án. Megszervezve. K. m. f. Elnök. Irattár.”

2

298

Balassagyarmat ’56-os eseményeirĞl Balassagyarmat, 1956. november 2. Adta: Balassagyarmati Forradalmi Tanács – Vette: Varsi Mihály nemzetĞr NML XXIII. 741. c) 155-22/1956.

15. / A Balassagyarmati Városi és Járási Forradalmi Nemzeti Tanács módosítja a terhesség megszakításáról szóló minisztertanácsi és miniszteri rendeletet Balassagyarmat, 1956. november 2. Városi és Járási Forradalmi Nemzeti Tanács, Balassagyarmat, 155/1956. szám Kivonat az 1956. november 2-i ülés jegyzĞkönyvébĞl:1 Határozat: A Balassagyarmati Városi és Járási Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanács, mint területén a legfĞbb államhatalom letéteményese, a nemzeti érdekek védelmében a terhesség megszakítását véleményezĞ balassagyarmati bizottság területére vonatkozólag az 1047/1956. (VI. 3.) sz. minisztertanácsi és a 2/1956. (VI. 24.) egészségügyi miniszteri rendeletet2 a következĞképpen módosítja: 1

A november 2-ai ülés jegyzĞkönyvébĞl csak ennek a határozatnak a szövege került eddig elĞ. – Bár a kivonat készítésének ideje 1956. november 30., mi a dokumentumot értelemszerĬen a határozathozatal idejéhez soroltuk. 2 Az elĞzményekhez és a határozat utóéletéhez az alábbi megjegyzéseket fĬzzük: A két rendelet ellen már megjelenését követĞen tiltakozott a város orvostársadalma, melyhez 1956. augusztus 31-én a városi végrehajtó bizottság is csatlakozott. Ezt az augusztusi tiltakozást újította fel a forradalom helyi gyĞzelmét követĞen a balassagyarmati kórháznak és a város egyéb egészségügyi intézményeinek orvosi kara. Október 30-án a helyi kórház három orvosa – dr. Stefancsik Szilárd szülészeti-nĞgyógyászati fĞorvos, dr. Bartha Elemér fĞorvos, a kórház helyettes igazgatója, valamint dr. Szabó Iván alorvos – arra szólította fel dr. Galambos Józsefet, a város fĞorvosát, hogy a fenti rendeleteket „tegye bírálat tárgyává”. Ezt követĞen terjesztette az itt közölt határozati javaslatot és indoklást november 1-jén a járási és városi ideiglenes forradalmi nemzeti tanács elé Kollonovits László, a városi forradalmi igazgatósági tanács elnöke. A javaslatot ezzel párhuzamosan véleménynyilvánítás végett Kollonovits és Galambos József november 2-án megküldte a városi egészségháznak, a helybeli kórház igazgatóságának, szülészeti osztályának és munkástanácsának, valamint a város római katolikus, református lelkészi és evangélikus püspöki hivatalának, hogy „a határozati javaslat sürgĞs letárgyalását és határozattá emelését a Balassagyarmati Városi és Járási Forradalmi Tanácsnál sürgetni szíveskedjen”. ValószínĬleg a széles körĬ nyomás gyakorlásának köszönhetĞen is, a forradalmi testület a javaslatot változtatás nélkül elfogadta. – Az 1956. október 23-a elĞtti tanácsi rendszer visszaállítását elrendelĞ és a forradalmi szerveket tanácsko-

299

Dokumentumok Az 1047/1956. (VI. 3.) sz. minisztertanácsi határozat 1. pontjának hatodik mondata a következĞképpen módosul: „Amennyiben ennek ellenére a kérelmezĞ a terhesség megszakításához ragaszkodik, a bizottság az engedélyt megtagadhatja.” Ezen módosításnak megfelelĞen a 2/1956. (VI. 24.) sz. egészségügyi minisztériumi rendelet 3. §-ának b) pontjában a következĞ szöveget törli: „vagy a terhesség megszakításához a kérelmezĞ a 3. bekezdés szerinti felvilágosítás után is ragaszkodik”. Ezen módosításnak megfelelĞen a 2/1956. (VI. 24.) sz. egészségügyi minisztériumi rendelet 4. §-ához a következĞ új, 9. pontot iktatja be: „9. Amennyiben a kérelmezĞ a bizottság elutasító határozatába nem nyugszik bele, kérelmének felülvizsgálatát kérheti a bizottság székhelye szerint illetékes városi, járási forradalmi nemzeti tanácsnál, mely azt egészségügyi és szociális szakközegei bevonásával nyolc napon belül felülvizsgálni és döntésérĞl a kérelmezĞt és a bizottságot értesíteni tartozik.” A Balassagyarmati Városi és Járási Forradalmi Nemzeti Tanács ezt a határozatot megküldi a pásztói és salgótarjáni járási és városi és a salgótarjáni megyei forradalmi nemzeti tanácsnak és valamennyi társhatóságnak hasonló állásfoglalás végett, a Magyar OrszággyĬlés Közegészségügyi és Szociális Bizottságának, a Miniszterelnökségnek és az Egészségügyi Minisztériumnak a kérdés sürgĞs, országos rendezése és jóváhagyás végett, a Balassagyarmati Városi Tanács Forradalmi Igazgatási Tanácsának pedig végrehajtás végett.

zó testületekké visszaminĞsítĞ 6/1956. (XI. 12.) számú kormányhatározat megjelenését követĞen a kezdeményezĞk ismét napirendre tĬzették az abortusz kérdését. A javaslatot a városi vb felé a városi tanács egészségügyi bizottsága nevében dr. Tóbiás István elnök terjesztette elĞ november 20-án, arra hivatkozva, hogy „az új munkás-paraszt kormány … a régi rendszer hibáinak kiküszöbölését ígéri”. A városi vb az elĞterjesztést, amely lényegében támogatta a november 2-án kelt határozatot, november 30-án fogadta el, az alábbi megszorítással: „… mindaddig, míg az új munkás-paraszt forradalmi kormánynak a tanácsok mĬködésével kapcsolatos rendelkezései meg nem jelentek, a terhesség megszakítását véleményezĞ bizottság ezen módosított rendeletek alapján mĬködött, azonban a tanácsok mĬködésének helyreállításától kezdve ismét a régi … rendelet szerint jár el.” Ezt a november 2-ai határozattal együtt a vb december elején megküldte a városi kórház valamennyi osztályának, a rendelĞintézetnek, a tbc-gondozó intézetnek, a megyei forradalmi bizottságnak, a megyei egészségügyi osztálynak, az Egészségügyi Minisztériumnak, az OrszággyĬlés Közegészségügyi és Szociális Bizottságának, az Egészségügyi Tanácsnak, valamint a társhatóságoknak (a Tudományos Tanácsnak, Nógrád Megye Szülészeti FĞosztálya miniszteri összekötĞjének, a Nógrád Megyei Tanács Kórházának, az Országos Kórházi Intézetnek, valamint a Magyar Írók Szövetségének) is. (NML XXXII. 8. e) 1. tétel.) – A kezdeményezés sorsának további alakulását nem ismerjük.

300

Balassagyarmat ’56-os eseményeirĞl Indoklás: A Minisztertanács 1047/1956. (VI. 3.) sz. és az egészségügyi miniszter 2/1956. (VI. 24.) számú rendelete szerint a terhesség megszakítását véleményezĞ bizottságnak minden feltétel nélkül engedélyt kellett adni a terhesség megszakítására, ha azt a terhes nĞ kérte. A rendelet július havi életbelépése óta a terhesség-megszakítások száma ugrásszerĬen emelkedett. Az elmúlt negyedév alatt a terhesség-megszakítások száma háromszázhuszonöt, az eddigi negyedévi átlagos nyolcvan-kilencvennel szemben. A megszakítás iránti kérelmek huszonöt-harminc százaléka teljesen indokolatlan, azt sem betegség, sem szociális helyzet nem teszi szükségessé, hanem csupán önzĞ anyagi és kényelmi szempontokon alapul, melyek már a második, de sok esetben az elsĞ gyerek születését is megakadályozzák. A bizottságnak nem volt joga az indokolatlan kérelmeket visszautasítani, hanem lelkiismerete és meggyĞzĞdése ellenére ki kellett adni ilyen esetben is a terhesség megszakítására az engedélyt. A rendelet szellemében a bizottság egyedüli lehetĞsége a meggyĞzés, a felvilágosítás, mely azonban nem vezet eredményre. Az eddigi háromszázhuszonhat jelentkezĞ közül egyetlenegyet sikerült csak szándékától eltéríteni. Ha a terhességek megszakítása ilyen akadálytalanul, könnyen és lelkiismeretlenül folytatódik, igen rövid idĞ alatt a mélypontra süllyed a természetes szaporodás, és helyrehozhatatlan károsodás keletkezik a magyar nemzet törzsében. A kiöregedĞ nemzedékek váltására számbelileg legalább ugyanennyi – házasságonként áltagosan két-három – gyermekre van szükség, ha mint nemzet fenn akarunk maradni. Ezt az alapvetĞ igazságot szomorú magyar történelmi példák igazolják. Ezer éven át birtokolt, ásványi kincsekben gazdag nemzetiségi vidékeink elvesztését is az ott élĞ magyarság számbeli legyengülése okozta. Balassagyarmat város egészségügyi szolgálata felismerte ennek a káros rendeletnek minden veszedelmét, és már augusztus hóban erĞteljes mozgalmat indított a rendelet módosítása érdekében. A városi tanács végrehajtó bizottsága is állást foglalt ebben az értelemben,1 és felterjesztéssel fordult felsĞ hatóságai felé, melyet azonban a magyar nemzeti érdekeket semmibe vevĞ akkori Egészségügyi Minisztérium cinikus hangú leirattal utasított el. A balassagyarmati kórház szülészeti osztálya október hó 30-án küldöttségileg kérte ez ügyben a sürgĞs intézkedést, és tiltakozott a gyermekgyilkos rendelet további alkalmazása ellen, melynek alapján hetenként huszonöt-harminc csírázó magyar életet kell lelkiismeretük ellenére elpusztítaniuk.

1

Helyesebben: e mellett.

301

Dokumentumok Ezen tények alapján Balassagyarmat város ideiglenes igazgatási tanácsa és a városi orvos elĞterjesztésére fentiek szerint határoztunk, hogy a további indokolatlan terhesség-megszakításokat megakadályozzuk. Balassagyarmat, 1956. november 30. Balassagyarmati Városi és Járási Forradalmi Nemzeti Tanács, Dr. Daróczi Gusztáv s. k. elnök NML XXIII. 528. 3. d. 8-62/1956.

16. / A Balassagyarmati Járási és Városi Forradalmi Tanács igazolja, hogy a lĞrincpusztaiak élelmiszer-küldeményüket a budapesti szabadságharcosoknak szánják – Balassagyarmat, 1956. november 2. Balassagyarmati Járási–Városi Forradalmi Tanács Igazolás Igazolja a Balassagyarmati Járási–Városi Forradalmi Tanács, hogy a lĞrincpusztai tsz a budapesti szabadságharcosok részére az UA–399 rendszámú tehergépkocsival gyĬjtésbĞl származó élelmiszereket szállít. Kéri a közbeesĞ forradalmi tanácsokat, hogy a Budapestnek szánt ingyenes küldeményt célja elérésében a legmesszebbmenĞen támogassa. Balassagyarmat, 1956. november hó 2-án Papp László, a forradalmi bizottság közlekedési megbízottja HL BKB B. II. 712/1957. 656. o.

17. / A Nógrád Megyei Ügyészség Forradalmi Munkástanácsa megváltoztatja a személyi kérdésekben hozott korábbi döntéseit Balassagyarmat, 1956. november 2. Nógrád Megyei Ügyészség Forradalmi Munkástanácsa Határozat: A Nógrád Megyei Ügyészség Forradalmi Munkástanácsának 1956. évi október hó 31. napján hozott határozatát az alábbiak szerint változtatja meg a munkástanács: Zlehovszky József megyei ügyészt a vezetĞi állásáról leváltja, de mint beosztott megyei ügyészségi ügyész továbbra is mĬködhet. A megyei ügyészség vezetésével ezúttal is Gornyiczki Lajos megyei ügyészhelyettest bízza meg.

302

Balassagyarmat ’56-os eseményeirĞl Rozgonyi Aladár megyei ügyészségi ügyész elbocsátását a munkástanács továbbra is fenntartja. Szabó Imre megyei ügyészségi nyomozóval szemben az elĞzĞ határozat szerinti elbocsátást hatálytalanítja, fizetésének fenntartása mellett rendelkezési állományba helyezi. A Diósi Imre megyei ügyészségi ügyésszel szemben hozott korábbi határozatot fenntartja, azaz csoportvezetĞi beosztása alól felmenti. Mint beosztott ügyész továbbra is mĬködhet. Indoklás: A Balassagyarmati Városi–Járási Forradalmi Nemzeti Tanács 1956. október hó 30. napján hozott határozatával Zlehovszky József megyei ügyészt és Rozgonyi Aladár megyei ügyészségi ügyészt leváltotta, egyidejĬleg Gornyiczki Lajos megyei ügyészhelyettest bízta meg a megyei ügyészség vezetésével. Rozgonyi Aladárral szemben a városi-járási forradalmi nemzeti tanács a Balassagyarmaton való további tartózkodását megtiltotta, elrendelte, hogy 24 órán belül a város területét hagyja el. Nevezettek leváltását azért tartotta szükségesnek a városi-járási forradalmi nemzeti tanács, mert a forradalom elsĞ napjaiban nyilvános helyen ellenforradalmi megnyilatkozásaik voltak. A megyei ügyészség forradalmi munkástanácsa felülvizsgálta a városi-járási forradalmi nemzeti tanács határozatát, és megállapította, hogy Zlehovszky József megyei ügyész tényleg tett ellenforradalmi kijelentéseket a helyi Casinó étteremben, több személy elĞtt. Rozgonyi Aladár megyei ügyészségi ügyésszel szemben ilyen közvetlen észleléseink nem voltak. Figyelemmel azonban arra, hogy Zlehovszky József az ügyészség dolgozóival szemben fölényes, nem vezetĞhöz illĞ magatartást tanúsított, a megyei ügyészséget a forradalom legnehezebb napjaiban itt hagyta, és leváltásáig Salgótarjánban, a BM FĞosztályon tartózkodott, a vezetĞi állás betöltésére ennek alapján méltatlannak bizonyult. Az 1956. október 31. napján hozott határozat után a káderlapok felülvizsgálata során megállapítást nyert, hogy Zlehovszky József megyei ügyész az ügyészségi dolgozók jellemzését, a kádervéleményeket a valóságnak megfelelĞen szerkesztette s jelentette a legfĞbb ügyészségnek, az ügyészség dolgozóival szemben ártalmas tevékenységet nem fejtett ki, ezért csak a vezetĞi állásból való leváltását látja szükségesnek, mint beosztott ügyészi állás betöltése ellen vele szemben akadályt nem kíván gördíteni.1

1

Értsd: nem vezetĞ állásba való elhelyezése elé akadályt nem gördít.

303

Dokumentumok Rozgonyi Aladár megyei ügyészségi ügyésszel szemben a megyei ügyészségi forradalmi munkástanács megállapítja, hogy szakmailag fejletlen, egyetemi tanulmányait teljesen elhanyagolta, az utolsó egyetemi vizsgákon megbukott, szakmailag kellĞen nem képezte magát – már ezen indokok alapján az ügyészi állás betöltésére alkalmatlannak bizonyult. Megállapítja a munkástanács, hogy Rozgonyi Aladárnak a dolgozó társaihoz való viszonya sem volt megfelelĞ, rosszindulatú, tartózkodó, fenyegetĞ magatartású volt. Szabó Imre megyei ügyészségi nyomozóval szemben a munkástanács megállapítja, hogy több ügyész ellen megbízatás nélkül nyomozott, adatokat szolgáltatott, miáltal az ügyészek és a nyomozók között bizalmatlanságot teremtett, a nyugodt ügyészi munkát magatartásával veszélyeztette. A felmerült fenti panaszok kivizsgálásáig a munkástanács nevezettet rendelkezési állományba helyezi azzal, hogy fizetésének meghagyása mellett szolgálata alól felmenti. Diósi Imre megyei ügyészségi ügyésszel szemben az alacsonyabb munkakörbe helyezést azért rendelte el a munkástanács, mert csoportvezetĞi beosztásával visszaélt, a feltárt hibákat felnagyította, s ahelyett, hogy jóindulatúlag azok kijavításával az ügyészt vagy az ügyészségi nyomozót kioktatta volna, az észlelt hibákkal rosszindulatú beállítottsággal ment a megyei ügyészség vezetĞjéhez, s ezáltal a vezetĞt is helytelen megítélésre késztette. Ez a vezetĞ és a dolgozók közötti, valamint az ügyészségi felügyelet alá tartozó rendĞrség közötti kapcsolat romlásához vezetett. Általában az ügyészségi dolgozókkal szemben kifogásolható hangnemet alkalmazott. Balassagyarmat, 1956. évi november hó 2. napján Basa István, a megyei ügyészségi forradalmi munkástanács elnöke Rozgonyi Aladár megyei ügyész részére, Balassagyarmat HL BKB B. II. 712/1957. 285. f.

18. / Tibay Géza, a balassagyarmati nemzetĞrség parancsnokhelyettese viszszaadja marokfegyverét – Balassagyarmat, 1956. november 4. Átvételi elismervény Alulírott Károly törzsĞrmester elismerem, hogy Tibay Géza balassagyarmati lakostól a mai napon 1 (egy) db 3457. számú pisztolyt, 1 db pisztolytáskát és 14 db pisztolytöltényt átvettem. Balassagyarmat, 1956. november 4-én Károly [?] s. k., raktárkezelĞ HL BKB B. II. 712/1957. 290. o.

304

Balassagyarmat ’56-os eseményeirĞl 19. / JegyzĞkönyv a Balassagyarmati Járás Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanácsának vb-ülésérĞl – Balassagyarmat, 1956. november 7. JegyzĞkönyv Készült 1956. november 7-én, a járási ideiglenes forradalmi nemzeti tanács végrehajtó bizottságának1 ülésén. Jelen vannak: dr. Daróczi Gusztáv, dr. Magyar Pál titkár, Juhász Aladár, Balanyi Mihály, Kovács Sándor, Gál Lajos, Pásztor JenĞ, Leszenyiczky János, Komor János, Sallói Aladár, Bargár Ödön, Paule László, Papp László, Bencsik József, Medvegy János, László Aladár, Vizi Ferenc, Dányi József, Várkonyi Róbert, Fábián Endre, Siket Pál, Oravecz István vb-tagok. Bargár Ödön bejelenti, hogy a nemzetĞrség vezetĞségi tisztségét továbbra is vállalja. Dr. Daróczi Gusztáv: Felmerült az a kérdés, hogy megalakítsuk-e a végleges tanácsot, kéri a végrehajtó bizottságot, hogy a kérdésben foglaljon állást. Gál Lajos: Mindaddig, amíg a végleges tanácsot meg tudjuk választani, a jelenlegi bizottság maradjon meg, de még e héten minden egyes üzemben és községben alakítsák meg a végleges bizottságokat, amelyeknek a küldöttei jöjjenek be és válasszák meg a végleges tanács tagjait! Határozat: A végrehajtó bizottság megállapodik abban, hogy a végleges tanácsok megválasztásának határideje november 13. A végleges tanácsok megválasztásánál vigyázni kell arra, hogy a község lakossága teljesen képviselve legyen. László Aladár: A vb-bĞl alakuljon egy bizottság, amely javaslatot dolgoz ki és terjeszt – vita tárgyát képezĞen – a vb elé, a választásokat illetĞen. Határozat: A vb Pásztor JenĞ, Várkonyi Róbert és Sallói Aladár polgártársakat bízza meg a feladat végrehajtásával. Bencsik János: javasolja, hogy a végleges tanács megválasztásánál a mezĞgazdasági üzemek is képviseltessék magukat.

1

A forradalmi tanács operatív testületét nevezték vb-nek.

305

Dokumentumok Határozat: A vb úgy dönt, hogy a következĞ mezĞgazdasági üzemek is küldhetnek képviselĞket a választásra: Érsekvadkerti Gépállomás, Berceli Gépállomás, Mohorai NövényvédĞ Állomás, Magyarnándori és a Szügyi Állami Gazdaság, a Nógrádkövesdi KĞbánya és a Nógrádkövesdi Állami Gazdaság. Daróczi Gusztáv: felveti azt a kérdést, hogy hány fĞbĞl álljon a végleges vb. Véleménye szerint a tanács tagjainak legfeljebb tíz százaléka alkossa a vb-t. Határozat: A végrehajtó bizottság a következĞképpen kívánja létrehozni a végleges vb-t: karhatalom: egy fĞ, ipari üzemek: három fĞ, kereskedelmi üzemek: egy fĞ, közlekedés és hírközlés: két fĞ, egészségügy: egy fĞ, parasztság: négy fĞ, ifjúság és nevelés: két fĞ, hivatalok: egy fĞ képviselettel. Az ilyenképpen összeállított végrehajtó bizottság egy elnököt, két elnökhelyettest és egy titkárt választana a saját kebelébĞl. Magyar Pál: A parasztság körébĞl többen azzal a kívánalommal léptek fel, hogy a terményforgalmi vállalat raktárából készlet ellenében vetĞmagot vásárolhassanak. A terményforgalmi vállalat a kérdést indokolatlannak látja, és annak nem kíván eleget tenni, azzal a megokolással, hogy a kérés teljesen a jövĞ évi vetĞmag biztosítását veszélyezteti. A válasz: azt a javaslatot terjeszti a vb elé, hogy a kérésnek kölcsön formájában lehessen eleget tenni. Határozat: A vb úgy dönt, hogy megfelelĞen megvizsgált esetben az igénylĞk kölcsön formájában kaphatnak vetĞmagot. A végrehajtó bizottság feladatává teszi a választásokkal kapcsolatosan mĬködĞ szervezĞbizottságoknak, hogy adatokat gyĬjtsenek arra nézve, hogy hogyan mĬködtek a községi forradalmi tanácsok, minthogy a végrehajtó bizottság elnöke az alakuló ülésen be kíván számolni az ideiglenes községi forradalmi tanácsok munkájáról. A végrehajtó bizottság tagjainak választására vonatkozóan elfogadtuk Gáspár kartársnak azt a javaslatát, hogy szakcsoportonként kétszer annyi fĞt jelöljenek, mint amennyit a végrehajtó bizottságba beválasztanak, és a tanács azok közül válasszon. Daróczi Gusztáv javasolja, hogy a végleges végrehajtó bizottság megalakulásáig a fegyveres erĞk parancsnoka Juhász Aladár, helyettesei pedig Bargár Ödön, Vizi Ferenc és Menczel József legyenek. A végleges parancsnok az lesz, akit a tanács megválaszt. A javaslatot a vb egyhangúlag elfogadta. Papp László jelenti, hogy egy tehergépkocsi Rétságról Salgótarjánba akar vinni gázolajat. Ezt a gépkocsit a MÁVAUT dolgozói nem akarják elengedni.

306

Balassagyarmat ’56-os eseményeirĞl

Határozat: A gázolaj egy részére igényt tartunk, annál is inkább, mert Salgótarján ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy nekünk üzemanyagot ad. Juhász Aladár javasolja, hogy a végrehajtó bizottság a Kádár-féle kormány programjával kapcsolatban foglaljon állást. Daróczi Gusztáv felkéri Kovács Sándort, ismertesse a Kádár-kormány programját. Kovács Sándor elmondja, hogy megalakult a forradalmi munkás-paraszt kormány. Nagy Imre kormánya nem tudta a becsületes állampolgárok életét biztosítani, felkoncolt sok becsületes párttagot. Nagy Imre teljesen a kapitalista rendszer visszaállítását tĬzte ki célul. A munkás-paraszt kormány programját a következĞkben ismertette: 1. A teljes szuverenitás biztosítása. 2. A szocializmus építése Magyarországon, a nemzeti sajátosságok figyelembevételével. 3. Az üzemek széles körĬ, demokratikus alapon történĞ vezetése, a munkástanácsok segítségével. 4. Az életszínvonal emelése. 5. A begyĬjtés eltörlése. 6. A szövetkezetek létrehozásánál és a tagosításoknál elkövetett törvénysértések kiküszöbölése. 7. A kisipar és a kiskereskedelem támogatása. 8. A reakciós elemek teljes kiirtására a szovjet csapatok segítségének kérése. 9. A nyugalom helyreállítása után tárgyalást kezdeni a szovjet csapatok Magyarországról való kivonásáról. 10. Senkinek semmi bántódása nem lehet, aki a forradalom követeléséért síkraszállt. Gál Lajos: az a javaslata, hogy a végrehajtó bizottság fogadja el a Kádár-kormány programját, egy-két követeléssel megtoldva, amelyet juttasson el hozzá. Amit a forradalmi tanácsok mint vívmányt elértek, azokat a Kádár-kormány rögzítse! Követeljük a szabad választásokat, követeljük a többpártrendszert! Juhász Aladár: A fiatalokkal ismét baj van, a tisztek irányítását nem fogadják el. A vb úgy határoz, hogy ezek a fiatalok maradjanak bent a laktanyában. Magyar Pál: A Kádár-kormány programját illetĞen már csak azért is állást kell foglalnunk, nehogy ellenforradalmi csoportnak bélyegeztessenek bennünket. Daróczi Gusztáv: Mi a kormány programjának a zömével teljesen egyetértünk, de nem vagyunk meggyĞzĞdve arról, hogy a lakosság hogyan vélekedik.1 ÁBTL V–141434. A) 318-320. o. 1

Inkább: nem vagyunk meggyĞzĞdve arról, hogy a lakosság is így vélekedik-e.

307

Dokumentumok 20. / A Balassagyarmati Járási és Városi Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanács hangoshíradón keresztül tudatja a város lakosságával, hogy a forradalmi szervek továbbra is mĬködnek – Balassagyarmat, 1956. november 7. Hangoshíradó A járási és városi ideiglenes forradalmi nemzeti tanács közli a város lakosságával, hogy az üzemekben, vállalatoknál, intézményeknél megválasztott munkásés katonatanácsok változatlanul tovább mĬködnek. Az általuk hozott határozat továbbra is érvényben van. A munkástanácsok a városi és járási ideiglenes forradalmi nemzeti tanács irányítása alatt állanak. A városi és járási ideiglenes forradalmi nemzeti tanács felhívja a munkástanácsokat, hogy az eddig elért vívmányaikat védjék meg. A munkásokat felkéri arra, hogy a munkástanácsok mellett egységesen álljanak ki. A felmerült problémákkal, követelésekkel forduljanak a járási és városi ideiglenes forradalmi nemzeti tanácshoz, amely minden délután 3-tól 6 óráig ülésezik a járási tanács hivatali helyiségében. Értesítjük a város lakosságát, hogy a városi és járási ideiglenes forradalmi nemzeti tanács továbbra is a régi elvek alapján mĬködik. Sem a földbirtokosok, sem a gyárosok uralmát vissza nem kívánja, és nem tĬri. A földbirtokosok, gyárosok, a fasiszták, de ugyanígy a baloldali szektások ellen továbbra is harcol. Célja a független, demokratikus Magyarország megteremtése. MindenekelĞtt hangsúlyozza, hogy ellene van az egypártrendszernek. A járási és városi ideiglenes forradalmi nemzeti tanács végrehajtó bizottsága határozatot hozott arra, hogy fegyvert csak a honvédség, kiegészítĞ parancsnokság, a rendĞrség és nemzetĞrség karszalaggal és igazolvánnyal ellátott tagjai viselhetnek. Felhívja a végrehajtó bizottság mindazokat, akiknek birtokában fegyver, lĞszer és robbanóanyag van, hogy november 7-én (ma) délután 5 óráig büntetĞjogi felelĞsségre vonás terhe mellett szolgáltassák be a nemzetĞrségnek. Értesítjük a város lakosságát, hogy holnaptól kezdve a tanítás minden iskolában megkezdĞdik. A fentiekkel egyetértünk a megyei forradalmi munkás-paraszt bizottság részérĞl.1 Vajó István s. k., [olvashatatlan aláírás] s. k. HL BKB B. II. 712/1957. 669. o.

1

A dĞlttel szedett szövegrészt utólag, kézzel írták a dokumentumhoz.

308

Balassagyarmat ’56-os eseményeirĞl 21. / Vincze László beszámolója a megyei ideiglenes munkás-paraszt forradalmi bizottság küldöttségének a kormánnyal folytatott tárgyalásáról Salgótarján, 1956. november 8.1 A küldöttségben részt vettek: Mrázik János bányász mint a munkás-paraszt forradalmi bizottság elnöke, Vincze László acélgyári munkás, az acélárugyári forradalmi bizottság tagja, Dr. Pásztor JenĞ fĞállatorvos, a Balassagyarmati Forradalmi Bizottság tagja, Gál Lajos MÁV-fĬtĞházi fĞnök, a Balassagyarmati Forradalmi Bizottság tagja, Kovács János MÁV-raktári munkás, a megbuktatott megyei nemzeti forradalmi bizottság tagja, a Nemzeti Parasztpárt képviselĞje, Horányi Mihály mátranováki bányász, a megbuktatott megyei nemzeti forradalmi bizottság tagja, Mede József, a Nógrád Megyei Partizántagozat képviselĞje, üveggyári munkás,2 a forradalmi bizottság tagja, Árvai Mihály alezredes, a munkás-paraszt forradalmi bizottság tagja, Szabó Gábor rendĞr alezredes, a megyei rendĞr-fĞkapitányság helyettes vezetĞje. A forradalmi bizottság kérésére részt vett a küldöttségben dr. Garamvölgyi Antal, a megyei nemzeti forradalmi bizottság volt tagja, a Kisgazdapárt volt ügyvezetĞ elnöke. A küldöttséget megérkezésekor Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke fogadta, és tájékoztatta a Rákosi–GerĞ-klikk által a parasztpolitikánkban elkövetett hibákról, valamint a Budapesten lezajlott eseményekrĞl. Tájékoztatását Dobi István azzal kezdte, hogy úgy a baloldalon élni, mint eddig, azt nem kívánja senki sem. A pártnak a vezetési módszereivel maguk a párttagok többsége 1

A küldöttség fĞvárosba utazásának idĞpontját az alábbiak alapján tettük november 8-ára: – Kádárék november 7-én érkeztek meg Szolnokról Budapestre. Mivel érkezésük nem volt publikus, nem tételezhetjük fel, hogy errĞl már elĞzĞ nap értesültek a salgótarjáni kommunisták. Ha ez igaz, akkor legkorábban csak november 7-én kora reggel szerezhettek tudomást a nógrádiak Kádárék Budapestre szállításáról, s valószínĬleg ezt követĞen döntöttek úgy, hogy küldöttséget menesztenek az új kormányhoz. (Szabó Gábor, a Nógrád Megyei RendĞr-fĞkapitányság alezredese is november 7-ére emlékezett 1957. december 20-ai kihallgatása során. – ÁBTL V–141838/1. 59-61. o.) – A Balassagyarmati Városi és Járási Forradalmi Tanács csak november 7-én vitatta meg a Kádár-kormány programját, s a két gyarmati küldött közül Pásztor JenĞ is úgy emlékszik, hogy ezt követĞen, másnap reggel utaztak csak Salgótarjánon keresztül a fĞvárosba. (ÁBTL V–141434. 106. o.) – Pásztor JenĞ szerint csak másnap, tehát november 9-én érkeztek vissza Balassagyarmatra (ÁBTL V–141434. 107. o.), bár Szabó Gábor alezredes úgy emlékszik, hogy még aznap. (ÁBTL V–141838/1. 59-61. o.) – Pásztor és Gál csak november 10-én számolt be útjáról a balassagyarmati forradalmi tanácsnak. 2 Vincze László valószínĬleg tévesen tudta, hogy Mede üveggyári munkás, eddigi ismereteink szerint ugyanis Mede József bányászként a salgóbányai ideiglenes munkástanácsnak volt tagja. (ÁBTL O–15325/10. 131. o.)

309

Dokumentumok sem értett egyet. Nem voltak megelégedve a gazdasági eredményekkel sem, bár volt a gazdasági helyzetünk már rosszabb is, de fĞleg lelkileg gyötrĞdött a nép. Lélektelen brosúra-módszerekkel irányították az országot, nem mérték fel az ország sajátos viszonyait, hanem szolgai másolás útján igyekeztek a szocializmust megvalósítani. Ennek következtében elsĞsorban érzelmi okok robbantották ki a forradalmat. Ezekben igen nagy szerepet játszott az ünnepeknek megszüntetése is, amely sértette a vallásos emberek lelkületét, de sok esetben még azokat is, akik nem voltak vallásosak, de szívesen, kedves néphagyományként ünnepelték pl. a karácsonyt és a húsvétot. KeserĬséget és megbotránkozást okozott többek között a falusi osztályharcnak a helytelen lemásolása, a kulákokkal való igazságtalan bánásmód, amely helytelenségével sem érte el célját, mert nem gyĬlöletet, hanem együttérzést, részvétet váltott ki a szegény- és középparasztságból is. Ezek az intézkedések nem voltak megfontoltak, módszerei embertelenek lettek, és amikor Dobi István ezt szóvá tette illetékes helyeken, Ğt magát is kulák befolyás vádjával illették. Kifejtette Dobi István azt a véleményét is, hogy nem értett és nem ért egyet a szövetkezeti mozgalom erĞszakos politikájával sem. Nem tartotta helyesnek, hogy a kongresszusi számok határozták meg a szövetkezeti mozgalom fejlĞdését, aminek eredménye az lett, hogy a dolgozó funkcionáriusok igen sok túlkapást, erĞszakoskodást hajtottak végre. Emellett leszögezte, hogy a szövetkezeti mozgalom, ha az a teljes önkéntesség és meggyĞzĞdés alapján jön létre, egy magasabb termelési formát képvisel, de elítélt és elítél minden olyan megnyilvánulást, amely az erĞszak eszközéhez folyamodik. Nem értett egyet és a munkás-paraszt szövetség helytelen értelmezésének tartja a gépállomások szervezésének formáját is. A gépállomásoknak a dolgozó parasztság és a termelĞszövetkezetek is ki voltak szolgáltatva, és nem szilárdították, hanem lazították a munkás-paraszt szövetséget, amelyre egyébként a szó helyes értelmezésében szükség van. A gépállomások rendszere – mondotta Dobi István – rosszabb volt, mint egy fuvarozási vállalat, mert hiszen a gépállomásnak még konkurenciája sem volt, és a béreket helytelenül, felülrĞl állapították meg. Mindezek a körülmények, s ezek mellett még a békekölcsön, a beszolgáltatás helytelen rendszere, amelyet háborús csökevényeknek tekintett a dolgozó parasztság, joggal váltották ki a falu elkeseredését. Az események megértéséhez tudnunk kell azt, hogy a diákok nagy része falvakból, üzemekbĞl került az egyetemekre, akik ismerték és fájlalták ezeket a körülményeket, és mindez arra késztette Ğket, hogy forradalmi megmozdulásukkal arra kényszerítsék a vezetĞket, hogy mindezeken a körülményeken változtassanak. Határozottan leszögezte, hogy az ifjúság és a munkások forradalmi megmozdulása tiszta és helyes volt, követeléseik jogos követelések voltak. A késĞbben kialakult helyzet értékelésénél azonban figyelembe kell vennünk azt a körülményt, hogy a népi demokráciánk ellenségei várták ezt a megmozdulást. ElĞre megszervezett fegyveres csoportok csatlakoztak a jogosan tüntetĞ és követelĞ ifjúsághoz és munkásokhoz, s már az elsĞ

310

Balassagyarmat ’56-os eseményeirĞl órákban hadászatilag képzett reakciós elemek fontos célpontokat foglaltak el. Aki katonailag valamennyire is képzett, az már az elsĞ idĞszak megmozdulásaiban is látta, hogy olyan erĞk léptek közbe, akik a népi demokratikus rendszer megdöntését akarták. Dobi István kifejtette a továbbiakban, hogy Tildy Zoltánnal együtt aggódva figyelték a beállt változásokat. Világosan látták, hogy Nagy Imre kormánya nem képes megakadályozni az ellenforradalmi erĞk felülkerekedését. A Kisgazdapártban már a parasztokat – Dobi István szavaival élve – a folyosókra irányították ki, az irányítást habzó szájú, magukat kisgazdavezetĞknek nevezĞ, ismeretlen egyének vették át, akik nyílt ellenforradalmi követelésekkel léptek fel. Kéthly Anna ebben az idĞben már sírva panaszkodott Tildy Zoltánnak, hogy az Ğ pártjukban, a Szociáldemokrata Pártban is ugyanez a helyzet. Kéthly Anna kijelentette, hogy Ğ nem ért egyet ezekkel a magukat szocdemeknek valló elemekkel, de ezekben a nehéz órákban mégis kénytelen vállalni az elnöki tisztet. A parlamentet is teljesen ellepték az ellenforradalmi erĞk. A Horthy-rendszer hadseregének egyenruháiba bújtatott tisztek, volt földbirtokosok és részvénytulajdonosok már arról tárgyaltak, hogy kétszáz vagy ötszáz hold földet adjanak-e vissza, és száz vagy százötven munkást foglalkoztató üzemet adjanak-e vissza a régi tulajdonosnak. Visszhangzott a parlament a „kegyelmes”, „méltóságos” és „excellenciás uram” megszólítástól. Határozottan leszögezte Dobi István, hogy ha a munkás-paraszt forradalmi kormány meg nem alakul, akkor az ellenforradalmárok gyĞztek volna, és visszaállították volna a földbirtokosok és gyárosok uralmát. Beszélgetésünk ezzel befejezĞdött. Dobi István sok sikert kívánt Nógrád megye dolgozóinak a további munkához, és kért bennünket, hogy teljes egységben és szilárdságban erĞsítsük a munkások és parasztok népi hatalmát, s annak a reményének adott kifejezést, hogy az ország is megtalálja azt a középutat, melyen Nógrád megye haladt a forradalom idején. Kádár elvtárssal folytatott tárgyalásunk olyan két kérdés köré csoportosult, amely nemcsak a megye, hanem az egész ország lakosságát fĞképpen foglalkoztatja. Ez a két kérdés az ellenforradalom és a szovjet hadsereg beavatkozásának és kivonásának kérdése. Az elsĞ kérdéssel kapcsolatosan nem ismételjük el ugyanazokat, amiket már Dobi Istvántól is hallottunk és Kádár elvtárs megismételt. Megjegyezzük, hasonlóképpen fejtette ki a budapesti eseményeket, és elmondotta, hogy az események folytán kényszerítve érezte magát arra, hogy Nagy Imre kormányából – amely már nem volt képes rendet teremteni az ellenforradalom erĞi között – kiváljon és új kormányt alakítson. Erre elsĞsorban az késztette, hogy az ellenforradalmi erĞk a fehérterror minden eszközével, teljes nyíltsággal akcióba léptek. Elmondotta, hogy nemcsak egyszerĬ vagyonkövetelésekrĞl és kivégzésekrĞl volt szó, hanem arról is, hogy elég volt, ha az utcán valaki elkiáltotta magát, hogy itt is egy kommunista, rárohantak, és az illetĞ – legtöbb esetben teljesen ártatlan – embert a legborzalmasabb kínzásoknak és kivégzéseknek vetették alá.

311

Dokumentumok Szemtanúk ezrei beszélnek ezekrĞl a borzalmakról. Láttak gépkocsival szétszaggatott embereket. Más embereknek szemüket szúrták ki, fülüket szaggatták szét. EgyszerĬ párttagok feleségeit agyonlövöldözték, és kisgyermekeiket a falhoz verték. Mindezek azt mutatták, hogy féktelen ellenforradalmi terror dúl Magyarországon. Megjegyezte, hogy ezek az események nemcsak Budapesten fordultak elĞ, hanem vidéken is. Gépkocsival indultak el terroristák a Dunántúlra, GyĞr, Veszprém, Bács-Kiskun, Heves stb. útvonalakon, s a községekben mindenütt borzalmas kínzások jelezték útjukat. Ugyanakkor ellenforradalmárok Nyugat-Németországban volt csendĞrezredeket vontak össze, akik már csatlakoztak az atlanti tömbhöz. Ennek az a jelentĞsége, hogy lehetĞséget adott volna az amerikai hadseregnek arra, hogy Magyarországot megszállja. Ezek azok a tények – mondotta Kádár elvtárs – és az a bĬnös politika, amelyet Rákosiék folytattak, s amelyek arra késztettek engem, hogy a – már elĞzĞleg kért – szovjet hadsereg segítségét felhasználva felszámoljuk a fehérterror garázdálkodását és megszilárdítsuk a munkás-paraszt népi hatalmat. Kádár elvtárs határozottan – a kormány álláspontjaként – leszögezte, hogy teljes egészében egyetért a dolgozók jogos követeléseivel, forradalmi vívmányaival, és azt a kormány magáévá is teszi. Azonban éppen ennek a biztosítására szükséges, hogy az ellenforradalmat minél elĞbb felszámoljuk, s meginduljon a békés termelĞmunka, helyreálljon a rend, a biztonság és nyugalom. A kormány nevében leszögezte, hogy a dolgozók forradalmát testvérharcnak tekinti. Aki ebben részt vett, nem tartják bĬnösnek, s éppen ezért semmi felelĞsségre vonást nem eszközölnek ellene. A beszélgetés közben feltett kérdésekre az alábbiakban válaszolt: Az egyik kérdés úgy hangzott, hogy miért van itt a szovjet hadsereg Magyarországon. Válasza az volt, hogy a szovjet hadsereg szabadította fel Magyarországot a földbirtokosok és tĞkések uralma alól, és az itt maradt egységek, amelyek a ´45-ös háborús idĞszak napjaitól eltekintve békésen éltek itt Magyarországon, és ha egy kis számban jelentettek is terhet az államnak, ugyanakkor, ha ugyanannyi magyar katonát kellett volna fegyverben tartanunk olyan technikai felszereléssel, ötvenszer többe került volna, mint az itt lévĞ szovjet hadsereg. Kijelentette, hogy nem szívesen kérték a szovjet hadsereg beavatkozását, és azt is meg kell mondani, hogy Ğk sem szívesen jöttek, de a fenti okoknál fogva kénytelenek voltak rá. Kijelentette továbbá, hogy mihelyt a néphatalom megszilárdul, ki fognak menni országunkból a szovjet csapatok. ErrĞl kész tárgyalni velünk a szovjet kormány is. A népi hatalom megszilárdulása után lesz nemzeti függetlenségünk. Ennek a megvalósításához kér támogatást a kormány nevében Nógrád megye dolgozóitól. Külön kérdésként vetettük fel a semlegesség kérdését. Kádár elvtárs válaszában kifejtette, hogy a semlegesség Ğszinte óhaja az embereknek, de ahhoz a feltételeknek is meg kell lenni. A mi országunk olyan helyen van, amely évezredek óta a népek országútja, és meg kell teremtenünk a feltételét annak, hogy valóban semlegesek is lehessünk, s ehhez elsĞsorban egy erĞs, jól felfegyverzett hadseregre van szükségünk.

312

Balassagyarmat ’56-os eseményeirĞl A továbbiakban elmondotta, hogy rengeteg olyan kérdés van még, amelyet a jövĞben meg kell oldani a nép akarata szerint. Ilyennek nevezte pl. a címer kérdését, a déli harangszót, a formaruhát és egyebeket, amelyek mind jogos követelések, nemzeti életünk hagyományai, és helytelen lenne ezeknek az elvetése. Nyomatékosan felhívta figyelmünket arra, hogy a fĞ feladat most az, hogy az ellenforradalmat elfojtsuk. Tudnunk kell azt, hogy a börtönökbĞl mintegy húszezer közönséges bĬnözĞ szabadult ki, akik úgy Budapesten, mint egyes vidéki városokban fosztogatnak, gyújtogatnak és ártatlan embereket lövöldöznek le. Ezekkel mindenütt le kell számolni. Az elkövetkezĞ idĞk feladatai között elsĞ helyen említette meg a munkás-paraszt hatalom megszilárdítását. Ezzel párhuzamosan talpra kell állítani a munkásosztályt, tömöríteni a szocialista erĞket – világnézetüktĞl, pártállásuktól függetlenül –, és ezzel meg tudjuk erĞsíteni a Szocialista Munkáspártot. Az egypártrendszerre vonatkozóan kijelentette, hogy károsnak tartja a többi pártoknak a felszámolását, különösen olyan formában, mint ahogyan az történt. Azonban most nem az a fĞ feladat, hogy pártharcokat, pártok közötti villongást idézzünk elĞ, hanem hogy egységesen sorakoztassuk fel a nép minden rétegét az ország talpra állítása és a népi hatalom megszilárdítása érdekében. FelvetĞdött a baloldali szélsĞség, illetve a bosszúállás kérdése is, amivel kapcsolatosan kifejtette, hogy azokat, akiket a dolgozó nép akarata félresöpört vagy félre akar söpreni, önmaguktól álljanak félre, ne várják meg, amíg félreteszik Ğket. Itt elmondotta, hogy az Ğ környezetében is jelentek meg olyan volt munkatársak, akik nem bírták a nép bizalmát, s akik elszakadtak a tömegektĞl, és Ğ is Ğszintén megmondotta, hogy visszatérésük csak tehertétel a pártnak. A sztrájkjog kérdésével kapcsolatban kifejtette még, hogy formailag az eddig sem volt betiltva, azonban a dolgozók nem sztrájkoltak. Kifejtette továbbá, hogy a sztrájkjog is csak akkor érheti el célját, ha nem süketek és vakok vezetnek, mert hiszen süketeknek és vakoknak hiába sztrájkolnak, azok azt úgysem értik meg. A küldöttség budapesti tartózkodása idején sok pesti dolgozóval beszélgetett, aminek alapján meggyĞzĞdött arról, hogy a kormány álláspontja az egyedüli kivezetĞ út abból a tragédiából, amely az országra szakadt. A dolgozókkal folytatott beszélgetésrĞl külön tudósításokban fogunk még beszámolni a sajtó hasábjain. A küldöttség meg van gyĞzĞdve arról, hogy Nógrád megye dolgozó népe is helyesen értékeli az elmúlt idĞszak eseményeit, és egységesen nyújtanak segítséget az országot talpra állító munkában, mint az elsĞ, legfontosabb feladat végrehajtásában. Salgótarján, 1956. november 8. A Nógrád Megyei Ideiglenes Munkás-Paraszt Forradalmi Bizottság küldöttsége NML PA 33. f. 1. fcs. 5. Ğ. e.

313

Dokumentumok 22. / Balassagyarmaton együttes ülést tart a forradalmi és a régi tanács végrehajtó bizottsága – Balassagyarmat, 1956. november 10. JegyzĞkönyv Készült 1956. november 10-én, a Balassagyarmati Járási és Városi Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának és a Balassagyarmati Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának közös ülésérĞl. Jelen vannak: dr. Daróczi Gusztáv, a nemzeti tanács elnöke, dr. Magyar Pál, a forradalmi tanács titkára, Juhász Aladár, a forradalmi tanács alelnöke, Menczel József, Bargár Ödön, Sallói Aladár, Leszenyiczky János, Várkonyi Róbert, Szabó Sándor, László Aladár, Vizi Ferenc, Gáspár Mihály dr., Basa István dr., Komor János, Pásztor JenĞ dr., a forradalmi tanács vb-tagjai, továbbá Kesse Antal, a járási tanács vb-elnökhelyettese, György István vb-elnökhelyettes, Soós János, a városi tanács vb-elnöke, Szarvas János vb-elnökhelyettes és Kemény János, a városi tanács vb-titkára, Tandel József, Vajó István, a pártbizottság vezetĞi. Daróczi Gusztáv felkéri Gál Lajos polgártársat, hogy számoljon be budapesti küldöttségérĞl, illetve az ott tapasztaltakról. Gál Lajos a jegyzĞkönyv mellé csatolt beszámolója alapján referál a kormánynál való kihallgatásáról.1 1

A beszámolót nem találtuk meg. ElĞkerült viszont Pásztor JenĞ 1957. március 30-ai rendĞrségi vallomása, amelyben részletesen leírja, hogy miként lett tagja Gál Lajossal együtt a Kádár-kormányt meglátogató salgótarjáni küldöttségnek. Pásztor szerint november 7-én reggel a Nógrád Megyei Munkás-Paraszt Forradalmi Bizottság kérte a Balassagyarmati Városi és Járási Ideiglenes Forradalmi Tanácsot, küldjön két embert Salgótarjánba, hogy elĞzetesen megtárgyalják a másnap Budapestre utazó küldöttség programját. A balassagyarmatiak Gált és Pásztort küldték az elĞzetes egyeztetésre a megyeszékhelyre, ahová kb. fél tízkor érkeztek meg. Ott találkoztak a leendĞ küldöttség tagjaival, és megegyeztek abban, hogy másnap reggel hat órakor, elĞzetesen egyeztetett programmal indulnak Salgótarjánból a fĞvárosba, s addig a balassagyarmatiak döntsék el, ki lesz az a két fĞ, aki Balassagyarmatot és a Balassagyarmati járást képviseli. A két fĞ kijelölésére még aznap este, a Balassagyarmati Városi és Járási Ideiglenes Forradalmi Tanács vb-ülésén sor került. Ugyanazt a két személyt, Gált és Pásztort választották meg, akik délelĞtt Salgótarjánban voltak. Ezen az ülésen próbálták meghatározni azt is, hogy milyen kérdéseket vessenek fel a gyarmatiak Kádáréknak. Kovács Sándor, az MDP (MSZMP?) járási titkára ekkor ismertette az új kormány programját, majd ezt követĞen Gál Lajos azt javasolta, hogy azokkal a követelésekkel kiegészítve fogadják el az új kormány programját, amelyeket az elmúlt két hét során már elértek – például azzal, hogy kérik a szovjet haderĞk kivonását, a semlegességet, a szabad vallásgyakorlást, a többpártrendszert, a minél elĞbbi választás kitĬzését, a déli harangszó bevezetését, a Kossuth-címer használatát és egyéb nemzeti hagyományok visszaállítását. – Érdekesen, az akkori helyzetet jól érzékeltetve foglalt állást a Kádár-kormány programjával kapcsolatban az ülésen Magyar Pál, a tanács titkára. Véleménye szerint

314

Balassagyarmat ’56-os eseményeirĞl A beszámolóhoz az alábbi kérdések merültek fel: Vizi Ferenc: Gál polgártárs a kormány elĞtt tett-e fel kérdést az ávót illetĞleg? Juhász Aladár: A nemzeti bizottságok tagjai ellenforradalmároknak vannak e nyilvánítva? Komor János: Miért volt szükség arra, hogy a jelenlegi kormány a szovjet katonai erĞt kérje segítségül? Miért nem szüntetik be a harcokat? Juhász Aladár szerint keveset mond a kormány ahhoz, hogy a magyar nép világosan értsen, nem tudja, hogy hányadán vagyunk.1 László Aladár: Gál polgártárs és a többi küldöttek tolmácsolták-e azt a nézetünket, hogy mi nem vagyunk ellenforradalmárok, mi nem akarjuk a Horthy-féle fasizmust? Itt nincsenek Balassagyarmaton dzsentri emberek! Gál Lajos beszámolóját kiegészíti a feltett kérdésekre megadott válaszával: Kádár bajtárs elmondotta, hogy az ávó nem lesz visszaállítva, ettĞl nem kell félni. Továbbá az is tisztázódott, hogy Balassagyarmaton nincsenek ellenforradalmárok, ezt csak a salgótarjániak állították. De már ez a kérdés is tisztázódott, bebizonyosodott, hogy Balassagyarmaton becsületes magyarok vannak. Megmondottuk, hogy mi nem érezzük magunkat ellenforradalmároknak, mert hiszen mi a kapitalista rendszer ellenségei vagyunk. A Kádár-kormány kifejezte, hogy elítélik a bal- és a jobboldali szélsĞséget is. Feltettem a kérdést, hogy ha mindenki így érez, akkor miért nem szüntetik be a harcot. Kifejeztük, hogy ha van még olyan, aki a harcot akarja, azokat el kell taposni, mert mi nem kívánunk harcolni. Kádár azt válaszolta, hogy nem olyan könnyĬ beszüntetni a harcot. Hozzászólások a beszámolóhoz és viták: Komor János: Fejezzék be a harcot, mert mi gyĬlölt ellenségei vagyunk a jobb- és a baloldali szélsĞségeknek, mi a középúton akarunk haladni! Soha nem volt „a Kádár-kormány programját illetĞen már csak azért is állást kell foglalnunk, nehogy ellenforradalmi csoportnak bélyegezzenek bennünket”. Daróczi Gusztáv, a forradalmi tanács elnöke pedig így nyilatkozott: „Mi a kormány programjának a zömével teljesen egyetértünk, de nem vagyunk meggyĞzĞdve, hogy a lakosság hogyan vélekedik errĞl.” – Mindezek után nem véletlen, hogy Pásztor JenĞ bizonytalanná vált, s az ülést követĞen felkereste Kovács Sándor járási párttitkárt, hogy kikérje véleményét arról, milyen kérdéseket vethetnek fel Kádárnak. Pásztor szerint Kovács azt tanácsolta neki, hogy az esti ülésen megfogalmazott kérdések közül mind kényes, ezért a megbeszélésen majd figyelje a tarjániakat, illetve az egész tárgyalást, és ahhoz alkalmazkodjon. Egyet azonban mindenképpen kérjen Balassagyarmat számára, mégpedig egy kb. ötszáz fĞt foglalkoztató könnyĬipari üzem létesítését, „… mert ez több éven keresztül hiányzik Balassagyarmaton. Ezzel ebben a tisztviselĞ-városban a munkanélküliség helyben megoldható lenne, s nem kellene a városból több kilométerre járnia a dolgozóknak …” (ÁBTL V– 141434. 105-106. o.) – Egyébként a rendelkezésünkre álló november 7-ei jegyzĞkönyvben egy szó sem esik Gál és Pásztor küldetésérĞl. A fentieket Pásztor JenĞ tanúvallomása és a november 7-ei jegyzĞkönyv szövegének egybevetése után rekonstruáltuk. 1 Helyesen: állunk.

315

Dokumentumok olyan egységes a magyar nép, mint ebben a forradalomban! Ez nem olyan, mint a francia forradalom volt, amirĞl mindannyian tudunk, mert itt a magyar nép nem harcolt egymás ellen. Juhász Aladár: Szerintem, ha az ellenforradalmárok át tudják venni a hatalmat, akkor rossz volt a pártvezetés, rossz volt az ifjúság nevelése és így tovább. Olyan rádiószózatot sugározzanak, amibĞl ért a nemzet, mert a jelenlegi rádióleadásokból bizony keveset érteni, állandóan csak tánclemezek járnak. Gál Lajos: Ide kapcsolódva, elfelejtettem közölni a vb tagjaival azt, hogy a tánclemezekre vonatkozóan is kifejtettük nézetünket, elmondottuk, hogy az ilyen lemezek forgatása még korai, amikor gyászol a nemzet. Így Kádár intézkedést tett, hogy ilyen egyelĞre ne legyen. Továbbá eleget tett az országból befutott azon kérésnek, hogy délben harangozzanak, ez már meg is történt, ezt már valamennyien hallottuk. Daróczi Gusztáv: Meg vagyok róla gyĞzĞdve, hogy akik itt ülünk, valamenynyien tudjuk, hogy mit jelent a forradalom. Itt dicséret érdemli1 a forradalmi tanács valamennyi tagját, amikor a legnehezebb idĞben nem adtunk helyt az egyes jelentkezĞ pártok megalakulásának,2 kifejeztük, hogy ez még korai, és nem ez a legfontosabb kérdés. Én az ellenforradalmárokat úgy magyarázom meg, akinek tagjai voltak a börtönbĞl kiszabadult rablók és egyéb bĬnözĞk.3 Mi itt is óvatosak voltunk, és csak a politikai foglyokat engedtük ki. De arról is meg vagyok gyĞzĞdve, hogy ha október 23-án a rádióhoz nem GerĞ, hanem Kádár állt volna, akkor nem ütötte volna fel a fejét az ellenforradalmárok ténykedése. László Aladár: Maguk a salgótarjániak is ellenforradalmároknak neveztek bennünket. Ez pedig nem állja meg a helyét, mert Balassagyarmaton nem félnek a határĞröktĞl, mint ahogy Salgótarjánban, ott még most is a sötét erĞk megfélemlítik a népet az ilyen mondásokkal. Sallói Aladár annak a javaslatának ad kifejezést, hogy a végrehajtó bizottság hozzon egy olyan értelmĬ határozatot, hogy a küldöttek által észlelt tapasztalatokat ismertessék úgy a város, mint a járás dolgozóival. Erre azért van szükség, mert a nép úgy véli, hogy a Kádár-kormány nem eléggé ismertette meg eddig a néppel a véleményét. Sokkal jobban kellett volna kivinni a nép közé a szabad választást és egyebeket, amit a nép kíván egységesen.4 Ezért az a javaslatom, hogy …5 Gál és Pásztor polgártársak maguk is ismertessék személyesen a budapesti küldöttségük útján tapasztaltakat, mondják el, hogy milyen ígéreteket

1

Helyesen: illeti. Vagyis: megalakulási kérelmének, igényének. 3 Talán valahogy így értelmezhetĞ a mondat: Én az ellenforradalmi tevékenység felbukkanásáért a börtönbĞl kiszabadult rablókat és egyéb bĬnözĞket tartom felelĞsnek. 4 Helyesen: mindaz, amit a nép kíván. 5 Az úgy szócskát hagytuk el. 2

316

Balassagyarmat ’56-os eseményeirĞl kaptak. Bár a beszámolóban vannak már konkrétumok, azonban a nép azt hallani és tudni akarja. A végrehajtó bizottság a felvetett javaslatot egyhangúlag elfogadja, és úgy határoz, hogy a Gál Lajos polgártárs által felolvasott beszámolót sokszorosítani fogják, és azt a községekben, valamint a városban is ismertetni fogják, valamint személyesen fognak kimenni a lakosság körébe – úgy Pásztor, mint Gál polgártársak – a beszámoló ismertetése végett.1 Várkonyi Róbert: Ez a határozathozatal már annál is inkább jó, mert aki járt kint vidéken, annak tudni kell, hogy a nép a Kádár-kormányt nem akarja elismerni, mivel még nem ismeri az állásfoglalását. Magyar Pál: FelvetĞdött a beszámolóban az is, hogy a Kádár-féle kormány le akarja szĬkíteni a forradalmi tanácsot. Ez nagyon helyes. De felteszem a kérdést, hogy a régi végrehajtó bizottság képes lesz-e teljesíteni az államigazgatást. Én most nem személyekrĞl beszélek, hanem destruált apparátusról. Ugyanis tegnap már a régi apparátus átvette a vezetést. Kérdezem én: mit tettek az államigazgatás terén? Éppen ezért javasolom, hogy a forradalmi tanács ebben a kérdésben foglaljon állást, és vegye fel a kapcsolatot a kormánnyal, hogy meg1

A két küldött fĞvárosi szereplését fokozott, ellenérzésektĞl sem mentes érdeklĞdés övezte mind a forradalmi tanács, mind a város lakossága részérĞl. A forradalmi tanács operatív irányító testülete, a végrehajtó bizottság, lényegében Gál írásos beszámolója és szóbeli kiegészítése alapján elfogadta ténykedésüket. Viszont teljesen másként reagált a küldöttek fĞvárosi útjára a város lakossága. Ennek nagy valószínĬséggel két oka volt. Egyrészt az, hogy hallották a rádióban a Pásztor JenĞvel készült interjú kommentárját, másrészt pedig az, hogy – a forradalmi vb határozatától eltérĞen – Gál és Pásztor nem tájékoztatta a város lakosságát a Kádárékkal folytatott tárgyalás eredményérĞl. Ezen utóbbinak meg is lett az eredménye, amelyet Pásztor JenĞ így foglalt össze 1957. március 30-ai rendĞrségi vallomásában: „Az eredményrĞl a lakosságot hangoshíradón kívántuk tájékoztatni, de az … elromlott, és így a nép a tárgyalásról mit sem tudott. EbbĞl lett nagy káosz. Megrágalmaztak, hogy karrierista vagyok, azért mentem a Kádár-kormányhoz, mert képviselĞ akarok lenni. Ráírták a házam falára, amikor másnap a Kádár-kormánytól hazajöttem, hogy ’Hazaáruló!’, ’Reszkessenek a forradalom ellenségei, a Pásztor JenĞk!!!’, ‘Halál a vörösökre, halál a kommunistákra!’. Mindezek nyomai fellelhetĞ módon a házam falán megtalálhatók. Öles plakátokat vett le a falról a szaksegéd…”, valamint látták a magasépítĞk éjjeliĞrei is, „hogy a házamra a fenti plakátokat kiragasztották. Én a plakátokat nem láttam, egy maradt meg belĞle, az meg is van.” (Lásd HL BKB B. II. 712/1957. 292. o.) „A városban azt beszélték, hogy azért mentem a Kádár-kormányhoz, hogy eladjam a járást. Ugyanis senki sem tudta a forradalmi tanács végrehajtó bizottságán kívül, hogy engem oda a vb delegált, és minden tiltakozásom dacára mennem kellett. Mindenki azt hitte, hogy önként mentem. A meglévĞ népszerĬségemet pillanatnyilag pillanatok alatt elvesztettem. Állandó támadásnak voltam kitéve, a forradalmi tanács vb-ben is nem jó szemmel nézték ténykedésemet, mert azt mondták, hogy mint a járási hazafias népfront elnöke, a forradalom elĞtti idĞkben a járási pártbizottsággal tartottam a kapcsolatot.” (ÁBTL V–141434. 107-108. o.)

317

Dokumentumok vitassák, továbbra is államhatalmi szervként mĬködjenek-e a forradalmi tanácsok vagy sem. Gál Lajos: Utasítást kaptunk arra, hogy egyelĞre ne várjunk semmiféle intézkedést, hanem a forradalmi tanács intézkedjen úgy, ahogy jónak látja. Ugyanis ha a forradalmi tanács azt látja, hogy a régi vb nem tudja a feladatot ellátni, akkor a forradalmi tanácsnak kell kézbe venni az államigazgatást. Daróczi Gusztáv: Ez azt jelenti, hogy a forradalmi bizottság politikai tanácskozó szervként fog továbbra is mĬködni, és nem tanácsadó szerv lesz, így együtt kell mĬködnie a régi végrehajtó bizottsággal. Soós János: ezt a feltevést jónak látja, ha a régi vb a forradalmi tanáccsal együtt fog mĬködni, mert az a meglátása, hogy a forradalmi tanácsnak nagyobb súlya van. A végrehajtó bizottság egyhangúlag úgy határoz, hogy a régi vb és a forradalmi tanács vb együtt fog mĬködni, az írásos utasítások is kifelé mindkét vb aláírásával fognak történni. A forradalmi tanács kétnaponként, a járási és városi vb pedig kéthetenként fog ülésezni, mely ülésre úgy a vb, mint a forradalmi vb tagjaiból is egyesek meg lesznek híva. Várkonyi Róbert: Ennél a kérdésnél, illetve ide kapcsolódva több kérdés is felvetĞdik, mint pl. a munkástanácsok mĬködése. Ugyanis nekem az a javaslatom, hogy a járási és a városi vb egészüljön ki azokkal, akiket a községek választanak. Továbbá javasolja, hogy távmondatként kell kiadni a községek felé, hogy a régi vb-nek közösen kell mĬködnie a forradalmi vb-vel. A végrehajtó bizottság a felvetett javaslatot elfogadta, és azonnal megtette az intézkedést a telefonon leadott távmondat közlésére. Daróczi Gusztáv: Miután a küldöttek által ismertetett beszámolót tárgyaltuk, fontos kérdésként vetĞdött fel a közbiztonság és a közellátás helyzete. A közbiztonság fenntartása érdekében az a javaslatom, hogy a jelenlegi nemzetĞrség létszámát emeljük fel. Éppen ezért döntsünk abban a tekintetben, hogy ezek az emberek miként és honnan kapjanak fizetést. Bargár Ödön: Tizennégy diákom és két olyan emberem van, akik fizetést nem kapnak, a többiek a vállalattól kapják az illetményt. Juhász Aladár: A nemzetĞrség megerĞsítése azért is fontos kérdés, mert amint tudjuk, nagyméretĬ1 lopások vannak. Így olyan embereket kell alkalmazni, akik vállalatnál dolgoznak és onnan kapják továbbra is a fizetést. Ugyanis sok olyan vállalati ember van, ahol nincs munka,2 és a fizetést kapják. Persze ezek az egyének lehetĞleg katonaviselt emberek legyenek! Javasolta, hogy a diákokat fokozatosan váltsuk le, mert ezeknek elsĞrendĬ feladatuk a továbbtanulás. 1 2

Inkább: komoly. Helyesen talán: akinek nincs munkája.

318

Balassagyarmat ’56-os eseményeirĞl Szabó Sándor javasolja, hogy a fizetésre vonatkozóan a bankkal fel kell venni a kapcsolatot. Szerinte az ilyen embereket meg kell fizetni, akik a közbiztonságra vigyáznak, és az ilyen illetmények kifizetése nem hiábavaló és felesleges. A végrehajtó bizottság egyhangúlag úgy határoz, hogy hatvan fĞre felemeli a nemzetĞrség létszámát, és azok az egyének, akik a vállalattól nem kapnak illetményt, napi huszonöt forinttal lesznek fizetve, valamint a kosztot kapják, amit a laktanyában kapnak. A végrehajtó bizottság megbízza Juhász és Bargár polgártársakat, hogy a diákokat folyamatosan váltsák le, és helyettük1 katonaviselt embereket tegyenek. Daróczi Gusztáv: Amint az elĞbb is említettem, a közbiztonság kérdése után a közélelmezés vetĞdik fel. Ugyanis felvetette2 fejét az árdrágítás. Éppen ezért javaslom, hogy hangoshíradón adjuk a közönség tudomására, hogy mind a vevĞ, mint3 az eladó árdrágítás miatt büntetve legyen, mert nem megengedhetĞ tény az, hogy a jelen idĞben a falu kizsarolja a városi népet. A végrehajtó bizottság a felvetett javaslatot határozatba foglalja, és állást foglal amellett, hogy az árdrágítást szigorúan büntetni fogja, amit a lakossággal is közölni fog. Kesse Antal a határozathoz annyit tesz hozzá, hogy meg kell indítani a felvásárlást, és így biztosítva lesz a piac, ezt a kereskedelmi csoport és a begyĬjtési szervek el is tudnák látni. A végrehajtó bizottság a feltett javaslatot elfogadja, és úgy határoz, hogy szabad felvásárlás útján fogják biztosítani a közellátást. György István: Itt kell megemlítenem, hogy intézkedést kell tenni a cukorrépa szállítására is, mert amint látjuk, az állomásokon raktározott cukorrépa romlásnak van kitéve, és éppen ezért fel kell venni a kapcsolatot a Selypi Cukorgyárral. Gál Lajos: Én mint a balassagyarmati MÁV fĬtĞházi fĞnöke vállalom, hogy a cukorrépa szállítását elintézem. Továbbá tolmácsolom a hozzám befutott oly értelmĬ kéréseket, hogy az engedélyezett vadászfegyvereket adjuk vissza. A végrehajtó bizottság a javaslatot elfogadja, és határozatot hoz, hogy az elvett vadászfegyvereket úgy a városban, mint a községekben …4 is visszaadják jogos tulajdonosaiknak. Juhász Aladár: Nekem aggályom van a tekintetben, hogy a TEFU nincs kemény kézben, ugyanis a kocsik ellenĞrzés nélkül futkároznak a városban, valamint a járásban, amirĞl az éjszaka folyamán meggyĞzĞdtem. Ugyanakkor a TEFU

1

Inkább: helyükre. Helyesen: felütötte. 3 Helyesen: mind. 4 A lévĞ falvakban szavakat elhagytuk. 2

319

Dokumentumok nemzetĞrsége se legyen önálló, mint ilyet szüntessük meg! A telepĞrséget is át kell adni a nemzetĞrségnek. Daróczi Gusztáv indítványozza, hogy a TEFU vezetĞjét, Vincze András polgártársat hívják meg a vb-be. Továbbá megemlíti, hogy Münnich polgártárs közleménye, hogy a határĞrséget továbbra is kézben kell tartani. Éppen ezért a végrehajtó bizottság megbízza Juhász Aladár alezredes bajtársat, hogy hétfĞn tegyen jelentést az állomány szervezésérĞl. Komor János javaslatként terjeszti elĞ, hogy – miután a beszámolóból kitĬnik, hogy a jelenlegi kormánynak milyen politikai elképzelései vannak, éppen ezért – a Balassagyarmati Forradalmi Bizottság haladéktalanul terjessze fel a kormánynak, hogy a szovjet csapatok azonnal szüntessék be a katonai akciójukat. Szabó Sándor: Ehhez a javaslathoz én is kapcsolódom, mert kint a községekben a dolgozók ezt vetik fel legelĞször, és e mellett foglalnak állást. Vizi Ferenc tudomására hozza a végrehajtó bizottságnak, hogy Hugyag községbe a csehek átjárnak, és lehetetlen falragaszokkal árasztják el a községet, ami pánikot kelt. Tudomásom szerint Juhász alezredes bajtárs úgyis átmegy Szlovákiába, kérjük, hogy ezt a kérdést vesse fel feléjük, és tiltakozzon az ellen, hogy bármilyen röplapokat is terjesszenek a magyar községekben! Több tárgy nem volt, az elnök az ülést bezárta, valamint felkéri a végrehajtó bizottság tagjait, hogy kedden, november 13-án közös végrehajtó bizottsági ülés lesz, amire kéri a vb tagjainak a megjelenését. K. m. f. ÁBTL V–141434. A) 341-345. o.

23. / Balassagyarmaton együttes ülést tart az ideiglenes forradalmi tanács, valamint a régi járási és városi tanács végrehajtó bizottsága Balassagyarmat, 1956. november 12. JegyzĞkönyv Készült Balassagyarmaton, 1956. november 12-én, a járási és városi ideiglenes forradalmi nemzeti tanács, valamint a Balassagyarmati Járási és Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága közös ülésén. Jelen vannak: A Balassagyarmati Járási és Városi Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanács részérĞl: dr. Daróczi Gusztáv elnök, Juhász Aladár és Pásztor JenĞ elnökhelyettesek, dr. Magyar Pál titkár, Menczel József, Bargár Ödön, Komor János, Balanyi Mihály, László Aladár, Oravecz István, Szabó Sándor, Várkonyi Róbert, Gál Lajos, Bencsik István, dr. Basa István, Kos József vb-tagok.

320

Balassagyarmat ’56-os eseményeirĞl A járási tanács végrehajtó bizottságának tagjai: György István és Kesse Antal vb-elnökhelyettesek, Rasman István vb-titkár, Balla István, Katók Miklós, Bartos Pál, Koncz István, Medvegy János, Varga Jánosné, Tandel József vb-tagok. A városi tanács vb részérĞl: Soós János, Moldoványi János, Szalkay Zoltán. Jelen vannak továbbá: Kovács Árpád, Fülöp Gyula, Papp László (TEFU), Papp László közlekedési csoportvezetĞ mint az egyes napirendi pontok elĞadói. Dr. Daróczi Gusztáv, az ideiglenes forradalmi tanács elnöke üdvözli a megjelenteket, és megnyitja az ülést. Felkéri Kovács Árpád polgártársat, ismertesse a vb elĞtt kívánságát. Kovács Árpád a végrehajtó bizottság elé terjeszti a nyugdíjasok azon kérelmét, hogy valami úton-módon adjanak módot arra, hogy a nyugdíjjogosultak nyugdíjfolyósításban részesüljenek mindaddig, amíg ezt a nyugdíjintézet el nem intézi hivatalból, illetve amíg ezt a kölcsönkapott összeget vissza nem téríti. A végrehajtó bizottság az elĞterjesztett javaslatot elfogadta, és meghozta az alábbi határozatot: Határozat: A két végrehajtó bizottság együttesen utasítja a járás és a város pénzügyi osztályainak vezetĞit, hogy a költségvetésükben biztosított szociális alapot vizsgálják felül, és a rendelkezésre álló összeget a városban élĞ nyugdíjjogosultak, de jelenleg nyugdíjfolyósításban nem részesülĞ személyek részére juttassák. FelelĞs: Oravecz István és Molnár József. HatáridĞ: azonnal. Juhász Aladár: Javasolom a végrehajtó bizottságnak, hogy tegyen intézkedést arra vonatkozólag, hogy az erdĞirtásokat akadályozzák meg. Ugyanakkor az egyéni udvarokra behordott, jogtalanul kivágott fákat a TÜZÉP-re hozassák be, és azt itt osszák ki, illetve mérjék ki! Rasman István: Kívánatos, hogy a községek felé adjunk egy utasítást, hogy csak az érvényben lévĞ rendelet szerint adják ki a favágási engedélyeket. Dr. Abay-Nemes Gyula: Nekem az a javaslatom, hogy a származási igazolást is követeljük meg, mert hiszen az nem volna helyes, ha a favágást teljesen leállítanánk, mert hiszen most van az ideje a favágásnak falun. A végrehajtó bizottság a felvetett javaslat mellett állást foglal, és meghozza a következĞ határozatot: Határozat: A két végrehajtó bizottság együttesen utasítja a mezĞgazdasági osztályt és a községi tanácsok végrehajtó bizottságait, hogy favágási engedélyt csak az arra

321

Dokumentumok jogosultaknak – és a rendeletben elĞírt módon – adjanak ki. Fát engedély nélkül kivágni és szállítani nem lehet. Gondoskodjanak a végrehajtó bizottság illetékesei arról, hogy a nemzetĞrség a fakivágásokat és azok szállítását ellenĞrizze, és az ezzel kapcsolatos törvénysértéseket a legmesszebbmenĞkig szüntessék meg! Az engedély nélkül kivágott, illetve szállított fát kobozzák el, és azt további intézkedésig a községi tanácsok udvarán tárolják! Az engedély nélkül kivágott vagy szállított fa tulajdonosaival szemben az eljárást, illetve a feljelentést a járás illetékes szerveihez tegyék meg. FelelĞs: mezĞgazdasági osztályvezetĞ. HatáridĞ: azonnal. Juhász Aladár: Tudatom a végrehajtó bizottság tagjaival, hogy – a tegnapi észrevételem alapján – Hugyag községben több olyan személynél van fegyver, akik arra illetéktelenek. Ugyanakkor az ottani illetékes tanács tizenhét embert ítélt el. Az ilyen dolog megengedhetetlen, mert ha ezt nem fogjuk1 erélyesen, akkor más községekben is lesznek ehhez hasonló megnyilvánulások. Rasman István: Nekem is vannak ehhez hasonló észrevételeim, ugyanis Drégelypalánk községben is egyszerĬ embereknél puska van, és felelĞtlenül lövöldöznek. Daróczi Gusztáv: A fegyver beadására már hozott az ideiglenes forradalmi tanács egy határozatot, de sajnos nem lett leadminisztrálva. Ki kell adni egy felhívást, hogy aki holnap 12 óráig leadja a fegyverét, mentesül a büntetĞjog következményei alól. SürgĞs feladat a nemzetĞrség megerĞsítése, ezt már különben is tárgyaltuk az elmúlt napokban, kérem, hogy Bargár polgártárs adjon errĞl jelentést. Bargár Ödön: A nemzetĞrséget katonaviselt emberekkel kellene feltölteni, van is már harminc ilyen fĞm, és így a diákokat le tudom szereltetni. Rasman István javasolja, hogy a nemzetĞrség vezetĞségét erĞsítsék meg, mert ez is nagyon fontos, és a szolgálatokat a községekben is vezessék be. A végrehajtó bizottság a feltett javaslatokra az alábbi határozatot hozta: Határozat: A két végrehajtó bizottság együttesen utasítja a nemzetĞrség és a kiegészítĞ parancsnokság vezetĞit, hogy gondoskodjanak arról, hogy a fegyverek csak a nemzetĞrség tagjainál legyenek, és az egyéb kint lévĞ fegyverek begyĬjtésérĞl haladéktalanul gondoskodjanak. A nemzetĞrség és a kiegészítĞ parancsnokság vezetĞi a két vb közös utasítása alapján a járásunk területén a csapattestüktĞl elszakadt és az idehaza, lakásu1

Helyesen: kezeljük.

322

Balassagyarmat ’56-os eseményeirĞl kon tartózkodó, tényleges állományba tartozó katonai személyek nemzetĞrségbe való behívásáról gondoskodjon! FelelĞs: Bargár Ödön és Menczel János. HatáridĞ: azonnal. Daróczi Gusztáv felkéri Fülöp Gyulát, a kereskedelmi csoport vezetĞjét, hogy számoljon be a közellátás helyzetérĞl. Fülöp Gyula ismerteti a végrehajtó bizottsággal, hogy a szén, a fa, valamint üzemanyagunk fogytán van, így az üzemanyag elfogyása esetén kenyérszállításunk veszélyeztetve lesz. Éppen ezért gondoskodni kell ezeknek a cikkeknek a pótlásáról. A gabonakészleteket zárolta a kormánybiztosság. Közlöm a végrehajtó bizottsággal, hogy a jelenlegi készletünk mellett nem tudunk falura zsírt adni. A rendelkezésre álló fĬszerkészlettel úgy kell gazdálkodnunk, hogy a lakosságot el tudjuk látni a továbbiakban is. A vásárlási láz már megszĬnt, mivel a pénz kimerült.1 Az esti órákban kell az árukat forgalomba hozni. A hétnek két napján szolgáljanak csak ki zsírt és lisztet! Papp László TEFU: A budapesti XI. ker. Gázgyár ? képviselĞje itt járt, és felajánlotta, hogy só ellenében tudnának üzemanyagot adni. Jó lenne felvenni velük a kapcsolatot, hogy pénzért tudjanak üzemanyagot adni. Arról is van tudomásom, hogy a megyeiek fel akarják venni2 a készletünket, és annak ötven százalékát el akarják vinni. Rasman István azzal a javaslattal él, hogy a kereskedelmi csoportot meg kell erĞsíteni, mivel a meglévĞ létszámmal nem tudja ezt a feladatot ellátni, ezért javaslom, hogy a begyĬjtési hivatal is kapcsolódjon be. Daróczi Gusztáv: Nem tudom, mi a helyzet ebben a tekintetben, mert hiszen mi egyesítettük a várost a járással, és úgy gondoljuk, hogy így közösen ezt a feladatot el is tudják látni. De nincs semmi akadálya, hogy megerĞsítsük a kereskedelmi csoportot a közellátás terén. Szerintem a Rasman kartárs által felvetett javaslatot el lehet fogadni. György István: Minden községben vannak begyĬjtési megbízottak, Ğk is kapcsolódjanak bele a felvásárlási munkába! Bencsik János: Én a magam részérĞl ezt nem ajánlom, mert tudnunk kell, hogy a múltban nem valami népszerĬek voltak3 az ilyen begyĬjtési megbízottak. Pásztor JenĞ: Én magam sem ajánlom, hogy begyĬjtési hivatal legyen. Bár ez csak lélektani valami, de mégis fontos, hogy más elnevezést adjunk neki. A végrehajtó bizottság a közellátással kapcsolatosan felvetett javaslatokat elfogadja, és meghozza a következĞ határozatot: 1

Helyesen: elfogyott. Helyesen: fel akarják mérni. 3 Helyesen: nem voltak valami népszerĬek. 2

323

Dokumentumok Határozat: A két végrehajtó bizottság együttes utasítása alapján a járási tanács apparátusából közellátási bizottságot kell alakítani, illetve a kereskedelmi csoport vezetĞje mellé, a közellátási feladatok ellátására, megfelelĞ képzettséggel rendelkezĞ dolgozókat kell biztosítani. A közellátási csoport járásunk területén teljes jogkörrel rendelkezik az élelmiszer beszerzése, szétosztása és felhasználása felett. A végrehajtó bizottság felruházza nevezett csoportot azzal a jogkörrel, hogy a járáson belül mĬködĞ összes élelmezési ügyben a bevonandó szervek útján utasítási jogkörrel rendelkezzenek. FelelĞs: Fülöp Gyula. HatáridĞ: azonnal. A két végrehajtó bizottság utasítja a közellátási csoportot, valamint a községi forradalmi bizottságokat, hogy az élelmiszergyĬjtést a községekben indítsák be a budapesti dolgozók szükségleteinek ellátására. A begyĬjtött élelmiszert a községi forradalmi tanácsok kötelesek bejelenteni a járási közellátási csoporthoz, aki1 intézkedik azok megfelelĞ helyre való elszállításáról, a községi tanácsok forradalmi bizottságai kiküldötteinek kíséretében. FelelĞs: Fülöp Gyula és a községi tanácsok, valamint a forradalmi tanácsok elnökei. HatáridĞ: azonnal. Papp László közlekedési csoportvezetĞ írásos bejelentést tesz az üzemanyagkészletrĞl, és kéri, hogy a végrehajtó bizottság tegyen sürgĞsen intézkedést az üzemanyag kiadásának korlátozására. Daróczi Gusztáv a maga részérĞl ezzel egyetért, és egyben javasolja a végrehajtó bizottság felé, hogy Papp kartársnak a javaslatát, az üzemanyagot illetĞen fogadja el. Bár az a nézetem, hogy minden olyan intézkedést, mely a takarékosságra int, ki fogják játszani az emberek. Papp László a TEFU részérĞl kéri, hogy a TEFU-nak adják meg továbbra is azt a jogot, hogy a gépjármĬvek felett az ellenĞrzést gyakorolhassa. A végrehajtó bizottság az elĞterjesztett javaslatot elfogadta, és meghozza következĞ határozatot: Határozat: A két végrehajtó bizottság együttes utasítása alapján a járás területén közlekedĞ összes gépkocsi-tulajdonosok kocsik feletti rendelkezési jogát felfüggeszti, és ezt teljes egészében a vb által létrehívott közlekedési csoportra ruházza át. 1

Helyesen: amely.

324

Balassagyarmat ’56-os eseményeirĞl A gépkocsik csak a járási közlekedési csoport által kiállított menetlevéllel közlekedhetnek. Ennek a feladatnak végrehajtása céljából a közlekedési csoport haladéktalanul vegye számba a járás területén nyilvántartott összes gépkocsikat, jármĬveket! A fenti rendelkezés alól kivételt képeznek a tanácsok, a rendĞrség, mentĞk, ügyészség, körorvosok és a határĞrség tulajdonában lévĞ gépkocsik. Az üzemanyag elosztása és annak kiszolgáltatása azonban ezekre a gépkocsikra is vonatkozik. A végrehajtó bizottságok együttes kapcsolata alapján a MÁVAUT közlekedési ellenĞreit felruházza azzal a jogkörrel, hogy a járás területén közlekedĞ összes gépjármĬveket igazoltassák a fenti rendelet betartása szempontjából. FelelĞs: Papp László közlekedési csoportvezetĞ. HatáridĞ: azonnal. Daróczi Gusztáv: FelvetĞdik az a kérdés, hogy a kimenĞ utasításokat ki írja alá. Szerintem helyes lesz, ha a megbízott osztályvezetĞ. Rasman István: Köztudomású, hogy a járási mezĞgazdasági osztályvezetĞt – úgy kint a községekben, mint itt bent – a dolgozók nem szeretik, éppen ezért javaslom, hogy helyette mást tegyünk meg, aki az ilyen feladatot ellátja. Szerintem jó lesz a fĞagronómus. Itt kell megemlítenem, hogy van a járási tanácsnál egy másik Dudás is, aki mint személyzetis mĬködött, Ğ szintén egy olyan egyén, akit a munkástanács eltávolított, illetve szabadságoltatott. Most ennek a két Dudásnak az ügyében a munkástanács határozatát kellene megerĞsíteni, és szabályosan fel kell nekik mondani. A végrehajtó bizottság a javaslatot elfogadta, és meghozza a következĞ határozatot: Határozat: A végrehajtó bizottságok a járási munkástanács által hozott, Dudás József mezĞgazdasági osztályvezetĞ és Dudás László személyi csoportvezetĞ személyére vonatkozó határozatokat – melyben nevezetteket rendelkezési állományba helyezi – jóváhagyja, illetve megerĞsíti. FelelĞs: György István vb-elnökhelyettes. HatáridĞ: azonnal. Rasman István: rövid elĞterjesztést tesz arra vonatkozólag, hogy a nemzetĞrség által használt helyiséget rendbe kellene tenni, és erre 1400 Ft volna szükséges. Kéri, hogy ennek a munkálatnak a végrehajtását a vb hagyja jóvá. A végrehajtó bizottság az elĞterjesztést egyhangúlag elfogadja, és meghozza a következĞ határozatot:

325

Dokumentumok Határozat: A járási végrehajtó bizottság a nemzetĞrség által használt helyiségeknél felmerült 1400 Ft javítási költségek kifizetését jóváhagyja. FelelĞs: György István vb-elnökhelyettes. HatáridĞ: azonnal. Daróczi Gusztáv: bejelenti a végrehajtó bizottságnak, hogy holnap tanácsülés lesz, kéri a vb-tagokat, hogy készüljenek fel az ülésre. Abay-Nemes Gyula: Nekem az az érzésem, hogy a holnapi hangulat kiváltja azt, hogy személyi változások fognak elĞállni. Ha a helyzet megkívánja, akkor ennek is meg kell történni, mert egy a célunk ahhoz, hogy béke és nyugalom legyen. Több tárgy nem volt, az elnök az ülést bezárta. ÁBTL V–141434. A) 335-340. o.

24. / A munka részleges beindulásáról számol be az Új Úton cikkírója Salgótarján, 1956. november 13. Megyei morzsák ... Balassagyarmaton teljes a nyugalom. A nemzetĞrség tagjai derekas munkát végeztek a városban. MegelĞztek minden szélsĞséges kicsapongást. Nagyon fontos feladat áll még elĞttük: igen sok fegyver van még a városban. Össze kell gyĬjteniök mielĞbb. Megindult a vasúti forgalom is, de a szénhiány már most fenyeget. Ezért a város küldöttsége Csehszlovákiába ment, hogy segítséget kérjen. A Betonáru- és a MĬanyaggyárban elvégezték már a szükséges karbantartási munkákat, de szénhiány miatt nem indíthatták meg a termelést. Új Úton, 1956. november 13., 2. o.

25. / A balassagyarmati ElĞre Tsz fennmaradásáról számol be az Új Úton Salgótarján, 1956. november 13. Megmarad a balassagyarmati ElĞre Tsz A balassagyarmati ElĞre Tsz-ben nyugodtan, rendben folyik a munka. A tagok valamennyien a szövetkezet mellett döntöttek, kivéve azt a két-három iparost, akik még a tavasszal bejelentették, hogy az Ğsszel már az iparban kívánnak elhelyezkedni. JövĞ évi kenyerük biztosítására még októberben negyven hold búzát és hatvan hold rozsot vetettek az ElĞre Tsz tagjai. Új Úton, 1956. november 13., 2. o.

326

Balassagyarmat ’56-os eseményeirĞl 26. / JegyzĞkönyv a Balassagyarmati járás végleges munkás-paraszt forradalmi tanácsának megalakulásáról, az ideiglenes forradalmi tanácsok munkájának értékelésérĞl – Balassagyarmat, 1956. november 13. JegyzĞkönyv Készült: Balassagyarmaton, az 1956. november 13-án tartott munkás-paraszt forradalmi tanácsválasztás alkalmával. Jelen vannak: dr. Daróczi Gusztáv, Juhász Aladár, dr. Magyar Pál, Vajó István, Gál Lajos és a küldöttek. Daróczi: Tisztelt Tanácsülés, Kedves Magyar Hazafiak! MindenekelĞtt hálás köszönetünket nyilvánítjuk minden egyes megjelentnek, hogy a mostoha közlekedési körülményekre tekintet nélkül,1 átérezve a megjelenés fontosságát és leküzdve minden közlekedési akadályt, megjelentek. Nekünk, akik itt október 26án vagy 27-én megalakítottuk az ideiglenes forradalmi tanácsot, nem célunk az, hogy itt egy részletes beszámolót adjunk a tanácsülésnek. Lehetetlen feladat volna beszámolót adni azért, mert valamennyien, akiket a nép bizalma a forradalmi tanácsi vb-be2 beküldött, egyebet nem tettünk, mint itt bent a tanácsházán adtuk a rendelkezést, szóbelileg fĞleg, mert az esetek zömében azonnali intézkedésre volt szükség, nem volt idĞ azt a vb elé terjeszteni. Intézkedtünk legjobb lelkiismeretünk szerint. A községi forradalmi tanácsok ismerik ezeket a rendelkezéseket, mert azok kértek tĞlünk felvilágosításokat. Nem kétséges, hogy hibákat követhettünk el. Nem voltak irányelvek, amelyek megszabják munkánk mĬködését,3 mi szívvel-lélekkel egyre törekedtünk: arra, hogy ebben a városban és ebben a járásban rend, béke, nyugalom legyen. Ha adtunk is ki hibás intézkedéseket, mégis azt kell mondanom, hogy a forradalmi tanács mĬködése nem volt eredménytelen, elérte fĞ célját, biztosítani tudta a békés nyugalmat, rendet, biztonságot, de biztosítani tudta a községi tanácsok segítségével a járás községeinek rendjét, nyugalmát is. Külön meg kell dicsérjük községünk nagy részének forradalmi tanácsait azért, mert amint nekünk itt a városban sikerült a nyugalmat fenntartani, úgy sikerült ez a községek nagy részében is. Sajnos ez csak az érem egyik oldala, mert bizony akadtak olyanok is, akik adott esetben nem tudtak kellĞ eréllyel fellépni, így pl. megtörtént, hogy a forradalmi tanács nem tudta megakadályozni a községi vagyon pusztítását. Sajnos mi itt nem rendelkeztünk kellĞ karhatalommal ahhoz, hogy tudtunk volna segítséget nyújtani. Úgy gondoltuk, hogy mi csak a

1

Vagyis azok ellenére. Darócziék a Balassagyarmati Várási és Járási Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanács operatív testületét nevezték vb-nek. 3 Inkább: mĬködésünk kereteit. 2

327

Dokumentumok meggyĞzés fegyverével harcolhatunk azon kapzsiság ellen is, mely jónak látta hozzányúlni az állami vagyonhoz. Mégis, külön köszönetet mondok a községi forradalmi tanácsoknak a túlnyomórészt jó munkájukért. Meg vagyunk gyĞzĞdve arról, hogy a nehéz szakaszon már túl vagyunk, és ha a szakasz nehezebbik részén sikerült a nyugalom, rend, biztonság megóvása, akkor a végleges forradalmi tanácsoknak ez fokozottabban sikerülni fog. Vannak értesüléseink, hogy nem mĬködik az államigazgatás egyes községekben. Felesleges rámutatnom arra, hogy ha az államigazgatás bárhol is nem mĬködik, ez megbénítja az illetĞ községnek, de a járásnak az igazgatását is. Arra kérjük a forradalmi tanácsokat, szíveskedjenek erélyes intézkedéseket tenni annak érdekében, hogy az államigazgatás azonnal meginduljon, és hogyha nem indul meg, szíveskedjenek errĞl ide jelentést tenni, mert majd gondoskodás történik1 arról, hogy menjen a munka. Felkérjük a véglegesen megalakult munkás-paraszt forradalmi tanácsot, szíveskedjék a községekben közhírré tenni, hogy a középiskolásokat a kollégiumok kapui nyitva várják. Vác felé már indul vonat, onnan már jöhetnek. És még egyet: a községek területén propagálják a Budapest lakosai és a gyárak munkásai részére folyó gyĬjtést! Az önkéntes adományokat kérjük ide beszállítani, azért, mert mi intézményesen biztosítani tudjuk az adományok Budapestre való rendszeres felszállítását. Felkérjük a községek forradalmi tanácsait, adjanak kísérĞt az adományokhoz, hogy a község lakói gyĞzĞdjenek meg arról,2 hogy jó helyre jutott adományuk. Mi itt kénytelenek voltunk zárolni az autókat, a községek viszont kocsin be tudják hozni. Érsekvadkerti küldött: Akkor, amikor üzemanyag-problémáról van szó, felesleges az adományokat ide behozni és innen szállítani, egyenesen fel tudjuk azokat innen szállítani. Dejtári küldött: A röpcédulák kiszállítására van üzemanyag, az élelmiszerszállításra meg nincs? Oda kell hatni, hogy illetéktelen személyek ne használhassanak autót! Ezt a szennylapot3 kár volt autón kihozni, felháborítani a népet! Daróczi: Tettünk intézkedéseket arra, hogy – miután a nemzetĞrség nem tudta kellĞen ellenĞrizni ezeket a gépkocsikat – felemeljük a nemzetĞrség létszámát. Még egy kérdés, melyrĞl szólni kívánok: egyik-másik községbĞl érkezett hozzánk olyan jelentés, hogy a nemzetĞrparancsnokok egymást váltják, és kívánatos volna a megválasztott nemzetĞrparancsnokokat tisztségükben megerĞsíteni. Ezúton tesszük közhírré, hogy a községekben a járási forradalmi tanács az új rendvédelmi szerveket már megerĞsítette, ugyancsak megerĞsíti a tanácsokat

1

Helyesen: majd gondoskodunk. Helyesen: meggyĞzĞdhessenek arról. 3 Mármint a röpcédulákat.

2

328

Balassagyarmat ’56-os eseményeirĞl is, kivéve Hugyag községét. A községi tanácsok és vb-k megalakulásáról készített jegyzĞkönyvet ide be kell terjeszteni. Dr. Török István: Jó lenne, ha a nemzetĞrparancsnokok gondoskodnának arról, hogy ne történjen olyan eset, mint pl. Patvarcon, ahol berúgva lövöldöztek és idegesítették a népet. Az ilyen egyéneket vagy váltsák le, vagy rendszabályozzák meg! Daróczi: Egyet meg kell említeni: mi határozatot hoztunk, és ezt a hangoshíradón át közhírré is tettük, hogy a járási és városi forradalmi tanács nem kívánja és nem tĬri a földbirtokosok és gyárosok uralmát, de a baloldali szektások ellen is tovább harcol. A tanács célja a független, demokratikus Magyarország megteremtése. Miután a községi tanácsokkal csak telefonon van érintkezésünk, ezúton közöljük a községi tanácsokkal is ezt az elvi döntésünket. Meg vagyunk arról gyĞzĞdve, hogy a hugyagi tanács kivételével a többi forradalmi tanácsok, de a városi forradalmi tanács is ezt az álláspontot képviseli. Tisztelt Tanácsülés, Kedves Magyar Hazafiak! Még az a kérésem a kiküldöttekhez, szíveskedjenek a községek területén is mindent elkövetni, hogy mindazok, akiknél engedély nélkül fegyver van, a fegyvereket ma estig beszolgáltassák, mert a községekben, de itt a városban is számtalan …1 személynél van fegyver, melyet engedély nélkül tart birtokában. Boda Sándor, Érsekvadkert: Nálunk össze lettek szedve a vadászfegyverek, és azokkal szereltük fel a nemzetĞröket, de azután visszaadtuk azokat. Most azt kérdezzük: a vadászfegyvereket is szedjük össze? Daróczi: Helyes volt az eljárás, de most újból döntés született, hogy be kell kérni a fegyvereket újból, átvételi elismervény ellenében. Tóth Pál, Patvarc: Én Török elvtárs felszólalására válaszolva szeretnék szólni. Én magam adtam ki a nemzetĞröknek a töltényeket, azután megnéztem a puskákat, és nem voltak kilĞve. Lehet, hogy illetéktelen egyének berúgtak és lövöldöztek. Balla István, Hugyag: Arról hallottam, hogy nálunk a forradalmi tanács nincs megalakítva. Pásztor JenĞ kint volt, és látta, hogy felbérelt fiatalokat berúgattak és a házak ablakaira lövettek velük, azután azt mondták, hogy vannak papírok, amin azoknak a listája van, akiket el akarnak vitetni. Daróczi: A hugyagi ügyrĞl majd a tanácsülés után külön beszélgetni fogunk, és megadjuk az utasításokat. Gerhát Imre, Becske: Én ahhoz szeretnék hozzászólni, hogy egyes községekben az állami vagyonhoz hozzányúltak. Mi igenis hozzányúltunk, és 11 hL szeszt szétosztottunk azok között, akiknek fĞztünk, lista mellett. Ha majd kiadja a PM2 a rendeletet, megfizetjük, de nem az ötven százalékát adjuk le, mert még 1 2

Az értelemzavaró olyan szót hagytuk el. Pénzügyminisztérium.

329

Dokumentumok nem volt rendszer, aki1 ennyire kizsákmányolt volna. Azért nem hagytuk egy helyen a szeszt, mert a múlt tapasztalatai alapján tudjuk, hogy az oroszok fiatal lányokat gyaláznak meg. Mikor meghallottuk, hogy jönnek az oroszok, saját felelĞsségünkre kiadtuk a szeszt, és visszautasítjuk azt a vádat, hogy fosztogatók vagyunk, mert kaptunk egy ilyen papírt is – Oravecz által volt aláírva. Daróczi: Ha jól tudom, én voltam az, aki azt mondtam, hogy össze kell írni, fel kell jegyezni, és majd el lesz intézve. Mi most azért jöttünk össze, hogy megválasszuk a végleges forradalmi tanácsot. A választásra vonatkozólag az ideiglenes forradalmi tanács intézĞbizottsága a következĞ javaslatot teszi: válasszunk a járási és városi forradalmi tanácsból egy huszonegy tagú intézĞbizottságot, ennek a huszonegy tagú intézĞbizottságnak a következĞ legyen az összetétele: FöldmĬvesek részérĞl: ipari üzemek részérĞl: kereskedelem részérĞl: közlekedés és híradás: egészségügy: pedagógus: ifjúság: hivatalok és intézmények karhatalom:

4 fĞ, 4 fĞ, 1 fĞ, 3 fĞ, 1 fĞ, 1 fĞ, 1 fĞ, 5 fĞ, 1 fĞ.

Az intézĞbizottság azután saját maga válassza meg elnökét és a két elnökhelyettest! Sallói Károly: Én hiányolom,2 hogy az ifjúság részérĞl csak egy fĞt válaszszunk, Ğk azok, akik ezt a forradalmat kivívták, legalább három fĞvel kellene képviselniük az ifjúságot.3 Daróczi: Mi egy javaslatot tettünk, de erre a felszólalásra el kell mondani gátlás nélkül, hogy nagyon keveset láttuk azt a fiatalt, akit beválasztottak az ideiglenes tanácsba. Mi nem akarjuk hátraszorítani az ifjúságot, de látni akarjuk Ğket itt is! Zólyomi: Énszerintem a hivatalok részérĞl három fĞ elég volna. Daróczi: Az intézĞbizottságban sok munka van, ki fogja ezt a munkát elvégezni, ha sok lesz a vidéki? A hivatalok részérĞl többet akartak jelölni, de én mondtam, hogy elég öt fĞ.

1

Helyesen: amelyik. Helyesen: kifogásolom. 3 Azaz: legalább három fĞvel kellene képviseltetniük magukat az intézĞbizottságban. 2

330

Balassagyarmat ’56-os eseményeirĞl Petényi: Az lenne jó, ha még több lenne a hivatalnok. Most már nem a fiatalokra kell bízni az irányítást, hanem megfontolt, komoly emberekre. Dr. Szollár: Azt hiszem, mindnyájan itt éltünk Balassagyarmaton, és tapasztaltuk, hogy a vb itt, a szemünk elĞtt, a legsúlyosabb helyzetben is jól vezette a munkát. Az eddigi munkájuk alapján a bizalmat részükre megadom, mert meggondoltan, higgadtan, okosan döntöttek. Ha helyeslik, legyen ez az elvi álláspont. Daróczi: Az intézĞbizottságot ne hígítsuk fel, mert nem lesz határozatképes. A vb állandóan ülésezett, és testületileg határozott. A mai közlekedési viszonyok mellett nem remélhetjük, hogy vidékrĞl itt lesznek két-három napot egy héten, délután 3-tól 6-ig. Miután az akarjuk, hogy mindenki képviselve legyen, azért javasoltuk így az intézĞbizottságot, ha késĞbb úgy látjuk, hogy a parasztság vagy munkásság nem kapott elég képviselĞt, majd választunk többet, de az indulásnál az összetételét így látjuk helyesnek. Komor: A dejtári küldött-társat akarom megnyugtatni. Olyanokat kell beválasztani, akik a nép érdekét képviselik, és ha látjuk, hogy valamelyikük nem azt teszi, azt le lehet váltani. Dénes István: Teljesen egyetértek a forradalmi tanács intézkedéseivel, sĞt keveslem a hivatalnokokat, azért, mert nekünk más a hivatásunk. A parasztok csak ellenĞrizni menjenek be a munkát! Amikor látjuk, hogy a tanács nem a mi gondolatunk szerint végzi a munkát, akkor majd tudjuk, mit kell tenni. Molnár István, Csitár: Mondta az elnök kartárs, hogy olyan nehezen lehetett összehozni a tanácsot, hogy határozatképes legyen. Kérjük megnevezni név szerint, kik voltak azok, akik hátráltatták a munkát. Daróczi: Aki mellette van, hogy az intézĞbizottság huszonegy tagból álljon, szavazzon karfelemeléssel! Egyhangúlag elfogadva. Daróczi felkéri az ipari munkásság küldötteit, szíveskedjenek nyolc fĞt megjelölni, akik közül választ a tanács, menjenek a 10-11-es szobába. Juhász: Kedves Bajtársak! MielĞtt a jelölĞbizottság elvonulna, szeretnék egy pár szót szólni. Bennünket láttak dolgozni, határozottan foglaltunk állást minden tekintetben, élvezni akartuk a nép bizalmát. A tanács mindent megtett a nép érdekében, állást foglalva a vagyon- és közbiztonság, a bizonytalanság megszüntetése mellett, és állást foglalt olyan tekintetben, hogy az ifjúság követelményeit biztosítani tudta. Ez a végleges munkás-paraszt forradalmi tanács legyen képes újra visszatartani az ökölbe szorított kezeket, legyen képes megvédeni továbbra is a vagyonés közbiztonságot! Nem vagyunk túl a nehezén, lesznek emberek, akik a forradalom vívmányait a maguk céljára akarják felhasználni. Lesznek olyanok, akik egy kis sértésért ökölbe szorított kézzel lépnek majd fel, sokkal jobban akarják

331

Dokumentumok visszaadni.1 Tanuljuk meg kialakítani azt a forradalmat és államvezetést, amelyre szükségünk van! Induljon el a végleges tanács küldötteinek megválasztása olyan emberekbĞl, akiknek a köz ügye az elsĞ! Van egy pár szempont, amit szeretnék Önökkel megosztani. A közbiztonság megteremtése érdekében tenni kell valamit! Olyan egyének kezében vannak fegyverek, akik még a cseh oldalra is átlövöldöznek, épp ezért arra kérem a forradalmi tanácsokat, szedjék össze szépszerével az összes fegyvereket, lĞszert és robbanóanyagokat, bírják rá a falu lakosait, hogy ne használják a fegyvereket. Tehát konkrétan adom a feladatot: a tanács a nemzetĞrségnél kint lévĞ fegyvereket vegye létszámba, hogy tudjuk, hány fegyver van odakint. Végigmentem a járás területén, és amit ott tapasztaltam az erdĞirtás terén…! Kocsi kocsi után, biciklin, kiskocsin vitték a kivágott fát. Nyolcvanöt szekeret tereltem be a szécsényi TÜZÉP-telepre. Amíg ezt így fogjuk csinálni, nem lesz rend és közbiztonság! Kérem a tanácsot, vizsgálja felül a fák származását, és aki nem tudja igazolni, honnan van fája, vitessék be a legközelebbi TÜZÉP-telepre! A foglyok kiszabadítása alkalmával visszakerült Drégelypalánkra három volt rab, mindegyiknél fegyver van, és a lakosság egy része fél tĞlük. Ezeket meg kell fogni és rendszabályokat alkalmazni ellenük. A tanácsülés összetételérĞl szólva: volt négy paraszt beválasztva a tanácsba, de egyetlenegyszer sem jöttek el. Ezek vagy nem tartották szívügyüknek, vagy nem volt idejük, hogy eljöjjenek. Olyanokat válasszunk, akik nem maradnak távol, nehogy azt mondják, nélkülük döntött a tanács! Daróczi: Még mielĞtt az intézĞbizottság tagjainak jelölése megtörténik, a javaslatom az, hogy Gál Lajos, aki Pásztor JenĞvel együtt járt Budapesten, beszámoljon a budapesti útjukról. Gál Lajos: megtartja a beszámolóját. A beszámoló alatt sokan beleszóltak, hogy hagyja abba, elég volt a hazudozásból stb. Majer: FelnĞttek vagyunk, mindenkinek van véleménye, ne foglalkozzunk ezzel a kérdéssel! Független, szabad, szocialista Magyarországot akarunk, ha nem ilyen lesz, szorítsa ökölbe kezét a forradalmi tanács! Medvegy: Hallottuk, hogy mit mondott a rádió, hogy menetrendszerĬen közlekednek a vonatok. Gál: Salgótarjánból volt egy küldött, aki azt mondta, hogy Salgótarján–Hatvan között jár egy vonatpár. Balassagyarmaton a vb tagjai nem engedték meg a bosszúállást, akasztást, ilyen értelemben jelentettük a rendet és nyugalmat. A községekre vonatkozólag azt jelentette Pásztor JenĞ, hogy a paraszt szánt-vet, mi csak ezeket mondtuk, és nekünk esett le az állunk, amikor hallottuk, mit mondott a rádió. 1

Azaz megbosszulni a sértést.

332

Balassagyarmat ’56-os eseményeirĞl Pásztor: Újságíró volt bent, de nem közölte velünk, hogy a cikket rádió útján leadja, mert akkor megnéztük volna, mit jegyzett a beszédünkbĞl. Balanyi: Az elnöki beszámolóban elhangzott, hogy tudatosítsák a községekben, hogy a diákotthonok kapui nyitva vannak, megkezdĞdött a tanítás. Ezt meg kell dönteni,1 mert vannak nagyon sokan, akik nem nyertek a diákotthonokban elhelyezést, ezért vasúton vagy busszal járnak be. Nekem az a véleményem és arra kérem a községek kiküldötteit, ne jöjjenek be addig a diákok, míg a közlekedés meg nem indul. Biztonságosabb, ha otthon vannak a szüleiknél. Érsekvadkerti küldött: Szeretnék még egy pár vitás kérdést feltenni a községi apparátussal kapcsolatban. A régi tanács is itt van, a forradalmi tanács is ott van. EbbĞl viták lesznek, mert mindketten azt akarják, hogy a másik dolgozzék. Daróczi: Felkérem Önöket, szíveskedjenek most már a jelölések alapján az intézĞbizottságot megválasztani! Be kell jelentenem, hogy eredetileg a parasztság képviseletére négy tag megválasztását javasoltuk, de a mezĞgazdasági üzemekrĞl megfeledkeztünk, így öt tagot válasszanak! A karhatalom részérĞl javasolva van: Juhász Aladár és László Aladár. Az ülés Juhász Aladárt egyhangúlag a karhatalom részérĞl az intézĞbizottság tagjául választotta. Közlekedés és hírközlés részérĞl: Papp László, Koós Béla, Nagypál Béla, Miklai László, Mohai László, Mohai Sándor és Kucsi István. Mohai: Mi a vasút részérĞl jöttünk ki, egyhangúlag kérjük, hogy Gál kartárs ne maradjon benne a forradalmi tanácsban. Daróczi: Nem mulaszthatok el a lelépĞ2 forradalmi tanács nevében azért a közérdekĬ munkájáért, amit itt kifejtett, köszönetet mondani. Mohai: A két hét alatt dolgozott, de most, az útról3 visszajövet másképpen beszélt mindenkinek, ezért megrendült a bizalom benne. Daróczi: Ilyen körülmények között én magam is fontolóra veszem, hogy valamilyen funkciót is vállaljak. Magyar: Nem látom megoldottnak a posta bevonását. Az intézĞbizottságban két vasutas legyen benne, és a postáról egy sem? Papp László, Koós Béla és Nagypál Béla egyhangúlag meg lettek választva. Pedagógusok részérĞl jelölve: Komor János és Balanyi Mihály. Balanyi: MielĞtt a szavazást megejtik, bejelentem, hogy Komor János személyében sokkal jobban látjuk biztosítva4 a pedagógusok képviseletét; komoly, megfontolt, így Ğt kívánjuk beküldeni. Daróczi: szavazásra teszi fel a kérdést. 1

Inkább: cáfolni. Helyesen: leköszönĞ. 3 A budapesti útjáról van szó. 4 Helyesen: biztosítva látjuk. 2

333

Dokumentumok Komor János nagy többséggel beválasztva. Ipari üzemek részérĞl: Majer Sándor, Agócs János, Siket Pál, Dipold Géza, LĞcse Pál, Gregori Frigyes. Siket: Megjegyzi, hogy a kisiparosoktól nem volt jelölve senki. Naszáli Aladár: Én vagyok itt, mint jelölt. Majer Sándor, Agócs János, Siket Pál és Dipold Géza egyhangúlag megválasztva. A KIOSZ részérĞl Naszáli Aladár egyhangúlag megválasztva. A dolgozó parasztok képviselĞi: I. körzet: Leszenyiczky János – Balassagyarmat, Balla István – Hugyag. Leszenyiczky: Egyetértek azzal, hogy a járás négy körzetre van osztva, de javaslom, hogy legyen helyettese is az elsĞ tagnak. Elfogadva. II. körzet: Deák Ferenc – Nógrádmarcal, Mikhel Károly – Mohora. Deák: Azt kérem, hogy helyettesnek tegyenek, hadd képviselje a parasztságot egy dolgozó paraszt! ElsĞ: Mikhel Károly. Deák Ferenc megválasztva. III. körzet: Gerhát Imre – Becske, Demeter László – Bercel megválasztva. IV. körzet: Zólyomi Ferenc, Megyeri Sándor megválasztva. MezĞgazdasági üzemek részérĞl: Tóth István, Tálas Mihály megválasztva. Kereskedelem részérĞl: megválasztva Újhelyi Zoltán. Egészségügy részérĞl jelölve: dr. Szollár István, dr. Vanik Vince. Megválasztva: dr. Vanik Vince. Hivatalok részérĞl jelölve: Várkonyi Róbert, Pásztor JenĞ, Oravecz István, Sallói Aladár, Szabó Sándor, Sinka Imre, dr. Basa István, Gáspár, dr. Magyar Pál, dr. Daróczi Gusztáv. Daróczi: Nem most, hanem amikor a hivatalok képviselĞinek választásáról volt szó, említettük, hogy a járási tanács részérĞl három dolgozó, a városi tanács részérĞl egy-egy és a többi hivatal részérĞl öt dolgozó legyen jelölve. EttĞl el nem térhetünk! Körmendi: Ne húzzuk sokáig az idĞt, javasoljuk megválasztani a régieket! MÁVAUT: Én úgy látom, hogy Pásztor JenĞben megrendült a dolgozók bizalma. Várkonyi: Aki kételkedik Gál és Pásztor bajtársakban, adunk nekik autót, menjenek fel Ğk Budapestre. Kovaltsik: Énnekem is az a véleményem, gondolkozzunk ésszel, és ne elítélĞen nyilatkozzunk! A parasztság és ipari munkásság képviselĞinél nem tört ki ilyen vita, ebbĞl láthatjuk, mennyire fontos, hogy kik vannak ott. Becskei küldött: Mikor oda mertek állni, amikor dörögtek az ágyúk és nem tudták mi lesz, akkor most is oda kell Ğket állítani. Molnár István, Csitár: Az egész község véleménye fontos, Pásztor JenĞnek csak köszönetet mondhatunk, hogy ide nem jönnek be az oroszok.

334

Balassagyarmat ’56-os eseményeirĞl Komor: Ha azt akarják a választók, hogy a magyar nép ügyét jól vigyék, ne hagyjunk ki egyet sem! Magyar: Én a részemrĞl a jelölést nem tudom vállalni, mert nincs hozzá erĞm. Szabó: Azt hiszem, könnyen el lehet intézni a dolgot. Mi ott voltunk, részt vettünk a vb munkájában. Gyakorlatból tudom azt, hogy a járási és városi tanács dolgozóit úgyis bele kell venni a munkába. Válasszuk meg most Daróczit, Magyart, Basát, Pásztort, mert mi ott leszünk anélkül is! Sebes: Nem helyeslem, mert más az, ha valaki mint vb-tag tevékenykedik, mintha csak kisegít. Maradjon benne mindenki! Daróczi: Megválasztottnak jelentem ki Várkonyi Róbertet, Szabó Sándort, Pásztor JenĞt, dr. Magyar Pált, Gáspár Mihályt, Sallói Aladárt, Basa Istvánt, dr. Daróczi Gusztávot. BenkĞ: Az ifjúságnak fenn kell tartani a helyet, és az iskolák majd megválasztják a képviselĞjüket. Daróczi: Kénytelen leszek visszatérni a választásokra. Ki kell itt jelentenem, hogy amennyiben az én hĬséges fegyvertársam nem választják meg, nem1 vagyok hajlandó nélküle dolgozni. Kovaltsik: Kérjük Daróczi kartársat, hogy egy fĬtĞházi ülésen kiküldöttjével jelenjen meg, és a fĬtĞházi dolgozókat világosítsák fel! Grapka: Ne sértsük meg a fĬtĞház véleményét, és válasszuk meg Gált függetlenül,2 a városi és járási lakosság kívánságára! Egyhangúlag megválasztva Gál Lajos. Szabó: A karhatalom megválasztásához volna szavam. Úgy tudom, egyetlen személyt választottak meg, Juhász bajtársat. Ez helyes volt, részt vesz a vb-ben, de én szükségesnek tartom, hogy még egy személy képviselje a karhatalmat. Én ajánlom Horváth századost, mert Bargár bajtárs úgyis a mi emberünk. Daróczi: A nemzetĞrségnél, mely olyan feladatot látott el, amely feladat lehetĞvé tette a mi nyugodt pihenésünket, bizonyos átalakítást kívánunk végrehajtani: leszerelni a diákokat, és helyettük meglett emberekkel kívánjuk kiegészíteni. A nemzetĞrséget3 harminc fĞvel emeljük, kérésünk az, hogy önkéntesen jelentkezzenek, közvetlenül Bargár bajtársnál. Aki állásban van, rendes fizetést kap, akinek nincs állása, 25 Ft fizetést kap és kosztot. Tisztelt Tanácsülés, Kedves Magyar Hazafiak! Itt ül mellettünk a megyei forradalmi tanács tagja, kérjük, hogy szóljon a megyei tanács nevében. Vajó: Kedves Polgártársak! A megyében elegen ismernek engem, vannak barátaim, de ez nem minden. Azért kezdem ezzel, mert a volt párt Rákosi és GerĞ politikáját támasztotta alá, és ennek a pártnak voltam itt a járási titkára. Nem is 1

Helyesen: én sem. Azaz ne fĬtĞházi küldöttként. 3 Helyesen: a nemzetĞrség létszámát.

2

335

Dokumentumok kívánom, hogy bennem addig bízzanak, míg be nem bizonyítom munkámmal, hogy azt kívánom, hogy a múlt eltĬnjön. El merem azt mondani, hogy fegyverrel a kezemben harcoltam Budapest utcáin, pedig az MDP titkára voltam. Engem a barátaim ismernek, és nagyon szeretném …,1 ha mások is megismernének. Kétheti harc után visszajöttem Salgótarjánba, és miután az elsĞ párttitkár2 meglógott, én ki fogok állni a pártom mellett, amíg élek. Természetesen a sok hibát, amit a múlt rendszer elkövetett, én is elítélem. Tehát kb. ez a politikai programom és hitvallásom. Egyetértek azzal, hogy a magyar független, független hazát akarok én is, bennem is buzog a hazafias érzés. Ne higgyék, hogy a párton belül meg lehetett mondani a véleményünket, én megmondtam, de opportunista voltam, amiért megtettem. Engem beválasztottak az elsĞ forradalmi tanácsba, a másikba szintén, kérésem csak az, hogy bízzanak bennem. Én beszéltem komoly párttagokkal, akik meghasonlottak önmagukkal, széttépték a tagkönyveiket, mert meg voltak gyĞzĞdve arról, hogy helyes politikát folytatnak, és meggyĞzĞdéssel csinálták. Azt mondták, hogy itt fegyelmet kell tartani. Nagyon kevesen voltunk, akiknek hamar kinyílt a szemünk. Magát Kádárt is öt évig börtönben tartották. Én nem akarok a Kádár-kormány programjáért kiállni. Teljes vallás- és szólásszabadságot akarok én is, viszont nem értek egyet Nagy Imre politikájával, aki statáriumot hirdetett rám és mindazokra, akik a barikádokon harcoltunk. Magát Kádárt személyesen ismerem, neki magának bizalmat szavazok. Ez a Kádár nekem azt mondta, nincs most helye a haragnak, a bosszúnak, ha felszabadítjuk a nép haragját, elpusztul ez a kis ország. Pillanatnyilag a helyzetnek nem ura senki. Nagy dillemában van az az ember, aki ma vezetĞ helyen van. (Közbekiabálások, hogy a Kádár-kormány nem kormány, nem hiszünk nekik, akármit mondanak, elég volt a hazudozásból.) Vajó: Ne bízzanak a kormányban, de bízzanak a helyi tanácsban! Ma az a vezetĞ, aki süket és vak, nem maradhat meg. Ismerjük el, hogy a forradalom rengeteget kivívott! Ha ez a kormány úgy fog dolgozni, hogy kielégíti a követeléseket, akkor véleményem szerint dolgozni kell. Megvan mindenkinek a feladata, természetes, hogy munka nélkül nincs élet, a dolgozók többsége meg is értette, hogy dolgozni kell. Sebes: Abban, hogy az ország idáig jutott, mindenki hibás, mert nem mertünk kiállni az érdekeinkért. Itt az a lényeg, abból kell kiindulni, hogy nem volt az ország a miénk. Ugyanúgy nem a miénk most sem. Azon, hogy a Kádár-kormányban a bizalom megingott, nem lehet …3 csodálkozni. Ha Kádár azt mondja, hogy független 1

Az elérni szót hagytuk el. Helyen: a párt megyei elsĞ titkára. 3 A rajta szót hagytuk el. 2

336

Balassagyarmat ’56-os eseményeirĞl Magyarországot akar, miért nem támaszkodott a népre, miért kellett az oroszokat segítségül hívni, és miért nem engedi be az ENSZ-küldötteket? A kiküldött a megye forradalmi tanácshoz hangoztasson ilyen véleményeket! A másik kérdés az, hogy amikor a Kádár-kormány munkáról beszél, miért mondja azt, hogy a szovjet csapatok kivonulásáról csak a varsói értekezleten tárgyal? Mi már eldöntöttük, hogy mi függetlenül akarunk élni, hogy a többi állam mit akar, az minket nem érdekel! Hogy dolgozzon a nép, ahhoz valami biztosítékot kellene adni. Joggal hiszik, hogy most is hazudnak. Amíg nem fogunk tiszta képet látni, nem öntünk tiszta vizet a pohárba, addig itt nem lesz rend és nyugalom! Kukler Lajos: Ki szeretném egészíteni még egy kérdéssel az elhangzottakat: Mi biztosítékunk van arra, hogy fognak tárgyalni a szovjet csapatokkal? Addig nem fog megindulni a munka, míg bent vannak.1 Daróczi: Az ideiglenes forradalmi tanács vb a maga részérĞl nem …2 személyek mellett, de a programot illetĞleg, a program egy része mellett nyilatkozott. A küldötteket azzal az utasítással láttuk el, hogy tárgyaljanak azzal,3 hogy mi a kormányprogramból ezzel és ezzel egyetértünk, de további kívánságaink ezek és ezek. Sokkal helyesebbnek tartom, ha elvi síkon küzdünk és nem személyekre térünk át. Mi itt határozottan kifejezésre juttattuk, úgy a megyei forradalmi tanács, mint Budapesten a kormány elĞtt, hogy a leghatározottabban ellenezzük az egypártrendszert. Ezt tolmácsoljuk a megye felé is, mert meg lesz az összekötĞ a megye és a kormány között. Csitári küldött: Nem lehetne egy autót kiküldeni a begyĬjtött élelmiszerek beszállítására? Akárhogy nevezik azokat, akik még mindig fegyverrel a kézben harcolnak, mégis nyissák meg a kapukat az élelmiszerek elĞtt, ezt kérjük tolmácsolni a megye felé! Szabó: Én nem készültem fel arra, hogy szólni fogok, de az itt elhangzottak késztetnek a szólásra. Akik kezdetben látták4 hozzászólásomat a forradalmi tanácshoz, nem mondhatják, hogy nem szívbĞl beszélek. Fogadjon el egy határozati javaslatot a tanács arról, hogy ne ismerjük el, hogy azokat, akiket fasisztáknak és gyilkosoknak neveznek, ezeket a szovjet csapatok még most is halomra lĞjenek! Szögezzük le azt, nem értünk egyet azzal, hogy azért, mert Nógrád megyében viszonylag rend és nyugalom van, az MDP erĞs harcot fejt ki, nem akarják átadni helyüket, és ragaszkodnak ahhoz, hogy ha lehetséges, még a régi rend is visszaálljon!

1

Mármint a szovjetek Magyarország területén. Az ugyan szót hagytuk el. 3 Helyesen: arról. 4 Helyesen: hallották.

2

337

Dokumentumok Kmetty Lajos, Ipolyvece: A községünkben is szórtak röpcédulákat, és ha nincs üzemanyag, ilyen szennylapokra ne adjanak autót! Szabó: Egy lényeges dologra akarom felhívni a figyelmet: minden ember most úgy gondolkozzon, úgy csinálja a dolgát, mintha az Ğ kezében lenne az ország sorsa! Gondoljon mindenki arra, hogy emberek éheznek, és ha nem vigyázunk, talán már Balassagyarmaton is szétlövik a házakat. Vajó István mondta azt, hogy az embereket aszerint kell elbírálni, hogy magyar hazafi vagy sem. Véleményem szerint nem az a döntĞ, ki milyen pártnak volt a tagja, és Vajó Istvánt magyar embernek ismerem. Értesülést szereztem arról, hogy harcot folytatott, és nem bizonyos, hogy nem fogadják-e úgy, hogy „te nem vagy ide való”, csak azért, mert azt mondják, nincs szükség azokra a pártfunkcionáriusokra, akik vakon végrehajtották a legképtelenebb dolgokat is. Vajó István el fogja vinni Salgótarjánba üzenetünket. Nem félünk Salgótarjántól, én állítom felelĞsségem tudatában, csak olyan utasítást fogunk elfogadni a megyetanácstól, amin Vajó István neve ott lesz! Daróczi: Kmetty Lajos felszólalását nem tudom, minek minĞsítsem – amely arról szólott, hogy itt a Magyar Szocialista Munkáspárt a mĬködését szüntesse be. A demokráciában minden párt szabadon mĬködik, a leghatározottabban elítélem az ilyen megnyilatkozást! A múltnak egyik legnagyobb hibája az volt, hogy csak egy párt mĬködhetett. Én nem kérdeztem senkitĞl, milyen pártállású, arra nem helyezek súlyt, a lényeges csak az, hogy milyen magyar ember. Dejtári küldött: Én meg tudom pontosan mondani, kik voltak az autóban, melybĞl a röpcédulákat szórták: Szabó százados és Tandel. És ha egyszer arra nincs üzemanyag, hogy Pestre vigyék az élelmet, erre most nem volna szabad lenni, ki kell vizsgálni, hogy jutottak az autóhoz és benzinhez! Komor: Én kijelentem (történelem szakos tanár vagyok), hogy a történelem folyamán nem volt olyan egységes a magyar nép, mint most. Csak teljesítsék két kívánságát, és kijelentem, hogy nevetve, sĞt dalolva mennek munkába, csak az orosz csapatok vonuljanak ki! Török: Ha ad garanciát arra az a csoport, amely kormánynak nevezi magát, hogy a termelt javakat nem viszik ki, akkor az emberek dolgozni fognak. Daróczi: Elmulasztottam bejelenteni, hogy a forradalmi tanács vb ragaszkodott ahhoz, és kértük, hogy a megye részérĞl Vajó legyen a küldött. Vajó: Én voltam az, aki harcoltam azért, hogy a pártból senki ne menjen fel. Én nem tudok mesterkélten beszélni, és ezek után sem tudok mást mondani, mint hogy bízzanak bennem! Minden erĞmmel azon dolgozom, hogy az ott lévĞ, még megmaradt, a nemzet politikájával ellentétes elemek ellen óriási harcot folytatok. Nem tartanám becsületes dolognak, ha elveimbĞl engednék. Független, magyar politikát akarok! Engem Újpesten mindenki ismer, amikor szorult volt a helyzet, nekem azt mondták, hogy menjek oda, Újpestre. De én minden vádat vállalva megpróbálok dolgozni ebben az országban, és visszajöttem Sal-

338

Balassagyarmat ’56-os eseményeirĞl gótarjánba. Óriási harc lesz még, hogy Rákosi és GerĞ embereit ki tudjuk szorítani az állásaikból. Bízzanak bennem, adjanak idĞt, hogy valamit tudjak csinálni! Én már egy éve azon dolgozom, hogy ne vigyék ki az uránércet Magyarországról. Azzal küldtek ide le, hogy itt egy ellenforradalmi fészekbe jövök, és úgy igyekezzek dolgozni. Nem mindenki csinálta volna így, és ezek még mindig ott vannak. Salgótarjánban vannak olyanok, akik felfegyverezett bányászokat akartak idehozni, hogy rendet csináljanak. Rendkívül nehéz most itt állást foglalni, de dolgozni fogok addig, míg a helyzet megszilárdul. Gál Lajos: A felolvasásomat két konkrétummal alátámasztom. Kiküldtünk két tagot a megyei forradalmi tanácshoz. Ott sajnos még sok szélsĞbaloldali elem van. Követeltük, hogy a vb elé akarunk menni, leültek tárgyalni, hosszú ideig vártunk, keményen vertük az asztalt azért, ami itt elhangzott. Mikor kimentünk, letartóztattak, hat géppisztolyos ember nekünk szegezte a fegyvert, megkötöztek, és Vajó István szabadított ki. A másik: a csehek át akartak csalni tárgyalás ürügye alatt, és csak Juhász alezredes éberségének köszönhetjük, hogy nem vagyunk ma Prágában. Tehát elĞször azért kell harcolni, hogy ne legyenek olyan szélsĞbaloldali elemek, mint most itt. Daróczi felkéri az intézĞbizottság tagjait, és1 holnap tíz órára jöjjenek össze megválasztani a vezetĞséget. Megmagyarázza, hogy a két tanácsnak hogy kell mĬködnie. Több tárgy nem volt, az ülést bezárta, és felkérte az ülést, hogy énekeljék el a Himnuszt. K. m. f. ÁBTL V–141434. A) 323-333. o.

27. / György István vb-elnökhelyettes lemond a Balassagyarmati Járási Tanács Végrehajtó Bizottságában betöltött tisztségérĞl Balassagyarmat, 1956. november 13. Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának, Helyben Alulírott György István vb-elnökhelyettes, elnökhelyettesi tisztségemrĞl 1956. évi december 1-jei hatállyal lemondok. Kérem a felmondásom elfogadását és a munkakönyvemnek a hozzájárulással való kiadását. A kétheti felmondási idĞt kérem 1956. évi november 15-étĞl december 1-jéig kiadni. Ugyancsak kérem az illetményeimnek a december 1-jéig való kifizetését. Balassagyarmat, 1956. november 13-án György István s. k., vb-elnökhelyettes2 NML XXIII. 203. 1415-17/1956.

1 2

Olvasd: hogy. Az irat külzetén az alábbiak olvashatók: „A járási tanács vb 1956. november 21-ei vbülésén letárgyalta a fenti kérelmet, és annak helyt adott. Balassagyarmat, 1956. november 30-án. Rasman vb-titkár. Irattár.”

339

Dokumentumok 28. / A Cserháti Állami ErdĞgazdaság Munkástanácsa száz árván maradt vagy hajléktalanná vált budapesti gyermek befogadását határozza el1 Balassagyarmat, 1956. november 14. Felhívás az ország hazafias társadalmához és Budapest sokat szenvedett lakosaihoz. A balassagyarmati erdĞgazdaság munkástanácsa az erdei munkások és alkalmazottak kezdeményezésére elhatározta, hogy száz budapesti gyermeket, akik a harcok során árván maradtak, vagy akiket a rombolás, pusztítás vihara meleg otthonuktól fosztott meg, a nehéz téli hónapokra az erdĞgazdaság dolgozóinál elhelyez. Felhívjuk a vidéki üzemeket, hogy csatlakozzanak felhívásunkhoz, és ezzel is enyhítsék a szabadságharc során oly sokat szenvedett budapesti gyermekek tragikus helyzetét! Felkérjük a Magyar Vöröskereszt Országos Központját, hogy a budapesti gyermekek vidéki elhelyezését felhívásunk alapján szervezze meg és bonyolítsa le. Budapesti SzülĞk! Veletek együtt érzĞ magyar hazafiak kezdeményezésébĞl született felhívásunk. Nyugodjatok meg, gyermekeitek gondos és jó kezekben lesznek a nehéz téli hónapokban. Enyhítsétek Ti is gyermekeitek szenvedéseit, bízzátok Ğket veletek érzĞ, becsületes, magyar testvéreitekre! Balassagyarmat, 1956. november hó 14. [olvashatatlan aláírás] s. k.2 Fadgyas Kálmán s. k., a munkástanács titkára NML XXV. 4. c) B. 537/1959.

29. / A BM Országos RendĞr-fĞkapitányság központi ügyeletesének összefoglaló jelentése a Nógrád megyei eseményekrĞl (1956. október–december) 1956. október 26. 10.30 órakor Szabó István Ğrnagy jelenti, hogy az Aszódtól északra elterülĞ Hatvani, Aszódi, Pásztói, Balassagyarmati járásokban négy tehergépkocsival kb. száz-kétszáz fĞnyi fegyveres ellenforradalmár garázdálkodik. Eddig a pásztói tiszti Ğrsöt és három körzeti megbízottat fegyvereztek le. A fĞosztály beosztottai – honvédek és bányászok együttesen – gépkocsival az ellenforradalmárok üldözésére indultak. …3

1

Eddig nem kerültek elĞ olyan dokumentumok, amelyek a kezdeményezés megvalósítására utalnának. 2 ElképzelhetĞ, hogy az aláíró Oláh Sándor volt. 3 A kihagyott részekben a többi megyében lezajlott aznapi eseményeket foglalta össze az ügyeletes.

340

Balassagyarmat ’56-os eseményeirĞl 12.35 órakor Salgótarjánból Szabó István Ğrnagy elvtárs jelenti, hogy az elĞzĞekben jelzett négy bandát sikerült felszámolni és Ğrizetbe venni. Értesülésük szerint újabb banda megalakulása várható, és azokat is igyekeznek hamar felszámolni. … 23.30 órakor Szabó István Ğrnagy jelenti, hogy az egész megyében nyugalom van. Honvéd-, rendĞr- és munkásjárĞrök mennek az utcán. Megalakították a nemzeti forradalmi tanácsot, amely a tanácsházán székel. Ebben minden réteg képviselve van. 1956. november 15. Adta: Cseri hadnagy, Balassagyarmat. Tekintettel arra, hogy Salgótarjánnal kapcsolatot felvenni nem tudtam, így a balassagyarmati városi osztállyal beszéltem. Közlése alapján általában Balassagyarmaton csend és rend van. Semmi érdemlegeset jelenteni nem tud. A dolgozók 70%-a Balassagyarmaton dolgozik. Balassagyarmaton a vonatok nem járnak. Összesen eddig egy tehervonat jött el Budapestre. Szedtek össze lĞszert és fegyvert, azonban azoknak számát megmondani nem tudja. Az 5003-as számú rendeletet1 Balassagyarmaton végrehajtották. Hogy Salgótarjánban vannak-e ávéhások, azt nem tudja. Tudomása szerint Salgótarjánban is csend van. A parasztság dolgozik, a szántás és vetés folyik. A tsz-ek Balassagyarmaton nem oszlottak fel. Az egész városban felvásárlási láz van, fĞképpen a vidéki parasztság részérĞl. A parasztok mindent vesznek, amit pénzért kapni lehet. Szökött rabot nem fogtak el, lövöldözések a városban nincsenek, fosztogatások nem fordultak elĞ. A járĞrözéseket a rendĞrség a határĞrséggel közösen végzi. A régi nemzetĞrség még fennáll. 1956. november 16. A szovjet csapatok bevonulásának hírére Balassagyarmatról nagyobb számú felfegyverzett diák vonult Budapest felé.2 A megyében az a helyzet, hogy a november hó 4. elĞtt létrejött szervek funkcionálnak, a Kádárkormány rendelkezéseit nem hajtották végre, azt nem vették tudomásul.

1

Az 5003/1956. (XI. 7.) BM számú rendeletet, amely „egyes vidéki államvédelmi szervek visszaállításának betiltásáról” szólt, s amely egyetlen hivatalos közlönyben sem jelent meg, 1956. november 7-én adta ki Münnich Ferenc miniszterelnök-helyettes, a fegyveres erĞk fĞparancsnoka. A rendelet szó szerint így hangzott: „Egyes vidéki államvédelmi szervek visszaállításának megakadályozása érdekében a következĞket rendelem: 1. §: Tudomásomra jutott, hogy vidéken egyes helyeken visszaállítják az államvédelmi szerveket. Minden ilyen intézkedés tilos és törvénytelen, miután a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány ezeket a szerveket megszüntette. 2. §: Azoknak a feladatoknak az ellátásait, amelyek az állam és a társadalom védelme érdekében szükségesek, a rendĞrségen belül kell megszervezni minden szervezeti megkülönböztetés és hatásköri elkülönülés nélkül. 3. §: Azokat az államvédelmi szerveket, amelyeket a kormány tilalma ellenére felállítottak, haladéktalanul meg kell szüntetni. Bp., 1956. november 7. Münnich Ferenc s. k. miniszterelnök-helyettes, a fegyveres erĞk fĞparancsnoka.” 2 Magyar Pál vallomása szerint a nemzetĞrség 10–12 fiatal tagja, Talabér Károly vezetésével a város határához vonult, hogy ellenálljon a szovjeteknek. Végül Bargár és Juhász alezredes gyĞzték meg Ğket a harc értelmetlenségérĞl. (ÁBTL V–141434. 9–10. o.)

341

Dokumentumok 1956. november 17. A szovjet útellenĞrzĞk ma a Salgótarjáni 33-as számú Autóközlekedési Vállalat JD–154 forgalmi rendszámú Skoda személygépkocsijából két nagy köteg, nyomdai úton elĞállított szovjet- és jelenlegi kormányellenes röplapot koboztak el. Ezeket valószínĬleg Balassagyarmaton állították elĞ. A gépkocsivezetĞt és három utasát a szovjet katonai parancsnokság Ğrzi. A vállalat dolgozói és munkástanácsa ultimátumot küldött a rendĞrségnek, hogy amíg a letartóztatottakat nem engedik el, nem dolgoznak tovább. Ezt a szovjet parancsnoksággal közöltük, azonban arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a letartóztatottakat nem engedik el. 1956. november 18. RendĞri vonalon több vezetĞvel probléma van. Pl. a balassagyarmati jelenlegi kapitányság vezetĞje elĞzĞleg anyakönyvi felügyelĞ volt alhadnagyi rendfokozattal. Ez a személy az elmúlt hetek folyamán elĞléptette saját magát fĞhadnaggyá, és a balassagyarmati nemzetĞrök Ğt választották meg kapitányság-vezetĞvé. Ez az illetĞ tegnapelĞtt a járási kapitányság épületét át akarta adni az ottani „forradalmi bizottságnak”.1 1956. november 21.2 Fegyveres csoportok mozgásáról, olyan jelentéseket kaptak, mely szerint Balassagyarmaton és környékén fegyveres csoportok vannak. A felszámolásuk folyik. 1956. november 24. Balassagyarmaton a különbözĞ ktsz-ekben és kisebb üzemekben a sztrájk tovább folyik. A középiskolások kézzel írott, szovjetellenes röpiratokat szórtak szét és ragasztottak a falra.3 1956. december 5. A megye területén fĞleg Salgótarjánban és Balassagyarmaton nem kielégítĞ a hangulat, mivel több közszükségleti cikkben hiány mutatkozik, sĞt sorban állások vannak. Ezek a sorban állások liszt-, cukor-, zsír-, kenyérosztásoknál mutatkoztak. 1956. december 6. Ma délelĞtt folyamán a Balassagyarmat város területén lévĞ járási rendĞrkapitányság és a határĞrség épülete elĞtt kb. 300 fĞs tömeg gyĬlt össze, ahol néma tüntetéssel követelték a Balassagyarmaton székelĞ karhatalmi egység feloszlatását, amit azzal indokoltak, hogy állítólag tegnap 4 fĞt a karhatalmi egység Ğrizetbe vett és tettlegesen bántalmazták Ğket, és csak az esti órákban engedték szabadon. Valamint követelték azt, hogy a tiszti különítménybĞl távolítsák el a volt pártfunkcionáriusokat. Ezért Balassagyarmat város területén a hangulat nem kielégítĞ, ezért a város területén úgy a kereskedelemben, mint a vállalatoknál teljes sztrájk van.4

1

Az említett személy László Aladár, akit a forradalmi tanács léptetett elĞ. A kapitányság vezetĞje azonban nem Ğ, hanem Vizy Ferenc rendĞr százados volt. 2 Bár az összefoglaló dátuma november 22-e, nagy valószínĬséggel az események november 21-ére vonatkoznak. 3 Az 1956. november 23-i néma tüntetés részleteire lásd a tanulmányban írtakat! 4 A tüntetés részleteire lásd a tanulmányban írtakat!

342

Balassagyarmat ’56-os eseményeirĞl 1956. december 12. A rendĞri szervek elfogták H. J., V. L., J. J. balassagyarmati fiatalkorúakat, akik a nyugati határ felé igyekeztek. Elfogásuk után elmondták, hogy Ausztriába kívántak menni. Távozási szándékuk indokát nem tudták megmondani. Kihallgatásuk után szüleiket értesítették és nekik átadták a fiatalkorúakat. A mai napon Balassagyarmat utcáin eldobva találtak a rendĞri szervek 3 db hadipuskát, 2 db géppisztolyt. A mai nap folyamán a munkásĞrségtĞl 8 db géppisztolyt, 4 db TT-pisztoly, 9 db puskát, 4 db kispuskát vontak be.1 1956. december 13. Fegyverrejtegetésért és izgatásáért Ğrizetbe vették és a Budapesti Központi Bíróságnak átadták a további eljárás végett Hadady Rudolf és Hargitai [sic!] Lajos salgótarjáni lakosokat.2 1956. december 14. Folyó hó 13-án 7 óra 30 perckor Hugyag község határában az Ipoly parton két ismeretlen hullát találtak. A hullák kilétének megállapítása jelenleg ismeretlen [sic!], mert semmiféle papírt vagy okmányt náluk találni nem lehetett, mert a tettes a helyszínen, a hulláknál az összes okmányt elégette. A két hullát az Ipolyba vonszolta be, akik a bokorban felakadtak. A tettesek megállapítása folyamatban van.3 1956. december 22. Balassagyarmat város területén folyó hó 22-én virradóra ismeretlen tettesek géppel írott röpcédulát szétszórtak, melyben arra hívják fel a dolgozókat, hogy folyó hó 23-ára néma tüntetést szervezzenek, és vegyenek részt a néma tüntetésben. A néma tüntetést a forradalomban elesettek gyászolása miatt szervezik.4 1956. december 23. A tegnap este jelzett balassagyarmati röpcédulákkal kapcsolatban, a mára meghirdetett néma tüntetésen a dolgozók nem vettek részt. Így a néma tüntetés nem volt észlelhetĞ a városban.5

1

Az Elnöki Tanács 1956. évi 29. sz. törvényerejĬ rendelete a gyári munkásĞrségek fegyverviselését szabályozta. Ebben elrendelték, hogy „a gyárakban (üzemekben, vállalatoknál, intézményeknél) szervezett munkásĞrségek vezetĞi és tagjai 1956. december 12én 24 óráig kötelesek a birtokukban lévĞ lĞfegyvereket (lĞszert, robbanóanyagokat stb.) az illetékes rendĞrkapitányságoknál bejelenteni és a fegyverek stb. tartására engedélyt kérni”. (Magyar Közlöny, 1956. december 11. 100. szám.) 2 Hadady Rudolf és Hargitay Lajos a Salgótarjáni Acélárugyár kb. 30 fĞs forradalmi fegyveres csoportjának vezetĞje volt. További sorsukra lásd tanulmányunkat, illetve a dokumentumok között a boncolási jegyzĞkönyveiket. 3 Hadady Rudolf és Hargitay Lajos sorsára lásd a tanulmányban írtakat! 4 A néma tüntetésre lásd a tanulmányban írtakat! 5 Ennek épp az ellenkezĞje igaz: az utcák a tüntetés idején kiürültek, a felhívásnak megfelelĞen.

343

Dokumentumok BM KI 2–100–3–18–19., 20., 22., 25., 28., 41., 42. és 50. – Megjelent: RendĞrségi napi jelentések. 1956. október 23–december 12. Budapest, 1996. I. kötet. 6–7., 76–77., 87., 98–99., 117–118., 156., 203–204., 206., 361–362., 384–385. és 518–519. o.;Uo. II. kötet. 19., 39., 234. és 268. o.

30. / Ülésezik Balassagyarmat Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága, amelyre meghívták a városi tanács munkástanácsát is Balassagyarmat, 1956. november 16. Készült Balassagyarmat Város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 1956. évi november hó 16. napján, 9 órai kezdettel tartott rendes ülésérĞl. Az ülés helye: a városi tanács végrehajtó bizottsági terme. Jelen vannak: Soós János vb-elnök, Szarvas János vb-elnökhelyettes, Kemény János vb-titkár, Moldoványi János, dr. Szalkay Zoltán, Szántó Imréné vb-tagok. Igazoltan távol vannak: Toma Gézáné, ifj. Tresó József, Turi János, Szabó Imre, Csányi István vb-tagok. Meghívottak: a városi tanács munkástanácsa.1 Soós János vb-elnök üdvözölte a megjelenteket. Megállapította, hogy az ülés határozatképes, az ülést megnyitotta. Sallói Aladár ismertette a forradalmi tanács határozatát, mely a közületi elhelyezésekkel foglalkozik. A határozat értelmében megoldódnának a közületi elhelyezések és részben a lakásprobléma is, mivel most különösen mód van arra, hogy lakásokat szabadítsanak fel. A határozat értelmében a volt rendĞrség épületébe beköltözne a rendĞrség, nemzetĞrség és kiegészítĞ parancsnokság. A jelenlegi rendĞrségi épületbĞl lakásokat alakítanának ki, a kiegészítĞ parancsnokság helyére bemenne az útfenntartó vállalat, mivel az az Ğ tulajdonukat is képezi, a volt városháza épületébe pedig beköltözne a városi tanács. A városi tanács jelenlegi helyén a terményforgalmi vállalatot és a pénzügyĞrséget helyeznék el, és a terményforgalmi vállalat helyén szintén lakásokat alakítanának ki. Ezáltal cca. tizenhat-húsz lakás szabadulna fel. Ennek végrehajtásához elsĞsorban is szükséges, hogy a honvédség feladja a volt rendĞrségi épületet. Ennek érdekében egy küldöttséggel Budapesten járt,2 ahol tárgyalásokat folytattak, és azt az ígéretet kapták, hogy a mai napon lejönnek mĬszaki emberekkel, megnézik az épületet, és át fogják adni a rendĞrség, illetve nemzetĞrség részére. 1

Eddig nem sikerült adatot találni arra vonatkozóan, hogy pontosan mikor alakult meg a városi tanács munkástanácsa. Csak arról van biztos információnk, hogy a Balassagyarmati Járási Tanácson október végén létrejött a hivatali munkástanács, amelynek elnöke Szabó Sándor, a járási költségvetési csoport munkatársa lett. Lásd: JegyzĞkönyv Szabó Sándor gyanúsított kihallgatásáról. ÁBTL V–141434/A) 463. o. 2 Mármint Sallói Aladár. November 12-én egy küldöttség utazott Budapestre, a határĞrség fĞparancsnokságához, hogy a katonatisztek forradalmi tanács által eszközölt elĞléptetéseit jóváhagyassák.

344

Balassagyarmat ’56-os eseményeirĞl Szarvas János egyetértett a forradalmi tanács határozatával, azonban azt nem tartja helyesnek, hogy a pártbizottság, illetve a Szociális1 Munkáspárt helyiségérĞl nem beszélnek. Egy megfelelĞ, tisztességes helyiségrĞl kell gondoskodni a Szociális2 Munkáspárt részére is. Kemény János egyetértett azzal, hogy a rendĞrség, nemzetĞrség, kiegészítĞ parancsnokság menjen be a volt rendĞrségi épületbe, de nem tudja, helyes-e, hogy a kiegészítĞ parancsnokság helyét átadják az útfenntartónak. Vannak-e annyian, hogy ki is használják azt a helyet? Véleménye szerint a pártbizottság elhelyezésével egyelĞre nem kell foglalkozni. A rendĞrség jelenlegi épületével kapcsolatosan közölte, hogy az lakásokból most egy éve lett átalakítva irodai helyiségekké. Ha ott most ismét lakásokat akarnak kialakítani, akkor legalább annyiba kerül az átalakítás, mint a múlt évben. Véleménye szerint azt kell figyelembe venni, hogy ha más olyan épület van, melyben jelenleg hivatalok vannak, és ott kevesebb költséggel lehet lakásokat kialakítani, akkor azt ott kell megcsinálni. Kapros JenĞ véleménye szerint az ütĞkártya a rendĞrség volt épülete. Ha átadják, akkor oda bemegy a rendĞrség, nemzetĞrség és kiegészítĞ parancsnokság, azonban ezeknek a szerveknek túl nagy az az épület, azt meg lehetne osztani. Ezért sürgĞsen szükség lenne a fĞmérnökre. Kemény elvtárssal egyetért, hogy meg kell vizsgálni, melyek azok a hivatalok, amelyek könnyen, gyorsan, kis költséggel lakássá alakíthatók át. Ami a Szociális3 Munkáspártot illeti, elgondolása az volna, hogy elfoglalhatná a városi tanács jelenlegi helyének hátsó, reprezentáltabb részét. SürgĞs szükség van a fĞmérnökre, hogy felmérje a rendĞrség tényleges szükségletét az új helyen, és a fölösleges részen más hivatalt is el lehetne helyezni. A terményforgalmi vállalatot mindenképpen javasolja kimozdítani jelenlegi helyérĞl, mert azt az épületet gyorsan át lehet alakítani lakásokká. Javasolta továbbá, hogy amennyiben a Népbolt Vállalat is sorra kerülne, ilyen szempontból figyelembe kell venni a jövĞre nézve, ha jönne a városba olyan egyén, orvos stb., akinek két-háromszobás lakásra van szüksége, és ettĞl teszi függĞvé itt maradását, adják oda, ne aprózzák el! Még egyszer hangsúlyozta, hogy a fĞmérnököt be kell hívatni, és hamar hozzá kell fogni a felmérési munkákhoz. Dr. Szalkay Zoltán aziránt érdeklĞdött, hogy mielĞtt a szóban forgó áthelyezésre a javaslat megtörtént, felmérték-e pontosan a helyzetet, hogy melyik hivatalnak melyik helyiségre van szüksége, mert csakis úgy lehet dönteni, ha annak tudatában vannak. Soós János véleménye szerint a végrehajtó bizottság most ne döntsön abban, hogy melyik hivatalt hova tegyék, hanem hozzon egy határozatot, melyben szó1

Helyesen: Szocialista. Ua. 3 Ua. 2

345

Dokumentumok lítsa fel a fĞmérnököt és Sallói Aladár elvtársat annak érdekében, hogy hívja fel a honvédséget, hogy a szóban forgó épületnek melyik részét kívánja átadni a rendĞrség, nemzetĞrség stb. részére. A városi tanács költözzön be a volt városháza épületébe, hogy jelenlegi helyével mi történjen, azt csak a késĞbbiek folyamán döntsék el! Kapros JenĞ szerint a költözködést a mĬszaki szemle megelĞzésével kell végrehajtani.1 Reményi Endre helyesnek tartaná a javaslatot kiegészíteni azzal, hogy mivel fegyveres alakulatról van szó, a rendĞrséggel együtt beköltözhetne a pénzügyĞrség is. Sallói Aladár közölte, hogy a Szociális2 Munkáspárt igénylést nem nyújtott be a helyiségre, de szó volt arról, hogy a városi tanács helyére jönnének be. Ha a törvényességre alapozunk, az útfenntartó, illetve a kiegészítĞ parancsnokság jelenlegi helyisége az útfenntartó vállalaté volt. A helyzet az, hogy az ott meglévĞ, kialakított lakások továbbra is megmaradnának lakásoknak, csupán csak az elsĞ részt kapná meg az útfenntartó vállalat. Soós János: Ha az a terület nagy lenne nekik, akkor esetleg még egy lakást lehetne ott kialakítani. Sallói Aladár egyetértett azzal, hogy ennek a technikai és mĬszaki lebonyolítását elĞzĞleg el kell készíteni, és a javaslatot akkor kell újra a végrehajtó bizottság elé terjeszteni. Azonban kérte a végrehajtó bizottságot, hogy elvileg döntsön abban, hogy ilyen értelemben az átvitel meglegyen. A lakások kialakítására és kiutalására a Forradalmi Tanács határozata alapján egy bizottságot kell létrehozni. A párt elhelyezésével mindaddig nem foglalkoznak, míg nem tisztázódik a helyzet. Véleménye szerint nem helyes reprezentálni a Népbolt Vállalat épületével …3 akkor, amikor olyan szĬkös lakásviszonyok vannak a város területén, és nem lehet tudni, hogy az Ipoly-parton a tél folyamán hány ház fog összedĞlni. Moldoványi János aziránt érdeklĞdött, hogy a különbözĞ pártoknak kiutalt helyiségek pillanatnyilag hogy állnak. Tudomása szerint azok üresen állnak, ugyanakkor értesítést kapott a tanács, melyben azt kérdezik, hogy mennyi Budapesten hajléktalanná vált családot tudnának elhelyezni. Csatlakozott Sallói Aladár véleményéhez, hogy addig egy pártnak sem kell helyiséget juttatni, míg nem tudják, hogy hány párt fog mĬködni. Nem tudja, jött-e ilyen értesítés a városi tanácshoz, hogy budapestiek részére lakást kell biztosítani, de ha nem jött, valószínĬleg fog jönni. Sallói Aladár közölte, hogy a pártok eddig üzlethelyiségeket kaptak, amit lakásoknak nem lehet használni. Ha esetleg szükség lesz rá, akkor tömegszállás1

Vagyis a költözést mĬszaki szemlének kell megelĞznie. Helyesen: Szocialista. 3 A sem szót hagytuk el. 2

346

Balassagyarmat ’56-os eseményeirĞl nak igénybe lehet venni. Álláspontja egyébként az, hogy a pártkérdést egyelĞre le kell venni a napirendi pontról.1 Soós János véleménye szerint meg kell bízni Sallói Aladár és Szabó László elvtársakat, hogy a rendĞrséget, nemzetĞrséget, kiegészítĞ parancsnokságot helyezzék el a volt rendĞrségi épületben, a tanácsot költöztessék át a volt városháza helyére, a pártszervezetek elhelyezésével pedig egyelĞre nem kell foglalkozni. Sallói Aladár az igazgatási osztály nevében kérte, hogy mivel Ğ a forradalmi tanácsban nagyon el van foglalva, és a közületi elhelyezésekkel érdemben nem tud foglalkozni, Plonk elvtársat ideiglenesen vezényelje át a végrehajtó bizottság az igazgatási osztályra. Soós János bejelentette, hogy a volt DISZ-iskola2 helyiségét az egészségügyi szervek rendelkezésére bocsátották. Hogy az egészségügyi szervek milyen részleget fognak ott elhelyezni, azt rájuk bízták. Dr. Galambos József közölte, hogy erre vonatkozólag már folynak a megbeszélések. Helyszíni szemlét kell tartani, amihez szintén szükség volna a fĞmérnökre. EgyelĞre úgy néz ki, hogy a tüdĞgondozót viszik át legelĞször. Koltányi Tibor közölte, hogy a munkástanács is foglalkozott egy-két személyi dologgal. Véleményük, hogy értesíteni kell Szabó László fĞmérnököt, hogy ha nem jön be a munkahelyére, fizetést nem fog kapni. Javasolta egyébként, hogy a végrehajtó bizottság a személyzeti elĞadói állást szüntesse meg, és Csányi Istvánt nevezze ki mezĞgazdasági csoportvezetĞvé, Kuchár Máriát pedig mentse fel állásából. Soós János nem értett egyet ezzel a javaslattal, mert nem lehet tudni, hogy mi van Kuchár Máriával. Helyesebbnek tartaná Csányi Istvánt ideiglenesen a mezĞgazdasági osztályra helyezni, és ha megjön Kuchár Mária, megvárni, hogy itt akar-e maradni. Dr. Szalkay Zoltán véleménye szerint mégis foglalkozni kell ezzel a kérdéssel, mert a személyzeti állások megszĬntek. Molnár József közölte, hogy az új rendelet értelmében a szakosztályoknak létszám- és bér-átcsoportosítási joga van. A személyzeti osztályt meg kell szüntetni, és a mezĞgazdasági csoportot meg kell erĞsíteni, béralapot és létszámot át kell vinni oda.3 Kemény János javasolta, hogy ezt úgy hajtsák végre, hogy ha odavisznek mezĞgazdasági béralapot és létszámot, akkor nevezzék ki KĞnig Klotildot a mezĞgazdasági osztályra, mivel Ğ mostanig a titkárság létszámában szerepel. Molnár József véleménye szerint ezt majd a késĞbbiek folyamán fogják még megoldani. 1

Helyesen: a napirendrĞl. DISZ = Demokratikus Ifjúsági Szövetség. Az MDP ifjúsági szervezete volt. 3 Helyesen: kell oda átvinni.

2

347

Dokumentumok Molnár József bejelentette, hogy 1956. november 11-én a járási és városi ideiglenes forradalmi nemzeti tanács határozatot hozott, amely szerint azoknak a nemzetĞröknek, akik nem vállalatoknál dolgoznak, napi 25 Ft-ot kell illetmény címén kifizetni. Ezt a pénzügyi osztály már ki is fizette. Kérte, hogy a határozatot a végrehajtó bizottság fogadja el és adja ki a pénzügyi osztálynak. Bejelentette továbbá, hogy a városgazdálkodási osztálynál hitel-átcsoportosítás vált szükségessé a helyi utak, hidak címnél. Az összesen 16 300 Ft. Nem tudja azonban, hogy van-e biztosíték arra, hogy ezt az összeget december 31-éig fel tudja megfelelĞen használni az osztály. Reményi Endre közölte, hogy az útfenntartó vállalatnak anyaga és kapacitása van, az azért nem dolgozik, mert a többi vállalat sem dolgozik. Az idĞjárás egyelĞre még engedi nekik a munkát, úgyhogy a jövĞ hét folyamán valószínĬleg hozzáfognak az aszfaltozáshoz. Soós János bejelentette a végrehajtó bizottságnak, hogy a munkástanáccsal megbeszélték a halállomány további sorsát, és úgy állapodtak meg, hogy azt tartalékolják arra az idĞre, ha nem lesz hús. Javasolta a végrehajtó bizottságnak, hogy ebbĞl a halmennyiségbĞl kb. 2 q-t ajánljanak fel Budapest részére. Koltányi Tibor közölte, hogy a forradalmi napokban jött egy rendelet, mely szerint 52 Ft-ért hektoliter fokonként megváltható a pálinka a szeszfĞzdékben. A tsz visszahagyott 16 hektoliter pálinkát pénz hiányában. Jó lenne, ha ezt értékesíteni lehetne a tanács dolgozói között nagykereskedelmi áron. Ha a pénzügyĞrség ehhez így hozzájárul, akkor a tanács befizetné a forgalmi adót, és a pálinkát nagykereskedĞi áron eladná. Molnár József javasolja, hogy Koltányi Tibor elvtárs menjen ki a szeszfĞzdébe és mérje fel pontosan az ott lévĞ pálinka mennyiségét, és amennyiben a pénzügyĞrség beleegyezik, ezt meg lehet csinálni. Soós János a falopások iránt érdeklĞdött. Kapros JenĞ közölte, hogy leállták1 a rendĞrség és nemzetĞrség tagjai a város felé vezetĞ utakat, megnézik a kocsikat, s akinél fát találnak, elveszik és beviszik a TÜZÉP-telepre. Minden ilyen esetet hangoshíradón keresztül közölnek a város lakosságával. Közölte továbbá, hogy a lakosság tüzelĞanyaggal való megsegítése érdekében a nyírjesi erdĞben kb. 1800 m3 fa kerül kitermelésre, melyet beszállítanak a TÜZÉP-hez. Remélik, hogy ezzel a falopások is meg fognak szĬnni. Sallói Aladár a falopásokkal kapcsolatban ismertette, hogy ezzel a kérdéssel már a forradalmi tanács is foglalkozott, és az a helyzet, hogy nem annyira a fa lopása a veszélyes, mert ez végeredményben érthetĞ akkor, amikor a TÜZÉP-en nincs fa és sehol nem tudnak szerezni, hanem az a baj, hogy a fát derékban elvágják, elhozzák és eladják sokkal magasabb áron, mint ahogy a TÜZÉP adja.

1

Helyesen: elállták.

348

Balassagyarmat ’56-os eseményeirĞl Véleménye szerint helyes lenne, ha az erdĞgazdaság megjelölne egy helyet, ahonnan szabad lenne hozni a fát, hogy az ne minĞsülne lopásnak. A továbbiakban kérte a végrehajtó bizottságot, legyen segítségére a forradalmi tanácsnak a város területén a rend fenntartásában, és tájékoztassák a lakosságot a tényeknek megfelelĞen. Nem engedhetĞ meg, hogy olyan röpcédulákat dobáljanak, ami uszítja az embereket. (Ismertette az egyik röpcédula tartalmát.)1 Véleménye szerint ezeket a röpcédulákat Csehszlovákiában csináltatták, és nagyon szomorú, hogy a járási pártbizottság tagjai, Tandel József és Szabó elvtársak is osztogatták vidéken, aminek következménye volt, hogy autójukat fel akarták borítani. Lejáratja magát a Szociális2 Munkáspárt, ha ilyen röpcédulákat szórnak szét, mert Balassagyarmaton nincsenek fasiszták, mint ahogy azt a röpcédula állítja. Soós János javasolta, hogy a forradalmi tanács vegye fel a járási pártbizottsággal a kapcsolatot, de ugyanakkor vigyázni kell, hogy szélsĞjobboldali röpcédulákat se osztogasson senki. Dr. Szalkay Zoltán javasolta, hogy a végrehajtó bizottság kérje fel a rendĞrséget és a fegyveres testületeket, hogy akadályozzák meg a röpcédulák terjesztését. …3 Kemény János kérte a végrehajtó bizottság tagjait, határozzák meg, hogy a következĞ vb-ülést mikor tartsák. Molnár József javasolta, hogy az ülést szükség szerint kell összehívni. Több hozzászólás nem történt, a végrehajtó bizottság meghozta az alábbi határozatokat: 22-227/1956. sz. határozat: A végrehajtó bizottság határozatilag kimondja, hogy a honvédség vezetĞje, Juhász Aladár alezredes által rendelkezésre bocsátott laktanya egy részébe a rendĞrség, a kiegészítĞ parancsnokság és a nemzetĞrség költözik be. A nemzetĞrség helyére, vagyis a régi városházára a városi tanács hivatali apparátusa költözik be. 1

ElképzelhetĞ, hogy az alábbi röpcédulát ismertette Sallói Aladár: „Munkások! Kis- és középparasztok! Ne hagyjátok magatokat becsapni a fasiszta hordáktól, a volt horthysta csendĞröktĞl és tisztektĞl, akik a fasiszta rezsimet akarták bevezetni, és a munkásokat és parasztokat a munkanélküliségbe és nyomorba juttatni! Munkások! Kis- és középparasztok! Vegyétek a hatalmat a kezetekbe és hajtsátok ki a fasiszta bandákat Szécsény és Balassagyarmat környékérĞl! A ti követeléseiteknek eleget tehet a Magyar Szocialista Munkáspárt a forradalmi munkás-paraszt kormány segítségével, amelynek az élén Kádár János áll. Minél elĞbb megfontoljátok, annál jobbat cselekszetek magatoknak.” (NML XXXII. 8. 2. d) 19.) 2 Helyesen: Szocialista. 3 Egy csonka, befejezetlen mondat közlésétĞl tekintettünk el, mely így hangzik: A járási pártbizottság felé.

349

Dokumentumok A végrehajtó bizottság utasítja az igazgatási és a város- és községgazdálkodási csoport vezetĞjét, hogy a lakásokban elhelyezett hivatalok szükségletét mérje fel, azok megfelelĞ elhelyezésére tegyen javaslatot. Ugyancsak mérje fel a felszabaduló lakások számát is! HatáridĞ: harminc nap. FelelĞs: Sallói Aladár és Szabó László csoportvezetĞ. 22-228/1956. sz. határozat: A végrehajtó bizottság határozatilag kimondja, hogy a kiegészítĞ parancsnokság által megüresedett épületbe az útfenntartó vállalat költözik be. Ha ezek a helyiségek az útfenntartó vállalat igényét meghaladnák, úgy ott még újabb lakás kialakítását kell végrehajtani. HatáridĞ: 30 nap. FelelĞs: Sallói Aladár és Szabó László csoportvezetĞ. 22-229/1956. sz. határozat: A végrehajtó bizottság határozatilag kimondja, hogy a közületi elhelyezések és a lakáskiutalások elĞsegítése érdekében a lakásügyi elĞadót a további intézkedésig az igazgatási csoporthoz osztja be szolgálattételre. HatáridĞ: azonnal. FelelĞs: város- és községgazdákodási csoportvezetĞ. 22-230/1956. sz. határozat: A végrehajtó bizottság utasítja a hivatalvezetést, hogy hívja fel Szabó László fĞmérnököt és Kuchár Máriát, a mezĞgazdasági csoport vezetĞjét, hogy szolgálattételre haladéktalanul vonuljon be, mert ellenkezĞ esetben illetménye folyósítását a végrehajtó bizottság megszünteti. HatáridĞ: azonnal. FelelĞs: Soós János vb-elnök. 22-231/1956. sz. határozat: A végrehajtó bizottság határozatilag kimondja, hogy Csányi István személyzeti elĞadót szolgálattételre a mezĞgazdasági csoporthoz osztja be, jelenlegi illetményének folyósításával. HatáridĞ: azonnal. FelelĞs: Soós János vb-elnök. 22-232/1956. sz. határozat: A végrehajtó bizottság határozatilag kimondja, hogy a pénzügyi osztály által elĞterjesztett költségvetési elĞirányzat átcsoportosítását 16 300 Ft-tal jóváhagyja. A végrehajtó bizottság utasítja a pénzügyi osztályt, hogy a költségvetési elĞirányzat átcsoportosításáról az érdekelt felet értesítse. HatáridĞ: azonnal. FelelĞs: Molnár József pénzügyi csoportvezetĞ.

350

Balassagyarmat ’56-os eseményeirĞl 22-233/1956. sz. határozat: A végrehajtó bizottság határozatilag kimondja, hogy azoknak a nemzetĞröknek, akik nem vállalatok vagy hivatalok, intézmények alkalmazottjai, tehát nem fizetett alkalmazottak, napi 25 Ft díjazást kell kifizetni. HatáridĞ: folyamatos. FelelĞs: Gyürky DezsĞ gazdasági elĞadó és Molnár József pénzügyi csoportvezetĞ. Több tárgy nem volt, a végrehajtó bizottság elnöke az ülést bezárta. K. m. f. Soós János vb-elnök, Kemény János s. k. vb-titkár NML XXIII. 502. 4. kötet. 1956. november 16.

31. / A Balassagyarmat Városi Tanács V. B. IntézĞbizottsága vezetĞinek leváltását javasolja – Balassagyarmat, 1956. november 20. Balassagyarmat Városi Tanács V. B. IntézĞbizottsága, 22/1956. szám Városi és Járási Forradalmi Tanács Végrehajtó Bizottsága, Balassagyarmat A városi tanács vb intézĞbizottsága, hangot adva a város lakossága részérĞl megnyilvánuló azon véleményeknek és kívánságoknak, melyek hosszú idĞ óta a városi tanács vb vezetĞivel szemben elhangzottak, az alábbi javaslatot terjeszti a forradalmi tanács végrehajtó bizottsága elé: A város lakosságának a tanácsok megalakulásától kezdĞdĞleg állandó sérelme az, hogy a város vezetĞit – a törvényes formaságok betartása mellett – idegenbĞl idehozott személyekbĞl választatták meg a tanácsüléssel. Az így idehozott vezetĞk nem akartak, de nem is tudtak beleilleszkedni városunk életébe, idegenek maradtak a lakossághoz, nem ismerték a város dolgozóinak kívánságait, így érdektelenek voltak a város fejlesztésében és egész életében. Ennek káros hatása többek között megmutatkozott abban is, hogy városunk az ország többi városaihoz viszonyítva fejlĞdésben erĞsen elmaradt, s az elmúlt tíz év alatt, nagyrészt a vezetĞk tehetetlenségébĞl eredĞen, sem gazdasági, sem kulturális téren nem erĞsödött. A város lakosságának e forradalmi idĞkben mindinkább elĞtérbe került azon véleménye és kívánsága, hogy a város vezetĞit a lakosság körébĞl és olyan emberekbĞl válasszák meg, akik együtt érezve a lakossággal, annak érdekeit képviselve törekednek a város életét minden irányban fellendíteni. Az elĞadottak alapján városunk jelenlegi vezetĞi mostani beosztásukban nem felelnek meg a lakosság érdekeinek, és ezért javasoljuk:

351

Dokumentumok Soós János vb-elnök (Salgótarján, Sztahanov út 7/A. szám alatti lakos) tisztsége alóli felmentését, a törvényes rendelkezések figyelembevételével. Nevezett több ízben kijelentette, hogy salgótarjáni lakását nem szándékozik elhagyni és Balassagyarmaton letelepedni. A lakossággal semmi kapcsolatot nem tart fenn, a város ügyei iránt érdektelen, jelenlegi beosztását átmeneti jellegĬnek tartja. Bár emberi magatartása ellen semmi kifogás nem merült fel, a város lakossága mégis azon véleményének adott kifejezést, hogy jelenlegi vezetĞ beosztásában a lakosság érdekeit megfelelĞen képviselni nem tudja. Szarvas János vb-elnökhelyettest ugyancsak javasoljuk jelenlegi beosztásából felmenteni, mert a város lakossága számára idegen maradt, bár megválasztása után Balassagyarmatra költözött. Szakmai képesítése és képzettsége vb-elnökhelyettesi funkciójának betöltésére nem teszi alkalmassá. Egészségi állapotát és családi körülményeit, valamint képzettségét és eddigi magatartását figyelembe véve lehetĞség van arra, hogy a tanács hivatali apparátusán belül alacsonyabb beosztást nyerjen. Kemény János vb-titkárt jelenlegi beosztásában és ideiglenes minĞségben meghagyni javasoljuk azzal, hogy a hivatal vezetését az intézĞbizottsággal egyetértésben gyakorolhatja. Nevezett megfelelĞ jártassággal rendelkezik az államigazgatás terén, a város problémáit ismeri. A tanácstagság jelenlegi összetétele nem ad módot arra, hogy helyette más, alkalmasabb és olyan személyt javasolhatnánk, aki e beosztást el is vállalná. Az intézĞbizottság e javaslatával úgy látja, hogy a város vezetésében így elĞálló változások a helyzetet a közhangulatnak és a körülményeknek megfelelĞen ideiglenesen megoldanák. Balassagyarmat, 1956. november 20. Molnár József1 intézĞbizottság elnöke helyett Koltán István s. k. ÁBTL V–141434/A) 334. o.

32. / JegyzĞkönyvi kivonat Balassagyarmat Város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának rendkívüli ülésérĞl, amelyen lemond a vb-elnök és helyettese Balassagyarmat, 1956. november 30. Készült Balassagyarmat Város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 1956. évi november hó 30. napján, 8 órai kezdettel tartott rendkívüli ülésérĞl. Az ülés helye: városi tanács vb-terme.

1

A városi tanács vb pénzügyi csoportvezetĞje volt. (NML XXIII. 502. 1956. november 30ai vb-ülés jegyzĞkönyve, 1. o.)

352

Balassagyarmat ’56-os eseményeirĞl Jelen vannak: Soós János vb-elnök, Szarvas János vb-elnökhelyettes, Kemény János vb-titkár, Moldoványi János, dr. Szalkay Zoltán, Csányi István, Szabó Imre, Szántó Imréné, Turi János, ifj. Tresó József vb-tagok. Igazoltan távol: Toma Gézáné vb-tag. Meghívottak: járási és városi forradalmi tanács, ügyészség. Napirend: Tágy: 1. Személyi kérdések megvitatása. ElĞadó: Kemény János vb-titkár. 2. A volt DISZ-iskola épületének átalakítási munkálataira póthitel igénylése. ElĞadó: Molnár József pénzügyi csoportvezetĞ. 3. Egyebek. Soós János vb-elnök üdvözölte a megjelenteket. Megállapította, hogy az ülés határozatképes, az ülést megnyitja. …1 Soós János vb-elnök … a továbbiakban bejelentette, hogy 1956. december 15ével lemond állásáról, december 31-ei hatállyal. Dr. Daróczi Gusztáv a bejelentéssel kapcsolatosan közölte, hogy Soós Jánost balassagyarmati mĬködése alatt jól megismerte, és úgy gondolja, tudott dolog a tanácstagság elĞtt is, hogy nemcsak megismerte, hanem becsülte és megszerette, és mint embert nagyra értékelte. Így rendkívül nehéz azt mondania, hogy ezt a bejelentését a végrehajtó bizottság vegye tudomásul. Ezt a kérdést egyébként vele is személyesen megbeszélte már, ezt megelĞzĞen Laukó György elvtárssal beszélt, a megyei tanács elnökével, és Cser Gyula elvtárssal, a kormányösszekötĞvel is letárgyalta, és egyetlen indoka annak, hogy a bejelentést tudomásul véve javasolja a munkaviszony megszüntetését, az a meggyĞzĞdése, hogy ez az Ğ javát is szolgálja, nevezetesen, hogy salgótarjáni lakos, és valószínĬleg ez az egyetlen indoka annak, hogy ez a bejelentés megtörtént, és ez teljesen érthetĞ, hogy hazakívánkozik családjához.2 Laukó György és Cser Gyula elvtársakkal történt megbeszélése alapján tudja, hogy Soós elvtárs Salgótarjánban nyer elhelyezést. Kérte a végrehajtó bizottságot, hogy tekintettel arra, hogy közóhajnak felel meg, hogy Balassagyarmatnak egy balassagyarmati származású, itt élĞ ember legyen az elnöke, aki balassagyarmati, a város szülötte, segítsen a végrehajtó bizottság egy ilyen embert találni. Közölte továbbá, hogy, a forradalmi tanács már megpróbált ilyen embert keresni, de rendkívül nehéz. Gondoltak Magyar Pál ügyvédre, Ğ azonban nem vállalja. Gondoltak Sipos Lajos elvtársra is, aki a megyei tanácson dolgozik, és itt megakadtak, nem tudnak továbbmenni.

1

A kihagyott részben a vb a személyzeti elĞadói állás megszüntetésérĞl, a városi tanács régi épületébe való visszaköltözése miatt új fĬtĞ beállításáról, a volt személyzetis új beosztásáról, továbbá a város- és községgazdálkodási, valamint a mezĞgazdasági csoportvezetĞk személyérĞl döntött. 2 Szintén ilyen indokkal felmerült már leváltása is. Lásd az elĞzĞ dokumentumot.

353

Dokumentumok A probléma megoldása fontos és sürgĞs, mert a város érdeke és az apparátus érdeke is, hogy ha Soós János elvtárs elmegy a városból, az alatt az idĞ alatt, míg itt mĬködik, meg tudjuk oldani véglegesen ezt a kérdést, és találjanak a város élére olyan vezetĞt, aki megfelel a követelményeknek. Dr. Basa István annak a véleményének adott kifejezést, hogy ismerve a járás és a város ügyét, nyugodtan lehet mondani, hogy a város vezetése sokkal nehezebb feladat, mint a járás vezetése. Tehát, ha a járási tanács elnöke nem is olyan szakképzett, még mindig könnyebb dolga van, mint a városi tanácselnöknek. Kemény János vb-titkár szerint a dolog azonban nem olyan sürgĞs, illetve van idĞ, mert ha tudomásul veszi a végrehajtó bizottság Soós János elvtárs lemondását, még egy hónapig a városi tanácsnál funkcionál. Javasolta, hogy a végrehajtó bizottság vegye tudomásul Soós János elvtárs bejelentését, és a többi kérdés késĞbb következik, hogy ki legyen az elnök. Dr. Basa István szerint azért volna fontos ezt december 15-éig elintézni, mert ha valakit olyat választanak, aki állásban van, annak legkésĞbb december 15-én fel kell mondani december 31-ére. Tehát ezt december 15-éig el kell intézni. Kemény János vb-titkár bejelentette, hogy az elhangzottak elĞtte nem új dolgok, mert kedden1 a hivatalvezetés mindhárom tagja meg volt híva a forradalmi tanács vb-ülésére.2 Ott foglalkozott a forradalmi tanács ilyen személyi kérdésekkel. Ennek alapján javasolja, hogy Szarvas János vb-elnökhelyettest mint elnökhelyettest december 1-jével, december 15-ei hatállyal mentse fel a végrehajtó bizottság tisztsége alól. Indok, hogy ez az állás törölve lesz. Hivatkozott a forradalmi tanács arra is, hogy Szarvas János beteg is volt és a többi, és az a javaslata a forradalmi tanácsnak, hogy a végrehajtó bizottság hívja vissza tisztségébĞl. Dr. Daróczi Gusztáv ezzel kapcsolatban elĞadta, hogy ezt a javaslatot a forradalmi tanács teljes összhangban a megyei tanáccsal hozta meg. Tudtukkal és beleegyezésükkel, és fĞleg azért javasolták, mert tudják azt is, hogy az elnökhelyettesi pozíció megszĬnik ebben az esztendĞben. Szarvas János elvtárs természetesen itt benn marad az apparátusban, vagy esetleg a járási tanácson próbálják elhelyezni. Több hozzászólás nem történt, a végrehajtó bizottság meghozta az alábbi határozatot: 23-234/1956. számú határozat: A városi tanács végrehajtó bizottsága határozatilag kimondja, hogy Soós János vb-elnöknek a vb-elnöki tisztségérĞl történĞ lemondását 1956. december 15-é-

1 2

November 27-én. Az ülésrĞl nem maradt fenn jegyzĞkönyv.

354

Balassagyarmat ’56-os eseményeirĞl vel, december 31-ei hatállyal tudomásul veszi. Jelen határozatot jóváhagyás végett a megyei tanács végrehajtó bizottságához felterjeszteni elrendeli.1 HatáridĞ: december 15. és 31. FelelĞs: Kemény János vb-titkár. 23-235/1956. számú határozat: A városi tanács végrehajtó bizottsága határozatilag kimondja, hogy Szarvas János vb-elnökhelyettest elnökhelyettesi tisztségébĞl 1956. december 1-jével, december 15-ei hatállyal felmenti. Jelen határozatot jóváhagyás végett a megyei tanács végrehajtó bizottságához felterjeszteni rendeli.2 HatáridĞ: december 1. és 15. FelelĞs: Kemény János vb-titkár …3 Kemény János s. k. vb-titkár, Soós János vb-elnök helyett, Molnár József s. k. NML XXIII. 502. 4. kötet.

33. / A Balassagyarmati Városi és Járási Ügyészség napi jelentése Balassagyarmat, 1956. december 6. Balassagyarmaton Sipos nevezetĬ1 – BudapestrĞl érkezett – Ğrnagy az önkéntes jelentkezés alapján megalakította a „Tiszti Karhatalmi alakulatot”. 1

2

3

A városi tanács végrehajtó bizottsága a következĞ, december 14-ei ülésén foglalkozott ismét a vb-elnök személyével, mivel Soós János lemondását követĞen már egyáltalán nem volt benn a hivatalban, a megyei tanács elnökétĞl pedig azt a szóbeli választ kapták, hogy a kérdést oldják meg helyileg. Végleges döntést nem mertek hozni, ezért csak egy megbízott vb-elnök személyérĞl döntöttek. A vitában a tisztség betöltésére felmerült Kemény János vb-titkár neve is, illetve ebben a relációban még Koltányi Tibor és Kapros JenĞ személye jött szóba vb-titkárként. Végül a vb úgy döntött, hogy mindaddig, míg végleges döntés nem születik, Molnár József városi pénzügyi csoportvezetĞt bízza meg december 15-étĞl ideiglenesen a hivatali apparátus vezetésével. (NML XXIII. 502., 4. kötet. 1956. december 14-ei vb-ülés, 2–3. o.) – Szintén a december 14-ei ülésen döntöttek a három megüresedett vb-tagsági hely betöltésérĞl is. EgyelĞre két tanácstagot kooptáltak a vb-be: dr. Daróczi Gusztávot, aki egyben a járási-városi forradalmi tanácsnak is elnöke volt, valamint Dudás Ferencet. (Uo. 5. o.) Soós János és Szarvas János lemondását a megyei tanács vb-elnöke 1956. december 17én hagyta jóvá. (NML XXIII. 3. c) 38. d. 143/1956.) Ezt követĞen a vb a városi tanács átköltözésével kapcsolatos költségek fedezetérĞl, a szociális otthon étkezési költségeinek elĞteremtésérĞl, a DISZ-iskola átalakításával kapcsolatos költségvetési átcsoportosításról, a Fa-tömegcikkipari Vállalat eddig elvégzett munkáinak megtérítésérĞl, a terhesség-megszakítási rendelet módosításáról, a Tompa Mihály utcai lakók kérelmérĞl, a vágóhídon tárolt faggyú szappanra való átcserélésérĞl, a fürdĞ üzemeltetésérĞl, a Salgótarjánból való hússzállításról és végül a falopások megakadályozásáról tárgyalt, illetve döntött.

355

Dokumentumok Ebbe az alakulatba olyan személyek jelentkeztek, akiket a párt, a vállalati munkástanácsok, vagy a hivatal dolgozói elbocsátottak. Pl. a párt Tandel József volt járási III. párttitkárt, Veszelka János II. párttitkárt és Ledeczki Jánost, a járási pártbizottság dolgozóját a termelĞmunkába küldte vissza. A járási végrehajtó bizottság pedig Dudás Józsefet, a járási mezĞgazdasági osztály vezetĞjét és egy Dudás nevezetĬ személyzeti elĞadót küldött vissza a termelĞmunkába. Úgy Balassagyarmat város, mint a járás összes dolgozói tiltakoztak az ellen, hogy nevezettek, mint a legszélsĞségesebb baloldaliak, helyet kapjanak a tiszti karhatalmi alakulatban. A munkástanács felvette az érintkezést a tiszti karhatalmi alakulat parancsnokával, Sipos2 Ğrnaggyal, december hó 4-én arra vonatkozólag, hogy a kifogásolt személyeket a karhatalmi alakulatból távolítsa el. Nevezett ezt meg is ígérte, azzal, hogy amennyiben a megyei tiszti karhatalmi alakulat parancsnoka ehhez hozzájárul, úgy a kifogásolt személyeket azonnal leszerelteti. A munkástanács azt is kérte az Ğrnagytól, hogy a december hó 5-én délután 17 órakor tartandó értekezletre hozza magával a tiszti karhatalmi alakulatban lévĞ személyek névsorát is arra vonatkozólag, hogy a munkástanács felülvizsgálja, hogy nincsenek-e még olyan személyek az alakulatban, akik a rend és a biztonságot a személyükkel veszélyeztetik. Sipos3 Ğrnagy, erre vonatkozólag is ígéretet tett, hogy a teljes névsort az értekezletre magával hozza. Annak ellenére, hogy a MÁVAUT már Budapest és Salgótarján között az autóbusz járatot megindította és a TEFU is rendszeresen dolgozott, továbbá Budapest–Balassagyarmat között a vasúti közlekedés is megindult, december hó 5-én a karhatalmi alakulat emberei megszállták a MÁVAUT-at, valamint a vasutat is. A TEFU-nál tudomásom szerint 3 vagy 4 fegyver, a vasutasoknál pedig 5 vagy 6 fegyver volt kiadva a rend biztosítása végett. A karhatalmi alakulat kivonult emberei ezeket a fegyvereket mind beszedték, de ezt követĞen nem távoztak el a fenti helyekrĞl, s ez annyira felháborította az ott lévĞ dolgozókat, hogy a munkástanácshoz fordultak avégett, hogy a munkástanács vegye fel az érintkezést a karhatalmi alakulat vezetĞjével. DélelĞtt 11 órára hívta össze a munkástanács az értekezletet a MÁVAUT kultúrhelyiségébe. Pontosan 11 órakor egy szovjet tank jelent meg a kultúrház bejárata elĞtt, mire a munkástanács kijelentette, hogy ily módon nem tárgyal, és feloszlatta az értekezletet. Tudomásom szerint a munkástanács nem mondta ki a sztrájkot. Mégis a munkástanács feloszlása után a legrövidebb idĞn belül minden üzlet bezárt, és a vállalatoknál a munka szünetelt. December hó 6-án szintén az egész városban sztrájk van. 1

Helyesen: Simon nevezetĬ. Helyesen: Simon. 3 Helyesen: Simon. 2

356

Balassagyarmat ’56-os eseményeirĞl A munkástanács kérelme Sipos1 Ğrnagytól jogos volt, mert pl. Tandel Józsefet és Veszelka Jánost maga a párt küldte vissza a termelĞmunkába, s ez az újságban is megjelent. Tandel Józsefet december hó 1-jén Drégelypalánk községben megverték és népítéletet akartak rajta végrehajtani. Csak az utolsó pillanatban tudták Ğt megmenteni a nép haragja elĞl. Balassagyarmat, 1956 évi december hó 6 napján [aláírás nélkül]. NML XV. 17. A/17.

34. / Az érdekképviseletek delegáltjai a gépállomások dolgozóinak bérezésérĞl tárgyalnak Balassagyarmaton – Salgótarján, 1956. december 8. A gépállomási dolgozók bérezésérĞl Értekezlet volt Balassagyarmaton, melyen a gépállomási igazgatók, munkástanácselnökök és az üzemi bizottságok elnökei több fontos dolgot beszéltek meg. Általános vélemény volt, hogy a jelenlegi bérezési rendszert úgy kell megváltoztatni, hogy a traktorosok a havi fix bér mellett bizonyos teljesítménybért is kapjanak. Ezen kívül fel kell emelni az idĞbért, valamint a mĬhelymunkások órabérét. Az értekezlet résztvevĞi elhatározták, valamennyi gépállomáson összeállítják a leghelyesebbnek vélt bérezési rendszert, s azt javaslatként felterjesztik a megyei gépállomási igazgatósághoz, hogy ezek alapján egységes bérezési rendszer legyen a megyében. Nógrádi Népújság, 1956. december 8., 1. o.

35. / A hugyagi Ipoly parton meggyilkolt Hargitay Lajos holttestének boncolási jegyzĞkönyve – Balassagyarmat, 1956. december 15. 18/1956. Boncolási jegyzĞkönyv. Készült 1956. december 15-én, a balassagyarmati kórház bonctermében. ElĞzményi adatok: 1956. december 13-án, Hugyag község határában az Ipoly partról beszállított ismeretlen férfi holtteste. A balassagyarmati városi kórház bonctermébe a holttestet XII. hó 14-én délelĞtt szállították be. A boncolást a balassagyarmati megyei ügyészség rendelte el. A) Külvizsgálat: A holttesten egy zöld lódenkabát egy fekete posztó lemberdzsek, ugyanabból az anyagból készült sínadrág, egy hosszú ujjú, fehér-, barnaés zöldmintás pulóver, egy zipzáras hosszú ujjú, barna ing, egy drapp rövid al1

Helyesen: Simon.

357

Dokumentumok sónadrág egypár barna, egypár szürke zokni, egypár bakancs, fĬzĞ nélkül és egy svájcisapka. A jobb kéz gyĬrĬs ujján egy jelzés nélküli arany karikagyĬrĬ. A herezacskó gézzel van bekötve. A 172 cm hosszú, jól fejlett csont és izomrendszerĬ férfi holttestének bĞre halványszürke. Hátul, a nyomásnak ki nem tett helyeken halvány szederjes hullafoltok. A haj sötétbarna, átlagban 8–10 cm hosszú, a szemrések félig nyitottak. A szaruhártya beszáradt. A láták kerekek, színes gombostĬfejnyiek. A jobb oldali lágyékhajlatban régi, 10 cm hosszú mĬtéti sebzés. A hát jobb oldalán 7 cm hosszú, 10–23 mm széles, szabálytalan alakú régi heg van. A talpak és a lábak bĞre kiázott. Külsérelmi nyomok: 1) 2) A jobb oldali szájzugtól 10, illetve 20 mm távolságra, egymástól 17 mm távolságra elhelyezkedĞ 2 db 7–8 mm átmérĞjĬ folytonosság megszakítás a bĞrön, 2–3 mm széles horzsolásos udvarral. A horzsolásos udvar az alsó széleken szélesebb, felfelé félholdszerĬen elkeskenyedik. 3) 4) A jobb oldali alsó állkapocs felfelé haladó szárán egymás alatt illetve felett, egymástól 11 mm távolságban 2 db 7–8 mm átmérĞjĬ, nagyjából kerek folytonossági megszakítás, 1–2 mm széles vörhenyes horzsolásos udvarral. 5) A koponya bal oldalán, a hajas fejbĞrtĞl kezdĞdĞen hátrafelé húzódva, 8 cm hosszú szélesen, tátongó, egyenetlen szélĬ folytonosság megszakítás van a koponya bĞrén, melyen keresztül vér és agyrészletek ürülnek, beszennyezve a hajat. 6) 7) A bal felkar alsó harmadában, a könyök felett, 9 illetve 13 cm-nyire egy-egy kerekded, 7–8 mm átmérĞjĬ, 1½–2 mm horzsolásos udvarral körülvett folytonosság megszakítás található. 8) 9) A bal felkar belsĞ felszínén, a könyökhajlat felett 30, illetve 70 mm-re, egy-egy 10 mm átmérĞjĬ szabálytalan alakú, egyenetlen szélĬ folytonosság megszakítás található, melyekbĞl a bĞralatti kötĞszövet nyomul elĞ. A bal felkar ezen a helyen rendellenesen mozgatható. 10) A mellkas bal oldalán, hátul, a lapocka külsĞ szélének megfelelĞen, a hónaljárok alatt 5 cm-nyire 8 mm átmérĞjĬ kerek vörhenyes horzsolásos szélĬ folytonosság megszakítás van. 11) A fenti sérülés alatt 15 cm-nyire 8 mm átmérĞjĬ, 2–3 mm széles horzsolásos udvarral körülvett hámhorzsolás van. 12) A bal emlĞbimbó alatt 6 cm-re, vízszintes irányban elhelyezkedve, a középvonaltól balra 6 cm-re egy 26x8 mm nagyságú bĞrsérülés található, mely menedékesen oldal felé haladva mélyül, és a bĞr alatt vezet. 13) A fentitĞl vízszintesen balra 5 cm-nyire, 10 mm átmérĞjĬ, a belsĞ oldal felĞl kifelé menedékesen sekélyesedĞ folytonosság megszakítás a bĞrön. A két nyílás, bĞr által képzett csatornán át egymással közlekedik. 14) A mellkas jobb oldalán, a jobb emlĞbimbóval egy magasságban, attól jobbra kifelé 65 mm-re, egy 7x5 mm átmérĞjĬ, szabálytalan alakú folytonosság megszakítás van a bĞrön. 15) A jobb emlĞbimbó alatt 12 cm-nyire 12 mm átmérĞjĬ, szabálytalan alakú folytonosság megszakítás van a bĞrön. 16) A nyak jobb oldalán, hátul 7 ½ cm hosszú, legvastagabb 6 mm, a két vége felé elkeskenyedĞ, kissé ferdén lefelé futó, a bĞrre terjedĞ sérülés, mely ruhafoszlányokkal szennyezett. 17)

358

Balassagyarmat ’56-os eseményeirĞl A herezacskó szederjesen elszínezĞdött. A bĞrön lencsényi, forintosnyi hámsérülések találhatók, melyek alapja vörös. A herezacskó gézzel van bekötve. B) Belvizsgálat: A koponyabĞrt lefejtve kitĬnik, hogy a koponya bal oldalán a halánték csont pikkelye, a bal oldali homlokcsont egy része, a bal oldali falcsont, a baloldali sziklacsont darabosan széttörött. Az agyállomány, törmelék formájában, darabokban távolítható el. Ekkor kitĬnik, hogy az egész koponyaalap darabokba törött, többszörös szilánkos törés van mindkét oldali elülsĞ és középsĞ koponyagödörben. Az agy keményburka többszörösen berepedt. Szilánkosan töröttek a jobb oldali arckoponya csontjai is. A fenti koponya sérülés az arc jobb oldalán található mély lövési bemeneti nyílás folytatását képezi, a négy bemeneti nyílásnak a koponya bal oldalán található csonthiányos többszörös koponyatörés és tenyérnyi bĞrsérülés felel meg. A hasüregben 700 cm3, részben alvadt, részben folyékony vér van. A bal mellüregben 300 cm3 folyékony vér van. A jobb tüdĞ a mellkasfalhoz kötĞszövetes szalagokkal lenĞtt. A szívburok sima, fénylĞ üregében 3 cm3 szalmasárga folyadék. A szív közép nagy, a szívizomzat közepesen tömött, vörösbarna. A billentyĬk vékonyak, hártyásak, záró képesek, vörhenyesen beivódtak. A koszorúerek belhártyája sima. A bal tüdĞ mellhártyája sima, fénylĞ. A bal tüdĞ alsó lebenyének széli részén a tüdĞ egész vastagságán áthatoló sérülés található, mely a hüvelykujjat befogadja és az elülsĞ felszínen forintosnyi, a hátulsó felszínen 2 Ft-nyi nyílást képez a mellhártyán. A hörgĞkben alvadt vér van. A hörgĞk nyálkahártyája véresen beivódott. A pajzsmirigy közepesen nagy, metszéslapja vörösbarna, csillogó. A mandulák kisbabnyiak, szürkésvörhenyesek. A lép közép nagy, a bal szélétĞl kiindulva a közepén csillag alakban széjjelrepedt. A repedési felszín egyenetlen, vérzéses. A bal vese körüli laza kötĞszövetben kiterjedt vérzés van. A vesetok könnyen levonható, felszíne sima. A felsĞ póluson 4 cm hosszú, 1 cm mély a hátsó felszínt érintĞ repesztett sérülés van. A jobb vese tokja könnyen levonható, felszíne sima. Mindkét vese metszéslapja halványbarna. A kéreg velĞállomány jól elhatárolt. A vesemedencék húgyvezérek (sic!) nyálkahártyája halványszürke. A fĞér belhártyája sima, fala rugalmas, a rekesz magasságában forintosnyi területen roncsolt szélĬ repedés található az elülsĞ falon. A környezĞ kötĞszövetben vérzés van. A máj jobb lebenyén, a legnagyobb domborulaton, 3 ágú csillag alakú, 4x6 cm nagyságú, repesztett, tátongó sérülés található, melyen keresztül csatorna vezet a májkapu felé, érintve a fĞér elülsĞ falát, szétroncsolva a bal oldali mellékvesét, kötĞszövetben folytatódik. A máj állomány barna, lebenykés rajzolata kivehetĞ. A gyomor nyálkahártya redĞzete jól megtartott a gyomorban részben alvadt, részben folyékony vér van. A hasnyálmirigy petyhüdt, mirigyes, szürkésfehér. A vékony és vastagbél nyálkahártya halványszürke, a vékonybélben híg pépes, a vastagbélben formált tartalom van.

359

Dokumentumok A húgyhólyag nyálkahártyája halványszürke. A hólyagban 20 cm3 zavaros vizelet. A dülmirigy gesztenyéi tömött, szürkésfehér. A herék a borékban. C) Vélemény: Az ismeretlen, 25–30 év körüli férfi halálát a mellkas bal oldalán ért két lövési sérülés okozta, az egyik lövés a mellkason haladt keresztül, a tüdĞket érintve, a másik lejjebb a lépen, a bal vesén, a fĞéren és a májon hatolt keresztül, és mindkét lövedék a mellkas jobb oldalán hagyta el a testet. Az arc jobb oldalára irányzott és a koponyán áthatoló 4 lövés halál után jött létre. A bal felkarra leadott két lövés ugyancsak a halál után keletkezett. A bal felkarcsontot darabosan törte, környékében vérzés nincs. A mellkas bal oldalán található érintĞi lövés közvetlenül a bĞr alatt csatornaszerĬen haladt. Dr. László Mária sk. Orvos szakértĞ Dr. Korill Ferenc sk. igazságügyi orvos szakértĞ NML XXXII. 8. 1. d. A/17.

36. / A hugyagi Ipoly parton meggyilkolt Hadady Rudolf holttestének boncolási jegyzĞkönyve – Balassagyarmat, 1956. december 15. 19/1956. Boncolási jegyzĞkönyv. Készült 1956. december 15-én, a Balassagyarmati Kórház bonctermében ElĞzményi adatok: 1956. december 13-án, Hugyag község határából, az Ipoly partról beszállított ismeretlen férfi holtteste. A balassagyarmati városi kórház bonctermébe a holttestet XII. hó 14-én dél elĞtt szállították be. A boncolást a balassagyarmati megyei ügyészség rendelte el. A) Külvizsgálat: 163 cm hosszú, közepesen fejlett és táplált férfi holtteste. A holttesten egy barna, báránybĞr bélésĬ, fekete és szürke, fröcskölt, rövid télikabát van, melynek háti felszíne sárral szennyezett, ugyancsak sárral szennyezett a jobb kabátujj hátsó felszíne is. Ez alatt barna bársony kabát, melynek bal külsĞ felsĞ zsebében 3 cm hosszú piros, átlátszó, mĬanyagból készült cigarettaszipka van. Ez alatt ujjatlan, szürke gépi kötésĬ mellény, melynek hátsó nyaki része vérrel szennyezett. Egy db fekete kockás piros ing, nyaka és a háti része véres. Egy db szürke hosszú ujjas meleging, bal vállon gombolódik, háti része ugyancsak vérrel szennyezett. Egy db meleg fehér alsó nadrág, hosszú szárú, a far táján, hátul véres. Egy pár szürke térdharisnya, egy pár harisnyatartó gumi. Egy db apró fekete kockás, szürke térdnadrág. Egy db fekete svájci sapka. Egypár barna félcipĞ, fĬzĞ nélkül. Valamennyi ruhadarab vizes. A holttest mellett található volt 4 ½ m hosszú, 12 cm széles, vérrel átitatott géz. A kötés alakjából ítélve, a gézpólya a fej bekötésére szolgált. A holttest jobb kezének gyĬrĬsujján arany karikagyĬrĬ, bevésése: „Sári 1949. V. 8.”. A haj átlagban 12–13 cm hosszú elĞl, hátul rövidebb, 1–3 cm, gesztenyebarna, Ğszhajszál csak ritkán található. A szemrések félig nyitottak, a szaruhártya

360

Balassagyarmat ’56-os eseményeirĞl megtört. A szivárványhártya barna, a láták kerekek, szĬkek. Az orrnyílások környéke vérrel szennyezett. A fogazat hiányos. A nemi szervek, végbélnyílás környéke szabad. Külsérelmi nyomok: 1) az arc jobboldalán, a jobb szemzugtól 43 mm, távolságra, a külsĞ hallójárat fölött 50 cm-nyire, 6 mm átmérĞjĬ folytonosság megszakítás található a bĞrön. A folytonosság megszakítás tölcsérszerĬ és elĞröl kissé, felülrĞl 2 mm széles, barnás, hámhorzsolásos udvar szegélyezi félkörben. 2) baloldalt a tarkón, a külsĞ hallójárat mögött 9 cm-nyire, a test hossztengelyével nagyjából párhuzamos, 19 mm hosszú, orsó alakú, 3 mm szélesen tátongó, egyenetlen szélĬ folytonosság megszakítás a bĞrön. 3) A nyak jobboldalán, a közép vonaltól 45 mm-nyire jobbra hátul, 15 mm hosszú, egyenetlen szélĬ folytonosság megszakítás a bĞrön, a bĞralatti kötĞszövet kifordult, 4) A háton jobboldalt a VII. nyakcsigolya tövisnyújtványával egy magasságban, a középvonaltól jobbra 40 mm-nyire, 10 mm hosszú, egyenetlen szélĬ folytonosság megszakítás van a bĞrön, a bĞralatti kötĞszövet kifordult. 5) A hát jobboldalán, a közép vonaltól jobbra 42 mm-nyire, a III. háti csigolya tövisnyújtványának magasságában, 6 mm átmérĞjĬ, kerek folytonosság megszakítás van a bĞrön, mely körül 2–3 mm széles, vörhenyes, hámhorzsolásos udvar van. 6) A hát jobboldalán, a VII. nyakcsigolya tövisnyújtványa alatt 29 cm-re, a középvonaltól jobbra 75 mm-re, 15x8 mm nagyságú, kifordult szélĬ, egyenetlen folytonosság megszakítás a bĞrön. 7) A VII. nyakcsigolya tövisnyújtványától 38 cm-nyire, a középvonaltól balra 1 cm-nyire, csillag alakú, repesztett, bĞralatti kötĞszövettel kifordult szélĬ folytonosság megszakítás. 8) A hát jobboldalán, a középvonaltól jobbra 9 cm-nyire, a csípĞtövis magasságában, egymás mellett 2 db 6 mm átmérĞjĬ, nagyjából kerekded, egyenetlen szélĬ folytonosság megszakítás a bĞrön. 10) A középvonaltól balra 16 cm-nyire, a bal csípĞtövissel egy magasságban, 3 mm átmérĞjĬ folytonosság megszakítás a bĞrön, mely körül 1½–2 mm széles horzsolásos udvar van. 11) Az állkapocs baloldalán, a középvonaltól balra 5 cm-nyire, a test hossztengelyével párhuzamosan, 55 mm hosszú, 8–9 mm széles, egyenetlen szélĬ folytonosság megszakítás van, mely ráterjed a bĞralatti kötĞszövetre. A sérülés környékében vérzés nincs. 12) ElĞl a nyakon, a középvonaltól jobbra 1 cm-nyire, a kulcscsont belsĞ vége magasságában 1508 mm nagyságú, felülrĞl lefelé elmélyülĞ folytonosság megszakítás a bĞrön, környezetében vérzés nincs. 13) A jobb felkar felsĞ harmadában, a hónaljárok elülsĞ szélétĞl kiindulva, 62 mm hosszú, felsĞ szakaszán 21, alsó szakaszán 9 mm széles folytonosság megszakítás van a bĞrön, melynek felsĞ részét az izomzat képezi, a középvonaltól távolodva a sérülés sekélyesedik és keskenyedik. 14) A mellkas baloldalán, a hónaljárokkal egy magasságban, az elülsĞ hónaljvonalban 7 mm átmérĞjĬ, 2–3 mm széles, halvány, vörhenyes horzsolásos udvarral körülvett folytonosság megszakítás a bĞrön, környezetében vérzés nincs. 15) A has baloldalán, a középvonaltól balra 20 mm-nyire, a kardnyujtvány magasságában, 7 mm átmérĞjĬ

361

Dokumentumok kerek, folytonosság megszakítás van a bĞrön, melyet 3–4 mm széles horzsolásos udvar övez. A horzsolásos udvar fej felĞl esĞ része szélesebb, alsó keskenyebb. 16) A has jobboldalán, a kardnyújtvány alatt 6 cm-re, a középvonaltól jobbra 3 cm-re, 7 mm átmérĞjĬ, 2–3 mm széles, horzsolásos udvarral körülvett folytonosság megszakítás a bĞrön, horzsolásos udvar felül szélesebb. 17) A bal comb külsĞ felszínén, az elülsĞ csípĞtövis alatt 22 cm-nyire, 70 mm hosszú, 4–5 mm széles, a bĞr alatti kötĞszövetig terjedĞ, elĞröl felülrĞl hátra lefelé irányuló folytonosság megszakítás a bĞrön, vérzés nélkül. 18) A mellkas jobboldalán, a XII. borda magasságában, az elülsĞ hónaljvonalban 6 mm átmérĞjĬ, 2 mm széles horzsolásos udvarral körülvett folytonosság megszakítás a bĞrön. A talpak és a sarkak bĞre, valamint a jobb térd bĞre kiázott. B) Belvizsgálat: A koponyacsont közép vastag, középcsontbél tartalmú. A koponya jobboldalán a sziklacsont, a sziklacsont pikkelye darabosan törött. A keményburok a koponyaalapon jobboldalt szakadozott. A jobboldali halánték lebeny alsó felszíne és a kisagy jobb lebenyének alsó felszíne roncsolt. Vérzések a roncsolt területben nincsenek. A jobb félteke lágyburkai között is csak kevés vér van. A sérülés az izomszövetbe és bĞralatti kötĞszövetbe folytatódik a nyak jobboldalán, és a 13) szám alatt leírt külsérelmi nyomban folytatódik. A hasüregben 300 cm3, részben alvadt, részben folyékony bél és bélsár darabok vannak. A baloldali mellizomban tenyérnyi vérzés. A jobb mellüregben 350 cm3 folyékony vér van. A bal mellüregben 120 cm3 folyékony vér. A szívburok baloldalán kisujjat befogadó, egyenetlen szélĬ nyílás van. A szív közép nagy, a szívburok sima, fénylĞ, üregében vér nincs. A bal kamra baloldalán forintosnyi sérülés található, mely 4–5 mm mélyen terjed be a bal kamra izomzatába. A kamra teljes vastagságán át nem hatol. A szívizomzat közepesen tömött, vörösbarna. A kéthegyĬ billentyĬ kisfokban gömbösen megvastagodott. A többi billentyĬ vékony, hártyás, záró képes. A baloldali koszorúsér belhártyáján a kezdeti szakaszon néhány színes, gombostĬfejnyi, vajsárga folt. A fĞér belhártyája a kezdeti szakaszon sima, fala rugalmas. A tüdĞk szabadok. A mellhártyák simák, fénylĞk. A bal tüdĞ alulsó lebenyének alsó részlete diónyi területen szederjes, a többi részlet szürkés vörhenyes. A jobb tüdĞ felsĞ lebenyének felsĞ része véresen beivódott. A többi részlet szürkésvörhenyes. Az alsó lebenyen keresztül a tüdĞkapuhoz roncsolt falu egyenetlen lĞcsatorna vezet. A lĞcsatorna áthalad a jobboldali fĞhörgĞn. A hörgĞkben részben alvadt, részben folyékony vér van. A tüdĞ valamennyi lebenye puffadt, lĞszerpárna tapintása sercegĞ. A pajzsmirigy közép nagy, metszéslapja vörösbarna, csillogó. A garatmandulák babnyiak, szürkésvörhenyesek. A lép közép nagy, felszíne sima, állománya kissé petyhüdt, szürkés, és bĞr vörhenyes, kevés kaparékot ad. A vesék közép nagyok, tokjuk könnyen levonható felszínĬek, simák. A balvese felsĞ pólusán babnyi, egyenetlen szélĬ anyaghiány van. A jobbvese körül a kö-

362

Balassagyarmat ’56-os eseményeirĞl tĞszövetben kiterjedt vérzés van, a vese felsĞ fele roncsolt, babnyi, kisdiónyi darabokra szétesik. A máj jobblebenyének szélén egy csillag alakú, repesztett sérülés található, mely ráterjed a máj alsó és felsĞ felszínére is. A máj állományára 5–6 cm mélyen behatol. A sebszélek egyenetlenek. A máj felszíne, sima, halvány barna, lebenykés rajzolata elmosódott, az epeutak átjárhatók. A gyomor nyálkahártya redĞzete megtartott, a gyomorban kevés, vérrel kevert váladék van. A gyomor elülsĞ falán egy tenyérnyi, hátsó felén 20 filléresnyi, éles szélĬ nyílás van. A fĞér körüli laza kötĞszövetben kiterjedt vérzések vannak. A vékonybél nyálkahártyája halványszürke. A vékonybélben híg, pépes tartalom van. A vastagbél kezdetétĞl a vékonybélen visszafelé mért 2 mm távolságban, a vékonybélen egy 10 filléresnyi és Ft-nyi folytonosság megszakítás található, mely alatt 25 cm-re egy 20 filléresnyi és 10 filléresnyi folytonosság megszakítás van. Közvetlenül a vastagbél elĞtt a vékonybélen 20 filléresnyi folytonosság megszakítás. A vakbélen, két egymással szemközti falon, 2 Ft-nyi folytonosság megszakítás. A jobboldali vese körüli izom, tojásnyi területen roncsolt, bevérzett. A jobboldali II. és III. borda közben a hátsó, hónaljvonalban a mellkas belseje felé tekintve 8 mm átmérĞjĬ, egyenetlen szélĬ folytonosság megszakítás van a mellhártyán. A III. borda ezen a területen szilánkosan törött. A jobboldali X. borda, a lapockacsont közép vonalában darabosan törött, a mellhártyán 10 fillérnyi, egyenetlen szélĬ folytonosság megszakítás, környezetében vérzéssel. A hasnyálmirigy petyhüdt, mirigyes, szürkésfehér. A mellékvesék kéregállománya 2 mm széles, sárga, a velĞállományába hat. A húgyhólyag nyálkahártyája halványszürke, a hólyagban 50 cm3, zavaros vizelet. A dülmirigy gesztenyényi, tömött, szürkésfehér. A herék a borékban. C) Vélemény: Az ismeretlen, 35–45 év körüli férfi halálát többszörös lövési sérülések okozták. A lövési sérülések a hasat, a mellkast és a fejet érték. A kimeneti-bemeneti nyílásokat, valamint a lĞcsatornákat figyelembe véve, a lövések részben elĞröl, részben hátulról, illetve jobboldalról érték. A lövési sérülések egy része a holttestet hanyattfekvĞ helyzetben érhette. A halált az agyállományroncsolódása, a szívet ért lövés, a jobbvesét szétroncsoló lövés, illetve a májat roncsoló lövés okozta. Ezenkívül többszörös bélsérülést szenvedett. A ruhával nem fedett területeken pörkölĞdés, lĞporszemcsék nem voltak találhatók, de ilyeneket nem találtunk a ruházaton sem. A lövés tehát olyan távolságból történt, amely a fenti hatásokon már kívül esik, de mindenesetre nem nagy távolságból, mert a lövedékek a testen áthatoltak. A halálát befolyásoló lövési sérülésektĞl független kóros elváltozást nem találtunk. Dr. László Mária sk. orvos szakértĞ Dr. Korill Ferenc sk. igazságügyi orvos szakértĞ NML XXXII. 8. 1. d. A/17.

363

Dokumentumok 37. / Dr. Magyar Pál ügyészségi meghallgatási jegyzĞkönyve, melyben az Ğt ért bántalmazásokról tesz panaszt – Balassagyarmat, 1957. május 17. Nógrád Megyei Ügyészség, Balassagyarmat. 1957. Bül. 22. szám. JegyzĞkönyv Készült a Nógrád Megyei Ügyészségen, 1957. évi május hó 17. napján, dr. Magyar Pál panasza ügyében. Jelen vannak alulírottak. Dr. Magyar Pál a megyei ügyészség vezetĞjénél történĞ kihallgatását kérte a börtönügyésznél. Kihallgatása végett elĞállított dr. Magyar Pál panaszát az alábbiakban adja elĞ: Dr. Daróczi Gusztáv és társai elleni bĬnügyben vagyok letartóztatva 1957. évi február 12. napjától. A nyomozás során több ízben bántalmaztak. Mégpedig elsĞ ízben Balassagyarmaton, a rendĞrség I. emeletén, közvetlen a letartóztatásom, illetve az Ğrizetbe vételem után. Nevet nem tudok mondani. A bántalmazóim rendĞrök és karhatalmisták voltak. Név szerint nem ismerem egyiket sem; az egyikük kb. 180 centiméter magas, hatalmas termetĬ közrendĞr volt, aki bikacsekkel ütlegelt. ElĞször a falhoz állítottak, és arccal a fal felé fordulva, a fejemtĞl kezdve a bokámig végigvert ezzel a bikacsekkel. Vele egy idĞben egy másik személy – nem tudom megmondani, hogy rendĞr volt-e vagy karhatalmista –, hasonlóképpen egy harmadik személy vaskutáccsal szintén végigvert. Mikor összeestem, feltettek egy rossz íróasztalra és ott ütlegeltek. Megint elájultam, és a földön tértem eszmélethez. Akkor már elölrĞl is ütöttek, rúgtak. Úgy emlékszem, hogy az ütlegelést Boros volt államvédelmi hadnagy szüntette meg, és leültetett egy székre. Én nem tudom, hogy ez a Boros nevezetĬ ott volt-e, mert többen jöttek-mentek a szobában. A testem teljesen fekete volt, két hétig véres volt a vizeletem. Orvost kérettem, azonban orvos nem jött, hanem bejött egy fehér köpenybe bújtatott rendĞr. Láttam a ruhájáról és csizmájáról, hogy rendĞr, a mozdulatairól és vizsgálati módjáról pedig, hogy nem orvos. Többet orvost nem kértem, nem követeltem. A sérüléseimet számtalan cellatárs tudja bizonyítani. Van egy kis cédulám, ahol fel vannak jegyezve. Bizonyítani tudják sérüléseimet: Oravecz István, Sallói Aladár, Vadasdi Sándor, valamint Gál Lajos balassagyarmati lakosok. Ez a verés, amelyrĞl vallomást tettem, az éjszakai órákban történt. A magas termetĬ rendĞr, aki engem ütlegelt, úgy gondolom, hogy érsekvadkerti lehet, mert minden egyes ütés-zuhatagot, amit reám mért, gúnyos megjegyzéssel kísérte, amibĞl arra következtettem, hogy érsekvadkerti vagy szentlĞrincpusztai lehet, mert az ottani termelĞszövetkezeti ügyeimet emlegette. Ugyanis a termelĞszövetkezetek érdekében én több pert képviseltem. A balassagyarmati rendĞrség épületében kb. 2 és fél órát lehettem az Ğrizetbe vételem után, ez alatt az

364

Balassagyarmat ’56-os eseményeirĞl idĞ alatt állandóan ütöttek. Innen Balassagyarmatról Salgótarjánba szállítottak tehergépkocsival. A tehergépkocsira, amely szállított Salgótarjánba, felszállni nem bírtam a sérüléseim miatt. Mind a két állkapcsom le volt esve, az egyik szemem annyira meg volt duzzadva, hogy nem láttam. Fellöktek a gépkocsira, még itt is ütni akartak, de egy karhatalmista nem engedett. A salgótarjáni megyei fĞkapitányságon – nem tudom megmondani, hogy hány nap múlva –, amikor vallatásra vittek, hol egy, hol kettĞ, hol több személy hosszabb-rövidebb ideig ütlegelt. Ez kb. 5–6 esetben fordulhatott elĞ. A Balassagyarmaton történt ütlegelések során nem mondtak nekem semmit, hogy miért bántanak, hanem minden ütésnél értelmetlen megjegyzéseket tettek: így pl. a nagy, magas ember azt mondta nekem, amikor megütött, hogy „Megállj, te piszok zsidó, Rákosit akartad visszahozni, piszkos, kopasz zsidó! Aktázni kell a daráló ügyében (volt egy daráló-ügyem), most mi is aktázunk! Kellene pataki menyecske?” (Soha életemben pataki asszonyt nem ismertem.) Nem tudok többre visszaemlékezni a balassagyarmati esettel kapcsolatban. A salgótarjáni ütlegelésekkel kapcsolatban elĞször is nem az én személyemet illetĞen faggattak, hanem az iránt érdeklĞdtek, illetve azt kívánták, hogy ismerjem be, hogy tudok arról, hogy Daróczi Gusztáv az államrend ellen szervezkedett. Bóné hadnagy mondotta ezt, illetve vallatott. Mondotta, hogy vádiratot készítsek magam és társaim ellen. Verés közben oktattak, és mondotta Bóné hadnagy, hogy vádiratot készítsek, most nincs törvényesség, ott fogok megdögleni a kezeik között. Bóné hadnagy többször ágyékon rúgott, gyomrozott az öklével és olyan hatalmas ütéseket mért rám, amilyet még nem láttam életemben. Ezt követĞen papírt adtak, amire írtam, ebben benne volt az is, amit Ğk követeltek, de az igazságból is benne volt valami. Minden vallatás vacsora után, illetve éjszaka volt. Az ütések következtében a dobhártyám berepedt, az orrom eltört, de azt hiszem, az egyik bordám szintén megrepedt vagy eltört, hosszú ideig minden lélegzetvételnél szúrt. Az elsĞ megverésem után, amit írtam, Bóné hadnagy azt mondotta, hogy ez védĞirat és nem vádirat. Kérdezte, újra akarok-e kapni, nem kaptam-e eleget. Azt hiszem, hogy eztán különösebb bántalmazás nem volt. Az, hogy falhoz verték a fejemet, a székbe, amin ültem, belerúgtak és hanyatt estem, ezek mindennapiak voltak. Majd Németh hadnagy vette át az ügyemet. Egy késĞ délutáni órában fölrendeltek kihallgatásra, amikor három személy volt jelen. Németh hadnagy és egy zömök, erĞs testĬ nyomozó – talán valami németes nevĬ, úgy emlékszem, Sóspigel, vagy valami ilyen nevĬ lehetett –, a harmadik személy egy kissé hajlott hátú volt. Ezek polgári ruhás személyek voltak. Mind a hárman ütlegeltek, hol egyszerre, hol felváltva, kézzel ütöttek, pofoztak, gyomroztak, rugdostak. A széken is és a falnál is rugdostak, felakasztással fenyegettek. Mondtam nekik, hogy rajta, ne kínozzanak! Ekkor már a számból csorgott a vér és kiabálni kezdtem. Szovjet katonák voltak kinn az udvaron, azok meghallották a kiabálásom. Ekkor gyorsan kiküldtek engem,

365

Dokumentumok ugyanis azt hiszem, hogy ezek nem engedtek volna tovább bántalmazni. Azt nem tudom megmondani, hogy hol és hová ütöttek, nem tudok visszaemlékezni, olyan idegállapotban voltam, hogy a halált kívántam. Részletekre már nem tudok visszaemlékezni. Ütlegelés közben azt akarták velem elismertetni, hogy én a népköztársaság megdöntésére szervezkedtem. Azért ütlegeltek, mert ezt nem voltam hajlandó elismerni. A jegyzĞkönyv felvétele alkalmával ütés nem történt, azonban a géppisztolyt rám fogták, illetve rám fogta Németh hadnagy. A jegyzĞkönyv-felvétel ideje alatt a gumibottal állandóan a testem mellett suhintott, ez a jegyzĞkönyv is tulajdonképpen kompromisszumos. Egyrészt Ğ gépelte a jegyzĞkönyvet, és így nem tudtam, hogy mit ír, másrészt minden egyes szóért hadakoznom kellett, mert Ğ mindig másképp akarta felvenni a jegyzĞkönyvet. Örültem, hogy néhány esetben eredményes volt a hadakozásom. A géppisztolyt Németh hadnagy akkor vette elĞ, amikor a jegyzĞkönyvelés során a fegyverrĞl volt szó, kérdezve azt, hogy az enyém volt-e a géppisztoly. Minthogy rám fogta a géppisztolyt, olyan állapotba jöttem, hogy sírógörcs jött rám, majd a géppisztolyt letette az asztalra, felém fordítva. Én az írógépasztal mellett ültem, amikor egy-egy gondolatot kifejezĞ vallomásommal Ğ nem értett egyet, akkor vagy a géppisztolyhoz, vagy a gumibothoz nyúlt, és azzal fenyegetett. Emlékezetem szerint egy alkalommal a jegyzĞkönyvezés alatt rosszul is lettem, ájulásszerĬ tünetek fogtak el. A salgótarjáni ütlegeléseknek is nyoma volt, mégpedig néha az egyik arcom kétszer olyan volt, mint a másik, más alkalommal a fülem nyúlt meg, vagy dagadt meg a térdem. Csontig hatoló, a csonthártyát is roncsoló sérülésem volt. Az izomzat a lábamon még mindig fáj. Ma már ezeknek az ütlegeléseknek nyoma a testemen nem látható. Csak a herémmel van baj, ugyanis ezt térddel és lábbal is rúgták és csavarták. Salgótarjánban egy alkalommal Kiss Sándor ügyész is benyitott a Bóné hadnagy szobájába, ahol kihallgatáson voltam, és neki is látni kellett az arcomon vagy a fejemen a sérüléseket, mert rám nézett. A salgótarjáni ütlegelésekrĞl tudnak a volt cellatársaim. Mégpedig: Kiss Béla zagyvapálfalvai, üveggyári dolgozó, Varga JenĞ Salgótarján, Május 1. út 26. szám alatti lakos – jelenleg elítélt a megyei börtönben –, Junghansz Károly Bodajk községbĞl való személy, Engel Béla Pécs, Sztálin út 26. sz. alatti lakos, Jakab Miklós salgótarjáni lakos – aki jelenleg a megyei börtönben van –, Romhányi Rudolf balassagyarmati lakos, Havaj B. Ferenc, szintén balassagyarmati lakos. A salgótarjáni kapitányság épületében a Rozgonyi Aladár ügyész úr elĞtt ezeket a megveréseimet szóvá tettem, illetve mondottam neki, hogy több alkalommal súlyosan bántalmaztak, vallomásra kényszerítettek. Ezt követĞen még egy alkalommal szóltam neki a megyei kapitányságon, egy alkalommal itt, a megyei ügyészségen, harmadszor is szintén itt, a megyei ügyészségen, hogy foglalja jegyzĞkönyvbe a fenti panaszomat. Ígéretet tett rá, hogy a legközelebbi alkalommal jegyzĞkönyvbe fogja foglalni, legutóbb akkor volt ez, amikor kihir-

366

Balassagyarmat ’56-os eseményeirĞl dette elĞttem a legfĞbb ügyész határozatát, mellyel elĞzetes letartóztatásomat május hó 14-ig meghosszabbította. Én panaszoltam Rozgonyi ügyész úrnak azt, hogy a rendĞri kihallgatásom során a hozzám tett kérdések tendenciája már beismerésre utaltak. A rendĞrségi kérdésekre adott válaszaim nem fedik a valóságot, kértem, hogy ne csak kérdésekre kelljen válaszolnom, hanem engedjék meg, hogy összefüggĞen elĞadjam a gyanúsítás tárgyává tett tényállást és védekezésemet. Rozgonyi ügyész úr ígéretet tett, hogy erre módot fog adni. Ez nem történt meg, mivel pedig már közel két hónapja vagyok a megyei börtönben, attól kell tartanom, hogy a bíróság olybá fogja venni, mintha én a bírói tárgyaláson találtam volna ki. Ezért kértem ezen kihallgatásom. El kell mondanom, hogy egyszer Rozgonyi ügyész úr a salgótarjáni rendĞrségen kérdés-felelet formájában meghallgatott, de csak a kérdéseire válaszolhattam. A kihallgatásomnál végig jelen volt és figyelemmel kísérte Németh hadnagy és talán Wospigelnek nevezett nyomozó. Meg kell jegyeznem még azt is, hogy a nyomozók mondták, hogy vallomásomat nem lesz módomban módosítani az ügyészségen, és ne merjem a bíróság elĞtt sem módosítani, mert Ğk úgyis ott lesznek, és ismerem az Ğ kezüket. Egy másik alkalommal négyszemközt hallgatott meg engem, elĞadásomról jegyzeteket készített, és ezen jegyzetekrĞl készült jegyzĞkönyvet késĞbb Németh nyomozó hadnagy íratta alá velem. Közvetlenül a jegyzĞkönyv végén, nyilván félreértés folytán olyan mondat is volt, amelyet én nem mondottam, és amely súlyosan terhelĞ lett volna. A jegyzĞkönyv egyik példányán sikerült kihúznom talán három nevet, a másik példány emlékezetem szerint nincs is aláírva. Tudok arról, hogy mást is bántalmaztak: az elsĞ nap az 56 éves Daróczi Gusztávot hordágyon vagy lepedĞben vitték le a zárkába. Az Ğrszemélyek is a legnagyobb felháborodással nyilatkoztak a kettĞnket ért súlyos bántalmazásról. Neveket nem mondok. Figyelmeztettek, ha ezt a panaszom elĞterjesztem, elveszettnek kell magam tekintenem, de már idegileg valamelyest rendbe jöttem, és az igazságba vetett hitem kényszerített arra, hogy a fentieket elĞadjam és kihallgatásra jelentkezzem. Egyéb elĞadnivalóm nincs. JegyzĞkönyvet felolvasás után aláírom: Dr. Gornyiczki Lajos, Zatykó Mária, Dr. Magyar Pál HL BKB B. 712/1957. 121–122.

38. / Az Állami Tanító- és TanítónĞképzĞ igazgatójának jelentése a tantestület nevelĞirĞl – Balassagyarmat, 1958. február 25. 001-1/1957. szig. titkos sz. Tárgy: Tájékoztatás a nevelĞkrĞl. Nógrád Megye Tanácsa VB MĬvelĞdési Osztályának, Salgótarján Fenti számú rendeletére a következĞket jelentem:

367

Dokumentumok Iskolánk nevelĞtestülete és ifjúsága az október 23-i események hírét nem kis várakozással és reménykedéssel fogadta. Azt vártuk, hogy a párt központi vezetĞségében, a kormányban és ezen keresztül az egész társadalomban megindul az egészséges demokratizálódási folyamat, amely végsĞ fokon a szocializmus építésében elkövetett hibák kijavításához fog vezetni. Azt reméltük, hogy mindez békésen fog lezajlani, bár a fegyveres felkelésnek már 24-én reggel hírét vettük. A fiúkollégium lakói 24-én reggel a 7 órás rádióadást a II. emelet egyik szobájában hallgatták, a szokottnál erĞsebb zsivajgásuk az utcára lehallatszott, amire az államrendĞrség néhány polgári ruhás tagja feljött épületünkbe a történtek kivizsgálására, kikérdezték az ügyeletes nevelĞt és néhány tanulót a történtekrĞl, s megállapíthatták, hogy a hírek vételével kapcsolatos érzelmi megnyilatkozáson kívül semmi sem történt. Mi általában nem tulajdonítottunk kezdetben a történteknek nagyobb jelentĞséget és abban bíztunk, hogy Nagy Imre kormánya – bírván a nép bizalmát – egy-két napon belül ura lesz a helyzetnek. Az elsĞ napokban a rádió minden fontosabb közleményét a nevelĞk és a tanulók együttesen hallgatták meg. Próbáltuk az eseményeket értelmezni, már amennyire ezt tájékozatlanságunk miatt tehettük. A nevelĞtestület abban teljesen egyetértett, hogy ifjúságunkat visszatartjuk minden olyan lépéstĞl, ami esetleg a rend megbontásához vezetne. A városban különbözĞ hírek keringtek, hogy a tanítóképzĞ ifjúsága két nevelĞ biztatására (Farkas András és Rátz Tibor kartársak nevét emlegették) tüntetésre készül. MinderrĞl a tanítóképzĞben sem a nevelĞk, sem a tanulók semmit sem tudtak, a híresztelésnek egyáltalában semmi alapja sem volt. Alig gyĞztem egyes szervekkel megértetni, hogy mindez csak pletyka, gyĞzĞdjenek meg arról személyesen, hogy a tanítóképzĞben, ha sokat is beszéltünk az eseményekrĞl, az élet nyugodt mederben folyik. Az elsĞ nagyobb szabású tüntetés Balassagyarmaton 26-án zajlott le. A délelĞtti órákban a MÁVAUT két dolgozója jelent meg nálam azzal, hogy engedjem ki az ifjúságot az utcára tüntetni. Közöltem velük, hogy a nevelĞtestület nem helyesli a tüntetést, határozottan ellen van annak, hogy a tanulók kivonuljanak. A küldöttek erre kétségbe vonták hazafiságunkat, és közvetlenül az ifjúsághoz fordultak. Lipták Gyula, IV/b. osztályos tanulótól, a tanulók szószólójától azt a választ kapták, hogy ebben a kérdésben a tanulók teljesen egyet értenek a nevelĞkkel, nem látnak okot a tüntetésre, és abban nem vesznek részt. Így történt meg aztán, hogy a nevelĞk és a tanulók egységes állásfoglalása következtében a tanítóképzĞ nem vett részt azon a tüntetésen, melynek során ledöntötték a szovjet emlékmĬvet, leverték a csillagokat, stb. Még a tanítás befejezése után, az ebéd alatt is figyelmeztettük a tanulókat, hogy a tüntetésen ne vegyenek részt. Du. fél három óra körül egyesek elszórtan mint nézĞk csatlakoztak az iskolához ért tömeghez.

368

Balassagyarmat ’56-os eseményeirĞl Iskolánkban ezen a napon is rendes tanítás folyt. Lombos Lívia, aki az augusztusi pótló vizsgán egy tárgyból elégtelent kapott, e nap délutánján, a tüntetés ideje alatt tett javítóvizsgát. Az ifjúság küldötteivel pedig arról tanácskoztunk, hogyan tudjuk a DISZ széthullása után a diákszövetséget létrehozni.1 Ez volt a mi forradalmunk, és ez némileg elvonta a tanulók figyelmét az utcán tüntetĞkrĞl. Ugyanezen a napon, október 26-án délelĞtt, már mintegy 10 szülĞ nemcsak a város közvetlen környékérĞl, hanem távolabbi helyekrĞl is (pl. Karancskeszi– Marakodipuszta) bejött intézetünkbe és kérte, hogy a rend helyreálltáig engedjük haza gyermeküket. Az engedélyt megadtuk. Ezt látva tanulóink túlnyomó többsége október 26-án délután, vagy 27-én reggel hazatávozott, csak néhány messzebb lakó tanuló maradt itt rövidebb-hosszabb ideig, kb. egy hétig. Amikor városunkban a járási pártbizottság kezdeményezésére megalakult a forradalmi nemzeti bizottság, annak az iskola képviseletében én is tagja lettem. Közben, október végén, már Balassagyarmaton is forrpontra jutottak az események. A forradalmi tanács harmadik ülésén már elhangzott a „büdös kommunista”, kiáltás. Attól kezdve nem vettem részt az ülésein. A forradalmi tanács felszólítására nálunk is létrejött a munkástanács elnöksége. Tagjait titkos szavazással választottuk meg október 30-án. A következĞ kartársak kerültek be: Farkas András, Kolárovits Lászlóné, Kovalcsik András, Réti Zoltán kartársak és Nagy János hivatalsegéd. (Három kartárs a tanítóképzĞ, egy a gyakorló általános iskola nevelĞi közül, és egy hivatalsegéd.) A városi forradalmi tanácsban az iskolát kilépésem után Kovalcsik András kartárs képviselte. Úgy tudom, egy ülésen vett részt. Kovalcsik kartárs mérsékelt magatartásával hozzájárult ahhoz, hogy a nevelĞk egyetértettek abban, miszerint nincs helye a személyeskedésnek, a káderjelentésekben való vájkálásnak. Az is elhangzott, hogy évek óta együtt dolgozunk, ismerjük egymást és bízunk egymásban. Ami személyemet illeti, a legzavarosabb napokban megjelent nálam Szabó István kartárs és közölte velem, hogy bármikor bárki elĞtt kiáll értem, és akárhogy is fordulnak az események, a tanítóképzĞ élén kell maradnom. Tette ezt nevelĞi munkásságomra és emberi magatartásomra hivatkozva. Az ilyen természetĬ megnyilatkozások másutt általában nem voltak akkor mindennaposak, ezért is említettem meg. A gyakorló általános iskolában – néhány napi megszakítástól eltekintve – a téli szünet kiadásáig rendben folyt a munka. A kartársak ezt természetesnek tartották. A városban megszervezett sztrájkok idején is tanítottunk. Ezért bizonyos körökben sztrájktörĞknek nyilvánítottak bennünket, és azzal fenyegettek meg, hogy beverik az ablakainkat. Az utóbbira azonban nem került sor.

1

Talán a Dányi József által vezetett Balassagyarmati Forradalmi Ifjúsági Szövetség szervezésérĞl van szó.

369

Dokumentumok A mostani helyzetet talán úgy lehetne legjobban jellemezni, hogy az emberek gondolkodásában nálunk is megindult a tisztulási folyamat. Ezt azzal kívántuk elĞsegíteni, hogy február 1-jével megrendeltem a nevelĞtestület részére a Népszabadságot és a Népakaratot. A kartársak naponta olvasták az újságokat, s így lassan egy egészséges platform alakult ki. Ennek jelét több megnyilatkozásban látom. Ma pl. a kartársak közül többen kijelentették, hogy egyetértenek Nagy Sándornak a Népakarat vasárnapi (február 24-ei) számában megjelent „Sztrájkolnak-e az írók?” c. cikkében foglaltakkal. Bízom benne, hogy ez az egészséges fejlĞdés nem akad meg. Úgy érzem, a legfĞbb dolgokban, az alapvetĞ kérdésekben megvan az egyetértés, és elég erĞsek vagyunk ahhoz, hogy az ingadozókat meggyĞzzük és megnyerjük. Balassagyarmat, 1957. február 25-én. HegedĬs Rajmund igazgató NML XV. 17./27. 37.

39. / A poltitkai rendĞrség jelentése dr. Daróczi Gusztáv megfigyelésérĞl Salgótarján, 1968. szeptember 26. „Kártyázók” fedĞnevĬ ügyjelzés Dr. Daróczi Gusztáv volt ellenforradalmár, politikai elítélt, akit 1960. május 20án soroltunk külön nyilvántartásba, mellyel egy idĞben megszerveztük hálózati ellenĞrzését. EllenĞrzésünk során megállapítást nyert, hogy nincs megelégedve helyzetével, több esetben vannak ellenséges kijelentései, figyelemmel kíséri az események alakulását úgy kül-, mint belpolitikai vonalon, azokat értékeli, és következtetéseket von le, melyrĞl általa megbízhatónak vélt személyek elĞtt kifejti véleményét. ErĞsödĞ nyugati befolyásban bízik, amely a Varsói SzerzĞdés felbomlását eredményezi, és akkor megszĬnik a szovjet irányítás, mert a mi politikánk függvénye a szovjet politikának. LekicsinylĞen beszél a Szovjetunióról, a nyugatot dicsĞíti. Angliát tartja iparilag a legfejlettebb államnak, elismerĞen nyilatkozik a francia helyzetrĞl, véleménye szerint Franciaországban van az igazi demokrácia, ott a munkások élhetnek jogaikkal, de nálunk ezt elfojtják. A Szovjetunió a világpolitikai helyzetben eredményt elérni nem tud, a közel-keleti helyzetnél is alul maradt, ahol a zsidók diktálják a feltételeket, Amerikával az élen. A Szovjetunió le van maradva úgy gazdaságilag, mint katonailag a nyugati hatalmaktól. Véleménye szerint nyugaton sokkal jobban élnek az emberek, magasabb az életszínvonal. Nálunk gazdasági bajok vannak, amit az új mechanizmus bevezetésével akarnak megoldani, pedig ezzel elérni nem tudnak semmit. Saját helyzetérĞl úgy nyilatkozik, hogy sok keserĬsége van már ez ideig ebben a rendszerben, 450 000 Ft kiesése van, és ha azon keresztülment volna valaki, amin Ğ, mindent másként látna.

370

Balassagyarmat ’56-os eseményeirĞl Több olyan személlyel tart kapcsolatot, akik operatív szempontból figyelmet érdemelnek. Ilyenek: Kovács Rudolf horthysta alezredes, Herencsényi István volt ellenforradalmár, aki 1956-ban Angliába disszidált, majd az amnesztiarendelet útján tért vissza. Vermes Miklós volt ellenforradalmár, aki életfogytiglani börtönre volt ítélve, továbbá László Aladár balatonfüredi lakos, volt ellenforradalmár, dr. Perbíró József volt ellenforradalmár, balatonfüredi lakos, dr. Óriás Oszkár volt rendĞr, siófoki lakos. Több olyan nyugati kapcsolattal is rendelkezik, akik 1956-ban aktív tevékenységet fejtettek ki. Köztük dr. Garamvölgyi Antal volt ellenforradalmárral, akit távollétében 10 év börtönbüntetésre ítéltek. Tudomásunk szerint Svájcban, a Fáklya c. lap szerkesztĞségében dolgozik. Továbbá dr. CsĞke RezsĞ volt fĞszolgabíróval, aki 1956-ban disszidált és Washingtonban él, valamint dr. Rabcsák Béla volt közjegyzĞvel. Levelezésének ellenĞrzésére 1968. február hónapban bevezettük a K-ellenĞrzést.1 K-ellenĞrzésen keresztül megállapítást nyert, hogy dr. Garamvölgyi Antallal aktív levelezést folytat, melyben értékelik az eseményeket. Operatív jellegĬ nyugati kapcsolatoknál a levelezések tartalma leírva. Az ügyjelzésben operatív intézkedési terv készült 1968. február 26-án, melynek megfelelĞen végezzük az ügynöki operatív munkát. Az ügyjelzésben van foglalkoztatva „Méhész” és „Váradi” fedĞnevĬ ügynökünk. Kapcsolatainak ellenĞrzésére átiraton keresztül kértünk jellemzéseket a Veszprém megyei és a Somogy megyei rendĞr-fĞkapitányságok politikai osztályaitól. JellemzĞ Daróczira, hogy több esetben elutazik Balatonfüredre, ahol feltételezhetĞ, hogy keresi a kapcsolatot a fenti személyekkel, és értékelik az eseményeket, melyre utal Daróczi azon levele, amelyet László Aladárnak küldött. 1968. augusztus 15-én László Aladárnak az alábbi levelet írta Daróczi: „Nekem nem kell, Alikám, a Népszabadság folyó hó 6-i számának utolsó elĞtti oldalát olvasni, addig is tudtam, hogy rendĞrfĞnökünket az úr magához szólította. (Az augusztus 6-i Népszabadság utolsó oldalán – amit ellenĞriztünk – Szabó István volt balassagyarmati rendĞrkapitány elhalálozásával kapcsolatban van köszönet nyilvánítva. 1956-ban Szabó István utasítására lett Ğrizetbe véve dr. Daróczi Gusztáv V-személy.)2 Eleve bizonyítékaként annak, hogy valótlan, miszerint a kontraszelekció érvényesül a természetben. Tudtam a hírrĞl, mert a temetésére készültek tĞlünk is, azt is megtudtam, hogy az ipse temetésére mennek. Regisztrálhatjuk tehát, hogy már csak két pacák, Gáspár és Rozgonyi3 élvezi a földi paradicsom örö1

K-ellenĞrzés = Postai küldemények operatív ellenĞrzése, melynek során az állambiztonsági szervek a bizalmas nyomozás alatt álló személy postai küldeményeit felbontották, illetve esetenként elkobozták. 2 V-személy = Veszélyes személy. 3 Gáspár Gyula a Budapesti Katonai Bíróság tanácsvezetĞ bírója, aki Darócziék perében elsĞfokon ítélkezett. Rozgonyi Aladár a Nógrád Megyei FĞügyészség politikai ügyésze, aki a megtorlás egyik fĞ felelĞse Nógrádban.

371

Dokumentumok meit, a többi jó barát már a földöntúli paradicsomban várják a feltámadást – csak legyen türelmük kivárni. Egyébként meggyĞzĞdésem, hogy az említett két pacák is elĞttünk fog jobblétre szenderülni. Levelében közli még, hogy folyó hó 29-én Vermes Miklós (ellenforradalmi tevékenységéért életfogytiglanra volt ítélve, V-személy) jó barátunk és szenvedĞtársunk érkezik az ottani SZOT-üdülĞbe, mondtam neki, hogy találkozhat veled estefelé a parton.” A csehszlovák helyzettel kapcsolatban az alábbiakat írja Lászlónak: „Mondanom sem kell, hogy figyelem az eseményeket, ami érthetĞ is, hiszen nem közömbös számunkra, hogy mi fog történni szomszédainkkal. El kell ismerni, ügyesen csinálják, okosabbak és mértéktartóbbak, mint a mieink voltak, pedig az Ğ elképzelésük is ugyanaz, mint a miénk volt: szocializmus, demokratikus úton. Végül még arra kérlek, ne légy nagyon elkeseredve, láttunk már mi rosszabb napokat és fogunk még látni jobbakat is.” Ügyjelzésben továbbra is „Méhész” és „Váradi” fedĞnevĬ ügynökünk van foglalkoztatva, levelezéseit K-ellenĞrzésen keresztül ellenĞrizzük, továbbá felvesszük a kapcsolatot a Veszprém megyei rendĞr-fĞkapitányság politikai osztályának illetékes alosztályával, akikkel közösen megszervezzük dr. Daróczi Gusztáv balatonfüredi utazásainak ellenĞrzését. [Boros Sándor rendĞr százados] ÁBTL O–15325/2. 284–285. o.

40. / A politikai rendĞrség feljegyzése az operatív munkáról Salgótarján, 1968. november 30. EgyüttmĬködés: a BM-szervekkel való együttmĬködés jónak mondható, budapesti, somogyi, Veszprém megyei elvtársaktól kaptunk szóban és írásban információt. A V-személyek ellenĞrzésénél több esetben a III/II. alosztály1 részérĞl kaptunk segítséget. Javult a kapcsolat a társadalmi szervekkel, az utóbbi idĞben több értékes és felhasználható jelentést kaptunk, így pl. 1968-ban B. J. V-személy ellenĞrzésénél. MegelĞzĞ intézkedések: Rendszeres ellenĞrzés alatt tartjuk azokat a személyeket, akik részérĞl várható ellenséges tevékenység, részben hálózati úton, valamint hivatalos és társadalmi kapcsolat és KMB útján.2 A külön nyilvántartásba sorolt személyek száma a vo1 2

Értsd: a megyei rendĞr-kapitányság kémelhárító alosztályától. A hivatalos kapcsolatok általában gyárak, üzemek, intézménynek, hivatalok stb. vezetĞi voltak, akiknek munkakörüknél fogva információadási kötelezettségük volt az ál-

372

Balassagyarmat ’56-os eseményeirĞl nalon 37 fĞ. EllenĞrzésük az alábbiak szerint van megoldva: 9 fĞ többoldalú hálózati ellenĞrzés, 16 fĞ egyoldalú hálózati ellenĞrzés, 7 fĞ KMB-n, valamint hivatalos és társadalmi kapcsolaton keresztül, 4 fĞ KMB útján. Személyes beszélgetéseket és egyéb preventív intézkedéseket alkalmaztunk, amik részben visszatartják Ğket ellenséges szándékaiktól. Hálózati munka: Az 1967. évhez viszonyítva a hálózat létszámában változás nem történt: 1967ben 8 fĞ, 1968-ban 8 fĞ. 1968-ban egy kizárás volt, egy személlyel pedig a kapcsolatot felvettük. T-lakás: 1967-ben 2 T-lakás volt,1 1968 novemberében egy Tlakást leépítettünk. Jelenleg egy T-lakással rendelkezzünk. Az operatív elhárító munkát elsĞsorban, mint legfontosabb operatív eszközt az ügynökséggel végezzük. A vonalon2 foglalkoztatott hálózati személyek többsége megfelel az operatív elveknek, megfelelĞ általános mĬveltséggel rendelkeznek, származásuknál, elhelyezkedésüknél, társadalmi helyzetüknél és egzisztenciájuknál fogva széleskörĬ kapcsolatokkal rendelkeznek a minket operatív szempontból érdeklĞ személyek körében. HírszerzĞ lehetĞségük, személyi tulajdonságaik alkalmassá teszik Ğket ügynöki munka végzésére. Politikai, szakmai felkészültségük jó. Az ügynökség a célszemélyek elhelyezkedése és veszélyességi fokuknak megfelelĞen lettek szervezve. Felhasználásuk: a differenciált operatív munkának megfelelĞen, a vonalon lévĞ ellenséges beállítottságú személyek irányában vannak foglalkoztatva. Ügynökség mellett a K-ellenĞrzést alkalmaztunk, amely értékes adatokat szolgáltatott dr. Daróczi Gusztáv V-személy ügyében. A vonalon a munkatervnek megfelelĞen végeztem az elhárító, illetve a felderítĞ munkát, ami a vonal sajátosságainak megfelelt. Több olyan operatív jelzésrĞl szereztünk tudomást, amelyek bizonyítják támadásuk irányát, valamint azt, hogy továbbra is számítani kell aktivizálódásukra. Intézkedéseink részben korlátozták tevékenységüket, de még mindig nem vagyunk megfelelĞen tájékozódva tevékenységükrĞl, amit továbbra is fokozni kell a differenciált operatív munkának megfelelĞen. [Boros Sándor rendĞr százados] ÁBTL O–15325/2. 293. o.

lambiztonsági szervek felé. A társadalmi kapcsolatok azok a „szocializmushoz hĬséges” személyek voltak, akik felkérésre vagy önként tájékoztatták az állambiztonsági szerveket. KMB = a rendĞrség körzeti megbízottja. 1 T-lakás = Találkozási lakás. Az állambiztonsági szervek által használt, de nem a szerv által fenntartott lakás, melyet az ügynök és az operatív tiszt(-ek) találkozására használtak. 2 Ti. a forradalmi szervek, szervezetek vezetĞinek nyomozási „vonalán”.

373