DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS DR. TARJÁNYI JÓZSEF VESZPRÉMI EGYETEM *$='$6ÁGTUDOMÁNYI KAR KESZTHELY

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS

DR. TARJÁNYI JÓZSEF

VESZPRÉMI EGYETEM *$='$6ÁGTUDOMÁNYI KAR KESZTHELY

*(25*,.210(=

2003

VESZPRÉMI EGYETEM *(25*,.210(=

*$='$6È*78'20È1<,.$5

KESZTHELY Növényvédelmi Intézet +HUEROyJLDLpV1|YpQ\YpG

V]HU.pPLDL

Tanszék

Interdiszciplináris Doktori Iskola ,VNRODYH]HW

Dr. habil. VÁRNAGY LÁSZLÓ MTA doktora

7pPDYH]HW

g

N

Dr. HUNYADI KÁROLY MTA doktora

Dr. habil. BÉRES IMRE MTA doktora

A GLIFOZÁT REZISZTENS TRANSZGÉNIKUS KUKORICAHIBRIDEK GYOMIRTÁSI TECHNOLÓGIÁJÁNAK KIDOLGOZÁSA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS

Készítette:

Dr. TARJÁNYI JÓZSEF

KESZTHELY

2003

A GLIFOZÁT REZISZTENS TRANSZGÉNIKUS KUKORICAHIBRIDEK GYOMIRTÁSI TECHNOLÓGIÁJÁNAK KIDOLGOZÁSA Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Írta: Dr. Tarjányi József Készült a Veszprémi Egyetem Interdiszciplináris Doktori Iskolája keretében 7pPDYH]HW

N Dr. Béres Imre Elfogadásra javaslom (igen / nem).

A jelölt a doktori szigorlaton 100 %-ot ért el. Keszthely, 2003. május 22.

……………………………. aláírás

……………………………. a Szigorlati Bizottság elnöke

Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: …………………………. igen / nem ……………………………. aláírás Bíráló neve: …………………………. igen / nem ……………………………. aláírás A jelölt az értekezés nyilvános vitáján ……. %-ot ért el. Keszthely, 2003. ….…. ……………………………. a Bíráló Bizottság elnöke A doktori (PhD) oklevpOPLQ

VtWpVH««««««««««

……………………………. az EDT elnöke

TARTALOMJEGYZÉK

1. KIVONATOK ....................................................................................1 1.1. 0DJ\DUQ\HOY NLYRQDW ...............................................................1 1.2. $QJROQ\HOY NLYRQDW– Abstract.................................................3 1.3. 1pPHWQ\HOY NLYRQDW– Auszug .................................................3 2. BEVEZETÉS......................................................................................5 2.1. A kukorica eredete, elterjedése....................................................5 2.2. A biotechnológia a kultúrnövények védelmében .........................7 3. SZAKIRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ .............................................17 3.1. $NXNRULFDWHUPHV]WpVMHOHQW VpJH0DJ\DURUV]iJRQ ...................17 3.2. A gyomnövények szerepe a kukorica termesztésében................21 3.3. A kukoricát károsító gyomnövények, gyomborítás....................23 3.4. A kukorica gyomszabályozása ..................................................38 3.4.1. A gyomszabályozás fogalma, története ...............................38 3.4.2. Az integrált gyomszabályozás ............................................39 3.4.3. A vegyszeres gyomirtás története .......................................42 3.4.4. A kukorica vegyszeres gyomirtása......................................46 3.4.4.1. 9HWpVHO WWLNH]HOpVEHGROJR]iVQpONO- pre planting.....47 3.4.4.2. 9HWpV HO WWL NH]HOps, azonnali bedolgozással - ppi (pre planting incorporated) ..........................................................47 3.4.4.3. 9HWpVXWiQNHOpVHO WWLNH]HOpV– pre (preemergens) .......49 3.4.4.4. Pre/poszt kezelés............................................................52 3.4.4.5. Kelés utáni, vagy állománykezelés – poszt (posztemergens)..........................................................................52 3.4.4.6. Levél alá permetezés......................................................56 3.5. A transzgénikus növények termesztése .....................................58 3.5.1. Géntechnológia a fajta-HO iOOtWyQ|YpQ\QHPHVtWpVEHQ .........58 3.5.2. *\RPLUWy V]HUW U WROHUiQV WUDQV]JpQLNXV Q|YpQ\HN kifejlesztése ...................................................................................60

3.5.2.1. Imidazolinon rezisztencia .............................................. 64 3.5.2.2. Szetoxidim rezisztencia ................................................. 67 3.5.2.3. Szulfonil-karbamid rezisztencia:.................................... 68 3.5.2.4. Glufozinát (foszfinotricin) rezisztencia.......................... 69 3.5.2.5. Glifozát rezisztencia ...................................................... 71 3.5.3. A transzgénikus növények termesztésének jogszabályozása ............................................................................. 76 3.5.4. A transzgénikus növények kísérleti kibocsátási engedélyeinek kiadása ................................................................... 81 4. KÍSÉRLETI RÉSZ........................................................................... 85 4.1. Transzgénikus növények szabadföldi vizsgálatának feltételei............................................................................................ 85 4.1.1. A transzgénikus növény vetésének szervezése.................... 86 4.1.2. $EHiOOtWRWWNtVpUOHWHNNHONDSFVRODWRVWHHQG N .................... 87 4.2. A vizsgálatokban alkalmazott fontosabb készítmények............. 88 4.2.1. ROUNDUP SL (480 g/l glifozát-izopropilamin só) ............ 88 4.2.2. MOTIVELL SC (40 g/l nikoszulfuron) .............................. 93 4.2.3. GUARDIAN EC (840 g/l acetoklór + 84 g/l AD-67 antidótum) ................................................................................... 101 4.2.4. FRIGATE (820 g/l etilan TT-15) ..................................... 107 4.3. Szabadföldi kísérletek ............................................................ 112 4.3.1. 1998-ban beállított kísérletek ........................................... 114 4.3.1.1. Hegyeshalom............................................................... 114 4.3.1.2. Mosonmagyaróvár....................................................... 115 4.3.2. 1999-ben beállított kísérletek ........................................... 116 4.3.2.1. ÚMUyQDI ...................................................................... 117 4.3.2.2. Zsombolya .................................................................. 118 4.3.3. 2000-ben beállított kísérletek ........................................... 119 4.3.3.1. Szabadszentkirály........................................................ 119 4.3.3.2. Mosonmagyaróvár....................................................... 120 4.3.4. 2001-ben beállított kísérletek ........................................... 121

4.3.4.1. Mosonmagyaróvár ....................................................... 122 4.3.4.2. Szabadszentkirály ........................................................ 123 4.4. Csíráztatási kísérletek ............................................................. 124 5. EREDMÉNYEK............................................................................. 127 5.1. Szántóföldi vizsgálatok........................................................... 127 5.1.1. 1999-ben beállított kísérletek eredményei......................... 127 5.1.1.1. Zsombolya, Románia ................................................... 127 5.1.2. 2000-ben beállított kísérletek eredményei......................... 136 5.1.2.1. Mosonmagyaróvár ....................................................... 136 5.1.3. 2001-ben beállított kísérletek eredményei......................... 141 5.1.3.1. Mosonmagyaróvár ....................................................... 141 5.1.3.2. Szabadszentkirály ........................................................ 146 5.2. Laboratóriumi vizsgálatok ...................................................... 150 5.2.1. Csírázási erély vizsgálata.................................................. 150 5.2.2. A csíranövények vizsgálata, tenyészedényes kísérletben... 158 6. ÖSSZEFOGLALÁS ....................................................................... 161 7. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS......................................................... 167 8. SZAKIRODALOM JEGYZÉK ...................................................... 169 9. AZ ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ............................................................ 203 9.1. 0DJ\DUQ\HOY Wp]LVHN ............................................................ 203 9.2. $QJROQ\HOY Wp]LVHN .............................................................. 205

KIVONATOK

1. KIVONATOK

$*<$51<(/9

1.1. M

.,921$7

A dolgozat célja a transzgénikus (GM) kukoricanövény gyomirtási technológiájának kidolgozása hazai körülmények között, különös WHNLQWHWWHO

D]

HVHWOHJHV

WHFKQROyJLiNUD$FpONLW QpJ\HJ\PiVWN|YHW

1998-EDQ NO|QE|]

V]

J\RPUH]LV]WHQFLD

]pV

PHJHO

]pVpUH

V]ROJiOy

megvalósítása érdekében 1998-2001 között,

pYEHQV]DEDGI|OGLNtVpUOHWHNHWYpJ]HWWDV]HU]

UpV MHOOHJ

PRGHOO YL]VJiODWRNDW iOOtWRWW EH D V]HU]

IHOWpWHOH]HWW J\RPV]DEiO\R]iVL HOMiUiVRNNDO KDJ\RPiQ\RV

(genetikailag nem módosított) kukoricában, Hegyeshalom, Újudvar, Mosonmagyaróvár, Martonvásár, Telekgerendás mellett (17 kezeléssel, két

ismétlésben,

véletlen

blokk

elrendezésben).

Cél

az

egyes

készítmények és kombinációik hatásának vizsgálata és az optimális kijuttatiVLLG

SRQWRNPHJiOODStWiVDYROW$NpV]tWPpQ\HNN|]|WWHJ\DUiQW

szerepeltek totális és nem totális tartamhatás nélküli készítmények, WRYiEEi YROWDN WDUWDPKDWiVVDO UHQGHONH] J\DNRUROW KDWiVW NpW LOOHWYH KiURP LG

NRPELQiFLyN LV $ J\RPRNUD

SRQWEDQ pUWpNHO

te, hatékonysági

százalékot állapított meg a kezeletlen kontrollhoz képest. Az értékelések több gyomfajra történtek, és rögzítette az összes gyomosodást befolyásoló hatékonyságot is. $ 0DJ\DU 2UV]iJJ\

OpV HOIRJDGWD D] pYL ;;9,, W|UYpQ\W D

géntechnolyJLDLWHYpNHQ\VpJU

ODPHO\MDQXiU

-én lépett hatályba,

így törvényileg szigorúan szabályozott keretek között Magyarországon is 1

KIVONATOK

elindulhattak a kísérletek glifozát és glufozinát-ammónium rezisztens transzgénikus (GM) kukoricafajták gyomszabályozásában. A Géntechnológiai Bizottság a kísérletek beállításához szükséges évenkénti kibocsátási engedély kiadásának késleltetésével igyekezett a YL]VJiODWRN HUHGPpQ\HVVpJpW PHJDNDGiO\R]QL tJ\ D N|YHWNH] EHQ HO

HV]WHQG QHP IHMO

IRUGXOW KRJ\ D FVDN M~OLXV HOHMpQ

G|WW pUWpNHOKHW

KiURP

elvetett kukoricában

J\RPQ|YpQ\ YDJ\ D YL]VJiODWRW D 7|UWpQHOPL

Magyarországon (Zsombolya, Románia, közel a mai magyar határhoz, azonos botanikai feltételek mellett), vagy ismételten hagyományos kukoricában kellett beállítani. A

V]HU]

D]

-as eredmények alapján a további vizsgálatokhoz a

glifozát rezisztens kukoricát (NK 603 génkonstrukciót hordozó hibridek: '. '. '. YiODV]WRWWD I

NRPELQiFLyV SDUWQHUNpQW D

glifozát hatóanyag mellé az acetoklór és nikoszulfuron herbicid hatóanyagokat. $

WRYiEEL

KiURP

pY

DODWW

WRYiEEL

6]DEDGV]HQWNLUiO\ 0RVRQPDJ\DUyYiU

ÒMUyQDI

NO|QE|]

HJ\pYHV

KHO\HNHQ pV

pYHO

gyomokon elvégzett vizsgálatok igazolták, hogy a tartamhatás nélküli glifozát, bár kiváló gyomirtóhatással rendelkezik, több vizsgált J\RPQ|YpQ\ HVHWpEHQ LV LJpQ\OL D NRPELQiFLyV SDUWQHUW eYHO J\RPQ|YpQ\HNNHO IHUW

HJ\V]LN

]|WW WHUOHWHQ RV]WRWW NH]HOpV V]NVpJHV )ULJDWH

adalékanyag alkalmazása segíti a hatóanyag gyorsabb felszívódását és gyorsítja a gyomnövények pusztulását. A dolgozatban összefoglalt eredmények és tézisek a glifozát rezisztens kukorica engedélyezése után segíthetik a gyakorlatban alkalmazható gyomirtási technológiák összeállításánál a szakembereket.

2

KIVONATOK

1*2/1<(/9

1.2. A

.,921$7

– ABSTRACT

The objective of the essay is to work out weed management programme for genetically modified (GM) maize, particularly for preventing development of eventual weed resistance, under Hungarian conditions. With this in mind, the author conducted field trials in four consecutive years between 1998 and 2001. For the trials, he selected glyphosate tolerant maize (hybrids with NK 603 gene construction: DK 391; DK 440), the main tank combination partners were acetochlor and nicosulfuron with glyphosate. The trials carried out with annual and perennial grasses and broadleaved weeds in different sites (Szabadszentkirály, Mosonmagyaróvár, ÒMUyQDI

) confirmed that glyphosate has no persistence, and needs a

combination partner for most weeds under study, though it has excellent herbicidal action. Split application is recommended in areas infected with perennial grass weeds. Use of additive (e.g. Frigate) helps rapid absorption of the active substance and speeds up killing of weeds. The results and theses of the essay may assist the specialists in developing and implementing the weed management programme of glyphosate tolerant maize hybrids, following their official registration.

1.3. N

e0(71<(/9

.,921$7

– AUSZUG

Die Zielsetzung der Arbeit ist das Unkrautbekämpfungsprogramm für genetisch verändertem (GV) Mais unter ungarischen Umständen auszuarbeiten, mit besonderer Acht auf die Vorbeugung der zufälligen 3

KIVONATOK

Resistenzbildung. Zu Verwirklichung der Zielsetzung hat der Autor zwischen 1998-2001, in vier einanderfolgenden Jahren Feldversuche durchgeführt. Zu den Versuchen wurde Mais mit Glyphosate-Toleranz (Hybride mit NK 603 Genkonstruktion: DK 391, DK 440) gewählt, als bedeutende Kombinationspartern

zum

Glyphosate

dienten

Acetochlor

und

Nicosulfuron. Anhand

der

Ergebnisse

6]DEDGV]HQWNLUiO\

der

an

0RVRQPDJ\DUyYiU

verschiedenen ÒMUyQDI

PLW

Standorten DQQXDO

XQG

perennial Unkräutern und Ungräsern durchgeführten Versuche konnte bewiesen

werden,

dass

Glyphosate,

obwohl

eine

sehr

gute

Herbizidwirkung ausübt, keine Persistenz hat und bei zahlreichen untersuchten Unkräutern und Ungräsern auch ein Kombinationspartner notwendig

ist.

Es

ist

empfehlenswert,

eine

Splitbehandlung

durchzuführen, wenn auf dem Gebiet perennial Ungräsern vorkommen. Die Anwendung von Additiven (z.B. Frigate) hilft eine schnellere Adsorption des Wirkstoffes und beschleunigt das Absterben der Unkräuter und Ungräser. Die in der Arbeit zusammengefassten Ergebnisse und Thesen können für die Fachleute als Basis bei Entwicklung und Durchführung der Unkraut- Bekämpfungstechnologien nach der offiziellen Zulassung von Glyphosate- toleranten Mais - Hybride dienen.

4

BEVEZETÉS

2. BEVEZETÉS

2.1. A KUKORICA EREDETE, ELTERJEDÉSE Kolumbusz legnagyobb tette talán nem maga Amerika felfedezése, hanem a kukorica Európába történt behozatala volt. Kolumbusz és társai YDOyV]tQ

OHJ QHP LV VHMWHWWpN KRJ\ H Q|YpQ\ pUWpNHVHEE D] |VV]HV

elrabolt kincsnél, nem tudhatták, hogy az inka, maya és azték papok, uralkodók többre becsülték a kukoricát az aranynál, hiszen a kukorica adta a kenyerüket és gazdagságukat. A kukoricát istenként imádták, áldozatokat mutattak be neki, vallási szertartások ködébe burkolták a YHWpVL pV EHWDNDUtWiVL PXQNiNDW $ NXNRULFD HOV V]HOHNWiOyL pV |V]W|Q|V QHPHVtW

LHNRUSDSWXGyVDLYROWDN0(1<+e57

A kukorica származásával kapcsolatban több elmélet látott napvilágot, ma sem tudjuk, hogy az amerikai kontinens melyik mai országát WHNLQWVN

VKD]iMiQDN :($7+(5:$; Ä$] LQGLiQ NXNRULFD D]

VL$PHULNiEDQ´FtP

N|Q\YpEHQiOOtWHPOpNHWDNXNRULFDYDG

GEISLER (1980) szHULQW D NXNRULFD pV 3DUDJXD\ WHUOHWpUH WHKHW

HOV

VKD]iMDIHOWHKHW

VpQHN

HQ'pO

-Brazília

GOHJHV GRPHV]WLNiFLyMD D PDL 3HUXEDQ

volt, innen terjedt tovább Közép-Amerikába és Mexikóba. GALINAT (1979) szerint a kukorica származási helye Mexikó, és innen terjedt el Bolívia, Peru, Brazília és Észak-Amerika irányába. Megítélése szerint két VL WHUPHV]WpVL FHQWUXP DODNXOW NL D] HOV

0H[LNy

– Közép-Amerika

WHUOHWpQ LH N|UO PDMG PLQWHJ\ pYYHO NpV

EE 3HUX pV

Bolívia területén. 5

BEVEZETÉS

$OHJUpJHEEU

OV]iUPD]yPLQWHJ\pYHVNXNRULFDFV

0H[LNyEDQ 7HKXDFDQ WDOiOWiN ( FV PHJiOODStWDQL KRJ\ YDGRQ WHUP

PDUDGYiQ\W

PDUDGYiQ\RNUyO QHP VLNHUOW

N YDJ\ PiU GRPHV]WLNiOW Q|YpQ\HNU

O

származók (MANGELSDORF et al., 1964). A Mexikó City alatt végzett archeológiai

kutatások

során,

61 m

mélységben

80000

éves

kukoricapollent azonosítottak, ami a kukorica amerikai származását igazolja (MENYHÉRT, 1985). +D]DL

V]HU]

N

N|]O

NXOW~UQ|YpQ\HLQN"´ FtP

0È1'<

P

Ä+RJ\DQ

M|WWHN

YpEHQ IRJODONR]RWW D NXNRULFD HUHGHWpYHO

aQQDN V]iUPD]iViW pV NO|QE|]

DOIDMDLQDN NLDODNXOiViW D] DOiEEL iEUD

szerint képzelte el:

1. ábra: A kukorica származása (MÁNDY, 1971 nyomán)

6

OpWUH

BEVEZETÉS

$ NXNRULFD $PHULND IHOIHGH]pVpW N|YHW

egész

Földön

elterjedt.

Portugál

HQ (XUySiED NHUOW PDMG D]

hajósok

1494-ben

vitték

be

Olaszországba, ahonnan 1517-ben Egyiptomba, majd Törökországba került (GALINAT, 1979). Ma már az Antarktisz kivételével minden földrészen

termesztik.

Magyarországra

Olaszországból

vagy

Dalmáciából hozták be, de megjelenhetett a törökök közvetítésével (UGpO\HQ NHUHV]WO LV +D]iQNEDQ D V]OiY HUHGHW HOIRJDGRWW GH PpJ PD LV pO I

NXNRULFD V]y D]

OHJ D] $OI|OG|Q D ÄWHQJHUL´ (UGpO\EHQ

pedig a „török búza – Frumentum turcium” (MELIUS, 1579) elnevezés. 1DSMDLQNEDQ D NXNRULFD D YLOiJ I

EE NXOW~UQ

VRUUHQGEHQ D E~]D pV D UL]V XWiQ D] HO

NHO

övényei közül fontossági

KDUPDGLN KHO\HW IRJODOMD HO

Termelésének nagyságrendje sokirányú hasznosíthatóságával magyarázható. A világon mindenütt fontos takarmányként (szemes-, abrak- vagy zöldtakarmány), NH]GHWHNW

ipari

alapanyagként,

egyes

országokban

pedig

O IRJYD PiVRNEDQ SHGLJ D PRGHUQ ELRNRQ\KD WHUMHGpVpYHO

emberi táplálékként használják fel (KISS, 2000). A legfrissebb (1998. évi) FAO adatok szerint a világtermelés nagyságrendjét 137.430.000 ha-on megtermelt 604.013.000 t kukorica jellemzi.

2.2. A BIOTECHNOLÓGIA A KULTÚRNÖVÉNYEK VÉDELMÉBEN $ YLOiJ PH]

JD]GDViJL WHUPHOpVpQHN XWiQ PiU D PLOOLiUGUD

GX]]DGy QpSHVVpJ pOHOPH]pVpW NHOO EL]WRVtWDQL $ N|YHWNH]

80 milliós növekedéssel kell V]iPROQLpVD]HO

pYHNEHQ pYL

UHMHO]pVHNV]HULQW

-re 7

BEVEZETÉS

11–12 milliárd lakosra lehet számítani (REISINGER – LAJOS, 1999). A W~OWHUPHOpVVHO NV]N|G

XJ\DQDNNRU FV|NNHQ

V]HPEHQ D GHPRJUiILDL Q|YHNHGpV D IHMO

várható, ahol QHP

HOHJHQG

D PH]

WHUOHW $ WiSOiONR]iV DODSYHW HEE

G

QpSHVVpJ

(XUySiYDO

pV LV]OiP RUV]iJRNEDQ

JD]GDViJL WHUPHOpVKH] V]NVpJHV

MRJ -HOHQOHJ PLOOLy HPEHU pKH]LN

O PLOOLy D J\HUPHN $IJDQLV]WiQEDQ PLQGHQ QHJ\HGLN FVHFVHP

pKHQKDOHJ\pYHVNRUDHO

WWD9LOiJEDQNpYLMHOHQWpVHV]HULQ

.|UQ\H]HWQNUHQHPHOV KDQHP D Q|YHNY

t.

VRUEDQDSHV]WLFLGHNIRNR]yGyIHOKDV]QiOiVD

QpSHVVpJ pOHWWHUpQHN NpQ\V]HU

WpUQ\HUpVH MHOHQWL D

OHJQDJ\REE YHV]pO\W (QQHN PHJQ\LOYiQXOiVD D] HV

HUG

N NLSXV]WtWiVD

és helyükön az alacsony színvonalú növénytermesztés és állattenyésztés. Míg Földünk felületének 1,5 %-át a lakóhelyek (városok, falvak stb.), addig 36 %-iW

D PH]

JD]GDViJL WHUPHOpV YHV]L LJpQ\EH 9LOiJEDQNL

jelentés, 1997). A delphoi jósda híres felirata: „Gnóti seauton”, azaz „Ismerd meg tenmagadat!”

minden,

az

emberrel,

környezetünkkel

foglalkozó

tudomány jelszava több mint két évezrede (VENETIANER, 1998). Ha a tudomány és a technológiai fejlesztések segítségével nem sikerült volna megháromszorozni az élelmiszertermelést 1960. és 1992. között, a lakosságnak további 26-31 millió négyzetkilométerrel több területet NHOOHWW YROQD HOYHQQLH D N|UQ\H]HWpW

termelés

céljára

(AVERY

et

O DODFVRQ\ V]LQW

al.,

1997).

PH]

2040-re

JD]GDViJL

a

jelenlegi

élelmiszertermelést ismét meg kell háromszorozni, a rendelkezésre álló PH]

JD]GDViJL WHUP

WHUOHWHQ 0F&$//$

WHUPpV]HWHV N|UQ\H]HWQNW

94). Ha ez nem sikerül,

O NHOO HOYRQQL pV PH]

JD]GDViJL P

YRQQL W|EE PLOOLy QpJ\]HWNLORPpWHUW pV H]]HO D YDGRQ pO

8

YHOpV DOi

iOODWYLOiJ

BEVEZETÉS

MHOHQW

VUpV]HW

D NiUWHY

QQHHO|U|NUH(QQHNWXGDWiEDQNO|Q|VMHOHQW

N NyURNR]

VpJJHOEtU

ók és gyomnövények által okozott veszteségek

mérséklése. $ PH]

JD]GDViJLWHUPHOpVPDLV]tQYRQDODQHP YROQDIHQQWDUWKDWyKD

termesztett növényeinket és a betakarított termést nem védelmeznénk KDWKDWyVDQD]iOODWLNiUWHY

NQ|YpQ\EHWHJVpJHNpVJ\RPQ|YpQ\HN

ellen,

vallotta UBRIZSY már 1969-ben. A biotechnológia, amely kombinálja a biokémiai, molekuláris biológiai, különösen a rekombináns DNS-technikai, sejttani, szövettani ismereteket és technikákat a szoros értelemben vett technológiai HOMiUiVRNNDO

HO

UHOiW

hatólag

nagy

befolyást

gyakorol

majd

a

növényvédelemre is (KIRÁLY, 1986). A biotechnológia segítségével, pl. bizonyos gyomirtó szerekkel V]HPEHQ

NRUiEEDQ

JOLIR]iW JOLIR]LQiW W

pU]pNHQ\ U

NXOW~UQ|YpQ\HN

HOOHQiOOyYi

WHKHW

NXNRULFD V]yMD FXNRUUpSD VWE DPL OHKHW

N Yp

teszi a már jól bevált, sok esetben évtizedek óta használt gyomirtó szerek alkalmazási területének kiterjesztését (TARJÁNYI – ORAVECZ, 2001). $]HOV

JHQHUiFLyVWUDQV]JpQLNXVQ|YpQ\HNN|]ODKHUELFLGWROHUDQFLD

WDOiQ D OHJMHOHQW

VHEE OHJ

alábbis gazdasági szempontból (DUDITS –

HESZKY, 2000). A genetikailag módosított transzgén növény „olyan szervezet, melynek genetikai anyagát úgy változtatták meg, ahogy az természetes úton nem következhet be, semmilyen természetes nemesítési vagy szelekciós módszerrel” (EU meghatározás). A herbicid toleráns és/vagy rezisztens kukoricahibridek a gyomirtás területén széles új perspektívákat teremtenek, hiszen nagy hatású gyomirtó szerekkel egyszeri vagy

9

BEVEZETÉS

többszöri kezeléssel biztonságossá válik a gyomnövények egész skálája HOOHQL YpGHNH]pV (]HQ W~OPHQ

HQ NHYpVEp WR[LNXV J\RPLUWy V]HUHN

bevezetésére kerülhet sor. A génmódosított hibridek bevezetésével kapcsolatos egészségügyi, etikai kételyek vizsgálata más tudományágak feladata (KÁDÁR et al., 2001). A genetikDLODJ PyGRVtWRWW pO

V]HUYH]HWHNNHO NDSFVRODWRV NXWDWiVRN

során 1986. és 1993. között 28 országban 675 transzgénikus növényfajtát bocsátottak ki kísérleti célból, melyek zöme herbicid toleranciát WRYiEELDNEDQ W

U

NpSHVVpJHW KRUGR]y Q|YpQ\W YL]VJiOW .LHPHONHG

gyakoriságú a glufozinát: burgonya, dohány, kukorica, lucerna, cikória, nyár, rizs, szója, cukorrépa, paradicsom (163); a glifozát: dohány, kukorica, nyír, gyapot, káposztafélék, len, szója, cukorrépa, paradicsom (90); a szulfonilurea (39) és bromoxinil (30) hatóanyagú gyomirtó szerek rezisztenciájával foglalkozó kibocsátások száma (DARVAS et DO $] WiEOi]DW D IRQWRVDEE KHUELFLGW WROHUiQV

KDJ\RPiQ\RV

JpQVHEpV]HWL~WRQHO

iOOt

QHPHVtWpVVHO

HO

U

IDMWiNDW PXWDWMD EH

iOOtWRWW

UH]LV]WHQV

tott hibridek).

A transzgénikus növények nemzetközi forgalomba bocsátása körül indulatos

viták

folynak,

és

sajátos módon,

SRODUL]iOyGWDN D] H]W WiPRJDWy LOOHWYH HOOHQ] HO

V]|U D JpQWHFKQROyJLD WRWiOLV EHWLOWiViW W

szinte

földrajzilag

Qp]HWHN $] HOOHQWiERU ]WH ]iV]ODMiUD 0LQWKRJ\

azóta a gyógyszeripari és medicinális alkalmazások vitathatatlanul igazolták hasznosságukat és veszélytelenségüket, ma ezek ellen már QHPLJHQ WLOWDNR]LN VHQNL H]pUW LV LUiQ\XO D] |VV]W

alkalmazásokra (VENETIANER, 2000).

10

] D PH]

JD]GDViJL

BEVEZETÉS

1. táblázat: %LRWHFKQROyJLDLIHMOHV]WpVHNKHUELFLGW

U

IDMWiNHO

iOOtWiViUD'$59$6

et al., 1999 nyomán) Fejlesztés

Termék neve

Bromoxinil-toleráns dohány Bromoxinil-toleráns gyapot

Gyártó Rhone-Poulenc

BXN

Calgene

Klórszulfuron-toleráns gyapot

Du Pont

Klórszulfuron-toleráns kukorica

Du Pont

Glufozinát-rezisztens cukorrépa

AgrEvo

Glufozinát-rezisztens gyapot

AgrEvo

Glufozinát-rezisztens kukorica

Pioneer


Rend Seed


GR Corn

DeKalb


LibertyLink

Asgrow, AgrEvo

Glufozinát-rezisztens repce

Innovator

AgrEvo

Glufozinát-rezisztens szója

AgrEvo

Glifozát-rezisztens bab

Rend Seed

Glifozát-rezisztens szója

RRSoybeans

Glifozát-rezisztens cukorrépa

DeKalb Novartis Seeds

Glifozát-rezisztens gyapot

Paymaster

Monsanto

Glifozát-rezisztens kukorica

RRCorn

DeKalb

Glifozát-rezisztens len

Triffid

U. Saskatchewan

Glifozát-rezisztens repce

Monsanto

Glifozát-rezisztens szója

Roundup Ready

Asgrow, Monsanto

Imidazolinon-toleráns kukorica

IMI

American Cyanamid


IMI

Asgrow


IMI - Corn

DeKalb

Setoxidium-toleráns kukorica

SR Corn

DeKalb

Szulfonilurea-toleráns gyapot

Du Pont

Szulfonilurea-toleráns szója

STS

Asgrow

Szulfonilurea-toleráns szója

STS Soybeans

DeKalb

11

BEVEZETÉS

$ JpQWHFKQROyJLiYDO QHPHVtWHWW IDMWiN HOOHQ] WHUPpV]HWHV NHUHV]WH] pUGHPO

Q|YpQ\SRSXOiFLyNDW

KLV]HQ

GKHW H]HNNHO D NXOW~UQ|YpQ\HNN SUREOpPD

H]pUW

LQGRNROW

L YHV]pO\H]WHWYH OiWMiN D

V]iPRV

pO

IDM

el. Ez egy fontos, figyelmet

NtVpUOHWHNEHQ LV

WUDQV]JpQiWMXWiViQDNHVpO\HLWDYDGRQpO

YDGRQ

PHJYL]VJiOQL D

IDMRNED.LWHUMHGWNtVpUOHWH]pVL

tapasztalat mutatja, hogy számos termesztett növényünknek (pl. búza, kukorica, burgonya stb.) nincs olyan rokon faja, amellyel spontán NHUHV]WH]

GQH

'8',76

$

JHQHWLNDLODJ

PyGRVtWRWW

(transzgénikus) növények termesztése a világ egyes részein már gyakorlatnak számít. A 2000. év végén 56 transzgénikus növény termesztését és forgalmazását engedélyezték legalább egy országban (JAMES, 2000). $ WUDQV]JpQLNXV Q|YpQ\HN V]DEDGI|OGL WHUPHV]WpVH yWD pYU pYUH MHOHQW

75 %-iW

VHQ Q|YHNV]LN

D J\RPLUWy V]HUW

U

O

-ben elérte 58,7 millió hektárt, melynek

WROHUiQV WUDQV]JpQLNXV HOV

JHQHUiF

iós

növények (szója, gyapot, kukorica, repce) termesztése jelentette. A WUDQV]JpQLNXV Q|YpQ\HN WHUPHV]WpVH PHJROGiVW MHOHQWKHW D] HON|YHWNH]

ötven évben 8,5 milliárdra duzzadó népesség élelmezésében. A transzgénikus növények világpiaci forgalma 1998-ban 1,2-1,5 milliárd dollár között mozgott, ez 2010-UH HO IRJ

HPHONHGQL

DODSYHW

pOHOPLV]HUEL]WRQViJiKR] WUDQV]JpQLNXV

(2. táblázat).

12

Q|YpQ\HN

HQ

pV

YDOyVDQ

-$0(6 WHUPHV]WpVH

UH OiWKDWyODJ

IRJ

milliárdra

KR]]iMiUXOQL $]

UREEDQiVV]HU

HOV HQ

D

YLOiJ

JHQHUiFLyV WHUMH

dt

el

BEVEZETÉS

2. táblázat: A transzgénikus növények termesztésének alakulása (JAMES, 2002 nyomán)

$] HOV PH]

Év

Millió ha

1996

1,7

1997

11

1998

27,8

1999

39,9

2000

44,2

2001

52,6

2002

58,7

JHQHUiFLyV WUDQV]JpQLNXV Q|YpQ\HN HVHWpEHQ D VWUDWpJ

ia a

JD]GDViJL WHUPHOpV D] DJURWHFKQLND VHJtWpVH YROW iEUD $

konkrét genetikai módosítások céljait a biotikus (vírus, gomba, baktérium, rovar) rezisztencia, illetve az abiotikus (herbicid) rezisztencia kialakítása jelentették (HESZKY, 2000). Az

HOWHUMHGpVW LV I|OGUDM]LODJ HU

V SRODUL]iOyGiV MHOOHP]L 86$

Argentina, Kanada, Kína). Az európai túlszabályozás következtében a KD]DL

PH]

JD]GDViJ

WRYiEEUD

LV

D

KDJ\RPiQ\RV

YHJ\V]HUHV

növényvédelemre épít, a transzgénikus növények termesztése és az alterQDWtY

N|UQ\H]HWNtPpO

WHFKQROyJLiN

EHYH]HWpVH

NpVOHNHGLN

(BALÁZS, 2000). A dolgozat célja a transzgénikus (GM) kukoricanövény, különös WHNLQWHWWHO

D]

HVHWOHJHV

J\RPUH]LV]WHQFLD

PHJHO

]pVpUH

V]ROJiOy

gyomirtási technológiájának kidolgozása hazai körülmények között. A FpONLW

]pV PHJYDOyVtWiVD pUGHNpEHQ

-2001. között, négy egymást 13

BEVEZETÉS

N|YHW

pYEHQV]DEDGI|OGLNtVpUOHWHNHWYpJH]WQNWiEOi]DW

2. ábra:(OV JHQHUiFLyVWUDQV]JpQLNXVQ|YpQ\HN (HESZKY, 2000 nyomán) 1998-EDQ OHKHW

FVDN V]

UpV MHOOHJ

VpJQN NO|QE|]

PRGHOO YL]VJi

latok beállítására volt

IHOWpWHOH]HWW J\RPV]DEiO\R]iVL HOMiUiVRNNDO

hagyományos (genetikailag nem módosított) kukoricában, Hegyeshalom, Újudvar, Mosonmagyaróvár, Martonvásár, Telekgerendás mellett (17 kezeléssel, két ismétlésben, véletlen blokk elrendezésben). Célunk az egyes készítmények és kombinációik hatásának vizsgálata és az optimális

14

BEVEZETÉS

NLMXWWDWiVLLG

SRQWRNPHJiOODStWiVDYROW

TARJÁNYI et al., 1999).

3. táblázat: Kísérleti program (1998-2001 években beállított kezelések) Év 1998 1999

Színhely Hegyeshalom Mosonmagyaróvár

Május A: V.13. B: V.22. A: V.13. B: V.22.

Június C: VI.02. C: VI.02.

ÒMUyQDI

A: V. 28.

B: VI.01. C: VI.04.

Zsombolya

2000

Szabadszentkirály Mosonmagyaróvár

Szárazság miatt kiszántva C:VI.29.

2001


C: V.23. C: V.31.

Színek:

sárga piros zöld

– hagyományos hibridek – szárazság miatt kiszántva – transzgénikus hibridek

$ 0DJ\DU 2UV]iJJ\ JpQWHFKQROyJLDL

Op

A: kukorica 2-3 leveles B: kukorica 3-4 leveles C: kukorica 4-6 leveles

s elfogadta az 1998. évi XXVII. törvényt a

WHYpNHQ\VpJU

O

DPHO\

MDQXiU

-jén lépett

hatályba, így törvényileg szigorúan szabályozott keretek között Magyarországon is elindulhattak a kísérletek glifozát és glufozinátammónium

rezisztens

transzgénikus

(GM)

kukoricafajták

gyomszabályozásában. Az 1998-DV HUHGPpQ\HN LV LJD]ROWiN FpONLW

]pVQNHW KRJ\ D]

-

2001. évi vizsgálatainkhoz a glifozát rezisztens kukoricát (NK 603 JpQNRQVWUXNFLyW KRUGR]y KLEULGHN '. '. YiODV]WRWWXN I

kombinációs partnerként a glifozát hatóanyagú herbicid mellé az acetoklór és nikoszulfuron hatóanyagú herbicideket.

15

BEVEZETÉS

A szántóföldi kísérletek során 2001. október 15-én Abutilon theophrasti,

Echinochloa

crus-galli,

Polygonum

Chenopodium album, Amaranthus retroflexus

lapathifolium,

J\RPPDJRNDW J\

MW|WWQN

a glifozát hatóanyagú és glifozát kombinációkkal, illetve a hagyományos készítményekkel kezelt parcellákról, hogy laboratóriumi csíráztatás során YL]VJiOKDVVXN

D

NpW

WHUOHWU

O

V]iUPD]y

PDJRN

N|]|WWL

HVHWOHJHV

különbséget a csírázási erélyben, csíráztató kamrában (sötétben; állandó PHJYLOiJtWiV

PHOOHWW

YDODPLQW

YiOWR]y

K

PpUVpNOHW

pV

YiOWR]y

fényviszonyok mellett) és üvegházi körülmények között (a kicsírázott növényszám, a zöldtömeg, a szárazanyag tömeg és a növénymagasság meghatározása céljából).

16

SZAKIRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ

3. SZAKIRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ

3.1. A KUKORICATERMESZTÉS

-(/(17

6e*(

MAGYARORSZÁGON PETHE 1805-EHQDÄ3DOOpUR]RWWPH]HLJD]GDViJ´FtP

PXQNiMiEDQtUMD

„A kukoricza az, mely a Magyart, ha jól mívelné azt, soha sem csalhatná meg.” Továbbá: „Ha hasznát veszszük próbára: alig állhat meg mellette a PDJ\DU I|OG V]LQpQ WHUP J\P|OFV|N N|]]O HJ\ KRJ\ DQQDN V]pOHVHQ NLWHUMHG KDV]QiYDOIHOpUMHQD]2ODV]0DJ\DUpV2OiKWXGMDD]WOHJMREEDQ´

NAGYVÁTHY 1821-EHQ P

D Ä0DJ\DU 3UDFWLFXV WHUPHV]W

YpEHQ PiU QpJ\IpOH NXNRULFDIDMWiUyO tU D YHWpV RSWLPiOLV LG

´ FtP

SRQWMiXO

április végét jelöli. TÖRÖK (1846) a közönséges nagy tengerin kívül két U|YLGHEE WHQ\pV]LGHM

IDMWiW LV HPOtW TXDUDQWLQR pV FLQTXDQWLQR pV

IHOKtYMD D ILJ\HOPHW D V

U

EEHQ YHWHWW WHQJHUL ]|OGWDNDUPiQ\NpQW W|UWpQ

hasznosítására. BALÁS (1876) szerint „a tengeri, kukoricza, málé vagy törökbúza bízvást hazánk egyik legnagyobb fontosságú miveleti növényének PRQGKDWy pV NLW

Q

WXODMGRQViJDLW DOLJ OHKHW HOpJJp GtFVpUQL ( Q|YpQ\

egész honunk, de némely vidékének különösen, igazi kincsét képezi, melynek az emberek és állatok egyaránt jó fentartásukat köszönik; ez legbiztosabb, legkevesebb koczkáztatással járó és legháladatosabb terményünk”. BALÁS adatai szerint 1870-ben Magyarországon a bevetett terület 17,65 %-a (2,067.726 kat.hold), Erdélyben pedig 33,64 %-a (515.369 kat.hold) tengeri volt. Ezen statisztikai adatok 17


DODSMiQ 0DJ\DURUV]iJRQ D]

V]L E~]D XWiQ D PiVRGLN OHJQDJ\REE

WHUOHWHQ WHUPHV]WHWW Q|YpQ\ YROW PtJ (UGpO\EHQ D]

V]L E~]D pV

V]L

rozs összesen nem tette ki a kukorica területét. WESTSIK (1928) a tengeri szemestermését lemorzsoltan közepes eredmény esetén 12-15 métermázsában határozta meg holdanként. Ezen aluli terméseket gyengének, a jelzett számon felüli hozamokat jónak tartjD 9,//$; PHJIHOHO V]L

DOiV]iQWiViYDO

iSULOLV

WHUPHV]WpVL PyGV]HU PHOOHWW WUiJ\D

YpJpQ

IpV]HNEH

YDJ\

VRUEDOWHWpVVHO

természetesnek tartja a kat. holdankénti 28-32 métermázsa szemtermést, lemorzsolt állapotban. BITTERA (1930) ismerteti a különE|] (Hermann-IpOH P

WHUPHV]WpVL PyGV]HUHNHW

YHOpVL PyG %DURVV NXNRULFDWHUPHV]WpVL PyGV]HUH D]

DPHULNDL NXNRULFDWHUPHV]W

PyG $ NXNRULFD YDJ\ WHQJHUL

-ben a

búza után a legnagyobb területet foglalja el (2,338.262 kat.hold), ami az ország vetésterületének 20 %-a (GRÁBNER, 1942). Az 1960-as évek elején, a hibridkukorica termesztés bevezetése és az DJURWHFKQLND MDYXOiVD N|YHWNH]WpEHQ Q

D WHUPpViWODJ QHP ULWNDViJ D

30 q/kh szemeskukorica betakarítása (LÁNG, 1965). A kukorica termesztésének az emberi táplálkozásban és az állati takarmányozásban HOV

VRUEDQ HQHUJLDV]ROJiOWDWyNpQW NLVHEE PpUWpNEHQ IHKpUMHIRUUiVNpQW

van szerepe (BOCZ, 1992). A XX. század ’70-es, ’80-as éveiben Magyarországon a növénytermesztés a szervesanyag primér produkcióját kb. kétszeresére növelte. A gabonafélék közül a búza és a kukorica termése a korábbi periódushoz viszonyítva több mint két és félszeresére emelkedett. 6LNHUOW H]iOWDO HJ\ RO\DQ IHMO

18

GpVL WHPHW HOpUQL DPHO\ YLOiJYLV]RQ\

-


ODWEDQ

LV

D]

HOV

N

Kukoricatermesztésben

N|]p

a

WDUWR]RWW

genetikai

%2&=

haladás

–

NAGY,

2003).

1960-1981

között

151,5 kg/ha/év volt, ami napjainkban nem több 37-40 kg/ha/évnél. A hazai termésátlag 4-6 t/ha között változik (3. ábra) és kb. 3-4 tonnával marad el az EU országainak kukorica termésátlagától (SÁRVÁRI, 2003). t/ha

3. ábra: Az Európai Unió és Magyarország kukoricatermesztésének alakulása 1961-2001 között (SÁRVÁRI, 2003 nyomán) $ NXNRULFD WHUPpViWODJiQDN MHOHQOHJL QDJ\PpUWpN WpQ\H]

LQJDGR]iViW W|EE

HJ\WWHVHQ RNR]]D DV]iO\RV pYMiUDWRN J\DNRULViJD KRVV]DEE

FVDSDGpNPHQWHV

SHULyGXVRN

FV|NNHQW

13.

P

WUiJ\D

IHOKDV]QiOiV

monokultúrás termesztés, stb.) Egyre nagyobb gondot jelent a PHOHJLJpQ\HV

Q\iU

HOHMpQ

NHO

J\RPQ|YpQ\HN

SDUODJI

PDV]ODJ VHO\HPPiO\YD V]HUEW|YLV VWE YDODPLQW D] pYHO

FVDWWDQy

HJ\V]LN

HN

(fenyércirok) vegyszeres gyomirtása. Hazánkban a kukorica vetésterülete az ország szántóterületének kb.

19


negyedét tette ki az elmúlt 10 évben (4. táblázat). A kukoricaágazat NO|Q|VHQ IUHNYHQWiOW KHO\]HWEHQ YDQ KLV]HQ MHOHQOHJ pV D M|Y

EHQ LV D]

Európai Unió kukorica mérlege deficites marad, amely megteremti a KD]DLH[SRUWOHKHW

VpJHNHW3(3ÏHWDO

4. táblázat: A kukoricatermesztés alakulása Magyarországon (KISS, 2000 nyomán)

1948-52.

Vetésterület (1000 ha) 1166

Termésátlag (t/ha) 1,77

1961-65. 1966-70.

1269 1235

2,63 3,23

,G

V]DN

-HOOHP]

N

Fajtahibridek megjelenése Beltenyésztéses hibridek megjelenése 7HUPHOpVLUHQGV]HUHNNRUV]HU

1971-75.

1410

4,17

1976-80.

1297

5,66

1981-85.

1111

5,92

1986-90.

1106

5,62

1991. 1992.

1106 1158

6,71 3,65

1993. 1994.

1120 1204

3,50 3,85

1995. 1996.

1033 1053

4,43 5,61

1997. 1998.

1057 1023

6,44 6,10

1999.

1047

6,74

20

technológiák bevezetése: - W|EEP WUiJ\D - NRUV]HU JpSHN - hatékony növényvédelem - jobb hibridek A magyar kukoricatermesztés virágkora - MHOHQW VJHQHWLNDLHO UHKDODGiV - agrotechnikai színvonal emelkedése - 2. helyezés a világranglistán a termésátlag alapján - 8-10 tonnások klubjának megalakítása Rendszerváltás – birtokviszonyok változása - nagygazdaságok szétesése - ráfordítások drasztikus csökkenése - új tulajdonosok: technikai, tudásbeli színvonal csökkenése - száraz periódus Közgazdasági konszolidálás - kereslet-kínálat - piaci hatások érvényesülése - NHGYH] EEpYMiUDWRN


$ PH]

JD]GDViJEDQ D Q|YpQ\WHUPHV]WpV WHUPHOpVL IHODGDWiQ W~O

PHJMHOHQWHN RO\DQ IXQNFLyN DPHO\HN D NRUiEEL LG

V]DNEDQ QHP YDJ\

csak csekély mértékben voltak jelen: környezetvédelem, természetvédelem, vidékfejlesztés, népességmegtartás, tájesztétika, lakossági UHNUHiFLy VWE $ NXNRULFDWHUPHV]WpV M|Y

EHOL IHMOHV]WpVpEHQ DODSYHW

fontosságú az agroökológiai, biológiai és agrotechnikai feltételek harmonikus egységének a helyreállítása (VARGA, 2003). $ KD]DL NXNRULFDWHUPHV]WpVEHQ D] XWyEEL pYHNEHQ MHOHQW V PpUWpNEHQ PHJQ|YHNHGHWW D NRUDL pV QRUPiO SRV]WNH]HOpVHN MHOHQW

VpJH DPHO\HN

esetében ismert a gyomosodás mértéke és a gyomösszetétel (PEPÓ, 2003).

3.2. A GYOMNÖVÉNYEK SZEREPE A KUKORICA TERMESZTÉSÉBEN

$ )|OG|Q PHJN|]HOtW

OHJ Q|YpQ\IDM pO pV PLQWHJ\

J\RPQ|YpQ\ J\DNRURO KDWiVW D PH]

JD]GDViJL WHUPHOpVUH (EE

O

azon fajok száma, amelyek világviszonylatban gondot okoznak, és fontos J\RPQ|YpQ\QHNWHNLQWKHW

N+2/0H

t al.,1977).

+D]iQNEDQ D J\RPRN NiURV V]HUHSpU

O D] HOV

tUiVRV IHOMHJ\]pV 6]HQW

*HOOpUW SVS|N Ä'HOHEUDWLR VXSUD K\PQXP WULXP SXHURUXP´ FtP

munkájában található (BOGNÁR, 1994). $ NO|QE|]

QpSHN tURWW pV YHUEiOLV E|OFVHVVpJHL N|]|WW LV J\DNUDQ

szerepelnek bizonyos gyomfajok, pl. a Papaver rhoeas az angolszász hagyományokban a háborúkban elesettek szimbóluma (SOMOGYI – HUNYADI, 1991). 21


Ä*\RPQ|YpQ\QHN QHYH]QN EiUPHO\LN IHMO

olyan

növényt

hagymDJXPy

vagy VWE

növényi

DPHO\

RWW

részt IRUGXO

GpVL VWiGLXPEDQ OpY

(rizóma, HO

tarack,

DKRO

QHP

hagyma, NtYiQDWRV´

(HUNYADI, 1974). $

JD]GDViJLODJ MHOHQW

V J\RPIDMRN HYRO~FLyMXN VRUiQ VLNHUHVHQ

alkalmazkodtak három nagy területhez: a gyors növekedéshez és versengéshez, a reproduktív fázis biztosításához, az agrotechnikai és kémiai védekezési eljárásokhoz (HUNYADI, 2000). $ NXNRULFD WHUPpVNLHVpVpW MHOHQW

V PpUWpNEHQ D NyURNR]yN NiUWHY

N

és a gyomnövények okozzák. A kukorica termesztéstechnológiájának egyik igen fontos eleme a gyomirtás. Vizsgálatok szerint a gyomirtás nélkül termesztett kukorica termésátlaga a kontrollhoz viszonyítva, csupán 23,5 %-ot ért el (REISINGER, 1995). $NRUV]HU

J\RPV]DEiO\R]iVQDND]LQWHJUiOWHOYHNUHNHOOpSOQLH

$ J\RPRN HOOHQL N]GHOPHW VHJtWKHWLN D M|Y

EHQ D PROHNXOiULV

biológia kutatási eredményei, pl. a közelmúltban négy gyomfaj (Alopecurus myosuroides, Medicago lupulina, Stellaria media, Aphanes arvensis)

„genetikai

ujjlenyomatát”

tárták

fel

DNS-markerek

segítségével (CAVAN et al., 2000). A gyomnövények kártételének közvetlen és közvetett hatását NO|QE|]WHWMNPHJ.|]YHWOHQKDWiVDWHUP

KHO\HOIRJODOiVDDWDODMYt]

pV WiSDQ\DJNpV]OHWpQHN IHOKDV]QiOiVD D WDODMK KDV]RQQ|YpQ\HN HOQ\RPiVD D NiUWHY

PpUVpNOHW FV|NNHQWpVH D

N pV D NyURNR]yN N|]WHVJD]GiL

(UJVÁROSI, 1973a). Közvetett haWiVNpQW D J\RPQ|YpQ\HN PpUJH] OHKHWQHN D WHUPpV PHQQ\LVpJpW pV PLQ

nehézséget okozhatnak.

22

-

HN

VpJpW FV|NNHQWLN EHWDNDUtWiVL


A legfontosabb kapcsolat a gyomnövény és a kukorica között a kompetíció (HUNYADI – ALMÁDI, 1981). A kukorica hátrányba kerülhet a J\RPQ|YpQ\HNNHO

V]HPEHQ

D]RN

MREE

QDJ\REEJ\|NpUHOV]tYyHUHMHJ\RUVIHMO

WiSDQ\DJIHOYHY

NpSHVVpJH

GpVHPLDWW&/(0(176

Vetett kultúrnövényeink, így a kukorica gyomosodása a természet inhomogenitásra törekvéseként is felfogható. A kémiai gyomirtási HV]N|]|N PHJMHOHQpVH HO ELROyJLiMiEDQ

IHOOHOKHW

ILJ\HOHPEHYHWWpNDWHUP

WW D WHUPHO VHEH]KHW

N NLDNQi]WiN D J\RPQ|YpQ\HN SRQWRNDW

pV

PHVV]HPHQ

KHO\HQXUDONRGy|NROyJLDLW|UYpQ\V]HU

HQ

VpJHNHW

(KÁDÁR, 1983). A gyomnövények agrotechnikai és kémiai védekezési eljárásokhoz W|UWpQ

DGDSWiFLyMiW YL]VJiOYD D]RN QpJ\ IRQWRV VDMiWRVViJiW V]NVpJHV

kiemelni: morfológiai és élettani hasonlóság a kultúrnövényekhez, a PDJpUpV

LG

]tWpVH

D

NXOW~UQ|YpQ\KH]

PDJQ\XJDORP

PDJYDN

életképessége a talajban, valamint a herbicidekkel szembeni tolerancia és rezisztencia (HUNYADI, 1988).

3.3. A KUKORICÁT KÁROSÍTÓ GYOMNÖVÉNYEK, GYOMBORÍTÁS %$/È6 V]HULQW ÄPLQGHQ WHUP

NpSHV WDODM KD QHP YL]HQ\

V

vagy túlszáraz, alkalmas a tengeri alá, mégis legjobban szereti a közép N|W|WWVpJ

WHOHYpQ\G~V NLV]iUDGW LV]DSRV KHO\HW +D D WDODM N|YHV LV D]

nem baj, csak nedves ne legyen. Sovány talajon is megterem még YDODKRJ\DQ

D

WHQJHUL

GH

QDJ\

WHUPpVW

LO\

KHO\U

O

QH

YiUMXQN´

Megállapítása azért is fontos, mert rendelkezésére állt a Mezei Gazdaság 23


Könyvének I. kiadása (STEPHENS et al., 1855), mely felhívja a ILJ\HOPHW DUUD KRJ\ ÄD YDGRQWHQ\pV]

Q|YpQ\HN KDEiU QHP LV WHOMHVHQ

megbízható, de mégis elég becses támpontot szolgáltatnak a talaj vegyi pV SK\VLNDL PLQ

VpJpQHN PHJtWpOpVpU

e, miért is azok ismerete – a

V]iQWyI|OGHNHQ pV UpWHNHQ PHJMHOHQ

J\RPRN NO|Q|V NLWQWHWpVpYHO

-a

gazdára nézve nemcsak érdekes, hanem fontos is” (5. táblázat).

5. táblázat: $WDODMRNPLQ

VpJpWMHOOHJ]

YDGRQWHUP YLUiQ\QDN|VV]HiOOtWiVD

(STEPHENS et al., 1855 nyomán) Homoktalajok gyomnövényei: 1\ J|VWDUDF]N

– Agropyrum repens P. B. Egér árpa – Hordeum murinum L.

Fedél rozsnok – Bromus tectorum L.

Mezei torzon – Polycneum arvense L.

Kövér porcsin – Portulacca oleracea L.

Mezei kandilla – Nigella arvensis L.

Pirók muhar – Panicum sanguinale L.

Apró viola – Viola arvensis L.

Zöld sertike – Setaria viridis P. B.

6HSUHQF]HNOO

Parlagi csibehúr – Spergula arvensis L.

Dinnye hibik – Hibiscus Trionum L.

Gyepi gyopár – Filago arvensis L.

Európai kunkor – Heliotropium europaeum

URMW

– Erigeron canadense L

Harmattartó lengecz – Apera spica venti P. B.

Agyagtalajok gyomnövényei: Aszottas bárcs - Cirsium arvense Scop.

$JJyV]|J

U

Mezei csorbóka – Sochus arvensis L.

Parlagi sárma – Gagea arvensis R. Sch.

– Senecio vulgaris L.

Sokmagu libatopp – Chenopodium polyspermum L. 6]pGtW

YDGyF]

– Lolium temulentum L.

Homagtalajok1 gyomnövényei: Vetési bögreszeg – Vaccaria parviflora M.

0H]HLN

Fodros bogács – Carduus crispus L.

Folyó czikszár – Polygonum convulvulus L

1

Homokos agyagtalajok

24

PDJ

– Lithospermum arvense L.


Fehérhátu bordon – Onopordon acanthium Csíkos zab – Avena pubescens L. Egynyári hunyász – Stachys annua L.

Mésztartalmas talajok gyomnövényei: 3LF]LFVLJDFV

– Medicago minima D.

Gúnyás arszlánszáj – Antirrhinum orontium

KoPOyVFVLJDFV – Medicago lupulina L.

Borzas ziliz – Althaea hirsuta L.

Háromszarvu galaj – Galium tricorne W.

Metélt gerely – Geranium dissectum L.

Ugari müge – Asperula arvensis L.

Galamb gerely – Geranium columbinum L.

Buvák szingallér-Bupleurum rotundifolium

9HUpEF]LF]

Vigály borzon – Caucalis daucaides L.

Csermely fintor – Melampyrum barbatum

1DJ\YLUiJXV]LURP

Sugáros likpár – Bifora radians M. B.

U

-Orlaga grandiflora

9HUHVIRJDQ

Szárnyas degencs-Turgenialatifolia H.

– Passerina annua W.

WW

-Galeopsis ladanum L.

Márgatalajok gyomnövényei: Ugari magabar-Sherardia arvensis L.

.RPOyVFVLJDFV

Hosszuhimü tarsóka-Thlaspi perfoliatum

Tömjénes pimpinella-Pimpinella saxifraga

(UQ\

VRORFViQ

-Lupulina L.

– Holosteum umbellatum L.

Televénytalajok gyomnövényei: Héla zab – Avena fatua L.

Pipacs mák – Papaver rhoeas L.

'XGYDV]HWW\LQYI

Vetési tarsóka-Thlaspi arvense L.

eNOHYHO

WHM

V]HWW\LQYI

-Euphorbia peplus

WHM

-Euphorbia helioscopia L.

Mérges ádáz – Aethusa cynapium

Mezei csorbóka – Sonchus arvensis L.

Apró csalán – Urtica urens L.

Dudva csorbóka – Sonchus oleraceus L.

Gyenge csillaghúr – Stellaria media

Piros tátkanaf – Lamium purpureum L.

Fürtös szegecs – Erysimum repandum L.

6]iU|OHO

(J\Q\iULV]pOI

WiWNDQDI

– Lamium amplexicaule

– Mercurialis annua L.

Wagner János, 1908-ban, húszévi kutatómunka után írta meg hazánk HOV

J\RPQ|YpQ\

többféle

N|Q\YpW

rendszerezését

0XQNiMiEDQ

közli

D

(rokonság,

J\RPRVtWy

származás,

Q|YpQ\IDMRN

életforma,

termesztett növények szerint). Hangsúlyozza, hogy a gyakorlati célnak leginkább az felel meg, ha a felosztás a termesztett növények közötti 25


HO

IRUGXOiVDODSMiQW|UWpQLNSOE~]DUR]ViUSD]DEJ\RPIDMMDO

7(53Ï :DJQHU EHV]iPRO V]iPRV PD LV H[SDQ]LyEDQ OpY

apofiton (Cirsium arvense, Chenopodium album, Agropyron repens, Equisetum arvense) és neofiton faj (Conyza canadensis, Galinsoga parviflora, Amaranthus retroflexus J\DNRULViJiUyO 6]i] pYYHO H]HO J\DNRULDN

YROWDN

D

I

OHJ

YHW

PDJJDO

EHKXUFROW

yNRUL

WW

-középkori

(archeofiton) fajok, mint a Consolida regalis, Papaver rhoeas, Thlaspi arvense, Fallopia convulvus, Lithosperum arvense, Cannabis spontanea (TERPÓ, 1999). 8%5,=6< V]HULQW D V]iQWyI|OGHNHQ D OHJHU

talajokon hektáronként 271 PLOOLy J\RPQ|YpQ\ IHMO

VHEEHQ J\RPRV

GKHW NL ÈOWDOiEDQ

igen magas a gyommagvak csírázási erélye, s emiatt pl. négyzetPpWHUHQNpQW HU

VHQ J\RPRV WHUOHWHQ V]|UL PHJP

-

YHOpV XWiQ LV PpJ

mindig 25.000 gyomnövény kelt ki. A kapáskultúrákat a régebbi szakkönyvek gyomirtóknak nevezték, holott azok a gyakorlatban éppHQ J\RPQHYHO

N ,JD] KRJ\ PDJXN D

kapálások gyomirtók, de azok befejezése után a kukoricavetés nemcsak a J\RPRN QHYHO

MpYp KDQHP D]RN HJ\LN OHJMHOHQW

VHEE V]DSRUtWyKHO\pYp

válik. A kukoricavetésben nyár végére a kapálások ellenére lényegesen nagyobb területet borítanak a gyomnövények, mint a kalászosok közül akár a leggyomosabb búzavetésekben is. A kukoricavetések összes J\RPPHQQ\LVpJH D] HOV

RUV]iJRV IHOYpWHOH]pVNRU

% volt, ami

1969-re 33,93 %-ra csökkent, de 1970-ben már ismét 37,92-re növekedett (UJVÁROSI, 1973b). REISINGER (1981) vizsgálatai szerint D NXNRULFDWiEOiN iWODJRV J\RPERUtWRWWViJD HO

20,77 % volt.

26

YHWHPpQ\W

O IJJHWOHQO


A kukoricatermesztés sikerességét a vegetáció alatti gyomborítottság DODSYHW

HQEHIRO\iVROMD$WHUPpVWPHJKDWiUR]y

gyomosodás mértékének

PHJiOODStWiViUD V]iPRV YL]VJiODW IRO\W 8-9È526, *<

5))<

1976; AKÓCSI, 1976; CZIMBER et al., 1977,1978; CZIMBER, 1998). $

J\RPQ|YpQ\HN

HJ\HGV

U

VpJpQHN

D

WHUPpVYHV]WHVpJUH

J\DNRUROW

hatását számos kultúrnövény esetében vizsgálták. A kukoricában okozott gyomkártétel mértékének kimutatása rendkívül nehéz feladat, a vizsgált WHUOHWHNYiOWR]DWRVVRNV]RUHOWpU

VARGA

és

munkatársai

J\RPIDM|VV]HWpWHOHPLDWW

(2000c)

vizsgálták

az

Ambrosia

artemisiifolia L., Abutilon theophrasti Medic., Echinochloa crus-galli L.P.Beauv. hatását a kukorica terméseredményére és levélterületYiOWR]iViUD WiEOi]DW $ OHJQDJ\REE WHUPpVFV|NNHQW

Ambrosia

artemisiifolia

L.,

volt

(26 db/m²

a

KDWiV~ D]

termést

71 %-al

csökkentette). A gyom- és kultúrnövények közötti kölcsönhatás nem magyarázható minden esetben tisztán a gyomfajok kompetíciós képességével, gyakran PiV

WpQ\H]

N

KDWiViW

LV

ILJ\HOHPEH

NHOO

YHQQL

5,&(

5))<

WIEDENHAMMER, 1996). 7|EEHQ

NLPXWDWWiN

8-9È526,

D

BERZSENYI, 19D KRJ\ ULWND W

*<

iOORPiQ\EDQ QHPFVDN D]pUW

NLFVL D WHUPpV PHUW D NXNRULFD QHP WXGMD NHOO

HQ NLKDV]QiOQL D QDJ\

tenyészterületet, hanem azért is, mert kedvez a gyomosodásnak. BERZSENYI (1979a) vizsgálatai szerint a kukorica vegyszeres gyomirtása 23 év átlagában 18 %-al járult hozzá a termésnövekedéshez. *<

5))<

Q|YHNHGpVpQHNI

HUHGPpQ\HL

NRUOiWR]yWpQ\H]

DODSMiQ

D

NXNRULFD

WHUPpV

-

MHDQDJ\IRN~J\RPRVRGiV69È%pV

27


BERZSENYI (1979) megállapították, hogy a gyomborítottság mértéke önmagában limitálja a termést, bárhogy is alakuljon a többi Q|YpQ\YpGHOPLWpQ\H]

$WHUPpViWODJYDULDQFLiMiWYL]VJiODWXNiWODJiEDQ

16,39 %-ban a gyomborítottsággal lehet magyarázni, a gyomborítottság 1 %-os növekedése 126 kg/ha-al csökkentette a kukorica termésátlagát.

6. táblázat: .O|QE|]

J\RPQ|YpQ\HNKDWiVDDNXNRULFDWHUPpVHUHGPpQ\pUH

(t/ha) és levélterület-változására (cm²) VARGA és munkatársai (2000c) nyomán Termésátlag (t/ha)

Levélterület (cm2)

kezeletlen (abszolút) kontroll

4,65

2615,5

herbicidekkel kezelt kontroll kapált kontroll

12,42 12,06

4427,4 4354,6

Ambrosia artemisiifolia 9 db/m2 Ambrosia artemisiifolia 18 db/m2

5,73 4,70

3836,7 3631,3

Ambrosia artemisiifolia 26 db/m2 Abutilon theophrasti 9 db/m2

3,64 8,50

3048,1 3534,2

Abutilon theophrasti 18 db/m2 Abutilon 26 db/m2

5,77 5,55

3487,7 3317,3

Echinochloa crus-galli 18 db/m2 Echinochloa crus-galli 26 db/m2

7,23 5,97

3655,4 3576,6

SzD5%

0,17

Kezelések

*<

5))< V]HULQWQpJ\]HWPpWHUHQNpQW

150 kg-mal

csökkenti

hektáronként

a

283,52

dkg száraz gyom kb.

kukorica

szemtermését.

BERZSENYI (1979a) az üzemi kukoricatermesztés táblasoros adatainak több éves biometriai elemzése alapján megállapította, hogy a gyomborítottság 1 %-os emelkedése a kukorica termését 68 kg-mal

28


csökkentette hektáronként. Az átlagos 10,41 %-os gyomborítottság 708 kg/ha terméscsökkenést jelentett. BERZSENYI (1979a) szerint a gyomborítottság és a termés összefüggésének jellemzésére a lineáris függvényt indokolt választani. $] HU

VHQ J\RPRVRGiVUD KDMODPRV WHUOHWHNHQ D J\RPQ|YpQ\HN

kompetíciója

a

kukorica

tenyészidejének

korábbi

szakaszában

jelentkezik, mint mérsékelten gyomos táblákon. A gyomok által IHOKDV]QiOWWiSDQ\DJRNPHQQ\LVpJHMHOHQW

VHJ\VpJQ\LWHUOHWUHYHWtWYHD

kukorica által felvett mennyiség többszöröse is lehet (LEHOCZKY – REISINGER, 2002). $] HO /

YHWHPpQ\ KDWiViW D NXNRULFD J\RPERUtWRWWViJiUD pV WHUPpVpUH

5,1&=

pV

PXQNDWiUVDL

J\RPERUtWiV Q|YHNHGpV D] HOpUKHW

YL]VJiOWiN

6]HULQWN

%-os

V]HPWHUPpVW iW

lagosan 73 kg-mal

csökkentheti. Az 1 %-os gyomborítás növekedés az 1 tonna szemtermés HO

iOOtWiViUD IHOKDV]QiOW P

WUiJ\D KDWyDQ\DJ

PHQQ\LVpJpW iWODJRVDQ

mintegy 0,5 kg-mal növeli, s 40 %-os gyomborítottság értéknél meghaladja a tonnánkénti 70 kg-ot. UJVÁRO6, D V WpUiOOiV~DNDW J\RPQHYHO

U

YHWpVHNHW J\RPLUWyQDN D ULWND

QHN WDUWMD 5$',&6 D NXNRULFD DSD

- és

anyasorok közötti különbséget vizsgálta. Mérései szerint az apasorok összes gyomborítottsága lényegesen nagyobb volt az anyasorokénál. %(5=6(1<, NLPXWDWWD KRJ\ D J\RPRN WHUPpVFV|NNHQW

hatása direkt módon érvényesül, és a gyomborítottság önmaga limitálja a termést.

Megállapította,

kukoricatermésben érvpQ\HVO

hogy

nemcsak

WHUPpVFV|NNHQW

a

a

gyomfaktor

gyomborítottság

kikapcsolása direkt

KDWiViW V]QWHWL PHJ KDQHP OHKHW

a

módon Yp WHV]L

29


D

P

WUiJ\i]iV

KDWpNRQ\ViJiQDN

YDJ\LV

WHUPpVQ|YHO

KDWiViQDN

érvényre jutását is (indirekt hatás). Ugyancsak BERZSENYI (1979a, 1979b) kiszámította a kukoricában a gyomirtások ökonómiai kártételi szintjét. A kiszámított küszöbérték 5,88 %-os gyomborítottságnál jelöli meg a védekezés szükségességét. $ NtVpUOHWL HUHGPpQ\HN D J\DNRUODWL PHJILJ\HOpVVHO HJ\H]

HQ D]W

igazolják, hogy a kukorica kelése idején tapasztalt gyomosodás terméscsökkenést okoz. A fiatal, 1-5 leveles kukoricanövények kevésbé tudnak versenyezni a gyomokkal a talaj tápanyag- és vízkészletéért, mint D NpV

EEL LG

V]DNEDQ DPLNRU D NXNRULFD ]iUW Q|YpQ\iOORPiQ\D PiU

gyomelnyomó képességgel rendelkezik (SZÉLL – MAJOR, 1993; MAKHAJDA – SZÉLL, 1998). Az optimális növényszám hatását a gyomosodásra, többen is YL]VJiOWiN5$',&6pV PXQNDWiUVDL NtVpUOHWHLV]HULQWDPHJIHOHO W

V]iP~

NXNRULFD

gyomtömeget.

iOORPiQ\

Ez

az

MHOHQW

érték

V

PpUWpNEHQ

optimális

YLVV]DV]RUtWMD

esetben

D

30-40 %-nyi

gyomcsökkenést is jelenthet. TOLLENAAR és munkatársai (1994) kísérleteikben a kukorica növényszámát 4-U

O Q|YpQ\P

²-re növelték, így a gyomok biomassza

tömege felére csökkent. *<

5))< DE NLPXWDWWD KRJ\ D] ¶

-es évek növényszám

optimuma 35-40 ezer, a hatvanas években 50 ezer, a hetvenes években 55-60 H]HU KLEULGW

O

YROW 0HJiOODStWRWWD KRJ\ D Q|YpQ\V]iP IJJ D YHWHQG D

FVDSDGpNYLV]RQ\RNWyO

WiSDQ\DJHOOiWiVV]LQWMpW

30

O

D

WDODM

Yt]JD]GiONRGiViWyO

D


RADICS (1989) megállapította, hogy a m

WUiJ\i]iV KDWiViUD Q

D

kukorica gyomelnyomó képessége, csökken a T4-es és a T2-es gyomok borítása. A talaj pH értéke és gyomborítottsága közötti összefüggést vizsgálva megállapítható, hogy a 6-7 S+N|]|WWLWDUWRPiQ\EDQ IRUGXOHO

D OHJW|EE

gyomfaj, és itt a legnagyobb a gyomborítottság is (REISINGER, 1999.) %(5=6(1<,

pV

*<

5))<

V]HULQW

D

PDUWRQYiViUL

tartamkísérletek 23 évi eredményei alapján a vegyszeres gyomirtás 18 %, a növényszám 21 %, a trágyázás 30 %, a fajta 28 DPpO\P

YHOpV

%-

ban érintett a termésnövekedésben. $]HOP~OWpYEHQDJ\DNRUODWEDQPHJYDOyVtWRWWJ\RPLUWiVMHOHQW

VHQ

megváltoztatta hazánk szántóföldjeinek gyomflóráját. A gyomflóraváltozás nagymértékben összefügg a helytelen herbicidhasználattal, a V]HUURWiFLy

PHOO

]pVpYHO

D

zonos hatásmechanizmusú készítmények

használatával, új fajták, intenzív technológiák bevezetésével. Az 19452002. között ténylegesen elterjedt (kivadult), illetve újabban behurcolt adventív növények listáját és bibliográfiáját SOLYMOSI (2002) készítette el. Magyarországon a négy Országos Gyomfelvételezés (I.: 1947-53., II.: 1969-71., III.: 1987-88., IV.: 1997.) adatai alapján elmondhatjuk, hogy Q|YpQ\WHUPHV]WpVQN

HOV

V]iP~

SUREOpPiMiYi

YiOW

D

QDJ\IRN~

elgyomosodás. Az országos gyomborítás nagyságát meghatáro]yHOV

gyomnövényfaj összborítási %-a 1950-ben 24,9 %, 1970-ben 25,4 %, 1988-ban 24,5 %, 1997-ben 29,1 % volt. Az ország gyomosodási helyzete arra hívja fel a figyelmet, hogy tennünk kell az eredményesebb gyomszabályozásáért (TÓTH, 1999). A kukorica „mint legfontosabb

31


kapás kultúránk” gyomfaj-|VV]HWpWHOH HU

WHOMHVHQ

NLKDW

D]

RUV]iJ

HJpV]

pV D J\RPRN HJ\HGV

V]iQWyWHUOHWpQHN

U

VpJH

J\RPK\JLpQpV

viszonyaira (SZENTEY, 2001). Az országos gyomfelvételezések adatait |VV]HYHWYH HJ\pUWHOP LG

HQ OiWV]LN KRJ\ D] HJ\V]LN

J\RPIDMRN D]

N|]EHQ KHUELFLGUH]LV]WHQVVp YiOW IDMRN pV D QHKH]HQ tUWKDWy ~Q

YHV]pO\HV IDMRN OpSWHN HO

UH D GRPLQDQFLD

-listán (REISINGER, 2000b).

A hetvenes évek kezdete és a nyolcvanas évek vége közötti intenzív gyomirtó szer felhasználás mindössze 0,9 %-al csökkentette az országos gyomborítottság nagyságát (TÓTH et al., 1997). $ J\RPIOyUD YiOWR]iVD V]RURVDQ |VV]HIJJ D] HJ\HV LG

V]DNRNEDQ

QDJ\PpUWpNEHQ DONDOPD]RWW KHUELFLGHN KDWyDQ\DJWtSXViYDO (O D]

HJ\pYHV

HJ\V]LN

J\RPQ|YpQ\HN

UHW|UWHN

táblázat), különösen az

Echinochloa crus-galli és a Setaria glauca (UBRIZSY – GIMESI, 1969; *<

5))<

– SZABÓ, 1969; VIRÁG, 1970; UJVÁROSI, 1973a;

JASINKA, 1974; LOVAS, 1975; SÁRKÁNY, 1975; TÓTH, 1975; PRÁGAY – BALOGH, 1978; BERZSENYI, 1979a). Az Amaranthus

IDMRN

N|]O

D

V]

U|V GLV]QySDUpM

Amaranthus

retroflexus), a karcsú disznóparéj (Amaranthus chlorostachys), a henye disznóparéj (Amaranthus blitoides) is rendelkezik a klór-aminotriazinokra (atrazin, simazin, cyanazin, terbutilazin) rezisztens biotípussal 126=7,&=,86

HW

DO

+$570$11

$

SDUODJI

(Ambrosia artemisiifolia) triazin rezisztens biotípusai, a mezei acat (Cirsium arvense) fenoxiecet-savakra (2,4-D, MCPA), szulfonil-karbamidokra rezisztens egyedei ma még csak helyi problémát jelentenek, de fokozott terjedésükkel számolnunk kell (SZENTEY, 2001).

32


7. táblázat: A kukorica domináns gyomnövényeinek sorrendváltozása hazánkban (TÓTH és SPILÁK, 1998) nyomán A gyomfajok neve

1950

Echinochloa crus-galli (L.) P.B. (közönségesNDNDVOiEI Amaranthus retroflexus (L.) V]

U|VGLV]QySDUpM

Ambrosia artemisiifolia (L.) SDUODJI

Chenopodium album (L.) (fehér libaparéj) Convolvulus arvensis (L.) (aprószulák) Datura stramonium (L.) (csattanó maszlag) Cirsium arvense (L.) SCOP. (mezei acat) Amaranthus chlorostachys (L.) (karcsú disznóparéj) Sorghum halepense (L.) PERS. (fenyércirok) Panicum miliaceum (L.) (termesztett köles)

1969-71

1988

1997

2

1

1

1

8

4

2

2

20

8

4

3

4

2

3

4

1

3

5

5

101

34

12

6

3

6

10

7

69

17

8

8

-

57

14

9

40

137

17

10

A Sorghum bicolor (KOVÁCS, 1982) és a Sorghum halepense (5'

6 .252.1$, .È'È5

– ÖTVÖS, 1974;

CZIMBER et al., 1978; MIKULÁS, 1979, 1980b; HUNYADI et al.,

*$5$

.29È&6

NRPRO\

WpQ\H]

Yp YiOW WiEOi]DW $ IHQWLHNHQ W~OPHQ

WHUPpVFV|NNHQW

HQ D QDSUDIRUJy

árvakelés elleni küzdelem jelenti a kukoricában napjaink egyik OHJpJHW

EEJ\RPSUREOpPiMiW5(,6,1*(5E

33


8. táblázat: Veszélyes gyomfajok elterjedése kukoricában (TÓTH, 1991 nyomán) 1986 A gyomnövény neve

1987

1988

1989

fert. ha

fert. %

fert. ha

fert. %

fert. ha

fert. %

fert. ha

fert. %

Abutilon theophrasti MEDIC (selyemmályva)

56 924

6

45 995

5

51 288

5

48 063

5

Ambrosia artemisiifolia (L.)

257 721

27

281 957

30

Nincs adat

-

268.638

28

Datura stramonium (L.) (csattanó maszlag)

226 883

24

189 546

20

216 602

23

173 762

18

Panicum miliaceum (L.) (termesztett köles)

121 589

13

107 940

11

98 754

11

94 914

10

-

138 864

14

155 052

17

167 295

18

Phragmites australis TRIN. (nád)

Nincs adat

Sorghum halepense (L.) PERS. (fenyércirok)

190 273

20

166 670

17

159 259

17

180 842

19

Xanthium italicum MOR. (olasz szerbtövis)

160 860

17

165 014

17

180 199

19

164 964

17

A veszélyes gyoPIDMRNHOWHUMHGpVpQHNI •

HOV

EERNDLKD]iQNEDQ

VRUEDQN|]JD]GDViJLDQ\DJL RNRNV]DNWXGiV KLiQ\RVViJDURVV]

agro- pV WHUPHV]WpVWHFKQROyJLD DONDOPD]iVD WDODMP

YHOpV YHWpVIRUJy

egyoldalú szerhasználat); •

másodsorban gyombiológiai oldalról: -

allelopátia jelensége (Abutilon theophrasti, Ambrosia artemisiifolia),

-

rezisztencia (Amaranthus retroflexus, Ambrosia artemisiifolia, Cirsium arvense),

-

az egyoldalú és tartós szerhasználat a gyomfajokat szelektálta, az egymásközti gyomkonkurencia lecsökkent,

34

-

a gyomok regenerálódó képHVVpJHQ

WW

-

a kemizálás hatására a természetes ellenségek hiányoznak.


6=

.( D PHOHJLJpQ\HV J\RPIDMRN D]

Abutilon theophrasti,

Asclepias syriaca, Datura stramonium, Xanthium italicum, Xanthium strumarium, Xanthium spinosum, Amaranthus chlorostachys, Panicum miliaceum, Iva xanthiifolia, Sorghum halepense, Ambrosia artemisiifolia gyors terjedését a klímaváltozással hozza összefüggésbe. . I

5g60(=(, D] HOP~OW pYEHQ IRNR]yGy J\RPWHUMHGpV

EE RNDLW UpV]EHQ J\RPELROyJLDL ]|PPHO HPEHUL pV WHFKQRO

WpQ\H]

ógiai

NNHORNRWIHOVRUROYD PDJ\DUi]]DWiEOi]DW

$ J\RPIOyUD YiOWR]iV V]RURVDQ |VV]HIJJ D] HJ\HV LG

V]DNRNEDQ

nagymértékben alkalmazott herbicid hatóanyag típusokkal. REISINGER H]W KiURP MyO HONO|QtWKHW

V]DNDV]EDQ KDWiUR]WD PHJ D

kukorica

esetében: 1./

Az 1950-es évek elején-közepén bevezetett atrazin és 2,4-D

WDUWDOP~ KHUELFLGHN D] HJ\pENpQW YHJ\HV |VV]HWpWHO

környezetben

hosszútávon

kialakult

D] DGRWW |NROyJLDL

gyomegyüttesben

drasztikus

szelekciót eredményeztek. A mértéktelen atrazin használatnak és az HEE

O N|YHWNH]

HJ\pYHV pV pYHO

NpQ\V]HU

WDUWyV PRQRNXOW~UiQDN WXODMGRQtWKDWy D]

IDMRN ERUtWRWWViJiQDN XJUiVV]HU

PHJQ|YHNHGpVH $]

Echinochloa crus-galli a kukoricában az országos gyomdominancia sorrend 1. helyére került már az 1970-es években, és ezt a pozícióját azóta is tartja. Az ország középV

pV GpOL WHUOHWHLQ IHOV]DSRURGRWW

Sorghum halepense lokálisan, táblaszinten teszi próbára a herbológiával IRJODONR]y

V]DNHPEHUHNHW

párhuzamosan,

GH HOOHQNH]

$] HO

HJ\V]LN MHO

J\RPRN

FV|NNHQ

IHOV]DSRU

odásával

WHQGHQFLiW PXWDWRWW D

Convolvulus arvensis és a Cirsium arvense.

35


9. táblázat: A termesztéstechnológiai hiányosságok okozta gyomterjedés

Vetésváltás egyhangúsága

3

.XOW~UQ|YpQ\HNFV|NNHQ

versenyképessége

3

3

3

3

3

3

3

3

3

Hormonhatású herbicidek használatának csökkenése 9t]HOYH]HW

FVDWRUQiN

elgyomosodása Alapkezelések hiánya, csökkenése

3

3

Extrém tulajdonságú talajok kisebb szerválasztéka

3

Rossz agrotechnika (rögös magágy)

36

3

3

3

3

3

3

YHOpV

KLiQ\RVQ|YpQ\iOORPiQ\

3

3

Karbamid származékok rövid hatástartama Herbicid-technológiai hiányosságok a kistermelésben

7

3

3

UHW|UpVH

6HNpO\WDODMP

3

3

Posztemergens kezelések HO

Olasz szerbtövis (Xanthium italicum)

3

3DUODJI

3

Fenyércirok (Sorghum halepense)

-

3

3

Csattanó maszlag (Datura stramonium)

HV]N|]|NNHOpVEHWD

Mezei szarkaláb (Consolida orientalis)

YHO

karítógépekkel való terjedés

Mezei acat (Cirsium arvense)

0

3

Selyemkóró (Asclepias syriaca)

Tarlókezelés, tarlóhántás, feketeugar hiánya

(Ambrosia artemisiifolia)

5g60(=(,Q\RPiQ

Selyemmályva (Abutilon theophrasti)

.

3

3

3

3

3 3

3 3


2./

A

HONO|QtWKHW

kukorica V]DNDV]W

gyomflóra D]

DWUD]LQ

változásában UH]LV]WHQV

jellemezte az 1970-80-DVpYHNEHQ(J\LNpYU

a

második,

ELRWtSXVRN

jól

NLDODNXOiVD

ODPiVLNUD WDQ~LOHKHWWQN

e káros folyamat kialakulásának. A jelenséget eleinte az Amaranthus retroflexus-QiO

ILJ\HOKHWWN

PHJ

NpV

EE

PiV

J\RPIDMRNQiO

LV

kialakultak az atrazin-rezisztens biotípusok. Az eredmény az Amaranthus retroflexus

ERUtWRWWViJiQDN

%L]RQ\tWMiNH]WDKiURPLG

QDJ\PpUWpN

V]DNEDQHOYpJ]HWWR

PHJQ|YHNHGpVH

OHWW

rszágos gyomfelvételezési

adatok. 1950-ben a disznóparéj a 11. helyen állt az országos gyomdominancia sorrendben, most a 2. helyen. Hasonló, bár nem ilyen határozott borítottság-növekedést tapasztaltunk a Chenopodium album esetében. 3./

A harmadik szakaszra a karbamid típusú herbicidekre

NHYpVEp pU]pNHQ\ HJ\Q\iUL NpWV]LN MHOOHP]

D]

J\RPIDMRN IHOV]DSRURGiVD YROW D

-90-es években. E]HN D IDMRN HOV

VRUEDQ D NDUEDPLG

-

típusú herbicidekkel kezelt napraforgó, szója, burgonya, stb. területeken szaporodtak fel, melynek következményeként nagy tömegben jelen vannak a nem atrazinnal gyomirtott kukoricatáblákon is. Ide sorolható az Ambrosia artemisiifolia, amely a korábbi országos gyomdominancia VRUUHQGKHO\pU

ODKHO\UHW|UWHO

YDJ\D

Polygonum lapathifolium,

a Datura stramonium és a Xanthium italicum rendkívül határozott dominancia emelkedése.

37


3.4. A KUKORICA GYOMSZABÁLYOZÁSA

3.4.1. A gyomszabályozás fogalma, története

A gyomszabályozás koncepciója már több mint egy évtizede ismert a V]DNHPEHUHNHO

WWGHFVDNQDSMDLQNEDQNDSWDPHJDV]NVpJHVILJ\HOPHW

ahhoz, hogy valóban alkalmazzák is. A gyomkutatás a herbicidekkel, a gyomirtáVL

WHFKQROyJLiN

NLGROJR]iViYDO

J\RPV]DEiO\R]iV V]NVpJV]HU

NH]G

G|WW

pV

QHP

D

VpJpQHN IHOLVPHUpVpYHO %(5=6(1<,

2000a). A „gyomszabályozás” kifejezés helyett talán alkalmasabbat is találhatunk nyelvünkben a tevékenység megnevezésére, ilyenek pl. a „gyomok megfékezése”, a „gyomok visszaszorítása”, a „gyomok elleni küzdelem”, stb. (REISINGER, 1999). A gyomszabályozás nem azonos a védekezéssel. A gyomszabályozás fogalmának bevezetése és tudományos meghatározása SHAW (1982) munkásságához kapcsolódik. A gyomszaEiO\R]iV

UHQGV]HUV]HPOpOHW

megközelítése törekszik a gyomok hatásának minimalizálására és a termés optimalizálására, valamint magában foglalja a prevenciót és a védekezést egyaránt (ALDRICH, 1984). $ J\RPV]DEiO\R]iV I KDQHP

D

FpOMD WHKiW QHP D KDJ\RPiQ\RV YpGHNH

V]DSRUtWyNpSOHWHN

NpS]

GpVpQHN

PHJHO

]pVH

D

zés,

J\RPRN

kelésének megakadályozása a kultúrnövény állományokban és a gyomkultúrnövény – kompetíció minimalizálása (VARGA et al., 2000a,b). A gyomszabályozás hangsúlyozza a módszerek integrációját azért, hogy 38


PHJHO

]]N pV V]DEiO\R]]XN D J\RPSUREOpPiNDW $ J\RPV]DEiO\R]iV

nem eliminálja

a

védekezés

szükségességét,

és

nem

célja

a

leghatékonyabb védekezési eljárások kiiktatása (BERZSENYI, 2000a). Az adott területen nem célunk a gyompopuláció teljes elpusztítása, hanem olyan alacsony szinten tartása, amely nem okoz gazdasági számítások

alapján

veszteséget,

szabályozható

a

gyomnövények

felszaporodásának mértéke. A „küszöbérték” megalapozása biológiai, |NRQyPLDL

HO

UHMHO]pVW

pV

D]

H]HNHQ

DODSXOy

V]LQWp]LVW

igényel

(HUNYADI, 1993). $ J\RPV]DEiO\R]iV D PH]

JD]GDViJL UHQGV]HU UpV]HNpQW IHMO

GLN

amelyet a biológia és az ökológia, valamint a kémia és a technológia szabályoz. A gyomszabályozás megköveteli az integrációt és annak kombinációit, nem csupán a komponens részekre való felosztását (BERZSENYI, 2000a).

3.4.2. Az integrált gyomszabályozás $ N|UQ\H]HWNtPpO

elhagyásával.

Q|YpQ\YpGHOHP QHP D]RQRV D NHPLNiOLiN WHOMHV

Megoldást

az

integrált

növényvédelmi

módszerek

kidolgozása jelenthet. Az integrált védekezést már UBRIZSY (1966, 1967) szorgalmazta. Az integrált gyomszabályozás a szabályozott agroökoszisztéma megközelítést

jelenti

a

gyompopulációk

szabályozásában

és

a

védekezésnél, olyan küszöbérték szinteken, amelyek megakadályozzák az ökonómiai kártételt a tHUPHV]WpV pYpEHQ pV D N|YHWNH]

pYHNEHQ

39


egyaránt (SHAW, 1982). Nem szükséges egy gyomnövényt teljesen elpusztítani, elég, ha „kikapcsoljuk” a kompetícióból (HÁMOS, 1994). Az integrált gyomszabályozás magában foglalja többféle módszer: az agrotechnikai (vetpVIRUJyW WDODMP

YHOpV

ELROyJLDL

V]iPYHWpVLG

VWE PHFKDQLNDLNXOWLYiWRU

PLNRKHUELFLGHN

NpPLDL

PyGV]HUHN

kombinációját, ökológiai, ökonómiai és technológiai követelmények figyelembevételével (10. táblázat). Optimalizálja a termést, minimalizálja a gyomnövények káros hatását. A gyomszabályozás hangsúlyozza a PyGV]HUHN LQWHJUiFLyMiW KRJ\ D SUREOpPiNDW LQNiEE PHJHO

]]N pV

szabályozzuk, mint utólag reagáljunk rájuk (BERZSENYI, 2000a).

10. táblázat: Az integrált gyomirtási (gyomszabályozási) tervezési folyamat input elemei (egy adott tábla esetében) (REISINGER, 1999 nyomán) $NH]HOpVLFpOIHOOHWMHOOHP] L

9pGHNH]pVLOHKHW

A terület gyomflórája A talaj tulajdonságai Domborzati viszonyok Fokozott környezetvédelmi igény Monokultúrás termesztési szándék A fajta herbicid-érzékenysége Meteorológiai adottságok Gépi kapacitás Alkalmazási hagyományok

Prevenció Agronómiai módszerek Mechanikai módszerek

VpJ

Engedélyezett herbicidek hatásspektrum dózis alkalmazás módja

---------------------------------------------------------------------------OUTPUT eredmény Táblára adaptált, költségtakarékos gyomirtási technológia

Az agrotechnikai módszerek gazdag választékával rendelkezünk, mint pl. a PHJIHOHO

40

WHUP

WHUOHW NLYiODV]WiVD D P

YHOpVPyG D YHWpV LGHMH


PpO\VpJH D My WDODMHO

NpV]tWpV D YL]VJiODWRNUD DODSR]RWW Q|YpQ\WiSOiOiV

DYHWpVYiOWiVD]RSWLPiOLVW IDMWiN YHWpVH D My PLQ

V]iP EHiOOtWiVD DUH]LV]WHQVLOOHWYHWROHUiQV

VpJ

Q|YpQ\i

polás, a terület gyommentesen

tartása (REISINGER, 1981, 1991, 1996). SUTTON és munkatársai (1999) az integrált gyomszabályozás fontos elemének

tartják

a

szerrotációt

és

a

gyomkompetíció

korai

megszüntetését. BERZSENYI (2000c) szerint a vetésforgók, mint az agrotechnikai gyomszabályozás elemei, magukban foglalják mind a kultúrnövényeknek, mind pedig a herbicideknek a váltását. $ J\RPRNQDN D PH]

JD]GDViJL WHUOHWHNHQ W|UWpQ

IHOYpWHOH]pVpW D]

integrált gyomszabályozás elve is fontosnak tartja, mert ezáltal jobban HO

UHMHOH]KHW

elveken

pV WHUYH]KHW

felépített

IRO\DPDWYH]pUO

D WHFKQROyJLDL IRO\DPDW $ NO|QE|]

algoritmusok,

fototechnikai

eljárások

UHQGV]HUHN LQSXWNpQW KDV]QiOMiN D J\RPHO

és

IRUGXOiVL

információkat a gyomirtási technológia tervezéshez és végrehajtáshoz (REISINGER, 2001). A Balázs-Ujvárosi féle gyomfelvételezési módszer mintaterületeinek GPS (Global Positioning SyVWHP VHJtWVpJpYHO W|UWpQ SRQWRV PHJMHO|OpVH OHKHW

Yp WHV]L D]W KRJ\ D J\RPIHOYpWHOH]pVL DGDWRN

feldolgozása során, erre a célra alkalmas térinformatikai szoftverek segítségével képi úton is megjeleníthessük az egyes gyomfajok táblán belüli elterjedését (REISINGER et al., 2001, 2003). A gyomtérképek IRQWRV

LQIRUPiFLyW

Q\~MWDQDN

D

WiEOD

J\RPYLV]RQ\DLUyO

D]

IJJYpQ\pEHQ D SRSXOiFLyGLQDPLNDL YiOWR]iVRN Q\RPRQ N|YHWKHW PDJDV

N|W|WWVpJ

WDODMIROWRNRQ

QDJ\

D]

LG

N $

Amaranthus retroflexus,

Chenopodium album, Datura stramonium borítottsága, a magas humusztartalmú helyeken a Chenopodium hybridum, Cirsium arvense,

41


Echinochloa crus-galli

PXWDWRWW PDJDV ERUtWiVL pUWpNHNHW .

DO (]HQ NtYO D PHJIHOHO

0Ë9(6 HW

pV SRQWRV J\RPWpUNpS D SUHFt]LyV

kezelés egyik feltétele (REISINGER et al., 2002, REISINGER – NAGY, 2002, 2003).

3.4.3. A vegyszeres gyomirtás története

A vegyszeres gyomirtás a XIX. század ’80-as éveiben alkalmazott HO

V]|U

V]HUYHWOHQ

keresztesvirágú

DQRUJDQLNXV

gyomoktól

való

NpV]tWPpQ\HNHW

D

megszabadítására.

JDERQDYHWpVHN

Eleinte

maró

(kausztikus) hatású szervetlen vegyületekkel próbálkoztak, amelyek N|]OD]HOV VLNHUWDUp]JiOLFpUWHHO8%5,=6<

1895-ben BONNET Franciaországban, BOLLEY Amerikában és SCHULTZ Németországban egymástól függetlenül megállapította, hogy ha a rézszulfát híg oldatát gabonafélék vetéseiben kipermetezik, az a vadrepce gyomfoltjait kiirtja anélkül, hogy a gabonát károsítaná (UBRIZSY – GIMESI, 1969). A vasgálic ugyancsak a múlt század ’80-as évei óta 20-30 %-os oldattal (800 l/ha) els

VRUEDQ NHUHV]WHVYLUiJ~ J\RPRN HOOHQ

%-os

hígítással pedig arankairtásra szolgált (HUNYADI, 1988). Hatalmas lépést jelentett TRUFFAUT és PASTAC felfedezése 1932ben, akik megállapították, hogy bizonyos sárga festékanyagok (DNP és DNOC)

számos

egyéves

gyomot

eredményesen

irtanak

ki

a

gabonatáblákból. Állítólag BONNET ezt már 1908-ban felismerte, de közlése nem vált köztudomásúvá (UBRIZSY, 1958).

42


Angol kutatók, SEXTON és munkatársai már 1941-ben felismerték a 2,4-D szelektív hatását. A háborús nehézségek miatt azonban csak 1945ben publikálták (SLADE et al., 1945), a gyakorlat csupán 1946-ban ismerkedett meg a hormonbázisú, tehát növényi hormonokhoz hasonló |VV]HWpWHO

J\RPLUWyV]HUHNNHO

Hazánkban a Növényvédelmi Kutató Intézet 1947-ben kezdett foglalkozni a vegyszeres gyomirtás kérdésével. Az ekkor erre a célra kipróbált béta-indolil-ecetsav (IAA) azonban csak olyan töménységben volt alkalmazható, amely nem tette gazdaságossá az eljárást. További hazai kutatások eredménye volt a 2,4-D Na-sót tartalmazó Dikonirt hazai HO

iOOtWiVD PHOO\HO

-ben már 25 ezer ha gabonaterületen végeztek

vegyszeres kezelést (KÁDÁR, 2000). Amerikában 1946-ban ANDERSON és munkatársai javasolták a 2,4-D-W

NXNRULFDYHWpVEHQ

NHOpV

mennyiségben, a vetés után 7-

HO

WWL

WDODMNH]HOpVUH

-2,5 kg/ha

QDSSDO N|]YHWOHQO D NHOpV HO

NLMXWWDWYD $/721$ pV PXQNDWiUVDL D NHOpV HO

WW

WWL ~Q YDN

permetezés mellett foglaltak állást, kiemelve a 2,4-D-vel szemben az MCPA jobb herbicid hatását. Az acetanilidek felfedezése 1952-ben történt (HAMM, 1974). $

NXNRULFDWHUPHV]WpV

V]HPSRQWMiEyO

PpUI|OGN

QHN

V]iPtWRWW

D

klóraminotriazin hatóanyagcsoport felfedezése 1955-ben (UBRIZSY – GIMESI, 1969), amit a karbamid hatóanyagcsoport felfedezése követett (HANCE – HOLLY ( NpW V]HUFVRSRUW WDJMDL PpJ PD LV DODSYHW technológiai variánsként jönnek számba a gyomirtási technológiákban

(REISINGER, 1999). UBRIZSY (1968) már a hatvanas években beszámolt arról, hogy a

43


klóraminotriazinok tartós alkalmazása a gyomflóra negatív szelekciós átalakulását indította el, kiszorultak az Amaranthus, Chenopodium és Solanum

IDMRN $ YLOiJRQ HOV

NpQW KD]iQNEDQ KR]WDN J\RPLUWy V]HU

mennyiségi felhasználást szabályozó rendeletet, amikor 1972-ben az évenként és hektáronként kijuttatható atrazin és simazin hatóanyag mennyiségét 0,7-1,4 kg/ha-ban korlátozták. Az alfa-klóracetanilidek (propaklór, alaklór, acetoklór stb.) ’60-as évek

második

történt

felében

V]HSWHPEHUpEHQ YpJH]WpN D] HOV

IHOIHGH]pVpW

N|YHW

HQ

VLNHUHV V]DEDGI|OGL YL]VJiODWRNDW D

JOLIR]iWWDODPL~MSHUVSHNWtYiWQ\LWRWWW|EEHNN|]|WWD]pYHO

HJ\V]LN

HN

HOOHQL YpGHNH]pVEHQ )5$1= HW DO $ .*67 RUV]iJRN HOWpU

szabadalmi NO|QE|]

rendszerpQHN

PHJIHOHO

HQ

U|YLGHVHQ

HONH]G

GWHN

D

KDWyDQ\DJRNtJ\D]DFHWRNOyUpVDJOLIR]iWKD]DLV]LQWHWL]iOiVD

és formázása (Alkaloida, Nitrokémia). A Nitrokémiánál az acetoklór 1977-HV EHYH]HWpVpW PHJHO

]

HQ

-D (1954), DNOC (1955), atrazin,

simazin (1961) hatóanyaggyártás és -formálás is volt (TÖMÖRDI, 1990). A molekulakutatás mellett az alkalmazástechnika fejlesztésére is sokat IRUGtWRWWDN $ KD]DL UHSO

JpSSDUN V]yUyIHMHLQHN NRUV]HU

VtWpVpYHO VLNH

-

rült a hektáronkénti vízfelhasználást 50-80 literre mérsékelni. A gyomirtó szerek víznélküli szántóföldi kijuttatására is történtek próbálkozások. TARJÁNYI és munkatársai 1974-ben Baján, Komáromban és Alsópáhokon állítottak be gyomirtási kísérleteket linuron – propaklor – atrazin hatóanyagú mikrogranulátummal. A módszer elterjedését a kijuttató berendezések importjának elmaradása meghiúsította. $]

HJ\UH

E YO

V]HUYiODV]WpN

D]RN

QDJ\]HPL

IHOKDV]QiOiViYDO

párhuzamosan (tiokarbamátok és klóracetanilid hatóanyagú herbicidek

44


QDJ\PpUWpN

DONDOPD]iVD

D

KHWYHQHV

pYHN

YpJpQ

HJ\UH

V]DSRURGy

közlemények jelezték, hogy az egyes hibridkukoricák, illetve kukoricaYRQDODN KHUELFLGpU]pNHQ\VpJH HOWpU *<

5))< D +5,6=729

–

PRESZOLSZKA, 1979; BURT – BUZIO., 1979; MEISNER – ENZ, 1981). A vegyszeres gyomirtás újabb fejezete az 1980-DVpYHNHOHMpUHWHKHW DPLNRU PHJMHOHQWHN D SLDFRQ D V]HOHNWtY HJ\V]LN

J\R

mokat irtó készít-

mények, a fluazifop-butil és a szetoxidim (TARJÁNYI – MIKULÁS, 1982), és felfedezték a szulfonilkarbamid hatóanyagcsoportot (SMITH, ( FVRSRUW NpSYLVHO

LW *OHDQ 7HOO 7LWXV 0RWLYHOO 5LQJ 0HVWHU

Monsoon) „grammos” szereknek is QHYH]LNXJ\DQLVDGy]LVXNMHOHQW

VHQ

lecsökkent az addig használt készítményekéhez képest. $

IRO\DPDWRV

IHMOHV]W

PXQND

HUHGPpQ\HNpSSHQ

V]LQWH

pYHQWH

jelennek meg új készítmények (imidazolinonok, isoxaflutol, flufenacet, flumioxazin, stb.), melyeket az egyre szigorúbb környezetvédelmi szempontok alapján fejlesztettek ki. $ IHOKDV]QiOW KHUELFLGHN PHQQ\LVpJH MHOHQW pYHN

HOHMpW

O

NH]G

G

HQ

/(+2&=.<

VHQ FV|NNHQW D]

GH

D]

J\RPV]DEiO\R]iV PHJKDWiUR]y HOHPH PD LV pV YiUKDWyDQ D M|Y

-es

LQWHJUiOW EHQ

is a

herbicidek alkalmazása (NAGY – LEHOCZKY, 2002). 7HOMHVHQ~M IHMH]HWHWQ\LWRWWDWXGRPiQ\RVHO DPLNRU UiM|WWHN D NXWDWyN DUUD KRJ\ D IDMWDHO

UHKDODGiVDV]DNWHUOHWHQ

iOOtWiV VRUiQ JpQWHFKQLNiYDO

olyan tulajdonságokat lehet bevinni a kultúrnövényekbe, amelyek ellenállóvá teszik a növényt bizonyos gyomirtó szerekkel szemben. Hazánkban, üzemi méretekben 1999. évben az imidazolinon ellenálló 0$5,67$ ,5 '(.$/% NXNRULFDIDMWiN WHUPHV]WpVpYHO NH]G G|WW HO

(4000 ha-RQ DJ\RPLUWyV]HUW

U IDMWiNWpUKyG

ítása (KÁDÁR, 2000).

45


3.4.4. A kukorica vegyszeres gyomirtása

A gyomirtás tervezésének többféle módszere ismeretes. Ma már léteznek olyan számítógépes programok, amelyek adatbázisok számtalan adatából, sokszámú variációs algoritmuson átvezetnek gyorsan és megbízhatóan az eredményhez. REISINGER (2000b) a gyomirtás „kézi” tervezésénél az alábbi szempontokat javasolja figyelembe venni: •

a tábla gyomnövényzetének faji összetétele,

•

a tábla talajának kötöttsége, humusztartalma, esetleg heterogén volta,

•

a korábbi éYU

•

a vonal, vagy hibrid herbicidérzékenysége,

•

a gazdaság kukorica területének mérete,

•

a herbicideket bedolgozó gépi kapacitás,

•

DSHUPHWH]

•

a gazdaság pénzügyi helyzete,

•

különleges termes]WpVLHOMiUiVRNSOYHW

OYLVV]DPDUDGWHVHWOHJHVDWUD]LQPDUDGYiQ\

JpSHNV]iPDpVNDSDFLWiVD

PDJHO

iOOtWiVFVHPHJH

kukoricatermesztés, stb.). REISINGER és GARA (1990) adatbázist hoztak létre, hogy számítógépes alkalmazással elemezhessék a kukorica gyomproblémáit, NO|Q|VWHNLQWHWWHOD]HJ\Q\iULHJ\V]LN

IDMRNUD

A kukoriFiEDQDONDOPD]KDWyJ\RPLUWiVLPyGRNNO|QE|] UpV]DUiQ\XNLG

•

V]DNRQNpQWYiOWR]LN6=e//

$] XWyEEL LG

46

– CSIBOR, 2000):

EHQ FV|NNHQW D YHWpV HO

vegyszerek területi részaránya.

HNpVWHUOHWL

WW WDODMED GROJR]RWW


•

Megmaradt és ma domináns a vetés után és kelés HO

WW YpJ]HWW

preemergens permetezés gyakorlata. •

0HJPDUDGW pV PDUDG D MHOHQW

VpJH D SRV]WHPHUJHQV J\RPLUWiVL

eljárásnak. •

Területet követel magának a korai posztemergens (a kukorica 2-3 leveles korában végzett) permetezés.

•

1|YHNHGKHW D]RQ PyGV]HU MHOHQW KDWyDQ\DJRW YHWpV HO

Vp

ge, amelynél a herbicid

WW WDODMED GROJR]iV QpONO LV NL OHKHW

permetezni, ugyanakkor vetés után is alkalmazható (pl. Merlin)

3.4.4.1.

9HWpVHO

WWLNH]HOpVEHGROJR]iVQpONO

- pre planting

Hosszabb hatástartamú herbicidek kijuttatáViUD LG

MDYDVROW PHJIHOHO

MiUiVL N|UOPpQ\HN N|]|WW D WDYDV]L PXQNDFV~FV V]pWK~]iViQDN

érdekében (atrazin, izoxaflutol, pendimetalin). Ez az eljárás csökkentheti a perzisztens herbicidek utóhatásának kockázatát.

3.4.4.2.

9HWpVHO

WWLNH]HOpVD]RQQDOL

bedolgozással - ppi (pre planting

incorporated)

Az ide tartozó hatóanyagok (11. táblázat) gázosodnak, ezért a kezelés XWiQ PLQpO HO PDJUyONHO

EE D WDODMED NHOO GROJR]QL

HJ\V]LN

NHW +DWiVXN HOV

J\RPRNUDWHUMHGNL$PyGV]HUHO

VRUEDQ D

Q\HKRJ\V]iU

az

tavaszon is jól hat, és a kezdeti gyomosodás ellen is hatékony. Hátránya 47


viszont, hogy csapadékos körülmények között gyengébb hatással kell V]iPROQXQN YDODPLQW DEHGROJR]iV PLDWW QDJ\REE D] HV]N|] pV YRQyHU

igénye. REISINGER (2000a) csaknem egyedüli alkalmazható módszernek WDUWMD D NXNRULFD YHW DSDVRURNHOWpU

PDJ HO

iOOtWiV HVHWpEHQ DPLNRU D] DQ\D

- és az

YHWpVLGHMHPLDWWDJ\RPLUWiVLPXQNDV]HUYH]pVLSUREOpPiW

ki lehet küszöbölni. A presowing alkalmazásnál szükséges 4-6 napos várakozás után kell kezdeni a vetést az esetleges fitotoxicitás megel zése végett.

11. táblázat: PPI alkalmazásra engedélyezett gyomirtó szerek 2003-ban Készítmény

Hatóanyag

Dózis

Alirox 80 EC

Presowing alkalmazott herbicidek 72,5 % EPTC + 7,5 % AD-67

5-8 l/ha

Anelda Anelda Plus 80 EC

80 % butilát 72,5 % butilát + 7,5 % TI-35, AD-67

5-7 l/ha 5-7 l/ha

Anelirox 80 EC Eradicane 6 E

36 % EPTC + 36 % butilát + 8 % AD-67 72 % EPTC + 6 % antidótum

7-9 l/ha 5-7,5 l/ha

Flekszenit I. 650 EC Flekszenit II. 690 EC

360 g/l EPTC + 200 g/l acetoklór + 90 g/l MG-191 360 g/l EPTC + 200 g/l alaklór + 90 g/l MG-191

10-11 l/ha 10-11 l/ha

Flekszenit III. 690 EC Flekszenit IV. 720 EC

400 g/l butilát + 200 g/l acetoklór + 90 g/l MG-191 400 g/l butilát + 240 g/l alaklór + 90 g/l MG-191

6-8 l/ha 6-8 l/ha

Niptán 80 EC Niptán Super 800 EC

75 % EPTC + 7,5 % AD-67 720 g/l EPTC + 72 g/l MG-191

5-8 l/ha 5-8 l/ha

48


9HWpVXWiQNHOpVHO

3.4.4.3.

WWLNH]HOpV

– pre (preemergens)

Az így alkalmazható hatóanyagok (12. táblázat) legfontosabb közös tulajdonViJD OHKHW HO

KRJ\

KDWiVNLIHMWpVNK|]

OHJ NpW KpWHQ EHOO

D

NLSHUPHWH]pVW

N|YHW

HQ

–

– bemosó csapadék szükséges. E technológia

Q\H KRJ\ D NXNRULFD NHOpVpW

O J\RPPHQWHVVpJHW EL]WRVtW +DWiVD

hosszantartó lehet, és viszonylag alacsony a kukorica károsodásának veszélye. Hátránya, hogy hatása csapadékszegény körülmények között nagymértékben lecsökkenhet, vagy elmaradhat, ami az elmúlt négy idény MHOOHP]

MH

eYHO

J\RPRN

HOOHQ

QHP

KDWpNRQ\

QDJ\RQ

My

talajelmunkálást igényel.

12. táblázat: Pre alkalmazásra engedélyezett készítmények 2003-ban Készítmény Acenit 50 EC

Hatóanyag Preemergensen alkalmazott herbicidek 50 % acetoklór

Dózis 4-5 l/ha

Acenit A 500 EC Acenit A 880 EC

500 g/l acetoklór + 50 g/l AD-67 800 g/l acetoklór + 80 g/l AD-67

3-5 l/ha 2-2,6 l/ha

Adol 80 WP Afalon Disp.

80 % lenacil 450 g/l linuron

0,8-1,5 kg/ha 1,5-2,0 l/ha

Aktikon 80 WP Atranex 50 SC

80 % atrazin 500 g/l atrazin

1-1,8 kg/ha 1,4-2,8 l/ha

Atrazin 500 FW Axiom 68 WG

450 g/l atrazin 54 % flufenacet + 13 % metribuzin

1,4-2,8 l/ha 1 kg/ha

Buvilan EC Century

333 g/l etalfluralin 175 g/l atrazin + 350 g/l dimetenamid

Click FL Dual Gold 960 EC

500 g/l terbutilazin 960 g/l S-metolaklór

3-4,5 l/ha 4-5 l/ha 3 l/ha 1,4-1,6 l/ha

49


Készítmény Erunit A 530 FW Erunit Profi

Hatóanyag Preemergensen alkalmazott herbicidek 300 g/l acetoklór + 200 g/l atrazin + 30 g/l AD-67 410 g/l acetoklór + 270 g/l atrazin + 41 g/l AD-67

Dózis 5-7 l/ha 3,5-5 l/ha

Fenuron 50 WP Frontier 720 EC

50 % fenuron 720 g/l dimetenamid

1,5-2,5 kg/ha 1,5-2 l/ha

Frontier 900 EC Gesaprim 90 WG

900 g/l dimetenamid 90 % atrazin

1,2-1,6 l/ha 0,8-1,5 l/ha

Gesaprim 500 FW Guardian EC

500 g/l atrazin 840 g/l acetoklór + 84 g/l AD-67

1,4-2,8 l/ha 2-2,5 l/ha

Guardian Extra Harness

360 g/l acetoklór + 180 g/l atrazin + 36 g/l AD-67 900 g/l acetoklór

4,5-6 l/ha 1,8-2,5 l/ha

Hungazin 90 DF Hungazin PK 50 WP

90 % atrazin 50 % atrazin

Hungazin PK 500 FW Hungazin PK 80 WP

500 g/l atrazin 80 % atrazin

1,4-2,8 l/ha 1-1,8 kg/ha

Hungazin Plus 50 WP Hungazin Rapid FW

30 % atrazin + 20 % etalfluralin 9 % atrazin + 36 % propaklór

4-5 kg/ha 8,5-13 l/ha

Igrán 500 FW Igrán Combi Gold 450 EC

500 g/l terbutrin 200 g/l terbutrin + 250 g/l S-metolaklór

2-3,2 l/ha 5-7 l/ha

Linurex 50 WP Maizina 80 WP

50 % linuron 80 % atrazin

2-3 kg/ha 1-1,8 kg/ha

Maizina 90 WG Maizina 500 SC


0,8-1,5 kg/ha 1,4-3 l/ha

Merlin Muronit 500 EC

75 % izoxaflutol 30 % acetoklór + 20 % klórbromuron

100-140 g/ha 5-8 l/ha

Pandida 330 EC Pledge 50 WP

330 g/l pendimetalin 50 % flumioxazin

4-5 l/ha 0,08 kg/ha

Primextra Gold 720 SC Proponit 720 EC

400 g/l S-metolaklór + 320 g/l atrazin 720 g/l propizoklór

3-4 l/ha 2,5-3 l/ha

Proponit 840 EC Proponit Terra 840 EC

840 g/l propizoklór 280 g/l propizoklór + 560 g/l butilát

Ramrod 65 WP Ramrod Flo

65 % propaklór 480 g/l propaklór

Sacemid A EC

50 % acetoklór + 8 % dahemid (TI-35)

50

0,8-1,5 kg/ha 1,4-2,8 kg/ha

1,5-2,5 l/ha 3-4,5 l/ha 5,2-7,8 kg/ha 7-9,5 l/ha 3-5 l/ha


Készítmény

Hatóanyag Preemergensen alkalmazott herbicidek 65 % propaklór

Satecid 65 WP

Dózis 5,2-7,8 kg/ha

Saterb 40 FW Saterb 50 WP

40 % terbutrin 50 % terbutrin

2,5-4 l/ha 2-3,2 kg/ha

Satoklór 480 EC Stomp 330

480 g/l alaklór 33 % pendimetalin

3,5-5,5 l/ha 4-5 l/ha

Stomp 400 SC Tazastomp 50 WP

400 g/l pendimetalin 30 % pendimetalin + 20 % atrazin

3,5-4 l/ha 4,5-5,5 kg/ha

Tazastomp SC Tiara 60 W

30 % pendimetalin + 20 % atrazin 60 % flufenacet

4,5-5,5 l/ha 1 kg/ha

SZÉLL és CSIBOR (2000) által végzett összefüggés-vizsgálati eredmények arra utalnak, hogy a vL]VJiODWKpWpYpEHQDSHUPHWH]pVWN|YHW 2-

KHWH LG V]DNEDQ OHKXOORWW FVDSDGpN PHQQ\LVpJH D SUHHPHUJHQVHQ

kijuttatott herbicidek tavaszi gyomirtó hatását 73 %-ban, a parcellákon WDSDV]WDOW V]LJ\RPERUtWRWWViJRW

-ban határozta meg (13. táblázat).

13. táblázat: A preemergensen permetezett herbicidek gyomirtó hatása a permetezést N|YHW -KHWHVLG V]DNEDQOHKXOORWWFVDSDGpNPHQQ\LVpJpW OIJJ HQ (SZÉLL – CSIBOR, 2000 nyomán)

Év

$SHUPHWH]pVWN|YHW

-3

Tavaszi gyomirtó hatás (%) 97 – kiváló

VV]HOWDSDV]WDOW

1991

alatti csapadék (mm) 62

gyomborítottság (%) 8

1992 1993

4 12

48 – rossz 55 – rossz

69 27

1994 1995

34 7

99 – kiváló 49 – rossz

10 70

1996 1997

40 18

83 – gyenge 80 - gyenge

26 20

51


3.4.4.4.

Pre/poszt kezelés

A preemergens gyomirtási eljárásnak egy olyan speciális esete, amikor a magágyat korán (április elején-közepén) elkészítik, a vetés iSULOLV XWROVy PiMXV HOV

QDSMDLEDQ W|UWpQLN DPLNRU D WiEOD PiU

NLJ\RPRVRGRWW &VDN OD]iEE WDODMRNRQ MDYDVROW PHJIHOHO

V]DNWXGiV

mellett. A Panicum miliaceum ellen, pl. olyan, fotoszintézist gátló készítmények is használhatók, (karbamid és triazinszármazékok), melyek a klasszikus preemergens kezelés formájában hatástalanok (linuron, klórbromuron, fenuron, terbutrin). HARTMANN és munkatársai (1995), HARTMANN

(1997)

tapasztalata

PRQRNXOW~UDJ\RPRNNDO IHUW

szerint

legsikeresebben

a

]|WW WHUOHWHNHQ DONDOPD]KDWy $ QHKH]HQ

LUWKDWy J\RPIDMRN HJ\ UpV]H D WDODM IHOV

UpWHJpE

O

Panicum miliaceum

1-2 cm, Ambrosia artemisiifolia 2,5-3 cm) csírázik, és legkönnyebben ezzel a módszerrel pusztíthatók el.

3.4.4.5.

Kelés utáni, vagy állománykezelés – poszt (posztemergens)

Korábban, amikor a presowing és preemergens módszereket DONDOPD]WiN V]pOHVN|U

HQ D SRV]WHPHUJHQV NH]HOpVHNHWD] DODSNH]HOpVHN

hibáinak korrigálására végezték (REISINGER, 1997). A ’90-es évek elején kidolgozott Zea-Post Kommandó módszert ott javasolták, ahol a PpUVpNHOW HJ\V]LN

HO

IRUGXOiV PHOOHWW PDJDV D NpWV]LN

HN DUiQ\D pV D

WiEOiQ D] DODSNH]HOpVHNUH HOOHQiOOy QHKH]HQ tUWKDWy NpWV]LN

fordulnak eO

52

5(,6,1*(5

J\RPRN


A kukorica kezeléskori fejlettségével összhangban a technológia tovább finomítható, korai posztemergens (szögcsíraállapot – 3 levél), posztemergens (3-5 levél) és kései posztemergens (5-7 levél) kezelésre. Az ennél is fejlettebb állapotú kukoricában csak néhány hatóanyag SHUPHWH]KHW

D NXOW~UQ|YpQ\ NiURVRGiViQDN YHV]pO\H QpONO SO DWUD]LQ

bromoxinil, klórmezulon). SZÉLL és HARTMANN (1998) szerint IRNR]RWW ILJ\HOPHW LJpQ\HO D SHUPHWH]pV LG

(legfontosabb tényez

SRQWMiQDN PHJYiODV]WiVD

N D J\RPQ|YpQ\HN pV D NXNRULFD IHMOHWWVpJL

iOODSRWDYDODPLQWDOpJK

PpUVpNOHW

A posztemergensen felhasználható készítmények (14. táblázat) száma

DPHO\HN

NO|QE|]

KDW

óanyagot tartalmaznak (NAGY –

LEHOCZKY, 2002). A jelenleg is széles körben használt gyomirtó szerek hektáronként kijutatott hatóanyag mennyisége több kg is lehet, ami nagy terhelést jelenthet a környezetre. A korai posztemergens permetezések a biztonságos gyomirtóhatás mellett

kisebb

herbicidterhelést

is

jelentettek

(CZEPÓ,

1994a;

TOMONICSKA, 1998). A magyarországi talajokon tapasztalható HU

WHOMHV J\RPRVRGiV PLDWW D NXN

KHUELFLG

NH]HOpVHN

QDJ\REE

oricában a megkésett posztemergens

NRFNi]DWWDO

MiUKDWQDN

pV

MHOHQW

V

termésveszteséget okozhatnak (LEHOCZKY – REISINGER 2002). A várható eredményt a talaj összetétele, az éghajlat, a fényviszonyok, a NXNRULFD iOORPiQ\V

U

VpJH YHWpVLGHMH pV QHP XWROVy VRUEDQ D WHUOHW

gyomösszetétele határozza meg (VARGA et al., 2000c). A kukorica gyomnövényei közül, pl. a kö]|QVpJHV NDNDVOiEI galli) tömeges megjelenése és YHUVHQJpVH NHGYH]

Echinochloa crus-

WOHQ K

atást gyakorol a

kultúrnövényre (LEHOCZKY – BOROSNÉ, 2002; LEHOCZKY, 2002).

53


14. táblázat: Poszt alkalmazásra engedélyezett készítmények 2003-ban Készítmény Aktikon 80 WP

Hatóanyag Postemergensen alkalmazott herbicidek 80 % atrazin

Dózis 1-1,8 kg/ha

Atrazin 500 FW Banvel 480 S

450 g/l atrazin 480 g/l dikamba

1,4-2,8 l/ha 0,5-0,7 l/ha

Basagran Basagran 600 SL

480 g/l bentazon 600 g/l bentazon

3-3,5 l/ha 2 l/ha

Basagran Forte Basis 750 F

480 g/l bentazon 50 % rimszulfuron + 25 % tifenszulfuron-metil

1,5-2 l/ha 15-25 g/ha

Bromotril 25 SC Bromotril 40 EC

250 g/l bromoxinil 400 g/l bromoxinil

1-1,5 l/ha 0,6-0,9 l/ha

Cadence 70 WG Callisto 4 SC

70 % dikamba 480 g/l mezotrion

340-380 g/ha 0,25-0,35 l/ha

Cambio 2,4-D Aminsó 450 SL

320 g/l bentazon + 90 g/l dikamba 450 g/l 2,4-D

Dezormon Dikamin 720 WSC

600 g/l 2,4-D 720 g/l 2,4-D

Dikamin D Dikonirt

40 % 2,4-D 80 % 2,4-D

DMA-6 Esteron 60

66,8 % 2,4-D 850 g/l 2,4-D

1 l/ha 0,8 l/ha

Gesaprim 90 WG Gesaprim 500 FW


0,8-1,5 kg/ha 1,4-2,8 kg/ha

Hungazin 90 DF Hungazin PK 50 WP

90 % atrazin 50 % atrazin

0,8-1,5 kg/ha 1,4-2,8 kg/ha

Hungazin PK 500 FW Hungazin PK 80 WP

500 g/l atrazin 80 % atrazin

1,4-2,8 l/ha 1-1,8 kg/ha

Hungazin Plus 50 WP Hungazin Rapid FW

30 % atrazin + 20 % etalfluralin 9 % atrazin + 36 % propaklór

4-5 kg/ha 8,5-13 l/ha

Laddok FW Lancet

200 g/l bentazon + 200 g/l atrazin 450 g/l 2,4-D + 80 g/l fluroxipir

4-5 l/ha 1-1,25 l/ha

Maizina 80 WP

80 % atrazin

1-1,8 kg/ha

54

2-3 l/ha 1,5 l/ha 1 kg/ha 1-1,5 l/ha 2,6-3,4 l/ha 1,3-1,5 kg/ha


Készítmény

Hatóanyag

Dózis

Postemergensen alkalmazott herbicidek 90 % atrazin 500 g/l atrazin

Maizina 90 WG Maizina 500 SC Maton 601

0,8-1,5 kg/ha 1,4-3 l/ha

600 g/l 2,4-D 30 % foramszulfuron + 30 % izoxadefenetil + 1 % jodoszulfuronmetil-Na 295 g/l bromoxinil

Mester Mextrol B Mikádó

300 g/l klórmezulon 22,5 g/l foramszulfuron + 22,5 g/l izoxadifen-etil

Monsoon

0,5 l/ha 150 g/ha 1-1,5 l/ha 1,5-2 l/ha 1,8-2,5 l/ha

Motivell Motivell Turbo

40 g/l nikoszulfuron 5 l Motivell + 10 l Cambio

Pardner Primextra Gold 720 SC

22.5 % bromoxinil 400 g/l S-metolaklór + 320 g/l atrazin

Refine

10-15 g/ha

Solution

75 % tifenszulfuron-metil 30 % primiszulfuron-metil + 50 % proszulfuron 96,2 % 2,4-D

Starane 250 EC Tazastomp 50 WP

36 % fluroxipir-1-metilheptil-észter 30 % pendimetalin + 20 % atrazin

1-1,5 l/ha 4,5-5,5 kg/ha

Tazastomp SC Titus 25 DF

30 % pendimetalin 25 % rimszulfuron

Titus AT Titus Plussz DF

Titus 25 DF + Gesaprim 500 FW 3 % rimszulfuron + 60 % dikamba

U-46 D Fluid SC

500 g/l 2,4-D

Ring 80 WG

0,75-1 l/ha 5 ha-os adag 1,5 l/ha 3-4 l/ha

20-25 g/ha 0,7 l/ha

4,5-5,5 l/ha 46-60 g/ha 1 csom. = 3 ha 307 g/ha 1,3-1,5 l/ha

KENDI (1994) és SZENTEY (2001) szerint bizonyos gyomfajok csak posztemergHQVHQ

LUWKDWyN My KDWpNRQ\ViJJDO $] pYHO

NpWV]LN

HNNHO

(Calystegia sepium, Convolvulus arvensis, Cirsium arvense, Rubus caesius, Polygonum amphibium) szemben szinte kizárólag ez az egyetlen KDWpNRQ\ OHKHW

VpJ $ PpO\U

O FVtUi]y QDJ\PDJY~ NpWV]LN

Xanthium strumarium, Xanthium italicum

YDJ\

D

NpV

HN PLQW Q

a

FVtUi]y

55


melegigényes gyomfajok (Abutilon theophrasti, Hibiscus trionum). Az pYHO

HJ\V]LN

HN

Agropyron repens, Sorghum halepense, Cynodon

dactylon) esetében köztudott, hogy az alapkezelések hatástalanok. BENÉCSNÉ és MOLNÁR (2000) a poszt kezelés fokozott elterjedésének okait az alábbiakban látják: •

az állománykezelés során már ismert, kikelt gyomflóra ellen kell védekeznünk,

•

QpKiQ\

J\RPIDM

FVDN

iOORPiQ\NH]HOpVVHO

LUWKDWy

PHJIHOHO

eredménnyel (Cirsium arvense, Convolvulus arvensis, Abutilon theophrasti, Sorghum halepense, iUYDNHOpV •

QDSUDIRUJy

a kezelés hatékonysága nem függ a bemosó csapadéktól, csupán a SHUPHWH]pVWN|YHW

QpKiQ\yUDÄPHWHRUROyJLDIJJ

´OHPRVKDWMD

a csapadék a készítményeket), •

az állománykezelésre használható készítmények egy része talajon keresztüli tartamhatással is rendelkezik (pl. atrazin, izoxaflutol).

3.4.4.6.

Levél alá permetezés

Egyes, nehezen irtható gyomnövények, mint pl. a Panicum miliaceum, Ambrosia artemisiifolia, Abutilon theophrasti, Datura stramonium, Sorghum halepense csírázása elhúzódó, esetenként 2-3 ütemben kelnek és kései elgyomosodást okozhatnak a kukoricában (RADVÁNY, 1995). Az irányíWRWW SHUPHWH]pV OHKHW IRO\DPDWRVDQ NHO

VpJ D] ~MUDJ\RPRVRGiV YDODPLQW D

pV KDMWy J\RPRN HOOHQL YpGHNH]pVUH DPLNRU D

kukorica növényállománya már 20 cm-nél magasabb, de a 10-12 leveles 56


NXNRULFD PpJ QHP UHQGHONH]LN HOHJHQG

J\RPHOQ\RPy NpSHVVpJJHO pV

fokozódik annak a veszélye, hogy a levélre permetezett herbicidet a kukorica biokémiai úton már nem tudja lebontani (MIKULÁS, 1980a). $QQDN LG

LV

QDJ\

D

YDOyV]tQ

VpJH

KRJ\

D]

HONpVHWW

SHUPHWH]pV

V]DNiEDQ D NLMXWWDWRWW KHUELFLGHN V]HOHNWLYLWiVD D]pUW URPOLN

NXNRULFD

D

PDJDVDEE

K

PpUVpNOHWL

pUWpNHN

PHOOHWW

PiU

mert a

NHYHVHEE

hatóanyagot tud lebontani. A helyzeti szelektivitás a levél alá permetezés módszerével valósítható meg, amikor a herbicidet a levél által árnyékolt gyomokra célzottan tudjuk rápermetezni. SZÉLL (1991) véleménye szerint Convolvulus arvensis, Calystegia sepium, Polygonum amphibium, Sorghum halepense ellen a levél alá permetezés biztonságosabb és V]HOHNWtYHEEPLQWDJ\RPRNIHMOHWWVpJpKH]LG

]tWHWWNpV

LSRV]WHPHUJHQV

permetezés. SZÉLL és BARÁTINÉ (1995) 70 cm-es kukoricában vizsgálták az Igran 500 FW (terbutrin) szelektivitását levél alá SHUPHWH]pVVHO )LWRWR[LNXV WQHWHNHW VHP D SHUPHWH]pVW N|YHW WHQ\pV]LG

NpV

HQ VHP D

EEL V]DNDV]DLEDQ QHP WDSDV]WDOW h]HPL N|UOPpQ\HN

között Starane (fluroxipir) 2,0 l/ha dózisának levél alá permetezésével sikeresen YHW

védekezett

PDJWHUP

a

Convolvulus

arvensis

ellen,

kukorica

WHUOHWHQ '(0(6 pV PXQNDWiUVDL 7HH-HW 74

szórófejekkel kijuttatott 0,7 l/ha Banvel + 1,5 l/ha Mikado esetében a kezelést köYHW

yUD P~OWiQ D J\RPRN pU]pNHOKHW

-

SXV]WXOiViW

jegyezték. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szabadon belógó szórófejekkel szemben a kultivátorkapák helyére szerelt szórófejek alkalmazása biztonságosabb. Belógó szórófejek esetén a szórókeret talajvezérlése feltétlenül szükséges.

57


3.5. A TRANSZGÉNIKUS NÖVÉNYEK TERMESZTÉSE

3.5.1. Géntechnológia a fajta-HO

iOOtWyQ|YpQ\QHPHVtWpVEHQ

A géntechnológia és a kapcsolódó molekuláris módszerek az elmúlt 20 év alatt nemcsak a növények életjelenségeinek megismertetésében YiOWDN

QpONO|]KHWHWOHQQp

KDQHP

D

IDMWDHO

iOOtWy

Q|YpQ\QHPHVtWpV

eszköztárát is sokban gazdagították (DUDITS, 2000). $] HOV

Q|YpQ\L JpQL]ROiOiVL SUyEiONR]iVRN HUHGPpQ\HLU

O

-ben,

az Edinburghban megrendezett konferencián számoltak be a kutatók, DPHO\HW N|YHWWHN D] HOV JpQEHpStWpVU

JpQWHFKQROyJLDL PyGV]HUHNNHO PHJYDOyVtWRWW

O WUDQV]JpQLNXV Q|YpQ\HNU

O V]yOy N|]OHPpQ\HN

ben. DUDITS (1998) és munkatársai 1986-EDQ SXEOLNiOWiN D] HOV HO

iOOtWiV~ WUDQV]IRUPiQV Q|YpQ\HNU

EH HJ\ P

N|G

O V]yOy

-

KD]DL

cikket. Lucernába építettek

NpSHV EDNWHULiOLV JpQW $ OXFHUQiW N|YHWWpN D EXUJRQ\D

repce, dohány majd kukorica transzformánsok, amelyek génbevitel után új tulajdonsággal rendelkeztek. 1pJ\ pYYHO NpV

EE PHJNH]G

G|WW D WUDQV]JpQLNXV Q|YpQ\HN V

zabad-

földi kipróbálása. 1994-ben jelent meg a piacon a géntechnológiával QHPHVtWHWW Q|YpQ\E

O V]iUPD]y HOV

WHUPpN D] HWLOpQ DQ\DJFVHUpEHQ

megváltoztatott paradicsomból készült püré (DUDITS, 2000). $ IHMO

G

RUV]iJRN HJ\ MHOHQW

géntechnológiai HO

al folyik a

alkalmazásának

iOOtWiVED (]HN N|]p WDUWR]LN .tQD ,QGLD 'pO

DOHY 58

módszerek

V UpV]pEHQ QDJ\ NDSDFLWiVV

$

NO|QE|]

bevezetése

a

fajta-

-Amerika (DUDITS –

JpQWHFKQROyJLDL

HOMiUiVRN

QDJ\EDQ


KR]]iMiUXOKDWQDN D IHMO HO

G

RUV]iJRNEDQ D] pOHOPLV]HUHN KHO\EHQ W|UWpQ

iOOtWiViQDN Q|YHOpVpKH] 'H PpJ H]HN D NRUV]HU

WHV]LNQpONO|]KHW &VDN yULiVL W

PyGV]HUHN VHP

YpDSHV]WLFLGHNDONDOPD]iViW NHNRQFHQWUiFLy WHV]L OHKHW

Yp D *0 JHQHWLNDLODJ

módosított) növények kutatásaira és fejlesztéseire fordított költségek növelését. A BASF pl. két biotechnológiai közös vállalatot is létesített 56 millió USD befektetéssel a közelmúltban (ANONYM, 1998). A W

NHNRQFHQWUiFLy

IHOYiViUOiVDLW

HOV

MHOHQWL

VRUEDQ D

D

YLOiJ

biotechnológiai kutató-IHMOHV]W

PXOWLQDFLRQiOLV OHJMHOHQW

YHW

yULiVRN

magcégei

YiOODODWDL N|UpEHQ $ YHW

WHUPpV YpGHOPpW V]ROJiOy DJURNHPLNiOLiN HO $YHQWLV D M|Y

VHEE

YHJ\LSDUL

és

PDJ pV D

iOOtWiVD pV IRUJDOPD]iVD D]

EHQ %D\HU 'X3RQW 0RQVDQWR 6\QJHQWD HVHWpEHQ HJ\

kézbe került, komplett technológiát ajiQOYD

D

WHUPHV]W

QHN

$

biotechnológia segítségével például bizonyos gyomirtó szerekkel V]HPEHQ NRUiEEDQ pU]pNHQ\ NXOW~UQ|YpQ\HN HOOHQiOOyYi WHKHW

glifozát-JOLIR]LQiWW

U

NXNRULFDV]yMDFXNRUUpSD DPLOHKHW

N SO

YpWHV]LD

már jól bevált, sok esetben évtizedek óta használt gyomirtó szerek alkalmazási területének kiterjesztését. A transzgénikus növények fejlesztése jól tükrözi a peszticidek HO

iOOtWiViQDN pV IRUJDOPD]iViQDN LUiQ\iW $] HJpV] YLOiJRQ

forgalmazott 29 PLOOLy 86' pUWpN

SHV]WLFL

-ben

d közel 50 %-a (14 millió

USD) herbicid volt, ennek pedig 83 %-át nyolc növényfélében (gabonafélék, gyapot, gyümölcs- és zöldségfélék, kukorica, repce, rizs, szója, cukorrépa) használták fel (ANONYM, 2001).

59


3.5.2.

*\RPLUWyV]HUW

U

WROHUiQV WUDQV]JpQLN

us növények

kifejlesztése $] HOV

JHQHUiFLyV WUDQV]JpQLNXV Q|YpQ\HN N|]O D KHUELFLGWROHUDQFLD

WDOiQ D OHJMHOHQW

VHEE OHJDOiEELV JD]GDViJL V]HPSRQWEyO '8',76

–

HESZKY, 2000). A herbicidtoleranciára irányuló stratégia lényege, hogy totális herbicidekkel szembeni rezisztenciát lehessen kialakítani a növényben. A totális herbicidek ennek eredményeként szelektív gyomirtó szerként KDV]QiOKDWyN V

W V]HOHNWLYLWiVXN QHP IDM

-, hanem fajtaspecifikus lesz

(BERZSENYI, 2000b). Az elmúlt öt évben (1996-2000) a gyomirtó szer W

U

WUDQV]JpQLNXVQ|YpQ\HNV]yMDNXNRULFDpVJ\DSRW XUDOWiND]|VV]HV

WUDQV]JpQLNXVWHUP

WHUOHWPLOOLyKD

%-át (JAMES, 2000).

A géntechnológiára alapozott molekuláris nemesítéssel számos olyan probléma megoldható, melyekre a klasszikus nemesítési módszerek alkalmatlanok voltak (4. ábra). Ennek ellenére a molekuláris nemesítés QHP NpSHV KHO\HWWHVtWHQL D KDJ\RPiQ\RV IDMWDHO

iOOtWiVW +(6=.<

2000). A GM fajták általában nem új fajták, hanem a legjobb elismert és N|]WHUPHV]WpVEHQ OpY NODVV]LNXV

IDMWiN *0 YiOWR]DWDL 7HKiW D M|Y

QHPHVtWpVVHO

NHOO

HO

iOOtWDQL

D]RNDW

D

EHQ LV D

NLHJ\HQOtWHWW

populációkat (vonalak, törzsek, fajtajelöltek, fajták) melyek alkalmasak arra, hogy a géntechnológiai módszerekkel tovább legyenek javíthatók. Tehát a kpW PyGV]HU HJ\PiVUD XWDOW pV D M|Y 2000).

60

EHQ LV D] OHV] +(6=.<


4. ábra:$WUDQV]JpQLNXV*0 Q|YpQ\IDMWDHO iOOtWiViQDNI és módszerei (HESZKY, 2000 nyomán)

EEOpSpVHL

A transzgénikus növényekkel foglalkozó nemzetközi szakirodalomban DODSYHW

HQJ\RPLUWyV]HUW

U

NpSHVVpJKHUELFLGHWROHUDQFH LOOHWYHURYDU

rezisztencia (insect resistance) kifejezések szerepelnek (JAMES, 2000, 2002). A hazai publikációkban a transzgénikus növények gyomirtó szer W

U

NpSHVVpJpW %(5=6(1<, E +(6=.< 62/<026

I

(2001) következetesen „herbicid rezisztens”-ként tünteti fel, így az LGp]HWW V]HU]

NQHN PHJIHOHO

HQ KDV]QiORPD] D]RQRV WXODMGRQViJ NpWIpOH

megfogalmazását. A kukorica a hazánkban termesztett egyik legfontosabb kultúra, így

61


dolgozatomban e növény transzgénikus fejlesztésével foglalkozom. A rovarUH]LV]WHQV %W pV J\RPLUWy V]HU W U WUDQV]JpQLNXV NXNRULFD WHUPHV]WpVH D]

összes transzgénikus terület 21 %-ára (12,4 millió ha) terjedt ki a világon 2002-ben (15. táblázat). A jelenleg köztermesztésben (2002-ben USA, Kanada, Argentína – és kis mértékben az EU országok: Spanyolország, Portugália, Franciaország, Németország – összesen kb. 20.000 ha-RQ OpY

WUDQV]JpQLNXV NXNRULFD NpW WXODMGRQViJRW J\RPLUWy V]HU W U NpSHVVpJ pV

rovar rezisztencia) hordoz külön-külön, vagy egy növényben megjelenítve.

15. táblázat -HOOHP]

WUDQV]JpQLNXVQ|YpQ\HN

Növény

Millió ha

%

36,5 2,2

62 4

J\DSRW

2,2 2,4

4 4

3,0 2,5

5 4

2,2 7,7

4 13

58,7

100

*\RPLUWyV]HUW

U

V]yMD

*\RPLUWyV]HUW

U

J\DSRW

Bt-pVJ\RPLUWyV]HUW Bt-gyapot

U

*\RPLUWyV]HUW

U

WDYDV]LUHSFH

*\RPLUWyV]HUW

U

NXNRULFD

Bt-pVJ\RPLUWyV]HUW Bt-kukorica

U

NXNRULFD

Összesen

$ J\RPLUWyV]HUW HOHMpQ NH]G

U

WUDQV]JpQLNXVNXNRULFDIHMOHV]WpVHD¶

G|WW pV D NXWD

HUHGPpQ\HNpQW HOV

-ben (JAMES, 2002 nyomán)

-as évek

tók több úton indultak el. Fáradozásaik

VRUEDQ D] 86$

-ban, egyaránt megtalálhatók az

irányított mutációval (imidazolinon ellenálló program) és a génsebészeti ~WRQ

HO

iOOtWRWW

JOLIR]iW

W

U

JOXIR]LQiW DPPyQLXP

-

(MAZUR – FALCO, 1989, PADGETTE et al., 1995).

62

W

U

IDMWiN


5. ábra:$ELRWHFKQROyJLDPHJN|]HOtWpVLOHKHW VpJHLDJ\RPLUWyV]HU rezisztencia kialakításában (DUDITS – HESZKY, 2000 nyomán) $ J\RPLUWy V]HUW

U

NXNRULFDIDMWiN HOWHUMHGpVH D N|]WHUPHV]WpVEHQ

sokkal lassabb, mint a rovDUW

U

WUDQV]JpQLNXVNXNRULFDIDMWiNpPLOOLy

ha 2002-ben). Az elterjedést akadályozza a kötött technológia, valamint a WHUPHV]W

N UHQGHONH]pVpUH iOOy V]pOHVN|U

J\RPLUWy V]HU YiODV]WpN pV D

VRN HVHWEHQ QHJDWtY PpGLDNDPSiQ\ $] HOOHQ] D ILJ\HOPHW D QHP PHJIHOHO

N W|EEHN N|]|WW IH

lhívják

IHOKDV]QiOiV pV D SHUPHWOp HOVRGUyGiV

YHV]pO\HLUH YDODPLQW D KHUELFLG W

U

NXNRULFD iUYDNHOpVpUH pV D]

esetleges gyomrezisztencia kialakulására. Rendszeres herbicid használat esetén azok a gyomfajok (pontosabban ellenálló biotípusaik) maradnak IHQQ DPHO\HN J\RUV HYRO~FLyUD NpSHVHN (]HN D] HJ\pYHVHN N|UpE

O

kerülnek ki, amelyek minden évben új generációban jelennek meg

63


(SOLYMOSI – NAGY, 1998; SOLYMOSI, 1999). Az elmúlt évek LVPpWHOW JOLIR]iWRV NH]HOpVHLQpO V]

O

EHQ D J

yakorlati tapasztalat szerint

egyes gyomnövények esetében (Convolvulus arvensis) a pusztulás 4-5 hétig is elhúzódhat, a biztonságos kezeléshez pedig a korábbi dózisok 1,5-szerese

szükséges.

Transzgénikus

cukorrépa

gyomirtási

vizsgálatoknál, Keszthelyen, 2,0-4,0 l/ha dózisú Roundup 70-90 % gyomirtó hatást mutatott a Chenopodium album, Amaranthus spp., Abutilon theophrasti, Xanthium strumarium, Convolvulus arvensis és a Cirsium arvense fajok esetében (BÉRES et al., 2000; BÉRES et al., 2001). A gyomirtó szer t OHKHW

U

WUDQV]JpQLNXV Q|YpQ\HN WHUPHV]WpVpQpO

VpJQ\tOLNDUUDKRJ\DKHNW

áronként tankkeverékben, pl. a kukorica

4-6 leveles állapotában kevesebb herbicid hatóanyagot használjunk a MHOHQOpY D WHUPHO

J\RPRN HOSXV]WtWiViUDFV|NNHQWYH DN|UQ\H]HWLV]HQQ\H]pVW pV N|O

tségeit, megHO

]YH D PDJDVDEE Gy]LV~ NLMXWWDWiVRN HVHWpQ

kialakuló herbicidrezisztenciát (TARJÁNYI – NAGY, 2003b).

3.5.2.1.

Imidazolinon rezisztencia

Az imidazolinon hatóanyagok széles hatástartamú készítmények, szinte minden növényt (a kukoricát is) képesek elpusztítani (KÁDÁR et al., 2001). Az imidazolinon származékú hatóanyagok a növény gyökerén és levelén keresztül szívódnak fel, és a floemben, illetve a xylemben transzlokálódnak, majd a növekedési pontokban halmozódnak fel (TARJÁNYI, 1990). Az imidazolinon típusú gyomirtó szerek, pl imazamox, imazetapir, imazapir stb. hatására – a szulfonilurea típusú

64


szerekhez hasonlóan – a valin, leucin és izoleucin aminosavak szintézise leáll az egyik kulcsenzim, a hidroxi-ecetsav-szintáz (AHAS) gátlása miatt (6. ábra).

6. ábra:(J\HQ]LPNpWIpOH$/6pV$+$6 V]HUHSHDJ\

U

V

aminosavak bioszintézisében (DUDITS – HESZKY, 2000 nyomán)

Az AHAS azonos az ALS-HO XJ\DQLV HQQHN D] HQ]LPQHN NHWW

V

funkciója van: •

D] HQ]LP NpSHV NDWDOL]iOQL D SLURV] D]

O

V

avból és acetil-DOGHKLGE

O

-acetolaktázt ( -keto-izovaleriánsav) kialakulását. Ez az ALS 65


típusú hatás, ezt a funkciót gátolják a klórszulfuron típusú herbicidek. •

az enzim képes továbbá az –acetil– –hidroxivajsav kialakulását is katalizálni az -ketovaMVDYEyO pV D SLURV]

O

VDYEyO PHO\ D]

AHAS funkciót jelenti. Ezt gátolják az imidazolinon típusú herbicidek. (DUDITS – HESZKY, 2000). Az imidazolinonok közel húszéves folyamatos használata után az USA-ban, az iowai Állami Egyetem kutatói imazetapir rezisztens Xanthium strumarium biotípusokat találtak (LEE – OWEN, 2000). Az imidazolinon ellenálló kukoricát embryogénikus kukorica kalluszYRQDODN NLYiODV]WiViYDO V]XEOHWiOLV

iOOtWRWWiN

NRQFHQWUiFLyLQ

$

HO

D]

YRQDODN

LPD]DTXLQ pV

NO|QE|]

PpUWpN

LPD]HWDSLU

növényi

rezisztencia szintet mutattak az imidazolinon, szulfonilkarbamid, és triazolopirimidin-szulfonamid tartalmú gyomirtó szerekkel szemben (SHANER – O’CONNOR, 1991). A rezisztenciát egyetlen központi NyGROW JpQ |U|NtWHWWH IpOGRPLQiQV PyGRQ $] HOV

HOO

enálló sejtvonal az

XA17 volt, ez azonban csak homozigóta formában mutatott teljes rezisztenciát az imidazolinon típusú herbicidekkel, és keresztrezisztenciát a szulfonilureákkal szemben. Az XI12 sejtvonal heterozigóta formában is biztosítja a teljes ellenállóságot, de nem ad keresztvédettséget a szulfonilureákkal szemben (MAZUR – FALCO, 1989; DUDITS – HESZKY, 2000). A

rezisztens

sejtvonalakból

regenerált

ellenálló

növényekkel

visszakeresztezési programot indított a Pioneer 1985-ben, hogy az imidazolinon rezisztenciát saját kukorica hibridjeiben is kialakítsa.

66


Az IMI kukorica hibridek toleránsak az imazetapir engedélyezett Gy]LVDLYDO V]HPEHQ pV D WROHUDQFLDJpQ QHP NiURV D PH]

JD]GDViJL

teljesítményre (SHANER – O’CONNOR, 1991.). Hazánkban 1996-ban kapott állami elismerést a „Marista SC-IR” (single cross imidazolinon rezisztencia) változata (KÁDÁR, 2000). A szélesebb hatásspektrum érdekében kidolgozták az imazetapir (PIVOT) és az imazapir (ARSENAL), az imazamox és pendimetalin (ESCORT), valamint az imazamox és imazapir (EURO-LIGHTHING) kombinációját (BOSÁK et al.,1995, PÁLFAI, 1997, 1998). CHRISTENSEN és REISINGER,

NO|QE|]

KHO\HQ

|VV]HVHQ

ha-on) vizsgálták az

imazamox + pendimetalin kombinációt, és igen hatékonynak találták az Amaranthus

spp.,

Ambrosia

artemisiifolia,

Agropyron

repens,

Chenopodium spp., Convolvulus arvensis, és Polygonum spp., gyomfajok ellen. HÓDI (2001) az imazamox + imazapir hatóanyagú Euro-Lighthing NH]HOpVHN LG

]tWpVpQHN pV W~ODGDJROiViQDN KDWiViW WDQXOPiQ\R]WD KiURP

imidazolinon toleráns hibriden (Evelina IT,37 M 81 IT, 37 M 3IT), és PHJiOODStWRWWD KRJ\ NpV

L NH]HOpV HVHWpQ

túladagolásnál, a toleráns

hibridek is maradandó károsodást szenvednek.

3.5.2.2. $

Szetoxidim rezisztencia

V]HWR[LGLP

W

U

NXNRULFiW

D]

HO

]

K|]

KDVRQOy

PyGRQ

embriogénikus kukorica kallusz-vonalak kiválasztásával fejlesztették ki, a szetoxidium szubletális koncentrációján. A szetoxidim gátolja az acetil

67


koenzim-A karboxilázt (ACCase) és blokkolja a zsírsav bioszintézisét a IRJpNRQ\

HJ\V]LN

Q|YpQ\HNEHQ

SO

D

KDJ\RPiQ\RV

NXNRULFiEDQ

(RENDINA – FELTS, 1988; STOLTENBURG et al., 1989). A legtöbb szabadföldi vizsgálatban a szetoxidimmel végzett egyetlen kezelés hasonló vagy jobb hatást biztosított a Setaria spp. ellen, mint a talajra kijuttatott kloracetamid hatóanyagú gyomirtó szerek (BURDICK et al.,1994.). Az SR kukorica gyomirtásra gyakorolt hatásának ismeUHWpU PpJ QHP iOO UHQGHONH]pVUH PHJIHOHO

LQIRUPiFLy /HHQG

QDJ\EDQ EHIRO\iVROKDWMD D] D WpQ\ KRJ\ D JOLIR]iW W DPPyQLXP W

U

IDMWiNQiO D] HPOtWHWW HJ\V]LN

DNpWV]LN

HNHJ\LGHM

3.5.2.3.

Szulfonil-karbamid rezisztencia:

.|QQ\

HO

HOWHUMHGpVpW

pV JOXIR]LQiW

-

J\RPRN LUWiVD PHJROGRWW

HOSXV]WtWiVDPHOOH

tt (TARJÁNYI, 2000).

iOOtWDQL

NXOW~UQ|YpQ\HNHW

U

O

D]

PHO\HNE

$/6

-inhibitorokkal szemben rezisztens

O

HUHGHWLOHJ

KLiQ\]LN

D

WHUPpV]HWHV

rezisztencia. Az ALS a sejtmagban van kódolva, de az aminosavak szintézise a kloroplasztiszban történik (MIFLIN, 1974; JONES et al., 1985). Az imidazolinon típusú gyomirtó szerek is az ALS gátlásán keresztül fejtik ki hatásukat (6. ábra). A géntechnológia stratégiáját a mutáns génnel való transzformáció jelenti (HESZKY, 2000). A mutáns $/6 JpQW VLNHUUHO L]ROiOWiN PLNURRUJDQL]PXVRNEyO SO pOHV]W Q|YpQ\HNE

OSO

pV

Arabidopsis) (MAZUR – FALCO, 1989). Génsebészeti

~WRQ V]iPRV V]XOIRQLOXUHD UH]LV]WHQV NXOW~UQ|YpQ\W iOOtWRWWDN HO

SO

dohány, len, repce, rizs). A szulfonilurea rezisztens kukorica fajtákat

68


6802

VHMWV]LQW

V]HOHNFLyYDO

iOOtWRWWiN

N|]WHUPHV]WpVEHQ PHJWDOiOKDWyN -HOHQW

HO

pV

D

PDJ\DU

VpJN HOV VRUEDQ DNNRU YDQ KD

a kukoricát búza, vagy valamilyen kalászos növény után vetjük, melyet szulfonilurea

vagy imidazolinon

típusú herbiciddel gyomirtottak

(BERZSENYI, 2000b). TOMONICSKA (1999, 2000) SUMO hibridek termelésénél nem találkozott hibridspecifikus fitotoxicitással, szulfonilurea kombinációk alkalmazása (Motivell 0,75 lit/ha + Ring 0,020 kg/ha + Extravon 0,1 lit/ha vagy Titus 0,030 kg/ha + Ring 0,020 kg/ha + Extravon 0,1 lit/ha) esetén.

3.5.2.4.

Glufozinát (foszfinotricin) rezisztencia

A foszfonitrocin (PPT) hatóanyagú készítmények a glifozáthoz hasonlóan totális herbicidek. A foszfinotricin a glutamin szintáz (GS) kompetitív inhibitora a növényi sejtekben (DONN et al., 1984). A glufozinát-ammónium széles herbicid hatásspektruma a glutamin szintetáz specifikus gátlásának az eredménye (LEASON et al., 1982). A glutamin-szintetáz gátlása a növényi sejtekben az ammónia koncentráció növekedését eredményezi. Ez fitotoxikus, így a zöld növényi részek és a növény elpusztul. $

JOXIR]LQiWW

hygroscopicus

U

NXNRULFD

EDNWpULXPEDQ

W

WDOiOW

U

NpSHVVpJpW

UH]LV]WHQFLD

D

JpQE

Streptomyces O

Q\HUWpN

$

növénybe beépített gén genetikai információja alapján saját maga termeli DUH]LV]WHQFLiWHUHGPpQ\H]

IHKpUMpW .23È&6,-(..(/

999).

69


$ JOXIR]LQiW DONDOPD]iVD D NXNRULFD J\RPLUWiViQiO OHKHW

Yp WHV]L

egyetlen hatásmechanizmus használatát, ezzel olyan stratégia alakítható ki, amely kezeli a herbicidrezisztens gyomokat. Az USA-ban szerzett tapasztalatok szerint érzékenyek a glufozinátra: Setaria faberi, Setaria viridis, valamint az Ambrosia artemisiifolia, Ambrosia trifida, Ipomoea purpurea,

Ipomoea

hederacea

és

a

Polygonum

pensylvanicum

(STECKEL et al. 1997.). A gyomfajok toleránsabbak a glufozináttal szemben kifejlett stádiumban, így NRUOiWR]RWW D NLMXWWDWiVUD iOOy LG

V]DN

Annak ellenére, hogy nincs reziduális hatás, számos vizsgálat igazolta, hogy egyetlen posztemergens kezelés (2,0 kg/ha a.i.) az egész YHJHWiFLyUD NLWHUMHG

J\RPLUWiVW EL]WRVtW +25$ HW DO 3,(7(56

et al., 1995; KAPUSTA et al., 1996). Martonvásáron, 1995-97. között a glufozináttal kukoricában beállított kísérletekben (BERZSENYI et al. D OHJMREE HUHGPpQ\W D NRUDL LG

SRQWEDQ D J\RPQ|YpQ\HN

-4

leveles stádiumában) végzett kezelések és az osztott kezelések adták. eYHO

J\RPQ|YpQ\HN SO

Sorghum halepense) esetében a glufozinátot

kombinációkban szükséges használni (GARA, 1995). SZÉLL és munkatársai (2003): szegedi vizsgálatai során azt tapasztalták, hogy a nem glufozinát rezisztens Ella hibrid a glufozinátammóniummal szemben olyan ellenállósággal rendelkezik, hogy növényállománya a Finale 14 SL 1,0 l/ha-RV NLHJpV]tW

NRPELQiFLyV

partner) dózisú parcelláján gyommentes volt, és termése elérte a NtVpUOHWEHQ V]HUHSO

9 %).

70

NDSiOW NRQWUROO KR]DPiQDN

-98 %-át (SzD5

%

=


3.5.2.5.

Glifozát rezisztencia

Az egyik legfontosabb szerves foszfortartalmú herbicid hatóanyag a glifozát (N-foszfonometil-glicin), ami a növényben számos élettani IRO\DPDWRW EHIRO\iVRO (]HN N|]O D OHJMHOHQW

VHEE D]

-enol-piruvil-

sikimisav-3-foszfát (APSP) képzésének gátlása azáltal, hogy katalizáló enzimjével az EPSP-V]LQWHWi]QDN D P N|YHWNH]WpEHQ D Q|YpQ\EHQ QHP NpS]

N|GpVpW DNDGiO\R]]D pV HQQHN GQHN RO\DQ OpWIRQWRVViJ~ DURPiV

aminosavak, mint pl. triptofán, fenilalanin és tirozin. Az EPSP-t egy VHMWPDJJpQ NyGROMD GH D] HQ]LP PDJD D NORURSODV]WLV]EDQ P

N|GLN

(JAWORSKI, 1972; GRESSEL, 1985; COMAI – STALKER, 1986; KISHORE – SHAH, 1988). $

JOLIR]iW

VHJtWKHWLN HO I

UH]LV]WHQFLD

NLDODNtWiViW

WiEOi]DW %iUPHO\LN PH

NO|QE|]

PHFKDQL]PXVRN

chanizmusban többnyire egy

JpQ NyGROiVD YH]HWKHW V]DEDGI|OGL UH]LV]WHQFLD NLDODNXOiViKR] ,O\HQ

fontos változások ott következnek be, ahol magas a szelekciós nyomás (SOLYMOSI, 2001).

16. táblázat: $JOLIR]iWUH]LV]WHQFLDNLDODNXOiViWHO

VHJtW

PHFKDQL]P

usok

(SOLYMOSI, 2001) nyomán Mechanizmus

Hivatkozás

Géndegradáció EPSP-szintetáz-gén amplifikációja Módosult transzlokáció Növekedésszabályozó hatás elfojtása A glifozát támadáspontjának módosulása

Komossa et al. 1992 Suh et al. 1993 Vallace és Bellinder 1995 Kislin 1995 Padgette et al. 1996

71


$ UH]LV]WHQFLDV]LQW LVPpWO

G

V]HOHNFLyYDO D JpQ

-amplifikáció- és

apoligénes ellenállóság esetén is fokozódik. Emellett a kiválasztott markergének,

amelyeket

a

molekuláris

biológiai

kutatásokban

általánosan használnak, a herbicidrezisztens kultúrnövények

HO

iOOtWiViW

vannak hivatva szolgálni (SHAH et al., 1986; PADGETTE et al., 1988; GRESSEL, 1996). A GA

NyGMHO

5RXQGXS 5HDG\ NXNRULFiW UpV]HFVNHJ\RUVtWiVRV

technológiával hozták létre, a 2,3 .E PpUHW SOD]PLGEyO

D

1RW

MHO

DJDUy]JpOHQ D S'3*

UHVWULN

ciós enzimmel kihasított,

majd

elektroforézissel izolált DNS szakasz alkalmazásával (CZEPÓ, 1999a; CZEPÓ, 1999b). A DNS szakaszt kukorica embrionális sejtekbe vitték be részecske gyorsítással (KLEIN et al., 1987; GORDON-KAMM et al., 1990). A DNS-E

O

FVDSDGpNRW

NpSH]WHN

PLNURV]NRSLNXV

PpUHW

aranyszemcsékre kalciumklorid és spermidin felhasználásával. A DNSVHOEHYRQWDUDQ\V]HPFVpNP

DQ\DJEyONpV]OWPDNURKRUGR]yUDNHUOWHN

amit magasnyomású héliumgázzal egy csövön át nagy sebességre gyorsítottak. A makrohordozó egy fémrácsnak ütközött, ami megállította a mozgását, de továbbengedte a DNS-W

YLY

DUDQ\FVHPFVpNHW $]

aranyszemcsék behatoltak a módosítandó sejtekbe, ahol levált róluk a DNS, és beépült a sejtek kromoszómájába. Mivel a beültetett DNS tartalmazta a glifozát toleranciát kódoló módosított EPSPS gént, a transzformáns sejtek szelekciója glifozátot tartalmazó táptalajon történt (DYER et al., 1993; DYER, 1994). $ JOLIR]iWW

U

NXNRULFDHVHWpEHQDNXNRULFiEDEHYLWW JpQRO\DQGXSOD

gén konstrukció, amely rezisztens EPSPS-t (enol-piruvil-sikimisav-5foszfát), valamint glifozát oxido-reduktázt (GOX) is tartalmaz (7. ábra).

72


A szintén baktériumforrásokból izolált enzim katalizálja a glifozát glioxiláttá és amino-metil-foszfonáttá való redukcióját.

7. ábra: Az EPSP szintáz szerepe az aromás aminosavak bioszintézisében (DUDITS és HESZKY, 2000 nyomán) A Roundup Ready kukoricában a toleranciát a GA V]DNDV] EL]WRVtWMD D PyGRVtWRWW V]HUNH]HW

MHO

'16

(3636 HQ]LP P(3636

fehérje szintézisével. Az mEPSPS enzim fehérje ellenállónak bizonyult a

73


glifozáttal szemben, mivel nem mutatott affinitást a glifozátra. Ennek N|V]|QKHW

HQ D 5RXQGXS 5HDG\ NXNRULFD ]DYDUWDODQXO IHMO

PHUWQHPiOOOHDJ\

U

GLN WRYiEE

VDPLQRVDYDNELRV]LQWp]LVH.,6+25(

– SHAH,

1988). A transzgénikus növények kifejlesztése rendkívül költséges és hosszú folyamata az RR szója esetében az alábbi: 1983 1986 1987 1992 1993 1994 1995 1996

D]HOV

WUDQV]JpQLNXVQ|YpQ\

D]HOV

JOLIR]iWW

D]HOV

V]DEDGI|OGLNtVpUOHWHN

D]HOV

WHUPHV]WpVLNtVpUOHWHN

DW

U

U

V]yMDQ|YpQ\

NpSHVVpJKLWHOHVtWpVH

biztonsági vizsgálatok összegezése FDA, USDA, EPA engedélyezés forgalmazás kezdete az USA-ban (BÉRES et al., 2001)

A Roundup Ready kukorica használat veszélyességi vizsgálatának eredménye igazolta, hogy a kukoricával rokon fajok vadon nem IRUGXOQDN HO (3636

DQWLELRWLNXP

HQ]LP

IHKpUMH

-rezisztens gént nem tartalmaz, a módosított

J\RUVDQ

HPpV]WKHW

N|QQ\HQ

OHERPOLN

D]

adatbázisok elemzése alapján nem hasonlatos az allergénekhez (CZEPÓ, 1999a). $JOLIR]iWW

U

NXNRULFDDONDOPD]iViQiOVHJtWDJOLIR]iWWDOV]HU]HWW

több évtizedes gyomirtási tapasztalat felhasználása. Szükség esetén SpOGiXO D JOLIR]iW HJ\PiVW N|YHW

NLMXWWDWiVD LV HQJHGpO\H]HWW DPL D

VRURN ODVV~ ]iUyGiViQiO EL]WRVtW OHKHW YDJ\D]HOV

NH]HOpVWN|YHW

VpJHW D WHOMHV N|U

J\RPLUWiVUD

J\RPNHOpVHVHWpEHQ:,/621

– WESTRA,

1991; HOVERSTAD et al., 1994). A glifozát olyan hatásmechanizmusú NpV]tWPpQ\ DPHO\ HUHGPpQ\HVHQ KDV]QiOKDWy D] pYHO

HJ\V]LN

HN SO

Sorghum halepense) irtására (HART – WAX, 1999). Transzgénikus kukoricában, CZEPÓ (1999b) kisparcellás vizsgálatban

74


azt tapasztalta, hogy a Roundup Bio osztott kezelésben (2,5 + 2,5 liter/ha) az egyik leghatékonyabb. Engedélyezett kombinációval (rimszulfuron + dikamba) összehasonlítva, a Roundup Bio azonos kiváló KDWiVW DGRWW D PDJUyO NHO NpWV]LN

HN

HJ\V]LN

HN

J\RPRN HOOHQ PtJ D] pYHO

Cirsium arvense, Convolulus arvensis pV D PDJUyO NHO

HOOHQ

NpWV]LN

IHOOP~OWD

DQQDN

NXNRULFDQ|YpQ\ WHUPHV]WpVpQHN HO

D

KDWiViW

$

WUDQV]JpQLNXV

Q\HLW pV KiWUiQ\DLW D KDJ\RPiQ\RV

termesztéshez, az alábbi 17. táblázat foglalja össze (TARJÁNYI et al., 2000).

17. táblázat: A transzgénikus növény termesztésének összehasonlítása a hagyományossal (TARJÁNYI et al., 2000 nyomán) Transzgénikus program

Hagyományos védekezés

Széles hatásspektrumú

Behatárolt hatásspektrum

Rugalmas alkalmazás

0HJKDWiUR]RWWLG

Gyomok fejlettségpW független kijuttatás

Meghatározott fejlettség

eYHO

O

NHOOHQLVKDWiVRV

eYHO

SRQW

NHOOHQLYpGHOHP

behatárolt Nincs utóhatás

Utóhatás lehetséges

$ KHUELFLGUH]LV]WHQV KDV]RQQ|YpQ\HN HO

iOOtWiVD D IHQW HPOtWHWWHN

bevezetésével még nem ért véget. Jelenleg tesztelik a transzgénikus úton HO

iOOtWRWW JOLIR]iWUH]LV]WHQV VDOiWiW EXUJRQ\iW pV Q\iUIiW $ 5RXQGXS

Ready búza Kanadában engedélyeztetés alatt van. Újabb fejlesztés eredménye kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) rezisztens

75


kukorica

és

UH]LV]WHQFLiYDO

a

hármas

UHQGHONH]

(glifozát-imidazolinon-szulfonilurea)

QDSUDIRUJy

DPHO\HW

eV]DN

-Dakotában

vizsgálnak (SINDEL, 1996, RETZINGER, 2000).

3.5.3. A transzgénikus növények termesztésének jogszabályozása A géntechnológiai tevékenység szabályozása közHO HJ\LG

V D] D]]DO

NDSFVRODWRV NXWDWiVL WHYpNHQ\VpJJHO KLV]HQ PiU D] HOV J\DNRUODWEDQ LV

alkalmazható eredmények megjelenésekor felmerült a szabályozás, az engedélyezés, és az etikai kérdések rendezése (ORAVECZ, 2000a). Az alkalmazással kapcsolatos els

HO

tUiVRN D]

-as évek elején jelentek

meg Észak-Amerikában. Az Európai Unió 1990-ben rendelkezett a genetikai módosításokról, míg hazánkban 1998-ban alkotott törvényt HUU

OD]2UV]iJJ\

OpV

Mivel az Európai Unió 90/220/EGK irányelve; az Európa Parlament és a Tanács 2001. március 12-i 2001/18/EK irányelve egységes eljárást és kritériumokat határoz meg a genetikailag módosított szervezetek N|UQ\H]HWEH W|UWpQ IHOYHWL D Q|YpQ\YpG

NLERFViWiViUyO H Q|YpQ\HN N|]WHUPHV]WpVEH YRQiVD V]HUHN KDWyViJL YL]VJiOD

tának és engedélyezésének

kérdését. Ez 2002. október 17-én lépett hatályba az EU országokban. A genetikailag módosított szervezetek esetében különbséget kell tenni HJ\UpV]W D J\RPLUWy V]HU W

U

másrészt a transzgénLNXV

HOMiUiVVDO HO

LOOHV]NHG

NXOW~UiN pV D W|EEL WUDQV]JpQLNXV Q|YpQ\

pV D W|EEL Q|YpQ\YpG

(XUySDL 8QLyEHOL HQJHGpO\H]pVpU

76

iOOtWRWW UH]LV]WHQV NXOW~UiNKR]

V]HU N|]|WW $ Q|YpQ\YpG

V]HUHN

O D (*. KDWiUR]DW UHQGHONH]LN


.O|Q

PHJIRQWROiV

illeszkeG

V]NVpJHV

J\RPLUWy

V]HU

W

U

NXOW~UiNKR]

J\RPLUWyV]HUHNKDV]QiODWiKR]+2+*$5'7HWDO

$ ELROyJLDL VRNIpOHVpJU

O V]yOy YDJ\ %LRGLYHU]LWiV (J\H]PpQ\ D]

GpV .RQIHUHQFLiMiQ M|WW OpWUH 5LR GH -DQHLUR

(16= .|UQ\H]HW pV )HMO

ban, 1992-EHQ HJ\LNOHJMHOHQW az

D

önreprodukcióra

VHEEDNWLYLWiVDDELRWHFKQROyJL

képes,

genetikailag

módosított

-

a területén

szervezetek

esetlegesen negatív környezeti hatásainak a szabályozás módszereivel W|UWpQ

PLQLPDOL]iOiVD '$59$6 $] 86$ pV W|EE IHMOHWW iOODP

máig nem csatlakozott az egyezményhez. Az elmúlt évben a %LRGLYHU]LWiV(J\H]PpQ\V]HU] V]yOy

-HJ\]

UHQGHONH]LN

N|Q\YHW D

G

IHOHLDOitUWiND%LROyJLDL%L]WRQViJUyO

%LRVDIHW\

N|WHOH]

HQ

3URWRFRO

DONDOPD]DQGy

DPHO\QHN

PHOOpNOHWH

NRFNi]DWHOHP]pVU

O

(]

beépítésre kerül mind az EU, mind a magyar joganyagba. Géntechnológiával módosított (a továbbiakban GM) növényfajták kísérleti célú kibocsátására 1999. év elején nyújthattak be kérelmet HO

V]|U KD]iQNEDQ D]W N|YHW

JpQWHFKQROyJLDL WHYpNHQ\VpJU DQQDNDPH] NLDGRWW

HQ KRJ\ MDQXiU

-el hatályba lépett a

O V]yOy pYL ;;9

II. törvény, illetve

JD]GDViJEDQpVD]pOHOPLV]HULSDUEDQW|UWpQ

,

)90

UHQGHOHW

.RUiEEDQ

YpJUHKDMWiViUD LO\HQ

MHOOHJ

WHYpNHQ\VpJ YpJ]pVH HQJHGpO\H]pVH WLORV YROW D WHUPpV]HW YpGHOPpU

O

szóló 1996. évi LIII. törvény 1.§ (6) bekezdése alapján. Az említett szakasz rendelkezett úgy, hogy „genetikailag módosított szervezetek létrehozása, azokkal folytatandó kísérletek, termesztésük, tenyésztésük, WHUMHV]WpVN D] RUV]iJEyO W|UWpQ

NLYLWHON pV EHKR]DWDOXN

– e törvény

rendelkezéseivel összhangban – külön törvényben meghatározott feltételekkel és módon történhet”. Ez a törvényi szabályozás, illetve a

77


már 1997-98-ban benyújtott, de elutasított kérelmek és a nemzetközi jogharmonizációs elvárások gyorsították fel a géntechnológiai törvény HO

NpV]tWpVpWpVHOIRJDGiViW25$9(&=EF

Bár hazánkban 1999-ben életbe lépett a géntechnológiai törvény és az HOV

NtVpUOHWHN LV EHiOOtWiVUD NHUOWHN D] HO

UHMHO]pVHN V]HULQW D] HOV

árutermelési célú transzgénikus növény fajta legkorábban 2004-2005-ben körül

kerülhet

engedélyezésre

(18. táblázat).

Magyarország GMO-PHQWHVQHNWHNLQWKHW $]

2UV]iJRV

0H]

JD]GDViJL

Ilyen

értelemben

0LQ

VtW

,QWp]HWQpO

D]

iOODPL

fajtakísérletekben több GM kukorica (rovar rezisztens és herbicid toleráns) vizsgálatát végzik, amelyek akár 2004 elején állami elismerést kaphatnak. Tudni kell azonban, hogy ezek forgalomba hozatalához úgynevezett forgalomba hozatali engedély is szükséges, amely további HJ\ pYHW LJpQ\HO 7HKiW D] (XUySDL 8QLyKR] YDOy FVDWODNR]iVXQN HO

W

t

GM fajták nem kerülnek köztermesztésbe. Az Európai Unió szabályozása állandó változásban van, amely szükségessé teheti a magyar jogszabályok 2002. évi módosítását, illetve D] (8 V]LQW

KDUPRQL]iOiViW 25$9(&= (] DOyO NLYpWHO D PiU

engedélyezett éV JpQVHEpV]HWL~WRQHO

78

IRUJDORPEDQ

OpY

,0,

iOOtWRWWJ\RPLUWyV]HUW

U

NXNRULFD

IDMWD

DPHO\

QHP


18. táblázat: A géntechnológiával módosított növényfajták engedélyezési rendszere Magyarországon. (ORAVECZ, 2000a nyomán) (OV pY6=$%$')g/',.,%2

CSÁTÁSI ENGEDÉLY KÍSÉRLETI CÉLRA: • ALKALMAZKODÓ KÉPESSÉG, • KÖRNYEZETI HATÁSOK, • GYOMIRTÓ SZER, • SPECIÁLIS TULAJDONSÁGOK ELLENÕRZÉSE • ELÕKÍSÉRLET ÁLLAMI FAJTAELISMERÉSHEZ

Második év: 2000. ÁLLAMI FAJTAELISMERÉS (FAJTAÖSSZEHASONL. KÍSÉRL.) • DUS, GAZDASÁGI ÉRTÉK VIZSGÁLAT • MÓDOSÍTOTT TULAJDONSÁGOK ELLENÕRZÉSE • GYOMIRTÓ SZER ENG. (NÖVÉNYVÉD. HATÓSÁG) Harmadik év: 2001. ÁLLAMI FAJTAELISMERÉS(FAJTAÖSSZEHASONL.KÍSÉRL.) • DUS, GAZDASÁGI ÉRTÉK VIZSGÁLAT • MÓDOSÍTOTT TULAJDONSÁGOK ELLENÕRZÉSE • GYOMIRTÓ SZER ENG. (NÖVÉNYVÉD. HATÓSÁG) Negyedik év: 2002. ÁLLAMI FAJTAELISMERÉS(FAJTAÖSSZEHASONL.KÍSÉRL.) • GAZDASÁGI ÉRTÉK VIZSGÁLAT • MÓDOSÍTOTT TULAJDONSÁGOK ELLENÕRZÉSE • GYOMIRTÓ SZER ENG. (NÖVÉNYVÉD. HATÓSÁG) • MEGKÜLÖNBÖZTETÕ NÉV ELFOGADÁSA (GM) • ÁLLAMI ELISMERÉS Ötödik év: 2003. FORGALMAZÁSI ENGEDÉLY • ÁLLAMI ELISMERÉST KÖVETÕEN ADHATÓ MEG • ÚJ ÉLELMISZERKÉNT, TAKARMÁNYKÉNT ENG. • GÉNTECHNOLÓGIAI JELÖLÉS (CÍMKÉZÉS) • ESETLEGES TERÜLETI, IZOLÁCIÓS KORLÁTOZÁS Hatodik év: 2004. KÖZTERMESZTÉS LAKOSSÁG, FELHASZNÁLÓK ÁLTALI ELFOGADÁS - VISSZAUTASITÁS

Ma szakmailag nem lehet megakadályozni a transzgénikus növények terjedését, mivel az eddigi vizsgálatok nem tudták bizonyítani, hogy azok NRFNi]DWRW MHOHQWHQHN D N|UQ\H]HWUH D] HPEHUHNUH 0LHO

WW HOIRJDGQDN

79


egy genetikailag módosított élelmiszert, annak meg kell felelnie a Világ Egészségügyi Szervezet, a FAO, az OECD, és az EU új élelmiszer rendelet szerinti követelményeknek. Az elmúlt években hazánk jól profitált abból, hogy bizonyítani lehetett, hogy Magyarországon jelenleg nem engedélyezett a transzgénikus növények termesztése. Ezért jól lehetett pl. a kukoricát exportálni. Tisztán gazdasági kérdésként is IHOIRJKDWy KRJ\ H]W D VWiWXV]W PHJ

UL]]N

-e vagy sem. Ez azon fog

múlni, hogy a fogyasztók elfogadják-e, megvásárolják-e az ilyen Q|YpQ\HNE

ONpV]OWWHUPpNHNHWYDJ\VHP

Intenzív vizsgálatok folynak Európában három helyen (ETH, Zürich, Svájc; Agrobios, Metaponto, Olaszország és Biotechnológiai Központ, *|G|OO

0DJ\DURUV]iJ DQQDN YL]VJiODWiUD KRJ\DQ LOOHV]WKHW

N EH D

transzgénikus növények az IPM (Integrated Pest Management) -be (HILBECK, 2002). $] ~M pOHOPLV]HUHN LOOHWYH pOHOPLV]HU |VV]HWHY

N HQJHGpO\H]pVH D]

1995. évi XC. Élelmiszer törvény, és a végrehajtására kiadott 1/1996. (I.9.) FM-NM-IKM rendelet alapján történhet.

ÒJ\ pUWpNHOKHW

KRJ\ D

magyar szabályozási, eljárási rend nem szigorúbb, vagy enyhébb a világon általában alkalmazott rendszereknél. Ami mégis meghosszabbítja az engedélyezés idejét, az az új fajták állami elismerési rendszere, amely nálunk három év, az EU-ban két év. Sok országban egyáltalán nincs fajtaregisztrálási, engedélyezési eljárás, ami azokban az országokban YDOyEDQHJ\V]HU

VtWLDWUDQV]JpQLNXVWHUPpNHNSLDFUDMXWiViW

$ KD]DL V]DEiO\R]iV WHKiW DODSYHW

tevpNHQ\VpJHW KDQHP HOOHQ

U]|WW N|UOPpQ\HN N|]|WW D ODNRVViJ pV D

N|UQ\H]HW EL]WRQViJiQDN V]HP HO

80

HQ QHP WLOWDQL DNDUMD H]W D

WW WDUWiViYDO HQJHGpO\H]QL NtYiQMD


IHOLVPHUYH DQQDN NHGYH]

HUHGPpQ\HLW LV 8J\DQDNNRU 0DJ\DURUV]iJ

bizonyos értelemben kényszerhelyzetben is van, mivel jogszabályainkat már most harmonizálni kell az EU rendszerhez. Mivel az EU ebben a NpUGpVEHQPHJOHKHW

VHQNRQ]HUYDWtYYLVV]DIRJRWWiOOiVSRQWRWNpSYLVHOD

magyar hatóságoknak is alkalmazkodni kell az EU gyakorlatához.

3.5.4. A transzgénikus növények kísérleti kibocsátási engedélyeinek kiadása

Az elmúlt két év során, több mint 30 kibocsátási engedély kiadására került sor szántóföldi kísérletek céljára (19. táblázat). Ennek nagy része NXNRULFD V]iP V]HULQW YROW (EE

O Q\ROF J\RPLUWy V]HU W

U

kukoricaPRO\UH]LV]WHQVKLEULGYROW(]HNHQW~OKiURPJ\RPLUWyV]HUW

U

cukorrépa, 2-2 burgonya Y vírus rezisztens burgonya és dohány, egy PyGRVtWRWW JOXWpQ PLQ KHUELFLG W YHW

U

VpJ

WDYDV]L E~]D pV HJ\ JpQLNXVDQ KtPVWHULO

V]L NiSRV]WDUHSFH NDSRWW HQJHGpO\W $] HQ

gedély kitér a

PDJWHUPHV]WpVEHQ DONDOPD]RWW L]ROiFLyV WiYROViJ EHWDUWDWiViUD D

virágpor szóródásának elkerülése céljából. Így például kukorica és cukorrépa esetében 500 P WiYROViJ EHWDUWiVD NHUOW HO NHYHUHGHWW UHSFH YHW

V]L

NiSRV]WDUHSFpQpO

tUiVUD (]W

m izolációs

a közismert, Kanadából származó

PDJ ERWUiQ\ PLDWW D] LGHL pYEHQ

PyGRVtWRWWiN (]HN D] HO

méterre

tUiVRN OpQ\HJHVHQ V]LJRU~EEDN D Q\XJDW

-

európai normákhoz képest, mert pl. Németországban a kukoricánál és repcénél egyaránt 100 m (köpenyvetés esetén 50 P

D N|WHOH]

HQ

alkalmazandó izoláció (TARJÁNYI, 1999b). A termést és a növényi

81


PDUDGYiQ\RNDW D NtVpUOHW EHIHMH]pVpYHO HOOHQ

U]pV PHOOHWW PHJ NHOO

semmisíteni.

19. táblázat: Kísérleti célú kibocsátási engedélyek Magyarországon, 2001-ben (ORAVECZ, 2000a nyomán) Növényfaj

Fajta

Módosított tulajdonság

Tavaszi búza B73-6-1 0yGRVtWRWWJOXWHQPLQ VpJ Kukorica YieldGard Kukoricamoly rezisztencia (MON 810) Kukorica NK 603 RR Glifozát tolerancia Kukorica DK 537 RR Glifozát tolerancia Burgonya MINDENES Burgonya Y virus rezisztencia Burgonya SOMOGYI KIFLI Burgonya Y virus rezisztencia Dohány BURLAY Burgonya Y virus rezisztencia Dohány VIRGINIA Burgonya Y virus rezisztencia Kukorica T-25 Glufozinát ammonium tolerancia Tavaszi búza Glufozinát ammonium tolerancia Kukorica MON 810 Kukoricamoly rezisztencia Kukorica DK 440 BTY Kukoricamoly rezisztencia Kukorica NK 603 RR Glifozát tolerancia Kukorica DK 440 BTY Kukoricamoly rezisztencia Cukorrépa RR Glifozát tolerancia V]LNUHSFH MS8RF3 Glifozát tol.,génikus himsterilitás

Vállalat MKI MARTONV.* MONSANTO* MONSANTO* MONSANTO* 0%.*g'g//

0%.*g'g//

0%.*g'g//

0%.*g'g//

KISKUN Kut. Közp.* GK KHT. SZEGED ÖKO Rt. Budapest ** ATTALA,HAL Kft. ** ATTALA,HAL Kft. ** Szent István Egy. ** MONSANTO *** AVENTIS***

* Meghosszabbított engedély ** Környezetvédelmi hatástanulmány *** Nincs kísérlet beállítva

A kísérleti kibocsátási engedélyt az illetékes szakhatóság az ún. *pQWHFKQROyJLDL (OMiUiVRNDW 9pOHPpQ\H]

%L]RWWViJ V]DNPDL YpOHPpQ\H

alapján adMD NL $ *pQWHFKQROyJLDL (OMiUiVRNDW 9pOHPpQ\H] |VV]HWpWHOH V]HULQW D 0DJ\DU 7XGRPiQ\RV $NDGpPLD I

%L]RWWViJ

W GHOHJiOW PtJ

az egyes minisztériumok (FVM, EEM, KM, OM, GM az OMFB-n keresztül) 1- I

82

W pV D N|UQ\H]HWYpGHOPL LOOHWYH D] HJpV]VpJJ\L FLYLO


V]HUYH]HWHN|VV]HVHQI $

ODERUDWyULXPL

W%$/È=6 HOOHQ

U]

YL]VJiODWRNKR]

HJ\

KiURPV]LQW

ODERUDWyULXPL UHQGV]HU YDQ NLDODNXOyEDQ PHO\QHN IHOV LOOHWYH G|QW

~J\QHYH]HWW PyGV]HUIHMOHV]W

V]LQWMpW D]

ODERURN DONRWQiN (]HN

kutatóintézeti vagy hatósági laborok lesznek, melyeket nemzetközileg DNNUHGLWiOQDN

$

Biotechnológiai

Q|YpQ\L

V]DNWHUOHWHQ

Kutatóközpont

D

J|G|OO

laboratóriumát

L

az

0H]

JD]GDViJL

Európai

Unió

akkreditáló intézménye, az Európai Bizottság Egyesített Kutató Központja (Ispra, Olaszország) már akkreditálta a módosítások NLPXWDWiViW LOOHW

körvizsgálatok

HQ PtJ D PyGRVtWiV PHQQ\LVpJL pUWpNpUH W|UWpQ

folyamatban

vannak.

Ez

azért fontos,

élelmiszerek esetében 1 DPyGRVtWiVKDWiUpUWpNHPtJDYHW 0,3-0,5 %-os határpUWpN YiUKDWy $ N|]pSV ODERUDWyULXPRNSOYHW

mert

az

PDJYDNQiO

V]LQWHW D NO|QE|]

KDWyViJL

PDJWDNDUPiQ\pOHOPLV]HUVWE IRJMiNNpSH]QL

melyek hatósági jogkörükben járnak el. Ezek közül kialakulóban van az 2UV]iJRV HOOHQ

U]

0H]

JD]GDViJL

0LQ

VtW

,QWp]HW

YHW

PDJ

pV

WDNDUPi

ny

ODERUDWyULXPD $ OpQ\HJ H]HQ D V]LQWHQ D] KRJ\ NO|QIpOH

nemzetközi szakmai szervezetek (ISTA, OECD, stb.) és az EU bizottsága D PiU HPOtWHWW KDWiUpUWpNHN HOOHQ H]pUWD]WQiOXQNLVHOOHQ

U]pVpW YiUKDWyDQ N|WHOH]

UL]QLNHOOPHUWH[

Yp WHV]LN

port érdekeink sérülhetnek, ha

QHP WXGXQN WDQ~VtWYiQ\W NLDGQL LOOHWYH KD QHP NHUO HOOHQ

U]pVUH PLQG

az import, mind az export. A harmadik szinten a kereskedelmi ODERUDWyULXPRN IRJQDN P

mintavételre,

átlagminta

V]iOOtWyHV]N|]|NE

O

N|GQL PHO\HN PHJUHQGHOpVUH YiOODONR]QDN

készítésre

LOOHWYH

JHQHWLNDL

uszályból, PyGRVtWiV

vagonból,

egyéb

YL]VJiODWiUD

$

Concordia Rt. Gabonakontrol laboratóriuma a 2000. év második felében

83


megkezdte a genetikai módosítások vizsgálatát. Folyamatban van egy monitoring (nyomon k|YHWpVL SURJUDP NLDODNtWiVD DPHOO\HO HOOHQ OHKHW KRJ\ HO WHUPpV]HWHV pO

LGp]HWW

UL]QL

-e valamilyen változást a talajéletben, vagy a

YLOiJEDQ HJ\ JHQHWLNDLODJ PyGRVtWRWW Q|YpQ\IDMWD YDJ\

annak virágpora. A transzgénikus fajták hazai bevezetését segítheti az is, hogy az HQJHGpO\H]pVUH YDOy YiUDNR]iV LGHMH DODWW PiV RUV]iJRNEDQ HOV

az

USA-ban,

Argentínában,

V]HUH]QHN D NXWDWyN pV D WHUPHO

Kanadában)

további

VRUEDQ

tapasztalatokat

N HJ\DUiQW 9iODV]W NDSKDWXQN D]RNUD D

kérdésekre, amelyeket a „Zöldek” vetnek fel hetente a médiában. A jelenleg kifejlesztett GM növényekkel – a biotechnológiai ipar megbízásából – független intézetekben többéves, részletes környezeti hatásvizsgálatok folynak (WESSELER, 2002). A kísérletek az interneten Q\RPRQN|YHWKHW

N$]HOV

]iUyMHOHQWpVHNYpJpUHNpV]OQHN

el (JEKKEL – FARÁDY $ M|Y transzgénikus

növényekre

IRJ YiODV]W DGQL DUUD LV KRJ\ D

kidolgozott

gyomirtási

rendszerek

gazdaságosak és versenyképesek-e a hagyományos rendszerekkel összehasonlítva, és a piac korlátozás nélkül átveszi-e a termést.

84

KÍSÉRLETI RÉSZ

4. KÍSÉRLETI RÉSZ

4.1. TRANSZGÉNIKUS NÖVÉNYEK SZABADFÖLDI VIZSGÁLATÁNAK FELTÉTELEI

A szabadföldi vizsgálatok beállításának feltételeit az 1998. évi XXVII. törvény, a vonatkozó miniszteri rendeletek, valamint a Géntechnológiai %L]RWWViJ pV D )|OGP

YHOpVJ\L *pQWHFKQROyJLDL +DWyViJ iOWDO NLDGRWW

Korlátozó Intézkedések határozzák meg. A Korlátozó Intézkedések általános célja annak megakadályozása, hogy a transzgénikus növények vagy annak részei engedély nélkül a

PHJKDWiUR]RWW

NLNHUOMHQHNpVYDJ\ EiUPLO\HQ PyGRQD N|YHWNH]

N|UQ\H]HWE

O

KDV]QiODWLIRNR]DWED

léphessenek, azaz kereskedelmi forgalomba kerüljenek. Szabadföldi vizsgálatok beállítására a kibocsátási engedély birtokában kerülhet sor (a géntechnológiával módosított szervezet nem zárt UHQGV]HUEHQYDOyIHOKDV]QiOiVDNLERFViWiVQDNPLQ

VO

A szabadföldi gyomirtási kísérleteink az alábbi feltételek figyelembe YpWHOpYHONHUOWHNEHiOOtWiVUDPLQGHQOpSpVWMHJ\]

N|Q\YEHQU|J]tWYH

•

500 m izolációs távolság

•

10 m N|SHQ\YHWpV SROOHQFVDSGD DPLW YLUiJ]iV HO

WW PHJ NHOO

semmisíteni. •

)L]LNDL

•

.tVpUOHW YpJpQ MHOHQ HVHWEHQ FtPHUKiQ\iV HO

U]pVIRO\DPDWRVDQyUiQNHUHV]WO WW PHJVHPPLVtWpV

szántás (szükség esetén megismételve) •

Kísérlet végén, 1 hónapon belül jelentés az FVM-nek. 85

KÍSÉRLETI RÉSZ

A Korlátozó Intézkedések betartását az OMMI erre kijelölt IHOJ\HO

MH

EiUPHO\LN

V]LJRUiUD MHOOHP]

LG

SRQWEDQ

HOOHQ

UL]KHWL

$

KD]DL

HO

tUiVRN

KRJ\ )UDQFLDRUV]iJEDQ D WUDQV]JpQLNXV NXNRULFD

kísérletek beállításánál az izolációs távolság csak 200 m, a köpenyvetés pedig 4 sor.

4.1.1. A transzgénikus növény vetésének szervezése $ NtVpUOHWHN VDURNSRQWMDLW MHO]

NDUyN OHYHUpVpYHO WDUWyVDQ PHJ NHOO

jelölni oly módon, hogy a terület kontúrjai, a vetés betakarítása és a talaj elmunkálása után iVNLMHO|OKHW $

NtVpUOHW

HOKHO\H]pVpU

NOHJ\HQHN O

WpUNpSYi]ODWRW

NHOO

NpV]tWHQL

RO\DQ

méretarányokkal és pontossággal, hogy annak alapján a kísérlet helye iOODQGyWHUHSWiUJ\DNKR]LJD]RGyDQEiUPLNRU~MUDNLW $ NtVpUOHWL YHW

PDJYDNDW W|P|U ID

]KHW

OHJ\HQ

lú és aljú konténerben kell a

kísérleti térre szállítani, és a vetés egész ideje alatt a kísérlet határoló YRQDOiQ EHOO NHOO WDUWDQL $ YHW

JpS D *02 SDUFHOOiN YHWpVH VRUiQ

forduláskor nem hagyhatja el a kísérlet pollencsapdák, illetve köpeny vetések terüOHWpYHO PHJQ|YHOW KDWiUiW $ YHW W~OPHQ

JpS W|NpOHWHV NLWLV]WtWiViQ

HQ JRQGRVNRGQL NHOO DUUyO KRJ\ D WHUOHWHQ WDNDUDWODQ YHW

QH PDUDGMRQ D Q|YpQ\HN NLNHOpVpLJ pV D]RQ W~OPHQ UL]WHWQLNHOOD]HVHWOHJHVYDGNiUWyO

86

PDJ

HQ D WHUOHWHW

KÍSÉRLETI RÉSZ

4.1.2. A beállítottNtVpUOHWHNNHONDSFVRODWRVWHHQG

N

$ W|UYpQ\EHQ PHJKDWiUR]RWW JpQWHFKQROyJLDL IHOJ\HO ILJ\HOL D IDM HOWHUMHGpVpW VHJtW

IRO\DPDWRVDQ

NpSOHWHN FtPHU SROOHQ PDJV]iU PDJ

VWE HVHWOHJHV PHJMHOHQpVpW pV KDD .RUOiWR]y ,QWp]NHGpVHND]W HO

gondosNRGLN D]RN HOWiYROtWiViUyO pV PHJVHPPLVtWpVpU NtVpUOHWHNHW D FtPHUKiQ\iV PHJNH]GpVH HO

tUMiN

O (VHWQNEHQ D

WW PHJ NHOOHWW VHPPLVtWHQL $

lopások megakadályozása érdekében a kísérletek 24 órás folyamatos U]pVpU

OJRQGRVNRGQLNHOOHWW

A terület utólagos megfiJ\HOpVpW D JpQWHFKQROyJLDL IHOJ\HO 5HQGV]HUHVHQ HOOHQ W~OpO HO

NpSOHWHNE

U]L KRJ\ D] HOIHNY

O HVHWOHJ NLNHO

YHW

YpJ]L

PDJYDNEyO LOOHWYH HJ\pE

HJ\HGHN IHOGHUtWpVH pV D]RN YLUiJ]iV

WWL PHJVHPPLVtWpVH PHJW|UWpQMHQ $] XWyQ|YpQ\ PHJYiODV]WiViUD

vonatkozóan követni kell a kérvényben, illetve a határozatokban foglalt javaslatokat. $NtVpUOHWHNHOOHQ

U]pVpWD]200,RO\PyGRQV]HUYH]LKRJ\HJ\

NtVpUOHWQHNiOODQGyHOOHQ HOOHQ

U]pVW YpJ]

UHOHJ\HQ$]HOOHQ

V]HPpO\ KDWyViJL MHJ\]

U]pVHNVRUiQpV]OHOWHNU

OD]

N|Q\YHW NpV]tW PHO\QHN

WDUWDOPiWDKDV]QRVtWyJpQWHFKQROyJLDLIHOJ\HO HOWpU

-egy

MHLVDOitUMDIHQQWDUWYDD]

YpOHPpQ\N|]OpVpQHNDMRJiW

87

KÍSÉRLETI RÉSZ

4.2. A VIZSGÁLATOKBAN ALKALMAZOTT FONTOSABB KÉSZÍTMÉNYEK

4.2.1. ROUNDUP SL (480 g/l glifozát-izopropilamin só)

Kereskedelmi név:

ROUNDUP SL, totális herbicid

Hatóanyag:

glifozát

IUPAC név:

N-(foszfonometil)glicin

Kémiai név:

N-(foszfonometil)glicin

Tapasztalati képlet:

C3H8NO5P O

Szerkezeti képlet:

HO

Fizikai megjelenés:

OH OH szagtalan, fehér, kristályos szerkezet

Molekula súly:

169,1

Vízoldékonyság:

99V]REDK

pH érték:

2 (1 %-os oldatnál)

Nem

magát

a

P

O

savat,

C N H2 H

hanem

C VDY

PpUVpNOHWHQ

alkálisóit,

izopropilaminsóját,

alkanolaminsóit használják a késztermék formulázásához, mert ezek jól oldódnak vízben (GROSSBARD – ATKINSON, 1985; FRANZ et al., 1997). A szerves foszforsav-tartalmú herbicidek csoportjába tartozó glifozát aminosav bioszintézis gátló, az EPSP (Enol Piruvil Szikimát Foszfát) V]LQWHWi] JiWOiViYDO IHMWL NL KDWiViW D J\

gátROW 88

pV

H]

D]

HOV

GOHJHV

RN

D

U

V DPLQRVDYDN NpS]

Q|YHNHGpV]DYDU

LOOHWYH

GpVH

-gátlás

KÍSÉRLETI RÉSZ

kialakulásában). Az EPSP szintetáz gátlása kihat a növény teljes anyagcseréjére. A növényi szövetekben számos fenolszármazék és ammónia halmozódik fel. A glifozát lassan bomlik a növényekben amino-metil-foszforsavvá (AMP). A talajban ugyanez a folyamat játszódik le, de nagyon gyors ütemben, ezért nincs a glifozátnak reziduális, talajon keresztüli hatása (TOMIN, 1997). A glifozátot a növények a levélen és egyéb klorofillt tartalmazó zöld növényi részeken keresztül veszik fel (HUNYADI, 2000). A hatóanyag a növényekben jól transzlokálódik, a penetráció gyors, 2-4 óra. A

gyökerekbe,

tarackokba,

rizómákba

lejutó

hatóanyag

szaporítóképleteket is elpus]WtWMD $ Q|YpQ\ Q|YHNHGpVH OHiOO LG

HO

a WW

öregedik, hervadni kezd, barnul, majd elpusztul (BAIRD et al., 1971; MIKULÁS, 1977, 1979, 1980a,b, 1984). A teljes pusztulás a kezelést N|YHW

KpW P~OYD N|YHWNH]LN EH $ JOLIR]iW KDWyDQ\DJUD HOV

az évHO NpWV]LN

-

HJ\V]LN

VRUEDQ

J\RPQ|YpQ\HN GH WRWiOLV KHUELFLG OpYpQ D] pYHO

HN pV D PDJUyO NHO

HJ\ pV NpWV]LN

-

J\RPIDMRN YDODPLQW D

lágy- és fásszárú kultúrnövények is rendkívül érzékenyek. A glifozát jobb felszívódása érdekében a gyártók gyakran kiegészítik a formulációt etoxilált zsíraminnal. A zsíramin molekula lipofil és hidrofil résszel rendelkezik. A hidrofil résszel a glifozát molekulát tudja magához kötni, D OLSRILO UpVV]HO SHGLJ D OHYpOIHOOHW YLDV]UpV]pKH] N|W

tulajdonság révén hatékoQ\DQ

VHJtWL

HO

D

J\RUV

GLN ( NHWW

IHOV]tYyGiVW

V My

transzlokálódást (SALAMON, 2003). Totális gyomirtó hatása miatt a szántóföldi és kertészeti gyomirtás számos területén alkalmazható: tarlókezelés (DANCZA et al., 1995; SZÉLL – BARÁTINÉ

V]iQWyI|OGHN

YHWpV

HO

tti kezelése

89

KÍSÉRLETI RÉSZ

&=(3Ï

OHJHO

N

IHOW|UpV

HO

WWL

WRWiOLV

J\RPLUWiVD

D

OHQ

termesztése (SIMON, 1991), erdészeti gyomirtás (JURECSKA, 1981; KARAMÁN

–

BODOR

9$5*$

V]

O

-

és

gyümölcsültetvények gyomirtása (HUNYADI – MIKULÁS, 1983; SOLYMOSI,

0$.Ï .

5g60(=(, 6=

.(

1992;), lucernavetések aranka- mentesítése (GIMESI, 1981a, 1990; MOLNÁR et al., 1998), a napraforgó (BÉRES, 1996a,b; PAVLISCSÁK, 1996; SZENTEY, 1997) és kukorica (BÉRES – PAVLISCSÁK, 1996; CZEPÓ, 1997) érésgyorsítása. Napraforgó, kukorica légi desszikálására (állományszárítására) a glifozát csak szigorú hatósági megkötések mellett alkalmazható: •

DOpJLNLMXWWDWiVDODSIHOWpWHOHDKD|VV]HIJJ

WiEODPpUHW

•

FVHSSQHKH]tW

PLQGHQ

kötele] $ IHQWL HO

DGDOpNDQ\DJ

DONDOPD]iVD

HVHWEHQ

tUiVRN YDODPLQW D] , )90 UHQGHOHW

paragrafusainak

maradéktalan

betartásának

elmulasztása

-36.

esetén,

bizonyítható káresetek sorozatos fellépése esetén a légi kijuttatás felfüggesztésére kerülhet sor. A glifozát hatóanyagú készítmények felhasználásához fontos a jó LG

]tWpV JDERQD iUYDNHOpV HOOHQ DQQDN

NHO

J\RPQ|YpQ\HN HOOHQ NpWV]LN

HJ\V]LN LG

S

-6 leveles (5-10 cm),

-5 leveles nagyságnál van a kijuttatás optimális

J\RPQ|YpQ\HN HVHWpEHQ J\RPIDMRQNpQW HOWpU

SRQW 7DUDFNE~]D HOOHQ D J\RPQ|YpQ\

PH]HL

90

HN HVHWpEHQ

ontja.

eYHO LG

HN HVHWpEHQ

-3 leveles fejlettségekor, magról

DFDW

HVHWpEHQ

D

W

OHYpOUy]ViV

D] RSWLPiOLV

-30 cm-es nagyságakor,

iOODSRWEDQ

IHQ\pUFLURN

HOOHQ

KÍSÉRLETI RÉSZ

bugahányás (40-60 FP LG

V]DNiEDQ QiG HOOHQ V]LQWpQ EXJD

hányáskor

(100-150 FP DSUy V]XOiN HOOHQ YLUiJ]iVNRU NHOO SHUPHWH]QL $] JDERQDWDUOy

NHGYH]

OHKHW

VpJHW

Q\~MW

D]

pYHO

V]L

J\RPQ|YpQ\HN

elpusztítására (Elymus repens, Sorghum halepense, Cynodon dactylon, Phragmites

communis,

DONDOPD]iViYDO

HU

V

Artemisia

IHUW

]pV

vulgaris,

HVHWpQ

stb.)

~MUDKDMWiVNRU

a D

glifozát YpGHNH]pV

megismétlésével (SIMON, 1989; NÉMETH et al., 1994; HUNYADI – 6=

.(

, 1995; CZEPÓ, 1998; HARTMANN – SZÉLL, 1999;

TARJÁNYI, 1999a; LUKÁCS et al., 2000, 2001, 2002; LUKÁCS, 2001). AmennyibHQDWDUOyQHOV

VRUEDQ

Convolvulus arvensis és Cirsium

arvense található, a glifozát mellé javasolt egy hormonhatású készítmény (2,4-D, MCPA, stb.) keverése (HOFFMANN – HOFFMANNÉ, 1999). A vasúti gyomirtásnak (HAJDÚ, 1982; DELLEI et al., 1998) és a vízelve]HW

FVDWRUQiN

NDUEDQWDUWiViQDN

LV

IRQWRV

HOHPH

D

JOLIR]iW

(SÁRKÁNY, 1982; CZEPÓ, 2001b). $FVRQWKpMDVJ\P|OFV|V|NEHQHO IRUGXOyQHKH]HQLUWKDWypYHO

J\RP

-

növények (Phragmites communis, Elymus repens, Sorghum halepense) LUWiViUD .

5g60(=(, D QHKp]

és lassú mechanikai védekezés

mellett a felszívódó glifozáttartalmú herbicideket ajánlja. AlmaültetvéQ\HNEHQ D ILWRWR[LNXV KDWiVRN HONHUOpVH YpJHWW D pYQpO LG VHEE J\P|OFV|VEHQ KDV]QiOKDWyN D JOLIR]iW WDUWDOP~ NpV]tWPpQ\HN 6= 6] O

.(

EHQ .25

OKNAI (1993) nem javasolja a glifozát nyárvégi

IHOKDV]QiOiViW PHUW D UJ\GLIIHUHQFLiOyGiV LG V]DNiEDQ IHOV]tYyGYD D V]

O UJ\HLEHMXWYDDN|YHWNH] pYHNEHQV~O\RVNiURVRGiVWRNR]KDW 1e0(7+ V]

O

EHQDJOLIR]iWFV|NNHQWHWWGy]LViYDO

-5,0 l/ha

Glialka) is sikeresen visszaszorította a Convolvulus arvensis elterjedését.

91

KÍSÉRLETI RÉSZ

0DJ\DURUV]iJRQD]HOV

JOLIR]iWKDWyDQ\DJ~NpV]tWPpQ\*OLDOND:6&

néven került forgalomba 1976-ban, 200 gramm/liter hazai gyártású glifozát-izopropilaminsó hatóanyag tartalommal, jeOHQOHJ NO|QE|] PiUNDQHY

pV KDWyDQ\DJ WDUWDOP~ NpV]tWPpQ\ YDQ D SLDFRQ pV WRYiEEL

három engedélyezés alatt (SZENTEY, 2003). A glifozát 1974 óta van forgalomban, jelenleg a világon a legnagyobb mennyiségben eladott herbicid, és a felhasználás (74 millió ha 1997-ben) az utóbbi években is folyamatosan növekszik (BAYLIS, 2000). A glifozát hazai alkalmazásának elmúlt 27 éve alatt még nem jelent meg JOLIR]iWUH]LV]WHQV

ELRWtSXV

62/<026,

(J\HV

V]HU]

N

(BRADSHAW et al., 1995; JASIENUK, 1995) szerint ez a glifozát MHOOHP]

WXODMGRQViJDLYDO

PDJ\DUi]KDWy

NpPLDL

V]HUNH]HW

hatásmechanizmus, növénybeli korlátozott metabolizmus, reziduális DNWLYLWiV KLiQ\D $] HOV

JOLIR]iWUH]LV]WHQV J\RPELRWtSXVW

-ban

találták Ausztráliában (SINDEL, 1996), a Lolium rigidum azon populációjában, melyet 15 éven keresztül glifozáttal kezeltek. További glifozátrezisztens biotípusok: Lolium rigidum (1998, USA; 2001, DélAfrika), Eleusine indica (1997, Malajzia), Conyza canadensis (2000, USA) és a negyedik biotípus a Lolium multiflorum (2001, Chile), DPHO\U

O3(5(=pV

KOGAN (2001) számoltak be.

A glifozát toleráns transzgénikus kultúrnövények (Glycine max L. Merr, Gossypium hirsutum L., Brassica napus L., Zea mays L. Beta vulgaris L.) forgalomba kerülésével újabb területek glifozáttal t|UWpQ J\RPLUWiViUDQ\tOWOHKHW

VpJ6+$1(5

+D]iQNEDQ HO V]|U 55 5RXQGXS 5HDG\ JOLIR]iW WROHUiQV NXNRULFiYDO

– korlátozott területen – 1997-ben állítottak be szabadföldi összehasonlító

92

KÍSÉRLETI RÉSZ

vizsgálatokat. CZEPÓ (1999b) tapasztalatai szerint a glifozáttal egyszer NH]HOW SDUFHOOiNRQ HQ\KH XWyJ\RPRVRGiV YROW PHJILJ\HOKHW

PtJ D]

osztottan, vagy az acetoklórral kezelt parcellák gyommentesek maradtak.

4.2.2. MOTIVELL SC (40 g/l nikoszulfuron)

Kereskedelmi név:

MOTIVELL SC

Hatóanyag:

nikoszulfuron

IUPAC név:

2-(4,6-dimetoxipirimidin-2-il-karbamoilszulfamoil)-N,N-dimetilnikotinamid, 1-(4,6-dimetoxipirimidin-2-il)-3-(3dimetilkarbamoil-2-piridilsulfonil)urea

Kémiai név:

2-(4,6-dimetoxipirimidin-2-il-karbamoilszulfamoil)-N,N-dimetilnikotinamid


C15H18N6O6S

OCH3 N

N SO2NHCONH

Szerkezeti képlet:

N CON(CH3)2

Fizikai megjelenés:

színtelen kristály

Molekula súly:

410,41

Vízoldékonyság:

25 ºC-on pH 5,1-nél 360 mg/l,

OCH3

pH 6,8-nál 12200 mg/l, pH 8,8-nál 39200 mg/l,

A nikoszulfuron szulfonilurea típusú hatóanyag (SCHMIDT, 1997). A

93

KÍSÉRLETI RÉSZ

szulfonilureák szelektív, szisztemikus, levélen és gyökéren keresztül is IHOV]tYyGy PLNURKHUELFLGHN +81<$', $] HOV KHUELFLGHW

D

NOyUV]XOIXURQW

W|EE

PLQW

pYYHO

V]XOIRQLOXUHD

H]HO

WW

D]

HOV

kukoricában is alkalmazható hatóanyagot 1989-ben mutatták be a Brighton-i növényvédelmi konferencián (KIMURA et al., 1989). A nikoszulfuron hatóanyag abban a növényben, ahol nem történik meg a gyors detoxikálás, úgy fejti ki a hatását, hogy bekapcsolódik az aminosavak bioszintézisébe, az esszenciális aminosavak közül a lizin, a valin és az izoleucin szintézisét blokkolva oly módon, hogy gátolja az DPLQRVDYDN DODSDQ\DJiXO V]ROJiOy DFHWRODNWiW V]LQWp]LVW YpJ] HQ]LP P

N|GpVpW 5$< )$/&2 HW DO

V]LQWHWi]

., 1987). LÁNG (1998)

szerint a valin és az izoleucin azonos típusú reakcióját ugyanaz a 4 enzim NDWDOL]iOMD (EEHQ D OiQFRODWEDQ NpS]

GLN D OL]LQ DPLQRVDY LV DPHO\QHN

kiinduló alapanyaga szintén az aszparginsav. Így a három eszenciális aminosav

szintézisének

blokkolása

révén

a

nikoszulfuron

a

fehérjeszintézisbe kapcsolódva gátolja a sejtosztódást, a növekedést, végül elpusztítja a gyomokat. A nikoszulfuron 40-60 g/ha a.i. dózisban kiválóan irtja a Sorghum halepense és az Elymus repens gyomfajokat (KIMURA et al., 1989) és hatásos a Digitaria fajok ellen is (MURAI et al., 1995). AZ USA-ban tapasztalt Sorghum

halepense,

Brachiaria platyphylla,

Digitaria

sanguinalis és Echinochloa crus-galli elleni hatékonyságról VIDRINE és munkatársai (1990) számolnak be. KIKUGAWA és YOSHII (1997) QHPFVDN D] pYHO NpWV]LN

HJ\V]LN

KDQHP D PDJUyO NHO

NpWV]LN

pV pYHO

J\RPRN HOOHQL NLYiOy KDWiViUyO WiMpNR]WDWQDN $] 86$

-ban

nehezen irtható Eriochloa villosa ellen, IMI (imidazolinon rezisztens)

94

KÍSÉRLETI RÉSZ

kukoricában RABAEY és munkatársai (1996) három hatóanyagot vizsgáltak (imazetapir, nikoszulfuron, dimetenamid), és egyedül a nikoszulfuron ért el 87 % hatásfokot. Ugyancsak IMI (imidazolinon rezisztens) kukoricában beállított kísérlet eredménye szerint (KRAUSZ és KAPUSTA, 1998) az imazetapir hatásos volt az Amaranthus retroflexus, Datura stramonium és a Solanum ptycanthum ellen, a Panicum dichotomiflorum-ot viszont csak nikoszulfuron hozzáadásával tudták megfékezni. A proszulfuron és a haloszulfuron nem bizonyult hatásos kombinációs partnernek. $ KD]DL V]HU]

N N|]O +81<$', 0,.( pV

HUNYADI

(1996); Mike és munkatársai (1998) az ALS gátlás élettani hatásaival foglalkoznak, BÉRES és munkatársai (1993) az Ambrosia artemisiifolia elleni hatékonyságot vizsgálják, és megállapítják, hogy különösen száraz LG

MiUiV

HVHWpQ

D]

iOORPiQ\NH]HOpVHN

NHGYH]

EE

HUHGPpQ\W

biztosítanak. Az Abutilon theophrasti elleni hatékonyságot CZIMBER és munkatársai (1994), a Sorghum halepense elleni vizsgálatokat többek N|]|WW +81<$', pV PXQNDWiUVDL .

5g6

MEZEI (1994),

GARA (1995), KOVÁCS (2002) végezték. „Ceterum censeo Sorghum halepensem esse delendam” – Cato javaslatát Karthago-val kapcsolatban D IHQ\pUFLURNUD DNWXDOL]iOYD D YHV]pO\U

O iOODQGyDQ EHV]pOQL NHOO DQQDN

nagyságáról, a fenyegetés komolyságáryO D] D]W PpJ QHP LVPHU PHJNHOOJ\

]QL%È5È1<

NHW LV

– GARA, 1996).

CZIMBER és HARTMANN (1994) a nikoszufuront alkalmasnak tartják a Panicum miliaceum probléma megoldására. KÁDÁR és munkatársai

(1997)

megállapítása

szerint

a

nikoszulfuron

a

95

KÍSÉRLETI RÉSZ

rimszulfuronnDO NpWV]LN

D]RQRV

HN N|]O D

KDWiV~ D] HJ\V]LN

J\RPRN

HOOHQ PtJ D

Datura stramonium, a Solanum nigrum, az Ambrosia

artemisiifolia és a Sinapis arvensis esetében jobb eredményt várhatunk a nikoszulfurontól. UGHY (2000) a nikoszulfuron, primiszulfuron-metil + proszulfuron, hatékonyságát

rimszulfuron, vizsgálta

tifenszulfuron-metil

Echinochloa

crus-galli,

kombinációk Setaria

glauca,

Chenopodium album és Polygonum lapathifolium ellen, SUMO (szulfonilurea és imidazolinon toleráns) hibriden, ahol a legjobb eredményt a nikoszulfuron kombinációk adták. NÉMETH és SÁRFALVI (2000)

megállapították,

hogy

a

Chenopodium

album

ellen

a

tifenszulfuron-metil és a primiszulfuron-metil + proszulfuron hatása jobb a rimszulfuron és nikoszulfuron hatásánál. CZEPÓ (1994b) a kétsziN HOOHQL NLHJpV]tW

SDUWQHUNpQW D GLNDPEiW MDYDVROMD 6=

HN

.(

VARGA (1994) tapasztalatai szerint a nikoszulfuron osztott kezelései a QHKH]HQ LUWKDWy pYHO

HJ\V]LN

HN pV YHJ\HV NpWV]LN

J\RPiOORPiQ\

esetén jobb eredményt adtak (20. táblázat). A fiatal csíranövények ellen jó, helyenként (Amaranthus retroflexus) kiváló hatású a 40 g/ha nikoszulfuron hatóanyag (1,0 l/ha Motivell), de az ammónium-nitrát hozzáadásával lehetett igazán látványos, jó gyomirtó hatást elérni a csökkentett dózisú (30 g/ha nikoszulfuron a.i.) kezeléssel (BRUCE et al., 1996; NALEWAYA et al., 1995, 1998; NÉMETH et al., 2002).

96

KÍSÉRLETI RÉSZ

20. táblázat: A nikoszulfuron hatékonysága a kukorica fontosabb gyomnövényei ellen (MATÓK, 1994 nyomán) Gyomnövény neve

Érzékeny fenológiai stádium

Abutilon theophrasti Agropyron repens (mk) Agropyron repens (rh) Amaranthus retroflexus Amaranthus chlorostachys Ambrosia elatior Atriplex patula Bilderdykia convolvulus Calystegia sepium Capsella bursa-pastoris Cirsium arvense Chenopodium album

4 leveles korban 1-5 leveles korban 15-20 cm magasságnál 8 leveles korban 6 leveles korban 4 leveles korban 4 leveles korban 2 leveles korban 2-8 leveles korban

Chenopodium ficifolium Chenopodium polyspermum Chenopodium hybridum Cynodon dactylon Datura stramonium Digitaria sanguinalis Echinochloa crus-galli Galeopsis tetrahit Galinsoga parviflora Helianthus annuus Iva xanthifolia Lamium purpureum Matricaria chamomilla Mercurialis annua Panicum miliaceum Papaver rhoeas Polygonum aviculare Polygonum persicaria Polygonum lapathifolium Portulaca oleracea Setaria glauca Solanum nigrum Sorghum halepense (mk) Sorghum halepense (rh) Stellaria media Xanthium strumarium

4-6 leveles korban 2 leveles korban 4 leveles korban 6 leveles korban 4 leveles korban 4-6 leveles korban 2-4 leveles korban 1-3 leveles 2-4 leveles korban 1-3 leveles korban bokrosodásig 4 leveles korban 2-4 leveles korban 2-4 leveles 2-6 leveles 4-6 leveles

2 leveles 4 leveles 1-3 leveles korban 4-5 leveles korban

0,5-0,6* + + + + + + + + + + + + + 0 + + + + + + + + 0 + + + + + + + 0 + 0 + + + + + + + + + +

++ + ++ ++ + + ++ +

/+ + + + + + ++ ++

++ ++ + + + /+ ++

Gyomirtó hatás 1,25 vagy 2×0,5* l/ha + + + + + + + + + – + + + + + – + + + + + – + + + – + + + + + – + + + + + + + + + + +

+ + + + + + + + +

+ + + + + + +

++ ++ ++ ++ ++ ++ ++ ++ ++ + ++ ++ ++ + ++

2 leveles korban 4 leveles korban + ++ 4 leveles korban + ++ 4 leveles korban + + 1-3 leveles korban + ++ 2-4 leveles korban ++ 2-7 leveles korban ++ ++ 15-25 cm magasságnál + ++ 4-6 leveles korban ++ ++ 4 leveles korban + ++ 6 leveles korban + A rendelkezésre álló kísérletek átlagértékeinek feldolgozása szerint: gyomirtó hatás: +++ = 95-100 % hatékonyság; ++ = 85-94 % hatékonyság; + = 75-84 % hatékonyság, 0<74 % hatékonyság; – = nincs adat; !#" $

% &#('*) +,-. /10 2435

246 3 /10

) 247 # 89

97

KÍSÉRLETI RÉSZ

A kukoricában alkalmazható szulfonilureák perzisztenciájáról nem sok publikáció áll rendelkezésünkre. KRYNITSKY és SWINEFORD (1995) olyan elektroforézisen alapuló módszert dolgoztak ki, amellyel 0,02 ppm határig kimutathatók a szulfonilureák. GONZALES és UKRAINCZYK (1996) észak-amerikai és brazíliai talajviszonyok között vizsgálták a nikoszulfuron perzisztenciáját. Tapasztalataik szerint a nikoszulfuron bomlása lelassul, ha a talaj pH-ja 5,5 fölött van. RUSSEL és munkatársai (1995), valamint CALLENS és munkatársai (1997), megállapították, hogy a rimszulfuron rövidebb reziduális hatással rendelkezik, mint a nikoszulfuron. BIHARI (2001) közli, hogy a nikoszulfuron hatóanyaga a talajban nem perzisztens, 7-10 nap a felezési ideje. A kukoricahibridek szelektivitásáról számos hazai publikáció jelent PHJ PiU D V]XOIRQLOXUHD KHUELFLGHN SLDFL WpUKyGtWiVD HO D ILJ\HOPH]WHW D N|UQ\H]HWL WpQ\H]

tavasz). Az 1987-

WW SO

SZÉLL,

N EHIRO\iVROy KDWiViUD K

N|]|WWL KiURPpYHV LG

Y|V

V]DNRW YL]VJiOYD 6=e//

(1990b) azt a következtetést vonja le, hogy a kontakt posztemergens KHUELFLGHN

WHUPpVFV|NNHQW

KDWiVD

NLVHEE

D

IR

tószintézist gátló

készítményekénél. A hormonhatású posztemergens szerek szelektivitása megegyezett a fotoszintézist gátlókéval. $ QLNRV]XOIXURQQDO NDSFVRODWRV HOV

WDSDV]WDODWRN V]HULQW D OHJW|EE

kukoricahibrid jól tolerálta a posztemergens kezelést, viszont számos csemege kukoricafajta érzékenynek bizonyult (KIMURA et al., 1989). A NO|QE|]

NXNRULFDKLEULGHN

szulfonilureákra,

GREEN

és

QHP

HJ\IRUPiQ

ULRICH

(1993)

UHDJiOQDN

D

nikoszulfuronnal,

pirimiszulfuronnal és tifenszulfuronnal vizsgáltak 94 hibridet. Az

98

KÍSÉRLETI RÉSZ

pU]pNHQ\ KLEULGHN PLQGNpW V]O

L YRQDOD LV pU]pNHQ\QHN EL]RQ\XOW DPL

HJ\ HJ\HGOiOOy UHFHVV]tY JpQQHN N|V]|QKHW

$ V]XOIRQLONDUEDPLGRN

lebontásának sebessége nem azonos a toleráns és az érzékeny hibridekben (BURTON et al., 1994). Amíg pl. az érzékeny Merit HOQHYH]pV

NXNRULFD KLEULG yUD OHIRUJiVD DODWW D SULPLV]XOIXURQ

-metil

8,3 % illetve a nikoszulfuron 13,3 %-át bontotta le, addig a toleráns /DQGPDUNKLEULGXJ\DQH]HQLG

A

kukorica

WDUWDPDODWW

érzékenységét

a

% illetve 63,5 %-ot.

nikoszulfuron

EHIRO\iVROKDWMD KRJ\ D NLMXWWDWiV HO

esetében

az

is

WW N|]YHWOHQO D WHUOHW NDSRWW

-e

szerves foszforsavészter típusú kezelést (DIEHL et al., 1995). 7DSDV]WDODWXN V]HULQWDWHUEXIRV]HO

VHJtWHWWHDQLNRV]XOIXURQIHOYpWHOpWD

kukorica növénybe. KWON és PENER (1995) vizsgálatai szerint a WHUEXIRV] WDODMNH]HOpVW U|YLG LG PHJQ|YHOWH D NO|QE|]

Q EHOO N|YHW

QLNRV]XOIXURQ SHUPHWH]pV

NXNRULFD KLEULGHN pU]pNHQ\VpJpW *,0(6,

(1992) eredményei azt mutatták, hogy a szelektivitás fordítottan arányos a gyomszabályozó hatással. Antidótummal a fitotoxicitás veszélye PLQLPiOLVUDFV|NNHQWKHW

D]RQRVKDWpNRQ\ViJPHOOHWW

SZABÓ (1999) a nikoszulfuron, rimszulfuron és primiszulfuron -metil + proszulfuron szelektivitását vizsgálta három éven keresztül Colomba, Tekila,

Madonna,

Occitan

és

Baranya

hibrideken,

és

arra

a

következtetésre jutott, hogy a szulfonilkarbamidos kezeléseket a legnagyobb biztonsággal a kukoricahibridek maximum 5 leveles fenológiai állapotáig végezhetjük el. *\DNUDQHO

IRUGXOyKLEDKRJ\D OHYHOHNV]iP

lálása során hajlamosak

YDJ\XQN QHP ILJ\HOHPEH YHQQL D NXNRULFD HOV

OHJDOVy

-6 cm-es

OHYHOpW DPHO\ HVHWHQNpQW D NH]HOpV LGHMpUH PiU OH LV V]iUDGKDW LOOHW

OHJ

99

KÍSÉRLETI RÉSZ

azt a legfiatalabb levelet, amely még csak a csúcsával kandikál ki a OHJIHOV

WHOMHV OHYpO KYHO\pE

O )LJ\HOHPEH NHOO YHQQL KRJ\ D NXNRULFD

5- OHYHOHV Ii]LViEDQ PiU PHJNH]G

GLN D FV

NH]GHPpQ\HN NLDODNXOiVD

így szinte minden ennél fejlettebb állapotban kijuttatott gyomirtó szer EL]RQ\RV PpUWpN

VWUHVV]W RNR] D Q|YpQ\HQ %(1e&61e

– MOLNÁR,

2000). A 15-20 cm-nél nagyobb, 7-8 leveles fejlettségi állapotban a legtöbb gyomirtó szer a kukoricát károsíthatja (SZÉLL, 1994). HARTMANN és SZENTEY (2000) megállapítják, hogy „általában 7-8 OHYHOHV VWiGLXP XWiQ PiU QHP DONDOPD]XQN iOORPiQ\NH]HO

V]HUHNHW

mert a legtöbb gyomirtó szer ebben a fenológiai állapotban már károsítja a kukoricát (2,4-D, dikamba, szulfonilureák)”. 0tJ

D

URYDU|O

V]HUHNNHO

pV

D

JRPED|O

V]HUHNNHO

V]HPEHQL

rezisztencia már az ötvenes-hatvanas években hirtelen emelkedett, és a kilencvenes években ez az inszekticidek esetében több mint 500, a fungicidek esetében pedig meghaladja az 150-et, addig a herbicid rezisztencia

jelenségét

csupán

1968-EDQ

ILJ\HOWpN

PHJ

HO

V]|U

(HUNYADI, 1994). „Átalakítottuk a természetet”. Új gyomflórát teremtettünk magunknak, amely kukorica vetésterületeinken egyre nagyobb

gondot

jelent,

és

az

ország

egészének

szegetális

gyomtársulásaira kihat (HARTMANN, 1994). Bár a hazai szakirodalom szulfonilurea rezisztens gyomtípusokról nem számolt be kukoricában, a világon több helyen, pl. az USA kukorica-szója övezetében találtak 1987 óta 13 ALS rezisztens gyomnövényt (több Amaranthus faj, Xanthium strumarium, Sorghum bicolor, stb.) (BERZSENYI, 2000b). A szulfonilkarbamid típusú készítmények károsíthatják a kukoricát magas

100

(>25 ºC),

illetve

alacsony

(<10 ºC)

h

PpUVpNOHWHQ

YDOy

KÍSÉRLETI RÉSZ

alkalmazás, valamint stressz-iOODSRWEDQ OpY

iOORPiQ\ NH]HOpVH VRUiQ

(BENÉCSNÉ – MOLNÁR, 2000). $ EHWDNDUtWiV LGHMpQHN PHJYiODV]WiViQiO FpOV]HU KRJ\ D KLEULGHNW

O IJJHWOHQO D V]XOIRQL

ILJ\HOHPEH YHQQL

lurea kezelések a szemek

víztartalmát 1-4 %-al növelték (TOMONICSKA, 1999).

4.2.3. GUARDIAN EC (840 g/l acetoklór + 84 g/l AD-67 antidótum)

Kereskedelmi név:

GUARDIAN EC

Hatóanyag:

acetoklór

IUPAC név:

2-kloro-N-etoximetil-6’-etilaceto-o-toluidid

Kémiai név:

N-(2’-etil-6’-metil-fenil)-N-etoxi-metil-2-klóracetamid


C14H20ClNO2

CH3 COCH2Cl

Szerkezeti képlet: N

CH2OCH2CH3 CH2CH3

Molekula súly:

269,8

Vízoldékonyság:

25 ºC-on 223 mg/l

Az acetanilid herbicidek (alaklór, metolaklór, propaklór, acetolaklór) V]HOHNWtYHQ LUWMiN D] HJ\V]LN

egy- *<

pV

NpWV]LN

J\RPRNDW pV QpKiQ\ NpWV]LN

NXOW~UQ|YpQ\HNEHQ

HJ\DUiQW

J\RPRW LV

%(5=6(1<,

–

5))< *\RPLUWy KDWiVXN D IHKpUMH pV QXNOHLQVDY V]LQWp]LV

101

KÍSÉRLETI RÉSZ

gátlásán alapszik (DEAL – HESS., 1980; DUKE et al., 1975; RAO – DUKE, 1976). Gátolják a csíranövény, különösen a gyökérzet Q|YHNHGpVpWQHPFV|NNHQWLND]RQEDQDPDJYDNFVtUi]iViW(OV D] DSRSODV]WRQ NHUHV]WO WUDQV]ORNiOyGQDN (J\V]LN KDMWiVRQ NHUHV]WOL DEV]RUSFLy D] HOV

GOHJHV PtJ

GOHJHVHQ

Q|YpQ\HNQpO D NpWV]LN

HNQpO D

gyökéren keresztüli felvételt találták fontosabbnak (CHANDLER et al., 1974). Az acetanilid herbicidek szelektivitását befolyásolja a herbicid fitotoxicitása, az applikáció módja, a herbicid-talaj kölcsönhatások és a klimatikus

faktorok.

Számos

téQ\H]

IRUPXOiFLy

PRUIROyJLDL

különbségek, abszorpció, transzlokáció) hat a herbicid koncentrációjára a növényben, legfontosabb azonban a herbicid metabolizmusa és detoxifikációja, melynek eredményeként a herbicid koncentrációja a károsodást okozó szint alá csökkent (BERZSENYI –*<

5))<

Mind a szenzitív (pl. búza), mind a toleráns (pl. kukorica) növényfajok képesek lebontani az acetanilideket, a toleráns növényekben azonban gyorsabb detoxifikációt figyeltek meg (JABLONKAI – DUTKA, 1985). A kukoricáEDQ

D] HOV

PHWDEROLW D JOXWDWLRQ D V]yMiEDQ SHGLJ D

homoglutation (BREAUX, 1986). Az acetanilidek lebomlása 90 %-ban mikrobiológiai úton történik, így felezési idejük viszonylag rövid. -$%/21.$, V]HULQW D WDODMEDQ pV IRWRNpPLDL ~WRQ NpS]

G|WW

metabolitok kukorica-biotesztben az acetoklórhoz képest kevésbé ILWRWR[LNXVDN

H]pUW

D

WHUPpVW

FV|NNHQW

KDWiVXN

LV

YDOyV]tQ

WOHQ

LEAVITT és PENNER (1978) által vizsgált 5 acetanilid herbicid közül az alaklór volt a legkevésbé fitotoxikus és 13,4 kg/ha dózisig nem NiURVtWRWWD D NXNRULFiW YHJKi]L NtVpUOHWHNEHQ *<

102

5))< pV

SZABÓ

KÍSÉRLETI RÉSZ

(1969) fitotoxicitási vizsgálatai rámutattak arra, hogy a kukorica OHJMREEDQDSURSDNOyUWW

ULD]DFHWRNOyUpVPHWRODNOyUW

Az acetanilidek fitotoxikus kártételére jelent

V

UpVHKDVRQOy KDWiVVDO

YDQ

D

csapadék mennyisége. Fokozódik a kukoricanövények károsodása, ha a KHUELFLG D NXNRULFD NHOpVpW PHJHO

]

HQ D PpO\HEE NULWLNXV WDODMUpWHJEH

PRVyGLN OH $ N|UQ\H]HWL IDNWRURN N|]O NHYpVEp LVPHUW D K

PpUVpNOHW

hatása az acetanilidek fitotoxicitására. Alaklórral zab és bab növényeken végzett kísérletek a kártételek növekedését mutatták zabnál 10 és 17 ºC, babnál 20 és 25 ºC között, az ennél magasabb h

PpUVpNOHW D]RQEDQ QHP

fokozta a kártételt (MULDER – NALEWAJA, 1978; PENNER – GRAVES, 1972). A szelektív gyomirtás új szakaszba lépett a kémiai antidótumok (safener) kifejlesztésével, melyek szelektíven megvédik a kultúrnövényt D KHUELFLG NiUWpWHOpW

O DQpONO KRJ\ D KHUELFLG J\RPLUWy KDWiViW

csökkentenék (PALLOS – CASIDA, 1978; GIMESI, 1981b). CHANG és munkatársai

(1973)

kimutatták,

hogy

az

R-25788

antidótum

KDWiVRVDEEDQPHJYpGWHDNXNRULFiWDWLRONDUEDPiWRNNiUWpWHOpW

OPLQWD]

alaklórétól. LEAVITT és PENNER (1978), valamint WINKLE és munkatársai (1980) kísérleteiben a vizsgált 6 potenciális antidótum közül az R- %(5=6(1<,

DQWLGyWXP pV

*<

YpG

5))<

KDWiVD YROW D OHJMREE

D

KHWYHQHV

D

NXNRULFiUD

pYHNEHQ

YpJ]HWW

vizsgálatai is igazolták, hogy a kevésbé szelektív acetanilid herbicideket (pl. acetoklór) feltétlenül indokolt antidotált formában felhasználni. A Nitrokémia (korábban NIKE) az acetoklór antidótumaként a saját IHMOHV]WpV

$'

-67 hatóanyagot alkalmazta, amellyel az EPTC-t

kombinálva, az szelektív herbicidnek (Niptán, Alirox) bizonyult. Az

103

KÍSÉRLETI RÉSZ

acetoklór +AD-|VV]HWpWHO

KHUELFLG

-antidótum kombináció (Acenit A)

használhatóságát a kukorica vegyszeres gyomirtásában sok éves tapasztalat bizonyította (DUTKA, 1990; GÖRÖG et al.,1982; NAGY – BALOGH, 1985). CZEPÓ (2003) beszámolt a furilazol antidotumról, mely más, hasonló termékekhez képest Q|YHOWH D V]HOHNWLYLWiVW PHO\QHN N|V]|QKHW

HQ D

GUARDIAN® MAX (acetoklór + furilazol) biztonságosan alkalmazható K

Y|V QHGYHV LG

MiUiVL N|UOPpQ\HN N|]|WW KRPRNRV V]HUYHVDQ\DJEDQ

szegény talajon, bármely takarmány kukoricahibrid gyomirtására, csemegekXNRULFiEDQpVYHW

PDJHO

6=e// F NpW NO|QE|] NXNRULFDKLEULGHNUH

pV

V]O

iOOtWiVEDQLV WDODMWtSXVRQ YL]VJiOWD D] DFHWRNOyU

SDUWQHUHNUH

J\DNRUROW

KDWiViW

pV

megállapította, hogy az acetoklór károsításának veszélye akkor nagyobb, KD D SHUPHWH]pVW

O D NHOpVLJ D] LG

MiUiV K

Y|V pV FVDSDGpNRV 1HP

MDYDVROMD D] DFHWRNOyU KDV]QiODWiW D N|]WHUPHV]WpVEHQ OpY

3LRQHHU

SC, valamint a Pannonia SC, Carla SC, Volga SC, Rosa MSC és a Chiara 6&

KLEULGHN

YHW

PDJ

WHUPHV]WpVpQpO

tapasztalaWDV]HULQWLVD]HJ\V]LN D] K

DONDOPD]RWW

DQWLGyWXPRN

7Ï7+

J\DNRUODWL

J\RPRN HOOHQKDV]QiODWRV DFHWDQLOLGHN HOOHQpUH

NHGYH]

WOHQ

FVDSDGpN

pV

PpUVpNOHWL YLV]RQ\RN N|]|WW RNR]KDWQDN ILWRWR[LFLWiVW ViUJXOiV ODVV~

NH]GHWLIHMO

GpVNLHJ\HQOtWHWOHQiOORPiQ\

HUNYADI (1990) az acetoklór hatását tanulmányozta a kukorica ILDWDONRUL

J\|NpUIHMO

NRPELQiFLyNNDO

Flekszenit

GpVpUH

V]HPEHQ

kombinációk

D

D]W

WDSDV]WDOWD

NXNRULFD

esetében

növekedésével a herbicLGHN

104

pV

HOWpU

4 cm

ILWRWR[LNXV

KRJ\

PyGRQ

alatt,

KDWiVD

a

PHJQ

D

NO|QE|]

YLVHONHGHWW

$

vetésmélység

$]

$FHQLW

KÍSÉRLETI RÉSZ

HVHWpEHQD]DQWLGRWiOWYiOWR]DWYpG

KDWiVDPHJPXWDWNR]LN

Új irányzatként jelent meg a ’80-as évek elején a fejlesztési törekvésekben, majd a gyakorlatban is az acetoklór kombinált alkalmazása tiolkarbamát típusú hHUELFLGHNNHO .O|Q|VHQ D] HJ\V]LN J\RPRNNDO HU

VHQ IHUW

]|WW WHUOHWHNHQ DKRO D WDODMEDQ J\DNUDQ YROW D

vetésváltást akadályozó triazin maradvány, ahol a presowing módon alkalmazott EPTC, ill. butilát után Acenitet (acetoklór) juttattak ki. A butilát +

DFHWRNOyU pV D] (37& DFHWRNOyU RV]WRWW IRUPiEDQ W|UWpQ

alkalmazásával párhuzamosan került kifejlesztésre a fenti hatóanyagok antidotálásával kialakított Flekszenit termékcsalád (CSIBOR, 1990). Az acetoklór Echinochloa crus-galli

HOOHQL NLW

Q

KDWiViW N

lföldön

STRYCKERS és HIMME (1972), a Cyperus esculentus elleni jó hatását pedig GENTNER (1973) publikálta. SUTTON és munkatársai (1999) az integrált gyomszabályozás keretein belül az acetoklórt javasolja alapkezelésként. $] HOV

KD]DL YL]VJiODWRN *<

5))<

– SZABÓ, 1969) igazolták,

KRJ\ D] DFHWRNOyU J\RPLUWy KDWiVD PLQG D] HJ\V]LN NpWV]LN

HN PLQG D

HNWHNLQWHWpEHQMREEYROWPLQWDSURSDNOyUpDODNOyUpPHWDNOyUp

)|OpQ\H NO|Q|VHQ FVDSDGpNEDQ V]HJpQ\HEE pYHNEHQ YROW MHOHQW

V

VÉRTESI és VARGA (1974) tapasztalata szerint még 8 kg/ha acetoklór KDWyDQ\DJ VHP YROW ILWRWR[LNXV D NXNRULFiUD *<

5))< pV

HORVÁTH

(1977) az acetoklór + atrazin kombinációját megbízhatónak tartotta a kukoricában.

TÖMÖRDI

(1977,

1990),

MIKLÓS

(1981a,b)

megállapították, hogy vetésforgóban és monokultúrában termesztett NXNRULFiEDQD]DFHWRNOyUNLYiOyDQSXV]WtWMDD]HJ\pYHVHJ\V]LN D] HJ\pYHV NpWV]LN

HNHWPtJ

J\RPQ|YpQ\HN HOOHQL KDWiVXN UpV]OHJHV /(1'9$,

105

KÍSÉRLETI RÉSZ

D]DFHWRNOyUQDJ\HO

Q\pQHNWHNLQWLKRJ\ KDWiVRVD]

Amaranthus

retroflexus atrazin rezisztens biotípusa ellen is. KENDI (1990) az DFHWRNOyU HJ\LN OHJpUWpNHVHEE WXODMGRQViJiQDN D PDJUyO NHO

halepense

LOOHWYH

DQQDN

NLNHOW

FVtUDQ|YpQ\

Sorghum

IRUPiMiEDQ

W|UWpQ

elpusztítását tartja. TÓTH és LEGLERNÉ 1989-ben számoltak be az acetoklór SRV]WHPHUJHQVHQ W|UWpQ HV

DONDOPD]iViUyO PHO\UH D YHWpVW N|YHW

]pVHN PLDWW NHUOW VRU D NXNRULFD

QDJ\

-4 leveles állapotában. A 3,0 l/ha

Acenit A 500 EC + 3,0 l/ha Hungazin PK + 3,0 l/ha Agropon + 0,2 l/ha Nonit N|YHW

adalékanyagokkal

kiegészített

HQ D OHYHOHVUH IHMO

-

OHYHOHN D OHYpOKHJ\W

kombináció

kipermetezését

G|WW NXNRULFiQ D SHUPHWH]pVNRU PHJOpY

O YLVV]DIHOp YLOiJRVDEE ]|OGUH V]tQH]

GWHN $

kukorica további növekedése során az 1,7 PPDJDVQ|YpQ\HQD]HOV

-4

levél kivételével nem tapasztaltak további fitotoxikus hatást. VILLÁR és SEKERA (2001) kisparcellás vizsgálataiban az acetoklór + diklormid tartalmú Trophy herbiciddel kezelt parcellák korai posztemergens NLMXWWDWiV HVHWpQ NXNRULFD OHYHOHV D NpWV]LN HJ\V]LN

HN

J\|NpUYiOWiV

HO

WWL

IHMOHWWVpJL

HN

-3 leveles, az

VWiGLXPiEDQ

D

SUH

kezelésekhez képest lényegesen jobbak voltak, és a gyomosodás mértéke D YHJHWiFLyV LG

V]DN YpJpLJ PLQLPiOLV PDUDGW $] XWyEEL pYHNEHQ D

Guardian EC (acetoklór + AD-67) és a Guardian Extra (acetoklór + atrazin + AD-67) korai állománykezelésre engedélyezésre kerültek. Bár DONDOPD]iVXN HOV LG

VRUEDQ SUHHPHUJHQVHQ D OHJHOWHUMHGWHEE PHJFV~V]RWW

]tWpVEHQ YDJ\ NHGYH]

állománykezelésben

WOHQ LG

hasonló

preemergensen (CZEPÓ, 2001a).

106

MiUiV PLDWW NpV

eredményt

EEUH KDODV]WRWW NRUDL

képesek

adni,

mint

KÍSÉRLETI RÉSZ

4.2.4. FRIGATE (820 g/l etilan TT-15)

Kereskedelmi név:

)5,*$7(SHUPHWH]

Hatóanyag:

etoxilált talgamin

IUPAC név:

1,1-diklór-2,2-bis(4-etil-tenil)-etan

Kémiai név:

1,1-diklór-2,2-bis(4-etil-tenil)-etan

Vízoldékonyság:

jól oldódik

$ N|UQ\H]HWHW YpG

V]HUDGDOpNDQ\DJ

V]DNHPEHUHNQHN IHO NHOO LVPHUQLN D]W D]

alapigazságot, hogy nem a herbicidmentesen termelt alacsony hozamú NXNRULFD WHUOHW Q|YHOpVH KDQHP D N|UQ\H]HW WHUKHOpVpW FV|NNHQW

25 %-kal FpOUDYH]HW

kevesebb

vegyszerrel

gyomszabályozott

termesztés

-

a

+D D Gy]LVW QHP LV FV|NNHQWMN D KDWiV D NO|QE|]

adalékanyagok felhasználásával jobb lesz (HORVÁTH, 1994; NÉMETH et al., 2002). Ezen anyagok a hatóanyag formázásától, a készítmény tárolásán, a permetlé készítésén, a cseppméret szabályozásán, a biológiai KDWiVIRNR]iViQDNLMXWWDWiVV]DNV]HU

dekontaminálásáig

végigkísérik

a

NLYLWHOH]pVpQiWDSHUPHWH]

kémiai

IRO\DPDWiW *(56( $ QHGYHVtW

növényvédelem

JpSHN

teljes

V]HUHN IHOOHWDNWtY DQ\DJRN

amelyek csökkentik a permetcsepp felületi feszültségét, ezáltal növelik a permet fedettségét és penetrációját. KÁDÁR és munkatársai (1997) WRYiEEL My WXODMGRQViJNpQW MHO|OLN KRJ\ H NpV]tWPpQ\HN HO YHJ\V]HU

iWMXWiViW

D

OHYHOHNHW

HVHWpEHQHJ\HVDQ\DJRNNHGYH]

YpG

UpWHJHQ

%L]RQ\RV

VHJtWLN D

gyomfajok

EEKDWiVWPXWDWQDNPtJPiVIDMRNQiOH]

a megnövelt hatás nem jelentkezik. Az adalékanyag molekulája általában HJ\ OLSRILO pV HJ\ KLGURILO UpV]W WDUWDOPD] pV DQLRQRV MHOOHJ

-È*(5

107

KÍSÉRLETI RÉSZ

(1998) felsorolja, hogy a felületaNWtY DQ\DJRN SHQHWUiFLyW VHJtW W|EEPyGRQpUYpQ\HVOKHWDIHGpVHO

VHJtWpVHDOHYHJ

KDWiVD

UpWHJHOWiYROtWiVD

a permetcsepp alól, a kutikula határfelületi feszültség csökkentése, behatolási kapuk létesítése, plazmamembrán permeabilitás növelése, sejtfal-penetráció könnyítése a citoplazma membránon, herbicidekkel YDOy N|OFV|QKDWiV QHGYHVtW

KDWiV ,WW D]RQEDQ D OHJV]pOHVHEE N|U

felhasználásra a Hyspray-t említi. 7RYiEEL

DGDOpNRN

SO

QLWURJpQP

WUiJ\iN

DPPyQLXP

-nitrát,

ammónium-szulfát) alkalmazása azoknál a szereknél hatásos, melyek a növények nitrogénnel kapcsolatos anyagcsere folyamataiba avatkoznak be, mint a glifozát, szulfonil-karbamidok, imidazolinon származékok esetében (HAMILL – ZHANG, 1995; GERSE, 1996; FLECK et al., 1997). VARGA és munkatársai (1998) a csírázásgátló herbicidek és az ammóniumnitrát

hatását

vizsgálták

az

Echinochloa

cruss-galli

csírázására és hajtásnövekedésére, de szignifikáns gátlást csak az ammóniumnitrát 1000 mg/l koncentrációjánál tapasztaltak. A szulfonilureák felvételét az UAN (urea ammóniumnitrát) szintén NHGYH]

HQ EHIRO\iVROWD $ QLNRV]XOIXURQ DEV]RUSFLyMD QDJ\REE YROW KD

az adjuvánsok mellett a permetlében UAN is volt (BRUCE et al., 1996), de a hatóanyag transzlokációjára már nem volt hatással. A nikoszulfuron esetében

az

UAN

és

adjuvánsok

együttes

alkalmazásakor

a

leghatékonyabbak a metilezett növényi olajok voltak (NANDULA et al., 1995). BENÉCSNÉ és MOLNÁR (2000) szerint különösen száraz LG

EHQ pVHJ\HVW~OIHMOHWWJ\RPRN S OHYHOHVQpOLG

VHEE

Chenopodium

album, Setaria spp) ellen hektáronként 4-5 kg ammonnitrát, esetleg –

108

KÍSÉRLETI RÉSZ

szulfát vagy 8-10 liter 28-32 %-os UAN-oldat permetléhez adagolása MHOHQW

VHQ Q|YHOKHWL D J\RPLUWy KDWiVW &VDSDGpNRV LG

MiUiV HVHWpQ

KOVÁCS (2002) nem tapasztalta az ammóniumnitrát plusz hatását a Frigate + ammóniumnitrát együttes kijuttatása esetén, mivel a gyomok vízellátása folyamatos volt. Tartós szárazság esetén KOVÁCS (2003) a Frigate mellé ammóniumnitrát, vagy ammóniumszulfát adagolását MDYDVROMD PLQGNpW P

WUiJ\iEyO

-5,0 kg/ha mennyiséget szükséges a

SHUPHWOpEH NHYHUQL $ NHYHUpV VRUUHQGMH IRQWRV HO

V]|U D P

WUiJ\D

majd a nikoszulfuron, végül a Frigate kerüljön a vízbe, folyamatos keverés mellett. A szufonilurea hatóanyagú szerekkel (rimszulfuron, nikoszulfuron) történt kísérletek eredméQ\HLU

O -81Ï pV PXQNDWiUVDL

(2000) számoltak be. Magyarországon 1988-EDQ

NDSRWW

HO

V]|U

HQJHGpO\W

D

)ULJDWH

adalékanyag glifozát hatóanyagú szerek hatékonyságának növelésére, Gy]LVFV|NNHQW

DGDOpNDQ\DJQpYHQ+251

SCHERB és munkatársai (2000) felsorolják a Frigate felhasználási OHKHW

VpJHLW NO|QIpOH OHYpOKHUELFLGHN KDWiViQDN MDYtWiViUD $ )ULJDWH

hatóanyaga 822 g/l etoxilált faggyú-DPLQ Felsorolásukban

cukorrépa

használatos herbicidek és

levél

NDWLRQRV

herbicidek,

VSHFLiOLVHJ\V]LN

repce

QHGYHVtW

V]HU

állományban

LUWyNPHOOpMDYDVROMiNDGDOpN

anyagnak. Cikkükben megjegyzik, hogy a Frigate az egyetlen kationos NDUDNWHU

VHJpGDQ\DJ /

5,1&= pV

KOVÁCS (2003a,b) cukorrépában

és kukoricában, KOVÁCS és TARJÁNYI (2000) kukoricában, hazai körülmények

között

igazolták

a

Frigate

hatásfokozó

szerepét.

MARSCHNER (1995) kiemeli, hogy a kationos molekulákat gyorsabban veszi fel a növény a kutikula pórusain keresztül, mint az anionosakat,

109

KÍSÉRLETI RÉSZ

YDJ\ QHP LRQRV NDUDNWHU

HNHW DPHO\HNHW UHQGV]HULQW KHUELFLGHNKH]

használnak tankkeverékben. Ezekhez képest a Frigate felgyorsítja a OHYpOV]|YHWEH W|UWpQ DSHUPHWOpHV

KDWyDQ\DJ IHOYpWHOWD NXWLNXOiQ NHUHV]WOpV MDYtWMD

iOOyViJiWLV

$ Q|YpQ\YpG

V]HUHN KDWiVXNDW D Q|YpQ\L VHMWEHQ IHMWLN NL DKRYi

azonban be kell jutni a hatóanyagoknak. Ezt a bejutási folyamatot segítik, vagy gyorsítják fel a különféle segédanyagok. A növényi sejtbe az anyagok bejutása, az anyagok felvétele ionos formában, passzív, vagy aktív transzporttal történik. A növényi sejtet határoló membránok gátat jelHQWHQHNPLQGHQNOV

DQ\DJV]iPiUD(]WD

gátat – vagy gátakat – kell átlépni az anyagoknak, ahhoz, hogy a sejt belsejébe, ill. a hatás helyére eljussanak (KOVÁCS – TARJÁNYI, 2000). $KDWyDQ\DJRNVHMWEHEHMXWiViQDNPROHNXOiULVELROyJLDLRNDLW3(7+

(2000) taglalja: a membrántranszport integráns fehérjék segítségével YDOyVXO PHJ ( WUDQV]SRUW IHKpUMpN DODSYHW

HQ NpWIpOpN DNWtY WUDQV]SRUW

hordozói és passzív transzportot szolgáló csatorna fehérjék. E fehérjék a membrán teljes szélességét átívelik, két végük a lipidekkel érintkezve apoláros oldalláncokat tartalmaz, míg centrális magjuk hidrofil csatornát képez az ionok és vízben oldott szerves vegyületek számára. Az ionfelvétel a légzésben termelt ATP energiájának felhasználásával valósul meg, tehát energiát iJpQ\O

IRO\DPDW $ KLGUDWiOW LRQRN D

membránokon csakis aktivált hordozók segítségével juthatnak át, míg az DNNXPXOiFLyIHOWpWHOHDSURWRQSXPSDP

A

fenti

biokémiai

eszmefuttatás

N|GpVH

eljuttat

PHJIRQWROiVUD KRJ\ D KHUELFLGHN VHMWV]LQW

110

bennünket

arra

a

hatását az adalékanyagok

KÍSÉRLETI RÉSZ

miért tudják befolyásolni. A hatóanyagok felvétele, membránon NHUHV]WOLiWMXWiVDD]RQEDQFVDNDNNRUP V]iPiUDHOHJHQG

N|GLNW|NpOHWHVHQKDDQ|YpQ\

Yt] iOO UHQGHONH]pVUHHOHJHQG

ki a sejten belül, a protRQSXPSD

P

LRQNRQFHQWUiFLy DODNXO

N|GpVpKH] $ V]NVpJHV +

+

UHQGHONH]pVUH iOO D VHMWHQ EHOOL Yt]ERQWiVEyO 7~O V]iUD] LG DPLNRUDQ|YpQ\V]iPiUDQHPiOOUHQGHONH]pVUHHOHJHQG

MiUiVEDQ

Yt]DIRO\DPDW

lelassul, vízdeficit alakul ki, amely a növekedés leállásához, lankadáshoz, vpJV

HVHWEHQD Q|YpQ\ SXV]WXOiViKR] YH]HW 3(7+

V]HULQWPiU

viszonylag mérsékelt vízhiányban, amit a szövetek vízpotenciáljának csökkenése fejez ki, leáll a sejtosztódás és a sejt nagyobbodás, a sejtfal anyagainak szintézise, a fehérjeszintézis intenzitása csökken. E változások következményeként már viszonylag mérsékelt vízdeficit esetén is korlátozott a növekedés. 8J\DQFVDN 3(7+

PHJiOODStWMD KRJ\ Yt]KLiQ\EDQ V]HQYHG

Q|YpQ\HNEHQDIHKpUMHV]LQWp]LVMHOHQW

VHQPpUVpNO

GLN$QLWUiW

-reduktáz

enzim aktivitásában is változás áll be. A vízhiány azonban nem csupán a fehérjeszintetizáló rendszer károsodása útján változtatja meg a növények nitrogén anyagcseréjét. A vízpotenciál süllyedésével párhuzamosan csökken a transzspiráció intenzitása, a vízáram útján a xilemben szállított nitrogén mennyisége, ennek eredményeként a levelek nitráttartalma és nitrát reduktáz aktivitása is. Nitrogén hiányában csökken a citokininek szintézise, fokozódik az abszcizinsav-szintézis. Emiatt a növekedés korlátozott, a levélfelület kisebb, az öregedés gyors, a vegetációs periódus lerövidül, a biológiai termés csökken. KOVÁCS és TARJÁNYI (2000) vizsgálatai alapján megállapítható, hogy a Frigate (0,5 liter/ha dózisban, 200 OLWHU

KD Yt]]HO W|UWpQ

111

KÍSÉRLETI RÉSZ

kijuttatás esetén) tankkeverékben kiválóan használható szulfonilurea típusú gyomirtó szerekkel. A vizsgált adalékanyagok közül a kationos polaritású Frigate tudta leggyorsabban áttörni a gyomok membránjait és segíteni a nikoszulfuron bejutását a hatás helyére. Adalékanyagok alkalmazásával aszályos körülmények között is alacsony szinten tartható a gyomok borítása, ezzel meggátolva a terméscsökkenés kialakulását.

4.3. SZABADFÖLDI KÍSÉRLETEK $ WUDQV]JpQLNXV KHUELFLGW

lyozási

technológiájának

U

NXNRULFDKLEULGHN KD]DL J\RPV]DEi

kidolgozásához

szükséges

szabadföldi

YL]VJiODWRNDW pYUH WHUYH]WHP pYHQNpQW D] RUV]iJ KiURP NO|QE|] pYHO

HJ\ pV NpWV]LN

-

HNNHO HU

VHQ IHUW

]|WW WHUOHWpQ EHiOOtWYD

. A

külföldön szerzett tapasztalatok alapján bátran tervezhettem, hiszen az (8 RUV]iJRN N|]O SO )UDQFLDRUV]iJEDQ pV 1pPHWRUV]iJEDQ D] HO

izolációs távolság 200 PVRURVN|SHQ\YHWpVWHO $] HOV

pYEHQ

tUW

tUYD

-ban nem kaptuk meg a kísérletek beállításához

szükséges engedélyeket, a vonatkozó törvények hiányára hivatkozva. Vizsgálatainkat annak tudatában, hogy a kísérleti programban totális herbicidek (glifozát, glufozinát-ammónium) is szerepelnek, amelyek elpusztítják a hagyományos kukoricát, így ezeken a parcellákon nem fog érvényesülni a kukorica gyomelnyomó, árnyékoló hatása, három helyen (Hegyeshalom, Újudvar, Mosonmagyaróvár) mégis beállítottuk, hogy LQIRUPiFLyNDW V]HUH]]QN D NO|QE|]

tartalmú 112

kombinációk

kezdeWL

JOLIR]iW pV JOXIR]LQiW

J\RPLUWy

-ammónium

KDWiViUyO

pV

NpV

EEL

KÍSÉRLETI RÉSZ

pUWpNHOKHW

VpJpU

O KiURP NO|QE|]

LG

SRQWEDQ D NH]HOpV XWiQ

és 60 nap). $ 0DJ\DU 2UV]iJJ\

OpV

-ban elfogadta a módosított szervezetek

használatáról szóló törvényt, amely 1999. január 1-én lépett hatályba, így törvényileg szigorúan szabályozott keretek között nálunk is elindulhattak az

engedélyezéssel,

biztonságtechnikával,

technológiafejlesztéssel

kapcsolatos kísérletek. $ NH]HOpVHNHW 3DWR[ SDUFHOODSHUPHWH]

YHO 96 ;5 7HH-HW

szórófej; 2,2 bar nyomás, 400 l/ha vízmennyiség) állítottuk be. $ NtVpUOHWHNEHQ V]HUHSO

KHUELFLGHNHW pV KHUELFLG NRPELQiFLyNDW D

kultúrnövényre és a gyomnövényekre gyakorolt hatásuk alapján értékeltük. Értékeléskor az abszolút kontrollhoz viszonyítottuk a vizsgált készítmények hatását (UJVÁROSI, 1973a; REISINGER, 1977, 1979, 1987, 2001; TÖRÖK et al., 1985). A gyomirtó hatás kifejezésére 0-tól 100-LJ WHUMHG

VNiOiW DONDOPD]WXQN $ VNiOiN

-100-LJ WHUMHG

pUWpNHL

kategóriába soroltak, amelyek a gyors elbírálást segítik, illetve az egyes %-os értéktartományok szöveges jellemzését adják meg. A kukoricára gyakorolt herbicidhatást az EWRS 1-9 skála szerint kívántuk meghatározni (REISINGER, 1977, TÖRÖK et al., 1985, NÉMETH – SÁRFALVI, 1998). A kísérleti eredmények feldolgozása során a kéttényH] DQDOt]LVW DONDOPD]WXN D] HJ\HV NH]HOpVHN WpQ\H]

V YDULDQFLD

-

N KDWiVD N|]|WWL

eltérések megbízhatóságának igazolása céljából, és az eredmények értékelésénél ábránként feltüntettük a varianciaanalízis alkalmazásával meghatározott SzD5% értékét (SVÁB, 1981).

113

KÍSÉRLETI RÉSZ

4.3.1. 1998-ban beállított kísérletek $

IHOJ\HO

KDWyViJRN

QHP

WHWWpN

OHKHW

Yp

D

KHUELFLGW

U

transzgénikus kukoricahibridek vizsgálatát 1998-ban, így modellvizsgálatok beállítására került sor 5 helyen (Martonvásár, Telekgerendás, Újudvar, Hegyeshalom és Mosonmagyaróvár körzetében), melyek közül D] HOV

QpJ\ KHO\HQ D]RQRV SURJUDPRW N|YHWWQN tJ\ D] DOiEELDNEDQ

csak a hegyeshalmi és mosonmagyaróvári kísérletek beállításának körülményeit közöljük.

4.3.1.1.

Hegyeshalom

A kísérletet a Lajta-Hanság Rt 18/3-as kukoricatábláján jelöltük ki. A talaj típusa:

középkötött öntéstalaj pH: 7,63 (gyengén lúgos), humusz: 3,2 %

0

WUiJ\i]iV

350 kg 34 % NH4NO3

(O

YHWHPpQ\

kukorica

9HWpVLG

SRQWMD

IV. 26.

Vetett fajta: ,G

MARISTA

MiUiVLDGDWRNDNH]HOpVLG

.H]HOpVHNLG

SRQWMD

SRQ

tjában: száraz meleg (18 °C)

A: V. 13. (kukorica 2-3 leveles) B: V. 22. (kukorica 3-4 leveles) C. VI. 02. (kukorica 5-6 leveles)

.H]HOpVHNHWN|YHW

Parcella méret:

114

LG

MiUiV-~QLXVKyQDSEDQPPFVDSDGpN

30 m2

KÍSÉRLETI RÉSZ

Ismétlés:

2

Uralkodó gyomfajok:

Panicum miliaceum, Echinochloa crus-galli, Amaranthus retroflexus, Chenopodium album

Alkalmazott kezelések:

4.3.1.2.

21. táblázat

Mosonmagyaróvár

A kísérletet a Pannon Agrártudományi Egyetem tábláján jelöltük ki. A talaj típusa:


0

WUiJ\i]iV

(O

YHWHPpQ\

9HWpVLG

450 kg 34 % NH4NO3 V]LE~]D

SRQWMD

IV. 27.

Vetett fajta: ,G

MARISTA


.H]HOpVHNLG

SRQWMD

SRQWMiEDQV]iUD]PHOHJ&

A: V. 13. (kukorica 2-3 leveles) B: V. 22. (kukorica 3-4 leveles) C. VI. 02. (kukorica 5-6 leveles)

.H]HOpVHNHWN|YHW

LG


Parcella méret:

30 m2

Ismétlés:

2


Cirsium arvense, Convolvulus arvensis, Elymus repens, Mercurialis annua


21. táblázat

115

KÍSÉRLETI RÉSZ

21. táblázat: Az 1998-ban beállított kísérletekben alkalmazott herbicid kezelések Sorszám Megnevezés 1 2

Kezeletlen Roundup 1,5 l/ha A

3 4

Roundup 1,5 l/ha A+C Roundup 1,5 l/ha+Motivell 0,5 l/ha A

5 6

Roundup 1,5 l/ha+Motivell 0,5 l/ha B Roundup 1,5 l/ha+Motivell 0,5 l/ha C

7 8

Roundup 1,5 l /ha A+Motivell 0,5 l/ha+Mikado 0,5 l/ha C Finale 2 l/ha A

9 10

Finale 2 l/ha A+C Finale 2 l/ha+Motivell 0,5 l/ha A

11 12

Finale 2 l/ha+Motivell 0,5 l/ha B Finale 2 l/ha+Motivell 0,5 l/ha C

13 14

Finale 2 l /ha A+Motivell 0,5 l/ha+Mikado 0,5 l/ha C Gesaprim 90 0,55 kg /ha+Motivell 0,5 l/ha+Mikado 0,5 l/ha A+Mot+Mik. C

15 16

Gesaprim 90 0,55 kg /ha+Motivell 0,5 l/ha+Mikado 0,5 l/ha B Motivell 1l/ha A

17

Roundup 2 l/ha A

4.3.2. 1999-ben beállított kísérletek

A kísérletek beállításának feltételeit szabályozó rendeletek viszonylag NpV

Q MHOHQWHN PHJ D WHUYH]HWW V]tQKHO\HNHW +yGPH]

YiViUKHO\ 3pFV

Keszthely) le kellett mondanunk, mert Magyarországon rendkívül nehéz RO\DQ NXNRULFD WiEOiW WDOiOQL DKRO D] HO

tUW

m-es izolációs távolság

biztosítható, lévén közel 1,2 millió hektáron van kukoricatermesztés. .pQ\WHOHQHNYROWXQNNtVpUOHWQNHWÒMUyQDI PHJLVPpWHOQLD]HO

116

]

QKDJ\RPiQ\RVNXNRULFiEDQ

pYWDSDV]WDODWDLWIHOKDV]QiOYDLOOHWYHDKDWiUW~OVy

KÍSÉRLETI RÉSZ

ROGDOiQ OpY EHiOOtWDQL

=VRPERO\iQ 6]HJHGW DKRO

55

5RXQGXS

O NE NP

-re, délre Romániában

5HDG\

JOLIR]iWW

U

WUDQV]JpQLNXV

kukoricát vetettek.

4.3.2.1.

ÒMUyQDI

$NtVpUOHWHW.UDVV'H]V

A talaj típusa:

JD]GiONRGyWiEOiMiQMHO|OWNNL

középkötött öntéstalaj pH: 7,88 (enyhén lúgos), humusz: 6,3 %

0

WUiJ\i]iV

zöldtrágya, 300 kg 34 % NH4NO3

(O

YHWHPpQ\

olajretek

9HWpVLG

SRQWMD

V. 12.

Vetett fajta: ,G

MV 486


.H]HOpVHNHWN|YHW .H]HOpVHNLG

LG

SRQWMiEDQV]iUD]PHOHJ&


SRQWMD

A: V. 28. (kukorica 3-4 leveles) B: VI. 01. (kukorica 5-6 leveles)

Parcella méret:

20 m2

Ismétlés:

4


Amaranthus retroflexus, Convolvulus arvensis, Datura stramonium, Elymus repens, Mercurialis annua


22. táblázat

117

KÍSÉRLETI RÉSZ

22. táblázat: Az 1999-ben beállított kísérletekben alkalmazott herbicid kezelések Sorszám 1. 2.

Készítmény Kezeletlen Roundup + Motivell

1,5 + 0,5

3. 4.

Roundup + Motivell + Frigate Roundup + Motivell + Frigate

1,5 + 0,5 + 0,5 3,0 + 0,5 + 0,5

5. 6.

Roundup Roundup

1,5 2

7. 8.

Roundup Motivell + Mikado + Hungazin

3 0,5 + 0,5 + 0,5

9. 10.

Motivell + Mikado + Frigate Roundup + Motivell + Frigate

0,5 + 0,5 + 0,5 1,5 + 0,5 + 1,0

11. 12.

Roundup + Guardian Roundup + Guardian + Motivell

1,5 + 1,5 1,5 + 1,5 + 0,5

4.3.2.2.

Dózis (l/ha)

Zsombolya

A kísérletet a Zsombolyai Mg. Kombinát kukorica tábláján jelöltük ki. A talaj típusa:

középkötött öntéstalaj pH: 5,89, humusz: 4,5 %

0

WUiJ\i]iV

300 kg 34 % NH4NO3

(O

YHWHPpQ\

szója

9HWpVLG

SRQWMD

Vetett fajta:

V. 12. NK 603 génkonstrukciót hordozó DK 440 RR kukorica

,G


,G

MiUiV

.H]HOpVLG

118

SRQWMiEDQIOOHGWPHOHJ&

DNH]HOpVWN|YHW SRQWMD

yUiYDOPPFVDSDGpN

VI. 4. (kukorica 7-8 leveles)

KÍSÉRLETI RÉSZ

eUWpNHOpVLG

SRQWMDL

VII.12. és VIII.09.

Parcella méret:

20 m2

Ismétlés:

4


Echinochloa crus-galli, Setaria glauca, Panicum miliaceum, Sorghum halepense, Hibiscus trionum, Solanum nigrum,


22. táblázat


2000-ben a Biotechnológiai Bizottság a szabadföldi kísérletek beállításának megakadályozása érdekében a kibocsátási engedélyeket csak május végén adta ki, a június elején két helyen (Szabadszentkirály pVÒMUyQDI

HOYHWHWW55NXNRULFDNLNHOWGHDUHQGNtYOV]iUD]PHOHJEHQ

a gyomok elhúzódó kelése a vizsgálatainkat Szabadszentkirályon LUUHiOOLVVi WHWWHpV D]HO

tUiVRN pUWHOPpEHQD NXNRULFiWFtPHUKiQ\iVHO

WW

meg kellett semmisítenünk.

4.3.3.1.

Szabadszentkirály

A kísérletet dr. Bárány Sándor gazdálkodó III.-4. tábláján jelöltük ki. A talaj típusa:

középkötött pH: 5,62 , humusz: 5,2 %

0

WUiJ\i]iV

300 kg 34 % NH4NO3

119

KÍSÉRLETI RÉSZ

(O

YHWHPpQ\

9HWpVLG

V]LE~]D

SRQWMD

VI. 02.

Vetett fajta: ,G

NK 603 génkonstrukciót hordozó DK 440 RR hibrid


SRQWMiEDQV]iUD]PHOHJ

ºC)

9HWpVWN|YHW

QpJ\KpWHQEHOOFVDSDGpNQHPKXOORWW

.H]HOpVHNLG

SRQWMD

VI. 30-án még gyomkelés nem volt, a kezelés kivitelezésére nem került sor.

Parcella méret:

30 m2

Ismétlés:

3

.XNRULFDNtVpUOHWPHJVHPPLVtWpVpQHNLG

Tervezett kezelések:

4.3.3.2.

SRQWMD9,

23. táblázat

Mosonmagyaróvár

A kísérletet a Pannon Agrártudományi Egyetem kísérleti kertjében jelöltük ki. A talaj típusa:


0

WUiJ\i]iV

(O

YHWHPpQ\

350 kg 34 % NH4NO3 V]LE~]D

Vetett fajta: 9HWpVLG ,G


SRQWMD


.H]HOpVHNLG

SRQWMD

.H]HOpVHNHWN|YHW

120

2000. VI. 01.

LG

SRQWMiEDQ

száraz meleg (22º C)

2000. VI. 29. (kukorica 4-6 leveles) MiUiVDKDUPDGLNKpWHQPPFVDSDGpN

KÍSÉRLETI RÉSZ

Parcella méret:

30 m2

Ismétlés:

3


Echinochloa crus-galli, Panicum miliaceum, Mercurialis annua, Chenopodium hybridum, Amaranthus retroflexus



SRQWMD9,,

23. táblázat

23. táblázat: Az 2000-ben beállított kísérletekben alkalmazott herbicid kezelések Sorszám

Készítmény

Dózis (l/ha)

1. 2.

Kezeletlen Roundup + Motivell

1,5 + 0,5

3. 4.

Roudup + Motivell + Frigate Roundup + Motivell + Frigate

1,5 + 0,5 + 0,5 3,0 + 0,5 + 0,5

5. 6.

Roundup Roundup

1,5 2,0

7. 8.

Roundup Motivell +Mikado + Hungazin

3,0 0,5 + 0,5+ 0,5

9. 10.

Motivell + Mikado + Frigate Roundup + Motivell + Frigate

0,5 + 0,5 + 0,5 1,5 + 0,5 + 1,0

11. 12.

Roundup + Guardian Roundup + Guardian + Motivell

1,5 + 1,5 1,5 + 2,0 + 0,5


Vizsgálati programunk negyedik évében, 2001-ben sikerült két KHO\HQ D] |VV]HV HO

tUiV IHOWpWHOHLQHN PHJIHOHOYH 0RVRQPDJ\DUyYiU pV

121

KÍSÉRLETI RÉSZ

6]DEDGV]HQWNLUiO\

WUDQV]JpQLNXV

JOLIR]iW

W

U

NXNRULFiEDQ

D

kísérleteinket elvégezni.

4.3.4.1.

Mosonmagyaróvár

A kísérletet a Nyugat-Magyarországi Egyetem kísérleti kertjében jelöltük ki. A talaj típusa:


0

WUiJ\i]iV

(O

YHWHPpQ\

300 kg 34 % NH4NO3 V]LE~]D

Vetett fajta: 9HWpVLG ,G


SRQWMD

2001. IV. 27.


.H]HOpVHNLG

SRQWMD

.H]HOpVHNHWN|YHW

LG


ºC)

2001. V. 31. (kukorica 4-6 leveles) MiUiVV]iUD]FVDSGpNPHQWHV

Parcella méret:

30 m2

Ismétlés:

3


Echinochloa crus-galli, Panicum miliaceum, Mercurialis annua, Chenopodium hybridum, Cirsium arvense



122

24. táblázat

SRQWMD9,,

KÍSÉRLETI RÉSZ

24. táblázat: Roundup Ready kukorica herbicid kezelése, Mosonmagyaróvár, 2001. Sorszám 1 2

Készítmény Roundup + Motivell Roundup + Motivell + Frigate

Dózis (l/ha) 1,5 + 0,5 1,5 + 0,5 + 0,5

3 4

Roundup + Motivell + Frigate Roundup

3,0 + 0,5 + 0,5 1,5

5 6

Roundup Roundup

2 3

7 8

Motivell + Mikado + Frigate Roundup + Guardian

0,5 + 0,5 + 0,5 1,5 + 1,5

9 10

Roundup + Guardian + Motivell Guardian + Motivell

1,5 + 1,5 + 0,5 2,5 + 1,0

4.3.4.2.

Szabadszentkirály

A kísérletet dr. Bárány Sándor gazdálkodó II.-2. tábláján jelöltük ki. A talaj típusa:

réti csernozjom humusz: 2,8 %, Arany-féle kötöttségi szám: 42

0

WUiJ\i]iV

(O

YHWHPpQ\

400 kg 34 % NH4NO3 Sorghum halepenseYHOHU

Vetett fajta: 9HWpVLG

]|WWSDUODJWHUOHW


SRQWMD

2001. IV. 28.

9HWpVWN|YHW

QpJ\KpWHQEHOOFVDSDGpN

.H]HOpVHNLG

SRQWMD

,G

VHQIHUW

nem hullott.

2001. V. 23. (kukorica 4-6 leveles)



Parcella méret:

30 m2

Ismétlés:

3

ºC)

123

KÍSÉRLETI RÉSZ


Sorghum halepense, Echinochloa crus-galli, Ambrosia elatior, Chenopodium album, Cirsium arvense



SRQWMD9,

25. táblázat

25. táblázat: Roundup Ready kukorica herbicid kezelése, Szabadszentkirály, 2001. Sorszám

Készítmény

Dózis (l/ha)

1 2

Roundup + Motivell Roundup + Motivell + Frigate

1,5 + 0,5 1,5 + 0,5 + 0,5

3 4

Roundup + Motivell + Frigate Roundup

3,0 + 0,5 + 0,5 1,5

5 6

Roundup Roundup

2 3

7 8

Motivell + Mikado + Frigate Roundup + Guardian

0,5 + 0,5 + 0,5 1,5 + 1,5

9

Roundup + Guardian + Motivell

1,5 + 1,5 + 0,5

4.4. CSÍRÁZTATÁSI KÍSÉRLETEK A szántóföldi kísérletek során 2001. október 15-én Abutilon theophrasti, Echinochloa crus-galli, Polygonum lapathifolium, Chenopodium album, Amaranthus retroflexus J\RPPDJRNDW J\

MW|WWQN DJOLIR]iWKDWyDQ\DJ~pV

glifozát kombinációkkal, illetve a hagyományos készítményekkel kezelt parcellákról, hogy laboratóriumi csíráztatás során vizsgálhassuk a két WHUOHWU O

124

V]iUPD]y

PDJRN

N|]|WWL

HVHWOHJHV

NO|QEVpJHW

D

FVtUi]iV

i

KÍSÉRLETI RÉSZ

HUpO\EHQ $ YL]VJiODWRNDW D] 07$ 0H]

JD]GDViJL .XWDWy ,QWp]HWpQHN

Fitotronjában, Martonvásáron végeztük, az alábbiak szerint:

o

Csírázási erély vizsgálata csíráztató kamrában: 1. Sötétben, 20 °C-on. 1. Állandó világítás mellett, 20 °C-on. 9iOWR]yK

PpU

séklet és változó fényviszonyok mellett:

10 óra 10°C-on sötétben 14 óra 20°C-on megvilágítással.

A petricsészékben a benedvesített – és a továbbiakban szükség szerint desztillált vízzel öntözött – itatóspapíron az 1. és 2. kísérletek beállítása során 10-1 D MHO

ODERUDWyULXPL NtVpUOHWEHQ

-15 ép, fiziológiailag

érettnek ítélt gyommagot helyeztünk el. Egy petricsésze egy adott gyomfaj egy kezelésének magjait tartalmazta. A kezeléseket minden kísérletben négy ismétlésben állítottuk be. A szabályozott és folyamatosan kontrollált klimatikus feltételeket Conviron G 30 típusú csíráztató szekrények biztosították a vizsgálatok során. $]HOV

KpWHQQDSRQWDDNpV

EELHNEHQNpWQDSRQNpQWKDWiUR]WXNPHJD

csírázó növények számát, a gyököcske megjelenése alapján. A] pVMHO

NtVpUOHWHNHWHJ\LG

EHQIHEUXiU

-án állítottuk

be. A kísérletek lebontása a vizsgálatok 33. napján, 2002. április 02-án történt. A 3. számú kísérletben a vizsgált gyomfajok magjainak csírázását 2002. április 02-iWyO NH]G

G

HQ QD

pig, 2002. április 29-ig kísértük

figyelemmel.

125

KÍSÉRLETI RÉSZ

- Csírázási erély vizsgálata üvegházi körülmények között:

o

A

vizsgálatokhoz

ládákban

(tenyészedények),

4

ismétlésben

elvetettünk gyomfajonként 10-10 magot 1-1 sorban, majd 1,5 cm földdel takartuk. Meghatároztuk a kicsírázott növényszámot (db/tenyészedény), a zöldtömeget (g/tenyészedény; g/növény), a szárazanyag tömeget (g/ tenyészedény; g/növény), és a növénymagasságot (cm). A kapott adatokat varianciaanalízissel is kiértékeltük.

126

EREDMÉNYEK

5. EREDMÉNYEK

5.1. SZÁNTÓFÖLDI VIZSGÁLATOK Hagyományos kukoricahibrideken beállított modell vizsgálataink WiMpNR]WDWy MHOOHJ

HN YROWDN PHJiOODStWRWWXN KRJ\ D JOLIR]iWWDO YDJ\ D

glifozát kombinációkkal kezelt parcellákon a kipusztított kukorica árnyékoló hatása nem érvényesült, így sok következtetést a kapott HUHGPpQ\HNE

OQHPYRQKDWXQNOH

$ WRYiEELDNEDQ FVDN D JOLIR]iWW

U

NXNRULFDNtVpUOHWHN HUHGPpQ\HLW

ismertetem, hiszen vizsgálataink célja a transzgénikus kukorica gyomszabályozás technológiai elemeinek fejlesztése volt.

5.1.1. 1999-ben beállított kísérletek eredményei 5.1.1.1.

Zsombolya, Románia

$ NO|QE|]

KHUELFLGNH]HOpVHNHUHGPpQ\HLWD WiEOi]DWDYL]VJiOW

gyomfajokra gyakorolt hatását a 8-13. ábra mutatja be.

2. kezelés: Roundup (1,5 l/ha) és Motivell (0,5 l/ha) A kezelés után egy hónappal a kezelés hatékonysága jó E. crus-galli, S. glauca, P. miliaceum, S. halepense ellen, közepes H. trionum, S. nigrum

127

EREDMÉNYEK

ellen. A kezelés után két hónappal a kezelés hatékonysága jó E. crus-galli, P. miliaceum, S. halepense ellen, közepes S. glauca, gyenge H. trionum, S. nigrum ellen.

26. táblázat: A gyomirtó kezelések eredményei 1999-ben, Zsombolyán E. crus-galli

:<; =?>

S. glauca

P. miliaceum

H. trionum

99. 99. 99. 99. 08.09. 07.12. 08.09. 07.12.

S. nigrum

99. 08.09.

99. 07.12.

1.

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2.

92,5

90

92,5

70

90

94,5

60

50

65

52,5

94,5

95

Kez.

99. 08.09.

S. halepense

99. 07.12.

99. 99. 99. 07.12. 08.09. 07.12.

99. 08.09.

Gyomirtás hatékonysága (%)

3.

96,5

96,5

92

70

96,5

96

62,5

50

65

62,5

96,25

95,75

4.

98,25

97,75

95,75

76,25

98,5

97,5

70

65

72,5

60

97,5

98

5.

81,2

71,25

52,5

40

60

67,5

37,5

40

45

40

40

55

6.

75

72,5

82,5

63,75

93,75

85

52,5

52,5

72,5

57,5

57,5

62,5

7.

98,5

98

95,5

92,5

100

100

70

70

70

60

97,5

92,5

8.

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

9.

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

10.

49,5

35

50

40

67,5

60

35

30

47,5

42,5

50

45

11.

49,5

35

50

40

67,5

60

35

30

47,5

42,5

50

45

12.

94

97

90

86,25

94,5

100

62,5

65

65

67,5

95

98,25

3. kezelés: Roundup (1,5 l/ha) és Motivell (0,5 l/ha) és Frigate (0,5 l/ha) $NH]HOpVXWiQHJ\KyQDSSDODNH]HOpVKDWpNRQ\ViJDNLW

Q

E. crus-galli,

P. miliaceum, S. halepense ellen, jó S. glauca, gyenge H. trionum, S. nigrum ellen. A kezelés után két hónappal a kezelés hatékonysága NLW

Q

E. crus-galli,

P. miliaceum, S. halepense ellen, gyenge S. glauca, H. trionum, S. nigrum ellen. 128

EREDMÉNYEK

4. kezelés: Roundup (2,0 l/ha) és Motivell (0,5 l/ha) és Frigate (0,5 l/ha) $NH]HOpVXWiQHJ\KyQDSSDODNH]HOpVKDWpNRQ\ViJDNLW

Q

E. crus-galli,

S. glauca, P. miliaceum, S. halepense ellen, gyenge H. trionum, S. nigrum ellen. $NH]HOpVXWiQNpWKyQDSSDODNH]HOpVKDWpNRQ\ViJDNLW

Q

E. crus-galli,

P. miliaceum, S. halepense ellen, gyenge S. glauca, H. trionum, S. nigrum ellen.

5. kezelés: Roundup (1,5 l/ha) A kezelés után egy hónappal a kezelés hatékonysága közepes E. crusgalli, gyenge P. miliaceum, S. halepense, S. glauca, H. trionum, S. nigrum ellen. A kezelés után két hónappal a kezelés hatékonysága gyenge E. crus-galli, P. miliaceum, S. halepense, S. glauca, H. trionum, S. nigrum ellen.

6. kezelés: Roundup (2,0 l/ha) A kezelés után egy hónappal a kezelés hatékonysága jó P. miliaceum, közepes E. crus-galli, S. glauca, S. nigrum, gyenge H. trionum, S. halepense ellen. A kezelés után egy hónappal a kezelés hatékonysága közepes P. miliaceum, E. crus-galli, gyenge S. glauca, H. trionum, S. nigrum, S. halepense ellen.

129

EREDMÉNYEK

7. kezelés: Roundup (3,0 l/ha) $NH]HOpVXWiQHJ\KyQDSSDODNH]HOpVKDWpNRQ\ViJDNLW

Q

E. crus-galli,

P. miliaceum, S. halepense ellen, jó S. glauca, gyenge H. trionum, S. nigrum ellen. $NH]HOpVXWiQNpWKyQDSSDODNH]HOpVKDWpNRQ\ViJDNLW

Q

E. crus-galli,

S. glauca, P. miliaceum, S. halepense ellen, gyenge H. trionum, S. nigrum ellen.

8. kezelés: Motivell (0,5 l/ha), Mikado (0,5 l/ha) és Hungazin (0,5 kg/ha) A kezelés E. crus-galli, S. glauca, P. miliaceum, H. trionum, S. nigrum, S. halepense ellen a felhasznált alacsony hatóanyag tartalom miatt értékelhetetlen volt.

9. kezelés: Motivell (0,5 l/ha), Mikado (0,5 l/ha) és Frigate (0,5 l/ha) A kezelés E. crus-galli, S. glauca, P. miliaceum, H. trionum, S. nigrum, S. halepense ellen a felhasznált alacsony hatóanyag tartalom miatt értékelhetetlen volt.

10. kezelés: Roundup (1,5 l/ha), Motivell (0,5 l/ha) és Frigate (1,0 l/ha) A kezelés utáQ

HJ\ KyQDSSDO D NH]HOpV KDWpNRQ\ViJD NLW

Q

P.

miliaceum, S. halepense, jó E. crus-galli, S. glauca ellen, gyenge H. trionum, S. nigrum ellen.

130

EREDMÉNYEK

$NH]HOpVXWiQNpWKyQDSSDODNH]HOpVKDWpNRQ\ViJDNLW

Q

E. crus-galli,

P. miliaceum, S. halepense, gyenge S. glauca, H. trionum, S. nigrum ellen.

11. kezelés: Roundup (1,5 l/ha) és Guardian (1,5 l/ha) A kezelés után egy hónappal a kezelés hatékonysága gyenge P. miliaceum, hatástalan E. crus-galli, S. glauca, H. trionum, S. halepense, S. nigrum ellen. A kezelés után két hónappal a kezelés hatékonysága gyenge P. miliaceum, hatástalan E. crus-galli, S. glauca, H. trionum, S. halepense, S. nigrum ellen.

12. kezelés: Roundup (1,5 l/ha), Guardian (1,5 l/ha) és Motivell (0,5 l/ha) A kezelés után egy hónappal a kezelés hatékonysága jó E. crus-galli, S. glauca, P. miliaceum, S. halepense ellen, gyenge H. trionum, S. nigrum ellen. $ NH]HOpV XWiQ NpW KyQDSSDO D NH]HOpV KDWpNRQ\ViJD NLW

Q

E. crus-

galli, P. miliaceum, S. halepense ellen, gyenge H. trionum, S. glauca, S. nigrum ellen.

131

EREDMÉNYEK

gyomirtó hatás (%)

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

VII.12. VIII.09.

1

2

3

4

5

SzD5%=14,33

6

7

8

9 10 11 12

kezelések


8. ábra: A herbicid kezelések hatékonysága E. crus-galli ellen

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

VII.12. VIII.09.

1

2

SzD5%=11,31

3

4

5

6

7

8

9 10 11 12

kezelések

9. ábra: A herbicid kezelések hatékonysága S. glauca ellen 132


EREDMÉNYEK

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

VII.12. VIII.09.

1

2

3

4

5

SzD5%=18,41

6

7

8

9 10 11 12

kezelések


10 ábra: A herbicid kezelések hatékonysága P. miliaceum ellen

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

VII.12. VIII.09.

1

2

SzD5%=10,03

3

4

5

6

7

8

9 10 11 12

kezelések

11. ábra: A herbicid kezelések hatékonysága H. trionum ellen 133


EREDMÉNYEK

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

VII.12. VIII.09.

1

2

3

4

5

SzD5%=12,54

6

7

8

9 10 11 12

kezelések


12. ábra: A herbicid kezelések hatékonysága S. nigrum ellen

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

VII.12. VIII.09.

1 SzD5%=9,50

2

3

4

5

6

7

8

9 10 11 12

kezelések

13. ábra: A herbicid kezelések hatékonysága S. halepense ellen 134

EREDMÉNYEK

Varianciaanalízissel kiértékeltük az adatokat. A kezeléskombinációk hatása között mind a hét gyomnövény esetében P=0,1 %-os szinten V]LJQLILNiQV NO|QEVpJHW WDOiOWXN $ NpW WpQ\H]

W NO|Q LV YL]VJiOYD

megállapítható, hogy a gyomirtó hatást az E. crus-galli, a P. miliaceum és a H. trionumHVHWpEHQQHPEHIRO\iVROWDDIHOYpWHOH]pVLG ezeknél a gyomnövényeknpO

D

YL]VJiOW

KHUELFLGHN

SRQWMD$]D]

PiU

D]

HOV

gyomfelvételezés idejére kifejtették hatásukat, míg a többi gyomnövény HVHWpEHQ D J\RPIHOYpWHOH]pVHN LG D]D]DYHJ\V]HUHNNpV

SRQWMD N|]|WWL NO|QEVpJ V]LJQLILNiQV

EEIHMWLNNLKDWiVXNDW

Jelen kísérlet értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a géntechnikai EL]RWWViJNpV V]L

E~]D

LHQJHGpO\HPLDWW0DJ\DURUV]iJRQD]55NXNRULFiWFVDND]

EHWDNDUtWiVD

XWiQ

WXGWXN

HOYHWQL

ËJ\

D

YL]VJiODWDLQNDW

Romániában folytattuk, ahol a rendelkezésre bocsátott kukoricatáblán a kukorica fejlettségi állapota már 7-8 leveles, a gyomok pedig 10-40 cmHVHN YROWDN ,O\HQ NpV

L NLMXWWDWiV HVHWpQ KDWYDQ QDSSDO D NH]HOpV XWiQ D

H. trionum és a S. glauca újra hajtott. 1.

0HJiOODStWKDWy KRJ\ LO\HQ NpV

L NLMXWWDWiV HVHWpQ KD D 5RXQGXS

-ot

önmagában alkalmazzuk, akkor minimum 3,0 liter kijuttatása V]NVpJHV2V]WRWWNH]HOpVUHIHQWLHNDODSMiQQHPYROWOHKHW

VpJQN

2. A Roundup – Motivell – Frigate kombináció esetében szükségtelen a Roundup

dózisát

1,5-U

O

OLWHUUH

HPHOQL

PLYHO

MHOHQW

V

hatásnövekedés nem tapasztalható. 3. A Roundup – Motivell kombináció önmagában és Frigate-tal NLHJpV]tWYH PHJN|]HOtW

OHJ D]RQRV KDWiV~D WHOMHV Gy]LV~ 5RXQGXS

-al

összehasonlítva. 4. A Roundup – Motivell kombináció 0,5 l/ha Frigate-tel kiegészítve

135

EREDMÉNYEK

jelen kísérletben ilyen NpV

LNLMXWWDWiVHVHWpQD]HJ\V]LN HNUHJ\DNRUROW

gyomirtó hatást növelte. Felesleges a Frigate dózisát 0,5 literrel növelni, mert nincs különbség a 0,5 és 1,0 literes kombinációk között. 5. A Motivell – Mikado kombináció hatása a kijuttatott alacsony hatóanyag tartalom következtében értékelhetetlen volt. 6. A Roundup – Guardian kombináció gyomirtó hatása 0,5 liter Motivell hozzáadása nélkül értékelhetetlen. E hármas kombináció nem ad jobb eredményt, mint a Roundup – Motivell kombináció Guardian nélkül. A GuardiaQKDWiVDDNpV

LNH]HOpVPLDWWQHPpUYpQ\HVOW

7. A Guardian, mint kombinációs partner csak korai (2-3 leveles gyomfejlettségi állapot) kijuttatás esetén jöhet szóba.

5.1.2. 2000-ben beállított kísérletek eredményei

5.1.2.1.

Mosonmagyaróvár

$ NO|QE|]

K

erbicidkezelések eredményeit a 27. táblázat, a vizsgált

gyomfajokra gyakorolt hatását a 14-18. ábra mutatja be. A

Roundup+Motivell

NLHJpV]tWYH PHJN|]HOtW

kombináció

önmagában

és

Frigate-tal

OHJ D]RQRV KDWiV~ D YL]VJiOW J\RPRNQiO D WHOMHV

dózisú (3,0 l/ha) Roundup-al összehasonlítva. Ez alól kivétel a C. hybridum,

ahol

hatékonyságon.

a A

Frigate Roundup

segédanyag

hozzáadása

hatékonysága

nem

javított

a

növekedett

a

dózisfokozással (1,5 – 2,0 – 3,0 liter/ha) az A. retroflexus ellen, 30 nappal a kezelés után.

136

EREDMÉNYEK

27. táblázat: A gyomirtó kezelések eredményei 2000-ben E. crus-galli ,G

S

07.14.

Kez. 1

07.29.

P. miliaceum 07.14.

M. annua

07.29.

07.14.

07.29.

C. hybridum 07.14.

Gyomirtás hatékonysága % 0 0 0 0

07.29.

A. retroflexus 07.14.

07.29.

0

0

0

0

0

0

2 3

99,5 100

100 100

99,5 100

100 100

90 96,5

97 99

60 62,5

92 95

65 65

95 96

4 5

100 96,5

100 100

99,5 96,8

100 99

98,5 60

99 85

70 37,5

98 80

72,5 45

98 80

6 7

96 96,5

100 100

97,3 97,3

90 98

93,8 100

95 90

52,5 70

78 80

72,5 70

80 82

8 9

97,8 99

95 100

98,5 96,8

95 100

79 82

80 85

83 85

85 90

80 82

85 95

10 11

99,5 98,5

100 100

96 97,3

100 100

98,3 67,5

95 90

62,5 35

95 80

70 47,5

97 86

12

100

100

99,5

100

94,5

95

62,5

90

65

97

$

5RXQGXS0RWLYHOO)ULJDWH

NRPELQiFLy

HVHWpEHQ

HOHJHQG

1,5 liter/ha Roundup és a 0,5 liter/ha Motivell kijuttatása, igazolván a két készítmény között kialakult szinergista hatást. TARJÁNYI és NAGY (2003a) hasonló szinergista hatást tapasztaltak egy másik szulfonilurea KHUELFLGIOD]DV]XOIXURQ pVJOLIR]iWHJ\WWHVDONDOPD]iViQiOV]

O

EHQ$

vizsgált csökkentett dózisok azonos, kiváló eredményt adtak a teljes dózisú, 3,0 liter/ha Roundup E. crus-galli-ra gyakorolt hatásával. A Frigate adalékanyag dózisának növelése felesleges 0,5 liter/ha-ról 1,0 liter/ha-ra, mert ez nem jár a gyomirtó hatás további fokozásával. A kísérleti területen domináns M. annua ellen 15 nappal a kezelés után a Roundup 3,0 liWHUKD

Gy]LVD WHOMHVHQ NLSXV]WtWRWWD D MHOHQOHY

137

EREDMÉNYEK

gyomokat, dH D NpW KpWWHO NpV

EE YpJ]HWW pUWpNHOpVQpO PiU XWyNHOpV YROW

tapasztalható. A Roundup + Motivell + Frigate kombinációknál a kezelés XWiQQDSSDOLVNLW

Q

D

M. annua elleni gyomirtó hatás.

A Guardian (acetoklór), mint kombinációs partner csak korai poszt kezeléseknél (a gyomok maximum 2-3 leveles állapotánál) lehet perspektivikus. A Roundup+Guardian kombináció Motivellel (0,5 OLWHUKD W|UWpQ

kiegészítése növelte a C. hybridum és A. retroflexus elleni hatékonyságot. A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a gyomirtó hatás pUWpNHOpVH QDSSDO D NH]HOpVHN XWiQ NRUDLQDN W

QLN PHUW D J\RPRN

pusztulása még folyamatban van, az alkalmazott készítmények valós hatásának értékeléséhez legalább 30 napot kell várni a permetezések XWiQ .pV

EEL pUWpNHOpVUH QHP Q\tOW OHKHW

VpJ PHUW D NtVpUOHWHW PHJ


kellett semmisíteni (GMO törvény!).

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

1 2 SzD5%=2,68

3

4

5

6

kezelések

7

8

9 10 11 12 VII.14.

VII.29.

14. ábra: A herbicid kezelések hatékonysága E. crus-galli ellen 138


EREDMÉNYEK

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

1 2 SzD5%=2,68

3

4

5

6

7

8

9 10 11 12 VII.14.

kezelések

VII.29.


15. ábra: A herbicid kezelések hatékonysága P. miliaceum ellen

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

1 2 SzD5%=12,67

3

4

5

6

kezelések

7

8

9 10 11 12 VII.14.

VII.29.

16. ábra: A herbicid kezelések hatékonysága M. annua ellen 139

EREDMÉNYEK


100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1 2 SzD5%=11,38

3

4

5

6

7

8

9 10 11 12 VII.14.

kezelések

VII.29.


17. ábra: A herbicid kezelések hatékonysága C. hybridum ellen

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1

2

SzD5%=16,27

3

4

5

6

kezelések

7

8

9 10 11 12 VII.14.

VII.29.

18. ábra: A herbicid kezelések hatékonysága A. retroflexus ellen 140

EREDMÉNYEK

$ NtVpUOHWHW HJ\WpQ\H]

V YDULDQFLDDQDOt]LVVHO pUWpNHOYH D N|YHWNH]

eredményeket kaptuk. A herbicidkombinációk gyomirtóhatása között P=0,1 %-os szinten van különbség a P. miliaceum, a M. annua, a C. hybridum esetében. Az A. retroflexus felvételezése során az egyes kezelések hatása között P=1 %-os szinten van szignifikáns különbség, míg az E. crus-galli esetében P=5 %-os szinten.

5.1.3. 2001-ben beállított kísérletek eredményei 5.1.3.1.

Mosonmagyaróvár

$ NO|QE|]


gyomfajokra gyakorolt hatását a 19-24. ábra mutatja be. 28. táblázat: A gyomirtó kezelések eredményei 2001-ben Mosonmagyaróváron @
E. crus-galli

P. miliaceum

M. annua

06.15.

06.30.

06.15.

06.30.

06.15.

1

98,67

99,33

98,67

99,33

96,33

2

100,00

99,67

100,00

99,33

98,33

3

100,00

100,00

100,00

100,00

100,00

4

97,67

98,67

99,00

98,67

90,00

5

99,33

99,67

99,33

98,67

93,33

6

100,00

100,00

100,00

100,00

7

96,00

98,67

92,67

96,67

8

98,67

99,33

98,67

9

99,33

98,67

99,33

10

98,33

99,33

96,00

99,33

Kez.

06.30.

C. hybridum 06.15.

06.30.

C. arvense

C. arvensis

06.15.

06.30.

06.15.

06.30.

Gyomirtás hatékonysága % 98,00

97,67

98,33

91,67

97,33

84,67

94,03

99,33

99,00

99,33

95,67

98,00

87,67

95,11

100,00

100,00

99,33

97,67

99,33

90,67

96,97

92,67

94,00

96,67

91,00

92,33

79,33

91,39

93,67

91,33

94,67

90,00

95,33

90,00

92,67

100,00

98,67

93,33

95,67

99,33

99,33

87,33

96,83

83,33

86,67

99,33

99,67

86,67

95,00

73,33

89,97

98,67

85,00

88,67

97,33

97,33

89,33

94,67

70,67

90,69

100,00

96,00

97,33

97,33

98,33

91,00

98,67

83,33

94,53

83,33

96,00

98,33

98,67

88,00

98,67

86,00

93,72

141


EREDMÉNYEK

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1

2

SzD5%=1,57

3

4

5

6

7

8

9

VI.15.

kezelések

10 VI.30.



100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1

SzD5%=2,68

2

3

4

5

kezelések

6

7

8 VI.15.

9

10 VI.30.

20. ábra: A herbicid kezelések hatékonysága P. miliaceum ellen 142


EREDMÉNYEK

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1

2

SzD5%=4,62

3

4

5

6

7

8

9

VI.15.

kezelések

10 VI.30.


21. ábra: A herbicid kezelések hatékonysága M. annua ellen

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1

SzD5%=1,49

2

3

4

5

kezelések

6

7

8 VI.15.

9

10 VI.30.

22. ábra: A herbicid kezelések hatékonysága C. hybridum ellen 143


EREDMÉNYEK

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1

2

SzD5%=6,81

3

4

5

6

7

8

9

VI.15.

kezelések

10 VI.30.


23. ábra: A herbicid kezelések hatékonysága C. arvense ellen

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1

SzD5%=14,21

2

3

4

5

kezelések

6

7

8 VI.15.

9

10 VI.30.

24. ábra: A herbicid kezelések hatékonysága C. arvensis ellen 144

EREDMÉNYEK

.pWWpQ\H] HJ\LN WpQ\H] LG

V YDULDQFLDDQDOt]LVVHO NLpUWpNHOYH D NtVpUOHWHW DPHO\EHQ D] D NO|QE|]

KHUELFLGHN D PiVLN WpQ\H]

D] pUWpNHOpVHN

SRQWMD D]DOiEELHUHGPpQ\HNHWNDSWXN

Az E. crus-galli HVHWpEHQ D NpW WpQ\H]

HJ\WWHV KDWiVD

P=5 %-os

V]LQWHQ YROW V]LJQLILNiQV D J\RPLUWiV KDWpNRQ\ViJiUD $ NpW WpQ\H]

külön-külön

vizsgálva

herbicidkombinációk NO|QEVpJ PtJ D] LG

megállapítható,

között

P=1 %-os

SRQWRNHVHWpEHQ3

hogy

szinten

van

az

W

egyes

szignifikáns

%-os szinten. A két téQ\H]

közötti kölcsönhatás vizsgálata alapján látható, hogy a kezelések közötti NO|QEVpJ QHP YiOWR]LN D] LG

WpQ\H]

KDWiViUD D J\RPLUWy KDWiV

nappal a permetezés után kiváló. A P. miliaceum esetében csak a kezelések befolyásolják a gyomirtás hatékonysiJiWD]LG

SRQWQHPDYHJ\V]HU

-kombinációk között P=0,1 %-

os szinten van szignifikáns különbség. A felhasznált herbicidek között a gyomirtóhatásban a M. annua és C. hybridum esetében P=0,1 %-os szinten szignifikáns különbség van, a két WpQ\H]

N|OFV|QKDW

ásának vizsgálatából pedig látható, hogy a kezelések

N|]|WWLNO|QEVpJEHIRO\iVROMDD]LG $ NO|QE|]

WpQ\H]

KDWiViWLV

KHUELFLGNRPELQiFLyN pV D] LG

SRQW PLDWW D

C. arvense

esetében csak P=5 %-os szinten van szignifikáns különbség az adatok között. A két WpQ\H]

N|]O D] pUWpNHOpVHN LG

SRQWMD N|]|WW QDJ\REE D

különbség, mint az egyes herbicid kombinációk hatása között, a teljes SXV]WXOiVDPiVRGLNpUWpNHOpVLG

SRQWMiUDN|YHWNH]HWWEH

A C. arvensis esetében csak P=10 %-os szignifikancia szinten van különbVpJ D] DGDWRN N|]|WW D NO|QE|] PtJ D] LG

WpQ\H]

HVHWpEHQ H] 3

KHUELFLG

-kombinációk hatására,

%. Az egyes herbicidkezelések

145

EREDMÉNYEK

N|]|WWL MHOHQW

V NO|QEVpJ PHOOHWW MREE D J\RPLUWy KDWiV D PiVRGLN

értékelés idején.

5.1.3.2.

Szabadszentkirály

A különböz


gyomfajokra gyakorolt hatását a 25-29. ábra mutatja be.

29. táblázat: A gyomirtó kezelések eredményei 2001-ben Szabadszentkirályon Kezel.

C. arvense

S. halepense

D<E FG

06.07.

06.22.

1

91,25

96,25

85

97

2

91,25

96,25

92,5

3

96,75

98,75

90

06.07.

06.22.

E. crus-galli 06.07.

06.22.

A. artemisiifolia 06.07.

06.22.

C. album 06.07.

06.22.

99

99,25

99,5

Gyomirtás hatékonysága %

146

83,75

95,25

97,75

98,5

96

97,75

96,75

99

99,5

100

98,5

99,5

99,5

98,5

99,5

100

100

4

82,5

95,5

83,75

92

95

96,5

97,5

99,25

100

100

5

86,25

94,25

89,25

95,5

98,75

99,25

100

100

100

100

6

89,5

98,25

90

96,25

99,5

99,5

99,5

100

100

100

7

70

76,25

75

91

98,25

99

97,5

98,5

99,5

99,5

8

78,75

93,75

88,75

97,75

98,25

99

88,75

97,75

97,5

99

9

78,75

95,5

93,75

97,75

98,5

99

94,5

98

97,75

99


EREDMÉNYEK

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1

2

SzD5%=3,32

3

4

5

6

7

8

VI.07.

kezelések

9 VI.22.


25. ábra: A herbicid kezelések hatékonysága C. arvense ellen

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1

SzD5%=4,34

2

3

4

kezelések

5

6

7 VI.07.

8

9 VI.22.

26. ábra: A herbicid kezelések hatékonysága S. halepense ellen 147

EREDMÉNYEK


100 95 90 85 80 75 1

2

SzD5%=2,17

3

4

5

6

7

8

VI.07.

kezelések

9 VI.22.



100 98 96 94 92 90 88 86 84 82 1

SzD5%=3,24

2

3

4

5

kezelések

6

7 VI.07.

8

9 VI.22.

28. ábra: A herbicid kezelések hatékonysága A. artemisiifolia ellen 148

EREDMÉNYEK

100,0 gyomirtó hatás (%)

99,5 99,0 98,5 98,0 97,5 97,0 96,5 96,0 1

2

3

SzD5%=1,08

4

5

6

kezelések

7

8

VI.07.

9 VI.22.

29. ábra: A herbicid kezelések hatékonysága C. album ellen 7|EE pUWpNHOpV HVHWpEHQ D NH]HOpV XWiQ QDSSDO W|UWpQ NRUDLQDN W

QLN GH D JOLIR]iW QLNRV]XOIXURQ

pUWpNHOpV

szinergista hatása éppen a

pusztulás tüneteinek korábbi megjelenésében érvényesül. eYHO

HJ\ pV NpWV]LN

-

HNQpO D QHP NHGYH]

LG

MiUiVL N|UOPpQ\HN

ellenére az eredmények jók, vagy nagyon jók. Mind a S. halepense, mind a C. arvense ellen a hetes kezelés volt a leggyengébb (40 g/ha nikoszulfuron + 150 g/ha klórmezulon + 0,5 l/ha Frigate adalék), ahol a két készítmény között szinergista hatás nem érvényesült, a kijuttatott KDWyDQ\DJRN SHGLJ D NRUiEEL NtVpUOHWHLQNKH] KDVRQOyDQ QHP HOHJHQG

HN

elfogadható gyomirtó hatás eléréséhez. 0DJUyO NHO NLIHMO

NpWV]LN

HNQpO D

C. album kezelése elkésett, a teljesen

G|WW YDVWDJ YLDV]UpWHJ YpG

KDWiVD pUYpQ\HVOW D] |QiOOyDQ pV

149

EREDMÉNYEK

kombinációban kijuttatott glifozát kezelések kivételével. Az acetoklór hatása kombinációban a szárazság miatt az egyéves NpWV]LN pYHO

HN HOOHQ QHP pUYpQ\HVOW YLV]RQW NLYiOy YROW D PDJUyO NHO

HJ\V]LN

HN HOOHQ D NpWV]LN

RSWLPiOLVPDJiJ\HO

HN HOOHQL J\HQJpEE KDWiVW D QHP

NpV]tWpVLVEHIRO\iVROKDWWD

0LQG D] |W J\RPQ|YpQ\ HVHWpEHQ D NpW WpQ\H]

P=0,1 %-os

pV

szinten

szignifikáns

különbség

KDWpNRQ\ViJiEDQ+DNO|QYL]VJiOMXNDNpWWpQ\H]

W HJ\

van

a

tt vizsgálva gyomirtás

WDNNRUOiWKDWyKRJ\

a C. album kivételével a herbicidkombinációk hatása között minden gyomnövény esetében P=0,1 %-os szinten szignifikáns a különbség, ez pUYpQ\HV D] LG

WpQ\H]

N HVHWpUH LV $ WpQ\H]

YL]VJiODWiEyO OiWKDWy KRJ\ D] pUWpNHOpVHN LG EHIRO\iVROMD D] LG

WpQ\H]

KDWiViW LV D

N N|]|WWL N|OFV|QKDWiV

SRQWMD N|]|WWL NO|QEVpJ

C. album kivételével, ahol a

kezelések zöménél nincs küO|QEVpJ DNpWLG

SRQWEDQIHOYHWWHUHGPpQ\HN

között).

5.2. LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK

5.2.1. Csírázási erély vizsgálata

A kukoricában használt glifozát hatóanyagú készítménnyel és glifozát kombinációkkal, illetve hagyományos kukorica gyomirtó szerekkel kezelt (kontroll) parcellákról származó gyommagvak összehasonlító vizsgálatát végeztük csíráztatási kísérletben. Vizsgálatainkhoz mindkét 150

EREDMÉNYEK

WHUOHWU

O

D

theophrasti,

N|YHWNH]

J\RPIDMRN

Echinochloa

PDJYDLW

crus-galli,

J\

MW|WWN

Polygonum

Abutilon

lapathifolium,

Chenopodium album, Amaranthus retroflexus. A csírázási erély YL]VJiODWiWNO|QE|]

IHOWpWHOHNPHOOHWWYpJH]WN

1. Sötétben, 20°C-on. 2. Állandó világítás mellett, 20 °C-on.

A 30-32. ábrák a fenti módon történt csíráztatási kísérletek eredményeit mXWDWMiN EH NpV]tWPpQ\HNNHO

NH]HOW

$ NRQWUROO MHO]pV

WHUOHWU

O

PtJ

D

JOLIR]iWWDOYDJ\NRPELQiFLyLYDONH]HOWWHUOHWU

PDJRN D KDJ\RPiQ\RV NH]HOW

MHO]pV

PDJRN

D

OV]iUPD]QDN

A C. album esetében több mag csírázott megvilágított körülmények között, bár ebben az esetben is átlagosan csak 2 illetve 4 mag csírázásáról beszélhetünk. A kicsírázott magok száma a 14. nap után nem változott. A YL]VJiODW WHOMHV LG

WDUWDPD DODWW iWODJRVDQ D NRQWUROO PDJYDN

%-a,

valamint a kezelt magvak 40 %-a csírázott ki.

151

EREDMÉNYEK

sötét kontroll

sötét kezelt

világos kontroll

világos kezelt

csíraszám (db)

10 8 SzD5%=1,66 6 4 2 0 0

5

10

15 20 napok száma

25

30

35

30. ábra: A herbicid kezelés és a megvilágítás hatása a C. album csírázás dinamikájára Az A. retroflexus

HVHWpEHQ MHOHQW

V|WpWEHQ FVtUi]WDWRWW NRQWUROO WHUOHWU D JOLIR]iWWDO NH]HOW WHUOHWU

VHEE NO|QEVpJ WDSDV]WDOKDWy D

O V]iUPD]yPDJRN FVtUi]iVDMDYiUD

l származó magokkal szemben. Átlagosan

8 GE FVtUi]RWW D NRQWUROO WHUOHWU

O PtJ D NH]HOW WHUOHWU

O

-2 db. A

NLFVtUi]RWW PDJRN V]iPD D QDSWyO QHP YiOWR]RWW $ NH]HOW WHUOHWU

O

származó magok esetében már korábban, a 7. naptól nem történt újabb csírázás. $YL]VJiODWWHOMHVLG

WDUWDPDDODWWiWODJRVDQDNRQWUROOPDJYDN


152

%-a,

EREDMÉNYEK

sötét kontroll

sötét kezelt

világos kontroll

világos kezelt

csíraszám (db)

10 8 6 4 SzD5%=1,63 2 0 0

5

10

15 20 napok száma

25

30

35

31. ábra: A herbicid kezelés és a megvilágítás hatása az A. retroflexus csírázásdinamikájára sötét kontroll világos kontroll

sötét kezelt világos kezelt

csíraszám (db)

10 8 6 4 SzD5%=2,87 2 0 0

5

10

15 20 napok száma

25

30

35

32. ábra: A herbicid kezelés és a megvilágítás hatása az A. theophrasti csírázásdinamikájára 153

EREDMÉNYEK

A sötétben csíráztatott A. theophrasti kezelt magokból több csírázott ki, mint a kontroll magokból (átlagosan 7 illetve 4 mag), a világosban történt csíráztatáskor nem tapasztaltunk különbséget. A P. lapathifolium magok dormanciája nem oldódott sem állandó sötét, sem állandó megvilágítás mellett. Csírázást nem tapasztaltunk. Az E. crus-galli magok mindkét körülmény mellett gyengén csíráztak. $ NtVpUOHW WHOMHV LG

WDUWDPD DODWW PLQG|VV]H

-2 mag csírázott ki. Sem a

herbicidkezelés sem a megvilágítás hatása nem volt matematikailag LJD]ROKDWy (] D QDJ\RQ NLVPpUWpN

FVtUi]iV IHOWHKHW

HQ D PDJQ\XJDOPL

állapot következménye volt. 9iOWR]yK

PpUVpNOHWpVYiOWR]yIpQ\YLV]RQ\PHOOHWWYpJ]HWW

kísérletek: 10 óra 10 °C-on sötétben, 14 óra 20 °C-on megvilágítással.

Váltakozó megvilágítás mellett a C. album kezelt és kontroll magok közötti különbség elhanyagolható, egyaránt gyengén csiráztak (33. ábra). Az A. retroflexus kontroll magvai jobban csíráztak, mint a kezeltek (34. ábra). WHUOHWU

ÈWODJRVDQ GE FVtUi]RWW D NRQWUROO WHUOHWU

O GE $ NLFVtUi]RWW PDJRN V]iPD D QDSWyO VHP D NRQWURO

VHP D NH]HOW WHUOHWU YL]VJiODW WHOMHV LG

O V]iUPD]y PDJYDN HVHWpEHQ QHP YiOWR]RWW

WDUWDPD DODWW iWODJRVDQ D NRQWUROO PDJYDN


154

O PtJ D NH]HOW

l,

A

%-a,

EREDMÉNYEK

kontroll

kezelt

6

csíraszám (db)

5 4 3 2 SzD5%=2,22 1 0 0

5

10

15 20 napok száma

25

30

33. ábra: A herbicid kezelés hatása a C. album csírázására

kontroll

kezelt

14 csíraszám (db)

12 10 8 6 4

SzD5%=2,22

2 0 0

5

10

15 20 napok száma

25

30

34. ábra: A herbicid kezelés hatása az A. retroflexus csírázására 155

EREDMÉNYEK

Az A. theophrasti és P. lapathifolium kontroll és kezelt magvai YiOWDNR]y PHJYLOiJtWiV PHOOHWW LV J\HQJpQ NHOWHN D QpKiQ\ NLNHO

PDJ

csírázása is elhúzódott, több mint 25 napot vett igénybe (35-36. ábra).

kontroll

kezelt

1,6

csíraszám (db)

1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4

SzD5%=2,22

0,2 0,0 0

5

10

15 20 napok száma

25

30

35. ábra: A herbicid kezelés hatása az A. theophrasti csírázására

kontroll

kezelt

3,5

csíraszám (db)

3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 SzD5%=2,22 0,5 0,0 0

5

10

15 20 napok száma

25

30

36. ábra: A herbicid kezelés hatása a P. lapathifolium csírázására 156

EREDMÉNYEK

Az E. crus-galli kontroll és kezelt magvainak csírázása között a különbség elhanyagolható. A magok gyakorlatilag 4 hét alatt sem csíráztak ki. Sem a herbicid kezelés sem a YiOWR]yK fényviszony

PpUVpNOHWpV

változó

KDWiVD QHP YROW PDWHPDWLNDLODJ LJD]ROKDWy $ NLVPpUWpN

FVtUi]iVIHOWHKHW

HQDPDJQ\XJDOPLiOODSRWN|YHWNH]PpQ\HYROW

$] pV MHO FVtUi]WDWiVL NtVpUOHWHN HJ\WWHV YDULDQFLDDQDOt]LVpQHN

eredményeit a 30. táblázat tartalmazza. Az egyes gyomfajok csírázása között P=0,1 %-os szinten szignifikáns a különbség. A megvilágítás csak P=10 %os szinten befolyásolja a csírázást, míg a kezelés P=1 %-os szinten. Az HJ\HV WpQ\H] N N|OFV|QKDWiVD LV MyO PXWDWMD KRJ\ D J\RPPD

gok csírázási

különbségét a kezelések befolyásolták, nem a megvilágítás.

30. táblázat: Az 1. és 2. kísérletek variancia táblázata 7pQ\H]

SQ

FG

Összes

860,958

95

Ismétlés

11,375

Gyomok

MQ

F

3

3,792

1,51

493,333

5

98,667

39,32

***

7,042

1

7,042

2,81

+

Kezelés

22,042

1

22,042

8,78

**

Gyom*megvilágítás

36,833

5

7,367

2,94

+

Gyom*kezelés

80,583

5

16,117

6,42

***

0,042

1

0,042

0,02

NS

36,583

5

7,317

2,92

+

173,125

69

2,509

Megvilágítás

Megvilágítás*kezelés Gyom*megvilágítás*kezelés Hiba

*** P=0,1 %-RVYDOyV]tQ VpJLV]LQWHQV]LJQLILNiQV

3 %-RVYDOyV]tQ VpJL szinten szignifikáns; + P=10 %-RVYDOyV]tQ VpJLV]LQWHQV]LJQLILNiQV16QHP szignifikáns

157

EREDMÉNYEK

5.2.2. A csíranövények vizsgálata, tenyészedényes kísérletben A vizsgálatokhoz tenyészedényekben, 4 ismétlésben elvetettünk gyomfajonként 10-10 magot 1-1 sorban, majd 1,5 cm földdel takartuk. Ládánként az alábbi gyomfajokat vetettük el: Abutilon theophrasti, Echinochloa crus-galli, Polygonum lapathifolium, Chenopodium album, Amaranthus retroflexus. Meghatároztuk a kicsírázott növényszámot (db/tenyészedény), a zöldtömeget (g/tenyészedény; g/növény), a szárazanyag tömeget (g/ tenyészedény; g/növény) és a növénymagasságot (cm). A kapott adatokat NpWWpQ\H]

VYDULDQFLDDQDOt]LVVHOpUWpNHOWNWiEOi]DW

31. táblázat: A vizsgált paraméterek MQ értékei tenyészedényes gyomnevelési kísérletben HIJ.K?L<M

MQ FG

növényszám db/tenyésze.

növénymagasság, cm

zöldtömeg g/tenyészdény

zöldtömeg g/növény

szárazanyag g/tenyészdény

szárazanyag g/növény

összes

39

ismétlés

3

1,49

59,04

0,86

0,26

0,00

0,00

kezelés (a)

1

4,23 NS

34,58 NS

0,46 NS

0,34 NS

0, 02 NS

0,01 NS

hiba (a kezelés)

3

5,09

63,88

6,05

0,37

0,15

0,01

gyomfaj (b)

4

65,84***

128,28***

16,93***

1,52**

1,15***

0,08***

kezelés x gyomfaj (axb)

4

2,66 NS

23,28 NS

10,75***

0,46 NS

0,14 +

0,01+

hiba (b gyomfaj)

24

2,25

52,62

1,62

0,34

0,05

0,01

*** P=0,1 %-NOQPRS T#O

UV W OXYZ#O UZ W[ \.W4O UZ YW?Z ] Z ^#_W#O.`#a a*bc*de fhg -NOPRS T#O UV W OXYZO UZ W [ \.W4O UZ YW#Z ] Z ^_W#O`ijb?c*d.fhg -os PRS T#O UV W O XYZO UZ W[ \.W4OUZ YW#Z ] Z ^_W#O`k4lhW#\mnO UZ YW#Z ] Z ^_W#O

158

EREDMÉNYEK

A tenyészedényenkénti növényszámot, a cserepenkénti zöldtömeget, a szárazanyag

tömeget

és

növénymagasságot

a

kezelések

nem

befolyásolták, azonban az egyes gyomfajok között P=0,1 %-os szinten volt különbség. A növényenkénti zöldtömeg esetében P=1 %-os szinten van szignifikáns különbség az adatok között. A kezelések hatása (glifozáttal, illetve glifozát kombinációkkal kezelt WHUOHWHNU

O

V]iUPD]y

J\RPPDJYDNQiO

WHQGHQFLiMiEDQ

FV|NNHQWHWWH

mind a zöld-, mind a szárazanyag tömeget, de statisztikailag nem volt bizonyítható (szignifikáns) különbség a glifozát kezelés hátrányára.

159

ÖSSZEFOGLALÁS

6. ÖSSZEFOGLALÁS

A dolgozat célja a transzgénikus (GM) kukoricanövény, különös WHNLQWHWWHO

D]

HVHWOHJHV

J\RPUH]LV]WHQFLD

PHJHO

]pVpUH

V]ROJiOy

gyomirtási technológiájának kidolgozása hazai körülmények között. A FpONLW

]pV PHJYDOyVtWiVD pUGHNpEHQ

N|YHW

pYEHQV]DEDG

-2001 között, négy egymást

földi kísérleteket végeztünk (3. táblázat).

3. táblázat: Kísérleti program (1998-2001 években beállított kezelések) Év 1998 1999

Színhely Hegyeshalom Mosonmagyaróvár

Május A: V.13. B: V.22. A: V.13. B: V.22.

Június C: VI.02. C: VI.02.

ÒMUyQDI

A: V. 28.

B: VI.01. C: VI.04.

Zsombolya

2000


Szárazság miatt kiszántva C:VI.29.

2001


C: V.23. C: V.31.

Színek:

sárga piros zöld

– hagyományos hibridek – szárazság miatt kiszántva – transzgénikus hibridek

1998. és 1999. évekbenV] EH NO|QE|]

UpVMHOOHJ

A: kukorica 2-3 leveles B: kukorica 3-4 leveles C: kukorica 4-6 leveles

PRGHOOYL]VJiODWRNDWiOOtWRWWXQN

IHOWpWHOH]HWW J\RPV]DEiO\R]iVL HOMiUiVRNNDO KDJ\RPiQ\RV

(genetikailag nem módosított) kukoricában, Hegyeshalom, Újudvar, Mosonmagyaróvár, Martonvásár, Telekgerendás mellett (17 kezeléssel, két

ismétlésben,

véletlen

blokk

elrendezésben).

Cél

az

egyes

161

ÖSSZEFOGLALÁS

készítmények és kombinációik hatásának vizsgálata és az optimális NLMXWWDWiVLLG

SRQWRNPHJiOODStWiVDYROW$NpV]tWPpQ\HNN|]|WWHJ\DUiQW

szerepeltek totális és nem totális tartamhatás nélküli készítmények, WRYiEEi YROWDN WDUWDPKDWiVVDO UHQGHONH] J\DNRUROW KDWiVW NpW LOOHWYH KiURP LG

NRPELQiFLyN LV $ J\RPRNUD

SRQWEDQ pUWpNHOWN KDWpNRQ\ViJL

százalékot állapítottunk meg a kezeletlen kontrollhoz képest. Az értékelések több gyomfajra történtek, és rögzítettük az összes gyomosodást befolyásoló hatékonyságot is. $ PDJ\DU RUV]iJJ\

OpV

-ban elfogadta a módosított szervezetek

használatáról szóló XXVII. törvényt, amely 1999. január 1-jén lépett hatályba, így törvényileg szigorúan szabályozott keretek között Magyarországon is elindulhattak az GMO kísérletek (glifozát, glufozinátammónium rezisztens kukoricafajták gyomszabályozása). A Géntechnológiai Bizottság a kísérletek beállításához szükséges évenkénti kibocsátási engedély kiadásával késlekedett, ami kHGYH]

WOHQ

KiURPHV]WHQG

EHQ

YROWDYL]VJiODWRNHUHGPpQ\HVVpJpUHËJ\DN|YHWNH] HO

IRUGXOW KRJ\ D NXNRULFiW FVDN M~OLXV HOHMpQ WXGWXN HOYHWQL D] HOYHWHWW

NXNRULFiEDQ QHP IHMO NH]HOpVHN HO

WW D] HO

VHPPLVtWHQL (O

G|WW pUWpNHOKHW

J\RPQ|YpQ\ LOOHWYH PiU D

tUiVRNQDN PHJIHOHO

HQ D NtVpUOHWHW PHJ NHOOHWW

IRUGXOW KRJ\ D NtVpUOHWHNHW D] HQJHGpO\ NpVpVH PLDWW

Zsombolyán, Romániában, közel a magyar határhoz (azonos botanikai feltételek mellett) kellett beállítani (vagy ismételten hagyományos kukoricában, lásd 3. táblázat). Az 1998-DV HUHGPpQ\HN LV LJD]ROWiN FpONLW

]pVQNHW KRJ\ D]

-

2001. évi vizsgálatainkhoz a glifozát rezisztens kukoricát (NK 603 génkonstrukciót hordozó hibridek: DK 391; DK YiODV]WRWWXN I

162

ÖSSZEFOGLALÁS

kombinációs partnerként a glifozát hatóanyag mellé az acetoklór és nikoszulfuron herbicid hatóanyagokat. 1999-

N|]|WW

6]DEDGV]HQWNLUiO\

NO|QE|]

KHO\HNHQ

0RVRQPDJ\DUyYiU

EHiOOtWRWW

ÒMUyQDI

NtVpUOHWHNEHQ

HJ\pYHV

pV pYHO

gyomokon elvégzett vizsgálatok azt igazolták, hogy a tartamhatás nélküli glifozát, bár kiváló gyomirtó hatással rendelkezik, több vizsgált gyomnövény esetében is igényli a kombinációs partnert. A glifozátot tartalmazó készítményt önmagában alkalmazva, minimum 3,0 liter 5RXQGXSNLMXWWDWiVDDMiQOKDWyeYHO

HJ\V]LN

HNNHOIHUW

]|WWWHUOHWHQD]

osztott kezelés szükséges. Adalékanyag alkalmazása segíti a hatóanyag gyorsabb felszívódását és gyorsítja a gyomnövények pusztulását. Az Országos Szántóföldi Gyomfelvételezések adatait vizsgálva megállapítottuk, hogy Magyarországon az nehezen irtható egy- pV NpWV]LN meghatározó

kukoricában

HOP~OW Wt] HV]WHQG

EHQ D

J\RPRN KD]iQN WHUPHOpVL V]HUNH]HWpW

nagyon

elterjedtek,

biztonságos

szabályozásukhoz új technológiai elemek szükségesek. A transzgénikus kukorica hibridek várható bevezetése HUUHOHKHW $]

HOP~OW

pY

QHP

PHJIHOHO

VpJHWQ\~MW

DJURWHFKQLNDL

J\DNRUODWD

következtében a Cirsium arvense a kukorica egyik nehezen irtható gyomnövénye lett. A kísérletek szerint az 1-3 leveles korban történt teljes 3,0 l/ha dózisú Roundup (glifozát) kH]HOpV NLW

Q

HUHGPpQ\W DGRWW $

2001. évi mosonmagyaróvári és szabadszentkirályi kísérletek eredményei LJD]ROWiN D JOLIR]iW pV QLNRV]XOIXURQ N|]|V NLMXWWDWiVD HVHWpQ IHOOpS

szinergista hatást. Az 50 %-kal csökkentett 1,5 l/ha Roundup (glifozát) 0,5 l/ha Motivellel (nikoszulfuron) kiegészítve közel azonos hatású a teljes Roundup (glifozát) dózissal (3,0 l/ha). Ez két szempontból is

163

ÖSSZEFOGLALÁS

MHOHQW

V OHKHW HJ\LN D N|UQ\H]HW KHUELFLGWHUKHOpVpQHN FV|NNHQWpVH D

PiVLNDM|Y

EHQIRO\DPDWRVViYiOKDWyJOLIR]iWDONDOPD]iV

NLDODNXOKDWyUH]LV]WHQFLDYHV]pO\pQHNPHJHO

következtében

]pVH

A Convolvulus arvensis visszaszorítására nem adott megnyugtató választ egyik vizsgált kombináció sem, a magas dózisú (3,0 l/ha) Roundup (glifozát) kijuttatása is csak 90 % körüli eredményt adott. $PHQQ\LEHQ D NH]HOpVUH NHUO

WHUOHWHQ W~OV~O\EDQ YDQQDN D]

egyéves, melegigényes T4-es gyomnövények (Echinochloa crus-galli, Panicum miliaceum, Chenopodium album, Chenopodium hybridum, Amaranthus retroflexus), az acetoklór glifozáttal tankkeverékben W|UWpQ

kijuttatása csak a gyomnövények korai fejlettségi állapotában ad NLHOpJtW

HUHGPpQ\W

A szántóföldi kísérletek során 2001. október 15-én Abutilon theophrasti,

Echinochloa

crus-galli,

Polygonum

Chenopodium album, Amaranthus retroflexus

lapathifolium,

J\RPPDJRNDW J\

MW|WWQN

a glifozát hatóanyagú és glifozát kombinációkkal, illetve a hagyományos készítményekkel permetezett parcellákról, és laboratóriumi csíráztatás VRUiQ YL]VJiOWXN D NpW WHUOHWU

O V]iUPD]y PDJRN N|]|WWL HVHWOHJHV

különbséget a csírázási erélyben, csíráztató kamrában (sötétben; állandó PHJYLOiJtWiV

PHOOHWW

YDODPLQW

YiOWR]y

K

PpUVpNOHW

pV

YiOWR]y

fényviszonyok mellett) és üvegházi körülmények között (a kicsírázott növényszám, a zöldtömeg, a szárazanyag tömeg és a növénymagasság meghatározása céljából). Megállapítottuk, hogy a kezelések hatása (glifozáttal, illetve glifozát NRPELQiFLyNNDO

NH]HOW

WHUOHWHNU

O

V]iUPD]y

J\RPPDJYDNQiO

tendenciájában csökkentette a gyom csíranövények zöld- és szárazanyag

164

ÖSSZEFOGLALÁS

tömegét egyaránt, de statisztikailag nem bizonyítható különbség a glifozát kezelés hatására. A dolgozatban összefoglalt eredmények és tézisek az RR (glifozát rezisztens) kukorica engedélyezése után segíthetik a gyakorlatban alkalmazható gyomirtási technológiák összeállításánál a szakembereket.

165

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

7. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Köszönettel tartozom néhai professzoraimnak, dr. Varga Károlynak és dr. Hunyadi Károlynak, akik életpályámon hasznos és baráti tanácsokkal

láttak el. Az

V]DNPDL

SpOGDPXWDWiVXN

HUHGPpQ\H

D

MHOHQOHJL

dolgozatom. 0HJN|V]|Q|P PXQNiPYpJV

GU

%pUHV

,PUH

SURIHVV]RU

ÒU

WpPDYH]HW

PQHN

IRUPiED|QWpVpKH]Q\~MWRWWSyWROKDWDWODQVHJtWVpJpW

Köszönettel tartozom Czepó Mihály Úrnak, aki a GMO kísérleti kibocsátások bHV]HU]pVpEHQDV]NVpJHV*02YHW

PDJEL]WRVtWiViEDQD

romániai kísérlet megszervezésében és kivitelezésében volt segítségemre. Ugyancsak köszönettel tartozom az Újvárosi Gyomismereti Társaság tagjainak, Nagy Idának és Gara Sándornak a szabadföldi vizsgálatok kivitelezéséhez nyújtott segítségükért. Köszönettel tartozom dr. Kajdi Ferenc, dr. Bárány Sándor, Süke Péter pV .UDVV 'H]V

8UDNQDN KRJ\ D NtVpUOHWHN EHiOOtWiViKR] V]NVpJHV

területet biztosították. .|V]|QHWWHO WDUWR]RP D 0DUWRQYiViUL 0H]

JD]GDViJL .

utató Intézet

munkatársainak, dr. Berzsenyi Zoltán, dr. Bónis Péter és Árendás Tamás Uraknak a csíráztatási vizsgálatok megvalósításáért. Köszönettel tartozom dr. Szalka Éva docensnek a biometriai számítások elvégzése során nyújtott segítségéért, valamint dolgozatom YpJV

IRUPiEDQW|UWpQ

PHJMHOHQtWpVppUW

Külön köszönet illeti családomat, azt a türelmet és kitartást, amellyel támogattak munkámban. 167

SZAKIRODALOM JEGYZÉK

8. SZAKIRODALOM JEGYZÉK Akócsi B. (1976): A kukorica gyomosodásának és az alkalmazott szerkombinációk hatékonyságának vizsgálata Szolnok megyében. 7XGRPiQ\pV0H] JD]GDViJ -77. Aldrich, R.J. (1984): Weed-Crop Ecology. Principles in Weed Management. Breton Publishers, North Scituate, Massachusetts, 465 pp. Altona, R.E. – Mentz, N.J. (1953): Weed controll in maize-land with Weedkillers. South African Journal Science, 49: 340-343. Anonym (1998): BASF sets up two biotech jvs. Agrow, No 312: 5. Anonym (2001): Reference Volume of the Agrochemical Service. Wood Mackenzie, May 2001. Avery, D.T. – Dennis, A.J. (1997): „Environmentally Sustaining Agriculture,” Choices, First Quarter, American Agricultural Economics Association, Ames, IA, pp.12-23. Baird, D.D. – Upchurch, R.P. – Homesley, W.B. – Franz, J.E. (1971): Introduction of a new broad-spectrum post-emergence herbicide class with utility for herbaceous perennial weed control. Proc. North Central weed Control Conf., 26: pp. 64-68. %DOiVÈ ÈOWDOiQRVpVNO|QOHJHVPH]

JD]GDViJLQ|YpQ\WHUPHOpV

alapvonalai. Tettey Sándor és társa bizománya, Budapest, pp. 242256., 424-432. Balázs E. (1999): Szabályozott keretek közt. Magkutatás, termesztés, kereskedelem, 13 (1): 13. Balázs E. (2000): Egy új „zöld forradalom” küszöbén. Magyar Tudomány, XLV (5): 577. Bárány, S. – Gara, S. (1996): Ceterum censeo, Sorghum halepense esse delendam. 42. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, p. 144. Baylis, A.D. (2000): Why glyphosate is a global herbicide: strengths, weaknesses and prospects. Pest Managements Science, 56 (4): 299308. 169


Benécsné B.G. – Molnár F. (2000): Mire figyeljünk a kukorica posztemergens gyomirtása során? Gyakorlati Agrofórum, 11 (6): 12-15. Béres I. (1996a): A Glialka 480 gyomirtó szer a napraforgó érésgyorsításában. Agrofórum, 7 (8): 33-34. %pUHV , E 1DSUDIRUJy pUpVJ\RUVtWiVD 0DJ\DU 0H]

JD]GDViJ

, 51

(32): 16. Béres, I. – Borychowski, A. – Boyko, N. – Czepó, M. – Singer, M. (2000): Roundup Ready Sugarbeet as a solution to improve sugar beet production in East Europe. Biotechnology 2000. Berlin: pp. 282-284. Béres I. – Czepó M. – Bónus K. (2001): Transzgénikus cukorrépa gyomirtásának tapasztalatai. Magyar Gyomkutatás és Technológia, 2. (1): 65. Béres I. – Hoffmanné P. Zs. – +RIIPDQQ / (Ambrosia elatior). Agrofórum, 4 (8): 30-37.

$ SDUODJI

Béres I. – Pavliscsák Cs. (1996): Napraforgó és kukorica érésgyorsítási vizsgálata Glialka 480 gyomirtó szerrel. 42. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, p. 145. Berzsenyi Z. (1979a): A kukoricavetések gyomborítottsága és termésmennyisége közötti összefüggés. Növénytermelés, 28 (5): 417-426. Berzsenyi Z. (1979b): Összefüggés-vizsgálaton alapuló döntések a növényvédelemben. Gazdálkodás, 23 (12): 37-45. Berzsenyi Z. (1980): A kukorica szemtermése és a növényvédelmi tényez N|VV]HIJJpVH1|YpQ\YpGHOHP -350. Berzsenyi Z. (2000a): A gyomszabályozás módszerei. In Hunyadi K. – Béres I. – Kazinczi G. (szerk.) Gyomnövények, gyomirtás, J\RPELROyJLD0H] JD]GD.LDGy%XGDSHVWSS-379. Berzsenyi Z. (2000b): Herbicidrezisztens gyomnövények és kultúrnövények. In Hunyadi K. – Béres I. – Kazinczi G. (szerk.) *\RPQ|YpQ\HN

J\RPLUWiV

Budapest, pp. 456-474.

170

J\RPELROyJLD

0H]

JD]GD

.LDGy


Berzsenyi Z. (2000c): Gyomszabályozási stratégiák a fenntartható növénytermesztésben. Magyar Gyomkutatás és Technológia, 1 (1): 3-21. Berzsenyi Z. – *\ UII\ % $FHWDQLOLG KHUELFLGHN V]HOHNWLYLWiVinak összehasonlító vizsgálata kukorica (Zea mays L.) tesztnövényen fitotroni körülmények között. In *\ UII\ % – Dufek Lné – Horváth Á. – Zbiskó L. (szerk.): 10 éves az acetoklór. Balatonfüred: pp. 7-27. Berzsenyi Z. – WpQ\H]

N

*\

UII\ %

KDWiVD

D

NXNRULFD

.O|QE|]

WHUPpVpUH

pV

Q|YpQ\WHUPHV]WpVL WHUPpVVWDELOLWiViUD

Növénytermelés, 44 (5-6): 507-517. Berzsenyi, Z. – Kopácsy, J. – Árendás, T. – Bónis, P. – Lap, D.Q. (1998): Three-years experiences on the efficacy and selectivity of glufosinate-ammonium in transgenic maize. Z. PflKrank. PflSchutz, Sonderh., XVI.: 391-399. Bihari F. (2001): Gyomirtó szerek. In Kádár A. (szerk.): Vegyszeres gyomirtás és termésszabályozás. Factum Bt., Budapest, p. 57. Bittera M. (1930): Különleges Növénytermesztéstan. Pátria, Budapest. pp. 51-67. Bocz E. (1992): Kukorica. In Bocz E., Késmárki I. – Kováts A. – Ruzsányi L. – Szabó, M. (szerk.): Szántóföldi növénytermesztés, 0H] JD]GDViJL.LDGy%XGDSHVWSS-423. Bocz E. – Nagy J. (2003): A kukorica nagy termésének feltételei. Gyakorlati Agrofórum Extra, 2: 2-3. Bognár S. (1994): A magyar növényvédelem története a legrégibb LG NW O QDSMDLQNLJ -1980). Business Assistance, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Mosonmagyaróvár, pp. 40-43. Bosák P. – Hartmann F. – Pálfay G. (1995): Imidazolinon rezisztens kukorica hibridek gyomirtása. 41. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, p. 124. Bradshaw L.D. – Padgette, S.R. – Wells, B.H. (1995): Perspectives on the potential of the development of glyphosate-resistant weeds. WSSA Abstr., 35: p. 196.

171


Breaux, E. J. (1986): Acetochlor metabolism in maize and soya beans. Agric. Food Chem., 34: 884. Bruce, J.A. – Carey, J.B, - Penner, D. – Kells, J.J. (1996): Effect of growth stage and environment on foliar absorption, translocation, metabolism, and selectivity of nicosulfuron on quackgrass (Elytrigia repens). Weed Sci., 44 (3): 447-454. Burdick, B.A. – Charvat, L.D. – McKeague, M.J. – Watters, H.D. (1994): Weed control systems with sethoxydim resistant corn. Proc.N.Cent.Weed Sci.Soc. 49: 58-59. Burt, G.W. – Buzio, C.A. (1979): EPTC plus R-25788 injury to corn (Zea mays) as affected by plant age at treatment. Weed Sci. Champaigne, 27: 460-462. Burton, J.D. – Maness, E.P. – Monks, D.W. – Robinson, D.K. (1994): Sulfonylurea selectivity and safener activity in „Landmark” and „Merit” sweet corn. Pest.-Biochem-Pysiol., 48 (3): 163-172. Callens, D. – Bulcke, R. – Cools, K. (1997): Replacement crops after Maize (Zea mays L.) treated with selected ALS-inhibiting herbicides. Med.Fac.Landbouw. Univ. Gent, 63 (3a): pp. 799-807. Cavan, G. – Cussans, J. – Moss, S.R. (2000): Modeling different cultivation and herbicide strategies for their effect on herbicide resistance in Alopecurus myosuroides. Weed Res. 40: 561-568. Chandler, J.M. – Basler, E. – Santelmann, P.W. (1974): Uptake and translocation of alachlor in soybean and wheat. Weed Science, 22: 253-258. Chang, F.Y. – Stephenson, G.R. – Bandeen, J.B. (1973): N,N-diallyldichloroacetamide (R-25788) as an antidote for EPTC and other herbicides in corn. Weed Research, 13: 399-406. Christensen, T. – Reisinger, P. (2000): Erfahrungen und Ergebnisse der ESCORT-Application in Clearfield-Maiskulturen Ungarns. Z. PflKrankh. PflSchutz, Sonderh., XVII.: 347-352. Clements, E.E. (1907): Plant Physiology and Ecology. H. Hott and Co. N.Y. pp. 251-269.

172


Comai, L. – Stalker, D. (1986): Mechanism of action of herbicides and their molecular manipulation. Oxford Surv. Plant Mol. Cell. Biol. 3: 167-195. &]HSy 0 D %

YO

OHKHW

VpJHN D NXNRULFD DODSNH]HOpV QpONOL

gyomirtására. 40. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, p. 147. Czepó M. (1994b): Hogyan fékezzük meg a veszélyes gyomokat kukoricában. Növényvédelem, 30: 172-175. Czepó M. (1995): Cirsium arvense (L.) Scop. elleni védekezés új módon. 41. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, 126. Czepó M. (1997): Roundup – több, mint egy új desszikáló szer. Magyar 0H]

JD]GDViJ

&]HSy 0 ÒMUD LG

V]HU

D WDUOyNH]HOpV 0DJ\DU 0H]

gazdaság,

53 (33): 18. Czepó M. (1999a): Roundup ready kukorica – új távlatokat nyit meg. 45. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, 142. Czepó M. (1999b): Roundup Ready kukorica – új távlatokat nyit meg. Növényvédelem, 35 (7): 335 – 338. Czepó M. (2001a): Ötödik éve Magyarországon a Guardian gyomirtó szerek. Növényvédelem, 37 (4): 204-206. &]HSy0E &VDWRUQiNJ\RPLUWiVDD]pYHO

J\RPRNHOOHQ0DJ\DU

Gyomkutatás és Technológia, 2 (2): 33-39. Czepó M. (2003): Guardian Max = csúcsbiztonság alapgyomirtásban. Növények védelme, 1 (1): 27-31 Czimber Gy. (1998): A tartós monokultúrás kukoricatermesztés hatása a gyomnövényzet összetételére. 44. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, pp. 145. Czimber Gy. – Hartmann F. (1994): A köles nemzetség. Agrofórum, 5 (5): 26-32. Czimber Gy. – Karamán J. – Tamás I. (1994): A selyemmályva (Abuthilon theophrasti). Agrofórum, 5 (6): 18-27.

173


Czimber Gy. – Précsényi I. – Csala G. (1977): Adatok a kukoricavetésekben gyomosodást okozó (Panicum miliaceum L.) NiUWpWHOpU O1|YpQ\WHUPHOpV -284. Czimber Gy. – Précsényi I. – Kulcsár A. (1978): A fenyércirok (Sorghum halepense/3HUV NiUWpWHOHpVQ|YHNHGpVpQHNIRQWRVDEEMHOOHP] L D V]pNHVIHKpUYiUL Ä9|U|VPDUW\´ 7HUPHO V]|YHWNH]HW NXNRULFDvetésében. Növénytermelés, 6 (6): 521-528. Csibor I. (1990): Az acetoklór, mint kombinációs partner. In *\ UII\ % – Dufek L-né – Horváth Á. – Zbiskó, L. (szerk.): 10 éves az acetoklór. Balatonfüred: pp. 96-101. Dancza I. – Béres I. – Bíró K. (1995): A mandulapalka. KSZE Agrofórum, 6 (2): 35-36. 'DUYDV % *HQWLNDLODJ PyGRVtWRWW pO

V]HUYH]HWHN NH]HOpVH

transzportja, csomagolása és jelölése. Növényvédelem, 37 (9): 467470. Darvas B. – Polgár A.L. – Schwarczinger I. – Turóczi Gy. (1999): A biológiai növényvédelem és helyzete Magyarországon. OMFB, Budapest, pp. 209-229. Deal, L.M. – Hess, F.D. (1980): An analysis of the Growth Inhibitory Characteristics of Alachlor and Metolachlor. Weed Science, 28: 168-175. Dellei A. – Gara S. – Rüll G. – Tarjányi J. (1998): ÚMDEE OHKHW VpJHN D vasúti területek gyomirtásában. 44. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, pp. 148. Demes Gy. – Dimitrievits Gy. – Huszár J. – Soós S. (1995): Kukorica mechanikai és vegyszeres gyomirtásának, valamint tápanyagXWiQSyWOiViQDN ~MDEE P Vzaki megoldásai. Agrofórum, 6 (5): 4144. Diehl, K.E. – Taylor, S.L. – Simpson, D.M. – Stoller, E.W. (1995): Effect of soil organic matter on the interaction between nicosulfuron and terbufos in corn. Weed Science, 43 (2): 306-311. Donn, G. – Tischler, E. – Schmith, J.A. – Goodman, H.M. (1984): Herbicide-resistant alfalfa cells: an example of gene amplification in plants. J. Mol. Appl. Genet., 2: 621-635.

174


Dudits D. (1998): Növénynemesítés géntechnológiai segédlettel. MTA Szegedi Biológiai Központ. Winter Fair Kft., Szeged, p. 9. Dudits D. (2000): Új korszak a növénybiológiában és – nemesítésben. Magyar Tudomány, XLV. (5). 537-552. Dudits D. – Dohy J. (1998): Biotechnológia: Lépéstartás Európával. Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai kutatások a Magyar TXGRPiQ\RV$NDGpPLiQ,,$]DJUiULXPKHO\]HWHpVM|Y MHSS Dudits D. – Heszky L. (2000): Növényi biotechnológia és géntechnológia. Agroinform Kiadó, Budapest, pp. 167-201., 234-236. Duke, W.B. – Slife, F.W. – Hanson, J.B. – Butler, H.S. (1975): An investigation ont he Mechanism of Action of Propachlor. Weed Science, 23: 142-147. Dutka F. (1990): Acetoklór és acetoklórral képzett herbicid kombinációk antidotálása. In*\ UII\ % – Dufek, L-né – Horváth, Á. – Zbiskó, L. (szerk.): „10 éves az acetoklór” Szimpózium, Nitrokémia, Balatonfüred, pp. 29-38. Dyer, W.E. (1994): Resistance to glyphosate. In Powles, S. – Holthym, S. (eds.): Herbicide Resistance in Plants. Biology and Biochemistry. Lewis publishers, Chelsea, MI.: pp. 229-241. Dyer, W.E. – Hess, F.D. – Holt, J.S. – Duke, S.O. (1993): Potential benefits and risks of herbicide resistant crops produced by biotechnology. Hortic. Rev., 15: 371-412. (UG

V 3 $ IHQ\pUFLURN HOWHUMHGpVpQHNMHOHQW

Sorghum halepense L. Pers.) hazai PDJIeYNSS-313.

VpJH2UV]9HW

Falco, S.C. – Knowlton, S. – Larossa, R.A. – Smith, J.K. – Mazur, B.J. (1987): Herbicides that inhibit amino acid biosynthesis: the sulfonylurea-case study. The 1987 Brighton Crop Protection Conference, pp. 149-158. Fleck, N.G. – Vargas, L. – Vidal, R. – Silveira, C.A. da (1997): Acao do herbicida glyphosate em funcao da agua usada como diluente e da adicao de sulfato de amonio a calda de aspersao. Pesq. Agropec. Gaucha., 3 (2): 119-124. Franz, J.E. – Mao, M.K. – Sikorski, J.A. (1997): Glyphosate: A Unique Global Herbicide. ACS Monograph, Washington, 189: pp. 1-9. 175


Galinat, W.C. (1979): The origin of corn. In Sprague, G.F. (ed.) Corn and Corn Improvement. Academic Press, New York, pp. 1-47. Gara S. (1995): Technológiákról és a fenyércirokról. 41. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, p. 129. Geisler, G. (1980): Pflanzenbau. Verlag Paul Parey, Berlin – Hamburg. Gentner, W.A. (1973): Yellow Nutsedge control with MBR-8251. Weed Science 21 (2): 122-124. Gerse J. (1996): Az adalékanyagok szerepe a permetezés-technikában. Gyakorlati Agrofórum, 7 (12): 44-45. Gimesi A. (1981b): Herbicid antidótumok üvegházi és szabadföldi kísérleteinek eredményei. Növénytermelés, 30: 241-248. *LPHVL $ D $] DUDQNDLUWiV WDSDV]WDODWDL 0DJ\DU 0H]

JD]GDViJ

36 (7): 7. *LPHVL$ $UDQNDDNiUWHY

0DJ\DU0H]

JD]GDViJ

Gimesi A. (1992): Sulfonil-karbamid hatóanyagú herbicidek antidotálási kísérleti eredményei. Növényvédelem, 28 (1): 21-25. Gonzales, J.M. – Ukrainczyk, L. (1996): Adsorption and desoption of nicosulfuron in soils. Journal of Environmental Quality, 25 (6): 1186-1192. Gordon-Kamm, W.J. – Spencer, T.M. – Mangano, M.L. – Adams, T.R. – Daines, R.J. – O’Brien, J.V. – Start, W.G. – Adams, W.R. – Chambers, S.A. – Willets, N.G. – Mackey, C.J. – Krueger, R.W. – Kausch, A.P. – Lemaux, P.G. (1990): Transformation of maize cells and regeneration of fertile transgenic plants. Plant Cell, 2: 603-618. Görög, K. – Muschinek, Gy. – Mustárdy, L.A. – Faludy-Dániel, Á. (1882): Comparative studies of safeners for the prevention of EPTC injury in maize. Weed Research, 22: 27-33. Grábner E. (1942): Szántóföldi növénytermesztés. Pátria, Budapest, pp. 347-373. Green, J.M. – Ulrich, J.F. (1993): Response of corn (Zea mays L.) inbreds and hybrids to sulfonilurea herbicides. Weed Science, 41 (3): 508-516. 176


Gressel, J. (1985): Biotechnologically Conferring Herbicide Resistance in Crops: The Present Realities. In Vlotten, P. – Doting, L. – Groot, G.S. – Hall, T.C.: Molecular form and Function of the Plant Genom. Plenum Press, New York-London, 1985: pp. 489-504. Gressel, J. (1996): Fewer Constraints than Proclaimed to the evolution of Glyphosate-Resistant Weeds. Res. Pest. Manag. Newsletter, 8 (2): 2-5. Grossbard, E. – Atkinson, D. (1985): The Herbicide Glyphosate. Butterworths, London, pp. 3-4. *\

UII\

%

WpQ\H] *\

$ NXNRULFD

WHUPpVpUH

KDWy Q|YpQ\WHUPHV]WpVL

NpUWpNHOpVH$JUiUWXG.|]O

-266.

UII\ % 7HUPHV]WpVL LJpQ\HN IDMWDKHO\]HW V]HUN $ NXNRULFD MHOHQH pV M|Y

MH 0H]

In Bálint A.

JD]GDViJL .LDGy

Budapest, 725 pp. *\

UII\

% )DMWD-, növényszám- pV P WUiJ\DKDWiV kukoricatermesztésben. Agrártud. Közl., 38: 309-311.

*\

UII\

%

.XNRULFDWHUPHV]WpVL

NtVpUOHWHN

D

-1974.

Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 12-24. *\

UII\%

– Horváth A. (1977): Kísérletek acetoklórral és kombinációiJD]GDViJ NHPL]iOiVD .RQIHUHQFLD .HV]WKHO\ SS -

YDO 0H]

342. *\

UII\ %

– Szabó J. (1969): Az atrazin toleráns gyomok irtásának OHKHW VpJHL .XNRULFDWHUPHV]WpVL NtVpUOHWHN -1968. Budapest, Akadémiai Kiadó, 498 pp. ~MDEE

Hajdú Cs-né (1982): Vegyszeres gyomirtás a MÁV területén. Növényvédelem, 18 (1): 35-36. Hamill, A.S. – Zhang, J.H. (1995): Quackgrass control with gliphosate and SC-0224 in corn and soybean. Canad.J.Plant Sci., 75 (1): 293299. Hamm, P.C. (1974): Discovery, development and current status of the chloroacetamide herbicides. Weed Science, 22: 541-545. Hámos L. (1994): Miért posztemergensen? Változó szemlélet a kukorica gyomirtásban. Agrofórum, 5 (6): 17.

177


Hance, R.J. – Holly, K. (1990): Weed control handbook: Principles (Eight edition), BCPC, Oxford, pp. 53-64. Hart, S.E. – Wax, L.M. (1999): Review and future prospectus on the impacts of herbicide resistant maize on weed management. Maydica, 44: 25-36. Hartmann F. (1979): Az Amaranthus retroflexus L. atrazinnal szembeni rezisztenciája, és a rezisztens biotípusok elterjedése Magyarországon. Növényvédelem, 15 (11): 491-495. Hartmann F. (1994): A kukorica gyomproblémái – különös tekintettel a rezisztens gyombiotípusokra és a nehezen irtható gyomfajokra. Agrofórum, 5 (5): 3. Hartmann F. (1997): Új gyomirtási módszer a kukoricában a pre/poszt kezelés. Gyakorlati Agrofórum, 8 (5): 19-21. Hartmann F. – Nedeczky F. – Vörös S. (1995): Köles elleni védekezés sarokpontjai és újabb védekezési eljárások a kukoricában. Agrofórum, 6 (5): 84-86. Hartmann F. – Szentey L. (2000): A kukorica vegyszeres gyomirtása az ezredfordulón. Gyakorlati Agrofórum, 11 (3): 70-75. Hartmann F. – Széll E. (1999): Csillagpázsit (Cynodon dactylon). Gyakorlati Agrofórum, 10 (8): 24-28. Heszky L. (2000): Genetikailag módosított (GM) növények. In Dudits D. – Heszky L. (szerk): Növényi biotechnológia és géntechnológia. Agroinform Kiadó, Budapest, pp. 206-211., 234-251. Hilbeck, A.H. (2002): Transgenic crops and integrated pest management. The 2002 Brighton Crop Protection Conference, pp. 1021-1028. +yGL

/

$

J\RPLUWyV]HUHV

NH]HOpVHN

LG

]tWpVpQHN

pV

túladagolásának hatása néhány imidazolinon toleráns kukoricahibridre. Magyar Gyomkutatás és Technológia, 2.(2): 41-46. Hoffmann L. – +RIIPDQQp 3DWK\ =V eYHO J\RPRN HOOHQL védekezés tarlókezeléssel. Gyakorlati Agrofórum, 10 (8): 20-21. Hohgardt, K. – Schiemann, J. – Zwerger, P. (1998): Authorization of herbicides complementary to herbicide resistant crops. 5th Int. Symposium, Braunschweig, pp.154 – 158.

178


Holm, L. – Pancho, I.V. – Herberger, I.P. – Plucknett, D.L. (1977): The World’s Worst Weeds. Dustribution and Biology. Univ. Press, Hawaii, pp. 609. Hora, G.G. – Anderson, M.D. – Baldwin, J.L. – Scoresby, J.R. – Thorsness, K.B. (1994): Weed control in transformed corn with glufosinate. Proc. N. Cent., Weed Sci. Soc., 49: p. 61. +RUQ$ )ULJDWH7HFKQLNDL,VPHUWHW

$JURLQIRUP%XGDSHVWSS

1-2. Horváth A. (1994): Adjuvánsok alkalmazása borsó posztemergens gyomirtásánál a herbiciddózis csökkentésére. 40. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, p. 154. Hoverstad, T.R. – Gunsolus, J.L. – Lueschen, W.E. – Getting, J.K. (1994): Effect of time of herbicide application on foxtail growth and corn yield. Proc. N.Cent., Weed Sci. Soc., 49: pp. 27-28. Hrisztov K. – Preszolszka P. (1979): Az Eradicane 6-E herbicid fiziológiai és citogenetikai hatása kukoricára. Genet.Szelek., Szófia, 12 (6): 423-428. Hunyadi K. (1974): Vegyszeres gyomirtás. I. Általános rész. Egyetemi jegyzet, Keszthely, 200 pp. Hunyadi K. (1988): Szántóföldi gyomnövények és bioOyJLiMXN 0H] gazdasági Kiadó, Budapest, pp. 19-20. Hunyadi K. (1990): A klóracetamidok és kombinációik hatása a kukorica ILDWDONRULJ\|NpUIHMO GpVpUH In*\ UII\% – Dufek L-né – Horváth Á. – Zbiskó L. (szerk.): „10 éves az acetoklór” Szimpózium, Nitrokémia, Balatonfüred: pp. 48-74. Hunyadi K. (1992): Szulfonilkarbamidok, új korszak kezdete a gyomirtásban. Agrofórum, 2 (5): 16-21. Hunyadi K. (1993): Gyom-küszöbérték (Thresholds) fogalmak és DONDOPD]iVL

OHKHW

VpJN

D

J\RPV]DEiO\R]iVEDQ

Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, pp. 146. Hunyadi K. (1994): A gyomnövények herbicidrezisztenciája. Agrofórum, 5 (5): 1-3.

179


Hunyadi K. (2000): Gyomnövény-biológia. In Hunyadi K. – Béres I. – Kazinczi G., (szerk.): Gyomnövények, gyomirtás, gyombiológia. 0H] JD]GD Kiadó, Budapest, pp. 9-16. Hunyadi K. – Almádi L. (1981): Szántóföldi gyomfajok csíranövényei és KHUELFLGpU]pNHQ\VpJN 0H] JD]GDViJL .LDGy %XGDSHVW SS 171. Hunyadi K. – Gara S. – Nagy L. (1994): A fenyércirok (Sorghum halepense). Agofórum, 5 (7): 14-25. Hunyadi, K. – Mikulás, J. (1983): Possibilities of an integrated control against Sorghum halepense L. Pers. in vineyard. Abstract of Plant Protection, Budapest, p. 172. Hunyadi K. –6] NH/ $WDUDFNE~]DAgropyron repens). KSZE Agrofórum, 6 (8): 14-17. Jablonkai I. (1997): Az acetoklór herbicid degradációja talajban és fotokémiai úton. 43. Növényvédelmi Tudományos Napok. Budapest, pp. 150. Jablonkai, I. – Dutka, F. (1985): Metabolism of Acetochlor Herbicide in Tolerant and Sensitive Plant Species. J. Radional Nucl. Chem. Letters, 94 (4): 271-280. Jáger F. (1998): Hatékonyabb gyomirtás, desszikálás. Gyakorlati Agrofórum, 9 (7): 12. James, C. (2000): Global Review of Commercialized Transgenic Crops: 2000, ISAAA Brief Ithaca, N.Y., U.S.A.: International Service for the Acquisition of Agri-Biotech Applications, pp. 2-14. James, C. (2002): Global Review of Commercialized Transgenic Crops: 2002, ISAAA Brief Ithaca, N.Y., U.S.A.: International Service for the Acquisition of Agri-Biotech Applications, 27: pp. 3-17. Jasieniuk, M. (1995): Constraints on the evolution of glyphosate resistance in weeds. Res. Plant. Manag. Newsletter, 7 (2): 31-32. Jasinka J. (1974): Az Afazinos kukorica gyomirtás tapasztalatai a kaposvári járásban. Növényvédelem, 10 (12): 551-554.

180


Jaworski, E.G. (1972): Mode of action of N-phosphono-methyglycine: inhibition of aromatic amino acid biosynthesis. J. Agric. Food. Chem., 20: 1195-1198. Jekkel Zs. (1999): Biotechnológiai rendszerek a fenntartó növénytermesztés szolgálatában. VeW PDJ-11. Jekkel Zs. – Farády L. (2000): Sikerre transzformálva – avagy a GM növényekkel szembeni európai idegenkedés anatómiája. Gyakorlati Agrofórum, 11 (14): 22. Jones, A.V. – Young, R.M. – Leto, K.J. (1985): Subcellular localization and properties of acetolactate synthase, target site of the sulfonylurea herbicides. Plant Physiol, 77: 293. Junó F. – Németh I. – Petz A. – Hadászi L. (2000): A posztemergens kukorica gyomirtási technológiák továbbfejlesztése QLWURJpQWDUWDOP~ P WUiJ\iN KR]]iDGiVával. 46. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, p. 141. -XUHFVND( $JOLIR]iWPLQWDUERULFLG(UG

Kádár

A.

0H]

(1983):

Gyomirtás

-517.

–

Vegyszeres termésszabályozás. JD]GDViJL.LDGy%XGDSHVWSS-171., 218-248.

Kádár A. (2000): A vegyszeres gyomirtás története és várható alakulása. 46. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, pp. 33-35. Kádár A. – Bihari F. – Gara S. – Hartmann F. – Karamán J. – Koroknai B. – Magyar J. – Nagy F. –6] NH/ – Tóth Á. (2001): Vegyszeres gyomirtás és termésszabályozás, Factum Bt., Budapest, p. 174. Kádár A. – Ötvös M. (1974): A Sorghum halepense biológiája és az ellene való védekezés. (Témadokumentáció) Agroinform, Budapest. Kádár A. – Bihari F. – Gara S. – Hartmann F. – Karamán J. – Koroknai B. – Magyar J. – Nagy F. –6] NH/ – Tóth Á. (1997): Vegyszeres gyomirtás és termésszabályozás gyakorlata. Factum Bt., Budapest, p. 9. Kapusta, G. – Krausz, R.F. – Matthews, J.L. (1996): Weed control in corn and soybeans with glufosinate. Proc. N. Cent. Weed Sci. Soc., 51: 59-60.

181


Karamán J. – Bodor Gy. (1992): Gyomirtási kísérlet karácsonyfa telepen. Növényvédelem, 28 (9): 378-382. Kendi J. (1990): Az MG-02-W OD]$FHQLW(&-ig – 10 év a hibridkukorica HO iOOtWiViEDQ In *\ UII\ % – Dufek L-né – Horváth Á. – Zbiskó L. (szerk.): „10 éves az acetoklór” Szimpózium, Nitrokémia, Balatonfüred: pp. 111-125. .HQGL - 7HQGHQFLiN pV OHKHW

VpJHN D NXNRULFD J\RPLUWiViEDQ

Agrofórum, 5 (5): 8-10. Kikugawa, H. – Yoshii, H. (1997): Nicosulfuron, SL-950 a novel sulfonylurea herbicide for use in corn. Agrochemicals Japan, 70: 18-20. Kimura, F. – Haga, T. – Sakashita, N. – Murai, S. – Fujikawa, K. (1989): SL-950, a novel sulfonylurea herbicide for corn. The 1989 Brighton Crop Protection Conference, pp. 29-34. Király Z. (1986): A biotechnológia növényvédelmi irányai. 32. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, p. 3. Kishore, G.M. – Shah, D. (1988): Amino acid biosynthesis inhibitor sas herbicides. Annu. Rev. Biochem., 57: 627-663. Kiss I-né. (2000): A kukorica termesztéstechnológiájának áttekintése. Gyakorlati Agrofórum, 11 (3): 2-9. Klein, T.M. – Wolf, E.D. – Sanford, J.C. (1987): High velocity microprojectiles for delivering nucleic acids into living cells. Nature, 327: 70-73. Kopácsi J. (1998): Glufozinát-DPPyQLXP W U NXOW~UQ|YpQ\HN Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, p. 152.

Koroknai B. (1972): Fenyércirok elterjedése Veszprém megyében. Növényvédelem, 8 (9): 418-420. Koroknai B. (1975): A nagy széltippan (Apera spica-venti), a héla zab (Avena fatua) és a fenyércirok (Sorghum halepense) elterjedésének vizsgálata 1975-ben. Növényvédelem, 11 (10): 451-456. .RURNQDL

%

$

V]

O

WHUOHWHN

J\RPV]HOHNFLyV

WHQGHQFLiL

Veszprém megye területén. Növényvédelem, 29 (7): 342-344.

182


Kovács I. (1982): Új veszélyes gyomnövény Békés megyében. Növényvédelem, 18 (2): 88-89. Kovács I. (2002): Fenyércirok – Sorghum halepense (L.) Pers. – biológiája és az ellene való védekezés egyik módja kukoricában. Növényvédelem, 38 (4): 189-194. .RYiFV , 6]DNV]HU

DONDOPD]iVWHFKQ

ológia – a hatékonyság

DODSMD 1|YpQ\HN YpGHOPH $ 0DJ\DU 0H]

JD]GDViJ PHOOpNOHWH

5: 7. Kovács I. – Tarjányi J. (2000): Egy szulfonilurea hatóanyagú, felszívódó levélherbicid hatásának fokozása Frigate adalékaanyaggal. Magyar Gyomkutatás és Technológia, 1 (1): 53-63. .

PtYHV 7

.

U|VPH]HL

&V

*\RPLUWiV

.

U|VPH]HL

&V

1pKiQ\

– Lehoczky É. – Reisinger P. – Nagy S. (2003): Precíziós módszerek alkalmazása a talaj-gyomnövény kapcsolat vizuális ábrázolására. XIII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum, p. 28. NHQ

JpSSHO

D

J\P|OFV|

sben. Integrált termesztés a kertészetben. Konferencia (13): pp. 107-110. WHFKQROyJLDL

HOHP

D

IHQ\pUFLURN

irtásában. Agrofórum, 5 (7): 26-27. .

U|VPH]HL

&V

*RQGRODWRN

D

0DJ\DURUV]iJRQ

NLDODNXOW

gyomhelyzet okairól. Gyakorlati Agrofórum, 11 (5): 5-6. .

U|VPH]HL&V $FVRQWKpMDVRNJ\RPLUWiVD1|YpQ\YpGHOHP

(8): 417-418. Krausz, R.F. – Kapusta, G. (1998): Total postemergence weed control in imidazolinone resistant corn (Zea mays). Weed Technology, 12 (1): 151-156. Krynitsky, A.J. – Swineford, D.M. (1995): Determination of sulfonyurea herbicides in grain by capillary electrophoresis. Journal of AOAC International, 78 (4): 1091-1096. Kwon, C.S. – Pener, D. (1995): The interaction of insecticides with herbicide activity. Weed Technology, 8 (1): 119-124. /iQJ* 1|YpQ\WHUPHV]WpV0H]

JD]GDViJL.LDGy%XGDSHVWSS

105-129.

183


Láng F. (1998): Növényélettan. A növényi anyagcsere. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 509 pp. Leason, M. – Dunliffe, D. – Parkin, D. – Lea, P.J. – Miflin, B.J. (1982): Inhibition of pea leaf glutamine synthetase by methionine, sulphoximine, phosphinothricin and other glutamate analogues. Phytochemistry, 21: 855-857. Leavitt, J.R.C. – Penner, D. (1978): Protection of corn (Zea mays L.) from acetanilide herbicidal injury with the antidote R-25788. Weed Science, 26: 653-659. Lee, J.M. – Owen, M.D.K. (2000): Comparison of acetolactate synthase enzyme inhibition among resistant and susceptible Xanthium strumarium biotypes. Weed Science, 48: 286 – 290. Lehoczky É. (1999): A növényvédelem szerepe a fenntartható PH] JD]GDViJEDQ In Németh T. (szerk): Talajhasználat, N|UQ\H]HWNtPpO WiSDQ\DJ-gazdálkodás és növényvédelem a IHQQWDUWKDWy PH]

JD]GDViJL IHMO

-(3*$7(*|G|OO

SS

GpV WNUpEHQ -HJ\]HW 7HPSXV

-207.

Lehoczky É. (2002): Az Echinochloa crus-galli (L.) P.B. és a kukorica korai kompetíciójának hatása. II. A növények tápanyagfelvétele. Magyar Gyomkutatás és Technológia, 3 (2): 21-30. Lehoczky É. – Borosné Nagy A. (2002): Az Echinochloa crus-galli (L.) P.B. és a kukorica korai kompetíciójának hatása. I. A növények növekedése. Magyar Gyomkutatás és Technológia, 3 (1): 14-20. Lehoczky É. – Reisinger P. (2002):Precíziós eljárások alkalmazása kompetíciós vizsgálatoknál. Magyar Gyomkutatás és Technológia, 3. (2): 49-59. Lendvay L. (1979): Az acetoklór gyomirtószer felhasználási tapasztalatai. Interchim tanácskozás. 4. melléklet. Bratislava, pp. 23-26. /RYDV È .XNRULFD iOORPiQ\NH]HOpV OHKHW

VpJpQHN YL]VJiODWD

Szolnok megyében. Növényvédelem, 11 (5): 208-211. /

ULQF] -

184

– Kovács I. (2003a): Cukorrépa gyomirtás: hagyomány és formabontás. 49. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, p. 140.


/

ULQF] -

/

ULQF] -

– Kovács I. (2003b): Motivell, mint kombinációs partner a kukorica állomány gyomirtásában. 49. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, p. 141. (O

– Sipos S. – Menyhért Z. – Radics L. – Ángyán J. (1982):

YHWHPpQ\ KDWiVD D NXNRULFDWHUPHV]WpVEHQ ,, $] HO

YHWHPpQ\

hatása a kukoricaállomány gyomviszonyaira és a felhasznált gyomirtó szerek hatékonyságára. Növénytermelés, 31 (1-2): 85-94. Lukács, D. (2001): A nádrizómák nyugalmi állapota és a védekezés OHKHW VpJHL*\DNRUODWL$JURIyUXP -60. Lukács D. – Kazinczi G. – Béres I. (2000): A nád (Phragmites australis (Cav.) Trin. Ex Steudel) nevezéktana, morfológiája és ökológiája. Magyar Gyomkutatás és Technológia, 1 (1): 23-28. Lukács D. – Kazinczi G. – Béres I. (2001): A nád (Phragmites australis (Cav.) Trin. Ex Steudel) anatómiája és fiziológiája. Magyar Gyomkutatás és Technológia, 2 (1): 35-40. Lukács D. – Kazinczi G. – Béres I. (2002): A nád (Phragmites australis (Cav.) Trin. Ex Steudel) rizómáinak apikális dominanciája. Magyar Gyomkutatás és Technológia, 3 (1): 33-38. Makhajda J. – Széll E. (1998): Gyomirtási kísérletek kukoricában. 44. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, p. 158. 0DNy 6] 6]

O

OWHWYpQ\HN

%DODWRQERJOiUL 0H]

V]L J\RPLUWiViQDN WDSDV]WDODWDL D

JD]GDViJL .RPELQiWEDQ 1|YpQ\RUYRVOiV D

Kertészetben. Konferencia, (12): pp. 58-61. Mangelsdorf, P.C. – MacNeish, R.S. – Galinat, W.C. (1964): Domestication of corn. Science, Washington, 143 (3606): 538-545. MándyGy. 0H]

(1971):

Hogyan

jöttek

JD]GDViJL.LDGy%XGDSHVWSS

létre -29.

kultúrnövényeink?

Marschner, H. (1995): Mineral nutrition of higher plants. Academic Press, Orlando, USA, pp. 120-121. Matók I. (1994): A BASF ajánlata a kukorica gyomirtására: Motivell, Basagran Forte, Laddok. Agrofórum, 5 (5): 12-16. Mazur, B.J. – Falco, S.C. (1989): The development of herbicide resistant crops. Annu. Rev. Plant Physiol. Plant Mol. Biol., 40: pp. 441-470.

185


McCalla (1994): „Agriculture and Food Needs to 2025. Why We Should Be Concerned”, Crawford Lecture, Consultative Group on International Agricultural Research, World Bank, Washington, DC. Meisner, H. – Enz, J. (1981): Überprüfung der verschiedenen Silomais Sorten. Gesunde Pfl. Frankfurt am Main, 33 (3): 62-65. 0HOLXV

3

WHUPpV]HWHNU

+HUEiULXP

$]

IiNQDN

IYHNQHN

QHYHNU

O

O pV KDV]QDLUyO +DVRQPiV NLDGiV .ULWHULRQ .LDGy

1979. Bukarest, 484 pp. 0HQ\KpUW = $ NXNRULFDWHUPHV]WpV Np]LN|Q\YH 0H]

JD]G

asági

Kiadó, Budapest, pp.15-16.; 32-34. Miflin, B.J. (1974): The location of nitrite reductase and other enzymes related to amino acid biosynthesis in the plastids of roots and leaves. Plant Physiol., 54: 550-555. Mike Zs. –

+XQ\DGL

J\RPQ|YpQ\HN

.

NH]GHWL

-HOHQW

J\|NpUIHMO

V

V]iQWyI|OGL

GpVpQHN

HJ\V]LN

YL]VJiODWD

Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, pp. 160. Mike Zs. – Bónis P. – Hunyadi K. (1998): Az ALS- és a PQ-gátló KHUELFLGHNKDWiVDDNXNRULFDIRQWRVDEEHJ\V]LN

kezGHWL J\|NpUIHMO GpVpUH Napok, Budapest, p. 159.

J\RPQ|YpQ\HLQHN

1|YpQ\YpGHOPL

7XGRPiQ\RV

Miklós D. (1981a): Acetoklór és metolaklór hatóanyagú herbicidek összehasonlító vizsgálata a kukorica gyomirtásában I. Növénytermelés, 30 (2): 145-153. Miklós D. (1981b): Acetoklór és metolaklór hatóanyagú herbicidek összehasonlító vizsgálata a kukorica gyomirtásában II. Növénytermelés, 30 (3): 249-255. Mikulás J. (1977): A glyphosate készítmények transzlokációja Sorghum halepense L. Pers. rizómáiban. Növényvédelem, 13 (11): 488-493. Mikulás J. (1979): A fenyércirok (Sorghum halepense L. Pers.) ELROyJLiMDpVDYpGHNH]pV OHKHW

VpJHL.DQGpUW07$0J .XW,QW

Martonvásár. Mikulás J. (1980a): Védekezés levélalápermetezéssel a fenyércirok ellen. 0DJ\DU0H]

186

JD]GDViJ


Mikulás J. (1980b): A fenyércirok (Sorghum halepense L. Pers.) NiURVtWiVD

pV

YpGHNH]pV

OHKHW

.RPELQiWEDQ7XGRPiQ\pV0H]

VpJH

D

%DMDL

0H]

JD]GDViJ

JD]GDViJL

-39.

Mikulás, J. (1984): Die Bekämpfung von Sorghum halepense L. Pers. Speziell psm., 3 (2): 27-31. Molnár F. – Gyulai B. – Czepó M. (1998): Újabb lHKHW VpJ D] DUDQNDfélék (Cuscuta spp.) elleni védekezésre. Növényvédelem, 34 (7): 379-383. Mulder, C.E.G. – Nalewaja, J.D. (1978): Temperature effect of phytotoxicity of soil applied herbicides. Weed Science, 26: 566570. Murai, S. – Haga,T. – Sakashita, N. – Nakamura, Y. – Honda, C. – Honzawa, S. – Kimura, F. – Tsuii, Y. – Nishiyama, R. (1995): Synthesis and herbicidal activity of sulfonylureas; SL-950 and its related compounds. Journal of Pesticide Science, 20 (4): 453-462. Nagy I. – Lehoczky, É. (2002): Herbicid választék Magyarországon napjainkban. Magyar Gyomkutatás és Technológia, 3 (2): 59 – 69. Nagy, J. – Balogh, K. (1985): A new safener for EPTC in corn. The 1985 Brighton Crop Protection Conference, pp. 107-111. Nagy S. (2003): A kukorica precíziós gyomszabályozása. Agronapló, 7. (4): 36-39. 1DJ\YiWK\- 0DJ\DU3UDFWLFXV7HUPHV]W

7UDWWQHU-iQRV7DPiV

betüivel, Pesten, pp. 66-71. Nalewaya, J.D. – Praczyk, T. – Matysiak, R. (1995): Salts and surfactants Influence nicosulfuron activity. Weed Techn., 9 (3): 587-593. Nalewaya, J.D. – Praczyk, T. – Matysiak, R. (1998): Nitrogen fertilizer, oil and surfactant adjuvants with nicosulfuron. Weed Techn., 12 (4): 585-589. Nandula, V.K. – Curran, W.S. – Roth, G.W. – Hartwig, N.L. (1995): Effectiveness of adjuvants with nicosulfuron amd primisulfuron for wirestem muhly (Muhlenbergia frondosa) control in no-till Corn (Zea mays). Weed Technol., 9 (3): 525-530.

187


Németh I. (1996): Csökkentett dózisú glifozátos kezelések hatása a Convolvulus arvensisre. 42. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, p. 164. Németh I. – Petz A. – Junó F. – Hadászi L. (2002): Az állományNH]HOpVHN

KDWiViQDN

MDYtWiVD

NXNRULFiEDQ

QLWURJpQP

WUiJ\iN

segítségével. Növényvédelem, 38 (10): 531-537. Németh I. – Sárfalvi B. (1998): A gyomfelvételezési módszerek értékelése összehasonlító vizsgálatok alapján. Növényvédelem, 34: 15-22. Németh I. – Sárfalvi B. (2000): Tesztelések szulfonilurea típusú KHUELFLGHNNHO NO|QE|]

J\RPQ|YpQ\HNHQ 1|YpQ\YpGHOHP

(12): 657 – 665. Németh I. –6] NH/ – Magyar J. (1994): A nád (Phragmites comunnis) Agrofórum, 5 (10): 12-16. Noszticzius A. – Müller T. – &]LPEHU *\ $ V] U V GLV]QySDUpM (Amaranthus retroflexus) triazin származék herbicidek iránti UH]LV]WHQFLiMiQDN YL]VJiODWD 0H] JD]GDViJ NHPL]iOása (Ankét), Keszthely, 1979.VI.1.: pp. 17. Oravecz S. (1999): A géntechnológiai tevékenység szabályozása. 9HW PDJ-8. Oravecz S. (2000a): A géntechnológiai engedélyezés tapasztalatai. Gyomnövények, Gyomirtás, 1: 20 – 26. Oravecz S. (2000b): GMO – ahogy a szakmai irányítás látja. Gyakorlati Agrofórum, 11 (14): 14 – 18. Oravecz S. (2000c): A géntechnológiai tevékenység nemzetközi szabályozása. MAG Kutatás-Termesztés-Kereskedelem, 14 (2): 1016. Padgette, S.R. – Della-Cioppa, G. – Shah, D.M. – Fraley, R.T. – Kishore, G.M. (1988): Selective herbicide resistance through protein engineering. In Schell, J. – Vasil, I. (ed.): Cell Culture and Somatic cell Genetics of Plants. Vol.6. New York: Academic. In press. Padgette, S.R. – Kolacz, K.H. – Delannay, N. – Re D.B. – LaValle, B.J. – Tinius, C.N. – Rhodes, W.K. – Otero, Y.I. – Barry, G.F. – Eichholtz, D.A. – Peschke, V.M. – Nida, D.L. – Taylor, N.B. – 188


Kishore, G.M. (1995): Development, identification and characterization of a glyphosate-tolerant soybean line. Crop Sci., 35: 1451-1461. Pálfai G. (1997): AC 299,263 kísérleti herbicid utóhatásának vizsgálata repce, cukorrépa, burgonya és zeller kultúrákban. 43. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, p. 157. Pálfai G. (1998): Az imazamox hatóanyaggal végzett hét évi fejlesztési kísérlet sorozat összefoglalása. 44. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, p. 165. Pallos, F.M. – Casida, J.E. (1978): Chemistry and action of herbicide antidotes. Academic Press, New York, San Francisco, London: pp. 1-171. Pavliscsák Cs. (1996): Glialka 480 érésgyorsító hatásának kísérleti tapasztalatai 1995-ben kukorica és napraforgó kultúrában. Integrált termesztés a szántóföldi kultúrákban, Budapest, 12: pp. 136-141. Penner, D. – Graves, D. (1972): Temperature influence on herbicide injury to navy beans. Agron. Journal, 64: 30. Pepó P. (2003): Újabb adatok a kukorica hibridspecifikus gyomirtásának fejlesztéséhez. Gyakorlati Agrofórum Extra, 2: 53-54. Pepó P. – Zsombik L. –'HU]VpQ\L- $QLWURJpQP WUiJ\DIRUPiN szerepe a kukoricatermesztésben. Gyakorlati Agrofórum Extra, 2: 12-15. Perez, A. – Kogan, M. (2001): Glyphosate-rezistant Lolium multiflorum in Chilean orchards. Weed Research, 43: 12-19. Pethe F. (1805): „Pallérozott mezei gazdaság” Trattner János Tamás EHW LYHO3esten. 3HWK

0 0H]

JD]GDViJL pOHWWDQD $NDGpPLDL .LDGy %XGDSHVW

pp. 166-195. Pieters, E. – Bertges, B. – Kinney, D. (1995): Weed control in glufosinate resistant corn and soybeans. Abstr. Weed Sci. Soc. Am., 35: p.6. Prágay I. – Balogh M. (1978): A kukorica, a cukorrépa és a burgonya gyomnövényei a NEVIKI veszprémi kísérleti telepén. NEVIKI Közlemények, 7: 93-100.

189


Rabaey, T.L. – Harvey, R.G. – Albright, J.W. (1996): Herbicide timing and combination strategies for woolly cupgrass control in corn. Journal of Production Agriculture, 9 (3): 381-384. Radics L. (1976 WHUPHV]W

gNROyJLDL

WiEOiN

pUWHNH]pV *|G|OO W

V]iP pV P

WpQ\H]

N

KDWiVD

J\RPQ|YpQ\]HWpQHN

D

NXNRULFDYHW

|VV]HWpWHOpUH

PDJ

'RNWRUL

In: Reisinger, P. (1981): A monokultúra,

WUiJ\i]iV KDWiVD D NXNRULFD J\RPQ|YpQ\]HWpUH

Növényvédelem, 17 (4-5): 163-168. 5DGLFV

/

$JUR|NROyJLDL

WpQ\H]

N

KDWiVD

J\RPQ|YpQ\]HWUH.DQGLGiWXVLpUWHNH]pV*|G|OO

D

V]iQWyI|OGL

S

Radics L. - Menyhért Z. – Ángyán J. (1982): A kukorica vetésidejének és W WiYROViJiQDN KDWiVD D] Amaranthus retroflexus L. növekedésére. Növénytermelés, 31 (3): 237-242. Radvány B. (1995): Igran 500 FW – Agrofórum, 6 (5): 105-106.

~M IRUPXOD ~M OHKHW

VpJHN

Rao, V.S. – Duke, W.B. (1976): Effect of Alachlor, Propachlor and Prynachlor on G3-induced Production of Protease and Amylase. Weed Science, 24: 616-618. Ray, T.B. (1984): Site of action of chlorsulfuron, inhibition of valine and isoleucine biosynthesis in plants. Plant Physiol., 75: 827-831. Reisinger P. (1977): A gyomfelvételezési módszerek összehasonlító vizsgálata. Növényvédelem, 13: 359-361. Reisinger P. (1979): Gyomvizsgálatok számítógéppel. XXI. Georgikon Napok. Keszthely, pp. 124 – 127. Reisinger 3 $ PRQRNXOW~UD W V]iP pV P WUiJ\i]iV KDWiVD D kukorica gyomnövényzetére. Növényvédelem, 17 (4-5): 163-168. Reisinger P. (1987): Cönológiai felvételezésekre alapozott gyomirtás tervezés logikai rendszere búzában és kukoricában. Kandidátusi értekezés, Pécs, 126 pp. Reisinger P. (1990): „ZEA-POST-KOMMANDO” – új eljárás a kukorica gyomirtásában. KSZE Agrofórum, 1. (2): 39.

190


Reisinger P. (1991): A peszticid terhelés csökkentésének, mérséklésének stratégiája, taktikája Magyarországon. 37. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, pp. 27-31. Reisinger P. (1995): A kukorica gyomnövényzete és gyomirtása. Agrofórum, 6. (5.) 72-83. Reisinger P. (1996): A csemegekukorica gyomirtása. Növényvédelem, 32 (9): 467-468. Reisinger P. (1997): A kukorica gyomirtása. In Glits M. – Horváth J. – Kuroli G. – 3HWUyF]L , V]HUN 1|YpQ\YpGHOHP 0H] JD]GD Kiadó, Budapest, pp. 85-92. Reisinger P. (1999): Gyomszabályozás Mosonmagyaróvár, pp. 2-8.

I.

Tantárgyi

segédlet.

Reisinger P. (2000a): Gyomszabályozás II. Tantárgyi segédlet. Mosonmagyaróvár, pp. 6-13. Reisinger P. (2000b): Kukorica (Zea mays L.) In Hunyadi K. – Béres I. – Kazinczi G. (szerk): Gyomnövények, gyomirtás, gyombiológia. 0H] JD]GD.LDGy%XGDSHVWSS-503. Reisinger, P. (2001): Weed surveys on farmland in Hungary (1947-2000) Magyar Gyomkutatás és Technológia, 2 (1): 3-13. Reisinger P. – Gara S. (1990): Adatbázis létrehozása és számítógépes alkalmazása a kukorica gyomproblémáinak elemzésére, különös WHNLQWHWWHO D] HJ\Q\iUL HJ\V]LN IDMRNUD In *\ UII\ % – Dufek Lné – Horváth Á. – Zbiskó L. (szerk.): „10 éves az acetoklór” Szimpózium, Nitrokémia, Balatonfüred: pp. 75-95. Reisinger P. – . PtYHV 7 – Lajos, M. – Lajos, K. – Nagy, S. (2001): Veszélyes gyomfajok táblán belüli elterjedésének térképi ábrázolása a GPS segítségével. Magyar Gyomkutatás és Technológia, 2 (2): 25–32. Reisinger P. –

.

PtYHV

J\RPIHOYpWHOH]pVL

7

– Nagy S. (2003): Vizsgálatok a

PLQWDV

U

VpJUH

YRQDWNR]yDQ

SUHFt]LyV

gyomszabályozás tervezéséhez. 49. Tudományos Növényvédelmi Napok, Budapest, pp. 149. Reisinger, P. – Lajos, K. – Lajos, M. – Nagy, S. (2002): Die Erweiterung Unkrautzönologischer Aufhnamen durch GPS-Koordinaten. 191


Zeitschrift für Pflanzenkrankenheiten Stuttgart, Sonderheft, XVIII.: 451-457.

und

Pflanzenschutz,

Reisinger P. – Lajos M. (1999): A kukorica gyomnövényzete és gyomirtása II. Növényvédelmi Tanácsok, 5: 19. Reisinger P. – Nagy I. (2003): Win-Peszti, a Magyarországon HQJHGpO\H]HWW Q|YpQ\YpG V]HUHN DGDWEi]LVD &'-ROM, Agroinform Kiadó, Budapest. Reisinger P. – Nagy S. (2002): Helyspecifikus gyomirtási technológia tervezése kukoricában GPS-el megjelölt gyomfelvételezési mintaterek alapján. Magyar Gyomkutatás és Technológia, 3 (1): 4554. Rendina, A.R. – Felts, J.M. (1988): Cyclohexanedione herbicides are selective and potent inhibitors of acetyl-CoA carboxylase from grasses. Plant Physiol., 86: 983-986. Retzinger, J. (2000): Minutes from the Herbicide Resistance Action Committee. EWRS Newsletter, 74: 15-18. Rice, E. (1984): Allelopathy. Academic Press, Orlando, USA. Russel, M.H. – Carski, T.H. – McKelvey, R.A. (1995): Risk evaluation of the leaching potential of sulfonylurea herbicides. The 1995 Brighton Crop Protection Conference – Weeds, pp. 701 – 706. 6DODPRQ *\ 2WW Q

DKRO QHP NHOOHQH"1|YpQ\YpGHOHP

233-234. Sárkány L. (1975): Észak-Zala kukorica kultúráinak gyomosodása és a talajok gyommag tartalom vizsgálata. Növényvédelem, 11 (7): 304308. 6iUNiQ\ / %HOYt]OHYH]HW

FVDWRUQiN NpPLDL iSROiVL OHKHW

VpJHL

kísérleti eredmények alapján. Növényvédelem, 18 (6): 258-260. 6iUYiUL0 $W

V]iP KDWiVDDNXNRULFD WHUPpVpUH pVPLQ

VpJpUH

Gyakorlati Agrofórum Extra, 2: 25-28. Scherb, W. – Ebbinghaus, D. – Schlotter, P. (2000): Frigate ein neues Netzmittel zur Verbesserung der Aufnahme blattaktiver Herbicide. Z. PflSchutz, Sonderh., XVII: 619-622.

192


Schmidt, R.R. (1997): HRAC classification of herbicides according to mode of action. The 1997 Brighton Crop Protection Conference – Weeds: pp. 1133 – 1140. Shah, D.M. – Horsch, R.B. – Klee, H.J. – Kishore, G.M. – Winter, J.A. – Tummer, N.E. (1986): Engineering herbicide tolerance in transgenic plants. Science, 233: 478-481. Shaner, D.L. (2000): The impact of glyphosate-tolerant crops on the use of other herbicides and on resistance management. Pest Management Science, 56 (4): 320-326. Shaner D.L. – O’Connor S.L. (1991): The Imidazolinone Herbicides, CRC Press, Boca Raton, USA, pp. 72-88. Shaw, W.V. (1982): Integrated weed management systems technology for pest management. Weed Science 30. Supplement to Volume: 2-12. Simon E. (1989): A nád (Phragmites communis) mint gyomnövény Glialkával való irtásánaN OHKHW VpJH 6]iQWyI|OGL növénytermesztés tanácskozás, pp. 51-52. Simon E. (1991): Glifozáttal végzett kezelések hatása a tilolt lenszálhozam alakulására. 37. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, p. 138. Sindel, B. (1996): Glyphosate Resistance Discovered in Annual Ryegrass. Res. Pest. Manag. Newsletter, 8 (2): 5-6. Slade, R.E. – Templeman, W.G. – Sexton, W.A. (1945): Plant growth substances as selective weed killers. Nature, London. 155: 497-498. Smith, C. (1991): Sulfonylurea Herbicides. Agrow. PJB Publications Ltd. Richmond, Surrey, pp. 129-140. Solymosi P. (1989): Nehezen irtható egyéves gyomok, Kertészet – S] OpV]HW Solymosi P. (1999): Tapasztalatok a herbicidrezisztenciáról az évezred végén. Növényvédelem, 35 (10.): 485-496. Solymosi P. (2001): Várható-e a gyomrezisztencia kialakulása a glifozáttal szemben? Magyar Gyomkutatás és Technológia, 2 (2.): 17-24.

193


Solymosi P. (2002): Magyarországon 1945-2002 között ténylegesen elterjedt (kivadult), illetve újabban behurcolt adventív növények listája és bibliográfiája. Növényvédelem, 38 (12): 643-653. Solymosi P. – Nagy P. (1998): A Cirsium arvense (L.) Scop. ALS gátló herbicidekkel szembeni rezisztenciájának vizsgálata. 44. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, pp. 165. Somogyi L. – Hunyadi K. (1991): Adatok a gyom kifejezés etimológiai KiWWHUpU

O QpKiQ\ HXUySDL Q\HOY NDSFViQ 1|YpQ\YpGHOPL

Tudományos Napok, Budapest, p. 140. Steckel G.J. – Wax L.M. – Simmons F.W. – Phillips W.H. (1997): Glufosinate efficacy on annual weeds is influenced by rate and growth stage. Weed Technol., 11: 484-488. Stephens H. – Brassay S. – Érkövy A. – Gönczy P. – Havas J. – Kovács Gy. – Keresztyén J. – Szontagh G. – Titz Sz. (1855): Mezei Gazdaság könyve I. Heckenast, Pest, pp. 218-236. Stoltenburg, D.E. – Gronwald, J.W. – Wyse, D.L. – Burton, J.D. – Somers, D.A. – Gengenbach, B.G. (1989): Effect of sethoxydim and holoxyfop on acetyl-coenzyme A carboxylase activity in Festuca species. Weed Sci., 37: 512-516. Stryckers, J. – Himme, M. (1972): Bespreking van de resultaten bereit voor het teeltjaar 1970-71. Door het centrum voor onknidonderzoek. Fakulteit van de LandbouwettenschappenRyksuniversitét. Gent, 17: pp. 37-39. Sutton, P.B. – Foxon, G.A. – Beraud, J.M. – Anderdon, J. – Wichert, R. (1999): Integrated weed management systems for maize using mesotrione, nicosulfuron and acetochlor. The 1999 Brighton Crop Protection Conference, pp. 225-230. Sváb J. (1981): Biometriai módszerek a kutatásban. Kiadó, Budapest.

0H]

JD]GDViJL

Sváb J. – Berzsenyi Z. (1979): Kukoricatermés és gyomborítottság összefüggése. Esettanulmány összefüggés számítógépes ábrázolására. Növénytermelés, 28 (5): 413-416. Szabó L. (1999): Kukorica hibridek herbicidérzékenységének vizsgálata. Agrofórum, 10 (5): 51-53.

194


Széll E. (1990a): A kukorica növényvédelme – különös tekintettel vegyszeres gyomirtásának 1989. évi tapasztalataira. KSZE Agrofórum, 1. (1): 15-17. Széll E. (1990b): A kukorica gyomirtó szerek szelektivitása. KSZE Agrofórum, 1 (2): 22-24. Széll E. (1990c): Acetoklórral végzett herbicidérzékenységi vizsgálatok I

EE

HUHGPpQ\HL

NXNRULFD

KLEULGHNQpO

YDODPLQW

D]RN

SDUWQHUHLQpO In *\ UII\ % – Dufek L-né – Horváth Á. – Zbiskó L. (szerk.): „10 éves az acetoklór” Szimpózium, Nitrokémia, Balatonfüred, pp. 39-47. V]O

Széll E. (1991): Levél alá permetezés a kukoricában. KSZE Agrofórum, 2 (3): 17. 6]pOO ( $ NXNRULFD NpV

L LG

V]DNEDQ YpJ]HWW YHJ\V]HUHV

gyomirtása. Agrofórum, 5 (7): 28-30. Széll E. – Barátiné P.M. (1995): Hibridkukorica-YHW Agrofórum, 6 (5): 67-70.

PD

g termesztése.

Széll E. – Csibor I. (2000): A preemergens gyomirtások sikertelenségének okai és tanulságai. Gyakorlati Agrofórum, 11 (7): 45-46. Széll E. – Hartmann F. (1998): Gyomok – gyomirtás. In Szieberth D. – Széll E. (szerk.)$PLWDNXNRULFDWHUPHV]WpVU ODJ\DNRUODWEDQWXGQL kell. Agroinform Kiadó, Budapest, pp. 110-126. Széll E. – Major Gy. (1993): Szelektivitási kísérletek a kukorica gyomirtási technológiájához. Agrofórum, 4 (4): 10-14. Széll E. – Makhajda J. (1995): A kukorica vegyszeres gyomirtásának iOWDOiQRVJ\DNRUODWWyOHOWpU PyGV]HUHL$JURIyUXP -90. Széll E. – Széll S. – Kálmán L. – Mórocz S. – Goertz P. – Pálfai G. – Oravecz S. – Zeitvogel Zs. (2003): Herbicidrezisztens kukorica hibridek GMO nélkül. IX. Növénynemesítési Tudományos Napok, Budapest, p. 19. Szentey L. (1997): Tudnivalók a desszikáló és érésgyorsító szerek felhasználásáról. Indul az állományszárítási szezon. Gyakorlati Agrofórum, 8 (9): 42-43.

195


6]HQWH\ / 9pGHNH]pVL OHKHW

VpJHN D NXNRULFa nehezen irtható gyomnövényei ellen. Gyakorlati Agrofórum, 12 (5): 50-55.

Szentey L. (2003): A glifozát csoport a gyomirtásban. Növények YpGHOPH$0DJ\DU0H] 6]

NH

/

JD]GDViJPHOOpNOHWH

*\RPLUWiVL

WDSDV]WDODWRN

D]

LQWHJUiOW

gyümölcstermesztési elvek gyakorlati megvalósítására kijelölt WHUP

NRU~

DOPD

J\P|OFV|VEHQ

,QWHJUiOW

WHUPHV]WpV

D

kertészetben, (13): 111-113. 6]

NH/ *RQGRODWRNDSRV]WHPHUJHQVNH]HOpVHNU

OpVD0RWLYHOO

használatáról. Agrofórum, 5 (6): 6-7. 6]

NH /

6]

NH / $] DOPDOWHWYpQ\HN J\RPPHQWHVtWpVpQHN PHFKDQLNDL

A melegigényes gyomfajok gyors terjedése és a klímaváltozás összefüggése. Növényvédelem, 37 (1): 10-12.

pVNpPLDLOHKHW

VpJHL1|YpQ\YpGHOHP

-212.

Tarjányi J. (1990): Biztonságos védekezés az egyéves egy- pV NpWV]LN gyomok ellen egy új gyomirtószer családdal. Növényvédelem, 26 (7): 313-314. Tarjányi J. (1999a): Fekete üröm (Artemisia vulgaris). Gyakorlati Agrofórum. 10 (9): 54-56. Tarjányi J. (1999b): Transzgénikus növények befolyása a XXI. század gyomirtási technológiájára. III. Nemzetközi EWRS-HU Tanácskozás, Martonvásár, p. 7. Tarjányi J. (2000): A transzgénikus kukorica termesztésének térhódítása. Gyakorlati Agrofórum, 11 (3): 24-25. Tarjányi, J. – Mikulás, J. (1982): The control of Cynodon dactilon in vines with fluazofop-butyl. The 1982 Brighton Crop Protection Conference, pp. 907-912. Tarjányi J. – Lajos M. – Kovács K. – Horváth A. (1999): Transzgénikus kukoricafajták kémiai gyomszabályozási technológiájának kidolgozására irányuló modell kísérletek. 45. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, p. 163.

196


Tarjányi J. – Béres I. – Czepó M. – Nagy I. (2000): A transzgénikus Roundup Ready kukorica gyomirtásának fejlesztése. IV. Nemzetközi EWRS-HU Tanácskozás, Martonvásár, pp. 12. Tarjányi J. – Oravecz S. (2001): A g\RPLUWy V]HU W U termesztésének térhódítása és jogszabályozása. Gyomkutatás és Technológia, 2 (2.): 3-16.

Q|YpQ\HN

Magyar

Tarjányi J. – Nagy I. (2003a): A környezeti terhelés csökkentésének OHKHW

VpJH

V]

O

EHQ

$/6

JiWOy

KHUELFLGGHO

;,,,

.HV]WKHO\L

Növényvédelmi Fórum, pp. 85. Tarjányi J. – 1DJ\ , E *OLIR]iWW U NXNRULFD KLEULGHN posztemergens gyomirtásának vizsgálata hazai körülmények között. Magyar Gyomkutatás és Technológia, 4 (1): 71-80. 7HUSy $ $ pYHV HOV

PDJ\DU J\RPQ|YpQ\N|Q\Y ps napjaink gyomszabályozási szemlélete. 45. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, pp. 164.

Tollenaar, M. – Dibo, A.A. – Aguilera, A. – Weise, S.F. – Swanton, C.J. (1994): Effect of crop density on weed interference in maize. Agron Journal., 86: 591-595. Tomin, C.D.S. (1997): The Pesticide Manual. A World Compendium. (Eleventh Edition) BCPC, Farnham, Surrey, pp. 646-649. Tomonicska F. (1998): Tapasztalatok a kukorica vegyszeres gyomirtásában. Gyakorlati Agrofórum, 9 (5): 23-25. Tomonicska F. (1999): Kukorica hibridek szulfonilurea toleranciájának vizsgálata. IX. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum, p. 49. Tomonicska F. (2000): 1999 évi termelési tapasztalatok SUMO és IMI kukorica hibridek gyomirtásában. X. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum, p. 65. Tóth

Á.

(1975):

$WUD]LQKR]

DONDOPD]iVL OHKHW

DGDJROW

NO|QE|]

VHJpGDQ\DJRN

VpJHL D NXNRULFD SRV]WHPHUJHQV J\RPLUWiViQiO

Növényvédelem, 11 (11): 507-508. Tóth I. (1990): Tapasztalatok az árukukorica acetoklórral végzett nagyüzemi gyomirtásáról a bonyhádi „Pannonia” Mg.Tsz-ben. 1984-1990. In *\ UII\ % – Dufek L-né – Horváth Á. – Zbiskó L.

197


(szerk.): „10 éves az acetoklór” Szimpózium, Nitrokémia, Balatonfüred, pp. 102-110. 7yWK

È

7L]HQNpW

MHOHQW

V

NiUUDO

IHQ\HJHW

J\RPQ|YpQ\

országos felmérése. KSZE Agrofórum, 2 (4): 30-31. 7yWK È *\RPWHQJHU D PH]

JD]GDViJL WHUOHWHNHQ $JURIyUXP

10 (9): 58. Tóth, Á. – Benécsné, B.G. – Balázs, Gy. (1997): Changes in field weeds in Hungary during the last 46 years. The 1997 Brighton Crop Protection Conference, pp. 249-254. Tóth K. – Leglerné H.E. (1989): Kukorica posztemergens kezelése acetoklóros kombinációval. Növényvédelem, 25 (11): 503-504. Tóth Á. – Spilák K. (1998): A IV. Országos Gyomfelvételezés tapasztalatai. Növényvédelmi Fórum, Keszthely, p. 49. Tömördi E. (1977): Acetanilid herbLFLGHN WHFKQROyJLiNEDQ

0H]

JD]GDViJ

D

NO|QE|]

NHPL]iOiVD

WHUPHOpVL

.RQIHUHQFLD

Keszthely, 278-284. Tömördi E. (1990): Az acetoklór és kombinációinak szerepe a 1LWURNpPLD Q|YpQ\YpG V]HU WHUPHOpVpEHQ In *\ UII\ % – Dufek L-né – Horváth Á. – Zbiskó L. (szerk.): „10 éves az acetoklór” Szimpózium, Nitrokémia, Balatonfüred, pp. 126-132. 7|U|N - 2NV]HU

JD]GiN QDSOyMD 1\RPDWRWW %HLPHL -y]VHIQpO

Pesten, pp. 94-96. Török, T. – Madarász, J. – Németh, I. – Hunyadi, K. – Kovács, I. – Szautner, S. – Sz NH / +HUELFLG YL]VJiODWL PyGV]HUWDQ MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, Budapest, pp. 1-39. Ubrizsy G. (1951): A növényvédelem biológiai alapismeretei. In Ubrizsy G. – Kerekes L. (szerk): A növényvédelem gyakorlati kézikönyve. 0H] JD]GDViJi Kiadó, Budapest, pp. 28-33. 8EUL]V\

*

9HJ\V]HUHV

J\RPLUWiV

0H]

JD]GDViJL

.LDGy

Budapest, pp. 14-24., 120-133. Ubrizsy G. (1966): Integrális növényvédelem és biológiai alapjai. MTA Agrártud. Oszt. Közl., 25: 315-354.

198


Ubrizsy G. (1967): A peszticidek káros mellék- és utóhatásának minimalizálása az integrális növényvédelem révén. MTA Agrártud. Oszt. Közl., 18: 347-357. Ubrizsy G. (1968): Új irányok a növényvédelmi kutatásokban. A növényYpGHOHPNRUV]HU VtWpVH1|YpQ\YpG.XW,QW.|]O -19. Ubrizsy G. (1969): Peszticidek – áldás és átok? Akadémiai Kiadó, Budapest, p.118. Ubrizsy G. – Gimesi A. (1969): A vegyszeres gyomirtás gyakorlata. 0H]

JD]GDViJL.LDGy%XGDSHVWS

Ughy P. (2000): Kukorica gyomirtás tapasztalatai és tanulságai Vas megyében egy posztemergens kísérlet tükrében. Gyomnövények, Gyomirtás, 1 (1): 34-39. 8MYiURVL 0 6]iQWyI|OGL NtVpUOHWHN D NO|QE|]

JDERQDYHWpVHN

gyomirtó hatásának vizsgálatára. MTA Biol. és Agrártud. Oszt. Közl., 2 (1-4): 145-194. Ujvárosi M. (19 .O|QE|] LG EHQ YpJ]HWW J\RPLUWiV kukoricára. MTA Agrártud. Oszt. Közl., 24 (1-2): 19-39. 8MYiURVL 0 $ NO|QE|]

LG

KDWiVD D

EHQ YpJ]HWW J\RPLUWiV KDWiVD D

kukoricára. MTA Agrártud. Oszt. Közl., 24: 19-39. Ujvárosi M. (1970): Összehasonlító gyomnövényzet-vizsgálatok egy iOODPLJD]GDViJEDQpVNpWWHUPHO

V]|YHWNH]HWEHQ1|YpQ\YpGHOHP

6 (3): 114-124. 8MYiURVL 0 D *\RPLUWiV 0H]

JD]GDViJL .LDGy %XGDSHVW SS

25-33.; 136-142.; 183.; 288; 8MYiURVL 0 E *\RPQ|YpQ\HN 0H]

JD]GDViJL .

iadó, Budapest,

pp. 5-833. 9DUJD

(

7iMpNR]WDWy

MHOHQWpV

D

WDYDV]L

PH]

JD]GDViJL

munkákról. Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, Budapest, pp. 2-3. Varga P. – Béres I. – Reisinger P. (1999): Szántóföldi kompetíciós vizsgálatok kukoricában. 45. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, p. 166.

199


Varga P. – Béres I. – 5HLVLQJHU 3 D $ NXNRULFD pV I EE gyomnövényei közötti kompetíció szántóföldi kísérletekben. Acta Agronomica Óvariensis, Vol. 42. (1): 101-114. Varga P. – Béres I. – Reisinger P. (2000b): Gyomnövények hatása a kukorica terméseredményére szántóföldi kísérletekben. Magyar Gyomkutatás és Technológia, 1 (1): 45-52. Varga P. – Béres I. – Reisinger P. (2000c): Gyomnövények hatása a kukorica terméseredményére és levélfelület változására szántóföldi kísérletekben. Növényvédelem, 36 (12): 625-631. Varga P. – Sárdi K. – Béres I. – Hunyadi K. (1998): Csírázásgátló KHUELFLGHNpVD]DPPyQLXPQLWUiWKDWiVDDNDNDVOiEI Echinochloa cruss-galli L.) csírázására és hajtásnövekedésére. 44. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, p. 172. Varga Sz. (1996): A Rubus YpGHNH]pVOHKHW

QHP]HWVpJ HUGpV]HWL MHOHQW

VpJH pV D

VpJHL$JURIyUXP

Varga Z. (1994): A Motivell alkalmazásának tapasztalatai a Bóly Rt.ben. Agrofórum, 5 (5): 10-11. Venetianer P. (1998): A DNS szép új világa. Tudomány-Egyetem sorozat. Kulturtrade Kiadó, Budapest, pp. 78-82. Venetianer P. (2000): A génsebészet két háborúja. Magyar Tudomány, XLV (5): 532. Vértesi, E. – Varga, L. (1974): Preparation of acidanilide-type herbicides and their testing in a few culture plants. Hungarian Journal of Industrial Chemistry, Veszprém, 2: 377-382. Vidrine, P.R. – Reynolds, D.B. – Griffin, J.L. – Lanie, A.J. (1990): The potential of new postemergence herbicides in corn. LouisianaAgriculture, 34 (1): 3-5. Villár G. – Sekera P. (2001): Kukorica gyomirtási kísérlet tapasztalatai D] pUVHN~MYiUL Ä3ROQRKRVSRGiU´ 0H]

JD]GDViJL 5W 7HUOHWpQ

Gyomnövények, Gyomirtás, 2 (1): 40-45. Virág Á. (1970): A kukorica vegyszeres gyomirtásának egy évtizede. XX. Jubileumi Növényvédelmi Tudományos Értekezlet, p. 141.

200


Villax Ö. (1937): Növénytermesztés. Mosonvármegye Könyvnyomdája, Magyaróvár, pp. 152-154. Weatherwax, P. (1954): Indian corn in old America. The Macmillan Co., New York. Wesseler, J. (2002): Transgenic crops: can Europen consumers benefit from eating them and will they want to? The 2002 Brighton Crop Protection Conference, pp. 1013-1020. Westsik 9 2NV]HU 394-397.

Q|YpQ\WHUPHOpV $WKHQDHXP %XGDSHVW SS

Wiedenhamer, J.D. (1996): Distinghuising resource competition and chemical interference: Overcoming the Methodological impasse. Agronomy Journal, 88 (6): 866-875. Wilson, R.G. – Westra, P. (1991): Wild proso millet (Panicum miliaceum) interference in corn (Zea mays). Weed Sci., 39: 217220. Winkle, M.E. – Leavitt, J.R.C. – Burnside, O.C. (1980): Acetanilide antidote combinations for weed control in corn (Zea mays L.) and sorghum (Sorghum bicolor). Weed Science, 28: 699-704.

201

AZ ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

9. AZ ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

$*<$51<(/9

9.1. M

7e=,6(.

A legfontosabbnak ítélt új tudományos eredményeket a disszertáció szerkezeti felépítését követve ismertetjük. 1. Az Országos Szántóföldi Gyomfelvételezések adatait vizsgálva PHJiOODStWRWWXN KRJ\ 0DJ\DURUV]iJRQ D] HOP~OW Wt] HV]WHQG

nehezen irtható egy-pVNpWV]LN meghatározó

kukoricában

szabályozásukhoz

új

ben a

J\RPRNKD]iQNWHUPHOpVLV]HUNH]HWpW

nagyon

elterjedtek,

technológiai

elemek

biztonságos

szükségesek.

WUDQV]JpQLNXV NXNRULFDKLEULGHN YiUKDWy EHYH]HWpVH HUUH OHKHW

A VpJHW

nyújt, ezért már 1998-ban elkezdtük a glifozát önmagában és NRPELQiFLyNEDQ W|UWpQ PDMG JOLIR]iW W

U

kombinációk

biztonságosan

JOLIR]iWW

2.

YL]VJiODWiW HO

$]

U

V]|U PRGHOO NtVpUOHWHNEHQ

55 NXNRULFiEDQ (UHGPpQ\HLQN DODSMiQ D YL]VJiOW

alkalmazhatók

a

transzgénikus,

NXNRULFiEDQDQQDNHQJHGpO\H]pVHXWiQ

HOP~OW

pY

QHP

PHJIHOHO

DJURWHFKQLNDL

J\DNRUODWD

következtében a Cirsium arvense a kukorica egyik nehezen irtható gyomnövénye lett. Vizsgálataink igazolták, hogy az 1-3 leveles korban történt teljes dózisú JOLIR]iW NLW és

2001.

évi

mosonmagyaróvári,

Q

HUHGPpQ\W DGRWW $

valamint

a

2001.

évi

szabadszentkirályi értékelések igazolják a glifozát és nikoszulfuron N|]|V NLMXWWDWiVD HVHWpQ IHOOpS

V]LQHUJLVWD KDWiVW $]

%-kal

203


csökkentett 1,5 l/ha glifozát 0,5 l/ha nikoszulfuronnal kiegészítve közel azonos hatású a teljes glifozát dózissal (3,0 l/ha). Ez két V]HPSRQWEyOLVMHOHQW FV|NNHQWpVH

D

VOHKHWHJ\LNDN|UQ\H]HWKHUELFLG

PiVLN

D

M|Y

EHQ

IRO\DPDWRVVi

alkalmazás rezisztHQFLDYHV]pO\pQHNPHJHO

-terhelésének

YiOKDWy

JOLIR]iW

]pVH

3. A Convolvulus arvensis visszaszorítására nem adott megnyugtató választ egyik vizsgált kombináció sem, a magas dózisú (3,0 l/ha) glifozát kijuttatása is csak 90 % körüli pusztulást eredményezett. 4. Amennyiben a kezelésre keUO

WHUOHWHQ W~OV~O\EDQ YDQQDN D]

egyéves T4-es gyomnövények (Echinochloa crus-galli, Panicum miliaceum,

Chenopodium

album,

Chenopodium

hybridum,

Amaranthus retroflexus), az acetoklór glifozáttal tankkeverékben W|UWpQ

NLMXWWDWiVD FVDN D J\RPQ|YpQ\HN NRU

DGNLHOpJtW

5.

ai fejlettségi állapotában

HUHGPpQ\W

gVV]HKDVRQOtWy

FVtUi]WDWiVL

YL]VJiODWRW

YpJH]WQN

NO|QE|]

körülmények között (csíráztató kamrában és üvegházban), a kukoricában használt glifozát és glifozát kombinációkkal, illetve hagyományos kukorica gyomirtó szerekkel kezelt parcellákról V]iUPD]y

J\RPPDJYDNNDO

J\RPPDJRNDW J\

MW|WWN

PLQGNpW

WHUOHWU

O

D

N|YHWNH]

Abutilon theophrasti, Echinochloa crus-

galli, Polygonum lapathifolium, Chenopodium album és Amaranthus retroflexus). Megállapítottuk, hogy a kezelések hatása (glifozáttal, LOOHWYH

JOLIR]iW

NRPELQiFLyNNDO

NH]HOW

WHUOHWHNU

O

V]iUPD]y

gyommagvaknál) tendenciájában csökkentette mind a zöld-, mind a

204


szárazanyag tömeget, de statisztikailag nem bizonyítható különbség a glifozátkezelés hátrányára.

1*2/1<(/9

9.2. A

7e=,6(.

The most important new scientific results will be treated following the structure of the essay. 1. Studying the data of the National Weed Surveys it was found that the monocotyledonous and dicotyledonous problem weeds have been widely spread in Hungary for the last 10 years in maize which determines the cropping structure of the country and new management is required for their regulation. The possible future introduction of the genetically modified maize hybrids provides good opportunity for this, therefore, in 1998, we carried out trials with glyphosate alone and in combination in model experiments then in glyphosate tolerant RRmaize. According to our results, the studied combinations can be safely used in glyphosate tolerant GM maize, as soon as it gets the official registration. 2. The inappropriate cultural techniques of the last 10 years resulted that Cirsium arvense has become one of the problem weeds of maize. Our trials confirmed that full rate of glyphosate applied at 1-3 leaf stage gave excellent result. Evaluations made in 2000 and 2001 in Mosonmagyaróvár, and in 2001 in Szabadszentkirály proved the synergism observed in case of mixed application of glyphosate and

205


nicosulfuron. The 1,5 l/ha glyphosate (50 %) applied in combination with 0,5 l/ha nicosulfuron had almost the same efficiency as the full rate of glyphosate (3,0 l/ha). This can be of importance for two aspects: one is the lower loading of the environment by herbicide, the other is the prevention of resistance in case of eventual continuous application of glyphosate in the future. 3. None of the studied combinations have proved satisfactory in controlling Convolvulus arvensis. Even the high rate (3,0 l/ha) of glyphosate resulted in a control of only 90 %. 4. If the annual T4 weeds (Echinochloa crus-galli, Panicum miliaceum, Chenopodium

album,

Chenopodium

hybridum,

Amaranthus

retroflexus) are predominant in the experimental area, application of the tank mix of glyphosate with acetochlor can successfully manage only the early growth stages of the weeds. 5. Under different conditions (germination chamber and greenhouse), comparative germination tests were made using weed seeds taken from plots treated with glyphosate and glyphosate combinations applied in maize and with traditional maize-herbicides (from both areas the following weed seeds were collected: Abutilon theophrasti, Echinochloa crus-galli, Polygonum lapathifolium, Chenopodium album and Amaranthus retroflexus). It was found that the treatments resulted in a tendency of decrease in both the green weight and the dry matter (of weed seeds from areas treated with glyphosate and glyphosate combinations), but the difference cannot be statistically confirmed as a disadvantage induced by the glyphosate treatment. 206

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS DR. TARJÁNYI JÓZSEF VESZPRÉMI EGYETEM *$='$6ÁGTUDOMÁNYI KAR KESZTHELY

Recommend Documents