Tartalomfejlesztési csoportvezető: Dobos István Projektvezető: Huszár Tamás A-típúsú fejlesztés alprojektvezetője: Dancsó Tünde B-típusú fejlesztés alprojektvezetője : Weszely Orsolya Informatikai szakértők, lektorok: Zsakó László Helfenbein Henrik Gudenus László Szlávi Péter Módszertani szakértők, lektorok: Rózsahegyi Márta Józsa Gabriella Vaskor Gabriella Nyelvi lektorok Nagy Imola Dóra Csabai Dolores Technikai munkatársak: Horváth Tibor Ballai István Győri Viktória Zolnai Katalin Szerkesztők: Huszár Tamás Weszely Orsolya Vaskor Gabriella Szerzők: Informatika: Adamkó Attila Ambrus Varga Dániel Andrási Enikő Antal Péter Ádám Attila Borbás László Bóta László Czeglédi László Csontos Gábor Csörgő József Fejes Sándor Forgó Sándor Geda Gábor Göncziné Kapros Katalin Göböly Gergő Hernyák Zoltán Hunyadi Búzás Péter Ihracska Zoltán Kerecsendi András Kecskés László Király Roland Kis Péter Koczka Ferenc Komló Csaba Komlósi Gergely
Szerzők: Informatika: Kovács Emőd Kovács Gábor Kusper Gábor Lengyelné Molnár Tünde Nagy Dénes Nyesőné Marton Mária Olajos Péter Pozsár Balázs Radványi Tibor Szabó Bálint Szentgyörgyi Gábor Tóthné Parázsó Lenke Tóvári Judit Tömösközi Péter Vadnai Zsuzsa Magyar nyelv: Mecseki Anett Szabó Katalin Magyar irodalom: Farkas Judit Fábián László Kincses Tímea Mecseki Anett Rizmayer Péter Szabó Katalin Történelem: Farkas Judit Kőfalvi Tamás Matematika: Bánhegyi Zoltán Korom Pál Kémia: Zajáczné Kovács Margit Fazekasné Jánosné Biológia: Matula Ilona Sebőkné Orosz Katalin Földrajz: Juhász Zsolt Ének-zene: Stimecz András Fizika: Bíró Zsolt Korom Pál Oláh Judit
2
NAT INFORMATIKA MŰVELTSÉGI TERÜLET INFORMATIKAI OKTATÁSI PROGRAM IKT
2006.
3
Tartalomjegyzék 1 oktatási programok, ELŐZMÉNYEK................................................................................... 13 1.1 A Nemzeti Fejlesztési Terv és a Nemzeti alaptanterv implementációs terve................. 13 Nemzeti Fejlesztési Terv...............................................................................................13 A Nat implementációs terve .........................................................................................14 Összegzés:.....................................................................................................................14 2 Nat Informatika MŰVELTSÉGI TERÜLET......................................................................... 16 2.1 Az Informatika műveltségi terület Nat 2003-ban lefektetett alapelvei, céljai – részlet:. 16 2.2 AZ INFORMATIKA MŰVELTSÉGI TERÜLET, IKT OKTATÁSI PROGRAMJA................................................................................................. 17 2.2.1 Az informatikai (IKT) oktatási program általános jellemzői:.................................. 17 A program célcsoportjai................................................................................................17 Az informatikai fejlesztések céljai................................................................................ 17 A fejlesztések tartalmai: az SDT-re épülő IKT oktatási programcsomagok.................18 Az SDT-re épülő IKT oktatási programcsomagok jellemzői....................................... 21 A pedagógiai munkát segítő-támogató rendszer részei.................................................22 A programcsomagok kifejlesztett elemei......................................................................23 2.2.2 Az IKT-programcsomagok típusai tartalmuk szerint...............................................23 Táblázatos összegzés:................................................................................................... 25 2.3 IKT A-típusú fejlesztés szakmai bizottsága.................................................................... 27 2.4 IKT –B típusú fejlesztés szakmai bizottsága.................................................................. 28 3 A Nat Informatika MŰVELTSÉGI TERÜLETÉNEK HELYZETÉRTÉKELÉSE ÉS SZAKMAI KONCEPCIÓJA.................................................................................................... 30 3.1 Informatika műveltségi terület helyzetértékelése............................................................30 3.2 Szakmai változásokat igénylő feladatok – az Informatika tantárgy fejlesztési feladatai ............................................................................................................................................... 31 3.3 A informatikatanítás megőrzendő és erősítendő hagyományai, értékei .........................36 3.4 Az évfolyamra lebontott a közismereti tantárgyakra is vonatkozó informatikai fejlesztési feladatok: az IKT kompetenciák fejlesztése........................................................ 36 1-4. osztály (6-10 éves kor)...........................................................................................36 5-6. osztály (11-12 éves kor).........................................................................................39 7-8. osztály (13-14 éves kor).........................................................................................41 9-10. osztály (15-16 éves kor).......................................................................................45 11-12. osztály (17-18 éves kor).....................................................................................50 3.5 Informatikai feladatok a pedagógusképzésben .............................................................. 52 4 A NAT INFORMATIKAMŰVELTSÉGI TERÜLETIKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG TANTÁRGYI PEDAGÓGIAI-SZAKMAI KONCEPCIÓI............... 54 4.1 Általános bevezetés......................................................................................................... 54 4.2 Általános fejlesztési prioritások az élethosszig tartó tanulás szolgálatában................... 55 4.2.1 Az iskola felértékelődött szerepe a szellemi tőke kiművelésében, az élethosszig tartó tanulás megalapozásában.......................................................................................... 55 4.2.2 A tudás új megközelítése......................................................................................... 56 4.2.3 A tanulás forradalma................................................................................................ 56 4.3 Feladataink...................................................................................................................... 57 4.4 Általános fejlesztési alapelvek ....................................................................................... 59 4.5 Informatikai kompetenciák fejlesztési feladatai - életszakaszonként............................. 61 1-4. osztály (6-10 éves kor)...........................................................................................61 5-6. osztály (11-12 éves kor).........................................................................................62 7-8. osztály (13-14 éves kor).........................................................................................64 4
9-10. osztály (15-16 éves kor).......................................................................................65 11-12. osztály (17-18 éves kor).....................................................................................67 4.6 Felhasznált irodalom....................................................................................................... 69 4.7 AZ IKT PROGRAMCSOMAG A-típusú fejlesztésének tantárgyi fejlesztői csapata, szerzői:.................................................................................................................................. 70 4.8 AZ IKT PROGRAMCSOMAG B-típusú fejlesztésének tantárgyi fejlesztői csapata, szerzői:.................................................................................................................................. 72 5 A NAT Informatika MŰVELTSÉGI TERÜLEt IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG A-TÍPUSÚ FEJLESZTÉSEK... 74 5.1.1 A NAT InformatikaMŰVELTSÉGI TERÜLEt IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG INFORMATIKA TANTÁRGY PEDAGÓGIAI-SZAKMAI KONCEPCIÓJA.................................................................. 76 Általános pedagógiai elvárások, célkitűzések 1 - 12 évfolyam.................................... 76 Tanulói célkitűzések..................................................................................................... 78 A fejlesztendő kompetenciák........................................................................................ 82 Intellektuális..................................................................................................................83 Személyes és társas....................................................................................................... 84 Kommunikációs............................................................................................................ 85 Értékelési rendszer........................................................................................................ 86 5.1.2 A NAT Informatika MŰVELTSÉGI TERÜLET IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG INFORMATIKA TANTÁRGY OKTATÁSI PROGRAMTANTERVE 1-6. ÉVFOLYAMok számára.................................................................................................. 88 Általános leírás..............................................................................................................88 Célrendszer....................................................................................................................88 Fejlesztési feladatok......................................................................................................89 Fejlesztési követelményrendszer ..................................................................................90 Fejlesztési tevékenységek ............................................................................................ 90 A tananyag témánkénti csoportosítása.......................................................................... 93 Mérés-értékelés ............................................................................................................ 98 Taneszközök .................................................................................................................98 Évfolyam szintű leírás...................................................................................................99 1. évfolyam................................................................................................................99 2. évfolyam..............................................................................................................100 3. évfolyam..............................................................................................................101 4. évfolyam..............................................................................................................103 5. évfolyam..............................................................................................................105 6. évfolyam..............................................................................................................107 5.1.3 A NAT Informatika MŰVELTSÉGI TERÜLET IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG INFORMATIKA TANTÁRGY OKTATÁSI PROGRAMTANTERVE 7-12. ÉVFOLYAMok számára................................................................................................ 110 Tantárgy szintű programterv.......................................................................................110 Célok és feladatok.......................................................................................................111 Taneszköz-rendszer.....................................................................................................117 Évfolyam szintű programterv......................................................................................121 7. évfolyam..........................................................................................................121 Belépő tevékenységformák................................................................................. 121 Fejlesztési feladatok............................................................................................124 A továbbhaladás feltételei................................................................................... 128
5
Javaslat a mérés-értékelés módjára..................................................................... 128 8. évfolyam..............................................................................................................130 Belépő tevékenységformák................................................................................. 130 Fejlesztési feladatok............................................................................................133 A továbbhaladás feltételei................................................................................... 136 Mérés-értékelés................................................................................................... 136 9-12. évfolyam........................................................................................................ 138 Célok .................................................................................................................. 138 Fejlesztési követelmények.................................................................................. 138 9-10. évfolyam........................................................................................................ 141 Belépő tevékenységformák................................................................................. 141 Könyvtárhasználat...............................................................................................142 Fejlesztési feladatok............................................................................................144 Mérés-értékelés................................................................................................... 147 Felhasznált irodalom........................................................................................... 147 6 A NAT Informatika MŰVELTSÉGI TERÜLEt IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG B-TÍPUSÚ FEJLESZTÉSEK................................................................................................. 149 6.1 A NAT INFORMATIKA MŰVELTSÉGI TERÜLET IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG MAGYAR NYELV TANTÁRGY....................................................................................................................... 150 6.1.1 A NAT INFORMATIKA MŰVELTSÉGI TERÜLET IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG MAGYAR NYELV TANTÁRGY PEDAGÓGIAI-SZAKMAI KONCEPCIÓJA.. 151 Bevezetés.................................................................................................................... 151 Szakmai fejlesztés....................................................................................................... 152 IKT kompetenciák fejlesztése .................................................................................... 153 IKT kompetenciák fejlesztése a magyar nyelv tanítási sajátosságainak megfelelően 154 6.1.2 A NAT INFORMATIKA MŰVELTSÉGI TERÜLET IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG MAGYAR NYELV TANTÁRGY OKTATÁSI PROGRAMTANTERVE 9-12. ÉVFOLYAMOK SZÁMÁRA............................................................................... 156 Bevezetés.................................................................................................................... 156 A digitális pedagógiáról.............................................................................................. 156 A modultevékenységek.............................................................................................. 157 A modultevékenységek illeszthetősége...................................................................... 158 9. évfolyamos modultevékenységek........................................................................... 161 10. évfolyam................................................................................................................163 10. évfolyamos modultevékenységek......................................................................... 166 11. évfolyam................................................................................................................168 11. évfolyamos modultevékenységek......................................................................... 170 12. évfolyam................................................................................................................172 12. évfolyamos modultevékenységek......................................................................... 175 6.2 A NAT INFORMATIKA MŰVELTSÉGI TERÜLET IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG MAGYAR IRODALOM TANTÁRGY........ 177 6.2.1 A NAT INFORMATIKA......................................................................................178 MŰVELTSÉGI TERÜLET........................................................................................... 178 IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG...................................................................... 178 MAGYAR IRODALOM TANTÁRGY........................................................................ 178 PEDAGÓGIAI-SZAKMAI KONCEPCIÓJA............................................................... 178
6
Bevezetés.................................................................................................................... 178 Az irodalom műveltségi területhez kötődő tartalmi elvárások................................... 178 A Nat 2003-as változata szerint tehát az irodalomoktatás legfontosabb céljai:..........179 Az info-kommunikációs eszközök alkalmazásának lehetőségei az anyanyelv oktatásában .................................................................................................................179 1. A kommunikációs képességek fejlesztését célzó törekvések..............................179 2. Az IKT eszközökkel támogatható tantárgyi fejlesztési feladatok évfolyamra lebontva:..................................................................................................................181 7-8. évfolyam...................................................................................................... 182 9-12. évfolyam.................................................................................................... 184 Az irodalom tárgyban megvalósítható IKT fejlesztéshez kötődő pedagógiaimódszertani elvárások.................................................................................................186 1. A módszertani elvárásokat az alábbi általános fejlesztési célok határozzák meg: .................................................................................................................................186 2. A célok elérését segítő informatikai eszköztár................................................186 2.1. Technikai feltételek..................................................................................186 2.2. Tartalmi feltételek.................................................................................... 187 A tanulói teljesítmény értékelésének szempontjai...................................................... 187 Összegzés.................................................................................................................... 187 Felhasznált irodalom: .................................................................................................189 6.2.2 A NAT Informatika................................................................................................ 190 MŰVELTSÉGI TERÜLET........................................................................................... 190 IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG...................................................................... 190 MAGYAR IRODALOM TANTÁRGY........................................................................ 190 OKTATÁSI PROGRAMTANTERVE.......................................................................... 190 7-12. ÉVFOLYAMOK SZÁMÁRA.............................................................................. 190 A magyar nyelv és irodalom műveltségi terület / az irodalom tantárgy 7-12. évfolyam .....................................................................................................................................190 A magyar nyelv és irodalom műveltségi terület / az irodalom tantárgy IKT oktatási programtervének céljai és feladatai.............................................................................190 Célrendszer, a nevelés és oktatás célja:...................................................................191 Fejlesztési feladatok:...............................................................................................191 2.1.A Nat 2003-ban kiemelt fejlesztési feladatokban megfogalmazott normák: .............................................................................................................................191 2.2. Nat 2003 – Informatika műveltségi terület fejlesztési feladatai:................. 192 2.3. Az IKT kompetenciák kiemelt fejlesztésével együttesen érvényes képességfejlesztési alapelveink és feladataink ...................................................192 2.4. Fejlesztési követelmény .............................................................................. 193 2.5. Tanulói/ tanári fejlesztési tevékenységek.....................................................193 3. A tevékenységek illeszkedése a tanórák rendjébe.............................................. 194 4. Taneszköz-rendszer / Eszköze............................................................................ 196 4.1. Taneszköz kiválasztásának elvei..................................................................196 4.1.A digitális eszközök, szükséges feltételek.................................................... 196 A 7–12. évfolyamra készített magyar nyelv és irodalom műveltségterület irodalom IKT oktatási programcsomag vázlatos programtantervei........................................... 198 A 7. évfolyam tanterve............................................................................................198 A 7. évfolyamon tervezett modultevékenységekhez kapcsolódó fejlesztési célok.201 A 8. évfolyam tanterve............................................................................................203 A 8. évfolyamon tervezett modultevékenységekhez kapcsolódó fejlesztési célok.206
7
A 9. évfolyam tanterve............................................................................................208 A 9. évfolyamon tervezett modultevékenységekhez kapcsolódó fejlesztési célok.211 A 10. évfolyam tanterve..........................................................................................214 A 10. évfolyamon tervezett modultevékenységekhez kapcsolódó fejlesztési célok .................................................................................................................................217 A 11. évfolyam tanterve..........................................................................................219 A 11. évfolyamon tervezett modultevékenységekhez kapcsolódó fejlesztési célok .................................................................................................................................222 A 12. évfolyam tanterve..........................................................................................223 A 12. évfolyamon tervezett modultevékenységekhez kapcsolódó fejlesztési célok .................................................................................................................................226 6.3 A NAT Informatika....................................................................................................... 227 MŰVELTSÉGI TERÜLEt................................................................................................. 227 IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG.......................................................................... 227 TÖRTÉNELEM TANTÁRGY.......................................................................................... 227 6.3.1 A NAT Informatika................................................................................................ 228 MŰVELTSÉGI TERÜLEt............................................................................................. 228 IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG...................................................................... 228 TÖRTÉNELEM TANTÁRGY...................................................................................... 228 PEDAGÓGIAI-SZAKMAI KONCEPCIÓJA............................................................... 228 Bevezetés.................................................................................................................... 228 Az egyes évfolyamokon megvalósuló fejlesztési célok..............................................230 6.3.2 A NAT Informatika................................................................................................ 235 MŰVELTSÉGI TERÜLET........................................................................................... 235 IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG...................................................................... 235 TÖRTÉNELEM TANTÁRGY...................................................................................... 235 OKTATÁSI PROGRAMTANTERVE.......................................................................... 235 9-12. ÉVFOLYAMOK SZÁMÁRA.............................................................................. 235 Bevezetés.................................................................................................................... 235 A modultantervhez kapcsolódó kompetenciák rendszere........................................... 236 9. évfolyam (heti 2 óra)...............................................................................................237 10. évfolyam (heti 2 óra).............................................................................................240 11. évfolyam (heti 3 óra).............................................................................................243 12. évfolyam emelt szintű képzés (heti 5 óra)............................................................ 247 6.4 A NAT Informatika....................................................................................................... 253 MŰVELTSÉGI TERÜLET............................................................................................... 253 IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG.......................................................................... 253 MATEMATIKA TANTÁRGY......................................................................................... 253 6.4.1 Szerzők: Bánhegyesi Zoltán, Korom Pál............................................................... 253 6.4.3 A NAT INFORMATIKA.......................................................................................254 MŰVELTSÉGI TERÜLET........................................................................................... 254 IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG...................................................................... 254 MATEMATIKA TANTÁRGY..................................................................................... 254 PEDAGÓGIAI-SZAKMAI KONCEPCIÓJA............................................................... 254 Bevezetés.................................................................................................................... 254 A tantárgyhoz kötődő tartalmi elvárások és a tantárgyi IKT fejlesztések.................. 255 Pedagógiai-módszertani elvárások..............................................................................257 6.4.4 A NAT Informatika................................................................................................ 259 MŰVELTSÉGI TERÜLET........................................................................................... 259 IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG...................................................................... 259
8
MATEMATIKA TANTÁRGY..................................................................................... 259 OKTATÁSI PROGRAMTANTERVE.......................................................................... 259 9-12. ÉVFOLYAMOK SZÁMÁRA.............................................................................. 259 9. évfolyam..................................................................................................................261 10. évfolyam................................................................................................................264 11. évfolyam................................................................................................................267 12. évfolyam................................................................................................................270 6.5 A NAT INFORMATIKA..............................................................................................273 MŰVELTSÉGI TERÜLET............................................................................................... 273 IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG.......................................................................... 273 KÉMIA TANTÁRGY........................................................................................................273 6.5.1 A NAT Informatika................................................................................................ 275 MŰVELTSÉGI TERÜLEt............................................................................................. 275 IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG...................................................................... 275 KÉMIA TANTÁRGY....................................................................................................275 PEDAGÓGIAI-SZAKMAI........................................................................................... 275 KONCEPCIÓJA............................................................................................................ 275 Bevezetés.................................................................................................................... 275 Felhasznált irodalom: .................................................................................................279 6.5.2 A NAT INFORMATIKA.......................................................................................280 MŰVELTSÉGI TERÜLET........................................................................................... 280 IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG...................................................................... 280 KÉMIA TANTÁRGY....................................................................................................280 OKTATÁSIPROGRAMTANTERVE........................................................................... 280 7-10. ÉVFOLYAMOK SZÁMÁRA.............................................................................. 280 Bevezetés.................................................................................................................... 280 A kémia tantárgy oktatásának céljai:.......................................................................... 280 A fejlesztési feladatok ................................................................................................281 A taneszköz-kiválasztás elvei:.................................................................................... 282 7.-8. évfolyam tanterve............................................................................................... 283 9. – 10. évfolyam tanterve...........................................................................................289 4.2. A NAT INFORMATIKA.............................................................................................298 MŰVELTSÉGI TERÜLET............................................................................................... 298 IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG.......................................................................... 298 BIOLÓGIA TANTÁRGY................................................................................................. 298 6.5.3 A NAT INFORMATIKA.......................................................................................299 MŰVELTSÉGI TERÜLEt............................................................................................. 299 IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG...................................................................... 299 BIOLÓGIA TANTÁRGY............................................................................................. 299 PEDAGÓGIAI-SZAKMAI........................................................................................... 299 KONCEPCIÓJA............................................................................................................ 299 Bevezetés.................................................................................................................... 299 Az ember a természetben műveltségi területhez, a biológia tantárgyhoz kötődő tartalmi elvárások..................................................................................................................... 300 Az IKT kompetenciák fejlesztési lehetőségei a biológia tanításában......................... 301 A tanulói teljesítmény értékelésének szempontjai...................................................... 302 Technikai feltételek.....................................................................................................303 Módszertani alapelvek................................................................................................ 303 Felhasznált irodalom:..................................................................................................304 A NAT INFORMATIKA...............................................................................................305
9
MŰVELTSÉGI TERÜLET........................................................................................... 305 IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG...................................................................... 305 BIOLÓGIA TANTÁRGY............................................................................................. 305 OKTATÁSI PROGRAMTANTERVE.......................................................................... 305 7-12. ÉVFOLYAMOK SZÁMÁRA.............................................................................. 305 Bevezetés.................................................................................................................... 305 Ellenőrzés, értékelés....................................................................................................306 Taneszközök................................................................................................................306 7. évfolyam (55 óra)................................................................................................308 A 7. évfolyam számára készült modultevékenységek.............................................309 8. évfolyam (55 óra)................................................................................................311 A 8. évfolyam számára készült modultevékenységek.............................................312 10. évfolyam (55 óra)..............................................................................................314 A 10. évfolyam számára készült modultevékenységek...........................................315 11. évfolyam (74 óra)..............................................................................................318 A 11. évfolyam számára készült modultevékenységek...........................................319 12. évfolyam (64 óra)..............................................................................................322 A 12. évfolyam számára készült modultevékenységek...........................................323 6.6 A NAT INFORMATIKA..............................................................................................325 MŰVELTSÉGI TERÜLEt................................................................................................. 325 IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG.......................................................................... 325 FÖLDÜNK-KÖRNYEZETÜNK (FÖLDRAJZ) TANTÁRGY........................................ 325 6.6.1 A NAT INFORMATIKA.......................................................................................327 MŰVELTSÉGI TERÜLET........................................................................................... 327 IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG...................................................................... 327 FÖLDÜNK-KÖRNYEZETÜNK (FÖLDRAJZ) TANTÁRGY.................................... 327 PEDAGÓGIAI-SZAKMAIN KONCEPCIÓJA............................................................ 327 A Földünk-környezetünk műveltségi területhez kötődő tartalmi elvárások............... 327 IKT eszközökkel támogatható tantárgyi fejlesztési feladatok.................................... 328 A Földünk-környezetünk műveltségi területhez és az IKT fejlesztéshez kötődő pedagógiai-módszertani elvárások.............................................................................. 337 Eszközök..................................................................................................................... 337 6.6.2 A NAT INFORMATIKA.......................................................................................338 MŰVELTSÉGI TERÜLET........................................................................................... 338 IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG...................................................................... 338 FÖLDÜNK-KÖRNYEZETÜNK (FÖLDRAJZ) TANTÁRGY.................................... 338 OKTATÁSI.................................................................................................................... 338 PROGRAMTANTERVE............................................................................................... 338 9-10. ÉVFOLYAMOK SZÁMÁRA.............................................................................. 338 Bevezetés.................................................................................................................... 338 Cél............................................................................................................................... 338 Követelmény............................................................................................................... 339 Taneszköz....................................................................................................................339 Értékelés......................................................................................................................340 9. évfolyam (74 óra)................................................................................................342 A 9. évfolyam számára készült modultevékenységek.............................................344 10. évfolyam (74 óra)..............................................................................................348 A 10. évfolyam számára készült modultevékenységek...........................................350 6.7 A NAT INFORMATIKA..............................................................................................354 MŰVELTSÉGI TERÜLET............................................................................................... 354
10
IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG.......................................................................... 354 ÉNEK-ZENE TANTÁRGY.............................................................................................. 354 6.7.1 A NAT INFORMATIKA.......................................................................................355 MŰVELTSÉGI TERÜLET........................................................................................... 355 IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG...................................................................... 355 ÉNEK-ZENE TANTÁRGY.......................................................................................... 355 PEDAGÓGIAI-SZAKMAI KONCEPCIÓJA............................................................... 355 Bevezetés.................................................................................................................... 355 Számítógép az oktatásban........................................................................................... 355 Kompetenciák............................................................................................................. 356 Az értékelés szempontjai............................................................................................ 356 Tárgyi feltételek.......................................................................................................... 357 Módszerek...................................................................................................................357 6.7.2 A NAT INFORMATIKA.......................................................................................358 MŰVELTSÉGI TERÜLET........................................................................................... 358 IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG...................................................................... 358 ÉNEK-ZENE TANTÁRGY.......................................................................................... 358 OKTATÁSI PROGRAMTANTERVE.......................................................................... 358 7-10. ÉVFOLYAMOK SZÁMÁRA.............................................................................. 358 Bevezetés.................................................................................................................... 358 Az ének-zene tantárgy oktatásának céljai................................................................... 358 Fejlesztési feladatok....................................................................................................359 Fejlesztési tevékenységek........................................................................................... 360 Modultevékenységek.................................................................................................. 361 7-8. ÉVFOLYAM....................................................................................................... 362 Ellenőrzés, értékelés módszerei.............................................................................. 362 A taneszköz-kiválasztás elvei ................................................................................ 363 9-10. ÉVFOLYAM..................................................................................................... 364 Ellenőrzés, értékelés módszerei.............................................................................. 365 A taneszköz-kiválasztás elvei ................................................................................ 366 6.8 A NAT INFORMATIKA..............................................................................................367 MŰVELTSÉGI TERÜLET............................................................................................... 367 IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG.......................................................................... 367 FIZIKA TANTÁRGY........................................................................................................367 6.8.1 A NAT INFORMATIKA.......................................................................................368 MŰVELTSÉGI TERÜLET........................................................................................... 368 IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG...................................................................... 368 FIZIKA TANTÁRGY....................................................................................................368 PEDAGÓGIAI-SZAKMAI KONCEPCIÓJA............................................................... 368 Bevezetés.................................................................................................................... 368 A fizika tárgyi tudás elsajátításának módszerei, eszközei, elemei és az IKT eszközök alkalmazásának lehetőségei a különböző évfolyamokon (felmenő-bővülő módon).. 369 6.8.2 A NAT INFORMATIKA.......................................................................................371 MŰVELTSÉGI TERÜLET........................................................................................... 371 IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG...................................................................... 371 FIZIKA TANTÁRGY....................................................................................................371 OKTATÁSI PROGRAMTANTERVE.......................................................................... 371 7-11. ÉVFOLYAMOK SZÁMÁRA.............................................................................. 371
11
1. OKTATÁSI PROGRAMOK ELŐZMÉNYEK
Írta: Vaskor Gabriella
12
1 OKTATÁSI PROGRAMOK, ELŐZMÉNYEK 1.1 A Nemzeti Fejlesztési Terv és a Nemzeti alaptanterv implementációs terve
Nemzeti Fejlesztési Terv A Nemzeti Fejlesztési Terv - az Európai Unió által támogatott – nagyszabású, közoktatást is érintő, kiemelkedő jelentőségű innováció. A terv a Humánerőforrásfejlesztési Operatív Program 3.1.1-es fejlesztésein keresztül az egész életen tartó tanulás megalapozását és feltételeinek erősítését tűzte ki célul. A célok elérésének eszköze a képességek, kompetenciák fejlesztése. A Nemzeti Fejlesztési Tervben 6 kiemelt, ún. kulcskompetencia fejlesztésére került előtérbe: a szövegértési-szövegalkotási, matematikai, idegen nyelvi, informatikai (az info-kommunikációs technológiák = IKT alkalmazása), szociális, életviteli és környezeti, életpálya-építési. Ezek a kompetenciák a tanulók személyiségének harmonikus fejlődését szolgálják, alkalmassá teszik a fiatalokat a társadalmi, munkaerő-piaci beilleszkedésre, segítik és felkészítik őket arra, hogy életük során szembe tudjanak nézni a különböző kihívásokkal. A kompetenciák fejlesztésének tantárgyi és módszertani útmutatói és eszközei a pedagógiailag kidolgozott oktatási programok (programcsomagok). Ennek keretében szakemberek adnak javaslatot az ismeretek, a képességek, készségek, attitűdök egyensúlyának megteremtésére, a „tartalomba ágyazott képességfejlesztésre”. Az oktatási programcsomagok a (243/2003. (XII. 17.) kormányrendeletben olvasottak szerint „a tanítás-tanulás megszervezését-megtervezését segítő, választható dokumentumok, szakmai eszközök rendszerei”, amelyek illeszkednek a Nemzeti alaptantervhez és illeszthetők a helyi tantervekhez. A kutató-fejlesztő, oktatási szakemberek, pedagógusok műveltségterületek tanterveihez és kereszttanterveihez is készítenek programcsomagokat. Ezeknek, a programcsomagoknak a használata, együttesen is elősegíti a Nat műveltségterületein történő kompetencia alapú oktatás megalapozását.
13
A Nat implementációs terve „2003. év decemberében befejeződött a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálata. Elkezdődött felmenő rendszerben a közoktatási intézményekben a Nat bevezetése. Átdolgozásra kerültek/kerülnek az intézmények pedagógiai programjai, s annak részeként a helyi tantervek. A Nat implementáció, vagyis a bevezetés több éves folyamatot jelent a közoktatási rendszer egészében, amely 2004-től 2016/17-ig tart.” A tervek szerint: „A Nat felülvizsgálata és az iskolák helyi tanterveinek ezt követő módosítása azt a célt szolgálja, hogy az iskolák újra átgondolhassák alkalmazkodási stratégiájukat tágabb és szűkebb környezetük iskoláztatással kapcsolatos elvárásai iránt, fejlesztési programokat dolgozzanak ki és valósítsanak meg pedagógiai kultúrájuk emelésére, az oktatás-nevelés tartalmának és módszereinek megújítására. A helyi tantervek felülvizsgálatát akkor tarthatjuk sikeresnek, ha az iskolák a módosítások után néhány évvel igazolhatóan sikeresebben és eredményesebben működnek. Ehhez természetesen nemcsak iskolai szintű elszánásra és elkötelezettségre van szükség, hanem az implementáció minden szereplőjének összehangolt munkájára is. A pedagógusképzés megújulása, a továbbképzési rendszer kitágítása, valamint a kétszintű érettségi vizsga bevezetése egyaránt fontos komponensei a folyamatnak.” Részlet: a Nat-implementációs tervéből
Összegzés: A Nemzeti Fejlesztési Terv HEF OP 3.1.1. fejlesztései, ill. a Nat implementáció egész folyamata azt a célt szolgálja, hogy az iskolák felkészülten alkalmazzák az új Nat szellemiségének és előírásainak megfelelő, kompetencia alapú, újszerű tartalmakkal megjelenő, magas szintű, korszerű pedagógiai kultúrát képviselő, az Oktatási Minisztérium középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiájában, valamint a Nemzeti Fejlesztési Tervben meghatározott hosszú- és középtávú céloknak megfelelő programokat. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása az alapdokumentum átdolgozásához új környezetet teremtett és új szempontokkal gazdagította azt. Az NFT-s fejlesztések keretében készült oktatási programok (programcsomagok) útmutatót adnak az iskolák helyi programjainak átszervezésére, mintául szolgálnak a kompetencia alapú oktatás bevezetésére, gyakorlatára. 14
2. NAT INFORMATIKA MŰVELTSÉGI TERÜLET IKT OKTATÁSI PROGRAM
Írták: Vaskor Gabriella, Zsakó László
15
2 NAT INFORMATIKA MŰVELTSÉGI TERÜLET Az Informatika műveltségi terület IKT oktatási programja a Nemzeti alaptantervben (2003) lefektetett alapelveinek és műveltségterületi szellemiségének a továbbvivője, kibontakoztatója.
2.1 Az Informatika műveltségi terület Nat 2003-ban lefektetett alapelvei, céljai – részlet: „Mindennapi életünkben megnőtt az információ társadalmi szerepe, és felértékelődött az információszerzés képessége. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához, az életvitelének alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő információszerzési, -feldolgozási, adattárolási, -szervezési és -átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait. E gyorsan változó, fejlődő területen nagyfokú az ismeretek elavulása, ezért különösen fontos, hogy a tanuló figyelmet fordítson informatikai ismereteinek folyamatos megújítására. Mind nagyobb szerepet kap az intelligens és interaktív hálózati technológia. Nemcsak a különböző intelligens szolgáltatások száma nő folyamatosan, hanem ezzel egyidejűleg a rendszerek egyre szélesebb körben teszik lehetővé a felhasználói beavatkozást. Növekszik a vizuális kommunikáció hatása; a multimédia közvetítésével a szavak és a szövegszerkesztés mellett a látványszerkesztés is rendelkezésünkre áll üzeneteink kifejezésére. Az informatika mindennapi életünk szerves részévé vált. A földrajzi elhelyezkedésből és az anyagi lehetőségek különbözőségéből adódó esélyegyenlőtlenségek jelentősen csökkenthetők az informatikai eszközök használatával. Az információ nyilvánossá és mindenki számára hozzáférhetővé válásával nagyobb esély van a demokrácia erősítésére. Megváltozik a pedagógus szerepe, az ismeretátadó és számon kérő pedagógusból az ismeretek közötti eligazodást segítő, tanácsadó, a megtalált információt értékelni, abban kételkedni tudó tanulók nevelőjévé válik. A tanulókat fel kell készítenie a problémamegoldó gondolkodásra mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. 16
Változik az iskola mint szervezet szerepe is. Az önálló ismeretszerzés elérése érdekében a könyvtárhoz hasonlóan a számítógépteremben is lehetővé kell tenni az eszközökhöz való hozzáférést a tanórákon és azokon kívül is. A többi műveltségterület, tantárgy számára is biztosítani kell a géphasználatot. Meg kell jelennie a hagyományos tanórákon túlmutató informatikával támogatott projektmunkáknak is.”
2.2 AZ INFORMATIKA MŰVELTSÉGI TERÜLET, IKT OKTATÁSI PROGRAMJA
.2.1Az informatikai (IKT) oktatási program általános jellemzői:
A program célcsoportjai Az Informatika műveltségi terület informatikai oktatási programcsomagjának célcsoportjai a következők: •
az informatika tantárgyból 1-12. évfolyam.
•
a tantárgyi IKT-fejlesztések esetében: 7-12. évfolyam.
Az informatikai fejlesztések céljai •
korszerű alkalmazói készség kialakítása (a számítógépek, az informatikai kultúra lehetőségeit kihasználni tudó tanulók képzése);
•
az algoritmikus gondolkodás fejlesztése (a matematikához hasonló gondolkodásfejlesztő szerep, amely az iskolában, s a hétköznapi életben is alapvető fontosságú);
•
önálló munkára nevelés (a számítógép, mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel való különleges foglalkozásra);
17
•
együttműködésre nevelés, csoportmunka (nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást);
•
termékelőállítási folyamat kialakítására, alkotó munkára nevelés (akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot vagy adatbázist, a végeredmény akkor is egy termék lesz, a készítés folyamatának, s a “termékségnek” minden egyes következményével együtt) – egyébként ritka az iskola tantárgyaiban az alkotó munka;
•
kapcsolatteremtésre, kapcsolattartásra nevelés (az informatika a kommunikáció és a média eszközeivel összefonódva minőségi változást okoz az emberek-embercsoportok közötti kommunikációban, megszünteti a fizikai távolságokat és lehetővé teszi távoli személyek közvetlen kapcsolatát; az információs társadalomban a sikeresség egyik feltétele ezen eszközök alkotó használata)
•
az informatika és a társadalom kölcsönhatásának felismerése (az informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban csak az érezheti otthon magát, aki érti a változásokat, s azok mozgatóit);
•
valamilyen közismereti tárgyhoz kapcsolódó témakörben a tanulók önállóan készítsenek el számítógépes anyagokat (program, dolgozat, előadás, bemutatás, stb.).
A fejlesztések tartalmai: az SDT-re épülő IKT oktatási programcsomagok Kijelenthetjük, hogy napjaink kiemelt fejlesztési feladatai közül a korábbinál is hangsúlyosabbá vált a megfelelő színvonalú információs és kommunikációs kultúra kialakítása. Ezen belül is fő hangsúlyt kapott a megismerési képességek, valamint az információkezelési technikák kialakítása és fejlesztése. Ezek a fejlesztési feladatok azonban új módszertani eszközöket, megoldásokat igényelnek a szaktanároktól. Ennek egyik didaktikai eszköze, megoldása a számítógépes oktatás módszertani pedagógiájának kidolgozása és alkalmazása lett. Mi az IKT fejlesztési program keretében a digitális oktatás széleskörű (nemcsak az informatika tantárgyhoz kötött) kiterjesztését céloztuk meg. Ezt előzőleg megalapozta a 2002-ben indított a Sulinet Expressz Program, amely legfontosabb 18
célkitűzésként a digitális pedagógia szakmai, módszertani és tartalmi támogatását fogalmazta és valósította meg. A Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) a műveltségi területeket számos iskolai évfolyamon lefedő elektronikus tananyagok adatbázisa és egyben tartalomkezelő rendszere. Az SDT-t használók a központilag létrehozott és szakmailag ellenőrzött törzsanyagokon kívül a már meglévő és/vagy általuk ellenőrzött új elemekből saját tananyagok készítésére kapnak lehetőséget. Ezeket az elektronikus tananyagokat a rendszer web-es megjelenítő felületén vagy más alkalmazásokban is használhatják az órán, vagy a tanórán kívül. „A korszerű elektronikus tananyagok, így az SDT-ben lévő foglalkozások is az informatika minden lehetséges eszközével interaktív feladatokkal, animációkkal, szimulációkkal, tesztekkel támogatottak. A rendszer egy vagy több tanórát felölelő foglalkozásokat, otthoni elsajátításra készült anyagokat, valamint 5-45 perces elektronikus blokkokat kínál a hagyományos tanítást kiegészítve vagy talán inkább megváltoztatva.” Részlet: Sulinet Programiroda: Általános összefoglalójából Az IKT oktatási programcsomagok létrehozásakor fontos elvárás volt, hogy olyan elektronikus tevékenységeket fejlesszünk, amelyek módszertani-tartalmi feldolgozási útmutatói lesznek egy-egy digitális szakórának, tanórán kívüli foglalkozásnak. Így a tantárgyi informatikai programcsomagok alapjául a Sulinet Digitális Tudás Bázisában (SDT-ben) fellelhető műveltségi területek tantárgyi ismeret- és tudáselemei szolgáltak (szöveg-, kép-, animáció, szimuláció stb. formájában), de lehetőség volt más adatbázisok rendszereiben megtalálható elektronikus tantárgyi tudástartalmak, információk hasznosítására, didaktikai feldolgoztatására is. Törekedtünk arra, hogy az IKT oktatási programcsomagok olyan személyiség és értelmi képességfejlesztő programok legyenek, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulók mindegyike eljusson a tantárgyi érettségi követelményben lefektetett kritériumok meghatározott szintjére, a megfelelő informatikai kompetenciák elsajátításán keresztül. Ennek értelmében az info-kommunikációs technológiákat (IKT) tartalmazó oktatási program részeként olyan programcsomagok készültek, amelyek az életkorhoz kötött tantárgyi ismeret- és képességelemekkel gyakoroltatják és fejlesztik az IKT kompetenciákat. Az elkészült programcsomagok ismeretanyagát ötvözik.
digitális
tevékenységei
10
tantárgy
Az informatikai oktatási program A típusú fejlesztése az informatika tantárgyra épít. Míg a B típusú fejlesztésekben 9 tantárgy jelenik meg: magyar nyelv, magyar
19
irodalom, történelem, matematika, fizika, kémia, biológia, földünk-környezetünk (földrajz) és ének-zene. Ezek a digitális tevékenységek – a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztéseként - a digitális kultúra közismereti tantárgyakban megjelenő felhasználására és elterjesztésére adnak didaktikai mintát a pedagógusoknak, ugyanakkor a diákok autodidakta önművelődését is biztosítják. Kijelenthetjük, hogy az elektronikus info-kommunikációs technikákat (IKT kompetenciákat) előtérbe helyező és erősítő tevékenységek, a hagyományos tantárgyi oktatás modulrendszerű, digitális kiegészítői, s egyben az informatikai oktatás széles körű megjelenítői. A hazai közoktatásban helyet kapó 21. századi számítógépes (projektoros) tantárgyi oktatás megalapozói. A digitális tantárgyi oktatás széles tárházú bemutatói. Tantárgyi fejlesztőink olyan interaktív, digitális tevékenységeket terveztek, amelyek a digitális oktatási tábla használatát is elősegítik. Az interaktív tábla korunk oktatástechnológiájának csúcsvívmánya. Használatával olyan tanítási-tanulási programok kivitelezésére van mód, amivel a tanulás a diákok egyidejű vizuális és tevékeny részvételével megy végbe. Fejlesztésünk során arra is figyeltünk, hogy olyan tevékenységterveket készítsünk, amikkel a tantermi tanulás színes, látványban gazdag és sokrétű kivitelezésű legyen. Több érzékszervre hasson és hatékonyan „mozgasson” meg. Sok olyan feladatot adtunk, ahol információkat kell legyűjteni és ezeket feldolgozni kooperatív munkában. A digitális tevékenységeink, nemcsak a számítógép használatával oldhatók meg, hanem az interaktív tábla adottságaihoz is illeszthetők. A tanulók nagy látványos képeken dolgozva saját kezükkel mozgathatnak szövegeket, szavakat, számokat, ill. bármilyen elektronikus objektumot. Az információk könnyen elérhetővé válnak a számítógép billentyűzet vagy egér használata nélkül is, mindössze egyetlen ujj- vagy kézmozdulat hatására. Célunk az, hogy az interaktív tábla rendkívül hatékony segédeszközzé váljon - nálunk is -, a hazai közoktatásban az info-kommunikációs technológiák alkalmazásával, az elektronikus tananyagok bemutatásával az aktív figyelem fenntartásában. Emellett - a diákok érdeklődését folyamatosan fenntartva - fokozza a tantermi munka eredményességét. Ugyanis a látványos képi, grafikai vagy zenei alkalmazásokkal színesítheti az oktatást. A tanítás során a diákok bevonhatók a tananyag interaktív táblán történő kézírásos jegyzetelésébe, amik bármikor a diák/tanár számára elmenthetők. Az interaktív tábla nagyméretű munkafelületén könnyedén szörfölhet a felhasználó az interneten, megtarthatja prezentációs előadását, és virtuális utazást tehet a számítástechnika birodalmában. Az interaktív számítógépes tananyagok
20
alkalmazásával nagyobb siker érhető el a tanulásban, mivel a tábla nagy segítséget nyújt a tanulók motiválásában. Minden diák bevonható a munkába, frontálisan, csoportosan, vagy akár egyénileg is. A felhasznált elektronikus tananyagok a differenciált oktatást is elősegítik. A digitális oktató táblák kép- és tananyaggyűjteményei hozzájárulnak gyors információkereséshez és –szerzéshez. Összességében az IKT oktatási programok fejlesztése során olyan tantárgyi képességfejlesztő programcsomagok születtek, amelyek tartalmukban a műveltségterületi, műveltségterületek közötti integrált és a kereszttantervi fejlesztési lehetőségek feltárói, kompetencia alapú lefedői is egyben. Differenciált változataikkal élményszerű lehetőséget biztosítanak mind a felzárkóztatáshoz, mind pedig a tehetséggondozáshoz.
Az SDT-re épülő IKT oktatási programcsomagok jellemzői „A programcsomagok egy adott céllal létrejövő tanulási-tanítási folyamat megvalósítását szolgáló teljes eszközrendszerek. A különféle taneszközök mellett magukban foglalják a tanulási-tanítási folyamat megtervezését, megszervezését és értékelését segítő eszközöket is. A programcsomagok az adott műveltségterület oktatási programjának részei.” Olvashatjuk a suliNova Kht. Programfejlesztési Központ: Programcsomag meghatározásában. Ezt a fejlesztési elvet követtük az IKT-programcsomagok kidolgozásakor. Valamennyi tantárgyi IKT-programcsomag moduláris felépítésű. Elemeik a Sulinet Digitális Tudásbázis digitális elemeiből tevődnek össze, meghatározott pedagógiai-oktatási cél és feladat szerint. A digitális egységek tevékenységtervekben öltenek testet, amelyek, - szintén modulárisan - egy-egy SDT-foglalkozáshoz illeszthetők. (Ez utóbbi kapcsolatrendszerről tájékoztatnak a tantárgyi tanmenet-füzetek). A modulok (elemi egységek) úgy épülnek fel, hogy ismeretanyaguk és gyakorlatsoraik kisebb vagy nagyobb terjedelmű elemekként beépíthetők a hagyományos tanulási-tanítási folyamatokba is, azok digitális megjelenítői. A programok elemi egységekből, modulokból felépülő jellege lehetővé teszi továbbá az egységek többféle csoportosítását, a sorrend és a tananyagmennyiség hozzáigazítását a pedagógiai szükségletekhez és a helyi igényekhez, valamint nagyobb egységeket átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztését a tanításitanulási folyamatba. Ezáltal az egy témához tartozó összefüggések hatékonyabb
21
feltárását eredményezik. Ennek érdekében a programcsomagok több felhasználási lehetőséget, többféle bejárási utat kínálnak, amelyek között az epochális feldolgozás lehetőségét biztosító átfogó szakaszok is szerepelnek a hagyományos, kötött heti óraszámmal dolgozó eljárások mellett. •
A fejlesztés kipróbálási szakaszában az adott tantárgyat tanító pedagógusok megkapják az éves tanmenetük gyakorlati megvalósítását segítő IKT-programcsomagokat.
•
A tananyagot digitális taneszközök összehangolt rendszere közvetíti. A bemutatást és az elsajátítást a tanári és tanulói módszertani útmutatók leírásai (TIP/TAP) segítik.
•
A IKT-programcsomagok digitális tartalmainak feldolgozásakor mód van a tartalmi területen belüli differenciált képességfejlesztésre, a tanulók egyéni ütemű előrehaladásának biztosítására.
•
A programcsomagok részét képezi az adott évfolyami programra épülő mérési-értékelési rendszernek az a része, amely lehetővé teszi a tanulói képességek fejlődésének év végi mérését.
•
Minden tantárgyi programcsomaghoz évfolyamonkénti lebontásban tanári tanmenet-füzetek készültek, amelyek a fejlesztési folyamatok tervezését és vezérlését segítik, és módszertani ajánlásokat tartalmaznak a digitális tananyagok megvalósításhoz.
A pedagógiai munkát segítő-támogató rendszer részei •
Minden programcsomaghoz készül egy olyan továbbképzési program, amelynek segítségével a pedagógusok fel tudnak készülni a kiválasztott program sikeres megvalósítására.
•
Létrejön egy olyan nyilvános internetes felület, amely az adott témával kapcsolatos szakmai kommunikációt és a sikeres módszertani megoldások közkinccsé tételét szolgálja majd; s egyúttal lehetővé teszi, hogy bárki online mentori támogatást kaphasson a segítségével.
•
A mentorrendszer olyan szakértői kör, amelynek tagjai aktív szerepet vállalnak a programcsomagokat kipróbáló intézmények segítésében és a programcsomagok karbantartásában.
22
A programcsomagok kifejlesztett elemei •
informatikai szakmai koncepció
•
tantárgyi pedagógiai-szakmai koncepció (vagyis tantárgyi IKT fejlesztési koncepció)
•
tantárgyi IKT programtantervek
•
tantárgyi IKT évfolyami tanmenet-füzetek
•
tantárgyi IKT digitális tevékenységek
•
eszközrendszer elemei (a már meglévő SDT-elemek, más adatbázisok felhasználható elemei)
•
programalkalmazást segítő továbbképzési programok
2.2.2Az IKT-programcsomagok típusai tartalmuk szerint
A
Nat
a
műveltségterületek
képességfejlesztési határozza meg.
feladatokat
tantárgyi a
szerveződését
műveltségterületi
nem
írja
tartalmakon
elő,
a
keresztül
Így a Nat 2003 dokumentum szerint az Informatika műveltségterület infokommunikációs tartalmai szerveződhetnek integráltan: a műveltségterületek közötti tartalmakra, vagy a kereszttanterv szerint: a kereszttantervi modulokra és önállóan. A-típusú IKT-programcsomag: Informatika •
az informatika tantárgyi tartalmaira épül.
B-típusú IKT-programcsomagok valójában a tantárgyi IKT-programcsomagok •
Magyar nyelv
•
Magyar irodalom
•
Történelem
•
Matematika
•
Fizika
•
Kémia
•
Biológia 23
•
Földrajz
•
Ének-zene
A különböző tantárgyi tartalmakon keresztül erősítik az info-kommunikációs készségeket, képességeket.
24
Táblázatos összegzés:
Informatika oktatási program – IKT programcsomag típusai Évfolyam
Műveltségterületi
Kereszttantervi
Integrált
Kompetencia alapú oktatási programcsomagok 1. 6.
Informatika - A-típusú IKT-programcsomag Informatika B-típusú
7.
Tantárgyi IKTprogramcsomagok: Magyar irodalom 8.
Informatika - A-típusú
Matematika
IKT-programcsomag
Fizika Kémia Biológia Ének-zene Informatika B-típusú
9.
Tantárgyi IKTprogramcsomagok: Magyar nyelv Magyar irodalom
10.
Informatika - A-típusú
Történelem
IKT-programcsomag
Matematika Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene
25
Informatika B-típusú
11.
Tantárgyi IKTprogramcsomagok: 12.
Magyar nyelv Informatika - A-típusú
Magyar irodalom
IKT-programcsomag
Történelem Matematika Fizika Biológia
Mindegyik B-típusú IKT-programcsomag az adott tantárgyi tartalmon keresztül valósítja meg a kompetencia alapú oktatást, az adott témakörben megjelenő kompetenciák fejlesztésének hangsúlyozásával, ill. az IKT-eszközök felhasználásával. Ezért alapvető feladatunk volt a fejlesztés során, ezen kompetenciák feltérképezése, az ezek mentén történő tartalomkifejtés. Megjegyezzük: Az SDT-ben lévő műveltségi területi tananyagtartalmak jó része a kerettanterv (2000, 2002) szerint készült, ennek a pedagógiai koncepciója hatja át, tantervi felépítése jellemzi. Így a mostani Nat és az NFT-és fejlesztési törekvéseket, a már meglévő, pedagógiai-tantárgyi logikához kellett illesztenünk. Viszont a most készült tevékenységeinkben az SDT-ből vett elektronikus ismereteket egy új módszertani logikai szerint dolgoztuk fel, amikben a Nat kulcsfontosságú képességfejlesztési területek és az NFT-ben megfogalmazott oktatási fejlesztések irányai dominálnak. Módszertanilag elsődleges feladatként a tanuláshoz kötött képességfejlesztési feladatokat emeltük ki.
26
2.3 IKT A-típusú fejlesztés szakmai bizottsága 2006. májusában megalakult az NFT – IKT-A szakmai bizottsága.
Tagjai: Dobos István – tartalomfejlesztő csoportvezető Huszár Tamás – projektvezető Dancsó Tünde– alprojektvezető Zsakó László – a szakmai bizottság elnöke, informatikai szakértő
27
2.4 IKT –B típusú fejlesztés szakmai bizottsága 2006. májusában megalakult az NFT – IKT-B szakmai bizottsága. Tagjai: Dobos István – tartalomfejlesztő csoportvezető Huszár Tamás – projektvezető Weszely Orsolya – alprojektvezető Zsakó László – a szakmai bizottság elnöke, informatikai szakértő, lektor Helfenbein Henrik - szakmai bizottsági tag, informatikai szakértő, lektor Gudenus László - szakmai bizottsági tag, informatikai szakértő, lektor Szlávi Péter - szakmai bizottsági tag, informatikai szakértő, lektor Rózsahegyi Márta - szakmai bizottsági tag, módszertani koordinátor, lektor Józsa Gabriella - szakmai bizottsági tag, módszertani koordinátor, lektor Vaskor Gabriella - szakmai bizottsági tag, módszertani koordinátor, oktatási szakértő, lektor
28
3. A NAT Informatika MŰVELTSÉGI TERÜLETÉNEK HELYZETÉRTÉKELÉSE ÉS SZAKMAI KONCEPCIÓJA
Írta: Zsakó László
29
3 A NAT INFORMATIKA MŰVELTSÉGI TERÜLETÉNEK HELYZETÉRTÉKELÉSE ÉS SZAKMAI KONCEPCIÓJA 3.1 Informatika műveltségi terület helyzetértékelése Az 1995-ös NAT bevezetése előtt egységes informatika tantárgy nem létezett. Azóta az informatika javasolt óraszáma az alábbi táblázat szerint változott: Évfolyam NAT1995 óraszám 2001 óraszám NAT2003 óraszám
1. –
2. –
3. –
4. –
5. 1
6. 1
7. 2
8. 2
9. 2
10. 2
11. –
12. –
–
–
–
–
–
1/2
1
1
1
1
–
–
1/2
1/2
1/2
1/2
1
1
2
2
2
2
1+
1+
Jelentős változás, hogy az Informatika megjelenik az alsó tagozaton, valamint a középiskolák utolsó két évében is, mint önálló tantárgy – műveltségi terület. Mindez nem a tananyag széthúzását jelenti, hanem a menet közbeni hasznos tanítási kísérleteken kidolgozott új tananyag bevezetését. Sokkal jelentősebb azonban a tartalmi, koncepcionális átalakulás. Az első Nat az informatikát úgy definiálta, mint a Számítástechnika és a Könyvtárhasználat kettősét, kivonva ebből a korábban az Informatika legszorosabb társának tartott Technikát. Akkor ez erősen formális összevonásnak tűnt. Mára az Informatika 7 fontos területet foglal magában, melyek közül az egyik a könyvtári informatika. A korábbi tantervekhez képest határozottan megerősödött az informatika gyakorlati alkalmazása, és – nagyon helyesen – háttérbe szorult az elméleti, lexikális anyagok oktatása. Mindez jelentős befolyással bírt a tanítási és számonkérési módszerekre, előtérbe került a tanulók önálló, illetve csoportos feladatmegoldása, az oktatási segédanyagokban szereplő ismeretek lexikális elsajátítása helyett azok alkotó felhasználása.
30
Nemzetközi szinten az informatikát két irányzat jellemzi. Az egyik, szerencsére a kisebb, az informatika tantárgy megszüntetésén és a más tantárgyakba való beépítésén alapul. Ennek ellenére az ilyen országokban is van fakultatív, a magyar Nat-ban szereplőnél lényegesen erősebb informatika tantárgy (pl. Franciaország). Ezen országokban azonban a felsőoktatási szakemberek panaszkodnak az elsőéves hallgatóik informatikai képzettségére. A másik az informatika oktatás kiszélesítését vállalja fel, a minél korábbi kezdést, illetve a felfelé terjeszkedést, pl.: kötelező érettségi tantárgyként. Ez jellemző például a gyorsan fejlődő távol-keleti országokra. Magyarország a Nat alapján erre az útra lépett. Új lehetőség a középiskolákban induló nyelvi előkészítő évfolyamokon megjelenő komoly óraszámú informatika tantárgy. Ez jelen pillanatban részben az általános iskolai egyenetlenségek kiegyenlítésére szolgál, de perspektivikusan komoly szerepe lehet az info-kommunikációs kultúra kialakításában.
3.2 Szakmai változásokat igénylő feladatok – az Informatika tantárgy fejlesztési feladatai
A körülöttünk levő világ megértése modellalkotás útján alakul ki. A modellezési készség kifejlődésének, a logikus gondolkodásra szoktatásnak jó eszköze lehet a programozás. A formalizáltság „kényszere” precíz, szigorú gondolkodást igényel. A formalizálás színtere a programépítésben: az adatmodellezés és az algoritmizálás. Ezekkel kapcsolatos alapfogalmakat kell ehelyütt tanítani. Természetesen a formalizáltságot csak nagyon óvatosan szabad „növelni”: mindig a korosztálynak megfelelő példákkal, fogalmakkal. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy kezdetektől fogva hangsúlyt kapjon ennek oktatása (az absztrakciós készség növekedése érdekében, de a számítógép fölhasználásának eredményessége szempontjából is hasznos). Az algoritmizálás először nem számítógépes megvalósításról szól. Az algoritmus végrehajtója – a processzor – sok esetben lehet maga az algoritmust megalkotó, azt értelmező ember. Csak ezután következhet az, hogy a precízen megfogalmazott algoritmus végrehajtását egy automatára, a számítógépre bízzuk. A számítógép alkalmazásának célja, hogy a bemenő adatokból programok segítségével kimenő (újabb) adatokat hozzunk létre. Így az adatok és az algoritmusok tanítása nem szakítható el egymástól.
31
El kell érni, hogy a tanulók a számítógépes feladatmegoldás alapvető mozzanatának az algoritmuskészítést tekintsék (és ne a kódolást)! Ehhez azonban programozási nyelvi ismeretekre is szükség van, ugyanis a programozás hatékonyan nem tanítható „papíron”, mindenképpen szükség van arra, hogy számítógépen is kipróbálják programjaikat. Itt arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a programozási nyelv nem lehet elsődleges cél a programozástanulásban. Nagyon fontos, hogy programnyelvtől függetlenül ismerjék meg a tanulók a hagyományos programozási struktúrákat. Ez az ismeretkör tehát a számítógéppel való problémamegoldást eszközfejlesztésként definiálja, amelyben a megoldó eszközt (a programot) el kell készíteni. Az algoritmusok megvalósításához, kipróbálásához szükség van olyan számítógépes eszközökre, amelyekkel a feladat megoldását leírhatjuk, a megoldást számítógépen kipróbálhatjuk, helyességét, minőségét ellenőrizhetjük. Ilyenek az algoritmusleíró eszközök, a programozási nyelvek, a tesztelő, nyomkövető, hibakereső eszközök és módszerek. A számítógéphasználat problémaoldalról való megközelítése nagyon fontos, amelyben egy – az éppen vizsgált – általános célú program problémamegoldásra való felhasználásának lehetősége (s kevésbé annak mikéntje) a kérdés. Nem az eszközre: a számítógépre, vagy a szoftverre koncentrálunk. Kifejezett előnyt jelenthet itt (is) az algoritmikus gondolkodásnak már meglévő, vagy éppen kialakulóban levő készsége. Az alkalmazási ismeretkör anyaga nem kizárólag az Informatika tárgyhoz tartozik. Jelenleg látszanak fontos részterületei, de ezek köre az informatika gyors fejlődésével folyamatosan bővülhet: − szövegszerkesztés: szöveges dokumentumok, kiadványok készítése hagyományos és elektronikus formában; − kép- és ábraszerkesztés: diagramok, grafikus ábrák, fényképek készítése, szerkesztése, feldolgozása; − táblázatkezelés: adatok táblázatos elrendezése, számítások elvégzése; − adatbázis-kezelés: adatok tárolása, csoportosítása, rendezése, kimutatások készítése; − prezentáció: bemutató, elektronikus faliújság, elektronikus hirdetőtábla készítése;
32
− térinformatika: térképi és adatbázis információk összekapcsolása, tájékozódás, keresés valós és virtuális elektronikus térképeken, útvonaltervezés, stb. − multimédiaszerkesztés: mozgókép- és hangállományok szerkesztése, animáció készítés. Elszórtan, sokféle – sőt mindenfajta – tantárgy kell, hogy a problémákat megfogalmazza. Az egyes alkalmazási területek magasabb szintű kezelését természetesen magára vállalhatja az informatika tárgy. Ebben az esetben az eszközhasználaton van a hangsúly: a programot, mint egy feladat megoldására szolgáló eszközt, csupán felhasználjuk. Az általános célú alkalmazói rendszerek (ábra-, szöveg- és zeneszerkesztők, táblázatkezelők, adatbázis-kezelők) oktatására ugyanazok az elvek érvényesek, mint amit a programozás eszközeivel kapcsolatban már említettünk. A közoktatásban – kivéve a speciális célú fakultációkat – nem cél ezen rendszerek teljes megismerése. Ez azt jelenti, hogy nem szabad tantervek középpontjába állítani őket, nem jó egy tananyagot e rendszerek menüpontjai köré csoportosítva felépíteni. A célszerű hozzáállás a problémákhoz igazodva adható meg: a tanulók szövegszerkesztést, adatkezelést, tanulnak, e tanulás során az alkalmazói rendszerekkel feladataikat meg kell oldaniuk (itt is szükség van tevékenységük helyességének megerősítésére), s az ehhez szükséges funkciókat kell elsajátítaniuk. Tehát például egy szövegszerkesztőből csak annyit kell megtanítani, amennyi a korosztályhoz kapcsolódó szöveges dokumentumok számítógépes elkészítéséhez szükséges, s az eszköz nem központi része az informatika tantervnek. Az iskolában, az egyes szaktárgyakban, a mindennapi életben sok olyan probléma merül fel, amelyet számítógéppel lehet, sőt célszerű megoldani. Emiatt eltérő kiindulópontból szemlélhetjük a feladatokat. Itt elsősorban eszközválasztásról, eszköz-összeállításról, illetve eszközmegismerésről beszélhetünk. A tanulóknak először fel kell ismerniük, hogy a probléma, vagy annak egyes részei informatikai eszközökkel megoldhatók. Utána ki kell választaniuk a megoldásra leginkább megfelelő eszközt vagy eszközöket (berendezést, programot, programrendszert). Ha ilyen (szoftver) eszköz nincs, akkor el kell készítenie (programozási munka). Ha több eszközt használ, akkor meg kell oldania a közöttük levő információátadás problémáját. Ha a megoldásra szolgáló valamely eszközt nem ismer, akkor a dokumentáció alapján azt használatba kell vennie.
33
Nem új ismereteket akarunk közölni, hanem a meglevő informatikai ismeretekkel megoldani egy feladatot. A megoldáshoz vezető első lépés a megoldó eszköz kiválasztása. Ez lehet egy más által elkészített célprogram (iskolákban tipikusak ilyen szempontból a szakmai oktatóprogramok), illetve a tanuló írhat – eddig szerzett ismeretei, valamint tanára segítségével – programot. A hangsúly tehát a „komplex” informatikai tudás mozgósításán van. Bármelyik esetről is van azonban szó, azt kell a tanulóknak megmutatni, hogy a számítógép nagyon sokféle feladat megoldására alkalmas eszköz. Ez alapján alakuljon így ki bennük, hogy a számítógépet milyen célokra, s milyen munkaráfordítással lehet használni! Ez az ismeret típus az, amely jellege miatt elsősorban alkalmas arra, hogy a tanulók csoportokban dolgozhassanak, minél közelebb kerüljenek a leendő munkahelyeiken működő struktúrákhoz (vö. mindenki mást csinál, a rendszer mégis jól működik). Ez a lehetőség azonban szinte „felrobbantja” a hagyományos iskolai oktatást, az ilyen tevékenység nem végezhető tanórák, sőt sokszor az iskola hagyományos keretei között, a más tárgyakban szokásos házi feladatnál azonban lényegesen erősebb iskolához és tanárhoz kötést jelent. A 90-es évek második felében két terület fejlődött rohamosan, s fejlődésük közben egyre inkább össze is kapcsolódott. Az egyik az Internet, a másik pedig a mobilkommunikáció. E két terület összefonódásáról szól az Info-kommunikáció. Az Interneten kétféle tevékenységgel találkozhatunk. Az egyikben információt közlünk, melyet sokan, különböző időben és módon érhetnek el. Ide tartozik a honlapok rendszere, a távoli adatbázisok, információs rendszerek elérése, az adatletöltés távoli gépekről, stb.. Itt alapvető szerepet játszik az információ közlése, valamint későbbi keresése. Lényeges tehát az információ tudatos elrendezése, méghozzá a későbbi felhasználás elősegítése érdekében, valamint a hatékony információszerzési technikák kidolgozása. A másikban kommunikálunk másokkal, ami lehet kétoldalú, mint az elektronikus levelezésben, a személyek közötti „telefonálásban”, a videotelefonálásban; illetve sokoldalú, mint a levelezőlisták használatában, a csevegőcsatornákon, a videokonferencia-rendszerekben, ... A mobiltelefon ma már nemcsak egyszerű hordozható telefonkészülék, hanem levelezésre (sms), multimédia levelezésre (mms), honlapokon való barangolásra (wap) szolgáló intelligens készülék. Bármelyik eszközt, bármelyik tevékenységet is nézzük, az eszközismeret felett mindenhol ott van a kommunikáció.
34
Az informatika hardver és szoftver eszközei a legtöbb tanuló számára egymástól nehezen elválaszthatók, a fizikai eszközöket ugyanis az őket kezelő programokon (operációs rendszerek, hálózati rendszerek) keresztül használják. Az alapműveltségen belül nincs szükség ezen eszközök fizikai felépítésének, működésének mélyebb elsajátítására, itt csupán felhasználásuk módját kell megtanulni. Az eszközök felépítéséből, működéséből rendszerszintű ismeretekre van csak szükség, amelyek alapján válaszolhatunk a tanulók eszközökkel kapcsolatosan felvetődő kérdéseire (pl.: hogyan működik az egér, bele szabad-e nézni a fényceruzába, lehet-e hajtogatni a hajlékony mágneslemezt, mi a különbség a mátrixés a lézernyomtató között, ...). Az eszközök összekapcsolhatóságával kapcsolatos kérdés lehet az analóg és a digitális jeleket adó, illetve fogadó eszközök megkülönböztetése, annak megértése, hogy közéjük milyen jelátalakítókra van szükség. A számítógépek beillesztési folyamata a „világba”. Megfigyelhető tendencia, hogy kezdetben nagy szaktudást követelt meg, a jövőben általános tájékozottságot igényel a számítógépek használata. Érdemes foglalkozni az informatika, a számítástechnika történetével. Ezek az ismeretek jól felhasználhatók az oktatási folyamat színesítésére, sőt egyes fontos fogalmak magyarázására („miért éppen így?”). Semmiképpen nem gondoljuk, hogy egy összefüggő blokkban kellene szerepelnie a teljes anyagnak. Célszerű inkább szétosztani apró részekre, s időnként 5-10 perces kitérő alkalmával mesélni róluk. A múlt mellett fontos a jelen lehetőségeinek áttekintése is. A tanulók megismerkedhetnek azzal, hogy mai környezetünkben hol találkoznak az informatika alkalmazásaival (például vonalkódolvasó pénztárgépek, mágnescsíkos takarékbetétkönyvek, számítógéppel olvasható hitelkártyák stb.). Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ezek a lehetőségek hogyan változtatják meg az emberek eddigi munkáját. A jelen után a jövővel is érdemes foglalkozni. Tekintsük át az informatika fejlődésének előre látható, érezhető irányait, fogalmazzuk meg, minek milyen szerepe lehet a jövőben! Az informatika kapcsán mindenképpen ki kell térni az újonnan felmerülő etikai, pszichológiai kérdésekre. Fel kell hívni a figyelmet az adatbiztonsággal, adatmegőrzéssel kapcsolatos szabályokra, valamint az informatikai rendszerek alkalmazásával kapcsolatos veszélyekre. 35
3.3 A informatikatanítás megőrzendő és erősítendő hagyományai, értékei Mivel az informatika új műveltségi terület, sok száz éves hagyományokról nem beszélhetünk. Mégis visszatekinthetünk körülbelül 40 év kísérleteire, próbálkozásaira, hiszen ezekre épült az elmúlt években az informatika tantárgy. Az informatika a tantárggyá válással, a 60-as években kezdődött kísérletek, majd azok 80-as évekbeli kiteljesedése alapján komoly eredményeket ért el a gyakorlatorientált oktatás területén. Erre épül az informatika tantárgy érettségi koncepciója, és még inkább az informatika OKTV. A gyakorlatorientáltság a magyar informatikaoktatás egyik erőssége, ezt kell megőrizni, sőt továbbfejleszteni. A cél az eddigi rutinszerű használat felváltása alkotó használattal.
3.4 Az évfolyamra lebontott a közismereti tantárgyakra is vonatkozó informatikai fejlesztési feladatok: az IKT kompetenciák fejlesztése
1-4. osztály (6-10 éves kor) A korosztályt a rajzolás, írás, olvasás eszközeinek használata jellemzi a szaktárgyi órákon, informatikai játékok (pl. robot, teknőc, Lego konstrukciók, játékvasút) irányítása szerepet kaphat. A számítógép megjelenhet e korosztályban, de semmiképpen nem lehet elsődleges eszköz, csupán egy adott pedagógiai cél megvalósításának segédeszköze. Az operációs rendszerek, illetve alkalmazói programok felhasználói felületén megjelennek a menük (állandó, legördülő, kinyíló, felbukkanó), ikonok, a menükből választani kell tudni, nyomógombokat kell használni, be kell jelölni egyes funkciókat. Lényeges azonban, hogy a felhasználandó felület minél egyszerűbb legyen, egyszerre minél kevesebb lehetőséget kelljen használni. Az első négy év célja a számítógéppel való „barátkozás”, a későbbi „harmonikus” kapcsolat megalapozása. Így játékos programok, illetve feladatok kellenek ehhez; bár
36
ez más ismeretköröknél is fontos. A játékosság persze nem válhat egyeduralkodóvá, mindig világosnak kell maradnia annak a közvetlen célnak, amely miatt a számítógépet/programot (a megkülönböztetés most még nem fontos!) alkalmazzuk. (Az sem árt, ha a számítógép, másnál alkalmasabbsága is evidenssé válik: türelmes, feltétlenül igazságos stb.) A játékos programok többnyire nem valamely hagyományos játékprogramot jelentik, bár ezek bevezetése a tanulási folyamatba nem eleve elvetendő. Ugyanakkor jó néhány klasszikus játékprogram komoly szellemi erőkifejtést követel, vagy nagy tárgyi tudásnövekedést eredményezhetnek. Megjegyezzük, a programok használatát kezdetben „aktív” tanári (szülői) felügyelet mellett képzeljük el, s később sem szűnhet meg a felnőtt jelenléte, de egyre „passzívabb” szereplője lesz ennek az ismerkedési folyamatnak. Az alkalmazói ismeret ebben a korosztályban kép- és zeneszerkesztést jelenthet elsősorban. A legelső – az óvodából az általános iskolába átvezető alkalmazási terület – az ún. pecsételő programok használata lehet. A rajzolás ezen a szinten egyszerű vonalas ábráknak, foltoknak (színeknek, textúráknak) az eggyé komponálását jelenti. A rajz és a zene, valamint némi szöveg együttes alkalmazásával egyszerű multimédiás anyagok, animációk készíthetők. A zenei alkalmazásnál lehetőség van zene lejátszására, egyszerű átalakítására, zene komponálásra. Készíthetnek születésnapi meghívót, farsangi plakátot, osztályterem dekorációkat, stb.. Itt természetesen elsődleges a tanári irányítás, s a legfontosabb, hogy mindenképpen szülessen valami hagyományos alapanyagra készült termék: a tanuló hazavihesse, és szüleinek megmutathassa az általa/általuk készített kompozíciót. Az előbbiekből következően ennek megvalósítása nem igényel informatika szakos tanárt; sokkal inkább kívánatos, hogy az érintett „szak” tanára vállalja magára a „főszerepet”: matematikatanár, nyelvtanár, rajztanár. Mindenképpen hasznos emiatt, ha mindenféle szakos tanító rendelkezik ismeretekkel az informatika műveltségi területről. Fontos megjegyeznünk, hogy a jó informatikai alkalmazások kiemelten fejleszthetik a tanulók manuális, mozgáskoordinációs, számolási, olvasási és írási készségét. A legkisebbeknél a programhasználat a kész célprogramok használatában merül ki, s az éppen használt program mellett mindig ott van a tanár. Emiatt önálló programhasználati ismeretre nincs szükség. Az iskolákban található számítógépekre több olyan szoftver létezik, amelyek elemi fokon már egészen kicsi gyerekek számára alkalmazói ismereteket nyújt. Ezek un. 37
nyitott programok, a gyerekek csupán néhány billentyűvel vagy egérrel szöveget, grafikát kezelnek, rajzos-szöveges alkotásaikat kinyomtatják. Fontos megjegyezni, hogy ebben a korosztályban a gyerekek nagyon nehezen viselik, ha egy program „kikérdezni” akarja őket, s erre nagyon hamar rá is jönnek. Emiatt itt mindenképpen – és a későbbi korosztályokban is – olyan nyílt programokra van szükség, amivel alkothatnak. Már ebben a korosztályban találkozhatnak a tanulók az Internettel, a honlapokon való barangolással. Nagyon sok olyan honlap létezik ma is, amelyek ezen korosztály számára is sok hasznos információt tartalmaznak (pl. állatkert, Csodák Palotája, …). Tudjanak a tanulók algoritmusokat megfogalmazni, egyszerű, a mindennapi életben előforduló algoritmusokat végrehajtani (reggeli napirend, úton áthaladás, ...). A pedagógus ezen készségek kialakítása érdekében szabadon választhatja meg az eszközeit (pl. Logo-teknőc, robotjátékok, Lego stb.), de többfélét kellene használnia. Alakuljon ki bennük az a felismerés, hogy az algoritmusok minden egyes lépésének egyértelműen végrehajthatónak kell lenni. Ismerjék fel, hogy a mindennapi életben előforduló adatok egy része szám, más része szöveg, illetve egyéb (pl. szín, rajz, zene, ...), s ezeket legyenek képesek megkülönböztetni. Itt kell megtanulni a tájékozódás alapfogalmait, az irányokat, a távolságok mérhetőségét. Ezt elsősorban algoritmikus játékok segítségével érhetjük el. Az adatok sorba rendezhetők, a számok nagyság szerint, a szövegek, szavak pedig ABC-sorrendbe. Matematika órán sok olyan kézi adatfeldolgozási feladat előfordul, amelyeket később az algoritmusírás során felhasználhatunk: például színek, geometriai formák tanulásakor olyan kérdéseket tehetünk fel, hogy miből van több (megszámolás), van-e piros háromszög (eldöntés), válogasd ki a csak egyenes vonalakkal határolt alakzatokat (kiválogatás), ... Ebben a korban algoritmusok leírására formális eszközt használni nem szabad! Még a matematika is szöveges leírást használ például az alapműveletek algoritmusainak leírásánál. E korosztályban a számítógép használat mindenképpen valamely program használatában merül ki. A pedagógus az algoritmizálási készségek kialakítása érdekében szabadon választhatja meg az eszközeit (pl. Logo-teknőc, robotjátékok, Lego stb.) Itt érdemes lehet használni egy egyszerűsített Logo-nyelvet, amelynek mindenképpen magyar nyelvűnek kell lenni. A nyelv utasításait paraméter nélkül is
38
lehessen használni, s az utasításokkal egyszerű, eljátszható tevékenységsorozatot lehessen leírni.
5-6. osztály (11-12 éves kor) A tanulók – jelentős részben otthoni környezetük hatására – ismernek alapvető informatikai eszközöket (TV, rádió, telefon, ...), megkülönböztetik az információhordozókat és azok lejátszóit (például a diasorozat és a kivetítésükre szolgáló eszköz). Ezek közül néhány kezelését elsajátítják. A számítógép felépítését, működését itt még csak „meseszerűen” kell ismerni. Ez az a korosztály, ahol már mindenképpen jelenjen meg a számítógép azokban a tantárgyakban, amelyek ezt igénylik! A tanulók tudják a számítógépet bekapcsolni, a kiválasztott programokat használni és a használatot befejezni! A felhasználói felület használatában itt lényeges újdonságra nincs szükség, csupán a használt eszközök bonyolultsága növekedhet. A 10-12 évesek korosztályánál elvi újdonságnak mondható a számítógép tanórán való gyakori szerepeltetése, elsősorban demonstrációs céllal. Az alkalmazási lehetőségek köre bővül, részben a tantárgyak számának növekedése miatt, részben amiatt, hogy a tanulók „komolyodásával” az iskolai élet egyre több területén válnak bevonhatókká. Az iskolai, illetve az otthoni élethez kapcsolódó, a korosztály érdeklődési körének megfelelő dokumentumok előállítása, nyomtatása, tárolása, javítása az egyik leggyakrabban előforduló feladattípus. Ezek elsősorban rajzok, ábrák, kisebb mennyiségű szöveggel kiegészítve. Ilyenek például a farsangi, születésnapi meghívók, az üdvözlőkártyák, az iskola-, illetve osztályembléma, plakátok sokféle fajtája, játékpénz, játékkártya, ... Önálló (terv)rajzok készülhetnek az osztályteremről, az iskolaudvarról, lakásokról, stb. Alapelvként rögzíthetjük, hogy az előző korosztályhoz képesti különbség: kicsit több szöveg az elkészült dokumentumokban. A következő korosztály szövegszerkesztő feladatait vezethetik be a kézi szövegfeldolgozási módszerek: szöveg összeállítása előzetesen elkészült részekből, részek összevágása, felcserélése, vázlatkészítés stb. Ezekben a feladatokban a tanulók főszerepeltetése célszerű, de megint igaz az, hogy a szaktanár (magyar-, rajztanár) részvétele nélkülözhetetlen úgy az esztétikai, 39
mint a formai fogalmak megismertetése terén. Tehát elsősorban az „elmélet” hozzáadása az oktató feladata. Ebben a korosztályban jelenhet meg –elsősorban természetismereti jellegű órákon– a szimulációs programokkal történő „kísérletezés”, demonstráció. Itt a számítógép, mint demonstrációs eszköz vethető be a tanórán, de úgy, hogy ezzel a programmal a diákok is aktívan kísérletezhessenek. Fontos tehát, hogy a programok a demonstráción túl lehetővé tegyék a vizsgált jelenséget befolyásoló paraméterek beállítását! E programok felhasználásában tehát minden szakterületről és annak tanárairól van szó. Az alkalmazási ismeretek célkitűzésének legjobban megfelelők a képszerkesztő, ábraszerkesztő programok. Ezek lehetnek kész rendszerek (rasztergrafikus alapelvűek), illetve programozási nyelvszerűek (mint pl. a Logo programozási nyelv). A feladatok megoldásához szükség van ezen programok olyan funkcióinak ismeretére, amelyek lehetőséget adnak grafikus és karakteres elemek elhelyezésére a képen, a kép egyszerű átalakításaira (pl. egy részletének befestése, mozgatása), lemezen megőrzésére, illetve kinyomtatására. Hasonló szerepet tölthetnek be a zeneszerkesztők, amelyek funkciói közül elsajátíthatók a hangok magasságának, hosszának megadásán kívül az elkészített „zenemű” lejátszásával, kottázásával, megőrzésével kapcsolatos tevékenységek. Mozgófilmek előállítására és a két terület összekapcsolására is alkalmasak az ennek a korosztálynak készült animációszerkesztők, multimédiaszerkesztők. Itt kezdődhet a komolyabb Internetes barangolás, szabad felfedezés, e korosztály számára lényegesen több hasznos honlap található. A csoportok közötti kommunikációnak kellene itt elkezdődni. Ez speciális levelezést és csevegést jelent, amely nagyobb csoportok, osztályok közötti kapcsolattartást, együttműködést jelent. Tudjanak a tanulók algoritmusokat szabatosan megfogalmazni, egyszerű, a mindennapi életben előforduló algoritmusokat megtervezni (reggeli napirend, teakészítés receptje, úton áthaladás, ...)! Fontos, hogy olyan algoritmusokat alkossanak, amelyeket akár saját maguk is eljátszhatnak, de számítógéppel is végrehajthatóak legyenek! Erre legalkalmasabb terület a mozgás és rajzolás. Fogalmazzák meg, hogy mit nevezünk algoritmusnak (lépésekre bontható; a lépések maguk is algoritmusok; végrehajtható, rögzített végrehajtási sorrenddel; a
40
lépések során valamivel valami történik)! Absztrakciós képességük alapján: tudják szétválasztani az adatokat és a rajtuk „operáló” algoritmusokat. Ismerjék fel, hogy az algoritmusok felépítésében háromféle elemet használunk:
• az elemi lépések mindegyikét végre kell hajtani (az adott sorrendben), • az elemi lépések közül választani kell egyet, s azt végrehajtani, • az elemi lépést többször, ismétlődően kell végrehajtani. Mivel az algoritmus egyes lépései maguk is lehetnek újabb algoritmusok, s ezek elnevezhetők, kialakulhat az eljárásfogalom. A kézi adatnyilvántartás eszközeivel és módszereivel már e korosztályban is érdemes foglalkozni, hiszen a különböző tantárgyakban megjelennek a táblázatok, diagramok, s a tanuló egyik első adatnyilvántartó eszköze az ellenőrző és a bizonyítvány. Találkozik versenyek táblázataival, felmerül a táblázat sorainak pontszám szerinti sorba rendezése, ... Adatok rendezettségének és rendezetlenségének szemléletes fogalma. Ugyanazon adathalmaz rendezése többféle szempont szerint. Kézi rendezések, rendezettség (pl. ábécérend kialakítása beillesztéssel). A számítógéppel kapcsolatban legyenek tisztában azzal, hogy programokat és adatokat megőrizhetünk adathordozón (a későbbi korosztályok file fogalmának bevezetése). Az algoritmusok leírása ekkor már kicsit formálisabb lehet, különösen akkor, ha a számítógépet olyan programozási környezetben használják, mint például a Logo programozási nyelv. Ezzel ugyanis a korosztálynak megfelelő feladatok (rajzolás, játék a betűkkel, szavakkal) kevés nyelvi elem tanulásával könnyen megoldhatók, algoritmusaik helyességéről maguk győződhetnek meg, a hibás algoritmusok is látványosak, tanulságosak, s ezért érdekesek. A Logo programozási nyelv magyar változata egyben algoritmusleíró eszközként is szolgálhat. Az algoritmusokat ebben a korban már egyértelműen számítógépen kell megvalósítani, melynek eszköze a Logo programozási nyelv lehet. Fontos kijelentenünk: bűn nem a Logo-val kezdeni a programozás oktatását.
7-8. osztály (13-14 éves kor) A tanuló ismerje a környezetében található számítógép felépítését, részegységeinek funkcióját. Ismerje a környezetében alkalmazott operációs 41
rendszerek alapvető feladatait, a file-rendszerben (könyvtár struktúrában) tudjon alkalmazásokat, file-okat keresni! Itt már célszerű használni az operációs rendszer bizonyos segédprogramjait (tömörítők, víruskeresők, …). Az informatika (számítástechnika) tantárgy keretében tekintsék át a Neumann-féle számítógép globális felépítését, működési elvét (ennek kapcsán, esetleg egy korosztállyal később, érdemes kitérni Neumann János tevékenységének ismertetésére)! A tanulók egyes csoportjainál előkerülhet a felhasználói felület saját beállítása, ablakok átméretezése, becsukása, kinyitása, … Ismerjenek néhány, a szaktárgyak kísérleteiben megjelenő mérőeszközt (hőmérő, fénymérő, feszültségmérő, árammérő, ...), legyenek tisztában azzal, hogy ezeket a mérőeszközöket számítógéphez lehet csatolni, s a mérést számítógéppel kiértékelni. Használjanak iskolarobotot! A 13-14 évesek oktatásában nincs igazán a fentiektől eltérő „filozófia”. Talán csak a tanári támogatás mértéke (az első bemutatás aprólékossága, hossza) lehet kisebb. Már önállóan képesek az iskola számítógép és programparkját a korábban említett feladatokban fölhasználni. Jellemző, hogy a tanár házi feladatként is kiadhat számítógépen megoldandó problémákat. Az iskolai, illetve az otthoni élethez kapcsolódó, a korosztály érdeklődési körének megfelelő dokumentumok, táblázatok előállítása, nyomtatása, tárolása, javítása. Itt már előtérbe kerülnek a szöveges dokumentumok, amelyekhez gyakran ábrákat, időnként pedig táblázatokat kell csatolni. Lehetséges feladat például iskolaújság, nyári tábori napirend, órarend, névjegykártya, iskolai versenyek felhívása, beosztása, eredménye. A szöveges dokumentumok készítése előtt érdemes beszélni a szöveg esztétikájáról, tipográfiájáról (folthatás, tördelés, tartalmi egységek elkülönítése, kiemelések szerepe, ...). A táblázat először a szöveges dokumentumokon belül jelenjen meg. Erre alapozva a táblázatokból már számolhatunk néhány jellemző értéket, s a táblázatban szereplő adatokat diagramokkal szemléltethetjük. Megjelenhet a nyilvános számítógépes információs rendszerekben való keresés (feladatbankok, kulturális programok, ...). A tanuló legyen képes információkat gyűjteni, azokat e meglévő adatbázisba beilleszteni, valamint az adatbázisból kiválogatni és feldolgozni!
42
A szöveges, grafikus dokumentumok alapján elektronikus faliújság, kirakati bemutató készítése. Az ábraszerkesztők helyét fokozatosan átveszik az egyszerű szövegszerkesztők, amelyek már sok szövegelhelyezési, formázási lehetőséggel rendelkeznek, de maximálisan ragaszkodnak az érthetőséghez (WYSIWYG – amit látsz, azt kapod elv!). A beviteli, javítási, tárolási, nyomtatási funkciókon kívül a szó, a sor, a bekezdés, a blokk, valamint a lap fogalmához kapcsolódó formázási lehetőségek is szerepet kaphatnak. Olyan fogalmak megismerése, mint a betűtípusoké (pl. Courier, Helvetica...) és változataiké (bold, azaz félkövér, italic, azaz dőlt) és más elemi tipográfiaiaké nem okozhatnak gondot a „szemmel láthatóságuk” miatt. Mindezek előtt azonban az egyik első funkció legyen a más objektumok (képek) beszúrása funkció. A tanulók itt már sok táblázattal találkoznak (órarend, versenyek táblázatai), amelyek szövegszerkesztővel is készíthetők, hiszen csak formázásra, esetleg sorba rendezésre van szükség hozzájuk. Megjelenik – egyelőre csak adattároló, megjelenítő eszközként, minimális számítási feladattal – a táblázatkezelő néhány elemi funkcióval. Használjuk a cella, blokk, sor, oszlop fogalmakat, képleteket, a blokkokra alkalmazható egyszerű függvényeket (pl. maximum, összeg, átlag, darabszám). Mindenképpen szükséges azonban a diagramkészítési lehetőség kihasználása. Adatbázis-kezelők használata elsősorban kész adatbázisok lekérdezésére korlátozódik, amelyek egyetlen adattáblából állnak. Használni kell már a mező és a rekord fogalmakat. Ebben a korosztályban jöhet elő a kulcsszavas keresők használata, egyelőre csak egyszerű szavak keresésével. Most kezdhető el a saját –egyszerű– honlapok készítése, a szövegszerkesztő programok lehetőségeiből kiindulva. Most jöhet el az idő, amikor előtérbe kerülnek az egyéni kommunikációs formák, az elektronikus levelezés, csevegés. Ez az a kor, ahol a tanulók jelentős részének kezébe kerülnek a mobilkommunikációs eszközök, s emiatt meg kell tanulni a számítógépes kommunikációs eszközök mobilkommunikációs megfelelőit. Itt foglalkozhatunk a térinformatika alapjaival, az Interneten található tematikus térképek felhasználásával. Tudjanak leírni az információkezeléshez szükséges bemenő-, illetve eredményadatokat, tudják azokat egymáshoz rendelni! (Az absztrakt gondolkodás e
43
fontos állomásánál már képesek szétválasztani, s külön kezelni a tevékenységek részleteit, a tevékenység céljától; vagyis képesek a tevékenységekkel „fekete dobozként” operálni.) Tudják adott szempontból elemezni, és adott céllal fölhasználni a kapott eredményeket! Az adatfogalom tudatosítása: különböztessék meg az elemi (szám, karakter, ...) és az összetett adatokat (tömb, táblázat, szöveg, ...)! Erre az életkorra váljon tudatosabbá a lépésenkénti finomítás elvének alkalmazása! Tudjanak részalgoritmusokat önállóan megfogalmazni, elnevezni, paraméterezni, algoritmusok felépítésében használni! Az algoritmikus absztrakció eszközeinek (eljárások, függvények, rekurzió) megértése és használata. Az előző korosztályban tapasztalati, vizuális módon megismert algoritmikus szerkezetek itt már következetesen és pontosan használhatók, bevezethető a számítástechnikában szokásos elnevezésük (szekvencia, elágazás, ciklus, eljárás). Itt válhat el a kód és az algoritmus. Itt már elvárható egy algoritmusleíró eszköz használata, ezen eszközzel megírt algoritmusok megértése. Az algoritmusokat számítógépen érdemes kipróbálni, így egy programozási nyelv néhány utasítását megismerhetik. Legalább egy módon jól tudjon leírni egy algoritmust, azonban kívánatos több algoritmusleíró eszköz ismerete (folyamatábra, mondatszerű leírás, pszeudo-kód). Programozási nyelvi elemek annyian szerepeljenek, amennyien a tanulók érdeklődési köréhez illeszkedő feladatok megoldására szolgálnak. Nem szabad siettetni az absztrakció elmélyítésére szolgáló nyelvi eszközök alkalmazását! Ebben a korosztályban jelenhet meg – bár nem mindenkinek kötelezően – a Logo mellett egy Neumann-elvű programozási nyelv. A matematika, fizika, kémia, ... tantárgyakban előforduló számítások algoritmusainak felismerése, megértése, kiszámítása számítógéppel. Egyszerű véletlen jelenségek modellezése számítógéppel (pl. kockadobás, bolyongás képernyőn, véletlenszerű ábrák előállítása). Itt kezdhetjük a tanulókkal a projektmunkákat. Lehet ez az iskolaújság készítése (hagyományos papíros, illetve elektronikus változatban), ballagás, osztálykirándulás megtervezése és lebonyolítása, iskolai versenyek támogatása stb. A korosztály jellegzetessége az, hogy ezekben a projektekben nem minden tanuló képes mindenféle feladat elvégzésére. Emiatt ezt sokszor csak a legtehetségesebbekkel lehet megoldani szakköri foglalkozás keretében. Itt is fontos azonban, hogy minden gyerek
44
számára megoldható, érdekes feladatot kapjon, s egymás munkája megfigyelésével megtapasztalhassák, hogyan működik a csoport, hogyan készül el a teljes mű. A tanuló ismerje az adatvédelem legfontosabb tönkretételének lehetséges következményeit!
szabályait,
más
adatai
Ismerje a környezetében található információhordozók felhasználásának módszereit (itt elsősorban az iskolai lehetőségeket kell figyelembe venni – például számítógépes nyilvántartással rendelkező iskolai könyvtárban téma szerinti keresés, ezen kívül elképzelhető a telefonkönyvek, menetrendek intelligens rendszereken keresztüli használata)! Érdekességként, részletekben lehet mesélni az informatika történetéről, s arról, hogy a mindennapi életben hol találkozhatnak az informatika eszközeivel.
9-10. osztály (15-16 éves kor) A tanuló ismerje a környezetében található számítógép leglényegesebb működési jellemzőit, lehetőségeit, határait, környezetének informatikai eszközeit hogyan és milyen feladatok megoldására használják! Készség szinten tudja alkalmazni a tanult operációs rendszer 6-8-10 fontosabb funkcióját! Használja az operációs rendszer segédprogramjait (tömörítők, vírusirtók, állomány konverziós programok, …) Ismerje a környezetében levő hálózatok alapvető funkcióit (be- és kijelentkezés, programok indítása)! Tudja alapszinten kezelni ezeket! Legyen tisztában a vezérlés és szabályozás alapelvével, ismerjen egyszerű példákat (pl. világítás bekapcsolása, ha sötét van, száraz virágföld érzékelése esetén az öntöző bekapcsolása)! Az analóg, illetve a digitális jeleket különböztessék meg egymástól, az A/D, illetve a D/A átalakítás szükségességével legyenek tisztában. Ismerjék a számítógépeket tartalmazó rendszerek globális felépítésének elveit (mi kell gépek összekötéséhez, a külvilág jeleinek fogadásához: modemek, újabb perifériák számítógéphez kapcsolásához, ...)! Fizikaórán, illetve fizikához kapcsolódó szakkörön szerepet kaphatnak a logikai áramkörök, logikai műveletek, egyszerű elektronikus elemek felépítése alapelemekből.
45
A 15-16 évesek oktatásában a játékosság csökken, a „valószerűség” nő: a megoldandó feladatokban több az adat és kapcsolatuk. Más jellegű „kreativitást” igényelnek e problémák: az adatok „begyűjtése”, a kapcsolatok föltárása, vagyis a modellezés is elemi szinten a problémához szervesen hozzátartozik. Az iskolai, illetve az otthoni élethez kapcsolódó, a korosztály érdeklődési körének megfelelő dokumentumok, táblázatok, adatbázisok előállítása, nyomtatása, tárolása, javítása. Az írásos anyagok jelentős része itt már szöveg, például levél, dolgozat, ... A táblázatok, a róluk készülő grafikonok bővebb alkalmazása, egyszerű statisztikai adatok kiszámítása, ábrázolása, fizikai-kémiai mérések kiértékelése táblázatkezelővel. Lehetséges feladat például osztálykirándulás anyagi megtervezése, kalkulálása, iskolabajnokságok értékelése táblázatkezelő segítségével. A táblázatkezelésen belül érdemes megemlíteni a térinformatikai alkalmazási lehetőségeket, térképek beszúrását, adatokkal való kiegészítését. A mindennapi életükhöz kapcsolódó adatbázisok (például kazetta- és lemeznyilvántartás, saját telefonkönyv, illetve szakmai, tantárgyi adatbázisok) definiálása és használata. A szöveges, grafikus dokumentumok alapján interaktív elektronikus faliújság, információs tábla készítése is lehetővé válik. Szakképző iskolák tanulói megismerkedhetnek egyszerű szakmai problémák számítógépes megoldásával a számítógépes tervezés, gyártás, információtárolás, következtetés területén. A feladatok ebben az esetben is különféle tantárgyakban vetődnek föl (osztályfőnöki, természettudományok stb.), az informatika tantárgy azonban egyre több általános ismeretet vehet át a szaktárgyaktól. A szövegszerkesztő funkciói kiteljesedhetnek, itt érik el azt a szintet, amely minden középiskolát végzett tanulónak szükséges. Megjelennek a lappal kapcsolatos fogalmak (fejléc, lábléc, lábjegyzet, lapszámozás, …), valamint mindenképpen ezek közé tartoznak a szövegszerkesztők nyelvi funkciói (helyesírás ellenőrzés, szinoníma szótár, …). A táblázatkezelők használatában megjelennek a bonyolultabb képletek, egyszerű statisztikai függvények, a grafikus megjelenítés sok eszköze, a táblázat blokkjaival kapcsolatos tevékenységek. Új fogalomként használhatjuk a munkalapot és a munkafüzetet.
46
Az adatbázis-kezelők – csak menürendszeren keresztül – adatdefiniálási, elhelyezési, keresési, rendezési, csoportosítási lehetőségekkel rendelkezzenek. Az adatbázis itt már több adattáblát is tartalmazhat. Megjelenhetnek a szakmai alkalmazói programok (CAD, szakértői rendszer, banki rendszerek, osztott rendszerek, ...), egyszerű lehetőségeikkel, ebben a korcsoportban csak kedvteremtési céllal. Fontos alapelv eddig a korosztályig mindegyik alkalmazói rendszernél az interaktív használat, mindenfajta programozási megközelítés nélkül. E korosztályban jelenhet meg ismeretlen programok használatba vétele dokumentáció alapján. Itt még e programok viszonylag kis méretűek, kevés felhasználói beavatkozási lehetőséget tartalmaznak. Ilyenek az egyszerűbb oktatóprogramok, az operációs rendszerek segédprogramjai (pl. adatállomány tömörítők, víruskeresők stb.). A honlap-készítés kiteljesedése következhet a középiskolás korban. Itt már szükség lehet Web-szerkesztő programok használatára, melyek sokkal több lehetőséget tartalmaznak egy egyszerű szövegszerkesztőnél. A statikus honlapokon megjelenhetnek dinamikus elemek, grafikák, animációk. Most már a csoportos kommunikációval kell foglalkozni, szóba jöhet levelezőlisták, hírcsoportok, fórumok használata, az Internet lehetőségeinek kihasználásával más közösségekkel való kapcsolattartás, együttműködés, … Újabb alkalmazási terület lehet a térinformatikai jellegű szoftverek alkalmazása, interaktív térkép használata, útvonalkeresők, útvonal-összeállítók felhasználása konkrét feladatokban. Elemi és összetett adatok (tömb, rekord, file), file-ok fajtái (szekvenciális és nem szekvenciális). Elemi algoritmusok típusfeladatokra (összegzés, eldöntés, kiválasztás, lineáris keresés, megszámolás, maximum-kiválasztás, kiválogatás, legalább egyféle rendezés). Ezek megvalósítása számítógépen. Az algoritmikus absztrakció eszközeinek (eljárások, függvények) megértése és tervszerű használata. Alapvető követelmény, hogy a megírt programok kellően beszédesek legyenek, azaz elegendő információt szolgáltassanak, adjanak módot a felhasználó és a gép közötti párbeszéd lebonyolításának. Legyenek tudatában annak, hogy program egy termék, s a programkészítő egy termék-előállító iparos, s ennek minden következményével.
47
Az adatmodellezés alapvető szabályainak ismerete, annak megértése, hogy egy adatbázis nem egyszerűen egy file, hanem adatok és adatok közötti kapcsolatok valamilyen tervszerűen csoportosított rendszere. Az adatfeldolgozás egyik célja, hogy a valamilyen formában bevitt adatokat mások, többnyire más nézőpontból lekérdezzék. Az adatlekérdezés az adatkapcsolatok feltárása révén egy alkotó-elemző folyamat. A modellezéshez az is hozzátartozik, hogy tudjuk, milyen információkat képes majd szolgáltatni a kész program. Alakuljon ki a tanulókban az adatbázis és az ezekkel kapcsolatos alapfogalmak (file, rekord, mező). Legyen tudomásuk arról, hogy a logikai és fizikai adatábrázolás módja eltérő. Egy –a korábban használt Logo vagy Logo-szerű nyelvtől eltérő– programozási nyelv alapvető utasításainak ismerete (értékadás, beolvasás, kiírás, elágazás, ciklus – 6-10 utasítás). A nyelv kiválasztását elsősorban az befolyásolja, hogy minél kevesebb átalakítást kelljen végrehajtani a tanult algoritmusok megvalósításához! A programozási környezet alapvető elemeinek ismerete (forrásprogram betöltése lemezről, kivitele lemezre, a programszöveg beírása, javítása, fordítás, futtatás) tudatosabbá válhat. A tanulók legyenek tájékozottak a programnyelvek körében, tudjanak arról, hogy a feladathoz kell választani a programozási környezetet, és a programnyelvet, és nem fordítva. (Figyeljenek fel azonban arra is, hogy a nyelv választását más szempontok is befolyásolják: például a programíró mennyire ismeri és tudja alkalmazni a nyelvet, a programfejlesztés abban a környezetben milyen könnyű, mennyire biztonságos, ...) Az első programnyelv lehetőleg egy olyan Neumann-elvű programnyelv legyen, amely a lépésenkénti finomítást és a strukturált programozást (és egyben gondolkodást) teszi szükségessé. Az algoritmusok leírásának eszközei közül egynek alapos ismerete a cél, de azért nem okozhat nehézséget más egyszerű eszközökkel felírt rövid algoritmus megértése sem! A fizika, kémia, biológia, ... tantárgyakhoz kapcsolódó egyszerű szimulációs algoritmusok megértése, szimulációs programok alkalmazása. A szimuláció során kapcsolatok, viselkedési minták felismerése, a modell működését jellemző szabályok felfedezése lehet cél. A tanuló a szimuláció során ellenőrizheti a jelenségre megfogalmazott hipotéziseit!
48
Számítógépes mérések természettudományos órákon. A tanulók értsék meg, hogy a számítógép képes különböző más berendezéseket vezérelni, érzékelők által a külvilágból adatokat szerezni. Szakmai képzést adó iskolákban itt jelenhetnek meg a szakmai alapképzéssel kapcsolatos feladatok, s az ezek megoldására szolgáló egyszerű programok. Alapvetően fontos azonban, hogy itt csak olyan feladatok megoldására kerüljön sor, amely az iskolai életükkel kapcsolatos, s itt még ne válasszunk a majdani munkahelyek lehetséges igényeivel kapcsolatos problémákat. A tanulók ismerjék fel, hogy a problémájuk megoldására létezik-e kész célprogram vagy általános alkalmazói rendszer! Ha több ilyen van, akkor tudjanak választani közöttük, ha ilyen nem lenne, akkor pedig tudják elkészíteni, illetve (ha a probléma „nagyságánál” fogva ez elképzelhetetlen, akkor) a megoldással kapcsolatos problémákat szakember számára érthető formában legyenek képesek megfogalmazni! Itt az előző korosztálynál nagyobb szerepet játszhat a projektmunka, a megoldandó feladatok köre azonban nem nagyon bővül, itt elsősorban a feladatok nagyságrendje és a csoportok mérete nő, a megoldásban használt eszközök köre bővül. Meg lehet próbálkozni azzal is, hogy a csoportbeli vezető-, illetve irányító szerepeket is a diákokra osztjuk. Alapvető cél e korosztály számára, hogy legyenek nyitottak a számítógép, az információs technológia alkalmazására az élet minden területén! Az iskolában található nyílt rendszerek, információs rendszerek használatában való elemi jártasság követelmény lehet e korosztály számára. Önállóan keressék meg ezekben a számukra szükséges információkat! Érdemes lehet áttekinteni, hogy az informatika milyen irányokban fejlődik (néhány 5-10 perces mese keretében), s ezeknek milyen hatása lehet a társadalomra. A tanuló tudjon azokról a személyi információkról, amelyeket számítógépen tartanak nyílván, értse meg, hogy mit jelenthet az ilyen személyes adatokkal való visszaélés, milyen veszélyei lehetnek a pontatlan adatok tárolásának! A tanuló ismerje az adatvédelem legfontosabb eszközeit! Értse meg, miért van szükség az adatok védelmére, megőrzésére!
49
11-12. osztály (17-18 éves kor) A tanuló ismerje a számítógép konfigurálás alapelemeit (hardver, szoftver), ismerje a szoftverek típusait, feladatait! Tudjon választani, illetve összeállítani konkrét feladata megoldásához szükséges szoftver és hardver eszközt, tudja ezeket dokumentáció alapján önállóan alapszinten használni. Ismerje az automatizálás fogalmát, jellemzőit, számítógépes megvalósítását! A 17-18 évesek oktatásában dominánsan olyan felhasználói programok vehetők elő, amelyek az adott intézmény „filozófiájához” legjobban igazodnak. Ezek részben a szakképző iskolákra, részben pedig az általános célú iskolák olyan tanulóira vonatkoznak, akik a középiskola elvégzése után nem akarnak továbbtanulni, s az elhelyezkedésükhöz szükséges ismereteket akarnak megszerezni. A továbbtanulók számára ez a kör az eddigieknél kisebb súllyal szerepel. Tartalmazza táblázatkezelő alkalmazását matematikai feladatok megoldására. Elképzelhető „komolyabb” (nehezebben elmagyarázható és értelmezhető) ún. adventure játékok felvétele a megismerési folyamatba (például simcity, simlife, simearth, civilization stb.) Itt –és részben az előző korosztályban– újra előkerülnek a közben megszerzett matematikai ismeretekre is építő komolyabb rajzolási, képszerkesztési, képfeldolgozási feladatok. Ezekre építve megjelenhet a multimédiakészítés. A szöveges, grafikus dokumentumok alapján a bemutató készítés, mint új alkalmazási terület jöhet szóba. Tudjanak egy-két egyszerű feladatot „programozva” megoldani táblázatkezelővel, illetve adatbázis-kezelővel, ismerjék néhány komplexebb lehetőségüket (statisztika készítés, ..., illetve adattárolás, rendezés, keresés)! Legyenek képesek különböző alkalmazói rendszerek (szövegszerkesztő, táblázatkezelő, adatbázis-kezelő, speciális alkalmazói rendszer) között adatok átvitelére! Speciális osztályokban komolyabb ábra- és képszerkesztők, kiadványszerkesztők, multimédia szerkesztők használatára is sor kerülhet. Itt már cél lehet nagyobb programrendszerek, az ismertekhez hasonló funkciójú általános célú alkalmazói rendszerek megismerése dokumentáció alapján, tanári konzultáció igénybevételével. A tanulók tudják az adatkezelő programok előnyeit és hátrányait azonosítani, s a feladatuk megoldáshoz megfelelő adatkezelő programot választani! 50
Tudják, hogy mindegyik célterülethez van sokféle alkalmazói program, s hogy a feladatok megoldásához milyen szempontok szerint válasszanak közülük! Az alkalmazói irányultságú fakultációkban megjelenhet a HTML-programozás, a programozható jellegű Web-es alkalmazások. Itt jöhet szóba a kommunikációs eszközök összekapcsolása, annak megértése, hogy a mobiltelefon és a számítógép, a kábeltévé és az Internet egymáshoz szervesen kapcsolódó kommunikációs lehetőségeket tartalmaznak. Elemi és összetett adatok (halmaz, tömb, rekord, file, verem, sor, gráf), fileszervezés, relációs adatstruktúrák. Elemi algoritmusok típusfeladatokra (összegzés, eldöntés, kiválasztás, keresés, számlálás, maximum-kiválasztás, kiválogatás, néhány rendezés). A rekurzió a feladatok, az adatok és az algoritmusok világában. A programkészítés, mint termék-előállítási folyamat (feladat meghatározás, tervezés, kódolás, tesztelés, hibakeresés, hatékonyság- és minőségvizsgálat, dokumentálás). Azokat a nyelvi, tervezési, kódolási, kipróbálási eszközöket kell ismerni, amelyek a fenti algoritmusok, illetve a kitűzött feladatok megvalósításához szükségesek. Egyetlen (Neumann-elvű) programozási nyelv részbeni (specialitások nélküli) ismerete szükséges, illetve néhány, ettől logikailag jelentősen eltérő (pl. logikai, függvényszerű, automataszerű) nyelv alapgondolatának ismerete. Érdemes lehet az ismert programozási nyelveket csoportosítani, felhívni a figyelmet arra, hogy nyelvet a feladathoz kell választani, s nem a feladat ismerete előtt. Cél az, hogy e korosztálybeliek tudjanak megoldani számítógéppel egyszerű matematikai feladatokat, természettudományos szimulációs problémákat, általában a középiskolai tantárgyakkal kapcsolatos egyszerű feladatokat! Legyenek képesek ilyen feladatok megoldásának tervezésére, kódolására, dokumentálására! Vizsgálják meg egyszerű számítógépes modellek segítségével, hogy az adatok és szabályok változtatása milyen következményekkel járhat (például egy ökológiai modellben a környezet mesterséges megváltoztatása, közlekedési modellekben a szerkezet –mondjuk úthálózat– megváltoztatása, stb.)! Értsék meg azt, hogy a veszélyes, költséges vagy nem könnyen mérhető jelenségeket számítógépes programokkal szimulálhatjuk, s a szimuláció eredményeit a valós rendszerben felhasználhatjuk.
51
Tudjanak összekapcsolni a probléma megoldására szolgáló számítógépes és hagyományos eszközöket, legyenek képesek adatokat átvinni egyik rendszerből a másikba! Ebben a korosztályban teljesedhet ki a projektmunkák köre. Itt már létrehozhatunk a valódi munkahelyi környezetekhez hasonló munkacsoportokat, sőt a csoporton belüli munka értékelését is rájuk bízhatjuk. A tanuló legyen képes a környezetében található információs rendszereket szakszerűen leírni, elemeit pontosan meghatározni! Legyen képes adott céllal és adott szempontok alapján dokumentumokat választani informatikai eszközök segítségével. Ismerjen egy-két közhasznú magyar információs adatbázist, használja a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) lehetőségeit! Legyen tisztában azzal, hogy az információ áru, az információs rendszerekben, de akár csak egy címlistában is hatalmas érték lehet.
3.5 Informatikai feladatok a pedagógusképzésben
A korszerű informatikai eszközök és módszerek más tantárgyakbeli alkalmazásához elengedhetetlen a pedagógusok informatikai felkészítése. Ez alapvetően kétféle koncepción kell, hogy alapuljon. Egyrészt szükség van az infokommunikációs eszközök rutinszerű és értelmes használatára (dokumentumkészítés, adattervezés, adatelemzés, kommunikáció, prezentáció, tananyagtervezés, távoktatás). Másrészt pedig meg kell tanulni a digitális, távoktatásos tananyagok felhasználásának, illetve elkészítésének módszertanát.
52
4. A NAT INFORMATIKA MŰVELTSÉGI TERÜLET IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG TANTÁRGYI PEDAGÓGIAI-SZAKMAI KONCEPCIÓINAK ÁLTALÁNOS BEVEZETÉSE
Írták: Vaskor Gabriella, Zsakó László
53
4 A NAT INFORMATIKAMŰVELTSÉGI TERÜLETIKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG TANTÁRGYI PEDAGÓGIAI-SZAKMAI KONCEPCIÓI 4.1 Általános bevezetés
A tantárgyi IKT oktatási programcsomagok pedagógiai-szakmai koncepciói szervesen építenek a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott közoktatási modernizációra (Nat 2003), ahol alaptétel a tanulás technikájának az elsajátítása, ill. az élethosszig szóló tanulás kompetenciáinak a kiművelése. Koncepciónk a tudományokban megjelenő újszerű tartalmakkal és módszertani hangsúlyokkal a kompetencia alapú oktatást, elsősorban az IKT-fejlesztését szeretné tantárgyi szinten támogatni. A korszerű pedagógiai kultúrát képviselő oktatási programunk koncepciója a Nat 2003-ban lefektetett általános fejlesztési és műveltségterületi fejlesztési feladatokat tartalmazza. Célunk az Informatika műveltségi terület tartalmi megújulását elősegítő programcsomag, taneszköz-együttes fejlesztése, amely elősegíti a Nemzeti alaptanterv több éves implementációját, hidat teremt a Nemzeti Fejlesztési Tervben meghatározott hosszú- és középtávú céloknak megfelelő programok tantárgyi beépülésére, kezdeményezi a magyar közoktatás régóta esedékes tartalmi – módszertani - szemléleti paradigmaváltását.
54
4.2 Általános fejlesztési prioritások az élethosszig tartó tanulás szolgálatában 4.2.1Az iskola felértékelődött szerepe a szellemi tőke kiművelésében, az élethosszig tartó tanulás megalapozásában A modernizáció, a mai magyar gazdaságba begyűrűző globális társadalmigazdasági kihívások a magyar közoktatás feladatait is átértékelésre kényszeríttették. A gyorsan változó piacgazdaságunkban, ahol az emberi erőforrás legfontosabb tőkéje: a szellemi tudása, a gazdaság legfontosabb mozgatórugója lett. A tudásgazdaságban, a tudás alapú társadalomban az érvényesülés legfontosabb alapkövévé vált, s ebben életbevágóan meghatározó, hogy az egyén milyen kompetenciákkal bír. Képes-e élete folyamán akár többször is tudása, tanulása által megújulni, az adott élethelyzeteknek megfelelni? Ezért nem mindegy, hogy az iskolai nevelés és oktatás milyen alapkészségekre, képességekre készített fel. Vajon eredményesen szolgálják ezek a képességek az élethosszig szóló tanulás folyamatát? S megtaláltuk-e, fejlesztjük-e az iskolában azokat a képességeket, amelyek a metakognitív képességek kibontakozását adják? Minden korábbinál élesebben fogalmazódik meg a kérdés: „Mit tehet az iskola, ha nem tudja egész életre vagy legalább az élet jelentős szakaszára érvényes tudással ellátni tanulóit?”- írja Csapó Benő az MTA-SZTE Képességkutató Csoportjának egyetemi doktora: A tudáskoncepció változása c. tanulmányában. Ezt a kérdéskört 1997 óta vizsgálják azok az OECD-országok, ahol is felismerték azt a tényt, hogy egy sikeresen, hatékonyan működő gazdaság alapja a jól képzett, ill. az élete folyamán folyamatosan képezhető humán-erőforrás. S itt jön egy következő kérdés, ami már nemcsak oktatás-, hanem már gazdaságpolitikai is: Melyek azok a kompetenciák, amelyek a modern, tudás alapú, erős versenyre épülő társadalmakban szükségesek? A pedagógiai szakirodalom szerint: az emberek alap- vagy kulcsfontosságú tulajdonságaiként, az emberi tőke sokoldalú megjelenítőiként tekinti a kompetenciákat, amelyek kialakításában az oktatásnak és nevelésnek meghatározó szerepe van. J. Coolahan (1996.), az Európa Tanács szakértőjének kompetencia definíciójában is ezt olvashatjuk: „A kompetenciát úgy kell tekinteni, mint olyan általános képességet, amely a tudáson, a tapasztalaton, az értékeken és a
55
diszpozíciókon (hajlamon, készségen, hajlandóságon, beállítódáson) alapszik, és amelyet egy adott személy tanulás során fejleszt ki magában.” A tanulás tanulása kulcsfontosságú tényezővé vált a világ gazdasági-társadalmi rendszereiben.
4.2.2A tudás új megközelítése „A gyorsan változó környezetünkben egyetlen dolog tűnik állandónak, a folyamatos tanulás szükségessége. Kézenfekvő, hogy felértékelődtek a tudás állandó megújításának készségei és képességei, a tanulási képességek fejlesztése.”erősíti meg Dr. Csapó Benő. A kompetenciák vizsgálata magával hozta a tudás újraértelmezését is, mivel az iskolában megszerzett tudás, akkor lesz a társadalom számára gazdasági érték, ha valós életben felhasználhatóvá, alkalmazhatóvá válik. Az élethosszig tartó tanulás a tudás új megközelítését helyezi előtérbe. Az értékes, hasznosítható tudás fogalma az oktatatás szempontjából - a kognitív pszichológia, a kognitív tudományok jóvoltából - a szakértelem és műveltség mellett a kompetenciák szerveződési formájával bővült. Közoktatásunkban a tudáson mi a készségek, képességek és tartalmi elemek azon együttesét értjük, amelyeket a tanulóknak el kell sajátítaniuk ahhoz, hogy sikeresen alkalmazkodjanak a mai világ gyors változásaihoz.
4.2.3A tanulás forradalma Az élet minden területén a tanulás forradalmát éljük meg. Az iskolarendszerű formális tanulás mögé, felzárkózott az iskola rendszeren kívüli, iskolarendszerű oktatás kiegészítését adó: főleg munkaerő-piaci képzésekben helyet kapó nemformális tanulás. S megjelent az informális tanulás a legtágabb értelemben vett tanulás, ami nem más, mint az egész életen tartó folyamat. Ahol egyéni attitűdök, értékek, készségek, képességek alakulnak ki, ill. alakulnak át. (Radó Péter szerk.: Tanulás Magyarországon 2005.)
56
4.3 Feladataink A felsorolt tények ismeretében nem vétetlen, hogy a magyar közoktatásban, 2004ben elindult innovációs fejlesztések különös figyelmet szentelnek a tanulás technikájának elsajátítására, a kompetencia alapú oktatás, valamint az élethosszig tartó tanulás megalapozására. A Nemzeti alaptanterv 2003-as anyaga rendelet formájában is írásba foglalta azokat a legfontosabb kulcskompetenciákat, amelyek fejlesztése mellett nem mehet el a hazai közoktatás Nat-on belüli egyetlen műveltségterületi fejlesztések sem, így az Informatika műveltségterületi fejlesztések sem. Ezek kulcskompetenciák egyrészt mindenkire nézve általánosan szükségesnek, a társadalom minden tagja számára egyformán fontosnak tekinthetők, nemtől, társadalmi osztálytól, fajtól, kulturális és családi háttértől függetlenül; másrészt különféle etikai, gazdasági és kulturális értékekhez is kapcsolhatók. A Nat 2003-ban lefektetett kulcskompetenciák a következők: −
döntési képesség
−
együttműködési képesség
−
életvezetési képesség
−
információk kezelésének a képessége
−
kommunikációs képesség
−
komplexitás kezelésének a képessége
−
kritikai képesség
−
lényegkiemelő képesség
−
narratív képesség
− problémamegoldó képesség −
szabálykövető képesség.
A hazai közoktatásunk innovációs fejlesztései az ismeretek, tudáselemek és a képességek fejlesztésének összhangjára törekszenek, egyik a másik nélkül nem megy. Olyan tudástartalmakat, eszközöket és olyan együttműködési készségeket erősítő módszereket kívánnak az iskolának adni, amelyek segítik a tanárt, hogy diákjai eredményesebbek legyenek, s a diákokat abban, hogy azzá is váljanak. Tudják, hogy az ismeret és a képesség jellegű tudáselemeket másként kell tanítani. Az oktatási fejlesztések a tartalomba ágyazott képességfejlesztések szükségességét hangsúlyozzák, ami a tananyagon, tanítási tartalmakon keresztül valósul meg. A műveltségterületeken történő fejlesztéseknél is ez egy fontos kitétel. „Nincs értelme szembeállítani az ismeretátadást és a képességfejlesztést!” – halljuk
57
Csapó Benőtől. A műveltségterületi tartalmak meghatározásánál több szempont érvényesülését kell hangsúlyoznunk (de mindig is a legalapvetőbb: mi az adott társadalmi-gazdasági kihívás, elvárás). Az egyén szempontjából pedig az a súlyozott kérdés, hogy az értelmi képességek legfontosabb funkciója, az ismeretfeldolgozás miként valósuljon meg. A 21. sz. információs robbanásos korszakának legfontosabb igénye az iskolával szemben az, hogy megtanítsa a felnövekvő nemzedéket az információk komplex kezelésére. A tudományterületek forradalmi fejlődését, leképezését az iskola már nem tudja felvállalni. Főleg akkor, amikor a tudásátadás helyszínei is megváltoztak. Az iskola akkor lesz képes versenyezni a gyerekeknek nagyobb motivációt adó Internettel, számítógépes multimédiával, rádió-, és TV-csatornák széles spektrumával, ha beengedi a falai közé, s megváltozik a hagyományos tanítástanulás folyamata: tért nyer a szakórai info-kommunikációs kultúrák alkalmazása. Az információrobbanás századában az iskola új stratégiára kényszerül. A gyorsan bővülő ismeretanyag műveltségterületi tartalmak dömpingjében a releváns információforrások felhasználására, a megfelelő adatok begyűjtésére, szelektálására, rendszeresére, értelmezésére, ezekből levonható következtetések, megfogalmazására kell megtanítanunk a tanulókat a tanórák keretében. Hiszen a különböző képességek e tevékenységek során fejlődnek. Elsődlegessé vált az élethelyzetekhez alkalmazkodó szituációs gyakorlatok, szerepjátékok alkalmazása. Ugyanakkor ismeret nélkül nincs gyakorló anyag, amellyel a képességeket fejleszthetnénk. Kellenek a tények, adatok is, amelyek alapján napi döntéseinket meghozzuk. Szükségünk van továbbá a műveltségterületek a gazdagságára, amely segít bennünket környezetünk megértésében és megóvásában, ill., amely által otthon érezzük magunkat a kultúránkban. Ismernünk kell azokat a jelenségeket, folyamatokat, kulturális hagyományokat és történeteket, amelyek összekapcsolnak bennünket az anyaggal, a múlttal, a térrel: a szűkebb és tágabb környezetünkkel. Az ismeretanyag sem ér sokat, ha nem tudjuk mozgósítani, az éppen adott mindennapi szituációval kapcsolatba hozni, vagyis erről az oldalról megint a kiművelt gondolkodás, a képességek fontosságához jutunk el. Keveset érnek az iskolában elsajátított fogalmak is, ha azok nem szerveződnek rendszerbe, vagy úgy kapcsolódnak egymáshoz, ahogy azt a tudomány mai állása szerint elvárnánk. A pedagógiai módszertani kultúra megújításának eszköze: a problémaközpontú tanítás, vagy a projektmódszer lenne, amelyek a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen alapuló
58
fejlesztést célozzák meg. Ezek segítségével megtanult tudás(elemek) alkalmazhatóvá, transzferhatóvá válnak az új helyzetekben történő feldolgozásukkal.
4.4 Általános fejlesztési alapelvek A IKT programcsomagok tevékenységterveinek készítésénél az NFT-s fejlesztések során meghatározott általános didaktikai fejlesztési alapelveket követtük:
1. Gyermekközpontúság előtérbe helyezése: Fontosnak tartottuk, hogy a készülő digitális tevékenységek a gyerekek önművelődését segítsék, a gyerekek igényeinek kiszolgálói legyenek. 2. Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás figyelembevétele: A tanulóknak a lehető legnagyobb arányban a valós környezetben kell megszerezniük a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. Tevékenységeinkben a mindennapi élethez kötődő tantárgyi, tantárgyközi kérdések, feladatok, vizsgálatok kerültek előtérbe. Számos digitális interaktív animáció és szimuláció felhasználása segíti a valós környezet virtuális leképezését, amelyben olykor a paraméterek megváltoztatásával mód nyílik „a tudományos” tanulói vizsgálatokra, kísérletekre, gyakorlatokra is, ahol az alkalmazható tudás megjelenik. A tanárnak a folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismeretekkel kapcsolatos tudást és kompetenciákat kell megszereztetnie a tanulókkal. A legfrissebb tudományos hírek, kutatások, események nyomába lehet lépni az Internet megfelelő használatával is. Ennek érdekében a digitális kultúra közvetítése esetében is elsődleges szemponttá vált a széles körű, a többi tantárgy tanulásában, és a mindennapi életben hasznosítható, átfogó tantárgyi tájékozottság megszereztetése a tanulókkal. Előtérbe kerül a tantárgyak sokféle és egyre inkább fontossá váló tartalmi, szemléleti, viselkedésmódbeli érték- és mintaközvetítő szerepének erősítése. Kiemelt cél a környezet iránti érzékenység és a környezettudatos magatartás kialakítása és folyamatos fejlesztése a tanulókban. 3. A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása a tanári munkában, és annak közvetítése a tanulók felé. Itt kimondott feladatunk a digitális oktatási kultúra tantárgyi megjelenítése volt, a mindennapi iskolai életben. Alapvető
59
feladatként az info-kommunikációs technológiák alkalmazásával mintát adtunk a tantárgyi, tantárgyközi tudás- és képességelemek fejlesztésére. 4. Képesség- és személyiségfejlesztés területén kiemelt fontosságúként kell kezelni a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást. Olyan digitális projektmunkák és kooperatív technikák felhasználásával tettük ezt meg, ahol az egyén munkája a társakkal való együttműködéssel a kooperatív csoportmunkába épül be. Ösztönözni a tanulókat arra, hogy környezetük történéseit befolyásolni akaró és tudó, aktív állampolgárok legyenek. 5. A gondolkodás képességének fejlesztése hangsúlyozott feladat maradt, amelyben a tantárgy sajátos logikájának elsajátítása mellett a kreatív, a kritikai és az alternatívákban való gondolkodás, a modellalkotás kifejlesztése került előtérbe főleg a középiskolai korosztályoknál. 6. A kommunikációs képességek fejlesztése a tantárgyi témájú különböző jellegű információk kiválasztásával, feldolgozásával és alkalmazásával. A tanulók ismerjék a folyton változó világ eseményeit, és tudjanak felelősen cselekedni a fenntartható fejlődés érdekében. Ismerjék és alkalmazzák a stratégiai tervezés módszerét és lehetőségeit. A tanítás-tanulás folyamatát részben az elektronikus kommunikációs, információs technikák alkalmazására kell építeni. Helyet kell kapnia az általános iskolai, de főként a középiskolai tantárgyi oktatásban a hálózat-alapú tanulási környezetekre épülő tanulásnak, a vizuális prezentációs technikáknak , stb. A fejlesztésünk legfontosabb részét ez képezte. Mintát kellett adnunk arra, hogyan lehet az iskolai gyakorlati életben, a tantárgyi órák során felhasználni a Sulinet Digitális Tudásbázisában lévő tananyagokat IKT szempontból. 7. A differenciált fejlesztés és az esélyegyenlőség biztosítása: A tevékenységeinkben az életkori jellemzőknek megfelelő, de a különböző képességű tanulók fejlesztési igényeihez igazodó tanítási módszerek és eszközök alkalmazására nyílik lehetőség a tanítási órán és azon kívül, tehetséggondozással és hátránykompenzálással. 8. A folyamatosság, a folytonosság és a fokozatosság megteremtése az oktatási és képzési rendszerben. A digitális tantárgyi oktatási kultúra megteremtését a 7.
60
évfolyamtól látjuk megalapozottnak, kiteljesedését pedig a középiskolai felsőbb évfolyamaiban. Ennek megfelelően készültek a digitális tantárgyi tevékenységek. 9. Valóságos tanulási környezet: Rendszeres megfigyelések és tapasztalatok felhasználása a tanításban lehetőséget teremt a digitális interaktív szimulációk, modellek alkotására. Az interaktív oktatási tábla bevezetésével kitágul a világ, megjelenhet mindenki számára a digitális tanulási környezet is. 10. Integrációs elv, komplex látásmódra törekvés hangsúlyozott feladat volt. A tantárgynak a műveltségi terület egyéb tartalmi egységeivel, más műveltségi területekkel és az alaptanterv közös követelményeivel való kapcsolatának erősítése főként a projektmódszer alkalmazásával történt meg. 11. Kontroll és mérés: A méréseknek a tudásszint megítélése mellett elsősorban a képesség- és kompetenciaterületekre kell vonatkozniuk. Meg kell teremteniük annak lehetőségét, hogy a tanárok a tanulók egyéni teljesítményeit ne csak a társadalom elvárásaihoz, illetve a tanterv követelményrendszeréhez, hanem egymáshoz és önmagukhoz (saját fejlődésükhöz) is viszonyítsák.
4.5 Informatikai kompetenciák fejlesztési feladatai életszakaszonként A tantárgyi IKT programcsomagok tevékenységterveinek készítésénél az informatikai kompetenciák korosztályi fejlesztéseire helyeztük a hangsúlyt.
1-4. osztály (6-10 éves kor) Az operációs rendszerek, illetve alkalmazói programok felhasználói felülete: •
egér és billentyűzet használat,
•
ablakok,
•
menük (állandó, legördülő, kinyíló, felbukkanó),
•
ikonok,
•
nyomógombok,
•
funkciók kiválasztása,
61
•
elemek kijelölése, mozgatása.
Rajzolás: •
egyszerű vonalas ábrák, foltok (színek, textúrák),
•
az eggyé komponálás,
•
multimédiás anyagok, animációk,
•
pecsételő programok.
Zenei alkalmazás: •
zene lejátszása,
•
zene egyszerű átalakítása,
•
zenekomponálás.
Internet, honlapokon barangolás. Algoritmizálás: •
algoritmusok megfogalmazása,
•
egyszerű, a mindennapi életben előforduló algoritmusok végrehajtása,
•
a tájékozódás alapfogalmai, az irányok, a távolságok mérhetősége,
•
adatok sorba rendezhetősége,
•
egyszerűsített Logo-nyelv.
5-6. osztály (11-12 éves kor) A számítógép felépítése, működése: •
számítógép bekapcsolása,
•
kiválasztott programok használata és a használat befejezése.
Képszerkesztés, ábraszerkesztés: •
grafikus és karakteres elemek elhelyezése, 62
•
a kép egyszerű átalakításai (pl. egy részletének befestése, mozgatása),
•
képek lemezen megőrzése,
•
képek nyomtatása.
Dokumentumismeret: •
dokumentumok előállítása, nyomtatása, tárolása, javítása,
•
szöveg összeállítása előzetesen elkészült részekből,
•
képek beillesztése, képek elhelyezése,
•
részek összevágása, felcserélése,
•
vázlatkészítés.
Animáció-szerkesztés. Multimédiaszerkesztés. Zeneszerkesztés: •
hangok magasságának megadása,
•
hangok hosszának megadása,
•
az elkészített „zenemű” lejátszása,
•
kottázása,
•
megőrzése.
Kommunikáció: •
Internetes barangolás, szabad felfedezés,
•
csoportok közötti levelezés,
•
csevegés.
Algoritmizálás: •
algoritmusok szabatos megfogalmazása,
•
egyszerű, a mindennapi életben előforduló algoritmusok megtervezése.
A kézi adatnyilvántartás eszközei és módszerei: •
táblázatok,
•
diagramok.
Adatok rendezettségének és rendezetlenségének fogalma. A Logo programozási nyelv.
63
Szimulációs programokkal történő „kísérletezés”, demonstráció.
7-8. osztály (13-14 éves kor) Hardver: •
a számítógép felépítése,
•
részegységeinek funkciója,
•
a Neumann-féle számítógép globális felépítése, működési elve.
Mérőeszközök számítógéphez csatolása, a mérés számítógépes kiértékelése. Az adatvédelem legfontosabb szabályai. Az operációs rendszer alapvető feladatai: •
alkalmazások, file-ok keresése,
•
az operációs rendszer segédprogramjai (tömörítők, víruskeresők,…).
•
a felhasználói felület saját beállítása, ablakok átméretezése, becsukása, kinyitása,…
Projektmunkák. Dokumentumismeret: •
dokumentumok, táblázatok előállítása, nyomtatása, tárolása, javítása,
•
a szó, a sor, a bekezdés, a blokk, valamint a lap fogalmához kapcsolódó formázási lehetőségek,
•
a betűtípusok és változataik
•
más objektumok (képek, táblázatok) beszúrása.
•
a szöveg esztétikája, tipográfiája,
•
a táblázat szöveges dokumentumokban.
Adatkezelés: •
cella, blokk, sor, oszlop fogalma,
•
képletek, a blokkokra alkalmazható egyszerű függvények,
•
diagramok a táblázat adataiból,
•
nyilvános számítógépes információs rendszerekben való keresés,
64
•
kész adatbázisok lekérdezése,
•
mező és a rekord fogalma.
Videószerkesztés. Elektronikus faliújság, kirakati bemutató készítése. Kommunikáció: •
kulcsszavas keresők használata,
•
honlapok készítése,
•
elektronikus levelezés, csevegés,
Interneten található tematikus térképek.
Algoritmizálás: •
bemenő-, illetve eredményadatok,
•
elemi és összetett adatok,
•
lépésenkénti finomítás elve,
•
az algoritmikus absztrakció eszközei,
•
algoritmus-leíró eszköz használata,
•
egy programozási nyelv néhány utasítása,
•
egy Neumann-elvű programozási nyelv.
Egyszerű véletlen jelenségek modellezése.
9-10. osztály (15-16 éves kor) Hardver és szoftver •
az operációs rendszer segédprogramjai (tömörítők, vírusirtók, állomány konverziós programok),
•
hálózatok alapvető funkciói,
•
a vezérlés és szabályozás alapelve,
•
az analóg, illetve a digitális jelek,
•
a számítógépeket tartalmazó rendszerek globális felépítésének elvei. 65
Adatkezelés: •
bonyolultabb képletek,
•
táblázatok, róluk készülő grafikonok alkalmazása,
•
egyszerű statisztikai adatok kiszámítása,
•
adathalmazok ábrázolása,
•
mérések kiértékelése táblázatkezelővel,
•
a táblázat blokkjaival kapcsolatos tevékenységek
•
térképek beszúrása, adatokkal való kiegészítése,
•
munkalap és munkafüzet.
Adatbázis-kezelés: •
Adatbázisok definiálása és használata.
•
Adatdefiniálási, elhelyezési, keresési, rendezési, csoportosítási lehetőségek.
•
Interaktív elektronikus faliújság, információs tábla készítése.
A szövegszerkesztő funkciói: •
a lappal kapcsolatos lapszámozás, …),
•
a szövegszerkesztők szinoníma szótár, …).
fogalmak nyelvi
(fejléc,
funkciói
lábléc,
lábjegyzet,
(helyesírás
ellenőrzés,
Képszerkesztés, digitális képek feldolgozása, képtárak alkalmazása. Kommunikáció: •
Web-szerkesztő programok használata,
•
a honlapokon dinamikus elemek, grafikák, animációk,
•
csoportos kommunikáció: levelezőlisták, hírcsoportok, fórumok használata.
•
Interaktív térkép, útvonalkeresők, útvonal-összeállítók.
Algoritmizálás: •
elemi és összetett adatok, file-ok fajtái,
•
elemi algoritmusok típusfeladatokra,
•
az algoritmikus absztrakció eszközeinek megértése és tervszerű használata,
66
•
az adatmodellezés alapvető szabályainak ismerete,
•
egy – a korábban használt Logo vagy Logo-szerű nyelvtől eltérő – programozási nyelv alapvető utasításainak ismerete.
A fizika, kémia, biológia, ... tantárgyakhoz kapcsolódó egyszerű szimulációs algoritmusok megértése, szimulációs programok alkalmazása. Számítógépes mérések természettudományos órákon. Projektmunka. Az adatvédelem legfontosabb eszközei.
11-12. osztály (17-18 éves kor) Hardver és szoftver: •
a számítógép konfigurálás alapelemei (hardver, szoftver),
•
a szoftverek típusai, feladatai,
•
az automatizálás fogalma.
Matematikai feladatok.
ismeretekre
építő
rajzolási,
képszerkesztési,
képfeldolgozási
Multimédiakészítés, bemutató készítés. Adatkezelés: •
táblázatkezelő alkalmazása matematikai feladatok megoldására,
•
egyszerű feladat „programozva” megoldása táblázatkezelővel, illetve adatbázis-kezelővel,
•
komplexebb lehetőségek (statisztikakészítés, illetve adattárolás, rendezés, keresés).
Programozható jellegű Web-es alkalmazások. Kommunikációs eszközök összekapcsolása. Algoritmizálás: •
elemi és összetett adatok, file-szervezés, relációs adatstruktúrák,
•
elemi algoritmusok típusfeladatokra,
•
a rekurzió a feladatok, az adatok és az algoritmusok világában, 67
•
programkészítés, mint termék-előállítási folyamat.
68
4.6 Felhasznált irodalom Csapó Benő szerk.: Az iskolai tudás (Osiris Kiadó, Budapest, 2002) Csapó Benő: A képességek fejlődése és iskolai fejlesztése (Akadémia Kiadó, Budapest, 2003) Csapó Benő: Tudás és iskola (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2004) Csapó Benő: A tudásvagyon újraértékelése (Magyar Tudomány, 2004/11) Radó Péter szerk. (Békési Kálmán, Imre Anna, Györgyi Zoltán, Janák Katalin, Lannert Judit, Mayer József, Narancsik Ágnes, Radó Péter): Tanulás Magyarországon (suliNova, Budapest, 2005) Kétszintű érettségi (OKÉV, 2004.) Az alapfokú nevelés és oktatás kerettantervei. (Oktatási Minisztérium, Budapest, 2000) A középfokú nevelés és oktatás kerettantervei. (Oktatási Minisztérium, Budapest, 2000) Nemzeti alaptanterv (Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Budapest, 1995) Nemzeti alaptanterv (Oktatási Minisztérium, Budapest, 2003) Nat Start - A Nemzeti alaptanterv implementációs terve (suliNova, Budapest, 2004) NFT Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2.1.1. és 3.1.1. intézkedései – projektterv (SuliNova, Budapest, 2004) NFT Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. – Kompetencia alapú programcsomagok (SuliNova, Budapest, 2005) Sulinet Programiroda: Sulinet Digitális Tudásbázis Általános összefoglaló (2004)
69
4.7 AZ IKT PROGRAMCSOMAG A-típusú fejlesztésének tantárgyi fejlesztői csapata, szerzői: Informatika: Adamkó Attila Ambrus Varga Dániel Andrási Enikő Antal Péter Ádám Attila Borbás László Bóta László Czeglédi László Csontos Gábor Csörgő József Fejes Sándor Forgó Sándor Geda Gábor Göncziné Kapros Katalin Göböly Gergő Hernyák Zoltán Hunyadi Búzás Péter Ihracska Zoltán Kerecsendi András Kecskés László Király Roland Kis Péter Koczka Ferenc Komló Csaba Komlósi Gergely
70
Kovács Emőd Kovács Gábor Kusper Gábor Lengyelné Molnár Tünde Nagy Dénes Nyesőné Marton Mária Olajos Péter Pozsár Balázs Radványi Tibor Szabó Bálint Szentgyörgyi Gábor Tóthné Parázsó Lenke Tóvári Judit Tömösközi Péter Vadnai Zsuzsa
71
4.8 AZ IKT PROGRAMCSOMAG B-típusú fejlesztésének tantárgyi fejlesztői csapata, szerzői: Magyar nyelv: Mecseki Anett Szabó Kata Magyar irodalom: Farkas Judit Fábián László Kincses Tímea Mecseki Anett Rizmayer Péter Szabó Katalin Történelem: Farkas Judit Kőfalvi Tamás Matematika: Bánhegyi Zoltán Korom Pál Kémia: Zajáczné Kovács Margit Fazekasné Jánosné Biológia: Matula Ilona Sebőkné Orosz Katalin Földrajz: Juhász Zsolt Ének-zene: Stimecz András
72
Fizika: Bíró Zsolt Korom Pál Oláh Judit
73
5 A NAT INFORMATIKA MŰVELTSÉGI TERÜLET IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG A-TÍPUSÚ FEJLESZTÉSEK
74
5.1. A NAT INFORMATIKA MŰVELTSÉGI TERÜLET IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG INFORMATIKA TANTÁRGY
Szerzők: Dancsó Tünde, Csabai Dolores, Tóvári Judit
75
5.1.1A NAT INFORMATIKAMŰVELTSÉGI TERÜLET IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG INFORMATIKA TANTÁRGY PEDAGÓGIAI-SZAKMAI KONCEPCIÓJA
Szerző: Dancsó Tünde
Általános pedagógiai elvárások, célkitűzések 1 - 12 évfolyam Az iskolába lépő 6–7 éves kisdiákok számára nem mindegy, hogy a számítógéppel, mint az IKT alapvető eszközével, milyen körülmények között találkoznak. Informatikai tudásuk megalapozása, majd bővítése, rendszerezése egyértelműen az iskola feladata. Ha a találkozás motiváló és sikeres, akkor az ismeretszerzés módja, a készségek, képességek fejlesztési eszközrendszere, a tanulási módszerek bővítésének lehetőségei megsokszorozódnak. A 2004 szeptemberétől érvénybe lépő Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési területként kezeli az információs és kommunikációs kultúrát. „...az információs és kommunikációs kultúra a megismerést, az eligazodást, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálása, felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. Kiemelt feladat a megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik. Kommunikációs kultúránk szerves része az anyanyelv tudatos és igényes használata, valamint az idegen nyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere. Az információs és kommunikációs kultúra részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője.” Az IKT alkalmazása, beleértve a korszerű könyvtárhasználati ismereteket is, kereszttantervi szinten is elvárt, ugyanakkor az informatika az új alaptanterv szerint az alsó tagozaton tantárgyként is megjelenik, a 4. évfolyam végére a tanulóknak a megadott követelményrendszernek meg kell felelniük.
76
A tantárgy tanításának elsődleges célja az, hogy – a fejlesztési követelmények megvalósulása érdekében – mindvégig kiemelten jelenjen meg az informatika sokoldalú alkalmazhatósága, és domináljon gyakorlati szerepe. Az informatika tantárgy ne pusztán elméleti, szakmai ismeretek pontos megtanulására és felmondására törekvő, szigorúan osztályozott tantárgy legyen, hanem engedje a tanulókat az IKTeszközökkel tevékenykedni, feladatokat megoldani, kísérletezni, alkotni. Emiatt elvárt, hogy a tanulói produktumok létrejöttét mindig tanári vagy a tanulócsoport által közösen megfogalmazott és elfogadott formai értékelés kövesse: az ügyes munkák dicsérete, a közösen legjobbnak ítélt alkotások kinyomtatása vagy más módon történő hasznosítása. Az informatika tantárgy tanítása során az életkornak megfelelően minél több játékos, ugyanakkor tanulságos elem alkalmazására van szükség. A tanítás-tanulás elsődleges célja, hogy az egyént felkészítse a munka világára. A mindennapi életben, a munkahelyeken és otthon egyaránt felértékelődött az információszerzés és információcsere képessége, az egyénnek időben hozzá kell jutnia munkájához, az életvitelének alakításához szükséges információkhoz, és ezeket céljának megfelelően fel kell dolgoznia, majd ezt követően gyorsan kell azokat alkalmaznia. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő információszerzési, -feldolgozási, adattárolási, -szervezési és -átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait, és az ezek hatékony alkalmazására való képességet. A gyors fejlődés miatt nagymértékű az ismeretek elavulása, ezért különösen fontos, hogy tanár és diák egyaránt figyelmet fordítson az ismeretek folyamatos megújítására, a gyakorlati képességek fejlesztésére. Mind nagyobb szerepet kap az intelligens és interaktív hálózati technológia, amelynek alkalmazásával előtérbe kerülnek a csoportban végezhető, kooperatív tevékenységek. A tantárgy szerepét az is befolyásolja, hogy növekszik a vizuális kommunikáció hatása; a multimédia közvetítésével számtalan lehetőség áll rendelkezésünkre mondanivalónk kifejezésére, és szükségletté válik az ilyen típusú üzenetek megértése is. Az informatika mindennapi életünk szerves részévé vált. A földrajzi elhelyezkedésből és az anyagi lehetőségek különbözőségéből adódó esélyegyenlőtlenségek jelentősen csökkenthetők az informatikai eszközök használatával. Az információ nyilvánossá és mindenki számára hozzáférhetővé válásával nagyobb esély van a demokrácia erősítésére. Megváltozik a pedagógus szerepe, az ismeretátadó és számon kérő pedagógusból az ismeretek közötti eligazodást segítő, tanácsadó, a megtalált információt értékelni, abban kételkedni tudó tanulók nevelőjévé válik. A tanulókat fel kell készítenie a problémamegoldó gondolkodásra, mint a feladatmegoldás magasabb szintjére.
77
Az önálló ismeretszerzés elérése érdekében, a könyvtárhoz hasonlóan, a számítógépteremben is lehetővé kell tenni az eszközökhöz való hozzáférést a tanórákon kívül is. Ösztönözni kell a tanulókat arra, hogy végezzenek gyűjtőmunkát, kutassanak az interneten található dokumentumok között. Teremtsünk kapcsolatot a tantárgyak között, jelenjen meg a kereszttantervi jelleg. Az informatikai eszközök az informatika órákon elsajátított ismeretek és gyakorlati képességek következtében váljanak a tanulást elősegítő eszközzé. Ennek alátámasztásaképpen jelennek meg az alsó tagozaton a szaktárgyi oktatóprogramok. Emellett meg kell jelennie a hagyományos tanórákon túlmutató informatikával támogatott projektmunkáknak is.
Tanulói célkitűzések Az elektronikus tananyagnak elsősorban a tanuló által végzett önálló ismeretszerzést, készség- és képességfejlesztést kell támogatnia, emiatt a tanulók részére olyan utasításokat kell adni, amelyek helyettesítik illetve kiegészítik a tanár irányító tevékenységét. Tanórai használat esetén a feladat kettős, egyrészt támogatni kell a tanulók által végzett egyéni tanulást, másrészt a tanár részére nyújtott utasításokkal egyértelművé kell tenni a foglalkozások feldolgozását. A módszertani utasítások, a feldolgozásra tett javaslatok hatékonyabbá teszik a tananyagok feldolgozását, és hozzájárul a felhasználóbarát kezeléshez, megkönnyíti a felhasználók feladatát, ezáltal pedig kedveltebbé teszi a tananyag használatát. A tanulók részére nyújtott segítség elsősorban az önálló tanulást támogatja, motiválja a tanulót a tananyaggal kapcsolatos kommunikáció folytatására, további forrásanyagok keresésére és feldolgozására ösztönöz, kedveltté teszi az ismeretszerzést. A tanulói célkitűzések megfogalmazásával párhuzamosan megvalósítjuk a Nemzeti alaptantervben elvárt követelményeket is, amelyek alkalmasak az alábbiakban részletezett szintek megvalósítására: A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére és az ergonómiai szempontokra. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten kezelni tudja a számítógépet és
78
perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat információhordozók használatában.
az
informatikai
eszközök
és
Legyen képes a számítógéppel interaktív kapcsolat tartására, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások alkalmazásával, tudjon oktatóprogramokat használni. Legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni; tudjon információt különféle formákban megjeleníteni; szerezzen jártasságot az információk különféle formáinak (szöveges, hangos, vizuális) együttes kezelésében. A megszerzett információit legyen képes kiértékelni és felhasználni. Ismeretei önálló kiegészítéséhez szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár, az Internet használatában. Szokjon hozzá az ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, lexikonok, kézikönyvek, különböző média, multimédia és hipermédia használatához. Értse a közvetlen és a közvetett (technikai) kommunikáció lényegét. Legyen tájékozott a média (Internet, televízió, sajtó…) szerepéről az egyén és a társadalom életében. Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek, eszközök és alkalmazások közül a megfelelőt. Ismerje fel és legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteit. Helyesen használja a logika bizonyos elemeit (és, vagy, nem, ha … akkor …). Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerű keresővel. Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Segítséggel ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, a programok használatának etikai alapjait. Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatásának (pl. a számítógép-függőség, videojáték-függőség problémái). Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni szolgáltatásait. Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, és kövesse a könyvtárban való viselkedés normáit. Lássa, hogy a technika fejlődésével az információk új és újabb ismeret-hordozókon jelennek meg, és szerezzen tapasztalatokat ezek használatában.
79
Ismerje a kézikönyvtár tájékozódásban betöltött szerepét. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban. Tapasztalatai alapján lássa a könyvtár szerepét az ismeretszerzésben, a szabadidő tartalmas eltöltésében. Az iskolai könyvtár rendszeres igénybevételén túl ismerje meg és használja a lakóhelyi közkönyvtárat is. Minden tananyag fejlesztése során figyelembe kell venni a tantervi követelményeket, mert a tanórai alkalmazáskor elsősorban ezt a célt kell szolgálni. A tananyag a tantervben foglalt követelmények alapján készült, amelyek lehetővé teszik a tanulók informatika tantárgyi fejlesztését, valamint a tanulóra vonatkozó alábbi fejlesztési követelmények megvalósítását: •
Ismerje az információ szerepét életünkben;
•
Tudjon információszerzéshez megfelelő kérdést megfogalmazni;
•
Az élő és élettelen környezetből, az emberi kapcsolatokból képes legyen a legalapvetőbb információkat kiszűrni;
•
Ismerje legfontosabb adatait;
•
Legyen tisztába a gépterem szabályaival, halljon a számítógépek értékéről;
•
Legyen tapasztalati kapcsolata a számítástechnikai eszközökkel, illetve tudja alapszinten működtetni az egeret és a billentyűzetet;
•
Legyen képes egyszerű rajzot készíteni;
•
Ismerjen néhány oktató programot;
•
Tudjon irányokra való utasításokat adni, és követni;
•
Tudja elmondani egy könyv legfontosabb adatait, rövid tartalmát (segítő kérdésekkel);
•
Tudjon példákat mondani, eljátszani különböző élőlények kommunikációjára,
•
Ismerjen fel, csoportosítson adatokat,
•
Tudjon kialakítani megfelelő sorrendet,
•
Tudjon Comenius Logo, vagy Imagine környezetben alaputasításokkal, ismerje az alapvető beállításokat.
•
Legyen képes önálló rajzot készíteni, tudjon rajzeszközt választani, radírozni, új lapot kérni.
•
Tudjon egyszerű feliratot készíteni,
rajzoltatni
80
•
Tudja célszerűen használni a megismert oktató programokat,
•
Tájékozódjon korának megfelelően az iskolai könyvtárban, ismerje a könyvtár kölcsönzési rendjét, tudjon és merjen segítséget kérni,
•
Ismerje a jel, a kód, a bit fogalmát,
•
Tudjon adatokat megadott szempont alapján sorba rendezni,
•
Tudjon rendezett adatok között (pl.: szótár) hatékonyan keresni,
•
Tudjon egyszerű algoritmust lejegyezni,
•
Ismerje fel az ismétlődést az algoritmusokban,
•
A LOGO környezetben tudjon eljárást írni,
•
Tudjon „ismétléssel” készülő rajzokat megvalósítani a Comenius Logo-ban, vagy az Imagine-ben,
•
Néhány lépéssel elérhető programokat (már ismerteket) tudjon megkeresni és elindítani.
•
Értse a program szerepét,
•
Értse és értelmezze a legfontosabb informatikai alapfogalmakat. Tudjon különféle jeleket (morze, titkosírás, piktogramok; kotta és szolmizálás) informatikai szempontból értelmezni,
•
Lássa meg a kapcsolatot az információ különféle megjelenési formái között,
•
Tudja, hogy információt szerezhetünk számítógépes programok használatával is,
•
Ismerje fel az információ megjelenési formáit,
•
Ismerje a jelek fajtáit,
•
Ismerje az adatmennyiség mértékegységét, annak többszöröseit. Tudjon adatmennyiségeket átváltani,
•
Legyen gyakorlott egyszerűen (szabályosan) indítható futtatásában, a számítógéppel folytatott kommunikációban,
•
Ismerje a periféria fogalmát, tudja a tanult perifériákat csoportosítani adatátvitel szerint,
•
Ismerje a gyökérkönyvtár fogalmát, szerepét. Tudjon könyvtárszerkezetben eligazodni,
•
Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek és eszközök közül a megfelelőket,
programok
81
•
Ismerje fel és tudja különféle formákban megfogalmazni a hétköznapi életben és az iskolában előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteit,
•
Tudjon algoritmusokat felépíteni, végrehajtani, egyszerűbb algoritmusokat többféleképpen megfogalmazni,
•
Ismerjen fel egyszerűbb algoritmusokat (négyzet, téglalap, kör, sokszög paraméteres algoritmusai),
•
Tudjon ismétlést alkalmazni algoritmusokban,
•
Ismerje a logikai műveleteket (VAGY, KIZÁRÓ VAGY)
•
Tudjon igazságtáblázatot készíteni a megismert logikai műveletekhez,
•
Tudja a rajzeszközöket céljainak megfelelően alkalmazni,
•
Tudjon a rajzzal geometriai transzformációkat végezni,
•
Ismerje a Windows program részeit,
•
Tudjon az ablakkal műveleteket végezni,
•
Helyesen értékelje az informatikai eszközöknek a társadalomra gyakorolt hatásait,
•
Tudja alapszinten használni az iskola helyi hálózatát,
•
Ismerje a könyvtár állományegységeit, (szépirodalom, szakirodalom, kézikönyvtár, külön gyűjtemények, folyóirattár, stb.), s igazodjon el köztük,
•
Ismerje a katalóguscédula legfontosabb adatait,
•
Ismerje a katalógusok fajtáit.
A fejlesztendő kompetenciák Az informatikai kompetencia fejlesztése a számítógép működésének, a szoftverek eljárásainak megértését, a számítógéppel kapcsolatos pozitív attitűd kialakítását és annak megerősítését igényli, amely egyrészt az ismeretek tudatos alkalmazását, valamint a készségek és képességek állandó fejlesztését jelenti. A fejlesztendő kompetenciaterületek az intellektuális, személyes és társas, módszertani, kommunikációs kompetenciák köré társítható.
82
Intellektuális •
Kognitív: a tananyag elsősorban a kognitív kompetencia fejlesztését támogatja, amely a szöveges és képi információfeldolgozáson, a szövegértésen és szövegértelmezésen alapul.
•
Problémamegoldás: a problémamegoldás az informatikai kompetencia fontos eleme, mert a számítógépekkel való kommunikáció során a folyamatok értelmezésére, nyomon követésére van szükség, a feladatok pedig mindig egy-egy problémaként értelmezhetők.
•
Rendszerszemlélet: ugyanabba a programcsaládba tartozó szoftverek alkalmazása fejleszti az analóg gondolkodást, ezért az egyes programok egymás utáni ismertetése során lépésről lépésre alakul ki a rendszerszemlélet. A tananyag felépítése során törekedni kell a rendszerességre, az egyes foglalkozások, lapok kiépítése lehetővé teszi, hogy a tanulók ugyanott találják meg a keresett elemeket, amely szintén a rendszeresség kialakítását szolgálja.
•
Alternatívaállítás: a tesztfeladatok legkönnyebb típusa az, amikor eldöntendő kérdést teszünk fel. Ezekre a kérdésekre gyors válaszok adhatók, és a válaszok könnyen értékelhetőek. Több alternatív kérdés lehetővé teszi, hogy a tanuló tudását pontosan megbecsüljük. Az alternatívák álltásával a tanuló döntési kompetenciája fejleszthető.
•
Összehasonlítás: a tanulónak lehetősége lesz arra, hogy a foglalkozások elemeit összehasonlítsa, az új ismereteket a régebben megismert tananyagokra építse, ezért a teljes tananyagnak koherensnek kell lennie.
•
Rendszerezés: a megismert elemek akkor épülnek be a tanulók tudásrendszerébe, ha az elemeknek a helye meghatározott, és megmutatjuk a kapcsolatokat a régi elemekkel.
•
Oksági gondolkodás: az gondolkodást igényelnek.
•
Modellalkotás: az informatikai programok egyben egy-egy modellt is jelentenek, amelyeknek megismerése, használata a modell értelmezését, lényeges funkcióinak magyarázatát igénylik.
•
Lényeg kiemelése: az egyes szövegelemek tartalmazhatnak olyan szavakat is, amelyeknek megértése még nem egyértelmű, azaz szükséges azokat értelmezni. A szövegelemekhez fűzött magyarázatok egy-egy
ismeretre
épülő
eljárások,
algoritmusok
83
szövegdobozban jelennek meg. A szövegdobozokban csak a lényeges információkat olvashatják a tanulók. •
Példakeresés: a foglalkozások alkotásakor nem térünk ki minden ismert példára, de ösztönözzük a tanulókat arra, hogy keressenek az ismertetett elemekhez hasonló példákat.
•
Kapcsolatba hozás: az egyes elemek közötti kapcsolatra való hivatkozás lehetővé teszi, hogy a tanuló világosan lássa az összefüggéseket a tananyag elemei között.
•
Elemző gondolkodás: a tananyag megértése a tananyag szövegének megértését, és pontos értelmezését igényli, amelynek előfeltétele az elemző gondolkodás fejlesztése.
•
Személyes és társas •
Önértékelés: a tesztek, animációk alkalmasak lesznek a tanulók által végzett önértékelésre.
•
Nyitottság: az információhordozók használata a felhasználótól azt igényli, hogy nyitott legyen az újdonságokra, azaz ismerkedjen meg új rendszerekkel, alkalmazzon új módszereket annak hatékony megismerése és elsajátítása érdekében.
•
Empátia: a tananyagokat a tanulók együttesen is feldolgozhatják, így tekintettel kell lenniük egymás tudására, képességeikre, empatikus képességeik a közös feldolgozás során fejlődnek.
•
Társas aktivitás: a feldolgozás csakis társas együttműködés révén érhető el, amelynek előfeltétele az aktivitás. Az egyének aktivitása része a társas aktivitásnak, amely nélkül a csoportban végzett munka nem valósítható meg.
•
Önfejlesztés: a tananyagok alkalmazása gerjeszti az önfejlesztési folyamatot, hiszen a tanórán megismert tananyagokat a tanulók később otthon, önállóan is megnézhetik.
•
Pozitív gondolkodás: az gondolkodást támogatják.
alkalmazott
példák,
feladatok
a
pozitív
84
•
Szervezőképesség: egyes tananyagok feldolgozása szervezőképességet igényel, elsősorban a csoportmunka vagy kooperatív munkamódszer alkalmazásakor.
•
Döntésképesség: a bejárt útvonalak az egyéni döntésektől függően sokféle lehet, így a tananyagok különböző bejárása más-más eredménnyel járhat.
•
Esztétikai érzék: a tananyagok formai megjelenése az esztétikai képességet fejlesztik.
•
Harmónia: a tananyagok összhangban vannak a megismert tankönyvekkel, és egymásra építettségük révén fokozatosan nehezedő sorrendben lesznek.
Módszertani •
Megfigyelés: a tananyagok feldolgozása az egyén megfigyelése révén valósul meg, amelynek része a fontosabb részek kiemelése, az összefüggések megértése, az olvasottak, látottak összefoglalása, felidézése, amelyet a vizuális megjelenés támogat majd.
•
Kísérletezés: a tananyag sok olyan animációt tartalmaz, amelyek a látottak kipróbálására ösztönöznek, miközben biztos segítséget nyújtanak a kivitelezésben.
•
Mérés: a mérés, értékelés a tananyag feldolgozásának egyik legfontosabb fázisa, amelynek során a tanuló tudását a tanár irányításával vagy önállóan, önellenőrzésként végzi. A mérés egyik alapfeltétele, hogy a méréshez alkalmazott feladatok összhangban kell, hogy legyenek a megismert tananyaggal, a tanulók felismerjék a megismert elemeket, egyértelmű legyen a kérdés, a mérés azt mérje, amit mérni szeretnénk, azaz legyen megbízható. A mérés legyen objektív. Az értékelés szempontrendszere legyen nyílt, érthető, következetes és követhető. A mérés során a tanulót ösztönözni kell a jobb eredmény elérésére.
Kommunikációs •
Képi információ feldolgozása: a tanulók sokkal jobban jegyzik meg a képes információkat, ezért a tananyag fejlesztésekor törekedni kell arra, hogy minél erőteljesebb vizuális hatás érje őket, a szöveges információkat
85
kísérjék képes információk, és ezek elsősorban a tananyag megértését szolgálják. •
Információkezelés: a modern tanulási módszerek az információ átadásán és megosztásán alapulnak, amelyeket hatékonyan kell támogatnia az elektronikus tananyagoknak is.
•
IKT alkalmazás: a tananyagok megértéséhez igénybe vehetünk olyan IKT alkalmazásokat, amelyek hatékony kommunikációs lehetőségeket biztosít a feldolgozáshoz.
Értékelési rendszer Az értékelés validitásának egyik feltétele, hogy az adott tananyag nyelvezete, formai és tartalmi jegyei illeszkedjenek az adott célkorosztályhoz. Ezt a követelményt segítheti elő, ha az elektronikus tananyagok már kipróbált tankönyvek alapján készülnek. Az objektív értékelés alapfeltétele, hogy a tananyag és az értékelési követelményszint összhangban álljon egymással. Az objektivitást támogatja a gépen elvégezhető tevékenységek, feladatok köre. Értékelési rendszerünk egyik eleme a tanulói önértékelés, amelyet az elektronikus tananyagok önálló alkalmazásakor az interaktív elemek tesznek lehetővé, ezek hatékonyságát a tanulási programok (TAP) támogathatják. Az értékelésnek ugyanakkor nélkülözhetetlen eleme a tananyag tanórai alkalmazásakor a tanár által nyújtott formatív értékelés, amelyeket az egyes foglalkozásokhoz társított tanítási programok (TIP) támogatnak. Az értékelés minden foglalkozás végén megjelenik, így azonnali visszacsatolást tesz lehetővé mind az egyéni mind a csoportos tanulás esetén. A tesztfeladatok sokoldalú ellenőrzést biztosítanak a pedagógusok részére, a bemutatott minták alapján a pedagógusok változatos feladatlapokat állíthatnak össze a tanórára. A feladatok kidolgozásánál arra törekedtünk, hogy az egyes anyagrészek elsajátítására vonatkozó mélységről a tanulók feltétlenül kaphassanak visszajelzést. Emellett természetesen fontos szerepe van a tanár folyamatos értékelésének. Az értékelés időpontja is különös hangsúllyal szerepel a tantárgy esetében, hiszen például az alsó tagozaton feltétlenül az adott órán kell az értékelést végrehajtanunk, de felső tagozaton is törekedni kell az azonnali visszacsatolásokra.
86
Külön kell választanunk a technikai jellegű feladatokat, és a kreativitást igénylő feladatokat. Egyes esetekben kizárólag az ismeretszerzés folyamatának elsajátítására kell helyeznünk a hangsúlyt, míg más esetekben a tehetséggondozás, a problémamegoldás kerül előtérbe. Az SDT rendszere jelenleg csak elemei szinten támogatja az értékelést, de a tananyagok alkalmazása a tanár számára lehetővé teszi az objektív, előremutató értékelési szempontok kidolgozását is.
87
5.1.2A NAT INFORMATIKA MŰVELTSÉGI TERÜLET IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG INFORMATIKA TANTÁRGY OKTATÁSI PROGRAMTANTERVE 1-6. ÉVFOLYAMOK SZÁMÁRA
Szerző: Csabai Dolores
Általános leírás
Célrendszer Az 1-6. osztályos informatika tantárgy alapvető célja az információszerzési, -feldolgozási és -átadási technikák elsajátítása, amely egyaránt vonatkozik a digitális és a papír alapú információkra. A hangsúly a helyes informatikai szemlélet kialakításán, az ezzel kapcsolatos tudás, készségek és képességek alkalmazásán, az önálló ismeretszerzés képességén van, melyek más tantárgyakban és a mindennapi életben is döntő fontosságúak. A készségfejlesztés alapja az informatikai eszközök használata, melynek során a tanulók nemcsak az IKT-eszközök alkalmazását sajátítják el, hanem infotechnológiai, info-kommunikációs és könyvtár-informatikai ismereteket is. Hatékony készségfejlesztés a tanórákon folyamatosan alkalmazott, sokféle tevékenységbe ágyazott számítógép-használattal valósítható meg. Szem előtt tartva a szakterület dinamikus fejlődését, nagy hangsúlyt szükséges fektetni az ismeretek folyamatos megújítására is. Ezt a célkitűzést támogatja a tananyag spirális felépítése, mely lehetővé teszi az ismeretek folyamatos frissítését, elmélyítését.
88
Fejlesztési feladatok A Nat 2003-mal összhangban az alapvető, általános fejlesztési feladatok a következők: 1. Az informatikai eszközök használata: a hardver alapszintű kezelése. 2. Informatika-alkalmazói ismeretek: a számítógép-kezelés alapjainak játékos elsajátítása, az alapvető programok kezelése. a. A gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumok gépi megvalósítása, igény a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására: a nyelvi- és képi kommunikációs készség fejlesztése. b. Adatbázisok, adattáblák alkalmazása, adatbázisban keresés: strukturált gondolkodás fejlesztése; rendszerező készség fejlesztése adatok csoportosításával, táblázatba rendezésével; az informatikai szemlélet alakítása a számítógépes adattartalom rendszerezésével. 3. Infotechnológia (problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel): a kifejezőkészség, a térbeli tájékozódási képesség, az algoritmizáló és tervező készség, valamint a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. 4. Az adott probléma megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása: az önálló ismeretszerzésre való igény fejlesztése; a megszerzett ismeretek gyakorlati hasznosítási képességének fejlesztése. 5. Algoritmizálás, adatmodellezés (a hétköznapi életben és az iskolában előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteinek felismerése és különféle formákban történő megfogalmazása): logikai és algoritmizáló képesség elmélyítése algoritmusok készítésén, értelmezésén keresztül. 6. Egyszerűbb folyamatok modellezése, a paraméterek módosítása: egyszerű feladatok lépésekre bontása, a hétköznapokban előforduló egyszerű algoritmusok felismerése, paraméterezése. 7. Info-kommunikáció: a kommunikációs készségek és módszerek erősítése, a kommunikációs csatornák ismerete és hatékony kezelése. 8. Tapasztalatok szerzése a hagyományos és az új technológiákon alapuló kommunikációs formákban: jártasság az Internet, a postai szolgáltatások és a telefon használatában.
89
9. Médiainformatika: a tájékozódási és információszerzési képesség fejlesztése. 10. Az információs társadalom: nyitottság az új iránt; hatékony együttműködés a társakkal; az erkölcsi érzék fejlesztése és a jogi ismeretek bővítése az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetésével. 11. Könyvtári informatika: az önművelés eszközeinek elsajátítása, az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése.
Fejlesztési követelményrendszer •
A tanuló az életkorának megfelelő szinten:
•
Ismerje és alkalmazza a számítógép használatának rendjét.
•
Ismerje és alkalmazza a számítógép használatával kapcsolatos balesetvédelmi és egészségvédelmi szabályokat.
•
Legyen tisztában az alapvető informatikai fogalmakkal.
•
Tudja az alkalmazott programokat elindítani, használni, bezárni.
•
Tudjon egyszerű folyamatokat algoritmikus elemekre bontani.
•
Ismerje a Logo programnyelv legfontosabb építőelemeit.
•
Tudjon a megismert programokkal egyszerű alkotásokat (szöveget, rajzot) létrehozni.
•
Legyen képes a mindennapi életben előforduló, különböző típusú információk felismerésére, értelmezésére.
•
Ismerje az információ jelentőségét az emberiség történetében, az információ továbbításának néhány módját.
•
Legyen tisztában a könyvtár céljával, alapvető működésével, a kölcsönzés szabályaival és a könyvtárban követendő viselkedési szabályokkal.
Fejlesztési tevékenységek Mivel a tanulók általában eltérő informatikai tapasztalatokkal érkeznek az iskolába, megkülönböztetett figyelmet szükséges fordítani a különböző előképzettségű tanulók azonos szintre hozására. A tananyag modulos szerkezete, valamint a spirális szerkezet lehetővé teszi a differenciálást, a személyre szabott 90
tananyag, gyakorló feladatsor összeállítását: mivel a legtöbb téma minden évfolyamon szerepel, a tananyag megfelelő részeiből a tanulók aktuális tudásszintje alapján állíthatók össze foglalkozások (vagyis szükség szerint alsó vagy magasabb évfolyamok tananyag-elemei is felhasználhatók). A tanórák súlypontja a számítógéppel való interaktív kommunikáció gyakorlása, amely egyrészt oktató-fejlesztő játékok segítségével, másrészt projekt-jellegű, számítógéppel megoldható feladatok kiadásával történik – ez utóbbi esetben tipikusan alkotások születnek. A javasolt munkaforma a következő: frontális osztálymunka keretében történik a foglalkozás bevezetése, a szükséges tudnivalók ismertetése, esetleg bemutatása, majd a tanulók egyéni vagy csoportmunka során szereznek bővebb tapasztalatot (vagy alkotnak) az adott téma kapcsán. Az egyéni – vagy kiscsoportos – munka befejeztével megbeszéljük, összefoglaljuk a tapasztalatokat, majd sor kerül a formatív értékelésre. Az 1-4. osztályban nem érdemes mereven ragaszkodni a tantervben rögzített időfelosztáshoz: amennyiben a tanulók komolyabb érdeklődést mutatnak egy-egy téma iránt, szánhatunk azokra több időt – más témák rovására is -, hiszen elsődleges célunk az IKT-eszközök alkalmazása iránti érdeklődés felkeltése, a motiváció kialakítása. A jellemző tevékenységek a következők: A hardver használata: a számítógép, a monitor és a nyomtató ki- és bekapcsolása, a háttértárak, a billentyűzet és az egér megfelelő kezelése. Az operációs rendszer használata: programok indítása, a felhasználói felület kezelése, az általánosan alkalmazott jelek értelmezése, a menüpont kiválasztása, a parancs kiadása, kiválasztás visszavonása tevékenységek. Programozás az Imagine Logo környezetben. Az életkornak megfelelő, tantárgyakhoz kapcsolódó oktatóprogramok futtatása, használata. Egyszerű szövegszerkesztő és grafikus programok segítségével alkotómunka: rajzolás, írás, dokumentumkészítés, mesekönyv szerkesztése, animáció és hangfelvétel készítése. Szituációs és szabályjátékok: algoritmussal kapcsolatos építések; információforrások keresése, használata; titkosírás készítése; a telefon használatának rendje; postai szolgáltatások eljátszása.
91
Ismerkedés az Internettel: belépés a hálózatba; gyermekeknek szóló honlapok megtekintése; az Internet szolgáltatásainak igénybe vétele: információ keresése, levelezés, csevegés. Ismerkedés az iskolai könyvtárral: a katalógus használata, a kölcsönzés folyamata.
92
A tananyag témánkénti csoportosítása Oktatási modul
Tartalma
Szerepe a kompetenciák fejlesztésében
Információkezelés és
Információátadásra épülő játékok; a pontos információadás és
Az IKT eszközök és módszerek ismeretének
alkalmazás
a megfelelő vétel fontossága. Az érzékszervi megismerés
fejlesztése.
szerepe az információszerzésben, érzékszervi játékok. Az
rendszerező
információforrások
kommunikációs készség fejlesztése. Az önálló
jelentősége,
csoportosításuk
és
Az
észlelés,
gondolkodás,
értelmezésük. Információból adat. Az információcsere egyik
ismeretszerzés
eszköze: a telefon. A postai szolgáltatások megismerése,
Tájékozódó
megfigyelések a postán. A mindennapi életben előforduló
képesség fejlesztése.
problémák
megoldása
különféle
informatikai
a a
figyelem,
a
verbális
és
képességének képesség,
fejlesztése.
problémamegoldó
eszközök
segítségével. Szerzői jog, szerző, mű fogalma, hivatkozás és idézés szabályai. A számítógépek története: mechanikus és elektromechanikus eszközök. Neumann-elvek. Az információs technológia elterjedésének pozitív és negatív hatásai az emberi kapcsolatokra. Információs alapfogalmak, kommunikációs csatornák, az infokommunikációs világ. Operációs rendszerek
A számítógép operációs rendszerének megismerése. Néhány
Az IKT eszközök és módszerek ismeretének
használata
számítógépes játék futtatása és használata. A számítógéppel
fejlesztése.
Megfigyelőkészség,
döntési
való
interaktív
kommunikáció
oktató-fejlesztő
játékok
segítségével.
képesség fejlesztése. Számítógépes ismeretek alkalmazása,
gépkezelés
készségének
fejlesztése. Hálózatok használata
A hálózat fogalma, hálózatok osztályozása. A számítógépes
Az IKT eszközök és módszerek ismeretének
hálózatok használatának előnyei és feltételei. Azonosítás a
fejlesztése.
hálózatban; a hálózati belépés és kilépés módja.
alkalmazásának fejlesztése. Az erkölcsi érzék
címének
beírása
keresőprogramok használata. műveletek
használata.
a
böngészőprogramba.
Részletes
Hálózati
keresés,
szolgáltatások.
számítógépes
ismeretek
fejlesztése és a jogi ismeretek bővítése az
Ismerkedés a www.egyszervolt.hu honlap tartalmával. Weboldal
A
keresési Hálózati
illemtan: a viselkedéskultúra szabályai az Interneten.
informatika
etikai
megismertetésén,
és
jogi
szabályainak
internetes
tartalmak
felhasználásán keresztül. Jártasság szerzése az internetes adatbázisok keresőrendszerében.
Hatékony, céltudatos információszerzés módjai az internetről: a vasúti menetrend használata; kikapcsolódással kapcsolatos témában keresés; időjárással kapcsolatos információszerzés internetes adatbázisból.
Szövegszerkesztés
Karakterek formázási tulajdonságai, valamint a WordPad
Az
IKT
programban előforduló karakterformázási lehetőségek.
fejlesztése.
eszközök
gondolkodás,
A
kreatív
figyelem, verbális
és
használatának a
rendszerező
kommunikációs
készség fejlesztése. Igény és készség kialakítása a
számítógépes
produktum
esztétikus
formájának kialakítására. A nyelvi készségek és
a strukturált gondolkodás fejlesztése. Táblázatkezelés
Adatok rendszerezése: adattípusok csoportosítása, kezelésük,
Az IKT eszközök és módszerek ismeretének
tárolásuk. Közös tulajdonságaik keresése, adott szempontok
fejlesztése. A megfigyelőképesség, a strukturált
szerint táblázatba rendezése. A gyűjtött adatok megjelenítése
gondolkodás fejlesztése. A rendszerező készség
grafikon, diagram segítségével. Táblázat alkotóelemeinek
fejlesztése adatok csoportosításával, táblázatba
ismerete. Adatok megjelenítése, olvasás táblázatból. A táblázat
rendezésével.
alapelemei, egyszerűbb számítások megvalósítása. Táblázat adatainak rendezése. Prezentáció és grafika
Rajzok készítése rajzolóprogram segítségével. A Paint program
Az
felépítése: a rajzeszközök és használatuk, alapműveletek. A
fejlesztése. A kreativitás, szín- és formaérzék,
kész rajz átalakítása. Szöveg a rajzokon.
rajzkészség, a finommotorika és a gondolkodás
Mese készítése, illusztrálása informatikai eszközökkel. WAV állományok és TTS használata Imagine-ben. Rajzolás és zenélés számítógéppel.
IKT
fejlesztése.
eszközök
használatának
Informatikai
adathordozókról elmélyítése,
kreatív
eszközökről,
megszerzett gyakorlati
ismeretek hasznosítási
képességének fejlesztése.
Színkomponensek keverése, az RGB rendszer. A montázs. Weblapkészítés
Interaktív mese tervezése és megvalósítása.
Az
IKT
fejlesztése.
eszközök
kreatív
Tervkészítő,
használatának
problémamegoldó,
ábrázoló-kifejező és zenei készség, kreativitás fejlesztése,
önálló
alkotás
létrehozásának
élménye. Algoritmizálás és kódolás
Sorozatok folytatása, a szabály felismerése. Ismerkedés
Az IKT eszközök és módszerek ismeretének
egyszerű algoritmusokkal. Építés terv alapján. Geometriai
fejlesztése. Algoritmizáló készség, strukturált
alakzatok készítése algoritmusokkal. Az
algoritmus
fogalma,
gondolkodás és a logika fejlesztése. fejlesztése.
jelentősége,
folyamata
a
hétköznapokban. Algoritmusok keresése az osztályteremben: falfestés, robotok utasítása, útvonal leírása algoritmussal. Elágazások
készítése.
Feltételvizsgálat.
Alakzatmásoló
algoritmusok. A mindennapi életben előforduló algoritmusok megfigyelése,
lejegyzése,
vizsgálata.
A
természetben
előforduló ciklusok. Az algoritmusokban előforduló ismétlődések, a véges és végtelen
ciklusok.
Algoritmusok
elemeinek
megfelelő
sorrendbe helyezése. Algoritmus lerajzolása. A kód fogalma, a kódolás és a dekódolás rövid leírása. A titkosírás módszerei. Jelek, jelrendszerek és fajtáik. Az algoritmus
hétköznapi
fogalma.
Az
algoritmuslépések
rögzítésének módjai, jellemzőik. Bináris és digitális jelek, jelrendszerek. A számítástechnika mértékegységei. Programozás
Az
Imagine
eszközeinek
megismerése.
A
Logomotion
Az
IKT
eszközök
kreatív
használatának
program felületének, rajzolóeszközeinek megismerése. Az
fejlesztése. Problémamegoldó és matematikai
Imagine Logo használata: rajzolás rajzlisták létrehozásával;
készség
adatok közötti műveletek végrehajtása: keresés, rendezés,
logikai képességek fejlesztése. Informatikai
kiválogatás; egyszerű animáció tervezése Logo-ban; eljárások
szemlélet kialakítása.
Imagine Logo-ban. Imagine programok fordítása. A matematikai logika alapjai: a logikai érték, műveletek
fejlesztése.
A
kommunikációs
és
logikai értékekkel. A logikai kapuk meghatározása, fajtái. Könyvtárhasználat
A könyvtár fogalma, szerkezete, viselkedési szabályok a
Az IKT eszközök és módszerek ismeretének
könyvtár területén belül. Az iskolai könyvtár felépítése,
fejlesztése. Önálló ismeretszerzés képességének
alapvető működése. A könyvtári kölcsönzés lépései. A
fejlesztése. Az önálló ismeretszerzésre való
szükséges
igény
információk
megszerzése.
Lexikonok,
gyermeklexikonok jellemzői. Keresés gyermeklexikonban. A könyvtárak szolgáltatásai könyvtártípusok szerint. A könyvtári állomány részei, csoportosításuk a könyvtári rendszerben. A könyvtárak raktári rendje, valamint a könyvtárakban rendelkezésre álló segédkönyvek. Elsődleges és
másodlagos
katalógusok, keresésnél.
tájékoztatási
számítástechnikai Könyvdigitalizálás.
eszközök.
A
könyvtári
szolgáltatások
használata
Könyvtári
számítógépes
alapok, a könyvtári számítógépes rendszer. A számítógépes katalógus
használata.
A
használatának megismerése.
betűrendes
leíró
katalógus
fejlesztése,
az
autodidakta
módszer megismertetése.
tanulási
Mérés-értékelés Alsó tagozaton a formatív értékelésnek nagy szerepe van a fejlődés szempontjából. A pontosan meghatározott tanulási célok, követelményszintek a pedagógus számára megfelelő kiindulást jelentenek az értékeléshez. A tananyag használatával megvalósítható a differenciált, személyre szabott oktatás, így a formatív értékelés lehetősége, jelentősége megnő, hiszen nem az átlagos osztályteljesítményhez kell viszonyítani a tanuló eredményeit, hanem önmagához képest. Külön szükséges értékelni a technikai jellegű és a kreativitást igénylő feladatokat:az értékelés fontos szempontja az önálló munkavégzés képessége. A szummatív, illetve a diagnosztikai értékelés céljára a tananyag feladatai, illetve tesztfeladatai alkalmasak: a tananyag legtöbb foglalkozásához tesztes mérő-értékelő feladatsor tartozik, melyek az ismeret- és képességmérést célozzák meg. Diagnosztikai értékeléshez felhasználhatók az alacsonyabb évfolyamok feladatai is.
Taneszközök •
multimédia számítógép
•
helyi hálózat, külső hálózati kapcsolattal;
•
lapolvasó, digitális fényképezőgép
•
hálózati nyomtató
•
magnó
•
CD-lejátszó
•
Internet hozzáférés
•
iskolai hálózat
•
jogtiszta szoftverek: magyar nyelvű operációs rendszer; Paint, Wordpad, Imagine Logo
•
multimédiás oktató szoftverek: Mókusiskola helyesírás, Mókusiskola matematika; ManóMatek 2., Manóolvasás 2., ManóIQ, Drawing For Children, Repülő kastély, A tudás vára, ManóKaland
•
iskolai könyvtár
•
gyermeklexikonok
Évfolyam szintű leírás
A tanterv választási lehetőséget kínál a pedagógusok számára az egyes témákon belül. Ennek megfelelően alsó tagozaton az óraszámot kötelező és választható órákra bontottuk. A kötelező óraszám megfelel a 2003-as Nat előírásainak. A választható tanórák közül a tanulók képességeinek, illetve haladásuknak megfelelően érdemes válogatni, amennyiben az időkeret megengedi.
1. évfolyam
Téma
Informatikai eszközök
Kötelező
Választható
óraszám
óraszám
3
13
használata
Tartalom
Viselkedés az informatika teremben. Információátadásra épülő játékok, a pontos információadás és a megfelelő vétel fontossága. Az érzékszervi megismerés szerepe az információszerzésben, érzékszervi játékok. A látás, a hallás, a tapintás, az ízlelés és a szaglás szerepe. Tárgyak, személyek sorba állítása különböző szempontok alapján. Megkezdett sorozatok folytatása, a szabály felismerése. Néhány számítógépes játék futtatása és használata.
Alkalmazói ismeretek
2
2
Az egér és a billentyűzet kezelésének elsajátítása. A számítógép operációs rendszerének megismerése. A számítógépes hálózatok használatának előnyei és feltételei. Azonosítás a hálózatban. Az Imagine háttérrajz-szerkesztő eszközeinek megismerése. Rajzok készítése egy rajzolóprogram segítségével.
Információgyűjtés képekről. Képkirakók, keresés képeken. Játék az
1
5
algoritmusokkal
Ismerkedés egyszerű algoritmusokkal. Építés terv alapján. Geometriai alakzatok készítése algoritmusokkal.
Médiainformatika
1
4
Mese: mondás, készítés, illusztrálás informatikai eszközökkel. WAV állományok és TTS használata Imagine-ben.
Összesen
7
24
Célrendszer: Az IKT-eszközök használatával kapcsolatos képességek és képességek: észlelés, figyelem, rendszerező gondolkodás, verbális és kommunikációs készség fejlesztése. Követelményrendszer: A tanuló legyen képes tárgyakkal, fogalmakkal kapcsolatos adatokat, információkat kezelni: csoportosítani, sorba rendezni őket. Tudjon kérdéseket feltenni az adott információkkal kapcsolatban. Tudjon az életkorának megfelelő oktatóprogramot kezelni, használni. Biztosan kezelje az egeret. Legyen kitartása a problémák megoldása során, és legyen képes önállóan feladványokat készíteni.
2. évfolyam Téma
Kötelező óraszám 3
Választható óraszám 4
Alkalmazói ismeretek
2
3
Médiainformatika
1
3
Algoritmizálás,
3
5
Informatikai eszközök használata
Tartalom A számítógéppel való interaktív kommunikáció oktató-fejlesztő játékok segítségével. Ismerkedés a www.egyszervolt.hu honlap tartalmával. Az ikonok szerepe; csoportosításuk az asztalon. Ablakok, programok kezelése. Mappakezelés, rajzok, képek megnyitása. Weboldal címének beírása a böngészőprogramba. A weboldal megtekintése, a gördítősáv használata. A CD-meghajtó működése, CD-lemez tartalmának megtekintése. Matematika, olvasás, fejtörők a számítógépen. A Windows használata. Rajzolás és zenélés számítógéppel. Interaktív mese tervezése és megvalósítása. Algoritmusok keresése az osztályteremben:
adatmodellezés
Környezetünk megismerése
1
4
Könyvtári informatika Összesen
0
2
10
21
falfestés, robotok utasítása (gimnasztikai feladatsor), útvonal leírása algoritmussal. Elágazások készítése. Feltételvizsgálat. Alakzatmásoló algoritmusok. Az információforrások jelentősége, csoportosításuk és értelmezésük. Információból adat. Az iskolai könyvtár felépítése, alapvető működése.
Célrendszer: Megfigyelőkészség, döntési képesség fejlesztése. Számítógépes ismeretek alkalmazása, gépkezelés készségének fejlesztése. Problémamegoldó és matematikai készség fejlesztése. A kommunikációs és logikai képességek fejlesztése. Finommozgások fejlesztése. Tervkészítő, problémamegoldó, ábrázoló-kifejező és zenei készség, kreativitás fejlesztése, önálló alkotás létrehozásának élménye. Algoritmizáló készség, strukturált gondolkodás fejlesztése. Követelményrendszer: A tanuló képes legyen tanítói segítséggel a korosztályának megfelelő oktatóprogramot kezelni, használni. Rajzolóprogram segítségével készítsen egy egyszerű rajzot. Legyen képes egy gyerekek számára készült honlap használatára, különös tekintettel az egyszerű navigálásra. Legyen alapvető ismerete a háttértárakól, nyomtatókról, a hajlékonylemez-meghajtóról és a CD-meghajtóról, legyen képes ezeket kezelni. Tudjon könyvtárszerkezetben keresni. Ismerje az emberek közötti kommunikáció típusait, a kommunikációs csatornákat. Értse meg a szituációs játékok szabályait és vegyen tevékenyen részt bennük. Legyen képes a mindennapi életben előforduló, különböző típusú információk felismerésére, értelmezésére, különös tekintettel a közlekedési jelekre, piktogramokra, egyezményes jelekre. A tanuló ismerje személyes adatait. Legyen tisztában a könyvtár céljával, alapvető működésével, a kölcsönzés szabályaival és a könyvtárban követendő viselkedési szabályokkal.
3. évfolyam
Téma
Informatikai eszközök
Kötelező
Választható
óraszám
óraszám
2
1
használata
Tartalom
A számítógép felépítése. Játékos oktatóprogramok használata. Az egyszervolt.hu honlap megismerése.
Alkalmazói ismeretek
1
2
A Logomotion program felületének,
rajzolóeszközeinek megismerése: egyszerű és irányfüggő animáció készítése. Adatok rendszerezése. Infotechnológia
1
2
Érzékelés útján szerzett információk. A kód fogalma, a kódolás és a dekódolás rövid leírása. Titkosítás és titkosírás. A titkosírás módszerei.
Algoritmizálás,
3
11
adatmodellezés
A mindennapi életben előforduló algoritmusok megfigyelése, lejegyzése, vizsgálata. Az algoritmusokban előforduló ismétlődések, a véges és végtelen ciklusok. A természetben előforduló ciklusok. Algoritmusok elemeinek megfelelő sorrendbe helyezése. Algoritmus lerajzolása. Rajzolás a számítógéppel, billentyűzet segítségével, ismétlődő elemek egyszer történő megrajzolása.
Info-kommunikáció
1
3
Az Internet lehetőségei: keresőprogramok használata. Az információcsere egyik eszköze: a telefon.
Médiainformatika
1
7
A postai szolgáltatások megismerése, megfigyelések a postán.
Könyvtári informatika
1
3
A könyvtár fogalma, szerkezete, viselkedési szabályok a könyvtár területén belül. A könyvek állapotának megőrzése. A könyvtári kölcsönzés lépései. A szükséges információk megszerzése. Lexikonok, gyermeklexikonok jellemzői. Keresés gyermeklexikonban.
Összesen
10
29
Célrendszer: Számítógépes alapismeretek fejlesztése. A kreativitás, szín- és formaérzék, rajzkészség, a finommotorika és a gondolkodás fejlesztése. Algoritmizáló készség, a gondolkodás és a logika fejlesztése. Önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése. Tájékozódó képesség, problémamegoldó képesség fejlesztése.
Követelményrendszer: A tanuló ismerje és legyen képes betartani a számítógépes környezetben való viselkedés szabályait. Tudja a számítógép legfontosabb részeinek nevét, tudja működtetni az egeret és a billentyűzetet. Tudjon elindítani egyszerűen elérhető programokat. Ismerje meg a Logomotion program funkcióit. Ismerje fel a szöveges és a szám adattípust. A tanuló legyen képes keresőprogramok használatára, egyszerű keresési feladatok megoldására. A Google kereső segítségével tudjon szöveget és képet is keresni. Értse meg a logikai játékok szabályait. Legyen képes a különféle formában megjelenő információkat felismerni, azokat felhasználni, kiértékelni. Ismerje fel a különféle információhordozókat. Legyen képes a felmerülő problémát felismerni, a megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek, alkalmazások közül a legjobbat. Önállóan is tudjon a mindennapok során felmerülő problémákra példákat mondani, és ezekre lehetséges megoldásokat keresni. Legyen képes egyszerű feladatokat lépésekre bontani. Ismerje fel a hétköznapokban előforduló egyszerű algoritmusokat. Ismerje az információ jelentőségét az emberiség történetében, az információ továbbításának módjait. Tudja a telefonálás szabályait. Jegyezze meg a mentők, tűzoltók, rendőrség hívószámait. Ismerje a posta információtovábbításban betöltött szerepét, tudja milyen feladatokat lát el a posta. Ismerje a könyvtár állományait, képes legyen eligazodni ezek között. Tudjon önállóan egy adott könyvet kikölcsönözni, legyen tisztában a kölcsönzés folyamatával.
4. évfolyam
Téma
Informatikai eszközök
Kötelező
Választható
óraszám
óraszám
1
2
használata
Tartalom
A hálózat fogalma, előnyei. Hálózati szolgáltatások. Hálózati illemtan. Alapvető számítógép-kezelés.
Alkalmazói ismeretek
2
4
Egyenesek és sokszögek rajzolása az MS Paint programmal. A kész rajz átalakítása. Szöveg a rajzokon. Az Imagine Logo zeneszerkesztője. Adattípusok csoportosítása, kezelésük, tárolásuk.
Infotechnológia
2
4
Információ gyűjtésének lehetőségei. Az információ kifejezési formái: hangok, gesztusok, fények: vizuális, audiovizuális ábrázolás. A mindennapi életben
előforduló problémák megoldása különféle informatikai eszközök segítségével. Adatok és fajtáik. A gyűjtött adatok megjelenítése táblázat, grafikon, diagram segítségével. Infokommunikáció
1
0
Egyszerű keresési feladatok megoldása. A tematikus és a kulcsszavas kereső programok használata.
Médiainformatika
2
2
Az Imagine Logo használata: rajzolás rajzlisták létrehozásával; adatok közötti műveletek végrehajtása: keresés, rendezés, kiválogatás;
Algoritmizálás,
2
10
adatmodellezés Összesen
Egyszerű animáció tervezése Logo-ban; eljárások Imagine Logo-ban.
10
22
Célrendszer: Technikai érzék és megfigyelőképesség fejlesztése. A számítógépes ismeretek alkalmazásának fejlesztése. Strukturált gondolkodás fejlesztése. Önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése. Algoritmizáló készség, logika, memória fejlesztése. Követelményrendszer: A tanuló tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Ismerje a számítógépes hálózati környezetben való viselkedés szabályait. Ismerje az operációs rendszer szerepét, tudjon programokat indítani és bezárni. Ismerje fel a különböző adattípusokat, tudja azokat rendszerezni. Legyen képes a számára fontos információk megszerzésére, tárolására, feldolgozására, felhasználására. Ismerje fel az információ különféle megjelenési formáit, a jelek fajtáit. Legyen képes az adatokat megfelelő rendszer szerint csoportosítani. A rendezett számadatok közül kiválasztani a minimumot, maximumot, az átlagot kiszámolni. Tudjon rendezett szöveges adatok között hatékonyan keresni. Legyen képes kereső programok használatára, egyszerű keresési feladatok megoldására. Tudja megkülönböztetni a tematikus és a kulcsszavas kereső programokat. Rendelkezzen alapvető Imagine és Logo ismeretekkel: tudjon egyszerű eljárásokat készíteni és módosítani, valamint általa készített eljárásokat használni. Képes legyen különbséget tenni beépített és általa készített utasítások között. Tudja használni az eljárások paramétereit. Ismerje meg az Imagine Logo zeneszerkesztő funkcióit, képes legyen egyszerű dallamok létrehozására, effektek készítésére, létező kotta alapján történő zeneszerkesztésre, multimédiás alkalmazások készítésére.
5. évfolyam
Téma
Kötelező
Tartalom
óraszám Informatikai eszközök
4
használata
Balesetvédelmi és baleset-megelőzési tudnivalók. A számítógépes kommunikáció jelei és szabályainak alkalmazása. A számítógépes mappa- és könyvtárszerkezet alapvető műveletei.
Informatika-alkalmazói
6
ismeretek
A Paint program felépítése: a rajzeszközök és használatuk, alapműveletek. Karakterek formázási tulajdonságainak, valamint a WordPad programban előforduló karakterformázási lehetőségeknek az ismerete.
Adatbázisban keresés
1
Adatok típusai, csoportosításuk és értelmezésük; közös tulajdonságaik keresése, adott szempontok szerint táblázatba rendezése. Táblázat alkotóelemeinek ismerete. Adatok megjelenítése, olvasás táblázatból.
Infotechnológia
9
Jelek, jelrendszerek és fajtáik. Az algoritmus
(problémamegoldás
hétköznapi fogalma. Az algoritmuslépések
informatikai eszközökkel és
rögzítésének módjai, jellemzőik. Titkosírás. Bináris
módszerekkel)
és digitális jelek, jelrendszerek.
Info-kommunikáció
2
A számítástechnika mértékegységei.
Médiainformatika
4
Szerzői jog, szerző, mű fogalma, hivatkozás és idézés szabályai. Rekurzió, egyszerű fraktálok.
Könyvtári informatika
4
A könyvtárak szolgáltatásai könyvtártípusok szerint. A könyvtári állomány részei, csoportosításuk a könyvtári rendszerben. A könyvtárak raktári rendje, valamint a könyvtárakban rendelkezésre álló segédkönyvek. Elsődleges és másodlagos tájékoztatási eszközök. A könyvtári katalógusok, számítástechnikai szolgáltatások használata keresésnél.
Összesen
30
Célrendszer: Felelősségtudatos, balesetvédelmi szabályokat ismerő és betartó viselkedés kialakítása a számítógépes teremben, és a számítógéppel végzett munka során. A számítógéppel és felhasználói felületekkel való interaktív kapcsolattartás, a kommunikációs készségek és módszerek erősítése. Informatikai eszközökről, adathordozókról megszerzett ismeretek elmélyítése, gyakorlati hasznosítási képességének fejlesztése. Informatikai szemlélet kialakítása: a számítógépes adattartalom rendszerezésének ismerete, ezek áttekintése és átalakítása. Egy rajzolóprogram használatának alapismerete. Igény és készség kialakítása a számítógépes produktum esztétikus formájának kialakítására. Egy szövegszerkesztő program szöveg-kiemelési műveleteinek ismerete. Rendszerező készség fejlesztése adatok csoportosításával, táblázatba rendezésével. Mindennapos kommunikációban használt jelek és jelrendszerek értelmezése és célnak megfelelő alkalmazása, változatos kifejező- és értelmezőkészség fejlesztése. Logikai és algoritmizáló képesség elmélyítése algoritmusok készítésén, értelmezésén keresztül. Az erkölcsi érzék fejlesztése és a jogi ismeretek bővítése az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetésén, internetes tartalmak felhasználásán keresztül. Tájékozódási és információszerzési képesség fejlesztése. A könyvtári informatika alapjainak megismertetése. Követelményrendszer: A tanuló legyen tisztában a számítógépes környezetben való viselkedés szabályaival, a számítógépek értékével és a balesetek következményeivel. Ismerje és tudja alkalmazni a problémahelyzetekben végrehajtandó tevékenységsorozatokat. Ismerje az algoritmusleíró módszereket, és legalább egyet tudjon alkalmazni a problémamegoldás során. Legyen tisztában a rekurzió fogalmával, ismerjen fel egyszerűbb rekurzív ábrákat, és tudja ezek képét és kódját párosítani (algoritmust, illetve kódot a végeredménnyel). Ismerje a paraméter fogalmát, feladatát és helyesen tudja azt használni. Tudjon egyszerűbb rekurzív eljárásokat írni (készíteni) és használni (meghívni). Ismerje a legismertebb titkosírási módszereket. Tudja értelmezni a kódolás és dekódolás fogalmát. Legyen képes információt egy adott módszerrel rejtjelezni és visszafejteni. Ismerje a számítógép által használt jelrendszert. A számítástechnikában használatos mértékegységeket, és legyen tisztában a mennyiségi viszonyaikkal. Ismerje a leggyakoribb adattároló eszközöket, jellemzőiket és az állománytípusokat. Ismerje a weboldalakon található elemeket, tudja azokat elmenteni a számítógép háttértárolójára, valamint azokat a megfelelő hivatkozási és idézési szabályok alkalmazásával felhasználni saját munkáihoz, tevékenységeihez. A tanuló ismerje az egyes könyvtártípusokat, s ezek legfontosabb jellemzőit, szolgáltatásait. Legyen tisztában a bibliográfia és a referáló folyóirat fogalmával. Ismerje az információs központok fogalmát, szolgáltatásait.
Ismerje a könyvtárban található tájékoztatási eszközöket, fogalmukat, jellemzőiket. Legyen képes a hagyományos és a számítógépes könyvtári katalógusok eredményes használatára.
6. évfolyam
Téma Informatika alapjai
Óraszám 3
Tartalom A számítógépek története: mechanikus és elektromechanikus eszközök. Neumann János négy elve. A matematikai logika alapjai: a logikai érték, műveletek logikai értékekkel. A logikai kapuk meghatározása, fajtái.
Informatikai eszközök
5
használata
Az állomány fogalma, tulajdonságai. Műveletek állományokkal. A hálózat fogalma, előnyei. Hálózatok osztályozása. A hálózati belépés és kilépés módja.
Informatika-alkalmazói
7
ismeretek Adattáblák alkalmazása
Színkomponensek keverése, az RGB rendszer. A montázs. Könyvdigitalizálás.
3
Hatékony, céltudatos információszerzés módjai az internetről: a vasúti menetrend használata; kikapcsolódással kapcsolatos témában keresés; időjárással kapcsolatos információszerzés internetes adatbázisból.
Infotechnológia
2
(problémamegoldás
Az algoritmus fogalma, jelentősége, folyamata a hétköznapokban.
informatikai eszközökkel és módszerekkel) Algoritmizálás, adatmodellezés
7
A táblázat alapelemei, egyszerűbb számítások megvalósítása. A táblázat adatainak grafikus megjelenítése. Táblázat adatainak rendezése.
Médiainformatika
2
Keresés az Interneten, keresőgépek használata. Részletes keresés, keresési műveletek használata. Imagine programok fordítása. Az információs technológia elterjedésének pozitív és negatív
hatásai az emberi kapcsolatokra. Az információs társadalom
3
Információs alapfogalmak, kommunikációs csatornák, az infokommunikációs világ. A viselkedéskultúra szabályai az interneten.
Könyvtári informatika
2
Könyvtári számítógépes alapok, a könyvtári számítógépes rendszer. A számítógépes katalógus használata. A betűrendes leírókatalógus használatának megismerése.
Összesen
34
Célrendszer: A számítógépek fejlődésének megismertetése a kezdetektől napjainkig. Társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálása, ezen képesség fejlesztése. Jártasság kialakítása a számítógépes hangrögzítés, -módosítás, -lejátszás terén, a kreativitás fejlesztése. A nyelvi készségek és a strukturált gondolkodás fejlesztése. Az önálló ismeretszerzésre való igény fejlesztése, az autodidakta tanulási módszer megismertetése. Az Internet információforrásként való használata, jártasság szerzése az internetes adatbázisok keresőrendszerében.
Követelményrendszer: A tanuló ismerje a számítástechnika történetét. Legyen tisztában a technika fejlődésének fontosabb elektronikus eszközeivel, a Neumannelvekkel és a számítógép-generációkkal. Ismerje a logikai műveleteket, és tudjon igazságtáblázatot készíteni a logikai műveletekhez. Ismerje meg a számítógépes állományok legjellemzőbb tulajdonságait. Tudja alkalmazni az állományműveleteket. Ismerje a hálózat fogalmát, előnyeit. Tudja a hálózatot osztályozni kiterjedtség és topológia szerint. Legyen képes önállóan a hálózatba belépni és onnan kilépni. Ismerje meg az Imagine projektek fordítását lehetővé tévő alkalmazást, képes legyen különböző parancskészletekkel írt alkalmazások lefordítására, legyen képes a fordítás folyamatába beavatkozni. Ismerjen néhány oktatóprogramot és tudja célszerűen használni ezeket. Legyen tisztában a digitalizálás és a digitális könyv fogalmával. Célja elérése érdekében ismerjen és használjon a tanuló minél több információforrást. Kezelje változatosan az információszerzési és - kezelési műveleteket. Legyen tisztában az algoritmus általános tulajdonságaival. Ismerje fel és tudja értelmezni a problémákra felállított lineáris, illetve bonyolultabb algoritmusokat. Legyen képes alkalmazni a minimumelvű, a buborék és a beszúró rendezési módszereket. Ismerje az egykulcsos és a többkulcsos rendezés fogalmát. Legyen képes a táblázatkezelő program segítségével az adatok sorba rendezésére az
eszköztár ikonjaival és menüponton keresztül is. Ismerje a nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumtípusokat, valamint az időszaki kiadványok meghatározását, típusait. Ismerje a betűrendes leíró katalógus felépítését, és legyen képes használni azt.
5.1.3A NAT INFORMATIKA MŰVELTSÉGI TERÜLET IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG INFORMATIKA TANTÁRGY OKTATÁSI PROGRAMTANTERVE 7-12. ÉVFOLYAMOK SZÁMÁRA
Szerző: Tóvári Judit
Tantárgy szintű programterv A tanterv a Sulinet Digitális Tudásbázisban fellelhető, az informatika tantárgy tanításához készült tananyagtartalom feldolgozásának a terve. Jellegzetessége, hogy messzemenőkig épít az informatikai eszközök által kínált tanulási technikákra. Elkészítéséhez a NAT-2003, a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program, valamint a 2004-es kerettantervek szolgáltak alapul. Az elektronikus oktatási anyagok és a különböző elektronikus információforrások felhasználása a tanulók részéről új tanulási technikák, a tanár részéről pedig új pedagógiai módszerek alkalmazását igénylik. A feladatok egy része megköveteli a csoportmunkát, a mobilkommunikáció lehetőségeinek gyakorlati alkalmazását, illetve az információs és kommunikációs kultúra szabályainak betartását, az etikus magatartást. A pedagógus munkájának középpontjába az információkban eligazító, tanácsadó szerep kerül. Az sdt-tananyag önállóan felhasználható tananyagelemekből – modulokból – építkezik, amelyek szabadon illeszthetők egymáshoz. Az álló- és mozgóképek, hanganyagok szemléletessé teszik az elsajátítandó ismereteket, míg az interaktív animációk, feladatok az alkalmazói készség kialakítását segítik elő. A tesztek lehetőséget adnak az önellenőrzésre, az önálló ismeretszerzés eredményének értékelésére.
Célok és feladatok A közoktatás Nat 2003-ban megfogalmazott törekvése azoknak a képességekhez igazított készségeknek a fejlesztése, amelyeken keresztül elsajátítható a tartalom, és amelyek elengedhetetlenek az élethosszig tartó tanuláshoz. A kompetencia alapú oktatás-nevelés az ismeretek, a képességek, készségek, attitűdök egyensúlyának megteremtésére törekszik, nagy hangsúlyt fektet a feladatok önálló és csoportos végrehajtására, az ismeretek gyakorlati alkalmazására, mint a NAT-ban rögzített tudás elsajátításának motiváló módszerére. A mai iskolarendszer feladata a tanulók felkészítése az információs társadalom viszonyaira (kihívásaira). Nevelni kell a tanulókat az információs termékek és szolgáltatások kritikus, etikus és értő befogadására (fogyasztására), hogy az IKT használatával tudjanak tanulni, művelődni és szórakozni. Törekedni kell az érdeklődés felkeltésére, a kreativitás fejlesztésére, hogy az informatika iránt különösen fogékony gyermekek - megfelelő továbbtanulás után- később az információs gazdaságban, mint alkotó munkaerő munkát vállalhassanak. Ennek érdekében meg kell tanítani a gyermekeket a korszerű eszközök kezelésére, az információszerzési, -tárolási, -feldolgozási és -átadási technikákra, valamint meg kell ismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több éven keresztül tanult informatika tantárgy és az iskolai élet egészében jelen lévő informatikai nevelés biztosíthatja. Ahogyan az ipari társadalom kialakulásával az iskola átalakult, ugyanúgy megváltozik a mai iskola az információs társadalom igényeinek megfelelően. Az információs és kommunikációs kultúrát minden gyermek számára hozzáférhetővé kell tenni a közoktatásban. Ehhez azonban nem elég az informatika tantárgy. A tanulóknak ismerniük és használniuk kell az informatikai eszközöket a különböző órákon és a felkészülésük során is. Az informatikai nevelésnek - amely közös követelmény - meg kell mutatnia, hogy a természeti és a technikai környezet mellett létezik a jelek, kódok, szoftverek virtuális környezete is (szöveg, kép, mozgókép, hang, stb. - a jelentésükkel együtt), amely az emberiség praktikus, tudományos, művészi és sok másféle szempontú információit ,,hordozza” és megjeleníti. A jelek, szoftverek virtuális környezete különösen szemléletesen (vizuálisan) nyilvánul meg a digitális médiában. (Lásd a médiainformatika, info-kommunikáció, alkalmazói informatika témáit). Az oktatás célja, hogy a tanuló mozogjon otthonosan ebben az egyszerre valóságos és virtuális informatikai környezetben. Az informatika tantárgy fontos szerepet vállal az alkotó munkára nevelésben, hiszen akár programot írunk, akár alkalmazásokkal dolgozunk, a végeredmény egy
új információs termék lesz. Cél az algoritmikus gondolkodás fejlesztése is, amely a hétköznapi életben is alapvető fontosságú. Az iskolai számítógépes hálózat, az internet és a könyvtár forrásközpontként történő felhasználásával fejleszteni kell az önműveléshez szükséges attitűdöket, képességeket és tanulási technikákat. A könyvtári informatikának fel kell készítenie a tanulókat az információk elérésére, kritikus kiválasztására, feldolgozására és közlésére. Cél az iskolai és más típusú könyvtárakban a könyvtári eszközökkel végzett tevékenységek gyakoroltatása, tudatos és biztos használói magatartás kialakítása is. A tantárgy célja megismertetni az informatika eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuknak, készségeiknek és képességeiknek fejlesztését, alkalmazását más tantárgyakban, későbbi tanulmányaikban, a mindennapi életben, a szórakozásban és a munkában. Cél az is, hogy felhívjuk a tanulók figyelmét az informatika veszélyeire, és ezek elkerülésének módjaira. Fontos, hogy a tanulóknak sikerélményük legyen az informatika órákon, és törekedjenek ismereteik folyamatos megújítására, mert ez egy rohamosan fejlődő terület. Cél olyan attitűd kialakítása, hogy az egyén érezze, képes tevékenyen bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba. Az informatika tantárgy tartalmát a számítástechnika, a médiainformatika, a mobilkommunikáció, az internet-használat és a könyvtári informatika együttesen alkotja. Központi kérdése az adat, az információ megtalálása, feldolgozása, tudássá szervezése és közvetítése a vonatkozó etikai normák betartásával. Az informatika a 6–8. évfolyamon önálló tantárgy, ugyanakkor az IKT kompetenciák más tantárgyak feladatmegoldásainak, a tanulók önálló ismeretszerzésének eszközei is. A tanterv ezért különös hangsúlyt fektet a tanulásban és a mindennapi életben való alkalmazhatóságra, így a hálózati kommunikáció, a multimediális dokumentumkészítés, az önálló ismeretszerzés forrásainak, technikájának ismereteire. Az általános iskola 7-8. évfolyamán az ismeretek körkörösen ismétlődnek, egyre mélyülő tartalommal. A cél a képzettség három területének: a tudásnak, a készségeknek és a képességeknek a fejlesztése úgy, hogy a tudás megszerzése a készségek és képességek fejlesztésén keresztül történjék, ezért a fejlesztés során el kell érni, hogy alakuljon ki a tanulókban
az informatikai ismeretek alkalmazásának készsége. Ezek egy része, mint a szövegszerkesztés, a táblázatkezelés, adatbázis-kezelés, képés ábraszerkesztés, prezentációkészítés, multimédiaszerkesztés, stb. más műveltségi területek tudástartalmának elsajátításához, feladatainak megoldásához szükséges eszközök. o az algoritmikus gondolkodás o az esztétikai készség o a könyvtárra alapozott önművelés készsége o az
eredményes
tanulás
technikáinak,
módszereinek
alkalmazási készsége Legyen képes o az önálló munkavégzésre o csoport tagjaként együttműködve a csoportmunkára o az alkotómunkára o a kapcsolatteremtésre és –tartásra o az információs társadalom kihívásainak fogadására. Minden műveltségterületen fejleszteni kell a tanulók info-kommunikációs technikáit. Ezek a képesség jellegű tudáselemek elősegítik a továbbtanulást, illetve a társadalomba való beilleszkedést. Az informatika tantárgy fejlesztési céljaiban is megjelenik a kommunikációs, narratív, döntési, szabálykövető, lényegkiemelő, életvezetési, együttműködési, a problémamegoldó, a kritikai, valamint a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek fejlesztése:
Az informatika tantárgy fejlesztés célja
Fejlesztendő info-kommunikációs kulcskompetenciák
Kapcsolatteremtésre, kapcsolattartásra nevelés
Kommunikációs képesség Narratív képesség
A forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási
Döntési képesség
technikák és módszerek kifejlesztése;
Lényegkiemelő képesség
Alkotó munkára nevelés;
Problémamegoldó képesség
Korszerű alkalmazói készség;
A komplex információk kezelésével
Önálló munkára nevelés és tehetséggondozás
kapcsolatos képességek
Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése
Szabálykövető képesség
Az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése A forrásfelhasználás etikai szabályainak elsajátíttatása Az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása Felkészítés
az
információs
társadalom
kihívásainak
önművelés
képességének
Életvezetési képesség
fogadására A
könyvtárra
alapozott
kialakítása Tudatos, biztos használói magatartás kialakítása; Együttműködésre nevelés, csoportmunka
Együttműködési képesség
Az esztétikai készség fejlesztése
Kritikai gondolkodás képessége
A kerettantervben megfogalmazott fejlesztési követelmények
A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes és más intelligens informatikai eszközökkel végzendő munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait. Legyen képes a számítógéppel és más intelligens informatikai eszközökkel való kommunikációra (interaktív kapcsolat tartás ára).
Ismerje fel, és alkalmazza a számítógépes kommunikációban leggyakrabban előforduló vizuális és manuális jeleket, jelkombinációkat.
Tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program és adatvédelem szabályait.
Szerezzen jártasságot az informatikai eszközök és információhordozók használatában.
Ismerje a használt informatikai eszközök működési elveit.
Legyen képes a különböző formákban megjelenő adatokat felismerni; tudjon adatot különféle formákban megjeleníteni, szemléltetni, vizsgálni. Ismerje a legalapvetőbb szöveges-rajzos-táblázatos dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére.
Tudja kezelni és szerkeszteni a multimédiás dokumentumok alapelemeit.
Szerezzen tapasztalatokat az adatok különféle formáinak (szöveges, hangzó, képi) együttes kezelésében, tudjon adatokat megkeresni, elérni adatbázisból, számítógépes hálózatból.
Tudja a digitális tudásbázis-rendszert és az oktatóprogramokat használni.
Legyen képes egy probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert eszközök, programok, alkalmazások és módszerek közül a megfelelőt.
Legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében, az iskolában előforduló tevékenységek algoritmizálható részeit. Helyesen használja a logika bizonyos elemeit (és, vagy, nem,ha … akkor …). A problémamegoldás során segítséggel ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje fel az adatok és az eredmények kapcsolatát.
Legyen képes a feladat megoldására készített algoritmust megvalósítani számítógépen (a használt fejlesztő rendszerrel).
Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat.
Kísérletezzen egyszerű folyamatok számítógépes modelljeivel, figyelje meg a paraméterek módosításának hatását.
A tanuló értse a közvetlen és a közvetett (technikai) kommunikáció lényegét.
Legyen jártas a hálózat alapszolgáltatásainak önálló használatában. Tudjon információt szerezni és elhelyezni az interneten. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén: csoportos kommunikációs formák, elektronikus levelezés.
Tudja használni a mobilkommunikáció lehetőségeit.
Legyen tájékozott a média (internet, televízió, rádió) szerepéről. Ismerje a hagyományos médiumok elektronikus megfelelőit (például elektronikus könyv, folyóirat, zene).
Ismerje és használja az internetes portálokat, digitális fényképezést, a multimédiát. Ismerkedjen az új médiumokkal (virtuális valóság, interaktív média).
Tudjon használni médiainformatikai eszközöket a tanulási folyamatban és a szabadidős tevékenységben.
A tanuló ismerkedjen meg a számítástechnika történetével, a mai informatika alkalmazásaival és fejlődési irányaival.
Ismerje meg és értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlődésében.
Ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, az információs társadalom főbb jellemzőit.
Ismerje a programok és adatok használatának jogi és etikai alapjait (szerzői jog, személyes adatok, hitelesség).
Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségre káros hatásait (pl. játék-függőség, gerinc vagy a szem károsodása).
A tanuló rendszeresen használja az iskolai könyvtárat, mint információstanulási forrásközpontot, vegye igénybe szolgáltatásait.
Alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, informatikai eszköztudását, és a megfelelő viselkedés normáit.
Ismeretei bővítéséhez, tanulási feladataihoz szerezzen jártasságot a könyvés médiatár, valamint az elektronikus könyvtár használatában.
Feladatai megoldásához rendszeresen használja a folyóiratokat, lexikonokat, szótárakat, kézikönyveket, az ismeretterjesztő irodalmat, a különböző médiumokat, valamint az interaktív multimédiát.
A dokumentumtípusok használatára.
Ismerje a könyvtártípusokat, a kézikönyvtár informálódásban betöltött szerepét.
Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár adatbázisaiban, katalógusaiban.
ismeretében
legyen
képes
azok
önálló
Tudjon forrást és információt keresni a tájékoztató eszköznek megfelelő keresési módszerek alkalmazásával.
Tudjon a dokumentumokból idézni, és a forrásokra szabályosan, etikusan hivatkozni.
Taneszköz-rendszer Digitális tananyag A digitális tananyag megtalálható a Sulinet Digitális Tudásbázisban. Elérhető: Szaktanterem felszereltsége:
számítógépasztalok,
osztott elektromos hálózat,
fehértábla,
légkondicionálás,
tanulónként egy, - grafikus felületű, magyar nyelvű operációs rendszer és multimédia alkalmazások futtatására is alkalmas - számítógép, amiben a hangkártya és a DVD meghajtó már alapfelszereltség,
szkenner
helyi hálózat külső hálózati kapcsolattal,
hálózati nyomtató,
egy színes nyomtató,
projektor,
legalább Windows 95 operációs rendszer, vagy az UHU-LINUX komplett irodai csomaggal – szövegszerkesztő, táblázatkezelő, prezentáció készítő, webböngésző, levelező, angol–német–francia szótárprogramokkal, CD/DVD-író programmal. (A 2003-as és 2004-es években a Sulinet Expressz Program keretén belül az egyik legtöbbet eladott operációs rendszer és alkalmazásgyűjtemény az UHU-Linux Office változata volt),
az Office irodai csomag valamelyik magyar nyelvű változata,
egy SQL nyelvű lekérdezés megadására és végrehajtására alkalmas adatbázis-kezelő,
az algoritmizálás oktatásához a magyar nyelvű Imagine Logo új generációja, amely egyben multimédiás szerzői környezet is. Országlicenszét az Educatio KHT megvásárolta az NFT HEFOP 3.1.1-es központi Program keretében, így az ingyenesen elérhetővé minden magyar nyelvű oktatási intézmény számára, tanároknak és diákoknak egyaránt. Telepítőkészlete a http://logo.sulinet.hu/ címen található,
vírusirtó, tömörítő, levelezési és hálózati böngésző programok,
hálózati alkalmazások elérését lehetővé tevő programcsomag, például a Netscape Communicator.
A Sulinet/Rendszergazda anyagai segítségünkre lehetnek, kövessük nyomon azokat!
Az iskolai könyvtár számítógépes felszereltsége: egy gépen ajánlatos egy integrált könyvtári rendszer moduljait (de legalább a feldolgozó modult) futtatni (például a Szirén/Szikla program, egy másik gépen pedig internet elérést lehetővé tenni. A számítógépparknak alkalmasnak kell lennie a grafikus felületű, magyar nyelvű operációs rendszer futtatására. Az oktatáshoz használt legszerényebb teljesítményű gépnek is futtatnia kell a Windows 95-öt. Az ingyenes UHU-LINUX a Sulinet Expressz akciónak köszönhetően erőteljesen terjed, ami hasonló számítógépteljesítményt igényel, mint a Windows újabb változatai.
Demonstrációs eszközök Az eszközök köre rendkívül széles, ezért csak egy pár típust sorolunk fel:
számítógép alkatrészek,
faliképek: számítógép egységek felépítéséről, alapparancsokról, helyi hálózat felépítéséről, logikai áramköri alapelemekről és kapcsolásokról, szövegszerkesztés, programkészítés lépéseiről, programnyelv utasításairól, de bemutathatjuk a jelentős személyek arcképeit, tudomány-és technikatörténeti érdekességeket is.
Szaktantermi kézikönyvtár Mind a tanár, mind a tanulók munkáját megkönnyíti a szaktanteremben kialakított kézikönyvtár, ahová felhasználói kézikönyveket, szakirányú képeskönyveket, programozáshoz használható segédleteket, kézikönyveket, számítástechnikai szakszótárakat lehet elhelyezni.
Tankönyvek és segédletek
Módszertani lapok. Informatika : Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény módszertani folyóirata / fel.szerk. Borsányi Katalin. - [Budapest] : Kiss Árpád OKSZI, 2002[2003].
Informatika számítástechnika és könyvtárhasználat 7 : [tankönyv] / Rozgonyi-Borus Ferenc, Kokas Károly ; [a rajzokat Dux László és Gönczi Anikó kész.]. – Szeged : Mozaik, 2003. - 117, [3] p.
Informatika számítástechnika és könyvtárhasználat 7 : munkafüzet / Rozgonyi-Borus Ferenc, Kokas Károly.- Szeged: Mozaik, 2003. - 30 p.
Informatika 7. / Tóth Tamás. - Budapest: Nemz. Tankvk., 2002. -112 p.
Útmutató és tanmenetjavaslat az Informatika 7. (00672) című tankönyv használatához / Borsányi Katalin. - [Budapest] : Nemz. Tankvk., 2003. 5 p.
Számítástechnika 8 [tankönyv] / Rozgonyi-Borus Ferenc ;[a rajzokat Dux László és Gönczi Anikó kész.].- Szeged : Mozaik, 2001. - 77, [3] p.
Informatika : számítástechnika 8. évfolyam : munkafüzet / Rozgonyi-Borus Ferenc. - 6. kiad. Szeged : Mozaik, 2002. - 31, [1] p.
Informatika 8. / Tóth Tamás. - Budapest : Nemz. Tankvk., 2003. - 112 p.
Útmutató és tanmenetjavaslat az Informatika 8. tankönyvhöz / Borsányi Katalin. - Budapest : Nemz. Tankvk., 2005. - 16 p.
Informatika 9 számítástechnika : [tankönyv] / Rozgonyi-Borus Ferenc ; [a rajzokat Dux László és Gönczi Anikó kész.]. - Szeged : Mozaik K., 2003. - 141, [3] p.
Informatika 9 számítástechnika : munkafüzet / Rozgonyi-Borus Ferenc. - Szeged : Mozaik, 2003. 47 p.
Könyvtárhasználat 6-9 : [tankönyv] / Kokas Károly ; [a rajzokat Dux László és Gönczi Anikó kész.]. - 3. kiad. - Szeged : Mozaik, 2002, cop. 1998. 61, [3] p.
Informatika 9. középiskolások számára / [... szerk.: Koreczné Kazinczi Ilona] ; [szerzők]Devecz Ferenc [et al.]. - Budapest : Nemz. Tankvk., 2005. - 127 p.
Informatika 9./ Tóth Tamás. - 3. kiad. - Budapest : Nemz. Tankvk., 2004. -111 p.
Útmutató és tanmenetjavaslat az Informatika 9. (NT-12560) c. tankönyv használatához a szakiskolák számára / Borsányi Katalin. - 2. kiad. - [Budapest] : Nemz. Tankvk., 2003. - 19 p.
Informatika középiskolásoknak : számítástechnika és könyvtárhasználat / Rozgonyi-Borus Ferenc, Kokas Károly. - Szeged : Mozaik, 2002. - 189, [3] p.
Informatika középiskolásoknak : számítástechnika és könyvtárhasználat : munkafüzet / Rozgonyi-Borus Ferenc, Kokas Károly. - Szeged : Mozaik, 2002. - 55, [1] p.
Informatika számítástechnika és könyvtárhasználat 10 : [tankönyv] / Rozgonyi-Borus Ferenc, Kokas Károly [a rajzokat Dux László és Gönczi Anikó kész.]. Szeged : Mozaik, 2002. 126, [2] p.
Informatika 10. a szakiskolák 10. évfolyama számára / Tóth Tamás ; [ill. Dömöndi Lídia]. - 2. kiad. - Budapest : Nemz. Tankvk., 2003. - 103 p.
Útmutató és tanmenetjavaslat az Informatika 10. (NT-12660) c. tankönyv használatához a szakiskolák számára / Borsányi Katalin. - 2. kiad. - [Budapest] : Nemz. Tankvk., 2003. -19 p.
Szóbeli tételjavaslatok : informatika középszintű érettségi / Végh András. - Budapest : Nemz. Tankvk., 2006. 175p.
Az Internet alapjai 12-18 éveseknek / Ozsváth Miklós. - Budapest : Műszaki Kvk., cop. 2005. - 189 p.
Évfolyam szintű programterv
7. évfolyam Éves óraszám: 37 Lehetséges órafelosztás: variáció: 19 óra, a pluszban maradó 18 óra/év szabadon felhasználható a más tárgyakban történő alkalmazásra. variáció: 37 óra, de ebben az esetben a más tárgyakban való alkalmazást is ez az órakeret tartalmazza. Tervezése előre szükséges.
Belépő tevékenységformák Az informatika alapjai Az információ és adat megkülönböztetése; különféle kommunikációs rendszerek, formák használata. Tájékozódás a korosztálynak készült informatika ismeretterjesztő könyvek, folyóiratok körében.
tárgyú
lexikonok,
Hardver- és szoftverkörnyezet megismerése A személyi számítógép fő részeinek és működése lényegének megértése; a billentyűzet és az egér gyakorlott kezelése, a lemez és más perifériák használata. Különféle jelfajták csoportosítása; az információ és adat megkülönböztetése; különféle informatikai eszközök és kommunikációs rendszerek kipróbálása. A számítógépes programokkal való kommunikáció leggyakoribb jeleinek megismerése és szabályainak (elsősorban a manuális algoritmikus tevékenységeknek) tudatos használata az operációs rendszer és a különféle alkalmazói rendszerek kezelése során. Az operációs rendszer használata Floppy formázása, azon az előírt könyvtárszerkezet kialakítása a formázás, létrehozás, törlés parancsok használatával. Állományok kijelölése, másolása, mozgatása, átnevezése, törlése. Ismert nevű állomány megkeresése adott
háttértáron. Kiválasztott állomány vagy könyvtár tartalmának tömörítése programmal, a tömörített állomány kicsomagolása. A helyi hálózat használata. Dokumentumkészítés számítógéppel Az alapvető szövegegységek kezelése, ismerete. Többféle formázást tartalmazó dokumentumok készítése. A vágólap használata (kivágás, másolás, beillesztés, mozgatás, törlés). A dokumentum mentése és nyomtatása. Dokumentumkészítés szokásos menet szerint. Képi adatok gyűjtése, képek bevitele (a dokumentumba, illetve a képszerkesztőbe), jellemző vonásainak kiemelése, rendszerezése. Rajzok készítése. Bemutatók, prezentációk készítése Képek szkennelése. Digitális fényképek és mozgóképek készítése, használata. Egyszerű animáció szerkesztése. Hangfelvétel készítése segédprogrammal. Egyszerű multimédiás dokumentumok összeállítása. Egyszerű bemutatók készítése. Információk keresése adatbázisban Információszerzés adatbázisból, a hálózatról ill. az internetről. A megtalált információ gyűjtése, feldolgozása. Tematikus térképek keresése az interneten. Diagramok készítése. Információk keresése az interneten Hasznos webhelyek és adatbázisok önálló felkeresése (például: magyar honlap, MEK, vasúti információ, diákoldalak, érdeklődési körbe tartozó oldalak). Egy letöltött weboldal részletének elmentése saját háttértárra vagy új állományba a vágólap használatával. Fájlok letöltése. Algoritmusok tervezése A feladatmegoldáshoz szükséges adatok és az eredmények kapcsolatának feltárása, elemzése. Adott feladat megoldásához algoritmus tervezése. Szekvenciális és feltételes vezérlés, ciklusos programok értelmezése, kódolása, kipróbálása. Adatmodellezés, folyamatok modellezése Néhány véletlen jelenség modelljének megismerése, a paramétermódosítás hatásainak megfigyelése. Grafikával, szöveggel kapcsolatos programok készítése. Egyszerű logikai és matematikai feladatok megoldása. Különböző számtípusú adatok használata. Programozási nyelv megismerése
Az Imagine Logo és egy nem Logo szerű programozási nyelv megismerése (például free pascal). Az első program elkészítése, megjegyzések, mentés, fordítás, futtatás, program megnyitása a háttértárról. Internetes és mobilkommunikáció A címzett, a tárgy, a másolat és más adatok kitöltése. Állományok csatolása a levélhez. Saját e-mail cím létrehozása és használata. A mobiltelefon szolgáltatásainak bemutatása (sms, mms). Médiainformatika A digitális médiumok (elektronikus könyv, folyóirat, digitális zene, video, tévé) alkalmazása a megismerési folyamatban. Tantárgyi multimédia oktatóprogramok kezelése. Önálló információszerzés és –feldolgozás. Tanulási képesség fejlesztése. Különböző típusú könyvtárak megismerése látogatással. A kézikönyvtár jellemző könyvtípusainak felhasználása a szaktárgyi tájékozódásban. Az elektronikus könyvtárak szolgáltatásainak igénybevétele. A kézikönyvtár jellemző könyvtípusainak felhasználása a szaktárgyi tájékozódásban. Tájékozódás a korosztálynak készült informatika tárgyú lexikonok, ismeretterjesztő könyvek, folyóiratok körében. Irányított forrás- és információkeresés a direkt és indirekt tájékoztató eszközöknek megfelelő keresési módszerek alkalmazásával.
Fejlesztési feladatok TÉMAKÖRÖK
TARTALMAK
KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK
Az informatika alapjai Bináris kódok, adatmennyiség. kommunikáció, információs csatorna. Az informatikai eszközök használata Hardver- és szoftverkörnyezet
Az operációs használata
rendszer
Adatátvitel,
Szabálykövető képesség fejlesztése.
A számítógép fő részei. Számítástechnikai eszközök kezelése. Billentyűzet, egér, lemezmeghajtók, nyomtató, szkenner (mikrofon, hangszóró, fülhallgató), digitális fényképezőgép. Hordozható számítógép. Mobilkommunikációs eszközök. A jelek csoportosítása és átalakítása. Digitális jelek és az adatmennyiség. A számítógéppel való kommunikáció alapelemei és szabályai. A használt informatikai eszközök működési elveinek bemutatása. Lemez formázása, használhatóságának ellenőrzése. Könyvtárszerkezet kialakítása a háttértárolón. Kiválasztott állományok másolása, mozgatása, átnevezése, törlése. A tömörítés fogalma. Állományok tömörítése és kibontása. A hálózat használatának alapszabályai. Az operációs rendszer és/vagy egy segédprogram alapszolgáltatásainak használata.
A kreatív gondolkodás, az információs kultúra, a megismerési képesség fejlesztése, különös tekintettel a kódolási, értelmezési képességekre. Szabálykövető képesség fejlesztése a számítógépes programokkal való kommunikáció során. A cél egy adott feladathoz megfelelő eszköz kiválasztása és használata.
Egyszerű dokumentumok gépelése, formázása. A Clipart használata.
Együttműködési, problémamegoldó, alkalmazói készség fejlesztése. A cél egy adott feladathoz megfelelő eszköz kiválasztása és használata.
Együttműködési, problémamegoldó, alkalmazói készség fejlesztése. A cél egy adott feladathoz megfelelő eszköz kiválasztása és használata.
Informatika-alkalmazói ismeretek Szövegszerkesztés
Bemutatók, készítése
prezentációk
Adattáblák alkalmazása Adatbázisban keresés
Képek bevitele (szkennelés), digitális Mozgókép, animáció. Szöveg bevitele. Formázás. Hangrögzítés és lejátszás. Multimédiás dokumentumok készítése. Bemutató készítése. Lejátszás, mentés.
fényképezés.
Együttműködési, problémamegoldó, alkalmazói készség fejlesztése. A cél egy adott feladathoz megfelelő eszköz kiválasztása és használata.
Információszerzés adatbázisból, a hálózatról, ill. az internetről. A megtalált információ gyűjtése, feldolgozása. Tematikus térképek keresése az interneten. Diagramtípusok. Félrevezető diagramok.
Információszerzés adatbázisból, a hálózatról ill. az internetről. A megtalált információ gyűjtése, feldolgozása. Tematikus térképek keresése az interneten. Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. A feladatnak megfelelő adatbázis kiválasztása, komplex információk kezelése.
A problémamegoldáshoz szükséges adatok és az eredmények kapcsolata. Elemi és összetett adatok megkülönböztetése, kezelése. A probléma megoldása fejlesztő rendszerrel. Logikai, matematikai és grafikával kapcsolatos egyszerű feladatok és megoldásuk. Elemi és összetett adatok, egész és valós számok.
Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, összefüggések felismerése.
Algoritmusok készítése, leírása algoritmus-leíró nyelven: algoritmus lépésenkénti leírás; folyamatábra vagy mondatszerű leírás. A lépésenkénti finomítás elve. Kísérletezés véletlen jelenségek modelljeivel. Egy programozási nyelv megismerése. Az első program elkészítése, megjegyzések, mentés, fordítás, futtatás, program megnyitása a háttértárról.
A modellezési készség, a kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a problémamegoldó, logikus gondolkodás fejlesztése.
Hasznos webhelyek és adatbázisok felkeresése. Egy letöltött weboldal részletének elmentése saját háttértárra vagy új állományba a vágólap használatával. Fájlok letöltése.
Információkeresési technikák fejlesztése. Lényegkiemelő, szelekciós képesség kialakítása.
Infotechnológia Problémamegoldás informatikai eszközökkel módszerekkel.
és
Algoritmizálás, adatmodellezés, folyamatok modellezése
Programozási nyelvek
Kreatív, problémamegoldó, fejlesztése.
algoritmikus
gondolkodás
Infokommunikáció Adatok keresése az interneten
Internetes és mobilkommunikáció Médiainformatika
Infokommunikáció, adatátvitel. Hasznos webhelyek, távoli adatbázisok. Az elektronikus levelezés, kiegészítő információk, levélmellékletek. Mobilkommunikáció. A hagyományos médiumok digitális (elektronikus) változatai. Multimédia oktatóprogramok, oktatási anyagok.
A kapcsolatteremtés, a kommunikációs kultúra fejlesztése.
A tanulás, az önálló ismeretszerzés technikáinak elsajátítása.
Infotechnológia Feladatmegoldás, algoritmizálás
A feladatmegoldáshoz szükséges adatok és az eredmények kapcsolata. Elemi és összetett adatok megkülönböztetése, kezelése. Algoritmusok tervezése. Algoritmusok készítése, leírása algoritmus-leíró nyelven. A feladatok megoldása fejlesztő rendszerrel. Feladatok megoldásához algoritmusok kódolása programozási nyelven. A program futtatása, tesztelése, javítása.
Folyamatok modellezése
A lépésenkénti finomítás elve. Kísérletezés véletlen jelenségek modelljeivel.
Információs társadalom
Az informatikai eszközhasználat veszélyei.
Könyvtári informatika
Könyvtártípusok. Az elektronikus könyvtár lehetőségei és alkalmazása a tanulási folyamatban, a közhasznú tájékozódásban és a rekreációban. A kézikönyvtár jellemző könyvtípusai. Irányított forrás és információkeresés.
A feladatmegoldáshoz szükséges adatok és az eredmények kapcsolatának feltárása, elemzése. Adott feladat megoldásához algoritmus tervezése. Szekvenciális és feltételes vezérlés, számlálós és feltételes ciklusos programok értelmezése, kódolása, kipróbálása. Grafikával, szöveggel kapcsolatos programok készítése. Egyszerű logikai és matematikai feladatok megoldása. Különböző számtípusú adatok használata. Néhány véletlen jelenség modelljének megismerése, a paramétermódosítás hatásainak megfigyelése. A túlzott informatikai eszközhasználat (számítógépes játékok, tévé, videó) veszélyeinek, személyiséget károsító hatásainak megbeszélése. A függőség megakadályozása. Olyan információszerzési ismeretek elsajátítása, amelyeket a teljes tanulási folyamatban alkalmazni tudnak. A tanulás színtere az iskolai könyvtár. Az önálló ismeretszerzés technikájának elsajátítása, a könyvtárra alapozott önművelés képességének kialakítása, a tudatos, biztos használói magatartás kialakítása. Adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiájának elsajátítása a hagyományos és az elektronikus könyvtárak szolgáltatásainak igénybevételével. A rendszerezett tudás átadási képességének fejlesztése.
Tájékozódás a korosztálynak készült informatika tárgyú lexikonok, ismeretterjesztő könyvek, folyóiratok körében. Irányított forrás- és információkeresés a direkt és indirekt tájékoztató eszközöknek megfelelő keresési módszerek alkalmazásával.
A továbbhaladás feltételei •
A tanuló legyen képes a számítógép legfontosabb perifériáinak kezelésére.
•
Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában.
•
Tudja használni a számítógép karbantartásához szükséges segédprogramok egyikét, vagy az operációs rendszer néhány szolgáltatását.
•
Ismerje és tudja kezelni a multimédia alapelemeit (szöveg, kép, mozgókép, hang).
•
Tudja használni az elektronikus levelezés alapszolgáltatásait.
•
Képes legyen egyszerű algoritmusokat készíteni.
•
Ismerjen fel algoritmus-szerkezeteket (elágazás, ciklus).
•
Ismerje a könyvtártípusokat, tudja, hogy hazánk nemzeti könyvtára az Országos Széchényi Könyvtár.
•
Tudja használni az elektronikus könyvtárat.
•
Tudjon információt keresni az elektronikus segédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia).
•
Tudja, hogy milyen könyvtípusok tartoznak a kézikönyvtárhoz
feladatokhoz
(néhány
és
utasításból
a
álló)
nyomtatott
és
Javaslat a mérés-értékelés módjára A tantárgy jellegéből adódóan az értékeléskor gyakorlati ismereteket, alkalmazási készségeket mérünk. A Sulinet Digitális Tudásbázisban fellelhető tananyag minden foglalkozásnál tartalmaz teszteket, amelyeket mind a tanulók, mind a tanárok felhasználhatnak a folyamatos ellenőrzésre. Javasolt ezek figyelemmel kísérése. Az órai munka folyamatában, a felszólítások során van lehetőségünk a szakkifejezések elsajátításának figyelemmel kísérésére. Gép mellett végzett gyakorlati feladatsorral ellenőrizhető témakörök: Számítógép-kezelési ismeretek (billentyűzet, egér, állományműveletek). Tömörített állomány kezelése: könyvtár betömörítése, tömörített állomány kicsomagolása. Levelező kliens alapfunkcióinak használata, csatolás kezelése. Önálló tematikus és kulcsszavas keresés.
Szöveg- és rajzelemekből álló egyszerű prezentációk készítése. Az operációs rendszer, aminek a keretében lemez formázását, könyvtárak létrehozását, állományok másolását végezhetik a tanulók. A szövegszerkesztés számonkérhető formázatlan szöveg megadásával, amihez mellékelünk egy nyomtatott mintát formázási utasítással, aminek alapján a tanulók elkészítik a formázott szöveget. A táblázatkezelés gyakorlati ismereteinek számonkérése hasonló a szövegszerkesztés témakörhöz, amikor megadott témával kapcsolatos táblázatot készíttetünk a tanulóval. Ehhez a feladathoz meg kell adni a táblázat alapadatait, majd a tanult függvények segítségével az új adatokat kiszámítania. Összetett feladatsorral ellenőrizhető az info-kommunikáció témaköre.
8. évfolyam Éves óraszám: 37 Lehetséges órafelosztás: 1. variáció: 19 óra, a pluszban maradó 18 óra/év szabadon felhasználható a más tárgyakban történő alkalmazásra. 2. variáció: 37 óra, de ebben az esetben a más tárgyakban való alkalmazást is ez az órakeret tartalmazza. Tervezése előre szükséges.
Belépő tevékenységformák
Hardver- és szoftverkörnyezet Adatok gyűjtése a mai elektronikus számítógépekről. Védekezés a vírusok terjedése ellen, vírus irtása segítséggel.
Informatika-alkalmazói ismeretek Az alapvető szövegegységek ismerete, kezelése. Többféle formázást tartalmazó dokumentumok készítése. A vágólap használata (kivágás, másolás, beillesztés, mozgatás, törlés). A dokumentum mentése, megnyitása és nyomtatása. Dokumentumkészítés szokásos menet szerint. Képi adatok gyűjtése, képek bevitele (a dokumentumba). Szöveges dokumentumokban tabulátorok használata. Táblázat beszúrása, formázása, feltöltése adatokkal. Dokumentumok formai és tartalmi javítása, a helyesírás ellenőrzése. Szöveget, képet vagy táblázatot tartalmazó dokumentumok készítése. Egyszerű hipertext dokumentum szerkesztése például szövegszerkesztővel. Táblázatok, diagramok Az adatok táblázatos formában történő megjelenítése, előnyeinek bemutatása. A táblázatkezelés alapfogalmainak (cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet) megismerése egyszerű példákon. Táblázatok létrehozása, módosítása
(adatbevitel, mozgatás, másolás, törlés). Az elkészült munka tárolása, kinyomtatása. Táblázathoz diagram készítése. Kész táblázatból és diagramból az adatok között meglévő összefüggések felismerése, olvasása. Különböző tantárgyakhoz kapcsolódó táblázatok megismerése, egyszerű tantárgyi feladatok megoldása táblázatkezelővel. Keresés tantárgyi adatbázisokban. Problémamegoldás A probléma megoldásához szükséges alkalmazói környezet kiválasztása. Az iskolához kapcsolódó probléma, feladat megoldása informatikai eszközök használatával önállóan vagy csoportmunkában, tanári irányítással. Adatok közlése és keresése az interneten Egyszerű weblapok szerkesztése és elhelyezése az interneten. Böngészés. Tematikus és kulcsszavas keresés az interneten. Tantárgyi anyag összeállítása. Internetes kommunikáció Az internet egyes kommunikációs szolgáltatásainak használata. Vásárlás az interneten. Információs társadalom A számítástechnika történetére vonatkozó adatok gyűjtése, rendszerezése; tájékozódás a mai hardvereszközök világában; adatok gyűjtése a számítógép, a robotok és más informatikai eszközök alkalmazási területeiről, tanári irányítással, könyveket, folyóiratokat és az internetet forrásként használva. Források értékelése a megbízhatóság szempontjából. A szerzői jog fogalmának megismerése. Informatikai eszközök és szoftverek etikus használata. Előadások, dolgozatok készítése az információs társadalom egy-egy jellemző vonásáról, problémájáról. Könyvtári informatika Szaktárgyi problémához megfelelő médium kiválasztása. Források keresése a könyvtári katalógusokban tárgyszavak, ill. szakjelzetek segítségével.
Információkeresés hagyományos és elektronikus forrásokból. Forrásfelhasználás algoritmusának és etikai szabályainak alkalmazása. Forrásjegyzék készítése.
Fejlesztési feladatok TÉMAKÖRÖK
TARTALMAK
KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK
Az informatikai eszközök használata Hardver- és szoftverkörnyezet
Digitális számítógépek A vírus fogalma, fajtái. A vírusterjedés megakadályozása.
A kreatív gondolkodás, az információs kultúra, a megismerési képesség fejlesztése, különös tekintettel a kódolási, értelmezési képességekre. Szabálykövető képesség fejlesztése a számítógépes programokkal való kommunikáció során. A cél egy adott feladathoz megfelelő eszköz kiválasztása és használata.
Informatika-alkalmazói ismeretek
Szövegszerkesztés Szöveges-rajzos-táblázatos dokumentumok tervezése, az elkészítés szokásos menete. A szövegegységek. Karakter-, bekezdés- és oldalformázás. Műveletek vágólappal. Ábrák, rajzok, képek, szimbólumok, objektumok beszúrása. Kisebb méretű dokumentum tervezése, szerkesztése (Például levél, újságoldal készítése.) Tabulátorok használata. Szöveg átrendezése, keresés, csere, helyesírás. Táblázat beszúrása szöveges dokumentumba. Hipertext (hipermédia) dokumentum. Táblázatok használata a hétköznapi és az iskolai életben. Cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet. Adatok formátuma, típusai (szöveg, szám, pénznem).
Együttműködési, problémamegoldó, alkalmazói készség fejlesztése. A cél egy adott feladathoz megfelelő eszköz kiválasztása és használata.
Táblázatok, diagramok
Együttműködési, problémamegoldó, alkalmazói készség fejlesztése. A cél egy adott feladathoz megfelelő eszköz kiválasztása és használata.
Problémamegoldás
Az adatok szemléltetését segítő eszközök megismerése. Az adatok csoportosítása értelmezése, azok grafikus ábrázolása, következtetések levonása. Diagramok, grafikonok készítése táblázatból. Problémamegoldás informatikai alkalmazásokkal.
Problémamegoldó képesség fejlesztése.
Infokommunikáció Adatok közlése és keresése az interneten
Weblapkészítés. Tematikus és kulcsszavas keresők. Keresés meglévő adatbázisban.
Információkeresési technikák fejlesztése. Lényegkiemelő, szelekciós képesség kialakítása.
Internetes kommunikáció
Az internet szolgáltatásairól.
Információs társadalom
A számítástechnika történetéből. Magyar tudósok szerepe az informatikai kultúra fejlődésében. A hálózati szolgáltatások kialakulásának rövid története. A számítógépek alkalmazási területei a társadalomban. Különféle számítógéppel ellátott eszközök, rendszerek (például gépkocsi, lakás, robot). Az informatika fejlődési irányai. Informatikai biztonság, az információ hitelessége. Szerzői jog. Szabad felhasználás körébe tartozó adatok, dokumentumok bemutatása példákkal. Felhasználói etika. Az emberi kapcsolatok változása az információs társadalomban. Infokommunikációs viselkedési szabályok bemutatása példákkal. Az iskolai könyvtár teljes körű használata. Tárgyi katalógusok (hagyományos és elektronikus formában). A tematikus keresés algoritmusa. Keresési szempontok kifejezése a könyvtár kódrendszerével.
Információkeresési technikák fejlesztése. Lényegkiemelő, szelekciós képesség kialakítása. Lényegkiemelő, szelekciós képesség kialakítása A kreatív gondolkodás, az információs kultúra, a megismerési képesség fejlesztése. Szabálykövető képesség fejlesztése a számítógépes programokkal való kommunikáció és a forrásfelhasználás során. Kommunikációs készség fejlesztése
Könyvtári informatika
Önálló tanulás képességének fejlesztése. Szabálykövető képesség fejlesztése. Forrásfelhasználás algoritmusának és etikai szabályainak alkalmazása. Az önálló ismeretszerzés technikájának elsajátítása, a könyvtárra
A forrásfelhasználás szabályai.
alapozott önművelés képességének kialakítása, a tudatos, biztos használói magatartás kialakítása. Adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiájának elsajátítása a hagyományos és az elektronikus könyvtárak szolgáltatásainak igénybevételével. A rendszerezett tudás átadási képességének fejlesztése.
A továbbhaladás feltételei •
A tanuló ismerje a számítógép fontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét a mai társadalomban.
•
Legyen képes többféle dokumentumot készíteni.
•
Minta alapján tudjon dokumentumot készíteni.
•
Tudjon adatokat táblázatos formában és diagramon megjeleníteni.
•
Tudja, hogy a tárgyszó és a szakjelzet a könyv témáját fejezi ki.
•
Tudjon a szakjelzet ismeretében a szabadpolcon műveket keresni.
•
Legyen képes – segítséggel – a tárgyi katalógust használva egyszerű keresési feladatokat megoldani.
•
Tudjon forrásokra hivatkozni.
formázást
tartalmazó
szöveges-rajzos-táblázatos
Mérés-értékelés A tantárgy jellegéből adódóan az értékeléskor túlnyomórészt gyakorlati ismereteket, alkalmazási készségeket mérünk, különösen az operációs rendszer és az informatika-alkalmazói ismeretek témakörökben. A Sulinet Digitális Tudásbázisban fellelhető tananyag minden foglalkozásnál tartalmaz teszteket, amelyeket mind a tanulók, mind a tanárok felhasználhatnak a folyamatos ellenőrzésre. Javasolt ezek figyelemmel kísérése. Az órai munka folyamatában továbbra is javasolt a szakkifejezések elsajátításának figyelemmel kísérésére. Értékelhetjük az órai hozzászólásokat, az egy-egy kérdésre adott válaszokat. Javasolt az alkalmazói ismeretek formájában történő számonkérése.
integrált
használatának
projektmunka
A tanterv lehetőséget ad egyes anyagrészek házi dolgozat, vagy kiselőadás formájában történő feldolgozására. Ennek keretében kerülhet sor a könyvtárhasználati ismeretek elsajátításnak, a forrásválasztás és –felhasználás, a szellemi munka technikájában való jártasságnak az értékelésére. Önálló kutatómunkára, házi dolgozat, vagy kiselőadás formában történő feldolgozásra ajánlott témák: magyar tudósok szerepe az informatikai kultúra fejlődésében, számítástechnika fejlődésének, illetve a hálózati szolgáltatások kialakulásának története.
Az algoritmizálást értékelhetjük egyszerűbb algoritmusok mondatszerű és rajzos leírása formájában, vagy algoritmusok megvalósítását mondatszerű leírás alapján. Egyszerű rendezési algoritmusok bemutatása eszközökkel. A 8. évfolyam egy tanulmányi szakasz lezárása, itt már alkalmazható a mérésre a témazáró elméleti feladatlap is.
9-12. évfolyam Éves óraszám: 1. variáció: minimum óraszám 74, amely a négy évfolyamon szabadon osztható fel. 2. variáció: 74 óra a 9. évfolyamon (ebben 14 szabadon felhasználható óra is benne van). 74 óra a 10. évfolyamon (ebben 14 szabadon felhasználható óra is benne van). A 11. évfolyamon 56 óra (heti 1,5 óra) A 12. évfolyamon 62 óra (31 tanítási hét, heti 2 óra). Az informatika tárgyból érettségizők számára még ezen felül is rendelkezésre áll heti 1,5 illetve 2 óra. Emelt szintű oktatás tervezéséhez legalább heti négy tanórai foglalkozást kell biztosítani. A többlet órákat a nem kötelező órakeretből nyerhetjük. (Közoktatásról szóló törvény 52.§ (7.)
Célok A 11. évfolyamon van lehetőség az előző két évben elsajátított ismeretanyag elmélyítésére, az ECDL jogosítványhoz szükséges gyakorlat megszerzésére. Az ismeretek elmélyítése azt is jelenti, hogy egyéni vagy csoportos munkavégzés módszerével, egy mestermunka elkészítésén keresztül bemutatja, miként sajátította el a tananyagot, és hogyan tudja alkalmazni azokat. Távlati célként a 12. évfolyamon kerülhet sorra az informatika újdonságainak megismerése, a továbbtanulni nem szándékozók számára a felkészülés a jövendő munkahelyen történő alkalmazásra. A továbbtanulni szándékozók diák számára pedig azt jelenti, hogy a felsőoktatási intézmények építhetnek az általános informatikai ismeretek meglétére, így lehetőség lesz a szakirányú képzésben folytatni a tanulmányokat.
Fejlesztési követelmények
A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Legyen tisztában a számítógépes környezet alapvető ergonómiai kérdéseivel, az egészségvédelem lehetőségeivel számítógépes munkakörnyezetben. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon
otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten kezelni tudja a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában.
Különféle formákban tudjon információt megjeleníteni; legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni, a megszerzett információit kiértékelni és felhasználni. Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait. Szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár, az Internet használatában; a folyóiratok, lexikonok kézikönyvek, szakkönyvek, a különböző multimédia és hipermédia oktatási anyagok alkalmazásában.
Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait.
Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon magáról, környezetéről adatokat közölni hálózati úton és formában, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások alkalmazásával.
Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére.
Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek, eszközök és alkalmazások közül a megfelelőt.
Ismerje fel és legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteit. Adott feladat megoldásához legyen képes algoritmusokat tervezni és megvalósítani.
Ismerje meg alkalmazásokon keresztül a szabályozó eszközök hatását. Legyen tudomása az intelligens (hardver és szoftver) eszközökről és növekvő jelentőségükről.
Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerű keresővel. Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket.
Ismerje meg az informatika társadalmi jelentőségét, szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlődésében.
Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatásának (pl. a számítógépfüggőség, videojáték-függőség problémái).
Tájékozódjon a különféle munkaterületeken, milyen szerepe van az informatikai eszközöknek.
Ismerje meg és igényelje a könyvtárak szolgáltatásait. Rendszeres, sokoldalú könyvtári tevékenységével alakuljon ki biztos használói magatartása.
Legyen tisztában a különböző dokumentumtípusok (hagyományos és legújabb technológiákon alapuló ismerethordozók), tömegkommunikációs és hálózaton elérhető források sajátos közlésmódjával, információs és esztétikai értékével.
Tanulmányaihoz és érdeklődése szerint tudja szelektálni, és alkotó módon felhasználni a különböző információs forrásokat.
Az iskolai és a mindennapi problémahelyzeteknek megfelelően tudja kiválasztani a megoldást jelentő könyvtári tájékoztató segédleteket (kézikönyvtár, könyvtári katalógusok, hagyományos, elektronikus és hálózaton elérhető, bibliográfiai, illetve egyéb adatbázisok), és legyen képes információhordozókat, információkat keresni belőlük.
Legyen képes feladatához a probléma és az ismeretkör jellegének megfelelő könyvtártípust, tájékoztató eszközt, dokumentumtípust kiválasztani.
Tudja alkalmazni a szelektív anyaggyűjtés teljes műveletsorát, és eredményéről tudjon forrásjegyzéket készíteni.
Tudjon feladata megoldásáról beszámolni a különböző forrásokból szerzett információk elemezése és rendszerezése alapján önállóan megválasztott közlésformában. Munkája közben tegyen eleget a forrásfelhasználással kapcsolatos etikai követelményeknek.
Értse meg a különböző könyvtártípusok szerepét az önművelésben, a felsőfokú tanulmányokban, a szakmai ismeretszerzésben, a közhasznú tájékozódásban, és igénybe tudja venni szolgáltatásaikat.
Ismerje a korszerű technológiákon alapuló könyvtári ismerethordozókból, adatbázisokból, számítógépes hálózatokból való információszerzés lehetőségét, módját.
Legyen felkészült arra, hogy a könyvtári rendszerben és a számítógépes világhálózaton hozzáférhető információs forrásokat szükségleteinek és érdekeinek megfelelően tudja használni.
9-10. évfolyam Belépő tevékenységformák Az informatika alapjai A személyi számítógép ismertebb perifériáinak gyakorlott kezelése; beszámoló készítése a kereskedelemben kapható új perifériákról; a Neumann-elvű számítógépek felépítésének és működésének bemutatása; annak megértése, hogy más elven működő gépek is vannak. Az analóg és a digitális jel különbözőségének megértése; analóg jel digitalizálása. A logikai alapműveletek ismerete, és összetett alkalmazása. Az operációs rendszer használata Az összes tanult állományművelet önálló elvégzése. Kiválasztott állományokról biztonsági másolat készítése. Tömörített állományok létrehozása, a létező bővítése. Az operációs rendszer néhány jellemzőjének beállítása, változtatása. Egy alkalmazás önálló installálása a használt környezetben, hardverkörnyezeti jellemzők beállítása, nyomtató jellemzőinek módosítása. Informatikai eszközök és szoftverek etikus használata. Háttértár töredék-mentesítése, megbízhatóságának ellenőrzése. Kommunikáció hálózaton Azonosító és a jelszó önálló használata. Saját e-mail cím létrehozása (rendszergazda) és használata. Elektronikus levelezés (például csoporttársakkal vagy más osztályok, iskolák tanulóival). Egy levelező program funkcióinak használata: levéljellemzők beállítása, szűrés tárgy, feladó és tartalom szerint, elküldött és kapott levelek rendezése, válogatás, selejtezés a levelek között. Összetett keresési feladatok megoldása, valamint megadott témakörrel foglalkozó webhelyek tárolása (pl. könyvjelzőként). Algoritmusok és adatok Elemi és összetett adatok kezelése, a feladatmegoldáshoz megfelelő adattípus kiválasztása. Egyszerű algoritmusok pontos megfogalmazása. Alapvető adatgyűjtési és feldolgozási algoritmusok (összegzés, számlálás, keresés, rendezés) alkalmazása feladatmegoldásban. Algoritmusok megvalósítása számítógépen.
Dokumentumkészítés számítógéppel Többféle formázási megoldást tartalmazó dokumentumok készítése. Típusdokumentumok elkészítése minta alapján. Kiselőadás, esszé vagy tanulmány dokumentumának elkészítése (képekkel, táblázatokkal, diagramokkal, például környezetvédelmi vagy informatikai témáról). Dokumentumok mentése, konvertálása különböző formátumokban. Weblap készítése webszerkesztő használatával. Prezentáció készítése. Önálló multimédia-bemutató elkészítése és vetítése valamilyen oktatási-nevelési témáról (ajánlott témák: etika, egészségnevelés, kommunikáció, az informatika jövője). Táblázatkezelés A táblázatokban szereplő adatok típusának felismerése, alapvető adattípusok használata; az adatok többféle megjelenítési formájának gyakorlása; egyszerű matematikai műveletek, képletek, beépített függvények önálló használata. A függvényhivatkozások másolása. Tantárgyi feladatok megoldása táblázatkezelővel. Adatok összefüggésének megjelenítése diagramon. A megfelelő diagramtípus kiválasztása. A táblázat önálló megtervezése szöveges feladat alapján. Esztétikus, jól áttekinthető táblázatok készítése. Adatbázis-kezelés Az adat, adathalmaz, adatállomány, adatbázis fogalmak biztos használata; egy relációs adatbázis alapszintű kezelése. Az adatbázissal szembeni követelmények; adattábla, rekord, mező, kapcsolómező, kulcsmező jellemzők és az állomány fogalmak alkalmazása; ezek egymáshoz való viszonyának megértése. Mindennapi életünkkel kapcsolatos egyszerű adatállomány tervezése, a szerkezet definiálása, létesítése és feltöltése néhány adattal. Adatok módosítása, törlése. Adatbázisrendezés, -keresés, -megjelenítés; adatbázis-lekérdezés, kinyomtatás. Hozzáférés egy adatbázishoz.
Könyvtárhasználat A középiskolai könyvtár állományának, eszközeinek és szolgáltatásainak rendszeres igénybevétele mellett tapasztalatszerzés más típusú könyvtárakról, a könyvtári információs rendszer szolgáltatásairól. Dokumentumok értékelése és használata esztétikai értékük, szakmai hitelességük és információs értékük szerint.
Tanulmányi és közhasznú tájékozódás hagyományos és elektronikus forrásokban (katalógusok, bibliográfiai és teljes szövegű adatbázisok, internet). Az információk értékelése és szelektálása. Forrásjegyzék összeállítása.
Fejlesztési feladatok TÉMAKÖRÖK Az informatika alapjai
Az operációs rendszer használata
Kommunikáció hálózaton
Algoritmusok és adatok
TARTALMAK Hardvereszközök fajtái és jellemzőik. Neumannelvű és más számítógépek. Analóg és digitális jelek. Logikai műveletek. Állományműveletek: keresés, mozgatás, másolás, létrehozás, nyomtatás, törlés, átnevezés, jellemzők beállítása. Biztonsági másolat készítése. Törölt állományok visszaállítása. Tömörített állomány létrehozása, bővítése. Az operációs rendszer néhány jellemzője. Alkalmazás telepítése és regisztrálása installációs anyagról. Iskolai szolgáltatások és számítógépek használati rendje. Az iskolai azonosító képzési szabálya és használata. Saját e-mail cím. Elektronikus levelezés funkcióinak használata: levelek csoportosítása, szűrése. Az ftp bemutatása. Részletes keresés kulcsszavas keresőkkel. Algoritmusok készítése, leírása algoritmus-leíró nyelven: adatgyűjtési és feldolgozási algoritmusok. Algoritmusok kódolása a számítógép számára érthető egyszerű programozási nyelven. A programkészítés lépései: feladat-meghatározás, tervezés, kódolás, kipróbálás. Elemi és összetett adatok, karakterek, számok, logikai értékek, tömbök.
Algoritmikus fejlesztése.
KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK gondolkodás, szabálykövető
Szabálykövető képesség fejlesztése programokkal való kommunikáció során.
a
magatartás számítógépes
A kapcsolatteremtés, a kommunikációs kultúra fejlesztése. Szabálykövető magatartás.
A kreatív gondolkodás, az információs kultúra, a megismerési képesség fejlesztése, különös tekintettel a kódolási, értelmezési képességekre. Algoritmikus gondolkodás fejlesztése.
Dokumentumkészítés számítógéppel
A szöveg-, illetve képszerkesztő programok fejlett szolgáltatásai. Digitális képek alkalmazása. Objektum, táblázat beillesztése. A szöveg formázásának lehetőségei: a fejléc-lábléc, az oldalszámozás, a lábjegyzet; hasábok kialakítása. Dokumentumok készítése minta és feladat alapján. Weboldal készítése webszerkesztővel: szöveg, kép, link bevitele. Formázási lehetőségek. Hálózati dokumentumok szerkezete. Multimédiaprezentáció. A prezentáció készítésének menete.
Egy adott feladathoz megfelelő eszköz kiválasztása és használata. Korszerű alkalmazói készség kialakítása. Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.
Táblázatkezelés
A táblázatkezelés alapfunkciói és fogalmai. Függvények, képletek. Adattípusok, adatmegjelenítési formák, formázási lehetőségek, adatmódosítás. A diagram fogalma. Diagramfajták. Problémamegoldás táblázatkezelővel. Keresési és lekérdezési feladatok. Adatállományok. Az adatbázis karbantartása.
Problémamegoldó gondolkodás. Egy adott megfelelő eszköz kiválasztása és használata. Lényegkiemelő, szelekciós képesség kialakítása.
Könyvtárismeret: a középiskolai könyvtár raktári rendje, szolgáltatásai, könyvtártípusok, könyvtári és egyéb információs rendszerek.
Dokumentumok értékelése és használata esztétikai értékük, szakmai hitelességük és információs értékük szerint. Az önálló tanulás képességének fejlesztése. Szabálykövető képesség fejlesztése. Forrásfelhasználás algoritmusának és etikai szabályainak alkalmazása. Az önálló ismeretszerzés technikájának elsajátítása, a könyvtárra alapozott önművelés képességének kialakítása, a tudatos, biztos használói magatartás kialakítása. Adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiájának elsajátítása a hagyományos és az elektronikus könyvtárak szolgáltatásainak igénybevételével.
Adatbázis-kezelés
Könyvtárhasználat
Dokumentumismeret: kézikönyvek, szakkönyvek és szakmai folyóiratok tájékoztató apparátusa. Dokumentumértékelés. Tájékoztató eszközök: kézikönyvtár, információkereső nyelvek, katalógusok, számítógépes adatbázisok, bibliográfiák. A közhasznú tájékozódás forrásai, eszközei.
feladathoz
Problémamegoldó gondolkodás. Információkeresési technikák fejlesztése.
A rendszerezett tudás átadási képességének fejlesztése.
Mérés-értékelés A tantárgy jellegéből adódóan az értékeléskor túlnyomórészt gyakorlati ismereteket, alkalmazási készségeket mérünk, különösen az operációs rendszer és az informatika-alkalmazói ismeretek témakörökben. A tanulmányoknak ebben szakaszában egyre nagyobb hangsúlyt kap a csoportos munka. A Sulinet Digitális Tudásbázisban fellelhető tananyag minden foglalkozásnál tartalmaz teszteket, amelyeket mind a tanulók, mind a tanárok felhasználhatnak a folyamatos ellenőrzésre. Javasolt ezek figyelemmel kísérése. Az órai munka folyamatában továbbra is javasolt a szakkifejezések elsajátításának figyelemmel kísérésére és helyes használatuk megkövetelése. Értékelhetjük az órai hozzászólásokat, az alkalmazásokban használt lépések szóbeli kifejtését. Javasolt az alkalmazói ismeretek integrált használatának projektmunka formájában történő számonkérése. A tanulók készíthetnek szöveg-, ábra- és hangelemekből felépülő multimédia-prezentációkat, weboldalakat, ami komplex feladat értékelésére ad lehetőséget. Az algoritmizálást értékelhetjük algoritmusok programozási nyelven történő leírása formájában is. A tantervi követelmények értelmében a képzésnek ebben a szakaszában a tanulók használni tudják a hagyományos és az elektronikus könyvtár gyűjteményét, ismerik a forrástípusokat, a könyvtárak szolgáltatásait és az információs rendszereket. Erre a tudásra az informatika tantárgy is építhet, ezért a tanulók kaphatnak olyan feladatokat is, amelyekben bizonyíthatják az önálló ismeretszerzés technikájának elsajátítását, a feladathoz megfelelő források kiválasztását és etikus felhasználását.
Felhasznált irodalom
A Kormány 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról.
http://www.om.hu/letolt/kozokt/nat2003/kr/natkormanyrend.doc
Kerettanterv az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakaszára (5-8. osztály). – In: Magyar közlöny, 2004/68/II. sz. p. 92-. http://www.okm.gov.hu/letolt/kozokt/kerettanterv/mk68/MK68_1_04-1.mellp92-248-kerettanterv_5-8o.pdf
Az oktatási miniszter 10/2003. (IV.28.) OM rendelete a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet módosításáról. 1. sz. mell.: Kerettanterv a gimnázium 9-12. évfolyamára. Informatika http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=390&articleID=947&ctag=articlelis t&iid=1
6 A NAT INFORMATIKA MŰVELTSÉGI TERÜLET IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG B-TÍPUSÚ FEJLESZTÉSEK
6.1 A NAT INFORMATIKA MŰVELTSÉGI TERÜLET IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG MAGYAR NYELV TANTÁRGY
Szerzők: Szabó Kata és Mecseki Anett
6.1.1A NAT INFORMATIKA MŰVELTSÉGI TERÜLET IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG MAGYAR NYELV TANTÁRGY PEDAGÓGIAI-SZAKMAI KONCEPCIÓJA
Szerző: Szabó Kata
Bevezetés
A Nat 2003 szellemiségével, a kerettanterv ajánlásaival, valamint a kétszintű érettségi követelményrendszerével összhangban a Magyar nyelv oktatási programcsomagja a kompetencia alapú oktatásra összpontosít. Kiemelten fontos fejlesztési feladatnak tekintjük a tanulók személyiségének, énképének formálását, a hon- és népismeret, valamint az európai azonosságtudat kialakításának elősegítését, a környezeti nevelést, az információs és kommunikációs kultúrában való eligazodás megkönnyítését, a hatékony tanulási módok, stratégiák és stílusok kialakításának elősegítését, a testi és lelki egészségnevelést, valamint a tanulóknak a felnőtt lét szerepeire történő megfelelő felkészítését. Alapvető célunk a tanulók felkészítése arra, hogy önálló, autonóm személyiségként tudjanak részt venni a társadalom életében, magyarságtudatuk megtartása mellett otthonosan mozogjanak az európai kultúrában, valamint nyitottan és megfelelő fokú toleranciával forduljanak minden más, az övéktől eltérő (országhatáron belüli és kívüli) kultúrák felé. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a tanulók felismerjék a szervezett keretek között zajló iskolai oktatáson túlmutató, élethosszig tartó tanulás szükségességét, illetve az ebben rejlő örömszerzési lehetőségeket. A tanulóknak fel kell ismerniük, hogy a tudást ne egyszer megszerzett ismeretnek tekintsék, hanem igényük legyen arra, hogy ezt a tudást sokrétűen alkalmazni tudják, és folyamatosan fejlesszék. Ehhez nyújt kiváló lehetőséget a számítógép-, illetve Internet alapú tanulás, ezért a programcsomag kiemelten foglalkozik a számítógép és Internet nyújtotta lehetőségek rutinszerű használatához szükséges IKT kompetenciák fejlesztésével. Emellett az informatikai alapú oktatás az adott tantárgy komplexebb, élményközpontúbb tanítását teszi lehetővé, amely jobban igazodik a mai tanulók igényéhez és meglévő készségeihez. A tanulók a
hagyományos, elsősorban verbalizmusra épülő tanulás mellett lehetőséget kapnak az auditív, a vizuális, az audio-vizuális, valamint a mozgásos tanulási formákkal való megismerkedésre, ezek kipróbálására, és ez hozzá segítheti őket ahhoz, hogy kialakítsák a számukra leginkább megfelelő tanulási módszert, tanulási stílust.
Szakmai fejlesztés A szakmai fejlesztés kidolgozásánál a kerettanterv ajánlásait vettük irányadónak: A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetít. Tartalommal tölti meg és erősíti a nemzeti nyelvi és kulturális identitást; a minőségi megnyilatkozás iránti igényt, az etikai, erkölcsi ítélőképességet és elősegíti a jelen és a jövő egységesülő világában más kultúrák megismerését. A tanításnak hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával kell reagálnia a diákok mindennapi életvilágára. Így például azzal is számolnia kell, hogy az elektronikus információhordozók, a műholdas televíziózás, a videókultúra térhódításának közegében működik. E kihívás még előre nem látható erővel hat a könyv kulturális, információhordozó és szellemi jelentőségére. Tudnia kell azt is, hogy az ifjúsági szubkultúrán belül a zenének és a mozgóképi művészeteknek nagy szerepük van; de azt is figyelembe kell vennie, hogy a kulturális hátrány, a szegénység és az élményhiány mint nyelvi deficit jelentkezik az iskolában, a nyelvi manipulációt és az információ szabadságát egyaránt megtapasztalja az érintett korosztály. Elsődleges feladatnak a tanulók önkifejezési, szövegértési és gondolkodási készségének a fejlesztését tekintjük, amely az adott beszédhelyzetnek megfelelő kommunikációt; az igényes, alkalomhoz illő beszédet; a tömegkommunikációs eszközök értő, de egyben kritikus befogadását; a kutatómunka, információgyűjtés- és kezelés alkalmazásának elsajátítását; a tanulók leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani ismereteinek bővítését, illetve rendszerezését; szövegalkotás terén pedig a szabatosan megfogalmazott, érthető, jól felépített, jó helyesírással megírt írásművek létrehozását foglalja magában. A programcsomag a Sulinet Digitális Tudástárának meglévő adatbázisára épül, amely újrafelhasználható, tetszés szerint csoportosítható, a pedagógiai szükségletekhez és helyi igényekhez igazítható elemekből áll. Ezek foglalkozásokra lebontva egy egész tanítási év tananyagát leképezik, de tetszés szerint alkalmanként is beilleszthetők a tanítási-tanulási folyamatba. Az SDT-ben található, tanórákra lebontott tevékenységek az adott tananyag komplex, élményközpontú, informatikai
ismeretek felhasználását igénylő multimédiás feldolgozását teszik lehetővé, egyben példát mutatnak arra, miként lehet az SDT-s digitális tananyagokban megtalálható elemeket minél változatosabban, a mai kor igényeinek megfelelően felhasználni, és ezáltal a tananyagot a hagyományos magyar nyelvi tanóráktól eltérően, a tanulók igényeinek jobban megfelelő módon elsajátíttatni. Emellett a digitális tananyagok alkalmazása elősegíti a tanulók önálló tanulását, felkészítését az élethosszig tartó tanulásra. Fontos előnye, hogy hozzáférése nem helyhez kötött, ezáltal az esélyegyenlőség elvét szolgálja, de egyúttal az alternatív feldolgozási lehetőségekkel kiváló eszköze lehet a tehetségfejlesztésnek és hátránykompenzálásnak is. Mivel az oktatás számítógéppel történik, előre megfogalmazott, az önellenőrzésre lehetőséget nyújtó feladatokkal, valamint a munkaforma jellemzően nem frontális, hanem pármunka, kooperatív pármunka, csoportmunka, kooperatív csoportmunka, illetve projektmódszer, a tanár szerepe nem egyfajta autokrata, irányítói szerep, sokkal inkább megfigyelői, szükség esetén segítségnyújtói, a tanulási folyamatot elősegítő, azt megkönnyítő szerep. A multimédiás számítógépen és Interneten kívül az oktatáshoz sok esetben szükség lehet fülhallgatóra, mikrofonra, valamint a prezentációk megtartásához projektorra.
IKT kompetenciák fejlesztése
Általánosan a legfontosabb fejlesztendő IKT kompetenciák a következők: •
szövegszerkesztés: szöveges dokumentumok, kiadványok készítése hagyományos és elektronikus formában;
•
kép- és ábraszerkesztés: diagramok, grafikus ábrák, fényképek készítése, szerkesztése, feldolgozása;
•
táblázatkezelés: adatok táblázatos elrendezése, számítások elvégzése;
•
adatbázis-kezelés: adatok kimutatások készítése;
•
prezentáció: bemutató, elektronikus faliújság, elektronikus hirdetőtábla készítése;
tárolása,
csoportosítása,
rendezése,
•
térinformatika: térképi és adatbázis információk összekapcsolása, tájékozódás, keresés valós és virtuális elektronikus térképeken, útvonaltervezés;
•
multimédiaszerkesztés: mozgókép- és hangállományok szerkesztése, animáció készítés.
IKT kompetenciák fejlesztése a magyar nyelv tanítási sajátosságainak megfelelően Szövegszerkesztés A tantárgyi sajátosságoknak megfelelően a tanulók szövegszerkesztési ismereteinek fejlesztése, illetve alkalmazása jelenik meg a leghangsúlyosabban a fejlesztendő IKT kompetenciák között. Az Internetről és más adathordozókról történő anyaggyűjtést követően az írás folyamatának minden lépése szövegszerkesztő programban történik, a vázlatok, gondolatábrák készítésétől kezdve a szöveg igényes megfogalmazásához szükséges beépített, online vagy CDROM szótárak, a korrektúraprogram, valamint a helyesírás-ellenőrző program (szükség szerint kritikus) használatán át a szöveg (kötött szempontok vagy egyéni választás szerinti) értelemtükröző, műfaji sajátosságokat betartó megformázásáig. A tanulók többek között tudósítást, felhívást, mesét, glosszát, hírt, motivációs levelet és fényképes önéletrajzot írnak, jellemzően pármunkában; iskolaújság egy komplett számát készítik el (szerkesztés, képszerkesztés, arculattervezés, szövegformázás, korrektúrázás, cikkírás) projektmódszerrel; valamint lapformázási készségeket és különböző műfajú írásművek (hivatalos levél, önéletrajz) tipográfiai sajátosságait sajátítják el. Kép- és ábraszerkesztés A tanulók a logikai kapcsolatok ábrázolásához, a rendelkezésre álló, illetve gyűjtött információ elrendezéséhez rajzolóprogramot, ábrákat és diagramokat használnak. Illusztrációs anyagként, vagy verbális- nem-verbális kommunikációs formák átkonvertálásához képeket szerkesztenek. Táblázatkezelés Szövegek mennyiségi szempontú elemzéséhez, kiértékeléséhez (ld. hangszimbolika, különböző stílusú, hatású szavak előfordulása adott szövegben) táblázatkezelőt használnak, melyet diagramokkal tesznek szemléletessé. Információs
táblát készítenek, a rendelkezésre álló vagy gyűjtött adatok táblázatokban rendszerezik.
Adatbázis-kezelés A tanulók feladatmegoldásaik során rutinszerűen használnak fel meglévő adatbázisokat, valamint szócikkek (etimológiai szótár, illetve a csoportnyelvek ismeretanyagát feldolgozó kislexikon szócikkeinek) készítéséhez és egyéb információk kezeléséhez saját adatbázisokat hoznak létre. Prezentáció A tanulók bemutató-készítővel egyénileg, csoportmunkában, illetve kooperatív csoportmunkában, multimédiás eszközök felhasználásával szemléletes kiselőadásokat készítenek egymás számára. Térinformatika A tananyag sajátosságainak megfelelően térképeket elemeznek, egészítenek ki, valamint megadott segédanyagokkal vagy önálló információgyűjtést követően saját térképeket szerkesztenek, például a nyelv vízszintes tagolódásának szemléltetésére vagy a nyelvcsaládok alapos megismerése érdekében. Multimédiaszerkesztés A tanulók hangfájlokat szerkesztenek és kezelnek, például saját hanganyag rögzítésével. Kommunikáció, info-kommunikáció A feladatmegoldások során kihasználják az Internet adta sokrétű kommunikációs lehetőségeket (információszerzés, levelezés, csevegés).
6.1.2A NAT INFORMATIKA MŰVELTSÉGI TERÜLET IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG MAGYAR NYELV TANTÁRGY OKTATÁSI PROGRAMTANTERVE 9-12. ÉVFOLYAMOK SZÁMÁRA
Szerző: Szabó Kata
Bevezetés Tantervünk a Sulinet Digitális Tudásbázisban (SDT) lévő tananyagtartalmak feldolgozásának programterveihez illeszkedő modultanterv. Az SDT – a kerettanterv változatai (2000, 2002) szerint készült – tananyagának jellegzetessége, hogy különféle digitális és audiovizuális tananyagelemekből – szövegelem, képelem, hangelem, mozgóképelem, szimuláció, interaktív szimuláció, interaktív tesztfeladat – épül fel. Tantervünkben található modultevékenységek az SDT tananyagelemeinek felhasználásával készültek adott tematikára, meghatározott pedagógiai cél és feladat szerint.
A digitális pedagógiáról
„Gyorsan változó környezetünkben egyetlen dolog tűnik állandónak, a folyamatos tanulás szükségessége.”
(Dr. Csapó Benő) A tudásalapú, versenyre épülő társadalomban az érvényesülés legfontosabb kritériuma azoknak a kompetenciáknak a birtoklása, mely képessé teszi az embert tudásának megfelelő alkalmazására, állandó megújítására, az új körülményekhez való igazodására. A tanulóknak ezért az iskolában a készségek, képességek és
tartalmi elemek olyan együttesét kell elsajátítaniuk, mely lehetővé teszi számukra, hogy sikeresen tudjanak alkalmazkodni a világ gyors változásaihoz. Az elmúlt évek oktatás területén végzett kutatásai és mérései sajnos azonban arról tanúskodnak, hogy a diákok ezen a készségei, képességei – pl. problémamegoldó képesség, szövegértési és szövegalkotási készség – nem a megfelelő szintűek, emellett pedig az olvasási szokások is átalakultak. Ahhoz, hogy e készségek, képességek fejlesztése hatékonyan működjön, a Magyar nyelv és irodalom tantárgy tanításának is alkalmazkodnia kell a megváltozott körülményekhez. E helyütt csak utalhatunk a Magyar nyelv és irodalom tantárgy fontosságára. Természetszerűleg az anyanyelvi képzés az összes műveltségi terület elsajátítását befolyásolja, hiszen „a nyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás és a tanulás közege, előfeltétele és legfőbb eszköze.” (NAT) E tantárgy egyrészt „a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges önkifejezési, szövegértési, gondolkodási képességeket fejlesztő tartalmak és tevékenységek rendszere, másrészt mint az érzelmi élet gazdagítása, a személyiségfejlesztés, az értékátadás meghatározó terepe.” (Kerettanterv) Ezért is fontos feladat feltérképezni a tantárgy „alkalmazkodóképességének” lehetőségeit. A megújulás módjai közé tartozik a digitális oktatás, mivel az olyan technológiák segítségével képes közvetíteni a megszerzendő ismeretanyagot, illetve fejleszteni az elsajátítandó kompetenciákat, melyek közelebb állnak a diákokhoz. Az iskola akkor képes versenyezni a nagyobb motivációt adó médiumokkal (számítógéppel, Internettel, televízióval stb.), ha beengedi azokat a falai közé. A digitális eszközökkel a szemléltetési lehetőségek is megsokszorozódnak, a tudományterületek közti átjárás megteremtése könnyebbé válik. E technológiák alkalmazása azért is kívánatos, mert élményszerűbbé teszik a tanítási-tanulási folyamatot, s így motiváló erőként hathatnak a diákokra.
A modultevékenységek A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programja fejlesztési területeinek egyike az információs és kommunikációs technológiák (IKT) kompetenciaterülete. „Mindennapi életünkben megnőtt az információ társadalmi szerepe, és felértékelődött az információszerzés képessége. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához, az életvitelének alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő információszerzési, -feldolgozási, adattárolási, -szervezési és -átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai
szabályait. (…) Az informatika mindennapi életünk szerves részévé vált. A földrajzi elhelyezkedésből és az anyagi lehetőségek különbözőségéből adódó esélyegyenlőtlenségek jelentősen csökkenthetők az informatikai eszközök használatával. Az információ nyilvánossá és mindenki számára hozzáférhetővé válásával nagyobb esély van a demokrácia erősítésére.” – olvasható a 2003-as Nemzeti alaptantervben. Az IKT kompetenciák fejlesztése kulcsfontosságú. Modultevékenységeink egyik fő jellegzetessége, hogy a nyelvtan tantárgy tartalmán keresztül gyakoroltatják és fejlesztik az IKT kompetenciákat. A tevékenységek a kerettanterv Magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz kapcsolódó tartalmakat ötvözik az informatikai tartalmakkal. A modultevékenységek összeállításának alapelve az volt, hogy a kerettantervben az évfolyamokhoz rendelt témák feldolgozása úgy menjen végbe, hogy megvalósuljon mind az anyanyelvi, mind az IKT kompetencia fejlesztése. Az alábbiakban a Magyar nyelv tantárgy kerettantervben meghatározott tematikai egységek és az egyes korosztályokhoz kötött IKT kompetenciák áttekintése következik, kiemelve ezek közül azokat a témákat és IKT eszközöket, melyek tevékenységeinkben megjelennek. Előtte azonban röviden a modultevékenységek illeszthetőségének kérdéseiről ejtünk szót.
A modultevékenységek illeszthetősége Az SDT tananyagelemei egyrészt önállóan is használhatók, másrészt variálhatók, csoportosíthatók. Ezen tananyagelemekből építkező modultevékenységek modulárisan beilleszthetők az SDT-foglalkozások közé, továbbá jellemzőjük, hogy ismeretanyaguk és gyakorlatsoraik beépíthetők a hagyományos tanítási-tanulási folyamatba, illetve – digitális megjelenítőikként – ki is válthatják azokat.
A MAGYAR NYELV ÉS AZ INFORMATIKA TANTÁRGY ÉVFOLYAMOKHOZ KÖTÖTT – A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT – TARTALMAI, S A MODULTEVÉKENYSÉGEKBEN LÉTREJÖVŐ KAPCSOLATAI 9. évfolyam (a magyar nyelv évi óraszáma: 37) Magyar nyelv - témakörök és tartalmak -
Informatika - tartalmak, fejlesztési feladatok -
A tömegkommunikáció: A kommunikációs folyamat tényezőinek és funkcióinak áttekintése. Az újságbeli, a rádiós és televíziós információközvetítés meghatározó műfajai, ezek nyelvi kifejezési formáinak, hatáskeltő eszközeinek azonos és különböző jellemvonásai. A nyelvtani szintek grammatikája: Hangtani ismeretek: magyar hangállomány, hangtörvények; alaktan: szóelemek, szótő, képző, jel, rag – kapcsolódásuk és változataik; szófajtan: a szófaj fogalma és a szófaji rendszer; mondattan: a mondatok osztályozása, a szintagmák, egyszerű és összetett mondat; jelentéstan: hangalak és jelentés viszonya a nyelvi szinteken.
A szöveg szerkezete és szintaktikai szintje: A szöveg és a mondat, szövegmondat, rendszermondat. A szöveg felépítése, a szövegegységek. A szöveg szintaktikai szintje, a szövegösszefüggés grammatikai kapcsolóelemei. A logikai kapcsolat, a hiány összetartó szerepe. A mondat szórendjének összefüggése a szövegbe ágyazottsággal, az aktuális tagolása.
Hardver és szoftver: az operációs rendszer segédprogramjai (tömörítők, vírusirtók, állomány konverziós programok…), hálózatok alapvető funkciói, a vezérlés és szabályozás alapelve, az analóg, illetve a digitális jelek, a számítógépeket tartalmazó rendszerek globális felépítésének elvei. Adatkezelés: bonyolultabb képletek, táblázatok, róluk készülő grafikonok alkalmazása, egyszerű statisztikai adatok kiszámítása, adathalmazok ábrázolása, mérések kiértékelése táblázatkezelővel, a táblázat blokkjaival kapcsolatos tevékenységek térképek beszúrása, adatokkal való kiegészítése, munkalap és munkafüzet. Adatbázis-kezelés: adatbázisok definiálása és használata; adatdefiniálási, elhelyezési, keresési, rendezési, csoportosítási lehetőségek. Interaktív elektronikus faliújság, információs tábla készítése.
A szöveg jelentése: A szemantikai és a pragmatikai szint, a szöveg és a kommunikációs folyamat összefüggése. Szótári és lexikális jelentés. Témahálózat, tételmondat, kulcsszavak. A szövegfonetikai eszközök szerepe a szöveg jelentésében. Könyv- és könyvtárhasználat: Témafeldolgozás különböző – verbális és audiovizuális elektronikus és digitális információhordozók felhasználásával. A szöveg jelentése: A szemantikai és a pragmatikai szint, a szöveg és a kommunikációs folyamat összefüggése. Szótári és lexikális jelentés. Témahálózat, tételmondat, kulcsszavak. A szövegfonetikai eszközök szerepe a szöveg jelentésében.
A szövegszerkesztő funkciói: a lappal kapcsolatos fogalmak (fejléc, lábléc, lábjegyzet, lapszámozás…), a szövegszerkesztők nyelvi funkciói (helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár…). Képszerkesztés, digitális képek feldolgozása, képtárak alkalmazása. Kommunikáció: Web-szerkesztő programok használata, a honlapokon dinamikus elemek, grafikák, animációk, csoportos kommunikáció: levelezőlisták, hírcsoportok, fórumok használata. Interaktív térkép, útvonalkeresők, útvonal-összeállítók.
Könyv- és könyvtárhasználat: Témafeldolgozás különböző – verbális és audiovizuális elektronikus és digitális információhordozók felhasználásával.
Algoritmizálás: elemi és összetett adatok, fájlok fajtái,
9. évfolyamos modultevékenységek A kerettantervbeli témakör címe
A tömegkommunikáció
A tevékenység címe és tartalma A kommunikációs folyamat és tényezői A kommunikációs folyamat tényezőiről tanultak összegzése és alkalmazása. A kommunikációs zavarok okainak feltárása.
Fejlesztendő anyanyelvi és IKT kompetenciák Önállóság fejlesztése. Ismeretek önálló felhasználásának képessége adott feladatokban. Kommunikációs képesség fejlesztése. Információk kezelésének képessége. Narratív képesség. Kreativitás képességének fejlesztése. Szövegalkotási készség fejlesztése. Társakkal való együttműködés készségének fejlesztése (csoportmunka). Internet-használat. Szövegszerkesztő program teljes körű alkalmazása. Grafikai program alkalmazása (ábrakészítés).
A tömegkommunikáció
A szöveg szerkezete és szintaktikai szintje
A geSztusok szerepe a mindennapi kommunikációban A gesztusok verbális kommunikációt helyettesítő szerepének vizsgálata a hétköznapi kommunikációs helyzetek során. Szövegtan – a cím A cím formája, funkciója és típusai. Címadás, szövegalkotás.
Ismeretek önálló felhasználásának képessége adott feladatokban. Társakkal való együttműködés készségének fejlesztése (pármunka). Kommunikációs képesség fejlesztése. Internet-használat. Bemutató-készítő használata. A kommunikációs helyzetnek megfelelő szabatos szövegalkotásban való jártasság megszerzése. Szövegértés fejlesztése. Lényegkiemelő képesség, tanulási képesség: vázlatkészítés. Az asszociatív készség és a kreativitás fejlesztése.
Társakkal való együttműködés képességének fejlesztése (csoportmunka). Önismeret, önkritikai érzék fejlesztése. Kritikai képesség fejlesztése.
A szöveg szerkezete és szintaktikai szintje
Textéma és szöveg határán Gyakorlottság szerzése a szövegek szerkezetének feltárásában. Szövegtani ismeretek alkalmazása.
Csoportos kommunikáció: levelezőlista használata. Szövegszerkesztő program teljes körű használata. Táblázatkezelő program használata. Tanulási képesség fejlesztése, lényegkiemelő képesség fejlesztése (vázlatkészítés). Kommunikációs készség fejlesztése (érvek megfogalmazása). Asszociációs készség és kreativitás fejlesztése. Társakkal való együttműködés készségének fejlesztése (pármunka). Internet-használat. Információs tábla készítése. Csoportos kommunikáció: levelezőlista használata. Képszerkesztés, digitális képek feldolgozása.
10. évfolyam (a magyar nyelv évi óraszáma: 37) Magyar nyelv - témakörök és tartalmak -
Informatika - tartalmak, fejlesztési feladatok -
Nyelvváltozatok: Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. A nyelvváltozatok eltérő kifejezési formái, tartalmi és magatartásbeli követelményei. A stílusrétegek. A magán- és a nyilvános élőszóbeli és írott kommunikáció, a dialogikus és a monologikus forma különbsége. Alapvető retorikai ismeretek: Az érvelés technikája; érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív és induktív érvelés, a cáfolat módszerei. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban. A szónoklat (alkalmi beszéd, előadás) funkciói, fajtái és részei. A beszéd előkészítésének, elrendezésének, s kidolgozásának lépései. A szónoklat (alkalmi beszéd) előadásának követelményei. Szövegtípusok: Elbeszélés, leírás, levél műfaji jellemzőinek összefoglalása és rendszerezése. A hallgató igénye, a beszélő lehetőségei a különféle szöveg- fajtákban. Definíció, magyarázat, osztályozás jellemzői; az értekezés, tanulmány, pályázat kidolgozásának állomásai, stiláris követelményei. Hivatalos írásművek: meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz.
Hardver és szoftver: az operációs rendszer segédprogramjai (tömörítők, vírusirtók, állomány konverziós programok…), hálózatok alapvető funkciói, a vezérlés és szabályozás alapelve, az analóg, illetve a digitális jelek, a számítógépeket tartalmazó rendszerek globális felépítésének elvei. Adatkezelés: bonyolultabb képletek, táblázatok, róluk készülő grafikonok alkalmazása, egyszerű statisztikai adatok kiszámítása, adathalmazok ábrázolása, mérések kiértékelése táblázatkezelővel, a táblázat blokkjaival kapcsolatos tevékenységek térképek beszúrása, adatokkal való kiegészítése, munkalap és munkafüzet. Adatbázis-kezelés: adatbázisok definiálása és használata; adatdefiniálási, elhelyezési, keresési, rendezési, csoportosítási lehetőségek. Interaktív elektronikus faliújság, információs tábla készítése.
Helyesírás: A nem latin betűs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletű idegen szavak írásmódja.
A szövegszerkesztő funkciói: a lappal kapcsolatos fogalmak (fejléc, lábléc, lábjegyzet, lapszámozás…), a szövegszerkesztők nyelvi funkciói (helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár…). Képszerkesztés, digitális képek feldolgozása, képtárak alkalmazása.
Könyv- és könyvtárhasználat: Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok, Internet szerepe az információszerzésben, témák feldolgozásában. A forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei.
Kommunikáció: Web-szerkesztő programok használata, a honlapokon dinamikus elemek, grafikák, animációk, csoportos kommunikáció: levelezőlisták, hírcsoportok, fórumok használata. Interaktív térkép, útvonalkeresők, útvonal-összeállítók. Algoritmizálás: elemi és összetett adatok, fájlok fajtái, elemi algoritmusok típusfeladatokra,
10. évfolyamos modultevékenységek A kerettantervbeli témakör címe Nyelvváltozatok
Nyelvváltozatok
Alapvető retorikai ismeretek
A tevékenység címe és tartalma
Fejlesztendő anyanyelvi és IKT kompetenciák
A magyar nyelv regionális eltérései Nyelvjárási régiók, nyelvjárási jelenségek átismétlése. Ismerkedés a nyelvjárások szókészleti jellemzőivel, a „valódi tájszó” fogalmának bevezetése. A köznyelv és nyelvjárások szókészletének összevetése saját tapasztalatok és kutatómunka eredményeként.
Nyelvjárások átismétlése, nyelvi tolerancia fejlesztése nyelvjárási és köznyelvi formák összevetésével. Információgyűjtés: tájékozódás a Magyar Nyelvjárások Atlaszában. Szövegalkotási készség fejlesztése (nyelvjárásokról tanultak alkalmazásával saját nyelvjárási jellegű szöveg létrehozása). Társakkal való együttműködési készség fejlesztése (csoportmunka, pármunka). Önismeret, előadói készségek fejlesztése (nyelvjárási jellegű szöveg interpretációja). Önellenőrzés (hangfelvétel visszahallgatása).
A nyelv társadalmi tagolódása Ismeretek szerzése a nyelvváltozatok eltérő kifejezési formáiról. A nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálata. Saját nyelvhasználat kontrollja. A köznyelv és a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáinak ismerete.
Retorikai ismeretek Retorikai ismeretek alkalmazása projektmunka során. A retorika kommunikációbeli szerepének feltárása.
Hangrögzítés, hangfájl készítése saját hanganyagból. Internetes kommunikáció alkalmazása. Önismeret fejlesztése: saját nyelvhasználat kontrollja. Információk kezelésének képessége: önálló adatgyűjtés módszerének gyakorlása az Internet kínálta lehetőségekkel együtt. Szövegalkotási képesség fejlesztése (szócikk). Társakkal való együttműködési készség fejlesztése (csoportmunka). Lényegkiemelő képesség fejlesztése. Komplexitás kezelésének képessége. Internetes keresőprogramok használata. Szövegszerkesztő program teljes körű használata (linkelhető lexikonszócikkek készítéséhez). Szövegalkotási képesség fejlesztése. Információk kezelésének képessége és tanulási képesség fejlesztése: önálló adatgyűjtés és feldolgozás; bibliográfia összeállítása. Az érvelés technikájában való gyakorlat szerzése.
Kapcsolatteremtés és együttműködés képességének fejlesztése (pármunka, csoportmunka); tapasztalatszerzés a közös munkaformáról. Kreativitás készségének fejlesztése.
Szövegtípusok
Szövegtípusok - az értekezés Az értekezés műfaji sajátosságai.
Adatbázisok kezelése. Internetes keresőprogramok használata. Szövegszerkesztő program használata/interaktív elektronikus faliújság készítése (iskolaújság készítéséhez) Szövegértő olvasás fejlesztése. Tanulási képesség fejlesztése: vázlatkészítés. Tudatos szövegalkotási készség fejlesztése. Társakkal való kapcsolatteremtés és együttműködés képességének fejlesztése (pármunka). Grafikai programok alkalmazása (halmazábra, fürtábra készítéséhez). Szövegszerkesztő program teljes körű használata.
11. évfolyam (a magyar nyelv évi óraszáma: 37) Magyar nyelv - témakörök és tartalmak -
Informatika - tartalmak, fejlesztési feladatok -
Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban: A jelentéstan mint a stilisztika alapja: a szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek; a hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező. Denotatív és konnotatív jelentés. Motivált és motiválatlan szavak. Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték. Nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a mindennapi nyelvhasználatban. Az egyéni kifejezés formái a különféle szakmai-tudományos, közéleti, publicisztikai, társalgási stílusrétegekben.
Szépirodalmi stílus: Hangszimbolika, ritmusjelenségek. A szóképek (trópusok) nyelvi szempontból. Alakzatok (figurák), az ismétlődés különféle formái a hangzás, a szóhasználat, a mondat és a szöveg szintjén. Egyéb stíluseszközök a szóhasználatban, a mondat és a szövegalkotásban.
Helyesírás: A helyesírás értelemtükröztető és esztétikai lehetőségei a szépirodalomban és egyéb szövegekben
Hardver és szoftver: a számítógép konfigurálás alapelemei (hardver, szoftver), a szoftverek típusai, feladatai, az automatizálás fogalma. Alkalmazói ismeretek (1): a gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumok gépi megvalósítása, igény a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak létrehozására Például: nagyobb szöveges-táblázatos dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása, multimédiás dokumentumok, interaktív elektronikus faliújságok, információs táblák, bemutatók készítése…
Alkalmazói ismeretek (2): adatbázisok, adattáblák alkalmazása, adatbázisban keresés Például: adatok csoportosítása, értelmezése, azok grafikus ábrázolása, statisztikai jellemzők kiszámolása, belőlük következtetések levonása, adatbázisokból, számítógépes hálózatból való információszerzés lehetőségei, módja, adatok tárolásához, egyszerű adatbázis kialakításához problémafüggő eszköz választása; térinformatika… Infotechnológia: az adott probléma megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása, algoritmizálás, adatmodellezés, egyszerűbb folyamatok modellezése, a paraméterek módosítása. Matematikai ismeretekre építő rajzolási, képszerkesztési, képfeldolgozási feladatok. Info-kommunikáció: tapasztalatok szerzése a hagyományos és az új technológiákon alapuló kommunikációs formákban Például: hatékony, céltudatos információszerzés az Internetről, információ elhelyezése a célnak megfelelő formátumban az Interneten, info-kommunikációs eszközzel információ küldése és fogadása, csoportos kommunikációs formák, kommunikációs eszközök összekapcsolása…
11. évfolyamos modultevékenységek A kerettantervbeli témakör címe Szépirodalmi stílus
Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban
Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban
A tevékenység címe és tartalma Adott szövegek szövegtani-stilisztikai szempontú elemzése Különböző stílusú irodalmi szövegek szövegtanistilisztikai szempontú elemzése és összehasonlítása.
A sajtóműfajok jellemzői Riport és vezércikk elemzése, műfaji jellemzőinek feltárása
A glossza és a hír műfaji sajátosságai Szövegalkotást befolyásoló tényezők számbavétele, szövegalkotási készségek fejlesztése megadott műfajokban.
Fejlesztendő anyanyelvi és IKT kompetenciák Társakkal való kapcsolatteremtés és együttműködés képességének fejlesztése (pármunka). Asszociációs készség fejlesztése. Lényegkiemelő képesség és tanulási képesség fejlesztése (bemutató-készítés). Kommunikációs készség fejlesztése. Grafikai program alkalmazása (fürtábra készítéséhez). Diagram készítése. Bemutató-készítő használata. Internet-használat. Szövegértési-szövegalkotási készségek fejlesztése (riport, vezércikk elemzése) Környezeti-életviteli kompetencia fejlesztése: Újságolvasási szokások kialakítása. Lényegkiemelő képesség és tanulási képesség fejlesztése (bemutató-készítés). Kommunikációs készség fejlesztése. Társakkal való kapcsolatteremtés és együttműködés képességének fejlesztése (kooperatív csoportmunka). Információgyűjtés az Internetről. Megadott szakirodalom értő, kritikai olvasása. Előadói készségek fejlesztése (bemutató tartása). Bemutató-készítő használata. Internet-használat. Szövegértési-szövegalkotási készségek fejlesztése (glossza, hír írása, írásfolyamat lépései). Kreativitás fejlesztése. Társakkal való kapcsolatteremtés és együttműködés képességének fejlesztése (pármunka).
Önellenőrzés képességének fejlesztése. Információk kezelésének képessége. Anyaggyűjtés az Internetről. Szövegszerkesztő program teljes körű használata. Helyesírás-ellenőrző program, online szótárak használata. Korrektúraprogram használata Kommunikáció az Interneten keresztül
12. évfolyam (a magyar nyelv évi óraszáma: 32) Magyar nyelv - témakörök és tartalmak -
Informatika - tartalmak, fejlesztési feladatok -
Általános nyelvi ismeretek: A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. Nyelv és gondolkodás, a magyar nyelv és kultúra viszonya. Az európai nyelvcsaládok, nyelvtípusok.
Hardver és szoftver: a számítógép konfigurálás alapelemei (hardver, szoftver), a szoftverek típusai, feladatai, az automatizálás fogalma.
A magyar nyelv története: Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv eredete, rokonsága, érintkezése más nyelvekkel (areális kapcsolat). Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei. A magyar nyelv fő nyelvtörténeti korszakai. A magyar hangállomány és grammatikai rendszer kialakulása, a jelentésváltozások. A magyar helyesírás történetének főbb állomásai.
Alkalmazói ismeretek (1): a gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumok gépi megvalósítása, igény a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak létrehozására Például: nagyobb szöveges-táblázatos dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása, multimédiás dokumentumok, interaktív elektronikus faliújságok, információs táblák, bemutatók készítése…
Nyelv és társadalom: A mai magyar nyelv, nyelvváltozatok a mai magyar nyelvben: nyelvjárások, csoportnyelvek. Nyelvünk helyzete a határon túl. A nyelvtervezés elvei és feladatai. Az anyanyelvi ismeretek összefoglalása és rendszerezése: A kommunikáció tényezői és funkció. Az igényes egyéni és közösségi kommunikációs magatartás követelményei. A nyelvi szintek grammatikája (hangtan, szó- és alaktan, mondattan). A szöveg fogalma. A különféle szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. Az esszé.
Alkalmazói ismeretek (2): adatbázisok, adattáblák alkalmazása, adatbázisban keresés Például: adatok csoportosítása, értelmezése, azok grafikus ábrázolása, statisztikai jellemzők kiszámolása, belőlük következtetések levonása, adatbázisokból, számítógépes hálózatból való információszerzés lehetőségei, módja, adatok tárolásához, egyszerű adatbázis kialakításához problémafüggő eszköz választása; térinformatika… Infotechnológia: az adott probléma megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása, algoritmizálás, adatmodellezés, egyszerűbb folyamatok modellezése, a paraméterek módosítása. Matematikai ismeretekre építő rajzolási, képszerkesztési, képfeldolgozási feladatok. Info-kommunikáció: tapasztalatok szerzése a hagyományos és az új technológiákon alapuló kommunikációs formákban Például: hatékony, céltudatos információszerzés az Internetről, információ elhelyezése a célnak megfelelő formátumban az Interneten, info-kommunikációs eszközzel információ küldése és fogadása, csoportos kommunikációs formák,
12. évfolyamos modultevékenységek A kerettantervbeli témakör címe Általános nyelvi ismeretek
A magyar nyelv története
Az anyanyelvi ismeretek összefoglalása és rendszerezése
A tevékenység címe és tartalma Nyelvcsoportok, az indoeurópai nyelvek rendszerezése Nyelvcsaládok átismétlése, az indoeurópai nyelvek összefoglalása, beszámoló előkészítése.
Jövevényszavak csoportosítása az átadó nyelvek szerint Jövevényszavak átismétlése, etimológiai szócikkek létrehozása.
Szövegelemzés különféle szempontok alapján Adott szöveg elemzése szövegtani és jelentéstani szempontokból.
Fejlesztendő anyanyelvi és IKT kompetenciák Tanulási készségek fejlesztése (lényegkiemelés, rendszerezés, emlékezési technikák, tanulási stílusok, vizuális tanulási készség, vizuális memória fejlesztése). Tájékozódási készség fejlesztése. Önállóság. Előadói készségek fejlesztése. Bemutató-készítés. Térkép-készítés. Diagram készítése (szervezeti diagram). Szövegértési-szövegalkotási készségek fejlesztése Asszociációs és gondolkodási készségek fejlesztése Szakirodalom használata (etimológiai szótár) Önellenőrzés, önállóság. Táblázatkezelő program használata. Diagram készítése (kördiagram). Adatbázis létrehozása Szövegértés fejlesztése. Szövegalkotási készség fejlesztése. Tanulási képesség és lényegkiemelő képesség fejlesztése. Önállóság. Információk kezelésének képessége. Társakkal való kapcsolatteremtés és együttműködés képességének fejlesztése (csoportmunka). Szövegszerkesztő program teljes körű használata.
Az anyanyelvi ismeretek összefoglalása és rendszerezése
A motivációs levél jellemzői A hivatalos levél jellemzőinek áttekintése, a munkaerőpiac nem szakmai jellegű kívánalmainak számbavétele, motivációs levelek elemzése és készítése.
Bemutató-készítő alkalmazása. Életpálya-építési kompetenciák fejlesztése. Szövegértési-szövegalkotási kompetenciák fejlesztése. Írásbeli kommunikációs készségek fejlesztése. Társakkal való kapcsolatteremtés és együttműködés képességének fejlesztése (csoportmunka). Önállóság. Szövegszerkesztő program teljes körű használata. Office használata (levélvarázsló) Internetes keresés.
6.2 A NAT INFORMATIKA MŰVELTSÉGI TERÜLET IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG MAGYAR IRODALOM TANTÁRGY
Szerzők: Farkas Judit, Fábián László, Kincses Tímea, Mecseki Anett, Rizmayer Péter, Szabó Katalin
6.2.1 A NAT INFORMATIKA MŰVELTSÉGI TERÜLET IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG MAGYAR IRODALOM TANTÁRGY PEDAGÓGIAI-SZAKMAI KONCEPCIÓJA
Szerző: Farkas Judit
Bevezetés Az irodalom tanítása az anyanyelvi képzés része, hiszen a konkrét szakmai ismeretek mellett egy olyan eszközrendszert ad a diák kezébe, amellyel ki tudja fejezni gondolatait, s így képessé teszi őt a társas-társadalmi együttéléshez szükséges nyelvi képességek fejlesztésére, alkalmazására. Kiemelt célja a szövegértés és szövegalkotás fejlesztése mellett az önművelésnek, a kreativitásnak, az önálló tanulás képességének kialakítása, az erkölcsi és esztétikai ítélőképesség erősítése, az empátia fejlesztése, ami lehetővé teszi emberi és társadalmi problémák megértését, értelmezését – és természetesen, kiemelt cél az olvasás szeretetének kialakítása. Fontos leszögezni azonban, hogy mindezek a célok, s az anyanyelv fejlesztése nem csak szorosan véve az irodalom és a nyelvtan tantárgyak, tanórák feladatai közé tartoznak, hiszen az anyanyelvi kompetencia fejlesztése minden műveltségi terület feladata.
Az irodalom műveltségi területhez kötődő tartalmi elvárások „Az irodalom mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő hordozója és megújítója, miközben pedagógiai szempontból a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze. Az anyanyelv sokoldalú és árnyalt ismerete a társadalmi kommunikáció alapja. A nyelv kultúrát közvetít, lehetővé teszi az értékek megismerését, az értelmi képességek fejlődését, a társas kapcsolatok kialakulását. A gondolkodás- és a személyiségfejlődés közege és a társadalomba való beilleszkedés elengedhetetlen
feltétele. […] Az anyanyelvi készségek birtoklásának meghatározó szerepe van a társadalom értékeinek közvetítésében, gyakorlásában és védelmében.” (NAT – Magyar nyelv és irodalom)
A Nat 2003-as változata szerint tehát az irodalomoktatás legfontosabb céljai: •
a kultúra folytonosságának és folyamatos megújulásának közvetítése
•
az egyén kulturális önazonossága kialakításának segítése
•
az érzelmi élet, a kreativitás, az esztétikai és történeti érzék fejlesztése
•
az emberi és társadalmi problémák megértésére, átélésére, a saját és mások kultúrájának megismerésére, az én és a másik közötti különbség, az idegenség megfogalmazására és a másság ezen attribútumokra épülő tiszteletére való képesség kialakítása
•
az emlékezet, az élmények feldolgozási és megőrzési képességének fejlesztése
•
a történeti érzék kialakulásához való hozzájárulás, a diákokban igény ébresztése a tradíció elfogadására és alakítására
Az info-kommunikációs eszközök alkalmazásának lehetőségei az anyanyelv oktatásában 1. A kommunikációs képességek fejlesztését célzó törekvések Mind a szóbeli, mind az írásbeli kommunikációs képességek fejlesztését kiemelt fontosságúnak tartja a Nat 2003-as változata. Az info-kommunikáció ebben az esetben olyan eszközrendszert ad a tanárok és a diákok kezébe, amellyel ez a kiemelt fontosságú terület a modernkor kihívásainak, a folyamatos megújulásnak és a szintén általános célként megfogalmazott élethosszig való tanulásnak a támogatására kiválóan alkalmas. Az informatikai eszközök lehetőséget adhatnak arra, hogy az irodalomoktatás is képes legyen reagálni a számára rendkívül nagy kihívást jelentő elektronikus tömegkommunikáció és a tömegkultúra megerősödésének különböző jelenségeire. A médiának „köszönhetően” ma már a szöveg gyakran csak kiegészítő eleme a vizuális információknak, ráadásul az információk feldolgozásának sebessége megnőtt, s evvel összefüggésben a legtöbb esetben az árnyaltsága, mélysége
csökkent. Ahogy a tanárok gyakran érzékelik a jelenséget: a gyors befogadás minél gyorsabb felejtést kíván meg, hogy a célszemély befogadhassa az újabb hatalmas tömegű információt. Ez a felületes feldolgozás azonban gyakorlatilag lehetetlenné teszi az összetettebb szöveges információk feldolgozását, a diákok gyakran unalmasnak tartják azokat a könyveket, amelyekben nincs elég akció, nem gyorsan pörögnek az események, ahol a szereplők motivációit nem lehet könnyen kitalálni, ahol a szereplők a mai világtól annyira idegen viselkedési és erkölcsi mintákat követnek, ami lehetetlenné teszi számukra a hősökkel való valamilyen szintű azonosulást. Ez a jelenség pedig erősíti a második kihívásként jelölt tömegkultúra felé történő elmozdulást. Az irodalomtanítás egyik lehetősége a könnyebben befogadható művek beemelése az irodalmi kánonba, de ennek tárgyalása nem e koncepció feladata. A másik lehetőség a kor kihívásaihoz alkalmazkodva a digitális és infokommunikációs eszközök használata a mindennapi oktatási gyakorlatban. Az IKT eszközrendszere nem csupán látványelem az oktatásban, vagyis nem egyszerűen arra alkalmas, hogy a diákok érdeklődését felkeltse és azt fenn is tartsa a mozgalmasabb képi és színesebb hangvilággal, azzal, hogy több nem szöveghez kapcsolódó információt közvetít. Ennél sokkal többről van szó. Olyan eszközök használatát sajátíthatja el a diák így, amelyek az ő munkavégzéséhez elengedhetetlenül szükségesek lesznek már. Az eszközök használata itt nem csupán technikai, hanem módszerbeli tudás is, hiszen meg kell tanulnia megkeresni a szóba jöhető információkat, majd kiválogatni a számára igazán adekvátakat, súlyoznia kell azokat fontosság szerint, majd olyan formába önteni, hogy az adott kérdésre a lehető legrelevánsabb választ adja meg akár szöveges, akár képi, akár hang, akár egyéb megoldással. Ez a tudás, ez a képességcsokor a mai diák számára a későbbi életében való érvényesülés alapfeltétele lesz. Ezen képességek között pedig kiemelt szerepe van az anyanyelvi nevelésnek. „Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az anyanyelvi kompetencia fejlesztése oly módon, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét. A nyelvi kompetencia döntő eleme a kommunikációs helyzetek megfelelő értelmezése, a megértés képessége és a megértéssel összhangban álló aktív részvétel a kommunikációs folyamatokban. A folyamatosan fejlődő szövegértési és szövegalkotási képességek teszik lehetővé, hogy az egyén önállóan és másokkal együttműködve képes legyen a verbális, valamint a nem verbális (hangzó és képi) kommunikáció eszközeinek és kódjainak, a különböző információhordozók üzeneteinek megértésére és feldolgozására. Képes legyen a legkülönbözőbb céllal, környezetben és módon létrejött szövegek megértésére és elemzésére, kritikai feldolgozására; a nyelvi megalkotottság sajátosságaiból, a másodlagos, átvitt, képi kifejezésmódból adódó jelentéseket ismerje fel, reflektálja és
saját szövegek alkotásában maga is éljen ilyen eszközökkel. Képes legyen önállóan olyan szövegek megalkotására, amelyek figyelembe veszik a beszédhelyzetet és a hallgatóság igényeit, a különféle szövegműfajok normáit, a morális, esztétikai és kulturális elvárásokat. Ennek előfeltétele, hogy ismerje meg anyanyelvét mint rendszert, annak jelenét és múltját, ami saját történetiségük tapasztalatát kínálja a tanulóknak.” (NAT – Magyar nyelv és irodalom)
2. Az IKT eszközökkel támogatható tantárgyi fejlesztési feladatok évfolyamra lebontva: Az IKT kompetenciák az egyes feladatoknál az alábbi értelmezésben szerepelnek: •
szövegszerkesztés: szöveges dokumentumok, kiadványok készítése hagyományos és elektronikus formában;
•
kép- és ábraszerkesztés: diagramok, grafikus ábrák, fényképek készítése, szerkesztése, feldolgozása;
•
táblázatkezelés: adatok táblázatos elrendezése, számítások elvégzése;
•
adatbázis-kezelés: adatok tárolása, csoportosítása, rendezése, kimutatások készítése;
•
prezentáció: bemutató, elektronikus faliújság, elektronikus hirdetőtábla készítése;
•
térinformatika: térképi és adatbázis információk összekapcsolása, tájékozódás, keresés valós és virtuális elektronikus térképeken, útvonaltervezés;
•
multimédiaszerkesztés: mozgókép- és hangállományok szerkesztése, animáció készítése.
7-8. évfolyam Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás IKT eszközökkel támogatott tantárgyi fejlesztési feladatok Szövegalkotási képesség különböző szövegtípusokban és műfajokban (a leírás, a különböző nézőpontú elbeszélés és jellemzés gyakorlása, ismertetés és vélemény készítése stb.). A nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek és a nyelvi elemek különböző stílusértékéről tapasztaltak tudatos alkalmazása a fogalmazásokban, kreatív szövegalkotásban. Az önkifejezés képessége és a kreativitás különböző műfajokban (párbeszédek írása, dramatizálás, párbeszédes forma átírása epikus formába, érvelés stb.). Gondolatok, érzelmek, képzetek kifejezése különböző nézőpontból. Rövidebb beszámolók anyagának összegyűjtése, rendezése és írásba foglalása tanári irányítással, csoportosan és önállóan.
A feladat megvalósításához szükséges IKT kompetenciák
szövegszerkesztés
szövegszerkesztés
szövegszerkesztés kép- és ábraszerkesztés
szövegszerkesztés adatbázis-kezelés
A tanulási képesség fejlesztése IKT eszközökkel támogatott tantárgyi fejlesztési feladatok
A feladat megvalósításához szükséges IKT kompetenciák
Az önálló feladatvégzés, információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek megismerése, gyakorlása (segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata, ismeretlen kifejezések jelentésének önálló megkeresése egynyelvű szótárakban, a tanult anyag bővítése különböző információhordozókból). Adatok, ismeretek gyűjtése különböző információhordozókról tanári segítséggel, csoportosan és önállóan. A gyűjtött, ismeretek elrendezése, a kitűzött célnak megfelelő felhasználása.
Elemi gyakorlottság az információ felhasználásában, a források megjelölésében.
szövegszerkesztés kép- és ábraszerkesztés adatbázis-kezelés
szövegszerkesztés adatbázis-kezelés prezentáció
szövegszerkesztés adatbázis-kezelés
Önálló vázlatkészítés rövidebb szövegek alapján. Egyszerűbb szövegek vizuális környezetének átlátása, ábrák, illusztrációk értelmezése a szövegösszefüggésben. Az összefoglalás sajátosságainak ismerete, összefoglalás készítése megadott szempontok alapján tanári irányítással, csoportosan és önállóan. Jegyzetkészítés tanári irányítással. A tömörítés, a lényegkiemelés gyakorlása. Az információ kritikus befogadásának megalapozása (pl. azonos témáról különböző forrásból származó rövidebb információk összevetése tanári irányítással, csoportosan).
szövegszerkesztés prezentáció szövegszerkesztés kép- és ábraszerkesztés szövegszerkesztés kép- és ábraszerkesztés adatbázis-kezelés szövegszerkesztés prezentáció szövegszerkesztés kép- és ábraszerkesztés adatbázis-kezelés prezentáció
9-12. évfolyam Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás IKT eszközökkel támogatott tantárgyi fejlesztési feladatok
A feladat megvalósításához szükséges IKT kompetenciák
Világos szövegalkotás, kifejezőkészség a hétköznapi és társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén és műfajában (pl. levél, önéletrajz, kérvény, pályázat, jellemzés, leírás). A nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási biztonság fejlesztése, gyakorlása az írásbeli szövegalkotásban. A helyesírás értelemtükröző szerepének megértése és tudatos alkalmazása. Önkifejező és kreatív szövegalkotás (pl. élményszerű személyes történet elbeszélése, verses-rímes szövegek alkotása, szövegek átírása különböző nézőpontokból stílus- és hangnemváltással, sajtóműfajok gyakorlása). Törekvés a személyiséget kifejező egyéni stílusra. A személyiség és a személyesség kifejezésének képessége a szövegformálás kreatív eszközeinek birtokában. Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szövegek (pl. beszámoló, ismertetés, esszé, egyszerűbb értekezés) írására.
Hosszabb felkészülést igénylő esszé, pályázat, értekezés, műértelmezés megalkotásának gyakorlása.
szövegszerkesztés prezentáció szövegszerkesztés prezentáció szövegszerkesztés kép- és ábraszerkesztés prezentáció szövegszerkesztés kép- és ábraszerkesztés adatbázis-kezelés szövegszerkesztés kép- és ábraszerkesztés adatbázis-kezelés
A tanulási képesség fejlesztése IKT eszközökkel támogatott tantárgyi fejlesztési feladatok Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésének, rendszerezésének és felhasználásának gyakorlása. A könyvtárismeret bővítése, gyakorlása, múzeumi információk.
A feladat megvalósításához szükséges IKT kompetenciák
szövegszerkesztés kép- és ábraszerkesztés
adatbázis-kezelés
Különböző információhordozók célszerű használata az életkornak megfelelő önállósággal.
szövegszerkesztés adatbázis-kezelés prezentáció
Az információ-felhasználás néhány további normájának megismerése, alkalmazása (pl. a források megjelölése, az idézés formai és etikai szabályai, jegyzetek készítése). Önálló vázlatkészítés adott feladathoz, témához, a vázlat alapján különböző műfajú szövegek alkotása.
szövegszerkesztés adatbázis-kezelés szövegszerkesztés prezentáció szövegszerkesztés kép- és ábraszerkesztés prezentáció multimédiaszerkesztés térinformatika szövegszerkesztés kép- és ábraszerkesztés adatbázis-kezelés prezentáció szövegszerkesztés prezentáció szövegszerkesztés kép- és ábraszerkesztés adatbázis-kezelés prezentáció multimédiaszerkesztés
Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk együttes kezelése, megértése (illusztráció, ábra, tipográfia, grafikonok értelmezése a szövegösszefüggésben, szövegek vizuális elrendezése stb.).
Az összefoglalás eljárásának gyakorlása, önálló alkalmazása (pl. a lényeg kiemelése, időrend követése, adatok rendszerezése, álláspontok elkülönítése). Önálló jegyzetkészítés gyakorlása tanári segítséggel és anélkül (pl. kulcsszavak kiemelése, szerkezeti tagolás). Felkészülés az információ értékének, jelentőségének felismerésére, értékelésére, kritikájára.
Az irodalom tárgyban megvalósítható IKT fejlesztéshez kötődő pedagógiai-módszertani elvárások 1. A módszertani elvárásokat az alábbi általános fejlesztési célok határozzák meg: •
az elmélet és a gyakorlat optimális arányát megvalósító korszerű alkalmazói készség kialakítása, amit fejleszteni lehet mind egyéni, pár és csoportmunkában, s így gyakorlatközpontú, megfelelően rugalmas tudásra tehetnek szert
•
az önálló munkára nevelés, ami lehetővé teszi arra alkalmas témáknál a differenciálást, tehát az esetleges hátrányok kompenzálását vagy épp a tehetséggondozást, tehát támogatja a gyerekközpontú nevelést
•
együttműködésre nevelés, a csoportmunka megtapasztalására nagyobb számítógépes feladatok megoldásakor van lehetőség, ebben az esetben fejleszthető a feladatok részekre osztásának, a munka megszervezésének, a másokkal való kapcsolattartásnak a képessége
•
az egyéni és a közös alkotás (pl. projekt) megtapasztalása, a már meglévő tudásra, az új ismeretekre építő, kísérletező, kreatív munkára való motiváció kialakítása, ami együtt jár a saját munka és mások tevékenységének értékelésére, a megalapozott és érvekre építő kritika, észrevételek megfogalmazásának képességével, tehát a kommunikáció fejlesztésével
2. A célok elérését segítő informatikai eszköztár 2.1. Technikai feltételek •
ha lehet, minden diák számára internetes hozzáférést biztosító, hangfalakkal vagy fülhallgatókkal ellátott, mozgóképek és flashek/animációk/szimulációk lejátszására is alkalmas számítógép
•
ha nincs elegendő számítógép, akkor a munkát interaktív tábla, a szemléltetést projektor segítheti.
2.2. Tartalmi feltételek Az IKT kompetenciák fejlesztésére alkalmas digitális tananyagok CD-ROOM-on, DVD-n vagy letölthető, ill. helyben is használható publikációk különböző weboldalakon. Ez utóbbi kettőre példa az Oktatási Minisztérium fejlesztésében a kerettantervi koncepciónak megfelelően elkészült Sulinet Digitális Tudásbázis, amely folyamatosan bővülő tananyagbázist jelent. Az SDT-ben megtalálható tananyagok elemi egységekből épülnek fel, ami lehetővé teszi ezeknek az elemeknek a többféle csoportosítását, a sorrend és a tananyagmennyiség hozzáigazítását a pedagógiai szükségletekhez és a diákok igényeihez, előzetes ismereteihez, a rendelkezésre álló eszközökhöz. Ezekhez az SDT tartalmakhoz illeszkednek a gyakorlati készségek fejlesztését támogató tevékenységek is.
A tanulói teljesítmény értékelésének szempontjai •
A méréseknek a tudásszint megítélése mellett elsősorban a képesség- és kompetenciaterületekre kell vonatkozniuk. Meg kell teremteniük annak lehetőségét, hogy a tanárok a tanulók egyéni teljesítményeit ne csak a társadalom elvárásaihoz, illetve a tanterv követelményrendszeréhez, hanem egymáshoz és önmagukhoz (saját fejlődésükhöz) is viszonyítsák.
•
Az érettségi követelményeknek megfelelő mérési rendszer kialakítása kiemelten fontos, hiszen a kimeneti mérések közül ez a legnagyobb szerepű, a kétszintűségéből adódóan alapvetően a továbbtanulást is ennek eredménye határozza meg.
Összegzés Egy, a 2000-es PISA mérést feldolgozó tanulmányból származó grafikon és a hozzáfűzött idézet röviden és nagyon világosan összegzi azt, miért is van szükség arra, hogy a diákok szövegértési kompetenciáit minden rendelkezésre álló eszközökkel fejlessze az iskola. Nem annyira a 23. hely az elgondolkodtató, mint inkább a 48 %. Fontos leszögezni, nem csak az irodalom és a nyelvtan tantárgyakat oktató tanárok feladata a jobb eredmények elérésére felkészíteni és ösztönözni a diákokat, hanem mindenkié, s egyre égetőbb a probléma. Biztosan nem az IKT az
egyetlen üdvözítő megoldás, de jelentős szerepe lehet abban, hogy a diákokat felkészítse arra a világra, amelyben élniük kell, hogy adekvát, jól alkalmazható tudást és képességstruktúrát közvetítsen, megújulásra képes munkaerőt neveljen.
„Magyarországon a diákok 52 százaléka teljesített a hármas szint felett. Ez azt jelenti, hogy a tizenöt éves diákoknak közel fele nem éri el azt a szövegértésbeli szintet, amelyet az OECD-országok saját standardjaik szerint a munkaerőpiacra való sikeres belépés feltételének tartanak.”
Felhasznált irodalom: A NAT 2003-as változata Vári Péter – Auxné Bánfi Ilona – Felvégi Emese – Rózsa Csaba – Szalay Balázs: Gyorsjelentés A PISA 2000 vizsgálatról (Új Pedagógiai Szemle, 2002. január) (http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2002-01-ta-Tobbek-Gyorsjelentes)
6.2.2A NAT INFORMATIKA MŰVELTSÉGI TERÜLET IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG MAGYAR IRODALOM TANTÁRGY OKTATÁSI PROGRAMTANTERVE 7-12. ÉVFOLYAMOK SZÁMÁRA
Szerző: Farkas Judit, Fábián László, Kincses Tímea, Mecseki Anett, Rizmayer Péter, Szabó Katalin
A magyar nyelv és irodalom műveltségi terület / az irodalom tantárgy 7-12. évfolyam Órakerete – évfolyamonként
Irodalom
Éves óraszámok a kerettanterv szerint 7. 8. 9. 10. 111 111 111 111
11. 111
12. 96
A magyar nyelv és irodalom műveltségi terület / az irodalom tantárgy IKT oktatási programtervének céljai és feladatai A tantárgy tanterve az OM 2002-es kerettantervére épült, fejlesztési feladataiban a Nat 2003-as változatának a szellemiségét követi. Jelen dokumentum az IKT programcsomag egyedi modul – programtantervét írja le. A modultanterv a Sulinet Digitális Tudásbázisban található tananyagtartalmakhoz készült, tantárgyi és informatikai tartalmak kapcsolódnak össze benne az adott évfolyamon elvárt/elvárható szinten. Minden évfolyam tantervében megtalálhatók azok az SDTre épülő tevékenységek, amelyek alkalmasak a tantárgyi tartalmak mellett az IKT kompetenciák fejlesztésére. A tevékenységekhez készültek digitális módszertani útmutatók, tehát a feldolgozást segítő, módszertani információkat tartalmazó leírások a tanároknak (TAP) és digitális tanulási programot tartalmazó leírások, instrukciók a diákoknak (TIP).
Célrendszer, a nevelés és oktatás célja: A Nat 2003-as változata szerint az irodalomoktatás legfontosabb céljai: • a kultúra folytonosságának és folyamatos megújulásának közvetítése •
az egyén kulturális önazonossága kialakításának segítése
•
az érzelmi élet, a kreativitás, az esztétikai és történeti érzék fejlesztése
•
az emberi és társadalmi problémák megértésére, átélésére, a saját és mások kultúrájának megismerésére, az én és a másik közötti különbség, az idegenség megfogalmazására és a másság ezen attribútumokra épülő tiszteletére való képesség kialakítása
•
az emlékezet, az élmények feldolgozási és megőrzési képességének fejlesztése
•
a történeti érzék kialakulásához való hozzájárulás, a diákokban igény ébresztése a tradíció elfogadására és alakítására.
Fejlesztési feladatok: 2.1.A Nat 2003-ban kiemelt fejlesztési feladatokban megfogalmazott normák: •
énkép, önismeret;
•
hon- és népismeret,
•
európai azonosságtudat – egyetemes kultúra
•
környezeti nevelés: környezettudatos magatartás
•
információs és kommunikációs kultúra
•
tanulás
•
testi és lelki egészség
•
felnőtt lét szerepeire való felkészülés
2.2. Nat 2003 – Informatika műveltségi terület fejlesztési feladatai: •
Informatikai eszközök használata
•
Informatika – alkalmazó ismeretek o A gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumok gépi megvalósítása, igény a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítása o Adatbázisok, adattáblák alkalmazása, adatbázisban keresés
•
Infotechnológia módszerekkel)
(problémamegoldás
informatikai
eszközökkel
és
o Az adott probléma megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása o Algoritmizálás, adatmodellezés (hétköznapi életben és az iskolában előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteinek felismerése és különféle formákban történő megfogalmazása) o Egyszerűbb folyamatok modellezése, a paraméterek módosítása •
Infokommunikáció o Tapasztalatok szerzése a hagyományos és az új technológiákon alapuló kommunikációs formákban
•
Médiainformáció
•
Információs társadalom
•
Könyvtári informatika
2.3. Az IKT kompetenciák kiemelt fejlesztésével együttesen érvényes képességfejlesztési alapelveink és feladataink •
az elmélet és a gyakorlat optimális arányát megvalósító korszerű alkalmazói készség kialakítása, amit fejleszteni lehet mind egyéni, pár és csoportmunkában, s így gyakorlatközpontú, megfelelően rugalmas tudásra tehetnek szert
•
az önálló munkára nevelés, ami lehetővé teszi arra alkalmas témáknál a differenciálást, tehát az esetleges hátrányok kompenzálását vagy épp a tehetséggondozást, tehát támogatja a gyerekközpontú nevelést
•
együttműködésre nevelés, a csoportmunka megtapasztalására nagyobb számítógépes feladatok megoldásakor van lehetőség, ebben az esetben fejleszthető a feladatok részekre osztásának, a munka megszervezésének, a másokkal való kapcsolattartásnak a képessége
•
az egyéni és a közös alkotás (pl. projekt) megtapasztalása, a már meglévő tudásra, az új ismeretekre építő, kísérletező, kreatív munkára való motiváció kialakítása, ami együtt jár a saját munka és mások tevékenységének értékelésére, a megalapozott és érvekre építő kritika, észrevételek megfogalmazásának képességével, tehát a kommunikáció fejlesztésével
2.4. Fejlesztési követelmény A fejlesztési követelményrendszert három alapdokumentum határozza meg: a Nat 2003-as változata, a továbbhaladási feltételeket és az elvárt tartalmakat rögzítő kerettanterv valamint a kimenetet mérő érettségi követelmények.
2.5. Tanulói/ tanári fejlesztési tevékenységek Évfolyam
Fejlesztési tevékenységek
7.
A tevékenységek jelentős része a tanulók közti kooperációra alapoz, feltételezve azt, hogy ebben az életkorban – a megfelelő körülmények megléte esetén – már kialakult a csoportban, laza irányítással való feladatmegoldás képessége. A feladatok legfontosabb célkitűzése ezek további erősítése mellett a kreativitás, az eredeti gondolkodás fejlesztése is, így a tevékenységek jelentős részének nincs is egyetlen jó megoldása, a cél az önálló kutatás képességének fejlesztése. A tanárok feladata a párok, csoportok munkájának koordinálásán túl ennek segítése. A páros, illetve kis létszámú csoportmunka és különösen a kooperatív munka lehetőséget a differenciált oktatásra. A magyar nyelv és irodalom tanításában is fontos lenne a korszerű módszerek alkalmazása, hiszen a tantárgy ezt lehetővé teszi. A frontális módszer és a tanári magyarázat mellett meg kell jelennie a pármunkának, csoportmunkának, projektmódszernek, tanulói kutatásnak, egyéni differenciálásnak. A tevékenységek munkamódszerei ezt az elvet követik. A módszerek alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait. Fontos az együttműködés elvének fejlesztése és a tanulók aktivitásának növelése. Célszerű, csak a megfelelő mértékben beleszólni a csoportok ill. a párok szerveződésébe. A tevékenységekben több olyan feladat is megjelenik, amely az egyéni differenciálást szolgája. A tevékenységek legtöbbjében az egyéni, a pár és a csoportmunka dominál. Az egyéni munka elsősorban az anyag felelevenítését/gyakorlását/a tanultak ellenőrzését célzó interaktív teszt- és szimulációs feladatok kapcsán jellemző, s az önállóság, az információ-kezelés, a lényegkiemelés képességének fejlesztése
8.
9.
céljából egyéb – pl. vázlatkészítés, anyaggyűjtés stb. – feladatokban is szerephez jut. A pár- és a csoportmunka lehetőséget biztosít a differenciált fejlesztésre, a tehetséggondozásra, a hátránykompenzálásra is. Néhány tevékenységben a projektmódszer is megjelenik. A produktumok – színházi előadás, projektorral kivetített bemutató – létrehozására irányuló munka során alkalom nyílik a kreativitás, az önkifejezés készségének, a társakkal való kapcsolatteremtés és együttműködés képességének fejlesztésére is. A tevékenységek jellemzően önálló munkára, pármunkára, kooperatív pármunkára, csoportmunkára és kooperatív csoportmunkára épülnek, a tanár szerepe inkább segítségnyújtó, mintsem irányítói. Ily módon a szakmai jellegű kompetenciák fejlesztése mellett lehetőség nyílik az önállóság, valamint a kommunikációs és szociális kompetenciák fejlesztésére is. A számítógép-alapú oktatás és a változatos munkaformák lehetőséget nyújtanak a differenciált oktatásra. A tevékenységek jellemzően a csoport- ill. pármunkára épülnek és egy projekt elkészítése a céljuk. A csoportok összeállítása az adott osztály összetételének megfelelően történhet véletlenszerűen vagy a tanár kijelölése alapján, arra azonban törekedni kell, hogy ne alakuljanak ki állandó teamek. A csoportokon belüli rotáció lehetőséget ad a diákoknak a többféle csoportszerep kipróbálására, a kommunikációs és szociális kompetenciák fejlesztésére. Ha a csoportokat a tanár jelöli ki, akkor lehetőség van differenciálásra, hiszen a kiválasztás szempontjaként megjelenhet a tehetséggondozás (többlet- vagy nehezebb feladat) és a hátránykompenzálás (kevesebb vagy könnyebb feladat). A tevékenységek jellemzően a csoport- ill. pármunkára épülnek és egy projekt elkészítése a céljuk. A csoportok összeállítása az adott osztály összetételének megfelelően történhet véletlenszerűen vagy a tanár kijelölése alapján, arra azonban törekedni kell, hogy ne alakuljanak ki állandó teamek. A csoportokon belüli rotáció lehetőséget ad a diákoknak a többféle csoportszerep kipróbálására, a kommunikációs és szociális kompetenciák fejlesztésére. Ha a csoportokat a tanár jelöli ki, akkor lehetőség van differenciálásra, hiszen a kiválasztás szempontjaként megjelenik a tehetséggondozás (többlet- vagy nehezebb feladat, a tananyag egyébként is nehezebben érthető, feldolgozható, mint az előző évfolyamokon) és a hátránykompenzálás (kevesebb vagy könnyebb feladat). Ezen az évfolyamon a csoportok szervezésének fontos szempontja lehet a kétszintű érettségi eltérő követelményrendszere: a közép- és emelt szintű érettségire jelentkező diákok kerülhetnek külön csoportba. Az egyéni érdeklődés is nagyobb hangsúlyt kaphat, illetve ezen keresztül az internet használata is részben megváltozik: hangsúlyosabban szerepelnek a nemrég megjelent írások, kritikák stb.
10.
11.
12.
3. A tevékenységek illeszkedése a tanórák rendjébe Évfolyam
A tevékenységek illeszkedése a tanórák rendjébe
7.
A feladatok megoldása során a tanulók és a tanárok infokommunikációs készségei is észrevétlenül fejlődik, hiszen a feladatok előkészítése és megoldása során használják és fejlesztik alábbi kompetenciáikat: szövegszerkesztő programok használata, különös tekintettel az alapvető funkciókra (dokumentumok, táblázatok előállítása, szövegformázás, másolás, kivágás, beillesztés, nyomtatás, a szó, a sor, a bekezdés, a blokk valamint a lap fogalmához kapcsolódó formázási lehetőségek, a betűtípusok és változatainak ismerete, más objektumok (képek, táblázatok) beszúrása, táblázatok használata szöveges dokumentumokban,
8.
9.
elektronikus faliújság, kirakati bemutató készítése, kulcsszó alapján történő keresés az interneten, rajzolóprogram használata. Az IKT módszerek megjelenése lehetőséget teremt egy átfogó módszertani megújulásra. Alkalmazásuk során elkerülhetetlen a tananyag, a fejleszteni kívánt készségek átgondolása, a megtanítandó információk átszervezése. A tevékenységek alkalmazkodnak az évfolyam informatikai követelményrendszeréhez. A feladatok többsége: szövegszerkesztés, szöveg formázása táblázatkészítés szövegszerkesztő program segítségével rajzoló program ismerete internet használata, böngésző programok ismerete e-mail írása, küldése bemutató (prezentáció) készítése A témaválasztás szempontjait elsősorban az SDT tananyagelemeihez és az informatika tantárgy a NAT-ban és a kerettantervi leírásban szereplő tartalmaihoz, fejlesztési feladataihoz való illeszkedés, valamint ezeknek az összehangolása befolyásolta. (E mellett azonban, mivel valószínűleg minden témánál lehet alkalmazni, minden témához ki lehet találni olyan feladatokat, melyek az IKT kompetenciák fejlesztését célozzák, személyes döntések is szerephez jutottak a témák kiválasztása során.) A kilencedik évfolyamon elvárt informatikai tartalmak, kompetenciák közül a tevékenységekben megjelenők a következők: Adatkezelés: táblázatok alkalmazása, táblázatok blokkjaival kapcsolatos tevékenységek, egyszerű statisztikai adatok kiszámítása (pl. közvélemény-kutatás az osztályban egy adott kérdésről, s a közvélemény-kutatás eredményeinek ábrázolása), adatdefiniálási, elhelyezési, keresési, rendezési, csoportosítási lehetőségek.
A szövegszerkesztő funkciói: a lappal kapcsolatos fogalmak (fejléc, lábléc, lábjegyzet, lapszámozás…), a szövegszerkesztők nyelvi funkciói (helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár…). Képszerkesztés, digitális képek feldolgozása, képtárak alkalmazása.
Hanganyag szerkesztése. Bemutatókészítő használata.
Kommunikáció: csoportos kommunikáció: levelezőlisták használata. Internet-használat: keresőprogramok használata, anyaggyűjtés adott 10.
11.
témához. A tevékenységek témakörének kiválasztásánál az elsődleges szempont az volt, hogy minél változatosabb példákat tudjunk mutatni a tananyagok komplex, a hagyományostól eltérő, vizuális, auditív, audiovizuális és mozgásos tanulási módokat alkalmazó, informatikai ismeretek felhasználását igénylő, multimédiás eszközök felhasználásával történő tanítására, elsajátíttatására. A tevékenységek kiemelten foglalkoznak a tanulók szövegszerkesztői, kép-és ábraszerkesztői, táblázatkezelői, adatbázis-kezelői, prezentációkészítő, valamint kommunikációs kompetenciáinak a fejlesztésével. A IKT kompetenciák fejlesztésére kiválasztott témák részben az érettségin jelentősebb szerepet játszó tananyagok, amelyeket így új oldalról, másfajta megközelítésben is feldolgozhatnak a diákok, s ez a tudásuk árnyaltabbá válását segítheti. A témák kiválasztásának másik szempontja az informatika tárgy követelményrendszere, eszerint 11. évfolyamon:
12.
a szöveges, grafikus dokumentumok alapján a bemutató-készítés, mint új alkalmazási terület jelenik meg; ismernie és használnia kell egy-két közhasznú magyar információs adatbázist, pl. a MEK-et; a szövegszerkesztő funkcióit magas szinten ismernie és használnia kell, pl. fejléc, lábléc, lábjegyzetek, lapszámozás, nyelvi funkciók. A IKT kompetenciák fejlesztésére kiválasztott témák részben az érettségin jelentősebb szerepet játszó tananyagok, amelyeket így új oldalról, másfajta megközelítésben is feldolgozhatnak a diákok, s ez a tudásuk árnyaltabbá válását segítheti. A témák kiválasztásának másik szempontja az informatika tárgy követelményrendszere, eszerint 12. évfolyamon: a szöveges, grafikus dokumentumok alapján a bemutató-készítés, mint új alkalmazási terület jelenik meg; ismernie és használnia kell egy-két közhasznú magyar információs adatbázist, pl. a MEK-et; a szövegszerkesztő funkcióit magas szinten ismernie és használnia kell, pl. fejléc, lábléc, lábjegyzetek, lapszámozás, nyelvi funkciók.
4. Taneszköz-rendszer / Eszköze 4.1. Taneszköz kiválasztásának elvei Az irodalom tananyag az alább felsorolt nyomtatott taneszközök, tankönyvek és a hozzájuk tartozó szöveggyűjtemények feldolgozásán alapul, a digitalizált tananyag a Sulinet Digitális Tudásbázisban, a www.sdt.sulinet.hu Magyar nyelv és irodalom rovaton belül az Irodalom címszó alatt található. Elérhetősége: http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?cid=b3760b66-55f7-456e-9ed0e703b955abb0
4.1.A digitális eszközök, szükséges feltételek –
milyen operációs rendszereket használ.
Évfolyam 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Taneszközök, a szükséges feltételek Mohácsy Károly-Abaffy Lászlóné: Irodalom 7. Krónika Nova Kiadó, Budapest, 2002 Mohácsy Károly-Abaffy Lászlóné: Irodalom 8. Krónika Nova Kiadó, Budapest, 2002 Diószegi Endre – Fábián Márton: Litera-Túra 9. Krónika Nova Kiadó, Budapest Diószegi Endre-Fábián Márton: Litera-Túra 10. Krónika Nova Kiadó, Budapest, 2002. Diószegi Endre – Fábián Márton: Litera-Túra 11. Krónika Nova Kiadó, Budapest -Madocsai László, Irodalom a középiskolák IV. osztálya számára, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
-Pethőné Nagy Csilla, Irodalomkönyv 12., Korona Kiadó, Budapest -Mohácsy Károly-Vasy Géza, Irodalom 12. évfolyam, Krónika Nova Kiadó, Budapest
A 7–12. évfolyamra készített magyar nyelv és irodalom műveltségterület irodalom IKT oktatási programcsomag vázlatos programtantervei
AZ IRODALOM ÉS AZ INFORMATIKA TANTÁRGY ÉVFOLYAMOKHOZ KÖTÖTT – A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT – TARTALMAI, S A MODULTEVÉKENYSÉGEKBEN LÉTREJÖVŐ KAPCSOLATOK
A 7. évfolyam tanterve Az irodalom tanórák témája
Informatikai tartalmak
A művészet születése; Ősköltészet; A munkadal 1. tevékenység Munkadalok és legendák Szent Gellért legendája Mondókák; Fecskedal A ritmus; A vers ritmusa: Áprily Lajos: Március A művészet szerepe és hatása; Rainer Maria Rilke: Archaikus Apolló-torzó A szépirodalom; A művészi nyelv Műnemek és műfajok; A líra műneme A dal; A szerelmi dalok, Hervad az a rózsa Tavaszi szél vizet áraszt…; Tavaszi szél utat száraszt…; A virágének; Soproni virágének; Nem szoktam, nem szoktam…; Ej-haj, gyöngyvirág... Pálóczi Horváth Ádám dalgyűjteménye Szerelmi dalok különböző korokból Balassi Bálint: Hogy Júliára talála, így köszöne neki (Ugyanakkor, hogy megkedveli Celiát... ) Csokonai Vitéz Mihály életútja; Tartózkodó kérelem Heinrich Heine; Mint egy virág, olyan vagy… Petőfi Sándor életútja Reszket a bokor, mert A helyzetdal; Petőfi Sándor: Szerelem, szerelem Petőfi Sándor: Csatadal (Csatában) Az ütemhangsúlyos verselés A bujdosóének, búcsúdal Katonaének; Balassi Bálint: Egy katonaének Az elégia; Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez Berzsenyi Dániel:Búcsúzás Kemenes-aljától Petőfi Sándor: Szeptember végén Az időmértékes verselés, A disztichon Petőfi Sándor: Pacsírtaszót hallok megint A himnusz, Szapphó: Aphroditéhez; (Assisi Szent Ferenc: Naphimnusz) A himnusz; Kölcsey Ferenc életútja; Kölcsey Ferenc: Himnusz Az óda; Vörösmarty Mihály életútja; Vörösmarty Mihály: Szózat "dalszerű óda"; Petőfi Sándor: Nemzeti dal Ars poetica; Petőfi Sándor: (Dalaim); A XIX. század költői A rapszódia, Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet A rím Az epigramma; Híres epigrammák Janus Pannonius életútja; Névváltoztatásáról, Pannónia dicsérete Batsányi János: Franciaországi változásokra
Hardver és szoftver: az operációs rendszer segédprogramjai (tömörítők, vírusirtók, …), hálózatok alapvető funkciói, a vezérlés és szabályozás alapelve, az analóg, illetve a digitális jelek, a számítógépeket tartalmazó rendszerek globális felépítésének elvei. Adatkezelés: bonyolultabb képletek, táblázatok, róluk készülő grafikonok alkalmazása, egyszerű statisztikai adatok kiszámítása, adathalmazok ábrázolása, mérések kiértékelése táblázatkezelővel, a táblázat blokkjaival kapcsolatos tevékenységek térképek beszúrása, adatokkal való kiegészítése, munkalap és munkafüzet. Adatbázis-kezelés: adatbázisok használata; adatdefiniálási, elhelyezési, keresési, rendezési, csoportosítási lehetőségek. Interaktív elektronikus faliújság, információs tábla készítése. A szövegszerkesztő funkciói: a lappal kapcsolatos fogalmak (fejléc, lábléc, lábjegyzet, lapszámozás…), a szövegszerkesztők nyelvi funkciói (helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár…).
A 7. évfolyamon tervezett modultevékenységekhez kapcsolódó fejlesztési célok A tevékenység témája Munkadalok és legendák A lírai allegória; Tompa Mihály élete és költészete A görög mitológiában szereplő istenek
Daidalosz és Ikarosz
Attila hun uralkodó
Mese - Állatmese
Árpád-házi Szent Margit és a Szent Margit legenda
Mikszáth Kálmán: Bede Anna tartozása
Tantárgyi fejlesztési cél A tevékenység célja a munkadalokról tanultak ismétlése, saját munkadalok készítése. A tevékenység célja Tompa Mihály allegorikus költészetének megismerése. A foglalkozás során a görög mitológiával, ezen belül is Pandora történetével ismerkednek meg a tanulók. A foglalkozás során a görög mitológiával, ezen belül Daidalosz és Ikarosz történetével, a szereplőkkel és a helyszínekkel ismerkednek meg a diákok. A hun-magyar mondákon belül Attila történetével ismerkednek meg a tanulók a tevékenység feldolgozása során. A tevékenység során a tanulók megismerkednek az állatmese fogalmával. Aiszóposz egy meséje kapcsán megtanulják értelmezni azokat. Az Árpád-ház szentjei közül Szent Margit életének és legendájának megismertetése a tevékenység célja.
A novelláról szóló rövid bevezetés után a tanulók megismerkednek Mikszáth novelláinak szereplőivel, a palócokkal.
Fejlesztendő IKT kompetenciák A tevékenység célja a munkadalokról tanultak ismétlése, saját munkadalok készítése szövegszerkesztő program segítségével. A feladatok elvégzésekor a tanulók szövegszerkesztő programot, internetet használnak ill. prezentációt készíthetnek Tompa verséhez. A forrás feldolgozása és a kapcsolódó feladatok csoportos munka formájában történik. Minden csoport feladata a történet egy szereplőjének alapos megismerése. A feladat megoldásához az internetet is használják. A tanulók csoportos projektmunkában illusztrációkkal ellátott tablókat készítenek Daidalosz és Ikarosz történetéről, a szereplőkről és a helyszínekről. Az illusztrációkat internetes forrásokról tudják letölteni. A tanulók csoportos projektmunkában illusztrációkkal ellátott információs gyűjteményt készítenek szövegszerkesztő program segítségével a hunokról, illetve Attila haláláról. Az illusztrációk egy részét internetes hivatkozásokról tudják letölteni. Szövegszerkesztő segítségével tulajdonságokat rendelnek állatokhoz és fordítva is: állatokat tulajdonságokhoz. Szent Margit életének és legendájának megismerése, és a kapcsolódó ellenőrző feladatok megoldása után a tanulók egyéni munkában naplórészletet vagy levelet írnak Szent Margit nevében, miközben a kor zenéjét hallgathatják meg, és kapcsolódó illusztrációkat tekinthetnek meg. Az írásokat szövegszerkesztő programmal készítik el. Mikszáth novellái kapcsán képeket és a mozgóképet néznek meg, és az észak-palóc nyelvjárást hallgatják meg. A Bede Anna tartozása című novella elolvasását követően saját
Karinthy Frigyes: Röhög az egész osztály
Úti beszámolók, úti levelek és útleírások A műfajok és műnemek ismétlése
A Karinthy Frigyesről tanultak felidézése után a Röhög az egész osztály című elbeszélése segítségével Karinthy novelláinak eszközeit, a humor forrásait ismerik meg.
Úti levél és útleírás fogalmának megismerése a cél Petőfi Sándor, Marco Polo és Boulnois műveinek segítségével. A tanulók a műnemekhez kapcsolódó fogalmakat és azok magyarázatait ismételhetik át a tevékenység segítségével.
lexikont készítenek úgy, hogy az ismeretlen szavakat a Magyar Néprajzi Lexikon internetes oldalán keresik ki. A lexikont szövegszerkesztővel készítik, így azt ki is nyomtathatják és saját könyvükbe illeszthetik. Az elbeszéléshez képregényt készítenek a tanulók csoportmunkában. A munka során elkészítik a történet forgatókönyvét, párbeszédeket írnak, elemire bontják az írást. Vagy a teljes képregény, vagy csak annak váza számítógép segítségével készül. Amennyiben nem áll rendelkezésre dupla óra, a munka felgyorsítható, ha kész forgatókönyvet kapnak a tanulók. A fogalmak közötti különbségek elmélyítése, az útleírások úti levéllé történő átalakítása során a tanulók szövegszerkesztő programot használnak. A tanulók csoportokban dolgozva a műnemekhez kapcsolódó fogalmakról és azok magyarázatairól számítógép segítségével kártyákat készítenek, amelyekkel a későbbiekben memóriajátékot tudnak játszani.
A 8. évfolyam tanterve Az irodalom tanórák témája
Informatikai tartalmak
A verses epika, Az eposz, A hőseposz, Az ókor hőseposzai, A homéroszi eposz Homérosz eposzai (Odüsszeia, Iliász) 3. tevékenység: Homérosz költészete Vergilius: Aeneis Zrínyi Miklós élete, Zrínyi epigrammái: Az idő és a hírnév 4. tevékenység: Zrínyi Miklós élete és epigrammái Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem, Az eposz témája és cselekménye Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem, Zrínyi vértanúsága 5. tevékenység: Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem, Lírai elemek, A "Zrínyi vers" A komikus eposz, Petőfi Sándor: A helység kalapácsa A helység kalapácsa és a paródia A lovageposz, A Nibelung-ének A lovageposz, Trisztán és Izolda Az eposz továbbélése Az eposz továbbélése: A verses regény A széphistória, Árgirus széphistóriája Magyarország kulturális élete a 16-17. században, Tinódi Lantos Sebestyén élete és művei A históriás ének, Tinódi Lantos Sebestyén: Budai Ali basa históriája 6. tevékenység: Tinódi Lantos Sebestyén költészete A ballada, Műballada és népballada Arany János balladái, A nagykőrösi balladák Arany János: Szondi két apródja 7. tevékenység: Arany János: A Szondi két apródja Arany János: A walesi bárdok 13. tevékenység: Arany János: A walesi bárdok Goethe:A Tündérkirály Az elbeszélő költemény, Garay: Az obsitos Garay: Az obsitos látogatása Ferenc császárnál Prózai nagyepika, A regény műfaja 1. tevékenység: A regény műfaja A romantikus regény 2. tevékenység: A romantikus regény Jókai Mór életrajza és pályaképe Jókai Mór: A kőszívű ember fiai, A regény szerkezete: expozíció, bonyodalom Jókai Mór: A kőszívű ember fiai, A regény szerkezete: a végkifejlet Jókai Mór: A kőszívű ember fiai, Sorsok és jellemek
Hardver és szoftver: az operációs rendszer segédprogramjai (tömörítők, vírusirtók, …), hálózatok alapvető funkciói, a vezérlés és szabályozás alapelve, az analóg, illetve a digitális jelek, a számítógépeket tartalmazó rendszerek globális felépítésének elvei. Adatkezelés: bonyolultabb képletek, táblázatok, róluk készülő grafikonok alkalmazása, egyszerű statisztikai adatok kiszámítása, adathalmazok ábrázolása, mérések kiértékelése táblázatkezelővel, a táblázat blokkjaival kapcsolatos tevékenységek térképek beszúrása, adatokkal való kiegészítése, munkalap és munkafüzet. Adatbázis-kezelés: adatbázisok használata; adatdefiniálási, elhelyezési, keresési, rendezési, csoportosítási lehetőségek. Interaktív elektronikus faliújság, információs tábla készítése. A szövegszerkesztő funkciói: a lappal kapcsolatos fogalmak (fejléc, lábléc,
A 8. évfolyamon tervezett modultevékenységekhez kapcsolódó fejlesztési célok A tevékenység témája
Homérosz költészete
Zrínyi Miklós élete és epigrammái Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem
Tinódi Lantos Sebestyén költészete Arany János: A Szondi két apródja Arany János: A walesi bárdok
A regény műfaja
A romantikus regény
Tantárgyi fejlesztési cél A tevékenység célja, hogy a tanulók megismerkedjenek Homérosz nagyságával, a "homéroszi kérdéssel" A tevékenység célja, hogy a tanulók megismerkedjenek a Zrínyi-család történetével, Zrínyi Miklós munkásságával. A tevékenység célja az eposz értelmezése, erkölcsi példázatosságának megfigyeltetése, Zrínyi és a szereplők jellemzése. A tevékenység célja megismertetni a tanulókat a XVI-XVII. századi Magyarország kulturális életével, Tinódi költészetével, a históriás ének műfajával. A foglakozás célja Arany életének felelevenítése, balladáinak megismertetése a tanulókkal. A tevékenység során Arany János A walesi bárdok című balladáját ismerik meg a tanulók. A tanóra célja a regénnyel kapcsolatos fogalmak tisztázása, a csoportosítás lehetséges szempontjainak bemutatása. A foglalkozás során könyvajánlásokkal a tanulók felkelthetik egymás figyelmét az olvasás iránt. A foglalkozás középpontjában a romantikus regény sajátosságainak megismerése áll. A romantikus regény jellemzőinek felismerése Jókai regényének segítségével történhet. A romantika stílusjegyeinek felismerését
Fejlesztendő IKT kompetenciák A feladatok egymásra épülnek: Homérosz életének megismerése internet segítségével; elbeszélés írása (az eposzi kellékek beépítésével) szövegszerkesztő program alkalmazásával; a trójai faló másának elkészítése rajzoló programmal. A feladatok –szövegszerkesztő segítségével elkészítendő családfa ill. bemutató készítése - is ezt a célt szolgálják. A tevékenység során lehetőség nyílik önálló képgyűjtésre az internet segítségével. A tudósítás elkészítésekor szövegszerkesztési és szövegalkotási képességüket is fejleszthetik a tanulók. Bemutatót készíthetnek Tinódiról és Drégely váráról. Szöveges dokumentum segítségével a diákok maguk is készíthetnek modernkori históriás éneket. A feladatok elvégzése közben szövegszerkesztő programot használnak a tanulók. A csoportok szövegszerkesztő programot és internetes képkereső oldalt használva tablót készítenek a ballada szereplőiről illetve a helyszínről. A feladatok elvégzése közben a tanulók táblázatot készítenek, szövegszerkesztő programot használnak.
A romantikus album elkészítése lehetőséget ad a tanulóknak az önálló anyaggyűjtésre az interneten és minél több romantikus képzőművészeti alkotást ismerhetnek meg. A feladat elkészítésekor a tanulók szövegszerkesztő program alakzatait használják.
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
Ady Endre költészete
Tóth Árpád: Körúti hajnal
Juhász gyula költészete
Radnóti Miklós: Nem tudhatom
zenei és képzőművészeti alkotások is illusztrálhatják. A tevékenység célja, hogy a tanulók megismerkedjenek Jókai életművével, jellemzik a fő- és mellékszereplőket A foglalkozás célja Ady életének megismerése és a Góg és Magóg fia vagyok én… című versének elemzése. A tevékenység során a tanulók megismerkednek Tóth Árpád költészetével. A tanulók megismerkednek Juhász Gyula életével és két versével. A tevékenység célja Radnóti életének és költészetének megismerése. A tanulók antológiát készíthetnek, amelybe hazaszeretettel kapcsolatos verseket gyűjtenek.
A feladatok megoldásában internetet és szövegszerkesztő programot használnak. A feladatok megoldásakor – faliújság készítése és verselemzés – a tanulók internetet és szövegszerkesztő programot is használhatnak. A feladatok elvégzése több IKT kompetenciát is fejleszthet: szövegszerkesztés (tesztfeladatok készítése majd elküldése társaiknak), internet használata, levelező- és rajzoló program használata (impresszionista kép alkotása). A feladatok megoldásakor a tanulók internetet, rajzoló programot és szövegszerkesztő programot is használhatnak. A feladatok elvégzése több IKT kompetenciát is fejleszthet: szövegszerkesztés, táblázatkészítés, internetes keresés és bemutató készítése.
A 9. évfolyam tanterve Az irodalom tanórák témája
Informatikai tartalmak
Bevezetés az irodalomba Költészettani felfogások (SDT). Az irodalom eredete, fogalma. A szépirodalom. A művészi tevékenység. Szóbeliség, írásbeliség. A mű befogadása (1-2) Az irodalmi stílus. Az irodalmi mű befogadási folyamata, kapcsolat saját olvasói élményekkel. Szakaszos olvasással történő szövegértelmezés. Műnemek, műfajok: epika (1-2-3) Az elbeszélő és az elbeszélt mű. Tér- és idődimenziók. A novella megközelítési módjai - Mándy Iván: Diákszerelem. Műnemek, műfajok: líra (1-2) A lírai költészet csoportosítása. A líra műnemének jellemzői és azok azonosítása különböző korok műveiben; az intertextualitás jelensége; az alkotói "arculat". Műnemek, műfajok: dráma (1) A dráma jellemzői - A dráma műnemi sajátosságai és általános szerkezete. Műnemek, műfajok: dráma (2) Drámaelmélet, műfajelmélet. Drámák csoportosítása. Mítosz, mitológia (1) - Alapismeretek a mitológiáról. Mítoszok - mitológia. A mitológiák csoportosítása. Mitológiai hagyományok. Mitológiai ismeretek. Különböző kultúrák mítoszai Mítosz, mitológia (2) - A Kalevala és a Gilgames eposz A két eposz szövegrészleteinek értelmezése. Kapcsolatok más nép eposzaival. Mítosz, mitológia (3) - Az ősi magyar hitvilág Irodalom és vallás. A görög irodalom történelmi, szellemi háttere Mítosz, mitológia (4) - A görög hitvilág Hésziodosz. A görög mitológia alakjainak megjelenése Hésziodosz műveiben. Műértelmezés Mítosz, mitológia (5) - A trójai mondakör A múzsák, az istenek, a trójai mondakör, bevezetés az eposzról szóló tanulmányokhoz Ókori epika - Homérosz Homéroszi kérdések. Ókori epika - Az eposzi kellékek Ókori epika - Az időmértékes verselés Időmértékes versforma-verselési szabályok. Ókori epika - Homérosz: Iliász Homérosz: Iliász. Az Iliász története, hőseszménye. Egy szövegrészlet elemzése-értelmezése. Ókori epika - Homérosz: Odüsszeia (1) Homérosz: Odüsszeia (1). Az Odüsszeia cselekményvázlata. Az utazás-toposz. Egy szövegrészlet elemzése-értelmezése. Ókori epika - Homérosz: Odüsszeia (2) Homérosz: Odüsszeia (2). Az Odüsszeia hőseszménye. A homéroszi eposzok világképének összehasonlítása. Ókori epika - Vergilius: Aeneis Vergilius: Aeneis. Kapcsolat a homéroszi eposzokkal. Hagyomány és újítás. Az Aeneis története. Egy szövegrészlet elemzése-értelmezése. Ókori epika - Kisepikai műfajok (1-2) Kisepikai műfajok - műfajtípusok. A mese, az
Hardver és szoftver: az operációs rendszer segédprogramjai (tömörítők, vírusirtók, állomány konverziós programok…), hálózatok alapvető funkciói, a vezérlés és szabályozás alapelve, az analóg, illetve a digitális jelek, a számítógépeket tartalmazó rendszerek globális felépítésének elvei. Adatkezelés: bonyolultabb képletek, táblázatok, róluk készülő grafikonok alkalmazása, egyszerű statisztikai adatok kiszámítása, adathalmazok ábrázolása, mérések kiértékelése táblázatkezelővel, a táblázat blokkjaival kapcsolatos tevékenységek térképek beszúrása, adatokkal való kiegészítése, munkalap és munkafüzet. Adatbázis-kezelés: adatbázisok definiálása és használata; adatdefiniálási, elhelyezési, keresési, rendezési, csoportosítási lehetőségek. Interaktív elektronikus faliújság, információs tábla készítése. A szövegszerkesztő funkciói:
A 9. évfolyamon tervezett modultevékenységekhez kapcsolódó fejlesztési célok A tevékenység témája A mű befogadása (1-2) Az irodalmi stílus. Az irodalmi mű befogadási folyamata, kapcsolat saját olvasói élményekkel. Szakaszos olvasással történő szövegértelmezés. Műnemek, műfajok: epika (1-2-3) Az elbeszélő és az elbeszélt mű. Tér- és idődimenziók. A novella megközelítési módjai - Mándy Iván: Diákszerelem. Műnemek, műfajok: líra (1-2) A lírai költészet csoportosítása. A líra műnemének jellemzői és azok azonosítása különböző korok műveiben; az intertextualitás jelensége; az alkotói "arculat". Mítosz, mitológia (5) - A trójai mondakör A múzsák, az istenek, a trójai mondakör, bevezetés az eposzról szóló tanulmányokhoz Ókori epika - Kisepikai műfajok (12) Kisepikai műfajok műfajtípusok. A mese, az állatmese, Aiszóposz és Phaedrus. Az állatmese műfajának továbbélése későbbi korok irodalmában. Az ókori görög dráma és színház (12) A görög dráma kezdetei. A görög színház. Az ókori görög dráma és színház jellemvonásai. Dante: Isteni színjáték, Pokol A Pokol elemzése-értelmezése,
Tantárgyi fejlesztési cél A tevékenység célja, hogy a befogadási folyamat jellemző elemeivel, alapvető fogalmaival megismerkedjenek a diákok.
Fejlesztendő IKT kompetenciák A tevékenység az alábbi IKT kompetenciák fejlesztését célozza: szövegszerkesztő, táblázatkezelő és bemutatókészítő használata, internet-használat (adott szöveg keresése, levelezés) ill. belső hálózat használata.
Cél, hogy a novella segítségével az epika alapvető eszközeit a diákok megismerjék.
A tevékenység során a következő IKT eszközök használatára kerül sor: szövegszerkesztő program használata, grafikai alkalmazás, levelezőlista használata, internet-használat (levelezés, keresés, letöltés), esetleg kép és hanganyag szerkesztése (a színjátékhoz). A tevékenység az alábbi IKT kompetenciák fejlesztését célozza: szövegszerkesztő, bemutatókészítő, táblázatkezelő program használata, grafikon készítése, internet használata (kép keresése adott témához, információk gyűjtése, levelezés), belső hálózat használata.
A líra eszközeinek, jellemző műfajainak megismerése a cél.
A tevékenység célja, hogy a trójai mondakör segítségével a mítosz jellemző eszközeit megismerjék a diákok. A kisepikai műfajok, műfajtípusok, ezen belül is az állatmese szerepének és eszközeinek a megismertetése a cél.
A görög színház, az ókori görög dráma és színház jellegzetességeinek, szerepének, eszközeinek a megismertetése a cél.. A tevékenység célja Dante művében megjelenő szimbólumoknak, ezen belül is
Informatikai kompetenciák fejlesztése a következő területeken zajlik: táblázat készítése; elektronikus információs tábla készítése; internetes barangolás és internetes keresők, valamint levelezés használata. A tevékenység a következő IKT kompetenciák fejlesztését célozza: szövegszerkesztő és táblázatkezelő program használata, ábrakészítés, elemi algoritmusok, elektronikus levelezés (interneten vagy belső hálózaton). A tevékenység a következő IKT kompetenciák fejlesztését célozza: szövegszerkesztő, bemutatókészítő (esetleg kiadványszerkesztő) használata, információgyűjtés az interneten adott témához, elektronikus levelezés. A tevékenység során használt IKT eszközök a következők: szövegszerkesztő program használata, táblázatkezelő
toposzok, allegóriák használata.
A középkor egyházi és világi irodalma - összefoglalás
Boccaccio életműve, irodalmi jelentősége. Decameron A novella műfaja. A Dekameron szabadon választott novelláinak olvasása és értelmezése. A reneszánsz dráma és színház Angliában és hazánkban A reneszánsz dráma és színház Angliában és hazánkban, Shakespeare Rómeó és Júlia című műve (bevezető feladatok az elemzéshez; a Rómeó és Júlia kapcsolata az angol reneszánsz drámával; a mű hatása, utóélete). A reneszánsz líra - összefoglalás
Összefoglalás A barokk kor művészete és irodalma Molière : Tartuffe (1-2) Molière és a francia klasszicizmus; az életút és az életmű jelentős állomásai; a Tartuffe elemzése-értelmezése.
elsősorban a Pokol jeleneteinek, történeteinek elemzése-értelmezése, kifejezőeszközeinek vizsgálata. A tanulók a tevékenység során a középkor irodalmáról tanultakat ismétlik át, s rendszerezik a tesztfeladatok, valamint összefoglaló táblázathoz kapcsolódó feladatok segítségével. A tanulók a tevékenység során áttekintik a reneszánsz irodalmi műfajokat, majd alaposabban megismerkednek a novella műfajával, s a műfaj megteremtőjének tartott Giovanni Boccaccióval, s a Dekameron novelláival. A tevékenység célja a reneszánsz angol dráma, színház és színházi élet megismerése Shakespeare Rómeó és Júlia c. műve alapján.
program használata, képszerkesztés, internet-használat (keresés, levelezés, letöltés).
A tanulók a tevékenység során a reneszánsz líráról tanultakat ismétlik át, s rendszerezik. A tanulók a tevékenység során a barokk művészetéről és irodalmáról tanultakat ismétlik át, s rendszerezik.
A tevékenység a következő informatikai kompetenciák fejlesztését célozza: szövegszerkesztő használata, bemutatókészítő használata, elektronikus levelezés. Az informatikai kompetenciák közül a szövegszerkesztő (vázlatírás), a táblázatkezelő (táblázat készítése) s a bemutatókészítő program használata, valamint az interneten való keresés készségének fejlesztése jut fontos szerephez. A tevékenység a következő IKT kompetenciák fejlesztését célozza: szövegszerkesztő használata, táblázatkészítés, projektor használata, elektronikus levelezés.
A tevékenység célja Molière Tartuffe című művének az elemzése, a klasszicista komédia eszközeinek a megismerése.
Az IKT eszközök közül a táblázatkezelő program használatán van a fő hangsúly: a létrehozott táblázatba kell különböző adatokat, szövegrészleteket beírni, formázni, illetve adatokat, szövegrészleteket, képeket bemásolni. Mindezek során szövegszerkesztő, bemutatókészítő programokat kell alkalmazniuk, s internetes keresőket, valamint elektronikus levelezőprogramot használniuk.
Szövegszerkesztő, internet (keresés megadott témához, szemponthoz; kommunikáció), tanult grafikai alkalmazás használata, képszerkesztés.
A 10. évfolyam tanterve Az irodalom tanórák témája
Informatikai tartalmak
Könyvtárhasználat - Anyaggyűjtés, idézés, hivatkozás Felvilágosodás - Szellemi megújulás - A felvilágosodás mint eszmetörténeti kategória Felvilágosodás - Szellemi megújulás - A felvilágosodás filozófiája és világnézete Felvilágosodás - A francia Enciklopédia Felvilágosodás - Stílusirányzatok Felvilágosodás - Az angol regény születése Felvilágosodás - Defoe: Robinson Crusoe Felvilágosodás - Defoe: Robinson Crusoe - elemzés I. (a regény elolvasása után) Felvilágosodás - Defoe: Robinson Crusoe - elemzés II. Felvilágosodás - Swift - Gulliver utazásai Felvilágosodás - Swift: Gulliver utazásai - Utazás Lilliputba - elemzés (a rész elolvasás a után) Könyvtárhasználat - Esszéírás, konzultáció Felvilágosodás - A francia klasszicista epika - Voltaire Felvilágosodás - A francia klasszicista epika - Voltaire: Candide - Műelemzés (a regény elolvasása után) Felvilágosodás - A francia klasszicista epika - Rousseau Felvilágosodás - A német klasszika - Goethe, Az ifjú Werther szenvedései előkészítése Felvilágosodás - A német klasszika - Goethe: Az ifjú Werther szenvedései - Műelemzés a regény elolvasása után Magyar felvilágosodás - Bevezető óra Magyar felvilágosodás - Bessenyei értekezései Magyar felvilágosodás - Kármán József - Fanni hagyományai Magyar felvilágosodás - Kármán József - Fanni hagyományai - a mű feldolgozása szövegalkotási feladatokkal Magyar felvilágosodás - Kazinczy programja; nyelvújítás Ismétlés - Verstan, verselemzés Magyar felvilágosodás - Csokonai életpályája A rokokó vonások Csokonai műveiben - A Pillangó és a Méh elemzése Klasszicista és szentimentalista vonások Csokonai költészetében - Az estve; Konstancinápoly Lilla-versek Berzsenyi költészete Berzsenyi ódái - Magyarokhoz I-II. Berzsenyi elégiái - Osztályrészem; Közelítő tél Csokonai és Berzsenyi - Gyakorló-összefoglaló óra - verselemzés A magyar színjátszás kezdetei Ismétlés: A dráma Katona József: Bánk bán
Hardver és szoftver: az operációs rendszer segédprogramjai (tömörítők, vírusirtók, állomány konverziós programok…), hálózatok alapvető funkciói, a vezérlés és szabályozás alapelve, az analóg, illetve a digitális jelek, a számítógépeket tartalmazó rendszerek globális felépítésének elvei. Adatkezelés: bonyolultabb képletek, táblázatok, róluk készülő grafikonok alkalmazása, egyszerű statisztikai adatok kiszámítása, adathalmazok ábrázolása, mérések kiértékelése táblázatkezelővel, a táblázat blokkjaival kapcsolatos tevékenységek térképek beszúrása, adatokkal való kiegészítése, munkalap és munkafüzet. Adatbázis-kezelés: adatbázisok definiálása és használata; adatdefiniálási, elhelyezési, keresési, rendezési, csoportosítási lehetőségek. Interaktív elektronikus faliújság, információs tábla készítése. A szövegszerkesztő funkciói:
A 10. évfolyamon tervezett modultevékenységekhez kapcsolódó fejlesztési célok A tanóra témája Felvilágosodás - Defoe: Robinson Crusoe - elemzés I. (a regény elolvasása után) A rokokó vonások Csokonai műveiben - A Pillangó és a Méh elemzése Bánk bán - Műelemzés (a dráma elolvasása után) - A dráma konfliktusrendszerének feltárása
Wordsworth: Táncoló tűzliliomok
Az angol romantika lírája Wordsworth és Coleridge költészetének összehasonlítása Az európai romantika összefoglalása - bemutató készítése az angol, francia, német és orosz romantikáról Vörösmarty: Csongor és Tünde Műelemzés I. (a dráma elolvasása után) - szereplők, archetípusok Petőfi - Összefoglaló óra - Életmű
Tantárgyi fejlesztési cél A tevékenység célja, hogy a regény alapján mind a felvilágosodás eszméit, mind a korabeli regény kifejezőeszközeit megismerjék a diákok. A rokokó kifejezőeszközeinek megismertetése a tevékenység célja. A Bánk bán konfliktusrendszerének, az egyes szereplők élethelyzetéből fakadó drámai elemek feltárása a tevékenység célja. Az elsődleges cél a romantika eszközeinek a megértetése, megismertetése a vers szín- és formavilágának segítségével. Cél a romantika eszközeinek megértetése, megismertetése a két angol költő verseinek összehasonlításával. A tanulók a tevékenység során a romantika művészetéről és irodalmáról tanultakat ismétlik át, s rendszerezik. A tevékenység célja a szereplők jellemzése, kapcsolatrendszerük feltárása. A tevékenység célja, hogy Petőfi életének fontos színterei segítségével összefoglalják
Fejlesztendő IKT kompetenciák Az elsődleges cél a szövegszerkesztő rutinszerű használatának a fejlesztése. Internetes böngészést, anyaggyűjtést követően a tanulók jellemzéseket és könyvajánlót készítenek. A mű szövegszerkesztőben történő feldolgozását követően a tanulók előadásuk értékeléséhez saját beszédük rögzítésével hangfájlt készítenek. Az elsődleges cél a szövegszerkesztő rutinszerű használatának a fejlesztése. A konfliktus feltárása szövegszerkesztőben, ábrák rajzolásával, táblázatok készítésével történik, majd a tanulók szónoki beszédet írnak szövegszerkesztő használatával. Az elsődleges cél egy montázs összeállítása képszerkesztővel, amely a vers szín- és formavilágát adja vissza. A vers előzetes feldolgozása szövegszerkesztőben, ábrák készítésével történik. Az elsődleges cél a szövegszerkesztő rutinszerű használatának a fejlesztése. A két költő összehasonlítása táblázatok és diagramok elkészítésével történik, majd a tanulók szigorú formai követelmények betartásával fogalmazást írnak. Az elsődleges cél egy prezentáció elkészítése, részben megadott segédanyagokra támaszkodva, részben saját internetes gyűjtőmunka eredményeként. Az elsődleges cél grafikai programmal jelmeztervek készítése a mű szereplői számára. A szereplők jellemzése, kapcsolatrendszerük feltárása szövegszerkesztő programmal, ábrák készítésével történik. Az elsődleges cél egy térkép készítése, amellyel a tanulók átismétlik Petőfi életének fontos színtereit, amit internetes
Jókai: Az arany ember - Műelemzés I. (a regény elolvasása után) Szereplők Jókai: Az arany ember - Műelemzés II. Szondi két apródja - Műelemzés I.
Szondi két apródja - Műelemzés II.
Arany kései költészete - Epilógus
Új áramlatok a XIX. sz. második felében - Impresszionizmus - Vajda: Nádas tavon - verselemzési gyakorlatok
ismereteiket a diákok. A szereplők előzetes jellemzése, kapcsolatrendszerének feltárása a cél, amelynek segítségével dramatizált jelenetet készítenek el a diákok. A ballada elemezése, kifejezőeszközeinek vizsgálata a tevékenység célja. A ballada elemezése, a mű idő- és cselekményvázlatának elkészítése a tevékenység célja. A tevékenység célja Arany kései költészetére jellemző jegyek, a költői eszközök változásának a vizsgálata Mindkét tevékenység a vers elemzését segíti, a benne megjelenő új költői eszközöket ismerteti meg a diákokkal. A tevékenységek nyomon követik Vajda világképének alakulását is.
gyűjtőmunka egészít ki. A cél egy dramatizált jelenet előadása, melyhez a háttérképeket és hanganyagokat az interneten keresik a tanulók, a szöveget szövegszerkesztőben hozzák létre. A szereplők előzetes jellemzése, kapcsolatrendszerének feltárása szövegszerkesztő program segítségével, ábrák rajzolásával történik. A tevékenység célja, hogy a műértelmezéshez egy szövegszerkesztővel készített háttéranyag a diákok rendelkezésére álljon. Az előző tevékenységben elkészített háttéranyag felhasználásával szövegszerkesztő program segítségével elkészíthető mű idő- és cselekményvázlata. A cél egy prezentáció elkészítése képi és szöveges dokumentumok alapján. A feladatok megoldásához szövegszerkesztő és táblázatkezelő programot is kell használni. A vers elemzését két tevékenység is segíti. Mindkettőben a szövegszerkesztő, a prezentációkészítő és a táblázatkezelő program használatára van szükség, az irodalmi megközelítésben azonban eltérnek egymástól.
A 11. évfolyam tanterve Az irodalom tanórák témája
Informatikai tartalmak
A realizmus A francia realizmus - Balzac: Goriot apó A francia realizmus - Flaubert: Bovaryné A francia realizmus - Flaubert: Bovaryné Az orosz realizmus - bevezető Az orosz realizmus - Gogol a groteszk és az abszurd határán Az orosz realizmus - Tolsztoj kisregények: Iván Iljics halála, Kreutzer-szonáta Az orosz realizmus - Iván Iljics halála és a nagyregények bemutatása - az enciklopédikusság igénye Az orosz realizmus - Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés Az orosz realizmus - Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés Az orosz realizmus - Csehov: A 6-os számú kórterem Ibsen: A vadkacsa című drámája A művészetek megújulása: szimbolizmus és impresszionizmus - bevezető Charles Baudelaire: A Romlás virágai Verlaine költészete Rimbaud szonettjei - Kóborlásaim, A magánhangzók szonettje Rimbaud költészete - A részeg hajó Rilke - A párduc, Archaikus Apolló-torzó A magyar széppróza és dráma a 19-20. század fordulóján, a 20. század első felében - bevezető Mikszáth Kálmán novellák A tót atyafiak kötetből Mikszáth Kálmán novellák a Jó palócok kötetből Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma - az anekdota történetszervező szerepe Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma - jellemek, helyszínek Madách Imre: Az ember tragédiája - keletkezéstörténet, filozófiai háttér, az 1-6. szín Madách Imre: Az ember tragédiája - A színek rendszere Madách Imre: Az ember tragédiája - jellemek és konfliktusok Krúdy Gyula élete és pályája Krúdy Gyula Utolsó szivar az arabs szürkénél című novellájának értelmezése Móricz Zsigmond: Tragédia Móricz Zsigmond: Szegény emberek Móricz Zsigmond: Barbárok Móricz Zsigmond: Rokonok Móricz Zsigmond: Rokonok Ady Endre élete és pályája Ady Endre és az irodalmi modernség. Az Új versek című kötet költeményei
Hardver és szoftver: a számítógép konfigurálás alapelemei (hardver, szoftver), a szoftverek típusai, feladatai, az automatizálás fogalma. Alkalmazói ismeretek (1): a gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumok gépi megvalósítása, igény a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak létrehozására Például: nagyobb szöveges-táblázatos dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása, multimédiás dokumentumok, interaktív elektronikus faliújságok, információs táblák, bemutatók készítése… Alkalmazói ismeretek (2): adatbázisok, adattáblák alkalmazása, adatbázisban keresés Például: adatok csoportosítása, értelmezése, azok grafikus ábrázolása, statisztikai jellemzők kiszámolása, belőlük következtetések levonása, adatbázisokból, számítógépes hálózatból való információszerzés lehetőségei, módja, adatok tárolásához, egyszerű adatbázis kialakításához problémafüggő eszköz választása; térinformatika… Infotechnológia: az adott probléma megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása, algoritmizálás, adatmodellezés,
A 11. évfolyamon tervezett modultevékenységekhez kapcsolódó fejlesztési célok A tevékenység témája
Ibsen: A vadkacsa című drámája
Charles Baudelaire: A Romlás virágai
Krúdy Gyula élete és pályája Krúdy Gyula Utolsó szivar az arabs szürkénél című novellájának értelmezése Ady Endre és az irodalmi modernség. Az Új versek című kötet költeményei Bemutató készítése Babits Mihály életművéről Babits Mihály pályaszakaszai és életművének feldolgozása I. A Levelek Iris koszorújából című kötet alapján Babits életművének feldolgozása II. - A Jónás könyve alapján
Tantárgyi fejlesztési cél A tevékenység célja a dráma új eszközeinek a bemutatása, az analitikus megközelítésben rejlő lehetőségek megértetése. A tevékenység célja a 19. század közepén megújuló költészet új eszközeinek bemutatása, az újradefiniált költői szerep megértetése. Cél a Krúdy életpálya alakulásának, összetevőinek megismertetése, ezzel a műelemzés előkészítése. A tevékenység célja a sajátos Krúdy-világba való bepillantás, a kifejezés eszközrendszerének a megismertetése a novella segítségével. Ady költői programjának egyik fontos elemét, a modernség eszközrendszerét, motívumait és szerepét ismerteti meg a tevékenység a diákokkal. Cél a Babits életpálya alakulásának, összetevőinek megismertetése, ezzel a műelemzések előkészítése. Cél a Babits életpálya korai szakaszának megismertetése, a főbb költői témák és motívumok bemutatása.. Egy rendkívül összetett és sokrétű alkotói pálya összegzése készülhet el a tevékenység segítségével.
Fejlesztendő IKT kompetenciák Az elsődleges cél egy prezentáció készítése szöveges és képi dokumentumok alapján, majd egy részfeladatot a szövegszerkesztő program segítségével kell megoldani. Az elsődleges cél egy prezentáció készítése szöveges és képi dokumentumok alapján, majd egy részfeladatot a szövegszerkesztő program segítségével kell megoldani. Az elsődleges cél egy prezentáció készítése szöveges és képi dokumentumok alapján, majd a további információkat kutatómunkával kell gyűjteniük az internetről. Szövegszerkesztő program segítségével egy összefoglaló dokumentum elkészítése a cél. Szövegszerkesztő program segítségével egy összefoglaló dokumentum elkészítése a cél. A cél egy prezentáció készítése, ami magában foglalja a forrásanyag-kezelést, hang- és kép-fájlok rendszerezését és szerkesztését. Szövegszerkesztő program segítségével egy összefoglaló dokumentum elkészítése a cél. A cél egy képregény megtervezése ill. részben elkészítése szövegszerkesztő és bemutató-készítő program segítségével.
A 12. évfolyam tanterve Az irodalom tanórák témája
Informatikai tartalmak
Kosztolányi Dezső életpályája A szegény kisgyermek panaszai című kötet jellemzői, a Mint aki a sínek közé esett című vers elemzése A Kenyér és bor kötet Boldog, szomorú dal című versének elemzése A Számadás kötet jellemzői, a Marcus Aurelius című vers elemzése A Hajnali részegség elemzése Az Édes Anna című regény elemzése Esti Kornál-novellák: a XVIII. fejezet Juhász Gyula életpályája Magyarság-versek: a Tiszai csönd és a Tápai lagzi című versek elemzése Anna-versek: a Milyen volt… és az Annak örök című művek elemzése Tóth Árpád életútja Az Elégia egy rekettyebokorhoz és a Körúti hajnal című versek elemzése Az Esti sugárkoszorú című vers elemzése, értelmezése Karinthy Frigyes életpályája, az Így írtok ti részletei Novellaelemzés: Találkozás egy fiatalemberrel I. Művészi-irodalmi korszakok, irányzatok, stílusok A líra, epika és dráma megújítása a XX. században Apollinaire költészetének újszerűsége, az Égöv című mű elemzése Az újjáteremtett dal: Kikericsek, Búcsú A kalligramma fogalma , A megsebzett galamb és a szökőkút elemzése Thomas Mann életútja, regényei Elbeszélései, a Tonio Kröger című novella elemzése Franz Kafka életpályája, írói világa Az átváltozás című novella elemzése Brecht epikus színháza, a Kurázsi mama és gyermekei című dráma elemzése Beckett Godot-ra várva című drámájának elemzése A művelődés és a szellemi élet 1919-től 1980-ig (áttekintés) Kassák Lajos életútja A Mesteremberek című vers elemzése A ló meghal a madarak kirepülnek című mű elemzése Déry Tibor életútja és Szerelem című novellájának elemzése Tamási Áron életpályája és Kányák a templomban című novellájának elemzése Szabó Lőrinc életútja Lírája: Az Egy álmai, Semmiért egészen, Dsuang Dszi álma című költemények elemzése A Tücsökzene elemzése A huszonhatodik év szonettciklusa
Hardver és szoftver: a számítógép konfigurálás alapelemei (hardver, szoftver), a szoftverek típusai, feladatai, az automatizálás fogalma. Alkalmazói ismeretek (1): a gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumok gépi megvalósítása, igény a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak létrehozására Például: nagyobb szöveges-táblázatos dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása, multimédiás dokumentumok, interaktív elektronikus faliújságok, információs táblák, bemutatók készítése… Alkalmazói ismeretek (2): adatbázisok, adattáblák alkalmazása, adatbázisban keresés Például: adatok csoportosítása, értelmezése, azok grafikus ábrázolása, statisztikai jellemzők kiszámolása, belőlük következtetések levonása, adatbázisokból, számítógépes hálózatból való információszerzés lehetőségei, módja, adatok tárolásához, egyszerű adatbázis kialakításához problémafüggő eszköz választása; térinformatika… Infotechnológia:
A 12. évfolyamon tervezett modultevékenységekhez kapcsolódó fejlesztési célok A tevékenység témája Az Édes Anna című regény elemzése
Az Esti sugárkoszorú című vers elemzése, értelmezése
Karinthy Frigyes életpályája, az Így írtok ti részletei
Novellaelemzés: Találkozás egy fiatalemberrel I. Utolsó versek: Tudod, hogy nincs bocsánat, Karóval jöttél, Talán eltűnök hirtelen, Íme, hát megleltem hazámat Az egyperces műfajának jellemzői, novellaelemzés: Arról, hogy mi a groteszk, A Sátán Füreden, In memoriam dr. K. H. G. Pilinszky János életpályája, kötetei
Bibliai motívumok a költeményekben: Harmadnapon, Apokrif (verselemzések)
Tartalmi fejlesztési cél A tevékenység célja a regény elemzése, a szereplők motívumainak, a gyilkosság okainak a feltárása. A tevékenység célja, hogy a 20. századi magyar szerelmi költészet megújulásának egyik alternatíváját, annak eszközrendszerét megismertesse a diákokkal. Cél a Karinthy életpálya alakulásának, összetevőinek megismertetése, a stílusparódia és a paródia egyéb eszközeinek feldolgozása. A tevékenység célja, hogy egy iskolai előadásra szövegkönyvszerűen dolgozzák át a novella szövegét a diákok, így mélyítve el az epikai eszközökről eddig szerzett ismereteiket. A tevékenység célja az életmű zárásában megjelenő új motívumok és költői eszközök megismertetése, s az egész életmű összegző áttekintése. A tevékenység célja az egypercesek műfaji jellegzetességeinek megértetése, a novellaelemzés gyakoroltatása. Cél a Pilinszky életpálya alakulásának, összetevőinek megismertetése, a kötetek és a fő témák áttekintése A tevékenység célja a Pilinszkyéletműben megjelenő bibliai motívumok értelmezése, az interpretációs lehetőségek ütköztetése.
Fejlesztendő IKT kompetenciák A cél először egy táblázat elkészítése táblázatkezelő, másodszor egy prezentáció elkészítése prezentációkészítő, végül egy összegzés elkészítése táblázatkezelő vagy szövegszerkesztő program segítségével. A cél egy prezentáció elkészítése, amelynek egyik részfeladata egy táblázat létrehozása és kitöltése táblázatkezelő program segítségével. A cél egy prezentáció készítése, amelyben mind szöveges, mind képi elemek használatára szükség van. Egy iskolai előadásra kell a novella szövegét szövegkönyvszerűen átdolgozni, alapvetően a szövegszerkesztő program használatának gyakoroltatása a cél. A cél egy képekkel kiegészített szöveges vázlat készítése, aminek elsődleges célja a szövegszerkesztő program használatának gyakoroltatása. A cél prezentáció készítése prezentációkészítő és rajzoló program segítségével. A témához két tevékenység is kapcsolódik, amelyek célja prezentáció készítése. A prezentáció készítése prezentációkészítő program mellett táblázatkezelő és rajzoló program használatát is igényli. A feladat első és harmadik része szövegszerkesztő, a középső pedig prezentációkészítő program használatát igényli.
6.3 A NAT INFORMATIKA MŰVELTSÉGI TERÜLET IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG TÖRTÉNELEM TANTÁRGY
Szerzők: Farkas Judit, Kőfalvi Tamás
6.3.1A NAT Informatika MŰVELTSÉGI TERÜLEt IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG TÖRTÉNELEM TANTÁRGY PEDAGÓGIAI-SZAKMAI KONCEPCIÓJA Szerző: Kőfalvi Tamás
Bevezetés Az információs társadalom kialakulása nyomán megváltozó munkaerő-piaci elvárások kikényszerítették az oktatási rendszer átfogó reformját. A közép- és felsőfokú oktatásban szinte egyszerre meginduló átalakulás a történelem tantárgy, illetve az ember- és társadalom műveltségterület oktatásával szemben is új kihívásokat támaszt. A történelem oktatási programcsomag a kerettanterv ajánlásaival, valamint a kétszintű érettségi követelményrendszerével összhangban, igazodik a NAT2003 alapelveihez, amely szerint: „A történelem a társadalom közös emlékezete. Tanításának célja a történelmi műveltség elsajátítása, amely a közös kommunikációs alapot és ezáltal a kölcsönös megértés lehetőségét biztosítja a szűkebb és tágabb közösség (a lakóhelytől a nemzeten át az emberiségig) számára. Mindez nélkülözhetetlen a közösséghez tartozás tudatának, különösen a nemzeti és európai identitástudatnak az elmélyítéséhez. A történelmi folyamatok megértése alapozza meg a történelmi tudat kialakulását, vagyis annak konkrét belátását egyrészt, hogy a jelen – egyéni életünket is beleértve – nagymértékben a múlt eseményeinek eredménye, másrészt, hogy mai életünk hatást fog gyakorolni a jövő nemzedékek sorsára is. Ezért fontos, hogy a történelmi múlttal való találkozás és a történelemből fakadó tanulságok feldolgozása a tanulók számára személyes élmény legyen.” A történelem tantárgy kompetencia alapú oktatásának lényege, hogy a korábbi, elsősorban primer ismereteket és prekoordinált tudáskonstrukciót közvetítő tudásátadási mechanizmusokat az élethosszig tartó tanulás, illetve a munkaerő-piaci részvétel során jól kamatoztatható képességek fejlesztése váltsa fel. Sajnálatos módon az új hangsúlyok – a kétszintű érettségi bevezetésével – először a középfokú oktatás kimenetén jelentek meg. A tanárképzés, illetve a közoktatás gyakorlata nagyrészt még ma sem felkészült a
kompetencia alapú képzés hatékony megvalósítására. Az IKT alapú tananyagfejlesztés egyik legfőbb célja ezért éppen az, hogy lehetővé tegye az általános, kulcs-, és szakmai kompetenciák fejlesztésére koncentráló oktatási paradigma kiformálódását. A programcsomag célja, hogy az IKT lehetőségeinek felhasználásával ne csak a munkaerőpiac által egyre határozottabban elvárt info-kommunikációs kompetenciák fejlesztését valósítsa meg, hanem kedvező és eredményorientált környezetet biztosítson az általános és szakmai kompetenciák kialakításához is. A programcsomag felhasználása révén megvalósuló kompetenciafejlesztés két fő alapelvét a párhuzamosság és a fokozatosság jelenti. A párhuzamosság egyrészt az info-kommunikációs, az általános és a szakmai kompetenciák egyidejű fejlesztését, másrészt pedig az új kompetenciák kialakítása mellett a már megszerzettek elmélyítését jelenti. A fokozatosság elvének megfelelően az egyre magasabb szintű kompetenciák a magasabb évfolyamokon jelennek meg, aktívan felhasználva, ezáltal elmélyítve a korábban szerzett kompetenciákat. A programcsomag nagymértékben támogatja a munkaerőpiac által is preferált tevékenységformákat (egyéni, csoportos, kooperatív stb.), és munkamódszereket (pl. projekt).
Az egyes évfolyamokon megvalósuló fejlesztési célok általános és szakmai kompetenciák kapcsolódó IKT kompetenciák 9. évfolyam ismeretszerzés és tanulás
•ismeretszerzés irányított beszélgetésekből,
tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből • ismeretszerzés különböző prózai és narratív jellegű írásos forrásokból •információk gyűjtése adott témához könyvtárban, médiatárban, múzeumban, statikus információhordozókról
hardver ismeretek
•a számítógép leglényegesebb működési jellemzőinek, lehetőségeinek, korlátainak ismerete • a vezérlés és szabályozás alapelveinek ismerete
kritikai gondolkodás
• kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban •a lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből, tételmondat meghatározása
kommunikáció
•egyszerű narráció szakmai tárgyú témáról
• saját vélemény érthető megfogalmazása •események, történetek elbeszélése emlékezetből élőszóban •beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról
térben-időben való tájékozódás
•történelmi korszakok, periódusok nevének
használata a történelmi idő tagolására •alapvető történelmi topográfiai fogalmak ismerete és adekvát használata
szoftver ismeretek
•a tanult operációs rendszer 6-8-10 fontosabb
funkciójának készség szintű alkalmazása •az operációs rendszer segédprogramjainak (tömörítők, vírusirtók, állomány konverziós programok stb.) ismerete és használata, táblázatok, adatbázisok előállítása, nyomtatása, tárolása, javítása •a szövegszerkesztő alapvető funkcióinak használata (különféle szövegbeviteli módok, egyszerű, betű és bekezdés szintű formázások) •lap és szövegszintű formázások a szövegszerkesztővel (fejléc, lábléc, lábjegyzet, oldalszám stb.) •egyszerűbb programok (utility) megszerzése, telepítése, frissítése •Web-szerkesztő programok elemi szintű használata •levelezőlisták, hírcsoportok, fórumok használata •interaktív térkép használata, útvonalkeresők, útvonal-összeállítók használata •az adatvédelem fogalmának, jelentőségének megértése, a legfontosabb adatvédelmi eszközök és eljárások ismerete és megbízható alkalmazása
10. évfolyam ismeretszerzés és tanulás
hardver ismeretek
•ismeretszerzés statisztikai táblázatokból,
grafikonokból, diagramokból • információk gyűjtése az Interneten •a gyűjtött információk önálló rendszerezése •az olvasmányokról lényeget kiemelő, pontos és részletes jegyzetek készítése
kritikai gondolkodás
•szövegtömörítés, szöveg átfogalmazása adott
•a számítógépes hálózatok alapvető
funkcióinak (be- és kijelentkezés, programok indítása) ismerete és használata • a számítógépeket tartalmazó rendszerek globális felépítésének ismerete •egyszerű beavatkozások (bővítések, cserék) elvégzése • jellemzőbb hardverhibák felismerése
szempont szerint • az információforrások kritikus kezelése •a forráskritikai fogalmának, céljainak és eszközeinek megismerése •történelmi jelenetek elbeszélése, eljátszása különböző szempontokból
kommunikáció
•a tárgyilagos érvelés és a személyeskedés
megkülönböztetése •a különböző információforrások – köztük primer történelmi források – elemzéséből levont következtetések, illetve különféle társadalmitörténelmi összefüggések szóbeli kifejtése. •beszámoló, kiselőadás tartása szekunder szépirodalomból, a népszerű tudományos irodalomból, ismeretterjesztő történelmi szövegek, folyóiratok, rádió- és a tévéműsorok alapján •események, történetek, jelenségek dramatikus megjelenítése
térben-időben való tájékozódás
•az idő ábrázolása téri-vizuális eszközökkel,
kronológiai adatok rendezése •néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete •a tanultak elhelyezése az időben ezekhez a kiemelt időpontokhoz képest. •események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása •a történelmi tér változásainak leolvasása különböző (pl. népsűrűséget, vallási megoszlást ábrázoló) térképekről •az adott téma tanulmányozásához leginkább megfelelő térkép kiválasztása különféle atlaszokból •egyszerű térképvázlatok rajzolása szöveges információforrások alapján
szoftver ismeretek
•alapvető térinformatikai alkalmazások
ismerete: térképek beszúrása, adatokkal való kiegészítése, vaktérképszerkesztő program használata • táblázatok és róluk grafikonok készítése, egyszerű statisztikai adatok kiszámítása, ábrázolása •egyszerű adatbázisok definiálása és használata •szöveges, grafikus dokumentumok alapján interaktív anyagok készítése •a szövegszerkesztő nyelvi funkcióinak (helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár) használata •képletek, egyszerű függvények használata táblázatkezelőben, a grafikus megjelenítés eszközeinek ismerete •dinamikus elemek, grafikák, animációk felhasználása a webszerkesztésben • az adatmodellezés alapvető szabályainak ismerete •egyszerű szimulációs algoritmusok megértése, szimulációs programok alkalmazása •adatbázis-kezelők grafikus felületen keresztül történő használata (pl. adatdefiniálás, adatelhelyezés, keresés, rendezés)
11. évfolyam ismeretszerzés és tanulás
hardver ismeretek
•a gyűjtött információk önálló rendszerezése és értelmezése •a történelmi múlt rekonstruálása különböző jellegű források alapján • forráskritika alkalmazása • előadás önálló jegyzetelése
•a multimédia hardverelemeinek ismerete és használata
kritikai gondolkodás
•többféleképpen értelmezhető szövegek
jelentésrétegeinek feltárása •különféle társadalmi-történelmi jelenségek összehasonlítása •kérdések feltétele a forrás megbízhatóságára, a szerző esetleges elfogultságaira, tájékozottságára, rejtett szándékaira stb. vonatkozólag •szépirodalmi szövegek, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából •történelmi szereplők, társadalmi csoportok, intézmények viselkedésének elemzése. Feltevések megfogalmazása az egyének, csoportok és intézmények viselkedésének mozgatórugóiról •önálló vélemény megfogalmazása társadalmi, történelmi eseményekről, jelenségekről és személyekről •érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására •ellenérvek gyűjtése az ellenvélemények cáfolására •a megismert jelenségek rendezése okok és okozatok, hasonlóságok és különbségek, szándékok és következmények szerint
kommunikáció
szoftver ismeretek
•vita egy-egy emberismereti, társadalmi,
történelmi témáról •mások véleményének türelmes meghallgatása, érvelésük összefoglalása és figyelembevétele •beszámoló, kiselőadás tartása önállóan megtervezett, tudományos igényű kutatás alapján •esszé írása történelmi-társadalmi témákról, ennek kapcsán a kérdés világos megfogalmazása, a bizonyítékok és cáfolatok kifejtése, a következtetések levonása •szinkron történelmi, társadalmi témák vizuális ábrázolása statikus eszközökkel •a mondandó publikálási formájának tudatos kiválasztása
térben-időben való tájékozódás
•a világtörténet, az európai történelem, a magyar
történelem és a helytörténet eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése •az egyes történelmi jelenségek (gazdaság, kultúra, politika stb.) eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése •különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének feltárása. •az adott téma tanulmányozásához leginkább megfelelő térkép tervezése és készítése • vaktérképek magabiztos használata
•vizuális rendezők (táblázatok, ábrák)
használata •rajzos vázlat, folyamatábra, diagram készítése •önállóan gyűjtött képekből összeállítás, tabló készítése • a szoftvertípusok ismerete
•konkrét feladat megoldásához szükséges
szoftver és hardver eszköz összeállításának képessége
•a prezentációkészítő programok alapvető funkcióinak használata
• kiadványszerkesztési alapismeretek
•különböző
alkalmazói rendszerek (szövegszerkesztő, táblázatkezelő, adatbáziskezelő) közötti adatátvitel
• HTML-programozási alapismeretek • komplex kommunikációs szemlélet kialakítása, különböző kommunikációs eszközök integrált felhasználása
•a hagyományos és az IKT eszközök együttes alkalmazása
• hálózati együttműködési formák (projektmunka) készségszintű felhasználása (chat, fórum, e-mail, skype stb.)
•közhasznú magyar információs adatbázisok
ismerete és szolgáltatásaik adekvát használata
12. évfolyam ismeretszerzés és tanulás
hardver ismeretek
•a legfontosabb történelmi, társadalomtudományi kézikönyvek, atlaszok, lexikonok ismerete és használata •a tanultak felhasználása új feladathelyzetekben
•a számítógép konfigurálás alapelemeinek (hardver, szoftver) ismerete
kritikai gondolkodás
•történelmi-társadalmi adatok, modellek és
elbeszélések elemzése a bizonyosság, a lehetőség és a valószínűség szempontjából •szépirodalmi és más fiktív elbeszélések összehasonlítása történelmi elbeszélésekkel a narráció módja alapján •különféle értékrendek összehasonlítása, a saját értékek tisztázása •társadalmi-történelmi jelenségek értékelése a saját értékrendnek megfelelő szempontok alapján •különféle társadalmi-történelmi jelenségek összehasonlítása strukturális és funkcionális szempontok alapján •feltevések megfogalmazása egyes társadalmitörténelmi jelenségek hátteréről, feltételeiről, közvetlen és mélyebb okairól •érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen. Az érvek kritikai értékelése
kommunikáció
•a vita során a véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése mások véleményének figyelembevételével. •diakron történelmi, társadalmi folyamatok vizuális ábrázolása dinamikus eszközökkel
térben-időben való tájékozódás
•a kronológiai és topográfiai ismeretek
összehangolt alkalmazása, elemző tevékenységek alátámasztására
szoftver ismeretek
•animáció, mozgókép-összeállítás, szimuláció tervezése és készítése •rajzolási, képszerkesztési, képességek
képfeldolgozási
• multimédiakészítés • multimédiaszerkesztő programok elemi szintű használata • a prezentációkészítő programok lehetőségeinek magas szintű használata (időzítés, hangosítás stb.)
6.3.2A NAT Informatika MŰVELTSÉGI TERÜLET IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG TÖRTÉNELEM TANTÁRGY OKTATÁSI PROGRAMTANTERVE 9-12. ÉVFOLYAMOK SZÁMÁRA
Szerző: Kőfalvi Tamás
Bevezetés A kerettantervre épülő modultanterv középpontjában a történelem tantárgyon belül megvalósítható IKT kompetenciafejlesztés áll. A középfokú történelemoktatás kompetencia alapú átalakítása lehetővé és szükségessé is teszi, hogy a diákok a történelem tanulmányozásában egyre nagyobb mértékben támaszkodjanak az info-kommunikációs technológia által nyújtott lehetőségekre. Ezen lehetőségek eredményes kihasználása érdekében elengedhetetlen a szóban forgó kompetenciák kialakítása, elmélyítése és készség szintűvé tétele. Az IKT lehetőségeinek felhasználása a történelem tantárgy tanítása során önmagán túlmutató jelenség, hiszen az info-kommunikációs technológia alkalmazása új munkaszervezési és tevékenységi formák gyakorlati bevezetését is lehetővé teszi, illetve gyökeresen átalakítja a tanár-diák és a diákdiák kommunikáció rendszerét. A tananyag-diák-tanár kommunikációs háromszög korábbi statikussága feloldódik, aminek következtében tágabb teret kaphat a hátránykompenzálás és a tehetséggondozás is. Az IKT alkalmazásán alapuló oktatási paradigma megfelelő rugalmassággal rendelkezik ahhoz, hogy a lemaradó és a kiemelkedő képességű diákok számára is biztosítsa a továbbhaladás legmegfelelőbb támogatását, valamint a közép- és emelt szintű érettségi vizsga eltérő követelményeinek megfelelő felkészítést. Emellett az időben és térben prekoordinált keretek között zajló nappali tagozatos közoktatás mellett a posztgraduális felnőttképzés különböző formáihoz (pl. távoktatás) való alkalmazkodóképessége révén az élethosszig tartó tanulás számára is megfelelő tanulási környezetet biztosít. A történelem tantárgyhoz kapcsolódóan megvalósuló IKT kompetenciafejlesztés célja elsősorban a szorosabb értelemben vett szakmai kompetenciák (kulcskompetenciák)
kialakításának támogatása. A kompetencia alapú történelemoktatás elsősorban a primer és secunder források feldolgozására irányul. A 9-12. évfolyam (14-18 éves korosztály) időszakának legfontosabb feladata, hogy a diákok elsajátítsák az önálló történelmi megismerés képességét, elsajátítva mindazon módszereket, amelyek alkalmazása révén a történelem vagy bármely más téma esetében önállóan és hatékonyan képesek információt gyűjteni, szelektálni, értelmezni, majd ebből koherens rendszert alkotni, illetve az elért eredményeket adekvát kommunikációs forma segítségével környezetük számára bemutatni. A modultanterv által érintett tevékenységek célja ezen folyamat egyes szakaszaihoz kapcsolódó kompetenciák kialakításának elősegítése. A modultanterv 9-11. évfolyamon középszintű, 12. évfolyamon emelt szintű képzéshez kínál alternatívát, ezzel támogatni kívánja az érettségire történő felkészítés, a középiskolai oktatás mindkét szintjét, formáját.
A modultantervhez kapcsolódó kompetenciák rendszere
szakmai kulcskompetenciák (forráskritika, elemzőkészség, kommunikáció-önkifejezés stb.)
IKT kompetenciák (szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentációkészítés, adatbáziskezelés stb.)
általános kompetenciák (olvasás, szövegértés, fogalmazás, beszédkészség, kooperativitás stb.)
modultanterv
9. évfolyam (heti 2 óra) A 9. évfolyam témái: az őskor története, az ókori kelet, az ókori Görögország, az ókori Róma és a magyar őstörténet. Az IKT kompetenciafejlesztés hangsúlyai: –
előre megadott anyagokból való információgyűjtés
–
főként statikus információforrások (szöveg, kép) feldolgozása
–
az összegyűjtött információ rendszerezése
–
elsősorban egyéni munkaformák támogatása
–
az eredmények bemutatása megadott kommunikációs forma segítségével
–
szövegszerkesztő segítségével meghatározott formátumú publikáció létrehozása
–
egyszerű prezentáció készítése
–
a hálózati kommunikációs lehetőségek opcionális igénybevétele
9. évfolyam TÉMAKÖRÖK
Az emberré válás folyamata és az ősközösségi társadalmak története
Az ókori kelet története
Az ókori Görögország
Az ókori Róma
TARTALMAK
a prehistorikum forrástudományai az ember törzsfejlődése, a legfontosabb állomások az ősközösségi társadalom szerveződése, az ősember életmódja Az őskori ember életmódja (fiktív napló készítése) a termelőtevékenység megindulása, a neolit forradalom az első államok létrejötte: Mezopotámia Asszíria története az ókori Egyiptom Prezentációkészítés az egyiptomi piramisokról Fiktív tankönyv a mumifikálásról és a halottak ellátásáról a hettita birodalom Palesztina és Fönícia az újbabiloni és a perzsa birodalom az ókori India és Kína
A tevékenységekhez kapcsolódó IKT kompetenciák
képek és szövegek válogatása
szövegszerkesztő használata (betű és bekezdés szintű
a prehellén civilizációk (Kréta és Mükéné) az archaikus kor és a poliszrendszer kialakulása Athén fejlődési útja: Drakón, Szólón, a türannisz és a demokrácia kialakulása a görög-perzsa háborúk az athéni demokrácia fénykora Vita az ókori türannisz és demokrácia rendszeréről a poliszrendszer válsága, a peloponnészoszi háború Makedónia és a hellenizmus
szövegformázás, képek beillesztése) szövegalkotási készség fejlesztése (adekvát stilisztikai eszközök és narráció alkalmazása), képek és szövegek válogatása szövegszerkesztő használata (betű és bekezdés szintű szövegformázás, képek beillesztése) szövegalkotási készség fejlesztése (adekvát stilisztikai eszközök és narráció alkalmazása), prezentációkészítő program használata (diák létrehozása, alapvető elrendezések, stílusválasztás, áttűnés) kommunikációs készség fejlesztése (élőszóban előadott prezentáció) képek és szövegek válogatása szövegszerkesztő használata (felsorolások és listák készítése, a vázlatos szöveg formázása) szövegalkotási készség fejlesztése (adekvát stilisztikai eszközök és narráció alkalmazása), kommunikációs készségek fejlesztése (vitakultúra, érvelés, cáfolat, a szónoki beszéd eszközei) a hálózati kommunikációs lehetőségek használata
Róma őstörténete és a királyság kora a köztársaság intézményrendszere Itália és a Földközi-tenger medencéjének meghódítása a köztársaság válsága, reformkísérletek a principátus rendszere és a császárság első századai a dominatus rendszere Fiktív újság szerkesztése a kereszténység születése és győzelme Hittérítő kézikönyv készítése a birodalom válságának elmélyülése a Kárpát-medence a római korban
képek és szövegek válogatása
szövegszerkesztő használata (bekezdésformázás,
hasábok, szakaszok, margók, lapszintű formázások, tördelés, képek beillesztése), szövegalkotási készség fejlesztése (adekvát stilisztikai eszközök és narráció alkalmazása), Internet-használat (böngészővel képek keresése, keresőprogramok, keresési stratégiák, képek mentése, tárolása), prezentációkészítő program használata (diák létrehozása, alapvető elrendezések, stílusválasztás,
Magyar őstörténet
Pannónia a római korban A magyarság őshazája, vándorlása, honfoglalása és a kalandozások
áttűnés)
10. évfolyam (heti 2 óra) A 10. évfolyam nagy témakörei: Magyarország története 1000-1711, egyetemes történelem 11-17. század. A 10. évfolyamon zajló kompetenciafejlesztés kettős irányultságú: egyrészt előfeltételezi a 9. évfolyamon kialakított kompetenciák használatát, de ezek elmélyítésére, bővítésére, készség szintre emelésére törekszik, másrészt pedig új kompetenciák kialakítását célozza.
Az IKT kompetenciafejlesztés hangsúlyai: –
irányított információgyűjtés prekoordinálatlan forrásokból
–
statikus (szöveg, kép) és dinamikus (animáció, szimuláció, videó) információforrások irányított feldolgozása
–
az összegyűjtött információ rendszerezése
–
az egyéni munkaformák mellett csoportos, kooperatív tevékenységek támogatása
–
az eredmények bemutatása megadott kommunikációs forma segítségével
–
szövegszerkesztő segítségével önállóan megválasztott formátumú publikáció létrehozása
–
magas színvonalú prezentáció készítése
–
a hálózati kommunikációs lehetőségek kötelező jellegű igénybevétele
10. évfolyam TÉMAKÖRÖK
Az Árpádok kora
Az érett feudalizmus Európában
TARTALMAK
az államalapítás és Szt. István uralkodása Emlékoldal a magyar államalapítás tiszteletére Ki tud többet Szt. Istvánról a pogánylázadások kora Szt. László és Könyves Kálmán uralkodása a 12. század és III. Béla uralkodása a királyi hatalom meggyengülése, az Aranybulla-mozgalom IV. Béla uralkodása és a tatárjárás az Árpádok hanyatló hatalma Prospektuskészítés Baranya megye várairól
pápaság és császárság küzdelme Nyugat-Európa expanziója, a keresztes hadjáratok a városok és a rendiség kialakulása Közép-Európa és Bizánc a 11-13. században a középkori egyházi és világi kultúra, középkori életmód A középkori életmód
A tevékenységekhez kapcsolódó IKT kompetenciák
Európa a 14-15. században A vegyesházi királyok kora
Európa a kora újkorban
Európa államai és az Oszmán Birodalom a 14-15. században Az Anjouk Magyarország trónján (Károly Róbert és Nagy Lajos) Luxemburgi Zsigmond uralkodása a Hunyadiak kora a Jagelló-kor, a középkori magyar állam bukása Kirándulásszervezés a nagy földrajzi felfedezések a reformáció Európában a reformáció, a katolikus megújulás és a barokk
képek és szövegek válogatása,
szövegszerkesztő használata (lap és szövegszintű formázás,
képek beillesztése, tördelés), szövegalkotási készség fejlesztése (adekvát stilisztikai eszközök és narráció alkalmazása), információkeresés (internetes böngésző és keresők használata, az adekvát tartalmak kiválogatása), html-szerkesztés (szövegformázás, képek beszúrása, linkek elhelyezése, statikus tartalom készítése) kommunikációs készség fejlesztése (célközönség-orientált publikálás), a hálózati kommunikációs lehetőségek használata képek és szövegek válogatása, szövegszerkesztő használata (jegyzetelés, munkaszervezés szövegszerkesztővel), szövegalkotási készség fejlesztése (adekvát stilisztikai eszközök és narráció alkalmazása), prezentációkészítő program használata (a program lehetőségeinek sokoldalú kihasználása), html-szerkesztés (szövegformázás, képek beszúrása, linkek elhelyezése, statikus tartalom készítése), kommunikációs készség fejlesztése (élőszóban előadott prezentáció), a hálózati kommunikációs lehetőségek használata képek és szövegek válogatása, szövegszerkesztő használata, Internet-használat (böngészővel képek keresése, keresőprogramok, keresési stratégiák, képek mentése, tárolása), prezentációkészítő program használata, online adatbázisok használata, táblázatkezelő program használata (költségvetés készítése) képek és szövegek válogatása, szövegszerkesztő használata, szövegalkotási készség fejlesztése (adekvát stilisztikai eszközök és narráció alkalmazása),
Virtuális kiállítás: a barokk Magyarországon Spanyolország és Németalföld a kora újkorban Anglia és Franciaország Közép-Európa és az Oszmán Birodalom a 16-18. században Magyarország újkorban
a
kora a három részre szakadt ország Erdély a 16-17. században, a reformáció Magyarországon a várháborúk kora rendi küzdelmek (a 15 éves háború és a Bocskaiszabadságharc) a Rákóczi-szabadságharc II. Rákóczi Ferenc és kora Magyarország gazdasága, népessége és társadalma (16-17. század)
Internet-használat (böngészővel képek keresése, keresőprogramok, keresési stratégiák, képek mentése, tárolása),
prezentációkészítő program használata, html-szerkesztés (a
feladatnak megfelelő, célközönség-orientált formátum létrehozása) prezentációkészítő program használata (a program lehetőségeinek sokoldalú kihasználása), Internet-használat (böngészővel képek keresése, keresőprogramok, keresési stratégiák, képek, szövegek mentése, tárolása), szövegszerkesztő használata (szövegmanipuláció), multimédia használat (dinamikus vizuális és auditív tartalmak felhasználása), a hálózati kommunikációs lehetőségek használata
11. évfolyam (heti 3 óra) A 11. évfolyam nagy témakörei: Magyarország története 1711-1914, egyetemes történelem 17. századtól 1914-ig. A 11. évfolyamon zajló kompetenciafejlesztés kettős irányultságú: egyrészt előfeltételezi a 9. és 10. évfolyamon kialakított kompetenciák használatát, de ezek elmélyítésére, bővítésére, készség szintre emelésére törekszik, másrészt pedig új kompetenciák kialakítását célozza.
Az IKT kompetenciafejlesztés hangsúlyai: –
önálló információgyűjtés prekoordinálatlan forrásokból
–
statikus (szöveg, kép) és dinamikus (animáció, szimuláció, videó) információforrások önálló feldolgozása
–
az összegyűjtött információ rendszerezése
–
a csoportos, kooperatív tevékenységek előtérbe helyezése
–
az eredmények bemutatása önállóan megválasztott kommunikációs forma segítségével
–
önállóan megválasztott formátumú publikáció létrehozása, a publikációs forma lehetőségeinek adekvát kihasználásával
–
a hálózati kommunikációs lehetőségek kötelező jellegű igénybevétele
–
hálózati munkavégzés, távmunka
11. évfolyam TÉMAKÖRÖK
Európa és Amerika a 18. században
TARTALMAK
Ismétlés Magyarország középkori királyai a felvilágosodás Franciaországban az ipari forradalom Angliában Németország, Poroszország és Oroszország a 18. században az amerikai függetlenségi háború Franciaország a 18. században
A tevékenységekhez kapcsolódó IKT kompetenciák
Magyarország a 18. században A francia forradalom Régi-új Európa a században
Magyarország a 18. században, újjáépítés, Habsburg berendezkedés és a felvilágosult abszolutizmus Franciaország története 1789-1799 19. Napóleon Franciaországa és Napóleon Európája a Szent Szövetség Európája a liberalizmus, a konzervativizmus és a nacionalizmus A 19. század uralkodó eszméi a húszas évek forradalmi hulláma az ipari forradalom Európában Az ipari forradalom korának tudományos-technikai ismeretei az ipari forradalom társadalmi és politikai hatásai Az ipari forradalom jellemzői és hatásai A világ a 19. század első forradalmak a 19. századi Európában felében az USA, Kína és Japán a 19. században A reformkori Magyarország magyar-Habsburg viszony a 18. század végén Magyarország gazdasága és társadalma a 19. század első felében Széchenyi István élete és munkássága a nacionalizmus megjelenése a Kárpát-medencében Forradalom és a törvényes forradalom és az áprilisi törvények szabadságharc út a fegyveres konfliktus felé, magyarok, Habsburgok,
képek és szövegek válogatása,
szövegszerkesztő használata (lap és szövegszintű formázás,
képek beillesztése, tördelés), szövegalkotási készség fejlesztése (adekvát stilisztikai eszközök és narráció alkalmazása), információkeresés (internetes böngésző és keresők használata, az adekvát tartalmak kiválogatása, multimédiás tartalmak keresése és letöltése), kommunikációs készség fejlesztése (célközönség-orientált publikálás), a hálózati kommunikációs lehetőségek használata (fórum, chat), médiaszerkesztés (videó és hanganyagok készítése, manipulálása, médiaszerkesztő programok használata)
képek és szövegek válogatása,
szövegszerkesztő magas színvonalú használata, szövegalkotási készség fejlesztése (adekvát stilisztikai eszközök és narráció alkalmazása),
Internet-használat (böngészővel képek, szövegek keresése,
keresőprogramok, keresési stratégiák, képek mentése, tárolása), prezentációkészítő program használata, html-szerkesztés (a feladatnak megfelelő, célközönség-orientált formátum létrehozása)
képek és szövegek válogatása,
Magyarországon
nemzetiségiek a forradalom és szabadságharc katonai eseménytörténete Magyar hősök arcképcsarnoka Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékezete megtorlás, ellenállás és kiegyezés a dualista államszervezet kiépülése
szövegszerkesztő használata (lap és szövegszintű formázás, képek beillesztése, tördelés),
szövegalkotási készség fejlesztése (adekvát stilisztikai eszközök és narráció alkalmazása),
információkeresés (internetes böngésző és keresők használata,
Európa és a világ a 19. hatalmi átrendeződés, a német és az olasz nemzetállam század második felében létrejötte az USA polgárháborúja a Brit Birodalom a 2. ipari forradalom A repülés története A hajózás története Életmód, művészet és ideológia a századfordulón A nők helyzetének és szerepének megváltozása az indusztriális társadalmakban a nagyhatalmak a századfordulón nemzetközi konfliktusok, a Balkán és a gyarmati kérdés az 1. vgh. szövetségi rendszereinek kialakulása Az első világháború jellemzői
Magyarország a dualizmus a dualizmus politikai rendszere korában gazdasági fejlődés a dualizmus időszakában
az adekvát tartalmak kiválogatása, multimédiás tartalmak keresése és letöltése), kommunikációs készség fejlesztése (célközönség-orientált publikálás), a hálózati kommunikációs lehetőségek használata (chat, fórum, kooperatív távmunka), médiaszerkesztés (videó és hanganyagok készítése, manipulálása, médiaszerkesztő programok használata), prezentációkészítő program használata (a program lehetőségeinek sokoldalú kihasználása), html-szerkesztés (a médium lehetőségeinek adekvát használata, célközönség-orientált publikáció készítése) képek és szövegek válogatása, szövegszerkesztő használata (lap és szövegszintű formázás, képek beillesztése, tördelés), szövegalkotási készség fejlesztése (adekvát stilisztikai eszközök és narráció alkalmazása), információkeresés (internetes böngésző és keresők használata, az adekvát tartalmak kiválogatása, multimédiás tartalmak keresése és letöltése), kommunikációs készség fejlesztése (célközönség-orientált publikálás), a hálózati kommunikációs lehetőségek használata (chat, fórum, kooperatív távmunka), médiaszerkesztés (videó és hanganyagok készítése, manipulálása, médiaszerkesztő programok használata), prezentációkészítő program használata (a program lehetőségeinek sokoldalú kihasználása), html-szerkesztés (a médium lehetőségeinek adekvát használata, célközönség-orientált publikáció készítése) képek és szövegek válogatása, szövegszerkesztő használata (lap és szövegszintű formázás,
A pénz története a torlódó társadalom, életmód és hétköznapok a boldog békeidők (kultúra, művészetek és nemzetiségek) a dualizmus válsága A dualizmus korának bemutatása
képek beillesztése, tördelés), szövegalkotási készség fejlesztése (adekvát stilisztikai eszközök és narráció alkalmazása), információkeresés (internetes böngésző és keresők használata, az adekvát tartalmak kiválogatása, multimédiás tartalmak keresése és letöltése), kommunikációs készség fejlesztése (célközönség-orientált publikálás), a hálózati kommunikációs lehetőségek használata (chat, fórum, kooperatív távmunka), médiaszerkesztés (videó és hanganyagok készítése, manipulálása, médiaszerkesztő programok használata), prezentációkészítő program használata (a program lehetőségeinek sokoldalú kihasználása), html-szerkesztés (a médium lehetőségeinek adekvát használata, célközönség-orientált publikáció készítése)
12. évfolyam emelt szintű képzés (heti 5 óra) A 12. évfolyam nagy témakörei: Magyarország története 1914-től napjainkig, egyetemes történelem 1914-től napjainkig. A 12. évfolyamon zajló kompetenciafejlesztés kettős irányultságú: egyrészt előfeltételezi a 9., 10. és 11. évfolyamon kialakított kompetenciák használatát, egyben ezek elmélyítésére, bővítésére, készség szintre emelésére törekszik, másrészt pedig új kompetenciák kialakítását támogatja azáltal, hogy az emelt szintű oktatás számára kínál alternatívákat. Az elkészült tevékenységek a Nat 2003-as változatában és a kerettantervben is szereplő tananyaghoz kapcsolódnak, tehát tartalmilag nem térnek el a minden érettségiző számára előírt tartalmaktól. A feladatok igényes megoldásához azonban olyan történelmi összefüggések átlátására ill. felismerésére van szükség, amelyek túlmutatnak a középszinten megfogalmazott követelményeken.
Az IKT kompetenciafejlesztés hangsúlyai: –
önálló információgyűjtés prekoordinálatlan forrásokból
–
statikus (szöveg, kép) és dinamikus (animáció, szimuláció, videó) információforrások önálló feldolgozása
–
az összegyűjtött információ rendszerezése
–
a csoportos, kooperatív tevékenységek előtérbe helyezése
–
az eredmények bemutatása önállóan megválasztott kommunikációs forma segítségével
–
önállóan megválasztott formátumú publikáció létrehozása, a publikációs forma lehetőségeinek adekvát kihasználásával
–
a hálózati kommunikációs lehetőségek kötelező jellegű igénybevétele
–
hálózati munkavégzés, távmunka
12. évfolyam TÉMAKÖRÖK
Az első világháború valamint az azt követő forradalmak Európában és Magyarországon
TARTALMAK
Az első világháború kitörésének körülményei (1914-1915) Az első világháború mindennapjai Az első világháború eseményei 1916 és 1918 között Oroszország forradalmai 1917-ben Magyarország az I. világháborúban, az őszirózsás forradalom A Tanácsköztársaság és a forradalmak értékelése Az I. világháborút lezáró Az I. világháborút lezáró békék békerendszer, az újjáépítés. A világháborút követő újjáépítés A világ és Európa története A demokráciák a húszas években 1929-ig Diktatúrák a húszas években A Szovjetunió létrejötte, gazdasági és politikai változások a húszas években Új államok Közép-Európában, Köztes-Európa fogalma A forradalmak utáni helyzet, a béke és a konszolidáció első lépései Magyarországon A magyar politikai és gazdasági élet konszolidációja az I. világháború után A gazdasági világválság ésA gazdasági világválság következményei a világban A válság megoldása a demokráciákban Németország és a válság, a nácizmus Az államszocialista rendszer kiépülése és működése a Szovjetunióban Tekintélyuralmi rendszerek összehasonlítása A közép-európai országok és népek története a harmincas években A gazdasági világválság hatásai és következményei A húszas-harmincas évek Európán kívüli világa, a gyarmatok I. A húszas-harmincas évek Európán kívüli világa, a gyarmatok II. A tudományok és a művészetek a húszas-harmincas években
A tevékenységekhez kapcsolódó IKT kompetenciák
képek és szövegek válogatása, szövegszerkesztő
használata (lap és szövegszintű formázás, képek beillesztése, tördelés), szövegalkotási készség fejlesztése (adekvát stilisztikai eszközök és narráció alkalmazása), információkeresés (internetes böngésző és keresők használata, az adekvát tartalmak kiválogatása, multimédiás tartalmak keresése és letöltése), kommunikációs készség fejlesztése (célközönségorientált publikálás), a hálózati kommunikációs lehetőségek használata, médiaszerkesztés (videó és hanganyagok készítése, manipulálása, médiaszerkesztő programok használata), prezentációkészítő program használata (a program lehetőségeinek sokoldalú kihasználása),
html-szerkesztés (a médium lehetőségeinek adekvát A gazdasági világválságMagyarország politikai és szellemi élete a harmincas években Magyarország külpolitikája a két világháború között következményei A magyar társadalom a két világháború közötti időszakban Magyarországon Társadalmi feszültségek:a magyar kisebbségek helyzete a szomszéd országokban Társadalmi feszültségek: zsidókérdés Magyarországon Politikai ideológiák és a magyar társadalom az 1920-as és 1930-as években
használata, célközönség-orientált publikáció készítése)
képek és szövegek válogatása, szövegszerkesztő
A II. világháború története
A második világháború története (1939-1941) a Szovjetunió megtámadásáig A fordulat évei: 1942-1943 Magyarország a második világháborúban I. - A háborúba való sodródás Magyarország a második világháborúban II. - A német megszállás és következményei A szövetségesek győzelme (1944-1945) A II. világháború hatása a mindennapokra A két világháború összehasonlítása
használata (lap és szövegszintű formázás, képek beillesztése, tördelés), szövegalkotási készség fejlesztése (adekvát stilisztikai eszközök és narráció alkalmazása), információkeresés (internetes böngésző és keresők használata, az adekvát tartalmak kiválogatása, multimédiás tartalmak keresése és letöltése), kommunikációs készség fejlesztése (célközönségorientált publikálás), a hálózati kommunikációs lehetőségek használata, médiaszerkesztés (videó és hanganyagok készítése, manipulálása, médiaszerkesztő programok használata), prezentációkészítő program használata (a program lehetőségeinek sokoldalú kihasználása), html-szerkesztés (a médium lehetőségeinek adekvát használata, célközönség-orientált publikáció készítése) képek és szövegek válogatása, szövegszerkesztő használata (lap és szövegszintű formázás, képek beillesztése, tördelés), szövegalkotási készség fejlesztése (adekvát stilisztikai eszközök és narráció alkalmazása), információkeresés (internetes böngésző és keresők használata, az adekvát tartalmak kiválogatása, multimédiás tartalmak keresése és letöltése), kommunikációs készség fejlesztése (célközönségorientált publikálás), a hálózati kommunikációs lehetőségek használata, médiaszerkesztés (videó és hanganyagok készítése, manipulálása, médiaszerkesztő programok használata), prezentációkészítő program használata (a program
lehetőségeinek sokoldalú kihasználása),
html-szerkesztés (a médium lehetőségeinek adekvát
használata, célközönség-orientált publikáció készítése)
A hidegháborúAz ENSZ megalakulása és szervezetei, a nürnbergi per kibontakozása A szövetségesek együttműködésében megjelenő feszültségek, a hidegháború kezdete Élet a "vasfüggöny" két oldalán A szocialista országok az ötvenes években I. A szocialista országok az ötvenes években II. A hidegháború legfontosabb eseményei A tőkés országok gazdasága a második világháború után Magyarország történeteAz "új" Magyarország indulása a második világháború után 1944 végétől az 1956-osA demokráciából a proletárdiktatúrába való átmenet lépései Kitelepítés, lakosságcsere, lakosságmozgás 1945 után Magyarországon forradalom leveréséig A Rákosi-korszak I. A Rákosi-korszak II. Az "új szakasz" politikája Magyarországon, a változások ígérete Az 1956-os forradalom eseményei A forradalom leverése és a forradalmat követő megtorlás története
képek és szövegek válogatása, szövegszerkesztő
A két világrendszerA hatvanas és hetvenes évek társadalmi feszültségei: diákmozgalmak, a története a hatvanas évekhippivilág végétől a nyolcvanas évekA hatvanas és hetvenes évek társadalmi feszültségei: az új fenyegetés, a elejéig. Az Európai Unióterrorizmus létrejötte Megújulási kísérletek a fejlett országokban a hetvenes és nyolcvanas
használata (lap és szövegszintű formázás, képek beillesztése, tördelés), szövegalkotási készség fejlesztése (adekvát stilisztikai eszközök és narráció alkalmazása), információkeresés (internetes böngésző és keresők használata, az adekvát tartalmak kiválogatása, multimédiás tartalmak keresése és letöltése), kommunikációs készség fejlesztése (célközönségorientált publikálás), a hálózati kommunikációs lehetőségek használata, médiaszerkesztés (videó és hanganyagok készítése, manipulálása, médiaszerkesztő programok használata), prezentációkészítő program használata (a program lehetőségeinek sokoldalú kihasználása), html-szerkesztés (a médium lehetőségeinek adekvát használata, célközönség-orientált publikáció készítése) képek és szövegek válogatása, szövegszerkesztő használata (lap és szövegszintű formázás, képek beillesztése, tördelés), szövegalkotási készség fejlesztése (adekvát stilisztikai eszközök és narráció alkalmazása),
években I. Megújulási kísérletek a fejlett országokban a hetvenes és nyolcvanas években II. A közép- és dél-európai régió története az elmúlt évtizedekben A nemzetközi kapcsolatok fejlődése és az integrációk Az Európai Unió története Az Európai Unió felépítése, szervezetei A gyarmati rendszer felbomlása a második világháború után Japán és a "kistigrisek" Az enyhülés korszaka Nemzetközi konfliktusok a második világháború után és az ENSZ
információkeresés (internetes böngésző és keresők
A Kádár-korszak Magyarországon
A Kádár-rendszer konszolidációja A Kádár-rendszer gazdasági alternatívái a hatvanas és hetvenes években A Kádár-rendszer gazdasági alternatívái a nyolcvanas években A Kádár-rendszer mindennapjai: társadalom, életmód, kultúra a hatvanas, hetvenes években A Kádár-rendszer mindennapjai: társadalom, életmód, kultúra a nyolcvanas években Társadalom, életmód a Rákosi- és a Kádár-korszakban
A gyarmati világ felbomlása,Az Európán kívüli világ változása, a volt gyarmatok. Az ún. harmadik a szocialista rendszer világ problémái I. összeomlása Európában és Az Európán kívüli világ változása, a volt gyarmatok. Az ún. harmadik Magyarországon világ problémái II.
használata, az adekvát tartalmak kiválogatása, multimédiás tartalmak keresése és letöltése), kommunikációs készség fejlesztése (célközönségorientált publikálás), a hálózati kommunikációs lehetőségek használata, médiaszerkesztés (videó és hanganyagok készítése, manipulálása, médiaszerkesztő programok használata), prezentációkészítő program használata (a program lehetőségeinek sokoldalú kihasználása), html-szerkesztés (a médium lehetőségeinek adekvát használata, célközönség-orientált publikáció készítése) képek és szövegek válogatása, szövegszerkesztő használata (lap és szövegszintű formázás, képek beillesztése, tördelés), szövegalkotási készség fejlesztése (adekvát stilisztikai eszközök és narráció alkalmazása), információkeresés (internetes böngésző és keresők használata, az adekvát tartalmak kiválogatása, multimédiás tartalmak keresése és letöltése), kommunikációs készség fejlesztése (célközönségorientált publikálás), a hálózati kommunikációs lehetőségek használata, médiaszerkesztés (videó és hanganyagok készítése, manipulálása, médiaszerkesztő programok használata), prezentációkészítő program használata (a program lehetőségeinek sokoldalú kihasználása), html-szerkesztés (a médium lehetőségeinek adekvát használata, célközönség-orientált publikáció készítése) képek és szövegek válogatása, szövegszerkesztő használata (lap és szövegszintű formázás, képek beillesztése, tördelés), szövegalkotási készség fejlesztése (adekvát
A gyarmati világ felbomlásának jelentősebb eseményei a 20. században, India függetlenné válása A szocialista rendszer összeomlása Európában A szocialista államok gazdasági és politikai válsága Személyes történelem - családi emlékek a szocialista rendszer összeomlásáról Rendszerváltás Magyarországon Rendszerváltás Magyarországon - személyes történelem, családi emlékek A rendszerváltás óta eltelt kormányok politikája - áttekintés I. A rendszerváltás óta eltelt kormányok politikája - áttekintés II. A rendszerváltás előzményei és eseményei Magyarországon
stilisztikai eszközök és narráció alkalmazása),
információkeresés (internetes böngésző és keresők
A globális világ problémái
Globális problémák - gazdaság és túlnépesedés I. Globális problémák - gazdaság és túlnépesedés II. Korunk válságai - társadalmi, etnikai, vallási problémák I. Korunk válságai - társadalmi, etnikai, vallási problémák II. Milyen jövőnk lesz? - megoldási alternatívák I. Milyen jövőnk lesz? - megoldási alternatívák II. A globalizáció kérdései, a 21. század gazdasági, természeti és társadalmi válsága
használata, az adekvát tartalmak kiválogatása, multimédiás tartalmak keresése és letöltése), kommunikációs készség fejlesztése (célközönségorientált publikálás), a hálózati kommunikációs lehetőségek használata, médiaszerkesztés (videó és hanganyagok készítése, manipulálása, médiaszerkesztő programok használata), prezentációkészítő program használata (a program lehetőségeinek sokoldalú kihasználása), html-szerkesztés (a médium lehetőségeinek adekvát használata, célközönség-orientált publikáció készítése) képek és szövegek válogatása, szövegszerkesztő használata (lap és szövegszintű formázás, képek beillesztése, tördelés), szövegalkotási készség fejlesztése (adekvát stilisztikai eszközök és narráció alkalmazása), információkeresés (internetes böngésző és keresők használata, az adekvát tartalmak kiválogatása, multimédiás tartalmak keresése és letöltése), kommunikációs készség fejlesztése (célközönségorientált publikálás), a hálózati kommunikációs lehetőségek használata, médiaszerkesztés (videó és hanganyagok készítése, manipulálása, médiaszerkesztő programok használata), prezentációkészítő program használata (a program lehetőségeinek sokoldalú kihasználása), html-szerkesztés (a médium lehetőségeinek adekvát használata, célközönség-orientált publikáció készítése)
6.4 A NAT Informatika MŰVELTSÉGI TERÜLET IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG MATEMATIKA TANTÁRGY
6.4.1Szerzők: Bánhegyesi Zoltán, Korom Pál
6.4.2 6.4.3A NAT INFORMATIKA
MŰVELTSÉGI TERÜLET IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG MATEMATIKA TANTÁRGY PEDAGÓGIAI-SZAKMAI KONCEPCIÓJA Szerző: Bánhegyesi Zoltán Bevezetés Mára kiemelt jelentősége lett az informatikai írástudásnak. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának a képessége ma már alapvető feltétele az egyének munkaerő-piaci boldogulásának és a társadalmi életbe való aktív és sikeres bekapcsolódásának. Iskolai feladattá vált a fiatalok felkészítése arra, hogy egy mindinkább tudásorientált világban kell élniük, amelyet a globalizáció és a kommunikációs és információs technológia (KIT) fokozott használata jellemez. A gondolkodásra, a problémamegoldásra, illetve a csoportmunkára való képesség egyre fontosabbá válik. Ezért az általános képzés tananyagában prioritásként kell figyelembe vennünk az informatika eszközrendszerének megtanulását, az önálló tanuláshoz szükséges nyelvi és gondolkodási kultúra kialakítását, azaz az eszközjellegű kompetenciák fejlesztését. Egyik legfontosabb célunk az élethosszig tartó tanulás megalapozása. E cél elérésének egyik legfontosabb eszköze azoknak a kulcskompetenciáknak – kiemelten az intelligens tanulásnak – a fejlesztése, amelyek az egyént alkalmassá teszik arra, hogy egész élete során szembe tudjon nézni az olyan helyzetekkel, amelyek alkalmazkodást vagy tágabb értelemben tanulást követelnek tőle. A tanulás megszerettetése, a tudás tisztelete akkor érhető el, ha megtanítjuk diákjainkat tanulni, képessé tesszük őket az önálló ismeretszerzésre, a megújuló követelményekhez való alkalmazkodásra, elvárva aktív együttműködésüket a
tanítási-tanulási folyamatban. Ezért is kell tág teret biztosítunk a tanulói öntevékenységnek, az önálló munkának. A programcsomag matematikai része a 9-12. évfolyamra tartalmaz az IKT kompetenciák fejlesztéséhez modulszerű tevékenységterveket és foglalkozásokat. A programcsomag alapjául a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás Operatív Programja, a Nemzeti alaptanterv (2003), a Kerettanterv (2002) és az érettségi követelményrendszere szolgáltak. A programcsomag úgy készült, hogy alkalmazása során megvalósulhasson a Nemzeti alaptantervben kiemelt képességek, kulcskompetenciák fejlesztése, és érvényre juthassanak a matematika műveltségterület nevelési-oktatási alapelvei is.
A tantárgyhoz kötődő tartalmi elvárások és a tantárgyi IKT fejlesztések Az informatika vitathatatlanul mindennapi életünk szerves részévé vált, így megnőtt az információszerzés és információkezelés képességének szerepe. E területen az iskolai gyakorlatban mára kialakulni látszik egy hosszabb távra érvényes, logikusnak tűnő munkamegosztás. Az informatika tantárgy kézbe adja az eszközt, tehát az informatikai írás-olvasás tudományát. A többi tantárgy – így a matematika is – pedig alkalmazza ezt az eszközt, saját feladatának jobb, hatékonyabb megoldása érdekében. Így a Nat2003-ban is a matematika-oktatás általános célja – „…a megfelelő nevelő, orientáló és irányító funkciók ellátásával lehetőleg hiteles – ezért egységes, összefüggő – képet nyújtson a matematikáról, nemcsak mint kész, merev ismeretrendszerről, hanem mint sajátos emberi megismerési tevékenységről, szellemi magatartásról.” – mellett megjelennek azok a kiemelt fejlesztési területek is, amelyek jól összekapcsolhatók a fejlesztendő IKT kompetenciákkal. A matematika fejlesztésének kiemelt területei
Kapcsolódó IKT fejlesztési feladatok
A beszélt és írott kommunikációs kultúra: mások szóban és írásban közölt gondolatmenetének meghallgatása, megértése; saját gondolatok közlése; a jelenségek értelmezéséhez illeszkedő érvek keresése; az érveken alapuló vitakészség fejlesztése,
Informatika-alkalmazói ismeretek Nagyobb szöveges-táblázatos dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Multimédiás dokumentumok (szöveg, rajz, zene, fénykép, animáció, film) készítése, kész dokumentumok átalakítása. Interaktív elektronikus faliújságok, információs táblák, bemutatók készítése. Az információ szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát
A modellek érvényességi körének és a gyakorlatban való alkalmazhatóságának eldöntésére alkalmas kompetenciák és képességek kialakítása;
A jelenségekhez illeszkedő modellek, gondolkodásmódok (analógiás, heurisztikus, becslésen alapuló, matematikai logikai, axiomatikus, valószínűségi, konstruktív, kreatív stb.), módszerek (aritmetikai, algebrai, geometriai, koordináta geometriai, statisztikai stb.) és leírások kiválasztásának és alkalmazásának tudása;
A matematikai ismeretek gyakorlati alkalmazása;
Hozzájárulás a történeti szemléletmód kialakításához; A tanulás, a matematikatanulás szokásainak, képességének alakítása;
A reproduktív, problémamegoldó, alkotó gondolkodásmód fejlesztése;
Alapvető tevékenységek (pl. mérés, alapszerkesztések), műveletek (pl. aritmetikai, algebrai műveletek, transzformációk) automatizált végzése.
segítő eszközök, illetve módszerek megismerése. Informatika-alkalmazói ismeretek Adatok csoportosítása, értelmezése, azok grafikus ábrázolása, statisztikai jellemzők kiszámolása, következtetések levonása. Infotechnológia A problémamegoldás során szükséges adatok és eredmények megtervezése, értelmezése. Mérések és szimulációk, a paramétermódosítás hatásai, törvényszerűségek megfogalmazása. Informatika-alkalmazói ismeretek Adatok csoportosítása, értelmezése, azok grafikus ábrázolása, statisztikai jellemzők kiszámolása, következtetések levonása. Adatbázisokból, számítógépes hálózatból való információszerzés lehetőségeinek, módjainak megismerése. Térinformatikai alapismeretek: térképek és adatbázisok összekötési lehetőségei, útvonalkeresők, térképi keresők használata. Infotechnológia A problémamegoldás során szükséges adatok és eredmények megtervezése, értelmezése. Infotechnológia A problémák megoldásához szükséges informatikai eszközök és módszerek, azok komplex alkalmazása. Problémák megoldása önálló, illetve csoportmunkában (projekt). Az információs társadalom Az informatika gazdaságra, környezetre, kultúrára, egészségre gyakorolt hatásának bemutatása példákkal. Info-kommunikáció Hatékony, céltudatos információszerzés az internetről, információ elhelyezése a célnak megfelelő formátumban az interneten. Platformfüggetlen formátumok. Info-kommunikációs eszközzel információ küldése és fogadása, csoportos kommunikációs formák. Kommunikációs eszközök összekapcsolása. Az információs társadalom Az informatikai eszközök és az élethosszig tartó tanulás kapcsolatának beláttatása. Infotechnológia Adott feladat megoldásához algoritmusok tervezése, elemzése és megvalósítása Adatmodellezés, egyszerű modellek megismerése. Problémák megoldása önálló, illetve csoportmunkában (projekt). Infotechnológia A problémák megoldásához szükséges informatikai eszközök és módszerek, azok komplex alkalmazása.
Ennek megfelelően a programcsomag matematika része két szempontból is hozzájárul a tanulók számára szükséges kompetenciák fejlesztéséhez. Egyrészt az informatikai eszközök rendszeres használatával elősegíti, hogy a diákok ezen eszközök által nyújtott lehetőségeket minél jobban megismerjék, azokat egyre biztosabban kezeljék, alkalmazzák. Másrészt az informatikai eszközökkel a diákok olyan matematikai összefüggéseket, alkalmazásokat is megismerhetnek, kipróbálhatnak, elemezhetnek, amelyek egy „klasszikus” (tábla-kréta-füzet) matematikaórán eddig nem kerültek, kerülhettek elő. A programcsomagban a kompetencia alapú oktatás a tantárgyi tartalom feldolgozása során, a Sulinet Digitális Tudásbázisban lévő tananyagtartalmak digitális elemeinek felhasználásával, azokhoz kapcsolódó tevékenységek elvégzése útján valósul meg. A tevékenységek során a tanulók az alapvető alkalmazásokat (szövegszerkesztés, ábra- és képszerkesztés, multimédia-fejlesztés, prezentációkészítés, táblázatkezelés, böngészés, e-levelezés) használva információkat gyűjtenek; szimulációkat, interaktív animációkat futtatnak; ezek alapján bemutatókat, számolótáblákat, szöveges dokumentumokat stb. készítenek egyrészt matematikai problémák, feladatok megoldására, másrészt ismereteik rendszerezése, bemutatása céljából. (A tevékenységeket online tesztek egészítik ki.)
Pedagógiai-módszertani elvárások A programcsomag matematikai részének összeállításakor abból indultunk ki, hogy a matematikában (ahogy a mindennapi életben is) sok olyan probléma merül fel, amelyet számítógéppel lehet, sőt célszerű megoldani. Törekedjünk arra, hogy a tanulók ismerjék fel, hogy a probléma vagy annak egyes részei informatikai eszközökkel megoldhatók-e. Ezután áll módjukban kiválasztani a megoldásra leginkább megfelelő hardver-szoftver eszközt vagy eszközöket. Ha több eszközt használnak, akkor tudják megoldani a közöttük levő információátadás problémáját. Ennek megfelelően tudatában kell lennünk annak, hogy megváltozik a pedagógus szerepe: az ismeretátadó és számon kérő pedagógusból az ismeretek közötti eligazodást segítő, tanácsadó, a megtalált információt értékelni, abban kételkedni tudó tanulók nevelőjévé válik. A tanulókat fel kell készítenie a problémamegoldó gondolkodásra mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. A programcsomag tehát biztosítja az önálló tanulás lehetőségét, de az elkészült tevékenységtervekben szerepet kap a diákok együttműködésén alapuló
csoportmunka, többször a projektmunka is. Mindezek megfelelő feladatkijelöléssel biztosítják a differenciálás, a tehetséggondozás és a hátránykompenzálásra lehetőségét is. A feladatvállalás és a feladatvégzés, a munka megszervezése, illetve az elkészült munka értékelése nagymértékben hozzájárulhat az énkép és az önismeret fejlődéséhez, illetve a szociális kompetenciák gyarapodásához. Természetesen a megfelelő technikai feltételeket biztosítani kell a programcsomag feldolgozásához. Optimális esetben valamennyi tanuló olyan multimédiás számítógépen dolgozik, amely rendelkezik internet-eléréssel. A létrejött dokumentumok bemutatásához szükséges a kivetítő. Az interaktív tábla a tananyag feldolgozása, a feladatok megoldása és az értékelés számára is hatékony, komplex környezetet teremt a tanítás-tanulás folyamatában.
6.4.4A NAT Informatika MŰVELTSÉGI TERÜLET IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG MATEMATIKA TANTÁRGY OKTATÁSI PROGRAMTANTERVE 9-12. ÉVFOLYAMOK SZÁMÁRA Szerző: Bánhegyesi Zoltán A kerettantervre épülő modultanterv a fő hangsúlyt a matematika tantárgyon belül megvalósítható (és megvalósítandó) IKT kompetenciafejlesztésre helyezi. A tanterv – a többi tantárgyi tantervhez hasonlóan – a Sulinet Digitális Tudásbázisban (SDT) fellelhető, a 9–12. évfolyamra kínált tananyagtartalmak feldolgozásának programterveihez illeszkedik. Az SDT matematika tananyaga a Kerettantervnek megfelelő tankönyvek alapján kép-, és mozgókép elemekkel, animációkkal, szimulációkkal, valamint interaktív feladatokkal kiegészítve készült. A középfokú matematika-oktatás kompetencia alapú átalakítása szükségessé (és egyben lehetővé is) teszi, hogy a diákok a matematika tanulásának folyamatában egyre nagyobb mértékben kihasználják az info-kommunikációs technológia által nyújtott lehetőségeket. Ennek érdekében nyilván nélkülözhetetlen ezen kompetenciák kialakítása, elmélyítése és készség szintűvé tétele. Az IKT lehetőségeinek felhasználása a matematika tantárgy tanításában/tanulásában túlmutat önmagán: olyan új munkaszervezési és tevékenységi formák jelennek meg, amelyek gyökeresen átalakít(hat)ják az iskolai (tanár-diák, diák-diák, sőt tanár-tanár) kommunikációt, minek következtében a jelenleginél tágabb teret kaphat a hátránykompenzálás és a tehetséggondozás is. További lehetőségként pedig meg kell említenünk a felnőttképzés különböző formáihoz – különösen a távoktatáshoz – való adaptálhatóságot, s ezáltal az élethosszig tartó tanulás (LLL – lifelong learning) keretében történő felhasználást. Jelen tanterv modultevékenységeiben együtt szerepelnek a tantárgyi és az IKT kompetenciák fejlesztési feladatai. A tanmenetek modultevékenységei a
tanítás/tanulás folyamatában lehetőséget nyújtanak arra, hogy megvalósulhasson a Nat-ban kiemelt képességek, kulcskompetenciák fejlesztése, egyben érvényre juthassanak a matematika műveltségterület nevelési-oktatási alapelvei.
Megjegyzés: Jelen tanterv felépítésében a Kerettanterv logikáját követi. A táblázatokban félkövér betűkkel jelöltük azokat a tartalmakat, amelyek a tevékenységtervekben szerepelnek, és amelyekhez a felsorolt IKT kompetenciafejlesztési lehetőségek kapcsolódnak.
9. évfolyam Gondolkodási módszerek Fejlesztési feladatok, tevékenységek A szemléletes fogalmak definiálása, tudatosítása.
Módszer keresése az összes eset áttekintéséhez. A szükséges és elégséges feltétel megkülönböztetése.
Tartalom A megismert számhalmazok, ponthalmazok áttekintése, véges és végtelen halmazok, az intervallum fogalma. Halmazműveletek: unió, metszet, részhalmazképzés, két halmaz különbsége.
IKT kompetenciák
– Információkeresés – Internet-használat – Prezentációkészítő program használata – Szövegalkotási készség fejlesztése – Előadás tartása multimédiás eszközökkel. – Ábraszerkesztő program alkalmazása. – A hálózati kommunikációs lehetőségek használata
Egyszerű kombinatorikai feladatok, az összes eset áttekintése. Az „akkor és csak akkor” használata – (folyamatos). Tétel és megfordítása – (folyamatos).
Számtan, algebra Fejlesztési feladatok, tevékenységek A fogalom célszerű kiterjesztése, a számok nagyságrendjének tudása.
Műveletek végzése számokkal és
Tartalom A hatványozás értelmezése 0 és negatív egész kitevőre, a hatványozás azonosságai (legalább egy azonosság bizonyítása); számok abszolút értéke, normál alakja. Nevezetes azonosságok: kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás; (a ± b)2, a2 – b2 szorzat alakja, (a ± b)3, a3 – b3 szorzat alakja.
Ezen azonosságok alkalmazása
IKT kompetenciák
– Információkeresés – Internet-használat – Szövegszerkesztő használata – Szövegalkotási készség fejlesztése – A hálózati kommunikációs lehetőségek használata – Táblázatkezelő használata
algebrai kifejezésekkel, a szaknyelv használata. Algoritmikus gondolkodás és a gyakorlati problémák modellezése, értő szövegolvasás.
egyszerű algebrai egészekkel és törtekkel végzett műveleteknél. Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása. Egyenletrendszerre vezető szöveges feladatok, százalékszámítás, kamatszámítás. A rendszerezőképesség fejlesztése. Egy abszolútértéket tartalmazó egyenletek. A matematika iránti érdeklődés Relatív prímek, oszthatósági erősítése az elemi számelmélet feladatok. Példa alapvető problémáival és számrendszerekre. matematikatörténeti vonatkozásaival.
Függvények, sorozatok Fejlesztési feladatok, tevékenységek A függvényszemlélet fejlesztése: a hozzárendelések szabályként való értelmezése. A megfelelő modell megkeresése.
Tartalom
IKT kompetenciák
A függvény fogalma, elemi tulajdonságai; a lineáris függvény, abszolútérték függvény, másodfokú függvény, gyakorlati példák további függvényekre, a fordított arány, x
a . x
– Információkeresés – Internet-használat – Szövegszerkesztő használata – Szövegalkotási készség fejlesztése – A hálózati kommunikációs lehetőségek használata – Táblázatkezelő használata – Ábraszerkesztő program alkalmazása.
Geometria Fejlesztési feladatok, tevékenységek Tájékozottság a megismert síkidomok tulajdonságaiban.
Sejtések megfogalmazása, új összefüggések felfedezése, bizonyítási igény kialakítása.
Tartalom
IKT kompetenciák
Geometriai alapfogalmak, háromszögekkel, négyszögekkel, sokszögekkel kapcsolatos ismeretek kiegészítése, rendszerezése.
– Információkeresés – Internet-használat – Szövegszerkesztő használata – Szövegalkotási készség fejlesztése – Táblázatkezelő használata
A háromszög nevezetes vonalai, beírt köre, körülírt köre. (Legalább egy tétel bizonyítása.) Thalész tétele, a kör és érintői.
– Információkeresés – Internet-használat – Szövegalkotási készség fejlesztése – A hálózati kommunikációs lehetőségek használata – Táblázatkezelő használata – Ábraszerkesztő program alkalmazása.
– Prezentációkészítő program használata – Előadás tartása multimédiás eszközökkel. A transzformációk mint függvények értelmezése, a matematika különböző területei közötti kapcsolatok keresése.
A tengelyes és középpontos tükrözés, az eltolás áttekintése, rendszerezése, pont körüli elforgatás és tulajdonságai.
Síkbeli tájékozódás, tervezés, a konstrukciós, analizáló képesség és a diszkussziós igény kialakítása, sokoldalú szemléltetés, szerkesztőprogramok megismerése.
A forgásszög fogalma, ívmérték, a kör középponti szöge. A körív hossza, körcikk kerülete, területe (képletek használata). Egyszerű szerkesztési feladatok.
– Információkeresés – Internet-használat – Szövegalkotási készség fejlesztése – A hálózati kommunikációs lehetőségek használata – Ábraszerkesztő program alkalmazása. – Prezentációkészítő program használata – Előadás tartása multimédiás eszközökkel.
Valószínűség, statisztika Fejlesztési feladatok, tevékenységek A statisztikai adatok helyes értelmezése.
Tartalom Statisztikai adatok és ábrázolásuk (kördiagram, oszlopdiagram stb.), számtani közép, medián, módusz; szórás.
IKT kompetenciák – Információkeresés – Internet-használat – Szövegalkotási készség fejlesztése – A hálózati kommunikációs lehetőségek használata – Táblázatkezelő használata
10. évfolyam Gondolkodási módszerek Fejlesztési feladatok, tevékenységek A köznapi gondolkodás és a matematikai gondolkodás megkülönböztetése. A bizonyítási igény további fejlesztése.
Tartalom Tétel és megfordítása. Bizonyítási módszerek, jellegzetes gondolatmenetek (indirekt módszer, skatulya-elv).
IKT kompetenciák – Internet-használat – Prezentációkészítő program használata – Szövegalkotási készség fejlesztése – Ábraszerkesztő program alkalmazása.
Változatos kombinatorikai feladatok.
Számtan algebra Fejlesztési feladatok, tevékenységek A permanencia elve a számfogalom bővítésében.
Tartalom
A valós szám szemléletes fogalma, kapcsolata a számegyenessel, a valós számok tizedestört alakja, példák irracionális számokra. A négyzetgyök azonosságainak használata egyszerű esetekben, az n-edik gyök. A másodfokú egyenlet A megoldás keresése többféle úton, tanulói felfedezések, önálló megoldása, a megoldóképlet, gyöktényezős alak. eljárások keresése. Összefüggés két pozitív szám Az algoritmikus gondolkodás számtani és mértani közepe fejlesztése. között. A matematika eszközként való Másodfokú egyenletre vezető felhasználása gyakorlati és szöveges feladatok. természettudományos problémák megoldásában. Diszkussziós igény az algebrai Ekvivalens és nem ekvivalens feladatoknál. lépések egyenletek átalakításánál, egyszerű négyzetgyökös egyenletek. Az algebrai és grafikus módszerek Egyszerű másodfokú alkalmazása a egyenlőtlenség megoldása. problémamegoldásban.
IKT kompetenciák
– Információkeresés – Internet-használat – Internet-használat – Táblázatkezelő használata – Internet-használat – Táblázatkezelő használata
Függvények, sorozatok Fejlesztési feladatok, tevékenységek Új függvénytulajdonságok megismerése, függvénytranszformációk alkalmazása. A négyjegyű függvénytáblázatok és matematikai összefüggések célszerű használata.
Tartalom A négyzetgyök függvény. A tanult függvények néhány egyszerű transzformációja. A forgásszög szögfüggvényeinek értelmezése, összefüggés a szög szögfüggvényei között. A szögfüggvények tulajdonságai (értelmezési tartomány, monotonitás, zérushelyek, szélsőértékek, periodicitás, értékkészlet), a függvények ábrázolása.
IKT kompetenciák – Információkeresés – Internet-használat – Táblázatkezelő használata – Ábraszerkesztő program alkalmazása.
Geometria Fejlesztési feladatok, tevékenységek A transzformációs szemlélet fejlesztése.
Kreatív problémamegoldás. Geometriai ismeretek alkalmazása, biztos számolási készség, zsebszámológép célszerű használata.
A vektorok további alkalmazása.
Tartalom A hasonlósági transzformáció fogalma.
A háromszögek hasonlósága, alapeseteinek ismerete és alkalmazása egyszerű esetekben. A hasonlóság alkalmazásai: háromszög súlyvonalai, súlypontja, arányossági tételek a derékszögű háromszögben. Hasonló síkidomok területének aránya, hasonló testek térfogatának aránya. Pitagorasz tételének, illetve a szögfüggvényeknek alkalmazása derékszögű háromszög hiányzó adatainak kiszámítására, gyakorlati feladatok. Nevezetes szögek szögfüggvény-értékeinek kiszámítása. A vektor szorzása számmal, vektor felbontása síkban.
IKT kompetenciák – Internet-használat – Szövegalkotási készség fejlesztése – Táblázatkezelő használata – Ábraszerkesztő program alkalmazása. – Prezentációkészítő program használata – Internet-használat – Szövegszerkesztő használata – Szövegalkotási készség fejlesztése – Táblázatkezelő használata – Ábraszerkesztő program alkalmazása. – Prezentációkészítő program használata
– Internet-használat – Szövegalkotási készség fejlesztése – Táblázatkezelő használata
– Ábraszerkesztő program alkalmazása. – Prezentációkészítő program használata
Valószínűség, statisztika Fejlesztési feladatok, tevékenységek A valós helyzetek értelmezése, megértése és értékelése.
Tartalom Valószínűségi kísérletek. A valószínűség szemléletes fogalma, kiszámítása egyszerű esetekben.
IKT kompetenciák – Információkeresés – Internet-használat – Szövegalkotási készség fejlesztése – A hálózati kommunikációs lehetőségek használata – Táblázatkezelő használata – Ábraszerkesztő program alkalmazása. – Prezentációkészítő program használata
11. évfolyam Gondolkodási módszerek Fejlesztési feladatok, tevékenységek A kombinatív készség fejlesztése. A többféle megoldási mód lehetőségének keresése. Becslés, a becslés összevetése a számításokkal. A gráf modellként való felhasználása.
Tartalom
IKT kompetenciák
Vegyes kombinatorikai feladatok. Binomiális együtthatók.
– Internet-használat – Szövegalkotási készség fejlesztése – Szövegszerkesztő használata – Táblázatkezelő használata
Gráfelméleti alapfogalmak, alkalmazásuk. Feladatok megoldása gráfokkal.
– Internet-használat – Szövegalkotási készség fejlesztése – A hálózati kommunikációs lehetőségek használata – Ábraszerkesztő program alkalmazása. – Prezentációkészítő program használata – Előadás tartása multimédiás eszközökkel.
Számtan, algebra Fejlesztési feladatok, tevékenységek
Tartalom
Másodfokúra visszavezethető egyszerű egyenletek. A matematikai fogalom célszerű A hatványozás kiterjesztése kiterjesztése, a fogalmak pozitív alap esetén racionális általánosításánál a permanencia kitevőkre. elv felhasználása. A hatványozás azonosságai és alkalmazásuk. Bizonyítás iránti igény mélyítése. A logaritmus értelmezése. Matematikatörténeti vonatkozások A logaritmus azonosságai. megismerése (könyvtár- és internethasználat). A definíciókon és a megismert Az absztrakciós és szintetizáló azonosságokon alapuló képesség fejlesztése. exponenAz önellenőrzés igényének ciális, logaritmikus és fejlesztése. trigonometrikus egyenletek.
IKT kompetenciák
– Internet-használat – A hálózati kommunikációs lehetőségek használata – Táblázatkezelő használata
Függvények, sorozatok Fejlesztési feladatok, tevékenységek A függvényfogalom fejlesztése. Összefüggések felismerése a matematika különböző területei között. A bizonyításra való törekvés fejlesztése.
Tartalom A 2x, a 10x függvény, az exponenciális függvény vizsgálata, exponenciális folyamatok a természetben. A logaritmus függvény, mint az exponenciális függvény inverze.
Számítógép használata a függvényvizsgálatokban és a transzformációkban.
A tanult függvények tulajdonságai (értelmezésitartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték, monotonitás, periodicitás, paritás).
IKT kompetenciák – Internet-használat – Szövegszerkesztő használata – Szövegalkotási készség fejlesztése – A hálózati kommunikációs lehetőségek használata – Táblázatkezelő használata – Ábraszerkesztő program alkalmazása. – Internet-használat – A hálózati kommunikációs lehetőségek használata – Táblázatkezelő használata
Geometria, mérés Fejlesztési feladatok, tevékenységek A térszemlélet fejlesztése. Pontos fogalomalkotásra törekvés. Bizonyítás iránti igény továbbfejlesztése. A fizika és a matematika termékeny kapcsolatának megmutatása. Tervszerű munkára nevelés. Az esztétikai érzék fejlesztése.
A matematika gyakorlati felhasználása. A zsebszámológép és a számítógép alkalmazása. Az eredmények realitásának és pontosságának eldöntése. Geometriai feladatok megoldása algebrai eszközökkel. A bizonyítási készség fejlesztése.
Adott probléma többféle megközelítése.
Tartalom A vektorokról tanultak áttekintése. A vektorműveletek tulajdonságai. Két vektor skaláris szorzata. A skaláris szorzat tulajdonságainak felsorolása. Szinusztétel, koszinusztétel. Az alkalmazásukhoz szükséges egyszerű trigonometrikus egyenletek.
Távolság, szög, terület meghatározása gyakorlati feladatokban (fizikában).
Helyvektor. Műveletek koordinátákkal adott vektorokkal. Szakasz felezőpontja, harmadolópontja. A háromszög súlypontja. Két pont távolsága, szakasz hossza. A kör egyenletei. Az irányvektor, a normálvektor, az iránytangens fogalma, ezek kapcsolata. Az egyenes egyik egyenlete.
IKT kompetenciák
– Internet-használat – Szövegalkotási készség fejlesztése – Szövegszerkesztő használata – A hálózati kommunikációs lehetőségek használata – Táblázatkezelő használata – Internet-használat – Táblázatkezelő használata
– Internet-használat – A hálózati kommunikációs lehetőségek használata – Táblázatkezelő használata
– Internet-használat – Szövegalkotási készség fejlesztése – Szövegszerkesztő használata
Két egyenes párhuzamosságának, merőlegességének feltétele, két egyenes metszéspontja. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör adott pontjához tartozó érintője. Kúpszeletek
– A hálózati kommunikációs lehetőségek használata
– Internet-használat – A hálózati kommunikációs lehetőségek használata – Ábraszerkesztő program alkalmazása. – Prezentációkészítő program használata
Valószínűség, statisztika Fejlesztési feladatok, tevékenységek A körülmények kellő figyelembevétele. Előzetes becslés összevetése a számításokkal.
Modellalkotásra nevelés.
A számítógép alkalmazása statisztikai adatok, illetve véletlen jelenségek vizsgálatára. A mindennapi problémák értelmezése, a statisztikai zsebkönyvek, a napi sajtó adatainak elemzése.
Tartalom Egyszerű valószínűségszámítási problémák. A binomiális eloszlás. Eseményekkel végzett műveletek egyszerű, konkrét feladatokban. Relatív gyakoriság. A valószínűség klasszikus modellje. Statisztikai mintavétel a gyakorlati életben.
IKT kompetenciák – Internet-használat – Táblázatkezelő használata
– Internet-használat – Táblázatkezelő használata
12. évfolyam Megjegyzés: Az ismétlést, rendszerezést szolgáló részeknél a „Tartalom” oszlopban dőlt betűkkel jelöltük azokat a fejezeteket, amelyekhez az alsóbb évfolyamok anyagában tevékenységek találhatók. A hozzájuk kapcsolódó IKT kompetenciákat a 12. évfolyamnál nem soroltuk fel újra.
Gondolkodási módszerek Fejlesztési feladatok, tevékenységek Az ismeretek rendszerezése. A matematika különböző területei közti összefüggéseinek tudatosítása. A deduktív gondolkodás további fejlesztése.
Tartalom
IKT kompetenciák
Ekvivalencia, implikáció. A halmazelméleti és logikai ismeretek kapcsolata, rendszerezése. A megismert bizonyítási módszerek összefoglalása. A kombinatorikai és gráfokkal kapcsolatos ismeretek áttekintése.
Számtan, algebra Fejlesztési feladatok, tevékenységek Matematikatörténeti ismeretek (könyvtár- és internethasználat). Szám- és műveletfogalom biztos alkalmazása.
Tartalom Számhalmazok. Számelméleti összefoglalás. A valós számok és részhalmazai. A műveletek értelmezése, műveleti tulajdonságok. Közelítő értékek.
Egyenletek Tervszerű, pontos és fegyelmezett munkára nevelés. Az önellenőrzés fontossága.
A szövegértés, a szövegelemzés fejlesztése.
Nevezetes másod- és harmadfokú algebrai azonosságok. Első- és másodfokú egyenlet és egyenlőtlenség. Négyzetgyökös kifejezések és egyenletek. Egyszerű exponenciális, logaritmikus, trigonometrikus egyenletek és azonosságok. Az egyenletmegoldás módszerei. Az alaphalmaz szerepe. Egyszerű kétismeretlenes elsőfokú és másodfokú egyenletrendszer. Szöveges feladatok.
IKT kompetenciák .
Függvények, sorozatok Fejlesztési feladatok, tevékenységek A matematika alkalmazása a gyakorlati életben. Matematikatörténeti feladatok.
Az absztrakciós készség fejlesztése. A függvényszemlélet fejlesztése. A függvények alkalmazása a gyakorlatban és a természettudományokban.
Tartalom A sorozat fogalma. Számtani és mértani sorozat, az n. tag, az első n elem összege. Kamatoskamat-számítás.
IKT kompetenciák – Információkeresés – Internet-használat – Szövegszerkesztő használata – Szövegalkotási készség fejlesztése – A hálózati kommunikációs lehetőségek használata – Táblázatkezelő használata – Ábraszerkesztő program alkalmazása. – Prezentációkészítő program használata – Előadás tartása multimédiás eszközökkel.
Rendszerező összefoglalás A függvényekről tanultak áttekintése, rendszerezése. Az alapfüggvények ábrázolása. Függvény-transzformációk. Függvényvizsgálat függvényábrák segítségével.
Geometria, mérés Fejlesztési feladatok, tevékenységek A térszemlélet fejlesztése. Az esztétikai érzék fejlesztése.
A matematika gyakorlati alkalmazásai a térgeometriában. Sík- és térgeometriai ismeretek összekapcsolása, analógiák felismerése.
A függvényszemlélet fejlesztése. A deduktív gondolkodás fejlesztése.
Tartalom
IKT kompetenciák
Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, szöge. A terület- és kerületszámítással kapcsolatos ismeretek összefoglalása. A tanult poliéderek felszíne, térfogata. A forgáshenger és a forgáskúp felszíne és térfogata. A csonkagúla, a csonkakúp, a gömb térfogata, felszíne. Rendszerező összefoglalás Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok. Egybevágósági és hasonlósági transzformációk áttekintése. Háromszögekre, négyszögekre és a körre vonatkozó tanult
– Internet-használat – A hálózati kommunikációs lehetőségek használata – Táblázatkezelő használata – Ábraszerkesztő program alkalmazása. – Prezentációkészítő program használata – Előadás tartása multimédiás eszközökkel.
tételek és alkalmazásaik. A matematika különböző területei Vektorok, vektorok közötti összefüggések koordinátái. felhasználása. Vektorműveletek, műveleti tulajdonságok, alkalmazások. Derékszögű koordinátarendszer. Egyenes és kör egyenlete. Trigonometrikus összefüggések és alkalmazásaik.
Valószínűség, statisztika Fejlesztési feladatok, tevékenységek A leíró statisztika és a valószínűség-számítás gyakorlati szerepe, alkalmazása. A számítógép felhasználása statisztikai adatok kezelésére, véletlen jelenségek vizsgálatára.
Tartalom Adatkezelésnél osztálybasorolás. Terjedelem.
Összefoglalás: Adathalmazok jellemzői: számtani közép, mértani közép, súlyozott közép, medián, módusz, szórás. Gyakoriság, relatív gyakoriság. A klasszikus valószínűségi modell.
IKT kompetenciák
6.5
A NAT INFORMATIKA MŰVELTSÉGI TERÜLET IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG KÉMIA TANTÁRGY
Szerzők: Fazekas Jánosné, Zajáczné Kovács Margit
6.5.1A NAT Informatika MŰVELTSÉGI TERÜLEt IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG KÉMIA TANTÁRGY PEDAGÓGIAI-SZAKMAI KONCEPCIÓJA
Szerzők: Fazekas Jánosné, Zajáczné Kovács Margit
Bevezetés
A programcsomag kémia tantárgyra vonatkozó részében azt kívánjuk bemutatni, hogyan használhatjuk az IKT eszközeit e tantárgy tanításában és eközben milyen IKT-kompetenciák fejlesztésére nyílik lehetőségünk. Tevékenységterveinkkel a 7-10. évfolyam tanóráihoz, a Sulinet Digitális Tudásbázis „Ember és természet” műveltségi területen található tananyagtartalmainak digitális elemeit felhasználva, modulszerűen kínálunk foglalkozásokat. Ezek alapjául a Nemzeti alaptanterv (2003), a Kerettanterv (2000) és a kétszintű érettségi követelményrendszere szolgáltak. Munkánkban a NAT 2003 „Ember a természetben” műveltségi terület alapelvei, céljai közül kiemelten kezeltük a következőket: •
A természet egységére vonatkozó koncepció tudatos alkalmazása.
•
Az általános természettudományos fogalmak, szemléletmódok és eljárások kialakítása, formálása.
•
Az önálló ismeretszerzés igényének, egyéni módszereinek kialakítása. A természeti és technikai tárgyakkal, jelenségekkel kapcsolatos saját elképzelések és a tanult tudományos elméletek megfogalmazása, magyarázatokban, előrejelzésekben és cselekvésben való használata. Az ismeretszerzés folyamatának és eredményének kritikus értékelése.
•
A tudományos ismeretszerzés iránti határozott igény kialakítása. Önálló vizsgálódás, a megfigyelések önálló rögzítése. Adott olvasnivalóból meghatározott szempontok szerinti információk kigyűjtése.
•
Természettudományi ismeretterjesztő feldolgozása, értelmezése.
•
Önálló forráshasználat. A számítógépes, illetve multimédiás eszközök használata.
•
Vizsgálatok eredményeinek átfogó, különböző médiaeszközöket használó, informatív és esztétikus bemutatása.
•
A tudománytörténeti folyamatok, modellek, elképzelések, egymást váltó elméletrendszerek értelmezése.
•
Az anyagtudományok egyes eredményeinek megismerése, elemzése a hétköznapi alkalmazásokban.
•
Az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok szervezetre gyakorolt fontosabb hatásainak megismerése. Az alkohol, a drogok, a gyógyszerek (kábítószerként történő fogyasztásuk esetén), a dohányzás egészségkárosító hatásainak megismerése.
szövegek
önálló
keresése,
Mindezen célok megvalósulásához az informatikát hívjuk segítségül, nemcsak azért mert a számítógép a gyerekek körében nagyon népszerű eszköz, szívesen használják és dolgoznak vele (persze ez sem elhanyagolható szempont), hanem azért is, mert számtalan módon segítségünkre lehet a szaktárgyi céljaink elérésében, könnyíti munkánkat, segíti a szemléltetést, a megértést, előtérbe helyezi az egyéni és differenciált fejlesztést. A digitális tananyagok alkalmazása elősegíti a tanulók önálló tanulását, azon készségek, képességek kialakulását, amelyek felkészítik őket az élethosszig tartó tanulásra. A haszon kölcsönös – mindeközben fejlesztjük a gyermek informatikai készségeit is, gyakoroltatjuk az informatika órán tanultakat. Tevékenységterveinkben a Nat 2003 informatika műveltségi terület fejlesztési céljai közül leginkább a következőket tartottuk szem előtt: •
Digitális Tudásbázis-rendszer használata, keresés az adatbázisban.
•
Adatbázisokból, számítógépes hálózatból lehetőségeinek, módjainak megismerése.
•
A megtalált információ gyűjtése, értelmezése, feldolgozása.
való
információszerzés
•
Szöveges, rajzos, táblázatos dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása.
•
A gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumok gépi megvalósítása. Igény a mondanivaló lényegét tükröző, esztétikus külalak kialakítására.
•
Bemutatók készítése.
•
Mérések és szimulációk, a paramétermódosítás hatásai, törvényszerűségek megfogalmazása.
•
Problémák megoldása önálló, illetve csoportmunkában.
•
Feladatok megoldása fejlesztő rendszerrel.
•
Hatékony, céltudatos információszerzés az internetről, elhelyezése a célnak megfelelő formátumban az interneten.
•
Infokommunikációs eszközzel információ küldése és fogadása, csoportos kommunikációs formák.
•
Problémamegoldáshoz tudatos hardver- és szoftvereszköz választása. Az összetett munka szükséges eszközkészletének kiválasztása.
információ
A kémia az általánosan használt iroda-, kép- és kiadványszerkesztő programok alkalmazása mellett egyedi informatikai lehetőségeket is kínál a speciális kémiai szoftverek – képletszerkesztők, 3D-s modelleket megjelenítő programok használatával (pl. ISIS/Draw, Chime, RasMol, Protein Explorer stb.). Ezek telepítése, használatának elsajátítása hozzájárul azon célunk megvalósításához, hogy gyermekeink legyenek nyitottak a számítógép, az információs technológia alkalmazására az élet minden területén. A speciális kémia programokon keresztül arra is példát kapnak a gyerekek, hogyan lehet az informatikát segítségül hívni szakmai problémák kezeléséhez, megoldásához. A kémiai weboldalak megtekintéséhez szükséges Plugin programok beszerzése, beépítése a böngészőprogramokba ugyancsak jó példája az informatikában tanultak más területen történő alkalmazásának. A számítógépes grafika, főleg az animációk, 3D-s modellek vizuálisan is segítik a tanulókat atomi, molekuláris szinten zajló folyamatok elképzelésében, a szerkezetek megértésében, ezáltal könnyebben érthetővé teszik a meglehetősen nehéznek tűnő, elvont tananyagot. A szimulációk interaktív beavatkozás lehetőségét kihasználhatjuk a kapcsolatok, viselkedési minták felismertetésében, a modell működését jellemző szabályok felfedeztetésében. A tanulók a szimuláció során ellenőrizhetik a jelenségre tanult törvényeket, hipotéziseket. Megfigyelhetik, hogy bizonyos paraméterek
változása milyen hatással van a folyamatokra. A szimulációk nagyban segítik az okokozati viszonyok feltárását is. Ráadásul mindezt szinte játékos formában teszik, megadva a gyerekeknek a saját felfedezés örömét. A tananyag ilyetén történő feldolgozása vonzóbbá, emberközelibbé teheti a kémia elméleti fejezeteit is. Tevékenységterveinkben igyekeztünk a modellek, szimulációk, rajzoló programok tanulási folyamatba való beépítésére is mintát adni. A Nat 2003-ban nagy hangsúlyt kap a megismerési, tanulási folyamat a tanulók aktív, értelmező tevékenysége, a tapasztalatoknak a már meglévő elképzelések keretei között történő feldolgozása, az eredmények önálló, kritikus értékelése és alkalmazása. Tanulásszervezésben fontosnak tartottuk ugyanakkor a pár és csoport ill. kiemelten fontosnak a projekt munka gyakori alkalmazását – sajnos ez utóbbi forma jelen oktatási rendszerben meglehetősen háttérbe szorul, pedig korunk egyre inkább igényli ennek gyakorlatát. Egy-egy összetettebb feladatot (pl. honlap, bemutató elkészítése megadott témáról) projektmunkával készíttethetünk. Nem minden tanuló képes mindenféle feladat elvégzésére. A csoportokban mindenki megtanulhatja, hogyan teheti hasznossá magát, mi az a feladat, amit képességei alapján elvállalhat. Egymás munkájának megfigyelésével pedig a gyerekek megtapasztalhatják, hogyan működik a munkamegosztás, hogyan készül el közös munkával a teljes mű. Fontosnak tartjuk, hogy a projektmunkához gyerek számára megoldható, érdekes feladatokat válasszunk. Az informatika akarva, akaratlan – részévé vált életünknek. Alkalmazása megváltoztatja a pedagógus szerepét is - munkánkban az információ átadó, közvetítő szerepet egyre inkább egy irányító, tanácsot adó partner szerep váltja fel. Tanulóinknak pedig fel kell készülnie a rájuk zúduló egyre hatalmasabb információmennyiség okos, értelmes kezelésére. Mindehhez próbáltunk hasznos tanácsokat, ötleteket adni.
Felhasznált irodalom: Nat 2003 Ember a természetben Nat 2003 Informatika Kerettanterv tantárgyi füzetek (Kémia)
6.5.2A NAT INFORMATIKA
MŰVELTSÉGI TERÜLET IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG KÉMIA TANTÁRGY OKTATÁSIPROGRAMTANTERVE 7-10. ÉVFOLYAMOK SZÁMÁRA Szerzők: Fazekas Jánosné, Zajáczné Kovács Margit
Bevezetés Tantervünk a Sulinet Digitális Tudásbázisban lévő feldolgozásának programterveihez illeszkedő modultanterv.
tananyagtartalmak
Az SDT kémia anyaga a 2000, 2002 évi kerettanterv alapján készült. A tananyagok jellegzetessége, hogy nagyszámú, apró elemből áll össze, melyek könnyen variálhatók, változatos összeállítás készíthető belőlük. A hagyományos tankönyvi formában megjelenő tananyagot (szöveg és képi elemeket) egyéb digitális és audiovizuális tananyagelemek – VRLM modellek, hang- és mozgóképelemek, szimulációk-, interaktív szimulációk, interaktív tesztfeladatok – egészítik ki. Tantervünkben található modultevékenységek ezeknek az SDT tananyagelemeknek a felhasználásával készültek, tantárgyi és IKT kompetenciafejlesztés céljából. Beilleszthetők a hagyományos órákba, de teljes egészében kiválthatják azokat. A foglalkozások kivitelezéséhez tanári digitális módszertani útmutatók, a tanulók számára pedig digitális tanulási programok készültek.
A kémia tantárgy oktatásának céljai: A kémia tanításának célja, hogy a tanulók fokozatosan sajátítsák el azt a kémiai műveltségtartalmat és szemléletet, amely a 21. század kulturált emberét képessé teszi
arra, hogy a környezetében megjelenő és mindennapi tevékenységében felhasználásra kerülő anyagok kémiai tulajdonságait, hatásait, a kémiai jelenségeket és azok összefüggéseit, törvényeit megértse, és segíti őt az anyagok tudatos felhasználásában. A továbbfejleszthető ismeretanyag és a szemléletmód járuljon hozzá a tanulók egységes természet- és társadalomképének formálásához, egyéni képességeik felismeréséhez és fejlesztéséhez, a természettudományok iránti érdeklődés és az önművelés iránti igény felkeltéséhez. A kémia műveltségi terület keretei között folyó nevelés-oktatás a fenntartható fejlődés igényeinek megfelelően formálja a tanulók gondolkodásmódját, természethez való viszonyát. Az informatika tárgyban elsajátított képességek, készségek gyakoroltatása, továbbfejlesztése során alapvető önművelési, ismeretszerzési technikákat gyakorolhatnak a diákok.
A fejlesztési feladatok közül kiemelt hangsúllyal a következők szerepelnek: –
az egészséges életmód feltételeinek megismertetése,
–
a környezetért érzett felelősségre nevelés,
–
a kommunikációs kultúra fejlesztése,
–
a problémamegoldó képesség, a kreativitás fejlesztése.
A tanulók –
megfigyelőképességének és a fogalmak megalkotásán keresztül logikus gondolkodásmódjának fejlesztése,
–
önállóan végzett célirányos megfigyeléseik és kísérleteik eredményeiből, a megismert tények, összefüggések birtokában legyenek képesek következtetések levonására, ítéletalkotásra,
–
ábrákat, grafikonokat, táblázati adatokat tudjanak értelmezni, számítási feladatokat megoldani, ismerjék és alkalmazzák a problémamegoldás műveleteit,
–
használjanak modelleket, animációkat, szimulációkat,
–
szerezzenek gyakorlottságot az információkutatásban, a lényegkiemelésben, a válogatásban, a tömörítésben és a rendszerezésben,
–
legyenek képesek a megadott szempontok szerint használni az IKT eszközöket, multimédiás oktatási anyagokat,
–
szerezzenek gyakorlatot a feléjük áradó információözönből a tudományosan is elfogadható információk kiszűrésében, a média kritikus kezelésében,
–
legyenek alkalmasak arra, hogy elméleti ismereteiket a mindennapok által felvetett kérdések megoldásában alkalmazzák,
–
ismerjék fel az ismereteikhez kapcsolódó környezeti problémákat, ismereteik járuljanak hozzá személyiségük pozitív formálásához.
A taneszköz-kiválasztás elvei: Az OM által kiadott eszközlista elegendő, (a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. sz. melléklete szerint), az IKThez pedig multimédiás számítógépekre van szükség, (lehetőleg nagysebességű) internethozzáféréssel, officeprogramokkal. Mindössze egy speciális programot ajánlunk, az ISIS/Draw-t, ami oktatási célokra szabadon felhasználható - és a NETről beszerezhet,. akár a Sulinetről is. (A tevékenységtervben a linkek adottak).
7.-8. évfolyam tanterve Az általános iskolai kémiatanítás során a környezet- és természetismeret tantárgyakban korábban elsajátított ismeretekre és képességekre építve, a kémia tudományába vezetjük be a gyerekeket. Az általános iskolai kémiatanítás célja az anyag sokféleségének bemutatása mind az anyagi tulajdonságok, mind az anyagok között lejátszódó reakciók szempontjából. Az élményszerű tanulást, a természeti jelenségek iránti érdeklődés megtartását, illetve fokozását szolgálják a jól megtervezett kémiai kísérletek. A jelenségek értelmezése során lehetőség nyílik a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, kialakul a tanulókban a jelenségek magyarázatának igénye is. Ki kell fejleszteni a tanulókban az anyag- és energiatakarékosságnak, mint a környezetvédelem egyik hatékony módszerének szemléletét. Fel kell hívni a diákok figyelmét az egészségkárosító anyagok használatának veszélyeire, az egészséges életmód elemeire. A kémiai tanulmányok során a gyerekek sokféle kommunikációs formát használhatnak. A diákok kifejezőkészsége sokat fejlődik a különböző műfajú, kémiai tárgyú szövegek szóbeli és írásbeli alkotása során, amelyhez szövegszerkesztő programot használhatnak. A bemutató-szerkesztő program használatával látványosabbá tehetik az egyes témákból készített kiselőadásaikat. A tanulók gyakorolják a vonalas felosztások, táblázatok, diagramok, grafikonok, ábrák, rajzok értelmezését, használatát, hogy ebben gyakorlatot szerezve maguk is képesek legyenek információkat megjeleníteni. A verbális és a képi információk átalakítása egymásba komoly nehézséget jelent a diákok számára. A felsőbb évfolyamokon akkor lehet hatékonyan fejleszteni ezt a fontos képességet, ha az alapvető ábrázolási módok alkalmazásában gyakorlatot szereztek a tanulók az általános iskola évei alatt. Az informatika tantárgyban elsajátított ismeretek és készségek alkalmazása lehetővé teszi a kémiai mérő-, modellező és oktatóprogramok használatát, a hálózatról történő információgyűjtést. Egyéni és csoportos oktatási-tanulási tevékenységek során lehetőség nyílik az SDT-ben található animációs, interaktív szimulációs programok használatára, melyek nagymértékben segítik a megértést.
Óraszám: heti 1,5 (évi 55) 7. évfolyam TÉMAKÖRÖK
TARTALMAK
Tudománytörténet
A tárgyalt ismeretekhez kapcsolódó kiemelkedő tudósok munkássága, kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események. A természetes anyagok és vegyipari termékek sokfélesége, tulajdonságaik, jellemzésük, csoportosításuk különböző szempontok szerint. Szervetlen és szerves anyagok. A víz
Anyagok
Változások
Változások a természetben, környezetünkben, a háztartásban, a laboratóriumban. Megismerési eljárások: megfigyelés, hipotézis- és modellalkotás, kísérlet. Alapvető kísérleti eszközök, balesetmentes kísérletezés, vegyi balesetek, az önvédelem lehetőségei. Különbség a fizikai, kémiai és a biológiai változások között. Különbség a fizikai, kémiai és a biológiai tulajdonságok között. A keverékek és a vegyületek elkülönítése. A keverékek fajtái, szétválasztásuk. Az anyagok halmazállapota, halmazállapot-változások
Oldódás, oldhatóság, tömegszázalékos összetétel. Oldódás, oldatok
Az égés: tűz, tűzgyújtás, gyufa, foszfor, az égés feltételei, oxidáció, redukció, redoxireakció, egyesülés és bomlás, belső energia, exoterm és endoterm reakció, veszélyhelyzetek, túlélési lehetőségek. Sav-bázis reakció:
A foglalkozásokhoz kapcsolódó IKT tevékenység Szövegszerkesztő használata, szövegalkotási készség fejlesztése Internet-használat, képek keresése, szövegbe illesztése Rajzoló-program használata A víz körforgásának tanulmányozása videó és animáció segítségével
Szövegszerkesztő használata Táblázat készítése szövegszerkesztővel Képek, animációk, szimulációk használata az egyes halmazállapotok és halmazállapot-változások tanulmányozására Grafikon elemzése Szövegszerkesztő program használat, Táblázatkészítés, grafikonelemzés, Interaktív szimulációs program használatával megfigyelhető a részecskék mozgása, megvizsgálhatóak az oldódást befolyásoló tényezők, Szövegértelmezés, lényegkiemelés
sav, bázis, savas, semleges, lúgos, indikátor, közömbösítés, só. Az égés Szövegszerkesztő program használata, táblázatkészítés Rajzolóprogrammal ábra készítése A víz alkotórészei
Bepillantás a Az atomok és felépítésük: elemi részecskék, töltésük, (relatív) tömegük, részecskék világába atommag, proton, neutron, elektronhéjak, méretviszonyok. Tömeg és töltésviszonyok a részecskékben: tömegszám, izotóp, (egyszerű) ion. Az atomok rendszerezése: elem, vegyjel, a periódusos rendszer, csoport, periódus, vegyértékelektronok. Az atomok kapcsolódása: molekulák, molekulamodellek. A részecskék sokasága: anyagmennyiség, Avogadroállandó, moláris tömeg, halmazállapotok, kristályrács, rácsösszetartó erő. A tömegmegmaradás törvénye, a kémiai egyenlet
Szövegszerkesztő használata, képek beillesztése Táblázat készítése Mozgóképpel, animációval a vízbontás megfigyelése, értelmezése Interaktív feladatmegoldás Interaktív szimulációs kísérlet segítségével a durranógáz tulajdonságának megfigyelése
Az atom felépítése
Ionok
Szövegszerkesztőben táblázat készítése Interaktív szimuláció használata az atomszerkezet kialakulásához Bemutató-szerkesztővel bemutató készítése az atomszerkezeti ismeretek fejlődéséről Információgyűjtés, képkeresés az Interneten Szövegszerkesztő program használata, Rajzolóprogrammal ábrák készítése Animáció és szimuláció segítségével értelmezhető az ionok keletkezése, az elektronleadás és elektronfelvétel folyamata
Óraszám: heti 1,5 (évi 55) 8. évfolyam TÉMAKÖRÖK
TARTALMAK
A foglalkozásokhoz kapcsolódó IKT tevékenység
A tárgyalt anyagokhoz kapcsolódó kiemelkedő tudósok munkássága, kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események. A víz, a levegő és ami Nemfémes elemek: Hidrogén, oxigén, klór, a víz klórozása.(A hidrogén bennük van előállítása, égése, durranógáz-reakció. A klór reakciója vízzel, nátriummal, vassal.) Nitrogén, ammónia, az ózon szerepe, nemesgázok és felhasználásuk.(A nitrogén reakciója hidrogénnel. Az ammónia vízoldékonysága, reakciója savakkal.) Az oxigén Szövegszerkesztő program használata Rajzolóprogrammal ábrák készítése Az oxigénmolekula kialakulásához szimulációs program használata az ózon tanulmányozásához animáció alkalmazható Bemutató készítése megadott kép és szövegelemek segítségével Információgyűjtés, képek keresése az Interneten Tudománytörténet
A változatos szén
Kooperatív munkában bemutatók készítése előre magadott kép és szövegelemek, animációk, mozgóképek segítségével Információgyűjtés, képek keresése az Interneten
A kén tulajdonságai, vegyületei, jelentősége
Szövegszerkesztő, rajzoló és bemutató-szerkesztő program használata Keresés az SDT-ben Kooperatív csoportmunkában virtuális ásványbemutató készítése Mozgókép, animáció alkalmazása
A kénsav
Szövegszerkesztő használata Szövegértés, lényegkiemelés
ismeretterjesztő cikket savas esőről, szövegszerkesztő használatával Videó és szimuláció használata Szerkezeti fémeink és amit a kincsesláda rejt
Szervetlen anyagok a természetben és a mindennapokban
Fémes elemek: Vas, vasoxid, vasgyártás, acél, alumínium, ötvözetek. Korróziós jelenségek a mindennapi életből, ezek értelmezése a tanult fogalmak alapján, a korrózióvédelem.(A vas reakciója klórral, oxigénnel, savoldatokkal, ipari előállítása. Az alumínium reakciója oxigénnel, a termitreakció, az alumínium kiváltott korróziója.) Arany, ezüst, ötvözeteik, réz.(A nemesfémek reakcióképtelensége (híg) savoldatokkal, a királyvíz és a választóvíz hatása.) Az alkáliföldfémek és vegyületeik
Szövegszerkesztő, bemutató-szerkesztő használata Videó és animáció használata Képek keresése az SDT-ben
A vas és az alumínium összehasonlítása
Szövegszerkesztő használata, Táblázatkészítés, Keresés az SDT-ben Mozgókép, animáció használata
További elemek és szervetlen vegyületek: A talaj és a növénytermesztés: Nátrium, kálium, kalcium, kalcium-karbonát, magnézium és vegyületeik, szilícium, szilikátok, növényvédő szerek, réz-szulfát, műtrágyák.(A nátrium és a kalcium reakciója nemfémekkel, vízzel. A magnézium égetése, reakciója savoldattal. A víz reakciója fém-oxidokkal, -hidroxidokkal .A kalciumkarbonát hőbomlása, reakciója savval.) Életfontosságú anyagok: Nátrium-klorid, a vas, a kalcium, a magnézium és a cink szerepe. Természetes vizek: Tengervíz, nátrium-klorid, édesvíz. Vízkeménység, vízkő, vízlágyítás. Szervetlen tisztítószereink: Hypo, oxidáló hatása, sósav, nátrium-hidroxid.(A hypo reakciója sósavval, színtelenítő hatása. A hidrogén-klorid vízoldékonysága, reakciója ammóniával és egyéb bázisokkal, illetve fémekkel .A nátrium-hidroxid karbonátosodása, közömbösítés.) Az építkezés anyagai: Tégla, cserép, vas, acél, cink, réz, ólom, műanyagok, kalcium-oxid, kalcium-hidroxid, cement, sóder, homok, habarcs, beton, gipsz.(A cink reakciója savoldatokkal. Mészégetés, mészoltás, karbonátosodás.
program
Környezeti kémia
A kalcium-hidroxid ipari előállítása.) Az elektronika anyagai: Szilícium, üveg, arany. (E témakör anyaga részben átvihető a 7. évfolyamra.) Energiagazdálkodás: Tűzifa, természetes és mesterséges szenek, kőolaj, földgáz, atomenergia, elektromos áram. Megújuló energiahordozók, energiatakarékosság. Az emberi szervezet építőanyagai és energiahordozói: Zsírok, szénhidrátok, fehérjék. Levegőszennyezés: Szén-dioxid, üvegházhatás, kén, kén-dioxid, kén-trioxid, kénsav, savas eső, nitrogén-dioxid, salétromsav, szmog. (Az oxigén reakciója szénnel, szerves vegyületekkel (metán, etilalkohol).A szén-dioxid reakciója vízzel, előállítása és kimutatása. A szénmonoxid képződése és égése. A kén halmazállapot-változásai, reakciója oxigénnel. A kén-dioxid további oxidációja, reakció vízzel. A kénsav reakciója vízzel, bázisokkal, fémekkel, szerves vegyületekkel. A salétromsav reakciója vízzel, bázisokkal, fémekkel, illetve az oxidáló hatása.) Csomagolóanyagok: Műanyagok, fémek, üveg, hulladékok, szelektív hulladékkezelés, újrahasznosítás, a hulladékégetés és veszélyei. Vízszennyezés: Szennyvíz, kémhatás, iontartalom, szerves szennyeződés, víztisztítás.
9. – 10. évfolyam tanterve A 9–10. évfolyamon az általános iskolában megszerzett alapvető kémiai (főleg általános- és szervetlen kémiai) ismeretekre építve fejlesztjük tovább a diákok kémiatudását, kiegészítve azt anyagszerkezeti magyarázatokkal és a szerves anyagok bemutatásával. A középiskolai kémia tanulás során olyan ismeretanyagot kell kapjanak a tanulók, ami nem csak a mindennapokban teszi lehetővé az anyagokkal kapcsolatos eligazodást, hanem ami gyakorlással, ismétléssel a sikeres érettségi vizsgára is felkészít, és amire alapozhatnak egyetemi főiskolai tanulmányaik során. Ebben a korban a diákok már képesek az elvontabb fogalmak befogadására is, így alkalom nyílik megmagyarázni az általános iskolában megfigyelt jelenségeket. A kémia az anyagtudományok alapja, az anyag szerkezetének ismeretében egyértelműen leírható, megérthető azok viselkedése. Ennek a folyamatnak a bemutatásában, megmagyarázásában az IKT óriási szerepet kaphat, nagyban segítheti a megértés folyamatát, ok okozati összefüggések feltárását. Az atomok, molekulák szintjén lezajló jelenségek többsége mikroszkóppal sem megfigyelhető. A számítógépes grafika, főleg az animációk, 3D-s modellek vizuálisan is segítik a tanulókat atomi szinten zajló folyamatok elképzelésében, a szerkezetek megértésében, barátságosabbá teszik a meglehetősen nehéznek tűnő, elvont tananyagot. A szimulációk interaktív beavatkozás lehetőségét kihasználva azt is megfigyelhetik a gyerekek, hogy a környezet jól ismert, akár szabad szemmel is megfigyelhető makroszkopikus változásai során mi történik a részecskék szintjén, bizonyos paraméterek változása milyen hatással van a molekuláris folyamatokra. A 10. évfolyam végére a tanulók már színvonalas, önálló szövegalkotásra képesek. E tevékenységet szívesen végzik számítógépen, hiszen a korszerű szövegszerkesztő programok minden segítséget megadnak a szöveg megfelelő, igényes formába rendezéséhez. Anyagaikat kiegészíthetik látványos elemekkel (képek, grafikonok, táblázatok). Érdemes kihasználni ezt és életkoruknak, érdeklődésüknek megfelelő témákról önálló előadások tartására ösztönözni őket. A számítógép azonban az egyszerű szövegalkotásnál sokkal többet képes nyújtani. Könnyen kezelhető, egyszerűen használható, sok látványelemet is alkalmazó bemutató-készítő programok állnak rendelkezésünkre, ezek igénybevételével kiselőadásaikhoz látványos segítséget tudnak összeállítani maguknak a gyerekek. Ebben a korban ismerkednek meg a tanulók a honlapkészítés elemeivel. A kémia tantárgy is tud szolgálni megfelelő, érdekes témákkal.
Az anyaggyűjtéshez pedig a hagyományos források mellett ott a Web hatalmas adathalmaza. A tematikus és tartalom szerinti keresők okos használatával szinte pillanatok alatt hozzáférhetnek a keresett információhoz a gyerekek. Ha az összetettebb feladatokat projektmunkában szervezzük, megtanulhatják az együttdolgozás szabályait, az informatika ebben is sok segítséget ad a hálózati szolgáltatásokkal, kommunikációs programokkal. Számításokhoz, grafikonok elkészítéséhez, elemzésekhez táblázatkezelő programok nyújtanak segítséget, velük egyszerűbb, gyorsabb és látványosabb a munka. Középiskolában már komolyabb képletek megszerkesztését is elvárhatjuk a tanulóktól. Ez a korosztály különösen fogékony a környezeti gondokra. Szívesen készítenek pályázatokat, melyekhez informatikai eszközöket használnak – nemcsak az iskolában kötelezően tanult irodaprogramokat, hanem megismerkednek olyan multimédiás alkalmazásokkal – amikre tanórán nem biztos, hogy sort tudnak keríteni. (Pl. mozgókép-szerkesztő programok) Ezen tevékenységek során gyarapszik a tanuló kémiatudása, és gyakorolja, kiegészíti az informatikaórán tanultakat. Az alábbiakban, a 2000-es kerettantervben megnevezett tartalmak között kiemelten szerepelnek azok a témák, melyekhez a mintatevékenységek készültek. Mellette megtalálhatók azok az IKT tevékenységek, kompetenciák, melyeket alkalmazhatunk, fejleszthetünk ezeken a foglalkozásokon.
9. évfolyam Óraszám: heti 2 (évi 74) TÉMAKÖRÖK
Tudománytörténet
Tájékozódás a részecskék világában
TARTALMAK
A tárgyalt ismeretekhez kapcsolódó kiemelkedő tudósok munkássága, kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események. Az atommodellek
Atomszerkezet: Az alapállapotú atom és gerjesztése. Az elektronfelhő szerkezete: elektronhéjak, alhéjak, atompályák, elektronpár, párosítatlan elektron. Az atomok elektronszerkezete Vegyértékelektronok, atomtörzs. Ionizációs energia. Az ionok kialakulása Ionkötés Elektronegativitás. A radioaktivitás alkalmazása és veszélyei.
Molekulaszerkezet:
A foglalkozásokhoz kapcsolódó IKT tevékenység Az atomfogalom fejlődésében jelentős szerepet betöltött tudósok arcképcsarnokának elkészítése szövegszerkesztő program segítségével. (Esetleg automatizált galériaszerkesztést ismerő kép vagy HTML szerkesztők használata) Az atomfogalom alakulásának mérföldkövei – időszalagon – szövegszerkesztő programmal elkészítve. Információgyűjtés, képkeresés az SDT-ben és a Weben. Kommunikációs programok használata. Adatgyűjtés, tárolás hálózaton. Animációk a Rutherford-kísérletre és a Bohr-féle atommodellre. Képek, animációk az atompályákra. Interaktív animáció az elektronszerkezet kiépülésének megértésére, gyakorlására. Táblázatkezelő program segítségével az ionizációs energiák grafikonjainak elkészítése, elemzése. Interaktív animáció az ionok elektronszerkezetének gyakorlására. Interaktív animáció az ionkötés kialakulására, az ionok arányának megállapítására. Mozgóképek az ionvegyületek kialakulásának kísérleti bemutatására. Az ionkötés energiamérlegének elkészítése táblázatkezelő programmal. 3D-s modellek (VRLM) az ionvegyületek kristályrácsának bemutatására, a koordinációs számok vizsgálatára.
A kémiai reakciók a részecskék ismeretében
Kovalens kötés: szigma- és pi-kötés, delokalizált kötés, datív kötés, poláris és apoláris kötés. Kötési energia. A molekulák téralkatát meghatározó főbb tényezők. Apoláris molekula, dipólusmolekula, a dipólusosság feltételei. Anyagi halmazok: Állapotjelzők, Avogadro-törvénye. A gázok moláris térfogata, gázok sűrűsége. Első- és másodrendű kötések, fajtái, jellemzői és kialakulásuk feltételei. Térfogatszázalékos összetétel, koncentráció (mol/dm3). Oldatok hígítása. Kristályrács típusok, amorf anyagok. Kristályrácsok tulajdonságai (rendszerezés) Termokémia: Reakcióhő (exoterm és endoterm reakciók), képződéshő, Hesstétele. Reakciósebesség és egyensúly: A kémiai reakciók sebessége A reakciósebességet befolyásoló tényezők (koncentráció, hőmérséklet, katalizátorok) aktiválási energia. Egyensúlyra vezető kémiai reakciók, az egyensúly törvénye, egyensúlyi állandó, Le Chatelier-elv. Redoxireakciók: Oxidáció és redukció (elektronátadással), oxidáló- és redukálószer, a két fogalom viszonylagossága. Az oxidációs szám. Galvánelemek: A galvánelemek A galvánelem működési elve. Elektród, katód és anód. Katód- és anódfolyamatok a galváncellában, elektromotoros erő, standardpotenciál. A galvánelemek gyakorlati jelentősége (pl. zsebtelepek, ólomakkumulátor) és környezetvédelmi vonatkozásai. Elektrolízis: Katód- és anódfolyamatok elektrolíziskor (a tanult folyamatok esetében). Faraday-törvények. Az elektrolízis gyakorlati jelentősége (pl. alumíniumgyártás, kősó elektrolízise).
Bemutató készítése megadott szempontok szerint, projektmunkában. Kép- és információkeresés az SDT-ben, a Weben.
Mozgókép a reakciósebesség, a katalizátor hatásának kísérleti megfigyelésére. Szimulációs program használata a reakciósebesség vizsgálatára, a körülmények hatásának elemzésére.
Mozgókép a galvánelemek működéséről. Bemutató készítése a galvánelemek történetéről. A galvánelemek környezeti ártalmait bemutató figyelemfelkeltő plakát, vagy szórólap készítése kép- vagy kiadványszerkesztő program segítségével. Képek, információ gyűjtés a Weben és az SDT-ben.
Sav-bázis reakciók Sav és bázis fogalma Brönsted szerint, sav-bázis párok. Erős és gyenge savak és bázisok. A víz autoprotolízise, vízionszorzat (25 C-on), kémhatás, pH. Az oldatok kémhatása
Animáció a víz ionkoncentrációinak meghatározására. A koncentráció és a pH viszonyának bemutatása kombinált diagramon – táblázatkezelő program alkalmazásával. Ismert anyagok pH-jának bemutatása animációval. A savas esők okozta károk bemutatása újságcikkben – kiadvány, vagy szövegszerkesztő programmal elkészítve. Képek, rajzok készítése. Internetes keresés.
10. évfolyam Óraszám: heti 2 (évi 74) TÉMAKÖRÖK Tudománytörténet
Szénhidrogénkincsünk, mint energiahordozó
Legfontosabb műanyagaink
Szerves vegyületek a kamrától a laboratóriumig
TARTALMAK A tárgyalt ismeretekhez kapcsolódó kiemelkedő tudósok munkássága, kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események. Szerves kémia, a szén központi szerepe. A kőolaj és földgáz Keletkezésük. A metán (részletesen), égése, halogénszubsztitúciója , PB-gáz, környezetkímélő autógáz. Kőolajfeldolgozás, kőolajpárlatok és felhasználásuk, telített szénhidrogének, alkánok, összegképlet és szerkezeti képlet, homológ sor, általános összegképlet. Konstitúciós izomerek, a szabályos nevezéktan alapjai, alkilcsoport. Az alkánok égése, tűzoltási lehetőségek. Halogén-szubsztitúció. Aromás szénhidrogének, a benzol (részletesen), szubsztitúciós reakciókészsége, jelentősége, mérgező hatása. A kőolajipar és -felhasználás környezeti problémái. Telítetlen szénhidrogének: Alkének. Az etén (részletesen), addíciós reakciói (halogén-, hidrogén-halogenid- víz-, hidrogénaddíció), polimerizáció, polietilén (PE). Konformáció, sztirol, polisztirol (PS). Az alkének ipari jelentősége, geometriai (cisz-transz) izomerek. Diének (butadién, izoprén), kaucsuk, gumi, műgumi. Alkinek, etin, addíciós reakciói, reakciója nátriummal, ipari jelentősége. Halogénezett szénhidrogének: A fontosabb halogénezett szénhidrogének (freon, vinil-klorid, PVC, teflon) tulajdonságai, jelentőségük,környezeti hatásuk (freon és PVC). Szubsztitúció és elimináció. Alkohol - alkoholok: Funkciós csoport. Az alkoholok általános szerkezete. A metil-alkohol és az etil-alkohol
A foglalkozásokhoz kapcsolódó IKT tevékenység, tartalom
Menüvezérelt bemutató, esetleg HTML anyag készítése a földgázról és a kőolajról. Képek, mozgóképek, szöveges információk keresése a Weben, az SDT-ben. Képek, szövegek szkennelése és feldolgozása.
A metil- és etilalkohol összehasonlító jellemzése megadott szempontok szerint, táblázatos formában, szövegszerkesztő program használatával.
Az etanol (részletesen), halmazszerkezete (hidrogénkötés), főbb fizikai sajátságai, jelentősége, éghetősége, reakciója nátriummal. Éterszintézis, dietil-éter, gyúlékonysága, jelentősége. Az alkoholizmus, a metanol, a glicerin, a fenol. Az alkoholok lebomlásának első terméke a szervezetben: az aldehidek. A formaldehid (részletesen), formalin, redukciója és oxidációja, előállítása és jelentősége. Aceton- ketonok. Az aceton (részletesen), negatív ezüsttükörpróba, jelentősége. Ecet - karbonsavak: Hidrogénkötésre való hajlam. A hangyasav és az ecetsav (részletesen), sav-bázis tulajdonságok, jelentőség. A biológiai és kémiai szempontból fontos karbonsavak (zsírsavak, tejsav, benzoesav, szalicilsav). Az alkohol–oxovegyület–karbonsav redoxi átalakulások.
Internetes keresés. A metil- ill. az etil-alkohol veszélyeit bemutató, figyelemfelkeltő plakát elkészítése kép vagy kiadványszerkesztő program használatával.
Illatok, ízek, fűszerek - karbonsavészterek: Előállításuk karbonsavból és alkoholból, főbb fizikai sajátságaik, előfordulásuk, felhasználásuk. Zsírok, olajok - gliceridek: zsírok és olajok, főbb sajátságaik, margaringyártás. A használt sütőzsiradékok környezeti problémája, újrahasznosítása. A foszfatidok és a nitroglicerin. Kolloid rendszerek. Szappanok, mosószerek: Szappangyártás, szappanok, a tisztító hatás mechanizmusa, szennyvíz, eutrofizáció.
Oxigéntartalmú szerves vegyületek (rendszerezés, gyakorlás)
Animációk az oxigéntartalmú vegyületek egymásba alakíthatóságára, oxidálhatóságára. Képletszerkesztő program (ISIS/Draw) használata, molekula modellek RasMol program segítségével történő megalkotása, tanulmányozása. Otthonra javasolt a program telepítése, dokumentáció tanulmányozása, a program használata gyakorlásra, feladatok megoldására. Grafikonelemző feladat táblázatkezelő program
felhasználásával. Vegyületcsoportok forráspontjainak ábrázolása, kérdések megválaszolása a grafikon alapján. Oxigéntartalmú vegyületek reakcióinak csoportosítása táblázatos (esetleg többhasábos) formában – szövegszerkesztő program használatával. Interaktív animációs feladat vegyületek kísérleti azonosítására. Cukor és liszt papírzacskóban - szénhidrátok: Monoszacharidok. Funkciós csoportjaik, a glükóz (részletesen), erjedés, a fruktóz, biológiai jelentőségük. Konfiguráció, optikai izoméria (léte). Diszacharidok. A maltóz, a sörgyártás, a szacharóz, biológiai jelentőségük. A mono- és diszacharidok redukáló hatása (ezüsttükörpróba, Fehling-reakció). Poliszacharidok. A cellulóz, papír, újrahasznosítási lehetőségek, a keményítő, a glikogén, a redukciós készség hiánya.
Tej, tojás, hús - fehérjék: Az aminok, aminocsoport, bázikusság. Amidok, az amidcsoport szerkezete. A természetes eredetű aminosavak általános szerkezete, amfotéria, az aminosavak kapcsolódása, polipeptidek, fehérjék. A fehérjék szerkezete, tulajdonságai A fehérjék elsődleges, másodlagos, harmadlagos és negyedleges szerkezete. Denaturáció és koaguláció.
A biológia határán
A nukleinsavak Nukleinsavak: a ribóz, a 2-dezoxi-ribóz, nukleotidok, a nukleotidok kapcsolódása, az RNS, bázissorrend, a DNS kettős hélix. A nukleinsavak jelentősége, a fehérjeszintézis vázlata. Az örökítőanyag módosulása, mutációk, mutagén anyagok. Nukleinsavrombolás sugarakkal (atombomba, ózonlyuk, csíramentesítés). Reakcióláncok: biokémia és vegyipar,
A peptid-kötés kialakulásának bemutatása animációval. A fehérjék szerkezetének összehasonlítása megadott szempontok alapján szövegszerkesztő program segítségével, táblázatos formában. A fehérjék térszerkezetének vizsgálata animációval. Internetes képgaléria megtekintése a fehérjékről. Mozgókép a fehérjékkel kapcsolatos kísérletekről. Házi feladatként, kiadvány- vagy szövegszerkesztő program segítségével ismeretterjesztő újságcikk készítése a fehérjék táplálkozásunkban betöltött szerepéről. A cikk lektorálásra küldése elektronikus levélben. Képek, rajzok készítése. A DNS és az RNS molekulák összehasonlító jellemzése megadott szempontok szerint, táblázatos formában, szövegszerkesztő program használatával. A DNS molekula 3D-s modelljének vizsgálata animációval. Mozgóképek a DNS molekula megkettöződéséről és a fehérjeszintézisről. Fehérjerészlet felépítése interaktív animációval.
hasonlóságok, eltérések.
A heroinig
teától
Környezeti szerves kémia
a
A szenvedélybetegségekkel kapcsolatos nitrogéntartalmú szerves vegyületek, drog (alkohol, nikotin, tein, koffein, kábítószerek), hatásmechanizmus, hozzászokás, függőség, hatásuk az egyén és a társadalom szintjén. A kábítószerek Energiagazdálkodás: fosszilis, hasadó és megújuló energiaforrások, előnyeik, hátrányaik. Műanyagok: le nem bomlás, hulladékégetés, dioxin. Táplálékaink: növénytermesztés, peszticidek, állattenyésztés, antibiotikumok, hormonok, tartósítószerek, E-számok, biogazdálkodás. Van-e harmadik út?: tervgazdaság és piacgazdaság, fogyasztói társadalom, a fenntartható fejlődés és a környezet, hol van az „elég” a személyes és a társadalmi léptékű fogyasztásban.
Honlap elkészítése a természetes és szintetikus, félszintetikus drogokról, projektmunkában. Információkeresés, képek keresése a Weben, az SDT-ben. Hálózati agatgyűjtés és tárolás. Képek szkennelése, feldolgozása. Honlap elhelyezése webszerveren.
4.2.A
NAT INFORMATIKA
MŰVELTSÉGI TERÜLET IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG BIOLÓGIA TANTÁRGY
Írták: Matula Ilona, Sebőkné Orosz Katalin
6.5.3A NAT INFORMATIKA
MŰVELTSÉGI TERÜLEt IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG BIOLÓGIA TANTÁRGY PEDAGÓGIAI-SZAKMAI KONCEPCIÓJA Szerző: Matula Ilona, Sebőkné Orosz Katalin
Bevezetés A programcsomag biológia tantárgyra vonatkozó része a 7-12. évfolyamra kínál az IKT-kompetenciák fejlesztéséhez modulszerű tevékenységterveket és foglalkozásokat. A programcsomag alapjául a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás Operatív Programja, a Nemzeti alaptanterv (2003), a Kerettanterv (2002) és a kétszintű érettségi követelményrendszere szolgáltak. A programcsomag úgy készült, hogy alkalmazása során megvalósulhasson a Nemzeti alaptantervben kiemelt képességek, kulcskompetenciák fejlesztése, és érvényre juthassanak az Ember a természetben műveltségterület nevelési-oktatási alapelvei is. A kompetencia alapú oktatás a tantárgyi tartalom feldolgozása során - a Sulinet Digitális Tudásbázisban lévő tananyagtartalmak digitális elemeinek felhasználásával - valósul meg.
Az ember a természetben műveltségi területhez, a biológia tantárgyhoz kötődő tartalmi elvárások
A Nat 2003 szerint "Az Ember a természetben műveltségi területen folyó nevelésoktatás során a tanulók lehetőséget és segítséget kapnak ahhoz, hogy korszerű természettudományos műveltséget, világképet, gondolkodás- és szemléletmódot építsenek fel magukban. Megismerkedhetnek az anyagok tulajdonságaival, a természeti környezettel és annak változásaival, valamint a jelenségekkel, a kölcsönhatásokkal, a törvényszerűségekkel. A műveltségterületen zajló nevelés-oktatás felhívja a tanulók figyelmét arra, hogy az ember része a természetnek, s annak rendszereivel megbonthatatlan egységet alkot. Ezzel rámutat az emberiség és az egyén sajátos felelősségére is, a fenntarthatóság és az elvárható biztonság igényeinek megfelelően formálja a tanulók gondolkodásmódját, természethez való viszonyát. Ezzel járul hozzá a környezettudatos magatartás és a Föld iránt érzett felelősség kialakításához. A célok és feladatok sokrétűek: –
az általános természettudományos fogalmak, szemléletmódok és eljárások kialakítása, formálása;
–
a fizikai, kémiai és biológiai tudásrendszerek alakítása;
–
a tudományok egymásra épülését biztosító külső és belső feltételek kiemelése, a tudásrendszerek összehangolása;
–
a tudomány, a tudományos kutatás mint társadalmi tevékenység bemutatása;
–
a természettudomány szerepének megismertetése (a folyamatokban és a személyes sorsok alakulásában egyaránt);
–
a tudomány-, a technika- és a társadalom fejlődése kapcsolatának bemutatása;
–
a tudomány természetére, történetére és a kiemelkedő tudósok munkásságára vonatkozó ismeretek alakítása a magyar vonatkozások kiemelésével;
–
képességek és készségek fejlesztése, személyiségjegyek pozitív alakítása;
–
a Nemzeti alaptantervben kiemelt kommunikációs, narratív, döntési, szabálykövető, lényegkiemelő, életvezetési, együttműködési,
kompetenciák
társadalmi
fejlesztése,
a
problémamegoldó, kritikai, valamint a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek fejlesztése; –
az elsősorban a természettudományokban begyakorolható megismerési, tanulási, értelmezési technikák és módszerek alkalmazásának (például: megfigyelés, kísérletezés, mérés, tervezés, következtetés, összehasonlítás, csoportosítás, rendszerezés stb.) fejlesztése;
–
a tanulók rendszerben, kölcsönhatásban és kapcsolatokban történő gondolkodásának erősítése;
–
a Nat kiemelt fejlesztési feladatainak teljesítése (énkép és önismeret, hon- és népismeret, Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra, környezeti nevelés, információs- és kommunikációs kultúra, tanulás, testi és lelki egészség, felkészülés a felnőtt lét szerepeire."
A programcsomag mindezek figyelembevételével készült. A feldolgozott témák korszerű biológiai ismereteket tartalmaznak, melyek tanulmányozásával a tanulók betekintést nyerhetnek az élő és élettelen természet kapcsolatrendszerébe, megismerhetik az élővilág egységét, változatosságát, az élőlények szervezetének működését és felépítését. A biológiai tartalmak mellett megjelennek a tanítás-tanulás szemléleti egységét erősítő, interdiszciplináris jellegű tartalmak és kapcsolatok is. A biológiai témákban, tartalmakban rejlő lehetőségek szorosan kapcsolódnak a környezeti és életviteli kompetenciákhoz tartozó készségek fejlesztéséhez. A biológiai műveltség fontos szerepet játszik az egészség-, és a környezettudatos, vagyis az aktív egészség- és környezetvédő magatartás kialakulásában.
Az IKT kompetenciák fejlesztési lehetőségei a biológia tanításában "Az informatika mindennapi életünk szerves részévé vált"*, ugyanakkor megnőtt az információszerzés és információkezelés képességének szerepe. A programcsomag biológia tantárgyi része egyrészt hozzájárul ahhoz, hogy kialakuljon a tanulókban a számítógép rutinszerű használata, és ahhoz, hogy az eszközök által nyújtott lehetőségeket minél jobban megismerjék. Másrészt az informatikai eszközökkel olyan tevékenységeket is elvégezhetnek, olyan jelenségeket is megismerhetnek, amiket
*
NAT 2003 Informatika műveltségterület
egyébként egy "hagyományos" biológiaórán különböző okok miatt nem. A legfontosabb fejlesztendő IKT kompetenciák a következők: Az informatikai eszközök használata. Informatika-alkalmazói ismeretek: •
A feladatok megoldásához szükséges, tartalmilag megfelelő, esztétikus, egyben a mondanivaló lényegét tükröző szöveges dokumentumok létrehozása.
•
Kép- és ábraszerkesztés.
•
Táblázatkezelés.
•
Számítások elvégzése.
•
Prezentáció. (Bemutató és elektronikus faliújság készítése.)
•
Adatbázisok felhasználása, adatbázisban keresés.
Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel: •
A szükséges módszerek és eszközök kiválasztása.
•
Algoritmizálás, adatmodellezés.
•
Egyszerűbb folyamatok modellezése, a paraméterek módosítása.
Infokommunikáció. Médiainformatika. Az információs társadalom. •
Életvitel és magatartás az infokommunikációs világban. (A Nat 2003 alapján)
A tanulói teljesítmény értékelésének szempontjai
A tesztek és az interaktív feladatok elsősorban az ismeretek elsajátításának szintjét mérik, és az önellenőrzésre ösztönöznek. Emellett szükséges, hogy a képességekre vonatkozó tanári értékelés folyamatos és rendszeres legyen. Ajánljuk a fejlesztő értékelés elemeinek alkalmazását: a hangsúly a tanulói teljesítmény értékeire helyeződjék. A számítógépes tevékenységet is mindig kövesse társas megbeszélés, a teljesítmények változásának értékelése, reflexió, megerősítés.
Technikai feltételek Multimédiás számítógép, internet, fülhallgató, esetenként mikrofon. A produktumok bemutatásához szükség lehet projektorra. Az interaktív tábla a tananyag feldolgozása, a feladatok megoldása és az értékelés számára is hatékony, komplex környezetet teremt a tanítás-tanulás folyamatában.
Módszertani alapelvek
A programcsomag biztosítja az önálló tanulás lehetőségét, ugyanakkor a "tevékenységtervek" teret adnak a diákok együttműködésén alapuló csoportos oktatásnak, vagy a projektmunkának is. Mindezek megfelelő feladatkijelöléssel és a rendelkezésre álló idő meghatározásával lehetőséget nyújtanak a differenciálásra, a tehetséggondozásra vagy éppen a hátránykompenzálásra. A feladatvállalás és a feladatvégzés, a munka megszervezése, illetve az elkészült munka értékelése nagymértékben hozzájárulhat az énkép és az önismeret fejlődéséhez. A tananyag feldolgozása során a diákok számítógépet használnak, ezáltal egyszerre fejlődik az infokommunikációs és a biológiai tudásuk. A programcsomag alkalmazásakor törvényszerűen és természetesen változik a tanár feladata is: az ismeretet átadó, számonkérő pedagógusi szerep háttérbe szorul, és előtérbe kerül a gondolkodásra ösztönző, a problémák megoldására serkentő, az információ megszerzését és értékelését, valamint az ismeretek közötti eligazodást segítő. A programcsomag foglalkozásai és tevékenységtervei egy egész tanítási év anyagát képezhetik, de ezek modulszerűen, kisebb vagy nagyobb terjedelmű elemként, a pedagógiai szükségleteknek és a helyi igényeknek megfelelően is beépíthetők a tanítástanulás folyamatába. A tartalmakat, a feldolgozás módját és a tanulási helyzeteket mindig úgy kell megválasztani, hogy a valóság közvetlen és közvetett megtapasztalása egyaránt a biológiatanítás kiemelt feladatának, a természet tiszteletére és szeretetére nevelésnek a megvalósítását segítse!
Felhasznált irodalom: Nat 2003 Ember a természetben műveltségterület. Informatika műveltségterület Zsakó László: Informatikai kompetenciák
A NAT INFORMATIKA MŰVELTSÉGI TERÜLET IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG BIOLÓGIA TANTÁRGY OKTATÁSI PROGRAMTANTERVE 7-12. ÉVFOLYAMOK SZÁMÁRA
Szerző: Matula Ilona, Sebőkné Orosz Katalin
Bevezetés A programcsomag biológia tantárgyra vonatkozó tanterve - a többi tantárgyi tantervhez hasonlóan - modultanterv, amely a Sulinet Digitális Tudásbázisban (SDT) lévő, 7-12. évfolyamra kínált tananyagtartalmak feldolgozásának programterveihez illeszkedik. Az SDT biológia tananyaga a 2000. és a 2002. évi Kerettantervnek megfelelő tankönyvek* alapján kép-, hang és mozgókép elemekkel, animációkkal, szimulációkkal, valamint interaktív feladatokkal kiegészítve készült. Jelen tanterv modultevékenységeiben ötvöződnek a tantárgyi fejlesztési feladatok és az IKT-kompetenciák fejlesztési feladatai. A modultevékenységek tanítás-tanulás során történő felhasználása lehetőséget nyújt arra, hogy megvalósulhasson a Nemzeti alaptantervben kiemelt képességek, kulcskompetenciák fejlesztése, és érvényre juthassanak az Ember a természetben műveltségterület nevelési-oktatási alapelvei, miközben újabb és újabb motiváló, megértést segítő és szemléltetési lehetőségek nyílnak meg. Az általános fejlesztési feladatok mellett a modultevékenységek alkalmazásával megvalósítható közös fejlesztési feladatok például: Az érdeklődés a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. A felfedezés öröme. Önálló ismeretszerzés. *
Molnár Katalin – Mándics Dezső -Kropog Erzsébet: Biológia 7. Műszaki Könyvkiadó), Molnár Katalin – Mándics Dezső -Kropog Erzsébet: Biológia 8. Műszaki Könyvkiadó), Molnár Katalin – Mándics Dezső -Kropog Erzsébet: Biológia 10. Panem Kiadó), Molnár Katalin – Mándics Dezső -Kropog Erzsébet: Biológia 11. Panem Kiadó), Berend Mihály – Szerényi Gábor: Biológia I. és Biológia II. (Műszaki Kiadó)
A nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozók használatának, és az információ feldolgozásának képessége. A biológiai objektumokról, jelenségekről leírásának, ábrázolásának képessége.
szerzett
ismeretek
elmondásának,
Biológiai jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos diagramok, grafikonok, rajzok, ábrák információtartalmának leolvasása, értelmezése. A különböző módon, különböző forrásokból szerzett ismeretek összehasonlításának, a lényeges és lényegtelen megkülönböztetésének, a jellemzők alapján történő csoportosításnak és rendszerezésnek a képessége. A kritikai gondolkodás képessége. A rendszerben, kölcsönhatásban, kapcsolatokban történő gondolkodás erősítése. A mindennapok problémáinak megoldásaiban alkalmazni tudja a tanulás során szerzett jártasságait, képességeit.
Ellenőrzés, értékelés Az ellenőrzés és az értékelés módszerei, formái, szempontjai a tartalom és a feladat megoldása során elkészülő produktum jellegéből adódóan különböző lehet. A tevékenységtervekben tesztek és interaktív feladatok az önellenőrzést segítik, és elsősorban az ismeretek elsajátításának mértékét mérik. Az év végi felmérés tulajdonképpen egy tesztsorozat, amely az egész tanév tananyagát tekinti át. Fontos, hogy a tanári értékelés folyamatos és rendszeres legyen. A koncepcióban ajánlottuk a fejlesztő értékelés elemeinek alkalmazását: a hangsúly tehát a tanulói teljesítmény értékeire helyeződjék. A számítógépes tevékenységet is mindig kövesse társas megbeszélés, a teljesítmények változásának értékelése, reflexió, megerősítés.
Taneszközök
Multimédiás számítógép, internet, fülhallgató, esetenként mikrofon, Web-kamera. A produktumok bemutatásához szükség lehet projektorra. Az interaktív tábla a tananyag feldolgozása, a feladatok megoldása és az értékelés számára is hatékony, komplex környezetet teremt a tanítás-tanulás folyamatában.
Az egyes modultevékenységek teljes egészében megvalósíthatók vagy részeik variálhatók. Differenciálásra, hátránykompenzálásra és tehetséggondozásra is alkalmasak. A feladatok rövid leírását, az alkalmazható módszereket a Tanári információ (TIP) tartalmazza, és felhívja a figyelmet az értékelés szempontjaira is. A táblázatokban félkövérrel jelöltek azok a fejlesztési feladatok, tartalmak és kompetenciák, amelyek a tevékenységtervekben konkrétan megtalálhatók.
7. évfolyam (55 óra) témakörök, tartalmak Tájak és életközösségek. (összesen 35 óra, ebből 7 óra összefoglalás, rendszerezés, ellenőrzés, értékelés) A hazai életközösségek áttekintése. Ismétlés. (2 óra) A földi élővilág övezetssége. (1 óra) A forró (trópusi) övezet élővilága. (11 óra) A mérsékelt övezet élővilága. (6 óra) A hideg övezet élővilága. (2 óra) A magashegységek élővilága. (1 óra) A tengerek élővilága. (2 óra) Az életközösségek jellemzői. Az életközösségek védelme. (10 óra) Az élőlények rendszerezése. (össszesen 17 óra, ebből 3 óra összefoglalás, rendszerezés, ellenőrzés, értékelés) Az élőlények rendszerezése. A vírusok. A sejtmagnélküliek. A sejtmagvas egysejtűek. (3 óra) A gombák. (1 óra) A növények. (5 óra) Az állatok. (8 óra) Év végi összefoglalás, felmérés, értékelés. (3 óra)
IKT-kompetenciák • • • • •
• • • • • • • • • • • • • • •
a számítógép részegységei funkciójának ismerete, alkalmazások, fájlok keresése, bizonyos segédprogramok (pl.: tömörítők, víruskeresők) használata, a felhasználói felület saját beállítása, mérőeszközök számítógéphez csatolása, a mérés számítógépes kiértékelése, táblázatok előállítása, nyomtatása, tárolása, javítása, egyszerű számítások táblázatokból, táblázat adatainak diagrammal történő ábrázolása, ábrákat, táblázatokat tartalmazó, esztétikus dokumentumok előállítása, nyomtatása, tárolása, javítása, tipográfiai ismeretek, internethasználat, nyilvános számítógépes információs rendszerekben való keresés, információk gyűjtése, azok saját adatbázisba vagy dokumentumba illesztése, adatok kiválogatása adatbázisból, adatok feldolgozása, elektronikus faliújság készítése, elektronikus levelezés, csevegés, részalgoritmusok önálló megfogalmazása, elnevezése, paraméterezése, algoritmusok felépítésében történő használata, egy algoritmusleíró eszköz használata, az egyes tantárgyakban előforduló számítások algoritmusainak felismerése, megértése, kiszámítása számítógéppel, az adatvédelem legfontosabb szabályainak ismerete.
A 7. évfolyam számára készült modultevékenységek témakör
a tevékenységterv címe
műveltségterületi, tantárgyi fejlesztési feladatok
IKT fejlesztési feladatok
A forró (trópusi) övezet élővilága.
Virtuális utazás Kongó esőerdeiben.
Térkép használata. Az éghajlat és a biomok jellegzetességei közötti kapcsolat felismerése. Az élőlények életmódja és az élőhelyek közötti kapcsolat felismerése. A térség növény- és állatvilágának megismerése. Az életközösségek veszélyeztettségének megismerése.
Szövegszerkesztő használata. Bemutató készítése előre megadott kép- és szövegelemek, mozgóképek felhasználásával. Fájl mentése. Előadás tartása multimédiás eszközökkel.
A forró (trópusi) övezet élővilága.
Virtuális utazás Szudán földjére.
Térkép használata. Az éghajlat és a biomok jellegzetességei közötti kapcsolat felismerése. Az élőlények életmódja és az élőhelyek közötti kapcsolat felismerése. A térség növény- és állatvilágának megismerése. Az életközösségek veszélyeztettségének megismerése
Szövegszerkesztő használata. Bemutató készítése előre megadott kép- és szövegelemek, mozgóképek felhasználásával. Fájl mentése. Előadás tartása multimédiás eszközökkel.
A forró (trópusi) övezet élővilága.
Virtuális szaharai utazás.
Térkép használata. Az éghajlat és a biomok jellegzetességei közötti kapcsolat felismerése. Az élőlények életmódja és az élőhelyek közötti kapcsolat felismerése. A térség növény- és állatvilágának megismerése. Az életközösségek veszélyeztettségének megismerése
Szövegszerkesztő használata. Bemutató készítése előre megadott kép- és szövegelemek, mozgóképek felhasználásával. Fájl mentése. Előadás tartása multimédiás eszközökkel.
A mérsékelt övezet élővilága.
Virtuális utazás a Mediterráneumba.
Térkép használata. Az éghajlat és a biomok jellegzetességei közötti kapcsolat felismerése. Az élőlények életmódja és az élőhelyek közötti kapcsolat felismerése. A térség növény- és állatvilágának megismerése. Az életközösségek veszélyeztettségének megismerése
Szövegszerkesztő használata. Bemutató készítése előre megadott kép- és szövegelemek, mozgóképek felhasználásával. Fájl mentése. Előadás tartása multimédiás eszközökkel.
Az életközösségek jellemzői.
Anyagforgalom és energiaáramlás a társulásokban.
Az anyagforgalom ciklikusságának, az energiaforgalom egyirányúságának megértése. A víz és a szén körforgásának megismerése. Annak megértése, hogy a természetes életközösségek védelme az egész földi élet szempontjábóllétfontosságú.
Szövegszerkesztő használata. Vázlatkészítés. Összehasonlító táblázat készítése. Interaktív feladatok megoldása. Ábraszerkesztő program alkalmazása. Fájl mentése. Csevegőprogram használata.
Az élőlények rendszerezése. Az állatok.
Virtuális állatkerti séta.
A gerinces állatok osztályainak megismerése. Életmód, felépítés, alkalmazkodás a környezethez. Az élőlényekről szerzett ismeretek összehasonlítása, rendszerezése. A lényeges és lényegtelen jellemzők elkülönítése. Csoportosítás, rendszerezés. A megismert élőlények felismerése legfontosabb morfológiai jegyeik alapján.
Szövegszerkesztő használata. Bemutató készítése előre megadott kép- és szövegelemek, mozgóképek felhasználásával. Tervrajz készítése. Fájl mentése. Előadás tartása multimédiás eszközökkel.
8. évfolyam (55 óra) témakörök, tartalmak Az emberi szervezet felépítése és működése. (összesen 51 óra, ebből 11 óra összefoglalás, rendszerezés, ellenőrzés, értékelés) Az emberi test szerveződése. Az emberi szövetek. (4 óra) A mozgás. (4 óra) A bőr. (3 óra) A táplálkozás (7 óra) A légzés. (3 óra) A keringés. (6 óra) A kiválasztás. (2 óra) Az immunitás. (2 óra) Az életműködések szabályozása. Az érzékszervek. (12 óra) Szaporodás és egyedfejlődés. (4 óra) Az emberi magatartás alapjai. Szenvedélybetegségek. (4 óra) Év végi összefoglalás, felmérés, értékelés. (4 óra)
IKT kompetenciák • a számítógép részegységei funkciójának ismerete, • alkalmazások, fájlok keresése, • segédprogramok (pl.: tömörítők, víruskeresők) használata, • a felhasználói felület saját beállítása, • mérőeszközök számítógéphez csatolása, a mérés számítógépes kiértékelése, • táblázatok előállítása, nyomtatása, tárolása, javítása, • egyszerű számítások táblázatokból, • táblázat adatainak diagrammal történő ábrázolása, • ábrákat, táblázatokat tartalmazó, esztétikus dokumentumok előállítása, nyomtatása, tárolása, javítása, • tipográfiai ismeretek, • internethasználat, • nyilvános számítógépes információs rendszerekben való keresés, • információk gyűjtése, azok saját adatbázisba vagy dokumentumba illesztése, • adatok kiválogatása adatbázisból, adatok feldolgozása, • elektronikus faliújság készítése, • elektronikus levelezés, csevegés, • részalgoritmusok önálló megfogalmazása, elnevezése, paraméterezése, algoritmusok felépítésében történő használata, • egy algoritmusleíró eszköz használata, • az egyes tantárgyakban előforduló számítások algoritmusainak felismerése, megértése, kiszámítása számítógéppel, • az adatvédelem legfontosabb szabályainak ismerete.
A 8. évfolyam számára készült modultevékenységek témakör
a tevékenységterv címe
műveltségterületi, tantárgyi fejlesztési feladatok
IKT fejlesztési feladatok
Az emberi szervezet felépítése és működése. Az emberi test szerveződése. Az emberi szövetek.
Az emberi szövetek.
Az emberi szervezet egészének és részeinek önálló bemutatása, jellemzése. Az ember legfontosabb szöveteinek felépítése és működése közötti kapcsolat megismerése. A megszerzett ismeretek összehasonlítása, rendszerezése. A lényeges és lényegtelen jellemzők elkülönítése. Az egyes szervek, szervrendszerek működésének értelmezése a szervezet egészének szempontjából.
Szövegszerkesztővel összehasonlító táblázat készítése. Lényegkiemelés. Internet használata. Virtuális mikroszkópok megismerése. Levelező- és keresőprogram használata.
Az emberi szervezet felépítése és működése. A mozgás.
A mozgásszervrendszer.
A szervrendszer fő részeinek ismerete, ezek működésének lényege. A szervrendszer felépítése és működése közötti kapcsolat megismerése. Egészséges életmód.
Rövid esszé írása szövegszerkesztővel. Fájl mentése, átnevezése. Internet használata. Levelezőprogram használata. Interaktív feladatok megoldása.
Az emberi szervezet felépítése és működése. A táplálkozás.
Az egészséges táplálkozás.
Egészséges életmód. Egészséges táplálkozás. Az élelmiszerek tápanyagtartalma és -értéke közötti összefüggés megismerése. Az ember életmódja és egészsége közötti összefüggés felismerése.
Szövegszerkesztő használata. Bemutató készítése előre megadott kép- és szövegelemek, mozgóképek felhasználásával. Fájl mentése. Előadás tartása multimédiás eszközökkel.
Az emberi szervezet felépítése és működése. A keringés.
A kringési rendszer és a szív.
A keringési szervrendszer fő részeinek ismerete, ezek működésének lényege. A szervrendszer felépítése és működése közötti kapcsolat megismerése. Az ember életmódja és egészsége közötti összefüggés felismerése.
Tesztsorozat készítése szövegszerkesztővel. Ábraszerkesztő használata. Levelezőprogram használata.
Az emberi szervezet felépítése és működése. Az életműködések szabályozása.
A cukorbetegség.
Az emberi szervezet egészének és részeinek önálló bemutatása, jellemzése. Az ember legfontosabb szerveinek, szervrendszereinek felépítése és működése közötti kapcsolat megismerése. A szabályozó működés jelentőségének, a hormonális szabályozás alapelveinek megismerése.
Szövegszerkesztő használata. Kooperatív tanulás, lényegkiemelés, vázlatkészítés. Keresőprogram és levelezőprogram használata. Elektronikus faliújság készítése.
Az emberi szervezet felépítése és működése. Szaporodás és egyedfejlődés.
Az ember szaporodása és egyedfejlődése.
A szaporodás szervrendszere fő részeinek ismerete, ezek működésének lényege. A szervrendszer felépítése és működése közötti kapcsolat megismerése. Az emberi élet szakaszainak (testi, lelki, viselkedésbeli) jellemzői. Az ember életmódja és egészsége közötti összefüggés felismerése. Az ember egészségi állapota és a környezet minősége közötti kapcsolat felismerése. Az ember életmódja és egészsége közötti összefüggés felismerése.
Táblázatkezelő program használata, diagram készítése. Keresőprogram használata. Nyomtatás. Interaktív feladatok megoldása.
10. évfolyam (55 óra) témakörök, tartalmak Az élőlények testfelépítésének és életműködéseinek változatossága. (összesen 52 óra, ebből 12 óra összefoglalás, rendszerezés, ellenőrzés, értékelés) A vírusok, a prokarióták és az eukarióta egysejtűek. (5 óra) Az állatok teste és életműködései. (35 óra) A gombák teste és életműködései. (2 óra) A növények teste és életműködései. (10 óra) Év végi összefoglalás, felmérés, értékelés. (3 óra)
IKT kompetenciák • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
segédprogramok használata, bonyolultabb képletek alkalmazása, táblázatok, róluk készülő diagramok alkalmazása, egyszerű statisztikai adatok kiszámítása, adathalmazok ábrázolása, mérések kiértékelése táblázatkezelővel, térképek beszúrása, adatokkal való kiegészítése, adatdefiniálási, elhelyezési, keresési, rendezési, csoportosítási lehetőségek, interaktív elektronikus faliújság, információs tábla készítése, szövegszerkesztő használata, a szövegszerkesztő funkciói, képszerkesztés, digitális képek feldolgozása, képtárak alkalmazása, Web-szerkesztő programok használata, honlapokon dinamikus elemek, grafikák, animációk, csoportos kommunikáció: levezőlisták, hírcsoportok, fórumok használata, interaktív térkép, útvonalkeresők, útvonal-összeállítók, elemi algoritmusok típusfeladatokra, adatmodellezés alapvető szabályai, a biológia tantárgyhoz kapcsolódó egyszerű szimulációs algoritmusok megértése, szimulációs programok alkalmazása, számítógépes mérések természettudományos órákon, projektmunka, az adatvédelem legfontosabb eszközei.
A 10. évfolyam számára készült modultevékenységek témakör
a tevékenységterv címe
műveltségterületi, tantárgyi fejlesztési feladatok
IKT fejlesztési feladatok
Az állatok teste és életműködései.
Az ízeltlábúak csodálatos világa.
Az ízeltlábúak általános jellemzése. A testfelépítés és az életműködés közötti összefüggések felismerése és megfogalmazása. Hasonló, ill. különböző tulajdonságok alapján az élőlények csoportosítása. Fajismeret. A természet szépségének, értékeinek felismerése.
Keresőprogram és levelezőprogram alkalmazása. Bemutató-szerkesztő program használata. Előadás multimédiás eszközökkel.
Az állatok teste és életműködései.
Az ízeltlábúak életfolyamatai.
Az ízeltlábúak legfontosabb életfolyamatainak megnevezése, a különböző életfolyamatok lényegének kiemelése. A heterotróf anyagcsere lényege. Önfenntartó és fajfenntartó életműködések.
Összehasonlító táblázat készítése szövegszerkesztő program segítségével. Interaktív feladatok megoldása. Levelezőprogram használata.
Az állatok teste és életműködései.
A halak légzése és keringése.
A halak legfontosabb életfolyamatainak megnevezése, az egyes életfolyamatok lényegének kiemelése. A heterotróf anyagcsere lényege. A testfelépítés és az életműködés közötti összefüggések felismerése és megfogalmazása. Biológiai jelenségek megfigyelése, a tapasztaltak rögzítése.
Keresőprogram és levelezőprogram alkalmazása. Táblázatkezelő program használata, grafikon készítése.
Az állatok teste és életműködései.
A madarak csodálatos világa.
A gerincesek és a madarak általános jellemzése. A testfelépítés és az életműködés közötti összefüggések felismerése és megfogalmazása. Hasonló, ill. különböző tulajdonságok alapján az élőlények csoportosítása. Fajismeret. A természet szépségének, értékeinek felismerése.
Keresőprogram és levelezőprogram alkalmazása. Interaktív feladatok megoldása. Ábraszerkesztő és szövegszerkesztő program alkalmazása.
A gombák teste és életműködései.
A gombák országa.
A gombák legfontosabb jellemzőinek ismerete. A gombák életmódja, gyakorlati és egészségügyi jelentősége. A gombák kölcsönhatásai növényekkel, állatokkal, prokariótákkal.
Összehasonlító táblázat készítése szövegszerkesztő program alkalmazásával. Keresőprogram használata. Interaktív feladatok megoldása.
A gombák teste és életműködései.
Gombaatlasz készítése.
A gombák legfontosabb jellemzőinek ismerete. A legfontosabb ehető és mergező gombák felismerése.
Keresőprogram és levelezőprogram alkalmazása. Bemutató-szerkesztő program használata. Előadás multimédiás eszközökkkel. Szövegszerkesztő program használata.
A növények teste és életműködései.
A zárvatermők rendszerezése.
A zárvatermők legfontosabb jellemzőinek ismerete. Összehasonlítás, csoportosítás. Fajismeret.
Vázlat összeállítása, szöveges és képi elemeket is tartalmazó összehasonlító táblázat készítése szövegszerkesztő program alkalmazásával. Ábraszerkesztő program használatat. Keresőprogram és levelezőprogram használata. Interaktív feladatok megoldása.
A növények teste és életműködései.
A növények fotoszintézise és gázcseréje.
A növényi sejtek és szövetek legfontosabb jellemzőinek ismerete. Az autotróf anyagcsere lényege. Egyszerű vizsgálatok elvégzése, a változások észlelése és értelmezése. A szövetes növények testfelépítése és anyagforgalma.
Szövegszerkesztő program és levelezőprogram használata. Interaktív szimulációskísérlet elvégzése. Táblázatkezelő program használata, grafikon készítése.
11. évfolyam (74 óra) témakörök, tartalmak
IKT kompetenciák
A sejtek felépítése és anyagcseréje (összesen 29 óra, ebből 8 óra összefoglalás, rendszerezés, ellenőrzés, értékelés) • matematikai ismeretekre építő rajzolási, képszerkesztési, képfeldolgozási A sejtek felépítése (15 óra) feladatok, A sejtek anyagcseréje (9 óra) • bonyolultabb képletek alkalmazása, A szaporodás és az öröklődés sejttani alapjai (4 óra) • táblázatok, róluk készülő diagramok alkalmazása, • komplexebb lehetőségek (statisztika készítés, adattárolás, rendezés, Az ember önfenntartó életműködései és ezek szabályozása. Egészségtan. keresés), (összesen 34 óra, ebből 6 óra összefoglalás, rendszerezés, ellenőrzés, • mérések kiértékelése táblázatkezelővel, értékelés) • térképek beszúrása, adatokkal való kiegészítése, A bőr és a mozgás (6 óra) • adatdefiniálási, elhelyezési, keresési, rendezési, csoportosítási lehetőségek, A táplálkozás (4 óra) • multimédiakészítés, bemutatókészítés, A légzés (3 óra) • szövegszerkesztő használata, a szövegszerkesztő funkciói, A keringés (4 óra) • képszerkesztés, digitális képek feldolgozása, képtárak alkalmazása, A kiválasztás 1 óra) • Web-szerkesztő programok használata, Az immunitás (2 óra) • programozható Web-es alkalmazások, Az idegi és a hormonális szabályozás 14 óra) • kommunikációs eszközök összekapcsolása, Az ember szaporodása és egyedfejlődése (összesen 4 óra, ebből 1 óra • csoportos kommunikáció: levezőlisták, hírcsoportok, fórumok összefoglalás, rendszerezés, ellenőrzés, értékelés) használata, Az ember szaporodása (2 óra) • elemi algoritmusok típusfeladatokra, Az ember egyedfejlődése (2 óra) • programkészítés, Év végi összefoglalás, felmérés, értékelés. (7 óra) • a biológia tantárgyhoz kapcsolódó egyszerű szimulációs algoritmusok megértése, szimulációs programok alkalmazása, • számítógépes mérések természettudományos órákon.
A 11. évfolyam számára készült modultevékenységek témakör
a tevékenységterv címe
műveltségterületi, tantárgyi fejlesztési feladatok
IKT fejlesztési feladatok
Az ember önfenntartó életműködései és ezek szabályozása. Egészségtan. A bőr és a mozgás.
Az ember vázrendszere.
A mozgásszervrendszer fő részeinek ismerete, ezek működésének lényege. Az emberi szervezet felépítésével és működésével kapcsolatos egyszerű megfigyelések, vizsgálatok önálló elvégzése. A rendszeres testmozgás szükségességének felismerése.
Levelezőprogram alkalmazása. Fájlkezelés. Összehasonlító táblázat készítése szövegszerkesztő program segítségével. Interaktív feladatok megoldása.
Az ember önfenntartó életműködései és ezek szabályozása. Egészségtan. A bőr és a mozgás.
Az ember vázizomzata.
A mozgásszervrendszer fő részeinek ismerete, ezek működésének lényege. Az emberi szervezet működésével kapcsolatos egyszerű megfigyelések, vizsgálatok önálló elvégzése. A rendszeres testmozgás szükségességének felismerése. Egyszerű számítás elvégzése.
Szövegszerkesztő program használata. Interaktív feladatok megoldása. Keresőprogram és levelezőprogram használata. Webkamera használata. Interaktív számolásos feladat megoldása.
Az ember önfenntartó életműködései és ezek szabályozása. Egészségtan. A táplálkozás.
Az ember táplálkozása.
Az emésztőszervrendszer fő részeinek ismerete, ezek működésének lényege. Az emberi szervezet működésével kapcsolatos egyszerű megfigyelések, vizsgálatok önálló elvégzése. A megfigyelések, mérések során nyert adatok rendezése, az eredmények értelmezése.
Összehasonlító táblázat készítése szövegszerkesztő program segítségével. Interaktív feladatok megoldása. Ábraszerkesztő program használata.
Az ember önfenntartó életműködései és ezek szabályozása. Egészségtan. A táplálkozás.
Egészségesen táplálkozunk?
Az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás fontosságának megértése. Az emberi szervezet felépítésével és működésével kapcsolatos egyszerű megfigyelések, vizsgálatok önálló elvégzése. A megfigyelések, mérések során nyert adatok rendezése, az eredmények értelmezése. Egyszerű számítások elvégzése.
Keresőprogram és levelezőprogram alkalmazása. Ábraszerkesztő és szövegszerkesztő program alkalmazása. Táblázatkezelő program alkalmazása.
Az ember önfenntartó életműködései és ezek szabályozása. A légzés.
Az ember légzési szervrendszere és egészsége.
A légzési szervrendszer fő részeinek ismerete, ezek működésének lényege. A szervrendszer felépítése és működése közötti kapcsolat megismerése. A betegségmegelőzés szükségességének belátása. Az emberi szervezet felépítésével és működésével kapcsolatos egyszerű megfigyelések, vizsgálatok önálló elvégzése. A megfigyelések, mérések során nyert adatok rendezése, az eredmények értelmezése. Egyszerű számítások elvégzése.
Szövegszerkesztő program, táblázakezelő program, levelezőprogram használata. Digitális hangfelvétel készítése. Vizsgálatok elvégzése szimuláció segítségével. Interaktív számolási feladat megoldása. Statisztikai adatok feldolgozása. Előadás multimédiás eszközök alkalmazásával.
Az ember önfenntartó életműködései és ezek szabályozása. Egészségtan. A keringés.
Az emberi vér.
A vér összetétele, alkotói. A homeosztázis.
Szövegszerkesztő program, keresőprogram és levelezőprogram használata.
Az ember önfenntartó életműködései és ezek szabályozása. Egészségtan. A keringés.
Az emberi szív felépítése és működése.
Az ember önfenntartó életműködései Az ember érzőműködése – tanulói és ezek szabályozása. Egészségtan. Az gyakorlatok. idegi és a hormonális szabályozás.
A keringési szervrendszer fő részeinek ismerete, ezek működésének lényege. A szervrendszer felépítése és működése közötti kapcsolat megismerése. Az ember életmódja és egészsége közötti összefüggés felismerése. Az emberi szervezet működésével kapcsolatos egyszerű megfigyelések, vizsgálatok önálló elvégzése.
Keresőprogram és levelezőprogram alkalmazása. Szövegszerkesztő program használata. Táblázatkezelő program alkalmazása, az adatok garfikus megjelenítése.
Az emberi szervezet működésével kapcsolatos egyszerű megfigyelések, vizsgálatok önálló elvégzése. A fény-, a mechanikai- és a kémiai ingerek érzékelése. A megfigyelések, mérések során nyert adatok rendezése, az eredmények értelmezése.
Szövegszerkesztő program, levelezőprogram és keresőprogram használata. Ábraszerkesztő program használata.
12. évfolyam (64 óra) témakörök, tartalmak
IKT kompetenciák
Az öröklődés. (összesen 19 óra, ebből 5 óra összefoglalás, rendszerezés, ellenőrzés, értékelés)
• matematikai ismeretekre építő rajzolási, képszerkesztési, képfeldolgozási
A populációk és az életközösségek. (összesen 25 óra, ebből 6 óra összefoglalás, rendszerezés, ellenőrzés, értékelés)
• bonyolultabb képletek alkalmazása,
Az élővilág evolúciója. (összesen 15 óra, ebből 4 óra összefoglalás, rendszerezés, ellenőrzés, értékelés) Év végi összefoglalás, felmérés, értékelés. (5 óra)
feladatok, • táblázatok, róluk készülő diagramok alkalmazása, • komplexebb lehetőségek (statisztika készítés, adattárolás, rendezés, keresés), • mérések kiértékelése táblázatkezelővel, • térképek beszúrása, adatokkal való kiegészítése, • adatdefiniálási, elhelyezési, keresési, rendezési, csoportosítási lehetőségek, • multimédiakészítés, bemutatókészítés, • szövegszerkesztő használata, a szövegszerkesztő funkciói, • képszerkesztés, digitális képek feldolgozása, képtárak alkalmazása, • Web-szerkesztő programok használata, • programozható Web-es alkalmazások, • kommunikációs eszközök összekapcsolása, • csoportos
kommunikáció:
levezőlisták,
hírcsoportok,
fórumok
használata, • elemi algoritmusok típusfeladatokra, • programkészítés, • a biológia tantárgyhoz kapcsolódó egyszerű szimulációs algoritmusok megértése, szimulációs programok alkalmazása, • számítógépes mérések természettudományos órákon,
• projektmunka, az adatvédelem legfontosabb eszközei.
A 12. évfolyam számára készült modultevékenységek témakör
a tevékenységterv címe
műveltségterületi, tantárgyi fejlesztési feladatok
IKT fejlesztési feladatok
Az öröklődés.
Az emberi jellegek öröklődése.
Az öröklődés lényegének, az élőlények és az élővilág állandó változásának megértése. Egyszerű genetikai feladatok megoldása. Genetikai alapfogalmak ismerete és megértése.
A feladat megoldásához legalkalmasabb program kiválasztása, a feladat megoldása a kiválasztott programmal. Interaktív családfaelemzés. Szövegszerkesztő program használata. Levelezőprogram használata. Előadás multimédiás eszközök alkalmazásával.
A populációk és az életközösségek.
A társulás mint ökoszisztéma.
Ökológiai rendszerek. Az életközösségek anyag- és energiaforgalma. Az emberi tevékenység következményei az anyagforgalomban. A természet- és környezetvédelem fontossága.
Szövegszerkesztő program használata. Interaktív feladatok megoldása. Keresőprogram és levelezőprogram használata. Ábraszerkesztő program használata. Szimulációk alkalmazása.
A populációk és az életközösségek.
A hazai fás társulások.
Élőlények és élőhelyük megfigyelése, a tapsztalatok dokumnetálása. A lakóhelyi környezet tipikus társulásainak ismerete, fajismeret.
Az élővilág evolúciója.
Az élővilág evolúciója.
Az evolúció alapja, bizonyítékai, folyamata. Annak belátása, hogy az élőlények és az élővilág változása szükségszerű, természetes folyamat. A bioszféra jelene és jövője. Az ember elhelyezése az élővilág rendszerében. Biológiai és kulturális örökségünk.
Keresőprogram használata. Bemutatószerkesztő program használata. Kooperatív csoportmunka. Előadás multimédiás eszközök alkalmazásával.
Év végi összefoglalás, felmérés, értékelés.
Év végi tudáspróba.
Genetikai alapfogalmak ismerete. Egyszerű genetikai feladatok megoldása. Egyszerű biológiai problémák önálló megoldása. Környezettudatosság. Környezetkímélő társadalmigazdasági stratégiák, alternatívák ismerete. Az élőlények és az élővilág állandó változása. Fajismeret. A különböző forrásokból szerzett ismeretek összevetése.
Szövegszerkesztő program, ábraszerkesztő program, csevegő program használata.
6.6
A NAT INFORMATIKA MŰVELTSÉGI TERÜLEt IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG
FÖLDÜNK-KÖRNYEZETÜNK (FÖLDRAJZ) TANTÁRGY
Szerző: Juhász Zsolt
6.6.1A NAT INFORMATIKA
MŰVELTSÉGI TERÜLET IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG FÖLDÜNK-KÖRNYEZETÜNK (FÖLDRAJZ) TANTÁRGY PEDAGÓGIAI-SZAKMAIN KONCEPCIÓJA Szerző: Juhász Zsolt
A Földünk-környezetünk műveltségi területhez kötődő tartalmi elvárások A földrajz olyan gondolkodási módot biztosít és olyan a tantárgyhoz kapcsolódó eszközrendszerrel rendelkezik, amely alkalmas arra, hogy a tanulók térbeli és időbeli tájékozódását magabiztossá tegye. Vizsgálódásának középpontjában a természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek, valamint napjaink eseményei állnak. Ezeket a jelenségeket részben a természettudomány, részben társadalomtudomány vizsgálati módszereivel tanulmányozza. Ebből következően a Földünk-környezetünk műveltségi terület szorosan kapcsolódik az Ember a természetben és az Ember és társadalom műveltségi területekhez. Integráló jellegét mutatja, hogy nagyon sok kémiai, fizikai, biológiai, matematikai, történelmi ismeretanyagnak vannak földrajzi kapcsolódási pontjai. Fontos feladat a tanulókkal megértetni, hogy a Föld egységes, de állandón változó rendszer. A műveltségi terület minden földrajzi-környezeti jelenséget és folyamatot változásában, fejlődésében mutat be, így mindenképpen áttekinthetők az okok és a lehetséges következmények. A Nat 2003-as változatában a Földünk-környezetünk műveltségi terület alapelveit és céljait rögzítették: „A Földünk-környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi jellemzőivel, folyamataival. Elősegíti, hogy reális kép alakuljon ki bennük nemzeti értékeinkről, a magyarság világban
elfoglalt helyéről, hazánk kedvező és kedvezőtlen természeti, társadalmi-gazdasági adottságairól, jellemző társadalmi-gazdasági folyamatairól, valamint európai integrációjáról. […] Az elsajátított ismeretek és a felismert összefüggések alapján érthetővé válnak azok az új kihívások, amelyek a 21. század elején – az új kommunikációs formák elterjedésével – átszabják a hagyományos gazdaság kereteit, és amelyek – az információáramlás szabadságának megjelenésével – érdekellentéteket okozhatnak és társadalmi változásokat gerjeszthetnek a világ egyébként elzárt térségeiben, zárt társadalmaiban.”
A Nat 2003-as változata alapján a legfontosabb oktatási célok: •
megismertetni a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, folyamataival
•
megismertetni – lehetőség szerint a gyakorlatban – a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetben való tájékozódás, eligazodás alapvető eszközeit és módszereit
•
fejleszteni a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodásának helyi, regionális és globális szemléletét
•
környezetért felelős magatartást kialakítani
•
megismertetni az emberiség egész bolygónkra kiterjedő természetátalakító tevékenységét, valamint az ebből fakadó, szintén világméretű természeti és társadalmi problémákat.
A Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) digitális földrajzi anyagai lefedik a 9-10. évfolyam földrajzi követelményrendszerét. Megtalálható benne olyan tananyag, amely akkreditált tankönyvből készült, de találhatóak benne olyan témák is, amelyek teljes egészében vagy részben lefedik a természetföldrajz, a meteorológia, a földtan és a társadalomföldrajz területeit. Több térképgyűjtemény is helyet kapott benne. Ezeknek az anyagoknak a tartalmai, sok esetben jelentősen túlmutatnak a középiskolai földrajzi követelményrendszeren, más esetekben teljes mértékben követik azt, figyelembe véve a kétszintű érettségi emelt szintjének szélesebb körű ismeretanyagát is.
IKT eszközökkel támogatható tantárgyi fejlesztési feladatok
A földrajz rengeteg információval és törvényszerűséggel rendelkezik. Ezeknek a megismerése azokat a képességeket erősíti meg, amelyek a munkaerő-piaci részvétel során, a jól kamatoztathatóak. Érdemes külön említést tenni a térinformatikáról, ami a földrajz és az informatika nagyszerű kapcsolódási pontja. A térinformatikai rendszerek a különböző, adott területhez köthető adatok elhelyezkedésével kapcsolatos információkat tudják tárolni, kezelni és megjeleníteni. A térinformatikai szoftverek, adatbázisok (földrajzi információs rendszerek) használata hatékonyabbá teszi az informatikai kompetenciák fejlődését. Fontos célkitűzés, hogy az IKT lehetőségeinek felhasználásával a tanulók általános és szakmai kompetenciái is fejlődjenek. Elmondható ugyanakkor, hogy mindez fordítva is igaz, azaz fontos, hogy a földrajz tanítása során az informatikai kompetenciák is fejlődjenek. A Nat 2003 alapján a fejlesztési feladatokat az alábbiak szerint lehet csoportosítani: •
Általános fejlesztési feladatok
•
Ismeretszerzés, tanulás
•
Tájékozottság a földrajzi térben
•
Tájékozottság az időben
•
Tájékozottság a környezet anyagaiban
•
Tájékozottság a környezet kölcsönhatásaiban
•
Tájékozottság hazai földrajzi-környezeti kérdésekben
•
Tájékozottság regionális és globális földrajzi-környezeti kérdésekben
Ezekben a csoportokban találhatók a részletes fejlesztési feladatok. Az alábbi táblázatba a csoportokhoz tartozó fejlesztési feladatok közül azok kerültek be, amelyekhez egyértelműen hozzárendelhető valamilyen IKT fejlesztési feladat is. A tantárgyi és az IKT fejlesztési feladat is a 9-10. évfolyamra vonatkozik.
Általános fejlesztési feladatok a 9-10. évfolyamon Tantárgyi fejlesztési feladat A kulcskompetenciákkal kapcsolatos szakmai alapkészségek továbbfejlesztése. A földrajzi környezetben és a gyakorlati életben való eligazodás képességének továbbfejlesztése.
A tantárgyi fejlesztéshez kapcsolható IKT fejlesztési feladat •
•
Hatékony, céltudatos információszerzés az internetről, információ elhelyezése a célnak megfelelő formátumban az interneten. Platformfüggetlen formátumok. Info-kommunikációs eszközzel információ küldése és fogadása, csoportos kommunikációs formák. Kommunikációs eszközök összekapcsolása.
Ismeretszerzés, tanulás a 9-10. évfolyamon Tantárgyi fejlesztési feladat Az adott téma feldolgozását leginkább segítő földrajzi-környezeti tartalmú információhordozók (térképek, ismeretterjesztő és szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, albumok, almanachok, folyóiratok, napilapok, statisztikai kiadványok, lexikonok, különböző típusú ábrák, álló- és mozgóképek, modellek, CD-ROM, tömegkommunikációs források, internet, riportok, szóbeli források stb.) kiválasztása. Tájékozódás, eligazodás, válogatás a különböző információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben (pl. a világhálón, könyvtárban, kiállításon és múzeumban) témakörök és célok szerint önállóan.
A tantárgyi fejlesztéshez kapcsolható IKT fejlesztési feladat • • •
•
• •
•
Pontos megfigyelések, önállóan vagy csoportosan végzett vizsgálódások a természet-, a társadalom- és a környezettudományok szempontjainak megfelelően. A csoportos munkavégzés módszereinek elsajátítása. Az eszközök és a mérőműszerek gyakorlati alkalmazása, balesetmentes használata.
•
A földrajzi-környezeti tartalmú információk önálló értelmezése, értékelése és feldolgozása egyéni és csoportmunkában: • lényeg kiemelése szövegből, összehasonlítások, az információk csoportosítása és rendszerezése különböző szempontok szerint; • adatok, adatsorok, diagramok és más ábrák elemzése, összehasonlítása; • tények, szöveges információk ábrázolása különböző módon (pl. térképvázlaton, egyszerű térképen, különböző típusú rajzokon, diagramokon, modelleken, maketteken, számítógépes program segítségével); • vázlat és jegyzet készítése információk alapján
•
• •
• • • • •
Adatbázisokból, számítógépes hálózatból való információszerzés lehetőségeinek, módjainak megismerése. Térinformatikai alapismeretek: térképek és adatbázisok összekötési lehetőségei, útvonalkeresők, térképi keresők használata. Hatékony, céltudatos információszerzés az internetről, információ elhelyezése a célnak megfelelő formátumban az interneten. Platformfüggetlen formátumok. Info-kommunikációs eszközzel információ küldése és fogadása, csoportos kommunikációs formák. Kommunikációs eszközök összekapcsolása. A könyvtári információs rendszer szolgáltatásainak felhasználása a tanulásban. Típusos adatbázisok, a problémahelyzetnek megfelelő tájékoztató eszközök kiválasztása és komplex használata, az információkeresés stratégiája, alapvető fogalmi-logikai-technikai műveletei. A médiumok, közléstípusok tartalmi hitelességének és esztétikai értékének megítélése, valamint szelektív komplex és alkotó felhasználása az etikai normák követésével. Adatok csoportosítása, értelmezése, azok grafikus ábrázolása, statisztikai jellemzők kiszámolása, következtetések levonása. Mérések és szimulációk, a paramétermódosítás hatásai, törvényszerűségek megfogalmazása. Elemi és összetett adatok használata. Adatmodellezés, egyszerű modellek megismerése. Nagyobb szöveges-táblázatos dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Multimédiás dokumentumok (szöveg, rajz, zene, fénykép, animáció, film) készítése, kész dokumentumok átalakítása. Interaktív elektronikus faliújságok, információs táblák, bemutatók készítése. A feladat megoldásához szükséges alkalmazói eszközök kiválasztása és összeépítése. Adatok csoportosítása, értelmezése, azok grafikus ábrázolása, statisztikai jellemzők kiszámolása, következtetések levonása. Térinformatikai alapismeretek: térképek és adatbázisok összekötési lehetőségei,
önállóan; • egyszerű természeti, gazdasági és környezeti folyamatokat bemutató modellek értelmezése és alkotása tanári irányítással; • megalapozott következtetések levonása, elemzések készítése készen kapott, számítással nyert és önállóan gyűjtött adatokból, tényekből; • gyűjtemény, tabló készítése különböző szaktudományos szempontok alapján (pl. kőzetek, talajok, termények, termékek, képek); • a számítástechnika által nyújtott lehetőségek alkalmazása a tanulói beszámolók, kiselőadások összeállítása során; • a környezetben lejátszódó események, folyamatok, helyzetek bemutatása helyzetgyakorlatokban, szerepjátékokban.
útvonalkeresők, térképi keresők használata. • Hatékony, céltudatos információszerzés az internetről, információ elhelyezése a célnak megfelelő formátumban az interneten. Platformfüggetlen formátumok. • Info-kommunikációs eszközzel információ küldése és fogadása, csoportos kommunikációs formák. Kommunikációs eszközök összekapcsolása. • A könyvtári információs rendszer szolgáltatásainak felhasználása a tanulásban. • Típusos adatbázisok, a problémahelyzetnek megfelelő tájékoztató eszközök kiválasztása és komplex használata, az információkeresés stratégiája, alapvető fogalmi-logikai-technikai műveletei. • A médiumok, közléstípusok tartalmi hitelességének és esztétikai értékének megítélése, valamint szelektív komplex és alkotó felhasználása az etikai normák követésével.
Folyamat, jelenség, történet elmondása megfigyelés vagy híranyag alapján emlékezetből. A hírekben hallott földrajzi-környezeti tartalmú információk értelmezése, értékelése és véleményezése. A különféle tanulói nézetek kifejtése esetelemzés során és felszólalásban, a vélemények megvédése érvekkel vitában, szerepjáték során. Logikusan felépített kiselőadások, írásbeli beszámolók, bizonyítások és cáfolatok készítése a földrajzi-környezeti megfigyelésekről, ismeretekről a megfelelő segédeszközök használatával, önállóan.
• Adatok csoportosítása, értelmezése, azok grafikus ábrázolása, statisztikai jellemzők kiszámolása, következtetések levonása. • A médiumok, közléstípusok tartalmi hitelességének és esztétikai értékének megítélése, valamint szelektív komplex és alkotó felhasználása az etikai normák követésével.
Ismeretszerzés és feldolgozás projektmódszerrel, tanári útmutatással (pl. a geoszférák földrajzi-környezeti kölcsönhatásairól). A hétköznapi életben felhasználható (praktikus) földrajzi-környezeti tudás elemeinek elsajátítása, valamint ezek folyamatos gyarapítására és elmélyítésére irányuló igény fejlesztése a tanulókban.
• Nagyobb szöveges-táblázatos dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. • Multimédiás dokumentumok (szöveg, rajz, zene, fénykép, animáció, film) készítése, kész dokumentumok átalakítása. • Interaktív elektronikus faliújságok, információs táblák, bemutatók készítése. • Hatékony, céltudatos információszerzés az internetről, információ elhelyezése a célnak megfelelő formátumban az interneten. Platformfüggetlen formátumok. • Info-kommunikációs eszközzel információ küldése és fogadása, csoportos kommunikációs formák. Kommunikációs eszközök összekapcsolása. • A könyvtári információs rendszer szolgáltatásainak felhasználása a tanulásban.
Tájékozottság a földrajzi térben a 9-10. évfolyamon Tantárgyi fejlesztési feladat
A tantárgyi fejlesztéshez kapcsolható IKT fejlesztési feladat
Az ismert tér fokozatos kitágítása és annak érzékelése. Alapvető tájékozódás a Földön, a világban, a Naprendszerben és az Univerzumban. A térkép és a valóság kapcsolatának bizonyítása, a térképi ábrázolás korlátainak értékelése. Keresztmetszetről, tömbszelvényről, légi fotóról és műholdfelvételről szerzett információk azonosítása térképi információkkal. Felismerés, keresés, helymeghatározás és távolságmérés különböző méretarányú és tartalmú térképeken. A földrajzi tér különbségeinek és időbeli változásainak leolvasása térképekről, térképvázlatokról. Helymeghatározások, távolságmérések és egyszerű számítások a térkép segítségével. A Naprendszer tagjai térbeli elhelyezkedésének, mozgásainak és azok földi következményeinek ismerete. A fontosabb földrajzi-környezeti jelenségek, folyamatok, erőforrások, valamint környezeti problémák térbeli elhelyezkedésének megismerése. A kozmikus és a földi környezetelemek (pl. Naprendszer, nagyszerkezeti egységek, óceánok, kontinensek, domborzati formák, légköri, vízrajzi és ökológiai jellemzők, népesség, települések, gazdálkodás, termelés, pénzvilág) méreteinek érzékelése. Az egyes földrajzi és gazdasági mutatók nagyságrendi összevetése. Különböző típusú térképek használata az ismeretszerzésben és a terepen való eligazodásban. Okfejtő térképolvasás különféle méretarányú, különböző ábrázolásmódú és tartalmú térképeken önállóan. A földrajzi térben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmak felismerése és megnevezése térképen, körvonalas (kontúr) térképen és földgömbön, valamint elhelyezkedésük és tartalmuk megfogalmazása.
• Google Earth, Google Maps, Worldwind megismertetése. Egyéb térinformatikai szoftver (pl. ArcExplorer) használatának és használati lehetőségeinek bemutatása. • Térinformatikai alapismeretek bővítése, digitális térképek típusai (raszteres és vektoros) megismerése. • Ingyenes, interneten hozzáférhető digitális atlaszok használata, útvonalkeresők (www.utvonalterv.hu), vasúti (www.elvira.hu) autóbusz-menetrend (www.volan.hu) használata. • A Naprendszerrel és a Földdel kapcsolatos adatok csoportosítása, értelmezése, azok grafikus ábrázolása, statisztikai jellemzők kiszámolása, következtetések levonása. • A NASA (www.nasa.gov), az Országos Meteorológiai Szolgálat (www.met.hu) adatbázisaiból, számítógépes hálózátból való információszerzés lehetőségeinek, módjainak megismerése. • Szélességi és hosszúsági koordináták meghatározása internetes adatbázisból (http://www.heavens-above.com/countries.asp)
Tájékozottság az időben a 9-10. évfolyamon Tantárgyi fejlesztési feladat
A tantárgyi fejlesztéshez kapcsolható IKT fejlesztési feladat
Eligazodás a földtörténet időegységeiben. A földtörténet jelentősebb szakaszainak megismerése, az egyes folyamatok és képződmények elhelyezése azokban. Az evolúciós szemlélet fejlesztése. A földtörténeti, a természetföldrajzi, a társadalmigazdasági folyamatok, történelmi események időnagyságrendi és időtartambeli különbségeinek értelmezése. Az alapvető hazai és nemzetközi társadalmigazdasági, környezeti változások elhelyezése az időben. A földtörténeti, földrajzi-környezeti események, jelenségek, folyamatok időrendbe állítása. Periodikus jelenségek értelmezése. A rövidebb és hosszabb távú természeti, társadalmi és környezeti folyamatok elemzése (pl. a természeti és társadalmi környezet változásai). Az időszámítás csillagászati alapjainak felismerése és alkalmazása a gyakorlatban (pl. helyi idő és zónaidő értelmezése, számítása).
• Földtani és földtörténeti adatok csoportosítása, értelmezése, azok grafikus ábrázolása, statisztikai jellemzők kiszámolása, következtetések levonása. • Földtani adatbázisokból, számítógépes hálózatból való információszerzés lehetőségeinek, módjainak megismerése.(http://fir.seismology.hu/) • Internetes földtani térképek és adatbázisok megismerése
Tájékozottság a környezet anyagaiban a 9-10. évfolyamon Tantárgyi fejlesztési feladat Az élő és az élettelen anyagok rendszerezése, valamint a természeti és társadalmi életben, gazdaságban betöltött jelentőségük felismerése. A levegő, a víz és a kőzetek szerepének felismerése a földi élet kialakulásában, a különböző földrajzi környezetekben való fennmaradásában. Egyszerű ásvány-, kőzet- és talajvizsgálatok. A leggyakrabban előforduló ásványok és kőzetek, valamint nyersanyagok, energiahordozók, talajtípusok felismerése, jellemzése. Annak megértése, hogy a legintenzívebben használt nyersanyagokból és energiahordozókból bolygónk készletei végesek. Az emberiség energiaigénye és a fenntartható fejlődés ellentmondásainak, az energiatakarékosság jelentőségének felismerése. Az alternatív energiaforrások használatának mint lehetséges megoldásnak a bemutatása. A környezetet károsító leggyakoribb anyagoknak és azok forrásainak a megismerése. A szennyezőanyagok kibocsátásának, valamint károsító hatásának mérséklésére, megszüntetésére irányuló lehetőségek bemutatása.
A tantárgyi fejlesztéshez kapcsolható IKT fejlesztési feladat • Ásványtani, kőzettani, talajtani adatok csoportosítása, értelmezése, azok grafikus ábrázolása, statisztikai jellemzők kiszámolása, következtetések levonása. • Digitális ásványgyűjteményekből való információszerzés lehetőségeinek, módjainak megismerése. • Környezetvédelmi adatok használata, modellezése, egyszerű környezetvédelemmel és környezetszennyezéssel kapcsolatos modellek megismerése. • Az emberiség energiaigényével, alternatív energiaforrásokkal, környezetvédelemmel kapcsolatos médiumok, közléstípusok tartalmi hitelességének megítélése, valamint komplex és alkotó felhasználása.
Tájékozottság a környezet kölcsönhatásaiban a 9-10. évfolyamon Tantárgyi fejlesztési feladat
A tantárgyi fejlesztéshez kapcsolható IKT fejlesztési feladat
Az egyes országcsoportok, régiók, a Föld természeti és társadalmi jellemzőinek, azok összefüggéseinek, kölcsönhatásainak értelmezése. Annak megértése, hogy a népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai hogyan befolyásolhatják gazdasági helyzetüket, gondolkodásmódjukat, világszemléletüket. Az ember gazdasági tevékenységét meghatározó természeti, társadalmi, gazdasági tényezők szerepének felismerése példákban, különböző helyzetekben. Geoszférákon belül és az egyes szférák között zajló kölcsönhatások felismerése és magyarázata. A természeti környezet közvetlen és közvetett hatásainak felismerése a történelmi eseményekben és a jelen társadalmi-gazdasági folyamataiban országcsoportok, országok példáján. A gazdasági élet jelenségeiben, folyamataiban megnyilvánuló kölcsönhatások felismerése, értelmezése és értékelése. A gazdaság alapvető törvényszerűségeinek felismerése. A társadalmi-gazdasági események egyes térségek fejlődésére gyakorolt hatásainak értelmezése. A környezetben lezajló változások értékelése. A változások ismeretében egyszerű előrejelzések, tendenciák megfogalmazása, a mindennapi életben előforduló prognózisok értelmezése. A termelő és a fogyasztó folyamatok rövid és hosszú távú következményeinek felismerése a természeti és a társadalmi környezetben. Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok felismerése. A környezetkárosító hatások következményeinek csökkentésére irányuló hazai és nemzetközi erőfeszítések érzékelése, valamint annak felismerése, hogy megvalósításuk során gazdasági és társadalmi érdekek ütközhetnek.
• Természeti, társadalmi és gazdasági jellemzőkkel kapcsolatos adatok csoportosítása, értelmezése, azok grafikus ábrázolása, statisztikai jellemzők kiszámolása, következtetések levonása. • Gazdasági és társadalmi adatokat tartalmazó adatbázisokból (www.ksh.hu), számítógépes hálózatból való információszerzés lehetőségeinek, módjainak megismerése. • Népesedési és gazdasági adatok használata. Korfa készítése táblázatkezelővel, modellezés. Népesedési és gazdasági modellek bemutatása számítógép felhasználásával. • Környezeti folyamatokat bemutató adatbázisok, kiválasztása és komplex használata, az információkeresés stratégiája, alapvető fogalmilogikai-technikai műveletei. • Környezetkárosítással, fogyasztással foglalkozó médiumok, közléstípusok tartalmi hitelességének megítélése, valamint szelektív komplex és alkotó felhasználása. • Gazdasági, társadalmi, környezeti információk hatékony, céltudatos megszerzése az internetről, információ elhelyezése a célnak megfelelő formátumban az interneten. • Társadalmi, gazdasági és környezeti kérdésekkel foglalkozó fórumokon és levelezési listákon információ küldése és fogadása, csoportos kommunikációs formák. Kommunikációs eszközök összekapcsolása. • A könyvtári információs rendszer szolgáltatásainak felhasználása környezeti kérdésekkel kapcsolatos információszerzésben.
Tájékozottság hazai földrajzi-környezeti kérdésekben a 9-10. évfolyamon Tantárgyi fejlesztési feladat
A tantárgyi fejlesztéshez kapcsolható IKT fejlesztési feladat
A magyarság és Magyarország jelentőségének, a magyar gazdaság szerepének felismerése a Kárpátmedencében, Közép-Európában, földrészünkön és a világban különböző források elemzésével. A hazai társadalmi-gazdasági élet földrajzi jellegzetességeinek összefüggéseikben való felismerése a mindennapi élet eseményeiben, folyamataiban. Az egyes hazai régiók hasonló és eltérő földrajzi jellemzőinek érzékelése, azok okainak és következményeinek felismerése. A magyarországi védett természeti, kulturális és gazdaságtörténeti értékekkel kapcsolatos ismeretek mélyítése. A magyar utazók, tudósok, szakemberek szerepének tudatosulása a Föld felfedezésében és megismerésében. A környezet értékeinek és problémáinak ismerete, valamint ezek hazai, regionális és globális kapcsolatainak felismerése, egyszerű értelmezése.
• Magyarország társadalmával és gazdaságával kapcsolatos adatok csoportosítása, értelmezése, azok grafikus ábrázolása, statisztikai jellemzők kiszámolása, következtetések levonása. • Magyarország földrajzával, társadalmával, gazdasági folyamataival és régióival foglalkozó adatbázisokból, számítógépes hálózatból való információszerzés lehetőségeinek, módjainak megismerése. • Magyarországot bemutató internetes térinformatikai adatbázisok, digitális atlaszok megismerése és használata • Magyarország környezeti állapotával, gazdaságával, társadalmával foglalkozó információk hatékony, céltudatos megszerzése az internetről, információ elhelyezése a célnak megfelelő formátumban az interneten. • Magyarországgal és Magyarország Európai Uniós szerepével foglalkozó médiumok, közléstípusok tartalmi hitelességének megítélése, valamint szelektív komplex és alkotó felhasználása.
Tájékozottság regionális és globális földrajzi-környezeti kérdésekben a 9-10. évfolyamon Tantárgyi fejlesztési feladat
A tantárgyi fejlesztéshez kapcsolható IKT fejlesztési feladat
A vízszintes és a függőleges földrajzi övezetesség rendszerének értelmezése. A földrajzi övezetesség megnyilvánulásának felismerése a természeti adottságokban kontinensekről vett példákban. A természetföldrajzi övezetesség társadalmigazdasági életben való megnyilvánulásainak felismerése. A természeti tényezők földrajzi összefüggéseinek és hatásainak magyarázata a Kárpát-medence népeinek elhelyezkedésében, hagyományaiban, településeiben, gazdasági életében. A regionális társadalmi, gazdasági, környezeti együttműködések szükségességének alátámasztása példákkal a Kárpát-medencében. Az európai országok földrajzi jellemzőinek összehasonlítása. Az európai népek, nemzetek egymásra utaltságának megértése. Az integrációk lényegének, az országok együttműködési lehetőségeinek és módjainak megismerése. A világgazdaságban eltérő szerepet betöltő régiók, országcsoportok, országok megkülönböztetése és jellemzése földrajzi szempontok alapján. A regionális fejlettségi különbségek felismerése és magyarázata. A kontinensekről, az országokról és a tipikus tájakról szerzett ismeretek alkalmazása a Föld egészére. A világ társadalmi, gazdasági kérdéseinek, globális jelenségeinek, összefüggéseinek áttekintése. A napjainkban világméretekben zajló társadalmigazdasági és környezeti folyamatok értelmezése. A világgazdaság működése alapvető összefüggéseinek és folyamatainak, a mindennapi életre gyakorolt hatásainak felismerése. A helyi, a regionális és a globális érdekek olykor szükségszerű ütközésének megértése. Annak belátása, hogy az egységes földi rendszer működését károsan befolyásoló társadalmi és egyéni cselekedetek visszahatnak az ember életére. A fogyasztás mértéke nem áll egyenes arányban az életminőséggel, sőt, a fogyasztásból fakadó környezeti terhelés éppen az életminőség romlását idézi elő, végső soron földi létünket veszélyezteti. A természet- és környezetvédelem céljainak, közös és sajátos feladatainak megfogalmazása, a tevékenységeit nehezítő tényezők felismerése. Annak megértése, hogy a természet- és környezetvédelem nem csupán állami és intézményi feladat, hanem mindannyiunk folyamatos és aktív közreműködését igényli, továbbá, hogy a környezet károsodása nem ismer országhatárokat, a károk megakadályozása érdekében nemzetközi összefogásra van szükség. Tájékozódás és tájékozottság kialakítása a legfontosabb környezeti veszélyekről, az
• Eltérő fejlettségű régiók, országcsoportok adatainak csoportosítása, értelmezése, azok grafikus ábrázolása, statisztikai jellemzők kiszámolása, következtetések levonása. • A világ országainak természeti, társadalmi és gazdasági adatait tartalmazó adatbázisokból, számítógépes hálózatból való információszerzés lehetőségeinek, módjainak megismerése. • A Föld országait bemutató digitális térképek megismerése, térinformatikai adatbázisainak használata. • Gazdasági integrációval foglalkozó internetes oldalak magabiztos megtalálása és adatainak felhasználása • Világgazdasággal és regionális együttműködésekkel foglalkozó internetes oldalak és kommunikációs fórumok használata, információ küldése és fogadása, csoportos kommunikációs formák. Kommunikációs eszközök összekapcsolása. • Az európai országokkal és népekkel foglalkozó könyvtári információs rendszer szolgáltatásainak felhasználása a tanulásban. • Világgazdasági és kereskedelemi adatokat tartalmazó adatbázisok megismerése. • Az eltérő fejlettségű régiókkal, perifériára szorult országokkal foglalkozó médiumok, közléstípusok tartalmi hitelességének megítélése.
A Földünk-környezetünk műveltségi területhez és az IKT fejlesztéshez kötődő pedagógiai-módszertani elvárások A földrajzhoz készült tevékenységekbe egyéni, pár- és csoportmunka is került. Mindhárom különböző szerepet és módszert ad a tanuló kezébe az anyag feldolgozásához. Minden esetben építeni kell tanulók aktív, értelmező tevékenységére, és a tanulási eredmények alkalmazására. A projektmunka is megjelenik a tevékenységekben, mert különösen alkalmas a nagyon sok információt tartalmazó témák feldolgozására. A földrajz esetében például: ilyen lehet a különböző földtörténeti korok projektmunkában való feldolgoztatása. A csoportmunka, illetve a projektmunka azért is különösen fontos, mert kiemelten alkalmas arra, hogy a tanulók felkészüljenek a munkaerő-piaci kihívásokra. Fejleszti a társakkal való együttműködést, így nem vetélytársat, hanem partnert lát a tanulótársaiban. Ez a munkaforma erőteljesen építi a szociális kompetenciákat.
Eszközök Az irodai szoftvercsomaggal ellátott, internet-hozzáféréssel rendelkező, multimédiás anyagok lejátszására alkalmas számítógéppel a legtöbb informatikai kompetencia megfelelően fejleszthető. Néhány esetben szükség lehet térinformatikai szoftverek telepítésére is. Optimális esetben minden tanulóra jut egy számítógép. Ha ez nem kivitelezhető a csoportok kaphatnak egy-egy számítógépet. Egyéb esetekben, vagy frontális munkánál a projektor és az interaktív tábla használata lehet indokolt. IKT kompetenciák fejlesztésére alkalmas digitális tananyagok CD-n és DVD-n is nagy számban hozzáférhetők. Sok olyan tananyag is létezik, amit az internetről lehet letölteni. Ezek egy része fizetős. A Sulinet Digitális Tudásbázisban lévő tananyagok ingyenesek. Hatalmas mennyiségű tartalom található meg benne a közoktatás és a szakképzés területén.
6.6.2A NAT INFORMATIKA
MŰVELTSÉGI TERÜLET IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG FÖLDÜNK-KÖRNYEZETÜNK (FÖLDRAJZ) TANTÁRGY OKTATÁSI PROGRAMTANTERVE 9-10. ÉVFOLYAMOK SZÁMÁRA Szerző: Juhász Zsolt
Bevezetés A programcsomag földrajz tantárgyra vonatkozó tanterve modultanterv, mely a Sulinet Digitális Tudásbázisban (SDT) lévő tananyagtartalmakra épül. A tanterv figyelembe veszi a Nat követelményeit. A tanterv alapját az SDT Földünk és környezetünk kerettantervhez illeszkedő tananyaga adja, amely a megismerést és megértést nagymértékben elősegítő animációkkal és videoanyagokkal egészült ki. A tantervhez tartozó modultevékenységekben a tantárgyi fejlesztési feladatok mellett hangsúlyos szerepet kapott az informatikai kompetenciákhoz kapcsolódó feladatok elvégzése. A tevékenységeket a tanárok a témához tartozó órák mellett feldolgoztathatják, de alkalmasak arra is, hogy elvégzésükkel az adott témát a tanuló önmagában is megértse.
Cél •
megismertetni a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmigazdasági jellemzőivel, folyamataival;
•
megismertetni – lehetőség szerint a gyakorlatban – a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetben való tájékozódás, eligazodás alapvető eszközeit és módszereit;
•
fejleszteni a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodásának helyi, regionális és globális szemléletét;
•
környezetért felelős magatartást kialakítani;
•
megismertetni
az
emberiség
egész
bolygónkra
kiterjedő
természetátalakító
tevékenységét, valamint az ebből fakadó, szintén világméretű természeti és társadalmi problémákat.
Követelmény •
Képesek legyenek pontos megfigyeléseket, önálló vizsgálatokat elvégezni, ezeket írásban, rajzban rögzíteni;
•
Tudjanak alapvető természettudományos módszereket alkalmazni, eredményeket értékelni;
•
tudjanak ábrákat, grafikonokat, diagramokat, adatsorokat, elemezni;
•
tudjanak tájékozódni és információt gyűjteni különböző információs anyagokban folyóiratokban, szakkönyvekben, lexikonokban, interneten és az SDT-ben;
•
képesek legyenek a rendszeres térképhasználatra, térképvázlat, metszet készítésére;
•
képesek legyenek térben és időben tájékozódni a Földről szerzett ismeretek felhasználásával;
•
képesek legyenek megkülönböztetni a környezet anyagait, jellemzőit (pl. ásványok, kőzetek, nyersanyagok, talajok);
•
ismerjék a Föld különböző területeinek, országainak, kontinenseinek tipikus természeti és társadalmi jellemzőit.
Taneszköz A hagyományos földrajzórai taneszközök mellett szükség van multimédiás tartalmak lejátszására alkalmas, irodai szoftvereket tartalmazó számítógépre, projektorra. A legtöbb esetben az SDT-ben található tananyagtartalmak biztosítják domborzati, politikai és tematikus
térképeket, kontúrtérképeket. Szintén az SDT biztosíthatja a képanyagot a különböző diasorozatokhoz, videoanyagot, ásvány- és kőzetgyűjteményt. Természetesen ezek nem váltják és nem is válthatják ki a hagyományos eszközöket.
Értékelés A tanulás hatékonyságának mérése elengedhetetlen. Minden nagyobb téma után összefoglaló tudásfelmérés következik, amely teszt- és esszéfeladatokból áll. Az év végi tudásszint felmérésére tesztfeladatok készültek. Az anyagban való előrehaladást órai szóbeli és írásbeli feleltetéssel lehet ellenőrizni. A tantárgyi programcsomag modultevékenységei az esetek többségében tartalmaznak a témához kapcsolódó tesztfeladatokat, azonban a tevékenységek elvégzése után érdemes az osztállyal közösen megbeszélni az eredményeket. Az alkalmazott értékelési formák: •
Egyéni szóbeli feleltetés
•
Írásbeli feleltetés
•
Teszt ellenőrzés
•
Témazáró összefoglaló tudásszintmérés
•
Topográfiai ismeretek, jártasságok ellenőrzése
•
Önálló kutatómunka, tanulói kiselőadás, gyakorlati feladatok értékelése.
A tevékenységekben több munkaforma van, amelyek együttesen és önállóan is értékelhetők: •
egy-egy téma összefüggő, szabatos kifejtése írásban
•
fogalommagyarázat (definíció és példa)
•
ábra, kép földrajzi tartalmának elemzése, leírása
•
kiselőadás készítése
•
tematikus térképek összehasonlító elemzése
•
grafikonok, diagramok készítése és értékelése
•
rajzos feladatmegoldás
•
térképek kitöltése
•
vázlat készítése
•
gyűjtőmunka
•
megfigyelések (pl. időjárási) végzése
•
a napi sajtó, a tömegkommunikáció híreinek feldolgozása
•
adatok gyűjtése, ezekből következtetések levonása
•
gyakorlati feladatok (pl. kőzetfelismerés, mérések, számítások, kísérletek)
•
teszt
9. évfolyam (74 óra) Témakörök
Összesen 74 óra ebből, új anyag feldolgozása: 59 óra összefoglalásra: 8 óra ellenőrzésre: 7 óra
•Bolygónk a Föld •A Föld kőzetburka •A Föld légköre •A Föld vízburka •Földrajzi övezetesség •Népességföldrajz •Településföldrajz
IKT kompetenciák
Hardver és szoftver az operációs rendszer segédprogramjai (tömörítők, vírusirtók, állomány konverziós programok, …), hálózatok alapvető funkciói, a vezérlés és szabályozás alapelve, az analóg, illetve a digitális jelek, a számítógépeket tartalmazó rendszerek globális felépítésének elvei. Adatkezelés: bonyolultabb képletek, táblázatok, róluk készülő grafikonok alkalmazása, egyszerű statisztikai adatok kiszámítása, adathalmazok ábrázolása, mérések kiértékelése táblázatkezelővel, a táblázat blokkjaival kapcsolatos tevékenységek térképek beszúrása, adatokkal való kiegészítése, munkalap és munkafüzet. Adatbázis-kezelés: Adatbázisok definiálása és használata. Adatdefiniálási, elhelyezési, keresési, rendezési, csoportosítási lehetőségek. Interaktív elektronikus faliújság, információs tábla készítése. A szövegszerkesztő funkciói: a lappal kapcsolatos fogalmak (fejléc, lábléc, lábjegyzet, lapszámozás, …), a szövegszerkesztők nyelvi funkciói (helyesírás ellenőrzés, szinoníma szótár, …). Képszerkesztés, digitális képek feldolgozása, képtárak alkalmazása. Kommunikáció: Web-szerkesztő programok használata,
a honlapokon dinamikus elemek, grafikák, animációk, csoportos kommunikáció: levelezőlisták, hírcsoportok, fórumok használata. Interaktív térkép, útvonalkeresők, útvonal-összeállítók. Algoritmizálás: elemi és összetett adatok, file-ok fajtái, elemi algoritmusok típusfeladatokra, az algoritmikus absztrakció eszközeinek megértése és tervszerű használata, az adatmodellezés alapvető szabályainak ismerete, egy – a korábban használt Logo vagy Logo-szerű nyelvtől eltérő – programozási nyelv alapvető utasításainak ismerete. A földrajz tantárgyhoz kapcsolódó egyszerű szimulációs algoritmusok megértése, szimulációs programok alkalmazása. Számítógépes mérések természettudományos órákon. Projektmunka. Az adatvédelem legfontosabb eszközei.
A 9. évfolyam számára készült modultevékenységek Téma
Bolygónk a Föld
Tevékenység
A Naprendszer felépítése és tagjai
Tantárgyi fejlesztés • • •
Az ismert tér fokozatos kitágítása és annak érzékelése. Alapvető tájékozódás a Földön, a világban, a Naprendszerben és az Univerzumban. A Naprendszer tagjai térbeli elhelyezkedésének, mozgásainak és azok földi következményeinek ismerete.
IKT fejlesztési feladatok •
•
A bolygók méretarányos rajzának elkészítése rajzoló programmal A bolygópályák méretarányos rajzának elkészítése rajzolóprogrammal Prezentációkészítés a Napról, a kőzetbolygókról, a gázbolygókról, a Naprendszer holdjairól, a Naprendszerben található kis égitestekről Táblázat készítése a Nap, a kőzetbolygók, a gázbolygók, a Naprendszer holdjai, a Naprendszerben található kis égitestek legfontosabb adatairól Képkeresés a Napról, a kőzetbolygókról, a gázbolygókról, a Naprendszer holdjairól, a Naprendszerben található kis égitestekről az SDT-ben és az interneten Elkészült anyagok elküldése e-mailben Az elkészült anyagok CD-re írása Térképek és képek gyűjtése az internetről és az SDT-ből a földtörténeti korokra vonatkozóan Az SDT földtörténeti korokra vonatkozó információiból a legfontosabb eseményekről összeállítás készítése szövegszerkesztővel Regisztráció a tanár által létrehozott fórumon Földtörténeti korokra vonatkozó anyagok közzététele közös fórumon. Interaktív kortáblázat létrehozása táblázatkezelővel
•
A Föld belső szerkezetét (gömbhéjakat) arányosan
• • • •
Földtörténet
Földtörténeti korok és események és a kortáblázat
• •
•
• A Föld kőzetburka
A Föld felépítése,
•
Eligazodás a földtörténet időegységeiben. A földtörténet jelentősebb szakaszainak megismerése, az egyes folyamatok és képződmények elhelyezése azokban. Az evolúciós szemlélet fejlesztése. A földtörténeti, a természetföldrajzi, a társadalmi-gazdasági folyamatok, történelmi események időnagyságrendi és időtartambeli különbségeinek értelmezése A földtörténeti, földrajzi-környezeti események, jelenségek, folyamatok időrendbe állítása. Keresztmetszetről, tömbszelvényről,
• • • • • •
szerkezeti egységei • •
A Föld légköre
A légkör szerkezetének megismerése
•
• • • •
A Föld vízburka
A folyótorkolatok kialakulását befolyásoló tényezők, és a folyótorkolatok típusai
•
• • •
légi fotóról és műholdfelvételről szerzett információk azonosítása térképi információkkal. A Föld gömbhéjas szerkezetének megismerése A Föld nagyszerkezeti egységeinek megismerése (ősföld, röghegység, gyűrthegység, süllyedékterület, óceáni medence, óceáni hátság, mélytengeri árok, síkság), térképi felismerése. A levegő szerepének felismerése a földi élet kialakulásában, a különböző földrajzi környezetekben való fennmaradásában. Geoszférákon belül és az egyes szférák között zajló kölcsönhatások felismerése és magyarázata. Periodikus jelenségek értelmezése. A környezetben lezajló változások értékelése. A változások ismeretében egyszerű előrejelzések, tendenciák megfogalmazása, a mindennapi életben előforduló prognózisok értelmezése A víz szerepének felismerése a földi élet kialakulásában, a különböző földrajzi környezetekben való fennmaradásában. Geoszférákon belül és az egyes szférák között zajló kölcsönhatások felismerése és magyarázata. Periodikus jelenségek értelmezése. A környezetben lezajló változások
• • • • • • • • • •
• • • • • •
ábrázoló rajz elkészítése rajzolóprogrammal A Föld belső szerkezetére vonatkozó fogalomcímek elhelyezése az ábrán Aktív felület létrehozása az ábrán, amelyre kattintva részletes leírás jelenik meg a gömbhéjakról Műholdkép gyűjtése a Google Earth program használatával Képernyőképek elmentése megadott könyvtárba Képfeltöltés és lapok létrehozása az SDT tananyagszerkesztőjével E-mail küldés Méretarányos ábra készítése a légkör szerkezetéről Fogalmak alapján jelmagyarázat készítése az ábrához Aktív felület létrehozása az ábrán, amelyre rákattintva információk jelennek meg a légköri szférákról Képgyűjtés a légkör szerkezetéről az interneten
Rajzolóprogram használatával bejelölni a világtérképen piros körrel azokat a helyeket, ahol peremtenger, illetve beltenger található Képgyűjtés az interneten és az SDT-ben. Műholdkép gyűjtése a Google Earth program használatával a folyótorkolatokról. Képernyőképek elmentése megadott könyvtárba. A folyótorkolatokról készített képfájlok tömörítése E-mail küldés
•
Földrajzi övezetesség
A szoláris éghajlati övezetek megismerése
•
•
Népességföldrajz
A népesség kor szerinti megoszlása, a korfa
•
• •
• Településföldrajz
Városbemutatás összeállítása
•
értékelése. A változások ismeretében egyszerű előrejelzések, tendenciák megfogalmazása, a mindennapi életben előforduló prognózisok értelmezése A vízszintes és a függőleges földrajzi övezetesség rendszerének értelmezése. A földrajzi övezetesség megnyilvánulásának felismerése a természeti adottságokban kontinensekről vett példákban. A természetföldrajzi övezetesség társadalmi-gazdasági életben való megnyilvánulásainak felismerése. Az ember gazdasági tevékenységét meghatározó természeti, társadalmi, gazdasági tényezők szerepének felismerése példákban, különböző helyzetekben. A napjainkban világméretekben zajló társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok értelmezése. A gazdasági élet jelenségeiben, folyamataiban megnyilvánuló kölcsönhatások felismerése, értelmezése és értékelése. A társadalmi-gazdasági események egyes térségek fejlődésére gyakorolt hatásainak értelmezése. A földrajzi térben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmak felismerése és megnevezése térképen, körvonalas (kontúr) térképen és földgömbön, valamint
• • • • • • • •
•
•
Rajzkészítés rajzolóprogrammal az éghajlati övezetekről a különböző szoláris éghajlati övezetek megjelölésével Éghajlati övezetek egy jellemző területét bemutató éghajlati diagram elkészítése táblázatkezelő programmal Rajzkészítés rajzolóprogrammal, amelyen látható, hogy a különböző évszakokban milyen szögben érik a napsugarak a Föld felszínét. Kontinenstérképen - egy-egy területen – bejelöltetni a szoláris éghajlati övezetek határát. Egy 10 millió lakosú ország korfáinak elkészítése táblázatkezelő program segítségével gyarapodó, stagnáló és csökkenő népességre vonatkoztatva. A Központi Statisztikai Hivatal adatbázisából a korcsoport szerinti adatok kikeresése. Saját lakóhely korfájának elkészítése táblázatkezelő programmal. Magyarázó rajz készítése rajzolóprogrammal.
Kinyomtatható prospektus összeállítása szövegszerkesztővel, amely tartalmaz képeket, műholdképet, városleírásokat, linkeket, adatokat táblázatos formában. Kiválasztott településről anyaggyűjtés az interneten
•
•
•
elhelyezkedésük és tartalmuk megfogalmazása. Az egyes országcsoportok, régiók, a Föld természeti és társadalmi jellemzőinek, azok összefüggéseinek, kölcsönhatásainak értelmezése. A gazdasági élet jelenségeiben, folyamataiban megnyilvánuló kölcsönhatások felismerése, értelmezése és értékelése. A kontinensekről, az országokról és a tipikus tájakról szerzett ismeretek alkalmazása a Föld egészére.
• • •
vagy az SDT-ben. Városokhoz kapcsolódó adatokból összehasonlító táblázat, diagramkészítés táblázatkezelővel. A kiválasztott településről összegyűjtött képek prospektusba illesztéséhez képszerkesztő használata. E-mail küldése.
10. évfolyam (74 óra) Témakörök Összesen 74 óra ebből, új anyag feldolgozása: 57 óra összefoglalásra: 9 óra ellenőrzésre: 8 óra • • • • • • • •
A mezőgazdaság földrajza Iparföldrajz Szolgáltatások és infrastruktúra Regionális földrajz – Európa földrajza Regionális földrajz – Amerika földrajza Regionális földrajz – Ázsia földrajza Regionális földrajz – Afrika földrajza Magyarország társadalomföldrajza
IKT kompetenciák
Hardver és szoftver az operációs rendszer segédprogramjai (tömörítők, vírusirtók, állomány konverziós programok, …), hálózatok alapvető funkciói, a vezérlés és szabályozás alapelve, az analóg, illetve a digitális jelek, a számítógépeket tartalmazó rendszerek globális felépítésének elvei. Adatkezelés: bonyolultabb képletek, táblázatok, róluk készülő grafikonok alkalmazása, egyszerű statisztikai adatok kiszámítása, adathalmazok ábrázolása, mérések kiértékelése táblázatkezelővel, a táblázat blokkjaival kapcsolatos tevékenységek térképek beszúrása, adatokkal való kiegészítése, munkalap és munkafüzet. Adatbázis-kezelés: Adatbázisok definiálása és használata. Adatdefiniálási, elhelyezési, keresési, rendezési, csoportosítási lehetőségek. Interaktív elektronikus faliújság, információs tábla készítése. A szövegszerkesztő funkciói: a lappal kapcsolatos fogalmak (fejléc, lábléc, lábjegyzet, lapszámozás, …), a szövegszerkesztők nyelvi funkciói (helyesírás ellenőrzés, szinoníma szótár, …). Képszerkesztés, digitális képek feldolgozása, képtárak alkalmazása. Kommunikáció:
Web-szerkesztő programok használata, a honlapokon dinamikus elemek, grafikák, animációk, csoportos kommunikáció: levelezőlisták, hírcsoportok, fórumok használata. Interaktív térkép, útvonalkeresők, útvonal-összeállítók. Algoritmizálás: elemi és összetett adatok, file-ok fajtái, elemi algoritmusok típusfeladatokra, az algoritmikus absztrakció eszközeinek megértése és tervszerű használata, az adatmodellezés alapvető szabályainak ismerete, egy – a korábban használt Logo vagy Logo-szerű nyelvtől eltérő – programozási nyelv alapvető utasításainak ismerete. A földrajz tantárgyhoz kapcsolódó egyszerű szimulációs algoritmusok megértése, szimulációs programok alkalmazása. Számítógépes mérések természettudományos órákon. Projektmunka. Az adatvédelem legfontosabb eszközei.
A 10. évfolyam számára készült modultevékenységek Téma
Iparföldrajz
Tevékenység
Az iparszerkezet és gazdasági ágak jellemzői
Tantárgyi fejlesztés •
•
•
•
Szolgáltatások és infrastruktúra
A közlekedés földrajza, a közlekedési módok
•
•
•
A gazdasági élet jelenségeiben, folyamataiban megnyilvánuló kölcsönhatások felismerése, értelmezése és értékelése. A gazdaság alapvető törvényszerűségeinek felismerése. A társadalmi-gazdasági események egyes térségek fejlődésére gyakorolt hatásainak értelmezése. Az emberiség energiaigénye és a fenntartható fejlődés ellentmondásainak, az energiatakarékosság jelentőségének felismerése. Az ember gazdasági tevékenységét meghatározó természeti, társadalmi, gazdasági tényezők szerepének felismerése példákban, különböző helyzetekben. A gazdasági élet jelenségeiben, folyamataiban megnyilvánuló kölcsönhatások felismerése, értelmezése és értékelése. A gazdaság alapvető törvényszerűségeinek felismerése. A társadalmi-gazdasági események egyes térségek fejlődésére gyakorolt hatásainak értelmezése. Az ember gazdasági tevékenységét meghatározó természeti, társadalmi, gazdasági tényezők szerepének felismerése példákban, különböző helyzetekben.
IKT fejlesztési feladatok •
• •
• • •
• • •
A Központi Statisztikai Hivatal adatbázisából a magyar iparral és az iparban foglalkoztatottakra vonatkozó adatsorok megkeresése és kigyűjtése. Oszlop- és kördiagram készítése táblázatkezelő programmal Magyarország iparáról. Fejér és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét összehasonlító táblázat és diagram készítése táblázatkezelő programmal. Szövegszerkesztővel összehasonlítás készítése a két megyéről. E-mail küldése. Útvonalterv készítése interneten található tetszőleges útvonaltervező program használatával. Útvonalterv készítése a MÁV interneten hozzáférhető menetrendjével (www.elvira.hu). Útvonalterv készítése interneten hozzáférhető autóbuszmenetrenddel (www.volan.hu). Összehasonlító táblázat készítése táblázatkezelővel az út hosszáról, az útiköltségről, a menetidőről és az út során érintett fontosabb településekről.
•
Regionális földrajz – Európa földrajza
Az Európai Unió kialakulása és intézményrendszere
• • • •
Az európai országok földrajzi jellemzőinek összehasonlítása. Az európai népek, nemzetek egymásra utaltságának megértése. Az integrációk lényegének, az országok együttműködési lehetőségeinek és módjainak megismerése. A regionális fejlettségi különbségek felismerése és magyarázata.
•
• • •
• • Regionális földrajz – Európa földrajza
Az Európai Unió országai Németország
• • • •
Regionális földrajz – Amerika földrajza
Az Amerikai Egyesült Államok regionális földrajza, interaktív térkép készítése
•
Az európai országok földrajzi jellemzőinek összehasonlítása. Az európai népek, nemzetek egymásra utaltságának megértése. Az integrációk lényegének, az országok együttműködési lehetőségeinek és módjainak megismerése. A regionális fejlettségi különbségek felismerése és magyarázata
•
A világgazdaságban eltérő szerepet betöltő régiók, országcsoportok, országok megkülönböztetése és jellemzése földrajzi szempontok alapján.
•
•
• •
•
Rövid összefoglalás elkészítése szövegszerkesztővel a különböző közlekedési eszközök előnyeiről és hátrányairól. Az Európai Unióval kapcsolatos alapismereteket tartalmazó honlap összeállítása webszerkesztő programmal. Az elkészült honlap feltöltése az iskolai szerverre. Az elkészült honlap CD-re írása. Az EU történetével és intézményrendszerével kapcsolatos információk tömörítése szövegszerkesztővel. Az EU-val kapcsolatos képek, videók, animációk gyűjtése az interneten és az SDT-ben. Képszerkesztő használata a honlapra kerülő képek méretezéséhez és darabolásához. Honlapkészítés webszerkesztő programmal Németországról. Németországgal kapcsolatos képek, videók, szövegek, adatok gyűjtése az interneten és az SDTben. Németországgal kapcsolatos képek szerkesztése. Honlap feltöltése az iskolai szerverre. Interaktív térkép összeállítása az Amerikai Egyesült Államokról. Táblázatkezelő használata az USA-val kapcsolatos
• • • Regionális földrajz – Ázsia földrajza
Kína regionális földrajza, interaktív térkép készítése
•
• • • Magyarország társadalomföldrajza
Honlapkészítés magyarországi látnivalókról
•
•
•
A regionális fejlettségi különbségek felismerése és magyarázata. A kontinensekről, az országokról és a tipikus tájakról szerzett ismeretek alkalmazása a Föld egészére. A világ társadalmi, gazdasági kérdéseinek, globális jelenségeinek, összefüggéseinek áttekintése. A világgazdaságban eltérő szerepet betöltő régiók, országcsoportok, országok megkülönböztetése és jellemzése földrajzi szempontok alapján. A regionális fejlettségi különbségek felismerése és magyarázata. A kontinensekről, az országokról és a tipikus tájakról szerzett ismeretek alkalmazása a Föld egészére. A világ társadalmi, gazdasági kérdéseinek, globális jelenségeinek, összefüggéseinek áttekintése. A hazai tájak természeti és társadalmigazdasági értékeinek megismerése a hazához való kötődés kialakítása és a reális alapokon nyugvó nemzettudat erősítése érdekében. A magyarság és Magyarország jelentőségének, a magyar gazdaság szerepének felismerése a Kárpátmedencében, Közép-Európában, földrészünkön és a világban különböző források elemzésével. Az egyes hazai régiók hasonló és eltérő földrajzi jellemzőinek érzékelése, azok okainak és következményeinek felismerése.
• •
• •
• • • • •
•
•
összehasonlító táblázatok és diagramok készítéséhez. Az Egyesült Államokkal kapcsolatos képek gyűjtése az interneten és az SDT-ben. E-mail küldés.
Interaktív térkép összeállítása Kínáról. Táblázatkezelő használata a Kínával kapcsolatos összehasonlító táblázatok és diagramok készítéséhez. Kínával kapcsolatos képek gyűjtése az interneten és az SDTben. E-mail küldés.
Honlapkészítés webszerkesztővel a Magyarországi látnivalókról. Budapestre és Szegedre vonatkozó ismeretek tömörítése szövegszerkesztővel. A London-Budapest közötti légitársaságok járatainak és az utazási információk kikeresése az internetről. Táblázatkészítés a különböző repülőjáratok utazási költségeiről, indulási és érkezési időpontjáról Budapest és London között. Budapest-Szeged közötti vonatokra vonatkozó utazási
• •
információk kikeresése internetes vasúti menetrendből. Táblázatkészítés a különböző vonatok utazási költségeiről, indulási és érkezési időpontjáról. Honlap feltöltése egy ingyenes webtárhelyre.
6.7
A NAT INFORMATIKA MŰVELTSÉGI TERÜLET IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG ÉNEK-ZENE TANTÁRGY
Szerző: Stimecz András
6.7.1A
NAT INFORMATIKA
MŰVELTSÉGI TERÜLET IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG ÉNEK-ZENE TANTÁRGY PEDAGÓGIAI-SZAKMAI KONCEPCIÓJA Szerző: Stimecz András
Bevezetés Az ének-zene tantárgy tanítása a művészeti képzés része. A konkrét tárgyi ismeretek mellett az önkifejezés sokféle képességének fejlesztését is célozza a közös és az egyéni éneklésben szerzett tapasztalatok folytán. A tárgy tanításának kiemelt célja a zenei alkotóképesség (interpretáció és improvizáció), valamint a megismerőés befogadó képességek (zenehallgatás, zenei hallás és kottaismeret). Jelen programcsomag olyan modulszerű tevékenységterveket tartalmaz 7-10. évfolyamos tanulók számára, melyek a tantárgyi tartalmak mellett IKTkompetenciák fejlesztésére is alkalmasak. A tevékenységtervek a Sulinet Digitális Tudásbázisban lévő tananyagtartalmak digitális elemeinek felhasználásával készültek.
Számítógép az oktatásban A számítógép használata nem cél, hanem eszköz az oktatásban. A NAT2003 szerint: "Az informatika mindennapi életünk szerves részévé vált". A számítógép természetesen nem pótolhatja a művészetoktató tanárt, a pillanatnyi helyzethez
rugalmasan alkalmazkodó művészi bemutatást, de ez nem is célja. Az viszont igen, hogy kialakuljon a tanulókban a számítógép rutinszerű használata, valamint, hogy az eszközök által nyújtott lehetőségeket minél jobban megismerjék, hiszen további tanulmányaik, munkájuk során használni fogják. A digitális tananyagok óriási előnye továbbá, hogy nem kell, hogy a tanulónak saját felszerelése legyen (tankönyv, füzet stb.), hiszen a tananyagelemek (szövegek, képek, videók, kottapéldák, tesztfeladatok) a tanórán projektorral kivetíthetők, otthonról interneten elérhetők, a számítógép és az internet pedig a legtöbb olyan háztartásban már megtalálható, ahol iskolás korú gyermek van.
Kompetenciák A program a következő IKT kompetenciák fejlesztését célozza: •
Szövegszerkesztés (szöveges dokumentumok, kiadványok készítése, szerkesztése)
•
Kép- és ábrakezelés (beillesztés, méretezés, képaláírás szerkesztése)
•
Táblázatkezelés (szöveges és numerikus adatok bevitele, elrendezése)
•
Bemutatókészítés (kiselőadások vázlatának elkészítése)
•
Adatbázisok használata (adatok tárolása, csoportosítása, rendezése, keresés adatbázisokban és az Interneten)
•
A szükséges módszerek és eszközök kiválasztása (hardver- és szoftverismeret)
•
Infokommunikáció (kapcsolattartás tanárokkal, diáktársakkal)
•
Médiainformatika (mozgókép és hangállományok kezelése, szerkesztése, műsortár létrehozása, CD-írás)
Az értékelés szempontjai A tananyag interaktív tesztfeladatokat tartalmaz, melyek alkalmasak arra, hogy a tanuló egyedül ellenőrizze tudását. Emellett a tanórai egyéni vagy csoportos
alkotótevékenységet (éneklés) minden esetben értékelni kell szóban, kiemelve annak minden pozitívumát. Az önálló, számítógépes munkát is kövesse társas megbeszélés.
Tárgyi feltételek
Tanulónként multimédiás számítógép internet-hozzáféréssel, fejhallgató, szoftverek (az egyes tevékenységeknél felsorolva). A bemutatókhoz tantermenként projektor.
Módszerek
A számítógép használata az oktatásban némileg megváltoztatja a pedagógus szerepét is. A frontális helyzet helyett inkább a team-munka kerül előtérbe: a tanár partnere, segítője, motiválója lesz a diáknak, aki önállóan (segítséggel) oldja meg a problémákat, igazodik el az információk között. A digitális tananyag tevékenységei lehetővé teszik a csoportmunkát is, teret adva a szaktantárgyi munkának egy olyan kommunikációs közegben, melyet a tanulók szívesen használnak.
6.7.2A NAT INFORMATIKA
MŰVELTSÉGI TERÜLET IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG ÉNEK-ZENE TANTÁRGY OKTATÁSI PROGRAMTANTERVE 7-10. ÉVFOLYAMOK SZÁMÁRA Szerző: Stimecz András
Bevezetés
Jelen tanterv a Sulinet Digitális Tudásbázis ének-zene tananyagához kapcsolódó modultevékenységek oktatási programterve. A Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) tananyagai a 2000 és 2002 évi kerettantervek alapján készült digitális tananyagok, melyek tartalmaznak - a hagyományos tankönyvek lapjain is megjelenő szövegi és képi elemeken kívül - hanganyagokat, mozgóképeket, szimulációkat, interaktív tesztfeladatokat. Tantervünkben leírt modultevékenységek az SDT tananyagelemeinek felhasználásával készültek tantárgyi és IKT kompetenciafejlesztés céljából.
Az ének-zene tantárgy oktatásának céljai
Az iskolai ének-zene oktatás fontos célja a tanulók kommunikációs, szociális és emocionális képességének fejlesztése. Az aktív csoportos zenei tevékenységek (zenehallgatás, éneklés) kínálják a megfelelő közösségi magatartásformák kialakításának lehetőségét, a tanulók pozitív személyiségfejlődését. A zene lélekre és szellemre kifejtett hatását már sokan felismerték és megfogalmazták. A legelsők között mintegy 2400 évvel ezelőtt Platón, aki így fogalmazta meg észrevételét: „Azért van olyan nagy fontossága a zenei nevelésnek,
mert ritmus és dallam hatolnak be legjobban a lélek belsejébe, azt hatalmas erővel megragadják, s jó rendet hozva magukkal – azt, aki helyes elvek szerint nevelkedik, rendezett lelkű emberré teszik. A zene nem végződhetik másutt, csak a szép szeretetében.” Az énekórán megszerezhető tapasztalatok az arány- és formaérzék kialakításához, az önkifejezés megfelelő módjainak elsajátításához valamint a kommunikációs képesség fejlesztéséhez nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak.
Fejlesztési feladatok
a magyar és egyetemes zenei kultúrában való alapszintű jártasság,
a zenei ízlés formálása,
kritikai képesség fejlesztése,
a nemzeti identitástudat formálása,
a magyar népzene, a zenei hagyományok ismerete,
a zenetörténeti (művészettörténeti) korszakok legfontosabb jellemzőinek megismerése
nyitottság az új befogadására
A tanuló
legyen tisztában a zenei nevelés jelentőségével
legyen tisztában a zene társadalomban betöltött szerepével
ismerje az általános iskolában megtanult zenei fogalmakat
ismerje nagy vonalakban a zenetörténeti korszakokat
ismerje a népdalok főbb csoportjait
ismerje a régi és új stílusú népdalok jellemzőit és a kapcsolódó fogalmakat
ismerje az egyes zenetörténeti korszakok általános jellemzőit
ismerje a fontosabb zenei műfajokat
ismerje a fontosabb zeneszerzők munkásságát
az általa ismert zenei részleteket be tudja sorolni műfaji szempontból
ismerje fel hallás után a fontosabb hangszereket
ismerje a szimfonikus zenekar összetételét, hangszercsoportjait
önállóan elemezzen egyszerű ismeretlen zenei anyagot megadott szempontok alapján
ismerje a ritmusértékek írott és hangzó jelrendszerét
ismerjen fel különböző jellegű dallamokat (dúr-moll viszony)
legyen tisztában az egyházi és világi zene fogalmával
ismerje a vokális zene hangulati kifejezőeszközeit
legyen tisztában a zeneakusztika alapfogalmaival
ismerje a magyar zenetörténet nagy alkotóit és a magyar zeneirodalom kiemelkedő alkotásait
ismerje Kodály Zoltán és Bartók Béla zenepedagógiai és népzenekutatói munkásságát
legyen tisztában a történelmi tárgyú magyar zeneművek zenetörténeti és ideológiai jelentőségével
zenei ízlését legyen képes szavakban megfogalmazni
legyen tisztában a különböző zenei stílusok hallgatóra gyakorolt eltérő hatásával.
Fejlesztési tevékenységek Az általános fejlesztési feladatok (Kommunikáció, Lényegkiemelés, Életvezetés, Együttműködés, Problémamegoldás, Narratív, Döntési képesség, Szabálykövetés, Kritikai gondolkodás, Komplex információk kezelése) és a NAT 2003 kiemelt fejlesztési feladatai (Hon- és népismeret, Európai azonosságtudat, Környezeti nevelés, Információs- és kommunikációs kultúra, Testi és lelki egészség, Tanulás, Pályaorientáció) mellett a tantárgy specifikus kiemelt fejlesztési feladatai: kommunikációs, szociális és emocionális képességek fejlesztése.
Modultevékenységek A 2003. évi Nat-ban olvasható: „Mindennapi életünkben megnőtt az információ társadalmi szerepe, és felértékelődött az információszerzés képessége. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához, az életvitelének alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő információszerzési, -feldolgozási, adattárolási, -szervezési és -átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait. (…) Az informatika mindennapi életünk szerves részévé vált. A földrajzi elhelyezkedésből és az anyagi lehetőségek különbözőségéből adódó esélyegyenlőtlenségek jelentősen csökkenthetők az informatikai eszközök használatával. Az információ nyilvánossá és mindenki számára hozzáférhetővé válásával nagyobb esély van a demokrácia erősítésére.” E nemes cél elérését szolgálják az ének-zene szaktantárgy információs és kommunikációs technológiák kompetenciáját fejlesztő modultevékenységei is. Ezek lényege tehát, hogy az ének-zene tantárgy tartalmán keresztül gyakoroltatják és fejlesztik az IKT kompetenciákat. A modultevékenységek összeállításának alapelve az volt, hogy a kerettantervben az évfolyamokhoz rendelt témák feldolgozása úgy menjen végbe, hogy megvalósuljon mind a szaktantárgyhoz kapcsolódó, mind az IKT kompetenciák fejlesztése.
7-8. ÉVFOLYAM Óraszám: heti 1. (évi 37) tevékenység címe, tartalma
szaktantárgyi fejlesztési feladatok
1.
Romantikus zeneszerzők – a romantikus zeneszerzők életművének összefoglalása.
Életrajzi adatok, zeneművek.
2.
Az európai műzene műfajainak története.
Zenetörténeti korszakok, műfajok, zeneszerzők.
3.
Bartók Béla és Kodály Zoltán – összefoglaló kiselőadás készítése
Bartók Béla és Kodály Zoltán életművének feldolgozása – zenetörténet, népzene.
4.
Zenei írás- és olvasási készség fejlesztése
Zenei írás- és olvasási készség fejlesztése
5.
Zenei intézményeink története, tevékenysége
Fontosabb magyar zenei intézmények munkájának megismerése.
IKT fejlesztési feladatok Szövegszerkesztés (kép, hivatkozás elhelyezése). Keresés az Interneten, levél küldése. Szövegszerkesztés, kép beillesztés. Levél küldése az Interneten. Hanggyűjtemény kialakítása. Bemutatókészítés (vázlat: szöveg és kép beillesztés). Hangállományok mentése. A munka archiválása (pl. újraírható CD írása). Előadás tartása informatikiai (multimédiás) eszközökkel (bemutató, hanganyagok). Szoftver letöltés – telepítés. Kottaszerkesztő program használata. Szövegszerkesztés (kép, hivatkozás elhelyezése). Keresés az Interneten.
Ellenőrzés, értékelés módszerei
Az egyes tevékenységek esetében az ellenőrzés és értékelés szempontjai (a tananyag jellegétől függően) nagyon különbözőek lehetnek. Egy fejezet összefoglalását jelentő, házi feladatként feldolgozott tevékenység értékelhető közvetlenül – szövegesen vagy akár érdemjeggyel, de az azt követő témazáró dolgozat is képet ad arról, hogy a tevékenység feldolgozása által mennyire sajátította el a tanuló a tananyagot. A kiselőadást, prezentációt előkészítő tevékenység esetén a tanórai kiselőadás maga a produktum, tehát nem csak a dokumentáció elkészítése, hanem az élő prezentáció. A tevékenységek ellenőrzésére konkrétan az adott tevékenység TIP/TAP-ja utal. Az elméleti tudnivalók feladatlapon, dolgozat formájában számon kérhetők. A tantárgyi IKT-fejlesztések során témakör végi összegző, tesztes mérő-értékelő feladatok készültek, amik az ismeret- és képességmérést célozzák meg.
A taneszköz-kiválasztás elvei A tantárgy szempontjából ideális természetesen a jól felszerelt ének-zene szaktanterem lenne, zongorával, egyéb hangszerekkel, mindenféle hanghordozó lejátszására, felvétel készítésére alkalmas nagy teljesítményű elektroakusztikai berendezésekkel, projektorral stb. felszerelve. Azonban minden iskolának rendelkeznie kell a nevelés-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. sz. melléklete szerint és az önkormányzatnak a munkaközösségek által elkészített jegyzékben szereplő eszközökkel. A digitális tananyag feldolgozásához szükséges eszközök tanulónként: számítógép szövegszerkesztő program bemutatókészítő program médialejátszó fejhallgató internet böngésző termenként: projektor valamint olyan akusztikai berendezés, amely jó hangminőségben kellő hangerővel az adott terem akusztikai viszonyaihoz képest megszólaltatható, és számítógéphez csatlakoztatható.
9-10. ÉVFOLYAM Óraszám: heti 1. (évi 37) tevékenység címe, tartalma
1.
2.
3.
Régi stílusú népdalok hallás utáni tanulása daltanulás a beírt kottát lejétszani képes kottaszerkesztő program segítségével. Új stílusú népdalok hallás utáni tanulása - daltanulás a beírt kottát lejétszani képes kottaszerkesztő program segítségével. Balladák, szokásdalok hallás utáni tanulása - daltanulás a beírt kottát lejétszani képes kottaszerkesztő program segítségével.
szaktantárgyi fejlesztési feladatok
IKT fejlesztési feladatok
Éneklési készség fejlesztése.
Szoftver letöltés – telepítés. Kottaszerkesztő program használata.
Éneklési készség fejlesztése.
Szoftver letöltés – telepítés. Kottaszerkesztő program használata.
Éneklési készség fejlesztése.
Szoftver letöltés – telepítés. Kottaszerkesztő program használata.
4.
A hangszerek csoportosítása A különféle hangszerek csoportosítása felépítésük és megszólaltásuk módja szerint.
Hangszerismeret
5.
A középkor zenéje Az egyházi és világi zene a középkorban.
Zenetörténet
6.
A reneszánsz korszak zenéje műfajok, zeneszerzők, kompozíciós technikák.
Zenetörténet
7.
A barokk korszak zenéje műfajok, zeneszerzők.
Zenetörténet
8.
A bécsi klasszicizmus A bécsi klasszicizmus zenei formái, műfajai, zeneszerzői.
Zenetörténet
Képekből és szövegekből rendszerező ábra (bemutatókészítő, v. szövegszerkesztő program). E-mail - az eredmény továbbítása. Szövegszerkesztő vagy bemutatókészítő program használata. Kiselőadás (prezentáció) előkészítése és megtartása. Beadás elektronikus levélben. Újraírható CD írása. Szövegszerkesztő vagy bemutatókészítő program használata. Kiselőadás (prezentáció) előkészítése és megtartása. Beadás elektronikus levélben. Újraírható CD írása. Szövegszerkesztő vagy bemutatókészítő program használata. Kiselőadás (prezentáció) előkészítése és megtartása. Beadás elektronikus levélben. Újraírható CD írása. Bemutatókészítő program használata. Bemutató előkészítése több csoportban,
9.
A zenei romantika A 19. század műfajai, zeneszerzői.
Zenetörténet
10.
Bartók és Kodály életűve Bartók Béla és Kodály Zoltán életművének összehasonlítása.
Bartók Béla és Kodály Zoltán életművének feldolgozása – zenetörténet, népzene.
a részek összedolgozása és az előadás megtartása. Beadás elektronikus levélben. Kommunikáció tetszőleges elektronikus formában (elektronikus levelezés, internetes csevegés, internetes telefonálás, videokonferencia stb.). Műsortár kialakítása. Újraírható CD írása. Bemutatókészítő program használata. Bemutató előkészítése több csoportban, a részek összedolgozása és az előadás megtartása. Beadás elektronikus levélben. Kommunikáció tetszőleges elektronikus formában (elektronikus levelezés, internetes csevegés, internetes telefonálás, videokonferencia stb.). Műsortár kialakítása. Újraírható CD írása. Összefoglaló táblázat készítése. Beadás elektronikus levélben. Műsortár kialakítása.
Ellenőrzés, értékelés módszerei Az egyes tevékenységek esetében az ellenőrzés és értékelés szempontjai (a tananyag jellegétől függően) nagyon különbözőek lehetnek. Egy fejezet összefoglalását jelentő, házi feladatként feldolgozott tevékenység értékelhető közvetlenül – szövegesen vagy akár érdemjeggyel, de az azt követő témazáró dolgozat is képet ad arról, hogy a tevékenység feldolgozása által mennyire sajátította el a tanuló a tananyagot. A kiselőadást, prezentációt előkészítő tevékenység esetén a tanórai kiselőadás maga a produktum, tehát nem csak a dokumentáció elkészítése, hanem az élő prezentáció. A tevékenységek ellenőrzésére konkrétan az adott tevékenység TIP/TAP-ja utal. Az elméleti tudnivalók feladatlapon, dolgozat formájában számon kérhetők. A tantárgyi IKT-fejlesztések során témakör végi összegző, tesztes mérő-értékelő feladatok készültek, amik az ismeret- és képességmérést célozzák meg.
A taneszköz-kiválasztás elvei A tantárgy szempontjából ideális természetesen a jól felszerelt ének-zene szaktanterem lenne, zongorával, egyéb hangszerekkel, mindenféle hanghordozó lejátszására, felvétel készítésére alkalmas nagy teljesítményű elektroakusztikai berendezésekkel, projektorral stb. felszerelve. Azonban minden iskolának rendelkeznie kell a nevelés-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. sz. melléklete szerint és az önkormányzatnak a munkaközösségek által elkészített jegyzékben szereplő eszközökkel. A digitális tananyag feldolgozásához szükséges eszközök tanulónként: számítógép szövegszerkesztő program bemutatókészítő program táblázatkezelő program médialejátszó fejhallgató internet böngésző termenként: projektor valamint olyan akusztikai berendezés, amely jó hangminőségben kellő hangerővel az adott terem akusztikai viszonyaihoz képest megszólaltatható, és számítógéphez csatlakoztatható.
6.8
A NAT INFORMATIKA MŰVELTSÉGI TERÜLET IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG FIZIKA TANTÁRGY
Szerzők: Bíró Zsolt, Korom Pál, Oláh Judit
6.8.1A NAT INFORMATIKA
MŰVELTSÉGI TERÜLET IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG FIZIKA TANTÁRGY PEDAGÓGIAI-SZAKMAI KONCEPCIÓJA Szerző: Bíró Zsolt Bevezetés Az IKT eszközök alkalmazása kiváló lehetőséget biztosít a megismerés, az ismeretszerzés és a tudás elmélyítése terén a természettudományos, így a fizika tárgy oktatásában. Ez fordítva is igaz, tehát a fizika tárggyal kapcsolatos ismeretanyag alkalmas az egyes informatikai eszközök használatának elsajátítására, gyakorlására is. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy az egzakt, gondosan felépített, alapos IKT tudás megszerzése előfeltétele kell, hogy legyen a más tárgyak tanításakor történő felhasználásnak. A fizika tanításának alapvető problémája, hogy a megszerzett tárgyi ismeret, lexikális tudás mennyire képes átalakulni alkotó, megértő és fejlesztő tudássá. A tárgy tanítása során alkalmazni kívánt IKT eszközöknek ezeket kell erősíteniük. A fizika tárgy tanításával megszerezhető, erősíthető specifikus kompetenciák: Természeti jelenségek megértése, kísérlettel szerezhető új ismeretek, mérési eredményekből történő következtetés, törvények gyakorlatias alkalmazása, események bekövetkezésének előrejelzése, képesség új ismeretek megalkotására, jelenségek és problémák fizikai mennyiségekkel történő leírása formalizálása. Matematikai összefüggések alkalmazása, a fizikatudás alkalmazása technikai eszközökben és technológiákban, technikai eszközök működésének megismerése, társadalmi és történelmi folyamatok felismerése a fizika kultúrtörténetében, a környezet tudatos védelme. Általános kompetenciák, amelyek erősíthetők az IKT eszközök alkalmazásával és a fizika varázslatos világának felhasználásával: beszédkészség, fogalmazási képesség, szövegértés, kommunikációs készség, induktív és deduktív gondolkodás, vitakészség, csapatmunka.
A fizika tárgyi tudás elsajátításának módszerei, eszközei, elemei és az IKT eszközök alkalmazásának lehetőségei a különböző évfolyamokon (felmenő-bővülő módon) Kísérletekből, természeti jelenségekből levont következtetések (demonstrációs, tanulói kísérletek)
Évfolyam
Fizikatanítási feladat
A jelenség okának megértése
7-8. 9-10. 11-12.
Önálló kísérletek elvégzése, paraméterek változtatása, körülmények fontossága
IKT eszköz
A kísérlet leírása dokumentumban, ábrák, illusztrációk, rajzelemek készítése, szimulációk használata Fénykép, mozgóképkészítés, folyamatábrák készítése, publikáció, interaktív szimulációk használata Algoritmizálás, egyszerű szimuláció készítése
Mérés és kiértékelés Évfolyam
Fizikatanítási feladat
7-8.
Arányosság megállapítása fizikai mennyiségek között, mértékegységek
9-10.
Törvények, összefüggések megállapítása
11-12.
Fizikai állandók meghatározása
IKT eszköz Adatok kiértékelése táblázatkezelővel, diagram készítése, számítógép mérőeszközként történő alkalmazása Mérési eredmények archiválása, statisztika készítése, grafikonok, függvények készítése Képletek paraméterezése táblázatkezelővel, görbeillesztés, mérési hibák meghatározása
Törvények, összefüggések gyakorlati alkalmazása Évfolyam 7-8. 9-10. 11-12.
Fizikatanítási feladat Egyszerűbb összefüggésekkel történő számolás, mértékegységek átváltása Összetett feladatok megoldása részeredmények felhasználásával Bonyolultabb szöveges, absztrakciót igénylő feladatok megoldása, törvények érvényességi határai
IKT eszköz Eredmények ellenőrzése számítógéppel, tesztek Feladat adatbázisok használata Feladat adatbázisok készítése
A fizika gyakorlati alkalmazási területei (eszközök, kutatás)
Évfolyam 7-8. 9-10. 11-12.
Fizikatanítási feladat
IKT eszköz
Technikai eszközök működési elvének ismerete
Internetes keresés, böngészés Dokumentumkészítés Tudományos portálok, fórumok rendszeres látogatása
Természeti jelenségek magyarázata Évfolyam
Fizikatanítási feladat
IKT eszköz
7-8. 9-10.
Alapvető természeti jelenségek okának, következményeinek ismerete, események bekövetkeztének előrejelzése
Médiák megtekintése, értelmezése
11-12.
Lexikális tudást, memorizálást igénylő fogalmak, definíciók, alapismeretek pontos megtanulása, megértése Évfolyam
IKT eszköz
7-8. 9-10.
Tesztek alkalmazása, házi lexikonok, tematikus dokumentumok feltöltése Tezauruszok, lexikonok készítése projektmunkában (webes alkalmazás, adatbázis)
11-12. Évfolyam 7-8. 9-10. 11-12.
Fizika kultúrtörténeti események bemutatása IKT eszköz
Prezentációk, dokumentumok, weblapok készítése; információkeresés
Az alkalmazni kívánt eszközök: Hálózatba kötött multimédiás számítógép, projektor, digitalizáló tábla, digitalizáló eszközök, helyi és globális adatbázisok, SDT elemek használata (foglalkozások, tevékenységek). Az IKT eszközök eredményes felhasználása érdekében elengedhetetlenül fontos a fizikatanár meglévő és későbbiekben szerzett tudásának saját maga által történő „digitalizálása”!
Fizika tanítási módszerek „Krétafizika”
Kísérletező fizika
IKT alapú fizika
A legrosszabb módszer, az általános fejlesztési alapelvek egyikét sem erősíti
A fizika tanításának eddig alkalmazott legjobb, de sok időt, fáradtságot és eszközt igénylő módszere
Nem helyettesítheti a „kísérletezős” fizikát, de kellő gyakorlattal segítheti azt, sokkal több kompetenciát fejleszthetünk vele
Az elkészült tevékenységtervek bemutatják az IKT eszközök alkalmazásának lehetőségeit a fizika tárgy oktatásában, lehetőséget biztosítanak a távoktatás, a projektmódszer, a tehetséggondozás, a hátránykompenzálás, a kooperatív és az önálló tanulás módszerének megértésére, elsajátítására és alkalmazására. Az IKT eszközök jól előkészített alkalmazása elősegíti a tanulási folyamat során fejleszteni kívánt területeket, így a gyermekközpontúságot, a gyakorlatközpontúan alkalmazható tudás megszerzését, a gondolkodási képesség fejlesztését, a személyiségfejlesztést, a kommunikációs képességek alkalmazását és a környezettudatos nevelést.
6.8.2A NAT INFORMATIKA MŰVELTSÉGI TERÜLET IKT OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG FIZIKA TANTÁRGY OKTATÁSI PROGRAMTANTERVE 7-11. ÉVFOLYAMOK SZÁMÁRA
Szerző: Bíró Zsolt
