DOBÁK DÓRA* Digitális portfólió jelentısége a pedagógiai értékelésben The Importance of the Digital Portfolio in the Pedagogical Rating The importance of the digital portfolio has been radically changed, widespread recently. Earlier it was only for storing data, nowadays it assist your personal, and professional development, the lifetime learning. It gets a great role at more and more places, institutions and programs. From the person’s individual point of view it contains the information and facts about his appearance and skills in a portfolio that needs to be operable across frontiers and institutions lifelong.
A személyiségfejlesztés nem képzelhetı el az ismeretközpontú értékelési rendszer átalakítása nélkül. Az osztályozással megvalósított értékelés informatív és differenciált, ezért kell kialakítani a formatív értékelési szempontokat és technikákat, melyek segítenek a tanulók önfejlesztését. Ilyen rendszerek már léteznek az alternatív iskolákban, de a „hagyományos” iskolákban is kezd terjedni. A formatív értékelés néhány jellemzıje: • folyamatos és interaktív értékelés, az egyéni tanulási szükségletek bemutatása; • a tanulók tanulási módjának megértése; • a tanulás egyéni szükségletekhez igazítása; • a motiváció tanulási hatékonyságot növelı szerepének felismerése, a motivációépítés módszereinek ismerete; • a jobb teljesítmény és az esélyegyenlıség elısegítése a kulturális és az egyéni különbségek felismerésével; • tiszta, világos tanulási célok, követelmények meghatározása. • • • • • • • • • • • •
Ezen célok eléréséhez különbözı technikák adottak, mint például: portfóliók, feljegyzések, tanulói naplók; visszajelzések; megbeszélések; kérdések; rávezetés; tanulói önértékelés; társak értékelése; csoportmegbeszélések; követelménye minták, példatárak alkalmazása; integrált oktatási formák alkalmazása; fogalmi térképezés; diagnosztikus teszt.
*
BGF Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Kar, Közgazdasági Informatikai Intézeti Tanszék, fıiskolai adjunktus.
318
DOBÁK D.: DIGITÁLIS PORTFÓLIÓ JELENTİSÉGE A PEDAGÓGIAI ÉRTÉKELÉSBEN
A portfólió jelentése A portfólió, azaz a tanuló munkáinak győjtése, rendszerezése szolgálhat értékelési és tanulási célokat egyaránt. Az összegyőjtött munkákból értékelhetıvé válik a tanuló fejlıdése, az a folyamat, ahogyan beépülnek gondolkodásába a megszerzett ismeretek, ahogy fokozatosan fejlıdnek különbözı kompetenciái, készségei. A portfólió segítheti a tanuló saját munkáinak, projektek keretében létrehozott – az új tudások megszerzését szolgáló, azt dokumentáló – produktumainak rendszerezését is. „A portfólió olyan dokumentumok győjteménye, amelyek megvilágítják valakinek egy adott területen szerzett tudását, jártasságát, hozzáállását.”(BIRD 1990; idézik BARTON és COLLINS 1993, 2003.) A portfólió a tudáskonstruáló kognitív folyamatnak az egyik fontos eszköze. A tanulási paradigmához, az adott iskolához illeszkedik, és lehetıséget teremt a tanulónak arra, hogy maga konstruáljon tudást, mivel lehetıséget nyújt a tanuló számára, hogy projektmunkák keretében, önállóan hozzon létre új tudást, amelyet a portfólióban dokumentál. A portfólió jelentése: a tanuló korábbi tanulmányai során készült munkáiból megadott szempontok szerint összeválogat egy győjteményt, és azt a megfelelı módon, bemutatásra adja. Ez lehetıséget nyújt arra, hogy ne csupán egy véletlenszerően kiragadott vizsgamunka alapján valósuljon meg az értékelés, hanem több munkán keresztül. A tanárnak lehetıséget biztosít, hogy dokumentálja e kognitív tudáskonstruáló tevékenységnek a különbözı fejlıdési fázisait.
A portfólió célja A portfólió célja, hogy a tanuló gondolkodási és problémamegoldó képességeit fejlıdésükben a tanulási folyamattal együtt mutassa be. Két céllal készítünk portfóliót: • értékelési céllal, • a tanulás elısegítése céljából. Elsısorban a diák adott területen elért eredményeit mutatja be, ugyanis az értékelés célú felhasználás során azt akarjuk megállapítani, hogy mit tudnak és mire képesek a diákjaink. A tanuló önértékelését és döntésképességét is fejlesztheti, ha az értékelés szempontjai világosak és elıre megadottak. Ebben az esetben az értékelési szempontok tudatában a tanuló fel tudja mérni, mely munkáit teheti a portfólióba. Ha a tanítási-tanulási folyamatot dokumentáló portfóliót készít a tanuló, akkor a cél elsısorban a tanulás elısegítése. A portfólióra a tanár rendszeres visszajelzést ad és ez a rendszeres visszacsatolás formatív értékelés elısegíti az együttmőködést a tanár és a tanuló között. Az együttmőködésbıl sokat tanulhat a tanulásról a tanár és a diák is. A tanuló-
319
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2007 ban kialakul egy önreflexió képesség. A tanulás, értékelés és önértékelés folyamatai összefonódva jelennek meg. A fentiekbıl kiderül, hogy az értékelési célú és a tanulást elısegítı portfólió között nem is olyan merev a határvonal. Az eredményeket bemutató értékelési céllal készült portfóliókat nemcsak értékelni lehet, hanem sokat lehet tanulni belıle, és a tanulási folyamatokat bemutató portfóliókat pedig értékelni is lehet. Értékelési céllal készült portfólióba WEISS értelmezése szerint olyan dokumentumok is belefoglalhatók, melyek nem csak iskolában szerzett kompetenciákat, tapasztalatokat bizonyítanak, de az adott munkakör szempontjából legalább olyan fontosak, mint az iskolai képzésben szerzett tudás, készség vagy jártasság. Ezen kívül még alkalmas a portfólió az életfogytig tartó tanulás többszöri átképzések dokumentálására is.
A portfólió típusai • Munkaportfólió: segítségével tanár és diák rendszeresen megvitatja a diák elırehaladását egy adott tárgyból. A diák az összes tanulási folyamathoz tartozó dokumentumot győjti. • Bemutató portfólió: ide már csak a diák legfontosabb, legjobb munkái kerülnek át. Ezeket a tanuló válogatja össze azokból a dokumentumokból, amelyek véleménye szerint legjobban bemutatják elért eredményeit. Ennek megítéléséhez szükséges, hogy egy világos értékelési szempontrendszer álljon rendelkezésére. • Értékelési portfólió: alternatív osztályozást, értékelést szolgáló portfólió. A portfólió legjellegzetesebb tulajdonsága, hogy sokféle formában és sokféle céllal készülhet (WEISS 2000). A portfóló összeállításának célja konkrét helyzettıl függıen nagyon sokféle lehet és ez formai, tartalmi sokféleséget eredményez. A módszer legnagyobb erénye a rugalmasság, ugyanakkor alkalmazásának a legnagyobb nehézsége is ebben rejlik. A portfólió módszer bevezetése nagyon alapos megfontolást és átgondolást igényel. Ha több célt tőzünk ki, akkor a legfontosabb a célok közötti prioritások kijelölése. A céltól függ a portfólió tartalma és formája. A portfólió segítségével dokumentálható a teljes tanulási folyamat, használata lehetıséget ad a folyamatos értékelésre, visszajelzésre, önértékelésre, önreflexióra és a tanulási és értékelési folyamatok összekapcsolására. A mélyebb megértés vizsgálata a tanításról is ad visszajelzést nemcsak a tanulási folyamatról. Szisztematikusan több tanulótól hosszabb idın át győjtve, a tanár is visszajelzést kap tanításának erısebb, gyengébb pontjairól. A tanári szerepen belül a tanulásszervezı és értékelı pontosabban visszajelzı szerep kerül elıtérbe. A portfólió a tanulók teljes fejlıdésének egész folyamatát képes megragadni és párhuzamosan jó visszajelzést ad a tanítás hatékonyságára. Elısegíti a tanulók önértékelésének fejlıdését. A diákok megtanulják munkájuk értékelését tanári útmutatók kérdéssorok segítségével. Megtanulnak reflektálni tanulási folyamataikra. Elindulnak az önálló tanulóvá válás útján.
320
DOBÁK D.: DIGITÁLIS PORTFÓLIÓ JELENTİSÉGE A PEDAGÓGIAI ÉRTÉKELÉSBEN
Az elektronikus portfólió Az elektronikus portfólió (ami a távoktatási programmal szoros egységet alkot) arra szolgál, hogy minden hallgató a tanulmányaihoz kapcsolódó saját dokumentumait egy helyen összegyőjtse, az összegyőjtött dokumentumokat késıbb felhasználhassa, valamint, hogy ezek segítségével képet kapjon az eltelt tanulmányi idıszakban végzett munkájáról. Az önálló tanulásban fontos szerepet játszik az önértékelés képessége, amelyet a portfólió részét képezı önálló tanulási napló segítségével szeretnének támogatni a kitalálók. Napjainkban a webalapú portfólióknak egyre nagyobb jelentısége van, ennek ellenére csak kevesen veszik a fáradtságot, hogy jól átgondolt, céltudatos e-portfóliót hozzanak létre. A szakmai sikeresség nemcsak a szakértelme, de a hatékony önmenedzsment függvénye is, melynek egyik fontos eszközérıl van szó. Mi kerüljön az e-portfólióba? • a tantárgyakhoz kapcsolódó beküldött feladatok; • a tutorok értékelései; • az önálló tanulási napló; • egyéb, a tanulmányokat segítı dokumentumok (például ütemterv, idıterv).
Önálló tanulási napló Az önálló tanulási napló a program egyik legfontosabb része. Az egész hónap teljesítményének áttekintésére szolgál. Az online tanulási napló segítségével átgondolhatjuk, hogy mit tettünk ebben a hónapban az eredményes tanulás érdekében! A portfólió lehetıséget ad a saját idıterv elkészítésére a beadandó dolgozatokhoz. Az adatok hónapról-hónapra elmentésre kerülnek, és megjelennek a portfólióban.
Miért készítsünk elektronikus portfóliót? • • • • •
Hogy a saját fejlıdésünket dokumentáljuk, feljegyezzük. Hogy az egyes területeken és képességekben történı fejlıdést mérni tudjuk. Hogy a saját ön értékelési képességünket fejlesszük. Hogy a tanárok és szülık képet kapjanak a teljesítményünkrıl. Hogy bizonyítékot adjon képességeinkrıl mások számára. Az elektronikus portfóliónak számos elınye van a hagyományos portfóliókkal szemben. A sok papír, bizonyítvány, kazetta, képek és rajzok helyett a számítógépen tárolhatóak az adatok, tehát kevesebb helyre van szükség és egyszerőbben megkereshetıek a szükséges információk. A portfólió elkészítéséhez szükség van a következıkre: digitális fényképezıgép, szkenner, multimédiás programok, és internetes író program a portfólió elkészítéséhez. A portfólió megtervezéshez sok idıre van szükség. A legelsı oldalnak tartalmazni a kell a tanuló nevét, korát, iskolai osztályát, az iskolai évet, és a tanára nevét. Ezek közül választhatja ki a portfólió megtekintıje, hogy melyikrıl szeretne részletesebb információt kapni.
321
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2007 A portfólió tartalmazhat videót, vagy hangfelvételt is, de ezen túl még bármilyen dokumentum hozzáadható. Az elektronikus portfóliónak folyamatosnak kell lennie. Ez nem egy olyan dokumentum, amelyet egy meghatározott idıpontig el kell készíteni, hanem folyamatosan bıvíteni, alakítani, változtatni kell. Az egyetlen problémát a portfólió elkészítésében a számítógépes ismeretek hiánya okozhatja. Ezért az általános iskolás diákok számára ez még nagy feladatnak bizonyulhat, viszont kisebb segítséggel már ık is készíthetnek maguknak ilyen portfóliót.
Az e-portfólió típusai Az e-portfólió a szakmai kompetenciáink bemutatásának az eszköze. Legalább három típusát különböztetjük meg: • összegzı e-portfólió; • elemzı e-portfólió; • ábrázoló e-portfólió. Összegzı e-portfólió: egy adott idıintervallum alatt véghezvitt munkák öszszessége. Rendszerint prioritások nélkül, idırendi sorrendben minden szakmai tevékenységet megemlítı bejegyzéseket tartalmaz. Az összegzı e-portfólió célja, hogy áttekintést nyújtson az egyén szakmai fejlıdésérıl pusztán a tények felsorolása révén. Elemzı e-portfólió: az egyéni megvalósítások tényszerő felsorolását személyes meglátásokkal, jelentéstartalommal egészíti ki. Az összegzı e-portfóliót az egyéni szakmai fejlıdésre vonatkozó utalásokkal támasztja alá, ezáltal megjelenik a referenciamunkák céltudatos szervezıdése. Ábrázoló e-portfólió: középpontjában a kitőzött szakmai curriculum áll. Elsısorban célokat határoz meg, ehhez rendeli a megvalósított és tervezett tevékenységeket. A teljesség igénye háttérbe szorul, csak azokat a munkákat sorolja fel, amelyek a felvázolt szakmai célokkal összhangban vannak. A mennyiségi tényezı a minıség árnyékába kerül. Mindhárom e-portfólió jól használható, az egyéni szakmai attitőd határozza meg, hogy melyik kerül túlsúlyba. Webes portfóliónk megírása elıtt érdemes megvizsgálnunk, hogy milyen munkahelyzetekben teljesítünk a leghatékonyabban. Minél határozottabb elképzelésünk van a szakmai jelenünkrıl és jövınkrıl, annál eredményesebb e-portfóliót fogunk elıállítani. És ami a legfontosabb: minél eredményesebb az e-portfóliónk, annál sikeresebb és testhezállóbb feladatok felé tereljük magunkat. Az olyan iskolákban, ahol kezdik alkalmazni a formatív szemléletet és technikát, megváltozik a diák, illetve a tanár szerepe és feladatai új értelmezést nyernek. A diákok aktívabb résztvevıi a tanulási folyamatnak, mivel maguk választhatnak tevékenységet, dönthetnek a munkaformáról, a tanítóval közösen állapodnak meg a betartandó szabályokról. A pedagógus pedig a korábbi központi irányító szerepébıl egy segítı, a diákok egyéni tanulási módját indirekt módon támogató személlyé vált. Ezzel az új módszerrel új értékelési technikák is kialakultak. A diákok sokszor dolgoznak párban, vagy csoportosan, ilyenkor a tanító figyeli ıket, jegyzetel és egyénre szólóan értékel, megbeszél, segít , taná-
322
DOBÁK D.: DIGITÁLIS PORTFÓLIÓ JELENTİSÉGE A PEDAGÓGIAI ÉRTÉKELÉSBEN csot ad. Így a tanulók olyan tulajdonságai kerültek felszínre, mely egy hagyományos típusú iskolában biztosan rejtve maradna. A tanárok és a szülık betekinthetnek az elektronikus portfóliókba, és a munkával kapcsolatos észrevételeket is tehetnek elektronikus úton. A tanárok rendszeresen végignézik az elektronikus portfóliókat, és jegyzetekkel látják el azokat a munka minıségére, az erısségekre és a még fejlıdésre szoruló elemekre vonatkozóan. A szülık közül is sokakat érdekel gyerekeik portfóliójának tartalma. A tanulók minden kilencnapos tanulási ciklust követıen célokat tőznek ki maguknak, és meghatározzák, hogy milyen stratégiával kívánják elérni ezeket a célokat a következı ciklusban. Évente négyszer kapnak úgynevezett „bizonyítványt”. Ezek közül három tisztán fejlesztı értékelés, ami a különbözı területeken végzett munkára vonatkozó észrevételeket tartalmaz. Csak a negyedik értékelés minısítı, ebben az szerepel, hogy a tanuló megfelelt-e vagy sem. Az értékelés a kereszttantervi készségekre, így például a saját munka szervezésére, a technológiahasználatra, a csapatmunkára, a kommunikációs készségekre és a szociális készségekre is kitér. „Megnézem az értékelést, és eldöntöm, hogy igen, ezekre a területekre kell figyelnem a következı hónapokban. Az értékelési szempontok nagy segítséget nyújtanak annak megállapításához, hogy mit is kell tenni a javulás érdekében.” Kezdetben a tanulók többségének nehézséget jelenthet az elvárt szintő autonómia elérése. Néhány projekt után azonban jelentısen könnyebbé válik a saját tanulás megtervezése. „Az ember megérti, hogy ı a felelıs. Látni kezdi, hogy mennyi idıt kell szánni egy adott feladatra ahhoz, hogy jól tudja elvégezni.” A fejlesztı értékelés hatékony gyakorlatának elsajátítása hosszú tanulási folyamat eredménye lehet, melyben sokat segíthet a tanulói portfólió alkalmazása, mert ebben az alternatív értékelési formában komplex módon jelennek meg a fejlesztı értékelés sajátos elemei. A portfólió tartalmának összeállításában a tanulónak is részt kell vennie, és az összegyőjtött dokumentumok mellett tartalmaznia kell a dokumentumok kiválogatására szolgáló szempontrendszert, az értékelési szempontokat. Az e-portfólió tudatos iskolai alkalmazása nagymértékben elısegíti a tanulói és tanári szerepváltás megvalósulását. Ezen a ponton érkezünk el a portfóliók egy másik csoportosításához, aszerint, hogy mire fókuszálnak, azaz mire irányul a tanulói munkák győjtése. A leggyakoribb típusok: • Fejlıdési portfólió: a diák tanulásának elırehaladását szemlélteti minél több területrıl győjtött, minél szélesebb tevékenység dokumentálásával. • Folyamat portfólió: hasonlít az elızıre, de egy meghatározott terület fejlıdési folyamata áll a középpontjában (például a számolás), és az ahhoz kapcsolódó összes kis lépés, elem belekerül. • Legjobb munkák portfólió: ebben a portfólióban már csak a diák által választott legfontosabb munkák vannak; ezeket a tanuló válogatja össze azokból, amelyek szerinte a legjobban mutatják be ıt és az elért eredményeit. • Tanulási célok portfólió: tartalmazza azokat a célokat, amelyeket a diák egy adott tanulási folyamat során szeretne elérni, illetve azokat a konkrét példákat, melyeken keresztül igazolható, hogy elérte a célját.
323
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2007 Természetesen a portfólió számtalan további formáival találkozhatunk a gyakorlatban. A tanulói produktumok győjtésének, tárolásának számtalan módja létezik. Egyre több helyen építik be ebbe az értékelési folyamatba a digitális eszközöket. Ezek az elektronikus formák lehetıvé teszik, hogy a legkülönbözıbb alakú és mérető alkotások is lesznek, a felejthetetlen pillanatok megırzıdjenek, a mozgókép is élvezhetıvé váljon. E fejlıdési folyamat eredményeként jelent meg az elektronikus-portfólió, a portfólió elektronikus változata. Ennek egyszerőbb formája a digitális mappa: a diákok számítógépeken, külön mappákban tárolják és győjtik anyagaikat, bonyolultabb típusa a tanulók saját weboldala. Ez a típus a fıiskolán is megtalálható, van egy saját mappájuk a hallgatóknak, és az itt töltött évek alatt oda győjthetik a számítástechnika teremben tanult dolgokat, és más tantárgyakból készített feladataikat. Mivel a diákokat egyre inkább érdekli, leköti a számítógép, és valljuk meg, értenek is hozzá, ezért az e-portfólió elterjedésére lehet számítani. A papír alapú és a virtuális portfólió esetében is érdemes végiggondolni a fejlesztı értékelés 4 alapkérdését. Ezek: Mit értékelünk? Tudjuk, hogy eltérı szándékok alapján lehet tanulói teljesítményeket győjteni. A portfólió azért több, mint egy mappa, mert tartalma, a tanulási folyamat megértésében játszott szerepe elızetesen tudatosan átgondolt és meghatározott. Az értékelési folymat irányulhat: • az adott feladat végrehajtására, • a tanulói kézségek és képességek bizonyítására, • a tanulási folyamat bemutatására, • eredmények létrehozására. Miért értékelünk? A portfólió szerepe az értékelési folyamatban az, hogy a diák számára világosabbá váljon saját tanulási folyamata, képet kapjon elırehaladásáról a tanulásban. Segíti a tanulót saját fejlıdésének és sikereinek tudatos megfigyelésében, a kitőzött célok teljesítésének igazolásában. Az értékelést több dologra is használhatjuk: • segítségével a diák valós helyzetekben bizonyíthatja tudását, kézségeit, kompetenciáját; • átgondolhatja saját tanulási folyamatát; • elıretekinthet fejlıdésének következı fázisára. Ki értékel? A portfólió összeállítása a tanulási folyamat szerves része. A tanuló tevékenyen részt vesz saját és társai teljesítményének értékelésében. A tanár és a diák aktívan együttmőködik a siker reményében. A portfólióhoz kötıdı értékelésben megjelenik: • a diákok önértékelése; • az osztálytársak egymás munkáját megítélı értékelése; • a tanító/pedagógus értékelése; • szülıi értékelés.
324
DOBÁK D.: DIGITÁLIS PORTFÓLIÓ JELENTİSÉGE A PEDAGÓGIAI ÉRTÉKELÉSBEN Hogyan értékelünk? Fontos, hogy a tanulók ismerjék az értékelési kritériumokat, hogy ehhez tudják igazítani munkájukat. Azért is fontos, hogy egyeztessék az értékelési szempontokat, hogy a diákok magukénak érezhessék a követelményeket, így azok könnyebben megvalósíthatók, saját kedvükre alakíthatóak lesznek. A legjellemzıbb lépések a portfólió értékelés esetében: • tanulási célok kitőzése; • az értékelési kritériumok közös meghatározása; • a tanári, tanulói és társreflexiók. Az új értékelés meghonosodása hosszú tanulási folyamat eredménye, mindenhol más-más tempóban jelenik meg. A következıkben néhány olyan kérdést mutatunk be, melyeket a tanítók tettek fel önmaguknak:
Milyen legyen a portfólió formája? A győjtés körébe bevont tárgyaktól és a lehetıségektıl függıen lehet fiók, doboz, dosszié, mappa stb. Az elektronikus portfólió 3 célból készülhet: • oktatási portfólió; • értékelı portfólió; • foglalkoztatási portfólió. Az elektronikus portfólió használatának elınyei: • minimális tárolási hely; • hordozhatóság; • tanulás központú; • könnyő tartalék adat készítési lehetıség; • az informatikai tudást is fejleszti; • hosszú tárolhatósági idı. Az EU Oktatási Divíziójának ambiciózus ötlete, amelyre az egyetlen, az IKT-t is magában foglaló, 2006 ıszétıl pályázható források irányulnak, az élethosszig tartó tanulás. A rokonszenves szlogen megvalósulásának egyik bizonyítékát abban látják, hogy minden embernek – lehetıleg már születése pillanatától – legyen elektronikus portfóliója: olyan életrajza, amelynek egyes eseményeihez digitálisan is elérhetı dokumentumok, mővek, különféle háttéranyagok kapcsolódnak. Olyan „személyes honlap” ez, amelynek elsıdleges célja a „munkaerı” kompetenciáinak áttekinthetı és az olvasó döntése alapján részletes, „kinyitható” információs kapukat tartalmazó bemutatása. A digitális portfólió jelentısége a pedagógiai értékelésben: A digitális portfóliók szerepe az utóbbi idıben jelentısen megváltozott, illetve elterjedt, használatuk kiszélesedett. Korábban csak adattárolási célokat szolgált, manapság pedig a személyes fejlıdés, az életen át tartó tanulás, és a munkahelyi tanulás szervezésére szolgálhat. Egyre több és több helyen, különbözı intézményekben és programokban fontos szerepet kap. Az egyén szemszögébıl nézve az egyén megjelenésének és képzettségét tartalmazó információit és tényeit, rögzíti egy e-portfólióba melynek mőködıképesnek kell lennie intézményeken és országhatárokon keresztül egy egész életen át.
325
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2007 Már Magyarországon is megvalósítható ilyen portfólió készítése. Ilyen az Europass portfólió, amelyet azért találtak ki, mert az egységes Európa tagállamainak oktatási rendszerei különböznek egymástól. A végzettségek, valamint a bizonyítványok, oklevelek formája, tartalma és a hozzájuk kapcsolódó szakmai, gyakorlati tudás országonként eltérı. Az Európai Parlament annak érdekében, hogy elısegítse képesítési rendszerek, bizonyítványok, szaktudások és kompetenciák átláthatóságát, a tagállamok közötti munkavállalási és tanulmányi célú mobilitást, 2005. január 1-tıl bevezette az Europass keretrendszert. Célja, hogy elısegítse a szaktudás külföldi elismerését/elismertetését. Így uniós szinten egységes formátumban összehasonlíthatóvá, megismerhetıvé teszi az egyén szaktudását, végzettségét, nyelvtudását, szakmai tapasztalatait. Tájékoztat, információt ad a hazai képzésekrıl, a képzést és kompetenciákat érintı változásokról, valamint a külföldön megszerzett képesítésekrıl. Az öt dokumentumból álló dokumentumcsalád (Europass önéletrajz, nyelvi útlevél, oklevélmelléklet, bizonyítvány-kiegészítı és mobilitási igazolvány) segítségével átláthatóvá válik, hogy tulajdonosa mit tanult, milyen eredménnyel, milyen készségeket sajátított el és milyen munkatapasztalattal rendelkezik. A képzı intézmények és a munkaadók így könnyen értelmezhetik a különbözı országokból származó diplomákat, bizonyítványokat és szakképesítéseket. Az elektronikus portfólió elınye, hogy könnyen kiegészíthetı, változtatható, sokszorosítható, küldhetı, hozzáférhetı, állandó kapcsolattartást biztosít tanár és tanuló között. Lényeges jellemzıje, hogy a tanulók rendszeresen javíthatják a már elkészült munkáikat a feladatok az egyénhez és a csoporthoz illeszkednek, elımozdítják a fejlıdést. (FALUS-KIMMEL 2003.) Napjainkban a webalapú portfólióknak egyre nagyobb jelentıségük van, ennek ellenére csak kevesen veszik a fáradságot, hogy jól átgondolt, céltudatos eportfóliót hozzanak létre. A szakmai sikeresség nemcsak a szakértelem, de a hatékony önmenedzsment függvénye is, melynek egyik fontos eszközérıl van szó. Az elektronikus portfólió tehát nagyon hasznos lehet, de ez attól is függ, hogy mennyi idı fordítunk az elkészítésére.
Forrás Weiss, J., 2000: Le portfolio, instrument de legitimation and de formation. Revue Francaise de Pedagogie, no. 132, juillet-aout-septembre. Falus Iván – Kimmel Magdolna, 2003: A portfólió, Gondolat Kiadói Kör ELTE BTK Neveléstudományi Intézet, Budapest http://www.imsglobal.org/ep/epv1p0/imsep_bestv1p0.html www.moodle.kodolanyi.hu www.oki.hu www.electronicportfolios.com
326
