A GYÓGYS ZERÉSZ
SZAKCSO PORT LAPJA
Föszcrkeszt6 : DR
VÉGH ANIAI ILiNG BÉIA Iársszcrkesztő: DR. KOVÁCS IÁSZió Szerkesztö „titkár: VÁRADl JÓZSEF 1959. december
.Felelős szerkesztő: DR
3. évfolyam
_ _ _ _ _ _.,.........,.....,.....,... 12 . SZÁM,... ....,.......,.. .__ _ _ _ _ _ _ __
dl:
ha1(11!ladik .Jl1atJ1Jat1- f}_.fJÓ-fJIJ&KeF-é.r~ rJlaq.lJlJ.fJŰlés llltfJllfj.áh-6-l ÚJ SZEMPONTOK A GYÓGYSZEREK VIZSGÁLATÁBAN' DR SCHULEK ELEMÉR
Az analitikai lré111ia a. kémiának 111int tudo1nánynak log1égibb ága túlnyomóan empíriás jellegét sokáig megtartotta . Igazi tudománny á csak akkm válhatott, mik01 a kémia az anyag felépítéséne k törvényszerűségeit egyre jobban felismerve, 111jndinkább a szerkezeti kérdések kutatása felé fordult, a1ni a kén1iának: n1int leíró tudo1ná.n:ynak elméleti vonásait domborítja ki, hogy az energetikai vonatkozáso k kutatásával egyre exaktabb, egyi:e általánosab b természettu dományi diszciplinává ·váljék. - Ez a fol_yan1at a ltén1iai analitikát sem hagyhatta érintetlenül A.z analitikának , mely eddig az ipari gyakorlat és tudomány egyszerű kiszolgálója volt, tudományo s alapja egyre jobban kiépült úgy, hogy mint tudomány öncélúvá válhatott, mert az anyag szerk.ezetének vizsgálatáb an és a kémiai folyamatok kutatásában új feladatokat kapott. - Az analitikána k ez a kifojliídése, oz a gazdagodás a századunk első évtizedeibe n indult ineg igazán, s i1apjainkba n e tudo111ányág a kén1iának és a kén1iai ipari tern1e]ésnek n1ár nélkülözhetetlen tényezője Nem véletlen, hogy a gyako1lati analitikána k a kvantitatív és pedig a súl:yszerinti rnérése11 alapúló eljá1ásai fejlődtek elsósorban. A testnek, az anyagnak legszignifik ánsabb tulajdonság a annak tömege __ }~nnek 1negisn1erése, 111eghatározása v-olt érthető okokból az elérendő cél. A tömeg valamilyen für111ába11 v-aló_ n1érése látszott a legegyszerűbbnek és leginegg3rőzőbbnek és látszik solc esetbe11 rnég 111a is. A kvalitatív analízis, n1int az analitikának rendszer be foglalt önálló része, csak később fejlődött ki, mik01 az anyag puszta, majd kísérletes 111egfig:yelése erre 111ár elegendő támpontot nyújtott - A tulajdonság ok összefüggése a tön1eggel a kérniának, mint tudományn ak már 1 A Ill„ G\·Óg'j-sze1ész 1\-ag~g3·űlés teljes ülésén (1959. október 8) elhangzott előadás.
magasabb fejlődési fokán váltak és válnak isme· retessé, tehát azok az analitikai eljárások, melyek felis1nert kémiai és fizikai, vagy tisztán fizikai, vagy kémiai tulajdonság ok mérésén alapulnak, csak később fejlődhettek, vagy fejlődhetnek ki Tudományo s értékre egyébként bármely eljárás, régi vagy új csak akk01 tarthat számot, ha az eljá1ás alapját ké1)ező l{é1niai, vagy fizikai ,,-áltozás mibenléte kellőképpen felderített, vagyis a változás n1érté1{e és a változásba11 résztvett anyag tön1ege közötti összefüggés biztosan isn1ert Ha az összefüggés nincs kellően feltárva, az eljárás legfeljebb inint l{onvencionális eljárás alkalmazhat ó, s több hasonlóképp en konvencion ális eljárással együtt az anyag jellemzésére , mint annak egy vagy több karnkterisz tikuma használható - Ez utóbbi esetre a gyógyszerül )iasznált anyagok között számos példát találunk. Igy az arzenobenzo l-készítmén yek legkézenfekvőbb tulajdonság ai: azok tömege, kén1iai összetétele (arzén-, ké11-, nitrogén- stb. ta1taln1a) vízben yaJó oldhatósága , színe, ne111 elegen~ dők azok gyógysze1k ént való jellemzéséie , mert szerkezetük bizonytalan sága folytán terápiás értékük is bizonytala11. A fizikai és ké111iai tulajdo11ságok mellett szinte fontosabb egyéb ka1 aktelisztiku 111aik, n1int toxicitásuk, és tripanocid hatásuk isn1erete, hogy azok_at gyógyszerk ént használhass uk. A biológiai értékmérő n1ódszerek szinte ki\Tétel nélkül konvencion ális eljá1ások, melyeket fejlett kritikai érzékkel csupán az ú11„ standard-elv szigo1 ú betartásáva l használhatu nk - De térjünk yissza a tisztán ké1niai a11alízis kritikájához . A századunk első két-három é.-tizedében megjelent analitikai ké1niai tankönyvek és monográfiá k a v"izsgálati eljárásokat csupán leírják de alig kommentál ják. A tudományo s alapokat is kellő mélységben feltáró tankönyvek és kézikönyve k csak később jelennek meg Ezek között megemlítjü k K o 1 t h o f f, Hag g, B öt tg e r, S e el könyveit . Ennek dacá-
442
GYóGYSZERESZET
ra ezidőtájt az analit ikai szemlé let merőben gyakorlat i volt olya111ryira, 11ogy a kémia i kompe11zációs elvet még szélté ben alkabn azzák , i10}1a ez már akkor idejét múlta . Hazaj áró kísért etként itt-ott még ma is megje lenik! De mi is ez elv lényeg e? Nem az eljárá sok lúbájá t kerest ék, hanem azt szándé kos, 1észleteibe11 i1en1 ismer t hibá-val ig:yekeztek korrig álni. E lúbás elv tervszerű kiküsz öbölése a magya r W i n k 1 e r L a j o s érdem e,
ki ernpíriása11 a fol,yar natok po11tos megisn 1ételh e-
feltéte leit kutatt a ki, s így számszerű kifejezhető javító számo kat alkalm akkel értéke zott A megismételhetőség elve ponto san körülí rt techni kát igénye l. Alapj ában véve az elv helyes , s az experime11tális tudo1ná11;yok régóta ismer t - azt hiszem - egybe n örök.életű elve is marad . Mégis mily csodál atos, hogy követk ezetes alkalm azása a kémia i analit ika terület é11 inilJr soká váratott inagár a E1111ek okát én abba11 látom , hog~y a folya1 natok ismere te hiá11yos volt, de 11iá11yos ma is„ Az analit ikának , mint tudom ányna k felada ta, hogy a kémia i folyam atok irányí tásána k feltéte leit kutatva a javító -szárn ak 11aszn álatát elkerü lje, vagy legalá bbis a núnim umra csökk entse . E kutatá sok fontos ságát bizony ítja, hogy a W i n k 1 e r-féle javítós zán1o k az esetek túlnyo 1nó részéb en. ne1n lineári sak. Ha ennek okát felder ítettük , kétségte-· lenül közele bb jutm;k a folyam atok irányí tásána k A javító számo k haszn álatán ak lehetőségeihez ilágítá sra éI"de1nes ..Az il,yen n1egv n kérdés e szinté szá1nok_ haszn álata csak akkor indok:olt, ha azok értéke a mérés hibah atárai t megha ladja Nem tarton1 reálisnak_ olya11 korrek ciók haszn álatát , inelyek 1nár szinte nagys ágrend et, vagy közel nagyságren det érinte nek k hibák kiküsz öbölés ének másik módja az előzetes tájéko ztató vizsgá latok után párl1u zamos inodel lkísérl etek végzés ével n:yert javítós zá1no k alkalm azása, inely valójába11 a standard elv átvite le a k1asszikus11ak nevezhető kémia i analíz is terüle tére. A kísérle ti hibák kiküsz öbölését célozza az ún. "ü1es" kísérle tek közbe iktatása, inelye ket mindenk:or az a11alitikai eljárá s techni kájána k szigor ú betart ásáva l kell végezn i A kort, melyb en élünk, a tudom ány és techni ka ik lenyűgözően gyors fejlődése jellem zi. A másod kötábor lista szocia és tőkés a után ú ábor világl1 zött kialak ult versen gésben a tudom ány fej_le.sztése lé11yeges szerep hez jutott Szálló igévé lett az a mo11dás : „anii rna tv.do1nány, holnap niár gyak01 lat" Ez az általán ossá vált felism erés olyan eredm ények elérés ét jele11tette, an1ilye11ekre ezjelent előtt gondo lni sem lehete tt Helyz eti előnyt a ter111elékeny"Ség fokozá sa a.z iparba n és a mező gazdas ágba.n egya1 ánt, a1ni az élet n1inden_területén érezte ti ,hatás át Megsz ületik a kibern etika tudomán ya Oriási erőfeszítéseket fejt ki az ipar, hogy gyá1tá si eljárá sait autom atizálj a. Az automatizá lás a gyártá si folyam atok álland ó és folyamatos ellenőrzését igényli. Tehát a fejlődésnek e folvam atába az analit ikai kémiá nak is be kellet t kapcso lódnia új analiti kai elvek felállí tásáva l.7 Az a11a]itikának új ágaza tai szület tek, mely·ek a \ izsgáland ó alkotó rész tömeg ével a legapr óbb részletig föltárt , ponto san ismer t és mérhető fizikai és kénúa i tulajd onság aival függen ek össze. Minde hhez tőségének
3. €:vfoíyam 12. szám
azonb an a vizsgá lt anyag szerke zeténe k, a szerke zet stabili tásána k, s így megvá ltozta tása fizikai és kémia i feltételei11ek ponto s isn1erete szükséges. Érdem leges üze1ni ellenőrzést az analiti kus-ké mikus mü1de zek utá11 csak akkor v-égezhet, ha a vizsgáland ó, vagy ellenőrzendő anyag gyártá si techno lógiáj át is ismeri.. Külön ös jele11tőséget nyer ez a. gyógy szerve gyésze ti gyárip arban , mert az egyes, irár~yát, kiv~ált szerFe s készít 1nény eknél a vizsgá lat lótechno azott alkalm az s a vizsgá lati eljárá sokat előállí az tehát k ikusna analit Az meg gia szabja tásban haszn ált techno lógiát is ismern ie kell, hogy an11ak esetleg es változásail1oz vizsgála.tai sorá11 szinté n alkalm azkod ni tudjon . E megál lapítá snak igen meggyőző példá ját ismer tük meg a közelm últban A fenace tinnek - e kiváló antipi retiku mnak és antine uralgi kumn ak - gyártá si techno lógiáj át egyes vegyé szeti gyára k megvá ltozta tták, s aszok ványo s kiindu lási anyag : a p-nitro fenol helye tt p-klor acetan ilídet haszn áltak. E vegyü let toxiku s tulajd onság ú : bénulá sos tünete ket okoz, s a gyártás során a kész ter1né ket a p-oxie tilacet anilid ot teteme s mérté kben (10-1 2%) szenny ezheti Felismeré se, kimut atása és kvar1t itativ i11érése orga11ikusan kötött klórta rtalma alapjá n a legegyszerűbb. A szokv ányos dehalo genezé s : a közve tlen kálílúgos ö1nlesztés ez esetbe n ne111 vezet célra Külö11leges eljárás kidolg ozása vált szüksé gessé, hogy a fenacetü1 e szenn·yezésé11ek inérté ke inegál lapíth ató legyen (Az OKI-b an kidolg ozott eljárá st az V. Gyógy szerkö nyv is felvet te hivata los vizsgá lati 111ódszerei közé. Eszer int a kálilúg os ömles ztést amilal koholo s közeg ben fém-n átrium os kezelé s is előzi meg ) Éi dekes, hogy a külföl dön és nálun k s toxiku t észlel nen1 t azelőt e szer hasz11á1ata sorá11 ására. tisztáz kérdés e met figyel a fel tünete k hívták Megál lapíth atjuk, hogy a kémia i analit ika rnneszánsz át éljük Az új felada tok új mód8Z ereket követ elnek Amit idáig egyes analit ikus kémik usok különc ködés nek tartot tunk, az ultran1ik1'01nen11:yi1;égekkel, a mikrogra1nn1 törtrés zeivcl való 1na11ipuláci ót, az égetően szükségszerü,,-é vált a stabili s §s a rádioa ktiv izotóp ok kutatáSába11 : felismerésében és izolálá sában Itt kell megem lékezn ünk arról is, hog:y eg_yes esetek ben nen1 a rendel kezésünkre álló vizsgá lati anyag csekél y volta n1iatt kell néhán y mikro gramm nyi menny iségge l dolgoz nunl{, hane111 azért) i11ert a vizsgá lati eljárás csak mikro gramm nyi 111ennyiségek inegha tározá sát teszi lehetővé. Itt az egyszerű és elektr oforet ikus papiro skrom atográ fiai módsz erekre gondo lok, melyek főként a szerve s anyag ok, ezek közöt t is első sorban az ún. tern1észetes szerve s vegyü letek, n1int a fel1érjék és azol{ lebont ási te1mé kei az amino savak) a termés zetes cukrok , gyóg:yszeres vonat kozás ban a glukoz idák és alkalo idák prepa ratív és analit ikai kémiá jában nélkül özhete tlenek E vizsgálati eljárás ok az anorg anikus kémiá ban (így a lantan idák szétvá lasztá sában ) is egyre nagyo bb fo11tosságra teszne k szert„ ~ Nen1csak a.z ato1nszerke zeti problé mák megol dása kíván új utaka t, a félvezetők kutatá sa, a híradá stechn ika speciá lis proble matik ája is új, szoka tlan felada tok megol dását várja az analiti kától. Ezek a felada tok azonban már a núkro analíz is egy másik ágána k képez ik
1959. december
GYóGYSZER1'SZET
témakörét. E kutatási ágban nem a 'rizsgálati anyag kis mennyiségével kell számolnunk Itt inkább arról va11 szó, hogy a keresett alkotórész a vizsgálati anyagban igen kis koncentrációban szerepel. E koncentráció nagyságrendje 10- 3-10-•3, de vannak esetek, amikor ez a nagyságrend még kisebb értékek felé tolódik el Az ilyen irányú kutatások között az első a i1en1 analitikai céllal, de preµaratív elgondolással és teljes sikene] járó rádiumkutatás, mell:yel a e u r i e házaspár a tudon1á11y halhatatlanjai között biztosított magának helyet A joahiniovi urá11szurokérc, melyből a rádiumot állították elő, 10- 5 % nagyságrendben tartalmazta a rádiumot E kutatások sikerét a rádium kimuta-
tásának
érzéke11~ysége
(piezoelektromos
111űszer)_
és specificitása biztosította. Az ilyen nagyságrendű alkotórészek kimutatását és kvantitatív meghatározását nen1 csupán az a.norganikus kémia igényli Szüksége van erre a biológiának és a g,yógyszerkutatásnak is E problémakörrel az elen1nyo111, általában a nyomokban el6forduló alkatrészek kutatása fo;>;lalkozik E kutatások során szükséges előmunkálatok : szervetlen és ásványi anyagoknál a feltárás, szerves an·yagok esetében az ömlesztés, elégetés és elhamvasztás, esetleg savakkal való roncsolás módszereinek ellenőrzése fe]ettébb kivá-· natos, mert kitűnt, hogy a feltárás és a többi említett előzetes mííveletek során a keresett nyomelem egészben vagy részben eltűnhet melynek oka az elillanás, vagy a feltáró edényekbe való beépülés lehet ; mértéke a hőmérséklettől, a feltárás idő tartamától függ. Az is megeshet, hogy a feltáró edényzetből jutnak be esetlegesen tetemes mennyiségben - idegen, a vizsgálati anyagban nem is szereplő alkotórészek, n1elyek az ana.lízis elvégzését igen megnehezítik, egyes esetekben lehetetlenné teszik Intézetünkben igen gondosan mérlegeljük a feltárás módját, még a szokásos analitikában is. Általában szabálynak tekintjük, hogy kis anyagmennyiségeket tárjunk fel, illetőleg roncsoljunk el egyszerre. Igen megfelelőnek találtuk az O_ 1 g-okka.J ·való manipulációt. E mennyiségek feltárása elégetése vagv elhamyasztása, illetőleg tömény savakkal v-aló elroncsolása g;yorsan, négyöt perc alatt ehégezlrntő. Vizsgálati anyagunk ilyenkor csak rövid ideig van érintkezésben a fe]tárásr a használt edénvekkel és eszközökkeL a1ni a 'Tizsg-álandó alkotórés~ elt{ínését (eJiilanását, vagy beépülését) vagy idegen konstituensek kioldódását, helyesebben az e jelenségek okozta hibák valószínűségét lecsökkenti Ha nagyobb mennyiségű vizsgálati anyagot kell előkészítenünk, úgy végezzük a szükséges előkészítő mííveletet 0,1 g-os anyagrészletekkel, s egvesítsiik a vizsgálati anyagot Miután analitikai mérlegeinken 0,1 mg pontossággal mérhetünk, a részletekbeni mérésekb{)l eredő hiba még halmozódás esetén is biztosan kisebb az analitikai eiiárások szokványos hibá.inál. Az intézetünkben használt ilyen előkészítő műveleteket részletesen leírtuk a Gyógyszerkönyv I kötetében Ehelyt csupán az ún fordított savas (kénsairaR-hidrogénperoxidos. kénsavas-salétromsa~·as hidrogénperoxidos sth ) roncsolá.sra. mi11era.Iizálásra. szeret.néni a figyelmet felhívni n1int olyan eljárásra, mellyel a B 1,-vitamin előállítására szol-
443
gáló csatornaiszap nagyobb (100-150 g) mennyiségét is a.rányla.g rövid idő a.Iatt aránylag kevés savnak felhasználásával silrerült elroncsolnunk a nyomokban levő kobalt kvantitatív meghatárnsára - Talán hanissúlyozni is felesleges, hogy nyo1nele1nzés során kén1szereink tisztaságára különös gondot kell fordítanunk Kémszereinket analitikai tisztaságú kémszerekből további tisztítással (a savaknál desztillációval) magunk állítjuk elő. Lehetőleg olvan kémszereket használunk, nlelvek könn·ven eltávolíthatók. l\'Iindez persze az anaÍitikus ké111ikus kén1ia.i szen1léletéből önként következik. Az elő1niíveletet a irvomelemzés során ige11 gyakran dúsítási eljárásn~lr lrell kö-vetnje, mert a keresett elemnyon1 oly kis inennyiségben van jelen, hogy annak meghatározására a közis1nerten érzéke11y színképelemző eljárások, polarográfiás,. vag_v egyéb érzékenynek tartott n1ódsze1ek közvetlenüL tehát előzetes dúsítás nélkül nem alkal1nazhatók A dúsítás célja sokRzOl a nyo1neJen1 kivonása, ,,-ag:y a za-varó idegen alkotórészek eltávolítása Erre ina 1nár töb bféie nHSdszer kinálkozik. Tiyenek a vízzel nem elegyedő oldószerekkel való kirázás, ioncserélők, hordozók, adszo1bensel{ alkal1nazáRa, szilárd fázisból ·való ext1akció sth :B~ 1nllveletek Rorán nem(:sak a sziláJd, do a fülyék:onv fázisolt szerkezeti viszonyaira is különös tekintettel kell lennünk. Az ilven kutatások azonban csa.k akko1 JeJ1etségesek, l~a a vizsgálati an:yag összetéteJér{j] elDzetesen tájékozódunk. E tájékoztatáRJa az elen1ny·on1ok során a szín]{é1>ele111zés ki-Yálóan alka.Imas. Sokszor a vizsgálati an:vag már eredeti állapotában aJkabnas a. Rzinképelemzésse] ,,-aló közvetlen tájékozódáRra, máskor előzetesen fel kell tárnunk ezt Az előzetes táiékozfictáR után választjuk ki a dúsításra szolgáló eljárást Ha e nagv vonásokba11 felvázolt fCladatokat tekintjük, l'eláthatjuk hogy ezek megoldásárn speciális célú lahoratórhrmol{at kell szer\ cz11ilnk, melvekben a n1eghatározott cél funda1nentális kutat~sairn tekintélyes kapacitást kell biztosítanunk Egy általános analitikai kutatásokra be1endczett intézetnek. Íf!V az oktatáR cél-jait szolgáló eg~rete1ni intézeteknek is részekre ke11 tagozódniok szaken1_heTek \-ezet.éRE': 1nellett, ahol a k(nszerfi p1oblén1<ík rnegoldására J1arn1ónikus együttm{í.ködésnc]r és jgazi a.nalitikai szen1léletnelz kell kialakulnia. Ne f~lecljük, n1a az analitiká.nak a tudon1á.nyos kérdések n1egoJdáRában is fontos, g:yakran döntő szerepe van. Más szóval ez azt iele11ti, hogy az ·analitik:ának nen1csak a gvakorlat. de a tndon1ánv igényeit is ki ke11 elégíte1lie. Ez az analitikus kén1ikustól r1agy fe-lkés?:ültséget kíván, inert az óhajtott cél elérésére a rea.kciómechanizn1usok teljes isn1eretére illetdleg azok feltárására és kézbentart.á.sára. ·van szüksége - Az analitikában szükséges funda1nentális kutatások sokszor kinetikai jelleg{lek, Rokszor kon1plexkén1iai és stabilitási -vizsgálatok, rne1 t igen sokszor oldhatók meg analitikai problémák a reaktív anyagok fizikai és kémiai tulajdonságainak 111eg,,á]toztatásá.val. s e változások alkal111a.s kihasználásá-val .!\.z a.Ia.p\·ető kutatások iJ\·en terjcdcl111essége i11egfolelő felszerelést is kíván. Egy kiváló yegyésztudósnak szavait és hasonlatát idézen1, 11o~:v a n1űszerek tekintetében a tudo1nány mai követel1nén_yeit érzé-
444
GYÓGYSZER ÉSZET
3. évfolyam 12 szám
keltessen1. A 1nég 11él1ány év előtt ritkábba11 hasz- Szövetségén belül működő Világ Egészségüg yi 11ált i11űsze1ek, mint az ultraibolya - és az infra- Szervezet is elérkezettne k látta az időt ana, hogy "\rörös - vag;y a R a ina n -spektrográf , a. tömeg- nemzetközi gyógysze1kö11yyet adjon ki, melynek spek:trográf , a mágneses n1agrezonan cia mérésére első kötete angol és francia i1:yelve11 l 951-be11, szolgáló n1űszerek) a polarográf stb. a kén1iai kuta~ span.1rol ll'ye]vű kja.dása 195 i-ben, német n:yelvű tásnak n1a 111indennapos eszközei Nélkülük moder11 kiadása pedig 1955-ben jelent meg A" gyógyszerkutatólabor atóriu1n éppe11 olyan r1eheze11 képzel- kön:yvnek n1etodológia i, ortográfiai és non1e11klatúrai prob]é111áit időhián:y i11iatt ez e1őadás l1ető el, mint egy n1oder11 kórház röntge1ikész ülék, vagy kardiográf nélkül Ezek után persze felmerül keretébe11 J1e1n fejtcgethete n1, de hel:yé11yalónak a kérdés, elha11yagolha.tók-e a ma isn1ert és hasz- tarton1, 11og:y a n1agya1 gyóg:yszerkön:yvet f8jlő 11álatos fizikai-ké1n iai ar1alitikai módszerek mel-· désébe11 i1éhán3r inondattal .iellemezze1n .Az első n1ag·yar gyógyszerkö n)·v (Pharniacopoea lliingalett az általában klasszikusn ak nevezett eljárások, Ed I) 1871-hen jelent meg .581 oldalon, iica melyek általában a gravimetria és titrimetria köfeleoldalszá n1át a latü1 n~yelvű szö·yeg melyneh: oldószerekvizes nen1 a rébe tartozna.k, beleértve ben való titrálásokat és a komplexom etriás eljárá- foglalja el (bilingvisz kiadás). A kémszerck száma sokat is. E kérdésre határozott nemmel kell vála- 46, majd bővítés után 50, köztük két mériíoldat T ha n szolnu11k, 1nivel Íninde11 eljárás, így a fizikai- A bizottsági elnök és főszerkesztő kén1iai analitikai eljárások alkalmazási köre is I{ároly egyeten1i ta11ár a 111agyar tudon1án·yo s korlátozott. Sorozatméré seknél, folyamatok állandó kémia megalapítój a. A gyógyszerk önyv második kiadása 1888-ban jelent meg, ugyancsak T ha n ellenőrzésénél nélkülözhet etlenek Ne feledjük azonban, hog:y a 1nűsze1eke11 leolvasott értékek i11te1- Károly szerkesztésé ben 716 oldalon, melynek fele pretálása sokszm: nehézségekb e ütközik. A műsze még latin A kémszerek száma 79, közöttük 9 reket kalibrálni kelL A kalibrálásná l pedig vissza mérőoldat A harmadik magyar gyógyszerk önyv A főszerkesztő 1909-ben látott napvilágot kell térnünk a tömeg közvetlen mérésére n professzora gyógyszerta a Árpád y A gyógyszerek vizsgálatán ak kérdését az eddigi- B ó k a mint tanácsKároly n ha T 'onult nyugdíjba A használt ekben csupán érintettük A gyógyszerül l e 1 Lajos k n i "' részt kémiai A szerepel adó vegyületek szintétikus a zön11nel ek készítn1é11:y sorából kerülnek ki Igen sok gyógyszer azonban professzor frta A könyv 111ag;yar részé11ek oldalszáma 414. A kémszerek száma 106, közöttük 8 n1ik1obiológiai termék : széru1n és vak:cina. _,_i\z analitikai 111é1 leg ös rnikroszkóp 1nérőoldat diagnosza tartoznak csoportjába A gyógyszerek tikai készítmény ek is, melyek ismét mikrobio- tartása már kötelezővé tétetett A gyógyszerlógiai termékek, de sok közöttük a szintétikus könyv latin szövege folytatólago s. Az 1933-ban szerves vegyület is A gyógyszervi zsgálat ered- 424 oldalnyi terjedelemb en megjelent IV. Gyógyményeinek elbírálásába újabb szempont kerül. szerkönyv főszerk:esztőjc V á 111 o s s Jr Zoltá11 A ké111iai rész A gyógyszerk ént használt anyagnak nem szabad a gyógyszerta n i1rofesszor a A latin származik l professzortó r e 1 k n i \V k vizsgálatna A okoznia. egészségi károsodást szán1a lké1nszerck A kötet tehát ilyen irányban ki kell bővülnie Nem elég- nvelvíí kiadás k:ülön. Magyar V. 'Az mérőoldat 10 közöttük ll8, séges az idegen kémiai anyagokkal való szennyezés mé1téké11ek rögzítése és ellenőrzése, a vizs- Gyógyszerk önyv megjelenési éve 1954. Főszer gálatnak, mint ene az arzenobenzo l példáján cé- kesztő az előadó Csak magyar nyehen jelozunk, kisérletes biológiai és farmakológi ai, a lent meg 3 kötetben, kb" 1620 oldalon Az ezt szérum- és vakcina l{észítn1ények esetében, de kiegészítő „Addendum " 1958-ban jelent meg 338 oldalnyi terjedelemb en, szintén szerkcsztéegyes gyógyszerfo rmák (injekciók) esetében is, A kén1szerek szán1a ltöze] 500~ a rnér dse1nben. mikrobiológ iai (bakteriológ iai) vizsgálattal is ki 4:0, az indikátorok é több n1int 20. szánra oldatok szempontmenetét, kell egészülnie -- A vizsgálat ját, a megengedhető szennyezés n1értékét vala- Hazánkba11 ma n1ár állandó gyóg:yszerköuy vi bizottság, s ennek problémáh al foglalkozó labon1ilye11 forinában rögzíteni kell, hiszen az en1ber ratóriun1 n1llködik 195.4 óta. Ha csupán az \! legEnnek szó. van egészségérőL esetleg életéről Gyógysze1k önyv terjedebnén ek 111egnövel\iagyar gyógyszerállamok egyes az helye biztosabb könyve ]\Tem kívá.110111 8J gyógyszerkö11y,rek törté- kedését tekintjük az előző gyógyszerk önyvek vineti fejlődését isn1e1tetni - ez biztosan a k:orai szon:ylatába n, azo11nal észre ke11 ve11nünk, hog,y k:özépk:o1ig k:övethető - csupán azt emele1n ki, új gyógyszerkö nyvünl{ szen1léletén ek is n1erőhen hogy a könpek eleinte a gyógyszerek készítési n1eg kellett ·yáltoznia Az első nég:y g,yóg·;,;-szermódját rögzítették, mert a gyógyszerek et, még kön~y-v szemléletéb en csupán a gyógyszertá.r szeaz alapanyago kat is sokáig a gyógyszertá rakban repel n1int a gyógyszerel Játásértfelel é)s intéz111é11y. készítették A kémiai ipar fejlődésével a gyógy- .A.z e1ső négyr gyógyszerkö1ry·\·- i1en1 ·ycsz tudoJnást szertárak kisipari jellege háttér be szorul, a gyógy- arról, hogy a g\róg:vszerek g,yártásáv-al --- a haszszerkön:yve kben a készítés rögzítése helyett a nálatra készen cson1agolt gyór;yszere kct is l.J0Jevizsgálat menetét, s a követelmén yeket rögzí- é1tve - már a, harn1inca.s éve.1{ eleje 6ta, sőt azt tik, amelyek egyre kötöttebbek , egyre körül- megelőzőleg is az eg3rn erőteljesebben fejlődő a írtabbak A gyógyszerk önyvek ilyen értelemben gyógyszerve gyészeti nagy"ipar fog1all{ozik. Így ellen.kerPsztill á1akon gyórr~yszert a az országos szalrván:yok prekl1rzorai , előfutárai. betcgelrnek útján-J törSzerepük közegészségüg~yi és gyógyszerve gyészeti őrzött gyóg~rszerellátása-'··a gyáripar töredéke kis csak k llátásunkna -gyógyszere ténő nemzetmég etlen felbecsülhet l ipari szempontbó közi vonatkozás ban is. Az Egyesült Nemzetek A legfontosab b gyógyszerek használható ságának
1959. december
'
GYÓGYSZERÉSZET
kritériu1nai csak inegkésve, sőt késő11 és csökevényes formában kerülnek a gyógyszerkönyv szabványosított gyógyszerei közé, inert a túlhaladott gyógyszerkönyvi szemlélet csupán a gyógyszertárak vizsgálati lehetőségeit mérlegelte, s mindenáron a gyógyszertárak kisipari működésé nek biztosítására törekedett Az egészségügy felelős tényezői átértve a helyzet tarthatatlanságát, a gyáripar gyógyszergyártói tevékenységének ellenőrzésével egy központi szervet, az OKI-t bízták meg Meg kell jegyeznem, hogy a helyzet Európa többi államaiban is hasonló volt, s a gyógyszerellátás központi ellenőrzésének megszervezésébe.n, és pedig mintaszerűnek móndható megsze1vezésében hazánk az elsők között volt. Mindezt azért kellett elöljáróban elmondanom, hogy a gyógyszeripar gyógyszeranalitikai problémáit megérthessük. Az új gyógyszerkönyv a legmodernebb és legújabb gyógyszerek minőségi feltételeit is rögzíti, s a kikötésekben és vizsgálati eljárásokban nincsen tekintettel arra, vajon a gyár a megfelelő műszerekkel rendelkezik-e Vizsgálati eljárásai a legmodernebbek, melyek gyakran költséges műszereket, mint a kvarcspektrográf, polarográf, polariméter stb. is igényelnek. Módszerei között a nem vizes közegben való titrálás, komplexometria legújabb módszerei stb. szerepelnek Vizsgálati eljárásai között (a gyógyszerkönyvek között elsőnek) kész gyógyszerkeverékek teljes kvantitatív analízisét is leírja. az esetek zömében. Ha meggondoljuk, hogy a B i 1 t z és B i l t z-féle német analitikai tankönyv előszavá ban az szerepel, hogy az analízis célja nem lehet egy felrobbantott drogériaüzlet romhalmazának analitikai feldolgozása, úgy el kell ismernünk, hogy századunk 20-as évei óta az analitikának egy merőben új ága a gyógyszernnalízis fejlő dött ki, s terebélyesedik egyre nagyobb mértékben, mert a gyógyszerformák (tabletta., injekció stb ) egyre jobban fejlődő technológiája a gyógyszerek használatra kész állapotba hozásával a gyógyszerformák hatóanyagának stabilitási és ún inkompatibilitási kérdéseit is felveti. A nehézfém-nyomoknak, mint a gyógyszer tartósságát befolyásoló szennyezéseknek kérdése új formában jelentkezik Ha eddig egyes gyógyszeralapanyagok szennyeződéseinek csupán farmakológiai kihatásait mérlegeltük, inast a jó és tartós gyógyszer készítésének szempontjából is kell a ké1dést kezelnünk Fölmerül az a kérdés is, nem a gyógyszerformák készítése sorá11 használt eszközökből került-e a fémnyom a kész gyógyszer be ? De éppen úgy egyre nagyobb fontosságot nyer az ún. vivő·· anyagok, továbbá a tartályok megválasztásának kérdése is, ami az analitikai anyagvizsgálatoka.t is érinti Gyógyszerkönyvünk addendumának elő sza·y·ában e tény~ek és problén1ák tudatában írja, hogy a szerkesztőbizottság „gondosan mérlegelte, hogy a gyógyszerkönyv követelményei, a gyári készítmények jó rninőségét fejlessze anélk1ll, hogy e' gyár ter1nelékenységét gátolná„ '' Kissé hosszabbra nyúlt előadásomnak függelékeként egy-két olyan, a közelmúltban intézetünkben elvégzett analízist kívánok bemutatni, n1elyek
445
az alkalmazott elvek újszerűségével tűn11ek ki, s analitikai szemléletünknek kifejezői '1niinosavakkal folytatott papiroskromatográfiás kísérleteink során jutottunk arra a gondolatra) hogy megnézzük, n1el:yek a vizsgált a1ni11osavak ama legnagyobb, illetőleg legkisebb mennyiségei, melyek még egységes folt formájában futnak, illetőleg amelyek n1ég a ninhidrines rea]{cióyal kimutathatók Ha 1nost a vizsgálandó a1ni11osavkeverék: külö11böző, de isn1ert koncentrációjú óldataü1ak fell1asználásá-val ugyanazon papirosra sorjában isn1e1t 1nennyiségű aminosa\'·keveréket viszünk fBl, majd ezeket azonos oldószerrel egyidőben. füttatjuk, s a foltokat ninhidrinnel elő hívjuk, a szétvált, s a még észrevehető folt legkisebb futtatható mennyiségének és a hozzátartozó futtatott aminosa.vkeverék ine111Yyiségé" nek is1neretében a keverék ~~-os összetétele kiszámítható feltéYe, hogy a komponensek Rf é1 tékeit ismerjül{ Utóbbi ellenőrzésére célszerűen ug,yanazon a papi1oso11 a feltételezett an1inosavat, vagy aminosavakat is együtt futtatjuk E módszert közelítő módszernek hívjuk - Pontosabb eredményeket kapunk, ha az ismert mennyiségű aminosavkeverékbiíl (lehetőleg a futtathatósági maximumból) futtatás után előhívás és szárítás után nyert foltokat kivágjuk, súlyukat megn1érjük, s a fültok nitrogénta1taln1át ultramikro Kjeldahl-módszerünkkel meghatározzuk A szűrőpapiros nitrogéntartahnát számításba veszszük A feltételezett aminosav Rf értéke természetese11 ez esetben is ellenőrzendő Eredn1é11.yeinket az I-V táblázatba állítottuk össze I '
/~
gv!í~t száma
jl
j
1
1
Vizsgált l Iemért · aminosav j anyag, keverék 1 µg
l{rornatografálás ]']
·1 _ _
i Alanin
----·, Hisztidin
1
-- 1-
.1-
1 1
80,35 '
__j
1
Metionin
1111,8
llfetionin
141,8
i
il
142,9 137,9
GS,G
14~,l
i :
1
!
138,8
1
68,8
i
1~,o
-~Janin
80,0
3
::\Ictionin
j
1
-1,0 -0,ő
1
-1,l
-2,0 +0,4
:
~-2,~ 1 +o,6
61,9 . -0,1 . --8-0-,3-6-- ,-i-9,~;;- ---1-,0-1-----
.'
1
- ----.-H-is.ztidin
-+· o,5
-2,2 -1,8 i -3,0_1 - - +o,s 1 1 : -3,0 -1,1
-----·
Glicin
li
-o,3 +0,8 -0,4
~
k é
1
i 140,4 il
2
-j--1,0
79,8 80,7_1 80,0 ' 78,5 1
1- .....--'- --·- j_iJ,8
1
j_~--
80,-0~--8-0,-8 r
1
~~~n;~a~ t
µ.g
I
1
táblázat
11 l,S
i 8,9 --80 3 '
so,,1
1
-1,9 . -1,4 !-:=-0_3_! _ _ !
,
'
+o,s
81,2
-i-1,5
112,0 110,0 113,8
--:-0,1 -1,2 ---'.-- 1,5
i
+o,s ---:„0,2
3 évfolyiam 12. szán:
GYÓGYSZ ERf;SZET
446 II táblázat
µg 0,2 0,2 2 1 2
Glicin Alanin Hisztidin . ~fetionin
Fenilalanin
III táblázat A kiomatogra fá1hatóság felső határa, 1xg --..
Hisztidin Glicin Alanin Nletionin . Feni1a1anin
kb 700 kb 500 kb 500 kb 350 kb 350
0,09
O,lG 0,24 0,42 0,50
Egészen hasonló gondolatme11etbe11 vizsgáltuk a tabletták cukor bevonatán ak festékeit. Az alapfestékek isn1eretében a színkompo zíciók összetétele közelítőleg az előbb leírt elv alapján kidolgozott módszerre l meghatáro zható volt. E módszer - miként azt B a y e r István kimutatta gyógyszer keverék, vagy társalkalo idák mennyiségének mérésére is alkalmas, s így a VI. kiadású gyógyszer könyvbe yaló felvételét gondosan mérlegeljük Igen érdekes eredmény re vezettek ampullavizsgálata ink Az ampullaüv egek jósága legfontosabb kritérium ának azok lehetőleg kicsiny alkálileadóképe sségét tekintik A különböző gyógyszeikönyv ek más és más meggondo lásból többékevésbé eltéréí vizsgálati eljárást írnak ugyan eléí, a módszer alapelve azonban azonos : a J,.rezelés és tárolás során bekö\retkező 11idrogénionkoncentrációcsök kenést kell számszerű értékkel kifejeznünk E vizsgálato k igen fontosak, mert egyes gyógyszer ek, főként az alkaloida tartalmú gyógyszerek a tárolás során a pH-élték esetleges növekedése következt ében elbomlana k, hatásérték ük lecsökken , de az elváltozot t készítmén y használata egészségi károsodás t is okozhat. Példakén t megemlíte m, hogy az észteikötésű novokain, kokain, atropin, a laktonköt ést tartalmaz ó pilokarpin stb. pH-érzéke nyek Egy általunk vizsgált pilokarpin szemcsepp pH= 10-nél már elbomlott A laktonköt és felszakad t - Más szóval itt is stabilitási kérdések lépnek eléítér be - Általában a B 2 0 3-ban viszonylag gazdag üvegfajtá k alkáli-
leadása kicsiny mértékű, a lúgos oldat azonban bórsavat old ki belőlük. A tapasztala t szerint a cink-tarta lmú üvegek hasonló tulajdonsá gúak, s így a B 2 0 3 bizonyos megtakar ítása érhetéí el. A cink-tarta lmú üyegbéíl azonban cink oldódhat ki A kioldódás mértékef ügg az edényzetb en tárolt oldat, helyesebb en a feloldott anyag természet étől is. Ha az oldott anyag a kioldódó cinkkel chelátok képzéídésével reagál, különösen pedig ha a kialakult komplex csapadék formájába n kiválik, a kioldás már szabad szemmel is észrevehető.. Egyik gyógyszer vegyészet i gyárunk P AS(p-amino- szalicilsav as nátriumol datot-) hoz forgalomba 500 ml-es üvegekbe n . Az oldat zavarossá vált, mikor az oldatot újfajta „alkálirez isztens üvegekbe " töltötték, holott az előző tartályszállítmá11;yba11 ugya11az az összetételű oldat változás nélkül volt tárolható. Megállapí tást nyert, hogy a zavarossá vált oldatok tartályai cinktartalmú üvegek voltak Az üveggyárt ó! a kétféle üveg összetétel ére vonatkozó adatokat a VI táblázat tartalmaz za Az adatokat kvalitativ e színképele mzéssel A zavarossá vált oldat taitálya ellenőriztük 4,2% ZnO-t tartalmaz ott Az érdekelt gyár a zavarnssá vált oldatból 100 l-t szűrő papiroso11 111egszű1t A csapadéko s szűrőpapirost, ellenőrzésképpen ugyanarm yi használat lan szűrő papirost, továbbá néhány, Yz l-es tartályban tárolt zavarns és tiszta PAS-olda tot küldött be vizsgálatr a. Az oldatokbó l Yz-Yz litert közvetlenül fordított kénsavas- salétron1s av as-]1ídrogénperoxidos roncsolá.ssal ehoncsoltu nk„ A n1eg1nért szűrőpapirosokat pedig (külön a csapadéko s és külön a használat lan szűrőpapirosokat) előzete sen 30% salétroms avban péppé foszlattuk , s e pépet ugyancsak fordított rnncsoláss al minera!izáltuk Roncsolás után a tömény ké11sa·vas oldatokból törzsolda tokat készítettü nk, s ezeket használtuk fel további vizsgálata inkhoz A kénsavas oldatok fém-ion tartalmár ól előzetesen színképelemzéssel tájékozód tunk E vizsgálato k eredményét a VILtáblá zatban állítottuk össze A táblázatban használt negatív jelzés azt mutatja, hogy az illető fém nem volt kimutatha tó. A pozitív jelek száma a fén1 viszonylag os men11yiségét jelzi Az üres keresztek és azok szá1na azt jelenti, hogy a fém mennyiség e nagyságre ndekkel nagyobb. mint az egyszeríí pozitív jellel jelzett fém mennvisége Feltűnő, hogy 100 liter oldatból hány-föle alkotórész volt kiszűrhető l<~z egyébkén t azt is mutatja, hogy a cellulóz mily kiváló kollektor ' IV. táblázat
lt aminosa vak in ~A,._ hozzáke vert és megtalá . ilfetionin i\lanin Glicin Hisztidin i µg ~,;; µg ~~ l~ii~- µg 1
1--~-~-
Vizsgált aminosav
Hisztidin, í 00 p..g GliGin, 500 p.g Alanin, 500 µg . 1\-ie.tionin, 350 µg Fenilalanin 350 µ..g
1
1
1
1
'
1
2
2
22
1 0,4 1 0,4 0,6 1 0,6
-·
0,2 0,2 0,2 0,2
0,03
0,2 0,2
0,04 0,06
0,2
0,06
0,2
i 1
0,03
1
0,15
0,04
1 1
0,2 0,2
0,06 0,06
nnyiség e Fenilalanin
µg
o· ,o
2 2 2
0,3 0,4 0,4 0,6
2
0,3
_
1959 december
GYÓGYSZERÉSZET
F
táblázat
---------------·-Szárítási veszteség 0,3 Triptofán (Y-taitalorn alapján) 99,1 Glicin 0,15 Alanin 0,15 Triptofan (:-.:i--ta1 talom alapján, kromatografű.-lás __ után) 98',5 Osszes aminósav triptofánban számítva 99,2
------Alkotórészek
VI táblázat ------
,,liezisztcns üveg" (1957)
Kevés bórsavat tartalmazó üveg (1958)
72, 1 8,1 3,0
i l,G 80
0 7
0, 7 0,5
Si0 2 Na 20. K 20 CaO
o'" -·, 1
o'.5
J\1g0
ZnO BaO AI,O, B20s CaF 2
4,2 5,3
3,3 5,4 6,3
4,0 2,0 1,0
Igen érdékes képet mutattak azok az analitikai vizsgálatok is, melyekkel az injectiós oldatok nagyobb menn;yiségénck szűrésére használt különböző Seitzszűrőkön visszamaradt fémnyomokat-, s a szű1·ö normális alkatrészeiben való eltolódás mé1 tékét tüntetik fel, ami bizonyos fokú ioncso1·é1e n1utat„ 1\1-indcme vizsgálataink1-ól külön dolgozatban számolunk be. (\TI!I tábla.)
Az elválasztási eljárások hosszadalmasak Ezeket dolgozatban fogjuk közölni, csupán azt említjük meg, hogy a cink meghatározását végülis ditizonnal (módosított gyógyszerkönyvi eljárás) hajtottuk végre. Vizsgálataink szerint a zavaros PAS-oldat 500 ml-ként 6 mg fömcinkben kifejekésőbbi
447
zett cinket tartalmazott, míg a 100 liter bői kiszűrt cink mermyisége 600 mg volt (A szűrőpapirns eredeti cinktartalmát 35 {Lg számításba vettük !) Az ebből az értékből 500 ml-r!' kiszámított cinkmenynyiség 3 mg-nak adódott . Erdekes, hogy az utóbbi érték alacsonyabb a zavarns oldatból közvetlenül meghatárnzott cink értékénél.. Ennek magyarázatát abban találjuk, hogy a PAS kitűnő komplexképző és a ko1nplexként kötött ci11k egy része oldatba11 n1arad, pontosa11 a.nnyi_, ainenn·yi a PAS-cink-komplex oldékonyságának megfelel A PAS-cink-komplex stabilitására jellemző, hogy az oldatból ditizonos módszerrel a cink közvetlenül meghatá1ozható i1en1 volt, a 111egh_atározást csak a. szerves anyag elroncsolása utá11 lehetett el"\7égezni - E vizsgálatból az a tanulság szűr hető le, hogy az ampullaüveg, általában az üveg összetételének ismeretében kell tartályainknak egy adott, tehát ismert gyógyszer tárolására való alkalmasságát megállapítanunk Ilye irányú általános vizsgálati eljárás intézetünkben kidolgozás alatt áll - Nem szabad végül megfeledkeznünk az üvegtartályok elzárására gyakran használt gumisapkákról, s egyéb, esetleg miíanyagból készült dugókról sem A műanyagtartályok használata is egyre jobban terjed. J\iég így is érhetnek be1111ünket i11eglepetések. Igen híg fémsó-oldatok - ilyenek az V Magyar Gyógyszerkönyvnek a sze11nyezés mértékét jelző, ún fém-mértékoldatai - töményebb oldatokból esetenké11t higítással készülnek, n1ert tapasztalataink sze1int 11uzan1osabb tároláskor a 1111-ként általában 10 0g fémet (ólmot, cinket) tartalmazó oldatok az ioncsere következtében összetételükben n1ár lén·yegesen 111eg"\7áltozhatnak. Az már köztudomású, hogy a titrálásokhoz előszeretettel használt komplexon(III)-as oldatok üvegben igen híg (0,005 m) állapotban a kalcium-ionok kiolJl II. táblázat
IIasználatlan szüröpapiios 2 T-Iasznált szü1 öpapüos
Zn i B
Si
j
:Fe
Sb
~
!
(+)
IVIg
Pb
+ ' + +-+-: + c..+I
ii-,
ee
4-
l\1n
Sn
Tiszta oldrtt Za\-aTos oldat
Ag
Cu
Ni
Ca
Co
AJ
1
'
1 2 3
;~
1
-'
1
1
-!-
+:
1
' !
-i-
. .
---;- -l-
1
+++I (+) ~-
!
'i
+-:-1 +++
-1
-!-
..
~
_,ee:ee:~I +ee,.
(+)
- -;- - +-
(+) (,)
·-··- -r
---i----;
'
+ -1- J_
1
-r ---:-- --
!
-J-+ -r
1
Vf II
táblázat
.4
~lg
Si 1 Használat
Seitz-
j előtt
szűrő 1
I-Iasználat után
1
' 1 '
t:§:i t:§:i t:§:i : tW
IFe
1
l
l\-In
N-i
tW tW 1 + ; + + -;- ' + + + + 1
---1--'
ee ~ ee ~ ~ ee 1+ j + +, !
'!Sn
\T :Ti
i
Cu
Ca ,! !
1 1
- ,
- ! - i -,- ---;-
:-1--1
_J_
l
tW
·1
1 (
1
1
~ l( ,.:\a~
\!
' -:- -,- -· -
--1-1-,
!:- , + _,_ +, - 1 -, -1 -- -- --1 cif -- -- + r_j ee e-,- ~ ,-. 1 1 1 ! ' 1
!
1
L.\ felvétel körüln1ényei : \"áltóá1a1nú szaggatott
1
Í\- ;
l
=
'
!
fi---· 1 A; szénelektród
L,ernez .!\_gfa spekt1aiblau, extrahart Az expozició időta,rtarna a) 10 másodperc, b) 2 X 30 másodperc
Zn
----,------,-'
[' I•
ii
448
GY0GYSZER 1'SZET
dásái:iak veszélye miatt nem tá10lhatók. Mint érdekessége t említjük meg, hogy a hosszabb ideig tárolt 0,01 n oxálsavból gyakran kalciumoxa látból álló kevés üledék válik le . E jelenség magyarázata az ioncsere ! A-z ilyen oldatokat műanyag tartályokba n '(polioxietilé n) tároljuk, vagy - miként azt gyógyszer könyvünk teszi - a hígabb oldatokat esetenként a töményebből hígítjuk Töményebb oldatok ioncsere okozta koncentráci óváltozása ugyanis az esetek zömében elhanyagolható. Ha az itt tárgyalt jelenségeke t ismerjük nem zárhatjuk ki azt, hogy az ugyanazon gyártási sorozatból szár1nazó és szemmel láthatóan elváltozott, pL zavarossá vált, vagy elszíneződött tartalmú ampullák e változásain ak okát az ampulla üveganyagá ban keressük Hiba volna részemről, ha azt állítanám, hogy mai előadásomban kimerítően tárgyaltam a gyógyszerés zi mikrokémia és mikroanalit ika ismeretanya gát, vagy problematikáját.. Célom csupán az volt, hogy rávilágítsak egy-két olyan problémára , melynek megoldását a kémiai tudomány és a gyári gyakorlat az analitikától várja. Én hiszek abban, hogy e problémák, mint annyi más, az analitika közren1űködésével meg fognak oldódni Előadásomat nem fejezhetem be anélkül, hogy kedves munkatársai m11ak és kedves barátaimna k e helyről is köszönetet ne mondjak. Az itt érintett témakötök munkájába n különöskép pen Szabó Zoltán, S z a k á e s Ottó, S z a k á c s Ottóné, Per 1 Miklósné, Barcza Lajos és La sz1 o v s z k y József vették ki részüket. A vázolt
3 évfolyam 12 szám
szemlélet kialakításáh oz munkájuk eredn1én,.é~ vel, s gondolataik kal nagyban hozzáj árult~k Fogadják ezért még egyszer hálás köszönetem et ZUSAl.IMEN FASSUl'iG befasst si0h mit der Entwicklung tragende Der Vo1 s\er analytischen Chemie Er betont die wichtigen _i\.nderungen, \Velche auch bei diesem Fach der rasch fort.sc:hr·eiten den chemischen \Vissenschaf t bemeikbarsind„ Eiörtert wll:d die sichtbare Ent\vicklung der Anschauung bei den einzelnen 11ethoden deI qualitativen und quantitativen ~J\nalyse„ Die modernen Problemeverlangen auch von der Analytik, dass sie rasche und mit wenig :i\{aterial durchfühI bare PI üfungen anv..'endet, Die Fortsch1i_tte in den mikroanalyti schen J\fethodenunteI welchen einige ganz neuartige Technik bean. spiuchen, erfüllen diese Forderungen Die einfacbe und die elektrophore tische Papierchrorn atographie ist heute Oft schon ganz unentbehrlic h, so zB. bei Untersuchun gen der Naturstoffe, .A..lkaloiden, Glucosiden, Eiweissstoffe, usv,„ lm Rahmen der Arzneimittel -Analyse wu1de auf dieEnt-..\-icklung des analytischen Teils der ungarischen Arzneibücher hingewiesen. Der Vortragende betonte seine - auch im Vorwort des ~J\ddendums der Pharm. Hung v„ ZUI Geltung gebrachte - 11einung, dass die ungaiische Arzneibuch-K ommission es sorgfaltig in Er\vágung zog, solche Anfordorung en im Arzncibuch zu stellen, wclche zwar die Qualitat der ~.\rzneipraparate beben, gleichzeitig aber die Produktivita t der pharmazentischén Industrie nicht hemmen Als Anhang cles Vortrages wurden eigene Eifahrun-Papierchrom atographisch e Unter~ gen, betreffend suohung der Aminosáuren , so\vie Qualitatsprü fung v0n Glasampullen , bekannt gegeben
(ELTE Szervetlen és Analitikai Kémiai Intézet, Budape,t, VIII, Múzenm körút 4/b)
A MAGYAR GYÓGYS ZERÉSZE T HAGYOM ÁNYAI' DR HALNIA! JÁNOS
A szocializmu st építő országok fokozottabb mértékben becsülik meg a kiváló egyéniségek et, azoknak szellemi és anyagi alkotásait, a nép érdekeiért folytatott dicső harcok emlékeit, amelyek a haladás, a szocialista fejlődés céljait szolgálták A haladó hagyomány ok tudatosítása és továbbfejlesztése minden öntudatos dolgozónak, szocializmust építő munkásnak , dolgozó parasztnak és haladó értelmiségin ek - így a gyógyszerés znek is - kötelessége ·í A magyar gyógyszerés zet történeténe k lapjait forgatva meggyőződhetünk arról, hogy kiváló férfiak dolgoztak kiváló kezdeménye zések után és eredmények et értek el a múltban, és példaképeink lehetnek ma, mert a haladást, a nép érdekeiért való harcot, az elnyo1nás, a. reakció és a kizsákmány olás elleni küzdelmet jelentették a maguk idejében Ilyen hagyomány okat ŐlzŐ dokumentum okról, intézkedésekről, harcokról és gyógyszerészekről _kívánok ez alkalomból megemlékez ni. 1 ,.\ III G;yógyszerész Nagygyűlés megnyitó ülésén {1959. október 7 ) elhangzott előadás„
A budai polgárok közel 200 éven át (1244-1421 ) vezették a „Budai törvénykönyv" -et A könyv 102. pontja a következőképpen szól : „A gyógyszerés zek semmiféle rőfös árut vagy n1ás dolgot, amelyet rőffel szokás n1érni ne án1sítsanak, se el ne adjana.k, hanem csakis olyasmit. ami régtől fogva patikába való. Aki ez ellen cselekszik, az Jnindenestől elveszti a porték:áját s ken1ényen ineglakoljon a tö1vé11y előtt \;·asárnap és n1ás ünnepen sen1n1it sen1 merjenek n,yitott boltokban á1 ulni inü1daddig, amíg a \-ecsernyét el nen1 11arangozták, ki-véve gyógyszert a betegeknek testi kön1ryebbüléFüikre ; -ezeket kiadhatják nappal és éjjel is " .Az első okirati adat a fenti törvény kö11Y'r paragrafusa a n1ag-ya.1 gsóg,y~zerészetről }1agasa.bb rendíinek n1inősíti a g,1/ógv·szerészi n1l1nkát a rőfös áru e1adás4nál ; utal a 11ag;yo1nán~;·okra ))régtől fogva patikába \-a.ló" ; magasqbb közegészségügyi látókört n1utat a1nikor a betegek gyógyítását éjjel és ünne1}nap is fo11tos, állandó foladatként írja elő .A né-v szerint en1lített első g;y-óg,yszerész Pctrns Physicas et Apothecmins Budensis 1303-ban
