DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DÍZELGÁZOLAJ KOMPONENSEK ELŐÁLLÍTÁSA HULLADÉK ÁLLATI ZSIRADÉKOKBÓL Készítette: BALADINCZ PÉTER okleveles vegyészmérnök
Készült a Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok és Anyagtudományok Doktori Iskola Kőolajipari eljárások és termékek alprogram keretében
Témavezető: Dr. Hancsók Jenő okl. vegyészmérnök, Eur.Ing., habil, D.Sc., egyetemi tanár
Pannon Egyetem Mérnöki Kar Vegyészmérnöki és Folyamatmérnöki Intézet MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék
Veszprém 2016
-1-
-2-
BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŰZÉSEK Az energiafüggőség csökkentésének igénye és a föld fejlett társadalmainak egyre szigorúbb környezetvédelmi előírásai kikényszerítették az alternatív motorhajtóanyagok fejlesztését és alkalmazási lehetőségének vizsgálatát. Az Európai Unión belül – az utóbbi kb. 10 év tendenciája alapján - a Diesel-motorok bioeredetű hajtóanyagainak kutatása, fejlesztése és minél előbbi nagy mennyiségben történő alkalmazása kiemelt jelentőségű mind energetikai, mind környezetvédelmi szempontok alapján. A biomotorhajtóanyag piac növekedése az alapanyagul szolgáló termények, anyagok árának emelkedését is magával vonta. Ezért a biomotorhajtóanyagok előállításának gazdaságosabbá tétele egyre fontosabb tényezővé válik. Ennek egyik megoldása a sokkal olcsóbb, hulladék alapanyagok alkalmazása, mint amilyenek például a hulladék állati zsiradékok. Ezek a viszonylag egyszerű biodízel előállító technológiákkal gazdaságosan nem dolgozhatóak fel, azonban hidrogénezésük megfelelő alternatívát jelenthet bioeredetű dízelgázolaj keverőkomponensek előállítására. Az előzőek értelmében és a tématerületen közölt néhány közlemény nagyon hiányos és bizonytalan eredményei miatt PhD cselekményem kutatási tevékenységének fő célkitűzése a különböző szennyezettségi fokú állati eredetű hulladék zsiradékok motorhajtóanyag célú heterogén katalitikus hidrogénezésének tanulmányozása volt. Ennek során vizsgáltam a hulladék zsiradékok előkezelésének, tisztításának módjait. Ezen kívül tanulmányoztam különböző
mértékben
szennyezett
állati
eredetű
zsiradékok
önmagukban
történő
hidrogénezésének illetve gázolaj áramokkal történő együttes minőségjavítási lehetőségeit, a kőolajfinomításban elterjedten és gazdaságosan alkalmazható kétfémes, átmenetifém/hordozó katalizátorokon.
-3-
KÍSÉRLETI TEVÉKENYSÉG A bemutatott célkitűzéseknek megfelelően kutatási munkám célja különböző mértékben szennyezett állati eredetű zsiradékok motorhajtóanyaggá való átalakíthatóságának vizsgálata volt. Kísérleteket végeztem a nagy szennyezőanyag tartalmú hulladék zsiradékok tisztítására, vagyis a katalizátormérgek lehető legnagyobb mértékű eltávolítására. A heterogén katalitikus hidrogénezési kísérletek alapanyagai főként különböző szennyezőanyag tartalmú hulladék zsiradékok voltak. A lefolytatott reaktorkísérletek során tanulmányoztam az ilyen zsiradékok önmagukban történő hidrogénezését és kőolajfinomítói gázolaj áramokkal együttesen történő minőségjavításukat is (különböző műveleti paraméterkombinációk mellett). Kedvező kísérleti eredményeimet tartamkísérletek során nyert termékekével is összehasonlítottam. Ezek során tanulmányoztam az állati zsiradékok és szennyezőik katalitikus rendszerre gyakorolt hatását is. A motorhajtóanyag célú hidrogénezési reaktorkísérleteimet kereskedelmi forgalomban kapható, a kőolajiparban elterjedten alkalmazott kétfémes átmenetifém/hordozó hidrogénező katalizátorokon (NiMo/Al2O3, CoMo/Al2O3) végeztem. Az alkalmazott katalizátorok aktiválási módjának hatását (szulfidált, illetve nem szulfidált állapotú katalizátor) szintén tanulmányoztam kutatásaim során. A reaktorkísérleteket a MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék (Pannon Egyetem, Mérnöki Kar, Vegyészmérnöki és Folyamatmérnöki Intézet) kísérleti csarnokában található nagylaboratóriumi ikerreaktor rendszer egyik (középpárlat frakciókkal folytatott kísérletek részére kialakított) reaktorkörében végeztem. A kísérleteket folyamatos üzemben, (napi 0-24 órás felügyelet mellett) folytattuk le. Az alapanyagok, továbbá a heterogén katalitikus hidrogénezési kísérletek során nyert termékek összetételét különböző gázkromatográfiás módszerekkel, míg a főbb minőségi jellemzőiket szabványos vizsgálati módszerekkel határoztam meg és számítottam ki.
-4-
ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK
1. Megállapítottam, hogy megfelelő segédanyagok - például az MSA (maleinsav-anhidrid) – alkalmazása esetén nagy tisztítási hatásfok (> 80-95 %) érhető el akár egy lépésben is. 2. Rámutattam, hogy állati eredetű zsiradékok hidrogénezésénél a termékhozam kisebb, (elméleti érték megközelítésének mértéke 93 %) mint a növényolajok esetén (gyakorlatilag teljes konverzió) előbbiek nagyobb szennyezőanyag tartalma (oxigén heteroatom mellett bázikus nitrogén tartalmú aminosav maradékok és foszfolipidek) miatt. 3. Kísérleti
eredményekkel
bizonyítottam,
hogy a
kétfémes,
átmenetifém/hordozó
hidrogénező-kéntelenítő katalizátorok közül a NiMo/Al2O3 jobb eredményeket ad az állati eredetű zsiradékok motorhajtóanyag célú hidrogénező átalakítása során, mint a CoMo/Al2O3 katalizátor. 4. Megállapítottam, hogy a szulfidálással aktivált katalizátorokkal az állati zsiradékok hidrogénezése során ugyanazon feltételek között a termékhozamok nagyobbak, mint a hidrogénben aktivált katalizátorokkal. Szulfidált katalizátorok esetében a rövidebb szénatomszámú paraffinok képződésére vezető dekarboxilező-dekarbonilező reakciók dominálnak. 5. Rámutattam, hogy az állati eredetű zsiradékok motorhajtóanyag célú hidrogénezésére a gázolaj forráspont tartományú finomítói áramokkal együttesen történő minőségjavítás (co-process) a legmegfelelőbb megoldás. 5.1. Megállapítottam, hogy az együttes minőségjavítás során - a gázolaj rész tisztító, és tisztántartó hatása miatt - a zsiradék alapanyag szennyezőanyag tartalma kisebb hatással van a katalitikus rendszer teljesítményére és stabilitására.
-5-
6. Kísérletekkel igazoltam, hogy az állati eredetű zsiradékok és kőolajfinomítói gázolaj áramok együttes minőségjavításánál a zsiradékban lévő nagy mennyiségű heteroatom (oxigén, kén, bázikus nitrogén, foszfor, fémek) hátrányosan befolyásolja a gázolaj kéntelenítését és kis mértékben aromástelítését is, ezért a megfelelő minőségű termék egy lépésben történő előállításához szükséges az alapanyagok arányát legfeljebb 5-10 % zsiradékra beállítani. 6.1. Meghatároztam olyan megfelelően megválasztott gázolaj alapanyag alkotó és zsiradék alapanyag arányt (5-10 % hulladék zsiradék tartalom), amely mellett a gázolajok kéntelenítésekor általánosan alkalmazott műveleti paraméter tartományban a nyert termékek kiváló minőségűek, nagy energiatartalmúak és önmagukban is alkalmazhatóak Diesel-motorok hajtására 7. Tartamkísérleti eredményekkel alátámasztottam, hogy a katalizátor hosszú élettartamának feltétele a zsiradék kis szennyezőanyag tartalma (fém- és foszfortartalom < 10 mg/kg).
-6-
AZ EREDMÉNYEK IPARI ALKALMAZHATÓSÁGA Az Európai Unió a biomotorhajtóanyagok egyre nagyobb mennyiségben történő alkalmazásának elősegítésére folyamatosan újabb és újabb irányelveket és előírásokat határoz meg. Ezen elvárások rövidtávú teljesítése a közeljövőig megoldhatónak tűnt különböző növényolajok átészterezésével előállított biodízelek alkalmazásával. Azonban a biodízel előállító technológiák és a termék minősége is igen érzékeny az alapanyag minőségére. Ráadásul a biodízel elterjedése az élelmiszeripari és takarmányozási célú termények piaci árának növekedését eredményezte. A biodízelek kiváltására végzett kutatások eredménye a triglicerid tartalmú bioeredetű alapanyagok motorhajtóanyag célú hidrogénezésével előállítható biogázolaj. A biogázolaj termék nyíltláncú paraffin vegyületek elegye, amelyek nagy energiatartalmúak, ezért kiváló bioeredetű motorhajtóanyagok. További előnyük, hogy a hidrogénező technológiák az alapanyagok szennyezettségére kevésbé érzékenyek, és így hulladék alapanyagokból is kiváló minőségű termékek állíthatók elő. A hulladék alapanyagok motorhajtóanyag célú átalakításának szintén nagy előnye, hogy az Unió szabályzása szerint kétszeres súllyal is beszámíthatóak a bioeredetű energiahordozókkal kiváltott energiahányadba (2020-ra 10 e%). Az állati eredetű zsiradékok motorhajtóanyag célú hidrogénezésének témakörében a kőolajfinomítókban
elterjedten
alkalmazott
NiMo/Al2O3
és
CoMo/Al2O3
átmenetifém/hordozó katalizátorokon lefolytatott kísérletsorozataim eredményei alapján megállapítottam, hogy egy kőolajfinomítóban a rendelkezésre álló hidrogénező-kéneltávolító technológiák alkalmasak lehetnek állati eredetű zsiradékok (szükség esetén a nagy szennyezettségű
hulladék
állati
zsiradékok
tisztítása
után)
motorhajtóanyag
célú
hidrogénezésére, különösen gázolaj áramokkal együttessen történő minőségjavítására. A kutatásaim eredményei alapján a kőolajfinomító megfelelő hidrogénező-kéneltávolító üzemegységei - legfeljebb kismértékű átalakítást követően - alkalmasak lehetnek hulladék állati zsiradékokból biogázolaj illetve biogázolaj tartalmú gázolaj frakciók előállítására. Ezek értékes, nagy energiatartalmú keverőkomponensei lehetnek közúti dízelgázolajoknak. A hulladék állati zsiradékok hidrogénező átalakításával a kőolajfinomítók minimális beruházási költséggel lehetnek képesek az Unió által előírt biokomponens részarány teljesítésére a közúti dízelgázolajok esetén. Az ígéretes kilátások miatt ipari méretű kísérletek is elkezdődtek (Magyarországon is) és folyik az adatgyűjtés a hulladék zsiradékok illetve együttes feldolgozásuk finomítói környezetbe történő beilleszthetőségére. -7-
KÖZLEMÉNYEK, ELŐADÁSOK JEGYZÉKE
1.
A DOLGOZAT TÉMATERÜLETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ KÖZLEMÉNYEK, ELŐADÁSOK
1.1. Idegen nyelvű, külföldi folyóiratban megjelent közlemény: 1.1.1.
Hancsók, J., Baladincz, P., Kasza, T., Kovács, S., Tóth, Cs., Varga, Z., „Bio gas oil production from waste lard”, Journal of Biomedicine and Biotechnology, 2011, Article ID 384184, ((IF: 2,436 (2011)).
1.1.2.
Baladincz, P., Hancsók, J.: "Fuel from waste animal fats”, Chemical Engineering Journal, 282., 2015, 152-160. ((IF: 4,321, (2014))
1.2. Idegen nyelvű, hazai folyóiratban megjelent közlemény: 1.2.1.
Baladincz, P., Tóth, Cs., Hancsók, J.: „Expanding feedstock supplies of the second generation bio-fuels of diesel-engines”, Hungarian Journal of Industrial Chemistry, 2010, 38(1) 1-7.
1.2.2.
Baladincz, P., Tóth, Cs., Kovács, S., Hancsók, J.: „Investigation of the hydroconversion of lard and lard-gas oil mixture on PtPd/USY catalyst”, Hungarian Journal of Industrial Chemsitry, 2011, 39(1), pp. 7-13.
1.2.3.
Baladincz, P.; Ludányi, A.; Leveles, L.; Hancsók, J.: „Production of gas oil components from waste fats”, Hungarian Journal of Industrial Chemsitry, 2012, 40(1), pp. 45-52.
1.3. Nemzetközi, idegen nyelvű konferencia előadás teljes szövegű megjelenéssel: 1.3.1.
Baladincz, P., Tóth, Cs., Hancsók, J.: „Production of second generation renewable diesel fuel via coprocessing of lard and straight run gas oil mixtures”, 8th International Colloquium Fuels 2011, Németország, Stuttgart/Ostfildern, 2011. január 19-20., In Proceedings (ISBN 3-924813-75-2), 383389.
1.3.2.
Baladincz, P., Tóth, Cs., Kovács, S., Hancsók, J.: „Investigation of the hydroconversion of lard and lard - gas oil mixture on Pt,Pd/USY catalyst”, 45th International Petroleum Conference, Szlovákia, Pozsony, 2011. június 13-14., In Conference CD, ISBN 978-80-969792-2-6.
1.3.3.
Baladincz, P., Tóth, Cs., Kovács, S., Hancsók, J.: „Investigation of the conversion of lard on hydrotreating catalysts”, Interfaces’11, (MKE) Sopron, 2011. szeptember 28-30., pp. 11.
1.3.4.
Baladincz, P., Hancsók, J.: „Investigation of the hydroconversion of rancid lard and lard-gas oil mixture in NiMo/Al2O3 catalyst in oxide and in sulfide state”, 2nd Eurpoean Conference of Chemical Engineering (ECCE’11), 2011. december 10-12., Puerto de La Cruz, Tenerife, Spanyolország, Proceedings (ISBN 978-1-61804-057-2), 64-70.
1.3.5.
Baladincz, P., Tóth, Cs., Hancsók, J.: “Production of diesel fuel via hydrogenation of rancid lard and gas oil mixtures”, PRES2012, Cseh Köztársaság, Prága, 2012. augusztus 25-29., Conference CD, ISBN 978-80-905035-1-9, Sorszám: 1297, I5.10.
1.3.6.
Baladincz, P., Tóth, Cs., Hancsók, J.: “Production of diesel fuel via hydrogenation of rancid lard and gas oil mixtures”, Chemical Engineering Transaction, 2012, 29(Part 2), 1237-1242.
1.3.7.
Baladincz P., Leveles L., Hancsók J.: "Production of Diesel fuel via co-processing of waste fat and gas oil mixtures on commercial hydrogenation catalyst", 46th International Conference on Petroleum Processing, Pozsony, 2013. június 7., CD Proceedings (ISBN: 978-80-969792-4-0) 12 pp.
-8-
1.4. Hazai konferencia előadás teljes szövegű megjelenéssel: 1.4.1.
Baladincz, P., Tóth, Cs., Hancsók, J.: „Diesel-motorok hajtására alkalmas második generációs biomotorhajtóanyagok nyersanyagbázisának szélesítése”, „MOBILITÁS és KÖRNYEZET: a járműipar kihívásai az energetika, a szerkezeti anyagok és környezeti kutatások területén” konferencia, Pannon Egyetem, Veszprém, 2010. augusztus 23-25.
1.4.2.
Baladincz, P., Tóth, Cs., Hancsók, J.: „Megújítható Diesel-motorhajtóanyag előállítása sertészsír és gázolajpárlat elegyeinek együttes feldolgozásával”, Műszaki Kémiai Napok 2011, Veszprém, 2011. április 27-29., Kiadvány (ISBN 978-615-5044-07-6), 14-20.
1.4.3.
Baladincz, P., Tóth, Cs., Hancsók, J.: „Avas sertészsír és gázolajjal képzett elegyeinek hidrogénező átalakíthatóságának vizsgálata szulfidált és nem szulfidált állapotú NiMo/Al2O3 katalizátoron”, Műszaki Kémiai Napok, Veszprém, 2012. április 24-26., (ISBN 978-615-5044-54-0), 282-293.
1.4.4.
Baladincz, P., Hancsók, J.: „Diesel-motorhajtóanyag előállítása állati zsiradék és gázolaj elegyek hidrogénezésével”, Műszaki Kémiai Napok, Veszprém, 2013. április 23-25., (ISBN 978-615-5044-793), 177-184.
1.5. Nemzetközi, idegen nyelvű konferencia előadás kivonatos megjelenéssel: 1.5.1.
Baladincz, P., Tóth, C., Hancsók, J.: „Production of bio gas oil from rancid lard via catalytic hydrogenation on different state CoMo/Al2O3 catalysts”, International Symposiumon "Catalysisfor Clean Energy and Sustainable Chemistry", CCESC2012, Alcobendas, Madrid (Spain), 2012. június 2729., In proceedings P-50.
1.6. Hazai konferencia előadás kivonatos megjelenéssel: 1.6.1.
Baladincz, P., Tóth, Cs., Kovács., S., Hancsók, J.: „Sertészsír és sertészsír-gázolaj elegy hidrogénező átalakításának vizsgálata Pt,Pd/USY katalizátoron”, „Mobilitás és Környezet 2011 - A járműipar kihívásai az energetika, a szerkezeti anyagok és környezeti kutatások területén”, Veszprém, 2011. augusztus 29 – szeptember 1., Konferencia CD, 1 oldalas kivonat.
1.6.2.
Baladincz, P., Hancsók, J.: „Diesel motorhajtóanyag előállítása hulladék állati zsiradék és gázolaj elegyek együttes feldolgozásával”, „Környezetbarát anyagok és technológiák konferencia és 56. Magyar Spektrokémiai Vándorgyúlés” konferencia, Veszprém, 2013. július 1-3., In CD Proceedings, Abstract, 1 oldal.
1.7. Egyéb előadás: 1.7.1.
Baladincz, P., Hancsók, J.: „Motorhajtóanyagok hulladék zsiradékokból”, Bioenergetikai Kerekasztal, TÁMOP-4.2.3-08/1-2009-0018 Tudományos eredmények disszertációja és tehetséggondozás a minőségi képzésért a Pannon Egyetemen, Veszprém, 2011. szeptember 16.
1.7.2.
Baladincz, P.: „Vágóhídi zsiradékok motorhajtóanyag célú hidrogénezése”, MKE Szimpózium, Veszprém, 2011. december 7.
-9-
2.
TÉMATERÜLETHEZ KÖZVETLENÜL NEM KAPCSOLÓDÓ KÖZLEMÉNYEK, ELŐADÁSOK
2.1. Idegen nyelvű, külföldi folyóiratban megjelent közlemény: 2.1.1.
Tóth, Cs., Baladincz, P., Kovács, S., Hancsók, J.: ”Producing Diesel Fuel by Co-Hydrogenation of Vegetable Oil with Gas Oil”, Chemical Engineering Transactions, 2010, 21, 1219-1224.
2.1.2.
Tóth, Cs., Baladincz, P., Kovács, S., Hancsók, J.: „Producing clean diesel fuel by co-hydrogenation of vegetable oil with gas oil”, Clean Technologies and Environmental Policy, 2011, 13(4) 581-585. ((IF: 1,753 (2011)).
2.1.3.
Tóth, Cs., Baladincz, P., Hancsók, J.: „Production of biocomponent containing gas oil with the coprocessing of vegetable oil–gas oil mixture”, Topics in Catalysis, 2011, 54, 1084–1093. ((IF: 2,624 (2011)).
2.1.4.
Tóth, Cs., Baladincz, P., Hancsók, J.: “Production of bio gas oil containing diesel fuel with upgraded cold flow properties by co-processing”, Chemical Engineering Transaction, 2012, 29(Part 2), 613-618.
2.1.5.
Baladincz, P., Sági, D., Szepesi, M., Hancsók, J.: „Co-processing of FCC Light Cycle Oil and Waste Animal Fats with Straight Run Gas Oil Fraction”,Chemical Engineering Transactions, 2014, 39(Part 2), 1159-1164.
2.1.6.
Sági, D., Baladincz, P., Varga, Z., Hancsók, J.: “Co-processing of FCC light cycle oil and waste animal fats with straight run gas oil fraction”, Journal of Cleaner Production, 111. A, 2016, 34–41. ((IF: 3,844, (2014)).
2.2. Idegen nyelvű, hazai folyóiratban megjelent közlemény: 2.2.1.
Kasza, T., Baladincz, P., Hancsók, J.: „Production of bio-isoparaffins by hydroisomerisation of bioparaffins”, Hungarian Journal of Industrial Chemistry, 2009, 37(2), 95-99.
2.2.2.
Tóth, Cs., Baladincz, P., Hancsók, J.: "Fuel production from triglycerides containing gas oils", Hungarian Journal of Industrial Chemistry, 2009, 37(2), 101-106.
2.3. Nemzetközi, idegen nyelvű konferencia előadás teljes szövegű megjelenéssel: 2.3.1.
Krár, M., Kasza, T., Tóth, Cs., Baladincz, P., Hancsók, J.: „Hydrotreating of triglyceride containing gas oils”, 4th International Bioenergy Conference, Finnország, Jyväskylä, 2009. augusztus 31. - szeptember 4., In Proceedings, Part II. (ISBN 978-952-5135-44-2), 629-638.
2.3.2.
Tóth, Cs., Kasza, T., Kovács, S., Baladincz, P., Hancsók, J.: ”Investigation of catalytic conversion of vegetable oil/gas oil mixtures”, 44th International Petroleum Conference, Szlovákia, Pozsony, 2009. szeptember 21-22., In CD Proceedings (ISBN 978-80-969792-1-9), 15 oldal.
2.3.3.
Kasza, T., Tóth, Cs., Baladincz, P., Kovács, S., Hancsók, J.: ”Investigation of upgrading of natural triglyceride containing gas oil”, 44th International Petroleum Conference, Szlovákia, Pozsony, 2009. szeptember 21-22., In CD Proceedings (ISBN 978-80-969792-1-9), 12 oldal.
2.3.4.
Tóth, Cs., Baladincz, P., Kovács, S., Hancsók, J.: „The effect of different sulphur content of the feedstocks on the catalytic conversion of the vegetable oil – gas oil mixtures”, International Symposiumon Motor Fuel 2010, Szlovákia, Tatranské Matliare, 2010. június 14-17. In CD Proceedings (ISBN 978-80-969710-5-3), MF-2537, 13 oldal.
-10-
2.3.5.
Tóth, Cs., Baladincz, P., Kovács, S., Hancsók, J.: ”Producing Diesel Fuel by Co-Hydrogenation of Vegetable Oil with Gas Oil”, 13th Conference on Process Integration, Modelling and Optimisation for Energy Saving and Pollution Reduction, Csehország, Prága, 2010. augusztus 28. – szeptember 1., In CD Proceedings (ISBN 978-80-02-02210-7), 6 oldal.
2.3.6.
Tóth, Cs., Baladincz, P., Wáhlné Horváth, I., Hancsók, J.: „Co-processing of rapeseed oil and gas oil mixture to produce diesel fuel”, 19th EU Biomass Conference & Exhibition, Németország, Berlin, 2011. június 6-9., CD Proceedings, ISBN 978-88-89407-55-7, 2070-2076.
2.3.7.
Solymosi, P., Baladincz, P., Hancsók, J.: „Production of motor fuels by hydrogenation of rapeseed oil with high euric acid content”, 19th EU Biomass Conference & Exhibition, Németország, Berlin, 2011. június 6-9., CD Proceedings, ISBN 978-88-89407-55-7, 2077-2081.
2.3.8.
Tóth, Cs., Baladincz, P., Hancsók, J.: „Production of biocomponent containing diesel fuel in one step”, 45th International Petroleum Conference, Szlovákia, Pozsony, 2011. június 13-14., In Conference CD, ISBN 978-80-969792-2-6.
2.3.9.
Tóth Cs., Baladincz, P., Hancsók, J.: „The effect of the sulphur content of the feedstock on the coprocessing of gas oil – vegetable oil mixture”, Interfaces’11, (MKE) Sopron, 2011. szeptember 28-30., pp. 10.
2.3.10. Tóth, Cs., Baladincz, P., Hancsók, J.: “Production of bio gas oil containing diesel fuel with upgraded cold flow properties by co-processing”, PRES2012, Cseh Köztársaság, Prága, 2012. augusztus 25-29., Conference CD, ISBN 978-80-905035-1-9, Sorszám: 1318, P7.188. 2.3.11. Baladincz, P., Sági, D., Szepesi, M., Hancsók, J.: „Co-processing of FCC Light Cycle Oil and Waste Animal Fats with Straight Run Gas Oil Fraction”, 17th Conference on Process Integration, Modelling and Optimisation for Energy Saving and Pollution Reduction PRES 2014, Prague, CzechRepublic, 2327 August 2014., Conference CD, ISBN: 978-80-02-02555-9, SerialNumber: 0586.
2.4. Hazai konferencia előadás teljes szövegű megjelenéssel: 2.4.1.
Tóth, Cs., Kasza, T., Kovács, S., Baladincz, P., Hancsók, J.: „Motorhajtóanyagok előállítása trigliceridtartalmú gázolajokból”, Műszaki Kémiai Napok’09, Veszprém, 2009. április 21-23., Kiadvány (ISBN 978-963-9696-68-6), 208-214.
2.4.2.
Baladincz, P., Tóth, Cs., Hancsók, J.: "Dízel-motorhajtóanyag előállítása növényolaj és gázolaj együttes feldolgozásával", Műszaki Kémiai Napok 2010, Veszprém, 2010. április 27-29., Kiadvány (ISBN 978963-9696-93-8), 18-24.
2.4.3.
Kovács, S.,Baladincz, P., Hancsók, J.: "Trigliceridek katalítikus átalakíthatóságának vizsgálata NiMo/Al2O3 katalizátoron", Műszaki Kémiai Napok 2010, Veszprém, 2010. április 27-29., Kiadvány (ISBN 978-963-9696-93-8), 28-34.
2.4.4.
Tóth, Cs.,Baladincz, P., Hancsók, J.: „Az alapanyag aromástartalmának hatása növényolajgázolaj elegyek együttes feldolgozására”, Műszaki Kémiai Napok 2011, Veszprém, 2011. április 27-29., Kiadvány (ISBN 978-615-5044-07-6), 46-51.
2.5. Nemzetközi, idegen nyelvű konferencia előadás kivonatos megjelenéssel: 2.5.1.
Tóth, Cs.,Baladincz, P., Hancsók, J.: „Production of biocomponent containing gas oil with the coprocessing of vegetable oil - gas oil mixture”, 14thNordic Symposium on Catalysis, Dánia, Helsingør, 2010. augusztus 29-31., Book of Abstracts P32.
2.5.2. Tóth, Cs.,Baladincz, P., Kovács, S., Hancsók, J.: „Effect of aromatic content of the feedstock to the
co-processing of vegetable oil – gas oil mixture”, 2nd International Symposiumon Air Pollution Abatement Catalysis, Lengyelország, Krakkó, 2010. szeptember 8-11. Book of Extended Abstracts, 533-535.
-11-
ÖSSZESÍTETT PUBLIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG
Publikációk Az értekezés tématerületéhez közvetlenül kapcsolódó közlemények Folyóiratcikkek Idegen nyelvű, külföldi folyóiratban megjelent lektorált közlemény Idegen nyelvű, hazai folyóiratban megjelent lektorált közlemény
Összesen
2 2
Konferencia kiadványokban megjelent közlemény Nemzetközi konferencia kiadványban megjelent teljes szövegű, lektorált közlemény Hazai konferencia kiadványban megjelent teljes szövegű, lektorált közlemény
Kapcsolódó közlemények összesített hatástényezője Összes közlemény Közlemények összes hatástényezője Független hivatkozások száma
Veszprém, 2016.
-12-
7 4 6,757 46 14,978 27
