Dízel motorok füstölésmérése

Dr. Lakatos István

Dízel motorok füstölésmérése

A követelménymodul megnevezése:

Környezetvédelmi felülvizsgálat feladatai A követelménymodul száma: 0619-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-002-50

DÍZELMOTOROK FÜSTÖLÉSMÉRÉSE


ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET A műhelybe érkező dízelüzemű autón füstölésmérést kell végeznie. Ennek célja lehet a hatósági műszaki vizsgára előkészített autó környezetvédelmi ellenőrzése, illetve a motor keverékképző rendszerének vizsgálatához tartozó diagnosztika. Mindkét esetben tisztában kell lennünk a méréstechnikai alapismeretekkel és a mérési technológia lépéseivel. A vizsgálatokat minden esetben alaposan, műszakilag helyesen kell elvégeznünk, hiszen eredményüktől függően kell elvégezni a motor esetlegesen szükséges javítását/beállítását. Milyen dízel befecskendező rendszerrel ellátott járműveket ismer? Milyen információkat tud kiolvasni az OBD-vel ellátott dízel járművekből? Milyen mérési eljárással mérhető meg a dízel motorok füstölése?

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM A FÜSTÖLÉSMÉRÉS ALAPJAI Napjaink

diagnosztikai

gyakorlatában

elsősorban

a

fényelnyelés

(opacitás,

azaz

átlátszatlanság) mérés elvén működő füstölésmérő műszerek terjedtek el. Ezek közül is azokkal találkozunk, amelyek a mintavételes elvet használják, azaz a kipufogócső végénél mintavevő szondával vett kipufogógázt elemeznek. A klasszikus motortechnika „dízelfüst” és „korom” fogalmai tulajdonképpen a részecske tárgykör leszűkített megfogalmazásai. A dízelmotorok füstölését, különösen annak színét (kék, fehér, fekete) és intenzitását már évtizedek óta használják a motorban lezajló égésfolyamat jellemzésére. A fekete füstöt a kipufogógázban található korom, a kéket elégetlen tüzelőanyag, a fehéret pedig vízcseppecskék alkotják. Mindkét eset közös azonban abban, hogy tulajdonképpen részecskékről van szó.

1

DÍZELMOTOROK FÜSTÖLÉSMÉRÉSE A dízelmotorok által emittált részecskék tehát szilárd és illó összetevőkre bonthatók: -

A szilárd rész 

koromból és amorf szénből, valamint



kisebb mennyiségben salakból, olajadalékokból, korróziós termékekből és kopadékokból áll.

-

Az illó rész 

a tüzelőanyag és az olaj oldható szerves részeiből (elégetlen magas forráspontú szénhidrogének),



szulfátokból és



vízből áll.

A részecske-emisszió emberre és környezetre káros hatását főként a koromhoz kötődő kénvegyületek, ciánok, ammónia és a többgyűrűs aromás szénhidrogének okozzák. Az utóbbiak közül is főként a benz(a)pirén káros, feltételezett rákkeltő hatása miatt. Az egészségkárosító hatás szempontjából a részecskeméret is alapvető jelentőségű: a dízel erőforrások által kibocsátott szilárd anyagok nagy része (mintegy 80%-a) 0,3 μm alatti, amelyek nem rakódnak le a tüdőben, mivel kilélegezzük azokat. Azt is lényeges tudni, hogy a mérgező hatás szempontjából nem az emissziós értékek a meghatározók, hanem a koncentrációk és a tartózkodási idők, azaz az imisszió. A szulfát-emisszió tekintetében világszerte fontos hatást gyakorolt a dízel tüzelőanyag kéntartalmának csökkentése. Az EU országaiban 1995. 10. 01-től 0,05 tömegszázalék lehet a maximális kéntartalom. A részecske-kibocsátás csökkentése szempontjából fontos volt az a felismerés, hogy a kenőolajból származó részecskék még mechanikailag kifogástalan állapotú motoroknál is jelentős hányadot képviselnek az összes emittált részecskemennyiségben. Az NOx-kibocsátás szempontjából lényeges, hogy ezek a tényezők egyben a tüzelőanyagfogyasztás csökkentése szempontjából is meghatározók. A korom, illetve szilárd anyag akkor képződik, ha a tüzelőanyag elpárolgása az égési fázisba nyúlik. Ennek oka a tüzelőanyag-levegő keverék és az áramlási viszonyok inhomogenitásában keresendő. A koromképződés az égési folyamat végén abbamarad. A koromképződéssel egyidejűleg mindig koromkiégési folyamat is lejátszódik. A hőfelszabadulás során azonban a képződés mindig gyorsabb. A koromkiégés viszont addig tart, amíg elegendő oxigén és elegendően magas hőmérséklet áll rendelkezésre. A szilárdanyag-kibocsátás tehát mindig ugyanazon okokra vezethető vissza:

2

-

léghiány,

-

gyulladási határ alatti folyamathőmérséklet,

-

nagy kenőolaj-részarány a kipufogógázban.

DÍZELMOTOROK FÜSTÖLÉSMÉRÉSE De lássuk, mit is értünk részecske-emisszió alatt! A mérési elv megértéshez meg kell határoznunk a dízelfüst fogalmát a mérési eljárásnak megfelelően: Definíció: a dízelfüst alkotóeleme a kipufogógázban található valamennyi olyan szilárd és folyékony összetevő, amely elnyeli, megtöri vagy visszaveri a fényt (1. ábra).

1. ábra. Dízelrészecske felépítése1

1. Füstölési mérőszámok A füstölés mértéke a fenti definíció alapján jellemezhető a füstoszlopra bocsátott ismert (I0) intenzitású fény intenzitásának csökkenésével, hiszen ez a közegben lejátszódó elnyelési, megtörési és visszaverési folyamatokkal függ össze. A 2. ábra azt szemlélteti, ahogyan a kipufogógáz mintára (szürke négyzet, benne a fekete körök a füstrészecskék) bocsátott ismert I0 fényintenzitás értéke az L hosszúságú (optikai úthossz) kipufogógáz-mintán áthaladva I-re csökken.

1

Martin Ponticelli: Emission of Diesel Vehicles. AVL DITEST GmbH, Graz, Austria, Power Point előadás, internet

3

DÍZELMOTOROK FÜSTÖLÉSMÉRÉSE A csökkenés mértékét százalékban is kifejezhetjük. Ez adja az átlátszatlanság vagy idegen szóval opacitás értékét, amely a füstölés egyik mérőszáma:

N  100 

I0  I I0

A közegben lezajló fényelnyelés másik mérőszámmal is leírható: az abszolút fényelnyelési együttható (k – [m-1]), ugyancsak a füstölés mértékére jellemző. A magyar előírások ebben a mérőszámban határozzák meg a megengedhető füstölés mértékét.

2. ábra. A dízelfüst definíciója2

A két mérőszám között a Beer-Lambert egyenlet teremt kapcsolatot: T  p   0    k L T  p   0 N  100   1  e       

Eszerint a kipufogógázban lezajló fényelnyelés mértéke az alábbi paraméterektől függ: -

az átvilágított füstoszlop hossza (L – optikai úthossz)

-

a füstoszlop termodinamikai állapotjelzői: 

hőmérséklet (T)



nyomás (p)

A T0 és p0 értékek a szabványos vonatkoztatási állapot termodinamikai állapotjelzőit jelentik.

2

Martin Ponticelli: Emission of Diesel Vehicles. AVL DITEST GmbH, Graz, Austria, Power Point előadás, internet

4

DÍZELMOTOROK FÜSTÖLÉSMÉRÉSE A Beer-Lambert törvény alapján láthatjuk, hogy az opacitás [%] és az abszolút fényelnyelési együttható [m-1] egymásnak teljes mértékben megfelelő fogalmak. A kettő között exponenciális függvénykapcsolat van. A Beer-Lambert törvény arra is rámutat, hogy a mérés során ügyelni kell arra, hogy a peremfeltételek (hőmérséklet, nyomás, optikai úthossz) állandóak legyenek, illetve kis mértékben változzanak: ezt a feltételt műszeroldalról kell megoldani.

2. Opaciméterek A fényelnyelési elven működő füstölésmérő műszereket a mintavételi hely és mód szerint rendszerezhetjük: -

Teljes áramú (a kipufogócsövön távozó teljes gázáramot elemezzük) 

InLine, azaz rendszerbe épített (a kipufogócsőbe integrálják az érzékelőjét)



End of Line (a rendszer, azaz a kipufogócső végén elemzi a szabadba távozó kipufogógázt)

-

Részáramú vagy mintavételes 

Kipufogógáz dinamikus nyomásával töltött (nincs a műszerbe beépített szivattyú)



Szivattyúval töltött mérőműszer

A hatályos európai és a magyar rendeletek a kipufogógáz dinamikus nyomásával töltött (azaz külön szivattyúval el nem látott) részáramú (azaz mintavételes) opaciméterek használatát írják elő (3. ábra). A részáramú (mintavételes) kifejezés azt jelenti, hogy nem a teljes kipufogógáz mennyiséget vizsgáljuk (világítjuk át), hanem annak csupán egy részét, amelyet mintavevő szondán keresztül vezetünk be a műszer mérőkamrájába. A mintavételes opaciméter útváltó szelepen keresztül tölti fel a mérőkamrát a mérendő kipufogógázzal, illetve öblíti át friss levegővel a mérések között. A mérőkamra szabványosított hossza, azaz az optikai úthossz 0,430±0,005 m. Ennek nagysága az optikákat védő légfüggöny miatt nem pontos, ebből fakad a megadott tűrés. A mérések a fűtőelektronika jóvoltából a mindig 100±5 °C mérőkamra-hőmérséklet mellett történnek.

5


3. ábra. Mintavételes opaciméter belső felépítése3

A mérőkamra belső nyomására nézve az európai előírások megszabják, hogy annak értéke 750 Pa-nál nagyobb mértékben nem térhet el a légköri nyomástól. Ez a kipufogógáz dinamikus

nyomásával

töltött

opacimétereknél

a

mérőszonda

méretének

helyes

megválasztásával érhető, amelynek alkalmazandó mérete a környezetvédelmi mérések adattábláiból adott motortípusra kiolvasható. Általános szabály, hogy a szonda/kipufogócső keresztmetszet viszony értékének minimálisan 0,05-nek kell lennie. A szondát a mérőcsővel (mérőkamra) összekötő, ún. mintavevő cső nem lehet túlságosan hosszú, mivel ez befolyásolná a kamra feltöltésének idejét, s így a mérés pontosságát. Ezt a gyakorlatban úgy oldják meg, hogy a kiértékelő egységtől külön házba építik a mintavevő csövet (3. ábra) és azt általában a kipufogócső mellé helyezik méréskor. A kiértékelő egységet és a mérőegységet elektromos vezeték köti össze: ennek feladata a jeltovábbítás. A mintavevő szonda ún. dinamikus szonda, amely tulajdonképpen nem más, mint a kipufogócső végébe betolt, a kipufogógáz áramlással szembenéző nyitott csővég ( 5. ábra, 1.

táblázat).

3

Forrás:

Editorial

staff:

Dipl.-Phys.

Maria

Klingebiel,

Dipl.-Ing.

Karl-Heinz

Dietsche,

Dipl.-Ing.

Müller.Emissions-Control Technology for Diesel Engines, The Bosch Yellow Jackets Edition 2005, Stuttgart

6

Ralf


4. ábra. Dízelmotor füstölésmérése4

5. ábra. Mintavevő szonda5 A mintavevő szondák méreteit az alábbi táblázat tartalmazza:

4 5

Szondatípus

Kipufogócső belső átmérő mm

Személygépkocsi szonda

 70

Tehergépkocsi (haszonjármű szonda)

 70

Martin Ponticelli: Emission of Diesel Vehicles. AVL DITEST GmbH, Graz, Austria, Power Point előadás, internet Dr. Lakatos István – Dr. Nagyszokolyai Iván: Gépjármű-környezetvédelmi technika és diagnosztika II. Minerva-Sop

Bt.– NOVADAT, Győr, 1998. (131 p. L, H5)

7


DÍZELMOTOROK HATÓSÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI VIZSGÁLATA A közúti járművek hatósági műszaki vizsgálatát a 77/2009. (XII. 15.) KHEM – IRM - KvVM együttes rendelet a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szabályozza. A vizsgálatokat a vonatkozó előírásoknak megfelelő, hat havonként kalibrált (pontosság ellenőrzött) műszerrel lehet elvégezni. A mérések az alábbi (de legalább a B) mérési móddal rendelkező műszerekkel végezhetők el: -

„A” mérési mód: 430 mm hosszú mérő kamrájú és 0,05 s-nál kisebb elektromos időállandójú készülék,

-

„B” mérési mód: 430 mm hosszú mérő kamrájú és 900-1100 ms közötti elektromos időállandójú készülék.

Időállandó: A műszer időállandója megmutatja, hogy a bemeneti jelszint (INPUT) mennyi idő múlva jelenik meg a kimeneten (OUTPUT). Az időállandó (vagy reakcióidő) tehát az az idő, amely ahhoz szükséges, hogy a leolvasó műszer mutatója a teljes skálakitérés 90%-át befussa, miután a bemeneten megjelent a jel. A megszólalási idő értéke két összetevőre bontható: az ún. holtidőre és az emelkedési időre. A holtidő definíció szerint addig tart, amíg a kimeneten a bemenő jel 10%-át el nem érjük. Értéke alapvetően a mintavevő vezeték hosszától és keresztmetszetétől és az áramlási térfogatáramtól függ. Az emelkedési idő nagyságát viszont a mérőkamra kialakítása és a járulékos elektronikus folyamatok határozzák meg. Ez pontosan azt jelenti, hogy az emelkedési idő a mérőkamra-kitöltési idő és az elektronikus szűrési időállandó függvénye. A fényelnyelés mérő műszer azon késedelmi ideje, amely a kamrakitöltéshez szükséges, nem lehet több 0,4 s-nál. Mivel az elméleti gázcsere-idő a dinamikus feltöltési folyamat miatt a veszteségek és a dinamikus nyomás változása miatt jelentősen szórna, elektronikus folyamatokkal csökkentik ezt a befolyásoló hatást. A 0 szekundumos időállandójú szűrés azt jelenti, hogy a jel változatlan marad. Az ECE 24 például 1 s (1000 ms) elektronikus szűrési időt ír elő. Így a gázcsere-idő (mivel ez a kisebb érték) kisebb hatást gyakorol az emelkedési időre. Az elektronikus beavatkozás velejárója azonban, hogy az opacitás csúcsérték csökken az elektronikus szűrési idő növekedésével.

8


6. ábra. Időállandó definíció6

A füstölésmérést az alapjárati fordulatszámról a leszabályozási fordulatszámig elvégzett teljes terhelésű (padlógáz) szabadgyorsítással kell elvégezni, miközben a sebességváltó üres állásban, a tengelykapcsoló pedig kinyomott állapotban van. A járművek gyári beállítási adatait az alábbi táblázat összegzi: Beállítási adat A motorhőmérséklet (°C)

Érték/instrukció A gyártó vagy a forgalmazó által üzemmeleg állapotra megadott legkisebb motorolaj-hőmérséklet, vagy minimum 60 °C.

Alapjárati fordulatszám min./max. (min.-1).

A gyártó által megadott érték.

Leszabályozási fordulatszám [min.-1]

Gyári adat, vagy az az első gyorsítás során felvett átlagos érték +/- 5% tűréssel.

A leszabályozási fordulatszámon való tartás előírt ideje, tx (s) (lásd 6. ábra)

Előírt adat hiányában: M1 és N1 kategóriájú járművek esetében ajánlott idő tx =1 s, M2 és M3 valamint N2 és N3 kategóriájú járművek esetében tx 2 s.

6

Dr. Lakatos István – Dr. Nagyszokolyai Iván: Gépjármű-környezetvédelmi technika és diagnosztika II. Minerva-Sop


9


A megengedett füstölés legnagyobb értéke

A mérési módhoz tartozó, járműgyártó által

[m-1]

adott, a 72/306/EGK tanácsi irányelvnek megfelelő típustáblán jelölt érték, annak hiányában: - 2006. október 1. előtti első alkalommal forgalomba helyezett járművek esetén maximum 2,5 m-1; - 2006. október 1. utáni első alkalommal forgalomba helyezett járművek esetén 1,5 m-1.

A leszabályozási fordulatszám mérési

Gyártó által adott; 1 s ≤ t ≤ 5 s közötti

idejének megadása

érték, gyártói adat hiányában 5 s.

7. ábra. Programozott (ütemezett) füstölésmérés7

A programozott (ütemezett) mérés azt jelenti, hogy a füstölésmérő műszer jelzi a kezelőnek a gázadás és gázelvétel időpontját (a gyári, illetve előírt adatok ismeretében). Ez teszi lehetővé az egymás után végrehajtott gyorsítási ciklusok egyformaságát.

7

Dr. Lakatos István – Dr. Nagyszokolyai Iván: Gépjármű-környezetvédelmi technika és diagnosztika II. Minerva-Sop


10

DÍZELMOTOROK FÜSTÖLÉSMÉRÉSE A mérés előtt a járművet szemrevételezni kell az alábbi szempontok szerint: -

kipufogórendszer-tömítettség, -tömörség;

-

kipufogógáz visszavezetőrendszer-megfelelőség;

-

légszűrő-megfelelőség;

-

a töltésszabályozó-rendszer akadásmentesen működik, véghelyzetbe hozható;

-

olajszivárgás;

-

hűtővízszivárgás;

-

légkondicionáló-megfelelőség; tömörség;

-

MIL lámpa nem ég (ha van).

Kondicionálás: A füstölésmérés előtt, a kipufogórendszerben lerakódott szennyezés eltávolítása céljából, legalább háromszor, teljes töltéssel a leszabályozási fordulatszámra kell gyorsítani a motort. A gyorsításoknál a gázpedált már a maximális fordulatszám elérésekor hirtelen fel kell engedni. A jármű környezetvédelmi vizsgálata:

1. A gázpedált gyorsan és határozottan (1 s-nál rövidebb idő alatt), ütközésig kell nyomni és - az automatikus nyomatékváltóval szerelt járművek kivételével - meghatározott ideig (tx) leszabályozási fordulatszámon kell tartani. (Automatikus nyomatékváltóval felszerelt

járműveknél a leszabályozási fordulatszám helyett a gyártó által megadott fordulatszámot és a gyártó által megadott technológiát kell alkalmazni a füstölés mérésére.) 2. Legalább három további, ütemezett (lásd 6. ábra) alapjáratról történő, teljes töltéses szabadgyorsítás végrehajtása a jellemző füstölés meghatározására. 3. A járművet jellemző füstölés a feltételt kielégítő, utolsó három csúcsérték számtani középértéke (két tizedesre kerekítve), ezt kell összehasonlítani az adott járműre előírt értékkel. FONTOS A programozott mérésre vonatkozó előírás konkrétan megszabja a betartandó mérési programot. A mérési program a gyorsítási folyamatra nézve előírja, hogy annak monotonnak kell lennie. A gyorsítási idő (tB) számított paraméter (az alapjárati fordulatszámról a leszabályozási fordulatszámig történő felgyorsítás időtartama). Ezt követi az ún. mérési időtartam (tX), amely tulajdonképpen a leszabályzási fordulatszámon tartás (azaz a mérés) időtartama. Ez általában a gyártó által előírt érték, amelyet az adattáblák tartalmaznak.

Ennek értéke általában 0,5 ... 2,0 s. A mérés teljes időtartama a gyorsítási idő és a mérési hányad összegeként definiált mennyiség. Helyes értéke nagyon fontos a végeredmény szempontjából, hiszen ha ezt nem tartjuk be, megtörténhet, hogy „belemérünk” a leszabályozási szakaszba, amelynek során a motor kilőhet egy, a gyorsításit meghaladó „füstpamacsot”, amely meghamisítja a mérés eredményét.

11

DÍZELMOTOROK FÜSTÖLÉSMÉRÉSE Az alapjárati stabilizálási idő (a mérési időszakasz utáni visszaállás) szintén nagyon fontos (gyakorlati értéke min. 15 s), mivel ha túl rövidre van választva, nem áll be a biztos alapjárat, míg ha túlságosan hosszú sok korom akkumulálódik a kipufogódobban, a szabadgyorsítási szakasz mért füstölésértékét megnöveli. A korszerű füstölésmérő műszerek a programozott mérésre fel vannak készítve, tehát a mérést vezénylik és az eredményeket kiértékelik. Vizsgálat fedélzeti diagnosztikai rendszerrel (OBD) szerelt járművek esetén Ilyen esetben a felülvizsgálatot az OBD ellenőrzésével és kiolvasásával kell kezdeni: 1. A járműazonosító adatok átvétele vagy bevitele 2. MIL-lámpa állapot ellenőrzése, értékelés 3. Kommunikáció létrehozása a kiolvasó-berendezés és fedélzeti diagnosztikai rendszer között. 4. Fedélzeti diagnosztikai rendszer (OBD) vizsgálata: -

Az OBD készenléti állapotának (Readiness) ellenőrzése

-

A zavarjelző (MIL) lámpa működésének ellenőrzése

-

Hibatároló kiolvasása

-

A felülvizsgálat (füstölésmérés, és OBD kiolvasás) eredményének értékelése

A füstölésmérést ezután az előbbiekben már leírt módszer szerint kell elvégezni. Munkavédelem: A járművek emisszós vizsgálatánál ügyelni kell a kipufogó gázok elszívására. Ügyelni kell arra is, hogy a műszerek bekötése során a forró és a mozgó/forgó alkatrészek ne okozzanak balesetet!

TANULÁSIRÁNYÍTÓ 1. Az alábbiakban a fenti kérdésekre adandó válaszadásban segítünk: Miről is tanultunk? Készítsen vázlatot a szakmai információtartalomban olvasottak alapján!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

12


_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

a) Végezze el a dízelmotoros jármű környezetvédelmi vizsgálat előtti szemrevételezéses vizsgálatát! b) A műhelyben levő dízelmotoros járműveken végezzen környezetvédelmi vizsgálatokat a vonatkozó jogszabályok műszaki mellékletében előírtak szerint! Előtte azonosítsa a jármű keverékképző rendszerét! c) Végezze el az OBD hibakód-kiolvasását! Értelmezze a kiolvasott információkat!

13


ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Írja le, mi a dízelfüst definíciója méréstechnikai szempontból (Gondolja át, hogy ezt hogyan használjuk ki a mérőműszer működése közben.)!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

2. feladat Írja le az opacitás definícióját! Mi a jelentősége ennek a méréstechnika szempontjából?

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

3. feladat Ismertesse a Magyarországon alkalmazott mintavételi szondaméreteket! A szonda betolási mélységére vonatkozóan milyen előírás van? Válaszát írja le a kijelölt helyre!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

14


_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

4. feladat Mit jelent a kondicionálás? Válaszát írja le a kijelölt helyre!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

15


MEGOLDÁSOK 1. feladat Definíció: a dízelfüst alkotóeleme a kipufogógázban található valamennyi olyan szilárd és folyékony összetevő, amely elnyeli, megtöri vagy visszaveri a fényt. A ma használatos opaciméterek a fényelnyelés elve alapján működnek. 2. feladat A kipufogógáz-mintára bocsátott ismert I0 fényintenzitás értéke az L hosszúságú (optikai úthossz) kipufogógáz-mintán áthaladva I-re csökken. A csökkenés mértékét százalékban is kifejezhetjük. Ez adja az átlátszatlanság vagy idegen szóval opacitás értékét, amely a füstölés egyik mérőszáma:

N  100 

I0  I I0

A mérőműszerek a füst átlatszatlanságát mérik, ez a motor füstölési jellemzője. 3. feladat A mintavevő szondát minimálisan 200 mm-re kell a kipufogócsőbe betolni. Lásd az alábbi ábrát!

8. ábra

16

DÍZELMOTOROK FÜSTÖLÉSMÉRÉSE A szondák méretei: Szondatípus

Kipufogócső belső átmérő mm

Személygépkocsi szonda

 70

Tehergépkocsi (haszonjármű szonda)

 70

4. feladat Kondicionálás: A füstölésmérés előtt, a kipufogórendszerben lerakódott szennyezés eltávolítása céljából, legalább háromszor, teljes töltéssel a leszabályozási fordulatszámra kell gyorsítani a motort. A gyorsításoknál a gázpedált már a maximális fordulatszám elérésekor hirtelen fel kell engedni.

17


IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM Dr. Lakatos István Ph.D.: OBD, EOBD (fedélzeti diagnosztika). Minerva-Sop Bt., Győr, 2005. Martin

Ponticelli:

Emission

of

Diesel

Vehicles,

AVL

DITEST

GmbH,

Graz,

Austria,

http://www.veccmep.org.cn/news/e_inuse_jcsb/Basics_Emission%2002%20diesel%20Vortrag.pdf

AJÁNLOTT IRODALOM Dr. Lakatos István – Dr. Nagyszokolyai Iván: Gépjármű-környezetvédelmi technika és diagnosztika II. Minerva-Sop Bt.– NOVADAT, Győr, 1998. (131 p.) Dr. Lakatos István – Dr. Nagyszokolyai Iván: Gépjármű-környezetvédelmi technika és diagnosztika I. Minerva-Sop Bt. – NOVADAT, Győr, 1997. (132 p.) Dr. Lakatos István – dr. Nagyszokolyai Iván (szerk.: Dr. Lakatos István): Gépjárműdiagnosztika (2. átdolgozott kiadás). Tankönyv, Képzőművészeti Könyvkiadó, 2006. Dr. Lakatos István – Dr. Nagyszokolyai Iván: Elektronikus dízelszabályozás. NOVADAT, Győr, 1996. (132 p.)

18

A(z) 0619-06 modul 002 számú szakmai tankönyvi tartalomeleme felhasználható az alábbi szakképesítésekhez: A szakképesítés OKJ azonosító száma: 51-525-01-1000-00-00 33-525-01-0010-33-02

A szakképesítés megnevezése Autószerelő Motorkerékpár-szerelő

A szakmai tankönyvi tartalomelem feldolgozásához ajánlott óraszám: 20 óra

A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP 2.2.1 08/1-2008-0002 „A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése” keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 1085 Budapest, Baross u. 52. Telefon: (1) 210-1065, Fax: (1) 210-1063 Felelős kiadó: Nagy László főigazgató

Dízel motorok füstölésmérése

Recommend Documents