DIPLOMÁS PÁLYAKEZDİK ÉS EGYETEMI, FİISKOLAI KAROK VÁLLALATI SZEMSZÖGBİL 2007

DIPLOMÁS PÁLYAKEZDİK ÉS EGYETEMI, FİISKOLAI KAROK VÁLLALATI SZEMSZÖGBİL – 2007 1000 magyarországi cég körében végzett felmérés eredményei 2007/1.

GVI Kutatási Füzetek 2007/1

Diplomás pályakezdık és egyetemi, fıiskolai karok vállalati szemszögbıl – 2007

1000 magyarországi cég körében végzett felmérés eredményei

Budapest, 2007. július

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzı Intézet olyan non-profit kutatómőhely, amely elsısorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról.

MKIK GVI –

Research Institute of Economics and Enterprises Hungarian Chamber of Commerce and Industry

GVI Kutatási Füzetek – 2007/1

A kutatásra a Magyar Villamos Mővek Zrt., a Tisza Volán Zrt. és a Capital Hitelház Zrt. megbízásából, az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (szerz. szám: OFA/6341/0044) támogatása mellett került sor.

A kutatás terepmunkáját irányította, az elemzést készítette: Selmeczy Iván (elemzı, GVI)

A kutatás szakmai tanácsadója, a tanulmány lektora: Semjén András (tudományos fımunkatárs, MTA KTI)

Kutatásvezetı: Tóth István János (tudományos fımunkatárs, MTA KTI, ügyvezetı igazgató, MKIK GVI) e-mail: [email protected] Internet: http://econ.core.hu/~tothij

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzı Intézet Budapest, 2007. július ISBN 978-963-06-3789-3 Felelıs kiadó: Tóth István János, ügyvezetı igazgató © MKIK GVI Készült a Publicitas nyomdában

Cím: MKIK GVI 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. Tel: 235-0584 Fax: 235-0713 e-mail: [email protected] Internet: http://www.gvi.hu

Tartalomjegyzék Summary.................................................................................................................................... 9 Összefoglaló ............................................................................................................................ 12 1. Bevezetés ............................................................................................................................ 15 2. Munkaerıpiaci és gazdasági folyamatok .............................................................................. 18 2.1. Kereslet és kínálat a diplomás pályakezdık munkaerıpiacán........................................................ 20 2.2. Relatív bérek és az iskolázottság kereseti hozama ........................................................................ 28 2.3. A diplomás pályakezdık helyzetére ható tényezık......................................................................... 36

3. A felmérés és a minta jellemzıi ............................................................................................ 38 4. Foglalkoztatás és munkaerı–kereslet .................................................................................. 43 5. A diplomás pályakezdık iránti kereslet foglalkozások szerint ............................................... 54 6. Pályakezdı bérek................................................................................................................. 63 7. Nehezen betölthetı állások .................................................................................................. 71 8. A pályakezdık készségeivel, ismereteivel való elégedettség ............................................... 76 9. A felsıoktatási intézmények értékelése................................................................................ 79 10. Egyetemi és fıiskolai karok presztízse ............................................................................... 84 11. Betanítási, továbbképzési módszerek ................................................................................ 89 12. A vállalatok kapcsolata a felsıoktatással............................................................................ 92 Irodalom................................................................................................................................... 95 Mellékletek 1. sz. Melléklet: Diplomás pályakezdık készségei és ismeretei foglalkozási területek szerint .. 97 2. sz. Melléklet: Keresett egyetemi, fıiskolai karok foglalkozási területek szerint ................... 110 3. sz. Melléklet: A vállalati felvétel kérdıíve............................................................................ 126

MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

3

Diplomás pályakezdık és egyetemi, fıiskolai karok vállalati szemszögbıl - 2007

Ábrák és táblázatok jegyzéke 2.1. Ábra: GDP volumenváltozása és a foglalkoztatottak számának változása ....................... 18 2.2. Ábra: Aktivitási és foglalkoztatási ráta (15-64 éves népesség) .......................................... 19 2.1.1. Ábra: Frissen végzett diplomások száma, 1990 - 2005 (ezer fı) .................................... 21 2.1.2. Ábra: Munkanélküliségi ráta a legmagasabb iskolai végzettség szerint, % (1998-2006). 22 2.1.3. Ábra: A felsıfokú végzettségőek relatív elhelyezkedési esélye az alacsonyabb végzettségőekkel szemben, 1998 - 2006 (fı) ........................................................................... 23 2.1.4. Ábra: A regisztrált munkanélküli pályakezdık megoszlása iskolai végzettség szerint, éves átlag, 1996-2005 (%)................................................................................................................ 24 2.1.5. Ábra: A regisztrált munkanélküli pályakezdık éves átlagos száma és a felsıfokú végzettségő regisztrált munkanélküli pályakezdık éves átlagos száma, 1991 - 2005 (fı) ........ 25 2.1.1. Táblázat: A munkanélküliségi ráta alakulása korcsoportonként (1998-2006).................. 25 2.1.6. Ábra: A fiatalok munkanélküliségi rátájának alakulása korcsoportonként (1998-2006) .. 27 2.2.1. Ábra: A felsıfokú foglalkozások bérprémiuma, a felsıfokú végzettségő foglalkoztatottak, a felsıfokú foglalkozások, valamint a felsıfokú foglalkozásokban elhelyezkedett felsıfokú végzettségő munkavállalók aránya, 1994–2002 (%) ................................................................ 29 2.2.2. Ábra: Az alacsony bérő foglalkoztatottak aránya az iskolai végzettségek szerinti csoportokban, % (1994-2005) .................................................................................................. 30 2.2.3. Ábra: Az alulképzett és a túlképzett munkavállalók aránya, 1994–2002 (%)................... 32 2.2.4. Ábra: Diplomás foglalkoztatottak koréves bérhozamának* alakulása, 1992-2004........... 34 2.2.5. Ábra: A diplomások relatív bére a fiatalodó korösszetételő diplomás foglalkozási csoportban 1995 és 2004 között .............................................................................................. 35 3.1. Ábra: A minta megoszlása létszámkategóriák szerint (%) ................................................. 39 3.2. Ábra: A minta megoszlása az export-árbevételen belüli részaránya szerint ...................... 39 3.3. Ábra: A minta megoszlása a külföldi tulajdon aránya szerint, % ........................................ 40 3.4. Ábra: A minta gazdasági ágak szerinti megoszlása, valamint a nemzetgazdaságban a vállalkozásoknál teljes munkaidıben alkalmazottak megoszlása, % ........................................ 40 3.5. Ábra: A cégek régiók szerinti megoszlása a mintában, valamint a Magyarországon a vállalkozásoknál teljes munkaidıben alkalmazásban állók megoszlása régiók szerint, % ........ 41 3.6. Ábra: A vállalkozások jelenlegi üzleti helyzete (válaszok megoszlása, %)......................... 41 3.7. Ábra: Tervek a kapacitásbıvítı beruházásokra és az ezekkel kapcsolatos létszámváltozásra vonatkozóan (válaszok megoszlása, %) ..................................................... 42 4.1. Ábra: A legalább egy diplomás pályakezdıt foglalkoztató cégek aránya az egyes létszámkategóriákba tartozó cégek között, %........................................................................... 43 4.2. Ábra: A legalább egy diplomás pályakezdıt foglalkoztató cégek aránya a külföldi tulajdon aránya szerint, % ..................................................................................................................... 44 4.3. Ábra: A legalább egy diplomás pályakezdıt foglalkoztató cégek aránya gazdasági ágak szerint, % ................................................................................................................................. 44 MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

4


4.4. Ábra: A diplomás pályakezdık létszáma az összlétszám függvényében ........................... 45 4.5. Ábra: Pályakezdık aránya a diplomás foglalkoztatottak között, a cégek létszáma szerint . 46 4.1. Táblázat: A vizsgált gazdasági ágakban összesen, ill. szellemi munkakörben foglalkoztatottak megoszlása cégméret szerint, a nemzetgazdaságban (fı, %) ....................... 46 4.6. Ábra: A létszám várható alakulása a következı egy évben, a létszámkategóriák szerint (válaszok megoszlása, %)........................................................................................................ 47 4.7. Ábra: Összlétszám, diplomások és diplomás pályakezdık számának várható alakulása a következı egy évben (válaszok aránya, %).............................................................................. 48 4.8. Ábra: A diplomás pályakezdık számának várható alakulása a következı egy évben, gazdasági ágak szerint (válaszok megoszlása, %)................................................................... 48 4.9. Ábra: Átlagos létszámváltozás a következı egy évben (fı) ............................................... 49 4.2. Táblázat: Diplomások és pályakezdık következı egy évben várható létszámváltozásának medián értékei a diplomások felvételét tervezı cégek körében (fı).......................................... 50 4.10. Ábra: A pályakezdık aránya a diplomások között jelenleg, és várhatóan egy év múlva, létszámkategóriák szerint (%) .................................................................................................. 50 4.11. Ábra: A pályakezdık aránya a diplomások között jelenleg, és várhatóan egy év múlva, gazdasági ágak szerint (%) ...................................................................................................... 51 4.12. Ábra: Beruházási tervek és létszámváltozás (válaszok megoszlása, %) ......................... 51 4.13. Ábra: Várhatóan hány százalékkal növeli a teljes létszámot a diplomások, ill. a diplomás pályakezdık létszámváltozása a beruházást tervezı, ill. nem tervezı cégek körében, létszámkategóriák szerint (%) .................................................................................................. 53 4.14. Ábra: Várhatóan hány százalékkal növeli a teljes létszámot a diplomások, ill. a diplomás pályakezdık létszámváltozása a beruházást tervezı, ill. nem tervezı cégek körében, a cég jelenlegi üzleti helyzete szerint (%)........................................................................................... 53 5.1. Ábra: Diplomás pályakezdıket foglalkoztató, vagy 2007-ben foglalkoztatni tervezı cégek száma a mintában, foglalkozások szerint ................................................................................. 55 5.2. Ábra: A 2007-ben felvenni tervezett diplomás pályakezdık száma a jelenleg foglalkoztatott diplomás pályakezdık számához viszonyítva, (%) ................................................................... 58 5.3. Ábra: A diplomás pályakezdık felvételét tervezı cégek száma a diplomás pályakezdıket jelenleg foglalkoztató cégek számához viszonyítva (%) ........................................................... 58 5.4. Ábra: A diplomás pályakezdık iránti kereslet várható alakulása a következı két évben – budapesti humánerıforrás-tanácsadó és -szolgáltató cégek szakértıinek elırejelzései alapján (%)............................................................................................................................... 61 6.1. Ábra: A diplomás pályakezdık bruttó bére a kezdéskor, és két év gyakorlat után (átlagértékek, ezer Ft) .............................................................................................................. 64 6.2. Ábra: A diplomás pályakezdık bruttó bére a kezdéskor, és két év gyakorlat után a középmagyarországi régióban (átlagértékek, ezer Ft) ....................................................................... 65 6.3. Ábra: Építıipar hóvégi szerzıdésállománya, 1999. január – 2007. február (elızı év azonos idıszak=100%) ........................................................................................................................ 66 6.4. Ábra: A termékek és üzleti szolgáltatások külkereskedelmi forgalmának alakulása, 19952005 (millió US dollár, folyó áron) ............................................................................................ 68


5


6.5. Ábra: Diplomás pályakezdıknek fizetett bruttó bérek a felvételkor és két év gyakorlat után, régiók szerint (ezer forint)......................................................................................................... 69 6.6. Ábra: Foglalkoztatási ráta régiók szerint, a 15-74 éves népesség százalékában, % (2001-2006) ............................................................................................................................. 70 7.1. Ábra: Milyen állás betöltésénél okozott gondot a megfelelı pályakezdı megtalálása az elmúlt egy-két évben? (megnevezések gyakorisága) ............................................................... 71 7.2. Ábra: Milyen nehézségek merültek fel az elmúlt egy-két évben a megfelelı diplomás pályakezdı felvételénél? (megnevezések gyakorisága) ........................................................... 72 7.3. Ábra: Milyen állások betöltésénél és miért merültek fel nehézségek az elmúlt egy-két évben a jelentkezı diplomás pályakezdıkkel kapcsolatban? (válaszok gyakorisága) ......................... 74 7.4. Ábra: A pályakezdıknek kínált bruttó bérek átlaga a nehezen betölthetı állások esetén, és az alkalmazott pályakezdıknek fizetett bruttó bérek átlaga (ezer forint) ................................... 75 8.1. Ábra: A diplomás pályakezdık tudásának, ismereteinek értékelése.................................. 77 8.2. Ábra: A diplomás pályakezdık tudásának, ismereteinek értékelése a foglalkozási területek szerint (osztályzatok átlaga) ..................................................................................................... 78 9.1. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények, diplomás pályakezdık állásinterjúra történı behívásánál, foglalkozási területek szerint . Error! Bookmark not defined. 10.1. Táblázat: Közgazdasági karok, gazdasági fıiskolák presztízsrangsora........................... 85 10.2. Táblázat: Mőszaki egyetemek, fıiskolák presztízsrangsora ............................................ 86 10.3. Táblázat: Jogtudományi, jogi karok presztízsrangsora .................................................... 86 10.4. Táblázat: Természettudományi karok, fıiskolák presztízsrangsora ................................. 86 10.5. Táblázat: Agrár-, kertészettudományi, mezıgazdasági karok, fıiskolák presztízsrangsora..................................................................................................................... 87 10.6. Táblázat: Általános orvosi karok, egészségügyi fıiskolák presztízsrangsora................... 88 10.7. Táblázat: Bölcsész karok presztízsrangsora.................................................................... 88 11.1. Ábra: Végeznek betanítást, továbbképzést a diplomás pályakezdık készségeinek fejlesztése érdekében? (%)...................................................................................................... 89 11.2. Ábra: Végeznek betanítást, továbbképzést a diplomás pályakezdık készségeinek fejlesztése érdekében a magyar illetve a külföldi cégek? (%) ................................................... 89 11.3. Ábra: Képzési, betanítási módszerek alkalmazásának gyakorisága (a betanítást, képzést tartó cégek körében, %) ........................................................................................................... 90 11.4. Ábra: Nyelvtanulás segítése – saját képzésben, vagy anyagi hozzájárulás útján – a cégek mérete szerint (%).................................................................................................................... 91 12.1. Táblázat: Van kapcsolata a cégnek az egyetemi vagy fıiskolai oktatással, kutatói munkával? (válaszok megoszlása, %)...................................................................................... 92 12.1. Ábra: Adott típusú egyetemekkel, fıiskolákkal együttmőködı cégek aránya (%) ............. 93 12.2. Ábra: Az egyetemekkel, fıiskolákkal együttmőködı cégek aránya az együttmőködés jellege szerint (%)..................................................................................................................... 94 12.3. Ábra: Az innovációs járulék felhasználása....................................................................... 94


6


M.1.1. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése ügyintézı, asszisztens, irodavezetı foglalkozási területeken......................................................................................... 98 M.1.2. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése adószakértı foglalkozási területen................................................................................................................................... 98 M.1.3. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése üzletkötı, értékesítı, ügyfélkapcsolati felelıs foglalkozási területeken....................................................................... 99 M.1.4. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése számviteli és kontrolling foglalkozási területeken............................................................................................................ 99 M.1.5. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése gazdaságelemzı, közgazdász foglalkozási területeken.......................................................................................................... 100 M.1.6. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése pénzügyes foglalkozási területen................................................................................................................................. 100 M.1.7. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése kereskedelmi és logisztikai foglalkozási területeken.......................................................................................................... 101 M.1.8. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése ügyvitelszervezı, projektvezetı, üzemgazdász foglalkozási területeken ............................................................ 101 M.1.9. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése humánerıforrás foglalkozási területen................................................................................................................................. 102 M.1.10. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése reklám- és marketing foglalkozási területeken.......................................................................................................... 102 M.1.11. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése vendéglátóipari foglalkozási területeken ............................................................................................................................. 103 M.1.12. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése piackutató foglalkozási területen................................................................................................................................. 103 M.1.13. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése jogi foglalkozási területen................................................................................................................................. 104 M.1.14. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése közlekedésmérnöki foglalkozási területen ............................................................................................................. 104 M.1.15. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése mérnök üzletkötı, mőszaki menedzseri foglalkozási területen .......................................................................................... 105 M.1.16. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése vegyészmérnök, környezetmérnök foglalkozási területen ................................................................................. 105 M.1.17. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése minıségbiztosító, minıségellenır foglalkozási területen..................................................................................... 106 M.1.18. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése informatikai, programozói foglalkozási területeken.......................................................................................................... 106 M.1.19. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése gépészmérnöki foglalkozási területeken ............................................................................................................................. 107 M.1.20. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése villamosmérnöki foglalkozási területeken ............................................................................................................................. 107 M.1.21. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése könnyőipari mérnöki foglalkozási területen ............................................................................................................. 108


7


M.1.22. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése termelésirányítói foglalkozási területeken ............................................................................................................................. 108 M.1.23. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése építımérnöki foglalkozási területen................................................................................................................................. 109 M.1.24. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése építészmérnöki foglalkozási területen................................................................................................................................. 109 M2.1. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények humánerıforrás menedzseri állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál....................................................... 111 M2.2. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények turisztikai és vendéglátó menedzseri állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál.................................... 112 M2.3. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények kereskedelmi menedzseri állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál....................................................... 113 M2.4. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények számviteli és kontrolling állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál....................................................... 114 M2.5. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények gazdaságelemzı, piackutató, statisztikus állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál................... 115 M2.6. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények logisztikus állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál ................................................................................... 116 M2.7. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények pénzügyes állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál .................................................................. 117 M2.8. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények reklám-, és marketingmenedzseri állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál .................... 118 M2.9. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények üzletkötıi állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál ................................................................................... 119 M2.10. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények üzemgazdász, ügyvitelszervezıi állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál ........................... 120 M2.11. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények élelmiszeripari, környezetés vegyészmérnöki állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál........................ 121 M2.12. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények építı- és építészmérnöki állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál....................................................... 121 M2.13. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények gyártástechnológiai mérnöki állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál ......................................... 122 M2.14. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények gépészmérnöki állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál .................................................................. 122 M2.15. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények villamosmérnöki állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál .................................................................. 123 M2.16. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények informatikus, programozói állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál....................................................... 124 M2.17. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények termelésirányítói állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál .................................................................. 125


8


Summary The research: We examine current and expected employment situation of graduate entrants in our research. We carried out two sets of research in the first quarter of 2007 to obtain data required for the analysis: one research through personal questionnaire at 1000 firms all over the country and through interviews performed by consultants at 30 firms engaged in human resources consulting and services in Budapest. Current employment situation: Firms with foreign ownership tend to employ graduate entrants more frequently than purely Hungarian owned ones. In addition, the employment of graduate entrants is more frequent at larger firms; however the general conclusion one can draw is that a decisive role belongs to medium sized firms in both current and future situation of entrants. Expected employment situation: Firms’ expectations are positive in most of the cases and the number of employees is expected to grow slightly in the coming year. Similarly to the change in total headcount forecasts concerning graduates and graduate entrants are also positive. However it has to be noted that the proportion of those predicting a lack of movement, i.e. stagnation in the number of graduates and, especially, entrants, is extremely high, whereas the proportion of firms expecting a decline in the number of entrants is insignificant. As for business sectors, the proportion of firms intending to hire young graduates is the highest among firms delivering business services. Firms having provided the least positive prediction belong to the hotel and restaurant industry and tourism sector. The fact that the increase in graduate headcount is not trailed by a substantially less number of graduate entrants is a favorable indicator. Tendencies in expectations regarding demand for graduate entrants: All in all a growth in demand for graduate entrants can be expected in the labour market, i.e. their employment chances will not deteriorate. The business sector will mainly need technical graduates in the coming 1-2 years, more specifically electric engineer and mechanical engineer entrants but equally in demand will be entrants in the chemical and environmental engineering areas of employment. Good employment opportunities lie ahead of those trying to find a job as light industry engineer or sales representative and customer relations’ manager entrants. Forecasts, at the same time, point to a declining tendency in the demand for entrants graduated as lawyers and equally modest are hiring plans in the catering industry and tourism sector. Competition has aggravated in the labour market of economist-entrants and it appears to be in favour of those having qualified at recognised institutions and built their career consciously. Gross wage of entrants and its change as graduates obtain experience: At national level, average monthly entry-level wages vary between 106 and 181 thousand forint and after two years’ experience wages are between 140 and 221 thousand forint depending on profession or occupational area. Average wages reveal considerable deviations among regions, especially as far as the deviation is concerned between the Central Hungarian and other regions. In the Central Hungarian region the average entry-level gross wage is around 188 thousand forint, which significantly exceeds the national average of 149 thousand forint. Entrants can expect their wage to increase by roughly 25 per cent after two years of experience. The lowest entrylevel gross wage – concerning the national level – is paid to entrants in tourism and catering, and relatively low wage is offered to building engineer and sales representative entrants. Low wages offered in tourism and the building industry can partly be ascribed to a higher weight of grey economy, at the same time it also has to be considered that the relative, i.e. compared to other occupations, wage yield of architects is considerably higher in Central Hungary than in rural areas. Initial monthly pay of entrants intending to find employment in the areas of commerce and logistics is close to the average level, and can be considered as satisfactory, especially when considering their relatively high pace of expected wage increase. A starter salary in business analysis and market research positions is around gross 158 thousand forint and gross 201 thousand forint in the Central Hungarian region. Electric engineers can expect to MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

9


receive the highest amount of gross wage at the national level of 181 thousand forint, which is expected to increase during the first two years to 201 thousand forint. Evaluation of the skills and knowledge of entrants: According to response received from employers precise performance of work, ability to work independently, skills required for team work, ability to work hard, computer skills and awareness of the theoretical foundations of the profession can be considered to be the most important skills and knowledge. Entrants lag behind the requirements mainly in terms of precision of work performance, ability to work independently, i.e. the skills that can be mastered and improved on practice, and they are assigned lower than average scores for their language skills also. It has to be noted that firms’ expectations are high and only few entrants can live up to them with respect to one or two skills. Assessment of institutions of higher education: The majority of faculties preferred over the others belong, as one would expect, to universities commanding higher prestige and found mainly in Budapest. Yet graduates of some rural universities are also welcome at interviews of firms. Entrants in technical areas may expect a smooth admission to hiring interviews if possessing degrees from electricity and information technology engineering, mechanical engineering of the electric engineering, information technology, mechanical engineering, architecture and building engineering faculties of the Budapest University of Technology and Economics. Graduates having obtained their degree at the Corvinus University of Budapest run the highest chance to be invited to job interviews. Apart from university degrees, college degrees are also welcome and, in certain occupations, college graduates even take the upper hand over university graduates in the preference rating of firms. Entrants graduated from the Budapest Business School’s College of International Management and Business Studies (former College for Foreign Trade) have a good chance to apply and equally sought for are entrants graduated from the College of Finance and Accountancy. As for occupations requiring technical qualifications graduates holding degrees of Bánki Donát Faculty of Mechanical Engineering and Kandó Kálmán Faculty of Electrical Engineering at the Budapest Polytechnic are granted preference when invited to job interviews of firms. University prestige from company perspectives: Spearheading the rank of prestige of business universities and colleges is the Corvinus University of Budapest, followed by the Faculty of Economics of the Pécs University of Sciences. Quite surprisingly closely following them ranking third is the Department of Economics and Social Sciences of the Budapest University of Technology and Economics, squeezing to the fourth place the Department of Economics of Debrecen’s University. Among business colleges the College of Finance and Accountancy and the College of International Management and Business Studies of the Budapest Business School are also among the most recognised ones. In engineering education three faculties of the Budapest University of Technology and Economics take the first three prestige places: the Faculty of Architecture, Electrical Engineering and Informatics and the faculty of Mechanical Engineering. In the education of engineers - similar to the education of economics- in terms of prestige some college faculties can stand comparison with renowned universities. Methods of training used by companies: Regrettably only few firms pay attention to training, further training and skills enhancing of entrants. Interesting though, especially because most firms set exceedingly high requirements in front of the entrants even in the area of skills that are typically mastered through experience. The bigger an enterprise, the more probable the chance entrants can participate in trainee and skills enhancing programs. Over half of the big firms employing more than 250 people extend training or trainee programs in some form or another. Even more frequent is the training and further training of entrants at foreign owned firms. Relationship between higher education and business: Every fourth firm maintains some form of relationship with university and college education and research activity. Cooperation is most widespread in technical areas, and firms are visible relatively frequently in the activities of business and economics departments. The most common form of cooperation is sponsorship of MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

10


research activities and closely the same frequency applies to presentations and lectures held by firms. Improvement of cooperation would be necessary primarily in the area of the flow of information between firms and institutions of higher education. It would be useful to tap the knowledge firms accumulate in their own area of expertise, in the overall market and major technical trends and demand. Firms rarely take advantage of the possibility of using the research and innovation contribution paid by them.


11


Összefoglaló A kutatás: Kutatásunkban a diplomás pályakezdık foglalkoztatásának jelenlegi és várható helyzetét vizsgáljuk. Az elemzéshez szükséges adatok és információk megszerzéséhez két kutatást végeztünk 2007 elsı negyedévében, egy országos személyes kérdıíves felmérést 1000 cég, és egy személyes szakértıi megkérdezést 30 budapesti székhelyő humánerıforrástanácsadó és -szolgáltató cég körében. A foglalkoztatás jelenlegi helyzete: A diplomás pályakezdık foglalkoztatása a külföldi tulajdoni hányaddal rendelkezı cégek körében gyakoribb, mint a tisztán magyar tulajdonúak között. Emellett elterjedtebb a diplomás pályakezdık foglalkoztatása a nagyobb cégek körében, de összességében arra a következtetésre jutottunk, hogy a pályakezdık mind jelenlegi, mind várható helyzetében meghatározó szerepet töltenek be a közepes mérető vállalkozások is. A foglalkoztatás várható helyzete: A cégek kilátásai többnyire pozitívak, a foglalkoztatottak száma várhatóan enyhén növekedni fog a következı egy évben. Az összlétszám változásához hasonlóan pozitívak a diplomások és a pályakezdı diplomások létszámváltozására vonatkozó elırejelzések is, de az is megfigyelhetı, hogy a diplomások – különösen a pályakezdık – tekintetében rendkívül nagy a létszám változatlanságát, azaz stagnáló keresletet elırejelzık aránya, a pályakezdık számának csökkenésére számító cégek aránya azonban jelentéktelen. A gazdasági ágak közül a gazdasági szolgáltatásokat nyújtó cégek körében a legnagyobb a diplomás pályakezdık felvételét tervezık aránya. A legkevésbé pozitív elırejelzést a szállásszolgáltatás gazdasági ágban adták a cégek. Kedvezı elıjelnek tőnik, hogy a létszámbıvítést tervezı cégeknél a diplomások létszámnövelése mögött nem marad el számottevıen a felsıfokú végzettségő pályakezdık felvétele sem. A diplomás pályakezdık iránti kereslet várható alakulása: Az általunk vizsgált szektorokban összességében a kereslet erısödése várható a diplomás pályakezdık munkaerıpiacán, azaz rövidtávon nem rosszabbodnak elhelyezkedési esélyeik. Az üzleti szférának a következı egykét évben elsısorban mőszaki végzettségő, leginkább villamosmérnök, gépészmérnök pályakezdıkre lesz az eddiginél nagyobb igényük, de hasonlóan keresettek lesznek a pályakezdık a vegyész- és környezetmérnöki foglalkozási területeken. Jó elhelyezkedési esélyekre számíthatnak továbbá a könnyőipari mérnökként munkát keresı, valamint az üzletkötıként vagy ügyfélkapcsolati menedzserként elhelyezkedni kívánó diplomás pályakezdık. Mérséklıdı keresletre utalnak az elırejelzések a jogász végzettségő pályakezdık tekintetében, és visszafogottak a felvételi tervek a vendéglátóiparban is. A pályakezdı közgazdászok munkaerıpiacán az utóbbi években kiélesedett a verseny, ami a karrierjüket tudatosabban építı, elismertebb intézményekben tanuló fiataloknak kedvez. A pályakezdık bruttó bére és annak változása a tapasztalatszerzéssel: A kezdı bruttó bérek foglalkozások szerinti átlagértékei országosan 106 és 181 ezer forint között mozognak, a két év gyakorlat után fizetett béreké 140 és 221 ezer forint közé esnek. Az átlagbérekben jelentısek a regionális különbségek, különösen a közép-magyarországi és a többi régió között. A közép-magyarországi régióban a kezdı bruttó bérek átlaga 188 ezer forint, ami jelentısen meghaladja a 149 ezer forintos országos átlagot. A pályakezdık két év gyakorlat után bruttó fizetésük 25%-os emelkedésére számíthatnak. A legalacsonyabb kezdı bruttó bért – országos szinten – a turizmusban és vendéglátásban elhelyezkedı pályakezdık kapják, és viszonylag alacsony fizetést kínálnak a munkáltatók a kezdı építészmérnököknek, valamint az üzletkötıknek. Az idegenforgalomban és az építıiparban kínált alacsony bérek részben a szürkegazdaság nagyobb súlyával is magyarázhatóak, továbbá azt is figyelembe kell venni, hogy a kezdı építészmérnökök relatív – azaz a többi foglalkozáshoz viszonyított – bérhozama a közép-magyarországi régióban jelentısen magasabb, mint az ország többi régióiban. A kereskedelemben, illetve a logisztika területén elhelyezkedni kívánó pályakezdık átlag körüli kezdı fizetése kielégítınek tekinthetı, különösen, ha a viszonylag magas várható MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

12


béremelkedési ütemet is figyelembe vesszük. A gazdaságelemzı és piackutató foglalkozásokban a kezdı fizetés országos szinten átlagosan bruttó 158 ezer forint, a középmagyarországi régióban bruttó 201 ezer forint. A keresleti viszonyoknak megfelelıen a villamosmérnökök számíthatnak országosan a legmagasabb, 181 ezer forintos kezdı bruttó bérre, ami az elsı két év alatt várhatóan 221 ezer forintra emelkedik. A pályakezdık készségeinek, ismereteinek értékelése: A munkáltatók válaszai alapján a legfontosabb készségek és ismeretek közé sorolhatjuk a precíz munkavégzést, az önálló munkavégzést, a csapatmunkához szükséges készségeket, a nagy munkabírást, a számítógépes-ismereteket és a szakmai elméleti alapok ismeretét. A pályakezdık a precíz munkavégzés és az önálló munkavégzés tekintetében, azaz többnyire a gyakorlatban elsajátítható és fejleszthetı készségekben maradnak el leginkább az elvárásoktól, és az átlagosnál rosszabb osztályzatot kaptak az idegennyelv-tudásukra is. Megfigyelhetı, hogy magasak a cégek elvárásai, aminek a pályakezdık csak egy-két készség tekintetében tudnak eleget tenni. Felsıoktatási intézmények értékelése: A leginkább preferált karok nagy része – a várakozásoknak megfelelıen – a nagyobb presztízső és elsısorban budapesti egyetemekhez tartoznak, de több vidéki egyetemi kar végzıseit is szívesen látják a cégek az állásinterjún. A pályakezdık a mőszaki területeken a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai, Gépészmérnöki, Építész- és Építımérnöki Karán szerzett diplomával, a gazdasági területeken pedig a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdász képzésében szerzett diplomával juthatnak be az állásinterjúkra a legnagyobb eséllyel. Az egyetemi mellett a fıiskolai diploma is kedvelt, sıt, néhány foglalkozás esetében a fıiskolai végzettségő pályakezdık meg is elızik az egyetemi végzettségőeket a cégek preferenciarangsorában. A közgazdász végzettséget igénylı állásokra a Budapesti Gazdasági Fıiskola Külkereskedelmi Fıiskolai Karán végzett pályakezdık is jó eséllyel pályázhatnak, és ugyanilyen keresettek a Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Karon végzett pályakezdık. A mőszaki végzettséget igénylı foglalkozások terén a Budapesti Mőszaki Fıiskola Bánki Donát Gépészmérnöki és a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karán végzett pályakezdıket hívják be a cégek elıszeretettel a felvételi beszélgetésekre. Egyetemek presztízse vállalati szemszögbıl: A gazdasági egyetemek és fıiskolák presztízsrangsorát a Budapesti Corvinus Egyetem vezeti, második helyen végzett a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara és meglepı módon dobogós helyezést ért el a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara, a negyedik helyre szorítva a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karát. A gazdasági fıiskolák között a Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Kara, valamint Külkereskedelmi Fıiskolai Kara szintén a legelismertebbek közé tartoznak. A mérnökképzésben az elsı három presztízs-helyen a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem három kara, az Építészmérnöki, a Villamosmérnöki és a Gépészmérnöki Kar szerepelt. Presztízs tekintetében a közgazdász-képzéshez hasonlóan a mőszaki tudományterületeken is több fıiskolai kar fel tudja venni a versenyt a neves egyetemekkel. Képzési módszerek alkalmazása a vállalatoknál: A pályakezdık betanítására, továbbképzésére, valamint a készségek fejlesztésére sajnos csak a cégek kisebb hányada fordít figyelmet. Ez különösen azért érdekes, mert a többségük nagy elvárásokat támaszt velük szemben, olyan készségek tekintetében is, amelyeket leginkább tapasztalatszerzés útján lehet megszerezni. A cég méretével ugyanakkor egyértelmően nı a pályakezdık esélye arra, hogy a cégnél betanítási vagy készségfejlesztési programokban vehetnek részt. A nagy, több mint 250 fıt foglalkoztató cégeknek már több mint fele nyújt valamilyen formában képzést vagy betanítást. A külföldi tulajdonú cégek körében gyakoribb a pályakezdık képzése, továbbképzése.


13


A felsıoktatás és az üzleti szféra kapcsolata: Minden negyedik cég valamilyen formában kapcsolatban áll az egyetemi, fıiskolai oktatással vagy kutatói munkával. Az együttmőködés a mőszaki területen a legelterjedtebb, és viszonylag gyakran vállalnak szerepet a cégek a gazdasági karok tevékenységében is. Az együttmőködés leggyakoribb formája a felsıoktatási intézmény kutatói munkájának támogatása, és közel ugyanilyen gyakran tartanak a cégek prezentációkat vagy elıadásokat. Az együttmőködés fejlesztésére elsısorban a cégek és a felsıoktatási intézmények közötti információáramlás terén lenne nagy szükség. Hasznos lenne jobban kiaknázni a cégek szakmai, piaci tapasztalatait, a jelentısebb szakmai trendekkel és igényekkel kapcsolatos ismereteit. Az együttmőködések kialakításában a cégek ritkán élnek az innovációs járulék felhasználásának lehetıségével.


14


1. Bevezetés Az Európai Unió országaiban a felsıoktatási rendszerek hatékony mőködésében egyre nagyobb a szerepe az olyan kutatásoknak, amelyek a vállalati oldalt vizsgálva nyújtanak információt a diplomás pályakezdık iránti keresletrıl, a tudásukkal kapcsolatos elégedettségrıl, a felsıoktatási intézmények elismertségérıl vagy az oktatás színvonaláról. Ezeknek a felméréseknek elsısorban az a szerepe, hogy hozzájáruljanak a kereslet és kínálat közötti egyensúly javulásához vagy fenntartásához a diplomások és diplomás pályakezdık munkaerıpiacán. Az ilyen vállalati felvételeknek nem az az elsıdleges céljuk, hogy az oktatáspolitika és a felsıoktatási intézményrendszer központi döntéshozó szerveire hatást gyakorolva (pl. a felvételi keretszámokon keresztül) közvetlenül befolyásolják a felsıoktatás bemeneti, azaz a diplomás munkaerıpiac évekkel késıbbi kínálati oldalát. Sokkal inkább arra irányulnak, hogy tájékoztassák a felsıoktatás szereplıit, a döntéshozókat, az intézmények vezetıit, a továbbtanulás vagy szakosodás elıtt álló fiatalokat és a munkáltatókat, s ezzel segítséget nyújtsanak az egyéni döntések meghozatalához. Ezáltal a hangsúly a felsıoktatás merev, központi irányítása helyett egy olyan önszabályozó mechanizmusra helyezıdhet át, amelyben a rendszer egyik fogaskerekét alkotják az említett vállalati felmérések, de hasonlóan fontos szerepet töltenek be a makrogazdasági elırejelzések, a karrierépítı és –tanácsadó szolgáltatások, valamint a vállalati szféra és a felsıoktatás közötti kapcsolatok és együttmőködések. Hatékony mőködésük és felhasználásuk esetén ezek az információforrások támpontként szolgálhatnak azokhoz az egyéni döntésekhez, amelyek aggregátuma a diplomás munkaerıpiac kínálatát, a képzés tartalmát és színvonalát a piaci és társadalmi elvárásoknak megfelelıen alakíthatja. Ilyen egyéni döntések születnek akkor, amikor a felvételi jelentkezés elıtt álló fiatalok kiválasztják, hogy melyik egyetemen, fıiskolán szeretnének továbbtanulni, amikor a felsıoktatási intézmények vezetıi kialakítják a programkínálatot és meghatározzák az oktatott tantárgyakat, amikor a hallgatók a szakosodásról, vagy éppen más intézményben való továbbtanulásról döntenek, vagy amikor a munkáltatók diplomás pályakezdıket hívnak be állásinterjúra. Ez a rendszer – a piaci alapokra épülı mechanizmusokhoz hasonlóan – akkor mőködhet hatékonyan, ha a szereplık egyrészt hozzáférhetnek a szükséges információkhoz, másrészt egyaránt nyitottak az információk befogadására és szolgáltatására, illetve felismerik az együttmőködésben rejlı kölcsönös elınyöket. A felsıoktatás és a munkaerıpiac igényeinek összehangolódásában az elérhetı információk mennyisége mellett ezek megbízhatósága is rendkívül fontos szempontként jelenik meg. Tudomásunk szerint Magyarországon eddig – egy-két kivételtıl eltekintve – nem készültek a diplomás pályakezdık helyzetének, kilátásainak és a felsıoktatás színvonalának vállalati megítélését több szempont szerint részletesen vizsgáló nagymintás felmérések. Az eddigi néhány kutatás megbízhatósága nem csak a minták kis mérete alapján, hanem az alkalmazott kérdezési módszerek (például telefonos vagy on-line megkérdezések), vagy a mintavételi eljárások tisztázatlanságai miatt is megkérdıjelezhetı. Kutatásunkkal ezt a hiányt kívánjuk pótolni, s egyben szeretnénk az elsı lépést megtenni a fent vázolt, a felsıoktatás és a vállalati oldal közötti egyensúlyt szabályozó mechanizmus elemeinek kiépítése irányába.


15


Kutatásunkban1 egy nagymintás, országos empirikus felvétel eredményeire alapozva kívánjuk felmérni a magyarországi vállalkozások diplomás pályakezdık iránti keresletét, és az ezt meghatározó tényezıket, a felsıfokú tudással kapcsolatos igényeket és elvárásokat. A személyes megkérdezéses módszerrel végzett adatfelvétel során 1000 cég vezetıjét vagy humánerıforrás–vezetıjét kérdeztük meg különbözı gazdasági ágakban, amit további 30 humánerıforrás-tanácsadó és -szolgáltató cég munkatársának szakértıi megkérdezésével egészítettünk ki. A vizsgálat a Gazdaság- és Vállalkozáselemzı Intézet (GVI) egy évvel korábbi, hasonló módszerrel, de kisebb mintán végzett kutatásának2 folytatása, és egyben egy újabb lépés egy hosszú távú, standard adatfelvételi módszereken alapuló, és ily módon összehasonlítható eredményeket szolgáltató kutatássorozat kifejlesztésének irányába. Megállapításainkat és javaslatainkat természetesen annak figyelembevétele mellett kell értelmezni, hogy a felsıoktatás a piaci igényeknek eleget tevı szakemberek kibocsátása mellett számos más fontos funkcióval is rendelkezik. Az eredmények továbbá csak az általunk vizsgált gazdasági ágakra vonatkoznak. A kutatási koncepció kidolgozásában és az elemzésben arra törekedtünk, hogy az eredmények elsısorban támpontként szolgáljanak a továbbtanulás, szakosodás vagy pályamódosítás elıtt álló fiatalok, a felsıoktatási intézmények vezetıi, a tanárok illetve a munkáltatók számára, és segítséget nyújtsanak egyéni döntéseik meghozatalában. Ennek megfelelıen az eredmények számszerősítése, a szigorú rangsorok és osztályozások helyett egy informatív, a vizsgált területeket sok szempontból bemutató összkép kialakítására helyeztük a hangsúlyt. A keresletre, a felsıoktatási intézmények elismertségére vagy színvonalára vonatkozó következtetéseket ezért a bemutatott eredmények együttes értelmezésébıl és szintetizálásából vonjuk le. A kutatási eredmények bemutatása elıtt, a 2. fejezetben a releváns hazai szakirodalom és statisztikai adatok alapján röviden összefoglaljuk a rendszerváltás óta végbement fıbb munkaerıpiaci folyamatokat, a diplomás foglalkoztatottak és a diplomás pályakezdık munkaerıpiaci helyzetének alakulását, és kiemeljük az utóbbi évek fıbb tendenciáit. A 3. fejezetben ismertetjük a felmérés fıbb módszertani jellemzıit és a minta tulajdonságait. A 4. fejezetben elıször általánosságban mutatjuk be a foglalkoztatásra és a tervezett létszámváltozásra vonatkozó eredményeket, majd az 5. fejezetben foglalkozások szerint részletezve értelmezzük a diplomás pályakezdık iránti kereslet erısségét, várható alakulását. A 6. fejezetben a diplomás pályakezdıknek a kezdéskor, valamint két év gyakorlat után fizetett bruttó bérek átlagértékeit tárgyaljuk foglalkozási területek szerint, figyelembe véve a bérek és a keresleti-kínálati viszonyok közötti összefüggéseket. A 7. fejezetben azokat a foglalkozási területeket vizsgáljuk meg közelebbrıl, amelyekre a munkáltatók az elmúlt egy-két évben nehezen találtak megfelelı pályakezdıt, és kitérünk a munkáltatók által adott magyarázatokra is. Emellett azt is vizsgáljuk, hogy magyarázhatóak-e a nehézségek az állások betöltésében azzal, hogy a cégek túl alacsony bért kínálnak a jelentkezıknek. A 8. fejezetben bemutatjuk, hogy a cégek milyen tudást, készségeket tartanak fontosnak és ezek tekintetében mennyire elégedettek a pályakezdık felkészültségével. A 9. fejezetben azt a kérdést vizsgáljuk, hogy a cégek adott foglalkozási területen mely fıiskolai vagy egyetemi karon végzett pályakezdıket hívnának be egy állásinterjúra az elsı három helyen. A preferált végzettségeket 17 foglalkozási terület szerint mutatjuk be. A 10. fejezetben az egyetemeket és fıiskolákat, illetve ezek karait 1

A kutatás és ezen belül a 2007-es adatfelvétel elvégzését magyar vállalatok (közöttük a Tisza Volán Zrt, a Magyar Villamos Mővek Zrt. és a Capital Hitelház Zrt.) közvetlen anyagi támogatása és az OFA pályázati forrása tette lehetıvé. Ezúton is szeretnénk megköszönni Dr. Szeri Istvánnak, a Tisza Volán Zrt. vezérigazgatójának, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökének, valamint Bihall Tamásnak, az MKIK alelnökének, a Borsod-AbaújZemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökének a kutatás anyagi feltételeinek megteremtésében játszott messzemenı segítségét. 2 „Az üzleti szféra felsıfokú végzettségő pályakezdık iránti kereslete, ennek várható alakulása és a pályakezdık tudásával való elégedettség 2005-ben”; MKIK GVI; 2006 január, http://www.gvi.hu MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

16


más szempontból, a munkáltatók által érzékelt presztízsük szerint értékeljük ugyancsak 17 foglalkozási terület szerinti bontásban. A 11. fejezetben a vállalkozásoknál alkalmazott betanítási és képzési módszerek elterjedtségével foglalkozunk, majd végezetül a 12. fejezetben megvizsgáljuk az üzleti szféra és a felsıoktatás közötti együttmőködések gyakoriságát és tartalmát.


17


2. Munkaerıpiaci és gazdasági folyamatok A kilencvenes években Magyarországon a munkaerıpiaci folyamatokat a nyolcvanas évek végén bekövetkezett gazdasági szerkezetváltás és az átmeneti gazdaság hatásai alakították. Az átmeneti gazdaságokra jellemzı munkahelyrombolási és –teremtési hullám Magyarországon a 90-es évek második felére véget ért (Kırösi – Surányi [2002]). A rendszerváltás utáni elsı években jelentısen csökkent a GDP és a foglalkoztatási szint, nıtt a munkanélküliség és az inaktivitás, majd az évtized közepétıl a kilencvenes évek végéig a GDP elıbb lassabb, majd gyorsabb ütemben növekedett, a foglalkoztatás enyhén növekedett, majd stagnált, a munkanélküliség némileg visszaszorult. 2.1. Ábra: GDP volumenváltozása* és a foglalkoztatottak** számának változása; (1995. évi adat=100%) foglalkoztatottak, % 135

GDP, % 155 150

Összes foglalkoztatott, 1995. év=100%

130

145 140 135

GDP volumenindex, 1995. év=100%

125 120

130 125 120 115

115 110 105

110 105 100

100 95

95 90

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

90

* 1995. évi árfolyamon ** Forrás: 1990-91: KSH MEM, 1992-tıl: KSH MEF2.1. Ábra: Aktivitási és foglalkoztatási ráta (1564 éves népesség)

Az ezredfordulóval a GDP növekedési üteme lassult, és ezzel egy idıben visszaesett a foglalkoztatás növekedési üteme (lásd a 2.1. ábrát és a 2.2. ábrát). Átmenetileg kissé csökkent a munkanélküliség is, ami azonban 2002-ben újra enyhe növekedésnek indult, s 2005 folyamán ismét megugrott, 2006-ban pedig kismértékben tovább emelkedett. A 2.2. ábrán megfigyelhetjük, hogy az aktivitási ráta emelkedéséhez nem csak a foglalkoztatottak, hanem a munkanélküliek táborának bıvülése is hozzájárult. 2005-rıl 2006-ra a 15-64 év közötti népesség körében 303 ezerrıl 316 ezerre nıtt a munkanélküliek átlagos száma, miközben a foglalkoztatottak száma is emelkedett 27 ezer fıvel 3 millió 906 ezer fıre.


18


2.2. Ábra: Aktivitási és foglalkoztatási ráta (15-64 éves népesség) 63

%

%

Aktivitási ráta Foglalkoztatási ráta Munkanélküliségi ráta (jobb skála)

62

11 10 9

60

8

59

7

58

6

F

61

57

5

56

4

55

3

54

2 I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV.

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Forrás: KSH – Munkaerıpiaci jellemzık 2006/IV.

A transzformációs sokk után, a 90-es évek második felétıl a 2000-es évek elejéig lezárult a munkaerıpiaci szerkezetváltás. Ennek egyik jeleként megszaporodott a felsıfokú végzettséget igénylı állások száma, és ezzel együtt megnıtt a felsıfokú foglalkozásokban dolgozó felsıfokú végzettségőek aránya is. Galasi Péter [2004a] az ÁFSZ bértarifa-felvételének az 1994 és 2002 közötti idıszakra vonatkozó adatait elemezve arra jutott, hogy a felsıfokú foglalkozásokban foglalkoztatott felsıfokú végzettségőek aránya 1994 és 1997 között mérséklıdött (25%-ról 20%ra), majd 1997 és 2000 között rohamosan, csaknem háromszorosára nıtt, így 2000-ben már az összes felsıfokú végzettségő foglalkoztatott 73%-a felsıfokú foglalkozásokban dolgozott. A 2001-ben megfigyelt csekély csökkenés után a mutató 2002-ben még magasabb, 78%-os értéket vett fel. A korszerő beruházások, a külföldi tıke beáramlása és a külföldi multinacionális cégek megjelenése a nyugati munkakultúra meghonosodását idézte elı. A termelés és a hatékonyság növekedésével a bérszínvonal is fokozatosan emelkedhetett, ami elsısorban a képzett, illetve magasan képzett munkaerı relatív bérhozamának növekedését jelentette. A gazdaságot ebben az idıszakban dinamikus fejlıdés, élénkülı beruházási aktivitás és mérséklıdı munkanélküliség jellemezte. A kilencvenes évek második felében lendületre kapó konjunktúra ugyanakkor nem hozott látványos javulást a foglalkoztatottságban, a pozitív irányú változás üteme az ezredfordulóval lelassult. 2006-ban Magyarországnak volt az egyik legalacsonyabb foglalkoztatási rátája az Európai Unió országai között. A közoktatás átfogó reformját szorgalmazó tanulmányukban Csapó Benı, Fazekas Károly, Kertesi Gábor, Köllı János és Varga Júlia [2006] arra hívják fel a figyelmet, hogy a magyar foglalkoztatási szint nem "általában" alacsony. A középiskolát és fıiskolát–egyetemet végzettek nagyjából a fejlett piacgazdaságokban megfigyelt átlagokkal egyezı mértékben találnak munkát. Az OECD-átlaghoz viszonyított közel tíz százalékpontos lemaradásunk zöme abból adódik, hogy a nyolc osztályt vagy azt sem végzettek foglalkoztatottsága húsz százalékponttal alacsonyabb hasonló iskolázottságú nyugati társaikéhoz képest. Ez olyan mértékő lemaradás, MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

19


ami az általános iskolát végzettek viszonylag alacsony, harminc százalék körüli aránya ellenére is meghatározó módon befolyásolja az ország egészének munkaerıpiaci teljesítményét. A munkapiaci kutatók egyetértenek abban, hogy az új foglalkozások és új technológiák megjelenése, az elkerülhetetlen munkahelyrombolási hullám és a külföldi vállalatok elvárásai elsısorban az alacsony végzettségőeket és az ipar egyes ágaiban dolgozó szakmunkásokat hozta nehéz helyzetbe, s egyben leértékelte a szocializmus korában szerzett munkatapasztalatot. A változások a képzettebb, a fiatal és az új követelményekhez rugalmasan alkalmazkodó munkaerınek jelentettek elınyt, és leginkább a felsıfokú végzettségőeknek kedveztek (Kırösi [2005]). Ez azért is érdekes, mert a rendszerváltás után a munkaerıpiac egyik meghatározó folyamata a felsıfokú végzettségőek robbanásszerő növekedése volt. A frissen végzett diplomások száma 1995 és 2004 között megduplázódott, 26 ezer fırıl 53 ezer fıre emelkedett. Az oktatási expanzió a gazdaság és a beruházások dinamikus növekedése mellett ment végbe, így a diplomások többletkínálatát a bıvülı gazdaság egy ideig fel tudta szívni. A 2000-es évek elején új jelenségként felbukkanó diplomás munkanélküliség és a diplomások arányának növekedése a felsıfokú végzettséget nem igénylı foglalkozásokban, valamint egyes korosztályokban a diplomások bérelınyének visszaesése új kérdéseket vetett fel a kutatók és az oktatáspolitikai döntéshozók számára.

2.1. Kereslet és kínálat a diplomás pályakezdık munkaerıpiacán A kilencvenes évek közepétıl 2005-ig, részben a felsıoktatási létszámkorlát fokozatos megemelésének hatására több mint másfélszeresére nıtt a nappali tagozaton végzı frissdiplomások létszáma, és ennél még meredekebben emelkedett a nem nappali tagozatosok száma (lásd a 2.1.1. ábrát). Felmerül a kérdés, hogy a felsıfokú végzettségőek növekvı kínálata és a gazdasági növekedés lassulása mellett hogyan változtak a diplomások, és ezen belül a diplomás pályakezdık elhelyezkedési esélyei. Erre a kérdésre elıbb a foglalkoztatás, a munkanélküliség és az elhelyezkedési esélyek bemutatásával próbálunk választ adni. Ezt követıen a 2.2. fejezetben a relatív bérek és a végzettség bérhozamai alapján részletesebben is megvizsgáljuk a diplomások és a pályakezdık munkaerıpiaci helyzetének alakulását.


20


2.1.1. Ábra: Frissen végzett diplomások száma, 1990-2005 (ezer fı) (ezer fı) 60

50

40

összesen nappali tagozat

30

20

nem nappali tagozat 10

0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

Forrás: KSH, STADAT táblák

A diplomások egyre bıvülı kínálatát 1995 után a piac növekvı kereslete 1999–2000-ig még ellensúlyozta, ám az ezredfordulót követıen, a gazdasági növekedés ütemcsökkenésével együtt mérséklıdni kezdett a felsıfokú végzettség iránti kereslet. Ez differenciáltan érvényesült, mivel a kimagasló képességő diplomások továbbra is rendkívül keresettek maradtak. Mindezzel együtt a diplomások körében regisztrált munkanélküliségi ráta nem emelkedett jelentıs mértékben (lásd a 2.1.2. ábrát). A diplomás munkanélküliségi ráta 2006-ban a KSH adatai alapján 2,8% volt, míg az érettségizettek körében 5,8%, a szakképzettséggel rendelkezık között 8%, a legfeljebb 8 általános osztályt elvégzett gazdaságilag aktívak között pedig 16,5% volt a munkanélküliek aránya. A diplomás munkanélküliség részben azért nem emelkedett számottevı mértékben, mert a gazdasági növekedés ütemének mérséklıdésével együtt 2000 után a felsıoktatási intézmények, különösen a nappali tagozatos képzés kibocsátásának növekedése is lelassult, amint az a 2.1.1. ábrán is látható.


21


2.1.2. Ábra: Munkanélküliségi ráta a legmagasabb iskolai végzettség szerint, % (1998-2006) 18

%

8 általános, vagy kevesebb szakmai képzettség * érettségi felsıfok átlag

16 14 12 10 8 6 4 2 0 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

* Szakmunkásképzı, szakiskola Forrás: KSH MEF, Munkaerıpiaci jellemzık, 2006/IV.

A 2.1.3. ábrán megmutatjuk, hogy a KSH munkaerı-felvételei (KSH MEF) alapján az 1998 és 2006 közötti idıszakban a gazdaságilag aktív népesség körében hányszor nagyobb eséllyel talált munkát egy diplomás, mint egy alacsonyabb végzettséggel (érettségivel, szakképzettséggel, vagy legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel) rendelkezı munkakeresı. Az idısorokból kitőnik, hogy felsıfokú végzettséggel minden idıpontban nagyobb volt a foglalkoztatottá válás esélye, de a diplomának ez az elınye az alacsonyabb végzettségekkel szemben 2000 után mérséklıdött. Hasonló eredményre jutott Galasi és Varga [2005] az 1993 és 2002 közötti foglalkoztatási esélyeket vizsgálva. Számításaik szerint 1997-tıl 2002-ig a felsıfokú végzettségőek relatív elınye elıbb gyorsabb, majd lassabb ütemben mérséklıdött.


22


2.1.3. Ábra: A felsıfokú végzettségőek relatív elhelyezkedési esélye az alacsonyabb végzettségőekkel szemben, 1998 - 2006 (fı) diplomások relatív esélye ** 12

A felsıfokú végzettségőek relatív elhelyezkedési esélye ... 8 általános, vagy alacsonyabb végzettséggel szemben szakmai képzettséggel* szemben érettségivel szemben

10

8

6

4

2

0

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

* Szakmunkásképzı, szakiskola ** Magyarázat: A relatív esély azt mutatja meg, hogy hányszor nagyobb egy munkakeresı foglalkoztatottá válásának esélye, ha érettségi, szakmai képzettség, ill. legfeljebb 8 osztályos általános iskolai végzettség helyett felsıfokú végzettséggel rendelkezik. Forrás: GVI számítás a KSH Munkaerı-felvétel (megjelent: Munkaerıpiaci jellemzık, 2006/IV.) adatai alapján

A diplomások munkaerıpiaci elınyének mérséklıdése elsısorban a pályakezdık egyre népesebb táborát érintette negatívan. Az évtized végétıl új jelenségként megemelkedett, 2000 és 2005 között 4,8%-ról 7,8%-ra nıtt a diplomások aránya a regisztrált munkanélküli pályakezdık között (lásd a 2.1.4. ábrát). Meg kell jegyezni, hogy a Foglalkoztatási Hivatal végzettség szerinti regisztrált munkanélküliségre vonatkozó adatait csak fenntartásokkal szabad kezelni, mivel az alacsonyabb, alap- vagy középfokú végzettségőekhez képest a diplomás munkakeresık jóval kisebb aránya regisztráltatja magát, másrészt a felsıfokú végzettségőek esetében jobban összemosódnak a munkanélküli, az alkalmazotti és a tanulói státusz határai. Ezen kívül a diplomás pályakezdık sokkal kevésbé remélnek segítséget az elhelyezkedésben a regisztrálást végzı munkaügyi központoktól és kirendeltségektıl, mint az alacsonyabb végzettségő fiatalok.


23


2.1.4. Ábra: A regisztrált munkanélküli pályakezdık megoszlása iskolai végzettség szerint, éves átlag, 1996-2005 (%) 100%

Egyetem Fıiskola 80%

Gimnázium 60%

Képesítést adó középiskola Szakmunkásképzı, szakiskola

40%

Max. 8 általános

20%

0%

1996

1997

1998 1999

2000

2001

2002

2003 2004

2005

Forrás: ÁFSZ

Mindezt figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy az ezredfordulót követıen a felsıoktatás növekvı kibocsátása és a kereslet mérséklıdı növekedése kedvezıtlenül hatott a diplomás pályakezdık munkaerıpiaci helyzetére. A Foglalkoztatási Hivatal által regisztrált munkanélküli diplomás pályakezdık száma 2001 után a korábbi évekhez képest gyorsabb ütemben emelkedett, ami a fıiskolán végzett pályakezdıket jobban érintette, mint az egyetemi végzettségőeket. A 2.1.5. ábra azt is érzékelteti, hogy 2003 után már nem romlott tovább a diplomás pályakezdık relatív munkaerıpiaci helyzete. A regisztrált munkanélküliek száma 2002-tıl ugyanis nem csak a diplomás, hanem az alacsonyabb végzettségő, népesebb pályakezdı csoportokban is egyre gyorsabb ütemben emelkedett. Ennek következtében a diplomások aránya a regisztrált munkanélküliek körében 2004 és 2005 között már enyhén csökkent, a fıiskolások aránya 8,1%-ról 7,8%-ra, az egyetemi diplomával munkát keresık aránya 3,6%-ról 3,4%-ra mérséklıdött (lásd fent, a 2.1.4. ábrát).


24


2.1.5. Ábra: A regisztrált munkanélküli pályakezdık éves átlagos száma és a felsıfokú végzettségő regisztrált munkanélküli pályakezdık éves átlagos száma, 1991 - 2005 (fı) (fı) 6500 6000 5500 5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 1991

1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000

2001 2002 2003

(fı) 65000 60000 55000 50000 45000 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 2004 2005

Regisztrált munkanélküli pályakezdık száma összesen (jobb skála) fıiskolai végzettségőek egyetemi végzettségőek diplomások összesen

Forrás: ÁFSZ

A munkanélküliség növekedése 2004 és 2005 között a fiatalokat sújtotta jobban, majd 2006-ban ezekben a fiatalabb korcsoportokban kisebb korrekció ment végbe, azaz mérséklıdött a munkanélküliség, miközben az a teljes (15-74 éves) népesség körében tovább emelkedett (lásd a 2.1.1. táblázatot). 2.1.1. Táblázat: A munkanélküliségi ráta alakulása korcsoportonként (1998-2006) Munkanélküliségi ráta* (%) Korcsoport

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

15-19 év

26,5

24,7

25,5

22,4

27,1

32,2

34,9

37,8

37,0

20-24 év

11,4

10,8

10,7

9,7

11,1

11,5

13,4

17,5

17,2

25-29 év

8,4

7,6

7,3

6,9

7

6,9

6,5

8,2

8,6

30-39 év

7,4

7,4

6,7

5,8

5,7

6,0

6,0

6,8

6,9

40-49 év

7,2

6,8

5,1

5,0

5,4

5,5

5,0

5,7

6,4

50-59 év

6,7

6

5,5

4,6

4,8

5,2

3,9

4,8

4,9

Összesen

8,5

7,5

7,0

6,3

6,1

6,1

6,1

7,2

7,5

* Az adatok a 15-74 éves népességre vonatkoznak Forrás: KSH Munkaerı-felvétel


25


A fiatal diplomások elhelyezkedési esélyeit Kertesi és Köllı [2005] koréves vagy korcsoportos, illetve foglalkozási bontásban vizsgálták az 1995 és 2003 közötti idıszakra vonatkozóan. Elemzésükben három diplomás foglalkozási csoportot különböztettek meg aszerint, hogy azokban a fiatal diplomások aránya nıtt, csökkent vagy viszonylag változatlan maradt. Azonosítottak emellett egy negyedik, diplomát nem igénylı csoportot is, az ügyviteli-irodai foglalkozások csoportját, miután úgy találták, hogy erre a területre az elmúlt tíz évben jelentıs volt a fiatal diplomások beáramlása. Az így meghatározott foglalkozási csoportok szerinti eredmények nem erısítették meg a diplomás pályakezdık, vagy legalábbis a fiatal diplomások drámaian romló elhelyezkedési esélyeivel kapcsolatos aggodalmakat. Erre abból következtetnek, hogy 1995 és 2003 között épp a „fiatalodó korösszetételő” és az ügyviteli-irodai foglalkozásoknál – tehát azoknál, amelyekben a legnagyobb volt a diplomás fiatalok beáramlása – csökkent a KSH által regisztrált munkanélküliség3, mind a fiatal (21-35 éves), ill. idısebb (35+ éves) diplomások között, mind az érettségizettek körében. Ezt részben alátámasztják a munkanélküliséget szigorúbb kritériummal, a fizetett munkát akaró nem foglalkoztatottak arányának vizsgálatával végzett elemzéseik. A hároméves idıszakokra kiátlagolt mutatók alapján a frissen végzett diplomások beáramlása által jobban érintett foglalkozások tekintetében javultak, vagy változatlanok maradtak mind a piacon lévı, mind a frissen piacra lépı diplomások, de még az érettségizettek elhelyezkedési esélyei is. Mindemellett arra mindenképp fel kell hívni a figyelmet, hogy míg az 1995–1997-es idıszakban és az 1998–2000-es idıszakban szinte minden foglalkozási csoportban, fiatal és idısebb diplomások, ill. érettségizettek körében egyaránt szembetőnı volt a javulás, az utolsó vizsgált évhármas, 2001–2003 átlaga már a javuló tendencia megtorpanására utal. Érdekes módon a fizetett munkát akaró nem foglalkoztatott fiatal diplomások aránya azok között emelkedett, akik elöregedı (kevés frissdiplomás beáramlását tapasztaló) vagy stabil korösszetételő állásokban próbáltak elhelyezkedni, ugyanakkor a fiatalodó korösszetételő diplomás foglalkozásokban sem javultak tovább az esélyek. Ezek az eredmények mindenekelıtt azt a hipotézist cáfolják, amely szerint 1995 és 2003 között a felsıfokú végzettség leértékelıdése ment volna végbe. Annak a feltételezésnek, hogy felsıfokú végzettséggel egyre kevésbé lehet felsıfokú végzettséget igénylı foglalkozásokban elhelyezkedni, éppen az ellenkezıjét támasztják alá az adatok. Igaz ugyanakkor, hogy 2002 után nem csak az alacsonyabb végzettségőek, hanem a felsıfokú végzettségőek számára is mérséklıdtek az elhelyezkedési esélyek. A KSH munkaerıfelvételének adataiból az olvasható ki, hogy a munkanélküliség a felsıfokú végzettségő pályakezdıket is magában foglaló (20-24 éves) korcsoportban elıször 2004-ben kissé megemelkedett, 2005-ben megugrott, de 2006-ban ismét mérséklıdött (lásd a 2.1.6. ábrát).

3

munkanélküliek száma / (foglalkoztatottak száma + munkanélküliek száma) MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

26


2.1.6. Ábra: A fiatalok munkanélküliségi rátájának alakulása korcsoportonként (1998-2006) 40 Összesen

35

15-19 év

30

20-24 év

25

25-29 év

20 15 10 5 0 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Forrás KSH Munkaerı-felvétel; Az „Összesen” adatok a 15-74 éves népességre vonatkoznak

A 15-24 éves fiatalok munkanélküliségének 2005 és 2006 között megfigyelhetı mérséklıdése részben annak a következménye, hogy a korosztály létszáma 18 ezer fıvel csökkent, miközben nıtt a nappali tagozaton tanulók száma. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a 15–24 éves korosztályba tartozók gazdasági aktivitása az elmúlt évek tendenciáját folytatva tovább csökkent (2006-ban 26,8% volt). A fiatalok gazdasági aktivitásának csökkenésében nem csak a tanulók számának növekedése, hanem az oktatásban töltött idı meghosszabbodása is szerepet játszik (lásd OECD; Education at a Glance 2006, C1.1 táblázat). A kutatási eredmények összességében arra utalnak, hogy a felsıoktatási expanzió nem rontotta számottevıen a diplomás pályakezdık elhelyezkedési esélyeit, és nem vezetett a felsıfokú végzettség leértékelıdéséhez. Igaz, a kilencvenes évek végétıl mérséklıdtek a diploma megszerzésével járó munkapiaci elınyök, de ez a negatív folyamat megtorpant, és az elmúlt években már nem folytatódott. A fiatal diplomások munkanélküliségének növekedése az utóbbi két évben lelassult, és nem folytatódott a felsıfokú végzettségőek relatív foglalkoztatási esélyeinek csökkenése. Mindemellett kétségkívül megnıtt az álláskeresés átlagos idıtartama, miközben nem szabad megfeledkezni annak vizsgálatáról sem, hogy a diplomás pályakezdık milyen eséllyel tudnak az általuk preferált foglalkozási területen elhelyezkedni (lásd Varga [2006]), és hogyan alakultak ezek az esélyek az elmúlt években.


27


2.2. Relatív bérek és az iskolázottság kereseti hozama A munkaerıpiaci viszonyok alakulásának egyik fontos ismérve a különbözı szintő végzettségekhez kapcsolódó bérhozamok mértéke és ennek változása. Az alábbiakban megmutatjuk, hogy a felsıfokú végzettségőek kínálatának dinamikus növekedése a kilencvenes évek közepétıl nem vezetett a diploma leértékelıdéséhez, és a diplomások munkaerıpiaci helyzetének jelentıs romlásához. Mielıtt rátérnénk a szakirodalom megállapításainak részletesebb ismertetésére, az áttekinthetıség érdekében ezeket röviden összefoglaljuk. A diplomások bérelınye 1994 és 1998 között nı, majd az egyre rugalmasabbá váló kínálat következtében csökkenni kezd, de 2002 körül viszonylag magas szinten stabilizálódni látszik. Hasonlóan két idıszakot azonosíthatunk a túlképzettség/alulképzettség bérhozamának alakulásában. 1994 és 1997 között az elvártnak megfelelı végzettség bérhozama csökken, majd 2002-ig növekszik. A túlképzettség bérhozama 1994 és 2002 között mindvégig pozitív, azaz az elvártnál több osztály elvégzése is jó befektetésnek bizonyul. A túlképzettség bérhozama viszont többnyire kisebb, mint az elvártnak megfelelı elvégzett osztályszám bérhozama. A túlképzettség bérprémiuma 1999-ig nı, majd csökkenni kezd. Ez abból következik, hogy 1997-ig csökken az elvárt végzettségi szint, majd növekedni kezd, azonban ezzel egy idıben gyorsabban nı a foglalkoztatottak átlagos képzettségi szintje, és így növekszik a túlképzettség. Ennek hatására nı a diplomások aránya a többnyire középfokú végzettséget igénylı (pl. ügyviteli-irodai) foglalkozásokban is. Ezzel összhangban 2003-tól a diplomás pályakezdı kohorszok bérelınyének dinamikus növekedését csökkenı tendencia váltja fel. Az utóbbi évekre vonatkozóan, különösen a 2004-2006 közötti idıszakról még nem áll rendelkezésre elegendı empirikus kutatási eredmény ahhoz, hogy biztonsággal megállapíthassuk a felsıfokú végzettségőek és a diplomás pályakezdık munkaerıpiaci helyzetének alakulását. A korábbi elemzésekben bemutatott tendenciák azonban arra utalnak, hogy a felsıfokú végzettség megszerzése továbbra is jó befektetésnek számít, a diploma magas bérelınyének csökkenı tendenciája lelassult. A pályakezdık elhelyezkedési esélye és bérelınye a diplomás kínálat növekedése következtében kissé romlott, de a negatív hatásokat a növekvı kereslet és a foglalkoztatás szerkezeti átalakulása mérsékelte. A felvázolt folyamatokat a következıkben a szakirodalomra való hivatkozással részletesebben is bemutatjuk. Magyarországon a kilencvenes évek második felében a diplomások számának emelkedését a felsıfokú állások számának növekedése, és a felsıfokú végzettség iránti kereslet erısödése kísérte, aminek következtében 1998-ig a magasabb iskolai végzettség magas és emelkedı bérhozammal járt együtt. 1999-tıl 2001-ig a felsıfokú végzettségőek kínálatának rugalmasabbá válásával csökkent a diploma megszerzésének bérhozama. A csökkenés üteme azonban lelassult, és 2002-ben ismét kismértékben nıtt a felsıfokú végzettség bérhozama (lásd a 2.2.1. ábrát).


28


2.2.1. Ábra: A felsıfokú foglalkozások bérprémiuma, a felsıfokú végzettségő foglalkoztatottak, a felsıfokú foglalkozások, valamint a felsıfokú foglalkozásokban elhelyezkedett felsıfokú végzettségő munkavállalók aránya, 1994–2002 (%) %

80 70 60 50 40 30 20 10 1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

Felsıfokú foglalkozások bérprémiuma Felsıfokú végzettségőek felsıfokú foglalkozásokban Felsıfokú végzettségőek Felsıfokú foglalkozások

Forrás: Galasi Péter [2004a]: Valóban leértékelıdtek a felsıfokú diplomák? A munkahelyi követelmények változása és a felsıfokú végzettségő munkavállalók reallokációja Magyarországon 1994-2002, MTA KTI, BKAE – Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek, BWP 2004/3, 10. oldal

A felsıfokú foglalkozások bérprémiumának 1998-ban kezdıdı csökkenésével egyidejőleg továbbra is robbanásszerően nıtt a felsıfokú foglalkozásokban dolgozó felsıfokú végzettségőek aránya. A folyamat 2001-ben lelassult, a bérprémium és a felsıfokú végzettségőek aránya a felsıfokú foglalkozásokban magas szinten stabilizálódott. Összességében tehát nem beszélhetünk a felsıfokú végzettségőek bérelınyének drámai mértékő és tartós visszaesésérıl. Ezt az a tény is megerısíti, hogy miközben mérséklıdött a diplomások bérelınye, megnıtt azoknak a foglalkozásoknak az aránya, amelyekben a felsıfokú végzettségőek bérelınye – az azonos foglalkozásban dolgozó középfokú végzettségőekkel szemben – eléri vagy meghaladja a 44%-ot, az 1994 éves átlagos bérprémium szintjét. Az ilyen értelemben kiemelt (44%-nál nagyobb bérprémiumos) foglalkozások aránya 1997 és 2002 között jelentıs mértékben emelkedett. Azt is figyelembe kell venni, hogy a diplomások bérelınye a legtöbb korosztályon belül kétségkívül magasabb ma, mint a kilencvenes évek közepén. A bérprémium idısoraihoz hasonlóan a relatív bérviszonyok változását érzékelteti az alacsony bérő foglalkoztatottak arányának alakulása a különbözı végzettségek szerinti csoportokon belül (lásd a 2.2.2. ábrát). 1994-tıl 2000-ig a felsıfokú végzettségőek között nıtt azoknak az aránya, akik alacsony fizetésben részesültek, vagyis akiknek a bére nem érte el az aggregált bérek medián értékének kétharmadát. Az ily módon azonosított alacsony bérő foglalkoztatottak aránya a diplomások között 2001 után csökkent, és 2005-ig, a többi végzettségi szinthez viszonyítva alacsony szinten stabilizálódott. Hasonlóan alakult ennek a mutatónak az idısora az MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

29


érettségivel rendelkezı foglalkoztatottak vonatkozásában, azzal a különbséggel, hogy esetükben a mutató 1994-ben közel 10 százalékponttal magasabbról indult, és a 2001 és 2005 közötti idıszakban inkább stagnált, mint mérséklıdött. Ezzel szemben a szakképzett foglalkoztatottak között 1994-tıl 2005-ig szinte folyamatosan emelkedett az alacsony bérőek aránya. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık körében hol csökkent, hol nıtt ez az arányszám, de az idıszak végére visszatért a relatív rossz kereseti helyzetre utaló 40%os szintre. Különösen a 2002 és 2005 közötti idıszakban érzékelhetı a diplomások relatív helyzetének javulása, miután ezekben az években az alacsonyabb végzettségőek körében gyorsabb ütemben nıtt az alacsony bérő foglalkoztatottak aránya. 2.2.2. Ábra: Az alacsony bérő foglalkoztatottak aránya* az iskolai végzettségek szerinti csoportokban, % (1994-2005) 45

%

Felsıfokú végzettség

40

% 5

35 30

4

25 20

3

15 10

2 2005

1

8 általános, vagy alacsonyabb végzettség szakmai képzettség érettségi felsıfokú végzettség

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1994

0

1995

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

0

1994

5

* Azon foglalkoztatottak aránya, akiknek a bére nem éri el az összes bérek medián értékének kétharmadát Forrás: AFSZ Bértarifa-felvétel, Megjelent: Fazekas Károly és Kézdi Gábor (szerk.); Munkaerıpiaci tükör 2007, MTA KTI, OFA, Budapest, 2007

Galasi Péter [2004b] az ÁFSZ 1994 és 2002 közötti bértarifa felvételeinek adatait elemezve a túlképzés és alulképzés bérhozamának alakulását vizsgálta, a foglalkoztatottak által elvégzett osztályok száma és a foglalkozásukhoz szükséges végzettség (modális végzettségi szint) alapján. A tanulmány egyik fontos eredménye, hogy az elvártnak éppen megfelelı iskolai végzettség jelentıs, és 1997 után növekvı bérhozamot nyújt. Az elvártnak megfelelı végzettség (elvégzett osztályok) bérhozama 1994 és 1997 között elıbb csökkent, majd 1997 és 2002 között (2001 kivételével) folyamatosan nıtt. A vizsgált idıszak második felében a diplomások növekvı és rugalmasabbá váló kínálata tehát azt eredményezte, hogy a munkáltatók egyre nagyobb bérelınyben részesítették az elvártnak megfelelı végzettségő alkalmazottakat. Az ennél magasabb iskolai végzettség bérhozama mindvégig pozitív volt, de a többletosztályok elvégzése általában kevesebb többletbért hozott a munkavállalóknak, mint az elvárásoknak éppen megfelelı számú osztály elvégzése. A béreket tekintve tehát a szükségesnél több osztály elvégzése nem hiábavaló, mivel ezt bérprémiummal jutalmazzák a munkáltatók. Azonban a túlképzett munkavállaló általában többet keresett volna, ha a végzettségének megfelelı foglalkozásban helyezkedik el. Ez fordítva is igaz, vagyis az elvártnak megfelelı végzettségő munkavállaló többnyire kevesebbet keresett az adott MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

30


munkahelyen, mint az ugyanezen a munkahelyen dolgozó, de az elvártnál több osztályt elvégzett munkavállaló. A többletosztályok bérhozama 1994 és 1999 között emelkedett, 1999tıl kezdıdıen azonban csökkent. Az elıbb bemutattuk, hogy a felsıoktatás növekvı kibocsátása 1998 után rugalmasabb kínálathoz és a diplomások bérprémiumának mérséklıdéséhez vezetett. Az elvégzett és elvárt osztályok szerinti eredmények arra utalnak, hogy a diplomások iránti kereslet növekedése és a kezdetben rugalmatlan kínálat a magasabb végzettség, és így a túlképzettség bérhozamának növekedését eredményezte. 1997 után azonban a növekvı és rugalmasabbá váló kínálat következtében a munkáltatók számára egyre fontosabbá vált a munkaerı jó illeszkedése, így az elvártnak megfelelı végzettség bérhozama emelkedett. Ezzel szemben kis késéssel, 1999 után az elvárton túl elvégzett többletosztályok bérhozama csökkenni kezdett. A hatást csak felerısítette, hogy ebben az idıszakban a túlképzettek aránya is növekedett. A tanulás azonban mindvégig kifizetıdı maradt, így a túlképzés is bértöbbletet eredményezett. A tanulás abból a szempontból is jó befektetésnek bizonyult, hogy az alulképzettek képzettségében a munkáltató elvárásaihoz képest hiányzó osztályok bérhozama a vizsgált idıszakban mindvégig negatív volt. Igaz, ez a relatív hátrány 1994 és 1997 között átmenetileg mérséklıdött, majd ismét megközelítette az 1994-es szintet. Egy alkalmazott, aki a szükségesnél eggyel kevesebb osztályt végzett, 1994-ben 6%-kal, 1997ben már csak 5%-kal kevesebb bérre számíthatott. Ezt követıen az alulképzettséget „büntetı” relatív bérhátrány ismét növekedni kezdett, és 2002-ig ismét a 6 százalékos szinthez közelített. Amikor az elvárthoz viszonyított végzettséget és ennek bérprémiumát vizsgáljuk, figyelembe kell venni a munkáltatók elvárásainak idıbeli változását is. A kilencvenes évek végére számos szakmában, ahol korábban a szakmunkás végzettség is megfelelt, követelményként jelent meg az érettségi, illetve a középfokú végzettséget igénylı állásokban egyre gyakoribbá vált a diplomások foglalkoztatása. Ez a folyamat azonban nem egyenletesen ment végbe (Galasi, [2004a] és [2004b]; Kertesi – Köllı [2001] és [2005]; Kézdi, [2004]). Az elemzésekbıl kiderül, hogy 1994-tıl 1997-ig a megfigyelt munkavállalók iskolai végzettségi fokának (az elvégzett osztályok számának) stagnálását a munkáltatók által elvárt osztályszám csökkenése kísérte. Ez azt jelenti, hogy 1997-ig a munkáltatók leszállították a munkahelyi követelményeket, és ennek következtében – mivel nem csökkent az átlagos képzettség – a túlképzettek aránya növekedett. Az idıszak második felében, 1997 és 2002 között növekedésnek indult a szükséges iskolai végzettség és a munkavállalók által elvégzett osztályok száma is, ez utóbbi azonban gyorsabb ütemben emelkedett. A helyzet tehát nem javult, az alulképzettek aránya egyre csökkent ugyan, a túlképzetteké azonban ennél gyorsabb ütemben nıtt. 2002-ben a túlképzettek aránya már meghaladta az alulképzettekét. A tanulás azonban mindvégig kifizetıdı maradt, mivel még a túlképzés is pozitív bérhozammal járt.


31


2.2.3. Ábra: Az alulképzett és a túlképzett munkavállalók aránya, 1994–2002 (%) %

35

30

25

20

15

10 1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

Alulképzett Túlképzett

Forrás: ÁFSZ bértarifa-felvétel, Megjelent: Galasi Péter [2004]: Túlképzés, alulképzés és bérhozam a magyar munkaerıpiacon – 1994 – 2002. BKAE, MTA KTI – Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek, BWP, 2004/4, 26. oldal

Az elızı fejezetben már utaltunk Kertesi és Köllı [2005] tanulmányára, amelyben a szerzık azt elemzik, hogy a transzformációs sokk lezáródása után, 1995 és 2003 között hogyan érvényesült a munkaerıpiaci folyamatokban a diplomások egyre népesebb táborának kiszorító hatása. Számításaik azt mutatják, hogy a diplomások kínálatának növekedése mellett nagy számban jöttek létre új állások a diplomás foglalkozásokban. A diplomás foglalkozások egyre inkább feltöltıdtek diplomásokkal, és ezen túl a hagyományosan diplomát nem igénylı ügyviteliirodai foglalkozások egy részébe is fokozatosan benyomultak a diplomások. Ez a kiszorító hatás mérsékelte a diplomások növekvı kínálatának negatív munkaerıpiaci hatásait, ugyanakkor – meglepı módon – nem vezetett az érettségivel rendelkezık tömeges munkanélküliségéhez sem. A kiszorított középfokú végzettségő foglalkoztatottak újonnan létrehozott állásokban helyezkedtek el, illetve a náluk alacsonyabb végzettségőeket szorították ki a meglévı, korábban középfokú végzettséget nem igénylı állásaikból. A folyamat tehát minden képzettségi szinten átgyőrőzve hatott a foglalkoztatásra, és legjobban a legalacsonyabb végzettségő, illetve az iskolázatlan csoportokat sújtotta. Kertesi és Köllı eredményeibıl – az elvárt végzettségre vonatkozóan – kitőnik, hogy az 1995 és 2003 közötti idıszakban a foglalkozási szerkezet átrendezıdése során fokozatosan emelkedett a foglalkozások képzettségigénye, vagyis a munkáltatók számos foglalkozási területen a korábbinál egyre magasabb szintő végzettséget vártak el. Mindezek az eredmények megerısítik azt a feltevést, mely szerint alaptalanok a diploma tartós és jelentıs leértékelıdésével kapcsolatos aggodalmak.


32


A végzettségek bérhozamának elemzése mellett fontos annak vizsgálata is, hogy miként alakult a munkaerıpiaci helyzet és ezen belül a végzettség bérhozama a különbözı korosztályokban, illetve a pályakezdı korban lévı fiatalok körében. A kilencvenes évek végén egyes korcsoportokban mérséklıdni kezdett a felsıfokú végzettségőek relatív elınye az alacsonyabb végzettségő alkalmazottakhoz képest. Ezt bizonyítják a bértarifa–felvételek adatain végzett számítások (Galasi [2004a] és [2004b], Kertesi-Köllı [2005]). A 30 éves vagy annál idısebb diplomások kereseti elınye az átlagos életkorú érettségizettekhez képest 2000 után még a korábbit is meghaladó mértékben emelkedett. Ezzel szemben a pályakezdı kohorszokban a kereseti elıny dinamikus növekedése a 22-27 éves diplomások között – leszámítva a 24 éveseket – 2003-2004-ben megtört és enyhe csökkenésbe fordult át, ami a diplomások növekvı kínálatának hatására utal (lásd a 2.2.4. ábrát). Ugyanakkor a 28 éves vagy ennél idısebb diplomásoknál – tehát annál a korosztálynál, amely általában már túljutott a pályakezdéssel járó „álláspróbálgatás” és gyakoribb munkahely-változtatás idıszakán – az átlagos korú érettségizettekhez viszonyított bérhozam további növekedése tapasztalható (Kertesi-Köllı [2005]).


33


2.2.4. Ábra: Diplomás foglalkoztatottak koréves bérhozamának* alakulása, 1992-2004.

22 éves

24 éves

25 éves

26 éves

28 éves

29 éves

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

%

1992

2004

2003

2002

2001

2000

45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 -5 -10 -15

60

27 éves

%

55 50 45 40 35 30 25

31 éves 34 éves

32 éves

%

36 éves 39 éves

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

35 éves 38 éves 70

65

1993

15

1992

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

20

30 éves 33 éves 70

1999

23 éves

%

1992

60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5

1998

1997

1996

1995

1994

1993

%

1992

20 15 10 5 0 -5 -10 -15 -20 -25 -30 -35 -40 -45

37 éves

%

65

60 60

55 50

55

45

50

40

45

40 éves 43 éves

41 éves 44 éves

42 éves

45 éves

46 éves

48 éves

49 éves

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

40 1992

30

1992

35

47 éves

*Az idısorok az egyes diplomás kohorszoknak az átlagos életkorú érettségizett munkavállalókhoz viszonyított bérelınyét mutatják. Forrás: Kertesi Gábor – Köllı János (2005): Felsıoktatási expanzió, "diplomás munkanélküliség" és a diplomák piaci értéke. MTA KTI, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek, BWP 2005/3, 2005. április, 13. oldal; adatok forrása: ÁFSZ bértarifa-felvételek MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

34


Kertesi és Köllı a diplomások koréves bérelınyének idıbeli alakulását a foglalkozások korösszetétele szerint is vizsgálták, vagyis annak függvényében, hogy elöregedı, fiatalodó vagy stabil korösszetételő foglalkozási csoportról van-e szó. A szerzık a fiatalodó korösszetételő diplomás foglalkozásokban, azaz a pályakezdıket leginkább vonzó állásokban 1995 és 2000 között, minden korcsoportban a felsıfokú végzettségőek relatív bérének4 rendkívüli mértékő, 40-50%-os növekedését mutatták ki (lásd a 2.2.5. ábrát). A fiatalodó foglalkozásokban az ezredfordulóval megtört a diplomások relatív bérének növekedése, és egy kivételével valamennyi korcsoportban gyors csökkenésbe csapott át. A vizsgáltak közül a két legfiatalabb kohorszban, a 26-30 és a 31-35 évesek körében mutatkozott a legjelentısebb, 40%-os visszaesés. A fiatalodó korösszetételő állásokban a relatív bérek csökkenésében az említett kivételt a 36-40 évesek jelentették. Ennek a korosztálynak a bérelınye tovább növekedhetett, feltehetıen azért, mert 2002–2004-re ez lett az elsı olyan diplomás generáció, amely már a rendszerváltozás után szerezte a felsıfokú végzettséget, a korszerőbb tudást, és már a kialakuló piacgazdaságban tehetett szert közel tízévnyi munkatapasztalatra. Az idısebb diplomások helyzete együtt ingadozott a fiatalokéval, ami arra utal, hogy a fiatal diplomásokat felszívó foglalkozásokban a kínálat növekedése az adott ágazat egészére kihatott, így az idısebbek relatív bérét is csökkentette. 2.2.5. Ábra: A diplomások relatív bére* a fiatalodó korösszetételő diplomás foglalkozási csoportban 1995 és 2004 között % 325

% 300 275 250

300

225 200

275

175 150

250

20-25 éves

26-30 éves

41-45 éves

46-50 éves

31-35 éves

36-40 éves

51-55 éves

56 év felett

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

225

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

100

1995

125

*Az adott korcsoport bérszínvonala az országos átlagkereset százalékában. Forrás: Kertesi Gábor – Köllı János (2005): Felsıoktatási expanzió, "diplomás munkanélküliség" és a diplomák piaci értéke. MTA KTI, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek, BWP 2005/3, 2005. április, 27. oldal; adatok forrása: ÁFSZ bértarifa-felvételek

4

relatív bér = az adott korcsoport országos átlagkeresetéhez viszonyított bér MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

35


2.3. A diplomás pályakezdık helyzetére ható tényezık Kertesi Gábor és Köllı János [2001] eredményei szerint a magasan képzett munkaerı iránti keresletet ösztönzı, s különösen a fiatalabb korosztályokat felértékelı technológiai változás motorját Magyarországon a külföldi tıkeberuházás jelentette. A Magyarországra áramló külföldi közvetlen befektetések értéke három évig tartó csökkenés után 2004-ben elıször emelkedett. A külföldi közvetlen tıkebefektetések mérséklıdı üteme azonban csupán egyike lehet azoknak a hatásoknak, amelyek magyarázatul szolgálhatnak arra az új jelenségre, hogy az utóbbi 4-5 évben a keresletnövekedés elmaradt a frissdiplomások számának növekedésétıl. Azt is figyelembe kell venni, hogy a fıiskolai végzettségő pályakezdık munkaerıpiaci esélyei erıteljesebben erodálódtak, ami abban is megmutatkozott, hogy a kilencvenes évek végén az egyetemi végzettség a fıiskolai végzettséggel összevetve jelentıs bérnyereséget eredményezett (Galasi [2003]). A diplomás pályakezdık elhelyezkedési esélyeinek mérséklıdésére lehetséges magyarázatként vethetı fel a piaci kereslet és a felsıfokú intézmények kibocsátása közötti összhang hiánya. Ezt a hatást felerısíti az a jelenség, hogy növekszik a diákok felsıoktatásban töltött éveinek száma, vagyis meghosszabbodott a tanulmány megkezdése és a diploma megszerzése közötti idıszak. Az OECD felmérése alapján (idézi: Imrei – Györgyi [2006]) 1995 óta a fejlett országokhoz hasonlóan hazánkban is az iskolázás iránti igény tartós növekedése tapasztalható, ami a formális oktatásban való részvétel idıtartamának folyamatos meghosszabbodásában is megmutatkozik. 2004-ben az OECD–országok többségében egy beiskolázás elıtt álló 5 éves gyermek számára 16 és 21 év között volt a várható iskolázási idı, és az átlagérték alapján 17,3 iskolában töltött évre számíthatott. Magyarország esetében ez 17,6 év, amivel Németországhoz, Hollandiához és Új-Zélandhoz vagyunk hasonlóak. Az iskolázás hossza 1995 és 2003 között az OECD–országokban átlagosan 12%-kal emelkedett. Az átlagosnál jelentısebb volt az emelkedés többek között Törökországban (33%), Görögországban (21%), az Egyesült Királyságban (21%), Magyarországon (22%), illetve több volt szocialista országban, a Cseh Köztársaságban (19%), Lengyelországban (18%). Ennek lehetnek kedvezıtlen munkaerıpiaci hatásai. A iskolázási idı elnyújtásával növekszik ugyanis annak a valószínősége, hogy a felsıoktatási intézmény, illetve a szak- vagy tudományterület kiválasztásakor a megcélzott foglalkozási terület kedvezı elhelyezkedési és kereseti lehetıségei a végzés idıpontjára megváltoznak, az állások telítıdnek, vagy módosulnak a követelmények. Magyarország európai uniós csatlakozásával és a munkaerı szabad áramlása elıtt álló akadályok fokozatos lebontásával kezdetét vette egy újabb munkaerıpiaci átrendezıdés, ami a kereslet és kínálat közötti egyensúlytalanság növekedéséhez vezethet. Ebben a folyamatban egyrészt számolni kell a magasan képzett diplomás, nyelveket beszélı munkavállalók kivándorlásával, de azzal is, hogy amennyiben a felsıoktatás nem tud lépést tartani a piaci igényekkel, akkor a külföldi és magyar cégek egyaránt fontolóra vehetik magasan képzett külföldi szakemberek Magyarországra csábítását. Megállapíthatjuk, hogy az elmúlt öt évben megváltozott a fiatal diplomás álláskeresık helyzete. A frissdiplomások elhelyezkedési esélyei azonban nem általánosan romlottak, és nem a diploma leértékelıdésérıl van szó. A jelek szerint egy telítıdési folyamat vége felé közeledünk. A magyar gazdaság a következı 3-5 évben minden bizonnyal nem fog olyan gyors ütemben növekedni, mint a kilencvenes évek második felében, így a verseny a pályakezdık munkaerıpiacán is tovább élesedhet. A bérek több foglalkozásban a „helyükre kerültek”, a bıvülı kínálat következtében a felsıfokú végzettséget igazoló papírral szemben jobban elıtérbe került a magas színvonalú, alkalmazható, termelékeny szaktudás, illetve a nyelvvizsgabizonyítvánnyal szemben a használható nyelvtudás. Galasi Péter [2003] számításai szerint az angol nyelvtudással rendelkezı diplomás pályakezdık 6%-kal magasabb bérre számíthatnak,


36


mint angolul nem beszélı társaik. Hasonlóan fontos szempont az információs technológiák ismerete, ami várhatóan 6,5%-os bértöbbletet jelent a pályakezdésnél. Amint arra Galasi Péter és Varga Júlia [2006] rámutatnak, a fejlettebb európai országokban a szakértık egyre erısebben hangoztatják, hogy a pályakezdık foglakoztathatóságának javulása érdekében a felsıoktatási programkínálatnak jobban meg kell felelnie a gazdasági és társadalmi környezetnek, valamint a munkaerıpiac igényeinek. Varga Júlia [2006] az 1999 és 2000. évi FIDÉV vizsgálatok követéses adatfelvételeinek adatait elemezve arra hívja fel a figyelmet, hogy az állami beavatkozás, melynek következtében korlátozzák a szakcsoportonként felvehetık számát, illetve a felsıoktatás szakcsoportok szerinti kínálatának rugalmatlansága a végzetteknél a felsıfokú tanulmányok folytatásához, és az erıforrások pazarlásához vezet. Ezt a megállapítást azzal támasztja alá, hogy az elsı felsıoktatási intézmény felvételi aránya, azaz a bekerülés esélye jelentısen befolyásolja annak valószínőségét, hogy a pályakezdı késıbb az elsıtıl eltérı szakcsoportban folytatja felsıfokú tanulmányait. Azok a pályakezdık, akik az elsı felsıoktatási intézményre magas felvételi arányszám mellett nyertek felvételt, nagyobb valószínőséggel folytatnak további felsıfokú tanulmányokat az elsıtıl eltérı szakcsoportban. Ez azzal magyarázható, hogy azok a felvételizık, akik nem jutottak be az általuk legjobban preferált intézménybe, feltehetıen egy kevésbé ígéretes, vagy rosszabb munkaerıpiaci kilátásokat nyújtó, de nagyobb felvételi aránnyal rendelkezı intézmény felvételi lehetıségével élnek. Így érthetı, ha az elsı diploma megszerzése után nagyobb valószínőséggel törekednek az eredeti preferenciájuknak jobban megfelelı tudás megszerzésére. Az elemzésbıl az is kiderül, hogy ez a kapcsolat nem függ attól, hogy a pályakezdı az elsı diplomájával milyen sikerrel tudott elhelyezkedni, illetve annak sem volt szignifikáns hatása a kapcsolatra, hogy a pályakezdı szerint az elsı foglalkozása illeszkedett-e az elsı felsıfokú tanulmányaihoz. Amennyiben a felvételizık a legjobban preferált szakra a felvételi korlát miatt nem jutnak be, nagy valószínőséggel egy olyan stratégiát követnek, amely szerint elıbb a preferálttól eltérı, de kevésbé korlátozott szakcsoportban szereznek diplomát, annak érdekében, hogy növeljék a felvétel esélyét az eredetileg megcélzott szakra. Ezzel gyakorlatilag egyfajta „b” tervet valósítanak meg, amelyben arra is ügyelnek, hogy az elsı felsıoktatási tanulmányok során szerzett humán tıke nagy része adaptálható és konvertálható legyen. A váltás azonban a humán tıke egy részének elvesztésével, és a hosszabb iskolázási idı következtében a felsıoktatás költségeinek növekedésével jár. Galasi és Varga [2006] azt is megállapítják, hogy a szakértık többsége szerint a felsıoktatási intézményeknek nem a munkaerıpiac azonnali, rövid távú igényeire kell felkészíteniük a hallgatókat, hanem azt kell biztosítaniuk, hogy a végzettek hosszabb távon is foglalkoztathatóak legyenek. A hosszabb távú elırejelzések mellett a legtöbb európai országban egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a hatékony információ-szolgáltatásra, a karrier-tanácsadásra és irányításra. Miután a moduláris, flexibilis programok elterjedésével a hallgatók egyre önállóbban alakíthatják felsıfokú tanulmányaikat, nemcsak a felsıoktatásba való jelentkezéskor vagy a tanulmányok befejezésekor, hanem a tanulmányi évek alatt is egyre fontosabb szerepe van a tanácsadásnak. Magyarországon ezekben az években alakul ki fokozatosan a többciklusú képzési rendszer. Az új rendszer egyrészt megnehezítheti az elırejelzéseket, mivel bizonytalanabbá válik, hogy a felvett hallgatók milyen felsıoktatási pályát fognak végigjárni, továbbtanulnak egyetemi, illetve mester szinten, vagy áttérnek-e majd a felsıfokú szakképzésre. Másrészt kedvezı hatása is lehet az új rendszernek, mivel a hallgatók az elsı évek során eldönthetik, hogy számukra milyen végzettség, milyen mély szakismeret szükséges. Ezzel rugalmasabbá válhat a felsıfokú végzettségőek kínálata, a piaci elvárások és igények még a felsıoktatás elsı két vagy akár harmadik évében is hatással lehetnek a fiatalok döntéseire. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy tovább fejlıdjenek a felsıfokú intézmények és a vállalati szféra közötti kölcsönös tanácsadói kapcsolatok és kommunikációs csatornák, javuljanak az együttmőködési lehetıségek, miközben a tanulók tájékoztatására, a karrier-tanácsadásra és -irányításra is egyre nagyobb figyelmet kell fordítani.


37


3. A felmérés és a minta jellemzıi Az elemzéshez szükséges adatok és információk megszerzéséhez 2007 elsı negyedévében két kutatást végeztünk: egy országos, személyes kérdıíves felmérést 1000 cég, és egy személyes szakértıi megkérdezést 30 budapesti székhelyő humánerıforrás-tanácsadó és -szolgáltató cég körében. Az országos felmérés során a cégek vezetıit, illetve a humánerıforrás–gazdálkodásért felelıs vezetıit kérdeztük meg. A szakértıi megkérdezések során a 30 cég vezetıit, illetve tanácsadóit kerestük fel. A felmérés kérdıívének koncepcióján az egy évvel korábbihoz képest két lényeges változtatást hajtottunk végre. A diplomás pályakezdık iránti keresletet, valamint a pályakezdık bruttó bérét a 2006. évi felméréshez képest jelentısen több, összesen 41 foglalkozási terület vonatkozásában vizsgáltuk. Ennél is jelentısebb újítás, hogy nem csak foglalkozások szerint, hanem a pályakezdıket kibocsátó felsıoktatási intézmények és karok szerint is vizsgáltuk a vállalati igényeket. A kérdıív kérdései az alábbi témaköröket fedik le: • Cégek üzleti helyzete, várakozásai, foglalkoztatási tervei • Diplomás pályakezdık iránti kereslet foglalkozási területek szerint • Diplomás pályakezdık iránti kereslet foglalkozási területek és fıiskolai, egyetemi karok szerint • Diplomás pályakezdık kezdı bére és a béremelkedés várható üteme foglalkozási területek szerint • Egyetemi, fıiskolai karok presztízsrangsora tudomány- ill. szakterületek szerint • Munkaerıhiányos foglalkozási területek, és a hiány okai • Készségek és ismeretek fontossága foglalkozási területek szerint, ill. a diplomás pályakezdıkkel kapcsolatos elégedettség • Pályakezdık betanítása és képzése a vállalatoknál • A felsıoktatás és az üzleti szféra közötti kapcsolatok és információs csatornák A szakértıi megkérdezés eredményeit a kérdıíves felmérés eredményeinek ismertetésével együtt mutatjuk be. Eközben figyelmet fordítunk arra, hogy a két – különbözı mintán végzett – kutatás megállapításai mennyiben erısítik meg, egészítik ki, vagy cáfolják egymást. Ugyanígy, amennyiben szükséges, utalunk a 2006. évi felmérés eredményeire is. A kutatások különbözı mérető és különbözı tulajdonságokkal rendelkezı mintán készültek, ezért statisztikailag megbízható összehasonlításra nem adnak lehetıséget. Az országos felmérés 1000 cégbıl álló mintáját nagyrészt feldolgozóipari vállalkozások alkotják, kisebb súllyal képviseltetik magukat az építıipari, a kereskedelmi, a gazdasági szolgáltatást nyújtó és az idegenforgalomban tevékenykedı cégek. A mintában vegyesen szerepelnek magyar és külföldi tulajdonú cégek. Jelenlegi üzleti helyzetük jónak, de legalább kielégítınek mondható, és ezzel összhangban a cégek jelentıs hányada, minden harmadik cég tervez kapacitásbıvítı beruházást. A budapesti székhelyő cégek a minta egynegyedét teszik ki. A mintában cégek közel kétharmadánál a foglalkoztatottak száma 20 és 99 fı közé esik (lásd a 3.1. ábrát).


38


3.1. Ábra: A minta megoszlása létszámkategóriák szerint (%) %

45

39,7

40 35 30

22,9

25 20 15

13,9

11,8

11,7

10 5 0

1-19 fı

20-49 fı

50-99 fı 100-249 fı létszámkategória

250-x fı

Forrás: GVI

A minta tulajdonságai részletesen A minta felét a kisvállalkozások, elsısorban a 20-49 fıs kisvállalkozások teszik ki. A nagy cégek részaránya 11,7 %, a mikrovállalkozásoké pedig elenyészı. Mintánkban a cégek 30%-ának van export–árbevétele, és minden tizedik cégnél az export legalább 50%-kal járul hozzá az árbevételhez (lásd a 3.2. ábrát). 3.2. Ábra: A minta megoszlása az export-árbevételen belüli részaránya szerint %

80

70,0

70 60 50 40 30

19,6

20

10,4

10 0

nincs export

1-50% export

51-x% export

export aránya az árbevételben

Forrás: GVI

A külföldi tulajdon aránya szerint erısen ferde a minta eloszlása, a cégek túlnyomó többségében, 81,1%-ában nincs külföldi tulajdon, 6,5%-ot tesz ki a vegyes tulajdonú és 12,3%ot a tisztán külföldi tulajdonú cégek aránya (lásd a 3.3. ábrát).


39


3.3. Ábra: A minta megoszlása a külföldi tulajdon aránya szerint, % 60

%

Cégek megoszlása a mintában 48,3

50 40

Vállalkozásoknál teljes munkaidıben alkalmazottak megoszlása a nemzetgazdaságban (Forrás: KSH)

35,7

30

23,1 23,6

20

16,5

15,1

13,8

9,6 10,0 10

4,3

0

Feldolgozóipar

Építıipar

Kereskedelem

Szállásszolgáltatás

Gazdasági szolgáltatás

Forrás: GVI

Gazdasági ágak szerint a minta legnagyobb részét, 36%-át a feldolgozóipari cégek teszik ki, és szintén nagy súlyt képviselnek a kereskedelem ágazatba tartozó cégek. A minta gazdasági ágak szerinti megoszlása a gazdasági ágak foglalkoztatásban betöltött szerepéhez igazodik, leszámítva a szállásszolgáltatás ágazatot, amely a foglalkoztatás szerinti nemzetgazdasági súlyát tekintve kissé alulreprezentált (lásd a 3.4. ábrát). 3.4. Ábra: A minta gazdasági ágak szerinti megoszlása, valamint a nemzetgazdaságban a vállalkozásoknál teljes munkaidıben alkalmazottak megoszlása, % 60

%

Cégek megoszlása a mintában

40


48,3

50 35,7

30

23,1 23,6

20

16,5

15,1

13,8

9,6 10,0 10

4,3

0

Feldolgozóipar

Építıipar

Kereskedelem



Forrás: GVI; KSH, 2006

A 3.5. ábrán látható, hogy a közép-magyarországi régió a mintában – a vállalkozások foglalkoztatásban betöltött súlyához viszonyítva – kissé alulreprezentált. Ez egyrészt javíthatja egyes területi összehasonlítások megbízhatóságát, de néhány esetben, mint pl. az átlagbérek tekintetében kissé torzíthatja az eredményeket.


40


3.5. Ábra: A cégek régiók szerinti megoszlása a mintában, valamint a Magyarországon a vállalkozásoknál teljes munkaidıben alkalmazásban állók megoszlása régiók szerint*, % 50

% 44,4

45

Cégek megoszlása a mintában

40


35 30

26,4

25 20

16,1

15,1 10,1 11,8

15

9,7

10

9

11,1 6,9

12,2 7,9

9,5

9,7

5 0 KözépKözépMagyarország Dunántúl

NyugatDunántúl

DélÉszakÉszakDunántúl Magyarország Alföld

DélAlföld

Forrás: GVI; KSH, 2006

A megkérdezettek közel 40%-a jónak látja a vállalkozás jelenlegi üzleti helyzetét, minden második tekinti azt kielégítınek, és mindössze minden tizedik cégnél ítélték rossznak az üzleti helyzetet (lásd a 3.6. ábrát). Az egy évvel korábbi felvételben a cégek összességében hasonlóan látták üzleti helyzetüket. 3.6. Ábra: A vállalkozások jelenlegi üzleti helyzete (válaszok megoszlása, %) 60

% 50,3

50 40

38,0

30 20

11,7 10 0

jó

kielégítı

rossz

Forrás: GVI

A cégek egyharmadánál várható valamilyen kapacitásbıvítı beruházás 2007-ben, és e cégek közül háromból kettınél várhatóan a létszámot is érinti a fejlesztés. Ott, ahol a kapacitásbıvítést létszámváltozás kíséri, az esetek többségében (56%-ában) a diplomás pályakezdık számában is várható változás (lásd a 3.7. ábrát, részletesebb eredményekért a következı fejezetet). A létszámváltozás szinte minden esetben – mind az összlétszámot, mind a pályakezdık létszámát tekintve – növekedést jelent. A munkáltatók csak elvétve helyeznek olyan beruházást kilátásba, ami várhatóan létszámcsökkenéssel jár. MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

41


3.7. Ábra: Tervek a kapacitásbıvítı beruházásokra létszámváltozásra vonatkozóan (válaszok megoszlása, %) Terveznek-e kapacitásbıvítı beruházást az elkövetkezı egy évben?

…ha igen: Beruházás következtében változik-e az alkalmazotti létszám?

és

az

ezekkel

kapcsolatos

…ha igen: Beruházás következtében változik-e a diplomás pályakezdık létszáma?

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20%

igen: 32,5 igen: 65,3

igen: 55,6

nem: 67,5 nem: 34,7

nem: 44,4

10% 0%

Forrás: GVI


42


4. Foglalkoztatás és munkaerı–kereslet Az alábbiakban a diplomás pályakezdık foglalkoztatásának jelenlegi és várható helyzetével kapcsolatos válaszokat vizsgáljuk meg közelebbrıl. Természetesen egy megfigyelésbıl, felvételbıl még nem lehet pontosan felmérni és jelezni a kereslet várható változását. Erre több, azonos módszerrel történı és homogén mintán végzett felmérés összehasonlítása nyomán nyílik lehetıség. De amellett, hogy már az elsı felmérés is nyújthat figyelemre méltó adatokat és eredményeket, az elsı lépés megtétele nyilvánvaló feltétele annak, hogy a késıbbiekben összehasonlító vizsgálatot végezhessünk. A teljes mintában a cégek 36%-a foglalkoztat legalább egy diplomás pályakezdıt. Diplomás pályakezdıknek azokat tekintjük, akik az elmúlt két évben fejezték be felsıfokú tanulmányaikat. A cég méretével növekszik a diplomás pályakezdık foglalkoztatásának valószínősége. A nagyvállalatoknál háromból két cégnél foglalkoztatnak diplomás pályakezdıt (lásd a 4.1. ábrát). A diplomás pályakezdık foglalkoztatása – az egy évvel korábbi felméréshez hasonlóan – gyakoribb a külföldi tulajdoni hányaddal rendelkezı cégek körében, mint a tisztán magyar tulajdonúak között. 4.1. Ábra: A legalább egy diplomás pályakezdıt foglalkoztató cégek aránya az egyes létszámkategóriákba tartozó cégek között, % 65,5%

70% 60%

47,1%

50%

39,8%

35,9%

40%

27,5%

30% 20%

13,0%

10% 0%

1-19 fı

20-49 fı 50-99 fı 100-249 fı létszámkategóriák

250-x fı

A teljes mintában

Forrás: GVI


43


4.2. Ábra: A legalább egy diplomás pályakezdıt foglalkoztató cégek aránya a külföldi tulajdon aránya szerint, % 70%

58,1%

60%

55,9%

50%

35,7%

40%

30,8%

30% 20% 10% 0%

nincs külföldi tulajdon

részben külföldi tulajdon

tisztán külföldi tulajdon

A teljes mintában

külföldi részesedés a cégben

Forrás: GVI

4.3. Ábra: A legalább egy diplomás pályakezdıt foglalkoztató cégek aránya gazdasági ágak szerint, % 60% 50%

43,2%

40,2% 40%

35,9%

34,0% 29,1%

30%

29,3%

20% 10% 0% Feldolgozóipar Építıipar Kereskedelem

SzállásGazdasági szolgáltatás szolgáltatás

A teljes mintában

Forrás: GVI

A mintában a foglalkoztatottak átlagos száma 152 fı, átlagosan 27 diplomás és 2 diplomás pályakezdı jut egy cégre 5 . A felmért cégeknél foglalkoztatott összes felsıfokú végzettségő alkalmazott közül tehát aggregáltan minden tizenharmadik pályakezdı. A cég létszám szerinti mérete és a foglalkoztatott diplomás pályakezdık száma közötti kapcsolat erıssége a cég méretével együtt csökken. A 4.4. ábrán láthatjuk, hogy a cég méretével együtt nem egyenes arányban, hanem vélhetıen egyre kisebb ütemben nı a pályakezdık száma. Ez arra utal, hogy a diplomás pályakezdık aránya a foglalkoztatottak között a kisebb létszámú cégeknél nagyobb. A 4.1. ábrán láthattuk, hogy a nagyobb cégek 5

Ezeket az átlagértékeket úgy kapjuk, hogy összegezzük a cégeknél foglalkoztatott alkalmazottak, diplomások, ill. pályakezdık számát, és ezeket az aggregált létszámadatokat elosztjuk a cégek számával. MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

44


körében elterjedtebb a diplomás pályakezdık foglalkoztatása, ám a 4.4. ábrán szemléltetett összefüggés alapján a közepes cégeknek, de még a kisvállalkozásoknak is meghatározó szerepük van a diplomás pályakezdık foglalkoztatásában, amennyiben a pályakezdık cégen belüli arányait is figyelembe vesszük. Eredményeink alapján a foglalkoztatottak számához viszonyítva a 30-tól 100 fıt foglalkoztató kis- és közepes cégek körében a legnagyobb a diplomás pályakezdık aránya az összlétszámban. 4.4. Ábra: A diplomás pályakezdık létszáma az összlétszám függvényében

diplomás pályakezdık száma, fı

3

2,5

2

regressziós görbe*

1,5

1

0,5

0 0

50

100

150

200

250

foglalkoztatottak száma, fı

Megjegyzés: Az adatpontok az X-tengelyen egy-egy létszámcsoport átlaglétszámát jelölik. A két változó közötti összefüggést legjobban másodfokú polinommal írhatjuk le (y 2 = -0,00003x + 0,01984x - 0,04615). Az adatok jól illeszkednek ehhez a becslı 2 függvényhez (R = 0,7729). A regressziós görbe a két változó feltételezett – a cégmérettel gyengülı – kapcsolatát illusztrálja. Forrás: GVI

A kis- és közepes vállalkozások jelentıségét támasztja alá a 4.5. ábrán látható összefüggés. A pályakezdık aránya ugyanis a kisebb cégeknél nem csak a teljes létszámhoz viszonyítva, hanem a diplomás foglalkoztatottak között is nagyobb, mint a nagyvállalatoknál. Ez azért is figyelemreméltó, mert a vizsgált ágazatokban nemzetgazdasági szinten a szellemi munkakörben foglalkoztatottak több mint 40%-át kis- és közepes vállalkozások alkalmazzák, míg a nagy, több mint 250 fıt foglalkoztató cégeknél 37%-uk dolgozik (lásd a 4.1. táblázatot).


45


4.5. Ábra: Pályakezdık aránya a diplomás foglalkoztatottak között, a cégek létszáma szerint, % 12% 11% 10% 9% 8% 7% 6% 5% 4%

1-19 fı

20-49 fı

50-99 fı

100-249 fı

250-x fı

létszámkategóriák

Megjegyzés: Az adott létszámkategóriában foglalkoztatott diplomás pályakezdık számát viszonyítottuk a foglalkoztatott diplomások számához. Forrás: GVI

4.1. Táblázat: A vizsgált gazdasági ágakban összesen, ill. szellemi foglalkoztatottak megoszlása cégméret szerint, a nemzetgazdaságban (fı, %) Feldolgozóipar, Építıipar, Kereskedelem, Szállásszolgáltatás, Gazdasági szolgáltatás (fı) Létszámkategóriák

összlétszám

szellemi foglalkozásúak

Feldolgozóipar, Építıipar, Kereskedelem, Szállásszolgáltatás, Gazdasági szolgáltatás (%) összlétszám

szellemi foglalkozásúak

20-50 fı

227 587

69 534

18,3

20,4

50-250 fı

289 621

79 438

23,3

23,3

250 fı felett

451 330

124 769

36,2

36,6

1 245 084

340 494

100

100

Összes létszámkategória

munkakörben

Megjegyzés: Teljes munkaidıben foglalkoztatottak (nem teljes munkaidı esetén legalább havi 60 munkaóra teljesítés). Forrás: KSH, 2006.


46


A foglalkoztatás várható alakulása A cégek kilátásai többnyire pozitívak, a foglalkoztatottak száma várhatóan enyhén növekedni fog 2007-ben. Határozottan optimista várakozás leginkább a közepes, 50-250 fıs vállalkozásokat jellemzi. Az 50-100 fıs cégek között 22 százalékponttal, a 100-250 fıs cégek körében 16 százalékponttal nagyobb a létszámbıvítést, mint a leépítést tervezık aránya. Megfigyelhetı továbbá, hogy a nagy cégek egynegyede, azaz nem elhanyagolható hányada tervez létszámleépítést, és ez nem sokkal marad el a felvételt tervezı cégek arányától. Feltételezésünk szerint az eredmények arra utalnak, hogy azok a költségvetési kiigazítás keretében hozott intézkedések, amelyek a foglalkoztatás költségeinek növekedésével járnak, inkább a nagyobb cégeket kényszerítik létszámcsökkentésre (lásd a 4.6. ábrát). 4.6. Ábra: A létszám várható alakulása a következı egy évben, a létszámkategóriák szerint (válaszok megoszlása, %) 80% 68%

70%

68% 63%

62% 56%

60%

44%

50% %

40% 30% 20%

17%

14% 9%

10%

26%

25%

23% 15%

31%

30%

30%

12%

8%

0% 1-19 fı

20-49 fı

csökkenni fog

50-99 fı 100-249 fı létszám kategóriák

nem változik

250-x fı

Összesen

nıni fog

Forrás: GVI

Az összlétszám változásához hasonlóan inkább pozitívak a diplomások és a pályakezdı diplomások létszámváltozására vonatkozó elırejelzések is, igaz, a diplomások – és egyben a pályakezdık tekintetében is – jelentıs a létszám változatlanságát elırejelzık aránya. Ennek ellenére pozitívnak mondhatjuk, hogy elenyészı a pályakezdık számának csökkenését elırejelzık aránya, és minden hetedik cég új pályakezdı felvételét is tervezi. Az is megállapítható, hogy a létszámcsökkentések elsısorban a felsıfokúnál alacsonyabb végzettségő alkalmazottakat érintik (lásd a 4.7. ábrát).


47


4.7. Ábra: Összlétszám, diplomások és diplomás pályakezdık számának várható alakulása a következı egy évben (válaszok aránya, %) 100% 90%

85,8%

82,1%

80% 70%

62,3%

60% 50% 40% 25,7%

30% 20%

15,8%

13,5%

12,1%

10%

2,1%

0,7%

0% Összlétszám

csökkenni fog

Diplomások száma

nem változik

Pályakezdı diplomások száma

nıni fog

Forrás: GVI

A gazdasági ágak közül a gazdasági szolgáltatásokat nyújtó cégek körében a legnagyobb a diplomás pályakezdık felvételét tervezı cégek aránya, ami az építıiparban kevéssel az átlag felett van, míg a feldolgozóiparban megfelel a teljes minta átlagának. A legkevésbé pozitív elırejelzést a szállásszolgáltatás gazdasági ágban adták a cégek. Ezek körében a legalacsonyabb a pályakezdık felvételét, s a legmagasabb a pályakezdık számának csökkenését kilátásba helyezık aránya (lásd a 4.8. ábrát). 4.8. Ábra: A diplomás pályakezdık számának várható alakulása a következı egy évben, gazdasági ágak szerint (válaszok megoszlása, %) 20%

17,8%

18% 16% 14%

14,7% 13,5%

13,6% 11,3%

12%

11,0%

10% 8% 6% 4% 2%

0,3%

1,1%

2,1% 0,6%

0,5%

0,7%

0% Feldolgozóipar

Építıipar

Kereskedelem

diplomás pályakezdık száma nıni fog,



Átlagosan

diplomás pályakezdık száma csökkenni fog

Forrás: GVI


48


A felvételben résztvevı cégek átlagosan 154 fıt foglalkoztatnak, és a tervek szerint 2007-ben átlagosan 2 fıvel, azaz másfél százalékkal gyarapodik a foglalkoztatottak száma. Érdekes eredményre jutottunk a diplomás foglalkoztatottak és ezen belül a pályakezdık számának változásával kapcsolatosan. A diplomások száma átlagosan minden második cégnél nı egy fıvel, és ettıl alig marad el a felsıfokú végzettségő pályakezdık tervezett létszámváltozása. A várható létszámváltozási adatok átlagai alapján 2007-ben három újonnan felvett diplomás alkalmazottból kettı pályakezdı lesz (lásd a 4.9. ábrát). 4.9. Ábra: Átlagos létszámváltozás a következı egy évben (fı) fı 3,5

Átlagos várható létszámváltozás 2007-ben (fı)

3 2,5 2,22 2 1,5 1 0,62

0,5

0,46

0

Összlétszám

Diplomások száma

Pályakezdı diplomások száma

Megjegyzés: Az értékelések átlagát jelölı pontokon áthaladó intervallumvonalak, a szórást szemléltetve, olyan becsült értékeket jelölnek az átlag körül, amelyek 95%-os megbízhatósági szinten még elfogadhatóak; Forrás: GVI

Az átlagok értelmezésénél óvatosságra int, hogy mind a diplomások, mind a pályakezdık létszámváltozásával kapcsolatosan rendkívül magas a felvételt (vagy elbocsátást) nem tervezı cégek aránya, így az átlagos létszámváltozást a cégek kis hányadának nagy szórású elırejelzései határozzák meg6. Ugyanakkor a 4.7. ábrán láthattuk, hogy a létszámcsökkentési szándék elsısorban a felsıfokúnál alacsonyabb végzettségő munkavállalókra összpontosul. Ezt összevetve a várható változás átlagos létszámvonzatával megállapíthatjuk, hogy a diplomások létszámának várható alakulását inkább a változatlanság vagy kismértékő bıvülés jellemzi. A létszámbıvítést tervezı cégeknél a diplomások létszámnövelése mögött szám szerint nem marad el a felsıfokú végzettségő pályakezdık felvétele sem. Ez azt jelenti, hogy az üzleti szférában továbbra is keresettek a diplomás pályakezdık, akikre a munkáltatók a tapasztalt munkaerı reális alternatívájaként tekintenek. Errıl még inkább megbizonyosodhatunk, ha a létszámváltozás medián értékeit is megvizsgáljuk. Azon 20 fısnél nagyobb cégek körében, amelyeknél a diplomások létszámának változását jelezték elıre, a munkáltatók fele legfeljebb két fıvel, másik fele pedig legalább két fıvel tervezi növelni a diplomások számát. Emellett ezeknek a cégeknek a fele legfeljebb egy fıvel, másik fele pedig legalább egy fıvel tervezi növelni a diplomás pályakezdık számát (lásd a 4.2. táblázatot). A medián érték alapján tehát a korábbihoz hasonló következtetést vonhatunk le: a felsıfokú végzettségőek felvételénél a munkáltatók a következı évben várhatóan a pályakezdıkre is nagy figyelmet fordítanak. 6

Öt cég 15 vagy több diplomással tervezi bıvíteni létszámát, és további 6 cég 10 diplomás pályakezdı felvételét helyezi kilátásba, ami nagy szórást eredményez a létszámváltozási tervekben. A változatlanságot, azaz 0 fıs növekedést elırejelzık nagy aránya miatt ez a nagy szórás nem tőnik ki a 4.9. ábrából. MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

49


4.2. Táblázat: Diplomások és pályakezdık következı egy évben várható létszámváltozásának medián értékei a diplomások felvételét tervezı cégek körében (fı) A diplomások számának változását tervezık között a következı évben … … hány fıvel változik a diplomások száma?

… hány fıvel változik a diplomás pályakezdık száma?

Medián érték (fı)

2

1

Cégek száma (N)

165

165

Forrás: GVI

A 20-49 fıs kisvállalkozásoknál a legmagasabb a pályakezdık aránya a diplomások között, és ez az arányszám az elırejelzések szerint várhatóan ebben a 20-49 fıs létszámkategóriában növekszik a legnagyobb mértékben. A tervek alapján a pályakezdık aránya 2007-ben 7%-ról 8,5%-ra emelkedik (lásd a 4.10. ábrát). A pályakezdık súlya a diplomások között a feldolgozóiparban a legjelentısebb, a mutató legnagyobb mértékő javulása viszont a gazdasági szolgáltatások nemzetgazdasági ágban várható, de a pályakezdık szerepének jelentısebb növekedésére lehet számítani a kereskedelem gazdasági ágban is (lásd a 4.11. ábrát). 4.10. Ábra: A pályakezdık aránya a diplomások között jelenleg, és várhatóan egy év múlva, létszámkategóriák szerint (%) 15% 14% 13% 12% 11% 10% 9% 8%

14,1%

11,3%

10,9% 9,9%

11,4% 9,8%

8,7%

8,5%

8,5% 7,1%

7% 6% 5%

7,0%

5,9%

1-19 fı

20-49 fı

50-99 fı

100-249 fı

250-x fı

Összesen


pályakezdık aránya a diplomások között jelenleg

várhatóan egy év múlva

Forrás: GVI


50


4.11. Ábra: A pályakezdık aránya a diplomások között jelenleg, és várhatóan egy év múlva, gazdasági ágak szerint (%) 14% 12% 10%

10,9%

11,2%

10,5%

9,3%

8,7%

8%

8,5%

8,5%

7,6%

7,0%

6,1% 6%

4,3% 3,6%

4% 2%

Feldolgozóipar Építıipar Kereskedelem SzállásGazdasági szolgáltatás szolgáltatás pályakezdık aránya a diplomások között jelenleg

Összesen

várhatóan egy év múlva

Forrás: GVI

Tervezett beruházások munkaerı-igényessége Összességében a cégek közel egyötöde tervez 2007-re olyan kapacitásnövelı beruházást, amely a létszám növelését is megkívánja. Emellett kedvezı elıjelnek tekinthetjük, hogy a beruházások közel egyharmadánál várhatóan új diplomás pályakezdı felvételére is sor kerül (lásd a 4.12. ábrát). Összességében minden tizedik cég tervez olyan beruházást, amely várhatóan új diplomás pályakezdı felvételét is szükségessé teszi. A beruházások ösztönzése tehát kedvezı hatást gyakorolhat a pályakezdık elhelyezkedési esélyeire. 4.12. Ábra: Beruházási tervek és létszámváltozás (válaszok megoszlása, %) 100% 10% 90% 80%

8,5% 1,2%

Tervez beruházást, diplomás pályakezdık száma nı

Tervez beruházást, létszám nı, diplomás pályakezdık száma nem növekszik

11,4% 70% 60%

Tervez beruházást, létszám csökken

50% 40%

Tervez beruházást, létszám nem változik

68,9% 30% 20%

Nem tervez beruházást 10% 0%

Forrás: GVI


51


A 4.13. ábra egyértelmővé teszi, hogy a beruházásoknak meghatározó hatásuk van mind a diplomások, mind a diplomás pályakezdık foglalkoztatásának alakulására. Az ábrán azt mutatjuk be, hogy a diplomások, illetve a diplomás pályakezdık tervezett létszámváltozása várhatóan hány százalékkal növeli a cégek összlétszámát azoknál a cégeknél, amelyek terveznek kapacitásbıvítı beruházást 2007-re, illetve azoknál, amelyek nem terveznek beruházást. A beruházás hatását a létszámkategóriákkal kontrolláltuk, azaz az összefüggést cégméret szerint is megvizsgáltuk. Megállapíthatjuk, hogy a kapacitásbıvítı beruházásoknak a cég méretétıl függetlenül meghatározó szerepük van a diplomások, ill. diplomás pályakezdık felvételében. A 4.14. ábrából az is kiderül, hogy ez a hatás (különösen a pályakezdık tekintetében) csak kismértékben magyarázható azzal, hogy a jobb üzleti helyzető cégek nagyobb valószínőséggel terveznek kapacitásbıvítı beruházást, és hogy valójában a jobb üzleti helyzet pozitív hatása érvényesül. Emellett az is látszik, hogy különösen a nagy cégek és a rosszabb üzleti helyzetben lévı cégek körében a kapacitásbıvítı beruházás elmaradása esetén nagy valószínőséggel nem kerül sor diplomások vagy diplomás pályakezdık felvételére, sıt, a kapacitásbıvítı beruházás hiánya diplomás alkalmazottak elbocsátását is magával vonhatja.


52


4.13. Ábra: Várhatóan hány százalékkal növeli a teljes létszámot a diplomások, ill. a diplomás pályakezdık létszámváltozása a beruházást tervezı, ill. nem tervezı cégek körében, létszámkategóriák szerint (%) diplomás pályakezdık létszámváltozása

diplomások létszámváltozása 2,5%

2,5%

beruházást nem tervezı cégek 2,0%


beruházást tervezı cégek

1,5%

1,5%

1,0%

1,0%

0,5%

0,5%

0,0%

0,0%

-0,5%

-0,5%

20-49 fı

50-249 fı

250 és több fı


20-49 fı

Összesen


50-249 fı

250 és több fı

Összesen


Forrás: GVI

4.14. Ábra: Várhatóan hány százalékkal növeli a teljes létszámot a diplomások, ill. a diplomás pályakezdık létszámváltozása a beruházást tervezı, ill. nem tervezı cégek körében, a cég jelenlegi üzleti helyzete szerint (%) diplomás pályakezdık létszámváltozása

diplomások létszámváltozása 1,0%

2,5%

beruházást nem tervezı cégek beruházást tervezı cégek

0,8%


0,6%

1,5%

0,4%

1,0%

0,2%

0,5%

0,0%

0,0%

-0,2%

-0,5%

jó

kielégítı

rossz

Összesen


jó

jelenlegi üzleti helyzet

kielégítı

rossz

Összesen

jelenlegi üzleti helyzet

Forrás: GVI


53


5. A diplomás pályakezdık iránti kereslet foglalkozások szerint Kutatásunkban a diplomás pályakezdık iránti keresletet 41 foglalkozási területen vizsgáltuk. A vizsgálandó foglalkozási területek listáját önkényesen, de az egy évvel korábbi felmérésünk tapasztalataira támaszkodva állítottuk össze, s elsısorban a megkérdezendı cégek körében releváns foglalkozásokra összpontosítottunk. A foglalkozási területek az érintett pályakezdık számát tekintve eltérı nagyságúak. A késıbbiekben az új, kiterjedtebb (2000 cég megkérdezésére) tervezett vizsgálatok lehetıséget nyújtanak a lista módosítására és finomítására. A foglalkozási területek szerinti kereslet mellett fontosnak tartottuk megkérdezni, hogy a munkáltatók adott állásra milyen, s mely felsıoktatási intézményben szerzett végzettséggel rendelkezı pályakezdık jelentkezését preferálják. Kutatásunkban és az eredmények értelmezésénél azt az elvet követtük, hogy a kutatási eredmények elsısorban támpontként szolgáljanak a továbbtanulás, szakosodás vagy pályamódosítás elıtt álló fiatalok, a felsıoktatási intézmények vezetıi és az oktatáspolitikai döntéshozók számára, és segítséget nyújtsanak döntéseik meghozatalában. Ez azt is jelenti, hogy a felsıoktatási intézmények, a hallgatók és a cégek közötti információáramlás fontosságára, és az ennek szolgálatában álló eredmények bemutatására helyezzük a hangsúlyt. Éppen ezért a végzettségek iránti keresletre, vagy a felsıoktatási intézmények színvonalára vonatkozó következtetéseket a következıkben bemutatott eredmények együttes értelmezésébıl vonjuk le. Ehhez igazodva elemzésünkben igyekszünk elkerülni a látványos, de módszertanilag gyakran kifogásolható és könnyen félrevezetı általánosító osztályozásokat és ranglistákat. A kérdéseinket csak azokra a foglalkozási területekre vonatkozóan tettük fel, amelyeken a cég a kérdezés idıpontjában vagy foglalkoztatott diplomás pályakezdıt, vagy tervezte diplomás pályakezdı foglalkoztatását. A megkérdezett cégeknél a vizsgált 41-bıl 36 foglalkozási területen foglalkoztattak, vagy terveztek foglalkoztatni legalább 1 diplomás pályakezdıt. A következı 5.1. ábrán láthatjuk az egyes foglalkozási területeken a legalább egy diplomás pályakezdıt foglalkoztató cégek számát a mintában. A megkérdezett cégek leggyakrabban a számvitel és kontrolling területeken foglalkoztatnak diplomás pályakezdıket, de hasonlóan gyakori a pályakezdık foglalkoztatása a pénzügyi, ill. az informatikai területeken.


54


5.1. Ábra: Diplomás pályakezdıket foglalkoztató, vagy 2007-ben foglalkoztatni tervezı cégek száma a mintában, foglalkozások szerint könyvelı, kontroller pénzügyes informatikus, szoftverfejlesztı egyéb gépészmérnök kereskedelmi szervezı logisztikus üzletkötı, ügyfélkapcsolati munkatárs termelésirányító ügyintézı, asszisztens üzemgazdász, ügyvitelszervezı reklám, és marketingtev.-et végzı humán erıforrás menedzser egyéb villamosmérnök minıségellenır, minıségbiztosító gyártástechnológiai mérnök gazdaságelemzı építımérnök építészmérnök jogász, jogtanácsos turisztikai és vendéglátó tev.-et végzı vegyészmérnök adószakértı, szaktanácsadó élelmiszeripari mérnök közlekedési mérnök elektronikai tervezı mérnök könnyőipari mérnök energetikai villamosmérnök piackutató mezıgazdasági mérnök környezetvédelmi mérnök gyógyszerész biológus statisztikus földmérı és térinformatikai mérnök szociológs, demográfus geográfus matematikus geológus állatorvos kohómérnök bányamérnök

59 57 54 44 38 37 32 31 30 28 28 25 22 19 16 16 14 14 13 13 12 12 9 7 7 7 7 7 5 5 4 4 3 2 1 1 0 0 0 0 0 0

10

20

30

40

50

60

70

Forrás: GVI


55


A kereslet várható alakulása Az 5.1. ábrán láthattuk, hogy néhány foglalkozási területtel kapcsolatosan vagy nem kaptunk választ a kérdésekre, vagy a válaszok száma nem érhette el a statisztikai számításokhoz szükséges szintet. Ezeket – amennyiben ezt indokoltnak láttuk – más foglalkozási terültekkel összevontuk, és így 20-ra csökkentettük a vizsgált foglalkozási területek számát. Elsı megközelítésben azt vizsgáljuk, hogy a felvenni tervezett diplomás pályakezdık száma hogyan viszonyul a jelenleg foglalkoztatottak számához. Ezzel arra a kérdésre keressük a választ, hogy hogyan változik a diplomás pályakezdık iránti kereslet az egy évvel korábbihoz képest. Mielıtt nekilátunk az eredmények értelmezéséhez, fel kell tennünk a kérdést, hogy a jelenleg foglalkoztatottak számához hány új diplomás pályakezdıt kell a cégeknek felvenni ahhoz, hogy a kereslet stabil maradjon. Definíciónk szerint diplomás pályakezdınek a foglalkozás végzéséhez releváns diplomával legfeljebb két éve rendelkezı munkavállalók számítanak, és ennek megfelelıen tettük fel kérdéseinket a munkáltatóknak. E mögött a definíció mögött az az elgondolás áll, hogy egy frissen végzett pályakezdı a munkahelyén hozzávetılegesen két év alatt éri el azt a szakmai színvonalat, amellyel lehetıséget kaphat, hogy a cég szakmai ranglétráján egy fokkal feljebb lépjen. Ennek következtében a pályakezdı státuszból kilépı alkalmazott korábbi feladatainak ellátására a cég hozzávetılegesen kétévente kényszerül egy új pályakezdı felvételére. Ez természetesen csak feltételezés. A munkáltatók nem feltétlenül kényszerülnek kétévente a pályakezdık pótlására. A pályakezdı végezheti 3, vagy akár 5 évig is ugyanazt a munkakört, feladatait egyre jobban ellátva. Ettıl eltekintve, a kétéves pótlási ciklust feltételezve arra következtethetünk, hogy ha a munkáltatók nem vennének fel új pályakezdıket, akkor számuk egy év alatt a pályakezdı státuszból kikerülı diplomások számával, azaz hozzávetılegesen a felére csökkenne. A diplomás pályakezdık iránti kereslet hosszabb távon tehát akkor marad stabil, ha adott évben a felvenni tervezett pályakezdık száma eléri, vagy meghaladja a jelenleg foglalkoztatott pályakezdık 50%-át. Ki kell azonban hangsúlyoznunk, hogy fenti gondolatmenetünk csak aggregáltan, makroszinten érvényes. Vállalati szinten problémát jelenthet, hogy eltekintünk a munkaerı-mobilitási hatásoktól. A kereslet és a kínálat közötti egyensúly alakulása ezen túlmenıen is számos tényezı függvénye, különösen egy ilyen heterogén munkaerıpiaci szegmensben. Az 50%-os küszöbérték alkalmazásának indokoltsága ugyan empirikusan nincs alátámasztva, mégis hasznos támpontként szolgálhat, feltételezve, hogy az ettıl felfelé vagy lefelé jelentısen eltérı mutató a kereslet várható elmozdulására, erısödésére vagy mérséklıdésére utal. A megkérdezett cégek által felvenni tervezett diplomás pályakezdık száma átlagosan a jelenleg foglalkoztatottak 61%-ának felel meg. A fentiek alapján tehát – a korábbi megállapításainkkal megegyezıen – 2007-ben stabil vagy enyhén erısödı kereslet várható a diplomás pályakezdık munkaerıpiacán. Az 50%-os küszöbön kívül a foglalkozási területekre számított keresleti mutatókat egymáshoz, illetve az átlaghoz is viszonyíthatjuk annak megállapításakor, hogy ezek erıs, mérsékelt vagy inkább gyenge keresletre utalnak. Az 5.2. ábrán a vizsgált 20 foglalkozási területen várható keresletet szemléltetjük a felvenni tervezett, s a jelenleg foglalkoztatott pályakezdık számának hányados-értékei alapján. A kereslet erısségének mérésére a pályakezdıket foglalkoztató és felvenni tervezı cégek számának hányadosát is kiszámoltuk. Ez a mutató különösen azért érdekes, mert nincs kitéve a túlzott létszámbıvítési várakozások torzító hatásának. Az ennek alapján számított várható keresleti viszonyokat az 5.3. ábrán mutatjuk be. Fontos, hogy a két ábrát ne külön-külön, hanem együttesen értelmezzük. Megbízhatóbb következtetéseket akkor vonhatunk le, ha adott foglalkozási területre mindkét mutatónk erısebb ill. gyengébb keresletet jelez. Az 5.2. ábrán elsı helyen szereplı üzletkötı és ügyfélkapcsolati menedzser foglalkozási területen a cégek elırejelzései alapján jelentıs keresletnövekedésre következtethetünk. A 118%-os érték azt jelenti, hogy ha jelenleg 100 pályakezdıt foglalkoztatnak a cégek üzletkötıként, akkor erre a területre 2007-ben 118 pályakezdı felvételét tervezik, amivel a MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

56


foglalkozások közül az üzletkötıi és ügyfélkapcsolati terület nagyon kiemelkedik. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy szemben a többi foglalkozással, egyik intézmény sem nyújt kifejezetten üzletkötıi vagy ügyfélkapcsolati képzést, azaz ez a foglalkozás nem kötıdik szorosan valamely tudományterülethez vagy felsıoktatási szakterülethez. Más szóval az üzletkötı és ügyfélkapcsolati menedzser foglalkozási terület mutatójában különbözı (pl. gazdasági, mőszaki, vagy akár orvosi) végzettségek és szakismeretek iránti keresleti várakozások mosódnak össze, ami magyarázatot adhat a feltételezett torzításra. Emellett az sem zárható ki, hogy az üzletkötıi és ügyfélkapcsolati állásokban nagyobb a diplomás pályakezdık fluktuációja, ezért a kimagasló felvételi szándékokban jelentıs szerepet játszott a kilépı pályakezdık pótlásának szükségessége.


57


5.2. Ábra: A felvenni tervezett diplomás pályakezdık száma a jelenleg foglalkoztatott diplomás pályakezdık számához viszonyítva, (%) 0%

25%

50%

75%

100%

125%

1. üzletkötı, ügyfélkapcsolati menedzser

118%

2. vegyészmérnök, környezetmérnök

82% 79%

3. elemzı közgazdász, piac-, társadalomkutató

74%

4. villamosmérnök 5. reklám-, és marketingmenedzser

65%

6. informatikus, programozó

64% 63%

7. humán erıforrás menedzser 8. könnyőipari mérnök

62%

9. gépészmérnök

61% 52%

10. minıségellenır, minıségbiztosító

49%

11. kereskedelmi menedzser 12. jogász

47%

13. termelésirányító

46%

14. építımérnök, földmérı-, térinformatikai mérnök

44%

15. logisztikus

44%

16. építészmérnök

33%

17. ügyvitelszervezı, projektmenedzser

32% 31%

18. turisztikai és vendéglátó munkatárs 19. könyvelı, kontroller, adószakértı

29%

20. pénzügyes

Forrás: GVI

24% 61%

pályakezdıkösszesen

5.3. Ábra: A diplomás pályakezdık felvételét tervezı cégek száma a diplomás pályakezdıket jelenleg foglalkoztató cégek számához viszonyítva (%) 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

1. gépészmérnök

71%

2. villamosmérnök

69%


69%

4. elemzı közgazdász, társadalom- és piackutató

68% 66%

5. üzletkötı, ügyfélkapcsolati munkatárs 6. termelésirányító

65%

7. építészmérnök

64%

8. könnyőipari mérnök

63%

9. építımérnök, földmérı és térinformatikai mérnök

63% 61%

10. reklám- és marketing menedzser

57%

11. logisztikus 12. humán erıforrás menedzser

56%

13. kereskedelmi menedzser

55%

14. turisztikai és vendéglátó menedzser

54%

15. minıségellenır, minıségbiztosító

47%

16. informatikus, programozó

39% 34%

17. könyvelı, kontroller, adószakértı 18. ügyvitelszervezı, projektmenedzser 19. jogász 20. pénzügyes

Forrás: GVI

80%

32% 31% 25%

összesen

52%


58


Az 5.2. és az 5.3. ábrán bemutatott eredményeket összevetve megállapíthatjuk, hogy 2007-ben jelentıs a cégek igénye gépész-, villamosmérnökök és vegyészmérnökök iránt. Emellett keresettek az üzletkötıként vagy ügyfélkapcsolati menedzserként elhelyezkedni kívánó diplomás pályakezdık 7 , a közgazdász végzettségő pályakezdık közül a piackutatók, gazdaságelemzık, valamint a reklám- és marketing szakon végzett pályakezdık, és stabil keresletre számíthatnak a pályakezdık a logisztika és a kereskedelem területén is. Ezzel szemben a könyvelık, kontrollerek, az ügyvitelszervezık, projektmenedzserek és a pénzügyes pályakezdık kapcsán visszafogottabb keresletrıl adtak számot a vállalkozások. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a cégek – a mőszaki területek mellett – várhatóan az értékesítéssel, az eladásösztönzéssel kapcsolatos területeket erısítik nagyobb mértékben új pályakezdık felvételével. Az élénkebb kereslet tehát a termelés hatékonyságát, a piacmegtartást és piacszerzést támogató állásokban jelentkezik. Ez összhangban lehet a verseny élesedésére vonatkozó várakozásokkal, amelyek az új EU-tagok dinamikus gazdasági fejlıdésével, valamint a magas elvárásokat támasztó exportpiacok szerepének növekedésével hozható összefüggésbe. Az elıbbiek mellett stabilnak mondhatjuk a pályakezdık iránti keresletet a humán- erıforrás területén is, amellyel kapcsolatosan mind a felvételt tervezı cégek számát, mind a tervezett bıvítés létszámvonzatát tekintve az átlagoshoz közeli arányszámokat kaptunk. Visszafogottak az elırejelzések a jogász végzettségő pályakezdık felvételét illetıen. A felvételt tervezı cégek száma a jelenleg foglalkoztatóknak kevesebb mint egyharmadát teszi ki, igaz, a változás létszámvonzatát tekintve már kevésbé negatívak a pályakezdı jogászok kilátásai. Amint említettük, szembetőnıen erıs kereslet mutatkozik számos mérnöki végzettséget igénylı foglalkozási területen. A villamosmérnököket és a gépészmérnököket a legkeresettebbek között említhetjük, csakúgy, mint a vegyész- és környezetmérnököket. A mérnök végzettségőek között jó elhelyezkedési esélyekre számíthatnak például a gyártástechnológiai vagy a könnyőipari mérnökök. Kissé árnyaltabbak a kilátások az építész- és építıipari mérnök végzettséggel, vagy az informatikai, illetve programozói végzettséggel állást keresı pályakezdık tekintetében. Az informatikai vagy programozó állásokra felvenni tervezett diplomás pályakezdık száma viszonylag nagy, a jelenleg foglalkoztatottak számának közel kétharmadát teszi ki. A pályakezdı informatikusokat, programozókat felvenni tervezı cégek száma viszont 41%-a a jelenleg foglalkoztató cégeknek, ami az átlagosnál kisebb arány. Ez azt jelenti, hogy az informatikus és programozói állások munkaerıpiacán a kereslet stabilitása vagy enyhe erısödése attól függhet, hogy a cégek meg tudják-e valósítani létszámbıvítési terveiket. Vegyesek az elırejelzések az építész- és építımérnökök vonatkozásában is, de esetükben az elıbbiektıl eltérı összefüggéseket figyelhetünk meg. A pályakezdık létszámát növelni tervezı cégek száma ugyanis ezen a területen egyáltalán nem alacsony. A felvételt tervezı cégek száma meghaladja a jelenleg foglalkoztató cégek 60%-át (lásd az 5.3. ábrát). A tervezett létszámbıvítés mértéke ugyanakkor visszafogott keresletrıl, azaz a munkáltatók óvatosságáról tanúskodik az építész- és építımérnök pályakezdık piacán. Ez az összefüggés arra utal, hogy az utóbbi években dinamikusan bıvülı építıipari termelés mérséklıdése kihatással lehet a pályakezdık iránti keresletre is. Nem kizárt, hogy itt csupán a kereslet átmeneti megtorpanásáról van szó. Azt is figyelembe kell venni, hogy a gazdasági szolgáltatásokat nyújtó cégek után az építıiparban volt a legnagyobb (14,7%) a diplomás pályakezdık 7

Figyelembe kell venni, hogy az 5.2. ábrán ugyan elsı helyen szerepel az „üzletkötı, ügyfélkapcsolati menedzser” foglalkozási terület, ez azonban a vizsgált foglalkozások többségével ellentétben nem kapcsolódik szorosan valamely felsıoktatási szakterülethez, azaz egyaránt vonatkozhat mőszaki vagy gazdasági végzettségő pályakezdıkre. Ennek következtében ez a foglalkozási terület külön értékelendı, és nem összehasonlítható a végzettség jellegéhez szorosabban kapcsolódó területekkel. MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

59


számának növelését tervezık aránya. Összességében tehát várhatóan más mérnöki végzettségekhez viszonyítva az építész- és építımérnöki végzettséggel állást keresı pályakezdık kissé visszafogottabb keresletre, de ennek ellenére is jó elhelyezkedési esélyekre számíthatnak. Feltehetıen ágazati okokra vezethetıek vissza az idegenforgalomban tapasztalt visszafogottabb létszámbıvítési tervek. A turizmusban és a vendéglátásban a felvenni tervezett pályakezdık száma a jelenleg foglalkoztatottaknak csak a 30%-át éri el. Kicsit javít az összképen, ha a cégek számát is figyelembe vesszük. Ez esetben ugyanis 54%-os, azaz kedvezıbb a kereslet relatív erısségét érzékeltetı arányszám. Összességében tehát az idegenforgalomban és vendéglátásban rövidtávon mérsékeltebb keresletre számíthatnak a pályakezdık. A kereslet várható alakulásáról a humánerıforrás-tanácsadó és -szolgáltató cégek szakértıit is megkérdeztük. Ezek a cégek a munkaerıpiacnak egy speciális szegmensét képviselik, miután szolgáltatásaikat bizonyos foglalkozási területeken kínált állások betöltéséhez csak elvétve veszik igénybe a vállalatok. Ezen kívül a megkérdezett HR-cégek az elmúlt évben az összes kiközvetített munkavállalók 83%-át külföldi tulajdonú cégek számára választották ki. A külföldi cégeknél általánosan magasabbak a bérek és magasabbak az elvárások is, amibıl arra következtethetünk, hogy a humánerıforrás szakemberek véleménye elsısorban a jobb készségekkel és ismeretekkel rendelkezı diplomás pályakezdıkre vonatkozik. Ez magyarázatot adhat a vállalkozások és a humánerıforrás szakemberek elırejelzései között néhány foglalkozási területen mutatkozó ellentmondásra. A megkérdezett humánerıforrás szakértık majdnem egyhangúan úgy vélik, hogy a következı két évben a pénzügyi területen erısödni fog a diplomás pályakezdık iránti kereslet. Ehhez hasonlóan a vállalkozások terveivel ugyancsak ellentétes, pozitív elırejelzést adtak a szakemberek a könyvelı és kontroller területre vonatkozóan, míg a reklám- és marketing területen elhelyezkedni kívánó pályakezdık iránti keresletben nem várnak változást, mint ahogy az elemzı közgazdász és kutatatói pályát választó fiatalok iránti keresletben sem (lásd az 5.4. ábrát).


60


5.4. Ábra: A diplomás pályakezdık iránti kereslet várható alakulása a következı két évben – budapesti humánerıforrás-tanácsadó és -szolgáltató cégek szakértıinek elırejelzései alapján -0,25

0,00

0,25

0,50

0,75

1,00 0,89

1. villamosmérnök 0,75

2. pénzügyes

0,73

3. minıségellenır, minıségbiztosító 4. informatikus, programozó

0,70

5. gépészmérnök

0,70

6. könyvelı, kontroller, adószakértı

0,69


0,57

8. kereskedelmi menedzser

0,50

9. építımérnök, földmérı-, térinformatikai mérnök

0,50

10. logisztikus

0,50 0,43

11. humán erıforrás menedzser

0,40

12. termelésirányító

0,38

13. üzletkötı, ügyfélkapcsolati menedzser 0,25

14. építészmérnök 15. elemzı közgazdász, piac-, társadalomkutató

0,08 0,00

16. reklám-, és marketingmenedzser

0,00

17. ügyvitelszervezı, projektmenedzser 18. jogász -0,17

0,53

pályakezdık összesen

Magyarázat: az ábrán szemléltetett mutató -1 és +1 közötti értéket vehet fel. -1 értéket akkor, ha minden válaszadó a kereslet csökkenését jelezte elıre, és +1 értéket akkor, ha minden válaszadó a kereslet erısödését jelezte elıre a következı két évre. Forrás: GVI

A vállalkozások elırejelzései és a szakértıi vélemények alapján vegyes és ellentmondásoktól nem mentes képet kapunk a diplomás pályakezdık várható helyzetérıl. Egyetértés mutatkozik ugyanakkor abban, hogy összességében a kereslet erısödése várható a diplomás pályakezdık munkaerıpiacán, azaz vélhetıen nem rosszabbodnak az elhelyezkedési esélyek. Megegyeznek a vélemények azzal kapcsolatban is, hogy az üzleti szférának leginkább villamosmérnök, gépészmérnök végzettségő pályakezdıkre lesz az eddiginél nagyobb igénye. Az eredményekbıl azt is leszőrhetjük, hogy az informatikusnak, programozónak készülı pályakezdık esélyei várhatóan nem romlanak, vagy enyhén javulhatnak is a következı egy-két évben, ez azonban elsısorban a szakmailag jól felkészült, a humánerıforrás-szolgáltató cégek által is keresett pályakezdıkre vonatkozik. Hasonlóan értelmezhetjük a várakozásokat a pénzügyi és számviteli foglalkozások területén. A pályakezdı közgazdászok munkaerıpiacán ugyanis az utóbbi években kiélesedett a verseny, és a cégek egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a jó készségekre, felkészültségre, az alapos szakmai ismeretekre. A közgazdász, elemzı, pénzügyi vagy számviteli állásoknál tehát a cégek egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy a jelentkezık a fıiskolán, egyetemen mennyire színvonalas oktatásban részesültek.


61


A gépész- és villamosmérnökökhöz képest visszafogottabb, de stabil keresletre számíthatnak az építész- és építımérnökként elhelyezkedni kívánó pályakezdık, még ha ezen a területen átmeneti nehézségeket is okozhat az ágazat üzleti és jövedelmezıségi helyzetének ingadozása. Megalapozottnak tőnnek továbbá a jogász végzettségő pályakezdık iránti kereslet mérséklıdésére utaló elırejelzések, amit az egy évvel korábbi felvételünk eredményei is alátámasztanak.


62


6. Pályakezdı bérek A diplomás pályakezdık elhelyezkedési esélyeire, azaz a keresleti-kínálati viszonyokra vonatkozóan a munkáltatók által kínált bérek színvonalából is hasznos következtetéseket vonhatunk le. A foglalkozási területenként számított bruttó átlagbérek közötti különbségek viszonylag jó visszajelzést adnak a keresleti viszonyokról (lásd a 6.1. ábrát). Figyelembe kell venni, hogy a munkaerıpiac a kereslet-kínálat szempontjából egy viszonylag ár- illetve bérrugalmatlan piac, mivel a béreket a keresleten és kínálaton kívül jelentıs mértékben befolyásolják más, a foglalkoztatás költségeire ható tényezık, és viszonylag lassan is alkalmazkodnak a piaci viszonyok változásához. A bérek vizsgálata mégis fontos felismerésekhez vezethet. A pályakezdık iránti kereslet, amit az elıbbiekben vizsgáltunk, nem ad választ arra, hogy az élénk, vagy éppen mérsékelt kereslettel mekkora kínálat áll szemben. A foglalkozások szerinti bérkülönbségek részben azt is jelzik, hogy adott területen a pályakezdı a munkájával mennyi hozzáadott értéket állít elı, másrészt arra is utalhatnak, hogy az adott foglalkozási területet kínálati vagy inkább keresleti piaci viszonyok jellemzik. Emellett a pályakezdık bérének az elsı két év alatt történı emelkedésébıl arra is következtethetünk, hogy a pályakezdık készségei és szakmai ismeretei mely foglalkozási területeken fejlıdnek a legjobban, azaz a tapasztalatszerzéssel mely területeken növekszik a pályakezdık termelékenysége a legnagyobb ütemben. A 6.1. ábrán láthatjuk, hogy a vállalkozások átlagosan mekkora bruttó bért fizetnek a pályakezdıknek a munkakezdéskor, illetve az után, hogy a cégnél két év gyakorlatra tettek szert. A kezdı bruttó bérek országos átlagértékei foglalkozástól függıen 106 és 181 ezer forint között mozognak, a két év gyakorlat után fizetett béreké 140 és 221 ezer forint között. Az átlagbérekben jelentısek a regionális különbségek, különösen a közép-magyarországi és a többi régió között. A közép-magyarországi régióban a kezdı bruttó bérek átlaga 188 ezer forint, ami jelentısen meghaladja a 149 ezer forintos országos átlagot (lásd a 6.1. ábrát és a 6.2. ábrát). A pályakezdık két év gyakorlat után átlagosan a bruttó fizetésük 25%-os emelkedésére számíthatnak.


63


6.1. Ábra: A diplomás pályakezdık bruttó bére a kezdéskor, és két év gyakorlat után országosan (átlagértékek, ezer Ft)

240

bruttó bér két év gyakorlat után

összesen

villamosmérnök

vegyészmérnök, környezetmérnök

minıségellenır, minıségbiztosító

üzemgazdász, ügyvitelszervezı, projektvezetı

gépészmérnök

elemzı közgazdász, piackutató

informatikus, programozó

termelésirányító

építımérnök, földmérı és térinformatikai mérnök

reklám- és marketing menedzser

jogász

pénzügyes

humán erıforrás szervezı

kereskedelmi szervezı, logisztikus

számviteli munkatárs, kontroller, adószakértı

üzletkötı, ügyfélkapcsolati munkatárs

építészmérnök

ügyintézı, asszisztens, irodavezetı

turisztikai és vendéglátó menedzser

100

120

140

160

180

200

bruttó bérek átlaga a kezdéskor, és két év gyakorlat után (ezer Ft) kezdı bruttó bér

220

(ezer Ft)

Megjegyzés: Az értékelések átlagát jelölı pontokon áthaladó intervallum-vonalak a szórást szemléltetik, és olyan becsült értékeket jelölnek az átlag körül, amelyek 95%-os megbízhatósági szinten még statisztikailag elfogadhatóak; Könnyőipari mérnök területtel kapcsolatosan nem áll rendelkezésünkre megfelelı számú, statisztikailag megbízható adat.; Forrás: GVI


64


6.2. Ábra: A diplomás pályakezdık bruttó bére a kezdéskor, és két év gyakorlat után a középmagyarországi régióban (átlagértékek, ezer Ft) (ezer Ft)

bruttó bérek átlaga a kezdéskor, és két év gyakorlat után

300

kezdı bruttó bér

összesen

minıségellenır, minıségbiztosító

villamosmérnök

elemzı közgazdász, piackutató

gépészmérnök


üzemgazdász, ügyvitelszervezı, projektvezetı

reklám- és marketing menedzser

építészmérnök

kereskedelmi szervezı, logisztikus


jogász

számviteli, kontroller, adószakértı

pénzügyes

építımérnök, földmérı és térinformatikai mérnök


üzletkötı, ügyfélkapcsolati munkatárs


humán erıforrás szervezı

turisztikai és vendéglátıiipari munkatárs

100

150

200

250


Megjegyzés: Az értékelések átlagát jelölı pontokon áthaladó intervallum-vonalak a szórást szemléltetik, és olyan becsült értékeket jelölnek az átlag körül, amelyek 95%-os megbízhatósági szinten még statisztikailag elfogadhatóak; Könnyőipari mérnök területtel kapcsolatosan nem áll rendelkezésünkre megfelelı számú, statisztikailag megbízható adat; Forrás: GVI

A vizsgált foglalkozások közül a legalacsonyabb kezdı bruttó bérre – országos szinten – a turizmusban és vendéglátásban elhelyezkedni kívánó pályakezdık számíthatnak, továbbá viszonylag alacsonyak a kezdı bérek az ügyintézı, asszisztensi és irodavezetıi állásokban, valamint alacsony fizetést kínálnak a munkáltatók a kezdı építészmérnököknek és az üzletkötıknek is. Meg kell azonban említeni, hogy a turizmus és az építıipar a szürkegazdaság által leginkább érintett gazdasági ágak közé tartoznak, ami azt is jelenti, hogy ezekben a szektorokban az átlagosnál feltehetıen gyakoribb a ténylegesnél alacsonyabb béren történı bejelentés, és a zsebbe vagy számlára történı fizetés. A válaszadók feltehetıen sok esetben a bejelentett, tehát a ténylegesnél alacsonyabb fizetésekrıl adtak számot. Ez magyarázatot adhat a MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

65


vendéglátóipari alkalmazottként vagy építészmérnökként elhelyezkedni kívánó diplomás pályakezdıknek kínált bérek alacsony átlagára, de érzékelhetı – különösen a vendéglátóiparban – a kínálattal szembeni mérsékelt kereslet hatása is. Az építészmérnökök esetében érdemes azt is figyelembe venni, hogy az alacsony bérek inkább a központin kívüli régiókra jellemzıek, és a közép-magyarországi régióban a többi foglalkozási területhez viszonyítva is jobb a kezdı építészmérnökök helyzete, mint a többi régióban (lásd a 6.2. ábrát). Azt is látni kell, hogy a cégek válaszai az ágazatuk gazdasági helyzetéhez, szezonális tényezıkhöz vagy a kilátásokban rejlı bizonytalansághoz is igazodhatnak, ami csökkentheti a béradatokból levont következtetések megbízhatóságát. Ez különösen érvényes lehet az építıiparra, amelynek termelését 2000 óta, részben a parlamenti és önkormányzati választásokhoz igazodó beruházási ciklusok hatására hullámzásszerő növekedés jellemezte. A ciklikusság a szerzıdésállomány 6.3. ábrán bemutatott ingadozásában is fellelhetı. Ez nem csak az építıipari ágazatok, hanem a régiók szerint is váltakozó ütemő termelésbıvülést, kapacitás-kihasználtságot, valamint a kilátásokban egy állandó bizonytalansági tényezıt jelent. 2006 I-III. negyedévében az építıipar termelése 2,1%-kal csökkent az elızı évhez képest. A termelés visszaesésében közrejátszott az út– és autópálya–építések volumenének csökkenése, valamint az, hogy a lakásépítések 19%-kal maradtak el az egy évvel korábbi szinttıl. A pályakezdı építész- ill. építımérnökök nyomott bérszínvonala az ágazat gyengébb teljesítménye mellett arra is utal, hogy az építési piacot változatlanul erıs versenyhelyzet jellemzi, miközben 2006-ra jelentısen romlott az építıipari vállalkozások likviditási helyzete, s nem csökkent a lánctartozás elterjedtsége. Az építési vállalkozások 2007. évi várakozásai ellentmondásosak és sok bizonytalanságról tanúskodnak. 6.3. Ábra: Építıipar hó végi szerzıdésállománya, 1999. január – 2007. február (elızı év azonos hónap = 100%) 250

%

200

150

100

50 1999. 1999. 2000. 2000. 2001. 2001. 2002. 2002. 2003. 2003. 2004. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. jan. júl. jan. júl. jan. júl. jan. júl. jan. júl. jan. júl. jan. júl. jan. júl. jan.

Építıipari termelés

Épületek építése

Egyéb építmények építése

Forrás: KSH; Tájékoztatási adatbázis

Hasonló összefüggést ismerhetünk fel a számviteli és kontrolling területen elhelyezkedni kívánó pályakezdık béreit tekintve. A 137 ezer forintos átlagbérük több mint tízezer forinttal alacsonyabb az összes vizsgált foglalkozás országos, 149 ezer forintos átlagánál, míg a középmagyarországi régióban a számviteli, kontrolling területen alkalmazott pályakezdık 184 ezer MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

66


forintos átlagbére alig múlja alul az összes foglalkozás 188 ezer forintos közép-magyarországi átlagát. Ez megerısíti azt a feltételezésünket, hogy az országos felmérés és a csak budapesti humánerıforrás tanácsadók körében végzett szakértıi megkérdezés eredményeiben mutatkozó ellentmondás – a számviteles és kontrolling pályakezdık iránti kereslet tekintetében – a központi és a többi régió közötti különbségekre, valamint a szakmailag alaposabb ismeretekkel rendelkezı pályakezdık iránti erısebb keresletre vezethetı vissza. Az üzletkötıi vagy ügyfélkapcsolati állásokra pályázó diplomás pályakezdık a kielégítı elhelyezkedési esélyek ellenére viszonylag alacsony kezdı fizetésre számíthatnak, ugyanakkor ha két év múlva is megmaradnak foglalkozásuknál, jelentıs fizetésemelést remélhetnek. Bruttó béreik átlaga az elsı két év során országosan 134 ezer forintról 174 ezer forintra, a központi régióban 162 ezer forintról 232 ezer forintra emelkedik. Ebbıl az is kitőnik, hogy az üzletkötı és ügyfélkapcsolati munkakörökben a munkáltatók a pályakezdı felvételekor kevésbé látják elıre, hogy a jelentkezı mennyire fog megfelelni az elvárásoknak, így elején óvatosabbak a kezdı bér megállapításában, de az elsı két év gyakorlat során nyújtott teljesítmény más foglalkozásokhoz képest erısebb hatással van a fizetés emelkedésére. A jogász foglalkozások kapcsán, a kereslet mérséklıdésére utaló jelek ellenére megállapíthatjuk, hogy még mindig egy jól fizetett pályáról van szó. Az álláskeresés átlagos idıtartama feltehetıen meghosszabbodott az elmúlt egy-két évben, és ebben számottevı javulás egyelıre rövidtávon nem várható. Ugyanakkor az alacsonynak továbbra sem mondható fizetések – különösen a két év gyakorlat utáni fizetett magas bérek azt is jelzik, hogy a jogász szakmának vannak olyan területei, ahol kifejezetten keresettek a pályakezdık. A jogász pályát választó fiataloknak ajánlatos – más szakmai pályákhoz képest még alaposabban – informálódni azokról a szakterületekrıl, amelyeken a következı években erısödhet az igény a pályakezdık iránt, és nagy elınyt jelenthet, ha már az egyetemi éveik alatt némi gyakorlati jártasságra is szert tesznek. A kezdı jogászok átlagbére mind országos szinten, mind a középmagyarországi régióban hozzávetılegesen megegyezik az összes foglalkozásra számított átlagbérrel. Két év gyakorlat után a jogászok már országosan és a közép-magyarországi régióban is az átlagbérnél magasabb fizetésre számíthatnak, és egyben számos magasabb kezdıbért fizetı foglalkozást is megelıznek a fizetési rangsorban. A jogászpálya az ügyvitelszervezı és üzemgazdász, a gazdasági elemzı és piackutató, valamint a gépészmérnök pályákkal együtt a legnagyobb mértékő és ütemő béremelkedést kilátásba helyezı foglalkozási területek közé tartozik. A kereskedelemben és a logisztika területén elhelyezkedni kívánó pályakezdık kezdı fizetései az átlag körül mozognak és kielégítınek tekinthetıek, különösen akkor, ha a viszonylag magas várható béremelkedési ütemet is figyelembe vesszük. A kereskedelmi, s különösen a logisztikai pálya kilátásaiban jelentıs szerepe van a központi régiónak, ahol az utóbbi években jelentıs, hazánk regionális elosztó- és tranzitszerepét növelı beruházásokra került sor. Az elmúlt tíz évben mind a termékek, mind az üzleti szolgáltatások világkereskedelmi forgalma megduplázódott, és az elmúlt két-három évben jelentısen felgyorsult a növekedés üteme. Ez a trend figyelhetı meg az EU tagországaiban is, igaz, itt a növekedés az elmúlt néhány évben kevésbé volt robbanásszerő (lásd a 6.4. ábrát). Magyarországon a rendkívül nyitott gazdaságnak és az ország központi regionális elhelyezkedésének köszönhetıen a következı években az expanzív világkereskedelem meghatározó befolyással lehet a munkaerıpiaci keresletre. Ez azt jelenti, hogy megnövekedhet a kereslet a több nyelven beszélı, nemzetközi kereskedelmi vagy logisztikai végzettségő munkaerı iránt. A magyar reálkeresetek növekedésével együtt a nemzetközi cégek munkaerı-kiszervezéseiben egyre inkább elıtérbe kerülhetnek az alacsonyabb bérköltségő kelet-európai országok, de Magyarország kedvezı földrajzi helyzetébıl adódóan a magyar munkaerıpiacra valószínőleg hosszabb távon is meghatározó hatása lesz a termékek és üzleti szolgáltatások forgalmának, illetve a magasabb színvonalú munkaerıt igénylı üzleti szolgáltatások Magyarországra történı kiszervezésének.


67


6.4. Ábra: A termékek és üzleti szolgáltatások külkereskedelmi forgalmának alakulása, 1995-2005 (millió US dollár, folyó áron) millió US dollár

millió US dollár

Termékek külkereskedelmi forgalma

12 000 000

90 000

10 000 000

75 000

8 000 000

60 000

Világ

6 000 000

45 000

Magyarország (jobb skála)

4 000 000

30 000

EU(25) 15 000

2 000 000

0

0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

millió US dollár

Üzleti szolgáltatások külkereskedelmi forgalma

millió US dollár

2 500 000

15 000

2 000 000

12 000

Világ

1 500 000

9 000

Magyarország (jobb skála)

1 000 000

6 000

EU(25) 3 000

500 000

0

0 1995 1996

1997 1998

1999 2000 2001

2002 2003

2004 2005

Forrás: WTO

A 6.4. ábrából az is kitőnik, hogy Magyarország külkereskedelmi forgalmának növekedési dinamikája az utóbbi években – mind a termékek, mind az üzleti szolgáltatások külkereskedelmét tekintve – elszakadt az Európai Unió mérsékeltebb trendjétıl, és a lendületesebben bıvülı világkereskedelemhez igazodott. Ez szintén megerısíti a külkereskedelmi és logisztikai végzettségő, valamint a gazdasági szolgáltatások ágazatban elhelyezkedni kívánó pályakezdı diplomások kedvezı kilátásaira utaló elırejelzéseket. A pályakezdı elemzı közgazdászok és piackutatók kezdı fizetésként országosan bruttó 158 ezer forintra, a közép-magyarországi régióban bruttó 201 ezer forintra számíthatnak. Az is kitőnik, hogy a foglalkozások között a pályakezdı elemzıknek és piackutatóknak kínált bruttó bérekben mutatkozik a legnagyobb szórás a kezdı bérek, valamint a két év gyakorlat után várható bérek tekintetében egyaránt. A nagy szórást annak jeleként is értelmezhetjük, hogy a közgazdász végzettségő pályakezdık tudásának színvonalában is jelentıs különbségek mutatkozhatnak, ami a munkáltatók által kínált bérekben is kifejezésre jut.


68


Az elemzı és kutató közgazdászokéhoz hasonlóan a jobban fizetettek közé tartoznak az informatikus és programozó állások. A foglalkozások jövedelmezıség szerinti összehasonlításában figyelembe kell venni, hogy a bruttó bérek színvonalát nagymértékben befolyásolhatja, hogy az adott terület diplomája mennyire konvertálható külföldön, például az Európai Unióban. Külföldön mérnöki végzettséggel feltehetıen könnyebb érvényesülni, mint a nagymértékben országspecifikus szabályok ismeretére épülı jogi, illetve gazdasági végzettségekkel. A válaszok alapján a pályakezdık számára a villamos-, gépész- vagy vegyészmérnöki állások a legjövedelmezıbbek. A villamosmérnökök országos szinten 181 ezer forint kezdı bruttó bérre, két év gyakorlat után bruttó 221 ezer forintra számíthatnak. A fıvárosban és környezetében a pályakezdık ennél lényegesen magasabb, 225 ezer forintos kezdı bruttó bért remélhetnek, és az elsı két évben ennek jelentıs, majd’ 60 ezer forintos emelkedésével számolhatnak. A gépészmérnöki foglalkozásokban fizetett pályakezdı bérek ennél ugyan közel 20 ezer forinttal alacsonyabbak, de így is kiemelkedınek számítanak. A gépész-, villamos- vagy vegyészmérnöki végzettséggel rendelkezı pályakezdıknek kínált kiemelkedı kezdı bérek a jelek szerint az irántuk jelentkezı erıs kereslethez igazodnak, de amint arra utaltunk, feltehetıen azt is jelzik, hogy ezeken a területeken a magyarországi cégek állásajánlatai nagyobb mértékben versenyeznek a külföldi álláslehetıségekkel. Korábban már szóltunk a pályakezdı bérekben mutatkozó jelentıs regionális különbségekrıl. Megállapíthatjuk továbbá, hogy a pályakezdı bérek és a régiók foglalkoztatási rátája között pozitív összefüggés mutatkozik. A foglalkoztatottak aránya a 15-74 éves népességen belül a dél-alföldi, észak-alföldi, észak-magyarországi és dél-dunántúli régiókban a legalacsonyabb, ami a pályakezdıknek fizetett alacsony kezdı bérekben is megnyilvánul (lásd a 6.5. és a 6.6. ábrát). Egyedül Nyugat-Dunántúlon nem érvényesül egyértelmően ez az összefüggés, mivel ebben a régióban az általánosan jobb foglalkoztatási helyzet ellenére sem lényegesen magasabbak a kínált kezdı bérek, mint az elıbb említett négy régióban. 6.5. Ábra: Diplomás pályakezdıknek fizetett bruttó bérek a felvételkor és két év gyakorlat után, régiók szerint (átlag, ezer forint) (ezer forint) 260

236

240

kezdı bruttó bér

220


211 188

200 180 160 140 120

114

165

165

161

155

149

148 125

186

171

130

136

130

100 80 60 40

DélDunántúl

DélAlföld

ÉszakÉszakNyugatAlföld Magyarország Dunántúl

KözépKözépOrszágos Dunántúl Magyarország átlag

Forrás: GVI MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

69


6.6. Ábra: Foglalkoztatási ráta régiók szerint, a 15-74 éves népesség százalékában, % (2001-2006) %

58 56,2

56

55,3

54,6

54 52 50 47,7

47,1

48

45,8

46

44,3

44 42 40 KözépKözépMagyarország Dunántúl 2001

NyugatDunántúl

Dél-Dunántúl ÉszakÉszak-Alföld Magyarország

2002

2003

2004

2005

Dél-Alföld

2006

Forrás: KSH - MEF


70


7. Nehezen betölthetı állások A kérdıíves megkérdezés során a válaszolókat megkértük, hogy nevezzék meg azokat a foglalkozási területeket, amelyeken az elmúlt egy-két évben nehézséget okozott a betöltendı állásnak megfelelı diplomás pályakezdı megtalálása és felvétele. Emellett arra is rákérdeztünk, hogy ennek mi volt az oka, és milyen bruttó bért kínáltak a jelentkezıknek az adott területen. A cégeknek a leggyakrabban a villamos- és gépészmérnöki végzettséget igénylı állások betöltése okozott gondot, és gyakran merültek fel nehézségek az ugyancsak mérnöki végzettséget igénylı termelésirányító munkakörökkel kapcsolatosan. A legproblémásabb foglalkozási területek közül messze kiemelkedik a gépészmérnöki foglalkozások csoportja. Az összes megkérdezett cég 6%-a jelezte, hogy az elmúlt egy-két évben nehezen talált megfelelı gépészmérnököt. Viszonylag nagy volt a gyártástechnológiai mérnök, az építészmérnök és a minıségellenıri állásokra jelentkezı diplomás pályakezdık kínálatával elégedetlenek száma is (lásd a 7.1. ábrát). 7.1. Ábra: Milyen állás betöltésénél okozott gondot a megfelelı pályakezdı megtalálása az elmúlt egy-két évben? (megnevezések gyakorisága) 60

gépészmérnök villamosmérnök

34 29

termelésirányító számviteli, kontrolling munkatárs gyártástechnológiai mérnök

24 23 22

minıségellenır, minıségbiztosító pénzügyes

21 21

informatikus, programozó építészmérnök kereskedelmi szervezı

20 16 15

logisztikus könnyőipari mérnök

14 14

építımérnök vegyészmérnök ügyintézı asszisztens

13 10 3

gazdaságelemzı agrármérnök

3 0

10

20

30

40

50

60

70

megnevezések száma

Forrás: GVI

A válaszok arra is utalnak, hogy a számviteli állások tekintetében gyakran fordul elı, hogy a cégeknek gondot okoz a pályakezdık felvétele, annak ellenére, hogy a korábban bemutatott eredmények alapján a számviteli végzettségő pályakezdık iránti keresletben rövidtávon nem várható számottevı élénkülés. Ugyanez érvényes a pénzügyi végzettségő pályakezdık felvételével kapcsolatos véleményekre és elırejelzésekre. Feltételezve, hogy mennyiségileg a visszafogottabb kereslettel változatlan kínálat áll szemben, a felvétel során jelentkezı nehézségek nagy valószínőséggel inkább a pályakezdık készségeivel, felkészültségével vagy elvárásaival hozhatók összefüggésbe, mintsem a jelentkezık elégtelen számával, azaz az alacsony kínálattal. MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

71


Az alábbiakban az állások betöltésénél észlelt nehézségekre adott magyarázatokat vizsgáljuk meg. A válaszolók a felvételi nehézségekre magyarázatként az alábbiakat jelölhették meg: (1) túl kevés pályakezdı jelentkezett az adott állásra, (2) a jelentkezık tudásának színvonala nem felelt meg az elvárásoknak, (3) túl magas volt a jelentkezık bérigénye, (4) a jelentkezı pályakezdık nem rendelkeztek kellı gyakorlattal, (5) a pályakezdık mobilitásának hiánya, (6) a jelentkezık idegennyelv-tudása nem volt megfelelı. Az eredményeket a 7.2. ábrán mutatjuk be. Az 1000 megkérdezett cég viszonylag nagy hányada (több mint 15%-a) tapasztalt nehézségeket az elmúlt egy-két évben a pályakezdık felvételénél. A leggyakrabban a jelentkezık alacsony száma okozott gondot, de nem sokkal kisebb szerepe volt a felvételi nehézségekben annak is, hogy a jelentkezı pályakezdık nem rendelkeztek megfelelı tudással. Ez a szakmai tapasztalat hiányából is fakadhat, miután viszonylag sokan hiányolták a pályakezdık gyakorlati ismereteit. A válaszok összességében arra utalnak, hogy a pályakezdık gyakran nem tudnak eleget tenni a cégek szakmai elvárásainak. 7.2. Ábra: Milyen nehézségek merültek fel az elmúlt egy-két évben a megfelelı diplomás pályakezdı felvételénél? (megnevezések gyakorisága)

kevés jelentkezı nem megfelelı tudású jelentkezık gyakorlat hiánya idegennyelv-tudás hiánya magas bérigény mobilitás hiánya 0

50

100

150

200

megnevezések száma

Forrás: GVI

A jelentkezık alacsony száma leggyakrabban a fent említett, mőszaki végzettséget igénylı foglalkozások kapcsán merült fel problémaként. A jelentkezık számának elégtelensége leginkább a gépészmérnökök, a gyártástechnológiai mérnökök, az építész- és építımérnök pályakezdık munkaerıpiacára jellemzı. A mőszaki foglalkozások mellett alacsonynak találták a munkáltatók a logisztikus állásokra jelentkezı diplomás pályakezdık számát is. A vegyészmérnök pályakezdık felvétele összességében viszonylag kevés cégnek jelentett gondot. Számukra leggyakrabban a jelentkezık alacsony száma okozott nehézséget, ami a kínálatot enyhén meghaladó keresletre enged következtetni. A számviteli végzettségő pályakezdıkkel kapcsolatos visszafogottabb felvételi tervek mögött – a felvételi nehézségek gyakoriságát és annak magyarázatát tekintve – az állhat, hogy a cégeknek ezen a területen inkább gyakorlott munkaerıre van szükségük. Látszik, hogy van igény számviteli végzettségő pályakezdıkre, hiszen felvételük viszonylag gyakran okoz nehézséget, de a cégek elsısorban az alaposabb szakmai ismeretekkel és/vagy némi szakmai gyakorlattal rendelkezı pályakezdıket keresik. A gyakorlat egyébként szinte minden foglalkozási területen viszonylag fontos szempontként jelenik meg. A szakmai gyakorlat hiánya a számviteli terület mellett a termelésirányító, minıségellenıri és a gyártástechnológiai mérnöki állásokra jelentkezı pályakezdık esetében játszik nagy szerepet a munkaadók elégedetlenségében.


72


A pályakezdı gépészmérnökök a jelek szerint érzékelik, hogy nagy, s egyre erısödı a munkájuk iránti kereslet, ezért megemelték bérelvárásaikat, amelyek a válaszok alapján gyakran meghaladják a munkaadók által reálisnak tartott szintet. A kínált béreket jóval meghaladó bérigények az informatikus és programozó végzettségő pályakezdık felvételét is megnehezítik. Ezekben a foglalkozásokban azonban nem csak a megfelelı végzettséggel rendelkezık alacsony száma miatt magasak a bérelvárások, hanem az is javítja az informatikusok és programozók alkupozícióját, hogy a jelentkezık gyakran nem rendelkeznek megfelelı tudással és/vagy nyelvismerettel. Más szóval kevés a jó informatikus, programozó, akik viszont – ennek tudatában – növelhetik bérelvárásaikat. Azt is figyelembe kell venni, hogy különösen a mérnök és informatikus végzettségő pályakezdık bérelvárásait a hazai munkaerıpiaci viszonyok mellett jelentıs mértékben befolyásolhatják a magasabb fizetéssel járó külföldi álláslehetıségek.


73


7.3. Ábra: Milyen állások betöltésénél és miért merültek fel nehézségek az elmúlt egy-két évben a jelentkezı diplomás pályakezdıkkel kapcsolatban? (válaszok gyakorisága) gépészmérnök villamosmérnök termelésirányító számviteli, kontroller munkatárs gyártástechnológiai mérnök mobilitás hiánya minıségellenır, minıségbiztosító gyakorlat hiánya pénzügyes magas bérigény informatikus, programozó idegennyelv-tudás hiánya építészmérnök nem megfelelı tudású jelentkezık

kereskedelmi szervezı

kevés jelentkezı logisztikus építımérnök könnyőipari mérnök vegyészmérnök ügyintézı asszisztens agrármérnök gazdaságelemzı 0

5

10

15

20

25

30

35

40

Forrás: GVI

Végül meg kell jegyezni, hogy a válaszok alapján a pályakezdıknek gyakran jelent akadályt az elhelyezkedésben az idegennyelv-tudás hiánya. Az utóbbi években a pályakezdık helyzetével kapcsolatosan egyre gyakrabban került szóba, hogy legalább egy idegen nyelv – lehetıleg szakmai szintő – alapos ismerete már a mőszaki végzettségő pályakezdık esetében is egyre inkább elengedhetetlen feltétele a sikeres elhelyezkedésnek. A válaszok alapján a gépész-, villamosmérnöki, gyártástechnológiai vagy könnyőipari mérnöki pályát választó fiatalok elhelyezkedését sajnos a munkájuk iránt mutatkozó nagy kereslet ellenére még mindig gyakran megnehezíti az idegennyelv-ismeret hiánya.


74


Azt is érdemes megvizsgálni, hogy a cégeknek milyen kínált bérek mellett esett nehezükre megfelelı diplomás pályakezdıt találni adott foglalkozási területre. Az alacsony kínálati bér ugyanis részben magyarázatot adhat a munkaerı-felvételi gondokra. Azokban az állásokban, amelyek betöltése nehézséget okozott, a cégek összességében magasabb bért kínáltak a jelentkezıknek, mint amennyit átlagosan fizetnek a foglalkoztatott diplomás pályakezdıknek. A különbség foglalkozások szerint csak néhány esetben szembetőnı (lásd a 7.4. ábrát). A nehezen betölthetı informatikus vagy programozó állásokban a cégek az átlagbérnél számottevıen, több mint 30 ezer forinttal magasabb fizetést kínáltak a pályakezdıknek. A megfelelı pályakezdı megtalálásában a kínálat elégtelensége mellett leginkább a kereskedelmi állások esetében játszhatott szerepet az, hogy a munkáltatók túl alacsony bért kínáltak a jelentkezı pályakezdıknek, ami összhangban van azzal, hogy a cégek a kereskedelmi állások betöltésénél leginkább a magas bérelvárásokat kifogásolták. 7.4. Ábra: A pályakezdıknek kínált bruttó bérek átlaga a nehezen betölthetı állások esetén, és az alkalmazott pályakezdıknek fizetett bruttó bérek átlaga (ezer forint) összesen pénzügyes számviteli, kontrolling munkatárs kereskedelmi szervezı minıségellenır, minıségbiztosító termelésirányító A kínált bruttó bér a nehezen betölthetı állások esetén

informatikus, programozó vegyészmérnök építımérnök

Az alkalmazott pályakezdıknek fizetett bruttó bér

építészmérnök villamosmérnök gépészmérnök 0

50

100

150

200

250

(ezer forint)

Forrás: GVI

A munkáltatók tehát összességében a foglalkoztatott pályakezdıkénél magasabb bért kínáltak azoknál az állásoknál, amelyeknél – ennek ellenére – nehezen találtak megfelelı pályakezdıt. Feltételezésünk szerint – figyelembe véve az említett magyarázatokat – ez arra enged következtetni, hogy a megfelelı pályakezdı megtalálása elsısorban a magasabb szintő tudást, jobb képességeket vagy némi gyakorlatot is igénylı, és ezért jobban fizetı állásoknál okozott gondot. Ez ugyanakkor csak részben érvényes azokra a foglalkozási területekre, amelyekben világosan látszik, hogy a pályakezdık száma sem felel meg a keresletnek. Ezeken a területeken (pl. gépészmérnöki állásoknál) sokkal általánosabb a munkaerıhiány és nem csak a magas elvárások szabnak korlátot a megfelelı munkaerı megtalálásában. A kínálati béreket tekintve problematikus lehet, hogy a nehezen betölthetı gépészmérnöki állásokban a kínálati bér csak kevéssel múlja felül a foglalkoztatott gépészmérnök pályakezdık átlagbérét. Felmerül a kérdés, hogy a kínált és a fizetett átlagbérek közötti eltérések elegendı ösztönzı erıt jelentenek-e a diplomás munkaerıhiány felszámolásához, és a nehezen betölthetı állások esetén a megfelelı jelentkezı felvételéhez. Ezt a kérdést azért sem szabad figyelmen kívül hagyni, mert a külföldi állásajánlatok növekvı kihívást jelentenek a magyarországi cégek számára. MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

75


8. A pályakezdık készségeivel, ismereteivel való elégedettség A munkáltatókat megkértük, hogy osztályozzák a diplomás pályakezdık készségeit azon a két foglalkozási területen, amelyen a cégnél a leggyakoribb a diplomás pályakezdık alkalmazása. Emellett azt is megkérdeztük, hogy az adott készség vagy ismeret mennyire fontos az adott foglalkozási területen. A megkérdezettek a készségek, ismeretek értékelését és ezek fontosságát is ötfokozatú skálán adhatták meg. A foglalkozások szerinti értékelések aggregálásából arra a megállapításra jutottunk, hogy a diplomás pályakezdık megítélésénél a munkáltatók általánosan a következı készségeket és ismereteket tartják különösen fontosnak: • precíz munkavégzés • önálló munkavégzés • csapatmunka • nagy munkabírás • számítógépes-ismeretek • szakmai elméleti alapok Az értékelések alapján szinte minden felsorolt szempont fontos a munkáltatók számára, mivel az 1-tıl 5-ig terjedı fontossági skálán csupán az írásos szakmai anyagok készítése kapott átlagosan négyesnél valamivel kisebb értéket (lásd a 8.1. ábrát). A fontosság mérése elsısorban ahhoz nyújt segítséget, hogy a teljesítmény mellett a pályakezdık relatív – vagyis az elvárásokhoz (az elvárt készség fontosságához) viszonyított – teljesítményét is meg tudjuk állapítani. A 8.1. ábrából kitőnik, hogy ebben a megközelítésben a pályakezdık a precíz munkavégzés és az önálló munkavégzés tekintetében maradnak el leginkább az elvárásoktól. Érdekes módon a pályakezdık ezekre a készségekre nem kaptak kifejezetten rossz osztályzatot, de a munkáltatók elvárásai ezen a téren rendkívül magasak, azaz a jónál is jobbat várnak. A precíz és az önálló munkavégzés általában olyan szakmai készségeket igényel, amelyek nagyrészt a gyakorlatban sajátíthatóak el. Ez megerısíti azt az egy évvel ezelıtti kutatásunkból levont következtetést, miszerint a munkáltatók a diplomás pályakezdıknél is elvárják, de legalábbis fontosnak tartják a szakmai gyakorlatot, a munkatapasztalatot. A szakmai gyakorlati jártasságot a válaszadók értékelései ugyan nem sorolták a legfontosabb készségek közé, a pályakezdık szakmai tapasztalatai mégis elmaradnak az elvárásoktól, továbbá erre vonatkozóan kapták a leggyengébb osztályzatot. Látható tehát, hogy a munkáltatók reálisnak tartják, bizonyos mértékben el is várják a munkatapasztalattal rendelkezı pályakezdık jelentkezését. A munkára való felkészítés tekintetében tehát érezhetı egyfajta elvárás a vállalati oldalról egyrészt a felsıoktatási intézmények, másrészt a hallgatók felé. Ebbıl arra következtethetünk, hogy a munkáltatók igyekeznek a tanulókra és az intézményekre áthárítani a betanítás és a gyakorlati felkészítés kezdeti költségeit.


76


8.1. Ábra: A diplomás pályakezdık tudásának, ismereteinek értékelése 4,3

csapatmunkához szükséges készség

4,1

önálló munkavégzéshez szükséges készség

4,2

nagy munkabírás

4,2

precíz munkavégzés 4,0

szervezıi készség

3,9

idegennyelv-tudás írásos szakmai anyagok készítése

3,9

analitikus szemlélet

3,9 4,3

új készségek elsajátítása

4,4

számítógépes ismeretek/gyakorlat 3,6

szakmai gyakorlati jártasság

4,1

szakmai elméleti alapok

osztályzat

1

fontosság

2

3

4

5

átlagosztályzat

Megjegyzés: 1-es osztályzat jelenti, hogy az adott ismeret, vagy készség egyáltalán nem fontos, illetve azt, hogy a pályakezdık ebben egyáltalán nem felelnek meg az elvárásnak, 5-ös osztályzat jelenti azt, hogy az adott ismeret, vagy készség nagyon fontos, ill. azt, hogy a pályakezdık teljesen megfelelnek az elvárásnak. Forrás: GVI

A pályakezdık átlagosan jó osztályzatot kaptak, szakterületek szerint a termelésirányítók kapták a legkevésbé kedvezı osztályzatot (átlagérték: 3,8), a humánerıforrás menedzserek pedig a legjobb osztályzatot (átlagérték: 4,4), de összességében nem számottevı a foglalkozások szerinti átlagosztályzatok szórása (lásd a 8.2. ábrát). A foglalkozások szerinti részletes értékeléseket az 1. számú melléklet ábrái szemléltetik.


77


8.2. Ábra: A diplomás pályakezdık tudásának, ismereteinek értékelése a foglalkozási területek szerint (osztályzatok átlaga) humán erıforrás menedzser

4,41


4,35

turisztikai és vendéglátó munkatárs

4,23

pénzügyes

4,20

jogász, ügyvéd

4,19

ügyvitelszervezı, projektvezetı, üzemgazdász

4,18

üzletkötı, értékesítı, ügyfélkapcsolati felelıs

4,17

könnyőipari mérnök

4,17

gazdaságelemzı, közgazdász munkatárs

4,15

mérnök üzletkötı, mőszaki menedzser

4,13

informatikus, programozó, fejlesztı

4,11

közlekedésmérnök

4,09

számviteli munkatárs, kontroller

4,09

villamosmérnök

4,09

gépészmérnök

4,02

kereskedelmi menedzser, logisztikus

4,00

építımérnök

3,98

építészmérnök

3,96

minıségbiztosító, minıségellenır

3,95

reklám-, marketing menedzser

3,92


3,87

adószakértı

3,86

piackutató, statisztikus

3,86


3,80

átlagosztályzat

4,08 1

2

3

4

5

átlagosztályzat

Megjegyzés: 1-es osztályzat jelenti, hogy adott foglalkozási területen a pályakezdık egyáltalán nem felelnek meg az elvárásnak, 5-ös osztályzat jelenti, hogy teljesen megfelelnek az elvárásnak; Forrás: GVI

Az idegen nyelvi ismeretek tekintetében az ügyvitelszervezıi, projektvezetıi és üzemgazdász állásokban, illetve az idegenforgalomban és vendéglátásban elhelyezkedı pályakezdık felelnek meg leginkább a munkáltatók elvárásainak, a kereskedelemben és a piackutatói, elemzıi állásokban foglalkoztatott pályakezdık idegennyelv-tudása kissé elmarad a velük szemben támasztott magas elvárásoktól. A jogászokkal szemben alacsonyabb a nyelvi követelmény, és ennek a pályakezdık könnyen eleget is tesznek (lásd az 1. számú mellékletben az M.1.13. ábrát). Szembetőnı ugyanakkor, hogy a mőszaki területeken is fontos követelményként jelenik meg a nyelvtudás, amivel kapcsolatban a munkáltatók nincsenek megelégedve a pályakezdı mérnökökkel (lásd az 1. számú mellékletben, pl. az M.1.19. és az M.1.20. ábrát). A vállalati értékelések alapján majd’ minden mérnökképzésben szükség lenne a nyelvtanulás ösztönzésére, a munkáltatók a legerısebben a mérnök–üzletkötıi, mőszaki menedzseri, vegyészmérnöki, minıségellenıri és termelésirányítói állásokra jelentkezık elégtelen idegen nyelvi ismereteit kifogásolták. A számítógépes ismeretekkel általában elégedettek a munkáltatók, különösen a mőszaki foglalkozásokkal kapcsolatosan. Az ügyvitelszervezésben, projektvezetésben és az üzemgazdászként alkalmazott pályakezdık esetében azonban alaposabb számítógépes ismereteket várnak el. MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

78


9. A felsıoktatási intézmények értékelése A 6. fejezetben bemutattuk a vállalkozások diplomás pályakezdık felvételével kapcsolatos terveit. Azon túl, hogy a cégek milyen foglalkozási területre terveznek felvenni diplomás pályakezdıt 2007-ben, arra is rákérdeztünk, hogy adott foglalkozási területen a felvétel során milyen végzettségő, illetve mely egyetemen, fıiskolán, illetve annak mely karán végzett pályakezdıket preferálják. Ezzel egyrészt arra kívántunk választ kapni, hogy adott foglalkozási területen milyen felsıoktatási intézmények, ill. karok diplomájával számíthatnak a pályakezdık jobb elhelyezkedési esélyekre, másrészt pedig arra, hogy adott intézményen, ill. karon végzett diplomás pályakezdınek milyen foglalkozási területeken van a legnagyobb esélye az elhelyezkedésre. Tudjuk, hogy a diploma önmagában nem elegendı ahhoz, hogy a pályakezdık sikeresen, az elvárásaiknak megfelelı munkahelyen és megfelelı fizetésért tudjanak elhelyezkedni. Azonban azt is látjuk, hogy a cégeket nem csak az elterjedt elıítéletek késztetik arra, hogy különbséget tegyenek két felsıoktatási intézmény diplomája között, hanem a pályakezdık munkájának színvonalával kapcsolatos tapasztalataik is megnyilvánulnak az egyetemekre és fıiskolákra vonatkozó preferencia-rendszerükben. Természetesen azokról a karokról is kerülhetnek ki kiváló szakemberek, amelyeket felmérésünkben a cégek kevésbé preferáltak. Azonban amennyiben a cégek kevésbé preferálnak egy diplomát, úgy a pályakezdıknek ezzel a papírral minden bizonnyal kisebb az esélyük arra, hogy eljussanak az állásinterjúig, s bebizonyítsák tudásukat, rátermettségüket. Az alább bemutatott eredményeket tehát úgy kell értelmezni, hogy a preferáltabb diplomák több kaput, azaz több lehetıséget nyitnak meg az álláskeresı pályakezdık elıtt, és így számukra jobb elhelyezkedési esélyeket biztosítanak, mint a munkáltatók látókörén kívül esı, kevésbé elismert intézmények diplomái. A megkérdezett vállalatvezetık, illetve humánerıforrás–vezetık összesen 123 egyetemi, fıiskolai kar és intézmény közül választhattak legfeljebb hármat aszerint, hogy adott foglalkozási területre elsısorban mely intézmények, ill. karok diplomás pályakezdıit hívnák be állásinterjúra. A karokat a megnevezések gyakorisága alapján négy csoportba soroltuk. A "Leggyakrabban említett" kar mellett "Gyakran említett" karoknak hívjuk azokat, amelyeket az adott foglalkozás tekintetében a válaszadók több mint 10%-a sorolt az elsı három leginkább preferált kar közé, és "További említett" karnak nevezzük azokat, amelyeknél a megnevezések relatív gyakorisága a 10%-os küszöböt nem haladja meg. Végül a negyedik osztály a meg nem nevezett karokat, intézményeket foglalja magába, de ezeket az alábbiakban külön nem tüntettük fel. A 10%-os határ alacsonynak tőnhet, azonban a legtöbb vizsgált foglalkozás esetében a választások viszonylag sok intézmény között oszlottak meg, így már a 10% feletti megnevezési gyakoriság is kiemelkedınek tekinthetı. A csoportokon (a „gyakran említett”, ill. a „további említett” karok csoportján) belül nem állítottunk fel rangsort, hanem ABC szerint rendeztük a karokat. A felsıoktatási karok, illetve foglalkozások szerinti eredményeket a 9.1. táblázatban foglaltuk össze. A kereszttábla oszlopaiban három csillaggal (***) jelöltük azokat az egyetemi, fıiskolai karokat, ill. intézményeket, amelyeket a megkérdezettek a leggyakrabban, és két csillaggal (**) azokat, amelyeket gyakran (az esetek több mint 10%-ában) említettek arra a kérdésre, hogy adott foglalkozás tekintetében mely egyetemi, fıiskolai karon végzett pályakezdıket hívnák be állásinterjúra az elsı három helyen. Ennek megfelelıen egy csillaggal (*) jelöltük azokat a fıiskolai, egyetemi karokat, amelyek ritkábban (legfeljebb az esetek 10%-ában) kerültek említésre. Az oszlopokban nincs semmilyen jel azoknál a karoknál, amelyeket adott foglalkozásra vonatkozóan egyáltalán nem említettek a cégek. Az intézmények vagy karok összehasonlításánál figyelembe kell venni, hogy a 20 vizsgált foglalkozási terület zömmel – mivel gazdasági szféráról van szó – gazdasági, illetve mőszaki jellegő. Ugyanakkor olyan karokat is vizsgáltunk, amelyek elsısorban nem az általunk vizsgált MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

79


gazdasági ágak számára képeznek diplomásokat (pl. bölcsészkarok). A preferenciák csak az üzleti szféra általunk vizsgált szegmensére, és az erre jellemzı foglalkozásokra vonatkoznak (lásd a 3. fejezetet), így nem érvényesek pl. az oktatás, az egészségügy, a közigazgatás, a nonprofit szervezetek és kutatóintézetek pályakezdık iránti keresletére, és így a jellemzıen erre az intézményi szférára képezı felsıoktatási intézményekre sem (pl. orvosi, tanárképzı és pedagógus karok, bölcsészkarok, agrárkarok, stb.). A karok preferáltságát a 2. számú mellékletben foglalkozási területenként külön-külön is bemutatjuk. A leginkább preferált karok a legtöbb esetben – a várakozásoknak megfelelıen – a nagyobb presztízső, és elsısorban budapesti egyetemekhez tartoznak, de több vidéki egyetem végzıseit is szívesen látják a munkáltatók az állásinterjúkon. A cégek válaszai alapján a pályakezdık a mőszaki területen a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai, Gépészmérnöki, Építész és Építımérnöki Karán, a gazdasági területen pedig a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdász képzésében szerzett diplomával juthatnak be az állásinterjúkra a legnagyobb eséllyel. A mőszaki területen a preferáltabb vidéki egyetemi karok között említhetjük a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Karát, különösen a gyártástechnológiai foglalkozási terület kapcsán, kedveltek továbbá a Széchenyi István Egyetem gyıri Mőszaki Tudományi Karán végzett pályakezdık, különösen a termelésirányító és logisztikus állásokra jelentkezık, és pozitív értékeléseket kapott a Veszprémi Egyetem Mérnöki Kara is, fıként az élelmiszeripari, környezet- és vegyészmérnöki, logisztikus és termelésirányítói foglalkozásokkal kapcsolatosan. A közgazdasági területen a vidéki egyetemek közül a Pécsi Egyetem Közgazdaságtudományi Karán végzett pályakezdıknek van még jó esélyük az állásinterjúkon, különösen a számviteli, pénzügyi és üzletkötıi állások esetében. A Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karán szerzett diploma is jó ajánlólevél a pályakezdéshez, különösen a kereskedıi, számviteli és üzemgazdász, ügyvitelszervezıi állásokra való jelentkezés esetén. Az egyetemi mellett a fıiskolai diploma is kedvelt, sıt, néhány foglalkozás esetében a fıiskolai végzettséggel rendelkezı pályakezdık meg is elızik az egyetemi végzettségőeket a cégek preferencia-rangsorában. A közgazdász végzettséget igénylı állásokra a Budapesti Gazdasági Fıiskola Külkereskedelmi Fıiskolai Karán végzett pályakezdık is jó eséllyel pályázhatnak. İket a legtöbb cég az üzletkötıi állások betöltésénél részesítené elınyben, de más foglalkozási területeken, kereskedelmi, logisztikai, vendéglátóipari, pénzügyi és marketing állásoknál is elıtérben vannak a felvételi interjúkon. Ugyanennyire keresettek a Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Karán végzett pályakezdık, azzal a különbséggel, hogy a logisztikai állásokra, valamint az üzletkötıi és marketing területen a cégek kissé jobban preferálják a külkereskedelmi fıiskolai végzettséget, míg a számvitel területén és a pénzügyes pozíciókra a Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Karon végzett pályakezdıket részesítik elınyben. A kereskedelemben, a marketingben és a pénzügyi területeken keresettek az Általános Vállalkozási Fıiskola végzettjei is. A Budapesti Gazdasági Fıiskola Kereskedelmi és Vendéglátóipari Fıiskolai Karán szerzett diplomát a cégek az idegenforgalmi menedzser állásokra történı felvételnél tették az elsı helyre, de a kereskedelmi menedzserként, az üzletkötıi, a marketing és a reklám területen elhelyezkedni kívánó pályakezdıknek is értékes pluszpontokat hozhat az állásinterjún az ott szerzett oklevél. A mőszaki végzettséget igénylı foglalkozások terén a Budapesti Mőszaki Fıiskola Bánki Donát Gépészmérnöki és Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karán végzett pályakezdıket a cégek szinte ugyanazokon a foglalkozási területeken hívják be elıszeretettel állásinterjúra. E két fıiskolai kar diplomái a villamos- és gépészmérnöki, a gyártástechnológiai mérnöki, az informatikus és programozói, valamint a logisztikus és termelésirányítói állásokra történı jelentkezésnél jelenthetnek elınyt sok más végzettséggel szemben. A Debreceni Egyetem Mőszaki Fıiskolai Karán végzett pályakezdık jelentkezését szívesen látják építész-, gépész- és villamosmérnöki állásajánlatoknál, a Kecskeméti Fıiskola Gépipari és Automatizálási Mőszaki Fıiskolai Karán végzettek közül pedig különösen a gépészmérnöki és gyártástechnológiai mérnöki területen elhelyezkedni kívánó pályakezdıket keresik a cégek.


80


A preferencia-értékelésekbıl az is kiolvasható, hogy néhány fıiskolai és egyetemi kar diplomája kevésbé népszerő az állásinterjúkon. Mind a mérnök-, mind a közgazdászképzésben találunk olyan fıiskolai és egyetemi karokat, amelyek képzési színvonala – a vállalati vélemények alapján – nem elég elismert ahhoz, hogy a pályakezdık versenyképesek legyenek az álláskeresésben. A versenyhátrány ez esetben azt jelenti, hogy a kevésbé elismert diplomákkal a fiatalok kevesebb cégtıl kapnak esélyt a bemutatkozásra és tudásuk bizonyítására, ami összességében rosszabb elhelyezkedési esélyeket, hosszabb ideig tartó álláskeresést jelent, s végül a várakozásokhoz képest rosszabb feltételek mellett történı elhelyezkedéshez vezethet. Az értékelésekbıl ugyanakkor az is kiolvasható, hogy némely foglakozási területtel kapcsolatosan több olyan intézményt is említettek a munkáltatók, amelyek nem nyújtanak kimondottan arra a területre irányuló képzést. Ez a képzések szakmai tartalmának magas fokú helyettesíthetıségére utal az adott területen. Példaként említhetı a bölcsészkaron végzettek jó esélye a humánerıforrás menedzseri álláslehetıségeknél, valamint egyes mőszaki képzést nyújtó karok gyakori említése némely gazdasági jellegő foglalkozásnál. A humán tıkének a foglalkozási területek közötti konvertálhatósága növeli a diplomás munkaerıpiac rugalmasságát, az elhelyezkedési esélyeket, és jelentısen hozzájárulhat az egyensúlytalanságok csökkentéséhez.


81


*

** *

* * ** * * **

**

* *

**

** ** * **

*** **


*


*

egyéb villamosmérnök

**

egyéb gépészmérnök

**

gyártástechnológiai mérnök

*

építı-, építészmérnök

üzletkötı

*

üzemgazdász, ügyvitelszervezı élelmiszeripari-, környezetés vegyészmérnök

reklám-, és marketingmenedzser

számviteli munkatárs, kontroller gazdaságelemzı, piackutató, statisztikus

*

pénzügyes

**

logisztikus

*

Általános Vállalkozási Fıiskola, Budapest

kereskedelmi menedzser

humán erıforrás menedzser turisztikai és vendéglátó menedzser

9.1. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények, diplomás pályakezdık állásinterjúra történı behívásánál, foglalkozási területek szerint

*

Apor Vilmos Katolikus Fıiskola, Vác Berzsenyi Dániel Fıisk. Bölcsésztud.-i Fıisk.Kar, Szombathely

*

Berzsenyi Dániel Fıiskola Term.tud. Fıisk.Kar, Szombathely BME Építészmérnöki Kar

*

*

**

BME Építımérnöki Kar BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (közg. képzés)

*

*

**

BME Gépészmérnöki Kar BME Közlekedésmérnöki Kar

*

* * *** *** *** *

BME Vegyészmérnöki Kar BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Budapesti Corvinus Egyetem (közgazdász képzés) Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Kar

*** *

**

**

**

*

* *

*

*

*

* * ** ** **

* * * * **

* * * ** **

* * *

*

* ** *

*** ***

**

**

* *

* *** ***

*** ** *

Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar

*** ***

*

*

* ** *

** * * ** **

*

** ** * ** ** ** * *

*

Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar Budapesti Gazd.Fıisk.Pénzügyi és Számviteli F.K.,Salgótarján

*

Budapesti Gazd.Fıisk.Pénzügyi és Számviteli F.K.,Zalaegersz. Budapesti Gazdasági Fıisk. Ker. Vend. és Idegenforg.Fıisk.K. Budapesti Gazdasági Fıiskola Külkereskedelmi Fıiskolai Kar Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Fıisk.K.

* * *

*** ** **

Budapesti Kommunikációs Fıiskola Budapesti Mőszaki Fıiskola Bánki Donát Gépészmérnöki F.K.

**

Budapesti Mőszaki Fıiskola Kandó Kálmán Villamosmérn-i F.K. Budapesti Mőszaki Fıiskola Keleti Károly Gazdasági Fıisk.Kar

** **

*

Budapesti Mőszaki Fıiskola Neumann János Informatikai F.K. Budapesti Mőszaki Fıiskola Rejtı Sándor Könnyőipari Mér.F.K.

*

* *

** ** * **

** *** ** *

* *

*

*

*

* *

* *

*

* * *

**

*

* * * *

** **

** **

** **

** **

* *

* *

*

***

*

**

**

** **

* * *

* *

* *

*

*

**

Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar

*

Debreceni Egyetem Egészségügyi Fıiskolai Kar Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógiai Fıisk.-i K. Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar

*

** *

Debreceni Egyetem Mezıgazdaságtudományi Kar

**

* *

*

*

Debreceni Egyetem Mőszaki Fıiskolai Kar

* ** *

Debreceni Egyetem Természettudományi Kar

*

Dunaújvárosi Fıiskola

*

ELTE Állam- és Jogtudományi Kar

* * *

*

ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fıiskolai Kar ELTE Bölcsészettudományi Kar

*

*

ELTE Tanító- és Óvónıképzı Fıiskolai Kar

**

ELTE Természettudományi Kar

*

Eötvös József Fıiskola Mőszaki Fakultás, Baja

*

*

*

Eötvös József Fıiskola Pedagógiai Fakultás, Baja Eszterházy Károly Fıiskola Bölcsésztud.-i Fıiskolai Kar, Eger

*

Eszterházy Károly Fıiskola Gazdasági Fıiskolai Kar Eszterházy Károly Fıiskola Term.tud.-i Fıiskolai Kar, Eger

*

*

* *

Gábor Dénes Fıiskola, Budapest

*

*

*

* *

*

*

Harsányi János Fıiskola, Budapest Heller Farkas Gazd. és Turisztikai Szolg. Fıiskolája, Bp

**

Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar (vegyes agrár szakok) Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Fıisk. K. Károli G. Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Képzés Károli G. Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar Károli Gáspár Ref. Egyetem Tanítóképzı Fıisk. Kar, Nagykırös

*

Károly Róbert Fıiskola Gazdálkodási Fıiskolai Kar, Gyöngyös

*

Károly Róbert Fıiskola Mezıgazdasági Fıiskolai Kar, Gyöngyös Kecskeméti Fıiskola Gépip. és Automat. Mőszaki Fıisk. Kar

*

*

*

**

**

*

Kecskeméti Fıiskola Tanítóképzı Fıiskolai Kar

folytatás MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

82

egyéb gépészmérnök

egyéb villamosmérnök



gyártástechnológiai mérnök

építı-, építészmérnök

*

üzemgazdász, ügyvitelszervezı élelmiszeripari-, környezetés vegyészmérnök

reklám-, és marketingmenedzser

**

üzletkötı

pénzügyes

logisztikus

számviteli munkatárs, kontroller gazdaságelemzı, piackutató, statisztikus

kereskedelmi menedzser

humán erıforrás menedzser turisztikai és vendéglátó menedzser


*

*

*

**

**

**

* **

*

Kecskeméti Fıiskolai Kertészeti Fıiskolai Kar

*

Kodolányi János Fıiskola, Székesfehérvár

*

*

Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzı Fıiskola, Debrecen

* *

*

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Miskolci Egyetem Anyag- és Kohómérnöki Kar Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar

*

*

** *

* * ** *

*

Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképzı Fıisk. Kar, Sárospatak Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar

**

* *

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kar

*

*

* *

* *

Miskolci Egyetem Mőszaki Földtudományi Kar

*

Modern Üzleti Tudományok Fıiskolája, Tatabánya

*

Nemzetközi Üzleti Fıiskola, Budapest Nyíregyházi Fıiskola Bölcsésztudományi és Mővészeti Fıisk.K.

*

** *** **

** *

* *

Nyíregyházi Fıiskola Gazdasági és Társ.tud.-i Fıiskolai Kar

*

*

Nyíregyházi Fıiskola Mőszaki és Mezıgazdasági Fıiskolai Kar

* *

* *

* * *

Nyíregyházi Fıiskola Természettudományi Fıiskolai Kar

*

Nyugat- M.o.-i Egy. Apáczai Csere János Tan.képzı F.K., Gyır Nyugat-M.o.-i Egy. Benedek Elek Pedagógiai Fıisk. Kar,Sopron Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdımérnöki Kar, Sopron

*

Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar, Sopron

*

*

Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar

*

Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtud.-i Kar, Sopron Pannon Egyetem Georgikon Mezıgazd.tud-i Kar, Keszthely Pannon Egyetem Mérnöki Kar, Veszprém

*

*

*

*

Ny.-Mo.-i Egyetem Mezıgazd.- és Élelmiszertud-i K., Moson.m.v.

* *

*

*

**

*

***

*

**

*

*

*

**

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Pécsi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs

** *

*

**

*

*

**

**

*

*

*

*

**

*

*

*

*

**

*

**

* *

**

*

**

**

**

* ***

*

*

*

*

*

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

*

Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Fıiskolai Kar Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Fıiskolai Kar, Szekszárd

*

Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Mőszaki Fıiskolai Kar Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar

**

*

* *

Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Semmelweis Egyetem Egészségügyi Fıiskolai Kar, Budapest Széchenyi István Egyetem Egészségügyi és Szoc.Int., Gyır

* ***

Széchenyi István Egyetem Jog- és Gazdaságtudományi Kar

*

Széchenyi István Egyetem Mőszaki Tudományi Kar, Gyır

*

* *

Szegedi Tudományegy. Mezıgazd.-i Fıisk. Kar, Hódmezıv.hely Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar

**

Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szegedi Tudományegyetem Egészségügyi Fıiskolai Kar Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

*

*

*

Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképzı Fıisk. K.

**

Szegedi Tudományegyetem Szegedi Élelmiszeripari Fıisk. Kar

*

Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Szent István Egyetem Gazdasági- és Társ.tud.-i Kar

*

*

Szent István Egyetem Jászberényi Fıiskolai Kar

**

Szent István Egyetem Mezıgazd.- és Környezettudományi Kar Szent István Egyetem Ybl Miklós Mőszaki Fıiskola Kar

*

Szolnok Fıiskola Tessedik Sámuel Fıiskola Gazdasági Fıiskolai Kar, Békéscsaba

*

** *

*

* *

* **

*

*

**

Tessedik S. Fıisk. Mezıgazd. Víz- és Körny.gazd. F.K., Szarvas

*

Tessedik Sámuel Fıiskola Mezıgazdasági Fıisk. Kar, Mezıtúr Tessedik Sámuel Fıiskola Pedagógiai Fıiskolai Kar, Szarvas Vitéz János Római Katolikus Tanítóképzı Fıiskola, Esztergom Zsigmond Király Fıiskola

*

*


83


10. Egyetemi és fıiskolai karok presztízse Felmérésünkben az egyetemi, fıiskolai karok preferáltsága mellett azt is vizsgáltuk, hogy az üzleti szférában általában mely felsıoktatási intézményeknek van jó hírnevük, azaz a pályakezdıket foglalkoztató cégek szemszögébıl mely egyetemek, fıiskolák büszkélkedhetnek nagy, illetve a legnagyobb presztízzsel. A cégek vezetıi, ill. humánerıforrás–vezetıi kérésünkre tudományterületenként három kart neveztek meg, és rendeztek sorba aszerint, hogy a presztízs tekintetében érzésük szerint melyik áll az elsı, második ill. harmadik helyen. Az elsı helyért három, a másodikért kettı, a harmadikért egy pontot rendeltünk az adott karhoz. A pontszámokat karonként összegeztük, majd egy 10 fokozatú skálára transzformáltuk, mégpedig úgy, hogy a legnagyobb pontszámú kar a skálán 10-es értéket, míg a többi kar ehhez viszonyítva, a pontszámuknak megfelelıen arányosan 0 és 10 közötti értéket kapott. Elırebocsátjuk, hogy a vizsgált hét tudományterület közül statisztikai értelemben nem mindegyik presztízsrangsor rendelkezik ugyanolyan érvényességgel. A felmérésbe ugyanis nem vontuk be többek között az oktatási, a mezıgazdasági, az egészségügyi szektorba tartozó cégeket, a közigazgatási intézményeket, a kutatóintézeteket és a nonprofit szervezeteket. Ez azt jelenti, hogy a megkérdezettek akkor is mondtak véleményt az intézmények presztízsérıl, ha cégüknek nem volt közvetlen tapasztalatuk az adott intézményen végzett diplomással. Ez nem von le a válaszok értékébıl, csupán annyit jelent, hogy ezekre a tudományterületekre vonatkozóan (pl. orvos-, agrártudomány, stb.) a presztízsrangsorok az intézmények elismertségével kapcsolatos általánosabb véleményeket tükrözik, mivel kevésbé igazodhatnak a diplomások és diplomás pályakezdık foglalkoztatása során kialakult szakmai megítéléshez. A vizsgált gazdasági ágakat tekintve elsısorban a mőszaki, a közgazdasági és a jogi egyetemek, fıiskolák presztízsrangsorait tekintjük a munkaadók szakmai tapasztalatait is tükrözı értékeléseknek. A többi rangsort pedig nem annyira közvetlen szakmai, mint inkább közvetett, általánosabb tapasztalatok és ismeretek által meghatározott értékelések eredményeként mutatjuk be a 10.4 – 10.7. táblázatokban, de értelmezésükre nem térünk ki. A közgazdasági egyetemek és fıiskolák presztízsrangsorát a Budapesti Corvinus Egyetem vezeti, második helyen végzett a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara és meglepı módon dobogós helyezést ért el a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara, a negyedik helyre szorítva a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karát. A munkáltatók a nevesebb egyetemeket a presztízs alapján a szintén jól ismert fıiskolai karok elé rangsorolták, de ennek ellenére – amint azt az elızı fejezetben láthattuk – a színvonalas képzést nyújtó, elismert fıiskolák diplomáival a pályakezdık néhány foglalkozási területen még az egyetemet végzetteknél is jobb esélyekkel pályázhatnak az állásokra. Két fıiskolai kar, a Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Kara, valamint Külkereskedelmi Fıiskolai Kara ezen túlmenıen presztízs tekintetében is az éllovasok között végzett, a 6. és 7. helyen beékelıdve két egyetemi kar, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara és a Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kara közé. A fıiskolák között az elsı tízben, a 9. helyen találhatjuk még a Budapesti Gazdasági Fıiskola Kereskedelmi és Vendéglátóipari Fıiskolai Karát (lásd a 10.1. táblázatot). Azt is vegyük észre, hogy a többi felsıoktatási szakterülethez képest a közgazdasági intézményekhez rendelt pontszámokban nagyon nagy a szakadék az elsı és a többi helyezés között. Ehhez képest a mőszaki vagy az orvosi képzés sokkal kiegyensúlyozottabb, mivel több intézmény is 5 feletti pontszámot ért el (lásd a 10.2. és a 10.6. táblázatot). Ki kell hangsúlyoznunk, hogy a közgazdászképzésben, a presztízs tekintetében a Budapesti Corvinus Egyetem elsı helyezését más felsıoktatási intézmény megközelíteni sem tudja.


84


10.1. Táblázat: Közgazdasági karok, gazdasági fıiskolák presztízsrangsora Közgazdaságtudományi karok, gazdasági fıiskolák, (gazdasági képzés) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29

Budapesti Corvinus Egyetem (közgazdász képzés) Pécsi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Kar Budapesti Gazdasági Fıiskola Külkereskedelmi Fıiskolai Kar Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, Sopron Budapesti Gazdasági Fıisk. Ker.-i, Vendéglátóipari és Idegenforg. Fıisk. K. Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Általános Vállalkozási Fıiskola, Budapest Szolnok Fıiskola Budapesti Gazd. Fıisk. Pénzügyi és Számviteli F.K., Salgótarján Budapesti Gazd. Fıisk. Pénzügyi és Számviteli F.K., Zalaegerszeg Budapesti Kommunikációs Fıiskola Széchenyi István Egyetem Mőszaki Tudományi Kar, Gyır Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Kodolányi János Fıiskola, Székesfehérvár Eszterházy Károly Fıiskola Gazdasági Fıiskolai Kar Károly Róbert Fıiskola Gazdálkodási Fıiskolai Kar, Gyöngyös Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Tessedik Sámuel Fıiskola Gazdasági Fıiskolai Kar, Békéscsaba Széchenyi István Egyetem Jog- és Gazdaságtudományi Kar Budapesti Corvinus Egyetem Államigazgatási Fıiskolai Kar Nemzetközi Üzleti Fıiskola, Budapest Nyíregyházi Fıiskola Gazdaság és Társadalomtudományi Fıiskolai Kar Modern Üzleti Tudományok Fıiskolája, Tatabánya Budapesti Mőszaki Fıiskola Keleti Károly Gazdasági Fıiskolai Kar Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Fıiskolája, Bp.

pontszám 10,00 2,31 2,21 1,58 1,45 1,36 1,30 1,10 0,93 0,72 0,59 0,50 0,32 0,32 0,28 0,24 0,23 0,20 0,19 0,15 0,15 0,13 0,11 0,09 0,09 0,08 0,05 0,04 0,04

Forrás: GVI

A mérnökképzésben az elsı három helyen a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem három kara, az Építészmérnöki, a Villamosmérnöki és a Gépészmérnöki Kar végzett. A közgazdászképzéshez hasonlóan a mőszaki képzésben is több olyan fıiskolai kart említhetünk, amelyek a presztízsrangsort tekintve fel tudják venni a versenyt a neves egyetemekkel. A Budapesti Fıiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Fıiskolai Kara a negyedik, a Budapesti Mőszaki Fıiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Fıiskolai Kara a hetedik, a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Mőszaki Fıiskolai Kara a nyolcadik a presztízsrangsorban. A Budapesti Mőszaki Egyetem mérnöki karai és az említett fıiskolai karok mellett magas presztízspontszámot ért el a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kara. A presztízsrangsort a Gábor Dénes Fıiskola és az Eötvös József bajai Mőszaki Fakultása zárja.


85


10.2. Táblázat: Mőszaki egyetemek, fıiskolák presztízsrangsora

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22

Mőszaki egyetemek, fıiskolák (mőszaki képzés) BME Építészmérnöki Kar BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar BME Gépészmérnöki Kar Budapesti Mőszaki Fıiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Fıisk.K Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kar BME Építımérnöki Kar Budapesti Mőszaki Fıiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki F.K. Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Mőszaki Fıiskolai Kar BME Közlekedésmérnöki Kar BME Vegyészmérnöki Kar Széchenyi István Egyetem Mőszaki Tudományi Kar, Gyır Pannon Egyetem Mérnöki Kar, Veszprém Debreceni Egyetem Mőszaki Fıiskolai Kar Budapesti Mőszaki Fıiskola Neumann János Informatikai F.K. Kecskeméti Fıiskola Gépipari és Automatizálási Mőszaki F.K. Budapesti Mőszaki Fıiskola Rejtı Sándor Könnyőipari Mér. F.K. Miskolci Egyetem Anyag- és Kohómérnöki Kar Szent István Egyetem Ybl Miklós Mőszaki Fıiskola Kar, Bp Dunaújvárosi Fıiskola Miskolci Egyetem Mőszaki Földtudományi Kar Gábor Dénes Fıiskola, Budapest Eötvös József Fıiskola Mőszaki Fakultás, Baja

pontszám 10,00 7,93 7,46 6,38 6,10 5,22 3,81 3,37 2,90 2,82 2,82 2,71 1,85 1,44 1,19 1,02 0,83 0,55 0,44 0,44 0,39 0,11

Forrás: GVI

A jogászképzésben a cégek a legnagyobb presztízst az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tulajdonították, a második helyezés a Pécsi, a harmadik a Szegedi Tudományegyetem Államés Jogtudományi Karának jutott. Meglepıen jó értékelést kapott az állam- és jogtudományi egyetemi karok között a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kara, amely az ötödik helyre sorolt Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karát követi. A listát a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara zárja. 10.3. Táblázat: Jogtudományi, jogi karok presztízsrangsora Jogtudományi karok, jogi fıiskolák (jogi képzés) 1 2 3 4 5 6 7 8 9

ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Budapesti Corvinus Egyetem Államigazgatási Fıiskolai Kar Széchenyi István Egyetem Jog- és Gazdaságtudományi Kar Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

pontszám 10,00 3,22 3,01 1,98 1,65 1,17 1,10 0,79 0,38

Forrás: GVI


86


10.4. Táblázat: Természettudományi karok, fıiskolák presztízsrangsora Természettudományi karok 1 2 3 4 5 6 7 8

pontszám

ELTE Természettudományi Kar Debreceni Egyetem Természettudományi Kar PTE Természettudományi Kar Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképzı Fıiskolai K. Eszterházy Károly Fıiskola Természettud.-i Fıiskolai Kar, Eger Nyíregyházi Fıiskola Természettudományi Fıiskolai Kar Berzsenyi Dániel Fıiskola Term.tud.-i Fıisk.Kar, Szombathely

10,00 4,88 3,04 2,31 1,05 0,55 0,21 0,10

Forrás: GVI

10.5. Táblázat: Agrár-, kertészettudományi, mezıgazdasági karok, fıiskolák presztízsrangsora Agrár-, kertészettudományi, mezıgazdasági karok, fıiskolák (mezıgazdasági, élelmiszeripari, kertészeti képzés)

pontszám

1 Debreceni Egyetem Mezıgazdaságtudományi Kar

10,00

2 Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar

9,07

3 Szent István Egyetem Mezıgazdaság- és Környezettudományi Kar

4,57

4 Pannon Egyetem Georgikon Mezıgazdaságtudományi Kar, Keszthely

4,17

5 Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Kar

3,97

6 Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdımérnöki Kar, Sopron

3,44

7 Nyugat-Mo.-i Egyetem Mezıgazdaság-és Élelmiszertud.-i Kar, Mosonm.óvár

2,58

8 Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar (vegyes agrár szakok)

2,52

9 Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar, Sopron

2,45

10 Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar

2,19

11 Szegedi Tudományegyetem Szegedi Élelmiszeripari Fıisk. Kar

1,52

12 Szegedi Tudományegyetem Mezıgazdasági Fıisk. Kar, Hódmezıvásárhely

1,26

13 Nyíregyházi Fıiskola Mőszaki és Mezıgazdasági Fıiskolai Kar

0,79

14 Tessedik Sámuel Fıiskola Mezıgazdasági Fıiskolai Kar, Mezıtúr

0,79

15 Károly Róbert Fıiskola Mezıgazdasági Fıiskolai Kar, Gyöngyös

0,73

16 Kecskeméti Fıiskolai Kertészeti Fıiskolai Kar

0,73

17 Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar

0,73

18 Tessedik Sámuel Fıiskola Mezıgazd. Víz- és Környezetgazd. F.K., Szarvas

0,60

19 Pannon Egyetem Mérnöki Kar, Veszprém

0,40

Forrás: GVI


87


10.6. Táblázat: Általános orvosi karok, egészségügyi fıiskolák presztízsrangsora Általános orvosi karok, egészségügyi fıiskolák (orvosi, egészségügyi képzés) 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Semmelweis Egyetem Egészségügyi Fıiskolai Kar, Budapest Szegedi Tudományegyetem Egészségügyi Fıiskolai Kar Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Fıiskolai Kar Debreceni Egyetem Egészségügyi Fıiskolai Kar Széchenyi István Egyetem Egészségügyi és Szoc. Int., Gyır

pontszám 10,00 5,88 5,78 5,26 0,68 0,65 0,52 0,18 0,18

Forrás: GVI

10.7. Táblázat: Bölcsész karok presztízsrangsora Bölcsész karok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

ELTE Bölcsészettudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképzı Fıisk. Kar Károli G. Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Eszterházy Károly Fıiskola Bölcsésztudományi Fıiskolai Kar, Eger Nyíregyházi Fıiskola Bölcsésztudományi és Mővészeti Fıisk.K. Berzsenyi Dániel Fıisk. Bölcsésztudományi Fıisk.Kar, Szombathely

pontszám 10,00 3,28 3,04 2,71 2,52 0,83 0,67 0,45 0,33 0,19 0,10

Forrás: GVI


88

11. Betanítási, továbbképzési módszerek A pályakezdık betanítására, továbbképzésére vagy a készségek fejlesztésére sajnos csak a cégek kisebb hányada fordít figyelmet. Ez különösen azért érdekes, mert a többségük nagy elvárásokat támaszt velük szemben olyan készségek tekintetében is, amelyeket leginkább tapasztalatszerzés útján lehet megszerezni. Ilyen például a szakmai gyakorlati jártasság vagy az önálló munkavégzés, és több foglalkozás kapcsán fontos szempontként említették a munkáltatók az új készségek elsajátítását, amiben szintén fontos támaszt nyújthatnak a vállalati tréningek és egyéb képzési módszerek. A cég méretével ugyanakkor egyértelmően nı a pályakezdık esélye a betanítási és készségfejlesztési programokban való részvételre. A nagy, több mint 250 fıt foglalkoztató cégeknek már több mint fele nyújt valamilyen formában képzést vagy betanítást (lásd a 11.1. ábrát). 11.1. Ábra: Végeznek betanítást, továbbképzést a diplomás pályakezdık készségeinek fejlesztése érdekében? (létszámkategóriák szerint, %) % 100

88,9 77,9

80

70,8

68,6 59,9

54,4

60 40,1

45,6

31,4

40

29,2

22,1 11,1

20 0

1-19 fı

20-49 fı

50-99 fı

100-249 fı

250-x fı

összesen


nincs betanítás, továbbképzés van betanítás, továbbképzés

Forrás: GVI

11.2. Ábra: Végeznek betanítást, továbbképzést a diplomás pályakezdık készségeinek fejlesztése érdekében a magyar illetve a külföldi cégek? (%) %

76

80 60

51

49

40 24 20 0 tisztán magyar cégek

tisztán külföldi cégek

nem, nem tartanak betanítást, továbbképzést igen, tartanak betanítást, továbbképzést

Forrás: GVI


89


A 11.2. ábrából kitőnik, hogy a külföldi tulajdonú cégek körében a munkáltatók gyakrabban fordítanak figyelmet a pályakezdık továbbképzésére. A képzéssel, betanítással törıdı cégek között elterjedt a nyelvoktatás vagy ennek anyagi támogatása. A rotációs rendszer a nagyobb cégek körében elterjedtebb. A nagyvállalatok egynegyedénél vehetnek részt a pályakezdık valamilyen rotációs betanítási programban, míg ez az arány a kis- illetve közepes cégeknél 6% ill. 13%. A nyelvoktatás vagy ennek támogatása a kis cégek körében nagyon ritka (lásd a 11.4. ábrát). Öt nagy cég közül kettınél segítik a pályakezdıket a nyelvtanulásban, amire a közepes cégeknek csak a 10-20%-ánál lehet számítani. A nyelvoktatás mellett a csapatépítı tréningek szervezése is viszonylag elterjedt a képzést biztosító cégek körében. 11.3. Ábra: Képzési, betanítási módszerek alkalmazásának gyakorisága (a betanítást, képzést tartó cégek körében, %) % 90

79

80 70 60

44

50 40

42

37

30

23

17

20 10 0

Rotációs rendszer

Szakmai képzések

Csapatépítı tréningek

Szakmai gyakorlat a cég központjánál

Nyelvoktatás

Mentori rendszer

Forrás: GVI

A képzést nyújtó cégek közel egynegyede alkalmazza a mentori rendszert, aminek lényege, hogy egy tapasztalt kolléga segíti a pályakezdı beilleszkedését. Fıleg a multinacionális vállalatoknál fektetnek a munkáltatók nagy hangsúlyt arra, hogy a pályakezdık megismerjék a cég szervezeti kultúráját, a vállalati értékeket. Sajnos még mindig gyakori, különösen a kisebb cégek körében, hogy a munkáltató megfeledkezik a pályakezdıkrıl, nem követi figyelemmel, és nem igyekszik fejleszteni a készségeiket, ismereteiket.


90


11.4. Ábra: Nyelvtanulás segítése – saját képzésben, vagy anyagi hozzájárulás útján – a cégek mérete szerint (%) %

99,1

94,9

100

88,1

87,7 79,6

80

60,5 60

39,5 40

20,4 20

5,1

0,9

12,3

11,9

0

1-19 fı

20-49 fı

50-99 fı 100-249 fı létszámkategóriák

segítik a nyelvtanulást

250-x fı

összesen

nem segítik a nyelvtanulást

Forrás: GVI


91


12. A vállalatok kapcsolata a felsıoktatással Minden negyedik cégnek van valamilyen kapcsolata az egyetemi, fıiskolai oktatással vagy kutatói munkával (lásd a 12.1. táblázatot). Az együttmőködés a mőszaki területeken a leggyakoribb. A 12.1. ábrán láthatjuk, hogy a cégek 15%-a folytat együttmőködést mőszaki egyetemekkel, fıiskolákkal. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a mőszaki területen több lehetıség kínálkozik olyan együttmőködések megvalósítására, amelyekbıl mind az egyetem, mind a vállalat profitálhat. Ilyenek például a közös kutatások, fejlesztési projektek. Viszonylag gyakori még a gazdasági karokkal és fıiskolákkal folytatott együttmőködés, errıl a cégek 8%-a számolt be. 12.1. Táblázat: Van kapcsolata a cégnek az egyetemi vagy fıiskolai oktatással, kutatói munkával? (válaszok megoszlása, %)

Vállalatok száma

Vállalatok megoszlása (%)

nincs kapcsolata a felsıoktatással

758

76

van kapcsolata a felsıoktatással

239

24

összesen

997

100

Forrás: GVI


92


12.1. Ábra: Adott típusú egyetemekkel, fıiskolákkal együttmőködı cégek aránya (%)

mőszaki egyetemek, fıiskolák

15,2%

7,8%

közgadaságtudományi karok, gazdasági fıiskolák

agrártudományi karok, agrár fıiskolák

természettudományi karok

2,2%

1,3%

orvosi karok, egészségügyi fıiskolák

0,8%

jogtudományi karok, jogi fıiskolák

0,7%

bölcsészkarok

0,5%

0%

2%

4%

6%

8%

10% 12% 14% 16% 18%

Forrás: GVI

Az együttmőködés leggyakoribb formája a felsıoktatási intézmény kutatói munkájának támogatása, és közel ugyanilyen gyakori, hogy a cégek prezentációkat vagy elıadásokat tartanak. A cégek 5%-ánál van olyan alkalmazott, aki oktat is valamely egyetemen vagy fıiskolán. A cégek 3,4%-a közremőködik a vizsgáztatásban vagy a vizsgaanyag kidolgozásában, és a cégek 5,8%-a támogatja a diákok kutatói munkáját. Az együttmőködés fejlesztésére elsısorban a cégek és a felsıoktatási intézmények közötti információáramlás terén lenne nagy szükség. Hasznos lenne jobban kiaknázni a cégek szakmai, piaci tapasztalatait, az új piaci trendekkel és igényekkel kapcsolatos ismereteit. A cégek – különösen a nem mőszaki területeken – csak elvétve látnak el tanácsadói funkciót a tananyag kidolgozásában.


93


12.2. Ábra: Az egyetemekkel, fıiskolákkal együttmőködı cégek aránya az együttmőködés jellege szerint (%)

támogatja az egyetem/fıiskola kutatói munkáját

8,5%

prezentációkat, elıadásokat tart

8,2% 6,7%

állásbörzén vesz részt támogatja a diákok kutatói munkáját

5,8%

alkalmazottja egyetemen/fıiskolán tanít

4,6%

részt vesz egyetem/fıiskola kutatás elvégzésében

4,0%

ösztöndíjakat támogat

3,7%

részt vesz a tananyag kidolgozásában

3,4% 1,4%

részt vesz tanulmányi versenyek szervezésében 0%

1%

2%

3%

4%

5%

6%

7%

8%

9%

Forrás: GVI

Innovációs járulék Az egyetemek, fıiskolák vagy akadémiai kutatóintézetek és a vállalati szféra közötti együttmőködési lehetıségek egyik meghatározó pillére lehetne a vállalkozások által befizetendı innovációs járulék hatékony felhasználása. Sajnos a kooperáció ezen formáját kevesen ismerik, és létrejöttét gyakran adminisztratív akadályok is nehezítik. A megkérdezett cégeknek alig több mint egytizede (12,8%-a) használta fel valaha az innovációs járulékot kutatásra vagy fejlesztésre. Ezek között háromból kettı cég adott ilyen módon megbízást valamely felsıoktatási intézménynek. Összességében tehát eddig csak a vállalkozások 7-8%-a használta fel az innovációs járulékot úgy, hogy közben az egyetemek vagy fıiskolák kutatási és fejlesztési kapacitásait is igénybe vette (lásd a 12.3. ábrát). 12.3. Ábra: Az innovációs járulék felhasználása Elıfordult, hogy a befizetendı innovációs járulékot a cég kutatásra, fejlesztésre fordította? 100 90

5,2 7,7

80 70

Igen, fıiskolát vagy egyetemet is bíztak már meg

60 50

Igen, de fıiskolát vagy egyetemet még nem bíztak meg

87,2

40 30

Nem

20 10 0

Forrás: GVI


94


Irodalom [1]

Csapó Benı – Fazekas Károly – Kertesi Gábor – Köllı János – Varga Júlia (2006): A foglalkoztatás növelése nem lehetséges a közoktatás átfogó megújítása nélkül; Az Államreform Bizottság felkérésére készített tanulmány rövidített és átdolgozott változata, megjelent: Élet és Irodalom; 2006. November 17., 46. szám.

[2]

Galasi Péter (2003): Estimating wage equations for Hungarian higher-education graduates; BKAE, MTA KTI, Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek, BWP 2003/4

[3]

Galasi Péter (2004/a): Valóban leértékelıdtek a felsıfokú diplomák? A munkahelyi követelmények változása és a felsıfokú végzettségő munkavállalók reallokációja Magyarországon 1994-2002.; MTA KTI, BKAE, Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek, BWP 2004/3

[4]

Galasi Péter (2004/b): Túlképzés alulképzés és bérhozam a magyar munkaerıpiacon – 1994 – 2002.; BKAE, MTA KTI, Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek, BWP, 2004/4

[5]

Galasi Péter – Varga Júlia (2005): Munkaerıpiac és oktatás; MTA KTI, Budapest, 2005

[6]

Galasi, Péter – Varga Júlia (2006): Hallgatói létszám és munkaerıpiac; Felsıoktatási Kutatóintézet, 2006

[7]

Imrei Anna – Györgyi Zoltán (2006): Az oktatási rendszer és a tanulói továbbhaladás, Megjelent: Halász Gábor – Lannert Judit (szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról 2006; Országos Közoktatási Intézet Budapest, 2006

[8]

Kertesi Gábor – Köllı János (2001): A gazdasági átalakulás két szakasza és az emberi tıke átértékelıdése; BKAE, MTA KTI, Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek, BWP 2001/6

[9]

Kertesi Gábor – Köllı János (2005): Felsıoktatási expanzió, "diplomás munkanélküliség" és a diplomák piaci értéke. MTA KTI, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek, BWP 2005/3, 2005. április,

[10] Kertesi Gábor – Varga Júlia (2005): Foglalkoztatás és iskolázottság Magyarországon; MTA KTI, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek, BWP 2005/1 [11] Kézdi Gábor (2004): Iskolázottság és keresetek; Megjelent: Fazekas Károly – Varga Júlia (szerk.): Munkaerıiaci tükör – 2004; MTA KTI, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest, 2004, 43-49. o. [12] Körösi Gábor – Surányi Éva (2002): Munkahely-teremtés és –rombolás; MTA KTI, BKAE, Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek, BWP 2002/8 [13] Kırösi Gábor (2005): A versenyszféra munkapiacának mőködése; MTA KTI, KTI Könyvek 4., Budapest, 2005 [14] Selmeczy Iván (2006): Az üzleti szféra felsıfokú végzettségő pályakezdık iránti kereslete, ennek várható alakulása és a pályakezdık tudásával való elégedettség 2005ben; MKIK GVI; 2006. január


95



96


1. sz. Melléklet: Diplomás pályakezdık készségei és ismeretei foglalkozási területek szerint


97


M.1.1. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése ügyintézı, asszisztens, irodavezetı foglalkozási területeken ügyintézı, asszisztens, irodavezetı 4,5

csapatmunkához szükséges készség önálló munkavégzéshez szükséges készség

4,4

nagy munkabírás

4,4

precíz munkavégzés

4,3


4,3

idegennyelv-tudás

4,3

írásos szakmai anyagok készítése

4,3


4,3


4,6

számítógépes ismeretek/gyakorlat

4,5 4,0


osztályzat

4,4


fontosság

1

2

3

4

5

Forrás: GVI

M.1.2. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése adószakértı foglalkozási területen adószakértı 4,1

csapatmunkához szükséges készség 3,6

önálló munkavégzéshez szükséges készség nagy munkabírás

3,9


3,9 4,0


4,1

idegennyelv-tudás

4,0


3,9

analitikus szemlélet új készségek elsajátítása

4,0


4,0 3,3


osztályzat fontosság

3,6

szakmai elméleti alapok 1

2

3

4

5


98


M.1.3. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése üzletkötı, értékesítı, ügyfélkapcsolati felelıs foglalkozási területeken üzletkötı, értékesítı, ügyfélkapcsolati felelıs 4,4


4,2


4,3

nagy munkabírás

4,3


szervezıi készség idegennyelv-tudás

4,2


4,2 3,8


4,5


4,4 3,6


osztályzat

4,2


fontosság

1

2

3

4

5

Forrás: GVI

M.1.4. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése számviteli és kontrolling foglalkozási területeken számviteli munkatárs, kontroller 4,3


4,1


4,3

nagy munkabírás

4,6



3,7

idegennyelv-tudás

4,0

írásos szakmai anyagok készítése analitikus szemlélet

4,1


4,1 4,3




4,1


2

3

4

5

Forrás: GVI


99


M.1.5. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése gazdaságelemzı, közgazdász foglalkozási területeken gazdaságelemzı, közgazdász munkatárs 4,3


4,2

nagy munkabírás

4,1 4,3


4,1


4,3


4,0


4,0


4,4


4,5 3,6


osztályzat

4,1


fontosság

1

2

3

4

5

Forrás: GVI

M.1.6. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése pénzügyes foglalkozási területen

pénzügyes 4,2

csapatmunkához szükséges készség önálló munkavégzéshez szükséges készség nagy munkabírás

4,1 4,2 4,3

precíz munkavégzés szervezıi készség

4,2

idegennyelv-tudás

4,2


4,2


4,2 4,3


4,6


szakmai gyakorlati jártasság osztályzat fontosság

4,2


2

3

4

5


100


M.1.7. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése kereskedelmi és logisztikai foglalkozási területeken kereskedelmi szervezı, logisztikus 4,2


4,1

nagy munkabírás

4,1


4,1 3,9


3,9


3,9 3,7


4,2


4,5



osztályzat

3,9


fontosság

1

2

3

4

5

Forrás: GVI

M.1.8. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek projektvezetı, üzemgazdász foglalkozási területeken

értékelése

ügyvitelszervezı,

ügyvitelszervezı, projektvezetı, üzemgazdász 4,4



4,3

nagy munkabírás

4,1


4,2


4,4


4,4 4,3


4,2


4,2 3,6



4,1


2

3

4

5

Forrás: GVI


101


M.1.9. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése humánerıforrás foglalkozási területen humán erıforrás szervezı csapatmunkához szükséges készség

4,6


4,6 4,5

nagy munkabírás

4,8


4,5


4,4

idegennyelv-tudás

4,3


4,4


4,6


4,5



osztályzat

4,3


fontosság

1

2

3

4

5

Forrás: GVI

M.1.10. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése reklám- és marketing foglalkozási területeken

reklám-, marketing menedzser 4,4


3,9 4,2 4,1

precíz munkavégzés szervezıi készség

3,9

idegennyelv-tudás

3,9 3,8


3,6


4,1


4,1



4,1


2

3

4

5


102


M.1.11. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése vendéglátóipari foglalkozási területeken turisztikai és vendéglátóipari munkatárs csapatmunkához szükséges készség

4,4


4,4

nagy munkabírás

4,4 4,5



4,5

idegennyelv-tudás 3,6


3,8


4,4


4,4 3,7


osztályzat

4,5


fontosság

1

2

3

4

5

Forrás: GVI

M.1.12. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése piackutató foglalkozási területen

piackutató, statisztikus 4,3


3,8 4,2


4,0


4,0 3,8


3,5


3,5 3,8


4,3



3,7


2

3

4

5


103


M.1.13. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése jogi foglalkozási területen

jogász 4,4


4,1 4,3 4,3



4,4


4,3 3,7


4,4


4,3




4,4


2

3

4

5

Forrás: GVI

M.1.14. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése közlekedésmérnöki foglalkozási területen közlekedésmérnök 4,5



4,0

nagy munkabírás

4,3



3,6

idegennyelv-tudás

4,0


4,1


4,3


4,6




4,3


2

3

4

5

Forrás: GVI


104


M.1.15. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése mérnök üzletkötı, mőszaki menedzseri foglalkozási területen mérnök üzletkötı, mőszaki menedzser 4,4


4,6 4,4 4,5


szervezıi készség 3,1

idegennyelv-tudás

4,3

írásos szakmai anyagok készítése 4,0


4,3


4,3 3,5

szakmai gyakorlati jártasság osztályzat

4,0


fontosság

1

2

3

4

5

Forrás: GVI

M.1.16. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, környezetmérnök foglalkozási területen

készségeinek

értékelése

vegyészmérnök,

vegyészmérnök, környezetmérnök 4,0


4,0 3,8 4,4



idegennyelv-tudás

3,4


3,8


4,4


4,4 2,8


4,0


2

3

4

5


105


M.1.17. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, minıségellenır foglalkozási területen

készségeinek

értékelése

minıségbiztosító,

minıségbiztosító, minıségellenır 4,4


4,0 4,1 4,1



idegennyelv-tudás

4,0

írásos szakmai anyagok készítése 3,8


4,3


4,6



3,9


2

3

4

5

Forrás: GVI

M.1.18. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése informatikai, programozói foglalkozási területeken informatikus, programozó 4,2


4,0


4,4

nagy munkabírás

4,2



3,9

idegennyelv-tudás

3,8


4,0


4,2


4,7




4,2


2

3

4

5


106


M.1.19. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése gépészmérnöki foglalkozási területeken gépészmérnök 4,3


4,1


4,3

nagy munkabírás

4,2



idegennyelv-tudás

3,8


3,9


4,4


4,4 3,4


osztályzat

4,0


fontosság

1

2

3

4

5

Forrás: GVI

M.1.20. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése villamosmérnöki foglalkozási területeken

villamosmérnök 4,3


4,1 4,3 4,3



3,8


3,9 3,9


4,3


4,5



4,1


2

3

4

5


107


M.1.21. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése könnyőipari mérnöki foglalkozási területen könnyőipari mérnök 4,3



4,3

nagy munkabírás

4,4



idegennyelv-tudás

4,0


4,3


4,5


4,7



osztályzat

4,2


fontosság

1

2

3

4

5

Forrás: GVI

M.1.22. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése termelésirányítói foglalkozási területeken

termelésirányító 4,0


3,8 3,9 3,9


3,7


3,5


3,6


3,6 4,1


4,2



3,9


2

3

4

5

Forrás: GVI


108


M.1.23. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése építımérnöki foglalkozási területen

építımérnök 4,5


3,8 4,0 4,2



3,6

idegennyelv-tudás

3,7


3,8


4,4


4,5



4,2


2

3

4

5

Forrás: GVI

M.1.24. Ábra: Pályakezdık ismereteinek, készségeinek értékelése építészmérnöki foglalkozási területen építészmérnök 4,2


4,0

önálló munkavégzéshez szükséges készség nagy munkabírás

4,1


4,0 3,6


3,5

idegennyelv-tudás

4,0

írásos szakmai anyagok készítése analitikus szemlélet

4,0


4,1 4,3




4,2


2

3

4

5


109


2. sz. Melléklet: Keresett egyetemi, fıiskolai karok foglalkozási területek szerint


110


M2.1. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények humánerıforrás menedzseri állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál humán erıforrás menedzser Leggyakrabban Budapesti Corvinus Egyetem (közgazdász képzés) említett kar, intézmény Budapesti Mőszaki Fıiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Fıiskolai Kar Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Gyakran említett Pécsi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar karok, intézmények * Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Kar BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Budapesti Gazd.Fıisk.Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Kar, Salgótarján Budapesti Gazdasági Fıiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi F.K. Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Kar Budapesti Gazdasági Fıiskolai Külkereskedelmi Fıiskolai Kar Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar ELTE Bölcsészettudományi Kar További említett karok, Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar intézmények ** Nyíregyházi Fıiskola Bölcsésztudományi és Mővészeti Fıiskolai Kar Pannon Egyetem Georgikon Mezıgazdaságtudományi Kar, Keszthely Pannon Egyetem Mérnöki Kar, Veszprém Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Tessedik Sámuel Fıiskola Gazdasági Fıiskolai Kar, Békéscsaba Zsigmond Király Fıiskola * ezeket a karokat/intézményeket a válaszadók több mint 10%-a az elsı három leginkább preferált kar, illetve intézmény közé sorolta; rendezés ABC szerint ** ezeket a karokat/intézményeket legalább 1 válaszadó, de legfeljebb a válaszadók 10%-a az elsı három leginkább preferált kar, illetve intézmény közé sorolta; rendezés ABC szerint

Forrás: GVI


111


M2.2. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények turisztikai és vendéglátó menedzseri állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál turisztikai és vendéglátó menedzser Leggyakrabban említett Budapesti Gazdasági Fıiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi F.K. kar, intézmény Gyakran említett karok, intézmények *

További említett karok, intézmények **

Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Kar Budapesti Gazdasági Fıiskola Külkereskedelmi Fıiskolai Kar Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Fıiskolája Általános Vállalkozási Fıiskola, Budapest Berzsenyi Dániel Fıiskola Természettudományi Fıiskolai Kar, Szombathely Eszterházy Károly Fıiskola Természettudományi Fıiskolai Kar, Eger Kodolányi János Fıiskola, Székesfehérvár Nyíregyházi Fıiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Fıiskolai Kar Nyugat- Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképzı F.K., Gyır Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Szolnok Fıiskola

* ezeket a karokat/intézményeket a válaszadók több mint 10%-a az elsı három leginkább preferált kar, illetve intézmény közé sorolta; rendezés ABC szerint ** ezeket a karokat/intézményeket legalább 1 válaszadó, de legfeljebb a válaszadók 10%-a az elsı három leginkább preferált kar, illetve intézmény közé sorolta; rendezés ABC szerint

Forrás: GVI


112


M2.3. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények kereskedelmi menedzseri állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál kereskedelmi menedzser Leggyakrabban említett kar, intézmény

Gyakran említett karok, intézmények *


Budapesti Corvinus Egyetem (közgazdász képzés) Budapesti Gazdasági Fıiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi F.K. Budapesti Gazdasági Fıiskola Külkereskedelmi Fıiskolai Kar Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Kar Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Szolnok Fıiskola Általános Vállalkozási Fıiskola, Budapest BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar BME Vegyészmérnöki Kar Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Kar, Salgótarján Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Kar, Zalaegersz. Budapesti Mőszaki Fıiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Fıiskolai Kar Budapesti Mőszaki Fıiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Fıiskolai Kar Budapesti Mőszaki Fıiskola Keleti Károly Gazdasági Fıiskolai Kar Debreceni Egyetem Mezıgazdaságtudományi Kar Kecskeméti Fıiskola Gépipari és Automatizálási Mőszaki Fıiskolai Kar Kodolányi János Fıiskola, Székesfehérvár Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kar Modern Üzleti Tudományok Fıiskolája, Tatabánya Nyíregyházi Fıiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Fıiskolai Kar Pécsi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Széchenyi István Egyetem Mőszaki Tudományi Kar, Gyır Tessedik Sámuel Fıiskola Gazdasági Fıiskolai Kar, Békéscsaba Tessedik Sámuel Fıiskola Mezıgazdasági Fıiskolai Kar, Mezıtúr Zsigmond Király Fıiskola


Forrás: GVI


113


M2.4. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények számviteli és kontrolling állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál számviteli munkatárs, kontroller Leggyakrabban említett kar, intézmény



Budapesti Corvinus Egyetem (közgazdász képzés) BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Kar Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Általános Vállalkozási Fıiskola, Budapest Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Kar, Salgótarján Budapesti Gazdasági Fıiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi F.K. Budapesti Gazdasági Fıiskola Külkereskedelmi Fıiskolai Kar Budapesti Mőszaki Fıiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Fıiskolai Kar Budapesti Mőszaki Fıiskola Keleti Károly Gazdasági Fıiskolai Kar Eszterházy Károly Fıiskola Gazdasági Fıiskolai Kar Kodolányi János Fıiskola, Székesfehérvár Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Nemzetközi Üzleti Fıiskola, Budapest Nyíregyházi Fıiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Fıiskolai Kar Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar, Sopron Nyugat-Mo.-i Egyetem Mezıgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonm.óvár Pannon Egyetem Mérnöki Kar, Veszprém Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Mőszaki Fıiskolai Kar Széchenyi István Egyetem Mőszaki Tudományi Kar, Gyır Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szolnok Fıiskola


Forrás: GVI


114


M2.5. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények gazdaságelemzı, piackutató, statisztikus állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál gazdaságelemzı, piackutató, statisztikus Leggyakrabban említett kar, intézmény Gyakran említett karok, intézmények *


Budapesti Corvinus Egyetem (közgazdász képzés) Budapesti Gazdasági Fıiskola Külkereskedelmi Fıiskolai Kar BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Kar Általános Vállalkozási Fıiskola, Budapest BME Építészmérnöki Kar BME Gépészmérnöki Kar BME Vegyészmérnöki Kar BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Kar, Salgótarján Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Kar, Zalaegerszeg Budapesti Gazdasági Fıiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi F.K. Budapesti Mőszaki Fıiskola Neumann János Informatikai Fıiskolai Kar Budapesti Mőszaki Fıiskola Rejtı Sándor Könnyőipari Mérnöki Fıiskolai Kar Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Debreceni Egyetem Mezıgazdaságtudományi Kar ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Eszterházy Károly Fıiskola Gazdasági Fıiskolai Kar Gábor Dénes Fıiskola, Budapest Károly Róbert Fıiskola Gazdálkodási Fıiskolai Kar, Gyöngyös Kodolányi János Fıiskola, Székesfehérvár Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzı Fıiskola, Debrecen Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Nyíregyházi Fıiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Fıiskolai Kar Nyíregyházi Fıiskola Mőszaki és Mezıgazdasági Fıiskolai Kar Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, Sopron Pécsi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar


Forrás: GVI


115


M2.6. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények logisztikus állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál logisztikus Leggyakrabban említett kar, intézmény

Széchenyi István Egyetem Mőszaki Tudományi Kar, Gyır BME Közlekedésmérnöki Kar


Budapesti Corvinus Egyetem (közgazdász képzés) Budapesti Gazdasági Fıiskola Külkereskedelmi Fıiskolai Kar Budapesti Mőszaki Fıiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Fıiskolai Kar Budapesti Mőszaki Fıiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Fıiskolai Kar Pannon Egyetem Mérnöki Kar, Veszprém Általános Vállalkozási Fıiskola, Budapest BME Építészmérnöki Kar BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar BME Gépészmérnöki Kar BME Vegyészmérnöki Kar BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar Budapesti Gazdasági Fıiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi F.K. Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Kar Budapesti Mőszaki Fıiskola Neumann János Informatikai Fıiskolai Kar


Budapesti Mőszaki Fıiskola Rejtı Sándor Könnyőipari Mérnöki Fıiskolai Kar Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Debreceni Egyetem Mőszaki Fıiskolai Kar ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Gábor Dénes Fıiskola, Budapest Kecskeméti Fıiskola Gépipari és Automatizálási Mőszaki Fıiskolai Kar Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kar Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, Sopron Pécsi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Mőszaki Fıiskolai Kar Széchenyi István Egyetem Jog- és Gazdaságtudományi Kar Szent István Egyetem Ybl Miklós Mőszaki Fıiskola Kar Szolnok Fıiskola


Forrás: GVI


116


M2.7. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények pénzügyes állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál pénzügyes Leggyakrabban említett kar, intézmény



Budapesti Corvinus Egyetem (közgazdász képzés) Általános Vállalkozási Fıiskola, Budapest BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Kar, Salgótarján Budapesti Gazdasági Fıiskola Külkereskedelmi Fıiskolai Kar Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Kar Kodolányi János Fıiskola, Székesfehérvár Pécsi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Kar, Zalaegerszeg Budapesti Gazdasági Fıiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi F.K. Budapesti Mőszaki Fıiskola Keleti Károly Gazdasági Fıiskolai Kar Budapesti Mőszaki Fıiskola Rejtı Sándor Könnyőipari Mérnöki Fıiskolai Kar Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Debreceni Egyetem Mezıgazdaságtudományi Kar Károly Róbert Fıiskola Gazdálkodási Fıiskolai Kar, Gyöngyös Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Miskolci Egyetem Mőszaki Földtudományi Kar Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, Sopron Széchenyi István Egyetem Jog- és Gazdaságtudományi Kar Széchenyi István Egyetem Mőszaki Tudományi Kar, Gyır


Forrás: GVI


117


M2.8. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények marketingmenedzseri állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál

reklám-,

reklám-, és marketingmenedzser Leggyakrabban említett kar, intézmény



Budapesti Corvinus Egyetem (közgazdász képzés) Általános Vállalkozási Fıiskola, Budapest BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Budapesti Gazdasági Fıiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi F.K. Budapesti Gazdasági Fıiskola Külkereskedelmi Fıiskolai Kar Budapesti Kommunikációs Fıiskola Modern Üzleti Tudományok Fıiskolája, Tatabánya BME Építészmérnöki Kar Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Kar Budapesti Mőszaki Fıiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Fıiskolai Kar Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar ELTE Bölcsészettudományi Kar Kodolányi János Fıiskola, Székesfehérvár Miskolci Egyetem Anyag- és Kohómérnöki Kar Nemzetközi Üzleti Fıiskola, Budapest Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, Sopron Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Mőszaki Fıiskolai Kar Széchenyi István Egyetem Mőszaki Tudományi Kar, Gyır Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szent István Egyetem Gazdasági- és Társadalomtudományi Kar, Budapest


Forrás: GVI


118

és


M2.9. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények üzletkötıi állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál üzletkötı Leggyakrabban említett kar, intézmény

Budapesti Gazdasági Fıiskola Külkereskedelmi Fıiskolai Kar


BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Budapesti Corvinus Egyetem (közgazdász képzés) Budapesti Gazdasági Fıiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi F.K. Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Kar Modern Üzleti Tudományok Fıiskolája, Tatabánya Pécsi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Széchenyi István Egyetem Mőszaki Tudományi Kar, Gyır Általános Vállalkozási Fıiskola, Budapest


BME Közlekedésmérnöki Kar BME Vegyészmérnöki Kar Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Kar, Salgótarján Budapesti Kommunikációs Fıiskola Budapesti Mőszaki Fıiskola Neumann János Informatikai Fıiskolai Kar Budapesti Mőszaki Fıiskola Rejtı Sándor Könnyőipari Mérnöki Fıiskolai Kar Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Debreceni Egyetem Mezıgazdaságtudományi Kar Debreceni Egyetem Mőszaki Fıiskolai Kar Gábor Dénes Fıiskola, Budapest Kecskeméti Fıiskola Gépipari és Automatizálási Mőszaki Fıiskolai Kar Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzı Fıiskola, Debrecen Miskolci Egyetem Anyag- és Kohómérnöki Kar Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kar Miskolci Egyetem Mőszaki Földtudományi Kar Nemzetközi Üzleti Fıiskola, Budapest Nyíregyházi Fıiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Fıiskolai Kar Nyíregyházi Fıiskola Mőszaki és Mezıgazdasági Fıiskolai Kar Pannon Egyetem Mérnöki Kar, Veszprém Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Mőszaki Fıiskolai Kar Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar


Forrás: GVI


119


M2.10. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények üzemgazdász, ügyvitelszervezıi állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál üzemgazdász, ügyvitelszervezı Leggyakrabban említett kar, intézmény Gyakran említett karok, intézmények *


Budapesti Corvinus Egyetem (közgazdász képzés) Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Szolnok Fıiskola Általános Vállalkozási Fıiskola, Budapest BME Építészmérnöki Kar BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar BME Közlekedésmérnöki Kar Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Kar, Zalaegerszeg Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Kar Budapesti Kommunikációs Fıiskola Budapesti Mőszaki Fıiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Fıiskolai Kar Budapesti Mőszaki Fıiskola Neumann János Informatikai Fıiskolai Kar Budapesti Mőszaki Fıiskola Rejtı Sándor Könnyőipari Mérnöki Fıiskolai Kar Eszterházy Károly Fıiskola Gazdasági Fıiskolai Kar Nyíregyházi Fıiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Fıiskolai Kar Pécsi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Mőszaki Fıiskolai Kar Széchenyi István Egyetem Jog- és Gazdaságtudományi Kar Széchenyi István Egyetem Mőszaki Tudományi Kar, Gyır Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar


Forrás: GVI


120


M2.11. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények élelmiszeripari, környezetés vegyészmérnöki állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál élelmiszeripari-, környezet- és vegyészmérnök Leggyakrabban említett kar, intézmény



Pannon Egyetem Mérnöki Kar, Veszprém BME Építészmérnöki Kar BME Vegyészmérnöki Kar Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Kar ELTE Természettudományi Kar Miskolci Egyetem Mőszaki Földtudományi Kar Szegedi Tudományegyetem Szegedi Élelmiszeripari Fıiskolai Kar Szent István Egyetem Mezıgazdaság- és Környezettudományi Kar Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Budapesti Mőszaki Fıiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Fıiskolai Kar Budapesti Mőszaki Fıiskola Rejtı Sándor Könnyőipari Mérnöki Fıiskolai Kar Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Debreceni Egyetem Természettudományi Kar Kecskeméti Fıiskolai Kertészeti Fıiskolai Kar Nyugat-Mo.-i Egyetem Mezıgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonm.óvár


Forrás: GVI

M2.12. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények építı- és építészmérnöki állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál építı-, építészmérnök Leggyakrabban említett kar, intézmény



BME Építészmérnöki Kar, Építımérnöki Kar Debreceni Egyetem Mőszaki Fıiskolai Kar Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Mőszaki Fıiskolai Kar Széchenyi István Egyetem Mőszaki Tudományi Kar, Gyır Szent István Egyetem Ybl Miklós Mőszaki Fıiskola Kar BME Közlekedésmérnöki Kar BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Budapesti Mőszaki Fıiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Fıiskolai Kar Eötvös József Fıiskola Mőszaki Fakultás, Baja Pannon Egyetem Mérnöki Kar, Veszprém


Forrás: GVI


121


M2.13. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények gyártástechnológiai mérnöki állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál gyártástechnológiai mérnök Leggyakrabban említett kar, intézmény

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kar

BME Építészmérnöki Kar BME Gépészmérnöki kar BME Közlekedésmérnöki Kar BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Gyakran említett karok, intézmények * Budapesti Mőszaki Fıiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Fıiskolai Kar Budapesti Mőszaki Fıiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Fıiskolai Kar Kecskeméti Fıiskola Gépipari és Automatizálási Mőszaki Fıiskolai Kar Pannon Egyetem Mérnöki Kar, Veszprém BME Vegyészmérnöki Kar Budapesti Mőszaki Fıiskola Neumann János Informatikai Fıiskolai Kar Budapesti Mőszaki Fıiskola Rejtı Sándor Könnyőipari Mérnöki Fıiskolai Kar További említett karok, Debreceni Egyetem Mőszaki Fıiskolai Kar intézmények ** Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Mőszaki Fıiskolai Kar Széchenyi István Egyetem Mőszaki Tudományi Kar, Gyır Szent István Egyetem Ybl Miklós Mőszaki Fıiskola Kar * ezeket a karokat/intézményeket a válaszadók több mint 10%-a az elsı három leginkább preferált kar, illetve intézmény közé sorolta; rendezés ABC szerint ** ezeket a karokat/intézményeket legalább 1 válaszadó, de legfeljebb a válaszadók 10%-a az elsı három leginkább preferált kar, illetve intézmény közé sorolta; rendezés ABC szerint

Forrás: GVI

M2.14. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények gépészmérnöki állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál egyéb gépészmérnök Leggyakrabban említett kar, intézmény



BME Gépészmérnöki kar BME Közlekedésmérnöki Kar BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Budapesti Mőszaki Fıiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Fıiskolai Kar Budapesti Mőszaki Fıiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Fıiskolai Kar Debreceni Egyetem Mőszaki Fıiskolai Kar Kecskeméti Fıiskola Gépipari és Automatizálási Mőszaki Fıiskolai Kar Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kar Széchenyi István Egyetem Mőszaki Tudományi Kar, Gyır BME Építészmérnöki Kar BME Építımérnöki Kar Budapesti Mőszaki Fıiskola Neumann János Informatikai Fıiskolai Kar Budapesti Mőszaki Fıiskola Rejtı Sándor Könnyőipari Mérnöki Fıiskolai Kar Eötvös József Fıiskola Mőszaki Fakultás, Baja Miskolci Egyetem Anyag- és Kohómérnöki Kar Nyíregyházi Fıiskola Természettudományi Fıiskolai Kar Pannon Egyetem Mérnöki Kar, Veszprém Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Mőszaki Fıiskolai Kar Szent István Egyetem Ybl Miklós Mőszaki Fıiskola Kar



122


M2.15. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények villamosmérnöki állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál egyéb villamosmérnök Leggyakrabban említett kar, intézmény



BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Budapesti Mőszaki Fıiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Fıiskolai Kar Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kar Budapesti Mőszaki Fıiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Fıiskolai Kar Széchenyi István Egyetem Mőszaki Tudományi Kar, Gyır BME Építészmérnöki Kar Debreceni Egyetem Mőszaki Fıiskolai Kar Kecskeméti Fıiskola Gépipari és Automatizálási Mőszaki Fıiskolai Kar Pannon Egyetem Mérnöki Kar, Veszprém Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Mőszaki Fıiskolai Kar BME Vegyészmérnöki Kar Budapesti Mőszaki Fıiskola Neumann János Informatikai Fıiskolai kar Dunaújvárosi Fıiskola Eötvös József Fıiskola Mőszaki Fakultás, Baja Miskolci Egyetem Anyag- és Kohómérnöki Kar


Forrás: GVI


123


M2.16. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények informatikus, programozói állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál informatikus, programozó Leggyakrabban említett kar, intézmény (megosztott elsı hely) Gyakran említett karok, intézmények *


BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Budapesti Mőszaki Fıiskola Neumann János Informatikai Fıiskolai kar Budapesti Mőszaki Fıiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Fıiskolai Kar Széchenyi István Egyetem Mőszaki Tudományi Kar, Gyır Budapesti Mőszaki Fıiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Fıiskolai Kar Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kar Debreceni Egyetem Természettudományi Kar Debreceni Egyetem Mőszaki Fıiskolai Kar Gábor Dénes Fıiskola, Budapest BME Építészmérnöki Kar BME Építımérnöki Kar Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Kar, Salgótarján Budapesti Gazdasági Fıiskola Külkereskedelmi Fıiskolai Kar Dunaújvárosi Fıiskola Kecskeméti Fıiskola Gépipari és Automatizálási Mőszaki Fıiskolai Kar Miskolci Egyetem Anyag- és Kohómérnöki Kar Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar, Sopron Pannon Egyetem Mérnöki Kar, Veszprém Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Mőszaki Fıiskolai Kar Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar


Forrás: GVI


124


M2.17. Táblázat: Preferált egyetemi, fıiskolai karok, ill. intézmények termelésirányítói állásra jelentkezı diplomás pályakezdık kiválasztásánál termelésirányító Leggyakrabban említett kar, intézmény



Széchenyi István Egyetem Mőszaki Tudományi Kar, Gyır BME Építészmérnöki Kar BME Építımérnöki Kar BME Gépészmérnöki Kar BME Közlekedésmérnöki Kar BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Budapesti Mőszaki Fıiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Fıiskolai Kar Budapesti Mőszaki Fıiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Fıiskolai Kar Budapesti Mőszaki Fıiskola Rejtı Sándor Könnyőipari Mérnöki Fıiskolai Kar Miskolci Egyetem Anyag- és Kohómérnöki Kar Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kar Pannon Egyetem Mérnöki Kar, Veszprém Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Mőszaki Fıiskolai Kar BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Budapesti Corvinus Egyetem (közgazdász képzés) Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Kar Debreceni Egyetem Mezıgazdaságtudományi Kar Eötvös József Fıiskola Mőszaki Fakultás, Baja Gábor Dénes Fıiskola, Budapest Harsányi János Fıiskola, Budapest Kecskeméti Fıiskola Gépipari és Automatizálási Mőszaki Fıiskolai Kar Miskolci Egyetem Mőszaki Földtudományi Kar Nyíregyházi Fıiskola Mőszaki és Mezıgazdasági Fıiskolai Kar Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar, Sopron Széchenyi István Egyetem Jog- és Gazdaságtudományi Kar Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szegedi Tudományegyetem Szegedi Élelmiszeripari Fıisk. Kar Szent István Egyetem Mezıgazdasági- és Környezettudományi Kar


Forrás: GVI


125


3. sz. Melléklet: A vállalati felvétel kérdıíve


126

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZİ INTÉZET HCCI Research Institute of Economics and Enterprises

A kérdıív kódja:

Az üzleti szféra felsıfokú végzettségő pályakezdık iránti kereslete, ennek várható alakulása és a pályakezdık tudásával való elégedettség - 2006 A válaszadás önkéntes. Az adatszolgáltatás kizárólag statisztikai célra történik. A kapott információkat a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. Törvény, valamint a személyes adatok védelmére és a közérdekő adatok nyilvánosságára vonatkozó 1992. évi LXIII. Törvény értelmében bizalmasan kezeljük.

A kérdezı

kódja:

A kérdezés kezdete: 2006. ………hónap..………..nap…………..óra……..……...perc I. A GAZDÁLKODÓ SZERVEZET GAZDASÁGI JELLEMZİI ÉS ÜZLETI HELYZETE

1. A vállalkozás adószáma (elsı 8 számjegy):

2. Az exportból származó nettó árbevétel hozzávetılegesen hány százalékot tett ki a cég teljes nettó árbevételén belül 2004-ben? Írjon be 0-át, ha a cég nem exportál.

………………..% 999 – NT

3. Mekkora a külföldi tıke aránya hozzávetılegesen a cég jegyzett tıkéjén belül? Írjon be 0-át, ha a cégben nincs külföldi tulajdon.

………………..% 999 – NT

4. Ön szerint milyen a vállalkozás jelenlegi üzleti helyzete? Jó, kielégítı vagy rossz? 1 – jó

2 – kielégítı

3 – rossz

0 – NT

MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. • T: 235-0584 • F: 235-0713 • email: [email protected] • Internet: www.gvi.hu

127

5. Tervez-e a cégvezetés kapacitásbıvítı beruházást vagy fejlesztést az elkövetkezı egy évben? 0 – nem

1 – igen

9 – NT

5.1. A beruházások következtében várható-e a foglalkoztatottak létszámának változása? 6 - RA

0 – nem

1 – igen

9 – NT

csökkenés várható: …………fıvel

0 – NT

növekedés várható: …………fıvel

0 – NT

6 - RA 5.2. A beruházások következtében várható-e a diplomás pályakezdık létszámának változása? Pályakezdıknek azokat tekintjük, akik az elmúlt két évben fejezték be felsıfokú tanulmányaikat 0 – nem 1 – igen 9 – NT csökkenés várható: …………fıvel

0 – NT

növekedés várható: …………fıvel

0 – NT

II. FOGLALKOZTATÁS, MUNKAERİ-KERESLET ÉS BÉREK 6. Jelenleg hány fıt foglalkoztat a cég? ...…………... fıt

0 – NT

6.1. ebbıl diplomás: …….…...fı

6.2. a diplomások közül pályakezdı:…..…..…...fı

7. A foglalkoztatottak száma az Ön cégénél a következı egy évben várhatóan ... 1 – nıni fog 2 – nem változik, vagy

7.a. Hány fıvel? …………… fıvel

0 – NT

7.b. Hány fıvel? …………… fıvel

0 – NT

8 - RA

3 – csökkenni fog?

0 – NT 7.1. diplomás foglalkoztatottak száma az Ön cégénél a következı egy évben várhatóan ... 1 – nıni fog 2 – nem változik, vagy

7.1.a. Hány fıvel? …………… fıvel

0 – NT

8 - RA

3 – csökkenni fog?

7.1.b. Hány fıvel? …………… fıvel

0 – NT

7.2. A diplomás pályakezdık száma az Ön cégénél a következı egy évben várhatóan 1 – nıni fog

7.2.a. Hány fıvel? ………… fıvel

0 – NT

2 – nem változik, vagy 3 – csökkenni fog?

7.2.b. Hány fıvel? ………… fıvel

0 – NT

0 – NT


128

129


8. Kérem jelölje X-szel, hogy a felsorolt foglalkozási területek melyikén van, vagy tervezik hogy lesz az elkövetkezı egy éven belül diplomás pályakezdı alkalmazottjuk. A megadott foglalkozási területeket szükség szerint kiegészítheti három területtel! MINDEN KIVÁLASZTOTT FOGLALKOZÁSRA KÉRDEZD MEG: a. Jelenleg hány diplomás pályakezdıt foglalkoztat ebben a szakmában? HA IGEN: b. Ebben a szakmában jelenleg mennyi Önöknél a diplomás pályakezdık kezdı bruttó bére? c. És két év gyakorlat után várhatóan mennyi lesz a bér, feltéve, hogy az infláció 3 % körül alakul? d. Hány diplomás pályakezdı felvételét tervezi az elkövetkezı egy évben ebben a szakmában? e. Ha most hirdetne ilyen állást diplomás pályakezdık számára, akkor a felvételi beszélgetésre melyik egyetemrıl vagy fıiskoláról hívna be jelentkezıt legszívesebben, melyikrıl másod illetve harmadsorban? Aszerint döntsön, hogy Ön szerint melyik intézmény végzısei rendelkeznek a cég elvárásainak leginkább megfelelı tudással. Az +A. VÁLASZLAP+ segít Önnek a válaszadásban.

MINDEN KIVÁLASZTOTT FOGLALKOZÁSRA KÉRDEZD MEG:

130


a. Jelenleg hány diplomás pályakezdıt foglalkoztat ebben a szakmában? HA IGEN: b. Ebben a szakmában jelenleg mennyi Önöknél a diplomás pályakezdık kezdı bruttó bére? c. És két év gyakorlat után várhatóan mennyi lesz a bér, feltéve, hogy az infláció 3 % körül alakul? d. Hány diplomás pályakezdı felvételét tervezi az elkövetkezı egy évben ebben a szakmában? e. Ha most hirdetne ilyen állást diplomás pályakezdık számára, akkor a felvételi beszélgetésre melyik egyetemrıl vagy fıiskoláról hívna be jelentkezıt legszívesebben, melyikrıl másod illetve harmadsorban? Aszerint döntsön, hogy Ön szerint melyik intézmény végzısei rendelkeznek a cég elvárásainak leginkább megfelelı tudással. Az +A. VÁLASZLAP+ segít Önnek a válaszadásban.

MINDEN KIVÁLASZTOTT FOGLALKOZÁSRA KÉRDEZD MEG:

131


a. Jelenleg hány diplomás pályakezdıt foglalkoztat ebben a szakmában? HA IGEN: b. Ebben a szakmában jelenleg mennyi Önöknél a diplomás pályakezdık kezdı bruttó bére? c. És két év gyakorlat után várhatóan mennyi lesz a bér, feltéve, hogy az infláció 3 % körül alakul? d. Hány diplomás pályakezdı felvételét tervezi az elkövetkezı egy évben ebben a szakmában? e. Ha most hirdetne ilyen állást diplomás pályakezdık számára, akkor a felvételi beszélgetésre melyik egyetemrıl vagy fıiskoláról hívna be jelentkezıt legszívesebben, melyikrıl másod illetve harmadsorban? Aszerint döntsön, hogy Ön szerint melyik intézmény végzısei rendelkeznek a cég elvárásainak leginkább megfelelı tudással. Az +A. VÁLASZLAP+ segít Önnek a válaszadásban.

9. Kérem, jelölje meg X-szel, hogy a felsoroltak közül melyek azok a foglalkozási területek, amelyekre az elmúlt egy-két év során egyre nehezebben találnak megfelelı diplomás pályakezdıt. A megadott foglalkozási területeket szükség szerint kiegészítheti három területtel. MINDEN KIVÁLASZTOTT FOGLALKOZÁSI TERÜLETRE KÉRDEZD MEG: a. Mondja meg a +B. VÁLASZLAP+ segítségével, hogy miért nehéz megfelelı jelentkezıt találni. Több okot is megjelölhet! b. Mekkora bruttó bért kínáltak (körülbelül) a jelentkezıknek?

Munkaerıhiányos foglalkozási terület az elmúlt 1-2 évben gépészmérnök villamosmérnök

építészmérnök

építımérnök agrármérnök gyártástechnológiai mérnök könnyőipari mérnök vegyészmérnök informatikus, szoftverfejlesztı termelésirányító minıségellenır, minıségbiztosító gazdaságelemzı kereskedelmi szervezı könyvelı, kontroller

logisztikus

pénzügyes ügyintézı, asszisztens

a. A HIÁNY OKAI: 1 - kevés jelentkezı 2 - nem megfelelı tudású jelentkezık 3 - idegennyelv-tudás hiánya 4 - magas bérigény TÖBB VÁLASZ 5 - gyakorlat hiánya LEHET! 6 - mobilitás hiánya 1

2

3

4

5

6

7 – egyéb, éspedig: ………………… 1

2

3

4

5

6


2

3

4

5

6

5

6

7 – egyéb, éspedig:………. 1

2

3

4


2

3

4

5

6


2

3

4

5

6


2

3

4

5

6


2

3

4

5

6


2

3

4

5

6


2

3

4

5

6


2

3

4

5

6


2

3

4

5

6


2

3

4

5

6


2

3

4

5

6


2

3

4

5

6


2

3

4

5

6

4

5

6

7 – egyéb, éspedig: 1

2

3

7 – egyéb, éspedig: …………………

b. A kínált bruttó bér:

Ft Ft

Ft

Ft Ft

Ft

Ft Ft

Ft

Ft Ft

Ft

Ft Ft

Ft

Ft Ft

A TÁBLÁZAT A KÖVETKEZİ OLDALON FOLYTATÓDIK! MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. • T: 235-0584 • F: 235-0713 • email: [email protected] • Internet: www.gvi.hu

132

ELİZİ TÁBLÁZAT FOLYTATÁSA

Munkaerıhiányos foglalkozási terület az elmúlt 1-2 évben

A HIÁNY OKAI: 1 - kevés jelentkezı 2 - nem megfelelı tudású jelentkezık 3 - idegennyelv-tudás hiánya 4 - magas bérigény TÖBB VÁLASZ 5 - gyakorlat hiánya LEHET! 6 - mobilitás hiánya

A kínált bruttó bér:

TOVÁBBI FOGLALKOZÁSI TERÜLETEK: 1 2 3 4 5 6 7 – egyéb, éspedig: …………………

Ft

1 2 3 7 – egyéb, éspedig:

Ft

4

5

6

1 2 3 4 5 6 7 – egyéb, éspedig: …………………

Ft

10. Kérem mondja meg, hogy a következı felsıoktatási területeken az Ön számára melyik felsıoktatási intézménynek, karnak van a legnagyobb presztízse. Ha Ön adott felsıoktatási területen több intézménynek is kiemelkedı presztízst tulajdonít, akkor megnevezheti a véleménye szerinti második, illetve harmadik legnagyobb presztízső felsıoktatási intézményt is. Az +A. VÁLASZLAP+ segítségével válaszoljon! MIUTÁN VÁLASZOLT: Most kérem nevezzen meg ezen a területen oktató intézmények közül egy olyan intézményt, kart – ha van ilyen –, amelyiknek véleménye szerint rossz a hírneve. KAR a.

Bölcsészkarok

b.

Természettudományi karok

c.

Mőszaki egyetemek, fıiskolák

d.

Általános orvosi karok, egészségügyi fıiskolák

e.

Agrártudományi Karok, agrár fıiskolák

f.

Jogtudományi karok, jogi fıiskolák

g.

Közgazdaságtudományi karok, gazdasági fıiskolák

h.

Egyéb terület

1. hely

2. hely

3. hely

rossz hírnevő fıiskolai/ egyetemi kar


133

11. Tudna említeni olyan egyetemi, vagy fıiskolai kart, amelyen végzett diplomás pályakezdıvel az elmúlt két évben rossz tapasztalatai voltak, mert a pályakezdı tudása nem felelt meg a cég elvárásainak? Az +A. VÁLASZLAP+ segítségével válaszoljon! Kérem nevezze meg a foglalkozási területet is amelyen a diplomás pályakezdıt foglalkoztatták. egyetemi, fıiskolai kar kódja, amellyel rossz tapasztalata volt

milyen foglalkozási területen foglalkoztatták a pályakezdıt? ÍRD BE!

i. j. k. 0 – nem volt ilyen

A. VÁLASZLAP MARAD! 12. És tudna említeni olyan egyetemi, vagy fıiskolai kart, amelyen végzett diplomás pályakezdıvel az elmúlt két évben jó tapasztalatai voltak, mert a pályakezdı tudása megfelelt a cég elvárásainak? Kérem nevezze meg a foglalkozási területet is amelyen a diplomás pályakezdıt foglalkoztatták. egyetemi, fıiskolai kar kódja, amellyel jó tapasztalata volt

milyen foglalkozási területen foglalkoztatták a pályakezdıt? ÍRD BE!

l. m. n.

0 – nem volt ilyen


134

III. KÉSZSÉGEK ÉS ISMERETEK 13. Kérem válasszon ki két foglalkozási területet, amelyen a cégnél gyakori a diplomás pályakezdık foglalkoztatása. Ezután ítélje meg, hogy a felsorolt készségek, ismeretek mennyire fontosak az egyik, illetve a másik foglalkozási területen, és értékelje is, hogy mennyire elégedett a diplomás pályakezdık felkészültségével? A fontosságnál 1-est adjon, ha a készségre, ismeretre nincs szükség, 5-öst pedig, ha nagyon fontos készségrıl van szó. Az értékelésnél 1-es osztályzatot adjon, ha egyáltalán nem elégedett, és ötöst, ha nagyon elégedett (a köztes osztályzatokat is használhatja). Azokra a diplomás pályakezdıkre vonatkozóan válaszoljon, akik idén, vagy tavaly kezdtek dolgozni. 1 = nincs rá szükség 5 = nagyon fontos 1 = egyáltalán nem elégedett 5 = nagyon elégedett

1. Foglalkozási terület:

2. Foglalkozási terület:

………………………….

………………………….

fontosság osztályzat 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5

NT

fontosság osztályzat 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5

NT

a.


9

9

b.


9

9

c.


9

9

d.


9

9

e.


9

9

f.


9

9

g.

idegennyelv-tudás

9

9

h.

szervezı készség

9

9

i.


9

9

j.

nagy munkabírás

9

9

k.


9

9

l.


9

9


135

IV. CÉGEK SZEREPE AZ OKTATÁSBAN 14. A cég alkalmaz-e betanítási és továbbképzési módszereket a diplomás pályakezdık készségeinek fejlesztésére? Többet is megjelölhet! TÖBB VÁLASZ LEHET! 0 – nem

1 – igen,

9 – NT … mégpedig :

választotta

nem választotta

14.1. – Rotációs rendszer (a pályakezdık több osztály munkáját is megismerhetik)

1

0

14.2. – Szakmai képzések

1

0

14.3. – Csapatépítı tréningek

1

0

14.4. – Szakmai gyakorlat a cég külföldi központjánál (ha nem magyar cég)

1

0

14.5. – Nyelvoktatás (saját szervezésben, vagy a nyelvtanulási támogatással)

1

0

14.6. – Mentori rendszer

1

0

14.7. - Egyéb, éspedig: ………………………………………………………………………………….…….. …………………….........................................................................................……..

15. A cégnek van-e valamilyen kapcsolata az egyetemi, vagy fıiskolai oktatással vagy kutatói munkával? 0 – nem

1 – igen

TÖBB VÁLASZ LEHET!

9 – NT

választotta

nem választotta

1

0

15.1.2. – ... alkalmazottja egyetemen/fıiskolán tanít

1

0

15.1.3. – ... ösztöndíjakat támogat

1

0

15.1.4. – ... részt vesz tanulmányi versenyek szervezésében

1

0

15.1.5. – ... támogatja az egyetem/fıiskola kutatói munkáját

1

0

15.1.6. – ... támogatja a diákok kutatói munkáját

1

0

15.1.7. – ... részt vesz egyetemi/fıiskolai kutatás elvégzésében

1

0

15.1.8. – ... részt vesz a tananyag kidolgozásában

1

0

15.1.9. – … állásbörzén vesz részt

1

0

15.1. A cég … 15.1.1. – ...

16-RA

prezentációkat, elıadásokat tart

15.1.10. – Egyéb, éspedig: …………………………………………………….………………..


136

15.2. A megnevezett kapcsolatok vagy tevékenységek milyen egyetemi karokhoz, fıiskolákhoz főzıdnek? választotta

nem választotta

15.2.1. - Bölcsészkarok

1

0

15.2.2. - Természettudományi karok

1

0

15.2.3. - Mőszaki egyetemek, fıiskolák

1

0

15.2.4. - Általános orvosi karok, egészségügyi fıiskolák

1

0

15.2.5. - Agrártudományi Karok, agrár fıiskolák

1

0

15.2.6. - Jogtudományi karok, jogi fıiskolák

1

0

15.2.7. - Közgazdaságtudományi karok, gazdasági fıiskolák

1

0

15.2.8. - Egyéb karok, intézmények

1

0

TÖBB VÁLASZ LEHET!


137

16. Elıfordult már, hogy az államnak befizetendı innovációs járulékot a cég kutatásra, fejlesztésre fordította? 0 – nem

1 – igen

9 – NT

16.1. Az innovációs járulékot felhasználva bíztak már meg egyetemet vagy fıiskolát kutatási, fejlesztési munkával? 0 – nem

1 – igen

9 – NT

16.1.a. Mely felsıoktatási intézmény(ek) voltak ezek? A megbízott felsıoktatási intézmény(ek) megnevezése:

Köszönjük, hogy válaszolt kérdéseinkre!

Kérésére a kutatás összefoglalóját a kutatás befejezését követıen elküldjük Önnek. Amennyiben élni kíván e lehetısséggel, akkor kérjük adja meg elérhetıségét:

Név:

E-mail:

A kérdezés befejezése: 2006. ……..…hónap..…..……nap……..….óra…….......perc


138

A Gazdaság- és Vállalkozáselemzı Intézet kiadványai:

Az Intézet évkönyvei: Évkönyv – 2003, CD ROM Évkönyv – 2004, CD ROM A GVI Kutatási Füzetek eddig megjelent számai: 2003/1:

2003/2:

2003/3: 2004/1: 2004/2: 2004/3:

2005/1:

Palócz Éva – Tóth István János: A 2002. évi bérnövekedés okai Elemzés a statisztikai adatok és egy vállalati felmérés tükrében; GVI, Budapest, 2003. május, 60 oldal Tóth István János – Szabó Andrea: A forint árfolyam erısödésének hatása az exportáló vállalatok üzleti helyzetére 2002-2003-ban; GVI, Budapest, 2003. július, 44 oldal Tóth István János (szerk.) Észak-Magyarország gazdasági helyzete 1990-2001; GVI, Budapest, 2003. szeptember, 156 oldal Tóth István János – Tóth Ágnes: Versenyképességet meghatározó tényezık a feldolgozóiparban; GVI, Budapest, 2004. január, 48 oldal Kollár Tamás: Info-kommunikációs technológiák a vállalati szektorban; GVI, Budapest, 2004. október, 38 oldal Tóth István János: A jegybanki alapkamat szintjének hatása a vállalatok hitelkeresletére és beruházási aktivitására; GVI, Budapest, 2004. november, 39 oldal Selmeczy Iván: A kis- és közepes vállalkozások foglalkoztatási, üzleti helyzete és kilátásai 2004-2005; Egy empirikus vállalati felvétel eredményei, GVI, Budapest, 2005. június, 78 oldal

A GVI Vállalati Konjunktúravizsgálatok eddig megjelent számai: 2002/2: 2003/1: 2003/2: 2004/1: 2004/2: 2005/1: 2005/2: 2006/1: 2006/2: 2007/1:

Bizonytalanság és borúlátó várakozások; GVI, Budapest, 2002, december Fordulópont? Növekvı bizonytalanság és romló üzleti helyzet; GVI, Budapest, 2003, május Fordulóponton a magyar cégek várakozásai; GVI, Budapest, 2003. december Kismértékben javuló kilátások; GVI, Budapest, 2004. május Visszafogottabb várakozások - Pillanatnyi megtorpanás, vagy az ütemcsökkenés nyitánya?; GVI, Budapest, 2004. november Növekvı bizonytalanság mellett ellentmondásosak a vállalkozások várakozásai; GVI, Budapest, 2005. május Javulnak a magyarországi cégek üzleti várakozásai; GVI, Budapest, 2005. november Jelentıs mértékben javulnak a magyarországi cégek várakozásai; GVI, Budapest, 2006. május Borúlátóbbak lettek a magyar vállalkozások; GVI, Budapest, 2006. november Növekvı bizonytalanság, ellentmondásos várakozások; GVI, Budapest, 2007. május

A fenti kiadványok nyomtatott formában megrendelhetık a GVI-tıl e-mailen: [email protected], illetve letölthetık az intézet honlapjáról: www.gvi.hu.


139

DIPLOMÁS PÁLYAKEZDİK ÉS EGYETEMI, FİISKOLAI KAROK VÁLLALATI SZEMSZÖGBİL 2007

Recommend Documents