AZ EGYETEMI KAROK PRESZTÍZSE A HALLGATÓK VÉLEMÉNYE SZERINT

ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSEK

AZ EGYETEMI KAROK PRESZTÍZSE – A HALLGATÓK VÉLEMÉNYE SZERINT

Az árnyalt felosztású szempontrendszert alkalmazó, az egyetemi életről, szakmai munkáról és életpálya-perspektívákról kialakult hallgatói véleményeket feltáró részletes összehasonlítások, intézményértékelések mellett arra kértük a hallgatókat, hogy saját szakterületükön belül jelöljék meg az általuk legjobbnak, legszínvonalasabbnak ítélt egyetemi kart. Ennek a kérdésfelvetésnek több funkciója is van a hallgatói véleménykutatásban és az elemzésben. A továbbtanulási motivációk vizsgálata alapján már jeleztük, hogy Magyarországon az intézményválasztáskor a képzési irányról és a konkrét képzőhelyről szóló döntésben elsődlegesen a családi-társadalmi háttér, egyéni érdeklődés, lakóhely, karrierperspektívák jelentik a meghatározó tényezőket. Az viszonylag kisebb súllyal esik latba, hogy milyen megítélésekkel találkoznak a fiatalok egy-egy intézményről, azonban összességében az egyetemekről kialakított képüket valamelyest orientálja, hogy milyen általános (és a több tényezős, alapos mérlegeléshez képest akár sommás) vélemények ismertek a képzésekről, intézményekről. Azért is tartjuk fontosnak külön kiemelni ezt az egyszerű és tömör megközelítést, mert egyfajta összegzése a sok szempontnak, amivel az egyetemisták intézményükről kialakított véleményét körültekintően feltérképezhetjük. Hiszen ezek voltaképpen egy kérdésbe is összesűríthetők: milyennek tartják egyetemüket, karukat a szakterület többi intézményéhez képest? Éppen ezért az erre a kérdésre adott válaszok bemutatása egyben kontrollját is jelenti a korábbi, részletes elemzéseink eredményeinek. Magának a presztízsnek a fogalma összetett és amint arra összeállításunk elméleti bevezetőjében utaltunk, bizonyára nem független a mögötte álló teljesítmény értékétől sem. Mi azonban ezen vonatkozásban azért tartottuk fontosnak középpontba állítani, mert az egyetemek társadalmi tekintélye, jóhíre fejezi ki szakmai színvonalukat, a náluk szerezhető diploma munkaerőpiaci értékét azok számára, akik csak távolabbról ismerhetik az egyes intézményeket. Ennél árnyaltabb értékeléshez nem hogy a továbbtanulóknak nem lehet elegendő információja, hanem gyakran még az egyetemisták is első közelítésben csak ilyen elnagyolt formában szereznek ismeretet más intézményről. Azt, hogy maga a kérdésfeltevés releváns, mi sem mutatja jobban, minthogy a hallgatók szinte minden esetben egyértelműen meg tudtak nevezni olyan intézményt, amelyet a szakterületen a legjobbnak tartanak. Ráadásul ezek a vélemények az esetek döntő többségükben azonos egyetemi karok körül kristályosodtak ki, tehát nem csak hogy gondoltak erről valamit a hallgatók, hanem nagyon hasonlót is gondoltak. Ugyanakkor az is érdekes jelenség, hogy minden intézmény kapott néhány „legjobb” szavazatot más intézmények hallgatóitól – még ha többségük meglehetősen keveset is. 84

Egyetemek mérlegen

A z egyetemi karok presztízse: a hallgatók véleménye szerint

Ha általában vetjük össze a különböző szempontú megközelítésekkel az eredményeket, azt látjuk, hogy az erre a kérdésre adott válaszok a legerősebben a diplomák munkaerő-piaci értékének megítélésével korrelálnak. Vagyis, az a korábban említett megfigyelés, miszerint a közfelfogásban egyre inkább a végzettség életpálya-szempontú értékelése vált dominánssá, itt is visszaköszönt. A presztízsekről szólva a hallgatók megerősítették azt a más megközelítésekből már körvonalazódott képet, hogy a magyar egyetemisták is nagymértékben azonosulnak saját intézményeikkel. Nagyon nagy ugyanis valamennyi kar hallgatói között azok aránya, akik a saját intézményüket magas presztízsűnek tekintik. Ebben két motívum is szerepet játszhat: egyfelől az elemi szakmai önbecsülés indokolja az ilyen értékelést, másfelől a korábbi döntéseknek és adott hallgatói léthelyzetnek az igazoltsági igényét is tükrözhetik valamilyen mértékben. Még egy általános tanulsága feltűnő az eredmények összevetésének: a legtöbben valamennyi szakterületen fővárosi kart neveztek meg mint legjobb intézményt – ráadásul minden esetben nagy vagy nagyon nagy fölényben vannak ezek a vélemények. Igen tanulságos eredményt hozott azon módszertani döntésünk, hogy kétféle módon állítottuk össze az intézményi áttekintéseket. Az első esetben egy adott szakterületen minden intézmény minden megkérdezett hallgatójának véleményét figyelembe vettük, természetesen intézményenként olyan arányban, amilyen arányban az adott kar hallgatói a szakterületen ténylegesen is jelen vannak, hiszen csak ily módon beszélhetünk a szakterület egészét reprezentáló vizsgálati mintáról („súlyozott” minta). Ezek az eredmények jelennek meg a közölt táblázatok első oszlopaiban, amely oszlopban szereplő részértékek összege értelemszerűen kiadja a 100%-ot. A második esetben azonban úgy számítottuk ki az egy-egy intézményre jutó százalékos értéket, hogy az érintett intézmény hallgatóinak véleményét nem vettük figyelembe, vagyis csak azt néztük, hogy a többi intézmény hallgatói milyen arányban említették a szóban forgó egyetemi kart a szakterület legjobb felsőoktatási intézményeként (de itt is a reprezentativitást biztosító „súlyozott” minta alapján). Így tehát arról kaptunk képet, milyen az intézmény presztízse a szakterület többi intézményébe járó hallgatók körében. Ezek az eredmények jelennek meg a közölt táblázatok második oszlopaiban, ahol a részértékek összege természetesen nem 100%, hiszen hiányoznak belőle azok a hallgatók, akik saját karukat rangsorolták előbbre. Annak érdekében, hogy az adatfelvétel minél egzaktabb eredményt hozzon, igyekeztünk kiküszöbölni a kérdésfeltevések esetleges félreérthetőségeit is. Ezért először azt kértük a megkérdezettet adatközlőktől, hogy nevezzék meg az általuk legjobbnak, legszínvonalasabbnak tartott felsőoktatási intézményt. Ezután a második és a harmadik legjobbnak tartott egyetemi kart kellett megjelölniük, végül azt, amelyik szerintük a legrosszabb, a legkevésbé színvonalas. A hallgatóknak a kérdezők által megmutatott listából kellett kiválasztaniuk az intézményeket. Ezáltal egyrészt elkerültük az intézménynevekből (névváltozások, intézményi integrációk, kiválások, karrá alakulások stb.) adódó esetleges kétértelműségeket, másrészt ily módon tudtuk biztosítani, hogy egységes szakterületi intézmény besoroláson alapuljanak a hallgatói válaszok. Módszertani szempontból fontos volt, hogy mindegyik helyre („a legjobb”, „a második legjobb”, „a harmadik legjobb” és „a legrosszabb”) csak egy intézményt jelölhettek, Egyetemek mérlegen

85


aminek következtében a kapott eredményekből egyértelműbb besorolást tudtunk kialakítani. Természetesen még így is többféle lehetőség nyílott arra, hogy szakterületenként értékeljük az egyetemeket. Megkönnyítette azonban az eredmények feldolgozását, hogy a „legjobb” a „második legjobb”, a „harmadik legjobb” és a „legrosszabb” kérdésre adott válaszok figyelembevétele során is szinte teljesen ugyanaz a sorrend alakult ki az egyes szakterületeken, így elégségesnek tűnt, hogyha csak a „legjobb” kérdés alapján öszszeállított szakterületi listákat közöljük. (Sorrendazonosság miatt mindössze két esetben kellett figyelembe vennünk a „második legjobb” kérdésre adott hallgatói válaszokat.)

86

Egyetemek mérlegen


BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAROK A magyar bölcsészhallgatók véleménye alapján az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara kiemelkedően a legszínvonalasabb intézménynek számít a szakterületen, függetlenül attól, hogy figyelembe vesszük-e magának az ELTE-BTK hallgatóinak ebben a kérdésben megfogalmazott álláspontját vagy sem. A többi bölcsészkaron is hozzávetőlegesen minden harmadik diák az első helyre sorolta az intézményt, míg az egyéb karok említése lényegesen elmarad ettől. A budapesti bölcsészkar után kettesével követik egymást az intézmények. Számottevő „szavazatot” a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara (13,7%, csak a többi intézmény hallgatói között: 7,7%) és a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara (13,2%, 6,4%) kapott. A két vidéki egyetem említési aránya között kicsi a különbség. Ugyancsak elenyésző a különbség a 4. és 5. helyen található Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara, illetve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara között. Csak ennél a két intézménynél fordul elő viszont, hogy a két típusú rangsorállítás alapján máshol helyezkednek el a listán: ha minden hallgató véleményét figyelembe vesszük, akkor a PTE-BTK a 4. és a PPKEBTK az 5. helyen található (8,2%, illetve 7,4%), ha viszont az érintett kar hallgatóit nem vesszük tekintetbe, akkor a PPKE-BTK lesz a 4. és a PTE-BTK az 5. (3,8%, illetve 3,4%). A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karát és a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karát mindkét esetben igen kevesen említették a szakterület legszínvonalasabb intézményeként (2,7%, 1,4%, illetve 2,4%, 1,3%).

HÁNYAN TARTJÁK AZ ADOTT SZAKTERÜLET LEGJOBB INTÉZMÉNYÉNEK? R

említések aránya minden intézmény hallgatójának véleménye alapján (%)

R

említések aránya csak a többi intézmény hallgatóinak véleménye alapján (%)

ELTE-BTK

1

52,4%

1

37,0%

SZTE-BTK

2

13,7%

2

7,7%

DE-BTK

3

13,2%

3

6,4%

PTE-BTK

4

8,2%

5

3,4%

PPKE-BTK

5

7,4%

4

3,8%

ME-BTK

6

2,7%

6

1,4%

KRE-BTK

7

2,4%

7

1,3%

Egyetemek mérlegen

87


TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAROK A bölcsészettudományi szakterülethez hasonlóan a természettudományi karok között is az Eötvös Loránd Tudományegyetemet tartják a legszínvonalasabb intézménynek a hallgatók. A megkérdezettek abszolút többsége, 52,9%-a az ELTE-TTK-t jelölte meg a legjobb magyarországi képzőhelynek, de ha figyelmen kívül hagyjuk a kar hallgatóinak véleményét, akkor is a megkérdezettek közel egyharmada ezt az intézményt tartja az elsőszámú természettudományi karnak (31,2%). További hasonlóság a bölcsész szakterülettel, hogy az ELTE után itt is a szegedi és a debreceni intézmény kapta a legtöbb „szavazatot”, bár a sorrend közöttük most fordított. Az érintett két kar hallgatói nagyon jó véleménnyel vannak saját karukról, hiszen ha az ő értékelésüket is beleszámítjuk az eredményekbe, lényegesen magasabb a kart előre sorolók aránya (23,2%, illetve 17,4%). A többi intézményben tanuló diáktól azonban már egyikük sem kapott ilyen jó „osztályzatot”, bár itt is akad szép számmal olyan hallgató, aki vagy a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karát vagy a Debreceni Egyetem Természettudományi Karát tartja a szakterület legszínvonalasabb intézményének (4,7%, illetve 7,7%). A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának megítélése viszont azért érdekes, mivel – eltérően az általános gyakorlattól – az intézmény hallgatói egyáltalán nem elfogultak saját egyetemükkel szemben. Ezt mutatja, hogy a többi intézményben tanuló diákok megközelítőleg ugyanakkora arányban (6,5%) tartották az intézményt a legjobb természettudományi karnak, mint maguk a PTE-TTK hallgatói (5,3%).

HÁNYAN TARTJÁK AZ ADOTT SZAKTERÜLET LEGJOBB INTÉZMÉNYÉNEK?

88

R


R


ELTE-TTK

1

52,9%

1

31,2%

DE-TTK

2

23,2%

2

7,7%

SZTE-TTK

3

17,4%

4

4,7%

PTE-TTK

4

6,5%

3

5,3%

Egyetemek mérlegen


MŰSZAKI KAROK Kevés szakterületen annyira egyértelmű a helyzet a legjobbnak tartott intézményt illetően, mint a műszaki mérnökképzés esetében: ötből négy megkérdezett mérnökhallgató a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet nevezte meg a legszínvonalasabb intézménynek (79,6%). Ha a Műegyetemen tanulók véleményét nem vesszük figyelembe, a szakterületen akkor is minden harmadik diák a BME-t említi. Ez utóbbi különösen annak fényében tűnik magas aránynak, hogy a másik két intézmény gyakorlatilag egyáltalán nem kapott szavazatot a többi egyetem hallgatóitól. Összességében nagyon hasonló a megítélése a vizsgálatba bevont két vidéki egyetemnek. A Miskolci Egyetem műszaki karait a szakterület hallgatóinak több mint egytizede (11,9%), míg a Veszprémi Egyetemet valamivel kevesebb mint egytizede (8,5%) említi mint a legszínvonalasabb műszaki képzést folytató intézményeket – a másik számsor ismeretében ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy saját hallgatóik közül minősítették ennyien a legjobbnak a karokat. A VE műszaki képzéseit azonban, bár igen kevesen, de más karok diákjai is a legjobbak között emlegetik (0,4%).



R


BME (műszaki karok)

1

79,6%

1

36,6%

ME (műszaki karok)

2

11,9%

3

0,0%

VE (műszaki kar)

3

8,5%

2

0,4%

Egyetemek mérlegen

89


ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAROK A későbbiekben látni fogjuk, hogy a különböző szempontú elemzések során az orvos egyetemisták nagymértékben azonosulnak saját intézményükkel. Ez e szempontból abban nyilvánul meg, hogy a megkérdezett hallgatók nagy többsége azt a kart tartja a szakterülete legszínvonalasabb képző helyének, ahol tanul. Még a legtöbb szavazatot kapó Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karát is csak a többi intézménybe járó hallgató 14,6%-a jelölte meg első helyen. Ebben az összehasonlításban a Szegedi Egyetem Általános Orvostudományi Kara érdemel még említést, amelyet a megkérdezettek közel egytizede (8,6%) tart a legjobb általános orvostudományi karnak. Ha minden orvosképző intézmény hallgatójának véleményét együttesen vesszük figyelembe, akkor a megkérdezettek majdnem fele (44,6%) a SE-ÁOK-ra voksol. Emellett azonban sokan említik még a többi három orvosi egyetemet (SZTE-ÁOK: 21,3%, DE-ÁOK: 18,7%, PTE-ÁOK: 15,4%) is.

HÁNYAN TARTJÁK AZ ADOTT SZAKTERÜLET LEGJOBB INTÉZMÉNYÉNEK?

90

R


R


SE-ÁOK

1

44,6%

1

14,6%

SZTE-ÁOK

2

21,3%

2

8,6%

DE-ÁOK

3

18,7%

4

0,9%

PTE-ÁOK

4

15,4%

3

4,5%

Egyetemek mérlegen


AGRÁRTUDOMÁNYI KAROK A vizsgált agrárképző intézmények igen különböző képzési profillal rendelkeznek, ami valószínűleg szerepet játszik abban, hogy egy-két kartól eltekintve a többi megítélésében nincs igazán jelentős eltérés: mindegyik intézményt említik a legjobbnak tartott agrárkarok között. A Szent István Egyetem Állatorvostudományi Karát az összes megkérdezett agrárhallgató több mint egynegyede (26,0%) ítéli a legjobb agrárképző intézménynek, de ha csak a többi kar hallgatóinak a véleményét vesszük figyelembe, akkor is igen nagy arányban (18,3%) voksolnak a SZIE-ÁOTK-ra. Hozzá hasonlóan sokan tartják a legszínvonalasabb intézménynek a Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karát (23,2%), de ha a kar saját hallgatóinak a véleményét nem vesszük figyelembe, akkor már nem annyira kiugróan magas a presztízse (5,1%). A több agrárkarral rendelkező intézmények megítélése eléggé vegyes képet mutat, ami megerősíti, hogy a megkérdezettek véleményük megfogalmazásakor valóban erősen differenciáltak a különböző agrárkarok között. A Szent István Egyetem másik kara, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar a harmadik legjobbnak tartott intézménynek bizonyult, a többi intézmény hallgatójának a véleménye alapján viszont csak a középmezőnyben helyezkedik el (8,5%, 2,3%). A BCE-hez (korábban BKÁE) tartozó mindhárom agrár-kar szerepelt a legszínvonalasabbnak tartott intézmények listáján.



R


SZIE-ÁOTK

1

26,0%

1

18,3%

DE-MTK

2

23,2%

3

5,1%

SZIE-MKK

3

8,5%

6

2,3%

BCE-TÁJK

4

7,1%

2

5,8%

NYME-EMK

5

6,9%

4

3,8%

BCE-KERTK

6

6,2%

5

3,2%

VE-GMK

7

5,5%

9

1,4%*

NYME-FMK

8

4,9%

8

1,4%*

BCE-ÉTK

9

4,5%

7

1,7%

NYME-MÉK

10

4,2%

11

0,4%

KE-ÁTK

11

2,8%

10

0,9%

* A NYME-FMK-t többen említették a „második legszínvonalasabb” agráregyetemi karként.

Egyetemek mérlegen

91


JOGTUDOMÁNYI KAROK A bölcsészettudományi és a természettudományi kar mellett az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek a vizsgálatban érintett harmadik kara, az Állam-és Jogtudományi Kar is egyértelműen a szakterület legmagasabb presztízsű intézményének számít a diákok körében. A joghallgatók több mint fele az ELTE-ÁJK-t tartja a legszínvonalasabb intézménynek (57,5%), és ha csak a többi jogi kar hallgatóinak véleménye alapján felállított rangsort vesszük figyelembe, akkor is ugyanezt tapasztaljuk (41,5%). Sőt, ez utóbbi összevetésben a többi intézmény egyenként mindössze néhány százalékos említési aránnyal rendelkezik. Az összes megkérdezett joghallgató körülbelül egytizede tartja a legjobbnak a Pécsi Egyetem Állam- és Jogtudományi Karát (11,5%) és a Szegedi Egyetem Állam- és Jogtudományi Karát (9,0%). Mindkét intézmény érezhetőbben kisebb arányban kapott szavazatot viszont a többi jogi kar hallgatójától (3,9%, 3,9%). A pécsi és a szegedi kar után nem sokkal kisebb arányban említették a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karát (7,8%, 1,9%), illetve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karát (7,6%, 1,3%). A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Képzését és a Széchenyi István Egyetem Jog- és Gazdaságtudományi Karát viszont már csak nagyon kevesen – beleértve saját hallgatóikat is – tartják a legszínvonalasabb jogi képzést (is) folytató intézménynek (1,6%, 0,6%, illetve 0,6%, 0,5%).



R


ELTE-ÁJK

1

57,5%

1

41,5%

PTE-ÁJK

2

11,5%

2

3,9%*

SZTE-ÁJK

3

9,0%

3

3,9%*

ME-ÁJK

4

7,8%

4

1,9%

PPKE-JÁK

5

7,6%

6

1,3%

DE-ÁJK

6

4,4%

5

1,7%

KRE-ÁJK

7

1,6%

7

0,6%

SZE-JGK

8

0,6%

8

0,5%

* A PTE-ÁJK-t többen említették a második legszínvonalasabb jogi karként.

92

Egyetemek mérlegen


KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAROK A közgazdász képző intézmények közül magasan kiemelkedik a Budapesti Corvinus Egyetem (korábban BKÁE): a közgazdász hallgatók több mint háromnegyede (76,5%) a legszínvonalasabb intézménynek tartja a szakterületen, de ha csak a többi intézményben tanuló diák véleményét vesszük figyelembe, akkor is rá voksol a közgazdászhallgatók abszolút többsége (59,3%). Figyelemreméltó a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem pozitív megítélése. Az összes többi szakterületet figyelembe véve is csak nagyon kevés intézménynél tapasztalható, hogy a többi kar diákjai között ugyanakkora presztízzsel rendelkezzen egy kar, mint amikor a saját hallgatók véleményét is tekintetbe vesszük. A többi közgazdász képzést folytató kart döntően csak saját hallgatói tartják a szakterület legjobb intézményének, bár meg kell említeni, hogy mindegyik intézmény kapott egy-két kiemelkedően jó minősítést a többi intézmény hallgatóitól is.



R


BCE

1

76,5%

1

59,3%

BME-GTK

2

7,9%

2

7,3%

PTE-KTK

3

6,4%

3

1,7%

SZTE-GTK

4

3,4%

6

1,0%

ME-GTK

5

2,1%

7

0,2%

DE-KTK

6

2,0%

4

1,5%

NYME-KTK

7

1,7%

5

1,1%

Egyetemek mérlegen

93

AZ EGYETEMI KAROK PRESZTÍZSE A HALLGATÓK VÉLEMÉNYE SZERINT

Recommend Documents