Dinamikusan növekedett az árbevétel

1

A Rába Járműipari Holding lapja

LVII. LVI. évfolyam 10. 8. szám 2005. 2004.augusztus október

AZ ELSŐ FÉLÉVI EREDMÉNYÜNK

Dinamikusan növekedett az árbevétel A Rába Rt. 2005 első félévében 22,9 milliárd forintos árbevételt ért el, mely 41 százalékos növekedést jelent a 2004-es első félévihez képest, miközben három üzletágából kettő pozitív üzemi eredményt ért el az év második negyedévében. A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaság az év elején meghirdetett középtávú stratégiájának megfelelően növelte hatékonyságát. EBITDA-szinten a Rába-csoport a második negyedévben 107 millió forint eredményt ért el. A Rába-csoport üzemi eredménye a második negyedévben is javulást mutat: az 534 millió forintos veszteség kevesebb mint fele az egy évvel ezelőttinek, és jóval alatta marad az első negyedéves értéknek is. A stabil javulás elsősorban a dinamikus árbevétel-növekedésnek és a hatékonyságjavító intézkedéseknek köszönhető. Mindezek következtében a Rába Rt. az első félévet 1 518 millió forintos üzemi veszteséggel zárta, mely kevesebb mint fele a 2004-es eredménynek. A társaság nettó eredményét 1,3 milliárdos pénzügyi veszteség rontotta, így az – 2 677 millió forint lett. A pénzügyi veszteséget nagyban befolyásolta a fedezeti ügyleteken realizált 648 millió forintos nyereség és az átértékelésből származó, nem realizált 1 402 millió forintos veszteség. A Rába Futómű Kft. 36 százalékkal, 15 milliárd forintra növelte árbevételét az első félévben. A növekedés éven belül is dinamikus növekedést mutat, mellyel a legmagasabb negyedéves árbevételt érte el az elmúlt három évben.

A tartalomból: Új Suzuki-üzlet: 335 milliós beruházás Móron

3. old.

Teljesítmény: Javulás, csapatmunkában

4. old.

Oklevelek a tréningekért: Rendszerekbe a jó folyamatokat!

Az árbevétel-növekedés fő mozgatórugója továbbra is a korábban megalapozott európai projektek felfutása, és az amerikai haszongépjármű-ipar további erősödése. (Folytatás a 2. oldalon.)

5. old.

Jármű Kft.: Integráció után

6. old.

Apám emlékének: Rábásnak lenni

7. old.

Új csapat, új módszerek: Beszélgetés Simon Istvánnal

8. old.

A régi telephelyről: Költözik a hídüzem

9. old.

Megkérdeztük munkatársainkat: Hol töltötték a nyarat?

• A Rába Futómű Kft. augusztus végén saját standján mutatta be termékeit a moszkvai motorshow látogatóinak (Beszámolónk a 2. oldalon.)

11. old.

Nyugdíjpénztár: Tájékoztató a tagságnak

12. old.

2

SAJÁT STAND A MOTORSHOW-N

A Rába továbbra is márka Oroszországban Augusztus végén nagy érdeklődéstől övezve rendezték meg a Moszkvai Nemzetközi Motor Show-t (Moscow International Motor Show – MIMS), melyen a Rába Futómű Kft. élt az önálló megjelenés lehetőségével. Társaságunk saját standján ez évben kizárólag az orosz fővárosban állította ki termékeit. Dr. Szőcs Károly, a Rába Futómű Kft. üzletfejlesztési igazgatója örömmel számolt be arról, hogy a bemutatott termékeinkkel sikerült üzennünk a partnereink és a résztvevők felé. A szöghajtásra épülő hajtáslánc, amely majdnem végig alacsonypadlós kivitelű midibuszok gyártását teszi lehetővé, ráadásul a portál megoldással járó

• Rába-futóművekre épült ez az alacsonypadlós moszkvai trolibusz

többletköltségek nélkül, komoly érdeklődést keltett. A midibuszok egyébként az orosz autóbuszpiac legnagyobb szegmensét jelentik, s ugyan az évente mintegy tízezer járművet gyártó PAZ részére – korszerűsített járműveikbe – már megkezdtük a hátsó és független mellső futóművek szállítását, a „Z-hajtás” új lehetőségeket jelenthet. A tehergépkocsikhoz és autóbuszokhoz kifejlesztett közepes főhajtóművünk, valamint a nehéz-tehergépkocsikhoz alkalmazható tandem főhajtómű-párunk kiállításával pedig a társaság azt jelezte, hogy nagyobb mennyiségben részegységeket is szívesen szállítana Oroszországba és a többi szovjet utódállamba. Oroszországgal az idei forgalmunk várhatóan meghaladja a 10, a FÁK országaival pedig összességében a 12 millió dollárt – bár itt érdemes megjegyezni, hogy időközben már ezen a piacon euróban folyik a kereskedésünk. Az üzletfejlesztési igazgató beszélt a kiállításhoz kapcsolódó tárgyalásokról is. A piac fontosságát jelzi, hogy ezeket a Rába részéről Pintér István vezérigazgató vezette. Asztalhoz ültek többek között a Ruszavtoprom-csoporthoz tartozó, négy buszgyárat magába foglaló Russzkie Avtobuszi nevű társaság vezetőivel (oroszországi forgalmunk meghatározó részét velük bonyolítjuk), valamint a Kamazzal. Utóbbi céggel egyelőre kisebb volumenű, de az autóbuszgyártás terü-

• Pillanatkép a stand építéséről: helyére kerül a dekoráció letén folyamatosnak mondható az együttműködésünk. Ráadásul remény mutatkozik arra, hogy futóműveinket és futóműfőegységeinket a jövőben tehergépkocsijaikhoz is beszállítsuk, ami – a legnagyobb orosz tehergépkocsigyártóról lévén szó – komoly távlatokat nyithat. Dr. Szőcs Károly a kiállításról szólva megjegyezte: a nyugat-európai járműgyártók jellemzően nem vettek részt a motorshown, ezt a piacot tisztán járműexporttal nyilván nem érzik meghódíthatónak. Figyelemre méltó Oroszországban a helyi járműgyártás további erősödése, amit legfeljebb az veszélyeztet, hogy a kínaiak már nem csupán részegységekkel, illetve alkatrészekkel, hanem komplett járművekkel is megjelentek a kiállításon. Kérdéses ugyanakkor, hogy milyen irányt vesz a jövőben a járműfőegységek – közöttük a futóművek – gyártásának további konszolidációja, ami a Rába lehetőségeit is meghatározza majd. A Rába Futómű Kft. mindenesetre őrzi és erősíti hagyományosan jó pozícióit ezen a piacon, melynek alapja a vásárlók, végfelhasználók, üzemeltetők hosszú ideje tapasztalt elégedettsége. Oroszországban az autó- és trolibuszok piacán a Rába márkanév volt és az is maradt, s reményeink szerint az lesz a jövőben is. B. F.

Dinamikusan növekedett az árbevétel A Futómű Kft. működéséből szárma- A 2005. I. félév konszolidált eredményei zóan EBITDA-szinten csaknem elérte Konszolidált adatok millió forintban 2005. I. félév 2004. I. félév Index a nulla szintet, negyedéves szinten 44 Nettó árbevétel 22 931 16 266 141% millió forint veszteséget mutatott. ebből export 14 893 10 829 137,5% A Rába Járműipari Alkatrészgyártó Kft. 13,7 százalékkal, 6,2 milliárd forintra ebből belföldi értékesítés 8 038 5 437 147,8% növelte árbevételét az első félévben. A Üzemi eredmény –1 518 –3 066 csoport második legnagyobb üzletága EBIT (Earnings Before Interest and Taxes): Nettó eredmény –2 677 1 577 hosszú idő után először fejezte be üzemi adózás, kamatfizetés, és rendkívüli tételek szinten nyereséggel a negyedévet: az EBITDA –237 –1 642 előtti eredmény (üzemi eredmény). EBITDA elért 25 millió forintos nyereség csök(EBIT + Depreciation and Amortization): adott kentette az első negyedév üzemi veszteségét. A második gyára készíti a Suzuki új modelljének hátsó ülésvázát, negyedévvel záródó időszak halmozott üzemi negyedévben a vállalat újabb jelentős megrendelést nyert illetve huzatait. eredménye + elszámolt értékcsökkenés. el a Suzukitól, melynek keretében az év végétől a cég móri A Rába Jármű Kft. az első félévben a korábban aláírt szerződésnek megfelelően tizennégy H14-es, harminchét H18-as saját fejlesztésű katonai járművet, valamint négy darab, a stratégiai partnerek által gyártott járművet adott át. A vállalat árbevétele az év első hat hónapjában 2 865 RÁBA MAGAZIN – a Rába Járműipari Holding havonta megjelenő lapja a munkatársak és a partnerek számára. Felelős kiadó: Csajbi Bernadett. Tel.: 624-462. millió forint volt, míg üzemi eredménye az első negyedév A Rába Rt. megbízásából kiadja az X-Meditor Kft. (9023 Győr, Csaba u. 21.) 9 millió forintos értéke után 123 millió forint nyereség Felelős szerkesztő: Csiszka Antal. Munkatársak: Baudentisztl Ferenc, Gaál József. volt, miközben az árbevétel megduplázódott a második Szerkesztőség: 9023 Győr, Csaba u. 21. Telefon/fax: 96/618-068, 618-069, 618-063. E-mail: [email protected] három hónapban. A második félévben a meghirdetett Nyomás: Palatia Nyomda és Kiadó Kft. (9026 Győr, Viza u. 4.) középtávú stratégiának megfelelően sikeresen lezárult az Alkatrész Kft. győri gyárának integrálása a Jármű Kft.-be. A Rába Magazin a www.raba.hu honlapon megtekinthető. A főként járműalvázakat előállító győri üzem integráciA Rába Rt. kommunikációs szervezete: 9027 Győr, Martin út 1. 96/624-522. ójától a működésben rejlő szinergiák jobb kihasználását várja a társaság. Lapunk következő száma 2005. szeptember 30-án jelenik meg.

(Folytatás az 1. oldalról.) A Rába Rt. árbevételének mintegy kétharmadát kitevő üzletág üzemi eredménye az első félévben 1 419 millió forint veszteséget mutatott, szemben a 2004-es év hasonló időszakban „elért” 2 629 millió veszteségéhez képest. A javulás mértéke éves és negyedéves szinten is jelentős.

3

ÚJ ÜGYVEZETŐ AZ ALKATRÉSZ ÜZLETÁG ÉLÉN

Változtatásra van szükség Urbányi László, a Rába Járműipari Alkatrészgyártó Kft. ügyvezető igazgatója augusztus 31-én töltötte be a harminckilencedik életévét. Szakmai pályafutásából a Thomas & Betts cégnél eltöltött éveket emelte ki, különös tekintettel arra az időszakra, mikor gyárigazgatóként a Lean termelésirányítási rendszer alkalmazásával az eredményesség érdekében átfogó produktivitásfejlesztést hajtottak végre. A Six Sigma és a Lean Manufacturing bevezetése feladatát képezte a Flextronics cég élén is, ahonnan útja leányvállalatunk móri központjába vezetett.

– A Pintér István vezérigazgatóval folytatott megbeszélésünk során a szemléletmódváltozást jelentő Leanhez kapcsolódóan fogalmaztuk meg, hogy valamit tenni kell az Alkatrész üzletágban – fogalmazott a július derekától Móron dolgozó ügyvezető igazgató. – Bár a kft. jó úton jár, a változás elkerülhetetlen, hiszen húsz–harminc éves technológián ülünk, és a jelenlegi munkamódszerek zöme is jórészt abból a korból datálódik. A Lean-módszert, amelyből az MBA diplomamunkámat is írtam, jól ismerem, ám egyedül nem tudom

a változtatást végigvinni. A munkához igazi csapatra van szükség, és nem titkoltan tanácsadó cégben is gondolkodom. Óriási súlyt kell fektetni a változtatásra, ám kellő óvatossággal kell bevezetni. Urbányi László elmondása szerint a cél egyértelmű: eredményes üzletágat kell kialakítani és működtetni. A tapasztalatai és a társaságról szerzett információi alapján ez nem lesz egyszerű feladat. Jó gazdaként természetesen már szemrevételezte az üzletág két gyárát, ami alapján kialakult benne egyfajta kép és az az igény, ami a változást generálja. Úgy véli: minden módszerre igaz, de a Leanre még különösebben, hogy a hatékonysága különösképpen a vezetőkön és a munkatársakon múlik. S bár – mint mondta – egy fecske nem csinál nyarat,

BOLYGÓMŰVEK NEUNKIRCHENBE

Eredményes hét hónap Sárváron A Rába sárvári gyárának munkatársai augusztus első hetében szabadságon voltak, a leállás napjaiban csak a karbantartók dolgoztak a gyártósorokon. Boldis Géza, az alkatrészgyár igazgatója elmondta lapunknak, hogy a vasi kollektíva zavartalanul pihenhetett, hiszen a termelési szünet időpontját a partnerekkel összehangolva választották ki. Leállt többek között a Denso, a Suzuki, a Metaldyne, míg más megrendelők, például a Rába Futómű Kft. igényeit júliusi többletmunkával tíz napra előre elégítették ki. Nyugodt lehetett a vasiak nyaralása az év első hét hónapjának teljesítménye miatt is. Az igazgató adatai szerint az alkatrészgyár 2,3 milliárd forintos forgalom mellett 66 millió forintos üzemi eredményt ért el. Ez akkor is biztató, ha tudjuk, hogy az augusztus az átlagosnál gyengébb hónap lesz, s néhány

meghatározó termék darabszáma tartósan csökkenni fog. A második félévben a számítottnál kisebb darabszámban gyártja Sárvár a Denso dízelmotorok alkatrészeit is. A felszabaduló kapacitás lekötése a következő hetek fontos feladata lesz. Boldis Géza a Metaldyne megrendeléseinek növekedésére számít, s bejelentette azt is, hogy Sárvár újabb jelentős megbízásokat kapott a neunkircheni futóműgyártól. A NAF három szakembere, Jürgen Heinlein beszerzési vezető, Thomas Rauh beszerzési munkatárs és Dirk O. Gesenberg ke re ske de lmi ké pvise lő augusztus közepén Sárvárra látogatott, hogy tárgyaljanak a kapcsolatok további fejlesztéséről. A vendégek két napot töltöttek a gyárban és elégedetten nyilatkoztak a munka szervezettségéről. A NAF hibátlannak tartja a Rába első

megmutathatja a társainak, hogy merre repüljenek. – Márciusban még csak nem is sejtettem, hogy váltani fogok – folytatta Urbányi László. – A Rábánál felkínált feladatot azonban roppant izgalmasnak találtam. Magát a céget, ahogy szerintem minden magyar szakember, természetesen ismertem. Dolgoztam Csepelen és a Tungsramnál is, vagyis két nagy múltú cégnél. Most itt a harmadik, centenáriumán már túljutott társaság, ahol megtiszteltetés dolgozni…dolgozni az egyéni és a közös sikerekért. Ehhez kell egy egységes, egy hangot beszélő vezetés, amely megmutatja a dolgozói gárdának, hogy más szemlélettel, más hozzáadott értékkel is lehet tevékenykedni. Érték az, amiért fizet a vásárló. A vásárlónak a lehető legjobb minőséget

féléves teljesítését, az alkatrészek minőségét és a szállítás pontosságát. A német szakemberek szerint Szabó Árpád projektmenedzser és csapata figyelemre méltó gyorsasággal reagál a NAF kéréseire. A neunkircheni futóműgyár negyven beszállítója közül Sárvár a második legjelentősebb, pozíciója a közeljövőben tovább erősödik. Boldis Géza szerint a tárgyalások eredményeként az idei 3 és fél millió eurós forgalom jövőre elérheti az ötmilliót, a többlet elsősorban a szerelt bolygóművek szállításából származhat. Sárvár az augusztusi tárgyalásokon annyit vállalt, amennyit biztonsággal teljesíteni tud, a forgalom növeléséhez beruházásra, új megmunkálóközpontra és NC-gépre lesz szüksége. A tervek már elkészültek, a bolygóművek gyártása a forgácsolástól a csomagolásig egy vadonatúj soron történik majd. Az első NAF bolygóművek az év elején készültek el Sárváron, a termelés bővülésének két oka van: a német társaság egyre több futóművet gyárt és egyre elégedettebb magyar beszállítójával. Gaál József

kell nyújtani, a lehető legalacsonyabb költséggel és a lehető legrugalmasabban. A gyártásban pedig az értékláncnak a lehető legkarcsúbbnak kell lennie, aminek egyfajta megoldási módja a Lean termelésirányítási rendszer bevezetése. Az ügyvezető igazgató fontosnak tartja természetesen a technológia felzárkóztatását is. A beszerzésekhez szükséges anyagiakat azonban elő kell teremteni, hiszen elkölteni csak azt lehet, amit megtermeltek. A Lean segít a veszteség elleni küzdelemben, az optimalizált gyártás során erőforrások (gépi kapacitás, készlet, hely...) szabadulnak fel, ami kiinduló alapját jelentheti új üzletek megszerzésének. – A Lean Manufacturing egy rendszer, amely nem mindenre jelent gyógyszert, nem mindenre megoldás, ez egy megoldás! – emelte ki Urbányi László. – Én is csak abban az esetben lehetek sikeres, ha az embereim sikeresek. Minden vezetőnek magáénak kell éreznie azt a területet, amit irányít. A saját meggyőződésükkel a saját céljaikért kell, hogy dolgozzanak. A Lean Manufacturing bevezetése azonban nem egy-két hónapos projekt, hiszen erre a szemléletmódra rá kell hangolni a szervezetet. Fél év után már látható változást kell elérnünk a külső szemlélő számára is. A teljes lefedettségű Lean-átalakításhoz szerintem két-három évre mindenképpen szükség lesz. Utána jöhet majd a beszállítói és a vásárlói környezetbe való kilépés, de ez majd csakis akkor, ha a házon belül nálunk már minden rendben lesz. (Baudentisztl)

335 milliós beruházás Móron Miközben az új Suzuki Swift megkezdte magyarországi térhódítását, s mind több tűnik fel ebből a típusból a hazai utakon, Esztergomban, a Magyar Suzuki Rt. háza táján természetesen – a jelen elégedettsége mellett – a jövő tervezésével is foglalkoznak. A legújabb Suzuki autó gyártása az elképzelések szerint még ebben a félévben elkezdődik. Jó hír (és erről a júliusi hírlevelünk címoldalán már beszámoltunk), hogy ehhez az új típushoz – mint ahogy a Suzuki Swifthez – a Rába Járműipari Alkatrészgyártó Kft. móri gyárában is készülnek „hozzávalók”. Méghozzá hátsó ülésvázak, valamint első és hátsó üléshuzatok. A móriak ettől a Suzuki-üzlettől jövőre két és fél milliárdos árbevételt remélnek. A vetélytársak előtt elnyert üzlet azonban beruházásokat is igényel. Présgéppel, ívhegesztő robotállomásokkal, számítógép vezérelte szabászgépekkel, valamint varrógépekkel bővül rövidesen a gyár eszközállománya. Ezek a beszerzések összességében mintegy 335 millió forintba kerülnek. A későbbiekre aztán félautomata szerelőállomások és mérőautomata beszerzését is tervezik. A Fiat és a Suzuki közös fejlesztésű szabadidő-autóját információink szerint szeptemberben a Frankfurti Autószalonon mutatják be. Az [origo] internetes hírportál a közelmúltban fényképet is közölt a tanulmányautóról – ezt most mi is bemutatjuk. A jármű a Swift padlólemezére épül és Fiat, valamint Suzuki márkanév alatt – apró stilisztikai különbségekkel – hozzák majd forgalomba. A sorozatgyártás első évében, jövőre Esztergomban húszezer autót készítenek a Fiat számára, negyvenezer viszont Suzuki-emblémával kerül majd az európai piacra. (B.)

4

TELJESÍTMÉNY, ÉS AMI MÖGÖTTE VAN

Javulás, csapatmunkában A Rába Futómű Kft. életében az utóbbi időszakban egyértelműen tetten érhető a javulás. Az eredmények azt mutatják, hogy a társaság jó úton jár. A javulás mögött egyértelműen csapattevékenység áll. A csapat több, mint emberek társasága, az igazi csapat nem csupán összeadja az emberek tudását, erejét, hanem meg is sokszorozhatja azt. Alábbi kerekasztal-beszélgetésünk során Kocsis Sándor operációs és minőségügyi igazgató, Szüts Lajos fejlesztési igazgatóhelyettes és Vígh László alkatrészgyártó üzemmenedzser engedett bepillantást nyerni abba, hogy véleményük és tapasztalataik szerint mi minden is állhat a javuló eredmények mögött. Kocsis Sándor: – Rengeteg kontrollt építettünk be a folyamatokba, hetente operatív és menedzsment szinten is figyeljük a mutatókat. Társaságunk mérete miatt a javulás nem egyetlen pillanat alatt történt, az eredményhez vezető ok-okozatok feltárása munkatársaink szívós munkájának köszönhető. Cégszinten a globális mutatószámok közül a gazdasági, a logisztikai és a termelési adatok többsége is az előrelépést mutatja. Párhuzamosan több projekten dolgoztunk, vizsgálat alá vonva a vállalat minden területét, miközben különféle tréningekkel segítettük, hogy a szervezetek csapatként együtt tudjanak dolgozni. A munkákat koordináltan és szinkronizáltan kellett elvégezni, amely jelzi, hogy munkatársaink többsége tud csapatban gondolkodni és tevékenykedni; ha kell, tudásukat és ötleteiket egy definiált cél irányába tudják mozgósítani. Szüts Lajos: – Ha már a cég méretét említetted, meg kell jegyezni, hogy a javulás igazi eredménye is hosszabb távon érvényesülhet igazán. A tavaly elkezdett költségcsökkentési tevékenységünknek is csak most, az idei első félévben jelentkezett a hatása. Azonban arról is beszélni kell, hogy még vannak negatív mutatók, melyek viszont azt jelzik, van, ami még nem működik jól. Meg kell találnunk azokat a tartalékainkat, amelyek a további javulást lehetővé teszik. Vannak olyan tartalékok, amelyeket egy

adott szervezet a határain belül nem tud megtalálni, de a szervezetek közti csapatmunkával azonosíthatóak lehetnek. Azok a munkatársak, akik a gyártásitermelési folyamatban részt vesznek, valamennyien elemei a folyamatnak, és ahogy ezt az utóbbi időszak javuló tendenciái is mutatják, együtt képesek lehetnek megtalálni a ma még megbúvó tartalékokat. Kocsis Sándor: – Sajnos, a csapatmunka a gyakorlatban még nem működik enynyire jól. Az operáción belül elindultak a műhelymunkák, melyeket nem lehet képzésnek vagy oktatásnak nevezni, hanem csapatépítésről van szó. Nézetek, vélemények, attitűdök kibeszélése, egymáshoz csiszolása folyik, a résztvevők igényei alapján. Ennek a látszata a már említett mérőszámokban és a mindennapi működésünkben is tetten érhető. Vígh László: – Az időközben bekövetkezett szervezeti változások, az, hogy az operációs és minőségügyi igazgató közvetlenül felügyeli az üzemeket és a karbantartást, illetve az a koncepció, hogy a projektmenedzselési technikák ismeretében az egyes szervezetek foglalkoznak a projektekkel, szintén pozitívan járultak hozzá az elmúlt időszak eredményeihez. A változás laposabbá tette a szervezetet, az üzemek közvetlenül képviseltetik magukat mind a döntéshozatalban, mind a monitoringban, amely több munka, nagyobb hatáskör

és felelősség delegálását jelenti. Ehhez mindenképpen szükséges volt a működési feltételek egyértelmű definiálása, és némi szemlélet- és működésbeli változásokra. Kocsis Sándor: – Az eredmények mögött csapat van, annak minden ismérvével. Nap mint nap meggyőződhetünk arról, hogy a Futómű üzletág óriási potenciállal rendelkezik, kétezer ember közös munkájának és hatalmas szakmai tudásának köszönhetően. A további potenciál azon múlik, hogy mennyire tudunk egy irányba húzni, s hogy a résztvevők azonos alapelvek mentén fejlődjenek. A műhelymunka során felmerült kulcsszavak mindenkinek ugyanazt kell, hogy jelentsék. A laposabb szervezettől növekedett a transzparencia, a szervezeti egységek közötti merev határok leépültek, gyorsult az információáramlás, és ezáltal bizonyos esetekben lazult a döntési koncentráció, rugalmassá vált szervezetünk. A csapatmunka mellett kiemelném a gazdasági szemléletet, amely a cégszintű pénzügyi és gazdasági szemléleten túl humán tartalmat is hordoz. Szüts Lajos: – A csapat kapcsán én további két kulcsszót említenék. Úgymint az egymás iránti bizalmat és egymás támogatását. A döntések elfogadásában, a közös munkában elengedhetetlen, hogy az emberek egymás mellé álljanak, hiszen tudniuk kell, hogy a cég és így a saját maguk érdekében is dolgoznak. Kocsis Sándor: – A cég optimális működéséhez elengedhetetlen volt, hogy menedzseri szinten erősítsük a mellérendeltségi folyamatokat. Olyan szinkronizált munkát kell végeznünk, amelyben nem a lokális érdekek, hanem a cégoptimum határozza meg a döntéseket. És ha ezt sikerül a szervezeten belül megvalósítani, tovább kell dolgozni, hogy cégszintre tovább tudjon fejlődni. Vígh László: – Ez a kiindulópontja annak a csapatépítő tevékenységnek, amit a teamvezetőknek saját csapatukon belül ugyanúgy el kell végezniük, mint ahogy azt velük is tették. A csapatoknak valóban egymásra kell épülniük, de önállóan

is meg kell tudniuk oldani a feladatokat. A változások az üzemben is tetten érhetők, s bizony érzem a magam és a teamvezetők közti kapcsolatban is. Kocsis Sándor: – A bizalomért mindennap dolgozni kell, de megéri. A bizalom teszi lehetővé, hogy az emberek alkotta rendszereket korrigáljuk és erősítsük, szerencsére erre nagyon biztató példáink vannak. A csapatszemlélet alapja és nagy ereje, hogy nem a csapattagok között, hanem a csapattagok és a probléma között vannak konfliktusok. Molnár Tibor, a Humancapital szakembere úgy fogalmazott, hogy aki nem a probléma megoldásán dolgozik, az akaratlanul is a probléma részévé válik. Szüts Lajos: – Ezt a szervezetek vezetőinek is érdemes megfogadniuk, hiszen őket óhatatlanul is érik támadások. Azonban ilyenkor nem elsősorban védekezniük kell, hanem elgondolkodni az észrevételeken, és a valós problémát mielőbb megoldani. Felül kell mindenkinek emelkednie az egyéni érdekein ahhoz, hogy csapatmunkában mind mélyebbre ássunk, és közösen megtaláljuk minden terület minden elemét átvizsgálva a ma még mélyben rejlő tartalékokat. Izgalmas dolog egyébként, hogy a bizalom kialakulása növeli a jogi és erkölcsi felelősséget is. Kocsis Sándor: – A rendszer ettől csak még inkább erősödik. A bizalom és támogatás erejével ugyanakkor sikerülhet kitörni a frusztráció légköréből is. A bizalmatlanság, a tehetetlenség, a rossz eredmény ugyanis gátló tényezőként jelentkezik a tevékenységünkben. A kemény szabályok mellett kialakuló igazi csapatszellem és a már többször említett bizalom, valamint a támogatás alapja a légkör megváltozásának, ami feltétele a hosszú távú eredményességnek. Az emberi viszonyok, a támogatás, a tolerancia és a bizalom egyébként a cégen belül csak most került ilyen fő helyre. Ennek kiépítésén már fáradozunk, de azt is tudni kell, hogy elsődlegesen a feladatokra kell koncentrálni, azok megoldásának irányában kell haladnunk. A teljesítés soha nem szenvedhet csorbát! Fontosnak tartom és a továbblépés következő lépcsőjének gondolom, hogy az elkötelezett és összehangolt együttműködés mellett, termelési hatékonyságunk fókuszában a megrendelések teljesítése álljon, mely megfelelő hangsúlyt kap a munkák előkészítésében és szervezésében is. A gazdaságos működés kizárja a „csak” kapacitáskitöltésre irányuló termelést. A változás folyamatához, ezekhez a törekvésekhez kapcsolódott a Capitol Consulting Group (CCG), amely a folyamatok optimalizálásával segíti a munkát. A tanácsadó csoport itteni tevékenységével a későbbiekben magazinunkban bővebben is foglalkozunk.

5

OKLEVELEK A TRÉNINGEKÉRT

Rendszerekbe a jó folyamatokat! A Rába Futómű Kft. hat teamvezetője oklevelet vehetett át Pintér Istvántól, a kft. ügyvezető igazgatójától, abból az alkalomból, hogy sikeresen elvégezték a Változáskezelés és vezetés címet viselő teamvezetői készségfejlesztő tréninget. A kis házi ünnepségen Pintér István szólt a jelenlévőkhöz, kiemelve, hogy néhány évvel ezelőtt már megfogalmazták a versenyképesség, azaz az életben maradáshoz tett változások szükségességét. A menedzsment racionális alapokon új pályára állította a társaságot. Szólt arról, hogy a cégnél korábban nem voltak rendszerek, mindig csupán valamilyen programot igyekeztek végrehajtani: – Másfajta mentalitás és másfajta gondolkodásmód kell, rendszerekbe kell belekényszeríteni a jó folyamatainkat – hangoztatta az ügyvezető igazgató. – A vashoz hozzászoktunk, de az emberekhez még nem igazán. A változáskezeléstréning is arról szól, hogy más menedzsmentre és vezetői rétegre van szükség. Közvetlenebb kapcsolattartás kell és gyorsabb információáramlás a szintek között. Segítünk minden munkatársunknak abban, hogy az új struktúrát emberileg is „be tudja lakni”, módszertanilag is kezelni tudja az embereket. Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy egy csónakban ülünk és vagy együtt haladunk tovább, vagy együtt süllyedünk el. Kocsis Sándor operációs és minőségügyi igazgató úgy fogalmazott: ezzel az oklevélátadással mérföldkőhöz, az első fázis lezárásához érkeztünk, melynek

hatását már a mindennapokban is mérni lehet. Vissi Ferenc HR-igazgató önmagunk fejlesztését emelte ki és azt, hogy az új szemléletet minél szélesebb körben kell elterjeszteni.

Az oklevél átadása után az ünnepeltek is szóltak néhány szót érzéseikről. (Rácz Imre tengelycsukló I. teamvezető szabadsága miatt nem vett részt az átadási ünnepségen.) Török István féltengely és mellsőtengely teamvezető szerint a legfontosabb, hogy a tréninget követően az emberi kapcsolatokra nagyobb súlyt fektetnek és ez a munkahatékonyságra bizony jótékony

hatást gyakorol. Borók Attila kiegyenlítő műház teamvezető úgy véli, azóta a jobban, a jó gazda szemével figyeli a dolgokat és a kollégáival is sokkalta korrektebbé vált a kapcsolata. Őszintén örül annak,

hogy ez a folyamat a társaságnál beindult. Töreki Imre hajtóműház-megmunkáló központ teamvezető arról beszélt, hogy a tréning elején azzal foglalkozott, hogy milyen nehezen él meg minden változást az ember. Manapság, ha valami újat hall vagy lát, a tréning jut az eszébe és az, hogy ha nem változik meg, akkor az embereit sem tudja megváltoztatni. Pedig arra szükség van. Balázs Zsolt ten-

gelycsukló II. teamvezető azt mondta, hogy nagyon sokszor eszébe jut mindaz, amit a tréning során tanult. Szerinte rajta és a társain is egyértelműen észre lehet venni a tréning okozta változást. S ez nem csupán az ő véleménye, ezt a kollégáitól is hallotta. Vass István annak örül, hogy bizonyos szituációkban már egyre többször automatikusan eszébe jut mindaz, amit a tréningen hallott, és azt azonnal alkalmazza is. Hozzátette: nagy anyag volt, ami jó értelemben megváltoztatta őt. Megváltoztatta, mert akarta is a változást. A most „végzettek” – miután egyhangúlag kiemelték és ezúton is megköszönték Molnár Tibor tréner tevékenységét – üzentek is a jelen és a jövő tréninghallgatóinak. Arra biztatják őket, hogy legyenek őszinték egymáshoz és ne tegyenek mást, csak saját magukat adják. Higgyék el, hogy javítani tudják a kapcsolatukat az emberekkel és jó az, ha más aspektusból is kapnak rávilágítást a problémákra.

Négyet ért a szemfülesség... A Rába Futómű Kft.-nél bevezetett minőséggyűjtő pont célja a gyártás során keletkezett hibák mielőbbi felismerése és kiszűrése. Hét munkatársunk kapott már pontot – összesen tizenegyet. Hegedűs István, Dózsa Árpád, Zsolnai Szilárd, Fajkusz András és Póczik László egy-egy pontot gyűjtött, Alasztics Józsefné kettőnél tart, Fleck Gábor viszont már négynél. A fogazómarósként a 67 ezres üzemcsarnokban dolgozó munkatársunk egyetlen észrevételéért kapott négy minőségpontot. A magasabb pontszám a hiba jellegéből, az észlelés jelentőségéből fakadt. – Az 583-as és a 683-as tengelycsukló fogazását végzem, s mivel szinte szemmagasságban dolgozom a termékkel, a rendellenességet viszonylag könnyen észrevehetem – hallottuk Fleck Gábortól. – A munkadarab beillesztésekor figyeltem fel arra, hogy az egyik tengelycsukló úgynevezett nyaki részén körben repedés van. Szóltam a főnökömnek, hogy mit is vettem észre, de szinte még intézkedni sem volt nagyon idő, találtam egy újabb, hasonlóan hibás darabot. Ezt követően tüzetesen átvizsgálták a szállítmányt, repedésvizsgálatnak vetették alá és még találtak selejtes tengelycsuklókat. A hiba jelentős volt és bizony azzal, hogy időben kiszűrtük, nagy kellemetlenséget sikerült megúszni. Tudtam a minőségpont rendszeréről, de persze nem ezért vettem észre a hibát,

hiszen korábban is szemügyre vettem a fogazásra kapott munkadarabot. A kapott négy pontot egyébként mindjárt be is váltottam ajándéktárgyakra... Mint megtudtuk, a tengelycsukló beszállítását végző cég feladata a repedésvizsgálat elvégzése. Valahogyan az ő végellenőrzésén átcsúsztak a hibás darabok és beérkeztek hozzánk, ahol azonban Fleck Gábornak köszönhetően még időben sikerült a termelésből kivonni a selejtes darabokat.

6

INTEGRÁCIÓ UTÁN A JÁRMŰ KFT.

Zökkenőmentes volt az átállás

Torma János Új vezetők, új munkatársak, új szervezet. A nyár alapvető változásokat hozott a Rába Jármű Kft. életében. – A Rába Holding, mint alapító döntése szerint, a Rába Alkatrészgyártó Kft. győri gyárát július elsejével integráltuk a vasúti jármű telephely meghatározó termékkibocsátását végző Rába Jármű Kft.-be – foglalta össze a közelmúlt eseményét Torma János, a Rába Jármű Kft. májusban kinevezett ügyvezető igazgatója. – A cél az volt, hogy a járműépítés teljes gyártási folyamatát egy társaságon belül végezzük el. Számtalan vélt és valós előnye is van az integrációnak, miáltal a gyártás ütemezése és programozása a legoptimálisabb lehet, ugyanakkor fel lehetett számolni mindazokat a pontokat, melyek a két cég közti gyártásnál kellenek, egy cégen belül viszont már feleslegesek. Az Alkatrész és a Jármű üzletág is ily módon most már igazából a saját profiljára tud koncentrálni és abban a legjobb lenni. A Jármű kft. törekszik a lemez- és vasszerkezeti gyártó berendezések, szakmai kultúra minél jobb kihasználására, s már javában keresi a további piaci lehetőségeket az Alkatrész üzletágtól átvett kapacitásra. – Az integrációt követő első hetek nehézségei elsősorban az új, összevont OM-rendszer indításából adódtak. A saját és az Integris OM-specialistáknak azonban sikerült Jelenleg a Jármű kft. üzemcsarnokában H25-ös katonai járművek készülnek. (Ebből a típusból korábban már ötöt legyártottak. Közülük egy Ausztriában van, ahol a Schwarzmüller cég üzemanyag-szállító tartállyal felépítményezi.) A húsz darabos sorozatgyártás eredményeként különböző feladatokra szánt járműveket adnak majd át a Magyar Honvédségnek. Lesz közöttük szerelő-, karbantartóműhellyel felszerelt, lesz mentesítő jármű, valamint víz-, illetve üzemanyag-szállító kivitelű. A H25-ösök után az év végéig közel harminc H18-as készül majd, közben az Ikarus Egyedi Autóbuszgyár karosszálási igényétől függő időpontban görög midibuszalvázakat is előállítanak majd a győri járműüzemben.

a két régi, megszüntetett rendszerben kezelt több tízezer cikket a megfelelő paraméterekkel kezelhetővé tenni az új rendszerben is – folytatta Torma János. – A formális megállapodások megtörténtek, megalakult az immáron 270 munkatársat számláló társaságunk, amely így már jelentősebb potenciált képvisel a holdingon belül is. Az integráció azzal is járt, hogy a rendelkezésre álló üzemi és irodai területet összevonhatjuk. Szeptember végéig kiürítjük a jelenleg még a fékpofagyártásnak és a Benfordhegesztésnek otthont adó üzemcsarnokunkat és annak fejépületét, így megszabadulunk annak anyagi terheitől. Az integráció által kijelölt útnak tehát még nem értek a végére. Időközben is felvetődnek olyan feladatok, melyek mielőbbi megoldásra várnak. Nagyon fontos például, hogy a működő szakterületek a lehető legharmonikusabban kapcsolódjanak össze. Külön is érdemes kiemelni a minőségirányítást, melynél elvárás, hogy a teljes működtetett terület – a januári, tanúsító auditáláskor már – feleljen meg a katonai elvárásoknak (AQAP). Az ügyvezető igazgató elmondása szerint gazdasági, beszerzési és operatív területeken egyaránt meg kell határozni azokat a mérési rendszereket is, melyek mielőbb láthatóvá teszik a gyenge pontokat, melyekre a jobb működés érdekében gyors intézkedések hozhatók. – A termelés összefuttatása úgy történt, hogy mindkét területen lehetővé tettük a tervezett kéthetes leállást, mivel a termelést kiszolgáló egységek munkáját úgy terveztük, hogy a július közepi gyártásindítás zökkenőmentes legyen. Ez így is történt – jelentette ki Torma János, aki nyilatkozatában arról is beszélt, hogy a dolgozók már az integrációs projekt ideje alatt előzetes tájékoztatást kaptak arról, mire is számíthatnak. A produktív területen dolgozó, integrációval átkerült munkatársak gyakorlatilag valamennyien ugyanazt a munkát végzik mint korábban, csak éppen megváltozott a munkáltatójuk. Nem csupán a Jármű kft.-ben hozott jelentős változást az idei nyár, de Torma János életében is, aki a Futómű üzletág termelési területéről került át a járműves társaság ügyvezetői székébe. Ezzel kapcsolatban kiemelte a rábás kollegalitást, amellyel ideérkeztekor találkozott, s melynek köszönhetően abszolút bizalmi légkört érez maga körül. – Persze tudtam, hogy sok újdonsággal is találkozom, hiszen a futómű termelését vezetni nem ugyanaz, mint a Jármű kft.-t igazgatni. Erre készültem is, ám az minden-

November 23–26. között rendezik meg a kétévente esedékes C+D Közép-Európai Védelmi Felszerelés és Repülési Szakkiállítást a Hungexpo budapesti vásárközpontjában. Idén új kihívásnak kell megfelelnie a kiállításnak, hiszen időközben Magyarországon megvalósult a hivatásos haderőre történő átállás. A hetedik alkalommal megtartandó kiállítás újdonsága lesz az is, hogy idén már nem három, hanem négy napig tart nyitva. Szombaton ugyanis a civil szféra irányába történő nyitás jegyében közönségnapot tartanak – melyet a Belügy- és a Honvédelmi Minisztérium közreműködésével látványos bemutatók színesítenek majd. A Rába Jármű Kft. standjának látványossága egy H18-as és egy H25-ös jármű lesz: az egyik önrakodó felépítménnyel felszerelt, míg a másik üzemanyagtartállyal ellátott. képpen furcsa volt és akár tanulsággal is szolgálhat, hogy a Rába-csoporton belül bizony nagyon keveset tudunk mások, más szervezet munkájáról. Bennem például az a kép élt a Jármű üzletágunkról, hogy ott háromféle H-s autót gyártanak a honvédségnek. Itt szembesültem azzal, hogy a típusválaszték az eddig szállított, illetve most gyártott és tervezett járműveknél összességében tizennégy különféle járműtípust takar, a legkülönbözőbb felépítményekkel és nagyon komoly műszaki tartalommal. Jó lenne, ha a Rába-csoporton belül indulna olyan akció, amely egymás munkáinak megismerését célozná – fogalmazta meg javaslatát Torma János, aki az előrejelzések szerint a Jármű kft. idei évét leterheltnek értékelte. – Dolgoznunk azon kell, hogy a járművekkel kapcsolatos specifikus katonai igényeknek a legteljesebb mértékben eleget tegyünk, felkészüljünk a jövő októberben életbe lépő Euro 4-es követelményekre, lehetővé tegyük a vasszerkezeti gyártásunk minél szélesebb körű kihasználását. Tévedés lenne belenyugodnunk abba, hogy van egy keretszerződésünk a Honvédelmi Minisztériummal, ugyanis manapság már nem lehet egyetlen lábbal biztosan állni a világban. Feladatunk tehát van bőven, a jövő évet oly módon kell megalapoznunk, hogy minden egyes termékünkkel a vevő legmagasabb fokú elégedettségét érjük el. Baudentisztl Ferenc

PROJEKT A KULCSPARTNERSÉGÉRT

A John Deere számít a Rábára Kovács József, a Rába Futómű Kft. minőségrendszer-

fejlesztési teamvezetője vezetésével a napokban megkezdte munkáját az úgynevezett John Deere projektcsapat. A cél az, hogy társaságunk a tengerentúli partner kulcs-, illetve partneri beszállítója legyen – mivel jelenleg sajnos nem vagyunk a legjobb beszállítói státusban. A hatfős, keresztfunkciós csapatban, amelyben az üzemi terület, az értékesítés, a minőségbiztosítás, valamint a technológia is képviselteti magát, elsődlegesen a tányér és kúpkerékgyártás folyamatra koncentrál. Rendszeresen tartanak értekezéseket a csapat tagjai, több esetben is bevonva a megbeszélésekbe az amerikai partnercég képvise-

lőjét. A feladat adott: jövő év novemberére a Rába Futómű Kft.-nek a John Deere kiemelt partnerévé kell válnia. Ehhez szükséges a vevői reklamációk megszüntetése, az időben történő és minőségi szállítás. A vevővel közösen, az általa kidolgozott és átadott Lean-módszer segítségével próbálják megtalálni a fejlődési pontokat, s a rendszert a John Deere-kapcsolat elemeire kiterjeszteni. Bár önmagában a fenti hír egyáltalán nem örömteli, azért kedvező üzenete is van: a John Deere stratégiai partnerként számít a Rábára, ám ehhez a folyamatainkon szükséges javítani. (B.)

7

INTEGRIS RENDSZERHÁZ KFT.

A végfelhasználás gazdái A Rába Holding kiemelt szolgáltató partnerének számító Integris Rendszerház Kft. szervezetéből már bemutattuk az Informatikai szolgáltatás üzletághoz tartozó Help Desk, valamint Központi infrastruktúra üzemeltetési és fejlesztési osztályokat. Ezúttal a Végfelhasználói infrastruktúra üzemeltetési és fejlesztési osztály van soron, melynek tevékenységéről annak vezetője, Bencsics Ferenc nyilatkozott magazinunknak. – A korábbi egységes üzemeltetést tagoltuk erre a három részlegre, azon elv alapján, hogy külön-külön nagyobb hatékonysággal tudjuk támogatni az adott területet. Létszám- és erőforrás-bővülés egyaránt

történt, hogy mind jobban megfeleljünk az elvárásoknak. Az új tulajdonos, a Magyar Telekom égisze alatt hosszabb távon regionálisan és funkcionálisan is a bővülés a célunk – fogalmazott Bencsics Ferenc. – Ha

• Ottjártunkkor az osztály munkatársai közül öten tartózkodtak a Richter János úti központban: Cseri Péter (tanuló), Lengyel Dávid, Vörös István, Varga Jánosné, Bencsics Ferenc

mi javulunk, akkor a szolgáltatásunk színvonala is javul, ami ügyfeleinknek, így természetesen a Rábának is előnyére válik. A Rába Holdinggal korábban megkötött szerződés értelmében jövő januártól életbe lépnek a szolgáltató számára számszerű elvárásokat megfogalmazó SLA-szintek, amelynek nem teljesülése büntetőpontokat jelent, s még az ár nem fix összetevőinél is éreztetheti a hatását. Megtudtuk, hogy a PC-támogatási és javítási tevékenységet már a „szolgáltatóházas” időszakban igyekeztek a professzionális szint irányába vinni, s azóta persze még tovább javulni. Számukra vezérfonalat ad a Help Desk, amely a felhasználók bejelentéseit kezeli és kiadja a különböző munkacsoportok, így például a Bencsics Ferenc vezette csapat felé. Az új Help Desk-rendszerrel a Rába Holding igényeinek is szélesebb körben tudnak majd eleget tenni. Célként

tűzték ki, hogy a problémák kezelése mind jelentősebb mértékben, úgynevezett távmenedzsment módszerrel legyen megoldható, vagyis a javításhoz ne kelljen a helyszínen megjelenni. – Hozzánk érkezik a végfelhasználói problémák nagy része – folytatta az osztályvezető. – Munkatársaink öt csoportban végzik munkájukat. Vannak a PC-támogatók, a hálózatos szakemberek, a telefonos műszerészek, vannak adminisztrátoraink és vidéki kollégáink. A Richter úti telephelyünkön kívül ketten Móron, egy munkatársunk Sárváron végzi munkáját, míg egy informatikusunk a Rába Futómű Kft. Bruggesorának informatikai támogatását végzi, fejlesztve az ottani informatikát, és ügyeleti rendszerben a hibaelhárítást is biztosítja. Összesen egyébként tizenheten vagyunk, közülünk mindössze két új alkalmazott van, a többiekkel már a rábás korszakban is együtt dolgoztunk. Bencsics Ferenc arról is beszélt, hogy a nyári hónapokban nyolc diákot is foglalkoztattak – és vontak be ténylegesen is a munkába. Idén mintegy négyszáz munkahelyi gépet cserélnek a Rába Rt.-nél. Ebben a gépfrissítési projektben számítottak az iskolai szünetben gyakorlatukat töltő fiatalokra, akik nem csupán a logisztikai tevékenységben, de a gépek érdemi felkészítésében is hatékonyan részt vettek. Az itt dolgozott diákok kivétel nélkül rábás szülő(k) gyerekei... B. F.

Rábásnak lenni Apám emlékének

Rábásnak lenni nem (csak) munkaügyi kérdés. Közismert a mondás Győrött: valaki vagy volt, vagy lesz rábás, vagy éppen most az. Én kétszer is voltam rábás. Egyszer nem sokkal az érettségi után, amikor még nemigen dőlt el, „mi leszek, ha nagy leszek”. Magától értetődő volt, hogy apámmal együtt egy reggel átléptem a Gyár kapuját, ahol – természetesen – találtak nekem munkát. Betanított munkás lettem a MEO-laborban. Érettségivel. De egyáltalán nem bántam. 19 évesen nagy kaland volt a gyorsan megismert ipari röntgengépekkel útra kelni, és vizsgálni a hegesztési varratokat a Szolnoki Vegyiművek vagy az épülő százhalombattai kőolaj-finomító tartályain. Mert ezeket is a vagongyáriak építették. Aztán úgy hozta a sorsom, hogy katonaság után továbbtanultam, és a friss humándiploma elvitt más égtájakra. Nem csak szakmailag, földrajzilag is. Szombathelyre kerültem, ám a Gyár oda is „utánam jött”. Hisz a Vagongyárnak akkoriban ott is volt – méghozzá az akkor legkorszerűbb – üzeme. Dolgoztam a művelődésben, igazgattam nagy intézményt és kis falusi kultúrházat is. Mígnem a médiában kötöttem ki: előbb Szombathelyen, majd Győrött lettem a megyei napilap szerkesztője. Itt ismét figyelemmel kísérhettem a Gyár életét. Örömmel adtunk hírt az egyedülálló oktatási központ megnyitásáról, az újabb és újabb létesítmények átadásáról. Később pedig testközelből, ismét a Rába alkalmazottjaként szolgálhattam a Gyárat és azt a sok ezer embert, családot, akik a Gyárat jelentették, jelentik. Köszönöm a sorsnak, hogy rám bízta ezt a feladatot, hogy képviselhettem az 1896 óta sok generáció által

alakított közösséget, az általuk létrehozott értékeket. Ma a Rába már nem a legnagyobb üzeme Győrnek, de évszázados léte beépült a város és lakóinak lelkébe. A város és környéke a Gyár nélkül nem lenne olyan, amilyen. Felesleges sorolnom az általa életre segített kulturális és sportlétesítményeket. Nem is erre gondolok elsősorban, hanem a gyárvárosi és másutt épült lakásokra, a Győr környéki falvak gazdagodó utcaképére. Hisz „szociológiai családmodell” volt évtizedekig, hogy a férj a Vagongyárban, az asszony valamelyik textilüzemben dolgozott, az öregek meg otthon nevelték az unokákat, és ellátták a háztájit. Málnaszedésre aztán összegyűlt az egész család, és épültek, bővültek az újabb családi házak. Mindehhez a biztonságot, az anyagi alapokat a Gyár adta. Hát csoda, hogy beépült mindannyiunk életébe, lelkébe?! Ha jobban visszagondolok, nem is kétszer voltam rábás, hanem háromszor. És ez a harmadik volt időben a legelső, s legmaradandóbb élményem. Az ötvenes években történt, amit mi, gyerekek, nem diktatúraként, hanem boldog gyerekkorként éltünk meg. Még akkor is, ha karácsonykor nem Nintendo volt a fa alatt, hanem csak az apánk által fából faragott repülőgép, meg anyánk által kötött „sapka-sál”. És a május elsejéket sem a „munkásmozgalom internacionalista ünnepeként” éltük meg, hanem reggeli ébresztőzenés, léggömbös, zászlós, virslis majálisként. Ott álltam a Gyár hatalmas udvarán, azon az úton, mely mára is megmaradt, s mely része lesz majd az új városrész mindennapi nyüzsgésének is. Fogtam apám kezét, büszkén emeltem magasba a gyalulatlan falécre erősített, krepp-papír szalagokból drótozott

kis májusfát. Mit bántam én, hogy egy szálka belement a tenyerembe! Nem a fájdalmat éreztem, hanem a büszkeséget! Voltak ott persze nagy transzparensek, meg festett arcképek is. Hónapokig készült a város későbbi nagy művésze, Tóvári Tóth István irányította dekorációs csapat a munkásünnepre. Mert persze ő is rábás volt, neki is a Vagongyár adott kenyeret, amikor még nem tudott megélni a képeiből. Számomra, ott hétévesen, az összetartozás addig ismeretlen, új érzését hozta magával az orgona- és gyöngyvirágillatú május elseje. A fárasztó várakozás hosszú órái után az a néhány perc, amíg én is elvonultam a városházzal szemben felállított tribün előtt, azt jelentette, hogy én is a széles sorokban menetelő vagongyáriak közé tartozom. Hát ezért gondolom azt, hogy rábásnak lenni nem csak munkaügyi kérdés. Ezért szorult össze a gyomrom, amikor leadtam a gyári belépőt és amikor először tűztem fel a „Vendég” táblácskát a hajtókámra. 2005. július elseje óta munkajogilag csak vendég leszek a Gyárban, de én már csak örök rábás maradok, akinek mindörökre bevésődött a tenyerébe annak a kis gyalulatlan májusfának a szálkája. És tudjátok mit, kollégák? Most sem fáj, legfeljebb egy icipicit sajog… Minden jót, rábások! Dusza András

8

Új csapat, új módszerek Beszélgetés Simon István kontrollingigazgatóval Augusztus elseje óta önálló kontrollingszervezet segíti a Futómű Kft. tevékenységét. A csapatot Simon István, az Alkatrész Kft. volt igazgatója vezeti, a munkatársak között Mészáros Tamás, Németh Józsefné, Rendes Antal és Steszli Ádám kapott helyet. A kis létszámú társaság feladatairól, lehetőségeiről Simon István kontrollingigazgatóval beszélgettünk. – Mi tette szükségessé az önálló kontrollingszervezet létrehozását? – A csoport létrejötte a Futómű Kft. szervezeti átalakításához kötődik, feladata kissé leegyszerűsítve a tervezés, a végrehajtás támogatása, a célhoz vezető út menedzselése. A cégnek hatékonyabban kell működnie, a most zajló fejlesztőprogramnak az erősödő operatív kontrolling komoly hasznára lehet. Gondoljunk arra, hogy minden létrejött költség egy valamikori döntés következménye, minden létrejött állapot egy újabb döntéssel módosítható. Ha azt akarjuk, hogy a változások a helyes irányba mutassanak, akkor a megfelelő információk birtokában kell az új döntéseket meghozni. A kontrolling mér és alátámasztja, támogatja a döntéseket, megtalálja a korrekcióra szoruló pontokat és ellenőrzi az eredményt, követi a javító folyamatokat. – Milyen alapokra épült az új szervezet, milyen a kontrolling előélete a Rábában? – A kontrollingszakma világviszonylatban is csak néhány évtizede, Magyarországon pedig a `90-es évektől jelent meg a vál-

lalatok menedzsmentjében, definiálása a mindenki számára kötelező számvitel adatainak elemzésével kezdődött. A pénzügyi-számviteli funkció tevékenysége kibővült a számvitel által szolgáltatott múltbeli adatok értékelésével és a jövőre való kivetítésével. A kontrolling ebből fejlődött tovább, mert a vállalatnak folyamatosan alkalmazkodnia kell változó külső környezetéhez. Itt kiemelten a vevői igények, a beszállítói teljesítmények, a munkaerőpiac, az állami szabályozás változásaira gondolok, és nem utolsósorban a versenytársak generálta jellemzően növekvő kínálatra, amelyeket nem lehet utólagos információk birtokában jól lekezelni. Aki ezt teszi – nem alkalmaz kontrollingtechnikákat –, az a versenyben alulmarad. A kontrollingszakma fejlődését tehát a piaci verseny kényszerítette ki, mert a versenyszektorban az a cég sikeres, amelyik a versenytársaknál kisebb költségszinttel tudja kínálni ugyanazt, vagy ugyanazon árért többet ad a vevőnek. Minden cég erre törekszik, mert így tudja piacait megtartani, illetve növelni. Döntő jelentőségű az

információ és az erre alapozott tervezés, amely a cég lehetőségeivel összhangban meghatározza, hogy milyen piaci igények lesznek a jövőben, mely versenytársakkal kell osztozni, és az összkeresletből reálisan mekkora méret elérését lehet megcélozni, valamint ezt hogyan lehet költséghatékonyan realizálni. A kontrollingszervezet funkciója, hogy ezt a folyamatos hatékonyságjavulást a vállalati működés minden szintjén menedzselje. Említettem az információ fontosságát, amely nemcsak a külső környezetre, hanem a vállalat önmagáról alkotott képének pontosságára is vonatkozik. Aki ebben jobb, az versenyelőnnyel rendelkezik. A Rába működésében a piacgazdaság létrejöttét követően jelent meg és fejlődött a kontrollingfunkció és -szemlélet, a pénzügyi-számviteli szervezethez delegáltan. A világban és Magyarországon is egyre általánosabb, hogy a funkció olyannyira specializálódott, hogy a vállalati szervezetben önálló menedzsmentfunkcióként működik. Ez év augusztusától a Rába is ezt az utat választotta. A kontrollingszemléletű menedzsmentet tapasztalataim szerint szívesen elfogadják a kollégák, korábban az Alkatrész Kft. igazgatójaként sikerült elérnem, hogy a műszaki végzettségű vezetők is felismerték ennek fontosságát. Ott veszteséges pozícióból sikerült talpra állnunk.

– Hol és mivel kezdték el a munkát, mire volt elég az első néhány nap? – Személy szerint jól meg kell ismernem a gyárat, az első időszakban ezt tartom a legfontosabbnak. Bekapcsolódom a folyamatban lévő fontosabb projektekbe. Megkezdődött a termékportfólió felülvizsgálata és a hatékonyságot kifejező belső mutatók rendszerbe állítása. Arról van szó, hogy mérjük az egységnyi termék előállításához szükséges különféle költségeket, s ha ezek külön-külön javulnak, akkor a cég eredménye is javulni fog. Létrehozunk úgynevezett profitcentereket is, ezek a gyár különböző főegységeinek eredményességét mérik. A jövőben nemcsak azt tudjuk majd, hogy a Futómű Kft. összességében hogy teljesít, hanem azt is, hogy a különféle egységek, például az öntöde, a kovácsgyár, a szerelde, az alkatrészgyár önállóan mennyit tesz hozzá vagy vesz el ebből az összteljesítményből. (Gaál)

A KÖLTÖZŐ GYÁRTÓSOR

Vág a marógép Hamarosan benépesül a Rába Futómű Kft. 28 ezer négyzetméteres üzemcsarnokának nyugati részén felszabadított terület, ahol korábban a Brook angol gyártósor dolgozott. Az előkészített területre költözik a vasúti jármű telephelyről a hídház-előmunkáló

• Nagy György a hídfélről levágott fémfelesleget mutatja

• A gyártóterületen felvételünk pillanatában – az előkészítés fázisában – az elektromos hálózat szerelése folyik

• A hídfelek és a felújított NC-marógép

gyártósor. Ennek egyik eleme, a költöző gyártósor első gépe, az FCV 63 típusjelű NC-marógép már megérkezett. A felújított berendezés azonban egyelőre a jövőbeni gyártóterület szomszédságában kapott ideiglenes helyet, várva a végleges elhelyezésre. Nagy György, a Rába Futómű Kft. beruházási gyártásfejlesztő mérnöke elmondta, hogy a cseh eredetű

marógépből újat már nem gyártanak. A meglévő berendezést viszont garanciálisan felújították és új, magyar NCT-vezérléssel látták el. A gép újdonsága, hogy az újfajta marótárcsáknak köszönhetően gyakorlatilag nem is marás, hanem vágás történik. A speciálisan erre a feladatra, a hídfelek vágása-marása céljából felújított marógép jelentős megtakarítást eredményez: a berendezés felújításának megtérülése egy éven belül várható. Ezekben a napokban fokozatosan benépesül a felvételünk készítésének pillanatában még üres gyártóterület és szeptember első felében folyamatosan indul majd a gyártósoron a termelés.

9

FOLYTATÓDÓ MUNKÁK A RÉGI TELEPHELYEN

Költözik a hídüzem Ismét bontják a Rába régi telephelyét, a munkát pályázat útján elnyert Alcufer munkatársai ezúttal az Engel-projekt első ütemének helyszínét készítik elő az építkezéshez. A beruházó cég hosszú távon komplett városnegyedet kíván létrehozni az egykori vasúti járműgyár helyén, az első ütem terveiben lakóházak kivitelezése szerepel. A bontás augusztus elején kezdődött és október végéig tart, érinti a Rába Trans elhagyott garázsait, a gondnoksági épületeket, a korábbi átvételi raktárakat, a targoncatöltőt és végül a hídüzem 12 ezer négyzetméteres

kézben maradt. Kovács Vilmos szerint az augusztusban megkezdett bontás és tereprendezés amellett, hogy lehetőséget teremt a városfejlesztési projekt megkezdéséhez, gyorsítja a Rába stratégiai terveinek végrehajtását is. Folytatódik társaságunk tevékenységének területi koncentrációja, októberben a reptéri 28 ezres csarnokba költözik a hídüzem. A legrégebben épült reptéri csarnoknak október elejéig készen kell állnia a kisebb, optimális teljesítményű hídházgyártó gépek fogadására, míg a hídüzem munkatársainak gondoskodniuk kell a

csarnokát. Az Engel az egykori II-es porta helyén építi fel az első lakóházat, a munka a tömbtelkek kialakítása után, akár az idén megkezdődhet. Kovács Vilmos, a Rába Vagyonkezelő Kft. igazgatója a három hónapos bontási program számos fontos részletéről számolt be lapunknak. Elmondta, hogy a terület megtisztításának költségei a beruházót terhelik, de a munkát a Rába irányítja, felügyeli. Erre a telephelyen még működő cégek, a leányvállalatok és a kiszolgáló vállalkozások védelmében van szükség. Az Engel szakemberei természetesen részt vettek a bontást végző vállalkozó kiválasztásában. Tíz pályázó közül a Rába régi, megbízható partnere, az Alcufer ajánlotta a legkedvezőbb árat. Korábban ez a cég nyerte el a Rába hulladékának kezelési jogát, így a bontás, a veszélyes hulladékok ártalmatlanítása és a hasznos hulladékok értékesítése egy

szükséges darabszámú hídház előgyártásáról. A hídüzem sajtolója, a „Fritzmüller” raktárba kerül, hasznosításáról később születik döntés. A városfejlesztési projekt üteme nem indokolja, mégis költözik a kísérleti üzem. A reptéri szerszámüzemi csarnok területén négyezer négyzetméternyi területet jelöltek ki a gépeknek. Kovács Vilmos szerint a döntéstől az üzemeltetési költségek csökkenését várja a vállalat vezetése. A költözködésre még az idén, várhatóan az Engel építkezésének megkezdésével egy időben kerül sor. Más a helyzet a millenniumi központtal, ugyanis a gyártörténeti múzeum anyagának egyelőre nincs méltó kiállítóhelye. A tárolásra kijelölt reptéri raktárak fogadásra készek, a tárgyak átszállítását a lehetséges legkésőbbi időpontban hajtja végre a társaság. Gaál József

születésnaposok részvételével tartott havi dolgozói fórumokról, melyeket immáron az esztergomi on-line üzemükre is kiterjesztettek. Olvashattunk a Kaizenről és az annak szabályozásában bekövetkező változásról, megismerkedhettünk a belső logisztika működésével. Írtak a sikeres környe-

zetirányítási felügyeleti auditról, a készletek leállított gyártás melletti leltározásának szükségességéről és természetesen az anyacég, a Rába Holding első féléves gazdasági eredményéről. Az augusztusi Hírmondó érdek-képviseleti hírekről is beszámolt. A Rába Alkatrészgyártó Kft. üzemi tanácsának új elnökévé a sárvári Zsigmond Lajost – a korábbi elnökhelyettest – választották. Az üzemi tanács új tagja a szintén sárvári Herkovits Ferenc lett, a Felügyelő Bizottságba Krausz Tibort delegálták. A móri gyárban működő Független Szakszervezet megválasztott elnöke Magyarné Magyary Mónika lett.

A Rába Holding Rt. reptéri telephelyének személyi és személygépjármű-portája mellett a közelmúltban totemoszlopot és zászlótartókat helyeztek el. Az oszlop magyar és angol nyelven egyaránt hirdeti, hogy ezen a helyen található a Rába Járműipari Holding Rt., valamint a Rába Futómű Kft. A három zászlótartón pedig már ott lobog hazánk lobogója mellett az Európai Unió csillagos kék zászlaja, valamint a cégemblémás Rába-zászló.

Kelendő az alumínium... A közelmúltban történt, hogy a vagyonvédelmi feladatokat ellátó Rába Bástya Kft. biztonsági őre a Rába Holding vasúti jármű telephelyén azt észlelte, hogy a még működő üzemterületen a vasszerkezeti csarnok gőzcsövéről fejtik le az alumíniumborítást. A rendőrök az átadóhelyen fogták el a tetteseket, akik nem rábások, hanem külső személyek voltak, akik ily módon akartak „besegíteni” a bontásba. A Rába Bástya Kft. számára egyébként nem kevés munkát ad a vasúti telephely őrzése. Idén már sok esetben kellett rendőri feljelentést tenniük. Lapzártánk híre, hogy a minap két társaságot is sikerült tetten érni, amelynek tagjai ugyancsak alumíniumra vadásztak a vasúti jármű telephelyen...

Rövid nyári szünet után ismét megjelent a Hírmondó, a Rába Járműipari Alkatrészgyártó Kft. móri gyárának belső hírújsága. Az augusztusi számban foglalkoztak a felsővezetésben történt változással, Urbányi László ügyvezető igazgatói szerepvállalásával. A szerkesztő, Sipos Barbara írt az új Suzuki-üzletről, valamint a

10

EDDIG TIZENKILENCET FOGADTAK EL

Ötletek mérőműszerekre Mi viszont megmaradunk ötletadóink havonkénti bemutatásánál. Ezúttal Margl Istvánt, a szerszámüzem mérőszobai minőségbiztosítóját kerestük fel, aki immáron harminckét esztendeje dolgozik cégünknél. Két évtizedet a motorgyárban töltött, utána került át jelenlegi munkahelyére, ahol ötleteivel is észrevéteti magát. Az év elején beadott és pénzjutalomra értékelt újdonsága egy horonybeszúrások és különböző,

Margl István

Augusztus 24-ével bezárólag idén nyolcvanhat javaslatot dobtak be az Ötletládába a futóműves munkavállalók. Ebből harminchatot zártak le véglegesen – közülük tizenhetet elutasítva minősítéssel. Az elfogadott tizenkilenc javaslatból hat darab az ajándéktárgy mellett pénzjutalmat is ért. A féltucatnyi javaslatra összességében 345 548 forintot fizettek ki. Az elfogadott javaslatok eredményeképpen az éves kalkulált megtakarítás meghaladja az 1 millió 230 ezer forintot. A számadatokból az is kiderül, hogy kereken ötven ötlet van még értékelés, kalkuláció, avagy bevezetés alatt. Ezért aztán a nyári szünetet követően ismét aktívvá vált az értékelő bizottság, amely visszatért a hetenkénti értékeléshez. ék alakban kiképzett próbadarabok mérésére szerkesztett órás ellenőrző készülék volt. A speciális mérőkészülék előnye, hogy könnyen szállítható, így a munkadarabok a helyszínen közvetlenül ellenőrizhetők. Nincs szükség a darabok mozgatására, a mérőszobai többműveletes eljárásra. Ezzel javul a pontosság, s persze nem kevés időt és persze pénzt lehet megtakarítani. Margl István a mérőeszköz beállításához etalont is készített.

A Rába Futómű Kft. szervezete augusztus 1-jétől

– A különféle mérési célokat szolgáló típusok kialakításánál arra törekszem, hogy az egyes készülékek lehetőség szerint többféle mérés elvégzésére is alkalmasak legyenek – emelte ki a minőségbiztosítási szakember. – A mérőeszközök kialakításánál arra is érdemes figyelni, hogy a kisebb gyakorlattal rendelkező munkatársak is nagy pontosságú méréseket tudjanak elvégezni. Margl István következő „ötlete” az volt, hogy megmentett egy törés miatt selejtezésre ítélt, három ponton mérő mikrométert. A berendezés azóta természetesen tökéletesen használható. Elkészült, de még beadásra váró javaslata egy mérőóra-vizsgáló berendezéssel kapcsolatos. A szerkezetet továbbfejlesztette és egy újabb felfogó szerkezettel bővítette, miáltal az alkalmassá vált a hagyományos mérőórákon kívül több típusú mérőműszer hitelesítésére és kalibrálására. – A mérőkészülékek széles területen történő alkalmazása messzemenően kihat a termelés gazdaságosságára, jelentősen csökkentheti a gyártmányok előállításával kapcsolatos közvetett költségeket, ugyanakkor biztosítja a minőségi előírásoknak megfelelő munkadarabok legyártását – foglalta össze a tevékenysége „kiskátéját” Margl István. B. F.

11

MEGKÉRDEZTÜK MUNKATÁRSAINKAT

Hogyan és hol töltötték a nyarat? A nyár valamikor ott kezdődik, amikor az utolsó csengőszó szabadjára engedi a diákokat és ott ér véget, amikor először hívja őket vissza az iskolapadba. Szóval, eltelt a nyár, amely igazából nem is volt, hiszen szinte a két kezünkön meg tudjuk számolni a valódi nyári napok számát. A természet idén egyáltalán nem volt kegyes a nyaralókhoz, talán csak az esőimádók és a hűvösebb idő kedvelői örültek ennek a roppant szeszélyes, ugyanakkor roppant veszélyes időjárásnak. Körkérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, munkatársaink hogyan élték meg az idei nyarat, mivel töltötték a szabadságuk napjait, heteit. Kulicskó Ferenc, galvángépkezelő: – A nyár folyamán kétszer egy hetet voltam szabadságon, először július, majd augusztus közepén. A feleségemmel ezt előre elterveztük, azaz összehangoltuk a szabadságunkat. Fele részben jó időnk volt, fele részben viszont rossz. Azért amit elterveztünk, azt nagyjából el tudtuk végezni. Egyetlen napot Komáromban, a termálfürdőben töltöttünk, szerencsére akkor az időjárás igazán kegyes volt hozzánk. A többi napokon pedig otthon kertészkedtünk. Családi házban lakunk, a hozzá tartozó kert nem kicsi, mindig ad munkát, de szívesen csináljuk. Számunkra a pihenés ezen aktív módja jó kikapcsolódásnak számít. Vannak virágaink, konyhakerti növényeink, de gyümölcsfáink is, szóval akad velük mindig foglalatosság. Ha minden igaz, jövőre nyugdíjba megyek, akkor aztán rendszeresen kertészkedhetek a jó levegőn...

Sziráczki Csabáné, a felületkezelő team munkatársa: – A szabadságomat általában aktív pihenéssel, többnyire utazással töltöm. Nagyon szeretek utazni, tájakat és más kultúrát megismerni. A nyáron a már megszokott társasággal egy hatnapos utazáson vettem részt, amelynek során Lengyelországban és Szlovákiában jártunk. Nagyon szép út volt, sok helyen jártunk, sok érdekeset láttunk. Jártunk egy sóbányában, ahol 676 lépcsőn kellett legyalogolnunk százharminc méter

mélyre, de megérte. Furcsa élmény volt látni a természet által letarolt Tátrát, amely ilyen formában tényleg borzalmas látványt nyújt. A családdal azt tervezzük, hogy egy hetet Szilvásváradon is eltöltünk, ahol azonban szintén aktívan fogunk pihenni, hiszen körül szeretnénk nézni a környéken. Az őszre még egy római utat is tervezek, remélem, hogy ez is összejön. Tavaly Barcelonában jártam, arra az útra is nagyon szívesen emlékszem, felejthetetlen élmény marad.

Károlyi Zoltán, felületkezelő team vezető: – Kétszer egyhetes bontásban nyaraltunk az idén. Június végén Zadar, azaz Horvátország volt az úti cél. Hat-hét éve minden nyáron ellátogatunk ide és bejárjuk a csodás adriai részt, s általában két hétre megyünk. Idén azonban egy hét lett belőle. A nagyobbik lányom ugyanis ezen a nyáron élte át az érettségi-felvételi izgalmát, ami a végén szerencsére teljes sikerrel zárult. Érettségi ajándékként azonban a nagyszülei autóvezetői tanfolyamra fizették be, s mivel a tanfolyam elkezdődött, egy hét után hazajöttünk. Az augusztus 20-i hetet is szabadságon töltöttem, s akkor is egy megszokott program miatt. Balatonakaliban van telkünk, ahol már lassan egy évtizede minden nyáron összegyűlik egy közel húszfős baráti társaság. Három-négy napot töltünk együtt, közösen bográcsban főzünk, persze megmártózunk a Balatonban, jókat beszélgetünk. Ahogy Horvátországban, úgy a Balatonnál is szerencsénk

kis város. Az utcák, a terek, a szállodák, minden emberi léptékű, otthonos, virágos, csak ajánlani tudom másoknak is. Érdemes lett volna két hetet ott tölteni, de az augusztusi leállásra kellett tartogatnunk a szabadság másik felét. Ami néhány nap megmaradt, azt majd karácsony és szilveszter között használom fel.

volt az idővel, hiszen amíg a társaság együtt volt, a naposabb arcát mutatta. A vízhőfokot tekintve azonban Horvátország lett a nyertes, hiszen amíg ott a tenger 24–25 fokos volt, addig a mi tengerünk csak alig melegedett 20 fok fölé. A Balaton vízminősége azonban idén tényleg kiváló, magas a vízszint és tiszta a tó.

Börczi Boglárka, logisztikai munkatárs (Sárvár): – Gyulán töltöttünk egy júliusi hetet a párommal. Úgy gondoljuk, hogy először Magyarországot kell megismerni, utána jöhetnek a hosszabb külföldi utak. Biztosan ott is vannak szép helyek, de mi néhány évig még itthon maradunk, nem jártunk például Észak-Magyarországon sem. Mindketten a sárvári Rába-gyárban dolgozunk, Balázs minőségbiztosító, én kereskedelmi levelező vagyok, a béren kívüli juttatások közül évek óta a belföldön felhasználható üdülési csekket választjuk. Ez jórészt fedezi ezeknek a kirándulásoknak a költségeit. Most kezdtük a közös életünket, közös lakásba költöztünk, vigyáznunk kell a pénzre. Ami Gyulát illeti, kellemes, szép

Dugovics Titusz, Sárvár, CNC-gép-beállító: – A feleségemmel és a két fiammal Olaszországban, Bibione üdülővárosban töltöttünk egy kellemes hetet. Napimádók vagyunk, minden évben öszszegyűjtünk annyi pénzt, hogy elautózhassunk valamelyik közeli tengerpartra. Itthon olcsóbb lenne, de kiszámíthatatlan az időjárás, idén is esett és hideg volt azon a héten, amikor szabadságon voltam. Az Adrián mindennap lehet strandolni, ha kicsit felhősebb az ég, akkor ott vannak a gyerekparkok vagy a közeli Velence. A hazai kirándulásokat inkább a gyári leállás hetére és a hétvégekre tartogatjuk, általában Borgáta vagy a Balaton az úti cél, esetleg horgászunk a Rábán vagy a Sárvárhoz közeli bányatóban. A nagyobbik fiam, a tizenöt éves Ádám sporthorgász, ezen a hétvégén is országos bajnokságra utazik. Szóval nem unatkozom, ám ha mégis adódik egy kevés szabadidőm, akkor kertészkedek a ház körül vagy a családom történetével foglalkozom. Már csak egy-két generáció írásos emlékét kell megtalálnunk ahhoz, hogy bebizonyítsuk, mi vagyunk az 1456-os nándorfehérvári hős, Dugovics Titusz legközelebbi leszármazottai.

A Hírmondóban olvastuk, hogy móri munkatársaink közül Négele Istvánné gépkezelő, ahogy az eltelt húsz évben, úgy most sem tervezett nyaralást. A leállás két hetét lakásfelújításra fordították. Havlik Anikó raktáros a bátyjáékat tervezte meglátogatni Zalában, no meg a tavalyi Tempo-napon nyert, Győr melletti vízisíelést. Stéger Zoltán gyártmányfejlesztő Horvátországba, Pulába készült a feleségével, de biztosan nem feledkezett meg a szabadsága alatt kedvenc kikapcsolódásáról, a horgászatról sem.

12

Rendben zajlik a kifizetés

A Rába Önkéntes Nyugdíjpénztár tájékoztatója

Szomszédunk, a Dana Júniusi lapszámunkban adtunk hírt arról, hogy a reptéri belövőnek nevezett világháborús betonalagút helyén új üzemcsarnok épül. A Martin utcai telken azóta befejeződött a bombariadóval fűszerezett bontás, az utolsó rábás hangár helyén már látható a majdani üzem vasszerkezete. Egy óriásplakát a részleteket is elárulja, a felirat szerint a Dana Hungary Kft. telephelye az A-K Építőipari Kft. kivitelezésében idén decemberig készül el. Az Arrabona-Invest Szolgáltató Kft. építtetőként szerepel a plakáton. A Dana a Rába egyik legjelentősebb amerikai partnere. Elsősorban

társaságunknak köszönhető, hogy a neves cég Győrbe telepítette első térségbeli gyárát. A telekszomszédság az együttműködés újabb lehetőségeit nyitja meg a két cég között, a tervek szerint a Rába alkatrészeket szállít majd a Dana komplett sebességváltóihoz és futóműveihez. Kovács Vilmos, a Rába Vagyonkezelő Kft. igazgatója arról számolt be lapunknak, hogy az amerikai cég nem saját tulajdonú ingatlanban végzi tevékenységét. A Dana tíz évre szóló szerződést kötött a győri vállalkozókkal, garanciát nyújtva arra, hogy befektetésük megtérül.

Rábás előadások A Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) és a Magyar Gépjárműipari Szövetség (MGSZ) közös rendezésében a hét elején, augusztus 29–31. között tartották meg Budapesten az Összevont Gépjármű Konferenciát. A rendezvény bázisául a nagy hagyományú Autóbusz Szakértői Tanácskozás szolgált – ezt bővítették ki a teherautók témakörével. A konferencián mintegy nyolcvan előadás hangzott el, közel százötven résztvevő előtt. Az előadók elsősorban a haszonjármű- és főegységfejlesztésekre, a fejlesztésekben tetten érhető korszerű mérnöki módszerekre, az aktív és passzív biztonságra, az intelligens jármű- és közlekedésirányításra, a járművek szabályozásával összefüggő törvényi szabályozásra, valamint az üzemeltetés és karbantartás témakörére koncentráltak. Ezekkel a témákkal számos nemzetközi konferencia is foglalkozik, ám elsősorban a személygépkocsik területén. A magyarországi rendezvényt éppen az tette különösen érdekessé, hogy a járműipar általános szakmai kérdésein túl a nehézjárművek speciális műszaki problémái álltak az előadások és viták középpontjában. A konferenciának volt rábás vonatkozása is: a tervezés és fejlesztés

szekcióban dr. Szőcs Károly és Herczeg Imre „A Rába új fejlesztésű futóművei buszok és terepjáró tehergépkocsik számára” címmel tartott előadást, míg a gyártás és technológia szekció keretein belül Fülöp Ernő és Falvi Károly előadása az ívelt fogazású hajtó és hajtott kúpfogaskerekek fejlesztési folyamatáról szólt. (Az előadásokra magazinunk következő számában részletesen visszatérünk.) A rendezvény keretein belül megemlékeztek a Csonka János által tervezett postaautóval elkezdett magyar autógyártás százéves évfordulójáról is.

Augusztus 1-jével lehetőség nyílt azon pénztártagoknak az egyéni nyugdíjszámlájukon összegyűlt megtakarításhoz hozzájutni, akik 1995. augusztus 1-jével léptek be a Rába Önkéntes Nyugdíjpénztárba. Az eddig benyújtott kifizetési igényléseket összesítve elmondható, hogy augusztus 31-éig a 10 év utáni kifizetésre jogosult 1970 pénztártagból összesen 1200 pénztártagnak fizettük ki az igényelt összeget, és mintegy száz azon pénztártagok száma, akik a harmadik negyedévi hozamfelosztás utánra kérték a kifizetést. Ezek az utalások október 25-től teljesülnek. Mintegy 670-re tehető azoknak a jogosultaknak a száma, akik nem kértek kifizetést. Ők egyéb megfontolásból a pénztár befektetéseiben tartják megtakarításukat. A vállalattól már korábban távozott tagjaink közül 135 kérte a kifizetést úgy, hogy a számláját meg is szünteti. Többségük már nem is fizetett tagdíjat. Az év végéig még folyamatos lesz a kifizetés, hiszen a sárvári gyár dolgozói szeptember 1-jétől, a Kispesti Öntöde munkatársai december 1-jétől, míg a Rábatransz alkalmazottai 1996. április 1-jétől tagjai a pénztárnak. Az igényelt összegek többsége az adómentes rész volt, azaz a hozam és az értékelési különbözet kifizetésére irányult. A pénztár által eddig kifizetett összeg 800 millió forint. A munkáltatóknál dolgozó pénztártagok közül csak nagyon kevesen vették fel az adóköteles részt is, de pénztártagságukat nem szüntették meg, továbbra is folyamatos a tagsági viszonyuk. A kifizetések zökkenőmentesen megtörténtek. Augusztus 1-jét követően, amikor a legnagyobb számú volt az igénylés, az átutalások maximum két héten belül megtörténtek. A hónap második felétől azonban már egy héten belül elutalja a pénztár az összeget. Olyan eset előfordult, hogy néhány pénztártag

tévesen adta meg bankszámlaszámát. Akik ezután veszik fel a pénzüket, kérjük, hogy a kitöltésnél figyelmesen járjanak el, hiszen mindenkinek a saját megtakarításáról van szó. A bankszámlaszámot a számlakivonatról kell leírni, a személyes adatokat olvashatóan kérjük kitölteni. Tájékoztatásul ismét elmondjuk, hogy az első kivétet követően a számláról legközelebb 3 év múlva lehet összeget felvenni. Aki most, a 10 év leteltét követően nem igényli ezt az összeget, azt bármikor a későbbiekben is megteheti. Ismét elmondjuk, hogy az egyéni számla összegéből csak a hozam és az értékelési különbözet vehető fel adómentesen. Aki a befizetett tagdíjrészből is igényel kifizetést, annak az adóköteles rész után személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. A pénztár által levont szja-előleg 2005-ben 38%, de annak, aki nyilatkozatot tesz, hogy éves összjövedelme nem éri el a 1,5 millió Ft-ot, 18% a levont szja-előleg. Az adóköteles rész után fizetendő 11% egészségügyi hozzájárulást a pénztártagnak kell az APEH-ba befizetni. Az APEH által adott csekken vagy átutalással – és az év végi adóbevallásba beírni. Felhívjuk a tagok figyelmét, hogy a kivett pénzből adókedvezmény igénybevétele céljából kiegészíthetik az év folyamán tett nyugdíjpénztári befizetéseiket az úgynevezett „egyösszegű befizetéssel”, mely befizetések után az adókedvezmény a befizetett összeg 30% -a. (Aki 2020 előtt nyugdíjjogosult, annak 433 ezer Ft, aki 2020 után jogosult öregségi nyugdíjra, annak 333 ezer Ft összbefizetésig jár az adókedvezmény.) A pénzfelvétellel, adózással kapcsolatosan több egyéni lehetőség is előfordulhat, kérdés esetén keressék meg a pénztár munkatársait. Elérhetőségeink telefonon (városi) és helyi: (96/62)41-31; 41-38; 41-68.

SZÁMLÁN AZ UNIÓS PÉNZEK

Fejlesztések országszerte A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjainak pályázatain a 2004 és 2006 között elérhető, összesen mintegy 677 milliárd forint fejlesztési forrás közel háromnegyede már gazdára talált. A mintegy kilenc és fél ezer nyertes projektnek megközelítőleg 500 milliárd forintot ítéltek oda. Ez az összeg, a pályázók saját forrásával

együtt, 700 milliárdot meghaladó fejlesztést tesz lehetővé – az ország 1628 településén. A tényleges kifizetés összege immáron elérte a 28 milliárd forintot, ami azt jelenti, hogy 353 magyar település 1185 nyertes pályázójának bankszámlájára már megérkezett az európai uniós fejlesztési forrás.

Szintén a témához kapcsolódó hír: a Nemzeti Fejlesztési Hivatalban működő Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság összeállításában megjelent egy olyan kiadvány, amely a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjainak támogatásával megvalósított, sikeres projekteket mutat be az ország minden szegletéből.

13

Autós világ Fölényes Suzuki-siker Idén, az első félévben 94 642 új személyautót adtak el Magyarországon, azaz 9,4 százalékkal kevesebbet, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Az időszak legnagyobb nyertese a Suzuki, amely kétszer annyi autót értékesített, mint a második helyezett Opel, és az egy évvel ezelőtti adatain is jelentősen javított. Mindezt az Autótechnika című, győri kiadású szaklap augusztusi számában olvashattuk – Onódi Gábor összeállításában. A Suzuki tehát továbbra is listavezető (20 528 darab), előnye növelésében a hódító útjára indult új Swifté a főszerep. A márkák szerinti értékesítések képzeletbeli dobogóján foglal helyet az Opel (10 276), valamint a Skoda (8617). Negyedik a Ford (7234), ötödik a Volkswagen (6510). További sorrend, a tizedik hellyel bezárólag: Renault (6157), Toyota (5476), Peugeot (5045), Chevrolet/Daewoo (4638), Citroën (3161). Érdemes egy mondatra megállni a lista 37. helyén található márkánál, amely új név a listán: hazánkban hat hónap alatt hét autót értékesített a Ferrari.

után már csak a kétezresek jönnek: Toyota Corolla (2954), Ford Focus (2844), Peugeot 206 (2811), Ford Fiesta (2489), Volkswagen Golf (2235), Volkswagen Polo (2234). A kisautóknál Suzuki Ignis, Suzuki Swift és Skoda Fabia a sorrend, míg az alsóközépkategóriában az első három helyen az Opel Astra, a Toyota Corolla és a Ford Focus osztozik. Középkategóriában a Volkswagen Passat (1101) viszi el a pálmát, a Ford Mondeo (680) és az Opel Vectra (558) előtt. Az egyterűeknél megint egy Suzuki, a Wagon R+ (1197) vezet, amit az Opel Meriva (689) és a Renault Mégane Scénic (594) követ. A terepjárók között a Volkswagen Touareg (141), a Honda FR-V (129), valamint a Honda CR-V és a Toyota Rav-4 (128–128) a legnépszerűbb. A nagyautók versengését az Audi A6 (223) nyerte, a Mercedes E-osztály (120) és a BMW 5-ös sorozata (113) előtt. Kis kitekintés az első félévi magyar haszonjármű-értékesítésre: a márkák versenyében a Ford (1778) győzött,

Ilyen az új Civic a tizenötödik helyezett Hondától

NÁLUNK AZ ÁTLAGNÁL OLCSÓBB AZ ÚJ AUTÓ

Népszerű(bb)ek a dízelek A dízelautók egyre növekvő népszerűségének „köszönhetően” az európai autóárak nagyobb ütemben emelkedtek idén, mint tavaly. Az év közepén a dízelek átlagára 4,5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt – miközben a forgalom 13 százalékkal növekedett. A benzinüzemű autók átlagban kisebb mértékben, 3,9 százalékkal drágultak, a forgalmuk azonban 7 százalékkal csökkent. A dízelautók növekvő népszerűségét jelzi, hogy például Franciaországban és Belgiumban az újautó-eladások hetven százalékát már ezek a járművek teszik ki. S ha hiszik, ha nem, bizonyos tekintetben hazánk is listavezető: Európában egy év alatt Magyarországon nőtt

leginkább a dízelek iránti kereslet. Ám ezzel együtt is csupán alig 15 százalékra tehető a dízelek aránya az új autók piacán. A magyarországi átlagárak jelenleg 4 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál. A kisautók esetében az árak inkább csökkentek, míg a középkategóriás járműveknél enyhe áremelkedés észlelhető. Európában egyébként a dániai autópiac a legdrágább: az új gépjárművek ára – a rendkívül magas adóterhek miatt – 94 százalékkal magasabb, mint az eurozóna átlagára. A legolcsóbb országnak e tekintetben Csehország számít, ahol az európai átlagárnál 8 százalékkal kevesebbért juthatnánk új autóhoz.

NOVEMBERBEN MAGYARORSZÁGON Az [origo] értesülései szerint Angliában már árulják a dízelmotorral szerelt új Suzuki Swiftet. Nálunk erre novemberig várni kell. A dízel Swiftet a Fiat 1,3-as, 70 lóerős Multijet erőforrásával szerelik – az árlistákon 1.3 (1.25) DDiS azonosítóval kell keresni. Gyári adatok szerint városi forgalomban beéri 5,7 liter gázolajjal, országúton pedig mindössze négyet kortyol száz kilométerenként.

Az Esztergomban gyártott dízel Swift itthon az október végi Budapesti Autószalonon mutatkozik be, forgalmazása várhatóan novemberben indul. Az ára egyelőre rejtély, Angliában mindenesetre 9750 fontot kérnek érte. Ez átszámítva kis híján három és fél millió forint, cserébe viszont légkondit, elektromos ablakemelőket és állítható tükröket, valamint ködlámpát is adnak hozzá, vagyis kifejezetten gazdag alapfelszereltséget. Sokkal olcsóbb valószínűleg nálunk sem lesz...

Az új Vitara Frankfurtban Az autótípusok vetélkedésében (még) a Suzuki Ignis vezet (8759), megelőzve legnagyobb vetélytársát, a márkatárs Suzuki Swiftet (7903). Az Opel Astra (6290) és a Skoda Fabia (6213) még tartja a lépést, aztán nagy darabszámzuhanás

a Renault (1484) a második, a Mercedes (1281) a harmadik. Aligha meglepő, hogy a típusok viadalát is a Ford nyerte. A Transit (1077) a Volkswagen Caddy (722) és a Fiat Ducato (445) előtt lett első. (B.)

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a közelmúltban közzétette a Magyarországon forgalomban lévő személyautók és haszonjárművek darabszámát – márkák szerinti megoszlásban. 2004. december 31-én egészen pontosan 2 828 433 személyautó (ez ötvenezerrel több, mint egy évvel korábban) és 378 088 haszonjármű (itt közel ezer darabos a növekedés) volt hazánkban forgalomban. A magyar utakon Opelből fut a legtöbb (374 390 darab), második a Suzuki (286 593) és bizony még mindig harmadik helyen áll a Lada (246 515). Volkswagen (234 131), Ford (174 941), Renault (163 774), Skoda (163 002), Fiat (136 363), Trabant (124 746) és Peugeot (99 902) az első tíz sorrendje. A haszonjárműveknél az Iveco (35 493) viszi a prímet, a Volkswagen (33 184) és a Mercedes (33 129) előtt. A világ legjelentősebb gépjárműgyártója tavaly a General Motors (8 066 536) volt, a legnagyobb személyautó-gyártó pedig a Toyota (5 869 629). A világ legjelentősebb gépjárműgyártó országa az Amerikai Egyesült Államok (11 989 387), személyautó-gyártója pedig Japán (8 720 385).

A szeptember közepi Frankfurti Autószalonon mutatkozik be az öreg földrésznek a Suzuki új Vitarája. A terepjáró harmadik generációja Európában ősztől vásárolható meg – három, illetve a húsz centiméterrel hosszabb tengelytávú,

ötajtós kivitelben. A motorpalettát két benzines és egy dízel erőforrás alkotja. Az ötajtós változatnál kétliteres benzines és 1,9 literes dízelmotor között választhatunk, míg a háromajtós kivitelbe 1,6-os benzinest szerelnek.

14

Gratulálunk a jubilánsoknak! Ezúton köszöntjük azokat a munkatársainkat, akik a nyár folyamán, az eltelt két hónapban ünnepelhették a Rábánál ledolgozott jubileumi esztendőjüket. Július 40 év: Bakonyi Antal – futómű, forgácsoló team, köszörűs; Bakos Gyula – futómű, szerkesztési team, teamvezető; Farkas Mátyás – futómű, forgácsoló team, esztergályos; Fekete Ferenc – futómű, 67 ezres szerelde team, lakatos; Gerencsér Imre – futómű, melegüzemi team, köszörűs; Király László – futómű, karbantartási team, cellavezető; Kulcsár László – futómű, karbantartási team, karbantartó lakatos; Lampért József – futómű, átvételraktár team, raktáros; Nagy Lajos – futómű, forgácsoló team, esztergályos; Pápai Tibor – futómű, beszerzési és logisztikai menedzser szervezete, szállítási irányító; Schandl Imre – futómű, forgácsoló team, marós; Szabó Zoltán – futómű, munkaerő-gazdálkodási menedzser szervezete, HR-munkatárs; Szalai Imre – futómű, karbantartási team, karbantartó lakatos; Szücs Ferenc – futómű, hidegüzemi team, esztergályos; Torda László – futómű, forgácsoló team, teamvezető; Tóth József – futómű, karbantartási team, karbantartó lakatos; Varga István – alkatrész, Győr, alváz- és szerelvénygyártás, lakatos; Vida Vilmos – alkatrész, Győr, forgácsoló műhely, forgácsoló; Horváth József – jármű-, alvázszerelde, lakatos; Pusztai József – energiaszolgáltató, műszaki fejlesztő. 35 év: Bertalan István – futómű, kiegyenlítő műház team, NC-esztergályos; Cseke Mihály – futómű, kiegyenlítő műház team, NC-esztergályos; Dabi Jánosné – futómű, szerelde termelési menedzser szervezete, adatrögzítő; Esztergomi Endréné – futómű, konstrukció team, gyártmányszerkesztő; Gazdag Lajos – futómű, tányér- és kúpkerék team, cellavezető; Grábics Imréné – futómű, labor team, minőségbiztosító; Háromszéki Lászlóné – futómű, szerelőtechnológiai team, technológus; Horváth László – futómű, tányér- és kúpkerék team, esztergagép-kezelő; Király Sándor – futómű, tányér- és kúpkerék team, NC-esztergályos; Miletics László – futómű, műszaki és TPM-koordinációs team, üzemmérnök; Nagy Miklósné – futómű, nap- és bolygókerék team, marós; Pintenics Győző – futómű, féltengely és mellsőtengely team, fúrós; Pongrácz Ödön – futómű, vizsgálati team, gyártmányfejlesztő; Sebestyén Sándor – futómű, kovács team, kovács cellavezető; Szalai András – futómű, 28 ezres szerelde team, gépjárműszerelő; Szarvas Lászlóné – futómű, labor team, minőségbiztosító; Szigethy Gábor – futómű, karbantartás team, karbantartó villanyszerelő; Tekler István – futómű, WP-festő és csomagoló team, cellavezető; Galambos Gábor – alkatrész, Sárvár, Meritor gyártósor, NC-forgácsoló; Kontics József – alkatrész, Sárvár, revolvergyártó sor, NC-forgácsoló; Mészáros József – alkatrész, Sárvár, fékkulcsgyártó sor, NC-forgácsoló; Simon István – alkatrész, Sárvár, utánmegmunkáló, köszörűs; Stróbl József – alkatrész, Sárvár, utánmegmunkáló, esztergályos; Szakál Sándor – alkatrész, Sárvár, üzemfenntartás, TMK, karbantartó villanyszerelő; Végh József – alkatrész, Sárvár, Metaldyne gyártósor, szállítási csomagoló; Nagy László – energiaszolgáltató, vízműgépész. 30 év: Deimel József – futómű, hídtest team, lakatos; Görcs Dezső – futómű, hőkezelő team, cellavezető; Gulyás Béláné – futómű, vevőkapcsolatok menedzser szervezete, értékesítési munkatárs; Kovács Árpád – futómű, Künkel-team, gépbeállító lakatos; Papp László – futómű, féltengely és mellsőtengely team, fúrós; Petőfalvi Jenő – futómű, vizsgálati team, gyártmányfejlesztő; Szakács Tamás – futómű, tányér- és kúpkerék team, NC-esztergályos; Tóth Lászlóné – futómű, alapanyag-ellátó team, anyagbeszerző; Violka Károly – futómű, olvasztó team, olvasztár; Berger Ferenc – alkatrész, Mór, TH-üzem EBK-irányítás, műszaki előadó; Halász Gyuláné – alkatrész, Mór, kontrollingvezető szervezete, pénzügyi előadó; Hornich Ferencné – alkatrész, Mór buszkárpit, kárpitos; Mihalovics János – alkatrész, Sárvár, MKC megmunkálóközpont, NC megmunkáló központ forgácsoló; Pankaczi Károly – alkatrész, Sárvár, beszállító ütemezés, beszerztési vezető; Szigeti Antal – alkatrész, Sárvár, darabológyártó sor, gépi fémfűrészelő; Izer István – jármű-, alvázszerelde, művezető. 25 év: Beleznay Zoltán – futómű, nap- és bolygókerék team, köszörűs; Blazovics Imre – futómű, hőkezelő team, teamvezető. 20 év: Bódis György – futómű, kovács team, kovács segítő (június); Turcsa Imre – futómű, 67 ezres szerelde team, minőségellenőr (június); Baranyai Tibor – futómű, WP-festő és csomagoló team, festő-mázoló; Ksúz Ferenc – futómű, alkatrészgyártó üzemmenedzser szervezete, termelésszervező; Szabados Zsolt – futómű, tengelycsukló team, minőségellenőr; Varga Ottó – futómű, hajtóműház-megmunkáló központ team, esztergályos; Miháczi Lajos, alkatrész, Sárvár, utánmegmunkáló, marós (június); Pethő Lajos – alkatrész, Sárvár, MKC megmunkálóközpont, NC-megmunkálóközpont forgácsoló (június); Szkok László – alkatrész, Mór, hegesztés, hegesztő (június); Burger István – alkatrész, Mór, villamos szakipari karbantartás, karbantartó villanyszerelő; Lábodi István – alkatrész, Győr, termelésvezető szervezete, minősített hegesztő; Selmeczi Tiborné – alkatrész, Mór, varroda, varrónő; Varga Imre – alkatrész, Győr, logisztikai vezető szervezete, targoncavezető. 15 év: Bakk Csaba – futómű, tengelycsukló team, fúrós; Baráth Károly – futómű, daraboló team, darus; Borbély László – futómű, féltengely és mellsőtengely team, NC-megmunkáló központ forgácsoló; Csikai Norbert – futómű, felületkezelő team, fémfelület-előkészítő; Csillag Tibor – futómű, kovács team, kovács; Ferencz József – futómű, kiegyenlítő műház team, esztergályos; Finszter Zoltán – futómű, kovács team, kovács cellavezető; Fodor László – futómű, kovács team, kovács cellavezető; Füleki József – futómű, hőkezelő team,

üzemeltető villanyszerelő; Füleki Tamás – futómű, hajtóműház-megmunkáló központ team, NC-esztergályos; Fülöp Sándor – futómű, tányér- és kúpkerék team, fogaskerékösszejárató; Horváth Vince – futómű, hőkezelő team, anyagvizsgáló; Kovács Attila – futómű, Dana hajtóműház (Brugge) team, cellavezető; Máthé Zsolt – futómű, tengelycsukló team, minőségellenőr; Milewski Roman – futómű, féltengely és mellsőtengely team, cellavezető; Papp László – futómű, gyártóeszköz-ellátó team, szerszámélező; Sáhó Tibor – futómű, tányér- és kúpkerék team, köszörűs; Székely Olga – futómű, nap- és bolygókerék team, minőségellenőr; Tóth Szilárd – futómű, tányér- és kúpkerék team, szerszámélező; Pados Balázs – alkatrész, Sárvár, forgácsoló üzem, üzemtechnikus; Kercza Gyula – alkatrész, Sárvár, állócsap-gömbcsap gyártósor, esztergályos; Haller László – energiaszolgáltató, karbantartó csőszerelő; Sipos László – energiaszolgáltató, elektroműszerész; Takács Zoltán – energiaszolgáltató, karbantartó csőszerelő. Augusztus 40 év: Mészáros Ferenc – futómű, beszállítói minőségbiztosítási team, minőségbiztosító; Pálinger Dénes – futómű, tányér- és kúpkerék team, fogazómarós; Pánczél János – futómű, karbantartási team, karbantartó villanyszerelő; Czeper Ferenc – jármű, pótalkatrész-értékesítés, értékesítési előadó; Nagy Imre – vagyonkezelés, főmérnök, műszaki vezető szervezete, építménytervező. 35 év: Csordás László – futómű, karbantartási team, teamvezető; Kovács József – futómű, 67 ezres szerelde team, teamvezető; Körtvélyesi László – futómű, Künkel team, üzemeltető villanyszerelő; Kővári Pál – futómű, értékesítési és marketingigazgató szervezete, képviseletvezető; Nagy Márton – futómű, kiegyenlítő műház team, NC-megmunkálóközpont forgácsoló; Szarvas László – futómű, szerszámbiztosító team, cellavezető; Szentkirályi Attila – futómű, minőségrendszer-fejlesztő team, minőségfejlesztő; Auer Józsefné – alkatrész, Mór ITT üzemanyagcső, készáru-nyilvántartó; Farkas János – alkatrész, Sárvár, sajtoló üzem, cellavezető; Viszkeleti Józsefné – alkatrész, Sárvár, egyorsós gyártósor, esztergagép-kezelő. 30 év: Boldis Géza – futómű, alkatrészgyártó üzemmenedzser szervezete, termelés műszaki menedzser; Dobos Károly – futómű, hőkezelő és hegesztő team, üzemeltető villanyszerelő; Izsa Jenő – futómű, féltengely és mellsőtengely team, lakatos; Királyné Németh Ildikó – futómű, alapanyag-ellátó team, anyagbeszerző; Komáromi Imre – futómű, tengelycsukló team, NC-esztergályos; Kottra Ferenc – futómű, technológiai team, technológus; Szalai Attila – futómű, termeléstervezési és programozási team, logisztikai előadó; Szentkirályi Attiláné – futómű, pénzügyi kontrollingvezető szervezete, tervezési és kontrolling előadó; Nagy László – alkatrész, Sárvár, utánmunkáló, köszörűs; Petrőcz Tibor – jármű, vevőszolgálat, gépjárműszerelő. 25 év: Alasztics Gábor – futómű, karbantartási menedzser; Gombás Ferenc – futómű, kiegyenlítő műház team, esztergályos; Héger Csaba – futómű, 67 ezres szerelde team, lakatos; Horváth László – futómű, hidegüzemi team, fúrós; Horváthné Hima Edit – futómű, humán adminisztrációs és kontrolling team, személyügyi előadó; Lukács Gábor – futómű, tányérés kúpkerék team, köszörűs; Nagy Tamás – futómű, IT-rendszerek és folyamatfejlesztési vezető; Orbán László – futómű, olvasztó team, olvasztár; Horváth Ferenc – alkatrész, Sárvár, üzemfenntartás, TMK, üzemfenntartási előadó. 20 év: Mészáros András – futómű, termelési menedzser; Vellner László – futómű, karbantartási team, karbantartó lakatos; Fancsali Tibor – alkatrész, Mór, KTL, fémfelület-előkészítő. 15 év: Bodó Tamás – futómű, hídtest team, forgácsoló; Domonkos Zoltán – futómű, hőkezelő team, hőkezelő; Frank László – futómű, tányér- és kúpkerék team, fogazómarós; Havas Balázs – futómű, hajtóműház-megmunkáló központ team, NC-megmunkálóközpont forgácsoló; Horváth Lajos – futómű, tengelycsukló team, NC-forgácsoló; Kiss László – futómű, tengelycsukló team, NC-marós; Kiss Viktor – futómű, Dana hajtóműház (Brugge) team, fogazómarós; Kocsis János – futómű, tengelycsukló team, NC-megmunkálóközpont forgácsoló; Kovács Gyula – futómű, tányér- és kúpkerék team, fogazómarós; Kovács József – futómű, karbantartási team, karbantartó lakatos; Kővári Sándor – futómű, hőkezelő team, hőkezelő; Mikó Péter – futómű, tengelycsukló team, NC-megmunkálóközpont forgácsoló; Molnár Ilona – futómű, WP-festő és csomagoló team, fémfelület előkészítő; Papp Imre – futómű, melegüzemi team, NC-marós; Péter András – futómű, karbantartási team, karbantartó villanyszerelő; Pintér Jenő – futómű, hajtóműház-megmunkálóközpont team, forgácsoló; Pőcze Olivér – futómű, hídház team (öntöde), cellavezető; Rafai József – futómű, hőkezelő team, hőkezelő; Szabó Gábor – futómű, mellsőtengely team, kovács segítő; Tibold István – futómű, mellsőtengely team, teamvezető; Wukisevits Péter – futómű, karbantartás team, karbantartó villanyszerelő; Baráth Attila Zoltán – alkatrész, Sárvár, vevői kapcsolattartó, árelőadó; Csapai Dénes – alkatrész, Sárvár, utánmunkáló, marógépkezelő; Hatos Zoltán – alkatrész, Mór, ITT üzemanyagcső, karbantartó lakatos; Hatosné Cseszneg Beáta – alkatrész, Mór, labor, minőségellenőr; Wellnerné Apolczer Mónika – alkatrész, Mór, varroda, végellenőr; Kuti István – jármű-, alvázszerelde, lakatos; Tomozi László – jármű, hideg- és melegsajtoló, kovács.

15

KIÁLLÍTÁS A XÁNTUS JÁNOS MÚZEUMBAN

A harmadik aranyvonat kincsei A múzeumi világnapon nyílt meg és október 31-ig látogatható a harmadik aranyvonat győri kincseit bemutató kiállítás a győri Xántus János Múzeumban. A Győri Városi Múzeum törzsgyűjteményének nagyobb hányada 1945-ben a harmadik aranyvonat rakományaként eltűnt, s majd’ két évtizeden át rejtve maradt. A Győrből indított vagon tartalma csupán töredéke volt annak az erőszakkal állami kezelésbe vett – javarészt zsidó – vagyonnak, melynek útja 1944 októberétől nyomon követhető.

Egy visszakerült Glatz Oszkár-kép Perger Gyula múzeumigazgató tanulmányában olvastuk, hogy a szerelvény – rakományában a Győri Városi Múzeum műtárgyaival – 1945. március 30-án Ágfalvánál lépte át a magyar–osztrák határt. A vonat és az azon lévő értékek határon túli hányattatott sorsa ezzel megkezdődött... 1964. február 10-én – a Magyar Nemzeti Galéria közreműködésével – hatvanöt festmény és

hatvannyolc grafika érkezett vissza az akkor már Xántus János nevét viselő győri múzeumba. „Ausztriából visszakapott műkincseink” címmel az anyagot negyven évvel ezelőtt kiállításon be is mutatták a nagyközönségnek. Az ausztriai Alt-Auseeből visszakapott gyűjtemény XVIII–XX. századi, amely magyar és külföldi művészek munkáit egyaránt tartalmazta. Székely Zoltán művészettörténésztől megtudtuk, hogy a XIX. század klasszikusnak számító hazai festői (Benczúr Gyula, Brodszky Károly, LiezenMayer Sándor, Molnár József, Székely Bertalan, Szinyei Merse Pál, Telepy Károly) mellett a XX. század több jeles mestere (Glatz Oszkár, Iványi Grünwald Béla, Mednyánszky László, Perlmutter Izsák, Réti István, Rudnay Gyula, Szőnyi István, Vaszari János) is feltűnik, kevésbé számon tartott, illetve helyi mesterek (Holló Alajos, Pfannl Egon) társaságában. A kollekció műfajilag is rendkívül változatos: portrék, tájképek, csendéletek mellett történeti jelenetek, győri épületek és utcarészletek egyaránt megtalálhatók. A gyűjtemény restaurált darabjaiból összeállított kiállítást hétfő kivételével mindennap megtekinthetik – 10 és 18 óra között a Széchenyi téri múzeum épületében.

MÉRLEGEN A GYŐRI NYÁR

Fesztivál, százezer nézővel A negyvenedik születésnapját ünneplő győri nyári fesztivál három hetében húsz helyszín nyolcvan eseménye között válogathatott a közönség. A Rába támogatását is élvező kulturális programsorozat százezer látogatót vonzott, a félezer fizető néző hétmillió forintot hagyott a jegypénztárakban. A legnépszerűbbek az ingyenes rendezvények voltak, az érdeklődők a programok egyharmadán vehettek részt díjtalanul. A fesztiváliroda munkatársai a Győri Nyár nyitányát tartják a sorozat legsikeresebb programjának. Június utolsó péntekének estéjén szerény becslések szerint ötvenezer ember kereste fel a belvárost, elsősorban a világsztárnak számító műrepülő, Bessenyei Péter bemutatója miatt. Az első este tűzijátéka, vízi felvonulása, légi parádéja és földi mulatságai méltóak voltak a jubileumhoz, jól jelezték, hogy a szervezők egy mindenkihez szóló, minden teret betöltő fesztivállal szeretnék meglepni a várost.

A szűkös költségvetés és a mostoha időjárás ellenére kellemes három hétben, jó ritmusú programsorozatban volt része a győrieknek. Az öttagú szervezőstáb alig több mint harmincmillió forintból gazdálkodhatott, a díjtalan programok nem jöhettek volna létre a szponzorok, köztük a kiemelt támogató Rába segítsége nélkül. Több pénz elsősorban ahhoz kellett volna, hogy eső esetén készen álljon a sportcsarnok vagy a nagyszínház a több ezer néző érdeklődésére számot tartó szabadtéri programok befogadására. Csurák Erzsébet, a fesztiváliroda igazgatója lapunknak elmondta, hogy a három hét eseményeivel bőséggel és rokonszenvvel foglalkozott a sajtó, elégedett volt a közönség, s a szervezők teljesíteni tudták a támogatókkal szemben vállalt kötelezettségeiket. Következhet a negyvenegyedik Győri Nyár. G. J.

EGYKORI MÉRNÖKÜNK TERVEZTE

KÖZÉLETI HETILAP INDULT

„Rábás” repülő

Győri Hét

Napilapok adtak hírt arról, hogy szombathelyi családi házának garázsában egy könnyűmotoros repülőgépet épít Szántó Géza. A 74 esztendős, korábban évtizedeken át repülőgép-technikusként az esztergomi repülőgépgyárban dolgozott szakember gépe előreláthatólag jövő tavasszal szárnyalhat először. Nem ez lesz a Vas megyei nyugdíjas első repülőgépe: egymotoros gépmadarát egy gyöngyösi repülőklub használja. A Rubik Ernő által vezetett repülőgép-konstruktőri csapatban is egykoron tevékenykedő Szántó Géza a nyugdíjából és a használt repülőgépek javításáért kapott összegekből állja a repülőgépépítés költségeit. Az együléses, könnyűmotoros repülőgépet immáron hetedik esztendeje készíti. A 10 méter fesztávolságú, 37 lóerős Rotax-motorral hajtott légi járművet a legendás Góbé főkonstruktőre, a Rába-gyár szintén nyugdíjas mérnöke, Kovács Endre tervezte.

Augusztus 25-én jelent meg első alkalommal a Győri Hét, a megyeszékhely ingyenes közéleti hetilapja. Az X-Meditor Kft. által meghívásos pályázaton elnyert kiadási jog birtokában a társaság többségi tulajdonosként létrehozta a Média Network Lapkiadó Kft.-t, amely az A4-es formátumnál némiképp nagyobb méretben, csütörtökönként megjelenő lapot jegyzi. Az 51 500 példányszámmal, 16–32 oldal terjedelemmel megjelenő kiadvány eljut Győr közigazgatási területén minden háztartásba, illetve a belvárosi részen minden üzletbe és közületi címre. Eredics Imre alpolgármester a bemutatkozó sajtótájékoztatón elmondta: az önkormányzat egy politikától független, információs városi hetilapként számít a Győri Hétre, mint a városmarketing egyik eszközére, ugyanakkor az újság kiadásában egyetlen forint költségvetési pénz sincs.

CSALÁDI NAP Győri és móri munkatársaink közül ezernél is többen választották kikapcsolódásként augusztus utolsó szombatján a Rába családi nap rendezvényét. A Rába Holding támogatásával, a Rába Munkavállalók Szakszervezete szervezésében tartott kiskúti vakációbúcsúztató igazi majálishangulatot teremtett. Sokan szomszédoltak, azaz a lehetőséget kihasználva, kedvezményes áron meglátogatták a ma már Győr büszkeségének számító állatkertet. Nagy sikert arattak a színpadon fellépő ismert művészek (Vaskakas Bábszínház, Judit és a zenemanók, Marina táncegyüttes, Maksa Zoltán, V-Tech, a Győri Nemzeti Színház musicalénekesei), a különféle szórakoztató programok, valamint az egészségsátrak. No, és elismerést váltott ki a Rábakész Kft. pogácsával tálalt babgulyása is, amelyből minden adag elfogyott. A családi nap sikeréhez nagymértékben hozzájárult az időjárás is, amely ezúttal az igazán szép arcát mutatta, s mindvégig napsütésben fürösztötte a résztvevőket, akik vélhetően legközelebb sem hagyják majd ki ezt a jól sikerült programot...