DIMENZIÓ ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM

DIMENZIÓ ÓVODA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Változat 1.0 2.0

Hatályba helyezve 2008. 2013.

Változás Kiadás Kiadás

Módosítva 1. 2009. Módosítva 2. 2013. Módosítva 3. 2014.

1

I. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

1. Alapadatok 1.1. Az Óvoda alapadatai Neve: Székhelye: Nyilvántartási száma: Adószáma: Bankszámla száma: OM azonosítója: Telefonja: E-mailje: Működési területe: Gyermekcsoportok száma: Befogadó képessége: Alkalmazottak létszáma: Pedagógusok létszáma:

DIMENZIÓ Óvoda 1125 Budapest, Szarvas Gábor út 27. 511. 18334186-1-43 10402142-00027365-000000001 201269 +36 30 601 89 43 [email protected] Budapest és vonzáskörzete három, vegyes csoport 50 fő 10 fő 7 fő

Óvoda lógója:

Óvoda bélyegzői: Hosszú – fejbélyegző (1)

Körbélyegző (1)

A DIMENZIÓ Óvoda önálló jogi személy. Képviseletét a fenntartó ügyvezetője, és az általa megbízott óvodavezető látja el. Az Óvoda önálló szervezeti egységgel, gazdálkodó szervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. A fenntartó látja el a pénzügyi, számviteli, munkaügyi, gazdálkodási feladatokat. Az Óvoda vállalkozási tevékenységet nem végez.

2

1.2. Az Óvoda alapítója, tulajdonosa, fenntartója Óvoda Alapítója: Alapítás időpontja: Utolsó módosítás: Óvoda tulajdonosa: Óvoda fenntartója: Cégjegyzékszáma: Adószáma: Képviselő neve: Telefonszáma: E-mailje:

DIMENZIÓ Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület 2008. szeptember 1. 2012. november 9. DIMENZIÓ Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület 1119 Budapest, Fehérvári út 84/a. DIMENZIÓ Családsegítő és Egészségmegőrző Nonprofit Közhasznú Kft. 1119 Budapest, Fehérvári út 84/a. 01-09-923935 14872406-1-43 Kicska Edit ügyvezető +36 1 464 35 95 [email protected]

3. Bevezető Nevelőtestületünk arra törekszik, hogy megtalálja azokat a lehetőségeket, amellyel hatékonyabb fejlesztést érhet el a gyermekek személyiségének formálásában. A folyamatos megújulásra való törekvés juttatott el bennünket oda, hogy intézményünk életében új pedagógiai módszert vezessünk be 2014 szeptemberétől. Így jutottunk el Maria Montessori alternatív pedagógiai programjához, mely a gyermekek világára építette pedagógiáját. Montessori pedagógia alapelvei szorosan kapcsolódnak az általunk képviselt pedagógiai értékekhez. Maria Montessori 1907-ben Rómában alapította meg első intézményét „Casa dei Bambini„ néven. Módszere nagyon gyorsan elterjedt egész Európában, majd az Egyesült Államokban. Montessori azt vallotta, hogy a gyermeknek óvodás korban sokkal több élményre van szüksége és fejlődése elsősorban környezetétől függ. Ezért olyan környezetet hozott létre, amely a gyermek számára minél több örömet nyújtó, életkorának megfelelő, egyben képességeit fejlesztő tevékenységre motivál. A Montessori óvodai környezetben a gyermekek érzik, hogy biztonságban vannak, bármikor bizalommal fordulhatnak a felnőtthöz segítségért. Pedagógiájában nem különül el a játék, a munka és a tanulás. Miközben játszik, ismeretekhez jut a világról, amelyet a mindennapi életben hasznosítani tud. A Montessori-módszer lehetővé teszi, hogy a gyermekek a világról sokoldalúan, cselekvésbe ágyazva gyűjthessenek tapasztalatot. A Montessori pedagógia jelenleg reneszánszát éli. Napjainkban való újraéledésének fő oka, hogy korunkban a tudományok gyors fejlődése miatt nem a tudás mennyiségére kell a nevelésnek törekedni, hanem a személyiség formálására, képességek fejlesztésére, mert ez alapozza meg a konvertibilis tudást. 4. Helyzetkép Budapest XII. kerülete azon ritka kerületek közé tartozik, ahol igen magas a külterületek aránya, mely meghaladja a terület 41.4 %-át. Az Óvoda megalapítását azért képzeltük el a kerületben, mivel a környezeti adottságok, a jó levegő, az épület elhelyezkedése a mindennapokban is biztosítja az egészséges életmód feltételeit. 3

A DIMENZIÓ Óvoda megalapításával olyan szociális háló bővítését szerettük volna megvalósítani, mellyel az igénybevevő családok és gyermekeik részére a magyar pedagógiára jellemző színvonalas, a kor igényeinek megfelelő szolgáltatást kívánunk nyújtani. 4.1. Alapdokumentumok Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja a hazai óvodai neveléstörténet értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a magyar óvodai nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok, valamint a gyermeket megillető jogok biztosítását figyelembe véve meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy a) az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeki jogok, és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia; az egyenlő hozzáférés biztosításával. b) a gyermeket - mint fejlődő személyiséget – gondoskodás és különleges védelem illeti meg; c) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak. „Az Alapprogram a gyermeki személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy a gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre.” „Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést” „. Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását.” A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről biztosítja a gyermek jogát az esélyegyenlőség alapján, és a gyermekek, valamint a szülők, óvodában foglalkoztatottak jogait, és kötelezettségeit. 1. § (1) A törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a közérdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevel. Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. (2) A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételeit teremti meg, és amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja. A köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg. A köznevelés egyetemlegesen szolgálja a közjót és a mások jogait tiszteletben tartó egyéni célokat. 4

(3) A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi. A DIMENZIÓ Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata foglalja össze az óvoda szervezetére, működésére, az óvodát használók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó általános és egyedi szabályokat. Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzat közoktatási koncepciója kiemelt speciális feladatként meghatározza a kerület óvodái számára az egészséges életmódra nevelés. Az 1997. évi XXXI. törvény a Gyermekek védelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény a gyermekvédelmi feladatok körültekintő ellátásáról rendelkezik. 4.2. Az óvoda adottságai, felszereltsége Az Óvoda rendelkezik a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi és személyi feltételekkel. Az Óvoda épülete, udvara, kertje, berendezése oly módon van kialakítva, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Lehetővé teszi a gyermekek mozgás- és játékigényének kielégítését, harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal. Az Óvoda egyidejűleg biztosít megfelelő munkakörnyezetet az óvoda munkatársainak és lehetőséget teremt a szülők fogadására. Az intézményben 3 óvodai csoport áll rendelkezés, kialakításakor a vegyes életkorú csoportokat részesítjük előnybe. Csoportjainkban összesen 40 gyermek számára tudunk férőhelyet biztosítani. A csoportszobák kialakításánál a Montessori pedagógia elveit követjük, így a gyermekek méretének megfelelő bútorok és didaktikai játékok veszik körbe gyermekeinket, melyeket folyamatosan bővítünk. Mind a három csoportban a Montessori környezetnek megfelelő tevékenységsarkok biztosítanak lehetőséget a gyermekek szabad önművelésére. Ügyelünk rá, hogy a gyermek környezete ne legyen zsúfolt, vibrálóan színes, mert az zaklatottá teszi és a játékeszközök inspiráló hatása csökken. Minden csoportszobában sófal biztosítja a jó levegőt, ezzel is hozzájárulunk ahhoz, hogy az óvodánkba járó gyermek egészséges környezetben töltsék napjaikat. Ezeken kívül logopédiai fejlesztőszoba és fajátékokkal berendezett árnyas udvar áll rendelkezésre a napi tevékenységhez. Az óvoda működését iroda, nevelői szoba, tálalókonyha, mosókonyha, kazánház, raktárhelyiség segítik. Óvodánkban a törvényi előírásnak megfelelően minden csoportban két óvodapedagógus és egy szakképzett dajka gondoskodik a gyermekek életének szervezéséről. Óvodapedagógusaink diplomával és Montessori végzettséggel rendelkeznek. Montessori módszerében a gyermek tudásának forrása nem a pedagógus, hanem a gyermek saját tevékenysége során szerzett tapasztalat. Az óvodapedagógus a gyermek segítőtársa, aki megfigyel és segít, de mindig csak akkor és annyit, amennyire szükség van. A pedagógus tehát mindig ott van a háttérben, a gyermek bármikor fordulhat hozzá segítségért, felvilágosításért, kellékekért.

5

Kis számban ugyan, de az utóbbi pár évben megjelentek a más országból betelepült lakosok gyermekei, a migránsok. Az ő kultúrájuk megismerése színesíti, gazdagítja programunk tartalmát. Ennek következtében az interkulturális nevelés nem idegen számunkra, ehhez biztosítjuk az angol nyelven kommunikáló pedagógust. Kiemelten kezeljük gyermekeink művészetek iránti fogékonyságát, zenei nevelését, ezért zenepedagógus segíti a csoportok életének ilyen irányú tevékenységét, heti két alkalommal. A gyermekek egészséges és harmonikus fejlődéséhez nyújt segítséget pszichológusunk heti rendszerességgel. A beszédfejlesztésre szoruló gyermekek számára heti egy alkalommal, kétszer 45 percben tart fejlesztő, logopédiai foglalkozásokat, ezen kívül pedig elvégezi a gyermekek artikulációs szűrését, valamint alkalmazza a diszlexia-szűrő gyorstesztet, továbbá a szűrést követően elvégzi a felmerülő artikulációs hibák javítását, azaz a diszlexia-prevenciót is. II. PEDAGÓGIAI MUNKA 1. Pedagógiai munka 1.1. Hitvallás „Arra taníts, hogy büszke lehessek magamra! Hogy elgondolkozzam rajta, hogy képessé váljak rá, hogy eldönthessem, hogy véghez vigyem, Én magam!„ (Maria Montessori) Maria Montessori mottóját követve olyan gyermeki személyiséget kívánunk nevelni, aki derűs, boldog, nyitott, érdeklődő, kreatív, társakat kereső, jól kommunikál, toleráns, a szűkebb és tágabb környezetében biztonságosan eligazodó, tudásvággyal rendelkező önállóan cselekvő személyiség. Fókuszban mindig a gyermek kíváncsi érdeklődése áll, mert a valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg cselekvésen keresztül. Óvodánkban minden gyermek számára megteremtjük a szabad felfedezés örömét, és a problémák önálló megoldását. A fentieket lépésről lépésre, saját fejlődési ütem támogatásával, az egyéni árnyalatok és specialitások figyelembevételével törekszünk megvalósítani, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, az esélyegyenlőséget, életkorához és fejlettségéhez alkalmazkodó tevékenységet, a szabad játékot és gyermeki örömöt. Gyermeki öröm forrása pedig nem más, mint a mozgás, esztétikum, tudás és szeretet ebben hiszünk, és ehhez teremtjük meg a szükséges feltételeket óvodánk napirendjén keresztül. 1.2. Óvodai nevelésünk alapelvei A Montessori pedagógia alapelveit követjük, és arra tanítjuk, neveljük a gyermekeket, hogy büszkék lehessenek magukra, tanuljanak meg önállóan gondolkodni, fedezzék fel a körülöttük lévő világot, miközben önálló individuummá válnak. Ezért pedagógiai alapelveink a következők:  erkölcsre nevelés,  toleranciára nevelés,  szabadságra nevelés, 6

   

önfejlesztésre nevelés, önállóságra nevelés, önfegyelemre nevelés, szeretetre és mély érzelmekre nevelés.

Mindennek érdekében:    



  

   

Gondoskodunk az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről. Biztosítjuk a gyermekek sokoldalú harmonikus fejlődését az egyéni fejlődési ütemüket figyelembe véve. Preferáljuk a személyes választás szabadságát, a saját gyökerű követelményválasztást, a környezet feletti kompetencia erősítését és a személyes tér védelmét. Közösségi szinten egymás és a másság elfogadását, tiszteletét és szeretetét. A játékot a tevékenységek sorában elsődleges, kiemelt, semmi mással nem helyettesíthető alaptevékenységnek tekintjük, Gondoskodunk e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges tárgyi környezetről. Fő tevékenységként kezeljük a játékot, ugyanakkor biztosítjuk az örömet okozó munkát. Ezek a tevékenységek fejlesztik önállóságukat, feladat- és kötelességtudatukat, kitartásukat, és nem utolsósorban a felnőttektől való függetlenedés örömét adják meg a gyermekeknek. Tervezésünk alapja a tevékenységhez nyújtott optimális segítségnyújtás speciális didaktikai eszközökkel. Gondoskodunk - az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósításáról a gyermeki szabadság figyelembe vétele mellett. Fontosnak tartjuk az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzését minden tevékenységben. Az igazi ismeret az, amit a gyermek önmaga szerez meg. Mindennek az alapja, hogy a gyermek érdeklődésére és cselekvésére, előzetes tudására, tapasztalataira épüljön az ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységrendszer. Biztosítjuk a szabad felfedezés örömét és a problémák önálló megoldását, megfigyelő és segítő magatartást nyújtó pedagógusokkal. A nemzeti kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek óvodai nevelésében támogatjuk a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. Kiemelkedő képességű tehetséges gyermekeink számára a Montessori módszer alkalmazása megfelelő feltételt biztosít, hiszen követi a gyermek egyéni fejlődési ütemét. Cukorbeteg gyermekeknek biztosítjuk egészséges fejlődésükhöz a szükséges feltételeket és odafigyelést.

1.3. Gyermekképünk "Segíts nekem, hogy magam csinálhassam!" Minden gyermek egyedi megismételhetetlen, aki egyben része egy közösségnek. Ezért fontos számunkra, hogy olyan gyermeket neveljünk, aki társaival szemben toleráns, segítőkész és tevékeny önálló lény. Aki a világot saját tapasztalatokon, élményeken keresztül akarja 7

megismerni és aktív önálló individuum. Montessori elveit követve meggyőződésünk, hogy a gyermek saját tapasztalatain keresztül hamarabb elsajátítja az ismereteket és így megszerzi az igazi tudást önmaga számára. Ezt szemelőt tartva biztosítjuk a nyugodt és felfedezésre alkalmas környezetet, ahol a gyakorlatban sajátíthatja el az együttélés szabályait, az egészséges életmód és a környezetvédelem szabályait, a rend szeretetét, melyen keresztül megtalálja a kapcsolatot önmaga és a tárgyak között. Fontosnak tartjuk a gyermeki függetlenséget és szabadságot. A DIMENZIÓ Óvoda Pedagógiai Programjában, az alábbiakban felsorolt tevékenységeket helyezzük nevelésünk fókuszába.   

          

Óvoda felszereltsége és berendezése biztosítja az életkornak megfelelő és fejlesztő tevékenységre motiváló napirendi tevékenységekhez a feltételeket. A játékra, mint a gyermek alapvető tevékenységére az egész napos nevelés során nagy hangsúlyt fektetünk, mert a játék semmi mással nem helyettesíthető, ezen keresztül tapasztalja meg a világot, fejlődik személyisége, képességei. Környezeti adottságaink maximális kihasználásával a szabad levegőn történő játékra minden évszakban, az időjárás függvényében több órát biztosítunk. Megismertetjük a gyermekeket a környezetvédelem fontosságával a mindennapokban, és ehhez megteremtjük a szükséges feltételeket. Egészséges életmódra nevelést, - XII kerületi Oktatási Koncepció tükrében – egészséges táplálkozás, mindennapos mozgás, sport, lábboltozat erősítés, gerinctorna, friss levegő, rugalmas napirend és sportnapok segítik. Kiemelten kezeljük a cukorbeteg gyermekek gondozását, egészséges fejlődését. Napirendet úgy szervezzük, hogy a gyermek érdeklődésére és cselekvésére, előzetes tudására, tapasztalataira épüljön az ismeretanyagot tartalmazó tevékenységrendszer. Az egyéni képességek figyelembe vételével az egyéni mérőlapok alapján határozzuk meg egy-egy gyermek fejlesztendő területeit, mely a szülők számára fogadóórán megtekinthető dokumentum. Lehetőséget teremtünk fórumokon az egészségmegőrzés, családsegítés, gyermek és ifjúságvédelem, érdekképviselet valamit a képességfejlesztés témaköreiben. Kiemelten kezeljük az anyanyelvi nevelést, mely mindennapi életünk minden mozzanatát áthatja és az összes tevékenységhez szorosan kapcsolódik. A beszédhibák fejlesztését logopédiai szakemberrel együttműködve oldjuk meg. Fontos számunkra a tehetséggondozás ezen belül is a művészeti tevékenység. Heti két alkalommal Zenevarázs és a bábozás ad lehetőséget a zene és az előadó művészet pozitív élményének megéléséhez. Változatos családi programok (ünnepélyek, rendezvények, partner napok, nyílt napok, kirándulások, fellépések, színházlátogatások, versenyek) teszik színesebbé hétköznapjainkat. Külön foglalkozásokra a szülői igényfelmérés alapján (úszás, angol, torna, zene, néptánc, kézműves, balett) adunk lehetőséget. Közösségi összetartozás szimbólumaként a DIMENZÓ Óvodai embléma jelenik meg a gyermekek egyen mellényén. Kiemelkedő jelentőséggel bír számunkra a szülőkkel való kapcsolattartás, folyamatos tájékoztatás.

Nevelésünk célja: nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben egymással toleráns, segítőkész, tevékeny gyermekek nevelése, ahol változatos tevékenységekkel segítjük elő a gyermekek 8

fejlődését és felkészítjük őket az iskolai életre és az élethosszig tartó tanulásra. 1.4. Pedagógusainkkal szembeni elvárások              

Óvodapedagógusaink személyiségét hassa át a humanizmus, tolerancia, pedagógiai optimizmus, a szülők tisztelete, megértő, elfogadó, segítőkészséget előtérbe helyező, feltétel nélküli gyermekszeretet. A pedagógus nem főszereplője a foglalkozásoknak csak indirekt módon, tudatosan előkészített környezet segítségével hat a gyerekre. A pedagógus nevelési célja, hogy a gyerek ne passzív befogadó legyen, hanem saját munkája révén önállósodjon, szerezze meg ismereteit és érje el fejlődési állapotának a legmagasabb szintjét. A pedagógus legfontosabb feladata a megfigyelés. Megfigyelés alapján személyre szóló segítségnyújtás. Mindig akkor és annyi segítséget adjon, amennyire a gyermeknek szüksége van. Ismerje a gyermek fejlődési periódusait és ehhez igazítva alakítsa ki a közvetlen környezetét. Legyen igénye az önművelésre, szaktudásának bővítésére. Az együttdolgozó óvodapedagógusok összehangoltan, feladatokat megosztva tevékenykedjenek a gyermekek fejlődése érdekében. A közösségi élet, az egészséges életmód és a gondozás szokásainak megtervezésébe elemzésébe, értékelésébe a dajkákkal szorosan együttműködjön. Az óvónő és a dajka személye legyen minta a nevelésben. Teremtse meg a gyermek egészséges testi - lelki fejlődéséhez szükséges optimális „befogadó közeg”feltételeit. Fokozott figyelemmel segítse a migráns családok gyermekeinek befogadását. Gondoskodjon a gyermekek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. Vegye figyelembe a gyermek egyéni fejlődési ütemét és ehhez alakítsa fejlesztését. Rendszeresen készítsen feljegyzéseket a gyermekek fejlődéséről és tájékoztassa a szülőket ezekről.

1.5. Feladatok a személyiségfejlesztés terén Harmonikus személyiségfejlesztés érdekében az óvoda legfontosabb feladata a gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Gyermekeink harmonikus fejlődését segítik a speciális eszközök. Elsődleges feladatnak tekintjük a gyermekek önállóságra nevelését a munka tevékenységeken és játékokon keresztül. A szocializációs folyamat minél gyorsabb kialakítása érdekében vegyes csoportokat szervezünk. Nyugodt, szeretetteljes légkör megteremtésével biztosítjuk a nyílt kommunikációt és a beszédkészség fejlesztését. Fontosnak tartjuk pedagógiai munkánk során a gyermeki kérdezés szabadságát. Toleranciára, türelemre nevelés személyes példaadással az óvodai élet egész folyamatában jelen van. Kiemelkedő képességű tehetséges gyermekek fejlesztésére lehetőséget biztosítanak tevékenységeink, melyek szorosan beépülnek mindennapi életünkbe. A testi nevelést gondozással, mozgásfejlesztéssel, napi tevékenységeken belül és a szabad levegőn tartózkodással valósítjuk meg, Gyermekek iskolai életre felkészítését önálló felfedezéssel és tapasztalással biztosítjuk. 9

2. Montessori pedagógia feltételrendszere 2.1. Előkészített környezet Montessori a környezetet úgy alakítja a gyermek számára, hogy a figyelemelvonó tényezőket kiszűrje és lehetőséget adjon az építő munkára. Ezért olyan környezetet biztosítunk, ami örömet nyújt, a gyermek életkorának megfelel, és fejlesztő tevékenységre motivál. Fontos a folyamatosság minden lépés a következőt készíti elő és ehhez alkalmazkodnak az speciális eszközök. Alapvető a rend, mindennek meg van az állandó helye és rendeltetése. Minden eszköz a gyermek számára könnyen hozzáférhető helyen, nyitott polcokon van elhelyezve és minden a gyermek méretéhez készített. Montessori eszközök célja, a gyermeki öntevékenység biztosítása, konkrét tapasztalatszerzés, képesség fejlesztés, összefüggések felfedezése és az eszközök manipulálásával finommotorika fejlesztése. Cél, hogy a gyerek minél önállóbb legyen, és minél kevésbé függjön a felnőttektől. Kezdetben a felfedezés öröme saját tapasztalattal, próbálgatással majd tudatosan történik. 2.2. Montessori eszközök ismérvei Montessori - figyelembe véve a kisgyermekek érdeklődését, felfedezési vágyát - olyan eszközöket dolgozott ki, amelyek könnyebbé teszik számukra a dolgok tulajdonságainak megismerését. Az érzékelést, a geometriai formák felismerését, az írás előkészítését elősegítő, a matematikai gondolkodást fejlesztő vagy a zenei nevelést szolgáló speciális eszközzel folytatott tevékenység biztosítja a gyermekek számára a felfedezés örömét, a gondolkodási műveletek gyakorlását, a problémák gyakorlati megoldásától az elvont összefüggések megértéséig. A módszer lényege, hogy:  felébreszti a gyermek tanulás iránti érdeklődését,  alkalmazkodik a gyermek természetes és fiziológiai fejlődéséhez,  mindig problémahelyzetet hoz létre, a gyermek tudatát egy bizonyos tulajdonságra irányítva,  tartalmazza a feladat megoldásának ellenőrzését, helyességét, ezáltal biztosítja a gyermek számára az önkontrollt,  jó minőségűek, esztétikusak, könnyen tisztántarthatók,  minden eszközből csoportonként csak egy található ez hozzá segíti a gyermeket a türelemhez, toleranciához. Montessori eszközök használatát az óvodapedagógus három fázisban bemutatja:  problémahelyzet felismertetése – megoldás bemutatása,  megbizonyosodunk arról, hogy a gyermek megértette,  utolsó fázis az aktív tudás ellenőrzése. A gyermekek számára folyamatosan biztosítottak ezek a játékeszközök, mindaddig használhatják ameddig érdekes számára a tevékenység. 2.3. Óvodában használt Montessori eszközök Gyakorlati életre felkészítő eszközök

10

Keretek: Egy fakeret szélére textilanyag van szegezve, amely középen ketté van vágva, és különbözőképpen lehet a két részt egymáshoz illeszteni: gombokkal, zipzárral, szalaggal, cipőfűzővel. Víz- öntögetős játékok: Kis tálcákon kancsók, edények segítségével víz öntögetése Öntögetős, rendezgetős játék: Különböző anyagok öntögetése, illetve valamilyen eszközzel, szerszámmal az anyag átvitele egyik edényből a másikba (kanalazás, csipeszelés). Az érzékelést fejlesztő eszközök A kiterjedés érzékelésére Hengersorok: Négy fahasáb. Mindegyikben 10 db kis fogantyúval ellátott kiemelhető henger van. Az első hasábban a hengerek egyforma vastagok, de a magasságuk változik. A második hasábban a hengerek egyforma magasak, a vastagságuk növekvő. A harmadikban a magasságuk és a vastagságuk egymással egyenes arányban változik. A negyedik hasábban a hengerek vastagsága és magassága egymással ellentétesen változik. Rózsaszín torony: Tíz növekvő nagyságú kocka. A legnagyobb éle 10 cm, a legkisebbé 1 cm. A kockák éle mindig 1 cm-rel növekszik Barna hasábsor: Tíz db, 20 cm hosszú, különböző vastagságú négyzetes hasáb. A legvastagabb négyzet éle 10 cm, a legvékonyabbé 1 cm. Piros rudak: Tíz piros rúd. A legrövidebb 1 dm, hosszúságuk dm-enként nő, a leghosszabb 1 m. Vastagsága mindegyiknek 2 cm. Színes hengersorok: A fahasábokban elhelyezett hengersorokkal azonos méretű négy különböző színű hengersor. A színérzékelést fejlesztő játékok Színpárok: Egy dobozban 6, egy másik dobozban 22 kis tábla van, amelyekből kettő-kettő azonos színű. Színárnyalatok: Egy rekeszes dobozban 8 színnek 7-7 árnyalatú táblája van, a legvilágosabbtól a legsötétebbig. Eszközök a tapintásra Eszközök a sima és durva érzékelésére: 11

Három darab 24 x 13 cm-es fatábla. Az első tábla egyik fele dörzspapírral van bevonva, a második táblára öt dörzspapírcsík van felragasztva, a harmadik táblán a dörzspapírcsíkok durvasága fokozódik, sort alkot. Durva és sima táblák: Kétszer öt kis fatábla, különböző durvaságú dörzspapírral bevonva, kettő-kettő egyforma. Eszközök a szaglásra Különböző illatú kis palackok: Jól zárható kis fűszeres üvegekben különböző illatú anyagot tartunk, kettő-kettő azonos illatú az üveg alján kontroll jel a beazonosításra. Súly érzékelésére Súlylapocskák: Egy dobozban négy pár, különböző súlyú fából készült lapocska. A hő érzékelésére Hőtáblácskák: Négyszer két kis tábla, melyek anyaga páronként különböző hőérzetet kelt. Forma érzékelésére Gombos zsák: Egy kis zsákban háromszor 4 db különböző nagyságú vagy formájú gomb van. Gyöngyös zsák: Egy kis zsákban 4-4 különböző nagyságú gyöngy van. Titokzsák: Egy zsákban különböző nagyságú és formájú - a gyermekek által jól ismert tárgy Eszközök az írás előkészítésére Rajzsablonok: Két ferde faállványon kétszer öt, fémből vagy fából készült rajzsablon. Egy-egy négyzet alakú síkidomból kis fogantyúval különböző formájú síkidomok emelhetők ki: kör, háromszög, négyzet, téglalap, ovális, tojásforma, négylevelű lóhereforma, trapéz, ötszög, hajlított oldalú háromszög. Dörzspapír betűk: Dörzspapírból kivágott betűk falapokra felragasztva. Kivágott betűk kartonból. A matematikai gondolkodást fejlesztő eszközök Piros-kék rudak: Ugyanolyan tíz rúd, mint a piros rudak, csak ezeken a decimétereket piros és kék szín váltakozása jelzi. 12

Számjegyek kartonból: Kartonpapírból kivágott (3 cm-es) számjegyek 1-től 10-ig. Dörzspapír számjegyek: Dörzspapírból kivágott és falapra felragasztott számjegyek. "Orsós" doboz: Két ötrekeszes doboz és egy doboz, amelyben 45 pálcika van. A hátsó lapon minden rekesz mögött egy-egy számjegy olvasható, az első dobozban 0-tól 4-ig, a másodikban 5-től 9-ig. Korongok és számok: piros számjegyek 1-től 10-ig egy dobozban és mellette 55 piros korong. Gyöngyrudak: Kemény drótra fűzött gyöngyök. Kilencrekeszes dobozban az első rekeszben 1 gyöngyös rudak vannak, a másodikban 2 gyöngyösök, a harmadikban 3 gyöngyösök és így tovább egészen 9 gyöngyösig. Az azonos hosszúságú rudak mindig azonos színűek. Külön dobozban vannak a 10-es gyöngyrudak, amelyeknek színe arany. Megint másik dobozban vannak az ún. váltógyöngyök: 1-5-ig fekete, 5-ön felül 5 fekete és annyi fehér, amennyi a következő számhoz szükséges. Eszköz a zenei neveléshez Zörejdobozok: 8 henger alakú doboz, amelyek különböző anyagokkal vannak megtöltve, közülük kettő-kettő egyforma. Kozmikus nevelés eszközei: Naptár, időjárástábla, évszaktábla, földgömb, térképek, állatok, növények applikációs táblái. 3. Nevelési koncepció Szeretetteljes, a gyermek érdekeit, egyéni igényeit szem előtt tartó, befogadó óvodai nevelés megteremtése a feladatunk. Befogadó óvodai nevelésünk szellemében tűztük ki célul a cukorbeteg gyerekek ellátását óvodánkban. Az óvodai nevelés egyik kiemelt feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül:  gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése  harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése  gyermek testi képességeinek, fejlődésének segítése  gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése  egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása  gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet Kozmikus nevelésen belül környezetvédelmet a következőkkel biztosítjuk: 13



csoportszobákban keletkezett hulladékból az újra felhasználható anyagokat szelektív módon gyűjtjük  újrahasznosításról tapasztalatgyűjtés kreatív tevékenységeken keresztül  környezetvédelem fontosságának kiemelése egész napi tevékenységbe építve  az óvoda természetes környezetének óvása, védelme (növények, állatok)  Éghajlítás földindulás programmal az éghajlatváltozás, energia és környezet összefüggéseinek megtapasztalása  példamutatás az energia ésszerű, takarékos felhasználására (víz, villany, gáz) Az egyéni képességek fejlesztésére egész nap folyamán folyamatos lehetőséget teremtünk a tevékenységeken keresztül 4. Egészséges életmódra nevelés A DIMENZIÓ Óvoda programja kiemelten kezeli az egészséges életmódra nevelést, cukorbeteg gyerekek gondozását és a környezetvédelmet. Azt valljuk, hogy az egészséges életmód alapja a szellemi fejlődésnek. Éppen ezért fontos számunkra, hogy minden gyermekben szokássá alakítsuk az egészség fontosságát. Cél:     

egészséges, barátságos környezet biztosításával és alakításával a gyermekek testi-lelki szükségleteinek kielégítése, a napirend rugalmasságával - helyes életritmus kialakítása, kulturált étkezési szokások - egészséges táplálkozással összekapcsolva, mindennapos mozgás biztosítása - mozgásos játékokkal egész nap folyamán a csoportszobákban és az udvaron egyaránt, sportfoglalkozásokkal - rendszeres edzésekkel.

Feladat:  a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése,  a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése,  a mozgás öröm forrása legyen a gyermeki kezdeményezés, kreativitás támogatásával,  a gyermek testi képességeinek, fejlődésének elősegítése,  a gyermek egészségének védelme, edzése,  az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása,  az egészséges életmód alakításánál alkalmazzuk Montessori pedagógiai eszközeit,  a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása,  ha szükséges, megfelelő szakember bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása. 4.1. Biztonságos, egészséges környezet kialakítása Cél:   

környezet higiéniája iránti igény kialakítása gyermekeket rá kell ébresztenünk, hogy az élő és élettelen környezetükkel harmóniában éljenek és becsüljék meg azt. óvják és védjék mikro- és makro világukat, mindezek összeegyeztetve a családi 14



neveléssel kozmikus szemlélet kialakítása, amelynek értelmében minden élőlénynek megvan a maga helye és funkciója a világmindenségben.

Feladat:  csoportszoba: tisztasága, rendje, szellőztetése, párologtató rendszer, sófal kialakítása, balesetmentes eszközök, környezet biztosítása,  gyermeköltöző: saját felszerelés elkülönítése, megfelelő hely biztosítása,  gyermekmosdó: tisztálkodó szerek helyének biztosítása, - a gyermekek méretének megfelelő berendezési tárgyak, - intimitás biztosítása, - higiénés feltételek betartása,  udvar: balesetmentes környezet - különböző talajburkolatok, fajátékok a változatos mozgáshoz, - évszakoknak megfelelő kertgondozás a gyermekekkel közösen Montessori elvek szerint. A jó közérzet kialakulásának feltételei:  berendezés színeinek, anyagainak összhangja,  hőmérséklet, páratartalom, világítás az előírásoknak megfelelően,  növények, állatok gondozása,  gyermekek méretének megfelelő bútorzat, eszközök. 4.2. Gondozás A gyermek gondozása az óvodai nevelőmunka kiemelt feladata. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, és érzelmi kapcsolatait erősíti a gyermekkel. A gyermek testi komfortérzetének kielégítése a testi, lelki, szellemi egészség alapvető feltétele. Cél:  

az egészség gondozásához szükséges készségek alapozása, mely elősegíti a gyermek növekedését, fejlődését, hozzájárul egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez, kiemelt figyelem a cukorbeteg gyerekek gondozására, annak érdekében, hogy a diabeteses gyerekek harmonikus fejlődéséhez hozzájáruljunk.

Feladat: Életritmus:  helyes napi és heti rend kialakítása,  cukorbeteg gyerekek, vércukor mérése, inzulin beadása,  rendszeresen végzett tevékenységek,  élettani szükségletek kielégítése. Táplálkozás:  mindennapos nyers gyümölcs és zöldségfogyasztás,  az Óvoda rendszeres kapcsolata a konyhával,  kiemelten kezeljük a cukorbeteg gyermekek étkezését,  külön figyelem az esztétikus terítésre, a kulturált étkezés kialakítására,  önkiszolgálás, evőeszközök helyes használata, 15



önállósodást segítő eszközök: öntözgetés, kanalazás, csipesz használata.

Testápolás:  egészségvédelem, testük, ruhájuk gondozása,  rendszeres, szükség szerinti tisztálkodás biztosítása,  ápolási szokások, igényesség kialakítása,  kötelező rendszeres fogmosás minden korcsoportban,  testnevelés tevékenység után mosakodás biztosítása, Ezeket a tevékenységeket a környezettudatos magatartás jellemzi. Ügyelünk a takarékos vízhasználatra, a tisztálkodó szerek megfelelő mennyiségű alkalmazására. Öltözködés:  védekezés az időjárás változásai ellen,  a gyerek ízlésének, önállóságának alakítása,  Montessori eszközökön az öltözködés játékos elsajátítása (gombolás, fűzés, cipőkötés, zipzárazás, patentolás),  óvodai öltözet: kényelmes ruha, biztonságos cipő, tornafelszerelés tartalék fehérnemű, tréningruha, cserecipő használata kötelező. Mozgás:  megfelelő hely, eszköz, idő biztosítása csoportszobában, udvaron,  harmonikus összerendezett mozgás kialakítása,  mozgáskészség fejlesztése saját ütemű fejlődés figyelembevételével (testnevelés foglalkozáson, gerinc prevencióval, mindennapos testneveléssel, mindennapos mozgással). Edzés:  fontos az egészség megőrzése  a víz, napfény, levegő edző hatása  úszás, sí, görkorcsolya, mint mozgáskészség fejlesztő tevékenységek szülői igények alapján Pihenés, alvás:  egészséges élettani folyamatok kialakításának nélkülözhetetlen eleme gyermekkorban a pihenés,  pihenés előtt az óvodapedagógus mesével, énekkel biztosítja a nyugodt környezetet  gyermek alvásszokásait tiszteletben tartjuk az érzelmi biztonság érdekében (kendő, baba, könyv),  nagycsoportban csak rövid pihenés, csendes elfoglaltság,  alvás alatt biztosítjuk a nyugodt pihenés feltételeit. Környezet rendje:  Montessori pedagógia alapja a rend, a gyermek mindennapi életében,  rend elengedhetetlen feltétele az elmélyült koncentrált tevékenységeknek,  rendre kialakítását és szokássá válását az eszközök állandó helyének biztosításával és személyes példamutatással valósítjuk meg.  16

4.3. Napirend, heti rend A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A gyermekcsoport napi- és heti rendjét az óvoda pedagógusai alakítják ki. A napirend 11 órás óvodai nyitva tartás esetén:  játék és szabadidős tevékenység 5.5 óra,  kezdeményezés, komplex foglalkozás 1 óra,  étkezés, pihenés 3 óra,  öltözködés, tisztálkodás 1.5 óra. Cél megteremteni a gyermekek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezetet (életkor és csoportonkénti eltérések figyelembe vételével) Feladat:  folyamatos reggeli,  elegendő játékidő (6-7 óra),  minél több idő a szabadlevegőn történő játékra (télen 1-2 óra, nyáron egész nap),  állandó időpont ebédre, pihenésre (2-3 óra),  rugalmasság az egyes tevékenységek időigényével szemben,  évszakokhoz, gyermeki tevékenység fejlődéséhez, váratlan eseményekhez, ünnepekhez való alkalmazkodás,  játékos kötelező, illetve kötetlen tevékenységek,  minden csoportban kötelező napi kétszeri mindennapi testnevelés,  a gyermek szokásrendszerének a kialakítása. Heti rend vegyes csoportra  beszoktatás ideje alatt lazább, rugalmasabb, alkalmazkodóbb,  a gyermek fejlődésével párhuzamosan egyre pontosabb betartás,  a képességfejlesztő nap közös meghatározása. Többségben lévő gyermek létszám határozza meg az időkereteket, és a tananyagot. Szeptemberben 2 hét ismétlés októbertől új foglalkozások.

17

Kötelező tevékenység Tevékenység Tevékenység ideje megnevezése

A hét meghatározott Testnevelés napján.

Azokon a napokon, amikor nincs Mindennapos testnevelés testnevelés foglalkozás.

Szabadon választható tevékenység Tevékenység Tevékenység ideje megnevezése Játék, munkajellegű tev., esztétikai nevelés, mese-vers, A hét minden napján ének-zene, énekes játékok, rajzolásfestés, mintázás, kézimunka Külső világ tevékeny Nincs meghatározott megismerése. napja. A környezeti A gyermekek spontán matematikai (tér – érdeklődése alapján. forma - mennyiség) A gyermek vagy Természetióvodapedagógus társadalmi környezet kezdeményezésére. Környezetvédelem

4.4. Egészséges táplálkozás A mennyiségileg és minőségileg helyes, egészséges táplálkozás az egészséges élet alapja. A gyermek táplálkozási szokásait a családjában sajátítja el. Ezek a szokások sokfélék, ezért feladatunk, hogy a helyes táplálkozási szokásokat megerősítsük, és továbbiakat alakítsunk ki. Megismertetjük a gyermekekkel az egészséges táplálkozást, melynek alapját:  zöldségek, gyümölcsök,  gabonafélék, olajos magvak, hüvelyesek,  könnyen emészthető, nem túl zsíros fehérjék,  megfelelő mennyiségű folyadékfélék alkotják. Rendszeresen biztosítunk:  az évszakoknak megfelelő gyümölcsöt, zöldséget,  kiemelten kezeljük a cukorbeteg gyerekek étrendjére, szénhidrát fogyasztását,  lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermekek megismerkedjenek különböző, számukra ismeretlen ételek ízével, elkészítési módjával (olajos magvak fogyasztása, gabonafélék csíráztatása, csíra fogyasztása). A felkínált táplálékok biológiailag értékes alkotóelemeket, rostot, vitamint, makro- és mikroelemeket tartalmaznak. Étkezési kultúránkat színesítjük a népi hagyományokon alapuló főzési, sütési eljárásokkal (aszalás, tartósítás, kukoricapattogtatás, mézes ételek készítése). 4.5. A gyermek jellemzői óvodáskor végére a gondozás terén   

a gyermekek felszólítás nélkül önállóan mosakodnak, fésülködnek, fogat mosnak, tisztálkodási eszközöket rendeltetésüknek megfelelően használják, mindig a helyükre teszik a tisztálkodási eszközöket, takarékoskodnak a vízzel tisztálkodás közben, 18

          

zsebkendőt önállóan használják orrfújásra, tüsszentésre, önállóan képesek az étel szedésére és annak meghatározására, hogy mennyit szeretnének fogyasztani az ételből, készség szinten használják az evőeszközöket és a szalvétát rendeltetésüknek megfelelően, képesek folyadékot önteni maguknak és társaiknak, étkezés közben nem zavarják társaikat, halkan beszélgetnek, önállóan képesek esztétikusan teríteni maguknak és társaiknak, önállóan öltöznek minden évszakban, ruhájukat összehajtva helyezik a helyére, cipőjüket képesek önállóan befűzni és bekötni, esztétikus, ízléses külsőre törekednek, esztétikus környezet és a rend fontos számukra.

5. Érzelmi nevelés, szocializáció, közösségi nevelés Óvodánkban a nevelőmunkánk során az óvodapedagógus modellt, mintát jelent a gyermekek számára; személyisége az elfogadó és segítő, támogató attitűdön alapszik. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, a szokás– és normarendszerének megalapozását. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy - már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket; - az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze; - az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én-tudatának alakulását, és engedjen teret önérvényesítő törekvéseinek; - az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit; nevelje a gyermeket toleranciára a különbözőségek elfogadására. Szemléletünket meghatározza a gyermekek mindenek felett álló érdeke, ügyeikben minden esetben méltányosan, humánusan, és valamennyi tényező figyelembevételével, illetve a többi gyermek érdekeinek mérlegelésével válasszuk ki a számukra legkedvezőbb megoldást. Feladat:  ösztönözzük a gyermekeket az önmegvalósításra, érzelmeiknek, vágyaiknak, lelki állapotuknak kifejezésére,  a különböző játékfajtáknak elkülönített helyet alakítunk ki, ezzel biztosítjuk az intimitást, az érzelmi biztonságot, így fokozódik a gyermek közlési vágya, beszédkedve,  mindig biztosítjuk a szabad választás lehetőségét, a gyermek maga dönthet arról, hogy 19



hol és mit kíván játszani, inspiráljuk arra, hogy szabadon válassza meg társait játékához, ez magában foglalja a félrehúzódás, az egyedüllét lehetőségét is.

5.1. Erkölcsi normák megalapozása, illemtan Cél az életkornak megfelelő általános erkölcsi normák, alapvető illemszabályok megismerése, elsajátítása. Feladat:  az elemi udvariassági szokások tudatosítása és elmélyítése (köszönés, kérem, köszönöm, válaszolás, megszólítás),  a különböző alkalmaknak megfelelő magatartásformák, viselkedés tudatosítása,  a kapcsolatteremtéshez szükséges szociális tulajdonságok fejlesztése. 5.2. Barátságos, derűs, biztonságos légkör az óvodában Cél a gyerekek örömmel járjanak a DIMENZIÓ Óvodába, szívesen tevékenykedjenek az óvoda és a csoport érdekében. Feladat:  barátságos derűs pozitív megerősítő légkör kialakítása, megtartása,  társas kapcsolatok alakítása, alakulásuk figyelemmel kísérése,  gyermekek együttműködésének elősegítése a csoport érdekében,  gyermekek és felnőttek kapcsolatának, együttműködésének megerősítése,  példamutatás, folyamatos pozitív értékelés, a fejlődés ütemének elemzése, további feladatok meghatározása. 5.3. Közösségi élet Cél a gyermekek számára közvetíteni, megalapozni és kialakítani a kapcsolattartás normatív szabályait, a kívánt viselkedési módokat. Feladat:  a társakhoz és a felnőttekhez való pozitív, kulturált viszony kialakítása,  az egymás iránti tolerancia, bizalom kialakítása,  biztonságérzet megalapozása a csoportban,  szülőkkel való együttműködés, együttnevelés megteremtése,  a szocializációt serkentése, segítése az esélyegyenlőség biztosításával,  a gyerekek számára minta- és modellkövetés útján is biztosítjuk a magatartásmódok elsajátítását, a tevékenységformákat, meghatározott értékeket,  fontos a céltudatosság, folyamatosság, intenzitás, szervezettség, példamutatás,  a gyermek közösségi érzelmeinek, beállítódásának, magatartásának kialakítása, szokásainak formálása,  az egyén és a közösség egymásra hatása,  egyéni, sokszínű tevékenység, társas együttműködés, szerepvállalás, élményszerzés biztosítása,  az együttes tevékenységekkel, másokra figyeléssel biztosítani a közösségi magatartás 20

 

fejlődését, önismeret realizálódását, fokozatosan fejleszteni a gyermek aktivitását, önállóságát, a közösségi nevelés hatására kialakítani a gyermek véleményét másokról és önmagáról (én-tudat, énkép differenciálódása).

5.4. Az érzelmi nevelés, szocializáció feladatai            

teremtsünk pozitív érzelmekkel telített, kiegyensúlyozott, nyugodt, türelmes, biztonságot, szeretetet sugárzó óvodai légkört, segítsük a gyermekek szociális érzékenységének fejlődését, kompetens, autonóm személyiségük alakulását, segítsük, hogy reális önismeretük, önmagukkal és másokkal szemben való igényességük alakuljon ki, tudjanak különbséget tenni a jó és a rossz között, ismerjék a jót és rosszat, segítsük a következmények felismerését, fontosnak tartjuk, hogy gyermekeinknek legyen pozitív érdek- és önérvényesítésük legyünk toleránsak, őszinték, elfogadók, építsünk a gyermekek belső motivációira és öntevékenységére, segítsük a különféle problémákkal küzdő gyermekeket abban, hogy szorongásaikat, félelmeiket játékban és más tevékenységekben kiélhessék, segítsük felelősségérzetük megerősödését, fokozzuk magabiztosságukat, önbecsülésüket, szokásrendszerünk járuljon hozzá a felesleges korlátozások, fegyelmezések elkerüléséhez, fejlesszük a gyermekek akarati tulajdonságait önállóság, szabálytudat, kitartás, állhatatosság, a siker és kudarc elviselését, az akadályok leküzdésének megpróbálását, külön feladatot jelent az átlagtól eltérő gyermek szocializálása a beszédfogyatékos, nehezen szocializálható, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, kiemelkedő képességűek, fejlődésben gátolt, lassabban fejlődő, a problematikus, nehezen kezelhető, mentálisan sérült gyermekek esetében a személyiségfejlesztés.

Mindent megteszünk azért, hogy a szocializációs nehézségekkel küzdő gyermekeket azonos nevelő hatások érjék. Esetmegbeszélések alkalmával megvitatjuk ezeknek a gyermekeknek a fejlesztési lehetőségeit szakemberek logopédus, pszichológus segítségével. Fontosnak tartjuk a közösségfejlesztés és az egyéni fejlesztés egyensúlyát. Gyermekeink személyiségfejlődése szempontjából az integráció kiemelkedő jelentőségű, hiszen az egészséges és a valamilyen problémával rendelkező gyermekek közötti kölcsönhatás, a pozitív minta, az értékek, viselkedési és beszédminták átadása, átvétele segíti az integrált és ép gyermekek fejlődését. 5.5. A szokások és szabályok Cél a gyerekek elfogadják, betartsák és alkalmazzák az óvoda és a csoport szokásait és szabályait. Feladat:  szokások és szabályok tudatosítása a napirendi tevékenységeken belül,  családi értékekre épülő megvalósítás, 21

  

következetes, tudatos szintemelés az egyéni képesség fejlesztésével, egységes óvodai szint meghatározása, példamutatás, pozitív értékelés.

5.6. Az óvodai ünnepek, hagyományok Az ünnepek kiemelkedő események a gyermekek mindennapi életében. Perspektívát adnak, megerősítik a hagyományokat, a közös élmény erejével fokozzák a gyermekek összetartozását. Az ünnepek előzményei és emlékei beilleszkednek gyermekeink természetes életmenetébe. A tevékenységet várakozás előzi meg, a gyermekek részt vesznek a többhetes előkészületekben. Az ünnep fényét emeli az ünnepi dekoráció, a meglepetések, az ajándékozás, a vendégvárás öröme. A szülők, a családtagok is részt vesznek a közös ünneplésben, bekapcsolódnak a szervezésbe, előkészítésbe, és alkalmanként a lebonyolításban is. Az ünnepeket tartalmasabbá teszi, hogy a gyermekek életkoruktól függően részt vesznek az előkészítésben, a kialakult hagyományoknak, és a szülői igényeknek megfelelően. A különböző tevékenységek során a magyar népi kultúra gazdag anyagából merítünk, ezzel erősítve a szűkebb, és a tágabb környezethez való kötődést, a hazaszeretet kialakulását. Az esetleges migráns gyermekek saját népi kultúrájával is gazdagítjuk programunkat. Az óvodában kialakított hagyományok, ünnepek Szeptember 18: szüret November 25: Katalin nap, ág Születésnapok ünneplése hajtatása, vízbe rakva karácsonyra Ajándékkészítés Népi hagyományokhoz kapcsolódó kihajt December 5: Mikulás tevékenységek December 17: Karácsony ünnepség December 12: Luca-nap, búza ültetése Február 11: Farsang Anyák napja Gyermeknap Kiállítások látogatása Dimenzió Nap Tanévzáró műsorok Nyárköszöntő Színház A gyermekcsoportokban kialakított hagyományok, ünnepek

A gyermekek hagyományai, ünnepei

Nyárbúcsúztató parti

A természettel szorosan Egészséghét összefüggő ünnepek, Kirándulások hagyományok

Társadalmi ünnepek

Október 23. megemlékezés csoportonként, főként külsőségekben

Április 19: Húsvét Állatok napja, Víz Világnapja Föld napja Madarak, fák napja Június 05: Környezetvédelmi Világnap Március 15.-i megemlékezés

Cél az ünnepek bensőséges, meghitt hangulatos megtartásával a nemzeti értékek, hagyományok megismertetése a gyermekekkel. Feladat:  a közös ünnepek alkalmával hangulatos, elmélyült élmények nyújtása,  közösségi érzés formálása,  a haza, és a hagyományok tiszteletére, szeretetére nevelés,  az emberi kultúra iránti érzékenység, 22

  

szervezési feladatokba szülői szervezet bevonása, folyamatos felkészülés az ünnepvárásra, az ünnep hangulatának, témájának megfelelő tartalmi feldolgozás, eszközgyűjtés.

III. GYERMEKI TEVÉKENYSÉGEK Spontán tevékenységek pedagógiailag tudatos feltételekkel:  szabad játék,  a gyermekek által szabadon választott bármilyen tevékenység. Irányított tevékenységek:  tervezett kötetlen tevékenységek,  játék tevékenység Montessori eszközökkel,  tanulási tevékenység Montessori eszközökkel,  tervezett kötelező tevékenység: testnevelés. Egyéb tevékenységek:  beszélgetés,  séta, kirándulás  megbízatások, munka,  saját maga körüli teendők. 1. Játék A játék a 3-7 éves korú gyermek alapvető, mindennapjait átszövő tevékenysége, a tanulás alapja, mert ezen keresztül tapasztalja meg a világot. A játékban észrevétlenül tanul miközben, kiélheti, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék - képzettársításokat követő szabad játékfolyamat - a kisgyerek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A játékokon keresztül fejlődik a gyermek értelmi képessége érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet és gondolkodás. A Montessori eszközök nagy hangsúlyt fektetnek az öt érzékszervi funkció fejlesztésére játékon keresztül. A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz. A felnőtt utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. A játék olyan komplex tevékenységforrás, melyet az óvodapedagógusnak tudatosan kell felhasználnia a nevelés folyamatában, céljai elérésében. A játéktevékenység tág értelmezése lehetővé teszi, hogy nem csak a tárgyi, manuális vagy mozgáshoz kapcsolt tevékenységeket ismerjük el, hanem a "szellemi alkotást" is tevékenységként fogjuk fel a játék során. Minden gyermeki tevékenység - beleértve a játékot is - felosztható szabad és az óvodapedagógus által irányított játéktevékenységre. A helyes arányok megtalálása nagyon fontos. Jót és jól játszani 23

ez a gyermek dolga az óvodában. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléttel, megfigyelőként és segítőként vesz részt. A játék kicsiben maga az élet: az, amit a kisgyermek felfog és rekonstruálni képes az őt körülvevő világból. Programunk alapelve, hogy minél több időt, alkalmat és lehetőséget biztosítsunk a gyermekeknek az elmélyült játékra. Az élmény és tapasztalat szerepe nagyon fontos a játékban. Az élmény, legyen az a gyermek egyéni élménye, melyet a családból a környezetéből hoz vagy legyen az óvodai társakkal átélt élmény, mindez rendkívüli jelentőséggel bír az életre való felkészítés folyamatában. Lényeges, hogy a gyermekek élményeiket tevékenységekben éljék át. A játék tehát, mint az óvodáskorú gyermek alaptevékenysége, olyan lehetőséget teremt az óvodapedagógus számára, amit tudatosan felhasználhat a gyermekek fejlesztésére. A gyermek játékba integráltan tanul, ami azt jelenti, hogy az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenység játékidőben zajlik és nincs közben játékelrakás. A tevékenység után a gyermek szabadon visszatér a játékához. Szocializáció a játékban:  a játékban válnak közelivé és elfogadhatóvá a viselkedési szabályok, megnyilvánulnak és fejlődnek a gyerekek közötti társas kapcsolatok,  figyelembe vesszük a játék fejlődési szakaszait (a kezdeti magányos játékból következik az egymás melletti játék, majd fokozatosan alakul ki a közös játék, az együttjátszó párok, csoportok viszonylag tartós együttműködése),  támogatjuk a vezető egyéniségeket, a magányosan tevékenykedőket pedig bátorítjuk a közös játéktevékenységre,  fontos hogy tapasztalatokat szerezzenek a másik gyermek helyzetébe való beleélésbe, az együttérzésbe,  ösztönözzük a különbözőségek elfogadására, tiszteletére. Cél a gyermek, játék közben ismerkedjen a világgal, tapasztalatokat, ismereteket szerezzen, a maga fedezze fel a valóságot az összefüggéseket és kedve szerint alakítsa át a megfigyelt valóságot. Élményeit, kudarcait jelenítse meg játékaiban, ezáltal fejlődjön személyisége, intellektuális tevékenysége. 1.1. A játék feltételei Cél azoknak a feltételeknek a biztosítása, amelyek kedvezően hatnak a játék alakulására, a játékkedvre, amelyek segítségével a játék tartalmasabbá, sokoldalúbbá válhat. Feladat: Szubjektív feltételek Az óvodapedagógus személyisége:  gesztusaival, pillantásával, mosolyával, hanglejtésével buzdítsa a gyermekeket,  magatartása, viselkedése követendő példát nyújtson,  szeressen játszani,  minden gyermek felé kedves és nyitott legyen,  az óvodapedagógus tudatos megfigyelő jelenléte biztosítja a játék hatékonyságát,  arra való törekvés, hogy a játékélet alatt a játék fantáziaserkentő, kreatív és kíváncsiságot ébresztő legyen, 24

            

tapasztalatok, pozitív élmények nyújtásával a sikerorientált magatartás elősegítése, éves, havi, és heti játéktervek készítése az aktuális tevékenységekhez kapcsolódóan, a játéktevékenység tudatos tervezése, irányítása, ellenőrzése, a megvalósulás értékelése, erről feljegyzések készítése, az egész csoportnak közös és egyéni tapasztalatszerzési lehetőségek nyújtása (a gyermekek minél jobban ismerjék meg közvetlen környezetüket, kerületüket és fővárosunkat), a gyermekek családi élményeinek figyelembe vétele, a séták, kirándulások, látogatások lehetőségeinek kihasználása, tudatos tervezéssel az udvari játék alkalmával minden évszakban a szerep- és mozgásos játékot, sor és váltó versengések, sportolási lehetőségek biztosítása, a játékban megjelenő negatív tapasztalatok és érzelmek megjelenésének, feldolgozásának elősegítése, a különböző játékfajták sajátosságainak ismerete, a játék során sokoldalú megfigyeléseket feljegyzése a gyermekekről, a gyermekek kognitív képességeinek fejlesztése Montessori eszközökkel, életkori sajátosságoknak megfelelő játéktevékenység, óvodapedagógus megosztott figyelemmel és megfigyelőként vegyen részt a játékban és csak akkor avatkozzon be ha szükséges és kérik a támogatást.

Objektív feltételek A Montessori pedagógiában kiemelkedő a környezet, mert az előkészített környezet segíti hozzá a gyermeket a világ megismeréséhez. Alapelvek:  játékok és eszközök elérhető helyen, nyitott polcokon legyenek,  minden eszköznek legyen állandó helye,  legyen szabad terület ahová szőnyegeiket lerakhatják, ha földön szeretnének játszani. Előkészített környezet Megfelelő hely:  a gyermekek szabadon rendelkezhessenek, kreatívan használhassák a csoportszoba berendezéseit, tárgyait,  állandó helyek kialakítása a különböző játéktevékenységeknek,  kuckók létrehozása, intimitás biztosítása. Megfelelő idő:  alapja a jól kialakított, rugalmas napirend,  minél hosszabb, megszakítás nélküli idő a zavartalan játék érdekében,  az étkezés, a tisztálkodás, az alvás, és a kötelező tevékenységek kivételével a többi idő játékra fordítása,  a megkezdett játék délutáni, vagy másnapi folytatásának lehetősége,  az időjárásnak és az óvoda sajátosságainak megfelelően a szabadban töltött játékidő maximális kihasználása, Megfelelő játékeszközök:  késztessenek kreativitásra, motiválják, ösztönözzék játékra a gyermeket, 25

        

keltsék fel a gyermekek érdeklődését, feleljenek meg igényeiknek, életkori egyéni sajátosságainak, legyenek tartósak, tisztíthatók, esztétikusak, balesetmentesek, a korcsoport játékigényeinek megfelelő mennyiségben álljanak rendelkezésre, a játékszerek a gyermekek számára könnyen elérhetőek legyenek, a kész gyári játékeszközökön kívül, barkácsolható, összeállítható játékeszközök, a szerepjátékhoz, dramatizáláshoz és az egyéb játékokhoz használható kiegészítő eszközök kellékes ládában, a játékok együtt javítására lehetőség teremtése, környezetük tárgyait bevonhassák játékukba, szabadon birtokolhassák a játékeszközöket, kreatív módon összekapcsolva más játékfajtákkal, elsősorban természetbarát eszközök használata.

1.2. Játékfajták Gyakorló játék Cél a véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó siker, mely újra és újra ismétlésre készteti a gyermeket. Feladat:  sokszori ismétléssel különböző funkciók fejlesztése,  hang és beszéd játékos gyakorlása,  mozgás során ugyanolyan szabályok szerinti ismétlés,  megfelelő számú játékszerek, eszközök, anyagok biztosítása a gyermekek manipulációs és mozgásigényének kielégítésére,  balesetmentes, esztétikus öltöztethető, húzogatható, rakosgatható játékszerek, főként természetes anyagokból,  mozgást gyakorló játékoknak megfelelő hely biztosítása,  nemzetiségek sajátos, speciális játékfajtáinak megismertetése a gyermekközösséggel. Szerepjáték Cél a szerepjáték során a gyermekek a környezetről szerzett benyomásaikat, élményeiket, tapasztalataikat, és ismereteiket egyéni és szubjektív módon, kreatívan jelenítsék meg. Feladat:  érzelmi azonosulás a szerepekkel (empátia, identifikáció),  közösségi érzés formálása: együttműködés, kölcsönös alá és fölérendeltség,  társas kapcsolatok alakulása,  önállóság érvényesítése a játék megszervezésében,  a játék témájához kapcsolódó szerepek és az ennek megfelelő magatartásformák elsajátítása, gyakorlása,  szereplési vágy felkeltése, kielégítése,  emlékezet, képzelet, figyelem, fejlesztése,  párbeszédek során anyanyelvi nevelés, kommunikációs készség fejlesztése,  társakkal közös élmények, játékok biztosítása a gyerekek számára, melyek szerepjátékaik igényes forrásai lehetnek, 26

   

közösen állítjuk fel a szabályokat a játék közben, segítjük a gyerekek szabad választásának, önállóságának érvényesülését a játék megszervezésében, a téma megválasztásában, szerepek kiosztásában, a szereplők közötti viszonyok életre keltésében, a gyerekek változatos szerepekben vegyenek részt a játékban, félénk, bátortalan, passzív, vagy a csoportba újonnan érkezőknek segítünk bekapcsolódni a játékba.

Kiscsoport:  egyszerű cselekvéseket és kapcsolatokat tartalmazó szerepjátékok kezdeményezése és eljátszása,  különböző jellegzetes műveletek végzése, és szerepek betöltése. Középső csoport:  szerepekhez való kötődés,  cselekvések összehangolása,  szerep által megkívánt magatartás alkalmazása,  egyszerű játékok önálló megszervezése, szükséges játékszerek kiválasztása. Nagycsoport:  játszótársak elgondolásának megértése, elfogadása,  kevésbé érdekes, kedvezőtlen szerepek elvállalása,  játszótársakhoz való alkalmazkodás,  önálló játéktervezés, szerepkiosztás, eszközválasztás, szabálybetartás,  játszócsoportok tagjai között tartós és szoros kapcsolat kialakulása. Feltételek:  élmények, tapasztalatok, ismeretek nyújtása,  megfelelő fejdíszek, jelmezek, eszközök biztosítása,  állandó és mobil játszóhelyek biztosítása. A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére: A gyerekek megértik és elfogadják társaik elgondolásait, alkalmazkodnak a játék szabályaihoz. Vállalják a számukra kevésbé érdekes szerepeket is. Tudnak játékot irányítani, játszótársaikhoz alkalmazkodni. Képesek olyan játékhelyzeteket létrehozni, amelyekben tapasztalataik, érdeklődésük alapján ábrázolhatják a felnőttek tevékenységeit és különböző kapcsolatait. Önállóan képesek előre megtervezni a közös játékot, kiválasztani a szerepeket, Barkácsolás A játékok megjavításában engedjük, hogy már a 4-5 évesek részt vegyenek. A gyerekekkel együtt olyan anyagokat gyűjtsünk, amelyeket önállóan meg tudnak munkálni. Mutassuk be és nevezzük meg a különböző anyagokat, a szerszámok használatát, az egyszerűbb technikai fogásokat. Barkácsolás közben csak annyi segítséget adjunk, amennyit a gyerekek igényelnek. Kísérjük figyelemmel a gyerekek tevékenységeit, és újabb technikákkal, ötletekkel, kérdésekkel szoktassuk a gyerekeket játékaik kiegészítésére, új elképzeléseik kivitelezésére. Cél a gyermekek azon igényének kialakítása, hogy ötleteiknek megfelelően maguk készítsék el játékukhoz, és az egyéb tevékenységekhez szükséges kiegészítő eszközöket és közösen javítsák elromlott játékaikat. Feladat: 27

    

a már ismert technikák gyakorlása (festés, vágás, ragasztás, stb.), különböző minőségű anyagokkal (textil, fa, fém, agyag, stb.) való ismerkedés, tevékenykedés, ezek használata, alakíthatóságuk, az elkészült eszköz játékban való felhasználása, kézügyesség, fantázia, esztétikai érzék fejlesztése, probléma meglátására és megoldására való törekvés,

Kiscsoport:  az óvodapedagógus barkácsolása a gyermekek bevonásával,  elromlott játékok "közös" megjavítása és az erre való igény kialakítása. Középső csoport:  egyes játékhelyzetekhez illő kiegészítő eszközök tervezése és elkészítése az óvodapedagógussal közösen. Nagycsoport:  a barkácsolás a szerepjáték, a bábozás természetes eszköze, alkotórésze,  önálló tervezés, eszköz és anyagválasztás, és technikai végrehajtás (óvodapedagógus állandó ellenőrzésével),  a létrehozott eszköz minden esetben épüljön be a játékba,  egyszerűbb javítási munkálatok önálló elvégzése, segítségkérés szükség esetén. Feltételek:  elkülönített, biztonságos, balesetmentes hely biztosítása,  gyerekekkel és szülőkkel közösen gyűjtött anyagok, amelyek könnyen, egyszerű eszközökkel is megmunkálhatók,  a barkácsolási lehetőség állandó biztosítása,  óvodapedagógus példamutató tevékenysége. A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére: A gyerekek szerepjátékának és bábozásának természetes eszközévé, alkotórészévé válik a barkácsolás. A létrehozott eszközt felhasználják a játékban, dramatizálásban. Bábozás, dramatizálás Cél a pozitív és negatív érzelmek újra átélése, irodalmi és zenei alkotások, kitalált történetek, saját élmények megjelenítse, esztétikai élmény keltése. Feladat:  az átélt élmények, cselekvések, történések felidézése, eljátszása,"mindenhatóság" a báb felett,  a szem, a kéz, és az értelem koordinációja,  különböző bábok használatával (ujj, kesztyű, marionett) finommotorika fejlesztése,  énekek, mondókák, versek, mesék, kitalált történetek előadása során a szép, tiszta, kifejező beszédre nevelés,  kommunikációs készség, nyelvi képességek fejlesztése. Kiscsoport:  "saját" csoportbáb alkalmazása az érzelmi kötődés elősegítésére,  a gyermekek érdeklődése a báb mozgására irányul. Középső csoport: 28

 a bábok a már ismert mesékhez, versekhez, élményekhez alkalmazkodjanak,  2-3 gyermek előadása a paraván mögött, színház élmény megjelenése. Nagycsoport:  közös illetve egyéni bábkészítés,  önálló előadások szervezése,  többféle bábu alkalmazása,  saját történet kitalálása, eljátszása. Feltételek:  oldott, nyugodt, megnyilvánulásra alkalmas légkör kialakítása,  bábparaván, többféle minőségű és fajtájú - a gyermekek kézméretének megfelelő báb, és kiegészítő eszközök biztosítása,  az irodalmi és zenei nevelés során szerzett ismeretek átélése, mélyítése, és újrajátszása. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: A bábjátékhoz szükséges eszközöket szívesen készítik. Képesek bábozás közben társaikra figyelni, élményeiket, tapasztalataikat feleleveníteni, a megfelelő hangokat utánozni, érzelmeket kifejezni. Építő, konstruáló játék Cél az építőelemekből és más játékszerekből, különböző alkatrészekből, anyagokból, építmények, játékszerek, különféle tárgyak létrehozása. Feladat:  az "én csináltam" megtapasztalása,  előre elgondolt, meghatározott céllal végzett építés,  az alkotás örömének felkeltése,  fantázia, kézügyesség, finommotorika, tervező, előrelátó készség fejlesztése,  közös alkotások létrehozása során együttműködés, közösségi érzés felkeltése. Kiscsoport:  összerakós, összeállítható játékszerek használata,  nagyobb méretű játékeszközök,  homokozóban különböző formák használatával "építés", Középső csoport:  az építés - konstruálás összekapcsolása a szerepjátékkal,  kisebb méretű eszközök használata,  tervezés és elkészítés az óvodapedagógus segítségével. Nagycsoport:  önálló tervezés és kivitelezés,  az építés - konstruálás összekapcsolása a többi játékterülettel,  fantázia tág lehetőségeinek kihasználása a játékban,  a létrehozott alkotás hatására különböző élethelyzetekbe való beleélés,  igényesebb, bonyolultabb alkotások létrehozásával eredményességre törekvés,  a választott, elképzelt modell egyre pontosabb megközelítésének igénye,  a bonyolultabb játékelemek biztos kezelése, 29



problémameglátó-, és megoldó képesség fejlesztése.

Feltételek:  sokféleképpen összeállítható játékszerek, építőelemek,  változatos eszközök és anyagok,  a felhasználás szabadsága,  megfelelő, nyugodt hely biztosítása. Fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: Konstruáló, építő elemekből játékszereket is tudnak készíteni. Meg tudják tervezni az elkészítendő tárgyat, eszközt. Az építőelemek alkalmazásán kívül minden elérhető és begyűjthető anyagot felhasználnak elképzeléseik megvalósításához. A legkülönbözőbb ötletek segítségével hozzák létre „alkotásaikat”. Igényesek alkotásaikkal szemben. A választott vagy elképzelt modellt egyre pontosabban alkotják meg. A bonyolult játékelemeket egyre biztosabban kezelik. Képesek különböző anyagok, eszközök kombinált alkalmazására. Szabályjáték Cél a meghatározott szabályok szerint zajló tevékenységgel a szabálytudat kialakítása. Feladat:  a szabályok pontos betartására, a szabályoknak megfelelő viselkedésre nevelés,  a játékvezető meghatározó, irányító szerepének elfogadása,  szabályoknak megfelelő segítségadás,  a saját csapat érdekeinek figyelembe vétele,  a szabály betartásának és megszegésének érzelmi megnyilvánulásai,  gyermeki önállóság megnyilvánulása a szabály önkéntes vállalásában,  siker és kudarc elfogadása, feldolgozása,  helyes magatartásformák elsajátítása: szerénység, mértéktartás, eredményre törekvés, közösségi érzés, felelősségtudat,  a mozgásos szabályjáték során a meglévő ismeretek gyakorlása, elmélyítése,  értelmi képességeket fejlesztő játékokkal a gyermekek gondolkodásának, emlékezetének, megfigyelőképességének, figyelmének fejlesztése. Kiscsoport:  egyszerű szabályok egyszerű tartalommal a gyermekek mozgásigényének kielégítésére. Középső csoport:  egyéni kívánságok egyeztetése a társak érdekében,  a győzelem elérésére irányuló törekvés,  szabályok közös betartására törekvés, Nagycsoport:  nagyobb ügyességet, nagyobb szellemi erőfeszítést igénylő szabályjátékok,  a szabályok betartása, és betartatása a társakkal,  egészséges versenyszellem,  szabályok kitalálása, változtatása társakkal egyeztetve,  a szabályok betartásán túl udvarias, előzékeny magatartásra törekvés. Feltételek: 30

    

szabályok kiválasztásánál az életkori, a csoport és az egyén sajátosságainak figyelembevétele, szabályok pontos magyarázata, bemutatása, javítása, az óvodapedagógus állandó készenléte, rugalmassága, készen vett, és közösen készített értelemfejlesztő játékeszközök, a mozgásos szabályjátékokhoz balesetmentes hely biztosítása.

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére: Bonyolultabb szabályjátékok gyakorlására és megtanulására is képesek, nagy kedvvel játsszák ezeket, egymást a szabályok betartására figyelmeztetik. Udvari játék Cél a szabadlevegőn változatos és tartalmas játékélet kialakítása az évszaknak megfelelően. Feladat:  a csoportszobában megkezdett játékok folytatásának lehetősége,  az évszaknak megfelelő játékos jellegű munkalehetőségek biztosítása (levélsöprés, hólapátolás, virágültetés, öntözés),  asztali játékok szervezése,  homokozóban különböző formák segítségével építő tevékenység,  mászókákon, hintán, csúszdán mozgást gyakorló, ill. szerepjátékok kialakítása,  télen hóemberépítés, szánkózás,  füves részen körjátékok, dalos játékok szervezése. Feltétel:  biztonságos, balesetmentes játékhelyek kialakítása a különböző játékfajtákhoz,  megfelelő mennyiségű és minőségű, az életkori sajátosságoknak megfelelő játék és munkaeszközök biztosítása,  az időjárásnak megfelelően minél több idő a szabadlevegőn,  a gyermekek időjáráshoz alkalmazkodó kényelmes öltözéke. 2. Tevékenységekben megnyilvánuló tanulás Az ember a világot tanulás útján érti meg, veszi birtokába. Én tudata a világ jelenségeinek viszonylatrendszerében alakul; megtanul “élni” praktikus és szellemi síkon egyaránt. Tanulás útján alakul világképe. Jelentős hatást gyakorol a gyermek világképének formálódására a felnőtt értékközvetítő, kultúra- és hagyományátadó modellje. Ezért alapvetően meghatározó a gyermek szociokulturális háttere, élménykörnyezete, a fontos személy jelenléte. Az óvodai tanulás elsődleges célja az attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. A tanulás lehetséges formái az óvodában:  utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása), 31

    

spontán játékos tapasztalatszerzés, cselekvéses tanulás, gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés, óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés, gyakorlati problémamegoldás.

Az egész napi tevékenységet áthatja a játék. Minden téma feldolgozása során - akár kötelező vagy kötetlen formában valósul meg - a játékosság és játékos cselekedtetés kíséri a tevékenységet. A játékos feladat megoldások, megtapasztalások során bontakoznak ki a gyermek egyéni képességei, készségei. Óvodapedagógus feladata:  a gyermeki érdeklődés felkeltése,  folyamatos motiváció,  a spontán játékos tapasztalatszerzés;  az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása),  cselekedtetés, a cselekvéses tanulás; a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés;  irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés;  a gyakorlati probléma- és feladatmegoldás,  élményre épülő feladatok,  egyéni képességek fejlesztése,  ellenőrzés, differenciált fejlesztés, feladatadás. A fejlesztési folyamat szervezeti keretei Mind az irányított, mind a kötetlen tevékenységekben érvényesül a céltudatosság, a tervszerűség, és a pedagógiai önállóság. A kötetlen tevékenységek - ugyanúgy, mint az irányítottak - minden korcsoportban megtalálhatók, csak más-más arányban és módszerekkel, bővülő ismeretanyaggal és időkerettel. 3. Mozgás A kisgyermek biológiai fejlődésének abban a szakaszában kerül óvodába, amikor mozgásaktivitása a legnagyobb - mozgásvágya a legerősebb és mozgásos cselekvése a legintenzívebben fejleszthető. Komoly problémát okozhat, ha a gyermek mozgásszegény környezetben - beszűkült mozgástérben él és nem jut elegendő mozgástapasztalathoz. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a mozgáshiányt megfelelő intenzitású mozgásingerekkel kompenzáljuk, mind a testtartás, állóképesség és erő viszonylatában. A mozgásfejlesztés magába foglalja: − a nagymozgások fejlesztését (járások, futások, ugrások, csúszás, kúszás, mászás) − az egyensúly-gyakorlatokat − a szem-kéz koordináció fejlesztését − a szem-láb koordináció fejlesztését − a finommotorika fejlesztését − a beszédmozgás fejlesztését. Mozgásfejlesztés kiegészül− a testrészek megismerésében − a testséma alakításában − a lateralitás alakításában, gyakorlásában − a test elülső és hátulsó részeinek megismerésében − a test függőleges zónáinak megismerésében − az adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlásában − a tér és a térbeli viszonyok észlelésének fejlesztésében − a sorrendiség, a 32

szerialitás gyakorlásában. Az egészséges életmódnak elengedhetetlen része testünk edzése. A testmozgás kisgyermekkortól kezdve természetes belső igény. Erre egyrészt fizikailag van szükség, másrészt segít a kifejezőkészség fejlődésében. A mozgás fejlesztése fizikailag erősít, segít a figyelem összpontosításában, az önkontroll kialakításában, a már megtanult s befogadott információk újrafelhasználásában, a gondolkodás folyamatában. A torna, a mozgásos játékok kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A gyermekek mozgásos aktivitásának kielégítéséhez, sokoldalú és harmonikus fejlődéséhez semmi mással nem pótolható hatékonysággal járul hozzá a játék, ezért a játékban a gyermek legfontosabb tevékenységformáját jelölhetjük meg. Ezen belül kiemelt szerepet és jelentőséget kell tulajdonítani a sokmozgásos testnevelési játékoknak, amelyekben koncentráltan megtalálhatók mindazok a pszichológiai tulajdonságok, pszichoszomatikus képességek, melyek hatékony fejlesztői a gyermek személyiségének. Ezek a képességek és készségek a cselekvések sorozatában, vagyis a tevékenységekben fejlődnek. A testnevelés foglalkozás óvodánkban kötelező, melyet egy héten egyszer szerződő partnerünknél – a Virányosi Közösségi Házban tartunk. Cél a gyermekek természetes mozgásigényének kielégítése, mozgáskultúrájuk, életkoruknak megfelelő harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakítása, mozgás képességük, készségük alakítása, fejlesztése. Feladat:  a gyermekek természetes mozgásának - járás, futás, támasz és függésgyakorlatok, egyensúlyozás, ugrás, dobás – fejlesztése,  gimnasztikai és talajtorna elemek, labdagyakorlatok elsajátítása,  testi képességek - ügyesség, testi erő, gyorsaság, állóképesség – fejlesztése,  rendszeres testnevelési tevékenységekkel a gyermek egész szervezetének edzése (légző-, keringési-, csont-, és izomrendszer),  mozgáskultúra fejlesztése,  fontos személyiségtulajdonságok alakítása, erősítése (bátorság, fegyelmezettség, kitartás, stb.),  közösségi élet területén egymás segítése, egymásra, társra való odafigyelés. Fejlesztési területek Kondicionális képességek fejlesztése: Erő:  

Szökdelések – távol és magasugrás – fel és leugrások. Kúszások, csúszások, mászások, nyuszi ugrás, dobások.

Állóképesség:  Tartós futás lassú és közepes iramban, hosszú ideig tartó futójátékok.  Hosszú ideig tartó csúszások, mászások, nyuszi ugrás.

33

Gyorsaság:  Gyorsfutások, kúszás, mászás, nyuszi ugrás élénk tempóban.  Futójátékok feladattal, irányváltoztatások, különböző testhelyzetek felvétele járásból, futásból. Koordinációs képességek fejlesztése Téri tájékozódás:  Átbújások, természetes támaszgyakorlatok irányváltoztatással, irányváltoztatással, labdagyakorlatok, célba dobások.

járások,

futások

Kinesztetikus képesség:  Kézi szerrel végzett gyakorlatok. Reakcióképesség:  Feladattal végzett futójátékok. Egyensúlyérzék:  Gurulás a test hossztengelye körül, gurulóátfordulás előre, hátra, padon, keskeny felületen végzett járások, futások, támaszgyakorlatok.

Kiscsoport:  gimnasztika változatos kézi szerekkel,  különböző testhelyzetek, kartartások, törzs-, és lábmozgások,  természetes járásgyakorlatok, futások, támaszok, mászások, kúszások ugrások,  egyensúlygyakorlatok fokozatosság elvének betartásával,  labdagyakorlatok,  tevékenységet kezdő és záró, a korcsoportnak megfelelő testnevelési játékok és rendgyakorlatok,  lábboltozat erősítő mezítlábas torna, Középső csoport:  már előző évben megismert mozgásformák,  gimnasztika változatos kézi szerekkel, egyszerű páros gyakorlatokkal,  gurulóátfordulás előre, és hossztengely körül,  feladatok kis és nagylabdával, egykezes célba dobás,  változatos padgyakorlatok, egyensúlygyakorlatok,  téri irányokat alakító gyakorlatok,  nagyobb ügyességet, kitartást, állóképességet igénylő feladatok,  szabály- és versenyjátékok megjelenése,  lábboltozat erősítő mezítlábas és helyes testtartást kialakító gerinctorna, Nagycsoport:  a gimnasztika elemeinek bővülése a nehezebb páros gyakorlatok megjelenésével,  kézi szerek használatának nehezítése,  speciális járás- futásfeladatok megjelenése,  ugrások (távol- és mélyugrás),  gurulóátfordulások nehezített körülmények között,  egyensúlyozás változatos módon,  dobások különböző technikákkal, célba dobások,  nehezített labdagyakorlatok, 34

 szabályjátékok, sorversenyek,  lábboltozat erősítő mezítlábas és helyes testtartást kialakító gerinctorna, Feltételek:  a mozgásigénynek és a mozgásgyakorlás anyagának megfelelő hely biztosítása,  megfelelő mennyiségű, méretű, anyagú, és balesetmentes eszköz felhasználása,  megfelelő sportöltözet megléte a gyermek és az óvodapedagógus számára,  tornaterem, tornaudvar higiéniájának megteremtése rendszeres gyakorlási lehetőség biztosítása. A mozgásfejlesztés formái:  mindennapi testnevelés,  testnevelés foglalkozás,  szabad mozgási lehetőségek,  gerinc - prevenciós lábboltozat erősítő torna. Naponta kétszer szervezünk - délelőtt és délután - mindennapi testnevelést. A mindennapi testnevelés során főleg a testnevelési játékok segítségével szereznek gyermekeink mozgástapasztalatot, a teremben vagy a szabadban. A testnevelési foglalkozás óvodánkban „kötelező” foglalkozást jelent a gyermekek számára. Ez fejleszti a gyermekek természetes mozgását, lehetőséget ad mozgástapasztalatok bővítésére, fejleszti cselekvő és feladatmegoldó képességüket, testi képességeiket, ügyességüket, testi erőiket, gyorsaságukat, állóképességüket. Segíti a térben és időben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést, fejleszti az alkalmazkodás képességét. A foglalkozások megszervezésénél a tevékenykedésre, az önálló és örömteli mozgásra fordítjuk figyelmünket. Szabad mozgáslehetőségek:  játékos mozgások teremben, szabad levegőn,  különböző mozgásfejlesztő eszközökkel történő mozgások,  séták, kirándulások. 4. Értelmi nevelés Az óvodáskorú gyermekek pszichés és kognitív fejlődése a külvilággal való szüntelen kölcsönhatásban alakul. A tárgyakkal való manipuláció, próbálgatás vezet a tudatos gondolati tevékenység felé. Az óvodás gyermekre jellemző:  gyakorlati problémamegoldó gondolkodás, melyben a reális cselekvés és a gondolkodási műveletek váltják egymást,  a fantázia szabad áramlása, a kötetlenül áradó asszociáció, a könnyedén fellépő analógia,  a logikai műveletek a cselekvésben szerzett tapasztalatokból származnak. A gyermek gondolkodását a közvetlen megismerés, észlelés, emlékezet logikája uralja, mely erős emocionális hatás alatt áll. Cél, hogy tevékenység és élményszerzés közben fejlődjenek értelmi képességeik (érzékelés, 35

észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás). Legyenek vállalkozó kedvűek, nyitottak, toleránsak, legyenek készek az új élmények befogadására, legyen önértékelésük, pozitív „énképük”. Feladat:            

a gyermekek természetes kíváncsiságukat, megismerési vágyukat többféle helyzetben, szituációban élhessék ki, ismerjék meg a felfedezés, próbálkozás, kísérletezés örömét, egyéni érdeklődésüknek megfelelően szerezzenek tapasztalatokat, fejlődjön önállóságuk, figyelmük, kitartásuk, pontos feladatvégzésük, feladattudatuk, szerezzenek tapasztalatokat konfliktushelyzeteik kezeléséről, véleményüket próbálják meg kifejezni, a koncentrált figyelem növelése, a részletek iránti fogékonyság fejlesztése Csend játékon keresztül, a motoros készség fejlesztése, hogy pontosabbá váljon az érzékszervek működése, ezáltal megbízhatóbbá az észlelés, a megfigyelő-képesség, növeljük az önállóságot, a gyermek szabadságát, a kitartást tevékenységeken keresztül, az akadályok leküzdése, és a konfliktusok megoldása járuljon hozzá a problémamegoldó gondolkodás fejlődéséhez, az egyéni fejlesztés és az alapképességek fejlesztése játékokon keresztül, megerősítő, megfigyelő, támogató magatartásunkkal, érdekes szituációk megteremtésével tartsuk ébren kíváncsiságukat, megismerési vágyukat, teremtsünk olyan lehetőségeket, melyekben önállóan tevékenykedhetnek.

4.1. Anyanyelvi nevelés Az anyanyelvi nevelés, a nyelvi kultúra fejlesztése a kultúra átadásának alapfeltétele. Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak. Az anyanyelvi nevelés komplex folyamat az egész óvodai életet átszövi, feltétel, cél, feladat, eszköz és módszer. A gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építünk a kommunikáció fejlesztésében és olyan élethelyzeteket, tevékenységeket biztosítunk számukra, ami segíti a tovább fejlődés lehetőségeit. A beszélő magatartás kifejlődése a szocializáció alapja, ezért elsősorban a kommunikáló képességet, a beszélő magatartást kell fejleszteni. A kommunikáció kialakulásának feltétele a nyugodt, derűs, nyitott, toleráns, élményekben gazdag, személyiség- és tevékenység-centrikus, játékos óvodai környezet. A beszélő magatartás és a kommunikációkészség alapvető meghatározói:  a genetikus adottságok,  a szociokulturális háttér,  a család kommunikációs szintje,  az anya-gyermek kapcsolata,  és mindenekfelett az anya mintája. A gyermek, utánzással tanulja a beszédet, ezért nagyon fontos az őt körülvevő felnőttek mintája. Az anyanyelvi nevelés feltétele a tapintat és a türelem, az egyéni érési ütem figyelembevétele, a kivárás. Cél: 

fejlődjön ki a gyermek beszélőkedve, 36

  

szívesen, gátlások nélkül, folyamatosan, életkori sajátosságaiknak megfelelő alaki, nyelvi helyességgel, tartalmi változatossággal, bő szókinccsel beszéljenek, váljanak minél felszabadultabbá, játékosabbá, közlékenyebbekké, tudjanak alkalmazkodni különböző beszédhelyzetekhez, tudják megválasztani a megfelelő kifejezési formákat.

Feladat:  nyugodt, derűs, nyitott, toleráns, élményekben gazdag, személyiség- és tevékenységcentrikus, játékos óvodai környezet, mely megindítja a gyermek beszélőkedvét,  tudatosan, tervszerűen és differenciáltan, minden helyzetet kihasználva, játékosan fejlesszük a gyermek kommunikációját,  lehetőség teremtése minden gyermeknek a folyamatos beszéd gyakorlására,  beszédöröm biztosítása,  gyermek szókincsének folyamatos bővítése,  beszédmegértés fejlesztése. Fejlődési jellemzők az óvodáskor végén: Beszéde jól érthető, tisztán ejti a magán és mássalhangzókat. Mondataiban főnevek, igék, melléknevek, számnevek és névmások egyaránt szerepelnek. Rendelkezik azzal a szókinccsel, amely elősegíti környezetükben a valósághű, biztonságos tájékozódásukat. Az utasításokat megérti és követi. Beszédében egyre gyakrabban jelennek meg az elvont fogalmak és az ok – okozati összefüggéseket jelölő szavak. Megfelelő tempóban, hangsúllyal, hangerővel beszél, kifejezve érzelmeit és gondolatait a miért kérdésekre magyarázatot ad. Elmondja a nap történéseit. Érdeklődést mutat az új és ismeretlen kifejezések iránt. Szűkebb és tágabb környezetében egyaránt bekapcsolódik a beszélgetésekbe. Érdeklődést mutat a könyvek iránt, szívesen nézegeti azokat és rajzol belőlük. Az írást rögzített beszédként fogja fel. Mondanivalóját megpróbálja a beszéden kívül mozgással is kifejezni. 4.2. Külső világ tevékeny megismerése A DIMENZIÓ Óvoda programjának célja, hogy a gyermekeknek segítséget nyújtson abban, hogy a világot megismerje és megértse a maga egészében. A gyermeket körülvevő világ megismerésében a közvetlen megfigyelésre és a tapasztalatszerzésre építünk. A természet szeretetére kívánjuk nevelni a gyermekeket, természet közeli élettel, a természet, a környezet szeretetének bizonyításával, példát mutatva a gyermek számára. Erősíteni kívánjuk a gyermekben, hogy összefügg minden egymással és nagy a felelőssége az embernek a természet és társadalom környezetmegóvásban. A tapasztalatszerzés mindig a valódi környezetben történik, ezért a komplex foglalkozások legtöbb esetben a szabad természetben vagy az óvoda környezetében, udvarán zajlanak. A komplex foglalkozás tehát csak átvitt értelemben nevezhető valódi foglalkozásnak. A tolerancia mások véleményének, érzéseinek és gondolatainak tiszteletben tartása arra neveli a gyermeket, hogy képes legyen elfogadni másokat. Mindez pedig a társadalomban való harmonikus, kiegyensúlyozott élethez feltétlenül szükséges. Természetesen ide tartozik a mások (idősebbek, felnőttek, társak) tisztelete és szeretete is. A környezetvédelem vagy a problémák erőszakmentes megoldásának kérdése már az óvodás gyermek szintjén is felvetendő és beépítendő a komplex foglalkozások rendszerébe. A természet - társadalom-ember egymástól függő, egymást feltételező, egymást kiegészítő fogalmak rendszere, melynek lényege a kisgyermek szintjén már óvodás korban is megérthető, megéreztethető. 37

A természet - társadalom – ember fogalomkörhöz szorosan kapcsolódnak és a nevelés egészében jelen vannak azok a mozzanatok, amikor a gyermekek újrajátsszák életüket. A környezettel való szoros kapcsolat az életfolyamatok újrajátszása nem csak arra ad lehetőséget a gyermeknek, hogy a benne lévő feszültségek feloldódjanak, hanem elősegíti számára a társadalomba való későbbi bekapcsolódást, szocializálódást. A komplex foglalkozások magukba foglalják a testápolástól, a közlekedésig a családtól a helyes viselkedésig mindazt, ami a gyermekeknek támpontot nyújthat a környezetében meglévő szabályok megismeréséhez és gyakorlásához. A szokások elsajátítása, a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges magatartásformák kialakítását játékosan valósítjuk meg, a gyermek érdeklődésének és igényeinek figyelembevételével. A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükséges. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét. Arra törekszünk, hogy a sétáink során tapasztalt környezetkárosításra felhívjuk a gyermekek figyelmét. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek gyűjtsenek tapasztalatokat a környezet szennyezéséről, megelőzéséről valamint a megújuló energiaforrásokról. A gyermekek koruknak megfelelően a környezetvédelemről, a környezetszennyezésről és annak megelőzéséről szerzett ismereteiket adják tovább családjukban és tevékenykedjenek a megelőzésért. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben, alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. Cél:      

a gyermeket körülvevő természeti és társadalmi környezet megismerése, növény és állatgondozás, a környezet megismerése és védelme, társadalmi, természeti környezet, természetvédelem- Föld, - víz,- levegő,- növény,- állatvédelem, a környezet téri – formai – mennyiségi megismerése.

Feladat:  környezet tevékeny megismerése,  elegendő alkalom, idő, hely, eszköz a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre,  a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítása,  önálló véleményalkotás, döntési képességek fejlesztése a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában,  a valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszony alakítása a természethez az emberi alkotásokhoz,  a környezet megismerése közvetlen tapasztalatszerzéssel, az ismeretek gyarapításával, feldolgozásával,  gyermeki kíváncsiság, érdeklődés, megismerési vágy felkeltése,  folyamatos megfigyelési lehetőségek biztosítása,  a környezethez való pozitív viszonyulás kialakításával az értékek megőrzésére, a növények, állatok, és a természeti környezet védelemére nevelés. 38

Kiscsoport:  egyszerű szituációs játékok családról, óvodáról,  test részeinek felismerése, megnevezése, bemutatása, végtagok, érzékszervek funkció, ápolása, orvos gyógyító munkája,  gyalogos közlekedés séták alkalmával, az utcán elhaladó járművek megnevezése megfigyelése,  az évszakokra legjellemzőbb jegyek megfigyelése, az időjárás és az öltözködés összefüggése,  két - három gyümölcs, virág, zöldségféle megismerése, megnevezése, fogyasztási módjuk,  három - négy állat természetben való megfigyelése, külső jellegzetességük  ismerkedés a színekkel. Középső csoport:  családjátékok, különböző szerephelyzetek teremtése,  testápolás, és az orvos munkájának fontossága, ennek tudatosítása,  a gyalogos közlekedés szabályainak elsajátítása, személy és teherszállításra alkalmas járművek,  évszakokkal kapcsolatos megfigyelések, természet változásai, az összefüggések keresése, időjárás, öltözködés kapcsolata,  növényápolás, növénygondozás a csoportszobában és az udvaron,  gyümölcs és zöldségfélék növekedésének megfigyelése, felhasználási módjuk,  állatok természetben való megismerése, állatvédelem, madáretetők állítása. Nagycsoport:  rögtönzött családjátékok, felnőttek munkája (szakemberek)  emberi testrészek és érzékszervek ismerete, funkciója, testápolás, védelem  az óvoda környékének pontos megismerése helyes gyalogos közlekedéssel, vízi-, légi-, szárazföldi-, földalatti közlekedés  napszakok, és az azokhoz kapcsolódó tevékenységek  évszakokra vonatkozó megfigyelések bővítése, pontosítása  növények és állatok csoportosítása (bokrok - fák, vadon élő és háziállatok)  az óvoda környékének aktív formálása, kerti munka, állatvédelem  néhány alapvető emberi foglalkozás megfigyelésével a felnőtt életre való felkészítés  a Föld, a mi bolygónk  tapasztalatszerzés a különböző anyagfajtákról Montessori eszközök a kozmikus neveléshez  illatüvegek,  durva és sima táblák,  ízleltető üvegek,  súlylapocskák,  hőlapocskák,  zászlók,  Földgömb, térkép puzzle,  állatok, növények szétszedhető részekből,  könyvek, filmek. Fejlődés várható eredményei óvodáskor végére  a gyermekek tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását, munkahelyét, 39

             

óvodájuk nevét, tudják saját születési helyüket, idejüket, eligazodnak az óvoda környékén, ismerik, megnevezik testrészeiket, igényesek testük tisztaságára, ismerik az orvos munkáját, különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak azok szépségében, a gyermekek ismerik a környezetükben lévő intézményeket, szolgáltató üzleteket, városunk nevezetességeit, ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat, ismerik környezetük növényeit és azok gondozását, ismerik a közlekedési eszközöket (vízi, légi, szárazföldi), ismerik a közlekedési szabályokat betartják azokat, felismerik az évszakokat, napszakokat, tudnak térben tájékozódni, tudják követni az irányokat, használják a névutókat, megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat, kialakul a beszédhelyzethez és anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszédstílusuk.

4.3. Matematikai nevelés Programunk az ismerettartalmak komplex kezelésére a komplex óvodai foglalkozások keretén belül megvalósuló fejlesztésre kívánja a hangsúlyt helyezni. Az óvodában a gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve a matematikai tanulás több formája valósulhat meg:  utánzásos, minta – modellkövető,  spontán játékos tapasztalatszerzésre, az óvodapedagógus által irányított megfigyelésre épülő tapasztalatszerzés,  gyakorlati problémafelvetés és feladatmegoldás,  a gyermeki kérdésekre, válaszokra adott magyarázatok,  az óvónő által kezdeményezett foglalkozások. Fontosnak tarjuk, hogy kisgyermekkorban a család által nyújtott matematikai ösztönzéseket időben kövesse a tudatosabb óvodai nevelés, a gyermek egyenletes fejlődését biztosító módszerekkel. A matematikai nevelés terén két életkori szintet jelölünk meg: Az első szint: bevezetés a matematikába, - általában a gyermek 5. életévéig tart. Feladata: a matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakoztatásának segítése, a matematikai beállítódás, szemlélet megalapozása. A második szint: az intenzív fejlesztés szakasza, - az 5-6-7. életévben. Feladata: az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok megszereztetése, részképességek, gondolkodási műveletek, szokások elsajátítása. Eligazodás a gyakorlati életben, a tevékeny élet megkedveltetése. A perceptuális, a motoros, a verbális és a szociális tevékenységek aktív átélése együttesen nyújt lehetőséget a matematikai ismeretek és összefüggések megláttatására. A komplex foglalkozások alkalmat adnak arra, hogy a korábban mozaikszerűen megszerzett benyomásokat rendszerezzük, a megfigyelések, tapasztalatok körét szélesítsük és mélyítsük, a spontán tanultakat rögzítsük. A gyermek 4. életéve után egyre gyakrabban igényli és képes is kisebb-nagyobb csoportban az óvodapedagógus által irányított formában a mélyebb és sokoldalúbb összefüggések feltárására. Azt, hogy a matematikai nevelés tartalmából melyiknél elégedhetünk meg a játékidőben 40

szerzett benyomásokkal, vagy mely matematikai összefüggést dolgozzuk fel foglalkozáson, az óvodapedagógus dönti el. A matematikai nevelésnek szoros kapcsolatban kell állnia az életre neveléssel. A gyermeket körülvevő közvetlen, szűkebb és tágabb környezet mennyiségi és térbeli viszonyai, formái, természetes napi szituációkban megfigyelhetők. Tevékenykedés közben a megismerési képességek (érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezés, tapasztalás, probléma megoldás) észrevétlenül megvalósítható. Cél: játékos formában a matematikai érdeklődés felkeltése, a külvilág mennyiségi és formai viszonyainak felfedeztetése Feladat:  megfelelő motiváltsággal, tapasztalatszerzések biztosításával matematikai probléma megoldására ösztönzés,  matematikai jellegű tevékenységek szervezésével az önálló tapasztalatszerzés biztosítása. Kiscsoport:  játékidőben szervezett, egyszerű gondolkodási műveleteket igénylő fejlesztő feladatok végzése (válogatás, rakosgatás, elemi összehasonlítások). Középső csoport:  tárgyak, személyek összehasonlítása szabadon egy-egy kiemelt tulajdonság szerint,  tárgyak, személyek szétválogatása saját, ill. megnevezett szempont, tulajdonság szerint,  tárgyak, személyek, halmazok sorba rendezése mennyiségi tulajdonságaik szerint  számfogalom előkészítése: mennyiségek összemérése, relációk gyakorlása, halmazok összemérése,  számlálás tízes számkörben,  hosszúság, magasság, és terület mérése egységekkel,  geometriai tapasztalatok,  szimmetria,  tájékozódás síkban és térben ábrázolt világban. Nagycsoport:  tárgyak, személyek, halmazok összehasonlítása, szétválogatása, sorba rendezése saját és megadott szempontok szerint,  sorozatok készítése mennyiségi tulajdonságok szerint,  számfogalom megalapozása,  halmazok összemérése, elemeik párosítása fejlettségtől függően,  tő- és sorszámnevek,  mérések különböző egységekkel, darabszám változtatása,  geometria: síkbeli alkotások szabadon mozaiklapból - téglalap, háromszög, négyszög, kör ismerete,  szimmetria: tükrös és nem tükrös alakzatok megkülönböztetése,  tájékozódás a térben és síkban - bal, jobb biztos használata. Feltételek:  tapasztalatszerzési és cselekvési helyzetek biztosítása (önálló és csoportos),  változatos, megfelelő mennyiségű eszköz biztosítása, Fejlődési jellemzők az óvodáskor végére: 41

Taktilis észlelése révén megkülönböztet különböző anyagokat-melyeket különböző szempontok szerint csoportosít. Megfogalmazza, hogy a különböző anyagok felülete lehet sima- érdes, hideg – meleg, valamint szilárd és folyékony. A különböző testrészeket tapintással is felismeri. Ráismer a hátára vagy a tenyerébe rajzolt formákra, érzi, ha fázik vagy melege van, mindezt meg is fogalmazza. Figyelmének időtartama és terjedelme tekintetében képes hosszabb ideig tevékenykedni Gyakran kitart feladata mellett még akkor is, ha nehézséggel találja szembe magát. Elkezdett tevékenységeit általában be is fejezi. Figyelemmel kíséri és reagál arra, hogy mi történik körülötte, megfigyelve a környezetében zajló változásokat. Vágyat mutat a megismerésre, észrevesz, és szívesen gyűjt különböző apró és egyéb tárgyakat. Kérdéseket tesz fel tárgyak, események és történések iránt. Gondolkodásának fejlettségét és probléma megoldását az – analízis – szintézis, általánosítás, összehasonlítás, konkretizálás, kiegészítés, rendezés, az összefüggések felfogása és a feladatmegtervezés területein az alábbiak jellemzik. Egyre gyakrabban von le következtetéseket megfigyeléseiből. Egy – egy tevékenység előtt összegyűjti azokat a tárgyakat, amelyekre szüksége lesz. Problémahelyzetben kis segítséggel általában több megoldást is talál. Eseményekből és folyamatokból képes következtetni arra, mi fog történni. A tárgyakat fizikai tulajdonságaik szerint képes osztályozni, szívesen vesz részt becslésben, számlálásban és párosításban. A számneveket rendszerint jól használja. Megjegyzi és tapasztalatokat gyűjt a formák világából. Megmutatja a fél és egész dolgokat, észreveszi, hogy a dolgok egy része formailag összetartozik Játékában és különböző tevékenységei során megfigyel ok – okozati összefüggéseket. Kialakult szám-és mennyiségfogalma. A tárgyakat legalább 10-ig meg tudja számolni, össze tudja hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint. Felismeri az elemi összefüggéseket. Képes síkbeli és térbeli alakzatokat létrehozni, szétválogatni, egyszerű tulajdonságaikat megnevezni. Montessori eszközök matematikai neveléshez:  dörzspapír számok,  számjegyek, korongok,  gyöngykészlet,  rózsaszín torony,  orsós doboz,  barna hasábsor,  piros rudak,  színes hengersorok. 4.4. Művészeti nevelés Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A kreativitás az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítása a művészeti tevékenységek legfontosabb feladata. Az óvodáskorban hihetetlenül nagy lehetőségei vannak a kreatív képességek kibontakoztatásának. Az óvodában a gyermekek kreativitásának megnyilvánulását elsősorban az oldott légkör, a mozgás és szabadságtér, valamint a megfelelő eszközök biztosítása segíti elő. Egész nap folyamán teret, lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermekek érzéseiket, gondolataikat, ötleteiket a játékban, az ének-zenében, a bábozásban, rajzolásban stb. kifejezésre juttassák. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, ábrázolás különböző fajtái. A műalkotások, az esztétikus tárgyi környezet fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. 42

A tapasztalatszerzés itt is alapvető fontosságú feladat. Minél több eszközzel manipulálnak a gyermekek, minél biztosabban kezelik azokat, annál több lehetőségük adódik önmaguk kifejezésére. Az óvodapedagógus felelőssége igen nagy, ő ismerteti meg a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás és a kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. A gyermek fogékony mindenre, mindent befogad, minden érdekli, mindent utánoz, mindent válogatás nélkül kedvel. Az óvodapedagógus véleményét - különösen akkor, ha szeretetteljes kapcsolatban van vele szinte fenntartás nélkül elfogadja. Fontos, hogy, jó ízlésű, művészetet kedvelő ember foglalkozzon a kisgyermekkel. A művészeti tevékenység rendkívül sokrétű, összetett és komplex jellegű. Cél, hogy különböző tevékenységek, technikák gyakorlása közben képi- térplasztikai kifejezésmód, vizuális látás, alkotókedv, formavilág, színérzékelés és a szépség iránti vonzódás felkeltése. Maga a tevékenység - s ennek öröme - a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Feladat:  ábrázolás által a gyermeki képzelet, esztétikai érzék, képi-plasztikai kifejezőképesség, komponáló –térbeli tájékozódó és rendezőképesség fejlesztése,  a környezet formálására való igény felkeltése,  vizuális és manuális tapasztalatok nyújtása,  különböző technikák elsajátítása,  kézügyesség, szín-, tér-forma és szín képzeteinek gazdagítása arányérzék, finommotoros koordináció fejlesztése,  képi gondolkodásuk fejlesztése, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. Kiscsoport:  firkálgatás, rajzolgatás, tetszés szerint zsírkrétával különböző nagyságú és anyagú felületekre játékidőben,  mintázás, gyurmázás technikájának elsajátítása és gyakorlása témajavaslatokkal (gömbölyítés, lapítás, sodrás),  festés nagy felületekre, díszítés egyszerű mintákkal (csíkozás, pöttyözés, hullámvonal). Technikák: ujjfestés, ecsetnyomat, nyomdázás,  ismerkedés az olló, illetve a ragasztó használatával. Középső csoport:  emberalakok, környezeti tárgyak rajzolása saját elképzelés alapján,  képek rajzolása egyénileg választott színekkel,  vékonyabb - vastagabb vonalak, tagoltabb formák, részformák, színek, színfoltok alkalmazása,  festés technikájának elsajátítása,  plasztikai munkák: emberalakok, állat- és játékfigurák mintázása,  egyszerű bábok, díszletek készítése,  homok, agyag, gyurma használata,  formákra, alakíthatóságra vonatkozó tapasztalatszerzés, arányviszonyok,  tépéssel, vágással, ragasztással képalakítás (kollázs, montázs). Nagycsoport:  egyéni és közös kompozíciók rajzolása, festése, miniatűr és nagy méretben, 43

     

egyéni témába ágyazott megjelenítés, rajzolt formák gazdagítása díszítéssel, mesék, történetek, elképzelése, képi ábrázolása, keveréssel újabb színek előállítása, festés során vízfesték, tempera, tus, diófapác használata, különleges technikák megismerése - viaszkarc, batikolás, lenyomatok, szalvéta technika, origami,  plasztikai munkák: emberalakok, tárgyak, állatok mintázása, figurák összerendezése  játékok, modellek, bábok készítése szerkesztő és konstruáló munkával, mintázással, szövéssel, fonással,  díszítés kézimunkával (rajzzal, festéssel, varrással, kivágással, stb.),  műalkotások nézegetése,  népi kézművesség megismerése, Feltételek:  élmények, tapasztalatszerzés biztosítása,  változatos, megfelelő mennyiségű eszköz lehetőleg természetes anyagból,  a tevékenységhez megfelelő hely biztosítása. Montessori eszközök  színdobozok,  színpárok,  letapogató táblák,  letapogatható lapok,  textiles doboz,  kincses doboz. Mese-vers A beszéd és gondolkodás egymással szorosan összefügg, ezért az anyanyelvi nevelés kiemelt feladataink közé tartozik. Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelés egészében jelen van. Minden feladatot, minden tevékenységet áthatva segíti a gyermek önbizalmának fejlődését, szociális kapcsolatainak alakítását és elősegíti a gyermek zökkenőmentes iskolai tanulásának megkezdését. A rossz kifejezőkészséggel rendelkező, beszédében gátolt gyermek, gondolkodási képességét nem tudja megfelelően használni. Minden gyermek beszédét meghatározza az otthoni nyelvi környezet. Az óvoda fejlesztési feladatainak tehát a család, a környezet megismeréséből kell kiindulni és a gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül kell hatást kifejteni. A fejlesztés a gyermek élményeihez kapcsolódik és a tapasztalatszerzéssel egybekötve valósul meg. Az óvodapedagógusnak arra kell lehetőséget biztosítani, hogy nyugodt légkörben, életszerű helyzetekben minden gyermek beszélhessen arról, ami érdekli, ami foglalkoztatja. Az óvoda tevékenységgel gazdag élete, a kellemes, nyugodt légkör alapvetően meghatározza az anyanyelvi nevelés fejlesztését. Ilyen körülmények között a gyermekek szívesen és gyakran beszélnek. A napfolyamán bármikor adódhat lehetőség a beszélgetésre. A magyar gyermekköltészet, a népi hagyományok gazdag és sok alkalmat, jó alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi-értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese - képi és konkrét formában tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról. 44

A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásokra. A mesélővel való személyes kapcsolat a gyermeknek nagy érzelmi biztonságot jelent, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A környezet példamutató, tiszta és szép beszéde mintát nyújt, ösztönzést ad a kisgyermeknek a beszédre. Különösen fontos, hogy az óvodapedagógus ügyeljen beszédének stílusára, a hanglejtés, a dinamika, a hangsúly megfelelő alkalmazására. Beszéde legyen érthető, egyszerű és világos. Figyeljen arra, hogy a gyermekek mindig választ kapjanak kérdéseikre. Ne vegye el a gyermekek kedvét állandó javítással és figyelmeztetéssel a folyamatos beszédtől. Dicsérje és bíztassa a bátortalanabb gyermekeket, serkentve őket a beszédre. A gyermekek anyanyelvi fejlettségét az óvodapedagógus folyamatosan kísérje figyelemmel. Figyeljen arra a gyermekre, amelyik beszédhibával, beszédgátlással, beszédbeli elmaradással küzd. Szükség esetén kérje szakember segítségét. A migráns és valamilyen kisebbséghez tartozó gyermekek anyanyelven történő kommunikációját támogatjuk. Igyekszünk megismerni szokásaikat, hagyományaikat. Egyéni sajátosságaik színesítik az óvodai életet. Cél az anyanyelvi kultúra és műveltség megalapozása, nemzeti kultúra alapjainak lerakása, erkölcsi és esztétikai értékek közvetítése, és az óvodáskorú gyermek életkorának megfelelő műfajok (mese, verses mese, vers, népi mondóka) megszerettetése. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Feladat:  népi mondókák, népmesék, anyanyelvünk sajátos ritmusának, dallamának, hangzóvilágának megismertetése, játékos mozdulatokkal, mozgásokkal való színesítése,  az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra, önismeretre, a világ megismerésére serkentés,  a lelki szorongás oldása, megoldása a mese által,  belső képteremtés képességének kifejlesztése,  előadó-képesség fejlesztése közösen vagy egyénileg,  szókincsbővítés, régi kifejezések, tájjellegű szavak, szófordulatok használata,  a könyv szeretetének felkeltése,  önkifejezés fejlesztése a saját vers és mesealkotással, annak mozgással vagy ábrázolással történő kombinálásával.  A klasszikus és kortárs irodalmi művek, a magyar népi alkotások, illetve főként a hazai műalkotások figyelembe vételével kerülnek kiválasztásra Kiscsoport:  mondókák, hangutánzó mondókamesék elsajátítása,  rövid versek megjelenítése, ritmikus és utánzó mozdulatokkal kísérve,  rövid, egyszerű állat- és láncmesék gyakorlása során dramatizálási lehetőségek biztosítása. Középső csoport: 45

 mondókák, hangutánzó mesék párbeszédes játékká formálása,  vidám és humoros, az évszakokhoz, ünnepekhez kapcsolódó versek gyakorlása,  egyszerűbb állat-, halmozó-, és láncmesék előadása,  dramatizálási lehetőségek biztosítása. Nagycsoport:  az előző években elsajátított mesék, versek, mondókák gyakorlása,  gyermekek élményvilágára épült versek elsajátítása,  állat-, tréfás-, tündérmesék illetve folytatásos történetek megismerése,  hosszabb, bonyolultabb magyar népmesék megismerése,  kifejezőképesség, és előadói készség fejlesztése önálló, önkéntes szerepvállalással,  "befejezetlen" mese, "három kívánság" mese megismerése,  mesekönyvek használata, megbecsülése, mesemondás képről,  a már megismert irodalmi művek megjelenítése, bábozás, dramatizálás során. Feltételek:  nyugodt, meghitt mese és vershallgató hangulat megteremtése,  esztétikus fejdíszek, díszletek, jelmezek biztosítása, dekoratív elhelyezése,  oktatástechnikai eszközök használata,  mesesarok kialakítása. Fejlődés jellemzői óvodáskor végére  figyelmesen hallgatják a meséket, újraélik, örülnek az ismétlésnek,  szívesen lapozgatják a mesekönyveket, megneveznek egy-egy részletet,  várják, kérik a mesemondást, maguk is segítenek a mesemondás, hallgatás feltételeinek megteremtésében,  a folytatásos mesék, verses mesék, meseregények szálait össze tudják kötni,  van kedvelt mesehősük, gyakran a hallott mese cselekményét, történéseit beleviszik a játékukba,  kedvelik az állatmeséket, a tréfás meséket és a nagy tündérmesék egyszerűbb változatait.  a nagyobb lélegzetű meséket és a folytatásos meséket is képesek végighallgatni, később a cselekményt, történést visszaidézni,  szívesen báboznak, dramatizálnak, rajzban megjelenítik kedvenc meséiket. Ének, zene, énekes játék Az éneklés, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, énekes játékok örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennap tevékenységének. Az óvodai ének - zenei nevelésnek hagyományai vannak. A magyar népdalok, mondókák, gyermekdalok világa ma is élő és felhasználható hagyomány. Szinte valamennyi ünnepünkhöz kapcsolódik olyan dalanyag, melyet megismertethetünk a gyermekekkel. A néphagyományőrzés mellett a Kodály alkotta módszer is folyamatosan megújulva, 46

megtartotta kapcsolatát az életre neveléssel. Az ének - zene és az ehhez kapcsolódó mozgás ugyanúgy az óvodai mindennapok része, mint a napi mesélés vagy a séták és kirándulások. Ezért nem korlátozható csupán a foglalkozások időtartamára. Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra vagy körjátékok játszására. A komplex foglalkozások még inkább összefoglalják, elmélyítik a gyermekek ismereteit, és alkalmat adnak a képességek fejlesztésére. Az élményt nyújtó közös éneklés, a körjáték vagy a mondókázás a művészeti és az esztétikai nevelés szempontjából is kitüntetett helyet kap. Kodály Zoltán útmutatásai alapján Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének - zenei nevelés alapjaira épülő fejlesztés a programunkon belül hatékonyan megvalósítható. Ezzel biztosítható a gyermekek ének-zenei kultúrájának megalapozása, a néphagyományőrzés és az ének-zenei nevelés színvonalának megőrzése. A hangoknak négy csoportját különböztetjük meg: csend, emberi beszéd hangja, zajok és zenei hangok. A csendjáték nagy segítséget nyújt a figyelem és a belső harmónia kialakításában, amely erőfeszítést kíván, ezáltal fejleszti az akaratot. A beszédhangok megkülönböztetésének készsége segíti az olvasás tanítását. Montessori eszközök a zenei neveléshez:  zörejdoboz,  csengők,  hanglétra. Cél a művészeti nevelés megvalósításával és a zenei élmények nyújtásával, a zenei érdeklődés felkeltése, ízlés, esztétikai fogékonyság formálása, kreativitás kibontakoztatása, a magyar zenei értékek megismertetése, megszerettetése. Feladat:  a dallam, a ritmus, a mozgás, a közös éneklés örömének megtapasztaltatása,  a gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének alkotókedvének, játékos fejlesztése,  hagyományőrzés népdalok éneklésével, néptánccal, népi játékokkal,  a zenei anyanyelv megalapozása,  zenei képességek fejlesztése. Kiscsoportban:  kétszemélyes jellegű és rövid mondókák, illetve egyszerű mozgással kísért dalos játékok,  magasabb, mélyebb hangok felismerése térbeli szemléltetése,  halk-hangos közötti különbség megfigyelése, felismerése, alkalmazása beszédben,  egyenletes lüktetés érzékeltetése játékos mozdulatokkal,  egyszerű ritmushangszerek használata,  hallásfejlesztés, zörejek és egymás hangjának felismerése,  zenehallgatás - egyszerű népdalok, műdalok énekes vagy hangszeres előadásban. Középső csoportban:  főként csoportos jellegű szerepcserélő, sorgyarapító, párválasztó körjátékok, dalos játékok,  magasabb és mélyebb hangok megkülönböztetése térben való mutatással,  halk-hangos hangok megkülönböztetése, érzékeltetése egyénileg is, 47

 

dallammotívumok visszaéneklése, finomabb hangszínek különbségének meghallása (különböző zörejhangok, a természet és a környezet hangjai),  egyenletes lüktetés kifejezése mozgással, tapssal, körben járással, stb.,  dalok, mondókák ritmusának kiemelése,  egyszerű hangszerek használata (dob, triangulum, ritmusfa, stb.),  táncos jellegű mozdulatok, egyszerű tánclépések,  ritmus és dallammotívumok kitalálása,  dalok felismerése, kezdő motívumról és eszközről,  zenehallgatás: magyar és más népek dalai, a világ zeneirodalmából válogatott énekes és hangszeres műzene, könnyű kánonok, kétszólamú darabok. Nagycsoportban:  új térformák, sor- és ügyességi játékok, esztétikus mozgást igénylő pár- és körjátékok, dalos játékok,  halk-hangos megkülönböztetése, zenei feladatok kombinálásával,  dallamfelismerés jellegzetes kezdő-, belső-, ill. záró motívumról,  dallambújtatás hallható jelre - előbb rövidebb, majd hosszabb motívum szakaszokkal,  finomabb hangszínek megfigyelése, megkülönböztetése,  egyenletes lüktetés és dalritmus megkülönböztetése, összekapcsolása,  dalok ritmusának hangoztatása hangszerekkel belső hallás alapján,  gyors- lassú megkülönböztetése, kifejezése énekkel, mozgással,  esztétikus mozgás igényének felkeltése, tánclépések gyakorlása,  ritmushangszerek használata önállóan, változatosan,  dallamok komponálása, saját szövegre, mondókára,  zenehallgatás: magyar és idegen népdalok, énekes és hangszeres műzenei darabok, mind több hangszeres előadás, esetleg vendég előadókkal. Feltételek:  megfelelő hely biztosítása a dalos játékokhoz,  meghitt hangulat teremtése a zenei feladatok végrehajtásához,  megfelelő eszközök (fejdíszek, hangszerek, jelmezek, stb.) biztosítás. 5. Óvodapedagógus feladatai           

felmérések, aktuális fejlettségi szintek meghatározása, cél kijelölése, tervezés: éves, havi, és heti ütemterv készítése, havi és heti lebontásban, az egyénre illetve csoportra vonatkozó fejlesztő feladatok megtervezése, kivitelezése, módszertani tudatosság, felkészültség, szervezési feladatok alapos átgondolása, rugalmas megvalósítása, folyamatos motiváció biztosítása a tevékenységek során, a gyermek cselekvő aktivitására épülő ismeretszerzés lehetőségeinek megteremtése, élmény, eszköz, és hely biztosítása a különböző tevékenységeknek megfelelően, a gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak megfelelő differenciált feladatadás, logikus kérdések és magyarázatok, a magyar nyelv mintaszerű használata, az ismeretnyújtás és gyakorlási lehetőségek biztosítása (egyszerűtől-bonyolultig), 48

     

folyamatos, egyénre szabott segítségadás, feladat meghatározás, felzárkóztatás, pedagógiai tudatosság a tevékenységek során, gyermeki önellenőrzés figyelemmel kísérése, példamutató, példaadó viselkedés, magatartás a mindennapok folyamán, kiemelt képességű tehetséges gyerekek fejlesztése, Montessori eszközök alkalmazása a kognitív képességek fejlesztése érdekében.

6. Gyermekmunka Az életre való felkészítés nem nélkülözheti a munkatevékenység lehetőségeinek kiaknázását. A munka az óvodás gyermek számára játékos jellegű, ezért nem választható szét a játék és a munkatevékenység a legtöbb esetben. A munka a tapasztalatszerzés, az együttműködés képességének, a céltudatosságnak, az önállóságnak és az önfegyelemnek az alakítója, ugyanakkor, fejleszti a gyermekek mozgás és kontaktusteremtő készségét, számtalan ismeretet közvetít és szocializál. A munkatevékenység fejlesztő hatását nem vonhatjuk kétségbe. Az óvodai munka a szervezett tanulás előfutára, amelyben a teljesítmény szerepe meghatározó. Ez az a terület, ahol az erőfeszítés és az eredmény kapcsolata közvetlenül érzékelhető, belátható, átélhető a gyermek számára. Ez a folytonos visszajelzés a legnagyobb motiváló erő, ösztönző, megerősítő tényező. A munka a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája ezért is fontos, hogy biztosítsuk a gyermek számára az önállóságot. Az életre való felkészítés a társadalmi gyakorlat megismerését épp úgy szolgálja, mint a személyiség fejlesztését. A gyermekmunka jellegű tevékenység - önként - azaz örömmel és szívesen - végzett aktív tevékenység; - a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (mint például a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) alakításának fontos lehetősége. A közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a munkavégzés ne időszakonkénti, hanem rendszeres folyamatos tevékenység legyen, ami beépül az óvodai élet mindennapjaiba. Munkafajták óvodánkban:  önkiszolgálás, gyermek saját személyiségével kapcsolatos munkák,  naposság,  az alkalomszerű munkákat a gyerekek általában önként és szívesen vállalják. Pedagógiai szempontból az önkiszolgáló munka az óvodás gyermekek legfontosabb tevékenysége, mivel a szokások sokszori, hasonló körülmények közötti gyakorlással szilárdulnak meg. Hagyjuk, hogy a gyermekek saját képességeik szerint koruktól függetlenül akkor végezzék el az önkiszolgálással kapcsolatos teendőket, amikor képesek rá. A hagyományos naposi munkát egy-egy meghatározott tevékenység egészíti ki napi rendszerességgel. A munkamegosztás során fontos feladatnak tartjuk, hogy a gyermekek megtanuljanak, önállóan dönteni, feladataikat, egymás között megosztani. A nagyfokú önállóság és a döntési helyzetek, döntési képességek gyakorlásának lehetőségei együtt szolgálják a gyermekek életre való felkészítését. Igyekszünk a mindennapi rendszeres munkatevékenység mellett alkalomszerű munkákat is megvalósítani. (virágoskert gondozása, ültetés stb.)

Cél s fokozatos haladás az önkiszolgáló munkától a csoport érdekében végzett, önként vállalt tevékenységhez 49

Feladat:  korcsoportonként és gyermekenként bővülő, egyéni képességeknek megfelelő játékos feladatadás,  folyamatosan biztosítani a munkatevékenységhez szükséges munkaeszközöket,  munkaeszközök számára állandó hely biztosítása, ahonnan a gyermek bármikor elérheti és használhatja azokat,  erkölcsi tulajdonságok, értelmi és fizikai képességek fejlesztése,  megfelelő méretű eszközök biztosítása. Önkiszolgálás A gyermek a saját személyével, kapcsolatos feladatok, amit a felnőtt mutat meg számára és minden napi gyakorlással sajátít el. /testápolás, öltözködés, kulturált étkezési szokások kialakítása Naposi munka A naposi munkát a gyermekek fejlettségétől függően vezetjük be és fokozatosan bővítjük. Az önkiszolgálással kapcsolatos feladatok begyakorlása után válik egyre tudatosabbá és örömtelibb tevékenységgé. Megbízatások és alkalomszerű munka Az alkalmi megbízatások a nap folyamán gyakori elemei a gyermekek tevékenységének. Fontos szempont a gyermekek fejlettsége a feladatok megbízatásánál. Megbízatások lehetőségei – kisebbek segítése, napos jelek, hiányzók jelei, napok jelölése naptárban, a mosdó, fogmosó eszközök tisztaságának ellenőrzése, a csoportszoba rendjének, játékok esztétikus elhelyezésének ellenőrzése, ajándékkészítés, kert ápolása stb. Egyéb munkatevékenységek Teremrendezés: – székek, asztalok áthelyezése. Cél a mozgáskoordináció, az izmok erősítése, önállóság alakítása, alkalmazkodó készség fejlesztése. Asztalterítés: Cél, gondoskodás társainkról, önmagunkról, emlékezőkészség fejlesztése, esztétikai érzék fejlesztése. Söprögetés: Cél a csukló edzése, mozgáskoordináció, igény kialakítása a tisztaságra, gondoskodás a környezetről. Kis szőnyegek ki és felfektetése: Cél a mozgáskoordináció, az izmok erősítése, egy munkatér kialakítása a földön, a saját tér érzékelése, egymás tevékenységének tiszteletben tartása. A szobanövények és akvárium gondozása: Cél a szépérzék kialakítása, növények és állatok iránti érdeklődés felkeltése, a természet, az élőlények tiszteletére nevelés.

50

6.1. A közvetlen környezet rendben tartása, megóvása Cél, hogy váljék a gyermekek számára belülről fakadó igénnyé környezetük kulturált, esztétikus alakítása, rendjének fenntartása. Feladat:  közösségért végzett önálló munkavégzésre való szoktatás,  esztétikai igényesség alakítása,  egyéni ötletek értékelése,  személyiségjegyek fejlesztése (türelem, együttműködés, figyelem, fegyelmezettség, felelősségérzet, feladattudat, kitartás),  munkavégzéshez szükséges eszközök (gyermekek méreteiben). A munkajellegű tevékenység fejlődésének várható eredményei az óvodáskor végére:  gyermekek szeretnek és tudnak közösen együtt dolgozni másokkal,  örömmel végzik kötelességüket,  önállóan igényesen végzik a munkájukat,  szívesen vállalnak egyéni megbízatásokat a közösség érdekében.  Fejlesztő pedagógiai tevékenység Az eltérő fejlettségi szintek figyelembe vételével történik minden esetben a fejlesztés. A fejlesztést a gyermekek érési folyamatához igazítva életkori sajátosságaikat figyelembe véve, a szomatikus és pszichés fejlődésüket elősegítő eszközökkel, megfelelő támasznyújtással történik. Szem előtt tartva az érzelmi biztonság, érzelemvezérelt megismerés és az élmény fonalán haladó gondolkodás biztosítását. Elsődleges feladat: Az interperszonális kapcsolatok alakítása. A gyermek-gyermek és a gyermek-felnőtt között, hogy ezek értelmes kooperációra alkalmasak legyenek. Az érzelmek fejlesztése a kapcsolatfelvétel képességének fejlesztése, az óvodapedagógus mintaként való megjelenése. A legfontosabb a gyermek számára az érzelmi biztonság és a szeretetteljes légkör kialakítása. A társas kapcsolatok fejlesztése közös tevékenységekbe ágyazva, mely feltételezi a megfelelő erkölcsi normák és szabályok kialakulását. Az erkölcsi tulajdonságok erősítése és fejlesztése. Feladatunk egy olyan szokásrendszer és napirend kialakítása, hogy kulturált körülmények között időzavar nélkül folyamatosan tudjon működni a csoport. A munka jellegű tevékenységek fejlesztik a csoport közösséggé formálását. A közösségformálás elengedhetetlen eleme a viselkedésrendezés. Számukra döntő fontosságú, hogy a helytelen viselkedéseket helyessé alakítsuk. Ennek feltétele az önszabályozó képesség kialakítása a gyermekekben. A vegyes életkorú csoport a legalkalmasabb a különböző képességek különböző ütemű fejlődésére. Fontos a gyermek érési folyamatához igazított differenciált tervezés, melyet nem minden esetben az életkor határoz meg. 7. A gyermekek fejlődési tempójának, élet- és nevelési körülményeinek figyelembe vétele Az átlagtól valamilyen irányban eltérő fejlődést mutató gyermekek esetében célzott odafigyelésre van szükség. Ezekben az esetekben a szülőkkel egyetértésben, a szakemberek útmutatásait figyelembe véve, mindenkor az adott gyermek fejlődéséhez igazítjuk nevelési eljárásainkat. Az egyéni képességek megismerése után, fontos feladatunk az egyéni bánásmóddal történő fejlesztés pedagógiai munkánkban. Minden óvodapedagógus feladata a 51

csoportjában - gyermekenként – a felmerülő probléma okainak feltárása, az okok megszüntetése érdekében egyéni célok kitűzése. A gyermek fejlettségi szintjének megfelelően az egyéni bánásmód formáinak meghatározása és rögzítése a fejlesztési naplóban. A tehetséges gyermekek fejlesztését elsősorban differenciált foglalkoztatással valósítjuk meg. A tehetség felismerése egyéni bánásmód alkalmazását követeli meg. A tehetséges gyermekeket minden érdekli és kíváncsisága révén mindent ki akar próbálni. A nevelői megfigyelés segít az erősebb érdeklődési terület felismerésében. Meg kell találni és fel kell ismerni azokat a területeket, amelyek révén biztosítani tudjuk az adott területen a gyermeki „szárnyalás „lehetőségét. A gyermekek tevékenységeik során szerzett tapasztalatok, benyomások, élmények alapján tanulnak és ez által fejlődnek. Cél a gyermekek egyéni képességeinek megfelelő ütemű fejlesztése. Feladat:  óvodai programok, játék, tevékenységek biztosítása, ahol a gyermek saját fejlődési ütemében jut el egy magasabb szintre,  sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése, a DIMENZIÓ Óvoda alapító okiratában foglaltaknak megfelelően történik, csak olyan sajátos nevelési igényt tudunk kielégíteni, amihez biztosítva vannak a személyi és tárgyi feltételek. Szükség esetén a kerületi kiemelt feladatnak megfelelően a beszédhibás gyermekek fejlesztése logopédus segítségével heti 2 alkalommal valósul meg,  hátrányos megkülönböztetése kiküszöbölése,  szintfelmérés, feladat meghatározás,  felzárkóztatás az egyes tevékenységekben lemaradt gyermekek differenciált fejlesztésével,  tehetséggondozás során a kiemelkedő képességű gyermekek speciális fejlesztése, az önmegvalósítás maximális támogatás. 8. Gyermekvédelem Nagy hangsúlyt fektetünk a családok megismerésére, ezért már az óvodába lépés előtt közös rendezvényre hívjuk meg leendő óvodásainkat. Rögtön tapasztalatot szerezhetünk, a gyermek egyéniségéről, ezáltal megalapozhatjuk a szülőkkel való jó kapcsolat kialakítását, és a családi értékeken alapuló nevelést. Óvodai életünk során olyan programokat szervezünk, amelyek minden óvodahasználó számára elérhető szolgáltatást jelentenek, ezzel is biztosítva az esélyegyenlőséget. Az Óvoda lehetőséget biztosít mind a szülők, mind a pedagógusok számára szellemi műhely létrehozását, mely lehetővé teszi a legkorszerűbb nevelési eredmények ismeretének átadását, oktató filmek megtekintését, előadások, ankétok, megbeszélések, fórumok szervezését. Az óvodapedagógusok fel tudják mérni, hogy melyik gyermeknek van szüksége a gyermekvédelmi nyilvántartásba vételre, melyet a gyermekvédelmi naplóban rögzít a felelős. A gyermekvédelmi feladatok ellátásáért, ellenőrzéséért az óvoda gyermekvédelmi megbízottja, és az óvodapedagógusok egyaránt felelősek. A gyermekvédelmi megbízott feladatai:  folyamatos kapcsolattartás a családdal, az óvodapedagógusokkal, gyermekvédelmi és szociális szervekkel,  a problémás, veszélyeztetett gyermekek kiszűrése, fejlődésük figyelemmel kísérése – családjuk segítése a megfelelő fórumok bevonásával (Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat, Gyámügy), 52

         

folyamatos tájékozódás a gyermekvédelemmel kapcsolatos törvényi változásokról, s azokról a nevelőtestület tájékoztatása, folyamatos tájékozódás a gyermekvédelemmel kapcsolatos törvényi változásokról, s azokról a nevelőtestület tájékoztatása, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek segítése, a szülők felvilágosítása a támogatások lehetőségeiről. Jogosultság felmérése, nyomon követése, a gyermekvédelmi feladatok körültekintő ellátása, a pedagógiai titoktartás betartása, az ügyintézés empatikus végzése, éves munkaterv készítése, a konkrét feladatok meghatározása, a személyiségfüzetek vezetésének ellenőrzése, az iskolaérettségi vizsgálatok vezetésének és eredményének ellenőrzése (iskolalátogatás megszervezése), a kerületi nevelési tanácsadóval konzultáció az oda irányított gyermekek vizsgálatáról és fejlődéséről, havonta egyszer meghatározott napon fogadóóra megtartása az érdeklődő szülőknek, részvétel kerületi és fővárosi továbbképzéseken.

Nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekvédelmi feladatok körültekintő ellátására, de óvodánkban mindenekelőtt a megelőzés kap kiemelt szerepet. IV. KAPCSOLAT A NEVELÉS MÁS SZÍNTEREIVEL Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsődék és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények) és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda legyen nyitott és kezdeményező. Cél a gyermekek egészséges fejlődése, komplex fejlesztése érdekében arra törekszünk, hogy ápoljuk és fenntartsuk a jó kapcsolatot nevelési partnereinkkel Feladat:  létrehozni egy olyan emberi kapcsolatrendszert, amelyből egyaránt merít a gyermek, a család, és az óvodai testület,  megteremteni az oldott kapcsolatteremtés lehetőségeit,  gondoskodni a folyamatos információ cseréről és a rendszeres közös programokról,  tiszteletben tartani a szülők és a gyermekek személyiségi jogait,  másság tisztelete, elfogadása. 1. Óvoda belső kapcsolatai Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, 53

az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. 1.1. Család Óvodás gyermekeink a főváros egész területéről járnak hozzánk. A szülők együttműködők, a nevelésben partnereink, illetve meg tudjuk őket nyerni közös ügyünknek. E kapcsolatban óvodapedagógiai szemléletünk egyik sarkalatos, meghatározó pontjának tartjuk, hogy az óvoda és a család hatékony, bizalommal teli, egymást megbecsülő, tisztelő, megértő és támogató partneri kapcsolatot építsen ki és tartson fenn. A kölcsönös kapcsolat vonatkozásában az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerint is:  a gyermekek nevelésének döntő és meghatározó helye a család,  az óvodai nevelés ennek kiegészítője óvó-védő, szociális, nevelő és személyiségfejlesztő alapfunkcióival,  a gyermekek érdekében végzett nevelőmunkát az óvodapedagógusok és a szülők kapcsolatában a kölcsönös bizalomra alapozzuk, mert hitelesség nélkül nincs bizalom, tehát a szavak és tettek összhangja elsőrendű követelmény mindkét oldal számára,  mind a család, mind az óvoda részéről lényegesnek tartjuk, hogy a közös nevelőmunkát az őszinteség, a nyíltság, a segítőkészség, a kulturáltság hassa át. Ebben a viszonyban az óvoda a kezdeményező, példamutató, közeledő fél. A partneri viszony feladatai:  fontosnak tartjuk a partneri kapcsolatrendszer és az ennek megfelelő stílus megalapozását és az egészséges kezdeményezések megerősítését,  az eredményes együttműködés feltételének tartjuk, hogy az óvoda céljait a szülők megismerhessék,  az óvodai nevelés a családi értékekre épül,  alapja a kölcsönös bizalom és segítségnyújtás,  az egyes családok nevelési felfogását tudomásul vesszük,  tapintatos segítségadás a családi nevelés terén,  szükség esetén gyermekvédő hatóságok bevonása. Kapcsolattartás formái:  nyílt napok megszervezése,  anyákkal együtt betekintő napok,  fogadóórák, egyéni igények, problémák alapján,  szülői értekezletek,  közös programok, ünnepélyek szervezése,  szülők érdekképviselete - szülői szervezet működtetése,  szülői kerekasztal, változatos közös programok biztosítása. 2. Óvoda külső kapcsolatai 2.1. Bölcsőde Feladatunk, hogy környezetünkben a hozzánk közel eső bölcsődékkel ápoljuk a már kialakult jó kapcsolatot. A gyermekek első óvodába lépés előtti intézményes nevelési színtere a 54

bölcsőde vagy a családi napközi. Ezek segítik a két intézmény közötti átmenetet és felelősek a gyermekek gondozásáért, neveléséért. Sajátos helyzetünkből adódóan az óvoda épületében családi napközi is működik. Ennek következtében azok a gyermekek, akik a mi családi napközinkből jönnek, könnyebb a beilleszkedés az átmenet az óvodánkba, mert nem idegen számukra, sem az óvodapedagógus, sem a hely. Bölcsödéből az óvodába lépéshez szükséges feltételek:  önállóságra való törekvés, bizonyos fokú önállóság (öltözködés, étkezés, tisztálkodás),  a saját név ismerete,  szobatisztaság,  az önérvényesítés - korlátozás egyensúlyának elfogadása,  a szokások, szabályok elfogadása,  szociális érettség a többi gyermekhez való alkalmazkodáshoz,  nyitottság a gyermekek, a felnőttek, és az új környezet felé,  beszéd által való kommunikációs érintkezés,  bizonyos fokú érzelmek feletti uralkodás,  járás-, mozgásbiztonság,  • érdeklődés a különböző játékok iránt. 2.2. Iskola Az óvodás 6 éves korára belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben óvodásból iskolássá érik. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához. Az óvoda-iskola kapcsolatában arra törekszünk, hogy az átmenetet minél zökkenő-mentesebbé tegyük. Fontosnak tartjuk, hogy az iskola megismerje nevelőmunkánkat, módszereinket, eszközeinket, melyek segítségével úgy neveljük és fejlesztjük óvodásainkat, hogy környezetükben jól eligazodjanak és képesek legyenek az iskolai tanulmányaik megkezdésére. Pedagógiai programunk folytatása érdekében a Montessori iskolákkal szoros együttműködést igyekszünk kialakítani. A jó kapcsolat alapja a tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt. A kapcsolattartás – együttműködés formái Emberi és szakmai kapcsolatok ápolása: érdeklődés egymás munkája, eredményei iránt. A kapcsolattartás érdekében fontosnak tartjuk a következőket  leendő iskolásainkkal iskolalátogatási programon vegyünk részt,  az elsős tanítók ellátogassanak óvodánkba,  folyamatos kapcsolattartás a Montessori iskolákkal.

3. Fenntartó Fenntartóval kapcsolatunk támogató, segítő jellegű, mindent megteszünk, hogy partneri együttműködés jellemezze. A fenntartó óvodával szemben támasztott szakmai elvárásának követelményeit igyekszünk a legjobb tudásunk szerint teljesíteni. Kapcsolattartás – együttműködés formái: kölcsönös tájékoztatás A kialakult jó kapcsolat folytatása és az együttműködés erősítése.

4. Egészségügyi szervek

55

Védőnő, orvos, családsegítő szolgálat Szem előtt tartva a gyermekek érdekeit, támogató, segítő jellegű a kapcsolat. A kapcsolattartás formái:  orvosi vizsgálat minden csoportban évente – testtartási hibák kiszűrése,  tisztasági szűrés minden korcsoportban,  fogászati szűrés évente 1 alkalommal.

5. Szakmai szervezetek     

Nevelési Tanácsadó, Kistérségi Szakmai Szolgáltató, Magyarországi Montessori Egyesület, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal.

V. AZ ÓVODÁBÓL VALÓ KILÉPÉSHEZ SZÜKSÉGES ALAPKÉSZSÉGEK Arra törekszünk, hogy a hatályos törvényeknek megfelelően minden gyermek – mire tankötelessé válik – belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként birtokában legyen azoknak a készségeknek, képességeknek, amelyek biztosítják az eredményes munkát és beilleszkedést az iskolába. A készségek rendszere nélkülözhetetlen folyamat a tanuláshoz. A tanulás szándékos tevékenység, mely érzelmi beállítódással társul. Ahhoz, hogy valaki önálló tanulásra alkalmas legyen a személyiség alapvető kompetenciáinak optimálisan kell fejlődnie. Ez ugyanakkor a hatékony tanulásnak csak az egyik feltétele, további feltétel a motiváció, amely a sikeres tanulás kulcs tényezője. „A hét szükséges alapkészség 4-8 évesek esetében:  írásmozgás koordináció készsége, amely az írás tanítás feltétele,  beszédhallás készsége a sikeres olvasás tanítás nélkülözhetetlen eleme,  relációszókincs az eredményes kommunikáció alapja,  az elemi számolás,  a tapasztalati következtetés,  a tapasztalati összefüggés-megértés,  szocialitás, amely az iskolai élethez és fejlődéshez nélkülözhetetlen.” (Nagy József) A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Testi       

a gyermek eljut az első alakváltáshoz, az idegrendszer életkornak megfelelő fejlettsége, érettsége, 6 éves életkornak megfelelő testi fejlettség és egészségi állapot, az izmok kellő fejlettsége (teherbíró képesség, állóképesség,), mozgás összerendezettebb, harmonikusabb, erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika, mozgás, viselkedés, testi szükségleteinek kielégítése szándékos irányítás alá kerül, 56



megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás.

Értelmi  a lényeglátás, bizonyos fejlettsége, analitikus-szintetikus gondolkodás,  elemi fogalmak, ítéletek létrehozása, kreatív gondolkodás,  az ok-okozati viszonyok és a dolgok közötti összefüggés meglátása,  az előre tervezés képessége,  a gondolkodás fejlettsége a művelet előtti szakaszban legyen,  a szóbeli kifejezőkészség fejlettsége: érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkornak megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat; végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét,  megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, akaratlagos figyelemre való képesség (minimum 5, 10, 15 perc),  pontos megfigyelőkészség; a tárgyak jelenségek fontosabb jegyeinek megfigyelésére való képesség,  megbízható emlékezet: és felidézés ismeretlen, idegen fogalmakat nem tartalmazó, körülbelül 14-16 szótag terjedelmű mondat visszaadása hallás után, hallott, tanult rövid mesék lényeges mozzanatainak felidézése,  megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés,  feladattudat, feladattartás: monotónia tűrés,  átlagnak megfelelő munkatempó, önálló munkavégzésre való képesség,  a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van,  elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. Pszichikus funkciók  alak, forma, méret, szín pontos felfogása megtalálása, kiemelése egy képi környezetből,  összetartozó részek értelmes egészként való észlelése (Gestalt-látás),  adott tárgyak térbeli helyzetének helyes felismerése, megítélése,  vizuális információk téri elrendezése, sorberendezése, szelektálása, a téri viszonyokat kifejező verbális kifejezések használata,  koordinált mozgás szem-kéz-láb összerendezett célszerű együttes mozgása,  rövid idejű vizuális-verbális memória,  laterális dominancia kialakulása,  helyes testséma tudat és a térbeli viszonyok pontos érzékelése,  a természeti és társadalmi környezetre vonatkozó tapasztalatok (tájékozottság),  az ábrázolókészség fejlettsége (a finommotorika pontos működése, a leutánzás készsége, önállóság), 57



nyitott érdeklődéssel készen áll az iskolába lépésre.

Szociális  fokozott mozgásigény kellő megfékezésére való képesség,  a közösség igénye, zökkenőmentes beilleszkedés, szabálytudat,  kapcsolatfelvétel, együttműködési képesség a pedagógussal és a gyermekekkel egyaránt,  a felnőtt irányításának elfogadása,  érzelmi kiegyensúlyozottság,  egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését,  feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet,  nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. VI. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS Szakmai dokumentumok segítik az ellenőrzést, elemzést, és értékelést. Az éves munkatervben rögzítettek alapján az ellenőrzés kétszintű, egyrészt a folyamatot, másrészt az évelején kijelölt óvodapedagógusok értékelését végezzük. (óvodapedagógus értékelésének szempontjai a törvényi előírásoknak megfelelően) Az óvoda eredményességét, minőségét, hatékonyságát a nevelőtestület színvonalas nevelő munkája határozza meg. A program ellenőrzésében és értékelésében az óvodavezető irányításával valamennyi óvodapedagógus részt vesz. A program bevezetése előtt megvizsgáltuk a feltétel rendszert és ehhez igazítottuk programunkat. A program bevezetését követő első nevelési év végén átfogó értékelést készítünk a következő szempontok alapján:    

Érvényesülnek-e a nevelő fejlesztő tartalmak? A program milyen eredményeket hozott? Milyen mértékben befolyásolta a nevelő testület munkáját? Mit mutatnak a szülők visszajelzései?

A bevezetést követő harmadik évben a nevelési folyamatot a kimenet oldaláról is megvizsgáljuk: Mennyire sikeres az óvoda-nevelő- fejlesztő munkája? A szinten tartás és továbbfejlesztés érdekében folyamatos programelemző, értékelő vizsgálatokat végzünk. Minden nevelési év végén a nevelő testület értékeli a programot és a nevelési évet. Minden nevelési év végén 6-7 évesek körében a kimenetet elemezzük és értékeljük a fejlődés jellemzőit. A nevelő – fejlesztő munka értékelését a közvetlen beszélgetések, az óvodapedagógusok önellenőrző, önelemző értékelései a negyedévenkénti közös szakmai beszélgetések valamint szülők visszajelzései alapján végezzük. Célja a hatékonyság, a minőségjavítás, önképzés és tovább képzés tudatos tervezése. Az elemzésben és értékelésben a számítunk szaktanácsadó és szakértő segítségére. 58

1. Az óvodai csoportok és a gyermekek fejlődésének ellenőrzése és értékelése: A gyermek csoportok nevelési fejlesztési terve tartalmazza a csoportokra vonatkozó szokás – szabályrendszereket, tevékenységi terveket. Folyamatosan vezetjük az anamnézist, az óvodapedagógusok megfigyeléseit, a gyermekek képességszintjét és ehhez igazítottan a fejlesztési elképzeléseket. Minden gyermeknek van fejlődést követő lapja, mely minden területre kiterjedően számszerűsített értéket ad, meghatározza a fejlesztés irányát. Az óvodapedagógus elsősorban önmagát ellenőrzi és a saját munkáját értékeli.

2. A pedagógiai munka dokumentációi Az Óvoda működését meghatározó:  SZMSZ, Házirend, Az Óvoda hosszú és középtávú terveit tartalmazó:  pedagógiai program,  partneri igényekre alapozott intézkedési tervek. Az Óvoda rövidtávú terveit tartalmazó:  éves munkatervek,  csoportnaplók, fejlettségmérő lapok, megfigyelések. A program megvalósulása A DIMENZIÓ Óvoda új programjának bevezetése 2014. szeptember 1. Ütemezés: 2014-2015. tanév: program bevezetése 2018. program felülvizsgálata Feladat: Az óvodavezető irányításával olyan testületi légkör megteremtése, mely magáénak érzi a DIMENZIÓ Óvoda programját, a gyermekek szeretetén, és az egyéniségek elfogadásán alapul. Az együttműködés folyamatában egymás segítése, előremutató szakmai ellenőrzés, értékelés kerül előtérbe. A program eredményes megvalósulásának az alapja, partnereink igényeinek megismerése, folyamatos nyomon követése, melynek szerves résztvevői az óvodapedagógusokon kívül a szakképzett dajkák, akik nevelőtársaink a mindennapokban. A DIMENZIÓ Program lehetővé teszi a sajátos arculat magas szinten való megvalósulását, illetve a módszertani szabadságot a pedagógusok részére. A megvalósulás színterei:  intézményi munkaközösség,  hospitálási rendszer,  nevelői értekezletek, megbeszélések,  továbbképzések, tanfolyamok,  együttműködés az óvoda dolgozói között,  kapcsolattartás Montessori közösségekkel.

59

3. Intézményi munkaközösség feladatai: Az elkövetkezendő időszakban mind a tervezés, mind a gyakorlati munka területén a munkaközösség célja a helyi pedagógiai program bevezetése, és az óvónők munkájának segítése. A bemutató foglalkozások videóra történő rögzítése után a munkaközösség elemzi, megvitatja, és értékeli a látottakat, és levonja a következtetéseket, melyek irányt mutatnak az elkövetkezendő időszakra. A munkaközösségi foglalkozásokon az elméleti beszámolók biztosítják az aktív, pezsgő szellemiséget, és az építő vitát, az előadónak pedig elmélyült, alapos kutatómunkára ad lehetőséget. Így a korszerű ismeretek cseréje folyamatossá válik. Hospitálások rendszere A továbbiakban is támogatjuk és segítjük a kollegákat mind elméleti, mind gyakorlati munkájukban. Fontosnak tartjuk, hogy az óvodapedagógusok megismerjék egymás munkáját, és megfigyeljék a gyermekcsoport fejlődését. Nevelő és munkatársi értekezletek Témái mindig az aktuális koncepció, terv, és feladatok kidolgozásának tükrében szerveződnek. Minden alkalommal egy előadót vitaindító tartására kérünk fel, mely pedagógiai vitára nyújt lehetőséget, ill. lehetőséget biztosít korszerű pedagógiai elvek, módszerek megismeréséhez. A csoportvezető óvodapedagógusok írásos beszámolót készítenek egy-egy feladat megvalósításáról, illetve a gyakorlati tapasztalatokról, a felmerülő problémákról. A nevelői értekezleteken fogalmazódnak meg azok az irányelvek, melyek meghatározzák a következő időszak pedagógiai munkáját. Továbbképzések, tanfolyamok Továbbképzések megszervezése, a továbbképzési terv alapján történik. Ezeknél nagy hangsúly fektetünk olyan továbbképzések kiválasztására, melyek elősegítik a DIMENZIÓ Program céljainak megvalósítását és speciális feladataink magasabb szinten való végrehajtását. Szorgalmazzuk a szakvizsgák letételét és a tehetséggondozáshoz, egyéni differenciált fejlesztéshez, illetve a cukorbetegséggel küzdő, sajátos nevelési igényű gyermekek gondozásához megfelelő speciális képzések elvégzését. 4. Eszközök és felszerelések jegyzéke I. Helyiségek Csoportszoba Tornaszoba (szerződéssel) Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba Egyéni fejlesztő szoba Játszóudvar Óvodavezetői iroda Nevelőtestületi szoba

3 1 1 1 1 1 1 60

Orvosi szoba Gyermeköltöző Gyermekmosdó, WC

1 3 3 Kiszolgálóhelyiségek

Felnőtt öltöző Elkülönítő szoba Melegítő konyha Tálaló-mosogató Felnőtt mosdó Felnőtt WC Mosléktároló Raktár Szertár

1 1 1 1 1 1 1 1 1

II. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai 1. Csoportszoba Óvodai fektető gyermeklétszám szerint Gyermekszék gyermeklétszám szerint Gyermekasztal gyermeklétszám szerint Fényvédő függöny ablakonként gyermekcsoportonként a padló Szőnyeg 1/5 részére Játéktartó szekrény, vagy polc Fektető tároló gyermekágyak tárolásához Élősarok állvány, polc gyermekcsoport Hőmérő gyermekcsoport Óvodapedagógusi asztal Felnőtt szék gyermekcsoport Eszköz előkészítő asztal Textiltároló szekrény gyermekcsoportonként Edény és evőeszköz tároló szekrény Szeméttartó 2. Tornaszoba szerződő partner Virányosi Közösségi Ház Tornapad Tornaszőnyeg Bordásfal Óvodai többfunkciós mászó készlet Egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések Billegő – járóhíd Rugós egyensúlyozó Lábboltozat-fejlesztő járógömbök Eszközök Labda Karika

45 45 9 3 3 6 3 3 3 3 6 3 3 3 3 2 1 2 1 1 2 2 15 15 61

Tornabot

15 3. Logopédiai foglalkoztató

Tükör Asztal Szék Szőnyeg

1 1 2 1 4. Játszóudvar

Kerti asztal 3 Kerti pad 6 Babaház 3 Udvari homokozó 3 Takaróháló 3 5. Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök Sport-mászóka 3 Hintaállvány 1 6. Óvodavezetői iroda Íróasztal és szék 1 Tárgyalóasztal 1 Szék 1 Telefon 1 Eszközök Könyvszekrény 1 Iratszekrény 1 Számítógép 2 Nyomtató 2 Fénymásoló 1 Iratszekrény 2 Lemezszekrény 1 7. Nevelőtestületi szoba Asztal - tárgyaló 2 Szék 6 Könyvtári dokumentum 500 Könyvszekrény 2 Tükör 1 Mosdókagyló 1 Fiókos asztal 1 8. Orvosi szoba, berendezése, felszerelése a 26/1997. (IX.3.) NM rendelet előírásai szerint 9. Gyermeköltöző Öltözőrekesz és pad Gyermeklétszám x 1-1 45 Tükör 3 10. Gyermekmosdó, WC Gyermeklétszám Törölközőtartó 45 figyelembevételével 62

Falitükör Hőmérő Rekeszes fali polc Tisztálkodási és egyéb felszerelések Egyéni tisztálkodó szerek Fésűtartó Törölköző Abrosz Takaró Ágynemű huzat, lepedő A felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök Szennyes ruhatároló Mosott ruhatároló Mosógép Vasaló Vasaló állvány Szárító állvány Takarítóeszköz Kerti munkaeszköz

Gyermekcsoportonként

3 3 45 58 3 174 36 45 135

Asztalonként Gyermeklétszám

1 1 1 1 1 1 1 ásó, kapa, gereblye, kerti locsolókanna

1

11. A nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök gyermekcsoportonként, Játékok, játékeszközök, különféle játékformák eszközei: gyermeklétszám szerint Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt gyermekcsoportonként, kielégítő eszközök gyermeklétszám szerint gyermekcsoportonként, Ének, zene, énekes játékok eszközei gyermeklétszám szerint Az anyanyelv fejlesztésének a kommunikációs gyermekcsoportonként, képességek fejlesztésének eszközei gyermeklétszám szerint Értelmi képességeket és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök

gyermekcsoportonként, gyermeklétszám szerint

Ábrázoló tevékenységet fejlesztő anyagok, eszközök

gyermekcsoportonként, gyermeklétszám szerint

gyermekcsoportonként, gyermeklétszám szerint gyermekcsoportonként, Munka jellegű tevékenységek eszközei gyermeklétszám szerint 12. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök Video Video-kamera Televízió A környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok

1 1 1 63

Magnetofon Diavetítő Vetítővászon

3 1 1 13. Speciális eszközök

Levegőtisztító Párologtató Víztisztító Sófal

1 1 1 3 14. Egészség – és munkavédelmi eszközök

Ételminta-vétel készlet Mentőláda Gyógyszer-szekrény Tűzoltó készülék Munkaruha Védőruha Munkavédelmi felszerelések

1 1 1 Tűzvédelmi szabályzat szerint Mt.-Kjt.-SZMSZ szerint 6 Mt.-Kjt.-SZMSZ szerint 3 Munkavédelmi szabályzat szerint

Az óvoda eszközkészletének folyamatos korszerűsítése és cseréje elengedhetetlen feltétele a minőségi munkavégzésnek.

VII. ÉRVÉNYESSÉG A DIMENZIÓ Óvoda Montessori elemeket ötvöző óvodai pedagógiai program érvényes: 2014. szeptember 1-től határozatlan ideig. A DIMENZIÓ Óvoda programját a nevelőtestület 3 évenként felülvizsgálja. A program módosításának indokai:  óvoda átszervezés,  az óvoda külső és belő partnereinek igényei,  ha a törvényi módosítások előírják. A pedagógiai program nyilvánossága:  minden csoportban megtalálható,  egy példány az óvodavezető irodájában,  az Óvoda honlapján.

64

VIII. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

A DIMENZIÓ Óvoda pedagógiai programját szakértette ………………………….. szakértő Budapest, 2014. ………………… ………………………………...…………. szakértő

A Szülői Szervezet a DIMENZIÓ Óvodai programmal egyetért: Budapest, 2014. ……………….. …………………………………..……….. szülő

A Dimenzió Nonprofit Kft., mint fenntartó a programmal egyetért Budapest, 2014. ……………….. ………………………………………….... ügyvezető A pedagógiai programot jóváhagyta a DIMENZIÓ Óvoda vezetője Budapest, 2014. ……………….. ………………………………………….... óvodavezető

65

TARTALOM I.

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK ....................................................................................... 2 1. Alapadatok ......................................................................................................................... 2 1.1. Az Óvoda alapadatai ................................................................................................... 2 1.2. Az Óvoda alapítója, tulajdonosa, fenntartója .............................................................. 3 3. Bevezető ............................................................................................................................. 3 4. Helyzetkép .......................................................................................................................... 3 4.1. Alapdokumentumok .................................................................................................... 4 4.2. Az óvoda adottságai, felszereltsége............................................................................. 5

II.

PEDAGÓGIAI MUNKA ................................................................................................... 6 1. Pedagógiai munka .............................................................................................................. 6 1.1. Hitvallás ...................................................................................................................... 6 1.2. Óvodai nevelésünk alapelvei ....................................................................................... 6 1.3. Gyermekképünk .......................................................................................................... 7 1.4. Pedagógusainkkal szembeni elvárások ....................................................................... 9 1.5. Feladatok a személyiségfejlesztés terén ...................................................................... 9 2. Montessori pedagógia feltételrendszere ........................................................................... 10 2.1. Előkészített környezet ............................................................................................... 10 2.2. Montessori eszközök ismérvei .................................................................................. 10 2.3. Óvodában használt Montessori eszközök ................................................................. 10 3. Nevelési koncepció .......................................................................................................... 13 4. Egészséges életmódra nevelés .......................................................................................... 14 4.1. Biztonságos, egészséges környezet kialakítása ......................................................... 14 4.2. Gondozás ................................................................................................................... 15 4.3. Napirend, heti rend .................................................................................................... 17 4.4. Egészséges táplálkozás .............................................................................................. 18 4.5. A gyermek jellemzői óvodáskor végére a gondozás terén ........................................ 18 5. Érzelmi nevelés, szocializáció, közösségi nevelés ........................................................... 19

5.1. Erkölcsi normák megalapozása, illemtan .................................................................. 20 5.2. Barátságos, derűs, biztonságos légkör az óvodában ................................................. 20 5.3. Közösségi élet ........................................................................................................... 20 5.4. Az érzelmi nevelés, szocializáció feladatai ............................................................... 21 5.5. A szokások és szabályok ........................................................................................... 21 5.6. Az óvodai ünnepek, hagyományok ........................................................................... 22 III. GYERMEKI TEVÉKENYSÉGEK............................................................................... 23 1. Játék .................................................................................................................................. 23 1.1. A játék feltételei ........................................................................................................ 24 1.2. Játékfajták.................................................................................................................. 26 2. Tevékenységekben megnyilvánuló tanulás ...................................................................... 31 66

3. Mozgás ............................................................................................................................. 32 4. Értelmi nevelés ................................................................................................................. 35 4.1. Anyanyelvi nevelés ................................................................................................... 36 4.2. Külső világ tevékeny megismerése ........................................................................... 37 4.3. Matematikai nevelés .................................................................................................. 40 4.4. Művészeti nevelés ..................................................................................................... 42 5. Óvodapedagógus feladatai ............................................................................................... 48 6. Gyermekmunka ................................................................................................................ 49 6.1. A közvetlen környezet rendben tartása, megóvása ................................................... 51 7. A gyermekek fejlődési tempójának, élet- és nevelési körülményeinek figyelembe vétele .............................................................................................................................................. 51 8. Gyermekvédelem ............................................................................................................. 52 IV. KAPCSOLAT A NEVELÉS MÁS SZÍNTEREIVEL .................................................. 53 1. Óvoda belső kapcsolatai ................................................................................................... 53 1.1. Család ........................................................................................................................ 54 2. Óvoda külső kapcsolatai................................................................................................... 54 2.1. Bölcsőde .................................................................................................................... 54 2.2. Iskola ......................................................................................................................... 55 3. Fenntartó........................................................................................................................... 55 4. Egészségügyi szervek ....................................................................................................... 55 5. Szakmai szervezetek ........................................................................................................ 56 V. AZ ÓVODÁBÓL VALÓ KILÉPÉSHEZ SZÜKSÉGES ALAPKÉSZSÉGEK .............. 56 VI. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS ..................................................................................... 58 1. Az óvodai csoportok és a gyermekek fejlődésének ellenőrzése és értékelése: ................ 59 2. A pedagógiai munka dokumentációi ................................................................................ 59 3. Intézményi munkaközösség feladatai:.............................................................................. 60 4. Eszközök és felszerelések jegyzéke ................................................................................. 60 VII. ÉRVÉNYESSÉG .......................................................................................................... 64 VIII. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ................................................................................... 65

67