DIÁK INFORMÁCIÓS LAP XIII. évfolyam 1. szám február

DIÁK INFORMÁCIÓS LAP XIII. évfolyam 1. szám - 2012. február

Miskolc, 2012 Impresszum DIÁK INFORMÁCIÓS LAP A Borsod – Abaúj – Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet információs kiadványa Felelős kiadó: Budai Erzsébet igazgató

Szerkeszti: Bayer Attila Telefon: 46/530-110 E-mail: [email protected] www.borsod-ped.hu E számunk szerzői: Bayer Attila, Borsod - Abaúj - Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet pedagógiai szakértője Horváth Gergely, Borsod - Abaúj - Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet pedagógiai előadója, versenyszervezője, tehetséggondozója Hoskó Orsolya, a Borsod - Abaúj - Zemplén Megyei Intézményfenntartó Központ Intézmény-fenntartási Főosztály Intézmény-fenntartási Osztály közoktatási referense, hittanár Óvári Zsuzsanna, Borsod - Abaúj - Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet pedagógiai szakértője Rakaczki Viktória, a sátoraljaújhelyi Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium 11. évfolyamos diákja Takács Adrienn, Borsod - Abaúj - Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet munkatársa

2

Tartalom Horváth Gergely: Tanulmányi versenyek 2012 ....................... 4 Hoskó Orsolya: Itt a farsang! ................................................... 5 Rakaczki Viktória: Fődíj egy látogatás a Sándor-palotába .... 12 Óvári Zsuzsa: Csatárláncba a szentléleki kolostorromért! ..... 15 Takács Adrienn: Állati segítség – Terápiás kutyák alkalmazása a nevelés és szociális segítségnyújtás területén ...................... 24 Bayer Attila Gyula: Mitől is vagyok magyar? ....................... 28 Hoskó Orsolya: Gondolatok az ökumenizmusról ................... 29

3

Horváth Gergely: Tanulmányi versenyek 2012 A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet a 2011/2012-es tanévben is szervezi és lebonyolítja a minisztérium által támogatott általános- és középiskolai felmenő rendszerű országos tanulmányi versenyeket. Sajnos az előző évektől eltérően komoly csúszással kerültek kiírásra az országos pályázatok, így a megyei versenyek elindítása is hosszú ideig bizonytalan volt. Jelenleg 15 verseny kiírása szerepel hivatalos – a www.borsod-ped.hu/versenyek oldalon elérhető versenynaptárunkban és ebben a hónapban még 7-8 versenykiírás megjelenése várható. A versenyekkel kapcsolatos általános információként ki kell emelnem, hogy ettől az évtől kezdődően csak eredeti példányú (aláírt, lebélyegzett) jelentkezési- és nevezési lapot fogadunk el, melyet postai úton, vagy kézbesítő által juttathatnak el az intézet címére (3527 Miskolc, Selyemrét utca 1. sz.) az iskolák. Másik fontos információ, hogy a versenyek pontos helyszínét és – sok esetben – időpontját is nem a versenykiírás, hanem a már a fentiekben hivatkozott versenynaptár tartalmazza! A számos nehézség mellett azért szép számmal vannak sikerek is. Idén már 3 verseny került lebonyolításra, melyeken 86 tanuló vett részt és a kiírásra került versenyekre jelentkezők/nevezők száma jóval meghaladja a 200 főt. Bízom benne, hogy a döcögős szezonkezdet ellenére, a tanév végén ismét szép számmal lesznek olyan diákok, akik a megyei döntőből az országos fordulókra bejutva, tovább öregbítik iskolájuk és megyénk jó hírét a tanulmányi versenyeken.

4

Amennyiben a versenyekkel kapcsolatban bármilyen kérdés, javaslat felmerülne, az alábbi elérhetőségeken állok minden érdeklődő rendelkezésére: tel.: +36 46 594 062 e-mail: [email protected]

Hoskó Orsolya: Itt a farsang! „Itt a farsang! Színes ruhák, furcsa maszkok, Ó ti tiszta lelkek, hol vagytok? Elbújtok az álca mögé, Nagyságotokat ez álruha kifejezhetné?” A farsang a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése, megelőzi a karácsonyi ünnepkör, és követi a húsvéti ünnepkör, pontosabban annak kezdete, a húsvétot megelőző 40 napos böjt, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek. Vízkereszt ünnepén a Három király alázatát ünnepelték, házról házra jártak a királyoknak utat mutató csillaggal- ez a népszokás azonban már csak a múlt emléke. Ma már számtalan hagyomány és népszokás keveredéséből áll egy-egy ünnep, minden régióban másként ünneplik a tél elmúltát, s a termékeny tavaszi időszak kezdetét. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül. Sok helyen a hamvazó szerdát megelőző héten tartják a voltaképpeni Farsangot, mely minálunk húshagyó kedden éri el befejező tetőpontját. A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól

5

húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást. Farsangi népszokások: A tél és tavasz küzdelmét szimbolizáló, eredetileg pogány ünnepséget a keresztény egyház is elfogadta, és keresztény elemekkel ruházta fel. Bár a farsang hazája Olaszország, manapság is a velencei Farsang vagy karnevál utolsó hete a leghíresebb népünnepek közé tartozik. Magyarországon a bajor-osztrák fasching szót vettük át a karnevál helyett ezen időszak, és a hozzátartozó hagyományok megnevezésére. Az elnevezése és a legrégebbi szokásadatok így a középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás király udvarából itáliai hatásra utaló adatok is. A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos „esküvői szezon”, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. Erre utal az ünnepnapok elnevezése is (pl.: első menyegzős vasárnap = vízkereszt utáni első vasárnap, vővasárnap = farsangvasárnap az ifjú férj az após kontójára fogyasztott, stb.). A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legényeknek, akik a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjukra tűzték a bokrétát. A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt. A carneval szó eredete A carneval szó a carne = hús szóból vezethető le, hiszen a karnevál időszaka a böjt előtti időszak. Eredetileg maga a fogalom húshagyó keddet jelölte. A "carne vale" jelentése: ég veled hús. A hús szó azonban nem csak a keresztény ünnep böjtmegelőző jellegére utal, hanem a farsangi eszem-iszomra is. Ilyenkor ugyanis rengeteg hús (disznó, marha, csirke) fogyott.

6

A farsang eredete A Nap feltámadását, a fény megjelenését már több ezer éve is vidám, táncos mulatsággal ünnepelték a különböző vallások, s nem voltak idegenek azok a dramatikus szerepjátékok sem, amelyek később a farsangi játékok, vagy éppen az álarc, a maszk viselését eredményezték. A karneválnak a Dionüszosz ünnepekkel való rokonítása nem teljesen alaptalan, ugyanis az ókori Görögországban volt egy olyan Dionüszosz ünnep, ami éppen a mai farsangi időszakkal esik egybe. Ez az ún. kis Dionüszia, a falvakban december-januárban ünnepelték. Az ekkor rendezett vidám mulatságokat hangos, álarcos felvonulások kísérték. Ezekből alakult ki később az athéni vígjáték. Ezeket az ünnepeket főleg a falvakban tartották. (Az ún. nagy Dionüszosz ünnepek tavaszra estek, ilyenkor, márciusáprilisban az újbort, a szőlő új virágzását ünnepelték elsősorban a városokban. Ezen ünnepeken drámai versenyeket is rendeztek, s a folyamatos fejlődés során kialakult az athéni tragédia.) A római Szaturnáliákon – amelyeket a téli napéjegyenlőség idején tartottak, és sokszor egy teljes hétig is elhúzódtak – a központilag szervezett cirkuszi versenyek és gladiátorjátékok mellett maszkos, alakos felvonulások követték egymást. A Szaturnália része volt a „szerepcsere” is, hiszen ilyenkor nem számítottak a rangok, a vagyon: a gazdagok nagy lakomákat rendeztek, és a rabszolga néhány napig egyenrangúnak érezhette magát urával. A Szaturnáliák viharos jókedvét ugyan megtörte a középkor komor időszaka a Bolondok ünnepén (Festus Fatuorum) sok európai városban minden évben megválasztották a Bolondok királyát. Az egyház természetesen keményen küzdött az ilyen pogánynak nevezett ünnepek ellen. Ezt a feszültséget érzékelhetjük Victor Hugo A

7

párizsi Notre Dame című 1831-es művének első részében, amikor az egyházi hatalom által megrendelt, unalmas misztériumjáték összecsap a Bolondok Ünnepének harsány kavalkádjával. A farsang története Magyarországon A farsangnak hazánkban is meg kellett vívnia a maga harcát. A korabeli iratokból azonban úgy tűnik, hiába az egyház szigora, az ünnep, a tánc, és a maszkok mögé bújt szerepcsere általános alapszükséglete az embernek. Ezt bizonyítja az is, hogy a farsangi alakoskodások nem csak a köznép, hanem az arisztokrácia körében is divatosak voltak. Már Mátyás király udvarában is megjelentek az Itáliából hozatott, művészi megmunkáltságú maszkok, álarcok. Nagy farsangolás folyt a tragikus sorsú II. Lajos udvarában is, egészen a mohácsi ütközetig. 1525-ben húshagyókedden például az álarcos menetben egy valódi elefánt is szerepelt, és maga a király ördögjelmezbe bújva jelent meg az ünnepségen. A középkori, főúri farsangi mulatságok polgári lenyomata a reformkorban a farsangi bálok sora, ahol az eladó lányok férjjelöltekre vadásztak. Csokonai Vitéz Mihály Dorottyája világosan megőrizte nekünk a „dámák diadalának” szatirikus képét. A farsangi szokáshagyományok A Busójárás Mohács messze földön híres és ismert látványos farsangja, karneválja. A Busójárás időpontja keresztény egyházi időponthoz kötődik és minden évben a böjti időszak kezdete (Húshagyó-kedd) előtt hat nappal veszi kezdetét, amely nap így értelemszerűen mindig csütörtökre esik. A csütörtökön induló és hat napig tartó farsangolás első szakasza a csütörtöktől szombatig tartó Kisfarsang, melyet azután a Busójárás legfőbb látványossága a Farsangvasárnap követ. A Kisfarsang legjellegzetesebb figurái a Jankelék. A

8

Jankelék mondhatnánk "busónövendékek", fiatalok, akik maskarába öltözve járják a várost, riogatják az embereket, barátságosan meghúzgálják a lányok, asszonyok haját, olyakor lisztet szórva teremtenek riadalmat a szebbik nem körében, de már ezekben a napokban is egyre gyakrabban tűnnek fel maguk a busók is a városban. Farsangvasárnap A farsangvasárnap a farsangi időszak végén levő farsang farkának első napja. Számos helyen ezen a napon tűzték a legények kalapjukra a kiválasztott lányok bokrétáját. További elnevezései: csonthagyóvasárnap, ötve-nedvasárnap, sonkahagyóvasárnap, hathagyóvasárnap, kilencben hagyó harmad vasárnap, piroskavasárnap (piroska nevű kalács után), vővasárnap (ifjú férj a lány családjának kontójára mulatott), sardóvasárnap (sodrózás jelentése szerencsekívánás), vajhagyóvasárnap (görög katolikusoknál) Farsanghétfő A farsanghétfő a farsang farkának középső napja. Gyakran ezen a napon tartották az asszonyfarsangot. Ezen a napon a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak. Ezután húsvétig már tilos volt az esküvő, a tánc és a vigadalom. További elnevezései: húshagyóhétfő, böjtelőhétfő. Húshagyó kedd A húshagyó kedd, a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja. A farsangtemetés időpontja. További elnevezései: húshagyási kedd, farsangkedd, madzaghagyókedd (ez utóbbi utalás a madzagon lógó ételek elfogyására). Ezen a napon általában szalmabábut vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet. A húshagyókeddet követi a hamvazószerda, ami a 40 napos nagyböjt kezdete. A mai magyar gyakorlat szerint az ezt

9

követő nap a torkos csütörtök, de ezt tévesen élesztették újjá ezen a napon, mert valós időpontja egy héttel korábbra esik. Konc király és Cibere vajda Konc király és Cibere vajda egy Európa szerte elterjedt szokás, dramatikus játék. Cibere vajda neve a böjti ételt, a ciberét jelképezi, Koncz király pedig a húsos, zsíros ételeket. Vízkeresztkor és húshagyókedden megküzdöttek egymással, első esetben Konc király, másodízben Cibere vajda nyerte a párviadalt. Farsangi szokások keretében szalmabábokkal is eljátszották a tréfás küzdelmet. Híres karneválok A velencei karnevál Dél-Európában a farsang az év egyik legnagyobb ünnepe volt, olyan kivételes időszak, amikor viszonylag büntetlenül, nyíltan is ki lehetett mondani dolgokat. A farsangi időszak januárban kezdődött és a nagyböjthöz közeledve nőttön-nőtt az izgalom. A farsangot a városközpontban, szabad ég alatt rendezték, Velencében a Szent Márk téren. A velencei karnevál hatalmas színjátékhoz volt hasonló, ahol az utcák alkották a színteret, a városlakók voltak a színészek, s egyben a nézők is. A Commedia dell'arte szereplőiként jelentek meg az utcákon a tisztes velencei polgárok. A közönség az erkélyekről nézhette az eseményeket. Tulajdonképpen nem volt éles határ a színészek és a nézők között, hiszen a bámészkodó hölgyek például az erkélyekről tojással dobálhatták meg a felvonulókat, az álarcosoknak pedig gyakran megengedték, hogy magánházakba büntetlenül berontsanak. A velencei karneváli maszkok egyébként nagyon népszerűek voltak Európa többi országában is. Magyarországra Mátyás király korában Olaszországból hozatták az álarcokat, és ruhákat. A velencei karnevál mára idegenforgalmi látványossággá nőtte ki magát.

10

A bazeli karnevál Bázel híres volt karneváljáról, de protestáns város lévén még ez a féktelen ünnep is sokkal puritánabb keretek között zajlott, mint máshol. A konzervatív svájciak elítélték a közönségességet és a paráznaságot, gúnyt inkább a politikából, és a bázeli furcsa tájszólásból űztek ezeken a nagy városi ünnepeken. Visszafogott magatartás ellenére is előfordult olyan eset, amikor az indulatok elszabadultak. 1376-ban a bázeli karneválkor tört ki az uralkodó osztrákok elleni felkelés. Álarcosok hatoltak be a bázeli székesegyházba és a városi tanács csarnokaiba, arra kényszerítve a kormányt, hogy törvényeit tovább demokratizálja. A bázeli karneválokon a farsangi időszakra jellemző játékok egészen modern formáját alakították ki. Egy bizottság (zsűri) előtt kellett bemutatkozniuk az egymással vetélkedő csoportoknak (cliqueknek), akik teljesítményüktől függően pénzjutalomban részesülhettek. Farsang napjainkban Napjainkban leginkább a báli szezon, álarcos, jelmezes, táncos mulatságok időszaka a farsang. Ilyenkor rendezik meg a velencei karnevált is, és a világhírű Rio de Janeiro karneválja. Ha szerencsénk van, kijutunk egyszer ezen karneválok valamelyikére, és személyesen élvezhetjük a karneváli forgatagot és a csodálatos jelmezeket, az egyedülálló hangulatot.

11

Rakaczki Viktória: Fődíj egy látogatás a Sándor-palotába 2011 szeptemberében pályázatot hirdettek történelmet kedvelő középiskolás diákoknak. A téma a Rákócziszabadságharc volt. Sokan nem tudják, de 2011-et nem csak Liszt-évvé, de Rákóczi-emlékévvé is nyilvánították a Rákócziszabadságharc befejezésének 300. évfordulójának alkalmából. A versenyt két kategóriában hirdették meg: általános iskolás és középiskolás korcsoportokban. A verseny első három fordulóját visszaküldősre, a döntője élővetélkedősre tervezték. Összesen 98 csapat indult, ebből 68 általános és 30 középiskolás csapat volt. A mi iskolánkból, a sátoraljaújhelyi Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kossuth Lajos Gimnázium, Szakiskola és Kollégiumból 3 csapat is jelentkezett, többek között az, amiben én is benne voltam. Az első három forduló nem okozott különösebb problémát. Előre megadott szakirodalmak segítségével szinte mindig maximális pontot tudtunk elérni és így bejuthattunk az élő döntőbe. Nem csak mi teljesítettünk ilyen eredményesen, hanem a legtöbb csapat is, így a döntő előtt egy elődöntőt kellett rendezni, hogy igazságosan eldönthessék, ki jusson tovább az utolsó megmérettetésre. Az elődöntőre 12 csapatot hívtak vissza korcsoportonként. Ebbe a fordulóba iskolánk mindhárom csapata továbbjutott, de sajnos az egyik csoport nem tudta vállalni az utazást, így két csapatunk volt csak jelen. Az elődöntő feladatai nagyon nehéznek bizonyultak, nagyon izgultunk, hogy mi lesz az eredmény. Egy előre elkészített plakáttal is készülni kellett. A téma konkrétan nem volt megadva, de persze Rákóczi Ferencről és a szabadságharcról kellett szólnia. Mi Rákóczi Ferenc családfáját készítettük el. A bemutatóra szánt idő nagyon kevés volt, csupán egy perc, így minden csapatnak jól meg kellett gondolnia, hogy mit választ témának és azon belül miről fog beszélni, hogy ne lépje túl az

12

időkeretet. Volt egy feladat, melyben képeket kellett felismerni, hogy mi van rajtuk és hol találhatóak. Az egyik kép mindenkinek nagy fejtörést okozott, de én egyből felismertem a Körömi Emlékparkot. Ez nagy dolog volt számomra, mert a nagyszüleim alig pár faluval arrébb laknak Körömtől és mikor nagyapám megtudta, hogy Rákóczi-versenyre megyek azt mondta, hogy ezt az emlékparkot feltétlenül meg kell néznem. Akkor azt gondoltam, hogy felesleges, nem az emlékhelyek a fontosak, hanem a konkrét események, időpontok megtanulása, de tévedtem és nagyapámnak köszönhetően ezt a feladatot is sikeresen megoldottuk. Az elődöntő eredményeiről nem tájékoztattak minket csak másnap. Mikor meghallottuk az eredményt szinte sikítoztunk örömünkbe. A döntőn megjelent 11 csapatból a miénk érte el a legjobb helyezést, valamint iskolánk másik csapata harmadikként jutott tovább. A döntőt december 14-én tartották a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban és a legjobb 6 csapat vehetett részt rajta. Ugyanúgy, mint az elődöntőt is előtte két héttel. Erre a fordulóra már nem kellett külön plakáttal vagy más különlegességgel készülni és a feladatok is kissé bohókásak voltak. A csapatoknak szaladgálniuk kellett a helyes válaszokkal a zsűri elé és lufit fújniuk, amiben papírfoszlányokon lévő betűkből kellett összerakni Sarolt Amália hercegnő nevét. Ennek az eredménye már aznap kiderült, de a csapatoknak nem mondták el. Ünnepélyes keretek között másnap, a Megyei Közgyűlésen adták át a díjakat. Másnap izgatottan vártuk az eredményeket, alig bírtunk nyugton ülni az ülésteremben, de végre itt volt a pillanat és megtudhattuk hogyan szerepeltük. A döntőbe jutott csapatok mind jutalomban részesültek, így mindenképpen nyertesnek éreztük magunkat. Iskolánk másik csapata végül negyedik helyezést ért el, a mi csapatunk pedig első lett. Nagyon boldogok voltunk. Nem csak könyvutalványt kaptunk, de nyereményünket megtoldották azzal, hogy látogatást

13

tehetünk a Sándor-palotába és Schmitt Pál köztársasági elnök személyesen gratulál elért eredményeinkhez. Kevés embernek adatik meg a lehetőség, hogy a Sándor-palotában járjon, pláne nem ilyen fiatalon. A látogatásra január 9-én került sor. Bemutatták nekünk az épület történetét, a különböző feltárt régészeti leleteket, amiket a telken találtak, majd végig néztük az összes protokolláris termet. Minden terembe elmondták, hogy a köztársasági elnök ott kiket szokott fogadni, hol tartják a sajtótájékoztatókat, a tárgyalásokat. Nekem személy szerint a Gobelin-terem és a Mária Terézia-szalon tetszett. A körbevezetés után, a Tükör-teremben találkozhattunk a köztársasági elnökkel. Amikor belépett mindenkinek bemutatkozott, mindannyiunkkal kezet fogott és megmutatta Budapest legszebb panorámáját. Az elnöki tárgyaló teraszán ugyanis belátni a Dunát Váctól a Csepel-szigetig. Gyönyörű volt. Ezek után közösen megnéztük díszőrségváltást. Igazán fontos embereknek érezhettük magunkat, hiszen a Tükörterem erkélyéről figyelhettük és a turisták nem csak az őrségváltást, de minket is csodálkozva fotóztak. A látogatás végén egy ajándékcsomagot is kaptunk, amelyben baseball-sapka, toll, jegyzettömb és egy Sándor-palotáról szóló könyv volt csomagolva. Személy szerint, amikor megláttam a könyvet tele a Sándor-palotában készült képekkel elfutotta az agyamat a méreg, ugyanis végig fotóztam az épületet és az őrségváltást, valamint a Dunára nyíló gyönyörű panorámát már nem tudtam lefényképezni, mert lemerültek az elemek a gépemben. Persze nem volt komoly a mérgem, de azért jó lett volna pár saját kép az említettekről is. Összességében nagyon örültem a nyereményeinknek és megérte annyit tanulni a versenyre. Olyan emlékekkel gazdagodtunk, melyet sohasem felejtünk el, és amikor unokáink kétkedve hallgatják majd történeteinket, a fényképek, az ajándékok ott lesznek

14

bizonyítékul, hogy igenis a nagyi/nagypapa ott volt a Sándorpalotába.

Óvári Zsuzsa: Csatárláncba a szentléleki kolostorromért! A Bükk rejtekében, 710 m magasságban, a világtól elzárt ősvadonban épült föl a pálos szerzetesek kolostora, igazi, remeték számára való helyen. Ómassáról meredek úton, az ún. Szuszogó ösvényen lehet följutni a kolostor romjaihoz. Autóval a Bánkútra felvezető úton közelíthető meg. Gyalogosan az Ómassáról induló kék és kék+ jelzésű turistaúton mehetünk. Ómassára a Diósgyőrből induló 15-ös busszal juthatunk el. Némi ereszkedővel találhatott a középkor embere is a közeli forrásoknál (Mária-forrás, Ámor-forrás) vizet. A Szentlélek tiszteletére elnevezett kolostor titulusáról kapta a terület ma használatos nevét (Bükkszentlélek). A templom falai ma is magasan állnak, a kolostor falainak is jelentős maradványai vannak. A templom egyhajós, szentélye sokszögzáródású. Hossza 20,5 m, szélessége 9,5 m. A kolostor története A 13. században és a 14. század elején a főúri rend nagy lendülettel folytatta kolostoralapító tevékenységét. 1219ben már tudunk a Miskolc nemzetség tapolcai bencés apátságáról, 1240-ben már remeték laktak a mai szentléleki kolostorrom helyén. 1248-ban említik először az Őrsúr nemzetség kácsi, bencés rendi apátságát, 1232-ben Kilit egri püspök (Bél-Ug nemzetség) alapította az apátfalvi ciszterci monostort. 1347-ben Monoszlai Miklós, egri püspök alapít pálos kolostort, Felsőtárkány mellett, a mai Barátréten 1329-

15

1333 között Dörögi Miklós, egri püspök a karthauziakat telepíti le.

Szentlélek A 13. században a pálos rend által terjesztett irányzat előtérbe került, bár maguk a székhelyül szolgáló épületek túlnyomó hányadban mára már eltűntek. Megmaradt emlékként, hírmondójaként áll a Látó-kövek által közrefogott, a róla elnevezett Szentléleki-völgyben a szentléleki pálos kolostorrom. A 13. században, IV. Béla uralkodása idején az Ákosok azon nemzetségbe tartoztak, kik saját gazdasági gyarapodásukra hatalmasságuk kiépítését tartották elsődleges szempontnak. Az Ákosok borsodi birodalmának három jelentős pillére volt: központja (Diós-)Győr, ahol kővárat építenek (mai diósgyőri vár), a másik Dédes vára, a harmadik pedig Cserépvár. Az Ákos nembéli Ernye határozottan törekedett Dédes megerősítésére, hiszen ezáltal a mai Bánvölgyének (korábban Vadna-patak völgye), valamint az északi területek fontos központját tarthatta kezében. A vár építésével párhuzamosan egy sor más jelentős intézkedést tett a vidék, így a Bükk rengetegeiben élő remeték helyzetének rendezése érdekében. Egy 1240-ből származó oklevélből kiderül, hogy a

16

"remeték földje" megelőzte az itt lévő monostor létrejöttét. Egy másik oklevél 1260-70-es években már az új monostort említi, mely a "remeték földjének" nevezett helyen jött létre. Az Ákosok kolostora, akárcsak Győrben, a pálos rendhez tartozott. Kép: A kolostor alaprajza A megmaradt romok szép, gótikus építményre utalnak. Joggal tételezhetjük fel, hogy ugyanazon építőmesterek építhették, kik a győri várat és a monostort is létrehozták. A késői klasszikus gótika jegyében épült az egyhajós, hosszú szentélyű egyházi épület, melyhez észak felől két boltszakaszos sekrestye csatlakozik, mögötte kerengős kolostor kapcsolódik. Az épület korai voltára utal a sokszögű szentélyzáródás támpillérek nélküli megoldása és a sekrestye egyenes falú lezárása. A körtetagos profilú, bordás keresztboltozat finoman faragott növénydísszel sűrűn borított faloszlopokra, illetve a szentély két boltszakasza között hármas oszlopkötegre támaszkodik. Ez utóbbinak levelei között férfimaszk rejtőzik. A magas diadalív félkörívben zárul. A hajó boltozata gyámokra metsződik. A nyugati homlokzatot csak egy magasra helyezett ablak töri át. A monostor és a templom pusztulása korán elkezdődött; a szemben álló felek olykor a hozzájuk tartozó építményeken álltak bosszút. A pálos rend A pálos rend az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes remete rend. A rendet Boldog Özséb esztergomi

17

kanonok alapította, amikor 1250-ben egyesítette a Patacshegyi és a pilisi remetéket.

Kép 1: A Szent Gellért sziklatemplom a Gellért-hegy lábánál Kép 2.: Boldog Özséb A rend központja jelenleg a lengyelországi Czeschotowa-ban, a Jasna Góra-i kolostorban van, a magyar tartomány székhelye pedig Pécsett. Magyar pálos közösségek vannak Budapesten (a Szent Gellért sziklatemplomban), Márianosztrán és Petőfiszálláson. Nevük kezdetben keresztúri remete barátok vagy ágostonos barátok volt. Kép: Velazquez: Remete Szent Antal és Remete Szent Pál 1309-ben lett Szent Pál Első Remete rendje, a 17. századtól Első Remete Szent Pál Szerzetesei, 1883-tól pedig a

18

jelenlegi nevük: Szent Pál Első Remete Szerzeteseinek Rendje. 1883 óta találkozunk a pálosok megnevezéssel. A pálosok címere ovális pajzs kék mezejében, zöld talajon álló természetes színű pálmafa, melyhez két oldalról egyegy természetes színű, sörényes hímoroszlán ágaskodva támaszkodik. A fa tetején nyitott szárnyú, fekete holló, csőrében egy darab kenyér: A címer elemei Remete Szent Pál életrajzából valók, amit Szent Jeromos írt. A címer elemeinek elrendezése az évszázadok folyamán változott. Pálmafa: ez táplálta és látta el ruházattal Remete Szent Pált. Holló: csőrében egész cipót tart, így gondoskodott a Mennyei Atya a szent remetéről. Oroszlánok: az életrajz tanúsága szerint Remete Szent Pál sírját két oroszlán ásta ki. Ezt egy középkori himnusz így örökítette meg: Bámulj világ, mert halandó ilyet nem láttál soha, amilyen Pál temetése volt s különös gyásztora: sírját oroszlánok ásták, amiben majd lent pihen, szentjein keresztül Isten századoknak így izen. Deciana terret multum - Gyéressy Ágoston fordítása A pálosok jelmondata: „Duplicavit annonam” (‘Megkettőzte a járandóságot’ - utalás arra, hogy a Remete Szent Pált kenyérrel tápláló holló kétszeres adag kenyeret hozott, mert a vendég Remete Szent Antal is ott volt).

19

A rend alapítása A remeték jelenléte Magyarországon a kereszténységgel egyidős. Egyenként vagy kisebb csoportokban leginkább domb- és hegyvidéken, forrás közelében telepedtek le, formális alapítás nélkül, de a földesúr tudtával. A remetetelepek a megyés püspökök joghatósága alá tartoztak. Legkorábbi emlékeink a mecseki remetékről maradtak fönn. A Pilis hegység remetéinek 1250 körül Boldog Özséb esztergomi kanonok lett a vezetője. Példájukat másutt is követték Magyarországon. 1328-ban kapták meg az első pápai kiváltságlevelet Károly Róbert kérésére. Ebben XXII. János pápa engedélyezte Hippói Szent Ágoston reguláját, generális perjel választását a káptalanon, fölmentette a remetéket a tized fizetése és a zsinatokon való kötelező részvétel alól. 1341-ben engedélyezte a pápa az addigi szürkekámzsa helyett a fehér színű habitus viselését, hogy megkülönböztessék magukat a kóborló remetéktől. Magyarországi és európai elterjedése 1341-1347 között martonyi nemesek (Thekus fiai) megépítik Martonyiban a Háromhegyi pálos kolostort. Mátyás király 1475-ben, tekintettel a rend erősödésére, IV. Szixtusz pápától kérte, hogy a Szent Márk-templom bíborosát nevezze ki a pálos rend protek-torává. A premontreiek zsámbéki és csúti monostorát, valamint Pilismarót közelében Fehéregyházat a pálosoknak adta.

20

1483-ban alakult a vázsonyi (Nagyvázsony) monostor. Később II. Ulászló alapításával a pálosok a visegrádi és szentjobbi bencés monostorokat kapták meg, ez utóbbi az utolsó magyar királyi pálos kolostor. Kép: Martonyi templom-rom A rend mai helyzete 1989-ben ismét újjáalakulhatott a magyar tartomány, és ismét napvilágra került a Sziklatemplom. A központ Pécs lett, növendékképzésre is szolgáló rendházzal, és visszakapták márianosztrai, valamint petőfiszállási házukat is. 2008-ban a magyar pálos rendnek 22 tagja volt. Csatárlánc A Csatárláncot önkéntes alapon a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének munkatársai hozták létre 2010 júniusában abból a célból, hogy a borsodi településeket sújtó árvíz miatt segítségre szoruló emberek és az ország minden táján élő segítőkész önkéntesek egymásra találjanak. 2011 októberében elhatározták, hogy megmentik a pusztulástól a szentléleki pálos kolostorromot, és ennek érdekében 2012 szeptemberéig tartó jótékonysági rendezvénysorozatot szerveznek. Két fő célt határoztak meg: 1. Az egyik cél a kolostor templom részének a megmentése. A templom leglátványosabb részlete, a szentélyt a templom

21

hajójától elválasztó diadalív a megsemmisülés határán van. A diadalívet alkotó faragott kövek lehullottak, az ív fölötti falszakasz rövidesen le fog omlani. A történelemmel dacoló szentélyfal végveszélyben van. 2. A második cél a kolostor megmentése és bemutatása. A kolostor kiszolgáló helyiségei (kápolna, étkező, konyha, lakószobák, kerengő, belső udvar) és a templom együtt alkották a kolostort. Az erdőben megtelepülő szerzetesek önfenntartásuk érdekében a hitélet mellett intenzív gazdálkodást folytattak. A templom és a kolostor együtt alkottak egy „működő” egységet. Ezért tűzték ki célul a kolostor állagmegóvását, bemutatását. A bemutatás első lépése a részben föld alatt megbújó, csak kőrakások, dombok által jelzett falak régészeti feltárása. A feltárást követően a falakat konzerválni kell.

Kép: Szentléleki rom

22

„Bízunk abban, hogy összefogással 2012 őszén, a sárguló levelű bükkfák gyűrűjében, a helyreállított romok között egy kis koncerttel ünnepelve fogjuk visszaadni a Bükk egyik szentélyét a látogatóknak, az életnek. Ha Te is szívesen részt vennél önkéntesként a szentléleki kolostor megmentésében, kérjük, keress minket!” (forrás: www.csatarlanc.com)

Lévai József - A szentlélek hegyén (1898) Köröskörül a Bükk rengetegje Őrködik, hogy álmaidat fedje: Egész világ néma, csendben hallgat, Nem zavarja békítő nyugalmad. Te vagy itt az úr, hatalmas természet! Tőled száll ránk a csodás igézet, Hogy kebleden reméljünk, feledjünk, A menny maga nyílik meg felettünk. (Forrás: www.csatarlanc.com és egyéb honlapok.)

23

Takács Adrienn: Állati segítség – Terápiás kutyák alkalmazása a nevelés és szociális segítségnyújtás területén Ha azt mondom kutya, mi jut eszedbe? A családi kedvenc, aki otthon várja szerető gazdája érkezését? Ha azt mondom Csivava, neked bevillan egy furcsa, de egyre gyakoribb kép, egy táskájából kikandikáló kutyafej, akinek mindössze annyi munkája van élete során, hogy jól mutasson „pink”-ben. A kutyákról alkotott fogalmaink a XXI. századra gyökeresen átalakultak, barátként, társként, szélsőséges esetben „csinos kiegészítőként” tekintünk rájuk. Ez a kapcsolat viszont ennél jóval több, nevezhetjük akár munkakapcsolatnak is, gondolj csak a terelőkutyákra, akik képesek együtt tartani egy nyáj apraja-nagyját, vagy ott vannak az őrző-védő kutyák, hogy vigyázzák értékeinket és néha testi épségünket is. A kutyák szociális segítő szerepbe való beillesztése azonban viszonylag új keletű próbálkozás. Egy amerikai pszichológus, dr. Boris Levinson az 1960-as években dolgozta ki módszerét, az állatasszisztált-terápiát, miután felfedezte, hogy kutyája „négylábú terapeutaként” is remekül alkalmazható kezelései során. Először érzelmileg zavart, illetve árva gyermekek gyógyításában alkalmazta az elgondolását, később azonban kiterjesztette módszerét súlyos, gyógyíthatatlan betegek segítésére, depressziójuk csökkentésére. Használta idős emberek terápiás kezelésére is, akiknél a magány, elszigetelődés káros hatásait, a szellemi, fizikai leépülést tudta gátolni az állatok segítségével. A módszer a kutyák jelenlétének az ember fiziológiai állapotára gyakorolt hatására alapoz. Az állat puszta jelenlétére endorfin, azaz

24

boldogsághormon szabadul fel bennünk, könnyebben megy az ellazulás, a magány, a szorongás és szomorúságérzet feloldódik, ezek nyomán pedig normalizálódik a vérnyomásunk és pulzusszámunk. A közös játékok során megfigyelhető jelenség a felszabadultság, jókedv, vidámság, a kölcsönös elfogadás és az egymásra figyelés. A foglalkozások hatására nő a résztvevők önbizalma, az új dolgok megtapasztalása, megismerése bátorságot ad nekik, fejlődik a kommunikációs készségük is, valamint új kapcsolatépítési technikákat sajátíthatnak el. A tanulási folyamat ebben az esetben nem kényszer, önkéntelenül, szórakoztató módon, pozitív légkörben zajlik. A szakirodalom az állat-asszisztált foglalkozások három területét különbözteti meg. Az AAA (animal assisted activity) módszer esetén nincs konkrét fejlesztési célcsoport és terület, ez mindössze egy látogatási program, ahol a kutya jelenlétének jótékony hatását használják ki. A kutya simogatása, feltétlen szeretete pozitívan hat a csoport résztvevőire, például idős emberek esetében a kutya felvezetőjének társasága és a vele történő beszélgetés már önmagában véve is mentálhigiénés foglalkozásnak tekinthető, de egyes esetekben a kutya előtt könnyebben megnyílnak a foglalkozás résztvevői. A második terület az AAT (animal assisted therapy), amely konkrét fejlesztő, terápiás célzattal zajlik. Egy terapeuta segítségével fejlesztési tematika mentén, meghatározott célcsoport számára tartják az összejöveteleket. A kutya jelenti a motiváció forrását, az ő munkája a leghangsúlyosabb. Olyan kiképzett állatokra van szükség ezeken a terápiás foglalkozásokon, akik képesek bizonyos szituációkat felvezetőjük nélkül, önmaguk is megoldani. A legnagyobb sikereket az egyáltalán nem, vagy csak nehezen kommunikáló embereknél lehet elérni ezzel a kezeléssel.

25

A módszer harmadik ága koncentrál a nevelésre, ez az AAE (animal assisted education). Míg az előző két módszernél sok fajta állat bevonható (pl. ló, macska stb.), ennél főleg kutyákat használnak, egyrészt mert oktatási intézményekben, iskolákban, óvodákban kell dolgozniuk, másrészt pedig az állatoknak feladatokat kell betanulniuk, amelyekbe bevonhatóak a gyerekek is. A cél az iskolai, óvodai foglalkozások megszerettetése, az aktív részvétel motiválása.

Forrás: Golden Hearts Kennel honlapja Magyarországon a ’90-es évek végén jelent meg az első szervezet, akik felismerték a módszer hatékonyságát, és fontosságát. A Kutyával az Emberekért Alapítvány 1998-ban tartotta meg az első hivatalos állatterápiás foglalkozását. Miskolcon 2006-ban hozták létre a Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítványt, amelynek munkatársai vakvezető és mentőkutyák kiképzése mellett terápiás foglalkozásokat is tartanak számos helyen. Együttműködnek a Szimbiózis Alapítvánnyal, ahol középsúlyos értelmi sérült és autista fiatalokkal foglalkoznak. Dolgoznak a Miskolcon

26

működő Férfiak Mentálhigénés Otthonában valamint az Őszi Napsugár Idősotthonban is. Iskolai programjukat 2006 márciusában indították be a szirmabesenyői általános iskolában. Magatartási problémákkal és tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek számára tartottak állatasszisztált terápiás foglalkozásokat, hogy elősegítsék az iskolai közösségbe való könnyebb beilleszkedésüket. A 8-10 fős csoport munkáját egy pszichológus és egy gyógypedagógus vezette, akikhez csatlakoztak az alapítvány munkatársai segítőkutyáikkal. Az állatok jelenlétének hatására a munka sokkal hatékonyabbá, élvezetesebbé vált, a gyerekek sokkal szívesebben vettek részt a foglalkozásokon és jókedvvel végezték a feladatokat. 2010 szeptemberében három alkalommal, alkalmanként 40 gyermek részvételével iskolai érzékenyítő foglalkozásokat tartottak, ahol a résztvevők megismerhettek különböző fogyatékosságokat és az azzal való együttélés nehézségeit. Az alapítvány jelenleg is aktívan működik, a közelmúltban öt vakvezető kutyás párosuk tett sikeres közlekedésbiztonsági vizsgát, valamint szervezésükben OKJ-s Habilitációs Kutyakiképzői végzettséget adó tanfolyam zajlott 2011 decemberében, melynek záróvizsgáit nyolcan tették le sikeresen, így megszerezték a 2012. január 1-től rendeletben előírt kötelező végzettséget. Forrás: 1. A TE KutyasuliD honlapja (http://atekutyasulid.eu/) 2. Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítvány honlapja, (http://www.barathegyisegitokutya.hu/)

27

Bayer Attila Gyula: Mitől is vagyok magyar? Az apropó, amiért eszembe jutott a fenti cím, az egy korábbi saját élmény volt. Több mint egy évtizeddel ezelőtt, még egyetemista koromban az Egyesült Királyságban töltöttem néhány hónapot. A hely, ahol éltem, egy bentlakásos nyelviskola volt. Itt több nemzet lányai és fiai tanultak angolul és dolgoztak is au-pairként. Délelőtt munka, délután tanulás, este pedig szórakozás volt a program. Az egyik nap nemzeti estet tartottunk, ahol mindenki bemutatta, hogy melyek azok a zenekarok, amiket a saját hazájában kedvel, illetve a nemzeti nyelvén énekelt valamilyen népdalt is, valamint valamilyen néptáncot is bemutatott, ha volt hozzá partnere, ha nem akkor szólózott. Jellemző módon szinte majdnem mindenki spanyolok, portugálok, franciák, olaszok, finnek, svédek tudott néhány dalt és legalább egy jellegzetes, egyszerűbb táncot bemutatni. Akkor döbbentem rá, hogy bizony ez is hozzátartozik a kommunikációhoz, az emberek egymás közti érintkezéséhez. Mert a nemzet és a nép tánca sok mindent kifejez magáról. Ki vagyok, mit gondolok a világról, milyen a vérmérsékletem, hogy viszonyulok a másik emberhez és így tovább. Én az általános iskolában tanult dalokra emlékeztem, azokból produkáltam valamit, illetve, akkor még kazettás magnón és cd-n mutattam néhány magyar előadót, mint a Pál Utcai Fiúkat, a Republicot, Tankcsapdát, amik akkoriban népszerűek voltak. Sajnos azonban városi gyerekként néptánctudásom egyenlő volt a nullával. A kettőt jobbrán és kettőt balrán kívül nem voltam képes többet mutatni, de még népzenét sem tudtam lejátszani, mert nem hallgattam abban az időben ilyesmit. Ez egy kicsit úgy tűnt akkor, mintha valamim

28

hiányozna. Akkor döntöttem el, hogy ezt a hiátust, amint lehet pótolni fogom. Manapság már elég gyakran hallgatok népzenét, ha táncolni nem is táncolok csak táncházakban, de most már tudok a csárdáson kívül mást is. Tudom, hogy az ország különböző részein másképp táncoltak és Magyarország bővelkedik a néptáncok tekintetében. Sok fiatal gondolkodik úgy, hogy a néptánc valami avítt, maradi dolog, vagy ami ciki és arra sem hajlandó, hogy legalább egy táncot megtanuljon. Vajon ez kinek a hibája „Kodály és Lajtha” országában? Szülő, iskola, közösség, gyerek? Aki ezt az írást elolvassa, talán elgondolkodik azon, hogy akkor, amikor már mindennapos dolog, hogy egy diák külföldön tanuljon, illetve később külföldön munkát vállaljon, rendelkezzen azokkal az ismeretekkel, amik elősegíthetik kommunikációjának ilyetén irányú kifejezését, illetve amik nemzeti azonosságát egyedivé tehetik. Igazán akkor válunk mi magyarok érdekessé a külföldiek szemében a világ különböző pontjain, az különböztet meg majd minket, a nagy globális szürkeségben, ha rendelkezünk nemzeti jegyekkel, azaz például énekeljük népdalainkat, táncoljuk táncainkat és legfőképp ha jól beszéljük a magyar nyelvet.

Hoskó Orsolya: Gondolatok az ökumenizmusról „Ut unum sint! – „Hogy egyek legyenek!” A keresztények egységére szólító fölhívás, melyet a II. Vatikáni Zsinat oly nyomatékosan fogalmazott meg, egyre nagyobb erővel visszhangzik a hívők szívében…”- így kezdődik II.

29

János Pál pápa Ut Unum Sint (Hogy egyek legyenek) kezdetű enciklikája az ökumenikus törekvésekről. Az ökumenizmus kifejezés jelentése Maga az ökumené szó görög eredetű, jelentése: lakott. Ehhez mindig hozzá kell érteni a föld szót, azaz a kifejezés az egész lakott földre utal. Az ökumené eszméje Jézus utolsó vacsorán elhangzott imáján alapszik: "legyenek mindnyájan egy" (Jn 17,21). Jézus azt várja, hogy akik hallgatnak szavára, éljék meg az egységet, mintát adva ezzel az egész világnak. Ez a harmónia még az apostoloknál sem volt egyértelmű, de Jézus elküldte a Szentlelket, amely biztosítja az Egyház egységét. Az egységtörekvések elindulása Minden szakadás, ami az egyháztörténelemben végbement, az emberek műve. Az egységtörekvés elindulását elsősorban protestánsok és a fiatalok mozdították elő. A gyökerek Amszterdamba vezetnek, ahol 1948-ban létrejött az Egyházak Világtanácsa. Érdekesség, hogy öt évvel előtte, 1943-ban hazánkban már megalakult a Magyar Egyházak Ökumenikus Tanácsa. Ilyen értelemben mi magyarok, elsősorban a protestánsok, úttörők vagyunk. Mikor látták, hogy az egység milyen nehézségekbe ütközik, voltak, akik az ökumené végét jósolták, de II. János Pál pápa szavával élve ez egy visszafordíthatatlan folyamat. Kétféle párbeszéd folyik: a teológia, azaz az igazság, illetve a barátság, vagyis a szeretet párbeszéde Ma már tudunk együtt imádkozni, Szentírást olvasni, s rengeteg közös feladatunk van, például kiállni a társadalmi igazságtalanságok ellen. Több mint egy évszázada elindult egységtörekvés mellett a Római Katolikus Egyház a II. Vatikáni Zsinaton kötelezte el magát. Az elmúlt évtizedekben megvalósult számos történelmi jelentőségű találkozó, s elindult több kezdeményezés, amely az egységet segíti. Ilyen a minden

30

esztendőben megrendezett januári ökumenikus imahét is, melyre ebben az évben 2012. január 15-22. között került sor. Az Egyházak nehézségei saját tanításuk átadásában A hit átadása a fejlett világban meggyöngült, és nagy a veszély, hogy az emberek közömbössé válnak. Még állnak a gyönyörű katedrálisok, itt a gazdag európai kultúra, de az Európai Unió már nem tartotta fontosnak, hogy utaljon a kereszténységre az alkotmányában. Az ökumenikus törekvésekben is érzékelhető bizonyos erőtlenség, sokszor előítélet is, hiszen több száz év ellenségeskedését nehéz rövid idő alatt megszüntetni. De él az egyházakban a remény, hogy Isten szavának hirdetése és megvallása olyan fényforrás, ami minden európai embernek útmutató lehet. Az ökumené végső célja Az, amit Jézus kíván: legyenek mindnyájan egy elsősorban a tanításban, ez nem direkt uniformizmust jelent, hanem a sokszínűségben megnyilvánuló látható egységet kifelé és belső egységet a tanításban. Jézus egyetlen egyházat alapított. Az a feladat, hogy kézbe véve a Szentírást és a hitvallásokat, egyeztetéseken, elősegíteni a látható egységet. A Római Katolikus Egyház és a Lutheránus Világszövetség a megigazulás kérdésében már konszenzusra jutott, s 1999. október 31-én kiadták a Közös Nyilatkozatot. Ez óriási lépés volt. S ahogyan ez megszületett, egyben modellé is vált: együtt imádkoznak, olvassák a Szentírást, és egy közös liturgia keretében írták alá a nyilatkozatot. További párbeszédek Napirenden lévő téma a keresztség elismerése, az eucharisztia értelmezése, a papi rend és az apostoliság, valamint a pápa személyének értelmezése. Emellett folyik egy folyamatos, általános párbeszéd aktuális kérdésekről, a hitoktatásról, a Szentírásról.

31

Az egyik legfontosabb kérdés az Oltáriszentség megítélése. A másik kiemelkedő téma a pápai szolgálat értelmezése. Maga II. János Pál pápa 1995-ben az Ut Unum Sint kezdetű enciklikájában kérte, hogy legyen teológiai tanulmányozás tárgya, hogyan tudná ökumenikus módon gyakorolni a péteri tisztséget. Mindennapi ember feladata az egység előmozdításában Abban, hogy két egyházi vezető megegyezésre jusson, kezet fogjon, minden keresztény felelőssége óriási, hiszen a végső döntések a mindennapi életben születnek meg. Például egy vegyes házasságban, az egyetemeken, a baráti kapcsolatokban. Már a kezdet kezdetén is a fiatalok voltak azok, akik érzékenyen reagáltak a széttöredezettségre. Az egyetemisták körében az egész világon, így Magyarországon is komoly összefogás valósult meg, vannak közös rendezvények, s egyre születnek ökumenikus elkötelezettségű közösségek. Gyakorlati törekvések Már jó példákat láttunk az elmúlt évtizedekben az egyházi egyetemek részéről. Egyik törekvésük a közös program kidolgozása volt, amely megnyitotta az utat, hogy a hallgatók néhány tanegység erejéig ökumené tárgykörben áthallgattak a másik egyház egyetemére. A másik ilyen törekvés volt az Együtt az úton című előadássorozat, amely felölelte az egész ökumené tematikáját, annak történelmi, teológiai, liturgikus és módszertani aspektusaival. Az előadásokat különböző egyházak képviseletében vendégelőadók tartották, s lehetőség nyílt a kötetlen beszélgetésekre, barátságok kialakítására. Hiszen egymást megismerve juthatnak csak el a közös igazság elfogadásához. Tehát a jövő az ifjúság kezében van, és így valósulhat meg II. János Pál pápa elképzelése „az Egyház nem zárkózik

32

magába, hanem állandóan nyitott a misszióra és az ökumenizmusra, mert azért küldetett a világba, hogy hirdesse és tanúsítsa, valósítsa meg és terjessze a közösség misztériumát: összegyűjteni mindent és mindenkit Krisztusban; hogy mindenki számára „az egység jele” legyen.” Bibliográfia 1. Boldog II. János Pál Ut unum sint enciklikája alapján 2. Kránitz Mihály teológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar Ut Unum Sint Ökumenikus Intézet elnöke a Vatikáni Rádióban elhangzott előadása alapján

Kedves Diákok! Várjuk írásaitokat! Az írásokat közöljük a Diák Információs Lapban! Az írások terjedelme 1-3 A/4-es oldal lehet. Beküldési cím: Bayer Attila [email protected]

33