DÉVÉNY ÁGNES*, SZİKE ANDREA** Milyen nyelvtudást vár el a munkaadó a munkavállalótól? Language knowledge expected by employers from their employees – findings of a needs analysis survey With the growing importance of foreign language knowledge on the labour market, language teachers have to be well-informed about the foreign language requirements of the different workplaces in order to be effective and successful in language instruction. A team of the BGF KVIFK Foreign Language Department conveyed a needs analysis about the opinion of the employers of the role of the language knowledge and language competencies of their employees. In our presentation we wanted to show some of the findings from the answers on the questionnaires that compiled questions on company profiles and foreign language use profiles of the companies, including levels of competency in different positions. We want to use the results of our research in future curriculum development and examination practice.
1. A szükségletelemzés szerepe a szaknyelvoktatásban A bolognai folyamat eredményeként a felsıoktatásban új típusú képzések indultak el. A szaknyelvoktatás számára ez a változás legtöbbször óraszámcsökkentést is jelent, így szükségessé vált-válik a tananyagok újragondolása és esetleges átdolgozása. A felsıoktatásban a nyelvoktatás szőkülı lehetıségei így a tartalom újragondolása mellett a módszertani megújulást is szükségessé teszik, és elengedhetetlenné válik egy új curriculum kidolgozása. A tartalmi és módszertani innováció érdekében azonban nekünk, nyelvtanároknak tudnunk kell, hogy milyen típusú és minıségő nyelvtudást várnak el az egyes munkahelyeken és munkaterületeken. Ehhez szükségletelemzéseket kell végeznünk. KURTÁN ZSUZSA szerint „a nyelvoktatásban szükségletelemzésnek nevezik azt a folyamatot, melynek során – az igényeknek megfelelıen – megállapítják, mire lesz a nyelvtanulónak vagy egy tanulócsoportnak a nyelv használatakor szüksége, és ezeket a szükségleteket fontossági sorrendbe állítják”. (KURTÁN 2001: 70) A szaknyelvoktatásban a specifikus szakmai nyelvhasználati szituációt figyelembe véve elmondhatjuk szintén KURTÁN ZSUZSA nyomán, hogy a szükségletelemzés megalapozza a szaknyelvoktatás tervezésének, megvalósításának és értékelésének folyamatát, ennek során felmérjük a társadalmi, illetve egyéni, valamint a távlati és közvetlen nyelvhasználati igényeket, és fontossági sorrendet állapíthatunk meg közöttük. Az elemzés kiterjedhet a kommunikációs helyzetre, az üze* BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Fıiskolai Kar, TurizmusVendéglátás Szaknyelvi Intézeti Tanszék, fıiskolai docens. ** BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Fıiskolai Kar, TurizmusVendéglátás Szaknyelvi Intézeti Tanszék, fıiskolai adjunktus.
319
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2006 netváltás kontextusára, a kommunikációs célokra és formákra, valamint az elérendı szintekre. Ennek segítségével meghatározhatjuk a nyelvtanulás-tanítás céljait, tartalmát, feladatait és követelményeit, illetve értékeléskor a szükségletelemzés viszonyítási alapként szolgálhat (részletesen lásd KURTÁN, 2003). A szaknyelvoktatásban a szükségletelemzésnek különbözı típusai léteznek, ezek közül a célnyelvhasználati szituáció elemzése alkotja kutatásunk alapját, mivel kérdıívünk segítségével megpróbáltuk megállapítani azokat a nyelvhasználati jellemzıket, amelyek a szakemberek szakmai tevékenysége során a sikeres kommunikációhoz szükségesek, tehát hogy milyen nyelvi készségek és tartalmi egységek szükségesek az adott tevékenység idegen nyelven történı elvégzéséhez. Kérdıívünk összeállításakor az 1993-ban publikált országos szaknyelvoktatási szükségletelemzés eredményeire (TEETMANT et al., 1993) is támaszkodtunk, illetve figyelembe vettük a hasonló tárgyú középfokú (MAJOR, 2000) és felsıfokú (FEKETÉNÉ, 2002) oktatásra vonatkozó szaknyelvi felméréseket.
2. A BGF KVIFK Idegen Nyelvi és Kommunikációs Intézet kutatása Az intézetünkben folyó kutatás („A munkaadó véleménye a munkatársak nyelvtudásának szerepérıl”) az idegennyelv-használatot kívánta feltérképezni a szakirányainkhoz kapcsolódó szakmákban, hogy a diákjainkat még piacképesebb nyelvtudáshoz juttathassuk. A kutatásban a tanszék öt munkatársa dolgozott együtt1, a kérdıív összeállítása, szakértıi véleményezése, kipróbálása majd a végsı változat elkészítése után szaktanszékeink segítségével 300 címre küldhettük el a kérdıíveket, amelyekbıl 98 darab érkezett vissza.
2.1. Eredmények Jelen írásunkban nincs lehetıség a teljes kutatás bemutatására, ezért csak egy-egy részletet szeretnénk felvillantani a kutatás irányaiból és kiemelni olyan munkaterületekre, illetve nyelvi készségekre és tevékenységekre vonatkozó eredményeket, amelyek fıiskolánk hallgatóit elsısorban érinthetik. A 98 megkérdezett vállalat tevékenységi körének megoszlása: idegenforgalom, vendéglátás (38%), ipari termelés, mőszaki tervezés (25%), kereskedelem, marketing (15%), informatika (9%), közlekedés, távközlés (5%), üzleti konzultáció, ügyvitel, könyvelés (2%), pénzügyi/banki szolgáltatás (1%), ingatlanügylet (1%), oktatás (1%), egyéb (3%). A vállalatok 92%-a magán, 6%-a állami és 3%-a vegyes tulajdonban van. A tulajdonosi összetétel jellemzıi: 39%-uk 100%-ban magyar, 43%-uk külföldi tulajdonban van és 18%-uk vegyes tulajdonú. Idegen nyelv használat szempontjából számunkra fontos a vállalatok üzleti partnerköre illetve vendégköre. Ebbıl a szempontból a válaszadók megoszlása kiegyenlítettnek mondható,
1
A szerzıkön kívül: Kovátsné Loch Ágnes, Szendrıi Ildikó és Szilágyi Anikó.
320
DÉVÉNY Á., SZİKE A.: MILYEN NYELVTUDÁST VÁR EL... ugyanannyi cég jelzi azt, hogy 100%-ban, illetve zömében hazai a partnerköre (18 + 29%), mint amennyi 100%-ban külföldi, illetve zömében külföldi partnerrel (17 + 29%) áll kapcsolatban. A külföldi piac illetve vendégkör 61%-át az EU országai adják, 32%-a Magyarországgal határos ország, jelentıs még 20-21%-al az EU-n kívüli európai, az ázsiai és az észak-amerikai országok aránya. A vállalatok 65%-a 100 fınél többet foglalkoztat, köztük több olyan is volt, amely jelezte, hogy 1000 fınél is több dolgozója van, egynegyedük közepes mérető cég és 10%-uk foglalkoztat 15 fınél kevesebbet. Összesen 15 munkaterületet választottunk ki, ahol megvizsgáltuk a dolgozók idegen nyelv használatát. Elıször azt néztük meg, hogy egy-egy munkaterületen átlagosan hány nyelv használatát igénylik a vállalatok. A megkérdezett vállalatoknál jellemzıen maximum 6 nyelv használatára merült fel igény, egyetlen vállalat jelezte, hogy 9 nyelvet használnak. A 1. ábra mutatja a vizsgált munkaterületek idegen nyelv használati igényét.
1. ábra Munkaterületek közötti sorrend a használt idegen nyelvek száma szerint (átlag) (max=6) Az 1. ábra tanúsága szerint az értékesítés/marketing, a felsı szintő vezetés területén több mint két nyelv ismerete az igény, ezt megközelíti az ügyfél/vendégszolgálat, a titkárság, iroda, a PR és kommunikáció és a középvezetıi munkakörök nyelvigénye, amely közelít a két nyelv ismeretéhez. Érdekes ellentmondás, hogy bár a vállalatok széles köre áll üzleti kapcsolatban külföldi partnerekkel a beszerzés/eladás területén dolgozók nyelvigénye alig haladja
321
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2006 meg az egy idegen nyelvet. Megdöbbentı, hogy a kutatás-fejlesztés területén dolgozók nyelvigénye még az egy idegen nyelvet sem éri el. Azt is megvizsgáltuk, hogy egy-egy munkaterületen milyen mértékben ítélik fontosnak az idegen nyelv használatát. 3-tól 1-ig terjedı skálán (3 = nagyon fontos; 2 = fontos; 1 = kevéssé fontos), nyelvenként értékelték a válaszadók, az idegen nyelv használatának fontosságát a különbözı munkaterületeken (2. ábra).
2. ábra Az idegennyelv-használat fontossága az adott munkaterületen (átlagok) Feltőnı az angol nyelv dominanciája minden munkaterületen. Ezt követi a német, amely ugyan elmarad az angoltól, de még mindig jelentısnek mondható. Sajnálatosan alacsony fontossági mutatók jelennek meg a francia, olasz, spanyol és orosz nyelv esetén.
322
DÉVÉNY Á., SZİKE A.: MILYEN NYELVTUDÁST VÁR EL... Ami a munkaköröket illeti, az angol nyelvre elsısorban a felsı szintő vezetıknek és az értékesítés/marketing területén dolgozóknak van szüksége. Fontosnak minısül még az ügyfél/vendégszolgálat, a PR és kommunikáció, a titkárság/iroda és a középvezetık munkájában, a többi munkaterületen a számítástechnika kivételével csökkenı mértékben fontos az angol nyelv használata. Sajnos a német nyelv használatának fontossága csak az elsı hat munkakörben haladja meg a kevéssé fontos kategóriát. A többi nyelv minden munkaterületen a kevéssé fontos kategóriában mozog. A fenti 15 munkaterületbıl kiválasztottunk nyolcat – ahol diákjaink várhatóan elhelyezkednek –, és t-próbával megnéztük, hogy van-e szignifikáns különbség a nyelvek fontosságának megítélése között. A t-próba tanúsága szerint az angol nyelvet minden más vizsgált nyelvnél szignifikánsan fontosabbnak ítélik a kiválasztott munkaterületeken a válaszadók (df = 96; p = 0,000). A német nyelvet szignifikánsan fontosabbnak ítélik a francia, az olasz, a spanyol és az orosz nyelvnél (df = 96; p = 0,000). A francia nyelvet viszont csak bizonyos munkaterületeken tartják szignifikánsan fontosabbnak az olasz, a spanyol és az orosz nyelvnél (pl. titkárság/iroda; ügyfél-, vendégszolgálat, felsı szintő vezetés). A többi nyelv egymás közötti megítélése között szignifikáns különbség nincsen. Huszonnégy idegen nyelvi tevékenységet soroltunk fel kérdıívünkben, amelyekrıl feltételeztük, hogy leggyakrabban elıfordulnak a különbözı munkakörökben és megkérdeztük a vállalatokat, hogy milyen gyakran van szükség az idegen nyelv használatára az adott tevékenység során a tizenöt korábban már bemutatott munkaterületen. A nyelvi tevékenységek kiválasztásánál figyelembe vettük, hogy feltehetıleg milyen nyelvi szükségletei lehetnek a vállalatoknak, támaszkodtunk a korábbi kutatásokra, illetve a kipróbálási szakaszban nyert tapasztalatokra, ezen kívül igyekeztünk lefedni a nyelvi készségeket és figyeltünk saját vizsgafeladatainkra is – hiszen oktatási és vizsgáztatási munkánk során fontos információ lehet, hogy azok a feladatok, amelyekkel a nyelvtudást mérjük mennyire autentikusak. A huszonnégy idegen nyelvi tevékenységbıl hatot, a munkaterületekbıl nyolcat választottunk ki, hogy az eredmények egy részét megmutathassuk. Az idegen nyelvő szakirodalom, szaksajtó és internet olvasása1 (3. ábra) elsısorban az értékesítés/marketing és a felsı szintő vezetés számára tőnik fontosnak, 32-34%-ban naponta, 18-26%-ban hetente néhányszor végzik, feltőnı viszont, hogy a felsı szintő vezetésbıl 26% csak évente néhányszor végzi ezt a tevékenységet. Érdekes, hogy a PR és kommunikáció területén elég kevesen jelölték meg ezt a nyelvi aktivitást. Az információadás, -kérés telefonon idegen nyelven (4. ábra) tevékenység 40%-nál nagyobb arányban naponta szükséges a titkársági/irodai munka, az ügyfél/vendégszolgálat, az értékesítés/marketing és a felsı szintő vezetés területén, de a többi munkaterületen is több mint 25%-ban naponta használják az idegen nyelvet telefonos információadásra és kérésre.
1 A kiválasztott nyelvi tevékenységek gyakoriságát bemutató grafikonokon nem szerepelnek azok, akik az adott munkakörben az adott tevékenységet nem jelölték.
323
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2006
3. ábra Idegen nyelvő szakirodalom, szaksajtó és internet olvasása (%)
324
DÉVÉNY Á., SZİKE A.: MILYEN NYELVTUDÁST VÁR EL...
4. ábra Információadás, -kérés telefonon idegen nyelven (%)
325
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2006 Az idegen nyelvi közvetítési tevékenységet kétféleképpen mutatjuk be, mégpedig azért, mert ezek a tevékenységek felelnek meg leginkább a nyelvvizsgánkon szereplı feladatoknak: • Szóbeli információk és utasítások közvetítése idegen nyelvrıl magyarra (5. ábra). Az értékesítés/marketing és a felsı szintő vezetés területén dolgozók kb. 30%-a végzi ezt a tevékenységet naponta, de 20% feletti a napi használat a titkárság/iroda, a humán erıforrás területén és a középvezetık között. • Magyar nyelvő szöveg idegen nyelvő kivonatának elkészítése írásban. Erre az idegen nyelvi tevékenységre nagyon kevéssé van szükség a vállalatoknál, és a különbözı munkaterületeken a dolgozók kb. 10-15%-a végez ilyen tevékenységet havonta néhányszor. Az értékesítés/marketing területén dolgozók és a felsı szintő vezetık több mint 40%-a használja az idegen nyelvet naponta rendszeresen munkanyelvként (6. ábra), de a humán erıforrás területén dolgozókat kivéve valamennyi munkaterületen 30% vagy afölötti az idegen nyelvi napi használata munkanyelvként. A titkársági/irodai munka, az értékesítés/marketing területén dolgozók 3334%-ban napi rendszerességgel folytatnak hivatalos levelezést idegen nyelven (7. ábra). Meglepı a felsı szintő vezetık (38%) és a középvezetık (29%) ilyen irányú napi tevékenysége, hiszen azt feltételezhetnénk, hogy ezt a feladatukat a titkársági/irodai dolgozókra bízzák. Összességében valamennyi munkakörnél elmondható (az ügyfél/vendégszolgálatot kivéve), hogy ezt a tevékenységet a válaszadók több mint 20%-a napi rendszerességgel végzi. Kereszttábla vizsgálattal (χ2) megnéztük, hogy van-e szignifikáns kapcsolat a vállalat jellemzı tevékenységi köre és a vizsgált munkakörökhöz kapcsolódó idegen nyelvi tevékenységek között. Szignifikáns kapcsolat csak néhány elszórt esetben mutatkozott, kizárólag a beszerzés/eladás területén dolgozók esetében mutatható ki szignifikáns kapcsolat a vállalat tevékenységi köre és a vizsgált idegen nyelvi tevékenységek között, a többi területen az idegennyelv-használat fontosságának mértékét nem befolyásolja a vállalat tevékenységi köre. A következıkben szignifikáns kapcsolatot kerestünk a vállalatok tulajdonosi összetétele és a vizsgált munkakörökhöz kapcsolódó idegen nyelvi tevékenységek között is. Elsısorban a humán erıforrás területén dolgozók idegen nyelvi tevékenysége mutat szignifikáns kapcsolatot a tulajdonosi összetétellel (mind a 6 tevékenység esetén), de szignifikáns kapcsolat látszik a titkárság/irodai, a középvezetıi és felsıvezetıi munkaterületen dolgozók számos nyelvi tevékenysége és a vállalat tulajdonosi összetétele között. Azt is megvizsgáltuk, hogy van-e szignifikáns kapcsolat a vállalat ügyfél-, vendégkörének összetétele és a vizsgált munkakörökhöz kapcsolódó idegen nyelvi tevékenységek között, azonban ez csak szórványosan mutat szignifikáns kapcsolatot a különbözı munkaterületen dolgozók idegen nyelvi tevékenységével, tehát legtöbb esetben nem befolyásolja az idegennyelv-használatot.
326
DÉVÉNY Á., SZİKE A.: MILYEN NYELVTUDÁST VÁR EL...
5. ábra Szóbeli információk és utasítások közvetítése idegen nyelvrıl magyarra (%)
327
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2006
6. ábra Az idegen nyelv mindennapi használata munkanyelvként (%)
328
DÉVÉNY Á., SZİKE A.: MILYEN NYELVTUDÁST VÁR EL...
7. ábra Hivatalos levelezés (vagy egy része) idegen nyelven (%)
329
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2006
3. Következtetések, további lehetıségek Természetesen a most bemutatott eredmények csak felvillantották a kutatás egyes területeit, de a nyelvoktatás szempontjából máris megállapítható, hogy a készségfejlesztésre kell a jövıben nagyobb hangsúlyt helyeznünk. Az itt bemutatott összefüggéseken és különbségeken túl számos egyéb vizsgálatot is tervezünk, amelyeknél a munkakörök nagyobb spektrumát vizsgáljuk, valamint külön elemezzük az egyes nyelvek használatát.
Irodalom KURTÁN ZSUZSA (2001): Idegen nyelvi tantervek. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. KURTÁN ZSUZSA (2003): Szakmai nyelvhasználat. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. FEKETÉNÉ SILYE, M. (2002): Az angol nyelv használatának gyakorisága: Nyelvtanári és fiatal diplomás munkavállalói vélemények. Nyelvi Mérce, 2. évf. 12. szám. MAJOR ÉVA (2000): Milyenfajta angol nyelvtudásra van szükség a nyelvigényes munkakörökben? Modern Nyelvoktatás 6. évf. 1. szám. 33-47. TEEMANT, A. – VARGA, ZS. – HELTAI, P. (1993): Hungary’s Nationwide Needs Analysis of Vocationaly-Oriented Foreign Language Learning: Student, Teacher, and Business Community Perspectives. Budapest: Mővelıdési és Közoktatási Minisztérium, Munkaügyi Minisztérium, Egyesült Államok Tájékoztatási Hivatala, Európa Tanács Modern Nyelvek Szekciója.
330
